A TTK képzés és a munkaerőpiac néhány kapcsolata Mezősi Gábor SZTE
A kétciklusú képzés Menyire kell Bologna szabatosnak lenni? Előkészület B, M-re – külföldi tapasztalat – alig Hazai B (és M) szerkezet „egyedi” - modul rendszer hiánya - kimenet szabályozás elmaradása - munkaadók bevonásának hiánya minden szinten - intézményi/nemzetközi kooperáció – idehaza NEM támogatott a Joint Master Degree – miért? Munkaer -piaci elbeszélés – remény
Kell-e foglalkozni a munkapiac - képzés kapcsolattal? Esetleg - mennyi felelősséget vállalunk - mennyire foglalkoztat, hogy kiknek milyen tartalmú képzést nyújtunk
Igen - a hallgatók 35 (50) %-a tud M-re lépni - érték-konfliktus képzés és munkaadó között - információs és kommunikációs hiány
Nem - biztos szakmai alapon nyugszik a képzés - a munkaadók, és azok kívánalma jól definiált
Szereplők A triád: A - Képzést nyújtó intézmény B - Munkaadó (~vállalat) C – Hallgató Térbeli viszony
Érdekérvényesítés A
B
C
A munkaerőpiac és a B képzések kapcsolata a TTK-s álláspont Gondok a B-vel a képzés oldaláról
Gondok a B-vel a munkaadó oldaláról
-
-
-
-
Nincs tapasztalat a szerkezetre, gondok az adaptációval Bizonytalanság - „a la carte” B Bizonytalan MAB vezérlés (pl. gyakorlati – elméleti kimenetek, más-más scenáriók), merev, szűk keretben elgondolt szabályozás Információ és kommunikáció hiány – kimenet? A szakmai és munkaerő-piaci kompetencia féloldalas (az utóbbit alig tudja választani a hallgató) Nincs felhasználói kapcsolat
-
Átláthatatlan képzés Nincs piacelemzés Tudás ≠ piacképes tudás Nincs sok információ a képzés tartalmáról Rang szerinti intézményválasztás Munkaadói kompetenciák hiánya Elbeszélés (pl. szakképzési regiszter – nincs)
Munkaadók
Hallgatók
Oktatók
tanulásra való képesség
analizálásszintetizálás képessége
alapvető diszciplináris ismeretek
ismeretek gyakorlatban való alkalmazásának képessége analizálásszintetizálás képessége
tanulásra való képesség
analizálásszintetizálás képessége
ismeretek gyakorlatban való alkalmazásának képessége
tanulásra való képesség
A TTK képzések néhány sajátossága • •
• • •
Szakképzési igény - a természettudományok területén a felhasználói szféra kevésbé képez homogén egységet Egy fizikus, vagy vegyész végzettségű szakember leginkább kutatóként fog idehaza és külföldön elhelyezkedni, ami még külföldön is csak alakuló – de széles bázisú – szakmacsoport NSZI - Egy szakmán belül a szakma különböző szintjeit kellene megadni EU ekvivalenciákat kialakítani OKJ szakmák modernizációjához illeszteni
A munkaadók A munkaadó fogalma nehezebben értelmezhető, az átlagos – szaksemleges - kompetenciákon túl, nagyon szerteágazó a követelményrendszer
Vegyészmérnök
Értékelés
ismereteinek, készségeinek értékelése
Fontosság
nincs rá szükség 1 csapatmunkához való készség önálló munkavégzés nagy munkabírás precíz munkavégzés szervező készség idegennyelvtudás szakmai anyagok írása analítikus szemlélet új készségek elsajátítása számítógépes ismeret gyakorlati jártasság
nagyon fontos 5
fontos 3
3,6 3,8 3,2
4,6
3
4,2 3,8
3
3,8 3,8
2,6
3,8 3,8 3,6
