A PILISI ÓVODAI INTÉZMÉNY HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA. Cím: 2721 Pilis, Rákóczi út 42. OM azonosító:

Hatályos: 2010. szeptember 01. napjától, Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete által meghozott 214/2010. (VIII.26.) számú önkormányzati határozatával – visszavonásig.

JÓVÁHAGYOTT VÁLTOZAT! 2010. AUGUSZTUS HÓ 27.

A PILISI ÓVODAI INTÉZMÉNY HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

Cím: 2721 Pilis, Rákóczi út 42. OM azonosító: 033032

Készítette: Bársonyné Pálinkás Éva intézményvezetı Elfogadta: a pilisi Óvodai Intézmény Nevelıtestülete 2010. június 25-én megtartott ülésén, a 4/2010. (VI.25.) számú határozatával. Jóváhagyta: Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a 214/2010. (VIII.26.) számú önkormányzati határozatával. Hatályos: 2010. szeptember 1. napjától a Képviselı-testület jóváhagyó határozata alapján, visszavonásig.

2010.

TARTALOMJEGYZÉK Az intézmény lényeges adatai

4. oldal

1./ Bevezetı

5. oldal

2./ Gyermekkép, Óvodakép 2.1./ Gyermekkép 2.2./ Óvodakép

10. oldal 10. oldal 10. oldal

3./ Az óvodai nevelés célja és feladata 3.1./ Az egészséges életmód alakítása 3.2./ Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása 3.3./ Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3.4./ Sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelése 3.5./ Migráns gyermekek interkulturális nevelése

11. oldal 12. oldal 17. oldal 20. oldal 23. oldal 25. oldal

4./ Az óvodai élet megszervezésének elvei 4.1./ Személyi feltételek 4.2./ Tárgyi feltételek 4.3./ Az óvodai élet szervezése 4.3.1./ Az óvoda szakmai dokumentumainak kapcsolata egymásra épülése 4.3.2./ Az óvodai élet szervezési kérdései 4.3.3./ Javasolt napirend 4.3.4./ Szolgáltatások 4.3.5./ A program tárgyi erıforrásai 4.4./ Az óvoda kapcsolatai 4.4.1./ A családdal való kapcsolattartás formái, továbbfejlesztésének lehetıségei 4.4.2./ Az óvoda – iskola kapcsolata 4.4.3./ Egyéb kapcsolataink 4.4.3.1./ Kapcsolataink az egészségügy szervekkel 4.4.3.2./ Kapcsolattartás könyvtárral, mővelıdési házzal 4.4.3.3./ Kapcsolattartásunk a fenntartóval és az általa mőködtetett szervekkel 4.4.3.4./ Kapcsolatunk a Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálattal 4.5./Az óvoda gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenysége 4.6./ Az óvoda hagyományai, ünnepei

26. oldal 26. oldal 29. oldal 30. oldal 32. oldal 33. oldal 33. oldal 34. oldal 34. oldal 34. oldal 35. oldal 39. oldal 40. oldal 40. oldal 41. oldal 41. oldal 41. oldal 41. oldal 46. oldal

5. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 5.1./ Játék 5.2./ Vers, mese 5.3./ Ének, zene, énekes játék 5.4./ Rajzolás, mintázás, kézi munka 5.5./ Mozgás 5.6./ A külsı világ tevékeny megismerése 5.7./ Munka jellegő tevékenységek

48. oldal 48. oldal 53. oldal 55. oldal 59. oldal 62. oldal 66. oldal 71. oldal

2

5.8./ A tevékenységekben megvalósuló tanulás

73. oldal

6./ A fejlıdés jellemzıi az óvodáskor végére

76. oldal

7./ Speciális nevelési feladataink 7.1./ Gyógypedagógus feladatai 7.2./ Értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztése 7.3./ Vizuomotoros fejlesztés 7.4./ Pszichomotoros fejlesztés 7.5./ Szurdopedagógiai fejlesztés 7.6./ Szomatopedagógiai fejlesztés

77. oldal 77. oldal 78. oldal 79. oldal 85. oldal 89. oldal 96. oldal

8./ Potenciális tanulási zavarok megelızése korrekciós fejlesztéssel 8.1./ Fejlesztıpedagógiai fejlesztés 8.2./ Logopédiai fejlesztés 8.3./ Iskola elıkészítés Sindelar programmal

101. oldal 101. oldal 102. oldal 107. oldal

9./ Az óvoda szakmai dokumentumai

112. oldal

Érvényességi rendelkezések

114. oldal

Összegzés

115. oldal

Legitimációs záradék

117. oldal

Ajánlott irodalom

118. oldal

1. sz. melléklet:

120. oldal

3

Az intézmény lényeges adatai Az óvoda hivatalos elnevezése: Óvodai Intézmény Telefonszám: 06-29/498-153 Tel.:/Fax: 06-29/696-350 Email-cím: [email protected] Az óvoda székhelye: 2721 Pilis, Rákóczi út 42. Az óvoda maximális gyermeklétszáma: 420 fı Óvodai csoportok száma: 14 Az óvoda telephelyei: Székhelyóvoda: 2721 Pilis, Rákóczi út 42. Tel.: 06-29/696-350 Tagóvodák: 2721 Pilis, Kávai út 19. Tel: 06-29/497-706 2721 Pilis, Attila út 8. Tel.: 06-29/497-330 Az óvodákban a nevelés nyelve: magyar Az óvoda világnézeti nevelés tekintetében semleges. Az óvodai nevelés intézményeinkben ingyenes. Az óvoda felügyeleti szerve: Pilis Város Önkormányzata

4

1./ BEVEZETİ

Óvodánk az "Óvodai nevelés országos alapprogramja” (ONOAP) alapján és az 1993. évi Közoktatási Törvény értelmében készítette el helyi nevelési programját, mely 1999. szeptemberében került bevezetésre. A program beválását, a gyakorlati nevelımunkában történı alkalmazását a bevezetés idıszakában különösen segítettük, majd késıbb figyelemmel kísértük. Az 1999 és 2002 között összegyőjtött tapasztalatok, majd a helyi nevelési programot felülvizsgáló munka alapján,- a nevelıtestület elvégezte a Közoktatási törvény által elıírt tartalmak kiegészítését. A közös vélemény indoklásában meghatározó volt: ▪ az óvoda nevelési gyakorlata ▪ a 2003. évi közoktatási törvény szerinti elvárásoknak való megfelelés, a törvény szerinti új tartalmakat beillesztése a programba Programunk készítésénél pedagógiai hagyományainkra építve az ONOAP mellett, Zilahi Józsefné és Stöckert Károlyné: Óvodai nevelés játékkal, mesével minısített programját használtuk fel. Mindezzel az óvoda sajátosságaihoz, eredményeihez jobban igazodó programot tudtunk létrehozni. Ez a program a gyermeki játéktevékenységre alapozottan segíti elı az egyéni fejlıdést, oly módon, hogy a nevelı tiszteletben tartja a gyermek által kezdeményezett játékot, figyeli, segíti a játékfolyamat kiteljesedését, gazdaggá tételét, "társként" és nem felnıtt irányítóként vesz részt benne. Így a keletkezı szituációk a gyermek érdeklıdésébıl fakadnak és alkalmasak arra, hogy a gyermek teljességgel "átélje", elsajátítsa a szituációban megélt összes ismeretet. 2007. februárjában a fenntartó módosította az intézmény Alapító Okiratát, amely alapján óvodáink ellátják az integráltan nevelhetı, sajátos nevelési igényő (SNI) gyermekeket is. Az alapító okiratunk módosításának következményeként helyi nevelési programunkat kiegészítettük az SNI gyermekek személyiségfejlesztésének lehetıségeivel, a megvalósítás személyi, tárgyi feltételrendszerével, továbbá a megvalósítás követelményeivel 2009-ben Pilis Város Önkormányzata sikeresen pályázott a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett: „Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés - Innovatív intézményekben” címő pályázaton, melynek célja a kompetencia alapú oktatás bevezetése és szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása Pilis városában. Helyi Nevelési Programunkba beépültek a kompetencia alapú nevelés alapelvei, mely a képességek, készségek, valamint a kulcskompetenciák fejlesztésén keresztül az alkalmazásképes tudás megszerzését célozza. Ezzel összhangban felerısödött a differenciált fejlesztés, az egyéni fejlıdési ütemhez igazított pedagógiai gyakorlat. A kompetencia fejlesztés kizárólag a gyermek ismeretében valósulhat meg, a differenciált fejlesztés feltétele a gyermek fejlıdésének nyomon követése, figyelembe véve életkori sajátosságait, egyéni fejlettségét képességeinek szintjét. Az óvodában folyó nevelımunka - az alapprogram értelmében a családi nevelést egészíti ki, oly módon, hogy megerısíti, segíti, támogatja azt. Légkörével a gyermekkor derőjét, nyugalmát, oldottságát biztosítja. Az óvodai nevelés figyelembe veszi, hogy az óvodáskorú

5

gyermekek legfıbb tevékenységi formája a szabad játék, amelyen keresztül, amely által, fejlıdik személyiségük. A fenti alapelveket figyelembe véve úgy terveztük nevelési, programunkat, hogy a játék világában igyekszünk olyan tapasztalatokhoz juttatni a gyermekeket, amelyek által könnyebben eligazodhatnak a világban. Az óvodai életünk nagyon fontos eleme a mese és a vers, melyek a kisgyermekek anyanyelvi kultúrájának fejlıdését segítik elı és színesebbé, gazdagabbá teszik beszédüket, személyiségüket. A gyermekek nagyfokú mozgásigényének kielégítésére igyekszünk tág teret és lehetıséget adni a játszóudvarokon és a csoportszobákban egyaránt, biztosítva ehhez a változatos eszközöket, kézi-szereket, udvari mászókákat. Az óvodás-kort folyamatos egészként értelmezzük, melynek végén a kisgyermekek egyéni fejlıdése nevelıtevékenységünk hatására is azokat a jellemzıket fogja mutatni, melyeket az "Óvodai nevelés országos alapprogramjában” a törvényalkotók megjelöltek. Munkánk során figyelembe vesszük a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait, eltérı fejlıdési ütemüket. A közösség keretein belül differenciálunk, a hátrányos helyzetőeket megkülönböztetett figyelemmel neveljük, elısegítjük a szocializálódás folyamatát. Sokévi kedvezı tapasztalatainkra támaszkodva, a családokkal való kapcsolattartásunkat továbbra is a nyitottság jegyében kívánjuk folytatni, ünnepeinken és rendezvényeinken kívül az óvodai élet “mindennapjaiba" is bevonjuk a szülıket. Szülıi kezdeményezésre mindhárom óvodánkban mőködik alapítvány, melyeknek segítségével a gyermekek óvodai életét programokban gazdagabbá, óvodai környezetüket eszközökben változatosabbá tudjuk tenni. A gyermekek életében nagy jelentıséggel bíró “átmenetek" megkönnyítésére biztosítjuk óvodánkban a “szülıs beszoktatást" és törekszünk az iskolába lépést zavartalanná tenni. Helyi nevelési, programunk megvalósításában jól képzett, felsıfokú végzettségő óvónık munkájára építünk, akiket a nevelıtevékenységben gyermekszeretı, szakképzett dajkák segítenek. Munkánkat örömmel végezzük, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a gyermekek jól érezzék magukat az óvodáinkban, és egészséges, biztonságos környezetben, megértı, toleráns légkörben harmonikusan fejlıdjenek.

6

7

HELYZETKÉP Pilis Városa a nagy forgalmú 4.sz. fıút és a Budapest – Cegléd - Szolnok vasútvonal mentén a fıvárostól 46 km-re helyezkedik el. A gödöllıi-dombvidék utolsó lankái észak-keletrıl határolják a tipikusan alföldi települést. A község lakóinak többsége földmővelésbıl élı magyar család leszármazottja, valamint a mintegy 200 éve betelepített néhány szlovák család utóda. Napjainkban növekvı tendenciát mutat az itt élı csekély számú cigány család népessége is. A település lakossága folyamatosan gyarapszik a “beköltözıkkel", akik Borsodból, Nyírségbıl és Budapest panellakásaiból érkezı, többségében sok gyermekes családok. A fıvárosi munkalehetıségek a családoknak viszonylagos anyagi biztonságot nyújtanak, ezért a 70-es évek igen magas létszámú demográfiai hullám csúcsa után (180-190 fıs éves születésszám) a következı években tapasztalt születésszám visszaesés az 1980-as évektıl kezdıdıen megállt (110-120 fı) és azóta stagnál. Az óvodáskorúak száma a településen évente 410-450 fı körüli. A szülık budapesti munkahelyei miatt kialakult "ingázó" életmód nagyfokú óvodáztatási igényt jelent a családok részérıl illetve azt is, hogy gyermekeik napközi otthonos elhelyezésére tartanak igényt. A családok többségének jövedelmi forrásai alacsony szintőek, így meglehetısen magas a szociálisan hátrányos helyzető gyermekek száma az óvodáinkban. A családon belüli nevelési lehetıségek a bejárás miatti idı hiányából fakadóan csökkentek, és a megváltozott életkörülmények miatt a gyermekek élményforrásai is beszőkültek. Ezek a tények az intézményes nevelésre meglehetısen nagy feladatot rónak, és bıséges tennivalót adnak, hogy az óvodai nevelés valóban a családi nevelés kiegészítıje legyen, hogy elısegítse a gyermekek személyiségének fejlıdését, egyénenként változó testi, lelki szükségleteinek kielégítését. Óvodánk jövıképét a nevelıtestület az alábbiak szerint kívánja formálni, alakítani: Olyan óvodai életet szeretnénk megvalósítani, amelyben - gyermek és felnıtt egyaránt biztonságban érzi magát, - az óvodaügy érdekében elkötelezett, jól képzett vezetıi-, nevelıi és munkatársi kollektíva tevékenykedik, - a családdal együttmőködve a gyermek számára életkorának, állapotának (SNI) és fejlettségének megfelelı nevelést és tanulási lehetıségeket biztosítanak, - a hátrányos helyzető gyermekek fejlıdését minden pedagógiai eszközzel segítik, - a sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai elhelyezését biztosítva esélyegyenlıségük megteremtésében hatékony segítséget tudunk biztosítani, - a nevelı tevékenységet a gyermeki szabad játékra építve mesével, verssel, sokféle természetes mozgás lehetıségének biztosításával valósítják meg és elısegítik a gyermekek manuális képességeinek fejlıdését, bıvítik ismereteiket a természet és az emberek világáról, melyhez sokféle közvetlen tapasztalatszerzési lehetıséget biztosítanak és ügyelnek arra, hogy a hétköznapok vidám hangulatban énekkel, mondókázással, zenei élménnyel megtőzdelten teljenek, - a hétköznapokat színesítendı válogatott gyermekprogramokat is szervezve törekszik az óvoda a belsı és külsı partnereinek ilyen irányú igényeihez is igazodni, a nevelési programban meghatározott alapelvek megtartása mellett, - az óvoda gyermek és felnıtt közösségei számára a nevelés tárgyi és személyi feltételeinek folyamatos javításával azt az állapotot kívánják elérni, melyben a gyermek fejlıdése a 8

legoptimálisabb körülmények között biztosított és a velük foglalkozó felnıttek munkahelyi komfortérzete is megfelelı. A felvázolt helyzetképre tekintettel fogalmaztuk meg nevelési alapelveinket: - a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, elfogadása, megbecsülése, szeretete; - az egyéni képességek kibontakozásának elısegítése, a személyiség fejlıdéséhez szükséges optimális feltételek megteremtése; - a gyermeki játékra épülı tudatos, fejlıdés-lélektani ismeretekre alapozott nevelımunka, mindenkor és minden helyzetben a gyermek érdekeinek figyelembevétele - az életkornak megfelelı mőveltség-tartalmak közvetítése a kisgyermekkor legfontosabb és legjellemzıbb tevékenységén: a játéktevékenységen keresztül; a gyermek személyiség jogainak érvényre juttatás ,személyes adatainak védelme; az óvoda inkluzív szemlélettel, gyermekközpontú nevelési attitőddel, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlı hozzáférés lehetıségét; - az inkluzív nevelés megvalósítása a sajátos nevelési igényő gyermekek befogadása, számukra is az egyéni képességeikhez igazodó fejlıdési lehetıség biztosítása, esélyegyenlıségük megteremtése; - az óvodai nevelés sajátos eszközeivel törekszünk az esélyegyenlıség biztosítására, a hozott hátrányok kompenzálására; - derős, szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó nevelési légkör, óvodai élet megteremtése; - az alapvetı emberi és szabadságjogok valamint a gyermekek jogainak, személyiségének tiszteletben tartása és megerısítése; - a nevelés hitelességét az értékek (a szép, a jó, az igaz) következetes közvetítése jelenti; - minden gyermek a saját képességei szerint, annak figyelembevételével nevelhetı, fejleszthetı; - az alkalmazott pedagógiai eszközöket, módszereket a gyermek személyiségéhez és érési üteméhez igazítjuk, ezzel segítve a gyermekek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakozását, kompetenciáinak alakítását - az érés felgyorsítása lehetetlen, de minden lehetıséget biztosítani kell a sokszínő gyakorlásra, a gyerek fejlettségéhez mért feladatok elvégzésére; mindehhez megfelelı idıt hagyni; - minden gyermek számára biztosítani az esélyegyenlıséget, melyben hangsúlyos feladatként szerepel a felzárkóztatás és a tehetséggondozás; - korrekt partneri együttmőködés a szülıkkel, a nevelésben résztvevı egyéb résztvevıkkel; - elkötelezettség minden munkatársunk részérıl; - a hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartása; - demokratikus és humanista elvek alkalmazása; - a nevelés folyamatát a gyerekek iránti bizalom és felelısség, szeretet hassa át, a szeretetbıl fakadó és erre épülı óvodai nevelés megvalósítása; - a pedagógiai tevékenységet igényesség, kulturált stílus jellemezze; - az alapvetı erkölcsi normák betartása.

9

2./ GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 2.1./ Gyermekképünk Óvodánk gyermekképe igazodik a nevelési céljainkhoz, feladatainkhoz. A kisgyermek önálló személyiség. Az óvodába lépése pillanatától igényeinek és szükségleteinek megfelelıen élje mindennapi életét. Érdeklıdéssel, cselekvı, tevékeny, ismereteket befogadó és nyújtó magatartásával vegyen részt az óvodai közösség életében. Sokszínő tevékenységével a társas együttmőködése szerepvállalásra képes kisgyermek jelentıs hatást gyakorol társaira, formálja a közösséget, serkenti a szocializációt. Gyermekeink társas kapcsolatait a türelem, megértés, és a különbözıség elfogadása jellemezze. Érdeklıdjenek egymás iránt, s fogadják el a közösség akaratát. Az óvodában töltött idı alatt a gyermekeket érı nevelıi hatások juttassák olyan képességek, készségek birtokába, melyek alkalmassá teszi õ ıket a gördülékenyebb iskolakezdésre. Úgy gondoljuk, ha a gyermek személyiségét, önálló gondolkodását hagyjuk kibontakozni, példamutatással, törıdéssel, gondoskodással segítjük ıket az élet dolgaiban, az óvodai tevékenységek és tevékenykedtetések által tapasztalatok birtokába juttatjuk İket, akkor a késıbbiekben képesek lesznek önállóan megvalósítani saját elképzeléseiket. A megváltozott világgal a gyerekek is állandóan változnak, amit a nevelésükben folyamatosan követünk. Az óvodáskor végére a gyermekek a különbözıségekkel természetes módon együtt élnek, koruknak megfelelı mértékben empatikus, szolidáris játszótársak, csoporttársak. 2.2./ Óvodaképünk Az óvodai nevelés során célunk, hogy a hozzánk járó gyermekekben egészséges, harmonikus személyiség alakuljon ki, mely a gyermeket elfogadó, fejlıdésben támogató segítı nevelıi magatartás, és a családokkal való érdemi együttmőködés eredménye. A gyermeki fejlıdésbe vetett bizalom a pedagógiai munkánk egyik alapelveként jelenik meg. Feladatunk olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitőd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelımunkát segítı munkatársak, szülık, gyermekek számára egyaránt. Óvodánk esztétikus, melegséget sugárzó, biztonságos környezetével, szeretetteljes, mindenkit maximálisan elfogadó, családias, bizalmat árasztó légkörével, elsısorban a szabad játék és mozgás sajátos eszközeivel készíti fel a gyermekeket az életre. Minden gyermeknek joga van arra, hogy egyediségéhez optimálisan illeszkedı pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé korlátozó és legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen. Ez a gyermekek oldaláról szükséglet, a felnıttek számára kötelesség. Az inkluzív pedagógia keretein belül biztosítjuk minden gyermek számára a multikulturális, interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetıségét. Kiemelt feladatunknak tartjuk a hátrányos helyzető gyermekek esélyteremtését, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását hátrányaik kompenzálása érdekében az intézmény minden tevékenysége során. Az óvodánkban töltött idı felejthetetlen emlék legyen a társakkal, felnıttekkel való együttélésben minden gyermek számára. Célunk, egy szeretetteljes biztonságérzetet adó óvoda megteremtése és mőködtetése, ahol a gyermek jól érzi magát, szabadon tevékenykedhet felnıtti támogatás mellett.

10

A gyermekek és partnereink szolgálata érdekében az elhivatottság a nyitottság az inkluzív szemlélet és az innováció iránti fogékonyság jellemezze az alkalmazotti közösség minden tagját. A pozitív élmények, a tapasztalatok, az egészséges életvitel megalapozása segítse a gyermekeket az iskolakezdésben. „Mi a boldogság? Az értékek birtoklása. Az pedig, hogy ki, mit tart értéknek, neveltetése során dıl el.”

Óvodánkban a gyerekek - legyenek boldogok, - játszanak szabadon és önfeledten, - élvezzék, érezzék a mese varázsát, - ízléses, minıségi tárgyi és személyi környezet vegye ıket körül, - legyenek gondozottak, fejlıdjenek kultur-higiénés szokásaik, - alapvetı dolgokban tudják különválasztani a jót és a rosszat, - véleményüket, érzelmeiket megfelelı formában tudják kifejezni, - ismerjék meg az általunk közvetített erkölcsi normákat, értékeket, - képességeikhez mérten fejlıdjenek kognitív tulajdonságaik, - érdeklıdéssel, szeretettel, pozitív kíváncsisággal forduljanak az új, a más, a különbözıség felé, s ebben a folyamatban nyilvánuljon meg az együttérzés, a tolerancia, az alkalmazkodás képessége, - legyenek magabiztosak, szerezzenek sokféle ismeretet saját magukról, megfelelı értékítélettel bírjanak saját külsı és belsı tulajdonságaikról, - viselkedésükben mutatkozzon meg az önfegyelem, az udvariasság, a bátorság, a szeretet, a tolerancia, - az SNI gyermekek önmagukhoz mérten a legjobban fejlıdnek.

3./ AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATA Óvodai nevelésünk célja: A gyermekközpontú óvodai élet megteremtése a családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve, a gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérı fejlıdési ütemének,érési jellemzıinek szem elıtt tartásával. A 3-7 éves korú gyermekeknek derős, vidám, szeretetteljes, tevékenységre ösztönzı, valós élményekre épülı, inger gazdag környezet biztosítása; Az egyéni képességek figyelembe vételével a gyermeki játék szabadságának tiszteletben tartásával megvalósított nevelés, melynek hatására a környezetben jól eligazodó, környezettudatos magatartással bíró, jó kapcsolatteremtı képességekkel rendelkezı, az iskolai életre alkalmassá váló gyerekek léphetnek ki az óvoda kapuján;

11

Az átlagos képességő gyermekekben tudatos nevelımunkával kialakítani, hogy toleráns magatartásra, és a különbözıség elfogadására képesek legyenek. Empátiás készségük a nevelık pozitív mintaadó hatására fejlıdjön; Az átlagostól enyhe fokon eltérı testi- és szellemi adottságú és a szociális körülményei miatt hátrányos helyzető gyermekek számára is biztosítani a természetes gyermekközösségen belül a szakszerő és felzárkóztató nevelımunkát; A sajátos nevelési igényő gyermekek integrálásával esélyegyenlıségük biztosítása; A sajátos nevelési igényő gyermekek számára biztosítani a szükséges sikerélményt, azokat a személyiség jegyeket – önbizalom, kudarctőrı képesség, akaraterı, önállóságra törekvés stb. kialakítani, megerısíteni melyek alkalmassá teszik ıket az önálló életvitelre, és az iskolai integrációra A migráns családok gyermekeinek interkulturális nevelése Általános feladatunk: az óvodás gyermekek testi- lelki szükségleteinek kielégítése, fejlıdésük elısegítése, biztosítása, készségeik és képességeik fejlesztése. Fı feladataink: - Az egészséges életmód alakítása, - Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, - Az anyanyelvi, értelmi fejlıdést elısegítı nevelés megvalósítása Fı feladataink kiegészülnek az alábbiakkal: - Sajátos nevelési igényő gyermekek integrált nevelése - A migráns gyermekek interkulturáis nevelésébıl adódó feladatok

3.1./ AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Célunk: A gyermekek egészséges életvitel- igényének alakítása, testi fejlıdésük elısegítése. Feladatunk: - A gyerekek gondozása, testi szükségletük, természetes mozgásigényük kielégítése. - A gyermekek testi, lelki, szociális egészségének gondozása és védelme, edzettségének biztosítása és megırzése. - A gyerekek fejlıdéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása a környezettudatos magatartás megalapozásával. - A sajátos nevelési igényő, a szociálisan hátrányos helyzető gyermekek fejlıdésének biztosítása, a fejlıdéshez szükséges feltételek megteremtésével az igényekhez igazodó neveléssel. - Az SNI gyermekek részére az akadálymentes környezet biztosítása. - A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek részére az egész napos ellátás biztosítása. Az egészséges életmód alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentıségő. A testi-, lelki-, szellemi egészség alapvetı feltétele a jó komfortérzet biztosítása és a gondozási feladatok 12

teljesítéséhez a bensıséges gyermek-, felnıtt kapcsolat megteremtése. A nevelı funkción belül a gondozás, a gondoskodás a gyermekrıl eredendı és mindvégig jelenlevı sajátossága óvodáinknak. Biztonságot, védettséget nyújtunk a gyermekeknek. Elısegítjük a környezet- és természetvédelem, valamint a fenntartható fejlıdést szem elıtt tartó magatartás kialakítását. Biztosítjuk a balesetmentes, egészséges környezetet, az egészséges fejlıdést elısegítı életmódot. Az egészséges életvitel igényének kialakítását az óvodapedagógusok a dajkák a szülıkkel és szükség esetén megfelelı szakemberek bevonásával együttmőködve végzik. Valljuk, hogy az egészséges környezet és az egészséges életmód kölcsönhatásban van, egymásra épül és egymást kiegészíti. Ezért létfontosságúnak tartjuk a környezettudatos szemlélet és magatartás megalapozását, melynek során kiemelten kezeljük a szülık szemléletformálását. Az óvodáinkban kialakított napirend is az egészséges életmódra nevelést szolgálja. Óvodás korban a szervezet érése még nem fejezıdött be, így az egészséges fejlıdés feltételeit hozzáértıen kell megteremteni, kevés, de igazán fontos szabállyal kell rugalmassá tenni. A szabályokat az adott gyermekcsoporthoz igazodóan az éves nevelési tervben az óvónık tervezik. A tervezés magában foglalja a gyermekek gondozási feladatainak megszervezését és egészségük védelme, edzettségük biztosítása érdekében az egészséges, kulturált, balesetmentes környezet megteremtését. A tervezésben igazodunk a természeti környezet változásaihoz (évszakok), és a gyermekek egyéni fejlettségéhez, kiemelt figyelemmel a hátrányos helyzető gyermekek felzárkóztatási feladataira. A tervezés tartalmában kiterjed: A testápolási, tisztálkodási, öltözködési szokások elsajátíttatására, a helyes étkezési szokások kialakítására; Az egyéni higiénés szokások kialakítására és feltételeinek megteremtésére, a mozgás iránti igény fenntartására, a szabad levegın való tartózkodás biztosítására (naponta legalább egyszer) ha az idıjárás erre alkalmas; Preventív intézkedések megteremtésére a gyermekek egészségének védelme, edzettségük biztosítása, megırzése, betegségük megelızése érdekében. Az egészséges, kulturált és balesetmentes környezet biztosítására. A környezet védelmére és megóvására. Az épületek helyiségeinek és a játszóudvaroknak tisztaságát, akadálymentesítését, otthonosságát biztosító feltételek megteremtésére.

gondozottságát,

A sajátos nevelési igényő gyermekek segédeszközeinek használatával kapcsolatos feladatokra. Sajátos gondozási feladataik tervezésére. Sérülés specifikus szokásrendjük kialakításának feladataira (testápolás, tisztálkodás, öltözés, étkezés, pihenés, mozgás, edzés és baleset megelızés).

13

Mozgássérültek esetében a rámpák, kapaszkodók, a speciális bútorok, fejlesztı eszközök használatának gyakoroltatására. A hátrányos helyzető gyermekek rendszeres óvodába járásának biztosítására. Az 5. életévüket betöltött gyermekek körében alkalmazzuk a "Dohányzás vagy egészség” címő óvodai prevenciós programot, mint részprogramot. Az egészséges életmódra nevelés feladatainak megvalósítása során fontos az óvónık példamutató magatartása, az egységes és következetes elvárás a szokásrend kialakításában, valamint a segítı, a beavatott és a felelısséget-, kötelezettséget vállaló dajka közremőködése. Ezért szükséges a gyermekcsoportokban együtt dolgozók egységes követelményeken alapuló, következetes pedagógiai munkája. Fontosnak tartjuk az életkorokhoz igazodó életritmus biztosítását.

Az egészséges életmód alakításából adódó óvónıi feladatok A gyermek életkorának megfelelı, párhuzamos tevékenységek végzését lehetıvé tevı optimális életritmus kialakítása a napirendben Az idıkeretek rugalmas alkalmazása a gyakorlatban - Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése a csoportban - A gyermekek szükségleteinek kielégítése a nap egész folyamán (például folyadék) - A szokás- és szabályrendszer közös alakítása a gyermekekkel

14

- A kialakított szokás- és szabályrendszer betartásának figyelemmel kísérése, reális, a gyermek egyéni fejlıdéséhez viszonyított fejlesztı értékelése - Önálló törekvések támogatása - A kulturált étkezés szokásainak megismertetése, gyakoroltatása (kanál, villa, kés használata, csukott szájjal rágás, szalvétahasználat…) - A szülık meggyızésével a szénsavas, túlcukrozott, serkentıszereket tartalmazó italok kiiktatása - Az asztalterítés technikájára, esztétikumára való odafigyelés - Egyéni szükséglet alapján a toalettpapír használatában, a zsebkendı használatában segítségnyújtás - A megfelelı toalett használat igényének kialakítása, figyelemmel kísérése - A gyermekek helyes kézmosására, kéztörlésre szoktatása - A gyermekek tisztaság, ápoltság iránti igényének alakítása - A fogmosás technikájának megismertetése, mindennapos gyakoroltatása,a fogmosás eszközeinek rendben tartására serkentés - A gyermekek környezetében csak annyi tisztítószer és egyéb vegyszer alkalmazása, amennyi feltétlenül szükséges - A féső használatának bemutatása, gyakoroltatása, szükség szerinti segítségnyújtás - Az öltözésnél egyéni szükséglet szerinti segítségnyújtás - A gyermekek idıjárásnak megfelelı réteges öltözködésre szoktatása - A szülık megismertetése a gyermek egészségét szolgáló ruházatának jellemzıivel: lehetıség szerint természetes anyagból készüljön, kényelmes legyen, gumírozása ne legyen túl szoros, a cipı tartsa a gyermek bokáját - A ruhák összehajtásának, az öltözıszekrényben való rendben tartásának megismertetése, elvárása - A gyermekek levegızésének biztosítása mindennap, mínusz 10 fokig - A délutáni pihenéshez a csoportszoba kiszellıztetése - Lefekvés után mesélés, majd testközeli jelenlétével, simogatással a gyermekek érzelmi biztonságának, nyugalmi állapotának támogatása - A gyermekek balesetvédelmi oktatása évente egyszer, illetve az alkalomnak megfelelıen, dokumentáltan - Közremőködés a gyermekeket fenyegetı környezeti ártalmak kivédésében: az udvarra minél több növény telepítése, séták alkalmával a forgalmas, különösen szennyezett területek elkerülése - Lázas, hányós, hasmenéses gyermekek elkülönítése, gondoskodás felügyeletérıl, szüleinek értesítése - Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása érdekében megfelelı szakemberek bevonása, együttmőködésre törekvés Sikerkritériumok: a siker fokmérıje: csoport szinten minimum 60%, egyén szintjén minimum 60%/. Célunkat akkor érjük el, ha a gyermek: Önállóan használja a WC-t Vigyáz a mosdó rendjére Önállóan mos kezet, használja a körömkefét Önállóan mos fogat A tisztálkodási eszközre vigyáz, tisztán tartja, használat után a helyére teszi Szükség szerint használ zsebkendıt Ügyel az étkezı asztal esztétikus rendjére

15

Kulturáltan étkezik Szívesen fogyaszt zöldféléket, gyümölcsöket, magvakat Mozgása harmonikus, összerendezett Szívesen mozog a szabadban, évszaktól függetlenül Igényévé vált a rendezettség, tisztaság, ápoltság Helyesen, megfelelı sorrendben önállóan öltözik, vetkızik,ha kell segítséget kér, ruháját rendbe rakja, megjelenésére igényességet mutat Ismeri és betartja a balesetvédelmi magatartásformákat. Életkorának és állapotának (SNI) megfelelıen edzett. Ismeri a szelektív hulladékgyőjtés okát és mikéntjét.

16

2.2./ AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA Célunk: A gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Az önérvényesítı, énes magatartástól a kezdeményezı, kooperatív viselkedésig eljutó gyermek nevelése. Az együttmőködés szabályainak kialakítása, fejlesztése Feladatunk: - Az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése és biztosítása a beszoktatástól az óvodáskor végéig. - A gyermekek erkölcsi és akarati tulajdonságainak sokoldalú fejlesztése. - A gyermek természeti és társadalmi környezetével való kapcsolatának folyamatos alakítása, a természet és az ember által létrehozott környezet megismerésére való ösztönzés. - A környezettudatos magatartásból fakadó cselekvési szükségletek és szokások kialakulásának megalapozása. - A felnıtt-gyermek, gyermek-gyermek pozitív töltéső kapcsolatának kialakítása. - Az érzelmekre épülı kapcsolatteremtı és megtartó képesség formálása, erısítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. - Nehezen szocializálható, lassabban fejlıdı, alacsonyabb fejletségi szinten álló, sajátos nevelési igényő, hátrányos-, és halmozottan hátrányos helyzető, elhanyagolt gyermekek esetében speciális fejlesztéssel az egyéni szükségleteknek megfelelı pedagógiai eljárások alkalmazásával, valamint szükség esetén megfelelı szakemberek közremőködésével - A gyermekek fejlıdésének nyomon követése, kiemelt figyelemmel kísérve a különbözı szociokulturális helyzető családokból – HH, HHH, SNI - érkezıket. - Az óvodapedagógus elfogadó, támaszt nyújtó magatartásával a gyermekek ösztönzése a mintakövetésre, utánzásra. - Az önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok összegzésével. Nevelımunkánkban olyan kiegyensúlyozott óvodai légkör megteremtése kívánatos, melyben az óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatok pozitív érzelmi töltésőek. Ez a légkör egyszerre segíti a szocializáció folyamatát, a gyermek „én”- tudatának alakulását, a társas szükségleteinek fejlıdését, a különbözıség elfogadását, tiszteletben tartását. Biztosítja a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (pl. együttérzés, segítıkészség, önzetlenség, figyelmesség), önkifejezésének, akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabály-tudatának) fejlıdését. A felnıtt-gyermek kapcsolat alapja és háttere minden pedagógiai munkának. Óvodai nevelı munkánkban ez a kapcsolat érzelmekre épülı, igazodva a gyermekek érzelmi motiváltságához, mely az óvodáskor jellemzı sajátossága. Az érzelmekre épülı szeretetteljes kapcsolat lehet az alapja az új megértésének, a pozitív viselkedés minták átvételének, a normák és szabályok elfogadásának, a konfliktus helyzetek megoldásának.

17

Az érzelmi támaszt nyújtó, az egészséges függıségi törekvéseket kielégítı, szeretı és megértı nevelıi attitőd fontos követelmény. Az óvodapedagógus személyisége, kommunikációja, bánásmódja modell értékével hat a csoport-tevékenységek folyamatára és a gyermek egyéni fejlıdésére, éppúgy mint az óvoda más dolgozóié.. Az óvónı viszonya egy-egy gyermekhez hat a csoporton belüli gyermek-kapcsolatokra is. Az óvónı és a gyermek kapcsolatában fontos követelmény a következetesség, a határozott, de barátságos, toleráns és ıszinte magatartás. A gyermek és gyermek közötti kapcsolatok szerepe nagy jelentıséggel bír a szocializáció folyamatában. Az egészséges “én” fejlıdéshez biztosítja a sokoldalúságot, az összehasonlítási lehetıséget. A nemi identitás kialakulásának támogatása mellett feladat a tradicionális nemi szerepek határinak tágítása, a sztereotípiák merevségeinek oldása. A csoport-közeg segíti, lerövidíti a tapasztalatszerzés útját, alkalmat ad a probléma több irányú megközelítésére, így rugalmas gondolkodási módot alakít ki. A kortárs is modell a gyermek számára, szokásait egy vagy több gyermek átveszi, a szokások egy része állandósul, a gyermekek beépítik saját szokásrendszerükbe. A szocializáció folyamatában lényeges, hogy a gyermek “én” tudata erısödik, a különbözı kapcsolataiban differenciálódik. Nevelı munkánkkal szeretnénk elérni, hogy egyetlen gyermek sem éljen észrevétlenül a csoportban. A felnıttek példamutató magatartása nyomán a gyermekek megtanulnak egymásra figyelni úgy, hogy minden gyermek önálló, aktív személyként éli meg önmagát. Az ingerszegény környezetbıl érkezı hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek viselkedési normáinak kialakításában is alkalmazzuk a differenciált nevelés speciális módszereit, mert a legtöbb viselkedés tanulás útján keletkezik, így tanulás útján meg is változtatható. Ennek érdekében figyelemmel kísérjük, hogy a gyermek rendszeresen látogassa az óvodát. A modellértékő, befogadó attitőd, a különbözıségek elfogadása váljon természetessé a gyermekek számára az egymáshoz való alkalmazkodással, egyénhez igazított fejlesztéssel. Segítjük az egymáshoz közeledı gyermekek tevékenységét, a barátságok kialakulását. Kevés, de rugalmas szabály alkalmazásával és azok következetes megvalósításával alakítjuk ki a társas együttélés szokás- és normarendszerét. Biztosítjuk az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és képességek, attitődök, az az a kompetenciák fejlıdését. Fontosnak tartjuk a közösségi összetartozás érzésének erısítését, kezdetben a gyermekcsoport, késıbb az óvoda, a lakóhely /település/ és végül a nemzeti identitás tudat vonatkozásában. Ez a folyamat alapozza meg a szülıföldhöz való kötıdés kialakulását és elmélyülését. A gyermekközösség kialakításában, formálásában támaszkodunk a szülık közösségére, számítunk együttmőködésükre. Óvodai életünkrıl (szokásrendszer, közösségi szabályok, napirend, hagyományok) szülıi értekezleteken is rendszeresen tájékoztatjuk a családokat annak érdekében, hogy az egységes elvárások a közösség formáló törekvéseinket segítsék és a gyermekek számára is könnyebben elfogadhatóvá váljanak. A gyermekek egyéniségét tiszteletben tartva, egyéni bánásmódot alkalmazva a nevelés teljes folyamatában törekszünk arra, hogy a gyermekközösség a gyermekek együttmőködı közössége legyen. 18

Az egyes gyermekcsoportoknak (a szülık többségi elhatározása alapján) lehetnek további hagyományai (pl.: egységes ünnepi ruházat, sajátos családi programok – szalonnasütés, gyerekzsúr - ) A gyermekcsoportokban szervezıdı munka- vagy játszódélutánokon, ünnepváró napokon az együttes tevékenységek erısítik a gyermekekben a közösségi szellem kialakulását, a csoport/csapat összetartozását. Figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényő gyermekek fokozottabb érzelmi érzékenységét, kötıdésüket az egyes személyekhez, vagy dolgokhoz, tárgyakhoz. A biztonságérzetüket erısítı tárgyi és személyi feltételeket úgy igyekszünk megteremteni, hogy mellette a közösség egyenrangú tagjának érezzék magukat, a jogok és a kötelességek vonatkozásában is. Egyéni sajátosságaikra figyelemmel várjuk el teljesítéseiket. Számítunk arra, hogy személyiségjegyeik a pozitív közeg erısítı hatására kedvezıen fejlednek. A sajátos nevelési igényő gyermekek jelenléte az átlagos képességőek közösségében az óvodáskorban különösen jól formálja a tolerancia, az empátia, az együttmőködés, a segítségnyújtás, mint tulajdonság kialakulását.

Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosításából adódó óvónıi feladatok - Nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságot árasztó légkör kialakítása - A csoportszoba környezettudatos szemlélető, otthonos, hangulatos, esztétikus, biztonságos berendezése - Személyiségének szeretetteljes, empátiás kisugárzása, odafigyelı, anyapótló” magatartása - Spontán szociális tanulásban a komplex viselkedésminták beépítése a gyermeki viselkedésbe - Környezetvédelmi viselkedési és magatartásformák alakítása - Az élet, az élıvilág tiszteletére, megbecsülésére nevelés - Az udvariassági beszédformák megismertetése, alkalmazásának figyelemmel kísérése - Erkölcsi normák, ítéletek megfogalmazása - A gyermek önálló véleményalkotásának és döntésfejlıdésének támogatása - Gyakorlatközeli helyzetek teremtésével az interperszonális kapcsolatok kialakításához szükséges készségek, képességek alakítása - Társas kapcsolatok formálásának segítése, az összetartozás élményének mélyítése, a „mitudat” alakítása - Páros és kiscsoportos feladathelyzetek teremtése, kooperatív technikák alkalmazása - Évente egyszeri szociometria készítése és felhasználása - Inkluzív szemlélettel a különbözıség elfogadásának segítése - A konfliktushelyzet békés, mindkét fél számára elfogadható megoldásra inspirálás - A tehetséges gyermekek kibontakozásának támogatása - A lassabban fejlıdı, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben lévı gyermekek felzárkóztatása - A migráns gyermekek beilleszkedésének segítése - A családdal való együttmőködésre törekvés - Óvoda kezdés elıtti családlátogatás - Egyeztetett idıpontban fogadóóra-tartás, tájékoztatás a gyermek fejlıdésérıl - Szülıi értekezlet tartása, évente minimum háromszor

19

- Anamnézis felvétele, bizalmas légkörben a szülıvel Sikerkritériumok /a siker fokmérıje: csoport szinten minimum 60%, egyén szintjén minimum 60%/ Célunkat akkor érjük el, ha a gyermek: - Ismeri a közösségben megkívánt viselkedéskultúrát - A csoport szokás-és szabályrendszerének ismeretét a magatartásában is érvényesíti - Szereti és korának megfelelıen védi a természetet, megbecsüli és tiszteletben tartja az élıvilágot, szívesen ápolja a növényzetet - Képes a többiekhez alkalmazkodni, toleránsan viselkedni, a másikat elfogadni - Szükség esetén segíti az arra rászorulót - Konfliktushelyzetet mindkét fél számára elfogadhatóan, viszonylag önállóan old meg, szükség szerint felnıtt segítségét kéri - Érzelmein, indulatain korának megfelelıen tud uralkodni - A felnıtteket és munkájukat tiszteli - A közösség érdekében szívesen vállal megbízást, munkát - Alakulóban van a feladattudata - Korának megfelelıen kialakult a felelısségérzete, képes egyszerő döntések önálló meghozatalára - Bátran, de kulturáltan mondja el véleményét - Igényes a saját tevékenységével szemben - Nem peremhelyzető, szívesen játszanak vele a többiek - Nyugodt, kiegyensúlyozott, harmonikus viselkedés jellemzi - Szívesen kommunikál - Érkezéskor, távozáskor köszön - Ismeri és betartja az udvariassági szokásokat - Megtalálja helyét a közösségben, abban jól érzi magát - Képes társaival kooperatívan együttmőködni - Türelemre, kitartásra képes

3.3./ AZ ANYANYELVI, MEGVALÓSÍTÁSA

AZ

ÉRTELMI

FEJLESZTÉS

ÉS

NEVELÉS

Célunk: a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bıvítése, értelmi képességeik, készségeik (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás), valamint kreativitásuk fejlesztése. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különbözı formáinak differenciált fejlesztése, mely jelenjen meg a nevelıtevékenység egészében.

20

Feladatunk: - Biztosítjuk a gyermekeknek a változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetrıl, építve a gyermekek érdeklıdésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra. - Fenntartjuk a gyermek állandó érdeklıdési vágyát. - Biztosítjuk a tevékenységek állandóságát és érzelmi állandóságát is. - Megteremtjük a gyermek értelmi fejlesztéséhez szükséges optimális feltételrendszer egyensúlyát. - Megalapozzuk modell értékő kommunikációnkkal, viselkedésünkkel a gyermekek fejlıdését. - Megismerjük a ránk bízott gyermekek egyéni sajátosságait. - Fenntartjuk a gyermekek érdeklıdését. - Megismerjük, hogy a gyermek milyen tapasztalatokkal rendelkezik és az értelmi funkciói milyen fokon állnak. - Követjük, fejlesztjük a gyermekek képességeit, képzeteit, gyakoroltatjuk a megismerési funkciókat. - Támogatjuk a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekeket a magyar nyelv elsajátításában. - Tapasztalatokat szerzünk a mozgásfejlettségrıl, fejlesztjük: a finom mozgásokat, nagy mozgásokat, szem-kéz, szem-láb koordinációt, finom motorikus mozgás szintje, térészlelés, a test ismerete jobb-bal irányok) - A gyermek egyéni fejlesztése, az egyén fejlettségi mutatói szerint. - A mérések elvégzését és a fejlesztést az eredményekre építjük. - Szakemberek segítségét kérjük munkánkhoz (fejlesztıpedagógus, logopédus, gyógypedagógus stb). Az értelmi nevelés feladatai egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bıvítése, rendszerbe foglalása, másrészt a belsı érést, fejlıdést segítı külsı ráhatások, az inger-, és élmény-gazdag környezet biztosítása, melyben az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, kreativitás és nem utolsósorban a mozgás fejlıdése folyamatos. Az óvodás gyermek életkori sajátosságának megfelelıen a mintakövetı, utánzásos tanulást tartjuk fontosnak, melyben a megismerést segítı képességek (figyelem, megfigyelıképesség, emlékezet képzelet, gondolkodás) fejlıdési lehetısége is rejlik. A tapasztalatok útján megszerzett ismeretek a világról mind több információt közvetítenek a gyermeknek, melyeket az egyéni fejlıdési szintjüknek, tempójuknak megfelelıen dolgoznak fel. A gyermek gondolkodásának legfıbb mozgatója az érdeklıdés, melynek fenntartását a játékban megvalósítható önkéntes tevékenységek biztosítják. Fontosnak tartjuk a “keveset, lassan és jól” elvét az ismeretszerzésben és átadásban. A gyermek zavartalan értelmi fejlıdése érdekében nagyon sok érzelem indította játékosmozgásos tevékenységet és általuk sokoldalú tapasztalatszerzési lehetıséget kezdeményezünk. A gyermek a többszöri megfigyelés, átélés után tapasztalatait alkalmazni tudja, gondolkodása fejlıdik. Az óvodás gyermek "tanulását" tehát tág körően értelmezzük, nem szőkítjük le iskolás jellegő tanórákhoz hasonló ismeretátadásra. 21

Az ismeretszerzés-, bıvítés során minden lehetıség alkalmas a gyermek anyanyelvi kultúrája fejlıdésének elısegítésére, alakítására, fejlesztésére alaki és tartalmi vonatkozásban is. /pl.: szókincs bıvítése, beszédstílus, beszédtempó alakítása, nyelvhelyesség gyakorlása, stb./ Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különbözı formáinak alakítása- beszélı környezettel, helyes mintaadással és szabálykövetéssel (a javítgatás elkerülésével)- az óvodai nevelıtevékenység egészében jelen van. A gyermek beszéd- és kommunikációs képessége elsıdlegesen függ a családi szocializációtól, mely elınyös vagy hátrányos helyzetet teremt a gyermek számára a közösségben. A sajátos nevelési igényő gyermekek értelmi fejlesztése, fejlıdésük elısegítése az átlagos képességőekkel sok esetben azonos módon valósul meg a gyermeki tevekénységeken keresztül. Az igényeiknek megfelelı fejlesztési- fejlıdésüket elısegítı feladatainkat egyrészt a gyermektevékenységek fejezeteiben fogalmazzuk meg, másrészt a sajátos nevelési igényüknek megfelelı gyógypedagógiai programban. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztésbıl és nevelésbıl adódó óvónıi feladatok - Olyan biztonságos, elfogadó, szeretetteljes légkör megteremtése, ahol bátran elmondhatják a gyermekek a gondolataikat - Változatos tevékenységek szervezése, biztosítása - A sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása, mely a késıbbiekben élményként elıhívható - A természet és a társadalmi környezet jelzéseinek, nonverbális közléseinek észrevetetése, megismertetése - A gyermekek kíváncsiságára, érdeklıdésére építés - Az egyéni érdeklıdési kör figyelembevétele - Figyelem-összpontosításra motiválás - A pszichikus képességstruktúrák fejlıdésének egyéni nyomon követése, a szükséges fejlesztési feladatok tervezése és beépítése a gyakorlatba - Minden gyermeki kérdés megválaszolása - Kommunikációs helyzetek teremtése, a gyermekek beszédkedvének felkeltése - A gyermekek szókincsének bıvítése - Metakommunikációs eszköztár megismertetése, gyakorlása játékban - A társ verbális és nonverbális reakciói megértésének segítése - A nyelvileg hátrányos helyzető, ill. nyelvileg kiemelkedı gyermekek differenciált fejlesztése - Nyelvtanilag helyes, jól érthetı, tiszta beszéddel mintaadás - Migráns gyermekek egyéni fejlesztése a magyar nyelv megismertetése terén - Szakmai kapcsolat tartása a logopédussal, fejlesztıpedagógussal Sikerkritériumok: /a siker fokmérıje: csoport szinten minimum 60%, egyén szintjén minimum 60%/ Célunkat akkor érjük el, ha: Korának megfelelıen kialakult a pontos érzékelése, észlelése Képes vizuális, auditív differenciálásra Térbeli viszonyokat képes felismerni, megnevezni A keresztcsatornák mőködése korának megfelelı Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is Figyelme korához képest tartós

22

Gondolkodására a problémamegoldásra törekvés és a kreativitás jellemzı Helyesen, tisztán, érthetıen beszél Kérdésre minimum egyszerő mondattal válaszol Szókincse korának megfelelı Jól használja a metakommunikációs eszközöket Bátran, szívesen kommunikál társaival és a felnıttekkel Társára odafigyel, türelmesen meghallgatja mondanivalóját A közölt információt megérti A kommunikációt kapcsolatfelvételre is használja Bátran kérdez Verbális emlékezete korának megfelelı Egyszerőbb történeteket, mesét képes önállóan is elmondani Ismeri és használja az udvariassági szavakat Tud szemkontaktust teremteni és megtartani Élményeit és gondolatait el tudja mondani A migráns kisgyermek is megérti az óvodai élethez szükséges kifejezéseket, és képes magát megértetni

3.4./ SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ GYERMEKEK INTEGRÁLT NEVELÉSE Az óvoda alapító okiratában foglalt, a fenntartó által meghatározott fogyatékosság típusának megfelelı sajátos nevelési igényő gyermekek nevelését, fejlesztését vállaljuk fel. A sajátos nevelési igényő gyermekek integrált neveléséhez, fejlesztéséhez szükséges feltételek közé tartozik az illetékes szakértıi bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségő gyógypedagógus foglalkoztatása, a foglalkozásokhoz szükséges speciális nevelési terv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, a gyermek részére a szakértıi és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Sajátos nevelési igényő gyermek az, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: - testi, érzékszerve, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd. - A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd. Célunk: - A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben természetessé váljon a gyermekek között személyiségük különbözısége. - A sajátos nevelési igényő gyermekek esélyegyenlıségének biztosítása, fejlıdésének elısegítése, hogy javuljon életminıségük, és a késıbbiek folyamán könnyebben tudjanak beilleszkedni a társadalomba. Alapelvünk: - A sajátos nevelési igényő gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelı gyógypedagógiai ellátásban részesüljön.

23

- Valljuk, hogy nem a közösségbıl kiszakítva, hanem a többi gyermek között, párhuzamos tevékenységként kezdeményezett fejlesztıjáték a legeredményesebb formája a fejlesztésnek. - Gyermekközösségbe csakis olyan sajátos nevelési igényő gyermekek integrálhatók, akik a többiekkel együtt nevelhetık. - A gyermekek mindenekfelett álló érdekében a mi felelısségünk, hogy minden rendelkezésünkre álló segítséget megadjunk a gyermekeknek képességeik fejlıdéséhez, személyiségük kibontakozásához, ismereteik bıvítéséhez. - Az óvónıknek olyan befogadó csoportlégkört kell kialakítaniuk, melyben a gyermekek magatartása, viselkedése kizárja a hátrányos megkülönböztetést, zaklatást (megfélemlítés, megalázás, az emberi mértóság megsértése) - A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetıséget türközı gyógypedagógiai orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira, illetve a szakértıi és rehabilitációs bizottság javaslatára kell építeni. A fejlesztés legfontosabb területei: - A kognitív funkciók fejlesztése - Alapmozgások kialakítása, a nagymozgások koordinálásának javítása, az egyensúlyérték fejlesztése - Manuális készség, finommotorika fejlesztése - Minimális kontaktus, kooperációs készség, nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztése, a beszédszervek ügyesítése, beszédindítás, a beszédmegértés fejlesztése, az aktív és passzív szókincs bıvítése és a grammatikai rendszer kiépítése. - Játéktevékenység alakítása, adekvált játékhasználat elsajátítása - Szociális kompetenciák kialakítása, fejlesztése Az integrált nevelésbıl adódó óvónıi feladatok: - Inkuzív szemlélettel a különbözıséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségekben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megérté, figyelmesség, segítıkészség, empátiás készségek alakítása - A sajátos nevelési igényő gyermek terhelhetıségénél az óvónı vegye figyelembe a sérülés jellegét, súlyosságának mértékét, adott fizikai állapotát - Ismerve fel, és gondozza kiemelten a gyermekben rejlı kiemelkedı teljesítményt. - Törekedni kell arra, hogy a nem, vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésével bıvüljenek a kompenzációs lehetıségek. - A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a kisgyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. - Az óvodapedagógus értesse meg és tudatosítsa a gyermekcsoportban dolgozó dajkával, hogy kommunikációja, bánásmódja, viselkedése ugyanolyan modell értékő, mint az övé. - A sajátos nevelési igényő gyermekek optimális nevelésének érdekében a pedagógusok ismereteinek bıvítése, elsısorban gyógypedagógia terén. - A hatékonyság, eredményesség, szakszerőség és célszerőség érdekében együttmőködés a szaksegítıkkel – gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, fejlesztıpedagógus. - Szükség szerint szakvélemény, fejlesztési javaslat kérése a megfelelı szakszolgálatoktól. - A megismert sérülés, lemaradás, fogyatékosság függvényében szakmai kompetenciánk határain belül, speciális fejlesztési terv kidolgozása, megvalósítása, negyedévenkénti értékelése. - Az óvodáskor végére, a sérülés arányában a sajátos nevelési igényő gyermeket is juttassa el az óvodai nevelés általános célkitőzéséiben megfogalmazott minimális szintre: alkalmazkodó készség, akaraterı, önállóságra törekvés, együttmőködés.

24

- Tárgyi feltételek biztosítása, különösen a nagymozgások fejlesztését, lateralitást, téri tájékozódást, beszédészlelés és –megértés fejlesztését és a gondolkodási stratégiák támogatást szolgáló eszközök. Sikerkritériumok - A sajátos nevelési igényő gyermekek is szívesen járnak óvodába. - A közösségen belül megtalálják helyüket, társaik elfogadják, nem kerülnek peremhelyzetbe. - Örömmel vesznek részt a speciális foglalkozásokon. - A bemeneti fejlettséghez képest kimutatható a fejlıdés.

3.5./ MIGRÁNS GYERMEKEK INTERKULTURÁLIS NEVELÉSE A migráns gyermek az a gyermek, aki, valamint akinek a családja nem magyar állampolgár, és munkavállalás, tanulás céljából tartózkodik Magyarországon, illetve menekült státuszú. Alapelveink: - A migráns gyermekek a magyar a magyar gyermekekkel azonos feltételek mellett vehetik igénybe az óvodai nevelést. - Az emberi méltóság elismerése és tiszteletben tartása minden migráns kisgyermeket megillet. - Az egyéni bánásmód elvét az ı nevelésük során is érvényesítjük. - A bevándorló családból érkezı gyermekek értékességét egyediségünkben, individualitásukban keressük.

A migráns gyermekek interkulturális nevelésébıl adódó óvónıi feladatok: Felkészülés a gyermek fogadására Az óvónı felkészülése a szülıkkel és a gyermekkel való kapcsolatfelvétellel kezdıdik. A késıbbiekben a gyermek kultúrájával, vallásával, nemzetiségével kapcsolatos információkat is össze kell győjtenie, szükség esetén utána kell olvasnia. Ezek az információk hozzásegítik ahhoz, hogy jobban megérthesse a gyermek viselkedését, meghatározhassa a pedagógiai beavatkozás lehetséges irányait. Tanácsos ezeknek az információknak egy részét a csoportban dolgozó dajkával is megismertetni. Az érkezı gyermek empátiás fogadása A migráns gyermek kezdeti viselkedését meghatározza aktuális érzelmi beállítódása és elızetes szocializációs tapasztalatai: - A migráns kisgyermek, amikor bekerül a számára teljesen idegen környezetbe, egyedül lévınek, kirekesztettnek érzi magát. - Nem érti a körülötte lévı felnıttek és gyerekek beszédét, és ıt sem értik a többiek. - Fél az ismeretlentıl, változástól, a bizonytalanságtól. - Vallási okból elıfordulhat sajátos étkezési szokás, ettıl úgy érzi, ı más, mint a többi kisgyerek. - Általában a család szociálisan is rászorult, ezért a többi kisgyermekhez viszonyítva hátrányosabbnak érezheti magát.

25

Ezért az óvónı legfontosabb feladata: - A kezdeti idıszakban a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése. Az eltérı nyelv, szokások, viselkedési módok, étrend elfogadtatása, értékként való bemutatása szükséges a többségi gyermekek számára. A más kultúrákról, a vallásokról, a bırszínrıl, az etnikai különbségekrıl szóló, életkornak megfelelı ismeretek bemutatása apró lépésekben, a gyermekek érdeklıdési körét – játék, mese, vers, ének, zene, tánc – figyelembe véve valósítható meg. - A migráns gyermeket segíteni kell a magyar nyelv elsajátításában, melynek leghatékonyabb eszköze a játék, tere pedig a közösség. Sikerkritériumok Szívesen jár óvodába. A gyermekcsoport egyenrangú tagjának érzi magát. Szívesen játszik társaival, és a csoporttársak is keresik a társaságát. Megérti a magyar szavak jelentését, szavakat, tımondatokat képes magyarul kimondani.

4./ AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 4.1./ SZEMÉLYI FELTÉTELEK A település három óvodáját a fenntartó önkormányzatunk egy szervezeti egységként: óvodai intézményként mőködteti. Az Óvodai Intézmény önállóan mőködı költségvetési szerv. A tagóvodákban tagóvoda-vezetık, a központi óvodában általános vezetı helyettes segíti az óvodavezetı szakmai munkáját és a gazdálkodási feladatokat. Az óvodák személyi feltételei jónak mondhatók: minden gyermekcsoportban szakképzett óvónık foglalkoznak a gyermekekkel, akik kulcsszereplıi az óvodában folyó nevelımunkának. Jelenleg 28 óvodapedagógus, 2 logopédus, 14 dajka végzi munkáját a 14 gyermekcsoportban A tálaló-konyhai és a takarítási feladatok ellátására 5 kisegítıt alkalmazunk teljes munkaidıben. Az intézménynél a folyamatos mőködés biztosításához szükséges kiesebb javítási, állagmegóvási feladatokat 2 fı karbantartó közremőködésével oldjuk meg. Az intézmény adminisztrációs tevékenységét egy fı részmunkaidıs ügyintézı, valamint az óvodatitkár segíti.

állás/fı

Munkakör

Székhely

állás/fı Telephely

Telephely

Nevelıtestület Óvodavezetı

1

1

1

Óvónı

14

8

3

26

Logopédus

1

Óvodai alkalmazottak

0,5

0,5

állás/fı

állás/fı Székhely

Telephely

Telephely

Csoportos dajka

7

5

2

Konyhai dolgozó

2

1

1

Takarító

2

1

Kertész-karbantartó

1

0,5

0,5

1,5

-

-

Ügyintézı, óvodatitkár Iskolai végzettség Képzettség

Program elvárása

Óvónık ∗

27. fı fıiskolai végzettségő

∗

1. fı szakközépiskolai végzettségő

∗

2 fı fejlesztı pedagógus szakvizsga

∗

6 fı vezetı óvodapedagógus szakvizsga

∗




Képzettség növelése ∗

fejlesztı pedagógiai tanfolyamok

∗

integrált nevelést segítı tanfolyamok

∗

drámajáték

∗

számítástechnikai tanfolyamok

∗

pedagógiai módszertani tanfolyamok

∗

folyamatos önképzés

∗

belsı továbbképzési rendszerünkkel a folyamatos fejlıdés, tudás, pedagógiai érzékenység növelése

∗

dajka képzı elvégzése

1fı környezeti nevelı szakvizsga

Dajkák ∗ 12 fı dajkaképzı végzettségő




∗ 2 fı középfokú végzettségő

A közoktatási törvényben meghatározott óvodapedagógus felsıfokú szakirányú végzettség mellett elengedhetetlen a pedagógus kreativitása, az ismeretanyag csoportra, gyermekre lebontott tudatos, tervszerő, alkotó alkalmazása. Elvárásaink az óvónık felé: - segítı, támogató, elfogadó, megengedı attitőd - vidám, felszabadult játéklégkör létrehozásának képessége - differenciált nevelés iránti elkötelezettség

27

- jó empátiás készség - gyermek- és családcentrikusság - környezettudatos szemlélet - csapatjátékos Az óvónık szakmai tudásuk gyarapítása érdekében rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken. Továbbképzési tervünkben az integrált nevelésrıl szóló ismeretek megszerzését részesítjük elınyben - városunk "Közoktatási koncepció"-ját is figyelembe véve. Két óvónınk fejlesztı pedagógusi végzettséggel is rendelkezik. Hatékony munkaszervezéssel lehetıvé tettük, hogy csoportközi foglalkozások keretében fejlesszék a részképesség hiánnyal küzdı óvodás gyermekeinket. Intézményünk 2 fı logopédus státusszal rendelkezik, mely szakemberek segítségével a beszédhibák javítása intenzíven folyik. Munkavégzésünk során gyakran találkozunk sajátos nevelési igényő gyermekekkel és valljuk, hogy nekik is joguk van a teljes értékő gyermeki élethez, a természetes gyermekközösségben való részvételhez. Az iskolai fejlettséghez szükséges szintet ezek a gyermekek csak a speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érhetik el. Ellátásukhoz a jelenleg rendelkezésre álló óvónıi képesítés nem ad megfelelı felkészültséget, ezért a szakfeladatot ellátók körét gyógypedagógus alkalmazásával bıvíteni szükséges. A gazdasági tényezıket figyelembe véve szorgalmazzuk a fenntartó önkormányzatnak, hogy az. „utazó gyógypedagógusi szolgálat” segítségét vegye igénybe a területileg illetékes Nevelési Tanácsadó támogatása mellett, mindig az aktuális sérülés típusnak megfelelı óraszámban. A jelenlegi gyermeklétszámok ismeretében településünkön szükséges lenne az óvodák zsúfoltságának csökkentése érdekében további óvodai férıhelyek létesítése (csoportbıvítés), ennek függvényében pedig az óvónıi és a technikai létszám bıvítése a megnövekvı feladatoknak megfelelıen. Elvárásaink az óvodáinkban dolgozó alkalmazottakkal szemben: - a gyermekek számára biztonságot, védelmet jelentı felelıs magatartás és természetes viselkedés, - elfogadás és tolerancia az egyéni, egyedi és a különbözıségbıl fakadó értékek pozitív irányú megközelítése, - segítıkészség a számonkérés helyett, - partneri magatartás úgy a szülık, mint a gyermekek és a munkatársak vonatkozásában is, - modellértékő kommunikáció, bánásmód, viselkedés, - a gyermekek körében mutatkozó konfliktusok esetén a konfliktus megoldásának módozatait felkínáló és nem a konfliktust hatalmi szóval megoldó "felnıtt" magatartás, - a befogadó, inkluzív pedagógia megismerése és alkalmazása a gyermekek magas szintő fejlesztése érdekében, különösen az SNI gyermekek esetében, - a halmozottan hátrányos helyzető gyermekekkel kiemelt pedagógiai, pszichológiai tudástöbbletbıl adódó folyamatos törıdés, felzárkóztatásuk kiemelt kezelése, a szülıkkel folyamatos kapcsolattartás, - a tehetséggondozás módszereinek megismerése, elsajátítása, gyakorlatban való hatékony alkalmazása, - a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, illetve migráns gyermekek óvodai nevelésének megvalósítása.

28

Elfogadtuk, hogy programunk megvalósításának színvonalát, minıségét, eredményességét az óvodapedagógusok személyisége, a nevelıtestület kiegyensúlyozott légköre és a vezetı közremőködése dönti el.

29

4.2./ TÁRGYI FELTÉTELEK A programírás idıszakában óvodáink tárgyi feltételei a mőködéshez megfelelıek, bár a tagóvodákban egy-egy területen pl. épületek bıvítése, fejlesztése, játszóudvarok korszerősítése a kelleténél szőkösebbek. A Rákóczi úti óvoda bıvítésével, korszerősítésével és eszközbeszerzésével a gyermeklétszámhoz és az integrált neveléshez szükséges megfelelı feltételek biztosítottak. A bıvítés során hét új helyiség (tornaszoba, fejlesztıszoba, orvosi szoba, nevelıi szoba, szülıi tárgyaló, dajka öltözı, elkülönítı) és az azokhoz kapcsolódó kiegészítı helyiségek kerültek kialakításra. Megvalósult a teljes akadálymentesítés, az udvaron az EU-s elıírásoknak megfelelı játékok kerültek telepítésre. Ezeknek a játékoknak a körét az óvoda alapítványának rendelkezésre álló pénzösszegébıl bıvítettük. Az óvodák épületei közül a közeljövıben a Kávai úti óvoda épülete igényel nagyobb felújítási munkát. A gyermekek óvodai életének mindennapi színterei: a foglalkoztató termek, a gyermeköltözık, mosdók és játszóudvarok jól szolgálják a gyermeki tevékenységeket. Az épületekben korszerő főtés, világítás és az egészséges ivóvíz biztosított, valamint mindhárom óvoda épületet a csatornahálózathoz is csatlakoztatták. A foglalkoztató termek nagysága (kettı kivételével) a Közoktatási Törvényben meghatározott óvodai maximális csoportlétszámokhoz megfelelıek, az egyéb helyiségek vonatkozásában azonban a közoktatási intézmények eszköz-norma jegyzéke alapján a jövıben még lesznek feladataink. Az épületeken belül a helyiségek felszereltsége megfelelı, a szakmai munkavégzéshez szükséges legfontosabb eszközökkel rendelkezünk. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhetı és biztonságos módon helyezzük el. A hiányzó felszerelések pótlását a költségvetési és pályázati lehetıségek függvényében tervezzük. A sajátos nevelési igényő gyermekek fejlıdését elısegítı speciális szakmai eszközök beszerzését szintén évente a költségvetésben biztosított költségfedezettel tervezzük folyamatosan beszerezni és bıvíteni.. Az óvodai épületek udvarai és belvilága az ott dolgozó óvónık és dajkák egyéni ízlésvilágát is tükrözve otthonos, barátságos küllemő megfelelı munkakörnyezet, mely a gyermeki tevékenységhez igazodó praktikumokkal ellátott. Óvodáinkban megteremtjük a lehetıséget a szülık fogadásához. A játszóudvarok felülete füves, homokos és szilárd burkolatú, sok fával, bokorral és virággal beültetett. Árnyékos és napfényes területek egyaránt megtalálhatók. A gyermekek mozgásfejlıdését segítı mászókák többségében természetes anyagúak. A változatosságot biztosító újabb beszerzéseket alapítványaink valamint pályázatok segítségével is próbáljuk biztosítani.

30

4.3./ AZ ÓVODAI ÉLET SZERVEZÉSE Óvodánkban a nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi óvodai nevelési program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhetı meg. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történı foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. Az óvodai tevékenységek megszervezésénél maximálisan biztosítjuk a gyermeki jogokatvallási, nemzeti, etnikai-, figyelembe vesszük a gyermekek aktuális állapotát, szükségleteit, érdeklıdését, terhelhetıségét. Mindezek kielégítésére indirekt, a gyermeki aktivitást biztosító módszereket alkalmazunk. A program mőködtetése során az óvodáskorú gyermek fı tevékenységét, a játékot vesszük kiindulópontnak. A játékban megvalósíthatók a különbözı fejlesztési feladatok, melyekhez az óvodapedagógusnak megfelelı idıt, helyet és eszközt kell biztosítani, valamint olyan légkört, ahol a gyermek felszabadultan tevékenykedhet és választhat a lehetıségek közül. Az óvodás gyermekek számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, foglalkozási forma, mely biztosítja számára a szabad játékot, a tevékenység szabad megválasztását. Kötetlenségként éli meg a gyermek, azonban az óvodapedagógus tudatosan és tervszerően biztosítja a fejlıdéshez szükséges, differenciált tevékenykedés feltételrendszerét. Ez a tevékenységi forma megkívánja az óvodapedagógustól, hogy pedagógiai ismereteit folyamatosan bıvítse, ismerje a gyermek egyéni szükségletét, aktuális fejlettségi szintjét, érzelmi állapotát, és ehhez igazítva differenciáltan elıre tudjon tervezni. Tehát tudatosságot, nagyfokú szervezési készséget, áttekintı képességet és kellı kreativitást igényel. A tevékenységek közül egyedül a mozgásfejlesztést célzó testnevelést célzó testnevelést szervezzük kötött formában. Ennek indokai: - A mozgás baleseti forrás lehet, ezért az óvónıtıl fokozott figyelmet igényel, ami párhuzamos tevékenységként nem megoldható. - A testnevelési játékok sor- és csapatversenyei, a különbözı fogó- és labdajátékok több gyermek egy idıben történı részvételét igénylik. A kötött foglalkozás is lehetıséget ad a differenciálásra, az egyéni fejlıdési ütem figyelembevételére. A gyermek, ha igényli, a foglalkozás befejezése elıtt kiléphet a tevékenységbıl. Az “Óvodai nevelés játékkal-mesével” címő program szerzıinek “A” és “B” program hálótervét adaptáltuk helyi körülményeinkre úgy, hogy figyeltünk a program fı irányvonalaira a hálótervben bemutatott mőveltségtartalmat behelyettesíthetıségére a mi lakókörnyezetünk lehetıségéinek tükrében. Az “A” program esetében játéktémákat tervezünk feltérképezve a nevelési területekrıl odatársítható, kapcsolható lehetıségeket is és utólag lejegyezve a gyermekek spontán megjelenı ismereteit, ötleteit és az erre építkezı óvónıi megnyilvánulásokat. A “B” elgondolásnál tevékenységi formákat kínálunk terveinkben a gyermekeknek 10 napos ciklusokban, a hálótervben tervezettek szerint, de nyitottan a változtathatóságra. Az “A” megoldásban elırelátható gördülı játékot tervezünk és lejegyezzük a történéseket, a résztvevıket és a továbbmutató gyermeki megnyilvánulásokat.

31

A “B” megoldásban 10 napos ciklusban tervezünk öt tevékenységi formát, melléjegyezve a spontán megnyilvánulásokat. A helyi sajátosságainkat figyelembe véve adaptáltuk a kompetencia alapú programcsomag alapelveit, mely alapján történı tevékenységszervezés a gyermekek számára önfeledt, boldog gyermekkort jelent, amelyben kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint játszhatnak, mozoghatnak térben és idıben, zenében és festésben. Átélhetik a mesék, versek szárnyaló világát, átérezhetik a hagyományok üzenetét, bábozhatnak, dramatizálhatnak. Nap mint nap változatos, színes élményeket szerezhetnek önmagukról, barátaikról, a segítı, befogadó, elfogadó felnıttek jelenlétérıl, a közösségrıl, az ıket körülvevı világról, a környezetrıl, a természet csodáiról, a számok, a mennyiségek birodalmáról. Játszva tanulhatnak egymástól és a felnıttektıl, a kérdéseiket bátran nyíltan megfogalmazhatják, megoldandó helyzeteknek számos megoldása lehetséges. Az óvodapedagógus tevékenységi keretként építi be a hagyományırzést, népszokásokat, így az évszakok, az ıselemek, jeles napok témáiból tervezheti meg az óvodai nevelés tartalmait. Kompetencia alapú óvodai program elemeinek adaptációja a gyakorlati kötetekbıl történik: -A komplex fejlesztési tématervek kötetbıl egy-egy nevelési terület témái és a témák megvalósítási ajánlásai, -A világ befogadásának elérhetıségeit szolgáló kiadványokban található játékokat, tevékenységeket egy-egy nevelési terület vonatkozásában. A fejlıdés nyomon követése: A gyermekek fejlıdésére vonatkozó, elıremutató mozzanatokat is lejegyezzük: - anamnézis felvétele már a beiratkozást követı családlátogatással elkezdıdik - egyéni fejlıdési lapon, melyben a gyermekek fejlıdését egyénenként követjük nyomon. - a napi tevékenységekhez kapcsolódóan a csoportnaplókban (feljegyzések) A feljegyzéseket idıszakonként összeolvasva kapunk megbízható, a gyermekek fejlıdését tükrözı képet, mely segítséget ad a következı terv készítéséhez. A tervezést az elért eredmények elemzése, megvitatása elızi meg a csoportban dolgozó óvónık körében. Rövid, tömör összefoglaló helyzetképben vázoljuk fel a gyermekcsoportra általában jellemzı fejlesztési mutatókat, melyek jelzik az óvónık számára a gyerekekkel kapcsolatos további feladatokat, az egyes gyermekek egyéni fejlıdési lapjainak tanév végi lezárása után a jellemzık összesítése alapján. A nevelımunka tervezésében mindenkor az óvónıi páros együttesen kialakított véleményének kell megjelenni, ezért az óvónık munkarendjének, gyermekcsoporthoz történı besorolásának nagy jelentıséget tulajdonítunk. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezetı dönt, a körzethatárok, a közoktatási törvényben meghatározott létszámhatárok - beleértve a számított létszámra vonatkozó elıírást is – valamint a szülık és az óvodapedagógusok véleményének figyelembe vételével. Programunk elveinek érvényesítését a gyermekek érdekét tartjuk szem elıtt az óvónık csoportba sorolásának meghatározásakor. Óvónıink az esetek többségében egymást választva kerülnek a gyermekcsoportok mellé. Az együtt dolgozó párokat igyekszünk hosszútávon

32

megbontatlanul hagyni, csak akkor változtatunk, ha a gyerekek érdeke kívánja, vagy az óvónık maguk kérik, vagy rajtunk kívülálló események miatt a változtatás szükségessé válik (pl. az óvónınek gyermeke születik és hosszabb távon a gondozására otthon marad, vagy nyugdíjazás miatt, stb.). Az együtt dolgozók munkarendjét az alábbi variációk szerint az óvónık választják ki: - éves váltás; - féléves váltás; - évszakonkénti váltás; - havi váltás. 4.3.1/ Az óvoda szakmai dokumentumainak kapcsolata és egymásra épülése

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA

AZ ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

AZ ÓVODA PEDAGÓGIAI ÉVES MUNKATERVE

A GYERMEKCSOPORTOK NEVELÉSI TERVEI, TEVÉKENYSÉGFORMÁKRA ÉPÜLİ NAPI AJÁNLATAI (CSOPORT NAPLÓK) A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ GYERMEKEK EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEI

A GYERMEKEKRİL SZÓLÓ, FEJLİDÉSÜKET TÜKRÖZİ FELJEGYZÉSEK, MEGÁLLAPÍTÁSOK

33

4.3.2./ Az óvodai élet szervezési kérdései Csoport szerkezet A gyermekcsoportok szervezésénél törekszünk a vegyes korcsoportú közösségek kialakítására. A kialakításnál figyelembe vesszük, hogy életkoronként megközelítıen azonos számú gyermek legyen a csoportban. A szülık igénye alapján figyelünk a testvérkapcsolatokra, továbbá törekszünk a nemek egyenlı arányú megjelenítésére. Az óvodába jelentkezık évenkénti létszámától és korától függıen esetenként osztott, vagy részben osztott korcsoportokat is szervezünk. A gyermekcsoportokba lehetıleg azonos számban szervezünk hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzető gyermekeket. Ügyelünk arra, hogy a sajátos nevelési igényő gyermekek aránya az egyes csoportokon belül a 20 %-ot ne haladja meg. A gyermekek számára fontos állandóságot a felnıttek személyével is biztosítjuk. A nap folyamán a gyermekek tevékenységeit az óvodapedagógusaink irányítják, beleértve a szülık által igényelt szolgáltatásokat is. A gyermekcsoportokat a nyitvatartási idı alatt kora reggel és késı délután összevontan mőködtetjük a csekély létszám miatt.

4.3.3/. Javasolt napirend 6.00. – 12.00. Szabad játék Benne: gyermekek érkezése, folyamatos tízórai, szabadon választott tevékenység, mese, beszélgetı kör, szabad mozgás, séta, kirándulás, kerti munka. Kötelezı testnevelés heti egy alkalommal, mindennapos testnevelés 12.00 – 13.00. Étkezés 13.00. – 17.00. (18.00.) Pihenés, játék Benne: korcsoportnak megfelelı idıtartamú pihenés, folyamatos felkelés és uzsonna, szabadon választott tevékenység játék és mozgás, folyamatos hazabocsátás. Heti rendet a programunkban nem határozunk meg, mivel a gyermekcsoporttól függıen az óvónık határozzák meg. Az óvodai ünnepeket az óvoda SZMSZ-ében maghatározottak szerint szervezzük. A napirend meghatározásakor a gyermekek életkor specifikus szükségleteire figyeltünk és a folyamatosság, rugalmasság elvére. Az ebéd utáni pihenıidı átlagosan a kisebbek számára kettı óra, a nagyobbak számára másfél óra. A játékidı legalább öt-hat órás játéktevékenységre ad lehetıséget. A nevelési program napirendjében nem jelöltük, de az egyes érintett gyermekcsoportokban az óvónık a napirendben meghatározzák a sajátos nevelési igényő gyermekek egyéni fejlesztésének idıpontját a fejlesztést végzı szakemberrel egyeztetve. A napirendben meghatározott tevékenységeket és a rájuk fordított idı hosszát az évszakok változásai kis mértékben befolyásolják, de alapvetıen az állandóságot biztosítjuk a nyugodt légkör érdekében.

34

4.3.4/ Szolgáltatások Óvodánk elsısorban a szülık igényeinek megfelelıen szervezi szolgáltatásait, melyeket a nevelı-fejlesztı tevékenységbe ágyazva valamennyi gyermek igénybe vehet. A felzárkóztatást és tehetséggondozást segítı szolgáltatások: Logopédia Célja: A nyelvelsajátítás folyamatában felmerült zavarok, sérülések kiküszöbölése szakember segítségével. Egyéni fejlesztés Célja: Nagycsoportban egyéni felzárkóztatás és tehetséggondozás fejlesztı pedagógus segítségével. Szervezünk kirándulásokat, lovasiskolai programot hétköznapjainkat és ünnepeinket színházi elıadásokkal és gyermekprogramokkal gazdagítjuk a nevelési év folyamán.

4.3.5./ A program tárgyi erıforrásai - A program szerinti nevelımunka a gyerekek változatos tevékenységének biztosítására épül, az ehhez szükséges feltételek, eszközök listáját a program tartalmazza. - Az eszközlista alapján évente összehasonlító felmérést végzünk az óvoda valamennyi csoportjára vonatkozóan, hogy megállapítsuk a megfelelıséget. Igénylistákban győjtjük össze a hiányzó eszközöket, fejlesztési elvárásokat, melyek teljesítését az éves költségvetésekkel – a mindenkori lehetıség határain belül tudjuk megvalósítani. - A program megvalósítását képezı eszközlista összeállításában meghatározó volt az országos eszköznorma jegyzék, a program megvalósításához rendelt felszerelés, eszköz listázása, a jelenlegi állapot figyelembe vétele, a fejlesztés irányának meghatározása, az SNI gyermekek fejlesztését szolgáló eszközök jegyzéke. Az objektív feltételek kialakításában, folyamatos fejlesztésében szempont: - a minıség, - mennyiség, - nevelıi hatás, - célszerőség, - igények kielégítése.

4.4./ AZ ÓVODA KAPCSOLATAI Az alapelveinkkel összhangban, saját nevelési céljainkat és feladataikat a családi nevelés kiegészítéseként terveztük meg, mert tiszteltben tartjuk, hogy a gyermek nevelése elsısorban a család joga és kötelessége. Szeretnénk gyermekeink fejlesztését a szülık együttmőködésével megvalósítani, melynek alapja a kölcsönös bizalom és tisztelet. Ebben az együttmőködésben felvállaljuk a kezdeményezı szerepet.

