JÓVÁHAGYOTT VÁLTOZAT! (PILIS, )

JÓVÁHAGYOTT VÁLTOZAT! (PILIS, 2011.04.29.)

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FELADAT-ELLTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT MŐKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE (2011. május 01. - 2014. augusztus 31. közötti idıszakra vonatkozólag) (JÓVÁHAGYOTT VÁLTOZAT) Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Városi Önkormányzata (2011. május 01-2014. augusztus 31. közötti idıszakra vonatkozó) Feladat-ellátási, Intézményhálózat mőködtetési és Fejlesztési Tervét a Képviselı-testület 2011. április hó 28.-i nyilvános és rendes ülésén meghozott 129/2011. (IV.28.) sz. önkormányzati határozatával fogadta el, és hagyta jóvá. Pilis, 2011. április hó 29. napján.

(Szabó Márton) polgármester

(dr. Csiki Gábor) jegyzı

1

Pilis Város Önkormányzatának Feladat-ellátási, Intézményhálózat mőködtetési és Fejlesztési Terve (2011. május 01. - 2014. augusztus 31. közötti idıszakra) (JÓVÁHAGYOTT VÁLTOZAT) I. Elıszó 1993. évtıl kezdıdıen a közoktatás - többek között a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban Kotv.) rendelkezéseire figyelemmel – jelentıs átalakuláson ment keresztül. Ez elsısorban a közoktatási szerkezeti és tartalmi elemeinek változását jelenti, amelyek közül ki kell emelni a közoktatási alapfeladatok ellátásának a települési önkormányzatokhoz történı kerülését, a fenntartói jogok és kötelezettségeknek a különbözı szintő önkormányzatokhoz történı telepítését. Fent leírt folyamatok alapjaiban változtatták meg a jogalkotónak, törvényalkotónak a települési önkormányzatokhoz alapított feladat ellátási kötelezettségét, valamint finanszírozási rendszerét. A tartalmi változások a következıképpen foglalhatók össze: I/1. Új közoktatási struktúrák megjelenése: A hagyományos 8+4-es oktatási rendszer mellett kialakult a 6+6-os, illetve a 4+8-as rendszerő oktatási forma. Ezen kívül új elemként megjelentek, az alábbi közoktatási struktúrák: 0. nyelvi osztályok belépése, a középiskolák 5 évfolyamosra alakulása, a szakképzés tartalmi és szervezeti átalakulása, a Területi Szakképzı Központok kialakítása, a Térségi Iskola- és Óvodafejlesztési Központok létrejötte. I/2. A Nemzeti Alaptanterv I. és a Nemzeti Alaptanterv II. életbelépése: A Nemzeti Alaptanterv (a továbbiakban: NAT) jelentısen hozzájárult a közoktatás modernizációjához, egyrészt az új mőveltségtartalmak megjelenésével, másrészt a személyiségfejlesztést és képességfejlesztést elıtérbe állító, ún. pedagógiai szemlélet fontosságának hangsúlyozásával. Természetesen az Önkormányzat fenntartásában álló intézmények - eleget téve a törvényi kötelezettségeiknek, - megalkották és elıterjesztették az intézményi nevelési-pedagógiai programjaikat. Mint ismeretes, a központi jogalkotó 2003. évben újra definiálta, illetve tartalmilag jelentısen módosította a Nemzeti Alaptantervet, amelynek addigi szerkezetét és tartalmilag a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet, továbbá a módosítására kiadott 63/2000. (V. 5.) Korm. rendelet teljes körően rögzítette. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet záró rendelkezése értelmében: „12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követı 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2004. szeptember 1-jétıl kell alkalmazni az általános iskola elsı évfolyamán, ezt követıen minden tanévben felmenı rendszerben. (2) E rendeletnek - a 210/2008. (VIII. 27.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított - 3. § (6) bekezdése alapján a 2009/2010. tanévtıl kezdve lehet megszervezni az emelt szintő oktatást az elsı évfolyamon, majd ezt követıen felmenı rendszerben a második-negyedik évfolyamon. (3) A Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet, továbbá a módosítására kiadott 63/2000. (V. 5.) Korm. rendelet többi rendelkezése 2004. szeptember 1-jén az 2

iskola elsı évfolyamán, ezt követıen minden tanévben felmenı rendszerben a következı évfolyam tekintetében, teljes egészében 2017. augusztus 31-én hatályát veszti.” A NAT lépcsızetes bevezetése és megvalósítása, az oktatás és humánerı-fejlesztés a tudásgazdaság, a tudástársadalom megalapozásának célja. A fejlesztési programok sokasága születik ezekben az években (tanulás tanítása, kooperatív tanulás, kompetencia-alapú oktatás, projektmódszer, drámapedagógia, önismeret-fejlesztés, egész napos nevelés stb.). A tanulók folyamatos tanórai aktivitását garantáló módszerek napi gyakorlattá válása nélkül az iskolai teljesítmények lényeges javulása nem várható a kulcskompetenciáknak megfelelıen 6 területre (szövegértés, matematikai-logikai, szociális-életviteli, életpálya-építési, idegen nyelvi, óvodai), illetve az informatikai területre kifejlesztett központi programcsomagok tesztelésére, értékelésére és a hálózatépítésre. I/3. A továbbképzési rendszer átalakulása: A Kotv. alapján a pedagógus joga, hogy szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésekben való részvétel útján gyarapítsa. Mindez az intézmény esetében, a szakmai színvonal emelését, a minıség garantálását hivatott elısegíteni. Fontos körülmény és elem ugyanakkor, hogy 2008. évtıl kezdıdıen - országos szinten - a pedagógus képzés is átalakult. I/4. A minıségbiztosítási rendszer bevezetése: A közoktatási intézmény a Kotv. 40. §-a alapján, feladatainak hatékony, törvényes és szakszerő végrehajtása, valamint a feladatellátás folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minıségpolitikáját. A minıségpolitika végrehajtása érdekében a közoktatási intézmény - a Kotv. keretei között minıségfejlesztési rendszert épít ki és mőködtet, folyamatosan tart fenn.

3

II. Bevezetés II/1. A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kotv.) 85. § (4)-(5) bekezdése alapján: 85. § (4) A helyi önkormányzat önállóan, vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-elıkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-mőködtetési és - fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a fıvárosi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelezı feladatait milyen módon látja el, illetıleg milyen nem kötelezı feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer mőködtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggı elképzeléseket. Az intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni - a nemzeti, etnikai kisebbséget érintı kérdésekben a települési kisebbségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen mőködı közoktatási intézmények vezetıinek, továbbá a szülıi és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintő szakszervezetek, - ha nem mőködik települési kisebbségi önkormányzat - az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e törvény 103. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve - települések szerinti bontásban - tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. (5) Ha a helyi önkormányzat az óvodai nevelésrıl vagy az általános iskolai nevelésrıl és oktatásról részben vagy egészben nem saját intézményfenntartással gondoskodik, az önkormányzati intézkedési tervben meg kell határoznia, hogy milyen módon tesz eleget az e törvényben meghatározott kötelezettségének. Az önkormányzati intézkedési tervet pedig azzal a helyi önkormányzattal közösen kell elkészítenie, amelyik által fenntartott nevelési-oktatási intézmény látja el az illetékességi területén élık tekintetében a kötelezı felvételt biztosító óvoda, illetve a kötelezı felvételt biztosító iskola feladatait. (6) Az önkormányzati intézkedési terv elkészítésekor, felülvizsgálatakor a helyi önkormányzatnak be kell szereznie a fıvárosi, megyei önkormányzat szakvéleményét abban a kérdésben, hogy az önkormányzati intézkedési terv összhangban áll-e a fıvárosi, megyei fejlesztési tervben foglaltakkal. Ha az önkormányzati intézkedési terv, illetve annak módosítása a szakvéleményben foglaltak szerint nem áll összhangban a fıvárosi, megyei fejlesztési tervvel, elfogadásakor a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében szabályozott minısített többségre van szükség.” Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete által elfogadandó feladat ellátási, intézményhálózat-mőködtetési és - fejlesztési terve (a továbbiakban: Közoktatási Intézkedési Terv) készítésének fı rendeltetése és célja, hogy hosszabb távon meghatározza, megjelölje a közoktatási szolgáltatás megszervezésének alapvetı céljait, - a hozzá kapcsolódó, rendelkezésre álló, vagy fejlesztendı eszközöket, illetve indikátorokat. A helyi önkormányzat oktatáspolitikai célkitőzéseit magában foglaló Közoktatási Intézkedési Terv akkor töltheti be fı célját és rendeltetését, ha tartalmazza mindazokat az elemzéseket, amelyek hosszabb távra befolyásolják a helyi döntéshozatalt: a) A Kotv.-ban meghatározott kötelezı települési önkormányzati feladatok ellátásának rendjét, a feladatok végrehajtásához szükséges jelenlegi feltételrendszert, valamint változtatásának lehetséges változatait, a meglévı intézményrendszer mőködtetésére, fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket, a meglévı intézményrendszer közeljövıben elengedhetetlenül szükségessé váló új épületcsoport megvalósításának vagy épületkomplexum bıvítésének ütemezését, végrehajtását. 4

