PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÉV KÖZÖTTI IDİSZAKRA VONATKOZÓ GAZDASÁGI (ÖNKORMÁNYZATI CIKLUS) PROGRAMJA

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2006-2010. ÉV KÖZÖTTI IDİSZAKRA VONATKOZÓ GAZDASÁGI (ÖNKORMÁNYZATI CIKLUS) PROGRAMJA

- JÓVÁHAGYOTT PÉLDÁNY -

Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Önkormányzat 20062010. évekre vonatkozó gazdasági (önkormányzati) ún. ciklusprogramját a Képviselı-testület 2007. április 26-i nyilvános és rendes ülésén meghozott 95/2007. (IV.26.) sz. önkormányzati határozatával fogadta el.

Pilis, 2007. április hó 26 napján.

Szabó Márton polgármester

dr. Csiki Gábor jegyzı

2

Pilis Város Önkormányzatának 2006. évtıl 2010.évig szóló gazdasági (önkormányzati) ciklusprogramja (jóváhagyott szöveg) A helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) Tervezés, számvitel, információra vonatkozó 91. §-a szerint: „(1) Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését. (2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. (3) Az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintı feladatait az államháztartásért felelıs miniszter és a helyi önkormányzatokért felelıs miniszter végzi. (4) Az országgyőlési költségvetési döntéseket az önkormányzati érdekszövetségekkel lefolytatott egyeztetés után, a véleményük figyelembevételével kell meghozni. (5) Az önkormányzat a költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak külön jogszabályban meghatározott körét legalább évente a helyben szokásos módon közzéteszi. (6) A gazdasági program a képviselı-testület megbízatásának idıtartamára, vagy azt meghaladó idıszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat(ok) részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitőzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetıségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelezı és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elısegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitőzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetéstámogatási politika, városüzemeltetési politika célkitőzéseit. (7) A gazdasági programot a képviselı-testület az alakuló ülését követı hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévı gazdasági program az elızı ciklusidın túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselı-testület az alakuló ülését követı hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidı végéig kiegészíteni vagy módosítani.” Az Ötv. a helyi – így ezen belül a települési - önkormányzatok számára meghatározza mindazokat a kötelezıen ellátandó feladatokat, melyeket a települési önkormányzatnak el kell látnia, illetve el kell végeznie. Ennek kötelezı tartalmi elemeit elsıdlegesen az Ötv. 8. § (4) bekezdése, másodsorban az Ötv. 8. § (1) bekezdése rögzíti. Az Ötv. 8. § (4) bekezdése szerint: „(4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésrıl, az általános iskolai oktatásról és nevelésrıl, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemetı fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.”. Az Ötv. 8. § (1) bekezdései szerint: „(1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a

3 lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemetı fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tőzvédelemrıl, közbiztonság helyi feladatairól; közremőködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésrıl, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítése.” Fontos elem és körülmény, hogy az Ötv. ”8. § (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetıségeitıl függıen -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.” (Ötv. 8. § (2) bekezdése). Törvény – jellemzıen ágazati törvény - a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektıl függıen eltérıen is megállapíthatók (Ötv. 8. § (3) bekezdése). A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszervezıdı közösségeinek a tevékenységét, együttmőködik e közösségekkel. A képviselı-testület a szervezeti és mőködési szabályzatában határozza meg, mely önszervezıdı közösségek képviselıit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselı-testület és bizottsága ülésein (Ötv. 8. § (5) bekezdés). Az Ötv. 91. §-a valamennyi önkormányzat számára feladatul szabja, hogy a helyi (települési, területi) önkormányzatok képviselı-testületei (Közgyőlései) a tárgyi ún. önkormányzati ciklus idıszakára készítsenek egy, az önkormányzat gazdasági helyzetét elemzı, és azt megalapozó gazdasági programot. Fentiekbıl, valamint a gazdasági programból kiindulóan, a Képviselı-testület köteles az adott önkormányzat központi jogszabályban meghatározott kötelezı, a Koncepció alkotásakor meglévı, hatályos helyi önkormányzati rendelet és külön, egyedi képviselı-testületi döntések alapján „elıkészített”, valamint „beágyazott” ún. kiegészítı önkormányzati feladatai jelenlegi színvonalát részben elemzı, és a feladatok jövıbeni – mennyiségi és minıségi - ellátását prognosztizáló ún. önkormányzati feladatait is áttekinteni. (A továbbiakban együtt: gazdasági program). A gazdasági program feladata, hogy - a Magyar Köztársaság jelenleg hatályos jogrendje, a törvényalkotó elıírásait alapul véve, és megtartva - a településre ható társadalmi és gazdasági folyamatokat és körülményeket elemezve, a lakosság igényeit figyelembe véve az adott önkormányzati ciklusra meghatározza az önkormányzat feladatainak fı irányát, kijelölje a Képviselı-testület által meghatározott cél-eszköz rendszert, és a célok prioritását. A gazdasági program feladata továbbá meghatározni, hogy a Képviselı-testület által kitőzött célok elérése érdekében a településen és - a kistérségi szemlélet részbeni elıtérbe kerülésével, - a település közvetlen környezetében (kistérségben, megyében, régióban) milyen pénzügyi környezetet kell teremteni, illetve a jelenleg felmért források hiányát, hogyan és milyen pénzügyi módon lehet kezelni – az Önkormányzat (települési érdekszövetségek) által kitőzött célok megvalósítása érdekében.

4

Biztosítani kell, hogy a Képviselı-testület által elfogadandó ún. gazdasági program – a további, átfogó ágazati programokban meghatározott alapelvekkel, alapvetı célkitőzésekkel együtt - meghatározó módon segítse a település és környezete, a térség (további) fejlıdését. A gazdasági ciklusprogramnak összhangban kell lennie a következı tervezési dokumentumokkal:
Pilis új településrendezési tervét megalapozó településfejlesztési irányok és alapelvek meghatározása (Településfejlesztési koncepció, 2003),
Pilis Város településszerkezeti terve (2005),
Pilis Város Helyi Építési Szabályzata (2005),
Szociális szolgáltatástervezési koncepció (2004),
Egészségügyi koncepció (2004),
Önkormányzat oktatási tárgyú Minıségirányítási Programja (ÖMIP) (2004),
Oktatási intézmények minıségirányítás programjai (IMIP-ek) 2004),
Pilis Város Bőnmegelızési és Közbiztonsági koncepciója (2006),
Pilis Város Idegenforgalmi koncepciója (2006). Fontos elem és körülmény, hogy a fent említett szervezeti dokumentumok mellett, az Önkormányzat által meghatározandó, tervezett beavatkozások (és prioritások) minél pontosabb meghatározásához egy részletes, a jelenlegi társadalmi, gazdasági és környezeti állapotokat bemutató helyzetértékelés is figyelembe lett véve. Az intézmények fejlesztési elképzelései az intézményvezetık által 2006. év ıszén összeállított, a szükségleteket és igényeket tartalmazó lista alapján kerültek meghatározásra. Bevezetésként rögzíteni szükséges, hogy a gazdasági program megvalósulása jelentıs mértékben függ az Európai Unió, az Országgyőlés, a Kormány önkormányzatokat érintı döntéseitıl, nem utolsó sorban az Önkormányzat anyagi helyzetétıl, az alábbi indokok miatt is: Jelen körülmények között kiemelt figyelmet kell fordítani a hazai és fıként az Európai Uniós támogatási források megszerzésére, melyek a 2007-2013 közötti idıszakban várhatóan az Önkormányzat(ok) egyetlen, kiemelt fejlesztéseket magukban hordozó lehetıségei lesznek. Erre való tekintettel – a jelen gazdasági programban említett célok közül is - elınyben kell részesíteni azon fejlesztéseket amelyek ezen támogatási forrásokból nagyobb valószínőséggel megvalósulhatnak. A jelen gazdasági ciklusprogramban meghatározott célok és intézkedések meghatározásakor még nem történt meg az Önkormányzat számára legnagyobb potenciális támogatási lehetıséget biztosító ún. Közép-Magyarországi Régió Operatív Programjának valamint a többi Operatív Programnak az Európai Unió illetékes szerve részérıl hivatalos jóváhagyása, de az abban foglalt támogatási lehetıségek nagy vonalakban lehetıséget nyújtanak a fıbb fejlesztési irányok kijelölésére. Tekintettel arra, hogy a Közép-Magyarországi Régió Operatív Programjának pénzügyi ütemezése nem egyenletes – a források döntı többsége, kb. 75-80%-a 2007-2009 között kerül lekötésre –, az Európai Uniós támogatások megszerzésére az önkormányzati ciklus elsı három évében van nagyobb esély, ezért a Város jövıje szempontjából elsıdleges fontosságú az Operatív Programok által támogatott pályázati lehetıségek minél szélesebb körő megismerése és megismertetése a lakossággal, valamint a színvonalas, a település valós szükségleteit kielégítı pályázatok benyújtása.

5

A gazdasági program bevezetéseként, részeként át kell tekinteni az Önkormányzat jelenlegi anyagi helyzetét, a korábbi Képviselı-testület(ek) által már felvállalt, hosszú távú kötelezettségeket, melyek befolyásolják az elvégzendı feladatok pénzügyi lehetıségeit. Az újonnan megalakult Képviselı-testület 27.781 e Ft hosszú lejáratú kötelezettséget örökölt az elızı gazdasági ciklusról. Me: e Ft

2006.

2007.

2008.

2009.

Piac hitel Beruházás a XXI. század iskolába Vízberuházás célhitele (2015.VI. hó lejárat)

3.666 e Ft

3.666 e Ft

3.666 e Ft

3.666 e Ft

4.000 e Ft

4.000 e Ft

4.000 e Ft

Összesen: Várható éves kamat:

7.666 e Ft 23.326 e Ft

7.666 e Ft 19.317 e Ft

2010.

3.436 e Ft

4.581 e Ft

4581

11.102 e Ft 25.333 e Ft

8.247 e Ft 4581 22.335 e Ft 21420

Az Önkormányzat a Pilis Beruházó Víziközmő Társulat által 2002. évtıl folyamatosan felvett hiteleit átvállalta, melynek teljes mértéke: 542.666 e Ft, mely a 2010. pénzügyi év végén válik esedékessé. Az Önkormányzat 2007. évi hitelképessége: 57.266 e Ft. A jelen gazdasági program részeként az Önkormányzat vagyoni helyzetérıl az alábbi tájékoztatást nyújtjuk: A Polgármesteri Hivatal 2002. évben elvégezte az Önkormányzat vagyonának teljes felmérését, és megállapította a tulajdonában álló ingatlanvagyon becsült értékét. A vagyonértékelés alapján az ingatlanvagyon könyv szerinti bruttó értéke, a vonatkozó jogszabályok szerint módosításra került. A 2006. év végén az Önkormányzat ingatlan vagyona, az alábbiak szerint alakult: a.) Forgalomképtelen ingatlanvagyon b.) Korlátozottan forgalomképes ing. vagyon c.) Forgalom képes ingatlanvagyon Ingatlan vagyon összesen:

3.008.524 e Ft (k. szerinti érték) 6.102.408 e Ft (k. szerinti érték) 571.831 e Ft (k. szerinti érték) 9.682.763 e Ft (k. szerinti érték)

Az Önkormányzat befektetett eszköz vagyona a 2006. december 31.-i mérleg szerint: 5.145.020 e Ft. Jelen elıterjesztés 1. sz. melléklete tartalmazza azon önkormányzati tulajdonú, építési rendeltetéső ingatlanokat, melyek jelzáloggal terheltek.

6 Jelen elıterjesztés 2. sz. melléklete tartalmazza azon önkormányzati tulajdonú ingatlanokat is, melyek értékesítése a következı években az Önkormányzat számára bevételt jelenthetnek.

