JÓVÁHAGYOTT VÁLTOZAT! (2011.04.29.) BIZOTTSÁGI MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNYOK: VASTAG ÉS DİLT BETŐVEL KIEMELVE! (DR. CSIKI GÁBOR) (JEGYZİ)
PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2010-2014. ÉV KÖZÖTTI IDİSZAKRA VONATKOZÓ GAZDASÁGI (ÖNKORMÁNYZATI CIKLUS) PROGRAMJA - JÓVÁHAGYOTT PÉLDÁNY Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Önkormányzat 2010-2014. évekre vonatkozó gazdasági (önkormányzati) ún. ciklusprogramját a Képviselı-testület 2011. április hó 28. napján megtartott nyilvános és rendes ülésén meghozott 127/2011. (IV.28.) sz. önkormányzati határozatával fogadta el, és hagyta jóvá. Pilis, 2011. április hó 29. napján.
Szabó Márton polgármester
dr. Csiki Gábor jegyzı
2
Pilis Város Önkormányzata 2010. évtıl 2014. évig tartó önkormányzati (gazdasági) ciklusprogramja (jóváhagyott, elfogadott szöveganyag) A helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) tervezésre, számvitelre, információra vonatkozó – Pilis Város Önkormányzata Gazdasági Ciklusprogramja (a továbbiakban: Koncepció) felülvizsgálata idıpontjában érvényes és hatályos - 91. §-a szerint: „Tervezés, számvitel, információ 91. § (1) Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését. (2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény , a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. (3) Az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintı feladatait az államháztartásért felelıs miniszter és a helyi önkormányzatokért felelıs miniszter végzi.218 (4) Az országgyőlési költségvetési döntéseket az önkormányzati érdekszövetségekkel lefolytatott egyeztetés után, a véleményük figyelembevételével kell meghozni. (5) Az önkormányzat a költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak külön jogszabályban meghatározott körét legalább évente a helyben szokásos módon közzéteszi.219 (6) A gazdasági program a képviselı-testület megbízatásának idıtartamára, vagy azt meghaladó idıszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat(ok) részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitőzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetıségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelezı és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elısegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitőzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetés támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitőzéseit. (7) A gazdasági programot a képviselı-testület az alakuló ülését követı hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévı gazdasági program az elızı ciklusidın túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselı-testület az alakuló ülését követı hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidı végéig kiegészíteni vagy módosítani.” Az Ötv. a helyi – így ezen belül a települési - önkormányzatok számára meghatározza mindazokat a kötelezıen ellátandó feladatokat, amelyeket a települési önkormányzatnak el kell látnia, illetve el kell végeznie. Ennek kötelezı tartalmi elemeit elsıdlegesen az Ötv. 8. § (4) bekezdése, másodsorban az Ötv. 8. § (1) bekezdése rögzíti. Az Ötv. - a Koncepció felülvizsgálata idıpontjában érvényes és hatályos - 8. § (4) bekezdése szerint: „(4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvíz ellátásáról, az óvodai nevelésrıl, az általános iskolai oktatásról és nevelésrıl, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemetı fenntartásáról, a helyi
3 közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti jármővel történı várakozás (parkolás) biztosításáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.” Az Ötv. - a Koncepció felülvizsgálata idıpontjában érvényes és hatályos - 8. § (1) bekezdései szerint: „8. § (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás, köztemetı fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti jármővel történı várakozás (parkolás) biztosítása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tőzvédelemrıl, közbiztonság helyi feladatairól; közremőködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésrıl, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásáról, valamint a gyermekes ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítése.” Fontos elem és körülmény, hogy az Ötv. jelenleg is irányadó 8. § (2) bekezdése (prioritás szabálya) szerint ”Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetıségeitıl függıen -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.” (Ötv. 8. § (2) bekezdése). Törvény – jellemzıen ágazati törvény - a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektıl függıen eltérıen is megállapíthatók (Ötv. 8. § (3) bekezdése). A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszervezıdı közösségeinek a tevékenységét, együttmőködik e közösségekkel. A Képviselı-testület a szervezeti és mőködési szabályzatában határozza meg, mely önszervezıdı közösségek képviselıit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselı-testület és bizottsága ülésein (Ötv. 8. § (5) bekezdés). Az Ötv. 91. §-a valamennyi önkormányzat számára feladatul szabja, hogy a helyi (települési, területi) önkormányzatok képviselı-testületei (Közgyőlései) a tárgyi ún. önkormányzati ciklus idıszakára készítsenek egy, az önkormányzat gazdasági helyzetét elemzı, és azt megalapozó gazdasági programot. A fent rögzített törvényi háttér szabályozásból, valamint a gazdasági programból kiindulóan, a Képviselı-testület köteles az adott önkormányzat központi jogszabályban meghatározott kötelezı, a Koncepció elfogadásakor (2011. év tavaszán) meglévı, hatályos helyi önkormányzati rendeletei és külön, egyedi képviselı-testületi döntései alapján „elıkészített”, valamint „beágyazott” ún. kiegészítı önkormányzati feladatai jelenlegi színvonalát részben elemzı, és a feladatok jövıbeni - mennyiségi és minıségi - ellátását prognosztizáló ún. önkormányzati feladatait is áttekinteni. (A továbbiakban együtt: gazdasági program).
4
Az ún. gazdasági program feladata, hogy – annak elıkészítésekor (2011. év tavaszán), a Magyar Köztársaság jelenleg hatályos jogrendje, a törvényalkotó elıírásait alapul véve, és megtartva - a településre ható társadalmi-gazdasági folyamatokat és körülményeket elemezve, a településen élı lakosság, valamint a településen mőködı gazdálkodó szervezetek igényeit figyelembe véve az adott önkormányzati ciklusra meghatározza az Önkormányzat feladatainak fı irányát, kijelölje a Képviselı-testület által meghatározott cél-eszköz rendszert, tegyen prioritást az egyes (ágazati) célok, célrendszerek között, valamint az egyes kiemelt célokhoz kapcsolódóan szükséges kiemelt pénzügyi forrást, fedezetet határozza meg. Az ún. gazdasági program feladata továbbá meghatározni, hogy a Képviselı-testület által kitőzött célok elérése érdekében a településen milyen pénzügyi környezetet kell teremteni, illetve a jelenleg felmért pénzügyi források hiányát, hogyan és milyen pénzügyi módon lehet kezelni – az Önkormányzat (települési érdekszövetségek) által kitőzött célok megvalósítására is figyelemmel. Ennek keretein belül bemutatni szükséges a település közvetlen környezetét (kistérséget, megyét, régiót) érintı gazdasági-pénzügyi környezetet is. Az ún. gazdasági program elıkészítése során biztosítani kell, hogy a Képviselı-testület által elfogadandó dokumentum - a további, átfogó ágazati programokban meghatározott alapelvekkel, alapvetı célkitőzésekkel együtt - meghatározó módon segítse elı a település és környezete, a térség (további) fejlıdését. A Képviselı-testület rögzíti, hogy az ún. gazdasági program összhangban van a következı, az ún. tervezést szolgáló szervezeti dokumentumokkal: 1./ Pilis Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programja. Elfogadva: 47/2004.(IV.28.) sz. önkormányzati határozattal. 2./ Pilis Város Településfejlesztési Koncepciója. Elfogadva: 136/2009.(IV.30.) sz. önkormányzati határozattal. 3./ Pilis Város Önkormányzatának Idegenforgalmi Koncepciója. Elfogadva: 222/2006.(VIII.30.) sz. önkormányzati határozattal. 4./ Pilis Város Önkormányzata tulajdonát képezı lakás és nem lakáscélú helyiségek, beépítetlen földrészletek (vagyon) gazdálkodásával összefüggı koncepciója. Elfogadva. 256/2007.(X.25.) sz. önkormányzati határozattal. 5./ Polgármesteri Hivatala Szervezetfejlesztési Terve. Elfogadva: 268/2008.(IX.25.) sz. önkormányzati határozattal. 6./ Egészségügyi Szolgáltatás-tervezési Koncepció Elfogadva: 322/2008.(XI.26.) sz. önkormányzati határozattal. 7./ Óvodai Intézmény Minıségirányítási Programja. Elfogadva: 354/2008.(XII.18.) sz. önkormányzati határozattal. 8./ Szociális Szolgáltatás-tervezési Koncepció. Elfogadva: 128/2011.(IV.28.) sz. önkormányzati határozattal.
5
9./ Pilis Város Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Programja. Elfogadva: 54/2009.(II.26.) sz. önkormányzat határozattal. 10./ Sportkoncepció (Sportlétesítmény Felújítási Program). Elfogadva: 127/2009.(IV.30.) sz. önkormányzat határozattal. 11./ Pilis Város úthálózatának forgalomszabályozási Koncepciója. Elfogadva: 231/2009.(VII.30.) sz. önkormányzat határozattal. 12./ Pilis Város Önkormányzatának Minıségirányítási Programja. Elfogadva: 277/2009.(IX.24.) sz. önkormányzati határozattal. 13./ Pilis Város Települési Esélyegyenlıségi Helyzetelemzése és Programja. Elfogadva: 385/2009.(XII.17.) sz. önkormányzati határozattal. 14./ Pilis Város Önkormányzata Bőnmegelızési és Közbiztonsági Koncepciója. Elfogadva: 146/2010.(V.27.) sz. önkormányzati határozattal. 15./ Pilis Város Helyi Építési Szabályzata. Megalkotva: 10/2010.(VI.02.) sz. önkormányzati rendelettel. 16./ Pilis Város Településszerkezeti Terve. Elfogadva: 149/2010.(V.27.) sz. önkormányzati határozattal. 17./ Pilis Város Önkormányzata Helyi Közfoglalkoztatási Terve. Elfogadva: 17/2011.(I.27.) sz. önkormányzati határozattal. Fontos elem és körülmény, hogy a fent említett szervezeti dokumentumok mellett, az Önkormányzat által meghatározandó, tervezett beavatkozások (és prioritások) minél pontosabb meghatározásához - a Képviselı-testület munkaszervezete, a Polgármesteri Hivatal részérıl - egy részletes, a jelenlegi társadalmi, gazdasági és környezeti állapotokat bemutató helyzetértékelés is összeállításra került. Ezen elemhez kapcsolódóan, az Önkormányzat fenntartásában és mőködtetésében álló, gazdasági helyzetük és jogállásuk szerint – önállóan mőködı helyi önkormányzati költségvetési szervek fejlesztési elképzelései, az intézmények vezetık által – az Önkormányzat 2011. évi költségvetési Koncepciója tervezése részeként - 2010. év ıszén összeállításra kerültek (az egyes karbantartási, vagy értéknövelı felújítási, fejlesztési szükségleteket és igényeket tartalmazó indítványok és javaslatok alapján.) Bevezetésként rögzíteni szükséges továbbá, hogy az ún. gazdasági program megvalósulása jelentıs mértékben függ az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Országgyőlése, a Magyar Köztársaság Kormánya helyi (települési) önkormányzatokat érintı döntéseitıl, - nem utolsó sorban az Önkormányzat anyagi helyzetétıl, az alábbi indokok miatt is: A jelen körülmények között kiemelt figyelmet kell fordítani a hazai és fıként az Európai Uniós támogatási források megszerzésére, melyek a 2007-2013 közötti idıszakban várhatóan az Önkormányzat(ok) egyetlen, kiemelt fejlesztéseket magukban hordozó lehetıségei lesznek. Tény, hogy ezen Európai Uniós támogatási források döntı része (75-80 %-a) a KözépMagyarországi Régióban a 2007-2010. év közötti idıszakban felhasználásra került.
6 E körülményre tekintettel - a jelen gazdasági programban említett célok közül is - elınyben kell részesíteni azon fejlesztéseket amelyek egyrészrıl megegyeznek a Képviselı-testület prioritásával (elsıdleges és másodlagos fejlesztési elképzeléseivel), valamint ezen támogatási forrásokból nagyobb valószínőséggel megvalósulhatnak. Az ún. jelen gazdasági programban meghatározott célok és intézkedések meghatározásakor még nem történt meg az Önkormányzat számára legnagyobb potenciális támogatási lehetıséget biztosító ún. Közép-Magyarországi Régió Operatív Programjának valamint a többi Operatív Programnak az Európai Unió illetékes szerve részérıl a 2011-2013. év közötti idıszakra vonatkozó, még érvényes pályázati területeket, programokat magában foglaló, kijelölésüket tartalmazó hivatalos jóváhagyása, - de a médiából már megismert fejlesztési területek alapján, a már ismert támogatási lehetıségek (a 2007-2010. év közötti idıszakhoz képest ugyan kisebb), de fontos lehetıséget nyújtanak a település, illetve az Önkormányzat fontosabb fejlesztési területein, - további fejlesztések, beruházások megvalósítására. A Város jövıje szempontjából – a fentiekre tekintettel – továbbra is elsıdleges fontosságú az Operatív Programok által támogatott pályázati lehetıségek minél szélesebb körő megismerése és megismertetése a lakossággal, valamint a színvonalas, a település valós szükségleteit kielégítı pályázatok figyelése, benyújtása, koordinálása, menedzselése, és az elızı önkormányzati ciklus sokrétő és sokirányú tapasztalatait felhasználva az ún. utó monitoring feladatok ellátása. Az ún. gazdasági program bevezetéseként, részeként át kell tekinteni az Önkormányzat jelenlegi anyagi helyzetét, a korábbi Képviselı-testület(ek) által már felvállalt, hosszú távú kötelezettségeket, amelyek befolyásolják az elvégzendı feladatok pénzügyi lehetıségeit. Az újonnan megalakult Képviselı-testület 2010. év október hónapjában 1.131.253 e Ft hosszú lejáratú kötelezettséget örökölt, az elızı gazdasági ciklusról, az alábbiak szerint:
2006. Piac hitel Beruházás a XXI. század iskolába Vízberuházás célhitele (2015.VI. hó lejárat) Összesen tıke: Várható éves kamat:
2010.
2007.
Me: e Ft 2009.
2008.
3.666 e Ft
3.666 e Ft
3.666 e Ft
3.666 e Ft
4.000 e Ft
4.000 e Ft
4.000 e Ft -3.436 e Ft
4.581 e Ft
7.666 e Ft 23.326 e Ft
7.666 e Ft 19.317 e Ft
11.102 e Ft 25.333 e Ft
8.247 e Ft 22.335 e Ft.
2011.
2012.
2013.
Me: e Ft 2014.
Viziközmő hitel 326.948 e Ft 209.595 e Ft Gerje kötvény 74.360 e Ft Vízberuházás célhitele 4.581 e Ft 4.581 e Ft Bölcsöde beruh.hitele Összesen: 331.529 e Ft 288.536 e Ft Várható éves kamat: 54.623 e Ft 23.103 e Ft
74.360 e Ft
74.360 e Ft
74.360 e Ft
4.581 e Ft
4.581 e Ft
78.941 e Ft 28.103 e Ft
78.941 e Ft 27.800 e Ft
4.581 e Ft 5.506 e Ft 84.447 e Ft 27.500 e Ft
7
Mint ismert, az Önkormányzat a Pilis Beruházó Víziközmő Társulat által 2002. évtıl folyamatosan felvett hiteleit – még az Önkormányzat-Pilis Beruházó Viziközmő TársulatOTP Bank Nyrt. között létrejött, két kétoldalú alapszerzıdések részeként, az ún. kezességvállalási jognyilatkozat tartalmából és körébıl adódóan - átvállalta, (amelyet utólag 2008. évben írásban megerısített), amelynek teljes mértéke: 536.543 e Ft, mely a 2010. pénzügyi év végén vált esedékessé. Pilis Város Önkormányzata 2010. évben a 2022. évben felvett ún. viziközmő hitel törlesztésére: 326.948 e Ft-ot fordított. Pilis Város Önkormányzata 2011. évi hitelképessége (a 2011. évi költségvetés tervezése részeként számítottan): 84.437 e Ft. Az Önkormányzatrészérıl az ún. gazdasági program részeként vagyoni helyzetérıl, az alábbi tájékoztatást nyújtjuk: A Polgármesteri Hivatal 2002. évben elvégezte az Önkormányzat vagyonának teljes felmérését, és megállapította a tulajdonában álló ingatlanvagyon becsült értékét. Az ún. vagyonértékelés alapján az ingatlanvagyon könyv szerinti bruttó értéke, a vonatkozó jogszabályok szerint módosításra került. Az Önkormányzat ingatlan vagyona, 2010. december 31-i érték és könyvelési nap szerint, az alábbiak szerint alakult: a) Forgalomképtelen ingatlanvagyon 3.413.302 e Ft (k. szerinti érték) b) Korlátozottan forgalomképes ing. vagyon 2.966.858 e Ft (k. szerinti érték) c) Forgalom képes ingatlanvagyon 666.914 e Ft (k. szerinti érték) Ingatlan vagyon összesen: 7.047.074 e Ft (k. szerinti érték) Forgalomképes ingatlan vagyonból: 99.050 e Ft értékő jelzáloggal terhelt. Az Önkormányzat befektetett eszköz vagyona a 2010. december 31.-i mérleg szerint: 6.527.737 e Ft.