b) Az önként vállalt feladatok ellátására vonatkozó jövıbeni elképzeléseket. c) Azokat az együttmőködési formákat, amelyek keretében egyes szolgáltatások megoldásra kerülnek. d) A közoktatás szolgáltatásai szorosan kapcsolódnak más ágazatba tartozó feladatokat ellátó rendszerekhez: da) az iskola egészségügyi rendszer, db) a gyermekvédelmi rendszer, dc) a családsegítés, dd) a szociális ellátó rendszer. A Közoktatási Intézkedési Tervnek ki kell térnie az ágazatok közötti együttmőködésre, azok kapcsolataira, tekintettel a település lakosságszámának utóbbi években megmutatkozó jelentıs számú növekedésére, amely az óvodás és iskolás korú gyermeklakosságot is jelentékenyen érinti. Ahhoz, hogy a közoktatás intézményrendszere hatékonyan tudjon mőködni, minden feladatát el tudja látni, a Közoktatási Intézkedési Tervben át kell tekinteni az önkormányzat feladat-ellátási kötelezettségét és felelısségét. Hangsúlyozni kell az Önkormányzat fenntartói irányítását, valamint a közoktatással összefüggı ágazatok és az intézmények közötti együttmőködés hatékonyságát. Tudatosan végig kell gondolni, tervezni a rendszer felépítését, egymásra épülését. A helyi igényeknek megfelelıen - jelenleg - a hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetben lévı gyermekek számának ugrásszerő emelkedése, valamint a leromlott tárgyi feltételekhez, tanteremhiányhoz igazodó oktatási rendszer felépítése jelent nagy kihívást a települési önkormányzat számára. II/2.1. Helyzetelemzés, helyzetértékelés, elırejelzés: A település Budapest fıvárostól 50 km-re, a 4. számú fıútvonal mellett elhelyezkedı település. A település életében meghatározó a fıváros közelsége, valamint Cegléd város, ahol az egészségügyi kórházi ellátások igénybe vehetıek. A közigazgatási területe nagy, külterületi része jelentıs. Az állandó lakosok száma 2003. január 01.- én 11.095 fı. Az állandó lakosok száma 2004. január 01.- én 11.237 fı. Az állandó lakosok száma 2005. január 01.- én 11.317 fı. Az állandó lakosok száma 2006. január 01.- én 11.395 fı. Az állandó lakosok száma 2007. január 01.- én 11.440 fı. Az állandó lakosok száma 2008. január 01.- én 11.573 fı. Az állandó lakosok száma 2009. január 01.- én 11.557 fı. Az állandó lakosok száma 2010. január 01.- én 11.640 fı. Az utóbbi idıben jellemzı tendencia: a fıvárosból kitelepülı családok, személyek számának jelentıs növekedése, akik fıként a település külterületi részein vásároltak maguknak ingatlanokat. A közmőberuházások, - a környezı településekkel ellentétben, - az utóbbi 15 évben valósultak meg. A közoktatási intézmények mőszaki állapota folyamatos javítást, fejlesztést igényel a fenntartó részérıl. A gyermeklétszámra tekintettel - középhosszú távon –oktatási intézmény bıvítése, illetve hosszú távon, megfelelı pályázati lehetıségek és feltételek mellett, egy új oktatási intézmény építése feladatként jelentkezik. Az Önkormányzat évek óta pénzügyi nehézségekkel küzd, a jelenleg meglévı oktatási intézmények bıvítését, illetve új oktatási intézmények építését kizárólag külsı pénzügyi segítséggel, illetve forrásból (támogatás, pénzintézeti forrás) tudná megoldani. 5

A „Városi” cím elnyerése – remélhetıleg meggyorsítja a település fejlıdését, jobb anyagi hátteret biztosít az új iskola felépítéséhez. II/2.2. Munkaerı piaci folyamatok: A település gazdasági ereje természetszerően meghatározza a közoktatás-politikai döntések kereteit, korlátait, lehetıségeit. Az Önkormányzat a rendelkezésre álló források figyelembevételével készítheti el terveit, hozhatja meg döntéseit. Ebben szerepet játszanak: a) a munkanélküliség aránya, b) a település foglalkoztatási viszonyai, c) a rendelkezésre álló munkahelyek. A településen élı munkanélküliek aránya az alábbi: Év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év

Rszoc. seg aránya 72 fı 73 fı 98 fı 86 fı 88 fı 102 fı 128 fı 265 fı

regisztrált munkanélküli 201 fı 238 fı 252 fı 297 fı 305 fı 315 fı 445 fı 602 fı

teljes lakosságszám 11.095 fı 11.237 fı 11.317 fı 11.395 fı 11.440 fı 11.573 fı 11.557 fı 11.640 fı

Fent jelzett adatok alapján rögzíthetı, hogy a munkanélkülieknek a településen belüli aránya - az elızıekben elfogadott és kihirdetett Közoktatási Intézkedési Tervek (2004-2007.)(2008-2010. I. negyedév) hatályba lépése óta, folyamatosan tovább nıtt. A település jelentıs ipari létesítményekkel nem rendelkezik. A felnıtt lakosság túlnyomó része ingázik, jellemzıen a fıvárosba, illetve a környezı városokba jár át dolgozni. II/2.3. Demográfiai viszonyok: A közoktatás egyik fontos feladatmutatója az óvodások és tanulók létszáma, amelynek alakulását elsısorban demográfiai adottságok határozzák meg. A létszámok közvetlen hatással vannak a közoktatási feladatok ellátása során felmerülı kiadásokra. A népesség területi eloszlása: 2005. január 01.- én állandó lakosok száma: 11.317 fı külterületen élık: 1487 fı belterületen élık: 9830 fı

(a lakónépesség 13 %-a) (a lakónépesség 87 %-a)

A lakosság életkor szerinti megoszlása: 05 év 621 fı 614 év 1395 fı 1518 év 583 fı 1962 év 7113 fı 63 év1605 fı 2006. január 01.- én állandó lakosok száma: 11.395 fı külterületen élık: 1.635 fı

(a lakónépesség 14 %-a) 6

belterületen élık: 9.760 fı

(a lakónépesség 86 %-a)

A lakosság életkor szerinti megoszlása: 05 év 766 fı 614 év 1287 fı 1518 év 544 fı 1962 év 7182 fı 63 év1616 fı 2007. január 01.- én állandó lakosok száma: 11.440 fı külterületen élık: 1.533 fı belterületen élık: 9.887 fı

(a lakónépesség 13 %-a) (a lakónépesség 87 %-a)

A lakosság életkor szerinti megoszlása: 05 év 756 fı 614 év 1127 fı 1518 év 561 fı 1962 év 7384 fı 63 év1612 fı A lakónépesség 23 %-a gyermekkorú, 62 %- a aktívkorú,15 %-a idıskorú. 2008. január 01- én állandó lakosok száma: 11.573 fı A lakosság életkor szerinti megoszlása: 05 év 728 fı 614 év 1282 fı 1518 év 572 fı 1962 év 7303 fı 63 év1688 fı 2009. január 01- én állandó lakosok száma: 11.557 fı A lakosság életkor szerinti megoszlása: 05 év 698 fı 614 év 1248 fı 1518 év 554 fı 1962 év 7359 fı 63 év1698 fı 2010. január 01- én állandó lakosok száma: 11.640 fı A lakosság életkor szerinti megoszlása: 05 év 699 fı 614 év 1214 fı 1518 év 590 fı 1962 év 7416 fı 63 év1721 fı

7

II/3. Demográfiai helyzetkép a közoktatás területén, elırejelzés: ÓVODAI INTÉZMÉNY Demográfiai helyzetkép a 2005/2006-os nevelési évben az egyes közoktatási intézményekre vonatkozóan (intézményi adatok alapján): Óvodai Intézmény: Óvodások száma: Rákóczi út: Kávai út Attila utca

420 fı 220 fı 140 fı 60 fı

csoportok száma:14 db csoportok száma: 7 db csoportok száma: 5 db csoportok száma: 2 db

férıhelyek száma: 280 férıhely férıhelyek száma: 140 férıhely férıhelyek száma: 100 férıhely férıhelyek száma: 40 férıhely

Demográfiai helyzetkép a 2006/2007-os nevelési évben az egyes közoktatási intézményekre vonatkozóan (intézményi adatok alapján): Óvodai Intézmény: Óvodások száma: Rákóczi út: Kávai út Attila utca

420 fı 210 fı 150 fı 60 fı

csoportok száma: 14 db csoportok száma: 7 db csoportok száma: 5 db csoportok száma: 2 db


Demográfiai helyzetkép a 2007/2008-as nevelési évben az egyes közoktatási intézményekre vonatkozóan (intézményi adatok alapján): Óvodai Intézmény: Óvodások száma: Rákóczi út: Kávai út Attila utca

420 fı 210 fı 150 fı 60 fı



Demográfiai helyzetkép a 2008/2009-es nevelési évben a 2008. október 01-jei statisztikai adatok alapján: Óvodások száma: Rákóczi út: Kávai út Attila utca

402 fı 200 fı 142 fı 60 fı




411 fı 203 fı 148 fı 60 fı




402 fı 201 fı 143 fı 60 fı

csoportok száma: 14 db csoportok száma: 7 db csoportok száma: 5 db csoportok száma: 2 db 8


SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SZAKISKOLA Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola 2005/2006-os tanév adatai: Tanulók száma: 355 fı osztályok száma: 14 Ebbıl: általános iskola: szakiskola:

233 fı 122 fı

osztályok száma: 10 osztályok száma: 4

Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola 2006/2007-es tanév adatai: Tanulók száma: 328 fı osztályok száma: 14 Ebbıl: általános iskola: szakiskola:

238 fı 90 fı


Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola 2007/2008-as tanév adatai: Tanulók száma: 341 fı osztályok száma: 15 Ebbıl: általános iskola: szakiskola:

246 fı 95 fı


ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény 2005/2006-os tanév adatai: Tanulók száma: 807 fı osztályok száma: 33 ebbıl: csoportok száma: 3 sajátos nevelési igényő tan.: 28 fı zeneiskolai tagozat 108 fı Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény 2006/2007-es tanév adatai: Tanulók száma: 788 fı osztályok száma: 33 ebbıl: sajátos nevelési igényő tan.: 19 fı csoportok száma: 2 zeneiskolai tagozat 102 fı Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény 2007/2008-as tanév: Tanulók száma: 749 fı osztályok száma: 30 ebbıl: sajátos nevelési igényő tan: 7 fı csoportok száma: 1 zeneiskolai tagozat 103 fı A Széchenyi István Általános Iskola valamint az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény jogutódja 2008. július 01. napi hatállyal a Gubányi Károly Általános Iskola lett.

