Civilekről a támogatók és partnerek

Civilekről – a támogatók és partnerek Megkerestük helyhatóságok és a gazdasági szféra olyan szereplőit, akik évek óta támogatnak civil szervezeteket. Több kérdést fogalmaztunk meg, alapvetően arra voltunk kíváncsiak, hogy a „másik oldalról” hogyan néz ki, milyennek mutatkozik a civil szféra. Bár ugyanazokat a kérdéseket tettük fel a helyhatóságok vezetőinek is, mint a gazdasági szféra képviselőinek, lévén, hogy a helyhatóságok és a gazdasági szféra más-más támogatási filozófia szerint juttat pénzeszközöket civil célokra, válaszaikat külön tömbben közöljük.

Helyhatóságok A helyhatóságok közül Maros Megye Tanácsa részéről Lokodi Edit Emőke (leköszönő) alelnök válaszolt, Kolozsvár Polgármesteri Hivatala részéről pedig dr. Horváth Anna alpolgármester. 1. Maros Megye Tanácsa: Lokodi Edit Emőke -

Milyennek ítéli meg a romániai és ezen belül a romániai magyar civil szférát? Megfelel a társadalmi elvárásnak? Ismer-e olyan civil szervezetet, amelyet példaként állítana más szervezetek elé? - Több mint nyolc éves munkám alatt, amit a megyei önkormányzatban végeztem, alkalmam volt megismerni a megyében működő összes civil szervezetet, legyen itt szó kulturális, szociális védelemről, sportról vagy akár az egyházakat is ide sorolhatnám. Maros megyében egy gazdag hálózat működik, körülbelül 2000-től nagyon aktívan, hatékonyan. Ugyancsak 2000-től, koordináltan, évente május elején megszervezik Marosvásárhelyen a Civil szervezetek vásárát. És ha az elején 2025 egyesület képviseltette magát, az utóbbi években mát 50-nél is nagyobbra duzzadt a résztvevők száma. Ez a civilek számára egy olyan fontos nap, amikor sátrakkal kivonulnak Marosvásárhely központjába, a Rózsák terére, és bemutatják, hogy mivel foglalkoznak. Szórólapokon és rendezvényeiken keresztül ismertetik magukat és egész napos programot tudnak a vásárhelyiek számára biztosítani. -

Van-e kapcsolata civilekkel? Mennyire rendszeres? Szoktak-e találkozni civil szervezetek képviselőivel, hogy a (helyi) közösség számára fontos kérdésekről beszélgessenek? - 2004-től vagyok a megye élén és azóta konkrétan támogatjuk a civil szervezeteket. Előtte is voltak támogatások, de azóta pályázati rendszerben támogatjuk. Minden évben 16 millió lej van elkülönítve a civilek számára. Négy tevékenységi területen támogatjuk a civileket: kultúra, szociális tevékenység, sport és egyház. Minden területre 4 millió lej van leosztva, a támogatást pályázatok alap-

ján lehet megszerezni. De nemcsak a pályázatokat vesszük figyelembe. Figyelembe vesszük, hogy Maros megyében több etnikum él egymás mellett, itt jelen van hat történelmi egyház – ortodox, görög katolikus, romai katolikus, református, unitárius és evangélikus. A kultúra terén is figyelembe vesszük a vegyes, román-magyar, továbbá a magyar és román rendezvényeket, a támogatás leosztásában igyekszünk a lakossági százalékarányokat betartani. A roma szervezeteknek is biztosítunk külön alapokat, melyekre csak a roma rendezvényekkel lehet pályázni. Támogatáspolitikánk stabil, a civilek tudják, hogy milyen területek szerint lehet évről-évre pályázatot benyújtani. A pénz az utolsó baniig elfogy, sőt még minden évben külön szerződéseket kötött a megyei tanács, különböző civil szervezetekkel, nagyobb lélegzetű rendezvények esetén, mint például a fogathajtó verseny vagy a színház fesztivál. Szociális illetve a sport területén általában vegyes, román-magyar rendezvények vannak. Nem támogatjuk azokat a sport rendezvényeket, amelyek központi állami támogatásban részesülnek. Támogatásainkat a tömegsport felé irányítjuk. -

