A Sávolyi Általános Iskola és Óvoda információs lapja.• VI. évfolyam 2. szám • 2010. január
Mikor kigyúlnak a fények, pajkos tündérek zenélnek. Huncut mosollyal egy Rád kacsint. kicsi kendőből csillámot hint. Így adja át üzenetem: Kellemes Ünnepeket!
Jégvirág költözzön mindegyik ablakba, gőzölgő kalácsból jusson az asztalra, Legyen sok ajándék –szívemből kívánom, s hogy gazdagon, örömökben teljen a Karácsony!
Mint lyukas zsákból a lencse, úgy hulljon rátok a szerencse!
Új esztendő új jót hozzon, régi jóktól meg ne fosszon, hogyha új jót nem is hozhat, vigye el a régi rosszat!
1
INTERJÚ IBOLYA NÉNIVEL Lánceth Józsefné, Ibolya néni 30 évvel ezelőtt kezdett el dolgozni. Naponta találkozunk vele, mégis keveset tudunk róla. Ezért készültünk izgalommal a vele való beszélgetésre. Ibolya néni hol töltötte a gyermekkorát, és az milyen volt? A szomszéd faluban, Csákányban születtem. Akkor ez egy nagyon összetartó kis falu volt, sok gyerekkel. Az egy utcában lakók általában együtt is játszottak. A falusi közösség központja akkor még valóban a központban levő templom, iskola és orvosi rendelő volt. A tanító együtt élte a mindennapokat és az ünnepeket a falu lakosaival. Az emberek összetartottak, segítették egymást, odafigyeltek a másikra. Senki sem bántott senkit, így mindenki biztonságban érezhette magát. Tehát elmondhatom, hogy jó gyermekkorom volt, igaz a szüleim szerint eleven gyerek voltam. Hol végezte iskoláit? Az alsó tagozatot Csákányban, a felsőt már Somogysámsonban. Tanulni kevésbé szerettem, de a kézügyességem jó volt. Ezért választottam a marcali 523-as számú Ipari Szakképző Iskolát, varrónőnek tanultam. Nem kellett kollégiumban laknom. Mindhárom iskolám tanárairól elmondhatom, hogy szigorúak voltak. Természetesen nem szerettem mindegyiküket. Több gyakorlati ismeretet szereztem ott. Technika órákon kertet műveltünk, főzni tanultunk, varrtunk, horgoltunk, kötöttünk. Osztályfőnököm is nagyon szigorú volt, de igazságos. Ragaszkodott ahhoz, hogy becsületesek legyünk. A szakiskolában jó közösség alakult ki, a szakoktatóm pedig emberséges, türelmes és segítőkész volt. Hol kezdett el dolgozni, és mióta tevékenykedik az iskolánkban? Férjhez mentem és ide költöztem Sávolyra. A gyerekek születése után Sámsonban a TSZ melletti üzemágban dolgoztam. 1993 óta dolgozom itt az iskolában. Mindennap sikál, törölget, söpör utánunk. Mit gondol a mai gyerekekről? A legszembetűnőbb, hogy tiszteletlenek a felnőttekkel. Nemcsak az iskolai dolgozókkal, hanem otthon a családtagjaikkal is. Az én gyermekkoromban a családunkban rend volt. A szüleinknek szót kellett fogadnunk, nem mertünk ellentmondani. Főleg édesapámra volt ez jellemző. Olyan tekintélye volt, hogy eszünkben sem volt ellenkezni. Úgy gondolom, hogy amíg a szülő eltartja a gyereket, addig a gyereknek kötelessége szót fogadni. A mai gyerekek többsége semmitől sem tart. Összekeverik a gyerekek a szemtelenséget a huncutsággal és a diákcsínnyel. Engem annak idején, ha megszidtak a nevelőim, édesapámtól újabb szidást kaptam. Nem a tanárokat szidta, tudta, hogy ők csak a jóra nevelnek. Erről ez a „szabadnak” nevezett társadalom is tehet. Pedig a gyermekkorban kialakult rossz szokásokon felnőttként már nehezen lehet változtatni. Mi volt a legszebb emléke? Az egyik ballagó 8. osztálytól kaptam egy virágcsokrot. Nagy öröm és meglepetés volt a számomra, hogy rám is gondoltak. Erre azóta is jó szívvel gondolok vissza. Ibolya néni jellemzői: Kedvenc étel: minden, ami húsból van Kedvenc könyv: Danielle Steel regényei Kedvenc ital: rostos üdítő Kedvenc szín: kék Kedvenc színész: nincs ilyen Kedvenc zene: mindenféle jó zenét Kedvenc színésznő: Esztergályos Cecília szeretek Hegedüs Nikoletta, Kalányos Bianka, Kovács Petra és Orsós Tünde 8. osztály
2
ÉVFORDULÓINK 145 éve született Madách Imre (Alsósztregova, 1823. január 21. – Alsósztregova, 1864. október 5.) magyar költő, író, ügyvéd, politikus. Madách Imre a 13. századig tudta visszavezetni családját. Közvetlen ősét a II. András király korában élt Raduntól eredezteti. Madách Imre Alsósztregován (ma Szlovákiában) született 1823-ban. Gyermekkorát szüleinek kastélyában töltötte külön nevelők vezetésével. Tanulmányait magánúton végezte, vizsgáit a váci piarista gimnáziumban tette le. A hat nyelven (német, francia, szlovák, angol, latin, ógörög) tudó Madách 1837 őszén került a pesti egyetemre. A kor legjelesebb magyar költőinek műveit olvasta. Első verseskönyve, a 26 költeményt tartalmazó Lantvirágok anyja költségén – neki is ajánlva – jelent meg Pesten. 1841 októberében és novemberében tette le ügyvédi vizsgáját a Pesti Egyetemen. 1837-ben öccsével, Madách Pállal közösen kéziratos lapot szerkesztett Litteraturai Kevercs címen. 1845. július 20-án feleségül vette Fráter Erzsébetet. 1846. augusztus 31-én megszületett fia, Imre, aki még aznap meghalt. 1848. január 1-jén megszületett fia, Aladár. Augusztusban Madách Imrét nemzetőrök szervezésével bízzák meg. 1849 júliusában az orosz csapatokkal szembeni általános népfelkelésre szólította fel környéke lakosságát. 1852-ben a halálra ítélt Rákóczy János szabadságharcos rejtegetése miatt Madách Imrét letartóztatták. A börtönben megírta Az ember tragédiája első változatát Lucifer címen. 