PILIS. nagyközség. várossá nyilvánításának kezdeményezése PILIS, 2005

PILIS nagyközség

várossá nyilvánításának kezdeményezése

PILIS, 2005.

1. 2. 3. 4.

Pilis bemutatása, a kezdeményezés indokai ............................................................. 5 Pilis története, helye, szerepe a térség település hálózatában ................................. 9 Pilis népességének, társadalmi szerkezetének, képzettségének jellemzõi ...............17 Pilis gazdasági fejlõdése, térségi szerepe ................................................................ 22 4.1. Gazdasági múlt bemutatása .............................................................................22 4.2. Gazdasági egységek, szervezetek, társulások ...................................................25 4.2.1. Ipar .......................................................................................................... 25 4.2.2. Mezõgazdaság, erdõgazdálkodás ............................................................ 31 4.2.3. Kereskedelem, szolgáltatás .......................................................................33 4.3. Pénzintézetek .................................................................................................. 36 4.4. Foglalkoztatás, munkanélküliség jellemzõ adatai ............................................ 37 4.5. Turisztikai vonzerõk, üdülési és pihenési lehetõségek ..................................... 39 4.5.1. Vendéglátás intézményei ......................................................................... 42 4.5.2. Szálláshelyek ........................................................................................... 43 5. Pilis infrastrukturális fejlettsége .............................................................................. 45 5.1. Pilis közmûhálózata és köztisztasági szolgáltatása ...........................................45 5.2. Közúthálózat, közlekedés ................................................................................ 49 5.3. Hírközlés ......................................................................................................... 51 6. Pilis intézményei .....................................................................................................53 6.1. Oktatás ............................................................................................................ 53 6.1.1. Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola .......................................56 6.1.2. Általános és Zeneiskola ........................................................................... 57 6.1.3. Óvodai Intézmény ................................................................................... 58 6.1.4. Óvoda, Általános Iskola és Gyermekotthon ............................................. 59 6.2. Mûvelõdés .......................................................................................................61 6.2.1. Nagyközségi Könyvtár ............................................................................. 61 6.2.2. Móricz Zsigmond Közösségi Ház ............................................................ 62 6.3. Egyházak ......................................................................................................... 63 6.3.1. Pilisi Evangélikus Egyházközség ...............................................................63 6.3.2. Pilisi Krisztus Király Római Katolikus Egyház ...........................................65 6.3.3. Pilisi Református Egyházközség ............................................................... 65 6.3.4. Pilisi Baptista Gyülekezet ........................................................................ 66 6.4. Egészségügy .....................................................................................................67 6.4.1. Szakorvosi Szolgálat ................................................................................ 67 6.4.2. Egészségügyi Szolgálat ............................................................................ 68 6.4.3. Egészségügyi alapellátás .......................................................................... 69 6.4.4. Állategészségügyi ellátás ......................................................................... 70 6.5. Szociális intézmények ..................................................................................... 70 6.5.1. Családsegítõ Központ és Gyermekjóléti Szolgálat ................................... 70 6.5.2. Óvoda, Általános Iskola és Gyermekotthon ............................................. 70 6.5.3. Salus Támogató Szolgálat ........................................................................ 71 6.6. Rendõrség, közrendvédelem ........................................................................... 71

7. Pilis szellemi, kulturális és sportélete ..................................................................... 73 7.1. Kulturális élet, hagyományok, ünnepek, rendezvények ................................... 73 7.2. Civil szervezetek ............................................................................................. 81 7.3. Sportélet .......................................................................................................... 89 7.4. Akikre büszkék vagyunk ..................................................................................93 7.5. Helyi sajtó és kiadványok ............................................................................... 97 8. Pilis településszerkezete ....................................................................................... 100 8.1. Településszerkezet, a településszerkezet fejlõdése ........................................ 100 8.2. Lakásállomány ...............................................................................................105 8.3. Táj- és természetvédelmi területek, környezetvédelem .................................. 107 8.3.1. Természetvédelem ................................................................................. 107 8.3.2. Környezetvédelem ................................................................................. 108 9. Pilis Nagyközség Önkormányzata és mûködésének jellemzõi .............................. 112 9.1. Az önkormányzat Képviselõ-testülete és szakbizottságai ............................... 112 9.2. Cigány Kisebbségi Önkormányzat ................................................................. 114 9.3. Polgármesteri Hivatal .....................................................................................114 9.4. Gerje-Forrás Természetvédelmi, Környezetvédelmi, Környezetvédõ, Mûemlékvédõ Közhasznú Társaság ................................................................115 9.5. Kapcsolattartás a lakossággal ......................................................................... 117 9.6. Kapcsolataink Európával, testvérvárosi kapcsolatok .......................................117 10. Az önkormányzat gazdálkodása ..........................................................................119 10.1 Költségvetés jellemzõi 1990-2003-ig ............................................................119 10.2 Gazdálkodás adatai ...................................................................................... 122 10.3 Vagyonkimutatás alakulása ...........................................................................123 10.4 Helyi adók alakulása .................................................................................... 124 10.5 Az önkormányzat 2004. évi gazdálkodásáról ...............................................126 11. Pilis térségi szerepének összefoglaló elemzése ................................................... 128

Mellékletek jegyzéke: 1. Központi Statisztikai Hivatal által közölt adatok (KSH. Tájékoztatási Fõosztály Területi tájékoztatási osztály iktatószám: 728-249/1/2004. 2. Pilis Nagyközség Önkormányzata által a kezdeményezésben közölt adatok 3. Pilis Nagyközség 2003. évi egyszerûsített mérlege 4. Várossá nyilvánítási kezdeményezést támogató 136/2004. (X. 27./ sz. képviselõ-testületi és 21/2004. (XI. 14.) sz. Cigány Kisebbségi Önkormányzati határozat 5. A kezdeményezésben szereplõ önkormányzati rendeletek és határozatok

Mellékelt anyagok: Hírnök címû önkormányzati újság számai, Pilis Zsebtérkép, meghívók, szórólapok

Pilis elhelyezkedése a régióban

1. PILIS BEMUTATÁSA, A KEZDEMÉNYEZÉS INDOKAI Pilis Pest megye szívében, Budapesttõl 46 kilométerre fekszik a 4. sz. fõút mellett. A 47,33 km2 területû, 11.432 fõ állandó lakosú nagyközség népességét tekintve a régió egyik legdinamikusabban fejlõdõ települése. A Budapest - Záhonyi vasúti fõvonal, a 405. sz. út megépítésével az M5-ös autópálya jó megközelíthetõsége kitûnõ közlekedési adottságokkal ruházza fel, amely a közeljövõben megvalósítandó elõvárosi közlekedés fejlesztéssel és a 4. sz. fõút elkerülõ szakaszainak megépítésével tovább javul. A település a Gödöllõ-Ceglédberceli-dombság halomvidék, a Duna-Tisza közi síkság és homokhátság találkozásánál helyezkedik el. Területén zömében jó minõségû löszös talaj és kisebb részben homokos, agyagos felszínek vannak. A homok az õsi Duna egyik mellékágának a Tiszába sietõ hordalékának köszönhetõ. Ebben a mederben folyik a Pilisen eredõ Gerje patak, melynek forrásvidéke és haladása mentén csodálatos természeti értékek találhatók, ezek részben védettek. Napjainkban a település gázzal már 90 %-ban, telefonnal és elektromos hálózattal 100 %-ban ellátott. A 90-es évek elsõ felében a vezetékes ivóvízhálózat a belterület legnagyobb részén kiépült, mint ahogy a szennyvízhálózat és a tisztítótelep is. A XXI. század követelményeinek megfelelõ, a teljes települést ellátó szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése és a tisztítótelep bõvítése az elmúlt három év hatalmas községi beruházása volt. A következõ évek nagy feladata a teljes ivóvízhálózat kiépítése és a vízmû-telep bõvítése lesz, amelyhez szükséges állami támogatást elsõ fordulóban már elnyerte a nagyközség. A jelentõs fejlesztési feladatokkal az önkormányzat 2003-as évi költségvetése meghaladja a kétmilliárd forintot. Az elmúlt években a nagy beruházások megvalósítása mellett is egyensúlyban maradt a gazdálkodás. Az önkormányzat a tornaterem, valamint a modern piaci csarnok és vásártér építése mellett az oktatási intézményhálózatban jelentõs felújítási feladatokat vállalt. A község arculatának változásához hozzájárult a tudatos jövõt megalapozó közösségi célú zöldterület-arány növelése, a közparkok, illetve a Gerje patak és forrásvidékének rehabilitációja, valamint a városias fõutcakép kialakítása. A továbblépés alapja az új, modern szemléletû Általános Településrendezési Terv lesz.

-5-

A település központja a belterület középsõ részén alakult ki, jellemzõen ezeken a településrészeken találhatók az igazgatási, oktatási, egészségügyi, egyházi, valamint a helyi igények egy részét kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató intézmények. Két alközpont van kialakulóban. A közelmúltban értékesített közmûvesített önkormányzati területeken a település arculata egyre inkább kertvárosi jelleget ölt.

Balra a Budapest-Cegléd vasútvonal, mellette a Szent István park látható

Magas színvonalú a helyi önálló egészségügyi rendszer. A teljesen kiépült és jól mûködõ, vállalkozási alapon szervezõdött alapellátás mellett az önkormányzat saját forrásból hét szakrendelést finanszíroz, valamint a házi jelzõrendszer kiépítése és a törvényi és szakmai elvárásoknak maximálisan megfelelõ központi ügyelet felvállalása is nagy elõrelépés. Az oktatási intézményrendszer szakmai fejlõdése szintén szembetûnõ. Az alapfokú oktatás mellett a magas színvonalú zeneiskola, a három szakmát oktató 10 éves múltra visszatekintõ szakiskolai képzés, a sajátos nevelési igényû gyermekekkel történõ szakszerû foglalkozás regionális igényeket is kielégít. A gyors létszámnövekedés következményeként a következõ évek fontos önkormányzati feladata lesz a szakmai elõkészítések stádiumán már túljutott több funkciós, 20+6 szaktantermes iskola létrehozása. Gazdaságunk alapját a helyi kis- és középvállalkozások képezik. A közel 582 vállalkozás egyre több munkahelyet teremt, ennek és a fõváros közelségének köszönhetõen

-6-

34 % a foglalkoztatottak száma. Továbbfejlõdésünk egyik alapja az idegenforgalom. A fõváros közelségén túl számos remek adottságunk van. A település szívében, a 4. sz. fõúttól mintegy száz méterre védett természeti értékekben gazdag, tavakkal és árnyas ligetekkel tarkított pihenõhelyet találhat az érdeklõdõ, a Gerje patakot és forrásvidékét, amely területen található az 1326-ban már álló Szentlélek templom emlékhelye. A község másik figyelemre méltó értéke a kiemelkedõ mûemléki jelentõségû barokk Beleznay-Nyáry kastély, amely kulturális programoknak is otthont ad. Idegenforgalmi jelentõségû még a gyönyörûen felújított 1784-ben felszentelt barokk evangélikus templom, amely az ország második legnagyobb vidéki gyülekezetének épülete. A szõlõ- és borkultúra régi hagyományának õrzõje a hangulatos Hegyeki pincesor, amely a sikerrel mûködõ lovas vállalkozások programkínálatát színesíti. Pilis társadalmi és kulturális életének alapjai a civil szervezetek és az erõs, jól mûködõ egyházi közösségek. Az evangélikus gyülekezet Izsóp ének- és zenekara és az Izsópka gyermekegyüttes országosan elismert. Zenei életünk tradícióira építve a Nyári-Nyáry Muzsika elnevezésû komolyzenei koncert a környék egyik kiemelkedõ zenei eseménye. A több évtizedes hagyománnyal rendelkezõ szlovák Vidám Tavasz Klubunk programjai megyei, sõt országos szinten is elismertek. Az új hagyományt megteremtõ Országos Veterán Autós és Motoros Találkozó településünk egyik fontos regionális rendezvénye lesz.

A kezdeményezés indokai Pilis várossá válási folyamatában fontosnak tartjuk meglévõ értékeink megõrzését, újak létrehozását, környezetbarát ipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások megtelepedési feltételeinek megteremtését, Pilis turisztikai, vonzáskörzeti feladatainak szélesebb körû kiterjesztését, egy barátságos, befogadó, falusias jellegû kertváros kialakítását. Településünk pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas nyugodt környezete nagymértékben meghatározza az itt élõk jó közérzetét, a betelepülési kedvet és a beköltözõk összetételét. A minõségi életfeltételek kialakításához az önkormányzat teljes körû infrastruktúrakiépítést, széleskörû szolgáltatóbázist kíván létrehozni nem csupán saját lakosságának, hanem a környezõ települések polgárai számára is. Ezt a célt tudatos költségtervezéssel, befektetõi kezdeményezések támogatásával, erõforrások feltárásával, pályázással teremti meg.

-7-

Az elmúlt években lakossági, képviselõ-testületi, településvezetõi igényként fogalmazódott meg, hogy Pilisbõl, e majd tizenkétezer lakosnak otthont adó óriás községbõl hivatalosan is város legyen. Gazdag történelmi múlttal, majd száz éves mezõvárosi ranggal rendelkezõ település a miénk, amely 2005. október 25-én ünnepli a mezõvárosi rang elnyerésének 200. éves évfordulóját. Többek között e nevezetes évforduló kapcsán - továbbvíve elõdeinek sokéves szándékát - döntött Pilis képviselõ-testülete 2004. október 27-én megtartott ülésén a Pilis várossá válásához szükséges pályázat elõkészítésérõl. Településünk címerének leírása: Pilis Nagyközség címere álló kerektalpú pajzs, felsõ - vörös - mezejében ezüst színû kastély. Az alsó - zöld - mezõben aranyszõlõfürt. A két mezõt ezüst színû, hullámos pólya választja el.

Településünk zászlajának leírása: Pilis nagyközség zászlója fekvõ téglalap alakú 5:4 arányú ezüst (fehér) lobogó közép tengelyében Pilis címere, pajzs tartóként zöld leveles szõlõágakkal övezve. A sisak dísz helyén zöld PILIS felirat. A zászló négy oldalán váltakozva vörös és zöld lángnyelvek. A vízszintes oldalakon kilenc-kilenc, a függõleges oldalakon hét-hét lángnyelv.

-8-

2. PILIS MÚLTJA, HELYE ÉS SZEREPE A TÉRSÉG TELEPÜLÉSHÁLÓZATÁBAN Pilis gazdag történelmi múlttal és emlékekkel rendelkezõ település. A különbözõ népcsoportok keletrõl nyugat felé történõ vándorlási útvonala mentén alakult ki az õsi település, melyrõl gazdag régészeti emlékek tanúskodnak. Szakemberek feltártak kõkori, bronz- és vaskori leleteket, a II - IV. századból való igen ritka korai szarmata halomsírokat (horgásztó környéke), továbbá avar és honfoglalás kori sírokat is (vadászház mellett). Az õsi település a Via Magna (nagy Sóút) mentén feküdt, a dolinai részen az avarok lakta Sikond, a monorierdei részen Újfalu, a Gerje természetvédelmi területen Wyfalu néven laktak kisebb közösségek. Az utóbbi területen épült fel az 1300-as évek elõtt a kora középkori Szentlélek templom, amely a jelenlegi település õsi magját képezi. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a tatárdúlás után újjáépítették. Pilis. Mit is takar ez a szó, mi volt a névadónk? Az 1851-ben kiadott Fényes Elek Magyarország geographiai szótára bõséges adatokkal írja le, hogy akkoriban még négy falu szerepelt ezen a néven. Az Országos Községi Törzskönyv Bizottság határozata értelmében 1900. év óta csak a mi községünk tarthatta meg eredeti nevét. A jelenleg ismert, 1326-ban keltezett elsõ írásos emlékünk - egy öröklésrõl szóló okirat - már Pilis néven említi a települést. Karácsony János: A magyar nemzetségek c. munkájában olvasható egy Pylis nevû nemzetség, akik Árpád fejedelemmel jöttek az újhazába. A Pylis nemzetség megszállás jogán bírta ezt a vidéket. A község elsõ ismert birtokosa - ahogyan több írásos emlék is bizonyítja - a Pylisi család volt, innen kapta településünk a nevét. A falu a török idõket hosszú évekig átvészelte, a budai Szandzsákhoz tartozott adózni. Az 1592-es évben elpusztult és hosszú idõre lakatlanná vált. Pilis 1722 utáni újratelepítése Beleznay János nevéhez fûzõdik. Az öröklés jogán idekerülõ Beleznay feleségül vette Grassalkovich Zsuzsannát és 1710 körül emeletes kastélyt építtet olasz építõmesterekkel. Feleségével 1720 táján kezdenek hozzá a község újratelepítéséhez. A Nyitra megyei Ürmény községben 1722. május 24-én - feleségével együtt - személyesen írják alá azt a megállapodást, melynek nyomán tömegesen jöttek az új, szlovák ajkú betelepülõk Pilisre. Ezt követõen megindul a betelepülés a közeli pusztákról, Dunántúl és Délvidék irányából is, amely megindítja a település fejlõdését.

-9-

Már 1724-ben evangélikus iskola kezdi meg mûködését. Ez idõ tájt is mûködtek iparosok, ezek azonban nem tartoztak még céhek kötelékébe. Szárazmalom, mészárszék, fogadó, borbély és egyben felcser is mûködött. A szõlõtermesztés a dolinai dombok lankáin jellegzetes tevékenysége volt a helybelieknek, ahogyan ezt egy 1768-as felmérés adataiból tudjuk. Az 1770-es évektõl Beleznay Miklós tábornok és felesége, Podmaniczky Anna Mária is jelentõs építkezésbe kezdett. A település több pontján jó minõségû agyag volt található, amelybõl ún. „tyehlónyákban”, téglaégetõ kemencékben állítottak elõ a pilisi téglát. Ebbõl a téglából épült fel hazánk második legnagyobb, 1000 ülõhellyel rendelkezõ evangélikus temploma, ebbõl bõvítették az iskolát, készült a lelkészlak és a csodálatos új Beleznay épület, az ún. Sárga kastély.

A volt Beleznay-kastély (Dörre Tivadar tusrajza)

A Beleznay-kastély neves vendége volt Kármán József, aki itt írta a Fanni hagyományait, a lassan beinduló nyelvújító mozgalom egyik korai gyümölcsét. A kastély ura levelezett Kazinczy Ferenccel is, felesége bõkezû mecénása volt a magyar irodalomnak. A Beleznay-kastély a késõbbi idõkben is fontos szerepet játszott a magyar közéletben. A település urának, a császárhû Beleznay családnak kapcsolata a bécsi udvarral példa értékû volt. Beleznay Sámuel a szolgálataiért bárói, majd 1805-ben grófi rangot kapott és ugyanezen esztendõben kérelmére a császár heti vásártartási jogot adott.

- 10 -

1805. október 25-e Pilis történetének nagy pillanata, privilegiált mezõvárosi rangot kapott. Az elsõ önálló céh 1823-ban létesült, ettõl fogva a céhek száma egyenletesen emelkedett, a készített termékeket már a környékbeli vásárokon is értékesítették. A

XIX.

század

elsõ

felében

a

Beleznay-birtok széthullt, mert a család férfiágon kihalt. A Beleznay család a birtok egy részét eladta báró Nyáry Antal koronaõrnek, a kor kiváló, felvilágosult személyiségének. A „régi kastély”, a BeleznayNyáry kastély a reformkor után haladó gondolkodású költõk, írók, politikusok, arisztokraták szellemi találkozóhelye volt. Gyakran volt vendég Mailáth György országbíró, gróf Andrássy György, Nyáry Pál, Pest megye alispánja, akik a MTA egyik alapítói és Széchenyi gazdasági programjának támogatói voltak. Jeles vendég volt Jósika Miklós író, Beöthy László író, humorista, Degré Alajos író. Gyakran vendégeskedett itt Sárkány Sámuel lelkész barátjaként az evangélikus lelkészlakban megszálló Petõfi Sándor is. Báró Nyáry Albert a szabadságharcban Kossuth Lajos, késõbb Garibaldi hadsegéde volt. A Nyáry család és Kossuth Lajos barátsága életre szóló volt, az államférfi Turini számûzetése alatt is levelezésben álltak egymással. Öt - azóta sajnos eltûnt - levélrõl tudunk. 1848-ban Sárkány Sámuel hazafias buzdítására 207-en csatlakoztak Kossuth seregéhez. A helyi lakosság lélekszámához képest jelentõs létszámmal vett részt a szabadságharcban, hiszen az 1925 fõbõl kb. 207 - 210 fõ harcolt, a nemesség is kiváló tiszteket adott. A település itthon maradt lakói pedig a tápióbicskei csata sebesültjeit ápolták. A gazdasági és polgári átalakulásban az 1848-as forradalom befejezetlenül és szárnyaszegetten is maradandót alkotott. A gazdaság soha nem látott fejlõdésnek indult az 1847-ben megépült Budapest-Cegléd szakaszon, még gyorsvonatok is megálltak Pilisen. Bizonyára ezt az is elõidézte, hogy országosan ismert családok laktak itt vagy a közvetlen környéken. (Nyáry, Gubányi, Liebner, Wekerle családok). A XIX. század második felében volt a nagy szõlõ- és gyümölcstelepítési idõszak. A székesfõváros piacaira óriási mennyiségben szállították a pilisi gazdák a gyümölcsöt és a szõlõt. Jelentõs fejlõdésnek indult a borágazat és pálinkakészítés. Az elsõ pincék a dolinai dombokon épültek, melyet a helyiek kedvesen "Hegyeki pincesornak" neveznek, s ma is kedvelt pihenõhely.

- 11 -

A község lakossága a zöldség-, gyümölcs- és szõlõtermesztés mellett állattenyésztéssel is foglalkozott. 1880-ban Pilisen építették a Budapest-ceglédi vasútvonal legnagyobb raktárát, ezzel is biztosítva az áruk nagy mennyiségû értékesítésének lehetõségét. Az 1880-as

országos

filoxéria-járvány

csak

kis

részben

érintette

Pilist,

ám

következményeként a dolinai dombokról a homokos bel- és külterületekre tevõdött át a szõlõmûvelés. Kialakultak a szõlõs dûlõk (Öregszõlõk, Rózsáska, Haleszok, Paberok, Szabadka, Homokok, Békáska, Bárószõlõ, Krekács-dûlõ, Schik-féle dûlõ). A dûlõkben présházak, pincék épültek, amelyek még ma is fontos szerepet játszanak a jelentõs szõlõmûvelésben. Sárkány Sámuel evangélikus lelkészünket a bányakerületi egyházmegye élére választották, így 1890 és 1905 között Pilis evangélikus püspöki székhely volt. Püspöki rangjában nagy hatású gyászbeszédet tartva õ temette újra Kossuth Lajost 1894. április elsején. A Millennium éveiben országos léptékû közigazgatási átszervezés miatt 1892-ben településünk sajnos elvesztette mezõvárosi rangját, ismét község lett. A századforduló idején a lakosságszám növekedésével arányosan nõtt az iparosok, kereskedõk

száma.

Pilisen

megépült a szeszgyár, majd Gubányi József 1910-ben létrehozta

a

mészhomok-tégla-

gyárat. Ezt a fejlõdést törte meg az I. világháború, Pilisrõl 650 fõ vonult be, a hõsi halottak száma 140, akik tiszteletére állított emlékmû az EvangéPilisi képeslap a múlt század elejérõl

likus templom kertjében található.

A két világháború között lendületesen fejlõdött tovább a község. A 20-as években bevezették a villanyvilágítást, a Beleznay-Nyáry kastély parkjában strandfürdõt építettek. A világjáró Gubányi Károly vasútépítõ mérnök 1923-tól a Dolinában kínai mintára mintagazdaságot rendezett be tíz holdas birtokán.

- 12 -

Idõközben a szeszgyárat gõzmalomnak építették át. A tõkés viszonyok megerõsödését jelzi az 1920-as évektõl mûködõ Pilis Vidéke Takarékpénztár, Monor Ker. Hitelbank Pilisi Fiókja, a Hitelszövetkezet és a Hangyaszövetkezet. A polgárosodás folyamatát

tükrözik

az

elsõ

civil

szervezetek: az Ipartestület, a Nép- és Gazdakör, a Sportkör, a Lövészegylet, az Úri Kaszinó, a 807. sz. Sárkány Sámuel Cserkészcsapat, a Petõfi Vadásztársaság, a Pilisi Önkéntes Tûzoltó Testület és a nagyhírû Széchenyi Népfõiskola létrejötte is.

Az egykori gõzmalom az átalakítás elött

1931-ben megépült a 4. sz. fõútvonal. A községben fejlett volt a kézmûvesipar is, sok falusi háznál fonót és szövõmûhelyt alakítottak ki, ahol fõként rongyszövéssel foglalkoztak, itt készítették a híres pilisi rongyszõnyegeket. 1940-ben felépítették a sertéshizlaldát, amely késõbb az ország második legnagyobb kapacitású üzeme lett. 150-250 fõt foglalkoztatott. Ezt a lendületet törte meg a II. világháború világégése, amely itt is sok könnyet és pusztítást hozott. A háborúnak esett áldozatul az evangélikus templom tornya is, amit felrobbantottak. 240 pilisi halottat és eltûntet tartunk számon, emlékmûvük az evangélikus templomkertben áll. A Beleznay-Nyáry kastély a háború alatt katonai kórházként szolgált, parkjában 114 orosz katonát temettek el. Pilis számára a háború 1944. november 10-én ért véget és gyors ütemben megindultak a helyreállítási munkálatok. 1945. májusában itt is megtörtént a földosztás. Az 1946-ban végrehajtott erõszakos lakosságcsere Pilist is érintette. Felvidéki magyarokat telepítettek ide, a szlovák ajkú lakosok egy része szlovák területre költözött. 1948-ban létesült a Községi Könyvtár, ennek az idõszaknak a település szempontjából legnagyobb kulturális eseménye a szabadtéri színpad megépítése, az amatõr színjátszó társulat mûködése és a kultúrház bõvítése volt. Szintén 1948-ban Tildy Zoltánné PAX néven megnyitotta a Beleznay-Nyáry Amatõr színjátszókör János vitéz elõadása

mûködõ

kastélyban

gyermekotthon

máig

is

elõdjét,

a

Fõvárosi Lánynevelõ Intézetet, ahol 120

árva gyermeket neveltek, majd 1950. május elsején átadásra került a községi sportpálya.

- 13 -

1956-ban az ébredõ ifjúság és a kisgazdapárt nagygyûlést tartott. Az események hatására forradalmi nemzetõrség alakult, nekik is köszönhetõ, hogy a forradalmi események nagyobb atrocitás és vér nélkül zajlottak le. A községbõl hat fõ disszidált. A településen mindig is jelentõs mezõgazdasági termelés a termelõszövetkezetek idején élte fénykorát. A hatvanas és hetvenes években épült fel az orvosi rendelõ, a mai Közösségi Ház, Takarékszövetkezet, modern postaépület és létesült fényfolyosó a 4. sz. fõúton. A közigazgatás átszervezése után 1972-ben Pilis megkapta a nagyközségi rangot és közös igazgatás alá vonták Nyáregyházával, akkoriban a monori járáshoz tartozott. 1990 októberétõl szûnt meg a kényszerû „házasság”, Pilis és Nyáregyháza különválva, önálló településként fejlõdött tovább. A kilencvenes évek legfontosabb önkormányzati feladata az infrastruktúra kiépítése volt. Telefon, gáz, ivóvíz, szennyvízcsatorna, kábeltévé-rendszer épült ki fokozatosan az önkormányzat és a lakosság összefogásával. Kiemelkedõ lépés volt egy új tornaterem létrehozása, az energiatakarékos közvilágítás kiépítése, az intézmények energiatakarékos világítással való ellátása, a korszerû piac- és vásártér megépítése. 1995-ben készült el a falu határában a 405. sz. út, amely a 4. sz. fõútvonalat és az M5-ös autópályát köti össze. A civil társadalom is egyre nagyobb szerepet kap és vállal, bekapcsolódtak, fellendítették a nagyközség kulturális életét, rendezvényeket szerveztek. Számuk napjainkig folyamatosan

emelkedik.

1999-ben

a

Kisgazdapárt

helyi

szervezetének

kezdeményezésére az evangélikus templom kertjében a többi hõsi emlékmû mellé kopjafát állítottunk az 1956-os forradalom tiszteletére. Megtörtént a Gerje és forrásvidékének rehabilitációja, átadásra került a Petõfi emlékmû, a Szent István park és emlékmû is. A történelmi egyházak (és általában az egyházak) tevékenysége is megerõsödött, a hívõk összefogásával, állami támogatással épületeiket megújították, sõt új templomokat is emeltek. A 20 éve mûködõ Idõsek Napközi Otthona is megújult és nyújt továbbra is segítséget településünk idõs lakóinak. A különbözõ összeírások adatai mutatják, hogy Pilis lakossága a XVIII. századtól egyenletesen emelkedett, így a 2002-es önkormányzati választások idejére átléptük a 10.000 fõs lakosságszámot.

- 14 -

Térségi szerepünk Célunk óvatos urbanizációval mikro-térségi központtá válni, melynek feltételei már jelenleg is részben adottak. Gyûjtõ vasútállomás vagyunk, melyhez helyközi buszjáratok szállítják a lakosságot Újlengyel, Nyáregyháza irányából. Pilist autóbuszjáratok kapcsolják össze a monori kistérségi központtal, ami megkönnyíti több középfokú funkció igénybevételét. Modern piac- és vásárterünk, valamint a Penny Market térségi kereskedelmi szolgáltató központként mûködik. Rendõrõrsünk négy település közbiztonságért dolgozik. Korszerû, közös fenntartású központi ügyeleti rendszerünk biztosítja Pilis és Nyáregyháza gyermek- és felnõtt betegeinek ellátását. Hat szakrendelésünk szintén rendelkezésére áll a környékbelieknek. Az állategészségügyi rendszerünk 7 település állatainak egészségvédelmét látja el. A szakiskolánk 13 településrõl fogadja a szakmát tanulni vágyó fiatalokat. A sajátos nevelési igényû gyermeket oktató intézmény hiánypótlóként a környékbeli értelmileg akadályozott gyermekeket is fogadja. A településen új kulturális-, sport- és idegenforgalmi központok jöttek létre (Sipito Pihenõpark, Csilló Lovasiskola, Gerje patak és forrásvidéke, egyházi intézmények). 2002-ben az Örökségvédelmi Hivatal megbízásából

elkészített

országos

Kastélyprogram a pilisi Beleznay-Nyáry kastélyt Magyarország 22 különleges besorolású kastélya közé helyezte és közmûvelõdési funkció betöltését javasolta. A kistérségi közmûvelõdési funkció betöltése a helyi önkormányzat képviselõtestületének szándékával egybeesik. Pilis kezdeményezõ szerepet töltött

Liget a Gerje patak forrásvidékén

be a Monor Kistérségi Társulás létrehozásában, melynek jelenleg is tagjai vagyunk. Nyitottságunkra jellemzõ, hogy az önként vállalt hat települést összefogó Gerje-menti Társulásban is aktív szerepet tölt be településünk. A nagyközségi településfejlesztési koncepciónk kiinduló célja az itt élõk életminõségének javítása, a természeti környezetét megóvó, békés, falusias jellegû kertváros kialakítása. Ez a cél összhangban áll Pest megye 2004-2015-re szóló Struktúratervével, mely a sugaras úthálózat-építéssel ellentétben a pólusképzést jobban segítõ négyzethálós úthálózat építését tervezi.

- 15 -

A terv alapján 2006-2009 között kerül sor a jelenlegi 4. sz fõútvonal Monor-PilisAbony településeket elkerülõ, két sávos autóút megépítésére, amely a település középsõ részén áthaladó fõút forgalmát váltja ki. Pilis belterületén és az új út mentén környezetbarát ipari, kereskedelmi és szolgáltató cégek megtelepedését támogatja a Képviselõ-testület. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének jelentõs eseménye lesz még a 2005-2006-ban megvalósuló elõvárosi vasút kiépítése, a vasútállomás rekonstrukciója és a gyalogos vasúti aluljáró építése. A tervezett úthálózatok segítségével a településhálózat decentralizáltabbá válik, a térségi (mikro-térségi) központok fejlõdésének esélyei bõvülnek.

Miközben

a

térség

gyorsan

elérhetõ lesz, a téregységeket határoló „gyors-zónák” mögötti „lassú” terekben biztosítottak maradnak a lakhatás, a pihenés

és

rekreáció

Pilis

környezeti

feltételei. Célunk ezzel egybeesik, egy békés, befogadó, barátságos településközponttal rendelkezõ, jó gazdasági és humán infrastruktúrával, közoktatási és közmûvelõdési lehetõséggel ellátott, „élhetõbb”

település

kialakítására

A tervezett közúthálózatfejlesztés Pilis térségében 2006-2009 között

törekszünk.

- 16 -

3. PILIS NÉPESSÉGÉNEK, TÁRSADALMI SZERKEZETÉNEK, KÉPZETTSÉGÉNEK JELLEMZÕI A nagyközség területe 47,33 km2, lakosságának száma 2004 augusztusában 11.432 fõ. Az 1990-es évektõl sokan települtek be az ország különbözõ részeibõl, aminek oka a szuburbanizáció, valamit a Budapest közelsége által biztosított jobb munkaerõpiaci lehetõségek. A községünkbe való letelepedést segítette az önkormányzat által értékesítésre kijelölt építési telkek száma és annak kedvezõ ára. Ennek eredményeként az állandó népesség száma: 2004-re elérte a 11.432 fõt. 1. táblázat: Népesség alakulása, belterületi-külterületi megoszlás 1990-2003 között Népesség száma összesen (fõ)

Év

Belterületi népesség

Külterületi népesség Népsûrûség (fõ/km2)

száma (fõ)

arány (%)

száma (fõ)

arány (%)

Belterületi népsûrûség (fõ/km2)

1990

9082

8743

96,3

339

3,7

191,4

1356,3

2001

10609

9478

89,3

1131

10,7

225,8

1408

2003

11148

9714

87,2

1434

12,8

235,3

1443

Forrás: KSH és önkormányzat

2. táblázat: Népesség alakulása 1900-2003 között Év

1900

1910

1920

1941

1949

1960

1970

1980

1990

FÕ

4610

5762

6185

7384

7597

8458

9017

9409

9082

2001

2003

10609

11095


1. diagram: A népesség alakulása 1970-2003 között 12000 11000 10000 9000 8000 7000 6000 1970

1980

1990

2000 Forrás: KSH

- 17 -

A település népességének alakulása a század elejétõl a 70-es évekig - leszámítva a II. világháború hatásait - viszonylag egyenletesen növekedett, és 1970-re elérte a 9000 fõt. A vidékrõl Budapestre történõ beköltözés szigorú szabályozásának és a viszonylag fejlett helyi mezõgazdaságnak és élelmiszeriparnak köszönhetõen a település népessége az 1980-as évekig növekedett, ám a 80-as évek második felétõl a szabályozás enyhítése és a romló gazdasági körülmények a népesség csökkenését eredményezték. A falu népességének dinamikus, eddig soha nem tapasztalt növekedése a 90-es évek elején indul meg és erõsödött fel, összhangban a Budapest környéki agglomerációs öv népességének és szolgáltatásainak dinamikus bõvülésével. 3. táblázat: Népesség változásának összetevõi 1970-2003 között Idõszak

1970-1979

1980-1989

1990-2001 -323

2003

Természetes szaporodás

403

-454

-24

Élve születés

1165

1057

976

123

Halálozás

762

1380

1430

147

Vándorlási különbözet

322

-157

2083

209 Forrás: KSH és önkormányzat

A fenti adatok igen jól tükrözik, a vándorlási különbözet növekedését. Ez elsõsorban Pilis földrajzi fekvésének, gyors elérhetõségének, (Így a budapesti munkahelyek könnyû megközelítésének), kedvezõ környezeti adottságainak és nem utolsó sorban a község településszerkezeti változásának (új település részek beépítése, új építési telkek kialakítása) köszönhetõ. A 90-es években elkezdõdött és egyre inkább felerõsödött szub- és dezurbanizációs folyamatoknak köszönhetõen tehát a település népessége 15 év alatt közel 1/3-ával növekedett. E fejlõdésnek köszönhetõen 2004-re Pilis az ország második legnépesebb, nem városi jogállású településévé vált. E növekedést a helyi életminõség fenntartása illetve javítása és a kedvezõ települési környezet kialakítása érdekében követnie kellett a vonalas és intézményi infrastruktúra fejlõdésének is, ami az Önkormányzatot fejlesztéseinek megvalósítására sarkallta. 4. táblázat: Népesség korcsoportok szerint ÉV

Összesen 0-4

5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-

1990

9082 593 579

593

773

851

608

725

780

654

665

542

443

417

319

106

211

132

91

2001

10689 606 708

714

700

832

830

799

650

796

851

681

599

544

490

357

307

119 106 Forrás: KSH

- 18 -

5. táblázat: A lakosság korcsoportonkénti megoszlása Idõszak Korcsoport

1990 száma (fõ)

2001 arány (%)

száma (fõ)

2003 arány (%)

száma (fõ)

arány (%)

0-14 fõ

1755,00

19,32

1909,00

17,99

2025,00

18,25

15-60 fõ

5115,00

56,32

6886,00

64,91

7202,00

64,91

60 év feletti

2212,00

24,36

1814,00

17,10

1868,00

16,84

Lakónépesség összesen

9082,00

100,00

10609,00

100,00

11095,00

100,00 Forrás: KSH

A nagyközségben a népesség korcsoportok szerinti megoszlása az utóbbi évekig körülbelül megfelelt az országos mutatóknak, de az utóbbi években bekövetkezett népességnövekedés hatására az országos átlagoknál valamivel kedvezõbb képet mutat. Ez azzal magyarázható, hogy a településre költözõk inkább a (több-)gyermekes családok közül kerülnek ki, akiket vonz a nyugodt, tiszta környezet, ugyanakkor még viszonylag egyszerûen megoldható a fõvárosba történõ napi ingázás is.