GAZDASÁGI PROGRAM ELEMEK ÖSSZEGZÉSE, JAVASLATOK A fenti számadatokat összegezve rögzíthetı, hogy az Önkormányzat anyagi helyzete nem kedvezı. A Képviselı-testület alapvetı érdeke az önkormányzati vagyon értékének megtartása, illetve annak gyarapítása. Ennek érdekében az Önkormányzatnak a jelen önkormányzati ciklusban még inkább vizsgálnia kell a vagyongyarapításnak formáit és lehetıségeit. Az Önkormányzat - a törvénybıl adódó kötelezettségek teljesítése mellett - kizárólag abban az esetben tud fejlesztéseket végrehajtani, ha az ún. felhalmozási célú kiadások egy, jelentıs részét pályázati forrásból biztosítja. Az Önkormányzat elsıdleges gazdasági feladata és célkitőzése a hosszú lejáratú kötelezettség állományának folyamatos és rendszeres csökkentése. Az Önkormányzat másodlagos gazdasági feladata és célkitőzése, hogy az Önkormányzat az adósság-és hitel állományát oly módon átalakítsa, hogy az adósság- és hitel állományon belül
8 a rövid lejáratú hitelek állománya megszüntetésre, és a jövıre nézve (egy-egy beruházáshoz kapcsolódóan) megajánlott ún. célhitel kerüljön elıkészítésre, felvételre. E helyütt indokolt az állami kamattámogatott ún. ÖKIF hitelek igénybevételének érdemi vizsgálata. Az Önkormányzatnak, illetve szerveinek a helyi bevételeinek növelése érdekében, álláspontunk szerint, - az Önkormányzat 2012. évi és azt követı költségvetésének tervezése (a gazdasági-pénzügyi tárgyú helyi, önkormányzati rendeletek felülvizsgálata részeként) meg kell vizsgálni az alábbiakat: a) Az Önkormányzat továbbra is biztosítja-e alanyi jogon, az egyedülálló 70 éven felüli személyek szemétszállítási díjának mentességét, függetlenül bármilyen jövedelmi szinttıl. b) Az Önkormányzat továbbra is biztosítja-e alanyi jogon, az egyedülálló, 70 éven felüli személyek kommunális adójának mentességét, függetlenül bármilyen jövedelmi szinttıl. c) Az Önkormányzat érvényesíti-e az általa, önként vállalt és nyújtott szolgáltatása tekintetében meghatározott bármely szolgáltatási díja tekintetében, a szolgáltatási díj értékállóságát, legalább a tárgyévet megelızı évre vonatkozó pénzromlás adatai alapulvételével. A fenti kérdéseken túlmenıen, az Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, a tárgyidıszaki gazdasági program idıtartama alatt a 2010. évig behajthatatlan állományba sorolt követelések – a Polgármesteri Hivatal keretein belül, a központi jogszabályban meghatározott feltételrendszerhez képest gyakoribb jelleggel - felülvizsgálatra kerüljenek és egyúttal hatékonyabb módon kerüljön sor valamennyi hátralék - adók módjára, vagy nemperes eljárás keretein belül történı – behajtására (d/pont). Az életminıség javítása a helyi gazdaság és a szolgáltatások bıvítése révén: Feladat: a település térségben betöltött szerepének megtartása, erısítése, a gazdasági és lakossági szolgáltató funkciók bıvítése, a meglévı helyi erıforrások jobb, hatékonyabb kihasználása különösen a gazdaság, a humánerıforrás-fejlesztés (oktatás), a szolgáltatások és a turizmus területén. Jelenleg a város gazdasági funkciói igen gyengék, a településen lakó foglalkoztatottak túlnyomó része (kb. 60%-a) más településeken, elsısorban a fıvárosban és a Budapestet körülvevı délkeleti agglomeráció településein dolgozik, ami számukra plusz utazási idıt és költséget jelent, továbbá az üzleti szolgáltatások jelentıs részét is más településeken veszik igénybe. Mindez amellett, hogy rontja a helyi életminıséget és csökkenti az Önkormányzat adóbevételeit, rontja az új, minıségi szolgáltatások megtelepedésének esélyét is. Az életminıség tekintetében javulást eredményezett, hogy az elmúlt önkormányzati ciklus második felében megújult a várost keresztülszelı 100a jelő vasútvonal, amely a vasúttal közlekedık életminısége tekintetében (a gyorsabb szolgáltatás igénybevétele révén) életminıség javulást eredményezett. Várhatóan a jelenlegi önkormányzati ciklus végére, a következı önkormányzati ciklus elejére kiépül a M4 autópálya Monor-Pilis városokat elkerülı része is, amelynek segítségével gyorsan és kényelmesen lehet elérni a fıvárost és a keleti országrész nagyvárosait.
9 Álláspontunk szerint, ki kell használni az ezen fejlesztésekbıl adódó gazdasági lehetıségeket, erısíteni kell a város jelenleg leginkább csak Nyáregyházára kiterjedı térségi szerepét. Mindezeket figyelembe véve a következı beavatkozások végrehajtására is szükség lesz: 1./ A város bevételeinek növelése és a tárgyévben (tárgyidıszakban) rendelkezésre forrás minél költséghatékonyabb felhasználása. 2./ A település bevételeinek növelése és a kiadások optimalizálása a település jövıbeni mőködése szempontjából nélkülözhetetlen, - az Önkormányzat tárgyévi, tárgyidıszaki költségvetésének mőködıképessége, tarthatósága és a tervezett fejlesztések tudatos végrehajtása szempontjából. 3./ Az ésszerő vagyongazdálkodás kialakítása mellett fontos a vagyonnal történı gazdálkodás átláthatóságának biztosítása is. Arra kell törekedni, hogy a fejlesztésekre szánt önerıhöz minél nagyobb arányú és összegő támogatást szerezzen az Önkormányzat. 4./ A Magyar Köztársaság jelenlegi gazdasági helyzete alapján nem várható, hogy a helyi (települési, területi) önkormányzatok finanszírozásában jelentıs pozitív fordulat áll be a közeljövıben. Ugyanakkor vannak olyan beruházások, amelyek végrehajtása nélkülözhetetlen a városi intézmények, szolgáltatások tartós fenntartása és folyamatos mőködtetése szempontjából. A végrehajtott és lezárt önkormányzati ciklus mőködési tapasztatai is megerısítik, hogy a várossá nyilvánítás is további ellátandó feladatokat rótt a településre, - amelyek teljesítésére az idáig nem került sor. 5./ Az Önkormányzat kötelezettsége, hogy képességeihez és anyagi lehetıségeihez mérten maximális mennyiségben és jó színvonalon lássa el a törvényi kereteken belül meghatározott kötelezı feladatait. A lakosság elvárása ezeken túlmenıen olyan önkormányzati fejlesztések végrehajtása is, amelyek szintén jelentıs anyagi terhet jelentenek az Önkormányzatnak, ugyanakkor megvalósításuk jelentısen javítja a településen élık életminıségét (pl. oktatási, nevelési intézmények fejlesztése). Mindezek azt támasztják alá, hogy az Önkormányzat költségvetésének optimalizálására, racionalizálásra van szükség, mely mind a költségvetés bevételi, mind a költségvetés kiadási oldalát érintik. A Képviselı-testület álláspontja szerint, a cél elérése érdekében, a következı tevékenységek végrehajtására van szükség: a./ Az Önkormányzat és intézményei mőködésének 2007. év átvilágítását követı újabb átvilágítása, a hatékonyabb, gazdaságosabb mőködés feltételeinek megteremtése érdekében. Az Önkormányzat költségvetésének kiadási oldalán jelentıs tételként szerepel az egyes önkormányzati fenntartású intézmények, valamint az idıközben a közhasznú társaságból átalakult nonprofit korlátolt felelısségő társaság mőködtetése. Az eddig, az oktatási-nevelési intézményeknél lefolytatott belsı ellenırzések és egyéb vizsgálatok arra az eredményre jutottak, hogy a mőködésük hatékonysága – a színvonal
10 megtartása mellett, egyes funkcionális feladatok (karbantartás, takarítás) átszervezésével, vagy az Önkormányzat irányításában, fenntartásában és mőködtetésében nem álló külsı gazdálkodó szektorba történı kiszervezésével – fokozható a költségvetés további terhelése nélkül. E körben kiemelendı: szintén pozitív eredményt érhetı el az Önkormányzat fenntartásában és mőködetésében álló helyi önkormányzati költségvetési szervek használatában lévı épületek mőködésével és fenntartásával kapcsolatban, az ún. főtés, és villamos energia felhasználás területén a felhasználás racionalizálása, alternatív energia-források bevezetésének vizsgálata, az önkormányzati ciklus elején, meghatározott önkormányzati intézmény területén történı kialakítással, a tapasztalatok, visszajelzések pozitív volta esetén, valamennyi önkormányzati intézmény területén történı kiépítéssel, az ún. hagyományos főtési rendszerek ún. tartalék főtési rendszerként történı biztosítása mellett. b./ A helyi humán erıforrások fejlesztése, az Önkormányzat oktatási, nevelési, kulturális, sport, szociális és egészségügyi feladatainak valamint kötelezettségeinek minél magasabb színvonalon történı ellátásával, a lakossággal történı aktív kapcsolattartás biztosítása. Ösztönözni kell az Polgármesteri Hivatal illetve az Önkormányzat által fenntartott és mőködtetett intézmények – tárgyévre érvényes költségvetés keretei között, - munkatársainak, dolgozóinak folyamatos humánerıforrás-fejlesztését, a rendszeres szakirányú képzéseken való részvételét, - az e tárgyú központi pénzügyi források jogszerő lehívását és igénybevételét, a munkájuk és feladatellátásuk hatékonyabb végrehajtása érdekében. c./ Az Önkormányzat által korábban kötött szerzıdések felülvizsgálata. Az Önkormányzat elızı képviselı-testülete számos partnerrel kötött különféle szerzıdést, megállapodásokat, - amelyek rendszeres idıközönkénti felülvizsgálata szükséges. Vizsgálni szükséges, hogy mely esetekben lehetséges az Önkormányzat számára kedvezıbb feltételek elérése is, illetve hogyan lehet az adott szerzıdési feltételek között a település számára kedvezıbb szerzıdési alkupozíciót megszerezni. Ugyanakkor fontos a már megkötött és hatályos szerzıdésekben foglalt követelések maradéktalan betartása, és betartatása, valamint – elsıdlegesen az Állami Számvevıszék 2010. évi vizsgálati, számvevıi jelentése megállapításaihoz kapcsolódóan – mindkét szerzıdı fel (több alanyú szerzıdéses jogviszony esetén valamennyi szerzıdéses partner) oldalán a felelısségi kör kialakítása és egyértelmő meghatározása. d./ Ipari terület kijelölése és a befektetıket vonzó infrastrukturális környezet kialakítása. Figyelembe véve a település rendkívül kedvezı közlekedés földrajzi helyzetét (Budapest és a repülıtér közelsége, a város az ország közepén fekszik, jól megközelíthetı minden irányból, a településre jellemzı az egyaránt kedvezı közúti és vasúti kapcsolat), az Önkormányzat vezetésének mindent el kell követnie a Képviselı-testület által 2010. évben kijelölt új gazdasági területen kijelölése, amely alkalmas nem környezetkárosító gazdasági tevékenység (pl. feldolgozóipar, logisztika) folytatására. Az e tárgyú, jellegő befektetések hozzájárulhatnak a településen élık számára munkahelyek teremtéséhez, ezáltal a jelenleg kedvezıtlen foglalkoztatási helyzet javulásához, közvetetten pedig az Önkormányzat saját(os) bevételeinek növekedéséhez is.
11
Az Önkormányzat Képviselı-testülete a fentiekkel együtt javasolja megvizsgálni az Önkormányzat tulajdonában és birtokában álló, de jelenleg intézményi formában nem hasznosított felépítményes ingatlanok vagyonhasznosítását oly módon, hogy a remélt üzleti befektetık tegyenek ajánlatot adott ingatlan hosszabb távú üzemeltetésére, üzleti alapon történı tartós vagyonkezelésbe adására, az ingatlanon újjáépítendı felépítmény vonatkozásában ún. tartós földhasználati jog alapítására, közös tulajdon létesítésére vagy az ingatlan értékesítésére (stb.). E körben alapvetı célként fogalmazó meg, hogy az Önkormányzat ezen vagyon elemei hasznosításáról 2011. évben határozzék, a további üzemeltetési költségek, kiadások mérséklése megszüntetése érdekében. Másodsorban, ezen ingatlanok átmeneti vagy tartós vagyonhasznosítása esetén, várható, hogy Pilis Város Önkormányzatának – éves költségvetésébe beillesztetten – jelentısebb mértékő saját bevétele származna, amellyel együtt járhatna a településen nyújtandó szolgáltatások minısége is. e./ A turisztikai adottságok eredményesebb kihasználása az idegenforgalmat élénkítı beruházásokkal. A Képviselı-testület álláspontja szerint, a város olyan idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik (pl Gerje-forrás és tórendszer, Ikerfenyı, Beleznay-Nyáry kastély), amelyek a környéken egyedülállóak. Ezen turisztikai látványosságok kihasználása ez idáig, az elmúlt évtizedekben elmaradt a lehetıségektıl. Az idegenforgalom fellendítése érdekében szükséges – akár kistérségi szinten – turisztikai stratégia kialakítása, egyéni arculat tervezése (tájékoztató füzetek, iránytáblák), másodsorban javasolt a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése (pl. magán szálláshelyek kialakítása) is, amelyben az Önkormányzat partneri feladatot látna el. Az Önkormányzat - a gazdasági program részeként, a helyi idegenforgalmi fejlesztéséhez kapcsolódóan - elkötelezett a tekintetben, hogy a jelen önkormányzati ciklus idıtartama alatt több figyelmet fordít a helyi adottságok kiaknázására: a településen évszázados szılı és borkultúra fellendítésére, továbbfejlesztésére, - különös tekintettel az ún. Hegyeki pincesor páratlan adottságaira. f./ Az Önkormányzat - az általa eddig folytatott vagyongazdálkodási tevékenységéhez, feladatellátásához kapcsolódóan - elkötelezett a tekintetben, hogy a tulajdonát képezı, de kevésbé frekventált területen fekvı belterületi ingatlan állománya értékesítése érdekében (figyelemmel az Önkormányzat hosszú lejáratú hitelviszonyaihoz kapcsolódó jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalmak feloldásának sorrendjére), - ezen ingatlan csoportokra nézve – részletfizetéssel is megvásárolható vagyonértékesítési rendszert dolgoz ki és vezet be 2012. évig, az Önkormányzat saját bevételein belül, a rendszeresen befolyó éves bevételek tömegét növelendı.
