JÁTÉKORSZÁG ÓVODA 2721 PILIS, RÁKÓCZI ÚT 42.
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Bársonyné Pálinkás Éva
OM – azonosító: 033032
intézményvezető
Legitimációs eljárás Elfogadta: Játékország Óvoda nevelőtestülete a …./2014.(III.12.) számú határozatával
Vélemény nyilvánító:
…………………………… SZSZV elnök
…………………………… nevelőtestület nevében
Jóváhagyta ……………………………………… intézményvezető Ph.
Hatályos a kihirdetés napjától: 2014. 04. 01.
A dokumentum jellege: nyilvános Megtalálható: www.pilis.hu
Verziószám: 3/2014. módosított változat Készült: 5 eredeti példány Iktatószám: 114/2014.
1
Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések 5. oldal 5. oldal 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat készítésének célja 1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata 5. oldal 1.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat készítésének eljárási rendje 5. oldal 1.4. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapja 6. oldal 1.5 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya 6. oldal 2. Az intézmény általános jellemzői 8. oldal 2.1. Ellátandó alaptevékenységek 8. oldal 2.2. Az intézmény jogállása 8. oldal 2.3. Az intézmény működési köre 8. oldal 3. Az Alapító Okiratban foglaltak részletezése és egyéb az intézmény 9. oldal költségvetési szervként való működéséből adódó szabályozás 3.1. Az intézmény adatai 9. oldal 3.2. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok 11. oldal 3.3. Az intézményvezetésre vonatkozó helyi szabályok 11. oldal 3.4. Az intézmény képviseletére jogosultak 11. oldal 3.5. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság 13. oldal 3.6. Bankszámlaforgalom bonyolítás 13. oldal 14. oldal 3.7. A gazdálkodással kapcsolatos előírások 3.8. A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés 15. oldal 3.9. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő belső ellenőrzés szabályai 16. oldal 4. Az óvoda működésének általános szabályai 17. oldal 17. oldal 4.1. Az óvoda működésének rendje 4.2. Az óvoda nevelési munkáját és működését meghatározó, további helyi dokumentumok 18. oldal 5. Az intézményi dokumentumok nyilvántartásával, nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések 19. oldal 6. Az intézmény működésével kapcsolatos általános tudnivalók 20. oldal 6.1. Az óvoda működési rendje, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) rendje 20. oldal 7. A vezetők benntartózkodásának rendje 22. oldal 8. A szervezet működésével kapcsolatos intézményi sajátos szabályok 23. oldal 8.1. Az alkalmazottakra vonatkozó, az intézmény nyitásával, zárásával kapcsolatos rendelkezések 23. oldal 8.2. Az alkalmazottak munkavégzésének elvárt feltételei 23. oldal 8.3. Az épület kilobogózásának rendje 24. oldal 8.4. Az óvoda helyiségeinek és épületének használatára vonatkozó rendelkezések24. oldal 8.5. Az ingó vagyontárgyak, eszközök használatának rendje 26. oldal 8.6. Az udvar használati rendje 26. oldal 8.7. A telefon használat szabályai 26. oldal 8.8. Fénymásolás szabályai 27. oldal 8.9. Számítógép használatának szabályai 27. oldal 8.10. Az óvoda létesítményei, helyiségei, berendezései bérbeadási rendje 27. oldal 8.11. A dohányzásról szóló rendelkezések 28. oldal 8.12. A gyermekeknek szervezett egyéb probramok, szolgáltatások rendje 28. oldal 2
8.13. Az óvoda vezetője a szolgáltatás nyújtójával megbízási szerződést köt, mely minimálisan tartalmazza az alábbiakat 29. oldal 8.14. Nevelési időben szervezett, óvodán kívüli programokkal, szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályok 30. oldal 8.15. A fakultatív hit és vallásoktatás rendje 30. oldal 8.16. A hivatali titok megőrzése 31. oldal 8.17. Nyilatkozattétel rendje a tömegtájékoztató szervek részére 31. oldal 8.18. Az intézmény felelőssége a dolgozók által az intézmény területére bevitt tárgyakban, értékekben kelettkezett kárért 32. oldal 9. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával 33. oldal 10. Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó előírások 35. oldal 11. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 36.oldal 11.1. Az óvoda egészségvédelmi szabályai 36. oldal 11.2. Az intézményvezető és helyettesének továbbá a tagóvoda vezetőjének feladata az egészségügyi ellátás területén 36. oldal 12. Az intézményi óvó,- védő szabályok 38. oldal 12.1. Általános előírások 38. oldal 12.2. Az intézményvezető feladata az intézmény óvó,-védő előírásainak betartása érdekében 38. oldal 12.3. Az óvodapedagógusok feladata az intézmény óvó,-védő előírásainak betartása érdekében 38. oldal 38. oldal 12.4. Részletes óvó,- védő előírások 12.5. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok 39. oldal 12.6 Gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok 41. oldal 13. Bombariadó és rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 43. oldal 14. Az óvoda szervezeti felépítése 45. oldal 14.1. Az intézmény vezetési szerkezete 45. oldal 14.2.Vezető beosztású közalkalmazottak, az óvoda vezetősége 46. oldal 14.3. Az óvoda közösségei 46. oldal 14.4. Az óvodavezetés 47. oldal 14.5. Intézményvezető 47. oldal 14.6. Az intézményvezető felelőssége 48. oldal 14.7. Az intézményvezető feladatai 49. oldal 14.8. Az intézményvezető-helyettes és a tagintézmény-vezető 49. oldal 14.9. Szakmai munkaközösség vezető 50. oldal 15. A helyettesítés rendje az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes akadályoztatása és tartós távolléte esetén 52. oldal 16. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 53. oldal 16.1 Az intézmény alkalmazottainak közössége, kapcsolatuk a vezetéssel 53. oldal 16.2 A Közalkalmazotti Tanács elnökének feladata, felelőssége 53. oldal 16.3. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje 54. oldal 16.4. A nevelőtestület szervezete és kapcsolata a vezetéssel 56. oldal 17. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására vonatkozó közös rendelkezések 60. oldal 18. A tagintézményekkel való kapcsolattartás rendje, formája 63. oldal 19. A nevelőmunka belső ellenőrzésének rendje 65. oldal 20. Az óvodai ünnepélyek, hagyományok ápolása 67. oldal és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendszere 69. oldal 21. A vezetők 22. Az óvoda képviselete, külső kapcsolati rendszere 72. oldal 3
23. Záró rendelkezések
75. oldal
Mellékletek: 1. sz. melléklet: Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat 2. sz. melléklet: Egyéb munkakörökhöz kapcsolódó hatáskör, felelősség, valamint a helyettesítés rendje
77. oldal
Legitimációs záradék
104. oldal
4
96. oldal
1. Általános rendelkezések A nemzeti köznevelésről szóló, 2011. évi CXC. tv. 25. § szerint, a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat /a továbbiakban: SZMSZ/ határozza meg.
1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat készítésének célja Célja, hogy meghatározza Játékország Óvoda, mint köznevelési intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más intézmény, szerv hatáskörébe, továbbá az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és az intézmény dolgozói közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. Az SZMSZ helyi dokumentum, előírásai a Pedagógiai Programban megfogalmazott célok elérését, illetve a nevelőmunka eredményes magvalósulását segítő óvodai szervezet, valamint működési rend kialakítását szolgálja.
1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa Játékország Óvoda működésének szabályait a központi és helyi jogszabályok /a továbbiakban: jogszabály/ által biztosított keretek között, illetve azokban a kérdésekben, melyeket a jogszabályok nem rendeznek.
1.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat készítésének eljárási rendje 1.3.1. Az SZMSZ-t Játékország Óvoda intézményvezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. 1.3.2. A nevelőtestületi döntés meghozatala előtt - a központi jogszabályokban meghatározottak szerint - az intézményi Közalkalmazotti Tanács az SZMSZ tervezete tárgyában véleményezési jogot gyakorol. 1.3.3. Az SZMSZ nevelőtestület általi elfogadása előtt - a központi jogszabályban meghatározottak szerint - az óvoda Szülői Szervezete véleményezési, javaslattételi jogot gyakorol. A dokumentumok nyilvánosságra hozásával, és az intézmény, tájékoztatási kötelezettségével, valamint a gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban a szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg. 1.3.4. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézményvezető jóváhagyásával 2014. április 01.-én lép hatályba és ezzel egyidejűleg Játékország Óvoda – Játékország Óvoda nevelőtestülete által meghozott 4/2013. (III.27.) sz. határozatával elfogadott - Szervezeti és Működési Szabályzata érvénytelenné és hatálytalanná válik.
5
1.4. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapja 2011.évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII.28.) Kormány rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII.31) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 62/2011. (XII.29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 28/2011. (VIII.3.) NGM rendelet a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 335/2005. (XII.29.) korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 1995. évi LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 296/1997. (IX.3.) NM rendelet a az iskolaügyi ellátásról 44/2007. (XII.29) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés Nevelőtestületi határozatok Vezetői utasítások
1.5. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzatban és az egyéb belső szabályzatokban foglaltak megismerése és előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelezettsége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetve igénybe veszik, használják az intézmény létesítményeit. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke. Játékország Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata belső jogi norma. Megtartásáért az intézményben dolgozók fegyelmi felelősséggel tartoznak Az alkalmazottakkal szemben az intézményvezető - munkáltatói jogkörben eljárva - hozhat intézkedést. Az óvoda dolgozójának a szülőt, vagy más nem az óvodában dolgozó harmadik személyt tájékoztatni kell a jelen SZMSZ-ben foglaltakról, kérve annak megtartását. Ennek elmaradása esetén a vezető vagy helyettese az óvoda épületének elhagyására szólítja fel. 6
1.5.1. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed: a) az óvodába járó gyermekekre, illetve annak közösségeire, b) a gyermekek szüleire, illetve törvényes képviselőire, c) a nevelőtestületre, d) az intézményvezetőre, az intézményvezetés tagjaira, e) a nevelőmunkát segítőkre, és egyéb munkakörben dolgozókra, f) az óvodának szolgáltatást nyújtókra, g) az óvoda szolgáltatását igénybe vevőkre. 1.5.2. Az SZMSZ területi hatálya kiterjed: a) az óvoda épületére, valamint Játékország Óvodához tartozó ún. intézményi területre, b) az óvoda területén kívül szervezett, az óvodai nevelés idejében, keretében zajló program, esemény esetében a program, esemény helyszínére, c) az intézmény képviselete szerinti alkalmaira, külső kapcsolat esetén az alkalom helyszínére. 1.5.3. Az SZMSZ időbeni hatálya kiterjed: a) a fenntartó képviselő-testülete által meghatározott ún. nyitvatartási időre, illetve az óvodai nevelés végzéséhez szükséges előkészületi tevékenység időtartamára, b) az óvodai nevelés idejében, keretében zajló külön programok, események időtartamára, illetve az óvoda külső képviseleti alkalmai időtartamára. 1.5.4. Az SZMSZ az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba a kihirdetés napján, és határozatlan időre szól. 1.5.5. Az SZMSZ módosítására akkor kerül sor, ha az SZMSZ 1.4. pontjában meghatározott jogszabályokban, az intézmény szervezeti és működési rendjére vonatkozólag változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz1.5.6. A jóváhagyott SZMSZ az óvoda többi dokumentumával /Házirend, Pedagógiai Program/ együtt, az intézményvezető irodájában megtalálható. A jóváhagyott SZMSZ 1. példánya a Kármán József Városi Könyvtár és Közösségi Ház, Pilis, (2721 Pilis, Kávai u. 1.) helyiségében megtalálható. 1.5.7. Az SZMSZ, a Pedagógiai Program jóváhagyott példányát – kérésre - a szülő, törvényes képviselő /a továbbiakban: szülő/ rendelkezésére kell bocsátani áttanulmányozás céljából.
7
2. Az intézmény általános jellemzői 2.1. Ellátandó alaptevékenységek 2.1.1. Az Óvoda – a Nkt. 5.§ (1) bekezdése és a Nkt. 8.§ (1) bekezdése alapján - a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig - nevelő intézmény. 2.1.2. Az óvodai nevelés a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. 2.1.3. Játékország Óvoda az óvodai nevelés keretében logopédiai, dyslexia- megelőző foglalkozásokat biztosít.
2.2. Az intézmény jogállása 2.2.1. Pilis Város Önkormányzatának, illetve Pilis Nagyközség Önkormányzatának jogelődje, Pilis Községi Tanács VB által alapított Óvodai Intézmény (székhely: 2721 Pilis, Rákóczi u. 42.) önálló jogi személy. Az alapító okirat rendelkezése szerint Játékország Óvoda – a Képviselő-testület által meghozott 361/2008. (XII.18.) sz. önkormányzati határozatában foglalt, a szerv gazdasági feladatainak ellátása módjára vonatkozólag meghozott, más tárgyú szervezési intézkedéseire figyelemmel – önállóan működő költségvetési szerv, mint nevelési intézmény. 2.2.2. Önkormányzati intézmény, működtetéséről és fenntartásáról Pilis Város Önkormányzata gondoskodik. 2.2.3. Játékország Óvoda – az Alapító Okiratában meghatározottak szerint – önként vállalt tevékenységet is folytathat, ha az nem veszélyezteti az intézmény által ellátandó alapfeladatokat. 2.2.4. Játékország Óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatos minden olyan ügyben önállóan dönt, amelyet jogszabály nem utal más intézmény, vagy szerv hatáskörébe. 2.2.5. Játékország Óvoda működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében - részben a jogszabályban meghatározottak, részben a SZMSZ rendelkezései szerint - részt vesznek a pedagógusok, a szülők, illetve törvényes képviselőik. 2.2.6. Játékország Óvoda jogállására vonatkozó további rendelkezéseket az intézmény mindenkor hatályos Alapító Okirata rögzíti, illetve tartalmazza.
2.3. Az Intézmény működési köre Pilis Város közigazgatási területe.
8
3. Az Alapító Okiratban foglaltak részletezése és egyéb az intézmény költségvetési szervként való működéséből adódó szabályozás 3.1. Az intézmény adatai
A költségvetési szerv neve A költségvetési szerv székhelye A költségvetési szerv székhelyintézménye A költségvetési szerv székhelyintézményének címe A költségvetési szerv tagintézményei A költségvetési szerv tagintézményeinek címe(i) Az Alapító és a fenntartó neve és címe A költségvetési szerv alapításának időpontja Gazdálkodási besorolása Szakágazati besorolása
Játékország Óvoda 2721 Pilis, Rákóczi út 42. Játékország Óvoda Hétszínvilág székhelyóvoda 2721 Pilis, Rákóczi út 42.
Játékország Óvoda Meserét tagóvoda Játékország Óvoda Gesztenyéskert tagóvoda 2721 Pilis, Kávai út 19. 2721 Pilis, Attila út 8. Pilis Város Önkormányzata 2721 Pilis, Kossuth L. u. 47. 1932 év Önállóan működő költségvetési szerv 851020 Óvodai nevelés
Óvodai intézményi étkeztetés Támogatási célú finanszírozási műveletek Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény13.§(1) bekezdése alapján kötelező feladatként látja el az óvodai nevelést. A költségvetési szerv ellátja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 3.§-ában meghatározott óvodai nevelést a tankötelezettség kezdetéig. A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott Az óvoda ellátja – a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – a közfeladata gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat. Ellátja továbbá a területileg illetékes Rehabilitációs Szakértői Bizottság véleménye, állásfoglalása alapján az ún. sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését, nevelését, akik a többi – óvodás korú gyermekekkel együtt nevelhetők. A költségvetési szerv alap tevékenysége
562912 841913 851011 851012
9
Az intézmény törzskönyvi azonosítója A költségvetési szerv KSH statisztikai számjele Intézmény OM azonosítója Az óvoda költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám: A költségvetési szerv adószáma Az alapító okirat kelte, száma: Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám Tagozat megnevezése A csoportok száma Foglalkoztatottak száma
A költségvetési szerv a következő sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztését, nevelését látja el: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján beszédfogyatékos. A költségvetési szerv ellátja a fejlesztőfelkészítéssel kapcsolatos feladatokat, biztosítja a logopédiai szolgáltatást. Az óvoda ellátja az intézményi közétkeztetést. 564595 15564597-8510-322-13 033032 11742238-15564597-00000000
15564597-2-13 2013. november 29. 143/2013. (XI.28.) sz. normatív önkormányzati határozat 420 fő Óvodai nevelés 14 59 fő
10
3.2. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok 3.2.1. Az intézmény – a Képviselő-testület által meghozott 361/2008. (XII. 18.) sz. önkormányzati határozatában foglalt, a szerv gazdasági feladatainak ellátása módjára vonatkozólag meghozott, más tárgyú szervezési intézkedéseire figyelemmel – határozatlan időtartamra, önállóan működő költségvetési szerv. 3.2.2. Az irányító szerv által kijelölt azon önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely az önállóan működő költségvetési szerv az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése alapján meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait ellátja: Pilisi Polgármesteri Hivatal (2721 Pilis, Kossuth L. u. 47.) 3.2.3. Az önállóan működő, valamint az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti megállapodást, - amely a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét rögzíti – Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete határozattal hagyja jóvá. A tervezés, gazdálkodás és beszámolás, valamint az intézményi vagyonnal történő felelős gazdálkodás rendjét rögzítő munkamegosztási megállapodás az Alapító Okirat mellékletét képezi.
3.3. Az intézményvezetésre vonatkozó helyi szabályok 3.3.1. Játékország Óvoda vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott. 3.3.2. Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Játékország Óvoda vezetője tekintetében – a vezetői megbízásra vonatkozó képviselő-testületi határozattal egyidejűleg – határozza meg az általa, közvetlen hatáskörben fenntartani kívánt munkáltatói jogköröket. 3.3.3. Játékország Óvoda vezetője feletti, a Képviselő-testület hatáskörébe nem tartozó munkáltatói jogokat a település polgármestere gyakorolja. 3.3.4. Az intézményvezetés személyi összetétele: a) Intézményvezető b) Intézményvezető-helyettes c) Tagintézmény-vezető d) Szakmai munkaközösség-vezető
3.4. Az intézmény képviseletére jogosultak 3.4.1. Az intézmény képviseletére kizárólag az intézményvezető, illetve jelen szabályzatban a feladatmegosztás rendje szerint és hatáskörben annak helyettesei jogosultak. Az intézményvezető jogosítványait, - amelyek alapján az intézmény képviselőjeként járhat el az intézmény Alapító Okirata, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint Pilis Város Önkormányzata, a Polgármesteri Hivatal és az intézmény között, a tervezés, gazdálkodás, és beszámolás, valamint az intézményi vagyonnal történő felelős gazdálkodás rendjét rögzítő munkamegosztási megállapodás határozza meg. 3.4.2. Aláírási joga elsődlegesen Játékország Óvoda vezetőjének (a továbbiakban: 11
intézményvezető) van. Az intézményvezető távolléte esetén, aláírási joga a megbízott helyettesnek van, az SZMSZ-ben meghatározottak szerint. 3.4.3. Az intézményvezető, valamint az intézményvezető-helyettes távolléte esetén, aláírási joga a tagintézmény-vezetőnek van – az adott tagóvoda működtetése és fenntartása vonatkozásában. 3.4.4. Az intézmény képviseleti joga gyakorlásának, valamint a helyettesítési rendnek további szabályait az SZMSZ 15. pontja határozza meg. 3.4.5. Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a jelen SZMSZ-ben meghatározott kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozási jog jogosultja az óvoda vezetője. Az intézményvezető kiadmányozási jogát átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az átruházott jogkör tovább nem ruházható. A kiadmányozási jog átruházása nem érinti a hatáskör jogosultjának személyét és felelősségét. Az óvoda vezetője külön utasításban vagy szabályzatban kiadmányozási jogot biztosíthat vezetőnek, óvodatitkárnak, ügyintézőnek. Az intézményvezető kiadmányozza az óvoda egésze tekintetében: az óvoda működését megállapító szabályzatokat, vezetői intézkedéseket, a helyi önkormányzatot érintő, az intézmény nevében kiadott leveleket, a szakigazgatási és szakhatósági szervek, a központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a bíróságok és ügyészségek vezetői részére címzett iratokat, munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörrel összefüggő döntések iratait, óvodai beszámolókat, munkaterveket, éves ellenőrzési terveket és értékelések dokumentumait, az intézményi költségvetéseket és költségvetési beszámolókat, az előirányzat módosításokat, mindazon iratokat, melyek az óvoda egészét érintik, a helyi és országgyűlési képviselők megkeresésével összefüggő iratokat, a rendszeres statisztikai jelentéseket, mindazokat az iratokat, amelyekben a kiadmányozás jogát magának tartotta fenn. Az intézményvezető- helyettes kiadmányozza: a megkeresésekre, egyéb beadványokra adott válaszleveleket, valamint egyéb kiadmányokat, amennyiben azok kiadmányozását az intézményvezető nem tartotta fenn, és arra más nem kapott felhatalmazást, a feladatkörébe tartozó ügyekben a megkeresésekre, egyéb beadványokra adandó válaszlevelek előkészítése során hozott közbenső intézkedéseket, megkereséseket, amennyiben, azok kiadmányozását a vezető nem tartotta fenn, és arra más nem kapott felhatalmazást.
12
3.5. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság 3.5.1. Az alapító okirat szerinti ingatlanok és a rajtuk levő felépítmények Pilis Város Önkormányzatának tulajdonában vannak, melyeket Játékország Óvoda ingyenesen használ az alapító okiratban meghatározott alap- és önként vállalt feladatainak teljes körű ellátása érdekében. 3.5.2 Az intézmény rendelkezésére állnak az intézményi leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak, tárgyi eszközök. 3.5.3 Az intézmény a rendelkezésére álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetve biztosítékként felhasználni. 3.5.4. Az intézmény képviseletében az intézményvezető – távollétében az intézményvezetőhelyettes - jogosult – Pilis Város jegyzőjének ellenjegyzésével - az intézmény részére használatba adott helyiség bérbeadására, amennyiben ez az intézmény alaptevékenysége ellátását nem gátolja vagy akadályozza. 3.5.5. Az intézmény feladatainak ellátásához biztosított vagyon: Székhely ingatlan adatai: 2721 Pilis, Rákóczi út 42. sz. alatt 2840 hrsz-ú, 3842 m2 alapterületű 2841/1 hrsz-ú, 680 m2 alapterületű 2841/2 hrsz-ú, 1064 m2 alapterületű ingatlan, Telephely ingatlan adatai: a) 2721 Pilis, Kávai út 19. sz. alatt b) 2721 Pilis, Attila u. 8. sz. alatt
322 hrsz-ú, 2198 m2 alapterületű ingatlan, 3257 hrsz-ú, 4213 m2 alapterületű ingatlan.
Az intézmény a rendelkezésére bocsátott vagy rendelkezésére álló vagyontárgyakat a nevelő feladatainak ellátáshoz szabadon felhasználhatja, egyéb célú hasznosításhoz a fenntartó képviseletében a polgármester írásbeli hozzájárulása szükséges.
3.6. Bankszámlaforgalom bonyolítás 3.6.1. Az önállóan működő költségvetési szerv bankszámla forgalmát – a Pilisi Polgármesteri Hivatalon keresztül – önálló költségvetési számlán bonyolítja le. A bankszámlára vonatkozó adatokat, ill. a bankszámla feletti rendelkezési jogosultságokat Pilisi Polgármesteri Hivatal Alapító Okirata rögzíti. 3.6.2. Az intézmény a pénzeszközeit az OTP Bank RT. Pilisi Fiókjánál nyitott bankszámláján – Pilisi Polgármesteri Hivatalán keresztül - kezeli. Az OTP Bank Rt. Pilisi Fiókjánál vezetett bankszámla: 11742238-15564597-00000000 3.6.3. Az intézmény fizetési kötelezettségének – átutalás esetén – a részére megnyitott bankszámláról, Pilisi Polgármesteri Hivatalának közreműködésével tesz eleget. 13
3.6.4.Az önállóan működő költségvetési szerv készpénz forgalmát a Pilisi Polgármesteri Hivatal pénzügyi-számviteli végzettséggel rendelkező munkatársa, mint az intézmény házi pénztárának kezelésével megbízott munkatársa bonyolítja – Pilis Város polgármestere és Pilis Város jegyzője által együttesen kiadott, Pilisi Polgármesteri Hivatal (2721 Pilis, Kossuth L. u.47.) valamint a hozzá tartozó költségvetési szervek Érték-, pénz- és bankszámlapénz kezelési szabályzata rendelkezései figyelembe vételével – a fenntartó, a Polgármesteri Hivatal és az intézmény között megkötött munkamegosztási megállapodásban részletezettek szerint.
