A város gyorsan fejlôdött és ha méretben nem is, de rangban a tartomány elsô számú településének számított

Hogyan is összegezhetjük néhány sorban Savaria történetét? A város létrejöttének pontos dátuma csak hozzávetôlegesen ismert: Claudius császár alapította, nagyjából Kr. u. 50 körül. A városalapítás egyben Pannónia tartománnyá szervezését, a civil igazgatás bevezetését jelentette. Mivel a rómaiak elôtti bennszülött településre csak szórványos leletek utalnak, ezért a városalapítást – mai szóhasználattal élve – „zöldmezôs A város gyorsan fejlôdött és ha beruházásnak” tekinthetjük. A méretben nem is, de rangban a tartomány város legkorábbi idôszakát aligelsô számú településének számított alig ismerjük. Minden bizonnyal már ekkor kijelölték a város határát – ezt a jelenetet késôbb egy töredékesen fennmaradt dombormû is megörökítette –, a városközpont (forum) helyét és feltehetôen már ekkor megépült Savaria elsô, fából készült városfala. A város gyorsan fejlôdött és ha méretben nem is, de rangban a tartomány elsô számú településének számított. Itt mûködött ugyanis a tartománygyûlés, és Savariában álltak az istenné avatott

császárok templomai. A legkorábbi épületek még fából vagy vesszôfonatos, öntött habarcs vagy döngölt agyagfallal épültek. No nem azért, mintha a rómaiak Pannóniába költözve elfelejtettek volna házat építeni, de az új tartományban még nem voltak kôbányák, téglagyárak, hogy hagyományos módon építkezhessenek. Idôvel ezeket az építményeket lebontották és helyükre tágas, kôbôl és téglából készült, festett falú, padlófûtéses épületeket emeltek. Megújították és kôbe építették a korábbi fa-föld szerkezetû védmûveket. A város életében azonban a legnagyobb vált­o­zást a közmûvek létrehozása jelentette: megépült a forrás­foglalástól a városig a vízvezeték, ehhez kapcsolódóan csa­tornázták a várost, az utakat pedig hatalmas, többmázsás bazaltlapokkal burkolták. A viszonylag nyugalmas évtizedeknek a Dunától északra lakó germán törzsekkel kirobbanó háború vetett véget 167-ben. A harcok az egész birodalom számára megrázkódtatást jelentettek, bár a Savariát érintô tényleges pusztításról nincs adatunk.

A város leginkább a harcokat követô járványoktól szen­­vedett, lakosságának többsége elpusztult vagy elmenekült. A rövid békét követôen 192-ben kitört polgárháborúban Savaria polgárai – hasonlatosan más pannoniai városokhoz – Septimiust Severust támogatták. A Severusokat követô évszázad a városi lét hanyatlását hozta a tartomány számára, amelyet Diocletianus császár birodalmi reformja állított meg átmenetileg a 3–4. század fordulóján. Savaria ekkor a négy felé osztott Pannónia egyikének, Pannónia Primának a központja lett. A keresztényüldözés idején itt szenvedett mártíromságot Szent Quirinus, majd egy évtizeddel késôbb a város falai között született Szent Márton, akit a korai középkorban Európa-szerte a legnépszerûbb szentként tiszteltek. A 4. század folyamán gyakorta idôztek a római császárok a városban. Valentinianus 374–375 telét részben e település fala között töltötte. Az 5. század folyamán a város korábbi hanyatlása felgyorsult, lakóinak zöme Itáliába költözött. Az itt maradt csekély lakosság azonban sokáig megôrizte rómaiságát, hiszen Savaria – a város antik neve – a középkor során folyamatosan ismert és használt volt.

5

3 1

2 4 6

7

1 2 3 4 5 6 7

Útkeresztezôdés, fazekas mûhelyek Városfal Romkert, mozaik Sala Terrena Forum helye OTP útkeresztezôdés, csatorna Iseum

