A MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

A Puszta 2002 1/19. pp. 67-90.

A MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA SALLAI ZOLTÁN & KONTOS TIVADAR „NIMFEA” TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZARVAS 2003

BEVEZETÉS Egyes műszaki kivitelezési munkák miatt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és a NyugatDunántúli Vízügyi Igazgatóság felkérte egyesületünket, hogy mérjük fel a Mura folyó magyar-horvát közös szakaszán található kavicszátonyok halfaj együtteseit, különös tekintettel a természetvédelmi oltalom alatt álló és veszélyeztetett fajokra. Munkacsoportunk 2003 májusában a Mura belépésétől (48 fkm) a Drávába torkollásáig terjedő folyószakaszon halfaunisztikai vizsgálatokat végzett a folyó kavicszátonyain.

IRODALMI ÁTTEKINTÉS A Murára vonatkozó halfaunisztikai ismereteink a recens időszakra vonatkozóan meglehetősen hiányosak, melyet munkacsoportunk megkísérelt kiegészíteni (SALLAI, 1998, 2002). (Az egyes szerzők által Murából leírt fajokat, a könnyebb áttekinthetőség végett az 1. táblázatban foglaltuk össze.) BÉL MÁTYÁS klasszikusnak nevezhető Tractatus de re rustica Hungarorum, magyarországi halakról írott művében a fajok leírásánál nem szerepel murai lelőhely (LUKÁCS, 1941). HECKEL (1847) munkájában, melyet CHYZER (1863) egészített ki és fordított magyarra 13 faj esetében nevezte meg a Murát lelőhelyként. KRIESCH (1868) táblázatában, a lelőhelyek felsorolásánál szintén 13 fajnál szerepel a Mura. Az előző fajlistától abban mutatkozik eltérés, hogy a kövi kárászt (Carassius gibelio = syn. Carassius auratus) sem a fajok leírásánál sem a táblázatban nem jegyezte fel valószínűleg a murai lelőhelyet ezért írta a széles kárászhoz (Carassius vulgaris = syn. Carassius carassius). HERMAN (1887) alapművében, PETÉNYI és HECKEL megfigyeléseire támaszkodva 22 fajt szerepeltet a folyó fajlistáján. Az előző fajlistához képest 11 új fajt közölt.

