A VÁROSIMÁZS TOPLISTA TANULSÁGAI 2011. január
MIÉRT FONTOS A VÁROSIMÁZS? A nyilvánosságban a városok többé-kevésbé jól meghatározott imázzsal jelennek meg. Ahogy egy brandnek, úgy egy településnek is megvan a maga karaktere, azonban míg egy márka népszerűségére a termék eladásai alapján lehet következtetni, addig egy város sikerességét sokkal összetettebben lehet megítélni.
2
CÉLCSOPORTOK A mércét jelentő fogyasztók lehetnek: a helyiek, akik a választásokon döntenek arról, hogy a város vezetése jól végezte-e a munkáját. a turisták is, akik azért érkeznek a településre, hogy a szabadidejüket töltsék ott, ez által komoly bevételekhez juttatva a városban található intézményeket, cégeket a befektetők , akik munkát hoznak a városba 3
TUDATOS KOMMUNIKÁCIÓ Helyes és tudatos kommunikációval elérhető, hogy egy településről olyan kép alakuljon ki, amely pozitív színben tünteti fel a várost a megcélozni kívánt csoportok szemében. Azonban a kommunikáció hiányában is formálódik a település imázsa: ebben az esetben a városról kialakult kép nagy valószínűséggel nem azt mutatja, amellyel a célcsoportok tetszése elnyerhető, amely felkelti az érdeklődést a város szolgáltatásai iránt. 4
SZAKADÉK A TELEPÜLÉSEK KÖZÖTT A tudatos kommunikáció jelentőségét egyre több városvezető ismeri fel, és tudatos stratégia mentén menedzseli a település nyilvánosságbeli megjelenését. Ezek alapján egyre nagyobb a kontraszt azon városok között, akik sikeresen építik imázsukat azokkal szemben, akik még nem tartják lényegesnek ezt.
5
SIKERES TELEPÜLÉSEK
Tanulmányunk rávilágít arra, hogy azok a települések igazán sikeresek, amelyek tudatosan építik fel arculatukat, képesek a helyi értékeket, tradíciókat, sikereket és rendezvényeket bemutatni az országos sajtóban, de szükség esetén ügyesen alkalmazott kríziskommunikációs technikákkal akár az esetleges botrányok hatásait is csillapítani tudják.
6
A KUTATÁS ÉRTELMEZÉSI KERETE Az a város kommunikál hatékonyan, és ez által sikeresen, amely minél többféle hírrel minél több csatornán minél érdekesebb formában generál pozitív megjelenéseket az országos médiában.
7
SAJTÓADATBÁZIS A nyomtatott sajtó: • A magas példányszámú közéleti napi- és lapok (Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszabadság, Népszava) és hetilapok (168 óra, Heti Válasz, HVG, Magyar Demokrata, Magyar Narancs) • A bulvár napilapok (Bors, Blikk) és hetilapok (Best, Story), illetve életmód magazinok (Elle, Cosmopolitan, FHM, Nők Lapja, Playboy) Az elektronikus média: Az országos lefedettségű M1, RTL Klub, TV2, Sláger és Danubius Rádió Az online média: A napi 60 000 egyedi látogatónál többet vonzó portálok
8
Elemzési szempontok - Mennyiség Intenzitás Megvizsgáltuk, hogy egy városról mennyi hír jelent meg a vizsgált időszakban. Ez által megkaptunk egy összes sajtómegjelenésre vonatkozó mérőszámot. Médiapressing Egy hír minél több csatornán jelenik meg, annál tartósabban marad meg az emberek fejében. Ebben az esetben azt vizsgáltuk, hogy hány sajtótermékben jelentek meg hírek az adott városról, és ebből állt elő a mérőszám. 9
Elemzési szempontok - Minőség Hírminőség A városokról megjelent híreket tartalmuk alapján elrendeztük. Ez által megkaptuk a pozitív és negatív hírek egymáshoz viszonyított arányát. Reprezentáció Egy adott városhoz minél több témát lehet kapcsolni, annál sikeresebben kommunikál. Téma alatt azokat az eseményeket értjük, amelyek legalább két sajtóorgánumban jelentek meg.
