fvm1.qxd
2006.12.14.
12:59
Page 1
Ha a lehetõség adott, nem szabad kihagyni! (Bács-Kiskun megye, Bácsalmás)
Bács-Kiskun megyében, az ország déli határától néhány kilométerre, a kitûnõ adottságú Felsõ-Bácskában gazdálkodik a BácsAgro Zrt. A bácsalmási központú társaság fõ tevékenysége a növénytermesztés, valamint az integráció és a kereskedelem. Õszi kalászosokkal, kukoricával, cukorrépával és napraforgóval foglalkoznak, s összesen 1300 hektáron gazdálkodnak. A társaság az alaptevékenységén kívül az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozásunkat követõen megnyílt lehetõségek kihasználásában is eredményes – az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében már három pályázatukkal nyertek tekintélyes összegû támogatást gépvásárláshoz, magtárépítéshez. – Elöregedett gépparkunk volt, állandó javításra szoruló gépekkel. Integrált partnereink terményét és a saját termésünket sem tudtuk teljes mértékben betárolni, ezért kapóra jöttek az AVOP pályázati lehetõségek, amelyekrõl a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és az FVM honlapjairól, valamint a sajtóból értesültünk – mondta Juhász Gábor, a cég ügyvezetõje. – Noha korábban nem volt tapasztalatunk az EU által finanszírozott programokkal kapcsolatban, gyorsan cselekedtünk. A döntésünk után néhány héttel már be is adtuk a pályázatokat. A gépvásárlási pályázatokhoz segítséget is igénybe vettünk, a magtárét már magunk készítettük el. Kezdetben ugyan volt némi bizonytalanság a pályázati felhívásban megfogalmazottak értelmezése körül, de viszonylag gyorsan tisztáztuk a kérdéseket. Mindhárom beruházásunk már tavaly befejezõdött, az elszámolás menetét azonban olykor hátráltatta, hogy kezdetben az MVH kaposvári, regionális illetõségû megyei kirendeltségének munkatársai – akiktõl egyébként nagyon sok segítséget kaptunk – számára sem volt minden egyértelmû. Végül mégis olyan sikeres volt az együttmûködésünk, hogy az országban elsõk között kaphattuk meg a támogatásokat. A régióban szervezett tájékoztató elõadásokon a mi elszámolásunk volt a minta. Nem az udvariasság mondatja velem, hogy csak pozitív véleménnyel lehetek a hivatalról – hangsúlyozta Juhász Gábor. Az ügyvezetõ azt is leszögezte, hogy a BácsAgro Zrt. számára beigazolódtak a pályázatokhoz fûzött várakozások. A munkaeszközök és betakarítógépek bruttó 353 millió forint beszerzési költségéhez 45 százalék támogatást kaptak. A 20 ezer tonna tárolókapacitású magtár 250 millióba került, amihez szintén 45 százalék támogatást biztosított az AVOP. – Ha a lehetõség adott, nem szabad kihagyni! Akik a jövõben pályáznak, nagyon figyeljenek oda a feltételekre, különösen a beruházás elkészülte utáni további kötelezettségekre – magyarázta Juhász Gábor. 1
fvm1.qxd
2006.12.14.
12:59
Page 2
Sikert hozott a gépberuházás (Baranya megye, Belvárdgyula)
Csaknem 90 millió forint gépberuházási támogatáshoz jutott sikeres AVOP-pályázatával a Belvárdgyulai Mezõgazdasági Zrt. Ezzel egy csaknem 200 millió forint költségû projektet indíthattak el, amely keretében a növénytermesztésben hasznosítható nagy értékû gépeket vásároltak. A Belvárdgyulai Mezõgazdasági Zrt. ma Baranya megye egyik meghatározó mezõgazdasági vállalkozása. Jogelõdeit is tekintve már 45 éve folytatnak mezõgazdasági tevékenységet. A Pécset és Mohácsot összekötõ 57. sz. fõút mellett gazdálkodnak, 22 község határában. – Társaságunk kizárólag mezõgazdasági alaptevékenységgel foglalkozik. Összesen 5300 hektáron termesztünk árpát, búzát, repcét, napraforgót, kukoricát, takarmánynövényeket. Ezen kívül 47 hektáron termelünk fehér borszõlõt, amit magunk dolgozunk fel minõségi fehérborrá. Egy 550 egyedet számláló tehenészettel, valamint egy 600 kocás sertésteleppel is rendelkezünk – mutatta be a társaságot Wilhelm József mûszaki és gazdasági igazgatóhelyettes. A társaság mûködése szempontjából kulcskérdés a termelés hatékonysága és a megtermelt áru versenyképessége. Ez késztette õket az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében kínálkozó támogatási lehetõség kihasználására, a szükséges pályázat elkészítésére, s arra, hogy a remélt külsõ forrás segítségével az önköltség csökkentését, korszerûbb termelési technológiák meghonosítását tûzzék ki célul. – A pályázatunk sikeresnek bizonyult, s az elnyert támogatással 13 eszközt, köztük négy traktort, egy adapterrel felszerelt kombájnt, egy bálázót, két pótkocsit, egy rakodógépet, egy vetõgépet, egy ekét és egy kombinátort vásároltunk és állítottunk üzembe. A projekt elszámolható összköltsége 198.549.000 forint, amihez 89.347.000 forint támogatást ítélt meg a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). Nem ez volt az elsõ sikerünk, hiszen a SAPARD keretében 2002-ben már sikeresen pályáztunk két gabonatároló-csarnok építésére, amelyek 2003-ban el is készültek – számolt be pályázati eredményeikrõl Wilhelm József. Mint elmondta, rendszeresen figyelemmel kísérik az MVH honlapját, a sajtót, valamint a Pályázati figyelõ címû honlapot is. Legfontosabb tényezõként azonban az érdekképviseleti szervezetüket, a MOSZ–t, illetve a megyei TESZÖV-öt említette, amelyeket mindenkor naprakészeknek találtak a támogatási lehetõségek ismeretében. A társaság életében is igen nagy horderejû fejlesztést eredményezõ pályázat elõkészítésébe külsõ szakértõ segítségét is igénybe vették. A 2005-ben lezárult beruházás eddig igazolta a cég vezetésének várakozásait. – Azt tanácsolom a miénkhez hasonló társaságoknak, hogy mindenképpen pályázzanak, mert csak saját erõbõl nem lehet véghezvinni mindazt a fejlesztést, amellyel csökkenthetjük hátrányunkat a versenytársainkkal szemben. Ha pedig e fejlesztések elmaradása miatt nem tudunk megfelelni a ránk váró kihívásoknak, akkor végképp lemaradunk a versenyben – vonta le a végsõ következtetést Wilhelm József.
2
fvm1.qxd
2006.12.14.
12:59
Page 3
A hentesmester álma (Baranya megye, Gerde)
Kiss József hentesmester az elmúlt közel húsz évben sok mindent kipróbált, csak a régóta vágyott önállóságra nem volt hosszú ideig lehetõsége. 2000-ben végre beindíthatta saját vállalkozását. Ez Gerdén, ebben a Baranya megyei pici faluban, ahol él, még öt falubélinek jelentette, hogy lekerül az állástalanok listájáról. Sokáig vágyott a saját üzemre, sikerült végül olyat felépítenie, amilyet hajdanán megálmodott? – Itt a házunk végét alakítottuk át, a barátok, rokonok segítségével. A berendezéseket használtan vettem, így indul a legtöbb kisvállalkozás. Aztán mikor az egyik ismerõsöm szólt, hogy pályázhatnék korszerûbb gépekre, azonnal belevágtam. Elõször a SAPARD támogatással próbálkoztam, de az nem sikerült. 2004 végén az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében a Vidéki jövedelemszerzési lehetõségek bõvítése jogcím alapján pályáztam támogatásra, s akkor már eredményesen. Le tudta cserélni a támogatás segítségével a teljes gépparkot? – A beruházási költsége 2 150 000 forint volt, amihez 774 000 forint vissza nem térítendõ támogatást nyertem. Persze nem ment volna kárba ennél sokkal több pénz sem, de mivel ez a támogatás utófinanszírozási rendszerû, elsõsorban a saját pénztárcám szorította korlátok közé a fejlesztést. Ez is igen megterhelt bennünket. De nézze meg milyen szép kis üzemünk lett! Ma ugyan már befejeztük a munkát, mûködés közben nem láthatja a gépeket, de az látszik, hogy újak, korszerûek. Van az üzemben vágás is, vagy csak feldolgozzák a húst? – Itt nincs vágás, a sellyei vágóhídról hetente 20-25 félsertést veszek, s ebbõl készítünk a kollégáimmal hurkát, kolbászt, szalámit, disznósajtot, mikor mire van igény. Tõkehúst is szállítunk. Hol tudja eladni a termékeit? – Szentlõrinci, pécsi és néhány környékbeli kisboltokban, meg a hentesüzletben. Szerencsére keresik már a „Kiss-féle” kolbászokat, hurkákat, nem kell attól tartanom, hogy a nyakunkon maradnak. A fogyasztók észreveszik és kedvelik a házias ízeket. A vásárlók véleménye eljut Önhöz? Miután leginkább a környék üzleteibe szállítok, a vevõk többsége ismer, bármikor elmondhatja, mit gondol a termékeimrõl. Újabb korszerûsítésen, bõvítésen nem töri a fejét? – Jó lenne, ha lennének saját boltjaim, de attól tartok ez az álmom sem fog rövidebb idõ alatt valóra válni, mint a saját feldolgozó. Egyelõre a holnap túlélése a célom, még nem tudom, hogyan fogom kigazdálkodni a többletterheket. Az árakat nem nagyon tudom emelni, hogy mi lesz a kiút, ezen töröm a fejem mostanában. Sokat vártam az önállóságra, könnyen nem adom fel.
3
fvm1.qxd
2006.12.14.
12:59
Page 4
Átgondolt piacépítés vezethet sikerre (Baranya megye, Kisjakabfalva)
A villányi Jackfall Bormanufaktúrát öt éve alapította Bányai Gábor Botond és Horváth József. Idõközben két új befektetõtárssal együtt a kezdeti 2 hektárról 14-re gyarapították a szõlõültetvényeket és az értékesítési csatornák szélesítésére törekedtek. Ebben segített az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében pályázattal nyert támogatás, amellyel a feldolgozó korszerûsítése mellett vendégházat is építettek. Elõször két kis villányi pincében rendezkedtek be, majd miután a Jackfall nevet kapta a vállalkozás (Jackfall = Kisjakabfalva sváb neve), értelemszerûen Kisjakabfalván kerestek telephelyet. Rá is akadtak a megfelelõ házra, amit sikerült megvásárolniuk és az AVOP-támogatással újjáépíteni és ott a szükséges technológiai berendezést elhelyezni és az említett vendégházat kialakítani. Több mint 80 millió forint volt a borászati beruházás, amihez közel 30 millió forint támogatást kaptak az AVOP-pályázatuk eredményeként, amit az elsõk közt adtak be az országban. Egy korábbi SAPARD pályázatukat dolgozták át, s 2004 nyarán három pályázatot nyújtottak be a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. A vidékfejlesztési (vendégház) és az élelmiszeripari (szõlõfeldolgozó üzem) beruházásaikhoz elnyerték a támogatást, a mezõgazdaságigép-beszerzési pályázatukkal viszont elkéstek. Az új feldolgozó évi 100-120 ezer palackra méretezett borászat, hûtõrendszerrel, pneumatikus préssel, acél erjesztõ- és tároló tartályokkal, barrique hordókkal. Tavaly októberre elkészült az üzem, de még most is van mit javítani, bõvíteni rajta. Az idén nyáron a tízmillió forintos támogatással felépült a vendégház is és már az elszámolással is kész vannak. Ez nem volt egyszerû, mert az idõközben bekövetkezett elõírás- és adóváltozások miatt többször át kellett számolni. Villányban különösen jól mûködik a borturizmus, az országban elsõként megalakult borvidéki borút egyesületnek köszönhetõen. A környéken nincs elég szálláshely, úgyhogy Bányai Gábor és társai is további építkezést terveznek: már elkészült a panzió terve és megvan rá az építési engedély. Boraik nagyrészt helyben találnak vevõre, a villányi pincesoron lévõ, turistáknak a hétvégeken nyitva tartó pincében. Budapesten vinotékát is mûködtetnek, ahol saját boraik mellett más termelõk különleges tételei találhatók meg. Ezt a régi pesti bérházban lévõ boltíves pincét most építik át, hogy kóstoltatásra, vendéglátásra is alkalmas legyen. A céget egyébként teljesen tagi hitelbõl hozták létre, a bevételek egyelõre a mûvelés és fenntartás költségeit fedezik. Sokat segített rajtuk az AVOP-támogatás, s a napjainkra már „kikerekedett” vállalkozás sikerére számítanak. 4
fvm1.qxd
2006.12.14.
