PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

„Minden program annyit ér, amennyit megvalósítanak belıle!”

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

(ÖMIP) 2009-2014.

PILIS 2009. Pilis Város Önkormányzatának Minıségirányítási Programja

1

Elfogadta: Pilis Város Önkormányzatának Minıségirányítási Programját Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete - a Képviselı-testület 2009. szeptember hó 24. napján megtartott nyilvános és rendes ülésén meghozott – 277/2009. (IX.24.) sz. önkormányzati határozatával fogadta el és hagyta jóvá. Hatálya kiterjed: Pilis Város Önkormányzata fenntartásában mőködı közoktatási intézményekre. Hatálybalépése: Visszamenılegesen, 2009. szeptember 1. napi hatállyal. A Minıségirányítási Program idıbeli hatálya: 2009-2014. A Minıségirányítási Program I. felülvizsgálatának tervezett idıpontja: 2010. I. negyed éve. A Minıségirányítási Program intézményekhez történı eljuttatásának dátuma: 2009. augusztus hónap. Készítette: Kollmann Veronika Dr. Csiki Gábor

közoktatási szakértı (FINESZ 2004 Bt.) Pilis Város Jegyzıje

Pilis, 2009. szeptember hó 30. napján.

(Szabó Márton) polgármester

(dr. Csiki Gábor) jegyzı

2

TARTALOMJEGYZÉK ÖNKORMÁNYZATI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM - LEÍRÁS I. Bevezetés …………………………………………………………………………….. 4.oldal II. Elızmények …………………………………………………………………………. 6.oldal III. A fenntartó elvárásainak meghatározása …………………………………………… 8.oldal III/1. helyzetelemezés ………………………………………………………………….. 8.oldal III/2. SWOT analízis …………………………………………………………………… 9.oldal IV. Jövıkép és minıségpolitika ………………………………………………………. 11.oldal IV/1. Jövıkép …………………………………………………………………………. 11.oldal IV/2. Minıségpolitika ………………………………………………………………… 12.oldal IV/3. Fenntartói minıségirányítási alapértékek ………………………………………. 13.oldal IV/4. Középtávú célok és prioritások …………………………………………………. 14.oldal IV/5. Minıségi elvárások a fenntartó részérıl ………………………………………... 16.oldal IV/6. Minıségcélok (Óvoda Intézmény) ……………………………………………... 18.oldal IV/7. Minıségcélok (Gubányi Károly Általános Iskola) ……………………………... 21.oldal V. Az intézményi feladatok meghatározása a fenntartói elvárások alapján ………….. 26.oldal V/1. intézmények feladat meghatározása …………………………………………….. 26.oldal V/2 Valamennyi Városi fenntartású közoktatási Intézmény feladata ………………… 26.oldal V/3. Az Óvodai Intézmény ………………………………………………………….... 26.oldal V/4. A Gubányi Károly Általános Iskola ……………………………………………... 27.oldal VI. Minıségfejlesztési rendszer ………………………………………………………. 29.oldal VI/1. Fenntartói elvárások a helyi közoktatási rendszer egészére ……………………. 29.oldal VI/2. A közoktatásban érvényesülı területek, azokkal kapcsolatos elvárások ……….. 29.oldal VI/3. A fenntartói közoktatási irányítási, tervezési folyamatok szabályai, területei …. 33.oldal VI/4. A fenntartó közoktatási ellenırzési és értékelési rendszere ……………………. 41.oldal VI/5. Az ágazati és ágazatközi kapcsolatok a helyi közoktatásban ……………........... 61.oldal VI/6. A vezetıi munka értékelése …………………………………………………….. 65.oldal VI/7. A vezetıi munka értékelésének következményei ………………………………. 69.oldal VI/8. Az értékelés szabályai …………………………………………………………... 69.oldal MELLÉKLETEK RENDSZERE 1. számú melléklet: A vezetés értékelése ……………………………………………... 70.oldal 2. számú melléklet: Az iskolapolitika és a stratégia értékelése ………………………. 72.oldal 3. számú melléklet: Az alkalmazottak irányításának értékelése ……………………… 74.oldal 4. számú melléklet: Az erıforrások értékelése ……………………………………….. 76.oldal 5. számú melléklet: A folyamatok és a szabályozottság értékelése …………………... 78.oldal 6. számú melléklet: A szülık és diákok elégedettsége ……………………………….. 80.oldal 7. számú melléklet: Az alkalmazottak elégedettsége ………………………………… 83.oldal 8. számú melléklet: Társadalmi szerepvállalás ………………………………………. 85.oldal 9. számú melléklet: Az intézmény kulcsfontosságú eredmény mutatói ……………… 87.oldal 10. számú melléklet: A munkatársak részvétele, stratégiai-operatív tervezésbe bevonásának mértéke …………………………………. 90.oldal 11. számú melléklet: A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje ……………….. 92.oldal 12. számú melléklet: A szervezeti kultúra értékelése ………………………………… 94.oldal

3

I. fejezet: Bevezetés 1./ Az önkormányzati minıségirányítási program (a továbbiakban: minıségirányítási program) elkészítését a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kotv.) 85. § (7) bekezdése kötelezı feladatul írja elı valamennyi helyi önkormányzat számára. 2./ Az önkormányzati minıségirányítási program elkészítésének az a célja, hogy a helyi társadalom közoktatással kapcsolatos elvárásait, elégedettségét figyelembe vevı helyzetelemzés alapján meghatározza a közoktatással kapcsolatos városi jövıképet, minıségpolitikát, a középtávú fejlesztési célokat, azaz lényegében stratégiai tervként segítse Pilis Önkormányzatának közoktatási feladatellátását. A dokumentum meghatározza a városi fenntartású intézmények feladatait, ezzel megteremti a kapcsolatot a városi és az intézményi szintő oktatástervezés között. 3./ A minıségirányítási program célrendszeréhez kapcsolódik a kétévenként kötelezıen felülvizsgálandó, Pilis Város Önkormányzatának feladatellátási, intézményhálózat mőködtetési és fejlesztési terve (amely jelenleg 2008. február 01. - 2014. augusztus 31. közötti idıszakra vonatkozik, a továbbiakban: intézkedési terv), amely meghatározza a helyi önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) kötelezı és önként vállalt feladatainak körét, valamint az intézményhálózat mőködtetésével kapcsolatos konkrét operatív feladatokat. Ennek alapján a minıségirányítási programban foglalt célok, az intézkedési tervvel kiegészülve együttesen tartalmazzák azokat a helyi társadalom igényeire alapozott fenntartói elvárásokat, amelyeket az intézmények nevelési, pedagógiai programjaik, valamint saját minıségirányítási programjaik elkészítésekor figyelembe kell, hogy vegyenek. Ily módon teljessé válik a városi oktatástervezés vertikális rendszere, amely az önkormányzati minıségirányítási programból, az intézkedési tervbıl és az intézmények stratégiai tervébıl, a nevelési, pedagógiai programokból továbbá az intézményi minıségirányítási programból áll. Ez a tervezési rendszer lehetıvé teszi az intézményi és az önkormányzati szinten meghatározott célok és feladatok értékelhetı módon történı megvalósítását. 4./ A Kotv. 102. § (2) d) pontja alapján a fenntartó a minıségirányítási programjában foglaltak szerinti minıségfejlesztési rendszert mőködtet, és rendszeresen ellenırzi intézményei mőködésének eredményességét, hatékonyságát. Az önkormányzati minıségirányítási programnak ezért szerves része a fenntartói ellenırzési, értékelési rendszer, amelynek céljai, területei, adatbázisa, négy éves ellenırzési, mérési, értékelési programja megfelelı módon kontrollálja a minıségirányítási programban meghatározott célok és feladatok teljesítését, végsı soron a helyi közoktatási feladatellátás minıségét. 5./ Az önkormányzati minıségirányítási program kiemelten fontos eleme a helyi irányítás ágazati és ágazatközi kapcsolatrendszerének meghatározása, amely magában foglalja az egyes partnerekkel való együttmőködés területeit, a kapcsolattartás formáit és módszereit, ezáltal biztosítva a helyi feladatellátáshoz nélkülözhetetlenül szükséges együttmőködést, a különbözı résztvevık tevékenységének összehangolását.

4

6./ Pilis Város Önkormányzatának jogelıdje, Pilis Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete a 9/2004. (I.28.) sz. önkormányzati határozatával elfogadta Pilis Nagyközség Önkormányzati Minıségirányítási Programját (a továbbiakban: ÖMIP). 7./ A Kotv. 40. § (11) bekezdése szerint az intézményi minıségirányítási programnak (a továbbiakban: IMIP) tartalmaznia kell az intézményben vezetıi feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. (Ezen kitételt a Kotv. 2006. évi módosítása határozta meg, amelynek értelmében a 2007/2008. tanévtıl kezdıdıen, ez már kötelezı eleme az IMIP-nek.) 8./ Tekintettel arra, hogy az intézmények magasabb vezetıinek munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester, indokolt az ÖMIP-ben szabályozni a közoktatási intézmények elsı számú vezetıinek értékelését. 9./ A Kotv. általánosan a minıség fogalmaként az intézményekkel szemben támasztott partneri igényeknek való megfelelést (gyerek, tanuló, szülı, pedagógusok, fenntartók és a munkaerıpiac) valamint a tervezett és ellenırzött mőködést tekinti. 10./ A minıségirányítás lényege a tervezés és a tervezés ellenırzött végrehajtása, majd az esetleges korrekciók után az újabb tervezési ciklus elindítása (PDCA ciklus, A FOLYAMATOS JAVÍTÁS ESZKÖZE). A PDCA ciklus rövid bemutatása:

ACT IV.

PLAN I. Plan

III.

II.

DO I. Tervezés II. Végrehajtás III. Ellenırzés IV. Beavatkozás A PDCA lépései: I. Fontold meg, hogy mit akarsz tenni ( PLAN ) II. Tedd meg ( DO ) III. Vizsgáld meg, hogy elérted-e amit akartál ( CHECK ) IV. Cselekedj tevékenységed eredményeként ( ACT ) V. Kezdd újra a tanultak hasznosításával ( PLAN )

5

CHECK

11./ Az önkormányzati minıségirányítási program kidolgozásával a fenntartó a közoktatási intézményhálózatában olyan fejlesztési rendszert építhet ki, amely a folyamatos fejlesztés kialakítását teszi lehetıvé, ezáltal a partnerek és a helyi közösség elvárásai hatékonyabban teljesíthetık. Ezért a következı elvek menten célszerő építkezni: Tervezés – megvalósítás – ellenırzés – értékelés – korrigálás Tervezés: Helyzetelemzésre kell építeni, ez a fenntartó önkormányzat számára a közoktatási intézkedési terv elkészítését, az intézményi alapító okirat megfogalmazását, az intézmény pedagógiai programjának és helyi tantervének ismeretét és elfogadását jelenti. Megvalósítás: A fenntartó a közoktatási intézkedési tervben kitőzött célokat, míg az intézmény pedig a pedagógiai programban és a helyi tantervben megfogalmazott célokat valósítja meg. Ellenırzés, értékelés: A fenntartó ezen tevékenységét a közoktatási intézkedési terv, valamint az önkormányzati minıségirányítási program alapján, míg az egyes intézmények a saját minıségirányítási programjuk alapján végzi el. Korrekció: A kitőzött célok eléréséhez vezetı feladatok megoldása során szükséges a megfelelı következtetéseket levonni, egyúttal megtenni a szükséges intézkedéseket. 12./ A kialakított minıségirányítási rendszer mőködtetése lehetıvé teszi a fenntartó számára, hogy: a) mérhetı célokat tőzzön ki az intézményeknek, mérje azt, és sikerkritériumot rendeljen a feladatokhoz, b) megteremtse a fenntartói értékelés, ellenırzés rendszerét, c) fenntartói irányítás során építsen az intézmények igényeire, a helyi közösséggel kapcsolatot tartson.

II. fejezet: Elızmények 1./ A Kotv. 85. § (7) bekezdése szerint: „A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer mőködésének minıségirányítási programját (a továbbiakban: önkormányzati minıségirányítási program). Az önkormányzati minıségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintı más ágazatok - gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerıgazdálkodás, közmővelıdés, egészségügy - kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenırzések rendjét. Az intézményi minıségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minıségirányítási programmal.” 2./ Ezen törvényi kötelezettségnek eleget téve 2004. évben Pilis Nagyközség Önkormányzata elkészítette Minıségirányítási Programját, melyet Pilis Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete 9/2004. (I.28.) sz. önkormányzati határozatával, öt évre szóló hatállyal elfogadott.

6

III. fejezet: A fenntartó elvárásainak meghatározása III/1. Helyzetelemzés: 1./ A település az utóbbi évek során sajátos társadalmi folyamatok részese. Az elmúlt évtizedben a településen állandó lakóhelyet létesítı állampolgárok száma jelentıs számban megnıtt. Jellemzıen sok gyermekes családok érkeznek, amely a közoktatási intézmény ellátó rendszer keretein belül is érezteti hatását. 2./ Fontos szempont és körülmény ugyanakkor, hogy a társadalom azon alapvetı készségek biztosítását várja el az oktatástól és képzéstıl, amelyek az egyén számára biztos alapot nyújtanak az élethez és a munkához. 3./ Ezek a szakmai és technikai készségekre épp úgy kiterjednek, mint ahogy a szociális és személyes képességekre, ide értve a mővészetek és a kultúra ismeretét, amelyek révén az emberek együtt tudnak mőködni, és aktív polgárok lehetnek. 4./ A legmodernebb pedagógiai iránymutatásokban megtalálhatók azok a kompetenciák, amelyek fejlesztését tudatosan fel kell vállalni az iskolának, alapvetıen a versenyképesség és a társadalmi kohézió erısítése érdekében. 5./ A változó körülményekhez igyekszik igazodni, mind a települési önkormányzat, mind az általa fenntartott és mőködtetett oktatási-nevelési intézmények. A pedagógusok pedagógiai munkájuk során megpróbálják segíteni a nehéz körülmények között élı, hátrányokkal induló gyermekek felzárkóztatását. 6./ Másrészt a pedagógusok kiemelkedı fontosságú feladatnak tekintik a jó képességő gyermekek fejlesztését és a tehetséggondozását, valamint az oktatás és nevelés korszerősítését. 7./ A monori Nevelési Tanácsadó, illetve a ceglédi székhelyő Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Tevékenységet Végzı Bizottság adatai alapján egyre növekszik a tanulási nehézségekkel és részképesség zavarokkal küzdı gyermekek száma. A háttérben többnyire valamilyen szocializációs probléma húzódik meg, amely rendszerint magatartási, beilleszkedési zavarokhoz vezet. 8./ A Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat pilisi tagintézménye tevékenysége is folyamatosan nı. Az intézmény által biztosított szolgáltatás keretein belül alkalmazott ügyvéd, pszichológus már a növekvı feladatok igényeit sem tudja teljes körően kielégíteni, figyelemmel arra, hogy sem a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás, sem az intézmény költségvetését részben finanszírozó települési önkormányzat nem tudja teljes körően finanszírozni, - az ügyvédi, illetve pszichológiai, optimális feladat ellátással összefüggı pénzügyi kiadásokat, költségeket. 9./ Az oktatásban folyamatosan történik a korszerősítés. Ez a körülmény feltételezi az újabb eszközök beszerzését, ezért továbbra is szükséges az intézmények költségvetésében az anyagi fedezet biztosítása.

7

10./ A súlyos problémák indokai alapvetıen az alábbiak: Az oktatási-nevelési intézmények nem rendelkeznek szaktantermekkel és nyelvi termekkel. Ez szakmailag jelent komoly hátrányt a továbbtanulók felkészítésében. 11./ Az iskola és az óvodai intézmény jelentıs erıfeszítéseket tesznek a fenti problémák kezelésére, ugyanakkor nem képesek azok teljes körő megoldására, részben szakemberhiány (pszichológus, logopédus, fejlesztı pedagógus hiánya) miatt, részben a nehézségek hátterében meghúzódó társadalmi jelenségek miatt, - amelyek megoldása messze túlmutat a közoktatási intézményrendszer határain, lehetıségein. 12./ Az oktatási intézményeknél 2005/2006. oktatási tanévtıl kezdıdıen sor került, és sor kerül tanulószobai foglalkozás megtartására, - amely a hátrányos helyzető gyermekek felzárkóztatását szolgálja.

III/2. SWOT analízis: A települési önkormányzatok egyre gyakrabban használják a SWOT analízist, amely a település kulcsfontosságú területeire irányul, és alkalmazható az egész településre vagy egyes ágazatokra (Jelen esetben a közoktatásra alkalmaztuk.) A SWOT rövidítés az erısségekbıl (strength), a gyengeségekbıl (weakness), a lehetıségekbıl (opportunity), és a veszélyekbıl (threat) épül fel. Az erısségek és gyengeségek a településen mőködı közoktatás belsı tényezıi, míg a lehetıségek és veszélyek külsı tényezık, amelyek a közoktatásra a környezet irányából hatnak. A SWOT analízis egy közoktatás-politikai fórum „terméke”, a résztvevık észrevételein alapszik. 2.1. A (helyi) közoktatás erısségei: a./ pedagógusok jó szakmai felkészültsége, b./ „partnerközpontúság”, a szülık bevonódása az intézmények életébe, c./ kreatív gondolkodás, az intézmények nyitottak az újra, d./ széles skála a szabadidı hasznos eltöltésében, e./ óvodákban, iskolákban jó a munkahelyi légkör, f./ a gyermekek, tanulók számára biztosított a hozzájutás az oktatáshoz – neveléshez, g./ korszerő pedagógiai programokkal, módszerekkel dolgoznak az intézményekben, h./ magas színvonalú hagyományırzés, i./ Az intézmények részt vesznek olyan szakmai innovációkban, amelyek az egész intézmény mőködésének átalakítását célozzák, befolyásolják. 2.2. A helyi közoktatás gyengeségei: a./ elmaradt szükséges épület felújítások, b./ az egész ágazatra érvényes alulfinanszírozottság, c./ minimális eszköz és felszerelés lista nem teljesült maradéktalanul 2008-ig, d./ speciális szakemberhiány (logopédus, pszichológus), e./ akadozó információáramlás a közoktatás szereplıi között, f./ gyermekek, tanulók körében tapasztalható neveltségi szint csökkenés, g./ romlik a tanulók tanuláshoz való hozzáállása, h./ elıforduló szülıi érdektelenség, i./ kedvezıtlen munkakörülmények

8

j./ a tehetséggondozás, felzárkóztatás nem megfelelıen széleskörő, k./ az oktatási-nevelési intézmények nem optimális csoportlétszámmal dolgozhatnak. Az erısségek és gyengeségek meghatározása után a közoktatás szereplıinek ki kell használnia az erısségeket, és le kell gyızni vagy legalább is csökkenteni kell gyengeségek hatását. 2.3. A (helyi) közoktatás lehetıségei: a./ több városi szintő (belsı) önképzés, tapasztalatcsere megszervezése, városi szintő munkaközösségek megszervezése, a civil szervezetekkel való szorosabb kapcsolat kiépítése, b./ szorosabb kommunikáció intézményen belül és kívül a belsı és külsı partnerekkel, c./ pályázati lehetıségek jobb kihasználása, intézményi szintő pályázati figyelı rendszer megszervezése, d./ a szabadidıs tevékenység bıvítése, a hagyományırzésben, a kulturális programokban rejlı kulturális lehetıségek jobb kihasználása, e./ a szőkebb- és tágabb természeti- környezeti lehetıségek kihasználása, f./ a tehetséggondozásban rejlı lehetıségek teljesebb kihasználása, g./ a gyermek és ifjúságvédelem területén kifejtett munka fokozása, h./ a testvérvárosi kapcsolatok szélesítése mind itthon, mind külföldön (mind intézményi szinten, mind önkormányzati szinten), i./ a média szolgáltatásainak a közoktatás szolgálatába történı állítása (hasznosítás), j./ a szülık fokozottabb bevonása az intézmények életébe, k./ az egyéni bánásmód elvének érvényesítése, l./ szorosabb kapcsolat kiépítése a döntéshozókkal, m./ a fejlesztı pedagógus és egyéb szakemberek alkalmazása, n./ a tanulási szokások alakítása, a tanulás tanítása program szinten. 2.4. A (helyi) közoktatás veszélyei: a./ a politika „begyőrőzése” az oktatásba, b./ kiszámíthatatlan, illetve elhamarkodott döntések helyi és országos szinten, c./ a központi finanszírozás romlása, d./ a családi háttér romlása, e./ fásultság, a pedagógusok „kiégése”, f./ beletörıdés a folyamatos „reformok” céltalanságába, g./ az elkötelezettség hiánya, h./ a gyermeklétszám csökkenése, az ebbıl adódó osztályok, csoportok összevonása, i./ a munkahelyek megszőnése, a munkahelyi légkör romlása (család + nevelıtestület), j./ fokozódó bizalmatlanság a pedagógussal szemben, k./ a társadalomban meglévı veszély források megjelenése: drog, alkohol, bőnözés, l./ egoizmus, m./ a társadalomban tapasztalható érték és normaválság nem lesz kezelhetı (gyerekek között, intézmény és szülı között), n./ a hátrányos, a halmozottan hátrányos és a veszélyeztetett gyermekek számának növekedése, o./ az oktatás létszámarányos finanszírozása (fiskális szemlélet), p./ a széttagoltság miatt nıni fog az amúgy is magas fenntartási költség, r./ egyre kevesebb pénz jut korszerő eszközökre, eszközfejlesztésre, s./ a szülıket anyagi tehervállalása véges, t./ a pedagógus pálya presztízsének hiánya,

9

A lehetıségek felismerése után a közoktatás szereplıinek fontossági sorrendet kell felállítaniuk. El kell dönteni, melyek azok a lehetıségek, amelyeket végleg elszalasztana, ha nem cselekszik azonnal, és melyek azok a lehetıségek, amelyek a késıbbiekben is kiaknázhatók. A lehetséges veszélyek ellen cselekedni kell, hogy el tudjuk kerülni ıket. Ezt követıen kerülhet sor az erısségekhez kapcsolódó lehetıségek és veszélyek, valamint a gyengeségekhez kapcsolódó lehetıségek és veszélyek feltárására.

IV. fejezet: Jövıkép és minıségpolitika IV/1. Jövıkép: 1./ Pilis Város Önkormányzata a helyi társadalmi igényeknek döntıen megfelelı, átlátható intézményrendszerrel látja el kötelezı közoktatási feladatait. 2./ A településen az országos fejlesztési tervekhez, továbbá az oktatási-nevelési ágazati irányítás prioritásaihoz kapcsolódva a közoktatási intézmények és az önkormányzat közötti partneri együttmőködésben megvalósul a közoktatás helyi reformja. 3./ Az önkormányzat biztosítja az intézmények gazdaságos mőködtetéséhez szükséges feltételeket. Megtörténik az épületek szükséges és elégséges felújítása, folyamatosan egyre kielégítıbb az eszközellátottság. 4./ Az intézmények az erıforrások hatékony felhasználásával, mérhetı eredményességgel mőködnek. Pilis Város Önkormányzata a minıség fenntartása érdekében biztosítja az intézményei számára a jó színvonalú, szakmailag és gazdaságilag hatékony, törvényes mőködést. 5./ Pilis városának oktatását, átlátható oktatási struktúra jellemzi. Tartalmát tekintve az óvoda és az iskola által nyújtott szolgáltatások gazdagságát biztosítja a pedagógiai/nevelési programok sokszínősége, amely a változó igényekhez megfelelıen alkalmazkodik. Az intézmények fontosnak tartják a gyermekek személyiségfejlesztését, kialakítják a diákokban az igényt az élethosszig tartó tanulásra, a permanens önmővelésre. 6./ A közoktatási intézmények között nagyon jó szakmai együttmőködés a jellemzı. Kapcsolataikban alkalmazzák az információs és kommunikációs technológiát. Az Önkormányzat, az óvoda és az iskola között is valós szakmai érdekegyeztetés valósul meg. 7./ Az Önkormányzat garantálja az intézmények biztos finanszírozását és az optimálisan szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Ennek eredményeként megtörténik az óvoda- és iskolaépületek egy részének ütemezett, tervszerő, a szakmai szempontokat és a gazdasági racionalitást egyidejőleg érvényesítı felújítása, és megfelelıvé válik az eszközellátottsága, így biztonságos és jól felszerelt nevelési-oktatási intézmények szolgálják a hatékony pedagógiai munkavégzést.

