A SZOMBATHELYI NAGY LAJOS GIMNÁZIUM

A SZOMBATHELYI NAGY LAJOS GIMNÁZIUM 9700 SZOMBATHELY, DÓZSA GYÖRGY UTCA 4.

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2015

Szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium

Pedagógiai program

TARTALOMJEGYZÉK

1. Az iskola nevelési programja ............................................................................................. 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ...... 3 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 7 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 9 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 12 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ........................................... 14 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység............ 15 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................. 22 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................... 22 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ........................................................... 24 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai .......................................... 64 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai .......................................................................... 64 2. Az intézmény helyi tanterve ............................................................................................. 66 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ........................................................................ 66 2.2 Az óratervek ................................................................................................................. 67 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ......... 77 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása . 78 2.5 Mindennapos testnevelés ............................................................................................. 78 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .............. 79 2.7 Az érettségi vizsgákra való felkészítés ......................................................................... 79 2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .. 80 2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ............. 81 2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ................................ 81 2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ....... 82 2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ........................................... 82 2.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei........... 86 Záró rendelkezések .............................................................................................................. 88 VÉLEMÉNYEZÉSI, EGYETÉRTÉSI, JÓVÁHAGYÁSI ZÁRADÉK: ........................ 89

2


Pedagógiai program

1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Mindennapi nevelő és oktató munkánkban az alábbi pedagógiai alapelveket kívánjuk érvényre juttatni: 1. Nevelő és oktató munkánk középpontjában a tanuló áll. Ezért iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, amelyben tanulóink otthon és biztonságban érezhetik magukat. Ennek érdekében - tiszteletben tartjuk személyiségüket, - bevonjuk őket saját iskolai életük megszervezésébe, - az oktatás során figyelembe vesszük képességeiket, adottságaikat, - pontosan és időben meghatározzuk a velük szemben támasztott követelményeket, - igényesen, de jóindulattal és reálisan értékeljük teljesítményüket, - tanulmányi munkájukban és egyéni problémáikban is számíthatnak segítségünkre, - kölcsönös megbecsülésen és bizalmon alapuló emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk diák és diák, diák és tanár, tanár és tanár, tanár és szülő között. 2. A köznevelési törvénnyel összhangban valljuk, hogy az oktatás közszolgálat, mely megteremti a társadalom hosszú távú fejlődésének alapjait, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam szabja meg. Emellett azt is fontosnak tartjuk, hogy iskolánk figyelembe vegye partnereink elvárásait. Igényeik kielégítése során minden esetben tekintettel kell lennünk a társadalmilag elfogadott értékekre és erkölcsi normákra, valamint az érvényben lévő jogszabályokra. Ennek érdekében: - figyelünk a szülők, a diákok és a fenntartó véleményére; - a tanulók és a szülők elvárásaihoz, valamint a felsőoktatási intézmények által támasztott követelményekhez igazodva alakítjuk - a képzési formákat, - a tantárgystruktúrát, - a szakköröket - és egyéb tanórán kívüli foglalkozások kínálatát. 3. Fontosnak tartjuk az iskola értékközvetítő szerepét. Ezért munkánkban nemcsak az oktatás, hanem a nevelés is kiemelt szerepet kap. Nevelői munkánkat a következő elvek határozzák meg: - Az élet tisztelete, védelme. - Az ember testi és lelki egészsége. - A család tisztelete. - Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Fegyelem és önfegyelem. Előítélet-mentesség. - A szülőföld és hazánk megismerése, szeretete, megóvása. - Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Ezekből az elvekből következnek oktató-nevelő munkánk céljai: 1. Célunk, hogy tanulóinkban kialakítsuk az értékes élet igényét, és a megvalósítására való képességet. 3


Pedagógiai program

2. Célunk, hogy tanulóinkból - általánosan művelt, - felsőfokú tanulmányok végzésére alkalmas, - szakmájukat, hivatásukat szerető és magas szinten művelni tudó, - szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges fiatal felnőtteket neveljünk. Ennek módja a teljes személyiség fejlesztése, a korszerű ismeretek, képességek és készségek kialakítása és folyamatos bővítése. 3. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - művelt, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, - becsüli a szorgalmas munkát, az erőfeszítést, a tanulást, becsüli a tudást, - van elképzelése a saját jövőjéről, - ismeri a tanulás hatékony módszereit, - képes tudását továbbfejleszteni, önállóan ismereteket szerezni, - gondolatait helyesen, szabatosan és árnyaltan tudja megfogalmazni szóban és írásban, - tudását a mindennapi életben is tudja hasznosítani, - ismeri, tiszteli, óvja és ápolja - nemzeti kultúránkat, anyanyelvünket, - a természet, a környezet értékeit, - az egyetemes emberi kultúra legnagyobb eredményeit, - más népek értékeit, hagyományait; - társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és természeti környezetben, - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, - ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit; - viselkedése udvarias, beszéde kulturált, - tiszteli, szereti szüleit, nevelőit, társait, tud szeretetet adni és kapni, - toleráns, a sajátjától eltérő nézeteket tiszteletben tartja, - megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Mindezek érdekében iskolánk nevelő iskola jellegét kívánjuk erősíteni, hogy végzős korára a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen minél többel a felsorolt személyiségjegyek közül. Az előzőekben megfogalmazottakon kívül a NAT 2012-ben közzétett alapelveiből új feladataink is következnek. Kulcskompetenciák Az Európai Unió tagországaiban az iskolai műveltség tartalmának alapvető keretét a kulcskompetenciák alkotják. Ezek a kulcskompetenciák segítik elő azt, hogy a felnövő generációk birtokában legyenek azoknak a tudásoknak és képességeknek, melyek segítségével az európai polgárok könnyen alkalmazkodni tudnak a modern világ állandóan változó körülményeihez, illetve képessé válnak arra, hogy ezeket a változásokat aktív szerepvállalásukkal befolyásolják. A 4


Pedagógiai program

kulcskompetenciák fejlesztésének segítségével elérhető, hogy az Európai Unió minden polgára teljes, sikeres életet élhessen magánemberként, szakemberként és a társadalom tagjaként egyaránt. A NAT – 2012 átvette ezt a keretrendszert, és meghatározta azt a 9 kulcskompetenciát, melyek elengedhetetlenül szükségesek ezen célok eléréséhez. 1. anyanyelvi kommunikáció 2. idegen nyelvi kommunikáció 3. matematikai kompetencia 4. természettudományos és technikai kompetencia 5. digitális kompetencia 6. szociális és állampolgári kompetencia 7. kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 8. esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 9. a hatékony, önálló tanulás Kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv megfogalmazza azokat a – kulcskompetenciákra épülő – kiemelt fejlesztési feladatokat, melyek összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. A kiemelt fejlesztési feladatok teljesítése lehetővé teszi, hogy a tanulók sikeres életet élhessenek modern, tudás alapú társadalmunkban. a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l)

Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

Iskolánk nevelőtestülete is elfogadja a Nemzeti alaptanterv által kiemelt fejlesztési célokat, megvalósításukat alapvető feladatának tartja. Nevelési programunk részletesen kifejti, hogy mindennapi tevékenységünk során ezt a célt milyen keretek között és milyen módszerekkel valósítjuk meg. Nevelőtestületünk egyetért azzal, hogy a sikeres nevelő-oktató tevékenység érdekében a hagyományos eljárásokat fel kell váltania egy kompetencia alapú szemléletnek. A kompetencia alapú oktatásra való áttérést a szövegértés-szövegalkotás, a matematika és az idegen nyelv kompetenciaterületeken a TÁMOP 3.1.4/08/2 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” című pályázat keretein belül a 2009-2010-es tanévben megkezdtük, ennek megfelelően átdolgoztuk a magyar nyelv és irodalom, a matematika, az angol és a német nyelv tantárgyak helyi tantervét. A pályázat fenntartási időszaka 2017. január 1-jéig tart. A három említett kompetenciaterületen szerzett tapasztalatainkat és ismereteinket felhasználva készen állunk arra, hogy oktatási-nevelési tevékenységünket a jövőben a többi kompetenciaterületen is a modern elvárásoknak megfelelően alakítsuk át.

5


Pedagógiai program

Fejlesztési feladataink megvalósításának fontos összetevője a differenciált tanulásszervezés. A munkánk során megvalósuló differenciálás lehetővé teszi, hogy tanulóink érdeklődésüknek megfelelően, saját céljaik szem előtt tartásával bontakoztathassák ki személyiségüket. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink aktivitása optimálisan tudjon kibontakozni, ennek elősegítése érdekében oktatási-nevelési tevékenységünk során alkalmazzuk a modern módszertani eljárásokat, és használjuk a legfejlettebb információs és kommunikációs technológiát. A fentiekben megfogalmazott alapelveink és céljaink megvalósítása érdekében fontosabb feladataink még: -

Az élet értékének tudatosítása. Az élő és élettelen természet szépsége iránti fogékonyság kialakítása. Az egészséges életmódra nevelés; az egészségvédelem fontosságának tudatosítása. Felkészítés a felelősségteljes felnőtt életre: munkavégzésre, áldozatvállalásra, a családi életre. A kulturált magatartás és kommunikáció szabályainak megtanítása és megkövetelése a mindennapi életben. Fegyelemre és önfegyelemre való nevelés. A nemzeti kultúra ápolása, a nemzeti múlt megismertetése, emlékeink, hagyományaink, jelképeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. Az egyetemes emberi jogok megismertetése, tiszteletben tartatása. Szociális érzékenység, a társadalmi problémák iránti érdeklődés kialakítása. A közéletiségre való igény felébresztése.

E feladatok megvalósítását szolgálják a nevelési programunk további fejezeteiben meghatározott tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, eljárások és módszerek, valamint a hozzájuk kapcsolódó folyamatos értékelés. Közösségi szolgálat A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvényben és a 20/2012. EMMI rendeletben foglaltaknak megfelelően megszervezzük tanulóink számára az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez szükséges közösségi szolgálat teljesítését. E feladatunkat a Vasi Diák Közösségi Szolgálattal együttműködve látjuk el. A közösségi szolgálat keretei között tanulóink a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelmi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen tevékenykedhetnek. A közösségi szolgálat jól szolgálja a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos céljainkat is: a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás alakít ki a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

6


Pedagógiai program

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munkának alapvető célja a tanulói személyiségfejlesztés általános iskolában megkezdett folyamatának tudatos továbbvitele és a felnőttkorba érésig elérendő szintjének biztosítása a különféle iskolai tevékenységek révén: A személyiségfejlesztés részterületei és a hozzájuk kapcsolódó feladataink: 1.

Erkölcsi nevelés Alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása, az életszerű erkölcsi nevelés megvalósítása.

2.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A szülőhely és a haza múltjának és jelenének alapos megismerésére törekvés. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra ismerete, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének erősítése.

3.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam értékeinek, a törvények tiszteletben tartásának fontosságára a felelős állampolgári viselkedésre, a felelősségre és megbízhatóságra való nevelés.

4.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása; együttműködési készség kialakítása, erősítése. A kulturált magatartás és kommunikáció szokássá fejlesztése. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatására vonatkozó igény erősítése. A kitartás, szorgalom, céltudatosság, elkötelezettség erősítése.

5.

A családi életre nevelés A család kiemelkedő szerepének megismertetése, a harmonikus családi minták közvetítése és a családi életre való felkészítés.

6.

A testi és lelki egészségre nevelés A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény erősítése. Az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Az egészséget károsító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, a dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés elleni küzdelem hatékony módjainak és eszközeinek megtalálása.

7.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A szociális érzékenység és a segítő magatartás kialakítása, a viselkedésminták saját mintákon való rögzítése.

8.

Fenntarthatóság, környezettudatosság A fenntarthatóság és a környezettudatos gondolkodás kialakítása és erősítése, a környezettel kapcsolatos állampolgári jogok és kötelezettségek gyakoroltatása.

9.

Pályaorientáció A munka világának átfogó bemutatása és megismertetése, a diákoknak megfelelő foglalkozás és pálya kiválasztásának segítése. 7


Pedagógiai program

10.

Gazdasági és pénzügyi nevelés A gazdaság és a pénz világának megismertetése, a diákok azon képességeinek fejlesztése és gyakoroltatása, melyek segítik őket a gazdasági kérdésekben való eligazodásban.

11.

Médiatudatosságra nevelés A modern, globalizált világban való tájékozódás és érvényesülés készségének elsajátíttatása, a média működésének, hatásainak megismertetése, a modern és a hagyományos médiák bemutatása.

12. A tanulás tanítása A tanulás tanítása alapvető feladatunk. Ezen belül kiemelt jelentőségű olyan tudás és készségek kialakítása, melyet a diákok új, számukra ismeretlen helyzetben is sikeresen tudnak alkalmazni. Szintén kiemelt jelentőségű az ismeretek elérhetőségének és az önálló felhasználásuk lehetőségeinek elsajátíttatása. E feladatok megoldását az alábbi szervezeti formák segítik: - A személyiségfejlesztés legfontosabb színtere a hosszabb tanítási – tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. - A személyiségfejlesztésre a tanítási órán kívül is számos lehetőség kínálkozik: - Tanulmányi kirándulásokon, színház-, koncert-, tárlat- vagy kiállítás látogatásokkal ösztönözzük tanulóinkat az értékes irodalmi, zenei, képzőművészeti művekkel való ismerkedésre, amatőr művészeti csoportok munkájában való részvételre. - Az iskolai ünnepélyeken, műsorokon a tanulók széles rétegeit mozgósítjuk az aktív részvételre, szereplésre, önmaguk megmutatására. - Közösségi szolgálat. - Szakköri keretek között - csatlakozva a KatonaSuli programhoz - elindítjuk a hazafias és honvédelmi nevelés programját. Fő célunk, hogy a programban résztvevő tanulók megismerjék Magyarország honvédelmi rendszerének fontosabb elemeit, a Magyar Honvédség feladatrendszerét, a fontosabb haditechnikai eszközöket, és olyan gyakorlati ismeretekre tegyenek szert, amelyek segítenek fejleszteni az önfegyelmet, a kitartást. Célunk továbbá, hogy megismerjék a katonai pálya tevékenységeit, a továbbtanulás ilyen irányú lehetőségeit. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az intézmény pedagógusai személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

által

alkalmazott,

Nevelési módszereink két fő csoportja: a) Közvetlen (direkt) módszerek:

alkalmazásuk során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. b) Közvetett (indirekt) módszerek: a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen (osztály, tanulócsoport) keresztül érvényesül. Közvetlen és közvetett nevelési eljárásaink: Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

A nevelő személyes példamutatása

A tanulói közösség tevékenységének megszervezése Közös (közelebbi és távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása Hagyományok kialakítása

Magyarázat, beszélgetés Tények és jelenségek bemutatása 8


Pedagógiai program

Műalkotások bemutatása, elemzése Elbeszélés Ösztönzés Segítségadás Követelés Gyakoroltatás Ellenőrzés A tanulók önálló elemző munkája

Követelés Ellenőrzés Ösztönzés A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében Követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből Felvilágosítás a betartandó magatartási, viselkedési normákról Vita

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Intézményünk pedagógiai programjának minden fejezete – jellegétől függően – foglalkozik az egészségnevelési feladatokkal. Ennek a gyakorlatnak megfelelően az az álláspontunk, hogy bár az egészségnevelés speciális és markáns jegyekkel rendelkező szakterület, eredményessége csakis a tanítási-tanulási folyamatba való szerves beágyazódása alapján lehetséges. Feladataink az egészségfejlesztés során: - Valamennyi tantárgy tanításában-tanulásában biztosítani kell az egészségfejlesztési célok érvényesítésének lehetőségeit. Közvetlenebbül és direktebbül a biológia, az osztályfőnöki, a természettudományi tárgyakban, közvetettebb módon az ún. humán tárgyakban, amelyek tanítása során inkább a feladat emocionális megerősítését kell célul kitűznünk. - A tantárgyi tanmenetekben szerepeljen a témából és a követelményekből nem erőltetetten következő egészségfejlesztési lehetőségek rögzítése. - Az iskolaépületet és berendezéseit folyamatosan olyan állapotban kell tartani, hogy azok ne jelentsenek közvetlen (emberi beavatkozástól független) veszélyforrást. - Minden tanév elején, illetve veszélyes tevékenység megkezdésekor oktatást kell tartani a tanulóknak, amelyet dokumentálni kell. - A fokozottabb veszélyhelyzetet előidézhető tantárgyak (testnevelés, fizika, kémia, technika) tanítási feltételeire kiemelten gondolnunk kell. - Az osztályfőnöki órákon évente 10 alkalommal egészségfejlesztési témát kell – a helyi tanterv szerint – feldolgozni. - Biztosítani kell a jogszabályokban előírt tanulói szűrővizsgálatok feltételeit. - Az egészségfejlesztésben kiemelt szerepet kell szánnunk:  a szenvedélybetegségek megelőzésének, terjedésük meggátolásának,  a szexuális életre nevelésnek,  a családi életre nevelésnek,  általában a megelőzésnek  és az együttműködő partnerekkel (ÁNTSZ, RÉV, Rendőrség, Vöröskereszt, iskolaegészségügyi szolgálat) való folyamatos, konstruktív kapcsolatnak és munkamegosztásnak. - A mindennapos testedzés lehetőségeit biztosítjuk az alábbi formákban:  heti 5 kötelező testnevelési óra,  sportkör működtetése,  tömegsport-órák.

9

Szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium -

-

Pedagógiai program

A tanulók fizikai állapotát, edzettségének fokát évente október hónap testnevelési óráin mérjük az Országos Iskolai Fittségmérés felméréseivel, és felmérések eredményeit nyilvántartjuk. Úszásoktatást biztosítunk 12 órában a 9. évfolyamos diákjaink számára. A tanulók számára ajánljuk és támogatjuk az iskolán kívüli sportegyesületekben, szakosztályokban való szereplést.

Egészségfejlesztésünk módszerei - Az életkornak és a tanuló státusának való megfelelés. - Pozitív ösztönzés, élményszerűség. - Mintanyújtás. Alapvető szempont, hogy az egészségfejlesztést (is) az iskola egész nevelési rendszerének részeként kell kezelnünk és így értékelnünk. - A szakmai munkaközösségek vezetői az éves tanmenetek véleményezésekor érvényesítsék a nevelési terület szempontjait. - Az iskolavezetés a dokumentumellenőrzések során ellenőrizze, hogy megtörtént-e a tanulók éves, illetve szükség szerinti balesetvédelmi oktatása. - A munkavédelmi szemléket a jogszabályok szerint, illetve az iskola szabályzatának megfelelően pontosan és körültekintően meg kell tartani. - Ha a helyzet úgy kívánja, az iskolavezetés rendeljen el e területre szóló célellenőrzést. - Az osztályfőnöki munka értékelésekor legyen meghatározó szempont az egészségnevelés területén végzett munka. - Az egyes tanévi munka értékeléskor szerepeljen az egészséges munkavégzés feltételrendszerének állapota és az egészségfejlesztés terén végzett tevékenység. - Legalább négyévente nevelési értekezleten értékeljük az egészségfejlesztés helyzetét. 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Városunk iskolái, így a mi gimnáziumunk számára is kiemelten fontos terület az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása, mivel Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának kezdeményezése következtében Szombathely a segítés városa. A kezdeményezés remek lehetőséget biztosít iskolánk tanulói és tanárai számára, hogy megismerkedjenek az elsősegélynyújtás legmodernebb elveivel és gyakorlataival, valamint azt is lehetővé teszi, hogy a már korábban elsajátított tudást tanulóink és tanáraink rendszeresen frissíthessék, karban tarthassák és bővíthessék. Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a sérültek szakszerű ellátása megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van osztályfőnöki, biológia órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások és egyéb rendezvények alkalmával is tudnak használni. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók – ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; 10

Szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium – – – – – – –

Pedagógiai program

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; a „Szombathely, a segítés városa” program keretében minden 9. évfolyamos tanuló ismerje meg az újraélesztés alapjait; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: – a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; – a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; – a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: – az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal és a Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel; – tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; – támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését.