Az egykori város ma ismert építményei

A savariai Iseum Szombathely legismertebb, méltán világhírû ókori emléke az Iseum. A hatalmas szentélyegyüttes a világon ma ismert, részben vagy egészen feltárt római kori Isis-templom közül a harmadik legnagyobb – méreteit tekintve csak az alexandriai és a Róma városi fôtemplomok voltak nagyobbak nála. Az épületegyüttes jelenleg nem látogatható, mivel területén régészeti kutatómunka folyik, melynek eredményeként a közeljövôben újszerû, Pannónia vallástörténetét is bemutató, az egykori szentélyt megidézô múzeum formájában születik majd újjá. Bár az ötvenes években Szentléleky Tihamér már végzett itt ásatásokat, de az újabb, 2001–2007 közötti feltárások eredményeként sem mondható teljesnek a szentély kutatása. Az újabb kutatások azonban lényegesen megváltoztatták a szentélyrôl alkotható képet. Az elôkerült hatalmas mennyiségû lelet pedig pontosította a szentély használatának idôrendjét és fontos adatokat szolgáltattak a szentkerület és környékének mindennapi életérôl. A templom megépülését megelôzô idôszakban Savaria További információ: fontos iparnegyede mûködött Az Iseum várhatóan 2010 az Iseum helyén. A szövés-fonás tavaszától lesz újra látogatható és fazekasság mellett a bronzöntô mûhelyek voltak a legjelentôsebbek. A Kr. u. 2. század elsô harmadában az ipari létesítményeket lebontották és helyükre épült fel az egyiptomi eredetû Isis istennô 42 x 70 méteres szentkerülete. A hatalmas kereszt irányú elôcsarnokból a ma

1 Római látnivalók a városban

1234567

is álló monumentális gránitoszlopok között léphettünk az oszlopcsarnokokkal keretezett kövezett udvarra, amelynek fô helyén magas pódiumon állt Isis istennô szentélye. A hatoszlopos fôhomlokzatot mívesen megfaragott fehérmárvány gerendák és párkányok, a kutyán „lovagoló” Isis, valamint Serapis, Mars és Viktoria teljesalakos képmásai díszítették. A tervek szerint a pódiumtemplom eredeti formájában, míg az udvart keretezô épületek az egykori térarányokat érzékeltetô módon, de modern Töredékességükben is építôanyagból lesznek megépítve. szépek a szentélyben ôrzött kultusz­ Az Iseumban talált leletek közül szobrok töredékei legfontosabbak a már említett homlokzati dombormûvek, amelyek méretüket és kivitelüket tekintve egyedülállóak Pannóniában. Töredékességükben is szépek a szentélyben ôrzött kultuszszobrok töredékei: Serapis kisméretû képmásának feje, illetve egy Venus szoborcsoport mellékalakjainak tartott Amor és Psyche finoman faragott márvány torzói. Fontos tárgyi emlékek kerültek elô a templom kútjából is: edények, csengettyûk, kolompok, amelyek talán az itt folyt szertartásban játszhattak szerepet. A szentélyt a 350-es években maguk a rómaik bontották le, az egykori pogány szentély helyén pedig keresztény temetô létesült.

2

A Járdányi-Paulovics István Romkert Savaria maradványainak legnagyobb egybefüggô részletét elsô kutatójáról Járdányi-Paulovics Istvánról elnevezett Romkert tárja a látogatók elé. A Székesegyház szomszédságában fekvô egykori Püspökkert szerencsés véletlennek köszönheti létét. 1938-ban a papi szeminárium bôvítése során hatalmas felületû mozaikpadló töredékei kerültek napvilágra. A Dunavidéki átlagot messze meghaladó, szokatlan színvonal láttán az építkezést leállították, majd feltáró-helyreállító munkába kezdtek. Ennek irányításában és a hozzá szükséges pénz meg­ szerzésében Géfin Gyula vicerektornak, pápai prelátusnak voltak évülhetetlen érdemei. A feltárás és helyreállítás érdekében országos közadakozás indult, amely során még Bartók Béla is jótékonysági zongoraestet adott. A II. világháborút követôen a munkák sokáig szüneteltek, majd 1962-ben indultak meg is­mét a feltárások és helyreállító munkák. A Romkertben végzett ásatások során lakóépületek sora és több jeles középület került napvilágra. Feltárták és bemutatták a bazaltkövekkel Mercurius – az utazás védô-­ burkolt római utcák impozáns istenének – szobra részleteit, a kereskedelem és