10

IV/2. Minıségpolitika: Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete elfogadva a Kotv. elıírásait - kidolgozta a Közoktatási Önkormányzati Minıségirányítási Programot (ÖMIP). A fenntartói minıségirányítási program kidolgozása és alkalmazása kiszámítható feltételeket és együttmőködı környezetet hoz létre a közoktatás intézményei számára, a vállalt feladataik teljesítéséhez. 1./ A hivatali munkában a Polgármesteri Hivatal jegyzıje, mint az ágazati ügyekért felelıs személy tevékenységében a döntés elıkészítéstıl a mőködésen, ellenırzésen át uralkodóvá kell válnia a minıségi szemléletnek. 2./ Pilis Város Önkormányzata ugyanis egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy az Önkormányzat az alapfokú oktatási feladatait a lehetı legjobban láttassa el. Ezért feltétlenül szükséges a feladatok átfogó megtervezése, a rendelkezésre álló erıforrások legjobb és hatékonyabb felhasználása. Ezen célok megvalósításának egyik eszköze az önkormányzati intézmények közötti együttmőködés feltételeinek, a feladatok megosztásának feltárása, megtervezése és annak végrehajtása. 3./ Pilis Város Önkormányzatának törvényes, hatékony és eredményes mőködésének alapja a minıség. Az Önkormányzat felelıs a sokszínő közoktatási kínálat fenntartásáért és fejlesztésért. Tevékenységei biztosítják, hogy a város nevelési/oktatási szolgáltatásai egyre igényesebb módon feleljenek meg az itt élı polgárok elvárásainak. 4./ Az Önkormányzat arra törekszik, hogy a partnerek igényeinek megfelelı nevelési, oktatási kínálatot garantálja. Az iskola és az óvoda legyen nyitott a város valóságos mindennapi életére. 5./ A város közoktatási intézményei kiemelkedıen fontos feladatot és a város fejlesztése szempontjából nagy felelısséget vállalnak a minıségi munka iránti igény kialakításában. Az iskolában egyidejőleg kell biztosítani a tehetséggondozást és az esélyegyenlıséget, a hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatását. Cél, hogy a diákok biztos alapkészségek birtokában korszerő, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szőkebb és tágabb környezetükben. Cél továbbá, hogy minden tanuló rendelkezzen a munkába lépéshez szükséges képességekkel és kompetenciákkal. Az óvodai és iskolai szakemberek intenzív és extenzív irányú továbbképzése alapvetı városi érdek. 6./ Pilis Város Önkormányzata arra törekszik, hogy a fenntartó és az intézmények közötti együttmőködés hatékony legyen. Ennek érdekében fejleszteni kívánja a nevelési-oktatási intézmények informatikai ellátottságát (mőködési színvonalát, állapotát). 7./ Pilis Város Önkormányzata fontosnak tartja a nevelési-oktatási intézmények állapotának folyamatos javítását. A célok elérését biztonságos, jól felszerelt intézmények tudják biztosítani. 8./ Az Önkormányzat az általa fenntartott ás mőködtetett nevelési-oktatási intézmények gazdasági, szakmai és törvényes mőködését folyamatosan figyelemmel kíséri. Méri és értékeli a helyi közoktatás eredményességét és hatékonyságát, az információk alapján megtervezi és

11

végrehajtja a szükséges változtatásokat. Az intézmények számára fontos feladat, hogy a sokszínő pedagógiai/nevelési programok megırzése mellett egyre hatékonyabb legyen a feladatok ellátása. Az intézmények vezetése és a munkatársak többsége elkötelezett az iránt, hogy Pilis Város Önkormányzata minıségpolitikai nyilatkozatával összhangban határozzák meg saját minıségirányítási rendszerüket, - és ennek mőködtetését eszközként használják céljaik eléréséhez.

IV/3. Fenntartói minıségirányítási alapértékek: Gyermekközpontúság: A fenntartó az irányítási és az intézményi munkában egyaránt a gyermekek, a fiatalok jogainak tiszteletben tartását, életkori sajátosságainak megfelelı nevelési, oktatási tevékenység és feltételek biztosítását tartja elsıdlegesnek. Partnerközpontúság: Az Önkormányzat a hivatali es az intézményi ügyintézés során legjobb tudása szerint intézi a szülıkkel és tanulókkal kapcsolatos teendıinket. Partnereivel rendszeres kapcsolatot tart. Az Önkormányzat - a Polgármesteri Hivatala, valamint a belsı ellenırzési vezetı útján - az intézményvezetık számára havi rendszerességgel vezetıi értekezletet, és negyedévente pénzügyi (gazdálkodási) értekezletet szervez, továbbá az intézményeket érintı minden kérdésben ad-hoc, rendkívüli egyeztetı tárgyalásokat hívunk össze. Az intézmények vezetıi az intézmény és saját munkájukról, feladatellátásukról évente több alkalommal - beszámolók formájában adnak számot. Ezek tárgya és formája az alábbi: 1./ Tanév (nevelési év) végi beszámoló. 2./ Felkészülés a nyári (karbantartási) feladatok ellátására. 3./ Tájékoztatás a tárgyidıszaki oktatási-nevelési év indításáról. 4./ Tárgy pénzügyi évre vetített beszámoló. Esélyegyenlıség: Az Önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzető társadalmi rétegek felemelésére, integrálására. Az iskolában ösztönzi a különbözı tanítási módszerek elterjesztését, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást. Törvényesség: Az Önkormányzat - a Polgármesteri Hivatala útján - a központi jogszabályi elıírások, továbbá az általa megalkotott és szabályszerően kihirdetett önkormányzati rendeletek rendelkezései betartásával végzi a munkáját, az irányítói-fenntartói munkában ezt intézményektıl is elvárja. Eredményesség, hatékonyság: A fenntartó elvárja a mőködtetésében álló intézményektıl, hogy felkészítsenek a tanulásra, a továbbtanulásra, a munkavállalói létre, az élethosszig tartó tanulásra. A fenntartó elvárja az iskolától, hogy az iskolai oktatási intézmény a sajátos nevelési igényő tanulókat az egyénileg sikeres életút vezetésére készítse elı.

12

IV/4. Középtávú célok és prioritások: Alapvetı stratégiai célkitőzések: 1. A közoktatás rendszere szakszerően, törvényesen és gazdaságosan mőködjön. Ezen elvárásnak megfelelıen az Önkormányzat a 2004-2006. évre érvényben volt Közoktatási Intézkedési Terv idıszaka alatti évekhez képest erısebb, átfogóbb belsı ellenırzést illetve ún. fenntartói irányítást kíván megvalósítani, figyelemmel a Képviselı-testület által 2006. év ıszén elfogadott és - öt év idıtartamra - megalkotott ún. stratégiai belsı ellenırzési tervre. Mindez vonatkozik az közoktatási intézmény gazdálkodása, mőködése törvényességének ellenırzésére, hatékonyság, a képzési, szakmai munka eredményességének vizsgálatára. Ezt megköveteli a Képviselı-testület által 2008. évben elfogadott Közoktatási Intézkedési Tervben bemutatott demográfiai és társadalmi összetevık változása. 2. Az Önkormányzat célul tőzi ki, mint a közoktatási intézmények fenntartója, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlóján keresztül megköveteli valamennyi közoktatási intézmény vezetıjétıl az adott intézménybe történı munkaerı felvétel, illetve a jelenlegi munkaerı gazdálkodás tekintetében az alap-és kiegészítı szakvégzettségeinek megfelelı, a jogszabályi elıírásoknak történı megfelelés esetén, lehetıség szerint helyi illetıségő pedagógusok alkalmazását, a jelenleg nem megfelelı alap-vagy kiegészítı szakvégzettséggel alkalmazott pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyának – rövid távon – történı megszüntetését, rendezését. 3. Az Önkormányzat - rövidtávon - célul tőzi ki, hogy megteremti és kialakítja a közoktatási intézmény (ek) oktatási szakmai munkájának koordinálására illetve ellenırzésére vonatkozó rendszerét vagy a Polgármesteri Hivatal keretein belül részmunkaidıs status kialakításával, vagy külsı, gazdálkodó szervezet, közoktatási szakértı folyamatos megbízásával, igénybevételével. 4. Az Önkormányzat - középhosszú távon - célul tőzi ki, hogy a hátrányos helyzető gyermekek oktatása körülmény-és feltételrendszerének javítása mellett elıtérbe helyezi az ún. tehetséggondozás feltétel-rendszerének fejlesztését, a humánerıforrás oldal, pénzügyi finanszírozási oldal valamint a tárgyi feltételrendszer egyidejő biztosításával. 5. Az Önkormányzat célul tőzi ki, hogy az általa fenntartott és mőködtetett közoktatási intézmények keretein belül erısíti az ún. kiegészítı szakellátásokat (logopédiai, pszichológiai, gyógytestnevelési szolgáltatásokat) a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társuláson belül a gyógytestnevelési szolgáltatások minél nagyobb számban történı igénybevételével, míg a pszichológia ellátások tekintetében a Pest Megyei Közgyőlés által fenntartott Monori Nevelési Tanácsadó „feladatának ellátásával történı rábírásával”. 6. Az Önkormányzat célul tőzi ki, hogy a közoktatási feladatellátáshoz kapcsolódó oktatási intézmények „elaprózodottságára” figyelemmel - rövid- és középhosszú távon - a Gubányi Károly Általános Iskola székhely épülete (Pilis, Kossuth L. u. 30.) bıvítését - elsıdlegesen az oktatás minıségét, a gyermek továbbtanulása valódi helyzetét javító szaktantermek, nyelvi labor helyiségek kialakítása érdekében.

13

7. Az Önkormányzat célul tőzi ki - hosszú távon - új közoktatási intézmény építését, a súlyosodó létszámgondok és a jelenlegi épületcsoportok állagának romlása miatt, külön megvalósíthatósági tanulmány keretein belül. 8. Az Önkormányzat célul tőzi ki rövid távon, hogy a Gubányi Károly Általános Iskola részére olyan fenntartói és belsı szabályozó (FEUVE) rendszert alakít ki, amelynek eredményeként a) a fenntartói irányítás egyértelmőbbé, ellenırzöttebbé és nyomon követhetıbbé válna, b) megszőnne az iskolai oktatási intézményekre jelenleg jellemzı alulszabályozottság, illetve hiányos szabályozottság, c) egyértelmőbb feladat és felelısségi viszonyok alakulnának ki az iskolai oktatási intézmény vezetıje és annak helyettesei tekintetében, d) az iskolai oktatási intézmény tervezéséhez, adatszolgáltatása rendjéhez, illetve beszámoltatásához kapcsolódóan több és átfogóbb ellenırzési pont kerülne kialakításra. e) oktatásszakmai szempontból új alapokra lenne helyezhetı az intézményen belüli, ún. belsı minıségirányítás rendszere. 9. Az Önkormányzat – a közoktatási feladatok ellátása mellett, rövid távon – célul tőzi, hogy megvizsgálja a bölcsıdei ellátása településen belüli megvalósíthatóságának lehetıségét, egyúttal kiválassza a bölcsıdei feladatellátás lehetıségei közül, a leggazdaságosabb és optimálisabb megoldást.

Alapvetı eszközök: A közoktatás helyi közszolgáltatás, amelynek irányítása nem képzelhetı el az oktatásban érdekelt partnerekkel való párbeszéd és hatékony együttmőködés nélkül. Céljaink elérése érdekében: a./ az Önkormányzat a partnerekkel folytatott rendszeres párbeszédre építve végzi oktatástervezési feladatait, b./ szakmailag felkészülten, rendszeresen ellenırzi és értékeli az intézmények munkáját, c./ a lehetséges tanulási utak követésével, az intézményi szintek együttmőködésének koordinálásával biztosítja az „átjárhatóságot” és a „folytathatóság” elvének érvényesülését az oktatási intézmények között, d./ az oktatási kínálat tervezését és a helyi követelmények megfogalmazását az érdekelt felek igényeinek és elvárásainak figyelembevételével végzi, e./ a konszenzuson alapuló, helyi minıségértelmezést figyelembe vevı minıségelvő finanszírozási rendszert (feladatfinanszírozás) mőködtet a támogató környezet megteremtése érdekében, f./ az esélyegyenlıségi szempontok érvényesítése érdekében folyamatosan aktualizálja (ellenırzi és felülvizsgálja) a 2007. évben elkészített, 2009. évben felülvizsgált települési szintő esélyegyenlıségi helyzetelemzést, az erre épülı intézkedési tervet, g./ hatékony információs rendszert mőködtet, amely biztosítja az érdekelt felek számára szükséges információkat, továbbá gondoskodik a különbözı szinteken kötelezı információk cseréjérıl.

14

IV/5. Minıségi elvárások a fenntartó részérıl Fejlesztési irányok; középtávú stratégia Stratégia Minıségi célok Városunkban egységes szerkezető, A 2009-2010-ös tanévtıl a helyi igények 80%-a érvényesül egymást kiegészítı, sajátos arculattal rendelkezı intézményhálózat Az intézmények által meghatározott szakmai programok kialakítása és fenntartása a helyi megvalósulásának eredményességi mutatói legalább 70%igények és szakmai elvárások alapján. os elégedettséget mutatnak. A fenntartó biztosítja az oktatási-nevelési folyamatok sokszínőségét a 2009. június 30-ig elfogadott pedagógiai programok alapján A széleskörően hasznosítható, Új ismeretek, új technológiák, új módszerek alkalmazása sokoldalú tudás megszerzésének és beépítése a pedagógiai szakmai munkába. megalapozása. A sajátos nevelési igényő gyermekek Az általános iskola és az óvoda is lehetıséget teremt ezen integrált nevelése-oktatása. feladat ellátására.

A pedagógusok módszertani támogatása.

Feladatok Rendszeres partneri igényfelmérés, (nyomon követés, szakmai elvárásokkal egyeztetés, korrekció). Hatás – és hatékonyságvizsgálat.

Az átjárhatóság és a folytathatóság elvének érvényesítése. A nevelési és pedagógiai programok folyamatos felülvizsgálata, megfelelı módosítása. A feladat alapító okiratban való megjelenítése, a szakemberek biztosítása, a tanárok, az óvónık megfelelı szakirányú továbbképzése, az osztályokban, csoportokban megfelelı létszámarányok kötelezı biztosítása. fejlıdésének, Az intézmények továbbképzési tervében prioritást kapnak Az intézményekben tudatos képzési, megújulásának a modernizációs tanulásszervezési és tanítási módszerek. továbbképzési terv készítése.

Stratégia Minıségi célok Minıségirányítási rendszer kiépítése Az intézmények minıségirányítási rendszere által és mőködtetése, fejlesztése biztosítja az oktatási-nevelési folyamat hatékonyságát és összhangban a fenntartói hatásosságát. minıségpolitikai irányelvekkel.

Az élı idegen nyelv tanításának Az idegen nyelv tanítását a tanulók szükségletei határozzák kiemelt szerepe. meg. A használható és továbbfejleszthetı idegen nyelv oktatása. A fejlesztési pályázatokon való aktív Különös figyelmet kell fordítani a tehetséggondozás, az részvétel. esélykiegyenlítés, az informatikai és a nyelvi képzések feltételeinek javítására, a pályáztatási rendszer kiépítésével, jobbításával.

A számítógép használatának és az önálló ismeretszerzés megtanításának kiemelt szerepe van az oktatásban. A megszerzett informatikai tudást fel kell használni a többi tantárgy tanítástanulásának folyamatában.

Az informatika tanításának színvonalát az életkori sajátosságok figyelembevételével, a társadalmi elvárások határozzák meg. Ezért törekedni kell a korszerő, használható tudás átadására.

16

Feladatok Az intézmények saját önellenırzési rendszer mőködtetésével folyamatosan figyeljék a kitőzött céljaik megvalósulását. Minden intézmény legalább négyévente végezzen átfogó önértékelést, az legyen alapja a fenntartói ellenırzéseknek, értékeléseknek. Minden intézmény alakítsa ki sajátos mérési – ellenırzési - értékelési rendszerét. Tanárok továbbképzése, külföldi cserekapcsolatok keresése, anyanyelvi környezetben a nyelvgyakorlás szervezése. Az intézményeknek fel kell készülniük a szükséges fejlesztési projektekben való részvételre, a partnerhálózat kialakítására, valamint a fenntartóval közös pályázatfigyelési és projekttervezési rendszer kialakítására. A számítógépes ellátottság fejlesztése. Az Internet oktatás tárgyi feltételeinek megteremtése. A tanítási idın kívüli géphasználat biztosítása. A tanárok rendszeres informatikai továbbképzése.

IV/6. Minıségcélok Óvodai intézmény Feladatok

Sikerkritériumok, várható eredmények Intézményi minıségirányítási Az elkészült program alapján rendszer, program mőködik az intézmény felülvizsgálata, a minıségi körök minıségfejlesztési rendszere. felülvizsgálata. Nevelési, pedagógiai program A kitőzött célokhoz közelít a felülvizsgálata. mindennapi munka. Eredmény regisztráció. Óvodapedagógusi továbbképzési Humánerı minıségközpontú terv, beiskolázási terv elkészítése fejlesztése.

Felelısök, közremőködık Helyzetértékelés, fejlesztési Óvodavezetı terv, partneri elégedettség mérés, és értékelés.

Megvalósítás

Eredményesség, hatékonyság vizsgálata. Ellenırzés és értékelés. Óvodapedagógusok jelentkezése alapján.

2012. június 30.

A helyi igényekbıl fakadó, az óvodák szakmai sokszínőségének további megırzése, megvalósítása. Kiemelt nevelési célok megvalósítása

Önállóan, helyben készített, Óvodapedagógusok minden készséget, képességet fejlesztı programok. Fejlesztı és speciális Óvodavezetı, csoportok mőködtetése. óvodapedagógusok

Az iskolaérettség kritériumainak elérése érdekében a 3-7 évesek óvodai elhelyezése iránti igények kielégítése, iskolaérettség megállapítása

A sokszínő programok alkalmazásával, mőködtetésével megalapozzák és elısegítik a gyermekek továbbhaladását. Biztosított az egészséges, tudatos életmód, az anyanyelvi kultúra, a hagyományırzés, az egyenlı esélyek az iskolakezdéshez Az óvodáskor végére elérik a gyermekek az iskolai tanuláshoz, az iskolai élethez szükséges fejlettséget.

17

Módszerek, eljárások

Óvodavezetı, programkészítı óvodapedagógus Óvodavezetı

Iskolai életmódra felkészítés, Óvodavezetı, iskolaérettség vizsgálata, óvodapedagógusok szakszolgálatok igénybevétele.

2012. 31.

augusztus

277/1997 (XII. 22.) Korm. rendelet alapján Folyamatos.

Folyamatos.

Folyamatos, iskolakezdés elıtt.

Feladatok Az alapfeladatok ellátásához szükséges eszköz-ellátás áttekintése, folyamatos biztosítása. Potenciális baleseti források felülvizsgálata, a hibák javítása, megszüntetése.

Sikerkritériumok, várható eredmények Funkcionális fejlesztéssel a teljes ellátás megközelítése, az intézkedési tervben foglaltak idıarányos teljesítése. Biztonságos helyiségek, felszerelések, udvari játékok.

Intézményi együttmőködés az Óvodai-iskolai kapcsolat tudatos egymásra épülı intézmények és tervezett. között. Megfelelı iskolaválasztás. Az óvoda – iskola átmenetének megkönnyítése. Kapcsolattartás a szülıkkel, a Naprakész információkkal fenntartóval, a patronálóval, a rendelkeznek az érintettek a kapcsolódó intézményekkel gyerekrıl.

Biztosítani kell a pedagógus szakvizsga megszerzését minél szélesebb körben. Az intézményvezetık és helyetteseik vezetıi ismeretének megszerzése.

A nevelıtestület ismeretének bıvítése.

Módszerek, eljárások Pályázatok útján fejlesztı eszközök, udvari játékok beszerzése, eszközökcseréje. Csoportszobák, játszóudvar, kiszolgáló helyiségek balesetvédelmi körüljárása.

Beiskolázási adatok, körzetek, nyilvántartások pontos vezetése, az információk átadása a követelményekrıl. Szülıi értekezletek, fogadóórák, családlátogatások, a közmővelıdési intézmény dolgozóival való kapcsolat

szakmai Tervezés éves lebontásban.

Megfelelı, felelısségteljes Tervezés éves lebontásban. intézményvezetés

18

Felelısök, közremőködık Óvodavezetı, óvodapedagógusok, fenntartó, patronáló szülık. Óvodavezetı

Megvalósítás Igény, lehetıség szerint, folyamatosan.

Évente 2-3 alkalommal, illetve a vonatkozó polgármesterijegyzıi Együttes Utasításban foglaltak szerint. Óvodavezetı, Minden évben általános iskola február, március igazgatója, hónapban. óvodapedagógusok, tanítók. Óvodavezetı, Folyamatos óvodapedagógusok, szülıi munkaközösség, védınık, Családsegítı Szolgálat illetékessége, Óvodavezetı Folyamatos, a költségvetés tervezésekor. Óvodavezetı Folyamatos, a költségvetés tervezésekor.

Feladatok

Sikerkritériumok, várható Módszerek, eljárások eredmények A nevelımunkát közvetlenül A szakmai munka színvonalának Tervezés éves bontásban. segítık munkájának minıségi emelkedése, az alkalmazottak fejlesztése. vonatkozásában az ECDL számítógépes felhasználói végzettségének megszerzése

Felelısök, közremőködık Óvodavezetı

Meg kell tervezni a szakértıi vizsgálatok rendjét, azt a nevelıtestülettel el kell fogadtatni és költségkalkulációval együtt be kell terjeszteni a fenntartónak jóváhagyás céljából Értékelı csoportok munkájának folyamatos vizsgálata, amely az intézményi mérések eredményeit értékeli és megfogalmazza a fejlesztési javaslatokat A csoportszámok, csoport létszámok normalizálása, költségtakarékos gazdálkodás

Áttekinthetı és értékelhetı Tervezés. szakmai munka megvalósulása.

Továbbfejlıdéshez szükséges Elemzés, értékelés, ismeretek megszerzése és problémafeltárás és orvoslás. továbbgondolása.

Folyamatos, költségvetés tervezésekor.

a

Óvodavezetı

Folyamatos, költségvetés tervezésekor.

a

Óvodavezetı, óvodapedagógusok.

Óvodai Intézmény IMIP-jében meghatározott eljárásrend szerint.

A férıhely kihasználtság, Demográfiai tényadatok és Óvodavezetık, hatékonyság-gazdaságosság. várható alakulásuk elemzése, óvodapedagógusok, évenkénti felülvizsgálata a fenntartó csoportok számának, létszámának, a csoportszobák férıhely kihasználtságának.

19

Megvalósítás

Folyamatos, költségvetés tervezésekor.

a

IV/7. Minıségcélok Gubányi Károly Általános Iskola Feladatok Sikerkritériumok, várható eredmények A keret-tantervek Tanügy igazgatás tudatos felhasználásával készített tervezése, a tantárgyi pedagógiai programok követelményeknek való jogszabály szerinti bevezetése, megfelelés alkalmazásának figyelemmel kísérése Oktatás tartamának és Változó elvárásoknak való kínálatának fejlesztése. megfelelés, alkalmazkodás.