GAZDASÁGI PROGRAM ELEMEK ÖSSZEGZÉSE, JAVASLATOK A fenti számadatokat összegezve rögzíthetı, hogy az Önkormányzat anyagi helyzete nem kedvezı. A Képviselı-testület alapvetı érdeke az önkormányzati vagyon értékének megtartása, illetve annak gyarapítása. Ennek érdekében vizsgálni kell a vagyongyarapításnak formáit és lehetıségeit. Az Önkormányzat – a törvénybıl adódó kötelezettségek teljesítése mellett - kizárólag abban az esetben tud fejlesztéseket végrehajtani, ha az ún. felhalmozási célú kiadások egy, jelentıs részét pályázati forrásból biztosítja. Az Önkormányzat további fı feladata a hosszú lejáratú kötelezettség állományának folyamatos és rendszeres csökkentése. Az Önkormányzatnak, illetve szerveinek a helyi bevételeinek növelése érdekében, álláspontunk szerint, - az Önkormányzat 2008. évi költségvetésének tervezése, és a 2008. pénzügyi évre vonatkozó ún. költségvetési koncepció (önkormányzati rendeletek felülvizsgálata) keretein belül meg kell vizsgálni az alábbiakat: a) Az Önkormányzat továbbra is biztosítja-e alanyi jogon, az egyedülálló 70 éven felüli személyek szemétszállítási díjának mentességét, függetlenül bármilyen jövedelmi szinttıl. a) Az Önkormányzat továbbra is biztosítja-e alanyi jogon, az egyedülálló, 70 éven felüli személyek kommunális adójának mentességét, függetlenül bármilyen jövedelmi szinttıl. Az életminıség javítása a helyi gazdaság és a szolgáltatások bıvítése révén Feladat: a település térségben betöltött szerepének megtartása, erısítése, a gazdasági és lakossági szolgáltató funkciók bıvítése, a meglévı helyi erıforrások jobb, hatékonyabb kihasználása különösen a gazdaság, a humánerıforrás-fejlesztés (oktatás), a szolgáltatások és a turizmus területén. Jelenleg a város gazdasági funkciói igen gyengék, a településen lakó foglalkoztatottak túlnyomó része (kb. 60%-a) más településeken, elsısorban a fıvárosban és a Budapestet körülvevı délkeleti agglomeráció településein dolgozik, ami számukra plusz utazási idıt és költséget jelent, továbbá az üzleti szolgáltatások jelentıs részét is más településeken veszik igénybe. Mindez amellett, hogy rontja a helyi életminıséget és csökkenti az Önkormányzat adóbevételeit, rontja az új, minıségi szolgáltatások megtelepedésének esélyét is. A jelen önkormányzati ciklus során várhatóan kiépül a M4 gyorsforgalmi út Monor-Pilis városokat elkerülı része is, amelynek segítségével gyorsan és kényelmesen lehet elérni a fıvárost és a keleti országrész nagyvárosait. Megújul továbbá a várost keresztülszelı 100a jelő vasútvonal. Álláspontunk szerint, ki kell használni az ezen fejlesztésekbıl adódó gazdasági lehetıségeket, erısíteni kell a város jelenleg leginkább csak Nyáregyházára kiterjedı térségi szerepét.

7 Mindezeket figyelembe véve a következı beavatkozások végrehajtására is szükség lesz:

A város bevételeinek növelése és a forrás költséghatékony felhasználása A település bevételeinek növelése és a kiadások optimalizálása a település szempontjából nélkülözhetetlen a költségvetés mőködıképessége, tarthatósága és a tervezett fejlesztések végrehajtása szempontjából. Az ésszerő vagyongazdálkodás kialakítása mellett fontos a vagyonnal történı gazdálkodás átláthatóságának biztosítása is. Arra kell törekedni, hogy a fejlesztésekre szánt önerıhöz minél nagyobb arányú és összegő támogatást szerezzen az Önkormányzat. Az ország jelenlegi gazdasági helyzete alapján nem várható, hogy a helyi (települési, területi) önkormányzatok finanszírozásában jelentıs pozitív fordulat áll be a közeljövıben. Ugyanakkor vannak olyan beruházások, amelyek végrehajtása nélkülözhetetlen a városi intézmények, szolgáltatások tartós fenntartása és folyamatos mőködtetése szempontjából. A várossá nyilvánítás is további ellátandó feladatokat ró a településre, amelyek teljesítésére eddig nem került sor. Az Önkormányzat kötelezettsége, hogy képességeihez és anyagi lehetıségeihez mérten maximális mennyiségben és jó színvonalon lássa el a törvényi kereteken belül meghatározott kötelezı feladatait. A lakosság elvárása ezeken túlmenıen olyan önkormányzati fejlesztések végrehajtása is, amelyek szintén jelentıs anyagi terhet jelentenek az Önkormányzatnak, ugyanakkor megvalósításuk jelentısen javítja a településen élık életminıségét (pl. útépítések és felújítások, oktatási és egészségügyi intézmények fejlesztése). Mindezek azt támasztják alá, hogy az Önkormányzat költségvetésének optimalizálására, racionalizálásra van szükség, mely mind a bevételi, mind a kiadási oldalt érintik. A cél elérése érdekében a következı tevékenységek végrehajtására van szükség: a) Az önkormányzat és intézményei mőködésének átvilágítása, a hatékonyabb, gazdaságosabb mőködés feltételeinek megteremtése. Az Önkormányzat költségvetésének kiadási oldalán jelentıs tételként szerepel az egyes önkormányzati fenntartású intézmények – valamint a közhasznú társaság – mőködtetése. Az eddig az oktatási-nevelési intézményeknél lefolytatott belsı ellenırzések és egyéb vizsgálatok arra az eredményre jutottak, hogy a mőködésük hatékonysága – a színvonal megtartása mellett – fokozható a költségvetés további terhelése nélkül. Hasonló pozitív eredményt érhetnek el egyéb vizsgálatok is (pl. energia-audit stb.). b) A helyi humán erıforrások fejlesztése, az Önkormányzat oktatási, nevelési, kulturális, sport, szociális és egészségügyi feladatainak valamint kötelezettségeinek minél magasabb színvonalon történı ellátásával, a lakossággal történı aktív kapcsolattartás biztosítása. Ösztönözni kell az Polgármesteri Hivatal illetve az Önkormányzat által fenntartott és mőködtetett intézmények dolgozóinak folyamatos humánerıforrás-fejlesztését, rendszeres szakirányú képzéseken való részvételét a munkájuk hatékonyabb végrehajtása érdekében.

8

c) Az Önkormányzat által korábban kötött szerzıdések felülvizsgálata Számos partnerrel kötött különféle szerzıdést, megállapodásokat az Önkormányzat elızı testülete, melyek rendszeres idıközönkénti felülvizsgálata szükséges. Vizsgálni szükséges, hogy mely esetekben lehetséges az Önkormányzat számára kedvezıbb feltételek elérése is, illetve hogyan lehet az adott szerzıdési feltételek között a település számára kedvezıbb szerzıdési alkupozíciót megszerezni. Ugyanakkor fontos a már megkötött és hatályos szerzıdésekben foglalt követelések maradéktalan betartása, és betartatása, valamint az Önkormányzat oldalán a felelısségi kör kialakítása és egyértelmő meghatározása. d) Ipari terület kijelölése és a befektetıket vonzó infrastrukturális környezet kialakítása Figyelembe véve a város rendkívül kedvezı közlekedés földrajzi helyzetét (Budapest és a repülıtér közelsége, az ország közepén fekszik, jó megközelíthetıség minden irányból, egyaránt kedvezı közúti és vasúti kapcsolat), szükséges egy olyan terület kijelölése, amely alkalmas nem környezetkárosító gazdasági tevékenység (pl. feldolgozóipar, logisztika) folytatására. Álláspontunk szerint az ilyen jellegő befektetések hozzájárulhatnak a településen élık számára munkahelyek teremtéséhez, ezáltal a jelenleg kedvezıtlen foglalkoztatási helyzet javulásához, közvetetten pedig az Önkormányzat saját(os) bevételeinek növekedéséhez is. Fentiekkel együtt, javasoljuk megvizsgálni a Piac hosszabb távú üzemeltetésére, üzleti alapon tartós vagyonkezelésébe adására vonatkozó ajánlat kidolgozását és pályáztatását, - amellyel várhatóan nagyobb bevétele származna az Önkormányzatnak is, ugyanakkor növekedhetne a szolgáltatás minısége is. e) A turisztikai adottságok eredményesebb kihasználása az idegenforgalmat élénkítı beruházásokkal A város olyan idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik (pl Gerje-forrás és tórendszer, Ikerfenyı, Beleznay-Nyáry kastély), amelyek a környéken egyedülállóak. Ezen turisztikai látványosságok kihasználása eddig elmaradt a lehetıségektıl. Az idegenforgalom fellendítése érdekében szükséges – akár kistérségi szinten – turisztikai stratégia kialakítása, egyéni arculat tervezése (tájékoztató füzetek, iránytáblák), valamint a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése (pl. magán szálláshelyek kialakítása) lenen szükséges.

9

ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK (INTÉZMÉNYEK) RENDSZERE Az Ötv. 8. § (4) bekezdésre és 8. § (1) bekezdésére figyelemmel, a kötelezı önkormányzati feladatok, valamint ezt követıen az Önkormányzat Képviselı-testülete által az elmúlt önkormányzati ciklusok idıszaka alatt felvállalt, ún. kiegészítı önkormányzati feladat ellátása (intézmények mőködtetése) területén – elsıdlegesen az alábbi célok, feladatok elıkészítését és végrehajtását javasoljuk: 1./ Egészséges ivóvízellátás: Az Önkormányzat kötelezı feladatai közül – a település jelenlegi belterületi lehatárolását alapul véve - a lakosság egészséges ivóvízzel történı teljes körő ellátása biztosított. Alapvetı célként fogalmazható meg, hogy amennyiben a Képviselı-testület a jövıben a település jelenlegi szerkezeti rendszerén – a külterületi (volt zárkerti területek) arányának csökkentésével, és belterületbe vonásával – változtat, annak elıkészítése során, a korábbi Képviselı-testületek által kialakított és biztosított közmőhálózat mőszaki paramétereit, a hálózat további fejlesztésének mőszaki lehetıségeit, terhelhetıségét alapul kell venni. 2./ Óvodai nevelés: Az Önkormányzat korábbi képviselı-testületei kialakították azt az intézményrendszert, amelynek további intézményfejlesztése, illetve jelentıs mértékő, értéket megırzı állagmegóvása a jelen önkormányzati ciklusban is fontos feladatot képez. Az 1990'-es években a népességszám a migráció következtében jelentısen megnıtt, ám ezzel a folyamattal párhuzamosan nem zajlott le az óvodai intézmények kapacitásának növelése. Az óvodába beiratkozott gyermekek száma évrıl évre legalább 20 %-kal meghaladja a férıhelyek maximált létszámát (420 fı-OKÉV engedély alapján). Az óvodai intézményekben a következı beavatkozások szükségesek: a) Lehetıség szerint a jogszabályban1 meghatározott intézményi helyiségek kialakítása (magas létszámból adódóan csoportszoba, tornaszoba, elkülönítı szoba, melegítı konyha, stb.). b) A főtésrendszerek korszerősítése. c) Beázások megszüntetése, épület-szigetelés, külsı vakolás (ahol szükséges). d) Az óvodák megközelítésének biztonságossá tétele. e) A játszóudvarok felszerelésének jogszabály szerinti megfelelıségének megteremtése felújítással vagy szükség szerint cserével. Fontos feladat még a Rákóczi úti óvoda épület együttes lapos tetı szerkezetének elavultsága miatt, magastetı létesítése – legkésıbb 2008. pénzügyi évben. Fentieken túlmenıen, - figyelemmel arra, hogy a település lakosságszámán belül, jelentıs mértéket képvisel a más településrıl ide költözık aránya – fontos feladatként fogalmazható 1