1856 és 1857 között megírta Az ember tragédiája második változatát. 1859. február 17. és 1860. március 26. között készítette Az ember tragédiája egyetlen fennmaradt változatát. 1862. január 30-án megválasztották a Kisfaludy Társaság tagjává. 1863. január 13-án megválasztották az MTA levelező tagjának. 1864 elején írta Tündérálom címen utolsó, befejezetlenül maradt művét. Október 5-én szívelégtelenségben elhunyt. 95 éve halt meg Herman Ottó (Breznóbánya, 1835. június 26. – Budapest, 1914. december 27.) természettudós, néprajzkutató, régész, politikus. Nevezték az utolsó magyar polihisztornak is. Iskoláit Miskolcon kezdte. Jelentkezett katonának az 1848-49 szabadságharcban, de fiatal kora miatt hazaküldték. Élete végéig Kossuth Lajos híve maradt, többször meglátogatta torinói száműzetésében. 1853–1856 között a bécsi politechnikumban folytatta géplakatosi tanulmányait, itt keltették fel érdeklődését a természettudományok, elsősorban a rovartan. 1863-ban harcolt a lengyel szabadságharcban. Hazatérte után Kőszegen dolgozott fényképészként. A Természettudományi Társaság megbízásából hatalmas gyűjtőmunkával megírta Magyarország pókfaunáját, majd a magyar halászat könyvét. 1877-ben létrehozta és tíz évig szerkesztette a Természetrajzi Füzeteket. A madártan nemzetközileg elismert tudósaként számos könyvet írt a madarakról. Jelentős volt munkássága a néprajz, a nyelvészet és a régészet terén is. 1885-ben vette feleségül Borosnyay Kamillát (1856–1916). 1888-ban norvégiai tanulmányúton vett részt és hatalmas madártani anyaggal érkezett haza. 1893-ban ő hozta létre a Magyar Ornitológiai Központot, amelynek haláláig igazgatója is volt. Rengeteget publikált, sok könyvet írt, több folyóiratot szerkesztett. 1914-ben egy szekér elütötte. Lábadozás közben a sok fekvéstől tüdőgyulladást kapott és belehalt.
3
160 éve született Lóczy Lajos, dr., lóczi (Pozsony, 1849. november 4. – Balatonfüred, 1920. május 13.) magyar geológus, geográfus, egyetemi tanár, földrajztudós, az MTA tagja. A gimnáziumot 1861-1869-ig az aradi minoritáknál járta. 1869-től a zürichi műegyetemen tanult geológiát. Szünidejét rendszeresen az Alpesek, Dél-Németország, Tirol beutazására fordította. 1874-ben mérnöki oklevelet szerzett. Hazatérése után a Magyar Nemzeti Múzeum ásvány- és őslénytárához lépett be segédőrnek. 1877 -1880. között részt vett gr. Széchenyi Béla Kelet-ázsiai expedíciójában és beutazta Kína nagy részét. Az itt gyűjtött hatalmas anyagból készített monográfiája tette híressé. 1889-ben a budapesti tudományegyetemen a földrajz rendes tanáraként adott elő az Egyetemes Földrajzi Tanszéken, melynek megbízott vezetője lett. Földrajzi szemináriumot is szervezett. Csaknem harminc évig tanított itt. 1904-1905-ben a Bölcsészettudományi Kar dékánja is volt. A tanulmányi kirándulásokat rendszeresítette. Kirándulásainak csakhamar híre terjedt a német egyetemeken is, és nemsokára csapatostul jöttek a bécsi és boroszlói hallgatók. Kiváló geográfusiskolát teremtett, a magyar földrajztudományt a világ élvonalába emelte. Nevesebb tanítványai: gróf Teleki Pál, Cholnoky Jenő és Prinz Gyula. Párhuzamosan 1902-től 1908-ig az egyetemi Földrajzi Intézet igazgatói tisztét is ellátta. Utolsó munkában töltött évében, 1919-ben helyettes államtitkári címmel vezette az intézményt. 70 éve halt meg Csonka János (Szeged, 1852. január 22.– Budapest, 1939. október 27.) gépészmérnök (nem volt diplomája), feltaláló. Iskoláit Szegeden végezte. Külföldi tanulmányútjai után hazatérve, mindvégig a Budapesti Műszaki Egyetemen dolgozott mint műhelyvezető. Ő volt a porlasztó egyik feltalálója, valamint a magyar motor- és gépjárműgyártás megindítója. Apja kovácsműhelyében lett szakmunkás. A MÁV budapesti fűtőházban, majd Bécsben, Zürichben, Párizsban és Londonban dolgozott. Állandóan tovább képezve magát nyerte el a József Műegyetem tanműhelyének vezetői állását, amelyet nyugállományba vonulásáig töltött be (1877–1925). Kiemelkedő mérnöki teljesítményeiért a Mérnöki Kamara gépészmérnökké nyilvánította (1924). Számos szabadalomnak volt társszerzője.(pl.: Bánki–Csonka féle újítás gázgépeknél, újítás gáz- és petróleummotorokon, karburátor 1893. Alkotásai: gépjárművek motoros bri és triciklik, postaautók, az első magyar gépkocsi, további gépkocsik, kisautók, autóbuszok, motoros gépcsoportok. A kimagasló műszaki alkotásokkal párhuzamosan Csonka János elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar műszaki felsőoktatás gyakorlati részének folyamatos korszerűsítésével is. Világhírű műegyetemi tanárok voltak barátai, például Robert Bosch. Tervezett és készített papír- és szövetszakítógépet, számos műszert és mérőberendezést, amiket határainkon túl is használtak. A Magyar Posta számára készített motoros triciklit, majd gépkocsit, amely mint postaautó 1905. május 31-én indult sikeres próbaútjára. Innen számítjuk a magyar autógyártás kezdetét. De ő tervezte és készítette az első hazai kompresszoros motort, tűzoltó-, csónak-, bányamozdony- és sínautómotort, személygépkocsit és autóbuszt. Összesen mintegy 150 gépkocsi fűződik közvetlenül hozzá. Nyugalomba vonulása után autójavító műhelyt nyitott Budapesten. Ebből fejlődött ki a későbbi Csonka-gépgyár.
