A MEGVÁLTOZOTT PEDAGÓGUS SZEREP
A TÉMA AKTUALITÁSA • sok a bizonytalan – frusztrált pedagógus • megváltozott szerep és tekintélyforrás időszak XIX.sz. – XX.sz.
eleje
az 1950-es évekig napjainkban
tanárszerep
tekintélyforrás
lámpás
különleges képességek
tudáselosztó tanulásszervező
a tudás kizárólagos birtoklása a korszerű pedagógiai kompetenciák
A PEDAGÓGUS SZEREPÉNEK FONTOSSÁGA NAPJAINKBAN (2002) nagyon jelentős 11,66% kevésbé jelentős 41,68%
jelentős 46,66%
A HAGYOMÁNYOS PEDAGÓGUSI SZEREPEK
n
a tudós tanári, a tanítói
n
a hivatalnok v. bürokrata
n
a nevelő szerep
A MAI MAGYAR ISKOLA MEGOLDANDÓ PROBLÉMÁI (ORSZÁGOS, HELYI ÉS AZ EGYÉN SZINTJÉN IS)
§ § § § § §
szelektív iskolarendszer – homogén csoportokra törekvés tananyag központúság – tanárközpontúság tanulásszervezés helyett tanítás tantárgyközpontúság – elméletközpontúság alacsony fokú hatékonyság krétapedagógia – szűkös módszertani készlet
A SZEMÉLYKÖZPONTÚ PEDAGÓGIAI GYAKORLAT JELLEMZŐI (KLEIN S. – FARKAS K.) n
A pedagógus olyan tanulási környezetet teremt, amelyben sok izgalmas, értelmes probléma van.
n
A tanulás tapasztalásra épül.
n
A tanár csak egy – és nem egyetlen – erőforrás.
n
A pedagógus facilitátor, aki bízik a tanulókban.
n
A személyközpontú tanár nem rohan, nem hajtja a gyerekeket.
A SIKERESSÉG (A PED. MESTERSÉG) TARTALMI ELEMEI - PSZICHOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS – (SALLAI ÉVA NYOMÁN)
n n n n n n
teoretikus háttér bizalom teli légkör megteremtésének képessége szaktudományi szempontú tudás szerepviselkedési biztonság együttműködés igénye és képessége a pedagógiai szituációk, jelenségek elemzési készsége, a kompetencia-határok biztos felismerése
A SIKERESSÉG (A PED. MESTERSÉG) TARTALMI ELEMEI - PSZICHOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS – (SALLAI ÉVA NYOMÁN)
§ mentális egészség: § § § § § § §
önismeret, kedvező énkép önkontroll saját élmények pszichés feldolgozása élvezés, örömképesség szociális attitűdök: önzetlenség, empátia, megbocsátani tudás produktivitás autonómia integráltság: kiszámíthatóság, egységes életszemlélet, egyensúlyi állapot
A LEGFONTOSABB PEDAGÓGUSSZEREPEK - GYAKORLATI, OKTATÁSPOLITIKAI MEGKÖZELÍTÉS (SIPOS JÁNOS NYOMÁN) POZITÍV TANULÁSI LÉGKÖR KIALAKÍTÁSA – MEGTANÍTANI TANULNI ISKOLÁBAN – ÉS NEM TANTÁRGYBAN – VALÓ GONDOLKODÁS
ISKOLÁBAN – ÉS NEM TANTÁRGYBAN – VALÓ GONDOLKODÁS
együttműködés kollégákkal, szülőkkel, gyerekekkel programkészítés képessége affinitás a szervezetfejlesztésre
A LEGFONTOSABB PEDAGÓGUSSZEREPEK - GYAKORLATI, OKTATÁSPOLITIKAI MEGKÖZELÍTÉS (SIPOS JÁNOS NYOMÁN) POZITÍV TANULÁSI LÉGKÖR KIALAKÍTÁSA – MEGTANÍTANI TANULNI ISKOLÁBAN – ÉS NEM TANTÁRGYBAN – VALÓ GONDOLKODÁS FOLYAMATOS MEGÚJULÁS KÉPESSÉGE