10 meg – elsı körben a Rákóczi úti és az Attila úti óvoda esetében – a jelenlegi csoporthelyiségek és más kiszolgáló helyiségek számának, az épületek tervezett alapterületének növelése, elsıdlegesen az óvodai nevelés körülményeinek fejlesztése, valamint az ÁNTSZ elıírásainak teljesítése érdekében. Ennek érdekében, az Önkormányzat Képviselı-testülete – a II. Nemzeti Fejlesztési Terv részeként, az elsı három, jelentısnek tekinthetı pénzügyi évben (2007-2009.) - az egyik óvodaépület csoport tornaszobával, új csoport, és kiszolgáló helyiségekkel történı bıvítését tőzi ki célul. A Kávai úti óvoda területén, a tagintézményben a mőködtetési feltételeket – elsıdlegesen az önkormányzati ciklus második felében – javítani kell. A Képviselı-testület – az óvodai intézményrendszer mőködtetése területén is - fontos feladatának tartja a mőködtetésében és fenntartásában álló oktatási-nevelési intézmények jelenleg is meglévı minıségbiztosítási rendszerének hatékonyabb és folyamatosabb mőködtetését. 3./ Általános iskolai oktatás és nevelés: A település jövıje szempontjából nagyon fontos az oktatási-nevelési intézmények színvonalas mőködéséhez szükséges feltételek biztosítása, melyre az Önkormányzatnak az egyre szőkülı állami normatívák és támogatások mellett is kiemelt figyelmet kell fordítania. A Képviselı-testület – a fenti alapvetı cél elérése és megvalósítása érdekében - fontos feladatának tartja a mőködtetésében és fenntartásában álló oktatási-nevelési intézmények jelenleg is meglévı minıségbiztosítási rendszerének hatékonyabb és folyamatosabb mőködtetését. Az óvodában és iskolába járóknak az országos átlagnál magasabb aránya képességeik vagy a családi háttér miatt sajátos nevelési igényő, az ı felzárkóztatásuk nemcsak az óvodai és iskolai nevelés feladata, hanem a feladat végrehajtásába aktívan be kell vonni - szükség szerint - az egészségügyi és szociális intézményeket illetve dolgozóikat is. Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a Testület 2007. január havi rendes ülésén döntött az Önkormányzat fenntartásában álló intézmények mőködésének vizsgálatáról (ún. racionalizálási vizsgálat). A vizsgálat keretein belül különösen meg kell (és meg kellett) vizsgálni mindazokat a feladatokat, melyeket a települési önkormányzat – az adott ágazati törvény rendelkezéseitıl eltérıen – saját döntésétıl vezéreltetve, önállóan, maga lát el, saját költségvetése terhére. Az ún. racionalizálási vizsgálat keretein belül a Képviselı-testület a 2007. június havi rendes ülésén foglal állást két témakörrıl: részben a nem kötelezı önkormányzati feladatok (alapfokú mővészetoktatási tagozat, szakiskolai tagozat) önkormányzati cikluson belül további mőködtetésérıl, másrészrıl az iskolai oktatási intézmények jogállásáról: kizárólag jogi, szervezeti és gazdasági vezetés szempontjából egy intézménybe történı összevonása lehetıségérıl. Ennek indokait az elıterjesztı a 47/2007. számú elıterjesztésben, az alábbiakban rögzítette: „... városunk igen nehéz anyagi helyzetben van. Az államtól az önkormányzatok részére történı juttatások több helyen is jelentıs mértékben csökkentek. Ugyanakkor több törvény (közoktatási, szociális, egészségügyi) is olyan

11 feladatokat ruház az önkormányzatokra, melyek teljesítéséhez nincs hozzárendelve a szükséges forrás. A helyzet megoldásához a törvényalkotóknak kellene meghatározni a szükséges mértékő feladatmegosztást és az ennek megfelelı finanszírozást. Meg kellene határozni a szükséges minimumot és az államnak be kellene látnia, hogy „aki rendel, az fizet”. A normatívák egy része szinten maradt, vagyis reálértéken csökkent. Ezek Pilisre vetítve azt jelentik, hogy ha a különbözı támogatások csökkenése nem következik be, akkor nem lenne szükség mőködési hitel felvételére. A költségvetés helyzetének javítására két megoldás lehetséges. Az egyik a bevételek növelése. Ennek egyik módja az önkormányzati vagyon értékesítése. Ez nem túl egyszerő, mert Pilis város mobilizálható vagyona a költségvetés számaihoz viszonyítva nem túl nagy. Más részrıl ez vagyonfelélést jelentene akkor, ha a befolyt összeg mőködési kiadások fedezésére szolgálna. A másik mód a helyi adók növelése. Ezzel is gondok vannak, mert ha ezeket maximális mértékőre emelné a város, az adóbevétel akkor is csak kb. 30-35 millió forinttal emelkedne. A másik kérdés, hogy terhelhetı-e még a lakosság a helyi adókkal, hiszen az állam a központi elvonásokkal ezt már megtette. A másik megoldás a kiadások csökkentése. Ezt a megoldást is csak ésszerő keretek között lehet alkalmazni, mert a kötelezı feladatok ellátását nem veszélyeztetheti. Ebbıl adódóan át kell vizsgálni a nem kötelezı feladatokat, valamint azokat a racionalizálási lehetıségeket, amelyek a szervezet átalakításában rejlenek. Ezen lehetıségek megkeresésére hatalmazta fel a polgármestert a Képviselı-testület a 10/2007(I.25.) számú önkormányzati határozatával. Ennek elsı lépéseként elkészült a közoktatási szakértınk elemzése Pilis város közoktatási intézményeirıl. Ebben az anyagban az adatok ismertetése és a helyzetelemzés után javaslatok is vannak a gazdaságosabb intézményi keretek megvalósítására. Itt feltétlenül le kell szögezni: bármilyen intézkedés csak úgy valósítható meg, hogy az Önkormányzat kötelezı feladatainak, az iskolák oktatási és nevelési munkájának színvonala nem változhat, sıt a lehetıségekhez képest javuljon (az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 86. § (1) bekezdése határozza meg a helyi önkormányzatok kötelezı feladatait). A szakértıi anyagból látható, hogy a tanulók létszáma 2001 és 2006 között majdnem 100 fıvel csökkent (ez közel négy osztálynyi gyermeket jelent), ugyanebben az idıszakban a pedagógusok létszáma 105-rıl 119-re emelkedett. Megdöbbentı mértékben növekedett a 2001-es adathoz képest 2006-ra az Önkormányzat által fizetett támogatás, ez 523 %-os emelkedést mutat. Míg 2001-ben az Önkormányzat az intézmények kiadásainak 13 %-át fizette, addig 2006-ban már a 32 %-át. 2007-ben Pilis város költségvetésének mőködési kiadási fıösszege 1.176.547 e Ft, ebbıl a közoktatási intézmények 505.538 e Ft kiadással szerepelnek, ez a Város mőködési kiadásainak a 43 %-a. A szakértıi anyag két intézkedés megfontolását javasolja. Az egyik, a nem kötelezı önkormányzati feladatok átadását a megyei önkormányzatnak. Közoktatási törvény 86. § (3) bekezdése: „A megyei önkormányzat, továbbá – ha a (4) bekezdés másképp nem rendelkezik – a fıvárosi önkormányzat köteles gondoskodni … b) a középiskolai és szakiskolai ellátásról, …

12 f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, a gyógy-testnevelésrıl, abban az esetben, ha a községi, városi, fıvárosi kerületi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye, fıváros területén nem megoldott.” Közoktatási törvény 87. § (1) bekezdése: „A megyei önkormányzat, továbbá – ha a (2) bekezdés másképp nem rendelkezik – a fıvárosi önkormányzat köteles gondoskodni … c) az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatásról, ... e) azoknak a sajátos nevelési igényő gyerekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, f) a fejlesztı felkészítés teljesítéséhez szükséges feltételekrıl.” Az anyagban még javaslatként szerepel az SNI, valamint a logopédiai és a pszichológiai szolgáltatás megyének történı átadása. Ezek átadását a Képviselı-testület januári ülésén meghozott 32/2007. (I.25.) számú önkormányzati határozatával kezdeményezte. A feladat átadása folyamatban van, a megyei önkormányzat bekérte a feladat átvételéhez szükséges adatokat. A mővészetoktatás sem kötelezı feladat, de 102 pilisi gyermek részesül ilyen oktatásban, ennek fenntartása továbbra is fontos. A szakképzés nem települési önkormányzati feladat. Itt nézzük meg a tanulók összetételét. A 90 itt tanuló gyermek közül csak a tanulók 20 %-a (18 tanuló) pilisi, 80 % (72 tanuló) más településrıl jár ide. Ebbıl következik, hogy a viszonylag alacsony tanulói létszámból is nagyon kevés a pilisi, így jelentıs összeget fordít a város a nem pilisiek oktatására. A szakértıi javaslat szerint a szakképzést is ajánlja fel Pilis Város Önkormányzata mőködtetésre a megyei önkormányzatnak. A másik javaslat szerint az intézmény-hálózat hatékonyabb mőködtetésével lehetne költségeket megtakarítani úgy, hogy megmarad mind a két iskola a telephelyén, tagintézményként mőködnének és csak a vezetés összevonása történne meg. A tanulók maradnának az iskolájukban, de a tanítás racionálisabban szervezhetı lenne az egy vezetés alatt álló, több telephellyel mőködı, egyenrangú intézményben. A megtakarításokra azért is nagy szükség van, mert a kötelezı minimum feltételek megteremtése is sok pénzt igényel majd (szaktantermek, nyelvi labor létesítése, szertárfejlesztés stb.), amelyet 2008. augusztus 31-ig kell az Önkormányzatnak megvalósítania. Az iskolák karbantartására is jelentıs összegeket kell fordítani azért, hogy a pilisi gyermekek a kornak megfelelı körülmények között tanulhassanak és az épületek állaga is javítható legyen.” Az oktatás területén - a részben központi jogszabály változásból, részben a Képviselı-testület külön döntése alapján – jelentkezı feladatokat a települési önkormányzatnak meg kell oldania: a) A Képviselı-testületnek - az oktatási intézményrendszer struktúráját érintı alapvetı döntések meghozatalát követıen, - a meghozandó képviselı-testületi döntéseket a 2006. augusztus 31-vel lejárt Feladatellátási, intézményhálózat mőködtetési és fejlesztési terve (ún. Közoktatási Intézkedési Terve) felülvizsgálata részeként 2007. nyarán egységes rendszerbe kell foglalnia.

13

b) A Képviselı-testületnek, illetve az illetékes szakbizottságainak különös gondot kell fordítania az oktatási intézmények gazdasági vezetésének, és ügyvitelének szakszerő és költségkímélı megoldására vonatkozólag. c) Az Önkormányzatnak a 2008. évi költségvetése részeként jelentıs kiadást kell elıirányoznia és ráfordítania az ún. Országos Eszközjegyzékben szereplı, de még hiányzó tárgyi eszköz, és helyiség hiányosságok pótlására - 2008. augusztus 31-ig. Az iskolákban legalább a szaktantermek egy részét ki kell alakítani, és az étkeztetés körülményein javítani kell. Ennek keretein belül foglalkozni kell az iskolai nevelés területén az étkeztetés, illetve a napközik mőködtetésének tárgyi és helyiség feltételrendszerével, minél kulturáltabb biztosításával. d) A Képviselı-testületnek, szakbizottságainak, illetve a Polgármesteri Hivatal jegyzıjének a jövıben még nagyobb körültekintéssel kell figyelnie - az iskolai oktatási intézmény(ek)ben folyó szakmai munka (jó) színvonala részbeni megırzésére, fejlesztésére, - az ún. kompetencia mérések helyi eredményeinek elkészíttetésére, bizottságokkal történı megismertetésére és kielemzésére, - az alsó tagozaton az alapvetı készségek elsajátítására, - a felsı tagozaton a minél biztosabb tudást eredményezı oktatás színvonalának – lehetıség szerinti – javítására. Alapvetı cél, hogy az általános iskolás korú gyermek Pilisen fejlıdjék és tanuljék, szerezze meg azt a magában hordozható tudást, melyek középiskolai tanulmányai folytatásához szükségesek, mert ez lehet a település továbblépésének és fejlıdésének záloga. e) Mindkét iskolai oktatási tagintézmény területén meg kell vizsgálni valamennyi, oktatásra szolgáló helyiség minél célszerőbb kihasználását. Ebbıl a szempontból, a jövıben még inkább át kell tanulmányozni a tantárgy-és helyiség felosztásokat. f) Az oktatási rendszert 2007. évben érintı, már meghozott változtatásokkal összefüggésben, körültekintı gondossággal kell eljárni az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény ún. SNI tagozatára járó gyermekek más intézménybe történı áthelyezése során. g) A Képviselı-testületnek, és szerveinek – a 2007. évi munkatervbıl is rögzíthetıen - át kell tekintenie (jogi, szervezeti és oktatás-szakmai szempontból) az oktatási-nevelési intézmények mindazon szervezeti dokumentumait, melyek jóváhagyása a Képviselı-testület hatáskörébe tartozik. h) Az Önkormányzatnak – a 2007. évi változtatásokat követıen – mőködtetnie kell a 2006. évben már kiépített belsı ellenırzés rendszerét valamennyi oktatási-és nevelési intézménye vonatkozásában - részben a belsı ellenırzés intézményesítettsége, részben a szakmai segítségnyújtás intézményesítése miatt,