4
ÓVODAI HÍREK
„Téli forgatag az óvodában” Ebben az évben is meghívást kaptunk az ovisokkal, hogy az öregek napi ünnepségen örvendeztessük meg műsorunkkal a nagyszülőket, vendégeket. Az ovisok lelkesen készültek és adták elő gyermeklakodalmas játékukat, amivel örömöt, jókedvet csaltak mamák, papák arcára. Büszkék voltak unokáikra, ovisainkra. A tél bár eljött, de a Mikulásunk sajnos nem tudott szarvas szánon jönni, mert a hó elmaradt valahol a hegyekben, így gyalogosan tette meg hozzánk az utat, és hozta nagy és nehéz puttonyát. A gyerekek izgalommal, kíváncsian lesték és várták, mit rejt a zsákja. Előkerültek a csodás játékok, amiket versikékkel, énekekkel köszöntek meg a Mikulásnak. Szegény öreg és fáradt Mikulás örült, hogy egy kicsit leülhetett és pihenhetett, de örömmel vette ölébe az ovisokat egy kis ismerkedésre, beszélgetésre. A lelkesedés később sem hagyott alább, mert a Mikulás után vártuk a karácsonyt, készültünk a már rendhagyó karácsonyi templomi koncertre, ahol a gyerekek pásztorjátékkal örvendeztették meg a közönséget. Az őszi évszaki koncertünkre egy régi ovisunk, Sinkovics Zoltán hozta el a tanítványait, és tartottak kedvcsináló néptáncbemutatót és táncházat óvodánk aprajának-nagyjának. Hagyományunkhoz híven meghívtuk az ügyes kezű, lelkes anyukákat, mamákat egy kis közös adventi barkácsolásra. Készítettünk szebbnél szebb karácsonyi díszeket, kellékeket, ajándékokat. Téli ovigalériánk második kiállításán gyermekeink kézműves alkotásait tekinthették meg az érdeklődők. Kisebbnagyobb segítséggel, de lelkesen barkácsoltak, festegettek, ragasztgattak ovisaink. Gyönyörködtünk is a munkáikban, igazán büszkék vagyunk rájuk. Kócza Mónika
5
ISKOLAI HÍREK
Szabó Róbert
Tekenyős Kinga
Balla Ádám
Alsósok versenye Nemesvidon Október 22-én négy alsós tanulónk - Kovács Elizabet, Péter Márk, Kiss Viktória, Köcski Regina – képviselte iskolánkat a nemesvidi Hóy Tibor versmondó versenyen. A téma adott volt: csak természettel kapcsolatos művekkel indulhattunk. Sok kisdiák érkezett a környék iskoláiból. Osztályonként szavaltuk a verseket, s az értékelés is eszerint történt. Mindegyik sávolyi tanuló szépen felkészült, K i közülük Kiss Viktória 2. helyezést ért el. s Velünk utazott még Szabó Róbert is, aki Kiss s Viktóriával együtt már biztos nyertesként V érkezett. Ugyanis a nemesvidi iskola már előre i k rajzpályázatot is írt ki, s e napon adták át a t díjakat. Nagy örömünkre Kiss Viktória I., míg ó r Szabó Róbert II. helyezést kapott számítógépes i rajzáért. A beküldött munkákból kiállítást a rendeztek a szervezők. Bár nem voltak a nyertesek között, de megcsodálhattuk Farkas Kitti, Orsós Vivien, Félix László és Funk Kristóf szép munkáit is. A verseny idén is jó hangulatban telt. Sok finomsággal és üdítővel kínáltak bennünket. Biztosan jövőre is nevezünk! Köszönjük az alsós tanító nénik, valamint Erika és Timi néni felkészítő munkáját. Kovács Elizabet, Péter Márk, Kiss Viktória, Köcski Regina
Félix László
Tóth Bence
6
Bekk Marcell
Alsós prózamondó verseny 2009. november 5-én a marcali Városi Könyvtárban Benedek Elek prózamondó versenyt tartottak, melyen 24 versenyző vett részt. Ebből a mi iskolánkból öten érkeztünk: Farkas Kitti, Cziklin Eszter, Üst Botond, Császár Zoltán Mátyás és jómagam. Érdemes volt végigizgulnunk a vetélkedőt, ugyanis a következő helyezéseket értük el: az 1-2. osztályosok közül Farkas Kitti 2. helyezett lett, a 3-4 osztályosok között én, azaz Schmid Stephanie 1, míg Császár Zoltán Mátyás 3. helyezést hozott el. „A cigány halála” című mesével arattam sikert. Ezenkívül a meseillusztrációs versenyben pedig 2. helyezést értem el, a „Botond” című meséhez készített rajzommal. Szóval ez nagyon szép délután volt a sávolyi iskolások számára. Nagy örömmel tértünk haza. Köszönjük a tanító néniknek a felkészítő munkáját! Schmid Stephanie 3. osztály
