KÖZSÉGI ÓVODA ÁLMOSD OM : HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

KÖZSÉGI ÓVODA ÁLMOSD OM : 030952

HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

1

……életem

legfontosabb viselkedési szabályait egytől egyig az óvodában sajátítottam el. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább. Íme, amit megtanultam: Ossz meg mindet másokkal! Ne csalj a játékban! Ne bánts másokat! Mindent tégy oda vissza, ahonnét elvetted! Rakj rendet magad után! Ne vedd el a másét! Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál! Élj mértékkel! Minden nap tanulj, gondolkodj, rajzolj, fess, énekelj, táncolj, játssz és dolgozz egy keveset! Délutánonként szundíts egyet! A nagyvilágban óvatosan közlekedj, fogd meg a társad kezét, és ne szakadjatok el egymástól! Ismerd fel a csodát!

Ne feledd a magocskát a műanyag pohárban: a gyökerek lefelé terjeszkednek, a növények felfelé, és senki sem tudja pontosan, mindez hogyan van, de valamennyien hasonlóképpen élünk……..

( Robert Fulghum )

2

TARTALOM JEGYZÉK BEVEZETŐ I.A PROGRAM KONCEPCIÓJA 1.helyzetelemzés 2. óvodai nevelésünk alapelvei 3. gyermekképünk 4. óvodaképünk 5. célunk 6. fő feladataink 1. integrációs nevelés 2. egészséges életmód alakítása 3. érzelmi nevelés – szocializáció biztosítása 3/1 egyéni szocializáció 3/2 lehetőségek a játékban 4. értelmi fejlesztés 5. család bevonása az óvodai életbe II. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE 1. a játék 2. irodalmi nevelés 3. ének – zenei nevelés 4. rajzolás – mintázás 5. mozgás 6. külső világ tevékeny megismerése 7. munka jellegű tevékenységek III. ISKOLAKÉSZÜLTSÉG

oldal 4. 6. 6. 7. 8. 9. 10. 10. 10 12. 14. 17. 18. 20. 23. 28. 32. 35. 38. 41. 44. 46. 50. 53

IV. AZ ÓVODAI ÉLET – TEVÉKENYSÉGEK KERETEI – TERVEZÉS

55

V. EGYÜTTMŰKÖDÉSEK – KAPCSOLATOK

61

VI. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK

64.

VII. NEMZETI-ETNIKAI KISEBBSÉGI FELADATOK

67.

VIII. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYÜ GYERMEKEK

68.

IX. ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA – HHH. GYERMEKEK MELLÉKLETEK LISTÁJA

72.

FELHASZNÁLT IRODALOM:

74.

ÉRVÉNYESSÉGI ZÁRADÉK

75.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

76. 3

BEVEZETŐ A szakmai önállóság jegyében született helyi nevelési programunkat 1998. szeptember 01-től vezettük be óvodánkban. Beválás vizsgálata első ízben 2001. – ben megtörtént A Program továbbfejlesztésére 2003/2004 –ben került sor A program kiegészítésének, korrekciójának éve: 2009 - A Lépésről Lépésre óvodai program adaptációját felvállalva, az óvodás gyermekek személyiségfejlődésébe, fejlesztésébe vetett hittel végezzük fejlesztő munkánkat, mely személyenként tette próbára a megújuló készségünket, felelősségteljes feladatvállalásunkat. - Az érvényes Nevelési Program törvényhez illesztése, kiegészítése-korrekciója megtörtént, figyelembe véve mindazok véleményét, akik érdekeltek illetve érintettek az óvoda működésében,

munkájában

(a szülők

a fenntartó- iskola véleményét,

melyet

a

Minőségbiztosítási Rendszerünk működtetése kapcsán megismertünk). Nevelési Programunk átdolgozása az integrációs óvodai fejlesztő felkészítés beépítése miatt vált szükségessé. A Helyi Óvodai Program (HOP) a következő törvényi, jogszabályi előírások alapján, azok figyelembevételével készült: -

1993. évi LXXIX. Közoktatási Törvény

-

Óvodai Nevelési Országos Alapprogramja 137/1996/VIII.28./MKM rendelet

-

Nemzeti, etnikai kisebbség Óvodai Nevelésének irányelve 1993. évi XXXII. Törvény

-

A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény, 149/1997. (IX.10.) Korm. végrehajtási rendelet

-

2/2005. (III.1) OM. Rendelet Sajátos nevelési igényű gyerekek neveléséről

-

2007. évi OKM rendelet az Óvodai fejlesztő felkészítésről

-

11/1994. évi MKM rendelet az oktatási. nevelési intézmények működéséről

4

Intézményünk alaptevékenysége: 1. Óvodai nevelés - óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés - sajátos nevelési igényü gyermekek óvodai nevelése - óvodai intézményi közétkeztetés 2. kiegészítő tevékenység - az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése – óvodai integrációs fejlesztőprogram szerint. - Nemzeti Etnikai, kisebbségi feladatok ellátása - Beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek nevelése, rehabilitációs célu foglalkoztatása A törvénykezésekkel összhangban a módosítás célja: -

esélyegyenlőség biztosítása

-

a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek pedagógiai támogatása

-

egyéni képességfejlesztés

-

együttnevelés

Intézményünk megfelelni törekszik a közvetlen partnereink elvárásainak, a kor kihívásainak. Az innovatív szemléletet képviseljük, de értékeinket megőrizzük. A Közoktatási törvény 47. §-a szerint programunk tartalmazza: 1. az óvodánk nevelési alapelveit, célkitűzéseinket 2. azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, melyek biztosítják gyermekeink -

személyiségének fejlődését, egyéni fejlesztés tervezését, dokumentálását

-

közösségi életre történő felkészítését,

-

a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését,

3. a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységünket 4. a szülők – a gyermekek- a pedagógusok együttműködésének formáit 5. az etnikai kisebbség kultúrájának ápolásával kapcsolatos feladatokat 6. az SNI –s gyermekek fejlesztését, 7. az esélyegyenlőség biztosítását- IPR. programot 8. a program végrehajtásához szükséges a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét.

5

I. A PROGRAM KONCEPCIÓJA 1. HELYZETELEMEZÉS Intézményünk Álmosd község egyetlen óvodája, mely a község valamennyi óvodáskorú gyermekét fogadja. Egyre növekvő a rossz szociális körülmények között élő munkanélküli és szociális segélyből élők száma. Kitörési pontot ebből a helyzetből csak a munkahelyteremtés jelentené, amivel jelenleg csak a közhasznú munka révén az önkormányzat foglalkozik. Óvodánkat 1860-ban alapították, mint Kisdedóvó és Koldusápoló Intézetet. Most is a régi falak között, külső környezetét illetően is felújításra szoruló épületben fogadjuk a gyerekeket. Óvodánk fenntartója : Álmosd Község Önkormányzata Jelenleg részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működünk. Gyermekcsoportok száma: 3csoport. Férőhelyünk száma: 65 fő, maximálisan felvehető gyermekek száma: 75 fő Felvett és óvodába járó gyerekek száma: 72 fő Ebből Hátrányos helyzetű gyermekek száma: 47 fő Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma: 37 fő A gyermekösszetétel minősége egyre romló tendenciát mutat. A gyermekcsoportok létszáma: 24 fő A gyermekek 3 éves kortól 100 % -ban óvodába járnak. A cigány etnikumhoz tartozó gyermekek aránya a csoportokban való elosztásukat illetően arányos létszámuk kb 30 %-a az óvodába járó gyermekeknek. A nevelőtestület által készített Helyi Nevelési Program az előbbi sajátosságokból eredően tartalmazza a hátrányos helyzetű és etnikumi gyermekek fejlesztésének tennivalóit, ami a kimeneti eredményként is elvárásként lett megfogalmazva. A mindennapokban a másság minden fajtájának tolerálása helyes irányba mutatóan van jelen. Az országosan megjelent IPR program összhangban van az óvoda HOP-jában található cél és feladatrendszerrel, kimeneti kritériumokkal, ezáltal a központi IPR program adaptálása nem okoz gondot, annál is inkább, mivel ehhez a munkához jelentős pénzügyi fedezetet is elő lehet

6

teremteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztési folyamatának minőség kivitelezésére (pályázat ). Az óvoda alkalmazottai:

1 fő kinevezett óvodavezető 5 fő óvodapedagógus 3 fő dajka 1 fő takarító – mosogatónő ( közhasznú)

Megítélésünk szerint hatékonyan segítené fejlesztő munkánkat, ha a magas HHH gyermek létszámhoz még egy dajkát (gondozónőt/gyógypedagógiai asszisztenst) tudnánk alkalmazni.

Az intézmény pedagógusai az elmúlt 3 évben az alábbi pedagógiai módszertani képzéseken /legalább 30 órás képzés/ vettek részt: -

Hatékony együttnevelés …IPR

-

Óvodáskorú gyermekek érzelmi és

-

szociális képességeinek mérése és fejlesztése mentálhigiénés módszerekkel játékokkal 2 fő

-

Kompetencia –alapú óvodai programcsomag alkalmazása

-

Változásmenedzsment Difer mérőeszköz használata

6 fő

3 fő 2 fő 1 fő

Mindezen képzések a gyermekek jobb megismerését szolgálják, és az egyéni differenciáló fejlesztés alkalmazásához járulnak hozzá.

2. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI: Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározott alapelvek - vezérfonalai munkánknak: -

az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia

-

a gyermeket különleges védelem illeti meg

-

a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodánk kiegészítő szerepet játszik. 7

3. GYERMEKKÉPÜNK: A 3-7 éves korú gyermekek fejlődésének támogatását és személyiségük fejlesztését vállaljuk. A gyermekekhez, az életkori sajátosságok és az egyéni szükségletek , különbségek ismeretében közelítünk. A feltételrendszer a tevékenységek tudatos befolyásolásával segíti a személyiség kibontakozását, tekintettel az eltérő adottságokra, képességekre, nembeli, érésbeli, vérmérsékleti különbségekre és a családok értékrendjének sokféleségére. a./ alapvető feladatnak tekintjük a személyiség harmonikus fejlesztését, a gyermekek erősségének, esetleges hátrányainak feltárását. b./ az egyoldalú fejlesztés elkerülése érdekében kiemelten alapozzuk meg az alábbiakat: - a személyiség autonómiáját, pozitív én képét, önérvényesítő képességét. - a saját szükségletek kifejezésének képességét, - az érzelmi gazdagságot, - a kulturált magatartás szokásait, - az önfejlesztő magatartást, - a másság tolerálását - a társakkal való együttműködést, - a döntés, a választás, a rugalmas gondolkodás, a kreativitás képességét, - a művészetek, a természeti, társadalmi környezetük iránti érzékenységüket. c./ A saját tevékenységközpont rendszerrel és a gyermeki szabadság biztosításával támogatja a szocializáció szempontjából fontos szokásokat, magatartásmódokat: - a kompromisszumok, konszenzusok és az önérvényesítés stratégiájának megtanulását, - a kontaktuskeresést, a kommunikálás és a társalgás technikájának elsajátítását, - a társas konfliktusokban kevés felnőtt segítséggel a megoldások keresését, - az önszabályozás, az önkontroll alakulását, - a közös tevékenységekben az igényeknek, elképzeléseknek megfelelő szervezési teendők felvállalását, - a gyermekek játékszükségleteinek kielégítését, az önkifejezés, az együttműködés kiteljesedését. d./ Az értelmi fejlődésben a gyermekek eltérő tapasztalataira, egyéni és közös élményeire, érdeklődésükre és kíváncsiságukra építve: cselekvés, tevékenység - beszéd és gondolkodás egységét biztosítva fontosnak tartjuk: - az utánzásra épülő tanulással együtt, a felfedezéseket, a próbálkozásokat, az élethelyzetekben, tevékenységekben történő felismeréseket, a pszichikus funkciók intenzív fejlődését, - a hagyományok ápolását - a természet, az élőlények szeretetét, védelmét, - az írott nyelv és a jelzések iránti érdeklődést. e./ A legfontosabbnak tekintjük az egészség testi és lelki fejlődését, az egészséges életmód szokásainak kialakítását, a szükségletek és a mozgásigény kielégítését, az egészség óvását, védését és az esetleges hátrányok korrekcióját.

8

4. ÓVODAKÉPÜNK : A szűkebb környezet igényéhez igazodva és azok által befolyásolva, szakmailag önálló intézményként elsősorban a gyermekek nevelését és a családi nevelés kiegészítését vállaljuk- . Felvállaljuk a Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyerekek integrált nevelését – Fejlődésük érdekében egyéni fejlesztési tervet dolgozunk ki, - melyet értékelünk és a szülővel 3 havonta megbeszélünk. A kompetencia alapú nevelést. Felvállaljuk a nemzeti- etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek integrált fejlesztését – a hátrányok kompenzálását. Fejlesztésük irányvonalát a fejlesztési naplóban jelöljük. Felvállaljuk továbbá a Sajátos Nevelési Igényű gyermekek egyéni és integrált fejlesztését. Az esélyegyenlőség biztosítását, az integrációs program megvalósítását. Az óvoda, mint intézmény egy komplex rendszer, amelynek minden összetevője kölcsönhatásban működik. Az óvoda nyitottsága befolyásolja az óvoda kapcsolatainak kialakítását, a családoktól az iskolával való együttműködésig. AZ ÓVODA JELLEMZŐI: Óvodai nevelésünkben alapelv: -

a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze, az óvodai nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermekek személyiségfejlődését, a gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatását.

Az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodunk: -

az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról a közösségben végezhető sokszínű- életkornak és egyéni fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel a játékra, a tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről a kisgyermekek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi környezetről.

Az óvodapedagógusok és munkatársaink: -

ismerik a családok szükségleteit, három évente megkérdezik a szülőket igényeikről ismerik a családok értékrendjét és a szülők véleményét az óvodai nevelésről alkalmanként bevonják a szülőket az óvodai életbe közreműködnek az etnikai kisebbség kultúrájának, nyelvének megismerésében, közvetítő szerepet tölthetnek be a családok és a családsegítő intézmény között. a családokkal közösen gazdagíthatják a gyermekek tapasztalatait, élményeit, az óvoda feltételrendszerét.

9

5. CÉLUNK: Az óvodások sokoldalú, nyugodt, élmény gazdag, sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, a gyermeki személyiség kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. Legyenek kreatívak, tudjanak saját dolgaikban döntéseket hozni, problémáikra megoldást találni ! Óvodáskor végére legyenek alkalmasak az iskolai életre !

6. FŐ FELADATAINK Az óvodai nevelés feladatai az óvodai élet tevékenységformáinak keretében, az óvodapedagógus tudatos nevelőmunkájának következtében valósulnak meg és a gyermekek személyiségének fejlődését eredményezik.

1. INTEGRÁCIÓS NEVELÉS a. /Az IPR programból eredően az óvodapedagógus kiemelt feladata: Az integrációs és az inkluzív nevelés természetes velejárója a differenciálás. Ez olyan nézet, szemlélet tevékenységrendszer elfogadását jelenti, mely foglalkozásszerzés és módszertani megújulást kíván.

Meglátásunk szerint csak differenciált foglalkozásszervezéssel képzelhető el az, hogy a gyerekek az óvodába bekerülve saját képességeinek optimális kifejezéséhez lehetőséget kapjon. Ehhez az intézmény egész életét úgy kell szervezni, hogy ennek az alapelvnek eleget tudjunk tenni. Feladatunk, hogy egy időben más-más tevékenységeket végezhessenek, és más-más segítséget kaphassanak a különböző képességű gyerekek. Fontos ne csak a különböző képességű, de a különböző szociális helyzetéből érkező gyerekek is megfelelő pedagógiai támogatást kapjanak. Előítélet mentesség, tolerancia, a másság elfogadása a szükséges nevelői attitűd, melyet gyermekeink felé is közvetítünk, hiszen ha a gyermek hosszabb ideig negatív előítéletnek van kitéve a személyisége részévé válik a negatív énkép. Elvünk pedig a harmonikus személyiségfejlesztés. Ehhez minden gyermek számára legyen az sajátos nevelésű igényű, halmozottan hátrányos helyzetű, vagy ép szociokultúrális környezetből érkező szüksége van arra, hogy a számára fontos személyektől figyelmet, támogatást kapjon, és megfelelő elvárást támasszanak vele szemben. Ezen keresztül tanulják meg, hogy bízzanak másokban, legyenek elfogadóak, toleránsak. -

óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés

10

-

-

a kommunikációs nevelés bemeneti szűréssel kezdődik. A tapasztalatgyűjtés során fel kell mérni a gyermek szókincsét, nyelvi kifejezőkészségét, beszédértését. Ezeket a tapasztalatokat az egyéni fejlesztő lapok tükrözik a fejlesztési irány megfogalmazásával. Az egészséges életmódra nevelés terén a HOP-ban foglaltak a mérvadók a szokás alakításánál, a napirend által, a rendszeres mozgást illetően egyaránt. Plusz feladatként jelentkezik a felvilágosító előadások szervezése, a közös rendezvények, a nagycsoportosok vízhez szoktatása. A társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése minden óvodapedagógus fontos feladata a csoportja szintjén a szociális szokások megélése vonatkozásában. (megfelelően érvényesüljön a közösség és az egyén érdeke. ) A felnőttek és a gyermekek körében is kerüljön előtérbe a mentálhigiéné.

Minden területen alkalmazni kell a korszerű pedagógiai módszereket: kooperatív tanulási technikákat, a differenciálást egyéni bánásmóddal, a drámapedagógia eszközeit, a szülőkkel való partneri együttműködés eszközeit Elkötelezettek vagyunk a megújulásra, az új pedagógiai módszerek átvételére, alkalmazására az integrált nevelés segítése,és eredményessége érdekében. b./Együttműködéseink az együttnevelés szolgálatában állnak. Jó kapcsolat alakítására törekszünk a nevelőmunka hatékonysága érdekében. Különös figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fejlődését, segítését szolgáló kapcsolatokra. Fontos partnerünk az együttnevelésben nem csak az egészségügyi szolgálat, de a szakszolgálat isKiemelt szerepe van az együttműködéseinkben a szülőknek, a családi háznak. Felfogásunk szerint akkor lehet hatékony az óvodai nevelés, ha a szülőket minél szélesebb körben tudjuk bevonni az óvodai életbe. Különösen igaz ez a halmozottan hátrányos környezetben élő gyerekek szüleire. Mindennek kiváló alapot nyújt intézményünk színes programkínálata. A gyermek életében az átmeneteket pedagógiai felfogásunk szerint folyamatnak tekintjük. Így gondolkodunk az óvodából iskolába történő átmenet esetében is. A gyerekek számára akkor lesz ez valóban zökkenőmentes folyamat, ha mi pedagógusok teszünk ezért. Nevelőtestületünk kidolgozta a Beiskolázási projektjét, mely ezt a célt szolgálja. c/. A multikulturális nevelésről valljuk: Már az óvodában ismerkedhetnek a gyerekek más népek dalaival, meséivel, íróinak verseivel. Ha egymás kultúráját akarjuk megismerni, fontos, hogy ismerjük a sajátunkét és fontos, hogy legyen igényünk más népekét megismerni. A gyerekek felfigyelnek az idegen hangzású nevekre, ország nevekre, az óvodai nevelés során lehetőség nyílik a különböző nemzetiségű emberek szokásaival való ismerkedésre is.