Kommunikációs alapkészségek, értelmi, szociális képességek fejlesztése. Tehetségekkel és hátrányos helyzetőekkel való egyenrangú törıdés.

Továbbhaladáshoz szükséges alapismeretek, alapkészségek megfelelı szintő alkalmazása. Egyéni tanulási út biztosítása, versenyeken eredményes szereplés.

Az esélyegyenlıséget biztosító és megteremtı oktatási, nevelési formák alkalmazása. Napközbeni, napközis ellátás biztosítása

Tanulói továbbhaladás, átjárhatóság biztosítása.

Módszerek, eljárások

Felelısök, Megvalósítás közremőködık Tervezés éves lebontásban, Igazgató, helyettesek, Tanév kezdése ellenırzés és értékelés. munkaközösség elıtt. vezetık, szaktanárok

Innovációs programok, idegen nyelvi órák, informatikai,mővészeti foglalkozások. Tanulási módszerek tanítása, csoportbontásos, nívócsoportos oktatás Differenciált, egyéni személyiség és készségfejlesztés tanórán és tanórán kívül- szakkörök, önképzıkörök. A gyengébb képességőek egyéni fejlesztése.

Munkaközösségek, szaktanárok, tanítók.

Folyamatos.

Tanítók, szaktanárok, Folyamatos. napközis tanárok. Osztályfınökök, szaktanárok.

Év közben folyamatosan.

Igazgató

Folyamatosan.

Nincsenek csellengı gyermekek, a Együttmőködés a Napközis nevelık, Tanév folyamán másnapi tanórákon biztosított a közmővelıdési intézmények osztályfınökök felkészülés munkatársaival a szabadidı hasznos eltöltése végett.

20

Feladatok Nevelési feladatok teljesítése a pedagógiai programban foglaltak szerint

A társadalmilag hátrányos helyzető fiatalokkal való foglalkozás

A pedagógia program éves lebontása, önértékelési rendszer kidolgozása.

Sikerkritériumok, várható eredmények Egészséges életmód kialakítása, közösségi tanulói tevékenységek számának növelése, szociális érzékenység, magatartás és viselkedéskultúra alkalmazása Biztosított a képzésük, fejlesztésük.

Módszerek, eljárások

Felelısök, Megvalósítás közremőködık Mindennapos testmozgás, Igazgató, nevelı- Folyamatosan osztálykirándulások, iskola testület, védını, egészségügyi ellátás szakmai fenntartása és mőködtetése munkaközösség.

Hátránykompenzáció, speciális programok alkalmazása, együttmőködés a családsegítı szolgálat munkatársával. A pedagógiai program Folyamatszabályozás, végrehajtásának értékelése, reális fejlesztési területek helyzetkép kialakítása. minıségközpontú elemzése, partnerekkel való kapcsolattartás módjainak kidolgozása, újraértékelése. Megfelelı, felelısségteljes Tervezés éves lebontásban. intézményvezetés.

Az intézményvezetık és helyetteseik vezetıi ismeretének megszerzése. A nevelımunkát közvetlenül A szakmai munka színvonalának Tervezés éves bontásban. segítık munkájának minıségi emelkedése, az alkalmazottak fejlesztése. vonatkozásában az ECDL számítógépes felhasználói végzettségének megszerzése.

21

Gyermek ifjúságvédelmi felelıs, osztályfınökök.

és Tanév folyamán

Igazgató, programkészítı pedagógusok

2012. június 30.

Igazgató

Folyamatos, költségvetés tervezésekor Folyamatos, költségvetés tervezésekor

Igazgató

Feladatok

Sikerkritériumok, várható Módszerek, eljárások eredmények Meg kell tervezni a szakértıi Áttekinthetı és értékelhetı Tervezés. vizsgálatok rendjét, azt a szakmai munka megvalósulása. tantestülettel el kell fogadtatni és költségkalkulációval együtt be kell terjeszteni a fenntartónak jóváhagyás céljából. Értékelı csoportok létrehozása, Továbbfejlıdéshez szükséges Elemzés, értékelés, amely az intézményi mérések ismeretek megszerzése és problémafeltárás és orvoslás. eredményeit értékeli és továbbgondolása. megfogalmazza a fejlesztési javaslatokat. A humán erıforrás újabb hosszú Pedagógusok kompetenciájának Továbbképzési terv, távú tervének elkészítése. növelése, új módszerek beiskolázási terv. megismerése. Az intézmény-értékelési, Társadalmi, szakmai kapcsolatok Nevelési területek minıségirányítási rendszer szélesednek. számbevétele. stratégiájának lebontása. Intézményi együttmőködés. Kölcsönös kapcsolat kialakul, Nyílt napok, szakmai állandósul. tapasztalatcsere.

Felelısök, közremőködık Igazgató

Igazgató, pedagógusok

Igazgató

Megvalósítás Folyamatos, költségvetés tervezésekor

2009. november 30.

277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet alapján körök Tanév elején partnerek

Minıségi vezetıi, képviselıi Igazgató, munka- Folyamatosan közösség vezetık, szaktanárok, tanítók Kapcsolattartás a szülıkkel, Egységes szemlélet alakul ki a Szülıi értekezletek, Igazgató-helyettes, Folyamatosan fenntartóval, partnerekkel. szülık és az intézmény között. fogadóórák, családlátogatás, szülıi közösség szülıi fórumok. vezetı, osztályfınökök, tanítók, szaktanárok

22

Feladatok

Sikerkritériumok, várható Módszerek, eljárások Felelısök, eredmények közremőködık Hatékony gazdálkodás, Törvény szerinti osztálylétszámok Statisztikai adatok elemzése, Igazgató osztálylétszámok kialakítása a férıhely kihasználtság. elırejelzések. férıhely kihasználtság tekintetében. Az önálló ismeretszerzésben Az általános iskola végére minél Tervezés, szervezés Igazgató, való jártasság megszerzése, széleskörő ismeret megszerzése, a osztályfınökök, tankönyvön kívüli ismeretforrás szakköri és önképzıköri, a pedagógusok integrálása. tanulószobai foglalkozások fejlesztése A helyi oktatást választó A helyi oktatás társadalmi Problémafeltárás, elemzés, Igazgató, gyermekek lemorzsolódásának megelégedettségének növelése, a igényfelmérés. osztályfınökök, csökkentése. maximális tanulói létszámhoz való pedagógusok közelítés. A Pedagógiai Program A kitőzött célok elérésére irányul a Eredményesség, hatékonyság Igazgató, felülvizsgálata. nevelı-oktató munka. vizsgálata, ellenırzés és programkészítı értékelés. pedagógusok

Megvalósítás

Az általános iskola 4. évfolyamának végére minden tanulónak el kell sajátítania a folyékony, értelmezı olvasást, a lényegkiemelést rövid szövegbıl, valamint a négy alapmővelet készség-szintő használatát.

Folyamatos

Tanulók részére felzárkóztató Tervezés, oktatás szervezése, a rendszer kidolgozása, kidolgozása, ütemezés, javaslat a fenntartó felé.

23

eljárás Igazgató, osztályfınökök, pedagógusok

Beiskolázás idıszaka

Folyamatosan

Folyamatosan

2012. június 30.

Feladatok

Sikerkritériumok, várható eredmények A tanulók teljesítményének felmérésével az oktató-nevelı munka fejlesztése, a helyi oktatási rendszer tökéletesíthetı.

Módszerek, eljárások

Felelısök, közremőködık Problémafeltárás, elemzés, Igazgató, értékelés, a minıségi munka Pedagógusok fejlesztése.

Megvalósítás

Meg kell teremteni a tanulói 2010. június 30. teljesítmény mérésének bázisát beszerzéssel, illetve a saját intézményi munkával és igénybe kell venni a standardizált feladatgyőjteményeket. Intézményi minıségirányítási Az elkészült program egyezik az Helyzetértékelés, stratégiai Igazgató, minıségi 2009. november 30. rendszer kidolgozása, a program önkormányzati minıségirányítási cél, feladat- és idıterv, körök tagjai elkészítése. programmal. ellenırzési, mérési-értékelési rendszer, fejlesztési mutatók, partnerek elégedettségi szintje.

24

V. fejezet: Az intézményi feladatok meghatározása a fenntartói elvárások alapján V/1. Intézmények feladat meghatározása: Pilis Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézmények feladatainak meghatározása a helyzetelemzés, a minıségpolitika, a kitőzött középtávú célok alapján, az érvényes intézkedési terv figyelembevételével került meghatározásra. Az Önkormányzat a feladatokat az intézményrendszer egészére, majd az egyes intézményfokozatokhoz tartózó intézménytípusokra (óvoda, általános iskola) jelölte ki.

V/2. Valamennyi városi fenntartású közoktatási intézmény feladata: 1./ Minden közoktatási intézmény mőködésében érvényesüljön a jogszerőség és a szakszerőség. 2./ Valamennyi intézmény feladata az önértékelésen alapuló minıségfejlesztési rendszer kialakítása és mőködtetése, valamint a partneri elvárások, az elégedettség és az elégedetlenség mérése és értékelése. Szerepeljen az óvoda, az iskola céljai között a partneri elégedettség növelése. 3./ Az intézmények vezetése minden lehetıséget keressen meg a helyi társadalom tájékoztatására, tegye közzé a nevelı-oktató munka területén addig elért eredményeit. 4./ Minden intézmény tekintse feladatának a hátrányos helyzető gyermekek felzárkóztatását, ehhez felzárkóztató program kidolgozását vagy adaptálását és mőködtetését. 5./ Az intézmények integrált neveléssel és oktatással biztosítsák a sajátos nevelési igényő gyermekek és tanulók folyamatos ellátását. 6./ Az intézmények - mőködési feltételeik javítása és tevékenységük fejlesztése érdekében kísérjék figyelemmel és használják ki a kínálkozó pályázati lehetıségeket, ehhez hatékony pályázatfigyelı rendszert alakítsanak ki és üzemeltessenek.

V/3. Óvodai Intézmény: Pilisen, az Óvodai Intézmény három feladat ellátási helyen mőködik: Rákóczi úti óvoda (székhely: 2721 Pilis, Rákóczi u. 42.), 7 óvodai csoporttal. Kávai úti óvoda (telephely: 2721 Pilis, Kávai u. 19.), 5 óvodai csoporttal. Attila úti óvoda (telephely: 2721 Pilis, Attila u. 8.), 2 óvodai csoporttal.

Az Óvodai Intézmény feladata: 1./ Az Óvoda az óvodai nevelés országos alapprogramja iránymutatásainak segítségével elkészített és jóváhagyott nevelési program alapján végezze nevelı munkáját. 2./ Az Óvoda biztosítsa az óvodás korú gyermekek – a lakossági igényeknek megfelelı – óvodai nevelését, és fordítson kiemelt figyelmet az 5 éves korosztály iskola elıkészítı nevelésére. 3./ Az Óvoda segítse elı a gyermekek harmonikus fejlıdését az életkori és egyéni sajátosságaik figyelembevételével. A gyermekeket egyéni ütemben fejlessze, személyiségük és gyermeki jogaik tiszteletben tartásával. Ehhez használja a játék, a mozgás és az anyanyelvi nevelés eszközeit.

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

4./ Az Óvoda vegyen részt az egészségnevelés intézményi szintő megvalósításában. Tőzze ki célul, és valósítsa meg a gyermekek egészséges életmódra nevelését, az egészséges életvitel igényének kialakítását. 5./ A játékkal, mint alapvetı szükséglet kielégítésével fejlessze a gyermekek egyéni képességeit, biztosítson változatos tapasztalatszerzési lehetıségeket az óvodások számára, különösen a fejlesztı játéktevékenységen keresztül. 6./ Az intézmények - adottságaik és lehetıségeik figyelembevételével - vegyenek részt a sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésében és az iskolai életmódra felkészítésében integrált formában. Az Óvodai Intézmény az általános követelményeket kiegészítve az alábbi feladatokat lássa el: 1./ A minıségfejlesztési rendszer minél teljesebb körben történı mőködtetése. 2./ A helyi Nevelési Program sikerkritériumait figyelembe véve végezze nevelımunkáját. 3./ Az Óvoda a minıségfejlesztés megvalósításában tekintse minıségnek a gyermekközpontúságot – amely életkornak, állapotnak (SNI), fejletségnek megfelelı toleráns, differenciált nevelést jelent. 4./ A hatékony és gyermekközpontú nevelés megvalósítása érdekében a partnerekkel való együttmőködést és az együttmőködés tapasztatainak felhasználását érvényesítse a szervezeti minıségfejlesztés megvalósításában. 5./ Az intézmény biztosítsa a) a sajátos nevelési igényő gyermekek felvételét és integrált nevelését, továbbá speciális fejlesztésüket, b) a hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyermekek esélyegyenlıségének megteremtését a lehetséges pedagógiai módszerekkel és érdekükben más segítı szervekkel való együttmőködést. 6./ Az óvoda bensıséges, családias érzelmi biztonságot nyújtó nevelıtevékenységet valósítson meg egészséges, esztétikus biztonságos környezeti feltételekkel. 7./ A teljes dolgozói kör folyamatosan bıvítse – képzéssel, önképzéssel – szakmai ismeretét, amellyel magasabb színvonalú nevelıtevékenységet tud megvalósítani. 8./ Az óvoda biztosítsa az óvodai alaptevékenységet színesítı, a Helyi Nevelési Program alapelveivel összhangban lévı válogatott gyermekprogramok szervezését. 9./ Tekintse egyik fı feladatának a gyermekek környezettudatos magatartásra való nevelését. 10./ Kísérje figyelemmel a különbözı pályázati lehetıségeket a rendelkezésre álló források bıvítése érdekében. 11./ Kiemelt feladata a gazdag, változatos mozgáslehetıségek biztosítása, hogy az óvodából iskolába kerülı gyermekek mind fizikailag, mind szellemileg lehetıséget kapjanak arra: birtokában legyenek a sikeres iskolakezdéshez szükséges valamennyi képességnek. 12./ Az óvoda vezetése legyen elkötelezett az intézmény minıségfejlesztési rendszerének megfelelı mőködtetése iránt és az óvoda minden dolgozója értse és alkalmazza az intézményi minıségirányítási programban megfogalmazottakat.

V/4. Gubányi Károly Általános Iskola: Gubányi Károly Általános Iskola székhelye: 2721 Pilis, Kossuth L. u. 30. telephelyei: 2721 Pilis, Szabadság tér 1. 2721 Pilis, Dózsa Gy. u. 33. 2721 Pilis, Széchenyi u. 28. 2721 Pilis, Széchenyi u. 26.

26

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

Gubányi Károly Általános Iskola feladata: 1./ Az általános iskola biztosítsa az általános mőveltséget megalapozó nevelést és oktatást, amelynek során a tanuló elsajátíthatja a társadalmi beilleszkedés alapvetı normáit, és az érdeklıdésének, képességének és tehetségének megfelelıen lehetıséget kap középiskolai továbbtanulásra, illetve pályaválasztásra. 2./ Az intézmény a Nemzeti Alaptanterv alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve szerint végezze nevelı-oktató munkáját. 3./ Fejlessze a tanulókban az önálló tanuláshoz, ismeretszerzéshez, problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvetı készségeket, képességeket. 4./ A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdı gyermekek számára biztosítson fejlesztı, felzárkóztató foglalkoztatást. A nevelıtestület készüljön fel a sajátos nevelési igényő tanulók szakszerő nevelésére-oktatására. 5./ Az intézmény lehetısége és sajátosságai figyelembevételével végezzen integrált oktatást. A Gubányi Károly Általános Iskola az általános követelményeket kiegészítve, az alábbi feladatokat lássa el: 1./ A minıségfejlesztési rendszer minél teljesebb körben történı mőködtetése. 2./ A helyi Pedagógiai Program sikerkritériumait figyelembe véve végezze nevelımunkáját. 3./ Az Iskola a minıségfejlesztés megvalósításában tekintse minıségnek a tanuló (gyermek)központúságot – amely életkornak, állapotnak (SNI), fejletségnek megfelelı toleráns, differenciált nevelést jelent. 4./ A hatékony és gyermekközpontú nevelés megvalósítása érdekében a partnerekkel való együttmőködést és az együttmőködés tapasztatainak felhasználását érvényesítse a szervezeti minıségfejlesztés megvalósításában. 5./ Az intézmény biztosítsa a) a sajátos nevelési igényő gyermekek felvételét és integrált nevelését, b) a hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyermekek esélyegyenlıségének megteremtését a lehetséges pedagógiai módszerekkel és érdekükben más segítı szervekkel való együttmőködést. 6./ A teljes dolgozói kör folyamatosan bıvítse – képzéssel, önképzéssel – szakmai ismeretét, amellyel magasabb színvonalú nevelıtevékenységet tud megvalósítani. 7./ Az iskola biztosítsa az iskolai alaptevékenységet színesítı, a Helyi Pedagógiai Program alapelveivel összhangban lévı válogatott programok szervezését. 8./ Tekintse egyik fı feladatának a gyermekek környezettudatos magatartásra való nevelését. 9./ Kísérje figyelemmel a különbözı pályázati lehetıségeket a rendelkezésre álló források bıvítése érdekében. 10./ Kiemelt feladata a gazdag, változatos mozgáslehetıségek biztosítása, hogy az általános iskolából a középiskolába kerülı gyermekek mind fizikailag, mind szellemileg lehetıséget kapjanak arra: birtokában legyenek a sikeres középiskolai kezdéshez szükséges valamennyi képességnek. 11./ Az iskola vezetése legyen elkötelezett az intézmény minıségfejlesztési rendszerének megfelelı mőködtetése iránt, egyúttal az iskola minden dolgozója értse és alkalmazza az intézményi minıségirányítási programban megfogalmazottakat.

27

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

VI. fejezet: Minıségfejlesztési rendszer VI/1. Fenntartói elvárások a helyi közoktatási rendszer egészére 1.1./ A közoktatással szembeni általános elvárások: 1.1.1./ A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet jogszerően, a szakmaiságnak megfelelıen, költségorientáltan, hatékonyan, eredményesen, a közoktatásban érintett partnerek elégedettségét kiváltó módon mőködjön. 1.1.2./ A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezetek a közoktatást érintı hatályos jogszabályok, valamint az intézményi belsı szabályozó dokumentumokban megfogalmazott elvek figyelembevételével alakítsák mindennapi életüket. 1.1.3/ A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet garantálja a minıségi, a tanulók fejlıdését folyamatosan segítı nevelést, oktatást. 1.1.4/ A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet a településen élı gyermekek, tanulók számára biztosítsa a tankötelezettség teljesítését; az “átjárhatóság” és a “folytathatóságtovábbépíthetıség” elvének érvényesítését. 1.1.5./ A közoktatási rendszerbe kerüléstıl - óvoda, iskola - a közoktatási rendszerbıl kikerülésig nyomon követhetı legyen a gyermek, tanuló elımenetele, egyéni tanulási útja. 1.1.6./ A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülı változásokhoz, erısödjön az iskolakultúra közvetítı szerepe, megtartva a sokszínőségét. 1.1.7./ Az intézményekben stabil-innovatív nevelı-oktató tantestületek mőködjenek. 1.1.8./ A “hozzáadott pedagógiai értékek” mérhetık, értékelhetık, regisztrálhatók (jóváhagyott pedagógiai program alapján) legyenek. 1.1.9./ Minıségelvő, partnerközpontú mőködés legyen a jellemzı, amelynek alapja az intézmények minıségirányítási, minıségfejlesztési rendszere, programja. 1.1.10./ Minden rászoruló gyermeknek segítségnyújtás a mentális problémák kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a középiskolai, szakiskolai képzésben való bekapcsolódáshoz. 1.1.11./ Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem; hatékony együttmőködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában. 1.1.12./ Az intézmények szegregációtól mentesen, az esélyegyenlıségi szempontokat figyelembe véve mőködjenek.

VI/2. A közoktatásban érvényesülı területek, azokkal kapcsolatos elvárások 2.1./ Gazdálkodás: 2.1.1./ Az önkormányzat kizárólag a Kotv. 52.§-ban meghatározott kötelezıen ellátandó órák fedezetét biztosítja, ezt tekinti alapfeladatának. 2.1.2./ Az önkormányzat a kötelezıen ellátandó órák fedezetén túl a mindenkor érvényben lévı képviselı-testületi döntés alapján meghatározott óra fedezetet biztosít a helyi tantervben rögzített kiegészítı oktatási program megvalósításához. 2.1.3/ Rendelkezzen az intézmény demográfiai ismereteken alapuló beiskolázási, beóvodázási adatokkal. 2.1.4./ Rendelkezzen az intézmény az erıforrások ellenırizhetı és áttekinthetı felhasználásának dokumentációjával. (Költségvetési támogatás mértéke, normatívák és azok felhasználásának módja, saját bevételek.) 2.1.5./ Az éves költségvetés évközi módosulása esetén az intézmény vizsgálja meg, hogyan 28

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

hat a módosítás a tanévi program megvalósíthatóságára, és jelezze a fenntartónak a megvalósítás akadályait. 2.1.6./ Az intézmények használjanak ki minden pályázati lehetıséget, kutassanak fel szponzorokat, lehetıség szerint növeljék saját bevételeiket (tanfolyam, helyiség bérbeadás). 2.2./ Feltételrendszer (épület, infrastruktúra, eszközök, humán): 2.2.1./ Az oktatás feltételeinek folyamatos javítása érdekében az intézmények rendelkezzenek az eszközök, felszerelések ütemezett, átgondolt beszerzési tervével (eszközfejlesztési terv). 2.2.2./ Az intézmények rendelkezzenek informatikai fejlesztési tervvel (új eszközök beszerzése, eszközök cseréje). 2.2.3./ Az intézmény külsı tereinek/ óvoda-iskolaudvarnak folyamatos rendezése. 2.2.4./ Az intézmény fordítson nagy figyelmet az esztétikus, inger gazdag környezet biztosítására. 2.2.5./ A testmozgás feltételeinek javítása. 2.2.6./ Az épületek akadálymentesítésének megoldása. 2.2.7./ Más településekrıl kizárólag az igényelhetı normatív támogatás felsı határáig fogadhatnak az intézmények tanulókat. 2.2.8./ Törvényi minimum alatti létszámú tanulócsoport kizárólag fenntartói (képviselıtestületi) döntés birtokában mőködtethetı. 2.2.9./ Az intézmény törekedjen a szakosan ellátott órák maximalizálására, fordítson figyelmet a hiányzó oktatói kompetenciák megszerzésére (pl.: modulok, kulcskompetenciák esetében). 2.3./ Nevelés: 2.3.1./ Az iskola tevékenységében kapjon nagyobb hangsúlyt a társadalomba való gyakorlati beilleszkedés technikájának átadása, a hétköznapi problémák kezelésének, megoldása képességének fejlesztése. Viselkedéskultúra fejlesztése, devianciák kezelése. 2.3.2./ Szükséges a tanulási problémákkal küszködı gyerekek hatékonyabb segítése. Az iskolának nagyobb figyelmet kell fordítania a tanulási szokások formálására, a tanulásmódszertani segítségnyújtásra, motivációra. 2.3.3./ Az iskola és az óvoda értékrendjében kapjon hangsúlyos szerepet az egészséges életmód, az önismeret, a pályaorientáció és a környezeti kultúra. 2.3.4./ Fordítsanak kiemelt figyelmet az iskolai oktatási intézmény pszichés klímájára, a házirend elıírásainak betartására és betartatására, az iskolai diákmozgalom erısítésére, támogatására. 2.3.5./ Az iskola és az óvoda tekintse kiemelt nevelési feladatának a szlovák nemzetiségi hagyományok ırzését, a szlovák és a cigány hagyományok ápolását, a helyi kulturális értékek megismerését. 2.3.6./ Prevenciós programok biztosítsák a hatékony kábítószer, dohány és alkoholfogyasztás elleni küzdelmet. 2.4./ Oktatás: 2.4.1./ Az intézményben tanulóközpontú szakmai munka folyjék. Növekedjék a differenciált, kooperatív tanítási módszerek alkalmazása az oktatásban, a pedagógusok törekedjenek az egyéni tanulási utak tudatos feltárására és menedzselésére. 2.4.2./ Az iskola és az óvoda átgondolt – 5 év idıtartamra, illetve 1 év idıtartamra vonatkozó – hosszú és rövid távú beiskolázási terv készítésével törekedjen az egyes szakterületeken

