Erdőművelés a Pilis hegységben

T A R T A L O M Végvári Jenő: Erdőművelés a Pilis-hegységben .. Kassai Imre: Gondolatok a fagyártmányválasztékok termelésének gazdaságosságáról.. .. Dr. Pagony Hubert: A z o r s z á g o s e r d ő v é d e l m i f i g y e l ő - é s j e l z ő s z o l g á l a t 1963. é v i a d a t a i n a k é r t é k e l é s e é s a z 1964-ben v á r h a t ó k á r o s í t á s o k Dr. Lesfcó János: A z ággöcsök elhelyezkedése a tölgy fűrészrönkben Dr Szőnyi László: Erdészeti vízháztartási vizsgálatok a N é m e t D e m o k r a t i k u s Köztársa- . Ságban Szappanos András: Kiegészítő adatok a Pilis-hegység geológiájához .. .. Jérúme René: Hajdúsági nyárkonferencia Szodfridt István—Tallós Pál: V á l t a k o z ó v í z g a z d á l k o d á s ú t ö l g y e s e r d ő t í p u s . . . . . . Irodalmi szemle: Dr. Ballenegger Róbert—Dr. di Gleria János: Talaj- és trágyavizsgálati módszerek (Dr. Járó Z.) .. .. . . . . . . .. ... .. . . . . .. Dr. Járó Zoltán: T a l a j t í p u s o k . (Szodfridt I.) .. ....................... L o m b o s fák-tűlevelűek (Galambos G.) .. .. .. C í m k é p : Tél a Bükkben H á t l a p o n : Tél a Mátrában

( F o t ó : E R T I , Michalovszky ( F o t ó : E R T I , Jérőme René

49 53 60 66 72 79 82 35

90 91 92

I. f e l v é t e l e ) felvétele)

CO/IEPJKAHHE Beeeapu EHD : J l e c o B o a c T B o B r o p a x ríHJiimi '. . Kaiuiuau PÍMpe ; O p e H T a ő e J I b H O C T H n p : ) H ^ B íjiCTBa COPTHMCHTOB A p e u e c i i b i x H3Ae.iní'[ JJ-p nazoHb Xyőepm : Ou^HKa iianHbix r : > c y ; j a p c T B e H H O M J i e C 0 3 a m H T H 0 í í i i a ö j u o M a T e J i B i i ü í i M curnajibnoíí cny>K6bi*3a

JJ-p JJ-p

JleiuKO

1963

HHOLU :

TOA H BO3MOH
PacnojioweHne

cyqi<:)Q

49 53 60

B ^yÖDBOM

66

nmioBOMHUKe

CSHLI JJac/io : M c c j i e A O s a H H H . n e c o 3 0 f l c r B é H H O r o B / i a r o o ö o p o T a B T e p M a n c K o í í . T l e M O K p a T U H e c K O H PecnyGjiHKe Cannan-nu Anőpaui : / J I o n ' . ) j i H H T e J i b H b i e naHHbie K r e o j i o r i - i H r . ÍIMJIHUJ }KepoM PeHe : K o H ^ e p e H U H f l n o Tono.THM B X a i í a y m a r e . . Codtppudm Hiximaan—TaA.ioui rja.i : / ^ y ő o B b i P i jiecoTHn c n e p e M e i m b i M BOUHUM XOSHHCTBOM J l H T e p a T y p H o e oöo3peHHe

H a nepBott CTpaHHue OÖJIOHKI
S O M M A I R E

72 97 82 85.

90

e:Koeo ( 3 P T M ) . H a nocneAiieft

:

Végvári J.: S y l v i c u l t u r e a u x m o n t s P i l i s Kassai I.: P e n s é e s s u r la r e n t a b i l i t é d e la p r o d u c t i o n d e s f a b n q u é s e n b o i s Dr. Pagony H.: E v a l u a t i o n d e s d o n n é e s p o u r 1963. d u s e r v i c e n a t i c n a l d ' o b s e r v a t i o n e t d e s i g n a l i s a t i o n d e la p r o t e c t i o n d e s f o r é t s ; p r o g n o s e p o u r 1984 Dr. Leskó J.: L a d i s t r i b u t i o n d e s n o e u d s d a n s l e s g r u m e s d e s c i a g e d e c h é n e Di. Szőnyi L . : E t u d e d u r é g i m e h y d r i q u e d e s f o r é t s d a n s la R é p u b l i q u e D é m i . c r a t i q u e AUemande .. .. Szappanos A.: D o n n é e s c o m p l é m e n t a i r e s á la g é o l c g i e d e s m o n t s P i l i s Jerome R.: C o n f é r e n c e r é g i o n a l e d u p e u p l i e r e n H a j d ú s á g Szodfridt I.—Tallós P.: T y p e d e f ó r é t á c h é n e d ' u n r é g i m e h y d r i q u e c h a r g e a n t . . . . .. R e v u e littéraire.. .. .. .. .. E n c o u v e r t u r e : IJhiver aux monts Bükk ( P h o t o E R T I , Michalovszky I.) E n r e v e r s e : Uhiver aux monts Mátra (Photo ERTI, J é r ő m e R.)

49 53 60 66 72 79 82 85 ,90

A lapban meirjpleiii tanulmányok szerzői: Galambos Gáspár tudományos munkatárs, ERTI, Budapest, dr. Járó Zoltán tudo­ mányos főmunkatárs, ERTI, Budapest; Jérőme René főmérnök, OEF, Budapest; Kassai Imre tervelőadó, Mecseki Áll. Erdőgazdaság, Pécs; dr. Leskó József műszaki vezető, Tanulmányi Erdőgazdaság hegyvidéki erdészete, Sopron; dr. Pagony Hubert tudományos osztályvezető, ERTI, Sopron; Szappanos András egyetemi adjunktus, Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron; Szodfridt István tudományos munkatárs, ERTI, Budapest; dr. Szőnyi László tudományos osztályvezető, ERTI, Budapest; Tallós Pál tudományos munkatárs, ERTI, Budapest; Végi'óri Jenő igazgató, Pilisi Áll. Erdő­ gazdaság, Esztergom.