Papírgyűjtés Amikor kiderült, hogy többet fizetnek a papírért, igazgató néni azonnal tudatta velünk. Nekifogtunk a szorgos gyűjtőmunkának. Otthon kötegeltünk, s vártuk, hogy bevihessük az iskolába. Erre a „szerencsés” november 13-ai pénteki napon került sor. Reggeltől nagy nyüzsgés folyt. Talicskákkal, kordékkal, autókkal hozták a gyerekek és szüleik a papírhalmokat. A szőkedencsi diákoknak az idén is szervezetten szállította be a kötegeket az önkormányzatuk. Aztán kiderült, hogy péntek 13-án mégsem viszik el a papírt, mivel a konténeres autó sofőrje kisebb balesetet szenvedett. Így aztán 16-án történt a mérlegelés, majd a szállítás. A 7. és 8. osztályos fiúk először az ovisok papírhalmait hordták át, majd osztályonként történt a kipakolás. Odzsi néni szorgalmasan mért és jegyzetelt, igazgatónő pedig felügyelte a munkát. Gyuri bácsi is sokat segített. A munka dandárját a felsősök végezték, ezért külön köszönetet érdemelnek. A legtöbb papírt a 7. osztályosok szedték össze, több mint 2,5 tonnás értékkel. Őket az 5, a 6, és a 4. osztály követte. Közel 10 tonna lett a végeredménye az intézményi papírgyűjtésnek. Jól jön majd a pénz az osztályoknak. Az ilyen munkában erősödik az osztályok közösségi munkája, összefogása, s ez nagyon jó! Diákönkormányzat
7
Mese – és prózamondás November 20-án délután 29 sávolyi diák izgatottan várta a versenyt. Odzsi néni köszöntötte a jelenlévőket, bemutatta a zsűrit, oldotta bennünk a feszültséget. Jó versenyt kívánt, majd szólított minket a színpadra, ahol osztályonként adtuk elő a választott meséket, novellákat. A produkciók igen változatosak voltak. Jókat derültünk, de megható történeteket is hallottunk. Míg a zsűri értékelésre elvonult, addig mi találgattuk, vajon kik lesznek a nyertesek. Végül a következő rangsor alakult ki: Alsó tagozat: Felső tagozat: I. Schmid Stephanie 3. o I. Kovács Petra 8. o II. Császár Zoltán II. Köcski Helga 7. o Mátyás 4. o III. Orsós Tünde 8. o III. Üst Botond 3. o IV. Péter Eszter 6. o IV. Tóth Bence 4. o V. Bekk Lilla 6. o V. Farkas Kitti 2. o A zsűri megdicsérte a változatos műveket, a jó választásokat. Mindenki kapott emléklapot és egy tábla csokoládét, a helyezettek pedig oklevelet és könyvet is. Tartalmas délutánunk volt, ahol jól éreztük magunkat. Köszönjük a tanító néniknek és Méri tanárnőnek a felkészítésben nyújtott segítségét. Köcski Helga 7. osztály Felsős prózamondó verseny November 27-én idén is négy tanuló képviselte iskolánkat a marcali Noszlopy iskola hagyományos prózamondó versenyén: Fazekas Vivien, Bekk Lilla Dóra, Köcski Helga és Kovács Petra. Külön versenyeztek az 5-6. és külön a 7-8. osztályosok. Sajnos a zsűrik egyik kategóriában sem találták előadásainkat győzelemre méltónak. Természetesen szerettünk volna bent lenni az első háromban, de azért nem kesergünk, hiszen szépen felkészültünk. Talán jövőre több sikerrel járunk! Köszönjük Méri Istvánné felkészítő munkáját. Kovács Petra 8. osztály Iskolai Mikulás December 4-én délelőtt az alsósok, különösen az első osztályosok már nagyon izgultak, hogy délután vajon jön-e a Mikulás? Ebéd után mi, felsősök áthívtuk az osztályunkba az alsós „testvéreinket”, így mindenütt két osztály ünnepelt együtt. A nagyok versekkel, jelenetekkel kedveskedtek a kicsiknek. Azután mindenhol volt Mikulás, aki kiosztotta a csomagokat és a gyerekek egymásnak készített ajándékait. Rossz gyerekeket természetesen nem talált a nagyszakállú, így senki sem maradt ajándék nélkül. A délután további részében együtt játszottunk, voltak akik vetélkedtek, mások mesét néztek vagy a számítógépen Mikulásos játékokat játszottak. Nagyon klassz volt ez a délután! Diákönkormányzat
8
Színházban voltunk Nagy örömünkre az idén is vásárolt nekünk az iskola színházbérletet Nagykanizsára. Az első előadás a Sziget – kék című zenés mű volt. A regényt Szabó Magda írta. Arról szólt, hogy egy szigeten az emberek és az állatok együtt, egymásért élnek és dolgoznak. Az előadás mindenkinek tetszett. A zene is szuper volt! Pirosra tapsoltuk a tenyerünket. Megismerkedtünk Valentinával és a barátaival. A végén még sütit is ehettünk. Reméljük, hogy a következő előadások is ilyen jók lesznek. Köcski Regina és Tóth Bence 4. osztály Karácsonyi koncert Sávolyon
December 15-én este 6 óra előtt már megteltek a sávolyi templom padjai. Ismét elfogadta meghívásunkat a balatonkeresztúri Bárdos Lajos Női Kar és férfi kórus, Tengerdi Győző karnagy úr vezetésével. Az óvodások és az iskolai énekkar is lázasan készült az eseményre. Plébános úr köszöntő szavai után a keresztúriak betlehemes játékot mutattak be, melyhez a dalokat a női kórus énekelte. Őket az ovisok tündéri kis angyalkás, pásztoros jelenete követte, majd iskolánk énekkara adott elő karácsonyi dalcsokrot, őket Molnárné Csécs Ágnes tanárnő vezényelte. Ezután felcsendültek az igazi karácsonyi hangulatot árasztó, szebbnél - szebb énekek a női kórus előadásában. Szívet melengető érzéssel hallgattuk a színvonalas előadást. Ezután következett a záró rész, melyben közösen énekelt a női, férfi, valamint az iskolai kórus. Az utolsó dalba - a Csendes éjbe -, melyet magyarul és németül is előadtak, bevonták a jelenlévőket is. Minden egyes műsorszámot tapsviharral köszönt meg a hallgatóság. Végezetül Bobek József polgármester úr köszönte meg a szép estét a vendégeknek, gyerekeknek, s mindenkinek békés karácsonyt kívánt. Egészen biztos, hogy mindannyiunk lelkében közelebb került a karácsony, s a szíveket béke, nyugalom és szeretet szállta meg e csodás estén. Hegedüs Szabina, Péter Eszter 6. osztály