FOLYAMATOS MEGÚJULÁS KÉPESSÉGE
ön- és továbbképzés önfejlesztő attitűd
A LEGFONTOSABB PEDAGÓGUSSZEREPEK - GYAKORLATI, OKTATÁSPOLITIKAI MEGKÖZELÍTÉS (SIPOS JÁNOS NYOMÁN) POZITÍV TANULÁSI LÉGKÖR KIALAKÍTÁSA – MEGTANÍTANI TANULNI ISKOLÁBAN – ÉS NEM TANTÁRGYBAN – VALÓ GONDOLKODÁS FOLYAMATOS MEGÚJULÁS KÉPESSÉGE AZ ÉLETSZERŰSÉG, A GYAKORLATIASSÁG KÖZÉPPONTBA ÁLLÍTÁSA AZ ÉLETVEZETÉSRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS
AZ ÉLETSZERŰSÉG, A GYAKORLATIASSÁG KÖZÉPPONTBA ÁLLÍTÁSA AZ ÉLETVEZETÉSRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS
papírízű oktatás helyett életszerűt a tanulói önismeret – pályaorientáció – fejlesztése
A LEGFONTOSABB PEDAGÓGUSSZEREPEK - GYAKORLATI, OKTATÁSPOLITIKAI MEGKÖZELÍTÉS (SIPOS JÁNOS NYOMÁN) POZITÍV TANULÁSI LÉGKÖR KIALAKÍTÁSA – MEGTANÍTANI TANULNI ISKOLÁBAN – ÉS NEM TANTÁRGYBAN – VALÓ GONDOLKODÁS FOLYAMATOS MEGÚJULÁS KÉPESSÉGE AZ ÉLETSZERŰSÉG, A GYAKORLATIASSÁG KÖZÉPPONTBA ÁLLÍTÁSA AZ ÉLETVEZETÉSRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS A TANULÓI TAPASZTALATOKRA VALÓ ÉPÍTKEZÉS GAZDAG MÓDSZERTÁR
GAZDAG MÓDSZERTÁR egyéni és csoportmunka kooperatív tanulás projektmunka differenciális fejlesztő pedagógiai gyakorlat
A LEGFONTOSABB PEDAGÓGUSSZEREPEK - GYAKORLATI, OKTATÁSPOLITIKAI MEGKÖZELÍTÉS (SIPOS JÁNOS NYOMÁN) POZITÍV TANULÁSI LÉGKÖR KIALAKÍTÁSA – MEGTANÍTANI TANULNI ISKOLÁBAN – ÉS NEM TANTÁRGYBAN – VALÓ GONDOLKODÁS FOLYAMATOS MEGÚJULÁS KÉPESSÉGE AZ ÉLETSZERŰSÉG, A GYAKORLATIASSÁG KÖZÉPPONTBA ÁLLÍTÁSA AZ ÉLETVEZETÉSRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS A TANULÓI TAPASZTALATOKRA VALÓ ÉPÍTKEZÉS GAZDAG MÓDSZERTÁR FEJLESZTŐ – ÉS NEM ELMARASZTALÓ – ÉRTÉKELÉS A NEMZETKÖZI TENDENCIÁKRA VALÓ FIGYELÉS A FELTÉTELTEREMTÉSBEN VALÓ RÉSZVÉTEL.
A MAI PEDAGÓGUS SZEREPEI n n n n n n n n
irányító koordinátor értékelő, megfigyelő támogató (facilitátor) mentor innovátor bróker termelő
A pedagógushivatás mesterség vagy művészet? Tanulható-e? Karizmatikusság v. a mesterség a fontos? Tanulható, de meghatározó a pedagógussá válás 4 szakasza (Gazsó F. nyomán) § § § §
a pályaválasztás (előkészítésével együtt) a képzés a pályakezdés a pályavitel
Új típusú tanári feladatok § az oktatási folyamat tervezésében és irányításában, § a tanulók tudásának ellenőrzésében, értékelésében § kompetencia alapú oktatás
A folyamattervek alkalmazása 1. A Ktv. előírja a folyamat tervezésének kötelezettségét a pedagógusok számára. 2. Az ismert folyamattervek közül a pedagógus szabadon választhat. 3. Leggyakrabban használt tervező dokumentum a tanmenet.