14 - részben a mőködtetéshez és fenntartáshoz kapcsolódó állami, illetve önkormányzati költségvetési pénzeszközök egyrészrıl jogszerő, másrészrıl minél célszerőbb és hatékonyabb vizsgálata, ellenırzése miatt. i) Az Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási tagintézmény keretein belül mőködı alapfokú mővészetoktatási tagozatát érintı ún. minısítési eljárás keretein belül, - a szak, tagozat települési vagy megyei jogállástól függetlenül – legkésıbb a 2008/2009 oktatási tanévtıl kezdıdıen meg kell oldani a Dózsa Gy. u. 33. szám alatti telephelyen a zenemővészeti tagozatnak az oktatási, ágazati jogszabályokban, illetve az OKÉV elıírásai szerinti, önálló tanterem (férıhely) biztosítását, teljes körően. Fentieken túlmenıen, az iskolai intézmények jelenlegi mőszaki állapota, állagának megırzése, korszerősítése és fejlesztése tárgykörében az alábbiak emelhetık ki: Az általános iskolai tanulók száma az utóbbi másfél évtizedben szintén jelentısen bıvült, amellyel a férıhely kapacitás növekedése nem tudott lépést tartani, ami az átlagos osztálylétszámok jelentıs növekedéséhez vezetett. Bár napjainkban a 6-14 éves korosztály száma körülbelül stagnál, a jelenlegi intézményrendszer mind kapacitását tekintve, mind infrastrukturális szempontból (épületek állaga, eszközellátottság) fejlesztésre szorul. Tekintettel a szőkös anyagi forrásokra a jelen önkormányzati ciklusban reális célként nem lehet elsıdleges feladat a korábban már megfogalmazott új, 26 tantermes iskola építése. A fejlesztéseknél elsısorban a fenti hiányosságok pótlására, kis léptékő fejlesztésekre lesz lehetıség. Át kell gondolni, hogy a szakiskola további mőködtetése esetén van-e lehetıség új, a mostaninál piacképesebb szakmákat nyújtó képzések bevezetésére, illetve a felnıttképzés indítására, - javítva ezzel az ott tanulók illetve a munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit. Az általános iskoláknál és a szakiskolánál a következı fejlesztések megvalósítása lesz szükséges: Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola esetén: a.) A balesetbiztonság érdekében tőzvédelmi, érintésvédelmi és villámvédelmi felülvizsgálatok, törvényi kötelezettségeknek való megfelelés. b.) A Gárdonyi utca felıli részen a külsı homlokzat javítása. c.) Az ablakok cseréje, hıszigetelés a földszintes és az emeletes épületrészen. d.) A főtési rendszer korszerősítése az iskolaépületben és a tornateremben. e.) Varrodai és kereskedelmi tanmőhelyek megfelelı felszereltségének megteremtése. f.) A tantermek és a tornaterem parkettájának csiszolása és lakkozása. g.) Iskolabútorok cseréje, informatikai fejlesztések (pl. nyelvi labor). Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási intézmény esetén: a.) Az intézmény elektromos hálózatának felújítása. b.) Ebédlı helyiség kialakítása. c.) Főtési rendszer felújítása, korszerősítése. d.) Az iskola udvarának rendezése a balesetveszély megszüntetése érdekében. e.) Az épületek külsı felújítása, tetıfelújítás. f.) Tisztasági meszelések, mázolások. g.) A Dózsa György úti épület rákötése a városi szennyvízhálózatra. h.) A zeneiskolai tagozat fejlesztése érdekében az iskola zongorájának felújítása.

15 i.) A Dózsa György úti épületben a mellékhelyiségek felújítása, személyzeti (tanári) WC kialakítása. j.) A tárolt hangszerek értékére tekintettel a Dózsa Gy. u. 33. szám alatti épület riasztórendszere beszerelése. Az Önkormányzat célja, hogy elsıdlegesen az önkormányzati ciklus második felében pályázatot készítsen elı, az intézmények ún. energiaracionalizálása keretein belül, az épületek nyílászáróinak cseréjére. Végezetül, a mőködtetés feltételeinek javítása és fejlesztése érdekében, az Önkormányzat - az ún. gazdasági program idıbeli hatálya alatt – megvizsgálja az általa fenntartott és mőködtetett oktatási-nevelési intézmény(ek) keretein belül, a szlovák nemzetiségi oktatás bevezetésének lehetıségét. Az Önkormányzat célja, hogy – elsıdlegesen a jelenlegi támogatási keret mértékével számolva - továbbra is támogatást nyújtson a felsıoktatásban résztvevı, és szociális helyzetük miatt támogatásra szoruló tanulóknak. Az Önkormányzat célja továbbá, hogy fentieken túlmenıen tárgy évente, a legfontosabb, a mőködéshez szükséges karbantartási munkálatokat folyamatosan elvégeztesse. 4./ Egészségügyi alapellátás: A Rákóczi úti rendelı nemcsak Pilis, hanem Nyáregyháza, Káva és Monorierdı lakosságát is kiszolgálja. Az önkormányzati ciklus fı feladatai közé tartozik, hogy az egészségügyi alapellátást – vagy annak meghatározott részét - szolgáló Rákóczi u. 40. szám alatt lévı épület a megváltozott igényeknek és elıírásoknak megfelelıen – generál felújítás és belsı átalakítás révén – átalakításra kerüljön, legkésıbb 2008. I. félévéig. A Rákóczi út 40. szám alatti rendelıintézet felújítása mellett a Rákóczi út 67. sz. alatti épület részleges felújítása is az önkormányzati ciklus feladata. A Képviselı-testület célul tőzi ki, hogy a Rákóczi út 67. sz. alatti épület földszinti része - az épület felújítását, átépítését követıen - tartósan egészségügyi ellátási célt szolgáljon. Az egészségügyi intézményben jelenleg mőködı felnıtt háziorvosi, házi gyermekorvosi, valamint fogorvosi ellátásokon túlmenıen, az önkormányzati ciklus elsı felében – 2008. év I. feléig - ki kell alakítani az ún. területi védınıi szolgálat, valamint az Önkormányzat által fenntartott ún. szakrendelések mőködtetésének kulturált feltételeit, akár további épület(helyiségcsoport) biztosításával. Ennek keretein belül fı feladat a szakrendelések mőködtetése jogi, pénzügyi és mőszaki kereteinek tisztázása, szükség esetén részükre új helyiség(ek) biztosításával, és a hozzá kapcsolódó tárgyi eszköz rendszer fejlesztésével. Megvizsgálásra kerül a szakrendelések egy részének az orvosi rendelı fı épületébıl történı kihelyezése, - az ÁNTSZ területileg illetékes Intézete elızetes szakhatósági állásfoglalása birtokában. Az orvosi rendelı belsı átalakítását, és az átalakított helyiség(ek) birtokba vételét követıen – a szakrendelések fenntartása körében - meg kell vizsgálni, hogy a) melyik szakrendelés bıvítésére van a legnagyobb szükség,

16 b) melyik szakrendelés biztosítására van reális helyiségbeli, illetve tárgyi lehetıség. A fennmaradó szakrendelések vonatkozásában – ideértve a vérvételt is - meg kell vizsgálni, hogy annak – akár Monor, akár Albertirsa településekkel történı - közös ellátására van-e, és milyen feltételekkel van lehetıség. Az egészségügyi intézményrendszeren belül tovább kell javítani: optimalizálni szükséges a központi ügyeleti ellátáshoz szükséges helyiség feltételeket, mivel elképzelhetı ezen feladat jelentısebb térségi szintő ellátása is. Az orvosi rendelı épület (helyiségcsoportjainak) rendezésén túlmenıen, alapvetı feladat még – 2007. évben – a háziorvosok feladatellátására vonatkozó szerzıdési joganyagok felülvizsgálata, valamint a jelenlegi szakrendelések ellátására vonatkozó együttmőködési szerzıdési anyag elıkészítése a területileg illetékes ceglédi Toldy Ferenc Kórházzal, Cegléd Város Önkormányzatával, valamint a Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral. Az Egészségügyi Koncepció felülvizsgálata, tárgyalása során – 2007. évben - meg kell vizsgálni, a harmadik fogorvosi álláshely kialakításának lehetıségét, illetve bevezetésének lehetséges idıpontját. Erre akkor kerülhet sor, ha megfelelı helyet biztosít az Önkormányzat a harmadik fogorvosi körzet számára. 5./ Szociális alapellátás: A település lakosságának átlagosan növekvı életkora, a településen növekvı hátrányos szociális és gyámügyi helyzet, valamint a lakosság egy részének nem kielégítı egészségi állapota miatt, az Önkormányzat szociálpolitikai feladatai az elkövetkezendı idıben várhatóan tovább fognak növekedni fognak. A település külterületére, a zártkertekbe költözött lakosság jelentısebb része nagy fokú szociális, gyámügyi, és egészségügyi problémákkal küzd, mely mind a Képviselı-testület munkaszervezetére, mind a település oktatási-nevelési és szociális ellátórendszere részeként mőködı, további önkormányzati fenntartású és finanszírozású intézménynek jelentıs feladatot jelent. A szociális ágazatra szánt költségvetési kiadási fıösszeg elıre láthatóan fedezni fogja az ez évi igényeket, és törekedni kell arra, hogy minden évben a költségvetés hasonló célú kiadásait a szükségletnek megfelelıen tervezzük be. A szociális ágazaton az alábbi alapelvek figyelembe vételével kell a jövıben meghatározni a segítségnyújtás mértékét: a) Kiemelt figyelmet kell fordítani a nagycsaládosokra, a rászoruló családok gyermekeire. b) Elınyben kell részesíteni a gyermeknevelés területén, a természetben nyújtható juttatásokat, illetve közvetett támogatásokat. c) Az Önkormányzatnak az idıs, beteg, helyzetükön önerıbıl változtatni nem képes, többnyire egyedülálló, idıs beteg emberek életét segítenie kell. d) A Cigány Kisebbségi Önkormányzat bevonásával ki kell szélesíteni az Önkormányzatnak a közmunkaprogramba történı részvételét, a rendszeres szociális segélyezettek rendszeres foglalkoztatását, a „munkához való hozzáállás”, morál javítását.

17 A Képviselı-testület – a Polgármesteri Hivatal útján, a jelenleg érvényes és hatályos, a szociális illetve gyermekvédelmi ellátásokról szóló önkormányzati rendeletei felülvizsgálata keretein belül – célul tőzi, hogy 2007. illetve 2008. évben kidolgoz egy – a személyi, tárgyi (helyiség) feltételeket összefoglaló - feltételrendszert, illetve az ellátások nyújtásához kapcsolódóan követelménnyé teszi a környezettanulmányok elkészítésének rendszerességét - a szociális támogatások igazságosabb odaítélése, meghatározása érdekében. Az Önkormányzat a szociális gondoskodás területén 1998. évben létrehozta a Családsegítı Központ és Gyermekjóléti Szolgálatot, melynek keretében mőködik az Idısek Napközi Otthona és a házi szociális gondoskodás. Az intézményben várhatóan az elkövetkezendı években is el kell végezni mindazokat az állagmegóvási, és felújítási munkálatokat, - amelyre az ÁNTSZ kötelezte az Önkormányzatot. Egyúttal fel kell venni a helyi, vallásfelekezeti egyházak vezetıivel a kapcsolatot, a település „szociális hálójának, hálózatának” javítása, a „szociális kerekasztal” mőködtetésében történı aktívabb együttmőködés, a szociális feladatok ellátása tárgyában történı szorosabb együttmőködés, az egymást kiegészítı feladatok vállalása és ellátása érdekében. 6./ Közvilágítás: A DÉMÁSZ Rt-vel 2004. évben megkötött közvilágítás korszerősítési szerzıdésre alapítottan, a település belterületi közigazgatási területén 2007. évben megvalósul a közvilágítás rendszerének teljes körő kiépítése. Ezt követıen, az Önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal feladata, hogy az önkormányzati ciklus második felében – figyelemmel a 2005. évben elfogadott és megalkotott Helyi Építési Szabályzat esetleges tartalmi revíziójára, felülvizsgálatára, - megvalósítsa a település külterületén eddig és a jövıben igényelt közvilágítási, közmő hálózat fejlesztéseket. 7.1./ Pilis Város Önkormányzata tulajdonában és kezelésében álló ún. helyi közutak karbantartása, fenntartása, mőszaki állagának javítása: A településen az infrastruktúra mőszaki elemei vonatkozásában, a helyi kiszolgáló-és győjtı utak állapota a legrosszabb. Az Önkormányzat 2007. évi céljai között szerepel egyrészrıl a jelenlegi útállomány felmérése, az útállomány felmérését követıen annak – közlekedési szempontból történı osztályba sorolása, illetve tervezett kivitelezéséhez, vagy felújításához kapcsolódó mőszaki tartalom meghatározása. Az Önkormányzat célja - a mőszaki tartalom, és a kivitelezés várható költségeinek prognosztizálása, meghatározása birtokában – egy jelentısebb mértékő útberuházás pénzügyi alapjainak megteremtése, az indokolt beruházások pontos mőszaki paramétereinek meghatározásával, valamint a lakosság (közületek) önerejének lakás takarékpénztári formában történı biztosításával (megoldásával), a kommunális adó mértékének differenciálásával, 2008. évben. Ennek kivitelezése érdekében valószínősíthetı, hogy az Önkormányzat – pénzintézet bevonásával – jelentısebb mértékő fejlesztési hitelt venne fel, a beruházás során keletkezı, az Önkormányzatot terhelı pénzügyi kötelezettség(ek) vállalása érdekében.

