2015.03.19.
A számviteli törvény 2015. évi változásai
„A változások csak akkor következnek be, amikor valami olyat teszünk, ami abszolút nem illik bele az általunk megszokott világba.”
A számviteli törvény 2015. évi változásai
2015. január 1-jétől hatályos, de jellemzően alkalmazhatók a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is
1
2015.03.19.
TÉMÁ K
Pénzügyi lízing
Közbenső mérleg
Az új Ptk. miatti módosítások
Pótbefizetés és annak visszafizetése eszközben
Pontosítások
2
2015.03.19.
Pénzügyi lízing Az új Ptk.-ban megjelenő pénzügyi lízing fogalma a törvény 6:409. §-a értelmében; a lízingbe adó a tulajdonában álló lízingtárgy határozott időre történő használatba adására, a lízingbe vevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj megfizetésére köteles, ha a szerződés szerint: a szerződés futamideje eléri vagy meghaladja a lízing tárgy gazdasági élettartamát
vagy
futamidőtől függetlenül a lízingbe vevő a futamidő végén megszerezheti a lízingtárgy tulajdonjogát ellenérték nélkül, illetve a szerződéskötéskori piaci értéknél jóval alacsonyabb értéken
vagy
a futamidő alatt fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.
Problémák: - tartós bérlet és a pénzügyi lízing elhatárolása nem megoldott - nem tartalmazza a törlesztőrészletek tőkére és kamatra történő megosztását
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti fogalom átvétele!
2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról1
6. § (1) 89. 89.7 pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó a tulajdonában lévő ingatlant vagy ingó dolgot, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, b) a hasznok szedésére jogosulttá válik, c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését;
3
2015.03.19.
Közbenső mérleg A beszámolót, a közbenső mérleget milyen időtávra lehet figyelembe venni a saját tőke évközi megállapítására? A számviteli törvény az időtartamot egységesen hat hónapban rögzíti.
Pótbefizetés és annak visszafizetése eszközben Az értékesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni!
Példa a pótbefizetésre tárgyi eszközzel Könyvelés: a) a tagnál: T 8. Egyéb ráfordítás T 3. Egyéb követelés T 4. Eredménytartalék
- K 1. Tárgyi eszköz - K 9. Egyéb bevétel - K 3. Egyéb követelés
b) a társaságnál*: T 1. Beruházások - K 4. Egyéb kötelezettség T 4.R. Kötelezettség - K 4. Lekötött tartalék * nincs akadálya annak sem, hogy a kapott eszközt közvetlenül a lekötött tartalékkal szemben számolják el: T 1. Beruházások - K 4. Lekötött tartalék
4
2015.03.19.
Pontosítások Átalakulás helyett: átalakulás, egyesülés, szétválás
Kkt. és Bt. esetén: vagyoni betét helyett egyéb társasági részesedés Fizetendő késedelmi kamat Kötelezettség, PIE nem lehet Sérelemdíj: kártérítés szabályai szerint kell elszámolni Alapítás, tőkeemelés: a tőketartalékba történő juttatás önálló gazdasági eseményként nem értelmezhető
Közvetett pénzvisszatérítési akció keretében adott/kapott engedmény elszámolása
Bizalmi vagyonkezelés
Egyéb más jogszabály miatti módosítás
Üzletág átruházása
Könyvvizsgálói jelentés
5
2015.03.19.
Közvetett pénz-visszatérítési akció keretében adott/kapott engedmény elszámolása Új előírás az ÁFÁ-ban 2014-től a közvetett pénzvisszatérítésre (77. § (4) bekezdés)
Eladó
értékesítés
értékesítés
Közbenső szereplő
Vevő
pénzvisszatérítés Jogcím: közvetett pénzvisszatérítés, ha a közbenső szereplő által a vevő részére teljesített ügylet belföldön adóköteles és a visszatérítendő összeg nem haladja meg az előírt összeget (77. §) Feltétel: az eladó rendelkezzen a közbenső szereplő által a vevő részére kibocsátott számla másolati példányával és a pénz átutalásáról vagy készpénz kifizetéséről szóló bizonylattal, melynek a vevő adatait és az adólevonásra vonatkozó tájékoztatását kell tartalmaznia (78. §) Elszámolási időszak Az engedményt nyújtónál: legkorábban amikor a pénzt a vevőnek visszatéríti (153/B. §) Az engedményben részesülőnél: amikor a pénzt a vevő az eladótól megkapja (153/C. §)
Közvetett pénz-visszatérítési akció keretében adott/kapott engedmény elszámolása 1. Példa Kereskedő (1)
Egyéb bevétel 1969 Ft Vásárló
Bútorgyár Kereskedő (2)
Kereskedő (3) Pénz 2500 Ft 5db termék vásárlása esetén a bútorgyár 500 Ft-ot térít vissza darabonként
500 Ft/db < 1000 Ft/db
Számla másolat
A visszatérített összeg kisebb legyen, mint 1000 Ft/db
Egyéb ráfordítás 1969 Ft
Adóalap-csökkentés címén figyelembe vehető összeg: 2500/1,27 = 1969 Ft
6
2015.03.19.
Közvetett pénz-visszatérítési akció keretében adott/kapott engedmény elszámolása 2. Példa Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti feltételekkel egy sörgyár 5 %-os visszatérítést ad az étteremnek. Az étterem a kereskedőtől vásárolt 635 000 forint értékű sörgyár által gyártott terméket. Megoldás, könyvelési tételek: Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti pénz-visszatérítés 635 000 Ft x 0,05 = 31 750 Ft, amely az áfát is tartalmazza. a) a sörgyárnál:
T 8. Egyéb ráfordítás 25 000 Ft T 4. Előzetes áfa 6 750 Ft K 3. Elszámolási betét 31 750 Ft
b) az étteremnél:
T 3. Elszámolási betét 31 750 Ft K 9. Egyéb bevétel K 4. Fizetendő áfa
25 000 Ft 6 750 Ft
Bizalmi vagyonkezelés
Tartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből is teljesíthető legyen hozamkifizetés. Ennek érdekében a bizalmi vagyonkezelő beszámolójában a mérleg szerinti eredmény egyenlő a hozamkifizetés céljából igénybe vett tartalékkal növelt, a jóváhagyott hozamkifizetéssel csökkentett tárgyévi adózott eredmény. Pontosításra került a kezelt vagyon miatti tartós követelés év végi értékelésére vonatkozó előírás is.
7
2015.03.19.
Üzletág átruházása
Üzletág átadása esetén, ha az eladó: az átadott eszközök kötelezettségekkel csökkentett piaci értékén felül többletértéket is érvényesít, akkor azt az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolnia. Emlékeztetőül: az üzletág vevője ezt a többletértéket üzleti vagy cégértékként mutatja ki az Szt. feltételeinek való megfelelés esetén.
Könyvvizsgálói jelentés
A közfelügyeleti hatóság kötelezheti a könyvvizsgálót, a könyvvizsgáló céget a könyvvizsgálat 90 napon belüli ismételt elvégzésére, elvégeztetésére (könyvvizsgálati jelentés visszavonására, új könyvvizsgálói jelentés kibocsátására)
Ebben az esetben a vállalkozónak az - új könyvvizsgálói jelentés tekintetében – az általános letétbe helyezési szabályoknak kell megfelelnie.
8
2015.03.19.