június
Z E M
O
RO K MI
R E T
T
V
V R E
szeptember
január
K A M
T O R
V R E
Az oktatási folyamat tervezésének szintjei MIKRO szint (tanórai tervek)
Óravázlatok Tanórai tervezetek
MEZO szint (tematikus tervek)
Tématervek
MAKRO szint (teljes tanévre szóló tervek)
Tantervek Tanmenetek
A tematikus terv Szerkezete és tartalma: § A téma címe, óraszáma, tanításának céljai és követelményei § A feldolgozásra kerülő tananyagok címe § Az egyes tanórákon használt didaktikai feladatokhoz rendelt tanári és tanulói tevékenységek § Módszerek, eszközök
Alapműveletek törtekkel (19 óra) Oktatási cél: Alkalmazzák a tanulók az alapműveleteket törtszámokon is Követelmények: Végezzen a tanuló rutinszerűen alapműveleteket törtekkel
Törtek összeadása és kivonása (9 óra)
Didaktikai Tanulói Módszerek tev é kenys é g feladat
Eszközök
Didaktikai feladat Új ismeret §Az összeadás szabálya §Az összeadás technikája
Tanulói tevékenység
A szabály memorizálása
Módszerek Eszközök
Ismétlés
Tk.98.old
Csoportmunka
Feladatlap
Feladatmegoldás
Rendszere-zés- Gyakorlás rögzítés
Numerikusfelada Feladatlap tok-megoldása
Alkalmazás
Szöveges feladatok megoldása,
Csoportmunka verseny
Fgy.26/45;
Ellenőrzés értékelés
Dolgozatírás
Önálló munka
Dolgozatfüzet
A HATÉKONY TANULÁS Differenciális pedagógia
A HATÉKONY TANULÁS MÓDJAI n n
n n n
A feladatrendszeres oktatás, mely a gondolkodás rugalmas fejlesztésében mutatkozik hatékonynak. A kiscsoportos tanulás, mely a szociális érzékenységet és a kommunikációs képességeket fejleszti. (A későbbiekben ezt a módszert fejtem ki részletesen.) Az individualizált tanítás-tanulás, mely az egyéni haladási, fejlődési ütemet maximálisan figyelembe veszi. A programozott oktatás, mely az algoritmikus gondolkodás fejlesztésére épít. A „mestertanítás” (mastery learning), mely az egyént eljuttatja a legmagasabb szintű tudáshoz (az egyetemi oktatás, illetve a tehetséggondozás szintjén jelenik meg).
A módszerek típusai a tanulási munka irányításának szempontja alapján n n n n
Frontális osztálymunka Csoportmunka Páros munka Egyéni munka
Frontális oktatás, egységes hatásrendszer n
A frontális oktatás a gyermek számára biztosítja a tanulás lehetőségét, de feltételeit nem. Kinek jó? n
n n n n n n n n
Aki bírja a pedagógus tempóját, megfelelő előismerettel rendelkezik, gondolkodási stratégiája hasonlít a pedagóguséhoz. (azonos cél, tartalom, feladat, ütem, feldolgozási idő) az eredményessége nem egyenletes, a teljesítmények széttartóak, kialakul a gyerekek közötti polarizáció, nem tud a gyerek a többivel együtt haladni, lóg a levegőben az ismeret, más tevékenységgel kezd foglalkozni. kirekesztéshez, elmagányosodáshoz vezethet
A frontálisan végzett tevékenységek n n n n n
Kérdezés Magyarázat Előadás Ismétlés – gyakorlás Szemléltetés (bemutatás)
A megváltozott frontális munka
Pedagógus-tanuló párbeszédére épül a Nemcsak a tanárral, hanem egymással is foglalkozás. kommunikálnak a tanulók Az előfeltevések előítéletté alakulhatnak, és a Pygmalion- effektus csapdájába kerülhetünk
A frontális osztálymunka n
A tanulócsoportot egységesítő módszer, amelyben a tanulók azonos cél érdekében, n azonos módon, n azonos tempóban dolgoznak n a tanár irányításával n
A frontális munka hatékonysága a tanulói teljesítmények tükrében X
A differenciálás n n n
n n n n
A tanulók egyéni sajátosságát figyelembe vevő fejlesztés És/vagy a tanulók egyéni sajátosságához igazított tanulási környezete Hazánkban a differenciálás a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra összpontosult.