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: – a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés Kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés Fizika - égési sérülések - forrázás testnevelés - magasból esés

11


Pedagógiai program

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A diák a közösségben való részvétele és tevékenysége által válik autonóm, önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé, ezért nevelő-oktató munkánk alapvető feladata a tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása. A közösségfejlesztés lehetséges színterei: - tanítási órák (osztályközösség, nyelvi és fakultációs csoportok) - tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó közösségek (szakkörök, sportkörök) - diákönkormányzat - szabadidős tevékenység (klubdélután, kirándulás, táborok stb.) - közösségi szolgálat Feladataink: 1.

A különböző iskolai tanulói közösségek megszervezése, tanári támogatása. A tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó közösségek (osztályok, nyelvi – és fakultációs, szakköri, sportköri, szakosztályi, stb. csoportok) kialakítása, ezek életének, munkájának tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. Ebbéli elképzeléseink megvalósításához arra törekszünk, hogy folyamatosan növekedjék a tanulói öntevékenység súlya és aránya.

2.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak megteremtése. A közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek kialakítása, ápolása. A hagyományőrzés, a hagyományápolás és –teremtés az iskola tanulóinak és dolgozóinak a múlthoz való kötődése meghatározó a jelen iskolaközösség erkölcsi arculatának formálásában, fejlesztésében.

3.

Az önkormányzás képességének kialakítása. A tanulói közösségek tudjanak maguk elé célt kitűzni, ennek eléréséért összehangoltan tevékenykedni. A közösséget irányító pedagógus legfontosabb feladata a közösségben folyó tevékenység tudatos tervezése, folyamatos megszervezése és értékelése azzal a céllal, hogy a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódjanak, azokban aktívan részt vegyenek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatot gyűjtsenek. Tudják értékelni az elvégzett munkát, tanulják meg a véleménynyilvánítás módszereit, érdekeik képviseletét az őket érintő kérdésekben. Szerezzenek tapasztalatokat az együttműködés, a konfliktusok kezelése és megoldása terén.

4.

A pedagógusok fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos társak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

5.

Az iskolai közösség összetartozásának erősítése mellett fontosnak tartjuk – különösen közösségi eseményeink szervezésénél – a más intézményekkel, iskolákkal, civil szervezetekkel vagy akár a tanulóink családjaival való együttműködést. Részt veszünk olyan más szervezetek által életre hívott programokon (különös tekintettel a Történelmi Diákkarneválra, a Savaria Karnevál diákokat érintő rendezvényeire), amelyek lehetőséget adnak a diákok közösségi aktivitásának fokozására, a szülők hatékony bevonására. Figyelünk arra, hogy ezen események alkalmával közösségfejlesztő módszereket alkalmazva segítsük a tágabb körben való közös gondolkodást. 12


Pedagógiai program

E feladatokat a következő módon oldjuk meg: Nevelőmunkánk hatékony eszközei a tanévenként rendszeresen ismétlődő, rendszerbe foglalt rendezvények, melyek közösségformáló erejüknél fogva az összetartozás érzését erősítik. Hagyományőrző és hagyományteremtő munkánk során jelentős mértékben kívánunk támaszkodni diákjaink ötleteire, a szülők közösségének elvárásaira. Mindezek beépítése nevelőmunkánk napi gyakorlatába mindannyiunk közös feladata. Célunk, hogy hagyományainkkal tovább erősítsük minden növendékünkben az együvé tartozás érzését, hogy sok év után is büszkén vallják, hogy a mi iskolánknak voltak diákjai. - Iskolatörténeti hagyományunk például, hogy névadónk, Nagy Lajos király személyét, élettörténetét, politikai nagyságát minden 9. osztályos tanulóval tanév elején megismertetjük. - Hagyományos rendezvényeink: - a 9. osztályosok őszi túrája; - a 9. osztályosok tréfás bemutatkozása, a Mazsola-bál; - az NLG-bál, ahol ifjúságunk külsőségeiben is (öltözködés, tánc, viselkedés) ismerkedik a polgári szokásformákkal; - az iskolai karácsony szép és meghitt esemény, amelyen tanulóink ünnepi műsorral köszöntik tanáraikat, nyugdíjas pedagógusainkat, diáktársaikat, szüleiket; - az iskolaéveket lezáró szalagavató és ballagás a szülők és fiatalok bensőséges találkozása, formájában, tartalmában egyaránt; - az osztályok tanulmányi kirándulása; - a tavaszi iskolai kirándulás; - táboraink: téli sí tábor, a nyelvgyakorlást szolgáló londoni tanulmányút, a nyári biológus tábor. - A kompetencia alapú oktatással kapcsolatos rendezvények: – projektnapok és projekthetek, – témahetek, – más, az új módszerek bevezetéséből fakadó rendezvények. A közösséghez való tartozás érzését erősítik az iskolánkban használt jelképek: - az iskolajelvény, - a diákjaink által tervezett NLG - póló, - a 12. évfolyamosok iskolánk címerével díszített ballagó-tarisznyája - és iskolazászlónk. Az önkormányzás képessége elsősorban a diákönkormányzati munka során alakulhat ki. Itt tanulják meg tanulóink a demokratikus elvek tiszteletét, a konfliktusok elemzését, a különböző konszenzusteremtő technikákat. Így válhatnak képessé a felelősségteljes gondolkodásra, a logikus érvelésre, az elfogultságmentes ítélkezésre, amelyek alapvető elemei a demokratikus közéletnek. Az egyén szuverenitása is elsősorban a közösségben valósulhat meg.

13


Pedagógiai program

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:                       

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre         

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Figyelemmel kíséri és segíti a tanulóknak a közösségi szolgálat keretei között végzett tevékenységét, ellátja az ezzel kapcsolatos adminisztrációs teendőket, kapcsolatot tart a közösségi szolgálatot koordináló pedagógussal. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. 14

Szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium     

Pedagógiai program

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tehetségen általában a képességek magas szintjét értjük. A tehetség nemzeti érték, kibontakoztatása, a képességek fejlesztése az iskola funkciójából eredő feladat. Gimnáziumba lépő tanulóink eltérő felkészültséggel, különböző egyéni adottságokkal rendelkeznek. Vannak, akik jobb szociokulturális feltételek mellett többre lennének képesek, jobban kibontakoztathatnák tehetségüket. Gondos és sokoldalú vizsgálatokkal (szintfelmérések, differenciált foglalkozás, az egyének – csoportok lehetséges fejlesztési üteméhez igazodó terhelés), szükség szerinti felzárkóztatással csökkentjük az indulási hátrányokat. A tanítási – tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy a tanulókban felébresszük a tanulásra ösztönző indítékokat, s fenntartsuk a tanulási kedvet. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás: vagyis a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez, az egyes tárgyakból nyújtott teljesítményeihez igazodó tanári munka és követelés. Nevelő-oktató munkánk középpontjában a tanulók önálló ismeretszerzési képességének kialakítása áll. A tanórai munkában kell elsősorban elsajátítaniuk a megismerés módszereit, a problémafelismerést és problémamegoldást. Valamennyi tanórai és tanórán kívüli lehetőséget kihasználva fejlesztjük az önművelés iránti igényt, és az iskolába érkezéstől az érettségiig tudatosítjuk, hogy követelményeinknek csak a fegyelmezett, kötelességteljesítő diákok felelhetnek meg. Érettségizőink 90-95 %-a jelentkezik továbbtanulásra, ezért már az első két év során el kell érnünk, hogy kialakuljon a pályairány megvalósításához szükséges érettség. Kialakult elképzeléseiknek megfelelően a 11. és 12. évfolyamon emelt szintű érettségire felkészítő órákat (ún. fakultatív tantárgyakat) választanak tanulóink, amelyek a továbbtanuláshoz nélkülözhetetlen képességek kibontakoztatását segítik. A továbbtanulás igénye határozza meg a gimnáziumban folyó nevelés-oktatás intellektuális színvonalát. Az általános műveltség, az intelligencia, a kreativitás fejlesztését különösen hangsúlyos feladatunknak tartjuk. A tudás – és teljesítmény – központúság dominál munkánkban, de ez nem zárja ki a személyközpontú pedagógiai módszereket az általános képzésben. Az iskola hagyományaiból, a tanulói és szülői igényekből következik, hogy nem teszünk különbséget a humán és reálműveltség között, de – a társadalom elvárásainak megfelelően – néhány tantárgy oktatását kiemelten fontosnak tartjuk. Ezek a következők: 15


Pedagógiai program

idegen nyelvek: a valamennyi évfolyamon magasabb óraszámban történő nyelvoktatás mellett az A osztályokban emelt szintű angol nyelvi képzés folyik; a matematikát valamennyi osztályban csoportbontásban, a C osztályokban emelt szinten tanítjuk; az informatika nemcsak önálló tantárgyként, hanem más tárgyak oktatását segítő funkciójában is meghatározóvá válik; az emelt szintű érettségire felkészítő tárgyak a felsőfokú intézményekbe történő felkészítést szolgálják.

Az ismeretszerzést, a tanulást, a képesség- és készségfejlesztést a tanulói aktivitásra épülő pedagógiai módszerekkel, modern oktatástechnikai eszközökkel, eljárásokkal tesszük hatékonnyá. Ezt szolgálja a TÁMOP 3.1.4/08/2. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben című pályázatba való bekapcsolódásunk, melynek keretei között felmenő rendszerben 5 tanéven át 10 tanulócsoportban valósítjuk meg a kompetencia alapú oktatás implementációját. Három kulcskompetencia területen – szövegértés, szövegalkotás; matematika; idegen nyelv – alkalmazunk újabb oktatási módszereket, és törekszünk arra, hogy ezeket az implementálásban közvetlenül nem érintett pedagógusok is megismerjék. Hosszú távon célunk a kompetencia alapú oktatás minél szélesebb körben való elterjesztése az intézményben. Társadalmunk fejlődése megköveteli az egészséges versenyszellem, az érvényesülés mint érték közvetítését. A versenynek a nem minden áron való nyerni akarás, a mások jogait nem sértő, nem korlátozó formáját tartjuk elfogadhatónak. A versenyeztetést tehetséggondozó programjaink során szakkörökben, egyéni és csoportos pályázatokon, műveltségi és sportvetélkedőkön biztosítjuk. Ezek a színterek és tevékenységek a tehetséggondozás kiváló műhelyei. Tehetséggondozó, képességfejlesztő munkánk végső célja, hogy a tanuló találjon rá az adottságainak, képességeinek és érdeklődésének megfelelő életpályára. Ez irányú nevelőmunkánk a szélesen értelmezett pályaorientációt is szolgálja. Tudjuk, hogy az ismeretszerzés alapja az anyanyelv. A tárgyi tudás jelentős része akkor válik konvertálhatóvá, ha tanulóink megfelelő kommunikációs készséggel rendelkeznek. Ezért minden egyes műveltségtartalom közvetítése a kommunikációs készség fejlesztését is kell, hogy szolgálja. 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A Nagy Lajos Gimnáziumba kitűnő vagy jeles általános iskolai eredménnyel, sikeres felvételi vizsga után kerülnek a tanulók. Ebből következik, hogy a beilleszkedés és az iskola által támasztott követelmények teljesítése a tanulók többségének nem okoz gondot, a különböző iskolákból eltérő tudásszinttel érkező tanulók teljesítménye a 9. évfolyam végére kiegyenlítődik. A további évfolyamok során esetlegesen jelentkező teljesítményingadozás vagy teljesítménycsökkenés esetén legfontosabb feladat az okok feltárása. Ez az osztályfőnök és a szaktanár fokozott odafigyelésével, esetleg a szülők bevonásával oldható meg. Ennek előfeltétele a tanár-diák, diák-szülő és szülő-tanár közötti őszinte légkör. A tanulási kudarccal küzdő tanulók kezelése mindenekelőtt nagy tapintatot igényel a pedagógusok részéről. A kudarc okainak ismeretében a tanuló személyiségének megfelelően kiválasztott pedagógiai módszerrel érhető el eredmény.  Kisebb problémák esetén elegendő lehet egy diáktárs segítsége, magyarázata, a közös gyakorlás, az együtt tanulás.

16

Szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium    

Pedagógiai program

Az osztályfőnök és a szaktanár tanulás-módszertani tanácsokkal, az órán történő gyakoribb szerepeltetéssel, több gyakorlási lehetőség biztosításával – a tanuló megszégyenítése nélkül – segíthet. Szükség esetén a szaktanárok alkalmankénti vagy rendszeres korrepetálással nyújtanak segítséget. A nyelvtanulás terén rendkívül indokolt esetben alkalmazzuk a másik tanulócsoportba való áthelyezést is. A kompetencia alapú oktatás új és változatos oktatási és pedagógiai módszerei (csoportmunka, differenciált tanítás, összetett, kreatív feladatok végzése stb.) még több lehetőséget kínálnak a tanulási kudarcok feldolgozására és a felzárkóztatásra.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásában nagyon fontos az osztályközösségen és az iskolán belüli aktív egymásra figyelés, szolidaritás erősítése, az egymás munkáját segítő folyamatos kapcsolattartás a szülői házzal.

17


Pedagógiai program

1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Tanulóifjúságunk körében kirívó beilleszkedési, magatartási problémák nem jellemzőek. A tapasztalt kisebb jellegű zavarok jelentős része az életkori sajátosságokból fakad. A pubertás időszaka amúgy is feszültségektől terhes, bonyolult életszakasz. A biológiai és pszichés változások labilisabbá, sérülékenyebbé tehetik az egyént. Természetesen ezek az életkori sajátosságok az egyes tanulóknál személyiségüknek megfelelően öltenek testet. Ebben szerepet játszik: a családi környezet, értékrendszer, nevelési stílus, az egyén örökletes idegrendszeri típusa, az iskola, a tanulóközösség, az osztály pszichés klímája, társas viszonyai, a családon és iskolán kívüli szocializációs tényezők. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink egy része hátrányos helyzetű, ingerszegény környezetben élő családokból, illetőleg sivár, érzelem szegény, néha jómódú, de elhanyagoló vagy éppen elkényeztető nevelést folytató szülői házból kerül ki. Egy másik csoport jellemzője, amikor a tanulási és viselkedési problémák ötvöződnek különböző kontaktus – zavarokkal. Ilyen a gátlás, a szorongás, az önértékelési zavar, súlyosabb esetben az elmagányosodás és a depresszió. Ezek gyakori jelei a serdülőkori beilleszkedési problémáknak. Nevelőmunkánkban nem tévesztjük szem elől ezeket a szimptómákat, de különösen odafigyelünk az említett tanulókra, akik észrevétlenül húzódnak meg az osztályban, látszólag problémamentesek, de belül szorongnak, félnek, szemben a gátlástalan, a szabályt, normát áthágó társaikkal. Míg az utóbbi csoportra általában tanárok, diákok egyaránt felfigyelnek, addig az előzőek észrevétlenek maradnak, pedig az ő problémájuk nagyobb odafigyelést igényel. A beilleszkedési, magatartási zavar megoldásában az olyan iskolai légkör segíthet, amelyben nem a szorongás, a félelem a jellemző, ahol a felfedezés, a teljesítményre ösztönzés a motiváló, ahol a rászoruló segítségre és társakra talál. A fentiekből következő feladataink: - A szülőkkel való őszinte, segítőkész együttműködés; - helyzetfeltárás, helyzetelemzés. - Különböző feltáró módszerekkel, esetelemzésekkel keresni kell a tanuló alkalmazkodási nehézségeinek hátterében meghúzódó problémát, a magatartási zavar forrását. - A problémás tanulókkal való egyéni foglalkozás, sikerélményhez juttatás (önismereti csoport, iskolaklub, rendezvények, a kollégiummal való együttműködés …) A serdülőkorra jellemző a társadalmi követelmények elleni lázadás, amelyet elsősorban az iskola, a család, a felnőttek képviselnek. A nevelés feladata, hogy ez az ellenszegülés fokozatosan csökkenjen, ami azonban nem jelent mindenre igent mondó, elvtelen alkalmazkodást, csupán annak az alapelvnek az elfogadását, hogy erkölcsi értékrend, ésszerű követelményrendszer nélkül nem alakulhat ki fejlett társadalmi élet, demokrácia. Iskolánk nyitott a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására, amennyiben teljesítik az intézménybe való felvétel követelményeit. Az iskolai nevelés-oktatás folyamatában biztosítjuk számukra mindazokat a feltételeket és jogokat, amelyeket jogszabályok előírnak: A sajátos nevelési igényű tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján mentesítjük egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót valamelyik tantárgyból, tantárgyrészekből mentesítjük az értékelés és minősítés alól, az iskola egyéni foglalkozás keretében segíti a tanuló fejlődését, felzárkóztatását. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az érettségi vizsgán és egyéb vizsgákon (osztályozó, különbözeti, javítóvizsga) biztosítjuk a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vizsgán lehetővé tesszük az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, 18


Pedagógiai program

számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli vizsgát szóbelivel, vagy a szóbeli vizsgát írásbelivel helyettesítjük. A ROP pályázat keretében megvalósuló felújítás – akadálymentesítés – olyan környezetet teremtett, amely mozgáskorlátozott tanulók felvételét is lehetővé teszi. A tantestület tagjainak szociális érzékenysége, empátiája, szakmai kompetenciája, gazdag módszertani tudása lehetővé teszi az eltérések elfogadását, a különbségek kezelését. Intézményünk együttműködési megállapodást kötött az Aranyhíd Nevelési - Oktatási Integrációs Központtal, melynek értelmében a Központ szakemberei részt vesznek az iskolánkban tanuló sajátos nevelési igényű diákok oktatásában, nevelésében. Szakmai segítségért a Nyugatmagyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központjához is fordulhatunk. Meggyőződésünk, hogy az SNI tanulók együtt nevelése ép társaikkal pozitív hatással van mind az ép, mind a sérült tanulók személyiségfejlődésére. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásának programja A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása, különleges gondozása érdekében iskolánk az alábbi pedagógiai rendszert építi ki, illetve az alábbi pedagógiai gyakorlatot folytatja: Az iskola által integrált, befogadott SNI tanulók köre: Intézményünk az alapdokumentumában foglaltaknak megfelelően -

ellátja ép értelmű mozgásszervi fogyatékos tanulók integrált nevelését-oktatását; ép értelmű érzékszervi fogyatékos – látás- és hallássérült – tanulók, beszédfogyatékos tanulók integrált nevelését-oktatását.

Osztály-szervezési szabályok: Iskolánk a teljes körű befogadásra, integrációra törekszik, ezért a tanulókat nem elkülönített osztályokban, hanem a többi tanulóval együtt neveli-oktatja. A SNI tanulók együtt tanulnak osztálytársaikkal. Külön foglalkozást – egyéni vagy csoportos foglalkozást – csak a rehabilitációs vagy fejlesztőfoglalkozások alkalmával szervezünk számukra. Külön figyelmet fordítunk arra, hogy a szakköri foglalkozások, kirándulások, szabadidős tevékenységek résztvevői legyenek az SNI tanulók, hogy megmutathassák különleges, egyedi képességeiket, tehetségüket, barátokra leljenek Az iskola által nyújtott pedagógiai többletszolgáltatások jellemzői, formái: 1. A sajátos nevelési igényű tanulók tanórai munkájának megszervezésekor és a tantervi követelmények meghatározásakor figyelembe vesszük a tanulók speciális akadályozottságát, sérülését. 2. A tanulók fejlesztőprogramban vesznek részt mindaddig, amíg a sajátos nevelési igényük fennáll. A fejlesztőprogram keretén belül szakirányú gyógypedagógus vezetésével egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozásokat szervezünk számukra, tanórán belül és tanórán kívül, egyéni és/vagy kiscsoportos formában. 3. Részképességeik fejlődése érdekében fejlesztőpedagógus segíti tanulóinkat. Ha szükséges, tanórán kívül is szervezünk számukra fejlesztőfoglalkozásokat, egyéni vagy kiscsoportos formában. 4. Ha szükséges, együttműködési megállapodás révén logopédiai és pszichológiai foglalkozásokat biztosítunk számukra az Aranyhíd Nevelési Központtal együttműködve.