A fõvárosból történõ

kiköltözés másik oka az olcsóbb megélhetési költségek, amelyek szintén a mobilis, átlag körüli jövedelemmel rendelkezõ, gyermekes családokat érintik leginkább. Ennek köszönhetõen a munkaképes korú lakosság aránya majdnem 10%-al növekedett. 6. táblázat: A népesség nemek szerinti megoszlása 2000-2003-ig 2000 Nem

Férfi

2001 Nõ

Férfi

2002 Nõ

Férfi

2003 Nõ

Férfi

Nõ

Fõ

5088

5412

5154

5511

5247

5619

5346

5749

Megoszlás (%)

48,46

51,54

48,33

51,67

48,29

51,71

48,18

51,82

Összesen

10500

10665

10866

11095 Forrás: KSH

Napjainkban a nemek megoszlását tekintve a nõk teszik ki a lakosság 51,82%-át, jelenleg Pilisen a nõk száma 403 fõvel magasabb a férfiakénál. A megoszlási arányszámokat tekintve látható, hogy a vizsgált idõszakban mindvégig a nõk voltak többségben. Ez a férfiak alacsonyabb életkorára is visszavezethetõ.

- 19 -

7. táblázat: A lakosság képzettség szerinti megoszlása 1990-2003-ig Idõszak

1990

Iskolai végzettség

száma (fõ)

2001 aránya (%)

száma (fõ)

2003 aránya (%)

száma (fõ)

aránya (%)

0 osztály

190

2,1

187

1,4

89

0,8

8 osztály

7021

77,3

7006

66,4

7289

65,7

Középfokú végzettség

1490

16,4

2801

26,4

3029

27,3

Felsõfokú végzettség

381

4,2

615

5,8

688

6,2

Összesen

9082

100

10609

100

11095

100 Forrás: KSH

Az 1990-es évektõl a közép- és felsõfokú végzettségû személyek számának emelkedése jól látható, ami a bekövetkezett társadalmi változásokkal, az emberek életszínvonalának növekedésével, az egyre jobb szociális helyzet kialakulásával is magyarázható. 8. táblázat: A 7 évesnél idõsebb népesség legmagasabb iskolai végzettsége 2001. Végzettség

Férfi (fõ)

Nõ (fõ)

Összesen (fõ)

Megoszlás (%)

Még nem végezte el az elsõ osztályt

90

88

178

8,39

Általános iskola 1-7-ig osztály tanulói

796

1147

1943

91,61

Összesen

886

1235

2121

100

Általános iskola 8. osztályát elvégezte (14 éves)

1442

1793

3235

33,04

Középfokú végzettséggel rendelkezõ, érettségi nélkül

1488

780

2268

23,17

Középfokú, érettségivel rendelekzõ

660

977

1637

16,72

Felsõfokú végzettséggel rendelkezõ, oklevél nélkül

45

49

94

0,96

Felsõfokú, oklevéllel rendelkezõ

179

256

435

4,44

Általános iskola 8. osztályát elvégezte összesen

3814

3855

7669

78,34

Mindösszesen

4700

5090

9790

100 Forrás: KSH

Az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetû, szociálisan rászoruló fiatalok számára a 2000/2001-es tanévtõl kezdõdõen az Oktatási Minisztérium a települési és a megyei önkormányzatok együttmûködésével létrehozta a Bursa Hungarica Felsõoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot, amelyhez a pilisi Önkormányzat önként vállalt feladatként azonnal csatlakozott és minden évben megújítja a szerzõdést, hogy minél több fiatalt segítsen az elsõ szakma elérésében. Ez alapján évente egyre több rászoruló helyi egyetemi és fõiskolai hallgató részesül ebben a komoly támogatásban.

- 20 -

9. táblázat: A Bursa Hungarica támogatás alakulása 2002-2005-ig Év

Pályázók száma (fõ)

Támogatottak száma (fõ)

Összes támogatás (forint/év)

2002

10

5

166,000

2003

24

19

675,000

2004

38

24

605,000

2005

36

25

750,000 Forrás: önkormányzat

A képzett szakemberekre szükség van az egyre fejlõdõ településen. A hallgatók az alábbi szakmákat kívánják megszerezni: óvodapedagógus, tanár, közgazdász, diplomás ápoló, geológus, környezetgazdálkodási agrármérnök, geográfus, építészmérnök, pszichológus, testnevelés-rekreációs tanár, programtervezõ matematikus, idegenforgalmi szakemberek, humán erõforrás menedzser, jogász, mûszaki informatikus, orvos, gépészmérnök, számviteli szakügyintézõ, matematikus, szociológus, igazgatás-szervezõ, banki

ügyintézõ,

ügyviteli

szakmenedzser,

villamosmérnök,

mûvészettörténész, meteorológus, titkárságvezetõ, gyógyszerész.

- 21 -

informatikus,

4. PILIS GAZDASÁGI FEJLÕDÉSE, TÉRSÉGI SZEREPE 4.1. Gazdasági múlt általános bemutatása Az 1722-ben történt újratelepítés után indul Pilis fejlõdése. Az 1768. március 3-i, urbáriumot megelõzõ felmérés adataiból tudjuk, hogy a kocsma és mészárszék mellett a községben volt száraz- és vízi malom, volt már búza-, árpa-, zab-, kukorica-, kender- és szõlõtermesztés, de termesztettek még káposztát, lencsét, borsót és mákot is. Az elsõ pontosabb gazdasági adatokat az 1773-1808-as évekbõl községünkrõl a "Magyarország történeti helységnévtárá"-ban találjuk: ekkor 7572 khold mezõgazdasági terület volt Pilisen, ebbõl szántó 3702, szõlõ 253, kert 257, rét 548, legelõ 2035, erdõ 777 kh. Volt egy urasági kastély, téglaégetõ, 6 szárazmalom és 384 ház. A szõlõ Pilisen kitüntetett helyet foglal el, már az 1805. évi mezõvárosi címerünkben is központi helyen szerepel. Az 1782-ben készített "I. katonai felmérés"-en jól látható, hogy a szõlõterület a Dolinában, a dombokon volt. A „II. katonai felmérés”en, amely 1865-ben készült, már megjelentek a Homoki szõlõk és a Haleszi szõlõk a Paberokkal. Az 1877-es adatok szerint 475 kh szõlõ van Pilisen. A filoxéra megjelenése után a dolinai dombokról a falu környéki homokos területekre tevõdött át a termesztés. A pilisi iparosokról már az elsõ komolyabb

összeírásban

olvashatjuk,

hogy 1768-ban 11 különbözõ mesterséget ûzõ iparos volt a faluban: 1 kovács, 2 molnár, 1 mészáros, 2 takács, 1 szabó, 1 varga, 2 csizmadia és 1 boltos. Pilis

mezõvárosban

céhek

is

mûködtek. Az elsõ ilyen szervezet 1823. január 23-án került bejegyzésre, a csizmadiák céhe volt 17 taggal, majd 1831ben a szûcs-mesterek céhe alakult meg. A XVIII. század végétõl téglagyártás is folyt Pilisen, ennek kezdete valószínûleg 1770-re tehetõ, amikor az új kastély és a templom építése is kezdõdött. A hagyomány folytatódott, még a XX. században is mûködtek téglagyárak Pilisen. Gubányi József földbirtokos létesített mészhomok

- 22 -

Régi pilisi képeslap az ipari üzemekrõl

téglagyárat 1910 júniusában, amely 1918-ig mûködött. Pilisen a XIX. század végétõl hengermalom mûködik, melyet Gubányi József üzemeltetett a XX. század elejéig, majd a tulajdonosváltás után is folyamatosan dolgozott az 1945-ös államosításig. Ezt követõen a Gabona Tröszt mûködtette a malmot, amely a rendszerváltoztatás után privatizálásra került és napjainkban is üzemel. Az 1940-es években felépítik Pilisen a sertéshizlaldát, amely Magyarország második legnagyobb kapacitású hizlaldája lesz. A teljes kapacitás kihasználásakor 27.400 férõhelyes volt, iparvágánnyal, nagy gabonatárolóval és takarmánykeverõvel rendelkezett, 200-250 fõt foglalkoztatott a rendszerváltoztatásig, ekkor tevékenységét beszüntette és az üzemet értékesítették. A XX. század elsõ felére még mindig a mezõgazdasággal foglalkozók többsége a jellemzõ, de mellette megnõ a „bejáró” munkavállalók száma is. A század második felére a gazdaság gyökeres átformálása történik. Az 1950-es évektõl az iparban dolgozó bejárók száma folyamatosan nõ. Pilisen 1950-ben alakult a Hunyadi TSZ, majd 1960-ban az Új Élet TSZ. Mindkettõ kb. 2000-2200 hektáron dolgozott, tevékenységük a mezõgazdaság szinte minden ágazatát érintette. 1974-ben egyesítették õket és hozzácsatolták a nyáregyházai Béke TSZ-t is. Az új szövetkezet a pilisi Aranykalász TSZ nevek kapta, amely 5507 hektáron gazdálkodott 815 taggal és 352 fõ alkalmazottal. 1993-ban 4 részre bomlik (Pilisi Dolina Szövetkezet, Nyáregyházán a Nyáry Pál Szövetkezet, Hajda-Agrogép, Erdõ- és Faipari Szövetkezet). A megmaradt „vagyonnal” egy holding foglalkozik 1995-ig, amikor annak vagyonát is szétosztják. A szövetkezeteknek melléküzemágai is voltak. A Hunyadi TSZ-nek és az Új Élet TSZ-nek is volt gépészeti üzemága. Az Új Élet TSZ faüzemet, az Aranykalász TSZ burgonya-feldolgozó üzemet is létrehozott. Községünkben mûködött a Pilisi Ruházati Szövetkezet (PIRUSZ) az 1950-es évek elejétõl, a 80-as évek közepén nagyobb felújítást végeztek, a 90-es évek végéig mûködött. Az 1990-es éveket megelõzõ idõszakban Pilis községnek jelentõs foglalkoztatási bázisa volt, plusz a településkategóriák besorolása alapján a fõvárosi munkaerõigényeket kellett kiszolgálnia.

- 23 -

Pilis nagyközség területeinek régi elnevezései

A térképet rajzolta: Ocztos István

- 24 -

4.2. Gazdasági egységek, szervezetek, társulások Pilis legnagyobb üzemei: Pilisi Malom Kft., Dolina Mezõgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet, Földfém Kft., Erdõszöv Rt., Gerje Faipari Szövetkezet, Spurs Kft., Gyertyaöntõ üzem, magánházaknál mûködõ varrodák. A jogi személyiség nélküli vállalkozások száma 506, jogi személyiséggel 76 vállalkozás mûködik. A település gazdasági jellegét alapvetõen befolyásolja a fõváros közelsége. A munkaerõ jelentõs hányada Budapestre, illetve annak elõvárosaiba jár dolgozni. A KSH 2001. évi adatai szerint mintegy 2643 fõ ingázik naponta. Ugyanezen év adatai szerint a helyben foglalkoztatott aktív keresõk száma 1273 fõ, amelybõl a nagyközségbe bejárók száma 227 fõ. Budapest közelségének hatására, hogy a munkanélküliség értéke viszonylag alacsony, a 2001. évi adatok szerint 196 fõ, annak ellenére, hogy a közelmúltban megszûnt a település legnagyobb foglalkoztatója, a sertéshizlalda. 10. táblázat: Az aktív keresõk ágazatonkénti foglalkoztatottsága Ágazat tipusa

1990

2001

Ipar, építõipar

40,1

30,9

Mezõ- és erdõgazdaság

14,3

4,1

Szolgáltatás, egyéb

45,6

65,0 Forrás: KSH

A fenti adatok alapján látható, hogy a rendszerváltás idején még erõs mezõgazdasági és ipari jelleget képviselõ településen mára a szolgáltatás adja a munkaerõpiac legjelentõsebb részét. A versenyszférára egyértelmûen az egyéni, mikro- és kisvállalkozások jelenléte a legjellemzõbb. 2003-ban Pilisen 582 vállalkozást tartottak nyilván, ezen társaságok és magánszemélyek leginkább kereskedelmi, illetve vendéglátóhelyeket üzemeltetnek, szolgáltatók, valamint az építõiparban dolgoznak.

4.2.1. Ipar Pilis a fõvárosi agglomerációs övezet peremén elhelyezkedõ település. Az agglomerációs övezet telítõdésével érzékelhetõen megnõtt az ipari, kereskedelmi, szolgáltatói befektetõi érdeklõdés. A települési önkormányzat ipari területek kijelölésével a közmûhálózat gyors ütemû kiépítésével segíti a cégek megtelepedését.

- 25 -

11. táblázat: A vállalkozások mûködésének a megoszlása a 2003-as évben Ágazat megnevezése

Vállalkozások (db)

Megoszlás (%)

Mezõgazdaság, erdõgazdaság

32

6, 3

Ipar

69

13,6

Építõipar

81

16

Kereskedelem

148

29,2

Vendéglátás

32

6,3

Szállítás, hírközlés

30

5,9

Gazdasági szolgáltatás

115

22,7

Összesen

507

100 Forrás: KSH

Az Önkormányzat 2004-ben új Általános Rendezési Tervet, valamint Helyi Építésügyi Szabályzatot készített elõ. A terv annak szellemében készül, hogy a nagyközség minden adottsága megfelelõ ahhoz, hogy korszerû, nagy kapacitású, és a lakosságnak helyben munkalehetõséget biztosító iparterület épüljön ki közigazgatási területén belül, mivel mind a 4-es fõközlekedési út (valamint tervezett új nyomvonala), mind az M5-ös autópálya a település bármely pontjáról gépkocsival, más település érintése nélkül is 10 percen belül elérhetõ. A fõváros és a többi autópálya (M1, M3, M7) kb. egy óra autózással megközelíthetõ. Pilisen továbbá több olyan hasznosítható, teljes közmûellátottsággal rendelkezõ földterület is van, amelyek kiválóan alkalmasak különbözõ ipari tevékenységek végzésére. Az a tény, hogy a helyi lakosság jelentõs részét az ipar foglalkoztatja, tovább erõsítette azt a nézetet, hogy Pilisen segíteni kell az ipar megtelepedését. A település rendelkezik az ipari tevékenység végzéséhez szükséges szakemberbázissal, így a településen élõk jelentõs része dolgozhatna lakóhelyéhez közel, ahelyett, hogy naponta ingázik.

- 26 -

A készülõ Általános Rendezési Terv három ipari-gazdasági területet jelölt ki, ezek a következõk: • Pilis nyugati részén a 4-es fõút mellett egy kb. 10 hektáros földterület, amely kis zajterhelésû ipar betelepülésére alkalmas. • Ugyancsak a 4-es fõút mellett a település keleti részén 5-6 ha területet szán a terv a nehézipar számára. • A község déli régiójában helyezkedett el korábban a Penomah sertéshizlaldája. Ez a harmadik olyan terület, amely ipari tevékenység végzésére alkalmas lehet, mert közvetlen kapcsolatban áll a Budapest-Cegléd vasútvonallal egy iparvágányon keresztül. A területet kis zaj- és környezetterhelésû ipar telepítésére minõsítette alkalmasnak az Általános Rendezési Terv. Az ipari tevékenységre kijelölt területek helyét a következõ térkép mutatja:

- 27 -

A településen jelentõsebb ipari tevékenységgel foglalkozó vállalatok a következõk: Vasanfer Kft. Megnevezés

Vasanfer Kft.

Alapítás éve

1996. Jogutód: 2003.

Tevékenységi kör

Vas- és acélszerkezetek gyártása, gépészeti berendezések szerelése

Foglalkoztatottak száma

36 fõ

Képzettség szerinti megoszlás

32 fõ szakmunkás, 2 fõ középiskolai végzettség, 2 fõ felsõfokú végzettség

Nem szerinti megoszlás

1 fõ nõ, 35 fõ férfi

Pilis külterületének északnyugati részén, a 4-es fõút mellett mûködik a vas- és acélszerkezetek gyártásával, felújításával, valamint gépészeti alkatrészek szerelésével foglalkozó Vasanfer Kft. helyi üzeme. A cég 1996-ban még Földfém Kft. néven alakult, majd 2003-ban alakult át a mai formában mûködõ vállalattá. Az üzemben felkészült, tapasztalt szakemberek végeznek profi, a jelenlegi kor követelményeinek minden tekintetben megfelelõ nehézipari munkát. A cégnél komoly minõségbiztosítási rendszer használatának segítségével érik el, hogy az általuk kibocsátott termékek mindig elsõ osztályú minõségûek legyenek, a környezetvédelmi elõírásoknak megfeleljenek. Pilisi Sütõ Kft. Megnevezés

Pilisi Sütõ Kft.

Alapítás éve

1932. Jogutód: 1991.

Tevékenységi kör

Pékáruk készítése és forgalmazása, élelmiszer kiskereskedelem


28 fõ


5 fõ 8 általános, 15 fõ szakmunkás, 5 fõ középiskolai, 3 fõ felsõfokú végzettség



Pilis egyik legkorábban létrehozott vállalkozása mára minden tekintetben a község élelmiszeriparának zászlóvivõjévé nõtte ki magát. A cég székhelye az úgynevezett telepi részen helyezkedik el. További három üzletet mûködtetnek a településen, valamint pékárut szállítanak Budapestre, Mikebudára, Monorra, Vasadra és még több községbe. A vállalat mindig ügyel a minõségi áruk gyártására, ezért a munka szakmai részét felkészült pékmesterek végzik. A minõség érdekében a cég HACCP rendszert mûködtet.

- 28 -

Pilisi Malom Kft. Megnevezés

Pilisi Malom Kft.

Alapítás éve

1920. Jogutód: 1993.

Tevékenységi kör

Malomipari termékek gyártása (liszt, takarmány)


17 fõ


9 fõ 8 általános, 6 fõ szakmunkás, 1 fõ középiskolai, 1 fõ felsõfokú végzettség



A Pilisi Malom Kft. telephelye a 4-es fõút mellett, a település keleti részén, a régi malom területén helyezkedik el. A Kft. foglalkozik mind takarmányok, mind emberi fogyasztásra alkalmas õrlemények készítésével. Kapacitása a település teljes takarmányellátásának biztosítására alkalmas. A cég a modern kor elvárásainak megfelelõen HACCP rendszert mûködtet. Newa Kft. Megnevezés

Newa Kft.

Alapítás éve

1985. Jogutód: 2000.

Tevékenységi kör

Ruhaipari termékek készítése és forgalmazása


15 fõ


5 fõ 8 általános, 7 fõ szakmunkás, 3 fõ középiskolai végzettség,



A cég a budapesti telephelye mellett Pilisen két üzemet mûködtet. A fõként nõi dolgozókat alkalmazó cég mind új modellek tervezésével, mind sorozatgyártással foglalkozik. Tevékenységi körükhöz tartozik még ezenkívül a saját készítésû ruhák kis- és nagykereskedelme is. Fõbb megrendelõik közé tartoznak az Otto katalógusáruház, a Zsanett Rt., valamint a Montex svéd-magyar közös érdekeltségû vállalat. S&B Kft. Megnevezés

S&B Kft.

Alapítás éve

1991.

Tevékenységi kör

Faipari termékek elõállítása, asztalosmunkák


12 fõ


10 fõ szakmunkás, 2 fõ középiskolai végzettség,


12 fõ férfi

A cég telephelye a település központjától keletre a 4-es fõúttól 100-150 m-re fekszik. A vállalat folyamatos fejlõdése során a helyi faipar legjelentõsebb üzeme lett. A jól képzett szakmunkások mindig minõségi árut adnak ki a kezükbõl. Ennek köszönhetõen a cég jelentõs megrendeléseket kap mind magánszemélyektõl, mind vállalatoktól.

- 29 -

Blond-Horse Kft. Megnevezés

Blond-Horse Kft.

Alapítás éve

1999.

Tevékenységi kör

Gyertyagyártás


8 fõ


2 szakmunkás, 6 középiskolai v.


2 fõ férfi, 6 fõ nõ

A gyertyaöntõ üzem belföldi és külföldi megrendelésre egyaránt termel. Cégjelzéses asztaldíszeik egyre kedveltebbek a különbözõ rendezvényeken. Thomson Jeans KKT Megnevezés

Thomson Jeans KKT

Alapítás éve

1988.

Tevékenységi kör

Felsõruházat gyártás


15 fõ


3 fõ betanított munkás, 10 fõ szakmunkás, 2 fõ érettségi


15 fõ nõ

A cég belföldre készülõ felsõruházati termékeket gyárt. 12. táblázat: Ipari tevékenységgel foglakozó vállalatok összesítõje Név

Tevékenységi kör


Vasanfer

vas-és acélszerkezet gyártás

36

Pilisi Sütõ Kft.

pékáru készítésés forgalmazás

28

Pilisi Malom Kft.

malomipari termék gyártás

17

Newa Kft.

ruhaipari termék gyártás és forgalmazás

15

S&B Kft.

faipari termék gyártás

12

Blond -Hourse Kft.

gyertya gyártás

Thomson Jeans Kft.

felsõruházat gyártás

8 15

Összesen

131 Forrás: ömkormányzati és vállalati adatok

Jelentõsebb tevékenységet folytató cég még az építõiparban dolgozó Bazsi-Bau Kft., KARDÉP Kft., Farkas & TSA Kft., Simo FÉM Bt., valamit a faipari tevékenységet végzõ Bútorterv Kft., és az Ing-Reorg Kft..

- 30 -

4.2.2 Mezõgazdaság, erdõgazdálkodás Pilisen is, mint az ország jelentõs részén, a kárpótlási és a szövetkezeti törvény következtében jelentõsen megváltozott a mezõgazdasági területek tulajdoni viszonya és a termelés szerkezete. A korábban öt község területén - Pilisen 5833 ha-on - gazdálkodó Aranykalász Szövetkezet 1993-ban átalakult. A létrejött több kis szövetkezés (Hajda Agrogép, Gerje Faipari Szövetkezet, Nyáry Pál Szövetkezet) mellett legjelentõsebb a Pilisi Dolina Beszerzõ Értékesítõ és Szolgáltató Szövetkezet. A földtulajdonosoktól bérelt földeken gazdálkodik, valamint gépi szolgáltatással segíti az egyéni gazdálkodók munkáját. Saját munkájuk elvégzése mellett még ilyen körülmények között is szolgáltatást tudnak végezni az egyéni gazdálkodóknak. 13. táblázat: Mezõgazdasági tevékenységet végzõk megoszlása Megnevezés

1990

1998

2004

Mezõgazdasági szövetkezet

1

1

1

Mezõgazdasági vállalkozók (dísznövény, palánta, gyümölcs termesztés, park építés)

2

12

4

Õstermelõk (növény-, gyümölcs termelõk, állattenyésztés)

-

45

250

Családi gazdaságok

-

-

8

Erdõgazdálkodás

2

6

13

Összesen

5

64

276 Forrás: Falugazdász

1997-ben az új mezõgazdasági törvény hatására csökken a vállalkozói formában történõ gazdálkodás és helyette nagy számban megjelenõ elõnyösebb õstermelõi, majd késõbb a családi gazdálkodási forma jelenik meg. A legjelentõsebb mezõgazdasági tevékenységgel foglalkozó szövetkezetünk adatai Megnevezés:

Pilisi Dolina Beszerzõ Értékesítõ és Szolgáltató Szövetkezet

Alapítás éve:

1993.

Tevékenységi kör:

növénytermesztés

Foglalkoztatottak száma:

33 fõ (helyben lakó 27fõ, más településrõl 6 fõ)

Képzettség szerinti megoszlás:

6 fõ betanított, 18 fõ szakmunkás, 8 fõ középfokú, 1 fõ felsõfokú végzettség

Nem szerinti megoszlás:


A jelenleg is több község (Pilis, Nyáregyháza, Csévharaszt, Vasad, Monor) területén gazdálkodó szövetkezet a korábbinál kisebb területen, 1819 ha-on folytat növénytermesztést. A gépi felszereltség tekintetében 50-50% a régi és az új gépek aránya.

- 31 -

Pilis nagyközség területi megoszlása a 2004-es évben, alábbiak szerint alakul: Teljes bel- és külterület: 4732 ha

9803 m2

Külterület: 4060 ha

2051 m2

Belterület:

7752 m2

672 ha

14. táblázat: Mezõgazdasági területek mûvelési ág szerinti felosztása 2004 évben Mûvelési ág Szántó

Belterület (ha m2) 20 ha 7188m2 -

Erdõ Gyümölcsös Gyep, legelõ

5 ha 6356m2

Belterület (AK átlag)

Külterület (ha m2)

Külterület (AK átlag)

16. 86

2112 ha 2758 m2

25. 73

117 ha 6480m2

14. 54

-

732 ha 2547 m2

5. 33

5 ha 2473m2

4. 46

-

295 ha 3068 m2

26. 85

4 ha 4949m2

25. 78

3

105 ha 7707 m2

4. 23

2414 m2

6. 84

-

-

Gyep, rét

-

-

92 ha 87m2

29. 38

Szõlõ

-

-

11 ha 6392m2

42. 34

Külterület ZK (ha m2)

Külterület ZK (AK átlag)

321 ha 5703 m2

36. 40

-

-

-

43 ha 8737m2

14. 54

Kivett

644 ha 8850 m2

-

190 ha 0280 m2

-

27 ha 8456m2

-

Összesen

672 ha 7752 m2

-

3539ha 2839m2

-

520 ha 9212m2

-

1 ha 5358 m2

Kert

Forrás: Földhivatal

A táblázatból látható, hogy a területek mûvelési ág szerinti megoszlását tekintve legjelentõsebb a szántóföldi növénytermesztés - búza, kukorica, napraforgó, repce, árpa, tritikálé. A szövetkezet és a gazdálkodók által termesztett étkezési búza jelentõs részét a Pilisi Malom Kft. vásárolja fel. A többi integrátorokon keresztül kerül értékesítésre. Egyéb szemes termények a visszafogott állattartás miatt - amely szinte saját szükségleteket szolgál - a környékbeli tápkeverõ és feldolgozó üzemekbe kerülnek eladásra. Községünk mezõgazdasági területének kb. 40%-át õstermelõk, vállalkozók és családi gazdálkodók mûvelik. Õstermelõk igen nagy számban vannak, szántóföldi növény-, zöldség-, szõlõés gyümölcstermesztéssel, valamint állattenyésztéssel foglalkoznak. Szarvasmarha-tartással 18 fõ foglalkozik környezetünkben történõ tejértékesítéssel egybekötve. Lótartás: 12 fõ tart különbözõ számban igás- és hobbi lovakat. Két vállalkozás lovas iskolát mûködtet. A lótartás feljövõben van. A vállalkozók dísznövény-, palánta-, gyümölcstermesztéssel, parképítéssel foglalkoznak. A családi gazdaságok 50-100 ha közötti terület nagyságon gazdálkodnak községhatáron kívül is-, szántóföldi növénytermesztéssel, erdõgazdálkodással, gyümölcs-termesztéssel, állattartással foglalkoznak.

- 32 -

Gyümölcstermesztés (kajszi-, õszibarack, meggy, szilva) a zártkerti területeken kívül mintegy 300 ha-on történik. Kisebb mennyiségben a piacokon, nagyobb mennyiségben pedig a feldolgozó üzemekben kerül értékesítésre. A megmaradt gyümölcsbõl a helyi szeszfõzdében pálinkát készítenek. Községünkben található a megye legnagyobb zártkerti külterülete. E területek jelentõs része a Mátra hegyközség körzetéhez tartozik Pilisi Rózsahegyi-Báróhegyi hegyközség néven. Az itt elterjedt régi szõlõ fajták - sárfehér, kadar, ezerjó, oportó, kövidinka, othelló - mellett egyre több helyen telepítik az újabb minõségi bor- és csemegeszõlõ fajtákat. Erdõgazdálkodás a község dombvidéki vályog-, valamint a silányabb, alacsony AK-értékû homoktalajain terjedt el 732 ha-on. Az alábbi fafajok honosak terület nagyságsorrendjében: akác, nyár, fekete-erdei fenyõ, tölgy, éger. A megalakult erdõbirtokossági társulások következtében szakszerû üzemterv szerinti erdõgazdálkodás folyik. A legnagyobb erdõgazdálkodási cég az Erdõszöv Rt., amely 1988. óta tevékenykedik községünkben. 50-100 fõt foglalkoztatnak. Erdõgazdálkodás, szakirányítás mellett szántóföldi növénytermesztéssel, valamint gépimunka szolgáltatással is foglalkoznak. A többi területen a Nefag Rt. 40 ha-on, 3 fõ vállalkozóként mintegy 80ha-on, valamint sok kisebb-nagyobb erdõbirtokossági társulat gazdálkodik az Erdõszöv Rt., az Erdõmester Kft., FACO Kft. szakirányításával. A fa értékesítése ipari célra, papír-, raklap és fûrészáruként a feldolgozó üzemekbe, ill. tûzifaként kerül eladásra.

4.2.3 Kereskedelem, szolgáltatás, egyéb szolgáltatás Kereskedelem Pilis, szerencsés földrajzi elhelyezkedésébõl adódóan, az országos fõ kereskedelmi útvonalak mentén fekszik, mind vasúton, mind közúton könnyen megközelíthetõ. Az 1990. évben az egyéni vállalkozásban mûködõ üzletek száma elenyészõ volt, a község lakói a Monor és Vidéke ÁFÉSZ boltjaiban, vendéglátó egységeiben vásárolhattak. 1991-tõl egyre nõtt a magántulajdonú kiskereskedelmi egységek száma, és 2004-re csak két bolt maradt az ÁFÉSZ jogutódjának tulajdonában. A kilencvenes évek elejétõl bekövetkezett jelentõs lakosságszám emelkedés következményeként a különféle kereskedelmi egységek száma is megnövekedett.

- 33 -

15. táblázat: Kereskedelmi üzletek megoszlása tevékenységi kör szerint 1996

2003

Változás

106

152

43%

Élelmiszer jellegû üzletek

38

50

32%

Ruházati üzletek

10

18

80%

Vegyiáru üzletek

1

2

100%

Iparcikk üzletek

10

20

100%

6

6

0%

Kiskereskedelmi boltok száma

Kultúrcikk üzletek

Forrás: KSH

A 11000 fõs lakosságot 2003-ban már 50 élelmiszer jellegû üzlet és áruház, valamint 102 egyéb üzlet szolgálja ki. Többségük kis bolt, de a település központjában található egy Penny Market áruház, valamint a Maxi-COOP és Reál Pont üzletláncoknak is vannak boltjai Pilisen. A Penny-Market áruház a környékbeli településekrõl vonzza a vásárlókat, széles termékválasztéka és alacsony árai miatt. Az áruház 14 személynek ad folyamatos munkát. Pilis térségi kereskedelmi központ szerepének másik jelentõs eleme a helyi piac-

és

vásártér.

A

környezõ

településekrõl a vásárlók, a kereskedõk és

A Penny-Market áruház egyedileg tervezett tornyával

a termelõk rendszeresen látogatják a hétfõi és csütörtöki napokon nyitva tartó piacot. Az alkalmankénti látogatók száma (elsõsorban csütörtökönként) a 2-3000 fõt is elérheti. Pilis régi piactere a kilencvenes évek végén túllépte befogadóképességének határait. A csütörtöki nagy piacok alkalmával a környezõ utcák is dugig megteltek árusokkal. Az új, korszerû, minden igényt kielégítõ fedett piactér 2002-ben került átadásra. Mind a csarnok, mind pedig a körülötte lévõ kiszolgáló épületek megfelelnek napjaink legszigorúbb

európai

uniós

követelményeinek. A piactér mögötti vásártéren hagyományosan évente négy alkalommal rendeznek országos állat- és A újonnan épült piac fedett csarnoka

kirakodóvásárt.

- 34 -

Pilisre jellemzõ, hogy a nagy üzletházak helyett inkább kisebb üzletekbõl álló folyamatos üzletsorok alakultak ki. Ez jellemzõen a településközpontot ÉK-DNY-i irányban átszelõ Rákóczi út - Kávai út mentén van így. Az utóbbi években az itt lévõ lakóházak nagy része átalakult valamilyen kereskedelmi üzletté. Itt végighaladva szinte minden megtalálható, az ingatlanirodáktól kezdve a fotó-optikán át egészen a szauna- és medencekereskedésig. Közvetlenül a 4-es fõút mentén, a településközponttól néhány száz méterre van kialakulóban egy új kereskedelmi és szolgáltató övezet. Eddig egy autókereskedés és két építõanyag-kereskedés épült meg, egy több, kisebb üzletet befogadó kereskedõház pedig már a belsõ kivitelezési munkáknál tart, várhatóan 2005 elsõ felében megtörténik az átadása. Az önkormányzat folyamatosan tárgyal különbözõ befektetési társulásokkal az itteni területek hasznosításáról. Jellemzõen a befektetõk üzletközpontot, szolgáltatóházat, szórakoztatási centrumot, benzinkutat szándékoznak ide építeni. Pilisen két magángyógyszertár mûködik. Mindkettõ a község frekventált pontján, kulturált környezetben látja el a lakosságot. A benzinkutak közül az egyik - a község belterületén - fõként a helyi lakosokat, a 4-es fõút mentén lévõ másik pedig a helyieken kívül az átutazókat is várja. A belterületi töltõállomás hétfõtõl vasárnapig 7-22 óráig tart nyitva, a fõút melletti pedig éjjel-nappal. Három autóalkatrész bolt áll az autósok rendelkezésre, tüzelõ- és építõanyag kereskedésbõl pedig öt található a településen. Az épülõ házakhoz szükséges anyagok mindegyike beszerezhetõ a telepeken. 2003-ban nyitotta meg a PLATÁN SZÍNKER Kereskedelmi Kft. a környéken is kiemelkedõ színvonalú és áruválasztékú vasáru-, festékés üvegkereskedését. Szolgáltatás Kereskedelemmel és szolgáltatással foglalkozó cégeink közül kiemelkedõ eredményt ért el az a pilisi székhelyû Assocom nevû cég, amely nagy teljesítményû számítástechnikai berendezések és szoftverek forgalmazásával és ezzel kapcsolatos szolgáltatással foglalkozik. A fiatal cég Prágában nyerte el a leggyorsabban fejlõdõ középeurópai cég címét a maga 3076 %-os árbevétel növekedésével. A szolgáltatások területén fõként kisebb volumenû vállalkozások jöttek létre, a legkülönfélébb javító, kölcsönzõ és egyéb szolgáltatók állnak a lakosság rendelkezésére a település különbözõ pontjain. Javítómûhelybõl kettõ mûködik, egy cipész és egy háztartási kisgép-javító. 4 videofilm-kölcsönzõ, valamint 1 autókölcsönzõ is található a községben.

- 35 -

A szolgáltatások sorát bõvíti a sok évtizedes múltra visszatekintõ fotó vállalkozás, antik restaurátor, bútorfelújító cég, a mentálhigéniás és oktatószolgálatok, az ingatlanközvetítõ irodák, a nagy múltú könyvelõ cégek, valamint a személy és teherfuvarozó vállalkozások, továbbá a szemétszállítást végzõ Maros 2003 Kft. A legnagyobb szolgáltatók egyike a KÉPÜSZ Kft., amely 2100 családnak nyújt kábeltelevíziós szolgáltatást, ezen kívül épülete szolgáltatóházként is mûködik. A Dolina Szövetkezet öt község területén végez mezõgazdasági szolgáltatást. A Gerje-Forrás Kht. a község teljes közigazgatási területén település-szolgáltatási feladatokat lát el.

