b e t a r t á s a a k á r 30—100%-kal n a g y o b b , v a g y é r t é k e s e b b fakészletet is e r e d m é n y e z h e t . Az a l k a l m a z a n d ó t e r m e s z t é s i technológiát, m ű v e l e t s o r t t ö b b n y i r e a helyi, k o n k r é t a d o t t s á g o k n a k megfelelően, azokhoz illeszkedően kell össze állítani. A n y a r a k viszonylag rövid termesztési i d ő t a r t a m a l e h e t ő v é teszi, hogy a termesztési technológia meghatározásánál a rendszerszemlélet érvényesül jön. Ez azt jelenti, h o g y a m ű v e l e t s o r o k a t a teljes t e r m e s z t é s i kör, t e r m e s z tési i d ő t a r t a m k ö v e t e l m é n y e i t szem előtt t a r t v a kell e g y m á s r a építeni. A lé n y e g e az, h o g y az i d ő b e n előbb esedékes m u n k a f o l y a m a t olyan m é r t é k b e n f i g y e l e m b e veszi a r e á k ö v e t k e z ő későbbit, hogy ez u t ó b b i n a k a racionális v é g r e h a j t á s á h o z m e g t e r e m t i az optimális előfeltételeket. E g y e t l e n példa e r r e : i s m e r v e a t e r m ő h e l y által m e g a d o t t lehetőségeket, f i g y e l e m b e v é v e az eset legesen előre k i t ű z ö t t t e r m e s z t é s i célt, ezek a l a p j á n k ö r v o n a l a z v a az elérhető, e l é r e n d ő v é g h a s z n á l a t i á l l o m á n y á l l a p o t o t , előre m e g t e r v e z h e t j ü k az optimális ültetési hálózatot, a későbbi növőtérszabályozási m ű v e l e t e k e t , d e a t e r m e s z tési i d ő t a r t a m o t , azaz az optimális v á g á s é r e t t s é g i k o r t is. T e r m é s z e t e s e n az e l m o n d o t t a k n e m t é r h e t t e k ki az előadás c í m é b e n jelzett t á r g y k ö r m i n d e n r é s z l e t k é r d é s é r e . A célom elsősorban g o n d o l a t é b r e s z t é s , v a l a m i n t a n y á r f a t e r m e s z t é s e r e d m é n y e s s é g é h e z , biztonságához l e g f o n t o s a b b n a k ítélt n é h á n y t e r m e s z t é s t e c h n o l ó g i a i k é r d é s reflektorfénybe állítása, az a d ó d ó g o n d o k k ö z ö t t i eligazodás elősegítése volt. Ehhez k í v á n o m a megfelelő és szi l á r d n y á r f a t e r m e s z t é s i szemlélet k i a l a k u l á s á t és a sikeres t e r m e s z t ő i m u n kásságot.
DR. NAGY ISTVÁN
A T I S Z A - T Ó SZEREP E A T Á J K Ö R Z E T ERDŐGAZDÁLKODÁSÁBA N A Tisza-tó jelenlegi s z e r e p é n e k b e m u t a t á s a előtt n é h á n y m o n d a t o t k í v á n o k e l m o n d a n i e térségről és a b e r u h á z á s m e g v a l ó s í t á s á n a k e l ő z m é n y e i r ő l : A Tisza folyó, m e l y e n a kiskörei víztározó — jelenlegi n e v é n Tisza-tó — k i a l a k í t á s r a k e r ü l t , E u r ó p a hossz szerinti r a n g l i s t á j á n a 13. helyet foglalja el. A Tisza v i d é k é n él M a g y a r o r s z á g l a k o s s á g á n a k n e g y v e n százaléka, ezen a t á j o n lelhető föl n e m z e t i v a g y o n u n k n e g y v e n k é t százaléka. Az ország összes víz i g é n y é n e k j ó fele, s az i p a r i vízigénynek m i n t e g y n e g y v e n n é g y százaléka a Tisza v ö l g y é b e n jelentkezik. Itt v a n az ország m ű v e l t t e r ü l e t é n e k e g y h a r m a da, és az ipari t e r m e l é s h a r m i n c százaléka származik e r r ő l a v i d é k r ő l . Á m e r r e a t e r ü l e t r e M a g y a r o r s z á g összes felszíni vízkészletének c s u p á n h ú s z száza léka j u t , és e n n e k j a v a r é s z e is egyetlen folyóban, a Tiszában összpontosul, m e l y n e k vízkészlete 9 5 % - b a n külföldi e r e d e t ű . A Tisza v í z h o z a m á n a k éven belüli eloszlása szélsőséges, á l t a l á b a n a tavaszi h ó n a p o k r a e s n e k az árvizek és a n y á r i a k r a a kisvizek. K i v á l t aszályos esz t e n d ő k b e n érződött, h o g y a t i s z a v i d é k e n kevés a csapadék a r e n d s z e r e s és n a g y a r á n y ú szántóföldi n ö v é n y t e r m e s z t é s h e z . 