Lehet-e húzóágazat a gépjárműipar? Ha igen, akkor miért nem? Elektronikus Járm és Járm irányítási Tudásközpont Dr. Stukovszky Zsolt igazgató
Tartalom • • • •
A magyar K+F mai helyzete – problémák és ezek indokai, gazdasági hatásai Milyen lehet+ségeink vannak? Az együttm ködés feltételei – melyek az ipar követelményei? Az Elektronikus Járm és Járm irányítási Tudásközpont – Létrehozásának motívációi – M ködési területe – Tudásbázisának kialakítása – Gazdasági tevékenysége
2
Helyzetkép •
A 90-es évek közepén elkezd+dött, els+sorban az ipari területen megfigyelhet+ alkalmazott K+F fejl+dés megtorpant, bizonyos területeken leépülés figyelhet+ meg: – Az elmúlt 2-3 évben nagyon kevés új külföldi vállalat helyezte K+F tevékenységét Magyarországra, – A már jelenlév+k nem, vagy csak kismértékben b+vítették ezen tevékenységüket, ill. itt gyártóbázissal rendelkez* vállalatok Romániában, Ukrajnában hajtottak végre K+F beruházást (pl. Temic) – Több esetben ezen vállalatok csökkentették, vagy Kínába, Indiába, esetleg más kelet-európai országokba vitték ezt a tevékenységét (pl. GE) – A hazai tulajdonú közepes méret vállalatok nem hajtottak végre jelent+sebb K+F fejlesztést ill. több esetben leépítés történt (pl. Ikarus, NABI)
3
Helyzetkép – Az alapvet*en beszállításra berendezkedett kisvállalatok esetében • Nem ment végbe a kívánt szint technológiai fejl+dés, • Nem alakult ki ezen vállalatok saját K+F kapacitása és ilyen módon még mindig nem alkalmasak az önálló termékfejlesztésre és a nagyvállalatok kompetens K+F partneri szerep betöltésére
– A K+F terméket el+állító kis- és mikrovállalkozások nem váltak jelent+s szerepl+vé a hazai K+F beszállítói piacon, az itt tevékenyked* vegyes vállalatok továbbra is hazai partnerekkel m ködnek együtt – Az egyetemek és f iskolák nem voltak képesek jelent s, ipari háttérrel rendelkez kompetencia centrumokká válni, – A hazai kutatóintézetek jelent s része még most sem alkalmas alkalmazott K+F feladat ellátására egyrészt a rendelkezésre álló feltételek, másrészt a tudás ill. a követelmények megértése hiányzik. Rossz a támogatások/megbízások hasznosulása, ami a fels oktatási intézményeket versenyképtelenné teszik 4
Lehet+ségek •
Az els+ beépít+k az elkövetkez+ években egyre nagyobb mértékben helyezik ki a K+F tevékenységüket a beszállítókhoz – ez végigvonul a teljes beszállítói láncon. Következmény: A magyar gazdaság, ami alapvet*en beszállítói tevékenységet végez, újabb lehet*ségekhez juthat
•
A nyugat-európai vállalatok high-tech tevékenységük bizonyos szegmensét már nem viszik Kínába-Indiába Következmény: Az EU-hoz újonnan csatlakozott közép- és keleteurópai országok újra vonzó, biztonságos K+F tevékenység kihelyezési terepet jelentenek
•
Európai Úniós csatlakozásunkkal új helyzet teremt+dött – Következmény: új források és együttm ködési lehet*ségek nyíltak meg 5
Lehet+ségek •
Az Innovációs Törvény, valamint az Innovációs Alap létrejötte a hazai K+F finanszírozásban új helyzetet teremtett – Következmény: Az elkövetkez* id*szakban jelent*s forrásb*vülés várható, amely különösen a fels*oktatási és állami finanszírozású kutatóhelyek szempontjából jelent*s (közvetlen ipari K+F megbízások)