2. További információ: Járdányi Paulovics István Romkert Szombathely, Mindszenty József tér 1., Tel.: 0036 (94) 313-369

utazás védôistene, Mercurius tiszteletére emelt kis szentély romjait, a városfal egy hosszabb szakaszát és a falon kívül mûködô fazekasnegyed mûhelyeit. A Romkert legismertebb és legnagyobb látványossága azonban a már említett 4. századi mozaikpadló, ami a mai töredékes állapotában is Pannónia legnagyobb egybefüggô mozaikfelülete. A díszes padozat egykor a savariai helytartói palota 48 méter hosszú és 18 méter széles dísztermének ékessége volt. Sajnos az utókor szerencsétlenségére a római romok fölé épült középkori vár árkát éppen e padozatba ásták bele, amely felületének legnagyobb részét megsemmisítette. A geometrikus mintákkal kombinált indadíszes keret így is monumentális hatású, hasonló Az Y alakú útelágazásában az Aquileia és Grado ókeresztény egy egyszerû épület és egy kocsibeálló bazilikáiban megôrzöttekhez. áll, melynek funkciójára egy különös Azok azonban a szombathelyinél lelet – világ ma ismert egyetlen bronz egy évszázaddal késôbbiek és vámbélyegzôje – utal kidolgozásuk sem ér fel az itteni aprólékosságával. Romkert másik nevezetessége, a bazaltlapokkal burkolt útcsomópont helyreállított részlete. Izgalmas sétát tehetünk azokon a hatalmas kôlapokon, melyeket egy-

kor római katonák sarui tapostak. Az észak felé haladó széles utca bal oldalán álló falazott kôbázis egy mérföldkô alapozása lehetett, amely a következô települések távolságát mutatta az utazók számára. Az Y alakú útelágaA rekonstruált útszakasz végén álló zásában egy egyszerû épület épület alatt kialakított bemutatótér és egy kocsibeálló áll, melya savariai kerámiamûvesség nek funkciójára egy különös hagyatékát mutatja be lelet – világ ma ismert egyetlen bronz vámbélyegzôje – utal. Ennek alapján azonosították a kutatók az ókori forrásokból ismert vámállomás épületét. Az épület mögött húzódik Savariai szögletes oldaltoronynyal megerôsített városfalának egyetlen látható részlete. Az erôdítés építését a 2. század elsô harmadára tehetjük. A rekonstruált útszakasz végén álló épület alatt kialakított bemutatótér a savariai kerámiamûvesség hagyatékát mutatja be. A leletek fôként az itt mûködött fazekasmûhelyekbôl származnak. Távoli vidékek edényeinek másolatait, mécseseket, lepénysütô formákat és kis agyagszobrocskákat készítettek itt egykor az ügyes kezû savariai fazekasok. Ízléses és tartós portékájuk az egész tartományban keresett árucikknek számított.

A Sala Terrena Egyedülálló látnivalót ígér a Romkert szomszédságában, a Püspöki Palota földszinti dísztermében berendezett római kori kiállítás. A Szily János püspök palotájában kialakított pompás helyiséget – amely egykor elsô magyarföldi régészeti múzeum volt – Dorffmeister Istvánnak 1784-ben készült pompás festményei ékesítik. Többségük mintájául Savaria földjében lelt római darabok, illetve a 18. században élt Piranesi metszetei szolgáltak. A római mitológia istenfigurái és allegórikus alakjai mellett valóságos római emlékek – Titus császár diadalíve vagy a Porta Maggiore városkapujának képe ad hátteret a teremben kiállított savariai feliratoknak, dombormûveknek. A kiállított darabok kivétel nélkül szerepeltek már A Sala Terrena ma Schöenvisner István, pesti egyea szombathelyi egyházmegye temi tanár 1791-ben megjelent kincseit bemutató állandó kiállítás részeként látogatható. könyvében, amely hazánk elsô városmonográfiája volt. A falképek nem csak mûvészi értékük miatt jelentôsek, fontosak a régészettudomány számára is, mivel számos esetben csak e képek ôrzôdtek meg, míg az eredeti faragványok elkallódtak vagy elenyésztek az idô sodrában.