12
ÖNKORMÁNYZATI PROGRAM ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK (INTÉZMÉNYEK) RENDSZERE A Képviselı-testület úgy dönt, hogy az Ötv. 8. § (4) bekezdésre és 8. § (1) bekezdésére figyelemmel, a kötelezı önkormányzati feladatok, valamint ezt követıen az Önkormányzat Képviselı-testülete által az elmúlt önkormányzati ciklusok idıszaka alatt felvállalt, ún. önként vállalt önkormányzati feladat ellátása (intézmények mőködtetése) területén – elsıdlegesen az alábbi célok, feladatok elıkészítését és végrehajtását helyezi elıtérbe: 1./ Egészséges ivóvízellátás: Az Önkormányzat kötelezı feladatai közül – a település jelenlegi belterületi lehatárolását alapul véve - a lakosság egészséges ivóvízzel történı teljes körő ellátása biztosított. Ezen a területen, alapvetı célként fogalmazható meg, hogy amennyiben a Képviselı-testület a jövıben a település jelenlegi településszerkezeti rendszerén – a külterületi (volt zárkerti területek) arányának csökkentésével, – változtat, annak elıkészítése során, a korábbi képviselı-testületek által kialakított és biztosított közmőhálózat mőszaki paramétereit, a hálózat további fejlesztésének mőszaki lehetıségeit, terhelhetıségét alapul kell vennie, mivel az a gerincvezeték hálózat további fejlesztését igényli. 2./ Óvodai nevelés: Az 1990'-es években a népességszám a migráció következtében jelentısen megnıtt, ám ezzel a folyamattal párhuzamosan nem zajlott le a településen mőködı és funkcionáló Óvodai Intézmény kapacitásának növelése. Az Óvodai Intézménybe beiratkozott gyermekek száma évrıl évre kb. 15-20 %-kal meghaladja a férıhelyek maximált létszámát (az önkormányzati ciklusprogram elfogadása idıpontjában 350 fı + 20 % -OKÉV engedély alapján). Jelenleg az Óvodai Intézmény integrált csoportjaiban kapnak elhelyezést a testi- érzékszeri- és értelmi fogyatékos gyermekek is. Tény, hogy a területileg illetékes szakértıi bizottság szakvéleménye alapján, a kizárólag ún. szegregáltan oktatható (súlyos, illetve halmozott fogyatékossággal rendelkezı) óvodások ellátásában, a Fıvárosi Önkormányzat fenntartásában álló Óvoda, Általános Iskola és Gyermekotthon is vállal feladatot. Az elıbb rögzített kérdéskörben a fenntartó Önkormányzat alapvetı célja, hogy a települési önkormányzat az Óvoda, Általános Iskola és Gyermekotthonnal olyan kapcsolatot alakítson ki, amely által a Fıvárosi Önkormányzat fenntartásában álló oktatási-nevelési intézmény belsı iskolája üres férıhelyeinek terhére, pilisi lakóhelyő, kizárólag ún. szegregáltan oktatható tanulók kerüljenek beiratkozásra, - a tankötelezettségét megoldása céljából. Ugyanakkor a Képviselı-testület (a jelen önkormányzati ciklusprogrammal egyidejőleg, párhuzamosan elkészített és összeállított, Pilis Városi Önkormányzata /2011. május 01-2014. augusztus 31. közötti idıszakra vonatkozó/ Feladat-ellátási, Intézményhálózat mőködtetési és Fejlesztési Terve V. fejezete részeként) észlelve a nevelés, és az oktatás területén fennálló, más szervek nem teljeskörő feladatellátásához kapcsolódó „anomáliákat” úgy foglalt állást, hogy az Önkormányzatnak, az általa az elmúlt években nyújtott, a közoktatás alapvetı rendszerének mőködtetésén túlmenıen, mindkét általa fenntartott és mőködtetett nevelési, oktatási intézmény keretein belül - differenciáltan, a kiegészítı szakellátás szakmai jellegétıl, valamint a képességfejlesztés célcsoportjába tartozó gyermekek számától, továbbá az
13 Önkormányzat anyagi teherbíró képességétıl függıen - erısíteni kell az ún. kiegészítı szakellátásokat, elsıdlegesen a logopédiai, valamint gyógypedagógiai feladatelltás területén, 2012. évtıl kezdıdıen. Mint ismert, az Óvodai Intézmény a feladatát jelenleg három tagóvodával látja el. Székhely: Rákóczi út 42. Telephelyek: Kávai út 19. Attila u. 8. Az Önkormányzat által fenntartott és mőködtetett Óvodai Intézmény közül, az intézmény székhelyeként mőködı Pilis, Rákóczi út 42. szám alatt mőködı székhely épületcsoport, mind infrastrukturális, mind nevelésszakmai szempontból megfelel a jelenleg érvényes és hatályos jogszabályi elıírásoknak, követelményeknek. Ezzel ellentétben a település „telepi” részén elhelyezkedı Attila u. 8. szám alatti tagóvoda épülete – sem az épületben kialakított csoportszobák száma, sem az épületben funkcionáló kiegészítı helyiségek száma, rendeltetési módja tekintetében – nem elégíti ki egyrészrıl a központi jogszabály(ok)ban meghatározott mőszaki, valamint az ún. szabványossági, továbbá az infrastrukturális követelményeket, másrészrıl nem elégíti ki a település „telepi” részén élı lakosságot, a gyermekes családok igényeit. E körülményre tekintettel az Önkormányzat Képviselı-testülete a Pilis Város Önkormányzata 2011. május 01-2014. augusztus 31. közötti idıszakra vonatkozó Feladat-ellátási, Intézményhálózat mőködtetési és Fejlesztési Terve részeként, az intézmény mőködtetésével és fejlesztésével összhangban - az Attila u. 8. szám alatti tagóvoda fejlesztésével kapcsolatban, - az alábbi célt tőzte ki célul: „V/8. Az Önkormányzat - rövid és közép hosszú távon - célul tőzi ki a közoktatási feladatellátáshoz kapcsolódó nevelési intézmény Attila u 8. szám alatti tagóvoda épülete elégtelen mőszaki állapotára figyelemmel - rövid és közép hosszú távon – az Óvodai Intézmény Attila u 8. szám alatti tagóvoda épülete bıvítésének érdemi vizsgálatát (erre vonatkozó KMOP pályázat kiírása esetén, a pályázat benyújtásához kapcsolódó pénzügyi források biztosításának érdemi vizsgálatát, a Képviselı-testület által 2005. évben elfogadott, az építésügyi hatóság által jogerısen jóváhagyott építési engedélyezési tervdokumentáció mőszaki tartalmának megfelelıen pályázati anyag elıkészítését), elsıdlegesen a nevelés minıségét, a település ún. telepi részein élı gyermekek mindegyike felvételi helyzetét javító, kiegészítı helyiségcsoport kialakítása érdekében.” Az Önkormányzat által fenntartott és mőködtetett Kávai u. 19. szám alatti tagóvoda ingatlana, épülete sem elhelyezkedésében, sem az épület tömegében, valamint az épület jelenlegi mőszaki állapotát tekintve nem elégíti ki a jelen önkormányzati ciklusprogram készítése idıpontjában érvényes és hatályos központi jogszabályi elıírásokat, követelményeket, valamint a település Káva felé esı részén élı lakosság, gyermekes családok igényeit. A Képviselı-testület ezen épület és hozzá kapcsolódó kiegészítı építmények jogi, mőszaki, infrastrukturális helyzetének jövıbeni rendezése érdekében ezen kérdéskörrel, a nemcsak az elmúlt, hanem a 2002-2006. év közötti önkormányzati ciklus részeként, - több alkalommal foglalkozott. A Képviselı-testület Pilis Város Önkormányzata 2011. május 01-2014. augusztus 31. közötti idıszakra vonatkozó Feladat-ellátási, Intézményhálózat mőködtetési és Fejlesztési Terve részeként, úgy foglalt állást, hogy a Kávai úti óvoda területén, a Kávai u. 19. szám alatti tagintézményben a mőködtetési feltételeket - a jelen önkormányzati ciklus idıtartama alatt – ún. szinten tartja.
14 Mindez azt jelenti, hogy az Óvodai Intézmény keretein belül mőködı Kávai úti tagóvoda mőködését érintıen kifejezett fejlesztési illetve beruházási cél megfogalmazására, illetve hozzá kapcsolódóan döntés elıkészítésre kizárólag az óvodai nevelés komplex helyzetének helyi megoldását alapvetıen elısegítı, a beruházás tervezett központi támogatása esetén csoportfejlesztéssel járó, a Gerje-forrásvidék környékén fekvı pilisi 6/25.hrsz. alatt felvett intézményi ingatlanon tervezett elsıdleges beruházási szándék - központi pénzügyi források hiánya miatti - meg nem valósulása esetén lehet és szükséges - „kellı idı elteltével” - sort keríteni. A Képviselı-testület részérıl az óvodai nevelés területén jelenleg folyó és tervezett intézmény fenntartási, mőködtetési folyamatokat összefoglalva: a jelen önkormányzati ciklus részeként (részben a 2007. évben megnyert, KMOP beruházásból adódó kötelezettségeinek is eleget téve) egyrészrıl fejleszteni kívánja a kiegészítı pedagógiai szakellátás nyújtásának helyi személyi feltételeit, „hálóját” (részben az általános iskolai oktatási környezetre, mőködési feltételre is kiterjesztetten), valamint másrészrıl az Óvodai Intézmény mőködését érintıen, legalább egy nevelési intézmény fejlesztését célzó szakmai program, beruházás megvalósítását célul tőzi ki. 3./ Általános iskolai oktatás és nevelés: Pilis Város Önkormányzatának Képviselı- testülete, mint fenntartó 2008. június 30. napjáig, az általános iskolák tekintetében a kötelezı általános iskolai oktatási feladat(ok) ellátása mellett, önként vállalt feladataként biztosította az alapfokú zeneoktatást és a szakiskola mőködését. Mint ismert, az elızı önkormányzati ciklus részeként eljáró, fenntartó Képviselı-testület, tekintettel a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskolában évekre visszahúzódó és a gazdálkodást érintı személyi, tárgyi problémákra, - mind a Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola, mind az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény esetében, a gazdasági önállóságot 2007. december 31-i hatállyal megszüntette. A részben önálló gazdálkodási jogkör alapján, - a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Irodája vette át a két iskola gazdálkodásával összefüggı feladatokat. Ezt megelızıen, a Képviselı-testület, az általa 2007. március hónapjában meghozott önkormányzati határozatában, valamint a 2007. június hónapjában meghozott önkormányzati határozatában döntött az általa fenntartott és mőködtetett szakiskolai tagozatnak, mint feladatnak 2008. július 1. napjával történı átadásáról - oly módon, hogy Pest Megye Közgyőlésével 2007. július 09. napján megkötött közoktatási feladatátadási megállapodás alapján a 2008/2009-es oktatási évben még tanuló gyermekek továbbtanulására – az általuk megkezdett szaktól függıen - a ceglédi székhelyő Bem József Mőszaki Szakközép-és Szakiskola, a Károlyi Mihály Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakképezı Iskola vagy a monori székhelyő Szterényi József Szakközépiskola és Szakiskola intézmény keretein belül került sor. A Képviselı-testület az általa 2007. június hónapjában meghozott önkormányzati határozatában másodsorban úgy döntött, hogy az Önkormányzat fenntartásában és mőködtetésében álló Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény keretei között mőködı ún. mővészetoktatási intézményegység által ellátott feladatot 2008. július 1. napjával – az alábbi feltételekkel, illetve kikötésekkel – adja át Pest Megye Önkormányzata részére.
15 Kikötések: a./ A Képviselı-testület kiköti, hogy a feladat átadásáról más, önálló Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Pilisen létesítendı telephelyén kell gondoskodni. b./ A Képviselı-testület felajánlotta, hogy a Pilisen létesítendı telephely folyamatos és hosszú távú mőködtetése céljából kész a Pilis, Dózsa Gy. u. 33. szám alatti épületcsoport zeneiskolai tagozat épületeként történı hosszú távú fenntartása és mőködtetése céljából, - az épületcsoport mőködtetésével összefüggı alábbi költségeket viselni. Ezen képviselı-testületi döntés részeként, egyúttal a Képviselı-testület kötelezettséget vállalt arra, hogy a saját tulajdonában és vagyonkezelésében álló Dózsa Gy. u. 33. szám alatti épület(ek) használhatósága érdekében, az épületcsoport használatával összefüggı, felmerülı közüzemi költségeket (víz, szennyvíz, villany, gáz díj), valamint az épületcsoport karbantartásának, állagmegóvásának tárgyévre esı költségeit az Önkormányzat tárgyévi, saját költségvetése terhére tervezi, illetve fedezi. A Kotv. 87. § (1) bekezdés e) pontja alapján a Megyei Önkormányzat köteles gondoskodni azoknak a sajátos nevelési igényő tanulóknak az iskolai ellátásáról, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, ezért a nem kötelezı feladat átadásáról képviselıtestületi, fenntartói döntés született. A Képviselı-testület az általa 2007. január hónapban meghozott önkormányzati határozatában, valamint a 2007. június hónapban meghozott önkormányzati határozatában döntött a gyógypedagógiai tagozat 2008. július 1. napjával történı megszüntetésérıl - oly módon, hogy a tagozaton a 2008/2009-es oktatási tanévtıl kezdıdıen a tanulók oktatását a Pest Megye Közgyőlés döntése értelmében, a 2007. július 09. napján megkötött közoktatási feladatátadási megállapodás alapján a gyömrıi Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztı Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon intézmény vette át, aki egyúttal az akkori és a jelenlegi gyermekek heti utaztatásáról is gondoskodik. Mint ismert, az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézményben 2008. július 01. napjáig mőködött a rászoruló, enyhe értelmi fogyatékos tanulók szegregált formában (önálló tagozaton) történı oktatása, ezen oktatási forma 2008. év II. felében megszüntetésre került. Szülıi kérésre a napközis és tanulószobai foglalkozás biztosított volt a gyermekek számára. Az Önkormányzat a 2007-2008. évben meghozott ún. átszervezési döntések meghozatalát követıen, a tárgyévi költségvetésében rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat, az ún. alapvetı oktatási-nevelési feladatok ellátására fordította, és jelenleg is fordítja. Az Önkormányzat korábbi képviselı-testületei kialakították azt az intézményrendszert, amelynek további intézményfejlesztése, illetve jelentıs mértékő, értéket megırzı állagmegóvása a jelen önkormányzati ciklusban is fontos feladatot képez. Pilis Város Önkormányzatának fenntartásában 2008. július 01. napjától mőködı iskolai oktatási intézmény: A Gubányi Károly Általános Iskola a feladatát jelenleg öt telephelyen végzi el. Székhely: Kossuth Lajos u. 30. Telephelyei: Kossuth L. u. 28. Szabadság tér 1. Dózsa Gy. u. 33. Széchenyi u. 28. Széchenyi u. 26.
16
A település jövıje szempontjából nagyon fontos az oktatási-nevelési intézmények színvonalas mőködéséhez szükséges feltételek biztosítása, - amelyre az Önkormányzat az egyre szőkülı állami normatívák és támogatások mellett is kiemelt figyelmet fordít. A fenntartó önkormányzat – ennek „ellentételezéseként” - a jelen önkormányzati ciklusprogram részeként, alapvetı célként határozza meg az iskolai oktatási intézményben folyó szakmai munka színvonala részbeni megırzését, valamint továbbfejlesztését. E körben alapvetı célként fogalmazó meg, hogy az általános iskolás korú gyermek Pilisen fejlıdjön és tanuljon, szerezze meg azt a magában hordozható tudást, melyek középiskolai tanulmányai folytatásához szükségesek, mert ez lehet a település továbblépésének és fejlıdésének záloga. Az oktatás szerepének hangsúlyozása mellett, elsıdlegesen a felnıtté válás, érés nevelés részeként fontos eszközként fogalmazható meg, hogy a Képviselı-testület (helyi rendeleti szabályozás részeként) – elsıdlegesen a 2009. év óta meglévı ún. helyi támogatási keret(ek) mértékével számolva – dolgozzon ki, és vezessen be a hátrányos helyzető gyermekek oktatása körülmény-és feltételrendszerének javítása mellett, a tehetséggondozás feltétel-rendszerének keretén belül tanulmányi ösztöndíjrendszert, az általános iskolai korosztályhoz tartozó iskolás gyermekek körére illesztetten, annak érdekében, hogy az általános iskolából kijövı gyermekek közül, a tehetségesebb és szorgalmasabb tanulók – függetlenül a családban, háztartásban élık szociális, vagyoni, jövedelmi szintjétıl, „részben függetlenítve magukat” a körülményektıl - minél sikeresebb közoktatási elımeneteli pályát „fussanak be” öregbítve ezzel a település hírét, jó hírnevét. Az Önkormányzatnak az oktatásszakmai követelmények érvényre juttatása érdekében is mőködtetnie é funkcionáltatnia kell a 2006. évtıl kezdıdıen már kiépített belsı ellenırzés rendszerét valamennyi oktatási-és nevelési intézménye vonatkozásában - részben a belsı ellenırzés intézményesítettsége, részben a szakmai segítségnyújtás intézményesítése miatt, - részben a mőködtetéshez és fenntartáshoz kapcsolódó állami, illetve önkormányzati költségvetési pénzeszközök egyrészrıl jogszerő, másrészrıl minél célszerőbb és hatékonyabb vizsgálata, ellenırzése miatt. A jelen önkormányzati ciklusprogram tartalmi kereteinek meghatározás során alapvetı döntést igénylı szempont az általános iskolai oktatás folytatására szolgáló ingatlan állomány mőködtetésével, karbantartásával, valamint fejlesztésével (bıvítésével, átépítésével) kapcsolatos tárgyi, infrastrukturális kérdések, szempontok érdemi vizsgálata is. Az általános iskolai oktatási intézmény székhely és telephely épületeinek jelenlegi mőszaki állapota, állagának megırzése, korszerősítése és fejlesztése tárgykörében az alábbiak emelhetık ki: Az általános iskolai tanulók száma az utóbbi másfél évtizedben szintén jelentısen bıvült, amellyel a férıhely kapacitás növekedése nem tudott lépést tartani, ami az átlagos osztálylétszámok jelentıs növekedéséhez vezetett. Bár a településen napjainkban a 6-14 éves korosztály száma körülbelül stagnál, a jelenlegi intézményrendszer mind kapacitását tekintve, mind infrastrukturális szempontból (épületek állaga, eszközellátottság) fejlesztésre szorul.
17
Tekintettel a szőkös anyagi forrásokra, a Képviselı-testület álláspontja szerint a jelen önkormányzati ciklusban alapvetıen a fenti tárgyi, infrastrukturális hiányosságok pótlására, kis léptékő fejlesztésekre lesz lehetıség (elsıdleges tervezési szempont). Ennek részeként, a Polgármesteri Hivatalnak az iskolai oktatási intézmény területén, minden oktatási év megkezdését megelızıen meg kell vizsgálni valamennyi, oktatásra szolgáló intézményi helyiség minél célszerőbb kihasználását. Ebbıl a szempontból, a jövıben még inkább át kell tanulmányoznia Polgármesteri Hivatalnak, a Gubányi Károly Általános Iskola 2012. évi, és azt követı évi tantárgy-és helyiség felosztásokat. Ennek keretein belül a Képviselı-testület (a jelen önkormányzati ciklusprogrammal egyidejőleg, párhuzamosan elkészített és összeállított, Pilis Városi Önkormányzata /2011. május 01-2014. augusztus 31. közötti idıszakra vonatkozó/ Feladat-ellátási, Intézményhálózat mőködtetési és Fejlesztési Terve V. fejezete részeként, az általános iskolai oktatás feladatellátásához kapcsolódó mőszaki és infrastrukturális fejlesztési kérdések tekintetében, az elsıdleges tervezési szempont tekintetében, az alábbiak szerint foglalt állást: „V/10. Az Önkormányzat - rövid és közép hosszú távon – célul tőzi ki a közoktatási feladatellátáshoz kapcsolódó oktatási intézmény „elaprózodottságára” figyelemmel a Gubányi Károly Általános Iskola székhely épülete (Pilis, Kossuth L. u. 30.) bıvítésének érdemi vizsgálatát (erre vonatkozó KMOP pályázat kiírása esetén, a pályázat benyújtásához kapcsolódó pénzügyi források biztosításának érdemi vizsgálatát, a Képviselı-testület által 2008. évben elfogadott, az építésügyi hatóság által jogerısen jóváhagyott építési engedélyezési tervdokumentáció mőszaki tartalmának megfelelıen pályázati anyag elıkészítését), elsıdlegesen az oktatás minıségét, a gyermek továbbtanulása valódi helyzetét javító szaktantermi rendszer, valamint alapvetı, hiányzó funkcionális kiegészítı helyiségcsoport kialakítása érdekében. Felelıs: polgármester, jegyzı Határidı: az Önkormányzat 2011.-2013. évi költségvetésének idıtartama alatt.” A Képviselı-testület álláspontja szerint, a jelen önkormányzati ciklusban reális célként nem lehet elsıdleges feladat a korábban már megfogalmazott új, 26 tantermes iskola építése, amely így alapvetıen másodlagos tervezési szempontként, feladatként rögzíthetı és célul tőzhetı. A fenti célhoz kapcsolódó eszközrendszer egyes elemeit, a Képviselı-testület, az alábbiak szerint fogalmazta meg: „V/11. Az Önkormányzat célul tőzi ki – elsısorban hosszú távon - új oktatási intézmény létesítésének érdemi vizsgálatát, illetve az erre vonatkozó beruházási célokmány elıkészítését, az iskolai oktatási intézmény keretein belül súlyosodó létszámgondokkal összefüggı és a szakos ellátottság további fejlesztésével, a tehetséggondozás körébe tartozó tanuló csoportos rendszer kialakításával összefüggésben egyre nehezebb helyiség használati, birtoklási viszonyok további romlásának megakadályozása végett, - a 2004-2005. évben, e tárgyban készített megvalósíthatósági tanulmányterv felülvizsgálatával. Felelıs: polgármester, jegyzı Határidı: a beruházás elıkészítı munkáinak végzésére, a 2004-2005. évben, e tárgyban készített megvalósíthatósági tanulmányterv felülvizsgálatára: az Önkormányzat 2013. évi költségvetésébe illesztetten, a beruházás továbbfolytatására: a felülvizsgált megvalósíthatósági tanulmányterv tartalmától, valamint a Képviselı-testület elvi állásfoglalásától függıen.”