11

2. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Az óvodáskor a testi fejlődés intenzív időszaka Általános nevelési feltételek biztosítása az alábbi tevékenységekben -

a testi egészség a lelki egészség a szociális kapcsolatok harmóniája egészségvédő képesség fejlesztése

Az egészségnek az egyedi fejlődés minden szakaszában, a nevelési folyamat minden mozzanatában alapozó szerepe van: - a gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kialakítása - az egészséges életmód, a testápolás feltételeinek biztosítása - az egészség megőrzése, edzése, - az érzékszervek egészséges működésének segítése - a gyermekek testi növekedésének figyelemmel kísérése, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlesztése, - egészségügyi szokások kialakítása (személyi és környezeti higiénia ) - mindennapi testedzés - ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása - étkezési szokások alakítása Főbb területek: -

étkezés (nagymozgás, finommotorika, testkoordináció) Testápolás ( finommotorika, szem-kéz koordináció, test koordináció) Öltözködés ( finommotorika, szem-kéz, szem-láb koordináció) Napirend

Az egészséges életmódra nevelés célja: -

Nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó kialakítása A környezet tisztántartására, óvására való igény kialakítása A szervezet ellenálló képességének növelése A helyes táplálkozási szokások kialakítása A kulturált étkezés illemszabályainak megismertetése Egészségmegőrző szokások kialakítása Öltözködési szokások fejlesztése A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek intenzív bevonása, a szokások mélyítésével.

12

Feladataink az egészséges életmódra nevelés területén: -

a gyermekek minőségi szintű gondozása, mozgásigényének kielégítése az egészséges életvitel gyakoroltatásával az igények formálása a gyermekek testi, lelki egészségének védelme az egészséges életmód szokásainak megismertetése és gyakoroltatása tiszta rendezett, a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő nevelő környezet biztosítása a gyermekek késztetése a szükségleteik kifejezésére az óvoda és a család egészségnevelő feladatainak összehangolása a gyermekek élettani szükségleteinek (pihenés – mozgás) megfelelő folyamatos napirend kialakítása a testápolási szokások kialakítása, különösen nagy gondot fordítunk a hátrányos helyzetű és az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek személyi higiéniájára szakemberek segítő közreműködésével speciális gondozó prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében is az általános célkitűzések megvalósítására törekvés

Fejlődés jellemzői óvodákor végére: Az óvodáskor végére a gyermekek 85 %-ra, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 75%-ra jellemző fejlettségi mutatók: -

Ismerik a tisztálkodási és étkezési eszközöket, azok helyes, rendeltetés szerinti használatát Önállóan, helyesen mosnak kezet, önállóan használják aWC- t, önállóan mosnak fogat, a fogápoló szereket rendben tartják Igényükké válik azesztétikus terítés. Kulturáltan étkeznek, evés közben halkan beszélgetnek.

-

Ismerik a tisztálkodási és öltözködési folyamat helyes sorrendjét.

-

Önállóan, szükség szerint használják a zsebkendőt

-

Ismerik az egészséges táplálkozási szokásokat.

-

Ismerik az időjárás és az öltözködés egészségvédelmi összefüggéseit.

-

Megfelelő sorrendben, önállóan öltöznek, vetkőznek (gombolás, kötés).

-

Ruháikat gondosan összehajtják, rendben tartják.Testi szükségleteiket kulturált módon, önállóan, szükség esetén késleltetve is ki tudják elégíteni.

-

Szokásukká válik rendszeres, gondos tisztálkodás.

-

Szívesen vesznek részt segítségnyújtásban (társai és a felnőttek vonatkozásában), s egyéni megbízatásokban.

-

Szeretnek mozogni, gyalogolni, kirándulni.

-

A szokások természetessé válnak számukra. 13

3. ÉRZELMI NEVELÉS - SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA Óvodáskorban a magatartás megnyilvánulásaiban, a tevékenységekben meghatározó szerepet töltenek be az érzelmek. Átszövik a gyermek életét és sajátos motivációként alakítják viselkedésüket. A magasabb rendű érzelmek a gyermekek tapasztalatai során alakulnak ki. Ezért fejlődésükben meghatározó a családban a szülők szerepe, az óvodában az óvodapedagógus mintája. A programban az érzelmi biztonság és a pozitív érzelmek fejlődése az alábbi elvek érvényesítésével valósul meg: -

élethelyzetekben, szituációkban az érzelmeket aktivizáló hatásokkal a művészetek eszközeivel a minden gyermek felé kifejezett szeretetteljes elfogadással és megértéssel az érzelmeket kifejező gyermeki megnyilvánulások támogatásával és a szükséges kontroll erősítésével az érzelmeket átélő, empatikus felnőtt magatartás mintával.

Az óvodai életben a gyermek a szocializáció újabb minőségét éli át. A családi védettségből naponta kilépve számára kitágul a szociális tér, egyre nő a személyiségére hatást gyakorló személyek száma. A szülő - gyermek - testvér kapcsolat újabb szokásokkal, magatartásformákkal gazdagodik. A fejlődésben meghatározó szerepet tölt be az óvodapedagógus, aki elsősorban az anyát helyettesíti napközben. Óvodáskorban a modellválasztás legfontosabb indítéka a szeretet, majd a kortársak szociális vonzereje késztet mintakövetésre. A fejlődést támogató óvodapedagógus átgondolt, a gyermekekre figyelő nevelő munkával befolyásolja a folyamatot. A gyermekek között jelentős eltérések vannak a szociabilitást, az együttműködés szokásait, a magatartásmódokat tekintve. Ezek a különbségek érezhetőek a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknél, amelyek részben egyéni jellemzők, másrészt a családi nevelés hatására nem alakulnak ki – kialakításukban az óvodai hatások az óvodapedagógusok nevelő munkája nagy jelentőségű. Az óvodapedagógus feladata a szocializáció támogatásában: -

a gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése és alakítása a közös élmények forrásainak gazdagítása, a társadalmi tapasztalatok körének bővítésével a gyermekek elképzelései és döntései alapján a szülők bevonásával a csoportélet hagyományainak kialakítása, ápolása a viselkedés kultúra megalapozása a közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakításában a gyermekek aktivizálása, egyezkedésekkel, kompromisszumokkal a mikrocsoportos tevékenységek körének bővítése felajánlott, szervezett keretekben a társas, szabály játékok rendszeres biztosítása a gyermekek közreműködésével a hazához, tájhoz, kultúrához kötődés erősítése, az értékek megbecsülésére nevelés

14

-

a gyermekélet tájjellegű hagyományainak ápolása a családok, idősebb generációk bevonásával a gyermekek személyes vonatkozású ünnepeinek közös szervezése a gyermekeket érintő pozitív családi események alkalmankénti számbavétele a jeles napok, szimbolikus ünnepeink, a nemzeti ünnep hagyományainak megteremtése az óvodai életben a tevékenységekben a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése: az együttérzés, önzetlenség formálása, stb. a konfliktusok megbeszélésének, kezelésének bemutatása, indirekt formában, demokratikus légkörben a megkezdett tevékenységek befejezésére ösztönzés a gyermekek által vállalt feladatokban az akadályok leküzdésére motiválás az elképzeléseket, közös terveket összehangoló stratégiában a játszótárs, alkalmanként bekapcsolódó óvodapedagógus személyes mintaadása a gyermekek pozitív értékelése, az egyéni igényekhez, szükségletekbe fejlettséghez igazodó hangsúlyokkal és gyakorisággal.

Hasonló szerepet tölt be a spontán beszélgetés, illetve a heti rendszerességgel szervezett ún. "beszélgetőkör". Ez a társalgás szintjén, a gyermeki élmények, az aktuális események, hangulatok, érzések és gondolatok egymással való megosztását, az összetartozás érzését és tudatát szolgálja. Alkalom arra is, hogy azokra a gyermekekre is figyeljenek, akiket a napi tevékenységben elkerültek, akikkel esetleg kevesebbet kommunikáltak. Főbb területek: -

a társadalmi élet alapvető ismereteinek közvetítése közös élmények, tapasztalatok útján az erkölcsi érzelmek megalapozása az alapvető udvariassági szokások, magatartásmódok fejlesztése a társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás az önérvényesítés erősítése a szociális technikák megalapozása a tevékenységekben az eredményre törekvés, akadályok leküzdésére nevelés, az akarat fejlesztése a reális, saját értékeit felismerő énkép kialakítása, a szükségletek, attitűd beállítódása, formálása személyes és csoportélet hagyományainak ápolása

A program az óvoda és a család szocializáló szerepét hangsúlyozva, a 3-7 éves korban intenzív "én - fejlődés" szakaszában kiemelt jelentőségű az egyéniség támogatása, megalapozása. Az óvodáskor végére jut el a gyermek az önérvényesítéstől az együttműködésig, a társak szükségleteinek, igényeinek, szándékainak megértéséig. A fejlődés sohasem tekinthető pusztán önfejlődésnek, mivel a legspontánabb formáiban is kulturális fejlődés, a kultúra belsővé tétele. Ezért a gyermek fejlődése feltételezi, megkívánja a nevelést.

15

A személyiségfejlődés, az individum alakulása döntően külső hatásokra következik be, miközben a gyermek másokkal együttlétezik. Ezekben az együttlétekben, személyközi kapcsolatokban következik be a szocializáció. Az individualizáló nevelés, fejlesztés olyan pedagógiai megközelítés, amely figyelembe veszi mindazt, amit a gyermekek egyéni különbségként hoznak magukkal. Az óvodapedagógus érzékenyen reagál a különbségekre (pl. cigány származás, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, sajátos nevelési igényű gyermek stb.). Az egyéni eltéréseket toleráló felnőtt magatartása modell érték a gyermekek számára is. Az individualizálás áthatja az egész óvodai életet és annak minden tevékenységét. Az azonos korú gyermekek között is jelentős fejlődésbeli különbségek vannak. Ez megnyilvánulhat. -

a gyermekek eltérő, biológiai szükségleteiben, az adottságaikban a tapasztalataikban a mozgásigényükben az érdeklődésben, az egyéni élményekben az énképben, a tanulás stílusában, a kontaktusteremtésben. a családból hozott kultúrában

Fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Az óvodáskor végére a gyermekek 85 %-ra, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 75%-ra jellemző fejlettségi mutatók:

-

a gyerekek ragaszkodnak óvodánkhoz, a kisebb gyerekekhez, és a felnőttekhez

-

ismerik a csoport szokás – és szabályrendszerét,

-

ismerik az alapvető illemszabályokat. felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival, elfogadják, hogy kötelességeik vannak és tetteikért felelősséggel tartoznak, értékelik az együttlét örömét, baráti kapcsolatokat ápolnak

-

képesek a siker és a kudarc megfelelő megélésére, egészséges versengés alakul ki a csoport tagjai között,

-

konfliktushelyzetben képesek társaikkal kompromisszumot kötni, megoldást keresni,

-

választási lehetőségek között képesek dönteni és elfogadják a többségi véleményt,

-

képesek figyelmesen meghallgatni társaikat és a felnőtteket,

-

képesek együttműködni társaikkal.

-

Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat, éretté válnak az iskolába lépésre.

16

1./ Az egyéni szocializáció elvei: -

a gyermek személyiségének megismerése az óvodába lépéstől az egyéni fejlesztés elvének érvényesítése a személyes kontaktus biztosítása a tevékenységekben a gyermekek eltérő testi-lelki szükségleteinek figyelembe vétele az igény szerinti szeparáció lehetőségeinek biztosítása a személyesség biztosítása a gyermekek munkáinak, személyes tárgyainak tárolásában a gyermekekre vonatkozó információk bizalmas kezelése

Óvodapedagógus feladata a beszoktatás során: -

A beóvodázási projektben megfogalmazottak szerint:

BEÓVODÁZÁSI PROJEKT Tevékenység

Résztvevők

Összeírás

Intézményvezető

Beíratás megtervezése Nyilatkozatok, amit a szülőnek kell kitölteni /Gyvt., Iskolai végzettség/ A lista áttekintése, egyeztetés a CÖKvezetővel, védőnővel. A beíratás helyének, időpontjának kihirdetése Beíratás nyíltnappal egybekötve

Intézményvezető

A jegyző a beíratott gyerekekről nyilatkozatot ad ki. A gyermekek csoport szerinti elosztása

Cél

Tartalom

Helyszín

Határ idő Márci us 31.

3 éves korú gyerekek felkutatása, összeírása A beíratás időpontjának, helyszínének meghatározása

Lista, névsor készítése

Népesség nyilvántartó

Tervezet, cselekvések, tevékenységek lépései

óvoda

Áprili s 30.

Intézményvezető Védőnő

A lista kiegészítése

Névsor bővítése

Cigány kisebbségi önkormányzat

Áprili s 30.

Intézményvezető

Érintettek értesítése

Plakát, hirdetés

Újság,

Intézményvezető

Ismerkedés a leendő Beíratási napló óvodásokkal, adataik nyilvántartásba vétele Nyilatkozat

óvoda

Áprili s 5. Május első hete

Polgármesteri Hivatal

Május 31.

HHH gyermekek elosztása a törvényi előírásnak megfelelően, fiú lány arány, etnikai létszám A család értesítése a felvételről, és a szülői értekezlet időpontjáról A szülők tájékoztatása, kapcsolatfelvétel Kapcsolatfelvétel, ismerkedés a

Csoport névsor

óvoda

Június 15.

Levél, vagy telefonhívás

óvoda

Június 20-ig

Tájékoztatás

Óvoda csoportszobái

Június 30.

Tájékoztatás

A család lakása

Szept. 1.

Anamnézis

Azóvoda külső, belső Óvoda helyiségei kezdés

Jegyző Intézményvezető

A gyerekek névre szóló kiértesítése

Óvónők

Szülői értekezlet

Óvónők, szülők

Családlátogatás

Óvónők, szülők

Szülős beszoktatás

Óvónők, szülők, gyerekek

A beszoktatás megkönnyítése

17

2./ Lehetőségek a játékban Az óvodai élet kezdő szakaszában a gyermek valódi játszótársa a felnőtt. Fontos a gyermek és a felnőttek közötti személyes kontaktus, amely megnyilvánulhat kommunikációban, jelzésekben, tevékenységekben. Ez a kapcsolat serkenti a gyermeket a felnőtt utánzására, a minta követésére, a társakkal való együttműködésre. A szabad játék fejlesztő hatását tekintve és időtartamban is a legfontosabb, domináns tevékenység. E tevékenységekben adják a gyermekek a legtöbb jelzést a személyiségükről. Ugyanakkor a család után ez a tevékenység az a szocializáló tér, amelyben a kortárskapcsolatok alakulnak.

a./ Az óvodapedagógus feladatai az egyéni eltérések tolerálása érdekében a játékban: -

a gyermekek jelzéseinek, viselkedésének megfigyelése, információk értékelése az egyéni érdeklődésnek megfelelő játékfeltétel megteremtése az egyéni szándékok, elképzelések támogatása konfliktushelyzetben az egyén bevonása a megoldásba, a szabályalkotásba az egyének eltérő szociális szükségleteinek kielégítése egyénekre irányuló kommunikáció a gyermek érzelmi kötődéseinek erősítése, formálása közvetlen segítségadás a társtalan, nehezen beilleszkedő gyermekek esetében

Az óvodai élet megszervezésében is tekintettel kell lenni az eltérő szükségletekre. A napirend helyes életritmust biztosító stabil pontjain túl, a rugalmasság, a folyamatosság, az egyéni igényekhez való alkalmazkodást szolgálja. A napi étkezések közül az ebéd és az uzsonna ideje kötött. A tízórai időpontja a gyerekek igényei szerint alakítható. Természetesen egy meghatározott időkereten belül biztosítható a folyamatosság, a délelőtti étkezésnél. Ez a megkötés a gyermekek egészségének védelmében fontos. b./ Hogyan érvényesíti az óvodapedagógus a személyiségközpontú szemléletet a csoportszobai feltételek megteremtésében? -

az egyéni érdeklődés megjelenítése a tevékenység központokban a gyermekek jelei mellett a nevük kezdőbetűinek jelzése nyomtatott nagybetűvel a gyermekek életének történései albumban a családok életét bemutató tablók - fotókkal hétvégi családi élmények megbeszélése – Maci Napló segítségével a tér tagolása a tevékenység központokban, 3 - 5 gyermek együttes tevékenységeihez

18

c./ A személyiségközpontú tevékenységeiben:

szemlélet

érvényesülése

az

óvodapedagógus

Az óvodapedagógus személyisége, megnyilvánulásai érzelmi biztonságot, szeretetet, megértést és védelmet sugároz a gyermekek felé. Az elfogadás nem zárja ki a tudatos fejlesztést, a gyermeki személyiség formálásának szándékát. d./Az óvodapedagógus – gyermek kapcsolatának fontosabb elvei: -

személyre szóló pedagógiai hatások szeretetteljes elfogadás pedagógiai optimizmus a kommunikációban és az ezt kifejező metakommunikáció segítségadás a gyermek egyéni problémájának megoldásában a személyiség értékeinek hangsúlyozása és elfogadtatása a kortársakkal személyes élményeket, érzéseket, gondolatokat feltáró beszélgetés a szülők bevonása a gyermekeket érintő nevelési kérdésekbe a tevékenységek feltételeinek és a szabály játékoknak az egyénekre szabott befolyásolása a gyermekek változó testi, lelki szükségleteinek megfelelő törődés

A család alapozza meg az óvodásgyermek "énkép"-ének alakulását, és elindítja a szocializáció útján. Ezt a folyamatot tovább gazdagítják azok az emberi kapcsolatok, amelyek a gyermekeket az óvodában körülveszik. Az óvodapedagógus személyisége, jelzései, hatásai, mintája az erős érzelmi kötődés alapján, jelentős szerepet tölt be az énkép formálásában. Az énképet befolyásolják a társak is megnyilvánulásaikkal, jelzéseikkel. Az egyént körbefonó szeretetteljes légkör erősíti a gyermekben a pozitív képet, nyitottabb lesz társai felé és könnyebben beilleszkedik. A szocializációt segíti az egyén képességeire építő individualizáló nevelés. A külső hatások irányuktól függően azonban előidézhetnek nemkívánatos hangsúly eltolódásokat. Az egészséges személyiség megőrzi egyediségét, egyéniségét és ugyanakkor megtanulja az együttműködést, az alkalmazkodást, az egyezkedés és a társadalmi lét szabályait. E program a gyermekek pozitív önértékelésének támogatásával az aktív személyiség önfejlesztő erőit alapozza meg.

19

Fejlődés jellemzői óvodáskor végére Az óvodáskor végére a gyermekek 85 %-ra, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 75%-ra jellemző fejlettségi mutatók:

-

Ismerik az érzelmi megnyilvánulások formáit.

-

Képesek mások érzelmeit felismerni, saját érzelmeiket kontrollálni tudják. Önuralmuk kialakult (iskolaérett foknak megfelelő)

-

képesek felnőttekkel és társaikkal kapcsolatot teremteni, együttműködni, segítséget nyújtani.

-

Egymás igényeit figyelembe veszik, a másságot képesek tolerálni.

-

A közösségben bátran vállalnak feladatokat, siker orientáltak.