3

3. További információ: Sala Terrena Szombathely, Mindszenty József tér 1. Tel.: 0036 (94) 312-056

Római utcarészlet egy Fô téri bankfiók alatt A szombathelyi Fô tér és a Hefele Menyhért utca közötti egykori foghíj beépítése elôtt 1991-98 között jelentôs régészeti feltáró munka folyt a területen. Ennek során Savaria belvárosának hatalmas, egybefüggô lakónegyede vált ismertté. A leletek múzeumba kerültek, míg a kiásott épületmaradványokat részben visszatemették, részben pedig, sajnos az építkezések áldozatául váltak. 1991-1998 között jelentôs régészeti A kevés megôrzött rom-emlék feltáró munka folyt, melynek során ma a Fô tér nyugati oldalán álló Savaria belvárosának hatalmas egybefüggô lakónegyede vált ismertté bank üzlettere alatt tekinthetô meg. A bemutatás érdekében példaértékû megoldást választottak a bankfiók építésekor. Az üzlettér üvegpadlóján át jól látható a mai épület alatti római útkeresztezôdés valamint az utcák alatt húzódó csatornák részletei. A Celldömölk melletti Ság-hegyrôl származó bazalttömbökkel burkolt út mellett hatalmas, mészkôbôl faragott korinthoszi oszlop áll, amely szinte „leemeli” a mai üzlettér mennyezetét, jelezve ezzel az egykori épület nagyságát. A feltárt maradványok Savaria déli belvárosához tartoztak: a látható utcák egyike a város tengelyét alkotó Borostyánkô út, a másik pedig egy ehhez T alakban csatlakozó, 20 római láb (kb. 6 méter) széles fôutca volt. Mindkét utca alatt embermagasságú boltozott csatorna húzódott, melyek a római város közmûrendszerének részei voltak.

4

A római leletek ôrzôje, a Savaria Múzeum Az ország egyik legnagyobb és leghosszabb múltra vissza­ tekintô vidéki múzeumát 1908-ban hozták létre, de jog­e­lôd­ jének tekinthetô az 1872-ben létrehozott Vas megyei Régészeti Egylet, amely korábban a Püspöki Palota Sala Terrenájában állította ki leleteit. A savariai római leletek gyûjtése azonban sokkal régebbi idôkre tekinthet vissza, hiszen a 15. század vé­gén már Pietro Ransano, Mátyás király udvari történésze is megemlékezett a Szombathelyen összegyûjtött római em­ lékekrôl. A mai múzeum az alapítástól kezdve Czigler Gyôzô által tervezett historizáló épületben mûködik. Az intézmény rendkívül gazdag római gyûjteményt mond-­ hat magáénak, számos ritkaság­ gal. Közülük a Katafán lelt a­rany­kincs, a balozsameggyesi Az intézmény rendkívül gazdag római gyûjteményt mondhat ékszerlelet, bronz és márvány magáénak, számos ritkasággal kisplasztikai emlékek ajánlhatók

5

5. További információ: Savaria Múzeum Szombathely, Kisfaludy S. u. 9. Tel.: 0036 (94) 500-720

leginkább a látogatók figyelmébe. A mú­zeum emeleti kiállítóteré­ben megtekinthetô állandó ki­ál­ lítás mellett a külföldön rendezett vándorkiállítások során (Cremona, Heidelberg, Aalen, Konstanz, Brno, Lyon, Bécs és Graz) mutatták be a szakemberek a gyûjtemény legértékesebb A Múzeum kôtára az aquincumi darabjait. A Savaria Múzeum kô-­ gyûjtemény után a római kô-­ tára (Lapidarium) az aquincu­mi farag­ványok leggazdagabb tárlata gyûjtemény után a római kôfarag­ványok leggazdagabb tárlatát kínálja. A várost megalapító kiszolgált katonák sírkövei mellett egy kora császárkori gyô­zelmi emlékmû töredéke, Jupitert, Junót és Minervát, a római Pantheon fôisteneit ábrázoló hatalmas szobrok, egy különleges mérföldkô és az Úti istenségeknek szentelt unikális oltárok érdemelnek említést.