4.3 Pénzintézetek Településünkön két pénzintézetnek van fiókja. Az OTP Bank RT. KözépMagyarországi Régiójának Pilisi Fiókja a centrumban, a Rákóczi út 9. szám alatt található. Az elsõ pénzintézet volt a településen, még 1958-ban kezdte meg mûködését. A közel ötven éves mûködés alatt a pilisi és környékbeli lakosság mintegy 40 %-a az OTP fiókot bízta meg lakossági folyószámlájának vezetésével, valamint a számlavezetéshez kapcsolódó hitelek kezelésével. A helyi OTP fiók foglalkozik az önkormányzat és intézményei számlavezetésével (Polgármesteri Hivatallal on-line vonalon), helyi és környezõ települések vállalkozóinak számlavezetésével, valamint lakossági betétgyûjtéssel és lakossági fogyasztási hitelek kihelyezésével. Foglalkozik továbbá a bankcsoport tagok termékeinek forgalmazásával: lakástakarék pénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, egészségpénztár és egyéb banki tevékenységek, valamint a GARANCIA Biztosító termékeit is forgalmazza. Az OTP fióknál egy ATM készülék áll a bankkártya tulajdonosok rendelkezésére a nap 24 órájában. A

Dél-Pest

megyei

Takarék-

szövetkezet Pilisi Kirendeltsége 1975. január 1-jén kezdte meg mûködését: a fõutcán, a Rákóczi út 38. szám alatt várja ügyfeleit. A ceglédi központtal mûködõ takarékszövetkezet a helyi kirendeltségen kívül további 12 kirendeltséget mûködtet. A kirendeltséget az elmúlt évben jelentõsen felújították, jelenlegi arculata kedA Takarékszövetkezet megújult fiókja

vezõen befolyásolja a település központjá-

- 36 -

nak képét. A kor színvonalának megfelelõ külsõ megjelenés együtt járt a pénzintézeti tevékenység bõvülésével, 2004. õszétõl ATM készpénzfelvételi lehetõség áll rendelkezésre a nap 24 órájában. A több évtizedes mûködés alatt egyre növekvõ ügyfélkör részére több száz lakossági és vállalkozói számlát vezetnek, betétgyûjtéssel és hitelezéssel is foglalkoznak. A Magyar Posta Rt. Pilisi Fiókja. A helyi posta már az elsõ világháború után, az 1920-as évektõl mûködik, itt a hagyományos postai szolgáltatásokon túl értékpapír-forgalmazással is foglalkoznak, valamint a PROVIDENCIA Biztosító Rt. termékeit is forgalmazzák. A helyi postán 11 fõ kézbesítõt és 10 fõ postatiszti dolgozót foglalkoztatnak.

4.4 Foglalkoztatás, munkanélküliség jellemzõ adatai A lakosság számának növekedése évrõl évre emelkedést mutat. Pilis környezeti adottságai miatt kedvelt település, Budapest közelsége pedig munkalehetõséget is biztosít. Az inaktív keresõk száma emelkedést mutat, nõtt a tanulók száma, a GYES-en lévõk száma. 16. táblázat: Lakónépesség, gazdasági aktivitás szerinti megoszlása 1990-ben (fõ)

%-ban

2001-ben (fõ)

%-ban

aktív keresõk

3898

43

3689

34

inaktív keresõk

2360

26

3371

32

eltartott

2702

30

3092

29

munkanélküli

-

-

196

2

Egyéb, nem regisztrált munkanélküli

100

1

341

3

összesen:

9060

100

10689

100 Forrás: KSH

A táblázatból látható, hogy a munkanélküliek száma igen alacson. 2004-ben a munkanélküliségi ráta Pest megyében 2,63 addig Pilis nagyközségben 3,69. 17. áblázat: Foglalkozási szerkezet 1990 (fõ)

2001 (%)

(fõ)

(%)

Állandó népesség

9060

100,0

Iparban

2963

32,7

680

7,5

Mezõ- és erdõgazdaság

1296

14,3

438

4,1

Egyéb

4121

45,5

6948

65,0

Építõiparban

10689

100,0

3303

30,9

Forrás: KSH

- 37 -

18. táblázat: A foglalkoztatottak legmagasabb befejezett iskolai végzettsége Iskolai végzettség (fõ) Általános

Középiskola

Egyetem, fõiskola

Összesen

1991-ben

1998

1138

111

3247

2001-ben

1810

1590

289

3689 Forrás: KSH

Megállapítható, hogy az utóbbi tíz évben a lakosság szám növekedése mellett, annak képzettsége is jelentõs mértékben emelkedett. Az egyetemi és fõiskolai végzettségûek száma mintegy megkétszerezõdött, ami a munkaerõpiaci lehetõségeiket jelentõsen javítja. 19. táblázat: A foglalkoztatottak megoszlása a 2001-es évben Foglakoztatás módja

Fõ

Regisztrált munkanélküliek száma

196

Helyben foglalkoztatott aktív keresõk száma

1046

Nagyközségbõl eljáró napi ingázók, aktív dolgozók

2643

Nagyközségbe bejáró napi ingázók, aktív dolgozók

227

Nagyközségbe bejáró dolgozók és tanulók össz.

288 Forrás: KSH

20. táblázat:A segélyezettek munkanélküliek számának alakulása ÉV

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

FÕ

142

231

253

246

79

75

69

2003 72 Forrás: KSH

Az öt évvel korábbi adatokhoz viszonyítva a segélyezettek száma csökkenést mutat. Ennek többféle oka lehet, egyrészt az, hogy munkát találtak, másrészt az is, hogy különféle okok miatt nem jogosultak segélyezésre. A helyzet kezelése érdekében, az önkormányzat 1996 szeptemberétõl foglalkoztat közhasznú munkásokat. A közhasznú munkások száma az elõzõ években átlagosan 15 fõ volt. 2004-ben ez a létszám 12 fõre csökkent, de ugyanakkor megkezdõdött a 2003-as évtõl a közcélú foglalkoztatás is, ahol 8-10 fõt foglalkoztatunk rendszeresen. A személyi jövedelemadó alakulását tekintve az egy adófizetõre jutó SZJA összege a 2003-as évben 35.287 Ft./fõ.

- 38 -

4.5. Turisztikai vonzerõk, üdülési és pihenési lehetõségek Pilisnek elhelyezkedésébõl és megközelíthetõségébõl következõen az idegenforgalom területén kedvezõ adottsága van. A tervezett közlekedési fejlesztések (elõvárosi közlekedés, 4. sz. fõút elkerülõ szakaszainak megépítése, az elkészülõ M0 körgyûrû) ezt csak tovább fokozzák. Ezt felismerve az önkormányzat Képviselõ-testülete a szakbizottságának közremûködésével közel féléves elõkészítõ folyamat után 2005 elsõ felében fogadja el Pilis Nagyközség idegenforgalmi koncepcióját. Turisztikai adottságainkat tekintve az idelátogató külföldi turistáknak igény esetén egész napos programlehetõséget tudunk biztosítani. A település szívében, a 4. sz. fõúttól mintegy száz méterre országos jelentõségû védett természeti területet találhatunk, a Gerje patakot és forrásvidékét, amelyhez helyi védettségû terület is csatlakozik. Itt tavakkal és árnyas ligetekkel tarkított pihenõhelyet, tûzrakó helyet is találhat az érdeklõdõ, a közelben horgásztó is mûködik, valamint ezen a területen található a Millecentenárium évében átadott emlékhely is, ugyanis a Gerje és forrásvidéke nemcsak természeti, hanem történeti emlékekben is gazdag. Itt található az a kis halom, amelyen egy fakereszt jelzi, hogy ezen a helyen - az elsõ írásos bizonyítékok alapján - már 1326-ban is az ún. Szentlélek templom állott. Az 1965-ben végzett ásatások során megtalálták a templom alapjait, ami még feltárásra vár. Ez a terület még a korábbi idõkbõl is õriz emlékeket. A régészeti leletek szerint Kr.e. 5500-tól folyamatosan adott otthont a megtelepedõ embereknek. Bronzkori leleteket, egy szarmata temetõ halomsírjainak nyomait és leleteit is megtalálták a horgásztó építésénél. A közelebbi évszázadokból is vannak emlékek. Az egykor oly gyönyörû Beleznaykastély hatalmas angolparkjának a régi térképeken is látható részét képezte az a vizesárok rendszer - rajta három kis tóval -, amelyet állami támogatással helyreállítottak és 1997-ben adtak át a helyieknek. A közelben található Közép-Európa egyetlen védett égerfa erdõje. A község másik figyelemre méltó

értéke

a

országosan

kiemelkedõ mûemléki jelentõségû barokk Beleznay-Nyáry kastély (mtsz.: 7187), a megye egyik legrégebbi barokk kastélya. A kiemelkedõ jelentõségû

irodalomtörténeti épületet

1711-ben

Koncert a Beleznay-Nyáry kastály udvarán

- 39 -

kezdte el építtetni a községet újratelepítõ Beleznay János. A közelmúltban elvégzett kutatások szerint az épület jelentõs építészeti értékeket õriz. Egykori szépségérõl árulkodik a hagyomány szerinti könyvtárszoba, a "Kármán szoba" restaurált csodálatos freskója, valamint a szépen felújított kõkorlátos lépcsõház Herkules pannója. Az épület nagy kiterjedésû parkjában áll a kastély következõ tulajdonosainak emléket állító Nyáry kripta. A kastély a fõvárosi önkormányzat kezelésében van, többcélú intézményének ad otthont. 2004-ben az oldalszárnyak teljes felújítása után a fõépület eddigi funkciója megváltozott, az emeleti "bálterem" és más termek kulturális és egyéb hasznosítása lehetõvé vált. Az épület már az elõzõ években is helyt adott kulturális programoknak, a csodálatos akusztikájú belsõ udvar koncertek rendszeres otthona. A saját konyhával és kulturált étkezõvel rendelkezõ épületben a vendéglátás feltételei is adottak. Idegenforgalmi jelentõségû még a gyönyörûen felújított 1784-ben felszentelt, az országban az egyik legnagyobb

barokk

evangélikus

templom (mtsz.: 7185), amely ma egy 5400 fõs vidéki gyülekezetnek ad

otthont.

A

templomot

történetének

jelentõs

dalomtörténeti

vonatkozásai

irois

érdekessé teszik. A Petõfit barátjának Az Evangélikus templom impozáns épülete

tudható, Petõfi öccsét itt esketõ,

Kossuth Lajost újratemetõ Sárkány Sámuel evangélikus püspök hosszú évekig szolgált itt. A templom alatt nyugszanak a magyar történelemben kiemelkedõ szerepet játszó Beleznay család tagjai. Az ezer férõhelyes templomhoz tartozó kertben találhatók a világháborúk és forradalmak emlékhelyei is, valamint vendégház és kétszáz fõs gyülekezeti terem is, amelyek lehetõséget teremtenek az egyházhoz kapcsolódó konferenciák, programok zavartalan lebonyolítására. A település kettõs arcának másik oldala a kirándulásra, túrázásra csábító ún. Dolina, ez a jó minõségû talaj miatt szépen megmûvelt földterületekkel és árnyas erdõkkel tarkított vidék a dolina. A környék kiemelkedõ magaslata a tengerszint felett 230 m-rel régi térképeken VINIZNI VRCH, magyarul Szõlõhegy néven szerepelt. Ez a domb, amely 10 m-rel magasabb, mint a Gellérthegy, a filoxéria-járvány elõtti dolinai szõlõmûvelésben játszott szerepet. A XX. század elején - ahogyan a "nép" nevezte - itt állott a "Filagória", egy fából készült kilátó, amely késõbb betonból elkészítve kevésbé romantikus szerepet kapva katonai feladatot látott el a II. világháború után.

- 40 -

A dolinai szõlõtermelésre utal az is, hogy itt épült ki az a pincesor, amely az agyagos löszfalba vájt régi és új pincéivel, a benne õrzött homoki borokkal a község kedvelt helye. Ez a pilisi ember túlzó szeretetével elnevezett „Hegyeki pincesor”. A Dolina másik nevezetes helye a szintén Pilis egyik jelképévé vált „Ikerfenyõ”. Azon a dombon, ahol ez a fa áll, épített az 1830-as években egy klasszicista stílusú kisebb kastélyt Beleznay Ferenc földbirtokos. Ide tért meg, vonult vissza világjárása után 1919-ben Gubányi Károly híres szülötPilis egyik jelképe az Ikerfenyõ

tünk, aki a kastélyt 1923-36 között tel-

jesen átépíttette és mintagazdaságot rendezett be birtokán. Örökbefogadott unokaöccse, Gubányi (Schik) Emil vette át tõle halála után ezt a kis birtokot és kezdett teraszos gazdálkodásba, amelynek maradványai még ma is fellelhetõk. Az Ikerfenyõ lábánál kiépített pihenõhely és tûzrakó hely várja a turistákat. Télen az itt kialakított szánkódombon van lehetõség a téli sportokra. Itt halad át a „Dolina 50” elnevezésû országos teljesítménytúra útvonala is. Itt ér véget egy lovas tereptúra-útvonal: a szõlõ- és borkultúra régi hagyományának õrzõjét a hangulatos Hegyeki pincesor köti össze a sikerrel mûködõ lovas vállalkozásaink helyszínével. A turistaprogramoknak évek óta sikeres résztvevõi lovas vállalkozásaink. A Csilló Lovasiskola közel tizenöt éves múltat mondhat magáénak. Központi területe a volt Beleznay "Új kastély" és egykori angolparkjának az a területe, melyet a Gerje patak és az azon 1997-ben felújított tórendszer vesz körül természetes határt képezve. A település központi részén, mégis a csodálatos védett területhez közeli vállalkozás remek turistaprogram. A lovarda két nagy méretû istállójában 40-45 ló áll a vendégek rendelkezésére. Az egykor Verseny elõkészületek a Csilló lovasiskolában

oly

- 41 -

csodálatos

kastély

megmaradt

szárnyában (mtsz.: 7188) az egykori lovarda oszlopcsarnoka rendezvények bonyolítására is alkalmas. A tereplovaglás szerelmeseinek innen indul egy olyan túraútvonal, mely a Gerje területe mentén a ligetes mezõn át, hangulatos dûlõutakon keresztül jut el a Dolináig, érintve a Hegyeki pincesort. Sétakocsikázás, kézmûves programok, a vidék háziállatainak bemutatása mellett bográcsolás, stb. várja a látogatókat. A Csilló Lovasiskolában lovas oktatást végeznek kezdõtõl a haladó szintig, gyermekeknek és felnõtteknek. Az oktatáson kívül lehetõség van karámlovaglásra, terápiás lovaglásra, fogattúrára, tereplovaglásra, pusztalovaglásra, díjugratásra, díjlovaglásra, fogathajtásra. A lovasiskola rendszeresen helyt ad különféle országos lovasversenyeknek, növendékeik kimagasló sikereket érnek el. A másik lovas vállalkozás a település szélén gyönyörû természeti környezetben épült Sipito Pihenõpark. Itt a lovassportok mellett teniszezésre és egyéb szabadidõs tevékenységek végzésére van lehetõség. A pihenõpark egyben Pilis legtöbb kereskedelmi szállásférõhelyével is rendelkezik. Terveik között szerepel strandmedence, majd fedett uszoda építése, mely újabb kikapcsolódási és rehabilitációs lehetõség lesz. A programlehetõségeket kiegészíti a Gerje Horgászegyesület horgásztava által biztosított horgászat, valamint a Petõfi Vadásztársaság által biztosított bérvadászat lehetõsége, illetve a hagyományõrzõ asszonyklubunk által szervezett térségi találkozók. Jelentõs idegenforgalmat bonyolítanak civil szervezeteink. Találkozók, évrõl évre szervezett rendezvényeik lehetõvé teszik településünk ismertségének növelését és a rendszeres idegenforgalom létrejöttét.

4.5.1. A vendéglátás intézményei A vendéglátóhelyekbõl 46 üzemel, étterem és cukrászda engedéllyel 33 rendelkezik, 12 bár és borozó mûködik, valamint 1 munkahelyi vendéglátóhely található. A melegkonyhával rendelkezõ vendéglátó helyeink a következõk: • A legnagyobb szolgáltató ezen a területen a vadregényes környezetben található Sipito Pihenõpark. A 84 fõ befogadóképességû vendéglátóhely a hazai és nemzetközi konyha ételkülönlegességeivel várja az idelátogatókat. Vállalják kerti partik lebonyolítását szabadtéri sütéssel-fõzéssel egybekötve, nyáron 250 fõ befogadóképességû fix sátor is rendelkezésre áll. Télen a 80 fõs konferencia teremben zártkörû estek, vacsorák lebonyolítására is van lehetõség. A nyári szezonban a kínálatot hétvégenként kulturális programok egészítik ki. Esküvõk kedvelt helyszíne.

- 42 -

• A Fenyves vendéglõ a 4. sz fõút mellett található, igen látogatott a helyiek és a rendszeres átutazók által. Ízletes konyhája, kedvezõ árfekvése lehetõvé teszi, a hogy helyiek gyakran felkeressék. • A Félix vendéglõ a konyhájáról nevezetes és sikeres. A település központi részén található , közétkeztetést is vállal. Hétvégenként az év teljes idõtartama alatt vállalják rendezvények bonyolítását, kitelepült fogadások szervezése is a profiljukba tartozik. • A Ramóna pizzéria és étterem kedvezõ elhelyezkedéssel a település szívében található. Ízletes ételei, házhoz szállítást vállaló melegkonyhája miatt igen közkedvelt. Szívesen vállalják rendezvények bonyolítását is. • A Flamó pizzéria és ételbár a 4. sz. fõút mellett várja vendégeit, alacsony áraival, a gyors kiszolgálás elõnyeit nyújtva. Kisebb esküvõk, rendezvények megtartására is alkalmas. A vendéglátó helyek körét bõvítik neves cukrászdáink is. • Tradicionális családi vállalkozás a Miavecz cukrászda, amelynek finom, házias süteményei, saját fõzésû fagylaltja fogalom Pilisen. A fõutcán található cukrászda az idelátogatók kedvelt helye. • Pilis történetének nevezetes helyén, az egykori Gazdakör épületében nyitotta meg kapuit a Korona cukrászda. A modern cukrászati termékeket kínáló üzlet különteremében a finom sütemények mellett egy jó kávé melletti beszélgetésre is lehetõség van.

4.5.2. Szálláshelyek A szálláshely-kínálatot a Sipito Pihenõpark, a 4. sz. fõútnál a Spurs benzinkút melletti motel és 5 magánszállás biztosítja az idelátogatóknak. 21. táblázat: Pilis nagyközségben található szálláshelyek Név

Szobaszám

Sipitó pihenõpark - aprtmanház

Férõhely

Vendégéjszaka

20

52

615

Sipitó pihenõpark - ifjúsági szállás

8

24

500

Spurs motel

2

4

165

Evangélikus vendégház

4

8

-

Falusi magánszállás

5

nincs adat

nincs adat

Csilló lovasiskola

6

35

-

45

123

1280

Összesen

Forrás: Szállásadók

- 43 -

A Sipito pihenõpark 80 személyes konferenciatermében céges és magánösszejövetelek egyaránt

tarthatók.

hónapokban

250

A

nyári

személyes

sátorban lehetõség van nagyobb rendezvények,

összejövetelek

lebonyolítására is. A szálláslehetõségek sorát fogja bõvíteni az egykori Gubányi kastélyban létrehozandó panzió. A mûemléki jellegû

Sipito pihenõpark

épület felújítása, átalakítása jelenleg folyik egy magánvállalkozás keretein belül. A Petõfi Vadásztársaság a dolinai Vadászházának építésén munkálkodik. A modern, korszerû, de egyben hangulatos tájba illeszkedõ épület 10-12 vendég fogadására lesz alkalmas.

- 44 -

5. PILIS INFRASTRUKTURÁLIS FEJLETTSÉGE 5.1. Pilis közmûellátottsága és köztisztasági szolgáltatás 1991-ben a Pilist ivóvízzel jelenleg is ellátó 2 db mélyfúrású kút kivitelezésétõl, a napjainkban mûszaki szempontból lezárult szennyvíztisztító telep és hálózat bõvítési beruházásának befejezéséig a település infrastrukturális fejlõdése rendkívüli módon felgyorsult. Az eltelt alig több mint egy évtized alatt megépült a települési ivóvíz-, gáz-, telefon és a csatornahálózat. Örvendetes tény az is, hogy a település lakosságának túlnyomó többsége magáénak érezve a kiépülõ közmûvek nyújtotta komfortot, és élt az azokra épülõ szolgáltatásokkal. 22. táblázat: A közmûhálózat fejlõdése 1988 Közmûvek

Kiépítettség (km)

2004 %

Kiépítettség (km)

%

Ivóvízvezeték

0

0

51,7

73

Szennyvízcsatorna

0

0

122,9

100

Elektromos hálózat

70

100

70

100

0

0

63,6

90

7,2

10

21

Földgáz hálózat Csapadékvíz csatorna

30 Forrás: önkormányzat

A közmûellátottság fejlõdésével párhuzamosan a budapesti lakosok bevándorlása miatt jelentõs lakos szám növekedés jelentkezett és jelentkezik jelenleg is. (Pilis település bel- és külterületi lakos száma 2004. novemberi nyilvántartási adatok szerint 11.432 fõ). 23. táblázat: 2004. évi infrastukturális adatok a lakásbekötések alapján Lakások bekötöttsége

Közmûvek

db

%

Ivóvízvezeték

2050

52

Szennyvízcsatorna

1795

45

Elektromos hálózat

3927

100

Földgáz hálózat

3534

90 Forrás: KSH és önkormányzat

- 45 -

Ivóvízellátás A település bel- és külterületén az elsõ vízadó réteg megcsapolásával, az elmúlt 3040 évben mintegy 3.000 db ivóvíztermelésre alkalmas egyedi, javarészt házilagos kivitelezésû csõkút létesült. A házi jellegû ivóvízellátó rendszerek folyamatos elöregedése, valamint az elsõ vízadó réteg elszennyezõdése miatt, a vezetékes ivóvíz iránti lakossági igény nagymértékben megnövekedett. A települési önkormányzat 1991ben megkezdte és 1994-re befejezte az ivóvízhálózat elsõ ütemének kiépítését. Azóta a rendszer túlterhelté válása és a település el nem látott részein is fellépõ lakossági igények miatt az önkormányzat 2003. évben megrendelte Pilis Nagyközség ivóvízellátás továbbfejlesztésének koncepció tervét. A 2004-ben elkészült és a tárgyi pályázatra benyújtott beruházási koncepció alapján „Pilis ivóvízellátás továbbfejlesztése” projekt is a kedvezményezettek közé került. A beruházás elõkészítése és a gyakorlati megvalósítása elkezdõdött. Ez mûszaki szempontból is megújulást jelent, mert a mai fordulatszám vezérelt konténeres vízmûvet egy új komfortosabb szolgáltatást biztosító úgynevezett kétlépcsõs ellennyomó medencés vízmû váltja fel, amely kisebb nyomásingadozás mellett nagyobb vízmennyiséget képes szolgáltatni. A települési vízellátás bõvítésének és korszerûsítésének beruházási koncepciója várhatóan 2007-ben befejezõdik. Ekkora a megújult ivóvízmû az egész belterületen biztosítani tudja az ingatlanok egészséges ivóvíz ellátását.

Szennyvíztelep, szennyvízhálózat 1994-ben élve az akkor kedvezõ támogatási lehetõségekkel önerõsen megépítésre került egy 500 m3/nap kapacitású BIOGEST rendszerû szennyvíztisztító telep, valamint az angol ISEKI cég technológiájára épülõ vákuumrendszerû szennyvízgyûjtõ-hálózat,

amely

országosan

egyedülállóan nagy kiterjedésben valósult meg. E beruházással lehetõség nyílt nemcsak a csatornán érkezõ, hanem a tengelyen beszállított szippantott kommunális

hulladék

fogadására

és

tisztítására is. Az I. ütemben kivitelezett szennyvízcsatorna hálózatra közel 700 ingatlan tudott csak rácsatlakozni.

A szennyvízhálózat kivitelezési munkálatai

- 46 -

2004-ben a lakossági és állami források igénybevételével megépült egy 1000 m /nap kapacitású új szennyvíztisztító telep, valamint Pilis belterületét teljes egészében 3

lefedõ vákuumos rendszerû szennyvízcsatorna hálózat. A szennyvíztisztító telep nemcsak méretében, hanem technológiájában is megújult megépítésre került egy új komplett mechanikai tisztítómû, ezen kívül a biológiai tisztítás nem BIOGEST jellegû, hanem SBR rendszerû.

A megújult tisztítási technológiának

köszönhetõen a kibocsátott tisztított víz a jelenlegi környezetvédelmi elõírásokat minden tekintetben kielégíti. A tisztítómû kapacitását tekintve jelenleg a település teljes szennyvízmennyiségét képes befogadni, jövõben, ha a betelepülési trend hasonló marad a szükséges bõvítésének minden feltétele (telephely, energia) adott. Az

új

szennyvíztisztító

telep

próbaüzeme és a jelenlegi folyamatos üzemeltetése is bebizonyította, hogy a kommunális szennyvíz tisztítási hatásfoka megfelel a környezetvédelmi elõírásoknak. Pilis belterületén tehát 100%-osan megépült Közép-Európa egyik legnagyobb vákuumos rendszerû szennyvízcsatorna hálózata, melynek lakossági igénybevétele nagymértékben nõ. A mûszaki átadás-átvételtõl számít-

A napi 1000m3 befogadására alkalmas medencék

va 10 hónap alatt (2004. novemberi adat) közel 1000 ingatlan szennyvíz rácsatlakozása megtörtént. 2005. évre vonatkozóan a rácsatlakozások száma elérheti a közel 100%-os bekötési arányt, hiszen a helyi rendelet leszabályozza az ide vonatkozó kötelezettségeket, valamint alkalmazásba kerülnek a talajterhelési díjról szóló törvény paragrafusai.

Elektromos hálózat Az elektromos energia minden település számára meghatározó szerepet játszik. A villamoshálózat a település bel- és külterületén az 1960-as évek végére teljes egészében kiépült. A hálózat átviteli keresztmetszete folyamatosan bõvül, lépést tartva a háztartások növekvõ villamos-energia igényével. Mára a településen valamennyi háztartási célú energiaigény korlátozás nélkül kielégíthetõ. A villamoshálózat építésével párhuzamosan a közvilágítás is folyamatosan bõvült, mára Pilis teljes területén megoldott. 2002-ben a települési közvilágítás teljes egészében megújult, új korszerû energiatakarékos lámpa-

- 47 -

testek kerültek felszerelésre. A felújítás bekerülési költsége a megtakarított energia árából hat év alatt megtérül. 2003-ban intézményeinek energiatakarékos világítás korszerûsítését is felvállalta az önkormányzat.

Földgáz hálózat 1993-ban lakossági igény jelentkezett a vezetékes földgázszolgáltatásra. Ennek érdekében Pilis Nagyközség Önkormányzata és még további három önkormányzat a lakossági önerõ bevonásával, 1994-ben megvalósította térségi földgázhálózat kiépítését (Pilis esetében ez 90 %-os belterületi lefedettséget jelent). Az elkészült hálózat tulajdonjoga a helyi szolgáltató a TIGÁZ Rt.-hez került, aki igény szerint folyamatosan bõvíti azt.

Csapadékvíz elvezetés: A Pilis domborzati viszonyai miatt fokozottan belvíz veszélyes területen fekszik. A településen a leginkább veszélyeztetett rész éppen községközpont, lévén ez a legmélyebben fekvõ rész. Védelmére évszázados levezetõ árokrendszert építettek ki. Ennek ellenére az 1960-as évek eleji „nagy-vízjárás” elöntötte az ezen a területen lévõ épületeket. Az utóbbi idõk száraz idõjárása miatti figyelem-elterelõdésnek és a forráshiánynak köszönhetõen sajnos a csapadékvízelvezetõ-rendszer mûtárgyai romlásnak indultak. Fenntartási munkák csak az állami közútkezelõ kezelésében lévõ fõutak melletti árokrendszerekre szorítkoztak. A rendszerváltás után az elmúlt években az önkormányzat kiemelkedõ feladatként kezelte és jelenleg is kezeli az úthálózat korszerûsítését és ennek részeként a felszíni vizek elvezetését. Ennek érdekében a régi mûtárgyak felújítása mellett, részlegesen újak is épülnek. Ez azt jelenti, hogy Pilis területén a régi nyíltárkos rendszer a településközpont területén zárt rendszerû csapadékcsatornával egészült ki. Nem hallgatható el, hogy a jövõ egyik fõfeladata, egy átfogó, a település teljes egészére kiterjedõ csapadékvíz-elvezetési projekt megvalósítása, amelynek tanulmány terve már elkészült.

- 48 -

Szemétszállítás és szemétkezelés: Pilisen jelenleg a szilárd hulladék elszállítását vállalkozó végzi. A hetente összegyûjtött hulladékot az albertirsai regionális hulladéklerakóba szállítják. Ez a hulladéklerakó '91-ben térségi összefogással került kialakításra, még a rendszerváltás elõtti környezetvédelmi követelményeket kielégítõen. Mára az elavult hulladéklerakó mielõbbi felszámolása a tulajdonos önkormányzatok közös célja. Ehhez lehetõséget kínált az Európai Unió ISPA alapja által támogatott, a Duna-Tisza Közi Nagytérségi Hulladékgazdálkodási regionális programban való részvétel. A program Pilis számára is biztosítani tudja a szilárdhulladék-gazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeinek hosszú távú megoldását, ezért a település elsõk között csatlakozott a Duna-Tisza-Közi Nagytérség Regionális Települési Szilárd Hulladék Gazdálkodási Rendszeréhez, amely Cegléd Város kezdeményezésére a Cegléd, Kecskemét, Monor, Nagykáta, Nagykõrös, vonzáskörzetében lévõ települések között jött létre. A program sajátos céljai a következõk: • A települési (kommunális) hulladékgyûjtés megfelelõ rendszerének kialakítása a 48 településen élõ 354 ezer ember számára, fejlett jármûpark biztosításával. • Hulladékátrakó kialakítása a legtávolabbi települések számára annak érdekében, hogy a hulladék a regionális lerakóhelyre a leggazdaságosabban legyen elszállítható. • A szelektív hulladékgyûjtés és kezelés integrált gazdálkodási rendszerének bevezetése a lerakásra kerülõ hulladék mennyiségének csökkentésére. • Egy olyan komposztáló üzem kialakítása, amelynek a segítségével a lerakott hulladékban lévõ szervesanyag-mennyiség jelentõsen csökkenthetõ. • Az ideiglenesen megtûrt helyi hulladéklerakók bezárása és területük rekultiválása, a jelenlegi veszélyek ellenõrzése és a káros hatások minimálisra csökkentése érdekében.

5.2 Közúthálózat, közlekedés Pilis közlekedés-földrajzi helyzete már jelenleg sem rossz, mert a 4. sz. fõút áthalad a településen, amely útvonalon keresztül tulajdonképpen közvetlen kapcsolatot teremt a teljes fõúthálózattal. Tovább erõsíti a jó pozíciót a 405. sz. út közelsége (Nyáregyházán vagy Albertirsán keresztül érhetõ el). Így közvetlen kapcsolata van a községnek az M5 autópályával is. Tovább fogja javítani a helyzetet az a tény, hogy elkezdõdött, és ugyan

- 49 -

több ütemben, de a közeljövõben fokozatosan kiépül a 4 sz. fõút (M4) új nyomvonala, amely egyes szakaszain elsõ ütemben fõúti, más helyeken gyorsforgalmi útként fog üzemelni. Pilis igazgatási területén a belterülettõl északra, mezõgazdasági területeken fog áthaladni, ezáltal a forgalom nagy részétõl tehermentesíti a jelenlegi átkelési szakaszt. 24. táblázat: A közúthálózat hossza a 2004. évben Úttipus

Km

Belterületi kiépített gyûjtõutak

23,2

Belterületi kiépítetlen gyûjtõutak

46,5

Külterületi kiépített közutak

7,6

Külterületi kiépítetlen közutak

31,7

Gyalogutak és járdák

27,5 Forrás: önkormányzat

Miután a települési közmûvek elkészültek Pilis Nagyközség Önkormányzat stratégiai célkitûzése, hogy Pilis belterületén az utak mindegyike a lehetõ legrövidebb idõn belül rendelkezzen szilárd burkolattal. A megvalósulás érdekében 2002-ben koncepcióterv készült, amely felméri a település valamennyi útjának állapotát, felújításukhoz szükséges becsült mûszaki tartalmat, a település életében betöltött szerepüket, a beépített közmûveket és a felsorolt szempontok alapján meghatározza a felújításuk sorrendjét. Az önkormányzat a kivitelezéséhez szükséges anyagi forrást elsõsorban pályázatok útján, másrészt önerõbõl kívánja biztosítani. A koncepcióterv a lehetõ legnagyobb mértékû önerõ elérése érdekében javaslatot tesz a lakossági források minél nagyobb mérvû bevonására is, amelyet az önkormányzat segítségével létrejövõ, önkéntes alapon mûködõ, utcánként vagy összefüggõ településrészenként szervezõdõ útépítõ közösségek versenyeztetésével kíván elérni. Versenyhelyzet alakul ki, ha az utak felújítási sorrendje az építõközösségek hozzájárulásától is függ, (nagyobb hozzájárulás vállalása esetén elõbb épül meg elõttem az út). 2004 év folyamán a koncepciótervben rögzített elvek szerint, lakossági forrásbevonással, önkormányzati önerõs beruházás keretében négy utcának a felújítása sikeresen megtörtént.

- 50 -

5.3. Hírközlés Telekommunikáció Pilis belterülete 100 százalékban ellátott vezetékes telefonhálózattal. A külterületek 98 százalékában elérhetõ az egyéni vezetékes telefonvonal. Fontosabb közterületen 20 db nyilvános telefonállomás van kialakítva. A Monor Telefon Társaság Rt. telefonközpontja az ország egyik legmodernebb, legtöbb technikai szolgáltatást nyújtó szolgáltatása, ilyenek az analóg és digitális telefonvonalak. Szolgáltatások: Forródrót, elõfizetõ által vezérelt híváskorlátozás, konferenciabeszélgetések, hívásátirányítás, hívásvárakoztatás, ébresztõ, figyelmeztetõ hívás, „ne zavarj” szolgáltatás. Az üzleti kommunikációban teljes megoldást biztosít (ISDN, ISDN2. ISDN 30). A Modern Internet-szolgáltatás minden igényt kielégít. A teljes körû hozzáférés biztosítható hagyományos analóg, ISDN, ADSL, és bérelt fõvonalon.

Kábeltelevízió Pilis teljes belterületén, és külterületének harmadában kiépült kábelhálózat biztosítja mûholdas csatornák jelátvitelét. 2100 elõfizetõ csatlakozott a hálózathoz. A helyi hálózat 1990-ben épült az erre a célra alakult KÉPÜSZ Kft. kivitelezésében. A KÉPÜSZ Kft-t a helyi lakosok és az önkormányzat alakította. Jelenleg a kábelhálózat a lakásállomány 74 százalékát lefedi. 27 magyar és öt idegen nyelvû csatorna mellett 1991-tõl a Dolina Stúdió helyi szerkesztésû mûsorokat is készít. A közérdekû tájékoztatást videófelvételek és képújság formájában az önkormányzattal kötött megállapodás alapján végzi. Az önkormányzati ülések, társadalmi ünnepek, kulturális rendezvények felvételrõl

kerülnek

leadásra.

Jelenleg a kábelhálózat modernizá-

A KÉPÜSZ Kft. épülete, mely szolgáltatóházként is üzemel

ciója folyik. Interaktívvá tétele után a jeltovábbítás digitális formában is megjelenik, amely a központi vezérlésû csomagrendszert is magába foglalja. Az elõfizetõk száma folyamatosan nõ.

- 51 -

Lakás-riasztórendszer Lakás-riasztó rendszerrel ellátott lakások, igény szerint a MON-DA távfelügyeleti vonuló diszpécser szolgálathoz telefonvonalon keresztül történõ csatlakozási lehetõséggel rendelkeznek.

Jelzõrendszeres házi segítségnyújtás A szociálisan és egészségügyileg rászorultak telefonvonalon csatlakozhatnak az országos hálózatú BODY-GUARD jelzõrendszeres házi segítségnyújtó szolgálathoz. A szolgáltatás normatív támogatásban részesül. A rászorultságot háziorvos javaslatára a Családsegítõ Központ állapítja meg.

- 52 -

6. PILIS INTÉZMÉNYEI 6.1. Oktatás 1722-ben a betelepülõ szlovákok magukkal hozták tanítójukat, Apostoli Andrást is, aki egyúttal evangélikus lelkészük is lett. Beleznay János eladta nekik az ún. Pusztacsárdát, melynek fele lelkészlak, a másik fele iskola lett. Az iskolában szlovák nyelvû oktatás folyt egy tanítóval. 1857-ben újjáépült az evangélikus iskola, amely fokozatosan kinõtte magát, és az 1913-as bõvítés után az egyház a költségek növekedése miatt kénytelen volt állami kezelésbe adni. 1889-1922-ig két tanerõs katolikus iskola, 1906-1923-ig az izraelita hitközség egy tanerõs iskolája is mûködött a településen. A két világháború között lendületesen fejlõdött tovább az oktatás. 1926-ban a község középpontjában lévõ fogadót alakították át iskolává, majd 1928-ban a Mária telepen két tantermes iskolát adtak át. 1930-ban új "emeletes iskola" épült. 1932-ben a Nép- és Gazdakör

szervezésében

beindult az országos hírnevet szerzett,

tíz éven át

tartó népfõiskolai képzés, valamint

iparos-tanonc

iskolában képezték különbözõ szakmákra a fiatalokat. A népfõiskola országos elismerését bizonyítja, hogy még Móricz Zsigmond is meglátogatta és róla elis-

A Népfõiskola tagjai Móricz Zsigmond látogatásakor

merõen nyilatkozott róla. Az egyre növekvõ gyermeklétszám nevelésére az 1930-as években felépül a Kávai úti óvoda. 1948-ban az államosításkor a község intézményeiben már 31 pedagógus oktatta a mintegy 900 gyermeket. Pilis második óvodája 1959-tõl fogadja a kicsinyeket a Mária telepen. 1965-ben épült fel a Rákóczi úti óvoda, ugyanettõl az évtõl kezdve a Mária telepi iskola fejlesztésével már két önálló általános iskolában tanulhattak a gyermekek.

