A tudás szerepe és a regionális fejlődés Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete, Széchenyi István Egyetem, Győr
Globális gazdaság ismérvei • • • • • • •
Klasszikus kapitalizmus helyett új kapitalizmus. Elektronikus pénzpiac központi szerepe. Multinacionális társaságok befolyása. Árutermelés kihelyezése az első és második világba. A nemzeti piacgazdaságok fokozódó integrációja. Kelet-közép-európai torta-kapitalizmus. Az információs gazdaság (tudás-gazdaság) előtérbe kerülése. • A lokális gazdaság és a kis és középvállalkozások előtérbe kerülése.
1
Globális társadalom ismérvei • • • • •
A nemzetállamok helyett kultúraközpontú nemzetek. A társadalmi egyenlőtlenség növekedése. Új típusú társadalmi „osztályok” körvonalazódnak. Megingott a jóléti állam, az állami funkciók átértékelése. Észak-Amerika és Európa társadalmainak részleges integrációja. • A második világ társadalmai között nincs kohézió. • A helyi/regionális társadalmak felfedezése. • A tudás és az információ radikális felértékelődése.
Európa reagálása a globális kihívásra • Bangemann jelentés (1994) • Paradigmaváltás, új korszakhatár. Információs társadalom, tudásipar megfogalmazása, új szellemi korszak, tíz új alapszolgáltatás, lokális és a globális szembeállítása és összekapcsolása (konfliktus mentes együttműködés)
• eEuropa, Új Gazdaság (1999) • Európai információs társadalom felépítése: 1. mindenkihez jussanak el az információk; 2. a digitális korszak technikája javítsa az életminőséget; 3. tudásgazdaság alkalmazásainak terjesztése (10 pontban foglalt feladatok)
• ESDP, Európai Területfejlesztés Perspektívái (2000) • Kohézió és szolidaritás, perifériák felzárkózása (elérhetőség), új típusú régiók (tudásrégiók) és azok fejlesztési stratégiái, a hálózati gondolkodás (városhálózatok), a lokális értékek (környezet) védelme
2
A regionális gazdasági növekedési modellek Neoklasszikus elmélet
Új növekedéselmélet
Beruházások Kiindulási peremfeltételek Humán erőforrások Technológia exogén tényező
Technológia endogén tényező (technológiai externáliák)
Regionális versenyképesség
Költségelőnyökre épülő verseny
(Magas egy főre jutó GDP vagy egy munkaórára jutó GDP)
„Új gazdaságföldrajz” Agglomerációs hatások Urbanizáció Szállítási költségek Méretgazdaságosság Ágazati specializáció
Egység munkaerő költség Állami inputok ára Cserearányok
Tudás-alapú tényezők Inputok (k+f infrastruktúra, k+f ráfordítások, humán tőke, kutatók száma) Outputok (humán tőke, kutatók száma, k+f infrastruktúra, spillover-hatások, szabadalmak, termék és folyamat innovációk)
Az európai regionális politika üzenetei Magyarország számára • Területfejlesztési törvény (1996) • Országos Területfejlesztési Koncepció (1998) • Regionális fejlesztési koncepciók és programok (1998-2001) • Nemzeti Fejlesztési Terv, Regionális Operatív Program (2003) • Regionális közigazgatási reform? (2010 ?)
3
Az egy főre jutó GDP régiónként (PPS), 2000
Forrás: Eurostat
A kelet-európai régiók fejlettsége
4
Egy főre jutó GDP az EU15 és a csatlakozó országok (CECC) átlagához viszonyítva, 2000
34 87
58 151
47 123
39 102
33 84
77 199
38 98
Forrás: KSH.
Egy főre jutó GDP PPS
17 270 - 17 270 10 690 - 13 120 8 500 - 9 000 7 330 - 8 500 38 = EU 15 =100% 98 = CECC=100%
Egy főre jutó GDP Magyarország megyéiben és régióiban 1994, 1998, 2000 (változatlan áron)
Regionális GDP 1000 Ft/fő 700 1994 1998 2000 Megyei GDP 1000 Ft/fő 700
Forrás: KSH alapján saját számítások.
1994 1998 2000
5
A magyar kistérségek fejlettsége
Jelmagyarázat térségtípusok Dinamikusan fejlődő Fejlődő Felzárkózó Revitalizálódó Stagnáló
Regionalizáció, mint kényszer? Nem, a jövő alakítója! • Európa-konform (az átmenet utáni) állam szerepköreinek, funkcióinak és intézményeinek újragondolása (decentralizáció!!!). • Új erőforrások bevonása a fejlesztésbe (tudás, lokális értékek, partneri együttműködés, méretgazdaságosság). • Európai Unió igénye az értelmezhető (összevethető), intézménnyel (politikai és menedzsment) rendelkező területi szintre (tervezés, programozás, támogatások fogadása, felhasználások ellenőrzése). • A területi önkormányzati szint rendezése, állam- és a közigazgatás megújítása.