Szent Márton temetô és Savaria ókeresztény emlékei Szombathelyrôl kelet felé kivezetô út mellett fekszik az ország, de valószínûleg az egész Kelet-Közép-Európa legrégebb óta és a leghosszabb ideig használt köztemetôje. A mai Szent Márton-templom szomszédságában elterülô sírkert a leletek tanúsága szerint már az Kr. u. 1. századtól kezdve az itt élt rómaiak nyughelye volt. A temetô területén a 4. században egybefüggô keresztény temetkezôhely alakult ki, melynek középpontjában a városban vértanúságot szenvedett sisciai (Sisak, Szerbia) püspök, Szent Quirinus sírboltja állhatott. E helyrôl származik az ókeresztény síremlékek leggazdagabb magyarföldi leletegyüttese, melyet részben a Savaria Múzeum, részben pedig a Magyar Nemzeti Múzeum ôriz. A temetô hosszú századokon át való használatában szerepet játszott, hogy az itt állt római épületet A sírkert a leletek tanúsága szerint már az Kr. u. 1. századtól kezdve késôbb Szent Márton püspök az itt élt rómaiak nyughelye volt szülôhelyével azonosították.

6

6. További információ: Szent Márton temetô: folyamatosan látogatható; Látogatóközpont: Szent Márton Plébánia Szom­ bathely, Szent Márton u. 40. Tel.: 0036 (94) 505­570

A sírkert szomszédságában nemrég megnyílt Szent Márton Látogatóközpont ugyancsak számos római vonatkozású emléket mutat be a korszak iránt érdeklôdôknek. Itt látható a savariai vándorfestôk gyönyörû vésésû márvány sírtáblája, a gyermekként elhunyt tejtestvérek vagy a matuzsálemi A gazdag ókeresztény kôanyag mellett kort megélt 5. századi temetôôr más leletek is utalnak a több, mint sírfelirata. A gazdag ókeresztény másfél ezer évvel ezelôtt Savariában élt kôanyag mellett más leletek is Krisztus­hívôk jelenlétére utalnak a több, mint másfél ezer évvel ezelôtt Savariában élt Krisztus-hívôk jelenlétére. Kitûnik közülük egy aprócska, Krisztus monogrammal díszített vékony lemezke, amely minden bizonnyal papi öltözéken viselt kitûzô lehetett. Szintén liturgikus célt szolgált egy másik értékes lelet is. Az áttört bronz lámpafüggesztô egy 4. századi templom vagy kápolna felszereléséhez tartozott.

A Történelmi Témapark Az egykori Ferences kert területén 2007-ben nyitotta meg ka­puit a közel 1 hektár területû Történelmi Témapark. A park a nagy sikerû Savaria Karnevál leglátogatottabb ren­dez­vény­hely­szí­ne, ahol nézôk ezrei szórakoznak a ró­ma­i ha­gyo­mány­ôrz­ô egyesületek, legiósok, gladiátorok be­mu­ta­tó­in. A té­ma-­ park ad otthont a kétévente meg­ren­de­zett ró­ma­i ha­gyo­mány­ ôrzôk nemzetközi találkozói szá­má­ra is. De amikor nincs kar­ne­vál, a kert akkor is sok lát­ni­va­lót í­gér: fô látványossága egy Kr. u. 1. századi római e­rôd rekonstrukciója, melyet az A té­mapark ad otthont itteni rendezvények házigazdái, a kétévente meg­ren­de­zett ró­ma­i ha­gyo­mány­ôrzôk nemzetközi a Savaria Legio Hagyományôrzô találkozói szá­má­ra is. és Ismeretterjesztô Egyesület

7

7. További információ: Karneváliroda Szombathely, Aréna u. 8. Tel.: 0036 (94) 510-160 [email protected], www.savariakarneval.hu

tagjai építettek. Az erôdkapuval szemben egy római díszkert oszlopcsarnoka és vízmedencéje látható, mellettük az antik természettudomány gyakorlati hasznosítása révén született szerkezetek: emelôk, daruk mai másai. A témapark keretében a római katonák fegyvereibôl és A témapark keretében a római felszerelésébôl álló kiállítás katonák fegyvereibôl és felszerelésébôl is várja a látogatókat, melyek a álló kiállítás is várja a látogatókat kerttel szembeni épületben, az egykori Batthyányi serfôzde földszinti helyiségében tekint­ hetôk meg (Aréna u. 8.). A kö­zel­jö­vô­ben a mechanikus gépek, vizikerék és más szerkezetek rekonstrukciói egészítik ki a kollekciót, míg a távlati elképzelések szerint a kertet történelmi sétaút fogja összekötni a helyreállított Iseummal.