35

4.4.1./ A családdal való kapcsolattartás formái, továbbfejlesztésének lehetıségei A gyermek elsısorban a családban nevelıdik. Jó esetben az óvoda folytatja és kiegészíti a megkezdett nevelési folyamatot. Sajnos gyakoribb a családban végbement funkcionális változások következtében, hogy az óvodára hárul a fejlıdésben történı lemaradások korrigálása, a családi nevelésben felmerülı hiányok pótlása. Az óvoda nyitottsága nemcsak a beszoktatás ideje alatt, hanem óvodáskor végéig biztosítja a szülıknek a nevelımunkába törtnı közvetlen betekintést. Felelısséggel vállaljuk: Szeretjük, óvjuk, gondozzuk a ránk bízott gyermekeket, egyben képességeikhez mérten, differenciáltan fejlesztjük a 3-7 éves korosztályt, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzető gyermeket. A kitőzött feladat megvalósításában számítunk a szülık, nagyszülık aktív segítségére. A nevelés módszereinek megválasztása az óvodapedagógusok kompetenciája, mely a szülık aktív együttmőködésével valósul meg. Az óvoda vállalja az inkluzív nevelés értékeinek közvetítése mellett a szemléletformálás direktebb módszereit is.(elıadás, vitaindító, cikkek ajánlása, faliújságra helyezése). Helyi hagyományainknak megfelelıen számítunk a szülık aktív közremőködésére, az ünnepi elıkészületekben, kirándulások lebonyolításában, ovis kert kialakításában, játékok és egyéb eszközök készítésében, javításában. A szülık így is részesei lehetnek az óvodai eseményeknek. Óvodánk a családokkal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlıdését. Az óvodapedagógusok a szülık bevonásával, az együttmőködést kiemelve alakítják az egészséges életmódra nevelést. A kapcsolat kiindulópontja: - a szülı tud a legtöbbet a gyermekérıl, ı ismeri legjobban gyermeke igényét, szükségleteit - az óvónınek van olyan szaktudása, korosztályi tapasztalata, mely alapján hathatós segítséget tud nyújtani a gyerekek fejlesztéséhez Célunk: Korrekt, partneri együttmőködés kialakítása és fenntartása a gyerekek harmonikus fejlıdése, fejlesztése érdekében. A családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve, gyermekközpontú óvodai élet megteremtése a szabad játék biztosításával. Nevelési problémák esetén otthon és az óvodában is az alkalmazott módszerek összehangolása, mely a szokás- és normarendszer pozitív irányú fejlıdését eredményezik. A szülıkkel, gyermekekkel való közös gondolkodás, véleménycsere, döntés eredményeként a programmal összeegyeztethetı többféle értékek beépítése az óvoda normarendszerébe. Feladatunk: Együttmőködési, kapcsolattartási formák kialakítása, folyamatos fejlesztése Az óvoda tartalmi munkájának szakszerő megismertetése. A gyermekek fejlıdésének nyomon követése, rögzítése (évente kétszer), fejlesztési javaslat készítése. A szülık tájékoztatása gyermekük fejlıdésérıl. Az óvoda minıségfejlesztési tevékenységének értékelése.

36

A kapcsolattartás formái Szóbeli Alkalomszerő T

∗

E R V

∗

E Z

∗

csoportok nyílt napjai

∗

óvodai és csoport programok

E T

nyílt napok az ∗ óvodai elıjegyzés elıtt ∗ beszoktatás, ∗ ismerkedés az óvodával

T

rendszeres

Írásbeli

eseti ∗

Óvodai hirdetı/k

∗

Csoportok faliújságjai

napi kapcsolat

∗

beszélgetés

∗

fogadóórák

telefon

∗

szülıi fórum ∗

∗

SZK – óvodavezetés ∗ értekezlete

∗

szülıi értekezletek

SZK részvétele nevelıi értekezleten

∗

Pedagógiai dokumentumok Az óvoda házirendje „levelezés” - hagyományos

∗

ünnepélyek

∗

szülık tevékenysége a csoportban

∗

szakmai napok

P

∗

szülı/k kérése szerinti

O

∗

spontán adódó alkalmak, lehetıségek kihasználása

N

∗

szülıi kezdeményezések

T

∗

szülıi közösség képviselıi és óvónık/óvodavezetés közötti kapcsolatfelvétel

- e-mail

S

Á N A kapcsolattartás fejlesztése -

a különbözı kapcsolattartási formák eredményességi, részvételi mutatói alapján megerısítés vagy változtatás

-

a szülık véleményeinek, igényeinek évenkénti megismerésével, felmérésével a kapcsolattartás változtatása, fejlesztése

-

az óvoda részérıl megnyilvánuló nyitottsággal a szülık kérésének figyelembe vétele

-

a kapcsolattartás, az együttmőködés rugalmas kezelése

-

a folyamatban felmerülı igény kielégítése, változtatások beépítése, amennyiben azok nem mondanak ellent az óvoda szemléletének

-

az óvoda évközi megfelelıségi vizsgálata alapján az információ áramlás karbantartása, fejlesztése

A szülık véleményét figyelembe vevı, közös nevelést segítı tanácsok adása, mellyel ráirányítjuk a figyelmet arra, hogy a gyermekek kifejleszthetik személyes képességeiket és szabadon választhatnak a nemi szerepek korlátai nélkül. A segítségnyújtás szükségessége esetén az intervenciós gyakorlat elıtérbe helyezése. Az óvoda nyitottságának biztosítása. 37

A szülık megismertetése az óvoda szervezett és spontán kapcsolattartási formáiról. A környezettudatos szemlélet formálása, a szülık bevonása a környezet védelmét szolgáló tevékenységekbe. A szülık tájékoztatása arról, hogy a különbözı szintő és tartalmú információhoz hogyan juthatnak hozzá (faliújságok, dokumentumok). A szülık megismertetése azokkal a formákkal és lehetıségekkel, amelyekben saját gyerekükrıl, a gyermekük csoportjáról, az óvoda életérıl, tartalmi munkájáról kaphatnak tájékoztatást. Az óvodába lépéstıl az óvoda befejezéséig a kapcsolattartást jellemezze - együttmőködési készség - kölcsönösség - tisztelet - odafigyelés, nyitottság - korrekt partneri viszony. Sikerkritériumok Az óvoda-család együttmőködését eredményesnek tartjuk, ha - a kapcsolattartásra vonatkozó elégedettségi vizsgálat 70%-os mutatójú, - a csoportok nyílt napjain a résztvevı szülık száma 55%-os mutatójú, 60%-os mutatójú, - a szülıi értekezletek látogatottsága - a fogadóórák évente 70%-os mutatójú. - a folyamatos fejlesztés évente kimutatható, - a Szülıi Közösség és az óvodavezetés kapcsolatát a kölcsönösség, az információ áramoltatás jellemzi, - a szülık az óvoda által biztosított tájékoztatással, informálással 70%-ban elégedettek, - a szülık 70%-a úgy érzi, hogy problémájára, kérdésére érdemi választ, megoldásában megfelelı segítséget kap. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának értelmében az intézményes nevelés a családi nevelést kiegészítı szerepő, ezért nagyon fontos a családokkal való együttmőködés nevelı munkánk során. Az együttmőködés változatos formáit ajánljuk és kínáljuk a családi ház felé: Beszoktatás (új óvodásainkkal néhány órát, napot a szülık is óvodában tölthetnek, az idıtartamot a család választja meg - maximum 5 napot) a sajátos nevelési igényő gyerekek „beszoktatása” a szülıvel együtt ettıl több napos is lehet. Ebben az idıszakban a szülı is megtapasztalhatja, hogy gyermeke számára ideális korban választotta-e az integrálást. Az idı elıtti integrálás ugyanis a kudarcok következtében negatív pszichés hatást idézhet elı Célja: a gyermekek beilleszkedésének segítése. Beszoktatásra azért van szükség mert minden esetben számára ismeretlen új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik. A beszoktatás a késıbbi közösségi életet is meghatározhatja, a biztonságot nyújtó, nyugodt, szeretetteljes, családias légkör megtapasztalásával. A beszoktatás lehetıségérıl a szülıket a beiratkozáskor tájékoztatni kell, továbbá motiválni arra, hogy gyermekük érdekében éljenek a beszoktatás lehetıségével. Szülıi értekezletek (évente legalább háromszor, késı délutáni órákban)

38

Célja: az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülıket érintı legfontosabb témák, feladatok, programok, esetleges problémák megbeszélése. Az óvodapedagógus feladata a szülık tájékoztatásán kívül véleményük meghallgatása, javaslataik figyelembevétele. A szülıi értekezlet idejérıl témájáról, a csoport faliújságon legalább egy héttel elıbb tájékoztatni kell a szülıket. A szülıi értekezleten jelenléti ív írása és jegyzıkönyv készítése kötelezı. Nyílt napok (legalább 5 nap egy-egy gyermekcsoportban az év folyamán) Célja: a szülıknek lehetıséget biztosítani a napi óvodai életbe való betekintésre. A szülık személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kaphatnak gyermekük közösségben elfoglalt helyérıl, viselkedésérıl, teljesítıképességérıl, egyúttal módjuk van társaikkal való összehasonlításukra is. Átélhetik a szabad játék készségekre, képességekre gyakorolt hatását, a gyermek kompetenciájának fejlıdését. A nyílt nap idejérıl legalább 1 héttel elıbb a csoport faliújságon tájékoztatni kell a szülıket. Fogadóórák (évente legalább kétszer minden egyes gyermek szülıjével) Célja: a szülık tájékoztatása a gyermekek egyéni fejlıdésérıl. Megtartását célszerőnek tartjuk személyre szabottan, idıpont-egyeztetés után lebonyolítani. Ezek az alkalmak adnak lehetıséget olyan információk cseréjére, melyek a gyermekkel vagy közvetlen környezetével kapcsolatosak,esetleg bizalmas jellegőek. A fogadóórát szülı és óvónı egyaránt kezdeményezheti. Fontos, hogy az óvónı mindig felkészülten vegyen részt ezeken a megbeszéléseken (a gyermek munkáival, saját feljegyzéseivel.) Családlátogatások (az óvodáskor alatt legalább egyszer gyermekenként, a hátrányos helyzetőek esetében legalább évente egyszer és ezen felül szükség szerint) Célja: az óvodapedagógus megismerje a gyermeket közvetlen környezetében, tájékozódjon a család nevelési elveirıl, szokásairól. Az elsı családlátogatást a gyermek óvodai életének elsı évében meg kell szervezni, késıbb többször is, ha ez indokolt a gyermek fejlıdése szempontjából. A tapasztalatokat a személyiségdossziéban rögzítjük. Családlátogatásra a szülıvel történı elızetes egyeztetés után kerülhet sor. Közös programok, ünnepek Célja: lehetıséget teremteni a család és óvoda közötti kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, szemléletük formálására, nevelési elveik közelítésére. A közös programok nem csak az ünnepeket tartalmazzák, hanem a szülıkkel együtt megszervezett kirándulásokat, sportprogramokat, kulturális eseményeket s az ezekre való felkészülést. játszó és munkadélutánok (évente legalább öt alkalommal) - gyermekcsoportonkénti családos kirándulások (évente legalább egyszer, lehetıleg szabadnapon) az óvoda hagyományos ünnepeit is a családokkal együttesen szervezzük (Anyák napja - nyílt nap három napon át, hétköznap – Gyermeknap (évzáró is) - családi napként, majális jelleggel, szabadnapon - nagyok búcsúztatása iskolai tanévnyitó elıtt) alapítványi rendezvények (bálok, mősoros délutánok - a szülık többségének kérése alapján elsısorban felnıtteknek) szülıi klub (évenként egy-két alkalommal) Célja: a szülık többségét érdeklı témák kötetlen jellegő megvitatása. Aktuális témájáról és idıpontjáról a központi és a csoport faliújságon keresztül tájékoztatjuk a szülıket.

39

Együttmőködésünk eredményes megvalósításához feltétel a szülık egyetértése, támogató beleegyezése, ezért évente felkínáljuk a fenti lehetıségeket és a szülık igénye alapján valósítjuk meg azokat. Nem zárkózunk újabb, a gyermekek érdekét szolgáló együttmőködési formától sem. Számítunk a szülık aktív közremőködésére a gyermeki élet hagyományos óvodai ünnepeinek elıkészületeiben is (Mikulás ünnep, Karácsony, Húsvét, Farsang). Óvodáinkban gyermek-csoportonként legalább három szülı képviseli a Szülıi Szervezet Választmányában a gyermekek szüleit. A szülıket anyagilag is érintı óvodai események elıtt minden esetben kikérjük a Választmány véleményét. A nevelési év során tervezett önköltséges rendezvényekrıl, költségkihatásukról szeptember 30-ig a szülıket írásban tájékoztatjuk és a szülık aláírásukkal jelzik, ha gyermekük számára igénylik a tervezett programot, illetve azt is ha nem. A szülık jogaikat és kötelességeiket a Közoktatási Törvényben meghatározottak szerint érvényesíthetik, a törvény elıírásairól évente az új óvodások szüleit a tanévnyitó értekezleten tájékoztatjuk. Szülıi jogok és kötelességek: - a szülık joga, hogy a nevelési intézményt szabadon megválaszthassák, - a szülık joga, hogy az óvoda nevelési programját, házirendjét, szervezeti és mőködési szabályzatát, minıségirányítási programját megismerjék, - a szülık joga, hogy sajátos nevelési igényő gyermekük elhelyezését a lakóhelyen mőködı nevelési intézményben kérjék. Elhelyezés hiányában a polgármester segítségét kérhetik a gyermek óvoda nevelésének biztosítása érdekében, - a szülık joga, hogy gyermekük fejlıdésérıl, magaviseletérıl rendszeresen (évente legalább kétszer) részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjanak, - a szülık joga, hogy részt vegyenek a képviseletüket biztosító szülıi szervezet választmánya tagjainak megválasztásában, mint választó, és mint megválasztásra jelölt is, - a szülık joga, hogy részt vegyenek az érdekeiket érintı döntések meghozatalában, - a szülık kötelessége, hogy gondoskodjanak a gyermekük testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdéséhez szükséges feltételekrıl, - a szülık kötelessége biztosítani gyermekük óvodai nevelésben való részvételét annak a nevelési évnek a kezdetétıl, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti, - a szülık kötelessége figyelemmel kísérni gyermeke fejlıdését és ehhez megadni tıle minden elvárható segítséget, - a szülık kötelessége, hogy a gyermekkel foglalkozó pedagógusoknál rendszeresen érdeklıdjön a gyermek fejlıdésérıl, - a szülık kötelessége, hogy segítsék gyermekük beilleszkedését az óvodai közösségbe, - a szülık kötelessége tiszteletben tartani az óvoda pedagógusai, alkalmazottjai és óvodásai emberi méltóságát és jogait. 4.4.2./ Az óvoda-iskola kapcsolata A településen mőködı általános iskolával hagyományosan jó kapcsolattartás alakult ki, melyet a jövıben is igyekszünk fenntartani.

40

A kapcsolattartás formái: - az átmenet megkönnyítése érdekében évente meghívjuk az iskolák vezetését és a tanítónıket az iskolába induló gyermekek szülei számára szervezett szülıi értekezletekre. A sajátos nevelési igényő gyermekek speciális képzı intézményeinek képviselıit is meghívjuk szükség szerint. Az értekezleteket évente - igény szerint- egy vagy több alkalommal szervezzük; - meglátogatjuk az iskolát, részt veszünk egy iskolai tanórán az iskolába induló óvodásokkal május végén, júniusban; - az iskola-napközit is bemutatjuk a gyermekeknek egy másik látogatás alkalmával (ha lehetıség van rá az óvodás ebédünket is ott fogyasztjuk el); - esetenként az iskolás gyermekek színjátszó vagy bábjátékos szakköre ad rövid, szórakoztató mősort óvodásainknak; - Lehetıséget biztosítunk az óvodai és iskolai pedagógusoknak, hogy az intézményeinkbe járó gyermekek fejlıdésérıl tájékozódjanak, különösen a HH, HHH, SNI gyermekek esetében. - helyi szakmai rendezvényeinken a sajátos nevelési igényő gyermeket nevelı családoknak is lehetıséget biztosítunk nevelési tanácsadás igénybevételére, tájékozódásra. Az óvodai és az iskolai pedagógusok közös eszmecseréjének értekezletek szervezésével is szeretnénk teret biztosítani.

4.4.3./ Egyéb kapcsolataink

4.4.3.1./ Kapcsolataink az egészségügyi szervekkel Településünkön mőködı gyermekorvosok, védınık, fogorvosok segítségével gondoskodik fenntartó önkormányzatunk arról, hogy a gyermekek egészségének megırzése szakszerő felügyelet mellett valósuljon meg. A gyermekorvos évente egy alkalommal általános szőrıvizsgálatot végez a gyermekek körében, melyen a gyermekek általános egészségi állapotát, testi fejlettségét vizsgálja és szükség szerint igényli a különbözı szakorvosi vizsgálatot, ellátást az arra rászoruló gyermekeknek. A gyermekorvosi ellátás segítségével a különbözı szakorvosi ellátást a sajátos nevelési igényő gyermekek számára - a szülık kérésére - szükség szerint biztosítjuk. A védınık évente több alkalommal is végeznek tisztasági szemléket és egyéb szőrıvizsgálatokat (pl. lúdtalp, túlsúlyosság kiszőrése). A gyermekek érzékszerveinek /szem, fül/ épségét is a védınık vizsgálják, az óvónık a védınıktıl és a gyermekorvostól is kérhetnek tájékoztatást a gyermekcsoportban ellátott sajátos nevelési igényő gyermekek speciális gondozásával kapcsolatban. Az ÁNTSZ képviselıi évente több alkalommal tartanak szemlét óvodáinkban és segítik szakmai, észrevételeikkel az óvodai nevelımunkát, a gyermekek egészséges óvodai környezetének megteremtését.

41

4.4.3.2./ Kapcsolattartás könyvtárral, mővelıdési házzal Községünkben kb.30.000 kötetes könyvtár mőködik, melyet viszonylag könnyen tudunk megközelíteni az óvodásokkal (jó kapcsolatunknak ez is az egyik alapja), így a könyvtár látogatásával is szeretnénk elérni, hogy a gyermekek megkedveljék a könyvet, mint az információszerzés, a szórakozás egyik lehetıségét. - évente legalább egy alkalommal minden gyermekcsoport ellátogat a könyvtárba, - a könyvtár által szervezett rendezvényekre a gyermekekkel szervezetten is megjelenünk, 4.4.3.3./ Kapcsolattartásunk a fenntartóval és az általa mőködtetett szervekkel Fenntartó önkormányzatunk képviselı-testülete évenkénti munkatervében meghatározott beszámolók révén ismerkedik az óvodánk munkájával. A Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottsággal a bizottság munkaterve szerint tartjuk a kapcsolatot, illetve a bizottság tagjait gyakorta meghívjuk az óvodai rendezvényekre, eseményekre. 4.4.3.4./ Kapcsolatunk a Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálattal A gyermekvédelmi, intézkedések kapcsán gyakran találkozunk a Gyermekjóléti Szolgálat Szakmai Csoportjának dolgozóival. Évek óta jó együttmőködés jellemzi ezt a kapcsolattartást. Jelzéseink nyomán gyakran kapnak segítséget az arra rászoruló óvodás gyermekek családjai (pl. étkezési díj kedvezmények, rendszeres és rendkívüli segélyek a nevelés támogatásához, szakszolgálati ellátás – pszichológus).

5./ GYERMEKVÉDELEM Gyermekvédelmi feladatainkat a Gyermekjóléti együttmőködés jegyében fogalmaztuk meg:

és

Családsegítı

Szolgálattal

való

Célunk: - a gyermeki jogok védelme, a gyermek mindenek felett álló érdekének érvényesítése, - az óvoda pedagógiai tevékenysége és mőködése során biztosítani a gyermekek jogát, a gyermeki személyiség tiszteletben tartását, a gyermekek védelmét, - megszervezni és mőködtetni azt a gyermekvédelmi rendszert, mely a gyermekek védelmét biztosítja az óvodába járó minden gyermekre, és az adekvát védelmet igénylı gyerekekre vonatkozóan, - esélyegyenlıség biztosítása a különbözı szociális és kulturális környezetbıl érkezı gyermekek számára. Feladatunk: - a segítségnyújtás, a hátrányok enyhítése, óvodai keretek közötti kompenzálása, - egyéni bánásmód, - a gyermek iránti felelısségérzet erısítésének segítése a családi nevelés terén, - a gyermek fejlıdését veszélyeztetı okok felderítése, a lehetséges segítség nyújtás megszervezése,

42

- veszélyeztetett gyermekek felkutatása, a lehetséges segítségnyújtás megszervezése. - az óvoda nevelımunkájával, mőködésével biztosítja a gyerekek jogát ahhoz - hogy egészséges környezetben nevelıdjenek, - az óvoda életrendjét, napirendjét életkoruknak, fejlettségüknek megfelelıen alakítsák ki, - gyermeki személyiségét tiszteletben tartsák, kibontakoztatásában segítsék és védjék, - az óvodapedagógus nevelıtevékenysége során vegye figyelembe a gyermekek - egyéni képességét, - fejlıdési ütemét, - szociokulturális hátterét, - fejlettségét, - tehetségét, - sajátos nevelési igényét, - az óvodapedagógus segítse a gyermek képességeinek, tehetségének kibontakoztatását, - segítse a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévı gyermek fejlıdését, - az óvodapedagógus a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megırzéséhez szükséges ismereteket adja át, s ezek elsajátításáról gyızıdjön meg, - a szülıket az ıket érintı kérdésekrıl tájékoztassa, - figyelmeztesse a szülıt, ha a gyermek jogainak megóvása, vagy fejlıdésének elısegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, - az óvoda óvó-védı funkciójának érvényesítése. Óvodáinkban egy-egy óvónı segíti a gyermekvédelmi feladatok ellátását (gyermekvédelmi megbízottként). Együttmőködik a gyermekcsoportok óvónıivel, a rászoruló családokkal és városi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálattal. Nevelési és a család életvitelét segítı tanácsadást közvetít (Nevelési Tanácsadó, Szociális Bizottság, Városi Egészségügyi Szolgálat). Környezettanulmányok készítésében közremőködik, segítve a döntést hozók munkáját. Jelzırendszeri tevékenysége során kapcsolatot tart az illetékes hatóságokkal is. Gyermekvédelmi munkánkban a prevenciót helyezzük elıtérbe. A gyermekvédelem valamennyi óvónı feladatkörébe tartozik: az esetek feltérképezése, adatszolgáltatás, környezettanulmány készítése a gyermekvédelmi megbízottal együtt, az egyéni bánásmódon alapuló pedagógiai munka megszervezése, a rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése az óvónıi nevelıtevékenység szerves része. Az óvónık a gyermekvédelemmel kapcsolatos észrevételeiket az óvodák gyermekvédelmi megbízottjainak továbbítják, akiknek feladatuk az óvodavezetıt tájékoztatni és a szükséges intézkedések kezdeményezése (pl. jelzés a Gyermekjóléti Szolgálat felé, javaslat az illetékes szervek felé anyagi támogatásra, stb). Migráns gyermekeinek nevelése során biztosítjuk az önazonosság megırzését, ápolását, erısítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetıségét, az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmében.

43

A gyermekvédelmi megbízottak feladatai - felmérés, tájékozódás az új óvodások körében, egyeztetés az óvónıkkel, - nyilvántartás frissítése, folyamatos vezetése (hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetőek, veszélyeztetett gyermekekrıl), - veszélyeztetett gyermekek helyzetének felülvizsgálata, - étkezés térítési kedvezmények igénybevételének segítése, - hat-hét éves korúak iskolaérettségi vizsgálatának elıkészítésében közremőködés, egyeztetés, - kapcsolattartás a sajátos nevelési igényő gyermekek fejlesztésében közremőködı pedagógusokkal, óvónık, gyógypedagógus, logopédus, fejlesztı pedagógusok stb., - kapcsolattartás a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálattal, Gyámügyi Igazgatással, Nevelési Tanácsadóval, Szakértıi Bizottságokkal, - tájékozódás az esetjelzések eredményeirıl, intézkedésekrıl, - sürgısségi intézkedések szükség esetén, - gyermekvédelmi témájú továbbképzéseken, jelzırendszeri konferenciákon való részvétel. A veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlıdését gátolja, vagy akadályozza. Hátrányos helyzető gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzı védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. A szociálisan hátrányos helyzetben levı gyermekek esetében több tényezıt veszünk figyelembe, amit úgy érzünk, hogy a család a saját erejébıl nem tud megoldani. A hátrányos helyzet okai lehetnek: - életmód (kultúra), - iskolázottság, - lakáskörülmények (lakókörnyezet), - fogyasztási szokások, anyagi színvonal, - munkamegosztás, - családtagok egészségi állapota, - etnikai, vallási hovatartozás, - érdekegyesítı képesség hiánya. A gyermekek hátrányos helyzete hátráltathatja az egyes képességek és az egész személyiség fejlıdését. Ennek érdekében feladatunk a halmozottan hátrányos helyzetbıl adódó veszélyeztetetté válás kialakulásának megelızése, az esélyegyenlıség biztosítása a befogadó környezet megteremtésével. Fejlesztı munkánk a gyermeki fejlıdés támogatására, a tehetség gondozására, az érdeklıdés elmélyítésére, a lemaradások megrekedése és a tanulási zavarok megelızésére, a szocializációs problémák megoldására, az egyéni bánásmód és a differenciálás keretében tervezett feladataira épül. A személyiségfejlıdés nyomon követése a gyermekre, csoportra aktuálisan jellemzı fejlettségi szint megismerésére irányul. Az óvoda dokumentációiban nyomon követjük a gyermeki fejlıdés szakaszait: A korai fejlesztés elsı szakasza: az óvodával való ismerkedés szakasza Második szakasz: félévenkénti feljegyzés a fejlıdésrıl, a fejlıdés eredményeirıl Harmadik szakasz: a fejlıdés áttekintése 5 éves korban

44

Negyedik szakasz: Ötödik szakasz:

döntés a beiskolázásról 6-7 éves korban összegzı értékelés

A nyomon követés dokumentációi: - egészségügyi törzslap, - csoportnapló, - személyi dosszié. Minél korábban észleljük a gyermekek hátrányos helyzetbıl adódó problémáit, annál nagyobb a beavatkozás sikerének lehetısége. Ennek érdekében törekszünk a szülıkkel minél közvetlenebb kapcsolat kiépítésére, hogy bizalommal forduljanak hozzánk problémáikkal. Ha az otthoni körülmények nem megfelelıek (rossz lakásviszonyok, súlyos nevelési hibák stb.) akkor mindent megteszünk azért, hogy a gyermek rendszeresen óvodába járjon, ezzel némileg kompenzálva a negatív hatásokat. Ezekre a gyerekekre még jobban odafigyelünk. Óvodai pozitív élményekkel biztosítjuk a sikerélményhez juttatás lehetıségét. A gyermekek érdekében végzett intézkedéseink differenciáltak. Szükség szerint igénybe vesszük a szakszolgálatok (gyermekorvos, védını, Családgondozó, Nevelési Tanácsadó, Gyámhatóság, Gyermekjóléti Szolgálat) segítségét. Figyelünk az általános konfliktushelyzetben élı gyermekekre (családtagok egymáshoz való negatív viszonya). A veszélyeztetettség okai lehetnek: nevelési hiányosságok, erkölcstelen családi környezet, italozó szülık, bőnözı családi helyzet, rossz lakásviszonyok, egészségügyi okok, anyagi okok, megromlott családi kapcsolat. Az óvónık az alábbi okokból következtethetnek a problémára: testi (ápoltsági), hangulati, viselkedési, fejlıdési, probléma következményeként teljesítmény-viselkedés- és kapcsolatteremtési zavar léphet fel. A családok anyagi helyzetének romlása miatt sok esetben a gyerekekkel való törıdés háttérbe szorul, illetve a jobb körülmények között élık, anyagiak biztosításával helyettesítik a nevelést. Az egyes családokban kialakult rossz légkör, házasságok felbomlása a gyerekeket súlyosan érintik. A Gyermekvédelmi Törvény értelmében mi is támogatjuk azt az elvet, hogy minden gyermek családban nıjön fel. Az óvodába lépéstıl figyelemmel kísérjük a gyermekek életében felmerülı problémákat (családi, magatartásbeli stb.). Ha ez a nagycsoport végéig segítségünkkel sem szőnik meg, kapcsolatba lépünk az iskolai gyermekvédelmi felelıssel. Gyermekvédelmi felelısünk az óvónıkkel együtt szükség szerint környezettanulmányt végez, és nyilvántartásba veszi az arra rászorulókat. Közösen megbeszéljük a segítségnyújtás módját. Megfigyeléseinkkel, a szülıkkel történı bizalmas beszélgetésekkel a családlátogatások alkalmával igyekszünk kiszőrni az arra rászorulókat, felelısséget vállalva értük. A gyermekek családi helyzetének évenkénti felméréséhez készített szempontjaink: - az óvodások létszáma - ebbıl a hátrányos helyzető gyermekek száma - veszélyeztetett gyermekek száma - egészségügyi problémások száma - fogyatékosok száma - három vagy több gyermekesek száma - csonka családban élık száma

45

- szociálisan rászorulók száma A problémával küzdı szülıket tájékoztatjuk, mely fórumhoz fordulhatnak orvoslásért. A bizalmasan közölt információkat tapintatosan és diszkréten kezeljük. Tehetséggondozás: minden gyermek individuum, csak rá jellemzı genetikai struktúrával, csak rá jellemzı tulajdonságokkal, képességekkel, pszichikus sajátosságokkal. Még nem kialakult, hanem fejlıdı személyiség, így életkoronként, életkori szakaszonként másmilyen. Minden életkorban az egyedi sajátosságok mellett egy sor életkori jellemzıvel is rendelkeznek. A veleszületett adottságokra a tanulás, a nevelés következményeként épülnek rá a különbözı képességek és személyiség vonások. A fejlıdı egyén életének gazdagsága a környezettel való kapcsolatainak sokrétőségétıl és intenzitásától függ. Ezért figyelünk azokra a gyerekekre, akik valamilyen tevékenységben kiemelkednek kortársaik közül. Feladataink: - differenciáltan fejlesztjük a kiemelkedı területet - gondoskodunk arról, hogy más képességek is folyamatosan fejlıdjenek - a szülıvel együttmőködve gondozzuk a gyermeki tehetséget - kiemelkedı képességekkel rendelkezı gyermek esetében megfelelı szakember tanácsát kérjük Az óvodavezetı feladatai: - ha az intézmény a gyermeket veszélyeztetı okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a Gyermekjóléti szolgálattól - gondoskodik a gyermekvédelmi felelıs munkájának szükséges feltételeirıl Az óvodavezetı az óvoda éves munkatervében ütemezetten, rendszeresen tájékozódik a gyermekvédelmi helyzetrıl az óvodában. Tájékoztatja a szülıket a településen mőködı gyermekjóléti szolgáltatásokról és igénybevételi lehetıségeikrıl. Az óvodavezetı kötelessége a veszélyeztetett gyermekekkel kapcsolatban az azonnali intézkedést igénylı esetek haladéktalan jelzése, továbbítása az illetékes szervek felé. Az óvoda gyermekvédelmi tevékenysége: S Z Ü

Óvodavezetés

Gyámhivatal Szociális osztály Gyermekjóléti Szolgálat

L İ K

Óvodapedagógus

Feladat:

46

- az óvodakezdés idıszakában, majd folyamatosan, - információgyőjtés (megfigyelés, tájékozódás); - az óvodába, a csoportba járó gyerekek feltérképezése - a veszélyeztetettség feltárása, - a szociokultúrális helyzet felmérése, - a szociálisan hátrányos helyzető gyerekek kiszőrése, - a sajátos nevelési igényő gyerekek kiszőrése, - az információgyőjtést követıen a segítségnyújtás adekvát formáinak kidolgozása, alkalmazása (veszélyeztetettség, sajátos nevelési igény, szociálisan hátrányos helyzet alapján) - támogató, segítı, fejlesztı eljárások, - differenciált fejlesztési módszerek, - elfogadó, segítı légkör, nevelıi magatartás, - a családok közvetlen segítése (beszélgetés, tanácsadás), - szakszolgálatok (Nevelési Tanácsadó), szociális háló igénybe vétele, - a folyamatban a gyermeket veszélyeztetı körülmények megelızése, feltárása, megszüntetése; - a pedagógusok gyermekvédelmi feladataik ellátásában rendszeres kapcsolatot tartanak az óvoda vezetıjével aki tevékenységüket segíti. Sikerkritérium Az óvoda gyermekvédelmi tevékenységét eredményesnek tartjuk, ha - valamennyi feltérképezett esethez kidolgozásra került a megfelelı segítségnyújtás, - az érintett gyerekek differenciált fejlesztésével az óvodás önmagához mért fejlıdése kimutatható, - az óvoda igénybe vette a szakszolgálati és szociális háló segítségét is, - a családok megfelelı segítséget (tanácsadás, informálás) kapnak, melyek problémájuk rendezésére irányulnak, - az óvoda eredményeket mutat fel a prevencióban, megelızésben és megszüntetésben is. 4.6./ AZ ÓVODA HAGYOMÁNYAI, ÜNNEPEI A gyerekek születésnapjának megünneplése Október 23. Ü N N E P E K

Zászlók kitőzésével jelöljük az ünnepet Mikulás – közös és csoportokban zajló ünnep

December Február Március 15.

Advent – közös és csoportokban zajló ünnep karácsonyváró programokkal Farsang – közös és csoportban zajló ünnep Valamennyien (gyerek- felnıtt) ünnepi ruhával, kokárda kitőzésével jelezzük az ünnepet

Április

Húsvét – közös és csoportban zajló ünnep

Május

Anyák napja – csoportokban zajló ünnep

Június elsı hete

Évzáró – családi nap

47

H A G Y O M Á N Y O K

Évszakonkénti programok

Báb elıadás, zenés gyermekmősor

Nyílt napok májusban Lehetıség biztosítása a napi életbe való betekintésre

Óvodaismerkedés – beszoktatás

Nyári hónapokban a gyerekek, a szülık ismerkedésének biztosítása

Az ünnepek, hagyományok jelentıs események óvodánk életében, a közösségi élet tartalmas részei. A közös élmény erısíti az összetartozás érzését. A hagyományok közel hozzák a tágabb és szőkebb környezet eseményeit a gyerekekhez. Az ünnepek kiemelkednek óvodánk mindennapjaiból, szebbé teszik életünket a vidám hangulatú, felszabadult együttlétek. Az elıkészületekben gyermekeink életkoruknak megfelelıen, tevékenyen vesznek részt, melybe bevonjuk a családokat is. Megalapozzuk az ünnepekhez való pozitív viszonyukat, az örömteli közös készülıdés, boldog várakozás és ünneplés közben szerzett pozitív tapasztalat és élmény nyújtásával. Óvodai ünnepeink a társadalmi és néphagyományokhoz kapcsolódnak. Az évrıl-évre visszatérı ünnepek biztonságok, megnyugtató eligazodást jelentenek gyermekeink életében, így életkoruknak megfelelıen fokozatosan bıvülı tartalommal töltjük meg ezeket.

48

5./ AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 5.1./ JÁTÉK Célunk: A gyermekek rendszeres örömforrásának biztosítása a belülrıl indított és vezérelt játéktevékenység által. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok, élmények többszöri átélésével a gyermek egyéni vágyainak, ötleteinek kibontakoztatása. A nevelés eszközeként, módszereként, a tanulási tevékenységgel integrálva elısegíteni a gyermekek személyiségének alakulását, képességeik, készségeik fejlıdését, szokás- és normarendszerük kialakulását. A gyermekek elemi pszichikus szükséglete, a szabad játék minél optimálisabb szintő kielégítése a megfelelı feltételek biztosításával játéktámogató magatartással, reflektív attitőddel, a szülık szemléletformálásával. Feladatunk: - A szabad játék elsıdlegességének biztosítása a szülıkkel, pedagógus és a nem pedagógus kollégákkal való együttmőködésben. - A játék (gyakorló-, szimbolikus-, szerep-, konstruáló- és szabályjáték) élményszerzı lehetıségeihez szükséges feltételek biztosítása: kiegyensúlyozott légkör, megfelelı hely, elegendı idı. - A gyermekek által használt tárgyi eszközök hozzáférhetı és biztonságos elhelyezése. - A szőkebb és tágabb környezet megismertetése, ezáltal a szülıföldhöz való kötıdés megalapozása. - A környezetbıl szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a játékba integrált tanulás során. - A 3-6-7-8 éves korban megjelenı játékfajták, s azok tartalmának, minıségének gazdagítása, a gyermekek kreativitásának fejlesztése az egyéni sajátosságaiknak figyelembe vételével. - A játék vezetésében megfelelı módszerek, eljárások, indirekt irányítási formák alkalmazása. - A gyermekek képességeinek, készségeinek, neveltségi szintjeinek megismerése, fejlıdésük magasabb szintre történı juttatása. - Társas kapcsolatok figyelemmel kísérése a fejlesztés érdekében, az önálló véleményalkotás megalapozása. - A játék szabályainak, normáinak formálása a szülıkkel és gyermekekkel közösen.

A játék a gyermek olyan tevékenységi formája, amelyet magáért a tevékenységért folytat, amelyet örömérzés kísér. E tevékenység közben jönnek létre gondolkodási tevékenységének elsı formái, fejlıdik emlékezete, fantáziája, gazdagodik érzelemvilága, erısödik akarata, kitartása, alakul szabálytudata. Fejlesztı hatással van a játék a nagy- és finommozgásokra, a figyelemre, megfigyelıkészségre is. A gyermek felfedezı hajlama, kíváncsisága, tevékenységi vágya, a felnıtthöz való hasonlítás igénye, szocializációs indítékai a pszichikus szükséglet rangjára emelik a játékot.

49

Jelentıs szerepe van a lelki egyensúly kialakításában, fenntartásában. A gyermek fejlıdésének kulcstevékenysége, olyan integráló tevékenység, melyet végig kísér a tanulás és a munka néhány jellemzıje. Óvodáinkban a gyermekek megélhetik a szabad játék örömét, segítjük az önálló alkotáson keresztül megvalósuló önkifejezésüket. Így az egész személyiség mozgósításával a gyermeki képességek, készségek egyenletesen, jól fejlıdnek. Tudatosan megengedı, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítı, támogató jelenlétünkkel biztosítjuk számukra a nyugodt hátteret a játékhoz. Megfelelı csoportlégkört alakítunk ki differenciált módszerek alkalmazásával, multikulturális – interkulturális szemlélet figyelembevételével. A gyermekek aktuális fejlettségi szintjét nyomon követjük, fejlesztési feladatokat tervezünk és elsısorban indirekt módszerekkel valósítjuk meg azokat. Mintaértékő kommunikációnkkal hangsúlyozzuk a csoportra és egyénre szabott normákat, szokásokat. A szabad játéktevékenység közben a spontán párbeszédes helyzetet kihasználva alkalmazzuk a tervszerő anyanyelvi fejlesztést a HH és HHH gyermekek esetében. Az egyes játékfajták kiemelt személyiségformáló hatása: Gyakorlójáték: fejlıdik nagymozgása, finommotorikája, mozgáskoordinációja, térészlelése, tapintásos észlelése, verbális készsége Szimbolikus szerepjáték: alakul szocializációs készsége, kommunikációja, erkölcsi, akarati tulajdonságai, kognitív képességei Konstruáló játék: alakul szem-kéz koordinációja, finommotorikája, térészlelése, alak-és formaállandósága, rész és egész viszonyának észlelése, képzelete, kreativitása, vizuális memóriája Szabályjáték: fejlıdnek, formálódnak kognitív képességei, formálódnak akarati tulajdonságai, szocializációs készsége A játékon keresztül ismerkednek a világgal, a valóság tárgyaival, jelenségeivel, eseményeivel, az emberi kapcsolatokkal és a különbözı magatartás mintákkal. Eközben tapasztalatot szerezhetnek: érzékeléssel, mozgással, cselekvéssel. A közösséghez főzıdı kapcsolataik pedig érzelmileg és értelmileg is gazdagodnak. A szabad játék során a gyermekek feszélyezettség nélkül tudnak játszani önállóan, vagy társaikkal. Játékukban szerzett tapasztalataik a valóságot tükrözik, ott játsszák el sajátos, gyakran átalakított formában. Beépítik élményeiket, emlékképeiket, érzelmeiket, képzeletüket. Kíváncsian fordulnak környezetük felé és az ott tapasztaltakat gyakran utánozzák különösen a hozzájuk érzelmileg közelálló felnıttek viselkedését, szokásait. Mozdulataik (miközben úgy tesznek, mintha fıznének, fürdetnének, beteget gyógyítanának, autót vezetnének) szóbeli, érzelmi megnyilvánulásaik az "átélt", "elképzelt" felnıtt cselekvésnek felelnek meg. A felnıtt cselekvéseket játsszák el babával, mackóval, más tárgyakkal vagy társaikkal, s eközben személyiségük fejlıdik. A játékuk a színtere jólesı képzelgéseiknek, a fantázia szülte dolgokkal való azonosulásuknak is. A játék személyiségfejlesztı hatását meghatározzák azok az érzelmek, amelyek a játékot kiváltják és folyamatát kísérik. A játék öröme növeli a fejlesztı hatásokat és az új vonások pozitív érzelmek között épülnek be a gyermekek személyiségébe.