10
Elemzési szempontok - Tudatosság Kezdeményezőkészség Ezen a skálán az adott település helyi kezdeményezéseit mértük, amely megmutatta, hogy egy település mennyire aktívan lép a nyilvánosság elé önálló ügyekkel, rendezvényekkel. Kreativitás Egy város milyen minőségű és mennyiségű kreatív eszközzel képes olyan hírt generálni, ami bekerül az országos médiába. Marketinghatás Önállóan értékeltük a helyi kezdeményezésekhez köthető marketing tevékenységet is. Egyszerre hány médiában és milyen hosszú ideig tudott menedzselni egy ügyet a nyilvánosságban. 11
Elemzési szempontok Városi honlap Design: Harmonikus és ízléses színvilág és a barátságos betűtípus Tartalom: Elérhetőség, teljes körűség, a célcsoportok számára készült egyedi információs csomagok minőségét Web 2.02.0-ás tartalom: A web 2.0-s megoldások használata jól mutatja azt, hogy egy település vezetése milyen mértékben képes innovációra, folyamatos fejlődésre. 12
Megyei jogú városok A megyei jogú városok méretük, gazdasági erejük és földrajzi helyzetük okán is kiemelt szerepet töltenek be egy-egy térség életében. Gazdasági szempontból kiváló helyzetben vannak, mivel a települések infrastruktúrája fejlett, széleskörű intézményi háttérrel rendelkeznek, illetve jelentős anyagi forrásaiknak köszönhetően a kisebb városok számára elképzelhetetlen beruházásokat valósíthatnak meg. A megyei jogú városok többségében országos tudományos jelentőségű felsőfokú oktatási intézmény működik. A komoly kulturális infrastrukturális háttér és a nagyobb költségvetési szabadság – illetve az el nem hanyagolható vállalkozói-szponzori háttér és szellemi bázis – miatt jelentősebb kulturális rendezvényeknek, kiállításoknak adhatnak otthont a megyei központok. Ez a kivételezett helyzet azt eredményezi, hogy szinte egész évben jelennek meg hírek a megyei jogú városokról, ami kiegyensúlyozott, kampányszerűem tervezhető médiajelenlétet eredményez. A nagyobb médiafigyelemnek köszönhetően természetesen nagyobb az esély a kedvezőtlen hírek megjelenésére is. Éppen ezért igazán fontos a tervezett médiakommunikáció, hiszen így érhető el, hogy egy-egy kedvezőtlen hír ne billentse ki a város pozitív kommunikációval felépített imázsát. Ügyes kríziskommunikációval és a saját ügyek
13
Megyei jogú városok A megyei jogú városok méretük, gazdasági erejük és földrajzi helyzetük okán is kiemelt szerepet töltenek be egy-egy térség életében. Gazdasági szempontból kiváló helyzetben vannak, mivel a települések infrastruktúrája fejlett, széleskörű intézményi háttérrel rendelkeznek, illetve jelentős anyagi forrásaiknak köszönhetően a kisebb városok számára elképzelhetetlen beruházásokat valósíthatnak meg.
14
Megyei jogú városok
A megyei jogú városok többségében országos tudományos jelentőségű felsőfokú oktatási intézmény működik. A komoly kulturális infrastrukturális háttér és a nagyobb költségvetési szabadság – illetve az el nem hanyagolható vállalkozói-szponzori háttér és szellemi bázis – miatt jelentősebb kulturális rendezvényeknek, kiállításoknak adhatnak otthont a megyei központok.
15
Megyei jogú városok Ez a kivételezett helyzet azt eredményezi, hogy szinte egész évben jelennek meg hírek a megyei jogú városokról, ami kiegyensúlyozott, kampányszerűem tervezhető médiajelenlétet eredményez. A nagyobb médiafigyelemnek köszönhetően természetesen nagyobb az esély a kedvezőtlen hírek megjelenésére is. Éppen ezért igazán fontos a tervezett médiakommunikáció, hiszen így érhető el, hogy egyegy kedvezőtlen hír ne billentse ki a város pozitív kommunikációval felépített imázsát. 16
Megyei jogú városok
Ügyes kríziskommunikációval és a saját ügyek folyamatos sulykolásával el kell érni, hogy a pozitív tartalmú hírek nagyobb hangsúlyt kapjanak a médiában, így a városra rossz hatást gyakorló esetek erejét tompítsák.