1863-ban E u r ó p a - s z e r t e k ü l ö n legesen n a g y aszály pusztított. N e m véletlen, h o g y épp ebből az évből szár m a z i k az első j a v a s l a t : építsenek d u z z a s z t ó g á t a t Tiszalöknél, s öntözőcsator n á k k a l vezessék el a folyó vizét a száraz földekre. Ez a j a v a s l a t a z o n b a n csak kilenc évtized m ú l v a , 1954-ben valósult m e g . Az 1960-as é v e k r e m e g n ö v e k e -
dett az öntözési vízszükséglet, tervezett öntözésfejlesztések, a Románia által előrejelzett vízelvételezések indokolttá tették a Tisza II. Vízlépcső megépíté sét. Tartalékolni kellett a bővizű időszak hozamát, s azt j u t a t n i el a nyári kisvizek idején az öntözőcsatornákba. Vagyis duzzasztóműveket és víztározókat kellett építeni. A Gazdasági Bizottság az I. kiépítési ü t e m beruházási programját 1965-ben. a II. kiépítési ütemet pedig 1973-ban hagyta jóvá. A négy ü t e m r e tervezett beruházás III. ütemének az előkészítésére, mint n a g y b e r u h á z á s r a m á r nem került sor. A kiskörei vízlépcső I. és II. ü t e m beruházása, mely a vízszolgál tatás, energiatermelés, hajózás, vízkárelhárítás célját szolgálja, a vízlépcső, bög e és tározó, valamint a főcsatornák megvalósítását tartalmazza 4998 millió Ft-ért valósult meg a tervezett összegen belül. Megépült a vízlépcső, a böge és tározón kívül a jászsági főcsatorna 21 km hosszban, a nagykunsági főcsa torna N — 1 . ág 58 km, N—2. ága 35 km hosszban. Ezek u t á n vegyük sorra a Tisza-tó szerepét: Árvíz-
és belvízvédelmi
biztonság
fokozása
A n a g y b e r u h á z á s keretében megépült tározótöltésekkel a mögöttes területek árvízvédelmi védbiztonsága a távlati igényeknek megfelelő m é r t é k b e n meg nőtt. A vízlépcső üzemével szemben követelmény az árvizek zavartalan át vezetése. A duzzasztómű árvíz idején nyitva van, így az gyakorlatilag késlel tetés nélkül levonul. A vízlépcsőnek az árvizek kialakításában nincs szerepe. Különleges esetekben, a m i k o r az á r h u l l á m tetőzése a nyárigát magasságával megegyező magasságban v á r h a t ó , a duzzasztás elkezdésével egyes nyárigátak veszélyeztetettségén egy-két napig csökkenteni lehet. A Tisza-tó m e n t é n épült szivárgó és a jászsági és a nagykunsági főcsator nák m e n t é n épült övcsatornák, valamint az ezekre települt 34,6 m /sec. k a p a citású belvízátemelő szivattyútelepek a terület felszíni vízelvezető kapacitását jelentősen megnövelték. A tiszai árvizek idején az árvízvédelmi töltések m e n tén jelentős volt a fakadóvízzel elöntött terület, de a Tisza-tó menti bögevédelmi rendszer kiépítésével a korábbinál jóval kedvezőbb a helyzet és fakadó vizek csak a töltés és a szivárgó közötti sávban fordulnak elő. 3
öntöző-
és iparivíz
kellő mennyiségű
és szintű
szolgáltatása
A Tisza-tó elsődleges feladata, hogy a tározóból kielégítse a növekvő m e zőgazdasági és ipari vízigényeket, hogy az öntözéshez, a halastavak és az ipa ri üzemek vízellátásához folyamatosan biztosítva legyen a vízutánpótlás. A kiskörei vízlépcső és öntözőrendszerei főműveinek kiépítése ü t e m e k r e volt bontva, és a duzzasztási szint emelése is. A különböző ü t e m ű tározói vízszin tekhez meghatározott hasznos tározótérfogatok tartoznak, melyek az alábbiak:
Ütem I. II. III/l. III. IV.