50

Ezáltal a játék az érzelmi nevelés lehetıségévé is válik. Feltétele az ıszinte felnıtt minta és a szabad érzelmi megnyilvánulás lehetısége. Játékukban sokszor azonosulnak gyermekeink a felnıttel, amit a felnıttek tesznek, amit szóval, metakommunikációval fejeznek ki. A felnıttek közötti kapcsolatokat a felnıtt-gyermek, a gyermek-gyermek közötti kapcsolatokat elevenítik meg játékukban, s eközben tanulják meg a viselkedési formákat, és itt kezdıdik el az erkölcsi magatartásuk belsıvé válásának folyamata. A személyiségük fejlıdése szempontjából jelentıs, hogy a játékban, különösen a szerepjátékban jelentkeznek és fejlıdnek a társas kapcsolataik, nemi identitásuk. E tevékenység közben tiszteletben tartjuk a tradicionális nemi szerepektıl való eltérést, az egyéni különbözıségeket is. Gyermekeink spontán játéktevékenységében folyamatosan figyeljük, segítjük a kapcsolatkezdeményezést, az alá-, mellé- és fölérendeltség, a szerepvállalás, a szervezés és vezetés, a szabályokhoz való alkalmazkodás, a lemondás, a segítés és elfogadás, a viszonylag tartós együttmőködés, az együttjátszó kiscsoportok, barátkozások alakulását. Több-kevesebb konfliktust is átélve és lerendezve megtanulják gyermekeink beleélni magukat a másik személy helyzetébe, szerepébe, érzéseibe, elgondolásaiba. Az érdekes játék, a játszótársak kedvéért késıbb képessé válnak háttérbe szorítani kívánságaikat, illetve késleltetni azok teljesítését. Ezáltal erısödik akaratuk, kitartásuk, a bontakozó közösségi vonások átterjednek általános viselkedésükre, magatartásukra. Lassanként képessé válnak gyermekeink a másik személy örömeinek szándékainak az átélésére is. A játék közben adódó nehézségek leküzdése hozzájárul a problémamegoldó gondolkodásuk fejlıdéséhez. A döntésre váró helyzetek, a gyors váltások, a helyzetfelismerés, az eredetiség, a kivitelezés mikéntje a kreatív gondolkodásuk feltétele. A játék számtalan nevelési lehetıséget rejt magában, ezért figyeljük nyitott szemmel és kiapadhatatlan érdeklıdéssel gyermekeink játékát. Személyiségük megismeréséhez, megértéséhez és ezen keresztül sokoldalú fejlıdésükhöz járulhatunk hozzá. A játék keretet ad annak a tapasztalati, ismereti és élményanyagnak, amelyet a gyermekeink saját környezetükbıl kiemelhetnek. Mivel óvodánkban elsıdleges szerepe a játéknak van, ezért szemléletformálásként hat a beilleszkedési idıszakban a játék fontosságát közvetítı szerep, mely a hiteles kommunikáción keresztül valósul meg. Az óvodáskor szenzitív (a külvilág eseményeire okozottan érzékeny) idıszak a különbözıségek elfogadásában, az inkluzív,a játék elsıdlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövı gyermek maga is befogadóvá, együttmőködıvé, segítıkésszé válik. Ezzel is utat nyithatunk a problémamegoldó, a felfedezı és belátáson alapuló tanuláshoz. A játékban olyan helyzeteket teremthetünk, amelyekben a cselekvés és a gondolkodás, a gondolkodás és a beszéd fejlıdése különbözı irányú és tartalmú megerısítést kap. A gyermekek természetes beszédének, kommunikációs kedvének fenntartása, az erre irányuló ösztönzés a játékon keresztül is valósuljon meg.

51

Tevékeny, gazdag óvodai életünkben minden területen fellelhetıek a játékos elemek, motívumok. Az óvodás életkorhoz nélkülözhetetlen játékos óvónıi beállítódás van jelen, és tiszteletben tartjuk a gyermekek játékos hangulatát, játékorientáltságát. Az óvodai játékeszközöknek igyekszünk természetes alapanyagból készülteket beszerezni. (fa, nád, háncs, gyapjú, stb.) Igen nagy értékőnek tartjuk a gyermek által elkészített játékokat. (még naiv kezdetlegességükben is). Nem kevésbé fontosak a gyermek életében a szülıvel, a felnıttel együtt készített játékok és az így készített játékokkal való együttjátszás. A játékhoz helyre és idıre is szükség van. A játék helyének színtere az óvodai csoportszoba és a óvoda udvara. A csoportszobákban az óvodapedagógusok segítségével alakítják ki a gyermekek a játékhoz megfelelı helyet. A terek változtathatóságával, rugalmas átalakíthatóságával, átjárhatóságával biztosítjuk a térfelosztás nyújtotta szabad játékot. Egész évben lehetıséget adunk a bent elkezdett játéktevékenységek udvaron történı folytatásához. A szobákban vannak állandó játszóhelyek is: babaszobák, konyhák, barkács vagy festı „sarkok”. A játékeszközöknek állandó, megszokott helyük van az említett játszóhelyeken és a játékpolcokon. A játszóudvarokon nevelési évenként a gyermekcsoportoknak más-más udvarrészeket biztosítunk, ahol a mozgásfejlesztı eszközök mellett homokozók, babaházak, kerti asztalokpadok kínálnak helyet, lehetıséget a játéktevékenységhez. Napirendünkben a játéktevékenységben biztosítunk legtöbb idıt és a gyermekek igényének megfelelıen rugalmasan kezeljük az idıkeretet. A játék támogatásából adódó óvónıi feladatok: Feltételek biztosítása Nyugodt, érzelmi biztonságot adó légkör megteremtése és folyamatos fenntartása Ingergazdag, cselekvésre inspiráló a gyermek kíváncsiságát felkeltı, esztétikus, harmóniát sugárzó környezet kialakítása A játékok a gyermekek által jól látható és elérhetı helyen történı elhelyezése. A barkácsolás, mintázás, rajzolás, festés, kézimunka,bábozás, dramatizálás eszközeinek sokszínő ,szabadon választhatóságra lehetıséget adó elhelyezése Különbözı tapasztalatszerzésre szolgáló egyéb anyagok biztonságos elhelyezése, például homok-víz asztal, játékkal kapcsolatos szabály alakítása A játéktér olyan mobilizálható kialakítása, hogy a gyermekek játékigényüknek megfelelıen maguk is szabadon átrendezhessék A csoportszobában is használható mozgásos játékok biztosítása (például henger bújáshoz, füles labda) Sokszínő tapasztalatszerzési lehetıség biztosítása, mely élményforrás lehet a gyermek számára A gyermekek ismeretében élményeket elıhívó tárgyakról való gondoskodás A szülık szemléletformálása: ötletadás játékvásárláshoz A játék támogatása: A gyermek játékválasztásának tiszteletben tartása

52

Reflektív szemlélető jelenlét a játékban: a gyermekjáték fejlıdésének nyomon követése~differenciált reagálás, egyéni bánásmód megvalósítása A gyermeki fejlıdés folyamatosságának, illetve megtorpanásának észrevétele Az új játék használatának megismertetése az érdeklıdı gyermekekkel való együttjátszás során A gyermek aktuális fejlıdési szintjéhez igazított képességstruktúrák adekvát támogatása A kreatív önkifejezés fejlıdésének segítése Modellértékő viselkedés, kongruens kommunikáció, úgy beszél és cselekszik, ahogy a gyerekektıl is elvárja A gyermekek kérdéseire való odafigyelés, egyéni fejlettségükhöz igazodó válaszadás Csak szükség esetén történı beavatkozás, a játéktevékenység zavarása nélkül Ha a szituáció úgy kívánja, és a gyermekek igénylik, maga is játszótársként vesz részt a játékban A játék fenntarthatósága érdekét szolgáló szabályrendszer a gyermekekkel együtt történı alakítása Az egészséges versenyszellem megalapozása A gyermekek közti érzelmi kötıdések, kapcsolatok támogatása A játéktevékenység a sajátos nevelési igényő gyermekeknél ugyanaz, mint az átlagos képességőeknél: kreativitást, fantáziát fejlesztı, eszköz használatot elsajátító örömszerzı tevékenység. Az enyhe értelmi sérülteknél ugyanaz, mint az épeknél. A mozgásukban korlátozottaknál akadályozott lehet a gyakorló játék (pl.: manipulációs nehézségek miatt az eszközt nem tudja használni). A szerepjátékban is kevesebb tapasztalatra tudnak támaszkodni, mint a többi óvodás, ezért tartalmában szerepjátékuk sekélyesebb lehet. Barkácsolásban, bábozásban és az építı- konstruáló játékokban a kéz mozgáskorlátozottsága akadályt jelenthet a játéktevékenységben. A nagymozgásos szabályjátékok során csak segítséggel tudják megvalósítani a cselekvést. Az óvónık gyakran felhívják a gyermekek figyelmét, hogy vigyázzanak társaikra, különösen a mozgáskorlátozottakra, a gyengén látókra, a nagyothallókra. Próbáljanak nagyobb helyet biztosítani számukra és nyújtsanak segítséget cselekvéseikhez. A látássérültek esetében különösen fontos a hallásuk és a tapintásuk fejlıdését segítı tevékenységeik támogatása. Sikerkritériumok a siker fokmérıje: csoport szinten minimum 60%, egyén szintjén minimum 60%/ Célunkat akkor érjük el, ha a gyermek: - Alkalmazkodik a játék szabályaihoz. - Játékhelyzetben újraalkotja a felnıttek tevékenységét. - Társaival a játék során cselekvéseit összehangolja. - Játékához képes eszközöket készíteni, behelyettesíteni, a játékterületeket átrendezni, kialakítani. - Játéka kreatív, tud kitartóan, elmélyülten konstrukciós és társas játékokkal játszani. - Képes megérteni és elfogadni játszótársai elgondolását. - Le tud mondani egy-egy kedves játékszerrıl. - Képes szerepvállalásra és a szerepek elosztására. - Képes szerepjátékok megszervezésére, az ahhoz szükséges játékszerek kiválasztására. - A játéktémát napokon keresztül folytatja társaival.

53

- Kialakulnak olyan érzelmi-akarati tulajdonságaik, amelyek alkalmassá teszik a közösségben való sikeres eligazodásra (pl. türelem, együttérzés, segítıkészség, kitartás, küzdeni tudás, tolerancia stb.).

5.2./ VERS, MESE Célunk: A 3-7 éves korú gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlıdésének, önkifejezı és önérvényesítı törekvéseinek segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a gyermekirodalom sajátos eszközeivel. Feladatunk: - A gyermekek irodalmi érdeklıdésének felkeltése. - A gyermekek beszédkedvének ösztönzése, beszédkultúrájának alakítása, szókincsük gyarapítása. - Felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével. - A klasszikus és kortárs irodalmi mővek alkalmazása mellett, a csoportösszetétel figyelembe vételével, a mese, vers anyag megválasztásával a multi és interkulturális nevelés megvalósítása. - A gyermekek nyelvi képességeinek, készségeinek fejlesztése. - A gyermeki önkifejezés fejlıdésének segítése, a saját vers és mesealkotás megalapozása változatos módszerek alkalmazásával. - Nyugodt, kényelmes körülmények megteremtése az irodalmi mővek befogadására, a mese- és versmondás szokásainak kialakítására. - Anyanyelvünk hangzásvilágának, ritmusának, dallamának megismertetése, metakommunikáció használata. - A gyermeki vers- és mesealkotás ábrázolással történı kombinálására való ösztönzés. - A mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülıföldünk szeretetére nevelés. - A szülık felvilágosítása a mese, vers pozitív hatásáról a gyermekek értelmi és érzelmi fejlıdésében.

Óvodai nevelésünk másik fontos pillére a játék mellett a mese, mivel ez az egyetlen közlésforma, amelynek segítségével a gyermekkel szót válthatunk arról, ami a kézzelfoghatón túl a legjobban foglalkoztatja ıt, amelyet nem az ésszerőség fonalán, hanem az átélés hullámhosszán tud befogadni. A mese anyanyelvi nevelésünk legfontosabb eszköze. Nyelvük zeneisége, sajátos szókincse és észjárása beépül gyermekeink személyiségébe, ezért sokszor mesélünk magyar népmeséket, de válogatunk más nemzetek meséibıl és a "modern" mesék, történetek gazdag tárházából is. A mesélés a “csend szigete”, a hozzákészülés "szertartásai" naponta ismétlıdı mozzanatai napirendünknek. Szervezeti formái az olyan alkalmak is, amelyek a családi élethez hasonlóak. (Pl.: mesélés egy jó hangulatú program után, alvás elıtt vagy kirándulásokon ). A mesélés tehát mindennapos tevékenység, ezáltal beépül gyermekeink szokásrendjébe. Az egészségesen fejlıdı gyermekek várják és kérik is a mesemondást.

54

Fontosnak tartjuk a többnyire könyv nélkül mondott meséket, a gyermekek által megkedvelt mesék gyakori ismétlését. Késıbb a gyermekek mese indíttatású játékokat szervezhetnek kedvenc meséjükbıl. A kisebbek érdeklıdésüknek, fejlettségüknek megfelelı módon vesznek részt mindenben. A folytatásos mesék szálait a gyerekekkel együtt kötjük össze. Célunk, hogy a nagyobbak olyan meseszövéseket is létrehozzanak, amelyeket valós "én"-történetek alkotnak. Képzelgéseiket is megfogalmazhatják meseszerően. A verselés tevékenységhez kötıdı, együttlétek hangulatát fokozó játék. Mindenhez lehet kötni: sétához, udvari tevékenységekhez és egy-egy látványt, jelenséget lehet érdekesebbé tenni áltata. Sok esetben a vers jó hangulatú, ritmikus, mozgásos játék. A hangulat-, érzelem-, alkalom egységében mondogatott versek észrevétlenül gyarapítják a gyermekek repertoárját. Az általunk elkezdett versekbe, mondókákba a kisebb gyermekek is bekapcsolódnak, a nagyobbak pedig már képesek felfogni a versek témáját, megérteni költıi képeit is. A mesélés és a verselés egyaránt az óvoda teljes életét átszövı “nevelési” terület. Kapcsolatuk a zenével, a manuális tevékenységekkel, a játékkal igen szoros, szinte elválaszthatatlan. A mese-, vers tevékenységgel kapcsolatos óvónıi feladatok: Változatos irodalmi élmények közvetítése Életkornak és egyéni érdeklıdésnek megfelelı irodalmi anyag választása Elsısorban a magyar népi, illetve mőalkotásokból választás, ezen túl mai kortárs irodalmi mővekbıl és a migráns gyermekek hazájának kulturális értékeibıl Az irodalmi élmény befogadásához szükséges „szertartás” kialakítása Mobilizálható mesekuckó kialakítása Az irodalmi anyag kifejezı közvetítése a gyermekek részére A gyermekek motiválása az irodalmi élmény befogadására Szívesen dramatizál, bábozik Kiegészítı és bábeszközöket szívesen barkácsol A gyermekek mese-, versalkotásra ösztönzése Képeskönyvek elérhetıségének biztosítása A könyvek használatának, megbecsülésének alakítása Könyvtárlátogatások szervezése Irodalmi mővek ajánlása a szülıknek A mesélés szerepének megismertetése a szülıi körben A sajátos nevelési igényő gyermekeknél felhasználjuk az enyhén értelmi fogyatékosok mozgás, játéktevékenység, beszéd, mese iránti érdeklıdésüket fantáziájuk fejlesztésére. Differenciáltan foglalkozunk a nyelvileg hátrányos helyzető, fejlesztendı gyermekekkel. A nem beszélı gyermekeinkhez a tevékenységek közben kérdéseinkkel, magyarázatainkkal, utasításainkkal fordulunk, így biztosítjuk, hogy ık is tevékeny részesei legyenek az eseményeknek. A beszédhibák javítását és a nem beszélı gyermekek beszédindítását logopédus végzi.

55

A hallássérült gyermeket közel ültetjük magunkhoz, vagy a mesélıhöz. İket is szereplési alkalomhoz juttatjuk, ez ösztönzı hatással van a beszédfejlıdésre. Sokat beszélünk hozzájuk, hiányos mondataikat kiegészítjük, kijavítjuk. Célunk a hallás figyelemfejlesztése, a beszédfejlıdés és a szókincs gyarapítása. Elvárjuk, hogy a már elért szintet teljesítse. A mondókák, versek gyakorlásában együttmőködünk a szurdopedagógussal. A gyengén látó gyermeknek a beszéd hallgatásával, reprodukálásával jól fejlıdik a hallása. Meséket mondunk nekik, játszunk velük és rövid versekre, mondókákra tanítjuk. A mese, vers hallgatását és tanítását nem korlátozza a látási hiba, több és különösebb fejlesztést nem igényelnek az alig látók. Mindig annyit segítünk amennyit szükséges, lépésrıl lépesre adunk segítséget. Rávezetı kérdésekkel irányítjuk figyelmüket a lényegre, elmagyarázzuk és megmutatjuk a tennivalókat. Sikerkritériumok a siker fokmérıje: csoport szinten minimum 60%, egyén szintjén minimum 60%/ Célunkat akkor érjük el, ha a gyermek: - Szívesen mesél. - A gyermek, játék közben is odaillı mondókákat, verseket, rigmusokat mondogat. - Gondosan bánik a könyvekkel. - Néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetbıl felidézni. - Folyamatosan, összefüggı mondatokkal fejezi ki magát. - Udvariassági kifejezéseket használ. - Beszéde tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek. - Várja, igényli a mesehallgatást. - Tud történeteket kitalálni, azt elmondani, megjeleníteni. - Olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetıvé teszi számára gondolatainak érthetı kifejezését. - Minden magán és mássalhangzót tisztán ejt. - Megszilárdul a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokása, figyelme fenntartásának és ellenırzésének egyezményes jelzései. - Tevékenyen, aktívan vesz részt a beszélgetésekben, felfogja, megérti a hallott vers témáját, humorát, költıi képeit, a hangzás, a hangulat, érzelem és alkalom egységében. - Össze tudja kötni a folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait. - Vannak kedvenc mesehısei, a velük történtek megjelennek a játékában (szerepjátékban). - Beszélget az elhangzottakról, megjegyzi az érdekes mese és szófordulatokat, furcsa, vagy szép hangzású neveket, s ez beépül aktív szókincsébe. - Kialakul a képessége a belsı képteremtésre. 5.3/. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK Célunk: A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, a gyermekek zenei ízlésének, esztétikai fogékonyságának fejlesztése. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, amely megalapozhatja zenei anyanyelvüket. Az énekes népszokások, népi mondókák, dalos játékok, népzene, kortárs mővészeti alkotások megismertetése, megszerettetése.

56

Zenei anyanyelvünk mővészi értékeinek felfedezése, a gyerek érzelmi, esztétikai világának gazdagítása. Feladatunk: - Kellemes, megfelelı légkör biztosítása az énekes, táncos játékokhoz. - Sok zenei élmény nyújtása. - Színvonalas zenehallgatási anyag kiválasztása. - A gyermekek önkifejezési lehetıségeinek segítése zenei kreativitásuk kibontakoztatásával. - A differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása a szociokulturális háttér figyelembe vételével. - A befogadási idıszak megkönnyítése az ölbeli játékok, mondókák alkalmazásával. - Az attitődök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel.

A zenei tevékenység a gyermekek meglévı tapasztalataira, élményeire, ismereteire alapozva beépíthetı a játékukba. Ezért a zenei ízlésformálás (csak tiszta forrásból), a jó zenei légkör és a jó hangulatú játék feltételeinek kialakítása érdekében minden alkalmat megragadunk az énekelgetésre, mondókázásra, játék-dal főzésre. A zenei anyag kiváló segítségünk az új óvodások “befogadás, beszoktatatása” idején, de megjelenik a gyermek-csoportokban folyó játék természetes kísérıjeként is. A nap folyamán bármikor adódó lehetıséget kihasználjuk énekes, mondókás játékokra a csoportszobában és az udvaron egyaránt az eszközök hozzáférésének biztosításával. A nagyobb teret igénylı dalos játékokat nem szorítjuk a falak szabta korlátok közé. Ahogyan a verset, úgy a dalt, mondókát is hozzákapcsolhatjuk tevékenységeinkhez. Környezetünk jelenségeihez, hangulatfokozóként, de gyakran alkalmazzuk konfliktus megelızı, megoldó eszközként is. A játékdalokhoz, mondókákhoz természetes módon kapcsolódik a zenei képességek fejlıdése: a zenei ritmusérzék (metrum, ütem, ritmus, tempóérzék), a zenei hallás (tiszta éneklés, dinamikai és hangszín érzék) a zenei emlékezı és reprodukáló képesség, a belsı hallás, a zenei formaérzék fejlıdése. Mindez az óvónıtıl tudatos elıkészítı munkát igényel, a gyermekeknek viszont nem jelent külön feladatot, így nem megy az örömteli éneklés, a játék rovására. A hangszereinket - melyeknél törekszünk a jó minıségre - és a természetes anyagokból gyermekekkel együtt készített ritmushangszereket a csoportszobák polcain játékként helyezzük el. A zenehallgatásnál hangsúlyozzuk az éneklés, az élı zene elıtérbe helyezését. Dalos, zenés környezetben a gyermekek belsı igényévé válik a zene iránti érdeklıdés, természetes viselkedésnek számit, ha maguk is énekelgetnek, mondókázgatnak. Így könnyedén beépülhet személyiségükbe a nemzeti identitástudat vonatkozásában a magyar népzenei hagyomány, mely a szülıföldhöz való kötıdést is megalapozza. Óvónıi feladatok korcsoportonként, a hallás- és ritmusérzék fejlesztése terén: 3-4 évesek: Fejleszti hallásukat magas-mély reláció, halk-hangos különbségének felismertetésével. Motívum-visszhang, egyszerő dallammotívumok visszaénekeltetésével.

57

Hangszerek hangjának,eltérı zörejhangok felismertetése és megkülönböztetése. Fejleszti ritmusérzéküket az egyenletes lüktetés, tempókülönbségek érzékeltetésével, játékos mozdulatokkal. Egyszerő táncmozdulatok utánzásos elsajátíttatása. Ütıhangszerek, egyszerő ritmushangszerek használatának bemutatása és gyakoroltatása. Egyszerő ritmusmotívumok visszatapsoltatása. 4-5 évesek: Fejleszti hallásukat az oktáv és kvint távolságok érzékeltetésével. Halk-hangos megkülönböztetésével, beszéd, ének és taps formájában. Zenei emlékezetüket dallamfelismeréssel, dallambújtatással fejleszti. Finomabb zörejek, egymás hangjának és a természet hangjainak felismertetése. Az egyenletes járás és tapsolás összhangjának megteremtésével fejleszti ritmusérzéküket. Gyors-lassú tempótartás képességének alakítása beszéd, ének és mozgáson keresztül. Táncos jellegő mozdulatok alakítása. Ritmushangszerek használatával a szem-kéz koordináció és a finommozgás alakítása. Ritmus és dallam motívum visszatapsolása és visszaénekeltetése. Dallamfordulatok kitalálására ösztönzés. 5-6-7 évesek Fejleszti hallásukat a magas-mély dallam vonalának térbeli érzékeltetésével. Gyors-lassú és a halk-hangos fogalompárok együtt gyakoroltatása. Dallamfelismertetés kezdı motívumról vagy belsı motívumról. Dallambújtatás gyakoroltatása hosszabb és rövidebb egységekkel. Motívumok visszaénekeltetése kitalált szöveggel csoportosan és egyénileg. Sokféle zörejek és zenei hangok felismertetése, kis eltérések, irányok, távolságok, közeledések, távolodások függvényében. Fejleszti ritmusérzéküket az egyenletes lüktetés és ritmus megkülönböztetésével és összekapcsolásával. Dallam felismertetése a dal ritmusáról. Gyors és lassú tempó tartása. Esztétikus, együtemő mozgás fejlesztése, változatos térformák alakítása, játékos táncmozdulatok gyakoroltatása. Tánc közben a zene ritmusának, lüktetésének átvételére motivál. Törekszik arra, hogy táncban a párok összehangoltan, és több pár egymáshoz igazodjon. Változatos ütıhangszerek használatával a dalok ritmusához alkalmazkodás képességének fejlesztése. Dallammotívumok hangsúlyainak kiemeltetése tapssal, járással, játékos mozdulatokkal. Ösztönzi saját szövegő dallam kitalálására, zenei kérdés-felelet játékra. Mozgássérült, mozgásában korlátozott gyermek zenei képességeinek fejlesztése megegyezik az ép gyermekekével. Játék, mozgás körében szomatopedagógussal megbeszéljük a lehetıségeket a sérülés mértékétıl függıen. A közös játékban mindig kap a sérült gyermek is szereplési, játék lehetıséget. Látássérült gyermekek zenei képességeinek fejlesztésére különös gondot fordítunk, hiszen a látássérült gyermek egyéb képességei fejlettebbek az átlagnál, zenei tehetsége kiemelkedı lehet. Játék, mozgás körében ügyelünk a biztonságra, építünk az ép gyermekek empátiás

58

készségére, segítıkészségére. A speciális gyógypedagógussal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot és megbeszéljük a gyermek fejlıdését. A gyengén látó gyermeknek mindig legyen szemüvege. Enyhe fokban értelmileg sérült gyermekek zenei képességeinek fejlesztése a gyermek egyéni adottságainak megfelelıen érzelmi életének alakításával a gátlások oldásával történi. Folyamatos a kapcsolattartásunk az óvoda gyógypedagógusával a fejlesztési lehetıségek megbeszélésére. Fokozottan figyelembe vesszük a gyermek igényét (idıtartam), csökkent koncentrációképességét, pontatlan intonációját, utánzóképességét, mozgásutánzását. A hallássérült gyermekek esetében fokozottan figyelünk az egyéni fejlesztési programjában a hallásfejlesztési, a ritmusérzés fejlesztési és a mozgásnevelés fejlesztési feladatokra. Mindig figyelemmel követjük a hallókészülék használatát, mőködı képességét. Ha a felnıtt a gyermek mögött áll, a készülékbe beszél, ugyanakkor arra is ügyelünk, ha szemben állunk vele jól érzékelhesse a szájról olvasást és arcmimikát. Rendszeresen kapcsolatot tartunk a szurdopedagógussal, figyelemmel kisérve a gyermek fejlıdését. A zenei nevelés tartalma hallássérült gyermek esetében: Akusztikai figyelem felkeltése: Hangokra való felfigyelése, annak tudomásulvétele, a hang jelenlétének és eltőnésének visszajelzése. Hangszerek hangjának elemi szintő megkülönböztetése. A környezet hangingereire való felfigyelés és azok differenciálás A magas és mély hangok megismerése, megkülönböztetése. Tánc, ritmus, zenehallgatás: Mondókák, gyermekdalok egyenletes lüktetésének ritmusának átvétele, grafikus visszajelzése. A néptánc elemeivel való megismerkedés, ezek játékos keretben való gyakorlása, népi szituációs játékok játszása a jeles napokhoz kötötten. Utánzóképesség, mozgásleképezés, mozgássorok emlékezetben tartása és felidézési képességének folyamatos fejlesztése. Hagyományos és népi játékok, népi eszközök megismerése, játékos használatuk. A különbözı dalhangszerek, ütıhangszerek játékos elsajátítása, együttes ütemő és ritmusos játékok öröme. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek koruknak megfelelı hangterjedelmő zenei anyagot hallgassanak és gyakoroljanak rendszeresen Sikerkritériumok: a siker fokmérıje: csoport szinten minimum 60%, egyén szintjén minimum 60%/ Célunkat akkor érjük el, ha a gyermek: - Élvezettel hallgat zenét. - Tud ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. - Tud néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni. - Tud dallam, vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni. - Tud társaival térformákat alakítani. - A különbözı mozgásokat és táncmozdulatokat társaival együtt, egyöntetően, esztétikusan végzi. - Tud élvezettel, irányítás nélkül játszani néhány dalos játékot.

59

- Felismeri a halk-hangos, és tud halkan, hangosan énekelni, beszélni. - Megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Tudja mindkettıt mozgással, járással, tapssal a dalból kiemelni. - Megbeszélés vagy egyéni ötlet alapján az éneklést ütıhangszerekkel tudja kísérni. 5.4./ RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA Célunk: A gyermek élmény és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezésének segítése. Tér,- forma és színképzeletének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. -A gyermekek a családban és a közösségben szerzett élményeik hatására, belsı fantáziaviláguk, érzelmeik segítségével, egyéni szabad önkifejezésre váljanak képessé. - Esztétikai érzékenységük alakításával a szép iránti nyitottságra nevelés Feladatunk: - Hozzásegítjük a gyerekeket ahhoz, hogy sokszor átéljék a tevékenység funkcióörömét, és tapasztalataikat hasznosítani tudják. - Türelmesen kivárjuk, míg e tevékenykedés során felébred a „valamit létrehozás” vágya, a gyermekek eljutnak az alkotó tevékenység öröméig. - Megteremtjük azokat a körülményeket, melyek alkalmasak zavartalan tevékenységüket elısegíteni: alkotó légkör, elegendı hely, idı, eszközök hozzáférhetıségének biztosítása. - Segítjük a gyermekek önálló önkifejezését a nap bármely szakában. - Vizuális tapasztalatokat nyújtunk. - Differenciáltan segítjük a gyerekeket a saját szintjükhöz képest történı fejlıdésben. - Fejlesztjük érzékelésüket, észlelésüket és képzeletüket, sík és térbeli tájékozódó képességüket. - Segítjük képi, kommunikációs nyelvük kialakulását. -Megismertetjük az eszközök célszerő, biztonságos használatát a gyermekekkel. -A belsı kép megjelenítését segítjük az ábrázolás eszközeivel. -Az esztétikai érzékenységet, a szép iránti nyitottságot, a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyságot megalapozzuk. -Fejlesztjük a vizuális tevékenységekhez megnyilatkozásokkal a spontán beszédet.

kapcsolódó

verbális

és

nem

verbális

60

Az ábrázoló tevékenység megszerettetésére, a vizuális látásmód fejlıdésének elısegítésére, az önkifejezés manuális tevékenységben való megnyilvánulására naponta nyílik lehetıségük a gyermekeknek. A tevékenységhez a feltételek megteremtése és a különbözı technikák bemutatása az elsıdleges feladatunk. A manuális tevékenység (rajzolás, festés, gyurmázás, tépés, vágás, ragasztás, hajtogatás, szövés, fonás, barkácsolás, stb.) maga is játék. Amit elkészítenek a gyerekek általában játékeszközként él majd tovább. Elsısorban a természetes anyagok adta lehetıségeket igyekszünk kihasználni (kukoricaszár és csutka, ágak, magvak, préselt virágok, levelek, stb.). Fontosnak tartjuk az esztétikus környezet ízlésformáló, ösztönzı hatását, a népmővészeti elemekkel való megismerkedést. Ezért lényeges, hogy a gyermekeket esztétikus, funkciójukban jól beváló, de szép, egymással harmonizáló bútorok és tárgyak vegyék körül. Az így berendezett környezet szemlélıdésre, gondolkodásra, alkotásra ösztönöz, fıleg az általa sugárzott ingerek tartósságával hat. Tágabb környezetünk szintén sok vizuális ingert, élményt, ismeretet hordoz. Ennek kialakításában kevesebb ugyan a szerepünk, de feladatunk kiválasztani mindazt, ami a vizuális látásmód fejlıdését, a keresı, kutató, rátaláló folyamatot segíti. Gyermekeink példák nyomán felfedezik, észreveszik környezetük szépségét, hibáit lelkesen vesznek részt a tennivalókban, ha általuk is megoldható a szebbé varázsolás. Célunk, hogy a gyermekek örömmel és önként vegyenek részt a manuális tevékenységek sokféle formájában. Így vizuális tapasztalatuk egyre bıvülhet, változatos, egyéni módon reprodukálhatják élményeiket, elképzeléseiket, képzelgéseiket. Esetenként kisebb csoportokban, közös tevékenységekben is próbáljuk az ismert, sokféle technika alkalmazásával a játéknak, alkalomnak megfelelı produktum létrehozását (játékeszköz, kellék, modell, makett, stb.) A manuális tevékenységek segítik a gyermekeket abban, hogy biztonsággal mozogjanak az ıket körülvevı térben, hogy ismerjék az alapvetı téri viszonyokat és ezt a mozgásukban, de a manuális tevékenységükben is egyéni módon kifejezésre tudják juttatni. Elfogadjuk, hogy gyermekeink formaábrázolása változatos, egyéni, színhasználatuk fantasztikus. Arra törekszünk, hogy a szükséges eszközöket jól tudják használni és legyen tapasztalatuk ezek tulajdonságairól, használatuk módjáról, szabályairól. A tevékenységhez igyekszünk jó minıségő anyagokat, eszközöket biztosítani, elısegítve ezzel a gyermekek sikerélményhez jutását. A vizuális nevelésbıl adódó óvónıi feladatok: Megfelelı helyet, idıt és eszközt biztosít a gyermekek számára. Az ábrázolás eszközeit a gyermekek által elérhetı helyen tartja. Párhuzamosan végezhetı tevékenységként lehetıséget ad a szabad alkotásra. Megtanítja az ábrázolótevékenységgel kapcsolatos higiéniai szokásokat: hosszú ujjú ruha feltőrése, védı asztalterítı. A higiéniás szokások betartatását figyelemmel kíséri.

61

A 3-4 évesekkel megkedvelteti a rajzolás, festés alapjait, a mintázás alaptechnikáit, nyomdázást, tépést, ragasztást. A 4-5 éves gyermekek körében formálja a képalkotást, megismerteti a vágás, hajtogatás, egyszerőbb fonás, varrás és gyöngyfőzés alapjait. Az 5-6-7 éves gyermekeknél a képalkotás különbözı, változatos technikákkal történı készítését erısíti (például mozaik, kollázs, nyomatok) és megismerteti a szövés technikáját, valamint a többféle technikai megoldást igénylı barkácsolást. Bemutatja a gyermekeknek az életkoruknak és egyéni érdeklıdési körüknek megfelelı mőalkotásokat, valamint a migráns gyermekek hazájának kulturális értékeit. A gyermekeket rácsodálkoztatja a szépre, esztétikusra. A gyermekek által létrehozott alkotást pozitívan értékeli, elfogadja. Ösztönzi a gyermekeket a színek széles skálájának használatára. Az alkotókedvet ötleteivel, javaslataival, egy- egy inspiráló eszközzel segíti. A váratlan eseményeken alapuló ábrázolási kedvet rugalmasan kezeli. Az udvaron is megteremti a lehetıséget az alkotásra. Támogatja a gyermekek kezdeményezését a csoportos alkotásra. Balkezes gyermeket nem erıltet jobb kézzel való munkálkodásra. Az ábrázolás során különösen figyel a diszgráfia tüneteire, nagy odafigyelést tanúsít a helyes ceruzafogás iránt. Mintázáshoz többféle anyagot használ (vizes homok, gyurma, agyag, gipsz). A mintázási kedvet különbözı természetes anyagokkal, kiegészítıkkel növeli (termések, magvak, főszerek, szárított és préselt növények). A csoportszoba, öltözı, mosdó és folyosó esztétikumának alakítása és fenntartása során formálja a gyermekek ízlését, környezettudatos szemléletét. A sajátos nevelési igényő gyermekek számára biztosított fejlesztésben fontos, hogy az ingerek feldolgozásával a környezet pontosabb felfogása, a cselekvési vágy felkeltése,a sikerélmény biztosítása, az egyéni képességeikhez igazodó differenciált fejlesztés valósuljon meg. Gyengénlátóknál a vizuális észlelés fejlesztése segíti a látásmaradvány megırzését. A manipuláció elısegíti az újak ügyesedését és ez lehetıvé teszi a világ pontosabb megismerését. Az óvodapedagógus fejlessze a pszichikus funkciókat, tanítsa meg, hogy mikor szükséges tapintás és hallás útján tájékozódnia és mikor tud emellett a látásra is támaszkodni. Látássérülteknél nyújtson minél több érdekes látásos ingert, mert így kihasználhatja meglévı látását. Figyelje meg milyen fényviszonyok között, milyen testhelyzetben, fejtartással, milyen távolságból lát legjobban, mely tárgyakat színeke kedveli leginkább. Alakítsa ki számára a legmegfelelıbb helyet eszközt. A gyerekeknek testmagasságuknak megfelelı asztalra (amely 10 15 fokban döntött), székre van szükség, használjanak vastag illetve középvastag ceruzát, filctollat, zsírkrétát. Mozgáskorlátozott gyerekeknél a legfontosabb, hogy megtaláljuk a kényelmes, biztonságos, helyes ülést, mert ellazulva tud alkotni, nem akadályozzák a kóros reflexei. Mozgás akadályozottság miatt kevesebb ismerettel rendelkezik a szőkebb és a tágabb környezetérıl, a világról, nem tapasztalja meg kellı mértékben. Torzulhat a környezetrıl alkotott kép, hibás, vagy hiányos információk juthatnak el a gyerekekhez, mely jól lemérhetı az ábrázolásban is. Manuális tevékenység során kisebb, nagyobb akadályokba ütközik a kéz tökéletlensége, az izmok nem megfelelı mőködése, az izületek elváltozásai illetve a mozgástervezés finommotorikus zavarai miatt. Probléma lehet, hogy gondolkodásban sokkal elıbbre jár, mint amit mozgásállapota szerint tud alkotni.

62

Egy-egy cél eléréséhez a szükséges lépcsıfokokon adottságainak megfelelıen végigvezetjük a gyereket. Hasonló fejlıdési lépcsıket járnak be, mint épp társaik, de sérülésük sok helyen változtatásra kényszerít, határt szab a fejlesztésnek és spontán fejlıdésnek. A fejlıdésükben elmaradott gyerekeknél a gondolkodási mőveletek gyengesége miatt a valóság ábrázolása alacsonyabb szinten zajlik. Sikerkritérium: a siker fokmérıje: csoport szinten minimum 60%, egyén szintjén minimum 60%/ Célunkat akkor érjük el, ha a gyermek: - Örömmel, saját kezdeményezésére ábrázol. - Képalkotásában kifejezi élményeit, gondolatait. - Elképzelés után meseszereplıket stb. hangulatot is kifejezve, jellegzetes színekkel, formákkal, mozgással ábrázol. - Tud egyszerő formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani. - Önállóan és csoportosan is készít játékot, kelléket, ajándékot. - Téralakításban, építésben másokkal együttmőködik. - Ábrázolása változatos, színhasználatot és tagoltságot mutat. - Emlékezet utáni témákban a részleteket is ábrázolja. - Díszítı, tervezı feladatot változatos színekkel, rajzolással, festéssel, papírmunkával, agyagba karcolással stb. megold. - Tud különféle technikával képet alkotni, a technikát önállóan a rendelkezésre álló anyagból megválasztani. - Tud embert ábrázolni felismerhetı testrészekkel. - Vonalvezetése balról jobbra halad. - Finommotorikus képessége nem görcsös, vonalvezetése biztos. - Kialakul a finom kézmozgás képessége, biztos és helyes ceruzafogással. 5.5./ MOZGÁS Célunk: A gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek, önkifejezéseinek fejlesztése játékos formában az egészséges életmód hangsúlyozásával. A gyerekek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, valamint a személyiség akarati tényezıinek fejlesztése olyan módon, hogy megmaradjon a gyerekek szabad mozgás kedve. A mozgásigényük kielégítése. A mindennapi tevékenységeik során éljenek a rendelkezésükre álló tér, idı, eszköz lehetıségeivel, egyéni mozgásigényük szerint.

63

Feladatunk: - 3-7 éves korban tervezhetı mozgásfejlesztı játékok összeállítása. - Testi képességek, testi fejlıdés formálása szervezett foglalkozások keretében. - Különbözı szervezeti formák megteremtése a gyerekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében - A gyermekek rendszeres, aktív mozgáshoz való szoktatása, ellenálló képességének növelése, szervezetük erısítése, egyensúlyérzékének, ritmusérzékének, motorikus képességeiknek fejlesztése, testséma ismeretük bıvítése, tér- és idıbeli tájékozódó képességük fejlesztése, érzelmi-akarati tulajdonságaik kibontakoztatása, egészségének megóvása. - Balesetmentes eszközök és biztonságos hely kiválasztása, baleset megelızési szabályok megismertetése és betartatása. - A társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagítása. - Az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperációs képesség fejlıdésének elısegítése. - A mozgás és a mozgásigény kielégítése, az egyéni lemaradások kompenzálása mozgásos játékokkal. - Változatos, differenciált lehetıségek biztosítása a mindennapos mozgásra. - Az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlıdésének segítése a mozgásformák megnevezésével. - Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulásának támogatása.

A mozgásfejlesztés területei: - Szabad játék - Kötelezı testnevelés foglalkozás - Mindennapos testnevelés A gyermekek mozgásának fejlıdését elısegítı tevékenységünkben együttesen érvényesül a rugalmasság és a kötöttség. Célunk a természetes mozgáskedv fenntartása az óvodáskorú gyermekek igen intenzív mozgásigényének kielégítése és minden gyermek egyéni fejlettségének megfelelı mozgáslehetıségek biztosítása. A mozgás fejlıdését egyrészt a kötetlen, szabad mozgástevékenységek biztosításával, másrészt szervezet formában megvalósuló "fejlesztı" tevékenységgel valósítjuk meg. A szervezett, az un. mozgásos napokon a hagyományos testnevelés foglalkozásnál lazább kerető, a gyermek önkéntességére jobban építı, de az óvónı által tudatosan tervezett mozgáslehetıség biztosítását szervezzük meg.