Létezik-e az Ön által vezetett/képviselt intézménynek támogatási programja? Ha igen, milyen alapelvek szerint végzik Önök a civil szféra támogatását? - Nagyon sok pályázat van, ezért a megítélt összegek nem nagyok, de mindenki igényli, mindenki számít rá minden évben. Olyan még ne történt meg, hogy valamilyen oknál fogva vissza kellett vonjuk a támogatást. Csak abban az esetben kellett visszaszolgáltatni az összeget, ha az egyesület nem használta fel teljes mértékben, illetve a rendezvény nem lett megvalósítva. Nagyon sok rendezvény van, vannak hétvégék, amikor rendezvénydömping van, de ez így jó, ezt igényli a város, meg is bírja. Van-e kapcsolata civilekkel? Mennyire rendszeres? Mennyire erősek a megye civil szervezetei? - Nagyon sok szervezetet tudnék kiemelni. A teljesség igénye nélkül, ki tudnám emelni a szociális munkát végző egyesületeket, a Caritast, a HIFA-t, a Hit és Fény Egyesületet, a dawnkorós, a cukorbetegek érdekeit védő egyesületeket, de ne feledjük el a gombász egyesületet, amely évről évre egyre rangosabb rendezvényeket szervez. Kulturális téren nincs olyan község, ahol ne működne táncegyüttes. Ezek megmérettetik magukat a Csűrszínház keretén belül, a Maros, a Görgénymenti fesztiválon. És ne felejtsük el a Maros Művészegyüttest, amely ernyőként gyűjti maga alá a tehetségeket. Nincs olyan kulturális intézmény, amely ne szervezne valamit. Ezen kívül jelen vannak más nemzetiségek is, itt van az örmény egyesület, a zsidó hitközösség, akik szintén megmutatják kultúrájukat. -

-

Ha van Önnek, a megyei tanácsnak külön üzenete a civilek számára, kérjük, ossza meg velünk is. - Igazán nem is tudok különbséget tenni a civil szervezetek aktív munkája között. A civil szervezeteknek sok sikert kívánok a munkájukban. Az élet bebizonyította, hogy munkájukra nagy szükség van. Nagy szükség van arra a civil szervezetre is, amely a kultúrával foglalkozik, arra is amelyik a sporttal, arra is akik az öregek gondozásában tevékenykedik, aki segítséget nyújt a beteg gyerekek számára. Az üzenetem az, hogy maradjanak meg és egészítsék ki az önkormányzat alárendeltségében működő intézmények munkáját, az ők speciális, szeretettel teli, gondoskodó munkájukkal. Lejegyezte: Incze Vanda [email protected] 2

2. Kolozsvár Polgármesteri Hivatala: dr. Horváth Anna - Milyennek látja a civil szervezetek támogatottságát? Honnan mennyi támogatást kapnak? - Én elsősorban a számukra kiírt önkormányzati támogatásról tudok beszélni. Azt elmondhatom, hogy az erre a célra elkülönített összegek az elmúlt négy évben növekvő tendenciát mutatnak. 2011től, amikor a helyi tanács 1 millió lejjel támogatta a kulturális programokat, sikerült megnégyszerezni ezt az összeget. 2013-ban 2 millióról 3 millióra nőtt a támogatás, 2014-ben ez az összeg már 4.2 millió. Ez az összeg kulturális, oktatási és ifjúsági programokra osztható szét. Idén az ifjúsági rendezvényeken belül, a sportrendezvényeket szeretnénk nagyobb támogatásban részesíteni, valamint kiemelt jelentőségű rendezvényeink is lesznek, például a Kolozsvári Magyar Napok. -

