A partnerek közötti jövedelem-eloszlás és a szubjektív jóllét kapcsolata Hajdu Gábor1,2 – Hajdu Tamás3 1Szociológiai Intézet, MTA Társadalomtudományi 2MTA-ELTE
Kutatóközpont
Peripato Kutatócsoport Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont
3Közgazdaság-tudományi
Kulcskérdések a társadalomkutatásban, 2014.04.03.
Háttér • Magyarországon erősek a tradicionális értékek és a hagyományos nemi szerepek elfogadása • Gender Inequality Index: EU 27. helyén • A 12 év alatti gyermeket nevelő nők a gyermeket nem nevelő nőkhöz viszonyított foglalkoztatási hátránya Magyarországon az egyik legnagyobb • Egyetértés • „Egy nőnek fel kell készülnie arra, hogy a család érdekében kevesebb fizetett munkát végezzen” • „Ha kevés a munkalehetőség, a férfiaknak elsőbbséget kellene élvezniük a munkavállalásban”
A 25-59 évesek aktivitási rátája nemek szerint, 1996-2012 (%)
86,5
Férfiak 81,8
72,8
Nők
61,7
1996
1998
2000
2002
2004
2006
2008
2010
2012
Kutatási kérdések • A házastársak, élettársak közti jövedelem-eloszlás befolyásolja-e a nő, illetve a férfi szubjektív jóllétét? • Minél magasabb a nő partneréhez viszonyított jövedelmi aránya, annál inkább sérülnek a tradicionális nemi szerepelvárások
• Módosítják-e a kapcsolatot a nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdök?
A partner mint viszonyítási pont • Vonatkoztatási csoportok szerepe • Veblen, Stouffer, Merton, Duesenberry
• A legfontosabb referenciapontok: munkatársak, barátok, átlagjövedelem • A rokonok szerepe kevésbé jelentős • Clark – Senik, 2010; Mayraz – Wagner – Schupp, 2009, Sági, 2000
A partner mint viszonyítási pont • A partnerek egymáshoz viszonyított jövedelme és (a) az anyagi helyzettel való elégedettség, (b) a házassággal való elégedettség közti kapcsolat • Ahn és munkatársai, 2013 • 1994 és 2001 közötti spanyol és dán adatok • Spanyolország • A nők anyagi helyzettel való elégedettsége csökken, a férfiaké pedig nő a háztartás jövedelméhez való hozzájárulásuk emelkedésével
• Dánia • A nők és a férfiak elégedettsége is emelkedik a relatív munkajövedelmük növekedésével
• Lehetséges magyarázat: a férfi családfenntartó szerepével kapcsolatos attitűdök
A partner mint viszonyítási pont • Zhang - Tsang, 2012 • Pekingi nők mintája • Ha a férj kevesebbet keres, elégedetlenebbek a házassággal • A relatív jövedelem keveset magyaráz a változó családi és gender normák miatt
• Bertrand és munkatársai, 2013 • Amerikai minta • A feleség relatív jövedelmének növekedése növeli a házassággal kapcsolatos elégedettségét, a férj elégedettségét viszont nem • A feleség relatív jövedelmének növekedése csökkenti a férj pszichológiai jóllétét • Magyarázat: a férfiak családfenntartói szerepnek való megfelelés miatti szorongás (a környezet elvárásai)
A partner mint viszonyítási pont • Rogers – De Boer, 2001 • Amerikai minta • A feleség relatív jövedelmének növekedése csökkenti a férj pszichológiai jóllétét • A gender attitűdök nem módosítják az eredményt
• Furdyna és munkatársai, 2008 • Amerikai házas nők mintája • A vallásosság mértéke és a tradicionális gender attitűdök befolyásolták a feleség jövedelmi aránya és a házassággal való elégedettség kapcsolatát • Tradicionális értékeket vallók és a vallásosak: negatív kapcsolat
Az eddigi ismeretekhez való hozzájárulás • Kelet-Európa kimaradt az elemzésekből • Erősebbek a tradicionális nemi szerepek, mint NyugatEurópában
• Csak néhány kutatásban tesztelték empirikusan a gender attitűdök szerepét • A partnerkapcsolattal vagy az anyagi helyzettel való elégedettség helyett a szubjektív jóllét általános mutatója (élettel való elégedettség)
Adatok • „Életünk Fordulópontjai” (KSH Népességtudományi Kutató Intézet) • A panelkutatás 2. hulláma • 8880 fő, aki partnerrel él együtt (4228 nő, 3784 férfi)
• Szubjektív jóllét • „Mennyire van megelégedve élete eddigi alakulásával?” • 0-10 skála
• Jövedelmek • „Átlagosan mennyi az Ön havi nettó jövedelme?” • „Átlagosan mennyi az Ön házastársának/élettársának havi, nettó jövedelme?” • „Beleértve az Ön jövedelmét is, mennyi az Önök háztartásának átlagos havi (nettó) összjövedelme?”
Elemzési stratégia A nő jövedelmi aránya • A nő és a férfi közös jövedelméhez viszonyítva • 𝑅𝑖 =
𝐼𝑖𝑁
𝐼𝑖𝑁 +𝐼𝑖𝐹
OLS regresszió • Si = 𝛽0 + 𝛽1 𝑅𝑖 + 𝛽2 ln 𝐼𝑖𝐻 + 𝛽2 𝑋𝑖 + 𝜀𝑖 • 𝑅𝑖 : a nő jövedelmi aránya • 𝐼𝑖𝐻 : ekvivalens jövedelem (OECD 2 skála) • 𝑋𝑖 : kontrollváltozók
Elemzési stratégia • Az érdeklődésünk fókuszában β1 • Milyen kapcsolat van a nő jövedelmi aránya és az élettel való elégedettség között?