•
A hazai kis- és közepes vállalatok K+F tevékenység b+vülése szükségszer en be kell következzen – Következmény: ezek a vállalatok mint megrendel* lépnek fel az egyetemi intézetek és azok szervez*déseivel szemben, világosan kommunikálva a fejlesztési igényeket és elvárásokat támasztva az elérend* eredménnyel szemben
6
Elvárások •
Az ipari követelmények megértése: a cél nem tudományos publikáció, hanem egyértelm en hasznosítható, a gyakorlat számára jelent+séggel bíró K+F termék
•
A kutatás-fejlesztés folyamatának definiálása, implementálása és mérése, valamint a folyamat alapú reprodukálható tevékenység
•
Az akadémiai kutatások költséghatékonyságának jelent+s növelése, ami jelenti: – Az intézményi rezsi költségszint optimalizálását – Az “üzleti” típusú K+F szolgáltatási kultúra meghonosítását
•
Az eszközállomány célzott és centralizált fejlesztése (túlzottan elaprózott, nem koordinált fejlesztések jellemzik az intézményeket)
•
Az új, az alapvet*en interdiszciplináris termékekre vonatkozó piaci igényeket jobban kielégíteni tudó szervezetek létrehozása 7
Regionális Egyetemi Tudásközpont Elektronikus Járm és Járm irányítási Tudásközpont
A mobilitásra vonatkozó igény El+rejelzés: • A közlekedés volumene az elkövetkez+ évtizedben az Európában 55-100%-al növekszik • Különösen kiemelked+ a keletnyugati forgalom növekedése • A forgalomnövekedés jelent+s részét a haszonjárm forgalom növekedés teszi ki, amelynek indoka els+sorban a közúti szállítás • A kombinált közlekedés jelent+sége n+, azonban a közúti forgalom továbbra is jelent+s marad
9
Közlekedési rendszer fejl+dése Az ember az igényeivel (mobilitás, szállítás)
A járm , mint a közlekedés eszköze A közlekedési infrastruktúra Közlekedés irányító rendszer Michelberger
10
Járm irányítás szintjei Járm folyam és csoport irányítása Közvetlen járm - járm kapcsolat Driver's steering effort
Járm szint irányítás
VEHICLE
Torque and add. Steering
KV Virtual model
KU
Brake and Steering Contr.
F
Difference
Original force
T1 T2
Modified force vector by tyre slip manipulaton
-KC State observer Limit force vector
Intelligens aktuátorok Elektronikus rendszer platform
11
A terület jelent+sége •
A járm iparban az elektronikusan irányított rendszerek szerepe a mikroelektronika fejl*désével az elkövetkez+ évtizedekben tovább n+
•
A növekedés egyik kiemelked+ területe – a járm és közlekedésbiztonságra vonatkozó megnövekedett társadalmi igényt kielégítend* – a biztonságkritikus rendszerekben történ+ alkalmazás er+södése
•
Ezen rendszerek fejlesztése és gyártása speciális követelmények kielégítését teszi szükségessé, amelyre a hazai cégek jelent+s része (különösen a beszállítói háttér) nincs felkészülve, mert – Nem áll rendelkezésre az a fejlesztési tudás, ami ehhez szükséges – Nincs elérhet*, és szakmailag képzett szakmunka kapacitás
12
A terület jelent+sége •