Erdőművelés a Pilis hegységben V É G V Á R I

J E N Ő

A P i l i s h e g y s é g e r d ő n e v e l é s i p r o b l é m á i n a k i s m e r t e t é s e előtt szeretném röviden vázolni a z erdőgazdaság egész területének f ő b b jellemzőit. A Pilisi Á l l a m i E r d ő g a z d a s á g t e r ü l e t e 3 9 1 7 2 h a , e b b ő l á l l a m i 3 4 3 6 4 h a , közbirtokossági 4 808 ha. A Gerecse^Pilis-Budai h e g y e k erdőgazdasági t á j á b a t a r t o z i k . N é g y t á j r é s z l e t e v a n : a. D u n a k a n y a r , a P i l i s , , a D o r o g - b a j n a i l ö s z h á t és a G e r e c s e . A P i l i s h e g y s é g k ő z e t a n y a g a f ő t ö m e g é b e n m á s o d k o r i d o l o m i t és m é s z k ő , de s o k a h a r m a d k o r i ü l e d é k is: m é s z k ő , m á r g a , h o m o k k ő , a g y a g , v a l a m i n t pleisztocén édesvízi m é s z k ő . A h e g y s é g erősen sziklás, sok rajta a k o p á r terület. A z egész hegycsoport k é t p á r h u z a m o s vonulattal indul. E z e k azonban h a m a r o ­ san e g g y é o l v a d n a k össze. J e l l e m z ő a P i l i s h e g y s é g r e a r ö g ö k f é l o l d a l a s k i b i l l e ­ n é s e . A D . o l d a l s o k k a l m e r e d e k e b b , és s z i k l á s a b b , m i n t a z É . o l d a l . A h e g y s é g e r ő s e n l e t a r o l t v u l k á n i t ö m e g e i s z e s z é l y e s e n h e l y e z k e d n e k el a D u n a k a n y a r b a n . L e g m a g a s a b b ' része a d o b o g ó k ő i csoport, m e l y n e k kitettsége m i n d e n i r á n y ú s í g y e r d ő m ű v e l é s i s z e m p o n t b ó l a l e g é r t é k e s e b b . A s z e n t l á s z l ó i és c s i k ó v á r i h e g y ­ csoport vonulata DNy—Ék, az Esztergom-pilismaróti csoport ÉNy. Leg­ magasabb, p o n t j a a Pilis 752 m, m í g az átlagos tengerszint feletti m a g a s s á g 560 m. É g h a j l a t i l a g a P i l i s t e r ü l e t é n (Réthly, v a l a m i n t Köpvén rendszerét figyel e m b e v é v e ) h á r o m f é l e éghajlattípus f o r d u l elő. V a n n a k o l y a n t í p u s ú é v e k , a m i ­ k o r a z i d ő j á r á s s z t y e p e l e m e t t a r t a l m a z (B), v a n n a k , a m i k o r a z é v e k j e l l e g e e n y h e t e l ű ( C ) és v a n n a k , a m i k o r h i d e g t e l ű e k (D). Á t l a g o s é v i c s a p a d é k 600 m m . A z uralkodó szélirány. É N y - i , kisebb f o k b a n N y - i és É-i. A z e g y é b irányú szelek jelentéktelenek. • A két őshonos és fő f a f a j u n k a Pilisben a kocsánytalantölgy és a bükk. Ezek m i n é l n a g y o b b százalékú t e r m é s z e t e s felújítása és felnevelése e r d ő m ű v e l é s ü n k egyik legfőbb feladata. F a f a j statisztikánk szerint m a g á b a n a Pilis t ö m b b e n a mageredetű kocsánytalantölgy 1764 ha-al, 8,3%-kal van mindössze képviselve, m í g a sarj 7705 ha-ral, 3 6 , 1 % - k a l . A b ü k k n é l m á r k e d v e z ő b b a helyzet, m e r t a m a g e r e d e t ű b ü k k ö s ö k 1 4 4 9 h a - t f o g l a l n a k el 6 , 8 % - k a l , m í g a s a r j e r e d e t ű e k csak 7 1 5 h a - t 3 , 3 % - o t . • A sarj eredetű k o c s á n y t a l a n t ö l g y e s e k n a g y térfoglalását a régi, főleg m a g á n erdők a k k o r i kezelési célkitűzésein k í v ü l a z is m a g y a r á z a , h o g y a m í g a b ü k ­ k ö s ö k a j o b b t e r m ő h e l y e k e t f o g l a l j á k , el, a d d i g a t ö l g y e s e k a m e l e g , s z á r a z , sekély t e r m ő t a l a j ú , rossz v í z g a z d á l k o d á s ú t e r m ő h e l y e k e n is m e g t a l á l h a t ó k . Itt sarj erdőként való t o v á b b i fenntartásuk részben indokolt. M i n d e n e s e t r e a'rontott erdők kategóriájába ezek nagyrésze n e m sorolható be. F ő l e g a t ö l g y és e r d ő s sztyep ö v b e n v a n n a k olyan, rossz t e r m ő h e l y e n levő s a r j e r e d e t ű á l l o m á n y o k , a m e l y e k n e k m e s t e r s é g e s , s ő t t e r m é s z e t e s f e l ú j í t á s á t is csak k ü l ö n l e g e s talajelőkészítéssel és kizárólag kerítés v é d e l m e alatt lehetne b i z ­ t o s í t a n i . V i s z o n t e z e k e n a t e r m ő h e l y e k e n a m a g - és s a r j e r e d e t ű á l l o m á n y é r t é k k ü l ö n b ö z e t nincs a r á n y b a n m é g a m e s t e r s é g e s felújítás első kiviteli költségeivel s e m , annál k e v é s b é a v é d e l m ü k r e építendő kerítés költségeivel. A z t is f i g y e -