9
Szépkorúak ünneplése négy községben Már évek óta felkeresik az önkormányzatok iskolánkat, hogy tanulóink egy kis műsorral kedveskedjenek falvaikban a szépkorúak tiszteletére rendezett ünnepségeken. Idén először a sávolyiakat ünnepelték november 28-án. Az óvodások és az iskolások szívvel lélekkel tanulták a verseket, jeleneteket, énekeket. Az idősek szeretettel fogadták, elérzékenyültek egy-egy szép vers vagy dal hallatán. December 11-én szőkedencsi ünnepen szerepeltek tanulóink. Ott és a december 14-i Főnyeden tartott rendezvényen karácsonyi műsort láthattak a jelenlévők. Az örömszerzés mindkét helyen sikerült, ez érződött az idősek szemében és a lelkes tapsában. Végül, de nem utolsó sorban december 18-án Szegerdőn léptek fel az iskolás gyerekek. Ott is örültek a nagymamák és a nagypapák. Minden faluban ajándékot is osztottak a tanulók. A nagyszülők örülnek, ha unokáikat láthatják a műsorban, a gyerekek pedig szeretnek örömet szerezni a szép kort megért nagymamáiknak és nagypapáiknak. Köszönjük Anna néninek, Timi néninek és Heni néninek a sok-sok fáradozást, felkészítő munkáját, Edit néninek pedig a több száz ajándék elkészítésében nyújtott segítségét. Diákönkormányzat
10
Hurrá, itt a téli szünet! December 22-én délután nagyon kellemes élményben volt részünk. Amikor felmentünk a kultúrházba, ott pompázott a gyönyörű karácsonyfa. Hallottunk szép karácsonyi verseket, énekelt az énekkarunk, felléptek a művészeti iskolás táncosaink, furulyásaink és szintetizátorosaink, valamint megható jelenetet láthattunk. Az egyes számok között osztályonként egy-egy tanuló jelképesen díszített még a fenyőfán, az osztálya díszével. E lelket melengető műsor után jöhetett a munka. Ám kellemes munka volt ez, hiszen tanáraink karácsonyi játszóházat szerveztek nekünk. Három helyszínen alkothattunk sokféle ablakra, asztalra vagy fenyőfára való díszt, vagy éppen ajándékot szüleinknek, testvéreinknek, nagyszüleinknek. Igyekeztünk ügyesen tevékenykedni, hogy minél több helyszínre el tudjunk jutni. A tanár nénik segítettek vágni, ragasztani, varrni. Közben szép karácsonyi dalok csendültek fel a lejátszókról. Karácsonyi csomagot is kaptunk, szóval gazdagon indulhattunk haza, s kezdhettük meg a téli vakációt. Köszönjük nevelőinknek, hogy segítették az ünnep szebbé tételét. Diákönkormányzat
11
GYAKORLATOK A kisgyerekekből hirtelen nagyra nőtt kamaszok lesznek. Ezt pedig az izomzat fejlődése nem tudja követni. Ha a hátizom gyenge, hanyag tartás és gerincferdülés alakulhat ki. Növeli ennek veszélyét a nehéz iskolatáska, a kényelmetlen iskolapad, a görnyedt ülés az iskolában, a televízió és a számítógép előtt. Mindezek miatt fontos a mindennapi rendszeres testmozgás, az izmok erősítése. A hanyag tartás és a gerincferdülés megelőzhető, ha legalább hetente kétszer elvégzitek ezeket a gyakorlatokat. Tartásjavító gyakorlatok 1. Állj kis terpeszállásban a fal elé! A derekaddal szoríts a falhoz egy labdát! Guggolj le, majd állj föl hátad mögött a labdával úgy, hogy a labda ne essen le! 2. Feküdj hanyatt a szőnyegen! A karodat a füled mellett emeld magastartásba! Ebben a testhelyzetben gurulj végig folyamatosan a szőnyegen! 3. Térdelőtámaszban tedd a homlokodat a labdára! Haladj előre úgy, hogy a labdát a homlokoddal gurítsd! 4. Ha van a közeledben egy hosszabb pad, feküdj hasra rajta! Próbáld előre húzni a testedet váltott karral! Hátizom-erősítő gyakorlatok 1. Feküdj hasra a talajon! Az egyik karod legyen a füled mellett magastartásban, a másikat tartsd a tested mellett! Emeld a fejedet és a törzsedet magasba, és nyújtott könyökkel, váltogatva cseréld karjaid helyzetét! 2. Feküdj hasra a talajon! Kezeidet kulcsold össze a tarkódon! Nyújtsd előre a karod, és emeld minél magasabbra a fejed és törzsed! 3. Maradj hasonfekvésben, és négyszer gurítsd, majd négyszer dobd társadnak a labdát! 4. Feküdj hasra egy kis széken úgy, hogy a lábaddal és a karoddal a földön támaszkodj! Emeld egyszerre a nyújtott karodat és lábadat a magasba! Váljék egészségetekre!