Tudományos-szakmai szempontból a terület fontossága: – A járm ipar az rtechnika és a avionika után a harmadik terület, amely az elektronika, mechatronika, irányításelmélet legújabb eredményeit hasznosítja, ezért az alapkutatások szempontjából er*s ösztönz* hatással bír – A hazai alapkutatások ezen a területen kiemelked+k és több mint 20 éve a világ élvonalában lév+nek számítanak (a konzorcium tagjai a haza publikációs tevékenység csaknem teljes terjedelmét lefedik) – A BME oktatásában, mind a nappali, mind a doktorandusz képzésben nagy jelent+séggel bír, jelent*s hallgató vonzó hatása van – Jelent+s számú projekt folyt és folyik ipari partner, kutatóintézetek és az egyetem részvételével 13
A terület jelent+sége •
A terület fontossága gazdasági szempontból: – A területen folyó szakmai-tudományos tevékenység eredményeképp több külföldi vállalat döntött a magyarországi kutatás-fejlesztés megteremtése mellett, amely a közvetlen hatásokon túl (technológia transzfer, magas szint K+F tevékenység, stb.) hozzájárul a m köd* t*ke itt tartásához – A fejlesztésen túl jelent+s mértékben települt hazánkba ilyen területen m köd+ gyártókapacitás, amely nagy számú munkavállalót foglalkoztat – Ezek a vállalatok egyre fokozottabb mértékben veszik igénybe a magyar beszállítókat – Jelent+s együttm ködést folytatnak egyetemekkel és állami kutatóintézetekkel
14
A tudásközpont résztvev+i
15
Kutatóintézet Egyetemek, különböz+ tanszékek, egységek
Egyetemi egység
Törvényhozás
16
K+F-t igényl+ vállalkozások (nagyvállalt, KKV) mint megrendel+
Akadémiai kutatócsoport
Eladott termék és szolgáltatás
Spin-off vállalkozások
Kereskedelmi és marketing spin-off mint a tudásközpont megrendel+je
Ipari K+F Kisés Közepes vállalat
Tudásközpont Projekt
Új struktúra
Termék és szolgáltatás
Ipari K+F Nagyvállalat
Folyamat
Megszerzett új tudás és tapasztalat
Pillanatnyi helyzet
Meglév/ tudás és tapasztalat
A tudásbázis kialakításának folyamata
Irányitási struktura – els+ szakasz
Tudásbázis
17
Végleges üzleti folyamatok Vezetés Projektmenedzsment
Pénzügy
Eszközök
Adatok
Ellen+rzés a teljesítménymutatók alapján
Humáner*forrás menedzsment
Er+forrás menedzsment
Kommunikáció és marketing Marketing és piacfejlesztés
Üzleti tervezés
Küls* kapcsolatok
Eredmények terjesztése
Termékfejlesztés Alapkutatás
Innováció
Sorozatban gyártott termékek
Min*ségbiztosítás
Egyedi alkalmazások
Gyártásel*készítés
Törvények, szabályozások
Üzleti folyamatok fejlesztése Stratégiai tervezés
Folyamatok tervezése
18
Projektirányítási rendszer NEPTUN.Net / POSZEIDON.Net TANULMÁNYI / IKTATÁSI RENDSZER
El+zetes projekt menedzsment eszköz
Szabványok és el+írások
9001
RET Projekt Menedzsment Eszköz
Projektirányítási módszer
19
Adatmenedzsment
Internet User Extranet
Projektmenedzsment folyamat Intranet
Fejlesztési folyamat
Eredmények dokumentálása
Folyamatok dokumentálása
Tudásbázis
NEPTUN.NET alapú megvalósítás
20
Egyértelm en definiált pénzügyi rendszer EJJT pénzügyi rendszere – EGR Alapú Témaszámok
Költséghelyek a Központon belül (adott szervezeti kódon belül létrehozott virtuális alszervezetek)
Admin.
KH1 (GJT)
KH2 (KAT)
KH3 (IIT)
KH4 (MOM)
K EJJT
1.1. Projekt 1.2. Projekt
.......... 5.8. Projekt
21
Végleges szervezet – BME Központ
EJJT Menedzsment Értékesítés
Kontrolling és pénzügy
Er/forrás gazdálkodás
Stratégia és folyamatok
EJJT Értékesítési Kft.
Program Iroda
Küls* beszállítók +
+ Other departments Beszá Beszállí llítók és partnerek Tová További vev+ vev+k
22