Hogyan, milyen kritériumrendszer alapján osztják szét ezt az összeget? - Az igazság az, hogy még mindig dolgozunk a pontos kritériumrendszeren. Korábban egyáltalán nem volt olyan konkrét szempontrendszer, amely a szervetek profilját figyelembe vette volna. Például a TIFF pályázatát ugyanazon szempontok alapján bírálták el, mint, tegyük azt, egy öreggondozó szervezetét. Mindenki tudja, hogy ez nem a legszerencsésebb. A munkatársaim és jómagam azon dolgozunk, hogy egy olyan rendszert dolgozzunk ki, amely lehetővé teszi a pályázati elbírálás transzparenciáját. Mindezek mellett arra is törekszünk, hogy a pályázatokat bizonyos átfogóbb szempontok, tematika alapján írjuk ki. Például a gyerekprogramok esetében, legyen egy olyan téma, ami összeköti a különböző szervezetek programjait, ami megteremti a kapcsolatot a programok között. - Változik évente a pályázók listája? - Az utóbbi években többnyire ugyanazok a szociális szervetek pályáztak. Mi igyekszünk minél korábban közzétenni a pályázati lehetőségeket, hogy már előző évben láthassák a szervezetek, hogy mire jogosultak pályázni, mi szükséges hozzá. Meg kell vizsgálni, hogy a benyújtott pályázok listája azonos lesz-e a tavalyival, és ha igen, el kell gondolkodnunk azon, hogy ez miért történik így. Meg kell vizsgálnunk, hogy eljut-e más szervezetekhez is az információ, lehetséges, hogy új megoldásokat kell találnunk a pályázatok népszerűsítésére. -

Mi a véleménye, van-e igénye a civil szervezeteknek arra, hogy önellátóvá, pénzügyileg függetlenné váljanak? - Nem tapasztaltam ilyen törekvéseket. Egy civil szervezetnek bevétele a támogatásokból, pályázatok útján megszerzett összegekből, a tagságdíjból befolyó összegekből, valamint a jövedelemtermelő tevékenységekből tevődik össze. Ez utóbbi nagyon kis mértékben jellemző. A szervezetek számítanak a különböző támogatásokra, azok alapján szervezik meg a programjaikat, körvonalazzák az éves tevékenységüket. Nem gondolom, hogy az rövid időn belül ilyen törekvésekkel állnának elő. A pénzügyi függetlenség olyan tendenciának számít, amely még nem jellemző a romániai civil szervezetekre. 3

- Milyennek látja a civil szervezetek közötti kapcsolatokat? Van-e együttműködés közöttük? - A civil szervetek esetében nem beszélhetünk az európai értelemben vett horizontális együttműködésről. A vertikális együttműködés az másik kérdés. Az jól működik, ez a kommunizmus hagyatéka, nem nőttük még ki. A civil szervezetek szeretnek egyedül működni, mindenki megvan a saját kis körében. Egy-egy projekt kedvéért, vagy olyan pályázati lehetőségekért, amelyek megkövetelik az együttműködést, természetesen összeállnak, de ez is többnyire csak papíron történik. -

Az Ön véleménye szerint a Civil Fórum lap, milyen szerepet vállalhatna a szervezetek közötti együttműködés elősegítésében? - Ez egy komplex dolog. Elsősorban a lapnak kell tudatosítania, hogy milyen szerepet kíván vállalni, másodsorban a szervezeteknek is tudniuk kell, hogy a lap ilyen szerepet vállal. Ez azt jelenti, hogy a különböző civil egyesületek vezetésének a tudomására kell hozni, hogy ez a lap ilyen szerepet vállal a szervezetek közötti kommunikáció megteremtésére. Nagyon fontos, hogy a szervezetekben a megfelelő embereket kell keresni, mert ha nem velük vesszük fel a kapcsolatot, nem lesz eredményes. Egy ilyen lap mindenképp jó vitafelület lehetne a felmerülő problémák megbeszélésére, a tapasztalatok célirányos megosztására. Kérdezett: Vízi Tünde [email protected]