3.7. A gazdálkodással kapcsolatos előírások 3.7.1. Az önállóan működő költségvetési szerv gazdálkodására vonatkozó irányadó előírásokat – Pilis Város Önkormányzata, mint fenntartó, - Pilisi Polgármesteri Hivatal és az önállóan működő költségvetési szerv, mint oktatási-nevelési intézmény között az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésében meghatározott gazdálkodási feladatok ellátása, az együttműködés rendje, illetve a gazdasági szervezet működtetése tekintetében, az ún. munkamegosztási megállapodás rögzíti. 3.7.2. Az intézménynek rendelkeznie kell a feladatok ellátásához szükséges feltételekkel. 3.7.3. Az intézmény a bevételei alapján - Pilisi Polgármesteri Hivatal közreműködésével gondoskodik feladatainak folyamatos ellátásáról. 3.7.4. A köznevelési intézmények fenntartási és működési költségeit - az évente összeállított és a fenntartó által megállapított - költségvetésben kell előirányozni. 3.7.5. Az intézmény folyamatos működéséért és működtetéséért az intézmény vezetője a felelős. 3.7.6. Kötelezettségvállalás, utalványozás: 3.7.6.1. Kötelezettséget, az intézmény nevében – az intézményt érintő ún. értéknövelő beruházások és felújítások előirányzatok feletti rendelkezés kivételével – az intézmény költségvetésében szereplő előirányzatok erejéig, az intézmény vezetője és annak helyettese vállalhat. 3.7.6.2. A kötelezettségvállalás utalványozására Polgármesteri Hivatal és a hozzá tartozó költségvetési szervek gazdálkodása tekintetében kiadott, az ún. kötelezettségvállalás, a kötelezettségvállalás ellenjegyzése, az utalványozás, valamint az utalványozás ellenjegyzésére, illetve az érvényesítés, szakmai teljesítés igazolás, ellenőrzés rendjére vonatkozó hatályos Polgármesteri-Jegyzői Együttes Utasítás rendelkezései az irányadóak. 3.7.7. Érvényesítés és ellenjegyzés: 3.7.7.1. Az intézmény – érvényesítési és ellenjegyzési feladatait – a Pilisi Polgármesteri Hivatal útján látja el. 3.7.7.2. Az érvényesítés rendjére, valamint a kötelezettségvállalás és az utalványozás ellenjegyzésére - a Polgármesteri Hivatal és a hozzá tartozó helyi önkormányzati költségvetési szervek gazdálkodása tekintetében kiadott, az ún. kötelezettségvállalás, a kötelezettségvállalás ellenjegyzése, az utalványozás, valamint az utalványozás ellenjegyzése, illetve az érvényesítés, 14
(szakmai) teljesítés igazolás, ellenőrzés rendjére vonatkozó – a Polgármesteri-Jegyzői Együttes Utasításban foglalt rendelkezések az irányadók. 3.7.7.3. A költségvetés tervezésének, végrehajtásának és a beszámolás szabályait Pilis Város Önkormányzata, Pilisi Polgármesteri Hivatal és Játékország Óvoda által megkötött, hatályos ún. munkamegosztási megállapodás rögzíti és tartalmazza.
3.8. A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés 3.8. A FEUVE fogalma: A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés az Áht. 69. §-ában meghatározott ellenőrzés. Intézményen belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok tartalmazzák a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is). A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján az intézmény érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. 3.8.1. Pilis Város Önkormányzata illetve a Polgármesteri Hivatal, mint gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv a FEUVE szabályzatot 2006. szeptember 20-án hatályba léptette, mely tartalmazza a gazdálkodással összefüggő belső ellenőrzéshez kapcsolódó feladatokat is. 3.8.2. A Polgármesteri Hivatal jegyzője és az intézmény vezetője – a vonatkozó jogszabály előírásaira figyelemmel – közösen felelős az ún. FEUVE rendszer intézményre kiterjedő, folyamatos és szabályszerű működtetéséért. 3.8.3. Játékország Óvoda gazdálkodási, számviteli tárgyú – a fenntartó által elkészített Pilisi Polgármesteri Hivatal, valamint a hozzá tartozó önállóan működő költségvetési szervek részére kiadott - szabályzatai: - Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés rendjére vonatkozó Szabályzat. - Érték, pénz – Bankszámla kezelési Szabályzat. - Leltárkészítési és Leltározási Szabályzat. - A költségvetési szervek tulajdonában (intézményi használatában, kezelésében) álló felesleges vagyon tárgyak hasznosításának és selejtezésének rendjéről szóló Szabályzat. - Eszközök és Források Értékelési Szabályzat. - A költségvetési szervek tulajdonában, használatában, illetve a szerv céljára részben működtetett gépjárművek üzemeltetésének és költségelszámolásának Szabályzata. - Szabályzat Pilis Város Önkormányzata illetve a Pilisi Polgármesteri Hivatal (2721. Pilis, Kossuth L. u. 47.), a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. valamint a Polgármesteri Hivatalhoz tartozó, gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek alkalmazásában álló közfoglalkoztatottak, illetve a Karbantartási Iroda részére átadott szerszámok, munkaeszközök, anyagi eszközök nyilvántartásának vezetése rendjéről. - Belső Ellenőrzési Kézikönyv. - FEUVE Szabályzat. - Munka-és balesetvédelmi Szabályzat. 15
- Tűzvédelmi Szabályzat. - Tűzvédelmi Riadó és Menekülési Terv. - Katasztrófavédelmi Szabályzat. - Katasztrófavédelmi Riadó és Menekülési Terv. - Informatikai Biztonsági Szabályzata. - Informatikai Katasztrófa elhárítási terv. - Informatikai Vírusvédelmi Szabályzat. - Munka és védőeszköz kiadásáról szóló Szabályzat 3.8.4. Az intézmény vezetője által önálló hatáskörben kiadott /kiadható belső szabályzatok: a) Iratkezelési Szabályzat. b) Egyéb szakmai (ágazati) tárgyú utasítás, szabályzat. 3.8.5. Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, mint fenntartó szerv az alábbi munkaügyi dokumentum jóváhagyására jogosult az intézmény vezetőjének egyetértési joga mellett: Kollektív szerződés.
3.9. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő belső ellenőrzés szabályai 3.9.1. Játékország Óvoda gazdálkodásával kapcsolatos belső ellenőrzési feladatainak ellátásáról – az irányító szerv, a Képviselő-testület által elfogadott Stratégiai Belső Ellenőrzési Terv, valamint az irányító szerv, a Képviselő-testület által jóváhagyott éves belső ellenőrzési munkaterv alapján – Pilisi Polgármesteri Hivatal gondoskodik. 3.9.2. Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos belső ellenőrzési feladatai ellátásának funkcionális módját a Képviselő-testület által elfogadott és megalkotott, a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, mindenkor hatályos önkormányzati rendelete rögzíti és határozza meg. 3.9.3. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. A belső kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, mely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa az alábbi célokat: a tevékenységeket, műveleteket szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) összhangban hajtsa végre, teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, megfeleljen a vonatkozó törvényeknek és szabályozásnak, megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől, és a nem rendeltetésszerű használattól.
16
4. Az óvoda működésének általános szabályai 4.1. Az óvoda működésének rendje 4.1.1. Az óvoda ügyintézése: Az óvoda ügyintézését - a mindenkori jogszabályi előírások betartása mellett, egyszemélyi felelősséggel - az intézményvezető látja el. Az ügyintézés folyamatos feladatai megoszlanak az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes, illetve a tagintézmény-vezető között. Az óvodai ügyintézéssel összefüggő feladatait munkaköri leírás tartalmazza. Az ügyintézés részletes folyamatát, illetve szempontjait Játékország Óvoda Iratkezelési Szabályzata tartalmazza. 4.1.2. Az óvoda ügyviteli területei: Ügyviteli területek: a) az óvoda belső ügyviteli munkája, b) jogszabályokhoz, valamint felettes szervekhez kapcsolódó ügyviteli feladatok ellátása.
4.1.3. Az óvoda működése során keletkező ügyirat kezelése: Az óvoda működése során keletkező ügyirat kezelésére vonatkozó szabályokat központi jogszabály, valamint Játékország Óvoda Iratkezelési Szabályzata határozzák meg. Az intézmény – jogszabályon alapuló, kötelező - adatszolgáltatása valósággal való egyezőségéért, pontosságáért az intézményvezető a felelős. 4.1.4. Kötelező nyilvántartás vezetése Az óvoda a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezet, az alábbi személyekről: a) alkalmazottakról b) gyermekekről Az alkalmazottak és a gyermekek nyilvántartandó adatainak körét Játékország Óvoda Adatvédelmi és Adatbiztonsági szabályzata tartalmazza. Az adatokat a magasabb vezető tekintetében a munkáltatói jog gyakorlója kezeli. Az alkalmazottak adatai név szerint továbbíthatók a fenntartónak, kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles 8 napon belül az adataiban bekövetkezett változást bejelenteni. Az adatkezelés konkrét tennivalóit Játékország Óvoda Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzata tartalmazza, mely az SZMSZ mellékletét képezi.
17
4.2. Az óvoda nevelési munkáját és működését meghatározó, további helyi dokumentumok 4.2.1.) Alapító Okirat, 4.2.2.) Az óvoda Pedagógiai Programja, 4.2.3.) Az óvoda éves munkaterve, 4.2.4.) Házirend, 4.2.5.) Kollektív Szerződés, 4.2.6.) Az óvoda továbbképzési programja, 4.2.7.) A működést rendező további belső szabályzatok (intézményvezetői utasítás). Az óvoda éves munkatervét az intézményvezető koordinálásával az óvodavezetés készíti el, és a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten fogadja el, melynek a gyermekek nagyobb csoportját érintő fejezeteihez meg lehet hívni SZSZV elnökét, mint a szülők képviselőjét. Az óvoda éves munkatervének elfogadása tényét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melyet csatolni kell a munkatervhez. A munkaterv pedagógiai fejezetének egy-egy példányát a gyermekcsoportokban kell elhelyezni. Az óvodavezetés tagjai a teljes munkaterv egy-egy példányából tevékenykednek a tanév során. A munkatervben megfogalmazott feladatok végrehajtása az intézmény minden dolgozójának kötelezettsége. A Pedagógiai Program és az éves munkaterv pedagógiai fejezete alapján készülnek a csoportok tervei, amelyekben az óvodapedagógusok rögzítik a csoport tagjainak fejlesztését szolgáló pedagógiai, nevelési, szervezési elveket, feladatokat, módszereket, eszközöket. Az óvodapedagógusok felelősek a megtervezett feladatok eredményes végrehajtásáért, értékeléséért - ennek írásbeli rögzítéséért. Játékország Óvoda működését rendező további belső szabályzatok (intézményvezetői utasítás): Az óvoda éves munkatervében nem rögzített eseti feladatok és rendkívüli események végrehajtására Játékország Óvoda vezetője ún. intézményvezetői utasítást ad ki. Játékország Óvoda vezetője az általa kiadott ún. intézményvezetői utasításokról, tárgy évente 1. sorszámmal kezdődő sorszámmal - nyilvántartást vezet.
18
5. Az intézményi dokumentumok nyilvántartásával, nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések 5.1. Az intézmény valamennyi szervezeti dokumentumait az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes tartja nyilván. 5.2. Az intézmény működésével összefüggő dokumentumait (SZMSZ, Pedagógiai Program, Házirend) oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők szabadon megtekinthessék: ezért az alapdokumentumok az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes illetve a tagintézmény vezető irodájában, valamint a Kármán József Városi Könyvtár és Közösségi Házban megtekinthetők. 5.3. Szülők tájékoztatásával kapcsolatos rendelkezések: A nyilvános dokumentumokat a szülők a beiratkozásnál megismerhetik, megtekinthetik, az év folyamán bármikor áttanulmányozás céljából - a Kármán József Városi Könyvtár és Közösségi Ház - kölcsönözhetik. Játékország Óvoda vezetője – kizárólag az óvodába újonnan beiratkozott gyermeke szülei részére, a szervezett beiratkozás utáni első szülői értekezleten – Játékország Óvoda szabályzataiban foglalt rendelkezésekről tájékoztatást tart. Az intézmény keretein belül működő szülői munkaközösség véleményezési jogot gyakorol a szülőket anyagilag is érintő ügyekben. A Házirend egy példányát minden új gyermek szülője kézbe kapja. A gyermek törvényes képviselője, gondviselője a Házirend megismerését aláírásával igazolja, melyet az intézmény irattáraz. Játékország Óvoda vezetője a felvetődött szóbeli kérdésekre lehetőség szerint szóban, azonnal, illetve 30 napon belül írásban válaszol. Játékország Óvoda vezetője az írásban feltett kérdésre 30 napon belül írásban válaszol.
19
6. Az intézmény működésével kapcsolatos általános tudnivalók 6.1. Az óvoda működési rendje, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) rendje 6.1.1. Nevelési év: Az intézményben a nevelési év rendjét Játékország Óvoda munkaterve határozza meg, amely szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak. Az óvoda hétfőtől-péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik, kivéve a 6.1.2. - 6.1.6. pontban meghatározott eseteket. 6.1.2. Nyári zárás: Az óvoda üzemeltetése fenntartói jóváhagyás szerint szünetel /nyári időszakban/, melyről a szülők a tárgyév február 15. napjáig értesítést kapnak. A nyári zárás időtartama alatt történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. Ez idő alatt az óvodában kéthetente meghatározott napon ügyviteli ügyelet tartása kötelező, délelőtt 8 órától - 13 óráig. A hivatalos ügyeket az intézmény vezetője, illetve az általa kijelölt személy intézi. A zárások előtt 30 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket, a gyermeket fogadó óvodáról a zárást megelőzően tájékoztatni kell. A nyári életet meghatározó foglalkozásokat, a június 1. - és augusztus 31. közötti időszak öleli fel, mely időszakban többségében összevont csoportokban történik a nevelés. Az óvoda nyári zárva tartásáról – a központi jogszabályban előírtak szerint - legkésőbb február 15-ig a szülőket hirdetmény formájában tájékoztatni kell! 6.1.3. Téli zárás: Az óvoda téli zárása a fenntartó képviselőjének engedélyével, a tárgyév december 27.-e és a tárgyévet követő év január 02.-a közötti időszakban valósul meg, melyről a szülőket az óvoda írásban értesíti. 6.1.4. Csoportösszevonás: Az óvodai vezetés az egyéb iskolai szünetek alatt, az óvodai élet zavartalan működését biztosítva, – az ésszerűség és takarékosság jegyében - írásban felméri a várható létszámot. A csoport összevonásokról az intézményvezető-helyettes, illetve a tagintézmény-vezető dönt. Nem vonható össze az a gyermekcsoport, ahol a Járási Népegészségügyi Intézet értesítése szerint, zárlattal járó fertőző megbetegedés van. 6.1.5. Technikai szünet: Az óvoda épületében bekövetkezett balesetveszély, rendkívüli esemény miatt az intézményvezető - a fenntartó képviselőjének tájékoztatásával és jóváhagyásával - technikai szünetet rendelhet el. 20
6.1.6. Nevelés nélküli munkanap: Nevelés nélküli munkanapot nevelési évenként 5 alkalommal vehet igénybe a nevelőtestület, melyet nevelési értekezletek, továbbképzések, nevelőtestületi szakmai céllal szervezett kirándulás céljára használhat fel. Erről a szülők jogszabályban előírtak szerint – hirdetmény útján, illetve külön - írásbeli tájékoztatást kapnak (legalább 7 nappal a nevelés nélküli munkanap előtt). Az óvodai vezetés tanév elején, az első szülői értekezleten a nevelés nélküli munkanapokat – dátum szerint – nyilvánosságra hozza. Ezeken a napokon azon gyermekek részére, akiknek elhelyezéséről a szülők nem tudnak gondoskodni, az óvoda ügyeletet biztosít. 6.1.7. Nyitva tartási idő: A Meserét tagóvoda és a Gesztenyéskert tagóvoda reggel 6 órától délután 17 óráig tart nyitva. A Hétszínvilág székhelyóvoda reggel 6 órától délután 18 óráig tart nyitva. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik, oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik. A reggeli időszakban 6 – 7,30-ig, továbbá a délutáni távozás 16 – 17-ig, illetve 18-ig nyitva tartás teljes ideje alatt is óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A reggeli gyülekezés (6 – 7,30-ig és a délutáni távozás 16 – 17-ig, illetve 18-ig) fokozatosan bővülő, - illetve csökkenő számú összevont gyermekcsoportokban történik. A kapu reggel 6.00 és 9.00 óra között valamint délután 13.00 és 17.00/18.00 között csengetésre automatikusan nyílik. 9.00 és 13.00 óra között csengetés után a megbízott dolgozó nyitja a kaput.
21
7. A vezetők benntartózkodásának rendje 7.1. Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek - a gyermekek teljes benntartózkodásának ideje alatt. 7.2. Szorgalmi időben a nyitva tartás idején belül, az intézményvezető, az intézményvezetőhelyettes és a telephelyeken a tagintézmény-vezető minden nap 8-16 óráig tartózkodik az intézmény székhelyén ill. telephelyén. Ettől eltérni kizárólag a vezetői feladatot ellátók helyettesítési rendjében meghatározottakat figyelembe véve lehet. 7.3. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, a reggeli ügyeletes óvodapedagógus, a délután távozó vezető után a délutáni ügyeletet tartó óvodapedagógus felelős az óvoda működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles az esetlegesen szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az intézményvezető vagy helyettese közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az óvodában tartózkodni, ezen idő alatt a szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. A közalkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre – a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezésének vagy a munkáltató eltérő intézkedésének hiányában – az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 7.4. Az intézményvezető heti munkaideje: az intézményvezető-helyettes heti munkaideje: a tagintézmény-vezető heti munkaideje:
40 óra, kötelező óraszáma: 8 óra, 40 óra, kötelező óraszáma: 22 óra, 40 óra, kötelező óraszáma: 26 óra.
22
8. A szervezet működésével kapcsolatos intézményi sajátos szabályok 8.1. Az alkalmazottakra vonatkozó, az intézmény nyitásával, zárásával kapcsolatos rendelkezések 8.1.1. Az óvoda épületét reggel, - a munkarend szerint munkába álló - alkalmazott nyitja. Az épületbe történő belépés után az ott tartózkodó alkalmazott köteles haladéktalanul kikapcsolni, távozáskor bekapcsolni a riasztó berendezést. 8.1.2. A riasztáshoz kapcsolódó kódok személyi nyilvántartását Játékország Óvoda személyzeti/munkaügyi feladatok ellátásáért felelős közalkalmazottja vezeti - a kulcsnyilvántartással összhangban. 8.1.3. Az épületet záró alkalmazottnak távozáskor az épületre vonatkozó vagyonbiztonsági előírásokat biztosítania kell (vizsgálnia kell: tökéletesen zártak-e a nyílászárók, elzártak-e vízkifolyók, üzemen kívül helyezettek-e a háztartási kisgépek, berendezések, audovízuális eszközök, bekapcsolt-e az őrvilágítás, riasztó berendezés bekapcsolása).
8.2. Az alkalmazottak munkavégzésének elvárt feltételei 8.2.1. Az alkalmazott köteles a munkavégzés időbeni pontos megkezdésére, a munkavégzéshez átöltözve rendelkezésre állni. A munkahelyen minden dolgozónak a munkakörére megállapított munkaidő kezdete előtt legalább 10 perccel meg kell jelennie munkavégzésre alkalmas állapotban, annak érdekében, hogy napi teendőit megfelelően előkészítse, továbbá munkaidejének letelte utáni 10 percben az aznap használt eszközeit a szertári rendnek megfelelően elhelyezze. 8.2.2. Valamennyi alkalmazott részére kötelező a napi tiszta, esztétikus munkaruha, munkacipő és védőruha - munkakör szerinti, folyamatos - használata. 8.2.3. Az alkalmazott köteles a munkavégzés előtt utcai ruháit, értékeit a részére biztosított, zárható öltöző szekrénybe elzárni. 8.2.4. A munkába érkezést és a távozást a technikai dolgozó ún. jelenléti íven köteles vezetni és jelenlétük tényét aláírással igazolni, melynek rendszeres (hetenkénti) ellenőrzése a vezetőhelyettes feladata. 8.2.5. Az óvodapedagógus jelenléti íven és a kötelező órán felüli munkaidő lapon vezeti a heti munkaidő nyilvántartását. 8.2.6. A jelenléti nyilvántartásban kötelező megjelölni a gyermekekkel való közvetlen foglalkozások napi időtartamát (kezdés és befejezés idejének jelölésével). 8.2.7. A kötelező órán felüli munkaidő lapon a pedagógus nyilvántartja a gyermekcsoportok működtetéséhez kapcsolódó óvodán belül végzett feladatok időtartamát (helyettesítés, adminisztráció, felkészülés, értekezletek, fogadóórák, munkadélutánok, rendezvények, egyéb közösségért végzett munka), továbbá az óvodán kívüli, a gyermekcsoportok működtetéséhez kapcsolódó egyéb feladatok ellátására fordított idejét is, - a heti munkaidő erejéig. 23
8.2.8.A munka és pihenőidő meghatározása Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. Előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni. Nem munkaidő a munkaközi szünet, a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama. A teljes napi munkaidő: napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő) A munkaközi szünet: a munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő a hat órát meghaladja, húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. 8.2.9. Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére (ünnepségek, rendezvények, fogadóórák, értekezletek, gyermekek értékelése, szülős családokkal történő programok stb.) a pedagógus a kötelező órájának letöltése után, illetve pihenőnapon is berendelhető a 40 órás munkaidejének terhére. A dolgozó a munkából való rendkívüli távolmaradását, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óráig köteles jelenteni az intézményvezetőhelyettesnek vagy a tagintézmény-vezetőnek, hogy a helyettesítésről intézkedhessen. Az óvoda alkalmazottai munkaidőben csak különlegesen sürgős esetekben vezetői engedéllyel hagyhatják el az intézményt. A pedagógus munkaidő beosztását az óvoda vezetőjének előzetes engedélyével, a csere lebonyolítási módjának megjelölésével cserélheti el. Munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint köteles végezni.
8.3. Az épület kilobogózásának rendje Valamennyi óvodai épület főbejárata mellett a jogszabályi elvárásoknak megfelelő címtáblát, illetve az épületen nemzeti színű zászlót és az Európai Unió zászlóját kell elhelyezni. A zászlók jogszabályban elvárt minőségének folyamatos biztosításáért, tisztaságáért Játékország Óvoda vezetője a felelős.