29

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

hiányzó szakemberek folyamatos biztosítására. 2.4.3./ Szükséges a pedagógusok módszertani tudásának (kompetencia alapú oktatás) gazdagítása, a tanítási és értékelési módszerek bıvítése. 2.4.4./ Az oktatási folyamatot jellemezze az elfogadott program és tanterv állandó és határozott alkalmazása. 2.4.5./ A tanulás tanítása lehetıség szerint épüljön be az iskolai óratervbe. 2.4.6./ Kiemelten kezeljék a tanulók folyamatos értékelését, a közösen elfogadott követelmények érvényesítését (pedagógiai program, szöveges értékelés). 2.4.7./ Ki kell alakítani az egyes tanulók elımenetelével kapcsolatos adatok, információk folyamatos dokumentálásának rendszerét. 2.4.8./ Fordítsanak figyelmet a tehetséggondozás, felzárkóztatás eredményességének, hatékonyságának növelésére. 2.4.9./ A szakmai eredményesség, hatékonyság vizsgálatához az intézmény rendelkezzen az aktuális tanévre mutatókkal (indikátorokkal). 2.4.10./ Legyen dokumentáció a tanulók tudását, készségeit, képességeit mérı vizsgálatok eredményeirıl (az intézményben elvégzett központi mérések országos kompetenciamérések, és belsı mérések mutatói) 2.4.11./ A kompetencia alapú oktatás (kulcskompetenciák fejlesztése) és az ezt szolgáló tanulásszervezés (egyéni, páros, csoport, kooperatív munka) nyerjen teret a hagyományossal (frontális, ismeretközlı) szemben. 2.4.12./ A Nemzeti Alaptantervben 2007-ben rögzített kulcskompetenciák fejlesztése hangsúlyosan jelenjen meg a tantárgyi helyi tantervekben. 2.4.13./ A nem szakrendszerő oktatás az intézményi szabályozásnak megfelelıen valósuljon meg. 2.4.14./ Az iskola folyamatosan mérje fel a belépı 1. osztályos tanulók szociális körülményeit és készségszintjét. Az iskola a szintre-hozás, a tudásbeli különbségek mérséklése érdekében készítsen felzárkóztatási programot. 2.4.15./ Az intézményi profilok, a programkínálat valós és meglévı társadalmi igényeken alapuljanak. 2.4.16./ Az iskolán belül, a tanulók életkori sajátosságaira, egyéni haladási tempójára figyelemmel folyjék az oktató, nevelı munka. 2.4.17./ A hátrányos helyzetőek, a leszakadók oktatási programjának bıvítése, megvalósítása. 2.5./ Vezetés: 2.5.1. A vezetı mutasson az intézményi élet minden területén példát. 2.5.2. Támogassa kollégái innovációs törekvéseit. 2.5.3. Hatékony belsı kommunikációs rendszert mőködtessen, használjon ki minden lehetséges kommunikációs csatornát a munkatársak informálására. 2.5.4. Lehetıségeihez mérten ismerje el a munkatársak többletmunkáját, pedagógiai törekvéseit, támogassa a kollégák fejlıdését, továbbképzését. 2.5.5. A vezetı személyesen vegyen részt a jövıkép, a küldetés, a minıségpolitika meghatározásában, a minıségfejlesztési rendszer mőködtetésében. 2.5.6. A vezetı munkájának ellenırzése, értékelése elválaszthatatlan az intézmény pedagógiai hatékonyságának ellenırzésétıl, értékelésétıl. 2.5.7. Biztosítsa intézménye szegregációmentességét, az esélyegyenlıségi szempontok állandó érvényre jutását. 2.5.8. Gondoskodjon a pedagógus teljesítményértékelési rendszer (TÉR) folyamatos mőködtetésérıl.

30

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

2.6./ Szervezet: 2.6.1. Az iskolai oktatási intézmény törekedjen a pedagógiai programban megfogalmazott alapelvek, értékek, célok és a minden napi mőködési gyakorlat közelítésére. 2.6.2. Az iskolai oktatási intézményben átlátható, gyors kommunikációs rendszer és adminisztráció mőködjön. 2.6.3. Legyen világos feladatmegosztás, idıben megismerhetı, munkatervbe beépíthetı, rögzíthetı feladatok mindenki számára. 2.6.4. Mőködtesse az iskolai oktatási intézmény saját önértékelési szempontrendszerét, az önértékelést tegye az intézményi mőködés részévé. Az önértékelési eljárások elsajátítása érdekében helyi döntés alapján vegyenek részt pedagógusok a kompetenciafejlesztı tréningeken, képzéseken. 2.6.5. Az iskolai oktatási intézmény mőködtesse a pedagógusok elismerésének helyi rendszerét. 2.7./ Szolgáltatás: 2.7.1. Szülıi igényekre építve az iskola mőködtessen napközit, tanulószobát, biztosítson a tanulók, a pedagógusok és kisegítı személyzet részére étkezési lehetıséget. 2.7.2. Az iskolai oktatási intézmény szervezze meg a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos intézményi tevékenységeket a törvényi elıírásoknak megfelelıen. 2.7.3. A kulturált szabadidı eltöltéséhez az intézmény biztosítson minél szélesebb körő kínálatot. (sport, könyvtár, szakkör, Internet, kirándulás, színházlátogatás stb.) 2.7.4. Készüljön az intézményben a tantestületi igényekre alapozott éves terv, az igényelt pedagógiai szakmai szolgáltatásokra. 2.8./ Kapcsolatrendszer: 2.8.1. A „partnerközpontú mőködés” jellemezze az intézményt. 2.8.2. Az intézmény rendszeresen értékelje a partnerközpontú mőködés megvalósítása során elért eredményeit. Az értékelés alapján meghatározott korrekciót építse be az éves munkatervébe. 2.8.3. Fontos az oktatás települési nyilvánosságának erısítése. 2.8.4. Az intézmény Pedagógiai Programja – az önkormányzati intézkedési tervvel, illetve a fejlesztési tervvel összhangban - rögzítse telephelyi feladatai összehangolt, közös megszervezése követelményét. 2.8.5. Erısödjön a településen mőködı intézmények közötti szakmai együttmőködés, párbeszéd, valamint az intézmények közötti tervezett, tematikus tapasztalatcsere. 2.8.6. Az intézmény szakmai munkaközösségei hangolják össze a szakmai továbbképzéseket. 2.8.7. Továbbra is fenn kell tartani az intézmény már jól mőködı kapcsolatát a szülıi házzal. 2.8.8. Javítani kell a szülık tájékoztatását az intézmény célkitőzéseirıl, eredményeirıl, az ott folyó munkáról. Törekedni kell a szülık nagyobb mértékő bevonására az intézmény életébe, programjaiba. Az intézmény fordítson gondot a családi bizalmat növelı programok szervezésére (szülı- tanuló- pedagógus közös rendezvények). 2.8.9. Az igények minél teljesebb körő megismerése érdekében felhasználói közvéleménykutatás keretében idıközönként tárja fel a szülık, a helyi környezet iskolával, oktatással kapcsolatos elvárásait.

31

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

2.9./ Minıségirányítás: 2.9.1. Az iskolai oktatási intézmény valósítsa meg minıségpolitikáját, teljesítse a minıségpolitikára épülı minıségcélokat. A „Minıségpolitikai nyilatkozat” tegye nyilvánossá. 2.9.2. Az iskolai oktatási intézmény mőködtesse minıségfejlesztési rendszerét. Ennek keretén belül saját szabályozásának megfelelıen végezzen önértékelést, az eredményeket tartalmazó írásos összefoglalót, az IMIP éves mőködésének értékelését küldje meg a fenntartó részére, az önértékelés eredményeit, tapasztalatait építse be korrekciós tevékenységébe. 2.9.3. Az iskolai oktatási intézmény hatékony eljárásrendet mőködtessen az éves kompetenciamérés (matematika-logika, szövegértés-szövegalkotás) során nem megfelelı szintet elérı eredmények javítására. 2.10./ EU integráció: 2.10.1. Az iskolai oktatási intézmény nemzetközi, testvériskolai kapcsolatait használja fel az Európai Unióról szóló ismeretek bıvítésére. 2.10.2. A helyi tanterv térjen ki arra, hogy az iskola az oktatás folyamatába milyen pontokon és hogyan építi be az Európai integrációval összefüggı ismeretek, hiteles információk közvetítését, - a tanulók ez irányú tudásának fejlesztését. 2.10.3. Nemzetközi oktatási projektekbe való bekapcsolódás. 2.11./ Tanügyigazgatás: Az intézmény rendelkezzen – az intézmény mőködését meghatározó – jogszabályokban elıírt szabályzatokkal, fordítson figyelmet a dokumentumok megfelelıségére. E körben kiemelten fontos az Önellenırzési kézikönyv használata!

VI/3. Fenntartói közoktatás irányítási, tervezési folyamatok szabályai, területei: 3.1. A települési önkormányzat kötelezı és nem kötelezı feladatainak ellátása: A települési önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 8. § (4) bekezdése szerint, valamint a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 85. §-a alapján látja el a közoktatással kapcsolatos feladatait. A Kt. 86. § szerint a települési önkormányzat köteles gondoskodni: a./ óvodai nevelésrıl, b./ az általános iskolai oktatásról c./ nemzeti és etnikai kisebbségi nevelésrıl és oktatásról igény szerint 3.2. Nem kötelezıen ellátott közoktatási feladatok: a./ alapfokú mővészeti oktatás biztosítása (közös fenntartásban, rész finanszírozásban Pest Megye Önkormányzatával), b./ logopédiai szolgáltatás, c./ gyógytestnevelés, d./ tanulótájékoztató, tanácsadó szolgálat a diákönkormányzatok munkájának és

32

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

jogérvényesítésének a segítésére 3.3. A fenntartói közoktatás irányítás szereplıi, hatáskörök: 3.3.1. Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete: 3.3.1.1. A Képviselı-testület a város polgárainak demokratikusan választott döntéshozó szerve. A Képviselı-testület szervezeti és mőködése rendjét, a Képviselı-testület Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló, többször módosított 7/2006. (IV.14.) sz. önkormányzati rendelet szabályozza. 3.3.1.2. A Képviselı-testület dönt valamennyi törvényben meghatározott kérdésben és át nem ruházott hatáskörben, a közoktatási intézményekrıl az alábbiakban: (Kotv. 102. § (1)-(2) bekezdése): a./ Az intézmények alapításáról, tevékenységének meghatározásáról. b./ Az intézmények névhasználatáról. c./ Nagyobb létszámú gyermekek egy idıszakon belüli óvodai, iskolai felvételének idıpontjáról. d./ Óvoda heti és éves nyitvatartási idejérıl. e./ Óvoda, iskola indítható csoportjairól, osztályairól. f./ Engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést. 3.3.1.3. A Képviselı-testület rendeletben szabályozza: a./ Az intézmények költségvetését, foglalkoztatottak létszámát. b./ A térítési díj és tandíj megállapításának szabályait. c./ A szociális juttatások rendjét. d./ A vagyongazdálkodás rendjét. 3.3.1.4. A Képviselı-testület határozattal bízza meg: a./ A közoktatási intézmények vezetıjét. 3.3.1.5. A Képviselı-testület határozattal hagyja jóvá: a./ A közoktatási intézmények szervezeti és mőködési szabályzatát (SZMSZ). b./ A közoktatási intézmények Házirendjét. c./ A közoktatási intézmények Minıségirányítási programját (IMIP). d./ A közoktatási intézmények Pedagógiai programját (PP) A jóváhagyást megtagadó határozatok ellen a közoktatási intézmény jogorvoslattal élhet. 3.3.1.6. A Képviselı-testület – szakbizottságai útján - ellenırzi (Kt. 104.§): a./ A közoktatási intézmények gazdálkodását. b./ A közoktatási intézmények épületei, berendezései mőszaki állapotát. c./ Az intézmények mőködésének és döntéshozatalának jogszerőségét. d./ A szakmai munka eredményességét. e./ A gyermek- é s ifjúságvédelmi tevékenységet. f./ A tanuló- és gyermekbaleset megelızése érdekében tett intézkedéseket.

33

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

3.3.1.7. A Képviselı-testület - szakbizottságai útján - értékeli: a./ A nevelési, pedagógiai programban meghatározott feladatok végrehajtását. b./ A pedagógiai-szakmai munka eredményességét. 3.3.1.8. A Képviselı-testület Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottsága az oktatási feladatok körében: a./ Javaslatot tesz az iskolai szünetek módosítása ügyében. b./ Javaslatot tesz a nevelési-oktatási intézményekben fizetendı térítési és tandíjak mértékérıl. (A térítési- és tandíj részletes szabályairól külön jogszabályok rendelkeznek.) 3.3.1.9. A Képviselı-testület Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottsága a közmővelıdési és diáksport feladatok körében: a./ Javaslatot tesz a városi nagyrendezvények támogatására a költségvetésben elkülönített ágazati pénzeszközök felosztására. b./ Dönt az önszervezıdı közösségek támogatására költségvetésben elkülönített ágazati pénzeszközök felosztásáról. c./ Dönt az önkormányzat által közmővelıdéssel kapcsolatban benyújtott pályázaton nyert pénzösszeg felhasználásáról d./ Jogosult pályázat kiírására és elbírálására a közmővelıdési feladatokat ellátó jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkezı személyes egyesülések és magánszemélyek részére támogatás nyújtás céljából. 3.3.2. A település polgármestere: a./ Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az intézmények vezetıi tekintetében b./ A tankötelezettség ideje alatt segítséget nyújt a szülınek gyermeke iskolai elhelyezéséhez. 3.3.3. A Polgármesteri Hivatal: 3.3.3.1. A Polgármesteri Hivatal jegyzıje dönt a központi jogszabályokban meghatározott hatósági államigazgatási és törvényességi kérdésekben. 3.3.3.2. A Polgármesteri Hivatalon belül, a helyi közoktatási intézményekkel kapcsolatos és ehhez kapcsolódó jegyzıi hatáskörben ezeket a feladatokat elsıdlegesen a Polgármesteri Hivatal aljegyzıje látja el. 3.3.3.3. A Polgármesteri Hivatal aljegyzıje készíti elı és végrehajtja a Képviselı-testület, valamint a Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság, továbbá a Pénzügyi Bizottság határozatait. A jogszabályban meghatározott keretek között segíti és ellenırzi a nevelési-oktatási intézmények tevékenységét. A Polgármesteri Hivatal aljegyzıje a nevelési-oktatási intézmények mőködéséért felelıs, így elsı sorban segítıje az intézmények munkájának, tiszteletben tartva azok önállóságát. A Polgármesteri Hivatal aljegyzıje feladatkörében nem az ellenırzés kapja a meghatározó szerepet, de az irányíthatóság megkövetelte mértékben ez is jelen van a tevékenységében törvényalkalmazó.

34

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

Állandó, átfogó helyzetképpel rendelkezik az intézményekrıl. 3.3.3.4. A Polgármesteri Hivatal nem alkalmaz pedagógusképesítéssel rendelkezı közoktatással foglalkozó munkatársakat (Ktv. 102.§ (1) bekezdés). 3.3.3.5. A Polgármesteri Hivatal jegyzıje - együttmőködve a Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottsággal, továbbá a Pénzügyi Bizottsággal, - elıkészíti az intézmények jövı évi költségvetési koncepcióját, az intézmények költségvetését, annak évközi módosítására irányuló javaslatokat, továbbá áttekinti az intézmények szakmai és pénzügyi tárgyú beszámolóit. Segíti és ellenırzi a közoktatási intézmények gazdálkodását. 3.3.4. A Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Irodája: 3.4.4.1. Közremőködik a Képviselı-testület, valamint a szakbizottságai (Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság, továbbá a Pénzügyi Bizottság) határozatainak elıkészítésében, és végrehajtásában. A törvényben meghatározott keretek között segíti és ellenırzi a nevelésioktatási intézmények tevékenységét, feladatellátását. 3.3.5. A Polgármesteri Hivatal Építéshatósági és Mőszaki Irodája: Elıkészíti és végrehajtja a beruházási programokat, az intézmények felújításával, továbbá az intézmények karbantartásával kapcsolatos feladatokat. 3.3.6. A Polgármesteri Hivatal Egészségügyi, Szociális és Gyámügyi Irodája: Szociális igazgatási ügyeket lát el és szervezi az intézmények egészségügyi alapellátását. Fontosabb állapotjelzık: a.) Az intézmények mőködésképessége. b.) Az oktatás szerkezete. c.) Beiskolázási helyzet. d.) A pedagógus ellátottság és foglalkoztatottság. e.) Az intézmények felújítási igénye. f.) Aktuális kérdések Az információgyőjtés módszerei, lehetıségei: a.) Intézményvezetıi beszámolók. b.) Tantárgyfelosztás. c.) Tanévnyitó-záró értekezletek (jegyzıkönyvei). d.) Statisztikai adatok e.) Igazgatói értekezletek, szakmai megbeszélések, tapasztalatcserék jegyzıkönyvei) f.) Megbeszélések, tapasztalatcserék. g.) Egyéb 3.4. Fenntartói döntési folyamatok elıkészítésének eljárásrendje

35

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

3.4.1. Intézmény létesítése Az intézmények létesítésére, tevékenységének meghatározására a képviselı-testület részérıl, az intézményi alapító okirat elfogadásával kerül sor. 3.4.2. Óvodák, általános iskolák felvételi körzetének meghatározása: Az iskolák esetében, a gyermekek beíratására: a népesség-nyilvántartás, valamint az óvodai nyilvántartás alapján tervezhetı gyermeklétszám és az intézmények befogadóképessége ismeretében kerül sor. Valamennyi tanköteles korú gyermek beíratása a Gubányi Károly Általános Iskolában történik. A telephelyek létszámának meghatározása az intézményvezetı hatáskörébe tartozik. Speciális programú osztályok esetében nincs kijelölt körzet, - a körzet szerepe a szülı azon biztonsága, hogy a körzeti intézmény a felvételi kérelmét nem tagadhatja meg. Az óvodai és iskolai beíratások intézményekkel, szülıi szervezetekkel egyeztetett idıpontban, a jegyzı felhívása alapján történnek. 3.4.3. Az intézmények nyitva tartásának rendje: Az óvoda heti és éves nyitvatartási rendjét, valamint az egyes székhelyek / telephelyek idıszaki zárva tartásának idıpontját - az igénybevevı lakosság igénye ismeretében - a Képviselı-testület önkormányzati rendeletben szabályozza (határozza meg). Az óvodai intézmény vezetıje - figyelemmel a takarékossági szempontokra - a nyári, ıszi, téli és a tavaszi szünidei ellátáshoz telephelyet jelölhet ki. 3.4.4. Indítható csoportok, osztályok meghatározása: Az óvoda, iskola indítható osztályai, csoportjai létszámáról, engedélyezésérıl - az alábbi szempontok figyelembevételével – a képviselı-testület a tárgy oktatási-nevelési év megindításáig (augusztus hónap) határozattal dönt. A szükséges döntések meghozatalához igényelendı szempontok: a.) A közoktatási törvény létszámhatárai. b.) A nevelési tanácsadó véleménye és szülıi igények alapján, a kis létszámú és (vagy) speciális feladatú osztályok, csoportok indítása. c.) A közoktatási törvényben megadott, kötelezı és nem kötelezı órakeret felhasználásával, a feladatfinanszírozási szakértı számítja ki a heti órakeretet és a szükséges álláshelyek számát, amelyet döntés elıtt egyeztet a közoktatási intézmény vezetıjével valamint a Polgármesteri Hivatal jegyzıjével, továbbá a Polgármesteri Hivatal gazdasági vezetıjével. d.) A helyi önkormányzat középtávú közoktatás-fejlesztési tervében foglaltak. e.) A Pest Megyei Közoktatás-fejlesztési Tervben foglaltak figyelembevételével. 3.5. A közoktatásra is vonatkozó rendeletalkotás: 3.5.1. Költségvetési rendeletalkotás (szabályozás): A képviselı-testület a közoktatási intézmények költségvetését, a tárgyévre (tárgyidıszakra) érvényes költségvetési rendeletében határozza meg, az alábbi finanszírozási elvek mentén: a.) Az alapfeladatok végrehajtásához szükséges költségek.

36

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

b.) Az önkormányzat által meghatározott, az intézmények által felvállalt többletfeladatok költségei c.) A munka minıségét fejlesztı támogatási összegek (alapok, szakmai fejlesztés). 3.5.2. Térítési- és tandíj megállapítás: A Képviselı-testület az intézmények területén érvényes és hatályos térítési díj / tandíj megállapításának szabályait - törvényi felhatalmazás alapján - rendeletben határozza meg. A rendeletalkotás fıbb tárgykörei, fejezetei: a.) Ingyenes szolgáltatások körének rögzítése. b.) A térítési díjfizetési kötelezettség és annak mértéke. c.) A térítési díjak mérséklése. d.) Tandíjfizetési kötelezettség. e.) A térítési díj és tandíj fizetésének módja 3.5.3. Szociális juttatások rendje: Pilis Város Önkormányzatának a szociális ellátásokról szóló rendelete, valamint a gyermekvédelem helyi rendszerérıl szóló önkormányzati rendelete - a közoktatás résztvevıire vonatkozóan - az alábbi fejezeteket tartalmazza. a) Rendszeres gyermekvédelmi támogatás. b) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. c) Együttmőködés más szervezetekkel. d) Ellátások formái: da) gyermekétkeztetés db) iskolai szociális munkáshálózat mőködtetése dc) gyermekjóléti szolgálat mőködtetése dd) Személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díja 3.5.4. Vagyongazdálkodás: Pilis Város Önkormányzatának az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletének az intézményi vagyon állagmegóvásáról, továbbá a helyiségek bérbeadásának lehetıségeirıl szóló fejezetei is érintik a közoktatást. A szabályozási szempontok az alábbiak: a.) A vagyonkezelık (polgármesteri hivatal, intézmények, vállalkozások) hatásköre, feladata, felelıssége. b.) A vagyon feletti rendelkezés vagyontípusonkénti és értékhatártól függı döntési szintjeinek meghatározása. c.) Értékhatár megjelölése, mely felett a vagyont elidegeníteni, használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni kizárólag nyilvános tárgyalás útján, - a legjobb ajánlatot tevı részére lehet. d.) Rendelkezés az ingyenes vagyonátruházás, valamint a követelésrıl való lemondás pontos módjáról és tételes eseteirıl. A Képviselı-testület által elfogadott és kihirdetett önkormányzati rendeleteket - a rendelet kihirdetését követıen – a Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Irodája 15 napon belül kiküldi az intézményeknek.