-

A közösségi élet szokásai természetessé válnak számukra.

-

Nyitottak a szépre, a jóra, ezeket tiszteletben is tartják és megbecsülik.

4. AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építve biztosít a gyerekeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetről. Egyéni fejlesztéssel kell pótolni a hátrányokkal, hiányosságokkal óvodába kerülő gyermekek ( etnikai, HHH., SNI gyerekek ) felzárkóztatását, előrehaladásának segítését. Az értelmi nevelés feladatai: Főbb területek: - a kognitív képességek fejlesztése ( megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, gondolkodás) - vizuális percepció fejlesztése (formaérzékletek, formaészlelések), - a kreativitás - a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése: - érdeklődés, kíváncsiság felébresztése az egyes tevékenységek iránt, - a környező világról szerzett tapasztalatok rendszerezése. - A kommunikációs képességek kialakítása és fejlesztése helyes mintaadással - nagy figyelmet kell fordítani: a beszédkedv fenntartására a gyermek meghallgatására a gyermeki kérdések érvényesülésére

20

Főbb tevékenységek: 1.Testnevelés: Fejlesztendő területek: - nagymozgások - egyensúlygyakorlatok - szem-kéz; szem-láb koordinációs gyakorlatok - test séma (testrészek mozgatásával ) 2. művészeti nevelés Feladatok: -

az érzelmi nevelés fontos eszközeként a polarizált érzelmek alapozása, az empátia, az önkifejezés erősítése /mese, vers, zene, ábrázolás, mozgás …/ - esztétikai és etikai élmények nyújtásával az esztétikai etikai fogékonyság formálása - az irodalom, az ének-zenei nevelés tartalmával a népi hagyományok, a kultúra gyökereinek ápolása - a drámapedagógia eszközeivel az érzelmek, gondolatok mozgással és egyéb eszközökkel történő kifejezésének segítése - az alkotás, az esztétikum létrehozásának ösztönzése - a tapasztalatok, érzelmek, gondolatok szóbeli kifejező készségének fejlesztése - a kontaktusteremtés, a kommunikációs készség, önkifejezés eszközeinek fejlesztése - az írott nyelv iránti érdeklődés támogatása - A külső világ megismerésének elsődleges forrása, maga a természet és a társadalmi valóság.

A külső világ megismerését szolgálja a természetismereti tevékenységközpont is, ahol a gyermekek gyűjteményei, a folyamatok, a különféle anyagok, ismeretek változó körülményekben történő játékos alkalmazását segítik a szabály és társasjátékok Az óvoda udvara, a lakóhely, a családok otthona, a szülők munkahelye, az intézmények mind a megismerés forrásai. Ezek feltárásában, az előkészületekben, a szervezésben a gyermekek és a szülők aktívan részt vehetnek. Tevékenységi formák biztosítása: -

Játék Tanulás Munka.

21

Feladataink a tevékenységek megszervezésében: -

-

Biztosítjuk minél változatosabb többfajta tevékenység egy időben történő gyakorlásához a megfelelő feltételeket /idő, hely, eszközök, ötletek/. A tevékenységek megszervezésében támaszkodunk a gyermekek tapasztalataira a gyermekek aktuális élményvilágára. Élmények nyújtásával segítjük elő a minél sokrétűbb és minél komplexebb tevékenységformák kialakulását a csoportban. Különös tekintettel a hátrányos helyzetű és az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekekre. Igyekszünk elérni, hogy a tapasztalat és ismeretszerzés pozitív érzelmeket váltson ki, váljon élménnyé. Biztosítjuk a gyerekek aktivitását, kiküszöböljük a formális tevékenykedést. Arra törekszünk, hogy a gyerekek életkoruknak megfelelő tevékenységet folytassanak és abban minden gyerek képességének megfelelő szinten vehessen részt. Beszédhelyzeteket teremtünk /képolvasás, bábozás, dramatizálás, mesemondás

Fejlődés jellemzői óvodáskor végére: Az óvodáskor végére a gyermekek 85 %-ra, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 75%-ra jellemző fejlettségi mutatók: -

Ismeri az adott tanulási tevékenységek által megkívánt magatartási formákat.

-

Érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt,

-

Irányított tevékenységek során megfelelő magatartást tanúsít, Megérti és teljesíti a feladatokat

-

Tevékenységének értékelését elfogadja,

-

Tevékenységében kitartó, elmélyült

-

Él benne az iskola, a tanulás iránti vágy

22

5. A CSALÁD BEVONÁSA AZ ÓVODAI ÉLETBE Az óvodapedagógus képes arra elsősorban, hogy a család és az óvoda közötti hidat kiépítse. Az óvodapedagógus vállalja fel a kapcsolatkeresésben a kezdeményező szerepet. Kellő tapintattal és körültekintéssel segítheti, hogy a szülők feladataikat minél eredményesebben teljesíthessék. Ezt kívánja meg a gyermekek érdeke, a nevelőmunka sikeressége. 1. A szülők óvodai életbe való bevonásának pedagógiai hatásai A szülők felelősségérzete megnő azáltal, hogy közvetlenül is megélik az óvodai életben az óvodapedagógusok felkészültségét és a gyermekük fejlesztésére tett erőfeszítéseit.. A szülő megtanulhatja hogyan lehet otthon is érdekes tevékenységeket szervezni. A szülők érdekes gyűjteményeikkel gazdagíthatják a csoport tapasztalatait. A problémáikkal magukra maradt szülők társra találhatnak, bátorítást és segítséget kaphatnak az óvodai ismeretségeik kapcsán, a hasonló sorsúaktól. Projekt napok keretében aktív részesei lehetnek az óvodai életnek. 2. A családok bevonásának alapszabályai a./ Az óvodapedagógus tekintettel van az alábbiakra: az óvodában a nevelés nem bízhatóa szülőkre. A szülő egészségi állapota nem veszélyeztetheti a gyermekek egészségét. Az óvodapedagógus nem hagyhatja magára a szülőt a gyermekekkel. b./ A szülőre vonatkozó szabályok: bizalmas információkat nem adhat ki illetéktelen személyeknek. Nem nyilváníthat véleményt mások gyermekéről. Csak egészséges szülő vállalhat aktív részvételt a csoportban . 3. A családokhoz közeledés jellemzői Az óvodapedagógus erősítheti a szülő kötelességérzetét azzal, hogy hangsúlyozza a család pótolhatatlanságát. Feltételezi, hogy minden család közvetít értékét valamilyen mértékben. A szülő partner a nevelésben. A szülővel szemben nincsenek előítéletek. Személyes beszélgetéseken mérési eredmények után, és előre tervezetten három havonta illetve szükség szerint az óvoda rendszeres információt ad a gyermek fejlődéséről, fejlesztésének tervéről, a gyermek előrehaladásáról. A szülőnek jogai vannak, s azt a gyermekek érdekében érvényesíthetik.

23

4. A családok bevonásának formái a./ A passzív részvételt vállaló szülők jelenléte a csoportban elsősorban a saját gyermekének megfigyelését szolgálja. A gyermekek óvodai magatartásának közös elemzése különösen fontos nagyobb lemaradások vagy problémák esetén. b/ Aktív - segítő szülők azok, akik alkalmanként vagy előre tervezve, közreműködnek a gondozásban, a közös élmények biztosításában, egyes tevékenységekben /kézimunka, kézművesség, hagyomány ápolás, sütés, stb./ Célszerű, ha az óvodapedagógus szóbeli kéréssel előre jelzi azokat a napokat és tevékenységeket, ahol a szülők közreműködésére számít. A feladatok megjelölésével segíti a szülők döntését. Az óvodai életbe bevont szülővel nem lehet az óvoda törvényben biztosított személyi feltételeinek hiányát pótolni. 5. A szülők bevonása az óvodai nevelés programjába Jó szándékkal kell megkeresni a családok életében azt a pontot, amelyen keresztül a gyermek mélyebb megismeréséhez, megértéséhez vezet az út, ugyanakkor a gyermeken keresztül pozitív hatást kell gyakorolni a szülőre. Az óvoda és a család együttműködésének alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás. Az óvoda és a család kapcsolatának elvei: - A gyermek személyiségének fejlesztéséhez kitűzött alapelvek, célok, feladatok egységes értelmezése és megvalósítása. - Kölcsönös bizalom és segítségnyújtás, a gyermekre gyakorolt hatás erősítése. - Az óvodai és a családokban folyó nevelési sajátosságok kölcsönös megismerése. - A szülők és dolgozók egymás iránti bizalmának, tiszteletének erősítése. - Közös célok megvalósítása az együttműködés szabályainak betartásával. - Az óvoda, a program megvalósítása érdekében kezdeményező és elfogadó, amely az egyenrangú kapcsolat alapja. Az együttműködés egy folyamat, amelyet nem csak időszakos cselekvések sorozatának kell értelmezni. Pontosan kell tudni, hogy mit várunk el egymástól, amelynek alapja a rendszeres vélemény feltárás, ami a minőségbiztosítás megvalósításának is egyik fontos alap pillére.

Az óvodapedagógus kettős feladata a fejlesztés kapcsán: - a gyermekek fejlesztésének céltudatos megvalósítása, - a szülő felé gyakorolt rendszeres, szervezett kapcsolattartás. Együttműködés formái: A szülővel történő együttműködés már az óvodába lépés előtt kezdődik, hiszen az egyre csökkenő gyermeklétszám, és az a szemlélet, hogy az óvodai nevelés, szolgáltatás, menedzser szemléletű hozzáállást kíván az óvoda részéről.

Az óvoda menedzselése a szülő felé: - nyílt napok szervezése a leendő óvodásoknak - szülői fórum a leendő óvodások szülei számára 24

-

a helyi nevelési program fő vonalainak közvetítése a szülő felé.

Kapcsolatfelvétel a leendő szülővel: - szülő fogadása - óvoda bemutatása - helyi nevelési rendszer fő vonalának megismertetése - az óvodát bemutató helyi nevelési program rövid kivonatának (küldetés nyilatkozat) átadása. 6. Kapcsolattartás lehetséges módjai az óvodában Formális Családlátogatás Értekezletek Családgondozás Fogadóóra Nyílt napok SZMK

Informális Napi beszélgetések Falitáblán közérdekű hírek A szülő, pedagógiai és játék kultúrájának fejlesztése- óvodapedagógusi példa. Esetmegbeszélő találkozások szakemberek bevonásával (Pedagógiai Szakszolgálat)

Kérdőívek Közös ünneplések Munka délutánok Szabadidős programok 7. Az együttműködés lehetséges tartalmi formái Kapcsolattartási lehetőségek Beiratkozás Családlátogatás Óvodakezdés beszoktatás

Szülői értekezlet

Cél -

Nyílt napok -

anamnézis felvétele, ismerkedés az óvodával gyermek életkörülményeinek megismerése, óvoda programjával valóismerkedés ismerkedés az óvodai élettel, minél fájdalom mentesebb elválás a szülőtől szülő- gyermek kapcsolat megismerése bizalom kiépítése az óvodai nevelés iránt óvoda életével kapcsolatos információk megbeszélése, közlése jellemző problémára, kérdés megválaszolására szakember meghívása egy probléma köré csoportosult szülők fóruma (esetleg szakember meghívása) 1-2 nap esetén betekintés az óvoda mindennapjaiba megfigyelési szempontok szerkesztésével a

Munkaforma Egyéni beszélgetés Játék a gyermekkel egyéni beszélgetés Közös játék, közös tevékenység szülővel, gyermekkel. Értekezlet Csoportos értekezlet Mikro-csoportos esettanulmányozás Megfigyelés Közös megbeszélés

25

szülő –óvónő partner kapcsolat mélyítése SZMK Mikulásvárás

Adventi közös készülődés

Farsang Projekt napok Anyák napja gyermeknap, Évzáró Nagycsoportosok búcsúztatása

szülői feladatok koordinálása szülői kezdeményezés megvalósítása szülők érdekképviselete az ünnep közös szervezésével, lebonyolításával óvoda- család kapcsolat mélyítése - óvoda- család kapcsolatának érzelmi síkra terelése - közös készülődés elősegíti a karácsony eredendő mondanivalójának előtérbe kerülését - a csoportok adventi gyertyagyújtása szülőkkel együtt, közelebb hozza a család ünnepét - vidám hangulatú együttléttel közösség formálása - hagyományápolásra nevelés - egészséges életmódra nevelés, - szabadidős hasznos eltöltésére ösztönzés, - közös beszélgetések kezdeményezése, - közös élménnyel óvodai kötődés erősítése - meghitt közös együttlét, - közös játékélmény - családi kapcsolatok mélyítése - Meghitt közös együttlét -

Egyéni problémák Egyéni megbeszélés Értekezlet Megbeszélés Szervezés, Közös ünneplés Munka- délelőtt, vagy munkadélután, Játék délután, Közös éneklések, Dramatizálások szülőkkel Táncos mulattság, Vidám vetélkedés Kirándulások, túrák

Közös együttlét Ünnepség

Fontos feladat a családok megismerése, a velük való szoros nevelői együttműködés és az, hogy az együttműködés formái, milyensége biztonságot adjon a szülőnek, gyermeknek és az óvodapedagógusnak egyaránt. Az együttműködés formái: - A szülők nevelési célkitűzéseinek ismeretében segítségnyújtás abban, hogy elvárásaik reálisak legyenek. - A szülők tájékoztatása: a nevelési elképzelésekről, a módszerekről, a tervezett eseményekről, programokról. - Különös figyelemmel, tapintattal és realitással kell tájékoztatást adni a szülőnek saját gyermekéről. Éreztetni kell, hogy a segítőszándék vezérli az óvodapedagógust. - A családdal kapcsolatos minden információt diszkréten kell kezelni. - Lehetővé kell tenni a naponkénti rövid, lényeges közlésekre szorítkozó párbeszédet. - Figyelemmel kell kísérni a családok életének változását. - Nyílt napok alkalmával, mód van arra, hogy a szülő a csoportban megfigyelhesse gyermekét. - Biztosítani kell a négyszemközti beszélgetések lehetőségét - nevelői és szülői igény szerint. - Különös gonddal kell felkészülni az új gyermekek fogadására, beszoktatására.

26

Lehetőség szerint be kell vonni a szülőket a programok szervezésébe, lebonyolításába, szorgalmazni kell azokon részvételüket (pl.: gyermeknap, kirándulás, szülők bálja, nyílt napok, értekezletek). - Folyamatosan keresni kell a kapcsolattartás bővítésének lehetőségét. Alapelvek:

-

- bizalomra épülő kapcsolat kialakítása minden családdal, - egyenrangú nevelőtársi viszony szorgalmazása, - a gyerek fejlesztésében az óvónő támasza legyen a szülőnek, - a családi és az óvodai élet közötti folyamatosság biztosítása, - az egyéni igények, szokások figyelembevétele, - az előítéletek kiküszöbölése, - veszélyeztetett helyzetű gyermekkel szembeni különös gondoskodás. A családok sokféleségéből következően szokásaik, szükségleteik és a kapcsolatfelvétel is eltérő lehet. Változó a szülők szabadideje is. 8. A kommunikáció módja: - értekezlet, - családlátogatás, - a család óvodalátogatása, - kérdőív, szórólap, beszámoló, - a szülők érdekképviseletének működtetése. - közös szabadidős programok. - folyamatos kapcsolattartás a cigány kisebbségi önkormányzat elnökével. 9. Az óvodapedagógusok felkészülése a családok fogadására A családból az óvodába való átmenet könnyítése érdekében fel kell oldani a szülők, a gyermekek félelmeit. A szülőket meg kell ismertetni a programmal, az óvodával és a nevelőtestülettel. Elő kell készíteni a beszoktatást. A cigány származású gyermekek beszoktatása nagy körültekintést, odafigyelést követel meg az óvónőktől. A szülei a közösségbe kerüléskor féltik gyermeküket, a szülőket türelemmel, nagy odafigyeléssel meg kell nyugtatni, megláttatni velük, hogy gyermekük jó helyen van. Sok játék, érdekes, színes élmény, inger- gazdag világ, szeretet viszi körül őket. Az óvodapedagógusok szakmai felkészültsége, törvények, az óvodai dolgozók felelősség érzete garancia arra, hogy az együttműködésbe képesek eldönteni, melyik megoldás a hatékonyabb, kit lehet bevonni az óvodai életbe. 10.Családgondozás Az óvodapedagógus lehetőségei a családsegítésben Nagyobb érzelmi biztonságot és mentális támogatást nyújt a szülőknek. Ha a szülők nem zárkóznak el, az elvált szülőt is bevonja a gyermek óvodai életébe. A családok kezdeményezésére ellátja érdekeik képviseletét, a szolgáltató intézmények megkeresésével.