8.4. Az óvoda helyiségeinek és épületének használatára vonatkozó rendelkezések 8.4.1. Az intézmény teljes területén tartózkodó személy, alkalmazott köteles a közös tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, az intézmény tisztaságát megőrizni, a tűz, és balesetvédelmi előírásokat, a munka – és egészségvédelmi szabályokat betartani, valamint az intézmény zavartalan működéséhez szükséges energiával, vagy egyéb anyagokkal takarékoskodni. 8.4.2. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók, külső igénybe vevők a helyiségekben megállapodás szerint tartózkodhatnak /művészek, előadók, hitoktatók/. 24
Az óvoda helyiségeinek használatára vonatkozó előírások a külső igénybevevőkre is vonatkoznak, e személyeket az SZMSZ valamely rendelkezése megszegéséből adódóan vagyonvédelmi és kártérítési kötelezettség is terheli. 8.4.3. Vagyonvédelmi okok miatt az irodákat, szertárhelyiségeket az igénybevétel után zárni kell. 8.4.4. A gyermekek az intézmény területén kizárólag felnőtt korú, cselekvőképes személy felügyelete mellett tartózkodhatnak. A gyermekek biztonsága érdekében az udvari élet időtartama alatt az óvodapedagógusok és a dajkák együtt kötelesek kikísérni a csoportot az udvarra. A délutános óvodapedagógus megérkezéséig a dajkák szükség szerint ellátják a gyermeknek az épületbe történő be-, és kikísérését. 8.4.5. Az intézménnyel jogviszonyban álló személyek kizárólag a részükre engedélyezett helyiségeket használhatják, a vonatkozó előírásnak és a helyiség rendeltetésének megfelelően. A konyhában, mosókonyhában, az óvoda raktárában kizárólag ott munkát végzők tartózkodhatnak. 8.4.6. Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési célra rendelkezésre bocsátani kizárólag a gyermekek távollétében, az intézmény alapító okiratban foglaltak szerint lehetséges. 8.4.7. Az óvoda épületét és helyiségeit a nem nevelési idő tartama alatt is kizárólag az adott helyiség rendeltetésének megfelelően szabad használni. 8.4.8. Az óvoda helyiségeiben párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. (Nkt. 24.§ (3) bekezdés). Az óvoda helyiségeiben párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. 8.4.9. Az óvoda által szervezett, a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az óvoda helyiségeinek igénybevétele rendjét az intézményvezető külön határozza meg. 8.4.10. Az óvoda épületében és kertjében – a kerti munkavégzés kivételével (locsolás, fűnyírás, stb.) kivételével – szombaton és vasárnap, illetve egyéb munkaszüneti napokon nem lehet tartózkodni. A hétvégi munkálatokhoz az intézményvezető tájékoztatása és külön engedélye szükséges. 8.4.11. Az óvoda alkalmazottjai továbbá ügynökök, üzletkötők vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak /kivéve az óvoda által szervezett vásár alkalmával/. 8.4.12. Az óvoda bejárati ajtajához kulccsal rendelkezők nevét az aktuális kulcs nyilvántartás rögzíti, melyet Játékország Óvoda személyzeti/munkaügyi feladatok ellátásáért felelős közalkalmazottja vezet. Az intézmény valamennyi alkalmazottja köteles az óvoda kulcsának elvesztését azonnal jelenteni az intázményvezetőnek, aki megteszi a szükséges intézkedést. 8.4.13. Az óvodában kizárólag érvényes egészségügyi kis könyvvel rendelkező munkavállaló, közalkalmazott dolgozhat. 8.4.14. Az intézményen belül szeszes ital fogyasztása tilos! 25
8.4.15. A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben és rendeltetésszerűen használják, úgy, hogy az egyúttal ne veszélyeztesse a nevelő tevékenységet, az intézmény egyéb feladatainak folyamatos ellátását.
8.5. Az ingó vagyontárgyak, eszközök használatának rendje 8.5.1. Az óvoda épületéhez, helyiségeihez tartozó ingó vagyontárgyakat, eszközöket (a továbbiakban együtt: berendezés) – Játékország Óvoda vezetője, vezető-helyettese vagy a tagintézmény-vezetőjének engedélye kivételével - nem lehet elvinni abból a helyiségből, amelynek a helyiségleltárába tartozik. 8.5.2. Amennyiben az óvoda alkalmazottja igénybe szeretne venni egy óvodai berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie Játékország Óvoda vezetőjétől, vagy a tagintézmény vezetőjétől. 8.5.3. Az igénybe vevő alkalmazottnak a berendezés átvétele és annak esetleges sérülése, vagy megsemmisülése esetén: kijavítása, cseréje, pótlása esetén anyagi felelőssége elismeréséről külön átvételi elismervényt és nyilatkozatot kell aláírnia. Az engedély kizárólag Játékország Óvoda vezetője, vezető-helyettese, vagy a tagintézmény-vezető aláírásával érvényes. 8.5.4. Az intézményvezető-helyettes és a tagintézmény-vezető felelős az óvoda helyiségeinek sérülés és balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett berendezések folyamatos karbantartásáért. 8.5.5. A berendezések hibáját az intézmény valamennyi alkalmazottjának kötelessége Játékország Óvoda vezető-helyettese illetve a tagintézmény-vezető tudomására hozni. 8.5.6. A hibás berendezések javításáról, illetve cseréjéről az intézményvezető folyamatosan gondoskodik. 8.5.7. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket - külön jogszabály és belső Szabályzat alapján - selejtezni kell. 8.5.8. Az óvoda területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban szándékosan vagy súlyos gondatlanság alapján előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni.
8.6. Az udvar használati rendje Az óvoda udvarán az óvodás gyermek kizárólag óvodapedagógus felügyelettel tartózkodhat, az udvaron lévő játékokat, létesítményeket kizárólag óvodapedagógus felügyelettel használhatják. Az óvoda udvara nem nyilvános játszótér, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek nem használhatják. Kivételt képeznek az intézmény által szervezett családi rendezvények.
8.7. A telefonhasználat szabályai 8.7.1. Magánjellegű telefonhívások rendkívül indokolt esetben engedélyezettek. Ebben az esetben, a gyermek felügyeletét óvodapedagógussal kell megoldani. 26
8.7.2. Az intézmény területén az alkalmazott munkaidejében mobil telefonját kizárólag abban az esetben használhatja, ha családtagjának egészségi állapota, vagy rendkívüli családi esemény indokolja. 8.7.3. Az intézmény gazdálkodásához kapcsolódó és pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen a vezetékes és mobiltelefonok használatát az önállóan gazdálkodó költségvetési szervvel kötött munkamegosztási megállapodás szabályozza. 8.7.4. Az intézmény alkalmazásában álló közalkalmazottak közül azoknak, akiknek az általuk ellátott munkakör azt indokolttá teszi, szolgálati célra rendszeresített Telenor előfizetéses mobiltelefont biztosít. 8.7.5. A telefon használatát a Pilis Város Önkormányzata, mint fenntartó, a közalkalmazott, mint telefonhasználó, és Játékország Óvoda, mint munkáltató között létrejött Megállapodás szabályozza.
8.8. Fénymásolás szabályai Az intézményben a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentesen történhet. A fénymásolót kizárólag Játékország Óvoda vezetője, intézményvezető-helyettese, valamint a tagintézmény-vezető által megbízott személy kezelheti!
8.9. Számítógép használatának szabályai 8.9.1. A gazdasági irodában lévő számítógépet kizárólag az ügyintézők használhatják. A gazdasági irodát az irodában dolgozó távollétében zárva szükséges tartani. 8.9.2. Az intézményvezető irodájában levő számítógépet az óvodatitkár használhatja. Az intézményvezető irodáját - az irodában dolgozók távollétében - zárni szükséges.
8.10. Az óvoda létesítményei, helyiségei, berendezései bérbeadásának illetve használatba adásának rendje 8.10.1. Az intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat az intézmény alapító okirata szerint, melynek egyik fő formája lehet: az óvoda létesítményeinek, helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadása, - ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását. Az intézmény részéről az óvoda létesítményeinek, helyiségeinek bérbeadására Pilis Város Önkormányzatának az Önkormányzat fenntartásában lévő köznevelési intézmények helyiségeinek használatba adásáról, bérbe adásáról, a helyiségbérletek díjának mértékéről szóló önkormányzati rendelet - mindenkor hatályban és érvényben lévő – rendelkezései keretei között kerülhet sor. 8.10.2. Az óvoda létesítményeinek, helyiségei - a települési, nemzetiségi önkormányzat és szervei ülésezése időtartamára, a települési önkormányzat által szervezett rendezvények időtartamára, a hivatalos állami, önkormányzati vagy városi ünnepségek, rendezvények időtartamára, Játékország Óvodában működő véleményező szervezetek ülésezése időtartamára, továbbá Játékország Óvoda, valamint alapítványai által szervezett gyermek, 27
sport, kulturális, oktatási programok, foglalkozások, rendezvények időtartamára – ingyenes jelleggel, ellenérték igénylése nélkül használatba adhatóak, - ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását. 8.10.3. Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek bérbeadásról, vagy használatba adásáról az intézményvezető dönt - az intézmény alapító okirata szerint. 8.10.3. A bérleti szerződés tartalmazza – minimálisan – az alábbiakat: a) bérbeadó adatai, b) bérlő adatai, c) bérlet (bérbeadás) tárgya, d) bérbeadás körülményeinek rögzítése (tartózkodás helyszín, időpontja és időtartama), e) a rendeltetésszerű joggyakorlás köre és módja, f) bérlet (bérbeadás) nyújtásának, fizetésének pontos tárgya, ellenértéke, illetve módja, g) a bérlőnek a bérbe vett dolog használatával, birtoklásával összefüggésben beálló kártérítési felelőssége és kötelezettsége, h) a bérlet megszűnésének, vagy megszüntetésének formája, módja, határideje, i) szerződés kelte, j) cégszerű aláírások, (bérlő, bérbeadó) k) ellenjegyzés (Pilis Város jegyzője vagy az általa meghatalmazott részéről). 8.10.4. A használatba adási szerződés tartalmazza – minimálisan – az alábbiakat: a) használatba adó adatai, b) használó adatai, c) használat (használatba adás) tárgya, d) használatba adás körülményeinek rögzítése (tartózkodás helyszín, időpontja és időtartama), e) a rendeltetésszerű joggyakorlás köre és módja, f) használatba adás nyújtásának esetleges ellenértéke megjelölése, illetve módja, g) a használónak a használatba vett dolog használatával, birtoklásával összefüggésben beálló kártérítési felelőssége és kötelezettsége, h) a használat megszűnésének, vagy megszüntetésének formája, módja, határideje, i) szerződés kelte, j) cégszerű aláírások (bérlő, bérbeadó), k) ellenjegyzés (Pilis Város jegyzője vagy az általa meghatalmazott részéről)
8.11. A dohányzásról szóló rendelkezés Az intézmény teljes területén valamint annak 5 m-es körzetében dohányozni TILOS! Az intézményben dohányzóhely kijelölésére jogszabály alapján nincs mód.
8.12. A gyermekeknek szervezett egyéb programok, szolgáltatások rendje 8.12.1. Az óvoda a gyermekek személyiségének fejlődését elősegítő, nevelőmunkához kapcsolódó, térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatást biztosít, az óvodai időkeretbe ágyazottan. 8.12.2. Játékország Óvodában kizárólag olyan szolgáltatás megszervezése lehetséges, amely összeegyeztethető a Pedagógiai Programunk szellemiségével, a nevelőtestület által elfogadott értékrenddel, kiegészítik a nevelőmunkát, és általánosan elfogadott szülői igényt elégít ki. Az óvoda a szolgáltatás formáját, tartalmát, időpontját szülői értekezleteken és hirdetmények formájában teszi közzé. 28
8.12.3. A foglalkozásokat úgy kell szervezni, hogy a külön szolgáltatáson való részvétel ne gátolja meg a gyermeket abban, hogy az óvoda által biztosított alap-szolgáltatásban részt vegyen. 8.12.4. A fakultatív programok választásáról a szülő dönt. 8.12.5. A szolgáltatások szervezésének időpontja: IX. 30. A költségtérítéses szolgáltatás igénybe vételét - az intézmény által, az erre vonatkozólag elkészített analitikus nyilvántartáson - aláírásukkal igazolják. 8.12.6. A fakultatív programokat a szolgáltatás nyújtója az erre kijelölt helyen tartja, mely lehet az óvoda adott helyisége, vagy más óvodai terület. (pl.: udvar). A programra a gyermekeket 10 gyermekenként egy-egy felnőtt kíséri, és az egész program időtartama alatt biztosítják a gyermekek felügyeletét. 8.12.7. Amennyiben a szülő nem járul hozzá aláírásával gyermekének a fakultatív programon való részvételéhez, úgy a programok ideje alatt a gyermek felügyeletéről az óvoda köteles gondoskodni. 8.12.8. Az intézményben, valamint az intézményen kívül a gyermekek részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. Törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható és nem fogyasztható.
8.13. Az intézmény vezetője a szolgáltatást nyújtójával megbízási szerződést köt, mely minimálisan tartalmazza az alábbiakat: a) a megbízó adatai, b) a megbízott adatai, c) a megbízás tárgya, d) a megbízás (szolgáltatás nyújtása) teljesítésének körülményei, e) az a rendelkezés, hogy szolgáltatás nyújtása a nevelési időn belül történik, és a gyermekek biztonságáért a szolgáltatást nyújtója is felelős, f) a megbízó képviselője jogosult és köteles rendszeresen ellenőrizni a nyújtott szolgáltatás gyakoriságát, színvonalát, g) a szolgáltatás nyújtója minden esetben köteles nyugtát illetve a szülő kérésére áfás számlát adni a szolgáltatásért fizetett összegről, h) a fakultatív szolgáltatást végző külső személy a gyermekeket az óvoda épületéből nem viheti ki, i) a rendeltetésszerű joggyakorlás köre és módja, j) megbízás nyújtása ellenértéke fizetésének pontos tárgya, az ellenérték pontos összege, illetve módja, k) a megbízottnak az igénybe vett dolog használatával, birtoklásával összefüggésben beálló kártérítési felelőssége és kötelezettsége, l) a megbízás megszűnésének, vagy megszüntetésének formája, módja, határideje, m) a megbízás kelte, n) (cégszerű) aláírások.
29
8.14. Nevelési időben szervezett, óvodán kívüli programokkal, szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályok 8.14.1. E programok a következők: külső helyszínen szervezett foglalkozás, kirándulás, séta, színház, múzeum-látogatás, kulturális és sport programok, iskolalátogatás, könyvtárlátogatás. 8.14.2. A szülők tájékoztatása: A szülői nyilatkozatok, engedélyek beszerzése IX. 30-ig történik. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a tervezett foglalkozás, kirándulás időpontját, helyszínét, a közlekedés útvonalát, eszközét, a foglalkozás költségvonzatát. A szülő aláírásával adja beleegyezését a gyermeke programon történő részvételére. Az óvoda éves munka-és programtervén kívüli egyéb program szervezésekor – az esedékesség előtt 10 nappal – e pontban foglaltak szerint kell eljárni a szülő tájékoztatásában, az engedély megszerzésében. 8.14.3. Az óvodapedagógus feladatai a nevelési időben szervezett, óvodán kívüli programokkal, szolgáltatásokkal kapcsolatosan: 8.14.3.1. A tervezett külső helyszíni programok előtt 5 munkanappal szóbeli tájékoztatást kell adni az intézményvezető-helyettesnek, a tagintézmény-vezetőnek - a programok feltételeiről. 8.14.3.2. Az óvodán kívüli foglalkozás kizárólag abban az esetben tekinthető engedélyezettnek, ha az intézményvezető-helyettes, a tagintézmény-vezető a programot ellenjegyezte. 8.14.3.3. A pedagógus kötelessége és felelőssége a külső programok, foglalkozások szervezésére vonatkozó szabályok maradéktalan betartása, valamennyi, részletezett feltétel biztosítása. 8.14.4. Az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezetői engedélyezés feltétele: A gyermekcsoportnál 10 gyermekenként a kíséretet egy-egy felnőtt - óvodapedagógus, pedagógiai asszisztens, dajka látja el. A baleset megelőzési szabályokat – programonként - ismertetni kell a kíséret tagjaival és a gyermekekkel is. A csoport felkészítése baleset megelőzési szempontok szerint. A szülői nyilatkozatok megléte, megfelelősége.
8.15. A fakultatív hit-és vallásoktatás rendje 8.15.1. Az óvoda biztosítja a szülő kérése alapján a gyermek számára a történelmi egyházak által szervezett fakultatív hit-és vallásoktatást. 8.15.2. Az oktatás előkészítéséhez és megszervezéséhez szükséges az óvoda és az egyház között létrejött megállapodás. A hitoktatást az egyház által biztosított hitoktató tartja, és az erről szóló tájékoztatást is hitoktató adja. Ennek biztosításához az óvoda lehetőséget biztosít az egyház képviselőjének – előzetes kérése alapján – a szülőkkel történő találkozásra. 8.15.3. Az óvodával kötött megállapodás alapján, a hitoktatás nem zavarhatja az óvodai életet, a nevelés egész folyamatát. Az óvoda biztosítja a hitoktatás tevékenységhez szükséges feltételeket (kitakarított és berendezett helyiség biztosítása). 30
8.15.4. Az óvodai és a szolgáltatást igénybe vevők kötelesek tiszteletben tartani a gyermekek, szülők, alkalmazottak lelkiismereti és vallásszabadságát.
8.16. Hivatali titok megőrzése 8.16.1. Az Óvoda tekintetében hivatali titoknak minősülnek a következők adatfajták: a) amit jogszabály hivatali titoknak minősít, b) a dolgozó személyes adataival, bérezésével kapcsolatos személyes adatok, c) a gyermekek és a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adatok, d) továbbá, amit az óvoda vezetője az adott ügy, vagy a zavartalan működés biztosítása, illetve az óvoda jó hírnevének megőrzése érdekében vezetői utasításban, írásban annak minősít. 8.16.2. Az intézmény valamennyi alkalmazottja köteles a hivatali titkot megtartani. Az intézmény alkalmazottja nem közölhet, más harmadik, illetéktelen személlyel olyan adatokat, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. 8.16.3. A jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn: nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek a hivatali titok körébe tartoznak, és amely adatok nyilvánosságra kerülése Játékország Óvoda érdekeit sértené. 8.16.4. A hivatali titok őrzésével összefüggő rendelkezések megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az óvoda valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni.
8.17. Nyilatkozattétel rendje a tömegtájékoztató szervek részére 8.17.1. A televízió, a rádió, az írott és elektronikus sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. 8.17.2. A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az óvoda dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozat adásra az intézményvezető jogosult. Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó személy felel. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a személyes adatok védelmére és a hivatali titok körébe tartozó adatokra, valamint az óvoda jó hírnevére és érdekeire. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az óvoda, mint intézmény tevékenységében, működésében zavart, anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt teljes körűen megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. 31
8.18. Az intézmény felelőssége, a dolgozók által az intézmény területére bevitt tárgyakban, értékekben keletkezett kárért 8.18.1. Az intézmény valamennyi alkalmazottja az intézmény területére behozott – a munkába járáshoz szükséges és szokásos - személyi tulajdonát képező dolgokat az öltözőben, illetve a csoportszobában zárt szekrényben köteles elhelyezni. 8.18.2. Az intézmény kizárólag akkor vállal felelősséget az itt elhelyezett tárgyért, ha a) a közalkalmazott a dolgok elhelyezésére, megőrzésére szolgáló szekrényt használta és bezárta, és b) a kár a bezárt szekrény erőszakos feltörésével keletkezett, továbbá c) a közalkalmazott bizonyítani tudja, hogy az eltűnt tárgyat a szekrényben elhelyezte és bezárta. 8.12.3. A mindennapi életben szokásosnál nagyobb értéket képviselő, illetőleg a munkába járáshoz nem szükséges tárgyakat (jelentősebb értéket képviselő ékszer, készpénz, értékpapír, rádió stb.) a szekrényben nem szabad elhelyezni, mert elvesztésükért az intézmény nem vállal felelősséget. 8.12.4. Személygépkocsit az intézmény területére behozni nem lehet. Az óvodaépület előtti, melletti parkolás esetén, az intézmény anyagi felelősséget nem vállal a gépkocsiban keletkezett bárminemű kárért.
32
9. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával Információ az intézménybe érkezők számára 9.1. A belépés, benntartózkodás engedélyezése minden esetben előzetesen egyeztetett időpontban, megfelelő információk beszerzését követően történhet( pl. utazó gyógypedagógus, védőnő, orvos, helyiséget bérlők stb.) 9.2. Az óvodai intézménnyel jogviszonyban nem állókat az intézménybe lépésükkor a fogadó személy köszönti, és felajánlja segítségét. Az érkező személyek kérésre tájékoztatják az óvodatitkárt látogatásuk indokáról, aki a feladatát meghaladó ügyekben az intézményvezetőhöz kíséri a látogatót. Az intézményvezető távollétében az intézményvezető-helyettesét, tagóvodában a tagintézmény-vezetőjét kell megkeresni, a további intézkedés az ő feladata. 9.3. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézményvezetővel való előzetes egyeztetés szerint történik. 9.4. Az intézmény területén „idegen” kizárólag az intézményvezető, vagy a megbízottja engedélyével tartózkodhat, kivéve a családos rendezvényeket, ahová a családtagok meghívottként érkeznek. A családos rendezvényeket az intézmény a Pedagógiai Program rögzíti. 9.5. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermekét hozó és az elvitelre jogosult személy arra az időtartamra, amíg a gyermeket átöltözteti, továbbá az ún. beszoktatás időtartama alatt, valamint óvoda-család kapcsolattartásai (fogadó óra, szülői értekezlet, nyílt napok, munkadélutánok) alkalmával. 9.6. Az óvoda működéséről, az intézményben folyó tevékenységekről, a berendezések állapotáról kizárólag az intézményvezető, vagy az általa erre felhatalmazott személy adhat személyesen tájékoztatást. 9.7. Az intézményben átmenetileg munkát végző szakemberek /szerelők stb./ a tevékenység megkezdése előtt igazolják felhatalmazásukat a munka elvégzésére, és annak befejeztével igazoltatják a munka elvégzését az óvoda vezetőjével. 9.8. Az intézményvezető, vagy a megbízottja feladata annak megítélése, hogy a javítási munkát végző személy egyedül, vagy munkatársi felügyelettel tartózkodhat az óvoda területén. Ebben az esetben a megbízott felel a munkát végző személy mozgásterének biztosításáért. 9.9. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más „idegen” személyek részére az intézményvezető engedélyezheti. 9.10. Az intézmény területére érkező – szemmel láthatóan - a gyermekekre nézve veszélyesen ittas, vagy garázda személyt a gyermekek közelébe engedni nem lehet, intézkedni a helyzet megkívánta módon (családsegítői vagy polgárőri, rendőri segítség kérés) szükséges, lehetőleg az intézményvezető közreműködésével. 33
9.11. Az intézmény dolgozóinak hozzátartozói nem állnak jogviszonyban az óvodával, ezért az épületen belüli tartózkodásuk csak indokolt esetben és az intézményvezető, vagy megbízottja által engedélyezett, annyi időre, ameddig halaszthatatlan ügyüket el nem intézik, és nem zavarják a hozzátartozójukat a gyermekek ellátásában. 9.12. Az óvodai intézménnyel jogviszonyban nem álló személy az intézmény telefonját kizárólag abban az esetben használhatja, ha erre az intézményvezető, vagy megbízottja engedélyt ad.
34
10. Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó előírások 10.1. Az intézmény teljes területén tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól, és az egészséges életmóddal, vagy a környezetvédelemmel, vagy társadalmi, közéleti tevékenységgel, vagy kulturális tevékenységgel függ össze. 10.2. A reklámtevékenység engedélyezésének intézményi szabályai: A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja az óvodák területén kizárólag az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az engedély tartalmazza: a) a reklámtevékenység folytatásának határidejét, b) egyéb időtartam kikötéseket, módját. Az intézményvezető köteles a pedagógusoktól, a szülőktől, a gyermekektől érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. 10.3. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai: szórólapok, plakátok. 10.4. Az intézményi hirdetőtábla használatának szabályai: Játékország Óvoda belső, hivatalos hirdetőtábláira kizárólag az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes, a tagintézmény-vezető vagy az általuk megbízott személy tehet ki hirdetményeket (szórólapokat, plakátokat). Játékország Óvoda külső, hivatalos hirdetőtábláira kizárólag az intézményvezető vagy az általa megbízott személy tehet ki hirdetményeket (szórólapokat, plakátokat). Minden hirdetményen szerepelnie kell az óvoda körbélyegzőjének. Szülő, illetve más idegen személy nem tehet ki hirdetményt a hivatalos faliújságra. A politikai hirdetmények, vallási hovatartozásra vonatkozó hirdetmények kifüggesztése tilos! Az intézményvezető-helyettes illetve a tagintézmény-vezető kötelessége a hirdetőtábla rendszeres ellenőrzése.