lembe kell venni, hogy éppen ezek a területek a vad legkedvesebb téli tartóz­ kodási h e l y e i és az innen való kiszorításukkal részükre kedvezőtlenebb körül­ m é n y e k közé, fatermesztés szempontjából viszont sokkal értékesebb á l l o m á ­ nyokba terelődnének. Ilyen meggondolások a l a p j á n a korszerű erdőművelési célkitűzésekkel látszólag össze nem egyeztethető j a v a s l a t o t tettünk az O E F - n e k , hogy ezekben a z erdőrészletekben t e g y é k lehetővé a sarj erdő üzemmódban való gazdálkodást. Természetesen ez a lehetőség n e m zárná ki azt a törekvést, hogy amennyiben ezekben az á l l o m á n y o k b a n részben természetes újulat is létrejön, a n n a k m e g t a r ­ tását és tovább nevelését ne tűzzük ki elsőrendű célként. Ha sorba veszem azokat a szempontokat; a m e l y e k e t szem előtt kell t a r t a n u n k e két őshonos fafajunkkal v a l ó t a r t a m o s g a z d á l k o d á s során, a k k o r á l l o m á n y a i n k j e l e n l e g i állapotából kell kiindulni, függetlenül attól, hogy ez az állapot esetleg helytelen elgondolások, kezelési hibák, v a g y egyéb okok folytán a l a k u l t k i . Az erdőfelújításokat elsősorban természetes úton, alátelepítés n é l k ü l k í v á n ­ j u k v é g r e h a j t a n i mindenütt, ahol e r r e az e r e d m é n y e s munkához szükséges elő­ feltételek rendelkezésre állnak. Kivételek azok a véghasználati állományok, a m e l y e k t ő l a k á r e l e g y a r á n y u k , a k á r állapotuk miatt természetes felújulást m á r n e m v á r h a t u n k . Ezeket, amennyiben n e m esnek a gazdaságosság szempontjából a m á r említett sarjerdő üzemmódban kezelendő állományok közé, megfelelő előkészítés, vadkáros h e l y e k e n bekerítés után a l á kell telepíteni. A csemetével történő alátelepítés során g y o m m e n t e s talajon megfelelő állom á n y z á r ó d á s esetén igen jól bevált a n á l u n k kikísérletezett, ékásós pikirozásnak elnevezett ültetési mód. Ezt minden talajelőkészítés nélkül végezzük. T a l a j ­ előkészítésként legfeljebb a közvetlen á r n y a l á s t adó és a mozgást akadályozó bokorszintet távolítjuk el. A csemetéket azután n e m sorosan, d e a technológiai előírásnak megfelelő hálózatban ékásóval ültetjük úgy, hogy az ültetés helyén, az ékbe való b e h u l l á s á n a k m e g a k a d á l y o z á s á r a , a harasztot lábbal lekotorjuk, majd ültetés u t á n a csemetéhez visszarúgjuk. Ezáltal az alátelepítés a természe­ tes újulat benyomását kelti és a továbbiakban ú g y is kezeljük. Elgyepesedett talajon m á r szalagos talaj előkészítést is kell végezni, ez természetesen soros ültetéssel j á r . Természetes felújításainkban a legnagyobb problémát a r i t k a m a k k t e r m é s okozza. A vaddisznómentes h e l y e k e n á l l o m á n y a i n k a szórványos m a k k t e r m é ­ sekből i s felújulnak. Ahol azonban a vaddisznó elszaporodott, ott csak a bő m a k k t e r m é s e k e t lehet a megfelelő ú j u l a t céljára értékesíteni. Mivel a bő m a k k ­ termés a Pilisben ritka, vaddisznómentes területünk pedig úgyszólván nincs, felújító v á g á s a i n k a t k é n y t e l e n e k v a g y u n k a vaddisznó ellen 1 méter m a g a s palánkos kerítéssel megvédeni. Ez a m a k k t e r m é s r e és ú j u l a t r a kevésbé k á r o s szarvast é s őzet mozgásában n e m a k a d á l y o z z a és lényegesen olcsóbb is a normál kerítésnél. Tölgyeseink és bükköseink természetes felújulása az újulat felnevelésén, a megfelelő véghasználati á l l o m á n y o k k i a l a k í t á s á n keresztül tulajdonképpen e g y állandó körfolyamat k e l l hogy l e g y e n . Ennek minden egyes fázisára közvetlen befolyással van az ember. Még az előbb említett problémákat is beleszámítva, mert a megfelelő á l l o m á n y k i a l a k í t á s s a l , vágásvezetéssel befolyással lehet a m a k k t e r m é s r e , a v a d - és erdőgazdálkodás megfelelő összehangolásával és a természetes ú j u l a t érdekében végzett fahasználatokkal a létesült újulatot m e g ­ védheti és fel is nevelheti. Bárhol is hibázzon azonban, a kör m á r nem zárul. Főbb fafajaink életkora több emberöltőt fog át, n e m szólva arról, hogy l é t e ­ sítője, ápolója és nevelője szükségszerint mind személyében, mind felfogásában 9

