A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné – M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai oktatómunka tervezése. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó p. 467 – 486.
Nemzeti Alaptanterv (NAT,2007) A magyar oktatásügyben a tartalmi-tantervi szabályozás legmagasabb szintű dokumentuma. Fő funkciója a közoktatás nélkülözhetetlen elvi, szemléleti megalapozása úgy, hogy egyben biztosítsa az iskolák tartalmi önállóságát. Meghatározza: • a közoktatás országosan érvényes általános céljait, • a közvetítendő műveltség fő területeit, • a közoktatás tartalmi szakaszolását • az egyes tartalmi szakaszokban érvényesülő fejlesztési feladatokat. A NAT az iskolában elsajátítandó műveltség alapjait foglalja össze, és ezzel biztosítja a közoktatás egységességét és koherenciáját.
Műveltségi területek A magyar alaptanterv világnézeti szempontból semleges műveltségi anyagot tartalmaz. Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben Földünk és környezetünk Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport NAT4/2
Az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja Kulcskompetenciák fejlesztése: – Anyanyelvi kommunikáció – Idegen nyelvi kommunikáció – Matematikai kompetencia – Természettudományos kompetencia – Digitális kompetencia – Hatékony, önálló tanulás – Szociális és állampolgári kompetencia – Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia – Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
NAT4/3
Kulcskompetenciák Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához
Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőttlét szerepeire NAT4/4
Kerettantervek A tartalmi-tantervi szabályozás második szintjét képezik, a NAT szellemiségét kifejező, de annál részletesebb útmutatást nyújtanak. A NAT-tal együtt ezek a kerettantervek orientálják: – – – – –
a tankönyvek íróit és szerkesztőit, a tanítási segédletek és eszközök készítőit, az állami vizsgák követelményrendszereinek a kidolgozóit, az országos mérési értékelési eszközöknek a kidolgozóit az iskolák pedagógustestületeit, akik a helyi tanterveket készítik, illetve összeállítják.
A tervezés szintjei az iskolában I.
Intézményi szintű tervezés
Nevelési program
Iskolai Pedagógiai Program (IPP)
Helyi Tanterv Szakmai program
II.
Csoport szintű tervezés
III.
Az egyének fejlesztésének tervezése
A helyi pedagógiai programok (PP), tantervek akkor töltik be a törvény által meghatározott szerepüket, ha megfelelnek a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott értékeknek, elveknek, célkitűzéseknek és kiemelt fejlesztési feladatoknak
Iskolai Pedagógiai Program fogalma A nevelőtestület által létlehozott, elfogadott, a fenntartó által jóváhagyott szakmai dokumentum, mely átfogja az iskola működésének minden területét. Az iskola szakmai, hosszú távú programja, mely meghatározza: • • • • •
a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatának helyi pedagógiai elveit, tantervét, gyakorlatát, működésének feltételeit.
Az iskola nevelési programja - az iskolában folyó munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, - a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, - a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, - a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység, - a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység, - a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, - a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program, - a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység, - a program végrehajtásához eszközök és felszerelések jegyzéke, - a szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái. - az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja.
A helyi tanterv A tartalmi szabályozás harmadik szintjét képezi, alapvető követelmény, hogy megfeleljen a NAT előírásainak Az iskolák pedagógustestületei háromféle módon készíthetik el helyi tanterveiket: 1. az iskola átvesz egy kész kerettantervet; 2. az iskola a tantervek, oktatási programok, programcsomagok kínálata alapján állítja össze helyi tantervét; 3. saját helyi tantervet készít, vagy ilyennel már rendelkezik. HT2/1
Tartalma • tanított tantárgyak, óraszámok, tananyag és követelmények, • a tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, • a magasabb évfolyamra lépés feltételeit, • a beszámoltatás, a számonkérésének követelményeit, formáit, a magatartás, szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei, formája, • moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe, • a középszintű érettségi vizsga témakörei, • a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek. HT2/2
Szakmai program Tartalmazza: a tananyag elsajátítására rendelkezésre álló időkeretet, a szakképzési évfolyamokon, valamint az azok közötti, a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat (a továbbiakban: összefüggő szakmai gyakorlat) időtartamát.
Csoport szintű tervezés Osztály tanterem elrendezése ülésrend tanulás-tanítás időkerete
Szakkörök Diákönkormányzat (DÖK) Szakmai munkaközösségek Iskolaszék
Az egyének fejlesztésének tervezése A tanulók megismerése: Családi helyzet Egészségi állapot Tanulmányi teljesítmény Tanulási szokások Tanulási stílus Tanuló személyisége….