35
11. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 11.1. Az óvoda egészségvédelmi szabályai 11.1.1. Az óvoda működtetése során a Járási Népegészségügyi Intézet által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani /fertőtlenítés, takarítás, mosogatás stb./. Az intézmény egészségügyi ellátását biztosító szolgáltatóval az intézményvezető tart kapcsolatot. 11.1.2. Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozására a fenntartó megállapodást köt orvossal és védőnővel. 11.1.3. Valamennyi dolgozónak érvényes egészségügyi nyilatkozattal, és munkaköri alkalmassági-orvosi véleménnyel kell rendelkezni. A dolgozók munkaegészségügyi alkalmassági vizsgálatának meglétéről, folyamatos karbantartásáról az óvoda személy- és munkaügyi ügyintézője hivatott gondoskodni.
11.2. Az intézményvezető és helyettesének, továbbá a tagintézményvezetőjének feladatai az egészségügyi ellátás területén 11.2.1. Biztosítja az óvodában az orvosok és védőnők munkafeltételeit. Gondoskodik az óvodapedagógusi felügyeletről és szükség szerint a gyermek vizsgálatokra történő előkészítésről. 11.2.2. A gyermekek egészségügyi ellátása: Az óvodába járó gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről - az óvodai nevelésben résztvevők megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban való részvételéről az alábbiakban gondoskodik: 11.2.2.1. Évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton való részvétel biztosítása. 11.2.2.2. A gyermekek, tanulók egészségügyi ellátását - a fenntartóval történő megállapodásban rögzítettek alapján - az orvos és a védőnő az óvoda vezetőjével egyeztetett rend szerint végzi. 11.2.2.3. Egyéb iskola-egészségügyi feladatokat (környezet-egészségügy, élelmezésegészségügy, balesetvédelem, egészségnevelés) az iskolaorvos és a védőnő az intézmény vezetőjével együttműködve végzi. 11.2.2.4. Az iskolafogászati ellátás megszervezésére a fenntartó megállapodásban rögzítettek szerint kerül sor. A szolgáltatás díját a fenntartó költségvetésében tervezi. 11.2.3. Az óvoda orvosa évente kettő alkalommal vizsgálja a gyerekeket, iskolába készülők szakorvosi vizsgálatára (látás, hallás, vizelet) a települési rendelőintézetben kerül sor, az óvoda közreműködésével. A hiányzók vizsgálatának megszervezése, egyeztetve a rendelő intézettel, szintén az óvoda feladata. A gyermekek testi „iskolaérettségi vizsgálatait” is az óvoda gyermekorvosa végzi. A gyermekorvos szükség esetén bármikor hívható. 11.2.4. A védőnő havonta rendszeresen és szükség szerint esetenként látogatja az óvodát, vezeti az egészségügyi lapokat, tisztasági vizsgálatot végez. 36
11.2.5. Az intézményvezető-helyettes, a tagintézmény-vezető biztosítja az egészségügyi munka feltételeit, gondoskodik a szükséges óvodapedagógusi felügyeletről, és szükség szerint a gyermekek vizsgálatra való előkészítéséről. 11.2.6. A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodások évente egy alkalommal fogászati szűrésen, vesznek részt. 11.2.7. A szolgáltatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek, melyet a fenntartó saját hatáskörében intéz. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben rögzítik a szerződő felek. 11.2.8. A Járási Népegészségügyi Intézet alkalomszerűen végez ellenőrzést az óvodákban, a környezeti feltételeket, a gyermekek egészségügyi ellátását, a közétkeztetési feltételeket és a dolgozók egészségügyi munkaalkalmasságát vizsgálva. 11.2.9. A dolgozók egészségvédelmi szabályai: Az egészségügyi előírások az óvoda minden dolgozójára kötelező érvényűek. Az intézménybe ittasan, kábítószer hatása alatt belépni tilos! Az intézményi étkezés igénybevétele a közétkeztetésre vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően történik. Az óvoda tálaló konyhájába csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be. A mosogatás, tálalás, tisztasági előírásokat, valamint az ételkiosztás, az ételtárolás, ételminta eltevést és ezek dokumentálását a HACCP előírásainak megfelelően kell elvégezni. Ételt, ételmaradékot az óvodából kivinni tilos. A ételmaradék tárolását a vonatkozó egészségügyi szabályoknak megfelelően kell megoldani /zárt edényben, a tálalókonyhán kívül/. Az óvoda egész területén, valamint annak 5 m-es körzetében dohányozni tilos! 11.2.10. A szülőkre vonatkozó intézményi egészségügyi szabályok: Csoportszobában szülő kizárólag engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat /nyílt nap, ünnepélyek, szülői értekezlet, stb./ Az óvoda teljes területén, valamint annak 5 m-es körzetében dohányozni tilos! Az intézményen belül, továbbá az intézmény előtti közterületen szeszes ital fogyasztása tilos!
37
12. Az intézményi óvó-,védő szabályok 12.1. Általános előírások A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer biztosítása, javítása állandó feladata az óvoda valamennyi dolgozójának. Az óvodában gondoskodni kell az ellátott gyermekek felügyeletéről, a gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről. A pedagógus kötelessége, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést, felvilágosítással, a munka és balesetvédelmi előírások betartásával, a veszélyhelyzetek elhárításával, a szülő és szükség esetén más szakemberek bevonásával.
12.2. Az intézményvezető feladata az intézmény óvó-,védő előírásainak betartása érdekében A biztonsági előírások betartásához szükséges eszközök, felszerelések biztosítása. A munkavédelmi megbízott és a vezetői ellenőrzés valamint az óvoda dolgozói által feltárt balesetveszélyek megszüntetése érdekében a szükséges intézkedések megtétele. Az óvó-védő előírások betartásának ellenőrzése a helyettesek és munkavédelmi megbízott bevonásával. A gyermek és felnőtt balesetek kivizsgálása, intézkedések megtétele, adminisztrálása a munkavédelmi megbízottal együttműködve.
12.3. Az óvodapedagógusok feladata az intézmény óvó-,védő előírásainak betartása érdekében 12.3.1. A gyermekekkel az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő óvó-,védő előírásokat: - Az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás. - A foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások. - A tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. 12.3.2. Az óvó-,védő előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni a nevelési év megkezdésekor, illetve az óvodai csoportfoglalkozáson, kirándulások előtt, rendkívüli események után. Az ismertetés tényét, tartalmát és időpontját a csoportnaplóban dokumentálni kell. 12.3.3. 2012.évi I. tv (Mt.) 168.§ és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2.sz. melléklet alapján a pedagógus a védő, óvó előírások figyelembe vételével viheti be az óvodai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. Testi épséget veszélyeztető eszközök használata tilos.
12.4. Részletes óvó-,védő előírások 12.4.1. Az óvoda épületére és az óvodai területekre /játszóudvarok/ vonatkozó baleset megelőzési szabályok, illetve az elvárt gyermeki magatartás szabályai. 12.4.2. Óvodán kívüli területek használatához kapcsolódó baleset megelőzési szabályok /séták, kirándulások, kulturális rendezvények, eseti/önköltséges programok helyszínei/. 38
12.4.3. A házirend balesetvédelmi előírásai. 12.4.4. Az évszak jellemzőkből adódó baleseti veszélyforrások figyelemmel kísérése. 12.4.5. A teljes nevelő tevékenység során felnőtt felügyeletének biztosítása a gyermekek mellett. Az óvodapedagógus jelenléte technikai munkakörű dolgozóval nem pótolható. 12.4.6. Az intézményen kívüli program esetén 10 gyermekenként 1 felnőtt biztosítása kísérőként kötelező. 12.4.7. A „balesetveszélyes” gyermek tevékenység esetén egyszerre 3-5 gyermekkel lehet csak foglalkozni (pl. vágás, ollózás, tűhasználata, stb.). 12.4.8. A szervezett mozgás-testnevelés alkalmával a foglalkoztató teremben vagy udvaron fokozott figyelemmel kell irányítani a tevékenységeket, és be kell mutatni az eszközök helyes használatát. 12.4.9. A gyermekek az intézmény létesítményeit, helységeit csak óvodapedagógus felügyelete mellett használhatják. 12.4.10.Gyermekjátékszerek csak megfelelő tanúsítvány esetén vásárolhatók és telepíthetők az intézménybe. 12.4.11. A játékokat, eszközöket a használati utasításnak megfelelően kell használni. 12.4.12. Az udvaron a balesetveszélyes helyek és tárgyak, eszközök, játékszerek közelében kell tartózkodnia az óvodapedagógusnak. 12.4.13. Az udvari tartózkodás esetén védeni kell a gyermekeket a környezeti ártalmak, az erős UV sugárzás ellen. 12.4.14. Az óvodások nem használhatják, és nem férhetnek hozzá a háztartási gépekhez, elektromos berendezésekhez, konyhai eszközökhöz. A gyermekek felügyelete az óvodapedagógusok feladata, kötelessége. 12.4.15. Házi készítésű vagy használatú elektromos berendezéseket az óvodába nem lehet behozni. 12.4.16. A csoportszoba elektromos dugaljai, ha nincsenek használatban, védett állapotban legyenek. 12.4.17. A csoportszobában gyógyszert tárolni tilos. 12.4.18. Az óvoda házirendjében is meghatározott óvó-, védő előírásokat a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 12.4.19. A gyermekek által használt óvodai eszközöknek igazodniuk kell az óvodások testméreteihez, szükségleteihez. 12.4.20. Forró víz és ételek közelében a gyermekek nem tartózkodhatnak. 12.4.21. Az óvoda dolgozói a gyermekek között utcai ruhában nem tartózkodhatnak, kötelező a védőruha-, védőcipő használata. 12.4.22. A gyermekekkel közvetlenül foglalkozók megjelenésével kapcsolatban elvárás, az esztétikus megjelenés (ápoltság – gondozott haj, rövid körmök, tiszta, szabad, balesetmentes mozgást biztosító ruházat, mérsékelt /balesetmentességet biztosító/ ékszer használat).
12.5. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok 12.5.1. Az intézmény vezetőjének feladata biztosítani azt, hogy: 12.5.1.1. az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, és csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet, 12.5.1.2. a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével, 12.5.1.3. az óvoda kizárólag megfelelőségi jellel ellátott játékot vásárolhat, 12.5.1.4. a gyermekek számára veszélyforrást jelentő helyiségekbe a gyermekek véletlenül se juthassanak be, 39
12.5.1.5. a tisztítószerek tárolására megfelelően kerüljön sor (zárt tárolóban/szekrényben, anyagféleségenként jól elkülönítve). Az intézményvezető felelős azért, hogy az intézmény területe, - beleértve a belső termeket, szobákat, valamint az udvart – felmérésre kerüljön az óvó-, védő intézkedések szükségessége szempontjából. Erről készült írásos feljegyzés lényegét a fenntartó felé jelenteni szükséges (beszámolók, sürgős esetben azonnali megkeresés). 12.5.2. A pedagógusok feladata: 12.5.2.1. a gyermek felügyeletét ellátó pedagógusnak a sérült gyermeket haladéktalanul elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, 12.5.2.2. amennyiben a balesetet szenvedett gyermek szakorvosi ellátást igényel, akkor a gyermeket ő kíséri el az ellátás helyszínére és gondoskodik az ott maradt csoport felügyeletéről, 12.5.2.3. köteles a szülőt megnyugtatóan és részletesen tájékoztatni a történtekről, 12.5.2.4. a baleset súlyosságától és a sérültek számától függően a bekövetkezett baleseteket haladéktalanul vagy a lehető legrövidebb időn belül az intézményvezető felé jelezni kell, 12.5.2.5. a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyelni az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző elektromos berendezéseket, úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá. 12.5.2.6. tegyen javaslatot az óvoda épületének és helyiségeinek biztonságosabbá tételére. Az óvoda dolgozói a gyermekek között utcai ruhában nem tartózkodhatnak, kötelező védő-, munkaruharuha, védőcipő használata. 12.5.3. A dajkák feladata: A munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére. A gyermekek felügyeletét (öltözői, fürdőszobai) mindenkor a munkaköri leírásnak megfelelően kötelesek ellátni. A tisztítószereket, vegyszereket, takarítási eszközöket kötelesek rendeltetésszerűen használni, illetve tárolni. (vegyszert a gyermekek által elérhetően tárolni, használni szigorúan TILOS!!) Balesetveszélyek elhárításában kívánatos magatartás: az észlelt balesetveszélyes helyek azonnali jelentése az intézményvezetés felé, az észlelt balesetveszélyes eszközök lehetőség szerinti kivonása a gyermekek által használt területről és javítási szükségletének jelzése az intézményvezetés felé. Kötelesek biztosítani, hogy a közlekedők, és a gyermekek által használt helyiségek padlózata a gyermekek jelenlétében csúszásmentes állapotban legyen. A veszélyforrást jelentő helyiségeket/tárolókat mindig zárják be, (mosókonyha, tároló szekrény, szertár, stb.). 12.5.4. A konyhai dolgozó kötelezettségei az intézmény óvó-,védő előírásainak betartása érdekében: A tálaló konyhában gyermekek nem tartózkodhatnak! Az étkészletek sérült darabjait (csorbult, repedt tányérok, poharak, tálak) a gyermek számára tálalásnál használni nem szabad. Óvni kell a gyermekeket a forró ételektől. Az ételmaradék tárolását a közegészségügyi előírásoknak megfelelően kell biztosítani, úgy, hogy a gyermekek semmilyen körülmények között se férhessenek hozzá. A munkájával összefüggő balesetveszélyes helyekről, eszközökről az óvodavezetést értesítenie, tájékoztatnia kell. 40
12.5.5. A munkavédelmi felelős balesetvédelemmel kapcsolatos feladatai: a) a baleset kivizsgálásával kapcsolatos teendőket az intézményvezető/munkavédelmi megbízott utasításai szerint ellátja b) részt vesz a jegyzőkönyv elkészítésében, c) nyilvántartja a gyermekbaleseteket, szükség szerint továbbítja a fenntartónak.
12.6. Gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok 12.6.1. Az intézményvezető feladatai: a) Kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja. b) Intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról. E balesetekről a munkavédelmi felelőssel illetve megbízottal a külön jogszabályban meghatározott jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a jegyzőkönyv egy példányát a gyermek törvényes képviselőjének. c) Amennyiben a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével külön jegyzőkönyvet készíttet, melynek egy példányát a gyermek törvényes képviselője részére igazoltan megküld. d) A külön jogszabályban meghatározott jegyzőkönyv egy eredeti példányának megőrzéséről gondoskodik. e) Súlyos baleset esetén azonnal jelentést küld az intézmény fenntartója, képviselője felé, egyúttal gondoskodik - a munkavédelmi felelőssel illetve megbízottal – a baleset soron kívüli kivizsgálásáról. 12.6.2. A pedagógusok feladata: a) Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. b) A gyermekbalesetet a szülőnek soron kívül jelzi. c) Közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában. d) Külön jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható. e) A súlyos balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a baleset jelentéséről. f) Közreműködik a baleset kivizsgálásában. g) Közreműködik az óvodai szülői szervezet soron kívüli tájékoztatásában, és lehetőséget biztosít az óvodai szülői szervezet képviselője számára a gyermekbalesetek kivizsgálásában történő részvételre. h) Intézkedést javasol minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre. i) Az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. 12.6.3. Alkalmazottak feladata: Az intézményvezető utasításának megfelelően közreműködik a gyermekbaleseteket követő feladatokban. 12.6.4. E Szabályzat alkalmazásában súlyos az a gyermekbaleset, amely: a) a sérült halálát okozta. Halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette), b) valamely érzékszerv (érzékelő-képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta, 41
c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott, d) súlyos csonkolást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, továbbá ennél súlyosabb eset bekövetkeztét) okozott, e) a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott, 12.6.5. A gyermekbalesetek esetére vonatkozó dokumentáció készítésének, jelentés-tétel szabályai: A nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a balesethez vezető közvetlen kiváltó és a közvetetten közreható személyi, tárgyi és szervezési problémákat is. A jelen alpontban meghatározott balesetekről a törvényben meghatározott nyomtatványokon a munka-és balesetvédelmi felelős jegyzőkönyvet vesz fel. A gyermekbalesetek kivizsgálásában az óvoda Szülői Szervezet képviselőjének jelenlétét lehetővé lehet tenni. Minden balesetet követően az intézmény vezetője köteles megtenni a szükséges intézkedéseket további balesetek elkerülése érdekében. 12.6.6. Egyéb balesetvédelmi szabályok: Az intézményi munka és balesetvédelmi feladatok irányítását és ellenőrzését az intézményvezető végzi az intézményvezető-helyettes és a tagintézmény-vezető segítségével, - a munkavédelmi megbízott közreműködésével. A munkavédelmi feladatokat - a munkavédelmi megbízott és az intézményvezető irányítása alapján, - a munka-, és balesetvédelmi felelős látja el az intézményen belül. Részletes feladatait és hatáskörét a munkaköri leírás tartalmazza. A munka-, tűzvédelmi,- katasztrófavédelmi és bombariadóval kapcsolatos elemi szintű oktatást minden évben egyszer, a nevelési év kezdetekor a munkavédelmi megbízott tartja, erről jegyzőkönyvet készít. Az oktatáson mindenkinek kötelező a részvétel, és az ott elhangzottak tudomásul vételét, az oktatásról, képzésről felvett külön jegyzőkönyvön aláírásukkal hitelesítik. Az intézménybe felvett új dolgozók a munkába állásukkor részesülnek a jelen alpontban meghatározott oktatásban.
42
13. Bombariadó, és rendkívüli események esetén szükséges teendők Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan, előre nem látható eseményt, mely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek, felnőtt dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épülete állagát, és felszereléseit sérti, vagy veszélyezteti. 13.1. E Szabályzat alkalmazásában rendkívüli eseménynek számít különösen: a) a tűz, b) az árvíz, c) a földrengés, d) a bombariadó, e) egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. 13.2. A óvoda minden dolgozója köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen munkahelyi vezetőjének, felettesének jelenteni. Az intézményvezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Az intézményvezető akadályoztatása esetén az Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozott helyettesítési rend szerint történik az értesítés. A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre jogosult felelős dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket „SÍP-hang” jelzéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A legfontosabb teendő: a gyermekek mielőbbi biztonságba helyezése, az intézmény Munkavédelmi és Balesetvédelmi Szabályzatában foglaltak szerint. 13.3. A veszélyhelyzet okozta pánikot, tudatos, egyértelmű és határozott intézkedésekkel kell minimálisra csökkenteni. 13.4. Az intézményvezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – a felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: 13.4.1. A kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról. 13.4.2. A közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról. 13.4.3. A vízszerzési helyek szabaddá tételéről. 13.4.4. Az elsősegélynyújtás megszervezéséről. 13.4.5. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, polgári védelmi igazgatóság, tűzszerészek) fogadásáról. 13.5. Rendkívüli események esetén gondoskodni kell az illetékes szervek értesítéséről / fenntartó, rendőrség, tűzoltóság/. 13.6. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az óvoda vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: 13.6.1. A rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről. 13.6.2. A veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról. 13.6.3. Az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről). 13.6.4. A közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről. 13.6.5. Az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, összetételéről. 13.6.6. Az épület kiürítéséről, tényről. 43
13.7. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani. 13.8. A bombariadó és rendkívüli események esetén szükséges teendők: 13.8.1. A bomba tényről való értesülés esetén, az intézményvezetőt valamint a munka- és tűzvédelmi felelőst azonnal értesíteni kell. 13.8.2. Az intézmény valamennyi munkatársa köteles a veszélyhelyzetet, a stresszt és a pánikot tudatos, egyértelmű, határozott intézkedésekkel minimálisra csökkenteni. 13.8.3. Az intézmény valamennyi munkatársa köteles óvodások biztonságának megőrzésére törekedni. 13.8.4. Az intézményvezető, illetve az intézkedésre jogosult felelős köteles az épület kiürítésére, a gyermekek biztonságba helyezésére sort keríteni, az óvoda Bombariadó tervében megfogalmazottak alapján. 13.9. Az intézményvezető által adott értesítésnek tartalmaznia kell: 13.9.1. hol látták illetve találták a bombát, 13.9.2. történt-e valamilyen intézkedés, 13.9.3. az épületben tartózkodó személyek értesítése, /riasztása/ az épület kiürítésének megkezdése, 13.10. A kiürítés során fokozottan ügyelni kell arra, hogy az épületből minden gyermeknek távoznia kell, ezért az óvodapedagógusnak a csoportszobán kívül tartózkodó gyermekekre is gondolnia kell. 13.11. A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott gyermekeket, személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. 13.12. A helyszín és a veszélyeztetett épületet az óvodapedagógus hagyja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben. 13.13. A gyermekeket a helyiség, illetve az épület elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az óvodapedagógusnak meg kell számolni. 13.14. Az intézmény vezetője a tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért felelős. 13.15. Az épületek kiürítését az intézmény tűzriadó tervében és a bombariadó tervében szereplő ún. kiürítési terv alapján, évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az intézmény munka,- tűzvédelmi felelőse felel. 13.16. A gyermekek elhelyezése: Amennyiben a vészhelyzet nem érinti az óvodához legközelebb eső gyermekintézményt (Meserét tagóvoda esetén a Gubányi Károly Általános Iskola Pilis, Kossuth L. u. 30. szám alatti székhelye; az Gesztenyéskert tagóvoda esetén Gubányi Károly Általános Iskola Pilis, Széchenyi u. 28. szám alatti telephelye; a Hétszínvilág székhelyóvoda esetén a Pilisi Gyermekotthon, Óvoda, Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola (Pilis, Kossuth L. u. 31.) intézmény a gyermekek azonnali elhelyezését biztosítja. Az intézmény a menekítés során nagy figyelmet fordít a szervezésre, a gyerekek és felnőttek épségére, Játékország Óvoda Tűz-és Munkavédelmi Szabályzatában előírtak betartására. 13.17. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események: Az intézményvezető - egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor - a pedagógusok bevonásával, a legjobb belátása szerint dönt.
44
14. Az óvoda szervezeti felépítése 14.1. Az óvoda vezetési szerkezete
Intézményvezető Óvodatitkár
Intézményvezetőhelyettes Tagintézmény-vezető Tagóvoda-vezető
Szakmai munkaközösség vezető
Szakmai munkaközösség vezető
Nevelőtestület
A nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazott
Egyéb alkalmazott
Játékország Óvoda engedélyezett létszámkerete: 59 fő. Az intézmény a szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesíti, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. Az intézmény a munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakította ki a szervezeti egységeket. Az intézmény élén az intézményvezető áll, aki az intézmény vezetése tekintetében egyszemélyi felelős.
45
14.2.Vezető beosztású közalkalmazottak, az óvoda vezetősége 14.2.1.Magasabb vezetői megbízásnak minősül: - az intézményvezetői megbízás, - az intézményvezető-helyettesi megbízás. - a tagintézmény-vezetői megbízás. 14.2.2. A szakmai munkaközösség vezető, megbízásakor véleményezési, javaslattevő jogköre az intézményvezetőnek, az intézményvezető-helyettesnek, és a tagintézmény-vezetőnek van. Az óvoda vezetősége: Intézményvezető Intézményvezető-helyettes Tagintézmény-vezető Szakmai munkaközösség vezető 14.2.3. Az intézményvezető-helyettes és a tagintézmény-vezető, és a szakmai munkaközösség vezető munkaköri leírását az intézményvezető készíti el, és adja ki. A vezetők feladat és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. 14.2.4. Az intézményvezető-helyettes és a tagintézmény-vezető munkaidejét, az őket megillető juttatásokat a mindenkori központi jogszabályok figyelembevételével - a munkaköri leírás tartalmazza.