Római vízvezeték Bucsu határában Savaria vízellátását a rómaiak a közeli Kôszegi-hegység forrásaiból biztosították, ahonnan precíz mérnöki munkával készült fedett, föld alatti rendszeren keresztül érkezett a víz a városba. A 26 kilométer hosszú, csatári kôbôl falazott vezeték (latin nevén aquaeductus) Velem, Bozsok és Rohonc kristálytiszta forrásainak vizét gyûjtötte össze és szállította a római coloniába. Érdekes módon a boltozatos vízvezeték nyomvonalául nem a legrövidebb utat jelölték ki építôi, hanem az a terepalakulat figyelembe vételével, a dombvonulat gerincen kanyarogva haladt Savaria felé. A vízvezeték nem csak a 4–6 ezer lakosú római város, hanem egy lényegesen nagyobb település vízszükségletét is képes lett volna kielégíteni. A vezeték végén, a város határában vízelosztó torony állt. Ez biztosította, hogy a víz elôbb a közkutakba, majd a nyilvános fürdôkbe kerüljön, és amikor ezek folyamatos ellátását már megoldották, adtak csak vízvételi lehetôséget a magánfelhasználók számára. A savariai aquaeductus számos pontját vizsgálták már a régészek. Ennek egy rövidebb feltárt és helyreállított szakasza ma Bucsu határában, az Ausztria felé vezetô 87-es számú fôút A vízvezetéket Savaria mellett, az egykori rohonci legpompásabb közmûvének tarthatjuk. vasút bakterháza (ma közlekedési E különleges mérnöki teljesítmény létrehozásához legkevesebb emlékhely) szomszédságában 25–30.000 m3 követ használtak fel. tekinthetô meg.

1

Emlékek és leletek Szombathely kistérségében

123

Zanat és Sé emlékei A két közeli településen ma sajnos szinte semmi sem ôrzi az egykori római lét emlékét. Az itt végzett feltárások azonban sok fontos ismerettel és lelettel gazdagították a savariai régészetet. Sében a mai lakópark szomszédságából egy gyönyörûen faragott, közel életnagyságú nôi márványszobor térdtôl lefelé megmaradt alsó része származik. Sajnos nem dönthetô el, hogy a szép faragvány egykor a közeli római villa ékessége, vagy a lakópark alatt húzódó római vízvezeték, ma még ismeretlen, egykori felszíni építményének díszítôeleme lehetett. Az itt megtalált vízvezeték, a Bucsu A két településen végzett határában feltártak folytatása. feltárások sok fontos ismerettel és lelettel gazdagították a savariai régészetet A Zanat falut nyugatról elkerülô

2

autóút egy római villatelepülés gazdasági szárnya felett halad. A feltárt épületek mindegyike gerendavázas, cölöpszerkezetû, közülük a legjelentôsebb egy kemencével felszerelt, földbe mélyülô padlójú sütôház volt. A villából szép leletek: apró szobrocskák, viseleti tárgyak mellett a gazdálkodás eszközei: vassarlók és szôlômetszô kés kerültek a múzeumba. Talán legérdekesebb darab egy szakállas barbár fejére taposó római sarus lábat ábrázol, mely egykor egy arasznyi nagyságú bronz szobrocskához tartozott. A villa szomszédságában két egymást keresztezô római földút került elô, mindkét oldalukon vízelvezetô árokkal. Különlegességük, hogy az út megôrizte a sok-sok évszázaddal ezelôtt rajtuk haladt kocsik és szekerek kerekeinek nyomát. A villa közelében egy családi temetôkert 9 sírját tárták fel, melybôl piperefelszerelés, illatszeres üvegek és bronz tükrök származnak.

A villából szép leletek: apró szobrocskák, viseleti tárgyak mellett a gazdálkodás eszközei: vassarlók és szôlômetszô kés kerültek a múzeumba

A herényi és a dozmati aranypénzek Szombathely északi városrészében, egy ismert római villa szomszédságában egyedülálló kincslelet került elô: 1992 nyarán faültetés során két szerencsés fiatalember római aranypénzeket talált. A leletbejelentést követôen a múzeum munkatársai hitelesítô ásatást végezetek a területen, amelynek eredményeképpen további érmék kerültek napvilágra. Az összesen 38 darab aranypénzbôl Az aranypénzek rendkívüli (aurei) álló kollekció rendkívüli jelentôségét, az adja, hogy azt még Nero jelentôségét, kuriózumát az császár pénzreformja elôtt rejtették el adja, hogy azt még Nero császár Kr. u.64-ben végrehajtott pénzreformja elôtt rejtették el, ô ugyanis begyûjtette és beolvasztatta elôdei pénzeit, hogy az addigi 42 helyett 45 érmét veressen egy font aranyból. A lelet Augustus, Tiberius, Claudius és Nero császárok által veretett, gyönyörû állapotban megmaradt pénzekbôl áll. A pénzlelet elrejtésének okát nem ismerjük.