Gaálné Horváth Mária
12
RÉGI MESTERSÉGEK, A kalmárság Bizony sok minden történt azóta, hogy az ősközösség embere, sarkán guggolva, félszemével szemközt gesztikuláló társát, félszemével pedig a köztük levő portékát figyelte, amelynek cseréjéről alkudoztak éppen. Mert a cseré-vel kezdődött valaha a kereskedelem, mégpedig a puszta és a tenger nomádjai: az állattenyésztők és a halászok közreműködésével. Aztán a munkamegosztás, de főleg a pénzforgalom kialakulásával az ókorban a kereskedelem már a maga lábára állt. Jellemző, hogy a görögök Hermésze még a hír ura, de a rómaiak Mercurja már a kereskedők védőistene is, sőt, barátságát nem tagadta meg a tolvajoktól sem. A magyarság is már az őshazában megismerte a termelő és a fogyasztó közé ékelődött közvetítőt: a kalmár-t – hogy régi nevén szólítsuk őt. Az új hazában megállapodva az ősi intézmény, a vásár szintén helyhez kötődött, és a régi kereskedőkaravánok egyedül járó szekeres vagy hátas kalmárokká fogyatkoztak. Vásárról vásárra igyekezve gyarapították az árut, meg persze magukat is, főleg a pénzeszacskó táján. Némelyik mohón és szemet szúró módon, mert Kálmán király dekrétomai 1. könyvében már így rendelkezett: „Olyan kalmárok, akik csak azért űznek kereskedést áruikkal, hogy meggazdagodjanak, kétszerezzék meg régi adójukat; de a szegények, akik vásárból élnek, a szokott adót fizessék. Aki az ő tulajdon házi javaiból árul valamit a vásáron, adózzék Szent István törvénye szerint.” E törvény nemcsak azt árulja el nekünk, hogy ekkor már háromféle kereskedő volt: nagy– és kiskereskedő, valamint – mai kifejezéssel – a termelő, hanem hogy hasznukból az uralkodó is kivette a maga részét. Különösen a harmincad-nak nevezett külkereskedelmi vámmal. A kincstárnak ez ontotta szinte a legtöbb jövedelmet, a későbbiekben pedig, a Habsburg-uralom alatt, kereskedelmünket gúzsba kötötte. A XV. századra nemcsak a kereskedők, a vásárok is meggyarapodtak. A király ugyanis vásárjog-ot adományozgatott a földesuraknak, városoknak, ők pedig éltek a lehetőséggel, mert a helypénzszedés, elővásárlás s a legelődíj busás haszonnal járt. És az évenként meghatározott időben tartott országos vásárok, az ún. sokadalmak meg a hetivásárok mindig népesek voltak. A vásár napjának reggelén felvonták a zászlót, ez jelentette azt, hogy szabad a vásár. Előbb kicsiben, csak aztán kerülhettek sorra a főárusok, a nagykereskedők. De a kalmárok sem árulhattak akárhogyan a vásáron. Idézzük Debrecen 1580. évi jegyzőkönyvét: „Az nyílvetés sátoros kalmárnak ne légyen szabad sátorán kívül másutt fehér marhával kihordozkodni… Ha ki elhagyja nyilas helyét, másnak szabad lészen reá állani… Az kádas módra nyíl nélkül levő [kalmárok], kinek sátoruk, szekerük marhájok mellett nincs… szabad légyen az marhájokat árulni az sátorukon kívül, hol nekik hely rendeltetik.” A kádas-ok a kis, más nevükön a hátas kalmár-ok voltak, s gyakran ketten árultak egy gyékényen. A nyílvetés pedig az árusítóhely kisorsolását jelentette, s feltehetően onnan eredt, hogy őseink tegezből kihúzott rövidebb vagy hosszabb nyíllal sorsolták ki a legelőhelyeket egymás között. Maguk a kalmárok is igyekeztek, hogy jogtalan előnyhöz egyikük se jusson. Ezért alkották meg céhüket már a XVI. század derekán. S a céh vigyázott az egyenlőségre, meg hogy a tagok egymást segítsék.
13
Gondolt a céh arra is, hogy az idegenek se sérthessék érdekeiket. A városoknak a korábbi századokban gyakorolt árumegállító jog-a, amelyik az idegen kereskedőt arra kötelezte, hogy portékáját ott kirakja, és nagyban adja el, jelentőségét elvesztette. Sőt a céh már korlátozta az idegenek kereskedését. A rimaszombatiak 1633. évi céhlevelében ez áll: „[Az évi] három sokadalmon kívül csak megnevezett Rimaszombatban lakozó kalmároknak legyen szabad árulniok… Akárhonnét jött külföldieknek se háznál, se házkívül, titkon avagy nyilván nem engedjük árulni.” És mivel a XVII. század is hadakkal szorongatta az országot, gyakorta előfordult, hogy kalmár uraiméknak útközben vagy a vásáron fegyverrel kellett magukat és portékáikat megvédelmezniök. Meg kellett hát tanulniok a fegyver használatát. Persze az ifjúságnak magát a kereskedést is meg kellett tanulnia, itt is inas-kodnia kellett előbb. Mégpedig kemény feltételek mellett. Idézzük csak a pesti polgári kereskedők és kalmárok 1699. évi céhlevelét: „Mi az inasokat illeti, azok legalább is öt évig legyenek az üzletben, és csak is egy úrnál. Ha az inas a megszabott évek előtt fontos és elegendő ok nélkül ura üzletéből kilépne… más kereskedő… fel nem fogadhatja.” S ha segéd-nek felszabadították, önállóságra csak lassan vergődhetett. S hogy a kalmárok mértéktelenül meg ne tollasodjanak, arra meg a városok és megyék vigyáztak a XVI. század derekától alkalmazott limitáció-val, vagyis árszabással. Ügyeltek arra is, de már a céh támogatásával, hogy a mérték-eket szintén becsületesen használjak kereskedő uraimék. A mértékeket egyébként – amelyeknek emlékét pl. a megfontol, latba vet kifejezéseink őrzik még – folyton vizsgálták. Ez a vásárbírá-kra tartozott, a helypénz szedés s a vásári rend fenntartása mellett. Esküt is tettek. A debreceniek pl. 1719-ben a következő szavakkal: „Esküszöm, hogy… vásárbírónak választatván… a helypénzt instructiom szerint készpénzül beveszem, a város cassájába szolgáltatom, a híg és száraz rendelt mértékekre, a húsárultatásra szorgalmatosan vigyázok.” A XVIII. században, a békésebb idők következtével, nagyot lendült a kereskedelem kereke. Vele változott a kalmárok és portékák súlyrendje is. Korábban