Időtartam 1973—1978. 1978—1984. 1984—napjainkig ? távlati
Duzz, vízsz. (cm) Kisköre 550 700 725 850 920
Haszn. tár. térf. millió m 3
13 96 124 300 400
A tározó vizét a jászsági és n a g y k u n s á g i főcsatornák és a tározóra közvet len telepített szivornyák, v a l a m i n t a fürtcsatornák szállítják az öntözéses gaz daságokhoz, halastavakhoz. A kiskörei vízlépcső öntözőrendszereinek távlati kapacitása a teljes h a t á s t e r ü l e t 41%-ának, 240 000 h e k t á r n a k a vízellátását teszi majd lehetővé. Jelenleg 120 000 h e k t á r vízellátásának biztonságát szol gálja. 1988-ig az öntözés 1978-ban érte el a m a x i m u m á t , 96 000 h e k t á r t . A z öntözési vízigények n e m e m e l k e d t e k úgy, ahogy számoltak vele a tervezők. E l m a r a d t a k az öntözési beruházások — ahogy számos, tervezett fejlesztés sem valósult meg országosan, a népgazdaság ismerős gondjainak növekedésével. Ilyen feltételek mellett is, 1980-ig mintegy 10 200 h e k t á r o n épültek meg az esőztető öntözőrendszerek, amelyek a nyomásközponttól a földbe fektetett csőhálózaton át kapják a vizet. Az 1980-as évek elején bekövetkezett, csapadék hiányos időszak, valamint a különösen aszályos 1983-as esztendő új lendületet adott az öntözés fejlesztéséhez. A magyar—osztrák öntözésfejlesztési kooperáció keretén belül az 1984—85ös é v e k b e n kezdődött az ún. B a u e r - p r o g r a m . 1985—86-ban e p r o g r a m k e r e t é b e n az üzemek által megvásárolt öntözőberendezésekkel mintegy 13 800 h a on vált lehetővé működési t e r ü l e t ü n k ö n a korszerű, esőztető öntözés. 1986b a n kísérleti jelleggel két gazdaság a K I T E támogatásával lineár esőztető ö n tözőberendezést helyezett üzembe. A kedvező tapasztalatok alapján h i r d e t t e m e g h á r o m é v e s öntözésfejlesztési p r o g r a m j á t az 1987—89-es évekre. A h á r o m é v r e tervezett K I T E - p r o g r a m b a n a KÖTI—KÖVIZIG területén 30 mező gazdasági üzem vesz részt, 78 d b gép beállításával, 21 804 ha területen, mely n a p j a i n k r a megvalósult. Ezen berendezésekkel a legkorszerűbb öntözési tech nológia honosodott meg t e r ü l e t ü n k ö n . Az eddigi e r e d m é n y e k igazolják a v á rakozásokat. Például kukoricából a 11 t/ha-os termés elérése g a r a n t á l h a t ó . A Tisza-tóból vízhasznosításra 1988-ig kitermelésre került 1 milliárd 992 millió m víz, ez éves á t l a g b a n 124 millió m -t jelent. 1975-ben volt 96,4 mil lió m - r e l a minimális és 1988-ban, 216,5 millió m - r e l a maximális kitermelés. A fentiekből a Körösbe leadott vízigények kielégítésére és vízminőség j a v í t á s á r a 1988-ig 608,6 millió m - t , így éves étlagban 46,8 millió m - t h a s z n á l t u n k fel. A Körös-völgybe 31 m /sec kapacitással t u d u n k vizet leadni, így a K ö r ö s völgy v í z h i á n y á t pótolni. 3
!i
3
3
3
3
3
A fentiek a Tisza-tó nélkül nem lettek volna megvalósíthatók, de Leninváros nagyipari üzemeinek a m á s o d p e r c e n k é n t 50 m - t meghaladó vízigényének kielégítése sem, hiszen ez az igény nagyobb a Tisza minimális vízhozamánál. 3