17
Megyei jogú városok Egy országosan elfogadott, karakteres városvezető határozottan jó hatást gyakorolhat a település imázsára. Ugyanakkor egy kevéssé elfogadott, nemcsak helyben, de országosan is népszerűtlen polgármester súlyos bélyeget nyomhat városa presztízsére, ami alapjaiban meghatározhatja a településről kialakult képet. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy-egy városvezetőnek minden esetben semlegesnek kell maradnia, vagy nem kell karakteres ügyeket felvállalnia, mindössze meg kell találni a helyes egyensúlyt a helyben és országosan vállalható, kommunikálható ügyek között.
18
Megyei jogú városok Elsősorban a jobboldal közeli sajtóorgánumokban figyelhető meg, hogy rendszeresen helyet kapnak a jelentős ellenzéki vezetésű városokkal kapcsolatos pozitív híradások, a polgármesterek politikai megnyilvánulásai vagy helyi kezdeményezései. Ezek a megjelenések hozzájárulnak a város kedvező imázsához. A baloldali kötődésű médiában a sikeres kormányoldali politikusok lényegesen kevesebbet szerepelnek városvezetőként, és a helyi sikerek is kisebb figyelmet kapnak 19
Megyei jogú városok - Debrecen Debrecen 2009-ben is komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy Magyarország második legnagyobb városaként tényleg a főváros versenytársaként, vagy akár ellenpólusaként jelenjen meg a nyilvánosságban. A lendület nem hagyott alább, sőt Debrecen friss, világszínvonalú kulturális intézményrendszerének és sikeres sportéletének köszönhetően még jobban elhúzott riválisaitól.
20
Megyei jogú városok - Debrecen Debrecen egész évben uralta a médiát, a városról több mint 1300 hír jelent meg az országos médiában. A megjelenések döntő többsége kifejezetten pozitív képet fest a városról. A település kulturális és sportélete rendkívül pezsgő. A várossal foglalkozó, a nyilvánosságban megjelenő témák leginkább különböző kiállítások, fesztiválok vagy rendezvények köré csoportosulnak. A városvezetésnek szemmel láthatóan kiemelkedően jó a kapcsolata a jobboldali sajtóval, a megjelenések nagy része származik ezen forrásokból. 21
Megyei jogú városok - Debrecen A Loki és társai Debrecen tagadhatatlan előnye a többi megyei jogú várossal szemben, hogy a jelenlegi magyar labdarúgás legerősebb csapatának otthona, amelynek még az európai Bajnokok Ligájába is sikerült bejutni, ezzel akkora médiaszenzációt kiváltva, ami a városról szóló megjelenéseket az egekbe röpítette. Debrecen hírességei között, mindenképp meg kell említenünk a Tankcsapdát, a település legendás rock együttesét, akik úgyszintén híresen lokálpatrióták.
22
Megyei jogú városok - Debrecen A második nagyobb témacsoport a városban folyó fejlesztésekkel voltak kapcsolatosak, mindenekelőtt a kiemelt EU-s projektként kezelt villamosfejlesztésről számolt be a média. Felkapott volt még a Neutronkutató központ Debrecenben való létesítésére beadott pályázat
KósaLand – a másik főváros A polgármester neve szinte egybeforrt a cívisvárossal, a település első emberére kiemelt figyelmet fordít a sajtó, ha valamilyen fórumon felszólal, garantált a megjelenés. 23
Megyei jogú városok - Miskolc Kitartó kommunikációs munkával igyekeznek átformálni az iparváros megörökölt képét oktatási, kulturális és fesztiválvárossá: Operafesztivál Fiatal Filmesek Fesztiválja Kocsonya fesztivál Bulváresemények: pl. Mancs szobor Guinness rekord kísérletek .