9

GUBÁNYI KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA 2009. október 1.-jei adat

2010. október 01-jei adat

Tanulólétszám:

932 fı

Tanulólétszám:

871 fı

Kossuth Lajos úti székhely: Szabadság téri telephely: Széchenyi utcai telephely:

347 fı 344 fı 241 fı

Kossuth Lajos úti székhely: Szabadság téri telephely: Széchenyi úti telephely:

312 fı 350 fı 209 fı

Beíratott elsı osztályosok száma: Széchenyi utcai telephely: Szabadság téri telephely:

38 fı 74 fı

Széchenyi utcai telephely: Szabadság téri telephely:

25 fı 91 fı

Nyolcadikosok száma: Széchenyi utcai telephely: Kossuth Lajos úti székhely:

32 fı 88 fı

Széchenyi utcai telephely: Kossuth Lajos úti székhely:

22 fı 82 fı

Tanév közben távozottak: Kossuth Lajos úti székhely: Szabadság téri telephely: Széchenyi utcai telephely:

22 fı 35 fı 39 fı

Tanév közben érkeztek: Kossuth Lajos úti székhely: Szabadság téri telephely: Széchenyi utcai telephely:

12 fı 13 fı 14 fı

Iskolába járás alól felmentett tanulók, magántanulók száma: Összesen: 9 fı Összesen: Kossuth Lajos úti székhely: 3 fı Kossuth Lajos úti székhely: Szabadság téri telephely: 3 fı Szabadság téri telephely: Széchenyi utcai telephely: 3 fı Széchenyi utcai telephely:

13 fı 7 fı 3 fı 3 fı

Osztályok száma: Kossuth Lajos úti székhely: Szabadság téri telephely: Széchenyi utcai telephely:

14 osztály 15 osztály 10 osztály

Kossuth Lajos úti székhely: Szabadság téri telephely: Széchenyi utcai telephely:

13 osztály 16 osztály 9 osztály

Átlag létszám (2009/2010.): Kossuth Lajos úti székhely: Szabadság téri telephely: Széchenyi utcai telephely:

23,90 fı 24,79 fı 22.93 fı 24,10 fı

Átlag létszám (2010/2011.): Kossuth Lajos úti székhely: Szabadság téri telephely: Széchenyi utcai telephely:

22,92 fı 24,00 fı 21,88 fı 23,22 fı

Napközis csoportok száma: 7 csoport Napközis gyermekek létszáma: 191 fı Átlag: 27,28 fı/csoport

Napközis csoportok száma: 7 csoport Napközis gyermekek létszáma: 177 fı Átlag: 25,29 fı/csoport

Tanulószobás csoport: Tan.szobába járó gy. száma:

Tanulószobás csoport: Tan. Szobába járó gy. száma:

1 csoport 26 fı

Hátrányos helyzető tanulók: HH-s tanuló: 280 fı(30%) ebbıl 10

HH-s tanuló: 239 fı (27,4%) ebbıl

1 csoport 24 fı

HHH tanuló:

35 (3,7%) fı

Sajátos nevelési igényő tanulók: SNI a: SNI b:

HHH tanuló: 29 fı (3,3%)

11 fı 6 fı 5 fı

Sajátos nevelési igényő tanulók: SNI a: SNI b:

14 fı 10 fı 4 fı

II/4. Az iskolai létszámok alakulása és elırejelzése: A belépı 1. osztályos tanulók száma az általános iskolákban 2004-tıl 2008-ig: fı adatok 2004/2005

2005/2006

2006/2007

2007/2008

Általános Iskola és Alapf. Mővészeto. Int. tanulók száma: csoportok száma:

87 4

98 4

94 4

98 4

Széchenyi I. tanulók sz.: csoportok száma:

40 2

31 1

30 1

29 1 fı adatok

Az összlétszámok alakulása a Szakiskolában 2004-tıl 2008-ig: 2004/2005

2005/2006

2006/2007

2007/2008

105 2+3

128 2+3

90 2+3

95 2+3

tanulók száma: csoportok száma:

fı adatok Az összlétszámok alakulása az alapfokú zenemővészeti intézményegységben 2004-2008-ig: 2004/2005

2005/2006

2006/2007

2007/2008

105 2+3

128 2+3

102 2+3

103 2+3

tanulók száma: csoportok száma: Gubányi Károly Általános Iskola

2008/2009

2009/2010

Szabadság tér 1. telephely tanulók száma: csoportok száma:

74 4

91 4

Széchenyi utcai telephely tanulók száma: csoportok száma:

38 2

25 1

fı adatok

A város által fenntartott általános iskolákban és szakiskolában a tanulói összlétszámok alakulása a 2004-2008 közötti idıszakban, az alábbiak szerint:

11

2004/2005

2005/2006

2006/2007

2007/2008

Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Int.

811

807

788

749

Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola

360

355

328

341

A Fıvárosi Önkormányzat fenntartásában és mőködtetésében álló Óvoda, Általános Iskola és Gyermekotthonban tanuló - a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi Bizottság által nem integrálhatónak minısített tanulásban, illetve értelmileg akadályozott - pilisi lakóhelyő gyermekek számának alakulása: 2007/2008-as tanév

2008/2009-es tanév

61 fı

2009/2010-es tanév

53 fı

56 fı

2010/2011-es tanév 50 fı

A Fıvárosi Önkormányzat fenntartásában és mőködtetésében álló Óvoda, Általános Iskola és Gyermekotthonban a 2010/2011-es tanévben 50 fı pilis és 10 fı környékbeli településekrıl érkezı tanuló tanul. A pilisi gyermekek közül 37 fı hátrányos helyzető (HH), közülük 5 fı halmozottan hátrányos helyzető (HHH). Egyúttal a pilisi gyermekek több, mint 50 % roma származásúnak vallja magát. II/5. Társadalmi folyamatok: A település az utóbbi évek során sajátos társadalmi folyamatok részese. Az elmúlt évtizedben a településen állandó lakóhelyet létesítı állampolgárok száma jelentıs számban megnıtt. Jellemzıen sok gyermekes családok érkeznek, amely a közoktatási intézmény ellátó rendszer keretein belül is érezteti hatását. Fontos szempont és körülmény ugyanakkor, hogy a társadalom azon alapvetı készségek biztosítását várja el az oktatástól és képzéstıl, amelyek az egyén számára biztos alapot nyújtanak az élethez és a munkához. Ezek a szakmai és technikai készségekre épp úgy kiterjednek, mint ahogy a szociális és személyes képességekre, ide értve a mővészetek és a kultúra ismeretét, amelyek révén az emberek együtt tudnak mőködni, és aktív polgárok lehetnek. A legmodernebb pedagógiai iránymutatásokban megtalálhatók azok a kompetenciák, melyek fejlesztését tudatosan fel kell vállalni az iskolának alapvetıen a versenyképesség és a társadalmi kohézió erısítése érdekében. A változó körülményekhez igyekszik igazodni, mind a települési önkormányzat, mind az oktatásinevelési intézmény. A pedagógusok pedagógiai munkájuk során megpróbálják segíteni a nehéz körülmények között élı, hátrányokkal induló gyermekek felzárkóztatását. Másrészt a pedagógusok kiemelkedı fontosságú feladatnak tekintik a jó képességő gyermekek fejlesztését és a tehetséggondozását, valamint az oktatás és nevelés korszerősítését. A szülıkre vonatkozó iskolázottsági mutatók (2005 évi statisztikai adatok): Általános iskola elsı évfolyamát sem végezte el: 1,5% Általános iskolai végzettséggel rendelkezık: 65,2% Érettségi bizonyítvánnyal rendelkezık: 27,3% Fıiskolai, illetve egyetemi diplomások: 6,0% Családszerkezetre vonatkozó adatok: Nagycsaládban élık: Csonka családban élık:

9% 17% 12

Teljes családban élık:

74%

A monori Nevelési Tanácsadó, illetve a ceglédi székhelyő Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Tevékenységet Végzı Bizottság adatai alapján egyre növekszik a tanulási nehézségekkel és részképesség zavarokkal küzdı gyermekek száma. A háttérben többnyire valamilyen szocializációs probléma húzódik meg, amely rendszerint magatartási, beilleszkedési zavarokhoz vezet. Mindkét intézmény jelentıs határidı késedelemmel képes feladatait ellátni, amely a gyermekeket küldı oktatási intézmény(ek) számára súlyos problémát jelent. A Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat pilisi tagintézményének tevékenysége is folyamatosan nı. Az intézmény által biztosított szolgáltatás keretein belül újonnan alkalmazott pszichológus már a növekvı feladatokhoz igazodó igényeket sem tudja teljes körően kielégíteni, figyelemmel arra, hogy sem a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás, sem az intézmény költségvetését részben finanszírozó települési önkormányzat nem tudja teljes körően finanszírozni, az ügyvédi, illetve pszichológiai, optimális feladat ellátással összefüggı pénzügyi kiadásokat, költségeket. Az oktatásban folyamatosan történik a korszerősítés. Ez a körülmény feltételezi az újabb eszközök beszerzését, ezért továbbra is szükséges az intézmények költségvetésében az anyagi fedezet biztosítása. A súlyos problémák indokai alapvetıen az alábbiak: A Gubányi Károly Általános Iskola nem rendelkezik valamennyi, a központi jogszabályban elıírt szaktanteremmel. Ez szakmailag jelent hátrányt a továbbtanulók felkészítésében. Az iskolai intézmény és az óvodai intézmény jelentıs erıfeszítéseket tesznek a fenti problémák kezelésére, ugyanakkor nem képesek azok teljes körő megoldására, részben szakemberhiány (pszichológus, logopédus, fejlesztı pedagógus hiánya) miatt, részben a nehézségek hátterében meghúzódó társadalmi jelenségek miatt, amelyek megoldása messze túlmutat a közoktatási intézményrendszer határain, lehetıségein. Az oktatási intézményeknél 2005/2006. oktatási tanévtıl kezdıdıen sor került, és sor kerül tanulószobai foglalkozás megtartására, mely a hátrányos helyzető gyermekek felzárkóztatását szolgálja. Jogszabályi kötelezettség, hogy a 10.000 fıt meghaladó lakosságszámú településnek bölcsıdét kell mőködtetnie. Tekintettel arra, hogy a település az 1990’-es évektıl kezdıdıen az alapvetı infrastruktúrák biztosításában – még a környezı településekhez képest is – jelentıs mőszaki lemaradással küzdött Pilis Nagyközség Önkormányzata, majd a település várossá válását követıen Pilis Város Önkormányzata - ezen mőszaki, infrastruktúrális feladatának eleget téve, romló költségvetési helyzetére tekintettel - ezen kötelezı feladatának személyi és tárgyi feltételeit 2010. évig nem tudta elıteremteni. A Közép-Magyarországi Operatív Program keretein belül kiírt KMOP-2009-4.5.2. számú, „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése” címen kiírt pályázatra Pilis Város Önkormányzata 2009. november hó 30-án „Bölcsıdei szolgáltatásokhoz szükséges feltételek megteremtése Pilis városban” címmel pályázatot nyújtott be, amely pályázatot támogatásra érdemesnek ítéltek meg. A támogatást nyújtó Közép-Magyarországi Fejlesztési Tanács és Pilis Város Önkormányzata között a támogatási szerzıdés 2010. július hó 28.-án aláírására került.