14.3. Az óvoda közösségei 14.3.1. Az óvoda alkalmazotti közösségét az óvoda székhelyén és telephelyein - a tagintézményeiben foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja. 14.3.2. Az intézmény nevelőtestületét a nevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége alkotja. 14.3.3. Az óvodapedagógusok szakmai munkaközösséget hozhatnak létre az azonos szakmai feladatok ellátására. A szakmai munkaközösségek az óvoda Pedagógiai Programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösségek tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A munkaközösségek napi munkájuk során közvetlen kapcsolatot tartanak az intézményvezető-helyettessel. Naponta egyeztetnek a helyettesítések és szakmai kérdések tekintetében. Munkájukról a nevelési értekezleteken szóban beszámolnak, tájékoztatják az egész nevelő testületet. 14.3.4. A nevelő munkát közvetlenül segítő dajkák valamint a pedagógiai asszisztensek önálló csoportot alkotnak. 14.3.5. Az óvodatitkár az intézményvezetőhöz közvetlenül beosztott ügyintéző. 14.3.6. Az óvoda egyéb alkalmazottai: a kisegítők, a takarítók, az ügyintézők.
46
14.4. Az óvodavezetés 14.4.1. A vezetőségnek célja, hogy a szervezet működéséhez a feltételeket biztosítsa, meghatározza feladatait a kifelé irányuló funkciók megvalósításában, és elérje a belső szervezettsége, hatékonysága révén a szervezetre bízott feladatok eredményes ellátását. A vezetőség tagjai: intézményvezető intézményvezető-helyettes tagintézmény-vezető szakmai munkaközösség vezető A magasabb vezető, valamint vezető beosztásban dolgozó munkavállalók a hozzájuk rendelt munkatársak, munkatársi közösségek tekintetében utasítási joggal rendelkeznek. Az utasítási és intézkedési jogkör kiterjedését minden dolgozó esetében meg kell határozni a munkaköri leírásban. A vezető egy-egy feladatra alkalmi jelleggel is adhat utasítási és intézkedési jogot. 14.4.2. Az óvoda vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező, javaslattevő joggal rendelkezik. Tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak a részükre a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak, valamint az intézmény további belső szabályzataiban meghatározott jogosultságok szerint. 14.4.3. Az óvoda vezetősége rendszeresen, havonta, megbeszélést tart, az aktuális feladatokról, melyről az óvoda vezetője emlékeztetőt készíttet. 14.4.4. A megbeszéléseket az intézményvezető készíti elő és vezeti. 14.4.5. A vezetők a havonta, tartandó megbeszéléseken beszámolnak a vezetésük alá tartozó szervezeti egységek működéséről, illetve továbbítják az információkat az értekezleteken született döntésekről az irányításuk alatt lévő szervezeti egységnek, továbbá a szervezeti egységektől a vezető felé.
Feladat-és munkakörök, felelősségi körök 14.5. Intézményvezető 14.5.1. Az intézmény vetetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt, ellátja a jogszabályok maradéktalan figyelembevételével a jogszabályokból és a jelen szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat. Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei határozzák meg. 14.5.2. A vezető képviseleti jogkörét az alábbi esetekben ruházhatja át: betegség, tartós távollét, vagy más akadályoztatása esetén kivéve, ha a fenntartó másként nem rendelkezik. Az intézmény képviselőjeként járhatnak el az egyes vezetők a következők szerint: Az egyes vezetők a helyettesítési rend szerint járhatnak el az intézmény képviselőjeként. Az intézményvezető egyedi felhatalmazása alapján a felhatalmazásban meghatározott ügyben és időtartamig jogosult az intézmény képviselőjeként eljárni. Az egyes vezetők a fenntartó előtt az adott területük ügyében jogosultak külön felhatalmazás nélkül is képviselni az intézményt. 47
14.5.3. Az óvoda vezetője egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át: A képviseleti jogosultság köréből: az intézmény szakmai képviseletét a szakmai rendezvényeken a szakmai munkaközösség vezetőire. A munkáltatói jogköréből: nevelőmunkát közvetlenül segítő és az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak közvetlen irányítását és szervezését, a munka és tűzvédelmi tevékenység felelősének irányítását és ellenőrzését az intézményvezető-helyettesre és a tagintézményvezetőre. 14.5.4. Az intézmény vezetője a fenntartó képviselőjének (polgármesterének) írásbeli engedélyével rendkívüli szünetet rendelhet el, ha az időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt, az intézmény működtetése nem biztosított. 14.5.5. Az intézmény részére rendelkezésre álló költségvetés alapján szervezi és biztosítja az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. 14.5.6. Az intézményvezető a jogszabályokban foglalt, illetve a felügyeleti szerv által hatáskörébe utalt ügyekben döntési jogkörrel rendelkezik. 14.5.7. Az intézményvezető a nevelőtestületi döntések, határozatok végrehajtására utasításokat adhat ki. 14.5.8. Az intézményvezető döntései és utasításai előtt - a jogszabályokban meghatározott egyeztetési kötelezettségén túl - meghallgathatja az óvoda más tisztségviselőit /intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető, közalkalmazotti tanács elnöke, munkaközösség-vezető, stb./, illetve az érdekelt dolgozókat.
14.6. Az intézményvezető felelőssége 14.6.1. Az intézmény vezetője az intézményvezető, egy személyben képviseli az intézményt. Munkáját a magasabb jogszabályokban foglaltak, a fenntartó, valamint az óvoda egyéb szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízása a hatályos jogszabályok alapján, a fenntartó rendelkezései szerint az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően történik. Felelőssége és jogköre a magasabb jogszabályban megfogalmazottak szerint az intézmény működtetésében teljes. 14.6.2. Az intézményvezető kizárólagos jogkörébe tartozik: 14.6.2.1. Az intézmény munkáltatói jogköre. 14.6.2.2. Kötelezettségvállalási jogkör, utalványozás. 14.6.2.3. Külső használókkal kötött megállapodások a fenntartó által szabályozott módon.
48
14.7. Az intézményvezető feladatai 14.7.1. pedagógiai feladatok 14.7.2. munkaügyi feladatok 14.7.3. gazdálkodási feladatok 14.7.4. tanügy-igazgatási feladatok
14.8. Az intézményvezető-helyettes és a tagintézmény-vezető 14.8.1. A vezető közvetlen munkatársai a vezetés felelős tagjai, akik az intézményvezető irányítása alatt, önállóan látják el a részükre munkaköri leírásban meghatározott vagy az intézményvezető által külön feladatkörükbe utalt feladatokat, az irányításuk alá eső szervezeti egységek vezetését. Az intézményvezető-helyettes és a tagintézmény vezető hatásköre és felelőssége saját munkaterületén teljes körű. A hatáskörök gyakorlásának módját részletesen munkaköri leírásuk tartalmazza. Az intézmény képviselőjeként teljes hatáskörben kizárólag az intézményvezető járhat el, ettől eltérő rendelkezés a jelen szabályzatban, a helyettesítés rendjében meghatározott hatáskörök szerint, valamint esetenkénti külön megbízással lehetséges. Képviseleti joga: a helyettesítési rend szerint és az intézményvezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt. Írásbeli beszámolási kötelezettsége kiterjed: a munkaköri leírásban szabályozott feladatok végrehajtására, a belső ellenőrzések tapasztalataira, az intézményt érintő problémák jelzésére, megoldási javaslatokra. 14.8.2. Az intézményvezető-helyettes és a tagintézmény-vezető az irányításukban lévő óvodákban teljes felelősséggel végzik a vezetési feladatokat. Munkájukat azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket - közös megbeszélés és egyeztetés után - az intézményvezető meghatároz. 14.8.3. Az intézményvezető feladataiból, hatásköréből átruházza az intézményvezetőhelyettesére és a tagintézmény-vezetőre egyaránt az alábbi hatásköröket: 14.8.3.1. A rész nevelőtestületek munkájának közvetlen vezetését, szervezését, a szülőkkel és társintézményekkel kapcsolatos események, rendezvények szervezését. 14.8.3.2. A nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkájának önálló, felelősségteljes vezetését. 14.8.3.3. A nevelőmunka éves munkatervében meghatározott feladatainak tagintézményben történő ellenőrzését. 14.8.3.4. A nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését az általuk vezetett tagintézményben. 14.8.3.5. Tagintézményi felelősök, megbízottak folyamatos és rendszeres ellenőrzését. 14.8.3.6. Az alkalmazottak helyettesítési feladatainak önálló szervezését, a munkaidő nyilvántartás ellenőrzését az általuk vezetett tagintézményében. 14.8.3.7. Az alkalmazottak, szabadságtervének előkészítését, koordinálását a tagintézményben. 14.8.3.8. Az óvodai térítéses szolgáltatások (közétkeztetés és a gyermekeknek szervezett egyéb önköltséges programok, szolgáltatások) szervezését, felügyeletét. 14.8.3.9. A HACCP rendszer szervezését, működtetését, folyamatos és rendszeres ellenőrzését a tagintézményében. 49
14.8.4. Az intézményvezető-helyettes és a tagintézmény-vezető központi feladata: 14.8.4.1. Részt vesznek az óvoda alapdokumentumainak, rövid, közép és hosszú távú terveinek elkészítésében. 14.8.4.2. Részt vesznek a munkaköri leírások folyamatos és időszakos felülvizsgálatában. 14.8.5. Az intézményvezető-helyettes és a tagintézmény-vezető felelős: 14.8.5.1. A szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért az általuk vezetett tagintézményben. 14.8.5.2. A minőségi munka feltételeinek biztosításáért az általuk vezetett tagintézményükben. 14.8.5.3. A gyermekek és a szülők jogainak maradéktalan érvényesítéséért az általuk vezetett tagintézményben. 14.8.5.4. Az alkalmazottak munkájának szervezéséért, vezetéséért az általuk vezetett tagintézményben. 14.8.5.5. Az általuk vezetett tagintézményi vagyon leltár szerinti egyezőségéért.
14.9. Szakmai munkaközösség vezető 14.9.1. A nevelőtestület a szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség vezetőt választ, akit az intézményvezető bíz meg egy nevelési évre a feladatok ellátásával, - a megbízás meghosszabbítható legfeljebb öt évre – aminek tényét az óvoda éves munkaterve rögzíti. Az óvoda szakmai munkaközösség vezetője az intézményvezetés tagja, aki munkáját megbízása és az éves munkatervben szabályozottak alapján felelősséggel, önállóan, munkaköri leírás alapján végzi. 14.9.2. Megbízatásának alapelvei az óvodában: a) legalább 5 éves kiemelkedő szakmai tevékenység, b) a nevelőtestület által elismert tekintély, c) a továbbképzéseken való aktív részvétel, d) jó szervező, irányító és kiváló pedagógiai érzékkel történő rendelkezés, 14.9.3. Az óvoda szakmai munkaközösség vezetője egyúttal az intézményvezető szakmai, módszertani segítője is. A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az óvodán kívüli szakmai , módszertani rendezvényeken. 14.9.4. Az intézményvezető hatásköréből átruházza a szakmai munkaközösség vezetőjére, az alábbi hatásköröket: 14.9.4.1. a szakmai munkaközösség önálló felelős vezetését, 14.9.4.2. a nevelőmunka éves munkatervben meghatározott feladatainak folyamatos és rendszeres ellenőrzését, 14.9.4.3. az éves munkatervben meghatározott módon a pedagógiai munka színvonalának megőrzését, emelését, 14.9.5. A szakmai munkaközösség vezetőjének feladata: 14.9.5.1. az óvoda szakmai és módszertani tevékenységének vezetése, ellenőrzése, 14.9.5.2. a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, 50
14.9.5.3. a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, 14.9.5.4. az óvodapedagógusok részére a nevelőmunka területén történő tervező munkában való segítségnyújtás, 14.9.5.5. összeállítja az intézmény Pedagógiai Programja és munkaterve alapján, a munkaközösség éves programját, 14.9.5.6. módszertani értekezletet és bemutató foglakozásokat tart és szervez, 14.9.5.7. irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, továbbképzését, 14.9.5.8. segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, 14.9.5.9. folyamatos és rendszeresen ellenőrzi a munkaközösség tagjainak nevelési terveit, 14.9.5.10. javaslatot tesz az intézményvezetőnek a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, 14.9.5.11. képviseli a munkaközösséget szakmai kérdésekben az intézményen belül és más, harmadik személlyel szemben, 14.9.5.12. ellenőrzi a munkaközösség tagjainak a szakmai munkáját. 14.9.5.13. a szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása 14.9.6. A szakmai munkaközösség vezetőjének felelőssége: A szakmai munkaközösség vezetője felelős, hogy a szakmai innovációk álljanak összhangban az intézmény munkatervével, Pedagógiai Programjával. Beszámolót, összefoglaló elemzést, értékelést, készít a nevelőtestület számára az éves feladatterve szerinti teljesítéséről, az egyes fejlesztési folyamatról, igény szerint az intézmény vezető részére a munkaközösség nevelési év szerinti tevékenységéről.
51
15. A helyettesítés rendje – az intézményvezető, vagy az intézményvezetőhelyettes akadályoztatása és tartós távolléte esetén 15.1. Az intézmény vezetője az intézmény működésével kapcsolatban biztosítja, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek a gyermekek benntartózkodásának teljes időtartama alatt. Az óvodavezetés valamelyik tagjának ez idő alatt az óvodában kell tartózkodnia. 15.2. Az intézményvezetőt távolléte esetén a kizárólagos jogkörébe utalt ügyek kivételével teljes jogkörrel az intézményvezető-helyettes látja el, figyelemmel a 15.4. alpontban foglaltakra. Tartós távolléte esetén az intézményvezető-helyettes gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek a nyolc munkanapnál hosszabb időtartam minősül. Az intézményvezetőt , illtetve az intézményvezető- helyettest egyidejű akadályoztatásuk esetén a tagóvoda vezető helyettesíti a kizárólagos jogkörök kivételével valamennyi ügyben. A kizárólagos jogkörök átruházásáról ez esetben mindig külön írásban kell rendelkezni. 15.3. A tagintézmény vezetőt tartós távollétében az intézményvezető-helyettes helyettesíti, és látja el teljes jogkörrel a tagintézmény vezetői feladatokat. 15.4. A megbízást – annak hatályba lépése napján – az óvoda valamennyi munkatársa tudomására kell hozni. 15.5. Az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes és a tagintézmény-vezető egyidejű távolléte esetén mindhárom óvodában a vezetői feladatok ellátásának rendje a következő: a bent tartózkodó, leghosszabb szolgálati idővel rendelkező, határozatlan időre kinevezett óvodapedagógus kötelessége a halaszthatatlan vezetői feladatok ideiglenes, átmeneti ellátása. Ezt a tényt az óvoda valamennyi munkatársa tudomására kell hozni. Intézkedési jogkörük kizárólag az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.
52
16. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 16.1. Az intézmény alkalmazottainak (közalkalmazottak) közössége, kapcsolatuk a vezetéssel: 16.1.1. Az alkalmazotti közösséget az óvoda nevelőtestülete és az óvodánál közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók alkotják. 16.1.2. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az Óvodán belül az érdek-képviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok – elsősorban a Munka Törvénykönyve (Mt., 2012. évi I. törvény), a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt., 1992. évi XXXIII. törvény), Játékország Óvoda Kollektív Szerződése, a nemzeti köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény), illetve az ehhez kapcsoló végrehajtási, központi rendeletek (Korm. rendeletek, miniszteri rendeletek) – rögzítik 16.1.3. A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. 16.1.4. Az éves munkatervben rögzítettek alapján a nevelési év folyamán két alkalommal az intézményvezető hívja össze az alkalmazotti értekezletet (ún. rendes értekezletek). 16.1.5. Az alkalmazotti értekezleteken az intézményvezető tájékoztatja az óvoda 16.1.1. pontban meghatározott munkatársait az óvoda tevékenységéről, és ismerteti a soron következő célokat és feladatokat. 16.1.6. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület egyszerű többség (50%+1fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van.
16.2. A Közalkalmazotti Tanács elnökének feladata, felelőssége 16.2.1. A Közalkalmazotti Tanács vezetése, a működés biztosítása. 16.2.2. A közalkalmazottak nevében az Mt-ben, illetve a Kjt-ben meghatározott ún. részvételi jogok gyakorlása. 16.2.3. A közalkalmazottak képviselete az óvodavezetésben, az élet és munkakörülményeiket, továbbá jóléti és szociális ellátásukat érintő kérdések döntés előkészítő szakaszában. 16.2.4. A döntés előkészítése során az egyetértési, véleményezési, betekintési, tájékoztatás kérési jogosítványok érvényesítése.
53
16.3. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje 16.3.1. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők közreműködésével – az intézményvezető fogja össze. 16.3.2. Az alkalmazotti közösségbe munkajogviszony létesítése esetén jön létre.
tartozás
az
intézménnyel
közalkalmazotti
16.3.3. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést: 16.3.3.1. értekezletek, 16.3.3.2. megbeszélések, 16.3.3.3. fórumok. 16.3.4. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, a nevelőtestületi-, vagy az alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt írásban (ún. meghívó füzetben) meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az értekezlet jegyzőkönyvét az intézményvezető-helyettes által megbízott pedagógus vezeti. 16.3.5. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit a központi jogszabályokban és Játékország Óvoda Kollektív Szerződésében meghatározott jogok illetik meg, kötelezettségek terhelik. 16.3.5.1. Részvételi jog illeti meg az óvoda minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. 16.3.5.2. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel írásban közölnie kell. 16.3.5.3. Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A döntési jogkör gyakorlója az adott kérdésben kizárólag úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért, melyet írásban rögzít. 16.3.6. Az óvoda dolgozóit a köznevelési törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza. 16.3.7. Az óvoda munkatársai munkájukat a részükre – központi jogszabályban meghatározott határidőben – kiadott, a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkatárs által aláírt, elfogadott munkaköri leírás alapján végzik, melyet munkába állásukkal egyidejűleg az intézmény vezetője részükre átad. 54
16.3.8. A munkaköri leírás tartalmazza: a) a munkáltató pontos megnevezését (nevét, címét), b) a munkahely, a munkavégzés pontos helyét, címét, c) a munkavállaló – külön jogszabályban meghatározott – természetes személyazonosító adatait, d) a munkakör megnevezését, e) a munkavégzésre irányadó általános, és a munkakörre irányadó speciális munkavégzési szabályokat, f) az irányítás, vezetés, utasítás adás rendjét, a munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint a közvetlen munkahelyi vezető (felettes) pontos megnevezését, g) a munkaidő keret, illetve az irányadó munkarend meghatározását, h) a munkavállaló (közalkalmazott) tevékenységének körét, pontos feladatait, hatás és jogkörét, i) az alkalmazotti tagságra vonatkozó feladatokat, szabályokat, ezek betartásának ellenőrzését. j) a munkaköri leírás érvényességéhez szükséges kellékeket (aláírásokat, dátumokat, bélyegzőlenyomatot). 16.3.9. Az óvoda alapdokumentumai, az óvoda éves munkaterve szerinti feladatok ellátásához specifikus munkaköri leírások kerülnek átadásra a megbízott alkalmazottak felé határozott, vagy határozatlan idejű megbízás létesítése mellett. 16.3.10. Az intézményen belül dolgozó, nevesített megbízott alkalmazottak a következők lehetnek: 16.3.10.1. gyermekvédelmi megbízott 16.3.10.2. környezetvédelmi megbízott 16.3.10.3. munkaközösség vezető
55
16.3.11. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje (részletes rendelkezések): A nevelőtestület meghatározza az egy óvodai csoporttal dolgozók, és a szakmai együttműködés fórumait, a találkozások gyakoriságát, a dokumentálás formáját, és az együttműködés eredményeinek értékelését, az alábbiak szerint: Együttműködők köre
Fórumai
Gyakoriság
Teljes alkalmazotti kör Nevelési évet nyitó és Évente legalább 1-1 záró értekezlet alkalommal
Dokumentálás Jegyzőkönyv
Nevelőtestület
Nevelési évet nyitó és záró értekezlet
Évente 1-1 alkalommal
Jegyzőkönyv
Nevelőtestület
Munkaközösségi foglalkozás
Évente 4 alkalommal
Emlékeztető
Dajkák
Belső továbbképzés
Évente 1 alkalommal
Emlékeztető
Az óvoda vezetősége
Vezetői megbeszélések
Havonta 1 alkalommal
Emlékeztető
Nevelőtestület
Gyermekvédelmi megbeszélés
Szükség szerint
Emlékeztető
16.3.12. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait Játékország Óvoda éves munkaterve részletesen rögzíti és tartalmazza.
16.4. A nevelőtestület szervezete és kapcsolata a vezetéssel 16.4.1. A nevelőtestület – a 2011. évi CXC tv. alapján meghatározott – döntési, véleményezési, javaslattevő jogkörrel rendelkező testület, amely a nevelési intézmény pedagógusainak közössége. Nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. 16.4.2. Az intézmény nevelőtestületét a nevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége alkotja. 16.4.3. A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve, törvényben továbbá az e szabályzatban meghatározott kérdésekben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 56
16.4.4. A nevelőtestület tagjai javaslatot tehetnek az óvodai élettel kapcsolatos minden kérdést illetően. Amennyiben a javaslat elbírálása nem tartozik a nevelőtestület feladat-és hatáskörébe, a döntésről az intézményvezető 30 napon belül köteles szóban vagy írásban a nevelőtestületnek választ adni. 16.4.5. A nevelőtestület feladatai: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, az Óvodai nevelés országos alapprogramja és az óvoda Pedagógiai Programja szerinti nevelése. Felelőssége a munkaköri leírásban, illetve az óvoda belső szabályzataiban rá háruló feladatokra, illetve a munkájához leltár szerinti eszközök felelősségére terjed ki. 16.4.6. A nevelőtestület döntési jogköre: A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a) az intézmény Pedagógiai Programjának elfogadása, annak módosítása, b) az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata elfogadása, és annak módosítása, c) az intézmény Házirendjének elfogadása, és annak módosítása, d) a nevelési évre vonatkozó nevelési munkatervének elfogadása, és annak módosítása, e) szakmai értékelések és beszámolók vizsgálata, f) a nevelőtestület ügyében eljáró pedagógus kiválasztása, g) az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. 16.4.7. Kötelező a nevelőtestület véleményét megkérni az alábbi esetekben: a) a tagintézmény-vezető, intézményvezető-helyettes megbízása, illetve a tagintézmény-vezető, intézményvezető-helyettes részére adott megbízás visszavonása előtt. b) az egyes pedagógusok külön megbízatásainak meghatározásában. 16.4.8. A nevelőtestület működésének rendje: 16.4.8.1. A nevelőtestület az év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott, azzal megegyező napirenddel és időpontban az óvoda vezetője hívja össze. 16.4.8.2. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület egyharmada indítványozza, továbbá, ha az intézményvezető szükségesnek látja. 16.4.8.3. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet nevelési időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni. Az intézményvezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a meghívó három nappal előbb történő kihirdetésével (kifüggesztésével, meghívó füzettel) intézkedik. 16.4.8.4. Mikró (kis létszámú, nem teljes nevelő testületet érintő) értekezlet szükség szerint bármikor tartható a nevelőtestület aktuális problémáinak megoldására. Ezeken az értekezleteken kizárólag az adott pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel, melyről ún. emlékeztető készül. 16.4.8.5. A nevelőtestületi ülés akkor határozatképes, ha azon a tagság 50 % +1 fő jelen van.