24
Megyei jogú városok - Miskolc Zöld imázs: veszélyes hulladék gyűjtő verseny szemétszobor Gondoskodó városvezetés: idősek otthonaiba telepített rendőrséghez bekötött jelzőrendszer forgalomirányító rendőrök kisgyerekekkel együtt vigyáztak a forgalomra . 25
Negatív példák - Pécs A figyelem középpontjában a kulturális főváros projekt előrehaladása, illetve annak akadozása került. Pécsről, a városimázs tekintetében egyértelműen elmondhatjuk, hogy többet vesztett a cím elnyerésével, mint amit nyert rajta. A Kulturális Főváros projekttel kapcsolatos témák több mint fele negatív hangvételű volt, a kifejezetten széles támadási felületet kihasználva, komoly csúszásokkal, meggondolatlan vezetőváltásokkal, pénzügyi problémákkal találkozhatunk. 26
Negatív példák - Zalaegerszeg Zalaegerszeg igen ritkán jelent meg a médiában, az átlagos hírszám felét sem sikerült elérnie. Agresszív tinédzserek A város imázsát leginkább azok a diákok rombolták, akik felvették videóra társuk megverését. A felvétel nagy port kavart és nagyon sok helyen jelent meg, emellett több esetben is történtek rablások, amelyeket szintén tizenévesek követtek el.
Megszűnő munkahelyek A General Electric és a Flextronics is elbocsátásokkal rontott a város imázsán. Zalabaromfi Szárnyashús-feldolgozó Zrt. és egy textilüzem is, valamint egy helyi hűtőraktár is csoportos leépítést hajtott végre. 27
Nagyvárosok A 20.000 főnél népesebb települések kommunikációs szempontból lényegesen nehezebb helyzetben vannak, mint a megyei jogú városok. Nemcsak a költségvetésük szűkösebb, de lényegesen kevesebb támogatásra számíthatnak a tőkeerős helyi vállalkozóktól, nagyvállalatoktól vagy a lakosságtól. Esetükben a rendszeres médiaszereplés sokkal nehezebben kivitelezhető, szükség van tehát olyan visszatérő programokra, rendezvényekre, amelyekre felfigyel az országos sajtó. 28
Nagyvárosok Ebben a kategóriában még fontosabb, hogy a tudatos pozicionálás segítse az olvasókat, tv-nézőket vagy a naponta közlemények tucatját kapó újságírókat az eligazodásban, a helyi kulturális, gazdasági vagy turisztikai értékek felismerésében. A legjobban kommunikáló nagyvárosok esetében feltűnő, hogy mindegyiknek sikerült rendszeres média-megjelenést kiharcolnia egy-egy turisztikailag érdekes témával.
29
Nagyvárosok
Bár számos város rendelkezik a nagyközönség vagy a média számára érdekes programmal vagy látnivalóval, de kevés van közülük, amely élni is tud az ebben rejlő kommunikációs lehetőségekkel. A tudatos kommunikáció szerepe itt válik különösen hangsúlyossá, mivel ez határozza meg, hogy mely nevezetességekről tudósít a sajtó, és melyik mellett megy el szó nélkül. A turizmusból származó bevételeknél is többet nyerhet egy város, amennyiben ügyesen használja ki a média felületeit. 30
Nagyvárosok Szomorú látni, hogy a nagyvárosok többsége mennyi lehetőséget hagy kihasználatlanul. A városvezetők jó része nem veszi észre, hogy a településhez köthető értékek (fekvés, épületek, termékek, ételek stb.) milyen jól használhatók lennének az imázsépítésben. Sok esetben nem az ötlet hiányával és megvalósítás minőségével van probléma, hanem az események médiamenedzsmentjével, azaz a városimázst nővelő akciók híre nem jut el a célközönséghez, így ezekből nem tud profitálni a város.
31
Nagyvárosok - Gödöllő Fejlődő nagyváros Visszaköszönő hírré vált Gödöllő kiváló szereplése a benyújtott pályázatokon, s a megnyert pályázatok okos, átgondolt hasznosítása. A Főtér megszépítésére nyert pályázat, a Művelődési Központ, és több műemléképület, így például a vasútállomás Király várójának rekonstrukciója. A média kiemelt érdeklődéssel fogadta a gazdag kulturális programkínálatnak otthont adó kastély uniós forrásból történő felújítási munkáinak híreit. Kisebb mértékben, de országos nyilvánosságot kapott a Magyar Posta új logisztikai központja, és a beruházás eredményeképp létrejövő 700 új munkahely. Ugyancsak országos hírként jelent meg a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében kiírt pályázaton félmilliárd forintos európai uniós támogatást nyert a Gödöllő Ipari Park.