18 Fentieken túlmenıen, 2007. és 2008. pénzügyi évben további feladat – KMRFT pályázat részeként - egy-két, közlekedési szempontból jelentısebb stratégiai út felújítása, generál javítása is. Harmadik lépésként, az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendeletében, a már meglévı úthálózat állagának szinten tartása, állag romlásának megakadályozása érdekében évente, pénzügyi alapot kell képezni a kátyúzási feladatok – legalább részleges - végrehajtására. Negyedik lépésként, a Gerje-Forrás Kht. tárgyévi költségvetésében a meglévı gépjármőpark gazdaságos üzemeltetése céljából, - a pormentesítetlen utak gréderezésére, nemes padkázására – minden évben legalább a minimális pénzügyi fedezetet el kell különíteni. Ezen lépés keretein belül, a Képviselı-testület fontos feladatának tartja, hogy a Gerje-Forrás Kht. a településüzemeltetési feladatai közé sorolja be a csapadékvíz-elvezetı rendszer meghatározott szakaszainak kiépítését, párhuzamosan az útépítésekkel, - a rendelkezésére álló munkagépek bevonásával. Végezetül a Képviselı-testület a jelen gazdasági ciklus idıtartama alatt törekedni fog arra, hogy az Önkormányzat a járdaépítéseket - az Önkormányzat anyagi lehetıségeitıl függıen támogassa. 7.2./ A köztisztaság és településtisztaság biztosítása: Nagy gondot kell fordítani a település közterületeinek állandó rendben tartására. Ennek keretein belül célul tőzzük ki az Önkormányzat tulajdonát képezı valamennyi földrészlet – így az árkok, rézsők szelvényének, is - legalább évente kétszeri alkalommal történı lekaszáltatását. E célból a Gerje-Forrás Kht. 2007. évben egy haszonjármővet szerez be, melynek feladata az összefüggı területeken, zöldfelületeken a gépesíthetı munkafolyamatok arányának növelése, a külterületi zöldfelület rendszeres kaszálása. 2007. évtıl kezdıdıen, a Polgármesteri Hivatal hatósági munkái között, kiemelt feladatot kell, hogy képezzen a gyomnövények, más, zárlati károsító növények elleni hatékonyabb védekezés. E cél megvalósítása érdekében 2008. évtıl kezdıdıen, az Önkormányzat 2008. évi költségvetésében pénzügyi alapot kell képezni a Hivatal jegyzıje által elrendelt (végrehajtandó) növényvédelmi – és a településkép javítása érdekében – az építéshatósági kötelezési (bontási) feladatok költségeinek megelılegezésére. A Képviselı-testület feladatának tekinti, illetve célul tőzi ki, hogy a jelen gazdasági program idıbeni hatálya alatt a szelektív hulladékgyőjtést fokozottan és teljes körően kiterjeszti valamennyi nevelési-oktatási intézmény területére. Egyúttal, a Képviselı-testület a jelen alpontban meghatározott célok megvalósításához fontos feladatának tartja a közterületi ellenırzések mennyiségi és minıségi szempontból történı továbbfejlesztését. 7.3./ Városfejlesztési feladatok: A jelen önkormányzati ciklus idıtartama alatt elı kell készíteni egy új arculatú városközpont megvalósítására vonatkozó terveket, és hozzá kapcsolódó beruházói tervet, jelentıs részben a

19 településfejlesztési koncepcióval, valamint a településszerkezeti tervvel összhangban álló ún. befektetı, vagy befektetıi csoport bevonásával.

A városfejlesztés keretein belül meg kell oldani - a Polgármesteri Hivatalba érkezı ügyfelek, a lakosság kulturáltabb kiszolgálását, - a Képviselı-testület munkaszervezetében dolgozó valamennyi munkatárs kulturáltabb munkakörülményei biztosítását, - a gyermekjóléti, családgondozási feladatokat ellátó intézmény – fizikai – integrálását a Hivatal épületcsoportjába, - jelentısebb alapterülettel – gyermek-és felnıtt olvasó teremmel, számítástechnikai (olvasó)teremmel is - rendelkezı Városi Könyvtár (rész) kialakítását, - több funkciójú, jelentısebb rendezvény(ek) megtartására is alkalmas ún. Mővelıdési Ház kialakítását. Figyelemmel kell kísérni továbbá a „XXI. századi iskolaprogram” megvalósítására kiírandó pályázatokat, pályázati felhívás rendszereket. 8./ A helyi köztemetı fenntartása: Pilis Város Önkormányzatának jelenleg nincs fenntartásában álló köztemetıje, így az Önkormányzat jelenleg nem tudja biztosítani a temetıkrıl és a temetkezésrıl szóló, többször módosított 1999. évi XLIII. törvényben rögzített alapelvi szintő rendelkezések betartását. Alapvetı célkitőzésként fogalmazható meg, hogy az Önkormányzat 2007. évben készítse elı és vitassa meg, fogadja el a (köz)temetkezés rendjére vonatkozó rendeletét, a helyi elıírásokat. Az Önkormányzat feladata továbbá, a jelentıs vallási gyülekezettel rendelkezı „történelmi” egyházak helyi képviselıinek bevonásával – valamely vallási közösség, egyház által fenntartott helyi temetı részeként, - minimálisan egy ún. köztemetı (parcella) részlet kialakítása, illetve ezzel összefüggésben a köztemetı mőködtetéséhez szükséges infrastruktúra megoldása. E feladat végrehajtása érdekében, az Önkormányzat vállalja, hogy felveszi a kapcsolatot az egyházak vezetıivel. Az Önkormányzat feladata még a jelenlegi ún. hőtıház – mint felépítmény – fenntartásának, mőködtetésének és jogi sorsának rendezése, valószínősíthetıen a köztemetı (földrészlet) kialakításával együtt. 9./ A nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülésének biztosítása: Pilis Város Önkormányzata jelenleg a Kossuth L. u. 47. szám alatti épület dél-nyugati szárnyában biztosítja a Cigány Kisebbségi Önkormányzat részére a mőködéséhez kapcsolódó helyiséget, valamint a helyiség használatához kapcsolódó közmő infrastruktúrát. Az Önkormányzat jelenleg még nem tudja biztosítani a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat részére a mőködéséhez kapcsolódó helyiséget, valamint a helyiség használatához kapcsolódó közmőves környezetet, infrastruktúrát. A Képviselı-testület jelenleg hatályos Szervezeti és Mőködési Szabályzata rendelkezései értelmében, a Szlovák Nemzetségi Önkormányzatnak is a Kossuth L. u. 47. szám alatti épület dél-nyugati szárnyában kellene biztosítani, - két tároló helyiség egybenyitásával, és összenyitásával - a mőködéshez szükséges helyiséget, és a hozzá kapcsolódó feltételeket.

20

Alapvetı célkitőzésként fogalmazható meg, hogy az Önkormányzat 2007. évben – a jelenleg rendelkezésre álló bruttó 1.000.000.- Ft keret és az évközi bevétel elıirányzatai terhére – építse át, alakítsa ki a Szlovák Nemzetségi Önkormányzat Képviselı-testülete részére a Nemzetiségi Önkormányzat mőködéséhez kapcsolódó helyiséget, egyúttal a helyiség kulturált használatához kapcsolódó valamennyi feltételt teremtse meg. 10./ Településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme: Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete – 2005. szeptember 28-i nyilvános és rendes ülésén – meghozott 115/2005. (IX.28.) sz. önkormányzati határozatával fogadta el a település jelenleg hatályos településszerkezeti tervét. Fentieken túlmenıen, a Képviselı-testület 29/2005. (IX.29.) sz. önkormányzati rendeletével elfogadta és megalkotta Pilis Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletét. Tekintettel, az idı múlására: a települést elkerülı fıút nyomvonalának pontos kijelölésére, valamint az idıközben bekövetkezett - a település életére is kiható - változásokra, javasolt és idıszerő lenne a település jelenleg hatályos településfejlesztési koncepciójának és településszerkezeti tervének felülvizsgálata, - legkésıbb 2008. évben. Álláspontunk szerint a Képviselı-testületnek és illetékes szakbizottságának, ill. bizottságainak a jelen önkormányzati ciklus keretein belül – elıre láthatólag a 2008. pénzügyi évben – intézkedést szükséges tennie a Képviselı-testület által 115/2005 (IX.28.) számú önkormányzati határozatával elfogadott településszerkezeti terv és hozzá kapcsolódóan megalkotott és kihirdetett Pilis Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 23/2005 (IX.29.) sz. önkormányzati rendelet tartalmi felülvizsgálatára, melynek indokai részben a következık: a., A települést elkerülı 4.sz fıút tervezett nyomvonalát érintı módosításokat (mely 2005. év ısze után keletkeztek) a település jelenleg érvényes szerkezeti tervén is át kell vezetni. b., A Helyi Építési Szabályzat tartalmi felülvizsgálatát indokolja, hogy az építéshatósági jogkört gyakorló szerv részére kellı számú indítvány, ill. javaslat érkezett. c., Az építésügyi hatósági munka során megállapítást nyert, hogy a jelenleg hatályos Helyi Építési Szabályzat elsıdlegesen éppen a településre ill. annak egyes építési övezeteire vonatkozó speciális elıírásokat nem rögzíti. d., Figyelemmel arra, hogy az építéshatósági jogkör átadás-átvételére 2008. január 1. napjával sor kerül - valószínősíthetı, hogy az építési hatósági feladatokat ellátó új szervnek is lesznek javaslatai a Helyi Építési Szabályzat egyes részlet szabályaihoz, részlet rendelkezéseihez. Mindezeken túlmenıen, az ún. építéshatósági jogköröknek, hatásköröknek - a központi jogszabály(ok) változásából adódó – 2007. évi változására is figyelemmel, indokolt lenne legkésıbb 2008. évben az elızı Képviselı-testület által elfogadott és megalkotott 29/2005. (IX.29.) sz. önkormányzati rendelete tartalmának átfogó áttekintése: a Helyi Építési Szabályzatban rögzített ún. építésjogi követelményrendszer érvényesülése, a település belterületén a közterületi szabályozási nyomvonalak áttekintése, szükség szerint, az egyes építésjogi szempontból külön – övezetbe tartozó külön elıírások, speciális szabályok áttekintése. Alapvetıen megırzendı alapelv, hogy a település belterületi határvonalának módosítása kifejezetten indokoltan és a településnek, a helyi önkormányzati törvénybıl adódó terhei további nem növelése – az építési törvényben rögzített új három oldalú szerzıdési forma, az

21 Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és a beruházói (kör) közötti ún. beruházói szerzıdés keretein belül - képzelhetı el.