4,2 4
2,8
2
3
4,6 4,2
4 1
4,5
3,8
elméleti alapok
egyáltalán nem elégedett
5
4
4,2 5
nagyon elégedett
Vegyészmérnök pályakezdők ismereteinek, készségeinek értékelése - MKIK GVI
A vállalatok és a felsőoktatás – néhány jellemző 1 • Nincs nagyon különbség főiskolai és egyetem preferenciájában • Inkább rövidebb távú előre tekintés van – viszonylag stabil a pályakezdő diplomások kilátása, pozitív a cégek kilátása • A vállalatok felének nincs kapcsolata a felsőoktatással • Kb. 5 % a felsőoktatás közvetlen részesedése az innovációs járulékból
fontos 3
nincs rá szükség 1 csapatmunkához való készség
nagyon fontos 5 4,05
önálló munkavégzés
4,52
3,75
4,5
nagy munkabírás
3,84
precíz munkavégzés
3,89
szervező készség
3,57
idegennyelvtudás
4,62 4,8
4,22
3,78
szakmai anyagok írása
3,46
analítikus szemlélet
4,52
4,14
3,65
Értékelés 4,08
Fontosság
új készségek elsajátítása
4,06
számítógépes ismeret
4,11
szakmai gyakorlati
3,03
1 egyáltalán nem elégedett
2
3
4,66
4,26 3,76
szakmai alapok
4,48
4
4,3
5 nagyon elégedett
Elégedettség a diplomás pályakezdők készségeivel ismereteivel és ezek fontossága - MKIK GVI
A vállalatok és a felsőoktatás – néhány jellemző 2 • Mérnöki, műszaki, informatikai szakma iránt stabil, vagy enyhe növekvő kereslet • Elsősorban: precíz munkavégzés, számítógépes ismeretek, nagy munkabírás, idegennyelv-tudás, csapatmunka Aztán: önálló munkavégzés, szakmai alapok ismerete, szakmai gyakorlat (???) • Erősödő verseny – kiszorítósdi A cégek kívánalmai még: - Átlátható képzés - Szakmai gyakorlat (1 év alatt csak szociális kompetencia) - Képzések világos szakmai és „piaci” kompetenciái
Miért érdekeltek a vállalatok a felsőfokú képzésben, ill. a kooperációban? -
Versenyképesség nagyobb Kreativitás, innováció növelése Tudástranszfer Tantárgy, tananyag befolyásolása Pozíciónövelés a kutatásban (együttműködés) Humán erőforrás fejlesztés
Mik a munkaadók kompetenciái? Legfontosabb elvárások (fontosság)
Legnagyobb erősségeik (osztályzat)
Legnagyobb gyengeségeik (osztályzat)
Pályakezdők, foglalkozás szerint Új készségek elsajátítása (4,27) Számítógépes ismeretek (4,27) Csapatmunka (3,91)
Gyakorlati jártasság (3,09) Önálló munkavégzés (3,36)
Villamosmérnök
Nagy munkabírás (4,78) Precíz munkavégzés (4,78) Új készségek elsajátítása (4,78) Csapatmunka (4,56) Számítógépes ismeretek (4,66) Önálló munkavégzés (4,56) Idegennyelv-tudás (4,52)
Számítógépes ismeretek (4,25)
Gyakorlati jártasság (2,88) Idegennyelv-tudás (3,13)
Gépészmérnök
Csapatmunka (5) Precíz munkavégzés (5) Nagy munkabírás (5) Új készségek elsajátítása (4,76) Önálló munkavégzés (5) Idegennyelv-tudás (4,5) Gyakorlati jártasság (4,5)
Vegyészmérnök
Precíz munkavégzés (5) Önálló munkavégzés (4,6) Számítógépes ismeretek (4,6) Idegennyelv-tudás (4,5)
Elméleti alapok (4) Számítógépes ismeretek (4) Analitikus szemlélet (3,8)
Szakmai anyagok írása (2,6) Gyakorlati jártasság (2,8) Önálló munkavégzés (3,2)
Informatikus, programozó
Csapatmunka (4,6) Precíz munkavégzés (4,6) Idegennyelv-tudás (4,6) Számítógépes ismeretek (4,6) Gyakorlati jártasság (4,6)