Előző évek szerződésmódosításai, számlamódosítása (ellenőrzés, önellenőrzés szabályai szerint)
Devizás időbeli A gyakorlatban felmerült kérdések rendezése
elhatárolások
Forintban meghatározott értékhatárok devizában történő könyvvezetés esetén
Exportértékesítés
Eszközátsorolások
árbevétele
legkésőbb a mérleg készítésekor
Előző évek szerződésmódosításai, számlamódosításai (ellenőrzés, önellenőrzés szabályai szerint) A beszámolóval lezárt üzleti évek módosítása általában a jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazása miatt következik be.
Az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az előző évek szerződésmódosításai, számlamódosításai indokolják a helyesbítést!
9
2015.03.19.
Forintban meghatározott értékhatárok devizában történő könyvvezetés esetén
A forintban meghatározott értékhatárokat - az adott időpontra az MNB által közzétett hivatalos árfolyammal kell figyelembe venni.
Eszközátsorolások legkésőbb a mérleg készítéskor Ha az eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, akkor az átsorolást legkésőbb a mérlegkészítés időszakában a fordulónapra vonatkozóan kell végrehajtani. Exportértékesítés árbevétele Külföldi útszakaszra jutó szállítási és rakodási költség nem nettó árbevételt csökkentő tétel Devizás időbeli elhatárolások Devizás követelés jellegű aktív, kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolás év végi átértékelése
10
2015.03.19.
Könyvvizsgálókra vonatkozó módosítások
Ismételt könyvvizsgálat 90 napon belül, mint szankció Könyvvizsgálói jelentés visszavonatása, ha 90 napon belül nem került elvégzésre az ismételt könyvvizsgálat Adatszolgáltatás a szüneteltetőkre is Speciális szaktudással rendelkező személyek bevonása a minőségellenőrzésbe Közfelügyeleti hatóság együttműködése az MNB-vel, BÉT-tel
IFRS bevezetés előkészítése SZAKma 2014/11.
1639/2014. (XI. 14.) Korm. határozat. Feladatok Ütemezés
11
2015.03.19.
EU által befogadott IFRS-ek javasolt bevezetésének éve
Vállalkozás típusa
2016
2017
2018
Kötelező
Kötelező
Választható
Választható
Kötelező
Kötelező
Választható
Választható
Választható
Választható
Hitelintézetek Biztosítók és egyéb pénzügyi vállalkozások
Választható
Tőzsdén jegyzett vállalkozások különálló vagy Választható egyedi pénzügyi kimutatásai
IFRS-ek szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokba bevont vállalkozások anyavállalati döntés alapján
Választható
Egyéb vállalkozások bizonyos nagyságrend fölött
Az új Polgári Törvénykönyv kialakítása, hatálybalépése (rövid történeti áttekintés) A 2009. évi CXX. törvény elfogadását hosszú előkészítő munka alapozta meg Hét könyvre tagozódott Első könyv
Második könyv
Bevezető rendelkezések
Személyek joga
Harmadik könyv Negyedik könyv Ötödik könyv Családjog
Dologi jog
Kötelmi jog
Hatodik könyv Öröklési jog
Hetedik könyv Záró rendelkezések
Az egyes könyvek felépítése
Összesen: 1218 §
Köny v
Az ötödik könyv 569
Rész
paragrafusból áll (5:569. §)
Cím Fejezet
12
2015.03.19.
Az új Polgári Törvénykönyv kialakítása, hatálybalépése (rövid történeti áttekintés) Lépcsőzetes hatálybalépést terveztek 2010. május 1-jén, de a törvény egyes részei csak 2011. január 1-jén.
H a t á l y b a l é p é s?
Az új Polgári Törvénykönyv A 2013. évi V. törvény Nyolc könyvre tagozódik
Első könyv
Második könyv Harmadik könyv Negyedik könyv
Ötödik könyv
Hatodik könyv
A jogi személy
Családjog
Dologi jog
Kötelmi jog
Öröklési jog
Záró rendelkezések
4:244. §
5:187. §
6:592. §
7:100. §
8:6. §
Bevezető rendelkezések
Az ember mint jogalany
1:6. §
2:55.§
Összesen: 1596 §
3:406. §
Hetedik könyv Nyolcadik könyv
Köny v Rész Cím Fejezet
13
2015.03.19.
II. A kötelmi jog számviteli vonatkozásai (7×45 perc)
Építőkocka
A beszámoló öt eleme
Mit épít föl?
Eszközök Vagyon
Kötelezettségek Tőke
Elemek Hozam Teljesítmény Ráfordítás
II. A kötelmi jog számviteli vonatkozásai (7×45 perc)
Eszköz
Olyan erőforrás, amely múltbéli események következtében a gazdálkodó egység kontrollja (ellenőrzése) alatt áll és amely következtében a gazdálkodó egység a jövőben gazdasági hasznosságot megtestesítő erőforrásokhoz jut. Kontroll
Múltbéli
Beáramlás
Eszköz
14
2015.03.19.
II. A kötelmi jog számviteli vonatkozásai (7×45 perc)
Kötelezettségek
A gazdálkodó egység olyan fennálló kötelme, amely múltbéli események miatt keletkezett és amelynek rendezése gazdasági hasznossággal bíró erőforrásokkal történik meg.
kötelem Múltbéli
Kiáramlás
Kötelezettség
II. A kötelmi jog számviteli vonatkozásai (7×45 perc)
A tulajdonosok fennmaradó érdekeltsége a gazdálkodó egység eszközeiben, miután a kötelezettségeket levonták.
A tőke
Tőke Eszközök
Kötelezettségek
Rendelkezésre bocsátott (jegyzett tőke, ázsió) Generált (eredménytartalék, értékelési tartalék)
A mérlegben csak akkor szabad egy elemet kimutatni, ha a fenti definíciók valamelyikének megfelel. A definíciónak való megfelelés során nem csak a jogi formát kell figyelembe venni, hanem vizsgálni kell a közgazdasági tartalmat is.
15
2015.03.19.
II. A kötelmi jog számviteli vonatkozásai (7×45 perc)
Kötelezettségek
A gazdálkodó egység olyan fennálló kötelme, amely múltbéli események miatt keletkezett és amelynek rendezése gazdasági hasznossággal bíró erőforrásokkal történik meg.
kötelem Múltbéli A kötelem jogi természetű tág fogalom. Sem az időzítésről sem pedig a rendezésről nem beszél. Azt jelenti, hogy a gazdálkodó egységnek valamit tenni kell, valahogyan viselkednie kell. Adódhat jogi természetű helyzetekből (valamilyen tágan értelmezett jogi tényre vezethető vissza) és vélelmezett esetekből. (várakozás keltés külső felekben)
Kiáramlás Kötelezettség Múltbéli és rendezése erőforrások átadásával történik.
Kötelem
A fordulónapon léteznie kell. Egy jövőbeni szándék, még ha pénzkifizetéssel jár is még nem kötelezettség.
Kötelezettség
Fontos! A kötelezettség rendezéséhez szükséges összeg pontos meghatározása nem követelmény (céltartalék)
II. A kötelmi jog számviteli vonatkozásai (7×45 perc)
A kötelem fogalma
Kötelem-keletkeztető jogi tények
A kötelem
A kötelem megszűnése
16
2015.03.19.