3

Mivel a közeli Dozmaton egy hasonló korú – sajnos azóta nagyobbrészt elkallódott – pénzlelet látott napvilágot, ezért feltételezhetjük az elrejtésük Dozmaton egy a herényivel hasonló ideje és oka mindkét esetben korú pénzlelet látott napvilágot azonos lehetett. Feltehetô tehát, hogy valamilyen váratlan esemény vagy bizonytalan helyzet alakulhatott ki azidôben, ezért a környéken többen is vagyonuk elrejtése mellett döntöttek. Az egykori tulajdonosaik azonban feltehetôen odavesztek, hiszen soha nem vették elô elrejtett értékeiket. Ma mindkét aranykincset a Savaria Múzeum trezorjában ôrzik.

A Kapitoliumi Triász szobortorzói A szombathelyi kôtárban három impozáns méretû, márványból készült emberalak vonja magára a látogatók tekintetét. A hatalmas, több, mint kétszeres életnagyságú faragványok kétségtelenül isteneket ábrázolnak. A bal oldalon ülô nôalak értelmezése egyértelmû: Minervát, a bölcsesség és a tudományok istenét, Pallas Athéné római párját ábrázolja. Vitatott, hogy a középen ülô, izmos felsôtestû férfialak kit ábrázol. Alkata és tartása alapján Heraklész A hatalmas, több, mint és Jupiter, a rómaiak fôistene kétszeres életnagyságú faragványok is egyaránt szóba jöhet. Még kétségtelenül isteneket ábrázolnak nehezebben értelmezhetôk a jobb oldali töredékek, hiszen még összetartozásuk is bizonytalan. A három szobor a fenti értelmezés szerint Jupitert, Junót és Minervát jelenítené meg. Ez az elgondolás azon alapul, hogy Sopronban, az ókori Scarbantiában is hasonló méretû és megformálású darabokat ástak ki, amelyek kétségtelenül a kapitóliumi triászt, azaz a rómaiak fôisteneit ábrázolják. Ott ugyanis a szobrok azonos helyrôl, a fórumon álló templomból származnak, míg a savariai darabok esetén a szobrok lelôkörülményei ismeretlenek. A jelenlegi kôtári kiállítás – amely megôrizte Paulovics István eredeti, l938-as rendezését – a leletek hagyományos, a figurákat a római istenvilág fôisteneiként való bemutatását tükrözi.

1

Az ókori Savaria feltárása során sok olyan lelet is elôkerült már, amely nemzetközi érdeklôdésre tarthat számot, egy részük pedig kifejezetten szenzációsnak mondható. Ezek jelentôsebb részét szombathelyi közgyûjtemények ôrzik, míg néhány fontos darab Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.

Rangos leletek a római városból

123456

Egy különleges mérföldkô 1998-ban a Fô téri OTP bankfiók területén folyt ásatáson egy látszólag jelentéktelen, de mégis különleges fontosságú felirattöredéket találtak. A kôemlékrôl – ami egy hengeres mérföldkô alig 80 cm magas darabja – a kutatás során bebizonyosodott, hogy nem csupán egy, a tartományból ismert többszáz mérföldkô közül, de Savaria és Pannónia történetének különösen fontos emléke. A felirat ugyanis a szokástól eltérô módon nem a következô települések egyikét jelölte, hanem Savaria és Róma közti távolságot rögzítette. „Rómától Savaria 675 mérföld” szól a felirat. A távolság éppen 1000 kilométert tesz ki. Pontosan annyit, amennyit ma is mérhetünk, ha a római utak nyomvonalát követve a birodalom fôvárosába utazunk. A lelet Pannónia ma ismert legrégibb mérföldköve, amelyet Savaria alapításakor állítottak fel a Borostyán út mellett, a város déli kapujába. A kô már bejárta Európa fontos kiállítóhelyeit, és minden A lelet Pannónia ma ismert legrégibb mérföldköve, amelyet Savaria bizonnyal a leggyakrabban idézett alapításakor állítottak fel savariai régészeti emlék.