19


Pedagógiai program

Az iskola által nyújtott további támogatások:             

Egyéni haladási tempó biztosítása Kevesebb és differenciált feladat adása Hosszabb felkészülési idő biztosítása Segédeszközök használata Mentesítés egyes tantárgyak/tananyagrészek értékelése és minősítése alól A tanuló képességéhez és tudásszintjéhez alkalmazkodó ismétlő-rendszerező foglalkozások A tananyag/bizonyos tananyagrészek minimum szinten történő gyakorlása, a teljesítmény értékelése és a továbbhaladás elbírálása a minimum követelményekhez igazodóan történik Felmentés egyes beszámolási formák alól (pl. írásbeli felelet helyett szóbeli számonkérés) Felzárkóztatás Kompetencia alapú oktatás Társas kapcsolatok kialakításának bátorítása. Az osztályközösségen belüli helyzetük, beilleszkedésük figyelemmel kísérése, a peremhelyzet elkerülése érdekében Az önállóság erősítése, az önálló tanulási módszerek megtanítása, szorgalmazása. Énképük, önképük pozitív oldalainak az erősítése.

1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása és a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A gyermek- és ifjúságvédelem feladata a gyermeki jogok biztosítása, a veszélyeztetettségből adódó hátrányok csökkentése, illetve megszüntetése, a rászoruló tanulók segítése. Minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéséhez szükséges feltételeket, lehetőségeket, hogy képességeit, tehetségét kibontakoztathassa, szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen oknál fogva fennállnak. A társadalmunkban a közelmúltban lezajlott folyamatok természetes velejárójaként megjelent értékátrendeződés alapvetően megnövelte a felnövekvő korosztályok tudatos felkészítésének és védelmének felelősségét. A társadalom peremén elhelyezkedő és a leszakadófélben lévő rétegek családjaiból származó gyermekek sajátos nevelési feladatot jelentenek az iskola számára. A gyermek- és ifjúságvédelem fő területei: -

a megelőzés, a veszélyeztetettség időben történő felismerése, a segítségnyújtás.

A megelőzés a gyermek- és ifjúságvédelem területén kiemelt feladatunk, hiszen nevelőmunkánk alapja nem a védelem passzivitása, hanem a prevenció aktivitása. Ennek megvalósítása iskolánk teljes egészét átfogó, tudatos, a környezet- és egészségnevelést is integráló pedagógiai folyamat. Célunk, hogy tanulóinkat olyan tudással, érzelmi viszonyulásokkal és szokásokkal vértezzük fel, melyekkel önmaguk képesek felismerni a rájuk leselkedő veszélyeket (a drog, az alkohol, a dohányzás stb.), megtalálják ezek elhárítására a megfelelő magatartásmódokat, és képesek legyenek életük tudatos alakítására. A korszerű gyermek- és ifjúságvédelem megelőző tevékenységének legfőbb alapjait (a környezeti és egészségnevelést) nem egyetlen tantárgy feladataként kezeljük, a megelőzésben nemcsak a tudásra és a gondolkodásra, hanem a magatartásra, az attitűdökre, az érzelmi viszonyulásokra, a szokásokra és az értékrendre egyaránt gondot fordítunk.

20


Pedagógiai program

Természetesen nemcsak a tanórát tekintjük e célunk megvalósulása színterének, hanem valljuk, hogy legalább ilyen fontosságú az a nevelő hatás, amelyet tanulóink számára iskolánk hagyományrendszere, az iskolaudvar, a berendezési tárgyak, a szabadidős szokások és az emberi kapcsolatok összessége jelent, hiszen a gyermek nem tapasztalhat ellentmondást a tanított tananyag és az iskolában tapasztaltak között. Ezért lehetőségeinknek megfelelően törekszünk e harmónia minél teljesebb megvalósítására. A megelőzés – mint komplex, az iskola egészét átfogó nevelőmunka – szükségessé teszi a cél érdekében iskolánk szoros kapcsolatát azokkal a szervekkel és szervezetekkel, amelyek szakszerű támogatást tudnak nyújtani nevelőmunkánkhoz (Családsegítő Szolgálat, Rendőrség, ÁNTSZ, háziorvos – iskolaorvos, Vöröskereszt, természetvédők). Különösen nagy szerepet szánunk nekik a különböző prevenciós programok megvalósításában, az ismeretterjesztő előadássorozatok és oktatófilmek biztosításában és pedagógusaink ez irányú felkészítésében. Mindez nem valósítható meg a család nélkül, hiszen az elsődleges szocializáció során sajátítjuk el családunk életviteli mintáit, ezért kiemelt szerepet szánunk az osztályfőnököknek a családokkal való szoros kapcsolattartásban, az iskola és a család nevelő hatásának összehangolásában. A veszélyeztetettség időben történő felismerése fontos és kiemelt feladatunk. Ebben meghatározó felelőssége van minden pedagógusnak, különösen az osztályfőnököknek, de iskolánkat egységes közösségnek tekintve, nagy szerepet szánunk az osztály- és diáktársak, valamint a szülők jelzéseinek is. Figyelemmel kell kísérni a tanulók étkezési ellátását, fel kell figyelni a tanulók tanulmányi munkájában bekövetkező ingadozásokra, amelyek a családban jelentkező gondokra utalhatnak. Elvünk, hogy az őszinteségen alapuló tisztelet és szeretet a leghatékonyabb módja az egymás iránti felelősség kialakulásának. A családdal és a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás során megismert családi háttér elegendő információt adhat a pedagógusoknak tanulóink hátrányos körülményeiről. A kölcsönös és egymás iránti felelősségérzet csak őszinte légkörben valósítható meg, ennek kialakításában nagy szerepe van diákjaink és a szülők közösségeinek, valamint a diákönkormányzatnak. Diákjaink napi környezete, az ifjúsági szubkulturák esetleges káros hatásainak felismerésében is fontos a tanárok, diákok és szülők felelőssége. A segítségnyújtás területei: -

tájékoztatás szülői értekezleteken, fogadóórákon a szociális juttatások lehetőségeiről; helyi, regionális és országos pályázatok, ösztöndíj – lehetőségek figyelemmel kísérése; szponzorok keresése szerényebb körülmények között élő tanulóink táborozásának, külföldi tanulmányútjának támogatására; a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása; drog- és bűnmegelőzési programok.

Célunk, hogy az arra rászoruló tanulóink bármikor bizalommal forduljanak problémáikkal, segítségnyújtás iránti igényükkel nevelőikhez. Veszélyeztetett tanulóink problémáinak megoldásában a gyámügyi szervekkel szorosan együttműködünk.

21


Pedagógiai program

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Gimnáziumunk tanulóinak lehetősége van közvetlenül és közvetett módon is részt venni az intézmény döntési folyamataiban. A közvetlen részvétel fóruma az évente megrendezésre kerülő diákközgyűlés. A diákközgyűlésen minden tanulónak joga, hogy közvetlenül forduljon az iskola vezetéséhez, gondolatait, elképzeléseit előadhassa, véleményét kifejthesse. Közvetett módon iskolánk tanulói a diákönkormányzat munkája révén kapcsolódhatnak be a döntési folyamatokba. A diákönkormányzat rendszeresen gyűlésein közvetít az iskola vezetése és a diákság között, megfogalmazza azokat az igényeket, melyek a mindennapokban felmerülnek. A diákönkormányzat vezetői rendszeres kapcsolatban állnak az iskola vezetésével, véleményüket rendszeresen kifejthetik. A diákok jogszabályban rögzített véleményezési jogukat a diákönkormányzaton keresztül gyakorolják.

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Nevelési, oktatási céljaink megvalósításához nélkülözhetetlen a jó együttműködés a diáksággal, illetve a diákságot képviselő diákönkormányzattal. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: -

az iskola igazgatója legalább évente diákönkormányzat vezetőségének ülésén;

egyszer

a

-

a diákönkormányzat vezetője a diákönkormányzat diákönkormányzat faliújságján keresztül;

-

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

diákközgyűlésen, vezetőségének

valamint ülésén

és

a a

Legközvetlenebb partnerünk a tanulóifjúság érdekét képviselő diákönkormányzat. Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat döntési, egyetértési, véleményezési jogait a Köznevelési törvény 48. §-ában foglaltak szerint látja el. A tanulói demokratizmus fejlesztésében, a közösségek önkormányzó képességének erősítésében elsősorban az osztályközösségek azok a fórumok, ahol tanulóink állást foglalhatnak az őket érintő ügyekben. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat az osztályfőnöki órán, óraközi szünetekben, tanórák előtt vagy után beszélhetik meg osztályfőnökükkel, illetve a nevelőtestület más tagjaival. 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák Az eredményes nevelés és oktatás megvalósításához folyamatos együttműködésre van szükség tanulóink szüleivel, melynek alapja a kölcsönös bizalom. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve az ellenőrzőn keresztül) tájékoztatják. A szülőnek lehetősége van arra, hogy (egyeztetett időpontban) a szaktanárral személyesen megbeszélje a gyermekével kapcsolatos esetleges problémákat, illetve megoldásuk lehetőségét. Az osztályfőnök indokolt esetben az alább felsorolt eseteken túl is kezdeményezhet találkozót a szülővel a tanuló érdekében. Problémás 22


Pedagógiai program

esetben az osztályfőnök és a szaktanárok családlátogatás keretében ismerkedhetnek a diák otthoni környezetével. Az iskola egész életéről az osztályfőnökök tájékoztatják a szülőket a szülői értekezleteken évente kétszer, a félévek elején. Ezeken a fórumokon tájékoztatjuk a szülőket -

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről;

-

a helyi tanterv követelményeiről;

-

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról;

-

gyermeküknek tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról;

-

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről;

-

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról.

Az osztályfőnök feladata a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Minden félévben fogadónap keretében is lehetőség van a szülők és pedagógusok találkozására. A szülők és a pedagógusok személyes találkozásának célja egy – egy tanuló egyéni fejlődésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) A szülői értekezletek, a fogadónap időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg, az osztályfőnökök az ellenőrzőn keresztül értesítik erről a szülőket. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők közössége a Köznevelési törvény 73. §-ában megfogalmazottak alapján érvényesíti jogait, és teljesíti kötelességét. Együttműködés a kollégiumi pedagógusokkal: Iskolánk rendszeresen tájékoztatja a kollégiumi nevelőtanárokat - az iskolai rendezvényekről, - a kollégista diákok tanulmányi eredményeiről, magatartásáról. Az iskola is rendszeres tájékoztatást kap a kollégiumi életről, a rendezvényekről, diákjainak kollégiumi tevékenységéről. Az igazgató és az osztályfőnökök folyamatos kapcsolatot tartanak a kollégiumi nevelőtanárokkal, szívesen tesznek eleget a kollégium rendezvényeire szóló meghívásoknak.

23


Pedagógiai program

1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9.1 A vizsgaszabályzat célja Jelen vizsgaszabályzat célja, hogy meghatározza az intézményünkben szervezett tanulmányok alatti vizsgák eljárásrendjét és követelményeit. 1.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra, - különbözeti vizsgákra, - pótló és javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik, - akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, - akit a nevelőtestület határozatával pótló és javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.9.3 A vizsgára jelentkezés és a vizsgák szervezésének szabályai Tanulmányok alatti vizsgát azoknak a tanulóknak szervezünk, akiket a 20/2012 EMMI rendelet 64. §-a erre kötelez, illetve erre feljogosít. A vizsgák szervezésével kapcsolatos szabályokat a rendelet 24. fejezete tartalmazza, szabályzatunkban a rendelet által előírt szabályok végrehajtásának módját határozzuk meg. A tanulmányok alatti vizsgákra jelentkezés határidejét a tanév helyi rendjében rögzítjük. Osztályozó vizsgát jellemzően az előrehozott érettségi vizsgára jelentkező tanulók számára a tavaszi érettségi vizsgaidőszakot megelőzően március-április hónapban tartunk. Szükség esetén osztályozó vizsga a tanév során bármikor szervezhető. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés írásban történik. Mivel a tanuló olyan tananyagból ad számot tudásáról, melyet részben vagy teljesen önállóan kell feldolgoznia, az osztályozó vizsga nem ismételhető, és a megszerzett osztályzat javítására nincs lehetőség, azt javasoljuk, hogy alapos megfontolás után, a szaktanár véleményét is meghallgatva döntsenek a tanulók az előrehozott érettségi vizsgára és az osztályozó vizsgára jelentkezésről. Az osztályozó vizsgára jelentkezés határideje után legkésőbb egy héttel a szaktanár a tanulót írásban tájékoztatja a vizsga követelményeiről, részeiről és az értékelés szabályairól.

24


Pedagógiai program

1.9.4 A tanulmányok alatti vizsgák követelményei A helyi tanterv évfolyamokra lebontva tartalmazza a tantárgyi követelményeket és a vizsgák szakmai munkaközösségek által meghatározott anyagát, amely magában foglalja az írásbeli vizsga feladattípusait, a szóbeli vizsga témaköreit és az értékelés szempontjait. 1.9.5 A tanulmányok alatti vizsgák részei

Tantárgy

A vizsga típusa írásbeli

szóbeli

Magyar nyelv

X

X

Irodalom

X

X

Történelem

X

X

Matematika

X

X*

Idegen nyelv

X

X

Fizika

X

Kémia

X

Biológia-egészségtan

X

Földrajz

X

gyakorlati

X

Testnevelés

X

vizuális kultúra

X

Informatika

X

Mozgókép és médiaismeret

X

Dráma és tánc

X

Etika

X

Filozófia

X

Ének-zene

X

Sportági ismeretek

X

Sporttörténet

X

Sportismeret

X

Sportpszichológia

X

* Amennyiben a vizsgázó a matematika vizsgatárgy írásbeli vizsgáján nem éri el az elégséges érdemjegyhez szükséges 25%-os eredményt, de dolgozata legalább 12%-ra értékelhető, szóbeli vizsgát tehet.

25


Pedagógiai program

1.9.6 A tanulmányok alatti vizsgák értékelése A tanulmányok alatti vizsgák értékelése során a vizsgázó minősítése az egyes vizsgarészek összesített eredménye alapján történik. Az írásbeli és szóbeli vizsgák beszámításának százalékos arányát a szakmai munkaközösségek határozzák meg. A vizsgázó kijavított írásbeli vizsgadolgozatát a szóbeli vizsgát megelőzően megtekintheti. A szóbeli vizsgák befejezése után a vizsgabizottság összesíti az írásbeli és szóbeli vizsgaeredményeket, megállapítja az osztályzatokat, amelyeket legkésőbb a vizsgát követő tanítási napon ismertetni kell a vizsgázókkal. A tanulmányok alatti vizsgák osztályzatainak megállapítása során a középszintű érettségi vizsgák értékelési rendszerét használjuk. 80% - 100%

jeles (5)

60% - 79%

jó (4)

40% - 59%

közepes (3)

25% - 39%

elégséges (2)

0% - 24%

elégtelen (1)

26


Pedagógiai program

1.9.7 A vizsgatárgyak részei és követelményei Magyar nyelv Magyar nyelvből a tanulmányok alatti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga minden évfolyamon az adott tanév tananyagából a használatban lévő tankönyvcsalád munkafüzeteiben megtalálható feladattípusok alapján összeállított feladatlap. Az érdemjegy a következő eredmények átlaga alapján születik meg: -

a feladatlap eredménye az iskolában általánosan elfogadott értékelési rend alapján

-

a szóbeli vizsga érdemjegye

-

a magyar irodalomból írt elemző fogalmazás nyelvi (szerkezeti, nyelvhelyességi, helyesírási) minősítése

A szóbeli vizsga témakörei évfolyamonként a következők: 9. évfolyam: 1. A kommunikáció tényezői és funkciói 2. A tömegkommunikáció fogalma és műfajai 3. A magyar hangrendszer és a hangtörvények 4. Alaktan – Tő- és toldaléktípusok 5. Szófajtan – A magyar szófaji rendszer és jellemzői 6. A szintagmák 7. Mondattan – Az egyszerű és az összetett mondat 8. A szöveg szerkezete 9. Az esszé 10. A hivatalos levél változatai 11. Az önéletrajz 12. A jel és a jelrendszer 13. Hangalak és jelentés kapcsolata 14. Motivált és motiválatlan szavak 15. A magyar helyesírás rendszere és alapelvei 10. évfolyam: 1. A szöveg fogalma 2. A szövegkohézió 3. A szövegtípusok 4. A szövegfonetika 5. A stílusárnyalatok 6. A magánéleti stílusréteg 7. A tudományos stílusréteg 8. A publicisztikai stílusréteg 9. A közéleti szóbeliség és írásbeliség (előadói és hivatalos stílus) 10. Az elemi szóképek 11. Az összetett szóképek 12. Alakzatok 27


Pedagógiai program

11. évfolyam: 1. Zavarok és manipuláció a kommunikációban 2. A retorika fogalma, tárgya, a szónok tulajdonságai és feladatai 3. A nyilvános beszéd típusai 4. Az érvelés, az érvtípusok 5. A vita 6. A nyelvtípusok 12. évfolyam: 1. A határon túli magyarság nyelvhasználata 2. A nyelvművelés fogalma, kérdései, faladata, színterei 3. A köznyelv jellemzői 4. Nyelvváltozatok a nyelv társadalmi tagolódása szerint – A csoportnyelvek 5. A szleng és az argó 6. A nyelvjárások rendszere Magyarországon 7. A magyar nyelv eredete 8. A magyar nyelv rokonsága és a nyelvrokonság bizonyítékai 9. Nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom 10. A magyar nyelv történetének korszakai 11. A nyelvújítás Irodalom Magyar irodalomból a tanulmányok alatti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga minden évfolyamon egy az érettségi vizsga szövegalkotási feladattípusainak megfelelő szöveg megalkotása az adott tanév tananyagából. Az érdemjegy a következő eredmények átlaga alapján születik meg: - a szóbeli vizsga érdemjegye -

az elemző fogalmazás tartalmi minősítése

A szóbeli vizsga témakörei évfolyamonként a következők: 9. évfolyam: 1. A görög mitológia 2. A homéroszi eposzok (Iliász, Odüsszeia) 3. Az ókori görög líra első műfajai 4. Szapphó költészete vagy Anakreón lírája 5. Az ókori görög színház és drámajátszás 6. Szophoklész: Antigoné 7. Vergilius életműve 8. Horatius ódái 9. A Biblia I. Az Ószövetség műfajai és főbb szépirodalmi szövegei 10. A Biblia II. Az Újszövetség műfajai és főbb szépirodalmi szövegei 11. Az ókeresztény irodalom – Szent Ágoston: Vallomások 28


Pedagógiai program

12. A középkori himnuszköltészet – A Mária- himnuszok 13. Az egyházi irodalom epikus műfajai (példázat, legenda. prédikáció) 14. Az első magyar nyelvemlékek (Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom) 15. A lovagi irodalom 16. A vágánsköltészet 17. Dante: Isteni színjáték 18. Villon balladái – a Nagy testamentum 19. A reneszánsz irodalom kibontakozása (Petrarca és Boccaccio) 20. Az angol reneszánsz dráma – Shakespeare egy drámája 21. A magyar reneszánsz kezdetei – Janus Pannonius 22. Balassi Bálint költészete 10. évfolyam: 1. A magyar barokk – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 2. A francia klasszicista dráma – Moliere: Tartuffe 3. A felvilágosodás jelentősége a világirodalomban – Klasszicizmus és szentimentalizmus 4. Az angol felvilágosodás (Defoe vagy Swift egy regénye) 5. A francia felvilágosodás – Rousseau és Voltaire 6. A német felvilágosodás – Goethe 7. A magyar felvilágosodás kezdetei (Bessenyei, Batsányi, Kazinczy) 8. Csokonai klasszicista ódái 9. Csokonai versei a Lilla –szerelemről 10. A szentimentalizmus hatása Csokonai költészetére 11. Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz I. 12. Berzsenyi Dániel elégico-ódái és elégiái 13. Kettős konfliktus Katona József Bánk bán című drámájában 14. A Bánk bán mint középpontos dráma 15. A romantikus irodalom általános jellemzői 16. Az angol romantikus triász – Byron, Shelley, Keats 17. A német romantika – Hoffmann, Heine 18. Az orosz romantika – Puskin: Jevgenyij Anyegin 19. A magyar romantika kibontakozása 20. Kölcsey Ferenc értekező prózája 21. Kölcsey lírája 22. Vörösmarty Mihály költészete 23. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde 24. Petőfi korai költészete a felhők ciklussal bezárólag 25. Petőfi forradalmi látomásköltészete 26. Petőfi szerelmi és hitvesi költészete 27. Petőfi tájlírája 28. Petőfi Sándor: Az apostol 29. Jókai Mór: Az aranyember 11. évfolyam 1. Arany János: Toldi estéje 2. Arany költészete a szabadságharc bukása után 3. Arany nagykőrösi lírája 4. Arany János nagykőrösi balladái 29