57
16.4.8.6. A nevelőtestületi értekezleteken az egyes hozzászólások, jognyilatkozatok lényegét kiemelő jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a javaslatokat, a határozatokat, a szavazás arányát. A jegyzőkönyvet, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá. Csatolni kell hozzá az aláírt jelenléti ívet, fejlécén az adott értekezlet témájával és időpontjával. 16.4.8.7. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a központi jogszabályban meghatározottak kivételével, fő szabályként – nyílt szavazással, és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. 16.4.8.8. A nevelőtestület titkos szavazást tarthat a 16.4.6. pontjának f/ és g/ alpontjaiban meghatározott esetekben. 16.4.8.9. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület 3 tagú szavazatszámlázó bizottságot jelöl ki. 16.4.8.10. A nevelőtestület által meghozott döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek határozati formában. 16.4.8.11. A határozatképesség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt: a) akinek közalkalmazotti jogviszonya szünetel, b) aki meghívás ellenére a nevelőtestület ülésén nem jelenik meg. 16.4.8.12. A nevelőtestületi értekezleteket, üléseket az intézményvezető vagy az általa megbízott témafelelős vezeti. 16.4.8.13. A nevelőtestület írásbeli előterjesztés alapján tárgyalja: a) Pedagógiai Program, és annak tervezett módosítása, b) Szervezeti és Működési Szabályzat és annak tervezett módosítása, c) a Házirend és annak tervezett módosítása, d) a nevelési évre vonatkozó munkaterv és annak tervezet módosítása, e) Játékország Óvodára vonatkozó átfogó elemzés, f) az éves szakmai beszámoló, g) a mérés, értékelés elfogadásával (elfogadhatóságával) kapcsolatos napirendi pontokat. 16.4.8.14. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni a szülői szervezet képviselőit. Az intézményvezető az előterjesztés anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a nevelőtestületnek, átruházott döntési, véleményezési jogkör esetén az érintett munkaközösségnek. 16.4.8.15. Az átruházott jogkör szerinti érinti munkaközösség, szükség szerint a szülői szervezet képviselője az értekezleten szóban ismerteti a tárgyalandó napirendi ponttal kapcsolatban kialakított véleményt a nevelőtestület előtt, és írásba foglalt véleményét benyújtja az óvoda vezetőjének. 16.4.8.16. Az át nem ruházható jogkörű nevelőtestületi döntéshez kapcsolódó véleményt a nevelőtestület tagja szóban fejti ki, az adott nevelőtestületi tag lényeges véleményét a jegyzőkönyv tartalmazza. A nevelőtestület ezt követően hozza meg döntését a tárgyalandó napirendi pontban. 58
16.4.8.17. A rendes nevelőtestületi értekezletek időpontját és napirendjét az óvoda munkaterve határozza meg. 16.4.8.18. nevelőtestület rendes értekezletei az alábbiak: a) a nevelési év nyitó értekezlet, b) a nevelési év záró értekezlet, c) továbbképzési és nevelési értekezlet(ek). 16.4.8.19. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívása történhet: a) az intézményvezető döntése alapján, b) a nevelőtestület tagjai (tagság) egyharmadának írásbeli kérésére, c) az óvoda Szülői Szervezet írásbeli kezdeményezésére, ha azt a nevelőtestület elfogadta. 16.4.8.20. A nevelőtestület az éves munkatervében rögzíti a nevelési évben az átruházott feladatokkal működő bizottságot, a bizottságok vezetőjének, tagjainak nevét, meghatározott esetben az eljárásrendet. Ilyen bizottság lehet: pályázatfigyelő és készítő bizottság, panaszt kivizsgáló bizottság, program beváló bizottság, felvételi bizottság stb.
59
17. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására vonatkozó közös rendelkezések 17.1. A nevelőtestület a feladatai ellátása során, a döntései előkészítésére, a véleményének kialakításához szükséges előzetes kutatások, összefoglalók, egyéb írásos anyagok elkészítésére, részfeladatok elvégzésére tagjait – szóban vagy írásban – megbízhatja. 17.2. Az egyes feladatok elvégzésére történő megbízást a nevelőtestület által megbízott témafelelős is megteheti. A megbízott, a rábízott feladatot legjobb tudása szerint köteles határidőben ellátni. 17.3. A megbízott beszámoltatása (a témától függően) az éves munkatervben meghatározott időben történik, ahol az elvégzett feladatról írásban tartozik számot adni. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjai sorából meghatározott időre vagy alkalmilag külön bizottságot hozhat létre, illetve részére egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja. 17.4. Az intézmény nevelőtestülete – feladatkörének részleges átadásával – állandó bizottságot is létrehozhat – feladat és hatáskörrel, valamint részére meghatározott jogosultságokkal. 17.5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre átruházott jogkörei: 17.5.1. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét – az intézményvezető egyetértési joga mellett – a munkaközösség tagjai egyszerű szótöbbséggel választják meg. A szakmai munkaközösség vezetőjének, tagjainak nevét, a tevékenység irányát nevelési évenként az óvoda éves munkaterve rögzíti. 17.5.2. A szakmai munkaközösségek vezetői az évzáró nevelőtestületi értekezleten írásban, évente szükség szerint szóban számolnak be – a nevelőtestületi értekezlet keretein belül – a részükre átruházott jogkörök, hatáskörök gyakorlásáról. 17.5.3. A szakmai munkaközösség létrehozásának feltétele, hogy minimum öt fő pedagógus írásban kezdeményezze. A pedagógusok kezdeményezésére óvodák közötti munkaközösség is létrehozható. 17.5.4. Működési rendjéről és munkaprogramjáról a szakmai munkaközösség dönt. Gyakorolja a 2011. évi CXC. tv-ben és a végrehajtási rendeleteiben megállapított döntési, véleményezési javaslattételi jogosultságait. 17.6. A munkaközösség működésének célja és feladata: a) a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában b) az intézményen belüli követelményrendszer és értékrend összehangolása, c) a munkaközösségi tagok munkájának segítése, egymás munkájának megismerése, d) a nevelőmunka hatékonyságának növelése, minőségének fejlesztése, e) az új módszerek, eljárások kidolgozása, továbbadása, f) a munkaközösségi tagok önképzésének elősegítése 60
17.7. A munkaközösség jogköre: a) meghatározza működésének rendjét, elfogadja saját, éves munkatervét, 17.8. A munkaközösség az alábbi szakterületeken dönt: a) saját működési rendjéről, b) a nevelőtestület által részére átruházott kérdésekről. 17.9. A munkaközösség vezetőjét az intézményvezető bízza meg, a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján. 17.10. A munkaközösség – elsődlegesen – az alábbi dokumentumokat, szakterületeket véleményezi: a) Pedagógiai Program, b) Házirend, c) nevelőmunkát segítő eszközök, szakkönyvek, segédletek kiválasztása. 17.11. A nevelőtestület által – a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat keretein belül – a munkaközösségre átruházott jogkörök az alábbiak: a) a pedagógus munkakörben dolgozó próbaidővel foglalkoztatott közalkalmazottak munkájának véleményezése, b) a Pedagógiai Program megvalósításához szükséges eszközök, szakkönyvek, segédletek kiválasztása, c) a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez javaslattétel, d) a helyi szakmai, módszertani programok összeállítása, e) a munkaközösségek tagjainak jutalmazására, kitüntetésére javaslattétel, f) a módszertani eljárások fejlesztése, továbbfejlesztése, g) javaslattétel az intézményi költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, h) pályakezdő pedagógusok munkájának támogatása. 17.12. A (szakmai) munkaközösség feladatai: a) a házi bemutatók szervezése, b) a munkaközösség témájában a tervező, elemző, értékelő tevékenységben való részvétel, c) a kutatások, kísérletek segítése, megvalósítása, elemzése, értékelése, d) a munkaközösségi tagok ön- és továbbképzése, e) részt vesz a pedagógusok munkájának segítésében. 17.13.3. Minőségi körök: A minőségfejlesztési munka során feltárt problémák megoldására, feladatok, intézkedések végrehajtására szerveződő csoportok. Az ún. minőségi körök szervezésére intézményvezető-helyettes tesz javaslatot, tagjait határozott időre az intézmény vezetője bízza meg. A minőségi körök: Megválasztják vezetőjüket. Munkatervet / projekttervet / készítenek. Munkájukat az intézményvezető-helyettes folyamatosan figyelemmel kíséri, szükség esetén segítséget nyújt. Írásban számolnak be az elvégzett munkáról. 61
A minőségfejlesztési körök munkáját – feladatuk befejezése után – az intézményvezetőhelyettes értékeli. Az értékelő megbeszélésen az intézmény vezetője is részt vesz. Az intézmény vezetése évente két alkalommal a minőségfejlesztési rendszer működéséről tájékozódik az intézményvezető-helyettes szóbeli tájékoztatója alapján.
62
18. A tagintézményekkel való kapcsolattartás rendje, formája 18.1. A székhelyen és a telephelyeken működő óvodák nevelőtestületei önállóan működhetnek, illetve hozhatnak döntést azokban az ügyekben, amelyek kizárólag saját szervezeti egységüket érintik. 18.2. A 18.1. alpontban meghatározott nevelőtestületek között rendszeres szakmai kapcsolattartás az óvoda éves munkaterve szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve szükség szerint szakmai megbeszéléseken – az intézmények között működő munkaközösségi foglalkozásokon valósul meg. 18.3. Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja az óvodapedagógusok, valamint az óvoda többi dolgozója közötti együttműködést. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az egyik épületben dolgozókat érintik, szervezeti egységenként is tarthatnak alkalmazotti megbeszéléseket. 18.4. Az intézményvezető-helyettes és a tagintézmény-vezető részt vesznek a rendszeresen tartott intézményvezetői értekezleteken. A megbeszéléseken tájékoztatót adnak a tagintézményekben folyó munkáról, illetve átveszik az intézményvezetőtől a szükséges információkat. 18.5. Napi kapcsolat van az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes és a tagintézményvezető között, így az intézményvezető a szükséges szakmai és egyéb információkat naprakészen átadhatja. Az intézményvezető-helyettes valamint a tagintézmény-vezető a rendkívüli eseményeket azonnal jelenti az intézményvezetőnek. 18.6. Az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes és a tagintézmény-vezető együttesen felelnek azért, hogy a dolgozók, a gyermekek és a szülők az őket érintő információkat időben megkapják, megismerjék. Az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes és a tagintézmény-vezető a megbeszéléseken kívül napi telefon kapcsolatban is áll egymással.
18.7. Egyéb kapcsolattartási formák: közös ünnepek, hagyományok, kirándulások. 18.8. A tagintézmények pedagógus közösségének szakmai együttműködése biztosított: 18.8.1. közös nevelőtestületi értekezletek alkalmával, 18.8.2. hospitálásokon, 18.8.3. megbeszéléseken, 18.8.4. szakmai kirándulásokon, 18.8.5. csapatépítő tréningen, 18.8.6. közös munkaközösségi foglalkozásokon, 18.8.7. rendezvényeken, fórumokon 18.9. A pedagógus közösségeknek tagóvodai egységükre vonatkozó önállósága van: 18.9.1. az egyes telephely működését érintő megbeszélések szervezésére, előkészítésére, 18.9.2. előadások szervezésére, előkészítésére, 18.9.3. rendkívüli fogadóórák megtartására, (szülők kérésére), szülői értekezletek idejének meghatározására. 63
18.10. Az intézményvezetőt a 18.9. alpontban meghatározott ügyekről az intézményvezetőhelyettes a tagintézmény-vezető előzetesen értesíti. Az ellátandó feladatok függvényében, szükség szerint az intézményvezető minden telephelyén tartózkodhat.
64
19. A nevelőmunka belső ellenőrzésének rendje 19.1.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a hibák feltárását követő a helyes pedagógiai gyakorlat megteremtése, valamint a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 19.1.2. A belső ellenőrzés általános elvi követelményei a) biztosítsa az intézmény felelős vezetői számára az információt az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról, b) segítse a vezető irányítását, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai működését, c) fogja át a pedagógiai munka egészét, d) biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű ( a jogszabályok, az Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint a Pedagógiai Program szerint előírt) működését. 19.1.3. A belső ellenőrzés fajtái: a) tervszerű, előre megbeszélt időpont és szempont(sor) szerinti ellenőrzés. b) Ad-hoc, alkalomszerű ellenőrzés. 19.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: 19.2.1. Segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását. 19.2.2. A nevelő munkával szemben támasztott követelményekhez igazodva folyamatosan és rendszeresen mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére. 19.2.3. Támogassa a pedagógiai munka egyes területeinek legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását. 19.2.4. A szülői közösség (óvodai szülői szervezet) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását. 19.2.5. Biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát. 19.2.6. Támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, az utasítások megtartását. 19.2.7. Hatékonyan működjön közre a problémák megelőzésében. 19.3. Az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes és a tagintézmény-vezető – a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében – folyamatosan és rendszeresen ellenőrzik, értékelik a közalkalmazottak munkáját 19.4. A belső ellenőrzési (vezetői ellenőrzési) szempontokat, kiemelt ellenőrzési feladatokat – figyelemmel a 19.5. alpontban írott szempontokra – Játékország Óvoda éves munkaterve tartalmazza. 19.5. Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során: 19.5.1. a pedagógusok munkafegyelme, 19.5.2. a nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, 19.5.3. a csoport élettereinek (foglalkoztató, öltöző, mosdó, játszóudvar) tisztasága, dekorációja, 65
19.5.4. az óvodapedagógus-gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása. 19.5.5. A nevelőmunka színvonalán, eredményességén belül: 19.5.5.1. a gyermekek tanulási folyamatainak szervezése, előzetes felkészülés, tervezés, 19.5.5.2. a foglalkozások felépítettsége és szervezése, 19.5.5.3. az alkalmazott módszerek korszerűsége, 19.5.5.4. a gyermekek tevékenysége és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása, összefoglalva: a nevelőmunka eredményességének vizsgálata, a Pedagógiai Program követelményeinek teljesítése (megfelelőség), 19.5.5.5. a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, folyamatossága, minősége, 19.5.5.6. a gyerekek fejlődésének nyomon követése. 19.6. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készít. A belső ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. A belső ellenőrzési tervben szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az intézményvezető saját hatáskörben, önállóan dönt. 19.7. Az intézményvezető az egyes nevelési területek belső ellenőrzésébe bevonhatja: 19.7.1. az intézményvezető-helyettest 19.7.2. a tagintézmény-vezetőt 19.7.3. a szakmai munkaközösség vezetőt 19.8. Az intézményvezetés minden óvodapedagógus munkáját évente legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. 19.9. Az ellenőrzést végző személy a belső ellenőrzés személyre nevesített tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismerteti, aki arra észrevételt tehet. 19.10. Az intézményvezető a nevelési év záró értekezletén értékeli a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg a belső ellenőrzés kapcsán általánosítható tapasztalatokat, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez a következő nevelési évben szükségessé váló intézkedéseket. 19.11. Rendkívüli ellenőrzés kezdeményezése. 19.11.1. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: a) intézményvezető b) intézményvezető-helyettes c) tagintézmény-vezető d) a szakmai munkaközösség vezető e) a szülők közösségének képviselője 19.12. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: 19.12.1. szóbeli beszámoltatás 19.12.2. írásbeli beszámoltatás 19.12.3. értekezlet 19.12.4. csoportlátogatás 19.12.5. speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok elvégzése, elvégeztetése
66
20. Az óvodai ünnepélyek, hagyományok ápolása 20.1. Az óvoda ünnepeit, hagyományait a gyerekek közösségére vonatkozóan az óvoda Pedagógiai Programja részletesen rögzíti és tartalmazza. A hagyományok, ünnepek ápolása elválaszthatatlan a gyermek sokoldalú személyiségfejlesztésétől érzelmi életük gazdagításától. Megalapozzák a szűkebb és tágabb környezethez fűződő pozitív viszony alakulását, a népi kultúra ápolását. A felnőtt közösségekben hozzájárulnak az összetartozás, a kölcsönös megbecsülés értékeinek erősítéséhez. 20.2. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos felelősöket a nevelőtestület Játékország Óvoda éves munkatervében határozza meg. Játékország Óvoda éves munkatervében ki kell jelölni azt az óvodapedagógust, aki az adott évi ünnepélyek, megemlékezések, hagyományápoló rendezvények megszervezéséért, lebonyolításáért szakmailag felelős. A felelősök a rendezvényekre vonatkozó feladatterveiket a munkatervben jelölt határidőre elkészítik, és tartalmuk szerint felelősen szervezik meg az ünnepségeket. 20.3. A hagyományápolás célja az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, az óvoda egész közösségére nézve kötelező. 20.4. Az intézmény helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a gyermekeket az egymás iránti tiszteletre nevelik. 20.5. A nemzeti ünnepekről való megemlékezések a gyermekek hazaszeretetét mélyítik el. 20.6. Az ünnepélyesség érvényesülhet az intézményben: A gyermekek, felnőttek ünnepi viseletével. Az intézmény belső dekorációjával. Közös készülődéssel a Pedagógiai Programban meghatározott ünnepekre. 20.7. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő, ún. hagyományos ünnepek megtartásán túl újabb hagyományokat teremtsen és gondoskodjon azok folyamatos ápolásáról, megőrzéséről is. 20.8. Gyermekközösséggel kapcsolatos ünnepek-hagyományok: 20.8.1. Közös ünneplés a gyermekek születésnapjáról, 20.8.2. Ajándékkészítés anyák-napjára, kisebb óvodásoknak, beteg társaiknak, 20.8.3. Mikulás, Advent, Karácsony, Húsvét ünnepének megtartása, 20.8.4. Nemzeti ünnepekről ismertetés, 20.8.5. Farsang, 20.8.6. Anyák napja, nyílt napok keretében, 20.8.7. Tanévzáró, 20.8.8. „Nagyok” búcsúztatása, 20.8.9. Népi hagyományok ápolása: Luca-napi kotyolás, télbúcsúztató, 20.8.10. Őszi, téli, tavaszi természetismereti séták, családos kirándulások, 20.8.11. Családi játék, és barkácsolási munkadélutánok, 20.8.12. Karácsony előtti közös kézműves tevékenység, mézeskalács sütés. 67
20.9. Az Anyák napi ünnep, a tanévzáró és a nagyok búcsúztatója, valamint a karácsony előtti közös kézműves tevékenység, mézeskalács sütés – nyilvános ünnep, rendezvény. Ezen ünnepekre, rendezvényekre a szülők és más vendégek is meghívhatók. 20.10. Az alkalmazottakkal kapcsolatos ún. hagyományok: 20.10.1. Házi bemutatók, hospitálások szervezése, 20.10.2. Továbbképzések, 20.10.3. Pályakezdők, új dolgozók segítése, 20.10.4. Nevelés nélküli munkanapok szervezése, 20.10.5. Dajkák tájékoztatása az aktuális nevelési feladatokról, 20.10.6. Távozó dolgozók, nyugdíjba menők búcsúztatása.
68
21. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendszere 21.1. A szülők az óvodában a jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre /Nkt. 73.§ (1) bekezdés/. 21.2. Amennyiben a szülők szülői szervezetet létrehoztak, azok nevét, megalakításának időpontját Játékország Óvoda éves munkaterve tartalmazza. 21.3. Az óvodai szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. 21.4. Az óvodai csoportok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják. Minden gyermekcsoport szülői közössége képviselőket választ (minimum 3 – maximum 5 főt) és a képviselők alkotják az óvodai Szülői Szervezet Választmányát (továbbiakban: SZSZV), élén a megválasztott elnökkel. 21.5. A szülők és a pedagógusok között a nevelési feladatok összehangolása, az óvoda szabályzatainak és programjának megismerése érdekében a kapcsolattartásra, tájékoztatásra vonatkozó formákat és szabályokat az óvoda Pedagógiai Programja és az óvoda Házirendje rögzíti. 21.6. A csoportok szülői szervezetei, az általuk meghatározott rend szerint működnek. 21.7. Az óvodai szintű szülői közösség az intézményvezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői közösségének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus területét meghaladó ügyekben az intézményvezető-helyettes vagy a tagintézmény-vezető tart kapcsolatot. 21.8. A csoportok szülői szervezetei tagjainak nevét, a megalakulásuk időpontját a gyermekcsoportok szülői értekezletének jegyzőkönyvei tartalmazzák, valamint az óvoda éves munkatervének melléklete. 21.9. A szülői szervezetek (közösségek) kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat a Választmány elnöke segítségével juttatják el az intézmény vezetőjéhez. 21.10. Az óvodai Szülői Szervezet Választmánya: 21.10.1. Az óvoda vezetője az óvodai SZSZV-t, és annak vezetőjét évente minimum kettő alkalommal tájékoztatja az óvoda feladatairól, tevékenységéről, az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. 21.10.2. A Választmány elnökével az intézményvezető, akadályoztatása esetén az intézményvezető-helyettes tartja a kapcsolatot. 21.10.3. Az óvodai SZSZV értekezlete akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. 21.10.4. A Választmány döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 21.10.5. Az óvodai SZSZV tagjai/elnöke tanácskozási joggal részt vehetnek a nevelőtestületi értekezleten. Az óvodai SZSZV-nek elnökét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosít. A meghívás a napirendi pont írásbeli anyagának 8 nappal korábbi átadásával történik. 69
21.10.6. Az együttműködés és kapcsolattartás során az intézményvezető feladata, hogy az óvodai SZSZV jogainak gyakorlásához szükséges információkat, adatokat, dokumentumokat az óvodai SZSZV részére biztosítsa. 21.10.7. Az óvodai SZSZV feladata, hogy éljen a jogszabály, és az óvoda belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, jogainak gyakorlásával, segítse az intézmény hatékony működését. Támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét, véleményezze a minőségfejlesztő tevékenység eredményességét. 21.10.8. Véleményezési jogának gyakorlása keretein belül a Pedagógiai Program megtárgyalása előtt, az óvoda vezetője – vagy az általa kijelölt óvodapedagógus – köteles tájékoztatást adni a programról. 21.10.9. Az óvodai SZSZV joga, hogy az óvoda Házirendjének elfogadásakor a nevelőtestület összehívását kezdeményezze. 21.11. Az óvodai SZSZV döntési jogot gyakorol: a) a saját működési rendjének kialakítása során, b) a munkatervének elfogadása során, c) a tisztségviselőinek megválasztása során. 21.12. A szülői szervezet képviselete: Megállapításairól tájékoztatja az intézményvezetőt, nevelőtestületet és szükség szerint a fenntartót. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Véleményezési jogot gyakorol az óvoda alábbi szabályzata elfogadása során, illetve az intézmény működését érintő alábbi esetekben: a) Pedagógiai Program elfogadása és annak módosítása, b) Játékország Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata elfogadása és annak módosítása, c) az óvoda Házirendje elfogadása és annak módosítása, d) Játékország Óvoda éves munkaterve és beszámolója elfogadása, e) a szülőket anyagilag érintő ügyek, f) a szülői értekezletek napirendjének meghatározása, g) a hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározása, h) az intézményvezetői pályáztatás, i) a gyermekek nagyobb csoportját érintő ügyek során. 21.13. Az óvodai Szülői Szervezet Választmánya javaslattételi jogot gyakorol: a) az óvodai dokumentumok nyilvánossá tételének módjával, és a dokumentumok módosítási lehetőségeivel kapcsolatban, b) Játékország Óvoda Adatvédelmi Szabályzata gyermekeket érintő, személyes adatainak kezelésével kapcsolatban. 21.14. Az óvodai szülői munkaközösség és a vezetők kapcsolattartási formái: 21.14.1. szóbeli kapcsolattartás, 21.14.2. értekezlet, 21.14.3. írásbeli tájékoztatás, jognyilatkozat tétel.
70
21.15. A Szülői Szervezet Választmánya – véleményezési jogkörében eljárva – írásban teszi meg jognyilatkozatát. 21.16. Tájékoztatás kérés lehetősége a szülők részéről: A szülők és az óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására lehetőség van az alábbi esetekben: a) nyílt napokon, b) játszódélutánokon, c) nyilvános ünnepélyeken, d) családlátogatásokon, e) szülői értekezleteken, f) az SZSZV képviselőjének részvételével a nevelőtestület értekezletein, g) a gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül, h) az óvodai rendezvények közös szervezése során. 21.17. A nevelési intézmény alapdokumentumainak nyilvánossága, szülők tájékoztatása: 21.17.1. Az óvoda nyilvános alapdokumentumai: a) Pedagógiai Program b) Játékország Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata c) Játékország Óvoda Házirendje d) Játékország Óvoda éves munkaterve 21.17.2. A 21.17.1. alpontban meghatározott dokumentumokba a szülő betekinthet – az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon. A szülők az intézményvezetőtől, az intézményvezető-helyettestől, a tagintézmény-vezetőtől kérhetnek szóbeli tájékoztatást az óvoda nyilvános dokumentumainak tartamáról, az egyes rendelkezésekről előzetes – telefonon vagy személyesen történő – egyeztetést követően. 21.17.3. A nyilvánosság biztosítása érdekében az intézményvezető folyamatosan kapcsolatot tart a SZSZV elnökével. 21.17.4. Az óvoda székhelyén, illetve telephelyein lévő hirdetőtábláján közölni kell a 21.17.1. alpontban meghatározott dokumentumok elhelyezését, valamint a tájékoztatás formáit. 21.17.5. Az óvodatitkár az óvodai beiratkozások alkalmával az új gyermekek szülei részére, a Házirend egy példányát átadja. 21.17.6. Az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes, valamint a tagintézmény-vezető irodájában el kell helyezni az intézményvezető által hitelesített, valamennyi szervezeti dokumentum (szabályzat-gyűjtemény) egy-egy másolati példányát.