12:59
Page 5
Turisztikai információs központ lett az egykori vágóhídból (Baranya megye, Mecseknádasd)
A település egykori vágóhídjából turisztikai információs központot alakítottak ki Mecseknádasdon. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében sikeres pályázat révén elnyert támogatással megvalósult projekt hozzájárul a helyi idegenforgalom felpezsdítéséhez. Mecseknádasd a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén található, majd’ 2000 lakosú község, s így az aprófalvas Baranyában már viszonylag nagy településnek számít. A szomszédos községek közül Óbánya, Kisújbánya, Püspökszentlászló szintén a tájvédelmi területtel övezett, kelet felé az esztergályosairól, székfonóiról híres Ófaluval határos, míg az északra fekvõ Hidas egykori barnaszén-és lignittelepei, valamint a betelepült székelyek kultúrájáról vált ismertté. A térséget emellett nemzeti sokszínûség jellemzi, a lakosok háromnegyede Mecseknádasdon is német nemzetiségû. A község gazdaságában az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kapott a falusi turizmus, amely elsõsorban a környezetbõl, a tájvédelmi körzetbõl adódó lehetõség kihasználásra alapozott. Növekvõ szükségét érezték, hogy a turistákat, látogatókat kellõen tájékoztassák a helyi és kistérségi programokról, turisztikai termékekrõl, szolgáltatásokról, s ezek elérhetõségérõl. Így született meg egy turisztikai információs központ kialakításának a terve. A több mint 10,3 millió forintos fejlesztés megvalósításához a település 8,3 millió forint AVOPtámogatást pályázott meg és nyert el. A „Vágóhídból turisztikai információs központ” elnevezésû projekt célja Mecseknádasdon az idegenforgalmi infrastruktúra elemeként mind a település, mind a kistérség számára fontos turisztikai információs marketingcentrum kialakítása volt. – A beruházással a község múltjának jellegzetes épületét újítottuk fel, és adtunk neki új funkciót, emellett munkahelyet teremtettünk. Az egykori közvágóhíd épülete, amely a XIX. – XX. században a település jellegzetes épülete volt, igen romos állapotban volt – mutatta be az új létesítményt Schlapp Anita, az önkormányzat munkatársa. A tavaly elkészült, s idén január óta már teljes intenzitással mûködõ intézménnyel olyan turisztikai fogadó környezetet hoztunk létre, amely egy helyre koncentrálja a pécsváradi kistérség idegenforgalmi információit. A pályázati sikerek egyébként nem ismeretlenek a falu számára, hiszen címzett támogatással építették át kultúrközponttá a barokk kastély magtárépületét. Másrészt AVOP-forrásból nyert támogatással alakították ki a Mesterségek Házát, s újították fel a település belterületi úthálózatát is. Mint Schlapp Anita elmondta, a forrásszerzõ lehetõségrõl az agrártárca honlapjáról szereztek tudomást, és ahogy már több esetben, ezt a pályázatot is az önkormányzat pályázatírói készítették el. Külön hangsúlyozta, hogy a jövõben is élni kívánnak a megpályázható támogatási lehetõségekkel. A magas támogatási intenzitás mellett az AVOP nagy elõnyének tekintik, hogy sikeres pályázat esetén az elõkészítés költségei is elszámolhatóak a projekt költségkeretében. 5
fvm1.qxd
2006.12.14.
12:59
Page 6
A környezetvédelmet tekintve is nagy az elõrelépés (Békés megye, Szarvas)
A Szarvasi Agrár Rt. Szarvas, Csabacsüd és Örménykút területén gazdálkodik 3379 hektáron, dolgozói létszáma pedig 150 fõ. A Békés-megyei társaság legfontosabb tevékenységei közé a növénytermesztés, a tejhasznú szarvasmarhatartás, a rizs- és egyéb szemestermény-feldolgozás tartozik. Szitó Imre, a cég vezérigazgatója elmondta, az Agrár- és vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében elnyert támogatással végrehajtott beruházás a fejõházi technológiai berendezések teljes lecserélésére, valamint a trágyatároló és a hozzá vezetõ út megépítésére irányult. A projekt megvalósulása elõsegíti az egyre növekvõ piaci igények magas minõségû, versenyképes áru elõállításával történõ kielégítését. E mellett a tevékenységük megfelel a szigorú környezetvédelmi és állategészségügyi követelményeknek. A fejõházi technológia korszerûsítésével a fenntartási költségek jelentõsen csökkentek, a fejés kíméletességével javult az állatok komfortérzete és ennek köszönhetõen növekedett a tejleadás. A rendszer zártsága biztosítja, hogy idegen anyag nem kerülhet a tejbe, ráadásul az új berendezés 15-20 százalékkal hatékonyabban mûködik, mint a korábbi. Az új fejõházi technológia üzemeltetésével naponta 14-15 köbméter mosóvízzel kevesebb keletkezik, ami környezetvédelmi szempontból kedvezõ változás. A trágyatároló és az út megépítésével a trágyakezelés költségei csökkentek, hiszen a trágya elhelyezését, szállítását esõ esetén sem hátráltatja a felázott talaj. A trágyakazal kezelése, ellenõrzése megfelel a szigorú környezetvédelmi elõírásoknak is. Ennek köszönhetõen a mintegy 12 ezer tonna almos-trágyából nem jut a talajba környezetet károsító trágyalé. A beruházás költsége 197 millió forint volt, ehhez a társaság 87,2 millió forint AVOP-támogatást kapott. Szitó Imre szerint a pályázati lehetõségekrõl állandó pályázatfigyeléssel tájékozódnak. A pályázati felhívások és kitöltési útmutatók megértése, majd a pályázat elkészítése a pénzügyi és gazdasági ismeretekkel rendelkezõ szakembereknek különösebb nehézséget nem okozott. Ha kérdésük merült fel, a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) illetékes munkatársaitól korrekt segítséget kaptak. A beruházás 2005. június 1-jétõl 2005. október 31-ig tartott, a támogatást 2006. április 28-áig teljes egészében kifizették számukra. Szitó Imre hozzátette, hogy új mezõgazdasági erõ- és munkagépek beszerzését is megvalósíthatták AVOP-támogatással. Hat erõgépet, egy önjáró rakodógépet, egy hidas permetezõtraktort, 12 munkagépet, négy pótkocsit, két szippantó pótkocsit, két 30 köbméteres, egy 10 köbméteres üzemanyagtartályt és egy állattenyésztési etetõ-kocsit vásároltak. E beruházás teljes költsége 247 millió forint volt, ehhez az MVH 90 millió forint AVOP-támogatást folyósított. Az új gépek üzembeállításával az optimális technológia teljes mértékben betartható. Ennek eredményeként állandósult a jó minõség és csökkent a termelés kockázata.
6
fvm1.qxd
2006.12.14.
12:59
Page 7
A település közlekedési helyzetén is javított (Békés megye,Gyomaendrõd)
Gyomaendrõd életében létfontosságú a külterületi utak fejlesztése. A Békés megye északi részén fekvõ város közigazgatási területéhez országos szinten az egyik legnagyobb mezõgazdasági terület tartozik. A földek megközelítése jelentõs nehézséget okoz a gazdáknak, mivel alacsony a burkolt utak aránya. Az önkormányzat terveiben szerepelt a mezõgazdasági úthálózat korszerûsítése, a burkolt utak arányának javítása, a saját erõforrás szûkössége miatt azonban csak kevés fejlesztésre kerülhetett sor. A város vezetése, valamint a gazdálkodók részérõl egyaránt elsõsorban olyan igények merültek fel, amelyek több funkciót betöltõ utak kiépítésére irányultak. Ezért került elõtérbe a külterületi Öregszõlõ városrészben a Szarvasi és a Kondorosi utat összekötõ földút (Iskola út) burkolattal való ellátásának terve. A beruházás léptéke miatt saját forrásból nem volt megvalósítható, ezért az önkormányzat 2004 õszén pályázatot nyújtott be a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) „Mezõgazdasághoz kötõdõ infrastruktúra fejlesztése” címû pályázati felhívására. A pályázatot maguk készítették el. A felhívás és a kitöltési útmutatók értelmezése nem okozott nehézséget, kérdéseikre az MVH munkatársai mind a pályázatírás, mind a projekt megvalósítása szakaszában készségesen adtak felvilágosítást. Gyomaendrõd a csaknem 9 millió forint önrészhez több, mint 50 millió forint vissza nem térítendõ támogatást nyert. Az önkormányzat által a törvény elõírásai szerint lefolytatott közbeszerzési eljáráson nyertes kivitelezõ a munkát 57,6 millió forintért vállalta. A beruházás két részben valósult meg. Az elsõ ütemben 2005. november 30-ig a 10 cm vastagságú kavicságy és 20 cm vastagságú beton útalap készült el. A második ütemben 2006. június 15-ig az összesen 11 cm vastagságú záró aszfaltburkolattal végeztek. Az út szélessége négy méter, hossza a 40 méter u.n. „sárrázóval” együtt 1011 méter. A támogatási szerzõdés aláírására 2005. július 27-én, az új út ünnepélyes átadására 2006. június 10-én került sor. A pályázat benyújtásától, a beruházástól várt eredmények nem maradtak el. Az út megépültével számos mezõgazdasági vállalkozás került kedvezõbb feltételek közé, a projekt a város közlekedési helyzetén is javított, hiszen jelentõs terhet vett le a belterületi utakról. 7
fvm1.qxd
2006.12.14.
12:59
Page 8
Újra a régi fényében a görög katolikus templom (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Alsóregmec)
A magyar–szlovák határ mellett fekvõ Alsóregmec döntõ részben görög katolikus vallású lakossága nyár eleje óta gyönyörködhet az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) segítségével megújult templomban. A település a „Falufejlesztés, -megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megõrzése” jogcímen nyert 15,4 millió forintos támogatást a görög katolikus templom külsõ rekonstrukciójára. Az összesen 20 milliós beruházás költségeihez az önkormányzat és a lakosság – adományok útján – 5 millió forinttal járult hozzá. A templomra új tetõ került, a faszerkezet új deszkázatot kapott, amelyen cserépborítást helyeztek el. Kicserélték a torony tetõszerkezetét is, amit horganyzott lemezzel borítottak be. Az 1930-ban épült templom új külsõ vakolatot és színezést kapott. A rekonstrukciónak köszönhetõen a bejárati lépcsõ szintén megújult, s ma már új lépcsõ vezet a karzatra is. Az Alsóregmeci Görög Katolikus Egyházközség a tervezési, építési engedélyeket még 2003-ban megkérte. Mivel a 2004 áprilisában benyújtott SAPARD-pályázatot forráshiány miatt elutasították, szeptemberben az AVOP keretében ismét pályáztak és ezúttal sikeresen. A 2005 augusztusában megkötött támogatási szerzõdés után egy hónappal már le is folytatták a közbeszerzési eljárást, s november végére a kivitelezés is befejezõdött. A pénzügyi elszámolás 2006 januárjától áprilisig folyt. A templomot 2006. május 28-án adták át és szentelték fel. Az átadási ünnepségen a településrõl származó, de már máshol élõ lakosok is jelen voltak és ott volt a Görög Katolikus Egyház kormányzója is. Az egyház és az önkormányzat a templom minõségi megújítását várta a projekttõl, amelynek révén remélhetõleg élénkül a falu élete, idegenforgalma, s ezen keresztül erõsödik a lakosság identitástudata. A fejlesztés hatására az alsóregmeciek bíznak a település vonzerejének növekedésében, a helyi kötõdés, illetve összetartozás érzetének erõsödésében, a településkép esztétikai javulásában, a falu megújulásában. A Zempléni-hegységben, a Ronyva-patak völgyében megbúvó Alsóregmecen további fejlesztésekre készülnek: a templom ülõpadjait helyi mesterek által faragottakra cserélnék, a jelenlegi légbefúvásos fûtést pedig központira, emellett mûemlékvédelem alá vétetnék az épületet. A késõbbi jövõt illetõen a településközpont és a belterületi utak felújítása, közösségi sportcentrum építése, teleház kialakítása, a turistaszálló felújítása szerepel a terveikben. 8
fvm1.qxd
2006.12.14.
12:59
Page 9
Legyen a tarsolyban egy ötlet! (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Encs)
Az encsi Agrárcenter Rt. részleges átalakulással 1998. január 1-jén jött létre. Abaúj térségében 2500 hektáron gazdálkodnak, s emellett 3000-3500 hektár területet „integrálnak” – mintegy 200 gazda kapcsolódik ily módon a társasághoz. – Input anyagokat (vetõanyagot, mûtrágyát, vegyszert) adunk nekik, amelyek fejében õk terményt szállítanak – mondja Pataki László vezérigazgató. Ezek átvételének, tárolásának minél ésszerûbb megoldásához úgy döntöttek, hogy bõvítik az ehhez szükséges kapacitásukat, terménytárolót, tisztítóberendezést és hídmérleget építenek. A tervet tett követte. A beruházáshoz az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében támogatást igényeltek – a társaság 2004-ben nyújtotta be az ehhez szükséges pályázatot és tavaly szeptemberben befejezték a beruházást. A 200 millió forintos fejlesztéshez 90 millió volt az AVOP-támogatás. – Bõvítettük az átvételi vonalat, hogy gyorsítsuk a terményátvételt, ami a kis gazdálkodóknak nagyon lényeges szempont. A beruházásnak köszönhetõen idén már fél órán belül le tudják adni a terményt, amit nagyon elégedetten tapasztaltak a gazdák. Megtudtuk, a társaság már korábban is kapott Európai Unió által finanszírozott támogatást (a SAPARD keretében), amivel 2004-ben 110 millió forint értékben modern, nagy teljesítményû munkagépeket vásároltak. – A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) szakembereitõl idõben megismerhettük a támogatási lehetõségeket, és így fel tudtunk készülni a pályázatokra. A SAPARD- és AVOP-támogatások pályázati követelményei kissé szokatlanok voltak a korábbi nemzeti pályázatokhoz képest – bonyolultnak tûnt, és sokféle igazolás beszerzése terhelte – de sokat finomult az utóbbi idõben. Az AVOP-nál már gördülékenyen mentek a dolgok, s egyszerûsödött a kiírás is – magyarázta –, de pontosítani kellett bizonyos dolgokat, nehogy másképp értelmezzünk egy-egy pontot. Magunk készítettük el a pályázatot, s ha elakadtunk, segítséget kértünk olyan kollegától, akinek már gyakorlata van a pályázatok készítésében, illetve tanácsért fordultunk az MVH munkatársaihoz is. Pataki László szerint számolni kell azzal, hogy e támogatás utófinanszírozási rendszerû, de aki önerõbõl, vagy pénzintézeti segítséggel át tudja ezt hidalni, az bátran pályázzon. Legalább ilyen fontos, hogy idõben lépjünk, mert sokan akkor kezdtek gondolkodni a pályázaton, amikor már kimerült a támogatási keret. Éppen ezért mindig kell lennie a tarsolyban egy olyan elképzelésnek, amit csak aktualizálni kell és mielõbb benyújtani 9
fvm1.qxd
2006.12.14.