A differenciálás = rétegfejlesztés. Az osztály tanulóinak jó, közepes és gyenge képességű csoportokra osztása, a tanulók pillanatnyi tudását tükrözi. Ezek a csoportok nem képességeket fednek le. A rétegekhez igazított feladatok szelekciót, a tanulói képességek beskatulyázását okozhatják, aminél még a frontális munka is jobb.
A differenciálás feltételei n n n n n n n
n n n
A pedagógus szakmai módszertani kultúrája. A feladatoknak a tartalomhoz igazítása. A tanulók képességének a tartalom által történő lefedése A feladatok nehézségi foka igazodjon a tanuló képességeihez Az időfaktor rugalmas kezelése a tanulási folyamatban. Amikor a gyerekek élvezik a tevékenységüket, a feladat és a rendelkezésükre álló készségek egyensúlyban vannak. Ha a kihívás túl nagy, akkor kételkedni kezdenek önmagukban, idegesíti őket, hogy nem tudják megoldani a feladatot, türelmetlenek lesznek. Ha nem tudják kellően kamatoztatni képességeiket, készségeiket, unatkozni kezdenek. Az élvezetes munka és a fejlődés korrelál egymással Az unalom arra figyelmeztet, a feladat nem élvezetes.
A csoportmunka Differenciáló módszer, amelyben a tanulók kis létszámú (3-5 fő) együttesének kollektív tevékenysége zajlik; Lényege, hogy együttműködésre képes tanulók kerüljenek egy csoportba;
A csoportmunka n n
n n
n
Nem minden tárgy alkalmas gondolatcserére, és nem minden gyermek alkalmas csoportmunkára. Domináns szerep jut az információ feldolgozásában a tevékenykedtetésnek, a viselkedési formák gyakorlati alkalmazásának. Alkalmas az empatikus készségek, a szociális kompetenciák, a toleranciakészség fejlesztésére is. A tanulók belső szorongása csökken, pozitív reakcióik erősödnek, tanulási kedvük növekedik a közös tapasztalatszerzés során. A tanár mint facilitátor van jelen.
A csoportalkotás módjai n
spontán csoportalkotás n
n
rokonszenvi választás n
n
alacsony hatásfokkal működnek
az érzelmi szálak általában nem tanulási szituációhoz kötődően alakulnak ki
tanári kijelölés n
n
A jó tanuló köré csoportosulók, az őt preferálók mindent tőle várnak Ők általában önálló munkavégzéshez szoktak
Csoporttípusok konfliktusmentes Alkalmazkodő Kölcsönös függési és ellenőrzési viszonyok kapcsolják össze a csoportot
Nem alkalmazkodő Nincs munka. Jól megvannak, jókat beszélnek.
konfliktusos Alkalmazkodő Nem alkalmazkodő Azonnal, direkt módon Részben reagálnak. alkalmazkodő A Kölcsönös csoporttagok követelmény ütköznek, a Ha támasztása megindul a hatékonyság Kölcsönös munka, elmarad. tudatosítás nehéz Kölcsönös megjósolni példaállítás a Kölcsönös kimenetelét értékelés
A differenciált fejlesztés lehetőségei n
n
n
n
A párban történő tanulás lényege a közös gondolatcsere. Hasonló szinten lévő gyerekek kerülnek munkakapcsolatba. A gyerekek közösen, egyenrangúan, a kölcsönösség jegyében dolgoznak a feladaton. A jó együttműködés aktivitásukat növelő tényező.
A páros munka n
n
• •
Együttműködésre képes, a feladat érdekében együtt dolgozó, egyenrangú tanulópárok közös tevékenysége. Szervezésének leggyakoribb formája a szimpátia alapján történő páralkotás. Ebben a munkaformában nincs hierarchia a résztvevők között. A feladatok megoldásához két tanulóra van szükség.