18
Pilis Város Önkormányzata által ellátott alapvetı önkormányzati feladatai koordinálásán túlmenıen, a Képviselı-testület részérıl, a jelen önkormányzati ciklusprogramja részeként meghatározott célkitőzései közé tartozik, hogy az Önkormányzat tartsa fenn, az Önkormányzatnak az egyes szakmai együttmőködı szervezetekkel 2008., valamint 2009. év(ek)ben megkötött együttmőködési megállapodások idıbeli hatályát, valamint hozzá kapcsolódó célrendszerét. Ezen együttmőködési megállapodás(ok) az alábbiak: a./ Pilis Város Önkormányzatának a 2009. évben átalakult Európa Educatio Oktató és Szolgáltató Közhasznú Non-profit Korlátolt Felelısségő Társasággal 2008. évben megkötött, a 2017/2018. oktatási tanévig tartó – a bérleti díj tekintetében átalány természető együttmőködéssel vegyes bérleti szerzıdéses jogviszonya. b./ Pilis Város Önkormányzatának a Tanulni Egy Életen Át Alapítvánnyal 2009. évben megkötött, a 2013/2014. oktatási tanévig (5 év határozott idıtartamra) tartó – a bérleti díj tekintetében átalány természető - együttmőködéssel vegyes bérleti szerzıdéses jogviszonya. A Képviselı-testület – az általános iskolai oktatási intézmény mőködésére kiható, fenti alapvetı cél elérése és megvalósítása érdekében - fontos feladatának tartja a mőködtetésében és fenntartásában álló oktatási-nevelési intézmények jelenleg is meglévı minıségbiztosítási rendszerének hatékonyabb és folyamatosabb mőködtetését, valamit annak folyamatosabb, intézményen belüli ellenırzését, valamint a fenntartó Képviselı-testület részérıl folyamatos számon kérését. E körben az Önkormányzat - központi pályázati beruházáshoz kapcsolódóan, - vállalja, hogy az Önkormányzat elsıdlegesen az önkormányzati ciklus elsı három évében (a Polgármesteri Hivatal útján) készítsen elı pályázatot több, a Gubányi Károly Általános Iskola használatában lévı intézmények ún. energiaracionalizálása keretein belül, a (tag)épület(ek) nyílászáróinak cseréjére, más eszközök korszerősítésére. A Képviselı-testület részérıl az általános iskolai oktatás területén jelenleg folyó és tervezett intézmény fenntartási, mőködtetési folyamatokat összefoglalva: a jelen önkormányzati ciklus részeként, részben fejleszteni kívánja (a helyi nevelési feltételekhez illesztetten) a kiegészítı pedagógiai szakellátás nyújtásának helyi személyi feltételeit, „hálóját” (részben az általános iskolai oktatási környezetre, mőködési feltételre is kiterjesztetten), továbbá az Általános Iskola mőködését érintıen, a Kossuth L. u. 30. szám alatti intézményi épület bıvítését, fejlesztését célzó szakmai program, beruházás megvalósítását célul tőzi ki. 4./ Egészségügyi alapellátás: A Képviselı-testület által 2007. év III. és IV. negyedévében, külsı gazdálkodó (beruházó) szervezettel folyatott egyeztetı tárgyalások eredményei alapján, a település egészségügyi alapellátási és szakellátási feladatainak helyszíne megváltozott, az ezen feladatokat kiszolgáló egységek a Pilis, Rákóczi út 40. sz. alatti intézményi épületbıl a Pilisi Szent István park 1. sz. alatti Szent István parki társasház - Pilisi Egészségház épületébe költöztek át. Mint ismert, az Orvosi Rendelı épülete nem kizárólag Pilis, hanem Nyáregyháza, Káva és Monorierdı lakosságát is kiszolgálja. A Szent István park 1. sz. alatti ingatlanon álló intézményi épület a beruházó cégcsoporttal részben közös hasznosításban és üzemeltetésben áll, így a jelen önkormányzati ciklus elsı
19 évének (2011. év) fı feladatai közé tartozik a felek között 2008. december hó 17. napján megkötött (a haszonélvezeti jog és használat joga alapítására vonatkozó) elıszerzıdéssel vegyes együttmőködési keretszerzıdésben, megállapodásban rögzített, az üzemeltetés területére irányadó együttmőködési rendszer kereteinek kialakítása, - az egészségügyi alap és szakellátás minél jobb tárgyi feltételrendszerének biztosítása érdekében. A Képviselı-testület 2010. év IV. negyedévében felülvizsgálta a településen 1997. év óta fogorvosi szolgáltatást végzı egészségügyi vállalkozókkal fennálló szerzıdéses viszonyait, amely tárgyalások eredményeként a településen fogorvosi szolgáltatást nyújtó vállalkozók, indirekt módon – kötelezettséget vállaltak (piaci érdekeik védelménél fogva) az általuk nyújtott szolgáltatás, eszközpark fejlesztésére. A jelen önkormányzati ciklusban ennek megvalósulása figyelemmel kísérése indokolt. Az Önkormányzat által mőködtetett egészségügyi alapellátás körében ugyanakkor rögzíthetı, hogy a települési önkormányzat - a jelen önkormányzati ciklus idıtartama alatt - támogatja a település közigazgatási területén, egy ún. harmadik fogorvosi egészségügyi praxis kialakításának lehetıségét, - kizárólag önálló székhelyen, és telephelyen, egyúttal a fogorvosi ellátás tárgyi, technikai feltételei megteremtéséhez kapcsolódóan, - kiegészítı jelleggel, a magánrendelési forma bevezetésével, Önkormányzat általi támogatásával (szervezés). A Képviselı-testület még 2006. év III. negyedévében szolgáltatási szerzıdéses jogviszonyt létesített az akkor még Emergency Service Bt. késıbb Emergency Service Kft. egészségügyi gazdálkodó szervezettel. Az Önkormányzatnak a megbízott szolgáltatóval fennálló szerzıdéses, üzleti és partneri viszonya korrektnek és kiegyensúlyozottnak tekinthetı. A megbízott szolgáltató 2010. évben jelezte a települési önkormányzat részére, hogy a feladatellátás helyszínének megváltoztatását követıen: mind a gépjármőpark, mind az eszközpark tekintetében fejlesztést kíván végrehajtani a 2010. évi szerzıdésmódosítástól számított 2 év idıtartalmon belül, várhatóan 2012. évben (új rohamkocsi leszállítás, beszerzés, orvosi eszközpark generál cseréje). Az új egészségház épületén belül lehetıség nyílik az Önkormányzat által már hosszú idıtartam óta üzemeltetett és fenntartott egészségügyi szakellátáson (reumatológia, szemészet, fizikoterápia, sebészeti szaktanácsadás, fül-orr-gégészet) túlmenıen további egészségügyi szakellátás biztosítására, - a vonatkozó központi jogszabályok rendelkezései szerint eljáró, mindenkori egészségügyi hatóság bevonásával. Az Önkormányzat jelenleg az alábbi szakrendeléseket mőködteti a pilisi új Egészségház keretein belül megbízási (szolgáltatási) szerzıdéssel, - függetlenül az egészségügyi szolgáltatási díj bevezetése formájától körétıl és mértékétıl - önkormányzati fenntartásban, határozatlan idıtartamban: - reumatológia, - szemészet, - fül-orr-gégészet, - sebészeti szaktanácsadás. A Képviselı-testület által e tárgyban 2010. évben meghozott elvi döntése(i) figyelembevételével 2011. évben és az azt követı években elsıdlegesen bevezetendı és
20 fejlesztendı (az ÁNTSZ-szel elızetesen egyeztetett) egészségügyi szakellátási területek, az alábbiak: - bırgyógyászat, - dietetika, - nıgyógyászat, - gyógymasszır. Az Önkormányzat részérıl a jelen önkormányzati ciklus feladatának tekinthetı ezen egészségügyi szakellátásoknak elsıdlegesen magánrendelési formában történı biztosítása, alapvetıen az erre szolgáló helység, valamint tárgyi eszköz rendelkezésre állása esetén, - az eszközcsoport biztosításával. Az Orvosi Rendelı épülete mőködtetésén és üzemeltetésén túlmenıen, alapvetı feladat még a felnıtt háziorvosok, a házi gyermekorvosok, továbbá a fogorvosok feladatellátására vonatkozólag 2010. évben újra felülvizsgált és megkötött szerzıdési joganyagok felülvizsgálata, - mindkét felet terhelı kötelezettségek, valamint jogosítványok (pl. rendelési idı) állandó, permanens betartása vizsgálata célból. Az Önkormányzatnak a jelen önkormányzati ciklus részeként, meg kellene a jelenlegi szakrendelések ellátására vonatkozólag ismételten keresnie a területileg illetékes ceglédi Toldy Ferenc Kórházat, Cegléd Város Önkormányzatát, valamint a Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztárat, egyes egészségügyi szakellátásoknak társadalombiztosítási szerzıdéses (alapellátási) jogviszony keretein belül történı ellátására, mőködtetésére vonatkozólag. Pilis Város Önkormányzata az általa a pilisi egészségház területén levett vér vizsgáltatásáról immár több évtizede - a ceglédi székhelyő Toldy Ferenc Kórház keretein belül gondoskodik, amely vér szállítása, illetve meghatározott szolgáltatás nyújtása tekintetében Dánszentmiklós község Önkormányzatával 2008. évben felülvizsgált, újra aláírt együttmőködési keretszerzıdés van hatályban. Tekintettel arra, hogy az Önkormányzattal szerzıdésben álló Dánszentmiklós község Önkormányzata az általa, szerzıdésben vállalt kötelezettségének folyamatosan és szerzıdésszerően eleget tesz, - e körülményre figyelemmel az Önkormányzat vezetése javasolja a tárgybani szerzıdéses jogviszony fenntartása. Tekintettel arra, hogy a településen 2010. évben kivitelezett és átadott új Orvosi Rendelı ad színteret az egészségügyi intézményrendszer, hálózat keretein belül mőködı egészségügyi alap- és szakellátásoknak, a jelen önkormányzati ciklus részeként alapvetıen alapvetı követelményként fogalmazható meg, hogy az Önkormányzat – a Polgármesteri Hivatal útján – alapvetıen, évente vizsgálja meg az optimálishoz közelítı mőködtetés tárgyi, technikai feltételeit, annak érdekében, hogy az egészségügyi alap- és szakellátást végzı vállalkozások a jövıre nézve is ezen helyszínen tudják végezni, magas szakmai szinten feladataikat. 5./ Szociális alapellátás: A település lakosságának átlagosan növekvı életkora, a településen növekvı hátrányos szociális és gyámügyi helyzet, valamint a lakosság egy részének nem kielégítı egészségi állapota miatt, az Önkormányzat szociálpolitikai feladatai az elkövetkezendı idıben várhatóan tovább fognak növekedni, mindannak ellenére, hogy az ezen feladatra jutó pénzügyi források mértéke nem emelkednek.
21
A település külterületére, a zártkertekbe költözött lakosság jelentısebb része nagy fokú szociális, gyámügyi, és egészségügyi problémákkal küzd, amely mind a Képviselı-testület munkaszervezetére, mind a település oktatási-nevelési és szociális ellátórendszere részeként mőködı, további önkormányzati fenntartású és finanszírozású intézménynek jelentıs feladatot ró. A Képviselı-testületnek a tárgyidıszaki önkormányzati ciklus részeként a szociális ágazatra szánt költségvetési kiadási fıösszegét (figyelemmel pénzbeli-költségvetési helyzetére) nominál értéken lenne szükséges tartania és ezen rendelkezésre álló költségvetési keretbıl lenne szükséges a szociális feladatok ellátását minél szélesebb körben megoldania, - amely alapvetıen a rendelkezésre álló pénzügyi források „igazságosabb felosztásának” követelményét és alapelvét hordozza magában. A fenti alapelv és cél megvalósulása érdekében, az Önkormányzat úgy dönt, hogy a szociális ágazatra szánt költségvetési kiadási fıösszeg minél hatékonyabb felhasználása érdekében, - a Polgármesteri Hivatalon keresztül, a központi jogszabályokban meghatározott ellenırzésen túlmenıen – gondoskodik a (központi) jogszabályban meghatározott környezettanulmány felvételének gyakoribbá tétele iránt. Egyúttal, a szociális ágazat területén törekedni kell arra, hogy a szociális célú ágazat költségvetési kiadásai (rendszeres szociális kiadások, eseti szociális kiadások) az Önkormányzat mindenkori (tárgyévi) anyagi teherbíró képességére kerüljenek tervezésre. A szociális ágazat tekintetében az alábbi alapelvek figyelembe vételével kell meghatározni, a segítségnyújtás mértékét: a) Kiemelt figyelmet kell fordítani a nagycsaládosokra, a rászoruló családok gyermekeire. b) Elınyben kell részesíteni a gyermeknevelés területén, a természetben nyújtható juttatásokat, illetve közvetett támogatásokat. c) Az Önkormányzatnak az idıs, beteg, helyzetükön önerıbıl változtatni nem képes, többnyire egyedülálló, idıs beteg emberek életét segítenie kell. Az Önkormányzat a szociális gondoskodás területén 1998. évben létrehozta a Családsegítı Központ és Gyermekjóléti Szolgálatot, amelynek keretében mőködik az Idısek Napközi Otthona és a házi szociális gondoskodás is. Az Önkormányzatnak a szociális gondoskodás területén, a szociális gondoskodás minél magasabb fokú kiterjesztése érdekében, akár szociális alapellátás, feladat részleges átvállalására irányulóan is, akár a kiegészítı szociális ellátás körébe tartozó ún. közösségi ellátások településen történı bıvítése: a valóban intézményesített csatornák kidolgozása és mőködtetése érdekében fel kell vennie a helyi, vallásfelekezeti egyházak vezetıivel a kapcsolatot, a közösségi ellátásokat igénybe venni kívánók igényeinek felmérése, „becsatornázása”, elıtérbe helyezése, valamint a település „szociális hálójának, hálózatának” javítása, a „szociális kerekasztal” mőködtetésében történı aktívabb együttmőködés, a szociális feladatok ellátása tárgyában történı szorosabb együttmőködés, az egymást kiegészítı feladatok vállalása és ellátása érdekében, - mivel ezen a területen a helyben élık, szereplık közötti együttmőködés nem volt jellemzı.