A Puszta 2002 A „Nimfea” Természetvédelmi Egyesület évkönyve

VUTSKITS (1901) KRIESCH (1868) murai nyúldomolykó (Squalis leuciscus = syn. Leuciscus leuciscus) adatára hivatkozik, továbbá közzéteszi, hogy a Murában megtalálta a Petényi-márnát (Barbus peloponnesius petényi). A VUTSKITS (1918) által összeállított faunakatalógusban – amely már 1902-ben elkészült, de csak 1918-ban került kiadásra – 24 faj neve után jelölte meg a Murát lelőhelyként. VUTSKITS (1904) másik, hiánypótló dolgozatában 240 hazai víztér halfajlistáit foglalta össze. Dolgozatát többnyire az irodalmi adatokra alapozta, a Muránál PETÉNYI és GLOWACZKI közléseit vette figyelembe. A két kutató megfigyelései alapján 27 fajt sorolt fel a folyóból, a korábban említett fajokhoz képest 5 számít újnak. Ez a fajszám több mint az előző dolgozatában közölt mennyiség. Mindkét munka igen sok időt és munkát vett igénybe, ennek tudható be a kisebb pontatlanság. MIHÁLYI (1954) a Természettudományi Múzeum halgyűjteményét vonta revízió alá. Mindössze két fajnál, a szivárványos öklénél (Rhodeus sericeus amarus) és a réti csíknál (Misgurnus fossilis) találjuk meg a lelőhelyek között a Murát megnevezve. VÁSÁRHELYI (1961) 20 faj előfordulását regisztrálta a Murából. Nem a saját előfordulási adatai szerepelnek a könyvben, valószínűsíthető, hogy az adatok HERMANTÓL (1887) származnak. BERINKEY (1972) szintén Természettudományi Múzeum halgyűjteményét dolgozta fel. Az elektromos halászok gyűjtéséből származó fajok száma 12, ebből a dévérkeszeget (Abramis brama) a korábbi fajlisták nem említették. POVŽ (1984a) a Mura halfaunájáról írt dolgozatában, az 1981-1982 év faunisztikai tapasztalatait foglalja össze, 26 halfaj előfordulásáról tesz említést. POVŽ (1984b, 1987, 1990a, 1990b, 1995) a lápi póc (Umbra krameri) szlovéniai előfordulásáról számol be. Több mentett oldali, Mura-menti holtágból leírja a fajt. POVŽ & SKET (1990) Szlovénia halait ismertető könyvükben a fajok leírásánál előfordulási adatokat is közölnek. A könyvben 51 helyen említik meg a Murát lelőhelyként. POVŽ (1992) 44 faj (43 halfaj +1 ingolafaj) jelenlétét regisztrálta a folyó szlovéniai szakaszának vízrendszeréből, valamint megkérdőjelezi a Cobitis elongata előfordulását. HARKA (1992) adatokat közöl a folyó halfaunájáról. Egyetlen nap alatt, három mintavételi helyről 19 halfaj egyedeit sikerült megfognia. Ebből egy faj a homoki küllő (Gobio kessleri) teljesen új a folyó faunájára nézve. Egyetlen bizonyító példánya a fajnak Szemenyecsörnye melletti folyószakaszról került meg. POVŽ (1994) a Mura és vízrendszerének halfaunáját vizsgálta 1981-1989 között. Kutatásai során 47 faj (46 halfaj + 1 ingola faj) jelenlétét bizonyította. SALLAI & GYÖRE (1997) a Mura vízrendszeréhez tartozó Kerka, Kerca és Szentgyörgyvölgyi-patak halfaunájáról közöl néhány adatot. Elsőként írták le a folyó hazai vízrendszeréből a dunai ingola (Eudontomyzon mariae) előfordulását. HARKA (1997) könyvében saját eredményei mellett szóbeli közlésekre is hagyatkozott. Ez alapján 35 fajnál említi meg a Murát, mint lelőhelyet. VIDA (1998) eredményei már kizárólag saját adatokon alapulnak. A szerző Nyugat-Magyarország vizeit vizsgálta, ennek keretében a Murára is eljutott. Vizsgálódásai során 26 faj előfordulását bizonyította a Murából és további öt fajt a Kerka alsó szakaszáról írt le, melyek a következők: kecsege (Acipenser ruthenus), razbóra (Pseudorasbora parva), szilvaorrú keszeg (Vimba vimba), menyhal (Lota lota), széles durbincs (Gymnocephalus baloni). Az 1. táblázatban mind a 31 fajt szerepeltettük. SALLAI (1999) a Mura hazai szakaszának a védetté nyilvánításához gyűjtött halfaunisztikai adatokat. Vizsgálatai során 48 faj jelenlétét sikerült kimutatnia a hazai vízrendszerből. SALLAI (2002) a Dráva-Mura vízrendszer halfaunájáról szolgáltat halfaunisztikai adatokat. Korábbi fajlistáját két természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű fajjal egészítette ki: több példányát megtalálta a fokozottan védett német bucónak (Zingel streber) és a védett homoki küllőnek (Gobio kessleri). A fajlistákat egybevetve a recens időszakban a Mura magyar szakaszáról leírt halfajok száma 48, míg a folyó hazai vízrendszeréből eddig összesen 52 faj jelenlétét igazolták.

2

A Mura folyó kavicszátonyainak halfaunisztikai vizsgálata Sallai Zoltán & Kontos Tivadar

SALLAI, 1999, 2002

VIDA, 1998

HARKA, 1997

POVŽ, 1994

HARKA, 1992

POVŽ, 1992

POVŽ, & SKET, 1990

POVŽ, M. 1984A

BERINKEY, 1972

1961

VÁSÁRHELYI,

VUTSKITS, 1918

VUTSKITS, 1904

HERMAN, 1887

KRIESCH, 1868

HECKEL, 1847

1. táblázat. A Mura vízrendszeréből kimutatott halfajok megoszlása a különböző szerzők alapján