Gazdasági szereplők Lapszámunkban azt vizsgáljuk meg, többek között, hogy a gazdasági válság vége felé, amikor mindenki komoly gondokkal küszködött, a civil szféra is, milyen esélyek vannak a normális mederbe kerülésre. Ezekben az interjúkban arra keressük a választ, hogy milyen képet mutat a jelenlegi civil szféra, mennyire számít partnernek bizonyos közösségi ügyek intézésében, léteznek-e kialakult együttműködési kapcsolatok, bíznak-e a támogatók a civilekben. Interjúkérdéseinkre válaszolnak: Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója, Felméri Erzsébet, a MOL Románia PR koordinátora és András Lehel, a székelyudvarhelyi Melinda Instal vezérigazgatója. 1. Milyennek ítéli meg a romániai és ezen belül a romániai magyar civil szférát? Megfelel a társadalmi elvárásnak? Ismer-e olyan civil szervezetet, amelyet példaként állítana más szervezetek elé? Diósi László: Ha egyetlen szóval kéne válaszolnom arra, hogy milyennek ítélem meg, azt mondanám, aktív. A civil társadalmat élő szervezetnek kell tekinteni és akképpen kezelni, olyannak, amit polgárok alkotnak, akik saját kezdeményezésük eredményeként hozzájárulnak a kollektív változások megvalósításához. Úgy gondolom, hogy a romániai civil társadalom képviselete megfelelő módon történik, viszont az állampolgárok önkéntes részvétele nem eléggé fejlett. Az említett hiányosság mellett egy másik visszatérő probléma, amit észrevettem, hogy gyakran hiányos érvekkel kerülnek kidolgozásra szociális projektek. Például gyakran veszek részt gazdasági fórumokon, ahol olyan szponzorkérelmeket kapok, amelyek esetében hasonló gondokkal találkozom. Viszont azokat, amelyek megfelel4

nek a releváns kritériumoknak, részletesen és alaposan elemezzük, és minden esetben, költségvetési kereteinknek megfelelően, megpróbáljuk projektjeinkkel társítani. Felméri Erzsébet: A romániai és ezen belül is a magyar civil szféra nagy fejlődésen ment keresztül az elmúlt években és úgy látjuk, egyre inkább a hatékonyságot és a célirányosságot tűzi ki célul. Egyre több szervezet látja meg és látja be a vállalkozói szférával való együttműködés fontosságát, és egyre többet tanulnak és tesznek annak érdekében, hogy eredményes partnerek legyenek. A szükséges anyagi feltételek megteremtése által pedig a civil szervezetek meg tudnak felelni küldetésüknek illetve a szervezeti ígéret szerinti társadalmi elvárásoknak. A MOL Románia több olyan civil szervezettel működik együtt, amelyek terveik megvalósításával, hatékonyságukkal, átláthatóságukkal példaként említhetők, ezek közül kiemelném a Közösségért Alapítványt, és a Polgár-Társ Alapítványt, amely szervezetek a társadalmi felelősségvállalási programjainkban hagyományos partnereink. András Lehel: Megítélésem szerint meg sajnos gyerekcipőben jár Romániában – a nyugati országokhoz képest – a civil szféra, mint érdekképviselet, mint fórum, amelyen keresztül a lakosság a hangját hallatni tudná. Közösségi kezdeményezések, közösségi alapítványok, amelyeket mintaként helyezhetnénk piedesztálra, inkább úgy születnek, hogy amerikai vagy német szakemberek jönnek ide és ők rángatnak kabátujjunknál fogva, hogy kezdeményezzünk és fogjunk össze egy – egy cél megvalósítása érdekében. 2. Van-e kapcsolata civilekkel? Mennyire rendszeres? Szoktak-e találkozni civil szervezetek képviselőivel, hogy a (helyi) közösség számára fontos kérdésekről beszélgessenek? Diósi László: Idén 10 évet töltünk a romániai piacon. Olyan 10 évet, amely során bebizonyítottuk, hogy stabil és erőteljes partnerként kezeljük a társadalmi felelősségvállalási programokat. A közösségi életben való részvétel felvállalt célunk. Állandó kapcsolatban állunk a civil társadalom képviselőivel, és a lehetőségeknek megfelelően, támogatjuk azon projekteket, amelyek valódi változást hoznak a társadalomba az oktatás, kultúra, sport vagy egészség területén. Hagyományos partnereink vannak, ugyanakkor nyitottak vagyunk új kapcsolatok kialakítására is. Szervezeti szinten mi is részt veszünk különböző önkéntes programokban, példaként említem a „Let’s do it Romania" projektet. Továbbá évente promováljuk a 2%-os kampányt, fontos társadalmi célokra koncentrálva. Azt is megemlíteném, hogy csoporttagunk, az OTP Consulting folyamatos kapcsolatokat ápol a civil társadalommal.