37

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

A rendeletmódosítások után, a Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Irodája – a rendelet kihirdetésétıl számított 45 napon belül - az egybeszerkesztett változatot is megküldi az intézmények részére. 3.6. Az intézményvezetık megbízása és a munkáltatói jogok gyakorlása: 3.6.1. A közoktatási intézményekben az igazgatói munkakör magasabb vezetıi beosztásnak minısül. A munkáltatótól függıen 5 és legfeljebb 10 tanévre, nevelési évre adható. 3.6.2. Pilis városban az intézményvezetıi megbízás 5 tanévre szól. 3.6.3. Az intézményvezetıi munkakört nyilvános pályázat útján lehet betölteni. A felhívást az Oktatási Közlönyben, a www.kszk.gov.hu; honlapon, valamint a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A megbízás elıirt feltételeit a Kt. 18. §.-a szabályozza. A kiegészítı feltételek között szerepelhet a közoktatás-vezetıi szak megléte vagy más speciális feltétel. 3.6.4. A pályázatot a település polgármesteréhez kell benyújtani, de tájékoztatást a Polgármesteri Hivatal aljegyzıjétıl kérhetnek az érdeklıdık. 3.6.5. A pályáztatásra a Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság által elfogadott ütemterv készül, amely rögzíti a véleményeztetési folyamatokat, a tantestületi és alkalmazotti közösségek értekezletei, a bizottsági döntés és a képviselı-testületi ülés várható idejét. 3.6.6. A véleményezésre jogosultak véleményét abban az esetben, ha az intézményen belül mőködnek, (szülıi szervezet, diákönkormányzat, iskolaszék, szakszervezet) a feladatra megválasztott 3 tagú bizottság kéri meg, míg a véleményezésre, egyetértésre (Kisebbségi Önkormányzatok) jogosult intézményen kívül mőködı szervek véleményét, illetve egyetértését - megfelelı idıtartam (minimum 15 nap) megadásával – a Polgármesteri Hivatal aljegyzıje kéri meg. 3.6.7. A Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság kezdeményezésére közoktatási szakértı felkérendı a pályázatok elızetes véleményezésére. 3.6.8. A munkáltatói jogokat – az igazgató felett – a képviselı-testület gyakorolja. Ez a kinevezésre, a felmentésre, a jutalmazásra, a kitüntetésre és a fegyelmi jogkörre vonatkozik. 3.6.9. Az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A feljebbsorolás, szabadság kiadása, tanulmányi szerzıdés kötése a polgármester hatáskörét képezi. 3.7. Intézményi szabályozó dokumentumok jóváhagyása 3.7.1. A Szervezeti és Mőködési Szabályzatok jóváhagyása: Az intézmény vezetıje – a nevelı/tantestület által elfogadott – Szervezeti és Mőködési Szabályzatát jóváhagyásra benyújtja a fenntartó nevében eljáró Polgármesteri Hivatal jegyzıje részére. Az intézmény vezetıje mellékeli az elfogadásról szóló jegyzıkönyveket, illetve a támogató

38

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

véleményeket, az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértését. A jegyzı átvizsgálja, hogy tartalmazza-e az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzata mindazokat a fejezeteket, amelyeket a közoktatási törvény, valamint egyéb jogszabályok elıírnak. Ugyancsak átvizsgálandó, hogy az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzata tartalmaz-e törvénysértést, vagy nem finanszírozható feladatot. A törvénysértésre felhívja az intézmény figyelmét. Amennyiben az együttmőködés eredményeképpen az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzatán a javításra sor kerül, akkor jóváhagyásra ajánlja a Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottságnak, illetve a képviselı-testületnek. Amennyiben az intézmény nem javítja a törvénysértést, akkor a Polgármesteri Hivatal jegyzıje a jóváhagyás megtagadását kezdeményezi. Amennyiben a képviselı-testület jóváhagyja az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzatát, akkor az errıl szóló önkormányzati határozatot megküldi a Polgármesteri hivatal és záradékolja az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzata valamennyi példányát. Ha a fenntartó képviselı-testület az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzata jóváhagyását megtagadja, - akkor a képviselı-testület az intézmény részére a jogorvoslati lehetıséget biztosítja. 3.7.2. Pedagógiai programok jóváhagyása: Az intézmény vezetıje az elfogadott pedagógiai programot jóváhagyásra megküldi a fenntartó nevében eljáró Polgármesteri Hivatal jegyzıjének, aki szakértıi véleményt kér közoktatási szakértıtıl közvetlenül, vagy az OKÉV útján. Áttekinti, hogy a legitimációs rend szerinti egyeztetés megtörtént-e. Áttekinti továbbá, hogy a szülıi szervezetek véleményt alkottak-e. Megvizsgálja továbbá, hogy az intézmény becsatolta-e az elfogadásról szóló jegyzıkönyvet. Ellenırzi továbbá, hogy a diákönkormányzatok véleményt formáltak-e, illetve az iskolaszék véleményezte-e. A kisebbségi önkormányzatok egyetértését a Polgármesteri Hivatal kéri meg 30 napos határidıvel. A szakértık a Kotv. 103. § (2) bekezdése szerint arra válaszolnak: megfelel-e a pedagógiai program a közoktatási törvényben elıírtaknak. Kérdés továbbá, hogy a pedagógiai program tartalmazza-e a fenntartó által elıírt feladatokat. Tartalmaz-e a továbbá a fenntartó által nem finanszírozott vagy nem finanszírozható többletfeladatokat? Nem sérti-e a gyermekek jogait? A Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság a szakértıi vélemény ismeretében tárgyalja meg a pedagógiai programot és jóváhagyásra, - vagy annak elutasításra tesz javaslatot a képviselı-testületnek. A képviselı-testület a jóváhagyást akkor tagadhatja meg, ha az intézmény Pedagógiai Programja jogszabálysértı vagy nem finanszírozható feladatot tartalmaz. A Kotv. a jóváhagyás megtagadása esetén, a képviselı-testület határozatával (döntésével) szemben jogorvoslati lehetıséget biztosít. 3.7.3. Intézményi minıségirányítási program jóváhagyása: Az intézmény az általa elfogadott minıségirányítási programot jóváhagyásra megküldi a fenntartó nevében eljáró Polgármesteri Hivatal jegyzıjének. Az intézményi minıségirányítási program képviselı-testületi jóváhagyása elıtt a

39

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

Polgármesteri Hivatal aljegyzıjének vizsgálnia kell az eljárási és anyagi jogi rendelkezések megtartását, valamint az intézményi minıségirányítási program és az önkormányzati minıségirányítási program összhangját. A Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság jóváhagyásra, vagy elutasításra javaslatot tesz a képviselı-testületnek. A képviselı-testület a jóváhagyást akkor tagadhatja meg, ha az jogszabálysértı vagy nem finanszírozható feladatot tartalmaz. A Kotv. a jóváhagyás megtagadása esetén, a képviselı-testület határozatával (döntésével) szemben jogorvoslati lehetıséget biztosít. 3.7.4. Házirendek jóváhagyása: Az intézmény az általa felülvizsgált házirendjét jóváhagyásra megküldi fenntartó nevében eljáró Polgármesteri Hivatal jegyzıje részére. Ezt követıen az intézmény a házirendjének módosítását, és az azt követı jóváhagyását a nevelési évet, tanévet megelızıen március 30-ig kérhetik. A Polgármesteri Hivatal jegyzıje a Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság tárgyalása, illetve a képviselı-testületi döntés elıtt megvizsgálja, hogy az intézmény a Házirend elıkészítése és elfogadása során az eljárási és anyagi jogi rendelkezéseket megtartotta-e, vane törvénysértı szabályozás, a legitimációs rend szerinti egyeztetési eljárás lefolytatására sor került-e. 3.7.5. Intézményi esélyegyenlıségi helyzetelemzés és intézkedési terv (Esélyterv): Az intézmény az általa elfogadott esélyegyenlıségi tervet jóváhagyásra megküldi a fenntartó nevében eljáró Polgármesteri Hivatal jegyzıjének. Az intézményi esélyegyenlıségi terv képviselı-testületi jóváhagyása elıtt a Polgármesteri Hivatal aljegyzıjének vizsgálnia kell az eljárási és anyagi jogi rendelkezések megtartását, valamint az intézményi esélyegyenlıségi terv továbbá a települési esélyegyenlıségi terv összhangját. A Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság jóváhagyásra, vagy elutasításra javaslatot tesz a képviselı-testületnek. A Kotv. a jóváhagyás megtagadása esetén, a képviselı-testület határozatával (döntésével) szemben jogorvoslati lehetıséget biztosít.

4. A fenntartó közoktatási ellenırzési és értékelési rendszere: Javaslat Pilis Város közoktatási értékelési rendszerének fejlesztésére. 4.1. Elızmények: Az értékelés helyi rendszerének kialakítása: 4.1.1. Pilis Város helyi közoktatási rendszerének tagoltsága, mérete, a közoktatási feladatellátás forrásigénye egyaránt indokolttá teszik az oktatás területén nyújtott szolgáltatások, valamint az intézményhálózat rendszeres, szisztematikus értékelését. A közoktatási intézmények értékelése a fenntartónak egyben törvényi kötelezettsége is. A fenntartó és az intézmények képviselıivel folytatott egyeztetés eredményeként megszületett a közoktatás helyi rendszerének értékelési koncepciója, amely kiterjedt: a./ az értékelés alapelveinek meghatározására; b./ az értékelés céljainak megfogalmazására; c./ az intézményértékelés területeinek kijelölésére;

40

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

d./ módszerek és eljárások rövid megfogalmazására; e./ idıterv készítésére; f./ az értékelés folyamatának meghatározására. 4.1.2. Az értékelés helyi rendszerének kialakítását azt célozta meg, hogy megbízható, tényekre építı elemzés és értékelés támogassa az önkormányzati döntéshozatalt a helyi oktatáspolitika formálására, az intézményhálózat mőködtetésére, a közoktatási feladatellátásra vonatkozóan. Ezzel egyidejőleg az alapvetı cél, hogy az értékelés legyen támogató, segítı jellegő a közoktatási intézmények számára, tegye lehetıvé a tudatos és folyamatos fejlesztést, az eredményesebb és hatékonyabb munkavégzést. 4.1.3. A fenntartó által végzett fejlesztések mellett a város nevelési-oktatási intézményei a korábbi években bekapcsolódtak a Comenius 2000 közoktatási minıségfejlesztési folyamatba. 4.1.4. Az önkormányzati minıségirányítási program ellenırzéssel, értékeléssel foglalkozó része épít mind a fenntartói, mind az intézményi tapasztalatokra. A rendszer mőködtetésének célja – összhangban a központi irányítás oktatáspolitikai prioritásaival – a helyi rendszer minıségének folyamatos fejlesztése, a mőködés átláthatóvá tétele, eredményességének és hatékonyságának növelése, az intézményi tervezı, értékelı és fejlesztı tevékenység támogatása. 4.2. A közoktatási ellenırzési, értékelési rendszer: A 2003. év júniusában módosított Kotv. megerısíti, egyben pontosabbá is teszi a fenntartónak az intézményei ellenırzésével, értékelésével kapcsolatos feladatait. A Kotv. a fenntartó feladataként határozza meg, hogy készítse el minıségirányítási programját, és ennek keretében – a törvényi elıírásokkal összhangban – határozza meg: a./ az ellenırzés, értékelés területeit, b./ alakítsa ki a szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenırzések rendjét, c./ mőködtessen minıségfejlesztési rendszert, gondoskodjon a közoktatási szolgáltatások folyamatos fejlesztésérıl, d./ legalább négyévente ellenırizze a közoktatási intézmények gazdálkodását, mőködésük törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, a nevelési-oktatási intézményekben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelemi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelızése érdekében tett intézkedéseket. Az önkormányzat helyi ellenırzési és értékelési rendszere lényegében azt a célt szolgálja, hogy a fenntartó vizsgálni tudja a stratégiai tervében – jelen esetben a minıségirányítási programban –, továbbá az intézkedési tervében meghatározott célok és feladatok teljesülését. Pilis Városa a közoktatási feladatellátási kötelezettségének döntıen saját fenntartású intézményeinek mőködtetésével tesz eleget, ezért az ellenırzési és értékelési rendszer az önkormányzati intézmények értékelésére vonatkozik. 4.3. Az ellenırzési, értékelési rendszer alapelvei: Az értékelési rendszer alapelveinek meghatározása során a fenntartó támaszkodik a korábban kialakított alapelvekre, és ezeket a szükséges mértékben módosítja, korrigálja, kiegészíti. Az értékelési rendszer tartalmát és mőködtetését, az alábbi alapelvek határozzák meg: 4.3.1. Az értékelési rendszer teljes körő: kiterjed az összes közoktatási intézményre, a

41

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

mőködés minden területére, felöleli a közoktatási feladatellátás egészét. A véleménykérés kiterjed a szülıkön, a tanulókon (gyermekeken), a pedagógusokon túl a helyi társadalom olyan képviselıire is, amelyek/akik közvetlenül nem érintettek a közoktatási szolgáltatások fogyasztásában (civil szervezetek), továbbá a munka világának képviselıire. 4.3.2. Az értékelés megalapozott: tényekre, adatokra épül. 4.3.3. Az értékelés rendszer jellegő: az értékelés intézményi és fenntartói szintje szervesen összekapcsolódik. Az értékelés területei és részterületei között is világos kapcsolat definiálható. Az értékelést megalapozó adatok adatbázisba rendezettek, ami lehetıvé teszi a sok szempontú elemzést: területek, intézmények és csoportjaik egymáshoz történı hasonlítását, illetve idısoros összevetését. 4.3.4. Az ellenırzés, értékelés fejlesztı célú: támogatja a fenntartói stratégiaalkotást és megvalósítást, az intézményi szintő fejlesztési folyamatokat. 4.3.5. Az értékelési rendszer nyilvános: az értékelés szempontrendszere, eljárása ismert, az eredménye – részben vagy teljesen – megismerhetı az intézmények, szülık, illetve a releváns elemek a helyi társadalom számára. 4.4. Ellenırzési, értékelési célok: 4.4.1. Az ellenırzés, értékelés konkrét céljai az önkormányzat által meghatározott minıségpolitika, az értékelési alapelvek, a jelen dokumentumban definiált stratégiai (középtávú) célok alapján fogalmazhatók meg. 4.4.1.1. A fenntartó által a közoktatási intézmények számára meghatározott kiemelt célok teljesítésének értékelése, megvalósulásuk elısegítése. 4.4.1.2. Az intézmények törvényes, szakszerő és hatékony mőködésének nyomon követése, a mőködés minıségének fejlesztése. 4.4.1.3. Az intézményekben folyó pedagógiai munka eredményességének növelése. 4.4.1.4. A közoktatási szolgáltatásokban érintettek (szülık, tanulók, pedagógusok és más intézményi alkalmazottak, munkaerıpiac stb.) elégedettségének növelése. 4.4.2.Az itt megfogalmazott célok összhangban vannak a korábbi értékelési rendszerben meghatározottakkal, ami egyben a folytonosságot, az elemeiben mőködtetett rendszer tapasztalatainak a figyelembe vételét, a továbbfejlesztett rendszerbe történı beépítését is garantálja. 4.4.3. Az intézmények mőködését, munkáját és az egyes tevékenységeket különféle szempontok alapján vizsgálhatjuk, egy adott intézményt, vagy annak valamely tevékenységét különbözı nézıpontból jellemezhetjük. A fenntartói ellenırzésben, értékelésben különösen a törvényesség, az eredményesség (hatásosság), a hatékonyság, a szakszerőség, valamint a közoktatási szolgáltatások fogyasztói elégedettsége nézıpontjából érdemes következtetéseket levonni. E fogalmakat a következıképpen értelmezzük. Törvényesség: megfelelési vizsgálat; a vizsgált objektum (mőködés, dokumentum, eljárás, szabály) megfelel-e a rá vonatkozó elıírásoknak. Eredményesség (hatásosság): a kitőzött célok elérése, illetve a célok elérésének mértéke. (Maga az eredmény a tanulókban/gyermekekben vagy az intézményben végbement változás

42

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

az intézményi mőködés hatására.) Az eredmény, az eredményesség leírása, jellemzése, az intézmény mőködéséhez igazított indikátorrendszer segítségével történhet. Pl.: tanulmányi eredmények, tanulói készségek, kompetenciák, attitőd változása, az iskolai szocializáció eredményeit tükrözı jellemzık (magatartási, viselkedési jellemzık stb.), a tanulók késıbbi helytállása stb. Szakszerőség: a kitőzött célok megvalósulása során követett eljárások megfelelnek-e a szakma hazai és nemzetközi normáinak, az átlagosan tapasztalható szakmai színvonalnak Fogyasztói elégedettség: teljesülnek-e a helyi társadalmi fogyasztó kifejezett igényei és elvárásai, hogyan történik a kifogások, panaszok kezelése. Az ellenırzés, értékelés területei. 4.4.4. Az ellenırzés és intézményértékelés területeit öt nagy csoportra osztottuk: 4.4.4.1. gazdálkodás és tanügyigazgatás, 4.4.4.2. feltételrendszer, 4.4.4.3 vezetés, menedzselés, 4.4.4.4. humán erıforrás hasznosítása, 4.4.4.5. szakmai tevékenység. 4.4.4.6. Hatodik területnek tekinthetjük a fenntartó által kezdeményezett vagy végzett/végeztetett igény-, elégedettség-, elégedetlenség vizsgálatok értékelését, amely elsısorban a fenntartó szempontjából a települési közoktatás-szolgáltatás céljainak és feladatainak meghatározását segíti, közvetlenül kevésbé alkalmas az egyes intézmények tevékenységének minısítésére. Fı területeken belüli részterületeket a fenntartói elvárások alapján rögzítettük. Ezek részterületei sokoldalú és átfogó információkat biztosíthatnak az intézmények munkájáról.

43

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

1. sz. táblázat: Az ellenırzés, értékelés területei SorRészletezés Fı területek szám gazdálkodás költségvetés tervezése és felhasználása, a gazdálkodási tevékenység belsı szabályozottsága, a gazdálkodás eredményessége, hatékonyGazdálkodás és tanügyigazgatás: sága, gazdálkodási tevékenység, 1. igazgatás igazgatási tevékenység tankötelezettség teljesítése, tanulói jogviszony, beiskolázás és továbbhaladás, a mőködés törvényessége, jogszabályoknak való megfelelés. célok és pénzügyi források összhangja, tárgyi, infrastrukturális feltételek, Feltételek: pénzügyi, tárgyi 2. eszköz- és felszerelésjegyzéknek való megfelelés, IKT feltételei. nevelési-oktatási folyamatok irányítása, belsı információs rendszer mőködtetése, Vezetés, menedzselés 3. külsı kapcsolattartás, az intézmény képviselete, PR. álláshelyekkel való gazdálkodás, jogszabályban meghatározott kötelezı alkalmazottak köre, Humánerıforrás és hasznosítása képesítési elıírások, 4. munkaerı-gazdálkodás, humánerıforrás-fejlesztés, pedagógus-továbbképzés. Szakmai tevékenység A tanulás eredményessége: Tanulás eredményessége A tanulói teljesítmények a központi mérések alapján meghatározott területeken. 5. A pedagógiai programban/nevelési programA pedagógiai program/neve- ban meghatározott célok teljesülésének lési program céljainak mértéke. megvalósítása Társadalmi elismerés, igény, elégedettség települési szinten 6. adatszolgáltatás az intézmények részérıl, az általuk végzett mérések eredményérıl

44

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

4.4.5. A fenntartói és az intézményi értékelési területek összehangolása 4.4.5.1. A fenntartói és az intézményi értékelés területei összekapcsolhatók. Ez lehetıvé teszi egy adott vizsgálatból származó információk, adatok többcélú elemzését, felhasználását. 4.4.5.2. A megadott értékelési rendszer képezi az alapját az intézménynek az éves, a fenntartó számára beküldendı értékelésének. A fenntartónak meghatározza, hogy az egyéb, létezı intézményi statisztikákból – például a tárgyév októberi 1-jei hivatalos, központi célra szánt statisztika – milyen adatokra van szüksége a saját adatbázisának teljessé tételéhez. 2. sz. táblázat: A fenntartói és intézményi értékelési területek lehetséges összekapcsolása Fenntartói 1. Gazdálkodás és tanügyigazgatás 2. Feltételek 3. Vezetés, menedzselés 4. Humánerıforrás hasznosítása 5. Szakmai tevékenység A tanulás eredményessége A pedagógiai program teljesülésének vizsgálata 6. Társadalmi elismerés, igény, elége-dettség 7.

Intézményi 1. Gazdálkodás és tanügyigazgatás 2. Feltételek 3. Szervezet és vezetés 4. Oktatás - képzés 5. Nevelés 6. Szociális és egyéb szolgáltatás Kapcsolatrendszer, társadalmi elis-merés, igény, elégedettség vizs-gálata

A táblázat bemutatja a fenntartói és intézményi értékelési területek egy lehetséges összekapcsolását. Az intézményi értékelés területei lefedik a mőködés minden területét, és jól illeszthetık a fenntartó által meghatározott értékelési területekhez. Az intézmény ugyanakkor maga dönt az értékelési területekrıl. Az ÖMIP és az IMIP összehangolása nem definiálja kötelezıen az azonos értékelési területek alkalmazását. A fenntartói és intézményi értékelési területek összehangolása több módon is megtörténhet. 4.4.6. Az ellenırzés, értékelés eszközei, módszerei A fenntartó az ellenırzés, értékelés során épít az országos kompetenciamérésbıl származó adatokra, az iskola számára elıírja ezen mérıeszköz használatát. Az értékelési rendszer más mérési pontjaihoz fejlesztett eszközöket. Az intézmény az eseti, illetve egyedi vizsgálatokhoz – szükség szerint szakértı bevonásával – biztosítja mérıeszközöket. A fenntartó javaslatot tesz az intézményei számára az intézményi szintő vizsgálatokhoz használható, kipróbált, bemért mérıeszközök alkalmazására. A javaslatot az ÖMIP melléklete tartalmazza, amelyet a Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság kétévente, illetve szükség szerint felülvizsgál és módosít. 4.4.7. A fenntartó ellenırzési, értékelési rendszer leírása: A fenntartói ellenırzési, értékelési rendszert egy táblázatban mutatjuk be, amely a következı oszlopokat tartalmazza:

45

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

4.4.7.1. Területek A Területek oszlopban a fenti táblázatban definiált hat értékelési terület található. Az ellenırzés, értékelés erre a hat területre irányul. 4.4.7.2. Ellenırzés, értékelés célja Értékelési területenként definiáltuk a célokat. 4.4.7.3. Értékelési szempontok Az Értékelési szempontok oszlopban definiáltuk azokat a szempontokat, amelyek mentén az értékelésre történik. Ez egyértelmővé és világossá teszi az intézmények számára, hogy egy adott területen milyen szempontok mentén kerül sor tevékenységük értékelésére, így tervezhetıvé és kiszámíthatóvá válik az értékelés folyamata. A szempontok rögzítése iránymutatást jelent az értékelést végzı szakértık, szakértıi csoportok számára is, jelentısen csökkentve az értékelıtıl függı szubjektivitást. Az értékelést végzınek abban marad szakmai szabadsága, hogy milyen eszközökkel, módszerekkel győjti össze az információt, hogy az értékelést el tudja végezni. 4.4.7.4. Adatforrás Az Adatforrás oszlop azt rögzíti, hogy az értékelést végzı szakértı milyen adatforrásokat köteles felhasználni. Ez ismét nagymértékben védi az intézményeket, hiszen olyan adatokat, amelyek bármely más, megadott dokumentumban, statisztikában rendelkezésre állnak, nem kell győjteni, ezeknek a cél szerint kigyőjtését, adott struktúrába rendezését kéri a fenntartó az intézménytıl. 4.4.7.5. Indikátorok Az indikátorrendszer egy jelzırendszer, figyelmeztet, ha valami nem a vártnak megfelelıen alakul a szervezet, a rendszer mőködésében. Az indikátorok nem adnak magyarázatot a változásra, nem adják meg a diagnózist, nem adnak receptet a változtatás mikéntjére, csak a cselekvés szükségességére hívják föl a figyelmet. Az indikátorok mérhetıek, így az oktatási folyamatok térben és idıben (horizontálisan és vertikálisan) összehasonlíthatóvá válnak. Az indikátorok jellemezıen arányszámok vagy átlagok. Az értékelési szempontok közül többhöz is rendelhetı több számszerő mutató is. Ezek közül került kiválasztásra azok, amelyek indikátorként jelezhetik a rendszerben bekövetkezı jelentıs változásokat. Az indikátorok definiálásakor a következı forrásokat vettük figyelembe (minden esetben mérlegeltük, hogy olyan indikátorokat válasszunk, amelyek illeszkednek a magyar közoktatási intézményekre): a./ az Európai Tanács által összeállított és az Európai Tanács 1999. novemberi ülésén bemutatott lehetséges indikátorokból szakértık által kiválasztott mutatók (a minıség 16 mutatója); továbbá figyelembe vettük az Unió prioritásait (lisszaboni folyamat) b./ az OECD INES (Indicators of the Education Systems) indikátorrendszere; c./ a Skót Központi Hivatal által kidolgozott mutatórendszer; 4.4.7.6. Ellenırzés, értékelés végzıje Ebben az oszlopban azokat a szakmai szereplıket jelenítjük meg, akik az adott területen az ellenırzésre, értékelésre jogosultak. Jellemzıen a Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatal illetékes szervezetin egységei, valamint a közoktatási szakértık.