A Képviselı-testület - Pilis Város Önkormányzatának 2006-2010. év közötti idıszakra vonatkozó gazdasági (önkormányzati ciklus) programja keretein belül, a mőszaki szempont és feltételrendszeren túlmenıen – célul tőzi azt, hogy a Polgármesteri Hivatal útján 2007. évben megvizsgálja a település külterületére történı bejelentkezések törvényes és jogszerő korlátozása és pontosabb helyi normaanyagként történı elıírása lehetıségét, - az ún. lakcímrendezési szempontok figyelembevételével. A Helyi Építési Szabályzat keretein belül, javasolt olyan speciális, helyi szabályrendszer kiépítése, mellyel - növekedik az egyes övezet(ek), az övezetekben megtalálható épületállomány építészeti sajátossága, és - az egyes övezetben lévı épületek, építmények arculata minél inkább illeszkedik a már meglévı épület, és építmény állományhoz, különösen: elıkert, oldalkert, hátsókert méretei, az épület / építmény homlokzati kialakítása, az épület tetıszerkezetének, a tetı vonalának síkja, az építmény magasság, homlokzat magasság, az épület színezés, melléképület elhelyezése a tárgyi ingatlanon belül - a fı épülethez, építményhez képest. Ezen szempontból különösen kívánatos lenne minél több, helyi építésjogi szabályozási elem beépítése a helyi önkormányzati rendelet keretei közé – különösen az ún. építéshatósági jogköröknek, hatásköröknek - a központi jogszabály(ok) változásából adódó – 2007. évi változására is figyelemmel. E körben szükséges kiemelni továbbá azt, hogy a Kormánynak a közigazgatás, illetve az államigazgatás szervezetrendszerét érintı, 2006. év végén meghozott döntései miatt, 2007. évben – a Monor és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás (TKT) keretein belül – célszerő lesz átalakítania a jelenleg alapvetı koncepciót is nélkülözı ún. területfejlesztés rendszerét: így különösen az ún. Területfejlesztési Társulás sajátos jogutódlása folytán, a Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás keretein belül a fıépítész jogállásának rendezését, valamint az ún. kistérségi fıépítészi beosztáshoz kapcsolódóan az ún. társulási megállapodás megkötését, mely kiválthatná a jelenleg egyedi megbízási szerzıdéseket, mellyel a fıépítészi feladatoknak a társulási szinten történı ellátása „nem igazolható”. Az átalakított ún. kistérségi fıépítészi feladatrenddel együtt, 2007. évben indokolt lenne az ún. mikrotérségi tervtanácsok létrehozása, e tekintetben a tervtanácsok mőködésére vonatkozó helyi önkormányzati rendelet (anyag) felülvizsgálata. A természetvédelem területén, az önkormányzati ciklus második felében meg kell oldani a Gerje-forrás és annak közvetlen környezete átfogó kotrását, takarítását is, e célból a feladatok végrehajtására a Gerje-Forrás Kht. költségvetésében fedezetet kellene elkülöníteni. Az Önkormányzatnak, a vízi közmőveket üzemeltetı Gerje-Forrás Kht-nak illetve a Polgármesteri Hivatalnak 2007. december 31-ig fel kell készülnie a ceglédi székhelyő DunaTisza Közi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer mőködésével, beindulásával (különösen hulladékgyőjtés, hulladék elszállítása, lakosság környezettudatossá történı

22 átnevelésével kapcsolatos PR stb.), összefüggı projekt feladatokra. Ennek keretein belül 2007 évben felül kell vizsgálni az Önkormányzat e tárgyban megalkotott helyi önkormányzati rendeletét. Végezetül, a Képviselı-testület feladatának tekinti, illetve célul tőzi ki a gazdasági ciklusprogram idıtartama alatt a településen egy Tájház létrehozását. 11./ Lakás- és nem lakás célú helyiségek bérbeadása, gazdálkodás: 2007. évben indokolt a Pilis Város Önkormányzata fenntartásában álló lakások, és nem lakás célú helyiségek bérbeadására vonatozó szerzıdési anyag áttekintése, egyes esetben a tényleges birtoklás és használat valósággal való egyezıségének vizsgálata. Kiemelt figyelmet kell fordítani a szolgálati jelleggel – évekkel korábban - bérbe adott szerzıdések tartalmára, idıszerőségére, és annak indokoltságára. A lakás állományra vonatkozó szerzıdési anyag áttekintésén túlmenıen, ezzel összefüggésben különösen fontos feladat az intézményeknél meglévı ún. „magasépítési” karbantartási, állagmegóvási és értéknövelı beruházási feladatok jövıbeni tényleges összefogása. Javasoljuk, hogy 2008. évtıl kezdıdıen a Polgármesteri Hivatal Építéshatósági és Mőszaki Irodáján egy ún. városgondnoki status kialakítására kerüljön sor – a 2007. évben megtartandó ún. racionalizálási vizsgálat, és az Önkormányzat anyagi teherbíró képessége függvényében. Alapvetı követelményként fogalmazható meg, hogy az Önkormányzat – a Polgármesteri Hivatal útján – valamennyi lakás, és nem lakás célú helyiségek mőszaki állapotát ismerje: a Hivatal, és az egyes önálló gazdálkodási jogkörő intézmények számviteli nyilvántartása alapján rendelkezzen teljes körő információval az adott épület, építmény és helyiség-csoportot érintı - legutolsó mőszaki beavatkozásokról, annak mőszaki tartalmáról, - a sürgıs és kevésbé sürgıs beavatkozásokról, - az ütemezett mőszaki beruházási munkák várható tartalmáról, és annak várható pénzügyi függvényérıl. Cél, hogy az Önkormányzat lakás és nem lakás célú helyiség csoportjai is folyamatos karbantartás, illetve állagmegóvás alatt álljanak, az Önkormányzat folyamatosan, és ütemezetten viselje a bérbeadói pozíciójából adódó – szerzıdésben vállalt - feladatait. Cél továbbá, hogy az Önkormányzat ezen helyiség-csoportok közül, a legsürgısebb mőszaki beavatkozásokat a 2008. és 2009. pénzügyi évben végrehajtsa. Végezetül, a Képviselı-testület a gazdasági ciklusprogram idıtartama megvizsgálja a Mővelıdési Ház könnyőszerkezetes módszerrel, ideiglenes céllal történı kivitelezése mőszaki és pénzügyi lehetıségét, feltételrendszerét. 12./ Vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés: A települési önkormányzat 2006. és 2007. évben elkészítette a település csapadékvíz elvezetésére és kezelésére szolgáló rendezési tervét (elvi engedély tervét, mőszaki dokumentációját), valamint a hozzá kapcsolódó ún. megvalósíthatósági tanulmánytervét.

23 A Pest Megyei Területfejlesztési Tanács által jóváhagyott, támogatott megvalósíthatósági tanulmányterv birtokában elı kell készíteni a település csapadékvíz elvezetı rendszerének kiépítésére és bıvítésére vonatkozó I. ütemő építési engedély csomagot, melynek jóváhagyása és engedélyeztetése esetén lehetıség nyílik az I. ütemő csapadékvíz elvezetési építési engedély terv címzetti támogatási rendszerben történı megvalósítására, e célból a címzetti támogatás megkérésére 2007. vagy 2008. pénzügyi évben. A II. ütemő illetve III. ütemő csapadékvíz elvezetési engedély terv részek kapcsán, az engedély tervek elkészíttetésére, a címzetti támogatás benyújtására és annak kivitelezésére, megvalósítására várhatóan a következı önkormányzati ciklus(ok) részeként kerülhet sor. Amennyiben a csapadékvíz elvezetı rendszer kivitelezéséhez szükséges címzetti támogatás (döntés) nemleges, - a Kht. tárgyévi üzleti terve részeként - ez esetben is be kell építeni a Gerje-Forrás Közhasznú Társaság költségvetésébe az útprogram(ok) tárgyévi eleméhez kapcsolódó csapadékvíz elvezetı rendszer kiépítéséhez, bıvítéséhez szükséges pénzügyi fedezetet, önkormányzati önrészt. 13./ A csatornázás: A település közigazgatási területén a szennyvízberuházás 2006. október hónapjában befejezıdött. A beruházás befejeztével a Képviselı-testület által korábban felvállalt 90 %-os rácsatlakozást 2007. év végéig biztosítani kell, és egyben – 2007. év végéig, egyik oldalról a pénzügyi részletfizetés kedvezménye biztosításával, másik oldalról a végrehajtás kényszere kilátásba helyezésével – végre kell hajtani Pilis Város Helyi Építési Szabályzata részeként, a közszolgáltatás kötelezı igénybevételére vonatkozó rendelkezésben foglaltakat. 14./ A helyi tömegközlekedés, a helyi és helyközi közösségi és egyéni közlekedési szolgáltatások fejlesztése: A vasútállomás 2008. évben tervezett felújítása alkalmat ad arra, hogy a mellette levı helyközi autóbuszmegálló illetve autóbusz-forduló felújítása is megtörténjen, az átszállási kapcsolat és körülmények megfeleljenek a pilisiek, valamint a Nyáregyháza és Monor felıl érkezık elvárásainak. A Volánbusz Zrt. képviselıivel egyeztetve fel kell mérni a Káva felé megteremtendı menetrend szerinti autóbusz közlekedés kialakításának lehetıségét, amely Pilisen belül lehetıséget biztosítana a Kölcsey u. – Vasút u. – Rákóczi út – Kávai út útvonalon a helyi közösségi közlekedés lebonyolításában is. Álláspontunk szerint, a vasútállomásnál szükség van egy nagyobb kapacitású, megfelelı színvonalú ırzött autóparkoló (P+R) kialakítására valamint a kerékpártároló kapacitásának bıvítésére is (akár új tároló kialakításával). A tömegközlekedés keretein belül, - annak minél kulturáltabb biztosítása érdekében – fel kell venni a kapcsolatot a MÁV Zrt, a PEMÁK Kht., illetve a Volánbusz Zrt. képviselıivel az egyes járat(ok)hoz tartozó autóbusz öblök, megállók minél biztonságosabb és korszerőbb elhelyezése, az utasok kényelmének növelése érdekében, lehetıség szerint a MÁV Zrt. Budapest-Szolnok vasúti pálya rekonstrukciójához kapcsolódóan, - 2008. évben. A város területén sok helyütt, de elsısorban a fı tengelyét alkotó Rákóczi úton szükséges a biztonságos kerékpározást elısegítı kerékpárút vagy kerékpársáv kialakítása, valamint a kerékpárosok biztonságos közlekedését elısegítı tevékenységek alkalmazása.

24 A Képviselı-testület – jelen alpontban rögzített feladatokon túlmenıen - megvizsgálja annak a lehetıségét, hogy a Rákóczi út 40. szám alatti rendelıintézet elıtt elhelyezett kerékpártárolót, valamint a rendelıintézet elıtti gépjármő parkolóhelyeket - kizárólag az egészségügyi szolgáltatást igénybevevık használhassák.

15./ Gondoskodás a helyi tőzvédelemrıl, közbiztonság helyi feladatairól: A város közbiztonsági helyzete igen kedvezıtlen. A szabálysértések valamint a személy és vagyon elleni bőncselekmények számának nagyobb mértékő csökkentése érdekében szükséges egy közösségi bőnmegelızési személy és tárgyi (intézmény) rendszer kiépítése, valamint az ehhez szükséges feltételek megteremtése, mely magában foglalja az alábbiakat: a) lakosság, a polgárırség és a rendırség közötti kapcsolat, kommunikáció fejlesztését, b) Bizottság által indítványozott ún. közbiztonsági referensi álláshely kialakíthatóságának vizsgálatát, c) települési térfigyelı rendszer kiépítését illetve d) mezııri szolgálat kialakítását is. Fentieken túlmenıen, alapvetıen fontos feladat a szabálysértési ügyintézés személyi és tárgyi feltételeinek javítása is, melyrıl a Polgármesteri Hivatal címszó alatt még szót ejtünk. Az Önkormányzat részérıl meg kell oldani a legkritikusabb útszakaszokon a közlekedésbiztonság javítását szolgáló mőtárgyak pótlását, cseréjét és megvalósítását (pl. gyalogátkelı létesítése, hiányzó közúti jelzıtáblák pótlása, veszélyt jelzı táblák kihelyezése) szükséges, - várhatóan a 2007. és 2008. pénzügyi évben. Egyúttal, a Képviselı-testületnek biztosítani kell a polgári védelmi, katasztrófavédelmi feladatok, illetve intézményi tőzvédelmi feladatok ellátásához – szükség szerint évente, kis mértékő tárgyi eszközök beszerzéséhez – szükséges fedezetet az Önkormányzat mindenkori, tárgyévi költségvetésében. A Polgármesteri Hivatal 2007. évtıl az intézményi tőzvédelmi feladatok ellátását, illetve elvégzését – valamennyi tagintézmény tekintetében - koordinálja, e tárgykörben az önálló gazdálkodási jogkörő költségvetési szervek vezetıi részére felvilágosítást, illetve tájékoztatást nyújt, valamint az intézmények vezetıit e tárgykörben rendszeresen beszámoltatja. 16./ Közremőködés a helyi energiaszolgáltatásban: A Képviselı-testület által a Gerje-Forrás Kht. 2007. évi üzleti tervének tárgyalásakor megfogalmazásra került, hogy az Önkormányzat alapvetı érdeke: Az Állam által ún. visszaosztott – részben célhoz (feladatellátáshoz) kötött, részben célhoz (feladatellátáshoz) nem kötött – állami támogatások, illetve normatívák a település érdekeit minél jobban képviselı, sokrétőbb visszaosztása, minél több feladat megvalósítása: a közmőés energiaszektorhoz kapcsolódó önkormányzati önrész, források megszüntetése – részben a vízfogyasztáshoz kapcsolódó alapelv (Vt.), részben a „szennyezı fizet” elve (Hgt.) alapulvételével. A tervek szerint, - a víz-és szennyvízkezelés hatósági díja tartalmában - az Önkormányzat által nyújtandó ún. költségvetési támogatás mértéke 2010-ig fokozatosan megszüntetésre kerül.