5

Felméri Erzsébet: Azokkal a szervezetekkel, amelyekkel együttműködésben társadalmi felelősségvállalási programjainkat bonyolítjuk, folyamatos kapcsolatban vagyunk. A programok meghirdetése és a pályázati folyamatok idején a kapcsolattartás intenzívebb. De más időszakokban is folyamatosan kapcsolatban vagyunk, szükség és igény szerint. Évente sor kerül legalább egy, hosszabb, nyugodtabb, brainstorming jellegű beszélgetésre a partner-civilekkel, azt vizsgáljuk, hogy hol tudnánk javítani, bővíteni, hatékonyabbá tenni közös programjainkat. Mindkét fél szerint fontos ez, hiszen ezek az alkalmak azok, amikor összevetjük a civil szervezet által megfogalmazott közösségi igényeket a vállalat társadalmi szerepvállalási céljaival, stratégiájával. András Lehel: Van kapcsolatuk néhány civil szervezettel, vannak olyanok, amelyekkel negyedévente vagy évente találkozunk. 3. Létezik-e az Ön által vezetett/képviselt intézménynek támogatási programja? Ha igen, milyen alapelvek szerint végzik Önök a civil szféra támogatását? Diósi László: Hiszünk a változásban és a jó cselekedetek erejében. Jogunk van tisztább világban élni, olyanban, ahol a sport mindennapi gyakorlat, ahol a kultúra és az oktatás támogatásban részesül, ahol a közösségeink, amelyekben élünk, szépen növekednek. Saját példával indítottunk, és egy csoportba gyűjtöttük legfontosabb szociális projektjeinek a www.estedreptulmeu.ro honlapon, valamint éves CSR jelentésünkbe, amely teljes mértékben összhangban van az európai normákkal. A jelentés nyilvános, ezáltal újból hangsúlyozva, hogy az átláthatóság fontos alapelv az OTP Bank számára. Sőt, a legutóbbi „Emberek az emberekért Gála" alkalmával kötelezettségvállalási és átláthatósági kritériumok szerint az OTP Bank kapta a társadalmi felelősségvállalási kitűnőségi díját. Ugyancsak idén saját alapítványt hoztunk létre az Oktatáshoz való jog néven, ezáltal támogatva a felelős pénzügyi tudatosság fontosságát a diákok és középiskolások körében. A jelen gazdasági környezet, valamint a legújabb tanulmányok is azt mutatják, hogy a pénzügyi képzés szintje Romániában átlag alatti, ami ugyancsak azt igazolja, hogy szükség van a fiatal generációk számára pénzügyi oktatás kidolgozására. Ez egy olyan küldetés, amit fel kell vállalnunk! Az oktatásba való befektetés valós lépést jelent jövőnk irányába. Ez a kezdeményezés pedig szerves része a 10 éves jelenlétünknek, az oktatási projektek támogatásának. Továbbra is közel áll szívünkhöz a számunkra igen kedves projektünk, az Olvasáshoz való jog kampány, ami nemzetközi szinten is komoly elismerésben részesült. Így 2010-től napjainkig 165 hátrányos helyzetű vidéki iskolába jutottunk el, teljes könyvtárakat alakítottunk ki és rendeztünk be könyvekkel, mintegy 100000 kötet adományozása révén. A civil szférával való közös projekteket tekintve úgy gondolom, hogy a közösségekre kell összpontosítanunk. Statisztikai szempontokat tekintve 2011-ben a hangsúlyt olyan projektekre helyeztük, amelyek célja 6