- 53 -

A pilisi óvodák jelentõs bõvítésére és korszerûsítésére az 1970-es években került sor, ekkor összesen öt gyermekcsoporttal, 125 férõhellyel bõvültek. Mindez széleskörû társadalmi összefogással valósult meg, mivel az önkormányzat szûkös pénzügyi lehetõségei nem tudták biztosítani a teljes költségeket. A három óvoda 1981-tõl mûködik integrálva, egy intézményként. Az egykori 2. sz., ma Széchenyirõl elnevezett iskola további bõvítésére, új épületszárnyának átadására 1978-ban került sor, 1993-ban épült meg az intézmény tornaterme, majd 1992-tõl itt kezdõdött meg a szakiskolai oktatás Pilisen és azóta többszöri profilváltással, fejlesztéssel folyik a szakképzés. Már az 1950-es években megindult az alapfokú zeneoktatás intézményesített formája, amely 1997-tõl a pilisi önkormányzat fenntartásába került az egykori 1. sz., ma Általános és Zeneiskola profilját bõvítve. Akkor mintegy 30 fõvel, két zenepedagógussal indult meg képzés, ma mûvészeti nevelésben 103 tanuló részesül, hét zenepedagógus alkalmazásával. Sajátos nevelési igényû tanulók képzése az 1970-es évektõl folyamatosan történik. A községi fenntartású tagozat mellett tíz évfolyamos, a településen lévõ gyermekotthon mellett mûködõ, fõvárosi fenntartású iskolában is várják a tanulásban és értelmileg akadályozott gyermekeket. A részképesség-zavaros tanulók fejlesztését kis létszámú osztályban 2002-tõl biztosítja az önkormányzat. 24. táblázat: Oktatási intézmények összevont adatai Intézménynév

Cím

Tanuló létszám

Pedagógus létszám

Széchenyi István Általános és Szakiskola

Széchenyi u. 28.

381

28

Általános és Zeneiskola

Kossth L. u. 30.

790

54

Óvodai intézmény

Rákóczi út 42.

420

28

Óvoda, Általános Iskola és Gyermekotthon

Kossuth L. u. 31.

99

19

Összesen

-

1690

129 Forrás: oktatási intézmények

- 54 -

25. táblázat: Az oktatás jellemzõ adatai 2004. október 1-i állapot szerint ÓVODAI ELLÁTÁS Oktatási intézmény megnevezése

Férõhely száma

Beírt gyermekek száma

fõ

fõ

Pedagógusok száma

Bejáró gyermekek száma (fõ)

aránya (%)

fõ

Rákóczi úti óvoda

175

210

–

–

15

Kávai úti óvoda

125

146

–

–

9

Attila úti óvoda

50

64

–

–

4

Óvoda, Általános Iskola és Gyermekotthon

15

13

–

–

3

365

433

–

–

31

Óvodai ellátás összesen

Á LTA L Á N O S I S K O L A I O K TATÁ S Tanulók száma Oktatási Intézmény megnevezése

fõ

Pedagógusok száma

Más településrõl bejáró tanulók Száma

Aránya

fõ

Tantermek száma

fõ

%

Általános és Zeneiskola

758

3

0,4

50

33

Széchenyi István Általános és Szakiskola

248

–

–

20

10

1006

3

0,3

70

43

Általános iskolai oktatás összesen

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYÛ TANULÓK OKTATÁSA Általános és Zeneiskola

32

2

6

4

3

Óvoda Általános iskola és Gyermekotthon

70

7

10

12

8

102

9

9

16

11

58

8

4

4

2

12

6

Sajátos nevelési igényû oktatás összesen

SZAKISKOLAI OKTATÁS Széchenyi István Általános és Szakiskola

133

Óvoda, Általános Isk. és Gyermo. (9-10. évf. elõkészítõ spec. szakisk.) Szakiskolai oktatás összesen

77

16 149

77

226

ZENEISKOLAI TAGOZATOS OKTATÁS Általános és Zeneiskola

103

-

-

6

4

Zeneiskolai tagozatois oktatás összesen

103

0

-

6

4

Forrás: oktatási intézmények

- 55 -

6.1.1. Széchenyi István Általános és Szakiskola Az önkormányzat által fenntartott, önállóan gazdálkodó intézmény. Az iskola tanulóinak létszáma 248, szakiskolás 133 fõ. Pedagógusok száma 28 fõ. 1992-ben az általános iskolában gyenge tanulmányi eredményt elért tanulók számára hozta létre az önkormányzat önként vállalt feladatként az általános iskola mellett mûködõ szakiskolát, amely ma az OKJ-ban szereplõ szakmák közül az asztalos, élelmiszer- és vegyiáru-kereskedõ, nõiruha-készítõ 2+2 éves képzést végzi. Az önkormányzat a törvényi szabályozás változásait követve a 2005. évtõl felvállalta a 2+3 éves képzés bevezetését is. A belsõ tanmûhelyek felszereltsége jó, melyet folyamatos pályázással és önkormányzati támogatással fejleszt az intézmény. A tanulók 55 %-a a környék 13 településérõl jár be (Monor,

Monorierdõ,

Üllõ,

Vecsés, Albertirsa, Cegléd-bercel, Dánszentmiklós, Vasad, Káva, Csévharaszt, Nyáregyháza,

Felsõ-Nyáregyháza,

Újlengyel). Sok esetben szer-

Munkában a tanulók a szakiskola tanmûhelyében

veztek a tanulók munkáiból kiállítást, divatbemutatót és országos versenyeken is sikeresen szerepeltek. Az általános iskola évekig házigazdája volt a megyei komplex tanulmányi versenynek, s a mai napig itt kerül megrendezésre a megyei területi vers-és prózamondó verseny. 1991 óta a Diákönkormányzat vette át a tanulóifjúság érdekképviseletét, programjainak szervezését, iskolaújságot is készít. Az iskola az angol és német nyelv tantervi oktatása mellett felvállalta, hogy a testvérvárosi kapcsolat erõsítése érdekében szakköri formában az olasz nyelvet is ápolja, a tanulók olasz testvérvárosunk diákjaival leveleznek. Az iskola hagyományõrzõ, kulturális és egyéb tevékenységében az iskola alapítványa, az Epres Alapítvány (1998) is segítséget nyújt.

- 56 -

6.1.2. Általános és Zeneiskola Az önkormányzat által fenntartott, legnagyobb önállóan gazdálkodó intézmény, négy telephelyen és tagozaton mûködik, egyre növekvõ létszámmal. Az iskola tanulói létszáma 790 fõ, pedagógus létszám 54 fõ. 2003-tól a Comenius 2000 I. minõségbiztosítási rendszer keretei között végzik az oktató-nevelõ munkát. Az önkormányzati intézmények közül az iskola vállalta fel a sajátos nevelési igényû és részképesség zavaros tanulók oktatását a külön tagozaton és a kis létszámú osztályokban. A kisebb létszám lehetõvé teszi a lassabb haladást, a tudás elsajátítását, a személyiségfejlesztést, az integrálódást. Az önként vállalt önkormányzati feladatként

1997-ben

létrejött

zeneiskolai tagozaton ma 103 gyermek tanulja a hangszeres zenét zongora, gitár és fúvós hangszereken (furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, trombita). Egy tagozatvezetõvel az élen három fõ egész állású és négy fõ részmunkaidõs zenetanár látja el a zenetanítást. A zeneiskola aktívan

Közös fellépésen a Zeneiskola diákjai és tanárai

részt vesz a községi kulturális életben,

színvonalas koncerteket rendez, felvállalja a zenei ismeretterjesztést és nevelést azáltal, hogy rangos mûvészekkel vagy éppen szüleikkel és zenebarátokkal együtt lépnek fel növendékeik, sõt alkalmi kórussal kísérnek neves mûvészeket. A Zene Mindenkié Alapítvány (1998) célja a zeneoktatás feltételeinek javítása. A jótékonysági koncertek egyben a település rangos zenei eseményei. Az alsó ill. felsõ tagozatos tanulók számára színvonalas mûvészeti körök, diák színjátszókör, képzõmûvészeti szakkör, tanfolyamok, levelezõ versenyekre való felkészítés folyik. A tanulók érdekképviseletét a Diákönkormányzat látja el, amely iskolarádiót mûködtet. Kiemelkedõ a diákok magyar nyelvi versenyeken elért eredményei. Elõkelõ helyezéseket értek el többek között a Kazinczy Szépkiejtési Versenyen, megyei helyesírási versenyen, Nyelvünkben élünk megyei versenyen, vers- és prózamondó versenyen. Az iskola színvonalára jellemzõ, hogy néhány tanuló biológia, kémia, földrajz tantárgyakban országos elsõ helyezést ért el.

- 57 -

Az intézmény 2004-ben hét oktatási intézménnyel (Budapest, Monor, Gyömrõ, Maglód, Ceglédbercel, Tápiószecsõ, Pécel) együtt konzorcionális formában pályázatot nyújtott be Európai Uniós pályázatra „Térségi iskola-és óvoda fejlesztõ központok megalapítása a kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése érdekében.” címmel. A pályázat elnyerése esetén oktatási alközpont válik az intézménybõl, ahol különbözõ oktatási kísérletcsomagokat tesztelnek majd.

6.1.3. Óvodai Intézmény Az önkormányzat által fenntartott, önállóan gazdálkodó intézmény, amely napjainkban három épületben mûködik (Attila u. 8., Kávai út 19., Rákóczi út 42.) A három tagintézmény 1981 óta közös irányítású. Évente több mint 400 óvodás gyermek nevelését látják el 14 gyermekcsoportban, 28 fõ óvodapedagógussal és 24 fõ technikai személyzet segítségével. Pilis legrégebbi óvodája a Kávai úton öt foglalkoztató teremmel mûködik, 9 fõ óvodapedagógussal. 2004 õszén a települési önkor-mányzat Képviselõ-testülete az óvodával szomszédos két ingatlan megvásárlásával az

óvodafejlesztési

lehetõségét

kívánja

elõsegíteni. A fejlesztés elõkészítési munkái a tervkészítés szakaszában vannak. A település második óvodája 1959-ben az akkor kiépülõ új településrészen, a Mária telepen az építkezõ fiatal családok számára, egy családi házból került kialakításra. Két óvodai csoport mûködik itt, négy óvodapedagógussal. 2003-ban az ott lévõ szolgálati lakás átalakításával bõvítették. Az óvoda további

Farsang az óvodában

fejlesztésére jelenleg készül az építési terv, mely csoportszobával és tornateremmel, valamint járulékos helyiségekkel és az uniós elvárásoknak megfelelõ tálaló-mosogató konyhával bõvíti, korszerûsíti az épületet. Építési terv szerint óvodának az 1965 februárjától üzemelõ Rákóczi úti óvoda épült. Azóta a gyermeklétszám erõteljes növekedése szükségessé tette az óvodaépület folyamatos bõvítését. Napjainkban erre az óvodaépületre is készülnek uniós szabvány szerinti építési tervek.

- 58 -

A gyermekek nevelése 1999-tõl az Országos Óvodai Nevelési alapprogramra épülõ helyi programmal folyik, mely a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve a gyermektevékenységekben a játék-mese tevékenységre helyezi a hangsúlyt. A nevelõtestület többsége az Óvodai nevelés játékkal, mesével Országos Egyesület tagja. Az óvoda komoly hangsúlyt helyez külsõ kapcsolataira, az óvodáskorú gyermekek környezeti nevelésére. Rendszeresen ellátogattak más települések óvodáiba is, s az ottani gyermekek is ismerkedtek vidéki környezetünk érdekességeivel (Gomba, Pestlõrinc, Kõbánya óvodái). A nevelési program eredményeként szorosabbá vált a családi házzal a kapcsolat, a szülõ-gyermek játszódélelõttök, a munkadélutánok, a nyílt napok, vagy a Családi Nap alkalmai mind lehetõséget biztosítanak a szorosabb együttmûködésre. A mûködéshez szükséges, a fenntartó által biztosított éves költségvetési lehetõségeket igyekeznek kiegészíteni az óvodákban létrehozott alapítványok, "Szivárvány" Telepi Óvodai Alapítvány; "Napsugár" Alapítvány; "Boldog Gyermekkor" Alapítvány, melyek segítségével a gyermekeknek színes programokat, gazdagabb játékeszköz-készleteket, otthonosabb épületbelsõt tudnak az óvodák biztosítani.

6.1.4. Óvoda, Általános Iskola és Gyermekotthon A Pilisen mûködõ Fõvárosi Önkormányzat által fenntartott többcélú intézmény feladatai közé tartozik a sajátos nevelési igényû gyermekek óvodai nevelése, alapfokú iskolai oktatása, ezt követõen két évfolyamban elõkészítõ speciális szakiskolai oktatása. Napközi otthont és pedagógiai szakszolgálatot mûködtetnek, és feladatuk az ideiglenes és tartós nevelésre utalt különleges szükségletû gyermekek és ép intellektusú testvéreik gyermekotthoni ellátása, valamint utógondozása, továbbá az ezeket a feladatokat kiszolgáló saját konyha, mosoda és karbantartó mûhely mûködtetése. Az oktatási és szociális feladatokat is ellátó intézmény a négy telephelyen 107 fõ foglalkoztatottjával a község legnagyobb munkahelye. A mûemléki Beleznay-Nyáry kastélyban - amely az intézmény gyermekotthonának ad helyet 1948-ban kezdte meg mûködését a

Szabadidõs foglalkozás a Gyermekotthonban

- 59 -

PAX elnevezésû gyermekotthon. 1961-ben épült hat tantermes általános iskolájuk, amely folyamatos fejlesztések után ma a településen és a környezõ településeken élõ tanulókat is fogadja tíz évfolyamos iskolájában. Óvoda A 13 gyermeket 3 fõ óvodapedagógus és 2 fõ dajka látja el. A 2001 szeptemberétõl indított Napraforgó óvodai csoportjukban elsõdleges cél a 3-7 éves korú, egyéni fejlesztést igénylõ gyermekek derûs, vidám, szeretetteljes légkörben történõ, tevékenységre ösztönzõ, valós élményeken alapuló fejlesztése. Általános iskolai képzés Tanulólétszám 70 fõ, pedagógus létszám: 12 fõ, pedagógiai munkát segítõk száma: 4 fõ. A nyolc osztályos általános iskolai osztályaikban az "Officina Bona" tantervcsalád adaptálásával oktatják a tanulásban akadályozott 46 gyermekotthoni tanulójukat. Az egyes évfolyamokban a községbõl és a környezõ településekrõl érkezõ, hasonló fogyatékkal élõ gyermekeket is fogadják. Pilisrõl 33, a környezõ településekrõl 7 fõ (Dánszentmiklós, Monorierdõ, Nyáregyháza) vesz részt az oktatásban, leginkább a halmozottan hátrányos családok gyermekei, akiknek napközi otthonos ellátását, étkeztetését is biztosítják. A környéken egyedülálló módon - jól képzett szakembereikre alapozva az értelmileg akadályozott gyermekek integrált oktatását is felvállalják. Szakiskolai képzés Tanulólétszám 16 fõ, pedagógus létszám 4 fõ. A 9-10. évfolyamon elõkészítõ speciális szakiskolai oktatás folyik szintén az Officina Bona adaptálásával. A tehetségesebb növendékek ennek folytatásaként más iskolákban szakmát tanulnak. Pedagógiai szakszolgálat Szakszolgálatuk elsõdleges feladata a súlyosabb problémák kialakulását megelõzõ prevenció. Az egyéni bánásmódot igénylõ növendékeik fejlesztése érdekében egyéni és csoportfoglalkozások keretében két logopédus, pszichológus és gyógytornász dolgozik. Intézményük számos országos és nemzetközi szakmai szervezet munkájában vesz részt folyamatosan. A Magyar Gyógypedagógusok Országos Egyesületének, az ÉrtükVelük Egyesület országos munkájában is részt vesznek. Szakmai eredményeiket versenyeken elért sikereik mutatják.

- 60 -

6.2. Mûvelõdés 6.2.1. Nagyközségi Könyvtár A mai községi könyvtár jogelõdjei az 1920-as években szervezõdtek. Az akkori Kaszinó, Gazdakör, Népkör a kor igényeihez képest szép számú könyvvel rendelkezett, amelyeket kizárólag az "Úri Kaszinó" tagjai, valamint a helyi parasztságból álló Gazdakör és az ipartestületi tagokat tömörítõ Népkör látogatói vehettek igénybe. 1945 után közel egy évtizedig Pilisnek nem volt önálló könyvtára. Az 1953-as években alapított könyvtár a Mûvelõdési Házhoz (kultúrház) tartozott. A könyvtári munkát társadalmi munkás pedagógusok látták el. A könyvtár alapjait a Szövetkezet (FMSZ) által támogatott 2000 kötet képezte. Az akkori községi tanács 1963. január 1-tõl 60 m2-en önálló könyvtárat alapított, mely hivatalosan és szervezetileg a községi tanács intézménye lett. A könyvtár helyileg a Mûvelõdési Ház szárnyépületében nyert elhelyezést. A könyvállomány állandó gyarapodásával, az olvasók számának növekedésével, a rendezvények bõvülésével a könyvtár szûknek, kicsinek bizonyult. 1979. december 11-én a monori járásban másodikként Pilisen adták át az új könyvesházat, községi összefogással, 145 m2-es helységgel. mûködött

Közös

épületben

a

Mûvelt

Nép

Könyvterjesztõ

Vállalat

helyi

könyvesboltja és a könyvtár. Ebben az idõben a pilisi könyvtár Pest megye

egyik

könyvtárhelysége

legimpozánsabb lett,

esztétikus

bútorokkal, de nem túl sok könyvvel. Mára a könyvtár állománya 34.000

A könyvtár épülete a település központi részén áll

kötet, megyei szinten is jelentõs számú és minõségû kézikönyvtári anyaggal rendelkezik. 30 féle napi-, heti- és havilap, folyóirat, közlöny áll az olvasók rendelkezésére a felnõtt és gyermekrészlegen. A könyvtár gyûjti a helyismereti anyagot. Gyûjti a Pilis községrõl megjelent, Pilis községhez kapcsolódó könyveket, cikkeket, leírásokat, kazettákat, önkormányzati dokumentumokat. Tagja az országos dokumentumkölcsönzõ hálózatnak, melynek segítségével könyvtárközi kölcsönzés útján elégítik ki azokat az olvasói igényeket, melyeket intézményük már nem tud biztosítani.

- 61 -

2004 szeptemberétõl a hagyományos funkció mellett információs központként mûködik a könyvtár. Az Informatikai és Hírközlési Minisz-térium Pályázatának és jelentõs önkormányzati ráfordításnak köszönhetõen az eMagyarország hálózat egyik legújabb és legkorszerûbb pontjaként 8 munkaállomáson várják a látogatókat heti 40 órában.

Az eMagyarország pont a megnyitó elött

A könyvtár évtizedek óta kiemelt szerepet játszik Pilis kulturális életében. Az 1960-as évektõl megtartott író-olvasó találkozók, irodalmi estek, elõadómûvészi estek, TIT-elõadások, hagyományõrzõ rendezvények, ünnepi könyvnapok, festõ- és grafikusmûvész kiállítások tették színesebbé a kulturális életet. Rendszeresek a gyermekrendezvények, a vers- és prózamondó versenyek, rendhagyó órák és rajzkiállítások. 26. táblázat: A könyvtári állományok jellemzõ adatai Könyvek száma

Olvasók száma

Személyes használók száma

Kölcsönzõk száma

Kikölcsönzött kötetek száma

Helyben használók száma

Pilis Nagyközség Önk. Nyilvános könyvtára

34000

1520

8088

6659

26,342

1830

Széchenyi István Ált. és Szakiskola könyvtára

4303

305

1683

1676

4215

70

Általános és Zeneiskola könyvtára

3100

410

2100

1690

5100

100

Napközi Otthonos Óvoda könyvtára

1360

-

-

-

-

Evangélikus egyház könyvtára

1200

-

-

-

-

85

Római katolikus egyház könyvtára

800

-

-

-

-

35

Református egyház könyvtára

900

-

-

-

-

27

Összes kölcsönözhetõ könyvtári állomány Pilis községben: 45.663 kötet. Az óvodákban, egyházakban a dolgozók és a társadalmi munkát végzõk, szülõk veszik igénybe. Nincs regisztráció. Forrás: könyvtárak

6.2.2. Móricz Zsigmond Közösségi Ház A Közösségi Ház jogelõdje a Móricz Zsigmond Mûvelõdési Ház volt, amely állaga erõsen megromlott, ezért életveszélyessé nyilvánították, majd 1992-ben lebontották. Az akkori képviselõ-testület a Nagyközségi Könyvtárhoz kapcsolta a megmaradt kis intézmény irányítását, a teendõk koordinálását. A Közösségi Ház irányítása, a programok koordinálása 1992-tõl kezdõdõen tehát a könyvtári munka szerves része, a költségvetésének része volt.

- 62 -

Az épület, amely a 2004-ben hozott döntés alapján immár önálló közintézménnyé válva mûködik tovább. Olyan közösségi élet folyik falai közt, ami a falu életében nagyon fontos. Itt mûködik a zeneiskola hétfõtõl szombatig, valamint a különféle pártok, helyi önszervezõdõ közösségek, mint például az "Értelmes esték" elõadássorozata. Itt kapnak helyet a különbözõ filmvetítések a tudomány, a mûvészet, az irodalom, a zene és a sport tárgykörében. Itt tart fogadóórát a falugazdász, de itt zajlanak a gazdálkodással foglalkozó gazdaköri tanácskozások, elõadások is. Itt tartják megbeszéléseiket, összejöveteleiket az erdõtulajdonosok, szõlõ- és gyümölcsös-tulajdonosok, valamint a galambász- és horgászegyesület. Itt tartották a nagycsaládosok és hátrányos helyzetû gyermekek rendezvényeit, jótékonysági elõadásokat és összejöveteleket. A hagyományõrzõ csoport mellett többfajta klub, egyesület mûködik itt, e falak között. Itt tartották és tartják a nyugdíjasok kulturális találkozóit, az idõsek napját, de itt bonyolódnak a közösségi élet szervezeteinek, szolgáltató intézmények rész- és közgyûlései. A szolgáltatások is helyet kapnak itt. Ebben az épületben zajlik a véradás, tüdõszûrés, itt vannak az MTT fogadóórái, a gázszámlák befizetései. A politikai rendezvények is itt kapnak helyet, mint a pártok választási fórumai is a választások idején. Az épület falai között zajlottak és zajlanak évi két-három alkalommal szervezett hangversenyek. A Móricz Zsigmond Közösségi Ház igen látogatott, a település központjában található, nagyobbrészt itt bonyolódik a falu lakosságának közösségi élete.

6.3. Egyházak 6.3.1. Pilisi Evangélikus Gyülekezet A gyülekezet alapítási éve 1722. A jelenleg is fennálló templomuk 1758-1787-ig épült, ebben nagy segítségére volt a gyülekezetnek gróf Beleznay Miklós, aki a templomépítés anyagi hátterét állta. A templom azóta is az eredeti állapotot tükrözi, csak a II. világháború végén a németek által felrobbantott torony épült újonnan. Az elmúlt években a gyülekezet a teljes templomot mûemléki igényességgel újította fel.

- 63 -

A gyülekezet lelkészei közül kiemelkedik Sárkány Sámuel püspök, akinek szolgálata idején (1848-1908) püspöki székhelyként (1890-1905) mûködött a gyülekezet. 1956-tól 37 éven keresztül a gyülekezetben szolgált Keveházi László országosan is ismert lelkész-esperes és felesége, Keveháziné Czégényi Klára, akiknek lelkiismeretes szolgálata alatt a legnehezebb idõkben is épült a gyülekezet. A gyülekezetben jelenleg 5400 gyülekezeti tagot számolnak, ezzel a község legnagyobb és az ország egyik legnépesebb evangélikus gyülekezete. Fõbb munkaterületük a hitoktatás, amelynek során évente több, mint 400 gyermek tanul iskolai keretek között hittant. A konfirmáció során évente kb. 50-60 gyermek lesz felnõtt kereszténnyé a gyülekezetben. Az ifjúság részére több korcsoportban szerveznek bibliaórákat és programokat. Gyülekezetük idõsei részére 1992ben kezdtek el szervezett formában segítséget

nyújtani,

fõállású

szociális

munkatársat alkalmazva. Az ének és zene is

kiemelt

helyen

áll

gyülekezetük

munkájában. Évek óta három különbözõ korosztályú énekkar mûködik. A felnõtt énekkar istentiszteleti alkalmakon, egyházmegyei találkozón énekel rendszeresen. Az országos hírû IZSÓP ének- és zenekar, amely ifjúsági tagokból áll, már három CD-lemezt készített, most adta ki elsõ kottaalbumát, melynek anyagát sike-

A gyönyõrûen helyreállított templom tornya

resen viszi az ország sok gyülekezetébe, sõt határainkon túlra is. A gyermekekbõl álló IZSÓPKA énekkar eddig egy CD-lemezfelvételt mondhat magáénak és készülnek az újabb lemezkiadásra. A zenei életet gazdagítják a finnország Kontiolahti gyülekezettel az 1980-as évek óta fennálló aktív testvérgyülekezeti és más kapcsolatok, melyeknek segítségével nemzetközi hírû keresztény zenészek látogatták már meg gyülekezetüket és községünket, több koncertet is adva. Az õ zenei segítségük jelentõs az énekkarok munkájában. A gyülekezet alapítványa az "Erõs Vár Alapítvány", mely minden évben jelentõsen támogatja a gyülekezet életét. Minden nagy ünnepen és más alkalmakon is készítenek gyülekezeti hírlevelet tagjaik számára.

- 64 -

6.3.2. Pilisi Krisztus Király Római Katolikus Gyülekezet A katolikus vallásúak száma a kezdetekben igen csekély volt Pilisen. Az 1810-es években még csak 83 katolikusról írtak, 1844-ben 115, 1878-ban 312, 1930-ban 890 fõ volt római katolikus vallású. Jelenleg a gyülekezet létszáma 2500 fõ felnõttbõl és 500 fõ gyermekbõl áll össze. A Krisztus Király Római Katolikus Gyülekezet történetének egyik legfontosabb eseménye volt, amikor Schumajer Róza mecénásuk végrendeletében rájuk hagyott 3000 pengõjének segítségével megvették a fõutcán található mozit és kultúrházat, valamint annak kertjét és ezt alakították át templommá, amelyet 1934. október 28-án Krisztus Király tiszteletére szenteltek fel. Az 1934-ben a felszentelt templom adott otthont az addig szórvány fília vallás gyakorlására, az akkori Plébános Atya Kállay Lajos nagy ambícióval és kellõ támogatással jelentõs eredményeket ért el. Ugyanakkor a népesedõ iparos réteg, valamint az új betelepülõk növelték a római katolikusok létszámát. 1950-1989 között közel négy évtizeden keresztül templomuk állagának fenntartását a hívek adakozó, áldozatos munkavállalásával tudták csak szinten tartani. 2004 a nagy változások évének mondható, ugyanis alapítványuk összegyûjtötte és kifizette a templom külsõ teljes felújítására az összeget és 2.000.000 Ft állami támogatást kaptak a templom belsõ falazatának felújítására. A váci megyés püspök úr aláírásával szentesített adományban egyházuk újabb 2.000.000 Ft adománnyal járult hozzá a templom aljzatának vízszigetelõ munkálataihoz. Ennyi minden közel 70 év alatt sem történt. Az egyházközség életében fontos szerepe van az ifjúsági hitéletnek, az idõs hívõk gondozásának, az igény szerinti segítségnyújtásnak. Alapítványuk 2002 óta mûködik a Pilisi Római Katolikus Egyházért Alapítvány néven.

6.3.3. A Pilisi Református Gyülekezet A Pilisen élõ reformátusok életének egyik legfontosabb dátuma 1948. április, amikor az egyházkerület Fõzõ László lelkipásztort a fiókegyház tagjainak pásztorolásával bízta meg. Az addig aprócska gyülekezet az elmúlt közel ötven évben, több nyáregyházi lelkész szolgálata alatt külsõ és belsõ épülésen ment keresztül. Különösen igaz ez Gál Géza lelkipásztor szolgálatának idejére, az õ áldozatos munkája indította el a pilisi református gyülekezet fejlõdését és a templomépítést. Elõször a Rákóczi úton vásároltak épületet gyülekezeti ház céljára, majd 1994-ben kezdték el

- 65 -

építeni a templomot, melynek tornya 2004-ben készült el. Bár még nincs teljesen kész, már az is öröm, hogy a templomépület jellegzetes formája egyértelmûen jelzi, hol gyülekeznek a reformátusok. Több alkalommal koncert és más rendezvények is otthonra találtak itt. A gyülekezetben 20-25 fõs énekkar (vegyeskar) mûködik, amely az ünnepi istentiszteleteken szólal meg. A 2001-es népszámláláskor Pilisen már 1048 személy vallotta magát reformátusnak. Közel 100 gyermek részére tartanak hittanoktatást, a gyerekekkel való szolgálat során nyaranta egy-két nyári tábort, játszódélutánokat és egyéb játékos alkalmakat szerveznek, a konfirmáció utáni korosztály számára ifjúsági bibliaórákat tartanak. Erdélyi testvérgyülekezetük a Káposztásszentmiklós-Csibai Gyülekezet, amellyel évek óta jó kapcsolatot ápolnak. A gyülekezet elõtt álló jeles alkalom a történelmi jelentõségû torony és templomszentelés lesz. Gyülekezetük támogatására

jött

létre

a

Pilisi

Református Templom Építési Alap Alapítvány, mely évek óta támogatást ad az építéshez. A gyülekezet vezetõi, lelkésze aktívan vesznek részt a helyi közéletben, két évvel ezelõtt civil önszervezõ-

Az új református templom

désként megalakították a Baba-mama

kört, mellyel összefogják és hasznos programokkal segítik a fiatal, kezdõ édesanyákat. Ebbõl a körbõl indult ki a "Mi játszóteret szeretnénk" programsorozat. 2004-ben adták ki elõször a Békekövet c. újságot, mely 16-20 oldalon ad nem csupán fontos információkat, de szórakoztató írásokat is a gyülekezeti olvasóknak.

6.3.4. A Pilisi Baptista Gyülekezet Gyülekezetük 1923-ban alakult, a taglétszámában gyorsan növekedõ közösség 1925 elején templomépítésbe fogott, az épületet még abban az évben át is adta. A templom az akkori idõk baptista templomainak jellegzetességei szerint épült, inkább kápolna jellegû. A gyülekezetben sokáig mûködött pengetõs és fúvós zenekar, valamint énekkar is. A jelenlegi gyülekezet taglétszáma megközelíti a 100 fõt.

- 66 -

Gyermek- és ifjúsági csoportok mûködése mellett az AWANA klubprogram keretében felekezetközi módon foglalkoznak 20-24 gyermekkel. A gyülekezet többször vesz részt a helyi családsegítõ szolgálattal karöltve a szociális és karitatív munkában. Nemrégen önerõbõl építettek egy szociális kiszolgáló épületet, közel 100 m2-es alapterülettel, amelyben konyha, mosdók, közösségi helyiségek, a tetõtérben pedig ifjúsági terem található. A helyi történelmi egyházak gyülekezeteivel jó testvérei kapcsolatot ápolnak, közös rendezvényeik is vannak. Gyülekezetüknek saját újságja is van "Sáfár" címmel, amit körzetük ad ki.

6.4. Egészségügy Pilis Nagyközség egészségügyi ellátásának megszervezését és fenntartását az önkormányzat részérõl mindig nagy felelõsségérzet jellemezte. Az önként vállalt feladatok, a szolgáltatások fejlesztéséért hozott áldozatok, valamint az elfogadott középtávú Egészségügyi Koncepció is mind ezt támasztják alá. Egészségügyi Koncepciónk egy magas színvonalú, technikai és tárgyi feltételekkel jól ellátott, az alapellátáson túlmutató, azon felüli feladatokat felvállaló egészségügyi ellátást céloz meg. Az egészségügyi koncepció megvalósításához már elkészültek az orvosi rendelõ bõvítési tervei.

6.4.1. Szakorvosi ellátás Az Önkormányzat önként vállalt feladatként nagy kihasználtsággal mûködtet 6 szakrendelést,

amelyeket

a

környezõ

települések

lakói

is

igénybe

vesznek.

Magánrendelésként mûködik még szülész-nõgyógyász, bõrgyógyász és két foglalkozás egészségügyi szolgálat. 27. táblázat: Szakorvosi rendelések összevont adatai 2004. Szakrendelés

Beindítás éve

Rendelési idõ (óra/hét)

Betegforgalom (fõ/év)

1. laboratórium

1991.

5

6110

2. fül-orr-gégészet

1993.

1,5

745

3. nõgyógyászat

1993.

3

1023

4. szemészet

1994.

1,5

946

5. sebészet

1999.

3

1110

6. reumatológia

2003.

2

1380

2003.

24

fizikoterápiás kezelés


- 67 -

Otthoni szakápolási szolgálat A Bán-Hess Bt. mûködtet otthoni szakápolási szolgálatot. Az ápolásban 1 fõ szakápoló, 1 fõ gyógytornász és 1 fõ fizikoterápiás nõvér vesz részt. Az évi esetek száma 1960 vizit. A Majdányi Bt. nevû cég térítési díjas szolgáltatást, házi szakápolást végez az igénylõk részére. Ügyeleti szolgálat A sürgõsségi ellátást az elõzõ években egyedül, majd 2004-tõl központi ügyelet formájában biztosítja az önkormányzat Nyáregyháza községgel közösen. Az ügyeleti szolgálat hétköznaponként 18 órától reggel 8 óráig, hétvégeken péntek délután 4-tõl hétfõ reggel 8-ig fogadja a betegeket, illetve a súlyos eseteket a lakáson látja el. 2005 januárja minõségi változást hozott. A jövõben életbe lépõ jogszabályi elõírásoknak megfelelõ technikai és személyi feltételeket biztosító Központi Ügyeleti Ellátó Szolgálat kezdi meg mûködését, az új szolgáltatást mûködtetõ E.R. Bt. a helyi orvosokat is bevonja a munkába. Korszerûen felszerelt terepjáróval és korszerûen felszerelt orvosi szobával szolgálják Pilis és Nyáregyháza lakóit. Hétvégén 2 fõ orvossal, 1 fõ asszisztenssel és 1 fõ elsõsegélynyújtásra kiképzett gépkocsivezetõvel, hétköznap 1 fõ orvossal, 1 fõ asszisztenssel, és 1 fõ elsõsegélynyújtásra kiképzett gépkocsivezetõvel látják el a sürgõsségi rászorultakat.

6.4.2. Egészségügyi Szolgálat Az egészségügyi szolgálat keretein belül mûködik a védõnõi, iskola egészségügyi szolgálat. A védõnõi szolgálatot 2004. december 31-ig 3 fõ védõnõ látta el. A védõnõk szoros kapcsolatot tartanak fenn a gyermekorvosokkal, a Gyermekjóléti és Családsegítõ Szolgálattal, segítik a terhesgondozást. Az iskola-egészségügyi szolgálatot 2 fõ gyermekorvos és 1 fõ iskolai védõnõ látja el a pilisi oktatási intézményekben. Valamennyi önkormányzati óvodában és oktatási intézményben kijelölt rendelõ biztosítja ehhez a feltételeket. 28. táblázat: A Védõnõi szolgálat adatai a 2003-as évre vonatkozóan Megnevezés

Terhesség

0-16 éves gyermekek száma

Gyermekágyas

Tanácsadáson ellátottak száma

Összesítve

181

2123

143

3386

Otthonában ellátott gyermekek száma 2168 Forrás: önkormányzat

- 68 -

6.4.3. Egészségügyi alapellátás Háziorvosi Szolgálat A háziorvosi tevékenységet 4 fõ, az önkormányzattal szerzõdött vállalkozó háziorvos látja el. 1 fõ háziorvos ellátási kötelezettség nélkül praktizál. A háziorvosi rendelõk a Központi Egészségügyi Intézményben kaptak helyet. Házi Gyermekorvosi Szolgálat A házi gyermekorvosi tevékenységet 2 fõ vállalkozó háziorvos látja el az egészségügyi központban az önkormányzattal kötött szerzõdés alapján. A házi gyermekorvosok szorosan együttmûködnek a védõnõi szolgálat munkatársaival és a Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálattal, valamint az oktatási intézményekkel. Fogászati ellátás Az OEP finanszírozásában 2 fõ fogorvos látja el szintén a Központi Egészségügyi Intézményben az önkormányzattal kötött szerzõdés alapján a betegeket. Az iskolai fogorvosi szolgálatot is a két vállalkozás látja el. Az iskolai fogászati szûréseket rendszeresen elvégzik, és a szükséges fogmentéseket elvégzik. A fogászati rendeléseket a szomszédos települések lakói is látogatják. 29. táblázat: Az egészségügyi alapellátás adatai a 2003-as évre vonatkozóan Ellátási forma

Rendelésen megjelentek száma

Lakáson történt beteglátogatás

Összesen

Felnõtt háziorvosi ellátás

41934

6657

48601

Gyermek háziorvosi ellátás

12177

1382

13559

8932

2

8934

Fogászati ellátás

Forrás: önkormányzat

Gyógyszerellátás A pilisi lakosokat két, magánvállalkozásban mûködõ, jól felszerelt gyógyszertár látja el, mely a hét hat napján kedvezõ nyitvarartási idõvel áll a rászorulók rendelkezésére. A gyógyszertárak a település két különbözõ központi részén találhatóak. • Szelepcsényi Gyógyszertár-Szelina Bt. 2721 Pilis, Dárda u. 5. • Family-2000 Patika Bt. 2721 Pilis, Kossuth Lajos u. 53.