Pedagógiai program

5. Arany János Őszikék ciklusa 6. Az ember tragédiája műfaji, szerkezeti jellemzői 7. Az ember tragédiája egy szabadon választott történeti színének bemutatása az egész mű tükrében 8.Az európai líra változása a XIX. században (impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió) 9. Baudelaire, Verlaine, Rimbaud 10. Rilke költészete 11. A realista széppróza általános jellemzői 12. Tolsztoj: Ivan Iljics halála 13. A modern dráma kezdetei – Ibsen: A vadkacsa vagy Csehov: Cseresznyéskert 14. Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt 15. Mikszáth A jó palócok című kötetének bemutatása 16. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma 17. A Nyugat jelentősége a magyar irodalomban 18. Ady Endre: Új versek 19. Ady Léda zsoltárai 20. Ady Endre istenes versei 21. Ady Endre költészete az első világháború idején 22. Móricz parasztábrázolásának újszerűsége – Tragédia 23. Móricz Zsigmond: Barbárok 24. Móricz Zsigmond: Úri muri 25. Babits Mihály: Levelek Írisz koszorújából 26. A húszas évek második felének Babits-költészete 27. Babits számvetés-versei 28. Babits: Jónás könyve 29. Kosztolányi Dezső költészete 30. Kosztolányi novellái 31. Kosztolányi Dezső: Édes Anna 32. Krúdy Gyula 33. Karinthy Frigyes 12. évfolyam: 1. Avantgárd irányzatok az európai lírában – Apollinaire 2. A magyar avantgárd – Kassák Lajos 3. Kafka: Az átváltozás 4. Thomas Mann: Márió és a varázsló 5. Brecht és az epikus színház – Kurázsi mama és gyermekei 6. József Attila korai költészete 7. Gondolati-leíró versek a József Attila költészetben 8. József Attila szerelmi lírája 9. József Attila közéleti versei 10. Tragikus önsors-versek József Attila költészetében 11. József Attila utolsó vershármasa 12. Radnóti Miklós még életében megjelent kötetei – különös tekintettel a Meredek út címűre 13. Radnóti Miklós eclogái 14. A halál felé vezető út művészi ábrázolása Radnóti költészetében 15. Szabó Lőrinc 16. Márai Sándor 17. Illyés Gyula 30


Pedagógiai program

18. Pilinszky János 19. Ottlik Géza 20. Örkény István: Tóték 21. Örkény egypercesei 22. Weöres Sándor

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek A tanulmányok alatti vizsga két részből áll. 1. írásbeli vizsgarész, 2. szóbeli vizsgarész. Az egyes vizsgarészek időtartama és aránya  

írásbeli: nappali tagozaton 60, levelező tagozaton 40 perc. szóbeli: 10 perc (felkészülési idő 30 perc)

A vizsga összesített pontszámának 50%-át az írásbeli, 50%-át a szóbeli vizsgarész pontszáma adja. A vizsgázó akkor teljesítette sikeresen az osztályozó vizsgát, ha mindkét vizsgarészen (írásbeli és szóbeli) legalább az elérhető pontszámok 12,5%-át megszerezte. Amennyiben a vizsgázó valamelyik vizsgarészben nem érte el a megszerezhető pontszámok 12,5%-át, akkor javítóvizsgát kell tennie. A vizsgán használható a középiskolai történelem atlasz. Az írásbeli vizsga Az írásbeli feladatlap két részből állhat: a) egyszerű, rövid választ igénylő feladatok b) esszé jellegű feladat A vizsgán számon kérhető lexikai adatokat (évszámok, személyek, topográfia, fogalmak) az alap- és a középfokú történelem kerettantervek tartalmazzák. a) Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor A feladatsor 5-8 feladatot tartalmaz. A lehetséges feladattípusok: -

Információkeresés források (szöveges, képi) segítségével 31


-

Pedagógiai program

Források alapján egyszerű következtetések megfogalmazása Különböző típusú (szöveges, kép, diagram) forrásból származó információk összevetése Megadott szempontok szerinti fogalmak gyűjtése forrásokból Fogalmak azonosítása, hozzárendelése egy korhoz, állam területéhez Térképekről információ gyűjtése Térképek alapján egyszerű következtetések megfogalmazása Helyszínek azonosítása atlasz segítségével Célok és következmények megkülönböztetése Ok-okozati összefüggés bemutatása Következtetések megfogalmazása események, folyamatok, jelenségek, döntések következményeiről Egyéb

b) szöveges (kifejtendő) feladat A szöveges (kifejtendő) feladatban (esszé jellegű feladat) néhány összefüggő mondatban kell a tanulónak gondolatait, tudását kifejtenie a megadott témáról. A szóbeli vizsga témakörei A témakörök osztályonkénti felsorolása 2013/14-ben bevezetésre kerülő új tantervek alapján készült, tehát felmenő rendszerben lép életbe. 9. évfolyam 1. Vallás és kultúra az ókori Keleten 2. Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata 3. Az athéni demokrácia intézményei, működése 4. Makedónia felemelkedése; Nagy Sándor birodalma 5. A görög hitvilág, tudomány, művészet 6. A plebejusok polgárjogi küzdelme Rómában 7. A római társadalom és állam a köztársaság korában 8. A Római Birodalom kialakulása 9. A római köztársaság válsága 10. Reformkísérletek, az egyeduralom kialakulása; Caesar uralma 11. A principátus rendszere 12. A Kárpát-medence a római korban 13. A kereszténység kialakulása, elterjedése; főbb tanai 14. A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás 15. Gazdaság és társadalom a korai középkorban 16. A Frank Birodalom történetének főbb állomásai 17. Az egyház a kora középkorban 18. Az iszlám vallás kialakulása és főbb állomásai 19. A magyar nép eredete és vándorlása; a honfoglalás 20. Egyházi és világi műveltség a középkorban 21. A középkori város; a középkori kereskedelem 22. A humanizmus és a reneszánsz 23. Az Oszmán Birodalom kialakulása, jellemzői, hódításai a XIV-XV. században 24. Szent István országa 32


Pedagógiai program

25. Az Aranybulla 26. A tatárjárás; az ország újjáépítése a tatárjárás után 27. Károly Róbert gazdasági reformjai 28. Nagy Lajos törvényei; a Zsigmond-kori társadalom 29. Hunyadi János törökellenes harcai 30. Hunyadi Mátyás uralkodói portréja (belpolitika) 10. évfolyam A nagy földrajzi felfedezések eredményei és gazdasági következményei A reformáció és a katolikus megújulás A francia abszolutizmus, XIV. Lajos politikája A Mohácshoz vezető út; az ország három részre szakadása A török hódoltság; a végvári küzdelmek Az Erdélyi Fejedelemség (Erdély etnikai, vallási megosztottsága, Bethlen Gábor fejedelemsége) 7. A török kiűzése 8. A Rákóczi szabadságharc 9. A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői 10. A francia polgári forradalom politikai irányzatai; az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 11. A XIX. század eszméi; a korszak főbb eszmeáramlatainak jellemzői 12. Az ipari forradalom és következményei (pl. városiasodás, demográfiai robbanás) 13. Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása 14. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban 15. Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása Magyarországon a XVIII. században 16. Mária Terézia és II. József reformjai 17. Széchenyi István programja 18. Kossuth Lajos reformprogramja 19. A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. A magyar társadalom rétegződése és életformái 20. A reformkor gazdasági eredményei. A reformkori művelődés, kultúra. A nemzeti érzés megerősödése a magyarság és a nemzetiségek körében. 21. A polgári forradalom Magyarországon. A pesti forradalom eseményei; az áprilisi törvények. 22. A szabadságharc; főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

11. évfolyam 1. Polgárháború az Egyesült Államokban 2. Németország nagyhatalommá válása; a német egység kialakulása és annak következményei 3. A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása. A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra 4. A szövetségi rendszerek kialakulásának okai az első világháború előtt 5. Gyarmatok és gyarmattartók a századfordulón 6. A kiegyezés előzményei és megszületése. A kiegyezés tartalma és értékelése 7. Gazdasági eredmények a dualizmus korában. Budapest világvárossá fejlődése. 33


Pedagógiai program

8. A magyar társadalom a századfordulón. 9. Nemzetiségek a dualizmus korában. Magyar nemzetiségi politika és nemzetiségi törekvések. 10. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék 11. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a két világháború között 12. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság 13. Az Osztrák - Magyar Monarchia felbomlása és következményei - a trianoni béke 14. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa 15. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években 16. A második világháború előzményei; kitörésének körülményei 17. A második világháború jellegzetességei és borzalmai 18. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői 19. Művelődési viszonyok és az életmód a két világháború között Magyarországon 20. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái a7 1930-as években 21. Magyarország részvétele a világháborúban 22. A német megszállás és a holokauszt Magyarországon 12. évfolyam 1. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői 2. A szocialista rendszerek bukása 3. Az európai integráció története 4. Globális problémák – természet és társadalom; népesedési viszonyok 5. A kommunista diktatúra kiépítése és működése 6. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 7. A Kádárrendszer jellege, jellemzői 8. A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma,szabadságjogok). 9. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság 10. Társadalmi változások a rendszerváltozás után 11. A kisebbségbe került magyarság helyzete a XX. században 12. Nemzetiségek és etnikumon a XX. századi Magyarországon Az új tankönyvek megjelenése után további kérdések várhatók!

Angol nyelv Szóbeli vizsga -A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató által megbízott angol szakos tanár látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. - A szóbeli vizsga két részből áll. Az első feladat hallás utáni szövegértés. (Két rövid, vizsgaszintnek megfelelő felvétel kétszeri meghallgatása.) A második feladat irányított beszélgetésből, szituációs feladat megoldásából és kép alapján történő önálló témakifejtésből áll. 34


Pedagógiai program

- A szóbeli vizsgán felkészülési idő nincs. - A feleletek maximális időtartama évfolyamonként 10 perc. Az írásbeli vizsga - Az írásbeli vizsga feladatsora a tanuló által elvégzendő tankönyv szintjének megfelelő feladatokból áll. Feladattípusok: olvasott szöveg értése, nyelvhasználat és szövegalkotás. - Az írásbeli vizsga időtartama 60 perc. - Segédeszköz nem használható. Részletes követelmények Iskolánk angol nyelvi csoportjai a következő táblázatban található tankönyvekből tanulnak. A következő táblázatok megjelölik, hogy a különböző csoportok melyik évfolyamon milyen szintre jutnak el. A vizsgázóknak ezt a szintet kell figyelembe venni a vizsgára való felkészülés során.

35


A osztály

9 kezdő New Headway Elementary

középhaladó

New Headway Pre-intermediate

Pedagógiai program

10 11 New Headway New Headway Pre-intermediate Intermediate New Headway Intermediate

New English File UpperIntermediate

12 New English File UpperIntermediate New English File Advanced

B, C és D osztály 9 kezdő New Headway Elementary (units 1-7)

10 11 12 New Headway New Headway New English Elementary Pre-intermediate File (units 8-12) (units 5-12) Intermediate New Headway Pre-intermediate (units 1-4) New Headway New Headway Matura Plus 2 középhaladó New Headway Pre-intermediate Pre-intermediate Intermediate (units 1-7) (units 8-12) (units 5-12) New Headway Intermediate (units 1-4) New Headway New English Longman Exam haladó New Headway Intermediate Intermediate File UpperAccelerator (units 1-7) (units 8-12) Intermediate New English (units 3-7) File UpperIntermediate (units 1-2)

A vizsga feladattípusai A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: Olvasott szöveg értése:  feleletválasztás,  hiányos szöveg kiegészítése (szavak, kifejezések pótlása előre megadott listából vagy anélkül),  rövid választ igénylő, nyitott kérdések,  a szövegből kiemelt mellékmondat, mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben,  képek, események, összekevert bekezdések sorrendbe rakása,  egymáshoz rendelés, pl.:  cím, kép, összegző mondat szöveg(rész)hez, bekezdéshez rendelése,  szavak, kifejezések, definíciók, szinonimák egymáshoz rendelése a szövegösszefüggés alapján, 36

Szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium  

Pedagógiai program

vélemények, kijelentések, események személyekhez kapcsolása, csoportosítás megadott kategóriák szerint

Nyelvhelyesség:  hiányos szöveg kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása),  hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből,  megadott szavak megfelelően képzett alakjainak vagy a belőlük képzett új szavaknak a szövegbe illesztése.  mondat transzformációk Hallott szöveg értése:  feleletválasztás,  egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez),  események sorrendjének megállapítása,  nyomtatványok, űrlapok kitöltése,  táblázat kitöltése,  hiányos mondatok kiegészítése,  rövid választ igénylő nyitott kérdések,  ténybeli hibák azonosítása, javítása. Íráskészség: A feladat a következő feladattípusok egy vagy több elemét tartalmazhatja:  meghatározott szituációban megadott szempontok alapján történő szövegalkotás,  verbális segédanyagok (pl. személyes feljegyzések, üzenetek, levelek, cikkek, felhívások, hirdetések, szórólapok stb.) alapján történő szövegalkotás és/vagy azokra való reagálás,  vizuális segédanyagok (pl. ábrák, képek, képsorok, grafikonok, táblázatok stb.) alapján történő szövegalkotás. Beszédkészség: A feladat a következő feladattípusok mindegyikét tartalmazza:  irányított beszélgetés  szituációs feladat megoldása  kép alapján történő önálló témakifejtésből A vizsga értékelése - A vizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgyi munkaközösség által elfogadott értékelési rendszer szerint történik. Írásbeli vizsga Az olvasott szöveg értése és nyelvhasználat feladatok teszt jellegűek, ezért esetükben minden helyes válasz egy pontot ér. - Olvasott szöveg értése - Nyelvhelyesség

10 pont 30 pont 37


Pedagógiai program

A szövegalkotási feladatot az alábbiak szerint értékeljük: Kommunikációs cél elérése: - elérte 3 pont - részben elérte 2 pont - alig érte el 1 pont - nem érte el 0 pont Nyelvhelyesség: - Hibátlan, vagy csak kevés, a megértést nem zavaró hibát tartalmaz. - A szövegben több hiba fordul elő, a hibák kissé nehezítik a megértést. - A szövegben sok hiba fordul elő, ezek nehezítik a megértést. - A szöveg a nyelvi hibák miatt nem érthető.

3 pont 2 pont 1 pont 0 pont

Szókincs: - A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban csak kis mértekben nehezíti a mondanivaló megértését. 3 pont - A szöveget nagyrészt a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami néha megnehezíti a mondanivaló megértését, a szókincs korlátai miatt többször előfordulhat szóismétlés. 2 pont - A szöveget egyszerű szókincs jellemzi. Sokszor nem megfelelő a szóhasználat, ami helyenként jelentősen nehezíti es/vagy akadályozza a mondanivaló megértését. Sok a szóismétlés. 1 pont - A szövegben felhasznált szókincs szegényes. A nem megfelelő szóhasználat több helyen akadályozza a szöveg megértését. 0 pont Forma, külalak: - Az alkotott szöveg megfelelő hosszúságú, a szöveg jellegének megfelelően tagolt: 1 pont - A szöveg jelentősen eltér a meghatározott hosszúságtól, tagolása nem megfelelő: 0 pont Az íráskészség részfeladatban szerezhető összes pontszám: 3+3+3+1= 10 pont A szóbeli vizsga komponenseinek értékelése: A hallás utáni szövegértés feladat teszt jellegű, ezért esetében minden helyes válasz egy pontot ér. A maximálisan szerezhető pontok száma 10. A szóbeli vizsgán az irányított beszélgetés, a szituációs feladat és az önálló témakifejtés feladatokat külön-külön az alábbi szempontok szerint pontozzuk: Kommunikációs cél elérése: - elérte - részben elérte - alig érte el - nem érte el


Nyelvhelyesség:

38


Pedagógiai program

- hibátlan, vagy csak kevés, a megértést nem zavaró hibát tartalmaz - a beszédben több hiba fordul elő, a hibák kissé nehezítik a megértést - a beszédben sok hiba fordul elő, ezek nehezítik a megértést - a beszéd a nyelvi hibák miatt nem érthető


Szókincs: - A beszédet a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban csak kis mértékben nehezíti a mondanivaló megértését. - A beszédet nagyrészt a témának és a közlési szándéknak megfelelő szókincs jellemzi. Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami néha megnehezíti a mondanivaló megértését. A szókincs korlátai miatt többször előfordulhat szóismétlés. - A beszédet egyszerű szókincs jellemzi. Sokszor nem megfelelő a szóhasználat, ami helyenként jelentősen nehezíti es/vagy akadályozza a mondanivaló megértését. Sok a szóismétlés. - A beszédben felhasznált szókincs szegényes. A nem megfelelő szóhasználat több helyen akadályozza a szöveg megértését.

3 pont

2 pont

1 pont 0 pont

A kiejtés, hanglejtés, beszédtempó értékelésekor maximálisan 3 pont adható, ami mindhárom feladatra együttesen értendő. - A vizsgázó kiejtése, hanglejtése, beszédtempója természetes, folyamatos. Mondanivalóját hatásosan tudja közölni. 3 pont - Megfelelő, a megértést az esetlegesen előforduló hibák csak kis mértékben nehezíthetik. 2-1 pont - Nem megfelelő, a megértést nagymértékben akadályozzák az ilyen jellegű hibák. 0 pont Összefoglalva: Olvasott szöveg értése Nyelvhelyesség Szövegalkotás Hallott szöveg értése Szóbeli felelet

10 pont 30 pont 10 pont 10pont 30 pont

Az összesített vizsgaeredményben az írásbeli és a szóbeli vizsgarész 60 – 40 % súlyozottsággal kerül beszámításra.