a helyi közösségek, a művészetek és a kultúra, a szociális és az egészségügyi problémák támogatása volt. 2012-ben sem változott sokat ez az arány, így továbbra is prioritásként kezeltük a helyi közösségeket, az egészségügyi projekteket, a művészet, kultúra és oktatás támogatását. Felméri Erzsébet: A MOL Románia szponzorációs tevékenységét a MOL Csoport támogatási politikájának megfelelően alakította ki. Arra törekszünk, hogy a vállalat által támogatásba befektetett összeg sokszorozott értéket teremtsen a társadalom számára. Olyan területeken igyekszünk hathatós segítséget nyújtani, amelyek támogatásával valós társadalmi igényt elégítünk ki, például a sport, a kultúra, az oktatás, vagy a környezetvédelmi és a szociális ügyek területén. Ez a segítség több országos szintű társadalmi szerepvállalási programunkon keresztül valósul meg. A Segíthetek? tehetségtámogató program révén fiatal sportolókat és művészeket támogatunk, míg a MOL Gyermegyógyító program a krónikus betegségekkel élő, vagy fogyatékos gyermekeken hivatott művészeti és élményterápiás projektek által segíteni. A Zöldövezet programmal városaink zöldebbé tételét, és természeti értékeink népszerűsítését támogatjuk, a Mentor programmal pedig azokat az oktatókat díjazzuk, akik tanítványaik fejlődésében, életük alakulásában fontos szerepet játszottak. Döntéseinket előre meghatározott szakmai, stratégiai és etikai szempontok alapján hozzuk meg, a Zöldövezet, a Segíthetek? tehetségtámogató és a MOL Gyermekgyógyító programjainkat pedig független szakmai bizottságok segítik. András Lehel: Van támogatási programunk, melyet nagymértékben a cégünk által létrehozott Pál Zoltán Alapítványon keresztül bonyolítunk le. A támogatási alapokat rászoruló emberek megsegítésére fordítjuk (betegek, rokkantak, árvák, műtéti beavatkozások elvégzésére) illetve tanulmányi ösztöndíjakat is folyósítunk időnként. 4. Volt-e olyan helyzetben, amikor a támogatást utólag visszavonta volna? Ha igen, mi volt ennek az oka? Diósi László: A Bank azon döntése, amely a támogatások odaítélésére vonatkozik, számos szűrőt feltételez, belső szabályzatainknak megfelelően, felvállalt értékeinknek megfelelően. Hagyományos partnereink általában négy kulcsfontosságú területről érkeznek: oktatás, kultúra, sport, egészség. Túlnyomó részük közép- és hosszú távon megvalósított projektek, de természetesen az imént említett kritériumok szerint támogatjuk a pontszerű kérelmeket is. Felméri Erzsébet: Szerencsére nagyon kevés ilyen eset volt, igyekszünk megelőzni ezeket a helyzeteket, odafigyelünk arra, hogy még szerződés előtt világossá tegyük elvárásainkat és a megállapodási dokumentumban azokat rögzítsük is. Előfordul olykor, hogy a szerződés megkötése után a támogatott szervezet, vagy projekt nem hozza a várt eredményeket, vagy nem sikerül maximálisan olyannak, amilyennek 7

reméltük. Ilyen esetekben rendszerint a projekttel kapcsolatos kommunikáció hiányzik, és ez sokszor az áttekinthetőség és ezáltal a bizalom rovására megy. Az ilyen jellegű tapasztalatokból mindig levonjuk a megfelelő következtetéseket.