Eudontomyzon mariae + + + + Lampetra planeri + Acipenser ruthenus + + + + + + + + + + + Anguilla anguilla + + + + + Rutilus rutilus + + + + + + + + + + + + + + Rutilus pigus virgo + + + + + + Ctenopharyngodon idella + + + + + Scardinius erythrophthalmus + + + + + + + Leuciscus leuciscus + + + + + + + + + + + + Leuciscus cephalus + + + + + + + + + + + + + + + Leuciscus idus + + + + + + + + + + + + Leuciscus souffia agassizi + + + Phoxinus phoxinus + + Aspius aspius + + + + + + + + + + + + + Leucaspius delineatus + + Alburnus alburnus + + + + + + + + + + + + + + + Alburnoides bipunctatus + + + + + + + Abramis bjoerkna + + + + + + + + + + + + + + + Abramis brama + + + + + + + + + Abramis ballerus + + Abramis sapa + + + Vimba vimba + + + + + + + Pelecus cultratus + + + Tinca tinca + + + + + + + Chondrostoma nasus + + + + + + + + + + + + + Barbus barbus + + + + + + + + + + + + Barbus petényi + + + + + + Gobio gobio + + + + + + + + + + + Gobio albipinnatus + + + + + + + Gobio uranoscopus + Gobio kessleri + + + Pseudorasbora parva + + + + + + Rhodeus sericeus amarus + + + + + + + + Carassius gibelio + + + + + + + + + + + Carassius auratus + + + + + + + + + + + Cyprinus carpio + + + + + + + + + Hypophthalmichthys molitrix + + Hypophthalmichthys nobilis + Barbatula barbatula + + + + + + Misgurnus fossilis + + + + + + + + Cobitis elongatoides + + + + + + + + + + + + Cobitis elongata ? + Sabanejewia aurata + + + Silurus glanis + + + + + + + + + + + Ameiurus nebulosus + + + + Ameiurus melas + Salmo trutta m. fario + + + + + + + + Oncorchinchus mykiss + + + Thymallus thymallus + + Hucho hucho + + + + + Umbra krameri + + + + Esox lucius + + + + + + + + + + + + + Lota lota + + + + + + + + + Lepomis gibbosus + + + + + + + + Perca fluviatilis + + + + + + + + + + + + + + + Gymnocephalus cernuus + + + + + Gymnocephalus baloni + + + Gymnocephalus schratser + + + + Sander lucioperca + + + + + + + + + + + + + + Zingel zingel + + + + + + + + + + + Zingel streber + + + + Kimutatott fajszám/összes fajszám 13/58 13/58 22/58 27/58 24/58 20/58 12/58 26/58 52/58 44/58 19/58 47/58 35/58 31/58 50/58

3


A MINTAVÉTELEZÉS MÓDSZERE A faunisztikai adatok gyűjtését egy lengyel gyártmányú, IUP-12 típusú (350 V, 4-15 A, 40-120 W) és egy német gyártmányú, HANS GRASSL IG600 típusú (max. 565 V, 30 A, 1200 W) pulzáló egyenáramot előállító, akkumulátoros rendszerű, elektromos halászgéppel végeztük. Használatuk során a kifogott halakban semmilyen maradandó sérülést nem okoztak, azok rövid időn belül magukhoz tértek és elúsztak. A halakat a meghatározást követően szabadon engedtük, begyűjtésre nem került sor. A halászatokat partról, a kavicszátonyok sekély vizében gázolva végeztük. A mintavételi helyeket egy GARMIN eTrex Legend típusú GPS segítségével mértük be, a méréshez EOV-koordinátákat használtunk. Lehetőség szerint a vizsgált szakaszok felső és alsó pontján is megmértük a geokoordinátákat. Ezáltal viszonylag pontosan mérhető egy-egy mintavételi egység hossza. A kapott EOV-koordinátákat az ArcView 3.0a asztali térinformatikai szoftverrel dolgozzuk fel, melyet 10x10 kmes UTM-hálós ponttérképen (1. ábra) ábrázoltunk. A fajonkénti egyedszámok és a GPS-koordináták pontos rögzítésére egy TOSHIBA DMR-SX-1 típusú digitális diktafont használunk. A terepi tájékozódásban az 1:25.000 méretarányú katonai térképek vannak segítségünkre. A mintavételeknél a halászgép hatótávolságát 2 m szélességben állapítottuk meg, a mederhossz-szelvényre merőlegesen. A fentieken túl meg kívánjuk jegyezni, hogy az MNBMR protokollja szerint az egységnyi idő alatt fogott halegyedszámot (CPUE) is meg kell adni a monitoring vizsgálatoknál. Ez az érték a digitális diktafon használatával egyszerű, hiszen a rögzített hangrekordhoz a diktafon hozzárendeli a pontos dátumot (év, hónap, nap) és időt (óra, perc, másodperc). Ezért a mintahelyeken a halászattal töltött pontos időtartamot is megadjuk.