Német nyelv A vizsgák anyagát az adott szinten (kezdő-újrakezdő, középhaladó, haladó), az adott tanévben, az évfolyamonkénti haladási ütem alapján elvégzett tananyag alkotja. Típusát tekintve a vizsga lehet osztályozó, különbözeti vagy javító-pótló vizsga. A vizsga két részből áll: egy írásbeli vizsgarészből, melynek időtartama maximum 60 perc, és egy szóbeli vizsgarészből, melynek időtartama vizsgázónként legfeljebb 10 perc. A vizsga pontos követelményeiről és annak időpontjáról a diákok a vizsgára jelentkezés után tájékoztatót kapnak. 39


Pedagógiai program

Az írásbeli vizsga feladattípusai a tankönyv és a munkafüzet feladataira épülnek, azok a tanulók számára ismerősek. Ebben a feladatsorban a tanulók elsősorban szövegértési és nyelvhelyességi ismereteikről adnak számot. A szóbeli vizsga tételei a tanulók számára megadott témakörökből kerülnek ki, valamint részét képezi egy szituációs gyakorlat is. A tanulók teljesítményének értékelése a középszintű érettségi értékelési rendszerével megegyezően történik. Tervezett haladási ütem Első nyelv

Második nyelv

Kezdő és újrakezdő csoportok 9. évfolyam

KON-TAKT 11-6. lecke

10. KON-TAKT 17-8. lecke évfolyam 21-3. lecke 11. KON-TAKT 24-8. lecke évfolyam 12. KON-TAKT 31-8. lecke évfolyam Középhaladó csoportok 9. évfolyam


10. KON-TAKT 21-5. lecke évfolyam 11. KON-TAKT 26-8. lecke évfolyam 31-2. lecke 12. KON-TAKT 33-8. lecke évfolyam Haladó csoportok 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

KON-TAKT 21-5. lecke + év eleji ismétlés KON-TAKT 26-8. lecke 31-2. lecke KON-TAKT 33-8. lecke KON-TAKT 41-8. lecke

40


Pedagógiai program

Kezdő és újrakezdő csoportok 9. évfolyam


10. KON-TAKT 15-8. lecke évfolyam 21-3. lecke 11. KON-TAKT 24-8. lecke évfolyam 12. KON-TAKT 31-8. lecke évfolyam Középhaladó csoportok 9. évfolyam


10. KON-TAKT 17-8. lecke évfolyam 21-5. lecke 11. KON-TAKT 26-8. lecke évfolyam 31-2. lecke 12. KON-TAKT 33-8. lecke évfolyam Haladó csoportok 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

KON-TAKT 21-4. lecke + év eleji ismétlés KON-TAKT 25-8. lecke 31-2. lecke KON-TAKT 33-8. lecke KON-TAKT 41-8. lecke

41


Pedagógiai program

Francia nyelv A vizsga formája: szóbeli és írásbeli számonkérés Értékelés Írásbeli számonkérés: elérhető pontszáma 60 pont = 100% szövegértés nyelvhelyesség szövegalkotás hallott szöveg


A szóbeli felelet: elérhető pontszám: 33 pont

= 100%

Az önálló témakifejtés értékelési szempontjai: (16 pont) részletesség szókincs, kifejezésmód nyelvtan beszédtempó, kiejtés, hanglejtés


Szituációs feladat értékelési szempontjai: (17 pont) a kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása szókincs, kifejezésmód nyelvtan beszédtempó, kiejtés, hanglejtés


A vizsga végleges eredménye A vizsga végleges eredménye az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményeinek összesítéséből adódik. (Az írásbeli és szóbeli vizsga eredményei %-os összesítése osztva kettővel. A szóbeli és az írásbeli vizsga részaránya 50%- 50%-os.) Az írásbeli feladatlap részei: Szövegértés (feladattípusok: pl. rövid választ igénylő kérdések, szavak, kifejezések, szinonimák egymáshoz rendelése a szövegösszefüggés alapján, táblázat kitöltése) Nyelvhelyesség/Nyelvtan (feladattípusok: pl. feleletválasztás, mondat transzformációk, megadott igék helyes alakjainak a szövegbe illesztése) Szövegalkotás (feladattípus: levélírás /80-100/ szó adott témából) Hallás utáni megértés / Magnóról szöveg hallgatása (feladattípusok: pl. hiányos mondatok kiegészítése, táblázat kitöltése, feleletválasztás) Értékelőlap: melyen külön-külön vannak feltüntetve az egyes feladatokért elérhető és kapott pontszámok. Az eredményt százalékban számítjuk ki és ez alapján adjuk az írásbeli vizsga érdemjegyét. 42


Pedagógiai program

Az írásbeli számonkérés anyaga: az iskolai francia nyelv kerettantervében megjelölt témák, fogalomkörök és ezek nyelvi kifejezései. (ld. Melléklet) Az írásbeli vizsga időtartama: 60 perc Segédeszköz nem használható. A szóbeli vizsga: A szóbeli vizsga részei: Bevezető beszélgetés: három különböző témából feltett kérdésre kell válaszolni. Ez a vizsgarész nem kerül értékelésre. Önálló témakifejtés kép/képek alapján Szituációs feladat A szóbeli vizsga időtartama: minden évfolyamon 10 perc A szóbeli vizsgán felkészülési idő nincs. A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A szóbeli vizsga témakörei az iskolai francia nyelv kerettantervében megjelölt témák, fogalomkörök és ezek nyelvi kifejezése. (ld. Melléklet) Javasolt tankönyvek: 9. évfolyam: Michel Soignet – Szabó Anita: France-Euro Express 1 (Tankönyv, CD és munkafüzet) A1-es szint 0-9. lecke 10. évfolyam: 1. Michel Soignet – Szabó Anita: France-Euro Express 1 (Tankönyv, CD és munkafüzet) A1-es szint 10-11-12. lecke 2. Michel Soignet – Szabó Anita: France-Euro Express 2 (Tankönyv, CD és munkafüzet) A2-es szint 0-6.lecke 11. évfolyam: 1. Michel Soignet – Szabó Anita: France-Euro Express 2 (Tankönyv, CD és munkafüzet) A2-es szint 7-12. lecke 2. Michel Soignet – Szabó Anita: France-Euro Express 3 (Tankönyv, CD és munkafüzet) A2- B1es szint 0-3. lecke 12. évfolyam Michel Soignet – Szabó Anita: France-Euro Express 3 (Tankönyv, CD és munkafüzet) A2- B1es szint 4-10.lecke + 2 un. kisérettségi lecke (Prépabac 1, 2)

43


Pedagógiai program Matematika

A tanulmányok alatti vizsga az adott félév, tanév helyi tantervben előírt tananyagára épül. A számonkérés módja: írásbeli feladatsor, melynek megoldására 45 perc áll rendelkezésre. Az érvényes érettségi szabályzathoz igazodva, ha a tanuló írásbeli teljesítménye eléri a tizenkettő százalékot, de nem éri el a huszonöt százalékot, a vizsgázó szóbeli vizsgát tehet. A szóbeli vizsga során a vizsgázó tételt kap. A tétel tartalmaz három egyszerű, az elméleti anyag elsajátítását számon kérő kérdést (definíció, illetve tétel kimondását, vagy ezek közvetlen alkalmazását megkívánó egyszerű feladatot), valamint 3 feladatot. A vizsgán használható segédeszközök: függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő, melyekről a vizsgázó gondoskodik.

Biológia - egészségtan A vizsga jellege: írásbeli időtartama: 60 perc feladattípusai: a középszintű érettségin előforduló feladattípusok (egyszerű választás, négyféle, ill. ötféle asszociáció, igaz-hamis, ábraelemzés, szöveg kiegészítés, struktúra-funkció) A vizsga témakörei 10. évfolyam 1. Mikrobiológia (vírusok, baktériumok, egysejtű eukarióták) 2. A gombák 3. A növények szervezete és életműködései 4. Az állatok szervezete és életműködései 5. Etológia (az állatok viselkedése) 6. Ökológia 11. évfolyam 1. Sejtbiológia 2. Az ember táplálkozása 3. Az ember légzése 4. Az ember keringési rendszere 5. Az ember mozgató szervrendszere 6. Az ember kültakarója 7. Az ember immunrendszere 8. Az ember hormonális szabályozása 9. Az ember idegrendszere 12. évfolyam 1. Az öröklődés törvényei 44


Pedagógiai program

2. Molekuláris genetika 3. Szaporodás, szexualitás 4. Az élet lehetőségei 5. A biológiai evolúció 6. Az ember egyéni és társas viselkedése 7. Gazdálkodás és fenntarthatóság

Fizika A vizsga fizika tantárgyból írásbeli részből áll. A tanulóknak minden évfolyamon egy feladatsort kell megoldaniuk. A rendelkezésre álló idő 45 perc. A feladatsor teszt formájában 5 elméleti kérdést, valamint 3 feladatot tartalmaz. A vizsgán függvénytáblázat és számológép használata megengedett. A vizsga értékelése iskolánk Pedagógiai Programjában meghatározott elvek alapján történik. A vizsga témakörei 9. évfolyam A következő témakörök fogalmait, illetve leírását kell ismerni, valamint egyszerű feladatokban használni és hétköznapi jelenségekre alkalmazni. KINEMATIKA  Fizikai mennyiségek, és azok mérése  Egyenes vonalú egyenletes mozgás  Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás  Egyenletes körmozgás  Egyenletesen változó körmozgás  Tehetetlenségi nyomaték  Forgatónyomaték  Mozgások szuperpozíciója A TÖMEG ÉS AZ ERŐ  Tehetetlenség törvénye, és az inercia rendszer  Tömeg és sűrűség fogalma  Lendület, lendület megmaradás  Erőhatás, erők összegzése  A fenti mozgások dinamikai feltételei  Kényszererők és meghatározásuk  Tehetetlenségi erők  Különféle erőhatások és erőtörvényeik (súrlódás, közegellenállás)  Bolygók mozgása  Merev testek egyensúlya FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK MECHANIKÁJA  Pascal törvénye, hidrosztatikai nyomás  Felhajtóerő nyugvó folyadékokban és gázokban.  Molekuláris erők folyadékokban (kohézió és adhézió). 45


Pedagógiai program

Felületi feszültség. Folyadékok és gázok áramlása Közegellenállás Az áramló közegek energiája, a szél- és a vízi energia hasznosítása.

ENERGIA, MUNKA  Munka kiszámítása, munkatétel  Feszítési munka, rugalmas energia, mozgási energia  Emelési munka, helyzeti energia, energia-megmaradás  Teljesítmény, hatásfok 10. évfolyam A következő témakörök fogalmait, illetve leírását kell ismerni, valamint egyszerű feladatokban használni és hétköznapi jelenségekre alkalmazni. A felsorolt témák során felmerülő korábbi fogalmak biztos kezelése is szükséges. HŐTAN

        

Hőtani alapjelenségek, szilárd anyagok és folyadékok hőtágulása Hőmennyiség, halmazállapot változások A hőmérséklet, hőmérők, hőmérsékleti skálák. Gázok állapotjelzői, összefüggéseik Az ideális gáz állapotegyenlete. Gázok állapotváltozásai Molekuláris hőelmélet Termodinamika I. főtétele Termodinamika II. főtétele

ELEKTROSZTATIKA  Elektromos alapjelenségek, Coulomb törvény  Elektromos mező jellemzése, feszültség, potenciál  Kapacitás, kondenzátorok, elektromos tér energiája ELEKTROMOS ÁRAM  Egyenáram alapjelenségei  Ellenállás fogalma, Ohm törvény  Alapkapcsolások  Elektromos munka, teljesítmény 11. évfolyam A következő témakörök fogalmait, illetve leírását kell ismerni, valamint egyszerű feladatokban használni és hétköznapi jelenségekre alkalmazni. A felsorolt témák során felmerülő korábbi fogalmak biztos kezelése is szükséges. MECHANIKAI REZGÉSEK, HULLÁMOK  Rezgőmozgás jellemzői, kitérés idő összefüggés  Rezgőmozgás, sebessége, gyorsulása, dinamikai feltétele  Rezgőmozgás, energiája 46


Pedagógiai program

Inga mozgása, lengésideje A hullám fajtái, haladása, visszaverődése Hullámok találkozása A hang

MÁGNESES MEZŐ, ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ  Mágneses alapjelenségek  Áramjárta vezetékek mágneses tere  Indukált feszültség, Lenz törvénye  Kölcsönös indukció, önindukció  Váltakozófeszültség, váltakozó áram, teljesítmény, munka ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK, A FÉNY  Változó elektromos tér mágneses tere  Elektromágneses rezgések  Elektromágneses hullám és spektruma  A fénysugár, terjedése, sebessége  A fény terjedési tulajdonságai  Tükrök, sík és görbült  Fény törése  Optikai lencsék  Optikai eszközök, természeti optikai jelenségek  Hullámoptika, interferencia, polarizáció MODERN FIZIKA  Kísérleti tapasztalatok  A fény kettős természete, részecske-hullám  Vonalas színképek  Az elektron kettős természete  Fotoeffektus jelensége  Atommodellek AZ ATOMMAG  Kísérleti tapasztalatok  Magerő, kötési energia  Radioaktív bomlás  Maghasadás elemi részecskék  Láncreakció  Magfúzió  Atomerőművek CSILLAGÁSZAT  A világegyetem szerkezete  A csillagok fejlődése  A nap  A naprendszer  Az űrkutatás

47


Pedagógiai program Kémia

A tanulmányok alatti vizsga az adott félév, tanév helyi tantervben előírt tananyagára épül. A számonkérés módja: írásbeli és szóbeli vizsga. Az írásbeli feladatsor megoldására 45 perc áll rendelkezésre. A szóbeli vizsga során a vizsgázó tételt kap. A tétel két egyszerű, az elméleti anyag elsajátítását számon kérő kérdésből áll. A tétel kidolgozására illetve kifejtésére 30, illetve 10 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. A vizsgán használható segédeszközök: függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, melyekről a vizsgázó gondoskodik. A vizsga témakörei: 9. évfolyam A kémia és az atomok világa A kémia mint természettudomány A periódusos rendszer és az anyagmennyiség Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban Halmazok Ionos kötés és ionrács Fémes kötés és fémrács Kovalens kötés és atomrács Molekulák Másodrendű kötések és a molekularács Összetett ionok Anyagi rendszerek Az anyagi rendszerek és csoportosításuk Halmazállapotok és halmazállapot-változások Gázok és gázelegyek Folyadékok, oldatok Szilárd anyagok Kolloid rendszerek Kémiai reakciók és reakciótípusok A kémiai reakciók feltételei és a kémiai egyenlet A kémiai reakciók energiaviszonyai A reakciósebesség Kémiai egyensúly Sav-bázis reakciók Oxidáció és redukció Elektrokémia A redoxireakciók iránya Galvánelem Elektrolízis 48


Pedagógiai program

A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik A szervetlen kémia tárgya Hidrogén Nemesgázok Halogének Nátium-klorid Hidrogén-klorid Az oxigéncsoport és vegyületeik Oxigén Ózon Víz Hidrogén-peroxid Kén Hidrogén-szulfid és sói Kén-dioxid, kénessav és sói Kén-trioxid, kénsav és sói A nitrogéncsoport és vegyületeik Nitrogén Ammónia és sói A nitrogén oxidjai Salétromossav, salétromsav, sóik Foszfor és vegyületei 10. évfolyam A széncsoport és szervetlen vegyületeik Szén Szén-monoxid Szén-dioxid, szénsav és sói Szilícium és vegyületei A fémek és vegyületeik Alkálifémek Alkáliföldfémek Alumínium Ón és ólom Vascsoport, króm és mangán Félnemes és nemesfémek Vegyületeik Cink, kadmium, higany A szénhidrogének és halogénezett származékaik Bevezetés a szerves kémiába A telített szénhidrogének Az alkének (olefinek) A diének és a poliének Az acetilén 49


Pedagógiai program

Az aromás szénhidrogének A halogéntartalmú szénhidrogének Az oxigéntartalmú szerves vegyületek Az alkoholok A fenolok Az éterek Az oxovegyületek A karbonsavak és sóik Az észterek A felületaktív anyagok, tisztítószerek A szénhidrátok A nitrogéntartalmú szerves vegyületek Az aminok Az amidok A nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek Az aminosavak Peptidek, fehérjék A nukleotidok és a nukleinsavak

Földrajz A tanulmányok alatti vizsga két részből áll. 1. írásbeli vizsgarész, 2. szóbeli vizsgarész. Az egyes vizsgarészek időtartama és aránya  

írásbeli: 45 perc. szóbeli: 10 perc (felkészülési idő 30 perc)

A vizsga összesített pontszámának 50%-át az írásbeli, 50%-át a szóbeli vizsgarész pontszáma adja. A vizsgázó akkor teljesítette sikeresen az osztályozó vizsgát, ha mindkét vizsgarészen (írásbeli és szóbeli) legalább az elérhető pontszámok 12,5%-át megszerezte. Amennyiben a vizsgázó valamelyik vizsgarészben nem érte el a megszerezhető pontszámok 12,5 %-át, akkor javítóvizsgát kell tennie. A vizsgán (a topográfiai feladatok kivételével) használható a középiskolai földrajz atlasz.

50


Pedagógiai program

Az írásbeli vizsga Az írásbeli feladatlap három részből állhat: a) topográfiai feladatok – a földrajzi atlasz nem használható b) egyszerű, rövid választ igénylő feladatok c) esszé jellegű feladat A vizsgán számon kérhető topográfiai fogalmakat az alap- és a középfokú földrajzi kerettantervek tartalmazzák. A szóbeli vizsga témakörei: 9. évfolyam 1. Csillagászatföldrajz és térképészet: • A Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben, • A bolygók típusai, jellemzői, • A Hold és mozgásai, • Föld alakja, mozgásai, • Tájékozódás a földrajzi térben és időben, • Térkép fogalma, fajtái, jelrendszere, térképhasználat, távolságmérés. 2. Kőzetburok: • Földünk gömbhéjas szerkezete, • fizikai tulajdonságai, a kőzetburok felépítése, • földtörténet, • lemez tektonika alapjai, vulkánosság, földrengés, hegységképződés folyamata, • ásványok és kőzetek, energiahordozók, ércek keletkezése és tulajdonságaik. 3. A légkör: • légkör összetétele, szerkezete, felmelegedése és tényezői, üvegházhatás, • időjárási, éghajlati elemek változásai, • szél, csapadékképződés, légmozgások, tornádó, • ciklonok, anticiklonok, hideg- és meleg front, • nagy földi légkörzés, trópusi és mérsékelt övezeti monszun, • légkör szennyeződése, savas esők, ózonlyuk. 4. A vízburok: • víz körforgása, világtenger felosztása, a tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai, • tengervíz mozgásai (tengerjárás, hullámzás, tengeráramlás), • felszín alatti és felszíni vizek, • folyók munkája, hordalékszállítása, • tavak fajtái, keletkezése és pusztulása. 5. A külső erők: • aprózódás, mállás, és lejtős tömegmozgások, • folyók, tengerek, jég és szél felszínformálása, • karsztosodás folyamata. 51


Pedagógiai program

6. A földrajzi övezetesség: • szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása, jellemzőik, • a forró, a mérsékelt, a hideg övezetek jellemzői és tagolódásuk, • hegyvidékek függőleges övezetessége. Topográfiai ismeretek: a természetföldrajzi ismeretekhez kapcsolódó érettségi követelmények Ajánlott tankönyvek: 1. Jónás Ilona - Dr. Kovács Lászlóné - Vízvári Albertné: Földrajz 9 (Mozaik Kiadó) 2. Nagy Balázs - Nemerkényi Antal - Sárfalvi Béla - Ütőné Visi Judit: Földrajz 9. (Nemzedékek tudása) 10. évfolyam 1. A gazdasági élet szerkezeti, területi átalakulása: • A gazdasági termelés jellemzői, gazdasági élet szerkezete, • A gazdasági növekedés és fejlődés mérőszámai, GDP, GNP, HDI, • Gazdasági rendszerek: tradicionális gazdaság, tervgazdaság, piacgazdaság, • A fejlett és fejlődő országok mezőgazdasága, • A világ energiatermelése, energiafelhasználása, • Az ipari termelés telepítő tényezői, szerkezetváltás, rozsdaövezet, • Napjaink vezető ágazata: az elektronika, • A szolgáltatási szféra és az infrastruktúra, • Az információs gazdaság, • Szárazföldi, vízi, légi közlekedés és idegenforgalom. 2. Napjaink világgazdasági folyamatai: • Globalizáció, globális világgazdaság, • Világgazdaság földrajzi szerkezete, fejlett és fejlődő világ, • A nemzetközi kereskedelem és fő tendenciái, • A transznacionális vállalatok, • Regionális gazdasági integrációk, • A működő tőke és a pénz világa, tőzsde, értékpapírok, • Az adósságválság és az ENSZ, IMF, Világbank feladata, nemzetközi szervezetek. 3. Népesség és településföldrajz: • A világnépesség növekedése, a Föld népességszáma, • A növekedés tényezői, népesedési ciklusok, • A világnépesség nemek és korcsoportok szerinti összetétele, korfa, • Migráció, • A világnépesség területi eloszlása, népsűrűség, • Településföldrajz: urbanizáció, városok kialakulásának főbb szakaszai, • Falvak, szórványtelepülések. 4. Regionális földrajz; a világban különböző szerepet betöltő régiók, országok: • Japán és az újonnan iparosodó délkelet-ázsiai országok, • Kína, az ébredő óriás, • Amerikai Egyesült Államok, • Latin-Amerika, • Európai Unió kialakulása, alappillérei, jellemzői, szervezetei, • EU közös agrárpolitikája, mezőgazdasága, • EU ipara és külgazdasági kapcsolatai, • EU fejlettségi különbségei, területfejlesztése. 52