Csapatmunka (4) Számítógépes ismeretek (3,8) Új készségek elsajátítása (3,8)
Szakmai gyakorlat (3,2) Precíz munkavégzés (3,6) Idegennyelv-tudás (3,6)
A munkaerő-piaci helyzet TTK-s szemmel 1 • • •
•
a munkanélküliség 6-12 %, diplomás körben 2-4 %, TTK-ra még nincs adat a gond nem a diplomások számával van, foglalkozatási szempontból, hanem az alacsony iskolázottságú munkaerő foglalkoztatásával (Kertesi - Varga 2005) Polónyi (2002) szerint az ország gazdasági fejlettségéhez mérten nagy a számosságuk és főként rossz a képzés szerkezete (főiskolai tanárképzés szerinte a leginkább túldimenzionált) Meghirdetett álláshelyek 2-3 %-a diplomás (a tanár keresett, nem mind a szakpártól függ)
A munkaerő-piaci helyzet TTK-s szemmel 2 -
Cégek kilátása többnyire pozitív Foglalkoztatottak száma stabil, vagy kissé növekvő A kezdőkre is hasonló képet becsülnek A 200-250 főnél többet foglalkoztatottak a kedvező kör Ism: mérnök, műszaki, informatika a preferált szakma Diplomás ügyintéző és asszisztens
4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005* diplomások összesen egyetemi végzettségűek * 2005. jan.-aug. átlaga
Forrás: ÁFSZ
főiskolai végzettségűek
A beruház ás hány főv el növ eli a diplom ás pály ak ez dők léts z ám át?
Foglalkoztatottak és diplomás foglalkoztatottak felvétele a beruházás hatására 25 20 trendvonal
15 10 5 0 0
50
100
150
200
250
A beruházás hány fővel növeli a foglalkoztatottak lészámát?
In: Galasi – Varga 2005
300
350
nő
22,7
gépészmérnök
77,3
0,0
csökken
13,1
villamosmérnök, informatikus
86,9
0,0 13,9
logisztikus
87,3
1,3 7,2
pénzügyes, kontroller
91,6
1,2 4,9
elemző közgazdász
93,8
1,2 4,9
marketinges
92,6
2,5 0
nem változik
20
40
60
80
100
Diplomás pályakezdők iránti kereslet a következő 4-5 évben – MKIK GVI
%
Intézmények kutatói munkájának támogatása
30
Prezentációk, előadások
23
Diákok kutatói munkájának támogatása
23
Részvétel kutatások elvégzésében
14
Ösztöndíjak támogatása
13
Cég alkalmazottja tanít egy intézményen
12
Részvétel tananyag kidolgozásában
6
Részvétel vizsgáztatásban, vizsgaanyag kidolgozásában
4
Tanulmányi versenyek
4
Tanácsadás, gyakorlati tapasztalatok megosztása
2 0
5
10 15 20 25 30 megnevezések száma
35
Az egyetemekkel, főiskolákkal fenntartott kapcsolatok formái – Selmeczy 2005
Ami kimaradt… Eszközök átadása Innovációs járulék Szakképzési támogatás (fund raising, szakmai gyakorlat) Beruházások Vállalati igényeknek megfelelő továbbképzés
Előfordult, hogy a befizetendő innovációs járulékot a cég kutatásra, fejlesztésre fordította? 100
5,4
90 80
21,6
Igen, főiskolát vagy egyetemet is bíztak már meg
70 Igen, de főiskolát vagy egyetemet még nem bíztak meg
60 50 40 30
73
Nem
20 10 0
Az innovációs járulék felhasználása (Selmeczy 2005)
Az információ juttatáshoz Tájékoztatás - Hallgató - Munkaadó - Tanár/szülő
A kooperációhoz Közös B és M képzések Országos, regionális és helyi együttműködés Kutatási eredmények vállalati visszacsatolása Képesítések a munkaerőpiac szempontjából Intézményi stratégia újragondolása Üzleti és intézményi eredményesség összehangolása