A duzzasztás
révén
állandó
hajóút
biztosítása
Kiskörétől
Tiszalökig
Kisköre—Tiszalök között, 120 km folyószakaszon, a hajózás lehetősége a duzzasztás k ö v e t k e z m é n y e k é n t a vízjárástól független. Többletként m u t a t k o zik a n n a k lehetősége esetenként, hogy az alvízi gázlókon a tározóból h u l l á m szerűen lebocsátott vízzel a hajók á t j u t h a t n a k . A hajózsilip kihasználtsága messze a lehetőség és a tervezett alatt van. Fölös víz hasznosítása mellett
villamos
energia
termelésére
a rendelkezésre
álló esés
A kiskörei vízi e r ő m ű 1988-ig 1 milliárd 34 millió kWó villamos ene-giát termelt, mely éves átlagban 73 millió kWó. Ebből a csúcsenergia 295 millió kWó, ami közel 30%-a az éves termelésnek (28,28°/»)- Az elektromos e n e r g i a termelés évi 2,7—3,9 millió dollár é r t é k ű i m p o r t o l a j - m e g t a k a r í t á s t jelent. Kis-
körén az automatizáltság következtében a fajlagos létszám 1 MW teljesít m é n y r e 1,5—1,7 fő, a szénerőműben átlagos 2,5—3,3 fővel szemben. Önkölt sége 41—44 fillér/kWó. Az e r ő m ű beruházási ráfordítását meghaladó elekt romos energiát termelt. Járulékos
hasznosulások
Vízminőség A Tisza vizének minőségét — a vízlépcső alatti szakaszon — a tározott víz zel felhígítva, oxigéntelítettségét felső átbuktatással, t u r b i n a ü z e m m e l fokozva — javítani lehet, ami kedvezően befolyásolja Szolnok város nyersvízellátását is. A vízlépcső rugalmas üzemével az utóbbi években bekövetkezett haváriajellegű szennyezések elhárítását biztosítani lehetett, és így n e m kellett Szol nok városban vízkorlátozást elrendelni. Üdülés,
vízi
sport,
horgászat,
vadászat
A tározó vizének minősége és a nyáron viszonylag állandó szint körül t a r tott magassága lehetővé tette az üdülés, szabad vízi strandolás, széllovaglás, vitorlázás, vízisízés stb. fellendítését. A dinamikus fejlődésre néhány a d a t : a Tisza-tó menti üdülővendég-létszám az 1984-es 11 708 főről 1988-ra 40 911 főre növekedett, ez három és félszeres növekedés. Ezen időszakban a vendég éjszakák növekedése közel ötszörös. A tőkés országokból érkezett vendégek az 1985-ös 2541-ről 1988-ra 9641 főre növekedett, ez több mint három és fél szeres növekedés. Az idegenforgalmi beruházások felgyorsultak 1983—86 között 110 millió, de 1987-ben m á r 131 millió és 1988-ban 148 milliót tett ki. Isme reteink szerint ez az ü t e m tovább növekszik. A halászat-horgászatnak is javultak a feltételei, amint az alábbiak igazol n a k : az 1975-ös össz kifogott (halász + horgász) halmennyiség 87 700 kg, 1982r e elérte a 318 000 kg-ot és 1988-ban is 228 000 k g volt. A számított horgász látogatottság az 1980-as 4721 főről 1987-re 11 481 főre növekedett, ugyanezen időszakban például a külföldieknek eladott felnőtt heti horgászjegy 7 db-ról 1080-ra növekedett. Igaz, hogy a vadászati lehetőségek és módok módosultak, de jelentőségükből nem veszítettek, sőt nagymérvű a fejlődés a vízivad-vadá szat területén. Egyéb
hasznosulások