András Lehel: Nem volt ilyen eset, körültekintően választjuk ki a támogatott alanyokat, szervezeteket, programokat, ezért az ilyesfajta visszavonásra nem kellett sor kerülnie. 5. A válság ideje alatt minden bizonnyal változott az Önök támogatási politikája. A válság vége felé közeledünk, számíthatnak-e a civilek jelentősebb támogatásra az Önök részéről? Diósi László: Pontosan a válság derekán, 2010-ben kezdtük el Az olvasáshoz való jog kampányunkat, amelybe jelentős energiát és odaadást fektettünk. Elmondhatjuk azt, hogy a bank szociális projektekben való részvétele állandó volt, és célul tűztük ki, hogy továbbra is aktív tagja legyünk a helyi közösségeknek. Alapítványunk indítása egy további szilárd érv ebben a tekintetben. Felméri Erzsébet: A MOL Románia támogatási politikája nem változott számottevően a válság miatt. A Zöldövezet programra fordított összeget például 2009-ben, amikor legerősebben volt érezhető a válság, megháromszoroztuk: abban az évben indítottuk el a városi zöldövezetek rendbetételét célzó program mellett a Románia természetvédelmi területeinek népszerűsítését, felkarolását célzó program- komponenst, amelyet azóta is minden évben meghirdetünk. Előreláthatóan nem számítunk lényegi, strukturális változásokra a MOL Románia támogatási politikáját és támogatási tevékenységét illetően. Továbbra is kiemelt fontossággal kezeljük a már hagyományossá vált, jól működő együttműködéseinket, ugyanakkor változatlan nyitottsággal fordulunk az olyan új projektek felé, amelyek támogatása révén valós társadalmi igények kielégítését reméljük, és amely támogatások hathatós segítséget jelentek a közösségek számára. András Lehel: A pénzügyi eredményeink gyengültek, ezért az adóalapból leírható támogatási alapunk is jelentősen lecsökkent, ezáltal lehetőségeink is kompromittálódtak. 6. Ha van Önöknek külön üzenetük a civilek számára, kérjük, osszák meg velünk is. Diósi László: Az OTP Bank Romania felméri és próbálja megérteni a fogyasztói igényeket a jelenlegi piaci körülmények között, és aktívan részt vesz a társadalmi felelősségvállalási programokban. Úgy gondolom, hogy a társadalom minden tagjának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy jobbá változtassa a körülöttünk lévő világot. Számos dolgot tehetünk azokért, akik nálunk kevésbé szerencsések. Az a véleményem, hogy a nem-kormányzati szervezetek projektjei a közösség valós problémáiról kell szóljanak, és hogy az ilyen típusú megközelítés hosszú távon fenntartható. Bár még mindig messze vagyunk az amerikai típusú „fundraising” gyakorlatától, szeretném ennek szellemében meg8

fogalmazni üzenetemet a civil szféra részére. Érdeklődéssel várjuk a jól megindokolt, projektszerű pályázatokat! Felméri Erzsébet: A két szféra közötti kapcsolatot úgy veszem, mint az interperszonális kapcsolatokat: a vállalati kultúrának összeférhetőnek kell lennie a civil szervezet küldetésével. Ezt a gondolatot bővebben kifejtve: a civil szervezetnek tudnia kell, hogy miért pont azzal a vállalattal kezdeményez együttműködést, a vállalatnak pedig pontosan kell tudnia, hogy miért éppen azzal a civil szervezettel működik együtt. Az egymás megismerése pedig szükségszerűen kommunikáció révén történik, a partnerek közötti együttműködésnek egyenlő felekként, a közös célra összpontosítva, gördülékenyen, átláthatóan kell történnie. Pozitívum, hogy egyre gyakrabban tapasztalható az egymás meghallgatására, megismerésére való nyitottság a romániai (magyar) civil szféra és a vállalati szféra közötti együttműködésekben.

9