22
6./ Közvilágítás: Pilis Nagyközség Önkormányzatának a DÉMÁSZ Rt-vel 2004. évben megkötött közvilágítás korszerősítési szerzıdésre alapítottan, a település belterületi közigazgatási területén 2007. évben, míg a település külterületén 2011. évben megvalósult, illetve megvalósul a közvilágítás rendszerének teljes körő kiépítése, illetve a hiányzó közvilágítási elemek pótlása. Ezt követıen, az Önkormányzatnak, illetve a Polgármesteri Hivatalnak, ezen területre vonatkozó alapvetı üzemeltetési feladata, hogy figyelemmel kísérje az ún. közvilágítás energia racionalizálásával kapcsolatos pályázati lehetıségek jelentkezése esetén, - annak fejlesztési (csere) lehetıségét. Ugyanakkor az Önkormányzatnak a tárgybani önkormányzati ciklusprogram idıtartama alatt a közvilágítási rendszer fejlesztését, kizárólag abban az esetben szükséges szorgalmaznia, amennyiben a település közigazgatási területén, - vagy az Önkormányzat beruházásában, vagy más harmadik személy (beruházó) együttmőködésében – ún. tömbfeltárás, illetve külterületi, volt zártkerti rendeltetéső ingatlanoknak más övezetbe történı átsorolására, pontosabban: kezdeményezés Képviselı-testület általi támogatására kerül sor. 7.1./ Pilis Város Önkormányzata tulajdonában és kezelésében álló ún. helyi közutak karbantartása, fenntartása, mőszaki állagának javítása: A településen az infrastruktúra elemei közül, a település úthálózata (helyi kiszolgáló-és győjtı utak rendszere) 2008-2009. évben teljeskörően felújításra (jókarba helyezésre) került. Az Önkormányzatnak - egy-két, a település külterületi földrészleteivel határos ún. határ útjai kivételével - céljai között szerepel a jelenlegi helyi kiszolgáló útállomány jó mőszaki állapotának szinten tartása, e célból a Képviselı-testület által 2010. évben elfogadott és megalkotott, a közútkezelés helyi szabályrendszerét összefoglaló önkormányzati rendeletben meghatározott közútkezelıi feladatok végrehajtásának érvényesítése a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. irányába (útpadka, út mőtárgy részét képezı egyéb mőtárgyak javítása, jókarba helyezése munkanemek, szervezési feladatok tekintetében.). A fentiekhez kapcsolódóan, a jelen önkormányzati ciklus részeként is fontos tervezési követelmény az, hogy az Önkormányzat a település kül-és belterületi, még pormentesítetlen utjai gréderezésére, (nemes) padkázására – minden évben legalább minimális pénzügyi fedezetet különítsen el. Ezen lépés keretein belül, a Képviselı-testület fontos feladatának tartja, hogy a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. a településüzemeltetési feladatai közé sorolja be a csapadékvíz-elvezetı rendszer, Képviselı-testület által meghatározott valamennyi szakaszainak kiépítését, - a rendelkezésére álló munkagépek bevonásával, tárgyévi üzleti terv részeként. Végezetül a Képviselı-testület, a jelen önkormányzati ciklusprogram második évétıl kezdıdıen törekedni fog arra, hogy az Önkormányzat a járdaépítéseket - az Önkormányzat anyagi lehetıségeitıl függıen – támogassa, e tárgyban olyan pályázati rendszert dolgozzon ki, amely mind a járdaépítésben érdekelt építıközösségeket, mind az Önkormányzatot is érdekelté teszi az adott közterületi beruházás megvalósításában. Ennek körében a Képviselı-testülete rögzíti, hogy a járdaépítések kialakítására és évenkénti rendszeres megvalósítására – az adott évi járdaépítésben érdekelt építıközösségek irányába, a 2011. évben megalkotandó rendeleti szabályozás útján – pénzbeli járdaépítési érdekeltségi (fejlesztési) hozzájárulást állapít meg és vet ki.
23
A fenti célok és feladatok megvalósításához kapcsolódóan, az Önkormányzatnak a tárgybani önkormányzati ciklusprogram részeként erısítenie szükséges a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. mőködtetésében és üzemeltetésében álló gépjármőpark közszolgáltatási célú feladatellátásának hatékonysága és célszerősége ellenırzését. A Képviselı-testület részérıl a tárgyi önkormányzati ciklusprogram részeként minden pénzügyi évben (üzleti évben) tervezni szükséges a helyi közutak részét képezı padkák, illetve az út területéhez közvetlenül kapcsolódó egyéb mőtárgyak fenntartásához szükséges pénzügyi fedezetet. E körben az Önkormányzatnak a ciklus részeként nem csak a település közigazgatási területén fekvı ingatlanok tulajdonosaival, hanem saját intézményrendszerével, és a Gerje Forrás Nonprofit Kft-vel szemben is meg kell követelni a Képviselı-testület által 2010. évben megalkotott helyi önkormányzati rendeletben foglalt elıírások érvényesülését. 7.2./ A köztisztaság és településtisztaság biztosítása: A Képviselı-testület bevezetésként rögzíti, hogy jelenleg is és a jövıre nézve is kifejezetten nagy gondot kell fordítani a település közterületeinek állandó rendben tartására. Ennek keretein belül a Képviselı-testület célul tőzi ki az Önkormányzat tulajdonát képezı valamennyi földrészlet - így a bel-és külterületi ingatlanokon, intézményi ingatlanokon túlmenıen, az árkok, rézsők szelvényét is ide véve, - legalább évente kétszeri alkalommal történı lekaszáltatását. E célból a jelen önkormányzati ciklusprogram idıtartama alatt, a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. üzemeltetésében és kezelésében álló gépjármőpark minél gazdaságosabb üzemben tartásáról kell gondoskodni. A köztisztaság és településtisztaság körébe tartozóan, a Polgármesteri Hivatal keretein belül folytatni kell a 2007. évtıl kezdıdıen megkezdett hatósági munka, feladatellátás keretei között: nem kizárólag a település belterületi, hanem külterületi (volt zártkerti) földrészletein a gyomnövények, más, zárlati károsító növények elleni hatékonyabb védekezést. E célból alapvetı feladatként jelentkezik a közvetlen hatósági feladatellátáson túlmenıen, a település közterületi, valamint a volt zárkerti földrészletein a gyomnövények, más, zárlati károsító növényekkel fertızött területek vonatkozásában a szükséges szabálysértési, vagy más hatóságok, államigazgatási szerv(ek) felé teendı intézkedések megtétele, - az adott államigazgatási szerv(ek) részérıl, a szükséges hatósági eljárás(ok) érdemi lefolytatása, jogkövetkezmény(ek) megállapítása, „visszatartó erı kialakítása” érdekében. Második fı feladatként a Képviselı-testület célul tőzi ki, hogy az Önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal által 2010. évtıl kezdıdıen elkezdett, hivatalból indított és kezdeményezett építéshatósági eljárás lefolytatása részeként, 2011. évtıl kezdıdıen külön költségvetési fedezetet biztosít (pénzügyi alapot képez) a Polgármesteri Hivatal jegyzıje által elrendelt (végrehajtandó) növényvédelmi, és a településkép javítása érdekében: az építéshatósági kötelezési (bontási) feladatok költségeinek megelılegezésére. A Képviselı-testület – ezen területen – harmadik fı feladatának tekinti, illetve célul tőzi ki, hogy a jelen önkormányzati ciklusprogram idıbeli hatálya alatt a szelektív hulladékgyőjtést kiterjeszti a háztól menı győjtésre, - elıtérbe helyezve a jogszabály szerint valamennyi, győjthetı hulladékfajtát is.
24 A fenti cél érdekében, az Önkormányzatnak a tárgyidıszaki ciklusprogram elején, még 2011. évben egyeztetnie szükséges a ceglédi székhellyel mőködı Duna-Tisza Közi Regionális Hulladékgazdálkodási Konzorcium, valamint a Cegléd Város Önkormányzata által közbeszerzési eljárás keretin belül kiválasztott nyertes ajánlattevıvel, - a szelektív hulladékgyőjtésnek ún. háztól menı győjtése részeként. A Képviselı-testületnek – a fentieken túlmenıen, - a tárgyidıszaki önkormányzati ciklusprogram részeként alapvetı feladatát kell hogy képezze: a település nem lakott részein, illetve lakott részein illegálisan elhelyezett inert, építési törmelék, hulladék, veszélyes hulladék lerakásával (illegális lerakóhelyek felszámolásával) kapcsolatos szállítási, bonyolítási feladatai, a Gerje-Forrás Nonprofit Kft-én keresztül, a gazdasági társaság üzleti tervébe beépítetten, amely önköltségi áron foglalja magába a hulladék felrakásával, valamint ceglédi székhelyő hulladéklerakó területére történı elszállításával, deponálásával kapcsolatos költségeket, amelynek önköltségét (a Kft. üzleti tervébe építetten) 2011. évtıl kezdıdıen, évente folyamatosan tervezi. Az Önkormányzat a városkép javítása érdekében - a jelen gazdasági program részeként, törekszik arra, hogy a gazdasági program végéig a település frekventált, városközponti részein, valamint a település bel- és külterületei határán, (az egyes dőlık találkozási pontjainál) – részben az Önkormányzat, valamint a fenntartásában és mőködtetésében álló intézményei mőködésével kapcsolatos közérdekő információk, részben a településrészi gazdálkodó szervezet, közületek és magánszemélyek forgalmi viszonyaihoz kapcsolódó egyéb információk kulturált és széleskörő megjelentetését lehetı tévı (komplex) hirdetı táblák kerüljenek – jelentıs számban, egységes városképi arculattal, természetes anyagból és környezetbarát kivitelben - kihelyezésre. Végezetül, a Képviselı-testület a jelen alpontban meghatározott célok megvalósításához kapcsolódóan, szintén fontos feladatának tartja a közterületi ellenırzések mennyiségi és minıségi szempontból történı továbbfejlesztését, amelynek keretein belül, 2011. évben ismételten megvizsgálja a mezei ırszolgálat felállításának lehetıségét, a gazdákkal, termelı egységekkel, vadásztársasággal közösen, - a település külterületén, volt zártkerti területein gazdálkodó tulajdonosokkal vagy haszonbérleti joggal rendelkezı ún. földhasználókkal történı egyeztetést követıen. 7.3./ Városfejlesztési feladatok: A jelen önkormányzati ciklus idıtartama alatt elı kell készíteni egy új arculatú városközpont megvalósítására vonatkozó terveket, és hozzá kapcsolódó beruházói tervet, jelentıs részben a településfejlesztési koncepcióval, valamint a településszerkezeti tervvel összhangban álló ún. befektetı, vagy befektetıi csoport bevonásával. A városfejlesztés keretein belül meg kell oldani: a) a Polgármesteri Hivatalba érkezı ügyfelek, a lakosság kulturáltabb kiszolgálását, b) a Képviselı-testület munkaszervezetében dolgozó valamennyi munkatárs kulturáltabb munkakörülményei biztosítását, c) a gyermekjóléti, családgondozási feladatokat ellátó intézmény – fizikai – integrálását a Polgármesteri Hivatal épületcsoportjába, d) jelentısebb alapterülettel – gyermek-és felnıtt olvasó teremmel, számítástechnikai (olvasó)teremmel is - rendelkezı Városi Könyvtár (rész) kialakítását,
25 e) több funkciójú, jelentısebb rendezvény(ek) megtartására is alkalmas ún. Mővelıdési Ház kialakítását. A körben – kiemelt jelleggel - figyelemmel kell kísérni továbbá a „XXI. századi iskolaprogram” megvalósítására kiírandó pályázatokat, pályázati felhívás rendszereket. Az Önkormányzatnak - a fenti cél megvalósítása érdekében - a tárgyidıszaki önkormányzati ciklus elsı három évében (2011-2013. évben) fokozottabban figyelemmel kell kísérnie az Európai Unió 2007-2013. év közötti költségvetése részeként, a Magyar Köztársaság által még lehívható, a Közép-Magyarországi Régió számára még igénybe vehetı támogatási eszközöket, a jelen önkormányzati ciklusprogramjában meghatározott célok és feladatok prioritásai figyelembevételével. 8./ A helyi köztemetı fenntartása: Pilis Város Önkormányzat 2008. évben, a Pilisi Ágostai Evangélikus Egyházközséggel megkötött, ún. üzemeltetéssel vegyes kegyeleti közszolgáltatási szerzıdés útján és révén, biztosította és jelenleg biztosítja, hogy az Önkormányzat a Pándi úti temetı meghatározott részén rendelkezik ún. nem vallásfelekezeti célú temetı földrészlettel, amelynek üzemeltetését, és fenntartását a helyi Pilisi Ágostai Evangélikus Egyházközség végzi, - a temetıkrıl és a temetkezésrıl szóló, többször módosított 1999. évi XLIII. törvényben rögzített keretek között. E területen alapvetı célkitőzésként fogalmazható meg, hogy az Önkormányzat – a település jelenleg érvényes és hatályos rendezési terve következı alkalommal történı felülvizsgálata részeként – megvizsgálja egy új temetı rendeltetéső földrészlet kijelölését (különleges rekreációs övezetként). Az Önkormányzat feladatát képezi továbbá, a jelentıs vallási gyülekezettel rendelkezı „történelmi” egyházak helyi képviselıinek bevonásával – valamely vallási közösség, egyház által fenntartott helyi temetı részeként, - a temetık karbantartottságára vonatkozó, esetleges infrastrukturális javaslatok összeegyeztetése, összehangolása, - annak fejlesztésében történı részvétel érdemi vizsgálata. E feladat végrehajtása érdekében, az Önkormányzat vállalja, hogy legkésıbb az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséig bezárólag felveszi a kapcsolatot, az egyházak vezetıivel, ezen a területen az együttmőködés kialakítása és összehangolása érdekében. Az Önkormányzat feladata még a jelenlegi ún. hőtıház – mint felépítmény – fenntartásának, mőködtetésének és jogi sorsának rendezése, valószínősíthetıen a köztemetı (földrészlet) kialakításával együtt. Ennek részeként, az Önkormányzatnak a tárgybani ciklusprogram részeként kötelezettséget vállal arra, hogy 2011. év ıszén megvalósítja a Pándi úti temetı nem vallásfelekezeti részén lévı földrészlet több szintő növénytársulásokkal történı beültetését, - a szomszédos, így magántulajdonú ingatlanok határaitól elválasztandó.
26
9./ A nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülésének biztosítása: Pilis Város Önkormányzata jelenleg a Kossuth L. u. 47. szám alatti épület dél-nyugati szárnyában biztosítja a Cigány Kisebbségi Önkormányzat részére a mőködéséhez kapcsolódó helyiséget, valamint a helyiség használatához kapcsolódó közmő infrastruktúrát. A Képviselı-testület által 2011.év I. negyedévében meghozott vagyongazdálkodási típusú döntése részeként az Önkormányzat a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat mőködéséhez kapcsolódóan, helyszínként a 2721 Pilis, Erzsébet u. 1. szám alatti ingatlant biztosítja. Az Önkormányzat testületi szervének álláspontja szerint, Pilis Város Önkormányzata ezen a tárgybani belterületi ingatlanon kívánja, a jövıre nézve jelenleg még nem tudja biztosítani a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat részére a mőködéséhez kapcsolódó helyiséget, valamint a helyiség használatához kapcsolódó közmőves környezetet, infrastruktúrát. A Képviselı-testület részérıl meghozott döntése alapulvételével, az Önkormányzatnak 2011. évben meg kell valósítania a Pilis, Erzsébet u. 1. szám alatti épületnek a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat által irodaként történı rendelkezésre bocsátását, valamint az épület elsı traktusában a helyi (korábbi falusi), illetve szlovák kultúra hagyományát bemutató szlovák tájház kialakítását. E célból az Önkormányzat 2011. évi költségvetésében, a szükséges pénzügyi fedezetet biztosítani szükséges. A Képviselı-testület álláspontja szerint, a települési önkormányzat jelenlegi gazdasági és költségvetési helyzetében, az Önkormányzat a településen mőködı Cigány és Szlovák Kisebbségi/Nemzetiségi Önkormányzat mőködéséhez kapcsolódóan további eseti pénzbeli támogatást nem tud biztosítani, így a két kisebbségi/nemzetiségi önkormányzat mőködésével kapcsolatos irodatechnikai feltételek, környezet, valamint az önkormányzati szinten megkötött, kedvezményes tarifájú telefon elıfizetések köre kivételével. A Képviselı-testület álláspontja szerint a Kisebbségi/Nemzetiségi Önkormányzatok mőködésének alapját a jövıre nézve is a Magyar Köztársaság tárgyévi, tárgyidıszaki költségvetésében elkülönítendı normatív állami támogatás, valamint ún. feladatalapú támogatás, továbbá az általa helyben, önként feladatai ellátásához szerzett támogatások figyelembevételével kell mőködésük pénzügyi és financiális feltételrendszerét biztosítani. 10./ Településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme: Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az elmúlt két önkormányzati ciklus idıtartama alatt, kettı alkalommal meghozott határozatával fogadta el (vizsgálta felül) a település jelenleg hatályos településszerkezeti tervét. Fentieken túlmenıen, a Képviselı-testület 2008.-2010. év között felülvizsgálta a település akkor érvényes és hatályos önkormányzati rendeletét, amelynek új, változtatássokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát 10/120010. (VI.02.) sz. önkormányzati rendelettel alkotta meg és fogadta el. A Képviselı-testület álláspontja szerint, a Képviselı-testületnek és illetékes szakbizottságának, bizottságainak a jelen önkormányzati ciklus keretein belül ún. hivatalból a település jelenleg érvénye és hatályos településrendezési tervein, hivatalból nem kell különösebb változtatásokat eszközölnie.