13

A projekt tervezett összköltsége 377.868.568.-Ft. A támogatás összege 248.828.466.-Ft., a támogatottság mértéke: 65.85 %. A Pilis, Gólyahír u. 6. szám alatt létesítendı bölcsıdei intézményben egy 40 férıhelyes, 2 gondozási egységbıl álló bölcsıde kialakítására kerül sor. Az épület nettó alapterülete 794 m2. Egy bölcsıdei gondozási egység 20 gyermek elhelyezésére szolgál, gyermeköltöztetıbıl, fürdıszobából, és 2 gyermekszobából áll. A két gyermekszoba közös gyermeköltöztetı-átadóval, fürösztı, biliztetı helyiségekkel kerül kialakításra. Az intézményben melegítı konyha kerül kialakításra, valamint a csecsemıkorú gyermekek ellátása miatt tej-tápszerkonyhát is ki kell alakítani. A bölcsıde tervei a tovább gondolás lehetıségét is magában foglalják, az intézményi területen a késıbbiek során Óvodai Intézmény épülete építésére is adott a lehetıség. Cél az, hogy az Önkormányzat – a jelen önkormányzati ciklus lejártáig – befejezze a bölcsıdei intézmény felépítését, kialakítsa önálló szabályszerő jogi, szervezeti mőködését, és az ún. projekt fenntartásra (szerzıdéses kötelemre) figyelemmel, eleget tegyen az intézmény mőködtetésével kapcsolatos, valamint az általa a támogatás nyújtása kapcsán vállalt egyéb szakmai, nevelési szempontoknak, feltételemnek.

14

III. A közoktatási rendszer anyagi erıforrásai, a közoktatás finanszírozása A közoktatási kiadásokat meghatározó tényezık: a) Az alap- és középfokú oktatás olyan helyi közszolgáltatás, amelyrıl a pénzügyileg önálló települési önkormányzatok gondoskodnak. b) Az önkormányzatok szabadon eldönthetik azt, hogy a közoktatásról milyen módon gondoskodnak, azaz iskolát, óvodát tartanak fenn, vagy más fenntartóval kötnek ún. közoktatási megállapodást. c) A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény elıírja azokat az alapvetı paramétereket, amelyek meghatározzák a bérkiadások nagyságát, így a közalkalmazottak minimális illetményét. d) A kötelezıen ellátandó tanórák száma az egyes évfolyamokon a tanulócsoportok maximális és ajánlott létszáma, a tanórán kívüli foglalkozások órakerete, a csoportbontások órakerete, a pedagógusok kötelezı óraszáma alapján kerülhet meghatározásra az adott intézményen belül, mely meghatározza az adott intézményben foglalkoztatható pedagógusi létszámszükségletet. e) A nevelési-oktatási intézmények mőködésrıl szóló MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza a nevelési-oktatási intézmények kötelezı minimális eszközeinek és felszereléseinek jegyzékét, amely különös jogszabályban foglaltaknak az intézményeknek 2003. augusztus 31. napjáig kellett, külön felmentés engedélyeztetése esetén 2008. augusztus 31. napjáig kell megfelelniük. f) A Kotv. alapján a központi költségvetés az intézmény fenntartók részére az általuk fenntartott nevelési -oktatási intézmények mőködéséhez - a gyermek, tanulói létszámot, valamint az ellátott feladatokat figyelembe véve - normatív hozzájárulást biztosít, amelynek valódi értéke évrıl-évre csökken, azaz a feladat ellátáshoz szükséges fedezetet nem megfelelıen biztosítja. Az intézmények mőködését és feladatainak ellátását az Önkormányzat ún. feladatfinanszírozással végzi. A feladatfinanszírozás jogszabályi háttere: a) Az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.). b) A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX törvény (Kotv.). c) A közalkalmazottak jogállásról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (Kjt.). d) A Munka Törvénykönyvérıl szóló, többször módosított 1992. évi XXII. törvény (Mt.). e) A munkavédelemrıl szóló, többször módosított 1993. évi XCII. törvényben (Mvt). f) többször módosított 138/1992.(X.8.) Kormány rendelet a közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben (Kjt. vhr.). g) többször módosított 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl (MKM. rend.). Az ún. feladatfinanszírozás olyan, a mindenkori feladatokhoz igazodó finanszírozási rendszer, amely a törvényi elıírások betartása mellett, a finanszírozón keresztül oldja meg a nevelési-oktatási rendszer folyamatszabályozását. A szabályozás a fenntartói hierarchia szinten történik. A fenntartó biztosítja és tiszteletben tartja az intézményi autonómiát: az intézmények belsı életének megszervezéséhez, szakmai munkájához, mőködéséhez az önrendelkezési jogot. A feladatfinanszírozás a mőködés perem feltételeit rögzíti. A rendszer demokratikus, mert mind a fenntartó, mind az intézmények a szabályozási paramétereket pontosan és elıre rögzítetten ismerik. A fenntartó a paraméterek számára ellenırizhetı módon minden intézményt, a feladatához mérten, azonos mértékben lát el erıforrásokkal. A fenntartó az ún. feladatfinanszírozás keretein belül biztosítja az intézményei - és ezen belül az intézményekben lévı ellátottak számára - az esélyegyenlıséget.

15

A feladatok sokrétőek, a feladat finanszírozási rendszer szervesen illeszkedik az állami normatív támogatás rendszeréhez és konkréttá teszi a törvényekben egyértelmően nem szabályozott feltételeket. Óvodai Intézmény

Ált. Isk. és Alapf. Mővészetok. Int.

Széchenyi I. Ált. és Szakiskola

Önkormányzati szintre hozott, mőködési kiadásokhoz (zárszámadás adatállományához) képest 2002-ben a mőködési kiadások 2003-ban a mőködési kiadások 2004-ben a mőködési kiadások 2005-ban a mőködési kiadások 2006-ben a mőködési kiadások 2007-ben a mőködési kiadások

9,4 % 9,6 % 9,7 % 12,4 % 13,3 % 12,8%

13,4 % 14,6 % 14,5 % 19,9 % 21,6 % 21,4%

Óvodai Intézmény 2008-ben a mőködési kiadások 2009-ben a mőködési kiadások 2010-ben a mőködési kiadások

12,5% 12,8% 11,4%

részben önálló 7% 7,3 % 9,5 % 10,1 % 8,6%

Gubányi Károly Általános Iskola 24,3% 21,2% 17,3%

A kiadásokat tekintve, a személyi juttatások és azok járulékai teszik ki a legjelentısebb összeget, ezt követik a dologi kiadások.

16

IV. Összegzés Az elmúlt évtized jogszabályi változásai alapvetıen új helyzetet teremtettek, mind a közoktatási intézmények, mind az azokat fenntartó önkormányzatok számára. A különbözı oktatási reformok korántsem befejezettek, azok megvalósítása a jövıben is nagy felelısséget és a pénzügyi erıforrások helyzethez igazodó biztosítását fogják igényelni. A modern helyi közoktatási rendszer fı céljai (többek között) a következık: a) minıség és eredményesség, b) hatékonyság, c) méltányosság és esélyegyenlıség, d) átláthatóság és elszámoltathatóság, e) egyéni választás és sokféleség, f) stabilitás, illetve kiszámíthatóság, g) alkalmazkodóképesség amelyek tudatos felkészüléssel, valamint megfontolt tervezéssel használhatók ki, illetve oldhatók meg. Ebben az összefüggésben is kiemelendı az egyes oktatási szintek közötti együttmőködési formák erısítésének fontossága, megteremtve és megerısítve az egyes oktatási szintek közötti átmeneti szakaszokon a hatékony együttmőködés feltételeit. A település helyzetképét elemezve látható, hogy a település állandó lakosságszáma folyamatosan nı. Sajnos a munkahelyek száma ezzel arányosan nem növekszik. A családok nagy száma igényli a napközi ellátást. Az elmúlt pár évre visszatekintve, mind az óvoda, mind az általános iskolák gyermeklétszáma csökkenı tendenciát mutat, mindannak ellenére, hogy a településen élı gyermekek száma növekszik, azaz megfigyelhetı az iskolás korú gyermekeknek a településrıl más település közoktatási intézményeibe történı elvitele, elvándorlása – mely szempont miatt, álláspontunk szerint a települési önkormányzatnak az erre vonatkozó társadalmi és oktatásszakmai folyamatokba be kell avatkoznia. Az óvodákban a kihasználtság a 120 % mértéket közelíti. A vonatkozó törvény szerint a nagycsoportos gyermekek 100%-át fel kell venni, a középsı korúak 90 %-át, a kiscsoportosak 80 %- át célszerő felvenni. Az óvoda a jogszabályban meghatározott létszámhatáron mőködik. Ez maga után vonja, hogy az Önkormányzatnak az óvodai férıhelyek bıvítésérıl feltétlenül gondoskodnia kell. Az Önkormányzatnak az iskolai oktatási intézmények területén is elengedhetetlenül bıvítenie kell a jelenleg rendelkezésre álló épület együttes(eket). Kedvezıtlen folyamat mutatható ki a tanulási és/ vagy magatartási problémával küzdı gyermekek számának növekedése terén is. İk azok, akik ellátásuk során fokozottabb törıdést, személyes kapcsolatot igényelnek. A hátrányok csökkentésére, felzárkóztatásuk érdekében megfelelı programot kell kidolgozni, és biztosítani kell a program személyi, tárgyi feltételeit is. A gyermekek, tanulók esélyegyenlıségével kapcsolatosan az alábbi szabályok, segítı intézkedések megtétele szükségesek: a) a sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók esélyegyenlısége érdekében az együttnevelés megvalósítása, az integrált nevelés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése a cél. Azon gyermekek esetében pedig, akiknél az integrálás nem valósítható meg, az oktatási igényeiknek kielégítése más intézményekkel való együttmőködés keretében kell sort keríteni. b) az ingyenes tankönyvellátás a rászoruló gyermekeknek, c) a hátrányos helyzető gyermekek kötelezı óvodai felvétele, d) a beiskolázási szabályok megtartatása, e) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevételének biztosítását valamennyi rászorult 17