64

Az óvodáskorú gyermekre jellemzı mozgásformák intenzívebb gyakoroltatásával érjük el az egyéni adottságokat is figyelembe vevı fejlıdést. A mozgásnak a szervezetre gyakorolt pozitív hatásaiból elsısorban a fizikális jellegőeket preferáljuk (jobb keringési rendszer, általa egészségesebb vérellátás a szervezet egészében, ezáltal pedig egészségesebb testépítés, fejlıdés). Az intenzívebb mozgás elısegíti a személyiség-vonások gazdagodását és kedvezı alakítását is (kitartás, küzdıképesség, egészséges versenyszellem, stb.). A mozgásos napokon használt mozgásfejlesztı kézi szerek és testnevelési eszközök a gyermekek számára más napokon is elérhetık. A szabad mozgást igyekszünk megfelelı idı és lehetıség biztosításával elısegíteni. A természetes mozgás fejlıdése érdekében szervezzük a hosszabb-rövidebb sétáinkat és "túráinkat" a Gerje-patak forrásvidékéhez, vagy a település más, erdıs-ligetes területeire. Úgy gondoljuk, hogy a mindennapi szabad mozgás, az esetenként szervezett mozgásos játékok és a heti egy "mozgásos nap", a testedzı tevékenység megfelelı lehetıségeket nyújtanak a gyermekeknek mozgásuk fejlıdéséhez. A szervezett és a szabad mozgás biztosítása során az un. nagymozgások fejlıdését segítjük elı elsısorban, mintegy megalapozva, elıkészítve ezzel a finom mozgások idegrendszeri hátterének kialakítását. Így válnak gyermekeink szívesen, bátran és biztonságosan mozgó, jó állóképességgel és fizikai teherbírással rendelkezı, szabályokat alkotó és elfogadó, sikert és kudarcot egyaránt kezelni tudó iskolássá. A mozgásfejlesztésbıl adódó óvónıi feladatok: A mozgás beépítése természetes módon a gyermekek tevékenységébe. Mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása. A gyermekek mozgáskedvének megırzése, illetve szükség esetén felkeltése. A mozgásos tevékenység pozitív megerısítése. A baleset elkerülése érdekében a mozgástevékenység szabályainak kialakítása a gyermekekkel közösen, majd fokozott betartatása. Mozgásos tevékenység lehetıségének biztosítása a csoportszobában és az udvaron. A gyermekek életkorához és egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos tevékenységre inspiráló eszközök kiválasztása. A testnevelés anyagának összeállítása, figyelembe véve a csoport és az egyéni fejlettség aktuális állapotát. A játék, játékosság elsıdlegességének tiszteletben tartása A testnevelés anyagába testalkati deformitások megelızésére speciális gyakorlatok beiktatása. Tiszta, jó levegı biztosítása. A tevékenységek irányításánál és értékelésénél differenciál, figyelembe veszi az egyéni fejlıdési jellemzıket. Szükség esetén a dajka segítségének igénybevétele (baleset elkerülése). Odafigyelés a gyermekek optimális terhelésére. A testnevelés szervezésénél elegendı idıt hagy a gyakorlásra, illetve megadja a lehetıséget a tevékenységbıl való kilépésre, biztosítja a folyamatos mozgás lehetıségét, kiküszöböli a várakozási idıt.

65

A napi tevékenységek részeként a mindennapos, 10-20 perces frissítı mozgás tervezése során elsıdlegességet biztosít a mozgásos játékoknak. Kiemelt prevenciós feladatok megvalósítása: nagymozgás-fejlesztésfejlesztés, egyensúlyérzékfejlesztés, szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése, testséma-fejlesztés, térpercepciófejlesztés, finommotorika- fejlesztés, keresztcsatornák fejlesztése. Évente egyszer mozgásos versenyprogram szervezése. A sérült gyermekek mozgásfejlesztésének célja a sérült mozgásfunkciók fejlesztése. Az óvodapedagógus feladata: - a mozgásigény felkeltése, kielégítése - segítse a mozgás, mint örömforrás megélését - mozgással növelje a gyermekek önbizalmát - az együttmozgás élményének nyújtása, mozgásos tapasztalatok lehetıségének biztosítása Az akadályoztatott gyermek mozgásigényének kielégítése speciális feladatok megoldásával bıvül. A mozgás speciális fejlesztése szakembert igényel, aki komplex módon végzi a mozgás és a következményes vagy társuló elváltozások, károsodások terápiáját. Az óvodai élet során az óvónınek tisztában kell lennie: - a sérülés okával, a diagnózissal, a tünetekkel - a legszükségesebb teendıkkel - a kóros mozgásformákkal Szakember tervezi a mozgáskorlátozott gyermekek csoporton kívüli fejlesztését és tanácsot ad a csoporton belüli tevékenységhez, meghatározza a kóros és szükséges mozgásformákat, a korrekciós helyzeteket és korrekcióhoz, vagy fejlesztéshez szükséges eszközöket. Többször kell biztatni, helyes módon és mértékben segíteni, hogy örömét és sikerét lelje a mozgás során. Ezáltal önbizalma is növekedni fog és eljut oda, hogy a mozgás öröméért az önálló helyzetváltoztatás kedvéért tudatosan képes cselekedni, a fejlesztésben örömmel részt venni. Intézményünkben a mozgásigény kielégítése és a mozgásfejlesztés az épek és az akadályoztatottak szempontjából azonosságokat és különbözıségeket feltételez. A nehezebben járó és látássérült gyerekekkel gyakran sétálunk az udvaron, segítségünkkel használják a különbözı mozgásfejlesztı játékokat. Lehetıséget és elég teret adunk, hogy csússzanak, másszanak, guruljanak és a nekik tetszı módon állandóan mozoghassanak. Minden olyan mozgásos játékba bevonjuk ıket, amelyeket jól tudnak végezni. Állapotuktól függıen késztetjük ıket az ép gyerekek mozgásainak utánzására. Látássérült gyermekeknél a látásmaradvány maximális hasznosítására törekszünk. Az egészséges gyerekeket úgy neveljük, hogy közös mozgásos játékokba vonják be akadályoztatott társaikat is és segítsenek. A mozgáslehetıségbe minden szinten bekapcsolódnak a sérült gyermekek, de annak kritériumait gyógypedagógusok határozzák meg a gyermek egyéni állapotának függvényében. Segítségével tanuljuk meg azokat a mozgásformákat, melyek napi gyakoroltatásával a mozgásukat könnyíthetjük, segíthetjük, valamint a segédeszközök használatát. A különbözı mozgásformák elsajátítását, annak szabályait a gyermekekben tudatosítjuk, hogy egyre biztonságosabban éljenek saját képességükkel, ismerjék fel korlátaikat, ha szükséges kérjenek segítséget.

66

A gyengébben látókat verbálisan irányítjuk, a hallássérülteknél figyelünk a gyermek elhelyezkedésére, hiszen az egyszerő vezényszavakat így tudják a szánkról leolvasni. Tervezéskor különös gondot fordítunk a gyermek biológiai állapotára és az esetleges társuló fogyatékosságára. A sérült gyerekek speciális mozgásfejlesztésben részesülnek, szakember irányításával, a kiemelt feladatokat folyamatosan figyelemmel kísérjük. Sikerkritériumok: a siker fokmérıje: csoport szinten minimum 60%, egyén szintjén minimum 60%/ Célunkat akkor érjük el, ha a gyermek: - Képes babzsákkal a fején egyensúlyozó járásra vízszintes padon. - Tud rövidebb távon egyenletes iramban futni. - Versenyjátékokban betartja a szabályokat. - Tud ütemtartással járni. - Tud helyben labdát vezetni. - Tud egykezes felsıdobással célba dobni. - Tud gurulóátfordulást végrehajtani elıre. - Szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban. - Tud néhány mozgásos játékot (futó,- fogójáték) irányítás nélkül játszani. - Tud a térben tájékozódni, ismeri az irányokat. - Mozgása harmonikus összerendezett, egyensúlyérzéke fejlett. - Magabiztosan alkalmazza a jobb-bal kifejezéseket. - Ismeri a természetes mozgásokat. - Mozgása összerendezett, egyensúlyérzékelése életkorának megfelelıen fejlett. - Ismer labdajátékokat, képes azokat önállóan szervezni. - Kitartó a mozgásban. - Betartja a szabályokat a különbözı versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor. - Igénylik a szabadban való tartózkodást, játékot. - Megfelelıen, biztonságosan tudják használni a szabadban lévı játékeszközöket. 5.6./ A KÜLSİ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE Célunk: A szőkebb és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti-, emberi-, tárgyi világ értékei iránt az önkifejezés eszközeivel. A természeti és épített környezet megismertetésével sokszínő tapasztalathoz juttatás, készségek, képességek alakítása. Olyan gyermekek nevelése, akik a társadalmi-természeti környezetükben jól eligazodnak, pozitív érzelmőek, életkoruknak megfelelı magatartás- és viselkedéskultúrával rendelkeznek. A természetet szeretı, védı emberi értékek alakítása, környezettudatos viselkedés megalapozása.

67

Feladatunk: - A 3-7 éves korú gyerekeknek tervezhetı hagyományos és helyi tartalmak összeállítása a környezetük értékeinek felfedezése érdekében. - A gyerekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat, és ismeretszerzés során. - A gyermekek személyiségének fejlesztése komplex tevékenységekkel, cselekedtetéssel, melyek képességeikhez, fejlıdési ütemükhöz alkalmazkodnak. - Az élmények, idıt, hely, eszközök biztosítása a spontán- és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. - Fejlesszük kommunikatív és együttmőködési képességüket. - A szőkebb és tágabb környezet jelenségeinek, tárgyai tulajdonságainak, mennyiségi viszonyainak, formáinak felfedeztetése, tapasztaltatása. - A valóság objektív bemutatásával a gyermekek segítése (összefüggések megláttatása, megfogalmazása). - A gondolkodási mőveletek fejlesztése a tevékenységük során. - Logikus gondolkodás megalapozása. - A tapasztalatok különféle szempontok alapján történı rendszerezésének elıkészítése. - A gyermekek életkori sajátosságaihoz, egyéni fejlettségi szintjükhöz, eltérı élmény- és ismeretanyagukhoz történı tervezés. - A problémamegoldó gondolkodás megalapozása, fejlesztése. - Kommunikációs (verbális, nem verbális) jelzések felismerésének, használatának gyakorlása az egyéni bánásmód és differenciált fejlesztés alkalmazásával. - A gyermekek differenciált készség és képesség fejlesztése. - A szülıföld, a népi hagyományok, szokások és tárgyi kultúra értékeinek megismertetése. - A matematikai tapasztalatszerzés tevékenységekben való alkalmazása. - Az önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása a kortársi kapcsolatokban és a környezet alakításában. - A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minıségi gyarapítása. Ezen a nevelési, területen belül fı célunk a természet megszerettetése és annak elısegítése, hogy a gyermekek biztonságosan eligazodjanak a környezetükben. Fontosnak tartjuk, hogy a 3-7 éves korosztályt megérintı, környezetünkben még élı néphagyományok, hétköznapi szokások folyamatos tevékenységeink részévé váljanak, így a szőkebb és tágabb környezet megismerése által megalapozódik a szülıföldhöz való kötıdés. Több szempontból is új utat járunk. Mindig csak azt és annyit dolgozunk fel, amennyihez élményt tudunk nyújtani, ami iránt érdeklıdés mutatkozik a gyermekek körében (óvodai, otthoni, vagy egyéb hatás nyomán). A környezet fejlıdésének, változásának követése folyamatos megfigyelés alapján történik, úgy, hogy a gyermekek részt vesznek a tennivalók elvégzésében (pl. kerti munka, avar eltakarítása, stb.). Keressük azokat a megoldásokat is, amelyek alkalmasak a játék közbeni tevékenységekre, melyek a játék részévé válhatnak (pl.: a "testünk témakör játékba építhetı a baba fürdetés 68

kapcsán, vagy az orvosos játékban, az ízek, színek megismertetése, a saláta vagy egyéb csemege készítés menetébe is beépülhet). Fontos az élmények sokaságának biztosítása, a szabad, szemlélıdı tevékenykedés, az óvónı figyelem-felhívó megjegyzései, programajánlása (kupaktanács, beszélgetı kör). Az élmények feldolgozására az elsı benyomások, tapasztalatok megszerzése után kerülhet sor, de a hosszabb ideig tartó visszatérı élményszerzéssel sokáig ébren tartható egy-egy témakör. Idınként sor kerülhet a nagyobbak együttes tevékenységére a felnıtt irányításával, amikor segítséggel rendszerbe tömöríthetik ismereteiket. A természetes környezetben megvalósuló tevékenységeket, “kiscsoportos” (néhány fıs) formában is meg tudjuk szervezni. Ezáltal biztosítjuk a saját, egyéni élményő tapasztalatszerzést a gyermek számára. A folyamatos és alkalomszerő megfigyeléskor, a győjtımunka során, a spontán szituációkban szerzett élményeket, tapasztalatokat beépíthetjük a közös tevékenységekbe úgy, hogy közben új ismeretek megszerzésére és a már elsajátítottak rendszerbe foglalására, alkalmazására is van lehetıség. Az éppen érdeklıdı gyermekek számát nem akarjuk mesterségesen növelni, megelégszünk a sokszor elıforduló néhány fıs gyermekcsoport jelenlétével. Elfogadjuk, hogy az adott témák többször visszatérnek az éppen érdeklıdı gyermekek kezdeményezése révén. Mivel a játék-témák felkínálják a lehetıséget a matematikai tapasztalatok megszerzéséhez, a matematikai ismeretekhez játszva, cselekvéssel, minden érzékszervüket megmozgatva juthatnak el a gyermekek. Matematikai fogalmakkal a mindennapi életben állandóan találkozik a kisgyermek, így szinte természetes módon ismerkedik meg velük. A matematikai kifejezések elıször passzív szókincsé válnak, késıbb azonban egy részük beépül beszédükbe. Matematikai képességek kialakítását segítı tevékenységek: A számfogalom elıkészítése, megalapozása Tapasztalatszerzés a geometria körében Tájékozódás a térben és a síkban A szelektív hulladékgyőjtési programhoz kapcsolódva óvodásaink megismerkedhetnek a hulladékhasznosítási, újrafeldolgozási lehetıségeivel. A szelektív hulladékgyőjtésben való aktív részvételük biztosítja, hogy szokásrendszerükbe beépüljenek a környezettudatos magatartás elemei. Óvodásaink így nyitottá válnak a természet, az ıket körülvevı mikro és makro környezet felé. Környezetük állandó és változó szépségeit felfedezve és megszeretve a környezetet óvó-, védı emberekké válhatnak. A külsı világ tevékeny megismerésébıl adódó óvónıi feladatok: Az új ismereteket a gyermek spontán érdeklıdésére, kíváncsiságára, érzelmeire, megismerési vágyára építi, illetve élményeikre, tapasztalataikra támaszkodik. A meglévı ismereteket elmélyíti, rendszerezi. 69

Változatos tevékenységeket biztosít felfedezésre, megfigyelésre, megismerésre. Témaválasztásnál figyelembe veszi a lakóhely, a környezet sajátosságait. Módszereit, eszközeit a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazítja: megfigyelés, játékos tevékenységek, gondolkodtató kérdésekkel problémahelyzet elıidézése, kísérletezés, vizsgálat. Ünnepélyek és hagyományırzés formájában közvetíti az egyetemes nemzeti kultúra értékeit, hagyományait. Megtanítja felfedezni a környezet szépségét, harmóniáját. Megláttatja az összefüggéseket és az ok-okozati viszonyokat. A környezet és természet romlásának, pusztulásának példáit is megmutatja. Megismerteti a környezetvédelem alapjait, a föld, a levegı, a tőz, a víz, a növény- és állatvilág, valamint a tájvédelem meghatározó szerepét. Környezetbarát szokások megalapozása, például takarékoskodás a vízzel, árammal, papírral, ill. a hulladékkezelés, szelektálás. Biztosítja az ismeretek sokszínő gyakorlását, alkalmazását. A csoportszobában élı természetsarkot alakít ki, ahol mindig csírázik, hajt, zöldell valamilyen növény. Az udvaron lehetıséget biztosít a kertgondozásra, ehhez megteremti a feltételeket. Növények, állatok fejlıdésérıl, gondozásáról, hasznáról ismereteket nyújt. Terepgyakorlatokat szervez, ahol a természettudományos ismeretek mellett az élıvilág, az életközösségek megismertetésére motivál, észreveteti a legapróbb növényt, rovart, meghallatja a madarak hangját, más állatok neszeit. A terepgyakorlatokon, kirándulásokon természeti kincsek győjtésére motivál (lehullott termések, levelek, magok, tollak, fakérgek, csigaházak, kavicsok). Az óvoda közvetlenkörnyékére sétákat szervez, megismerteti a helyet, ahol az óvoda található, a helyet ahol élnek. Elemi közlekedési szabályokat gyakoroltat, közlekedési eszközökkel ismerteti meg a gyermekeket. Elısegíti a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlıdését a kortárskapcsolatokban és a környezet alakításában. A sajátos nevelési igényő gyermekek esetében is elsıdleges cél, hogy a gyermekek önmagukat és környezetüket részletesen és mélyen megismerhessék. Számukra különösen fontos a természettel való személyes találkozás, kirándulás, rövidebb séta, ugyanis sokszor kevesebb a megelızı tapasztalatuk. Közlekedési eszközök ismerete is hiányos lehet, mert gyakran csak autóval közlekednek. Testsémájuk, testük ismerete, a kóros mozgások, illetve bizonyos esetekben a mozgásszegény életmód miatt módosul, fejletlen, kóros is lehet. Az óvodapedagógus kiemelt feladata, hogy lehetıleg a hallássérült gyermekkel szemben helyezkedjen el és helyesen, jól artikulálva beszéljen. Ösztönözzük ıket is minél több összefüggı beszédre, valamint arra, hogy fejlesszék szókincsüket és igényeljék a verbális megnyilatkozást. A környezetbıl szerzett információk szóbeli megfogalmazására kell törekednünk, valamint arra, hogy ezeket a gyermekek is képesek legyenek megfelelıen megfogalmazni. Fontos, hogy amit csak lehet a valóságban mutassuk meg a gyermeknek, vigyük ıket közel mindenhez, amihez csak lehetséges. Ha mód van rá, adjuk a dolgokat, tárgyakat a gyerek kezébe és valamennyi érzékszervüket vontuk be a megfigyelésbe. Meg kell tanítanunk, hogy ne össze-vissza tapogassanak, hanem haladjanak végig rendszerben a részletekben és a tapintó kezeik útját szemükkel is kövessék. Észrevételeiket szavakban is rögzítsék.

70

Olyan képeket, rajzokat használunk, amelyek leegyszerősített formáik ellenére eléggé reálisak. Alapos megfigyeltetés után kérdésekkel irányítsuk a gyermekek figyelmét a részletekre. E gyerekek esetében gyakran van szükség egyéni fejlesztésre. A játékok, eszközök felhívó jellegét kihasználva növelnünk kell az együttmőködı készséget, a kitartást, a feladattartást. Külön figyelmet kell fordítani a megfigyelıkészség fokozására is. Az együttmőködéshez nélkülözhetetlen a szándékos figyelem. Ehhez olyan játékszituációt kell biztosítanunk, amelyben a gyermek velünk szembeni interakciója számára érdekes lesz. Fontos, hogy a feladatok változatosak legyenek, de ne legyen túl nagy különbség a régi és újabb feladatok között. Az adott feladathoz illı rövid mondókák, versek mondását, mutogatását is célszerő alkalmazni. (pl. testséma) Fı fogalmak megismertetésénél a nyilvánvaló nagy különbségektıl kell haladnunk az alig észrevehetı felé. Lényeges, hogy a fogyatékos gyermeknek kellı idıt biztosítsunk a gyakorlásra. Sikerkritériumok: a siker fokmérıje: csoport szinten minimum 60%, egyén szintjén minimum 60%/ Célunkat akkor érjük el, ha a gyermek: - Megkülönbözteti az évszakokat és a napszakokat. - Ismeri környezete növényeit, állatait, részt vesz a növénygondozásban, a természetvédelemben. - Ismeri a színeket, azok világosabb, sötétebb árnyalatát. - Környezetérıl elemi ismeretekkel rendelkezik. - Ismeri és betartja környezete közlekedésének legfontosabb szabályait, ismeri óvodája nevét és a közelben lévı közintézményeket. - Ismeri testrészeit azok funkcióját, ápolását, védelmét. - Kialakulóban vannak azok a magatartásformái, szokásai, amelyek a természeti és társadalmi környezet megóvásához szükségesek. - Ismer a növény és állatvilág győjtıfogalmához tartozó pár növényt és állatot. - Ismer 2-3 nevezetes mőemléket. - A gyermekek tudják személyi adataikat, szüleik nevét, foglalkozását, testvéreik nevét, életkorát. - Ismerik a család életét, a családtagok otthoni munkáját. - Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, elsajátították az alapvetı viselkedési szabályokat. - Tudják csoportosítani az ismert közlekedési eszközöket. - Ismerik a környezetükben lévı intézményeket (tőzoltóság, rendırség, orvosi rendelı, iskola, könyvtár, mővelıdési ház, zöldségüzlet, közért, piac, stb.), tisztában vannak az itt dolgozó emberek munkájával. - Felismerik és megnevezik a környezetükben észlelhetı színeket, azok árnyalatait, fel tudják emlékezetbıl is idézni azokat. - Ismerik az évszakok jellegzetességeit. - Tudják a napok nevét, sorrendjét. - Ismerik a napszakokat. - Tudnak különbséget tenni az élı és élettelen természet jelenségei, elemei között. - Az általuk ismert állatokat életmódjuk, külsı jeleik, lakóhelyük alapján tudják csoportosítani. - Ismerik az orvos gyógyító munkáját.

71

5.7./ MUNKA JELLEGŐ TEVÉKENYSÉGEK Célunk: A munkavégzéshez szükséges, készségek, képességek, kompetenciák alakítása A gyermekmunka megszerettetésén keresztül olyan kognitív készségek képességek, mint összpontosítási képesség, munkaszervezési készség, továbbá érzelmi-akarati tulajdonságok kialakítása úgymint önállóság, önértékelés, önbizalom, önkifejezés, valamint a szociális-társas képességek a felelısségérzet, felelısségtudat kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyerekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. Feladatunk: - A különbözı típusú munkajellegő tevékenységek tervezése, azok feltételeinek biztosítása a nemek társadalmi egyenlıségének elısegítésével. - Az eszközök helyes és célszerő használatának elsajátíttatása a hozzáférhetıség és megfelelı elhelyezés biztosításával. - Munkavégzéssel kapcsolatos jártasságok, készségek kialakítása, a meglévı tapasztalatok elmélyítése a cselekvı tapasztalás útján. - Személyiségfejlıdésükhöz szükséges tulajdonságok, pl. kitartás, önállóság, felelısségvállalás, céltudatosság fejlesztése, önálló véleményalkotás, döntési képesség. - A gyermekek kezdeményezésének elıtérbe helyezése. - A szülık ösztönzése, hogy a gyermekek otthon is gyakorolhassák az önkiszolgálást, és a munka jellegő tevékenységeket. - A gyermekek munkamegosztásának, önállósodásuknak segítése. - Az önként végzett aktív tevékenység ösztönzése. - Az önkiszolgálás és a közösségért végzett munka jellegő tevékenységek eredményeinek tudatosításával az elvégzett feladat jelentıségének megláttatása, elismerése, megóvása. - A gyermekek egyéni, önmagukhoz mért fejlesztı értékelésének alkalmazása. - A tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különbözı beszédformák gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, mőveletek megnevezése, alkalmazása.

A játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegő játékos tevékenységek elsısorban a gyermekek saját személyükkel kapcsolatos önkiszolgálását és az élethelyzetekben való közös együttmőködését, a folyamatos megbízásokat, az önként vállalt naposi munkát jelentik. A játék és a munka összefonódása mindkét tevékenységet gazdagítja, színezi és a nevelési hatásokat fokozza. Alkalmi feladatok és a napi folyamatokban történı munkamegosztás bıven akad az óvoda életében. A játékban reprodukált munkák (pl., fızıcske, sütés, takarítás, építkezés) kiegészülhetnek valós, szükségletet kielégítı munkákkal (saláta vagy csemegekészítés, mézeskalácssütés, stb.), itt közvetlenül megélik a gyerekek a munka értelmét. A kerti munka során és a csoportszobák növényeinek ápolása során folyamatosan szerezhetnek tapasztalatokat, ismereteket. Minden munka jellegő tevékenységnél fontos a jó szervezettség és a megfelelı attitőd kialakítása. 72

A munka akkor lesz örömteli, jó hangulatú közös élmény, ha a résztvevık egyéni képességeihez igazodó munkamegosztás alakul ki és a folyamatban részfeladatot vállalva a felnıtt is közremőködik. A gyermekek szeressenek közösen dolgozni, szívesen vállalkozzanak egyéni megbízatások elvégzésére, segítsenek egymásnak, önállóan lássák el a személyükkel kapcsolatos teendıket. A felnıttet utánozva egymásnak is szívesen segítenek a különbözı eszközök elıkészítésében, elrakásában, teremrendezésben. Fontos, hogy a szülık is igényeljék az otthoni feladatvégzést, s a késıbbi önálló életvezetés érdekében bízzák meg ıket egyszerő feladatokkal. A sajátos nevelési igényő gyermekek csak olyan munkafeladatokat végeznek, amelyek megfelelnek életkori és fejlettségi sajátosságaiknak. İk fokozottabb odafigyelést igényelnek az óvónık részérıl a szervezésnél, a sorrendek megtanításánál. Minden gyermek elsıdleges feladata a saját személyével kapcsolatos önkiszolgálás megtanulása, de lehetıség szerint adunk részükre alkalmi megbízást, bevonjuk ıket képességeik szerint a környezetük gondozásába. Nem végzünk el helyettük semmilyen tevékenységet, amelyre önmaguk is képesek, idıt hagyunk a munkavégzésre. Az önállóság elérése érdekében az óvodában elsajátított tevékenységek otthoni gyakorlására hívjuk fel a szülık figyelmét. A munka jellegébıl adódó óvónıi feladatok: Nyugodt, bizalmon alapuló, szeretetteljes légkör kialakítása. Megfelelı eszközök (célszerőség, méret, anyag) és azok hozzáférhetıségének biztosítása. Elegendı munkalehetıség szervezése. Megfelelı hely és elegendı idı biztosítása a munka elvégzésére a folyamatosság érdekében A munkafajták és azok mennyiségének fokozatos bevezetése. A differenciálás elvének érvényesítése a feladatadáskor. Kerti munkák szervezése, közben a növények növekedésének, fejlıdésének, a fejlıdésükhöz szükséges feltételek megteremtésének megfigyeltetése. Növények gondozásának megismertetése, alkalmazására motiválás: öntözés, átültetés, szaporítás. Csíráztatás, hajtatás. Állatokról való gondoskodás megismertetése. A munka értékelése legyen folyamatos, konkrét, reális, a gyermekhez mérten fejlesztı hatású. A munka jellegő feladatokat elsısorban jutalomból adja! A sajátos nevelési igényő gyermekek számára nagy öröm, ha érzik, hogy rájuk is számítanak, sikereik vannak, mely önbizalmukat növeli, az ép környezetbe való integrálásukat nagymértékben segíti. Feladatunk minden életkorban megkeresni az egyéni adottságokat, figyelembe véve az optimális terhelhetıségi szintet. Olyan tevékenységekre van szükség, amely a gyermekektıl erıfeszítést igényelnek, de azokat sikerrel meg tudják oldani. A mozgássérült gyermekek általában kevésbé tudnak részt venni a munkajellegő tevékenységekben, de bizonyos feladatok elvégzésére ık is képesek. Gondot jelenthet, hogy a segédeszköz használata miatt foglalt a kezük, azonban fokozatosan ık is el tudják sajátítani: speciális eszközökkel, személyes segítségadással ezeket a tevékenységeket. Sikerkritériumok: a siker fokmérıje: csoport szinten minimum 60%, egyén szintjén minimum 60%/

73

Célunkat akkor érjük el, ha a gyermek: - Szívesen vállal egyéni megbízatásokat. - A tevékenységhez használt eszközöket, szerszámokat, anyagokat gondosan, esztétikusan rakja el. - Részt vesz a kerti munkában, növénygondozásban. - Az étkezı asztalt esztétikusan teríti meg. - Étkezés után az edényeket elrakja. - Aktívan vesz részt a teremrendezésben, ágyazásban. - Szívesen végez munka jellegő tevékenységet. - Önállóan, örömmel, igényesen végzi feladatát. - A munkavégzéshez használt eszközöket önállóan használja - Ügyel saját személye és környezete rendjére. - A gyerekek a munka során képesek együttmőködni. - Örülnek, ha feladataikat teljesíthetik. - Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát. - Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások teljesítésére. - Segítenek a kisebbeknek. - Szeretnek meglepetést készíteni a társuknak és a szüleiknek (pl. születésnapi ajándék). 5.8./ A TEVEKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS Célunk: Az óvodás gyermekek önálló döntésein keresztül az attitődök erısítése, az alap kultúrtechnikák elsajátításához szükséges készségek, képességek fejlesztése A tanulási folyamatban érzelmek közvetítése a gyermekek felé, a gyermeki érzelmek bátor kinyilvánítására motiválás az interaktív közös együttlétben, szövegértés-szövegalkotás megalapozása. A gyermekek képszerő, szemléletes gondolkodásmódjának kialakítása. Az ismeretek adekvát alkalmazására, felhasználására felkészítés, a gyermekek kompetenciáinak alakítása. Az ismeretlen iránti érdeklıdési kedv fenntartása, a tanulni vágyás megalapozása.

74

Feladatunk: - Megteremtjük a cselekvéses tanulást támogató környezetet építve a gyermekek elızetes tapasztalataira, ismereteire, élményeire. - Biztosítjuk a körülmények alakításával, a környezet felfedeztetésével, hogy a gyermekek cselekvıen aktívvá, kreatívvá válhassanak. - A gyermekek teljes személyiségét életkori és fejlıdési sajátosságaik figyelembe vételével fejlesztjük az interaktív tanulási-tanítási módszerek dominanciájával. - Fejlesztjük a gyermekek értelmi képességeit (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás). - Erısítjük érzelmi-akarati tulajdonságaikat, mely által alakul feladattudatuk és feladattartásuk. - Biztosítjuk a több érzékszervvel, változatos módon történı megtapasztalás lehetıségét, ezek rendszerezését. - Fokozatosan juttatjuk el ıket a cselekvı-szemléletes gondolkodástól az elemi-elvont fogalmi gondolkodásig. - Támogatjuk a gyermekek egyéni útjait a szükségleteikhez és egyéni képességeikhez igazodva. - Felébresztjük a gyermekek tanulás iránti vágyát, kíváncsiságát, fenntartjuk érdeklıdésüket (életkoruknak megfelelı ideig), segítjük önkifejezésüket. - Fokozatosan juttatjuk el ıket az önkéntelen figyelemtıl a szándékos figyelemig. - Változatos, cselekedtetı módszereket, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek lehetıségeit kínáljuk fel. Egyetértünk az "Óvodai nevelés játékkal-mesével" címő program szerzıivel, miszerint az óvodáskorú gyermek NEM TUD NEM TANULNI! A tanulás egyenlı a tapasztalatszerzéssel, mely a pszichikus képességstruktúrákon keresztül, sok-sok játékkal és mozgással alakítható. Fontosnak tartjuk az ismeretek átadását, bıvítését, de nem a mennyiséget tartjuk fontosnak, hanem a tanuláshoz szükséges alapkészségek, képességek, kulcskompetenciák fejlesztését. Minden gyermek a saját képességrendszerének és fejlıdési ütemének figyelembevételével nevelhetı, fejleszthetı. A 7 éves kor alatti gyermek tanulásának igazi terepe a játék. Spontán, szabad játékában önálló tapasztalat-szerzésre, a belsı és a külsı világ birtokba vételére van lehetıség. A játékban folyó tanulás nem egyszerően a tárgyak, dolgok felleltározása, feltérképezése. A játék nem valamiféle ismeretszerzı tréning, Sokkal inkább rugalmas közvetítı terep, ahol a gyermek belsı világa és a normákkal, szabályokkal teli külvilág találkozhat egymással anélkül, hogy konfliktusba bonyolódnának. A spontán játék mellett beléphet az általunk kezdeményezett, vezérelt játék, mely intenzívebben viseli magán a tanulás jegyeit, mint a tisztán spontán játék. Ez a játék csak az elsı periódusban jelenti az általunk történı vezérlést, a játék fajtájától függıen a gyermek önálló játékformájává is válhat és legtöbb azzá is válik. Kisgyermekkorban a tanulás és a játék nem különíthetık el egymástól, a gyermek úgy tanul, hogy játszik. A játék elemei a gyermeki mőveltség szerves alkotórészei, élettechnikák kipróbálása is és tanulási módok kidolgozása is. Ilyen értelemben készítenek elı a késıbbi rendszeres ismeretszerzésre. A játékban tehát az óvodás gyermek alapvetıen tanul, elsısorban önmagát, 75

önmagán keresztül a környezı világot. Ebbıl is következik, hogy a játék a mesével együtt alkalmas arra, hogy a 7 éves kor alatti gyermek nevelését, nevelési kérdéseit megoldja. A tanulási tevékenységbıl adódó óvónıi feladatok: A gyermekek tevékenységi, megismerési vágyának kielégítése. Változatos, a gyermekek cselekvı aktivitására épülı, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetıségének biztosítása. Szokások alakítása utánzásos minta- és modellkövetéses magatartással és viselkedéssel. Spontán, játékos helyzetek kihasználása. A gyermeki kérdésekre épülı ismeretátadás lehetıségének kiaknázása. Tervezett játékokkal és tevékenységekkel felkészülés a mindennapi feladatokra. Gyakorlati problémamegoldásra ösztönzı helyzetek megteremtése. Az egyéni fejlıdési, érési ütem figyelembevétele a tevékenység felkínálása során. Személyre szabottan, pozitív értékeléssel segíteni a gyermek személyiségének kibontakozását. A kiemelkedı képességő, tehetséges gyermekek felismerése és fejlesztése. A tehetségígéretes gyermekek jellemzı megnyilvánulása: - Intellektuális képességekben (szókincse, emlékezete, gondolkodása, kreativitása) - Speciális képességekben (zenei, ábrázoló, matematikai, pszichomotoros, szociális) - Viselkedési jegyekben (intenzív érdeklıdés, erıs akarat, energikusság, érzékenység) A fejlesztést célzó pedagógusi feladatok: - A tehetség és megjelenési formájának felismerése - A gyermek segítése a továbbfejlıdésben - Speciális szükségleteinek kielégítése - Intellektusuk és kreativitásuk ösztönzése - A szülı segítése gyermeke nevelésében - Részképesség-lemaradás, illetve egyéb potenciális tanulási zavar idıbeni kiszőrése, jelzés a megfelelı szakembernek és az óvodavezetınek. Sikerkritériumok_ a siker fokmérıje: csoport szinten minimum 60%, egyén szintjén minimum 60%/ Célunkat akkor érjük el, ha a gyermek: - Az egyszerő feladatokat megérti. - Ha a helyzet megkívánja, kivárja, amíg rákerül a sor. - Érdeklıdik környezete tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt. - Feladatai végrehajtásában kitartó. - Szándékos figyelmének idıtartama életkorának megfelelı. - Élvezi a tapasztalatszerzı tevékenységeket, él benne a tanulás iránti vágy. - Tevékenységének eredményét reálisan értékeli. - Képes a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére. - Munkatempója, feladattartása életkorának megfelelı. - Szándékos figyelemre képes. - A részképesség zavaros gyermek idıben megfelelı szakemberhez kerül. - A tehetséges gyermek is megtalálja kiemelkedı képességének megfelelı tevékenységet. - SNI gyermek állapotának és képességének megfelelıen megérti és elvégzi az egyszerő feladatokat.

76

- Értelmi képességei korának megfelelı szinten van (észlelés, érzékelés, figyelem, gondolkodás, emlékezet). - Kialakulnak az iskolába lépéshez szükséges készségek, képességek. - A tanuláshoz szükséges kompetenciák korának megfelelıen fejlett. - Megjelenik feladattudata, kitartása, önállósága. - Természetes módon, szorongás nélkül, érdeklıdéssel tevékenykedik. - Problémamegoldó képessége, kreatív gondolkodása, helyzetfelismerése jó szintő. - Nyitott az ıket körülvevı világra, kíváncsiságuk belsı motivációvá alakul. - A tanulás eredményeként tudása, ismerete gazdag, sokrétő.

6./ A FEJLİDÉS JELLEMZİI AZ ÓVODÁS KOR VÉGÉRE Óvodáskor végére a gyermek a különbözıségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelı mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs. A gyermek egyrészt a belsı érése folytán, másrészt a külsı ráhatások (családi és óvodai nevelés), ingerek eredményeként az óvodáskor végére, 6-7 éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget, amennyiben testileg, lelkileg egészséges és szociálisan érett. A fejlettség szerinti iskolakezdésre lehetıséget ad a rugalmas beiskolázás. A testi érettségét az orvos állapítja meg. A pszichés érettségének hiteles ismerıi az óvónık és a szülık. Az óvónık folyamatos megfigyeléssel és az együtt eltöltött hosszú idı alatt megszerzett tapasztalatokkal igazibb, helytállóbb véleményt alkothatnak a gyermekrıl, mint a különféle teljesítményszintek mérési eredményei. A sajátos nevelési igényő gyermekek iskolaérettségét az illetékes szakértıi bizottságok állapítják meg. Nevelımunkánk eredményeképpen a fejlesztés várható eredménye: A családi és óvodai nevelés és fejlesztés eredményeként, az egészségesen fejlıdı gyermek, az óvodáskor végére iskolai életre alkalmassá válik. A testi, fizikai állapot megítélésében kérjük az óvoda orvosának véleményét. A szülıket folyamatosan tájékoztatva a gyermekek egyéni fejlıdési ütemérıl, pszichikus és szociális érettség figyelembevételével közösen döntünk a gyermekek beiskolázásáról. Azoknál a gyermekeknél, akiknél bármely téren lemaradás tapasztalható, a megfelelı szakember vizsgálatát és véleményét tartjuk fontosnak. Tapasztalataink alapján a gyermek akkor válik az iskolai tanulásra éretté ha: - érdeklıdı és kíváncsi; - képes bizonyos ideig elmélyülten foglalkozni a választott vagy ajánlott dolgokkal, tevékenységekkel; - önállóan, leleményesen oldja meg a helyzeteket; - játékában ötletei, elképzelései vannak, amihez a kivitelezés módját is keresi; - az elkezdett dolgokat, játékokat képes végigvinni, befejezni; - figyelmesen hallgatja a mesét; - képes felnıttekkel, társaival beszélgetni nyíltan, szorongásmentesen; - tud kompromisszumot kötni, szabályokhoz alkalmazkodni és az önfegyelme is megfelelı; - jól utánoz, társai és a felnıttek elképzeléseit többnyire megérti;

77

- szeretne megfelelni környezete igényeinek, elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetérıl: tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat: ismeri és a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvetı szabályait; ismeri szőkebb lakóhelyét, a környezetében élı állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az idıjárás összefüggéseit. - ismeri a viselkedés alapvetı szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak; - megfelelı a testi fejlettsége és egészségi állapota; - rendelkezik a tanuláshoz szükséges tapasztalatokkal, alapismeretekkel és gyakorlati készségekkel; - játéka ötletes, elmélyült, igénye van kivitelezés módjának keresésére, a megkezdett játék befejezésére; - igényli a társak jelenlétét, képes egészséges kompromisszum kötésére; - kialakult akaratlagos figyelemre való képessége és a megfelelı képessége a tárgyak, és jelenségek legfontosabb jegyeinek megfigyelésére; - nyitott az új befogadására, érdeklıdık, törekszenek természetes kíváncsiságuk kielégítésére; - képes bizonyos ideig elmélyülten foglalkozni az általa választott vagy számukra ajánlott tevékenységekkel, ezeket be is fejezi; - önállóan tud dönteni különbözı helyzetekben, próbálkoznak az eléjük kerülı problémák megoldásával; - megbízható emlékezettel bír; - képes a mesék figyelmes hallgatására, eljátszására, egészsége szereplési vággyal bír; - megbízhatóan végzi az önkiszolgáló munkát; - társaival és a felnıttekkel nyílt, ıszinte beszélgetéseket kezdeményez; - a felnıttek és társaik elképzeléseit, utasításait megérti, képes azok követésére; - ha kialakult énképpel, egészséges önbizalommal rendelkezik; - ha törekszik arra, hogy megfeleljen az adott környezet igényeinek akkor iskolaérettnek tekinthetı.

7./ SPECIÁLIS NEVELÉSI FELADATAINK Cél: a sérült gyermekek speciális megsegítése. Olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést. A testi, szociális, értelmi érettség kialakítása. Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelızése, az iskolában történı beválás érdekében. 7.1./ GYÓGYPEDAGÓGUS FELADATAI Megfelelı tanácsadás a szülık részére, óvodapedagógusok szakmai megsegítése, a feladatok beépítése a mindennapi pedagógiai munkába, prevenció, megfelelı szakrendelésre irányítás. Az interperszonális kapcsolatok, az énkép kialakítása, az önismeret fejlesztése, attitődök, normák kialakítása. Speciális módszerek, terápiák alkalmazásával segíti az egyre pontosabb észlelést, fejleszti a figyelem összpontosítását, a gondolkodást, az emlékezetet, a verbális és nonverbális kommunikáció kialakulását elısegíti.