46

4.5. A fenntartói ellenırzési, értékelési rendszer struktúrája 3. sz. táblázat: Értékelés: területek, szempontok, indikátorok Területek Gazdálkodás, tanügyigazgatás

Ellenırzés, értékelés célja

Értékelési szempontok

törvényes, szakszerő, intézményi szabáhatékony mőködés lyozó dokumentumok költségvetés készítése és felhasználása jogkövetı mőködés takarékossági szempontok érvényesülése belsı ellenırzési rendszer mőködése tanügyi nyomtatványok, nyilvántartások megléte, megfelelısége, jogszerősége az intézményben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok eszközjegyzéknek való megfelelés szabályozó dokumentumok megléte, megfelelısége adatvédelem teljesülése

Adatforrás

Indikátorok

Ellenırzés, értékelés végzıje intézményi önértéegy tanulóra jutó közoktatási szakértı jegyzı vagy a jegyzı kelés szakmai képzési költség pénzügyi ellenırzés egy tanulóra jutó képviselıje törvényességi elle- mőködési költség Polgármesteri Hivatal nırzés kapacitáskihasználtság illetékes szervezeti egységei tanuló-pedagógus arány (két módon számolt) átlagos osztálylétszám (külön a szak-képzı évfolyamokra) A tanügyigazgatás területére nincs definiált indikátor.

Területek Feltételek tárgyi)

Vezetés

Ellenırzés, értékelés célja (pénzügyi,

Értékelési szempontok

törvényes, szakszerő, erıforrások optimális hatékony mőködés felhasználása kiemelt célok: eszközjegyzéknek való feltételteremtés, épü- megfelelés letállomány fejlesztése pályázati tevékenység lehetıségeinek kihasználása és eredményessége

törvényes, szakszerő, nevelési-oktatási hatékony mőködés folyamatok irányítása kiemelt cél: a folyamatos fejleszérdekeltségi rendszer a tés intézményi gyakorlata folyamatok szabáhatékonyság növelése lyozottsága, érdekében, minıségfejlesztés vezetıi program megvalósítása

Adatforrás

Indikátorok

Ellenırzés, értékelés végzıje pénzügyi ellenırzés egy számítógépes Polgármesteri Hivatal intézményi munkaállomásra jutó illetékes szervezeti nyilvántartások tanulók száma egységei egy számítógépes közoktatási szakértı munkaállomásra jutó pedagógusok száma egy adott évben sikeres és benyújtott pályázatok aránya egy adott évben pályázati úton nyert támogatás összege saját bevételek és a teljes költségvetés aránya szakképzési alapból nyert támogatás és a teljes költségvetés aránya épületkihasznált-sági mutató szervezeti klíma szervezeti klíma közoktatási szakértı vizsgálata a vezetıvel való elégedettség vezetıi önértékelés

Területek Humánerıforrás hasznosítása

Ellenırzés, értékelés célja és

Szakmai tevékenység

törvényes, szakszerő, hatékony mőködés kiemelt cél: érdekeltségi rendszer a hatékonyság növelése érdekében

Értékelési szempontok pedagógiai/nevelési program megvalósításához szükséges kompetenciák pedagógusok innovációs tevékenységének támogatása és elismerése továbbképzési program és beiskolázási terv teljesülése munkaügyi dokumentumok, munkaköri leírások megléte, megfelelısége

Adatforrás

Ellenırzés, értékelés végzıje törvényességi ellepedagógus fluktuáció Polgármesteri Hivatal nırzés aránya illetékes szervezeti intézményi statisztika szakvizsgás peda- egységei továbbképzési terv gógusok aránya közoktatási szakértı 120 órás továbbképzést teljesítık aránya elmaradt órák és kötelezıen megtartandó órák aránya az IKT eszközök használata a tanítás-tanulás folyamatában

törvényes, szakszerő, pedagógiai/nevelési belsı szakmai ellehatékony mőködés program céljainak nırzések kiemelt cél: külsı mérések megvalósítása adaptivitás, kultúraintézményi éves eredményei közvetítés, a hatásosság munkaterv megvalósítása versenyeredmények növelése tanulók kompetenciáinak fejlıdése, a változás mértéke A tanulók leterheltségének vizsgálata; otthoni tanulásra fordított idı

Indikátorok

képességek diagnosztizálásának eredménye 1. osztály elején diagnosztikus mérés matematikából és olvasásértésbıl 5. és 9. osztály elején a kötelezı iskoláztatás során végzettséget nem szerzık aránya központi mérések jelzıszámai (átlag, eloszlás) igazodva az adott évben zajló mérésekhez

közoktatási szakértı

Területek 5. Szakmai tevékenység

Ellenırzés, értékelés célja

Értékelési szempontok

Adatforrás tanulmányi tikák

Indikátorok statisz-

tanév végi bukási arány egy bukott tanulóra jutó bukások száma évismétlık aránya egy tanulóra jutó igazolatlanul hiányzott órák száma egy tanulóra jutó igazoltan hiányzott órák száma általános iskolából középiskolába, szakiskolába tovább-lépık százalékos aránya; tovább nem tanulók aránya nyelvvizsgát tett tanulók aránya érettségizett tanulók aránya szakmai vizsgát tett tanulók aránya továbbtanulók aránya tehetséggondozási óraarány felzárkóztatási óraarány „beválási” arány (szakképzı intézményekben)

Ellenırzés, értékelés végzıje

Területek

Ellenırzés, értékelés célja

Értékelési szempontok

Adatforrás

Társadalmi elismerés, törvényes, szakszerő, az intézmény külsı igény- és elégedettség igény, elégedettség hatékony mőködés kapcsolatainak rend-szere, mérések eredményei kiemelt cél: kapcsolattartás formája, intézményi önértépartnerközpontú mőködés módja, rendje kelés együttmőködés az intézmény partnereivel az intézmény szolgáltató tevékenysége

Indikátorok szülık globális elégedettsége az intézménnyel szülıi értekezleteken való részvételi arány a tanulók globális elégedettsége az intézménnyel a pedagógusok globális elégedettsége az intézménnyel

Ellenırzés, értékelés végzıje közoktatási szakértı

4.6. Az indikátorok meghatározása A definiált indikátorok kiszámítását pontosan le kell írni, hogy az azonos számításokkal biztosítható legyen az összehasonlíthatóság. 4.6.1. Gazdálkodás, tanügyigazgatás 4.6.1.1. egy tanulóra jutó szakmai képzési költség Az intézmény teljes költségvetésébıl le kell vonni az üzemeltetési költségeket (főtés, villany, víz, csatornadíj, szemétdíj), és a maradék összeget el kell osztani a beírt tanulók számával. 4.6.1.2. egy tanulóra jutó mőködési költség Az intézmény éves mőködési költsége osztva a tanulók számával. 4.6.1.3. kapacitáskihasználtság A fıállású pedagógusok száma osztva az osztályok számával; az osztályok száma osztva a tanulók számával. 4.6.1.4. tanuló-pedagógus arány Az iskola tanulóinak számához hozzá kell adni a napközis tanulók számát, és az így kapott számot osztani kell az engedélyezett pedagógus számmal. Óvoda, alsótagozat, felsıtagozat esetén külön számolt arány: a gyermekek/tanulók száma az adott képzési fokozatban (ISCED 0-3) osztva az adott képzési fokozaton foglalkoztatott – teljes állásra számolt – pedagógusszámmal. 4.6.1.5. átlagos osztálylétszám A beírt tanulók száma osztva az intézményben mőködı tanulócsoportok számával. A napközis csoportok esetében teljesen külön kell számolni, az egy külön indikátor. 4.6.2. Feltételek (pénzügyi, tárgyi) 4.6.2.1. egy számítógépes munkaállomásra jutó tanulók száma A tanulók számát osztjuk a tanulói számítógépes munkaállomások számával. 4.6.2.2. egy számítógépes munkaállomásra jutó pedagógusok száma A pedagógusok számát osztjuk a pedagógusok számára elérhetı számítógépes munkaállomások számával. Minden számítógépet kizárólag egyszer szabad számolni; a sem a tanulók, sem a pedagógusok által el nem érhetı gépeket (pl. gazdasági iroda, iskolatitkár) nem kell számolni. 4.6.2.3. egy adott évben sikeres és benyújtott pályázatok aránya Az adott évben sikeres és a benyújtott pályázatok arányát kell kiszámolni. 4.6.2.4. egy adott évben pályázati úton nyert támogatás összege Az adott évben pályázaton nyert teljes összeg. 4.6.2.5. saját bevételek és a teljes költségvetés aránya Az intézmény megfelelı költségvetési sorai alapján számolt mutató.

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

4.6.3. Vezetés, menedzselés 4.6.3.1. szervezeti klíma Négyévente egyszer, a fenntartói szakmai ellenırzés, értékelés folyamán a közoktatási szakértı elvégez egy tantestületi klímamérést, ennek alapján számolható az egyik indikátor. 4.6.3.2. a vezetıvel való elégedettség A tantestületi klímateszten belül, annak részeként a vezetıvel való elégedettség átlagát külön meg kell jeleníteni. 4.6.4. Humánerıforrás és hasznosítása 4.6.4.1. pedagógus fluktuáció aránya Az iskolát elhagyó pedagógusok száma osztva a tényleges pedagógus számmal. A nyugdíjba vonuló és a tartósan távollévı kollégák nem tartoznak az iskolát elhagyók közé. 4.6.4.2. szakvizsgás pedagógusok aránya A szakvizsgával rendelkezı pedagógusok száma osztva a tényleges pedagógusszámmal. 4.6.4.3. 120 órás továbbképzést teljesítık aránya A 120 órás továbbképzési kötelezettséget teljesítık száma osztva a tényleges pedagógusszámmal. (Ha valakinek letelik egy hét éves ciklusa, és újra indul egy, mindaddig nem teljesítınek számít, amíg újra nem teljesíti a 120 órát.) 4.6.4.4. elmaradt órák és kötelezıen megtartandó órák aránya Egy adott tanévben bármilyen okból (betegség, továbbképzésen való részvétel stb.) elmaradt kötelezı tanórai foglalkozások óraszáma osztva az összes kötelezı tanórai foglalkozások óraszámával. 4.6.5. Szakmai tevékenység 4.6.5.1. képességek diagnosztizálásának eredménye 1. osztály elején A tanév elején a tanítónık által az elsı osztályban, a központi képességmérı eszközzel elvégzett mérés teljesítményátlaga. 4.6.5.2. diagnosztikus mérés matematikából és olvasásértésbıl 5. és 9. osztály elején Minden második/negyedik évben 5. és 9. osztály elején – az önkormányzat által elvégeztetett – diagnosztikus mérések átlaga. 4.6.5.3. a kötelezı iskoláztatás során végzettséget nem szerzık aránya A 16 éves korig tartó tankötelezettségi idı alatt az általános iskolát be nem fejezı tanulók aránya a teljes tanulólétszámhoz képest. (Az 1998-tól iskolába járó tanulók számára a tankötelezettség 18 éves korukig tart..) 4.6.5.4. központi mérések jelzıszámai (átlag, eloszlás, átlagtól való eltérés stb.) Az OH (Oktatási Hivatal) által szervezett, központi mérések iskolai átlaga.

53

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

4.6.5.5. tanév végi bukási arány A tanév végén legalább egy tantárgyból bukott tanulók száma osztva a beírt tanulók számával. 4.6.5.6. egy bukott tanulóra jutó bukások száma A bukott tanulók bukásainak száma osztva a bukott tanulók számával 4.6.5.7. az évismétlık aránya Az összes osztályismétlésre kötelezett tanuló száma osztva a beírt tanulók számával. 4.6.5.8. egy tanulóra jutó igazolatlanul hiányzott órák száma Az összes igazolatlanul hiányzott órák számát osztani kell a tanulók számával. 4.6.5.9. az egy tanulóra jutó igazoltan hiányzott órák száma Az összes igazoltan hiányzott órák számát osztani kell a tanulók számával. 4.6.5.10. általános iskolából középiskolába, szakiskolába továbblépık százalékos aránya Azt kell kiszámítani, hogy a nyolcadik osztályt végzett tanulók közül hány százalék tanul tovább az egyes iskolatípusokban. 4.6.5.11. tehetséggondozási óraarány Egy tanulóra jutó tehetséggondozó foglalkozások száma. 4.6.5.12. felzárkóztatási óraarány Egy tanulóra jutó felzárkóztató foglalkozások száma. 4.6.6. Társadalmi elismerés, igény, elégedettség 4.6.6.1. szülık globális elégedettsége az intézménnyel A legalább kétévente megismételt elégedettségvizsgálatban a szülık iskolával való elégedettségének átlaga ötfokú skálán. 4.6.6.2. szülıi értekezleteken való részvételi aránya Egy tanév során egy szülıi értekezleten átlagosan részt vevık száma osztva a beírt tanulók számával. Egy tanuló esetében csak egy jelenlévı szülı számolható. 4.6.6.3. a tanulók globális elégedettsége az intézménnyel A legalább kétévente megismételt elégedettségvizsgálatban a tanulók iskolával való elégedettségének átlaga ötfokú skálán. 4.6.6.4. pedagógusok globális elégedettsége az intézménnyel A legalább kétévente megismételt elégedettségvizsgálatban a pedagógusok iskolával való elégedettségének átlaga ötfokú skálán. 4.6.6.5. az évismétlık aránya Az összes osztályismétlésre kötelezett tanuló száma osztva a beírt tanulók számával. 4.6.6.6. az egy tanulóra jutó igazolatlanul hiányzott órák száma Az összes igazolatlanul hiányzott órák számát osztani kell a tanulók számával.

54

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

4.6.6.7. egy tanulóra jutó igazoltan hiányzott órák száma Az összes igazoltan hiányzott órák számát osztani kell a tanulók számával. 4.6.6.8. az általános iskolából középiskolába, szakiskolába továbblépık százalékos aránya Azt kell kiszámítani, hogy a nyolcadik osztályt végzett tanulók közül hány százalék tanul tovább az egyes iskolatípusokban. 4.6.6.9. tehetséggondozási óraarány Egy tanulóra jutó tehetséggondozó foglalkozások száma. 4.6.6.10. felzárkóztatási óraarány Egy tanulóra jutó felzárkóztató foglalkozások száma. 4.7. Adatszolgáltatás, az indikátorok számításának rendje 4.7.1. A fenntartó az intézményektıl az indikátorok számításához szükséges adatokat kéri be. Adatszolgáltatásra kizárólag abban az esetben van szükség, ha az adat egyéb forrásból – októberi 1-jei hivatalos statisztika stb. – nem áll rendelkezésre. A fenntartó az indikátorok nagy részét évente győjti. Egyes indikátorok esetében – jellemzıen a fenntartói mérésekhez kötötteknél – a vizsgálat évében történik adatgyőjtés. 4.7.2. A 4-6. számú táblázatba rendezve az indikátorokat láthatóvá válik, hogy az egyes indikátorok számításához 4.7.2.1. mely intézménytípusnak, 4.7.2.2. mikor kell (költségvetési év vége, tanév vége) adatokat szolgáltatni (feltéve, hogy az még nem áll a fenntartó rendelkezésére). 4. sz. táblázat: A tanév elején vizsgálandó indikátorok Indikátor

Óvoda

1.3. kapacitáskihasználtság 1.4. tanuló-pedagógus arány 1.5. átlagos osztály/csoportlétszám 2.1. egy számítógépes munkaállomásra jutó tanulók száma 2.2. egy számítógépes munkaállomásra jutó pedagógusok száma 2.7. épületkihasználtsági mutató 5.1. képességek diagnosztizálásának eredménye 1. osztály elején 5.2. diagnosztikus mérés matematikából és olvasásértésbıl 5. és 9. osztály elején 5.7. évismétlık aránya

55



–

Általános iskola












–





–




-




Pilis, ÖMIP

2009/2014.

5. sz. táblázat: A tanév végén vizsgálandó indikátorok Indikátor Óvoda 3.1. szervezeti klíma (négyévente) 3.2. vezetıvel való elégedettség (négyévente) 4.1. pedagógus fluktuáció aránya 4.2. szakvizsgás pedagógusok aránya .3. 120 órás továbbképzést teljesítık aránya 4.4. elmaradt órák és kötelezıen megtartandó órák aránya 4.5. az IKT eszközök használata a tanítás-tanulás folyamatában 5.3. a kötelezı iskoláztatás során végzettséget nem szerzık aránya . központi mérések átlaga 5.5. tanév végi bukási arány 5.6. egy bukott tanulóra jutó bukások száma 5.8. egy tanulóra jutó igazolatlanul hiányzott órák száma 5.9. egy tanulóra jutó igazoltan hiányzott órák száma 5.10. általános iskolából középiskolába, szakiskolába továbblépık százalékos aránya; tovább nem tanulók aránya 5.11. nyelvvizsgát tett tanulók aránya 5.12. érettségizett tanulók aránya . szakmai vizsgát tett tanulók aránya 5.1. továbbtanulók aránya: felvettek/jelentkezettek 5.1. tehetséggondozási óraarány 5.1. felzárkóztatási óraarány 5.1. „beválási” arány (szakképzı intézményekben) 6.1. szülık globális elégedettsége az intézménnyel 6.2. szülıi értekezleteken való részvételi arány 6.3. a tanulók globális elégedettsége az intézménnyel 6.4. a pedagógusok globális elégedettsége az intézménnyel






-

Általános iskola







–




–




– – –







– –





– – – – – – –






– – –

–





6. sz. táblázat: A költségvetési év végén vizsgálandó indikátorok Indikátor

Óvoda

1.1. egy tanulóra/gyermekre jutó szakmai (képzési) költség 1.2. egy tanura jutó mőködési költség 2.3. egy adott évben sikeres és benyújtott pályázatok aránya 2.4. egy adott évben pályázati úton nyert támogatás összege 2.5. saját bevételek és a teljes költségvetés aránya

56




Általános iskola





















Pilis, ÖMIP

2009/2014.

4.8. Az ellenırzés, értékelés eljárásrendje Az ellenırzés és értékelés áttekinthetıségét, kiszámíthatóságát növeli, ha pontosan meghatározott eljárásrend alapján történik. Az eljárásrend mind a fenntartó, illetve a képviseletében eljáró Polgármesteri Hivatal jegyzıje, illetve aljegyzıje, mind az intézmények számára tervezhetıvé teszi a folyamatot. Az eljárásrend tartalmazza: 4.8.1. az érintettek körét, 4.8.2. a határidıket és felelısöket, 4.8.3. az ellenırzés, értékelés forrásait: a./ az indikátorokat, b./ az intézményben készített statisztikákat, c./ az intézményi dokumentumokat, d./ a helyi, illetve országos mérések eredményeit, e./ a fenntartói méréseket, f./ az intézményi önértékelést, 4.8.4. az ellenırzés, értékelés eredményeként készítendı dokumentumok meghatározását, kezelését, 4.8.5. az ellenırzés, értékelés alapján történı feladatmeghatározás rendjét. Az eljárásrendet – a könnyebb áttekinthetıség kedvéért – rövid szöveges megfogalmazással és folyamatábrával egyaránt el kell készíteni. A folyamatábra bemutatja az eljárásrend kapcsolódását az ellenırzési, értékelési rendszer egészéhez, valamint az intézkedési tervhez. 4.9. Eljárásrend az intézmények ellenırzésre és értékelésére. Intézményellenırzés: 4.9.1. A jegyzı, a Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság egyetértésével minden év június 15-ig elkészíti a következı tanév éves ellenırzési tervét, azt megküldi az intézmények, valamint az ellenırzésben résztvevık számára. 4.9.2. Az intézményi ellenırzések, értékelések lebonyolítása az éves ellenırzési terv szerint. 4.9.3. Az ellenırzést követıen az ellenırzést végzı jelentést készít, amit nyolc napon belül megküld a megbízónak. 4.9.4. Az ellenırzések eredményeként a jelentésben meghatározott javításokat és pótlásokat kijelölı feladatokat be kell építeni az intézmény következı éves munkatervébe. 4.9.4. A jegyzı nyomon követi a hiányosságok pótlását, majd igazolja azok teljes körő elvégzését. 4.9.5. Az ellenırzés során keletkezett adatokat és információkat a Polgármesteri Hivatal aljegyzıje az adatbázisba illeszti. 4.9.6. Az ellenırzés során keletkezett dokumentumok az iratkezelési szabályzatnak megfelelıen archiválásra kerülnek. 4.10. Intézményértékelés: Intézményértékelés esetén a szakmai munka (5. terület) és a humánerıforrás (4. terület) esetén a fenntartó által végzett külsı értékelést meg kell elıznie az intézmény belsı értékelésének. A belsı értékelés alapul szolgál a külsı értékeléshez. A szempontok pontos definiálása növeli az értékelés kiszámíthatóságát, támogatja annak fejlesztı elemeit. 4.10.1. A jegyzı a Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság egyetértésével minden év

57

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

június 15-ig elkészíti a következı tanév éves értékelési tervét, azt megküldi az intézmények. Ebben meghatározza az értékelési rendszer alapján: a./ a konkrét értékelési feladatokat települési, illetve intézményi szinten, b./ az értékelés módszereit, c./ a mérés mintáját, illetve az érintett tanulócsoportok számát, d./ az értékelés idıtartamát, az értékelés lezárásának idıpontját. 4.10.2. Az értékelés elvégzése a terv szerint. 4.10.3. Az értékelésrıl az azt végzı(k) beszámolót, összegzést készít(enek), amelyet megküld(enek) a megbízónak. 4.10.4. Az értékelés alapján az egyes intézmény szükség szerint intézkedési tervet készít a feltárt problémák megoldására, illetve erısségeik továbbfejlesztésére összhangban saját minıségirányítási programjával. 4.10.5. Az értékelés során keletkezett adatokat és információkat a Polgármesteri Hivatal aljegyzıje az adatbázisba illeszti. 4.10.6. A jegyzı az egyes intézmények értékelésérıl települési szintő összegzést készít. 4.10.7. Az értékelés során keletkezett dokumentumok rendezése, archiválása. 4.11. Az ellenırzés, értékelés eredményeinek felhasználása: 4.11.1. Az ellenırzés, értékelés célja – ahogy ez a korábbiakban szerepelt – a fenntartói döntések megalapozása, a jövıre vonatkozó tervek készítése, az intézményi szintő fejlesztések támogatása, az oktatás minıségének fejlesztése. Ezen célok eléréséhez biztosítani kell: a./ az adatok célirányos, több szempontú elemzését, b./ az érintetteknek szóló visszajelzés elkészítését, c./ az ellenırzés, értékelés jellegéhez, tartalmához igazodóan a nyilvánosság tájékoztatását. 4.11.2. Az ellenırzési, értékelési rendszer hatékony és gazdaságos mőködtetése szükségessé teszi, egyben feltételezi is, hogy: a./ a rendszerben nincs adatvesztés, a szükséges adatok tárolása, rendszerezése jól kereshetı, a területek, célcsoportok közötti összehasonlítást és a nyomon követı – monitor jellegő – elemzést támogató adatbázisban történik; b./ a rendszerben nincsenek felesleges adatok, azaz olyan adatgyőjtés történik, amelynek a feldolgozására is sor kerül; c./ az intézményi és a fenntartói adatgyőjtés minden lehetı ponton összekapcsolja, hogy ezzel is minimalizálja az adatgyőjtéssel, rögzítéssel járó idı és erıforrás felhasználását. 4.11.3. Az ellenırzés, értékelés eredményeinek felhasználását elısegíti: a./ a célcsoportok (iskolafok, -típus, korcsoportok stb.) vizsgálata, összehasonlító elemzése, b./ az egyes területek elemzése, a közöttük lévı kapcsolat feltárása, c./ a célcsoportok vagy területek vizsgálata esetén a változások irányának leírása, d./ a lehetséges következmények bemutatása, a döntéseket támogató forgatókönyvek (lehetséges döntési lehetıségek, következmények, hatások) megfogalmazása. 4.11.4. Az elemzések elkészítését megkönnyítik a rendezett összesítı adatok (átlagok, összevont mutatók, megfelelıen kialakított indikátorok stb.). A konkrét adatok áttekintését elısegítik olyan kategóriák kialakítása, amelyek az értékek besorolását (pl. nyelvvizsgát tett tanulók száma, aránya) teszik lehetıvé (pl. gyenge-átlagosjó, kritikus-megfelelı-kiváló), illetve a változást, annak irányát jelzik, ami lehet javulás, romlás vagy stagnálás.