- 69 -

6.4.4. Állategészségügyi ellátás A Pilisen mûködõ hatósági állatorvos területellátási kötelezettsége kiterjed még: Monor, Monorierdö, Gomba, Bénye, Káva, Felsõfarkasd telepölésekre. Hatósági állatorvosként a Pest megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenõrzõ Állomás alkalmazottja. Helyettesítési területe: Nyáregyháza, Csévharaszt, Vasad, Péteri. A felsorolt területeken magánrendelést is végez. Magán állatorvosi tevékenységét a H és T 95 Bt. keretein belül végzi. Pilisen állatgyógyászati szakrendelést tart fenn a lakásán kialakított rendelõjében.

6.5. Szociális intézmények 6.5.1. Családsegítõ Központ és Gyermekjóléti Szolgálat A Családsegítõ Központ és Gyermekjóléti Szolgálat 1998. május 1-jén alakult Pilisen. Feladatai közé tartozik a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás, a házi gondozás mellett a húsz éves múltra visszatekintõ Idõsek Napközi Otthonának mûködetése és új feladatként a házi jelzõrendszeres szolgálattal kapcsolatos teendõk ellátása. Feladatait két önálló szakmai csoportban végzi a Családsegítõ és Gyermekjóléti Szakmai Csoportban, valamint a Gondozási Szakmai Csoportban. Az intézmény 10 fõvel mûködik. A Családsegítõ és Gyermekjóléti Szakmai Csoport gondozott családjainak száma 130-140, a gondozott gyermekek száma meghaladja a 300 fõt. Az Idõsek Napközi Otthonában 15 fõt gondoznak. Speciális szolgáltatásként logopédus alkalmazásával terápiás beszédhiba-javítást is végeznek a hátrányos helyzetû gyerekeknek a kiscsoportos, illetve egyéni fejlesztés formájában, közel ötven gyermek számára. Az óvodai nevelés játékkal, mesével c. program figyelembe vételével, játéktevékenységbe ágyazott fejlesztés útján kezeli a magatartás zavaros, hiperaktív óvodás gyermekeket. A tevékenységeket jogi tanácsadás és pszichológiai tanácsadás egészíti ki. További terveink között szerepel még nevelési tanácsadó létrehozása, területi ellátási kötelezettséggel.

6.5.2. Óvoda, Általános Iskola és Gyermekotthon Az 1948-ben alapított fõvárosi fenntartású intézmény a szociális feladatait tekintve számos változáson ment át. A mûemléki Beleznay-Nyáry kastélyban mûködõ eredetileg

- 70 -

120 fõs leánynevelõ intézet késõbb koedukálttá vált, majd az enyhe fokban fogyatékos gyermekeket helyezték ide. Az 1997-es gyermekvédelmi törvény megjelenését követõen az otthonszerû ellátásra, a családegyesítésre való törekvések felerõsödését követõen ma már ép értelmû és halmozottan fogyatékos növendékeket is nevelnek az intézményben tanulásban akadályozott testvéreikkel együtt. A nagykorú utógondozott növendékeik útját is tovább egyengetik. A település szocializációs élettér számukra. A többcélú intézmény napjainkban is számos változáson megy át. A 85 növendéket 9 csoportban nevelik, 2001-tõl folyamatosan fejlõdve ma a településen külsõ gyermekotthonban 3 családi házban 4 lakásotthoni csoport és a belsõ gyermekotthonukban - egy százmilliós beruházásnak köszönhetõen a kastélyépület oldalszárnyaiban - 2004 decemberétõl 5 lakóotthoni csoport mûködik, a fõépületben nem laknak már gyermekek. Az alapító okiratuk 2004. évi módosításának következtében feladatellátási területük a fõváros mellett Pest megye teljes területére is kiterjed.

6.5.3. SALUS Alapítvány Támogató Szolgálat Feladata az 1993. évi III. törvény 65/c § (3.) bekezdésében meghatározottak végrehajtása. Elõsegíti a fogyatékos ember társadalmi életben való teljes jogú részvételét, személyi (higiénés, életviteli, életfenntartási) szükségleteinek kielégítését. Önálló munkavégzéshez, tanulmányok folytatásához, szociális és egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez, kulturális, sport, szabadidõs tevékenységek végzéséhez, közszolgáltatásokhoz való hozzájutáshoz segítséget nyújt.

6.6. Rendõrség, közrendvédelem Pilisi rendõrõrs A Pilisen 18 fõ hivatásos állománnyal mûködõ rendõrõrs illetékességi területe: Pilis, Nyáregyháza, Csévharaszt, Vasad. 16078 ha területen 18.640 fõ biztonságát védi és szolgálja. 2 fõ járõrözik folyamatosan a négy településen, munkájukat nyomozók és vizsgálók segítik. Az éves bûncselekmények száma átlagosan 250. Az Önkormányzat költségvetésében rendszeresen támogatja a rendõrség mûködési kiadásait. A rendõrség rendszeres kapcsolatot tart a Polgármesteri Hivatallal, valamint folyamatosan együttmûködik

- 71 -

a Pilisi Polgárõr Egyesülettel és a másik három település polgárõrségeivel, akik jelentõs segítséget nyújtanak a bûnmegelõzésben.

Pilisi Polgárõr Egyesület 1996 óta 40 fõvel tevékenykedik Pilis és környéke közbiztonságáért. A bûnmegelõzési tevékenység mellett társadalmi munkában biztosítja a hivatalos rendezvényeket, társadalmi ünnepeket, intézmények rendezvényeit. Éves szinten 1400 járõrórát teljesítenek, 150 órában vesznek részt rendezvénybiztosításban és 70 óra közös akcióban a rendõrséggel. Szorosan együttmûködik a rendõrséggel, valamint a szomszédos három település polgárõrségeivel és közös bûnmegelõzési akciókban vesznek részt. Az önkormányzat költségvetésébõl rendszeresen támogatja a polgárõrséget.

- 72 -

7. PILIS SZELLEMI, KULTURÁLIS ÉS SPORTÉLETE 7.1. Kulturális élet, hagyományok, ünnepek, rendezvények Pilis mai kulturális és szellemi életét a dinamikus lélekszám-növekedéshez a település intézményeit és rendezvényeit fokozatosan fejlesztõ közmûvelõdési elképzelések jellemzik. Pilis Nagyközség Önkormányzata ennek szellemében alkotta meg a helyi közmûvelõdésrõl szóló rendeletét és készítette elõ hosszú távú közmûvelõdési koncepcióját. Az önkormányzat által fenntartott közmûvelõdési intézmények a Móricz Zsigmond Közösségi Ház és a Nagyközségi Könyvtár.

Pilis kulturális életében meghatározó

szerepet játszanak még a helyi civil szervezetek, az egyházak és az oktatási-nevelési intézmények. A képviselõ-testület Kulturális és Sport Alapot hozott létre a fenti szervezetek mûködésének, rendezvényeinek támogatására, melyhez helyi pályázatokon juthatnak hozzá az érdekeltek. A fõvárosba bejáró tanuló és felnõtt lakosság sokszínû és színvonalas kulturálódási lehetõséggel találkozik, ezért helyben is hasonlóan igényes rendezvényeket látogatnak szívesen. A nagyközség szellemi és kulturális életét színvonalas zenei koncertek, estek, hagyományõrzõ találkozók gazdagítják, melyek a környék településeirõl (Nyáregyháza, Dánszentmiklós, Dabas, Albertirsa, Cegléd, Budapest, Monor, Monorierdõ) sok látogatót vonzanak. Régmúlt idõk Beleznay János a XVIII. század elején kastélyt építtet a török idõkben elpusztult falu közepén. A magyar pusztákról beköltözött lakosság és kultúrája keveredett a Beleznay János és Grassalkovich Zsuzsanna által betelepített Nyitra és Nógrád megyei szlovák ajkú közösséggel. A birtokos család református volt, ám igyekezett a betelepülõ evangélikus hívek kedvében járni azzal, hogy Magyarország egyik legnagyobb evangélikus templomát építette fel hitük gyakorlására. Beleznay János fia, Miklós feleségével, Podmaniczky Anna Máriával együtt a magyar irodalom és tudomány bõkezû mecénása volt. Pesti palotájukban télen, a pilisi kastélyban nyáron mûködött a jó hírû irodalmi szalon. Vendégként itt írta meg Kármán József a Fanni hagyományait, az elsõ magyar nõi lélekrajzi regényt.

- 73 -

A településen élt Pilisi Róza (1857-1931), eredeti nevén Schumajer Róza nemesi származású hölgy, akinek irodalmi szalonja volt Pesten a Magyar utcában, ahol írók, költõk, politikusok is megjelentek szép számmal. Szoros barátság fûzte Krúdy Gyula neves írónkhoz, aki róla mintázta meg a Vörös postakocsi címû mûvének egyik nõalakját. A két világháború között, 1932-ben alakult a Nép- és Gazdakör segítségével a Pilisi Széchenyi Népfõiskola, amelynek alapítója és igazgatója Szemzõ Kálmán volt. A középés kis földterületeken gazdálkodó parasztságnak tartottak gazdatanfolyamokat. A földmûvelésrõl, szõlõtermesztésrõl, kiskertek mûvelésérõl hallottak az érdeklõdõk korszerû elõadásokat a téli hónapokban. Az ezüstkalász gazdatanfolyam alapot, az aranykalász gazdatanfolyam végzettséget is adott, így a szerzett tudást továbbadhatták a hallgatók másoknak. Más községekbe is eljártak a tanfolyam résztvevõi tapasztalatcserére. Kezdetben férfiak, késõbb asszonyok is látogatták a foglalkozásokat, ahol a korszerû fõzési és háztartási ismeretek mellett a helyes gyermeknevelésrõl is elõadásokat hallottak. Móricz Zsigmond 1939-ben járt a községben és így írt róla: "Amit ott láttam, az nem más, mint az iskolán kívüli népmûvelésnek a Colombus tojása." A Népfõiskola 1932-42-ig mûködött magas színvonalon, melynek hatása kisugárzott a környezõ falvak földmûveseinek gazdálkodására, mûvelõdésére is. A mûkedvelõ színházi elõadások és produkciók bemutatása végigkísérte szinte az egész XX. századot. A pilisiek között sok tehetséges, színházi vénával megáldott személy született, akik nagy lelkesedéssel dolgoztak azon, hogy társaikat felvidítsák, szórakoztassák. Fényképfelvételek és visszaemlékezések szerint már 1918-tól kezdve mutattak be népszínmûveket, operetteket, daljátékokat a pilisi amatõr színjátszók. Sok-sok lelkes ember munkája kellett ahhoz, hogy megépüljön a környék legnagyobb szabadtéri színháza, süllyesztett zenekari árokkal, világítótornyokkal és lépcsõzetes nézõtérrel. Az elõadások népszerûségére jellemzõ volt, hogy a nézõközönség lovaskocsikon Vasadról, Nyáregyházáról, Irsáról, Albertibõl, Pándról, de még a távolabbi Úriból is érkezett. A siker titka a karizmatikus személyiségekben rejlett, akik a nehéz feltételek ellenére felvállalták a közösség szervezését, irányítását. A parasztság a szlovák ajkú lakosság kultúráját a fonókban örökítette át a következõ nemzedékre. Az evangélikus egyházban szlovák nyelvû igehirdetés folyt, az általános iskolában intézményesen is tanították a szlovák nyelvet. Országos hírû folklór-néptánccsoport mûködött a helyi kereskedelmi és vállalati támogatók segítségével közel huszonöt évig.

- 74 -

Pilis kulturális életének szervezése a hatvanas évektõl intézményessé vált a Móricz Zsigmond Mûvelõdési Ház keretében, ekkor jött létre a Községi Könyvtár is. A Mûvelõdési Ház szervezésében írók, költõk, színmûvészek, újságírók, sportolók és a közönség találkozójára került sor. Tudományos ismeretterjesztõ elõadások, koncertek, pódiumestek szórakoztatták az érdeklõdõket. Tanfolyamok, szakkörök színesítették a lakosság közösségi életét. Közelmúlt A rendszerváltás több vonatkozásban új dimenziókat nyitott. Egyrészt a tulajdonviszonyok változása, másrészt a technikai kultúra rohamos fejlõdése megváltoztatta a nézõi szokásokat, harmadrészt helyi problémaként jelentkezett az életveszélyessé vált Mûvelõdési Ház lebontása. Ezért a mûvelõdés szervezõinek alkalmazkodnia kellett az új feltételekhez, új mûvelõdésszervezõi stratégiákat volt szükséges kidolgozni a helyi mûvészek, a civil szervezetek, egyházak, intézmények, vállalkozók összefogásával. Így 1989-ben a térségben elsõként beindult a helyi kábel TV szervezése, 1991 júliusában a helyi mûsor sugárzása, létrejött a Dolina Stúdió. 1993-ban lelkes pilisi fiatalokból álló Pilisi Hírközlési Egyesület (PIHE) jött létre, amely sokrétû, helyi témákat felölelõ, jól szerkesztett, színvonalas, állandó mûsorkínálatot biztosított a helyieknek. Az õ szervezésükben tartották meg hat éven át, évrõl évre a helyi és környékbeli lakosság körében nagy

népszerûségnek

közel

kétezer

örvendõ,

látogatót

vonzó

Könnyûzenei Fesztivált, amely az amatõr és ismert zenekaroknak egyaránt fellépési lehetõséget biztosított. Õk indították útjára a Nyáry-Nyári Muzsika 2002.

"Nyári-Nyáry

Muzsika"

hagyo-

mányteremtõ

komolyzenei

ren-

dezvényt, melynek életre hívója Szigeti Marika operaénekesnõ, községünk szülöttje. Két éven át kéthetente színvonalas programként szervezték meg az "Értelmes esték" sorozatot. A Nép- és Gazdakör szervezésében hagyományõrzõ szándékkal immár tizenkét éve megrendezésre kerül a színpompás szüreti felvonulás és bál. A Millecentenárium évében készült el a középkori Szentlélek templom helyén az Emlékpark, valamint a Gerje környékének rehabilitációja, ahová azóta is szívesen jár-

- 75 -

nak pihenni a környezõ települések lakói is. Az ünnepi héten sokszínû rendezvénysorozattal emlékeztünk múltunkra. Helytörténeti kiállítást rendeztünk, tájházat adtunk át. Iskolatörténeti, egyháztörténeti elõadásokat hallottunk, filmvetítéseket láttunk, a honfoglalás koráról tartottunk vetélkedõt. A Millennium évében is egész éves ünnepségsorozattal emlékezett meg a település. Ekkor került átadásra a Szent István park, helyi képzõmûvész alkotásával.

Jelen A nagyközség életében fontos és egyre fontosabb szerepet töltenek be a civil szervezetek, amelyek színt hoznak a kulturális és sportéletbe. A helyi társadalom számára hasznos tevékenységet végeznek. Jelenleg 16 civil szervezet és 10 alapítvány mûködik egyre aktívabban. Folytatódnak a hagyományõrzõ és hagyományteremtõ rendezvények is.

Tabányi Mihály koncert a Csatlakozás Napján

Országos hírnévnek örvend a helyi evangélikus gyermek- és ifjúsági énekkar, az IZSÓP és az IZSÓPKA. Rádióban, televízióban gyakran hallhatóak dalaik, egyházi fesztiválokon lépnek fel, több CD-felvételük is megjelent. Elérhetõ

közelségbe

került a már régebben összegyûjtött helytörténeti gyûjtemény elhelyezése. A település közmûve-lõdési központja a Nagyközségi

Könyvtár,

a

Zeneiskola, a Móricz Zsigmond Közösségi Ház és közoktatási intézményeink. A település

rendelkezik

fedett

szabadtéri színpaddal, 3 db internet-kávézóval, melybõl

Koncertezik az IZSÓP ének- és zenekar

- 76 -

egyet az önkormányzat mûködtet közösségi internet-hozzáféréssel, a másik kettõ pedig magántulajdonban üzemel. Ünnepségeinket

mindig

nagy figyelemmel kezeljük, az állami ünnepeken a mûsort a helyi iskolások évenkénti váltással szervezik. A színvonalas, zenés-irodalmi mûsorokban a hagyományõrzõ klubok és a Zeneiskola is tevékenyen részt vesz. Napjaink jellegzetes pilisi rendezvényi közül kiemelkednek a falunapok. Az egésznapos

Falunap alkalmából rendezett fõzõverseny

több helyszínes programokban

minden korosztályhoz szólnak a szervezõk. A hagyományõrzés, a gasztronómia, a kulturális

programok,

sport-

versenyek és játszóházak, mind jellegzetes és visszatérõ elemei a rendez-vényeknek. 2004-ben a május 1-jén megrendezett Csatlakozás Napját, a horgász- és fõzõversennyel egybekötött juniálist, a térségi szlovák falu- és sportnapot rendeztük meg. Ezek közül is kiemelkedett

a

3

napos,

országos Veterán autós és Motoros találkozó.

Veteránautós találkozó és felvonulás 2004.

Kiállítóhelyeink • Evangélikus Gyülekezeti terem: Pilis, Kossuth L. u. 28. • az Önkormányzat díszterme: Pilis, Kossuth L. u. 47. Helytörténeti gyûjtemény: Nagyközségi Könyvtár, Pilis, Kávai út 1. Kábeltévé - PTV Dolina stúdió: Pilis, Rákóczi út 32.

- 77 -

Magángyûjteményeink • Néhai Varga János helytörténeti gyûjteménye • Néhai Ocztos István 2000 db-os helytörténeti fotógyûjteménye • Néhai Bognár József amatõr 8mm-es helytörténeti filmjei • Pilisi Hírközlési Egyesület 1600 óra rendszerváltás utáni helyi közéleti mûsorai és felvételei

Helyi rendezvények Falu- és sportnap • május 1. • június elsõ szombatja Estek, kulturális programok • Ünnepi Könyvhét • Föld Napja • Zenei Világnap • Nagyközségi Pedagógus nap • Idõsek hete, napja • Madarak, Fák napja • Irodalmi estek - Önkormányzat díszterme, Nagyközségi Könyvtár Táborok • Tánctábor - Sipito Pihenõpark • Fogyatékos gyermektábor - Sipito Pihenõpark • Lovas és kézmûves tábor - Csilló Lovasiskola • Hátrányos helyzetû gyermekek tábora - Családsegítõ Központ Koncertek • Tavaszi Hangverseny - Református templom • Nyári-Nyáry Muzsika -Beleznay-Nyáry Kastély • Õszi hangverseny - Önkormányzat díszterme • Karácsonyi hangverseny - Általános és Zeneiskola

- 78 -

Találkozók • Térségi nyugdíjas nap - június utolsó szombatja • Veterán autós és motoros találkozó - augusztus 20. Konferenciák • Sipito Pihenõpark • Önkormányzat díszterme Versenyek • Pilis Rally - Veterán autósverseny • Ifjúsági és felnõtt horgászverseny • Amatõr teniszkupa • Országos díjugrató és fogathajtó verseny • Epres Kupa • Január elsejei pilisi félmaraton Családi program • "Mi játszóteret szeretnénk" - programsorozat • Juniális (horgász- és fõzõverseny) • Mindenki Karácsonyfája • Intézményi családi napok Hagyományõrzés • Szüreti felvonulás és bál - szeptember elsõ szombatja • Térségi szlovák falu- és sportnap - június második szombatja • Romafolklór - Cigány Kisebbségi Önkormányzat Ifjúsági tevékenység • Óvoda - úszásoktatás, kirándulás, Családi Nap • Iskolák - úszásoktatás, kirándulás, táborok, színház- és mozilátogatás • Egyházak - táborok, gyermekalkalmak • Hobby Kuckó - kézmûves foglalkozások

- 79 -

Képviselõ-testület által alapított helyi elismerések • Pilis Nagyközség Díszpolgára cím • Pilis Nagyközségért Emlékplakett • Pilis Nagyközség Kiváló Pedagógusa cím • Ezüst Toll-díj

Emléktáblák-emlékhelyek • 1946-1996 Szlovákiai magyarok kitelepítése - Pilis, Kossuth Lajos u. 47. • Török Endre lakóháza - Pilis, Kármán utca 1. • Sárkány Sámuel és Petõfi Sándor barátsága - Pilis, Kossuth Lajos u. 32. • Petõfi emléktábla • Petõfi Sándor szobor - Petõfi park • Szent István emlékmû - Szent István park • Millecentenáriumi emlékpark - Gerje természetvédelmi terület • I. és II. világháborús emlékmû - Evangélikus templomkert • Sárkány Sámuel obeliszk - Evangélikus templomkert • '56-os kopjafa - Evangélikus templomkert

Helytörténeti kutatások • Fejes Erzsébet: Pilis nagyközség helyi története (1932. kézirat) • Csilló Mihály: Pilis története (Pilis, 1994) • Ocztos István: Pilis a kõkorszaktól a XX. századig (Pilis, 2000)

- 80 -

7.2. Civil szervezetek Egyesületek, civil szervezetek 30. táblázat: Egyesületek, klubok összefoglaló táblázata Sorsz.

Civil szervezet, egyesület neve

Alakulásának éve

Tagok száma

1.

Pilisi Nép és Gazdakör

1928

70

2.

Pilisi Ipartestület

1948

120

3.

Pilisi Polgárõr Egyesület

1996

40

4.

Pilisi Hírközlési Egyesület

1993

17

5.

Gerje Horgász Egyesület

1996

50

6.

Pilisi Diáksport Egyesület

1990

15

7.

Pilisi Labdarúgó Klub

1996

50

8.

Góliát Fc. Pilisi Csoportja

1992

30

9.

Vidám Tavasz Klub

1978

62

10.

Barátság Nyugdíjas Klub

1992

62

11.

Olasz-Magyar Baráti Kör

1992

40

12.

Pilisi Motoros Egyesület

2004

22

13.

Baba- mama Kör

2002

40

14.

Postagalamb Sportegyesület

1995

22

15.

Pilisi Petõfi Vadásztársaság

1930

25

16.

Rózsahegyi-Báróhegyi Hegyközség

1995

1629

Összesen

2294 Forrás: civil szervezetek

1. Pilisi Nép és Gazdakör (Pilis, Dózsa György út 2.) Taglétszáma: 70 fõ. 1928-1960-ig mûködött a pilisi gazdák összefogásával, 1993. szeptember 23-án alakult újjá. A gazdakör céljai közé tartozik a tagok érdekeinek képviselete, szakmai, jogi, kereskedelmi összefogása, a gazdálkodási szakértelem fejlesztése, valamint a helyi hagyományok õrzése. A gazdakör Pest megye egyik legjobban mûködõ gazdaköre, a környezõ településeket is bevonja munkájába. Ismeretterjesztõ tevékenysége regionális szintû és igen elismert, tagjai révén kapcsolatban áll a Magyar Agrárkamarával. 2. Pilisi Ipartestület (Pilis, Kossuth Lajos utca 36.) Taglétszáma 100-120 fõ. Pilisen 1948-ban alakult meg az ipartestület, 1991. július 18-án alakult újjá és azóta a pilisi vállalkozók érdekvédelmi szervezeteként mûködik. Mûködésének célja a kisvállalkozók szakmai érdekképviselete, a problémák összegyûjtése és továbbítása az országos szintû szakmai szervezethez, az IPOSZ-hoz, amelynek tagja. Feladatának tekinti a tagjai számára szervezett szabadidõs programokat.

- 81 -

3. Pilisi Polgárõr Egyesület (Pilis, Arany János utca 43.) Taglétszáma 40 fõ. 1996. július 5-én a közbiztonság védelmére alakult. Célja Pilis község lakóinak védelme, és a közbiztonságra veszélyes cselekményekkel, magatartásokkal szembeni fellépés, bûnmegelõzés segítése, s ennek érdekében a lakosság körében propaganda kifejtése a rendõrséggel szoros együttmûködésben. Az egyesület tagjai évek óta szerepet vállalnak a lakosság éjszakai nyugalmának megõrzésében, a különbözõ községi rendezvények biztosításában. 4. Pilisi Hírközlési Egyesület (PIHE) (Pilis, Kossuth Lajos utca 30.) Taglétszáma: 15 fõ + 2 fõ tiszteletbeli tag. 1993. november 4-én került bejegyzésre. Mûködésének célja kulturális programszervezés, rendezvényszervezés, televíziós mûsorkészítés, helytörténeti videó-anyagok archiválása. 1995-ben az egyesület „Pilis története” címû, három nyelven elkészült helytörténeti filmje megyei II. helyezést ért el egy amatõr krónika versenyen. Tagjai fõszerepet vállalva részt vettek Pilis község testvérvárosának (Piazza al Serchio) évente idelátogató csoportjainak programszervezésében, a IV. és V. Kihívás Napja szervezésében és útjára indították a Nyári-Nyáry Muzsika mellett a Mindenki Karácsonyfája hagyományát. 1995 és 2000 között hat alkalommal szervezték meg a kistérség legnagyobb szabású non-profit amatõr zenei rendezvényét, a Pilisi Könnyûzenei Fesztivált, 2001-2003 között pedig a kéthetente megrendezésre kerülõ „Értelmes Esték” címû programsorozatot. 2004 áprilisától az egyesület több tagja aktív szerepet vállal a www.ikerfenyõ.hu elsõ pilisi információs és közéleti hírportált mûködtetésében. 5. Gerje Horgász Egyesület (Pilis, Bajcsy-Zs. utca 39.) Taglétszáma: 165 fõ. Az 1992-ben alakult egyesület többségében pilisiekbõl áll, de nyáregyházi, monorierdei, monori, albertirsai, budapesti tagjai is vannak. Mûködésének célja a tagok horgászérdekeinek képviselete, kedvezõ horgászlehetõségek biztosítása; a horgászsport fejlesztése, népszerûsítése és a természet védelmére, szeretetére való nevelése. A tagság aktív közremûködésével létrehozta, megépítette a Gerje patak melletti területen a pilisi horgásztavat, a környékét padokkal látták el. Évente öt horgászversenyt rendeznek, amelyen átlagosan 60-70 fõ vesz részt. A hagyományos pünkösdi horgászverseny kibõvült fõzõversennyel is és Juniális elnevezéssel a település kedvelt szabadidõs programja lett.

- 82 -

6. Pilisi Labdarúgó Klub (Pilis, Báthory utca 12.) Taglétszáma: 50 fõ. 1996. március 5-én került bejegyzésre, jogelõdjei a Pilisi Amatõr Nagyközségi Sportkör, illetve a Pilisi KSK. A klub elsõsorban labdarúgó szakosztályt mûködtet, felnõtt, ifjúsági, serdülõ, valamint öregfiúk csapattal. Jelenleg a megyei II. osztályban szerepelnek egyre eredményesebb játékkal. Tíz év óta közös edzõtáborozáson vesz részt a szlovákiai Tardoskedd csapatával. 2004-ben megalakult a Motoros Szakosztályuk, akiknek köszönhetõen augusztus 20-22 között sikeresen bonyolódott le az elsõ Veterán Autós és Motoros Találkozó, amely a környékrõl és más megyékbõl is 1500-2000 látogatót vonzott. 7. Pilisi Diáksport Egyesület (Pilis, Kossuth Lajos u. 28.) Taglétszáma: 15 fõ. A 90-es évek elején alakult. Az elsõ hat-nyolc évben több szakosztálya szervezte nemcsak a diákok, hanem a felnõttek sportéletét is. Nevéhez fûzõdik az öt éven át megrendezett Kihívás Napja megszervezése, ahol Pilis országos II. helyezést is elért. 2001-ben az egyesületen belül megalakult a férfi felnõtt kosárlabda csapat, amely az alakulás évében a megyei II. osztály bajnoka lett, majd kivívta a megyei elsõ osztályban való indulás jogát. 8. Góliát McDonald's FC Országos Diáksport Egyesület csoportja (Kármán utca 1.) Taglétszáma: 66 fõ. Az 1992 óta mûködõ szervezet célja a 6-12 éves korosztály körében népszerûsíteni a labdarúgást, sportos életformát biztosítani és kialakítani a községi labdarúgó klub utánpótlás bázisát. Számos országos tornát megnyerve hazánkban és külföldön is öregbítették a pilisi focisták hírét. A junior korosztályban számos országos és nemzetközi versenyen (Franciaország, Olaszország, Németország) elõkelõ helyezést ért el a csapat. 9. Vidám Tavasz Klub (Pilis, Dózsa György út 2.) Taglétszáma: 70 fõ. 1978-ban alakult, azóta fogja össze a község idõs embereit. Az "Életet az Éveknek" Országos Klubszövetség tagja. Célja: a szlovák hagyományok õrzése, átörökítése, baráti, nemzetiségi és nemzetközi kapcsolatok ápolása. Több térségi rendezvényt szerveztek, szoros kapcsolatot ápolnak a bényei, pándi, péteri, albertirsai, gombai, ócsai, nyáregyházi, dánszentmiklósi nyugdíjas klubokkal. Nagyon sok oklevéllel büszkélkedhetnek, népzenei fesztiválon ezüst fokozatot értek el.

- 83 -

10. Barátság Nyugdíjas Klub (Pilis, Széchenyi utca 28.) Taglétszáma: 62 fõ. 1992-ben alakult, az "Életet az Éveknek" Országos Klubszövetség tagja. Mûködésének célja az idõs emberek összefogása, a rászorulók segítése, kulturális programok szervezése. Fontosnak tartják, hogy a község közéletének aktív szereplõi legyenek. Számos sikerrel büszkélkedhetnek, a gödöllõi Népi Ízek fõzõversenyen a pilisi lakodalmas ebéddel I. helyezést értek el. Kapcsolatuk kialakulóban van a kárpátaljai Berekdéda községgel. 11. Olasz-Magyar Baráti Kör (Pilis, Mikes Kelemen utca 7.) Taglétszáma 40 fõ. Mûködésének célja az 1994. évben Piazza al Serchio és Pilis Nagyközség Polgármesteri Hivatala között megkötött testvérvárosi kapcsolat ápolása. A baráti kör 1992 óta az olaszországi Piazza al Serchio testvérvárosunkkal való kapcsolattartás szervezõje, mozgatórugója. Tíz év alatt lépésrõl lépésre építették fel a testvérvárosi kapcsolatot, elõször a polgármester és a képviselõk látogatásával. 12. Pilisi Motoros Egyesület (Pilis, Dánosi út 46.) Taglétszáma 22 fõ. 2004 óta mûködõ civil szervezet, melynek célja a szabadidõ hasznos eltöltése a motoros sport kedvelõi számára, és a fiatalok minõségi szabadidõeltöltésének szervezése. Céljaik közé tartozik továbbá a különféle rendezvények kistérségi szervezése, a település ismertségének növelése, arculatának fejlesztése. Felvették és ápolják a kapcsolatot a környékbeli motoros baráti körökkel (Újhartyán, Albertirsa, Monor, Nyáregyháza). 13. Baba-mama kör (Pilis, Rákóczi út 20.) Taglétszáma: 40 fõ. 2002 õsze óta mûködõ civil szervezet. Mûködésének célja a gyesen lévõ édesanyák gyermekneveléssel kapcsolatos ismereteinek bõvítése, elmélyítése; szabadidõs programok szervezése. Tartalmas programjaikból fejlõdött ki a nagysikerû "Mi játszóteret szeretnénk" programsorozat. 14. Postagalamb Sportegyesület (Pilis, Kávai út 16.) Taglétszáma: 22 fõ. 1995-tõl mûködõ egyesület, versenyzõi tagszövetségi és országos rendezvényeken minden évben az élvonalban szerepelnek. A környezõ települések - Albertirsa, Monorierdõ, Nyáregyháza - versenyzõi is szép számban tagjai a klubnak. Pilisen mûködik a kistérség egyetlen postagalambász szakboltja, amely kereskedelmi tevékenysége mellett a környezõ települések galambászainak kedvelt találkahelye.

- 84 -

15. Pilisi Petõfi Vadásztársaság (Pilis, Dárda utca 7.) Taglétszáma: 25 fõ. Mûködésének célja a sporttevékenység mellett a vadnevelés, vadvédelem. Mûködési területe kb. 4300 ha. Az egyik legrégebben mûködõ civil szervezetünket az 1930-as években alapították, érdekessége, hogy 50 éve ugyanaz a személy tölti be az elnöki tisztet. Pest megye 88 vadásztársasága közül eredményei alapján az elsõ öt között van. A társaság tagja a Magyar Vadász Kamarának, a Magyar Vadász Védegyletnek és a Magyar Vadász Szövetségnek. Az alapításkor semminemû vagyon nem állt rendelkezésre, ám a felelõs gazdálkodás eredményeként ma a társaság jelentõs vagyonnal rendelkezik. 1968 óta foglalkoznak a fácán félvad tenyésztésével. Folyamatban lévõ fejlesztésük, a vadászházépítés idegenforgalmi szempontból is hasznos, mert tíz személy elszállásolását fogja biztosítani. A társaság tagjai között ismert ember is elõfordulnak, vendég volt itt a görög király és az osztrák nagykövet is. A vendégvadászok az uniós országok minden részébõl érkeznek (Finnország, Svédország, Anglia, Franciaország, Olaszország, Ausztria, Németország, Spanyolország), sõt az USA-ból és Kanadából is érkeznek vendégek. 16. Rózsahegyi-Báróhegyi Hegyközség (Pilis, Rákóczi út 18.) Taglétszáma: 825 fõ 1500 m2 fölötti szõlõterülettel rendelkezõ, és 804 fõ 1500 m2 alatti szõlõterülettel rendelkezõ gazda. 1995-óta mûködik. Mûködésének célja a bortermelés színvonalának emelése, termékei piacképességének javítása, s az ebben érdekeltek önigazgatásán alapuló szervezetek létrehozása. Mivel a pilisi szõlõtermelés a XVIII. században már létezett, a történelmi borvidékek sorában a "Mátrai Hegyközségek" körzetébe kaptak besorolást. A körzet és szomszédaink borversenyein szép számmal vesznek részt tagjaik, boraik a versenyeken 164 díjat nyertek. Évenként õk is rendeznek versenyt Pilisen, ahol albertirsai és monori versenyzõk is részt vesznek.

- 85 -

Alapítványok 31. táblázat: Alapítványok összefoglaló táblázata Sorsz.

Alapítvány neve

Alapítás éve

1.

Pilis Nagyközségért Közalapítvány

1997

2.

A Zene Mindenkié Alapítvány

1998

3.

Segítünk Alapítvány

1997

4.

Epres Alpítvány

1999

5.

Boldog Gyermekkor Alapítvány

1999

6.

Napsugár Alapítvány

1998

7.

Szivárvány alpítvány

1998

8.

Pilisi Római Katolikus Alapítvány

2002

9.

Pilisi Református Templom Építési Alap Alapítvány

1996

10.

Evangélikusok Erõs Vár Alapítvány

1996 Forrás: alapítványok

1. Pilis Nagyközségért Közalapítvány 1997 óta Pilis Nagyközségi Önkormányzat Képviselõ-testülete kezdeményezésére bejegyzett kiemelkedõen közhasznú szervezet. Célja a község arculatának formálása, szabadidõpark kialakítása, kulturális és sportlétesítmények támogatása, a közterületek rendezése, utcák, terek parkosítása, fásítása, ezek folyamatos ápolása, a nagyközség központjának kialakítása. 2. A Zene Mindenkié Alapítvány A Pilisi Általános és Zeneiskola Alapítványa 1998-ban nyitott alapítványként került bejegyzésre. Célja a zeneoktatás feltételeinek javítása, versenyek, rendezvények, tanulmányutak szervezése, támogatása, zenei kapcsolatok építése és ápolása, valamint tehetséges tanulók támogatása, jutalmazása. 3. "Segítünk Alapítvány" A Pilisi Általános és Zeneiskola Alapítványa 1997-ben nyitott alapítványként került bejegyzésre. Célja a hátrányos helyzetû tehetséges tanulók jutalmazása, tanulmányi kirándulások, versenyek, sporttevékenység, cserekapcsolatok költségeinek támogatása.