Kötelem és szerződés viszonya Egyoldalú
Jogszabály
jognyilatkozat Dologi jog
Szerződés
megsértése
Fontosabb kötelem-keletkeztető jogi tények
Személyhez fűződő
Jogalap nélküli
jog megsértése
gazdagodás Szerződésen kívüli
Utaló magatartás
károkozás
Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság annak követelésére. A szerződésnél tágabb kategória, hiszen a szerződés csak egy a kötelmet létrehozó jogi tények közül.
Fontosabb kötelem-keletkeztető jogi tények
Szerződés
A felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Jogszabály is előírhat szerződéskötési kötelezettséget (pl.: közüzemi szolgáltatóknak)
Jogszabály
Például az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás
Egyoldalú jognyilatkozat
Dologi jog megsértése Jogalap nélküli gazdagodás
Tipikus példája az egyoldalú kötelezettségvállalásnak a prémiumszabályzat és a cafeteria szabályzat, mely alapján a munkáltató bizonyos juttatások nyújtását vállalja. Birtokháborítás
Tévesen utalt összeg visszafizetése
17
2015.03.19.
Fontosabb kötelem-keletkeztető jogi tények Utaló magatartás
Rossz tanáccsal olyan cselekményre indítunk valakit, amivel önmagának kárt okoz Szerződésen kívüli károkozás
Személyhez fűződő jog megsértése
jogszabályban vagy bírósági vagy hatósági határozatban meghatározott egyéb okból
Például házassági ígéret megszegése esetén a kárt szenvedett előadja azt, hogy az elköltözéssel, esetleges munkahely-változatással stb. milyen kár érte, majd a bíróság – szűk körben – mérlegel, hogy e tételek mekkora részét ítéli meg. Szerzői mű alkotóját kár éri azzal, hogy a megrendelő biztatása után a mű elkészül, majd a megrendelő mégsem kíván a szerződést kötni: a kár alapja egyértelmű, csak a mértéke lehet kérdéses.
Tipikus példája a közlekedési baleset.
- sértő, valótlan tény állítása, híresztelése (jóhírnév megsértése) - levél engedély nélküli közzététele (levéltitok megsértése) - ártatlan személy sértegetése (jóhírnév, becsület megsértése)
a szolgáltatás teljesítésével
A kötelem megszűnik: a feleknek a kötelem megszüntetésére irányuló megállapodásával a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha a szolgáltatást - annak jellegénél fogva - kifejezetten részére kellett nyújtani
abban az esetben, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett, ha e törvény eltérően nem rendelkezik
a kötelezett halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha kötelezettsége személyesen teljesíthető szolgáltatás nyújtására irányult
18
2015.03.19.
1. Az elévülés és a jogvesztő határidő értelmezése, számviteli kezelése Az időmúláshoz kapcsolódó két általános joghatás. A teljesítési határidő eredménytelen eltelte utáni igényérvényesítéssel állnak kapcsolatban. Jellemzők Megnevezés
Jogvesztés
Elévülés
Bekövetkezése
Ha a felek kikötik, jogszabály (határozat) kifejezetten utal rá
Mindenképpen elkezdődik, ha a teljesítés késik
Időpontja
A szerződés kikötése, a jogszabály vagy a határozat állapítja meg
Általános szabály szerint a lejárattól számolt öt év, amelyet a felek írásban eltéríthetnek. (Kizárni nem lehet!)
Az érintett igény
A határidő eredménytelen elteltével megszűnik
Nem szűnik meg, csak az állam nem nyújt segítséget a kikényszerítésében
Bírói út
Automatikusan figyelembe veszi (nincs kereset); nem marasztal (nincs mire).
Akkor veendő figyelembe, ha valaki hivatkozik rá. Ekkor nem nyújt segítséget az igény érvényesítésében
Időpont változás
Nem lehet
Akadályoztatás Egyes cselekmények
nyugvás megszakítás
Nyugvás: nem szakítja meg az elévülést, csak kitolja az érvényesíthetőség idejét. ( az akadály elhárulta után 1 év vagy
3 hónap )
Ha az elévülési idő 1 évnél rövidebb volt.
1/1
Jogvesztés kikötése esetén a szerződésszegő fél jogi helyzete valamilyen módon elnehezül. „Az élet csak egy film; olyan mint a Dallas, S benne néha Te is kudarcokat vallasz.” (Például részletfizetési kedvezményt elveszít.) Jogvesztés kikötésénél is érvényességi feltétel az írásbeliség. A gazdasági erőfölénnyel való esetleges visszaélés kiküszöbölését szolgálja a bíróság joghátrány mérsékléséhez kapcsolódó alakító joga. „De nem törik meg akkor sem, hogyha éppen veszít, mert tudja, hogy a vereség is győzelemre segít.”
1/2
19
2015.03.19.
Az elévülés és a jogvesztő határidő polgári jogi szabályai Az elévülést megszakítja A kötelezett elismeri
A kötelmet megegyezéssel
a követelést ( igényt)
módosítják
A kötelemmel kapcsolatosan
bírósági eljárásban történő
egyezséget kötnek
érvényesítése
A követelés csődeljárásban történő bejelentése
DE NEM SZAKÍTJA MEG A FELSZÓLÍTÁS! A polgári jog abba az irányba tereli a feleket, hogy igyekezzenek jogos igényeiket érvényesíteni. Az elévülés megszakadása esetén az elévülési idő újrakezdődik.
1/3
Az elévülés és a jogvesztő határidő polgári jogi szabályai Az elévült és jogvesztett igények számviteli kezelése Megnevezés
Jogosult
Adós
Jogvesztett igény
Elévült igény
Nincs tételes szabály
Behajthatatlan követelés
(egyéb ráfordítás)
(egyéb ráfordítás)
Később esetlegesen befolyó összeg elévülésig, visszafizetésig
Később esetlegesen befolyó összeg
(egyéb rövid lejáratú kötelezettség)
(egyéb bevétel)
A kötelezettséget törölni indokolt
A kötelezettséget törölni kell a rendkívüli bevétellel szemben (ha az adós ki fogja fizetni kötelezettség: óvatosság elve) PIE, ha tárgyi eszközhöz kapcsolódik
(egyéb bevétel) Mert nincs külön szabályozás
1/4
20
2015.03.19.
2. Tartozás-elismerés, egyezség a számviteli elszámolás során
Tartozás-elismerés: ha a kötelezett a tartozását elismeri, a tartozás jogcíme nem változik meg. A kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy tartozása az elismerő jognyilatkozat megtételének időpontjában nem vagy alacsonyabb összegben állt fenn bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelésen vagy érvénytelen szerződésen alapult
A számviteli elszámolás során a teljesítésről kiállított számla szerinti követelés adós általi tartozás-elismerését jelenti. Egyezség: a felek a kötelemből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket megegyezéssel úgy is rendezhetik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak, vagy valamelyik fél egyoldalúan enged követeléséből. A számviteli elszámolás során meghatározóan engedmény formájában jelenik meg, az eredeti követelés, kötelezettség összegét módosítja. Bizonylata: jellemzően helyesbítő számla.
3. A beszámítás jelentése, számvitele
A beszámítás Tartalmi elemei
A teljesítés sajátos módja A követelés és a kötelezettség ugyanazzal a jogalannyal szemben álljon fenn. Az nem feltétel, hogy ugyanabból a jogviszonyból származzanak a követelések és a kötelezettségek.