• Hipotézis: a partnerek közti jövedelem-eloszlás és az elégedettség közti kapcsolatot az elvárt szerepeknek való megfelelés sikeressége határozza meg • A tradicionális nemi szerepfelfogás megsértése: 𝛽1 < 0
Elemzési stratégia • 𝑅𝑖 a háztartás anyagi helyzetével is összefügg, a háztartástagok munkavállalással kapcsolatos döntései és lehetőségei is meghatározhatják • Kontroll: ekvivalens jövedelem; munkaerő-piaci státus; egészségi állapot; munkaórák száma; a partner munkaerőpiaci státusa; a partner egészségi állapota; a partner munkaóráinak száma; 18 év alatti háztartástagok; felnőtt háztartástagok; további háztartástagok egészségi állapota; rezsifizetési elmaradás; a lakás mérete
Elemzési stratégia • 𝑅𝑖 információt szolgáltat a két fél jövedelmének nagyságáról is • Ha 𝑅𝑖 magasabb, a férfi abszolút jövedelme alacsonyabb • β1 értékében az egyéni jövedelmi szint is megjelenhet • Az egyéni jövedelmi szint és az elégedettség kapcsolata (1) A személyes fogyasztáson keresztül • „Közös kassza”, ezért nem jelentős hatás (2) A munka megbecsültségén keresztül • Kontroll: munkával való elégedettség
• A minta leszűkítése: 0,2 ≤ 𝑅𝑖 ≤ 0,8
Eredmények Az elégedettség a nő jövedelmének aránya szerint Nők
7,1
Férfiak
7,0 6,9 6,8 6,7 6,6 6,5 6,4 6,3 6,2 6,1 0,2
0,3
0,4
0,5
0,6
A nő jövedelmének aránya
0,7
0,8
A nő jövedelmének aránya és az élet alakulásával való elégedettség, OLS A nő jövedelmének aránya a partnerrel közös jövedelmében Kontrollváltozók Korrigált R2 N *
Nők
Férfiak
-0.600*
-0.543*
(0.308) Igen 0.187 3752
(0.311) Igen 0.218 3310
p < 0.10, ** p < 0.05, *** p < 0.01
Kontrollváltozók: a kérdezett életkora; életkorának négyzete; iskolai végzettsége; munkaerő-piaci státusa; az előző heti munkaórák száma; akadályozza-e a kérdezettet egészségi probléma; a partner életkora; életkorának négyzete; iskolai végzettsége; munkaerő-piaci státusa; a partner az előző heti munkaóráinak száma; akadályozza-e a partnert egészségi probléma; a kapcsolat típusa; munkával való elégedettség; 18 év alatti háztartástagok száma; felnőtt háztartástagok száma; egészségi probléma vagy betegség a további háztartástagok között; a lakás nagysága (logaritmikus formában); a lakóhely településtípusa és régiója
Tradicionális nemi szerepek A. Nem tesz jót a kapcsolatnak, ha a nő többet keres, mint a férfi. B. Hároméves kor előtt a gyermekek megsínylik, ha az anyjuk eljár dolgozni. C. Ha a szülők elvállnak, a gyereknek jobb, ha az anyjával marad. D. Ha kevés a munkalehetőség, jogos lenne, hogy a férfiak kapjanak munkát, nem pedig a nők. E. Az a helyes, ha a férj számára a munka a fontosabb, a feleség számára pedig az otthon és a gyermekek, még akkor is, ha mindketten dolgoznak. • A-D: 1-5 skála, E: 1-3 skála • Főkomponens tercilisekre osztva: Egalitárius, Átlagos, Tradicionális nemi szerepfelfogás
A nő jövedelmi aránya és az elégedettség a nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdök szerint, OLS A nő jövedelmének aránya
SH
Egalitárius, nők
-0.050
(0.525)
0.170 1192
Átlagos, nők
-0.005
(0.538)
0.191 1202
Korr. R2
N
Tradicionális, nők
-1.554**
(0.609) 0.206 1172
Egalitárius, férfiak
0.005
(0.519) 0.240 1064
Átlagos, férfiak
-0.484
(0.622) 0.206 1003
Tradicionális, férfiak *
p < 0.10, ** p < 0.05, *** p < 0.01
-1.489**
(0.582)
0.212 1032
Összefoglalás • A nő jövedelmi arányának növekedése nem csak a férfiak, hanem a nők között is a szubjektív jóllét csökkenésével jár együtt • Nem a nő jövedelmi arányával együtt emelkedő egyéni és háztartási gazdasági hátrányok, hanem a nemi szerepekkel kapcsolatos elvárások magyarázzák • A negatív összefüggés elsősorban a tradicionális nemi szerepeket elfogadók között érvényesül
• Bizonyos esetekben a partnerhez viszonyított jövedelem befolyásolhatja az egyének szubjektív jóllétét
• Az attitűdök és a „valóság” között fennálló konfliktus • Miért elégedetlenek a magyarok? • Szocializáció: a nemi sztereotípiák lebontása, egy egalitárius szerepfelfogás átadása „kézzel fogható” életminőség növekedést eredményezhet
Köszönjük a figyelmet! Hajdu Gábor:
[email protected] Hajdu Tamás:
[email protected]