58

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

4.12. Adatbank kialakítása és mőködtetése: 4.12.1. Az adatbankba a fenntartó által kért, az intézményektıl beérkezı indikátorok kerülnek. Az adatbankba évente három alkalommal bekerülı adatokat (tanév vége, tanév eleje, költségvetési év vége) évente egyszer – a költségvetési év zárása után, tavasszal – helyi szinten a fenntartó – szükség szerint szakértı bevonásával - vizsgálja, elemzi. Amennyiben a Polgármesteri Hivatal aljegyzıje akár térben, akár idıben (amikor már ehhez lesz elég adat) aránytalanságot, nagymértékő változást, csökkenı tendenciát tapasztal, jelzi a Polgármesteri Hivatal jegyzıjének, aki megteszi a szükséges intézkedéseket helyi szinten, illetve kezdeményezi azokat intézményi szinten. 4.12.2. Az adatbázis struktúráját a győjtött és nyomon követett indikátorok – illetve ezek számítását lehetıvé tevı adatok –, valamint az ellenırzés, értékelés (pl. kompetenciavizsgálatok) során meghatározott adatok lényegében definiálják. A rendszer mőködése szükségessé teszi az elektronikus adatbázis pontos és részletes leírását – adattartalom, adatforma, azonosítók stb. –, ami nem része az önkormányzati minıségirányítási programnak, de elkészülte nélkülözhetetlen a mőködtetéséhez. 4.13. Négyéves ellenırzési, értékelési program kialakítása: 4.13.1. A Kotv. szerint a fenntartónak legalább négyévente el kell végeznie intézményei törvényességi, gazdasági és szakmai értékelését. Tekintettel az értékelési területek kiterjedtségére, - ezért érdemes az értékelés ciklusát pontosan négy évben meghatározni. Az egyes években elvégzendı ellenırzések és értékelések megvalósítására éves terv készül, amelyben definiálni kell: a./ az értékelés konkrét szempontjait, b./ az intézményeken belül érintett tanulócsoportokat, c./ az alkalmazandó módszereket, d./ az értékelésbe bevont szervezeteket, szakértıket. 4.13.2. Az ellenırzés, értékelés kivitelezéséhez meg kell határozni, hogy mely intézményekben, mikor milyen területeken kerül sor vizsgálatok megtartására. A területenként és intézményenként szervezett értékelés. 4.13.3. Minden évben, minden intézményben zajlik vizsgálat. Elıny: minden területrıl kialakítható kép már az elsı év után. Az egyes intézményekben egykét terület értékelése alapján ez szintén elmondható. Az egyes intézményeket nem terheli túl a vizsgálat, az ezzel kapcsolatos feladatok egyenletesen oszlanak el az évek között. Hátrány: az elızıeknél bonyolultabb logisztikát, szervezımunkát kíván. Az értékeléshez minden eszközre szükség van már az elsı évben. Az értékelésnek ily módon történı szervezése egyenletes leterhelést jelent az egyes intézmények számára, tervezhetıvé teszi az önértékelést, amit összehangoltan végezhet a fenntartói külsı ellenırzéssel és értékeléssel. A Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság – az ellenırzés és értékelés eljárásrendjeiben foglaltaknak megfelelıen – ezek figyelembe vételével alakíthatja ki az éves ellenırzés, értékelés programját.

59

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

4.14. Az ellenırzési, értékelési program mőködtetéséhez kapcsolódó fejlesztések: 4.14.1. A rendszer mőködtetése fejlesztési igénnyel bír – például az 5. és 9. évfolyamon tervezett kompetenciamérések, továbbá a szakképzés mőködésének nyomon követése –, amit a következı idıszakra tervezni szükséges. Az eszközrendszer, az adatbázis teljes körő kialakulásáig tartó – vélhetıen 3-4 éves – idıszakban természetesen kizárólag azokkal a vizsgálatokkal kell számolni, amelyek feltételei a fenntartó számára rendelkezésre állnak, illetve az adott idıre megteremtıdnek. 4.14.2. A fenntartói intézményértékelés egyik alapvetı feladata az iskolai oktatás minıségének fejlesztése, amelyhez szükséges feltárni a különbözı területek közötti összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat. E megközelítés alapján fontos, a szociokulturális háttér, a tanulási attitődök, a tanulási stratégiák egymással is, és az eredménnyel, a tanulói tudásszinttel való összefüggésének elemzése. A probléma komplex megközelítésére van szükség, ezért célszerő a tudás- és kompetenciavizsgálatokat a háttérváltozók vizsgálatával együttesen elvégezni. Ez teszi ugyanis lehetıvé az értékelés során a bemeneti, kimeneti elemek és más rendszersajátosságok figyelembe vételét.

5. Ágazati és ágazatközi kapcsolatok a helyi közoktatásban, partneri együttmőködés: 5.1. A közoktatás helyi közszolgáltatás, amelynek irányítása nem képzelhetı el a nevelésben és oktatásban érdekelt partnerekkel való párbeszéd és hatékony együttmőködés nélkül. Az Önkormányzat fontosnak tartja a nevelésben és az oktatásban érdekelt partnerek véleményére való nyitottságot, a folyamatos párbeszédet és a széleskörő konszenzuskeresést. 5.2. Az ágazati és ágazatközi kapcsolatok feltérképezése során megnevezésre kerültek azok a partnerek, amelyekkel a közoktatási feladatok ellátása érdekében együttmőködik az Önkormányzat. A partnerlista alapján – az eddigi gyakorlatot is figyelembe véve – meghatározásra kerültek az egyes partnerekkel az együttmőködés területei, formái, alkalmai és gyakorisága. A partnerek részérıl a kapcsolattartó személy neve, beosztása és elérhetısége külön címlistán szerepel, amely a Polgármesteri Hivatal aljegyzıjénél, valamint a Polgármesteri Iroda referensénél megtalálható. Ezen a listán szereplı kapcsolattartó személyek körében bekövetkezı változásokat a Polgármesteri Hivatal aljegyzıje folyamatosan aktualizálja, az esetleges változásokat átvezeti. 5.3. Az Önkormányzat a partnerek körében, az együttmőködés formáiban bekövetkezı változásokat a partnerazonosítás négyévenként történı megismétlésével biztosítja. A kapcsolatrendszer hálóját és fı jellemzıit az alábbi táblázat tartalmazza:

60

Pilis, ÖMIP

PARTNER

2009/2014.

Együttmőködés területei

Együttmőködés formái és alkalmai

Együttmőködés gyakorisága

Ágazati partnerek Önkormányzati fenn- óvodai nevelés tartású óvoda

intézménylátogatás

szükség szerint

intézményvezetı be- évente kétszer számoltatása költségvetési egyez- évente egyszer tetés intézménylátogatás szükség szerint

Önkormányzati fenn- általános iskolai tartású általános isko- nevelés-oktatás la

Monori Tanácsadó

intézményvezetı be- évente kétszer számoltatása

Nevelési Szükséges vizsgálatok, fejlesztések Kisebbségi önkor- nevelés, mányzat(ok) iskolai oktatás, kulturális tevékenység Nem önkormányzati rögzített önkormánynevelési-oktatási in- zati feladatok ellátása, tézmény(ek) oktatástervezés Pest Megye Oktatástervezés Önkormányzata Közös mőködtetés OH Közép- mérések szervezése, magyarországi feltételek biztosítása Regionális Igazgatósága Oktatási oktatásirányítás Minisztérium Szakszervezetek munkavállalói érdekegyeztetés, oktatástervezés

költségvetési egyez- évente egyszer tetés Személyes egyeztetés, Rendszeresen konzultáció személyes egyeztetés, évente kétszer konzultáció vezetıi értekezlet, szükség szerint személyes találkozó személyes egyeztetés, szükség szerint dokumentumok cseréje, konzultáció személyes egyeztetés, szükség szerint dokumentumok cseréje, konzultáció személyes egyezteté- szükség szerint sek személyes egyeztetés, szükség szerint konzultáció

61

Pilis, ÖMIP

PARTNER Egyházak

2009/2014.

Együttmőködés területei

Együttmőködés formái és alkalmai

óvodai nevelés, iskolai oktatás, egyéb intézményi feladatok Országos és területi gyógypedagógiai taszakértıi bizottságok nácsadás, korai fejlesztés és gondozás, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés Szakmai szolgáltatók, szaktanácsadás, szakértık szakértıi tevékenység, mérés, intézmény-értékelés, oktatástervezés, intézményszervezeti döntés

Együttmőködés gyakorisága

személyes egyeztetés, szükség szerint konzultáció

személyes egyeztetés, szükség szerint dokumentumok cseréje, konzultáció

személyes egyeztetés, szükség szerint konzultáció

62

Pilis, ÖMIP

PARTNER

2009/2014.

Együttmőködés területei

Együttmőködés formái és alkalmai

Együttmőködés gyakorisága

Ágazatközi partnerek Polgármesteri Hivatal személyzeti ügyek, pénzügyi tervezés, Polgármesteri Hivatal felújítás, nem oktatással fog- pályázati tevékenylalkozó ség, irodái/szervezeti rendezvények, egységei gyermek- és ifjúságvédelem, gondozásba vétel Kistérségi Családsegítés, Családsegítı és gyermek és Gyermekjóléti ífjuságvédelem szolgálat pilisi tagintézménye ÁNTSZ hatósági ellenırzés

Monor Városi Rendırkapitányság Pilisi Rendırörse Polgármesteri Hivatal Számviteli Iroda

Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Iroda PENSIO 17. szolgáltató Pest Megyei Munkaügyi Központ Pilis közmővelıdési intézménye(i)

Városi Sportintézménye(i) Magyar Államkincstár

személyes egyeztetés, Rendszeresen dokumentumok cseréje, konzultáció

Személyes egyeztetés, Rendszeresen konzultáció

személyes egyeztetés, szükség szerint dokumentumok cseréje, konzultáció gyermek és ifjúság- személyes egyeztetés, Alkalomszerően védelem konzultáció közlekedés-biztonság Intézményi számvitel, személyes egyeztetés, szükség szerint könyvelés, tárgyi konzultáció eszköz nyilvántartás, selejtezés, leltározás, intézményi gazdál- személyes egyeztetés, szükség szerint kodás, karbantartás, konzultáció felújítás gyermekétkeztetés személyes egyeztetés, szükség szerint konzultáció pályaválasztás, személyes egyeztetés, szükség szerint oktatástervezés, dokumentumok cserémunkaerı közvetítés je, konzultáció szabadidıs progra- személyes egyeztetés, Félévente mok, konzultáció nyári napközis tábor, rendezvények szervezése szabadidıs progra- személyes egyeztetés, szükség szerint mok szervezése, dokumentumok cserépályázatok e, konzultáció normatíva, személyes egyeztetés, évente egyszer alapító okiratok dokumentumok cseréje, konzultáció

63

Pilis, ÖMIP

PARTNER Államigazgatási Hivatal Educatio Közoktatási Információs Iroda Gyır Állami Számvevıszék

2009/2014.

Együttmőködés területei

Együttmőködés formái és alkalmai

Jogi, törvényességi ügyek intézménytörzs, statisztikai adatszolgáltatás intézményellenırzés

Pest Megyei Oktatás statisztika Statisztikai Hivatal

tájékoztatás

Együttmőködés gyakorisága szükség szerint

dokumentumok cseré- évente egyszer je tájékoztatás

szükség szerint

tájékoztatás

szükség szerint

6. A vezetıi munka értékelése: A Kotv. 40.§ (10) és (11); 54.§ (1); 55.§ (2) a-h) és 102.§ (2) d-g) pontjai értelmében Pilis Város Önkormányzata a városban mőködı közoktatási intézmények vezetıinek értékelését az alábbiakban szabályozza. 6.1. Az értékelés célja: 6.1.1. Összefüggı és hiteles képet kapni az intézményvezetı tevékenységérıl; 6.1.2. A közoktatási intézmények vezetıit egységes szempontrendszer szerint, fejlesztı célzattal kell értékelni; 6.1.3. Adatokat és közvetlen információkat győjteni a vezetıi tevékenység minıségének megítéléséhez; 6.1.4. Vizsgálni a követelményeknek való megfelelést, visszajelzést adni a vezetıi teljesítményrıl; 6.1.5. Átláthatóvá tenni, hogy az intézményvezetı irányítása mellett milyen hatékonysággal mőködik a szervezet, hogyan valósul meg a nevelı-oktató munka szakmai és módszertani irányítása, ellenırzése és értékelése; 6.1.6. A megalapozni a munkáltatói döntéseket. 6.2. Az értékelés szempontjai: Az értékelés a vezetıi munka négy legfontosabb feladatának (tervezés, végrehajtás, ellenırzés, értékelés) vizsgálatára terjed ki az alább részletesen ismertetett területek mentén – összhangban a Kotv. egyes rendelkezéseivel. 6.2.1. A jogszerő mőködés biztosítása. 6.2.2. A PDCA ciklus alkalmazása a vezetıi munkában; elkötelezıdés a folyamatos fejlesztés mellett. 6.2.3. A szakmai-pedagógiai munka irányítása, a belsı szakmai ellenırzés rendje. 6.2.4. Emberi erıforrás-menedzsment: pedagógusok kiválasztása, ennek szabályozása, eljárásrendje; a pedagógusok támogatása (betanítás, pedagógusok értékelése, ösztönzırendszer mőködtetése, továbbképzések támogatása, innovációs tevékenységek segítése). 6.2.5. Erıforrás-gazdálkodás, feltételek biztosítása (pályázati tevékenység, saját bevételek). 6.2.6. Szervezetfejlesztés, feladatok és felelısség delegálása, belsı kommunikáció; munkatársakkal való kapcsolat: informálás, konfliktuskezelés, bevonás a döntésekbe stb.). 6.2.7. Partnerkapcsolatok irányítása: partnerek azonosítása, elégedettségük mérése, a 64

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

kapcsolatok hatékonysága stb. 6.2.8. Társadalmi hatás, szakmai aktivitás, elismertség (továbbképzéseken, konferenciákon való részvétel, elıadások tartása, szakmai testületekben való tevékenység, publikációk stb.). 6.2.9. Vezetıi személyiség, képesség, stílus: önképzés, munkabírás, nehéz helyzetek kezelése, személyes hatás, szervezıképesség stb. 6.3. Az értékelés rendje: A vezetık értékelésére évente kerül sor a következı rendben: Év *

Az értékelés bemeneti információja

1.

Fenntartói ellenırzések (1. év) Külsı ellenırzések, értékelések, mérések (1. év) Vezetıi önértékelés – egyszerősített kérdıív (1. év) Szervezeti eredményesség, tanév végi beszámoló (1. év) Fenntartói ellenırzések (2. év) Külsı ellenırzések, értékelések, mérések (2. év) Vezetıi önértékelés – egyszerősített kérdıív (2. év) Szervezeti eredményesség, tanév végi beszámoló (2. év) Vezetıi pályázat idıarányos teljesítésének értékelése (1. és 2. év) Vezetıi munkaköri leírás Éves munkatervek (1., 2. és 3. év) Intézményi önértékelések eredményei Vezetıi önértékelés – egyszerősített kérdıív (1. és 2. év) Szervezeti eredményesség, tanév végi beszámolók (1. és 2. év) Vezetıi pályázat idıarányos teljesítésének értékelése (1. és 2. év) Fenntartói ellenırzések (1. és 2. év)

1.

2.

2.

3.

Vezetıi önértékelés – egyszerősített kérdıív (3. év) Szervezeti eredményesség, tanév végi beszámoló (3. év) Fenntartói ellenırzések (3. év) Külsı ellenırzések, értékelések, mérések (3. év)

Az értékelési információk győjtésének ideje Folyamatos

A tanév végén

Folyamatos

A tanév végén

Értékelési aktus

A végzett munka elismerése pedagógusnapon Anyagok győjtése

A végzett munka elismerése pedagógusnapon Anyagok győjtése

Munkaértékelı interjú a Nincs külön információgyőjtés munkáltatóval vagy a vezetési tanácsadóval a tanév folyamán februármárcius hónapban, a megjelölt dokumentumok alapján.

Folyamatos ill. a tanév végén

65

A végzett munka elismerése pedagógusnapon Anyagok győjtése

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

4.

Fenntartói ellenırzések (4. év) Külsı ellenırzések, értékelések, mérések (4. év) 4. Vezetıi önértékelés – egyszerősített kérdıív (4. év) Szervezeti eredményesség, tanév végi beszámoló (4. év) 5. Hatékonyságmutatók Munkatársi internetes kérdıív Vezetıi internetes kérdıív Vezetıi pályázat idıarányos teljesítésének értékelése (öt évre vonatkozóan) Vezetıi munkaköri leírás Éves munkatervek (öt évre) Szervezeti eredményesség, tanév végi beszámolók (öt évre) Fenntartói ellenırzések (3., 4., és 5. év) Külsı ellenırzések, értékelések, mérések (3., 4., és 5. év) Intézményi önértékelések eredményei A 3. évben lezajlott értékelı interjú alapján készült jelentés Vezetıi interjú * a vezetıi megbízást követı év sorszáma

Folyamatos

A tanév végén

Októberdecember

A végzett munka elismerése pedagógusnapon Anyagok győjtése

Munkaértékelı interjú a vezetési tanácsadóval a tanév folyamán januártól-áprilisig a megjelölt dokumentumok alapján, illetve az elsı négy évben győjtött információk alapján. A végzett munka elismerése pedagógusnapon

6.4. Az értékeléshez szükséges információk: A vezetıi munka értékelés során a következı területekrıl és célcsoportoktól szükséges információt szerezni: Intézményi hatékonysági mutatók összegyőjtése Óvoda

Iskola

Óvodai adatok Nevelési program, az óvodában futó programok Kötelezı órák, nyitva tartás Ellenırzések Épület, csoportszobák Az óvoda erısségei, fejlesztendı területei Gyermekekre vonatkozó adatok Pedagógusokra és egyéb alkalmazottakra vonatkozó adatok Gazdálkodási adatok

Iskolai adatok Célok, programok Megtartott összes órák száma, csoportbontás Ellenırzések Épület, tantermek Az iskola erısségei, fejlesztendı területei Tanulókra vonatkozó adatok Pedagógusokra és egyéb alkalmazottakra vonatkozó adatok Gazdálkodási adatok

66

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

6.4.2. Intézmények pedagógusainak és a pedagógiai munkát segítı alkalmazottak véleményének kikérése – kérdıív A munkatársak véleményének megkérdezése a vezetı munkájáról a definiált vezetıi értékelési területekrıl. 6.4.3. Vezetıi önértékelés – kérdıív: A vezetıi önértékelés azt vizsgálja, hogy az értékelési területeken a vezetı hogyan ítéli meg saját tevékenységét. Vezetıi önértékelés, amely elsısorban a vezetı fejlıdésére, tanulására fókuszál. Az internetes kérdıívek kitöltése az interneten keresztül történik. Az intézményvezetık, a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítı alkalmazottak az internetes kérdıívhez egy központi szerveren elhelyezett kérdıívbıl hozzáférhessen. A kérdıívek kitöltésével lényegében egyidejőleg megtörténik az adatok rögzítése, az alapstatisztikák elkészítése; adatbázis készül a felmérés eredményeivel. A mérési eredmények adatbázisba kerülnek, és a növekvı adatbázis összehasonlító adatokkal képes szolgálni a fenntartót. 6.5. Vezetıi pályázat idıarányos teljesítésének vizsgálata A vezetıi pályázat cél- és feladatrendszerének, valamint az ehhez tervezett módszereknek a vizsgálata; a program idıarányos teljesítése. Annak számbavétele, hogy a vezetıi programból mit sikerült megvalósítani, émit nem, s amit nem, annak mi volt az oka, az akadálya. 6.6. Vezetıi munkaköri leírás 6.7. Éves munkatervek Az intézmények által kötelezıen elkészített éves munkaterv. 6.8. Tanév végi beszámolók Az intézmények által kötelezıen elkészített tanév végi beszámolók. 6.9. Intézményi önértékelések eredményei 6.10. Vezetıi interjú Az értékelési információk összegyőjtése után az értékelési jelentés összeállítása elıtt, vezetıi interjú az értékelt vezetıvel. 6.11. Fenntartói ellenırzések A fenntartó által végzett törvényességi, gazdálkodási ellenırzések (jogszabályi és pénzügyi megfelelés, határidık betartása) 6.12. Külsı ellenırzések, értékelések, mérések

7. A vezetıi munka értékelésének következményei A vezetıértékelés során feltételbeli, szervezeti, mőködési és a vezetı személyes kompetenciáit érintı kérdések kerülhetnek felszínre. A vezetıértékelés lehetıséget kínál arra, hogy célirányos, a szervezeti és személyes hatékonyságot növelı intézkedésekre kerüljön sor. A fejlesztésre, a mőködés, a tevékenységek javítására intézményi és/vagy egyéni fejlesztési terv készülhet.

67

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

8. Az értékelés szabályai: 8.1. A vezetıértékeléssel kapcsolatos feladatok tervezése, az érintett vezetı(k) tájékoztatása az értékelésrıl, az értékelés szempontjairól, eljárásrendjérıl; a szakértık felkérése a Polgármesteri Hivatal aljegyzıjének feladata. 8.2. A vezetıértékelés eredményét a megrendelı fenntartó 8.1. alpont szerinti képviselıje kapja meg. A fenntartó képviselıje (polgármester) saját hatáskörben dönt a vezetıértékelés nyilvánosságáról. Az értékelt vezetık írásos visszajelzést kapnak az értékelésrıl. 8.2.1. A szakértıi jelentés az értékelési szempontrendszer alapján készül. 8.2.2. A vezetık végzett munkájuk eredményeként minden évben pedagógus napon, vagy a tárgyév november 30. napjáig jutalmat kaphatnak. A jutalom odaítélésének alapja a vezetıi kinevezést követı elsı, a második és a negyedik évben a fenntartói ellenırzések és a külsı ellenırzések, értékelések, mérések; a harmadik és ötödik évben a vezetıi értékelés. A vezetıi jutalmakról a Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság javaslatára Képviselıtestület dönt.