A kiskörei létesítmények megvalósulása lehetővé tette, hogy e térségben új m u n k a h e l y e k e t létesítsünk, bekapcsolt az ország idegenforgalmába olyan t e rületeket, amelyek korábban ilyen célból nem hasznosultak. Lényegesen m e g növekedett a m a g á n - és állami tulajdonban levő földek értéke, amit az in gatlaneladásoknál tapasztalt árak is bizonyítanak. A nagykunsági főcsatorna megépítésével Magyarország legnagyobb árvízvédelmi öblözetét osztottuk ket té, a nagykunsági főcsatorna mint lokalizációs védvonal szerepel egy esetleges árvízi katasztrófa esetén. A beruházás elősegítette a térség kommunális víz ellátásának fejlődését, a régészeti feltárások megvalósítását, képzőművészeti alkotások elkészítésére inspirált. Mindezek növelték a terület lakosságmegtar tó erejét, sőt helyenként növelték, illetve új letelepedések feltételei teremtőd tek meg az üdülőkörzetben. Végül engedjék meg, hogy szóljak a létesítmény °rdőgazdálkodásra g y a korolt hatásáról. A tározó építése során 3174 ha erdőt véghasználtak, ennyi
k e r ü l t m ű v e l é s alóli k i v o n á s r a . Az eredeti elképzelések a l a p j á n a k i t e r m e l t e r d ő k h e l y e t t t e r v e z t e k a tározó és a főcsatorna k ö r n y é k é n erdőtelepítéseket, a következő c s o p o r t o s í t á s b a n : 1. Erdősítés a vízügyi kezelésben levő t e r ü l e t e k e n (azaz töltés é s szi v á r g ó között) 170 h a 2. Szivárgón kívüli t e r ü l e t e k e r d ő t e l e p í t é s e a főcsatornák m e n t é n (ke zelők ez esetben a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, e r d ő g a z daság) 870 h a 3. Tisza II. zöldövezeti fásítás 880 h a A t e r v e z e t t erdősítések, k ü l ö n b ö z ő okok folytán, csak r é s z b e n valósultak meg. A szivárgón kívüli t e r ü l e t e k e n , 50 m szélességben, 250 h a - o n t ö r t é n t erdőtelepítés 85%-ban kocsányos tölgy, 15%-ban egyéb fafajjal. Az erdőállo mányok egyöntetű, reményteljes képet mutatnak. A tervtől való elmaradásnak az az oka, h o g y a t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k n e m k a p t á k m e g az e n g e d é l y t a föld h i v a t a l t ó l a szántó m ű v e l é s i á g ú t e r ü l e t e k e r d ő m ű v e l é s b e való v o n á s á r a . A zöldövezeti fásítások 485 h a - o n részben tanácsi, részben termelőszövetkezeti és vízügyi kivitelezésben készültek el megfelelő e r e d m é n n y e l . A vízügyi kezelésben levő t e r ü l e t e k e n a tározótöltés és szivárgó közötti fá sítás 100%-ban megvalósult. I g a z g a t ó s á g u n k t e r ü l e t e n összesen 148 h a e r d ő sítés t ö r t é n t . A bal p a r t i fásításokkal kedvezőek a t a p a s z t a l a t o k : az 1977-ben m e g k e z d e t t , 30—40 m széles s á v b a n telepített, 9 0 % - b a n kocsányos tölgy- és 10°/ob a n m é z g á s é g e r - á l l o m á n y o k erőteljes n ö v e k e d é s t m u t a t n a k . I t t s z e r e t n é m fel hívni a figyelmet a m é z g á s é g e r - á l l o m á n y o k r a , m i n t az alföldi h u l l á m t e r e k