12:59
Page 10
Az új magtár soha nem áll üresen (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Edelény)
Edelényben 2005 márciusában fejezõdött be annak a magtárnak az építése, amely mára egyértelmûen beváltotta a beruházó várakozásait. Gyakorlatilag soha nem áll üresen, ha nincs termény, gépet tárolnak benne. Tóth Bálint az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében magánvállalkozóként nyert magtárépítésre támogatást. Számára ez nem újdonság, 2004-ben és 2005-ben már gépberuházáshoz kaptak SAPARD-, illetve AVOP-támogatást. – Edelény környékén gazdálkodunk, 1993-94-tõl vannak mezõgazdasági vállalkozásaink, amikor is szabad utat kapott ez a fajta tevékenység – teszi hozzá. A szóban forgó magtár közel 2000 négyzetméter területû, s a központi telephelyükön épült fel, mintegy 60 millió forintos bekerülési költséggel. A beruházáshoz közel 26 millió forint AVOP-támogatást nyertek, a többit önerõbõl finanszírozták. – Részben a saját terményt tároljuk benne, másrészt a térség kisebb termelõi részére is vállalunk bértárolást. Amikor pedig nincs termény, a gépek „raktározására” szolgál az épület – árulta el Tóth Bálint. A pályázati lehetõségekrõl a médiából, valamint a Földmûvelési Hivatal munkatársainak tájékoztatóiból értesültek. A pályázatokat befogadó és kiértékelõ Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) miskolci regionális illetõségû megyei kirendeltségének munkatársaitól további információt kaptak. – Azt figyelmesen végigolvasva, a pályázati felhívás értelmezésével nem volt különösebb gondunk, ennek ellenére a kirendeltség munkatársaival is konzultáltunk, hogy biztosan jól értettünk-e egy-egy pontot. A lányommal közösen készítettük el a pályázatot, viszonylag rövid idõ alatt. Ha valahol elakadtunk és segítségre volt szükségünk, az MVH munkatársainak köszönhetõen sikerült a problémát hamar megoldani és továbblépni. Csak pozitív tapasztalataink voltak e téren, és a szükséges elszámolás után a támogatás is rendben megérkezett – öszszegezte. Tóth Bálint már gyakorlott pályázó, jelentõs tapasztalattal a háta mögött. – Komoly szakmai felkészültséggel kell rendelkezni, vagy pályázatíró segítségét kell kérni. Emellett minden szükséges dokumentumot, engedélyt, igazolást elõre össze kell szedni, s akkor nem lesz fennakadás a pályázat körül. A pályázás tekintélyes adatszolgáltatási kötelezettséggel jár, ám akinek valóban kell a támogatás és tesz is azért, hogy sikeres legyen a pályázata, s kellõen felkészült, azt nem érheti csalódás – hangzik a Tóth Bálint-féle jó tanács. 10
fvm1.qxd
2006.12.14.
12:59
Page 11
Megszépült a fõtéri park (Csongrád megye, Forráskút)
Forráskút önkormányzata az Európai Unió és a nemzeti költségvetés által „társfinanszírozott” Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében elnyert támogatásnak köszönhetõen újíthatta fel fõterét. E fejlesztéstõl azt remélik, hogy megnõ a község idegenforgalmi vonzereje. A beruházás teljes költségvetése 46,5 millió forint volt, ebbõl 39,5 milliót fedezett az AVOP-támogatás. A Csongrád-megyei Forráskút tipikus alföldi homokhátsági tanyás település, a Szegedet és Kiskunmajsát összekötõ út mentén terül el, a megyeszékhelytõl 23 kilométerre. Olyan jellegû projekt korábban még nem valósult meg a településen, mint az, amelyikhez a sikeres AVOP-pályázatuknak köszönhetõen sikerült forrást találni – mondta Fodor Imre polgármester. A fejlesztés célja a község fõtéri parkjának kertépítészeti felújítása és a díszkivilágítás kivitelezése volt. „Azt tûztük ki célul, hogy a község központi terét esztétikusan alakítjuk ki, oly módon, hogy az a mai kor igényeinek megfelelõ legyen, közösségi funkciókat töltsön be és idegenforgalmi vonzerõt képviseljen” – fejtette ki a polgármester. A 2005. október végén befejezett felújítás elõtt a közparkban csak egy fiatal fákkal körülvett emlékmûvet, egy tûzcsapot és nyolc padot lehetett csak látni. A pályázat segítségével új, korszerû burkolatot építettek, új kerti padokat, hulladékgyûjtõket, három zászló-árbócot helyeztek el és automata öntözõrendszert telepítettek. A projekt teljes költsége 46 millió 524 ezer forint volt, amelybõl az AVOP-támogatás 39 millió 545 ezer forintot fedezett. A szükséges önerõ 70 százalékára is pályázatot adtak be, így az EU Önerõ Alapból 4 millió 884 ezer forintos támogatást kaptak. A település korábban még nem részesült EU által finanszírozott program keretében támogatásban. A lehetõségrõl az MVH és az FVM honlapjáról értesültek, az anyagot pályázatíró cég állította össze. „A fejlesztésnek köszönhetõen a megfelelõ minõségû térburkolat kialakításával, az esztétikus padok kihelyezésével, valamint a növényzet, fák, cserjék telepítésével megfelelõ környezetet tudtunk kialakítani a pihenni vágyók és az idelátogató vendégek számára – értékelte a beruházást Fodor Imre. – A díszkivilágítás kiépítésével éjszakába nyúló rendezvények is megvalósíthatók. Úgy összegezhetjük, hogy meg tudtuk valósítani azt a célt, amit e pályázat segítségével el akartunk érni.” 11
fvm1.qxd
2006.12.14.
12:59
Page 12
Bértárolásra is alkalmas az új gabonatároló (Csongrád megye, Hódmezõvásárhely)
A hódmezõvásárhelyi Hódagro Zrt. 207 millió forintos beruházással új gabonatárolót épített 2005ben. Az összeg közel feléhez, 90 millió forinthoz egy sikeres AVOP-pályázat segítségével jutottak. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében tavaly 15 ezer tonna kapacitású gabonatároló építéséhez nyert támogatást a hódmezõvásárhelyi székhelyû, ám a városközponttól 12 kilométerre, Szikáncson gazdálkodó Hódagro Zrt. A 142 fõt foglalkoztató társaság, amely árbevételének 70 százaléka növénytermesztésbõl származik, kedvezõ lehetõséget látott az AVOPpályázatban – mondta el Szabó Lajos, elnök-vezérigazgató. Azt követõen, hogy a MOSZ Csongrád-megyei szervezetének ajánlására megismerkedtek az AVOP-pályázat feltételeivel, gyorsan döntöttek: mintegy 50 nap elteltével pályázatírójuk segítségével már össze is állították az anyagot. A pályázati felhívást és a kitöltési útmutatókat közérthetõnek találták, így a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Csongrád-megyei kirendeltségének segítségére sem szorultak rá. A Hódagro Zrt. e sikeres AVOP-pályázatot megelõzõen már két SAPARD-pályázata eredményeként is kapott támogatást különbözõ gépek (közöttük nagy teljesítményû traktorok, arató-cséplõgépek, és eke) vásárlásához. Jelenleg is folyamatban van egy újabb AVOPpályázatuk – három állattartó telepet „kiszolgáló” trágyatároló építéséhez igényeltek támogatást. Az elnök-vezérigazgató szerint éppen jókor jött számukra a pályázati felhívás, mert a termés tárolása már egyre nagyobb gondot okozott a társaságnak. A régi magtárak elöregedtek, a 2300 hektáron megtermõ gabonának pedig helyet kellett biztosítani. Emellett arra is gondolnak, hogy kapacitásaik jobb kihasználása érdekében környékbeli gazdálkodóknak bértárolást ajánlanak fel. Szabó Lajos elmondta, még hosszabb távra is terveztek: arra számítanak, hogy ha az intervenció megszûnik, Románia pedig az Európai Unió tagja lesz, akkor a szomszédos országban termett búzát is tárolhatnak Szikáncson. A 207 millió forintos költségvetéssel megvalósított gabonatároló építését 2005 novemberében fejezték be, s azóta már a 90 millió forint utófinanszírozási rendszerû AVOP-támogatást is megkapták. Szabó Lajos joggal elégedett a végeredménnyel. 12
fvm1.qxd
2006.12.14.
12:59
Page 13
AVOP-támogatással újult meg a takarmánykeverõ (Fejér megye, Lovasberény)
A Fejér-megyei Lovasberényi Mezõgazdasági Szövetkezetben 1972 óta mûködik takarmánykeverõ üzem. Az elavult rendszert önerõbõl és az Európai Unió által finanszírozott Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében kapott támogatásból tavaly újították fel. Nem privatizálták, a tagság tulajdonolja ma is a lovasberényi szövetkezetet, igaz, a földterületei jelentõsen megfogyatkoztak, amikor 1991-ben kiválási lehetõséget adott a törvény. Az 51 aktív és 97 nyugdíjas tag ma csupán 100 hektár saját földet birtokol, ám a bérelt földekkel együtt 2000 hektárt mûvelnek. – Hagyományos gazdálkodást folytatunk növénytermesztõ és állattenyésztõ ágazatainkban – mondja az elnök, Fülöp László, aki civilben növényvédelmi szakmérnök. Az összes terület felén õszi kalászosokat, 550-600 hektáron kukoricát, 400 hektáron napraforgót, 50-60 hektáron pedig takarmányborsót termesztenek. A szövetkezet szarvasmarha-állományában 260 tehén adja a szaporulatot, a növendék bikákat 4-500 kilogrammos korukig nevelik, azután eladják, az üszõket tenyészállatként értékesítik. A 360 anyakoca szaporulata évente mintegy 5000 sertés. A szövetkezet már korábban is a maga elõállította keveréktakarmánnyal etette a jelentõs állatállományát, ám a takarmánykeverõ üzemük technológiája már meglehetõsen elavult volt. Korszerûsítését mind a gazdaságossági, energiatakarékossági megfontolások, mind pedig a „Takarmánykódex”-ben rögzített minõségi elõírások egyre sürgetõbbé tették. A szövetkezet vezetõi úgy döntöttek, hogy a beruházáshoz megpályázzák az AVOP keretében igényelhetõ támogatást. A pályázatuk sikeres volt, s ennek köszönhetõen a 17,9 millió forint költségû beruházáshoz mintegy 7,5 millió forint vissza nem térítendõ támogatást nyertek. – Noha hasonló (500 kg/óra) kapacitású, terjedelmét tekintve az új, korszerû technológiai berendezés összehasonlíthatatlanul kisebb, mint a régi – mutatja Fülöp László a régi épületben az új gépeket. – Pont az egyszerûsége miatt olyan korszerû – magyarázza Nemes Lajos sertéstelep-vezetõ, majd arról beszél, hogyan mûködik a rendszer. Az öt szemestermény-tárolóból csigasor szállítja a búzát, kukoricát, tritikálét, borsót, árpát a darálóba, végül a keverõbe, – sorolja. A receptek alapján a vezérlõpultnál állítjuk be az automatikus adagolást, emberi kéz nem is érinti az alapanyagokat. Maga a rendszer méri össze az alkotókat, teszi hozzá a premixet is. Egy keverés öt percig tart, a zárt rendszer nem porzik, mint korábban, s vályús csiga viszi ki az épületen kívül elhelyezett négy silóba a kész keveréket. Szarvasmarhatápot és háromféle sertéstápot állítanak elõ: kocának, malacnak és süldõnek. Mint Fülöp László elmondta, õk már felkészülve várták az AVOP-pályázati felhívások megjelenését, hiszen az AVOP elõkészítésének idején az Agrárkamarában részt vett a támogatási célok, az intézkedés-csoportok véleményezésében. A továbbiakban pedig a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal veszprémi regionális illetõségû megyei kirendeltségének munkatársai is rendkívül segítõkészek voltak. 13
fvm1.qxd
2006.12.14.
13:00
Page 14
„Duplázott” a K.T.K. Kft (Gyõr-Moson-Sopron megye, Koroncó
A „K. T. K.” Kft tizennegyedik éve mûködik a Gyõr melletti Koroncón. A felszámolt mezõgazdasági szövetkezet romjaiból újraélesztett társaság tulajdonosa ma Kovács György, az egykori háztáji-agronómus és fia. Saját vállalkozásban 640 hektár bérelt területen fõként gabonaféléket termesztenek, további 800 hektáron szolgáltatnak gépi munkákat a földtulajdonosoknak, 10-12 alkalmazott közremûködésével. Az állattenyésztéssel már a szövetkezeti idõkben felhagytak Koroncón, a sokáig híres kertészeti tevékenység pedig a változások áldozata lett: ahogy szaporodtak a Gyõr környéki munkalehetõségek, úgy fogytak a dolgos kezek az élõmunka-igényes málnásokból, uborkásokból. A kertészeti hagyományok felelevenítésénél már erre is figyelemmel voltak, ugyanis a pár éve telepített 25 hektárnyi meggyes esetében a termés betakarítása már géppel megoldható. A cég az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) pályázati felhívása feltételeinek az árbevétel, a mûködés biztonságossága, nyereségessége szempontjából egyaránt megfelelt, ám az elsõként még 2004-ben benyújtott gépbeszerzés iránti pályázatuk sorsát sokáig a bizonytalanság jellemezte. Ez nem szegte kedvüket, a tárolókapacitás növelését célzó támogatásra ismételten kidolgoztak egy pályázatot. A meglévõ 2500 tonna befogadó képességû magtáruk ugyanis sok esetben a saját terményük tárolására sem volt elegendõ. Nem kis meglepetésükre két hét idõkülönbséggel értesültek mindkét pályázatuk sikerérõl. Az új helyzet gyors döntést igényelt, a saját erõt ki kellett egészíteni némi bankhitellel, hiszen egy nyertes pályázatra számítottak, az elmúlt évek nyereségét pedig mind beruházásra fordították. A pályázat technikai részét Gaál Jenõné pénzügyi vezetõ készítette elõ, õ szolgáltatta a szükséges adatokat a pályázatíró cégnek. Elmondta, korábban is nyertek már támogatást, a mostanitól azonban arányaiban a legnagyobb elõrelépést várják. Terveik hosszú távúak, ehhez szükséges a jövedelmezõség javítása, ezt szolgálja a géppark fiatalítása és az új terménytároló építése egyaránt. Az 57 millió forint összértékû gépbeszerzésükhöz 22,8 millió forint támogatást kaptak. Egy traktort, egy szippantó-kocsit, egy permetezõgépet és egy nagyteljesítményû kombájnt vettek – mint sejthetõ, ez utóbbi vitte el a pénz döntõ részét. A 3000 tonna kapacitású terménytároló 55 millió forintos költségébõl pedig 24,8 millió forintot fedezett az AVOP-támogatás. – A gépbeszerzéshez önmagában meglett volna a saját erõnk, a raktár befejezéséhez hitelt kellett felvennünk. A lehetõséget azonban nem volt szabad kihagyni, ha már megnyertük a pályázatot – fejezi be tájékoztatóját Gál Jenõné, érzékeltetve, hogy a gyors, jó döntésekhez megfelelõ kockázatvállalási képesség is szükséges. 14
fvm1.qxd
2006.12.14.