2

Gladiátorokat ábrázoló zsebkések 2006 dermesztôen hideg februárjában római sírokat tártak fel a szakemberek a Mûvészeti Gimnázium udvarán. A kutatott terület Savaria legrangosabb temetôjének részlete volt, amely a Kr. u. 1-2 század folyamán a Borostyán út északi kivezetô szakasza mentén létesült. Sírjai közül félszázat már 1950-ben kiástak, most újabb 91 sírt ismerhetett meg a kutatás. Az egyik temetkezés különösen gazdagnak bizonyult. A bicskák a pannoniai csont­ Az elhamvasztott halott mellé 38 faragás jeles emlékei közé számítanak tárgyat helyeztek, köztük – ritka kincsként – két, faragott csontnyéllel készült vasbicskát. A figurák római gladiátorokat ábrázolnak. A feliratos pajzsuk alapján a faragásokon Pardus és Senilis nevû gladiátorokat ábrázolták, aki feltehetôen az amphiteátrumok küzdôtereinek birodalomszerte ismert alakjai voltak. Képüket egy elhunyt rajongójuk még sírjába is magával vitte. A darabok a pannóniai csontfaragás jeles emlékei közé számítanak, hiszen birodalom-szerte is csak alig néhány hasonló darab ismert.

3

Vénusz istennô szobra A Vas megyei Levéltár új épületszárnya alatt 1992 nyarán végeztek ásatást, amely során egy késôrómai pusztulási rétegben egy kisméretû, 33 cm magas, szépen faragott, töredékes márványszobrot találtak. A csonkasága ellenére is Savaria talán legrangosabb szobrának töredéke a fürdôbôl kiszálló mezítelen Venust, a szépség és a szerelem istennôjét ábrázolja. A hellénisztikus szobrászati hagyományt követô darab, egy Kr. u. 2–3. században élt, jókezû itáliai mester munkája volt. A kôfaragó rendkívüli finomságú görög – feltehetôen paroszi – márványt használt szobra elkészítéséhez, amely Pannónia ma ismert legszebb Venus-ábrázolásának számít. Az istenalak valaha A szobor Pannónia ma ismert Savaria egy módosabb polgárálegszebb Venus ábrázolásának számít nak háziszentélyében állhatott.

4

5

Elefántcsont szobor Savariából A 1877-ben a mai Pannónia szálló építkezéskor értékes lelet lepte meg az alapok ásóit. Egy gyümölcsöket tartó fiatal A figurát korábban Bacchusnak, fiút ábrázoló, elefántcsontból ma inkább Autumnusnak tartják faragott szobor került napvilágra. A lelet világviszonylatban is figyelemre méltó: hiszen ekkora és ilyen finoman faragott elefántcsont szobrok az egész Római Birodalomban ritkaságszámba mennek. A 40 cm magas figurát korábban a fiatal Bacchusnak, ma inkább Autumnus-nak, az ôsz megszemélyesítôjének tartják. A Kr. u. 2–3. század során készült szobrot jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum ôrzi.

6

Az utazás isteneinek szentelt oltárok A mai Kossuth Lajos és Hefele Menyhért utca sarkán végzett kutatás során két oltárkövet találtak 1992-ben. Az oltárokat, még a római korban rejtették a Savariát dél felôl védô városfal földsáncába. A kövek sajnos sérülten kerültek elô, mivel egy csatornaakna ásása során mindkettô sarkát letörték. A kövön olvasható felirat azonban meglepetést okozott a szakembereknek, hiszen az ott említett mindhárom isten neve a kövek felfedezéséig ismeretlen volt az ókori vallástörténet számára. A felirat az utazás nôi-férfi Az oltárokat, még a római istenpárját nevezi meg. Itunus korban rejtették a Savariát dél felôl és Ituna, akiket együttesen Dii védô városfal földsáncába Itinerarii néven említenek, az utak és az úton lévô utazókat óvó istenalakok voltak. A kô­ emlékek, amelyeket egy bronz csengettyûvel együtt rejtettek el, feltehetôen egy közeli, minden bizonnyal a Borostyán út mellett állt római szentélyben álltak.