6
Magyarország régiói 2002, főbb adatok Népesség: 2 829 ezer fő Terület: 6 919 km2
-ma
Ny
ug
at
-d ré uná gi nt ó úl
i
ak Ész
Népesség: 1 003 ezer fő Terület: 11 209 km2
Népesség: 1 121 ezer fő Terület: 11 236 km2 Közép-dunántúli régió
ma
zág
g i ré
Kö z ar épo ré rsz gi ó ági
Népesség: 1 373 ezer fő Terület: 18 339 km2
ió
Népesség: 1 559 ezer fő Terület: 17 729 km2
gy Népesség: 1 297 ezer fő Terület: 13 429 km2
gy
Dé
Népesség: 993 ezer fő Terület: 14 169 km2
rs aro
l-a
És
lfö
za
ldi
a k-
rég
lf
öl
di
ré
gi
ó
ió
Dél-dunántúli régió
A tudás regionális sajátosságai hazánkban • A főváros, mint tudás és információs központ. • A tudás regionális különbségei; a „fordított lejtő” (kelet-nyugat). • Egyenetlen a tudáshordozók regionális eloszlása, strukturális hiányok és többletek. • Erőtlenek a regionális szintű intézményi együttműködések, elsődlegesek az intézményi érdekek. • Gyenge regionális szintű partnerség: felsőoktatás és gazdaság, kutatás-fejlesztés és gazdaság. • Helyi/területi szereplők megosztottsága, eszközök hiánya. • Regionális politika és a felsőoktatás/tudománypolitika nem talált egymásra, nincs kommunikáció, két gyenge érdekérvényesítő. • NFT, ROP nem kapott határozott prioritást felsőoktatás/tudomány.
7
A két lejtő
Területi GDP és a kutatás-fejlesztés összehasonlítása régiónként, 2001 Régió
GDP regionális Kutató és fejlesztő megoszlása helyek megoszlása (%) (%) 2000 2001
Kutató és fejlesztő helyeken dolgozók megoszlása (%) 2001
Ráfordítás megoszlása (%) 2001
Tudomány doktora regionális megoszlás (%) 2001
KözépMagyarország
43,1
51,3
57,7
69,2
62,2
Közép-Dunántúl
11,1
6,8
5,4
6,0
4,5
Nyugat-Dunántúl
11,2
6,4
5,1
5,0
2,8
Dél-Dunántúl
7,3
8,3
7,1
3,6
7,1
ÉszakMagyarország
8,2
5,0
4,5
2,0
3,4
Észak-Alföld
9,6
10,7
9,1
6,8
10,0
Dél-Alföld
9,6
11,4
11,1
7,5
10,1
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
Magyarország Forrás: KSH
8
A tudományos kutatás néhány jellemzője régiók szerint (tudomány doktorai, kutatóhelyek és K+F alkalmazottak, illetve ráfordítások, 2001) 51,3 57,7
5,0 4,5 10,7 9,1
6,4 5,1
6,8 5,4
Részesedés % 58
11,4 11,1 8,3 7,1
Kutatóhelyekből K+F alkalmazottakból K+F ráfordítás 1000 Ft/fő
Forrás: KSH.
33 - 33 7- 8 6- 7 5- 6 2- 2
(1) (2) (1) (2) (1)
Tudomány doktora Fő 1 000 500 100
9
Az 1000 lakosra jutó felsőoktatási hallgatók száma a régiókban, 1990 és 2001 24,9 5,9
46,5
24,4 8,3
16,4 19,1
26,0 7,9
2,8 26,6 25,8 8,2
9,7 Hallgatók száma hallgató/1000 lakos 47 1990 2001
Forrás: KSH.
Teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók száma oktatói munkakörök szerint 1990 és 2001
10
Az MTA köztestületi tagjainak megoszlása tudományos fokozatok szerint az egyes területi bizottságok illetékességi területén 2002/2003-ban 365
MISKOLC Miskolci Akadémiai Bizottság VESZPRÉM Veszprémi Akadémiai Bizottság
BUDAPEST
817
DEBRECEN Debreceni Akadémiai Bizottság
6199 642
SZEGED Szegedi Akadémiai Bizottság PÉCS Pécsi Akadémiai Bizottság 523
Forrás: MTA.