részére, f) az egyéb szolgáltatások szervezése esetében – a szülık anyagi helyzetébıl fakadóan – ne érje, ne érhesse hátrány a gyermeket, tanulót, g) együttmőködések erısítését ágazatközi és intézményi szinten. A finanszírozás körében, a normatív állami támogatások évenkénti, intézményi szintő mértékérıl megállapíthatjuk, hogy az állami finanszírozás reálértékben folyamatosan csökkenı mértékben nyújt fedezetet a tényleges ráfordításokhoz. IV/1. Az irányítás és az intézményi önállóság IV/1.1. Az állam feladatai a közoktatás irányításában: A közoktatás rendszerének mőködéséért a Kotv. 2. § (3) bekezdése szerint az Állam a felelıs. Ez többek között az alábbiakat jelenti: a) A közoktatás mőködtetését, feladatellátást, az intézményben folyó tevékenységet meghatározó jogszabályok kidolgozását. b) A szakmai ellenırzést végzı rendszer mőködtetését. c) A pedagógiai feladatok ellátásához szükséges szakmai követelmények elıkészítését, kiadását, karbantartását, hozzáférhetıségét. d) A tankönyvkínálat megteremtését. e) A közoktatás rendszerének zavartalan mőködését biztosító pedagógusok képzését, továbbképzését. f) Az alapmőveltségi vizsga és az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek megállapítását, kihirdetését, az értékelés szabályozását. IV/1.2. A helyi önkormányzat közoktatási feladatai: A közoktatás közszolgáltatás, amely az egyének, a családok, a közösségek nevelési-oktatási igényeit elégíti ki. Bonyolult rendszerének részei a jogi, a tartalmi, a szerkezeti szabályozó eszközök, valamint az irányító szervezet, a mőködés tartalma, vagy az intézményhálózat és az egyes intézmények, a gyermekek, a közalkalmazottak. A nevelésben, oktatásban is érvényesül a szubszidiaritás elve: eszerint a feladatokat a lehetı legalacsonyabb társadalmi szinten kell megoldani. Figyelemmel azonban a központi jogszabályok által 2004. december 1. napjával kötelezıen létrehozott ún. többcélú önkormányzati kistérségi társulásra, valamint a társulás keretein belül ellátható szakszolgálati intézményrendszer (pl. pedagógiai szakszolgáltatás) bevezetésére, kialakítására, általában újra kell gondolni a helyi szinten szakszerően és gazdaságosan ellátható, valamint ellátandó feladatok rendszerét. A helyi társadalom önállóságát az önkormányzatiság elve testesíti meg, a helyi társadalom szintjén a közoktatási feladatok ellátásáért elsısorban az önkormányzatoknak kell felelısséget vállalniuk. A helyi önkormányzatokról szóló törvény a települési önkormányzatok részére kötelezı feladatként határozza meg az óvodai nevelés, az általános iskolai oktatás és nevelés biztosítását. A kötelezettség magában foglalja a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti, vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésérıl és az általános iskolai oktatásáról valamint nevelésérıl történı gondoskodást, továbbá a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetı, oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszéd és más fogyatékos gyermekek, tanulók ellátását is. IV/1.3. A fenntartói irányítás: A fenntartói irányítás szabályait a Kotv. 102-106. §-§-ai állapítják meg.

18

A fenntartói irányítás körében: a) A fenntartó dönt az intézmény létrehozásáról és tevékenységének, feladatainak meghatározásáról. b) Meghatározza a költségvetési szerv gazdálkodási jogkörét. c) Egyik legfontosabb jogosítványa a költségvetés megállapításának joga, mivel a költségvetés meghatározza az intézmény mozgásterét, a szakmai döntéshozatal lehetıségeit és korlátait. d) A fenntartói irányítás körében kell meghatározni azokat a szabályokat, amelyek alapján a közoktatási intézmény dönthet a költségtérítésekrıl, a tandíjról és a szociális alapon adható kedvezményekrıl. e) Meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, engedélyezi a maximális osztály, csoport létszámtól való eltérést, meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok számát, engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést. f) Megbízza a közoktatási intézmény vezetıjét és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. g) Jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és mőködési szabályzatát, házirendjét, minıségirányítási programját, nevelési, illetve pedagógiai programját. h) A fenntartói irányítás keretében a fenntartónak joga - 2006. szeptember 1-tıl törvényi kötelezettsége, - hogy megismerje, és figyelemmel kísérje a fenntartásában lévı nevelési-oktatási intézményekben folyó munkát. Kötelezettsége, hogy rendszeresen - négyévente legalább egy alkalommal - ellenırizze az intézményt, értékelje a pedagógiai programban meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmi munka eredményességét. i) A minıségirányítási programban meghatározottak szerint mőködteti a minıségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen ellenırzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, mőködésének törvényességét, hatékonyságát, a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet. j) A fenntartó meghatározhatja azokat a szakvizsgára történı felkészítéseket és továbbképzéseket, amelyeken való részvételhez - a központi költségvetésbıl biztosított hozzájáruláson felül - támogatást nyújt. k) A fenntartó ellenırzi k1) a továbbképzési program és a beiskolázási terv, valamint a nevelési program, a pedagógiai program, illetve az intézményi minıségirányítási program összhangját, k2) a továbbképzési program és a beiskolázási terv törvényességét, beleértve a költségvetés terhére vonatkozó kötelezettségvállalás szabályainak megtartását. A fenntartói irányítás döntései, intézkedési keretei, határai szabályozottak, azok nem sérthetik az intézmény szakmai önállóságát. IV/1.4. Az önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények helyzete, feladatellátás: A) Pilis Város Önkormányzatának fenntartásában 2008. június 30. napjáig mőködı oktatásinevelési intézmények: 1./ Óvodai Intézmény (Pilis Rákóczi út 42.) 2./ Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola (Pilis, Széchenyi u. 28.). 3./ Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény (Pilis, Kossuth Lajos u. 30.) Óvodai Intézmény: A település biztosítja a 3-7 éves életkorig a gyermekek óvodai elhelyezését, nevelését. A Kotv. rendelkezéseit alapul véve, az 5. életévüket betöltött gyermekek óvodai elhelyezése kötelezı az iskolai élet elıkészítésére. Az óvodai integrált csoportokban kapnak elhelyezést a testi- érzékszeri- és értelmi fogyatékos gyermekek is. A szakértıi bizottság szakvéleménye alapján a kizárólag szegregáltan oktatható (súlyos, illetve halmozott fogyatékossággal rendelkezı) óvodások ellátásában az Óvoda, Általános Iskola és Gyermekotthon is vállal feladatot. A fıvárosi fenntartású Óvoda, Általános Iskola és Gyermekotthon belsı iskolája üres férıhelyeinek terhére, pilisi lakóhelyő, kizárólag szegregáltan oktatható tanulókat fogad, akiknek igény esetén napközi ellátást is biztosít. 19

Az Óvodai Intézmény anyagi ellátottságát az Önkormányzat az ún. feladat-finanszírozás módszerével határozza meg. Az Óvodai Intézmény feladatát három tagóvodával látja el (székhely: Rákóczi út 42., telephelyek: Kávai út 19. és Attila u. 8.). Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola: A fenntartó Képviselı-testület, - tekintettel a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskolában évekre visszahúzódó és a gazdálkodást érintı személyi problémákra, - mind a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola, mind az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény esetében, a gazdasági önállóságot 2007. december 31-i hatállyal megszüntette. A részben önálló gazdálkodási jogkör alapján, - a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Irodája vette át a két iskola gazdálkodási feladatait. Pilis Város Önkormányzatának Képviselı- testülete, mint fenntartó 2008. június 30. napjáig, az általános iskolák tekintetében a kötelezı feladat ellátása mellett, önként vállalt feladataként biztosította az alapfokú zeneoktatást és a szakiskola mőködését. A Képviselı-testület által 2007. március hónapban meghozott 69/2007. (III.29.) sz. önkormányzati határozatában, valamint a 2007. június hónapban meghozott 152/2007. (VI.28.) sz. önkormányzati határozatában döntött az általa fenntartott és mőködtetett szakiskolai tagozatnak, mint feladatnak 2008. július 1. napjával történı átadásáról - oly módon, hogy Pest Megye Közgyőlésével 2007. július 09. napján megkötött közoktatási feladatátadási megállapodás alapján a 2008/2009-es oktatási évben még tanuló gyermekek továbbtanulására, az általuk megkezdett szaktól függıen - a ceglédi székhelyő Bem József Mőszaki Szakközép-és Szakiskola, a Károlyi Mihály Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakképezı Iskola vagy a monori székhelyő Szterényi József Szakközépiskola és Szakiskola intézmény keretein belül kerül sor. Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény: A Képviselı-testület az általa meghozott 156/2007. (VI.28.) sz. önkormányzati határozatában úgy döntött, hogy az Önkormányzat fenntartásában és mőködtetésében álló Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény (2721 Pilis, Kossuth L. u. 30.) keretei között mőködı ún. mővészetoktatási intézményegység által ellátott feladatot 2008. július 1. napjával – az alábbi feltételekkel, illetve kikötésekkel – adja át Pest Megye Önkormányzata (1052 Budapest, Városház u. 7.) részére: a./ A Képviselı-testület kiköti, hogy a feladat átadásáról más, önálló Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Pilisen létesítendı telephelyén kell gondoskodni. b./ A Képviselı-testület felajánlotta, hogy a Pilisen létesítendı telephely folyamatos és hosszú távú mőködtetése céljából kész - a Pilis, Dózsa Gy. u. 33. szám alatti épületcsoport zeneiskolai tagozat épületeként történı hosszú távú fenntartása és mőködtetése céljából, - az épületcsoport mőködtetésével összefüggı alábbi költségeket viselni: Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete kötelezettséget vállalt arra, hogy a saját tulajdonában és vagyonkezelésében álló Dózsa Gy. u. 33. szám alatti épület(ek) használhatósága érdekében, az épületcsoport használatával összefüggı, felmerülı közüzemi költségeket (víz, szennyvíz, villany, gáz díj), valamint az épületcsoport karbantartásának, állagmegóvásának tárgyévre esı költségeit az Önkormányzat tárgyévi, saját költségvetése terhére tervezi, illetve fedezi. Az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézményben 2008. július 01. napjáig mőködött a rászoruló, enyhe értelmi fogyatékos tanulók szegregált formában (önálló tagozaton) történı oktatása, ezen forma ezt követıen megszüntetésre került. Szülıi kérésre a napközis és tanulószobai foglalkozás is biztosított a gyermekek számára. 20