Még nem lejárt követelés és kötelezettség rendezése
Nem minősül szerződésnek A követelés jogosultja (aki tartozik is) egyoldalú nyilatkozata elegendő. A számviteli szabályok miatt indokolt az írásbeliség.
esetén
A jognyilatkozatban megjelölt dátummal kell könyvelni.
(kompenzálás)
Az értesített félnél amikor megkapja a jognyilatkozatot.
nem elegendő az egyoldalú nyilatkozat. Ez nem beszámítás!
Lejártság Csak akkor van helye, ha a követelés megfizetésének esedékessége már elérkezett. (először tehát azon a napon amikor a fizetési határidő van)
3/1
21
2015.03.19.
A beszámítás korlátai Az elévült követelést nem lehet beszámítani (kivéve, ha a követelés elévülése a tartozás esedékességekor még nem következett be) Végrehajtás alól mentes pénzköveteléssel szemben olyan pénztartozást lehet beszámítani, amely a pénzköveteléssel azonos jogalapból ered Végrehajtható határozaton, egyezségen alapuló vagy közokiratban foglalt követelést csak az ugyanilyen tulajdonsággal rendelkező kötelezettséggel szemben lehet beszámítani
A beszámításnak nincs helye tartásdíj- és járadékköveteléssel szemben, a túlfizetés esetét kivéve a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló pénzköveteléssel szemben bírósági eljárásban nem érvényesíthető pénzkövetelés esetén
3/2
A beszámítás számvitele Az érintett követelések és kötelezettségek (illetve azok részei) megszűnnek T 4. Kötelezettségek – K 3. Követelések (a kisebbik értéken) Milyen időponttal kell könyvelni a beszámítást? A beszámításról döntő fél: a beszámítást elrendelő jognyilatkozat dátumával A másik fél: amikor megkapja a jognyilatkozatot
A kompenzálás számvitele Az érintett követelések és kötelezettségek (illetve azok részei) megszűnnek T 4. Kötelezettségek – K 3. Követelések Milyen időponttal kell könyvelni a kompenzálást? A megállapodásban megjelölt nappal, de meg kell várni amíg mindkét fél elfogadja a megállapodást.
A beszámítás és a kompenzálás dátumának megválasztása adójogi következményekkel járhat (lásd: Áfa kiutalási igény)
3/3
22
2015.03.19.
A beszámítás bizonylatának minimális kellékei A jognyilatkozat alakját jogszabály nem határozza meg, de a számviteli törvény szerinti követelményeknek meg kell felelni. Így a jognyilatkozatnak többek között tartalmaznia kell: a beszámítás tényére való utalást az adós nevét, címét a követelés és kötelezettség pontos azonosítását a jognyilatkozat megtételének napját a jognyilatkozatot tevő (képviselőjének) aláírását 3/4
4. Az érvénytelen és hatálytalan szerződés számviteli megjelenítése Érvénytelenség Nem hoz létre kötelezettséget a szolgáltatás teljesítésére, illetve jogosultságot a szolgáltatás teljesítésének követelésére
Semmisség
Megtámadhatóság
Szerződési akarathiba: tévedés, megtévesztés, fenyegetés hatása alatt megkötött szerződés (megtámadhatóság, semmisség) A szerződési nyilatkozat hibái: a kötelező alakiság (írásbeliség) megsértésével kötött szerződések orvosolható a teljesítéssel, de nem orvosolható, ha ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul, vagy emelt szintű írásbeliséget ír elő a jogszabály (pl.: közokirat) A szerződés tartalmi hibái: jóerkölcsbe ütköző, uzsorás szerződés
4/1
23
2015.03.19.
Érvénytelen és hatálytalan szerződések Érvénytelenség Nem hoz létre kötelezettséget a szolgáltatás teljesítésére, illetve jogosultságot a szolgáltatás teljesítésének követelésére
Semmisség
Megtámadhatóság
Tévedés: ha lényeges körülményt illetően a tévedést a másik fél okozta, vagy felismerhette
Értékaránytalanság: ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnően nagy a különbség anélkül, hogy az egyik felet ajándékozás szándéka vezetné
Egyéb okok: pl.: vállalkozások között tisztességtelen mértékben megállapított késedelmi kamat
4/2
Érvénytelen és hatálytalan szerződések Hatálytalan szerződés Érvényes szerződés valamilyen oknál fogva nem fejt ki joghatást, teljesítés nem követelhető Bekövetkezhet
A felek akaratából
Jogszabályból következően
A felek a szerződés hatályának beálltát egy
Ha jogszabály a hatályossá válást
bizonytalan jövőbeni eseménytől teszik
harmadik személy beleegyezéséhez,
függővé (felfüggesztő feltétel)
vagy hatóság jóváhagyásához köti. (engedély megadásáig)
A hatály megszűnését tették ettől függővé (bontó feltétel)
Harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben
Az előző kettő bármelyikét valamely
rosszhiszeműen elvonják
időponthoz kötik (időhatározás)
(fedezetelvonó szerződés)
4/3
24
2015.03.19.
Érvénytelen és hatálytalan szerződések Számviteli vonatkozások Teljesítés
Számviteli teendő nincs
nem történt
Az eredeti állapot visszaállítható (visszaadás) stornó
Érvénytelen szerződés
Az eredeti állapot nem állítható vissza (nincs mit visszaadni)
Teljesítés
a teljesítés erejéig a szerződés létrejön
történt
Hatálytalan szerződés
(a dokumentumok helyesbítéséről kell gondoskodni)
Teljesítést
Felfüggesztő feltétel miatt hatályba nem lépő
követelni
szerződésnek függő követelés, függő kötelezettség
nem lehet
vonzata van Egy magatartás törvénybe ütköző minősítése nem
Adózás
Lehet
zárja ki az adófizetést, ha az egyéb feltételek
vonzata
fennállnak. Pl.: jó erkölcsbe ütköző semmis szerződés
4/4
5. A szerződésszegés következményeinek számviteli megjelenítése Szerződésszegés Nem szerződésszerű
Lehetetlenné
teljesítés
A teljesítés
válás
megtagadása
Ha a kötelezett számára a
Ha nem jogos okkal
teljesítés objektíve
történik, akkor a
lehetetlenné válik
késedelmes teljesítés
Felelősség megállapítása
vagy a szolgáltatás
esetén kártérítés
lehetetlenné válásának
követelhető
szankciói alkalmazhatók
A kötelezett
A jogosult átvételi
A fizetési
Hibás
késedelme
késedelme
késedelem
teljesítés
5/1
25
2015.03.19.