13:00
Page 15
Emelték a technológiai színvonalat (Hajdú-Bihar megye, Debrecen)
Éves szinten 300 ezer sertést levágni és feldolgozni – pestiesen szólva – nem semmi. A Debreceni Hús Rt.-nél azonban (bármilyen tekintélyes is) nem elégedtek meg a mennyiséggel, a minõséget is szem elõtt tartották, amikor új, korszerû technológiai berendezések beszerzéséhez igényelték az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében elérhetõ támogatást a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) benyújtott pályázatukkal. A több mint százéves múltra visszatekintõ Debreceni Hús Rt., egy hazai tulajdonban lévõ húsipari cégcsoport „zászlóshajója” 580-600 embernek ad munkát. A 2006. évi üzleti tervükben, amely mintegy 20 milliárd forint árbevétellel számol, 300 ezer sertés levágása és 11 ezer tonna húskészítmény gyártása szerepel. Burai István mûszaki fõmérnök a cégismertetõt még annyival egészítette ki, hogy a vállalatcsoport kapacitásainak, illetve árbevételének is nagyjából a fele a Debreceni Hús Rt.-hez kötõdik. – Az AVOP-pályázatunk, amely korszerû gépek beszerzésére, a versenyképesség javítására irányult, egy négy évvel ezelõtt indított, összesen 3 milliárd forintos technológiai fejlesztési program része volt. Az elsõ ütemben önerõbõl, több mint egy milliárdért új vágóvonalat építettünk, ezt követte a három SAPARD-pályázattal elnyert összesen 300 milliós támogatás, amihez 650 millió forint saját forrást rendeltünk, majd pedig a már említett AVOPpályázatunk, amely révén a 257 millió forint összköltségû fejlesztéshez 89 millió forint támogatásban részesültünk – sorolta a logikusan egymásra épülõ projektjeiket a fiatal szakember. – Az EU-csatlakozás közeledtével, 2002-ben a cégvezetésnek azt kellett eldöntenie, hogy meghagyja-e a társaságot az akkori középszerû technológiai, higiéniai színvonalon, vagy felveszi a kesztyût és jelentõs ráfordításokkal nemzetközileg is ütõképes üzemmé fejleszti. A tulajdonosok és a menedzsment az utóbbi mellett döntött, s ma már világosan látszik, hogy ez volt számunkra az egyetlen járható út, amin persze soha nincs megállás – fogalmazott. A fõmérnök elmondta, hogy számukra az AVOP-pályázat elkészítése (tekintve, hogy a SAPARD-on már megedzõdtek) különösebb nehézséget nem jelentett. – Van egy kollégánk, aki folyamatosan figyeli a pályázati lehetõségeket és adott esetben az MVH munkatársaival egyeztetve elkészíti a pályázati anyagot. Az AVOP esetében azt lehet mondani, hogy a hivatal ügyintézõi 99 százalékban segítõkészek voltak velünk, a maradék egy százalékkal kapcsolatosan pedig talán fogalmazhatunk úgy, hogy ott is emberek dolgoznak – számolt be az AVOP-pályázat lebonyolítása során szerzett személyes tapasztalataikról Burai István. 15
fvm1.qxd
2006.12.14.
13:00
Page 16
Elõbb a tyúk, utána a tojás (?) (Hajdú-Bihar megye, Nádudvar)
A nádudvari székhelyû Nagisz Zrt. tyúkágazata négy telephelyen mûködik: Derecskén keltetnek, Balmazújvárosban elõnevelnek, Hajdúszováton és Tetétlenen pedig keltetõ-tojás elõállítással foglalkoznak. Ez utóbbi telepükön AVOP-támogatással és saját forrással 30 millió forintos tartástechnológia-fejlesztést valósítottak meg. – Tetétlenen 1978 óta üzemel a telepünk, éppen ezért, bár idõközben kisebb fejlesztések voltak, nagyon ráfért már a technológiai korszerûsítés. Elõször még 2003 õszén a SAPARD keretében igyekeztünk támogatáshoz jutni, de abba már nem fértünk bele, ezért egy évvel késõbb az annak helyébe lépõ Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében igényelhetõ támogatásra pályáztunk és nyertünk – mondta el Leiter Ferenc, a tyúkágazat vezetõje. Hozzátette, hogy a magas munkanélküliségi rátával sújtott kistelepülésen a baromfitelep (amely 16 istállóból áll és nevelõ felülete összesen 16 ezer négyzetméter) jelentõs foglalkoztatónak számít, hiszen éves átlagban mintegy 40 embernek ad munkát. A telep befogadóképessége 80 ezer tyúk és 8 ezer kakas, a szülõpár-állományok kifutási ideje hozzávetõleg egy év. Az AVOP-támogatással a 16 istálló közül kettõben újult meg a tartástechnológia. Vadonatúj automata etetõsorokat, és automata tojófészkeket alakítottak ki. A beruházás bruttó költsége mintegy 30 millió forint volt, amelynek 45 százalékát fedezte a támogatás, s 55 százalékát pedig az „önerõ”. – Az automata etetõsor optimalizálja a takarmányozást, ettõl azt reméljük, hogy a tojástermelés volumene és a tojásminõség is tovább javul. Az automata tojófészkeknél érdemes megemlíteni, hogy a hozzájuk csatlakozó taposórács mûanyagból készült, amit sokkal könnyebb takarítani, ezért higiéniailag is megfelelõbbek, mint a korábbi, fából készült taposórácsok. További elõnye, hogy a fészek kigurulós rendszerû, tehát ha megtojta a tyúk a tojást, tovább nem ül rajta, hiszen az egy futószalagra kigurul. A gondozó a szalag elindításával gyûjti össze a tojásokat, nem „stresszelve” ezzel az állatokat – avatott be a szakmai részletekbe az ágazatvezetõ. A pályázat kedvezõ elbírálása ugyan már 2005 tavaszán megtörtént, de mivel munkálatokat végezni csak üres istállókban lehet, meg kellett várni, amíg a bennük lévõ állományt kivágják. Így végül csak õsszel készülhetett el a beruházás. Azóta már egy újabb állomány is kiment a modernizált épületekbõl. Mint megtudtuk, a takarmányozási és tojástermelési adatok feldolgozása most van folyamatban. Leiter Ferenc úgy fogalmazott, hogy bár a pályázat elbírálása során kisebb hiánypótlásokat kértek tõlük az MVH szakemberei, összességében segítõkészek voltak, így semmi nem akadályozta a fejlesztés határidõre történõ megvalósulását. 16
fvm1.qxd
2006.12.14.
13:00
Page 17
Tervezhetik a további fejlesztéseket (Heves megye, Andornoktálya)
Az andornoktályai gazdálkodó, Besenyei Lajos, az Agria Borászati Szövetkezet elnöke, örömmel, s kis megkönnyebbüléssel nyugtázta, amikor befolyt az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében megpályázott és elnyert 5,2 millió forint támogatás. Mint elmondta, e támogatás segítségével valósíthatta meg fejlesztési elképzeléseit és tervezheti a szövetkezet jövõjét. – Huszonkét hektáron mûvelünk szõlõt, amely termését magunk dolgozzuk fel, de kisebb mennyiségben a helyi gazdáktól is vásárolunk – tájékoztat a szövetkezet elnöke. – Ötféle bort készítünk és értékesítünk kereskedõknek, éttermeknek. A kékszõlõ erjesztésére szolgáló technológiai berendezésre régóta „fájt a fogunk”, de csak az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programnak, illetve az arra benyújtott pályázatunknak köszönhetõen nyílt módunk e beruházásra. Ahhoz, hogy egyáltalán pályázni tudjanak, nyereségre kellett szert tenniük. Ezt úgy tudta megvalósítani, hogy 2004-ben a saját pénzébõl vett a szövetkezetnek prést és zúzót, s ezekkel bérmunkát vállaltak sikeresen, így már megfeleltek az egyik alapvetõ pályázati feltételnek. A 12 millió forintos beruházási összeget megelõlegezve – tagi kölcsönt adott a szövetkezetnek – megvásárolta a munkájukhoz nélkülözhetetlen cefreszivattyút és kialakítottak öt krómacél tartályt. Az új berendezést 2005. augusztus 31-én adták át, majd öt hónap elteltével kapták meg az 5,2 millió forint AVOP-támogatást. – Ezzel fellélegezhetünk és tervezhetjük a jövõnket – mondja Besenyei úr. A pályázatról különben véletlenül értesültek és miután nincs ebben tapasztalatuk, szakembert kértek fel a szükséges dokumentumok elkészítésére, de sok segítséget kaptak a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal miskolci székhelyû regionális illetõségû megyei kirendeltségétõl is. – Érdemes volt pályázni – tette hozzá –, hiszen a támogatás elõsegítette a szakmai elõrelépésünket, az új technológiai berendezéssel folyamatossá vált a szõlõfeldolgozás a szövetkezetben. A kedvezõ tapasztalataik alapján a jövõben is élni kívánnak az adódó pályázati lehetõségekkel, s erre bátorít másokat is. 17
fvm1.qxd
2006.12.14.
13:00
Page 18
A siker titka: terveztek, mérlegeltek, pályáztak (Jász-Nagykun-Szolnok megye, Jászapáti)
Jász-Nagykun-Szolnok megye legnagyobb agrárcége, a Jászapáti 2000 Mezõgazdasági Zrt. sikerrel használta ki a SAPARD, majd az Agrárés Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) kínálta pályázati lehetõségeket. Az elnyert támogatásokból a gépvásárlásokon túl terménytárolókat, korszerû állattartó telepeket létesítettek. A szövetkezeti jogelõdjével együtt immár 57 éves múltra visszatekintõ Jászapáti 2000 Mezõgazdasági Zrt. mindig is fontos szerepet szánt a fejlesztésnek – az utóbbi idõszakban évente majd 250 millió forintot fordítottak ilyen célokra. Az 1,1 milliárd forint jegyzett tõkéjû cég éves árbevétele megközelíti az 5 milliárd forintot. A 6500 hektáron folyó növénytermesztésben a gabona, a cukorrépa, a napraforgó, a repce, a zöldborsó, valamint a takarmánynövények a legfontosabbak. A Holstein-friz fajtára alapozott szarvasmarha-állományukkal az ezer-férõhelyes szakosított telepen a korszerû, csoportos tartástechnológiának köszönhetõen extra minõségû tejet állítanak elõ. Sertéstelepük HUNGAHIB tenyésztési konstrukcióban 450 koca és szaporulatának nevelésével foglalkozik. A társaság példaszerûen használta ki az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozásunkkal megnyíló agrárfejlesztési lehetõségeket. Erre jó példa a sertéstelepük korszerûsítése. A projekt elsõ ütemének fõ célja az EU higiéniai, állatjóléti, állatvédelmi és környezetvédelmi szabályainak való megfelelés volt. A meglévõ épület bõvítésével 96 férõhelyes fiaztatót alakítottak ki, s átépítették a vemhesítõt is, aminek eredményeként a csoportos kocatartás helyett egyedi állásos tartásra térhettek át. A beruházás összköltsége 139 millió forint volt, amihez 63 millió forint AVOP-támogatást igényeltek. A pályázatukat a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) regionális illetõségû nyíregyházi kirendeltsége 2005 áprilisában fogadta be, a támogatási szerzõdést szeptemberben írták alá. A projekt megvalósítása 2005 októberében kezdõdött és 2006 augusztus végén fejezõdött be. A társaság döntéshozói az eddigi pályázati lehetõségekrõl jellemzõen a nyomtatott sajtóból, a MVH, vagy az FVM honlapjáról szereznek tudomást. Pályázataikat maguk állították öszsze, s noha a pályázati felhívásokat és a kitöltési útmutatót közérthetõnek találták, a késõbbiek folyamán több pontosításra, hiánypótlásra volt szükség. A szolnoki megyei MVH kirendeltség a legtöbb esetben az AVOP tekintetében illetékes nyíregyházi kirendeltségnek továbbította kérdéseiket, így késõbb rájöttek, hogy egyszerûbb és gyorsabb, ha mindjárt oda fordulnak. A projektekhez fûzött várakozásaik teljesültek, annak ellenére, hogy a terv megszületésétõl a megvalósításig eltelt két év nem volt egyszerû: mind a kiíró, mind a beruházó, mind a kivitelezõ részérõl több módosítási igény merült fel. Az MVH illetékes ügyintézõinek segítõkész hozzáállásával azonban a kezdeti információhiányt áthidalták, s a projekt sikeres megvalósítását elõsegítõ jó munkakapcsolatot alakítottak ki. A jászapáti sikerek kovácsai azt tanácsolják minden agrárszereplõnek, hogy tervezzenek, mérlegeljenek és ha döntöttek, pályázzanak bátran! 18
fvm1.qxd
2006.12.14.