EREDMÉNYEK A Mura kavicszátonyainak halfaunisztikai vizsgálatára 2003. május 13-16 között került sor, a Kerka torkolata (48,5 fkm) és a folyó Drávába torkollása közötti szakaszon. A vizsgálat során 2024 halegyedet fogtunk, melyek 29 fajt képviseltek. A soron következőkben NELSON (1984) fejlődéstörténeti rendszere alapján, taxonómiai sorrendben ismertetjük a mintahelyenkénti fajlistát és a mintahelyek geokoordinátáit, azok alsó (AP) és felső (FP) pontjait. Ugyancsak mintahelyenként jelöljük a vizsgálat időpontját.

Mura, partvédelmi kőszórás a Kerka torkolata alatt, Horvátország A mintavétel időpontja: 2003.05.14. Halászat időtartama: 10 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP 462996-127817 AP 463049-127688 Bodorka Domolykó Vágó csík Széles durbincs

Rutilus rutilus Leuciscus cephalus Cobitis elongatoides Gymnocephalus baloni

Mura, kavicszátony a jobb parton, Horvátország A mintavétel időpontja: 2003.05.14. Halászat időtartama: 60 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP 463216-127488 AP 463578-127472

4

6 1 1 9


Domolykó Küsz Sujtásos küsz Paduc Márna Fenékjáró küllő Halványfoltú küllő Felpillantó küllő Kövi csík

Leuciscus cephalus Alburnus alburnus Alburnoides bipunctatus Chondrostoma nasus Barbus barbus Gobio gobio Gobio albipinnatus Gobio uranoscopus Barbatula barbatula

10 26 18 43 18 7 1 3 38

Mura, kavicszátony a jobb parton, 47,5 fkm-nél, Horvátország A mintavétel időpontja: 2003.05.14. Halászat időtartama: 10 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP 463610-127281 AP 463520-127147 Kövi csík

Barbatula barbatula

1

Mura, kavicszátony a jobb parton a 47 fkm alatt, Horvátország A mintavétel időpontja: 2003.05.14. Halászat időtartama: 20 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP 464004-127275 AP 464074-127386 A zátony AP 464391-127329 Nyúldomolykó Domolykó Küsz Sujtásos küsz Paduc Márna Halványfoltú küllő Kövi csík Kőfúró csík

Leuciscus leuciscus Leuciscus cephalus Alburnus alburnus Alburnoides bipunctatus Chondrostoma nasus Barbus barbus Gobio albipinnatus Barbatula barbatula Sabanejewia aurata

2 1 2 8 8 2 1 5 1

Mura, partvédelmi kőszórás a jobb parton, Horvátország A mintavétel időpontja: 2003.05.14. Halászat időtartama: 20 perc A mintahely EOV-koordinátái: 464302-126697 Domolykó Küsz Sujtásos küsz Márna Kövi csík Naphal Sügér

Leuciscus cephalus Alburnus alburnus Alburnoides bipunctatus Barbus barbus Barbatula barbatula Lepomis gibbosus Perca fluviatilis

5

9 1 1 11 1 1 1


Mura, partvédelmi kőszórás a bal parton, Alsószemenye A mintavétel időpontja: 2003.05.14. Halászat időtartama: 30 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP 465105-127339 AP 465347-127095 Bodorka Domolykó Küsz Sujtásos küsz Karikakeszeg Compó Márna Kövi csík Vágó csík Menyhal Naphal Sügér Széles durbincs

Rutilus rutilus Leuciscus cephalus Alburnus alburnus Alburnoides bipunctatus Abramis bjoerkna Tinca tinca Barbus barbus Barbatula barbatula Cobitis elongatoides Lota lota Lepomis gibbosus Perca fluviatilis Gymnocephalus baloni

5 4 50 3 7 1 1 1 4 1 3 12 3

Mura, bal parti kavicszátony, Horvátország A mintavétel időpontja: 2003.05.14. Halászat időtartama: 30 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP 465384-127158 AP 465514-127040 Nyúldomolykó Domolykó Küsz Sujtásos küsz Paduc Márna Fenékjáró küllő Halványfoltú küllő Sügér

Leuciscus leuciscus Leuciscus cephalus Alburnus alburnus Alburnoides bipunctatus Chondrostoma nasus Barbus barbus Gobio gobio Gobio albipinnatus Perca fluviatilis

1 3 43 9 2 3 1 3 2

Mura, partvédelmi kőszórás a bal parton, Muraszemenye A mintavétel időpontja: 2003.05.14. Halászat időtartama: 10 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP 466196-127129 AP 466347-126967 Domolykó Küsz Sujtásos küsz Márna Kövi csík Sügér