27

II. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE (a program tartalmi kidolgozása ) A tevékenységközpont - rendszer biztosítja a 20-25 fős óvodai csoportban a gyermekek kis létszámú mikroközösségeinek létrejöttét, amelyek ideális teret jelentenek a jó közérzet, a személyes kapcsolatok és az elmélyült tevékenységek kialakulásához. A tagolt tér kisebb csoportosulásokra ösztönöz. A szocializáció szempontjából a szabad játéktevékenységnek van a legnagyobb jelentősége. Ez a tevékenységközpont rendszer a játéktér, amelyben a feltételeket a gyermekek és az óvodapedagógusok közösen alakítják. A játék szabadsága és gyermekek önkiteljesedése a közösségi élet szabályai között ésszerű korlátokkal valósul meg. A közösségi szabályok megalkotásában és közvetítésében indirekt módon vezérlő szerepet tölt be az óvodapedagógus - biztosítva a folyamatban a gyermekek aktív közreműködését. Az óvodai program tevékenységközpontú szemléletének legfőbb megnyilvánulása az a rendszer, amely egységbe foglalja, integrálja a személyiség fejlődésében meghatározó tevékenységformákat, a játékot, a tanulást és a munkajellegű tevékenységeket. A tevékenységközpontok állandó lehetőséget adnak a sokszínű tevékenységekre, a gyermekek szükségleteinek megfelelően. Szempontok a tér berendezéséhez, a központok kialakításához: a./ megfelelő hely biztosítása:

- szabad játékhoz - a játékfajtákhoz - egyéb tevékenységekhez - a spontán, szabad mozgáshoz - az étkezéshez - a mozgásos szabály játékhoz, énekes játékhoz - az elkülönülésekhez, a személyes tárgyak tárolásához

b./ a gyermek önállóságának és kreativitásának kibontakozása érdekében: -

a berendezés mobilitása, a terem igények szerinti alakíthatósága

c./ a gyermekcsoportban a változó szükségletek kielégítése függ : -

a csoport életkori összetételétől a gyermekek egyéni szükségleteitől, fejlettségétől, az aktuális élményektől a lányok és a fiúk arányától

28

d./ a csoportszoba berendezésének és felszerelésének alakítása: -

az évszak, az időjárás, a témaprojektek figyelembevételével

A tevékenységközpontok helye viszonylag állandó. Számuk, a körülhatárolt terek, nagysága, felszerelése, berendezése változik. A gyermekek a játékban átrendezhetik a teret. Kivételt képez az ábrázolás eszköztára és a homok-víz asztal. e./ A hét tevékenységközpont a következő: 1. A családi és egyéb szerep-szituációs drámajáték központja, valamint a munkajellegű tevékenység színtere /pl. sütés-főzés/ 2. Irodalmi, ének-zenei tevékenységek, mikrocsoportos mozgásfejlesztő játékok kezdeményezések központja 3. Homok-víz asztali tev., modellezés, terepasztali játék központja 4. Építőjátékok, barkácsolás, szerepjátékok központja 5. Művészeti tevékenységek központja /ábrázolás, kézimunka, stb./ 6. Manipulációs, asztali, társas, szabály játék központja 7. Természetismereti központ - az udvar, a külső környezet. Ez a rendszer a szabad játék és az óvodapedagógus által felajánlott, választható tevékenységek színtere, a gyermekek természetes élettere. f./ Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek rendszere: Az óvodában a tanulás folyamatos, mert minden helyzetben utánoz, tapasztal, tevékenykedik a gyermek. A tanulás, az életet végigkísérő folyamat, alapfolyamat, amely az óvodáskorban az alaptevékenységben: a játékban a leghatékonyabb. A játéktevékenységek és a felajánlott tevékenységek ugyanabban a tevékenységközpont rendszerben folynak. Kivételt képez a rendszeres, fokozatosan kötelezővé váló, nagycsoportos formában szervezett mozgásfejlesztés /testnevelés/ A felajánlott tevékenységek: rendszeres, módszeres műveltség tartalmat közvetítő szerepet töltenek be, közvetlen tapasztalást biztosítanak tevékenységekbe ágyazva. g./ A felajánlott tevékenységek variációi: 1./ Kötelező, nagycsoportos formában szervezett - mozgásfejlesztés 2./ Kötelezően választható tevékenységek Az óvodapedagógus több tevékenységközpontban ajánl fel lehetőségeket a nagyoknak, amelyekből választhatnak. A döntés kötelező, a választás szabad. A választást követően a

29

gyermekek a tevékenységet szabadon alakíthatják, majd egy megkezdett tevékenység befejezését követően érdeklődésüknek megfelelően váltanak. 3./ Választható tevékenységek: A szabad játék keretein belül, annak zavarását elkerülve, spontán helyzetekből, gyermeki kezdeményezésekből vagy felajánlással, indirekt módon történik a tevékenységek célirányos továbbfejlesztése. Az óvodapedagógus ezt a tevékenységformát dominánsan alkalmazza. A kisebb gyermekek számára minden felajánlott tevékenység VÁLASZTHATÓ. h./ A felajánlott tevékenységek általános jellemzői: a gyermek szempontjából: -

a választás, a döntés lehetőségét biztosítva feladattartásra nevel a tevékenységekre ágyazott műveltségtartalom integráltan van az ún. "projekt"-ek keretében kerül sok szempontú megközelítésre a gyermekek a cselekvés, a tapasztalás szintjén ismerkednek meg a problémákkal és a személyes kontaktus, beszélgetések során tapasztalataikat elemi, fogalmi szinten is kifejezhetik. a gyermekek a felnőtt, a kortársak mintájának utánzásával, valamint felfedezéssel, kísérletezéssel, próbálkozásokkal, a szándékos figyelem és bevésés aktivizálásával játékosan tanulnak.

Az óvodapedagógus szempontjai: -

a tervszerű, átgondolt, de a gyermekek által formálódó, változó kreativitásukkal, önállóságukkal gazdagodó tevékenységekben érvényesül a nevelés kultúraközvetítő szerepe. a tevékenységközpontokban kezdeményezett, felajánlott lehetőségek fejlesztő hatása komplex a tevékenységközpontok között a kötelezően választható helyzetekben is szabad átjárás van, ha a gyermekek elképzelései, ötletei, szükségletei ezt kívánják meg. az óvodapedagógus személyes mintaadó szerepe kiegészíti a gyermekek önálló tevékenységeit a felajánlott, választható tevékenysége kezdeményezésére alkalmas helyzete, a szabad játék intenzitásától függnek.

A kötelezően választható, felajánlott tevékenységek szervezésének feltételei: -

a nagyokat ne vonja ki a tartalmas játékból, ne zavarja a szabad játékot, általában egy szervezettebb helyzetet követ ez a forma a csoport játékkultúrája, az önállóságuk foka, az együttműködés szokásainak, magatartásformáinak fejlettsége, a megfelelő csoportlégkör feltétele a nyugodt tevékenységnek a felajánlott tevékenységek differenciálása

30

A program szellemiségétől távol áll a direkt, kényszerítő megoldás. A választható és a kötelezően választható tevékenységeket szeptember harmadik hetétől május végéig kell szervezni. i./ Integrált műveltségtartalom a felajánlott tevékenységben A projekt rendszer adja az integrálás lehetőségét. Az integráció lehetőségei a személyiségfejlesztésben: -

a legismertebb a témaprojekt, amely közös élményre, előkészületekre épül, és egy téma köré szerveződik a gyermekek által készített eszközök indukálhatnak sokféle tevékenységet a központba az ünnepi készülődések munkajellegű tevékenységei integrálják a matematikai, környezetismereti, művészeti tevékenységeket, felajánlott helyzeteket.

Az óvodapedagógus a felajánlott tevékenységekben a differenciálás elvét érvényesíti. A gyermekeknek további választási lehetőségei vannak /eszközt, technikát, feladatot, együttműködési formát vagy önálló tevékenységet választhat. Az óvodapedagógus a felajánlott tevékenységekben is tekintettel van az egyéni szükségletekre, a fejlődési ütemre és az eltérő érdeklődésre. Fejlődés várható eredménye óvodáskor végére Az óvodáskor végére a gyermekek 85 %-ra, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 75%-ra jellemző fejlettségi mutatók: -

Ismerik a projekt nap fogalmát, a tevékenységek tartalmát.

-

Tudnak másokkal együttműködni a különböző tevékenységek során

-

A felajánlott tevékenységek között képesek önállóan dönteni.

-

Az elkezdett tevékenységet befejezik, kitartóak.

-

Betartják az alapvető viselkedési formákat, szabályokat, szokásokat

-

Igazi örömet, élményt jelent számukra a nagyobb közösségben való „munkálkodás”.

31

1./ A JÁTÉK Az óvodáskorú gyermek alapvető szükséglete, spontán szabad tevékenysége, örömforrása a játék. Integráló tevékenység, amelyet végigkísér a tanulás a munka néhány jellemzője. A spontán tanulás színtere. A gyermekek játék közben számos ismerettel, tapasztalattal gazdagodik. A játék integrálja a külső és belső világot, "híd" a képzelete és a valóság között. Itt alakulnak társas kapcsolatai, gazdagodnak szociális érzelmei és a világról szerzett tapasztalatai, ismeretei. A játék célja: - a játékon keresztül a külvilág elemeinek megismertetése, felfedeztetése - a játék formáinak, tartalmának gazdagítása - a kreativitás fejlesztése - a játék rendjének, szabályoknak a betartása - egészséges versenyszellem kialakítása. Az óvodapedagógus feladata: - biztosítania kell: - a nyugodt csoportlégkört, - a helyet, - az elegendő játékidőt, - a sokféle játékeszközt és az élményt a különböző játékformákhoz, mint például: a mozgásos játékokhoz, a szerepjátékokhoz, az építő, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz, a dramatizáláshoz és a bábozáshoz, - megismerje, hogy a gyerekek képességeik, neveltségük szintjén hol tartanak, mikor és hogyan juttathatja el őket fejlődésük következő, magasabb szintjére, - megtervezze az osztatlan csoportok életkorból és a gyerekek különböző szintű fejlettségéből kiinduló foglalkozások kezdeményezését és folyamatát, - megkülönböztetett figyelmet szánjon arra, hogy a különböző játékfajták hogyan jelennek meg a gyerekek játékában, mennyire integrálódnak és differenciálódnak, - támogassa és befogadja a gyerekek hazulról hozott megfelelő társasjátékait, - bővítse a szabályjátékok körét, - felhasználja azokat a fejlesztő játékokat, amelyek bizonyos gyerekek speciális fejlesztését, illetve bizonyos problémák megelőzését szolgálják. A program sajátos tevékenységközpont-rendszerben biztosítja a játék feltételeit.

32

Legfontosabb feladatok: -

a gyermek jelzéseinek megfigyelése és elemzése személyiségük megismerése érdekében közös élményeket nyújtó látogatások szervezése a gyermekek elképzeléseinek támogatása a játéktevékenységben az együttműködés szokásainak, az udvarias magatartás formáinak alakítása a csoportélethez kötődő hagyományok ápolása gyermekek fejlettségétől függően, igényeiknek megfelelően a játékfolyamat segítése a személyes kontaktus naponkénti kialakítása a gyermek személyes problémáinak, egyéni élményeinek meghallgatása a társas kapcsolatok, érzelmi kötődések támogatása az egyezkedések, választások, döntések segítése a játékban megjelenő fejlődésbeli különbségek tolerálása

a szabad játék védelmét a napirendben megfelelő időtartam biztosítja Az óvodapedagógus által kezdeményezett, választható és kötelező tevékenységek időtartama a nagyok esetében nem haladhatja meg a 20 - 25 percet A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában is meg kell mutatkoznia. A játék közben az óvodapedagógusnak figyelemmel kell kísérnie a következő mozgásfejlettségi mutatókat: A gyerekek - mozgásai mennyire pontosak, céltudatosak, - mozgásai mennyire gördülékenyek, - mennyire koordináltak, - mozgásai egyszerűek, összetettek, - nagy- vagy finommozgásokat használ gyakrabban, - melyik cselekvés végzésénél jelennek meg a finommozgások, - melyik tevékenységben használ nagymozgásokat, - mennyire folyamatosak a mozdulatsorok, - mennyire koordináltak a mozgások, - egyszerű vagy összetett mozgások vannak többségben, - mozgása nyugodt, ritmikus, kapkodó, aritmikus. - helyes-e a mozdulatok egymásutánja, - célszerű-e az eszközhasználat, - mennyire rendezettek, szervezettek az egyes mozgások. Szabad játék időtartama: Délelőtt

8 – 12 óráig

33

Délután 15 – 17 óráig

c./ Az élmények biztosítása A gyermekek játékának motiváló ereje az élmény, amely sokféle lehet. A programban projekt-rendszerű műveltségtartalom feldolgozása tevékenységekben a játékot is befolyásolja, indukáló szerepet tölthet be.

a

felajánlott

d./ A szabály játékok helye a tevékenységekben A gyermekek személyiségének ismeretében az óvodapedagógus a kezdeményezett szabály és társasjátékokkal tudatosan fejleszti az egyének képességeit, részképességeit A mozgást, a kommunikációt, a pszichikus funkciókat fejlesztő játékok alkalmasak a gyermek személyiségének formálására. A gyermekek egyéni döntés alapján kapcsolódnak be a játékba. Fejlődés jellemzői óvodáskor végére Az óvodáskor végére a gyermekek 85 %-ra, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 75%-ra jellemző fejlettségi mutatók -

ismerik a játékszereket és azok funkcióit, képesek szerepvállalásra és a szerepek elosztására,

-

ismerik az együttjátszással kapcsolatos elemi szabályokat,

-

ismerik és alkalmazzák a különböző udvariassági formákat, illemszabályokat.

-

Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték, - ehhez a gyermekek önállóan kialakítják a teret, és eszközöket biztosítanak. kialakul szabálytudatuk, betartják a játékszerekkel és együttjátszással kapcsolatos szabályokat a szerepjátékok megszervezésében, tevékenységek megválasztásában kialakul döntési képességük

-

Az ismert meséket többször dramatizálják, és bábokkal is eltudják játszani.

-

Bonyolult építményeket képesek létrehozni. képesek játék során cselekvéseiket társaikkal összehangolni, képesek együttműködésre,

-

Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására.

-

Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait, Szívesen és örömmel játszanak képesek lemondani egy-egy kedves játékszerről, mely akarati képességeik iskolaérett fokát mutatja

-

Interakciójuk gazdag, kultúrált, és érthető

34

-

Játék közben is igénylik maguk körül a rendet

2. IRODALMI NEVELÉS Az irodalmi nevelést megalapozó mesélés, verselés, mondókázás sokféle tevékenységhez spontán kapcsolódik a gyermekek kezdeményezéseire vagy az óvodapedagógus ösztönzésére. Kezdeményezett helyzet, amely lehet választható vagy a gyermekek fejlettségétől függően, a családi háttér hiányait ismerve, alkalmanként az egész csoport számára felajánlott tevékenység (mesehallgatás) A programban fontos szerepet töltenek be a gyermekek által alkotott mesék, elbeszélgetések, egyéni és közös mesekönyvek, amelyek akár a gyermekek illusztrációjával gazdagíthatók. Ezek természetesen nem helyettesíthetik a magyar gyermekköltészet, népmesék, a népi mondókák világát. A vers - Az érzelmi biztonság megadásának, s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzékiérzelmi élményeket adnak. - A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese: - a gyermek érzelmi-értelmi és etikai fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője, - képi és konkrét formában tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról, - életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének, - visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál, - a tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal nem elvezet a mélyebb értelemben vett pszichikus realitástól és a külvilágra irányított megismerési törekvésektől, hanem ráébreszt ezekre. - A hátrányos szociokulturális környezetből érkező gyermekekkel egyéni beszélgetések és személyre szabott anyanyelvi játékok differenciált alkalmazásával a hátrány kompenzálására törekedjen. Az óvodapedagógus feladata az irodalmi neveléssel kapcsolatban: -

Meséljen minden nap/kezdeményezés, elalvás előtti mese, könyvből való mesélés/ Teremtsen alkalmat a mindennapi verselésre, mondókázásra, Az irodalmi anyag kiválasztásánál vegye figyelembe a gyerekek érdeklődését, fejlettségi szintjét, Ismerjen sok verset, mesét, mondókát, A vers tervezés szerint heti 1 alkalommal, A kezdeményezett mesemondás hetente legalább legyen jelen a gyerekek tevékenységeiben, Biztosítson nyugodt feltételeket/hely, idő/ a meséléshez, bábozáshoz, dramatizáláshoz, 35

-

Tegye lehetővé a gyermekek számára, hogy a nap bármelyik időszakában bábozhassanak, Évente 2-3 mesét dolgozzon fel drámajátékok segítségével, Az irodalmi művek bemutatásában adjon példaértékű mintát, Adjon lehetőséget bábozás, dramatizálás során a szerepvállalásra, de tartsa tiszteletben az önkéntességet, A bábjátékok minél gyakrabban és sokoldalúbban alkalmazza, Az irodalmi élmények befogadásának, mondásának hagyományait, szokásait alakítsa ki, Teremtsen lehetőséget az önálló mesemondásra, mesebefejezésre, illetve mesék kitalálására, Használja ki a bábozás, dramatizálás módszerének alkalmazását a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában illetve a tehetséges gyermekek gondozásában egyaránt, Gazdagítsa szókincsüket, nyelvi kifejezőképességeiket, képzeletüket, emlékezetüket, empátiájukat, kreativitásukat, Építse be a multikulturális tartalmakat, Más népek irodalmából is válasszon meséket, verseket, mondókákat a gyermekek életkorának megfelelően

A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van.

A vers és mese tanulásának, hallgattatásának célja: -

igény kialakítása az irodalmi élményekre, az irodalmi művek iránti fogékonyság megalapozása, a beszéd fonológiai, grammatikai, jelentéstani, valamint motorikus rendszereinek fejlesztése életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével, az analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése a beszéden keresztül, a ritmusérzék fejlesztése, a gyermek: szívesen mondjon mondókákat, verseket, meséket, tudja a megismert szavak jelentését, megfelelően használja azokat, legyen képes a hallottak képi megjelenítésére, szívesen, örömmel hallgasson mesét, verset.

Mozgásfejlettségi mutatók: A vers-mese esetén a mozgások kiegészítő tevékenységként jelennek meg. Általában utánzó, mimikai mozgásokat, a testtartás különböző formáit, gesztusokat és értelmezést segítő

36

mozdulatokat figyelhetünk meg a gyerekeknél verselés, mesélés közben. Ezen mozgások közül egyesek spontán módon, mások tudatosan keletkeznek. A pedagógusnak meg kell figyelnie azt, hogy: -

a gyermeknek kifejező-e a mimikája, használ-e értelmezést segítő gesztusokat, mi jellemző az utánzó mozgásokra (felismerhető, gördülékeny, darabos, azonosítható), célszerűek-e az egyes mozdulatok (karemelés, dőlés, fordulás), képes-e mimikával kifejezni magát (szöveget kiegészítően, illetve helyettesítően).

Alkalmanként egy-egy szülő is felkérhető a gyermekkori élmény elmesélésére. Az etnikai népi kultúra értékeit is ápolni kell. Hallgassanak olyan jellegű meséket – verseket is, amely a cigány kultúrához tartozik. Hallgassanak eredeti lovári nyelven is meséket, verseket ! „A multikultúrális nevelés lényege az, hogy segítse a többséget abban, hogy megértse és értékelje a különböző kisebbségi kultúrákat, a kisebbséget pedig abban. Hogy megőrizhesse identitását. Mindkét felet tegye képessé arra, hogy bizalommal forduljon a másfajta kultúra, másfajta felé.” /Forrai Katalin és Hegedűs T. András: Cigánygyermekek szocializációja 1998./

Fejlődés jellemzői óvodáskor végére Az óvodáskor végére a gyermekek 85%-ra, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 75%-ra jellemző fejlettségi mutatók -

Ismernek magyar és más népek kultúrájából származó verseket, meséket és egyéb irodalmi műveket, Türelmesen, csendben végig hallgatják a mesét

-

A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat

-

Egyénenként vállalkozzanak a mesék, versek, és a mondókák elmondására

-

Várják, igénylik a mesehallgatást Képesek önálló mesemondásra, mesebefejezésre, mese kitalálására

-

Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak mások és a maguk örömére A dramatizálás során képesek a szerepek, cselekmények változatos megjelenítésére, A dramatizálás folyamataiban képesek az empátiára, az együttműködésre Dramatizáláskor, bábozáskor segítik egymást , bátran vállalnak szerepeket

-

Megjegyeznek – megkezdés után folytatnak 5-10 mondókát, 6-8 verset, 8-10 mesét.

-

Tudnak meséket, történeteket kitalálni, és azt mozgásban megjeleníteni.

37

3. ÉNEK – ZENEI NEVELÉS Az ének - zenei tevékenység a gyermekek és az óvodapedagógus kezdeményezésére az egész napot áthatja A mozgás - ritmus - zene egymástól elválaszthatatlan egységben jelent zenei élményt az óvodáskorú gyermekek számára. A gyermekek az anyanyelvhez hasonlóan élik meg a zenét, mint hangulatok, érzelmek, jó közérzet fontos kifejezőjét. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az éneklés, a zenélés: -

felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését, formálják zenei ízlésüket és esztétikai fogékonyságukat.

Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermekek felfedezik: -

a dallamot, a ritmust, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét.

A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. Az ének, zene, énekes játék célja: -

-

-

a gyermekeknek: - zenei élmények nyújtása éneklés, hangszeres zene segítségével közös éneklés és a zenei érdeklődés felkeltésén keresztül, - közösségi élmények nyújtása énekes játékokon, közös énekléseken keresztül, az éneklés, a zenélés tevékenységeinek megszerettetése, a zenei képességek, készségek kialakítása, fejlesztése, a népi-, a műzenei és más népek dalainak, zenéinek megismertetése, fejleszteni: - a ritmusérzéket, - a zenei hallást, - a zenei emlékezetet.