846
Tudományos fokozatok fő 6 200 3 100 620
Tudományos doktor MTA doktora Kandidátus PhD Fokozattal rendelkezők 523 523 száma (fő)
A városhálózat tudásbázisának főbb tényezői • A gazdasági fejlettség mutatói (11 változó, 62%) Vállalkozások, szja, iparűzési adó, munkanélküliség, gazdasági szolgáltatások, lokális fogyasztás paraméterei • Iskolázottság és menedzsment mutatói (4 változó, 79%) Vezető foglalkozásúak, felsőfokú végzettségűek, szellemi foglalkozásúak, szolgáltatásokban foglalkoztatottak • Humán-erőforrás mutatói (7 változó, 62%) Vezető oktatók aránya az összes oktatóból, főiskolai-egyetemi karok száma, felsőfokú oktatási intézményekben tanulók száma 1000 lakosra vetítve, 10 000 lakosra jutó MTA köztestületi tagok száma • Innovációs intézményhálózat és potenciál mutatói (4 változó, 82%) Innovatív kezdeményezések, K+F cégek, intézményi ellátottság, bejegyzett domain szerverek száma • Társadalmi aktivitás mutatói (4 változó, 60%) Nonprofit szervezetek, adományozás, helyi nyilvánosság, EU népszavazás
11
Tudásalapú megújulás a magyar városhálózatban (A tudáscentrumok) 1. csoport: Szeged, Pécs, Debrecen Felsőoktatási és innovációs központok kedvező munkaerő-piaci és gazdasági paraméterek mellett 2. csoport: Miskolc, Nyíregyháza Felsőoktatási és innovációs központok kedvező munkaerő-piaci, de jóval kedvezőtlenebb gazdasági paraméterekkel 3. csoport: Győr, Székesfehérvár, Kecskemét Elsődlegesen innovációs központok megfelelő humán- és munkaerő-piaci paraméterekkel, különösen erős gazdasági potenciállal 4. csoport: Sopron, Szombathely, Veszprém, Békéscsaba, Kaposvár, Eger Magasan az átlag feletti felsőoktatási-humán, illetve társadalmi jellegű paraméterek, kedvező gazdasági és munkaerő-piaci, valamint iskolázottsági potenciállal 5. csoport: Szentendre, Szekszárd, Zalaegerszeg, Szolnok Kedvező munkaerő-piaci és társadalmi környezet mellett megjelenő átlag feletti humán- és innovációs adottságok 6. csoport: Gyöngyös, Keszthely, Gödöllő, Budaörs, Budakeszi Csak átlag közeli innovációs potenciál mellett megjelenő kiugró humánerőforrás állomány – döntően felsőoktatási orientáltság 7. csoport: 20 város (pl. Pápa, Hódmezővásárhely, Salgótarján, Tatabánya, Dunaújváros, Komárom, Mosonmagyaróvár stb.) Egységesen mérsékelten fejlett városok az átlagosnál minimálisan kedvezőbb humán és innovációs adottságokkal
Tudásalapú megújulás a magyar városhálózatban (A tudás félperifériái) 8. csoport: 23 város (pl. Tata, Visegrád, Hévíz, Gyula, Paks, Tiszaújváros, Balaton környéki üdülő települések stb.) Gazdasági, iskolázottsági és munkaerő-piaci szempontból kedvező adottságok, átlagos humán- és innovációs jellegű partnerekkel 9. csoport: 59 város (dunántúli kis- és középvárosok, dél-alföldi középvárosok) Átlagos gazdasági és társadalmi mutatók mellett kedvezőtlen innovációs lehetőségek, a megfelelő humán állomány hiánya 10. csoport: 59 város (kelet-magyarországi, dél-dunántúli városok) A kedvezőtlen innovációs, felsőoktatási és K+F jellegű adottságok mellé mérsékelten fejletlen gazdasági és társadalmi jellemzők párosulnak 11. csoport: 67 város (alföldi és észak-magyarországi városok) A hazai városhálózat leghátrányosabb helyzetű települései egységesen rossz fejlettségi mutatókkal, az innovációs potenciál teljes hiányával
12
Tudásalapú megújulás a városhálózatban, 2001
Forrás: saját szerkesztés
Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) operatív programjai •
Gazdasá Gazdasági versenyké versenyképessé pesség
•
Humá Humánerő nerőforrá forrás-fejleszté fejlesztés
•
AgrárAgrár- és vidékfejlesztés
•
Környezetvédelem és infrastruktúra
•
Regionális fejlesztés
13
HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (HEFOP)
-A munkanélküliség megelőzése és kezelése (29,8 mrd) - A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése
(8,16 mrd)
- A nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése (2,86 mrd) - Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben (7,74 mrd) - A társadalmi befogadás elősegítése a hátrányos helyzetű csoportokkal foglalkozók humánerőforrásfejlesztésével (4,24 mrd ) - A hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása (10,2 mrd) - Az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése a közoktatási rendszerben (20,4 mrd) - A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése (10,84 mrd) - A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése (6,78 mrd) - Munkahelyteremtéshez és a vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzések (17,0 mrd) - A felnőttképzés rendszerének fejlesztése (5,16 mrd) - Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése (25,2 mrd) - A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése (8,4 mrd) - Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban (22,67 mrd) - Egészségügyi információs-technológia fejlesztés az elmaradott régiókban (4,1 mrd)
Quo Vadis regionális és tudás? • Tudás gazdaság beépítése a regionális fejlesztési programokba (Regionális Innovációs Stratégia, ROP?) • Tudásrégiók programjainak összeállítása. • Az intézményi együttműködések ösztönzése (közös fejlesztési programok, együttes támogatás). • Intézményi rendszer regionális átgondolása (felsőoktatás, tudomány, K+F, innovációs hálózatok). • Felkészülni a következő Európai Uniós tervezési időszakra (2007-2013). • Határozottabb, de együttes érdekérvényesítés itthon és külföldön (tudománypolitika regionális dimenziói).
14
Köszönöm a figyelmet! Rechnitzer János MTA RKK NYUTI Győr, Liszt Ferenc u. 10.
[email protected]
15