m é g e g y e s f á z i s a i n b e l ü l is g y a k r a n v á l t o z i k . E z e k e t a s o k s z o r k á r o s k i h a t á s o k a t v a n h i v a t v a k i k ü s z ö b ö l n i az erdőtipológiára alapozott erdősítési technológia, m e l y e t s z ü k s é g s z e r i n t k ö v e t n i k e l l a z e r d ő n e v e l é s i t e c h n o l ó g i á k n a k is, m e l y e k egy bizonyos erdőtípusban n e m c s a k e g y csemetés kialakításának állandó irány­ elveit r ö g z í t i k ü z e m t e r v s z e r ű e n , d e a n n a k tisztítására, g y é r í t é s é r e é s f o k o z o t t f e l ú j í t á s á r a is e g y s é g e s e l j á r á s o k a t í r n a k m a j d e l ő . K ö z t u d o m á s ú , h o g y m é g a f é n y i g é n y e s t ö l g y is m e g ú j u l t e l j e s z á r ó d á s alatt. A m e g t e l e p e d e t t ú j u l a t a v é g h a s z n á l a t i k o r ú g y e r t y á n o s - t ö l g y e s e k b e n is k a p a n n y i f é n y t , h o g y v e g e t á l n i , s ő t n ö v e k e d n i t u d j o n . A c s e r j e s z i n t k ö z v e t l e n és erős árnyalása azonban számára igen kedvező. Bontani, úgynevezett előkészítő vágásokat végezni a m a k k t e r m é s előtt tehát n e m célszerű. A m á r m u t a t k o z ó újulat felett azonban, főleg a t ö l g y e s e k b e n a z ú j u l a t á p o l á s a k é p p e n az á r n y a l ó cserjeszintet sürgősen el kell távolítani. Ezt k ö v e t ő e n v a g y ezzel e g y i d ő b e n kell az á l l o m á n y b ó l az utolsó gyérítések a l k a l m á v a l esetleg m é g visszamaradt m á s o ­ dik koronaszintet, a tenyészteni n e m k í v á n t fajokat, hibás e g y e d e k e t stb. el­ távolítani. A z í g y m e g b o n t o t t a n y a á l l o m á n y alatt a t ö l g y ú j u l a t m á r nincs az e l t ű n é s v e s z é l y é n e k k i t é v e és a s z ü k s é g e s á p o l á s o k m e g i s m é t l é s é v e l m é g j ó f e j ­ l ő d é s e is b i z t o s í t h a t ó . ' Ezt k ö v e t ő l e g a fahasználatokat m o s t m á r elsősorban a fiatalos megtartása és n ö v e k e d é s é n e k elősegítése érdekében kell végezni. Természetesen, a m e n n y i b e n ezzel összeegyeztethető, a legértékesebb növedéket biztosító egyedeket kell a végvágásig fenntartani. A felújító v á g á s o k elhúzódása m i n d e z e n érdekek figyelembevételével elsősor­ ban a t e r m ő h e l y i viszonyoktól függ. A b ü k k é általában h á r o m - n é g y s z e r i bele­ v á g á s s a l 1 0 — 2 0 é v i g is e l h ú z h a t ó , m í g a t ö l g y e t a s z á r a z a b b t e