A szerződésszegés polgári jogi szabályai Hibás teljesítés A kölcsönös szolgáltatások a felek részéről (visszterhesség) nem Fogalma
felelnek meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott követelményeknek Kellékszavatosság: a jogosultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a teljesítés hibátlan lett volna. A jogosult elsősorban kijavítást vagy
Következménye
kicserélést követelhet Termékszavatosság: a hiba elhárítására irányul. A fogyasztó követelheti, hogy a gyártó a hibát javítsa ki, vagy ha ez érdeksérelem nélkül nem lehetséges, cserélje ki. A fogyasztónak és a gyártónak nem kell jogviszonyban állnia a felelősség megállapításához Jótállás: a bizonyítási teher megfordítása. A jótállást vállalót terheli annak bizonyítása, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett Jogszavatosság: harmadik személy joga akadályozza a jog megszerzését vagy a követelés érvényesítését
5/2
A szerződésszegés polgári jogi szabályai Számviteli megjelenítése Elszámolása
Egyéb bevétel - egyéb ráfordítás A fizetendő tételeket ismertté válásukkor, a járó tételeket csak pénzügyi rendezéssel egyidejűleg - mérlegkészítésig ha befolyik akkor is (kivétel a biztosító által elfogadott és a
Kötbér, késedelmi kamat,
Időzítése
kártérítés
mérlegkészítésig visszaigazolt térítés) szabad elszámolni. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség, illetve PIE a fizetendő összeg Céltartalék kötbérnél és kártérítésnél lehet! Szerződésszegésből adódó kár orvoslása saját költségen a szerződésszegőnél egyéb ráfordítás
5/3
Bizonylatolása
A számla nem kötelező, de nem is tilos
26
2015.03.19.
A szerződésszegés polgári jogi szabályai Számviteli megjelenítése Aki adja: árbevétel csökken
Engedmények
Számlázott
abban az
Aki kapja: eszköz vagy ráfordítás csökken
időszakban, amelyhez az engedmény köthető
Aki adja: egyéb ráfordítás Nem számlázott Aki kapja: egyéb bevétel
Szerződés
Kártérítés, kötbér,eredeti állapot
megszüntetése
helyreállítása KÁRTALANÍTÁS (ÁFÁ-s)
Másnak jóhiszeműen (jogszerűen) okozott kár megtérítése
5/4
6. A szerződés megerősítésének jogcímei, lényege, számvitele Csak pénzösszeg lehet (új) A foglaló és
Nem mentesít a szerződésszegés következményei alól, de a kötbérbe és a kártérítésbe beszámít
szabályrendszere Ha elmarad a kötelemszerű teljesítés a foglaló elveszik A kapott foglalót kétszeresen kell visszafizetni
Formái
A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezi magát, ha olyan okból , amelyért felelős nem szerződésszerűen teljesít A kötbér
Csak írásban köthető ki Kamat kikötése semmis, de késedelmi kamatot köteles fizetni
A felek megállapodnak abban, hogy a szerződésszegésért A jogvesztés
felelős elveszít valamilyen őt megillető jogot (Pl.: részletfizetés)
6/1
27
2015.03.19.
A szerződés megerősítése Számviteli vonatkozások (foglaló)
Megnevezés
A foglaló átadója
A foglaló átvevője
T 3. Egyéb követelések K 3. Pénzeszközök
Nyújtáskor*
T 3. Egyéb követelések K 4. ERLK
T 4. Szállítók K 3. Egyéb követelések
Betudáskor
Ha vissza kell adni
T 3. Pénzeszközök K 3. Egyéb követelések K 9. Egyéb bevételek
Ha elvesztik a foglalót
T 8. Egyéb ráfordítások K 3. Egyéb követelések
T 4. ERLK K 3. Vevők T 4. ERLK T 8. Egyéb ráfordítások K 3. Pénzeszközök T 4. ERLK K 9. Egyéb bevételek
*A foglaló átadása nem minősül értékesítésnek, de ÁFA van?
6/2
7. Az engedményezés tartalma, elszámolása Minimálisan háromszereplős jogügylet
Engedményezés Jogosultságok gazdasági forgalma, ezért kizárni, korlátozni nem lehet
Ellenérték fejében
Ingyenesen Rendkívüli ráfordítás
Eredeti jogosult
Vásárolt követelés
engedményezése
engedményezése
Egyéb
Pénzügyi műveletek egyéb
ráfordítások/ bevételek
bevétele/ráfordítása
A három szereplő (háromszereplős ügylet esetén): 1. jogosult (engedményező), 2. kötelezett, 3. engedményes A kötelezettet értesíteni kell az engedményes személyéről
28
2015.03.19.
8. A jogátruházás lényege, számvitele A jogok is lehetnek forgalomképesek
A jog átruházására az engedményezésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni! A számviteli előírások szerint a megszerzett jogot az immateriális javak, illetve a tárgyi eszközök között kell kimutatni. Az adásvételi szerződéssel történő jogátruházás ennek megfelelően történhet: Ellenérték fejében
Ingyenesen
Eladási ár:
Átruházónál
T 384, 311 – K 96, 467
Könyv szerinti érték:
Könyv szerinti érték:
T 88 – K 11, 12, 467
T 86 – K 11, 12
Jogosultnál
Vételi ár:
Piaci értéken:
T 11, 12, 466 – K 454, 384
T 11, 12, 466 – K 98 és T 98 – K 483
9. A tartozásátvállalás, teljesítésátvállalás, tartozáselvállalás Tartozásátvállalás 1. A jogosult és a kötelezett együttesen állapodik meg egy harmadik személlyel, hogy a kötelezettnek a jogosulttal szembeni tartozását átvállalja. A jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti.
Ellenérték fejében
Ingyenesen
Eredményhatás nincs
Eredményhatás van
Követelés/kötelezettség
Rendkívüli eredmény
Átvállalónál halasztott ráfordítás
A kötelezettnél rendkívüli bevétel
(ráfordítás csak a kifizetéssel
(halasztott bevétel, ha a kötelezettség
egyidejűleg)
eszközhöz kapcsolódik)
9/1
29
2015.03.19.
A tartozásátvállalás, teljesítésátvállalás, tartozáselvállalás 2. Teljesítésátvállalás Egy harmadik személy a jogosult hozzájárulása nélkül is megállapodhat a kötelezettel a tartozás átvállalásáról. Ebben az estben a jogosult a tartozást kizárólag a kötelezettől követelheti. A harmadik személy köteles teljesíteni, vagy a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesíteni tudjon. 3. Tartozáselvállalás Egy harmadik személy a jogosult hozzájárulása nélkül is megállapodhat a kötelezettel a tartozás átvállalásáról. Ha erről a megállapodásról a jogosultat is értesítik, kötelezetti egyetemlegesség jön létre. A jogosult mind a kötelezettől, mind pedig a tartozáselvállalótól követelheti a tartozás megfizetését. Ebben az estben a harmadik személyt mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették.
9/2
10. A szerződés-átruházás lényege, számviteli elszámolása Szerződésátruházás (új)* Szereplők 1. Szerződéses jogviszonyba
2. Szerződéses
3. Szerződéses jogviszonyban
belépő fél
jogviszonyból kilépő fél
bennmaradó fél
A kilépő, a bennmaradó és a belépő fél abban állapodnak meg, Lényege
hogy a kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek átruházásra kerülnek a szerződéses jogviszonyba belépő félre. (Pl.: Kkt., Bt. tagcserét hajt végre)
Számviteli kezelése
Az engedményezés és a tartozásátvállalás értelemszerű alkalmazása
*Vegyük észre, hogy sem az engedményezés, sem pedig a tartozásátvállalás nem eredményezték a szerződő felek közötti jogviszony megszűnését. Csak a jogosultság, illetve az abból eredő kötelezettség terhelt mást (is) a megállapodások megkötése után.
30
2015.03.19.