32
Nagyvárosok - Gödöllő Gödöllő az oktatás fellegvára A Szent István Egyetem többször szerepelt pozitív példaként a nyilvánosság előtt. A jó hírű egyetem mellett azonban komoly sajtóvisszhangot kapott a Damjanich János Általános Iskola felújítása, melynek keretében egymilliárd forintból új tornacsarnok és tantermek épültek. Népszerű volt az a hír is, amely Gödöllőn a legfiatalabb korosztály oktatását-nevelését érinti, s a város új zöld óvodája kifejezett slágertémának számított az országos nyilvánosságban. 33
Nagyvárosok - Szentendre A Skanzen városa Számukat tekintve a legtöbb hír ebben az évben is a Skanzenről, és az itt megrendezett eseményekről szólt. A Skanzenhez köthető rendezvények mellett a szabadtéri múzeum fejlesztéséről is többször beszámolt a média.
Gazdag programkínálat Szentendre kulturális rendezvényei szinte naponta szerepelnek a média tudósításaiban. A 2009-es évből kiemelkedően sok megjelenést produkált a 23. Szentendrei Tavaszi Fesztivál, illetve a Szentendrei Nyár rendezvénysorozata.
34
Nagyvárosok - Szentendre Egy város, ahol jó élni A város kommunikációjának új eleme, hogy Szentendre nem csak egy múzeum, hanem egy élhető város. Számos hírt generáltak a médiában, amelyek arról számoltak be, hogy válnak jobbá a városban élők mindennapjai. Utóbbira jó példa, hogy szentendrei önkormányzatot megjutalmazta a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, illetve, hogy Szentendre az a magyarországi település, ahova a legtöbben költöznének szívesen. Nagy médiafigyelmet kapott az is, hogy Szentendre lett az ország első nőbarát városa, ahol számos intézkedéssel próbálják megkönnyíteni a nők mindennapjait. Az nyilván kérdés, hogy ez a címke milyen tartalmat takar, ám a primer kommunikáció sikeres volt.
35
Nagyvárosok – Negatív példák Gyöngyös A város kulturális programjai közül csak a Gyöngy Nemzetközi Folklór Fesztivál jelent meg többször, Kevés helyen bukkanhatunk azonban további pozitív hírekre: a Károly Róbert Főiskola fejlesztéseire, a Mátra Múzeum Europa Nostra-díjára és egy új gyár alapkőletételére. Ezzel szemben a negatív hírek tömegével találkozhatunk a HospInvest által üzemeltetett városi kórházzal kapcsolatban, mivel a kórház-üzemeltető körüli botrányok országos politikai üggyé nőttek. Emellett a Gyöngyöst érintő vasúti vonal megszüntetésének terve és a helyi húsipari termelés leállása sem segítette a pozitív városkép kialakulását. 36
Nagyvárosok – Negatív példák Vecsés A média foglalkozott a vecsési savanyú káposztával, a város azonban nem tudott kommunikációs értelemben profitálni a minden szempontból hozzá kötődő brandből. Pápa Negatív hírek: a város közalkalmazottait folyamatosan vegzálták az ügyfelek, ezért kénytelenek voltak szigorúbb biztonsági intézkedéseket bevezetni. Gyárbezárások és a településen bekövetkező létszámleépítések generálták, illetve a Pápai Hús Zrt. túlélésével kapcsolatos bizonytalanság is gyakori visszatérő téma volt a médiában. 37
Nagyvárosok – Negatív példák Pápa Szinte minden médium foglalkozott az első C-1717-es katonai teherszállító repülőgépek megérkezésével Pápára. Pápára. Sajnálatos, hogy ezeknek a tudósításoknak csak kis része volt valóban értékes megjelenés, többségében nem járult hozzá a város imázsának épüléséhez. épüléséhez. A pozitív témák nagy része különböző, a településen rendezett programokról számolt be. be. A Pápa szempontjából legpozitívabb témáról, miszerint a település a legbiztonságosabb a városi közlekedés terén, viszont nagyon kevés hír jelent meg, pedig ez komoly muníció lehetett volna a városvezetés kezében az imázsépítő kommunikációra. kommunikációra.