Egyéni munka Az egyéni munka a tanulók önálló tevékenysége, amely történhet: • •
részben egyénileg teljesen egyénileg (individualizáltan)
A részben egyénre szabott tanulás n
n n
n
Több tanuló kap azonos feladatot a tanulás folyamán, az elsajátítás menetében kialakul a tanuló egyéni tanulási módszere. A gyermek pozitív beállítódása növeli a teljesítményét, önértékelése fejlődik. Nem nélkülözhető a tanári segítés, ami teljesen egyénre szabott, mivel a tanulás tanulásának folyamatáról van szó. A módszer alkalmazása során ismerni kell a tanuló előzetes tudását, valamint meg kell győződni arról, hogy képes-e önállóan dolgozni.
A teljesen egyénre szabott tanulás
n
Individualizált tanítás-tanulás, mely az egyéni haladási, fejlődési ütemet maximálisan figyelembe veszi.
A kooperatív tanulás n
n
Azoknak a tanítási-tanulási módszereknek az összefoglaló megnevezése, amelyeknél a tanulók általában 4-6 fős kiscsoportban dolgoznak, a pedagógus az egész csoport teljesítményét jutalmazza.
A kooperatív tanulás n n
n
heterogén csoportokkal dolgoznak; a csoportok tagjai hosszú időn át (hetekig, hónapokig) együtt maradnak; a pedagógus a csoport teljesítményét értékeli, osztályozza. VAGY
§ kevésbé strukturált megbeszélésekre, munkafeladatokra, projektekre irányul; § a csoport összetétele sokszor változik; § a tevékenység célja a tananyag elsajátítása mellett szociális és problémamegoldó jellegű.
A kooperatív technikák típusai • • • • • • •
Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer
A Mozaik módszer algoritmusa 1. A feladat eldarabolása 2. Előkészítő párok – –
A nekik jutott tananyag megtanulása A csoporttagok tanítása
3. Gyakorló párok alakítása 4. Kooperatív csoport – –
A csoporttagok tanítása Tanulás
5. Értékelés
M O Z A I K
M Ó D S Z E R
Páros mozaik
Kereszt mozaik
Csillag módszer
Pókháló módszer
Puzzle módszer • Minden csoporttag saját tananyagának elsajátításával teljesíti a feladatot • Külön cédulák (tilos átadni) • Szóbeli tanítás
Kerekasztal módszer
A pedagógiai diagnózis
Anamnézis tudás
A személyiség megismerése
képességek
Diagnózis
Az anamnézis n
A személyiség rajza a vizsgálatot végző szakember szemével Ø Ø Ø Ø Ø Ø
Családi körülmények Morfológiai sajátosságok Megjelenés Viselkedés Beszéd és kommunikáció Tanulási sajátosságok
A személyiség alaposabb megismerése n n n n n n n
Figyelem Emlékezet Képzelet Gondolkodás Érdeklődés Lényegkiemelés Szókincs stb.
A diagnózis
n
n
A vizsgált személy vizsgálatkor aktuális állapotának lényegre törő, tényekkel alátámasztott jellemzése A személyiség fejlesztésre szoruló területeinek megjelölése
Pedagógiai diagnózis felállítása n
n
n
n n
A tantervi követelmények legmarkánsabb elemeinek listázása. A követelmények operacionalizálása (tevékenységekbe ágyazása a megfigyelhetőség érdekében). A tevékenységek minőségi jegyeinek megragadása. (önállóság, hiba% stb) Mérések, megfigyelések végzése. Kerülendők a minősítések, kategóriákba sorolások.