- 86 -

4. "Epres Alapítvány" A Pilisi Széchenyi Általános Iskola és Szakiskola Alapítványa 1999-tõl nyitott alapítványként van bejegyezve. Célja az iskolaoktatás tárgyi, technikai feltételeinek javítása, informatikai eszközök fejlesztése, iskolai szabadidõs programok, tanulmányi, kulturális, sportversenyek szervezése. 5. Boldog Gyermekkor Alapítvány 1999-ben az Óvodai Intézmény Rákóczi úti óvoda kezdeményezésére nyitott közhasznú alapítványként került bejegyzésre. Célja: az óvodai tevékenység támogatása, szakmai folyóirat beszerzése, pályázatokhoz anyagi háttér biztosítása, kirándulásszervezés, sporttevékenység, újszerû pedagógiai programok bevezetése. 6. Napsugár Alapítvány 1998-ban az Óvodai Intézmény Kávai úti óvoda kezdeményezésére nyitott közhasznú alapítványként került bejegyzésre. Céljai szerint az óvodai nevelésen túl támogatja az óvoda helyiségeinek fejlesztését, szakmai folyóiratok, óvodai foglalkozásokhoz szükséges felszerelések beszerzését, óvodai kirándulásokat és sporttevékenységeket szervez, célja továbbá új és korszerû pedagógiai program bevezetése, szociális tevékenység, gyermek- és ifjúsági nevelés támogatása. 7. Szivárvány Alapítvány 1998-ban az Óvodai Intézmény Attila úti óvoda kezdeményezésére nyitott közhasznú alapítványként került bejegyzésre. Célja az óvoda technikai eszközeinek bõvítése, tárgyi feltételek javítása, bõvítése, szakmai folyóiratok beszerzése, óvodai rendezvények, gyermekkirándulások szervezése, természetjáró túrákhoz szükséges pénzeszközök kiegészítése, óvodai sporttevékenység támogatása, új és korszerû pedagógiai program bevezetése. 8. Pilisi Római Katolikus Alapítvány 2002-ben került bejegyzésre. Célja a katolikus templom felújítása, a fiatalokkal történõ foglalkozás, továbbá nevelés, oktatás, képességfejlesztés, valamint hátrányos helyzetû fiatalok esélyegyenlõségének elõsegítése.

- 87 -

9. Pilisi Református Templom Építési Alap Alapítvány 1996-ban került bejegyzésre. Célja a református templom építése, az istentiszteleti szolgálat, az ifjúság nevelése, a templomban és gyülekezeti teremben a gyermekek és ifjúság lelki-erkölcsi nevelésének elõsegítése. 10. Evangélikusok Erõs Vár Alapítvány 1996-ban került bejegyzésre. Célja a Pilisi Evangélikus Gyülekezet segítése, a templom renoválásához hozzájárulás, egyházi táborok támogatása, tárgyi eszközök fejlesztése. 32. táblázat: Civil szervezetek és tevékenységük összefoglaló táblázata A fõ tevékenységi kör szerint besorolt civil szervezet száma

Tevékenység Mezõgazdaság

1

Közbiztonság

1

Ipar

1

Hírközlés

1

Sport

1

Oktatás, nevelés

6

Településfejlesztés

1

Kulturális

1

Környezetvédelem

1

Gyermek érdekképviselet

1

Ifjúsági érdekképviselet

1

Idõs érdekképviselet

2

Egyházi érdekképviselet

3

Idegenforgalom

1

Összesen:


A táblázatból kitûnik, hogy a település életét szinte teljes körûen felöleli a civil szervezetek tevékenységi köre. A képviselõ-testület lehetõségeihez mérten költségvetési támogatásban részesíti az egyházi, a közrenddel, a környezet-védelemmel, stb. foglalkozó szer-vezeteket. A támogatás odaítélésérõl a Képviselõ-testület dönt. A sport-, ifjúsági- és kulturális célú programokat, illetve szervezeteket az önkormányzat Kulturális és Sport Alapjából pályázati rendszeren keresztül is támogatja. A támogatás odaítélésérõl - átruházott hatáskörben - a szakbizottság dönt.

- 88 -

7.3. Sportélet A pilisi sport - elsõsorban a labdarúgás - mindig kiemelt helyet foglalt el a község életében. A Pilisi Labdarúgó Klub futballcsapata fennállása óta megjárta az NB III-at, a megyei I. és II. osztályt egyaránt. Sok kiváló falubeli labdarúgó született Pilisen vagy indult el innen a honi és nemzetközi elismerés felé: többek között Csernai Pál, a Csepel kétszeres magyar válogatottja, késõbb a Bayern München világhírû edzõje, testvére, Csernai Tibor, a BVSC, Ózd, Tatabánya játékosa, az 1964-es tokiói olimpia aranyérmes magyar csapatának tagja, vagy Ubrankovics Mihály, aki az utánpótlás

válogatott

szak-

vezetõje volt. Puskás Öcsihez fûzõdõ kapcsolata révén a Magyar

Válogatott,

az

ún.

"Aranycsapat" több esetben volt vendég. Napjainkban - immár Pilisi Labdarúgó Klub néven - négy korosztályban közel 80 igazolt játékossal

rendelkezik

Helyi amatõr focikupa mérkõzése

az

egyesület, amelynek jelene hasonlóan fényes, mint múltja. Az igen alacsony átlagéletkorú felnõtt csapat jelenleg a megyei II. osztály élvonalához tartozik, ha rutint szereznek, komoly erõt képviselhetnek a megyei elsõ osztályban is. Ifjúsági és serdülõcsapatunk évrõl évre dobogós helyen végez korosztályában. Az egyesület a megye egyik legjobb talajú, világítással ellátott pályájával rendelkezik. Füves edzõpálya, teniszpálya és a kilencvenes évek elején átadott korszerû öltözõépület biztosítja a feltételeket a minél jobb eredmények eléréséhez. Hatékony utánpótlás-nevelés nélkül ma már nem lehet komoly eredményeket elérni felnõtt szinten, ezért a sportkör már az általános iskolák alsó tagozatában igyekszik felkutatni a jövõ klasszisait. A Góliát McDonald's FC Országos Diáksport Egyesület pilisi csoportja pedagógiai, egészségnevelési, sportszakmai tevékenységével segíti az egészségmegõrzés társadalmi célkitûzéseinek megvalósítását a 6-12 éves korosztály körében. Amellett, hogy biztosítja a nevelési-oktatási intézményen belüli és intézmények közötti játék lehetõségét, népszerûsíti a gyermeklabdarúgást és biztosítja községi labdarúgó klub utánpótlás-bázisát.

- 89 -

A jelenleg 66 fõt számláló egyesület az utóbbi hat évben sikert sikerre halmozott, megyei bajnokként országos I-II-III. helyezéseket mondhat magáénak Mindezek mellett nemzetközi eredményei is elismerésre méltóak: 1998. NIKE Kupa Franciaország, Vielly I. helyezés 2001. Olaszország, Agropoli III. helyezés 2004. ISAR Kupa Németország, München II. helyezés 2004-ben a Pilisi Labdarúgó Klub motoros szakosztállyal gyarapodott, mely rögtön sikeres rendezvénnyel mutatkozott be, megszervezte az országos Veterán Autós és Motoros Találkozót. A vállalkozó kedvûek 150 kilométeres "Pilis Rallyn" is részt vettek, tizenkilenc település lakosainak mutatták meg autócsodáikat. A kétezer látogatóval büszkélkedõ rendezvénnyel a jövõben rendszeresen találkozhatunk az eseménynaptárakban, de a tervek között szerepel egy országos

méretû

VW-találkozó,

valamint a helyi homokbánya területén megrendezésre kerülõ truck-triál ver-seny is.

Truck-trial verseny 2004.

A hazánkban egyre népszerûbb lovassportoknak településünkön két központja is található. A Csilló Lovasiskola központi területe a volt Beleznay ún. Sárga kastély, illetve annak parkja, melyet a Gerje patak, illetve a közelmúltban helyreállított tórendszere vesz körül, természetes határt képezve. A lovarda két nagyméretû istállójában, boxos tartásban 40-45 ló áll a vendégek rendelkezésére. A kezdõ lovasok 40x70 m-es lovardában gyakorolhatnak, de ezen kívül még kettõ füves versenypálya és kettõ gyakorlópálya áll rendelkezésre a megfelelõ ugróakadály-parkkal, szerszámokkal és a kiképzéshez szükséges eszközökkel. A Magyar Lovas Szövetség tagjaként évente egy-két alkalommal díjugrató versenyt rendeznek általában 100-150 versenyzõ részvételével. A lovasiskola díjugrató és díjlovagló edzõinek szakértelmét az országos versenyeken elért eredmények sora fémjelzi. Kiemelt figyelmet érdemelnek tereplovagló túráik és lovas táboraik, melyek évente több száz - fõleg fõvárosi - gyermekkel ismertetik meg környékünk és a lovassport szépségeit.

- 90 -

A Sipito Pihenõpark a helyi lovas élet másik fellegvára. A létesítményt azzal a szándékkal alapították, hogy elõsegítse a mozgásszervi betegek speciális gyógyítását elsõsorban terápiás lovaglással, gyógytornával illetve más rekreációs lehetõségek biztosításával. A park természetes, családias környezetben, mintegy küldetésként kívánja visszaadni a sérült embereknek a mozgás szabadságát anélkül, hogy kiszakítaná õket a családi kötelékbõl. Az aktív pihenést a park szervezett programjai, lovasbemutatók, vadásztúrák teszik teljessé. Tavasszal és õsszel amatõr teniszkupát rendeznek, amelyre immár nyolcadszor várják a környék teniszkedvelõit. A távolabbról érkezõ gyerekek élményekkel teli nyári szórakozását sporttábor, lovas tábor és tánctábor biztosítja. Pilis sportéletének érdekes színfoltja a helyi Postagalamb Sportegyesület, amely alig tízéves fennállása alatt a környék legnagyobb taglétszámú egyesületévé nõtte ki magát. A helyi galambászokon kívül a környezõ települések - Albertirsa, Nyáregyháza, Monorierdõ - versenyzõi is szép számban képviselik magukat a klubban. Az egyesület versenyzõi tagszövetségi és országos rendezvényeken minden évben az élvonalban szerepelnek. A tagok elhivatottságát jelzik a kerületi I.-II.-III. díjak és az országos bajnoki címek elnyerése. 2004-ben a közel 300 tagú Kolumbia Tagszövetség általános távú csapatbajnokságán a II., az V., és a VIII. helyezést is megszerezték, Lerner János postagalambja az athéni nemzetközi olimpiai versenyen egyéniben 82. csapata a 11. helyezést ért el. Pilisen mûködik a régió egyetlen postagalambász szakboltja, amely kereskedelmi tevékenysége mellett a környezõ települések galambászainak kedvelt találkahelye. Régiónk természetes horgászvizekben szegény, a környék horgászainak 20-30 kilométert kellett utazniuk ahhoz, hogy szenvedélyüknek hódolhassanak. A felmerülõ igényt elégítette ki a Gerje Horgász Egyesület, amikor 1991-ben horgásztó létesítésébe kezdett. Hétvégeken egyre több ember keresi fel a tavat és környékét. A Gerje patak forrásvidéke, a horgásztó és a mellette elterülõ égeres erdõ kiváló helyszín a pihenésre, kikapcsolódásra vágyóknak. Az egyesület 165, zömében pilisi, budapesti, albertirsai és nyáregyházi tagot tömörít. Évente öt horgászversenyt rendeznek, amelyen átlagosan 60-70 fõ vesz részt. Tanintézményeink sportlétesítményekkel közepesen ellátottak. Mindkét iskolánk rendelkezik tornateremmel, az Általános és Zeneiskola területén tornaszoba és aszfaltborítású kosárlabdapálya is található. A fõváros által mûködtetett Óvoda, Általános Iskola és Gyermekotthon területén szabadtéri kosár- és kézilabdapálya is létesült. A helybeliek is használják ezeket a pályákat.

- 91 -

A kötelezõ testnevelésórák mellett diákjaink fakultatív foglalkozásokon is részt vesznek. A labdajátékokon kívül komoly eredményeket értek el tollaslabdában, asztaliteniszben és atlétikában is. Fõleg dobó- és ugróatlétáink remekeltek éveken keresztül a megyei és országos diákolimpiákon. Reményeink szerint a tervezett új iskola területén tornaterem is létesül és megvalósulhat egy korszerû szabadtéri atlétikai centrum is. Az 1970-es években a pilisi fiatalok kedvelt téli elfoglaltsága volt a Malom-tó jegén korcsolyázni, jégkorongozni. Az iskola akkori testnevelõ tanára felfigyelt a kis társaságra és csapatot verbuvált belõlük. Az eredmény aranyérmek sora az országos úttörõ olimpiákon jégkorongból és gyorskorcsolyából. Az önkormányzat ezt a hagyományt szeretné folytatni akkor, amikor a helyi vásártéren telente biztonságos, kivilágított jégpályát üzemeltet a település lakosainak. A csapat-sportágakon kívül egyéni sportokban is értek el kimagasló eredményeket községünk szülöttjei. Povázsan János és Szokol Antal terepíjászatban ért el kimagasló eredményeket, világbajnoki címeket, az Illés-testvérek pedig a karate korosztályos junior világbajnokai. Az Általános és Zeneiskola egyik tanára magánszervezésben amatõr futóversenyekre visz helybéli fiatalokat. A 10 éve mûködõ Falka Futó kör 5 állandó és 25 alkalmanként futó tagjai közül a legjobbak részt vesznek a Békéscsaba-Arad Szupermaraton, a Bécs-Budapest Szupermaraton futáson. Egy-egy tagot indítanak a nagyatádi Ironman futóversenyen. A csapat egyik tagja eredményesen vett részt az

Startol a Pilis félmaraton mezõny

ausztriai Dupla Ironman megméret-

tetésen. Európa fõvárosaiban és városaiban rendezett hosszútáv-futáson is rendszeresen részt vesznek, képviselik a pilisi színeket. Saját szervezésû versenyeik is vannak, mint pl. minden január elsején megrendezett félmaraton-futás. Az önkormányzat szervezésében a falu- és sportnapokon amatõr futball körmérkõzéseket szerveznek az egészséges életmódra nevelés jegyében.

- 92 -

7.4. Akikre büszkék vagyunk Történelmi személyiségek Beleznay Miklós (1722-1784) altábornagy A türelmi rendelet kiharcolásában nagy érdemeket szerzett. Neki is köszönhetõ, hogy hat év alatt az evangélikusok 218 helyen, a reformátusok 168 helyen kaptak engedélyt vallásgyakorlásra. Levelezett Kazinczy Ferenccel, irodalmi szalonjuk híres volt. Feleségével, Podmaniczky Anna Máriával a pilisi evangélikus templom építésének költségeit fedezték. Sárkány Sámuel (1823-1911) lelkész Sárkány Sámuel, a pilisi evangélikus gyülekezet tizedik lelkésze 1868-tól Pest megyei fõesperes és 1890. december 17-tõl 1905-ig a Bányakerületi Egyházmegye püspöke. A nagy hazafit, Kossuth Lajost õ temette el 1894. április elsején, a sír feletti gyászbeszédét a nép sokáig õrizte emlékezetében. A fõrendi ház tagja volt, a király nemességgel és a Ferenc József Rend Nagykeresztjével tüntette ki. Érdemes megjegyezni, hogy az 1837-38-as tanévben Aszódon Petõfi Sándor osztálytársa és barátja volt. Ezen baráti kapcsolat révén õ eskette a pilisi evangélikus templomban Petõfi Sándor öccsét, Petrovics Istvánt - 1863. dec. 26-án - Gayllhoffer Antóniával, a dánosi földbirtokos leányával.

Tudományos és kutatómunka Gubányi Károly (1867-1935) mérnök, fölrajzi utazó Tanulmányait a Budapesti Mûegyetemen végezte, oklevelet 1890-ben szerzett. Néhány évi hazai vasútépítési gyakorlat után Szentgáli Antallal együtt Mandzsúriába utazott, ahol részt vett a Mandzsu-vasút, elsõsorban a vasútvonal alagútjainak építésében, majd Vlagyivosztok kikötõjének építkezésénél vállalt munkát. 1906-ban Ausztráliába utazott, ahol ültetvényesként élt, 1913-ban visszatért Magyarországra, s Pilisen - a Dolinában - létesített mintagazdaságot. Több útirajza, mûszaki, gazdasági és gazdaságpolitikai tárgyú tanulmánya jelent meg. Szépirodalommal is foglalkozott. Dr. Hunyadi László (1936-) geográfus Geológus térképész, teológus, építésföldtani szakmérnök, mérnök tanár, hittan tanár, földrajz tanár, földtani szakértõ, egyetemi magántanár. A középiskolai földrajzoktatás országos szakértõje, érettségi vizsgatételek lektorálója, az emelt szintû érettségi földrajz anyagának egyik kidolgozója.

- 93 -

Kutatási területei: geológia földrajz- és földtanoktatás, vallástörténet, vallásföldrajz, történelem-földrajz. Számos középiskolai és egyetemi tankönyve jelent meg. Keveházi László (1928-) lelkész Édesapja a pilisi evangélikus gyülekezet hitoktatója volt. Tanulmányai befejezése után, 1958 nyarán tért vissza a pilisi gyülekezetbe mint meghívott lelkész. 1976 márciusában iktatták be a Pesti Egyházmegye esperesi szolgálatába. Háromszor választották újjá. Nyugdíjas éveiben szeretett tudományának, az egyháztörténetnek él, kutató munkáját is ezen a területen végzi, mely témakörben könyvei jelentek meg. Patkós István (1932-) mezõgazdasági gépészmérnök Pilisen született 1932-ben. 1957-ben végezte el a gödöllõi Agrártudományi Egyetem Mezõgazdasági Gépészmérnöki Karát. Az Állami Gazdaságok Fõigazgatóságán dolgozott, majd a GATE-n ösztöndíjas aspiráns, késõbb a Mezõgazdasági Gépkísérleti Intézet és a mezõtúri Fõiskolai Kar munkatársa, mérnök, fõmérnök, tudományos fõmunkatárs, fõigazgató. Kutatási területe: a szarvasmarhatartás technológiai, mûszaki és üzemeltetési kérdései. A mezõgazdasági tudományok kandidátusa, számos szakkönyv társszerzõje. Pártai Lucia (1961-) meteorológus Pilisi származású közismert ember. 1984-ben meteorológus, 1989-ben matematikus végzettséget szerzett. 1984-1985-ben meteorológiai mûhold-információk vizsgálatával foglalkozik, különös tekintettel az optimális interpoláció módszerére, 1985-ben légköri szennyezõdések terjedését vizsgálja. Kutatási területe 1986-1988 között légköri prognosztikai modellek. 1988-1994-ben részt vesz az elsõ meteorológiai számítógépes szakértõi rendszer létrehozásában. 1994-ben a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program kommunikációs projektvezetõje. 1999-ben az elsõ hazai internetes élõ meteorológiai TV-mûsor sorozat alkotója. 1989-tõl napjainkig televíziós és rádiós szereplõ, meteorológiai szakértõ, elõadó illetve mûsorvezetõ-szerkesztõ.

Mûvészek Török Endre (1926-1980) grafikus Pilisen született. 1954 óta szerepelt országos kiállításokon. A grafika számos mûfajában (fa- és linómetszet, kollázs, monotypia, tempera) "otthon" volt és jelesen tevékenykedõ mûvészként tartották számon. Megszállottként szerette Pilist, amit számos alkotásában megörökített (Gerje, Újévi vásár, Pincék, Dolina). Kiemelkedõ néhány közös alkotása az 1957-60-as évekbõl volt évfolyamtársával, a késõbb európai hírû mûvésszel, Gross Arnolddal. - 94 -

Tabányi Mihály (1921-) harmonikamûvész 1921-ben született Pilisen. A fõiskolai és zeneakadémiai tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. 1940-ben országos harmonika-versenyt nyert. 1942-ben megkapta az "Örökös harmonika-király" címet, a Kodály Zoltán védnöksége alatt álló zeneakadémiai tagoktól. Éveket töltött a Szovjetunióban, az USA-ban, Svédországban, Svájcban, Franciaországban és Csehszlovákiában, mindenhol a magyar színeket képviselve. Kiváló zenei tudását számtalan díjjal ismerték el, ilyenek az Emerton-díj, nemzetközi harmonika-díjak, rádió és TV nívódíjak. Hazája a Kossuth-díjjal ismerte el. Emlékezetes esemény volt, amikor 2004. május elsején zenekarával fellépett, óriási sikert aratva a helybeliek elõtt. Baranyi Ferenc (1937-) költõ 1937-ben született Pilisen. Nyáregyházán, késõbb Monoron élt, majd Budapestre költözött. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának olasz-magyar szakát, késõbb a francia szakot is elvégezte. 1954-tõl publikálja verseit. Lapok irodalmi vezetõje, majd 1976-tól a Magyar Televízió zenei, irodalmi mûsorszerkesztõje lett. Nevéhez fûzõdik az Opera barátok magazin; Mesterdallamok; Olvasólámpa; Zene-Táj-Város és egyéb mûsorok vezetése. Huszonhat önálló verseskötet, regény, operatörténet, versfordítás, összesen kb. ötven kötete jelent meg. Az operafordításai igen kiemelkedõek. Számos elismerés birtokosa: József Attila-díj, Magyar Köztársaság Érdemrendje, Darvas József-díj és az Ada Negri (olasz mûvészeti, irodalmi díj) díjat is megkapta. Több alkalommal volt vendége író-olvasó találkozóknak. Szigeti Marika (1946-) operaénekesnõ Pilisen született. Már gyermekkorában kitûnt zenei tehetsége. Zongorázni, harmonikázni, énekelni tanult. Hat éven át tagja az Állami Népi Együttes énekkarának, ahol szóló feladatokat is kap. A Pesti Filharmoniában megszerzi mûködési engedélyét opera, operett és koncert énekesi mûfajokban. Két éven át tagja a berni (Svájc) Operaháznak. A következõ állomás a németországi Karlsruhe, ahol 22 éve él. Az ottani Operaház tagja, de a közeli város zeneiskolájában éneket is tanít. Karlsruhe-ban végezte el a Zenemûvészeti Fõiskolát, az énektanári diplomáját is ott szerezte meg. Idehaza sok templomi éneklést vállal. Pilisen a már szinte hagyománnyá váló „Nyári-Nyáry Muzsika” koncerteknek nemcsak fõszereplõje, hanem egyben az ötlet szülõanyja is.

- 95 -

Balázs József (1922-) amatõr festõmûvész Pilisen született, tanulmányai után iskoláinkban vállalt ének- és rajztanítást nyugdíjba vonulásáig. Balázs József igazi pedagógus, mûvésztanár, aki hosszú ideig tartó nevelõ munkájával, képzõmûvészeti tevékenységével és emberi magatartásával Pilis lakosságának kulturális fejlõdését segítette elõ. Alkotásai az önkormányzat dísztermét, illetve a Szent István parkot díszítik. Kecskés Lajos (1937-) szobrászmûvész Elemi iskolai tanulmányait Pilisen végezte, az Iparmûvészeti Fõiskolán szerzett szobrászmûvész diplomát. Számos köztéri alkotása és kisplasztikája vált híressé, a falunk fõterén álló szobrot is õ tervezte és alkotta, az önkormányzat nagytermét díszíti két alakos szobra. Hazánkban elismert szobrászmûvész, több önálló és csoportos kiállítás résztvevõje. Rakovszky József (1920-2004) tanító, tanár, költõ Pilisen született 1920-ban. Sok könyve, verse és fordítása jelent meg. Mozgalmas életében a tanítás mellett volt zeneszerzõ, lapszerkesztõ, bányász, rakodómunkás, újságíró. Õ alapította, szerkesztette és terjesztette a "Szózat" nevû irodalmi lapot, amely a határon kívüli magyarokhoz is eljut és szól. Haluszka Péter (1954-) amatõr festõmûvész 1975-tõl autodidakta módon fejlesztette képességeit. Balázs József helyi amatõr festõmûvész és Kirchmayer Károly, Bottyán János hivatásos festõmûvészek tanítványának vallja magát. 1992-ben létrehozott egy alapítványt a tehetséges gyermekek támogatására. Több helyen szerepelt kiállításokon és rendezett kiállítást országszerte, számos festménye külföldre is került (Szlovákia, Anglia, Kanada, Németország, Hollandia).

Sportolók Povázsan János és Szokol Antal - terepíjászok Falunk szülöttjei és lakosai, akik Pilis hírnevét öregbítik nagyszerû teljesítményeikkel. Povázsan János 1996 júliusában fél éves Íjász Szövetségi tagság után a Pilisi Diáksport Egyesület (DSE) színeiben indulva a szlovéniai terepíjász világbajnokságon ezüstérmet szerzett. Országos gyõzelmek után az 1997-ben Kanadában megrendezett terepíjász világbajnokságon a pilisi fiúk aranyérmet nyertek a csigás kategóriában. Sportpályafutásuk alatt világbajnoki ezüst- és Európa Bajnoki arany-, illetve ezüstéremmel is dicsekedhetnek.

- 96 -

Csernai Tibor és Csernai Pál - futballisták Pilis község szülöttjei, akik a telepi Epres grundon rúgták a labdát, mint sok más tehetséges pilisi futballista. Csernai Tibor a Tatabánya labdarúgó csapatának játékosa volt. Tagja volt az 1964. évi tokiói olimpiai aranyérmes futballcsapatnak, fontos szerepet játszott a sikerben, a negyeddöntõ gyõztes két gólját õ szerezte, ma külföldön él. Testvére, Csernai Pál is sikeres futballista, aki többek között a Bayern München kiváló edzõje is volt. Illés testvérek - karatézók Illés Irén, Erzsébet és Tibor a 90-es évek nagy sportreménységei. A testvérek többszörös Magyar Bajnokok, Irén Világkupa I., II., III. helyezett, Tibor 1997-ben a legfiatalabb magyarként vizsgázott 1. danra, amelyet Japánban regisztráltak és ezzel felírta Pilist a Karate Világtérképére. Folytathatnánk még a sort, számos személy kaphatott volna itt helyet, olyanok, akik nem tettek világrengetõt, "csak" településünk fejlõdéséhez, hagyományainak õrzéséhez stb. tettek hozzá olyat, amiért mi fejet hajtunk elõttük. Hiszünk abban, hogy a következõ évtizedekben is születnek olyan személyiségek, akikre méltán lehetünk büszkék.

7.5. Helyi sajtó és közéleti kiadványok Írott sajtó A helyi írott sajtó fontos szerepet játszik a közélet formálásában. Az önkormányzat által finanszírozott Pilisi Hírnök címû újság immár 11 éve 2000 példányban jut el a lakossághoz. A változó terjedelmû, 12-16 oldalas kiadvány minden közéleti, közösségi helyi hírnek teret ad. II. évfolyamát kezdi a Gerje menti települések által közösen finanszírozott, havonta megjelenõ Regionális, információs havilap, amelyben 2-3 oldalon keresztül adunk hírt településünkrõl a régiónak. Az önkormányzat által támogatott és megjelent egyéb kiadványok • Pilisi Hírnök - önkormányzati lap • Gerje menti Regionális, információs havilap • Kisokos - regionális információs kiadvány • Képek a múltunkból - 2005. évi pilisi naptár

- 97 -

• Képeslapok, zsebtérkép • Monor és térsége - útikönyv (CEBA kiadó) • Csilló Mihály: Pilis története (Pilis, 1994) • Ocztos István: Pilis a kõkorszaktól a XX. századig (Pilis, 2000)

Televíziós média A sajtó másik orgánuma a Pilisen nagy tradícióval rendelkezõ televíziós média. A rendszerváltás idõszakában nagy községi összefogással, rengeteg társadalmi munkával jött létre a pilisi kábeltelevízió. A KÉPÜSZ Kft. néven létrehozott szervezet nem csupán a mûholdas csatornák sugárzását tûzte ki célul, hanem a helyi televízióstúdió megteremtését, a helyi mûsorkészítést is. Így született meg 1991-ben a PTV Dolina stúdió. A helyi mûsor készítését társadalmi munkában végzõ fiatalok - elsajátítva a televíziózás szabályait - Dolina magazin néven készítették magazin mûsoraikat, képújságjukat és minden közéleti eseményt megörökítettek. 1993 elejétõl a Stúdió mûködtetését egyesületi formában a készítõk vették át, létrehozva a Pilisi Hírközlési Egyesületet. A tulajdonosokkal kötött szerzõdés alapján mûködõ stúdió ebben az idõben volt a legsikeresebb. Heti Címszó néven jelentkezõ helyi híradó, a riportokat, kulturális témákat feldolgozó Dolina Magazin, a PTV Plusz néven jelentkezõ egész estés riportok, 24 órás többkamerás közvetítések alkották a mûsor gerincét. Ez idõ alatt számos országos fesztiválon, pályázatokon szerepeltek sikerrel. 1995-tõl ismét a tulajdonos üzemelteti a stúdiót, a mûsor szerkezetét a minden jelentõs helyi esemény megörökítése, bemutatása, és a közéleti híreknek is teret adó képújság mûködtetése teszi ki. Jelentõs helytörténeti filmek • A három nyelven (finn, olasz és magyar) elkészült, megyei II. helyet szerzett Pilis története c. film (PIHE 1993) • Virágzó Magyarország sorozat Pilis c. filmje (Sziget produkciós iroda 2002)

- 98 -

Internet A modern kor eszköze az internet, így már 1998-ban megszületett Pilis elsõ honlapja, a www.pilis.hu néven elérhetõ önkormányzati honlap. Az önkormányzat a Kimera önkormányzati szoftver-üzemeltetõ céggel együttmûködve elkészítette 2004. végén a modern, interaktív, az eKözigazgatás kívánalmának megfelelõ honlapját, ahol az ülések jegyzõkönyvein túl minden fontos információ, rendelet letölthetõ. A fórum lehetõségét megteremtve a napi véleménynyilvánításra is lehetõség nyílik. Pilis civil kezdeményezõkészségére jellemzõ, hogy 2004 elején elindult az a független hírportál, ami www.ikerfenyo.hu néven ma a leglátogatottabb oldal a helyiek által. A minden közéleti hírt megjelentetõ naprakész hírportál fóruma is igen élénk, eddig több mint 120 regisztrált tagja van. A portál mára közel 150.000 találatot mondhat magáénak.

- 99 -

8. PILIS TELEPÜLÉSSZERKEZETE 8.1. Településszerkezet, a településszerkezet fejlõdése Pilis beépített területének meghatározó szerkezeti elemei a településen ÉNY-DK irányban haladó 4 sz. fõút, illetve a vele párhuzamosan haladó Budapest-CeglédSzolnok vasútvonal. A nagyközség észak-déli kiterjedése duplája a kelet-nyugatinak. A település szerkezetét nagyban befolyásolja még a belterületet északkelet-délnyugat irányban átszelõ Káva ill. Nyáregyháza felé haladó 4606. jelû összekötõ út. Noha a település szerkezetére jelenleg nincs hatással, említést érdemel még a külterület déli határa mentén haladó 405. jelû út, amelynek szerepe a jövõben a tartalékként megjelölt vállalkozási terület használatbavételével várhatóan emelkedni fog, mert ennek a településrésznek megnövekedett forgalmát a lakott terület elkerülésével képes az országos fõközlekedési utakra (4-es, M5-ös) vinni. Pilis településszerkezetét három jól elkülönülõ területfelhasználási mód jellemzi • A sûrûn beépített õsi településmag, az "Öregfalu". • Körülötte az agrárgazdálkodás megkövetelte nagy kiterjedésû telkek, a "parasztporták" szabályozatlan módon, az áthaladó fõközlekedési utak körül létrejõve alacsony beépítettséget eredményeztek. Ennek a tervszerûtlen településszerkezeti fejlõdésnek következtében igen nagy területek kerültek beépítetlenül körbezárásra. • A növekvõ népességszám miatt a múlt század húszas éveitõl kezdõdõen egyre több belterület melletti területet telkesítettek beépítésre, ezek tervezett, szabályos kiosztású településrészeket eredményeztek. Az 1992-ben elfogadott rendezési terv már ajánlja a terület-felhasználás javítását, a beépítés "intenzifikálását". Azóta a terület-felhasználás alakításánál meghatározó szempont a kompaktságra való törekvés, amely a belterületi lakóterületek rendezésénél, az új lakófunkciójú területek kijelölésénél alkalmazott tömbfeltárással, ill. a településtestbe ékelõdõ, még beépítetlen részek telkesítésével érhetõ el. Az új lakóterületek kijelölésénél fontos szempont az is, hogy annak révén a jelenleg ÉNY-DK irányban kissé széthúzódó település lehetõleg ne terjedjen tovább ebben az irányban.

- 100 -

33. táblázat: A beépítésre szánt területek növekedésének megoszlása A terület-felhasználás növelésével nyerhetõ fejlesztési területek Terület-felhasználás típusa

Tervezett terület fejlesztés nagysága összesen:

Lakóterület

A tervezett fejlesztési terület és a belterület viszonya:

12,9 ha

1,90%

Településközpont vegyes terület

7,6 ha

1,10%

Különleges terület

1,3 ha

0,20%

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

9,6 ha

1,40%

31,4 ha

4,60%

Összesen

Lakóterületi (tömbfeltárással) nyerhetõ fejlesztési területek Terület-felhasználás típusa

Tervezett terület fejlesztés nagysága összesen

Lakóterület

A tervezett fejlesztési terület és a belterület viszonya:

69,7 ha

10,40% Forrás: önkormányzat

Terület-felhasználás Lakóterületek A "Nagyoldal": Pilis õsi településmagját, az "Öregfalu"-t is magába foglalja a 4-es úttól (Kossuth Lajos u.) északra elterülõ településrész. Az "Öregfalu" jellemzõen fésûs beépítésû, halmaztelkes nõtt településrész oldalhatáron álló épületekkel. Szabálytalan vonalvezetésû és változatos szélességû utcahálózat, szabálytalan alakú kisméretû telkek (300-500 m2) jellemzik. Lakóházai földszintes, esetenként tetõtér-beépítéses, oromfalas nyeregtetõvel ellátott épületek. Az "Öregfalu" északi, északkeleti határán a már említett, szabályozatlanul fej-lõdött, igen nagy telkekkel rendelkezõ (telek-

Az „öregfalu” jellegzetes lakóháztípusa

méretek: 3000-4500 m2) településrész terül el.

Az "Öregfalu" nyugati és keleti oldalán az 1950-es években parcellázott telkek (méretek: 1500 m2), a szabályos, tervezett utcahálózat, a korra jellemzõ építészeti stílusban kivitelezett családi házas épületek elõkertes-falusias jelleget adnak e településrészeknek.

- 101 -

A Kossuth Lajos utca és a vasútvonal közötti terület régebbi beépítésû része az "Öregfalu" képét viseli. A településrész több tömbfeltárásra váró területet is tartalmaz. Az újabban beépített részek elmúlt évtizedben épült lakóházai családiházas-kertvárosias hangulatot kölcsönöznek a településrésznek. A már megvalósult belterületi lakóterület "intenzifikációjára" is itt találjuk a Az újonnan beépített rész kertvárosias hangulatot áraszt

legtöbb példát (régi vásártér, kenderföld).

A vasútvonaltól délre esõ területet az 1920-as években házhelyekre felosztó földbirtokos

lányairól

"Ilona"-,

ill.

"Máriatelep"-nek nevezte el, szerkezetét tekintve hasonló jellegû a fiatalabb, 1950es években parcellázott Máriateleppel határos "Táncsics" telep. Közepes méretû telkekkel (1200 m2) rendelkezõ falusias, laza beépítésû lakóterület. A megvalósult "tömbfeltárásra" itt is találunk példát: az "Almáskert" gyümölcsösbõl kertvárosias jellegû településrészé változott az elmúlt 10 év folyamán.

Az “Almáskert” egyik új házsora

Településközpont, vegyes területek A

településközpont

a

belterület

középsõ részén, a Kossuth Lajos utca és a Kávai út - Rákóczi út keresztezõdésében alakult ki. Ezen a területen találhatók az igazgatási, oktatási, egészségügyi, egyházi és a lakosság helyi szintû ellátását szolgáló

kereskedelmi-szolgáltató

mények.

Kisvárosias

arculattal

intézbíró

településrész, beépítésére az elõkert A Rákóczi út

- 102 -

nélküli,

oldalhatáron

szabadon

álló

vagy

épületek

a

jellemzõk. A területre a rendezési terv

elkészültéig

változtatási

tilalom van érvényben. Külön színfoltja a településrésznek a Kossuth Lajos utca két oldalán elhelyezkedõ

Szabadság,

ill.

Petõfi tér. A

A központi orvosi rendelõ

településrészt

délen

települési alközpont zárja le,

rendelõintézettel, vasútállomással, óvodával, itt van a település belterületének legnagyobb méretû, Szent Istvánról elnevezett közparkja is. Gazdasági területek Vállalkozási területek a település nyugati részén, a 4-es fõút mellett a Jókai utcai Piactér környékén, ill. a település déli részén a volt Hizlalda, jelenlegi ERDÕSZÖV környezetében alakultak ki, összességében 17 hektáron. Távlatilag további két gazdasági célú terület került kijelölésre a község Déli részén (méret 10 ha körül), valamint a 4-es fõút északi oldalán a közigazgatási határ keleti részén, mintegy 15 ha-on. Különleges területek E településrészhez tartozik a Pilis jelképének számító, így a címerében is szerepet kapó Beleznay-Nyáry kastély és a hozzá kapcsolódó mintegy 6 ha park. A kastély tömegés alaprajzi elrendezését tekintve egyedülálló a magyar kastélyállomány

körében.