27 E körben a Képviselı-testület továbbra is alapelvként rögzíti, hogy az Önkormányzat a település belterületi határvonalának módosítását kifejezetten indokoltan és a településnek, a helyi önkormányzati törvénybıl adódó terhei további nem növelése esetén eszközli: azaz az építési törvényben rögzített új három oldalú szerzıdési forma, az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és a beruházói (kör) közötti ún. beruházói szerzıdés keretein belül, annak megvalósítása révén - képzelhetı el. Az Önkormányzatnak a tárgyidıszaki ciklusprogram keretein belül a 2012. évig meg kell határoznia település jövıbeni infrastrukturális fejlesztés irányait a település meghatározott külterületi, zárt kerti részére vonatkozólag, valamint a tárgyidıszaki ciklus program alapján képviselni szükséges a település elkerülı M4. sz. autópálya megvalósítását, továbbá az Erdıszöv Zrt. részfinanszírozásában kialakított ipari-kereskedelmi-szolgálató övezet területén gazdasági szervezeti egységek kialakítását (megjelenését). Egyúttal a Képviselı-testület kinyilvánítja, hogy a jelen önkormányzati ciklus részeként, 2011. évben elı kell készítenie az ún. Bencze úti felüljáró tervezésével, döntés elıkészítésével kapcsolatban, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács által támogatott beruházás(ok)hoz kapcsolódó ún. településrendezési tervi eszközei felülvizsgálatát. A Képviselı-testület a természetvédelem feladatellátása területén, a jelen önkormányzati részeként kötelezi a Gerje-Forrás Nonprofit Kft-t, hogy a Testület által rendszeres jelleggel meghatározandó, az ún. a Gerje-forrás és annak közvetlen környezete Kezelési Tervi általános és sajátos elıírásai alapján kötelezze a Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testülete által alapított Gerje-Forrás Nonprofit Kft.-t, a Kezelési Tervben meghatározott, a jelen önkormányzati ciklusra esı ún. rövid és középhosszú távú terv-elemei folyamatos megvalósítására, rövid határidıvel történı beszámoltatása mellett. Végezetül, a Képviselı-testület a településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme tekintetében (a szilárd hulladék szállítás, kezelés, ágazat tekintetében) rögzíti, hogy az Önkormányzatnak, a vízi közmőveket üzemeltetı Gerje-Forrás Nonprfit Kft-nak illetve a Polgármesteri Hivatalnak 2011. év közepéig fel kell készülnie a ceglédi székhelyő Duna-Tisza Közi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer (2010. évi próbaüzemelt követı) tényleges mőködtetésével, beindulásával (különösen hulladékgyőjtés, hulladék elszállítása, lakosság környezettudatossá történı átnevelésével kapcsolatos PR stb.), összefüggı projekt feladatok ellátására. Ennek keretein belül 2011. év közepén (a szilárd hulladék elszállításához kapcsolódóan) felül kell vizsgálni az Önkormányzat e tárgyban megalkotott helyi önkormányzati rendeletét. 11./ Lakás- és nem lakás célú helyiségek bérbeadása, vagyongazdálkodás: A Képviselı-testület rögzíti, hogy az Önkormányzat testületi szerve által 2010. és 2011. évben meghozott beruházási, illetve vagyongazdálkodási intézkedései alapulvételével, az Önkormányzat jelenleg, az alábbi lakás és nem lakáscélú állományokat tartja fenn és tartja karban: Pilis, Kávai út 1. Pilis, Kossuth L. u. 28. Pilis, Madách u. 31.
28 A Képviselı-testület 2011. évben állást foglalt a Pilis, Rákóczi út 40. szám alatti valamint a Pilis, Rákóczi út 67. szám alatti felépítményes ingatlanok vagyonhasznosításáról – annak rendeltetési köre és formája elızetes meghatározása nélkül. A Képviselı-testület álláspontja szerint, a két ingatlan hasznosítása alapvetıen a két pályázat érdemi lezárását követıen rögzíthetı. A lakás állományra vonatkozó szerzıdési anyag áttekintésén túlmenıen, a Képviselı-testület álláspontja szerint különösen fontos feladat az intézményeknél meglévı ún. „magasépítési” karbantartási, állagmegóvási és értéknövelı beruházási feladatok jövıbeni tényleges, önkormányzati szintő összefogása. A Képviselı-testület 2011. évben határozott arról, hogy 2011. évtıl kezdıdıen a Polgármesteri Hivatal Építéshatósági és Mőszaki Irodája átszervezésével egyidejőleg, a Polgármesteri Hivatal keretein belül kialakít egy, az Önkormányzat fenntartásában és mőködtetésében álló helyi önkormányzati költségvetési szervek kezelésében és használatában álló intézményi ingatlan vagyon, valamint az Önkormányzat által jelenleg még nem hasznosított egyéb rendeltetéső felépítményes ingatlanvagyon karbantartására, az ingatlanon álló épület, építmény állomány jó karba helyezésével összefüggésben egy külön szervezeti egységet (Karbantartási Iroda). A Karbantartási Iroda vezetıje egyúttal ellátja a település közterületi rendeltetéső földrészletei tekintetében az ún. városgondnoki funkciókat is, melynek részeként biztosítható, hogy a Képviselı-testület és szervei – a Polgármesteri Hivatal útján – egységes szemlélető információval rendelkeznek a jövıre nézve, mint közterületen álló ingó, vagy ingatlan dolog mőszaki állapotát, karbantartásának-felújításának indokoltságát, mind intézményi területen belül elhelyezkedı épület, épületcsoport mőszaki állapotát, karbantartásnak-felújításának indokoltságát érintıen. E körben, ugyancsak alapvetı követelményként fogalmazható meg, hogy az Önkormányzat – a Polgármesteri Hivatal Karbantartási Irodája, valamint az ún. vagyonkatasztert kezelı Pénzügyi és Számviteli Irodája útján – valamennyi lakás, és nem lakás célú helyiségek mőszaki állapotát ismerje: a Polgármesteri Hivatal számviteli nyilvántartása alapján rendelkezzen teljes körő információval az adott épület, építmény és helyiség-csoportot érintı - legutolsó mőszaki beavatkozásokról, annak mőszaki tartalmáról, - a sürgıs és kevésbé sürgıs beavatkozásokról, - az ütemezett mőszaki beruházási munkák várható tartalmáról, és annak várható pénzügyi függvényérıl. Cél, hogy az Önkormányzat lakás és nem lakás célú helyiség csoportjai is folyamatos karbantartás, illetve állagmegóvás alatt álljanak, az Önkormányzat folyamatosan, és ütemezetten viselje a bérbeadói pozíciójából adódó – általa bérleti szerzıdés(ek)ben vállalt feladatait. Ezen követelmények megvalósulása esetén a Képviselı-testület kötelezettséget vállal arra, hogy a tulajdonában álló ingó és ingatlanvagyon érintı mőszaki beavatkozások indokoltságáról a tárgyévet megelızı év november 15. napjáig benyújtott intézményvezetı javaslatok, a Karbantartási Iroda vezetıje által elıterjesztett javaslat alapján, a feladatok rangsorba helyezésével, az Önkormányzat tárgyévi (tárgyidıszaki) költségvetése elfogadásával egyidejőleg határoz.
29 A Képviselı testület egyúttal állást foglal a tekintetben is, hogy a Polgármesteri Hivatal keretein belül mőködı Karbantartási Iroda a jövıre nézve, általa közvetlenül el nem hárítható vagy jó karba nem helyezhetı feladatokról (szolgáltatás megrendelésérıl) Pilis Város Önkormányzata tárgyévben érvényes és hatályos Beszerzési Szabályzata keretei között gondoskodjék, - az intézmény funkciójától és mőködési folyamataitól függıen az egyes szolgáltatásokat (megrendeléseket, jókarba helyezéseket, felújításokat) idıben ütemezve. 12./ Vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés: A Képviselı-testület álláspontja szerint, az Önkormányzatnak a tárgyidıszaki ciklusprogram részeként a települési vízrendezés, csapadékvíz elvezetése kérdését rendezı mőszaki tervezési, beruházás elıkészítési, kivitelezési és mőszaki ellenırzési feladatokat kiemelten kell kezelnie. A települési önkormányzat - még a 2002-2006. év közötti ciklus idıtartama alatt - elkészítette a település csapadékvíz elvezetésére és kezelésére szolgáló rendezési tervét (elvi engedély tervét, mőszaki dokumentációját), valamint a hozzá kapcsolódó ún. megvalósíthatósági tanulmánytervét. A Pest Megyei Területfejlesztési Tanács által még 2006. évben jóváhagyott, támogatott megvalósíthatósági tanulmányterv birtokában elı kell készíteni a település csapadékvíz elvezetı rendszerének kiépítésére és bıvítésére vonatkozó I. ütemő építési engedély csomagot (területi határolás: I-II. fıgyőjtı szakaszok), figyelemmel a település és az ország idıjárásában 2010. évben tapasztalt rendkívül kedvezıtlen idıjárási viszonyokra. Ezen beruházási célprogram Képviselı-testület általi jóváhagyása és engedélyeztetése esetén, lehetıség nyílik az I. ütemő csapadékvíz elvezetési építési engedély terv ROP, KMOP rendszerben történı megvalósítására, - e célból külön pályázat benyújtására 2011. vagy 2012. pénzügyi évben. A Képviselı-testület álláspontja szerint, a II. ütemő illetve III. ütemő csapadékvíz elvezetési engedély terv részek kapcsán, a további mőszaki szakaszokra vonatkozó engedélyezési tervdokumentációk elkészíttetésére, az akkor érvényes támogatási rendszerek figyelembevételével, - támogatás benyújtására és annak kivitelezésére, megvalósítására várhatóan, a következı önkormányzati ciklus(ok) részeként kerülhet sor. Amennyiben a csapadékvíz elvezetı rendszer kivitelezéséhez szükséges bármely támogatási forma nemleges, - a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. tárgyévi üzleti terve részeként - ez esetben is be kell építeni a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. költségvetésébe az útprogram(ok) tárgyévi eleméhez kapcsolódó csapadékvíz elvezetı rendszer jókarba helyezéséhez, felújításához szükséges pénzügyi fedezetet, önkormányzati önrészt. 13./ A csatornázás: A település közigazgatási területén a szennyvízberuházás 2006. október hónapjában befejezıdött. A jelen önkormányzati ciklus részeként a Képviselı-testület kötelezettséget vállal arra, hogy az általa korábban – a Nagyközség Önkormányzat által benyújtott, a 2002. évi címzetti támogatáshoz kapcsolódóan vállalt 90 %-os mértékő rácsatlakozás tekintetében korábban tett kötelezettséget – a lakosság teherbíró képességéhez, valamint a lakástakarékpénztári
30 szerzıdési állomány pénzügyi rendezésével párhuzamosan, de a végrehajtás kényszere kilátásba helyezésével egyidejőleg – 2012. évig maximalizálja. 14./ A helyi tömegközlekedés, a helyi és helyközi közösségi és egyéni közlekedési szolgáltatások fejlesztése: A Képviselı-testület álláspontja szerint a pilisi vasútállomás középhosszú távon tervezett felújítása alkalmat ad a településen a korábbi idıszakban tervezett, a helyi tömegközlekedést szolgáló lakossági igény késıbbiek szerinti felmérésére, a szolgáltatás bevezetésének érdemi vizsgálatára, e körben más településekkel összekötött, ún. helyközi járat nyomvonalának bıvítésére is (Káva, Bénye községek). A Volánbusz Zrt. képviselıivel egyeztetve fel kell mérni a Káva felé megteremtendı menetrend szerinti autóbusz közlekedés kialakításának lehetıségét, - amely Pilisen belül lehetıséget biztosítana a várhatóan a Bence útra átterelendı nyomvonalon egy, a helyi közösségi közlekedés igény lebonyolítására is. A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács 2008. évben meghozott döntése alapján 2010. évben kivitelezésre került Pilisen, a vasútállomás környezetében egy 50 db, valamint egy 40 db gépjármő ideiglenes parkolását biztosító P+R parkoló, valamint hozzákapcsolódó kerékpártároló kivitelezésére, Pilis Város Önkormányzata részére történı használatba adására. Fentieken túlmenıen, Pilis Város Önkormányzata részérıl a pilisi vasútállomás melletti két db autóbuszmegálló átépítése és felújítása is szorgalmazott a Magyar Közút Zrt. irányába. Fentieken túlmenıen a NIF Zrt. beruházásában szintén tervezés, illetve elıkészítés alatt áll egy, a pilisi vasútállomás épületének felújítását, kismértékő átalakítását célzó beruházással egyidejőleg, - a pilisi vasútállomás területén található 2000’-es év környékén leégett ún. kerékpártároló helyén tervezett további P+R parkoló, valamint az Eötvös utca mellett, az elızı beruházás részeként is kiindulópontként tervezett buszmegálló, buszforduló tervezése is. A jelenleg rendelkezésre álló ismeretanyag szerint a beruházó állami cég elfogadta a településen tervezett fejlesztés mőszaki tartalmát, amelyhez kapcsolódó, a település jelenleg érvényes és hatályos településrendezési tervi eszközeinek felülvizsgálata, módosítása, valamint kiegészítése folyamatban van. A Képviselı-testület álláspontja szerint, a tervezett fejlesztés alkalmat ad arra, hogy az ún. átszállási kapcsolat és körülmények megfeleljenek a pilisiek, valamint a Nyáregyháza és Monor felıl érkezık, más település lakosai elvárásainak is. Mindezeken túlmenıen, a tömegközlekedés keretein belül, - a település belterületi közigazgatási területén, annak minél kulturáltabb biztosítása érdekében – a jelen önkormányzati ciklus elsı évében fel kell ismételten venni a kapcsolatot a MÁV Zrt, a Magyar Közút Zrt., illetve a Volánbusz Zrt. képviselıivel az egyes járat(ok)hoz tartozó autóbusz öblök, megállók minél biztonságosabb és korszerőbb elhelyezése, az utasok kényelmének növelése érdekében. A város területén sok helyütt, de elsısorban a fı tengelyét alkotó Rákóczi úton szükséges a biztonságos kerékpározást elısegítı kerékpárút vagy kerékpársáv kialakítása, valamint a kerékpárosok biztonságos közlekedését elısegítı tevékenységek alkalmazása.
31 E körben a Képviselı-testület célul tőzi ki, hogy (a település ún. csapadékvíz elvezetı hálózata felülvizsgálatának indokoltsága miatt is) 2011. évben megkezdi a település Rákóczi útja mentén a korábbi két évtizedben kialakított (állami, önkormányzati) tulajdon és ingatlan viszonyok felülvizsgálatát, annak érdekében, hogy a Rákóczi úti földrészletek (az út, padka közvetlen felülete kivételével) ingyenes jelleggel, ellenérték nélkül kerüljenek Pilis Város Önkormányzata részére - telekmegosztást követıen - átadásra, egy a település fıgyőjtı hálózatának legalább részleges jellegő, de átfogó kivitelezését célzó beruházáshoz kapcsolódó terveztetés, engedélyezési eljárás lefolytatása, pályázat benyújthatósága céljából. 15./ Gondoskodás a helyi tőzvédelemrıl, közbiztonság helyi feladatairól: A város közbiztonsági helyzete igen kedvezıtlen. A szabálysértések valamint a személy és vagyon elleni bőncselekmények számának nagyobb mértékő csökkentése érdekében szükséges egy közösségi bőnmegelızési személy és tárgyi (intézmény) rendszer kiépítése, valamint az ehhez szükséges feltételek megteremtése, mely magában foglalja az alábbiakat: a) lakosság, a polgárırség és a rendırség közötti kapcsolat, kommunikáció fejlesztését, b) ún. közbiztonsági referensi álláshely kialakíthatóságának vizsgálatát, c) a településen 2010. évben kialakított és bevezetett ún. térfigyelı rendszer továbbfejlesztését illetve d) mezııri szolgálat kialakítását is. A fentieken túlmenıen, alapvetıen fontos feladat a szabálysértési ügyintézés személyi és tárgyi feltételeinek javítása is, - amelyrıl a Polgármesteri Hivatal címszó alatt még szót ejtünk. Tekintettel arra, hogy az Önkormányzat 2009. és 2010. évben a település belterületi közigazgatási területén teljeskörően gondoskodott a közlekedésbiztonság javítását szolgáló (vagy hiányzó, vagy részlegesen hiányzó, hibás) mőtárgyak pótlásáról, cseréjérıl (pl. hiányzó közúti jelzıtáblák pótlása, veszélyt jelzı táblák kihelyezése), a jelen önkormányzati ciklus idıtartama alatt alapvetı célként fogalmazható meg, hogy az ún. közútkezelıi feladatok körébe tartozóan – a Polgármesteri Hivatal közterület-felügyelete, valamint a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. közterületi részlege mőködjön együtt oly módon, hogy valamennyi, a Képviselı-testület által 2010. évben, a helyi közútkezelési feladatok rendszere tárgyában elfogadott és megalkotott önkormányzati rendeletben feltüntetett, ez idáig nem, vagy nem rendszeres jelleggel elvégzett karbantartási, javítási, pótlási munkák elvégzésére és annak igazolása körében ellenırzésre sor kerüljön. Mint ismert, a település és az ország 2010. évi idıjárását – az év jelentıs részében katasztrófa közeli természeti jelenségek kísérték, ehelyütt utalva a rendkívül csapadékos idıjárásra, (kis és nagy gyakoriságú esızések egyaránt), a viharos idıjárásra, valamint az ezt kísérı egyéb természeti jelenségekre. Egyúttal, a Képviselı-testületnek a jelen önkormányzati ciklus idıtartama alatt fokozatosan (évente meghatározott nagy értékő tárgyi eszközök, eszközpark tervezésével, beszerzésével) terveznie és biztosítania szükséges a polgári védelmi, katasztrófavédelmi feladatok, illetve intézményi tőzvédelmi feladatok ellátásához szükséges tartalék eszközöket, berendezéseket az esetlegesen kialakuló polgári védelmi, katasztrófavédelmi helyzet minél gördülékenyebb kezelése és megoldása érdekében, a védelmi helyzet fokozása iránt.