11. Adásvételi szerződések lényege Az adásvételi szerződés alapján az eladó dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. A tulajdonjog-fenntartás: sajátos biztosíték a vételár megfizetésére. Csak a vételár teljes kiegyenlítéséig lehet. Az így átvett eszközt a vevőnek ki kell mutatnia a mérlegében. Az eszközök a ki nem fizetett tartozás fedezetét jelentik. Tehát, az adásvételi szerződésben foglaltak szerinti termékértékesítést teljesítettnek kell tekinteni, ha annak a szerződésben rögzített feltételei teljesülnek, ha a terméket a vevő birtokába adták, függetlenül attól, hogy a teljes vételár megfizetéséig a tulajdonjogot fenntartották-e vagy sem, illetve a termékértékesítés után az áfát mikor kell megfizetni. Az elővásárlási jog: ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel elővásárlási jogot alapít, és a dolgot harmadik személytől származó ajánlat elfogadásával el akarja adni, az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére. A próbára vétel: ha a felek az adásvételi szerződésben kikötik, hogy az adásvétel tárgyát képező dolog kipróbálása alapján a vevő meghatározott időn belül nyilatkozhat a szerződés hatályáról, a szerződés hatálya a vevő nyilatkozatától függ. A vevő e nyilatkozatát nem köteles indokolni.
11/1
Adásvételi szerződések lényege A próbára vétel számviteli kezelése A próbára vételnél függő jogi helyzet alakul ki, ennek megfelelő a számviteli kezelése is. A vételt és az értékesítést is el kell számolni. Ha a vevő utólag hatálytalanítja a szerződést, akkor ezt az eredeti állapot visszaállításának módjára kell elszámolni. Próbára megvett eszköz állományba vétele T 1-3. Eszközök – K 3. Pénzeszközök
2 000
A megvett eszköz visszaadása T 3. Egyéb követelés – K 1-3. Eszközök
2 000
A vételár visszafizetése az eladó részéről T 3. Pénzeszközök – K 3. Egyéb követelés
2 000 11/2
31
2015.03.19.
12. Csereszerződés lényege, számviteli kezelése
Mindkét fél egyszerre lesz eladó és vevő is, (legalább részben) mellőzik a pénzszolgáltatást, ezért az összevezetéshez külön megállapodást kötni nem kell! A cserét a számvitel két adásvételként jeleníti meg. Az elszámolás érdekében meg kell határozni az értéket. Példa a csere elszámolására Hízó kft. megállapodott Süldő kft.-vel, hogy a Hízó Kft. tulajdonát képező etető berendezést elcserélik a süldő Kft. itató berendezésére. A csereszerződésben az etető és az itató berendezéshez is 2000 E Ft-ot rendelnek. Mindkét cégnél árunak minősül az elcserélt eszköz. Könyv szerinti értékük rendre 1600 és 1700 E Ft.
12/1
Példa megoldása Értékesítés a Hízó Kft.-nél A bevétel elszámolása T 3. Vevők – K 9. Árbevétel T 3. Vevők – K 4. Fizetendő ÁFA Az áru kivezetése T 8. ELÁBÉ – K 2. Áruk
2 000 540 1 600
Vásárlás a Hízó Kft.-nél A beszerzett eszköz elszámolása T 1-2. Eszközök – K 4. Szállítók T 4. Előzetes ÁFA – K 4. Szállítók
2 000 2 000
T 4. Szállítók – K 3. Vevők
2 540
Összevezetés
12/2
32
2015.03.19.
13. Ajándékozási szerződés lényege, számviteli kezelése
Az ajándékozó saját vagyonának rovására ruház át tulajdont a megajándékozottra Csak a nem szokásos mértékű ajándékot lehet visszakövetelni, de csak bizonyos helyzetekben és csak az ajándékozó szándékára (létfenntartás, durva hálátlanság) Gazdálkodók között Esemény
Ajándékozó
Megajándékozott
Térítés nélküli eszközátadás
Az eszköz kivezetése rendkívüli ráfordítás
Piaci értéken állományba vétel a rendkívüli bevétellel szemben, a bevételt az eszköz felhasználásáig elhatárolja
Térítés nélküli szolgáltatásnyújtás
A szolgáltatást előállítási értéken állományba veszi és rendkívüli ráfordításként számolja el
Az átvett szolgáltatás költségét elszámolja és azonos összegben rendkívüli bevételt mutat ki
Ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség
Rendkívüli ráfordítással szemben állományba veszi, elhatárolja és a pénzügyi rendezéssel együtt feloldja
A kötelezettség kivezetése a rendkívüli bevétellel szemben. Ha a kötelezettség eszközhöz kapcsolódik a bevételt el kell határolni.
13/1
Térítés nélküli átadás kezelése Számvitelben:
rendkívüli ráfordítás, ha külön jogszabály nem a saját tőke terhére rendeli el a vagyon átadását
ha az ingyenesen átadni kívánt eszközök kapcsán a kft-t részben vagy egészben áfa-levonási jog illette meg, az átadás áfaköteles lesz. [Áfa tv. 11.§ (1)]
Áfában:
Az adó alapja a termék átadásának időpontjában érvényes beszerzési, illetve előállítási érték (Áfa tv. 68. §). Számlát kell kiállítani. közcélú adomány esetén (Áfa tv. 259. § 9/A pontja) Adókötelezettséget nem eredményez. Áfa tv. 11. § (3) Ha a beszerzéskor előre tudjuk, hogy közcélú adomány lesz, akkor az áfa nem vonható le! 13/2
33
2015.03.19.
Térítés nélküli átadás kezelése adóalapot csökkent a számított nyilvántartás szerinti érték Társasági adóban: adóalapot növel a könyv szerinti érték
rendelkezik
Elismert ráfordítás
nem rendelkezik
Nem elismert ráfordítás, adóalapot növel
Juttatásban részesülő nyilatkozatával
Adománynak minősül [Tao tv. 4.§ 1a.]
Ha az adományozó rendelkezik a szükséges adományozási igazolásokkal
Elismert ráfordítás és adóalap csökkentő a ráfordítás 20, illetve 50 százaléka 13/3
14. Bizományi szerződés lényege, számviteli kezelése
Az adásvétel a megbízó és a vevő között történik.
A bizományos jutalékot számláz a megbízónak.
Az adásvétel a bizományos és a vevő között történik. A megbízó a bizományosnak számláz. A bizományi díj az eladási értékek különbözeteként jelenik meg a bizományosnál.
Az ügylet elszámolása során „tisztán” csak az egyiket lehet alkalmazni.
34
2015.03.19.
15. A bérleti szerződések lényege, számviteli megjelenítése
Bérleti szerződés alapján: a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles. Ezek a szerződések számviteli értelemben két buktatót tartalmaznak: 1.) Pénzügyi lízingszerződés-e? 2.) Időbeli elhatárolás, összemérés elvének érvényesülése
16. A letét értelmezése, számviteli elszámolása A letét értelmezése Letéti szerződés alapján a letéteményes a szerződésben meghatározott ingó dolog megőrzésére és annak a szerződés megszűnésekor történő visszaadására, a letevő díj fizetésére köteles. A letéteményes a letett dolgot nem használhatja, köteles a letett dolog hasznait beszedni, ha a dolog természeténél fogva hasznot hajt. A beszedett hasznokkal köteles a letevőnek elszámolni. A letevő jogosult a szerződést bármikor felmondani. A letéti szerződések Klasszikus
A letétbe adott eszközök a letevő könyveiben maradnak.
Gyűjtő
A letéteményes kérésre tájékoztatja a letevőt a dolog sorsáról. A letéti díjat költségként kell elszámolni.