71
22. Az óvoda képviselete, külső kapcsolati rendszere 22.1. Elsődlegesen az intézményvezető feladata a fenntartóval, az üzemeltetővel, a felügyeleti szervvel való együttműködés, de az intézményvezető megbízásából a nevelőtestület tagjai is részt vesznek az együttműködésben. 22.2. Az óvoda vezetője, és az óvodapedagógusok rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a területileg illetékes általános iskola vezetőjével és az általános iskola érintett alkalmazottaival. 22.3. A felek közösen meghatározzák az óvodából általános iskolába való beilleszkedésnek megkönnyítése érdekében szervezendő, kölcsönös látogatásokat.
22.4. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás: 22.4.1. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: a) szóbeli tájékoztatás, b) írásbeli beszámoló nyújtása, c) egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, d) a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele – annak végrehajtása céljából, e) speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. Kapcsolattartó személy: az óvoda vezetője és helyettese 22.4.2. A Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás: Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében: a) a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, b) a gyermekvédelmi gondoskodáshoz, rendszerhez kapcsolódó, a feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal (jegyzői gyámhatóság, gyámhivatal, rendőrség, ügyészség). Az intézmény segítséget kér a Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattól (a továbbiakban: Szolgálat), ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a Szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: a) a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja (esetjelzés), b) esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, c) a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, d) előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. Kapcsolattartó személy: az intézményvezető-helyettes, a tagintézmények gyermekvédelmi megbízottai.
72
22.4.3 Rehabilitációs Szakértői Bizottsággal való kapcsolattartás: A sajátos nevelési igény illetve fogyatékosság tényét kizárólag a szakértői és rehabilitációs bizottságok állapítják meg, komplex – orvosi, pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai – vizsgálat alapján. Feladata: a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra; vizsgálni a különleges gondozás ellátáshoz szükséges feltételek meglétét. Kapcsolattartó személy: intézményvezető 22.4.4. Pedagógiai Szakszolgálattal való kapcsolattartás: A kapcsolattartás formája elsősorban eseti, mely kiterjed: a) a gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő szakvélemény megkérésére, b) az iskolai alkalmasság, felkészültség megállapítására, c) a gyerekek Pedagógiai Szakszolgálatban történő fejlesztésére, foglalkozására, d) az intézményvezető, konzultációs kapcsolatot tarthat a Pedagógiai Szakszolgálat a vizsgálatra küldött, vagy fejlesztő foglalkozásokon résztvevő gyermekekkel kapcsolatban. Kapcsolattartó személy: intézményvezető
22.4.5. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása (települési nyugdíjas klubok, alapítvány): Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a kulturális tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, (idősek napja) illetve eseti programokban jelenik meg. Kapcsolattartó személy: intézményvezető-helyettes 22.4.6. Egészségügyi felügyelettel való kapcsolattartás: Célja: a nevelés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a rendszeres egészségügyi vizsgálatok megszervezése. A gyermekek, valamint az intézményben dolgozó valamennyi munkatárs rendszeres egészségügyi felügyeletét, az alkalmazottak rendszeres üzemorvosi vizsgálatát, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást – az intézmény biztosítja. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás kiterjed: a) A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét biztosító szolgáltatásra (belgyógyászati, fogászati szűrés). b) Az iskolába készülő gyermekek általános belgyógyászati, szemészeti és hallásvizsgálatára. c) A foglalkoztatottak alkalmassági vizsgálatát végző időszakos orvosi vizsgálatokra. Kapcsolattartó személy: intézményvezető-helyettes 22.4.7. Az iskolával való kapcsolattartás: Az óvoda vezetője, pedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak a város iskolájának igazgatójával, pedagógusaival.
73
Az iskola neve, címe: Gubányi Károly Általános Iskola 2721 Pilis, Kossuth L. út 30. Pilisi Gyermekotthon, Óvoda, Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola 2721 Pilis, Kossuth L. út 31. A kapcsolattartás célja az iskolába menő gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködés kialakítása. A nevelési év kezdetén együttműködési terv kialakítása, kölcsönös elfogadása. Ennek keretein belül: a) óvodások iskolával való ismerkedése, tanórák rendszeres és folyamatos látogatása, b) iskola bemutatkozásának megszervezése óvodai szülői értekezleteken, c) ünnepélyeken, szakmai programokon való kölcsönös részvétel, d) értekezletek tartása. Kapcsolattartó személy: intézményvezető-helyettes 22.4.8. Egyéb, kulturális és közművelődési intézményekkel a kapcsolattartás: Kulturális és Közművelődési Intézményekkel való kapcsolattartás módja, kialakításának rendje: Az óvoda nevelőtestülete - nevelési évenként - az éves munkatervben kijelöli, hogy az adott évben elsődlegesen melyik közművelődési intézménnyel kívánja a kapcsolatot „elmélyíteni”. Az óvoda a település könyvtárával - a gyermekcsoportok évenkénti könyvtárlátogatásán keresztül - tartja a kapcsolatot, a látogatások szervezői a gyermekcsoportok óvónői. A könyvtár rendezvényei esetén a kapcsolattartó: az óvoda vezetője. A közművelődési intézményekkel való kapcsolattartás összeállítása előtt az óvoda vezetője a szülők közösségét tájékoztatja a lehetséges programokról, és a szülők által elfogadott programokat szervez az intézmény óvodásai számára. A kapcsolattartás kiemelt területei: a) színházlátogatás szervezése, b) kiállítások megtekintése. Kapcsolattartó személy: intézményvezető-helyettes 22.4.9. A történelmi egyházak hitoktató nevelőivel való kapcsolattartás: Játékország Óvoda a gyermekek számára biztosítja, hogy egyházi személy által szervezett, fakultatív hit- és vallásoktatáson vehessenek részt, amennyiben erre a szülőknek igénye van. Az intézményvezető-helyettes és a tagintézmény-vezető kötelessége a fakultatív szolgáltatások színvonalát folyamatosan ellenőrizni. Az óvodás korú gyermekek részére a történelmi egyházak által nyújtott hittan, szülői igény szerint, szakképzett hitoktatóval szervezhető, akit az egyház és szülők bíznak meg. Játékország Óvoda biztosítja a vallási neveléshez szükséges helyet és az eszközöket. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához előzetesen be kell szerezni a szülői szervezet véleményét. Kapcsolattartó személy: intézményvezető 74
23. Záró rendelkezések 23.1. Játékország Óvoda (székhely: 2721 Pilis, Rákóczi u. 42.) Szervezeti és Működési Szabályzatát Játékország Óvoda nevelőtestülete fogadja el, amely az intézményvezető jóváhagyásával, a kihirdetéssel válik érvényessé, és határozatlan időre szól. 23.2. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg érvényét veszti Játékország Óvoda nevelőtestülete részéről 4/2013.(III.27.) számú határozatával elfogadott, és az intézményvezető által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat. 23.3. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni a) az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint b) azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják az intézmény helységeit. 23.4. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörben intézkedhet. 23.5. Játékország Óvoda jelen Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakról a szülőket, a jóváhagyást követő első szülői értekezleten tájékoztatni kell. 23.6. Módosítására akkor kerül sor, ha a jelen Szabályzatban is hivatkozott központi jogszabályokban a szervezeti és működési rend tekintetben változás áll be, illetve a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. 23.7. Játékország Óvoda vezetője köteles felülvizsgálni Játékország Óvoda jelen Szervezeti és Működési Szabályzatát évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig – a központi jogszabályváltozásokból adódóan. 23.8. Az SZMSZ-t, a Házirendet és a Pedagógiai Programot az intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Az intézményvezető által hitelesített SZMSZ 1-1 példánya: - az intézményvezető, - az intézményvezető-helyettes és a tagintézmény-vezető irodájában, - a Kármán József Városi Könyvtár és Közösségi Ház vezetőjénél megtalálható.
75
Játékország Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata mellékletét képezi: 1. sz. melléklet: Játékország Óvoda Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzata 2. sz. melléklet: Egyéb munkakörökhöz kapcsolódó hatáskör, felelősség, valamint a helyettesítés rendje
Pilis, 2014. március 12.
Ph. Bársonyné Pálinkás Éva intézményvezető
76
MELLÉKLETEK
1. sz. melléklet
Játékország Óvoda Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata Bevezető rész és a szabályzat hatálya Bevezető rész
Jelen szabályzat Játékország Óvoda (2721 Pilis, Rákóczi út 42.) működése során keletkező legfontosabb adatvédelmi szabályokat tartalmazza, különös tekintettel az adatkezeléssel, adattovábbítással és nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos adatvédelmi követelményekre. Az informatikai biztonságot a fenntartó Pilis Város Önkormányzata által készített, Játékország Óvodára is kiterjedő hatályú Informatikai Biztonsági Szabályzat (IBSZ), Vírusvédelmi Szabályzat (VVSZ), továbbá az Informatikai Katasztrófa Elhárítási Terv biztosítja. A szabályzat hatálya A szabályzat területi hatálya kiterjed Játékország Óvoda feladat-ellátási területeire, valamint a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó óvodán kívüli helyszínekre. A szabályzat személyi hatálya kiterjed Játákország Óvodával közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottakra, továbbá az óvodába felvett óvodás gyermekekre, egyes esetekben a gyermekek törvényes képviselőire. A szabályzat Játékország Óvoda nevelőtestülete ….../2014. (III.12.) sz. határozattal elfogadott SZMSZ-ével együtt, a kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egy időben hatályát veszti a 4/2013. (III. 27.) sz. nevelőtestületi határozattal elfogadott SZMSZ mellékletét képező Játékország Óvoda Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata.
77
1. rész A közalkalmazotti nyilvántartásra vonatkozó szabályok I. A személyi iratok kezelése és ezek adatvédelmi szabályai Általános szabályok 1. Személyi iratként kell kezelni bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett minden olyan adathordozót, amely a közalkalmazotti jogviszony: - létesítésekor, - fennállása alatt, - megszűnésekor, - illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 2. Az 1. pont alapján személyi irat: a.) a személyi anyag iratai (a továbbiakban személyzeti irat), b.) a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok, c.) a közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok, d) a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. 3. A közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyával kapcsolatos iratok közül az alábbi iratok tartoznak személyzeti iratok közé: a.) adatnyilvántartó lap, b.) önéletrajz, c.) erkölcsi bizonyítvány, d.) kinevezés, e.) besorolásról rendelkező irat, f.) áthelyezésről rendelkező irat, g.) minősítés, h.) a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat, i.) a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat, j.) a közalkalmazotti igazolás másolata. 4. A személyzeti iratokat adott személyre vonatkozóan együttesen kell tárolni. 5. A személyi iratokat külön számtartományon belül gyűjtőszámon vagy ezzel egyenértékű módon kell iktatni. Az így beiktatott személyzeti iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben kell őrizni. Az így elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is.
6. A személyzeti iratra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: a.) közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, b.) a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, 78
c.) bíróság vagy más hatóság döntése, d.) jogszabályi rendelkezés. 7. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait – kivéve a közalkalmazotthoz tartozó, a vagyonnyilatkozat-tételével összefüggő személyi iratokat – a központi irattárban kell elhelyezni. Az így irattárózott anyagokat a “megszűnt” csoportban kell tárolni, hogy az elkülönítés biztosított legyen. A személyi anyagot a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. Tárolásról és levéltárba helyezésről az intézmény egyéb (ügyirat-kezelési) szabályzata és melléklete rendelkezik. 8. A személyi iratok tárolási módja megegyezik a közalkalmazotti nyilvántartás tárolási módjával. 9. A közérdekű adatokon túl a közalkalmazott nyilvántartott adatairól tájékoztatás nem adható; személyi anyagát csak a Kjt. 83/D. §-ában foglalt kivételes esetben lehet kiadni. 10. A személyi anyagokba való betekintésre jogosultak köre megegyezik a közalkalmazotti nyilvántartásba betekintésre jogosultak körével. A személyi anyagok közül a pályázatokra vonatkozó speciális szabályok 11. A pályázatok kezelési módja (Ha jogszabály, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve a munkáltató döntése alapján meghatározott munkakör betöltése pályázat alapján történik.): - A pályázatokat iktatni kell. - A benyújtott pályázatokról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. Kinevezni csak azt a közalkalmazott lehet, aki a pályázati eljárásban részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. - A benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában résztvevőkön, valamint a közalkalmazotti alapnyilvántartásba betekinteni jogosultakon kívül csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel. - A pályázat eredményéről a pályázókat haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell tájékoztatni. Az eredménytelenül pályázóknak az értesítéssel együtt meg kell küldeni a teljes pályázati anyagukat is. II. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai vezetésének adatvédelmi szabályai
A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelési információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. A köznevelési intézmény az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben kezelhet. 79
Pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható A közalkalmazotti alapnyilvántartásra vonatkozó általános szabályok 1. A közalkalmazotti alapnyilvántartásra vonatkozóan az alábbi szabályokat kell érvényesíteni: a.) Az intézmény a foglalkoztatott közalkalmazottakról az 1992. évi XXXIII. tv. 5. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedően nyilvántartást vezet. A mellékletben nem szereplő adatokról adatgyűjtés nem végezhető, ilyen adat nyilvántartása és kezelése tilos. b.) A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. c.) A munkáltató közalkalmazotti alap-nyilvántartási rendszere törvényi felhatalmazás hiányában más alrendszerrel nem kapcsolható össze. d.) Az alapnyilvántartásról és a központi nyilvántartásról statisztikai célra csak a személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat. 2. Az alapnyilvántartás adatlapja vezetésének adatvédelmi szabályai különbözőek lehetnek attól függően, hogy a nyilvántartás vezetése milyen módon történik: a.) hagyományosan (kézzel, papír alapon) vagy b.) számítógépes program segítségével.
A betekintési jog gyakorlásának szabályai 3. A betekintési jog gyakorlásának szabályai az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra: a.) Az adatkezelő köteles biztosítani, hogy a közalkalmazott a róla nyilvántartott adatokba és iratokba korlátozás nélkül betekinthessen, azokról másolatot vagy kivonatot kaphasson. b.) A közalkalmazott jogosult a róla nyilvántartott helytelen adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, a jogellenesen kért adata közlését megtagadni. Az adatkezelő köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni. c.) A közalkalmazotti nyilvántartás első alkalommal történő kitöltésekor az érintett közalkalmazottnak aláírásával kell igazolnia, hogy a felvett adatok helyesek és a valóságnak megfelelnek. d.) A közalkalmazott jogosult megismerni, hogy a közalkalmazotti nyilvántartásban szereplő adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. Ennek biztosítása érdekében az adatkezelő adatszolgáltatási nyilvántartást vezet, melyet az adatok kiadásától számított 5 évig meg kell őrizni. Az adatszolgáltatási nyilvántartás formáját az intézményvezető határozza meg és bocsátja rendelkezésre. e.) A munkáltatónál vezetett alapnyilvántartásba – az eljárásban indokolt mértékig – jogosult betekinteni, illetőleg abból adatokat átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából: - saját adataira vonatkozóan a közalkalmazott, - a közalkalmazott felettese, - a minősítést végző vezető, - feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv, 80
- a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, - munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság, - a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, - a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, - az adóhatóság, a társadalombiztosítás szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.
81
III. A közalkalmazotti nyilvántartásban és a személyi iratokban szereplő személyes adatokat kezelők személyi felelősségéről A közalkalmazotti nyilvántartásban és a személyi iratokban szereplő személyes adatokat kezelők személyes felelőssége az alábbiak szerint kerül meghatározásra: a.) A közalkalmazotti nyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért az intézményvezető a felelős. b.) A közalkalmazotti nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat az intézményvezető által e feladattal megbízott közalkalmazottak látják el. c.) Az adatkezelő a közalkalmazotti nyilvántartásban szereplő, nem közérdekű személyes adatokat csak a törvényben meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, illetve adhatja át harmadik személynek. d.) A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért: - az intézményvezető, - a személyzeti feladatot ellátó közalkalmazott, - a közalkalmazott, fizikai alkalmazott saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel. A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért való felelősség tartalma: 1.) Az intézményvezető felel: - A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint az e szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények teljesítésének ellenőrzéséért. Felelősségi körében köteles gondoskodni: - az adatvédelmi szabályzat folyamatos karbantartásáról, - az ellenőrzés módszereinek és rendszerének kialakításáról és működtetéséről, - a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmével kapcsolatos követelmények intézményen belüli közzétételéről. A közzététel érdekében a közalkalmazottak kötelesek az adatvédelmi szabályzat megismerésére, majd azt követően az erre vonatkozó nyilatkozat megtételére, - köteles a betekintési jog gyakorlásának esetén, az Adatlapon dokumentálni a jogosultság gyakorlásának a jogalapját, valamint a megismerni kívánt adatok körét, - a minősítést végző vezető felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a minősítés folyamatába bevont harmadik személy – a munkavállalói érdekképviseleti szerv tagja – csak a jogszerű és tárgyilagos minősítéshez szükséges adatokat ismerhesse meg. 2.) A személyzeti feladatot ellátó közalkalmazott felelőssége: A személyzeti feladatot ellátó közalkalmazott alatt kell érteni minden olyan köz-alkalmazottat, aki az intézménynél tevékenysége során a közalkalmazotti nyilvántartással és személyi irattal összefüggő adatot kezel. A személyzeti feladatot ellátó közalkalmazott felelőssége gondoskodni arról, hogy: - az általa kezelt – közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő – adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen az e szabályzat I/6. pontjában meghatározott iratok, valamint a jogszabályi rendelkezések tartalmának, - a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amely e szabályzat I/6. pontjában foglalt adatforrásokon alapul, 82
- a személyi iratra történő adat rávezetés a megfelelő személyi, illetve személyzeti iratra – az adat keletkezésétől, illetőleg változásától számított legkésőbb 3 munkanapon belül – rávezetésre kerüljön, - a közalkalmazott által szolgáltatott és igazolt adatok helyesbítését és kijavítását a közalkalmazott kérelmére történt kezdeményezés és igazolás alapján legkésőbb 3 munkanapon belül átvezessék, - ha a közalkalmazott nem az általa szolgáltatott adatának kijavítását vagy helyesbítését kéri, akkor kezdeményeznie kell a munkáltatói jogkör gyakorlójánál az adathelyesbítést, illetve kijavítás engedélyezését. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján haladéktalanul el kell végezni a javítást. A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését kezdeményeznie kell a munkáltatói jogkör gyakorlójánál, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg. 3.) Az érintett közalkalmazott felelőssége: - Az érintett közalkalmazott felelős azért, hogy az általa az intézmény részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. IV. Adatvédelmi szabályok a nyilvántartások vezetési módszerei szerint A hagyományos módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatos adatvédelmi szabályok A hagyományos módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatban az alábbi alapvető adatvédelmi szabályokat kell betartani: a) Gondoskodni kell a papíralapú adathordozók biztonságos tárolásáról. A tárolást páncélszekrényben, ennek hiányában tűzbiztos lemezszekrényben kell megoldani. b) Az adatokhoz való hozzáférést a tároló eszköz zárásával kell megoldani. A tárolók kulcsával csak azok a közalkalmazottak rendelkezhetnek, akik valamilyen személyzeti feladat ellátására feljogosítottak. Az intézményvezető a kiadott kulcsokról nyilvántartást vezet. Amennyiben kulcs elveszik, azt haladéktalanul jelenteni kell az intézményvezetőnek, aki gondoskodik a zár lecseréléséről. c) Amikor az adatkezelés folyik, az adatkezelő helyiségbe csak olyan személy léphet be, aki adatkezelésre jogosult. d) A nem rutinszerű, nem szokványos adatkezelésről, az adatkezelést megelőzően értesíteni kell az intézményvezetőt. e) Az adatkezelésekről folyamatos nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy ki, milyen jogcímen, milyen iratot kezelt. Az intézményvezető ellenőrzi a nyilvántartás vezetése naprakészségét, valamint az adatkezelők körét, és adatkezelésük jogszerűségét.
83
A számítógépes módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatos adatvédelmi szabályok
1. A szabályozás célja: biztosítani a számítógépes információs rendszerben az adatkezelés fizikai biztonságát, a működtetés rendjét. 2. Az adatbiztonság szabályozása keretében gondoskodni kell: - a fizikai biztonságról, - az üzemeltetési biztonságról, - a technikai biztonságról, valamint az - információtovábbítás biztonságáról. 3. A számítógépes módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatos szabályokat a fenntartó Pilis Város Önkormányzata által készített, Játékország Óvodára is kiterjedő hatályú Informatikai Biztonsági Szabályzat (IBSZ) Vírusvédelmi Szabályzat (VVSZ) Informatikai Katasztrófa Elhárítási Terv (IKET)
84
2. rész Az óvodás gyermekek nyilvántartására vonatkozó szabályok I. A gyermekek személyi adatainak kezelése, adatvédelmi szabályai A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről az alábbiak szerint szabályozza az óvodás gyermekről nyilvántartható adatokat: a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme, törvényes képviselőjének neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, a gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatok. A személyi adatok a gyermek, a szülő, ill. a törvényes képviselő személyi okmányinak óvodai beiratkozáskor történő bemutatása alapján, azzal megegyező módon kerülnek rögzítésre. A személyi adatokban bekövetkezett változást a szülő, törvényes képviselő 8 napon belül köteles az óvoda vezetőjének, távolléte esetén az óvodatitkárnak bejelenteni, a megváltozott személyi okmányt bemutatásával. Az adatok továbbíthatók: A gyermek, tanuló adatai közül a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása, a bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, óvodai,felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett óvodához, a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és 85
ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére. A gyermekekkel kapcsolatos adattovábbításra Játékország Óvoda vezetője, ill. az általa meghatalmazott vezető, vagy más alkalmazott jogosult. Önkéntes adatszolgáltatás esetén a szülőt tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorúnak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét. A gyermekek ezen adatkezelési szabályzatban felsorolt adatai statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személy azonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
Titoktartási kötelezettség A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli, a gyermekkel és a gyermek családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, melyről a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától és annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené, vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét. /Az adat közlése akkor sérti, vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek érdekét, ha olyan körülményre – magatartásra, mulasztásra, állapotra, - vonatkozik, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza./ A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén. A titoktartási kötelezettség alól, kiskorú esetén a szülő írásban felmentést adhat. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek adatainak e szabályzatban meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az óvodai adatnyilvántartás és a Közoktatás Információs Rendszerének (KIR) kapcsolata: AKIR keretében folyó adatkezelés tekintetében az adatkezelő a hivatal. - A KIR – központi nyilvántartás keretében - a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási és gyermekekre vonatkozó adatokat tartalmaz. - A KIR-be kötelesek adatot szolgáltatni azok az intézmény fenntartók, ill. azok az intézmények, amelyek közreműködnek a Nemzeti köznevelési törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában.
86
- A KIR adatkezelője azonosító számot ad ki annak aki az óvodai jogviszonyban áll, akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak, akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak,
A tanulói nyilvántartás tartalmazza az óvodás gyermek nevét, nemét, születési helyét és idejét, társadalombiztosítási azonosító jelét, oktatási azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét, nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, nevelésének, oktatásának helyét, óvodai jogviszony várható befejezésének idejét.
Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, munkaköre megnevezését, munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, munkavégzésének helyét, jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, vezetői beosztását, besorolását, jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, munkaidejének mértékét, tartós távollétének időtartamát. A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.
87
3. rész Jogszabályi alapok: 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi. CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésről szó törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII.30.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
Pilis, 2014. március 12.
........................................................ Bársonyné Pálinkás Éva intézményvezető
88
1. sz. m.