32 A tőzvédelemrıl és balesetvédelemrıl történı gondoskodás körében rögzíthetı, hogy a Polgármesteri Hivatal 2007. évtıl az intézményi tőzvédelmi feladatok ellátását, illetve elvégzését – valamennyi intézmény (tagintézmény) tekintetében - koordinálja, e tárgykörben a Polgármesteri Hivatal az önállóan mőködı helyi önkormányzati költségvetési szervek vezetıi részére felvilágosítást, illetve tájékoztatást nyújt, valamint az intézmények vezetıit e tárgykörben rendszeresen beszámoltatja. E körben a Polgármesteri Hivatalnak a feladat ellátására vonatkozólag munkáját magas szinten végzı két munkavédelmi, valamint tőzvédelmi megbízottal áll fenn megbízási szerzıdéses jogviszonya, amelynek részeként sor kerül (mind központi jogszabályban bekövetkezett változás esetén, mind helyi vezetıi igény, módosulás felmerülése esetén) a) a feladatellátás részét képezı intézményi szabályzati rendszer teljeskörő felülvizsgálatára (valamennyi intézmény vonatkozásában), a szükséges módosítások megtételére, egyediesítésére, b) a feladatellátás részét képezı intézményi szabályzati rend teljeskörő felülvizsgálatát követıen, az abban foglalt veszélyhelyzet elhárítási gyakorlatok megtételére, c) a szükséges képzések, oktatások megtételére, d) a feladatellátáshoz kapcsolódó kisértékő, nagyértékő tárgyi eszközök beszerzésére, üzembe helyezésére, amortizációja esetén selejtezésére, cseréjére e) a feladatellátás dokumentálására. Tekintettel arra, hogy a Polgármesteri Hivatalnak ezen feladatok ellátása területén két, alapvetıen jó és megbízható szolgáltatást nyújtó gazdálkodási szervezettel van megbízási szerzıdéses jogviszonya, e körben új feladat, illetve cél megfogalmazását nem tartjuk szükségesnek (a központi jogszabályból bekövetkezı változás esetét kivéve.) 16./ Közremőködés a helyi energiaszolgáltatásban: A Képviselı-testület által még 2007. évben, a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. tárgyévi üzleti tervének tárgyalásakor megfogalmazásra került, hogy az Önkormányzat alapvetı érdeke: A Magyar Állam által ún. visszaosztott, részben célhoz (feladatellátáshoz) kötött, részben célhoz (feladatellátáshoz) nem kötött állami támogatások, illetve normatívák a település érdekeit minél jobban képviselı, sokrétőbb visszaosztása, minél több feladat megvalósítása: a közmő-és energiaszektorhoz kapcsolódó önkormányzati önrész, források megszüntetése – részben a vízfogyasztáshoz kapcsolódó alapelv (Vt.), részben a „szennyezı fizet” elve (Hgt.) alapulvételével. A Képviselı-testület az általa 2007. és 2008. évben meghozott tulajdonosi döntései eredményeként, a településen mőködı víziközmővek üzemeltetésére és szolgáltatására irányuló ágazatokban, - a víz-és szennyvízkezelés hatósági díja tartalmában - az Önkormányzat által nyújtandó ún. költségvetési támogatás mértéke 2010-ig fokozatosan megszőnt. Ennek eredményeként a Képviselı-testületnek a jövıre nézve oly módon kell felülvizsgálnia a tárgyévet követı évre vonatkozó, a víz és szennyvízkezeléssel összefüggı hatósági díjakat, hogy az Önkormányzat, valamint a viziközmőveket üzemeltetı szolgáltató számára a jövıre nézve megteremtse – legalább minimális mértékben – a viziközmővek üzemeltetésébıl és fenntartásából keletkezı, a tárgyévben vagy a tárgyévet követı évben keletkezı (alapvetıen generál felújítást, értéknövelı beruházást szolgáló) amortizációs költségek egy részének pótlása érdekében (mivel a DÉLÉPÍTİ Rt-vel folytatott 2011. évben lezárult jogerıs gazdasági per eredménye alapján, kizárólag az ún. gerincvezeték hálózaton észlelt horizontális és vertikális hibák kijavítása nagyságrendileg nettó 70 millió Ft + ÁFA összeget tesznek ki.)
33 Ennek mértékét a Képviselı-testületnek a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. tárgyévi üzleti tervének vizsgálata és elbírálása során kell visszatérni. 17./ Közremőködés a foglalkoztatás megoldásában: Pilis Város Önkormányzata alapvetı érdeke a munkanélküliségnek - a településen megfigyelhetı és rögzíthetı - magas arányának tartós csökkentése. Ennek keretein belül a jelen önkormányzati ciklus részeként, az Önkormányzat által megvizsgálandó rész szempontok az alábbiak voltak: a) A Képviselı-testület által mőködtetett önkormányzati fenntartású intézmények racionalizálása keretein belül, a vizsgálat eredményei alapján „megtakarítandó álláshelyek” megszüntetésével összefüggésben, a leghumánusabb munkáltatói intézkedések meghozatala, lehetıség szerint más, megüresedı álláshely felkínálása, figyelemmel az iskolai alap végzettség(ek)re és szakképzettség(ek)re. b) A Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzattal valamint az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzattal minta-együttmőködés kialakítása, a valódi foglalkoztatási lehetıségek megteremtése érdekében, a településért tenni akaró és tudó roma származásúak számára, mely a település további, harmonikusabb és szerves fejlıdésének záloga lehet. Ennek folyamatába mindkét önkormányzatnak a Megyei Munkaügyi Központot, illetve annak Monori Kirendeltségét is be kell vonni. c) A települést az önkormányzati ciklus idıtartama alatt érintı ún. országos közúti hálózat fejlesztés (4-es elkerülı út) részeként ipari park kialakítása, az elsı ipari létesítmények megteremtéséhez szükséges infrastrukturális követelmények, feltételek biztosítása. d) A település jelenleg hatályos szervezeti terve szerint, a régi 4-es fıút mellett további szolgáltató-vagy kereskedelmi létesítmények elhelyezése ösztönözhetı, akár (ingatlan) tulajdonosi szempontból, akár szervezési szempontból is. A foglalkoztatás területén alapvetı cél, relatíve jelentısebb munkavállalói létszámmal foglalkozó – az adott környezetbe településképi szempontból szervesen illeszkedı, és környezetbarát – kereskedelmi-szolgáltató funkciójú létesítmények, vagy (környezetterhelés szempontjából nem jelentıs hatású, ún. nem környezeti hatásvizsgálat köteles) ipari létesítmények helyhez kötése, vállalkozó barát jogi, szabályozási és infrastrukturális környezet kialakítása. Végezetül, a Képviselı-testület rögzíti, hogy a foglalkoztatási helyzetet érintheti még a Magyar Köztársaság Kormánya által 2011-2012. évben tervezett kormányzati intézkedések lépések. 18./ A gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás: A települési önkormányzat kiemelt feladata a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás. Az 1990'-es évek során számos család költözött ki a fıvárosból Pilis területére. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a kitelepülık több mint fele a külterületen telepedett le, amely által a külterületi népesség száma több mint négyszeresére nıtt és arányuk a mai lakosság körében meghaladja a 12%-ot.
34 Tekintettel a külterületen – többnyire engedély nélkül – épített gazdasági épületek, toldalékok fizikai rossz mőszaki kialakítására, állapotára és infrastrukturális ellátottságára, joggal feltételezhetı, hogy az itt letelepedettek túlnyomórészt alacsonyabb jövedelemmel rendelkezı hátrányos helyzető családok. Ezt támasztja alá az is, hogy ezen idıszak (elmúlt húsz év idıtartam) alatt jelentısen megnıtt a munkanélküliek illetve a rendszeres vagy eseti szociális ellátásáért az Önkormányzathoz fordulók száma. Ezzel párhuzamosan az óvodai és iskolai oktatás-nevelésben is kimutatható a sajátos nevelési igényő gyermekek növekvı száma, valamint a felnıtt lakosság körében is a társadalmi devianciák kiszélesedése. Mindezek rendkívül jelentıs feladatokat rónak a szociális és egészségügyi intézményekre, a Családsegítı Központ és Gyermekjóléti Szolgálatra. Az Önkormányzat feladata, hogy ezen intézmények jövıbeni differenciáltabb támogatásával teremtse meg a megfelelı feltételeket a hátrányos helyzető csoportokkal való kapcsolattartáshoz, hiszen hosszabb távon ez vezethet a lakosság ezen rétegeinek társadalmi és gazdasági felzárkóztatásához. A feladatok színvonalas végrehajtásához a következı fejlesztések végrehajtása szükséges: Az aktív korú lakosságnál szükség esetén ösztönözni kell a munkába járást (pl. közmunkaprogram beindításával), a helyi munkahelyek teremtését. A lehetıségekhez mérten támogatni kell az önhibájukon kívül nehéz anyagi helyzetbe került családokat. Ez nem jelenti a jelenleg is szőkösen rendelkezésre álló szociális támogatási források bıvítését, sokkal inkább az igazságosabb elosztásra kell törekedni: a szociális támogatásokért a lakosság nagy részérıl jogos elvárásként értékelhetı az érintettek közmunkaprogramban való aktívabb részvétele, a munkalehetıségek keresése, a megfelelı életvitel és a kötelezettségek betartása. Fentieken túlmenıen, a Képviselı-testületnek az Önkormányzat fenntartásában volt Családsegítı Központ és Gyermekjóléti Szolgálatnak a monori székhelyő Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás részére történı 2007. évi átadásán túlmenıen évente vizsgálnia szükséges – mint a tagintézmény részbeni finanszírozójának – hogy az tagintézmény jelenlegi szakalkalmazotti állománya mennyiségében és minıségében alkalmase a településen megnövekedett gyermekjóléti, családsegítı feladatok ellátására. Tekintettel arra, hogy a Képviselı-testület 2007. év tavaszán megszüntette az oktatásinevelési intézmények keretén belül a gyermekvédelmi felelıs önálló munkakörét, a Képviselı-testület céljai között kell szerepelnie az általános iskolai oktatási intézmény keretein belül legalább részmunkaidıs gyermekvédelmi felelısi munkakör kialakítása. A Képviselı-testület 2011. évben, a Polgármesteri Hivatal átvizsgálása kapcsán úgy határozott, hogy az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala engedélyezett statisztikai létszámkeretét 4 fıvel csökkenti. Ezen szervezeti intézkedést érintette a Polgármesteri Hivatal keretein belül a szociális és gyámügyi igazgatási feladatot ellátó részleget, amely döntés eredményeként a Polgármesteri Hivatal ezen hatósági ügyek döntésre történı elıkészítéséért felelıs szervezeti egység feladat ellátása tekintetében, a jelenlegi munkaszervezési körülmények alapulvételével, a jelenlegi feladat ellátás színvonalának megırzése a cél, az egyes ellenırzések kiterjedtségét, bevezetettségét illetıen.
35
19./ A közösségi tér biztosítása; közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység támogatása: A Kármán József nevét viselı Városi Könyvtár a Monori és Térsége második legnagyobb könyvállománnyal rendelkezı könyvtára, ezért folyamatos fejlesztésével a Város igényeinek kielégítésén túl a térségben betöltött szerepének erısítésére is alkalmas. A Kármán József Városi Könyvtárban mőködı, a hozzá kapcsolódó e-Magyarország pont szolgáltatási színvonalának fenntartásához - a jelen önkormányzati ciklus idıtartama alatt is folyamatos fejlesztésekre lesz szükség, amely részben pályázatok útján valósítható meg. A fent írtak tükrében, a Kármán József Városi Könyvtár területén, a jelen önkormányzati ciklus következı éveiben a következı fejlesztések megvalósítását, ütemezését kell átgondolni: a) A könyvtár raktárhelyiségekkel bıvített területének megfelelı kihasználása érdekében ezen helyiségek bebútorozása. b) A könyvtár nyílászáróinak cseréje, javítása, - a főtési hatékonyság növelése érdekében. c) Az e-Magyarország pont helyiségének felújítása, igény és lehetıség szerint bıvítése. d) A könyvtár területén lévı valamennyi informatikai eszköz, háttér park fejlesztése, a gépek cseréje, nyomtató - gyorsmásoló beszerzése. e) A kölcsönzı rész korszerősítése, új kölcsönzıi pult beszerzése. Tekintettel arra, hogy a településen jelenleg nem mőködik mővelıdési ház, a Móricz Zsigmond nevét viselı Közösségi Ház a lehetıségek és a kapacitás függvényében ezen funkciókat is igyekszik ellátni. Az utóbbi években – nagyrészt nyertes pályázatoknak köszönhetıen - megtörtént a Közösségi Ház belsı felújítása (2006. év) és külsı felújítása (2010. év) is (bútorcsere, technikai felszerelés, stb.), valamint a Dózsa György utca felújításával az intézmény megközelítése is kedvezıbbé vált, így az anyagi lehetıségekhez képest a megteremtett körülmények megfelelınek mondhatóak. A település jelenlegi kulturális teréül szolgáló Móricz Zsigmond Közösségi Ház kiszolgáló helyiségei azonban szőkösek, nagyobb kulturális rendezvényre nincs lehetıség. Ezek a tárgyi feltételek - álláspontunk szerint - hátrányosan befolyásolják a település kulturális életét. A Képviselı-testület álláspontja szerint, a jelen önkormányzati ciklusprogram végéig meg kell vizsgálni egy a település kulturális értékeit jobban közvetítı és kiszolgáló, nagyobb befogadó térrel - esetleg egy-két nagyobb rendezvény térrel - rendelkezı, valódi „Mővelıdési Ház” kivitelezése pénzügyi és mőszaki szempontból megvalósítható-e, és hol valósítható meg, figyelemmel arra, hogy az Önkormányzat kulturális céllal további, önkormányzati tulajdonú egyéb helységgel nem rendelkezik. Ezen fejlesztés, beruházás elıkészítésére, és megvalósítására elsıdlegesen a rendelkezésre álló önkormányzati ingatlanvagyon felhasználásával, más, harmadik személy tıkéjének bevonásával, illetve megfelelı biztosítékokkal kialakítandó vagyonjogi ügylet révén kerülhet sor, - egy, az Önkormányzat tulajdonát képezı intézményi ingatlanon multifunkcionális intézmény kialakítása részeként. A városi tömegsport, az utánpótlás sport, valamint a diáksport rendezvények szervezése, lebonyolítása valamint teljes körő koordinálása eredményesebb és hatékonyabb ellátása érdekében meg kell vizsgálni egy új státusz kialakításának lehetıségét, és betöltését szakirányú végzettségő dolgozóval, mivel a jelenleg mindössze egyetlen állandó dolgozóval
36 (intézményvezetı) mőködtetett intézmény nem képes teljes mértékben betölteni egy korszerő és sokoldalú mővelıdési ház szerepét. Az Önkormányzatnak 2011. évig fel kell venni a kapcsolatot a Fıvárosi Önkormányzattal, a Sipító pihenı park tulajdonosával ún. kulturális tárgyú programok biztosítására vagy közös szervezésére vonatkozó megállapodások elıkészítése céljából. Egyúttal tovább kell folytatni a Nyári-Nyáry Muzsika rendezvényeit, sıt gondolni kellene annak bıvítésén, mely nemcsak a Monor és Térsége Társulás, hanem egy nagyobb Régió kiemelkedı kulturális eseményévé válhatna. A kulturális folyamatok szerves fejlıdése részeként, a jövıben mind inkább be kell vonni a helyi értelmiséget, részben az Önkormányzat, vagy valamely intézménye által szervezett és tervezett tevékenységben való részvétel kapcsán, részben pedig annak szervezésére és annak irányítására. A rendezvények elıkészítése során azonban figyelni kell az Önkormányzat tárgyévi költségvetési teherbíró képességére, arra, hogy a rendezvény alapvetı réteg széles mővelıdését és szórakozását szolgálja-e, illetve, hogy a rendezvény nyereség érdekelt-e vagy sem. Az Önkormányzat és – a rendezvények lebonyolításában részben közremőködı - Gerje-Forrás Nonprofit Kft. alapvetı és elsıdleges feladata (a jelen önkormányzati ciklus részeként is) az állami, és önkormányzati hivatalos ünnepségek lebonyolítása feltételeinek biztosítása, másodsorban a „Pilis Városért” Közalapítvány, valamint a településen mőködı civil szervezetek belépı-, vagy szolgáltatási díjmentes rendezvényei feltételeinek támogatása, illetve a település életére ható, kiemelkedı (regionális rendezvények) tárgyi feltételeinek, eszközökkel történı javítása. 20./ A sport támogatása: Az Önkormányzat a sport területén két szervezet, egyesület számára eseti vagy rendszeres jelleggel kiemelt támogatást nyújt. A településen mőködı, kiemelkedı jelentıségő Pilisi Labdarúgó Klub 2006. év ıszén az Önkormányzattal határozatlan idıtartamú használatba adási, illetve együttmőködési szerzıdést kötött, melynek mindkét fél általi teljesítése és teljesülése, mindkét fél alapvetı érdeke. Ennek keretein belül, - az oktatási-nevelési intézmények testnevelı tanáraival együtt, az oktatási-nevelési intézmények pedagógiai programjának tartalmi felülvizsgálatát követıen – a jelen önkormányzati ciklus második felében meg kellene vizsgálni egy, a Magyar Labdarúgó Szövetség által meghatározott, a kötelezınél több szintbıl álló, szervezett utánpótlásképzés bevezetésének, az iskolai labdarúgás és a klubban folyó utánpótlás képzés összevonásának, önkormányzati támogatásának lehetıségét. Az oktatási-nevelési intézmények tornatermei a különbözı sportrendezvényekre, csoportos sportolási igényre, Diáksportkörök (DSK) folyamatos rendelkezésre állnak. A Képviselı-testület a jelen önkormányzati ciklus idıtartama alatt megvizsgálja: a tömegsport beindításának feltételrendszerét: azt, hogy az Önkormányzat hogyan, milyen eszközökkel képes és tudja hatékonyan támogatni a tömegsportot, - a felnıtt lakosság aktívabb sportolása, rendszeres mozgása érdekében.