13:00
Page 19
Korszerû trágyatároló révén csökkent a környezeti terhelés (Komárom-Esztergom megye, Gyermely)
A több mint egy évtizede étkezési tojás elõállításával foglalkozó Gyermelyi Tojás Zrt. 2005-ben 15,2 millió forintot nyert az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében megpályázható támogatásokból. Ezzel lehetõsége nyílt, hogy mintegy 38,4 millió forintos beruházással a jogszabályoknak és az EU normáknak megfelelõ trágyatároló medencét létesíthessen. Rónay Balázs, a társaság pénzügyi csoportjának vezetõje elmondta, hogy a beruházás 2005 júniusában kezdõdött és rá két hónapra már be is fejezték. E fejlesztésnek köszönhetõen a 4000 köbméteres, vízzáró, szulfátálló vasbeton tárolóval hosszú távra megoldottnak tekinthetõ a biztonságos, szivárgásmentes környezetkímélõ trágyaelhelyezés. Így a trágya kijuttatása a talaj tulajdonságainak, tápanyag-ellátottságának, környezeti feltételeinek és a termesztett növény helyesen megválasztott termelési szintjéhez tartozó tápanyagigényének megfelelõ idõben, adagban és módon, a 170 kg/ha határértéket betartva oldható meg. A társaság a korszerû technológiával kíván hozzájárulni ahhoz, hogy Gyermely község külterületén tartósan olyan állattartó telepek mûködhessenek, amelyek nagy gondot fordítanak a település környezetének megóvására. A tárolómedence elõtt kialakított térburkolat biztosítja a szállító, rakodó és trágyaszóró gépek szennyezõdéstõl mentes fordulását, rakodását és várakozását. A 20 centiméter vastag betonból készülõ térburkolat lejtésével a felületre folyó csapadék a tárolómedencébe juttatható. – A pályázati lehetõségekrõl a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és az FVM honlapjáról, illetve szakmai elõadásokon és tanfolyamokon szereztünk információkat – mondta Rónay Balázs. – A pályázati felhívás összességében közérthetõ volt, azonban bizonyos részeit illetõen további információkra volt szükségünk. A biztosítékok, a megvalósítás és az elszámolás ütemezési idõpontjainak meghatározásában kértük az MVH veszprémi regionális kirendeltsége munkatársainak a segítségét. Kijelenthetem, mindenben készségesen segítettek nekünk. A pályázatot körülbelül egy hét alatt, saját magunk készítettük el. A beruházási döntés és a pályázat benyújtása között – a tervezés és engedélyeztetés idõigénye miatt – mintegy fél év telt el. Bár korábban nem pályáztunk uniós forrásokra, a jövõben élni fogunk az ilyen lehetõségekkel, ugyanis tapasztalataink azt mutatják, hogy a beruházás megvalósítása, az elszámolás a terveinknek megfelelõen zárult. 19
fvm1.qxd
2006.12.14.
13:00
Page 20
Kevésbõl sokat (Nógrád megye, Mátramindszent)
A Hollandiából érkezett, Mátramindszent határában gazdálkodó Michel van Oirschot egyike azoknak a nyugat-európai gazdáknak, akik hosszú távon is Magyarországon képzelik el jövõjüket. Gyönyörû környezetben, az ország legmagasabb hegyeinek lábánál található a Mátrafarm Hungária Kft. telepe, ahol a nemrég megvalósult fejlesztéseket bemutató tulajdonos vezetett körbe. Bár a lejtõs terület és a savanyú talajok nem kedveznek a gazdálkodásnak, Michel van Oirschot úgy érzi, jól választott, amikor ide települt. Az általa irányított gazdaság fõ profilja a tejtermelés, és a kétszázharminc állatot számláló tehenészet takarmányellátását is szolgáló ezer hektáros szántóföldi terület mûvelése. Õszi búzát, kukoricát, repcét, cirkot, illetve lucernát és vöröshere-fû keveréket termesztenek. Michel van Oirschot elmondta: ha tehetnék, a jelenleginél nagyobb területen vetnének kukoricát, de a terület adottságai ezt nem teszik lehetõvé. A tartástechnológiában évekkel ezelõtt végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetõen, a tej minõségével nincs gond, a mennyiség növelését azonban korlátozza a kevés tömegtakarmány, illetve az elõnytelen adottságú földterület. A telep fejlesztése folyamatos, amióta 2001-ben átvették irányítását. Az elsõ komolyabb munkákat – így például a mélyalmosról a pihenõ-boxos tartásra való átállást – még teljesen saját forrásból valósították meg, késõbb azonban eredményesen pályáztak a különbözõ támogatásokra, amelyeknek köszönhetõen egyebek mellett a géppark korszerûsítését is meg tudták kezdeni. Egy az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében benyújtott sikeres pályázatuk tette lehetõvé a trágyakezelés megoldását, és a telep infrastruktúrájának fejlesztését is. A 3500 köbméteres hígtrágya-tározó megépítésére – amely teljes költsége mintegy 30 millió forint volt – nem csak a környezetvédelmi követelmények miatt volt szükség, hanem a telep mûködésének ésszerûsítését is szolgálta. Michel van Oirschot elmondta: a beruházás megvalósítása elõtt a trágyát kénytelenek voltak rendszeres idõközönként kijuttatni, függetlenül a földek állapotától. A tározó és a hozzá tartozó berendezések megépítésével végre lehetõvé vált, hogy csak akkor, és olyan mennyiségben juttassák ki a földekre, ahogy az optimális. Ezzel nem csak ésszerûbbé, hanem gazdaságosabbá is vált a telep mûködése, mert a folyamatosan rendelkezésre álló saját szerves trágyának köszönhetõen, kevesebb mûtrágyát kell vásárolniuk. Ugyanebbõl a pályázatból valósították meg a telep belsõ útjainak részleges rekonstrukcióját is, ami a korábbi állapotokhoz képest jelentõs elõnyt jelent a napi munkák során. Ami a jövõt illeti, a holland szakember, jó gazdához méltóan kész tervekkel rendelkezik: a gazdaság gépparkjából nagyon hiányzik még egy traktor és egy kombájn, amivel kiválthatnák a sok bizonytalansággal járó bérmunkát, emellett bõvíteni szeretnék az agrárkörnyezetvédelmi programba bejegyzett földterületeik nagyságát is. 20
fvm1.qxd
2006.12.14.
13:00
Page 21
Megoldották a raktározás gondját (Nógrád megye, Patak)
Az árunövény-termesztõ gazdaságok mûködésének egyik alapvetõ feltétele a termény tárolásának lehetõsége, hiszen ha ez nem megoldott, nem lehet hosszú távra tervezni, és a piacon versenyképesen megjelenni. A Nógrád megyei Derék-Pataki Mezõgazdasági Zrt. esetében is a tárolókapacitás hiánya akadályozta a gazdaság fejlõdését, de egy az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében benyújtott sikeres pályázattal elnyert támogatásnak köszönhetõen, már segítettek a gondon. – Patak – a megyei többi községéhez viszonyítva – elõnyös adottságokkal rendelkezik a mezõgazdasági árutermeléshez, így részben ebbõl, részben a 180 tehenünk által termelt tejbõl próbálunk megélni – mondta el a településen mûködõ társaság elnöke, Sajgó Ferenc. A cég jól mûködik, több mint 20 ember számára jelent megélhetést, de világossá vált: ha a piacon akarnak maradni, elengedhetetlen a tárolás megoldása. A 800 hektárnyi szántóterületen gazdálkodó társaságnál a tároló megépülése elõtt kényszer szülte megoldásokat kellett alkalmazni a termény tárolására, s a szükségtárolók, valamint a szabad ég alatti fóliatakarás sok gondot okozott. Jelentõs volt a tárolási veszteség, a minõségromlás, s nem volt megoldható a termény megfelelõ kezelése sem. A közvetlen károkon túl a tárolási kapacitás hiánya rontotta a gazdaság piaci pozícióit is. Noha a tehenészetüknek folyamatosan szüksége volt abraktakarmányra, a megoldatlan tárolás miatt ezt is vásárolniuk kellett, miközben a saját terményt el kellett adni. A beruházásra tehát égetõ szükség volt. Sajgó Ferenc hozzátette: a különbözõ pályázati rendszereket illetõen ekkor már voltak tapasztalataik, hiszen a gazdaság addigi fejlesztését is részben ilyen forrásokból valósították meg. A pályázatírói segítséggel sikeresen pályáztak az AVOP tároló-építési támogatására is. Így épülhetett meg a múlt év augusztusa és novembere között a 2500 tonna kapacitású, több mint ezer négyzetméteres, hagyományos sík tárolóépület, ami ma már tele van terménnyel, s a minõségéért most már nem kell aggódniuk. Terveikrõl szólva, Sajgó Ferenc elmondta: szükségük van a tárolókapacitás további bõvítésére és a telep infrastruktúrája is fejlesztésre szorul. Emellett az állattartás feltételein, az állatjólét elemein, és az ezt kiszolgáló technikán is van mit javítani a telepen belül, így a fejlesztések egyik fõ iránya mindenképpen ez lesz. Folyamatosan figyelik a lehetõségeket és igyekeznek úgy gazdálkodni, hogy a szükséges saját erõt bármilyen célhoz elõ tudják teremteni. 21
fvm1.qxd
2006.12.14.
13:00
Page 22
Profi pályázók Pásztóról (Nógrád megye, Pásztó)
A pásztói Agro-Produkt Mezõgazdasági és Húsipari Kft. megalakulásának és elsõ éveinek viszontagságos története nagyon hasonlít az ország teljesen más adottságú területein mûködõ mezõgazdasági vállalkozásokéra. Tóth László ügyvezetõ igazgató a megye legnagyobb, számos vihart túlélõ vállalkozásának vezetõjeként beszél a sikerrel vett akadályokról és a leküzdésükhöz bevetett eszközökrõl. Társaságunk az egykori Mátraaljai Állami Gazdaság alaptevékenységére építve, 2300–2700 hektáron termel, fõleg búzát, abból is javító minõségû, martonvásári fajtákat. A vetésforgó betartására repcét és napraforgót is vetünk. Kollégáimmal már 1992-ben elkezdtünk tapasztalatokat gyûjteni a pályázatírásban: az ekkor induló reorganizációs programba bekapcsolódva tudtuk megalapítani magát a kft.-t is. A meghirdetett támogatás-igénylési lehetõségeket folyamatosan figyelemmel kísérjük, s igényeink, valamint saját forrásaink függvényében pedig meg is próbáljuk kihasználni azokat. – Az alapítás idején, amikor úgy döntöttünk, hogy kitartunk a sertés-tenyésztés mellett, még nem látszottak a maihoz hasonló lehetõségek az ágazat számára. Mégis ragaszkodtunk hozzá, és mert az élõ-sertésárak már régóta elfogadhatatlanok voltak, SAPARD-támogatással megépítettük saját vágóhidunkat. Kívülállók persze sokan úgy látják: a beruházási érték 60 százalékát kidobtuk az ablakon, de mi fordítva nézzük: szerintünk a 40 százalékát vissza nem térítendõ támogatásként megnyertük. Az évi 36 ezer sertés vágását lehetõvé tévõ kapacitást egyelõre nem tudjuk kihasználni, de 110 család megélhetésérõl van szó. Nem volt és ma sincs más lehetõségünk, mint elõre menekülni. – De ezután sem pihenhettünk meg, mezõgazdasági alapanyag-termelõként alig-alig lehet talpon maradni ezért tetõ alá hoztunk egy feldolgozó-üzemet is, így a sertéseinket – a mindenkori igények szerint – bontva adjuk tovább a kereskedõ partnereknek. Az állatok megmaradó részét kolbászként, saját márkanév alatt hozzuk forgalomba.. – Szükség volt a saját vágóhídra azért is, mert a malacaink hústömege 3-4 kilogrammal nagyobb az átlagosnál. Tapasztalataink szerint ezt egyetlen vágóhíd sem fizetné meg. Nem beszélve arról, hogy a hús maga kiemelkedõ minõségû: az etalonnak tartott dán gazdaságokhoz képest ugyan majd egy kilóval több, körülbelül 3,3 kilogramm takarmányt használunk egy kiló hús elõállításához. Ez a többlet – az adalékok megspórolásával – nekünk még így is olcsóbb. – Állattenyésztési üzletágunk kizárólag sertésekkel foglalkozik. A koca-állomány ezer darabos, évente 23 ezer malacot nevelünk, ebbõl 20 ezret levágunk, a többibõl a tenyészállományt tartjuk fent. Az EU-csatlakozás után alkalmazkodnunk kellett a megváltozott környezetgazdálkodási követelményekhez – mondta az ügyvezetõ igazgató. A vágóhíd szennyvízének elõírások szerinti ártalmatlanításához kerestünk és az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Programon belül találtunk is pályázati lehetõséget. A beruházás költsége meghaladta a 34 millió forintot, ennek fedezéséhez csaknem 14 millió forint AVOP-támogatást kaptunk. 22
fvm1.qxd
2006.12.14.