ugyanis az állat-, főleg a marhakereskedelmünk volt jelentős, sőt világhírű. Ez időre azonban, a bécsi udvar kapzsisága révén, teljesen lehanyatlott, és a legmódosabb magyar kereskedőrend, a tőzsérség, koldusbotra jutott. Helyüket a kis- és nagykereskedelemben egyaránt a főleg gyarmatárut és iparcikket forgalmazó, s a török hódítások során a szultán alattvalóivá lett balkáni népek, a vallásuk miatt görögök-nek nevezett kereskedők törekedtek elfoglalni. Jellemző, hogy akkoriban „göröghöz menni” annyit jelentett, mint boltba menni. Az élelmes görögökkel azonban nemcsak a hazai kalmárságnak, hanem a bécsi udvarnak is meggyűlt a baja. Ezek ugyanis családjukat és tőkéjüket Törökországban hagyták, a nálunk szerzett hasznot pedig kivitték. Ráadásul, mint török alattvalók nem harmincadot, hanem csak háromszázalékos értékvámot fizettek. A bécsi udvar a görögöket végül letelepedésre kényszeríttette, hűségesküt véve tőlük. Viszont kiváltságukat megtarthatták, s ezt a hazai kereskedők, sőt a karok és rendek is hiába sérelmezték. A görögök iránt érzett ellenszenv aztán más idegen kereskedőkre is kiterjedt. A kereskedők (főleg a külföldiek, tehát céhen kívüliek) között akadt, akinél a tisztesség is eladó volt. A fejlődés azonban nem állt meg. A XVIII. század végére városaink polgárai között tekintélyes számban helyet foglaló kalmárok már nem vásározó-k, hanem letelepült boltos-ok. Pesten pl. a századfordulón, nem számítva a nagykereskedőket, a kofákat, alkalmi árusokat,
14
14 féle üzlettel 89 kiskereskedő tartozott a polgári kereskedelmi testülethez. Boltjaira gondosan vigyáztak, nehogy valaki zárás után nyisson be oda. Vidéken azonban nem vigyázott boltőrség. S a szegénylegények a sajátos módon vett „csöves jószágot” sajátos módon adták el: „Az a betyárvilágban azt jelentette, hogy a betyárok a jószágot a nagyvásárokra nem merték behajtani, mert rendszerint nem volt írásuk az állatokról. Megállottak valahol egy csárdánál a vásár közelében, és a zöld füvön ott tartottak privát vásárt az orgazdákkal.” A XIX. század derekától kezdve, a kapitalizmus kialakulásával, a régi kalmár átadta helyét az üzletember-nek, a kereskedelem kiváltságos volta végleg megszűnik. A becsületet, tisztességet a kereskedők már nem mindig értelmezték olyan szigorúan, mint a kalmárcéhek, hisz az üzlet. Az élet türelmetlen tempója azonban napjainkra a vásárt a városból vidékre száműzte, de ott is ideiglenesen ütheti fel sátorfáját, hisz a nyílvetés már a múlt tárházába sorolta ki a helyét.
Miért szeretem a középiskolámat? A Thúry György Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképző Iskola jogelődjét 1831-ben alapította már akkor kereskedelmi céllal az izraelita hitközség. 1842-től már a felső évfolyamokon kereskedelmi szaktárgyakat tanítottak: • kereskedelmi levelezést • könyvvitelt • kereskedelmi számtant 1857-től az alapiskolára két évfolyamos kereskedelmi szakiskolát építettek. A gazdaság és a kereskedelem rohamos fejlődése kihívást jelentett az iskolának is. 1859-től már mint felsőkereskedelmi iskola működik. 1948-tól az állam kezelésébe kerül. 1952-től Közgazdasági Technikum Kereskedelmi Tagozat néven működik. 1957-ben vette fel Thúry György, Kanizsa vára főkapitányának nevét. 1965-től szakközépiskolaként működik tovább. 1992. szeptember 1-jén a Zrínyi utcai régi épületből a jelenlegi helyére, a Kisfaludy Sándor utca 2. alá költözött. 1993 szeptemberében indult a vendéglátó szakközépiskolai képzés, 1998 óta pedig újra felsőfokú szakemberképzés vette kezdetét, kereskedelmi szakmenedzser szakon. Iskolánk profilja tovább gazdagodott: 2000-től működő kereskedelmi, vendéglátó technikusképzés mellett 2001 szeptemberétől idegenforgalmi technikusokat is képez. Bogdán Melinda
Tudod-e? A tisztasági fürdőnek változatos és érdekes története van. A fürdőkultúrát a rómaiak a világ minden zugába elvitték. A hideg, langyos, meleg medencés gőzfürdők pompás mozaikokkal, falfestményekkel díszítettek. A bizánci császárok, ha útra keltek, bőrmedencés magyar fürdőt és fürdősátrat vittek magukkal. A középkori várakban fából készült medencékben fürödtek, a városokban fürdőházak nyíltak. Ismeretes a törökök fürdőkultúrája: náluk a mosdás, fürdés vallási előírás volt. Budának a középkorban is látogatott „hévizeit” ők építették ki kupolás fürdőkké. A szappant először a gallok és a germánok készítették, de nem tisztálkodásra, hanem a hajuk szőkítésére használták. Majd úgy 800 táján már elterjedt a szappanfőzés. Faggyút és hamuzsírt főztek össze üstökben. A kenőszappant a 12. század óta ismerik. A múlt században terjedt el a növényolajból készült szappan. Nagyüzemi gyártása William H. 15
Lever nevéhez fűződik. A strandolásnak is vannak hagyományai. Az első igazi strandoló egy francia hölgy volt, akit hordozószéken vittek a hullámok közé. Angliában a 18. század második felében vált divattá a tengeri fürdőzés. 1793-ban nyílt meg az első német tengeri fürdő a Keleti-tenger partjainál. Hazánkban 1890-ben Porzsolt Gyula vezetésével kezdődött meg az igazi napozás, Káposztásmegyer kis szigetén. A mai papírzsebkendőt a japánok találták fel. Elég hosszú időbe került, míg ez a találmány meghódította Európát. A tükröt már az ősember is ismerte. Kezdetben a tükör egyik oldalán csiszolt fémlap volt. A fésűt a kőkorszaki ember úgy ismerte, hogy 5 ujját használta. Az újkőkorban már ismerték a kétsoros fésűt. A kora középkorban csontfésűvel fésülködtek. A fogkefe őse: egy fadarabot egy-két napig áztattak, majd ecsetszerűvé kalapálták. Fogkefét 720 körül említenek.