Feltételek a fejlődés eredménye érdekében: -

a gyermek minél több hangszerrel „találkozzon” (pl.: furulya, cintányér, triangulum stb.), különféle eszközök álljanak rendelkezésre a zenés játékok eljátszásához (pl.: táncos szoknyák, szalagok, kendők stb.). 38

Az óvodapedagógus feladatai az ének-zene, énekes játékokkal kapcsolatban: -

Biztosítsa a zenei tevékenységekhez szükséges feltételeket (megfelelő hely, eszköz, idő, nyugodt légkör).

-

A zenei anyag összeállításában legyen igényes, az anyagkiválasztás segítse a multikultúrális szemlélet alapozását is. A zenei tevékenységekben alkalmazza a játék, játékosság elvét. A dalok, mondókák gyakorlásával segítse elő a megfelelő beszédritmus elsajátítását, beszédgátlás feloldását. Ismertesse meg a gyermekeket a néphagyományokkal, műzenével, más népek dalaival, zenéjével. Szoktassa a gyerekeket a zene figyelmes, érdeklődő meghallgatására, befogadására. Fejlessze a gyermekek mozgáskultúráját táncos mozdulatok, különféle térformák megismertetésével. Formálja zenei alkotókedvüket. A zenei képességfejlesztés feladatait fokozatosan egymásra építve tervezze. Alkalmazza az egyéni fejlődési ütemből adódó differenciált zenei fejlesztés elvét, különös tekintettel az eltérő szociokultúrális környezetből érkező gyermekek tekintetében. Építsen az etnikai kisebbség, valamint a fogyatékkal élők genetikailag magukban hordozott fejlett zenei képességeire.

-

Az éneklés, zenélés és az énekes játék közben a pedagógusnak a következő mozgásfejlettségi mutatókra kell figyelnie: jól rögzítette-e a mozgások egymásutánját, mennyire tagoltak a mozgások, a tempó és a ritmus megfelel-e a teljesítőképességnek, követelménynek, sikeresek-e az egyensúlyozó mozgások (guggolás, felállás, forgás-pörgés), eredményesen méri-e fel a térbeli viszonyokat (elhelyezkedés, megfelelő hely kiválasztása köralakításhoz, futással kapcsolat játékhoz), - képes-e a gyors irányváltásra, - biztos-e a térbeli tájékozódásban (irányok).

-

A projekt rendszerben elválaszthatatlan a tevékenységektől a gyermekek asszociáció által kezdeményezett ének, énekes játék és az óvodapedagógus által felajánlott lehetőség. Ez utóbbi kötelező, illetve választható formában is felajánlható. Az ének-zenei nevelés feladatai: a készségek fejlesztése a mozgás - hang - szöveg összekapcsolásával, sok zenei élmény nyújtása és az éneklés ösztönzése. A zenei élmény nyújtásába bekapcsolódhat a zenéhez értő szülő, nagyobb testvér. A zenei hallás, ritmus és formaérzék, a beszédhanggal való játékok, a környezet hangjának megismerése, felismerése, a játékos képességfejlesztés, a mondóka, a gyermekjátékok, táncok, dalok és népdalok tanulása, az óvodapedagógus mintaadásán túl a tervszerűséget is feltételezi. A gyermeki kreativitás kibontakozhat a sokféle ütő, ritmushangszer elkészítésében és használatával.

39

Fejlődés jellemzői óvodáskor végére Az óvodáskor végére a gyermekek 85 %-ra, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 75%-ra jellemző fejlettségi mutatók: -

A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat

-

A gyermekek élvezettel tudnak zenét hallgatni

-

Megkülönböztetik az elemi zenei fogalmakat

-

Érzik az egyenletes lüktetést, és a dalok ritmusát.

-

Ismerik ritmus- és dallamjátszó hangszereket (dob-zenei háromszög, cintányér, furulya).

-

Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.

-

Szeretnek dudorászni, énekelgetni játék közben

-

Alapvető táncmozdulatokat végezzenek énekre,- zenére

-

Különböző alakzatokban legyenek képesek mozgást végezni

-

A gyermekek tudjanak egyedül énekelni – az óvónő által megkezdett5 -10 dalt, mondókát

-

Megkülönböztetnek különböző hangszíneket (zörejek, tárgyak, emberi hangok

-

Képességeikhez mérten tisztán énekelnek, pontos a szövegkiejtésük.

-

Érzik és helyesen tapsolják az egyenletes lüktetést és a ritmust.

-

Tudnak a tempó tartani.

-

Felismerik az ismert dalokat, dalos játékokat dallammotívumaikról

-

az egyszerűbb dallam- és ritmusmotívumokat tudják visszaénekelni, visszatapsolni.

-

Tudnak társaikkal térformát alakítani (hullámvonal, csigavonal, sorgyarapodó, kapus játékok).

-

az egyszerűbb táncmozdulatokat társaikkal összhangban végezik.

-

Nyitottak másnemzetiségek zenei kultúrája iránt

40

4. RAJZOLÁS – MINTÁZÁS – KÉZIMUNKA A vizuális nevelés, az ábrázolás, mintázás, kézimunka, kézművesség sokszínű tevékenység, melyet állandóan biztosítani kell. Az anyaggal való játék örömét, az alkotás élményét megélő gyermek számára kezdetben nem az eredmény, hanem a tevékenység fontos. Az óvodapedagógus szerepét ezek a tevékenységek nem nélkülözhetik. A szülők bekapcsolódására és közreműködésére sok lehetőség van a környezet alakításában. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka különböző fajtái, a műalkotásokkal való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. Maga a tevékenység - s ennek öröme - a fontos, nem a mű, nem az eredmény. Ezen tevékenységek az óvodapedagógus által biztosított feltételekkel, az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik: -

a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló képesség, térbeli tájékozódó képesség és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: - a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, - képi gondolkodásuk fejlődését, - esztétikai érzékenységük, - szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.

Az óvodapedagógus feladata: -

-

megismertetni a gyerekeket a különböző anyagokkal és a kézi munka technikai alapelemeivel. Biztosítsa a vizuális tevékenységekhez szükséges feltételeket /élmény, megfelelő hely, idő, eszköz, nyugodt légkör/ Ismertesse meg a gyermekekkel az eszközök helyes használatát, a hozzájuk kapcsolódó balesetvédelmi előírásokat. Alaposan tanítsa meg a szükséges technikákat, munkafogásokat, Ismertesse meg a gyereket változatos anyagokkal, eszközökkel, népi mesterségekkel, Az eszközhasználatban, egyéni segítségadásban vegye figyelembe a gyerekek technikai tudását, egyéni képességét, különös tekintettel a az eltérő szociokultúrális környezetből érkező, illetve SNI gyermekek esetében, Hívja fel a figyelmet a környezet esztétikumára, érdekes tárgyakra, épületekre, műalkotásokra, A gyermekek valamennyi alkotását értékként kezelje! Adjon alkalmat a társak alkotásának megnézésére, a produktumok egymás közötti megbeszélésére, Az értékelésnél vegye figyelembe az egyéni fejlődési különbségeket. Megállapításai legyenek pozitívak, de reálisak, azok szolgálják a gyermek fejlődését.

41

A rajzolás, mintázás, kézi munka célja: -

vizuális tapasztalatok nyújtása az életkornak megfelelően, a vizuális jelrendszer megismerése (pont, vonal, folt, színek, formák), a képi- plasztikai-, konstruáló kifejezőképességek kibontakoztatása, szín- és formavilág gazdagítása, eszközhasználat képességének fejlesztése, érdeklődés felkeltése az ábrázolás tevékenységei iránt, kézmozgások finomítása, képi gondolkodás fejlesztése, a térbeli tájékozódó képesség fejlesztése, az íráshoz szükséges mozgáskoordináció alakítása.

Feltételek a fejlődés eredménye érdekében: Biztosítani kell a gyerekeknek azokat az eszközöket, amelyek szükségesek a rajzolás, mintázás és egyéb kézi munkában való kibontakozásában. Pl.: színes ceruzák, rajzlapok, különböző vastagságú ecsetek, tempera, ragasztó, színes fonalak, kukoricatorzsa, különböző növények részei (pl.: virágszirom, magok stb.), színes textildarabok stb. Értelmi fejlettségi mutatók: -

milyen kevert színeket használ az alapszíneken kívül, megkülönbözteti-e a színárnyalatokat, megjelentek-e konstanciák, hány dimenzióban képes rajzolni, mennyire pontos a megfigyelése (részletek), mennyire pontos a képi emlékezete, tudja-e rendezni élményeit a megjelenítésben (téma, rendiség stb.), jelennek-e meg egyéni fantáziára utaló jelek, jegyek, megkezdődik és mikor a betűmásolás, számmásolás.

A gyermekek munkájának megbecsülését szolgálják a kiállítások és felhasználásuk a környezet szépítésébe. A csoportszoba külső megjelenése is tükrözze az évszakot, a gyermekek speciális érdeklődését, a játéktevékenység témáinak alakulását.

42

Fejlődés jellemzői óvodáskor végére Az óvodáskor végére a gyermekek 85 %-ra, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 75%-ra jellemző fejlettségi mutatók: -

Ismerik a vizuális tevékenység alkalmával használt eszközök neveit, azok helyes használatát, a hozzájuk kapcsolódó balesetvédelmi előírásokat.

-

Változatos technikákat ismernek és alkalmaznak

-

Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket

-

Szem- kéz koordinációjuk fejlettségének alakulása során egyre aprólékosabb, precízebb alkotásokat hoznak létre,

-

A gyermekek alkotásaira jellemző a részletező formagazdagság, a színek variálása.

-

Örülnek egyéni és közös kompozíciójuknak

-

Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne.

-

Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, ajándékokat.

-

Különböző eszközöket megfelelően használ.

-

Önállóan alkalmazza a megismert technikákat

-

Képes a tiszta, esztétikus munkavégzésre

-

Mindennapos, szívesen választott tevékenységgé válik a rajzolás, mintázás, kézimunka

-

Képesek ábrázolásra térben és síkban egyaránt,

43

5. MOZGÁS

A testi fejlődés elősegítése érdekében a legfontosabb terület a gyermekek mozgásigényének kielégítése, a mozgás fejlesztése. A mozgásfejlesztés az alábbi formában valósul meg: a./ Az eltérő szükségletű gyermekek mozgásigényének folyamatos kielégítése a csoportszobában, a szabad tevékenységközpontokban, valamint az erre a célra kialakított tornaszobában. Szabad mozgás - a kialakított udvaron b./ a gyermekek igényeinek megfelelően, az óvodapedagógus döntése alapján naponta szervezett, kezdeményezett mozgásfejlesztés /heti 2 alkalom testnevelés, 2 alkalom mozgásfejlesztés/ A "testnevelés foglalkozás" a kötelező mozgásfejlesztés szervezeti kerete. A torna, a mozgásos játékok célja, hogy: -

-

-

-

-

fejlesszék: - a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), - a testi képességeket, mint az erőt, ügyességet, gyorsaságot, állóképességet, kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet: - növekedését, - teherbíró-képességét és - az egyes szervek teljesítőképességét fontos szerepük van az egészség: - megőrzésében, - megóvásában, felerősítsék és kiegészítsék a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását, a mozgáskultúra fejlesztése mellett segítsék: - a térben való tájékozódást, - a helyzetfelismerést, - a döntést és - az alkalmazkodóképességet, valamint - a személyiség akarati tényezőinek alakulását alakuljon ki az egészséges versenyszellem.

A tornának, játékos mozgásoknak teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetőséget kell biztosítani. Feltételek a fejlődés eredménye érdekében: Biztosítani ki a gyerekek számára olyan eszközöket, tornaszereket, felszereléseket, amelyek hozzájárulnak a mozgásuk, rugalmasságuk, koordinációjuk stb. fejlesztéséhez és balesetmentesek. 44

A mozgásfejlettség mutatói: -

mennyire célirányosak a mozgások, mennyire terhelhető időben, nehézségi fokban, mi jellemző teljesítőképességére (alacsony, közepes, magas fokú), képes-e minden természetes mozgás elvégzésére, mozgása folyamatos, gördülékeny (akadozó, aritmikus), milyen jellegű mozgásokban nyilvánul meg ügyessége, mennyire szervezettek mozgásai, mennyire eredményes egyensúlyozási feladatokban, milyen ügyesen használja az eszközöket, megállapítható-e állóképességnek megléte, tudja-e rendezni a mozgássorokat, fellelhető-e tagoltság a mozgásban, helyesen méri fel a térbeli viszonyokat, képes-e változó tempójú, ritmusú, irányú mozgásra, mennyire fárad gyorsan – könnyen (lassan – nehezen).

Fejlődés jellemzői óvodáskor végére Az óvodáskor végére a gyermekek 85 %-ra, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 65%-ra jellemző fejlettségi mutatók:

-

A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban

-

Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban

-

Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni

-

Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni

-

Tudnak helyben labdát pattogtatni, labdát vezetni

-

Célba dobnak egykezes felső dobással

-

Tudnak egyenes és rézsútos padon egyensúlyozó járással végigmenni

-

Tudnak tempóváltással futni, akadályt kerülni

-

Ismerik a mozgásokhoz kapcsolódó nyelvi kifejezéseket, vezényszavakat, kéziszereket és tornaeszközöket.

-

A gyakorlatokat pontosan és fegyelmezetten végzik.

-

Feladattudatuk, szabálytudatuk kialakult. Motoros képességeik korcsoportjuknak megfelelő fejlettségűek.

-

Örömet jelent számunkra a mozgás.

-

Képesek a siker és a kudarc megfelelő megélésére. Kialakul bennük az egészséges versenyszellem.

45

6. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE Ez a feladat tartalmi szempontból két egymástól elválaszthatatlan tapasztalati kört foglal magába. a. Az első kör: a tárgyi, természeti környezettel, a jelenségekkel, folyamatokkal, anyagokkal kapcsolatos tapasztalatoktól - a társadalmi környezet történéseinek érzékeléséig terjed. b. A második kör: a környezetben, a tevékenységekben, az élethelyzetekben szerezhető matematikai tapasztalatokat integrálja.

Környezeti nevelés A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természeti – emberi - tárgyi környezet formai, mennyiségi és téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Cél, hogy : - a gyermek ismerje meg: - közvetlen környezetét, az ott élő embereket, - a helyi hagyományokat, szokásokat és - a községünkben fellelhető értékeket, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is, - a gyerek élje át a felfedezés örömét, - a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jusson, ismerje fel a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: - alakuljon ítélőképessége, - fejlődjön tér-, sík- és mennyiségszemlélete, - rendszerezni tudjon: - a környezet jelenségei, - a tárgyainak tulajdonságai, - mennyiségi viszonyok, valamint - formák szerint. - tudja: - személyi adatait (név, lakcím, szülők neve, foglalkozása, testvérek neve stb.). Az óvodapedagógus feladata, hogy : - tegye lehetővé a gyerek számára a környezet tevékeny megismerését, - biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket: - a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, - a környezetkultúra és - a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. - A hiányos ismeretekkel rendelkező gyermekek esetében gondoskodjon a felzárkóztatás lehetőségéről, - Hívja fel a figyelmet a természeti értékek, alkotások szépségére, megvalósításának fontosságára, - Differenciált módszereket alkalmazzon különös tekintettel a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek esetében, 46

Feltételek a fejlődés eredménye érdekében: Fontos minden olyan eszköz, ami hozzájárul a gyermekek gondolkodásának, értelmi képességeinek a fejlődéséhez. A mozgásfejlettség mutatói: - megjelent-e a biztos fogás a különböző alakú, nagyságú tárgyak használatakor, - megfigyelhető-e a jobb- vagy balkezesség dominanciája (illetve kétkezesség), - mennyire ügyes az eszközhasználatban, - mozdulatai, mozgásai célirányosak-e, - helyes-e a mozgások egymásutánja, - mi jellemző a mozgások sebességére, - milyen időtartam után jelentkezik a fáradtság, - melyik tevékenység végzésében találhatók finommozgások (virágcsokor-kötözés, kockák egymásra helyezése stb.). Bármely jelenség, történés, folyamat sokféle információt hordoz, amelyet a felfedező, kereső, probléma érzékeny gyermek több oldalról, aspektusból tapasztalhat A közvetlen, és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére Az óvodáskor végére a gyermekek 80 %-ra, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 60%-ra jellemző fejlettségi mutatók: -

Tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását

-

Tudják saját születési helyüket, idejüket

-

Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségükben, felismerik a napszakokat.

-

Ismerik a környezetükben lévő intézményeket, üzleteket, múzeumokat

-

Ismerik a háziállatokat, vad állatokat, madarakat, bogarakat, ismerik környezetük növényeit, azok gondozását.

-

Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedési eszközöket, a megismert közlekedési szabályokat alkalmazni tudják.

-

Ismerik az alapvető viselkedés szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.

-

az egyszerűbb ok – okozati összefüggéseket, minőségi viszonyokat, matematikai fogalmakat meglátni és megfogalmazni,

47

Matematikai nevelés A matematikai tapasztalatok akár a nyelv, áthatják az ember egész lényét. Az óvodában minden szituációban, tevékenységben adottak a lehetőségek a matematikai tapasztalatok szerzésére. Az óvodás gyerekek matematikai műveltségtartalma nem választható el a környezet megismerésétől. Egyaránt fontos szerepe van a tervezett matematikai fejlesztésnek és a spontán szerzett matematikai tapasztalatoknak. Az óvodapedagógus feladata: -

-

a tervezett matematikai fejlesztésénél figyeljen: - a feladatok felépítésére és - a gyerekek egyéni képességeire, teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyerekek spontán, vagy irányított módon szerezzenek matematikai tapasztalatokat, rávezetéssel segítse a problémák megoldását, úgy építse fel a különböző foglalkozásokat, hogy az minden gyerek számára lehetőséget adjon a bekapcsolódásra a saját szintjén, egy adott témával való foglalkozás addig tartson, ameddig azt a csoport érdeklődése, fejlettsége lehetővé teszi. Alkalmazza az egyéni bánásmód és differenciált tanulásszervezés módszereit a tehetséggondozás és a hátrányok kompenzálása érdekében

A tevékenység központokban elhelyezett eszközök, tárgyak, berendezések alkalmasak az azonosságok, különbségek felismertetésére, a sorba rendezésre, matematikai műveletek végzésére. A matematikai tapasztalatokat bármely tevékenységbe bővíteni lehet. /szabály játékban, társasjátékban, élethelyzetben. A manipulációs tevékenységközpontban a gyermekek rendelkezésére állnak azok az eszközök, amelyekkel egyénileg is tevékenykedhetnek, illetve az óvodapedagógussal részképességeik fejleszthetők. Fejlődés jellemzői óvodáskor végére Az óvodáskor végére a gyermekek 85 %-ra, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 65%-ra jellemző fejlettségi mutatók: -

A tárgyakat megtudják számlálni legalább 10-ig, összetudják hasonlítani mennyiség, nagyság, szín, és forma szerint.

-

A 10-es számkörben biztosan mozog, végez matematikai műveleteket.