78

A tanulási képességeket meghatározó struktúrák fejlesztésénél a mozgásra alapoz; Törekszik a hiányosan mőködı képességek korrekciójára valamennyi területen önkiszolgálás fejlesztése. Iskolai életmódra való felkészítés. A módosított nevelési programunk hatályba lépésekor óvodáinkban gyógypedagóguslogopédus képesítéső pedagógus heti 21 órában látja el a beszédhibás és beszédfogyatékos gyermekek fejlesztését, megsegítését. Két óvónı rendelkezik fejlesztıpedagógusi másoddiplomával, akik csoportközi foglalkoztatási formában a felzárkóztató és differenciált fejlesztést biztosítják elsısorban az óvodában maradt tanköteles korúaknak. Megfelelı személyi és tárgyi feltételek mellett, az alábbi gyógypedagógiai fejlesztéseket kívánjuk megvalósítani: - Dyslexia szőrés - Gerinc-lúdtalp szőrés - Hallás-látás vizsgálat és fejlesztés - Iskola-alkalmassági vizsgálat - Gyógytestnevelés, Ayres terápia - Grafomotoros fejlesztés - Sindelar szőrı program - Logopédiai fejlesztés - Felzárkóztató és differenciált fejlesztés - Pszichomotoros fejlesztés - Tehetséggondozó foglalkozások A megvalósítás érdekében a Sindelar szőrı program alkalmazásához a fejlesztésben részt vevı pedagógusnak egy éves tanfolyami felkészítés szükséges. Dyslexia szőrést szükség esetén a gyógypedagógus-logopédus biztosítja, iskola alkalmassági vizsgálatot a monori Nevelési Tanácsadó szakemberei segítségével végeztetünk. Logopédiai fejlesztést két fıállású logopédus végez óvodáinkban. A felzárkóztató és differenciált fejlesztés lehetıségét pedig a két fejlesztıpedagógus végzettségő óvónı látja el. Grafomotoros fejlesztést részben a fejlesztıpedagógus és a gyógypedagógus is végez. A további feladatokhoz külsı szakemberek közremőködését igényeljük, amennyiben szükségszerő a feladat ellátása. 7.2./ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT GYERMEKEK FEJLESZTÉSE A középsúlyos fokban értelmi fogyatékos óvodáskorú gyermekek az óvodába lépéskor igen heterogén képet mutatnak. Az eltérések az életkorban, fejlettségi szintben, a fogyatékosság súlyosságában, típusában, a gyermek elızetes életében, családi vagy elızı intézményes nevelésében gyökereznek. Közös vonásuk azonban, hogy fejlıdésük lelassult, s a mennyiségi eltérésen túl minıségi eltérés tapasztalható. Az alacsony pszichés aktivációs szint miatt minden területen nehezebben induló, lassabb fejlıdést mutatnak. Gyakran rnotíváció szegények. Míg a problémamentesen fejlıdı gyermek egyenletes tempóban nagyobb lépcsıfokokon át jut el a célig, addig az értelmi fogyatékos gyermek sok kisebb, alacsonyabb lépcsıfok megmászásával, kis lépésekkel, sok gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehetıségeinek csúcsát.

79

Szorosan együttmőködve a családdal célzottan igyekszik a pedagógus kihasználni azokat az idıpontokat, amikor bizonyos funkciók érése “szenzibilis fázisban” van. Az optimális fejlesztés a transzfer hatás következtében az egész személyiségre hat, a gyermek pszichomotoros fejlesztését szolgálja. Így nem egymástól elkülönült funkció tréning zajlik, hanem egyidejőleg több funkció fejlıdését segíti a komplex környezet. A szociális tanulás támogatása közben figyelembe veszi a program a különbözı funkciók egymásra épülését, hogy sikerélményt biztosítson a gyermekeknek, s hogy a tanítási technikák könnyen érthetıek, elsajátíthatóak legyenek. A “tanulás” akkor hatékony, ha a gyermek érzi a biztonságot, ha tudja, hogy a környezete ıt elfogadja, megérti. A fejlesztés legfontosabb területei: - a nagymozgások kialakítása, korrigálása; - az egyensúlyérzék fejlesztése; - a manuális készség fejlesztése; - a beszédszervek ügyesítése, a beszéd indítása, - a játéktevékenység fejlesztése, - a speciális zenei nevelés alapjainak lerakása. Gyakran találkozhatunk olyan gyerekekkel, akiknek nagymozgása összerendezetlen, kéz-és lábmozgásuk suta” (p1. görcsös ceruzafogás, tremoros vonalvezetés) Ezeknél a gyerekeknél olyan részképesség kiesésekkel találkozhatunk, ami a motoros kivitelezésben mutatkozik meg. Finommozgásuk gátolt mind a kézfej, illetve az ujjak mozgatásánál, mind a beszédszervek irányítása terén. İk a grafomotorosan éretlen gyerekek.

7.3/ VIZUOMOTOROS FEJLESZTÉS Cél: Az olvasás, írás, számolás, az ún. alap kultúrtechnikák elsajátítását megalapozó vizuális készség fejlesztése. Feladat: A testséma és az egyensúlyérzékelés fejlesztése - iránydifferenciálás, - téri tájékozódás fejlesztése, - a vizuális észlelés fejlesztése, - szem-kéz koordináció fejlesztése, - alakállandóság fejlesztése, - alak-háttér felfogás fejlesztése, - vizuális megfigyelı és elemzı készség fejlesztése, - a finom motorika és a taktilis érzékelés fejlesztése (grafomotoros fejlesztés). Elméleti háttér: A vizuális felismerı-rendszer és a grafikai ábrázolás csatornái: - Szemünk, - Agyunk, - Kezünk.

80

Az információ feldolgozásához tartalmi és technikai feldolgozás egyaránt szükséges. Ennek bizonyos anatómiai feltételei vannak. Így a szem tökéletes mőködésén kívül, az agy, mint átkódoló rendszer mőködése, s a motoros kivitelezı rendszer, a kéz, valamint az ujjak megfelelı fejlettsége nélkülözhetetlen a pontos mőködéshez. Ezek a feltételek csak bizonyos életkorhoz kötötten alakulnak ki. Pl. a kézfej csontmagvainak kifejlıdése, illetve ennek befejezıdése, csak 7 éves kor körül várható. Sok gyermeknél nagy problémát okoz, ha idı elıtt rákényszerítik a helyes ceruzafogásra, a vonalközben való pontos írásra. Mindezek a késıbbi grafomotoros fejlıdésre negatív irányban hathat. A grafomotorosan éretlen, finommozgásában akadályozott gyereknél a vizuális percepció területén ugyanolyan részképesség-kieséssel találkozunk, mint a dyslexia veszélyeztetett gyerekek esetében. - Téri tájékozódás zavara (iránytévesztés, bizonytalan testséma felismerés) - Hibás a vizuális emlékezetük és figyelmük - Bizonytalan a laterális dominancia, gyakori a balkezesség - Tartós figyelmük, feladattartásuk gyenge, szétszórtak, magatartásuk nyugtalan. Ezen gyerekek vizsgálatát a Bender-A, a Frostig, és a Goodinough féle teszttel végezzük, valamint a dyslexia prognosztikai teszt elvégzése is szükséges. A grafomotoros készség fejlesztésének gyakorlatában az írás-elıkészítés, a vonalvezetés technikai kivitelezését kívánjuk megalapozni és fejleszteni a nagymozgások finomításából kiindulva. A fokozatosság elvével érvényesítjük ezt a terápiát, mely 3, illetve 4 évre kidolgozott longitudinálisan felépített, a gyerekek egyéni és életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó, rugalmas program A fejlesztés három szakaszban történik a./ A manipulációs szakasz: Azokat a beszédhibás, 3-4 éves gyerekeket, vagy nagycsoportos óvodásokat, akiknek a kézügyessége nagyon fejletlen külön feladatokkal látjuk el. Homokozás, gyurmázás, papírtépés, tenyér, ujjfestés, konstrukciós játékkal való építés, kirakás, színek, formák játékos analízise, szintézise, kéz-ujjak játékos, ritmikus mozgatása zenére. b./ Az íráselemek elıkészítésének szakasza: A játékos íráselemek feldolgozásának megkezdése. Célunk a laza ceruzafogás megtanítása, a laza vonalvezetésre való kedv felébresztése, önbizalomadás a késıbbi írástanuláshoz. Módszerek: - Forma kirakása apróbb idomokkal, ragasztás, homokba rajzolás pálcával. - Csomagolópapírral való munka, festés ecsettel, zsírkrétával, táblán krétával, rajzlapon zsírkrétával. - A mértani formák gyakorlásának sorrendje: kör, álló egyenes (fentrıl le), fekvı egyenes (balról-jobbra), ferde egyenes, négyszög, háromszög. Az elıkészítı szakaszban ajánlatos nagycsoportos óvodások foglalkoztatása c./ A betőelemek írása: A hármas vonalköz differenciálása ebben a szakaszban történik, mely színes papírcsíkok ragasztásával, majd a tágabb méretek felıl haladva a szőkebb felé, a konkrét vonalközt ismerjük meg. A gyakorlatokat elıször zsírkrétával, majd ceruzával végezzük. Minden gyereket saját fejlıdési szintjéhez mérten fejlesztünk, azt a teljesítményt elfogadva és ösztönözve, amit a foglalkozásokon nyújt.

81

A fejlesztés tervezése: Hét Szept. 1.

2.

3.

4.

Okt.1.

2.

Manipuláció

Grafomotoros fejl. III:

Szoktatási idı

Szoktatási idı

A kéz ügyesítése gyurmázással, sodrás, hengerítés

Mozgásos ügyességi, manipulációs készség felmérése

Mozgásos ügyesség, grafikai készség felmérése

Gyurmázási technikák gömbölyítés, lapítás

Játékos térbeli tájékozódási gyakorlatok

Nagymozgásos gyakorlatok, köralakítás, körrajzolás homokba, kör írása levegıbe

Gombolyag rajzolása levegıben, táblán. Cél: lendületes rajzolás

Testvázlat-gyakorlatok

Kör-rajzolás földön, kör kirakása idomokból, kör festése ujjal

Ház festése ujjal, ház kirakása pálcikákkal, az egyenes felismerése (álló, fekvõ, ferde)

Ismerkedés a gyurmával

Kör festése ecsettel, kör rajzolása

Soralkotás a jobbra haladás tudatosításával, álló egyenesek ragasztása (kerítés) soralkotások az irány megfigyelésével

Formázás gyurmával

Madárkák rajzolása a fészekbe ceruzával, helyes ceruzafogás

Ceruzafogás gyakorlása. Kicsinagy válogatása, színezése

Formázás gyurmával

Kör alakú tárgyak győjtése, felismerése. Elırajzolt tárgyak színezése

Soralkotás feladatlapon ceruzával. Ferde, egyenes gyakorlása.

Formázás gyurmával

Körforma felismerése körforma kiválasztása. Melyik kerek?

Fekvı egyenesek gyakorlása, fekvı egyenesek ragasztása fentrõl lefelé haladva.

Játékos ritmikus testgyakorlatok zenére.

Körforma kiválasztása.

3.

4.

Nov. 1.

Grafomotoros fejl. II.

Ritmikus váltakozás, soralkotás, kicsi-nagy váltakozása. Térbeli tájékozódás gyakorlása (fent-lent)

82

Sorritmika korongokkal. 2.

Papír hajtogatása.

Kiválasztás, csoportosítás, egyforma képek színezése.

Soralkotás gyöngyfőzéssel színek szerint.

3.

Papír tépése.

Keressük a képek párját (játékkártya).

Soralkotás építıkockákkal. Álló és fekvı tégla. Ragasztás, utcák oszlopok. Térbeli tájékozódás 3as vonalközben.

4.

Papír tépése. Szín Színezd egyformára, Térbeli tájékozódás szerinti rendezés. aminek megtalálod a vonalközben. párját

December 1.

Ismerkedés festékkel,

2.

Festés tenyérrel.

Egyenesek rajzolása Ragasztás 3 vonalközben. földön krétával. Egyenesek kirakása apró idomokból. Egyenesek festése ujjal.

3.

Festés ujjal.

Egyenesek festése Ragasztás 3 vonalközben. ecsettel. Egyenesek rajzolása. Egyenesek, mint elemek felhasználása

a Nagymozgásos Az gyakorlatok, egysoros levegıben, táblán., vonal egysoros oszlop kialakítása. Egyenesek írása levegıben, karral, álló, fekvı, majd ferde

3-

óra-vonal

4. szünet Jan 1.

Játékos ritmikus testgyakorlatok zenére.

Egyenes tárgyak győjtése, lerajzolása. Térbeli tájékozódás. Elırajzolt tárgyak színezése.

as

Ragasztás 3 vonalközben. Óra- vonal 3 vonalközben pirossal, kékkel.

83

2.

Ujjfestés-technika.

Egyenesek felismerése. Egyenesek kiválasztása álló, fekvı. Ferde egyenesek differenciálása.

3.

Ujjfestés-technika.

Álló, fekvı, ferde Íráselem elıkészítése: egyenesek gyakorlása. tetıvonal gyakorlása fenyıfa rajzolása átírással, pontösszekötéssel.

4.

Ismerkedés zsírkrétával

Február 1.

Szabadrajz zsírkrétával.

Görbe gyakorlása,

2.

Formázás gyurmából.

Egyenes és görbe íráselem-elıkészítés vonalak gyakorlása. “esernyı-vonal” levegıben, papíron, tésztából.

Egyformák keresése, színezése. óra-vonal 3 vonalközben az indítóhely Megjelölése nélkül.

a Keresd ki azt, ami Háztetı-vonal gyakorlása, más, mint a többi! kerítés rajzolása. vonalak íráselem bögre-vonal, papíron vonalközben.

elıkészítése, táblán, és

táblán, kirakás

3.

gyöngyfőzés.

Keressük a képek „Cica-vonal elıkészítése párját (játékkártyával) levegıben, táblán, síkidomon. papíron, vonalközben.

4.

Manipulációs ügyesítı Két kijelölt pont Íráselemek ismétlése gyurmából, fonalból, játékok. (Babylon, Pötyi) összekötése vonallal. papíron vonalközben.

Március 1.

Manipulációs játékok.

ügyesítı Nagymozgásos gyakorlatok. Négyzet, mint figurális alakzat létrehozása. Négyzet írása levegıben, karral könyökbıl, csuklóból. Négyzet rajzolása homokba.

Íráselem elıkészítés felülhurkolt fecskevonal levegıben, táblán, papíron három vonalközben.

84

2.

Manipulációs játékok.

ügyesítı Négyzet rajzolása Alul-hurkolt fecskevonal krétával, kirakása elıkészítése levegıben, idomokból, festése táblán, papíron. Gyakorlás ujjal. kukoricával, gyakorlás 3 vonal közben.

3.

Manipulációs játékok.

ügyesítı Négyszög festése, Íráselemek rajzolása zsírkrétával, kialakításuk ceruzával. gyurmából.

4

forma Szabadon választott Sorminta Elırajzolt készítés kirakása, ragasztása. vonalközben. rajz készítése, a négyszögformába, négyzetforma felhasználásával.

5.

Elırajzolt forma Négyszög alakú Fekvı kirakása, ragasztása. tárgyak győjtése, levegıben lerajzolása. Felmérés, papíron, Elırajzolt tárgyak vonalközben. felsı körív színezése. sormintával.

Április 1.

Gömbölyő formájú Négyszögforma tárgyak festése ujjal. felismerése, kiválasztása.

2.

Tárgyak festése ujjal.

ismétlése, Keresd ki azt, ami Íráselemek fonalból. más, mint a többi! kialakításuk Sorminta vonalközben. Keresd az egyforma négyszögeket!

3.

Tárgyak festése ujjal.

Színezd négyszögeket egyszínőre!

4.

Tárgyak zsírkrétával.

ismétlése, fonalból,

3

félkörív táblán, 3 Alsó és gyakorlása

Tavaszi szünet.

a Íráselemek levegıben, vonalközben, gyakorlása.

kapcsolása, táblán, 3 hullámvonal

színezése Keressük a párját! Íráselemek lerajzolása (játékkártya) tárgy- rajztáblán, papíron. képek, síkidomok.

85

Május 1.

Játékos ritmikus testgyakorlatok.

Nagymozg.ékalakzat Szemüveg rajzolása, átírás létreh. háromszög írólapon vonalközben. írása levegıben karral, Nyaklánc rajzolása. könyökbıl, csuklóból, háromszög rajhomokban.

2.

Formázás gyurmából.

Háromszögrajzolás krétával, kirakása, ragasztása, festése ujjtechnikával.

Cica-vonal kapcsolása levegıben, papíron, vonal közben. Rajzoljunk halacskát! Átírás nagy és kis méretben.

3.

Nagy felület festése vastag ecsettel, ujjfestés, virágok.

Háromszög festése ecsettel, rajzolása zsírkrétával ceruzával.

Rajzoljunk kiskacsát! Átírás táblán, papíron, kis-nagy méretben.

4.

Rajz zsírkrétával: virágok.

Szabadon választott rajz készítése háromszögbe, háromszög alakú tárgyak felismerése, győjtése.

Betőelemek ismétlése, 3 vonalközben.

Június 1.

Manipulációs ügyesítı játékok.

Háromszög, mint forma, elırajzolt tárgyak színezése.

Betőelemek ismétlése 3 vonalközben. Betőelemek kapcsolása. Sorminta készítés.

2.

Manipulációs ügyesítı játékok.

A körrıl, egyenesekrıl,

Négyzetrıl háromszögrıl tanultak, mozgásos és grafikai rendezése. Betőelemek ismétlése

7.4./ PSZICHOMOTOROS FEJLESZTÉS A gyógypedagógiai munkában az egyéni fejlesztés módszereként a pszichomotoros fejlesztést alkalmazzuk, mint fejlesztı eljárást, amely fogyatékos és ép gyerekek esetében egyaránt hatékony Pszichomotoros zavaroknak nevezzük az egész személyiséget érintı, tanulási, és, vagy magatartási tüneteket okozó zavarok körét. így a pszichomotoros fejlesztés olyan eljárás, amely mozgásakciókon, és mozgásos cselekvéseken keresztül, valamint azok által elıkészített és azokkal összefüggésben álló más gyakorlási módokon keresztül fejleszti az személyiséget. A pszichomotoros fejlesztés eredményeként fejlıdı képességek, részképességek:

86

- Jótékony hatású a szomatikus fejlıdés szempontjából, fokozza a testi ellenálló képességet, növeli a szervezet aktivitását. - A természetes mozgásöröm, a test feletti uralom biztonságot adó érzése, a jobb testi adottságok, jobb fizikai, következményesen jobb lelki egészséget eredményeznek. - A napi tevékenység során a testi ügyesség racionálisabb, kevésbé1áradtságs munkavégzést tesz lehetıvé. - Minıségileg javul a testséma, amely következményesen az iderititás jobb megvalósulását segíti. - Bıvülnek a percepciós lehetıségek, mozgáson keresztül az idıt és a teret közvetlenül éli át a gyermek. - A kognitív ismeretek mozgás általi közvetítése alkalmat ad a gyermeknek jobb asszociációs kapcsolatok létrehozására, a motoros reagálásra és lereagálódásra. - Az aktivitás, cselekvı részvétel javítja a koncentrációt és a reakció készséget. - A mozgás bıvíti a kommunikációs lehetıségeket könnyebben közlekedik indirekt módon. A pszichomotoros fejlesztés elméleti hátterérıl: A motoros fejlıdés a tanulás alapfeltétele. A korai életszakaszokban a mozgásaktivitás befolyásolja a teljes organikus fejlıdést. A mozgásfejlıdés az érés és a tanulás kölcsönhatásban megy végbe. A környezethez való alkalmazkodás (adaptáció) folyamatábanzavartalan fejlıdés esetén- a gyermek megfelelı idıben és minıségben sajátítja el az alapvetı mozgás-mintákat. Az adaptációt az ép organizmus „és az idıben érkezı” ingerek biztosítják. A mozgásmintákból épülnek fel a motoros készségek, amelyek az ismétlıdés révén jól begyakoroltak, pontosak és célszerőek lesznek. Eltérı feltételek, zavaró tényezık esetén a szervezet kompenzációs mechanizmusokkal igyekszik a külvilág és a saját maga közötti egyensúlyi állapotot helyreállítani. Ezek a mechanizmusok jelentkezhetnek motoros területenez esetben eltérı mozgásfejlıdést észlelünk- vagy a személyiségfejlıdés más területein, pl. magatartászavarok, tanulási zavarok, koncentrációgyengeség stb. formájában. Az adaptációs modell egyértelmővé teszi, hogy motoros zavarokat nemcsak a korai agykárosodást elszenvedett gyerekek esetében találunk, hanem különbözı mértékben más károsodások, illetıleg a fejlıdést gátló más tényezık eseteiben is. A motoros fejlıdést a következı tényezık gátolhatják: Környezetbıl származó tényezık: Az alapvetı mozgásminták megtanulásához az szükséges, hogy a külvilágból elegendı számú és gyakoriságú észlelési és mozgás stimulus érkezzen. Ezeknek hiánya, vagy korlátozott volta (szők mozgástér, túlóvó, elhanyagoló nevelés stb.) a mozgásfejlıdés elmaradását okozhatja, vagy más személyiségfejlıdési területen okozhat anomáliát. A pszichés, emocionális irányítás zavarai: Az agykárosodottakéhoz hasonló mozgászavarokat megfigyelhetjük a gyermeki magatartászavarok esetében is. A szorongó gyermek túlzott óvatosságot tanúsít külvilági kapcsolataiban, emiatt fontos észlelési-és mozgási tapasztalatokat veszít. Az adaptáció folyamata az ilyen gyermeknél értelemszerően elhúzódik. Következményeképpen a gyermek teljesítménye csökken, amit környezetének magatartása rögtön jelez. Amint a gyermek észleli- társaihoz képest- csökkent (mozgás) teljesítıképességét, még jobban szorong, még passzívabbá válik. Ez egy circulus vitiosus”-t alakít ki, amelyet gyakran a más személyiségterületen megnyilvánuló kompenzációval sem lehet áttörni.

87

A kognitív terület zavarai: A kognitív terület sérülései megnehezítik, illetıleg korlátozzák a bonyolult mozgásminták megtanulását. Zavarok a szenzoros funkciórendszer területén: Az észlelési, érzékszervi zavarok nagymértékben megváltoztatják a mozgásfejlıdés természetes menetét. Az olyan észlelési zavarok, melyek nem az analizátor sérülésébıl származnak, szintén eltérı motoros fejlıdéshez vezetnek. Hibás, hiányos percepció esetében a szenzomotoros integráció folyamata is zavart, ez akadályozza a tanulási folyamatot, amelyek során a gyermek a megfelelı mozgásmintákat elsajátítja. A gyermek idegenül érzi magát környezetében, ez gátolja ıt a tapasztalási próbálkozásaiban, motoros aktivitásában. Zavarok a motoros funkciórendszer területén: A szomatikus-motoros funkcióban akadályozott gyermek össz-mozgás magatartásában is különbözik a motorosan ép gyermektıl. Az idegrendszer megkísérli a megváltozott mozgásmagatartásból származó hátrányokat kompenzálni annak érdekében, hogy a mindenkori feltételekhez megfelelı alkalmazkodó funkciót hozza létre. Összegezve elmondhatjuk, hogy a korai gyermekkorban mindenfajta akadályozottság hátrányosan befolyásolja az alapvetı mozgásminták megtanulását, megváltoztatja és minıségileg befolyásolja azokat. A gyermekkori motoros zavarok gyakran több tényezı együttes hatásaként jönnek létre. Percepciós, integrációs zavarok: A szenzoros ingerek- kezdetben különösen a testbıl származó ingerek- zavartalan beérkezése és bıséges kínálata a központi idegrendszer fejlıdése szempontjából igen fontos. Az agy funkcióegységei állandó interakcióban állnak egymással, mőködésükben egymásra utaltak. Ha a szenzoros feldolgozás és rendezés folyamata nem mőködik zavartalanul, azaz a szenzoros integrációban disfunkciók vannak, akkor a következmény, tanulási zavar lehet. Az észlelési zavarban szenvedı gyermeknek nehézséget jelent, hogy az ingereket észlelje, differenciálja, azok jelentéstartalmát megfejtse, alkalmazkodjék a mindenkori szituációhoz. Mindez bizonytalanságot, félreértést-értelmezést és célszerőtlen reakciókat eredményez. A zavarok nemcsak az észlelés területén jelennek meg, hanem elsıdlegesen, vagy következményesen a motorium területén is. Elsıdlegesen az eltérı fejlıdés miatt, következményesen pedig azért, mert a szenzomotoros koordináció folyamatában nagyon szoros az észlelés és mozgás kölcsönhatása. Nyilvánvaló tehát, hogy az egyik funkcióterület eltérı volta szinte biztosan hatással lesz a vele kapcsolatban álló másikra is. Pszichomotoros zavarok: Gyakran mutatkoznak regressziós jegyek, máskor gátlási tünetek, melyek passzivitásban, vagy agresszivitásban nyilvánulhatnak meg. Ezek a következık lehetnek: Nagymozgások zavarai: Öt kritérium szerint kell értékelnünk a nagymozgások zavarait. - Vannak-e akarattól független együttmozgások? Óvodás korban még bizonyos együttmozgások megengedhetık, pl: a nyelv kiöltése elmélyült munkavégzés alatt, de egy iskolaérett gyermek esetében már korlátozódik a megengedhetıség. - A motoros tervezés minısége: Pl. új mozgásformák tanulásakor a gyermek nem tudja szervezni a mozgások egymásutánját, ügyetlen.

88

- A testrészek integrációja: a két testfél összehangolt mőködésének hiánya a mozgás elakadásához, széteséséhez vezet. - Tónusszabályozás: Enyhébb tónusfokozódást vagy tónuscsökkenést elég gyakran és fıként tartási és, vagy akaratlagos mozgási helyzetekben figyelhetünk meg. - Mozgásos szimmetria, illetve asszimetria: Az egyik végtag feltőnı gyengeséget mutat a másikhoz képest. A manipuláció, finommotorika zavarai: - A kéz és ujjak ügyessége, mozgékonysága. - A kéz izmainak, izületeinek lazasága. - A kézmozgások célpontossága. - A kéz izomereje és az izomerı szabályozása a kívánalmaknak megfelelıen. - Az ujjak tapintási érzékenysége. - Dominancia. - Koordináció a hüvelykujj és a többi ujj között, a két kéz között, a szem és kézmozgások között. A lateralitás és dominancia zavarai: - A dominancia az egyik oldali szem, kéz, fül, láb használatának elınyben részesítése. - Keresztezett dominancia, ha a domináns szem és kéz az ellentétes oldalon van. - Kevert dominancia, ha némi túlsúly van az egyik oldalon. - Kétoldalasság, ha teljes, vagy majdnem teljes egyenlıség van a két oldal között. - Átalakított dominancia, amikor a személy korábban a másik kezét preferálta. - A lateralizáció a saját testen való tájékozódás, a jobb és a bal testfél megkülönböztetése, illetve az ebbıl származó téri irányok megkülönböztetése. Testséma, praxia zavarok: A testséma megfelelı fejlettsége a motoros tervezés alapja. A gyermeknek tudnia kell, hogy a mozgás során testrészei milyen sorrendben és milyen mozgásokkal vesznek részt. A dyspraxias gyermekre jellemzı, a lassúbb, körülményesebb mozgáskép, valamint a célszerőtlen cselekvések. A téri tájékozódási ás a ritmuszavarok: A téri tájékozódás zavarait két kritérium szerint foglaljuk össze: Hibás orientáció a kardinális pontoknál és a középpontoknál, a gyermek nem találja ezeket a térbeli helyeket, felcseréli, vagy áthelyezi ıket. Ezért nem is tudja ezeket rendszerbe integrálni. Ezekbıl a pontokból indul ki a térbeli pontok oldalbizonytalansága és lokalizációs nehézsége is. Irány nehézségek: a gyermek nem ismeri fel a térbeli helyek kiinduló és végpontjait. Ez abból származhat, hogy hiányoznak téri fogalmai, vagy az irányok felcserélésébıl. Ritmuszavarok: Az idıi folyamatot a ritmus foglalja keretbe. Ritmuszavarok az elemek egymás utáni sorrendjének összezavarodásából, megszakadásából is származhatnak. A ritmuszavarok a végtagok mozgáskoordinációját is nehezítik. A program felépítése: A program két nagy részre oszlik: 1. A korai helyváltoztató mozgások, kúszás, mászás, járás fejlesztése. 2. Alapvetı egyensúly gyakorlatok.

89

A kezelés megkezdése elıtt meg kell vizsgálni a gyermek szenzomotoros fejlettségi szintjét. Elsı lépésként az anamnézis szükséges, melyben helyet kapnak a szülık észrevételei a gyermek fejlıdésével kapcsolatban, valamint az egészségügyi elıtörténet, valamint a családi anamnesztikus adatok. A vizsgálat további részében a gyermek mozgásának vizsgálata következik, melyet a nagymozgásoknál kezdünk, majd az ehhez kapcsolódó reflexintegrációk vizsgálata következik. A motoros készségekrıl szerzett ismeretek mellet elvégzendık még az egyensúlyi, látásészlelési, vizuomotoros, taktilis, kinesztetikus funkciók vizsgálata. A „tanulás a mozgás által” tétel alapvetı feltételeinek és elméleti megfontolásának csupán praktikus alkalmazását jelentik a gyakorlatok, azok variációs lehetıségei, valamint a mozgáskészségek, kreativitás, testérzés és más képességek területén alkalmazott gyakorlási technika. A programot a játszótéren a óvodában és otthon is egyaránt alkalmazhatjuk. A gyakorlatokat úgy kell megválasztani, az aktivitást aszerint befolyásolni, hogy a gyermek szükségletének ás fejlıdésének megfeleljen. A mozgásprogram gyakorlatilag bármely szituációban alkalmazható, csak tudni kell, hogy milyen célhoz, milyen mozgásfejlesztést kell kidolgozni. A fejlesztést mindig ott kell elkezdeni, ahol a gyermek tart, amilyen szinten a gyerek képességei állnak. Csak lépésrıl-lépésre kell haladni, közvetlen visszajelzésrıl kell gondoskodni és minden gyereket sikerélményhez kell juttatni. Mindkét rész több alapegységbıl áll és ezeken belül bizonyos sorrend érvényesül: a megfigyelés, a szenzoros stimuláció módja, a reflex gátlás-vagy kiváltási technikája, a nagy és finommotorika gyakorlata. A gyereknek az utasításokat demonstrációval, szóbeli irányítással adjuk -modellezve és tükörtechnikával. A szóbeli tanácsokat színtársítással magerısíthetjük. Egy-egy foglalkozás 30-45 perc idıtartamot ölel fel. A fejlesztı program feladatait minden képességterület szerint a fent leírt fokozatokban egy komplett leírás tartalmazza. A programot felsıfokú végzettséggel rendelkezı óvodapedagógusok, és gyógypedagógus segítségével végezzük. 7.5./ SZURDOPEDAGÓGIAI FEJLESZTÉS: Cél: 3-7 éves nagyothalló gyermek egészséges, harmonikus személyiségének fejlesztése. A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, értelmi érettség kialakítása. A gyermek hallás és beszéd állapotának folyamatos fejlesztése, alakítása, korrigálása. A környezet hangjainak egyre differenciáltabb felfogására és feldolgozására való nevelés. A nagyothalló gyermekek interperszonális kapcsolatainak tartalmi, érzelmi, nyelvi fejlesztése. A zenei nevelés feladatrendszerének lehetséges mértékő megközelítése. A korai integrációs lehetıségek megteremtése. A késıbbi iskolai elırehaladást feltehetıen akadályozó fejlıdési zavarok ellátása. Szurdopedagógus feladatai.

90

A jelen óvodai fejlesztı program a nevelés folyamatában a következıket tervezi meg: a hallássérült gyermek hallásfigyelmének folyamatos és állandófejlesztését a nonverbális kommunikáció és a verbális kifejezıkészség fejlesztését az óvodás korú gyermekek személyiségének sokoldalú, harmonikus kialakítását az életkori ás egyéni sajátosságok, valamint az eltérı fejlıdési ütem figyelembevételével a potenciális tanulási zavarok kiszőrését, megelızését és korrekcióját az iskolára, esetleges integrációra való felkészítést. A program tartalmazza a differenciált haladás, a csoporton belüli egyéniesítés terápiás lehetıségeit. A hallásnevelés területei a./ Beszélgetések: - Szabad beszélgetés (évszak, öltözködés) - Tematikus beszélgetés - Korábbi emlékek - Közvetlen megfigyelés - Közös cselekvés - Séta, látogatás b./ Cselekvéses helyzetek c./ Köznapi tevékenységek (p1. önállóság területei) d./ Játék d.a./ Beszédfejlesztı játékok: - hangadás nagymozgással - légzı gyakorlatok - ciklikus hangsorozatok és mozgások - tárgyképek - testrészek - ritmussorozatok utánzása - fogalomrendezés - egyeztetés beszéd-, értelemfejlesztı játékok - állatok hangja - sorszámok gyakorlása - beszédmegértést fejlesztı foglalkozás. d.b./ Szerepjáték e./ Képsorozatok feldolgozása A hallás fokozatos elsajátításának lépései: a./ A beszédhang (egyéb hang) felfedezése csak jelezni, hogy meghallotta az adott szót, hangot, mondatot vagy zörejt. Például a gyereknek figyelnie kell a nevére, s azt mondania „igen”, ha meghallotta és ‚nem (lehetıleg ne fogadjunk el bólintást, fejrázást reakcióként). Betanítás: vizuálisan és auditíven mellett ül, de azt láthatja is. T: mondja a gyerek nevét gyerek: igen”, 2. T ismét kiejti a szót, gyerek a továbbiakban Gy): „igen”, 3. T nem szól, de

91

intenzíven nézi a gyereket. Gy: ‚nem’). Majd ugyanez, de most már csak akusztikus úton vagyis a gyerek mögött, vagy eltakart szájjal. A nehezítést a távolság növelése, az inger halkítása jelenti. A hangokra való felfigyelés p1. csengetés, az apa hangja az A hallás alakulását támogató felnıtt dolga megerısíteni a reakciót (,‚Hallottad, ugye?”, „Igen, én is hallom”.) ill. Feladat az is, hogy a gyermek felfigyelése hiányában is ráirányítsuk a figyelmet a különbözı hangokra, hangforrásokra (,‚Hallod, szól a rádió?) b./ Diszkrimináció A hangforrás Ismét vegyes lehet: verbális vagy nem-verbális. A cél annak a jelzése, hogy egy adott hang, Szó vagy mondat megegyezett-e az elızıvel, vagy eltérı volt-e. Itt sem kérjük még a gyermektıl a hallottak megismétlését. Egy adott szó, mondat vagy hang meghallásában egyezünk meg, ennek meghallásakor kell jelezni, lehetıleg „igen”-nel. Minden más esetben a „nem”-et várjuk el. A célként szolgáló szó, hang vagy mondat meghallását a megfelelı kép vagy íráskép odaadásával Is erısíthetjük (p1. kalapot ábrázoló kép van a kezünkben, s minden esetben, ha a kalap szóra jól jelez). Elıször ebben az esetben is vizuális-akusztikus bemutatásról van szó, ezt követi a tisztán akusztikus. Egy másik variáció e csoporton belül a párok megegyezés0ének jelzése. Valamilyen képi eszköz szükséges a visszajelzéshez (ugyanaz - különbözı), p1. két egyforma állat - két eltérı állat, két-két fénykép. Nem az a cél, hogy a gyerek megmondja, mit hallott, csak hogy eltérı volt-e mint az elızı vagy vele azonos. Vagyis akkor mond „igen-t, ha a két elem azonos volt. c./ Felismerés, differenciálás Alacsonyabb fokon szupraszegmentális jegyekkel dolgozunk. A hangsúly esetében ez azt jelentheti, hogy az elsı öt számjegyet vagy akár csak két szót más- más hangsúllyal ejtünk: Pl.: 1 2 3 4 5 és 1 2 3 4 5 vagy piros - sárga és Piros - sárga. A gyermekkel szembıl mindkettıt érzékeltetjük, majd csak akusztikusan kell differenciálnia (vissza is mondva, amit hajlott. Végül szerepcserét végezhetünk. Tempó vagy ritmus különbségeket is érzékeltethetünk Pl.:1- 2 - 3 - 4 és 1-2-3-4 vagy 1-2-3-4 és 1-2 - 3-4. d./ Megértés Ez képviseli a legmagasabb szintet. Az auditív figyelés közben a gyermeknek gondolkodnia kell és olyan verbális reakciót kell adnia, ami már nem puszta megismétlés, hanem annál több: a gyermek meghallotta a mondatot, szót és a reakciója jelzi a feldolgozást, a megértést. Néhány példa erre a szintre: válaszadás a meghallott kérdésre; több szót hall, és válassza ki az állatokat, vagy a nem odavalókat; adj a meg a megfelelı fogalmat; feleljen az ellentétjével (p1. magas meghallására: alacsony) A fejlesztés alapszabályai: - Az implantáció elsıdleges célja a beszédmegértés és az aktív beszéd fejlesztése. - Minden auditív figyelési tevékenység tartalmazza a nyelvi/akusztikus feedback láncot Ezért a gyakorlás során mindig adjunk lehetıséget az aktív beszédhasználatra a reakciónál. A Cl után a gyermeknek látnia kell a kapcsolatot az auditív figyelés és a beszéd között. - A gyermeknek bizonyítania kell, hogy az a képessége, hogy meghall valamit együtt jár azzal, hogy ki is tudj a mondani.

92

- Minden CL-n átesett gyermek viszonylag könnyen tudja majd felfogni a szupraszegmentális jegyeket, úgymint, hangmagasság, hosszúság, ritmus. Azonban nem mindenki és fıleg nem kezdetben differenciálja majd a szegmentálisakat. Természetesen mindkettıt fejleszteni kell. - Eleinte vigyük be a szavak, mondatok differenciáltatásába a szupraszegmentális elemeket, vagyis p1. két szó vagy mondat esetében a hosszúságbeli eltérést. A ritmus (hosszúság), intonáció, hangsúly mellett fokozatosan tehetjük át a hangsúlyt a hangi jegyekre oly módon, hogy azonos szinten tartjuk a szupraszegmentális elemeket (p1. azonos hosszúságú szavak). - A fejlesztés témáit a gyermek környezetének nyelvezetébıl válasszuk. - Pl. A 3 éves ruhadarabjai, játékai, az iskolás tananyaga, stb. - Minden egyes auditív feladatot párosítani kel! az egyes nyelvi szintekkel hogy biztosíthassuk a gyakorlatot az auditív nyelvi készség szintjén. Ez vezet el a nyelvi környezethez ill. a nyelvi kontextushoz, amelybe belehelyezzük a nyelv feladatokat. Ha p1. egy gyermek képes az egytagú meggy ás a 3 tagú cseresznye szavak között különbséget tenni, ebben az esetben a célszavak izoláltan jelennek meg. Kissé nehezebbé teszi a feladatot, ha megköveteljük a gyerektıl, hogy ugyanezt a két szót mondatkörnyezetben 5 felismerje, vagyis a „A kosárban meggy van „ és a „A kosárban cseresznye van” mondatokat differenciára. III. késıbb társalgási szinten: tudjon válaszolni a „Mit szeretsz jobban a cseresznyét vagy a meggyet?” kérdésre. - Már mondatokban beszélı gyermekeknél a beszédhibák önálló javítására is használjuk fel a hallást olymódon, hogy szembeállítjuk az auditív differenciáltatás során a hibásan képzett hangot a helyessel. - A természetes, könnyed hangadás bátorítása. - Nagyon kell ügyelni arra, hogy ne hangsúlyozzuk a rosszul vagy nem halló gyereknél a taktilis támpontokat a hangadásnál. Ha taktilis eszközöket használ a tanár (p1. kéz a gégén, arcon) erısíti a hangszalagok megfeszítését és a természetellenes hangadást. Anyanyelvi fejlesztés: - Kommunikáció - a hang és beszéd jelentésközvetítı funkciója észrevetetése igény kialakítása a verbális kommunikációra, - a természeti és társadalmi környezet tárgyainak, jelenségeinek, történéseinek megnevezése, - a verbális kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás, kommunikációs lehetıségek kihasználása, - a beszéd prozódiai (ritmus, dallam, hanglejtés hangsúly) elemei, - egyre bıvülı ismeretek verbális kifejezéseinek elsajátítása, folyamatosan egyre gazdagabb körő /passzív I értése és /aktív I használata, - a beszédtanulási képesség fejlesztése, mondókák, versek, - mechanikus szóemlékezet, nyelvi sorozatok, tanulási képességének fejlesztése, - a helyes ejtés folyamatos fejlesztése, gondozása, - a beszéd és a beszélgetés örömének észrevetetése, biztosítása, - egyéni anyanyelvi nevelés, - játékos beszédindítás, - hangdifferenciálások, - a beszéd és mozgás koordinálása, - elemi kommunikáció megindítása, - szókincs fejlesztése, - a családon belüli kommunikáció irányítása és pedagógiai támogatása - helyes ejtésre szoktatás.