Pedagógiai program

5. Magyarország a 21. században: • Magyarország természeti erőforrásai, • A magyar gazdaság átalakulása a rendszerváltás óta, • Hazánk és az EU, • Magyarország régiói. 6. Globális környezeti problémák: • Népesedési válság, emberiség élelmezési helyzete, éhínség és túlfogyasztás, • A fenntartható fejlődés elmélete és kérdőjelei, • A geoszférák környezeti állapota és környezetvédelem, természetvédelem. Topográfiai ismeretek: a gazdaságföldrajzi ismeretekhez kapcsolódó érettségi követelmények Ajánlott tankönyv: Probáld Ferenc - Ütőné Visi Judit: Földrajz 10. (Nemzeti Tankönyvkiadó)

Informatika Az osztályozóvizsga az adott tanév helyi tantervben előírt tananyagára épül. A számonkérés módja: gyakorlati vizsga. A gyakorlati feladat megoldására nappali tagozaton 60, levelező tagozaton 40 perc áll rendelkezésre. A vizsgán nem használhatók segédeszközök. Vizuális kultúra

9. évfolyam Általános követelmények:  A köznapi vizuális kommunikáció során értelmezhető vizuális közlések létrehozása a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával.  Tárgyak, vizuálisan érzékelhető jelenségek ábrázolása, valamint elképzelt dolgok, elvont gondolatok, érzések kifejezése különböző vizuális eszközökkel.  A képzetekben gazdag vizuális képi látásmód alkalmazása és ennek árnyalt vizuális kifejezése.  Időben és térben eltérő kultúrák és művészeti korszakok művészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatása, értelmezése és elemzése. Konkrét feladatok: 1. A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térformák, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok) a vizuális közlésben, kifejezésben betöltött szerepének ismerete, és használata. 2. A színharmóniák, színkontrasztok (fény-árnyék, hideg-meleg, komplementer, magábanvaló, szimultán, mennyiségi, minőségi) felismerése. Színritmusok. 3. Ábrázoló jellegű rajz készítése során természeti és mesterséges formák karakterét meghatározó főbb, a felismerhetőséget biztosító arányok helyes megfigyelése és visszaadása. 4. Az axonometrikus ábrázolás szabályai, csonkolások, új formák létrehozása. Belső szerkezet, felezések, harmadolások. 5. Az őskor, ókor legnagyobb művészeti alkotásainak megismerése, felismerése. 53


Pedagógiai program

Az osztályozó vizsga leírása Gyakorlati rész: Egyszerű műszaki jellegű rajz készítése szerkesztve szerkesztőeszközökkel. Írásbeli rész: Teszt megoldása a rajz és vizuális kultúra ismeretanyagából.

ceruzával

és

10. évfolyam Általános követelmények:  A vizuális jelenségek megfigyelése, széleskörű elemző vizsgálata, esztétikai és kommunikációs szempontok szerinti megítélése.  A vizuális nyelv elemeinek ismerete és megfelelő használata, valamint ezen ismeretek segítségével vizuális alkotások elemzése.  A különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák alkalmazása, továbbá sajátos és közös vonásainak bemutatása, sokrétű értelmezése, kritikus megítélése.  A köznapi vizuális kommunikáció során értelmezhető vizuális közlések létrehozása a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával. Konkrét feladatok: 1. Modell alapján készített leképező jellegű munkában sík és térforma pontos visszaadása. 2. Modell alapján készített leképező jellegű munkában (rajz, festés, vegyes technika) legalább négy különböző tónusfokozat következetes alkalmazása. 3. A célnak legmegfelelőbb térábrázolási módok kiválasztása. 4. 2. Tárgyak, objektumok egymáshoz viszonyított téri helyzetének pontos megjelenítése látvány alapján két, vagy három dimenzióban. 5. Látvány alapján tárgyak, objektumok ábrázolása során a nézőpont következetes megtartása. 6. Beállítás alapján a fény-árnyék hatások segítségével térmélység érzékeltetése (pl. szabadkézi rajzban festéssel) 7. Ábrázoló jellegű szabadkézi rajzban választott térábrázolási rendszer következetes alkalmazása. 8. Egyszerű beállításról a kétiránypontos perspektívikus ábrázolás szabályainak alkalmazása szabadkézi rajzban. 9. Ornamentális és képi kompozíció létrehozása látvány, vagy elképzelés alapján. 10. Érzelmek, lelkiállapotok értelmezhető vizuális kifejezése szabadon választott vizuális formában. 11. Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak, objektumok (pl. épület, építmény) funkció-, és formaelemzése. 12. Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő besorolása, csoportosítása. 13. A középkor művészete: az ókeresztény, bizánc, román, gótika nagyszabású művészeti emlékeinek ismerete. Európán kívüli kultúrák motívumainak ismerete. Az osztályozó vizsga leírása Gyakorlati rész: Kétiránypontos perspektívikus rajz szerkesztése, megadott témakörben, ceruzával, szerkesztőeszközökkel. Írásbeli rész: Teszt megoldása a rajz és vizuális kultúra ismeretanyagából. 54


Pedagógiai program

Testnevelés és sport 9. évfolyam KONDICINIONÁLIS KÉPESSÉG FELMÉRÉS: 1. 2000m 2. Hanyatt fekvésből felülés és visszaereszkedés 3. Helyből távolugrás 4. Hason-fekvésből törzsemelés és leengedés 5. Karhajlítás-nyújtás ATLÉTIKA: 1. Távolugrás lépő technikával 2. Súlylökés beszökkenéssel oldalfelállásból Lányok: 4 kg, fiúk 5 kg 3. Kislabda hajítás nekifutásból 3 lépéses dobóritmussal 4. Magasugrás átlépő technikával 5. 60 m futás: fiúk 8,6-9 lányok 9,5-9,9 LABDAJÁTÉK: Kosárlabda: megindulás- megállás – sarkazás, átadási formák, fektetett dobás egy leütéssel mindkét oldalról Kézilabda: labdavezetés, átadási formák, kitámasztásos és felugrásos lövés labdavezetésből és kapott labdából Labdarúgás: labdaátvételek lábbal, labdavezetés, kapura lövés belsővel Röplabda: kosár és alkarérintés, alsó egyenes nyitás TORNA: Talaj: Gurulóátfordulás előre- hátra különböző kiinduló helyzetekből, repülő gurulóátfordulás, fejállás, tarkóállás, fellendülés kézállásba, mérlegállás Szekrényugrás: fiúk gurulóátfordulás előre, lányok felugrás guggoló támaszba homorított leugrás Kötélmászás szabályos mászó kulcsolással fel és le Fiúk: Korlát: alaplendület támaszban felkarfüggésben, támlázás, pedzés, leugrás vetődéssel vagy Gyűrű: függés alaplendület, lefüggés, zsugorlefüggés, homorított leugrás Lány: Gerenda felugrás, érintőlépés, hintalépés, 180 fokos fordulat állásban, homorított leugrás 10. évfolyam KONDICINIONÁLIS KÉPESSÉG FELMÉRÉS: 1. 2000m 2. Hanyatt fekvésből felülés és visszaereszkedés 3. Helyből távolugrás 4. Hason-fekvésből törzsemelés és leengedés 5. Karhajlítás-nyújtás ATLÉTIKA: 1. Távolugrás guggoló technikával 55


Pedagógiai program

2. Súlylökés beszökkenéssel oldalfelállásból Lányok: 4 kg, fiúk 5 kg 3. Kislabda hajítás nekifutásból 5 lépéses dobóritmussal 4. Magasugrás flopp technikával 5. 60 m futás: fiúk 8,6-9 lányok 9,5-9,9 LABDAJÁTÉK: Kosárlabda: átadási formák, fektetett dobás kapott labdából mindkét oldalról, párhuzamos lefutás Kézilabda: átadási formák, kitámasztásos és felugrásos lövés kapott labdából, indulócsel, beugrásos lövés, sánc Labdarúgás: labdavezetés, átadási formák, átvétel fejjel és mellel, pontrúgás Röplabda: kosár és alkarérintés hálónál, felső egyenes nyitás TORNA: Talaj: Gurulóátfordulás előre- hátra különböző kiinduló helyzetekből, repülő gurulóátfordulás, fejállás, tarkó állás, futólagos-kézállás gurulóátfordulás előre, mérlegállás, cigánykerék, fejen átfordulás Szekrényugrás: guggoló átugrás, kismacska Kötélmászás szabályos mászó kulcsolással fel függeszkedéssel le fiúk, lányok mászó kulcsolással fel és le Fiúk: Korlát: alaplendület támaszban felkarfüggésben, támlázás, pedzés, sas lendület előre, átfordulás előre terpeszülésbe, leugrás vetődéssel vagy Gyűrű: függés alaplendület, lefüggés, zsugorlefüggés, hátsó lefüggés, homorított leugrás Lány: Gerenda felugrás, érintőlépés, hintalépés, 180 fokos fordulat guggolásba, homorított leugrás 11. évfolyam KONDICINIONÁLIS KÉPESSÉG FELMÉRÉS: 1. 2000m 2. Hanyatt fekvésből felülés és visszaereszkedés 3. Helyből távolugrás 4. Hason-fekvésből törzsemelés és leengedés 5. Karhajlítás-nyújtás ATLÉTIKA: 1. Távolugrás guggoló technikával 2. Súlylökés becsúszással, háttal felállásból Lányok: 4 kg, fiúk 5 kg 3. Kislabda hajítás nekifutásból 5 lépéses dobóritmussal 4. Magasugrás flopp technikával 5. 60 m futás: fiúk 8,3-8,7 lányok 9,2-9,6 LABDAJÁTÉK: Kosárlabda: kapott labdával megállás-megindulás, labdavezetés fektetett dobás mindkét oldalra, büntetődobás Kézilabda: átadási formák, kitámasztásos és felugrásos lövés kapott labdából, indulócsel, beugrásos lövés, sánc, indítás, hajító képesség felmérése, büntetődobás

56


Pedagógiai program

Labdarúgás: szlalom labdavezetés, átadási formák, átvétel fejjel és mellel, dekázás, kapott labdából kapura lövés Röplabda: kosár és alkarérintés hálónál, felső egyenes nyitás, feladás leütés

TORNA: Talaj: Összefüggő talajgyakorlat 5 elemből, kézen átfordulás Szekrényugrás: guggoló átugrás, terpeszátugrás lebegőtámasszal Kötélmászás: lányok mászó kulcsolással, fiúk függeszkedés fel Fiúk: Korlát: összefüggő gyakorlat, felkarállás vagy Gyűrű: összefüggő gyakorlat, terpesz leugrás Lány: Gerenda összefüggő gyakorlat 12. évfolyam A vizsga követelményrendszere megfelel az adott évre vonatkoztatott, aktuális középszintű gyakorlati érettségi követelményrendszerével, azzal a különbséggel, hogy szóbeli szekció nincsen, illetve az eddig felsorolt gyakorlati bemutatásból csak az alábbiakat kell teljesíteni: 48 ütemű gimnasztikai gyakorlatsorozat Fiúk: függeszkedés, leányoknak kötélmászás Talajtorna Két választott labdajáték Atlétika: egy futó, egy ugró és egy dobószám Hungarofitt teszt ÉRTÉKELÉS: Minden bemutatott feladatot 1-5-ig pontozzuk. Az elérhető pontszám 60 pont. Labdajátékok közül kettőt kell választani. 0 – 14 pont 15 – 23 pont 24 – 35 pont 36 – 47 pont 48 – 60 pont

elégtelen elégséges közepes jó jeles Dráma és tánc

Feladattípus: szóbeli Mivel a tantárgy specifikuma, hogy gyakorlati, ezért a szóbeli vizsgánál a számon kérhető és más műveltségterületekkel összefüggő tananyagrészekre koncentrálunk. Témakörök: 1. A drámai műnem jellegzetességei 2. Drámaszerkezet (konfliktusos dráma, analitikus dráma, hármas egység, stb.) 3. Az epikai és drámai történet közötti hasonlóságok és különbségek 57


Pedagógiai program

4. Műfaji fogalmak (tragédia, tragikum, komédia, komikum, misztérium, mirákulum, moralitás, vásári komédia) 5. A feszültségteremtés eszközei 6. Művészettörténeti korszakok kiemelkedő alakjai (ókor, középkor, reneszánsz, francia klasszicizmus) 7. Drámajátékok, színházak hasonlóságai, különbségei 8. Drámaírói életművek (Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész, Shakespeare, Moliere, Racine, Corneille) Emberismeret és etika A vizsga típusa: szóbeli vizsga A szóbeli tétel kifejtése során a vizsgázónak egy idézet, szövegrészlet stb. alapján kell önállóan véleményt formálnia a megadott témákhoz tartozó problémákról iránymutató kérdések segítségével. Használható segédeszköz: középiskolai földrajz, illetve történelem atlaszok Értékelés: 50 pont Témakörök: 1. Önismeret (a téves és a szilárd én-kép alapjai, mitől különleges az ember, Ellis elmélete, a csapdákon való felülkerekedés, alapvető személyiségtípusok) 2. Emberi kapcsolataink (barátság, konfliktuskezelés alapjai, párkapcsolatok, házasság, a szülő - gyermek kapcsolat, szeretet-gyűlölet, megbocsátás) 3. A jellem (az európai általános alapértékek, döntések, jellemfejlesztés, felelősség, tisztelet, őszinteség, a férfi és női szerepek alakulása) 4. Közösségek (család, társadalom, nemzet és egyéb közösségeinkhez való viszonyunk) 5. Az élet értéke és tisztelete, a tudomány és a technika, a fejlődés erkölcsi problémái (abortusz, halálbüntetés, géntechnológia, atomenergia, pazarló gazdálkodás, környezettudatos fogyasztói magatartás, globalizáció) A tételkifejtés értékelésének szempontjai Tartalom: 45 pont Előadásmód: 5 pont A tartalom (45 pont) értékelésének szempontjai: -

-

a vizsgázó mennyire rendelkezik a tételkifejtéséhez szükséges elméleti tudással, a vizsgázó mennyire képes konkrét esetek, dokumentumok, források értelmezése során alkalmazni az elsajátított ismereteket, fogalmi összefüggéseket és érvelési módokat, képes felismerni az esetlegesen jelenlevő erkölcsi dilemmákat, morális indítékokat, a vizsgázó milyen mértékben rendelkezik a tételkifejtéséhez szükséges szakszókinccsel, logikus érveléssel, 58


Pedagógiai program

képes-e érvelni saját helyzetértékelése és értékválasztásai mellett.

Az előadásmód (5 pont) értékelésének szempontjai: - rendszerező és lényegkiemelő képesség, - meggyőző érvelés, - nyelvhelyesség Művészetek – Művészettörténet 11. évfolyam A reneszánsz művészete Az itáliai reneszánsz. A quattrocento nagy művészeinek (Leonardo, Raffaello, Michelangelo) munkássága, művei Az építészetben használt formai jegyek. A szobrászat és festészet stílusjegyei, a reneszánsz gondolkodás megjelenése. Barokk művészet Az európai barokk építészet, szobrászat és festészet fő jellemzői. Az egyházi és udvari barokk az abszolutisztikus államokban, különösen Spanyolországban, Franciaországban. Holland területen kialakult protestáns barokk művészet jellemzői, az itt kialakult új festészeti műfajok. A barokk művészet Magyarországon A barokk templom és kastélyépítészet Magyarországon. A barokk főnemesi kultúra emlékei. A klasszicizmus és romantika művészete Klasszicizmus és romantika művészete Az európai klasszicizmus és romantika irányzatainak építészeti, szobrászati és festészeti emlékei, különösen a franciaországi emlékekre. A klasszicista, a historizáló és eklektikus építészet jellemzői. A klasszicizmus és a romantika szobrászatának és festészetének törekvései, egy-egy jelentős alkotójuk. Klasszicizmus és romantika Magyarországon Klasszicizmus, és romantika Magyarországon. A klasszicista portré és tájképfestészet képviselői. A romantika magyarországi sajátosságai. A nemzeti történelem eseményeit feldolgozó festészet és szobrászat. A századforduló művészete A szimbolizmus festészeti törekvései, a szecesszió festészetének követői. A szecesszió építészete, iparművészete és központjai /Anglia, Franciaország, Németország, Bécs, Spanyolország/ Az impresszionizmus és belőle fejlődő irányzatok Impresszionizmus, posztimpresszionizmus Az impresszionizmus, neoimpresszionizmus és posztimpresszionizmus festészeti törekvései. Francia impresszionisták. Pointilista neoimpresszionisták. Cézanne, Van Gogh és Gauguin munkássága és hatása a következő generációra.

59


Pedagógiai program

A tanulók képesek legyenek a művészeti ágak (képzőművészet, építészet, iparművészet) legfontosabb jellemzőinek felismerésére, a megtanult korszakokból származó műalkotások rendszerezésére, stílusjegyeik alapján történő besorolásukra. Az írásbeli vizsga tesztkérdésekből, képek felismeréséből, besorolásából áll. Művészetek – Dráma és tánc Feladattípus: szóbeli Mivel a tantárgy specifikuma, hogy gyakorlati, ezért a szóbeli vizsgánál a számon kérhető és más műveltségterületekkel összefüggő tananyagrészekre koncentrálunk. Témakörök: A drámai műnem jellegzetességei Drámaszerkezet (konfliktusos dráma, analitikus dráma, hármas egység, stb.) Az epikai és drámai történet közötti hasonlóságok és különbségek Műfaji fogalmak (tragédia, tragikum, komédia, komikum, misztérium, mirákulum, moralitás, vásári komédia) 5. A feszültségteremtés eszközei 6. Művészettörténeti korszakok kiemelkedő alakjai (realizmus, XX. század) 7. Drámajátékok, színházak hasonlóságai, különbségei 8. Drámaírói életművek (Ibsen, Csehov, Brecht) 9. Csehov és a lélektani realizmus 10. Brecht színháza és drámái, az epikus szerkezet, az elidegenítési effektusok 11. A XX. század meghatározó irányzatai 12. Kortárs drámairodalom 1. 2. 3. 4.

Sportelméleti ismeretek SPORTTÖRTÉNET A tananyag szerinti ismerettel rendelkezzen:    

Sporttal kapcsolatos alapfogalmak Az Ókor testkultúrája, az ókori olimpiai játékok A Középkor testkultúrája Az újkori olimpiai játékok: helyszínek NOB, MOB elmaradt olimpiák érdekességek az olimpiákon magyar sikersportágak híres olimpiai bajnokok

60


Pedagógiai program

SPORTÁGI ISMERETEK A tananyag szerinti ismerettel rendelkezzen:     

sportágak csoportosítása alapsportágak: atlétika, torna, úszás, labdajátékok, tradicionális magyar sportágak: vívás, öttusa, kajak-kenu, birkózás, vízilabda, egyéb olimpiai sportágak: cselgáncs, triatlon, téli sportok: sí, korcsolya

Ismertesse történetüket, versenyszabályokat, a múlt és jelen híres sportolóit TESTNEVELÉS ELMÉLET: A tananyag szerinti ismerettel rendelkezzen:    

testnevelés rendszere, testnevelés célja, feladata, tananyaga, sport aktív és inaktív hatása, a testnevelés és sport személyiség-fejlesztő hatása

SPORTEGÉSZSÉGTAN: A tananyag szerinti ismerettel rendelkezzen:    

alapfogalmak: egészség, WHO alkotmány, táplálkozás: alapanyagcsere, kalória, étrend, tápanyagok, vitaminok, táplálék hasznosítása dopping fogalma, fajtái sportsérülések alapismerete

EDZÉSELMÉLET: A tananyag szerinti ismerettel rendelkezzen:     

a teljesítmény és edzés összetevői, terhelés és elfáradás jellemzői, testi képességek fogalma, fajtái és jellemzői, edzés és versenyzés összefüggései, a bemelegítés fajtái, felépítése és jellemzői

SPORT ÉS SZERVEZETEI: A tananyag szerinti ismerettel rendelkezzen: 

magyar sport szervezeti felépítésének áttekintése. 61


Pedagógiai program

 

legfontosabb sportszervezetek és sportvezetők megismertetése. hazai és a nemzetközi sportdiplomácia működési mechanizmusának alapszintű értelmezése.  sportkontroll-ismeretek elsajátítása.  alapvető sportszervezési ismeretek közvetítése.  képesség kialakítása egy sportverseny, illetve sportrendezvény menetrendjének önálló megtervezésére az alapvető versenyszervezési szabályok ismeretében.