-

Megadott

tulajdonságok

szerint

képeznek

halmazokat,

és

ebből

képes

részhalmazokat létrehozni más-más tulajdonságok, számosság alapján. -

Felismerik a környezetében előforduló mértani formákat 48

-

Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat

-

pl. alá-fölé, mellé – elé – mögé – közé - rá.

-

Képesek sorritmust alkotására, jól ismert tulajdonságok szerinti válogatás folytatására, sorba rendezésére, saját szempontú válogatás sorba rendezés végzésére.

-

Mennyiséghez ( max. 10 ) tudják hozzárendelni a számképeket, számjegyeket

-

az óvónő kérdéseit, gondolatait megértik, és követni tudják.

-

A problémamegoldó képességük fejlődésnek indul, ok-okozati összefüggések meglátására képessé válnak.,

-

Tudnak

mennyiségeket

összemérni,

értik

és

használják

a

térben

való

tájékozódáshoz szükséges (alá, fölé stb.), névutókat. -

Törekednek a feladatok befejezésére (feladattudat, feladattartás).

A homok-víz asztali tevékenységek alkalmasak az anyagokkal való ismerkedésre, mérésre. Az építőtevékenység központjában elhelyezett építőelemek a spontán tapasztalatokat bővítik és alkalmanként jól használhatók a térbeli matematikai játékokhoz. A tevékenységközpontok bármelyikében van mód a spontán és a felajánlott tevékenységben matematikai tapasztalatokra. A kezdeményezett helyzetek konkrét tevékenységek, amelyekben a gyermekek az óvodapedagógus támogatásával és segítségével felfedezhetnek, próbálkozhatnak, kísérletezhetnek. A gyermekek egyéni fejlettségétől függően van szükség a matematikai műveletek indirekt módon történő modellezésére. A matematikai nevelés tartalma: tájékozódás a térben, téri irányok ismerete, személyek, tárgyak összehasonlítása, válogatása, osztályozása, összemérésére és számlálása a tevékenységekben, spontán helyzetekben. A műveltségtartalom integrált megközelítéséből következően a zenei, az ábrázoló tevékenységnek éppúgy lehet matematikai, környezetismereti tartalma, mint a matematikai játékoknak.

49

7. MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK: A játékidőben, az élethelyzetekben, bármely tevékenységben adódik lehetőség munkavégzésre.

a

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb.). A munka jellegű tevékenység célja: -

-

a munkának, mint tevékenység örömének kialakítása, baráti, egymást segítő kapcsolatok kialakulásának segítése, támogatása, nevelés: - a munkamegosztásra, - a munka eredményének megbecsülésére, jártasság kialakítása az eszközök, szerszámok használatában, a gyermek ismerje fel a saját képességeinek határait, gondozza, óvja a környezetében lévő növényeket.

Munkajellegű tevékenységek területei: I.

ÖNKISZOLGÁLÁS 1. 2. 3. 4.

II.

Testápolás Étkezés Öltözködés Környezetünk rendben tartása

KÖZÖSSÉG ÉRDEKÉBEN VÉGZETT MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK -

-

Felelősi munka (pl. terítés, szalvéta hajtogatása, állat-növény gondozása, fogkrémosztás, öltöző, mosdó rendjének ellenőrzése, stb.) Csoportszobában végzett tevékenységek ( pl. játékok, babaruhák mosása, csoportszoba díszítése, foglalkozásokhoz szükséges anyagok, eszközök előkészítése, összeszedése, játékok javítása, könyvek ragasztása, saláta, ajándék készítése, befőzés stb.) Óvoda udvarán végezhető tevékenységek (pl. falevelek seprése, gereblyézése, szelektív hulladékgyűjtés, udvari játékelrakás, madáretetés, virágoskert gondozása …stb.) Alkalmankénti megbízatások (üzenetek átadása, gyűjtőmunka, kisebb gyerek segítése bizonyos helyzetekben…stb.)

50

Az óvodapedagógus feladatai a munkajellegű tevékenységek szervezésében: -

Teremtse meg a nyugodt munkafeltételeket (hely, idő, eszköz). Biztosítson változatos, élményszerű alkalmakat ezek gyakorlására minden gyermek számára. Ismertesse meg a különböző eszközök, szerszámok helyes használatát. Vegye figyelembe a gyerekek eltérő fejlettségi szintjét. Módszerei segítsék a gyerekek aktivitását, örömteli tevékenységeit, kötelességtudatuk, feladattudatuk fejlődését. Mutasson pozitív mintát a munkajellegű tevékenységek során.

-

Pozitívan formálja a gyerekek értékteremtő, értékmegőrző képességeit.

Feltételek a fejlődés eredménye érdekében: Biztosítani kell: -

sokféle lehetőséget a hasznos tevékenységek érdekében, a testi épséget, a nyugodt légkört és elegendő időt.

Az óvodapedagógus feladatai Legfontosabb a gyermekméretű eszközök állandó helyének biztosítása. Fontos továbbá: - a munkavégzés ösztönzése, értékelése - az emberi munka jelentőségének, az alkotás szépségeinek bemutatása - a gyermekek önálló, szükségletből fakadó munkavégzésének támogatása, a gyermekek próbálkozásainak segítése, a túlvédés és aktivitásuk fékezésének elkerülésével. A napirendbe beépített gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos pozitív értékelést igényel- a fokozottan figyelve a Halmozottan Hátrányos Helyzetű és SNI-s gyermekekre. A szociális fejlettség mutatói: -

kezdeményező-e a munkavállalásban, vállal-e szervező, irányító, vezető szerepet, előnyben részesíti-e az egyéni munkát, gyorsan hajlik-e a megegyezésre, vannak-e konfliktusai társaival, hogyan oldja meg a konfliktusokat, szívesen segít-e társainak, kikéri-e, elfogadja-e mások véleményét, javaslatait, elismeri-e társa sikerét, képes-e erőfeszítésre a végső megoldásért, megvédi-e a közösen készített munkát

51

Fejlődés jellemzői óvodáskor végére Az óvodáskor végére a gyermekek 85%-ra, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 75%-ra jellemző fejlettségi mutatók -

A gyermekek szeretnek közösen dolgozni

-

Ismerik a munkafolyamatok sorrendiségét

-

Tudják a különböző szerszámok, eszközök nevét, az eszközöket rendeltetésszerűen használják

-

Örülnek, ha a kötelességüket teljesítik ,képesek a munkafolyamatok megszervezésére.

-

Személyes

erősségeik

és

gyengeségeik

ismeretében

vállalnak

feladatokat (önértékelési képesség). -

Önállóan, igényesen végzik a felelősi munkát.

-

Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére

-

Szívesen közreműködnek a növények gondozásában

52

III. ISKOLAKÉSZÜLTSÉG Az iskolakészültség kritériumai: A gyermekek fejlődését sajátos törvényszerűségek határozzák meg (genetikai adottságok, a környezet, a nevelés és érés). Az életkori fejlettségi mutatók viszonyítási pontos a gyermek egyéni képességei fejlettségének reális megismeréséhez. A családi és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a gyermekek többsége eléri azt a szintet, amely garantálja a sikeres iskolakezdést.

Az iskolai érettségnek TESTI, LELKI ÉS SZOCIÁLIS kritériumai vannak, (testi érettség-, pszichés funkciók fejlettsége, a szociális érettség – az iskolai élethez való alkalmazkodás fejlettségének megléte). Cél: a felelősségteljes körültekintéssel irányított fejlettség szerinti beiskolázás megvalósítása. Minden óvodás akkor menjen iskolába, amikor erre éretté válik, s amikor ez a továbbfejlődése számára a legalkalmasabb. A beiskolázási projektünk működtetése következetes, végig vitele a sikeres beiskolázás alapja, a következetes végig vitele az óvoda –iskola átmenet zökkenőmentességét szolgálja:

BEISKOLÁZÁSI PROJEKT Tevékenység

Résztvevők

Cél

Tartalom

Időpont, helyszín

Az óvodaköteles gyerekek számbavétele

Intézményvezető

Minden ötéves korú gyermek felkutatása

Lista, névsor készítése

A felkutatott gyerekek beóvodázása, a visszamaradó gyerekek beosztása.

Intézményvezető Gyermekvédelmi felelős Intézményvezető Csoportvezető óvónők Óvónők, gyerekek

Minden ötéves gyerek be legyen óvodázva

Névsor, csoportbeosztás

Népesség nyilvántartó Aug. 30. Óvoda aug. 30.

Tájékoztatás

Törvényi háttér, az óvónők előtt álló feladatok Mérőlap kitöltése

Megbeszélés a beiskolázásról Óvodai mérések elvégzése, rögzítése a fejlődési naplóban, egyéni fejlesztési terv készítése Fogadóóra Iskolaérettségi vizsgálat

Szülői értekezlet Az intézményvezető összegyűjti az adott év iskolaköteles gyermekeinek névsorát Nyíltnapok rendezése a szülők számára

Átadó megbeszélések az óvónők és a tanítók között az iskolába lépő gyerekekről

Óvónők, szülők Óvónők, gyerekek Nevelési Tanácsadó szakembere Óvónők, szülők

Tájékozódás a gyermek képességszintjéről

A szülő ismerje meg a A mérés eredménye gyermek képességeit a mérések tükrében Az iskolaérettségi vizsgálat Iskolaérettségi elvégzése vizsgálatot kérő lap Minél több szülő vegyen részt a szülői értekezleten

Intézményvezető Óvónők,

Az iskolaköteles gyerekek adatainak számbavétele

Óvónők, szülők tanító

Betekintés az óvoda életébe, a gyermekek képességeinek megismerése Tájékoztatás a gyermekekről a további fejlesztéshez szükséges képességeinek

Óvónők tanító

Óvoda Szept. 30. Óvoda Nov. 15 Óvoda Dec. 10 Óvoda Jan.30

Tájékoztatás a Óvoda tanuláshoz szükséges Jan. 30 képességekről Névsor Óvoda Febr.28. Tevékenységek megtekintése

Óvoda Ápr. 15

Beszélgetés

Óvoda, Ápr. 15.

53

megismerése Tájékoztatás a beíratás időpontjáról, és a szükséges dokumentumokról. A gyermekek szerezzenek pozitív élményeket az iskoláról Dokumentálás

Az iskolai beíratás időpontjának kifüggesztése

óvoda vezető, tanító

értesítés

Látogatás az iskolákba

Óvónők, gyerekek tanító

Óvodai szakvélemény kiállítása a dokumentumok átadása

Intézményvezető Óvónők szülők

A gyermek elkísérése az évnyitóra

Óvónők, gyerekek

Az iskola épületének, Iskola, udvarának Máj. 15 megismerése Szakvélemény Óvoda, Márc. 30. az iskolai beíratást megelőzően Az átmenet megkönnyítése Közös élmény Iskolai tanévnyitó

Utánkövetés

Óvónők, gyerekek tanítók

A gyermek fejlődésének követése

Beszélgetés

Óvoda A beíratást megelőzően

Iskola A meghívás időpontjában

Törvényi állásfoglalás az iskolába lépés feltételeiről: 1. Tankötelessé válik az a gyermek, aki az adott év május 31-ig betölti a 6. életévét K.T. 6 §. A szülő kérésére a törvény alapján a gyermek az óvodában korcsoportját ismételheti. Pedagógiai Szakszolgálat szakvéleménye szükséges, melyet az óvónő szakmai véleménye megerősít 2. Adott év nyáron született gyermekek beiskolázásáról a szülő dönthet az óvodapedagógus egyetértésével Szemléletbeli különbség esetén kértjük a Pedagógiai Szakszolgálat véleményét, melyet az óvónő szakmai véleménye megerősít 3. Adott beiskolázási év december 31-ig a 6. életévét betöltött gyermek iskolába kerüléséhez a Pedagógiai Szakszolgálat szakvéleménye szükséges, valamint a nevelőtestület véleménye, beleegyezése

54

IV. AZ ÓVODAI ÉLET, A TEVÉKENYSÉGEK KERETEI - A TERVEZÉS 1. Az óvodai csoport kialakítása A programot vegyes életkorú csoportban alkalmazzuk. 2. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek szervezeti keretei A felajánlott tevékenységek háromféle szervezeti keretben folynak: -

választható tevékenységek (egy időben többféle tevékenységből)

-

kötelezően választható tevékenységek (időtartamuk a tevékenységek befejezéséig terjed, max. 20-25 perc)

-

a kötött foglalkozás ( a testnevelés minden korosztályban heti két alkalommal, ebből a nagycsoportos korúaknak összevontan heti 1 alkalommal)

A tevékenységek időtartamát a választható tevékenység esetében nem lehet meghatározni, mert a gyermekek a játékszíntér tevékenységközpontjaiban választanak számukra érdekes lehetőségeket. Ezeket váltják, vagy továbbfejlesztik szabadjátékká. Az óvodapedagógus kényszerítő eszközöket nem alkalmaz. 3. A felajánlott tevékenységek formái A gyermekek a tevékenységeket, az óvodapedagógus átgondolt felajánlásai alapján saját döntésüknek megfelelően egyénileg vagy mikrocsoportban végzik. A mikro csoportos együttműködés lehetőségei a gyermekek szocializációjának minőségétől is függnek. A kötelező foglalkozás differenciáltan szervezhető. 4. Projekttervek felosztása: az ősmagyarok és a magyar kultúra jelképrendszerében megtalálhatóak : -

levegő - július –augusztus szeptember hónapban Tűz - október –november – december hónapban Víz - január-február-március hónapban Föld – április – május-június hónapban.

A négy komplex terület három fejlesztési tématerv köré csoportosul: - Család - Élő és élettelen környezet - Közösségi nevelés

55

5. A NAPIREND ÉS A HETIREND A tevékenységek idő keretei : A rövidebb távra szóló tervezést a napi és a heti rend. A hosszabb távú terv komplex: projekt terv. A projektterv többnyire két hétre szól. A komplex tervet napi tervre bontjuk, melyben az egyéni fejlesztés is megjelenik. A tervezés nem szűkül le az értelmi fejlesztésre. A napirendet a stabilitás és a rugalmasság jellemzi. A stabil pontokat, a rendszerességet, az azonos időpontban visszatérő tevékenységek jelentik (étkezések időpontjai, a szabad levegőn tartózkodás időtartama…) A rugalmasság vonatkozik a tízóraizásra. NAPIREND

Időkeretek…

tevékenységek Szabad játék

7

-

12

óráig.

Mozgásfejlesztés Felajánlott és választható tevékenységek Folyamatos tízóraizás Játék a szabadban

12 –15 óráig

Ebéd kötött formában Testápolás, fogmosás Délutáni pihenés

15– 17 óráig

Testápolás Uzsonna Szabad játék

Az időkeretek az életkortól és egyéb tényezőktől függően változhatnak.

56

HETIREND A heti rendben a napirendhez hasonlóan vannak visszatérő stabil, a rendszerességet, a szokásokat alapozó tevékenységek és ugyanakkor lehetőség van az óvodapedagógus döntése alapján a rugalmasságra. A gyermekek életkorától, a családok sajátosságaitól, az évszak befolyásoló szerepétől, a személyi feltételektől és a gyermekek fejlődési ütemétől függően a hetirendben a szabad játék időtartamának biztosításával, a tevékenységek sokszínű, sokféle variációja lehetséges. A hetirend összeállításának elvei: 1. A hetirendben az életkortól függően naponta biztosítani kell a mozgásfejlesztést. A keret és az időtartam változó. Szervezhető kezdeményezett vagy kötött formában. Heti két alkalommal minden korosztály számára kötelező a testnevelés foglalkozás. A 3-4 évesek számára novembertől fokozatosan vezethető be a kötelezettség. Más napokon az óvodapedagógus felajánlja a mozgásfejlesztő szabály játékokat a résztvevők részképességeinek fejlesztésére törekedve. 2. A felajánlott, választható műveltségtartalmat integráló tevékenységet célszerü úgy alakítani, hogy naponta folyamatosan legyen lehetőség, a művészeti tevékenységekre, amelyek a szabad játék keretein belül szervezhetők a korábban már jelzett elvek alapján. 3. A kis, középső csoportos korúaknak a felajánlott tevékenységek választhatók. 4. Az óvodapedagógus döntésétől függően az őszi hónapokban vagy egész évben a tevékenységek jellegétől függően a nagyok számára a választható, felajánlott tevékenység is lehet domináns keret.

A választható és / vagy kötelezően választható tevékenységek egy-egy napon személyi feltételtől függően 2-3 tev. központban kezdeményezhetők. A heti és a napirendeknek megfelelő rendszerben kerül sor a napi terv elkészítésére. A napi terv készítése kötelező, mely az egyéni fejlesztés átgondolása céljából is fontos. A projekt mindkét tervben vezérfonalat képez.

57

6. DOKUMENTÁCIÓ

1. CSOPORT NAPLÓ Fejezetei:

-

a csoportban dolgozó felnőttek a gyermekek névsora, adatai így tervezzük a hetet így telik el egy napunk kirándulás – élményszerzés én így tudok segíteni a csoportnak (szülők) az elvégzett családlátogatások ideje szülői értekezleten megjelentek látogatások, ellenőrzések év végi értékelés anyaggyűjtés: - testnevelés - irodalom - ének – zene - projekt tervek - napi tervek

A testnevelési anyag minden csoportban azonos, a projektek témája a kompetencia alapú nevelés projektjei alapján minden csoportban egységes, a feldolgozás során a tartalommal való megtöltés a csoportban dolgozó óvodapedagógusok kompetenciája. A projekt feldolgozást a projektterv végén értékeli az óvónő.

2. FEJLESZTÉSI NAPLÓ Vezetése kötelező a gyermek óvodába lépésétől az iskolakezdésig. Tartalmazza: 1. a gyermek adatait 2. anamnézist 3. családlátogatás idejét, tapasztalatait 4. a gyermekre vonatkozó mérési eredményeket 5. a fejlesztés irányvonalát ( havonta 1 alkalommal kötelező bejegyzést készíteni.) A bemérést követően ki kell emelni azokat a területeket, amelyekben a gyermek célirányos fejlesztése szükséges az elkövetkező hónapokban. Az óvodapedagógus a gyermek fejlődését segíti, indirekt módon befolyásolja. Mindez a tevékenységekben, élethelyzetekben és az óvodapedagógus által felajánlott szituációkban: pl. kezdeményezett szabály játékokban valósul meg.

58

3. EGYÉNI FEJLŐDÉSI NAPLÓ Tartalmazza : 1. nyilatkozatot ( HHH. Integrációs programban való részvételhez ) 2. a gyermek adatait 3. heti fejlesztési ütemtervet 4. szülői tájékoztatás – elfogadás A gyermek fejlődésének, fejlesztésének nyomon követése DIFER mérőeszköz használata 2008. szeptembertől: első alkalommal a gyerek 4 éves korában – teljes méréssel, majd ezt követően félévente – a rövíditett változattal iskolába lépés előtt – teljes méréssel.

A Program megvalósítása feltételezi a tervek összehangolását, egymásra épülő kontrollját TERVEZÉS

KONTROLL

Az országos óvodai alapprogram

Óvodánk programja - egybeszerkesztve az integrációs programmal

Az óvoda éves működési terve Pedagógiai – ellenőrzési – továbbképzési terv

Gyermek és ifjúságvédelmi terv A csoportok projekt terve Fejlődési napló DIFER mérő füzet A gyermekek egyéni fejlettségét feltáró és fejlesztési feladatait tartalmazó dokumentum.