MELLÉKLETEK

68

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

1. A vezetés értékelése A vezetık, akikre az értékelés vonatkozik (név szerint felsorolva: __________________________________________ __________________________________________ __________________________________________ __________________________________________ __________________________________________ Intézményükben a vezetık… 1. … a dolgozókat bevonják a stratégiai dokumentumok elkészítésébe.

3

2

1

0

2. … folyamatosan tudatosítják a dolgozókkal a partnerközpontú szemléletet.

3

2

1

0

3. … az érintettek bevonásával vizsgálják felül a szervezet mőködését szabályozó dokumentumokat.

3

2

1

0

4. … a dolgozókat bevonják az értékelı beszámolók elkészítésébe.

3

2

1

0

5. … elkötelezettek az intézmény folyamatos fejlesztése iránt.

3

2

1

0

6. … betartják az intézmény mőködését szabályozó jogi elıírásokat.

3

2

1

0

69

Pilis, ÖMIP

2009/2014. 7. … tájékoztatják a dolgozókat az intézmény mőködését szabályozó jogi dokumentumokról.

3

2

1

0

8. … betartatják az intézmény dolgozóival a mőködést szabályozó jogi elıírásokat.

3

2

1

0

9. … elismerik beosztottjaik erıfeszítéseit.

3

2

1

0

10. … élnek a pályázati kiírásokban rejlı lehetıségekkel.

3

2

1

0

11. … folyamatosan képzik magukat.

3

2

1

0

12. … hatékonyan menedzselik az intézményt.

3

2

1

0

70

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

2. Az iskolapolitika és a stratégia értékelése

Intézményünkben…

1. … az iskolapolitika és stratégia az érintettek igényein és elvárásain alapul.

3

2

1

0

2. … az intézmény mőködését meghatározó dokumentumok elkészítésébe bevonják a munkatársakat. 3. … a pedagógiai hitvallás, az értékrend egyértelmően megfogalmazódik a pedagógiai programban.

3

2

1

0

3

2

1

0

4 … mérhetı stratégiai célok szerepelnek a pedagógiai programban.

3

2

1

0

5. … rendszeresen ellenırzik és értékelik a kitőzött feladatok teljesítését.

3

2

1

0

6 … folyamatosan ellenırzik és értékelik a célok megvalósulását.

3

2

1

0

7. … az éves munkatervben mérhetı célok és konkrét feladatok kerülnek megfogalmazásra.

3

2

1

0

4.

6.

71

Pilis, ÖMIP

2009/2014. 8. … hatékony tevékenységet fejtenek ki annak érdekében, hogy a pedagógiai programot, a munkatervet minden munkatárs megismerje, elfogadja és magáénak vallja.

3

2

1

0

9. … a stratégiai döntéseket a partnerek körében végzett széleskörő tájékozódás, információszerzés elızi meg. 10. … a pedagógiai programot a záradékban meghatározott idıszakonként aktualizálják.

3

2

1

0

3

2

1

0

72

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

3. Az alkalmazottak irányításának értékelése Intézményünkben…

1. …kidolgozottak és alkalmazottak a munkatársak kiválasztásának szempontjai.

3

2

1

0

2. …az új kollégák beilleszkedésének támogatása a közösen megfogalmazott betanulási rend szerint valósul meg.

3

2

1

0

3. …létezik egy közösen kidolgozott, minden területet átfogó értékelési rendszer.

3

2

1

0

4. …a dolgozók ismerik a velük szemben támasztott elvárásokat és munkájuk értékelésének kritériumait.

3

2

1

0

5. … a munkatársak anyagi elismerése közösen kidolgozott és elfogadott szempontrendszer alapján történik.

3

2

1

0

6. … az iskolavezetés gondot fordít a munkatársak erkölcsi elismerésére, megbecsülésére.

3

2

1

0

7. …a vezetıi értékelést megelızi a munkatársak önértékelése.

3

2

1

0

8. …rendszeresen értékelik a munkatársak teljesítményét.

3

2

1

0

9. … segítik a munkatársakat képességeik fejlesztésében.

3

2

1

0

73

Pilis, ÖMIP

2009/2014. 10. …a továbbképzési terv összeállításakor egyaránt figyelembe veszik a pedagógusok egyéni karriertervét, az intézmény jövıképét és fejlesztési tervét. 11. …a rendszeresen tartott megbeszélések biztosítják a kétirányú kommunikáció megvalósulását.

3

2

1

0

3

2

1

0

12. … a munkatársaknak döntési joguk van azokon a területeken, ahol kompetenciával is rendelkeznek.

3

2

1

0

74

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

4. Az erıforrások értékelése

Intézményünkben…

1. … a rendelkezésre álló pénzügyi erıforrásokat a deklarált célokkal összhangban használják fel.

3

2

1

0

2. …. folyamatosan ellenırzik, értékelik a pénzügyi erıforrások felhasználását.

3

2

1

0

3. …. minden alkalmazottat idıben ellátnak a munkavégzéshez szükséges információval.

3

2

1

0

4. … folyamatosan figyelemmel kísérik és szükség szerint javítják a kimenı információ pontosságát, megbízhatóságát. 5. …. a partnerektıl származó információt hozzáférhetıvé teszik a fejlesztést végzık számára.

3

2

1

0

3

2

1

0

6. …. a beszerzéseket az intézményi célok és a gazdaságosság figyelembe vételével végzik.

3

2

1

0

7. … az infrastruktúra és egyéb technikai eszközök üzemeltetése biztonságos, szabályozott, karbantartása megoldott. 8. … az energiafelhasználást folyamatosan ellenırzik, értékelik.

3

2

1

0

3

2

1

0

9. … az eszközfelhasználást folyamatosan ellenırzik, értékelik.

3

2

1

0

3

2

1

0

10. … az új módszerek, eljárások fejlesztésével párhuzamosan megtörténik az alkalmazottak szakmai ismereteinek továbbfejlesztése is.

75

Pilis, ÖMIP

2009/2014. 11. … az új módszereket, eljárásokat az intézményi célkitőzések függvényében értékelik.

3

2

1

0

12. … figyelemmel kísérik a versenytársak mőködését, eredményeit.

3

2

1

0

13. … a szellemi terméket, értéket megbecsülik és megóvják.

3

2

1

0

76

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

5. A folyamatok és a szabályozottság értékelése

Intézményünkben…

1. … a nevelési-oktatási folyamatok összhangban vannak a pedagógiai/nevelési programmal és a helyi tantervvel.

5

2

1

0

2. … a mőködési folyamatok elısegítik a pedagógiai programban/nevelési tervben deklarált értékek, célkitőzések megvalósulását.

3

2

1

0

3. … azonosítottak a célok megvalósításához és a sikeres mőködéshez szükséges kulcsfolyamatok.

3 3

2

1

0

4. … a kulcsfolyamatok a dolgozók elıtt ismertek.

3 3

2

1

0

5. ... a kulcsfolyamatokat felügyelik, értékelik, és lehetıség szerint javítják a közvetlen és közvetett partnerek elvárásai alapján.

3

2

1

0

6. … az oktatáskutatás új eredményeit, az új pedagógiai módszereket, oktatásszervezési eljárásokat beépítik az intézményi folyamatokba.

3

2

1

0

7. … az alkalmazottak ismerik az új munkatárs felvételének módját, a vele szemben támasztott követelményeket.

3

2

1

0

77

Pilis, ÖMIP

2009/2014. 8. … a munkatársak a közösen kidolgozott és elfogadott szabályok szerint járnak el a biztonságos és egészséges tanítás és tanulás feltételeinek biztosításában.

3

2

1

0

9. … a nevelıtestület egységes a nevelés-oktatás közös követelményeinek betartatásában.

3

2

1

0

10. … a tanulók mérése, értékelése közösen deklarált követelményrendszer alapján mőködik.

3

2

1

0

78

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

6. A szülık és diákok elégedettsége A) Mennyire elégedett két legfontosabb partnerünk, a szülı és a diák… 1. … az intézmény dolgozóinak kommunikációjával (problémakezelés, segítıkészség, elérhetıség, támogató magatartás)? szülı diák 2. … az intézményi légkörrel?

szülı diák

3

2

1

0

3 3

2 2

1 1

0 0

3

2

1

0

2 2

1 1

0 0

3. … a kapcsolattartás módjával?

szülı

3 3

4. … az érdemi tájékoztatással?

szülı

3

2

1

0

5. … a tanár-diák viszonnyal?

szülı

3

2

1

0

diák

3 3

2 2

1 1

0 0

diák

3

2

1

0

3 3

2 2

1 1

0 0

6. … az oktatás színvonalával?

szülı

7. … az intézményi szolgáltatások mennyiségével (tanórán kívüli foglalkozások, szakkör, korrepetálás, felkészítés, sportfoglalkozások, étkezés, tanulószoba, napközi, könyvtár, stb.)? szülı diák

79

Pilis, ÖMIP

2009/2014. 8. … az intézményi szolgáltatások minıségével (tanórán kívüli foglalkozások, szakkör, korrepetálás, felkészítés, sportfoglalkozások, étkezés, tanulószoba, napközi, könyvtár, stb.)? szülı

3

2

1

0

diák

3

2

1

0

diák

3

2

1

0

3

2

1

0

3

2

1

0

3

2

1

0

3

2

1

0

9. … az intézményi környezettel (rend, tisztaság, berendezések, biztonság)? szülı 10. …. az intézményi fegyelemmel?

szülı diák

11. …. a diákok egymás közötti kapcsolatával?

szülı diák

80

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

6. A szülık és diákok elégedettsége Szülıi panaszok száma (int.vez. eljuttatott):

……………. …………. …………… . .

Tanulói panaszok száma: (int.vez. eljuttatott):

Az intézményt elhagyók aránya*:

%

% %

Az intézménybe (nem induló évfolyamra) belépık aránya*: %

% %

Bukások aránya*:

%

% %

Az évfolyam más tanulócsoportjába önként átlépık aránya*: ……………% …………. %

81

………. %

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

7. Az alkalmazottak elégedettsége A) Intézményünkben a munkatársak többsége elégedett… 1. … a munkakörülményekkel (helyiségek, eszközök, alkalmazási feltételek…). 2. … a rendelkezésre álló pénzügyi források (bér, jutalom, juttatás) elosztásával. 3. … munkájuk nem anyagi megbecsültségével (önmegvalósítás lehetısége, fejlıdési, továbbtanulási lehetıségek, vezetıi elismerés, felhatalmazás, támogatás…).

3

2

1

0

3

2

1

0

3

2

1

0

0

4. … az iskola alkalmazottainak nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban (a személyi adminisztráció, ügyintézés pontossága, gyorsasága, a kommunikáció hatékonysága, az alkalmazotti kérdésekre, kérésekre adott válaszok gyorsasága…).

3

2

1

0

5. … a szakmai irányítással.

3

2

1

0

6. … az intézményvezetéssel való kapcsolattal. 7. … az iskolai (alkalmazotti körön belüli) légkörrel.

3 3

2 2

1 1

0 0

8. … a belsı döntések, határozatok elıkészítésével.

3

2

1

0

9. … a belsı döntések, határozatok végrehajtásával.

3

2

1

0

10. … a munkavégzésükre irányuló ellenırzéssel.

3

2

1

0

11. … munkájuk értékelésével.

3

2

1

0

82

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

7. Az alkalmazottak elégedettsége

B) Elégedettségre/elégedetlenségre utaló közvetett mutatók alakulása az elmúlt 3 évben … év … %

… év … %

… év … %

Munkaügyi panaszok száma:

… db

… db

… db

A nevelıtestületi fluktuáció alakulása (eltávozott):

… %

… %

… %

A nem pedagógus dolgozók fluktuációjának alakulása:

… %

… %

… %

… %

… %

… %

Hiányzási ráta (a tanítási órák/napok százalékában):

Nem kötelezı alkalmazotti rendezvényeken való részvétel aránya:

83

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

8. Társadalmi szerepvállalás A) Mennyire elégedett… 1. … az intézmény által szervezett, tanórán kívüli közösségi rendezvények (cserekapcsolatok, iskolanap, tanulmányi versenyek, kulturális és sportversenyek) mennyiségével? pedagógus

3

2

1

0

fenntartó szülı egyéb partner

3 3 3

2 2 2

1 1 1

0 0 0

fenntartó

3 3

2 2

1 1

0 0

szülı

3

2

1

0

egyéb partner

3

2

1

0

fenntartó

3 3

2 2

1 1

0 0

szülı

3

2

1

0

egyéb partner

3

2

1

0

2. … az intézmény által szervezett, tanórán kívüli közösségi rendezvények (cserekapcsolatok, iskolanap, tanulmányi versenyek, kulturális és sportversenyek) minıségével? pedagógus

3. … az pedagógus

intézménynek

a

település

közösségi

84

életébe

való

bekapcsolódásával?

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

8. Társadalmi szerepvállalás B) Az utóbbi 3 évben

_________év

___________év

_________év

… az intézmény által szervezett, (helyi városi, megyei, területi, országos, nemzetközi) rendezvények száma: db

db

db

db

db

db

… más intézmények által szervezett (helyi városi, megyei, területi, országos, nemzetközi) rendezvények, amelyen diákjai részt vettek:

… az elıbbi rendezvényeken résztvevı diákok aránya az intézmény diáklétszámához viszonyítva: %

%

%

… az intézmény által szervezett környezetvédelmi, jótékonysági, egészségügyi akciók száma: db

db

db

… más intézmények által szervezett környezetvédelmi, jótékonysági, egészég-ügyi akciókon résztvevı diákok aránya az intézmény diáklétszámához viszonyítva: %

85

%

%

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

9. Az intézmény kulcsfontosságú eredményei, mutatói A) Az intézmény kulcsfontosságú – a nevelıoktató munkához kapcsolódó - eredményei Az elmúlt 3 tanévben (tanévenként különkülön)… tanév:

…..

..

.....

1. ... a következı iskolafokra felvettek aránya (a végzısök számához viszonyítva, középiskolában):

…

… …%

2. …az elsı helyen megjelölt intézménybe felvettek aránya (a végzısök számához viszonyítva):

…

… …%

3. … az iskola tanulmányi átlaga:

… …

… …% … …

4. … az iskolai belsı vizsgák (ha van ilyen) átlaga:

…

…

…

5. … az érettségi vizsga átlaga (középiskola):

…

…

…

6. … a legalább középfokú nyelvvizsgát elértek aránya:

…

… …%

7. … a legalább alapfokú nyelvvizsgát elértek aránya:

…

… …%

8. … tanulmányi versenyeken legalább megyei/kerületi 1-3. helyezést elérı diákok száma (csapat egynek számítandó):

…

… …db

9. …sportversenyeken legalább megyei/kerületi 1-3. helyezést elérı diákok száma: (csapat egynek számítandó):

…

… …db

…

… …db

10. … kulturális és mővészeti versenyeken legalább megyei/kerületi 1-3. helyezést elérı diákok száma(csapat egynek számítandó):

86

Pilis, ÖMIP

2009/2014. 11. … a tanulói fegyelmi ügyek száma:

…

… …db

12. … az írásbeli igazgatói dicséretek száma:

…

… …db

13. … az írásbeli osztályfınöki dicséretek száma:

…

… …db

14. … az évközi és a tanév végi szaktanári dicséretek száma összesen:

…

… …db

15. … a diákönkormányzat megvalósult javaslatainak száma:

…

…

…db

16. … a heti rendszerességgel tartott felzárkóztató foglalkozások száma:

…

… …db

17. … a legalább egy évfolyamnyi tanulóval megvalósított prevenciós (drog, DADA, szexuális felvilágosító…) programok száma:

…

… …db

18. …………………………………………………………………………..

87

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

9. Az intézmény kulcsfontosságú eredményei, mutatói B) Az intézmény kulcsfontosságú – a hatékonysággal összefüggı – mutatói 19. … az egy tanulóra jutó pedagógusok száma:

…

…

20. … az egy tanulóra esı éves költség (összes költségvetési kiadás/tanuló) eFt:

…

…

21. … az átlagos osztálylétszám:

…

…

…

22. … az egy fıre jutó igazoltan hiányzott tanítási órák száma:

…

…

…db

23. … az egy fıre jutó igazolatlanul hiányzott tanítási órák száma:

…

…

…db

24. … az egy osztályra (tanulócsoportra) jutó szakköri órák száma hetente:

…

…

…

25. … az egy osztályra jutó felzárkóztató órák száma hetente:

…

…

…

26. … az egy osztályra jutó tömegsport órák száma hetente:

…

…

…

27. …………………………………………………………………………..

88

…

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

10. A munkatársak részvétele, bevonásának mértéke Az elmúlt 3 tanévben (tanévenként külön-külön)…

tanév:

…..

..

1. … a stratégiai és operatív tervezésbe (pedagógiai program felülvizsgálatába, helyi tanterv összeállításába, munkatervek kidolgozásába) bevont munkatársak aránya a szervezetben: …

… …%

…

… …%

3. … hány fejlesztı, problémamegoldó projektet (teamet) indítottak el?

…

… …db

4. … hány team zárta le a munkát javaslatok megfogalmazásával?

…

… …db

2. … az intézményi önértékelésbe, a minıségbiztosítási rendszer fejlesztésébe, a folyamatszabályozásba, feladatmegoldó teamekbe bevont munkatársak aránya a szervezetben:

89

.....

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

5. … hány team javaslatának a bevezetésérıl született döntés?

…

… …db

6. … ebbıl hány team javaslatát valósították már meg a gyakorlatban?

…

… …db

90

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

11. A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje (Az új ismeretek, a változó igények és a mőködési tapasztalatok alapján hogyan fejlesztik az intézményt?) Intézményünkben ….

1. … biztosított azon tények, adatok következetes győjtése, amelyek lehetıvé teszik a partneri elvárások és elégedettség változásainak követését, valamint az intézményi mőködés értékelését. 3

2

1

0

2. … a kapott eredményeket összevetik az intézményi célokkal.

3

2

1

0

3. … a kapott adatokat összevetik mások eredményeivel (benchmarking).

3

2

1

0

3

2

1

0

5. … a folyamatos fejlesztéshez a vezetés biztosítja a probléma/ feladatmegoldó teamek mőködtetését.

3

2

1

0

6. … a vezetés folyamatosan figyelemmel kíséri, támogatja a fejlesztési tevékenységet.

3

2

1

0

4. … a vezetés a fejlesztendı folyamatokat, területeket az intézményi külsı és belsı mérések, értékelések tapasztalatai alapján határozza meg.

91

Pilis, ÖMIP

2009/2014. 7. … a fejlesztési feladatok kitőzése során meghatározott az elvárt eredmény (a „sikerkritérium”).

3

2

1

0

8. ... a fejlesztési feladatok során meghatározott az elvárt eredmény mérésének, értékelésének módja.

3

2

1

0

9. … a fejlesztési feladatok kitőzése során meghatározott a határidı és a felelıs.

3

2

1

0

3

2

1

0

10. ... a fejlesztési eredmények, javaslatok beépülnek az intézményi szabályozás rendszerébe.

92

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

12. A szervezeti kultúra értékelése

1. Az intézmény hatékony, eredményes mőködése érdekében el kell érni, hogy a munkatársak azonosuljanak a közösen kidolgozott és elfogadott pedagógiai alapelvekkel, célkitőzésekkel! Mennyire fontos Önnek a megfogalmazott szempont érvényesülése?

2.

3

2

1

0

Milyen mértékben elégedett a jelenlegi helyi gyakorlattal?

3

2

1

0

A vezetıi döntésekben az intézményi feladatok eredményes megvalósítására való törekvés domináljon az emberi kapcsolatok mindenáron való megırzésével szemben! Mennyire fontos Önnek a megfogalmazott szempont érvényesülése?

3

2

1

0

Milyen mértékben elégedett a jelenlegi helyi gyakorlattal?

3

2

1

0

3. A célkitőzések meghatározásakor a csoportcéloknak legyen elsıbbségük az egyéni célokkal szemben! Mennyire fontos Önnek a megfogalmazott szempont érvényesülése?

3

2

1

0

Milyen mértékben elégedett a jelenlegi helyi gyakorlattal?

3

2

1

0

4. A hosszú távú célokat mindig vegyük figyelembe (adott esetben akár a rövid távú érdekekkel szemben is) az operatív döntések meghozatalánál!

93

Pilis, ÖMIP

2009/2014. Mennyire fontos Önnek a megfogalmazott szempont érvényesülése?

3

2

1

0

Milyen mértékben elégedett a jelenlegi helyi gyakorlattal?

3

2

1

0

3

2

1

0

3

2

1

0

5. Az ösztönzés – a számon kérhetı, mérhetı elvárások megvalósulási szintjére építve – legyen kellıen differenciált, ne a javak egyenlı elosztására törekvés legyen a jellemzı! Mennyire fontos Önnek a megfogalmazott szempont érvényesülése? Milyen mértékben elégedett a jelenlegi helyi gyakorlattal?

94

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

12. A szervezeti kultúra értékelése 6. Az intézmény vezetése vállalja fel, hozza felszínre és igyekezzen feloldani a konfliktusokat, szemben az elkerülı, elodázó taktikával! Mennyire fontos Önnek a megfogalmazott szempont érvényesülése?

3

2

1 0

3

2

1 0

3

2

1 0

3

2

1 0

Mennyire fontos Önnek a megfogalmazott szempont érvényesülése?

3

2

1 0

Milyen mértékben elégedett a jelenlegi helyi gyakorlattal?

3

2

1 0

3

2

1 0

3

2

1 0

Milyen mértékben elégedett a jelenlegi helyi gyakorlattal? 7. A dolgozók – az egyértelmően megfogalmazott elvárások és hatáskörök keretei között – rendelkezzenek önállósággal a szakmai feladataik megvalósításában, az alkalmazott módszerek meghatározásában és a kapcsolódó döntésekben, szemben a szoros irányítással és felügyelettel! Mennyire fontos Önnek a megfogalmazott szempont érvényesülése? Milyen mértékben elégedett a jelenlegi helyi gyakorlattal? 8. Legyünk mindig nyitottak az újra, ne féljünk a változásoktól, szükség esetén vállaljunk kockázatokat is!

9. Figyeljünk arra, hogy mások mit tesznek, milyen eredményeket érnek el, ha lehet, tanuljunk tılük, szemben azzal, hogy végsıkig ragaszkodunk saját elképzeléseinkhez, jónak hitt hagyományainkhoz! Mennyire fontos Önnek a megfogalmazott szempont érvényesülése? Milyen mértékben elégedett a jelenlegi helyi gyakorlattal? 10. A vezetık ne a végsı eredményeket, hanem az odavezetı folyamatokat, módszereket, eljárásrendeket tartsák fontosabbnak!

95

Pilis, ÖMIP

2009/2014. Mennyire fontos Önnek a megfogalmazott szempont érvényesülése?

3

2

1 0

Milyen mértékben elégedett a jelenlegi helyi gyakorlattal?

3

2

1 0

3

2

1 0

3

2

1 0

11. Amikor lehetséges, a munka szervezésekor a csoportos munkamódszerek legyenek a dominánsak az egyéni munkával szemben. Mennyire fontos Önnek a megfogalmazott szempont érvényesülése? Milyen mértékben elégedett a jelenlegi helyi gyakorlattal?

Záradék 2: Pilis Város Önkormányzatának Minıségirányítási Programját Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete - a Képviselı-testület 2009. szeptember hó 24. napján megtartott nyilvános és rendes ülésén meghozott – 277/2009. (IX.24.) sz. önkormányzati határozatával fogadta el és hagyta jóvá. Pilis, 2009. szeptember hó 30. napján.

(Szabó Márton) polgármester

(dr. Csiki Gábor) jegyzı

96

Pilis, ÖMIP

2009/2014.

97