37
21./ Bölcsıdei ellátás: A várossá nyilvánítás és a 10 ezer fı feletti lakosságszám az ezekbıl származó elınyök mellett új feladatokat is ró a települési önkormányzatra. Az Önkormányzat a bölcsıdei intézményi ellátás biztosítása érdekében 2008. évben egy a bölcsıdei ellátást szolgáló, valamint – késıbbi fejlesztéssel megvalósulóan – az óvodai nevelés jelenleg ismert helyi feltételrendszerének és körülményeinek javítását szolgáló épület együttest terveztetett meg a hozzátartozó megvalósíthatósági tanulmánytervvel együtt. A Képviselı-testület által 2009. évben jóváhagyott engedélyezési tervdokumentáció részeként, az Önkormányzat 2009. november hónapján pályázatot nyújtott be a bölcsıdei intézményi infrastrukturális és mőszaki fejlesztések megvalósítása céljából. A Közép-Magyarországi Operatív Program keretein belül kiírt KMOP-2009-4.5.2. számú, „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése” címen kiírt pályázatra Pilis Város Önkormányzata 2010. november hó 30-án „Bölcsıdei szolgáltatásokhoz szükséges feltételek megteremtése Pilis városban” címmel pályázatot nyújtott be, amely pályázatot támogatásra érdemesnek ítéltek meg. A projekt tervezett összköltsége 377.868.568.-Ft. A támogatás összege 248.828.466.-Ft., a támogatottság mértéke 65.85 %. A Pilis, Gólyahír u. 6. szám alatt létesítendı bölcsıdei intézmény területén, egy 40 férıhelyes, 2 gondozási egységes bölcsıde kialakítására kerül sor. Egy bölcsıdei gondozási egység 20 gyermek elhelyezésére szolgál, gyermeköltöztetıbıl, fürdıszobából, és 2 gyermekszobából áll. A két gyermekszoba közös gyermeköltöztetı-átadóval, fürösztı, biliztetı helyiségekkel került kialakításra. A bölcsıdei intézményben melegítı konyha kerül kialakításra, valamint a csecsemıkorú gyermekek ellátása miatt tej-tápszerkonyhát is ki kell alakítani. A bölcsıdei intézmény tervei a tovább gondolás lehetıségét is magában foglalják: a területen a késıbbiek során Óvoda rendeltetéső épület építésére is adott a lehetıség. Tekintettel arra, hogy a Képviselı-testület által benyújtott pályázatot a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács 2010. évben meghozott döntésével támogatta, így a jelenlegi tervek és számítások szerint a településen a bölcsıdei intézmény 2012. szeptember hó 1. napján megkezdi mőködését. A jelen önkormányzati ciklus második részében az Önkormányzat testületi szervének, valamint a Polgármesteri Hivatalnak részletesen vizsgálnia kell a bölcsıdei intézmény mőködtetésével és fenntartásával kapcsolatban keletkezı mőködési kiadások, valamint a bölcsıdei intézményi feladat ellátáshoz kapcsolódó normatív állami támogatás alakulását. 22./ Környezetvédelem: Nemcsak a turizmus fejlesztése, hanem a városi életminıség szempontjából is fontos a tiszta, gondozott településkép kialakítása. Ennek keretében - a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. és a „Pilis Városért” Közalapítvány bevonásával - jelentısebb pénzügyi és szervezeti erıt kell fordítani a Gerje-menti tórendszer folyamatos, rendszeres ápolására és fejlesztésére. 23./ Az együttmőködés kiemelt területei: A Képviselı-testület kiemelt feladatát kell képeznie – nem kizárólag a jelen önkormányzati ciklus idıtartama alatt - az általa a jelenleg is mőködtetett önkormányzati feladatellátó
38 rendszer illetve intézményhálózatnak a Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás keretein belül történı mőködtetése vizsgálata. Az önkormányzati feladatok lehetséges kiválasztásánál és átadásánál vizsgálni szükséges az alábbiakat: a) Az adott önkormányzati feladat települési szinten történı ellátásának megszüntetése jár-e nagyobb elınyökkel, vagy okoz-e nagyobb hátrányokat a település lakosságának. Ennek keretein belül meg kell vizsgálni, hogy a tervezett feladat ellátását célszerőbb-e nagyobb szinten megszervezni, ellátni. b) Lehetséges az adott feladat gesztor települési önkormányzatként vagy mikro társulási központként történı koordinálása, szervezése és tényleges ellátása (felvállalása) - mely erısíti-e a településnek a térségben betöltött szerepét. Álláspontunk szerint a Képviselı-testületnek a jelen önkormányzati ciklusban (a 2010-2014. évekre vonatkozó kormányzati szándékok tartalmától függıen) meg kellene vizsgálnia a jelenlegi Társulás közigazgatási lehatárolása keretein belül – Monor központ mellett – egy mikro térségi társulási központtá történı kialakításának lehetıségét (pl. oktatási célú). A Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás keretein belül vizsgálandó önkormányzati feladatok ellátásán túlmenıen, a Képviselı-testületnek a jelen önkormányzati ciklus részeként is meg kell vizsgálnia a Gerje-Menti Kistérségi Társulással történı együttmőködése intenzitását, a Társulásban történı részvétel ún. kötelezı pénzügyi kötelezettségvállalásait: cserébe az ezzel járó ellenértékkel (elınyökkel), valamint azt, hogy a jelenleg hatályos jogszabályi környezet milyen, elsıdlegesen kötelezı önkormányzati feladatellátásban történı pozitív együttmőködést eredményez a Kistérségi Társulásban tag önkormányzat(ok) részére. A Képviselı-testületnek – a fenti szakágazati kötöttségtıl függetlenül – a jelen önkormányzati ciklusban is alapvetı pénzügyi, illetve szervezési érdeke annak lehetısége vizsgálata, hogy a település földrajzi helyzetébıl adódóan, milyen feladatokat tudna az Önkormányzat nem kifejezetten társulási formában ellátni más, környezı településekkel. A térségi együttmőködést vizsgálata során rögzíteni szükséges: erısíteni kell a meglévı természetes kapcsolatot a szomszédos Albertirsa Városával, Káva, Nyáregyháza, valamint Monorierdı községekkel, településekkel. A Képviselı-testületnek a jelen önkormányzati ciklus részeként még szorosabb szakmai, pénzügyi tervezési, illetve pénzügyi elszámolási kapcsolatot szükséges kiépítenie Pest Megyei Önkormányzattal, - elsıdlegesen a településen mőködı, ceglédi székhellyel funkcionáló alapfokú mővészetoktatási intézménynek a Pilisen kihelyezett tagozata mőködését, esetleges évenkénti támogatását, a támogatás felhasználása, pénzügyi és szakmai ellenırzését illetıen. A jelen önkormányzati ciklus részeként sem zárható ki ugyanis, hogy a Képviselı-testület tárgyévente – költségvetési bevételei és kiadásai számbavételekor – támogassa egy-egy, korábban az Önkormányzat által felvállalt kiegészítı feladata megvalósítását (alapfokú zenemővészet oktatási feladatok területén). Az Önkormányzat a jelenleg fennálló nemzetközi kapcsolatait tovább kell szélesíteni. E körben erısíteni és mélyíteni kell a testvérvárosi kapcsolatunkat Piazza Al Serchio várossal kulturális, ifjúsági és legfıképpen pedig az érintett települések polgárai, civil szervezete közötti „természetes” kapcsolatok terén.
39
A Képviselı-testület az elızı önkormányzati ciklus részeként nem építette aktívan tovább és nem szélesítette aktívan tovább a 2006. évig kiépített nemzetközi kapcsolatait, - hivatalos szinten. A lezárt önkormányzati ciklus tapasztalataiból adódóan a Képviselı-testületnek a jelen önkormányzati ciklus részeként már a 2011. évtıl kezdıdıen tovább kell vizsgálnia más testvérvárosi kapcsolat kialakításának lehetıségét is, - amelynek hivatalossá tétele a közeljövı egyik feladata. A 2010. évvel lezárt önkormányzati ciklus részeként megállapítható volt, hogy a lakosság és az Önkormányzat illetve a képviselık közötti kapcsolattartás minısége nem volt mindig megfelelı, mindannak ellenére, hogy a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztésére 2008. évben kiírt, Pilis Város Önkormányzata által benyújtott pályázat részeként nyertes pályázat részeként végrehajtott szervezet átvilágítás, valamint a hozzá kapcsolódó szervezeti lépések keretein belül megállapítást nyert (POHI-önkéntes, kérdıíves felmérés alapján), hogy a Polgármesteri Hivatal összességében ügyfélbarát, készséges ügyintézést folytat, az ügyfélszolgálati feladatok ellátása területén a kiszolgálás jó színvonalú. Ugyanakkor a fenti megállapításra, valamint az Állami Számvevıszék által Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalánál 2010. évben folytatott (a 2007-2010. pénzügyi évekre vonatkozó) átfogó gazdálkodási tárgyú pénzügyi-számviteli számvevıi jelentésre is figyelemmel, - a Képviselı-testület a Polgármesteri Hivatal részére 2011. évben célként tőzi ki, hogy az Önkormányzat munkaszervezeteként közzétett és a jövıre nézve közzéteendı közérdekő adatok közzétételére, valamint a Polgármesteri Hivatal vezetıi által fontosnak tartott egyéb adatok (információk, dokumentumok) megjelentetésére, a már kiadott dokumentumok, alapvetı szervezeti szabályzatok felülvizsgálata esetén: a felülvizsgált dokumentumok közzétételére gördülékenyebben kerüljön sor, - a lakosság gyorsabb és megfelelıbb tájékoztatása érdekében. Az Önkormányzatnak, a Képviselı-testület minden tagjának, valamint munkaszervezetének a Polgármesteri Hivatalnak a modern kor elvárásaihoz és lehetıségeihez igazodva alkalmazni kell a multimédia eszközeit (kábeltévé, Internet – honlap, Hírnök, stb.) - a lakosság folyamatos és részletes, valódi tájékoztatását. Ennek részeként a Képviselı-testület 2011. év szeptember 01. napját követıen tervezi a Képviselı-testület tárgyhavi nyílt, rendes üléseire készített elıterjesztések anyagainak ún. kivetítı rendszeren történı megjelentetését: a lakosság, valamint az ülésen helyben megjelenı választópolgárok részére. A Képviselı-testületnek a településen, kistérségben vagy régióban mőködı civil szervezetekkel, az egyházakkal, szakmai érdek-képviseleti és érdekvédelmi szervekkel történı, az elmúlt idıszakban folytatott társadalmi, illetve szakmai együttmőködést erısíteni kell. Ezen kezdeményezés alapja lehet, az Önkormányzat, illetve Polgármesteri Hivatal által 2007. évben új alapokra helyezni kívánt elektronikus információ csere is, a Városi Honlap felületének és adattartalmának 2012. évre vonatkozólag tervezett megújítása és bıvítése is.
40
KIEMELT INTÉZMÉNYEK 24./ Gerje-Forrás Nonprofit Kft.: A településüzemeltetési feladatok végrehajtására a 2009. évben, sajátos jogutódlással létrejött Gerje-Forrás Nonprofit Kft. hivatott, amelynek törvényes mőködtetéséért, a feladatok végrehajtása következetes, folyamatos beszámoltatásért a Képviselı-testület és annak szervei a felelısek. A Képviselı-testület céljai között rögzíteni szükséges, hogy az Önkormányzat fenntartásában álló intézmények mellett, a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. jelenlegi mőködését, mőködtetését, gazdálkodását valamint irányítási, vezetési rendszerét is mielıbb - legkésıbb a 2011. pénzügyi évben, a belsı ellenırzés keretein belül - vizsgálni szükséges. A jelen önkormányzati ciklus idıtartamára is a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. fenntartásának és mőködtetésének feltételrendszere javítása érdekében, szükséges átvizsgálni – az éves üzleti terv elkészítésén túlmenıen, a víz és szennyvízdíj hatósági árának négy év idıtartamra szolgáló képzésével párhuzamosan – az ún. vízi közmővek amortizációjával illetve a rendszerben cserére szoruló, nagyobb értékő tárgyi eszközök cseréjével összefüggésben, a Képviselı-testület részérıl 2008. és 2009. évben meghozott átfogó mőszaki és pénzügyi tervet. A Gerje-Forrás Nonprofit Kft. tárgyévi üzleti terveiben, költségvetéseiben a meglévı gépjármőpark gazdaságos üzemeltetése céljából, szükséges betervezni a gépjármő park mőködtetésébıl adódó idıszaki, vagy nagy javítások, felújítások költség elemeit is. Fentieken túlmenıen meg kell vizsgálni azt is, hogy a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. a részére kezelésbe, vagy használatra átadott, illetve tulajdonát képezı gépjármő park milyen módon és feltételek mellett adható nagyobb üzemóra hányadban vállalkozási tevékenységbe, illetve folytatható ezen gépjármő parkkal vállalkozási tevékenység, amely a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. üzeleti terve részeként a bevételi díj emelkedését eredményezné. 25./ Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala: Évek óta folyamatban van az Önkormányzat jogharmonizációs feladatainak végrehajtása, mely erre az önkormányzati ciklusra is ad feladatot. A Polgármesteri Hivatal egyik alapvetı feladata, hogy törvény, vagy törvény végrehajtására megalkotott kormányrendelet felhatalmazása alapján a jelen önkormányzati ciklusprogram idıtartama alatt, a Képviselı-testület által megalkotott illetve általa kötelezıen megalkotandó önkormányzati rendeletek tartalmi felülvizsgálatára, jogszabály szerkesztési szempontú egységes szerkezetbe foglalására sor kerülhessen. E körben fontosnak tartjuk, hogy az Önkormányzat testületi szerve – a polgármester útján – folyamatosan gondoskodjék a Képviselı-testület által, a jelen önkormányzati ciklusprogram elfogadása idıpontjáig megalkotott önkormányzati rendeletek tárának folyamatos karbantartásáról, a tekintetben, hogy az Önkormányzat által, jogszabály (törvény) erejénél, vagy elıírásai folytán megalkotandó önkormányzati rendelete köre folyamatosan aktualizálásra kerüljön.
41
Tekintettel arra, hogy a Képviselı-testület jogalkotási feladata nem kizárólag jogalkotási lehetıség, hanem – jelentısebb mértékben – kötelezettség, a Képviselı-testületnek és valamennyi szervének a feladat végrehajtására a Polgármesteri Hivatal vezetése részére a szükséges feltételeket biztosítania szükséges. A jelen önkormányzati ciklusprogram részeként, az elmúlt másfél évtizedben a települési népességszám növekedésébıl adódóan a Polgármesteri Hivatal által ellátandó államigazgatási és önkormányzati hatósági feladatok mennyisége a 2010. évben lezárt önkormányzati ciklus idıtartama alatt is jelentısen megnövekedett, - amelyrıl hivatalos hatósági statisztikák állnak rendelkezésre. Mindezen feladatok ellátása a Polgármesteri Hivatal keretein belül, 2006-2010. év között, az engedélyezett statisztikai létszám emelését vonta maga után, amely a 2010. évben lezárt, elızı önkormányzati ciklus idıtartama alatt - a Polgármesteri Hivatalon belül – a Hivatal délnyugati szárnyának kialakításához, átalakításához vezetett. A fenti indokok miatt is, a Képviselı-testület a jelen önkormányzati ciklus idıtartama alatt célul tőzi ki, hogy a Polgármesteri Hivatalban, az ügyfélfogadás folyamatos és kulturált ellátása tárgyi valamint személyi feltételeit megteremtse, az ellátást felelıs személlyel biztosítsa. Álláspontunk szerint, a település városi jogállása, a megnövekedett népességszám, a feladatok és a dolgozók számának bıvülése szükségessé teszi a fenti cél jelen önkormányzati ciklus idıtartama alatti biztosítását, érdemi vizsgálatát. (Ezek: a Polgármesteri Hivatalban dolgozók vonatkozásában kulturáltabb illemhelyiség csoport, valamint 1 db kis alapterülető étkezıhelyiség kialakítása.). A megfelelı körülmények kialakításával javulna a Polgármesteri Hivatal munkatársainak munkahatékonysága valamint az ügyfeleknek az ügyintézés folyamatával összefüggı elégedettsége, komfort érzete is.
ZÁRÓ GONDOLATOK A jelen önkormányzati (gazdasági) ciklusprogram - a nyilvános fórumokon történı egyeztetéseket követıen – a Képviselı-testület 2011. év április havi nyilvános és rendes ülésén meghozott külön döntéssel /127/2011. (IV.28.) sz. önkormányzati határozattal/ került elfogadásra. Az Önkormányzat külön fejlesztési programjai, tárgyévet érintı, külön íven szövegezett költségvetési-gazdálkodási tárgyú döntései a jelen önkormányzati (gazdasági) ciklusprogramban foglaltak alapján kerülnek meghatározásra és végrehajtásra. Rögzítendı azonban, hogy a jelen önkormányzati (gazdasági) ciklusprogramban szereplı, különösen érdekelt felhalmozási, fejlesztési elképzelések végrehajtása nagyon jelentıs mértékben függ az Önkormányzat tárgyévi anyagi helyzetétıl.
42
A jelenlegi, konkurrens gazdasági helyzetben arra kell törekedni, hogy a lehetıségekhez képest Pilis Város lakossága érdekeinek leginkább megfelelı elképzelések kerüljenek a Képviselı-testület részérıl megvalósításra, egyúttal a beavatkozások révén a Település fenntartható gazdasági lehetıségei kiszélesedjenek, így hosszabb távon meg legyen az esélye a Város társadalmi-gazdasági szempontú tovább zárkózásának, a Kistérség, a Régió legfejlettebb települései közé.
Pilis, 2011. április hó 29. napján.
Szabó Márton polgármester
dr. Csiki Gábor jegyzı
Melléklet: Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete által elfogadott és megalkotott 127/2011. (IV.28.) sz. önkormányzati határozata.