Kialakításában a várkastélyok tömegalakítása

a

franciás

nyári lakok formavilágával, a korai alaprajzi forma Mária Terézia-kori részletképzéssel párosul.

A

kastélyra

és

környezetére az ÁRT elfogadásáig változtatási tilalom van elrendelve.

A Beleznay-Nyáry kastély madártávlatból

- 103 -

A kikapcsolódni vágyóknak különleges élményt jelent a sport-rekreációs céllal a Gerje patak forrásvidékének elmúlt években újjávarázsolt területe. Az ehhez a területhez tartozó "Templom domb" környezetében terül el a Millenniumi ill. Millecentenáriumi emlékpark. Az 1999-ben átadott - mintegy 2 hektáros - "jóléti tó" és környéke télennyáron sportolási, szórakozási, kikapcsolódási lehetõséget kínál. Az összességében 20 hektárnyi terület egy része országos védettséget élvez. A település északkeleti részén, a külterületen helyezkedik el a "Hegyeki pincesor", a településrész különlegeségét az évszázados "technológiával" épített, agyagba fúrt pincék jelentik. A terület mára kedvelt kiránduló és szabadidõ-eltöltést

kínáló

hellyé vált. Beépítése a Helyi Építészeti Szabályzatban szigorúan A „Hegyeki pincesor” öreg része

rögzített

formában

lehetséges.

A település közigazgatási területének 85%-át kitevõ külterületén négy nagyobb kiterjedésû kertes mezõgazdasági terület található, amelyekben megtalálható a szõlõ-, gyümölcs- és a kertgazdasági agrártermelés mellett a rekreációs funkció is. A részben közmûvesített, belterülettel határos "Homoki szõlõ", "Bárószõlõ", "Szabadkai szõlõ" és a "Haleszi szõlõ" területek további tartalékokat jelentenek a belterületi fejlesztésekhez. A szántó mûvelési ággal rendelkezõ általános mezõgazdasági területeken a HÉSZ-ben meghatározott módon megengedett az építkezés. A nagy kiterjedésû gyepes, erdõs területeken távlati településfejlesztési, településszerkezeti, ökológiai és tájvédelmi megfontolásokból a földrészlet nagyságától függetlenül sem lakó-, sem mezõgazdasági épület nem helyezhetõ el.

Pilis Nagyközség területfejlesztésének fõ célkitûzései • Új intézményi területek helyének biztosítása és ezek beépítése településszerkezeti és szabályozási tervbe, amit fõleg ingatlanok felvásárlásával lehet elérni.

- 104 -

• A településközpont rendezésének elõkészítése a Kávai út - Rákóczi út tengelye mentén az Óvoda - Szabadságtér - vasútállomás között. A Szabadság tér kisvárosi központtá fejlesztése. • A településközponthoz szerkezetileg is kapcsolódóan kulturális, idegenforgalmi és szolgáltató központ kialakítása a kastély tömbjének területén. • A kisvárosi településközponthoz illeszkedõen idegenforgalmi-sportolási-rekreációs funkció továbbfejlesztése, különös tekintettel a helyi természetvédelmi területre, illetve a kiváló környezeti adottságokra (Hegyeki pincesor). • A kisvárosi központ mögötti "Öregfalu" építészeti örökséget jelentõ településszerkezetének megõrzése mellett a zegzugos, halmazos községmag rendezése. • A 4-es fõút mellett és a település déli részén további, a helyi gazdaság mûködéséhez, fejlõdéséhez szükséges vállalkozási területek bõvítése.

Településszerkezet fejlõdése A rendszerváltás óta bekövetkezett gazdasági szerkezetátalakulás, a tulajdonformák, a beruházások jellegének megváltozása a település fejlesztéséhez új koncepció kialakítását és ennek nyomán a meglévõ Általános Rendezési Terv felülvizsgálatát és módosítását tette szükségessé. A 2003-ban a települési önkormányzat által elfogadott településfejlesztési koncepció alapján az új ÁRT és vele párhuzamosan a Helyi Építési Szabályzat és a Település Szerkezeti Terv elkészült, jelenleg a szakhatósági egyeztetésük folyik.

8.2. Lakásállomány 34. táblázat: Lakásállomány mennyiségének és mértékének növekedése 1991

2001

2003

1 szobás lakás

440 db

13,50%

418 db

10,10%

418 db

10,60%

2 szobás lakás

1297 db

39,90%

1415 db

37,20%

1415 db

36,00%

3 szobás lakás

1441 db

44,30%

1372 db

36,00%

1384 db

35,20%

74 db

2,30%

602 db

15,80%

713 db

18,10%

3252 db

100%

3807 db

+17,10%

3930 db

+3,20%

4 vagy több szobás Összesen:

(Mennyiség esetében 1991 a bázisév, a szobaszámok az adott és lakásállományának szerkezetét mutatják be.)

- 105 -


35. táblázat: Lakásállomány komfortfokozatának alakulása 1991

2001

2003

Összkomfortos

989 db

30,40%

1846 db

48,40%

1969 db

50,10%

Komfortos

794 db

24,40%

952 db

25,00%

952 db

24,20%

Félkomfortos

296 db

9,10%

231 db

6,10%

231 db

5,90%

Komfort nélküli

895 db

27,50%

522 db

13,70%

522 db

13,30%

Szükséglakás

278 db

8,50%

256 db

6,70%

256 db

6,50%

(A 2003-as adatok a kiadott használatbavételi engedélyek alapján számítottak.)


A táblázatokból kitûnik, hogy a helyi lakásállomány mennyiségét tekintve követi a népességszám növekedését. Noha az egy lakásra jutó személyek száma az országos átlagnál rosszabb képet mutat, 2000-ben az országos átlag 2,4 fõ/lakás volt, ezalatt Pilisen 2,84 fõ/lakás, a mutató javulása várható, mert az elmúlt idõszakban átadott lakások száma rendre meghaladja az országos átlagot. A 2000-es évben ez a szám ezer fõre vetítetten Pilisen 5,4, országosan: 2,2 lakás volt, a mutató a következõ években is rendre hasonlóan alakult (5,6-3,2-3,5 lakás/1000fõ). A települési közmûvek gyors ütemû kiépítése ugyancsak elõsegítette a meglévõ lakásállomány korszerûsítését, amelynek következtében a teljes komfortos lakások száma ugrásszerûen nõtt. Összességében megállapítható, hogy a korszerûsített és a viszonylag nagy számban átadott új lakások a lakhatás minõségi fejlõdését tükrözik, a növekvõ népességszám ellenére. A rendezési tervben elfogadott belterületi tömbfeltárásokkal mintegy 670 db új lakás építésére nyílik lehetõség. Ez a mennyiség elegendõ a távlatilag mintegy 2000 fõben prognosztizált népességnövekedés lakásigényének kielégítésére. A közmûvek kapacitástartalékai is jórészt fedezik a további belterületi beépítések során felmerülõ többletigényeket.

- 106 -

8.3. Táj- és természetvédelmi területek, környezetvédelem 8.3.1. Természetvédelem A nagyközség területének 1 %-a áll természeti védelem alatt. Pilisen egy országos jelentõségû természetvédelmi terület található, mely a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. tv. értelmében ex-lege védett területnek minõsül. E terület a Gerje patak és annak forrásvidékén található, amely a Natura 2000 hálózathoz csatlakozik. A Tisza folyó vízgyûjtõ területéhez tartozó Gerje patak a pilisi forrásoknál ered. A Gerje valódi élõ vízfolyás, mely a pilisi szõlõkben bukkan elõ forrásaival és forrás eredetû mellékágakkal, és biológiai folyosót képezve jut el a fõbefogó Tiszáig. A forrásvidék természeti értékei igen jelentõsek.

Pihenõhely a természetvédelmi terület mellett

A forrásvidék jellegzetes halai: bagolykeszeg, compó, csuka, küsz, lesõharcsa, naphal, vágócsík, lápipóc. Megtalálhatók a védett vízimadarak közül a citromsármány, nádisármány, nádi tücsökmadár, tõkésréce és vízityúk. A vizes, üde rétegnövényzet között Magyarországon egyedülálló orchideafajta és Közép-Európa legnagyobb összefüggõ égererdeje található. 1995. óta helyi védettségû területként kezeli a község. Pilis a Gödöllõi-Ceglédberceli dombság és a Duna-Tisza közti homokhátság találkozásánál helyezkedik el. Míg a község

déli

része

tipikus

alföldi

település képét mutatja, addig az északi részét eróziós barázdák és vízmosások tarkítják, sok a fiatal meredek lejtõ, a mély bevágású völgy. Ez a dimbesdombos, a jó minõségû talaj miatt szépen megmûvelt földterületekkel és árnyas erdõkkel tarkított vidék a Dolina, amelynek egyes részeit szintén helyi védettségûként kezeli a település.

Dolina, ahogy a madarak is látják

- 107 -

8.3.2. Környezetvédelem Felszíni és a felszín alatti vizek védelme Pilis a 33/2000.(III.17.) Korm. Rendelet alapján történt szennyezõdés-érzékenységi besorolás alapján a "B" kategóriába, vagyis az "érzékeny" területek közé tartozik. A település belterületén a csatornahálózat kiépítettsége 100 %-osnak tekinthetõ, míg a rákötöttség jelenleg közel 50%-os, az „élõre” kötések száma folyamatosan emelkedik. A szennyvizet a települési szennyvíztisztító telepre szállítjuk, mely a Gerje mellett, a belterülettõl több mint 1 km-re található. A szennyvíztisztító telep védõtávolsága 100 m. A településen keletkezõ kommunális eredetû szennyvizek távlati kezelésének és elhelyezésének módjával külön szakági munkarész foglalkozik. Az ott megfogalmazott feladatoknak alapvetõ vízvédelmi vonatkozása is van. Szennyvízszikkasztás a település területén nem engedélyezett. A termõföld védelme A település mezõgazdasági területei három nagyobb kiterjedésû, egymástól viszonylag eltérõ talajminõségû területre oszthatók. Ezek a következõk: • A 4-es úttól délre fekvõ területek • A 4-es úttól északra, Monor és Albertirsa irányába esõ területek • A külterület ÉK-i részén, Káva és Pánd felé esõ területek A 4-es úttól délre fekvõ mezõgazdasági területekre jellemzõk a közepes heterogenitású területek, ahol gyenge szervesanyag tartalmú (50-100 t/ha) talajok találhatók, melyek átlagosan semleges körüli kémhatásúak, a felszínen kevés mésztartalommal. A talajminõséget rontó talajhibák közül a szél okozta defláció okoz problémát. A 4-es úttól északra, Monor és Albertirsa irányába esõ mezõgazdasági területekre jellemzõk a közepes heterogenitású területek, ahol gyengén közepes szervesanyag tartalmú (100-150 t/ha) homokos vályog, vályog talajok találhatók, melyek átlagosan semleges, de foltonként gyengén savanyú kémhatásúak. A talajminõséget rontó talajhibák közül a szél okozta defláció és a talaj savanyúsága okoz problémát. A külterület ÉK-i részén elhelyezkedõ mezõgazdasági területekre jellemzõk a közepes heterogenitású területek, ahol közepes szervesanyag tartalmú (150-200 t/ha) homokos vályog, vályog talajok találhatók, melyek felszíntõl lúgos kémhatásúak, kedvezõ mésztartalommal. A talajminõséget rontó talajhibák közül a helyenként elõforduló eróziót érdemes említeni.

- 108 -

A település mezõgazdasági területein a helytelen talajhasznosítás eredményeként fokozatos minõségromlás következhet be, ezért a talajvédelemre nagy figyelmet kell fordítani. A település területének mintegy 20 %-a az erdõ, illetve a rét-legelõ terület. Ezek a növényzettel egész éven át fedett, biológiailag értékes területek a talajerózió és a szél okozta erózió ellen az ott található talajoknak a legjobb védelmet biztosítják. Hulladékgazdálkodás A település területén a kommunális hulladékok gyûjtése és elszállítása szerezett formában történik. A kommunális hulladékot Albertirsára szállítják. A kommunális hulladék elhelyezésének távlati megoldásaként a kistérségi, illetve regionális lerakóban történõ elhelyezés szolgál. Az új lakóterületek kialakításával egyidejûleg e területeken is gondoskodni kell a jövõben a szervezett hulladékgyûjtésrõl és elszállításról. A kisebb illegális hulladék-elhelyezések felszámolása, majd a területet rekultiválása folyamatban van. A településen évente keletkezõ - ipari, mezõgazdasági, és szolgáltató tevékenységbõl származó - termelési veszélyes hulladék mennyisége nem jelentõs. A dögkút a belterülettõl keletre található, védõtávolsága 100 m, a felszámolása a jövõ feladata. A levegõ tisztaságának védelme A lakossági gázellátási program gyorsütemû megvalósításának eredményeként a településen a hõenergia-termelés során jelentõs mértékben csökkent a kén-dioxid és a szilárd légszennyezõ anyag kibocsátása. A közlekedési eredetû légszennyezésben a 4. sz. fõút forgalma által okozott terhelés a meghatározó. A 4. sz. fõút mintegy 2 km-es szakaszon a belterületen halad keresztül. A fõút jelentõs gépjármûforgalma a szomszédos területeken számottevõ légszennyezést és porterhelést okoz. A megépülõ M4-es fõút csökkenti a települést kersztülszelõ jelenlegi fõútvonal leterheltségét, így a légszennyezés mértékében is további csökkenés várható. Zaj- és rezgésártalmak elleni védelem A településen a zajterhelés legjelentõsebb forrása a közlekedés. A 4. sz. fõút jelentõs, fõként átmenõ forgalomból álló forgalma a közlekedési terület melletti intenzív beépítésû területrészeken számottevõ zajterhelést okoz.

- 109 -

A településen halad át a Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonal. A vasút által érintett településrészeken a szerelvények elhaladásakor észlelhetõ egyedi zajesemények zavaróak. Itt zajvédõ fal telepítése indokolt. A lakóterületen, illetve a közelében jelentõs zajkibocsátású ipari-gazdasági telephely, vagy szórakozóhely nem mûködik. A beépítésre szánt területi fejlesztések következtében nem várhatók olyan mértékû forgalmi változások, melyek a meglévõ közlekedési eredetû zajterhelést jelentõsen befolyásolnák. Települési értékvédelem A Településszerkezeti terv szerint a kialakult településszerkezet és telekstruktúra megóvása, illetve megfelelõ védelme érdekében helyi értékvédelmi rendeletet kell alkotni, mely napjainkban folyik. Jól nyomon követhetõ, rekonstruálható a régi településkép is: a kisméretû telkeken kialakult oldalhatáron álló beépítés, az épületeket illetõen pedig az oromfalas homlokzat, az utcára merõleges nyeregtetõ, az egytraktusos kialakítás, a jellegzetes nyílásrendek stb. Ezen mûvi értékek megóvása kiemelt feladat. Országos értékvédelem A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal mûemlék-nyilvántartásában szereplõ épületek, építmények Mtsz.: 7185 Evengélikus templom Kossuth L. u. 26. Hrsz.: 1/1. Védés: 22509/1958

Mtsz.: 7186 Községháza Kossuth L. u. 47. Hrsz.:2159. Védés.:21509/1958

Mtsz.: 7188 Beleznay kastély Luther tér Hrsz.: 6/1. Védés.: 22509/1958

Mtsz.: 7187 Beleznay-Nyáry kastély Kossuth L. u. 31. Hrsz.: 1753. Védés.: 1600-17/1951

A mûemlékekre vonatkozóan a kulturális örökségek védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. Törvény elõírásait kell betartani. A törvény által elõírt mûemléki környezet lehatárolását az Övezeti tervlapok tartalmazzák.

- 110 -

Nyilvántartott régészeti lelõhelyek védelme A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása és adatszolgáltatása szerint Pilis közigazgatási területén az alábbi két lelõhely található: • Bicskei köz: Árpád-kori telepnyom KÖH nyilvántartási azonosító szám.: 32532 Hrsz.: 228/1. • Millenniumi park: középkori templomdomb, Árpád-kori templom és temetõ KÖH nyilvántartási azonosító szám.: 32534 Térképészeti adatok: Országos Sztereografikus Rendszer 507-113. sz. térképlap Koordináták: X-477 250 Y-538 400

- 111 -

9. PILIS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÉS MÛKÖDÉSÉNEK JELLEMZÕI 9.1. Az önkormányzat Képviselõ-testülete és szakbizottságai Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pilis Nagyközség Önkormányzata A Képviselõ-testület létszáma 17 fõ, melybõl 1 fõ polgármester, 1 fõ alpolgármester, 15 fõ képviselõ, a polgármester 1 választási körzetben képviselõi feladatokat is ellát. 36. táblázat: A Képviselõ-testület állandó bizottságai Képviselõ tagok száma

Bizottság neve Pénzügyi Bizottság

Kültagok száma 5

3

Gazdasági Bizottság

4

3

Településfejlesztési, Mezõgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság

5

3

Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság

6

5

Szociális és Egészségügyi Bizottság

4

3

Európai Uniós, Kommunikációs és Regionális Bizottság

5


A bizottságok feladatai Pénzügyi Bizottság Ellátja a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, annak ellenõrzésével, valamint a képviselõk összeférhetetlenségével, a vagyonnyilatkozataival kapcsolatos feladatokat. Pénzforrások feltárását végzi. Gazdasági Bizottság Az önkormányzati vagyon hasznosítása, fenntartása, gyarapítása témakörében kapcsolatos döntések elõkészítése és felügyelete mellett ellátja a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos feladatokat. Településfejlesztési, Mezõgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság A településre vonatkozó rendezési és szabályozási tervek elõkészítésével és betartásával, az épített környezet megóvásával, az önkormányzati vagyontárgyak felújításával, karbantartásával, a közmûellátással kapcsolatos döntések elõkészítése mellett a feladatok felügyeletét, koordinálását végzi. A Környezetvédelmi Alap kezelése mellett a belterületbe vonások elõkészítése, a mezõgazdasággal és a környezetvédelemmel kapcsolatos döntések elõkészítése is feladatát képezi.

- 112 -

Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság Az oktatási intézmények mûködésével kapcsolatos feladatok, a közoktatási, közmûvelõdési, ifjúsági és sportfeladatok ellátása mellett a települési sport-, kulturális és szabadidõs rendezvények, önkormányzati kitüntetések elõkészítését, felügyeletét végzi. Az ún. Kulturális és Sport Alap pályázatainak kezelésével átruházott jogkörben civilszervezetek támogatásáról dönt. Szociális és Egészségügyi Bizottság A szociális és jóléti keretek felhasználásáról, segélyezésekrõl átruházott hatáskörben dönt. A Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálattal együttmûködve a prevenciós programok kidolgozása mellett a helyi szociális háló létrehozása és figyelemmel kísérése a feladata. Az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntések elõkészítését is végzi. Európai Uniós, Kommunikációs és Regionális Bizottság Az Európai Unióhoz való csatlakozással megváltozott jogszabályi és egyéb elõírásokkal kapcsolatos lakossági tájékoztatás, a testvérvárosi kapcsolatok koordinálása, szervezése, a kommunikációs döntések és a regionális kapcsolatokkal való feladatok elõkészítését végzi.

A Képviselõ-testület munkáját segítõ tisztségek A Képviselõ-testület munkáját segíti 1994 óta a médiafelelõs választott tisztsége, melynek

feladata

az

önkor-

mányzati lap elõkészítése, szerkesztése,

a

helyi

kábelteleví-

zióban való megjelenés, valamint a regionális, megyei, illetve országos médiának szóló információnyújtás mellett az ott történõ megjelenés elõkészítése. Egy 2004-ben hozott döntés alapján tanácsnokok is segítik a Képviselõ-testület munkáját.

Munkában a Képviselõ-testület

- 113 -

9.2. Cigány Kisebbségi Önkormányzat Az 1993. évi LXXVII. törvény tette lehetõvé a kisebbségi önkormányzatok létrehozását a kisebbségi önazonosság megõrzése, ápolása, erõsítése, átörökítése, a történelmi hagyományok, nyelvük ápolása és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájának megõrzése és gyarapítása céljából. Pilis nagyközségben 1994-ben alakult meg 5 fõvel a cigány önkormányzatunk. A következõ ciklusban is megalakult 5 fõvel az önkormányzat. 2002-ben újabb választásra került sor, jelenleg 5 fõvel mûködik. A Polgármesteri Hivatal ingyenesen biztosít irodahelyiséget, áram-, víz- és csatornahasználatot. Az 1992. évi XXXVIII. Törvény 66. § (3) bekezdése az önkormányzatok számára együttmûködési megállapodás megkötését írta elõ, ez Pilis Nagyközség képviselõ-testülete és a Pilis Nagyközség Cigány Kisebbségi Önkormányzat között létrejött. A Kisebbségi Önkormányzat ifjúságvédelemmel, munkahelyek felkutatásával, napi problémák lehetõség szerinti megoldásával, valamint tanulmányi ösztöndíj pályázatokon való részvétellel foglalkozik. Kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal, iskolák vezetésével és a Polgármesteri Hivatal dolgozóival.

9.3. Polgármesteri Hivatal A Polgármesteri Hivatal a nagyközség központjában, népies klasszicista stílusú mûemléképületben foglal helyet. Az épület külsõ megjelenése egyszerû, inkább belsõ kialakítása tükrözi a népies klasszicista jelleget. A környék legszebb dísztermével rendelkezünk, amely a hivatalos és egyéb rendezvények helyszínéül is alkalmas. 37. táblázat: A Polgármesteri Hivatal felépítése öt irodás modell szerint Iroda

Létszám (fõ)

Jegyzõ

1

Aljegyzõ

1

Polgármesteri iroda

2

Hatósági, igazgatási iroda

8

Pénzügyi, gazdálkodási iroda

6

Építés-hatósági, Mûszaki iroda

5

Adóhatósági iroda

4

Létszám összesen


- 114 -

A hivatal elsõ fokú építési igazgatási hatáskörrel rendelkezik. A hivatal munkáját segíti szerzõdéses jogviszonyban 1 fõépítész, 1 jogi szakértõ, 1 munkavédelmi, tûzrendészeti szakértõ, továbbá könyvvizsgáló ellenõrzi a gazdálkodás szabályszerûségét. A személyi

Polgármesteri

Hivatal

állománya,

szakkép-

zettsége, szakmai felkészültsége megfelelõ, közel 40 %-ban felsõfokú végzettségû, közigazgatási szakvizsgával rendelkezõ személyek. A hivatal munkáját 4 fõ kisegítõ személyzet egészíti ki. A Nagyközség képviselõtestülete a község üzemeltetési

A Polgármesteri Hivatal épülete

feladataira, valamint egyes önkor-

mányzati feladatok ellátására Gerje-Forrás néven közhasznú gazdasági szervezetet hozott létre. Ez a szervezet az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján lát el önkormányzati feladatokat és e szervezetnek ad számot az elvégzett feladatokról. Az önkormányzati feladatok ellátásában rendszeresen részt vesz 12 fõ közmunkás, és ugyanilyen létszámmal közcélú munkás. A városi cím elnyerése esetén a hivatal képes felvállalni az okmányiroda, gyámügyi hivatal mûködtetését. Az építéshatósági, nevelési tanácsadói tevékenység végzését, területi ellátási kötelezettséggel.

9.4. A Gerje-Forrás Természetvédelmi, Környezetvédõ, Mûemlékvédõ Közhasznú Társaság A Pilis Nagyközség Önkormányzatának akaratából 1997-ben létrejött Kht. teljes egészében a nagyközség területén végzi a munkáját, ezzel a nagyközség és a Kht. között érvényben lévõ megállapodás szellemében jár el. A Kht. feladatát egyetlen szóval is lehetne jellemezni: falugazdálkodás, ez azonban rendkívül sokrétû feladatot jelent, amely feladatok elvégzésére az alapítás óta eltelt évek alatt tervszerûen felvett és alkalmazott munkatársakkal napjainkban 34 fõnyi szakember gárda áll a Kht. rendelkezésére. Ezzel a Kht. a nagyközség egyik legnagyobb munkáltatójává vált.

- 115 -

Ezek a falufenntartási munkák fõbb ágazatonként a következõk: • Vízágazati munkák • Szennyvízágazati munkák • Piacfenntartás • Szemétszállíttatás • Önkormányzati ingatlanok fenntartása • Út- és árokkarbantartás • Önkormányzati közterületek fenntartása • Homokbánya fenntartása • Útépítés • Vállalkozási tevékenység A Kht. tevékenységi köre folyvást bõvül, évrõl évre új feladatokat kap és keres magának, ezzel is a jó és költségtakarékos falugazdálkodást segíti elõ. Vállalkozói tevékenységének kiterjesztésével fajlagosan egyre kisebb önkormányzati támogatást igényel, amivel a községi fejlesztési lehetõségek növekednek. Minden ágazatban jól képzett szakemberek álltak munkába, de továbbképzésükre és leterheltségük csökkentésére sok gondot kell fordítani. Az önkormányzat és a Kht. által megkötött megállapodás, ami a községi vagyongazdálkodás alapja is, jó együttmûködési keretet biztosít ezen feladatok elvégzésére, így ezen együttmûködési megállapodás változtatására csak ritkán kerül sor. A korszerû közmûveink rendkívül értékes állóeszközei megóvása, a tervszerûen elvégezendõ karbantartási feladatok idõbeni ellátása, a jó gazda szemével látó Kht. mûködése a nagyközségnek kiváló hasznára válik. A Képviselõ-testület és az önkormányzat minden törekvése, hogy a várossá válás elérésére olyan Kht. álljon Pilis város rendelkezésére, amely társaság személyi feltételeiben és anyagi erejében a városi feladatok maradéktalan ellátásában is helyt állhat.

- 116 -

9.5. Kapcsolattartás a lakossággal A Képviselõ-testület fontos hangsúlyt helyez a lakossággal való kapcsolattartásra és az ehhez szükséges széleskörû alapos tájékoztatásra. A testületi ülések, fórumok, a lakosság nagy részét érintõ események idõpontjáról az állampolgárok kihirdetés útján értesülhetnek, a helyi kábeltelevíziós képújság, az önkormányzati újság, valamint a település több pontján és hivatali hirdetõtáblán elhelyezett hirdetések által. A testület munkáját a helyi kábeltelevízió segítségével - ami a háztartások 74 %-ába jut el - a teljes terjedelmében közvetített képviselõ-testületi üléseken keresztül követheti elsõ kézbõl a lakosság. Az ülések jegyzõkönyvei, rendeletek a könyvtárban és a polgármesteri hivatalban tekinthetõk meg. Ezek 2005-tõl a technikai alapkövetelmények megteremtése után a megújult helyi honlapról is letölthetõk lesznek. A tíz éve megjelenõ ingyenes helyi lap 2000 példánya minden fontos eseményrõl, döntésrõl részletes magyarázatokkal ellátott tájékoztatást is ad, ugyanakkor lehetõséget teremt ugyanerre a civil szervezeteknek és az intézményeknek is. A helyi honlap az eközigazgatás jegyében újult meg, lehetõséget teremtve az interaktív kapcsolatra a lakosok és a hivatal, ill. testület között. A képviselõk elérhetõségei nyilvánosak, így minden választó személyes kapcsolatba tud kerülni velük. A képviselõk között akad olyan, aki saját honlapján tájékoztatja a lakosokat tevékenységérõl. (www.domonyi.hu) A személyes kapcsolatokra az állandó rendszerû fogadóórákon és az évente két alkalommal megrendezett közmeghallgatásokon van lehetõség.

9.6. Kapcsolataink Európával, testvérvárosi kapcsolatok Magyarország és Európa különbözõ városaival Pilisnek több élõ kapcsolata van. Az elsõ kezdeményezõ az evangélikus gyülekezet volt, 1982-ben a finnországi Kontiolahtival létesítettek kapcsolatot, amely késõbb túllépett az egyházi kereteken. Településünk életében fontos szerepe van a kapcsolatnak, hiszen nekik köszönhetõ az Izsóp ének- és zenekar létrejötte, a mûemléki templomunk felújításához is több segítséget adtak, egy EU-projekt (a "Környezetbarátok baráti környezetben"), valamint számos községi kulturális program alapja a csoportok látogatása.

- 117 -

1992-ben kezdõdött és 1994-ben az Európai Unió támogatásával és küldötteinek részvételével megrendezett ünnepélyes eskütételen vált hivatalossá az olaszországi Piazza al Serchióval testvérvárosi kapcsolatunk. A testvérvárosi kapcsolatot szabályozó alapdokumentum a két önkormányzat közös törekvéseit fogalmazza meg. 1994-ben és 1995-ben közösen szervezett program és konferenciasorozatunk közvetlen Brüsszelbõl kapott pályázati támogatást. A kapcsolat azóta több síkon folytatódik az iskolák és az erre létrejött civil szervezet, az Olasz-Magyar Baráti Kör által szervezett kulturális területeken, de az önkormányzati munkában és a családi és egyéb kapcsolatrendszereken keresztül is. A szlovák gyökereink erõsítése és életben tartása érdekében született meg a hagyományõrzõ klubunk kezdeményezésének eredményeként és mára önkormányzati szintre fejlõdött a szlovákiai Gúta várossal kötött kapcsolatunk, ugyanígy a labdarúgó klubunk több mint egy évtizede fennálló tardoskeddi sportkapcsolata is. A bemutatkozó látogatások után a megpecsételés, a hivatalossá válás elõtt áll az erdélyi Vajdakamarás településsel való testvérvárosi kapcsolatunk.

- 118 -

10. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA 10.1. A költségvetési gazdálkodás jellemzõi 1990-tõl 2004-ig Pilis Nagyközség 1990-ben az újfajta finanszírozási rendszer keretei közé teljes infrastrukturális hátránnyal került. A községben nem volt vezetékes ivóvíz-, földgáz- és csatornahálózat. Az elsõ években a gazdálkodás fejlesztések nélkül pozitív egyenleget hozott, amelyet a következõ évi költségvetési bevételekhez téve tovább görgetett az Önkormányzat. A fejlesztések igazán 1992-1995 között következtek be, mikor öt fejlesztési célra pályázott az Önkormányzat céltámogatásért, és mind az 5 fejlesztés nyert, átütemezési lehetõség nélkül. Ebben az esetben az Önkormányzati önerõ biztosítása a lakosság bevonása nélkül valósult meg, sajnos ez csakis hitelbõl történhetett. 1994-ben 181.645 ezer forint beruházási hitel került felvételre, az 1994-es összes bevétel 34,13 %-ában. Az 1994-es kiadások 62,35 %-át tették ki a fejlesztések. A hivatkozott fejlesztések, melyek beruházási hitelei közül vannak olyanok, amik a 2004. évben jártak le, megalapozottságát leginkább felsorolásuk hivatott bizonyítani: • Tornaterem-építés • Vízmûtelep létesítése • Ivóvízvezeték kiépítése • Szennyvíztisztító-telep építése • Szennyvíz csatornázás Sajnos az ivóvíznél és a szennyvíznél csak a község egy részét tudta ellátni az így megvalósított hálózat, ezt a továbbiakban a 2002-2004-es fejlesztéseknél, és a további terveknél lehet látni. A 38. táblázatból kitûnik, hogy az Önkormányzat bevételei folyamatosan növekvõ tendenciát mutatnak, mely a kiinduló 1990-es állapothoz képest 2004-re 13,74-szeres növekedést mutat. Ezen örvendetes növekedést azonban komoly arányban érinti a 2002ben indult szennyvízberuházás: az állami támogatás, illetve likvidhitel aránya több, mint 30 %-ban részesül a bevételekbõl. A folyamatosan növekvõ bevételek mellett a kiadásokat a mûködési kiadásokon túl hosszú évekre lekötötte a beruházási hitelek visszafizetésének kötelezettsége. Ezen

- 119 -

kötelezettségek miatt 1997-2001 között a fejlesztési felújítási kiadások aránya egy számjegyûvé zsugorodott, hiszen a fent említett ötös fejlesztés terheit viselte az Önkormányzat. A 2001-2002. években a község új piacot épített, amely a tervekkel ellentétben minimális, tükörrégiós pályázati nyereménnyel, magas költségen épült meg, melynek az önkormányzati saját erejét szintén hitel biztosította. 2002-tõl a teljes községet lefedõ fejlesztés, a csatornahálózat bõvítése és az új szennyvíztisztító-telep létesítése, valamint a régi korszerûsítése van folyamatban, melynek teljes költsége 1,6 milliárd forint körül várható. Ezen fejlesztés önerejét a lakosság biztosítja közmûfejlesztési hozzájárulás formájában, részletfizetéssel vagy egyösszegû befizetésekkel. A lakossági szerepvállalás a teljes beruházás értékébõl kb. 18 %-nyi fedezetet biztosít. Mint a 38. táblázatból kitûnik, a központi támogatások aránya évrõl évre alacsonyabb, leszámítva a 2004-es évet, amelyben a csatornaberuházás állami támogatástartalma megemelte a 30 % körüli értékrõl több mint 50 %-ra a központi támogatások arányát. Elmondható, hogy az egymást váltó testületek minden ciklusban anyagi lehetõségeik függvényében a fejlesztések elkötelezett hívei voltak, azonban amikor a már megvalósított beruházások hiteleinek törlesztése elvitte az éves költségvetés több mint 30%-át, akkor nem lehetett a beruházások további növelésén gondolkodni (1997-2001). A 2002-es évben a megnyert támogatásoknak köszönhetõen elindult a csatornaberuházás, amely 2005-re végleg befejezõdik. Ezen beruházást követnie kell a község teljes területén a vezetékes vízellátás biztosításának, illetve a meglévõ vízellátó rendszer teljes körû korszerûsítésének egyaránt. Mint a táblázatokból kitûnik, 2002-rõl 2003-ra az Önkormányzat bevételi és kiadási fõösszegei több mint 50%-kal emelkedtek, ez az emelkedés a nagy horderejû beruházásnak köszönhetõ. Látható a 40. táblázat adataiból, hogy átlagosan minden költségvetési évben a településen a kiadások csaknem 25%-át fordították beruházásokra, fejlesztésekre. Igen jelentõsnek mondható erõfeszítések után 2005-ben elmondhatjuk, hogy a település több, mint 50%-án a teljes körû infrastruktúra kivitelezésre kerül, valamint azt is, hogy legkésõbb 2008-ig a település teljes területén a közmûvek mindegyike rendelkezésre fog állni. A lakosság bevonása a csatorna-beruházásba elõrevetíti egy szilárd burkolatú úthálózat bõvítésének lehetõségét, illetve az ivóvízzel kapcsolatos fejlesztések önere-

- 120 -

jének részbeni biztosítását, hogy még gyorsabb ütemben, minél hamarabb a teljes település, leküzdve alig 15 év alatt a 30 éves lemaradást, teljes közmûvel rendelkezzen. Az Önkormányzat 1990 óta egyetlen alkalommal sem kapott ÖNHIKI támogatást. A fejlesztéseket átlagosan 36%-ban fedezték állami támogatások. A fennmaradó 64%-ot a csatorna-beruházás kivételével a község a bevételeibõl gazdálkodta ki. Az Önkormányzat vagyona 1990-rõl 2004-re 29-szeresére nõtt, melynek teljes fedezetét a fejlesztések kiadások között megtaláljuk, tehát a vagyonértékelések (1996, 2002) nem befolyásolták a vagyon nagyságát. Minden vagyonnövekmény mögött tényleges kifizetés áll.