Rendhagyó
A letevőnél: az átadott pénz követelés, a kamat kamatbevétel, a letéti díj igénybe vett szolgáltatás.
Szállodai
A letéteményesnél: az átvett pénz és a kamat kötelezettség, a letéti díj árbevétel.
16/1
35
2015.03.19.
A letét értelmezése, számviteli elszámolása Példa a letét számviteli elszámolására A LE-TESZ Kft. a FEL-VESZ Rt.-nél hat hónapos időszakra 10000 E Ft-ot helyezett letétbe. Megállapodás alapján a letéteményes 100 E Ft + ÁFA díjat számít fel. Az Rt. a Kft. beleegyezésével kamatozó betétbe fektette a pénzt. Kamatjövedelem a letét végén 200 E Ft. A letéti díjat az Rt. visszatartja.
A letevő könyvelése A letét elhelyezése T 3. Egyéb követelések – K 3. bankbetét
10000
A kamat, a díj elszámolása, a letét visszautalása T 3. Egyéb követelés
-
K 9. Kapott kamat
200
T 3. Pénzeszközök
-
K 3. Egyéb követelés
T 5. Igénybe vett szolgáltatás
-
K 4. Szállítók
100
T 4. Előzetes áfa
-
K 4. Szállítók
27
T 4 . Szállítók
-
K 3. Egyéb követelés
10073
127 16/2
A letét értelmezése, számviteli elszámolása Példa a letét számviteli elszámolására A LE-TESZ Kft. a FEL-VESZ Rt.-nél hat hónapos időszakra 1.000 E Ft-ot helyezett letétbe. Megállapodás alapján a letéteményes 4 E Ft + ÁFA díjat számít fel. Az Rt. A Kft. beleegyezésével kamatozó betétbe fektette a pénzt. Kamatjövedelem a letét végén 20 E Ft. A letéti díjat az Rt. visszatartja.
A letéteményes könyvelése A letét elhelyezése T 3. Elkülönített pénzeszköz
-
K 4. ERLK
10000
A kamat, a díj elszámolása, a letét visszautalása T 3. Elkülönített pénzeszköz
-
K 4. ERLK
200
T 3. Vevő
-
K 9. Árbevétel
100
T 3. Vevő
-
K 4. Fizetendő áfa
T 4. ERLK
-
K 3. Elkülönített pénzeszköz 10073
T 4 . ERLK
-
K 3. Vevő
27
127 16/3
36
2015.03.19.
17. A kezesség lényege, számvitele A kezesség lényege
Kezesség
A kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.
Kártalanító Készfizető Egyszerű
Alkezesség A kezes kötelezettségéért vállal kötelezettséget
Ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt felelősséget, a jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést.
Többes kezesség Kezesség, zálogjog, jogszabály alapján fennálló kezesség, ha ugyanazt a követelést biztosítja
17/1
A kezesség lényege, számvitele A kezesség számviteli elszámolása a kezesnél Függő kötelezettség, de ha valószínűvé válik, hogy fizetni kell egyéb ráfordítás a kötelezettséggel szemben.
A függő kötelezettséget a 0. számlaosztályban kell állományba venni. Ez mérlegen kívüli tételnek minősül. T 049. Függő kötelezettség ellenszámla – K 041. Függő kötelezettség (kezesség) A kezesség beváltása esetén a kezesnek a fizetendő összeget kötelezettségként kell kimutatni, egyidejűleg a mérlegen kívüli tételt meg kell szüntetni. T 8. Egyéb ráfordítások – K 4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség T 041. Függő kötelezettség (kezesség) – K 049. függő kötelezettség ellenszámla A kezesség miatti kötelezettséget akkor kell megjeleníteni, amikor valószínűvé válik, hogy fizetni kell. Tehát nem a tényleges kifizetéskor jelenik meg a ráfordítás. 17/2
37
2015.03.19.
A kezesség lényege, számvitele A kezesség számviteli elszámolása a jogosultnál
A jogosult könyveiben nem jelenik meg a kezesség, mert nála az eredeti követelés szerepel.
A kiegészítő mellékletben azonban be kell mutatni a kezességgel biztosított követeléseket.
Fontos! A kezességgel biztosított követelések értékvesztésének meghatározásakor az eredeti kötelezett és a kezes teljesítésének együttes valószínűségét kell számításba venni.
17/3
18. A hitel és kölcsönszerződés tartalma, számvitele Hitelszerződés
A hitelező - díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén a másik szerződő féllel kölcsönszerződést köt.
Kölcsönszerződés
Hitelszerződés: a pénzhez jutás lehetőségét rögzíti, de még nem pénz. Kölcsönszerződés: a pénz átadására majd kamattal növelt visszafizetésére teremt kötelmet.
Forgóeszköz vagy befektetett pénzügyi eszköz? Bankszámlaszerződés
A negatív bankszámla egyenleget kötelezettségként kell a mérlegben szerepeltetni!
18/1
38
2015.03.19.
19. A faktoring szerződés tartalma, számvitele
A faktor meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós harmadik személlyel szembeni követelésének a faktorra engedményezésére köteles.
Ha az engedményezett követelés esedékességekor a kötelezett nem teljesít, az adós a kapott összeg visszafizetésére és kamat fizetésére, a faktor a követelés visszaengedményezésére köteles.
A faktor köteles a faktorálás tényét és az adós személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezni.
Nyilvántartásba vétel hiányában a követelés az engedményezés ellenére nem száll át a faktorra 19/1
A faktoring szerződés tartalma, számvitele
A faktor jogosult a szerződést felmondani, ha a) az adós a fizetőképességére és az átruházott követelés jogi helyzetére vonatkozó vizsgálatot akadályozza; (b) az adós vagyoni helyzetének lényeges romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti megtérítési kötelezettségének a teljesítését; c) az átruházott követelés kötelezettjének vagyoni helyzete oly mértékben romlik, hogy az veszélyezteti a követelés teljesítését. A szerződés felmondása esetén az adós köteles a faktor által fizetett összeget és kamatot megfizetni a faktornak, a faktor pedig köteles a követelést visszaengedményezni az adósra. Több követelés átruházása esetén a faktor jogosult egyes követelések tekintetében felmondani a szerződést.
19/2
39
2015.03.19.
A faktoring szerződés tartalma, számvitele
19/3
20. A pénzügyi lízing lényege, számviteli kezelése Az új Ptk.-ban megjelenő pénzügyi lízing fogalma a törvény 6:409. §-a értelmében; a lízingbe adó a tulajdonában álló lízingtárgy határozott időre történő használatba adására, a lízingbe vevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj megfizetésére köteles, ha a szerződés szerint: a szerződés futamideje eléri vagy meghaladja a lízing tárgy gazdasági élettartamát Problémák:
vagy
futamidőtől függetlenül a lízingbe vevő a futamidő végén megszerezheti a lízingtárgy tulajdonjogát ellenérték nélkül, illetve a szerződéskötéskori piaci értéknél jóval alacsonyabb értéken
vagy
a futamidő alatt fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.
- tartós bérlet és a pénzügyi lízing elhatárolása nem megoldott - nem tartalmazza a törlesztőrészletek tőkére és kamatra történő megosztását
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti fogalom átvétele!
20/1
40
2015.03.19.