r m ő h e l y e k e n a g y ö k é r k o n k u r r e n c i a m i a t t 3 — 4 é v alatt, a j o b b t e r m ő h e l y e k e n p e d i g 5 — 1 0 é v alatt, l e g f e l j e b b k é t s z e r i b e l e v á g á s s a l f e l k e l l s z a b a d í t a n i . A fiatalosokban a felszabadító tisztításokat rendszeresen és szükségszerűen végre kell hajtani. A böhöncösödést a sarjaknak idejében való visszaszorításával e b b e n a fejlődési fokozatban kell m e g a k a d á l y o z n i . Ezáltal n e m c s a k a fiatalos e g y ö n t e t ű f e j l ő d é s é t s e g í t j ü k elő, h a n e m a k é s ő b b a n n y i k á r t o k o z ó b ö h ö n c k é r d é s t is f e l s z á m o l j u k . A felszabadító tisztítások f i g y e l m e t l e g i n k á b b csak olyan értelemben igé­ n y e l n e k , h o g y a z o k a t i d e j é b e n v é g e z z ü k el, a z o k r ó l m e g n e f e l e d k e z z ü n k ; a z elegyarányszabályozók m á r megkövetelik a leggondosabb munkát, fokozott szak­ értelmet. A felszabadító tisztítások során szinte ö n k é n t jelentkeznek a k i v á g a n d ó e g y e d e k , l e g t ö b b n y i r e k i u g r ó s a r j c s o k r o k (kőris, g y e r t y á n ) , a z e l e g y a r á n y s z a b á ­ lyozó tisztításnál a z o n b a n m á r a s z a k e m b e r j ö v ő b e l á t ó s z e m é v e i kell a v é g h a s z ­ nálatok értékét s a természetes felújítások k e d v e z ő b b feltételeit biztosítani. E k k o r kell az e g y f o r m a n ö v e k e d é s ű , azonos életfeltételeket igénylő és a felső koronaszintbe tervezett f ő f a f a j o k elegyarányát szabályozni és a m e g f e l e l ő k o ­ ronafejlesztésre életfeltételüket biztosítani. E k k o r kell s z á m b a v e n n i a m á s o d i k k o r o n a s z i n t k i a l a k í t á s á r a a l k a l m a s f a f a j o k a t és k e z e l n i a z o k a t a n e k i k s z á n t fontos szerepnek megfelelően. A m í g erőteljesebb n ö v e k e d é s ü k k e l (hársak, j u h a ­ rok, g y e r t y á n stb.) a f e l s ő k o r o n a s z i n t e t v e s z é l y e z t e t i k , v i s s z a k e l l ő k e t v á g n i . A m i k o r a z o h b a n ez a v e s z é l y m á r m e g s z ű n t , a l e g m e s s z e b b m e n ő l e g k í m é l j ü k azokat, m e r t a m á r teljesen záródott koronaszint alatt t ő r e v á g o t t fák, b á r m i l v á r n y é k t ű r ő e k l e g y e n e k is, l e g t ö b b s z ö r m á r c s a k a c s é r j e s z i n t b e t u d n a k f e l ­ vergődni. A tisztítások e g y e d i kijelölése gyakorlatilag megvalósíthatatlan. természete