25 17./ Közremőködés a foglalkoztatás megoldásában: Pilis Város Önkormányzata alapvetı érdeke a munkanélküliségnek - a településen megfigyelhetı és rögzíthetı - magas arányának tartós csökkentése.

Ennek keretein belül megvizsgálandó rész szempontok az alábbiak: a) A Képviselı-testület által mőködtetett önkormányzati fenntartású intézmények racionalizálása keretein belül, a vizsgálat eredményei alapján „megtakarítandó álláshelyek” megszüntetésével összefüggésben, a leghumánusabb munkáltatói intézkedések meghozatala, lehetıség szerint más, megüresedı álláshely felkínálása, figyelemmel az iskolai alap végzettség(ek)re és szakképzettség(ek)re. b) A Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzattal valamint az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzattal minta-együttmőködés kialakítása – a Kormány által vagy meghirdetett, vagy jövıben meghirdetésre kerülı ún. Roma Program keretein belül – valódi foglalkoztatási lehetıségek megteremtése érdekében, a településért tenni akaró és tudó roma származásúak számára, mely a település további, harmonikusabb és szerves fejlıdésének záloga lehet. Ennek folyamatába mindkét önkormányzatnak a Megyei Munkaügyi Központot, illetve annak Monori Kirendeltségét is be kell vonni. c) A települést az önkormányzati ciklus idıtartama alatt érintı ún. országos közúti hálózat fejlesztés (4-es elkerülı út) részeként ipari park kialakítása, az elsı ipari létesítmények megteremtéséhez szükséges infrastrukturális követelmények, feltételek biztosítása. d) A település jelenleg hatályos szervezeti terve szerint, a régi 4-es fıút mellett további szolgáltató-vagy kereskedelmi létesítmények elhelyezése ösztönözhetı, akár (ingatlan) tulajdonosi szempontból, akár szervezési szempontból is. A foglalkoztatás területén alapvetı cél, relatíve jelentısebb munkavállalói létszámmal foglalkozó – az adott környezetbe településképi szempontból szervesen illeszkedı, és környezetbarát – kereskedelmi-szolgáltató funkciójú létesítmények, vagy (környezetterhelés szempontjából nem jelentıs hatású, ún. nem környezeti hatásvizsgálat köteles) ipari létesítmények helyhez kötése, vállalkozó barát környezet kialakítása. A foglalkoztatási helyzetet érintheti még a központi ún. konvergencia program tartalmi elemeinek esetleges (kedvezıbb) módosítása - 2009. pénzügyi évtıl /társasági adórendszer változtatása, iparőzési adórendszer változtatása/. 18./ A gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás: A települési önkormányzat kiemelt feladata a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás. Az 1990'-es évek során számos család költözött ki a fıvárosból Pilis területére. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a kitelepülık több mint fele a külterületen telepedett le, amely által a külterületi népesség száma több mint négyszeresére nıtt és arányuk a mai lakosság körében meghaladja a 12%-ot. Tekintettel a külterületen – többnyire engedély nélkül – épített gazdasági épületek, toldalékok fizikai rossz mőszaki kialakítására, állapotára és infrastrukturális ellátottságára, joggal

26 feltételezhetı, hogy az itt letelepedettek túlnyomórészt alacsonyabb jövedelemmel rendelkezı hátrányos helyzető családok. Ezt támasztja alá az is, hogy ezen idıszak alatt jelentısen megnıtt a munkanélküliek illetve a rendszeres vagy eseti szociális ellátásáért az Önkormányzathoz fordulók száma. Ezzel párhuzamosan az óvodai és iskolai oktatás-nevelésben is kimutatható a sajátos nevelési igényő gyermekek növekvı száma, valamint a felnıtt lakosság körében is a társadalmi devianciák kiszélesedése. Mindezek rendkívül jelentıs feladatokat rónak a szociális és egészségügyi intézményekre, a Családsegítı Központ és Gyermekjóléti Szolgálatra. Az Önkormányzat feladata, hogy ezen intézmények támogatásával teremtse meg a megfelelı feltételeket a hátrányos helyzető csoportokkal való kapcsolattartáshoz, hiszen hosszabb távon ez vezethet a lakosság ezen rétegeinek társadalmi és gazdasági felzárkóztatásához. A feladatok színvonalas végrehajtásához a következı fejlesztések végrehajtása szükséges: Az aktív korú lakosságnál szükség esetén ösztönözni kell a munkába járást (pl. közmunkaprogram beindításával), a helyi munkahelyek teremtését. A lehetıségekhez mérten támogatni kell az önhibájukon kívül nehéz anyagi helyzetbe került családokat. Ez nem jelenti a jelenleg is szőkösen rendelkezésre álló szociális támogatási források bıvítését, sokkal inkább az igazságosabb elosztásra kell törekedni: a szociális támogatásokért a lakosság nagy részérıl jogos elvárásként értékelhetı az érintettek közmunkaprogramban való aktívabb részvétele, a munkalehetıségek keresése, a megfelelı életvitel és a kötelezettségek betartása. Fentieken túlmenıen, a Képviselı-testületnek az önkormányzat fenntartásában volt Családsegítı Központ és Gyermekjóléti Szolgálatnak a monori székhelyő Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás részére történı átadásán túlmenıen évente vizsgálnia szükséges – mint a tagintézmény részbeni finanszírozójának – hogy az tagintézmény jelenlegi szakalkalmazotti állománya mennyiségében és minıségében alkalmas-e a településen megnövekedett gyermekjóléti, családsegítı feladatok ellátására. Tekintettel arra, hogy a Képviselı-testület 2007. év tavaszán megszüntette az oktatásinevelési intézmények keretén belül a gyermekvédelmi felelıs önálló munkakörét, a Képviselı-testület céljai között kell szerepelnie a TÖKT tagintézmény – lehetıség szerint – további álláshellyel történı növelésének, az ún. gyermekvédelmi jelzırendszer folyamatosabb és optimálisabb mőködtetése céljából. Egyúttal a Polgármesteri Hivatal statisztikai állományi létszámának vizsgálatát követıen, 2008. pénzügyi évben meg kell vizsgálni a Hivatal egészségügyi, szociális és gyámügyi irodáján dolgozó munkatársak állományi létszámának további 1 fıvel történı emelésének lehetıségét, a szociális ügyintézés folyamatában fokozódó terhek növekedése miatt. 19./ A közösségi tér biztosítása; közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység támogatása: A Kármán József nevét viselı Városi Könyvtár a Monori kistérség második legnagyobb könyvállománnyal rendelkezı könyvtára, ezért folyamatos fejlesztésével a Város igényeinek kielégítésén túl a térségben betöltött szerepének erısítésére is alkalmas. A Könyvtárban mőködı, a hozzá kapcsolódó e-Magyarország pont szolgáltatási színvonalának fenntartásához folyamatos fejlesztésekre lesz szükség, mely részben pályázatok útján valósítható meg.

27 Fent írtak tükrében, a Kármán József Városi Könyvtár területén, a jelen önkormányzati ciklus következı éveiben a következı fejlesztések megvalósítását, ütemezését kell átgondolni: a.) A könyvtár területének bıvítése, legalább a könyvtári egységek számának bıvülésével arányosan. b) A könyvtár nyílászáróinak cseréje, javítása, - a főtési hatékonyság növelése érdekében. c.) Az e-Magyarország pont helyiségének felújítása, igény és lehetıség szerint bıvítése. d.) Az e-Magyarország pont informatikai fejlesztése, a gépek cseréje, nyomtató - gyorsmásoló beszerzése. e.) A szőkebben vett könyvtár internetre való csatlakozása, a szükséges informatikai fejlesztések megvalósítása. f.) A kölcsönzı rész korszerősítése, új kölcsönzıi pult beszerzése. Tekintettel arra, hogy a településen jelenleg nem mőködik mővelıdési ház, a Móricz Zsigmond nevét viselı Közösségi Ház a lehetıségek és a kapacitás függvényében ezen funkciókat is igyekszik ellátni. Az utóbbi években – nagyrészt nyertes pályázatoknak köszönhetıen - megtörtént a Közösségi Ház belsı felújítása is (bútorcsere, technikai felszerelés, stb.), valamint a Dózsa György utca felújításával az intézmény megközelítése is kedvezıbbé vált, így az anyagi lehetıségekhez képest a megteremtett körülmények megfelelınek mondhatóak. Mindazonáltal a következı években az intézmény vonatkozásában szükséges az intézmény épületén a külsı vakolat javítása, festése. A városi tömegsport, az utánpótlás sport, valamint a diáksport rendezvények szervezése, lebonyolítása valamint teljes körő koordinálása eredményesebb és hatékonyabb ellátása érdekében meg kell vizsgálni egy új státusz kialakításának lehetıségét, és betöltését szakirányú végzettségő dolgozóval, mivel a jelenleg mindössze egyetlen állandó dolgozóval (intézményvezetı) mőködtetett intézmény nem képes teljes mértékben betölteni egy korszerő és sokoldalú mővelıdési ház szerepét. A település jelenlegi kulturális teréül szolgáló Móricz Zsigmond Közösségi Ház kiszolgáló helyiségei szőkösek, nagyobb kulturális rendezvényre nincs lehetıség. Ezek a tárgyi feltételek – álláspontunk szerint - hátrányosan befolyásolják a település kulturális életét. Álláspontunk szerint, az önkormányzati ciklusprogram végig meg kell vizsgálni egy a település kulturális értékeit jobban közvetítı és kiszolgáló, nagyobb befogadó térrel – esetleg két nagyobb rendezvény térrel - rendelkezı, valódi „Mővelıdési Ház” kivitelezése pénzügyi és mőszaki szempontból megvalósítható-e, és hol valósítható meg, figyelemmel arra, hogy az Önkormányzat kulturális céllal további, önkormányzati tulajdonú egyéb helységgel nem rendelkezik. Az Önkormányzatnak 2008. évig fel kell venni a kapcsolatot a Fıvárosi Önkormányzattal, a Sipító pihenı park tulajdonosával ún. kulturális tárgyú programok biztosítására vagy közös szervezésére vonatkozó megállapodások elıkészítése céljából. Egyúttal tovább kell folytatni a Nyári-Nyáry Muzsika rendezvényeit, sıt gondolni kellene annak bıvítésén, mely nemcsak a Társulás, hanem egy nagyobb Régió kiemelkedı kulturális eseményévé válhatna. A kulturális folyamatok szerves fejlıdése részeként, a jövıben mind inkább be kell vonni a helyi értelmiséget, részben az Önkormányzat, vagy valamely intézménye által szervezett és tervezett tevékenységben való részvétel kapcsán, részben pedig annak szervezésére és annak irányítására.

28 A rendezvények elıkészítése során azonban figyelni kell az Önkormányzat tárgyévi költségvetési teherbíró képességére, arra, hogy a rendezvény alapvetı réteg széles mővelıdését és szórakozását szolgálja-e, illetve, hogy a rendezvény nyereség érdekelt-e vagy sem. Az Önkormányzat és – a rendezvények lebonyolításában részben közremőködı - Gerje-Forrás Kht. alapvetı és elsıdleges feladata az állami, és önkormányzati hivatalos ünnepségek lebonyolítása feltételeinek biztosítása, másodsorban a „Pilis Városért” Közalapítvány, valamint a településen mőködı civil szervezetek belépı-, vagy szolgáltatási díjmentes rendezvényei feltételeinek támogatása, illetve a település életére ható, kiemelkedı (regionális rendezvények) tárgyi feltételeinek, eszközökkel történı javítása. 20./ A sport támogatása: Sport területén az Önkormányzat továbbra is támogatást nyújt a sportegyesületek számára. A településen mőködı, kiemelkedı jelentıségő Pilisi Labdarúgó Klub 2006. év ıszén az Önkormányzattal határozatlan idıtartamú használatba adási, illetve együttmőködési szerzıdést kötött, melynek mindkét fél általi teljesítése és teljesülése, mindkét fél alapvetı érdeke. Ennek keretein belül, - az oktatási-nevelési intézmények testnevelı tanáraival együtt, az oktatási-nevelési intézmények pedagógiai programjának tartalmi felülvizsgálatát követıen – az önkormányzati ciklus második felében meg kellene vizsgálni egy, a Magyar Labdarúgó Szövetség által meghatározott, a kötelezınél több szintbıl álló, szervezett utánpótlásképzés bevezetésének, az iskolai labdarúgás és a klubban folyó utánpótlás képzés összevonásának, önkormányzati támogatásának lehetıségét. Az oktatási-nevelési intézmények tornatermei a különbözı sportrendezvényekre, csoportos sportolási igényre, Diáksportkörök (DSK) folyamatos rendelkezésre állnak. A Képviselı-testület a jelen gazdasági (önkormányzati) ciklus idıtartama alatt megvizsgálja: a tömegsport beindításának feltételrendszerét az Önkormányzat hogyan, milyen eszközökkel képes és tudja hatékonyan támogatni, - a felnıtt lakosság aktívabb sportolása, rendszeres mozgása érdekében. 21./ Bölcsıdei ellátás: A várossá nyilvánítás és a 10 ezer fı feletti lakosságszám az ezekbıl származó elınyök mellett új feladatokat is ró a települési Önkormányzatra. Az elıírt bölcsıdei ellátás biztosításának lehetıségét az Önkormányzat a jelen ciklus végéig érdemben meg kell vizsgálnia, mivel bölcsöde létesítéséve az Önkormányzat lehetıséget nyújthatna a kisgyermeküket nevelık számára a nappali munkavégzésre. Az is fontos körülmény és szempont, hogy bölcsıde – mivel a szomszédos Nyáregyházán, Káván, Monorierdın ilyen intézmény nem található – térségi funkciót is betölthet, erısítve Pilis pozícióit a Monori kistérségben. 22./ Környezetvédelem: Nemcsak a turizmus fejlesztése, hanem a városi életminıség szempontjából is fontos a tiszta, gondozott településkép kialakítása.