13:00
Page 23
Gyönyörû lett és még a belvíztõl is védve van a falu (Nógrád megye, Alsótold)
Megszépült a Zsunyi-patak völgyében, a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet szélén fekvõ, mintegy 300 lakost számláló Alsótold. A község önkormányzata az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében, a „Falufejlesztés, megújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megõrzése” címen nyert csaknem 20 millió forint támogatást. – Ebbõl, valamint a közel 7 millió forint önrészbõl, teljesen felújítottuk többek között az elsõ és második világháborús emlékparkunkat – mondja Klátyik András, Alsótold polgármestere. – A munkát talajcserével kezdtük, majd virágokat, cserjéket ültettünk és új padokat helyeztünk el. A kultúrház környékén szintén földet cseréltünk és parkosítottunk. A község a Hollókõ felé vezetõ úton fekszik, igen nagy az átmenõ forgalma, így az AVOPtámogatással megvalósított falufejlesztés komoly turistavonzó erõ lehet. A munkálatok során jutott pénz még az 1958-ban épült és elég romos állapotú harangláb rekonstrukciójára is. Ez nem csupán a turizmus miatt jelentõs elõrelépés, hanem az itt élõ emberek életében is fontos szerepet játszik. Minden jelentõs esemény alkalmával megkondítják a harangot, legyen az esküvõ vagy haláleset. Alsótold két új, a tájba illõ, természetes anyagokból készült autóbuszmegállóval és számos szemeteskukával is gyarapodott. Kiépítettek egy 127 és egy 70 méter hosszú árokrendszert is, amelyek gyakorlatilag teljesen megszüntetik a majd’ minden évben gondokat okozó belvízveszélyt a községben. Mostantól remélhetõleg nem emészt majd fel a költségvetésünkbõl komoly pénzeket tavasszal az olvadás, õsszel pedig az esõzés. – A kultúrház tornácát és a polgármesteri hivatal elõtti dísz-kutat is felújítottuk, ez utóbbit palóc stílusban. Pozitívak a tapasztalataink, érdemes pályázni, legközelebb is megpróbáljuk. Komolyabb problémát csak az elõfinanszírozási feltétel okozott. Sokat jelentene, fõként a kistelepüléseknek, ha nem elõre kellene elõteremtenünk a beruházás teljes fedezetét és nem csak utólag kapnák meg a támogatást – vélekedik Klátyik András. A világörökség részévé nyilvánított Hollókõ közelsége nagy elõny Alsótold számára, a falu helyzetébõl adódó idegenforgalmi lehetõségeket pedig könnyebb lesz kihasználni a most véghezvitt beruházások révén. A megszûnt iskola épületébe például megyei vadászmúzeumot terveznek, egyebek mellett újabb pályázati pénzek felhasználásával. Nógrád megyében különben még nincs vadászmúzeum, az a kezdeményezésük, hogy ez náluk valósuljon meg, kedvezõ fogadtatásra talált. Mögéjük állt a vadászszövetség, több környékbeli önkormányzat és számos civil felajánlást is kaptak már. Mindenképpen folytatják a falu fejlesztését, amit az AVOP segítségével éppen, hogy megkezdtek – bizakodik a polgármester. 23
fvm1.qxd
2006.12.14.
13:00
Page 24
Újabb lehetõségek kihasználására készülnek (Nógrád megye, Dejtár)
A Dejtári Mezõgazdasági Szövetkezet sikerrel pályázott az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében igényelhetõ támogatásra, s ennek köszönhetõen gyarapodott a gépparkjuk. Az új korszerû szántóföldi permetezõ, a folyékonymûtrágya-szóró és a szippantó jelentõsen megkönnyíti a munkájukat. A Dejtári Mezõgazdasági Szövetkezet 1993. január 1. óta mûködik önállóan, ekkor váltak ki az Érsekvadkerti MCsB MGTSz-bõl. Jelenleg növénytermesztéssel és erdõgazdálkodással foglalkoznak, összesen 510 hektár szántón és 370 hektár erdõterületen. Egyebek mellett fõleg búzát, zabot, tritikálét, repcét és napraforgót termesztenek. A szövetkezet elnöke, Körtvélyesi András nem csak jó gazdálkodó, hanem szemfüles is, õ bukkant arra az AVOP pályázati felhívásra, amelynek köszönhetõen gyarapíthatták a gépparkjukat. A szóban forgó pályázathoz 50 százalékos önerõ kellett, vagyis körülbelül egymillió-hétszázezer forint, mivel a terveikben szereplõ gépek összesen három és félmillióba kerültek. A felhívás ismeretében a dejtáriak nem vesztegették az idõt, belekezdtek a pályázat megírásába. Voltak olyan számszaki követelmények, amelyek elõször nem voltak világosak és az anyag bizonyos hiányosságainak pótlása is szükségessé vált. Emiatt többször is Miskolcra kellett utazniuk a támogatási pályázatok befogadásában és kiértékelésében illetékes Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) regionális illetõségû megyei kirendeltségéhez, ahol a munkatársak nagyon segítõkészek voltak. A pályázatuk végül eredményes lett, a több hónapos, kitartó munka meghozta gyümölcsét. Körtvélyesi András szerint megérte pályázni, még akkor is, ha az tetemes, s bizony nem egyszerû adminisztrációs munkával járt. Most sem hátrálnának meg és ugyanúgy belevágnának gépbeszerzésbe, pontosabban a pályázat elkészítésébe, mivel összességében kedvezõek az ilyen irányú tapasztalataik. A szövetkezet is kapja a területalapú támogatást, de az AVOP keretében igényelhetõhöz hasonló, megpályázható támogatást korábban még nem nyertek, ezért is örülnek, hogy éltek a lehetõséggel. A szántóföldi permetezõ, a folyékonymûtrágya-szóró és a szippantó mellé elkelne még néhány gép, ezért a gyenge földeken gazdálkodó szövetkezetnél továbbra is pásztázzák a közlönyöket, hátha újabb pályázati lehetõségekre bukkannak, amelyek kihasználásával közelebb juthatnak terveik megvalósításához. 24
fvm1.qxd
2006.12.14.
13:00
Page 25
Egy „újító” ember Kartalból (Pest megye, Kartal)
Nagyon várom a következõ pályázatot – mondta lelkesen Ács László kartali 220 hektáros birtokán, ahol családjával növénytermesztést folytat –, utalva arra, hogy az Agrárés Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében elnyert támogatással régi álma teljesülhetett. Egy csaknem 10 millió forint értékû korszerû gabonavetõgépre fájt a foga évek óta, ami jelentõsen megkönnyíti a munkáját. – Ezzel a berendezéssel idõben és fõleg jó minõségben végezhetem el a vetést, s nem utolsó sorban költséghatékonyan, ami a mai világban igen fontos szempontnak számít – újságolta a gazdálkodó. Az új gép négy munkafolyamatban „jeleskedik”, kevesebb munkaerõre van szükség és ami nem elhanyagolható, engem is megkímél a nehéz fizikai munkától. A sikeres pályázatnak köszönhetõen megítélt támogatásból ezen kívül vettem egy szemenként vetõ vetõgépet és egy homlokrakodót raklapvillával, emelõvel és rakodókanállal. A beruházás összértéke 17.985.000 forintra rúgott, ebbõl 7.114.945 forintot fedezett a megítélt AVOP-támogatás. Ács László a sajtóból, és az Interneten keresztül, illetve a falugazdásztól értesült az AVOP kínálta támogatásokról. A már említett okokból nagyon megörült a lehetõségnek, ebben látta álmai megvalósulásának esélyét. A pályázata elkészítéséhez segítséget vett igénybe, majd 2004 szeptemberében be is nyújtotta. A támogatást – utófinanszírozásról lévén szó – a gépek megvásárlását követõen tavaly év elején kapta kézhez. Ács László arról is ismert, hogy szinte minden évben próbál megújulni, beruházni gazdaságába. Azt mondja, e nélkül nem lehet fejlõdni. 2002-ben például középnehéz traktort, ahhoz váltvaforgató ekét és középnehéz tárcsát, 2003-ban pedig univerzális traktort, ahhoz mûtrágyaszórót és permetezõgépet, továbbá egy gabonakombájnt és a kombájnhoz napraforgóadaptert vásárolt. Tervei között szerepel, hogy régebbi már elhasználódott gépeit, traktorait lecseréli. Ezen kívül szeretne egy nagyobb erõgépet és kombájnt, valamint talajmûvelõ eszközöket vásárolni, ha lesz rá lehetõség, az AVOP-hoz hasonló támogatásból. 25
fvm1.qxd
2006.12.14.
13:00
Page 26
Korszerûbb tojó-fészkek, tisztább, higiénikusabb tojás (Pest megye, Újhartyán)
Minden évben pályáztunk és fejlesztettünk – ezekkel a szavakkal fogadott Temesi István, az újhartyáni Bro-Ker-Bét Kft. gazdasági igazgatója, aki örömmel újságolta, hogy az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében tavaly benyújtott pályázatukra megítélt támogatás 29.840.247 forinttal gazdagította vállalkozásukat. E nélkül bizony nem tudtak volna beruházni cégükbe. – Évente 15 millió tenyész-tojást állítunk elõ, amit Bábolnán értékesítünk – kezdte az igazgató. A kft 1989-ben alakult és azóta minden évben igyekszünk fejleszteni, mert úgy gondoljuk ez a jó gazdálkodás alapfeltétele. Tavaly határoztuk el, hogy a III. számú telepünkön tíz épületben kicseréljük a broiler-szülõpárok tartásához szükséges tojófészkeket, ennek eredményeként összesen 52 ezer darab tartástér vált korszerûbbé. Az automata tojófészkek kialakításával egy idõben kicseréltük az itatóberendezéseket is. A támogatás elnyeréséhez szükséges pályázatot 2005. elején adtuk be és októberben már meg is kaptuk a csaknem 30 millió forintot. Közben persze ehhez meg kellet valósítanunk a 75 millió forint összköltségû beruházásunkat. A fejlesztésnek köszönhetõen csökkent az „alom-tojás” mennyisége, aránya, s a korszerûbb technológia biztosítja, hogy a tojás ne érintkezzen a trágyával, s így csökken a szalmonella és egyéb fertõzés veszélye. Ezen túlmenõen az új tojófészkek javítják a tartási körülményeket is, hozzájárulva az állatjóléti körülmények javulásához. Emellett a szigorú elõírások megkövetelik azt is, hogy a teleprõl kikerült tojást megfelelõ feliratokkal lássák el, ezért a fejlesztés része volt egy félautomata tojásjelölõ berendezés is, ami jelentõsen megkönnyíti ezt a munkát. Mint Temesi István elmondta, 30 millió forint körüli támogatással kalkuláltak, ami, idézzük: „szerencsére bejött”. Persze hozzátette, ez valójában nem a szerencsén, hanem a jól elkészített pályázaton múlott. Elengedhetetlen feltétel volt a cég elmúlt egy-két évbeni nyereségessége, s hogy e jelentõs beruházáshoz megkapják a környezetvédelmi hatósági engedélyt is. Milyen fejlesztéseket terveznek a jövõben? – kérdeztem Temesi Istvántól. – Ez évben már megvalósíthattuk a vízvezeték-hálózatra való csatlakozást, a jövõ évben pedig a szennyvízcsatornák kiépítését tervezzük. Ehhez még 20-30 millió forintra van szükségünk, amire 2007ben szintén szeretnénk pályázni. 26
fvm1.qxd
2006.12.14.
13:00
Page 27
Gazdaságosabb talajmûvelés, jobb munkakörülmények (Somogy megye, Balatonfenyves)
– Megnõtt a kapacitás, növekedett a hatékonyság és javultak a munkakörülmények – így összegezte a cég Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programban (AVOP) sikeres pályázatainak hozadékát Csató András, a balatonyfenyvesi székhelyû Hubertus Bt. üzletvezetõje. A Nagybereki Állami Gazdaság utódaként 13 esztendeje mûködõ magánvállalkozás fõbb profiljai a húsmarhatartás, a takarmánynövény-termesztés, az erdõ- és vadgazdálkodás és nem utolsó sorban a turisztikai szolgáltatás. A betéti társaság 10.000 hektár mezõgazdasági mûvelésû területen gazdálkodik, 2.600 hektáron szemes terményt, valamint repcét és napraforgót termesztenek. Az AVOP keretében öt pályázatuk volt sikeres az elmúlt évben. Ennek köszönhetõen a 98.2 millió forint összértékû projektjeik megvalósításához 38.8 millió forint támogatásban részesültek, a fennmaradó részt saját forrásokból biztosították. A gépbeszerzések részeként traktorokat, homlokrakodót, két billentõs pótkocsit és szállítószalagot vásároltak. Csató András szerint a nagyobb munkagépeknek köszönhetõen a talajmûvelést gazdaságosabban, idõtakarékosabban végezhetik, s jelentõs elõrelépésnek számít a gépek GPS-felszereltsége, s a légkondicionálás is. – Német üzletvezetõ-társam jól ismerte az új technológiákat, amire pályáztunk. Azt gondolom, a beruházás messzemenõkig igazolta a várakozásait – mondta Csató András. A Hubertus Bt. nem elõször könyvelhetett el sikert az EU-támogatások szerzésében. Korábban közel 150 millió forint SAPARD-támogatással valósíthatták meg a cég 300 millió forint összértékû vadonatúj és korszerû marhatelepét. Az ezzel szerzett tapasztalataik is közrejátszottak abban, hogy az új pályázatok elkészítése, amibe egy a céggel szoros kapcsolatban álló tanácsadót is bevontak, nem jelentettek nehézséget. Másfelõl – mint Csató András kiemelte – a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megyei kirendeltsége jól felkészült munkatársainak segítõkészségére is támaszkodhattak. – Csak elismerõen szólhatunk a hivatal részérõl tapasztalt lokálpatrióta hozzáállásról, arról, hogy eredményeinket a maguk sikerének is tekintették – fogalmazott az üzletvezetõ. A balatonfenyvesi cég fontosnak tartja, s ugyanakkor minden gazdának, gazdálkodónak ajánlja az MVH honlapjának folyamatos figyelemmel kísérését, mert ez naprakész és részletes tájékoztatást nyújt az igényelhetõ, megpályázható agrár- és vidékfejlesztési támogatásokról. 27
fvm1.qxd
2006.12.14.