2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról1
6. § (1) 89. 89.7 pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó a tulajdonában lévő ingatlant vagy ingó dolgot, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, b) a hasznok szedésére jogosulttá válik, c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését; 20/2
A pénzügyi lízing hazai számvitele Az adásvétel szabályait sajátosan kell alkalmazni A lízingbevevő elszámolásának lényege „zárt végű” pénzügyi lízing esetén Eszközbeszerzés történik és hosszú lejáratú kötelezettség keletkezik. Az ÁFA az általános szabályok szerint kerül elszámolásra. Az értékcsökkenési leírást és az üzemeltetési költségeket elszámolja. Az esedékes lízingdíjak tőkerésze a kötelezettséget csökkenti, a kamatot pedig kamatráfordításként kell elszámolni. A kamat vonatkozásában időbeli elhatárolás lehet. A maradványérték vagy az utolsó törlesztő részlet megfizetésével az eszköz a tulajdonába kerül. Ha a lejárat előtt az eszközt visszaveszik, akkor a visszaadott eszközt a megállapodás szerinti értéken a kötelezettséggel szemben kell kivezetni. A visszaadás tehát nem értékesítésként számolandó el! A könyv szerinti érték eltérhet a visszavett értéktől - ha a visszavételi érték nagyobb, a terv szerinti értékcsökkenést kell csökkenteni - ha a visszavételi érték kisebb, terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni
20/3
41
2015.03.19.
A lízing hazai számvitele A lízingbevevő elszámolása „zárt végű” pénzügyi lízing esetén 3. Pénzeszközök
4. Egyéb röv. lej. köt.
4. Előzetes ÁFA
(1b)
(2)
(7b) 4. Pénzügyi lízing miatti kötelezettség
(3a) (6)
(1a)
1. Beruházások/Tárgyi eszközök
(7a) 8. Fizetendő kamat
4. PIE
(3b)
(7e)
(4) 5. Terv szerinti écs.
1. Tárgyi eszközök écs.
8. Egyéb ráfordítások
(5)
(7c) (7d)
20/4
A lízing hazai számvitele A lízingbevevő elszámolása „zárt” végű pénzügyi lízing esetén Gazdasági események magyarázata 1. Az eszköz átvétele (számla alapján) 1a. Az átvett eszköz állományba vétele (lízingdíj tőkerésze) 1b. Az átvett eszköz áfá-ja 2. Az átvett eszköz áfá-jának pénzügyi rendezése 3. Lízingdíj pénzügyi rendezése 3a. A megfizetett lízingdíj tőkerészének elszámolása 3b. A megfizetett lízingdíj kamatrészének elszámolása 4. A lízingdíj kamatából a tárgyévet terhelő, de csak a fordulónapot követően megfizetett összeg 5. A Terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolása 6. Futamidő végén a maradványérték megfizetése 7. Az eszköz visszaadása a lízingbeadónak (lejárat előtti megszűnés esetén) 7a. A visszaadott eszköz számla szerinti ára 7b. A visszavett eszköz számla szerinti árának áfá-ja 7c. Terv szerinti écs. csökkentése, ha a visszavételi érték nagyobb, mint a könyv szerinti érték 7d. Terven felüli értékcsökkenés, ha a visszavételi érték kisebb, mint a könyv szerinti érték 7e. A bruttó érték és az értékcsökkenés összevezetése
20/5
42
2015.03.19.
A pénzügyi lízing hazai számvitele Az adásvétel szabályait sajátosan kell alkalmazni A lízingbevevő elszámolásának lényege „nyílt végű” pénzügyi lízing esetén Nem áfá-s számla alapján eszközbeszerzés történik és hosszú lejáratú kötelezettség keletkezik. Az értékcsökkenési leírást és az üzemeltetési költségeket elszámolja. Az esedékes lízingdíjak (tőke, áfa, kamat) tőkerésze a kötelezettséget csökkenti, az áfa visszaigényelhető, a kamatot pedig kamatráfordításként kell elszámolni. A kamat vonatkozásában időbeli elhatárolás lehet. Ha a lejáratkor nem él a vételi jogával: a lízingbeadó helyesbítő számlája alapján az eszközt visszaadja, kivezeti a nyilvántartásból a kötelezettséggel szemben (nem áfá-s). A visszaadás tehát nem értékesítésként számolandó el! A könyv szerinti érték eltérhet a visszavett értéktől - ha a visszavételi érték nagyobb, a terv szerinti értékcsökkenést kell csökkenteni -ha a visszavételi érték kisebb, terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni -Ha a lejáratkor él a vételi jogával: a maradványérték áfá-s számlája alapján a hosszú lejáratú kötelezettséget átvezeti a rövid lejáratú kötelezettségek közé, az áfá-t pedig visszaigényli. Tehát nem eszközbeszerzés, mert a maradványérték benne volt a lízingdíjban.
20/6
A lízing hazai számvitele A lízingbevevő elszámolása „nyílt végű” pénzügyi lízing esetén
3. Pénzeszközök
4. Egyéb röv. lej. köt.
4. Előzetes ÁFA
(2b) (6b)
(3) (7)
4. Pénzügyi lízing miatti kötelezettség
(2a) (6a)
(1)
1. Beruházások/Tárgyi eszközök
(8a) 8. Fizetendő kamat
4. PIE
(8d)
(2c) (4) 5. Terv szerinti écs.
1. Tárgyi eszközök écs.
8. Egyéb ráfordítások
(5)
(8b) (8c)
20/7
43
2015.03.19.
A lízing hazai számvitele A lízingbevevő elszámolása „nyílt” végű pénzügyi lízing esetén Gazdasági események magyarázata 1. Az eszköz átvétele (nem áfá-s számla). Tartalmazza a le nem vonható áfá-t is 2. A fizetendő lízingdíj beérkező számlája (időszakonként) 2a. A lízingdíj tőkerészének átvezetése 2b. A fizetendő lízingdíj áfá-ja 2c. A fizetendő lízingdíj kamatrészének elszámolása 3. Lízingdíj pénzügyi rendezése (tőke, áfa és kamat) 4. A lízingdíj kamatából a tárgyévet terhelő, de csak a fordulónapot követően megfizetett összeg 5. A lízingelt eszköz terv szerinti értékcsökkenésének elszámolása 6. Futamidő végén a maradványérték számlája (a maradványérték benne volt a lízingdíjban) 6a. A fizetendő maradványérték elszámolása (átvezetése) 6b. Maradványérték áfá-ja számla alapján 7. A maradványérték pénzügyi rendezése (tőke, áfa)l 8. Az eszköz visszaadása a lízingbeadónak 8a. A visszaadott eszköz számla szerinti ára 8b.Terv szerinti écs. csökkentése, ha a visszavételi érték nagyobb, mint a könyv szerinti érték 8c. Terven felüli értékcsökkenés, ha a visszavételi érték kisebb, mint a könyv szerinti érték 8d. A bruttó érték és az értékcsökkenés összevezetése
20/8
A vállalkozás és a megbízás elhatárolása Megnevezés
Vállalkozás
Megbízás
Eredménykötelem
Gondossági kötelem
Korlátozott
Széles körű
Elszámolás
Kötött
Szüntetéssel járhat
Felmondás
Viszonylag egyszerű
Az ügyet nem veszélyeztetheti
Alvállalkozó (főszabály)
Vállalkozótól függ
Megbízótól függ
Kötelem jellege
A megbízó utasítási joga
44