29 Ennek keretében – a Gerje-Forrás Kht. és a Pilis Városért Közalapítvány bevonásával – jelentısebb pénzügyi és szervezeti erıt kell fordítani a Gerje-menti tórendszer folyamatos, rendszeres ápolására és fejlesztésére. 23./ Az együttmőködés kiemelt területei: A Képviselı-testület kiemelt feladatát kell képeznie – nem csak a jelen önkormányzati ciklus idıtartama alatt - az általa a jelenleg is mőködtetett önkormányzati feladatellátó rendszer illetve intézményhálózatnak a Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás keretein belül történı mőködtetése vizsgálata. Az önkormányzati feladatok lehetséges kiválasztásánál és átadásánál vizsgálni szükséges az alábbiakat: a.) Az adott önkormányzati feladat települési szinten történı ellátásának megszüntetése jár-e nagyobb elınyökkel, vagy okoz-e nagyobb hátrányokat a település lakosságának. Ennek keretein belül meg kell vizsgálni, hogy a tervezett feladat ellátását célszerőbb-e nagyobb szinten megszervezni, ellátni. b.) Lehetséges az adott feladat gesztor települési önkormányzatként vagy mikro társulási központként történı koordinálása, szervezése és tényleges ellátása (felvállalása) - mely erısíti-e a településnek a térségben betöltött szerepét. Álláspontunk szerint a Képviselı-testületnek hosszú távon törekednie szükséges a jelenlegi Társulás közigazgatási lehatárolása keretein belül – Monor központ mellett – egy mikro térségi társulási központtá történı kialakításra. Az Önkormányzati Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül vizsgálandó önkormányzati feladatok ellátásán túlmenıen a Képviselı-testületnek a 2008. pénzügyi évtıl kezdıdıen meg kell vizsgálnia a Gerje Menti Kistérségi Társulással történı együttmőködése intenzitását, a Társulásban történı részvétel ún. kötelezı pénzügyi kötelezettségvállalásait – cserébe az ezzel járó ellenértékkel (elınyökkel), valamint azt, hogy a jelenleg hatályos jogszabályi környezet milyen, elsıdlegesen kötelezı önkormányzati feladatellátásban történı pozitív együttmőködést eredményez a Kistérségi Társulásban tag önkormányzat részére. Vizsgáljuk továbbá annak lehetıségét is, hogy a település földrajzi helyzetébıl adódóan, milyen feladatokat tudna az Önkormányzat nem kifejezetten társulási formában ellátni más, környezı településekkel. A térségi együttmőködést vizsgálata során rögzíteni szükséges, hogy erısíteni kell a meglévı természetes kapcsolatot a szomszédos Albertirsa Városával és Káva község településekkel. A jövıben szorosabb kapcsolatot szükséges kiépíteni a Pest Megyei Önkormányzattal, különösen abban az esetben, ha a jelenleg a Városi Önkormányzat fenntartásában álló intézmények (tagintézmények) a Pest Megyei Önkormányzat részére átadásra kerülnek. Ez esetben sem zárható ki ugyanis, hogy a Képviselı-testület tárgy évente – költségvetési bevételei és kiadásai számbavételekor – támogassa egy-egy, korábban az Önkormányzat által felvállalt kiegészítı feladata megvalósítását. Az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tovább kell szélesíteni. Erısíteni és mélyíteni kell a testvérvárosi kapcsolatunkat Piazza Al Serchio várossal kulturális, ifjúsági és legfıképpen pedig az érintett települések polgárai, civil szervezete közötti „természetes” kapcsolatok terén. A Képviselı-testületnek 2008. évtıl kezdıdıen tovább kell vizsgálnia más testvérvárosi kapcsolat kialakításának lehetıségét is, melynek hivatalossá tétele a közeljövı egyik feladata.

30

A lakosság és az Önkormányzat illetve a képviselık közötti kapcsolattartás minısége nem mindig megfelelı, a lakosság sokszor nem kapja meg a kívánt megfelelı tájékoztatást. Az Önkormányzatnak, a Képviselı-testület minden tagjának, valamint munkaszervezetének a Polgármesteri Hivatalnak a modern kor elvárásaihoz és lehetıségeihez igazodva alkalmazni kell a multimédia eszközeit (kábeltévé, Internet – honlap, Hírnök, stb.) - a lakosság folyamatos és részletes, valódi tájékoztatását. A képviselı-testületnek a településen, kistérségben vagy régióban mőködı civil szervezetekkel, az egyházakkal, szakmai érdek-képviseleti és érdekvédelmi szervekkel történı együttmőködést erısíteni kell. Alapja lehet, az Önkormányzat, illetve Polgármesteri Hivatal által 2007. évben új alapokra helyezni kívánt elektronikus információ csere is, a Városi Honlap felületének és adattartalmának megújítása és bıvítése is.

KIEMELT INTÉZMÉNYEK 24./ Gerje-Forás Kht.: A településüzemeltetési feladatok végrehajtására a Gerje Forrás KHT hivatott, melynek törvényes mőködtetéséért, a feladatok végrehajtása következetes beszámoltatásért a Képviselı-testület és annak szervei a felelısek. A Képviselı-testület céljai között rögzíteni szükséges, hogy az Önkormányzat fenntartásában álló intézmények mellett, a Gerje-Forrás Kht. jelenlegi mőködését, mőködtetését, gazdálkodását valamint irányítási, vezetési rendszerét is mielıbb – legkésıbb a 2008. pénzügyi évben - vizsgálni szükséges. A Gerje-Forrás Kht. fenntartásának és mőködtetésének feltételrendszere javítása érdekében szükséges kidolgozni – az éves üzleti terv elkészítésén túlmenıen, a víz és szennyvízdíj hatósági árának négy év idıtartamra szolgáló képzésével párhuzamosan – az ún. vízi közmővek amortizációjával illetve a rendszerben cserére szoruló, nagyobb értékő tárgyi eszközök cseréjével összefüggı átfogó mőszaki és pénzügyi tervet. Fentieken túlmenıen meg kell vizsgálni azt is, hogy a Gerje-Forrás Kht. ügyvezetése által hosszú idı óta szorgalmazott gépjármő park lehetséges cseréje és annak profilja lehetséges bıvítése milyen pénzügyi ütemezés mellett valósítható meg. Ezen pénzügyi és mőszaki terv kidolgozását az Önkormányzat 2008. évi költségvetésének tárgyalásával együtt javasoljuk megtenni. 25./ Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala: Évek óta folyamatban van az Önkormányzat jogharmonizációs feladatainak végrehajtása, mely erre az önkormányzati ciklusra is ad feladatot. A Polgármesteri Hivatal egyik alapvetı feladata, hogy törvény, vagy törvény végrehajtására megalkotott kormányrendelet felhatalmazása alapján a gazdasági ciklusprogram idıtartama alatt a Képviselı-testület által megalkotott illetve általa kötelezıen megalkotandó önkormányzati rendeletek tartalmi felülvizsgálatára, jogszabály szerkesztési szempontú egységes szerkezetbe foglalására, vagy a még meg sem alkotott önkormányzati rendeletek

31 elıkészítésére (lsd. köztemetés feltételeinek megteremtése a településen, a köztemetés rendjére vonatkozó rendelet) sor kerülhessen. A Polgármesteri Hivatal jegyzıjének tájékoztatása szerint a fenti feladatok végrehajtására 2008. június 30.-a napjáig sort kíván keríteni. Tekintettel arra, hogy a Képviselı-testület jogalkotási feladata nem kizárólag jogalkotási lehetıség, hanem – jelentısebb mértékben – kötelezettség, a Képviselı-testületnek és valamennyi szervének a feladat végrehajtására a Polgármesteri Hivatal vezetése részére a szükséges feltételeket biztosítania szükséges. Az elmúlt másfél évtizedben a települési népességszám növekedésébıl adódóan a Polgármesteri Hivatal által ellátandó államigazgatási és önkormányzati hatósági feladatok (mindkettı!) mennyisége is jelentısen megnövekedett, - melyrıl hivatalos hatósági statisztikák állnak rendelkezésre. A Polgármesteri Hivatal által eddig ellátott feladatok ellátásához 2005. év végén több státusz kialakítására volt szükség. Mindez a Hivatalon belül további helyiség igényhez vezet és vezetett. A megnövekedett helyiség-igényt tovább fokozza, hogy a lakosság részérıl is jogos igényként merülhet fel megfelelı ügyfélváró kialakítása. Fentieken túlmenıen, a Képviselı-testület a jelen gazdasági ciklus idıtartama alatt célul tőzi ki, hogy a Polgármesteri Hivatalban, az ügyfélfogadás folyamatos és kulturált ellátása tárgyi valamint személyi feltételeit megteremtse, az ellátást felelıs személlyel biztosítsa. Álláspontunk szerint, a település városi jogállása, a megnövekedett népességszám, a feladatok és a dolgozók számának bıvülése szükségessé teszi a Polgármesteri Hivatal épülete délnyugati szárnyba történı további bıvítését. A megfelelı körülmények kialakításával javulna a Polgármesteri Hivatal munkatársainak munkahatékonysága valamint az ügyfeleknek az ügyintézés folyamatával összefüggı elégedettsége, komfort érzete is. A Képviselı-testületnek és szerveinek – az Önkormányzat fenntartásában álló intézmények mőködését érintı, 2007. évben végrehajtandó ún. racionalizálási vizsgálat lezárultát követıen, még 2007. év II. felében – vissza kell térnie a Polgármesteri Hivatal állandó statisztikai létszámának a Hivatal által ellátandó államigazgatási és önkormányzati hatósági feladatok (mindkettı) arányosságának vizsgálatára is.

ZÁRÓ GONDOLATOK A jelen gazdasági (önkormányzati) ciklusprogram - a nyilvános fórumokon történı egyeztetéseket követıen – a Képviselı-testület nyilvános ülésén, külön döntéssel kerül elfogadásra. Az Önkormányzat külön fejlesztési programjai, tárgyévet érintı költségvetésigazdálkodási döntései a jelen gazdasági (önkormányzati) ciklusprogramban foglaltak alapján kerülnek meghatározásra és végrehajtásra. Megemlítendı azonban, hogy a gazdasági (önkormányzati) ciklusprogramban szereplı, különösen érdekelt felhalmozási, fejlesztési elképzelések végrehajtása nagyon jelentıs mértékben függ az Önkormányzat tárgyévi anyagi helyzetétıl. Az alapvetı gazdasági helyzetben arra kell törekedni, hogy a lehetıségekhez képest Pilis Város lakossága érdekeinek leginkább megfelelı elképzelések kerüljenek a Képviselı-testület részérıl megvalósításra, egyúttal a beavatkozások révén a Település fenntartható gazdasági

32 lehetıségei kiszélesedjenek, így hosszabb távon meg legyen az esélye a Város társadalmigazdasági felzárkózásának, a Kistérség, a Régió legfejlettebb települései közé. Pilis, 2007. május hó „10.” napján.

Szabó Márton polgármester

dr. Csiki Gábor jegyzı