Leuciscus cephalus Alburnus alburnus Alburnoides bipunctatus Barbus barbus Barbatula barbatula Perca fluviatilis

Mura, partvédelmi kőszórás a bal parton, Murarátka A mintavétel időpontja: 2003.05.14. Halászat időtartama: 10 perc A mintahely EOV-koordinátái: 467167-126502

6

1 10 1 1 1 3


Domolykó Halványfoltú küllő Sügér Magyar bucó

Leuciscus cephalus Gobio albipinnatus Perca fluviatilis Zingel zingel

1 1 3 1

Mura, 41 fkm-nél lévő jobbparti kavicszátony, Murarátka A mintavétel időpontja: 2003.05.14. Halászat időtartama: 30 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP 466898-125836 AP 467015-125284 Nyúldomolykó Domolykó Sujtásos küsz Paduc Márna Fenékjáró küllő Kövi csík

Leuciscus leuciscus Leuciscus cephalus Alburnoides bipunctatus Chondrostoma nasus Barbus barbus Gobio gobio Barbatula barbatula

1 2 1 2 5 1 14

Mura, partvédelmi kőszórás a jobb parton, Horvátország A mintavétel időpontja: 2003.05.14. Halászat időtartama: 10 perc A mintahely EOV-koordinátái: 467326-125292 Küsz Paduc Márna Kövi csík Sügér

Alburnus alburnus Chondrostoma nasus Barbus barbus Barbatula barbatula Perca fluviatilis

15 1 1 2 1

Mura, kavicszátony a bal parton, Letenye A mintavétel időpontja: 2003.05.14. Halászat időtartama: 10 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP 467750-125042 AP 467681-124942 Magyar bucó

Zingel zingel

1

Mura, kavicszátony a jobb parton, Horvátország A mintavétel időpontja: 2003.05.14. Halászat időtartama: 10 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP 467961-124442 AP 468053-124420 Domolykó Küsz Paduc Márna Fenékjáró küllő Halványfoltú küllő

Leuciscus cephalus Alburnus alburnus Chondrostoma nasus Barbus barbus Gobio gobio Gobio albipinnatus

Mura, partvédelmi kőszórás a bal parton, Letenye A mintavétel időpontja: 2003.05.14. Halászat időtartama: 20 perc

7

7 4 3 5 1 1


A mintahely EOV-koordinátái:

FP 468303-124292 AP 468311-123893

Domolykó Kövi csík Magyar bucó

Leuciscus cephalus Barbatula barbatula Zingel zingel

14 5 1

Mura, kavicszátony a 37 fkm alatt, Letenye, A mintavétel időpontja: 2003.05.14. Halászat időtartama: 10 perc A mintahely EOV-koordinátái:

469294-121862 FP 469361-121824 AP 469395-121724

A zátonyon nem sikerült halat fognunk.

Mura, Partizán-zátony, Letenye A mintavétel időpontja: 2003.05.13. Halászat időtartama: 160 perc A mintahely EOV-koordinátái: AP 468730-122632 FP 468851-123016 Bodorka Domolykó Küsz Sujtásos küsz Karikakeszeg Paduc Márna Fenékjáró küllő Halványfoltú küllő Felpillantó küllő Homoki küllő Szivárványos ökle Ezüstkárász Kövi csík Vágó csík Kőfúró csík Sügér Német bucó

Rutilus rutilus Leuciscus cephalus Alburnus alburnus Alburnoides bipunctatus Abramis bjoerkna Chondrostoma nasus Barbus barbus Gobio gobio Gobio albipinnatus Gobio uranoscopus Gobio kessleri Rhodeus sericeus amarus Carassius gibelio Barbatula barbatula Cobitis elongatoides Sabanejewia aurata Perca fluviatilis Zingel streber

9 47 77 7 8 3 80 14 11 1 1 8 6 92 3 3 1 1

Mura, kavicszátony a 34 fkm-nél, a híd alatt, Horvátország A mintavétel időpontja: 2003.05.15. Halászat időtartama: 60 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP 469807-120832 AP 469806-120584 Lápi póc: 469766-120767 Bodorka Domolykó Küsz Sujtásos küsz Paduc

Rutilus rutilus Leuciscus cephalus Alburnus alburnus Alburnoides bipunctatus Chondrostoma nasus