miatt a tisztítómunkások

ellenőrzése

is n e h é z k e s ,

nem

A is

munka beszélve

arról, h o g y m é g egy állandóan jelenlevő irányító szakember s e m t u d a sűrűben szétszórtan dolgozó m u n k á s o k k a l m e g f e l e l ő e n foglalkozni. Feltétlenül célszerű lenne ezért megfelelően képzett szakmunkásokból m i n d e n erdészetben olyan állandó tisztltóbrigádot m e g s z e r v e z n i , a m e l y i k r e n y u g o d t a n rá l e h e t n e b í z n i a z e g é s z é v i tisztítási t e r v f e l a d a t o k a t . A s z a k m u n k á s k é p z ő t a n f o l y a m o k o n i l y e n m u n k á s o k kiképzésére fokozott g o n d o t kellene fordítani. A vázolt fejlődési fokozatokon át elérkezik az á l l o m á n y a k ö r f o l y a m a t e g y i k l e g f o n t o s a b b fázisához, a törzskiválasztó gyérítéshez. E z az erdőnevelési t e v é k e n y s é g az, a h o l á l l o m á n y a i n k r o v á s á r a a l e g t ö b b és s o k s z o r m á r h e l y r e ^ hozhatatlan hibát s z o k t u k elkövetni. A hibák forrása részben a helytelen e l k é p ­ zelésekből, sokszor a kezelő személyzet k é n y e l m e s felfogásából, n e m utolsó s o r ­ b a n p e d i g a b b ó l a d ó d i k , h o g y az e r d ő m ű v e l é s itt ü t k ö z i k l e g i n k á b b a f a h a s z ­ nálati érdekekkel. A n ö v e d é k f o k o z ó gyérítések és véghasználatok területén i l y e n p r o b l é m á k m á r alig adódnak. A fahasználat keretein belül el kellene különíteni a törzskiválasztó g y é r í ­ t é s e k k e l k a p c s o l a t o s k ö l t s é g e k e t — m i n t a h o g y a n a z a t i s z t í t á s o k r a is k ü l ö n v a n — é s k ü l ö n k e l l e n e m e g t e r v e z n i a z i n n e n k i t e r m e l e n d ő f a t ö m e g e t is. E r r e a f e l e ­ l ő s s é g t e l j e s m u n k á l a t r a a s a b l o n o s f a k i t e r m e l é s t ő l e l t é r ő b é r e k e t és n o r m a f e l ­ tételeket kellene megállapítani. Ezáltal elkerülhető lenne az a l e g g y a k r a b b a n e l ő f o r d u l ó és s z i n t e e l l e n ő r i z h e t e t l e n v i s s z a é l é s , h o g y a f a k i t e r m e l ő k a n a g y o b b teljesítmény érdekében, a n e m jelölt és a z erdőnevelés érdekében feltétlenül v i s s z a h a g y a n d ó e g y e d e k e t is k i t e r m e l j é k . G y a k r a n . e l ő f o r d u l a z is, h o g y a v é g h a s z n á l a t o k é s n ö v e d é k f o k o z ó g y é r í t é s sek e l v é g z é s e után sorrakerülő fahasználatokra m á r n e m m a r a d elég idő é s f a t ö m e g . E m i a t t a j e l ö l t f á k n a g y r é s z é t v i s s z a h a g y v a csak s z á r a d é k t e r m e l é s j e l ­ legű gyérítést végeznek. A h e l y e s e n n e v e l t á l l o m á n y o k b a n m i n d i g l e h e t é s k e l l is p o z i t í v g y é r í t é s t végezni a n n a k a szigorú k ö v e t e l m é n y n e k s z e m előtt tartásával, h o g y állomá­ n y a i n k a véghasználati korig, illetőleg a m á r hasznosítani kívánt újulat m e g ­ j e l e n é s é i g t e l j e s z á r ó d á s b a n m a r a d j a n a k . B á r m i l y e n p o z i t í v célú is l e g y e n a gyérítés, a záródás-bontásnak m i n d i g csak á t m e n e t i n e k szabad lennie. O l y a n n a k , a m i t a z á l l o m á n y k é t - h á r o m é v a l a t t b e n ő . I t t is, m i n t a t i s z t í t á s o k n á l , a z „idejében, gyakran, mérsékelten" e l v e t k e l l k ö v e t n i . K ü l ö n ö s e n ü g y e l n i k e l l a tölgyesekben, ezek idősebb k o r b a n koronafejlesztésre m á r képtelenek. A z a r á ­ nyos, ós szabályos korona pedig nemcsak a jó törzsnevelésnek, de az újulatot b i z t o s í t ó m a k k t e r m é s e k n e k is e l ő f e l t é t e l e . A n ö v e d é k f o k o z ó gyérítésekben u g y a n c s a k ezeket az elveket kell követni, a z z a l a z eltéréssel, h o g y itt — a v é g h a s z n á l a t h o z k ö z e l i s t á d i u m b a n — m á r a szerepüket betöltött é s a természetes felújítást esetleg gátló f a f a j o k a t (kőris, g y e r t y á n stb.) e l t á v o l í t j u k , d e m i n d i g c s a k o l y a n m é r t é k b e n , h o g y e z á l t a l a záródást tartósan n e b o n t s u k m e g . M é g m i n d i g k ö n n y e b b a felszabadító tisztí­ tások a l k a l m á v a l ezeket visszaszorítani, m i n t a túlságos m e g b o n t á s k ö v e t k e z t é ­ b e n elgyomosodott, kiszáradó, degradált talajon a természetes felújítást létre­ hozni. A t ö l g y e s és b ü k k ö s á l l o m á n y a i n k a t í g y k e z e l v e é r h e t j ü k el azt, h o g y a felújító v á g á s o k idejére n e m c s a k a z o k természetes felújítása biztosított, de a z a d o t t k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t a t e r m e l t f a t ö m e g a m a x i m á l i s m e n n y i s é g ű és m i n ő ­ s é g i l e g is l e g é r t é k e s e b b * E z e k k e l — a s z a k e m b e r e k által széles k ö r b e n ismert — eljárási m ó d o k k a l a két őshonos főfáfájúnkkal való tartamos gazdálkodás körfolyamata le­ zárul.