59

7. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 1. Személyi feltételek 1. Az óvodában a nevelőmunkát az óvodapedagógus végzi, jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus modellt, mintát jelent a gyermekek számára. 2. Az óvodapedagógus tevékenységének és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazott munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. 3. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósuljanak a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzései. 4. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek célszerű lenne 1 fő gondozónő foglalkoztatása.

személyes higiéniájának biztosításához

2. Tárgyi feltételek Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, lehetővé tegye mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. Az óvoda tárgyi környezete egyidejűleg - a mindenkori előírásokkal összhangban - biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodapedagógusoknak. 3. Az óvodai élet megszervezése 1. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú tevékenységformák megtervezésével. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben. A napirend igazodik a különböző programokban megfogalmazott feladatokhoz. Figyelembe veszi a helyi szokásokat, igényeket. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti belső arányok kialakítása. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. 2. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését különböző, az óvodapedagógusok által készített - kötelező és nem kötelező - feljegyzések, dokumentumok is szolgálják.

60

V. EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, KAPCSOLATOK 1. FENNTARTÓVAL A kapcsolat részben hivatalos, részben támogató, segítő jellegű. A problémáink megoldását az együttműködés jellemzi. Formái: - kölcsönös tájékoztatás, egyéni beszélgetések - óvodavezető éves beszámolója - információáramlás 2. KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ELNÖKÉVEL -

folyamatos napi kapcsolat besegítés az ünnepi rendezvényeikbe.

3. SZÜLŐKKEL, CSALÁDOKKAL: 1. A család és az óvoda jó kapcsolatának kialakítása során az első lépés, hogy az óvoda elfogadja a családok kulturáját, emberi kapcsolatainak, nevelési elképzeléseinek különbözőségeit. 2. Az óvoda csakis akkor működik eredményesen, minőségi szinten, ha megismeri partnerei igényeit,- elégedettségét – és elégedetlenségét. 3. A partnerközpontú óvodai nevelés egyik alapvető feltétele, hogy a gyermekkel, a szülővel, mint közvetlen partnerekkel megfelelő kapcsolat alakuljon ki. Bővebben a programban a Család bevonása az óvodai életbe fejezetben 4. AZ ÓVODA - ISKOLA KAPCSOLATA Fontosnak tartjuk, hogy az óvodából az iskolába való átmenetet zökkenőmentessé tegyük a gyerekek számára. Az óvodai integrációs programunk /IPR/ is kiemelt területként jelöli meg az óvoda – iskola átmenet támogatását. Nyitottak vagyunk az iskola felé. Látogatásokat szervezünk egymás munkájának jobb megismerése, és az integrált iskolai környezetbe történő beiskolázás érdekében. Fontosnak tartjuk ezt azért is, mert véleményük, szemléletük segítheti vagy akadályozhatja az óvodai nevelést Az együttműködés formái: - Kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtés, beszélgetések, - Szülői értekezleten való részvétel, - Leendő első osztályos nevelők tájékoztatják a szülőket pedagógiai elképzelésükről, az iskolába lépés teendőiről, - Az óvodások látogatása az iskolába, ismerkedés céljából, - A gyerekek fejlődésének utánkövetése az iskola első évében. - Az óvodások részt vesznek egy-egy iskolai ünnepségen és alkalmanként az iskolások is az óvodai rendezvényeken.

61

- A szakmai kapcsolatot a két intézménytípus között az óvónők és az első osztályt tanító kollegák biztosítják. - Az iskola pedagógusai megismerték az óvodai programot elméletben és gyakorlati megfigyelés alkalmával is Alapelvek: -

Cél:

az óvodából az iskolába történő átmenet zavartalan biztosítása, az együttműködés keretén belül: a volt óvodások meglátogatása az iskolában, az elsősök látogatása az óvodában, ismerkedés a leendő tanító nénivel, a kölcsönös nyitottság érvényesülése, egymás munkájának megismerése, kölcsönös bizalom, megbecsülés egymás nevelőmunkája iránt, minden gyermek örömmel induljon iskolába

Az Óvoda- Iskola együttműködési megállapodást kötött 2007 – ben melyet minden évben felülvizsgál, illetve aktualizál, és érvényesít. A kapcsolattartás az iskolával folyamatos és hatékony.

5. KAPCSOLAT AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEKKEL - Kiemelt feladatunk a gyermekek egészségének védelme, az egészséges életmód kialakítása. A mindennapok gyakorlatában szoros kapcsolatot ápolunk az egészségügyi szervekkel gyermekeink védelmében, a fejlődésük nyomon követése érdekében. - A szociális hátránnyal küzdő, halmozottan hátrányos gyermekek testi, lelki szükségletének kielégítésében kiemelt feladatunk: Formái: - alkalmanként esetmegbeszélések - tájékoztató előadások szervezése - évenkénti orvosi vizsgálat minden csoportban - iskolaalkalmassági vizsgálat - hallásvizsgálat évente - fogászati szűrés évente - tanköteles korú gyermekek részére iskolai alkalmassági vizsgálat Szociális Gondozó és családsegítő Központtal A családok szociális és anyagi háttere meghatározza a gyermekek fejlődését. Az óvónők jelzése során a gyermekvédelmi felelősök megbízás alapján végzik feladataikat a gyermekek hátránykompenzációja és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése érdekében. Kompetenciánkat meghaladó problémák megoldásához vesszük igénybe a segítségüket.

62

Formái: -

Rendszeres kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálat képviselőjével, Alkalmankénti esetmegbeszélések. Célunk a jelzőrendszer hatékony működtetése.

6. KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEKKEL folyamatos és hagyományteremtő kapcsolatra törekszünk. Formái: - közös programok szervezése könyvtár látogatások, játék délelőttök, múzeumlátogatások - gyermek foglalkozások "Költészet napja" 7. AZ ÓVODA EGYÉB KAPCSOLATAI Külső kapcsolatok: -

-

Törekedni kell arra, hogy a település és a környező óvodák óvónői között segítséget nyújtó szakmai kapcsolat legyen. igénybe veszünk szervezett továbbképzési lehetőségeket. Továbbtanulni kívánó kollégákat támogatjuk, cél: minden kolléga végezze el az IPR. Továbbképzést, Látogatás a település könyvtárába. Szakmai szervezetekkel való kapcsolat. Például: - Hajdú – Bihar Megyei Pedagógiai Intézet, - SULISZERVIZ Pedagógiai Intézet - Hajdú - Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet - Derecske- Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulás Pedagógiai Szakszolgálat - OKTADOR Bt. - Családsegítő Intézettel, - Egyházakkal

63

VI. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK Az 1997-es évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról rögzíti a jelzőrendszer tagjait, kötelező együttműködésüket, feladataikat a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése érdekében. A gyerekek védelme során tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés (pl. származás, vagyoni helyzet, vallási meggyőződés stb.) 6.§. (1.) a gyermekeknek joga van testi, értelmi, érzelmi, és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéséhez. (2.) joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon….. 7.§. (1.) A gyermek szüleitől, vagy más hozzátartozójától csak saját érdekében, törvényes meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetés miatt nem szabad családjától elválasztani 11.§.(1.) A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik . A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat a Közoktatási Törvény, 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. §-a rendezi. Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a foglalkozásokra és a foglalkozásokon kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal, a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és a szakemberekkel. Az óvodában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata: - a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése, - a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek életkörülményeinek, fejlődésének figyelemmel kísérése, - a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, - családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, - segíti a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységét, - a gyermekek anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, - tájékoztatást nyújt a szülők részére a gyermekeknek, a családoknak szervezett szabadidős programokról, - együttműködik: - az óvodavezetővel, 64

- a csoportvezetővel és a Szülői Munkaközösség vezetőjével. A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai: -

a gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, pihenés) figyelemmel kísérése, a gyermekek egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az orvosi szolgálaton keresztül és a fogászati rendeléseken, a gyermekek intézményes ellátása, az óvoda valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, étkezés stb.), a gyermekek fejlődésének, eredményeinek figyelemmel kísérése, rendszeres óvodába járásának folyamatos ellenőrzése,

Az óvoda gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: - a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, - feltárására, - megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az óvoda a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat. Az óvodai gyermekvédelem célja a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását: - indulási hátrányok csökkentése, - felzárkóztató foglalkozások, - óvodai étkezés lehetősége, - egészségügyi szűrővizsgálat, - egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése, - személyes és egyéni tanácsadás, - szülőkkel való együttműködés, - tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról, - gyermekek szociális helyzetének javítása (segélyek stb.). A hátrányos helyzet, a halmozottan hátrányos helyzet, és a veszélyeztetett helyzet megállapításakor irányadóak a következő törvényi előírások: - Közoktatási Törvény 121. § (1) 14. pontja - 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és gyámügyigazgatásról 5 §-a. Hátrányos helyzetű gyermek/tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek/tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője/szülei … a gyermeket megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint – legfeljebb az, az iskola 8. évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, továbbá az a gyermek akit tartós nevelésbe vettek.

65

Veszélyeztetettség: 5.§. (1.) n. pontja: „ olyan magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi, vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza „ A gyermekvédelmi munka valamennyi óvodapedagógus munkakörébe beletartozik. Az óvodánkban egy óvónő fogja össze a gyermekvédelmi tevékenységet – Ő a gyermek és Ifjúságvédelmi felelős ( hatásköre a munkaköri leírásban található ) Feladatuk e téren: Az óvoda vezető feladatai: -

A KT. módosítása 54. §-a (1) –ben az óvodavezető fő feladatává teszi a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítését és az érvényesülés ellenőrzését. A vezető felelőssége kiterjed a nevelőmunka egészséges-biztonságos feltételeinek megteremtésén túl, a gyermekbalesetek megelőzésére is. Egészséges életmód biztosítása – rendszeres egészségügyi vizsgálatok biztosítása. Óvodai beíratás során, valamennyi 5. életévét betöltő gyermek illetve valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű 3 éves gyermek felvételének biztosítása. A gyermekekkel kapcsolatos adatvédelem (KT. 2.sz. melléklete szerint)

Az óvodapedagógus feladatai: 1./ Pedagógiai jellegűek: - odafigyelés a gyermekre - gyermekszeretet - derűs, kiegyensúlyozott légkör megteremtése - mássággal való természetes együttélés - egyéni bánásmód alkalmazása - gyermekjogi jogok biztosítása - integrált nevelés/fejlesztés megvalósítása 2./ Speciális (gyermekvédelmi) jellegűek - kapcsolattartás a szülővel - a család- és a gyermek lehetőségekhez képest, minél alaposabb megismerése - probléma felismerés, a hátrányos helyzetűek tüneteinek feltérképezése gyermekvédelmi felelőssel való együttműködés - rendszeres óvodalátogatás figyelemmel kísérése, hiányzások, igazolások pontos, naprakész dokumentálása - prevenció valamennyi gyermekre vonatkozóan - titoktartási kötelezettség valamennyi gyermekre – és családra vonatkozóan. Gyermekvédelmi felelősök feladatai Az intézmény vezetője, a tagóvodákban gyermekvédelmi felelősöket bíz meg.

folyó

gyermekvédelmi

munka

koordinálására

Feladatai (munkaköri leírásban megfogalmazottak felsorolása)

66

VII. NEMZETI ETNIKAI KISEBBSÉGI FELADATOK: „ …Senkit sem lehet másként boldogítani, csak úgy, ahogy Ő maga boldogítani akar és tud…” ( Diósi Ágnes : A cigány családsegítés kérdőjelei… ) 1992. Fontos, hogy a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek ne érezzék kívülállónak, kirekesztettnek magukat. Minden gyermeket a másság elfogadására kell nevelni, amiben modell értékű szerepe van az óvodapedagógusnak. Nevelő-fejlesztő munkánk során figyelembe vesszük a "Nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés irányelveit „, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993.évi LXXVII.törvény 29.§-ának 2. bek., valamin a közokt.törv. 37.§. 5. bek. foglaltakat. Célunk: Kompenzáljuk a családi nevelés hiányosságait, segítsük őket szociális beilleszkedésük során, biztonságérzetet nyújtsunk számukra, amely megalapozza érzelmi kötődésüket az óvodához, ösztönzi társas kapcsolataik pozitív alakulását. A cigány kultúra, és nyelvének ápolása, megismertetése érdekében egy szakemberünk jelenleg nyelvvizsgára készül cigány nyelvből. Feladatok: A gyermekek fejlesztése a csoporton belül integráltan történik. A gyermekek megismerése, a lemaradás területének, mértékének megállapítása után fejlesztési feladatainkat differenciált, egyénre szabott segítségadással valósítjuk meg. Az egyéni fejlesztésről, fejlődésről - felzárkóztatásról az óvodapedagógusok folyamatosan írásbeli feljegyzést készítenek. Figyelemfelhívással, példaadással erősítjük a szülők felelősségét, a gyermekek otthoni gondozása, nevelése iránt. Jóhiszeműen, őszintén és érdemben beszéljenek az óvodapedagógusok a szülőkkel gyermekük fejlődéséről, fejlesztéséről, beiskolázásáról. Nyílt, folyamatos kapcsolatot tartunk a szülőkkel. A cigány etnikumhoz tartozó gyermekek neveléséhez külső segítőként igénybe vesszük a CÖK tagjainak támogatását., a szülők, nagyszülők aktív részvételét a nevelési folyamatban. A Szülői Munkaközösségben is dolgozik az etnikumhoz tartozó szülő . A gyermekeken keresztül fejlesztjük a háttérrendszert is. Óvodai Nevelési Programunkba beépítettük az etnikai nevelést is a fejlesztési fejezetekhez. Figyelembe véve az 1997.nov.21.-én elfogadott 23703/97 – VIII.-as számú programot (melyet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Kisebbségi Főosztály Cigány Oktatási és Közművelődési Osztály fogadott el) valamint az 1998.08.28.-án elfogadott Helyi Nevelési Programot, a 2000.okt. 01.-én elfogadott cigány származású gyermekek nevelési programját. Várható eredmény: A gyermekek megtapasztalják, hogy nemcsak az azonnali öröm a jó, és a sok erőfeszítés árán elért cél is öröm

67

VIII. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése 1./ A sajátos nevelési igényű gyermekek (továbbiakban SNI) óvodai nevelésének irányelveit a 2/2005 (III.1.) OM. Rendelet szabályozza.

Az SNI kifejezi: a./ a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását b./ képességek, részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél fejlődik az alkalmazkodó képesség, az akaraterő, önállóságra törekvés, érzelmi élet és együttműködés. Fontos szempont, hogy a napirend során a gyermek csak annyi segítséget kapjon, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. Cél: - hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek - az elvárások igazodjanak a gyermek fejlődési üteméhez - fejlesztésük a számukra megfelelő területen valósuljon meg - a SNI gyerekeket a fejlesztés ne terhelje túl - habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák váljanak az óvodai nevelési program tartalmi elemeivé A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai – orvosi – pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni.

Az integráltan fejlesztett gyermek részére biztosítani kell azon speciális eszközöket, egészségügyi habilitációs, rehabilitációs ellátást, amelyekre a szakértői bizottság javaslatot tesz. 2./ A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülésspecifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során. 2.1 Testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek A testi fogyatékos gyermeknél, a mozgásszervrendszer veleszületett, vagy szerzett károsodása, és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásakadályozottság áll fenn. Óvodai nevelése során kiemelt feladat -

A speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálás, megtanítása.

-

Ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, a gyermek életkorának megfelelő tapasztalatok megszereztetése, a megtanult mozgás alkalmaztatása.

68

-

Az óvodában biztosítani kell a gyermek állapotának megfelelő akadálymentes közlekedést, megfelelő mozgás és életteret, mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. 2.2 Látássérült gyermek A nevelés-oktatás szempontjából lehetnek:

-

Vakok Alig látók Gyengénlátók

Minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést. Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása. Az óvodai nevelés során mindvégig figyelembe kell venni a gyermek fizikai terhelhetőségét, különös tekintettel az adott szembetegségre. a./ Kiemelt feladat a vak gyermeknél: - Kiemelt szerepet kap a játék, ami tág teret ad az ép érzékszervek aktivizálásával a hallás, tapintás, szaglás, íz-érzékelés, mozgás – ritmus, tájékozódási képesség intenzív fejlesztésére. - Különösen fontos a testkultúra kialakítása, a tartáshibák megelőzése. - Eszközök kiválasztásánál elsődleges szempont a tapinthatóság biztosítása. - Számélmények kialakulását az akusztikus minták, a mozgás és a verbális kifejezések is hatékonyabbá teszik. Foglalkozások során a hatrekeszes dobozok, gombás szöges táblák alkalmazása – a Braille irás/olvasásrendszer megtanulását készíti elő. b./ Alig látó gyerek: o Tapintó – halló vagy a látó-halló-tapintó életmódra készíthetők fel. Feladataink megegyeznek a 2.a pontban meghatározottakkal, de fontos a látás teljesítményük megőrzése, intenzív fejlesztése c./ Gyengénlátók

Főleg látásuk alapján tájékozódnak a világban. -

Nevelésük speciális optikai eszközökkel, vizuális megismerés útján történik. Kiemelten fontos a testtartás hibák megelőzése, korrigálása. A környezet vizuális megismertetése. Területe: - Látásnevelés: látás használatának megtanítása - Nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció Mozgásbiztonság - Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával - Finommozgás fejlesztése - Látás – mozgáskoordináció fejlesztése 2.3 Súlyosan hallássérült – siket és enyhébben hallássérült – nagyothalló gyermek 69

A súlyosan hallássérült – siket – enyhébben hallássérült gyermekek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszéd megértés hallás útján nem, vagy csak részben képesek. Beszédkommunikációjukban az érthető ejtés teljesen elmarad, vagy erősen sérül. Ezek miatt, a korlátozott nyelvi alapokon történő fogalmi gondolkodás kialakulása, a megismerő tevékenység, esetenként az egész gyermeki személyiség megváltozhat. Óvodai nevelésüknek központi feladatai -

A korai pedagógiai és audiológiai gondozásra építve – a nyelvi kommunkáció megalapozása, megindítása. A szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységekbe való bevonása a gyermeknek.

Fejlesztési feladatok a./ A súlyos fokban hallássérült – siket – gyermeknél -

nyelvi kommunikáció rendszerében a hallás fejlesztése a hangos beszéd aktív használatára építés grafomotoros készségfejlesztés

-

diszfázia prevenció

Ezek a gyerekek hangmegnyilvánulásaikkal, majd beszédükkel hívják fel magukra a figyelmet. - átfogó feladat a kognitív funkciók és az érzelmi élet fejlesztése - önkiszolgáló tevékenységek alakítása - beszédértés, szókincsbővítés, szájról olvasási készség, érthető kiejtés fejlesztése b./ Nagyothalló gyerekek Képesek az emberi beszédhang és a környezeti hangok korlátozott felfogására, differenciálására. Beszédfejlődésük késve, általában spontán indul meg. Fejlesztési feladatok -

nyelvi kommunikáció megindítása beszédértés, szókincsfejlesztés, beszédérthetőség fejlesztése

3./ Enyhén értelmi fogyatékos gyermekek Fejlesztésükben meghatározó a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik elő azok az élmények, tapasztalások, minták, melyeket a kortárscsoportban él meg a gyermek.