A Kotv. 87. § (1) bekezdés e) pontja alapján a megyei önkormányzat köteles gondoskodni azoknak a sajátos nevelési igényő tanulóknak az iskolai ellátásáról, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, ezért a nem kötelezı feladat átadásáról képviselıtestületi, fenntartói döntés született. A Képviselı-testület az általa 2007. január hónapban meghozott 32/2007. (I.25.) sz. önkormányzati határozatában, valamint a 2007. június hónapban meghozott 154/2007. (VI.28.) sz. önkormányzati határozatában döntött a gyógypedagógiai tagozat 2008. július 1. napjával történı megszüntetésérıl oly módon, hogy a tagozaton a 2008/2009-es oktatási tanévtıl a tanulók oktatását a Pest Megye Közgyőlés döntése értelmében – a 2007. július 09. napján megkötött közoktatási feladatátadási megállapodás alapján - a gyömrıi Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztıs Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon intézmény vette át, aki egyúttal a gyermekek heti utaztatásáról gondoskodik. B) Pilis Város Önkormányzatának fenntartásában 2008. július 01. napjától mőködı oktatásinevelési intézmények: 1./ Óvodai Intézmény (székhely: 2721 Pilis Rákóczi út 42.) 2./ Gubányi Károly Általános Iskola (székhely: 2721 Pilis, Kossuth Lajos u. 30.) Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a 361/2008.(XII.18.) sz. önkormányzati határozatában az Óvodai Intézmény (székhely: 2721 Pilis, Rákóczi u. 42.) gazdálkodási önállóságát - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) bekezdés a/ pontja alapján - 2009. június 30. napjától megszüntette. Az Óvodai Intézmény 2009. július 01. napjától önállóan mőködı (részben önálló gazdálkodási jogkörő), helyi önkormányzati fenntartású költségvetési szerv. A Képviselı-testület, az Óvodai Intézménynek a 2007. év október hónapjában elfogadott Helyi Pedagógiai Programját 2010. év július hónapjában vizsgálta felül. Az Óvodai Intézménynek - Mernyei Erzsébet közoktatási szakértı által véleményezett - Helyi Nevelési Programját 2010. szeptember 01-jei hatállyal kiadta és jóváhagyta, a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 44. § (1) bekezdése és 47. §-a alapján, egyúttal az Óvodai Intézménynek a 250/2007. (X.25.) sz. önkormányzati határozatával jóváhagyott Helyi Nevelési Programját, 2010. szeptember 01-jei hatállyal hatályon kívül helyezte. Fentieket összefoglalva az Óvodai Intézmény alapdokumentumainak felülvizsgálatára (jóváhagyására vagy elfogadására), a vizsgált idıszakban (2008-2010. év) az alábbi képviselıtestületi határozatok alapulvételével került sor: Alapító Okirat: 84/2008. (III.27.) sz. önkormányzati határozat, 91/2009. (III.26.) sz. önkormányzati határozat, 244/2009. (VII.30.) sz. önkormányzati határozat, 37/2010. (II.25.) sz. önkormányzati határozat, és a 39/2011. (II.24.) sz. önkormányzati határozat. Szervezeti és Mőködési Szabályzat: 245/2009. (VII.30.) sz. önkormányzati határozat, 88/2010. (III.25.) önkormányzati határozat és a 92/2011. (III.31.) sz. önkormányzati határozat. Házirend: 245/2009. (VII.30.) sz. önkormányzati határozat, és a 89/2010. (III.25.) sz. önkormányzati határozat. Intézményi Minıségirányítási Program: 354/2008. (XII.18.) sz. önkormányzati határozat. Nevelési Program: 250/2007. (X.25.) önkormányzati határozat, és a 214/2010. (VIII.26.) sz. önkormányzati határozat. A Gubányi Károly Általános Iskola rendelkezésére áll a Kossuth Lajos út 28. és a Kossuth Lajos út 30. szám alatt álló épületegyüttes, a Szabadság tér 1. szám alatt álló épületegyüttes, a Dózsa Gy. út 33. szám alatti ingatlan iskola céljára kialakított része és a hozzá tartozó udvar, a Széchenyi út 28. szám alatt álló egybefüggı épület, valamint a Széchenyi út 26. szám alatt lévı területen elhelyezkedı tornaterem. 21

A Képviselı-testület az általa meghozott 83/2008. (III.27.) sz. önkormányzati határozatával hagyta jóvá a Gubányi Károly Általános Iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzatát, a 125/2008. (IV.24.) sz. önkormányzati határozatával elfogadásra került a Gubányi Károly Általános Iskola Házirendje. A Képviselı-testület a 197/2008. (VI.25.) sz. önkormányzati határozatával hagyta jóvá az iskola Pedagógiai Programját. A Gubányi Károly Általános Iskola részére, az Alapító Okirat kiadására 198/2008. (VI. 25.) sz. önkormányzati határozattal került sor. A Gubányi Károly Általános Iskola alapdokumentumainak felülvizsgálatára (jóváhagyására vagy elfogadására), az alábbi képviselı-testületi határozatok alapulvételével került sor: Alapító Okirat: 90/2009. (III.26.) sz. önkormányzati határozat, 243/2009. (VII.30.) sz. önkormányzati határozat, 36/2010. (II.23.) sz. önkormányzati határozat, 38/2011. (II.24.) sz. önkormányzati határozat. Szervezeti és Mőködési Szabályzat: 271/2009. (IX.24.) sz. önkormányzati határozat és 116/2010. (IV.29.) sz. önkormányzati határozat, 91/2011. (III.31.) sz. önkormányzati határozat. Házirend: 117/2010. (IV.29.) sz. önkormányzati határozat Pedagógiai Program: 156/2009.(V.28.) sz. önkormányzati határozat és a Pedagógiai Program kiegészítése: 216/2010.(VII.26.) sz. önkormányzati határozattal. Pilis Város Önkormányzata az alapfokú közoktatási feladatokon túlmenıen együttmőködési megállapodást kötött az alábbi intézményekkel: Európa Educatio Oktató és Szolgáltató Közhasznú Non-profit Korlátolt Felelısségő Társasággá (rövidítve: Európa Educatio Non-profit Kft.) (székhely: 2400 Dunaújváros Petıfi Sándor u. 26.). Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az általa meghozott 41/2008. (I.31.) sz. önkormányzati határozatában úgy döntött, hogy a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 79. §-a alapján, 2008. szeptember 01. napjától számított 10 év, határozott idıtartamra szóló, három oldalú együttmőködési megállapodást köt az Európa Educatio Oktató és Szolgáltató Közhasznú Társasággal (székhely: 2400 Dunaújváros, Petıfi Sándor u. 26., cégjegyzék szám:07-14-000078, adószám: 10700134-24388603-51100005) az Önkormányzat fenntartásában és mőködtetésében lévı Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény (székhely: 2721. Pilis, Kossuth Lajos u. 30.) Kossuth Lajos utca 30. szám alatti épületében lévı, oktatás céljára használt helyiségek hosszú távú, nem kizárólagos jellegő bérbe adására vonatkozólag, - felnıtt oktatási feladat ellátás és mőködtetésének céljából. Az együttmőködés tervezett idıtartamra: 2008. szeptember 01. napjától kezdıdı hatállyal határozott, 2018. augusztus 31. napjáig tartó idıtartam. „Tanulni Egy Életen át” Alapítvány (székhely: 2700 Cegléd, Alkotmány u. 9.) Gubody Ferenc Szakképzı Iskola pilisi telephelye: A Kotv. 52.§ (1) bekezdésének a) pontja értelmében, a nappali rendszerő iskolai oktatásban, a nyolc évfolyamos általános iskolai oktatás esetén, a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amely tanévben betölti a tizenhatodik életévét. Az a tanuló, aki már elmúlt 16 éves, de még nem fejezte be az általános iskolát, más típusú intézményben kell, hogy teljesítse tankötelezettségét. Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az általa meghozott 99/2009. (III.26.) sz. önkormányzati határozatában úgy döntött, hogy a Kotv. 79. §-a alapján, 2009. szeptember 1. napjától számított 5 év, 2014. augusztus 31. napjáig tartó határozott idıtartamra szóló, háromoldalú együttmőködési megállapodást köt a „Tanulni Egy Életen Át” Alapítvánnyal 22

(székhely: 2700 Cegléd, Alkotmány u. 9., adószám: 18716432-1-13, társadalmi szervezetet nyt. szerv/ nyt. szám: Pest Megyei Bíróság, 13. Pk. 60.195/2007/7.sorszám) az Önkormányzat fenntartásában és mőködtetésében álló Gubányi Károly Általános Iskola (székhely: 2721 Pilis, Kossuth Lajos u. 30.) 2721 Pilis, Dózsa György u. 33. szám alatti épületében lévı, oktatás céljára használt helyiségek kapcsán, 2 db helyiség vonatkozásában kizárólagos jellegő bérbe adására vonatkozólag, - az alábbiak szerint - a felzárkóztató 9-10. évfolyamon oktatási feladat ellátásának és mőködtetésének céljából. Az Önkormányzat egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy az alapfokú oktatás feladatait a lehetı legjobban végezze. Ezért feltétlenül szükséges a feladatok átfogó megtervezése, a rendelkezésre álló erıforrások legjobb és hatékonyabb felhasználása. A fenti célok megvalósításának egyik eszköze az önkormányzati intézmények közötti együttmőködés feltételeinek, a feladatok megosztásának feltárása, megtervezése és annak végrehajtása.