13:00
Page 28
A jövõben ismét pályáznak (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Csenger)
Gondozott, korszerû gyümölcsös a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csenger város határában. A szeptemberi aranyló napsütésben almaszüret folyik. A családi gazdaságban a munkát a családfõ, Apáti László szervezi. Már az édesapjának is volt almáskertje, így hát nem véletlen, hogy 1993-tól, amikor egyéni gazdálkodó lett, kizárólag gyümölcstermesztésre rendezkedett be. Jelenleg a 43 hektárnyi földterületébõl már 31 hektárt ölel fel a gyümölcsös, 21 hektár korszerû fajta-összetételû almás, négy hektár meggyes és hat hektár szilvás. – A vállalkozásunkat évek óta tudatosan fejlesztjük a debreceni Agrártudományi Centrumban dolgozó agrárközgazdász fiammal együtt. Elõször a versenyképes ültetvény-méret megteremtését, s ezzel párhuzamosan a termesztés- és a szüret utáni technológia színvonalának emelését tûztük ki célul. Korábban ilyesmivel még nem próbálkozó Apátiék 2004 õszén az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében igényelhetõ támogatásokra egyszerre öt pályázatot nyújtottak be: az összesen 73 millió forint költségû beruházási elképzeléseikhez 32,2 millió forint támogatást igényeltek. Ültetvénytelepítéshez, egy hûtõház technológiai felújításához, egy válogatóterem építéséhez és csepegtetõ öntözés létesítéséhez a 7,8 hektáros újonnan telepített és egy 5,2 hektáros már meglévõ ültetvényen. Az öntözési beruházások bekerülési értéke összesen 23,7 millió forint, amihez 10,8 millió forint támogatást sikerült elnyerniük. – Annak idején hallottuk rádióban, tévében, s már vártuk az AVOP-pályázat kiírásait, amelyek 2004 május elején jelentek meg a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján – emlékszik vissza a fiú, Apáti Ferenc. – Attól kezdve elindult családunkban a tervezés, majd õsszel a kész pályázatok benyújtása. Addig azonban még, mi tagadás, voltak kisebb gondjaink. A pályázati felhívások elsõ változatainál még akadtak tisztázni valók, ebben viszont minden segítséget megkaptunk az MVH nyíregyházi kirendeltségétõl. Az ötlet megszületésétõl a megtervezéséig egy-két hónap, a pályázat megírásáig és benyújtásáig még egyszer ennyi idõ telt el. Innentõl kezdve közel tíz hónapra volt szükség a támogatási szerzõdés megkötéséig. A csepegtetõ öntözõrendszer azóta már megvalósult az Apáti birtokon. A 2005 augusztusi szerzõdéskötést követõen 2006 májusára fizikailag befejezték a munkálatokat, s augusztusban az MVH annak rendje-módja szerint teljesítettnek minõsítette a beruházást. Nagy segítség volt, hogy a támogatási összeg 25 százalékát szerzõdéskötés után néhány héten belül megkaptuk támogatási elõlegként – mondja elismerõleg Apáti László. Saját erõbõl, AVOP- támogatás nélkül, ekkora fejlesztést nem tudtunk volna megvalósítani. Úgyhogy mi a jövõben is élni fogunk a pályázati lehetõségekkel, mivel a családi gazdaságunk életben maradásához szükséges beruházásokon ugyan túl vagyunk, de nem dõlhetünk hátra: indítani kell az elsõnek telepített ültetvény felújítását. 28
fvm1.qxd
2006.12.14.
13:00
Page 29
Gyorsan megkedvelték az új piacot (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nyíregyháza)
A környéken élõ emberek örömére, az EU-elõírásoknak is minden tekintetben megfelelõ piacot nyitottak 2005 decemberében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelyének egyik legnagyobb lakótelepén, a 20 ezer lakosú Örökösföldön. A beruházást az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében „A mezõgazdasághoz kötõdõ infrastruktúra fejlesztése” jogcímen elnyert támogatás segítségével a Piac és Vagyonkezelõ Kft. valósította meg. A Nyíregyháza város önkormányzatának kizárólagos tulajdonában lévõ kft feladata a piacok-, vásárok mûködtetése, lakóingatlanok és nem lakás céljára szolgáló helyiségek üzemeltetése. Az EU-támogatásra elsõ ízben, s mindjárt sikeresen pályázó gazdasági társaság ügyvezetõ igazgatója, Hámoriné Rudolf Irén örömmel beszél arról, mennyi gondot oldottak meg az új piac létrehozásával: A lassan már negyedszázada épült 3 ezer lakásos Örökösföld-i lakótelep utóbb társasházakkal és családi házakkal számottevõen bõvült. Az itt lakók ellátását egyetlen szupermarket és néhány „garázs-boltocska” próbálta megoldani. Friss zöldség-gyümölcs beszerzése végett vagy a városközponti vásárcsarnokba, vagy egy, csak félórás autóbusz-utazással elérhetõ, ráadásul csupán heti két napon üzemelõ másik piacra kellett utazniuk. Elhatároztuk, hogy a szupermarket szomszédságában rendelkezésre álló üres telken egy új piac kialakításával lehetõséget nyújtunk a lakótelepen élõknek, hogy az élelmiszer bevásárlással egyidejûleg a környék mezõgazdasági kistermelõi által kínált friss zöldséghez, gyümölcshöz juthassanak, méghozzá elfogadható áron. A megvalósult, összesen 36,5 millió forintos beruházás, amihez több mint 23,7 millió forint AVOP-támogatást sikerült elnyerniük, teljes mértékben kielégíti a piaci árusításhoz kapcsolódó mai higiéniai követelményeket: fedett terület, vízvételi lehetõséggel, szociális helyiségekkel, s a hulladéktárolás is a kor követelményei szerint van megoldva. A támogatási lehetõségrõl 2004 kora tavaszán értesültek, a pályázatukat pedig, amelyet saját közgazdász munkatársuk készített el, augusztus végén nyújtották be. A pályázati felhívással és a kitöltési útmutatókkal nem volt gondjuk, azokon elsõre eligazodtak, anélkül, hogy segítséget kellett volna igényelniük az illetékes Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH). A kisvárosnyi lakótelep és a környékbeli kistermelõk végül is 2005. december 1-jén vették birtokukba az AVOP-támogatással létrehozott új piacot. Néhány hónap alatt a vásárlók és az árusok megszerették, s azóta pedig újabb szolgáltatásokkal – grill büfével, pékáruk értékesítésével – bõvült. – Összességében kedvezõ tapasztalatokat szereztünk, kezdve az MVH nyíregyházi és miskolci kirendeltségének munkatársaival, akik végig azon voltak, hogy a projektünk megvalósulhasson. Az új pályázóknak azt javaslom, hogy minden részletre kiterjedõen, alaposan készítsék elõ a pályázatukat. Fontos, hogy a kivitelezõi szerzõdésben kössék ki, egy jól kiválasztott mûszaki ellenõrrel pedig ellenõriztessék a jóváhagyott kiviteli terv maradéktalan betartását, – mondta végezetül az ügyvezetõ igazgató. 29
fvm1.qxd
2006.12.14.
13:00
Page 30
Megújult az öreg malom (Tolna megye, Mórágy)
Egy régi malmot újított fel az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében elnyerhetõ támogatás segítségével a Tolna-megyei Mórágy önkormányzata. A megszépült épületben a helytörténeti gyûjtemény kapott helyet. A régi malom helyreállításának gondolata már régebben foglalkoztatta az önkormányzatot. Amikor felmérték az építmény állapotát nyilvánvalóvá vált, hogy a külsõ és belsõ rekonstrukció legköltségesebb része a fafödém helyreállítása lesz. A régi szerkezet ugyanis elkorhadt. A felújítás teljes költsége 4,8 millió forintra rúgott, amihez sikerült 3,8 millió forint AVOPtámogatást elnyerni, mondta Garai János polgármester. Igaz, hogy a támogatás utófinanszírozású, ezért hitelek segítségével kellett elõteremteniük a költség teljes fedezetét. Így tehát nagy megkönnyebbülést jelentett, amikor végül is megkapták a támogatási összeget. Noha már többször is pályáztak, korábban még nem részesültek Európai Unió által finanszírozott támogatásban. A kínálkozó alkalmak megragadásához az Interneten, s a minisztériumok honlapján folyamatosan figyelik a tájékoztatókat, így bukkantak az AVOP-támogatás igénylésének lehetõségére is. Mivel a pályázati felhívások szövegét a polgármester szerint nem könnyû értelmezni, ehhez segítséget kértek és kaptak a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kaposvári regionális illetõségû megyei kirendeltségének munkatársaitól, a pályázat elkészítését pedig egy pályázatíró cégre bízták. A beruházás – amelybe támogatás nélkül bizonyosan nem vágtak volna bele – végül tavaly augusztusban befejezõdött. Tény, hogy az AVOPtámogatás elnyerése, igénybevétele meglehetõsen nagy adminisztrációval jár – mondta Garai János – hiszen öt éven keresztül kell számot adniuk arról, hogy hogyan mûködik a renovált épület, amely a helytörténeti gyûjteménynek adott helyet.
30
fvm1.qxd
2006.12.14.
13:00
Page 31
„A fejlesztés a túlélés záloga” (Vas megye, Vasvár)
A vasvári Csörnöcmenti Mezõgazdasági Szövetkezet fejõ- és tejházának rekonstrukciójához nyert jelentõs támogatást az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében. A hegyháti kisváros egyik legjelentõsebb munkáltatójának számító szövetkezetnél tavaly õsz óta élvezik e beruházás elõnyeit. A nagy múltú szövetkezetben 1500 hektár szántón gazdálkodnak, amihez 418 hektárnyi gyep társul. A nem túl kedvezõ adottságok miatt – mivel az átlagosan 13 aranykoronás földeken a szántóföldi növénytermesztés hozama nincs arányban a befektetett költségekkel – a szövetkezetnél mindig az állattenyésztés, azon belül is a szarvasmarhatartás számított fõ tevékenységnek. Az egyik telepen 260 húshasznú magyartarka anyatehenet nevelnek, míg a szövetkezet másik állattartó bázisán lévõ istállókban 520 Holsten-frízt tartanak. Ez utóbbi telepen korszerûsítették a fejõ- és tejházat. Mint Kárpáti Zoltán elnök elmondta, az 1985-ben létesített komplexum igencsak megérett a rekonstrukcióra. A szövetkezetnél folyamatosan figyelik a pályázati lehetõségeket, így bukkantak rá az AVOP keretében meghirdetett támogatási lehetõségre is. Az elhatározást rövid gondolkodás, majd tett követte. A pályázati anyag elkészítéséhez nem volt szükségük külsõ pályázatírókra, a szükséges anyagokat a szövetkezet munkatársai állították össze. A kivitelezés folyamán a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal zalaegerszegi regionális illetõségû megyei kirendeltségével álltak kapcsolatban, amely az elnök szerint szigorú, következetes, ám segítõkész partnernek bizonyult. A munkák tavaly nyáron kezdõdtek meg. Elsõ lépésként a fejõházi technológiát modernizálták: a korábbi, meglehetõsen zajos olajos szivattyúkat környezetkímélõ vákuum-szivattyúkkal váltották ki. Ezt követõen a fejõ- és tejház belsõ terét újították fel: a régi betonaljzatot csúszásmentes mûgyanta padozatra cserélték, új nyílászárókat építettek be, csempéztek, ablakpárkányokat újítottak fel, s ki is festették. A rekonstrukció 19.676.261 forintba került, ennek az összegnek a 45 százalékát fedezte a támogatás, a fennmaradó részt önerõbõl finanszírozták. A napi 10.000 liter extra minõségû tejet produkáló szarvasmarhatelepen tavaly õsz óta élvezik e beruházás elõnyeit. A beruházást követõen a fejõ- és tejház immár az Európai Unió állategészségügyi és állatjóléti elõírásainak is megfelel, s nem utolsó sorban az ott dolgozók munkabiztonsági körülményei is javultak. Az elnök szerint egyébként hosszú távon csak a fejlesztés jelentheti a túlélést a mezõgazdasági kis- és nagyüzemek számára, ezért a jövõben is éberen figyelik a pályázati lehetõségeket, s ugyanezt tanácsolják másoknak is. 31
fvm1.qxd
2006.12.14.
13:00
Page 32
Folyamatosan fejlesztik a sertéstelepet (Veszprém megye, Nyárád)
Veszprém megye legnagyobb sertéstartó gazdasága a Pig-Coop Kft., amelynek Nyárádon és Mátyusházán vannak telepei. Hosszú múltra tekint vissza, mintegy negyven évvel ezelõtt hozták létre a Pápa környékén akkoriban sertéstartással foglalkozó termelõszövetkezetek. Mintegy húsz évvel ezelõtt a nyárádi téesz lett a fõ tulajdonos, majd fokozatosan egyre nagyobb tulajdonrészt szerzett meg a Pápai Hús Rt., mint a legnagyobb felvásárló. A két telepen egyszerre 28 ezer darab sertést tartanak – tudtuk meg Szalóki Árpádtól, a társaság ügyvezetõ igazgatójától. A 2300 kocát és a szaporulatot Nyárádon tartják, Mátyusházán csak hizlalnak. A szaporulat egy részét, ebben az évben mintegy 8000 állatot, 20-25 kilós súlyban, malacként értékesítik. A hosszú múlt következménye, hogy folyamatosan van mit felújítani, fejleszteni. A nyárádi kocaszálló korszerûsítését, ami zömében tavaly zajlott, de egy része erre az évre is áthúzódott, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében megpályázott és elnyert támogatással oldották meg. Az összesen 155 millió Ft összköltségû projekt megvalósításához 45 százalék (61 millió Ft) támogatást kaptak. A kocaszállásuk most már minden igényt kielégítõ. Az állatokat a vemhesség elején egyedi tartásban gondozzák, majd az ellést megelõzõ pár napig csoportosan helyezik el õket. Az elletés szintén egyedenként történik. A kismalacokat háromhetes korukig hagyják együtt a kocákkal. A Pig-Coop Kft-nél ezután is szükség lesz még az épületek felújítására és technológiai korszerûsítésre egyaránt. Ehhez a jövõben is jól jönnek majd a reményeik szerint EU-támogatások, pályázati lehetõségek, mert jóllehet most köztudottan kevés a vágósertés a piacon, a sertéstartók nyeresége alig növekszik. Szalóki Árpád azon szakemberek közé tarozik, akik meggyõzõdéssel vallják, hogy a jövõben is csak azok a gazdaságok tudnak majd megélni, amelyek jó minõségben és viszonylag olcsón termelnek. Minthogy a költségek egy részének alakulását, emelkedését nem tudják befolyásolni, folyamatos korszerûsítéssel próbálják egyensúlyozni. Ennek teljes fedezetét viszont az alacsony nyereségükbõl nem tudják biztosítani, ezért feltehetõen a jövõben is csak támogatások révén tudnak majd elõrelépni. Kitartóan figyelik az új pályázati lehetõségeket. A közeljövõben olyan beruházásokat terveznek, amelyek a hatékonyságuk mellett a felelõs környezetgazdálkodás követelményeinek is megfelelnek, amennyiben energia- és víztakarékos megoldásokat helyeznek elõtérbe. 32
fvm1.qxd
2006.12.14.