38
Kisvárosok A kisvárosoknak jóval kevesebb lehetősége van a nyilvánosságbeli szereplésre. A tudatos kommunikáció gátja az alulfinanszírozottság és a humán erőforrás hiány. Ugyanakkor egyegy-egy rendezvény, fesztivál kapcsán sokszor tapasztalható hiányosság, hogy pénzt, energiát nem sajnálnak a szervezésre és a programokra, ám az esemény média tálalására már nem fordítanak kellő figyelmet.
39
Kisvárosok Hasonló probléma a hagyományok, adottságok kihasználásának hiánya. Számos olyan település van, amelynek történelme, gasztronómiai vagy kulturális hagyományai lehetővé tennék, hogy egy jól körülhatárolt, vonzó imázst építsenek fel rá, ám ez a tudatos stratégiai tervezés csak a legritkább esetben valósul meg. Ezek olyan elszalasztott lehetőségek, amelyek alapvetően a városvezetésen múlnak, hiszen itt a legkevésbé az anyagi forrásokon múlik a siker. Ezekben az esetekben a kreativitás, az átgondoltság, a médiakapcsolatok építése segítené elő a sikeres imázs építést.
40
Kisvárosok Nem anyagi kérdés a városi honlapok átalakítása a XXI. század igényeihez. Ma egy színvonalas, tartalmilag és esztétikailag is elfogadható honlap költsége 200200-300 ezer forint. Sok város azonban megelégszik a gyatra minőséggel, házilag vagy hozzá nem értő személyek barkácsolt megoldásokkal, amely rossz fényt vet a városra, hiszen a honlap ma már egy település elsőszámú reprezentációja, az érdeklődő ide fordul először, ha információra van szüksége.
41
A triplázó kisváros - Balatonfüred Intenzív nyári élet Anna-bál, a világ leghosszabb koncertjének Guinness-rekordja, a Jókai-napok, a Quasimodo költő-verseny, a balatonfüredi borünnep, Aquapark Sportesemények Soling Európa-Bajnokságot, innen indult a Kékszalag, Ultrabalaton futóverseny, Dakar Sorozat - Közép-Európa-rali 42
A triplázó kisváros - Balatonfüred Aktív városvezetés Légimentő-bázis ne csak nyáron, hanem egész évben működjön, első balatoni mobil levegőtisztaság-mérő állomás, a település átvenné a kikötő üzemeltetését az államtól. Egész éves népszerűség A balatonfüredi borok népszerűségét kihasználó megjelenések
43
Kisvárosok - Mohács Brandépítésben idén Mohács jeleskedett leginkább. A sokáig kiaknázatlan busójárás végre valóban a városhoz kapcsolódó márkanév lett. Pl: • 2009 őszén az UNESCO felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. • Tananyag lesz a busójárás Mohács oktatási intézményeiben
44
Kisvárosok – Negatív példák Bátonyterenyéről a vizsgált időszakban viszonylag kevés hír jelent meg, szinte kizárólag negatív töltetű. Nagy médiateret kapott, hogy az iskola egyik diákját társai megverték egy mp4 lejátszó miatt. Gyakori megjelenést produkált továbbá egy verekedés, illetve hogy a helyi energianád-nemesítésre tervezett üzem fejlesztése félkész állapotban megállt forráshiány miatt. Az önkormányzat ráadásul csődhelyzet közelébe került és az iparűzési adó maximumát vetette ki.
45
Kisvárosok – Negatív példák Bátonyterenyéről a vizsgált időszakban viszonylag kevés hír jelent meg, szinte kizárólag negatív töltetű. töltetű. Nagy médiateret kapott, hogy az iskola egyik diákját társai megverték egy mp4 mp4 lejátszó miatt. miatt . Lajosmizse imázsát építő jellegű híradás szinte egyáltalán nem keletkezett. keletkezett . A megjelenések döntő többsége bűntényekkel volt kapcsolatos, az országos médiából kiolvasva késelések, lövöldözések, visszaélések és rablások jellemezték a település életét. életét . Tiszaföldvár kizárólag negatív tartalmakat produkált. produkált . A legfelkapottabb hír az apát és fiát agyonütő leszakadt áramvezeték volt, de sokat lehetett hallani egy állatkínzóról valamint a városban csempészett cigarettát lopó ATM rablókról is. is. 46
Köszönjük a figyelmet!
[email protected] varosimazs.postr.hu
47