23

V. Alapvetı stratégiai célkitőzések Kotv. 132.§ (6) bekezdése szerint: „(6) Az e törvény 85. §-ának (4) bekezdése alapján elkészített önkormányzati intézkedési tervnek a gyermekek, tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedéseit, így különösen az óvodai nevelés három éves kortól történı biztosításának feltételeit, az ingyenes étkeztetéshez, az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges feltételek meglétét, a beiskolázási körzethatárok kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzető tanulók többi tanulóhoz viszonyított arányát 2007. december 31éig át kell tekinteni az intézkedési terv készítıjének. Az intézkedési terv megléte az elıfeltétele annak, hogy a helyi önkormányzat a hazai vagy nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázaton vegyen részt. Ha az óvodai nevelés nem biztosított, a helyi önkormányzat - társulásban való részvétellel, másik önkormányzattal vagy nem önkormányzati intézményfenntartóval kötött megállapodással, intézménylétesítéssel vagy bıvítéssel - 2008. szeptember 1-jétıl köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek három éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést. 2012. augusztus 31-éig pedig valamennyi óvodai neveléssel összefüggı szülıi igény teljesítéséhez szükséges feltételt meg kell teremteni.” A Képviselı-testület - a Kotv. fenti, generál rendelkezését alapul véve - a (bölcsıdei), óvodai nevelés, valamint az iskolai oktatás személyi, tárgyi, szakmai anyagi, szervezési feltételeinek, infrastrukturális feltételrendszerének megvalósítása érdekében, az alábbi alapvetı stratégiai célkitőzéseket fogadja el: V/1. A közoktatás rendszere szakszerően, törvényesen és gazdaságosan mőködjön. Ezen elvárásnak megfelelıen az Önkormányzat, a korábbi években kialakított átfogó belsı ellenırzést, illetve ún. fenntartói irányítást továbbra is mőködtetni kívánja, figyelemmel a Képviselı-testület által megalkotott ún. stratégiai belsı ellenırzési tervre. Mindez vonatkozik a közoktatási intézmény gazdálkodása, mőködése törvényességének ellenırzésére, a hatékonyság, a képzési, szakmai munka eredményességének vizsgálatára. Ezt megköveteli a jelen Közoktatási Intézkedési Tervben bemutatott demográfiai és társadalmi összetevık változása. Felelıs: jegyzı Határidı: a Koncepció felülvizsgálatát követıen, a felülvizsgált Koncepció érvényességének idıtartama alatt – annak következı felülvizsgálatáig - folyamatosan. V/2. Az Önkormányzat célul tőzi ki rövid távon, hogy az oktatási, valamint a nevelési intézmény részére olyan fenntartói és belsı szabályozó (FEUVE) rendszert alakít ki, melynek eredményeként a) a fenntartói irányítás egyértelmőbbé, ellenırzöttebbé és nyomon követhetıbbé válna, b) az oktatási, nevelési intézmény tervezéséhez, adatszolgáltatása rendjéhez, illetve beszámoltatásához kapcsolódóan több és átfogóbb ellenırzési pont kerülne kialakításra. Felelıs: jegyzı Határidı: 2011. augusztus 31., a felülvizsgált Koncepció érvényességének idıtartama alatt – annak következı felülvizsgálatáig - folyamatosan. V/3. Az Önkormányzat célul tőzi ki, mint a közoktatási intézmények fenntartója, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlóján keresztül a továbbiakban is megköveteli valamennyi közoktatási intézmény vezetıjétıl az adott intézménybe történı munkaerı felvétel, illetve a jelenlegi munkaerı gazdálkodás tekintetében az alap-és kiegészítı szakvégzettségeinek megfelelı pedagógusok, óvodapedagógus alkalmazását. Felelıs: jegyzı, oktatási, nevelési intézmény(ek) vezetıi, Határidı: a Koncepció felülvizsgálatát követıen, a felülvizsgált Koncepció érvényességének idıtartama alatt – annak következı felülvizsgálatáig - folyamatosan.

24

V/4. Az Önkormányzat - rövid távon - célul tőzi ki, a hátrányos helyzető gyermekek oktatása körülmény-és feltételrendszerének javítása mellett, a tehetséggondozás feltétel-rendszerének keretén belül ún. tanulmányi ösztöndíjrendszer kiépítését, az általános iskolai korosztályhoz tartozó iskolás gyermekek körére illesztetten. Felelıs: Kulturális, Oktatási, Sport és Kommunikációs Bizottság elnöke, jegyzı Határidı: 2011. év, a helyi önkormányzati rendelet idıszakos (legalább 2 évenkénti) felülvizsgálatával. V/5. Az Önkormányzat - jogszabályba ütközı helyzet fennállta esetén - célul tőzi ki, hogy az általa mőködtetett és fenntartott Gubányi Károly Általános Iskola kompetencia alapú mérései eredményességén középhosszú távon javítani fog. Felelıs: jegyzı, oktatási intézmény vezetıje, Határidı: a felülvizsgált Koncepció érvényességének idıtartama alatt, szükség szerint. V/6. Az Önkormányzat vállalja, hogy az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés és oktatás keretében - differenciáltan biztosított mértékben - a nevelési tanácsadás keretében készített szakvéleményben meghatározottak alapján fejlesztı foglalkozást biztosít, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd. Felelıs: polgármester, jegyzı, nevelési, oktatási intézmény vezetıi, Határidı: az Önkormányzat 2012. évi költségvetésének elfogadásával egyidejőleg. V/7. Az Önkormányzat középhosszú távon célul tőzi ki, hogy az általa fenntartott és mőködtetett nevelési, oktatási intézmények keretein belül - differenciáltan, a kiegészítı szakellátás szakmai jellegétıl, valamint a képességfejlesztés célcsoportjába tartozó gyermekek számától, továbbá az Önkormányzat anyagi teherbíró képességétıl függıen - erısíti az ún. kiegészítı szakellátásokat (logopédiai). Felelıs: polgármester, jegyzı, nevelési, oktatási intézmény vezetıi, Határidı: az Önkormányzat 2012. évi költségvetési tervezetének vizsgálatától kezdıdıen, évente. V/8. Az Önkormányzat - rövid és közép hosszú távon - célul tőzi ki a közoktatási feladatellátáshoz kapcsolódó nevelési intézmény Attila u 8. szám alatti tagóvoda épülete elégtelen mőszaki állapotára figyelemmel - rövid és közép hosszú távon – az Óvodai Intézmény Attila u 8. szám alatti tagóvoda épülete bıvítésének érdemi vizsgálatát (erre vonatkozó KMOP pályázat kiírása esetén, a pályázat benyújtásához kapcsolódó pénzügyi források biztosításának érdemi vizsgálatát, a Képviselı-testület által 2005. évben elfogadott, az építésügyi hatóság által jogerısen jóváhagyott építési engedélyezési tervdokumentáció mőszaki tartalmának megfelelıen pályázati anyag elıkészítését), elsıdlegesen a nevelés minıségét, a település ún. telepi részein élı gyermekek mindegyike felvételi helyzetét javító, kiegészítı helyiségcsoport kialakítása érdekében. Felelıs: polgármester, jegyzı Határidı: az Önkormányzat 2011.-2013. évi költségvetésének idıtartama alatt. V/9. Az Önkormányzat - rövid és közép hosszú távon - célul tőzi ki a közoktatási feladatellátáshoz kapcsolódó nevelési intézmény Rákóczi u. 40. szám alatti székhely épülete, és a hozzá kapcsolódó udvarnak a jelenlegi gyermeklétszámhoz nem igazodó, elégtelen állapotára figyelemmel - rövid és közép hosszú távon – az Óvodai Intézmény Rákóczi u. 40. szám alatti tagóvoda ingatlana bıvítésének érdemi vizsgálatát, elsıdlegesen a nevelés minıségét javító udvar (épület bıvítmény) kialakítása érdekében. Felelıs: polgármester, jegyzı Határidı: az Önkormányzat 2011.-2013. évi költségvetésének idıtartama alatt.

25

V/10. Az Önkormányzat - rövid és közép hosszú távon – célul tőzi ki a közoktatási feladatellátáshoz kapcsolódó oktatási intézmény „elaprózodottságára” figyelemmel a Gubányi Károly Általános Iskola székhely épülete (Pilis, Kossuth L. u. 30.) bıvítésének érdemi vizsgálatát (erre vonatkozó KMOP pályázat kiírása esetén, a pályázat benyújtásához kapcsolódó pénzügyi források biztosításának érdemi vizsgálatát, a Képviselı-testület által 2008. évben elfogadott, az építésügyi hatóság által jogerısen jóváhagyott építési engedélyezési tervdokumentáció mőszaki tartalmának megfelelıen pályázati anyag elıkészítését), elsıdlegesen az oktatás minıségét, a gyermek továbbtanulása valódi helyzetét javító szaktantermi rendszer, valamint alapvetı, hiányzó funkcionális kiegészítı helyiségcsoport kialakítása érdekében. Felelıs: polgármester, jegyzı Határidı: az Önkormányzat 2011.-2013. évi költségvetésének idıtartama alatt. V/11. Az Önkormányzat célul tőzi ki – elsısorban hosszú távon - új oktatási intézmény létesítésének érdemi vizsgálatát, illetve az erre vonatkozó beruházási célokmány elıkészítését, az iskolai oktatási intézmény keretein belül súlyosodó létszámgondokkal összefüggı és a szakos ellátottság további fejlesztésével, a tehetséggondozás körébe tartozó tanuló csoportos rendszer kialakításával összefüggésben egyre nehezebb helyiség használati, birtoklási viszonyok további romlásának megakadályozása végett, - a 2004-2005. évben, e tárgyban készített megvalósíthatósági tanulmányterv felülvizsgálatával. Felelıs: polgármester, jegyzı Határidı: a beruházás elıkészítı munkáinak végzésére, a 2004-2005. évben, e tárgyban készített megvalósíthatósági tanulmányterv felülvizsgálatára: az Önkormányzat 2013. évi költségvetésébe illesztetten, a beruházás továbbfolytatására: a felülvizsgált megvalósíthatósági tanulmányterv tartalmától, valamint a Képviselı-testület elvi állásfoglalásától függıen. V/12. Az Önkormányzat célul tőzi ki rövid és középhosszú távon, hogy a tulajdonában álló Béke téren található zöld területet, - az ifjúság részére szabadtéri atlétikai pályává alakítja ki. Felelıs: polgármester, jegyzı Határidı: az Önkormányzat 2011.-2012. évi költségvetésének idıtartama alatt. V/13. Az Önkormányzat - rövid távon - kezdeményezi Pest Megye Önkormányzatánál, hogy a Gubányi Károly Általános Iskola 2721 Pilis, Dózsa György út 33. sz. alatti telephelyén található és jelenleg a ceglédi székhelyő Erkel Ferenc Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény pilisi tagintézménye használatában lévı 3 tornatermi helyiség, a 2011/2012-es tanév indításáig kerüljön vissza - testnevelési célokra történı használat végett, - a Gubányi Károly Általános Iskola részére. Felelıs: polgármester, jegyzı, oktatási intézmény vezetıje Határidı: 2011. július 31. V/14. Az Önkormányzat célul tőzi ki rövid távon, hogy felülvizsgálja Pilis Város Önkormányzata Képviselı-testülete által 127/2009. (IV.30.) sz. elfogadott Sportkoncepcióját, a 2009. évben és 2010. évben végre nem hajtott kiemelt felújítási, vagy fejlesztési feladatok 2011. évi megvalósíthatósága, vagy egyes feladatok átütemezése érdekében (pl. a jelenlegi sportpályán kialakítandó atlétikai edzıpálya tekintetében). Felelıs: polgármester, jegyzı Határidı: a Képviselı-testület és szervei 2011. június havi rendes ülése.