8

1 7 120 2 4


Márna Fenékjáró küllő Kövi csík Vágó csík Kőfúró csík Lápi póc Német bucó

Barbus barbus Gobio gobio Barbatula barbatula Cobitis elongatoides Sabanejewia aurata Umbra krameri Zingel streber

85 5 13 1 1 1 1

Mura, partvédelmi kőszórás a bal parton a 30 fkm-nél lévő, Letenye A mintavétel időpontja: 2003.05.15. Halászat időtartama: 10 perc A mintahely EOV-koordinátái: 471409-119964 Küsz Sujtásos küsz Sügér

Alburnus alburnus Alburnoides bipunctatus Perca fluviatilis

15 1 1

Mura, kavicszátony a bal parton a 29 fkm alatt, Letenye A mintavétel időpontja: 2003.05.15. Halászat időtartama: 35 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP 472481-119904 AP 472591-119840 Bodorka Nyúldomolykó Domolykó Küsz Sujtásos küsz Paduc Márna Halványfoltú küllő Kövi csík

Rutilus rutilus Leuciscus leuciscus Leuciscus cephalus Alburnus alburnus Alburnoides bipunctatus Chondrostoma nasus Barbus barbus Gobio albipinnatus Barbatula barbatula

6 4 9 31 3 27 152 1 13

Mura, partvédelmi kőszórás a bal parton a 28 fkm-nél, Letenye A mintavétel időpontja: 2003.05.15. Halászat időtartama: 10 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP 472654-119290 AP 472547-119128 Domolykó Jászkeszeg Küsz Szivárványos ökle

Leuciscus cephalus Leuciscus idus Alburnus alburnus Rhodeus sericeus amarus

Mura, kavicszátony a jobb parton, Horvátország A mintavétel időpontja: 2003.05.15. Halászat időtartama: 60 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP 472948-118176 AP 473146-118198

9

4 1 110 1


Bodorka Domolykó Küsz Sujtásos küsz Karikakeszeg Márna Ezüstkárász Kövi csík Vágó csík Sügér

Rutilus rutilus Leuciscus cephalus Alburnus alburnus Alburnoides bipunctatus Abramis bjoerkna Barbus barbus Carassius gibelio Barbatula barbatula Cobitis elongatoides Perca fluviatilis

4 49 4 13 1 31 4 3 1 1

Mura, partvédelmi kőszórás a jobb parton a 27 fkm alatt, Horvátország A mintavétel időpontja: 2003.05.15. Halászat időtartama: 10 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP 474065-117345 AP 474367-117442 Domolykó Küsz Márna Razbóra Kövi csík

Leuciscus cephalus Alburnus alburnus Barbus barbus Pseudorasbora parva Barbatula barbatula

2 6 1 1 2

Mura, bal part menti kavicszátony, Horvátország A mintavétel időpontja: 2003.05.15. Halászat időtartama: 15 perc A mintahely EOV-koordinátái: 475373-117277 Domolykó Küsz Sujtásos küsz Paduc Márna Kövi csík Vágó csík

Leuciscus cephalus Alburnus alburnus Alburnoides bipunctatus Chondrostoma nasus Barbus barbus Barbatula barbatula Cobitis elongatoides

12 3 2 1 29 7 1

Mura, kavicszátony a jobb parton, a 20,5 fkm-nél, Horvátország A mintavétel időpontja: 2003.05.15. Halászat időtartama: 20 perc A mintahely EOV-koordinátái: AP 475755-117736 FP 475728-117642 Nyúldomolykó Domolykó Jászkeszeg Küsz Sujtásos küsz

Leuciscus leuciscus Leuciscus cephalus Leuciscus idus Alburnus alburnus Alburnoides bipunctatus

10

2 11 1 5 5


Paduc Márna Vágó csík

Chondrostoma nasus Barbus barbus Cobitis elongatoides

22 6 1

Mura, kavicszátony a bal parton a 19 fkm-nél, Tótszerdahely A mintavétel időpontja: 2003.05.15. Halászat időtartama: 10 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP 476956-118251 AP 477048-118198 Küsz Márna Halványfoltú küllő

Alburnus alburnus Barbus barbus Gobio albipinnatus

1 1 2

Mura, partvédelmi kőszórás a bal parton a 18,5 fkm-nél, Tótszerdahely A mintavétel időpontja: 2003.05.15. Halászat időtartama: 10 perc A mintahely EOV-koordinátái: 477455-117925 Domolykó Balin Küsz Paduc Kövi csík Vágó csík Harcsa Magyar bucó