egyik fájára, a m i t elfelejtettek, pedig t ö b b becsületet é r d e m e l n e . A fenti t e r ü l e t e k szivárgócsatorna felőli oldalán telepített éger kiválóan fejlődik, 10 évesen 10—15 cm á t m é r ő t ér el. Az is figyelemre m é l t ó , hogy az egyes fák által széjjelszórt m a g r é v é n n a g y o n szép újulat figyelhető m e g . J o b b p a r t o n a később kezdődött fásítás, v a l m i n t a k e d v e z ő t l e n e b b talajviszonyok r é v é n az erdősítések m i n ő s é g e g y e n g é b b . A Tisza-tó k ö r n y é k é n e k e r d ő e g y e n l e g é b e n az erdősítési p r o g r a m kidolgo zásánál n e m s z á m o l t a k a t á r o z ó szigetein k i a l a k u l ó — k i a l a k u l t á l l o m á n y o k zöldtömegével. A jelenlegi duzzasztási szint mellett k b . 1000—1200 h a a szi getek f a á l l o m á n n y a l b o r í t o t t t e r ü l e t e . N a g y részük az építés s o r á n k i t e r m e l t á l l o m á n y o k sarjadásából, kisebb részük pedig m a g r ó l újult fel. A fafajössze tétel széles skálát m u t a t : n e m e s n y á r - , h a z a i n y á r - , fűz-, tölgy-, kőris-, a k á c - , j u h a r á l l o m á n y o k lelhetők fel a t e r ü l e t e n . A 15—20 éves sarj á l l o m á n y o k m á r m o s t is n a g y fatömeggel (100—130 m / h a ) r e n d e l k e z n e k . A jelenlegi fahiányos i d ő s z a k b a n indokolt ezen jelentős t e r ü l e t ű faállományok hasznosítása, ezért az i g a z g a t ó s á g u n k a H o r t o b á g y i Nemzeti P a r k igazgatóságával közösen, m e g kezdte a fenti á l l o m á n y o k kezelési ú t m u t a t ó j á n a k k i a l a k í t á s á t . A f a á l l o m á n y o k jövendőbeli sorsát jelentősen befolyásolja a tározó duzzasztási szintjével kapcsolatos döntés. Így a végleges döntés a f a á l l o m á n y o k sorsáról csak a k i s körei tározó ú j a b b , f o l y a m a t b a n levő h a t á s v i z s g á l a t á n a k elkészítése u t á n t ö r ténhet. 8
A f a á l l o m á n y o k minőségi, m e n n y i s é g i felmérése é r d e k é b e n az igazgatósá g u n k jelenleg is végez a szigeteken n e v e l ő v á g á s o k a t . A fentiek a l a p j á n meg>á l l a p í t h a t ó , hogy jelenleg a k i t e r m e l t , illetve erdősített, felújult e r d ő t e r ü l e t e k közel egyenlő é r t é k e t m u t a t n a k . A z o n b a n a Tisza-tó i d e g e n f o r g a l m a az u t ó b bi é v b e n j e l e n t ő s e n e m e l k e d e t t , és v á r h a t ó a n t o v á b b növekszik, a m i jelentős
t e r h e t jelent a tározó növényvilágára, ezen belül is az erdőkre. Ezért a t á r o zó m e n t i erdőállományok elsődleges célja és jellege m e g fog változni. Az üdülési, jóléti cél kerül előtérbe, a m i e g y ü t t jár az állományok parkszerű k i alakításával. Ilyen szempontból szerencsés volt a k o r á b b i fafajválasztás, h i szen a kocsányos tölgy a magas vágásérettsége, tűrőképessége révén, alkalmas az ilyen célú hasznosításra. A megnövekedett — megnövekvő idegenforgalom további erdősítések ki alakítását sürgeti a Tisza-tó körzetében.