- 121 -

10.2. Gazdálkodás adatai 38. táblázat: A költségvetési gazdálkodás adatai évenként 1990-2004-ig Bevételeki és kiadások BEVÉTEL

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

149539

161575

210247

237386

532202

378934

409823

405876

445140

556317

755704

942057

1311282

2055222

2071601

10622905

89574

112236

136278

199696

212069

197742

174469

198627

204020

240309

285319

410083

631896

1154847

4247165

Ebbõl központi támogatások aránya (%)

2002

2003

2004

Összes

55,44%

53,38%

57,41%

37,52%

55,96%

48,25%

42,99%

44,62%

36,67%

31,80%

30,29%

31,27%

30,75%

55,75%

39,98%

KIADÁS

137501

128302

187780

226158

519169

365628

378416

403173

449025

556293

756145

916621

1314328

2055858

2179250

10573647

Kiadásokból a fejlesztések, felújítások aránya

38317

26357

45588

52046

323699

75071

51714

19589

19253

39550

25492

20807

227179

564601

1041929

2571192

(%)

- 122 -

27,87%

20,54%

24,28%

23,01%

62,35%

20,53%

13,67%

4,86%

4,29%

7,11%

3,37%

2,27%

17,28%

27,46%

47,81%

24,32%

Fejlesztésekbõl a központi támogatások aránya

0

0

0

47313

46513

50000

0

1510

41770

0

11236

0

52524

163547

517328

931741

(%)

0

0

0

90,91%

14,37%

66,60%

7,71%

216,95%

23,12%

28,97%

49,65%

36,24%

A fejlesztésekhez a lakossági hozzájárulások aránya

0

0

0

0

0

0

0

0

44627

144105

255556

444288

19,64%

25,52%

24,53%

17,28%

0

44,08% 0

0

0

(%)

(adatok ezer forintban)


39. táblázat: Az önkormányzat éves költségvetése 1990-2004-ig 1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

BEVÉTEL

149539

161575

210247

237386

532202

378934

409823

405876

445140

556317

755704

942057

1311282

2055222

2071601

10622905

KIADÁS

137501

128302

187780

226158

519169

365628

378416

403173

449025

556293

756145

916621

1314328

2055858

2179250

10573647

ÉV


2004

Összesen


40. táblázat: Fejlesztések, felújítások (felhalmozás) alakulása ÉV KIADÁS Kiadásból fejlesztés felújítás %-ban (adatok ezer forintban)

1990

2002

2003

2004

137501

1991 128302

1992 187780

1993 226158

1994 519169

1995 365628

1996 378416

1997 403173

1998 449025

1999 556293

2000 756145

2001 916621

1314328

2055858

2179250

Összesen 10573647

38317

26357

45588

52046

323699

75071

51714

19589

19253

39550

25492

20807

227179

564601

1041929

2571192

27,87%

20,54%

24,28%

23,01%

62,35%

20,53%

13,67%

4,86%

4,29%

7,11%

3,37%

2,27%

17,28%

27,46%

47,81%

24,32%


10.3. Vagyonkimutatás alakulása 41. táblázat: Az önkormányzati vagyon alakulása 1991-2004-ig 1991 Befektetett eszközök

1992

78681

1993

117884

1994

167570

1995

412751

1996

464048

1,Vagyoni értékû jogok 2, Szellemi termékek

758

454

348

1997

1998

1999

513111

488547

483657

175

75

125

2000

497987

2001

2002

2003

2004

530977

618880

3767693

4208743

4891474

21

16

12

7

3

303

140

43

85

7685

3, Egyéb immat. javak

- 123 -

I. Immat javak összes

0

0

758

454

348

175

75

125

175

324

156

55

92

7688

1, Ingatlanok

51235

55740

60582

106585

253706

253039

438279

439914

145790

172287

503451

2988250

635005

653975

2, Gépek, berendez.

1774

4511

6482

8397

45133

38819

36589

32859

14176

18624

35399

30382

16515

25725

68

1306

993

713

1324

1326

1532

1119

3014

2053

1278

2512

1422

1698

4, Beruházások

3570

28634

68062

282205

151255

182846

2264

1194

2013

19545

69959

237343

573223

1254965

5, Beruh.-ra adott elõlegek

13818

16283

19303

4691

4386

4386

4386

4079

4079

4079

4079

4079

4057

4187

II. Tárgyi eszközök összesen

70465

106474

155422

402591

455804

480416

483050

479165

169072

216588

614166

3354724

1322380

2032708

3, Jármûvek



10.4. Helyi adók alakulása 42. táblázat: A helyi adók alakulása adónemenként 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Összesen

Iparûzési adó

-

13723

26072

18650

28433

23638

36329

44506

191351

Magánszemélyek kommunális adója

-

0

3007

12484

14532

12861

16293

20481

79658

Összesen

0

13723

29079

31134

42965

36499

52622

64987

271009

Gépjármû adó

5422

6038

7011

6518

7282

7561

16669

29249

85750

Mindösszesen

5422

19761

36090

37652

50247

44060

69291

94236

356759



43. táblázat: Adóbevételek aránya az összes bevételhez viszonyítva Költségvetés össz. bevétele

Év

Összes adóbevétel

%

Ebbõl iparûzési adó

%

Ebbõl kommunális adó

%

Ebbõl gépjármû adó

%

1991

161575

2500

1,55%

0

0,00%

0

0,00%

0

0,00%

1992

210247

66

0,03%

0

0,00%

0

0,00%

66

0,03%

1993

237386

0

0,00%

0

0,00%

0

0,00%

0

0,00%

1994

532202

1392

0,26%

0

0,00%

0

0,00%

1392

0,26%

1995

378934

1403

0,37%

0

0,00%

0

0,00%

1403

0,37%

1996

409823

7650

1,87%

0

0,00%

0

0,00%

7650

1,87%

1997

405876

5422

1,34%

0

0,00%

0

0,00%

5422

1,34%

1998

445140

19761

4,44%

13723

3,08%

0

0,00%

6038

1,36%

1999

556317

36090

6,49%

26072

4,69%

3007

0,54%

7011

1,26%

2000

755704

37652

4,98%

18650

2,47%

12484

1,65%

6518

0,86%

2001

942057

50247

5,33%

28433

3,02%

14532

1,54%

7282

0,77%

2002

1311282

44060

3,36%

23638

1,80%

12861

0,98%

7561

0,58%

2003

2055222

69291

3,37%

36329

1,77%

16293

0,79%

16669

0,81%

2004

2071601

94236

4,55%

44506

2,15%

20481

0,99%

29249

1,41%



A helyi adóbevételek arányáról - figyelembe véve az Önkormányzat bevételeinek 29-szeresére való emelkedését - megállapíthatjuk, hogy nõ. Az iparûzési adó 1997. július 1-jei bevezetése óta 320%-kal nõtt, ami a helyi vállalkozások számának és adóképességének örvendetes növekedését jelzi. Az Önkormányzat feladata kell hogy legyen a közteherviselésbõl részt vállaló vállalkozások igazgatási ügyeinek segítése, érdekeik képviselete a helyi ügyek intézése során.

- 124 -

1998. július 1-jén vezették be a településen a kommunális adót. A beszedett adó összege 666%-kal nõtt a bevezetés éve óta. A kiszabható legmagasabb adótételnek mindössze 50%-át fizetik a településen élõk úgy, hogy több mint 50%-uk a közmûvek teljes köréhez hozzáfér. A kommunális adó esetleges emelése az úthálózat javítását, illetve a vízhálózat bõvítését és korszerûsítését tudná részben finanszírozni. A gépjármûadó 1994 óta érkezik részben a településre. Jelenleg úgy, hogy a teljes adóbevétel az Önkormányzatnál marad, az éves költségvetési bevétel 1,41%-át teszi ki. Fontos, hogy az Önkormányzat az általa deklarált cél szerint a gépjármûadó összegével azonos összeget fordít évente minimálisan az utak javítására, fejlesztésére.

- 125 -

10.5. Az önkormányzat 2004. évi gazdálkodásáról 44. táblázat: 2004. évi III. negyedéves pénzügyi beszámoló

Megnevezés

A)

B)

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I.

Immateriális javak

II.

Tárgyi eszközök

III.

Befektetett pénzügyi eszközök

IV.

Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök

FORGÓESZKÖZÖK I.

Elõzõ évi költségvetési beszámoló záró adatai

4 208 968

Követelések

III.

Értékpapírok

IV.

Pénzeszközök

V.

Egyéb aktív pénzügyi elszámolások

Tárgyévi költésgvetési beszámoló záró adatai

Tárgyév egyszerûsített Auditálási beszámoló záró eltérések adatai

-

4 208 968

4 891 474

-

4 891 474

92

-

92

7,688

-

7,688

1 322 380

-

1 322 380

2 032 708

-

2 032 708

4,303

-

4,303

4,303

-

4,303

2 881 968

-

51,666

-

Készletek

II.

Elõzõ év auditált Auditálási egyszerûsített eltérések beszámoló záró adatai

2 881 968 2 846 775 51,666

83,057

12,845

-

-

2 846 775 83,057

12,845

41,958

-

-

41,958

-

6,593

-

6,593

13,910

-

13,910

32,228

-

32 228

27,189

-

27,189

4 260 209

4 974 531

-

4 974 531

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN:

4 260 409

D)

4 103 508

-

4 103 508

4 558 450

-

4 558 450

81,261

-

81,262

81,261

-

81,261

3 930 089

4 385 031

E)

F)

SAJÁT TÕKE 1.

Indulótõke

2.

Tõkeváltozások

3.

Értékelési tartalék

TARTALÉKOK I.

Költségvetési tartalékok

II.

Vállalkozási tartalékok

KÖTELEZETTSÉGEK

3 930 089 92,158

-

-

4 385 031

92,158

92,158

-9,639

-

-9,639

41,936

-

41,936

-9,639

-

-9,639

41,936

-

41,936

-

92,158

-

166,548

-

166,548

374,146

-

374,146

I.

Hosszú lejáratú kötelezettségek

86,910

-

86,910

65,185

-

65,185

II.

Rövid lejáratú kötelezettségek

31,170

-

31,170

309,797

-

309,797

III.

Egyéb passzív pénzügyi elszámolások

48,468

48,468

-837

-

-837

4 260 409

4 974 531

-

FORRÁSOK ÖSSZESEN:

-

4 260 409


4 974 531 Forrás: önkormányzat

- 126 -

Az Önkormányzat jelenleg rendelkezésre álló mérlege a 2004. III. negyedévi mérleg, amelynek adatai feldolgozásra kerültek. Látható, hogy 2003-ról 2004-re a mérleg fõösszege 700 millió forinttal nõtt, amely a csatorna-beruházás 2004. évi teljesítményét foglalja magában. A saját tõke összege 455 millió forinttal, az igénybe vett állami támogatások, illetve a visszafizetett hitelek összegével együtt nõtt. A hosszú lejáratú hitelekbõl 21,7 millió forintnyi került a III. negyedév végéig visszafizetésre. A hosszú lejáratú hitelek több mint fele az elõzõ ciklusokban felvett hitelek törlesztése. A hitelállomány kb. 30%-át vette fel a jelenlegi testület. A rövid lejáratú kötelezettségek komoly, majd' tízszeres növekedésének indoka a szennyvízberuházás. A számlák ÁFA- illetve támogatástartalmának finanszírozására (tekintettel arra, hogy a támogatások egy része, illetve az ÁFA teljes egészében utófinanszírozandó) felvett likvidhitel okozza e növekedést. Vélhetõen az év végével sem sikerül a mérlegben lényegesen csökkenteni e tételt, ugyanis a költségvetés az év végével nem folyósította ezen összegeket. Összességében a gazdálkodás részadatai alapján megállapítható, hogy a település kiegyensúlyozott, dinamikus növekedést lehetõvé tevõ gazdálkodást folytat. A lehetséges támogatások mellett kigazdálkodja a szükséges forrásokat a fejlesztésekhez. Érzékelhetõen feszített keretek között, de biztonságos összegû fejlesztésekkel biztosítják a mûködési feltételek és a mûködés színvonalának javítását. A mûködési költségeket minden intézménynek, illetve minden önkormányzati feladat ellátására biztosítják. Fontos látni, hogy az Önkormányzat a kötelezõen ellátandó feladatai mellett komoly anyagi áldozatot vállal lakosai kényelme érdekében. Az egészségügyi ellátás igen széles körben helyi szakrendelésekkel biztosított, melyek költségét az Önkormányzat saját forrásaiból kell hogy fedezze. Érzékelhetõ, hogy az infrastrukturális beruházásokon túlmenõen cél a gazdálkodásban is a község lakóinak minél többrétû kiszolgálása. Az egészségügyi, oktatási és kulturális lehetõségek bõvítése, színvonaluk növelése, más települések lakóit is vonzva.

- 127 -

11. PILIS TÉRSÉGI SZEREPÉNEK ÖSSZEFOGLALÓ ELEMZÉSE A várossá válás útján fontosnak tartjuk megfogalmazni Pilis térségközponti szerepeit, meglévõ és tervezett városi funkcióit. A nagyközség az egyrészt Budapestre, másfelõl Szolnokra, Debrecenbe vezetõ 4-es számú fõút mellett, az agglomeráció peremén lévõ, dinamikusan fejlõdõ település. Területét délrõl a 4-es fõutat és M5-ös autópályát összekötõ 405-ös fõút szeli át. A települést észak felõl határolja majd a 2006-2009 között megépülõ M4-es autópálya. A jövõt illetõen keleti szomszédtelepüléseink (Káva, Bénye, Tápióbicske, Tápiószentmárton) is bekapcsolódnak leendõ városunk vérkeringésébe. Az M0-ás autóút kiépítésével Budapest-Ferihegy, Nyugat- és Kelet-Magyarország már a legkorszerûbben, gyorsan elérhetõvé válik. A település délrõl és északról biztonságosan megközelíthetõ, a XXI. század igényeinek megfelelõen nyitott, mindkét "fõbejáratánál" rekreációs központokkal. A nagyközséget városi színvonalú elkerülõ utak ölelik át. A rendszerváltást követõen a Budapest-Pilis-Cegléd közötti - MÁV, autóbusz, közúti - közlekedés dinamikusan fejlõdõ. A mikrotérségi szerepnek megfelelõen az Újlengyel-Nyáregyháza-Pilis MÁV állomás közötti autóbusz tömegközlekedés, valamint a Pilis-Budapest irányú vasúti közlekedés naponta többszöri lehetõséget biztosít az utazásra a szolgáltatást igénybe vevõknek. A helyi tömegközlekedés megszervezésére a folyamatban lévõ tárgyalások eredményeként jó esély van, a buszmegállókhoz szükséges járdaszigetek rendelkezésre állnak. Az agglomeráció peremén lévõ települések, így Monor, Pilis, Albertirsa kistérségi, mikrotérségi szerepüket illetõen megerõsödtek. Pilis kezdeményezõje volt már évekkel korábban a Monori Kistérségi Társulás, most Kistérségi Tanács, valamint a Gerje-menti - most önszervezõdõ - többcélú kistérségi társulás létrehozásának. A Gerje-menti Kistérségi Társulásban - hat önkormányzat részvételével - pozitív pályázati elbírálás eredményeként a régióban két központtal - Pilis-Albertirsa - szélesebb körû, több éves szociális foglalkoztatásra van lehetõség. A kistérségi feladatok ellátásával összefüggésben a Pilisi Rendõrõrs illetékességi körébe tartozik Nyáregyháza, Vasad, Csévharaszt községek közbiztonságának megteremtése, felügyelete is.

- 128 -

Mikrotérségi együttmûködésünk eredménye a Nyáregyháza községgel közösen mûködtetett orvosi ügyelet. Tizenötezer fõ korszerû, gyors orvosi ellátásának lehetõségét teremtettük meg ilyen módon. 45/a-b. táblázat: Pilis nagyközség önként vállalt és kistérségi ellátási feladatai Megnevezés

Közlekedés

Kereskedelem

Közbiztonság

Mezõgazdaság

Egészségügy

Kistérségi ellátási feladat

Újlengyel, Nyáregyháza

Penny Market, Piac- és Vásártér

Nyáregyháza, Vasad, Csévharaszt

Nyáregyháza, Vasad, Monor, Csévharaszt,

Nyáregyháza (központi ügyelet)

Laboratórium, Fül-orr-gégészet, nõgyógyászat, szemészet, sebészet, fizikoterápia

Önként vállalt feladat


Megnevezés

Állategészségügy

Kistérségi ellátási feladat

Monor, Káva, Monorierdõ, Gomba, Bénye, Felsõfarkasd

Önként vállalt feladat

Képzettség

Oktatás

Oktatás szakiskola

Bursa Hungarica

Zeneiskola, kis létszámú osztályok

Monor, Monorierdõ, Üllõ, Vecsés, Albertirsa, Ceglédbercel, Dánszentmiklós, Vasad, Káva, Csévharaszt, Nyáregyháza, Felsõ-Nyáregyháza, Újlengyel Forrás: önkormányzat

A 2001. évi KSH adatok szerint a helyben foglalkoztatottak száma 1273 fõ, ebbõl máshonnan bejáró 227 fõ. Elsõsorban a helyi kisvállalkozások biztosítják gazdasági értelemben a fejlõdés lendületét, munkalehetõséget teremtve a helyben és részben a környezõ településeken élõk számára is. A helyi intézmények - beleértve a BeleznayNyáry kastélyban folyó oktató-nevelõ munkát is - a térség települései számára is jó foglalkoztatottsági lehetõséget biztosítanak. A nagyközség oktatási, egészségügyi, szociális, közigazgatási, kulturális, és település-üzemletetési feladatait helyi intézményekben látja el, melyek összességükben jelentõs foglalkoztatottságot biztosítanak térségi szinten.

- 129 -

Mikebuda, Albertirsa, Nagykõrös, Cegléd, Tiszakécske, Újlengyel, Újhartyán, Nyáregyháza, Budapest településekrõl járnak be a dolgozók munkahelyeikre, ez a dolgozói létszám 12%-át teszi ki. 46. táblázat: Nagyobb munkáltatók tevékenység szerinti vonzáskörzeti és foglalkoztatottságot összesítõ táblázata Megnevezés

Tevékenység

Vonzáskörzet

Összes dolgozó (fõ)

Helyben dolgozó (fõ)

Más településrõl bejáró (fõ)

Oktatási intézmények összesen

nevelés, oktatás

helyi, térségi, megyei

267

237

30

Egészségügyi és szociális intézmények

orvosi ellátás, gyermek, család és idõs korú gondozás

helyi, térségi

32

25

7

Pilis Nagyközség Polgármesteri Hivatala

közigazgatás

helyi

31

27

4

helyi

34

31

3

helyi, térségi

5

5

-

Összesen:

369

325

44

Arány (% - ban):

100%

88%

Gerje – Forrás Kht. település-szolgáltatás Közmûvelõdési intézmények

közmûvelõdés

12% Forrás: önkormányzat és a vállalkozások

Az önkormányzati fenntartású Általános és Zeneiskola helyi, a Széchenyi Általános Iskola és Szakiskola kistérségi, a Fõvárosi Önkormányzat által mûködtetett Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon Pest megyei beiskolázási területû. 47. táblázat: Az oktatási intézmények létszámának alakulása FÕ

%

Összes tanulólétszám

1257

100%

Helyben tanulók

1168

93%

89

7%

Bejáró tanulók


A Pilisen mûködõ oktatási intézmények között szoros együttmûködés áll fenn, így megnyugtatóan megoldott és szakszerûen ellátott a sajátos nevelési igényû gyermekeink nevelése-oktatása is.

- 130 -

Történelmi múltunk kötelez A Rákóczi-szabadságharc után épült Beleznay-Nyáry kastélyt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal "Kastély programja" - területi elvû felfogásával - a mintegy húsz legfontosabb kulturális értékek körébe sorolta, megállapítva, hogy a minõségi országbemutatás programjában elõkelõ helyet foglal el. Itt a sokéves tradíciónak megfelelõen a "Nyári-Nyáry Muzsika" komolyzenei koncertek szervezése rendszeres. A fõvárossal történõ együttmûködés eredményeként - ennek kidolgozása folyamatban van - Kármán József emlékszoba, az építtetõt bemutató múzeum, gyermek- és felnõtt könyvtár létrehozása került elõtérbe. Másfelõl hosszútávon az ún. "Kastélyprogram"-ban hivatkozott funkcióváltás eredményeként regionális kulturális központnak adhat helyet. Egyelõre a jelenlegi funkciójában is regionális érdekeket jelenít meg oktatási-nevelési feladataival. A Pilisen élõk féltve õrzött kincsei, történelmi, tárgyi emlékei, hagyományai egyelõre jelentõs részben magángyûjtõk kezében vannak. A faluház, néprajzi múzeum létrehozása elérhetõ közelségbe került, kialakítása alapos munkát igényel. A mûvelõdési tradíciók ápolása, megteremtése a Közösségi házon kívül, így koncertek sorozataival, rendszerességgel az új Piactéren, a szebbnél szebb Evangélikus, illetve Református templomban is történik. Új tradíció a Gerje forrásvidékén szervezett találkozók sora. Az egyházak mûvelõdési tevékenysége, koncertek, elõadások, nemzetközi kapcsolatok színes emberi közösségi életet biztosítanak a kistérség, a szomszédos települések lakói számára is. A Gerje forrásvidéke, kisebb tavakkal, varázslatos csendjével, óriási területével, virágos fergetegével, az említett két régióban kivételes, csak itt meglévõ adottság. A Dolina a "Hegyeki pincesorral" keleti irányból óvja, gazdagítja a település természetes arculatát. Mint a településszerkezeti terv is bemutatja, tudatos, célirányos munkával a kor színvonalának megfelelõen kistérségi regionális jellegû humanizált, rekreációra alkalmas környezetet alakítunk ki.

- 131 -

Életminõségünk alakulásáról 48. táblázat: Pilis Nagyközség Önkormányzatának terv ellátottsága Feladat Gazdaság

Településfejlesztés

Program

Idõpont

Gazdasági ciklusprogram

2003.

Közösségi Ház bõvítési terve

2004.

Település fejlesztési koncepció

2003.

Település szerkezeti terv

2004.

Környezetvédelmi program

2004.

Vízmû rekonstrukció és ivóvíz ellátás bõvítési terv

2004.

Szennyvízhálózat és szennyvíztisztító telep bõvítési terv

2001.

Orvosi rendelõ bõvítési terv

2003.

20+6 szaktantermes iskola tanulmányi tervkészítése

folyamatban

Közút fejlesztési koncepció

folyamatban

Általános Rendezési Terv

folyamatban

Egészségügy

Egészségügyi koncepció

2004.

Oktatás, nevelés

Közoktatási koncepció

Közmûvelõdés

Közmûvelõdési koncepció

folyamatban

Idegenforgalom

Idegenforgalmi koncepció

folyamatban

Kommunikáció

Médiakoncepció

2004.

2003. Forrás: önkormányzat

A táblázatból kitûnik, hogy a Képviselõ-testületének tervezõ munkája felöleli a település ellátási feladatok teljes körét, céltudatos tervezése elõkészíti a városi funkció betöltését. Az utóbbi tizenöt év gyors változásokat hozott a település kereskedelme és szolgáltatásainak minõségi fejlõdésében, amely különösen a magánvállalkozói szférának köszönhetõen változatossá, színessé, így a helyi igényeknek leginkább megfelelõen alakult. Külön figyelmet érdemel, hogy 2004. szeptember 28-ra megtörtént a település teljes körû, európai színvonalú szennyvízhálózati rendszerének kiépítése, átadása. A Kormány elfogadta a több mint félmilliárdos forrást igénylõ vízmû rekonstrukciós pályázatunkat. Pályázati finanszírozásból egy új játszótér kialakítására van módunk. A húsz plusz hat szaktantermes új iskolával kapcsolatos pályázat tervezése, összeállítása folyamatban van. Ez a rendelõintézet- és óvodabõvítési terveinkkel összhangban történik. Az új iskola építésével modulszerûen megteremtjük egy sportcentrum létrehozásának lehetõségét, így a meglévõ sportpályához kapcsolva sportcsarnok, tanuszoda, valamint a felnõttoktatás, képzés, közmûvelõdés más feladatainak színtere is megteremthetõ vonzáskörzeti feladatok felvállalásával.

- 132 -

Az oktatás területén kistérségi szerepet tölt be nagyközségünk, hiszen több helyi intézményben speciális oktatás folyik (szakiskolai, gyógypedagógiai), tizenhárom településrõl fogadjuk a tanulókat. A civil önszervezõdések, különösen a legújabbak támogatása, megerõsítése, felkarolása továbbra is fontos feladat. Célunk a civil szervezetek tevékenységének és rendezvényeik térségi szerepének növelése. Környezetünk védelmében EU-s pályázati forrásból biztosított a szelektív hulladékgyûjtés megoldása. A ceglédi központtal létrehozott, mintegy 300 ezer fõt érintõ projekt a jármûvek, tárgyi eszközök beszerzésének fázisában van. Elõkészítettük az okmányiroda létrehozását. Egyelõre a BM által biztosított számítógépen keresztül belépési lehetõséget teremtettünk a BM online rendszerébe, az okiratok beszerzésének egyszerûsítésére. A települést érintõ fontosabb eseményekrõl, döntésekrõl az önkormányzati honlapról, a helyi kábeltelevízióból, a helyi és regionális újságokból értesülhetnek az olvasók. Ehhez még kialakítottuk a Könyvtárban az eMagyarország Pontot, ahol több számítógép és internet-hozzáférés biztosított, különösen az iskolás korosztály számára.

Élhetõ, az emberek valóságos, azonban látens igényeire is választ adni tudó - szolgáltató - kisvárost építünk. A kiváltságokkal rendelkezõ mezõváros elsõ virágkorát a XIX. században élte. Most a XXI. század elején a polgári demokrácia biztosította önállósága, térségi szerepe által prosperál.

- 133 -

MELLÉKLETEK:

1. sz. melléklet

2. sz. melléklet AZ ELÕTERJESZTÉSBEN SZEREPLÕ ÖNKORMÁNYZATI ADATOK 1. A nagyközség közigazgatási múltja, jelene - A település elsõ írásos okiratának éve: - Város cím: - Mezõváros cím: - Járási székhely: - Megye székhely: - Körjegyzõségi székhely:

1326 1805. X. 25-tõl 1892-ig -

2. Népességi, foglalkoztatottsági, intézményi adatok (2003) (A tárgyévet megelõzõ év végi állapot szerint 2., 3., 4. pont) - Az üdülõtulajdonosok száma: 0 - Az üdülõ-településekben az átlagos szezonális népesség száma: 0 - A regisztrált munkanélküliek száma: 201 fõ - A regisztrált munkanélküliek aránya: 2% - A jövedelempótló támogatásban részesülõk száma: 0 - A jövedelempótló támogatást szüneteltetõk száma: 0 - A közhasznú foglalkoztatásban résztvevõk átlagos létszáma: 15 - Önálló zeneiskolai tanulók száma: - Kihelyezett zeneiskolai tanulók száma: - Tagozatos zeneoktatásban részesülõk száma: - A zeneoktatásban részesülõ bejáró tanulók összes száma: - Gondozóintézetek (pl. tüdõgondozó, ideggondozó) száma: - Gyermekgondozó intézetek száma: - Gyermekgondozó intézményekben gondozottak száma:

0 0 103 0 0 1 83

- Mûemlékek és mûemlék jellegû épületek száma: 4 - Közüzemi vízhálózat kiépítettségének aránya a tervezetthez viszonyítva 73 (%) - Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségének aránya a tervezetthez viszonyítva: 100 % - Gázhálózat kiépítettségének aránya a tervezetthez viszonyítva: 90 % - A szervezett hulladékgyûjtésbe bevont lakások száma: 2530 - A szilárdhulladék-lerakó jellege (helyi, regionális): regionális - Regionális szilárdhulladék-lerakó esetén a vonzott települések száma: 5 - Az összes úthálózat hossza (állami és önkormányzati): 109 km Ebbõl szilárdburkolatú utak hossza: 31 km 74.677 m2 - A közhasznú összes zöldterület nagysága (m2): Ebbõl a gondozott zöldterület nagysága (m2): 74.677 m2

3. A nagyközségi önkormányzat tervi ellátottságának, nyilvántartásának és kiadványainak adatai a.) A nagyközségi önkormányzat képviselõ-testülete és szervei: Polgármesteri Hivatal A képviselõ-testület bizottságai: Szociális-Egészségügyi Bizottság; Kulturális, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság; Pénzügyi Bizottság; Gazdasági Bizottság; Európai Uniós, Regionális Bizottság; Településfejlesztési, Építési, Mezõgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság A kiemelt építésügyi hatósági feladatkörrel rendelkezik (bevont települések száma): 1 A kiemelt gyámügyi hatósági feladatok feltételeinek megteremtése:

0

Az önkormányzati társulások ismertetése: Monor Területfejlesztési Társulás: 44/1997. (IV. 28.) önk. hat, Gerje-menti Kistérségi Társulás 2001. 02.09.; Pilis-Nyáregyháza Központi Orvosi ügyelet 61/2003. (V. 28.) b.) Településrendezési tervek ismertetése, jóváhagyó rendeletének (határozatának) száma és elfogadásának ideje: - általános (vagy összevont) rendezési terv: - településszerkezeti terv: 134/2004. (X. 13.) - szabályozási terv: - helyi építési szabályzat folyamatban, várható hatálybalépés: 2005. V. 31. c.) Egyéb települési tervek, programok jóváhagyó határozatának száma és elfogadásának ideje: - hosszú távú településfejlesztési koncepció (k): Településfejlesztési koncepció 103/2003. (VI. 25.) sz. önk. hat. - településfejlesztési ciklusprogramok: 50/2003. (IV. 24.) sz. önk. hat. - kÿörnyezetvédelmi programok: 47/2004. (IV. 28.) sz. önk. hat. - egyéb tervek, programok: Regionális hulladékgazdálkodási program csatlakozás: 45/2001. (V. 9.) önk. hat. d.) Az önkormányzati kiadványok, tájékoztatások: - helyi újság: Hírnök - monográfia: Csilló Mihály: Pilis története (1994), Ocztos István: Pilis a kõkorszaktól XX. századig (2000.) - egyéb kiadványok: Kisokos, Gerje-menti Regionális és Információs havilap, Képek a múltunkból 2005 évi pilisi naptár, képeslapok, zsebtérkép, Monor és térsége útikönyv, - kábeltévé: Képüsz Kft. által üzemeltetett Dolina Stúdió

4. Nagyközségi önkormányzat gazdálkodásának adatai I. ciklus

II. ciklus

III. ciklus

IV. ciklus nem teljes

összesen

Önkormányzat bevételei

758,747

1,726,835

2,699,218

ebbõl központi támogatás (eFt)

338,088

783,976

928,275

2,196,826

4,247,165

44,56

45,4

34,39

40,4

39,98

Önkormányzat kiadásai

679,741

1,666,386

2,678,084

ebbõl fejlesztések, felújítások (eFt)

162,308

470,073

105,102

1,833,709

2,571,192

fejlesztések, felújítások aránya (%)

23,88

28,21

3,92

33,04

24,32

47,313

98,023

53,006

733,399

931,741

29,15

20,85

50,43

39,95

36,24

Fejlesztésekhez lakossági hozzájárulások ( eFt)

0

0

0

444,288

444,288

Lakossági hozzájárulások aránya (%)

0

0

0

24,23

17,28

központi támogatások aránya (%)

fejlesztésekbõl központi támogatások (eFt) fejlesztésekbõl központi támogatások aránya (%)

5,438,105 10,622,905

5,549,436 10,573,647

Az egy fõre jutó Szja 2003. évben 35.287.-Ft/fõ 2004. évben 38614.-Ft/fõ, az adóerõképesség 2003. év 42005.-Ft/fõ,2004 év 47245.-Ft/fõ

5. A KSH Megyei Igazgatósága által közölt adatok kiegészítése, ha abban idõközben - a fejlesztések miatt -változás történt. - Sportpálya: - Rendõrõrs: - Idõsek Napközi Otthona: - 2004. dec. 31-ig vízhálózatba bekapcsolt lakások száma: aránya: - 2004. dec. 31-ig szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma: aránya: - 2004. december 31-ig gázhálózatba bekapcsolt lakások száma: aránya: - Személygépkocsik száma: - 2004. dec. 31-én összes szennyvíztisztító kapacitás: - 2004. dec. 31-én közcsatornán elvezetett szennyvízbõl biológiailag tisztított víz aránya:

1950 1990 1976 2050 52% 1795 45% 3534 90 % 2563 db 1000 m3/nap 100%

3. sz. melléklet Pilis Nagyközség Önkormányzata Egyszerûsített mérleg 2003. év Eszközök

Elõzõ évi ktgvet.besz. záró adatai

Auditálási eltérések (+ -))

Elõzõ évi auditált egysz. besz. záró adatai

Tárgyévi ktgvet. besz. záró adatai

Auditálási eltérések (+ -))

Tárgyévi auditált egysz. besz. záró adatai

I. Immat. javak

55

55

92

92

II. Tárgyi eszk.

3,354.724

3,354.724

1,334.184

1,334.184

III. Befekt. Pü. eszközök.

4.475

4.475

4.303

4.303

IV. Üzem. átad. eszközök

408.439

408.439

2,881.968

2,881.968

A) Befekt. Eszk. összesen

3,767.693

3,767.693

4,220.547

4,220.547

8.211

8.211

12.845

12.845

IV. Pénzeszközök

19.982

19.982

6.602

6.602

V. Egyéb aktív. pü. elszámolások

32.040

32.040

34.831

34.831

60.233

60.233

54.278

54.278

3,827.926

3,827.926

4,274.825

4,274.825

I. Készletek II. Követelések III. Értékpapír

B) Forgóeszköz összesen Eszközök össz. Források 1. Induló tõke 2.

Tõkevált.

3.

Értékelési tart.

D) Saját tõke összesen I. Ktgvet. tartal.

81.261

81.261

81.261

81.261

3,412.852

3,412.852

3,941.893

3,941.893

92.158

92.158

92.158

92.158

3,586.271

3,586.271

4,115.312

4,115.312

- 6.399

- 6.399

- 7.035

-7.035

- 6.399

- 6.399

- 7.035

-77.035

II. Váll. tartal. E) Tartalékok összesen I. Hosszú lejáratú kötelezettség

89.458

89.458

86.910

86.910

II. Rövid lejáratú kötelezettség

100.175

100.175

31.170

31.170

III. E. passz. pü. elszámolások

58.421

58.421

48.468

48.468

F) Kötelezettség összesen Források össz.

248.054

248.054

166.548

166.548

3,827.926

3,827.926

4,274.825

4,274.825

5. sz. melléklet A kezdeményezésben szereplõ önkormányzati rendeletek és határozatok - településfejlesztési koncepció: 103/2003. (VI. 25.) önk. hat. - település szerkezeti terv 134/2004. (X. 13.) sz. önk. hat. - település környezetvédelmi program: 47/2004. (IV. 28.) sz. önk.hat. - talajterhelési díj és Környezetvédelmi Alap: 30/2004.(XII.09.) önk.rendelet - a köztisztaság és a szervezett köztiszt. szolg.: 23/2004. (IX. 30.) sz. önk. rendelet - gépjármû súlyadó felhasználása: 21/2004. (VIII. 26.) sz. önk.rendelet - közoktatási koncepció: 9/2004. (I. 28.) sz. önk. határozat - Gerje - Forrás Kht. Alapító okirat módosítása: 71/2000. (VI. 22.) és 73/2000. (VI. 22.) önk. határozatok - regionális hulladéklerakóhoz való csatlakozás: 45/2001. (V.09.) önk. határozat - közmûvelõdési rendelet: 20/2000. (XII. 31.) sz. önk. rendelet - Kulturális és Sport Alap létrehozása: 20/2000. (XII. 31.) sz. önk. rendelet - civil szervezetek támogatása: 5/2002. (IV. 26.) sz. önk. rendelet - Bursa Hungarica Alapítványhoz való csatlakozás: 88/2001. (XI. 07.) sz. önk. határozat - szakrendelések felvállalása: 102/1999. (IX. 29.) - zeneiskola felvállalása: 71/1997. (VI. 02.) sz. önk. hat. - szakiskola felvállalása: 127/1992. (VIII. 17.) sz. önk. hat. - 2+3 éves képzés felvállalása: 133/2004. (X. 13.) sz. önk. hat. - óvoda korszerûsítési, bõvítési terv készítés: 77/2004. (VI. 09.) sz. önk.hat. - egészségügyi koncepció: 122/2004. (IX. 29.) sz. önk. hat. - 20+6 szaktantermes iskola tanul. terv készítés: 171/2004. (XII. 30.) sz. önk. hat. - testvérvárosi kapcsolat és megújítása: 184/1992. (IV. 06.) - Monori Területfejl. Tanácshoz való csatlakozás: 44/1997. (IV. 28.) sz. önk. hat. - Gerje - menti Regionális Társuláshoz való csatlakozás: 2001. 02. 09. - vízmû rekonstrukcióra kapott címzett támogatásról szóló értesítés: BM.ikt.sz.: 1-A/793/2004, Pilis Polgármesteri Hiv. ikt.sz.: 257-19/2004. - Általános Rendezési Terv: készítése folyamatban - központi ügyeleti rendszer létrehozása: 61/2003. (V. 28.) önk.hat. - gazdasági ciklusprogram: 50/2003. (IV. 24.) önk. hat. - orvosi rendelõ bõvítési terv: 111/2003. (VII. 24.) önk. hat. - Közösségi Ház bõvítési terv: 55/2004. (IV. 28.) önk. hat - vízmû és ivóvízellátás bõvítési terv: 43/2004. (IV. 22.) önk. hat. - szennyvízhálózat és szennyvíztisztító bõvítési terve: 105/2001. (XII. 13.) önk. hat. - KÉPÜSZ KFT. szerzõdéskötése: 146/2004. (XI. 10.) önk. hat. - eMagyarország Pont létrehozása: 86/2004. (VI. 30.) önk. hat. - önkormányzati honlap készítés: 53/2003. (IV. 24.) önk. hat. - pedagógus kitüntetés: 12/2004. (III. 11.) sz. önk. rendelet - regionális hulladékgazdálkodási programhoz csatlakozás: 12/2003. (I. 29.) önk. határozat - Médiakoncepció: 88/2003. (VI. 25.) önk. hat.

PILIS. nagyközség. várossá nyilvánításának kezdeményezése PILIS, 2005

Recommend Documents