13:00
Page 33
A jobb úttól a borturizmus élénkülését várják (Veszprém megye, Szentantalfa)
Szentantalfa 417 lelkes település Veszprém megyében. A Nivegy-völgy földrajzi, gazdasági és közigazgatási központja, a Zánkát Nagyvázsonynyal összekötõ út mellett, a Balatontól öt kilométerre. Csodálatosan szép természeti környezetben helyezkedik el, három oldalról hegyek koszorúzzák, délrõl pedig a Balaton panorámája tárul elénk, a somogyi partokkal. A falu belterületének nagysága 44 hektár, külterülete 618 hektár, ebbõl 75 hektár szõlõ. Keleti határát a Balázs-hegy zárja le, amelynek délnyugati lejtése és talajának kitûnõ minõsége alkalmassá teszi minõségi borszõlõ termesztésére. Kovács Gábor, Szentantalfa polgármestere elmondta, hogy a település életében igen fontos szerepet játszik a szõlõmûvelés, s egyre inkább szeretnének részesülni a borturizmusból is. Ezért is fontos számukra az utak kiépítése, karbantartása, hogy egyrészt a szõlõsgazdák könnyen megközelíthessék a birtokaikat, akár nagyobb gépekkel is, másrészt a borbarátoknak se kelljen a sárban tapicskolniuk, ha a pincéket látogatják meg. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében megpályázott és elnyert támogatással tavaly 530 méter utat újítottak fel. A mintegy 12 millió forint költséghez 8 millió forint támogatást kaptak. Az önrészt az önkormányzat és a környéken dolgozó gazdák adták össze. Ezen az úton kívül korábban már egy 200 és egy 400 méteres útszakaszt is kiépítettek. A pályázati lehetõségekrõl igen gyorsan tájékozódnak, hiszen a Zánka-Nivegy-völgyi Borút Egyesület elnöke, Péringer Miklós, a megye egyik falugazdász-irodájának vezetõje, aki uniós szakértõi oklevelet is szerzett. Õ segít nekik abban, hogy ne csak idõben értesüljenek a pályázati lehetõségekrõl, hanem készüljenek is rájuk. Alapos és pontos tervet készítettek arról, hogy a települést mely területeken kívánják fejleszteni. A tapasztalataik szerint az utóbbi idõben egyszerûsödött a pályázatkészítés és az önkormányzatoknak kedvezõ változásokat vezettek be, például az önrész elõteremtésében. A pályázat elõkészítésében egyébként segítségükre volt, hogy a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal veszprémi, regionális illetõségû megyei kirendeltségének munkatársai több elõadáson is ismertették a polgármesterekkel és a lehetséges pályázókkal a jogosultsági feltételeket, követelményeket. Felhívták a figyelmet a dokumentációk pontosságának és hiánytalanságának fontosságára és folyamatosan kapcsolatot tartottak velük a kivitelezés folyamán is. Másoknak is csak javasolni tudják, hogy ha vannak olyan terveik, amelyek az Európai Unió által támogatott célokkal egybeesnek, pályázzanak. Az AVOP utófinanszírozó rendszerének megfelelõen a beruházás befejezése után folyósított támogatásból akár újabb fejlesztések megvalósítását is elkezdhetik. 33
fvm1.qxd
2006.12.14.
13:01
Page 34
Újabb pályázati lehetõségekkel is élni akarnak (Veszprém megye, Balatonfõkajár)
Balatonfõkajáron 82 hektáros szõlõbirtokot és borászatot vezet családi vállalkozásként Feind Lajos és fia, Feind Péter. A rendszerváltáskor még csupán két hektár saját szõlõvel rendelkezõ vállalkozást pályázatokon megszerzett támogatásokkal fejlesztette. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program keretében igényelhetõ támogatásra benyújtott pályázatuk az elsõ öt elbírált közt volt az országban. Idén számoltak el az összesen 104 millió forint értékû beruházással, amihez 46,5 millió forint vissza nem térítendõ támogatást kaptak. A Feind Borászat javarészt az edényzetét korszerûsítette. Két 100 hektoliteres fa erjesztõtartályt, nyolc 50 hl-es ászokhordót, 200 db barrique hordót, összesen 1000 hektoliter fa tárolóedényt, ezen kívül 1000 hektoliter saválló tartályt vettek. Ezzel a minõségi borkészítés irányába tettek nagy lépést. A hordók elhelyezéséhez részben szigetelt csarnokot építettek: ennek egyik részében érlelhetik a borokat, a nem szigetelt részben a göngyöleget tárolják. Ládába szedik a szõlõt, ami a korróziómentes szállítókocsin érkezik a feldolgozóba. Kíméletes kezeléssel, irányított erjesztéssel készülnek a borok, s az új beruházásnak köszönhetõen vörösborok fakádban történõ erjesztésére és az újhordós érlelésre is lehetõség nyílt. A borászat azóta fejlõdik rohamosan, hogy Feind Péter borász diplomát szerzett és egyéves ausztráliai tapasztalatszerzés után magára vállalta a borkészítést. Az elsõ évben 5000 palack bor készült, majd megkétszerezõdött a palackos áru mennyisége és mára elérte a 300 ezer palackot. Az árbevétel háromnegyede származik a palackos borokból, mennyiségben viszont 60-40 százalék a palackozott illetve a folyóbor aránya. Az AVOP-pályázatuk benyújtása körül említésre méltó elõzékenységet, segítõkészséget tapasztalt a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) veszprémi regionális illetõségû megyei kirendeltsége részérõl, amellyel elõször a pályázat összeállítása, majd az ellenõrzés és az elszámolás során kerültek kapcsolatba. Feind Lajos még mindig visszaforgatja bevételeit a vállalkozásba. Ezt a munkát csak szívósan és megszállottan lehet csinálni – vallja –, a hosszú távú, tisztességes munka vezet csak eredményre. Eddig egyszerûbb volt a gépekre támogatást nyerni, úgyhogy megvannak az ültetvények mûveléséhez szükséges traktorok és mûvelési eszközök. Szûk keresztmetszet a kézi munka, ezért amint megnyílik a lehetõség, pályázni fognak egy szõlõkombájn beszerzésére. Élni szeretnének a szerkezetátalakítási támogatással is, az idei próbálkozás után már felkészültebben vághatnak bele az ügyintézésbe. 34
fvm1.qxd
2006.12.14.
13:01
Page 35
Megfiatalodott egy zalai templom (Zala-megye, Pókaszepetk)
Pókaszepetk katolikus temploma 1865 óta fogadja a helybéli, valamint a kemendollári és zalaistvándi hívõket. Most sokak összefogásával és az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programból (AVOP) elnyert támogatással megfiatalodott az épület. – A felújítást követõ szentmisén nem is fértünk el a templom falai között, – mondta a plébános, Horváth Zsolt. A szepetki templomon 1958-ban tetõcsere volt, akkor a cserépfedést palára cserélték. Szakértõk szerint ez okozta a késõbbi bajokat, legfõképpen a beázásokat. Festések voltak, javították az orgonát, az üvegablakokat is megújították. A kilencvenes években a vörösfenyõ alapozásra épült templomon komoly repedések keletkeztek, s a statikai vizsgálatok eredményei alapján sürgõssé vált a felújítás. – Elõször SAPARD-támogatásra pályáztunk, ám arról forráshiány miatt lemaradtunk – folytatta a plébános. – Ezt követõen a SAPARD nyomába lépõ AVOP feltételeinek megfelelõen átdolgoztattuk a pályázatot. Tavaly nyáron kaptuk a jó hírt, hogy 20 millió forint önrész mellett, 60 millió forint AVOP-támogatással számolhatunk. Ekkor indult gõzerõvel a kiviteli tervezés, a kivitelezõi pályáztatás. A tényleges munkálatok 2005. december elsején kezdõdtek a vakolat leverésével, január 2-án már belülrõl lehetett az új vakolatot felhordani, – sorolta az építési napló legfontosabb adatait. A generálkivitelezõvel történt megállapodás értelmében szombaton, vasárnap és hétfõ reggelente megtarthatták a szentmiséket. Csupán egyetlen hétvégén kényszerültek a faluházban tartani a misét. A falak okozták a legnagyobb gondot, mert nem száradtak úgy, ahogy kellett volna. Emiatt valamelyest csúszott a munka, de végül is májusban már a statikai megerõsítéshez is hozzáfoghattak. Angol megoldással a látható hevederes összekötések helyett, a boltívekbe vésett csatornákban elhelyezett rozsdamentes acélsodronyt kötöttek be, ami a szerkezeterõsítést eredményezte. A fa tetõszerkezet mintegy 90 százalékát ki kellett váltani, bitumenes zsindelyfedést kapott a templom. Megújult a teljes villanyhálózat, a templom külsõ csatornázása, a csapadék elvezetése is. Süttõi márvány-borítást kapott a szentély padozata, valamint mûkõburkolattal látták el a külsõ lábazatot. Ez a szellõzést biztosítja, csökkenti az újbóli vizesedést. Az igazi csapatmunkának köszönhetõen az augusztus 15-ére tervezett befejezési határidõt a nehézségek ellenére alig lépték túl, s dr. Márfi Gyula veszprémi érsek részvételével augusztus 27-én megtartották az újraszentelési ünnepséget. Természetesen lesznek még garanciális javítások, s ki kell nõnie a rendezett templomkertben elvetett fûnek is. A kínálkozó EU-támogatások lehetõségeit továbbra is figyelemmel kísérik, s ennek érdekében tartják a kapcsolatot a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal segítõkész szakembereivel is. – A mi példánk arra jó, hogy éljen mindenki a lehetõséggel, pályázzanak, mert évtizedekre megoldódhatnak gondjaik, – tanácsolta Horváth Zsolt, pókaszepetki plébános.
35
fvm1.qxd
2006.12.14.
13:01
Page 36
Tóthék csodát tettek a végeken (Zala megye, Szentkozmadombja)
A fantasztikusan szép, lebilincselõ zalai dombok között található Szentkozmadombja, ahol Tóth András családi vállalkozásban falusi turizmussal foglalkozik. A zalai megyeszékhelyen élnek, negyedórás autózással a nagylengyeli olajipari emlékhelyek után gördültünk be az alig párszáz lelkes Szentkozmadombja településre, ahol a szépen helyreállított épületegyüttes kapujában fogadott a Tóth-család, férj és feleség. – A csönd, a nyugalom, a horizontot körbeölelõ fenyvesek, a domboldalon vágtató lovak, a rengetegbõl olykor-olykor elõbukkanó õzek, szarvasok látványa késztetett bennünket arra, hogy falusi turizmussal, vendégfogadással kezdjünk el foglalkozni, – mondta Ildikó, a feleség. – Önerõbõl kezdtük, s aztán, mint ez nem ritkán elõfordul, elfogyott a tartalék. Ötszobás volt az átalakított apartman-házunk, de nem volt bepucolva. Szerettünk volna „kondi-termet”, szaunát is építeni, mindehhez a 2004. májusában beadott pályázattal próbáltunk SAPARD-támogatást nyerni, de akkor ez nem sikerült, – tájékoztatott Tóth Árpád. Késõbb az összegyûjtött 7 millió forint önrész birtokában, az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében igényelhetõ támogatás feltételeinek megfelelõen átdolgozták és ismét benyújtották a pályázatukat. Ezt még abban az évben, decemberben el is fogadták az eredeti költségvetési kondíciókkal. Tavaly májusban kötötték meg a szerzõdést a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Zala-megyei kirendeltségén, és három lépcsõben, három „mérföldkõ” szerint, belefogtak a tervek megvalósításába. Az elsõ mérföldkõ volt a régi ház és a bõvítés befejezése, a komfortfokozat megteremtése, a külsõ rendbetétel, a szigeteléssel egyetemben. A második a hátsó kiszolgáló helyiség a szaunával, kondi-teremmel és egy errefelé hagyományos búbos-kemence építésével. A harmadik mérföldkõ, bruttó 2,5 milliós költséggel, a korszerû fûtés-megoldást, valamint a kondigépek beállítását jelenti, ez van most napirenden. – Rászorultunk a szakértõk, az MVH munkatársai segítségére, másoknak is csak azt tudom ajánlani, hogy ha rábukkan valamilyen felhívásra, további információért bátran forduljon az MVH megyei kirendeltségéhez, a szakmai kamarákhoz, vagy akár a pályázatírókhoz – így a feleség. Tízéves megtérüléssel számolnak. Szolgáltatásaikat többféleképpen is hirdetik, saját szórólapot is készítettek, ámbár szerintük a „szájhagyomány”, az, amikor az elégedett vendégek rokonaiknak, barátaiknak ajánlják a megkedvelt szálláshelyeket. A szentkozmadombjai Tóthfogadó az Országos Kéktúra útvonalán fekszik, a turistaösvény mondhatni a kerítésük mellett halad el. 36