Leuciscus cephalus Aspius aspius Alburnus alburnus Chondrostoma nasus Barbatula barbatula Cobitis elongatoides Silurus glanis Zingel zingel

8 1 30 2 1 1 1 1

Mura, partvédelmi kőszórás a jobb parton a 17 fkm-nél, Horvátország A mintavétel időpontja: 2003.05.15. Halászat időtartama: 10 perc A mintahely EOV-koordinátái: Domolykó Küsz Sujtásos küsz Márna

Leuciscus cephalus Alburnus alburnus Alburnoides bipunctatus Barbus barbus

1 5 1 2

Mura, partvédelmi kőszórás a bal parton a 15,5 fkm-nél, Molnári A mintavétel időpontja: 2003.05.15. Halászat időtartama: 10 perc A mintahely EOV-koordinátái: Domolykó Küsz Sujtásos küsz Márna Vágó csík

Leuciscus cephalus Alburnus alburnus Alburnoides bipunctatus Barbus barbus Cobitis elongatoides

11

6 20 10 2 1


Mura, kavicszátony a jobb parton, Horvátorzság A mintavétel időpontja: 2003.05.15. Halászat időtartama: 15 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP 479601-116311 AP 479604-116395 Domolykó Küsz Sujtásos küsz Paduc Márna Halványfoltú küllő Kövi csík

Leuciscus cephalus Alburnus alburnus Alburnoides bipunctatus Chondrostoma nasus Barbus barbus Gobio albipinnatus Barbatula barbatula

11 1 2 8 7 1 1

Mura, kavicszátony a bal parton, Molnári A mintavétel időpontja: 2003.05.15. Halászat időtartama: 40 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP 479885-116113 AP 479816-115976 Sujtásos küsz Paduc Márna Felpillantó küllő Kövi csík Kőfúró csík

Alburnoides bipunctatus Chondrostoma nasus Barbus barbus Gobio uranoscopus Barbatula barbatula Sabanejewia aurata

1 2 18 1 1 2

Mura, kavicszátony a bal parton a 8 fkm-nél, Murakeresztúr A mintavétel időpontja: 2003.05.16. Halászat időtartama: 30 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP 481771-114605 AP 481869-114678 Nyúldomolykó Domolykó Küsz Sujtásos küsz Paduc Márna Homoki küllő Kövi csík

Leuciscus leuciscus Leuciscus cephalus Alburnus alburnus Alburnoides bipunctatus Chondrostoma nasus Barbus barbus Gobio kessleri Barbatula barbatula

4 4 5 12 10 19 2 2

Mura, kavicszátony a bal parton a 7,5 fkm-nél, Horvátország A mintavétel időpontja: 2003.05.16. Halászat időtartama: 10 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP 482158-114200 AP 482104-114138 Küsz Sujtásos küsz

Alburnus alburnus Alburnoides bipunctatus

12

10 1


Mura, kavicszátony a bal parton, a partvédelmi kőszórás felett a 4 fkm-nél, Murakeresztúr A mintavétel időpontja: 2003.05.16. Halászat időtartama: 20 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP 483166-112178 AP 483082-112064 Domolykó Küsz Sujtásos küsz Márna Kövi csík

Leuciscus cephalus Alburnus alburnus Alburnoides bipunctatus Barbus barbus Barbatula barbatula

2 2 34 13 1

Mura, partvédelmi kőszórás a bal parton, a 4 fkm-nél, Murakeresztúr A mintavétel időpontja: 2003.05.16. Halászat időtartama: 20 perc A mintahely EOV-koordinátái: FP 483082-112064 Domolykó Küsz Sujtásos küsz Márna Kövi csík

Leuciscus cephalus Alburnus alburnus Alburnoides bipunctatus Barbus barbus Barbatula barbatula

1 1 11 2 2

Mura, kisebb kavicszátony a bal parton, Horvátország A mintavétel időpontja: 2003.05.16. Halászat időtartama: A kavicszátony EOV-koordinátái: 482701-111677 A zátonyon nem sikerült halat fognunk.

Mura, feliszapolódott kavicszátony a bal parton, a 3 fkm-nél Horvátország A mintavétel időpontja: 2003.05.16. Halászat időtartama: A kavicszátony EOV-koordinátái: 482680-110702 A zátonyon nem sikerült halat fognunk.