BAGAMÉRY GÁSPÁR
NYÁRFATERMESZTÉSI BEMUTAT Ó A térségben meglévő nyárállományok túlnyomó része óriásnyár. A telepítés időpontjában a szakma ezt a fajtát ítélte a legjobbnak. A tényleges fatermés az Abádszalók 17 B erdőrészletben 15 éves korban 250 m /ha. Az állományban látható olasznyárak példáján lehetett volna nagyobb is. Mutatja ez, hogy az állományt lé tesítő erdész felelőssége a termőhelyre legmegfelelőbb fajta kiválasztása, a legcél szerűbb hálózat megválasztása. A ma választható 20—30 nyár fajta közül minden kinek magának kell megkeresnie a termőhelyén legjobban növő fajtasort. Régi kérdés, hogy melyik hálózat a legmegfelelőbb. Jó volna többet kapni a mai hi vatalos kutatói, nemesítő gárdától, hogy egy-egy fajta az olasz-, vagy az óriás nyár termőhelyén termeszthető. A termőhely megadásán túl közölni kellene a fatermőképesség szempontjából optimális hálózatot is. Az évek óta végzett fajta kísérletek megfigyelése során arra a tapasztalatra kellett jutni, hogy vannak faj ták, amelyek 10 m alatti növőteret kívánnak, pl. 'S—307', 'S—611', 'H—328', más fajták azonban csak tághálózatban nevelhetők, pl. 'S—299—3\ 'S—298—8'. A szakma egyrésze ragaszkodik a nagy tőszámú 10 m alatti hálózatú erdősítések hez. Ennek oka, hogy az erdősítés a jogszabályban rögzített határidőn belül be fejezhető, záródik, hamar erdőképet mutat. Az állomány további életére ez azon ban komoly veszélyeket rejt magában. Ugyanis az 1200—1600 közötti tőszámelső bontására a 4-ik, 6-ik év között sort kellene keríteni. Ekkor a fák még csak rost fát tudnak adni, ennek kitermelése, összegyűjtése önmagában gazdaságtalan. így a felügyelet is elfogadja, hogy az első bontás akkor legyen az állományban, ami kor már papírfát ad. Ez az állomány életében azt jelenti, hogy a fák beszorulnak, növekedési erejük csökken és a visszahagyandó törzsek nem tudnak kellően meg erősödni, állékonnyá válni. Az így, későn bontott állományokban azután a szél az úr. Kedvére töri, zúzza azokat. Mindezekre a kérdésekre a nemesítőknek és ter mesztőknek közösen, együtt dolgozva kell a helyes választ minél előbb megadni. Felújítási módszerek tekintetében alá kell húznom az Alföldön szolgáló erdészek azon tapasztalatát, hogy nyárast csak talajműveléssel lehet létesíteni. A talajmű veléshez igazodó módszereket kell találni és alkalmazni. A feladat tehát az, hogy az ápolást akadályozó tuskót el kell távolítani és a gépi mozgás, talaj ápolás fel tételeit meg kell teremteni. Javasolható utak: tuskókorhasztás, -kiemelés, -forgá csolás. Az állomány erős nyitása, a visszamaradt tuskók laskagombával való beoltása révén a tuskók 3—5 év alatt megbomlanak annyira, hogy az ápoló és talajművelő szerszámokat már nem teszik tönkre, ekkor kerül sor az állomány teljes k'termelésére, a vágástér letakarítására, a gombával beoltott sávok talajelőkészítésére, majd gödörfúrós ültetés következik és az állomány ápolása tárcsával és szárzúzó val. E módszer tuskózási költsége 28 Ft tuskó, 200 tuskó esetén ez 5300 Ft-os költség, 400 tuskó esetén 11 200 Ft. Így lényegesen drágább a sávos talajelőkészí tés és a további gépi ápolás. A tuskó teljes kiemelése a talajból történhet FIAT-ALIS-sal vagy hagyományos tuskózó gépekkel. A kiemelt tuskót, tuskóhurkákba kell tolni, vagy rakodógéppel leszállítani a területről. Ezután kerül sor a talaj szántására, majd ültetésre és az állo;,
2
2