SPORTPSZICHOLÓGIA: A tananyag szerinti ismerettel rendelkezzen:     

alapvető pszichológiai és sportpszichológiai fogalmak, sportteljesítményt befolyásoló legfontosabb pszichológiai törvények technikák a rajtláz és a rajtapátia kezelésére

tényezők

kiégés, túledzés, sportártalmak, sérülések, a rehabilitáció pszichés segítésére szolgáló technikák optimális versenyállapot. Versenyszorongás, önbizalom, önszabályozó technikák.

SPORT ETIKA: A tananyag szerinti ismerettel rendelkezzen:      

alapfogalmak: etika, erkölcs, sportetika, sporterkölcs, sportszellem, az utánpótlás nevelés szintjei, egészség a sportban, sportvezetők, játékvezetők és családtagok szerepe a sportban, szponzorok szerepe a sportéletben, tudomány és a technikai haladás etikai kérdései

TANULÁSMÓDSZERTAN: A tananyag szerinti ismerettel rendelkezzen:     

Énkép, önismeret. A tanulás motivációs tényezői. Tanulási stílusok. Az önálló tanulás tervezése. A relaxáció

 Rendszerezés.  Vázlatkészítés.  A bevésés technikája. 62

és

Szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium     

Pedagógiai program

Összehasonlító elemzés. A kérdezés technikája. Problémamegoldó gondolkodás. Projektmódszer. A különböző tanulási technikák beépítése és alkalmazása a tanulási folyamatban.

63


Pedagógiai program

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Más iskolából tanulót nappali tagozatra csak rendkívül indokolt esetben vesz át gimnáziumunk. Az átvételre csak akkor van lehetőség, ha a tanuló osztályzatai, felkészültsége megfelel az elvárásainknak, ha kompatibilis tantárgystruktúrában tanult, és az osztálylétszámok az átvételt megengedik. Az átvételt a szülőknek írásban kell kérniük. A kérvényhez mellékelni kell a tanuló bizonyítványának, tanév közbeni átvétel esetén ellenőrzőjének, másolatát. Az átvételről a tantestület véleményének meghallgatása után az igazgató dönt. Döntéséről a kérvény beérkezésétől számított 5 napon értesíti a szülőket. A tanköteles koron túli tanulókat a levelező tagozatra átvesszük.

1.11 A felvételi eljárás különös szabályai Gimnáziumunk mindegyik képzési területére felvételiznie kell a hozzánk jelentkező tanulóknak. A felvételi vizsga a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga, tantárgyai magyar nyelv és matematika. A felvételi pontszámot a következők adják: Az általános iskolából hozott pontszámot az 5., 6., 7. osztály év végi és a 8. osztályos félévi osztályzatokból számítjuk a következő módon: 



magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, idegen nyelvből (több idegen nyelv esetén abból, amelyikből jobb eredményt ért el) a 4 – 4 osztályzat átlagának kétszerese; fizikából, kémiából, biológiából és földrajzból pedig az adott években szerzett osztályzatok közös átlagának kétszerese.

A szerzett pontszámot a felvételi dolgozatok eredménye adja, egyenlő arányban. Az így elérhető maximális felvételi pontszám 100 pont; ennek 50%-át a hozott, 50%-át a szerzett pontszám adja. A sportiskolai osztályba jelentkező tanulóknak alkalmassági vizsgát is tenniük kell. Az alkalmassági vizsgán minimum 60%-ot kell teljesíteni. Az alkalmassági vizsga gyakorlati részből és motivációs beszélgetésből áll. Azonos felvételi pontszám esetén a rangsor elkészítésénél – jogszabályban előírt módon – előnyben részesítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, illetve azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye (tartózkodási helye) az iskola székhelyén található. Ezt követően a következő szempontokat vesszük figyelembe:     

az emelt szintű angol nyelvi osztályban a jobb anyanyelvi felvételi eredményt, az emelt szintű matematika osztályban a jobb matematika felvételi eredményt, a természettudományos irányultságú csoportban a természettudományos tantárgyak magasabb hozott pontszámát, a hagyományos általános tantervű csoportban a magasabb hozott pontszámot, a sportiskolai osztályban az alkalmassági vizsgán elért jobb eredményt. 64


Pedagógiai program

A részképességi zavarokban szenvedő diákok esélyegyenlőségét a jogszabályok előírásainak megfelelően biztosítjuk (időhosszabbítás, megszokott segédeszközök használata, a vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentés). A speciális eljárást írásban kell kérni, és a kérelmet indokoló szakértői véleménnyel ellátva - az írásbeli vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési lappal együtt kell benyújtani.

65


Pedagógiai program

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: - az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott és kiadott kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára - kerettanterv a köznevelési típusú sportiskola neveléséhez-oktatásához - gimnáziumi kerettanterv a felnőttoktatás 9-12. évfolyama számára

66


Pedagógiai program

2.2 Az óratervek A 9–12. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok A osztály, angol nyelvi emelt szint Tantárgy/évfolyam

9.

10.

11.

12.

alap bontás alap bontás alap bontás alap bontás Magyar nyelv és irodalom

4

Angol nyelv

6

6

5

5

5

5

5

5

II. idegen nyelv

3

3

4

4

3

3

3

3

Matematika

3

3

3

3

3

3

4

4

4

4

Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

3

Fizika

2

2

2

Kémia

2

2

1

Biológia – egészségtan

2

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Dráma és tánc

1

Művészetek Informatika

4

2

2

1

4

2

2

2

2

1

Életvitel és gyakorlat

1

Testnevelés és sport

5

Osztályfőnöki

1

5

5

5

1

35

19

35

54

5

1

Emelt szintű érettségire felk. Heti óraszám összesen

5

18 53

5

5

1

4

4

4

4

35

20

35

21

55

56

A szabadon felhasználható órakeret óráit a következő módon osztottuk el az emelt szintű angol nyelvi osztály óratervében: 9. évfolyam: egy órát az angol nyelv, egy órát pedig az informatika magasabb óraszámban való tanítására használunk fel. 67


Pedagógiai program

10. évfolyam: egy órát a második idegen nyelv magasabb óraszámban való tanítására használunk fel. 11. évfolyam: a rendelkezésre álló órakeretet az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítésre használjuk fel. 12. évfolyam: négy órát az emelt szintű érettségire való felkészítésre, egy órát a matematika, egy órát pedig a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek magasabb óraszámban való tanítására használunk fel. A Művészetek tantárgy órakeretét a következő módon használjuk fel: 11. évfolyam: egy óra Vizuális kultúra, egy óra Mozgóképkultúra és médiaismeret 12. évfolyam: egy óra Dráma és tánc, egy óra Mozgóképkultúra és médiaismeret

68


Pedagógiai program

A 9–12. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok B osztály, emelt szintű komplex természettudományos képzés – bevezetése a 2016/2017. tanévtől felmenő rendszerben történik Tantárgy/évfolyam

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

I. Idegen nyelv

4

3

3

3

II. Idegen nyelv

3

4

3

3

Matematika

3

3

3

4


1 2

2

3

3

Fizika

2

2

5*

4*

Kémia

3

3

4*

4*


2

2

4

5

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Dráma és tánc

1 2

2


1

1


1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Heti óraszám összesen

35

34

34

35

* 11., 12. évfolyamon a tanuló – választása szerint – fizikát vagy kémiát tanul emelt szinten.

69


Pedagógiai program

A 9–12. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok B osztály, általános tantervű képzés Tantárgy/évfolyam

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

I. idegen nyelv

4

3

3

3

II. idegen nyelv

3

4

3

3

Matematika

3

3

3

4


1 2

2

3

Fizika

2

2

2

Kémia

2

2


2

2

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Dráma és tánc

1


2

2 2

4

2

1


1


5

5

5

5

Osztályfőnöki Emelt szintű érettségire felkészítés

1

1

1

1

6

6


35

35

33

33

A szabadon felhasználható órakeret óráit a következő módon osztottuk el az általános tantervű osztály óratervében: 9. évfolyam: egy órát az első idegen nyelv, egy órát pedig az informatika magasabb óraszámban való tanítására használunk fel. 10. évfolyam: egy órát a második idegen nyelv magasabb óraszámban való tanítására fordítunk. 70


Pedagógiai program

11. évfolyam: a rendelkezésre álló hat órát az emelt szintű érettségi vizsgákra való felkészítésre használjuk. 12. évfolyam: hat órát az emelt szintű érettségire való felkészítésre, egy órát a matematika, egy órát pedig a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek magasabb óraszámban való tanítására használunk fel. A Művészetek tantárgy órakeretét a következő módon használjuk fel: 11. évfolyam: egy óra Vizuális kultúra, egy óra Mozgóképkultúra és médiaismeret 12. évfolyam: egy óra Dráma és tánc, egy óra Mozgóképkultúra és médiaismeret A B osztály heti óraszáma évfolyamonként


9.

10.

11.

12.

52

50

58

57

71


Pedagógiai program

A 9–12. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok C osztály, matematika emelt szint Tantárgy/évfolyam

9.

10.

11.

12.


4

I. idegen nyelv

4

4

3

3

3

3

3

3

II. idegen nyelv

3

3

4

4

3

3

3

3

Matematika

5

5

5

5

5

5

5

5

4

4


2

2

3

Fizika

2

2

2

Kémia

2

2

1


2

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Dráma és tánc

1


4

2

2

1

4

2

2

2

2

1


1


5

Osztályfőnöki

1

5

5

5

1

35

19

35

54

5

1


5

18 53

5

5

1

4

4

4

4

35

20

34

20

55

54

A szabadon felhasználható órakeret óráit a következő módon osztottuk el az emelt szintű matematika tantervű osztály óratervében: 9. évfolyam: egy órát az első idegen nyelv, egy órát pedig az informatika magasabb óraszámban való tanítására használunk fel. 72


Pedagógiai program

10. évfolyam: egy órát a második idegen nyelv magasabb óraszámban való tanítására fordítunk. 11. évfolyam: a rendelkezésre álló négy órát az emelt szintű érettségi vizsgákra való felkészítésre használjuk. 12. évfolyam: négy órát az emelt szintű érettségire való felkészítésre, egy órát pedig a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek magasabb óraszámban való tanítására használunk fel. A Művészetek tantárgy órakeretét a következő módon használjuk fel: 11. évfolyam: egy óra Vizuális kultúra, egy óra Mozgóképkultúra és médiaismeret 12. évfolyam: egy óra Dráma és tánc, egy óra Mozgóképkultúra és médiaismeret

73


Pedagógiai program

A 9–12. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok D osztály, köznevelési típusú sportiskolai osztály Tantárgy/évfolyam

9.

10.

11.

12.


4

I. idegen nyelv

4

4

3

3

3

3

3

3

II. idegen nyelv

3

3

4

4

3

3

3

3

Matematika

3

3

3

3

3

3

4

4

4

4


2

2

3

Fizika

2

2

2

Kémia

2

2

1


2

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Dráma és tánc

1


4

1

1

1

4

2

2

1

1

1


1


3

Tanulásmódszertan

1

Sporttörténet

1

3

Sportági ismeretek

3

3

3

3

3

1

Testnevelés-elmélet

0,5

Sportegészségtan

0,5

Edzéselmélet

0,5

Sport és szervezetei

0,5

Sportpszichológia

1

Sportetika

1

Osztályfőnöki

1

1

1


3

32

14

32

46

14 46

74

1

4

4

4

4

32

12

32

17

44

49


Pedagógiai program

A szabadon felhasználható órakeret óráit a következő módon osztottuk el a köznevelési típusú sportiskolai osztály óratervében: 9. évfolyam: egy órát az első idegen nyelv magasabb óraszámban való tanítására használunk fel. 10. évfolyam: egy órát a második idegen nyelv magasabb óraszámban való tanítására fordítunk. 11. évfolyam: a rendelkezésre álló négy órát az emelt szintű érettségi vizsgákra való felkészítésre használjuk. 12. évfolyam: négy órát az emelt szintű érettségire való felkészítésre, egy órát a matematika, egy órát pedig a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek magasabb óraszámban való tanítására használunk fel. A Művészetek tantárgy órakeretét 11. évfolyamon Mozgóképkultúra és médiaismeret, 12. évfolyamon pedig Dráma és tánc tantárgyak oktatására fordítjuk.

75


Pedagógiai program

A felnőttoktatás (levelező tagozat) tantárgyi rendszere és óraszámai Tantárgy/évfolyam

9.

10.

11.

12.

Anyanyelv/kommunikáció

0,5

0,5

0,5

0,5

Irodalom

2

2

2

1+0,5

Matematika

2

2

2

2

Idegen nyelv

2

2

2

2

Történelem, állampolgári ismeretek

1

1

1

1+0,5

Fizika

0,5

0,5

0,5

-

Biológia

0,5

0,5

0,5

0,5*

Kémia

0,5

0,5

0,5*

Földrajz

0,5

0,5

0,5*

Informatika

0,5

1

Etika

0,5

Művészetek

0,5

0,5

Osztályfőnöki

0,5

0,5

0,5

0,5


10

10

10,5

10

* az érettségi jelentkezésektől függően A felnőttoktatási óratervben a 12. évfolyam szabadon felhasználható óráit a következő módon osztottuk el: 0,5-0,5 órát kap az irodalom és a történelem tantárgy. Heti fél órát a középszintű érettségi vizsgára történő felkészítésre szánunk földrajz, biológia vagy kémia tantárgyakból. A fizika tantárgy kerettantervi anyagának tanítását három tanév alatt végezzük el. Az így felszabaduló fél órával a 12. évfolyamon az informatika tantárgy óraszámát növeljük meg. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a felnőttoktatásban nagy szükség van az informatika oktatására. Egyrészt azért, mert a felnőttoktatásban tanulók egy része még ahhoz a generációhoz tartozik, akik az általános iskolában nem tanulhatták ezt a tárgyat, vagy ha tanulták is, a technika rohamos fejlődése már elavulttá tette ismereteiket. Másrészt ahhoz, 76


Pedagógiai program

hogy tanulóink a munkaerőpiacon érvényesülni tudjanak, elengedhetetlen, hogy informatikai ismeretekkel rendelkezzenek. .

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tananyag elsajátításában a hagyományos ismeretközvetítésen túl meghatározó szerepet kapnak a taneszközök, a modern ismerethordozók. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az Oktatási Hivatal hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A taneszközök beszerzéséről az iskola tankönyvfelelőse gondoskodik, aki folyamatosan figyelemmel kíséri a könyvkiadók ajánlatait, és a tankönyvkínálatról tájékoztatja a szaktanárokat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező iskolai taneszközöket a pedagógusok szakmai munkaközösségei (illetve ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek az alábbi szempontokat veszik figyelembe: - A taneszközök feleljenek meg az iskola helyi tantervének, - lehetőleg olyan tanulási technikák elsajátításához vezessék a tanulókat, melyeket a későbbi tanulmányaikban, majdani munkakörükben és önművelésük során is hasznosíthatnak. A kötelezően előírt taneszközökről minden tanév előtt (a megelőző tanév januárjában) tájékoztatjuk a tanulókat. Az iskola arra törekszik, hogy minél több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára is. Kiemelten fontos feladatunknak tartjuk, hogy zökkenőmentesen tudjuk biztosítani a térítésmentes tankönyvek igénybevételét az arra rászoruló tanulóink számára.

77


Pedagógiai program

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1 A 9-10. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A gimnáziumi képzés első két évének fontos feladata, hogy a korábbi képzési szakaszban elsajátított képességeket továbbfejlesszük, elmélyítsük és megszilárdítsuk a készségeket és a már megszerzett tudástartalmakat. Már ebben a szakaszban fontos, hogy a diákoknak olyan műveltségtartalmakat nyújtsunk, amelyek felkészítik őket a továbbtanulásra és a felnőtt kor feladataira. Az első két gimnáziumi év felkészíti diákjainkat arra, hogy a következő szakasz feltételeinek meg tudjanak felelni. A tanórákon és a tanórákon kívüli foglalkozásokon olyan képességeket és tudástartalmakat adunk tanulóinknak, amelyek segítségével megfelelően tudnak választani az iskolánk által nyújtott emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő foglalkozások közül. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy már a gimnáziumi éveik legelején kialakítsuk bennük az összetartozás érzését, az iskolánkra jellemző szemléletmód és felfogás átadását. 2.4.2 A 11-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Gimnáziumunkban az utolsó képzési szakasz legfőbb célja egyértelműen a továbbtanulásra való felkészítés. Tanulóink a továbbtanulási céljaiknak megfelelően kiválasztott foglalkozásokon elsajátítják mindazon tudástartalmakat, készségeket és képességeket, amelyek szükségesek az emelt szintű érettségi vizsgák sikeres letételéhez és a felsőoktatásba való bejutásukhoz. Az emelt szintű érettségi vizsgákra való felkészítés mellett természetesen a többi tantárgy is fontos szerepet kap ebben a képzési szakaszban. A tanórai munka minden tantárgy esetében a középfokú érettségi vizsgára való felkészítést szolgálja. A képzés utolsó két évében különös hangsúlyt kap a felnőtt életre való felkészítés. A tanórai és a tanórán kívüli munka egyaránt szolgálja azt a célt, hogy diákjainkból ne csak kiváló szakemberek, hanem a társadalom hasznos tagjai, elégedett felnőttek legyenek.

2.5 Mindennapos testnevelés Iskolánkban a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint heti öt testnevelés órán vesznek részt a tanulók. A heti öt testnevelés órából három órán minden tanulónak osztálykeretben, az órarendbe iktatva kell részt vennie. A 4. és 5. testnevelés órát tanulóink számára (mindig az adott tanév lehetőségeihez és szükségleteihez igazítva) az alábbi módon biztosítjuk: - az iskolai diáksportkör keretein belül szervezett sportköri foglalkozásokkal - a 9. évfolyamon heti 1 táncóra tartásával (a LORIGO-val kötött együttműködés keretében, tánctanár vezetésével) - a külső szakosztályokban, egyesületekben igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályokban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával.

78


Pedagógiai program

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Gimnáziumunkban a választható tantárgyak zömét az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést szolgáló foglalkozások jelentik. A 11-12. évfolyamon igény esetén a következő tantárgyakból szervezünk emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő foglalkozásokat: - magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - angol nyelv - német nyelv - biológia - fizika - kémia - földrajz - informatika - testnevelés Matematika tantárgyból két különböző szintű és óraszámú lehetőséget kínálunk: - az „A fakultációt”- 11. évfolyamon heti öt, majd 12. évfolyamon heti hat órában - és a „B fakultációt” - 11. és 12. évfolyamon is heti 7-7- órában. Az „A fakultáció” célja kifejezetten az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés, míg a „B fakultáció” ezen túlmenően a matematikával történő elmélyültebb foglakozást, versenyekre való felkészítést is szolgálja. Amennyiben igény mutatkozik rá, és a tantárgyfelosztás is lehetővé teszi, szakköröket is indítunk az érdeklődő diákok számára. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére.