93

Egészséges életmód kialakítása: - testi nevelés, - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, testrészek gondozása, önkiszolgálási tevékenységek fejlesztése, - tudatos érzékszervgondozás, a hallókészülékkel kapcsolatos elemi ismeretek elsajátítása, a fentiek szóbeli megfogalmazása, - harmonikus és összerendezett mozgás fejlıdésének elısegítése, - a gyermek testi képességeinek fejlıdését elısegítı tevékenységek, - a testi jóérzés funkcióörömének tudatosítása, - testi ügyesség fejlesztése, a környezet mozgásos birtokbavétele, három dimenzióban való biztonságos mozgás képességének elsajátíttatása és fejlesztése, - a víznek, mint mozgásos közegnek birtokba vétele, úszásoktatás alapjai, (alapvetı, összerendezett úszómozgások és a víz szeretete, - a mozgáskoordinációs, nehézségek kiszőrése, a korrekciót szolgáló játékos gyakorlatok és terápiák, - a gyermek egészségének védelme, edzése, - egészséges táplálkozási szokások kialakítása szoktatással, - tudatos egészségvédelem alapjainak lerakása példaadással és szoktatással, - pozitív viszonyulások kiépítése az orvossal, a gyógyító eljárásokkal kapcsolatosan a mozgás és erıkifejtés funkcióörömének tudatosítása, - az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságainak megfelelı erısítı játékok használata, - büszkeség örömének tudatosítása a testi ügyességgel és erınléttel kapcsolatosan prevenció és korrekció szükségességének felmérése, - speciális gondozás, prevenció és korrekció a testi nevelési feladatok ellátásában, - gyógypedagógus által végezhetı terápiás eljárások beépítése és használata a gyermek mozgásfejlesztésébe, - esetleges gyógy-testnevelést igénylı tartási és mozgáshibák orvosi felderítése, korrekciója gyógytornász segítségével testnevelés. Munka jellegő tevékenységek: - önkiszolgálás, naposság, alkalmi munkák, - együttesen vállalt munka és az együtt dolgozás örömének tudatosítása, képességének fejlesztése, - az eredményes munkavégzéshez szükséges képességek fejlesztése, tulajdonságok kialakítása, - a munka megszervezése képességének fokozatos kialakítása a jól végzett és eredményes munka örömének tudatosítása. Értelmi fejlesztés, nevelés: - a külsı világ megismerése, - a gyermek érdeklıdésének felkeltése, az érdeklıdés fenntartása változatos tevékenységek segítségével, - az óvodáskorú gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bıvítése, új ismeretek beépítése, - elızı ismereteinek rendszerébe, az ismeretek, tapasztalatok verbális megfogalmazására való képesség folyamatos fejlesztése, - a természeti környezet közvetlen megfigyelése, tevékenységek a környezet (élı, élettelen) tárgyaival, - a spontán érdeklıdés és irányított megfigyelés által vezérelt tapasztalatszerzés,

94

- a tapasztalatok megfigyelése, érzelmek rajzos, és verbális rögzítésére való képesség folyamatos fejlesztése, - a társadalmi környezet, (a szők család, az óvoda) mind teljesebb megismerésére való törekvés, - pozitív érzelmek kiváltása és gazdagítása a közösségi élet eseményeivel, történéseivel kapcsolatosan, ezek képi és szóbeli megfogalmazási kísérletei, - kognitív képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás) és kreativitás fejlesztése, - vizuális, akusztikus, kinesztetikus, észlelés és érzékelés képességének játékos fejlesztése, - vizuális, akusztikus, kinesztetikus, verbális emlékezet fejlesztése játékok segítségével képi és verbális képzelet és gondolkodás fejlesztése, - tapasztalatok a környezet formai világával kapcsolatosan, a tapasztalatok képi és szóbeli megfogalmazásának folyamatos fejlesztése, - a környezet formai és mennyiségi összefüggéseinek tevékeny megismerése, - tapasztalatok a környezet mennyiségi viszonyainak és relációinak megismerésére, a szerzett tapasztalatok képi és verbális megfogalmazási képességének folyamatos fejlesztése, - a szerzett tapasztalatok beépítése az elızı ismeretek rendszerébe, általánosításokra, elvonatkoztatásra való képesség folyamatos fejlesztése, - a természeti és társadalmi környezetrıl szerzett ismeretek folyamatos beépítése a tevékenységi rendszerbe, a tapasztalatok felhasználása. Rajzolás. mintázás, kézimunka: - a vizuális megfigyelıképesség és ábrázolóképesség fejlesztése, - kézi ügyesség, díszítés iránti igény felkeltése, - érdeklıdés felkeltése a képi kifejezıeszközök iránt, mőalkotásokkal való ismerkedés, - a képi alkotás technikái, - természetes anyagok, eszközök győjtése, felhasználása az emlékezeti és képzeleti tevékenységek fejlesztésére szolgáló alkotások létrehozása, - érzelemközvetítı funkcióinak észrevetetése, érzelemközvetítés a közösség tagjai számára az alkotásokon keresztül, - funkcióöröm tudatosítása alkotás közben, - önkifejezés és az önérvényesítés alkotás közben, - a saját és a társak produkcióinak elkészülése után. Játék: - anyanyelvi játékok, - mozgásos játékok, - társasjátékok, - gyakorló-, szerepjátékok, barkácsolás, dramatizálás és bábozás, építı- és konstruáló játékok, szabályjátékok Érzelmi nevelés és szocializáció: Hallás-, ritmus-, mozgás- és beszédfejlesztés - érzelmi biztonság, otthonosság, derős, szeretetteljes légkörre való igény felkeltése, annak fenntartására való képesség kialakítása hagyományok ás szokások segítségével, - pozitív érzelmi viszonyok kialakítása gyermek-felnıtt és gyermek- gyermek viszonylatában, - a kapcsolatok ápolásának formái, azoknak segítése, - magatartási formák gyakorlatai az én tudat, és az önérvényesülési törekvésekben,

95

- az életkori sajátosságoknak megfelelı szociális érzékenység a környezet, a természet szépségének észrevetetése, birtokbavétele, óvása, - viselkedés zavarok korrigálása külsı szakemberek segítségével, - az érdeklıdés felkeltése az ének, a zene iránt, - a zenei, esztétikai fogékonyság és igényesség formálása, - a dallam, a ritmus, a mozgás harmóniájának és szépségének felfedezése, - a néptánc elemei, - utánzóképesség kialakítása, mozgásleképezés, mozgássorok, - a hagyományok és a népi játékok (megismerése, gyûjtése, együttélés a népi eszközökkel, játékos használatuk), - az ORF és a dallamhangszerek kezelése, - a hangra és a beszédre való figyelem, - a hallásfigyelem és a diszkriminálási képesség fejlesztése játékos hangszín differenciálási gyakorlatok, az emberi, az állati, a természeti és társadalmi környezet hangjai, - belsı beszéd és belsı hallás képességének fejlesztése játékos beszéd és hangfelismerési játékok segítségével, - képi, verbális, akusztikus együttes élményeknek integrációja, belsıvé válása, Metakommunikációs és kommunikációs technikák: - integrációs gyakorlat, - integrációs gyakorlat hatása az érzelmi életre, - empátia, - hallássérülés tényének elfogadása, - más gyermek különbözıségének elfogadása. Pedagógiai rehabilitáció: Részei: A fejlesztést szolgáló speciális terápiák: - Alapozó foglalkozások, az alap kultúr-technikák elsajátítása. - Ayres terápia (ingerlésén keresztül a hibás rendszer korrekciójára). - Affolter terápiás program (megismerı stratégiák, a szenzoros segítı eljárások). - Delacato fejlesztési program elemei (a mozgás és a keresztcsatornák, ezen keresztül az idegrendszer szervezıdését szolgáló eljárások). - Vizuomotoros és grafomotoros koordináció. - Percepciófejlesztés (vizuális, auditív, kinesztetikus, taktilis). - Vizuális érzékelés. - Gestalt-konstanciák. - tapintásos- sztereognosztikus- észlelés. - kinesztetikus mozgásos észlelés. - térpercepció, térbeli viszonyok. - auditív diszkrimináció. - keresztcsatornák. - grafomotoros készségfejlesztés. - én-kép és emóciók. - testséma. - szem- kéz koordináció. Hozzáfőzés: - az iskolai tanulmányi képességeket befolyásoló és meghatározó funkciók fejlesztése.

96

- a potenciális tanulási zavarok korai kiszőrése, terápiája. - a pszichikus funkciók fejlesztése a gyermek spontán aktivitására építve. A felsorolt fejlesztés a tudatosan tervezett, szervezett vagy megragadott gyermek-felnıtt, gyermek-gyermek interperszonális kapcsolatokban valósul meg. Értékelés: Az értékelés a gyermek nyomon követı megfigyelését jelenti (belsı anyag, teljesítménymérı feladatlapokkal), a szóbeli értékelés folyamatosan pozitív jellegő. Szempontjai: - interperszonális kapcsolatok fejlettségi foka. - énkép, önismeret, önértékelés. - erkölcsi értékekhez való viszonyulás. - a társas együttélés normáinak ismerete, betartási szintje. - értelmi képességek jellemzıi. - testi fejlettség, ügyesség, állóképesség. - szokásainak, önkiszolgálásának, munkatevékenységnek fejlettségi szintje. - hallásállapotában, beszédében bekövetkezett változások regisztrálásai - a hallássérülés mértéke, minısége, - légzéstechnika, artikuláció, hangerı, hangszín, ritmikus, dallam, beszédhibák, - beszédmotiváció, beszédmegértési szint, beszédérthetıség, szókincsbıvítés sajátosságai, reprodukálási készségszintje, szintaktikai szint, spontán beszéd. - az iskolai érettsége. - integrációra való alkalmassága. Sikerkritériumok: - A gyermek érje el az iskola tanulmányok megkezdéséhez szükséges anyanyelvi és szociális érettségi állapotot, a kommunikáció, a beszédértés és az elemi nyelvi, kifejezıkészség területén. - Támaszkodjon meglévı hallására. - Értse a hozzá intézett egyszerő megszólításokat, kérdéseket, utasításokat, kéréseket. - Legyen képes elemi szintő nyelvi kommunikációra. - Legyen nyitott a természeti és a társadalmi környezet befogadására, fogalmazza meg az így szerzett benyomásait, ismereteit az általa elért nyelvi szinten. - Ismerje meg és gyakorolja a társas együttélés, az önérvényesítés gyermeki közösségben elvárható, alapvetı szabályait. - Szeresse és igényelje a rendszeres mozgást. - Sajátítson el alapvetı higiéniás szokásokat. - Törekedjen a hallókkal való kapcsolatokra. 7.6./ SZOMATOPEDAGÓGIAI FEJLESZTÉS Cél: A program egészében véve céljának és feladatának tekinti, hogy az óvodai nevelés, fejlesztés során elért eredmények függvényében 7 éves kor körül a mozgáskorlátozott gyermekek is képességeiknek és mozgásállapotuknak megfelelı iskolatípusba kerüljenek. Minden óvodáskorú gyermek esetében feladat a prevenció és a korrekció, de ezek a mozgáskorlátozott gyermekek esetében kiemelt hangsúlyt kapnak és kiegészülnek a kompenzáció elvével.

97

A speciális feladatok ellátása mellett az ép gyermekek esetlegesen fellépı problémái is azonnali felismerésre kerülnek, és szakirányú ellátásban részesülnek. A mozgáskorlátozott gyermekek esetében az alábbi szakirányú feladatok kapnak hangsúlyt: Szomatopedagógus feladatai: Prevenció: A nevelés, fejlesztés során az egyik feladat a gyermek állapotromlásának megelızése, az esetleg kialakuló rendellenességek kiküszöbölése. Arra kell törekedni, hogy a másodlagos degeneratív elváltozásokat meggátoljuk. Ennek érdekében az életkornak megfelelı szinten a mozgáskorlátozott gyermeknek ismernie kell a számára káros testhelyzeteket és tevékenységeket is. A megelızés nem csupán a testi állapot romlására kell, hogy vonatkozzon, hanem az egész személyiségre együttesen. Feladat a másodlagos személyiség- vagy viselkedészavarok kialakulásának megelızése is. Korrekció: Ezen feladat megvalósítása során arra törekszünk, hogy mind a testi, mind pedig a személyiségben bekövetkezett károsodásokat a lehetı legmagasabb szinten javítsuk, befolyásoljuk, kiküszöböljük. Arra kell törekedni, hogy a sérült funkciókat mindig egyidejőleg korrigáljuk, mivel mindegyik hatással van a másik területre is. Természetesen a súlypont mindig a legfıbb hiányosság korrekcióján van. Kompenzáció: A sérült, kiesett funkciókat - amelyeket biztosan nem lehet korrigálni - más tevékenységekkel igyekszünk helyettesíteni. Például kéz helyett lábbal végzett manipuláció; különbözı technikai segédeszközök igénybe vétele. Bizonyos esetekben teljes kompenzációt lehet elérni, más esetekben meg kell elégednünk a funkció részleges pótlásával. Mozgáskorlátozottak fejıdése: Mozgáskorlátozott gyermekek esetében a személyiségfejlıdés a mozgásállapot függvényében módosulhat. Bizonyos szenzoros és motoros alapfunkciók tökéletlenül, hiányosan mőködnek, amelyek megváltozott testsémát, majd ennek következtében a világ megismerésének bizonyos mértékő megváltozását okozzák. Átalakul a külvilágról való információ felvétel, a mozgásos tapasztalatszerzés akadályozott, nehezebb, így hiányosabb ismeretekkel rendelkezik a körülötte levı dolgokról. Nehezítetté válik a kommunikáció, amely izoláltsághoz, elszigeteltséghez vezethet a csoporton belül. Ez részint a beszédbeli zavarokból ered, részint pedig a nonverbális kommunikációs eszközök nem megfelelı használatából. Ezek miatt megváltozik a környezethez való alkalmazkodás képessége is. Mivel állandó segítségre szorul, a környezetével kialakuló kapcsolat felborulhat, nem tud folyamatos kölcsönösséget fenntartani, hanem eltolódik a “csak kapok” irányába. Tehát nehezítetté válhat a gyermek szocializációja. Mindezek következményeként önbizalma, önértékelése csökkenhet, a gyermek passzívvá, motiválatlanná válhat, és társaival nem tud egészséges kapcsolatot kialakítani. GYERMEKKORI MOZGÁSFOGYATÉKOSSÁGI KATEGÓRIÁK 1./ Végtagok fejlıdési rendellenességei és különbözı fokú hiányai: E kategóriába az alsó és felsı végtagok különbözı, összenövései és hiányosságai tartoznak. A hiányosság lehet veleszületett vagy szerzett. A veleszületett (kongenitális) sérülés esetén a funkcionális lehetıségek nagyobb mértékőek, mivel a kisgyermek cselekvési formái a mozgásfejlıdéssel párhuzamosan haladnak. Tehát hasonló módon az ép gyermekekhez, egy fokozatosan épülı mozgástanulási folyamat megy végbe, míg a késıbben szerzett, p1.

98

amputáció okozta hiány esetében a már kialakult mozgás és tevékenység elemeit kell megváltoztatni, új cselekvési sémának kell beidegzıdnie. Emellett nehezíti a folyamatot a lelki trauma, amely a gyermeket érte. Ezek a gyermekek mindkét esetben - általában jól beilleszthetık a csoportba. A kompenzációs eszközöket és módszereket hamar elsajátítják, ezek segítségével szinte teljesen önállóvá tudnak válni. Vizsgálat: - végtaghiány eredete, behatárolása, - végtagcsonk paramétereinek leírása (csonk hossza, formája, felszíne, a bır állapota), - funkcionális vizsgálat, - izületi mozgásterjedelem, kontraktúra, egyéb deformitások leírása, - aktív izomerı, - testtartás, - helyzet és helyváltoztatás, - manipuláció, önkiszolgálás, - mővégtagok, gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök, használatuk. Szomatopedagógiai nevelésük - a csonk kezelése, gondozása, alapvetı higiénés teendık, csonktorna, - mővégtag kezelésének megtanítása, - önellátás és önállóság kialakítása, mindennapos tevékenységek gyakoroltatása, technikai adaptáció, - helyváltoztatás, járás, közlekedés, - terhelhetıség, terhelés, fáradékonyság figyelemmel kísérése, - megváltozott statika és dinamika testtartásra ható következményeinek kompenzálása (preventív gerinctorna). 2./ Petyhüdt bénulást okozó kórformák csoportja: Az egészséges, normál izomtónus különbözı okokból megváltozhat. Az izom lehet tónustalanabb, azaz “petyhüdt”, vagy feszesebb, vagyis spasztíkus. Óvodában általában három féle petyhüdt bénulással járó kórformával találkozhatunk. Spina bifida: A csigolyatest záródási rendellenessége, amely a méhen belül alakul ki, rendszerint az ágyéki gerincszakaszt érinti. Záródási rendellenesség miatt a gerincvelı el különbözı fokban sérült. A nyitott szakaszt születés után mőtéttel zárják A sérülés magasságától függıen az alsó végtagok izomzata bénult. Súlyosabb esetekben elıfordulhat, hogy egészen a medencéig és az ágyéki gerinc szakaszig bénul a gyermek. A bénulás az érintett szakaszok érzéskiesésével jár együtt, keringési és érzészavar van jelen. Gyakori a fekélyképzıdés, illetve a végbél és hólyagizomzat bénulása, amely inkontinenciát okoz. Gyakran társul a kórképhez vízfejőség is. Az integrálhatóság feltétele, ezekben az esetekben az önellátás esélyeivel arányos. Ez természetesen, nagymértékben függ a mozgásállapottól, de nem jelenthetjük ki kategorikusan, hogy a fent leírt súlyosabb esetek nem valók az integrált óvodába. Az integráció során azt kell szem elıtt tartani, hogy a gyermek tanuljon meg legalább segédeszközzel (járógéppel, támbottal vagy járókerettel) közlekedni és az önkiszolgálás lehetı legmagasabb fokát érje el.

99

Amennyiben a gyermek ezekre képes, a normál óvodában való nevelése fejlesztése maximálisan ajánlott. Dystrophia musculorum progressiva (DMP): Az izmok sorvadása, amely állandóan progrediál, romlik. Gyermekkori formái általában óvodás korban kezdıdnek, elıfordul, hogy az óvónık veszik észre az elsı tüneteket (fáradékonyság, egyensúlyi problémák, jellegzetes felállás stb.) Fajtájától függıen gyorsabb vagy lassabb progressziót eredményeznek. A lentrıl (alsó végtagtól) felfelé haladó típus esetén gyorsabb, a fentrıl (felsı végtagtól) lefelé haladó típus esetén lassúbb az állapot romlása, a bénulás elırehaladása. Ezekre a gyermekekre jellemzı, hogy a betegség elıre haladásától függıen hamar elfáradnak, teljesítményük romlik, önállóságuk csökken. Ehhez hozzájárul a lelki trauma, melyet az egyes funkciók elvesztése okoz. A környezet (szülık, rokonok, esetleg nevelık) “gyász-reakciója” is fokozza a gyermek magába fordulását, levertségét, motiválatlanságát. Azonban óvodás korban a járás, önálló helyváltoztatás képessége általában még megtartott, a kézfunkció is még viszonylag jó. Így a megfelelı szakirányú ellátás mellett a káros tevékenységek, túlfáradás kerülésével, és a szükséges korrekció betartásával e gyermekek integrálhatók. Azonban az iskola választását nagyon körültekintıen kell végezni. Szülési felkarbénulás (paralysis obstetrica): Szüléskor a karidegfonat sérülése következtében a felsı végtag izomzata teljes egészében vagy részben (alkar, csukló) különbözı súlyosságban bénul. Az akadályozott funkció gyógytornával, elektroterápiával, a mozgásnevelés eljárásaival javítható. Mivel az elváltozás az egyik felsı végtagot érinti, a gyermek automatikusan kizárólag csak az ép karját használja, a funkciók, tevékenységek végzéséhez nem veszi igénybe a sérült végtag segítségét. Vizsgálat - izomerı mérés, - izületi mozgáspálya, - hely és helyzet változtatás, testtartás, manipuláció, - életkori sajátosságoknak megfelelı napi tevékenységek. Szomatopedagógiai nevelés: - izommőködés védelme, funkciók megtartása, javítása, - tehermentesített helyzetben végezett szelektív izomtorna, - kontraktúrák kialakulásának megelızése, - keringésjavítás masszázzsal és tornával, - segédeszköz-használat elıkészítése, - általános kondíció javítása, mozgásállapottól függı optimális mőködı képesség elérése. 3./ Korai agykárosodás következtében kialakult mozgás rendellenesség: A korai agykárosodás (infantilis cerebrális parezis - ICP) következtében a sérülés helyétıl függıen különbözı típusú mozgás rendellenességek alakulnak ki. A motoros tünetek mellett gyakran elıfordul az értelem, a beszéd sérülése is, illetve gyakori az epilepszia. A sérülés helyétıl függıen a motoros tünetek leggyakoribb formái a következık: Spasztikus mozgás rendellenesség esetében az izmok tónusa görcsös, izomtónus eloszlási zavar, kóros reflexek jelenléte a jellemzı.

100

Athetótikus mozgászavar esetében akaratlan, a mozgás végpontján megálló, nagy amplitúdójú, koordinálatlan, ‘facsaró - csavaró” mozgások jellemzık. Ataxia esetében az egyensúly zavara miatt koordinációs zavarok, remegések jellemzık, az izomtónus gyakran hipotón. Kevert forma esetén az idegrendszeri károsodásban átfedések lehetnek, ezért a tünetek keverednek. Hypotónia: A szülés elıtt, szülés közben vagy közvetlen a szülés után a központi idegrendszert ért trauma következménye. Megjelenési formája a renyhe izomzat, tónustalan beidegzés. A bénulás különbözı mértékő lehet, a teljes ellátást igénylı gyermektıl a jól mozgó gyermekekig. Normál óvodában az enyhébb esetekkel találkozhatunk. Ezek a gyermekek kicsit lassabban mozognak, koordinációjuk, egyensúlyuk gyengébb. Idınként motiválatlanok, és könnyebben elfáradnak. Vizsgálat: - funkcionális képességek felmérése, - gyógypedagógiai - pszichológiai vizsgálat. Szomatopedagógiai fejlesztés: - az izomtónus normalizálása, kóros mozgásminták leépítése egyensúlyreakciók, tartások, mozgások kialakítása, - mozgáskoordináció fejlesztése, - helyes légzéstechnika kialakítása, vitálkapacitás fejlesztése, - kontraktúrák, deformitások megelızése, korrekciója, - eszközhasználat, manipuláció kialakítása, - testtartásjavítás, - önálló, önrendelkezı életre való felkészítés. 4. Egyéb típusú mozgás rendellenességeket kiváltó kórformák csoportja Ebbe a csoportba fıként ortopéd eredető mozgás rendellenességek tartoznak. Az óvodában a következı kórképek a leggyakoribbak. Luxatio coxae congenita (veleszületett csípıficam): A kötelezõ szûrések következtében e kórkép ritkán okoz maradandó károsodásokat, ugyanis a korai felismerés miatt orvosilag jól korrigálható. Osteogenesis imperfecta (csontfejlıdési zavar): Jellemzı rá, hogy a csöves csontok vékonyak, törékenyek, a törések miatt a csontok deformálódnak. Arthrogryphosis multiplex congenita: Veleszületett izom és kötıszöveti mozgáskorlátozottsága.

merevség,

az

izületek

különbözı

fokú

Gerinc betegségei: A gerincen különbözı kóros görbületek alakulnak ki horizontálisan vagy vertikálisan, és ezek gyakran egyéb rendellenességekkel társulnak. A városi életmód és a mozgásszegénység miatt sajnos egyre gyakoribbak a gerinc elváltozásai. Gyógytorna biztosításával e gyermekek normál óvodában nevelhetık.

101

Vizsgálat: - funkcionális vizsgálat, - kontraktúra meghatározás, - mindennapi mozgások megfigyelése. Szomatopedagógiai fejlesztés: - izületi mozgáspályák növelése, - egyes izmok korrigált helyzetben végzett célzott erısítése, - a korrigált helyzet beépítése az egész test mozgásába, - funkcionális gyakorlatok, mindennapi mozgások gyakoroltatása, - segédeszközök használatának megtanítása. Az integráció minden esetben a sérülés mértékétıl, a tünetek súlyosságától függ. A károsodás után lehetséges állapot rendkívül különbözı. A teljes kiszolgálást igénylı, csak fekvı gyermekek integrációja a fogadó intézmény tárgyi, személyi feltételeitıl függ. Az integrálhatóság határát konkrétan meghúzni nagyon nehéz, kissé merésznek tőnı feladat. Jelen tapasztalat szerint azt mondhatjuk el általában, hogy azok a gyermekek tudnak normál környezetben jól fejlıdni, és oda beilleszkedni, akik legalább segédeszközzel képesek a helyváltoztatásra, kézfunkciójuk pedig fejlett annyira, hogy elemi szinten, kis segítséggel ellássák magukat. Kommunikációjuk olyan szintő legyen, hogy társaikkal és a felnıttekkel kapcsolatot tudjanak teremteni, szükségleteket tudják jelezni.

8./ Potenciális tanulási zavarok megelızése korrekciós fejlesztéssel A korrekciós fejlesztés célja: támaszt nyújtani a részképesség-gyengeségekkel küzdı gyermekek részére, egyéni, illetve kiscsoportos fejlesztıfoglalkozások keretében, az iskolai tanulási zavarok megelızése érdekében. Az óvodapedagógus fejlesztı feladatai: Ha azt tapasztalja, hogy egy gyermek bizonyos funkciójában (funkcióiban) lemaradt, vagy tartósan stagnál (ez nyomon követhetı a fejlettségmérı lapon), abban az esetben vissza kell térnie a gyermeknek arra a fejlettségi szintjére, amelyben még biztonságosan mozog (vagyis a mozgáshoz, a cselekvéshez), és fokozatosan terhelve, nehezítve a feladatokat kell ıt eljuttatni a következı szintre. Idıt és lehetıséget kell biztosítani az egyik területen hiányosan elsajátított, vagy gyakorlásra szoruló ismeretek más területen való elmélyítésére, korrigálására. A korrigálható lemaradások nagyrészt megelızhetık azzal, hogy azok természetes módon fejlesszék a gyermekek képességeit (például mozgásos játékeszközök, logikai játékok).

8.1./ FEJLESZTİPEDAGÓGIAI FEJLESZTÉS A fejlesztıpedagógus kompetenciaköre - Csak normál IQ-övezetbe tartozó gyermekekkel foglalkozik teljesítményzavar esetén. - A diagnosztikus és terápiás kompetenciakörét meghaladó eseteket köteles speciális szakemberhez irányítani. - Tevékenységét más szakemberekkel (óvónı, logopédus, pszichológus) összehangoltan végzi. - Felelıs a fejlesztı foglalkozások szakmai minıségéért.

102

A fejlesztıpedagógus feladatai: - Az óvónık jelzése alapján a korrekciós fejlesztést igénylı gyermekek megfigyelése, képességeik felmérése és az ehhez szükséges szülıi jóváhagyás beszerzése. - A megfigyelések és mérések értékelése. - A kapott eredmények alapján az egyéni fejlesztıprogramok kidolgozása az óvodapedagógusokkal, logopédussal. - Az elızı nevelési évben a fejlesztı foglalkozásokban részesült gyermekek ellenırzı felmérése. - A mérések értékelése. - A kapott eredményeket összevetve az elızı év eredményeivel és az egyes gyermekekrıl kapott szakértıi vélemények, fejlesztési javaslatok figyelembevétele alapján az egyéni fejlesztıprogramok kidolgozása és ennek koordinálása az óvodapedagógusokkal, logopédussal. - A szülık tájékoztatása, együttmőködı kapcsolat kialakítása és az ehhez szükséges szülıi jóváhagyás beszerzése. - Egyéni illetve kiscsoportos fejlesztı foglalkozások megtartása. - Helye elsıdlegesen a gyermekcsoport ahol párhuzamos tevékenységként kezdeményezi a fejlesztı játékot, illetve a fejlesztıszoba. - A fejlesztés folyamatos koordinálása az óvodapedagógusokkal, logopédussal. - A szülık rendszeres tájékoztatása gyermekük fejlıdésérı: fogadóórák negyedévente, illetve igény szerint. - Féléves értékelés a gyermekek fejlıdési ütemérıl(február). - Év végi ellenırzı felmérés, értékelés a gyermekek fejlıdésérıl. Sikerkritériumok: A kisgyermek - örömmel és aktívan vesz részt a játékos foglalkozásokon, - önmagához mérten kimutathatóan fejlıdik, - tanköteles korára kialakulnak a tanuláshoz szükséges részképességei. 8.2./ LOGOPÉDIAI FEJLESZTÉS A logopédia a beszédzavarok felismerésével és korrekciójával foglalkozik. Célja: A beszédhibák megelızésével, továbbá a mér kialakult beszédhibák, és azok következményeként fellépett másodlagos elváltozások korrekciójával ép beszédet hozzon létre. Így a logopédia lehetıséget nyújt arra, hogy a társadalom nevelési célkitőzéseit maradéktalanul megvalósíthassa, a személyiség töretlenül fejlıdjék és az egyén céljait szabadon elérhesse. A logopédia célja tehát nem lehet csak a már kialakult beszédhibák korrekciója. Fontos az a törekvés, hogy a szülık nevelık között végzett felvilágosító munkával eleve megakadályozzuk a problémák létrejöttét. Szintén jelentıs terület a beszédhibák talaján kialakult másodlagos elváltozások korrekciója is. Ezek nélkül a logopédiai munka nem lenne teljes. Feladatok: Tanulmányozza a beszédet, annak fejlıdését és zavarait. Fejlessze a logopédiai diagnosztikát.

103

Szervezze meg az egész társadalom (szülık, nevelık, orvosok stb.) között végzendı felvilágosító munkát. A kialakult beszédhibákat a lehetı legkorábban vegye korrekció alá. Logopédiai kategóriák: A dadogás A dadogás (balbuties) tárgykörébe olyan gyermekek - és felnıttek- tartoznak, akiknél a beszédet klónusos, tónusos, vagy tono-klónusos görcsök szakítják meg. Továbbá gyakran találkozunk náluk kényszermozgásokkal, együttmozgásokkal, különbözı vegetatív tünetekkel, pszichés zavarokkal. . A terápia célja a mozgás, a beszéd és a gondolkodás ritmusának kialakítása, összerendezése, valamint — a mozgás és a zene emocionális hatásán keresztül - a személyiség ritmusos harmonizálása, az önkifejezı készség és a kreativitás fejlesztése, versek, dalok elsajátítása, az éneklési kedv felkeltése. Vizsgálat: Anamnézis, környezettanulmány, Személyiségvizsgálatok, Mozgás megfigyelése, Tünetek leírása, Beszédállapot leírása, Beszédtempó megfigyelése, Beszéd prozódiai elemeinek megfigyelése. Logopédiai terápia menete: Az izomtónus-szabályozás fejlesztése. A helyes beszédlégzés kialakítása. A beszéd nonverbális elemeinek (gesztusok, mimika, hanglejtés, hangszín, dinamika, hangerı) fejlesztése, a harmonikus kommunikáció érdekében. A mozgás ritmikus összehangolása a beszéd nonverbális és verbális elemeivel. A zenei anyanyelv megalapozása. A költıi és zenei hatások segítségével a gyermekek másodlagos személység sérüléseinek csökkentése, leküzdése. Az egyéni fejlesztés (megkésett beszéd fejlıdés terápiája, a pöszeség terápiája, az orrhangzós beszéd terápiája: A megkésett beszédfejlıdés képébe azok a gyermekek tartoznak, akik három éves korukra sem kezdenek el beszélni. A megkésett beszédfejlıdés biztos diagnózisához minden esetben szükséges ideggyógyászati és fülészeti kivizsgálás. A pöszeség a beszéd tisztaságának olyan zavara, amelye jellemzı az adott nyelvközösség artikulációs normáitól való eltérés. Világszerte a legsőrőbben elıforduló beszédhibának tartják, s ezen belül Is leginkább a gyermekkorra jellemzı. Az orrhangzós beszéd esetében az élettani nasalis rezonancia megváltozik. Cél a kialakult beszédhiba javítása, aktív, passzív szókincs bıvítése és grammatikailag helyes kifejezı, összefüggı beszéd tanítása. Vizsgálat: - a beszéd megértésének vizsgálata, - a hallás vizsgálata,

104

- a kiejtés, artikuláció vizsgálata, - a beszédhang megfigyelése, - intelligencia vizsgálat, - mozgásvizsgálat (nagymozgások, beszédszervek mozgása, lateralitás), - környezettanulmány, anamnézis, - orvosi vizsgálat. Logopédiai terápia menete: - a gyermek fejlettségi szintjéhez, a fejlıdés üteméhez alkalmazkodó terápia, - beszédindítás, - artikulációs mozgást ügyesítı gyakorlatok, - ajakgyakorlatok, - nyelvgyakorlatok, - légzı és fúvási gyakorlatok, a helyes légzéstechnika kialakítása, - hallási diszkriminációs gyakorlatok, - hangfejlesztés, - hangrögzítés, - automatizálás. Az olvasástanulás elıkészítése (diszlexia prevenció) Vannak olyan gyermekek, akiknek az iskolában különös gondot okoz az Olvasás írás elsajátítása. Ez a zavar azonban már óvodás korban diagnosztizálható, s a korrekció megvalósításával az iskolai kudarcok megelızhetıek. Ezek a gyermekek nagy- és finommozgásukban gyakran ügyetlenek, különféle beszédzavarokkal rendelkeznek. A térben, idıben való tájékozódásuk zavart, laterális dominanciájuk kialakulatlan. Jellemzı rájuk a figyelem zavara, a feladattudat kialakulatlansága. A terápia célja tehát ezen készségek kialakítása, a hiányos területek fejlesztése. Vizsgálat - vizuomotoros koordináció vizsgálata, - diszlexia-elırejelzı gyorsteszt, - diszlexia veszélyeztetettség részletes vizsgálata, - intelligencia vizsgálat, - lateralitás vizsgálat, beszédészlelés, GMP, Logopédiai terápia menete: - A mozgás-, testséma-, percepció-, és beszédkészség fejlesztése, - Az olvasás tanításához szükséges alapkészségek fejlesztése. Az olvasástanulás két részre tagozódik: a készségfejlesztésre s az olvasás tanítására. A készségfejlesztés célja az, hogy kialakuljanak betőtanulás feltételei. Ez a részképességek különbözı eltérései miatt, igen sokrétő tevékenységet kíván meg. Természetes azonban, hogy a fejlesztés során mindig a gyermekek sajátosságainak megfelelı feladatcsoportot hangsúlyozzuk. A készségfejlesztés a tanév elején az egész perces foglalkozást kitölti. Az órán belüli aránya idıvel fokozatosan csökken, de soha nem lehet teljesen elhagyni, ha rövid idıre is, minden órán szerepeljen valamilyen formában. A készségfejlesztés során a diszlexia-prevenciós órákon a vizuális észlelés fejlesztése az egyik legfontosabb feladat, hiszen ez a tanulási folyamatok szervezıdésének, így az olvasás elsajátításának is sarkalatos pontja.

105

A diszlexia prevenciós órákon végzett készségfejlesztés területei a következık: - Mozgásfejlesztés - Testséma fejlesztés és az egyensúlyérzék fejlesztése - Percepciófejlesztés - A számolástanulás elıkészítése (diszkalkulia prevenció). Cél: a nyelvi és a matematikai képességek, készségek az egyéb részterületekkel együtt való fejlesztése. Vizsgálat: - Intelligencia vizsgálat, - Diszkalkulia veszélyeztetettség vizsgálata, - Kiegészítı vizsgálatok (vizuomotoros koordináció, lateralitás). Logopédiai terápia menete: Az érzékelés - észlelés fejlesztése (taktilis - vizuális auditív); Figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése; Saját testen, térben, síkban való tájékozódás fejlesztése; Az idıbeli tájékozódás fejlesztése; Soralkotásos feladatok, a sorrendiség fejlesztése; Beszéd fejlesztése — matematikai szókincs kialakítása; Geometriai, mértani ábrák felismerése, egyeztetése, kirakása, megnevezése, a számjegyek felismerése, megnevezése; Mennyiségfogalom kialakítása lehetıleg 10-ig, mőveletvégzés lehetıleg 10-es körben (hozzáadás, elvétel, pótlás, bontás, összeadás, kivonás); Mőveleti és relációs jelek felismerése, megnevezése, kirakása, írása; Számlálás az ujjakon —jó ritmusban; A számlálás automatizálása növekvı és csökkenı sorrendben 1-tõ! 20-ig; Globális mennyiség felismerés lehetıleg 5-ig, korongképek alapján 10-ig; Vizuomotoros, grafomotoros készségek fejlesztése; Szöveges feladatok elıkészítése; sorszámok használata; a számszomszéd; a páros- páratlan fogalma; ellenpáralkotás; relációs viszonyok; a számemlékezet fejlesztése. Általános készségfejlesztés: Az általános készségfejlesztés során mindazon készségek fejlesztésére kell törekedni, amelyek nélkül a számfogalmak nem, vagy csak bizonytalanul alakulhatnak ki. Külön figyelmet kell fordítani azokra a tevékenységekre, amelyek az érzékelés, az észlelés, az emlékezet és a figyelem fejlesztésére irányulnak. Az érzékelés fejlıdésének az összes magasabb szintő tevékenység kialakításában alapvetı jelentısége van. Az érzékszervi megismerés kialakításának módjától és mértékétıl, továbbá a legfontosabb mozgási- és térbeli tájékozódási formáktól függ a késıbbi beszédbeli és logikai teljesítıképesség minısége. A gyermekek saját tevékenységükön keresztül tanulnak a legkönnyebben, így minden esetben biztosítani kell számukra a konkrét cselekvés, a sokoldalú manipulálás lehetıségét. Egy gyerek annál kreatívabb, minél intenzívebben és sokoldalúbban képes a saját maga által kitalált módszerekkel egy tárgyat vizsgálni, szerkezeteket felfedezni vagy kapcsolatokat megfejteni. Ahhoz, hogy egy gyermeknél a mennyiségérzet kialakuljon, hogy a mennyiségekkel való manipuláció és a matematikai fogalmak értelmezése biztos legyen, a következı absztrakciós útvonal végigjárására van szükség:

106

- cselekvés közben a gyermekek saját maguk alakítanak ki helyzeteket; - tárgyakkal végeznek cselekvéseket; - modellekkel végeznek cselekvéseket; - a legmagasabb szint: cselekvés nélkül számolnak. A gondolkodás segítségével a gyermekek megtanulnak felismerni, összehasonlítani, megkülönböztetni, rendezni, osztályozni összefüggéseket meglátni. Csoportosítás, halmazalkotás: A gyermekeknek meg kell tanulniuk a tárgyakhoz, jelenségekhez főzıdı tulajdonságok, ismertetıjelek, jellegzetességek meglátását, megfogalmazását, hiszen a számjegy is egy mennyiség (halmaz) tulajdonsága, elvont kifejezése. Fontos, hogy a gyermekek képesek legyenek megadott szempontok alapján csoportosításra, halmazalkotásra, illetve két vagy több halmaz összehasonlítására, a halmazok tulajdonságainak megfogalmazására. Térbeli kiterjedéseket jelölı kifejezések gyakorlása ellentétpárokon keresztül: A gyermekek környezetében lévı tárgyak alapvetı viszonyainak megismertetése, változó jellegük érzékeltetése. A tájékozódás fejlesztése térben, síkban, idıben: A térbeli irányokat és relációkat jelölı fogalmak elsajátítása, az oszlop és sor fogalmának kialakítása. Ritmikus soralkotás: A szabályalkotás megalapozása. Különbözõség azonosság: A különbségek és azonosságok észrevetetése síkban, térben. Számlálás 5-ös és 10-es számkörben: Tárgyak számlálása, mozgáshoz kötött pontos számlálás kialakítása. Sorszámnevek: A sor elemeinek hely szerinti tudatosítása. Az elsı, az utolsó és a középsı fogalma. Alapvetı matematikai fogalmak kialakítása: A sok-semmi, a sok-kevés, a több-kevesebb-ugyanannyi fogalmának kialakítása. Relációs jel felismerése értelmezése, alkalmazása: A mennyiségek összehasonlítása: a több, kevesebb, ugyanannyi relációs jelekkel való jelölése. A speciális matematikai készségek fejlesztése. A terápia másik nagy egysége a számfogalmak kialakítását, valamint a mőveletek megalapozását foglalja magába. A számjegyek felismerését és mennyiséggel való egyeztetését 1-tõ! 10-ig kell megtanítani párhuzamosan más, a matematikai tevékenységekhez alapvetıen szükséges készségek fejlesztésével. Számjegy, korongkép, ujjkép felismerése, a mennyiség-állandóság kialakítása: Konkrét cselekvés útján számjegy, korongkép, ujjkép egyeztetése mennyiségfogalom kialakítására.

a

globális

107

A mennyiség számnévvel való egyeztetése: A feladat elvégeztetése mozgásos játékok alkalmazásával a legkönnyebb. Matematikai relációk alkalmazása: Halmazok összehasonlítása különbözıtéri alakzatokban. A mennyiség számjeggyel való egyeztetése: Változatos játéktevékenység közben kell egyeztetni a számjegyet a számnévvel és a hozzá tartozó mennyiséggel (korongképpel, ujjképpel). Matematikai relációk, mennyiségek differenciálása relációs jelekkel: A számok ás mennyiségek közötti relációk felfedezetése. 8.3./ ISKOLA ELİKÉSZÍTÉS A SÍNDELAR PROGRAMMAL Óvodánkban nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az iskolába lépı gyerekek megfelelı felkészültséggel rendelkezzenek. A Sindelar program alkalmas a tanulási zavarok kiszőrésére és korrekciójára. A terápia alapelve a tanulási zavarok egy újfajta értelmezésébıl kiinduló, a részképességek logikus egymásra épülését figyelembe vevı hatékony beavatkozás. A program elsı fele a vizsgáló eljárást tartalmazza, a második rész a kiscsoportos gyakorlóprogramot és az egyéni tréningprogramot foglalja magában. Az alkalmazás életkori határa nincs szigorúan meghatározva, hangsúlyos az 5-7 év, de egyes részek idısebbeknek szólnak. A terápia alkalmazásában újat jelent az eddigi gyakorlattal szemben, hogy a család aktív szerepet kap a programban. Mivel a fejlesztés napi 10 percet vesz igénybe, ezért otthon elvégezhetı egyszerő feladatokat is tartalmaz. A szülıket a kiképzett pedagógusok, és a pszichológusok irányítják ne rémítsük el a és. A szülı egyenrangú partner a fejlesztésben. Fontos, hogy megértessük a tanulás mechanizmusát, és elfogadtassuk a gyermeke tanulási zavarát. Pontosan ismertetnünk kell a programot, megértetni vele, hogy ez egy nem bonyolult, részérıl nem sok különleges szaktudást igénylı feladat, és mindezt a gyerek érdekében és segítségére teszi. A szülı munkáját rendszeres tanácsadás, és kontroll segíti. Ebben fı szempontoknak tekintjük: - Megfelelı-e a program végrehajtásának a módszere? - Harmonikus-e a gyermek és a családtag kapcsolata, nem csökkentik-e a hatékonyságot emocionális faktorok? - Képes-e a gyermek a megtanultakat más helyzetekben és más személyek esetében alkalmazni? - A kompetenciahatárok jól elkülönülnek. A pedagógusoknak nem kell pszichológusi feladatokat végezniük és fordítva. - A fejlesztés ajánlott idıtartama egy év, de az elsı eredmények minimum három hónap után jelentkeznek A Sindelar program elméleti háttere: A tanulási ás viselkedési zavarok hátterében 20%-os elıfordulással figyelhetık meg gyengén fejlett, vagy diszharmonikusan mőködı részképességek. Sok szülı nem tekint bizonyos

108

jelzéseket olyan bajnak, amivel pszichológushoz kellene fordulni. Így a legtöbb gyerek csak iskoláskorban tanulási és magatartászavarral kerül szakemberhez. Ennek megelızésére kialakított program hatékonyságának döntı feltétele) hogy mind a pedagógus, mind a szülı megfelelı szinten tájékozódva legyenek a részképességek tanulásban betöltött szerepével, és a zavart mőködés következményeivel. A tanulási zavarokat a szakember és a szülı oldaláról egyaránt meg kell közelíteni. A tanulási zavarokról mindmáig nincs egységes kép, meghatározás, tünet illetve tünetsorozat. Azonban a megítélés és a hozzáállás egyre egységesebb. A fogalmat különbözı tudományterületek felıl is meg lehet közelíteni: a) Fejlesztıpedagógiai megközelítés- a meghatározás tágabb: az érzékszervi sérült, emocionális vagy szociális hátránnyal küzdı gyermekeknél is elıfordulhat tanulási zavar az eredeti sérüléshez társulva ás annak következményeként. b) A neuropszichológiai elméletek- a tanulási zavart minimális jellegő agyi károsodás (MCD) idézi elı. A pszichológiai tünetek és az agy lehetséges sérülései ás érési vagy funkcionális zavarai összefüggnek. c) Perceptuális, illetve szenzomotoros elméletek- az észlelési és az észlelési motoros integratív képességek nem megfelelı mőködése tanulási zavart vált ki. d) Pszicholingvisztikai megközelítés- a nyelvi fejlettség van elıtérben. A megfelelı beszéd- és nyelvi fejlettség nélkül sikertelen az iskolai tanulás. (Sarkadi- Zsoldos, 1994). Bár ezek a meghatározások más-más alapon közelítenek a tanulási zavar kérdéséhez, abban megegyeznek, hogy ez a folyamat nem megfordíthatatlan, és megfelelı eszközökkel korrigálható, csökkenthetı. A definíciók közötti eligazodást nehezíti azonban, az adott populáció heterogenitása, az etiológiai faktorok különbözısége, az Q függıség eltérı értelmezése, valamint annak a kérdésnek a tisztázatlansága, hogy a tanulási zavar mennyire tekinthetı önállónak az akadályozottság problémakörén belül. A tanulási zavarral küzdı gyermekek átlagos elıfordulási gyakorisága az iskolai populáció 10-15%-a (Gaddes, 1981). A tanulási zavarok típusai: a) Neurogén tanulási zavarok- elsıdlegesen a központi idegrendszer zavarai következtében jönnek létre. b) Pszichogén tanulási zavarok- a korai életszakaszokban elszenvedett környezeti ártalmak hatására alakulnak ki, az érzelmi élet, a motiváció, az alkalmazkodó viselkedés és az ezekkel összefüggésben álló, különbözı teljesítmények zavaraiban fejezıdnek ki. c) Pszichogén tanulási zavarok- a gyermekkori szerzett agykárosodások következtében alakulnak ki, tüneteiben a neurogén tanulási zavarokhoz hasonlítanak. A hangsúly a tünetorientáltságról a megelızésre került, valamint az iskolába juttatatás és benntartásra. Ezt fejlesztési diagnosztikai szemléletnek nevezzük. Ez nem önálló kategória, hanem inkább a speciális nevelési szükségletek egyik formája. A speciális nevelési szükséglet kiterjeszthetı minden iskolásra, akinek valamilyen tanulási nehézsége van. Minden tanulóra vonatkoztatható egyéni nevelési szükséglet, mint egész, ami segítség a tanulási nehézség leküzdésére.