Az integrált óvodai nevelés keretében, szükség szerint gondoskodni kell, a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről. 4./ Középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek Középsúlyos óvodai fejlesztése, a korai fejlesztésre épül.

Kis lépések elvét alkalmazva, cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztésük kellő időt, alkalmat biztosít: 70

-

alapmozgások kialakítására, fejlesztésére minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztése beszédindításra, beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésre alapvető önkiszolgáló tevékenységek, szokások kialakítására az adekvált játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére

A fejlesztésben nagy szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a zenének, a ritmusnak és a sok ismétlésnek. 5./ Beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek A beszédfogyatékos gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődésű, autrális dyslalia, súlyos orrhangzósság stb) illetve beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó nevelési környezetben valósulhat meg. Az óvodai nevelés során fontos az anyanyelvi nevelés, - a mozgás, - a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése. - Speciális terápiák alkalmazása (pl: diszlexia prevenció, grafomotoros fejlesztés) 6./ Autista, autisztikus gyermek Az autizmus, -spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg.

A lehető legkorábbi diagnózist követő habilitációs terápiája megelőzheti a kóros viselkedés kialakulását. a./ Korai speciális terápia hiányában az óvodai fejlesztés a célja: - viselkedésproblémák, viselkedés terápia - gondolkodási készségek terápiája - szükség esetén elemi készségek kialakításának fejlesztése (szobatisztaság, rágás/evés, önkiszolgálás …) b./ Jól beszélő, jó értelmi képességekkel rendelkező autisztikus gyermekek esetében, feladat: - kommunikációs terápia - szociális és kognitív habilitációs terápia - fejlesztés során szükséges az intenzív, jól struktúrált meglévő töredékkészségek használata - egyéni motiváció megteremtése - speciális módszerek alkalmazása Az óvodai fejlesztés alapja minden esetben a pszichológiai képességmérés. „Ha valakinek szüksége van rád, Segíts neki! / H.Jackson Brown/

71

IX.ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA – HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK Óvodánk a gyermekek esélyegyenlősége, valamint a gyermekekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód érdekében, figyelembe véve: -

az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szól 2003. évi CXXV. törvényt, mely rögzíti, hogy minden embernek jog van ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, valamint

-

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény esélyegyenlőséget, valamint egyenlő bánásmódot érintő rendelkezéseit,

a következők szerint határozza meg az e területen megvalósítandó óvodai integrációs programot: - Az óvodai IPR nem jelent külön programot az óvodai munkában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembevételével az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épül figyelembe véve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt - arra vállalkozunk, hogy meghatározuk az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében.. Az óvodai IPR egy olyan rendszernek tekinthető, melynek elemeit a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében nagyobb tudatossággal és mérhetően is nagyobb eredményességgel kell a nevelési folyamat fókuszába állítani. Kiemelt területek 1. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása a teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása a célcsoport körében. Integrációt elősegítő csoportalakítás megvalósítása - olyan csoportalakítási elvet választottunk, amely biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos eloszlását. Az igazolatlan hiányzások minimalizálása 2. Nevelőtestület együttműködése rendszeres team munka valamennyi munkatárs részvételével, esetmegbeszélések, hospitálások. 3. Pedagógiai munka kiemelt területei

72

3.1. Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés (részletes anamnézis) 3.2. Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése) 3.3. Érzelmi nevelés, szocializáció (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés) 3.4. Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás) 4.. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés 5. Intézményi önértékelés készítése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása alapján 6. Eredményesség (indikátorok teljesülése: beóvodázási arány, hiányzás csökkenése, DIFER mérésnél a hozzáadott érték, iskolakezdés megfelelő időben, sajátos nevelési igényűvé minősítés csökkenése, normál tantervű, integrált iskolai környezetbe történő beiskolázás, szabad iskolaválasztás érvényesülése, iskolaérettség elérése) mérése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat indikátortáblát tartalmazó ajánlása alapján

73

MELLÉKLET: 1. Eszköz és felszerelési jegyzék 2. A tanulási folyamat szervezéséhez szükséges anyaggyűjtemény

FELHASZNÁLT IRODALOM

-

Az óvodai nevelés országos alapprogramja SEMIC INTERPRINT Kft.,

1996

-

Lépésről lépésre óvodai program 2001

-

Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés – de hogyan? NAT-NAT sorozat Bp., OKI 1996.

-

Módszertani segédanyag az Óvodai Nyelvi Irodalmi Kommunikációs Programhoz

-

Óvodavezetők kézikönyve I-IV. OKKER Oktatási Iroda

-

Dankó Ervinné: Nyelvi – Kommunikációs nevelés az óvodában

1995-1996. Okker Kiadó

74

ÉRVÉNYESSÉGI ZÁRADÉK

Intézmény OM- azonosítója:

Intézményvezető:

0301952

……………………………………….. aláírás Legitimációs eljárás Szülői szervezet nevében:

Nevelőtestület nevében: …………………………………………… ……………………………………………. aláírás aláírás A dokumentum jellege: Nyilvános Érvényesség ideje:

Felülvizsgálat ideje:

Ph

75

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

Szakértő véleményezte:

2009.junius 02

Egyetértését nyilvánította: 1. A Községi Óvoda Szülői Munkaközössége

2009. május 27

2. Kisebbségi Önkormányzat

2009…………….

Elfogadta : az óvoda nevelőtestülete

2009.május 14

Jóváhagyta: a fenntartó:

2009……………

Tájékoztatásul megkapják: 1. Álmosd Község Önkormányzata 2. Országos Közoktatási Szakértő 3. Az óvoda Nevelőtestülete 4. Bocskai I. Általános Iskola Igazgatója 5. Az óvoda Szülői Munkaközössége 6. Kisebbségi Önkormányzat

76

Az óvodai matematikai nevelés célja: a matematikai nevelés terén két életkori szintet jelöljünk meg: -

Az első szint: bevezetés a matematikába,- általában a gyermek 5. életévéig tart-

Feladata: a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása.

- A második szint: az intenzív fejlesztés szakasza, - az 5-6-7. életévben. Feladata: az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése, részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása. Eligazodás a gyakorlati életben, a tevékeny élet megkedveltetése. A tevékenységek végzése, a folyamatos cselekedtetés rengeteg olyan szituációt hoz felszínre, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése. A perceptuális, a motoros, a verbális és a szociális tevékenységek aktív átélése együttesen nyújt lehetőséget a matematikai ismeretek és összefüggések megláttatására. A komplex foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük és mélyítsük, a spontán tanultakat rögzítsük. Bármilyen gyakori is a játékban és egyéb tevékenységekben szerzett, belső érdeklődésből fakadó tanulás, a gyermek negyedik életéve után egyre gyakrabban igényli és képes is kisebb-nagyobb csoportokban az általunk irányított formában a mélyebb és sokoldalúbb összefüggések feltárására. A matematikai tevékenységek tervezésében a matematikai tartalom kisebb jelentőségű, a hangsúly a részképességek fejlesztésén, a ráhangoló tárgyi feltételeken, az óvónővel folytatott lényeget észrevetető kölcsönös ráhatáson és kommunikáción van. A feldolgozásra javasolt témák

1./ Számfogalom megalapozása (halmazok): - Összehasonlításuk tulajdonságaik szerint (szín, alak, helyzet stb). - Összehasonlításuk becsléssel, párosítással (több, kevesebb, ugyanannyi). - Számosságuk megállapítása számlálással (tőszámnév). - Rendezésük számosság szerint (sorszámnév). - Halmazok képzése. - Halmazokkal való műveletek (egyesítés, bontás részhalmazokra). - Tulajdonságaik változtatása (hozzátevés, elvevés, ugyanannyivá tétel). 2./ Kiterjedések – relációk - Magasság (magasabb, alacsonyabb, ugyanolyan magas) - Hosszúság (hosszabb, rövidebb, ugyanolyan hosszú) - Hosszúság – szélesség (szélesebb, keskenyebb, ugyanolyan széles) - Hosszúságmérés különféle egységekkel. - Területmérés különböző egységekkel (parkettázás) - Térfogatmérés különböző egységekkel. - Súlymérés különböző egységekkel. 3./ Testek, síkmértani formák: - Testek: gömb, téglatest, kocka - Sikidomok: kör, téglalap, négyzet, háromszög - Vonalak, zárt vonalon belül, kívül lévő pontok - Szimmetrikus alakzatok felismerése, előállítása

77

4./ Térben és síkban való tájékozódás: - irányok (jobb-bal) - névutók (elől-hátul- mögött, között stb.) - ellentétpárok A matematikai nevelés tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel.

A zenei alapkészségek fejlesztésének módszerei: -

Éneklési készség fejlesztése Zenei hallásfejlesztés Ritmusérzék fejlesztése Zenehallgatás képességének fejlesztése

Éneklési készség

3-4 évesek Hangterjedelem 3-5 hang Éneklés Óvónő egyszerre. Dalanyag

4-5 évesek 3-6 hang segítségével, Óvónő indításával önállóan, vagy kis segítséggel.

Mennyiségét az határozza meg.

5-6-7 évesek 3-6 hang Csoportosan és egyénileg önálló indítással, helyes tempóban. óvónő Mennyiségét az Mennyiséget az óvónő határozza meg. óvónő határozza meg.

Hallásfejlesztés

Magas-mély relációk

Halk-hangos relációk

3-4 évesek Térben mutatják, kezdőhang magasságának váltását átveszik.

4-5 évesek Térben mutatják, a kezdőhang váltását átveszik, az egyszerű dallamokat térben mutatják. Felismerik, Felismerik, énekelnek, beszéden, éneken, Beszélnek, tapsolnak zörejen gyakorolják. halkan-hangosan.

Dallamfelismerés zenei ----------------------emlékezet fejlesztése Motívum-visszhang

Egyszerű dallamfordulatokat visszaénekelnek

Dallambújtatás

------------------------

5-6 évesek Térben mutatják az ismert dallamok dallamvonalát.

Halk-hangos, gyorslassú fogalompárokat együttesen is alkalmazzák. Jól ismert dalokat Jól ismert dalokat felismernek dúdolásról, felismernek kezdő hangszerről. vagy belső motívumról. Motívumokat Motívumokat visszaénekelnek. visszaénekelnek kitalált szöveggel, csoportosan és egyenként. Váltakozó éneklés Dallambújtatás

78

Belső hallás fejlesztése

halkan-hangosan.

Hangszínek megfigyelése, megkülönböztetése

Élesen eltérő zörej, emberi hang, hangszer hangszínének megkülönböztetése.

Finomabb zörejek, a természet és környezet hangjainak megkülönböztetése.

Zenehallgatás

Az óvónő énekét érdeklődve hallgatják.

Tudnak figyelni az éneklésre, hangszeres előadásra.

rövidebb, hosszabb egységekkel, belső éneklés tempótartással. Sokféle zörej, zenei hang megkülönböztetése, zaj iránya (irányhallás) távolsága. Hosszabb ének hangszeres előadás zenemű kitartó, figyelmes hallgatására képesek.

Ritmusérzék fejlesztése 4-5 évesek 5-6-7 évesek Érzékeltetése tapssal, Egyenletes lüktetés és járással ritmus különbsége, összekapcsolása Ritmus Dalok, mondókák Dalok, mondókák ritmusának ritmusának különbsége, kiemelése kapcsolása Tempókülönbségek Egyszerű mozgással Gyors-lassú beszéd, Gyors és lassú tempó gyors-lassú tempóváltás ének, mozgás különbsége követése. tempótartása önállóan is. Mozgás, térforma Játékos mozdulatok Egyöntetű mozgás, Esztétikus egyöntetű óvónővel együtt. esztétikus mozgás, változatos játékmozdulatok térforma játékos táncmozdulatok. Hangszerhasználat Dob használata. Dob, cintányér, zenei Dob, cintányér zenei háromszög. háromszög egyéni változatos használata a dalokhoz alkalmazva. Zenei formaérzék Ritmusvisszhang, ----------------------- Beszélt és énekelt - ritmusvisszhang ritmusmotívumok motívumhangsúly - motívumhangsúly visszatapsolása. kiemelése tapssal, járással, játékos mozdulatokkal. Zenei alkotókedv Zenei kérdés – felelet ------------------------ Dallamfordulatok kitalálása (név, Mondókára dallam köszönés) kitalálása, saját szöveg, improvizáció mese énekelve. Egyenletes lüktetés

3-4 évesek Érzékeltetése játékos mozdulatokkal, tapssal. -----------------------

79

A mozgásfejlesztés lehetőségei: 1./ Mindennapi testmozgás Óvónő által irányított, minden gyermek számára kötelező tevékenység, amely szerves része a csoport napi ritmusának. Játékban, játékosságban gazdag, a csoport mindennapi élményeire, a gyerekek érdeklődésére épül. Időtartama kb. 15-20 perc 2./ Testnevelés foglalkozás

Megszervezésére legalább heti 1 alkalommal kerüljön sor. Időtartama a csoport összetételétől függően 15-45 perc. Felépítése: 1. MODELL Sorakozás – játék – levezetés, értékelés, köszöntés 2. MODELL Sorakozás – játék – gimnasztika – játék – levezetés, értékelés, köszöntés 3. MODELL Sorakozás – játék – főgyakorlat – játék – levezetés, értékelés, köszöntés 4. MODELL Sorakozás – játék – gimnasztika – főgyakorlat – játék – levezetés, értékelés, köszöntés Megválasztásukkor azt kell szem előtt tartani, hogy a mindennapi testnevelés legfontosabb feladata – a nevelési feladatok megoldása mellett – a motoros képességek fejlesztése, ami csak akkor valósítható meg, ha körültekintő szervezéssel, helyes mozgásanyag kiválasztásával biztosítja a gyermekek mozgásaktivitását. Óvodáskorú gyermekek mozgásanyaga 2. 3-4 éves gyerekek: A gyermekek irányított mozgástevékenysége során a nagymozgások fejlesztésére helyezzük

a

hangsúlyt. 1. Rendgyakorlatok Állás: Néhány másodpercig nyugodtan állnak alapállásban. Járás:

80

Természetes járással emelt fejjel ismétlődő egyenletes mozgással, a lábmunkával ellentétes karlendítéssel járnak.

Testfordulatok: arckör, menetirányú 2. Gimnasztika (kétütemű gyakorlatok) -

Szabadgyakorlatok Kézigyakorlatok (babzsák, karika, szalag)

3. Torna vonatkozású főgyakorlatok -

Kúszás, csúszás, mászás talajon irányváltoztatással. Hossztengely körüli gurulás

4. Atlétikai vonatkozású főgyakorlato Futás: Közepes iramú futás Futás közben megadott jelre irányt változtatnak, személyeket és tárgyakat kerülnek ki és meg. Ugrás: Páros lábú szökdelés helyben, tovahaladással, kisebb tárgyak átugrásával. Dobás: Hajítás távolba babzsákkal, kislabdával.

5. Labdagyakorlatok Helyes labdafogás elsajátítása, labdagurítás váltott kézzel test körül, járás közben hullámvonalban, társnak ülésben két kézzel.

2. 4-5 éves gyerekek mozgásanyaga: (A 3-4 éves korban megismertek a következőkkel egészülnek ki.) A gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgásokat fejlesztjük. Ebben a korban kiemelt szerepet kap az egyensúlyérzék fejlesztése.

81

1. Rendgyakorlatok Vigyázzállás, járások különböző irányban. Oszlopból és szétszórt elhelyezkedésből felszólításra kézfogással kört alakítanak.

2. Gimnasztika (négyütemű) Kargyakorlatok: Mellső középtartás, karlendítés, karfordítások. Törzsgyakorlatok: Törzsdöntés előre. Lábgyakorlatok: Lábemelések, láblendítések, szökdelések, törökülés, sarokülés. A kézi- és tornaszerek kiegészülnek labdákkal, székkel, paddal. 3. Torna vonatkozású főgyakorlatok

-

Kúszások, csúszások, mászások, talajon, padon, rézsútos padon fel, le és eszközhordással, pókjárás. Egyensúlygyakorlatok: Egyensúlyozó járás padon, rézsútos padon, eszközökkel felfelé és lefelé. Gurulófordulás előre guggolótámaszból guggolótámaszba, és terpeszállásból Nyusziugrás: talajon, padon, tovahaladással, zsugorkanyarlati átugrás előkészítése padon.

4. Atlétika vonatkozású gyakorlatok -

Ugrások: helyből távol és magasugrás, Dobások: hajítás távolba.

5. Labdagyakorlatok -

Labdagurítás 2 kézzel tovahaladással, Labdadobások: kétkezes alsó- és felsődobás

82

-

Labdavezetés: két kézzel tovahaladással

3. 5-6-7 éves gyerekek mozgásanyaga: (A 3-5 éves korig megismertek kiegészülnek az alábbiakkal) Hangsúlyt kap ennél a korcsoportnál az észlelés, alaklátás, formaállandóság mozgás közbe fejlesztése.

1. Rendgyakorlatok Harántterpeszállás, testfordulatok (hátraarc), járás irányváltoztatással, fordulatokkal, járás csukott szemmel.

2. Gimnasztika (nyolcütemű) Kargyakorlatok: Rézsútos magas és rézsútos mélytartás, karkörzések, karhúzások, malomkörzés.

Törzsgyakorlatok: Törzsdöntés oldalt, oldalfekvés, fekvőtámaszok.

Lábgyakorlatok: Lábterpesztések, lábkeresztezések, lábkörzések, lábcserék (ülés, fekvés, szökdelések egyik illetve másik lábon, galoppszökdelés, sarokülés. Használható kéziszerek: az eddig alkalmazottakon kívül bot, medicinlabda alkalmazhatók társas gyakorlatok, zenés gimnasztika.

83

3. Torna vonatkozású főgyakorlatok -

Természetes támaszgyakorlatok: Kúszások, csúszások ülésben hason és hanyattfekvésben Mászások: pókjárás, rákjárás változott körülmények között, -Talajtorna gyakorlatok Egyensúlyozó járás megemelt padon, felfordított padon, eszközhordással, Hossztengelykörüli gurulás, párosával is. Gurulóátfordulás előre, ikerbukfenc, Kézállásba előgyakorlatai Tarkóállás és gurulóátfordulás hátra előkészítő gyakorlatai -Szerugrás Ugrószekrényen végezhető gyakorlatok: függőleges repülés (mélyugrás) Nyusziugrás padon, leterpesztéssel, Zsugorkanyarlati átugrás padon (egyik, másik oldalára). -Függésgyakorlatok Függések szeren, lábmozgásokkal, lajhármászás

4. Atlétika vonatkozású gyakorlatok -Futások Belegyorsuló futások, futások tempóváltozással Gyorsfutás állórajtból /10-30m/ és versengéssel -Ugrások nekifutásból távolugrás, magasugrás

84

-Dobások hajítás függőleges és vízszintes célba felsődobással 5. Labdagyakorlatok -Labdagurítás 1 kézzel tovahaladással -Labdadobások: egykezes felső labdaelkapás 2 kézzel -Labdavezetés: 1 kézzel tovahaladással

85