A terápia (fejlesztés)
n
n
A diagnózisban megjelölt deficitek célirányos korrekciója. Ütemterv szerinti, tudatos tevékenység, amelyben a mérés és fejlesztés periodikusan ismétlődik
Terápia (fejlesztés)
tantárgyi személyiség képesség
A tanuló ismerete
Tantárgyi diagnózis és fejlesztés A tantárgyi teljesítmény mérése
Diagnózis
A fe e lv á j l ő d é s m u rh ató ta m e t ó i na k gf m a o gal z ás a
Megfigyelések, mérések végzése,az állapot naplózása
Minőségi kritériumok
A h iá n y os s á g ok meg á lla p í t á sa
Fejlesztendő terület
A fejlesztés időtartama
Af ejle s o idő ptim zt és me tarta ális m gh at á á na roz k ása
Státus
Fejlesztő tevékenység A feladatok kijelölése
A tudásmérő tesztkérdések tartalma
tudásszint
gondolkodási művelet
ek nt zi ss dá tu
Alkalmazás
A 4. Megismerő alkalmazási szinten 3. Maximális begyakorlási szinten 2. Belső algoritmus szerint 1. Külső algoritmus szerint
Reprodukció Megnevezés Ráismerés
A gondolkodási alapműveletek Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø
Analízis Szintézis Absztrakció Konkretizáció Általánosítás Határolás Összefüggések felismerése Összehasonlítás Analógia Kiegészítés Rendezés Meghatározás Felosztás
Nevezd meg az Északi – középhegység részeit! reprodukció
analízis
Melyik kontinens térképét látod a rajzokon? összefüggés felismerése
megnevezés
Húzd alá a szövegben a múlt idejű igéket! ráismerés
rendezés
A képesség- jellegű tudás mérésére alkalmas feladatok • Alapműveleti számolási készségek • • •
tesztelésére alkalmas feladatok (művelet/perc dimenzió) Szöveges feladatok (hiba%) Anyanyelvi kommunikáció mérésére alkalmas feladatok (Etalon: a felnőtt szakember mutatója) Az íráskészségeket vagy mozgáskoordinációt mérő feladatok
A mérés folyamata
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tantervelemzés (követelményanalízis) Tananyagelemzés Tesztfeladatok összeállítása Javítókulcs készítése Pontozási táblázatok elkészítése Osztályzattá alakítás
Tanterv - és tananyagelemzés
FIZIKA 7.2. A TESTEK MOZGÁ MOZGÁSA, MOZGÁ MOZGÁSÁLLAPOTLLAPOT-VÁLTOZÁ LTOZÁSOK 7.2.1. Óraszá raszám évi 15 ebbő ebből szabadon felhaszná felhasználható lható 2 Cél • Érdeklődés felkeltése a fizikai jelenségek, folyamatok iránt. • Ismeretek szerzése a testek mozgásának sokféleségéről. • Problémamegoldó képesség fejlesztése. Követelmény • Legyen képes egyszerű mechanikai jelenségeket megfigyelni a gyakorlatban és kísérletekben. • Aktívan vegyen részt kísérletek végzésében, ismerje a kísérletezéshez szükséges eszközöket, tartsa be a kísérletezés szabályait. • Tudja, hogy nem a mozgás fenntartásához, hanem a mozgásállapot megváltoztatásához kell erő. • Tudjon példát mondani arra, hogy mivel foglalkozik a fizika. Tartalom • A természeti környezettel foglalkozó tudományok. A fizika, mint tudomány • Fizikai kölcsönhatások, a kölcsönhatások elsődleges felismerése. A kölcsönhatásokkal kapcsolatos fizikai jelenségek, összefüggések felismerése, meghatározása a természetben. • Gravitáció, szabadesés törvénye. • Testek mozgása – mozgásállapot jellemzése. • A hely és mozgás viszonylagossága. A nyugalom. • Az egyenes vonalú egyenletes mozgás ..Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzése. • A körmozgás és rezgőmozgás megfigyelése, periodikus mozgások. A változó mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzése. • A kölcsönhatás mozgásállapot - változtató hatása. • Út, idő, sebesség, átlagsebesség, gyorsulás. • A dinamika alapjai. A testek tehetetlensége és tömege. • Az erő mozgásállapot-változtató hatása. Erő- ellenerő - példák a mindennapi életből.
Pontozás értékelés, osztályzattá alakítás
A pontozási folyamat • A megoldások itemezése • A pontozási táblázatok elkészítése
A megoldások itemezése Nevezd meg az Északi – középhegység részeit! Egészítsd ki a mondatot! A B Börzsöny, , Mátra, Zempléni – hg.,
C
,
A pontozás szabályai szabály
1. 2. 3.
Fontossági súly Szintsúly Empirikus súly
A B C (1) (1) (1)
∑
1. 2.
1 2
2 2
1 1
4 5
3.
4
2
1
7
∑
4
2
1
7
A pontozás módja
Elérhető pont Elért pont
A (1)
B (1)
C (1)
∑
4
2
1
7
4/0
2/0
1/0
7/0
Az osztályzatok X
1
2
3
4
5
Az osztályzattá alakítás módja szórás - számítással
S=
∑(X - Xi) 2 n-1