109

A tanulási zavar diagnosztikus kritériumai: a) Intelligencia és tanulási teljesítmény különbsége. b) Kóreredet, gyakran neurológiai deficit, de nem kizárólagosan. c) Jellegzetes kognitív pszichológiai tünetek: percepció zavara, beszédszervezıdés nyelvi készség zavara, az emlékezet gyengesége, figyelemzavar, lateralitás téri orientáció zavara, mozgáskoordináció és finommozgások zavara, másodlagos neurotizáció, iskolai teljesítményzavarok (olvasás, írás, számolási nehézségek, viselkedészavar). A tanulási zavart befolyásoló eljárások olyan módszerek, amelyben a diagnózis és a fejlesztés szerves egységet alkot és a hangsúly a fejlesztésen van. A fejlesztés hatékony mőködéséhez azonban ismerni kell a megismerés, az ismeretek megszerzésének hierarchikus felépítését. A Sindelar program két elméleti bázisra támaszkodik: 1. Neisser féle megismerési, kognitív pszichológia. 2. Affolter féle kognitív fejlesztı módszer. Neisser szerint a tudás mőködéséhez az ismereteket meg kell szerezni, azokat meg kell szervezni, majd alkalmazni. A kognitív pszichológia vizsgálati területei: - Figyelem - Észlelés - Emlékezet - Alakfelismerés - Problémamegoldás - Nyelv pszichológiája - Értelmi fejlıdés A kognitív rendszer alappillérei a figyelem, az észlelés és az emlékezet. Az észlelés függ az észlelı jártasságától, tapasztalatától, megelızı tudásától. Ez a folyamat, egy begyakorolt tevékenység, melynek idıbeli lefolyása van és korábban kialakult kognitív struktúrákon, készenléti sémákon alapul. Például a látás folyamatában, ha egy tárgy helyzete változik, és én is mozdulok, attól még azt a tárgyat ugyan olyannak látom. Perceptuálisan megtanultam, hogy nem minden információ fontos. A lényeget nem veszítem el. Így az észlelésem egy ciklikus folyamattá alakul Tervek, sémák, készenlétek a látottak befogadására. A megelızı észlelés létrehoz bizonyos sémákat, amik a késıbbiekben elıkészítik az információ befogadását, ezek lesznek az úgynevezett készenléti sémák, melyek irányítják a felderítést, ezáltal állandó készenlétet hoznak létre az új információ felvételére. A sémák az észlelés központi struktúráit jelentik, melyek módosíthatók, specifikusak, az idegrendszer részét képezik, aktív egész rendszert alkotnak, a tapasztalattal fejlıdnek. A változás miatt az észlelés nem merev, hanem folyamatos. Így például, ha látunk egy mosolygó embert, azt több séma alapján észleljük, amik egymásra épülve fokozatosan alakultak ki. Az elsı séma a konkrét látványhoz kötıdik, a száj, ami mosolyog. A másik pedig az absztrakt, hangulatra vonatkozó, vidám ember sémája. Az idegrendszerünk állandó készültségben van az új sémák befogadására. Ez velünk született tulajdonság. A csecsemık azzal a hajlammal születnek, hogy a hangok felé forduljanak, holott még nem is látják a hangforrást, hiszen csak a retinájuk felszíne fejlett. De már ekkor kezdi kialakítani az észlelési sémát, melyek a fejlıdésben összekötı kapcsot jelentenek a magasabb mentális folyamatok felé.

110

Az összekötı kapocs a késıbbiekben is érvényes, mert az alapsémák nélkül nincs magasabb szintő mentális folyamat. Csak azt tudjuk felidézni, amit észleltünk. Az emlékezet függ a figyelemtıl. EMLÉKEZET - FIGYELEM - ÉSZLELÉS A figyelem nem más, mint észlelés Azt észleljük, amit figyelemmel kísérünk Neisser szerint a figyelem önálló mechanizmus. Csak a figyelemmel kísért esemény kapcsolódik be az észlelési ciklusba. Osztályozzuk a bennünket érı ingereket. Figyelmünk és észlelésünk szelektív. A sémák úgynevezett észlelési térképet hoznak létre, ez egy kognitív térkép, orientáló terv. Ha észlelünk valamit, akkor arról már meg van a sémánk, a figyelmi és észlelési folyamat egyezteti és irányítja a magasabb rendő folyamatokat. Az emlékezet segítıjeként képzeleti képeket alkotunk, melyek az észlelésbıl erednek. Az észlelı ilyenkor leválaszt bizonyos sémákat és más célokra, magasabb mentális folyamatokra használja. A három folyamat egymásból következik, megalapozzák a magasabb mentális tevékenységeket, így bármelyik zavart fejlıdése problémákat okoz a késıbbiekben. Affolter az észlelési folyamatok három fejlıdési fázisát különbözteti meg, melyek megléte elengedhetetlen a késıbbi mentális tevékenységekhez. Az elsı a modalitás specifikus fokozat, melyben minden érzékelési területen kialakulnak a rendezési minták a többi érzékleti területtıl függetlenül. Ez lehetıvé teszi, hogy a gyermek az ingereket analizálja, minıségét megállapítsa. A következı fokozat az intermodális fokozat, melyben elkezdıdik a különbözı érzékleti területek információinak kölcsönös integrációja. Ennek következtében kialakul a pályarendszer, melyek a látási, hallási és taktilkinesztetikus területek közötti kapcsolatot biztosítja. A harmadik fokozat a szeriális szint, mely folyamán az egymást követı ingerek között egyre nagyobb számban alakít ki sorrendi kapcsolatokat. A három szint egymásra épül, csak akkor lép egy gyerek magasabb szintre, ha az elızıvel már rendelkezik. Ezt a három szintet két további szintbe lehet besorolni. A modalitás specifikus szintet intramodális szakasznak is nevezhetjük, a másik két szakaszt pedig szupramodális szakasznak. Az észlelési folyamatok kialakulása után következik a magasabb rendő mentális képességek kialakulása. Ezt a fejlıdést Affolter egy fához hasonlította. A korona körvonala mentén az aktuális teljesítıképesség illetve készségszint helyezhetı el, mely az életkortól függıen másmás megnyilvánulású. A gyökér és a törzs a bázisfunkciókat és részképességeket jelenti. Megfelelı együttmőködésük alapvetı feltétel a tanulási folyamatok sikeréhez. Ha a részképességek fejlıdése egyenletes, funkcionális kapcsolatuk kiegyensúlyozott, akkor a teljesítıképesség megfelelı, a korona körvonala harmonikus kör. Tanulási zavar esetén ennek ellenkezıje igaz, a lombkorona szabálytalan, tépett. Sindelar koncepciója szerint a részképességek alapvetı képességek, olyan alapvetı funkciók, pszichomotoros képességek, melyekkel kialakítjuk a magasabb mentális funkciókat. Ezek az úgynevezett bázis funkciók. A képességeket és részképességeket Affolter nyomán szintén famodellbe helyezi. A fa gyökerében foglal helyet a figyelmi szint, mely az éberség szintje, a kapu feladatát tölti be, az információfeldolgozás alapja. Minden azon múlik, hogy a figyelem milyen szintő. A korona korspecifikus tüneteket mutat. Óvodáskorban, p1. a grafomotoros ügyetlenséget, dysgrammatizmust, iskoláskorban, p1. olvasási, helyesírási és számolási gyengeséget. A tünetek megjelenési formája attól függ, hogy melyik részképesség sérült. Minden tanulási folyamat felbontható elemeire. Ha egy gyereknek számolási gyengesége van, akkor az tünet,

111

és e mögött állhat okként valamely részképesség zavara. Egy komplex teljesítményt számos részképesség megfelelı és összehangolt mőködése hoz létre. Az affolteri rendszerbe illeszti bele Sindelar a neisseri modellt. Modalitásspecifikus szinten szerepet kap az észlelési, megismerési funkció. A következı szinten ezeket az észleleteket összekapcsolja, majd a szeriális szinten rendszerezi, sorrendezi. A program felépítése: A program két részbıl áll, melynek elsı fele a vizsgálóeljárás, második fele a gyakorlóprogram. Elsı lépésként a kognitív struktúrát kell feltérképezni a részképességek fejlettségi szintjét. Ezt fel lehet rajzolni egy fa alakjában. Ha ez a fa szép, egyenletesen terebélyes, akkor megfelelı a képességek fejlettségi szintje. Ha azonban a fa ágai tépettek, ott hiányosak a képességek, tehát fejlesztésre van szükség. A képességstruktúra alapján meg kell határozni a célokat, feladatokat kell kialakítani. Majd elkezdıdhet a fejlesztés, ami legkevesebb három hónapos munka után mutat eredményt, de az optimális idı egy nevelési év. A vizsgálóeljárás alkalmas a kontrollálásra. A fejlesztés végén felmérhetjük ismét a részképességek fejlettségi szintjét. A Sindelar program ismérvei: - Ez a program a részképesség-gyengeség következtében kialakult tanulási zavarok terápiája. - Pszichológiai ismeretekre épülı fejlesztıeljárás. (fejlıdéslélektan, kognitív pszichológia). - Kognitív terápia, mely a megismerı képességekre hat. Funkcionális gyakorlás, specifikus terápia. Nem kompenzatórikus törekvés, nem gyakorlási háttér. - Komplex program, részképességek teljes profiljával dolgozik, a gyermeket, mint teljes személyiséget tekinti. - Kognitív terápia, mely a kognitív képességek változásától és javulásától várja a részképességek javulását. - A fejlesztést azon a szinten kezdi, ahol a gyerek tart. - A vizsgálóeljárás kijelöli a fejlesztési tervet, ellenırzi a hatékonyságot. - A fejlesztésben a hangsúly a folyamatosságon van. - Az elsı eredmény nem várható három hónapnál hamarabb. - Hangsúlyos a fejlesztı személyisége. - A programban nincs standard, hanem van a gyerek akit fejleszteni kell, akinél önmagához viszonyítok. - Sajátos nevelési igényő gyerekeknél is alkalmazható (enyhe fokban értelmi fogyatékosoknál fıként). - Más fejlesztı programhoz is kapcsolható. Az egész program szemlélete megismerı szemlélet. Nem pontszámokat kell figyelembe venni, hanem a minıséget. Ennek az alapja a kognitív feladatanalízis. Ahhoz, hogy egy gyerek megoldjon egy feladatot, több, egymásra épülı képességre van szükség. A feladatot lépésekre kell bontani. Minden egyes lépéshez egy-egy képesség szükséges. Ha ezek hiányoznak, akkor lép fel a tanulási zavar. A fejlesztést azon a lépcsıfokon kell elkezdeni, ahol már hiányosságok tapasztalhatók. A fejlesztést nem csak a gyenge képességő, illetve az elıreláthatólag tanulási zavarban szenvedı gyerekeknél végezzük, hanem a kifejezetten jó képességőek esetében is, ahol a minél jobb elkövetkezı iskolai teljesítmény a cél.

112

9./ AZ ÓVODA SZAKMAI DOKUMENTUMAI 9.1./ Az óvodai nevelés országos alapprogramja 9.2./ Az óvoda helyi nevelési programja 9.3./ Az óvoda minıségirányítási programja 9.4./ Az óvoda pedagógiai-mőködési terve (intézményi munkaterv) Tartalmazza: - a tervezéshez felhasznált dokumentumokat, a munkát befolyásoló tényezıket, - helyzetfeltárást (az elızı év elemzése, értékelése), - az új nevelési év feladatait, a fı feladatokból adódó konkrét teendıket, - a nevelıtestületi egység érdekében tervezett feladatokat (továbbképzések, felelısök rendszere, nevelıi értekezletek, konzultációk), - a kapcsolattartás konkrét formáit (külsı-belsı kapcsolatok, kiemelten a szülıkkel való kapcsolattartás formái), - a szolgáltatások rögzítését, - a nevelıközösség és a gyermekek hagyományos közös programjait, ünnepeit, - fejlesztéssel, mőködéssel kapcsolatos felújítási feladatokat. Gyermekcsoportok nevelési-fejlesztési programja: Melynek alapja az óvoda helyi programja és az óvoda éves pedagógiai-mőködési terve. Tartalmazza: - a mulasztási naplót, - a gyermekcsoport összetételére, létszámára, a csoport mőködésére vonatkozó adatokat, - a gyermekcsoport szokás-szabályrendszerét, - eseménytervet (szervezési feladatok), - megszervezendı eseményeket (pl. kirándulás, ünnep, családlátogatás), - globális tevékenységi tervet, Idıkeret: 1/2-1 év - heti tanulási tervet is készítünk, melyben konkrétan jelöljük a témát, a képességfejlesztést, készségfejlesztést és a megvalósítási formát. - közösségre vonatkozó pedagógiai feljegyzések, tapasztalatok folyamatos rögzítését. Egyéni fejlıdés-fejlesztés dokumentumai: Tartalmazza: - a gyermek adatait, az óvodakezdés elıtti családlátogatás tapasztalatait, a gyermekrıl szóló rövid, szülı által írt jellemzést, (anamnézis) - az óvónık tapasztalatait az adott gyermek fejlıdésérıl. Idıkeret: évente 2x (ill. szükség esetén) Az aktuális fejlettségi szint megállapításához elsısorban a megfigyelés, a beszélgetés és a rajzelemzés módszerét alkalmazzuk természetes élethelyzetekben és tevékenységekben, a megszokott óvodai környezetben. Figyelmünk négy területre összpontosul: az értelmi, az érzelmi-akarati, a szociális és a mozgásos jellemzıkre. Az egyes óvodai tevékenységek megfigyeléséhez szempontsort alkalmazunk, amely programunk sikerkritériumaival áll összhangban.

113

A fejlesztés érdekében tett lépések rögzítését (speciális, fejlesztı szakemberek igénybe vétele - logopédus, fejlesztıpedagógus, gyógypedagógus stb.) Pilis, 2010. augusztus hó 27. napján.

Bársonyné Pálinkás Éva óvodavezetı

114

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

1./ A helyi óvodai nevelési program érvényességi ideje: 2010. szeptember 1-tıl visszavonásig 2./ Jelen nevelési program hatálybalépésével egyidejőleg érvényét veszti az Óvodai Intézmény Nevelıtestülete részérıl 2007. október 12.-én az 5/2007.(X.12) sz. határozatával elfogadott – Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete által, a 250/2007. (X.25.) sz. önkormányzati határozatával jóváhagyott, pilisi Óvodai Intézmény Helyi Nevelési Programja. 3./ A hatályba lépett jelen Nevelési Programot meg kell ismertetni, a munkavégzéshez át kell adni az óvoda valamennyi óvodapedagógusa részére. 4./ A Nevelési Program megismerhetıségének lehetıség biztosítani kell az óvodába járó valamennyi gyermek szülıje, törvényes képviselıje számára. 5./ Az óvodai nevelımunkát a hatályba lépett Nevelési Program cél- és feladatrendszer alapján kell szervezni 6./ A helyi nevelési program felülvizsgálatának és módosításának indokai: Kötelezı: • Jogszabályváltozás • Fenntartó által meghatározott feladatváltozás Lehetséges: • Sikeres innováció eredményeinek beépítése • A minıségfejlesztési munka eredményeinek beépítése, illetve kevésbé eredményes elképzelések elhagyása A helyi óvodai nevelési program nem kötelezı felülvizsgálatát és módosítását – a vezetınek benyújtott írásbeli elıterjesztés után, a nevelıtestület 50 + 1%-os támogatásával – kérheti a közalkalmazotti tanács elnöke, mint döntés-elıkészítı és érdekegyeztetı fórum képviselıje. 7./ A helyi óvodai nevelési program módosításának nyilvánosságra hozatala: A módosított Helyi Óvodai Nevelési Program Pilis Város Honlapján (www.pilis.hu) tekinthetı meg, továbbá a helyben szokásos módon: - Az óvodavezetı irodájában - Az óvodavezetı általános helyettese és a tagóvoda vezetık irodájában - Szülıi tárgyalóban - Polgármesteri Hivatal jegyzıjénél .

115

ÖSSZEGZÉS

1./ Együtt alakítottuk ki tervszerően és tudatosan a sok-sok információ birtokában úgy az óvoda életét, hogy élményeket nyújtson a gyermekek számára. 2./ Úgy alakítottuk az óvoda életét, hogy sokféle kapcsolat, változatos együttmőködés, a gyermekek igényéhez alakított tevékenységi alkalmak, a manuális és szellemi tevékenységek különbözı variációja, a vidámság, a meghittség, a nyugalom és a nyüzsgés biztosítsa az óvoda hangulatát, az egész nap élményszerőségét. 3./ Megteremtettük a csoportszobákban, az udvarokon azokat a feltételeket, amelyek között a gyermekek úgy élnek, hogy megfelelı lehetıségük van elsısorban a játékhoz és a mozgáshoz. 4./ Nyitottak vagyunk a gyermekeket körülvevı környezetre, annak változásaira. 5./ Tájékozódunk a gyermekek egyéni élményeirıl, de megtervezzük és megszervezzük a közös élményszerzést és megfogalmazzuk magunk számára az "irányítás" elveit. 6./ Megismertetjük óvodai életünket az iskolával is, hogy kapcsolatunk harmonikus legyen és a gyermekek számára az „átmenet" ne okozzon gondot. 7./ Megnyertük a családok többségét és igyekszünk meggyızni az esetleg kétkedıket. 8./ Úgy érezzük sikerül megırizni a gyermeki döntés szabadságát, hogy mikor, mit, hol, hogyan, kivel vagy kikkel akar tevékenykedni. 9./ Úgy hisszük, hogy az élménygazdag óvodai tevékenységrendszer megteremtésével tág terét nyújtjuk a gyermeki kezdeményezésnek, felfedezésnek és aktív együttmőködésnek. 10./ Az így együtt élı óvodai testületben nincs szükség, vagy csak minimális mértékben az adminisztratív eszközökkel történı ellenırzésre és értékelésre. 11./ Ilyen feltéte1ek mellett válik a gyermek nyitottá, közlékennyé, vágyódik környezete megismerésére, felfedezésére, ráérez a problémák megoldásának nagyszerő örömére, ki akarja fejezni magát, fokozódik alkotó kedve, s közben csiszolódnak pszichikus funkciói, szociális tulajdonsága, ügyesedik, növekszik testi ereje. 12./ Úgy érezzük, visszaadtuk a feltételek megteremtésével a gyermekek természetes mozgásszabadságát és ezzel sokféle funkció fejlıdését segítjük elı "spontán módon”. 13./ Elfogadtuk azt a tényt, hogy a feladat- és teljesítmény orientáltság óvodás korban kedvezıtlen hatású. 14./ A "mindig jobban és tökéletesebben, pontosabban" értékelések gátjai lehetnek az újrapróbálgatásoknak, következmények nélküli találgatásoknak, a szabad, de felelısségteljes "alkotásnak".

116

15./ Ugyanakkor tudatosítottuk önmagunkban, hogy sokkal fontosabb a képességfejlesztés és készségfejlesztés elméleti és gyakorlati ismereteit megszerezni az óvónıknek, mint ezt valaha is gondoltuk. 16./ A csoportokban dolgozó óvónık így eredményesebb készenléti állapotra tudnak felkészülni, - kinyílik a szemük a gyermekre – észreveszik a gyermek stagnáló, elırefutó, vagy lemaradó fejlıdését. 17./ Mindez e lazább, oldottabb szervezeti életben lehetséges csak, ahol a feltételek adottak, amit mi együtt teremtünk meg - szülık, óvónık, dajkák- egy boldogabb gyermekkor érdekében, és együtt érezzük jól magunkat reggeltıl-estig. 18./ Célunk, egy szeretetteljes biztonságérzetet adó óvoda megteremtése és mőködtetése, ahol a gyermek jól érzi magát, szabadon tevékenykedhet felnıtt támogatottság mellett. A gyermekek és partnereink szolgálata érdekében az elhivatottság, a nyitottság, az inkluzív szemlélet és az innováció iránti fogékonyság jellemezze az alkalmazotti közösség minden tagját

117

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Záradék I: Az Óvodai Intézmény (2721 Pilis, Rákóczi út 42.) módosított Helyi Nevelési Programjában foglaltakat megismerte, arról véleményt nyilváníthatott: Az óvodában mőködı Szülıi Szervezet Választmánya Pilis, 2010. augusztus hó 27. napján.

.……………………………………………. Szülıi Szervezet Választmányának elnöke Záradék II: Az óvoda nevelıtestülete az Óvodai Intézmény (2721 Pilis, Rákóczi út 42.) módosított Helyi Nevelési Programját 2010. június hó 25. napján tartott határozatképes ülésén meghozott 4/2010. (VI.25.) sz. önkormányzati határozatával 100 %-os igenlı szavazattal elfogadta. Pilis, 2010. augusztus hó 27. napján.

………………………………………….. Nevelıtestület képviseletében

Záradék III: Az Óvodai Intézmény (2721 Pilis, Rákóczi út 42.) Helyi Nevelési Programját Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2010. augusztus 26. napján megtartott ülésen meghozott 214/2010. (VIII.26.) számú önkormányzati határozatával – mint fenntartó jóváhagyta. Pilis, 2010. augusztus hó 27. napján.

…………………………………………... Fenntartó képviseletében

118

AJÁNLOTT IRODALMI FORRÁSOK Agárdi Sándor:

Praktikum az óvodai és általános iskolai környezeti neveléshez mindenkinek Aqva Kiadó Budapest Három pillangó – mesegyőjtemény Móra Könyvkiadó

Dr. Hargitay Györgyné:

Alternatív mozgásfejlesztı Program

Anna Jablonszka:

Játék az angyallal

Bauer Gabriella:

Gyermekirodalmi győjtemény Budapest, Tankönyvkiadó 1977. Cini-cini muzsika – óvodások Verseskönyve Budapest. Móra Könyvkiadó 1975.

Diószeginé-Szabóné:

Játékszertár Tóth Könyvkereskedés Kft.

Doris Ruppert:

Barkácsolás régibıl újat Budapest, Magyar Könyvklub 1988.

Eperjesy Barnáné – Zsámboki Károlyné dr.:

Forrai Katalin:

Gönczöl Andrea – Dienes Erika:

Mesélı természet Kincs Kiadó 1995. Ének az óvodában Budapest, Editio Musica 1995.

Játéktár Lilliput Könyvkiadó Kft.

Havril-Szabó-Tarnay:

A nyitnikék kalendáriuma Budapest, RTV Minerva 1985.

Hunyadiné – Körtvélyesi Anikó:

Óvodások mesekönyve Debrecen, Fonó 33 Bt. Icinke-picinke Magyar népmesék óvodásoknak Budapest, Móra Könyvkiadó 1972.

Karol Krémer:

Kirigami Magyar Könyvklub 1999.

Dr. Kovácsné Mészáros Gabriella:

Mindennapra egy vers

119

Lugosi Margit:

Budapest, Móra Könyvkiadó 1974. Évszakjáró Veresegyház, Polgármesteri Hivatal, 1992.

Mónika Detering:

Játékos Barkácstippek Gyerekeknek Nóvum Könyvkiadó 1999.

Pappné Farmadi Tamara:

Tücsök koma hegedül – zenei Napló óvodáknak

120

1. sz. melléklet A program megvalósításához szükséges eszközök, felszerelések jegyzéke

A nevelési program tárgyi feltételei – eszközlista Elvárás

Jelenlegi állapot megfelelısége

Megnevezés Óvodai Csoport Egyéni

Igen

Részbe

Nem

n X

X

szint

szint

szint




Törölközıtartó/Fogas

420

30

1

X

Tükör

40

X

WC papír tartó

46

X

Szappantartó

46

X

Körömkefe

46

X

Fésőtartó

14

1

Törölközı (gyermek+felnıtt)

1449

99

3

X

Féső

420

30

1

X

Fogmosó felszerelés

420

30

1

X

Öltözıszekrény/Fogas

420

30

1

X

Cipıszekrény/tartó

420

30

1

X

Ruhafogas

420

30

1

X

Nagymérető tükör

14

1

Ruhazsák

420

30

Sárkefe

42

3

Lábtörlı

47

Egészséges életmódra nevelés Testápolás

X

X 1

X X X

Étkezés Étkészlet gyermek+felnıtt(pohár, kistányér, lapos, mély)

1872

120

1garn

X

Evıeszköz készlet (kanál, villa, kés)

1407

90

1 garn

X

56

4

Tálalótál

X 121

Tálalótál gyermek

75

Merıkanál nagy

6

Merıkanál kicsi

75

5

X X

5

X

Elvárás

Jelenlegi állapot megfelelısége

Megnevezés Óvodai

Csoport

Egyén

Igen

Részbe

Nem

szint

szint

i szint




n X

X

Kancsó

75

5

X

Tálca

75

5

X

Kenıkés

20

Szalvéta tartó

75

5

X

Tálalókocsi

14

1

X

Zöldség-gyümölcs tisztítás eszközei

14

1

X

Ágy

420

30

1

X

Takaró, takaróhuzat

1680

120

1+3

X

Lepedı,

1260

90

3

X

Várépítı „kocka” készlet

28

2

X

Építıjátékok (klf. kockák)

28

2

X

Autók, jármővek, emberek, állatok

70

5

X

Babák

70

5

X

Babakocsi

7

1

Plüss állatok

70

5

X

14-14

1-1

X

Konstrukciós játékok

70

5

X

Társasjátékok

70

5

X

X

Pihenés, alvás

Játéktevékenység

Babakonyha, szoba felszereléssel

X

122

Elvárás

Jelenlegi állapot megfelelısége

Megnevezés Óvodai Csoport Egyén

Részbe

Nem




n X

X

szint

szint

Kártyák, memóriák

70

5

X

„Fejlesztı” játékok)

70

5

X

Kirakó játékok

72

3

X

3-5 készl.

X

70

5

X

Homokozó játékok

1260

30

X

Vizes játékok

1260

30

X

Roller

28

2

X

Bicikli

28

2

X

Labdák, karikák, dobójátékok

168

12

X

Egyéni udvari mozgáseszközök (ugróasztal, forgók, egyensúlyozók)

70

5

X

Udvari telepített sportszerek

50

Szerepjáték eszközei (mobil, változó, gyerek igénye szerinti) Egyéni mozgásfejlesztı eszközök

játékszerek,

i szint

Igen

X

Munka Naposi munka kellékei

70

5

1

X

Kerti munka kellékei (söprő, lombsöprő, kerti szerszám)

70

5

X

Locsolókanna

14

1

X

Mesekönyvek, képeskönyvek

350

25

X

Magnó-kazetták

70

5

X

Video kazetták

70

5

X

Gyerekbáb

210

15

X

Applikációs tábla

14

1

X

ujjbábok

210

15

X

Tanulási tevékenység, mese-vers

123

Elvárás

Jelenlegi állapot megfelelısége

Megnevezés Óvodai Csopor Egyéni szint

t szint

szint

Igen

Részbe

Nem




n X

X

Vizuális
X

Festés eszközei Ecsetek, papírok, szivacsnyomók, vízfesték, ujjfesték, temperafesték, ∗ ecsettartó, ecsetmosó, üveglapok, fóliák Rajzolás

X Valamennyi eszközre érvényes, hogy mennyiségét tekintve

X

Papírok, ceruzák, filctollak, zsírkréták, aszfalt és táblakréták, ablakkréták

10-15 gyerek egyidejő

Kézimunka, vágás, hajtogatás

foglalkozásához

X

Papírok, ollók, mintanyomók, hullámosítók, mintanyomók, sablonok, ragasztók, hurkapálcák

elegendı legyen

X

Varrás

X

∗

Az állandó, tartós X

Tő, fonal, alaplapok

eszközök idınkénti

X

Agyagozás, gyurmázás

cserére szorulnak

X

Agyag, pecsétnyomók, karcolók, vágók, lapítók …… ∗ Nyomdázás Ujjnyomók, szivacsnyomdák, sablonok, papírok, festékek

X A fogyóeszközök a folyamatos pótlást

X

igénylik

Egyéb

X

Textília, speciális ragasztó, szalvéta technika, gipszöntés

X

Ének-zene Csoportok ritmushangszer készletei, a foglalkozások ritmushangszerei (dob, kasztanyetta, csörgıdob, száncsengı, cintányér, hang és zörejkeltık, agyagdobok)

14

1

X

Készlet, mely a 25 gyerek egyidejő foglalkozásához szükséges

14

1

X

124

Elvárás

Jelenlegi állapot megfelelısége

Megnevezés Óvodai Csoport Egyén

Részbe

Nem




n X

X

szint

szint

14

1

X

Tapasztaltatás eszközei

70

5

X

Matematikatanítás minimat készlet

3

CD-magnó

i szint

Igen

Matematika

X

Környezeti nevelés Tapasztaltatás eszközei

70

5

X x

Emberek világa, készlet

3

X

Növények világa készlet

3

X

Állatok világa készlet

3

X

Közlekedés

3

X

Számítógép

3

X

3

X

Drámajáték Textíliák Képek, kártyák, készletek, sorozatok Kommunikációs játékok Képes anyanyelvi applikációs tábla

nevelés

Képek, kártyák, készletek

70

5

X

Logopédiai fejlesztı játékok

42

3

X

Bordásfal

28

2

Zsámoly

6

Szınyegek

28

2

X

Kézi sportszerek

140

10

X

Testnevelés X X

125

Elvárás

Jelenlegi állapot megfelelısége

Megnevezés Óvodai Csoport Egyén szint

szint

i szint

Igen

Részbe

Nem




n X

X

Wesco készlet

3

X

Tornapad

6

Ayres eszközök (készlet)

3

X

Létrák, billenık

3

X

Egyensúlyozók (különféle)

9

X

X

Képességfejlesztés, készségfejleszét, egyéni fejlesztés Feladatlapok, munkalapok (készlet)

420

30

X

Részképesség fejlesztı játékok

42

3

X

Differenciált képességfejlesztés, készségfejlesztés

42

3

X

Mozgásfejlesztés (lsd. testnevelés)

140

10

X

Elvárás

Jelenlegi állapot megfelelısége

Megnevezés Óvodai Csoport Egyén szint

szint

i szint

Igen

Részbe

Nem




n X

X

Fogyatékos gyermekek nevelésének további speciális eszközei Beszédfogyatékosok tükör 120x180 cm

3

X

Felmérı-tesztek (pöszeség, megkésett beszédfejlıdés, Peeabadiy szókincs vizsgáló, INISAN ,dislexia szőrı, G-O-Hhallás-beszédészlelés,

1

X

Gyakorló anyag a pöszeség javításához, szó-képgyőjtemény

3

1

X

Memóriajáték

3

1

X

Szókincs fogalombıvítı

3

1

X

126

Hanggyakorló segédeszközök készl.

3

X

Logopédiai táska

3

X

Felzárkóztató-fejlesztı SNI Fejlesztı szobaberendezés Állítható magasságú gyermekszék lábtartós

3

X

Állítható magasságú, dönthetı lapú, egyszemélyes asztal

3

Spec.játéktartó szekrény vagy polc

3

X

Képtartó fémállvány

3

X

Szekrény dobozzal

3

X

Görgıs 9 dobozos elem

3

X

Festıállvány hátfal

3

X

Könyvtároló hátfal

3

X

Mágneses tároló hátfal

3

X

Öt érzékszerv fejlesztı játék

3

X

3

X

Megfigyelıképesség fejlesztı

3

X

Sztereó fejhallgató

3

X

Sztereó fejhallgató elosztó

3

X

Hangjáték fejlesztı

3

X

Hang-kép társítás fejlesztı

3

X

Mágneses nyelvi gyakorló

3

X

Állathang lottó

3

X

Ritmusok - fejlesztı

3

X

Bohócos logikai készlet

3

X

Diktafon

3

X

Speciális tornaeszközök készlet

3

X

Tanulási képességet fejl eszközök tipusonként

3-3

X

Számfogalom fejlesztı

kialakító

logikai

X

127

Egészség- és munkavédelmi eszközök: Étel-mintavétel készlet/tízórai, ebéd, uzsonna mintavételhez szükséges mennyiségben/

óvodánként 1 készlet

Mentıláda Gyógyszerszekrény /zárható/ Munkaruházat

óvodánként 1 db óvodánként 1 db a Munka Törvénykönyve, valamint a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. évi XXXIII. Törvény és végrehajtási rendeletei alapján az óvodai kollektív szerzıdés szerint.

Védıruha

a Munkavédelemrıl szóló 1993. évi CXIII. Törvény és végrehajtási rendeletei alapján az óvoda munkavédelmi szabályzata szerint.

Tőzoltó készülék

az érvényes tőzvédelmi szabályok szerint

Az óvodai alapeszközöket kiegészítve a program eredményességét, hatását erısítik a következı speciális eszközök: Egész alakot láttató tükör A testsémafejlesztés fontos és hasznos kelléke, sok játéklehetıséget hordoz magában. Segítségével a gyermek képet alakíthat ki önmagáról, testérıl, fejlıdik „én” tudata. Lateralitást jelzı karszalag A kéz, késıbb a test jobb-bal oldalának megkülönböztetését segíti a testnevelés foglalkozásokon de játékidıben is) a jobb csuklón viselhetı színes szalag, gumipánt. Fejlesztı játékok A játékeszközök vásárlásánál fontos az óvodapedagógus tudatos odafigyelése arra, hogy melyik játék milyen részképességet fejleszt használatakor. Mozgást fejlesztı tornaszerek, napi játékos használatra A testnevelés foglalkozáson felhasznált eszközök közül néhányat célszerő a szabad játék során is felhasználni. Ezzel a gyermekek játékidıben is gyakorolhatják a mozgásfejlesztı feladatokat, illetve újabb játékokat is kitalálhatnak. Hagyományos óvodai játékok, eszközök, berendezési tárgyak A meglévı eszközök tudatosabb használata a program szellemében. Újak vásárlásánál is ezeket a szempontokat érdemes elıtérbe helyezni. Szakkönyvek, folyóiratok Az újabb pszichológiai, pedagógiai, módszertani kutatások folyamatos figyelemmel kísérése elengedhetetlen a program korszerősítése érdekében.

128

A nevelési program megvalósításához szükséges eszközöket és felszereléseket az 11/1994. /VI.8./ MKM rendelet7. sz. melléklete tartalmazza, mely a nevelési-oktatási intézmények kötelezı /minimális/ eszközeirıl és felszereléseirıl rendelkezik. Elvárás

Jelenlegi állapot megfelelısége

Megnevezés Óvodai Csoport Egyén szint

szint

i szint

Igen

Részbe

Nem

X

n X

X

Helyiségek Székhely Csoportszoba

7

1

X

Tornaszoba

1

X

Logopédiai foglalkoztató,fejlesztısz

1

X

játszóudvar

1

X

Óvodavezetıi iroda

1

X

Óvodavezetı helyettesi iroda

1

X

Gazdasági iroda

1

X

Nevelıtestületi szoba

1

X

Orvosi szoba

1

X

Elkülönítı

1

X

gyermeköltözı

7

X

Gyermekmosdó-WC

7

X

Kiszolgáló helyiségek Székhely Felnıtt öltözı

1

X

Melegítı konyha

1

X

Tálaló-mosogató/felnıtt étkezı

1

X

Felnıtt mosdó

1

X

Felnıtt WC

1

X

Mosléktároló

1

X

Raktár

1

Szertár

1

X X

129

Szülıi tárgyaló

1

X

Helyiségek Kávai úti tagóvoda Csoportszoba

5

X

Tornaszoba

1

X

Logopédiai foglalkoztató,fejlesztı

1

X

Játszóudvar

1

Óvodavezetıi iroda

1

Nevelıtestületi szoba

1

X

Orvosi szoba

1

X

Elkülönítı szoba

1

X

Gyermeköltözı

5

X

Gyermekmosdó, WC

5

X X

X

Kiszolgáló helyiségek Felnıtt öltözı

1

X

Melegítı konyha

1

Tálaló, mosogató/felnıtt étkezı

1

Felnıtt mosdó

1

X

Felnıtt WC

1

X

Mosléktároló

1

Raktár

1

Szertár

1

X X

X X X

Helyiségek Attila úti tagóvodában Csoportszoba

2

X

Tornaszoba

1

X

Logopédiai foglalkoztató, fejlsz.

1

X

Játszóudvar

1

Óvodavezetıi iroda

1

X

Nevelıtestületi szoba

1

X

Elkülönítı szoba

1

X

Gyermeköltözı

2

X

X

130

Kiszolgáló helyiségek Gyermekmosdó WC

2

X

Melegítıkonyha

1

Tálaló, mosogató konyha

1

Felnıtt mosdó

1

X

Felnıtt WC

1

X

Mosléktároló

1

X

Raktár

1

X

Szertár

1

X X

X

Pilis, 2010. augusztus hó 27.

Bársonyné Pálinkás Éva óvodavezetı

131