26

V/15. Az Önkormányzat célként tőzi ki, hogy 2012. augusztus 31. napjáig megvalósítja a bölcsıdei intézményt, létesítményt, ezt követıen az ún. projekt fenntartás keretein belül (a felülvizsgált Koncepció érvényességének idıtartama alatt is) az Önkormányzat tárgyévi költségvetésébe beillesztetten és beépítetten gondoskodik az új intézmény szabályszerő és gazdaságos mőködtetésérıl, fenntartásáról. Felelıs: polgármester, jegyzı Határidı: a bölcsıdei intézmény, létesítmény megvalósítására: 2012. augusztus 31., az új intézmény szabályszerő és gazdaságos mőködtetésére, fenntartására: 2012. szeptember 01. napjától kezdıdıen, folyamatosan.

27

VI. Nevelési-oktatási célok megfogalmazása, esélyegyenlıség biztosítása A közoktatási intézményekben a nevelés légköre személyiség központú, biztonságot adó és humánus. A pedagógiai munka középpontjában a gyermek személyiségének fejlesztése, egyéni képességeinek kibontakoztatása áll. Ennek során: a) kedvezı feltételeket teremt a gyermek harmonikus testi, lelki, értelmi fejlıdéséhez, b) érvényesíti a Gyermekek Jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20.-án kelt Egyezményben kihirdetett elveket. Pozitív „megkülönböztetést” alkalmaz a hátrányos helyzető gyermekekkel szemben, megteremti számukra az esetleges tanulási nehézségek leküzdéséhez, a kulturális és szociális hátrányok enyhítéséhez szükséges feltételrendszereket. c) módszereket ad az ismeretszerzéshez, a feladat és problémamegoldáshoz, d) a tanulót érdeklıdésének és képességének megfelelıen felkészíti a középiskolai, szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre, e) a tanulót fogékonyabbá teszi a család, a lakóhely, a megye, a tágabb társadalom, az épített és természetes környezet és a szellem értékei iránt, ezek védelmére tanít, f) fejleszti a gyermek segítıkészségét, kellı türelemmel viseltetik a problémák iránt, együttmőködik a gyermekvédelmi intézményrendszer valamennyi tagjával, g) segíti a különbözı kultúrák iránti nyitottságot, a megértést, a különbözıség elfogadását.

28

VII. Az együttmőködés területei VII/1. Az intézmények közötti együttmőködés: Az iskolai oktatási intézmények jelenleg hatályos Pedagógiai Programja, illetve az Óvodai Intézmény Helyi Nevelési Programja deklarálja az egymás közötti együttmőködést. Természetes ez, hiszen az óvoda, iskola közötti átmenet zökkenımentessége, az óvoda, az iskola „közös” gyermekei megkövetelik az állandó kapcsolattartást, konzultációt. Ennek keretei a közösen tartott szülıi értekezletek (pl.: elsı osztályosok számára), a kölcsönös hospitálások (óvodalátogatások, foglalkozások megtekintése), közösen szervezett ünnepségek, megemlékezések. A tartalmi együttmőködésen túl, gazdaságossági szempontok, a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek sorsa is szoros kapcsolattartást követelnek meg. A jövıben ez az együttmőködés még konstruktívabbá kell, hogy váljon. VII/2. Külsı kapcsolatok: A külsı kapcsolatok rendszere mind az iskolai oktatási intézmény, mind az óvodai intézmény esetében sokrétő. A jelen Közoktatási Intézkedési Terv szempontjából ennek legfontosabb elemei: a) kapcsolat a Ceglédi Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottsággal, b) kapcsolat a monori székhelyő Nevelési Tanácsadóval, c) kapcsolat a Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálattal: a problémák megelızésére, a jelzırendszer eddigieknél hatékonyabb mőködtetésére, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére, a közös családlátogatásokra, a közös programok szervezésére, illetve a Kistérségi Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett programokra, a gyermekek érdeklıdésének felkeltésére vonatkozólag, d) együttmőködés a Fıvárosi Önkormányzat fenntartásában és mőködtetésében álló Óvoda, Általános Iskola és Gyermekotthonnal (székhelye: Pilis Kossuth Lajos út 31. szám) a pilisi Beleznay-Nyáry Kastély és területe ideiglenes igénybevételére és használatára vonatkozólag, e) együttmőködés a környék városainak középiskoláival a gyermekek minél magasabb szintő továbbtanulásának biztosítása érdekében, f) kapcsolat a Pest Megyei Önkormányzat által fenntartott pedagógiai szakszolgálatokkal, szakmai szolgáltatást nyújtó intézményekkel. Az Önkormányzat rövid távú céljainak megvalósítását követıen, a felülvizsgálattal érintett, jelen idıszakban is meg kell vizsgálni a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás intézményrendszerén belül, vagy a társulásokról szóló, módosított 2004. CVII. törvény keretein belül mikrotérségi társulási formában más településekkel, illetve önkormányzatokkal történı közoktatási tárgyú együttmőködés kialakításának lehetıségét.

29

VIII. Az intézkedési terv nyilvánosságra hozatala, értékelésének, végrehajtásának módja A Közoktatási Intézkedési Terv végrehajtása annál sikeresebb, minél több helyi állampolgár megismeri. A Közoktatási Intézkedési Terv nyilvánosságra hozatala, az alábbiak szerint történik: VIII/1. A Polgármesteri Hivatal jegyzıje az Önkormányzat Képviselı-testülete által megvitatott (2011. május 1. - 2014. augusztus 31. közötti idıszakra vonatkozólag) elfogadott Közoktatási Intézkedési Tervet, mint céldokumentumot a Polgármesteri Hivatal által mőködtetett ún. városi honlapon (www.pilis. hu.) és a Város Könyvtárban – az elfogadástól számított 15 napon belül teljes terjedelmében közzéteszi. VIII/2. Valamennyi közoktatási intézmény vezetıje köteles a részére megküldött, hitelesített dokumentumba történı betekintést teljes körően és korlátlanul biztosítani.

30

IX. A megvalósulás értékelése, az értékelés szintjei A megvalósulás hatékonysága és eredményessége érdekében, a fejlesztési irányok helyességének ellenırzése, a szükséges módosítások elvégzése céljából értékelést kell végezni. IX/1. Fenntartói szintő értékelés, felülvizsgálat: A Kotv. alapján a helyi önkormányzat a Közoktatási Intézkedési Terv végrehajtását kétévente értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A Képviselı-testület vizsgálja, hogy az általa fenntartott és mőködtetett közoktatási intézményei Helyi Nevelési Programja, illetve Helyi Pedagógiai Programja megfelel-e az érvényes és hatályos Közoktatás Intézkedési Tervben foglaltaknak. Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a jelen Közoktatási Intézkedési Terv értékelésének idıpontját az éves munkatervében határozza meg, amely második felülvizsgálat idıszaka: 2013. I. negyed éve. Az értékelés alapját: a./ a tartalmi munka tekintetében az intézményvezetı beszámolója, b./ a gazdálkodás, vagyonkezelés tekintetében a jegyzınek a Képviselı-testület által jóváhagyott éves ellenırzési munkaterve szerint végrehajtott ellenırzések tapasztalatairól készült beszámoló képezi. IX/2. Intézményi szintő értékelés, felülvizsgálat: A Kotv. Általános rendelkezései alapján, a közoktatási intézmények vezetıi felelısek: a./ az adott közoktatási (oktatási, nevelési) intézmény szakszerő mőködéséért, b./ az adott közoktatási (oktatási, nevelési) intézmény ésszerő gazdálkodásért, c./ az adott közoktatási (oktatási, nevelési) intézményben folyó pedagógiai, nevelési munkáért. IX/3. A végrehajtás módja: a./ Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a jelen Közoktatási Intézkedési Tervben meghatározott feladatok, fejlesztések megvalósításhoz szükséges forrásokat – az Önkormányzat tárgyévi pénzügyi lehetıségei figyelembevételével – a közoktatási (oktatási, nevelési) intézmény tárgyévi költségvetésében biztosítja. b./ Az adott közoktatási intézmény vezetıje felel a jelen Közoktatási Intézkedési Tervben meghatározott feladatok idıarányos és teljes körő végrehajtásáért. Záradék: Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a jelen Feladat ellátási, Intézményhálózatmőködtetési és - Fejlesztési Tervét a Képviselı-testület 2011. április hó 28.-i nyilvános és rendes ülésén meghozott 129/2011. (IV.28.) sz. önkormányzati határozatával fogadta el. Pilis, 2011. április hó 29. napján. …............................................... Szabó Márton polgármester

…............................................ dr. Csiki Gábor jegyzı

31

JÓVÁHAGYOTT VÁLTOZAT! (PILIS, )

Recommend Documents