A közalkalmazotti nyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó közalkalmazottak meghatározásáról
A feladatot ellátó személyek Neve
Beosztása
Kurucz Valéria
ügyintéző
Sztyehlik Gyöngyi
ügyintéző
Rocsjákné Kasa Judit
óvodatitkár
A feladat ellátás folyamatos ellenőrzésével megbízott közalkalmazott Neve
Beosztása
Bársonyné Pálinkás Éva
intézményvezető
89
2. sz. m. A számítógépes módszerrel végzett nyilvántartással kapcsolatos részletes adatvédelmi szabályok 1/ Számítástechnikai eszközöket és adathordozó eszközöket üzemeltető személyek:
Neve
Beosztása
Bársonyné Pálinkás Éva
intézményvezető
Berkiné Hegyi Klára
intézményvezetőhelyettes
Kurucz Valéria Sztyehlik Gyöngyi Rocsjákné Kasa Judit
Feladata internetes információ gyűjtés, kapcsolattartás, elektronikus levelezés, szöveges dokumentumok készítése
internetes információ elektronikus levelezés, dokumentumok készítése
ügyintéző ügyintéző óvodatitkár
gyűjtés, szöveges
adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, MÁK, KIR, fenntartó, statisztikák, kimutatások, jelentések elkészítése, nyilvántartások vezetése, internetes adat- és információ gyűjtés, elektronikus levelezés, ügyintézés; szöveges dokumentumok készítése
2/ Az adatokhoz való hozzáférés szabályai:
A számítógépes adathordozókon lévő adatokhoz korlátozás nélkül hozzáférhet: Bársonyné Pálinkás Éva Intézményvezető
90
3/ A más szervnek, személynek történő információ továbbítás szabályai: Szerv Magyar Államkincstár Pest Megyei Területi Igazgatósága Önkormányzat
Pénzintézetek, Bankok Közoktatás Információs Rendszere
Továbbított információ Továbbításra jogosult Munkaügyi információk Kurucz Valéria (munkaviszony létesítés, Sztyehlik Gyöngyi megszüntetés, átsorolás) Lejelentések (távollét adatok) statisztikai adatok, elszámoKurucz Valéria lási kötelezettség alá tartozó Sztyehlik Gyöngyi kifizetések, kimutatások, Rocsjákné Kasa Judit jelentések, egyéb (igény szerint) Kölcsönt, hitelt igénylő dolgoKurucz Valéria zók munkaviszonyára, átlagkeresetére vonatkozó adatok Alkalmazott nyilvántartás Sztyehlik Gyöngyi Gyermek nyilvántartás Rocsjákné Kasa Judit
91
3. sz. m. A közalkalmazotti nyilvántartás ügykezelési szabályairól, különös tekintettel az iktatási rendszerre A közalkalmazotti nyilvántartás (a továbbiakban: adatlap) minden dolgozóra külön kitöltésre kerül. Az iktatás a következő módon történik: 1. Az iktatókönyvben a közalkalmazottakkal kapcsolatos iratok iktatására főszámot kell nyitni, minden közalkalmazott egy főszámot kap, amelyhez a közalkalmazott személyi azonosítóját kell csatolni (pl.: 14-0001-002/2005.). 2. A közalkalmazottra vonatkozóan keletkezett iratok (pl.: alapnyilvántartás, átsorolás stb.) egy-egy alszámot kapnak a gyűjtőszámon belül. 3. Az iktatószám jelentése: - első adat: a közalkalmazott főszáma, - második adat: a közalkalmazott személyi azonosítója, - harmadik adat: az ügyirat alszáma, - negyedik adat: az ügyirat keletkezésének éve. 4. Az év közbeni változások (pl: új ügyiratok keletkezése) esetén tehát az iktatás során az alszám növekszik mindig eggyel. 5. Az irattárban az anyagokat elkülönítetten kell kezelni, biztosítva az évenkénti átiktatást, és az iktatószámok folyamatos vezethetőségét, az azonosítók állandóságát. 6. Ha valamely dolgozó közalkalmazotti jogviszonya az intézménynél megszűnik, akkor az ő azonosítóját még egyszer felhasználni nem lehet. Az új dolgozónak az eddig már használt utolsó számnál eggyel nagyobb számot kell adni, hogy adott azonosító mindig ugyanazt a személyt jelentse. 7. A 6. pontban vázolt változásokat át kell vezetni az 1. táblázatban (mellékelve), hogy az mindig az aktuális adatokat tartalmazza.
92
1. számú táblázat Játékország Óvoda Közalkalmazottak sorszámának nyilvántartása Név Malik Jánosné Andrási Julianna Babicz Mihályné Szegedi Brigitta Bársonyné Pálinkás Éva Berkiné Hegyi Klára Biros Ernőné Borbíróné Szatmári Erzsébet Borgulya Pálné Brányik Margit Csikósné Pálinkás Csilla Fazakas Viktória Dankáné Miklós Csilla Darida Jánosné Debreceni Jánosné Erdős Melinda Fazekasné Pálinkás Éva Földvárszki Istvánné Földvárszki Károlyné Földvárszki Katalin Földvárszki Mihályné Földvárszkiné Csiló Éva Füredi Istvánné Gál Istvánné Gáspár Adélka Gengeliczki Istvánné Gilan Mihályné Gózan László Gózan Lászlóné Hászné Burján Edina Jákfalvi Sándorné Kálmán Mihályné Kotyinszkiné Földvárszki Erika Kovács Pálné
Beosztás/Munkakör
Sorszám
-
0001 0002 0003 0004 0005 0006 0007 0008 0009 0010 0011 0012 0013 0014 0015 0016 0017 0018 0019 0020 0021 0022 0023 0024 0025 0026 0027 0028 0029 0030 0031 0032 0033 0034
dajka óvodapedagógus intézményvezető intézményvezető-h. óvodapedagógus óvodapedagógus konyhai kisegítő dajka óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus dajka óvodapedagógus óvodapedagógus dajka óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus 93
Név Kovácsné Szilárd Zsuzsanna Kurucz Valéria Léhné Erdős Anita Lencsés Györgyné Lengyelné Czira Éva Malik Pálné Mantz Jakabné Nagy Judit Nagyné Lehoczki Katalin Opavszki Istvánné Pálinkás Jánosné Pálné Bánszki Ágnes Petyán Mihályné Répás Lászlóné Rihász Ferencné Sedró Barbara Sedró Sándorné Szamos Lászlóné Szemereczky Imréné Szilágyi Károlyné Ihászné Szlovák Zsuzsanna Varga Sándorné Vasné Kiss Mária Vincze Judit Molnárné Polgár Judit Agafonov Alexanderné Kozák Norbertné Orbán Péterné Tóth Erika Árvai Béláné Bence Károlyné Fábriné Nehéz Emma Etelka Pártai Pálné Kerepeszki Istvánné Krizsan László Krsjak Mihály Menich Krisztina Rózsa Nagyné Sztyehlik Anna
Beosztás/Munkakör
Sorszám
-
0035 0036 0037 0038 0039 0040 0041 0042 0043 0044 0045 0046 0047 0048 0049 0050 0051 0052 0053 0054 0055 0056 0057 0058 0059 0060 0061 0062 0063 0064 0065 0066 0067 0068 0069 0070 0071 0072
ügyintéző dajka dajka óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus dajka óvodapedagógus kisegítő óvodapedagógus intézményvezető-h. óvodapedagógus dajka óvodapedagógus dajka tagintézmény-vezető kisegítő óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus 94
Név Szegedi János Krahulcsán Jánosné Erdős Beáta Fenesi Ferencné Gál Attila Bencéné Tóth Tímea Kolár Irén Palotainé Kovács Bernadett Szegedi Katalin Tóth Józsefné Sztyehlik Gyöngyi Havasi Adrienn Kondor Károlyné Domonyi Károlyné Barnainé Jurászik Erzsébet Csibiné Nagy Magdolna Gyöngyösi Katalin Orosz Jánosné Dériné Fieder Tünde Bánszki Ferenc Zoltánné Krancz Zoltánné Kerekesné Sinkó Mária Fekete Veronika Csernai Julianna Maglódszki Tímea Szabóné Funyik Marianna Németh Edina Rocsjákné Kasa Judit Szebelédi-Kurucz Anita Nyikos Mariann
Beosztás/Munkakör
Sorszám
-
0073 0074 0075 0076 0077 0078 0079 0080 0081 0082 0083 0084 0085 0086 0087 0088 0089 0090 0091 0092 0093 0094 0095 0096 0097 0098 0099 0100 0101 0102
dajka dajka dajka ügyintéző dajka konyhai kisegítő dajka óvodapedagógus kisegítő kisegítő óvodapedagógus óvodapedagógus ped. asszisztens ped. asszisztens ped. asszisztens óvodapszichológus óvodatitkár logopédus óvodapedagógus
95
2. sz. melléklet Egyes munkakörökhöz kapcsolódó hatáskör, felelősség, valamint a helyettesítés rendje 1. Óvodapedagógus Feladatkör: A rábízott gyermekek egyéni és közösségi nevelése, fejlődésük sokoldalú elősegítése, tevékenységük életkoruknak megfelelő irányítása. Helyettesítési előírás: Óvodapedagógusi képesítéssel rendelkező, a tanév rendje szerint ugyanabban a gyermekcsoportban dolgozó óvónő, vagy annak akadályoztatása esetén az óvodavezető vagy általános helyettese illetve a tagóvoda vezető által kijelölt óvodapedagógus lehet a helyettesítője, ugyanezen rend szerint köteles helyettesíteni a távollevő szakalkalmazottakat. Jogkör, hatáskör: Gyakorolja a nevelőtestület tagjának és a pedagógusnak biztosított jogokat, hatásköre az általa vezetett gyermekcsoportra terjed ki. Munkaköri kapcsolatok: A szülőkkel, a gyermekcsoporthoz munkarend szerint beosztott dolgozókkal, a székhely óvoda dolgozóival, illetve az intézmény tagóvodáinak munkatársaival tart kapcsolatot. Felelősségi kör: Felelős a nevelési év munkatervében kijelölt gyermekcsoportjában a pedagógiai program megvalósításáért, a gyermekek érdekeinek elsőbbségéért, az egyenlő bánásmódért. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható: a munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért vagy azok hiányos elvégzéséért a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért a munkaeszközök, berendezési tárgyak, felszerelések előírástól eltérő használatáért, elrontásáért a vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért felelős óvodájának berendezési, felszerelési tárgyainak leltár szerinti elszámolásáért. Egyéb feladatok, megbízások: Tanévi munkatervi feladatként megbízás alapján díjazottan elláthatja az alábbi feladatokat: Szakmai munkaközösség vezető Gyermek,- ifjúságvédelmi tevékenység
96
2. Fejlesztőpedagógus Feladatkör: A tanuláshoz szükséges pszichés funkciók fejlesztése, ill. a sérült funkciók javítása, az esetleges hiányzó funkciók pótlása. Megelőzi, vagy csökkenti azokat a tanulási nehézségeket, amelyek a lassúbb érés, vagy egyéb okok miatt keletkeznek a gyermeknél, megváltoztatja a kialakult negatív motivációkat, csökkenti a viselkedési zavarokat, megelőzi a neurotikus tüneteket, melyek a már esetlegesen elszenvedett sorozatos konfliktusok és frusztrációk miatt kialakulhatnak. Helyettesítési előírás: Azonos végzettséggel rendelkező fejlesztőpedagógus Jogkör és hatáskör: Gyakorolja a nevelőtestület tagjának és a pedagógusnak biztosított jogokat. Munkaköri kapcsolatok: A szülőkkel a gyermekcsoporthoz munkarend szerint beosztott dolgozókkal, a székhely óvoda dolgozóival, illetve az intézmény tagóvodáinak munkatársaival tart kapcsolatot. Felelősségi kör: Felelős a tanévi munkatervben kijelölt csoportközi foglalkozásokon részt vevő gyermekek egyéni fejlesztéséért. A gyermekek érdekeinek elsőbbségéért, az egyenlő bánásmódért. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható: a munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért vagy azok hiányos elvégzéséért a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és a bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért a munkaeszközök, berendezési tárgyak, felszerelések előírástól eltérő használatáért, elrontásáért a vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért felelős óvodájának berendezési, felszerelési tárgyainak leltár szerinti elszámolásáért.
3. Logopédus/ gyógypedagógus Feladatkör: A megkésett és akadályozott beszédfejlődésű (pösze, orrhangzós beszédű, dadogó, hadaró), enyhe fokban hallássérült gyermekek fejlesztése, diszlexia, diszkalkulia, szimptomatikus beszédhibák korrigálása logopédiai terápiás munkával és beszédtechnikával, Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság szakvéleményében megállapított részképesség területek fejlesztése. Helyettesítési előírás: Azonos végzettséggel rendelkező logopédus/gyógypedagógus Jogkör, hatáskör: Gyakorolja a nevelőtestület tagjának és a pedagógusnak biztosított jogokat, hatásköre az általa vezetett gyermekcsoportra terjed ki. Munkaköri kapcsolatok: A szülőkkel, az óvodapedagógusokkal, a fejlesztőpedagógussal, a gyógypedagógiai szakmai intézmények munkatársaival tart kapcsolatot. 97
Felelősségi kör: Felelős a tanévi munkatervben kijelölt csoportközi foglalkozásokon részt vevő gyermekek egyéni fejlesztéséért. A gyermekek érdekeinek elsőbbségéért, az egyenlő bánásmódért. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható: a munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért vagy azok hiányos elvégzéséért az intézményvezető utasításainak igénytől eltérő végrehajtásáért a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért a munkaeszközök, berendezési tárgyak, felszerelések előírástól eltérő használatáért, elrontásáért a vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért felelős óvodájának berendezési, felszerelési tárgyainak leltár szerinti elszámolásáért.
4. Óvodapszichológus Feladatkör: Az intézményben folyó pedagógiai munka segítése. Prevenció, melynek célja a gyermekek személyiségfejlődésének segítése, lelki egészségvédelme közvetett vagy közvetlen módon, az óvodapedagógus és a szülő bevonásával. Szakszerű pszichológiai szűrővizsgálatok elvégzése. Helyettesítési előírás: 30 napon túli helyettesítését az óvoda vezetője rendeli el írásban Jogkör, hatáskör: Gyakorolja az alkalmazotti közösség és nevelőtestület tagjának, törvény és jogszabályok által valamint az óvoda SZMSZ-ében biztosított jogokat. Munkaköri kapcsolatok: Részt vesz az alkalmazotti és nevelőtestületi értekezleteken. Felelősségi kör: Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható: Munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért Vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért. A munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért A Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete által kiadott Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexének előírásai kötelező érvényűek. Ezen Szakmai Etikai Kódex részletesen szabályozza a titoktartásra vonatkozó kötelességeket, melyet ezen Munkaköri leírás aláírásával önmagára nézve kötelező érvényűnek fogad el. Egyéb feladatok, megbízások: Személyre szólóan az adott nevelési év intézményi munkatervében kerül meghatározásra az egyéb feladat és megbízás.
98
5. Pedagógiai asszisztens Feladatkör: Az intézményben folyó pedagógiai munka segítése, a pedagógiai program eredményes megvalósítása, a gyermekek zavartalan és folyamatos ellátása érdekében az óvodapedagógus munkájának segítése. A gyermekek gondozása, felügyelete, nevelés. Helyettesítési előírás: Köteles a pedagógiai asszisztensi feladatokat a túlmunkavégzésre vonatkozó rendelkezések szerint ellátni a nevezett munkakörben dolgozók távolléte esetén, a vezető óvónő utasítása alapján. Jogkör, hatáskör: Gyakorolja a munkavállaló jogszabályokban biztosított jogait, hatásköre munkaterületére terjed ki. Munkaköri kapcsolatok: Napi munkájában rendszeresen együttműködik a csoportban dolgozó pedagógusokkal, az óvodatitkárral, és az óvodavezetéssel. Részt vesz a nevelőtestületi, alkalmazotti értekezleteken. A társintézményekkel, szülőkkel ápolja kialakult kapcsolatainkat Felelősségi kör: Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható: Munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért vagy hiányos elvégzéséért A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért. A rendelkezésre bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért, a vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért. A gyermekek óvodai munkájáról a szülőknek tájékoztatást nem ad, őket a megfelelő pedagógushoz irányítja Egyéb feladatok, megbízások: Az intézményvezető, valamint az intézményvezető-helyettes által az aktuálisan személyhez rendelt megbízások.
6. Dajka Feladatkör: A rábízott gyermekek gondozása, felügyelete, nevelése a helyi program szerint. Az óvodai környezet rendjének, tisztaságának fenntartása. A kijelölt helyiségek, területek rendszeres tisztántartása, fertőtlenítése és nagytakarítása. Helyettesítési előírás: Köteles a konyhai és a takarítói feladatokat is a túlmunkavégzésre vonatkozó rendelkezések szerint ellátni a nevezett munkakörökben dolgozók távolléte esetén, az óvodavezető, az általános helyettes, tagóvoda vezető utasítása alapján. Jogkör, hatáskör: Gyakorolja a munkavállaló jogszabályokban biztosított jogait, hatásköre munkaterületére terjed ki. Munkaköri kapcsolatok: A munkatársakkal és a gyermekek szüleivel tart kapcsolatot. 99
Felelősségi kör: Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható: munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért vagy hiányos elvégzéséért a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért a rendelkezésre bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért, a vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért felelős óvodájának berendezési, felszerelési tárgyainak leltár szerinti elszámolásáért. Egyéb feladatok, megbízások: Díjazott megbízások: munkaidején túli időben, távollevő tálaló konyhai dolgozó vagy a takarító helyettesítése.
7. Óvodatitkár Feladatkör: Az óvodai ügyvitel, iratkezelés és a tanügyi nyilvántartás vezetése, valamint az óvodavezető adminisztrációs teendőinek ellátása. Helyettesítési előírás: Távollétében az ügyintézők láthatják el feladatkörét Jogkör, hatáskör: Gyakorolja a munkavállaló jogszabályokban biztosított jogait. Jogosult /és köteles/ az óvodavezető figyelmét felhívni, ha valami nem felel meg a szabályoknak, belső utasításoknak. Munkaköri kapcsolatok: Az óvodavezető kapcsolattartásának szervezése, a vendégek és látogatók fogadása, a szülőkkel, az intézmény óvodáinak munkatársaival tart kapcsolatot. Felelősségi kör: Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható: munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért a rendelkezésre bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért a vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért felelős óvodájának berendezési, felszerelési tárgyainak leltár szerinti elszámolásáért.
100
8. Ügyintéző/ munkaügyi Feladatkör: Az óvoda munkaügyi feladatainak elvégzése, munkaügyi nyilvántartások vezetése Helyettesítési előírás: Távollét esetén az ügyintéző, illetve az óvodatitkár láthatja el feladatait Jogkör, hatáskör: Gyakorolja a munkavállaló jogszabályokban biztosított jogait. Jogosult (és köteles) a vezető figyelmét felhívni, ha valami nem felel meg a szabályoknak, belső utasításoknak. Munkaköri kapcsolatok: Kapcsolatot tart a fenntartó gazdálkodási feladatot ellátó illetékeseivel, a társintézmények gazdasági képviselőivel, ügyintézések illetékeseivel, a MÁK illetékeseivel, szolgáltatókkal, szállítókkal, valamint az intézmény dolgozóival. Felelősségi kör: Felelőssége kiterjed teljes munkakörére, tevékenységére, felelősségre vonható: munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért rendelkezésre bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak eltérő használatáért, elrontásáért vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért. felelős óvodájának berendezési, felszerelési tárgyainak leltár szerinti elszámolásáért felelős óvodájának berendezési, felszerelési tárgyainak leltár szerinti elszámolásáért.
9. Ügyintéző/ gazdasági Feladatkör: Az óvoda gazdálkodási részfeladatainak elvégzése, gazdálkodási nyilvántartások vezetése Helyettesítési előírás: Távollétében a munkaügyi ügyintéző, ill. az óvodatitkár láthatja el munkakörét. Jogkör, hatáskör: Gyakorolja a munkavállaló jogszabályokban biztosított jogait. Jogosult (és köteles) a vezető figyelmét felhívni, ha valami nem felel meg a szabályoknak, belső utasításoknak. Munkaköri kapcsolatok: Kapcsolatot tart a fenntartó gazdálkodási feladatot ellátó illetékeseivel, a társintézmények gazdasági képviselőivel, ügyintézések illetékeseivel, a MÁK illetékeseivel, szolgáltatókkal, szállítókkal, valamint az intézmény dolgozóival. Felelősségi kör: Felelőssége kiterjed teljes munkakörére, tevékenységére, felelősségre vonható: munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért, vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért, jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért, rendelkezésre bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak eltérő használatáért, elrontásáért, felelős óvodájának berendezési, felszerelési tárgyainak leltár szerinti elszámolásáért. vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért. 101
10. Kisegítő/Takarító Feladatkör: Az óvoda területén a kijelölt helyiségek, területek rendszeres tisztántartása, fertőtlenítése és nagytakarítása. Helyettesítési előírás: Konyhai kisegítő, dajka Jogkör, hatáskör: Gyakorolja a munkavállaló jogszabályokban biztosított jogait. Jogosult / és köteles/ felettese figyelmét felhívni, ha valami nem felel meg a szabályoknak, belső utasításoknak. Munkaköri kapcsolatok: A munkatársakkal tart kapcsolatot. Felelősségi kör: Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható: munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért a rendelkezésre bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak, előírástól eltérő használatáért, elrontásáért a vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért felelős óvodájának berendezési, felszerelési tárgyainak leltár szerinti elszámolásáért.
11. Kisegítő/ konyhai dolgozó Feladatkör: Az óvodákban a gyermekétkeztetést segítő tálalókonyhákban a szolgáltató által leszállított készételek tálalása, gyermekcsoportonkénti létszám igények szerint, valamint az étkeztetés során használt evőeszközök, étkészletek, tálaló edények mosogatása, fertőtlenítése, és a tálaló konyha, valamint berendezési tárgyainak tisztántartása, a szállítóedények tisztántartása. Helyettesítési előírás: Eseti megbízással dajka, takarító, tartós távollét esetén külső munkavállaló Jogkör, hatáskör. Jogosult és köteles mindenkor felettese figyelmét felhívni, ha valami nem felel meg a jogszabályoknak, belső utasításoknak. Munkaköri kapcsolatok: Folyamatos munkakapcsolatot köteles tartani az óvoda munkatársaival és a szolgáltató cég ételszállító dolgozóival. Felelősségi kör Felelősségre vonható: munkahely bizalmi jellegének, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért munkaköri feladatainak a kijelölt határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért, a szükséges tevékenységek elmulasztásáért a jogszabályok és a munkahelyi fegyelem be nem tartásáért a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért a rendelkezésre bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő, célszerűtlen használatáért 102
a konyha üzemi terület megfelelő higiéniájának elmulasztásáért a vagyonbiztonság veszélyeztetéséért felelős óvodájának berendezési, felszerelési tárgyainak leltár szerinti elszámolásáért.
Pilis, 2014. március 12.
Bársonyné Pálinkás Éva intézményvezető
103
Legitimációs záradék
Játékország Óvoda SZMSZ-ét készítette: az intézmény vezetője Pilis, 2014. március 12. …………………………………… intézményvezető
Játékország Óvoda SZMSZ-ében foglaltakkal kapcsolatosan a Közalkalmazotti Tanács magasabb jogszabályban biztosított általános véleményezési jogával élve, a dokumentumról a nevelőtestületi elfogadás előtt a jogszabályban biztosított határidő betartásával véleményt alkotott. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Pilis, 2014. március 12. …………………………………… KT elnök
Játékország Óvoda SZMSZ-ének elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez (a dokumentumok nyilvánosságának biztosítása, az intézmény, tájékoztatási kötelezettsége, valamint a gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban) a Szülői Szervezet Választmánya véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Pilis, 2014. március 12. …………………………………… SZSZV elnök
Játékország Óvoda SZMSZ-ét az intézmény nevelőtestülete …../2014. (III. 12.) számú határozatával elfogadta, mely döntést az intézmény vezetője jóváhagyta. Pilis, 2014. március 12. …………………………………… intézményvezető
Ph
104