HELYES ÍZLÉS, MEGJELENÉS, ÁPOLTSÁG 1. Igaz-e a mondás: „A tisztaság fél egészség!” 1 Igen. 2 Nem. x Talán. II. Hányszor kell naponta fogat mosni? 1 Egyszer. 2 Kétszer. x Minden étkezés után. III. Milyen időközönként ajánlatos a fogkefédet cserélni? 1 Havonta. 2 Félévente. x Évente. IV. Illik-e fogunk közül az ételmaradékot ujjunkkal kiszedni? 1 Igen. 2 Nem. x Ha nincs fogpiszkáló, akkor igen. V. Milyen időközönként mossuk meg hajunkat? 1 Naponta. 2 Hetente egyszer-kétszer. x Havonta. VI. Hányszor ajánlatos naponta tusolni vagy fürödni? 1 Egyszer. 2 Kétszer. x Nincs jelentősége. VII. Cipőnket milyen időközönként tisztítsuk meg? I Naponta. 2 Hetente. x Csak ha sáros.
VIII. Hány napig járjunk egy ruhában? 1. Öt. 2 Három. x Egy. IX. Illik-e a hosszú körmöt lerágni? 1 Igen. 2 Nem. x Ha betört, akkor igen. X. Illik-e a fiúknak nadrágjuk hátsó zsebében hordani a fésűt? 1 Igen. 2 Nem. x Attól függ, hová megy. XI. Hányszor fésülködjünk naponta? 1 Egyszer. 2 Kétszer. x Ahányszor a haj állapota megkívánja. XII. Illik-e nyilvános helyen fésülködni? 1 Igen. 2 Az asztalnál igen. x Nem. XIII. Használnak-e a fiúk illatszereket? 1 Igen, fanyarabb illatúakat. 2 Igen, édes illatúakat. x Nem. XIV. Illik-e a kamaszoknak az arcbőr nyomkodásával eltüntetni a pattanásokat? 1 Igen. 2 Nem. x Néha.
16
XV. Illik-e nyilvános helyen szépítőszereket használni? I Igen. 2 Néha. x Nem.
MEGOLDÁSOK I II III IV V
1 X 1 2 2
VI VII VII IX X
2 1 X 2 2
XI XII XIII XIV XV
x x 1 2 x
Értékelés Minden helyes válasz 1 pont. Adjuk össze a pontszámokat, majd olvassuk el a ránk vonatkozó részt. 0-5 pont: Bármennyire is igyekszel udvariasan, illetve illemtudóan viselkedni, ez nem sikerül. Komoly fáradságodba kerül, hogy betartsd az illemszabályokat. Ha valaki utánoz vagy követ a viselkedésben, elveszett ember. Barátaid és ismerőseid regényeket tudnának mesélni illetlenségeidről. Próbálj meg utánaolvasni, és a leírt illemszabályokat megtanulni! 6-10 pont: Számodra nagyon fontos, hogy illemtudónak tartsanak, ám néha pontosan ez okoz problémát, hogy mit, hogyan is illik tenni. Sokszor a körülmények úgy hozzák, hogy nehéz betartani az illemszabályokat, de tanuld meg azokat, s meglátod, minden helyzetben lesz megfelelő megoldás. 11 pont fölött: Kifejezetten illemtudó vagy. A receptje roppant egyszerű: ismered az illemszabályokat, s ha tévedsz, egyből tudod korrigálni. Bátran tanulhat tőled más is viselkedési illemszabályokat.
VICCEK Hogy hívják a balszerencsét okozó ravaszdit? - Katasztróka. Hogy hívják a bátor, mindenre képes kanalat? - Merőkanál. Hogy hívják azt a ragadozót, amelyik bűnözőket eszik? - Gonosztevő. Hogy hívják a telephely nélküli sportegyesületet? - Sehol SE. Hogy hívják a fázós nyomozókutyát? - ColdRex. Hogy hívják az öreg bűvészt? - Csiribá.
Hogy hívják a 3 dimenziós szekeret? - Térfogat. Hogy hívják a fáradt zselét? - Üldögél. Hogy hívják a tréfás kávéfőzőt? - Mokkamester. Hogy hívják a német jegesmacit? - Dermedve. Hogy hívják a jós legkisebb fiát? - Jóska. Hogy hívják a vegetáriánus vámpírt? - De Ne Vért. Hogy hívják a pici rókát? - Apróka. Hogy hívják a konyhai ragadozót? - Kenyérhéja!
17
REJTVÉNY Megfejtéseiteket leadhatjátok a tanár néniknél.
Alsó tagozat: Helyezz át két gyufaszálat úgy, hogy a csigavonal az ellenkező irányba csavarodjon! Felsős tagozat:
Keresd meg az alábbi, B betűvel kezdődő szavakat nyolc irányban az ábrában! A kimaradó betűkből az alábbi vicc poénját kapod megfejtésül. - Mi van az üveghegyeken túl? - ……. BABRÁL BAKARASZ BALETT BALSIKERŰ BEADÓ BEDOBÓ BEÉGET BEESŐ BEFOLYÁSOLÓ BEHÍVÓ BEKAP BÉKESZERETŐ BÉKÜLŐ
BELEAPRÍT BELEBÚJÓ BELEERESZT BELEHAJÍT BELEVETÉS BELJEBB BEMELEGÍT BEMENETEL BENZOL BEPÁCOLÁS BERENDEZŐ BESZŐ BÖKÉS BETAKARÁS
BETOL BEVÉS BEZSEBEL BIKONKÁV BÍRÁS BLÖFFÖL BODZATEA BOGLYAS BOMBA BORÓKÁS BÖKÉS BRONZ BUTÍT
Kiadja: a Sávolyi Általános Iskola és Óvoda 8732 Sávoly, Kossuth u. 70. Felelős kiadó: Törőné Gelencsér Ildikó igazgató Megjelenik: negyedévente
18