2.7 Az érettségi vizsgákra való felkészítés Gimnáziumunk a következő választható tantárgyakból vállalja a középszintű érettségi vizsgákra való felkészítést: biológia, fizika, kémia, földrajz, testnevelés és informatika. Az informatika középszintű érettségi vizsgára való felkészítéshez az érdeklődő tanulók számára külön felkészítő órák tantervbe iktatását vállaljuk. Emelt szintű érettségi vizsgákra való felkészítést a következő választható tantárgyakból biztosítja iskolánk a tanulók számára: biológia, fizika, földrajz és testnevelés. Iskolánk helyi tanterve mindegyik felsorolt tantárgy esetében tartalmazza azokat a tantárgyi követelményeket, amelyek a közép és emelt szintű érettségi vizsgákra bocsájtás feltételei, így ezek teljesítésével tanulóink a fenti választható érettségi vizsgatárgyakból érettségi vizsgát tehetnek.

79


Pedagógiai program

2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók félévi vagy év végi osztályzatát szóbeli és írásbeli teljesítményük alapján kell megállapítani. Mindegyik típusú kontroll esetén előtérbe kell helyezni a szilárd alapismeretek meglétének vizsgálatán túl a felhasználói képességük – a képességek és készségek – vizsgálatát. Ezt teszi lehetővé a kompetencia alapú oktatásban a témahét, projektmunka és más tevékenység során létrehozott produktum mind hagyományos (pl. érdemjegy), mind új eszközökkel (pl. összetett tanári értékelés, egymás értékelése) való minősítése. A tanuló tanulmányi munkáját a tanév során érdemjegyekkel értékeljük. Érdemjegyet kaphat a tanuló szóbeli feleletére, dolgozatára, házi feladatára, tanórai munkájára és projektmunkájára. Az érdemjegyet a tanulóval közölni, és minden esetben indokolni kell. A szóbeli és az írásbeli számonkérés azonos súlyú. A félévi, év végi osztályzat megállapításához minden tanulónak minden tantárgyból, melyet heti egy órában tanítunk, félévente legalább kettő, melyet legalább heti két órában tanítunk, legalább három, a három vagy annál több heti óraszámú tantárgy esetén legalább négy érdemjegyének kell lennie. Törekedni kell arra, hogy a tanuló értékelése változatos legyen, kapjon lehetőséget arra, hogy tudásáról szóban és írásban egyaránt számot adjon. A számonkérés során a helyi tantervben rögzített követelményeket nem szabad túllépni, és a tanulók által ismert módszereket és feladattípusokat kell alkalmazni. Egy-egy tanítási napon csak egy tárgyból íratható egész osztályt érintő témazáró dolgozat. Egy héten egy osztályban legfeljebb három témazáró dolgozat íratható. A témazáró dolgozatokat a szaktanár 15 munkanapon belül köteles kijavítani, érdemjegyüket a naplóba beírni. Az írásbeli teljesítmények azonos értékűek a szóbeliekkel, ám a témazáró dolgozatok a félévi és a tanév végi osztályzáskor – kétes, illetve köztes esetekben – hangsúlyosabb szerepet kapnak, mint egy-egy szóbeli felelet. Az egyes szakmai munkaközösségek – a fenti alapszabályokra figyelemmel – további közös elhatározásokat hozhatnak az adott tantárgyakra.

80


Pedagógiai program

2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A tanulók otthoni felkészülése szerves és nélkülözhetetlen része a tanítási – tanulási folyamatnak. Az intézményünk által megfogalmazott alapelvek az otthoni felkészülésre: - megalapozásának a tanórákon meg kell történnie, - a szerényebb képességű tanulóktól se igényeljen megoldhatatlan feladatot, - lehetőleg a tanév egészére és az egyes tanítási napokra nézve egyenletes elosztású terhelést igényeljen, - önállóságra, problémamegoldásra, kreativitásra neveljen, - a hétvégeken, a tanítási szünetekben ne legyen akadályozója az intenzívebb családi együttlétnek (bizonyos, a kompetencia alapú oktatásból következő feladattípusok esetén – pl. otthoni projektmunka – elképzelhető, hogy a feladat egy részét a tanuló önálló, otthoni munka során valósítja meg). Ezek szellemében: - Az egyes tantárgyakból kitűzhető szóbeli feladatok (tanulás) mértéke egyik óráról a másikra az átlagos képességű tanuló számára a háromnegyed órát ne haladja meg, ha írásbeli feladat ugyanabból a tárgyból nincs. - Az egyes tantárgyakból kitűzhető írásbeli feladatok teljesítésére az átlagos képességű tanulóknak legyen elég háromnegyed óra, ha ugyanabból a tárgyból nincs szóbeli feladat. - Ha az adott tárgyból egyszerre van egyik óráról a másikra szóbeli és írásbeli feladat, annak elvégzéséhez legfeljebb egy órára legyen szüksége az átlagos képességű tanulónak. - Írásbeli szöveges feladat nem adható ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés, osztályfőnöki, mozgókép- és médiaismeret, etika és filozófia tantárgyakból; csak szóbeli; ugyanakkor félévente két alkalommal írásban rögzítendő gyűjtő, forráselemző stb. feladat adható. - Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladat meghatározásának részletesebb szabályait az egyes szakmai munkaközösségek – a fentiekre figyelemmel – maguk határozzák meg. Ettől természetesen el lehet térni a differenciált oktatás szellemében, ha a tanuló az átlagosnál jobb vagy szerényebb képességű.

2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, a matematikát, az informatikát és a testnevelést. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A csoportbontás megkönnyíti az egyéni differenciálást, így hatékonyabban tudjuk segíteni a tanulási nehézségekkel küzdő diákjaink felzárkóztatását, és megvalósítani a tehetséggondozást. A testnevelés tantárgy esetében a csoportbontás teszi lehetővé, hogy nemek szerint tudjunk tantárgyi csoportokat szervezni, míg az idegen nyelvek esetében a csoportbontás segíti a diákok nyelvi szint szerinti beosztását.

81


Pedagógiai program

2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Iskolánkban a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérésére a Magyar Diáksport Szövetség és az amerikai Cooper Intézet által összeállított Országos Iskolai Fittségmérés felméréseit használjuk. A program lényege annak megállapítása, hogy a tanulók fizikai állapota hogyan viszonyul az „egészséges” kategóriába tartozáshoz szükséges motorikus teljesítményhez, mint külső kritériumhoz. A felmérés egy komplex, egészségközpontú fittségi tesztrendszer, amely kritérium-orientált standardok alapján értékel. Ezek a standardok nemek és az életkor alapján differenciálnak, és megmutatják, milyen minimum fittségi értékeket kell elérniük a tanulóknak ahhoz, hogy egészségesek maradjanak, vagy elérjék az egészséges szintet. A program hangsúlyt fektet a helyes önértékelés, az eredmények interpretálása és a fittségi profil alkalmazásának segítésére az egyéni élethosszig tartó fitnesz és testmozgás program tervezésében.

2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.12.1 Az iskola egészségnevelési elvei Intézményünk pedagógiai programjának minden fejezete – jellegétől függően – foglalkozik az egészségnevelési feladatokkal. Ennek a gyakorlatnak megfelelően az az álláspontunk, hogy bár az egészségnevelés speciális és markáns jegyekkel rendelkező szakterület, eredményessége csakis a tanítási-tanulási folyamatba való szerves beágyazódása alapján lehetséges. Ezért jelen fejezetben csak azokkal az elvekkel, célokkal és teendőkkel foglalkozunk, amelyek a pedagógiai program egyéb részeiben nem szerepelnek. Felfogásunk az egészségről Az egészség nem egyenlő a betegség nélküli állapottal. Az egészség olyan testi-lelki állapot, amely a tanuló kiegyensúlyozott életvitelét, boldogságát és boldogulását biztosítja. Felfogásunk az egészségnevelésről Az egészségnevelésben a szervezett közoktatásnak meghatározó szerepe van. Ezek közt kiemelendő: - a korszerű egészségfogalom elsajátíttatása a tanulókban, - pozitív beállítódások, magatartások és szokások kialakítása, - az iskola környezeti adottságainak alakítása az egészséges, biztonságos tevékenység folytatása érdekében, - a betegségek megelőzésén túl megtanítani a növendékeket az egészséges állapot örömteli megélésére, a harmonikus élet tiszteletére. 2.12.2. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti oktatásnak és ismeretterjesztésnek ki kell terjednie az egészséget befolyásoló környezeti határosokra, továbbá a környezet védelmével kapcsolatos állampolgári jogok és kötelezettségek ismertetésére. 82


Pedagógiai program

Az iskolai környezeti nevelés céljai:  A tanulóknak fokozatosan váljék készségévé az iskola közvetlen környezetének öntevékeny, folyamatos gondozása, állapotának óvása és megőrzése.  A tanulók ismerjék meg a legjelentősebb természeti és ember által létrehozott értékeket, megóvásukban, gondozásukban mutassanak példát.(a környezetünkben található megismerésre és megismertetésre érdemes természeti, történelmi és kulturális értékek felsorolását az osztályfőnöki munkatervhez csatoljuk. Osztályközösségeink vállalják föl településünk egy-egy fontos szegletének folyamatos karbantartását.  Váljanak képessé a tanulók saját osztálytermük gondozására, kulturált dekorálására. Az egyes osztályok értékelésében, megítélésében annak minősége legyen meghatározó szempont.  A tanulók magatartásának megítélésében legyen hangsúlyos szempont azok környezettudatos életgyakorlata, a szorgaloméban a környezetalakításhoz való affinitása.  Érjük el, hogy növendékeink megfelelő önfegyelemmel tudjanak viszonyulni a káros szenvedélyekhez.  Diákjaink ismerkedjenek meg helységünk (lakóhelyük) azon civil szervezeteinek (pl.: Éhen Gyula Kör, Szépítő Egyesület, Vasi Honismereti Egyesület) tevékenységével, amelyek számottevően közreműködnek környezetük megóvásában, értékeinek védelmében és gyarapításában. A környezetvédelem és a környezeti nevelés tartalma:              

a globális problémák megismerése, a természetvédelem, a fenntartható fejlődés, fogyasztási szokások, szelektív hulladékgyűjtés, egészséges életmód, egészséges táplálkozás, a lelki egészség fejlesztése, káros szenvedélyek (drog, dohányzás, alkohol) elleni küzdelem, a saját település értékeinek megőrzése, a környezetvédelem családi lehetőségei, anyag- és eszköztakarékosság, hulladékok csökkentése, energiatakarékosság, hatékonyság.

A környezetvédelem és a környezeti nevelés tanórai feladatai és tanórán kívüli lehetőségei: Tanórán  A biológia tantárgynak kitüntetett szerepe van elsősorban az élő környezet megismerésében, az ahhoz való pozitív viszony kialakításában.  A társadalmi- és állampolgári ismeretek című tantárgynak pedig a társadalmi környezet tekintetében.  A vizuális nevelés műveltségterület kiemelten az épített környezet megismerésében és értékeinek védésében ad segítséget. 83


Pedagógiai program

 Az osztályfőnöki óra a komplex környezeti nevelés színtere, legfontosabb funkciója az egészséges életmódra nevelés; a neki kötelezően biztosítandó évi minimum 10 órával.  Minden tantárgyba, tanári mikrotantervbe természetes, szerves módon be kell építeni a lehetséges környezeti nevelési részeket. Tanórán kívül  A természettudományos szakkörökben minden téma feldolgozásakor föl kell vázolni annak környezetre gyakorolt hatását.  Mozgósítjuk tanulóinkat a környezetvédelmi témájú pályázatokon való részvételre.  A „Nagy Lajos Gimnázium korszerű közoktatási intézménnyé történő átalakítása, fejlesztése az energiatakarékosság tükrében (NYDOP-2007/5.3/2F)” című pályázat fenntartási időszakában a pályázatban vállaltaknak megfelelően minden évben ÖKOnapot tartunk a Borostyán Környezetvédelmi Oktatóközpont szervezésével.  Szorgalmazzuk tanulóink részvételét a számukra kiírt, megyei – országos versenyeken.  Az iskola által szervezett tanulmányi kirándulások célja az ország természeti és épített értékeinek a megismerése, a tanmenetekben meghatározott konkrét ismeretanyag elsajátításán túl.  Az intézmény által szervezett táborok mindegyikében kísérő célként kell megfogalmazni a környezettudatos magatartásra nevelést. Ennek megvalósítási foka a tábor értékelésének a része.  Továbbra is szorgalmazzuk a nyári biológus tábor szervezését. Környezeti nevelésünk módszerei A módszerek széles skálájából (megfigyelés, kísérlet, mérés, számítás, dokumentálás, tevékenykedtetés vagy modellezés stb.) a pedagógusnak kell a leginkább célravezetőket kiválasztania. A módszerválasztás elvei az alábbiak: A választott módszer:       

Az életkornak megfelelő legyen. Pozitív szemléletet adjon a katasztrófa szemlélet helyett. Lehetőleg a természetben, a szabadban valósuljon meg. Tevékenységközpontú és életszerű legyen. Problémaorientáltság jellemezze. Örömteli, motiváló, élményközpontú legyen. Együttműködésre – kooperációra épüljön.

Alapvető szempont, hogy a környezeti nevelést az iskola egész nevelési rendszerének részeként kell kezelnünk és így értékelnünk.  A szakmai munkaközösség-vezetők a szaktanári éves tanmenetek véleményezésekor érvényesítsék a nevelési terület szempontjait.  Az igazgatói (vezetői) óralátogatások során az ellenőrzés szempontjai közt szerepeljen a környezeti nevelési lehetőségek kihasználásának mértéke.  Az egyes pedagógusok munkájának komplex értékelése során sort kell keríteni a környezeti nevelési területre is.

84


Pedagógiai program

 Az osztályfőnöki munka megítélésében legyen fontos szempont az adott osztály környezettudatos magatartásának foka; különösen is az osztályterem dekorálása, gondozottsága.  A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésében legyen szempont a környezethez való viszony, az azért vállalt többletfeladat is.  Az egyes tanévi munka értékelésében kapjon rövid fejezetet a környezet és a környezeti nevelés állapota.  Nevelési értekezleten – négyévente – értékeljük az adott területen végzett közös munkánkat.

85


Pedagógiai program

2.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Félévkor és tanév végén a tanulók magatartás és szorgalom minősítését az osztályfőnök a tanulók és az osztályban tanító tanárok véleményének meghallgatásával állapítja meg, véleményeltérés esetén a nevelőtestület határoz. A magatartás és a szorgalom elbírálására négy fokozatot kell használni. -

a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2),

-

a tanuló szorgalma értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

2.13.1 A magatartás értékelésének elvei A tanuló magatartása Példás, ha tanórai és tanórán kívüli viselkedésével, a rend megtartásával és megtartatásával, közösségért végzett munkájával, jó kezdeményezéseivel kitűnik, és társainak példát mutat. Jó, ha tanórai és tanórán kívüli viselkedése általában kifogástalan, a közösségi munkában aktívan részt vesz, és az iskolai rendszabályokat megtartja. Változó, ha tanórai és tanórán kívüli viselkedésével az iskolai rendszabályokat több alkalommal megszegi, a közösségi munkából nem veszi ki a részét. Rossz, ha a munkához való hozzáállása hanyag, fegyelmezetlenségeivel a közösség fejlődését hátráltatja, viselkedésével többször vagy súlyosan megsérti a Házirend szabályait. A tanuló magatartása nem lehet példás, ha az adott félév során szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetésben részesült, illetve nem lehet jobb változónál, ha igazgatói figyelmeztetést kapott, vagy ötnél több igazolatlan órája van. 2.13.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei A tanuló szorgalma Példás, ha kötelességteljesítése kifogástalan, a tanítási órákra rendszeresen felkészül, otthoni munkáit becsületesen elvégzi, képességei és körülményei alapján a tőle elvárható maximális teljesítményt nyújtja. Jó, ha iskolai és otthoni munkáját teljesíti, vállalt kötelezettségeit elvégzi. Változó, ha teljesítménye ingadozó, kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Hanyag, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét elmulasztja, munkájában megbízhatatlan.

86


Pedagógiai program

2.13.3 A jutalmazás iskolai elvei A tanulók kiemelkedő tanulmányi munkájukért, közösségi tevékenységükért dicséretben, jutalomban részesülhetnek. A dicséret, a jutalmazás a nevelés alapvető eszköze. Jutalmazásra és kitüntetésre bármelyik iskolai közösség javasolhat. Jutalmat vagy dicséretet adhat -

szaktanár, osztályfőnök, igazgató, helyi vagy külső szerv, külső intézmény.

A jelentősebb jutalmakat, kitüntetéseket az iskola igazgatója ünnepélyesen, az iskola nyilvánossága előtt adja át. Abban a rendkívüli esetben, ha jutalmazásra, dicséretre érdemesült tanuló súlyos magatartási, fegyelmi vétséget követett el az adott szorgalmi időben, a konkrét pedagógiai szituáció alapján kell mérlegelni a dicséretet, illetve a jutalmazást. Jutalmat kaphat a tanuló, ha -

kiemelkedő teljesítményt nyújt tanulmányi munkájának egészében; kiemelkedő valamely tantárgyban; jó eredményt ér el tanulmányi versenyen; az iskola hírnevét öregbítő módon szerepel valamely szellemi vetélkedőn; átlagon felül szorgalmas hosszú távon; kimagasló sporteredményt ér el, és tanulmányi munkája ellen nincs kifogás; közösségért vállalt tevékenységét példásan teljesíti.

A jutalmazás formái -

Dicséret szóban vagy írásban Jutalomkönyv vagy egyéb tárgyi jutalom A Nagy Lajos Gimnázium emlékplakettje Oklevél, a jutalmazottak ünnepélyes köszöntése Jó tanuló, jó sportoló kitüntetés Iskolai díjak Az „Anna Örök” Alapítvány jutalmazása

87


Pedagógiai program

Záró rendelkezések A Pedagógiai program felülvizsgálata és módosítása automatikusan szükségessé válik, ha azt jogszabályi változások előírják, indokolják; valamint ha az igazgató, a nevelőtestület kezdeményezi, és együttesen akarják megvalósítani. Jelen Pedagógiai programot az iskola a Szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint nyilvánosságra hozza. Jelen Pedagógiai program 2015. október 15-től lép hatályba.

88


Pedagógiai program

VÉLEMÉNYEZÉSI, EGYETÉRTÉSI, JÓVÁHAGYÁSI ZÁRADÉK: A Szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium módosított PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a szülők közössége a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 73. § (1) bekezdése alapján véleményezte. Szombathely, 2015. október 5. ……………...……………. a szülői közösség elnöke

A Szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium módosított PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT az intézményi tanács a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121. § (7) bekezdése alapján véleményezte. Szombathely, 2015. október 5. ………………………………. az intézményi tanács elnöke

A Szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium módosított PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a diákönkormányzat a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 120. § (4) bekezdése alapján véleményezte. Szombathely, 2015. október 5. …………….………………. a diákönkormányzat elnöke

A Szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium módosított PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a nevelőtestület a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 26. § (1) bekezdése alapján elfogadta. Szombathely, 2015. szeptember 28. ……………….………………… a nevelőtestület képviseletében 89


Pedagógiai program

A Pedagógiai Program módosítása a korábbi Pedagógia Program 1. sz. mellékletét nem érinti. A Szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium módosított PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁT a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 26. § (1) bekezdése alapján jóváhagyom. Szombathely, 2015. október 5. ………………………… igazgató

Az Nkt. 26. § (1) bekezdése alapján a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szombathelyi Tankerülete a Szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium fenntartója nevében a Pedagógiai Program megvalósításához az 1. számú mellékletben meghatározott többletkötelezettséget biztosítja, és a módosított Pedagógiai Program 2015. október 15-i érvénybelépéséhez egyetértését adja. Szombathely, 2015. október „…” ………………………….. tankerületi igazgató

90

A SZOMBATHELYI NAGY LAJOS GIMNÁZIUM

Recommend Documents