Összesített fajlista A 2. táblázatban összegeztük korábbi saját eredményeinket, valamint a 2003 májusában kimutatott fajokat. Külön oszlopban szerepeltettük a Kerka fajlistáját. A Kerkában fellelhető fajok alkalmilag a Murában is megjelenhetnek. A fajlistában a természetvédelmi oltalom alatt álló fajokat vastagon szedtük és *gal jelöltük a Duna medencéjének endemikus faunaelemeit. Továbbá nem emeltük be a fajlistába az alábbi előfordulási adatot, melyet egy jó fajismerettel rendelkező egyetemi hallgató, ÉNOK FERENC (Nagykanizsa) juttatott el hozzánk: 2003.09.08-án egy pisztrángsügeret (Micropterus salmoides) fogott horoggal a Murából. Ezzel bővült a Mura fajlistája 49 fajra.

13


2. táblázat. A Mura és a Kerka halfaunája, korábbi saját eredmények és a 2003 májusi vizsgálat alapján Kerka SALLAI (1999, 2002)

Teljes fajlista

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.

Dunai ingola - Eudontomyzon mariae Kecsege - Acipenser ruthenus Angolna - Anguilla anguilla Bodorka - Rutilus rutilus Leánykoncér - Rutilus pigus virgo* Vörösszárnyú keszeg - Scardinius erythrophthalmus Nyúldomolykó - Leuciscus leuciscus Domolykó - Leuciscus cephalus Jászkeszeg - Leuciscus idus Fürge cselle - Phoxinus phoxinus Balin - Aspius aspius Kurta baing - Leucaspius delineatus Küsz - Alburnus alburnus Sujtásos küsz - Alburnoides bipunctatus Karikakeszeg - Abramis bjoerkna Dévérkeszeg - Abramis brama Laposkeszeg - Abramis ballerus Bagolykeszeg - Abramis sapa Szilvaorrú keszeg - Vimba vimba Paduc - Chondrostoma nasus Compó - Tinca tinca Márna - Barbus barbus Fenékjáró küllő - Gobio gobio Halványfoltú küllő - Gobio albipinnatus Felpillantó küllő - Gobio uranoscopus* Homoki küllő - Gobio kessleri* Razbóra - Pseudorasbora parva Szivárványos ökle - Rhodeus sericeus amarus Kárász - Carassius carassius Ezüstkárász - Carassius gibelio Ponty - Cyprinus carpio Fehér busa - Hypophthalmichthys molitrix Réti csík - Misgurnus fossilis Vágó csík - Cobitis elongatoides Kőfúró csík - Sabanejewia aurata Kövi csík - Barbatula barbatula Fekete törpeharcsa - Ameiurus melas Harcsa - Silurus glanis Csuka - Esox lucius Lápi póc - Umbra krameri* Sebes pisztráng - Salmo trutta m. fario Menyhal - Lota lota Naphal - Lepomis gibbosus Sügér - Perca fluviatilis Vágódurbincs - Gymnocephalus cernuus Széles durbincs - Gymnocephalus baloni* Selymes durbincs - Gymnocephalus schraetser* Süllő – Sander lucioperca Magyar bucó - Zingel zingel* Német bucó - Zingel streber*

Mura SALLAI (1999, 2002)

Jelen vizsgálat 2003

+

+ + + + + + + + + + +

+ + + + +

+ + + +

+ + + + + + + + + +

+

32

Összesített fajszám:

14

+ + + + + + +

+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + 46

+

+ + + + + + +

+ + + + + + + + + +

+ + + + + + + + +

+ + 29


KÖVETKEZTETÉSEK A 2003. májusi felmérésünk során 29 halfaj jelenlétét igazoltuk a Mura 48 és 0 fkm-e közötti szakaszon. A vizsgálódásaink középpontjába azok a természetvédelmi oltalom alatt álló, európai veszélyeztetettségű fajok álltak, melyek életmódjuknál fogva erősen kötődnek a gyors, oxigéndús áramló vízhez, szaporodásuk iszapmentes aljzaton történik. Ezek közé a halfajok közé a Mura esetében az alábbi fajokat sorolhatjuk: felpillantó küllő, homoki küllő, magyar bucó, német bucó.

Felpillantó küllő - Gobio uranoscopus A legmagasabb oxigénigényű küllőfajunk. A Duna medencéjének bennszülött faunaeleme. Kizárólag a folyók sodrott szakaszain, iszapmentes, köves-kavicsos aljzaton fordul elő. Határainkon kívül, a Kárpátokban a kisebb hegyi folyókba is felhatol, de jellemzően a pér- és paduczóna hala, lassabb folyóvizekben vagy tavakban nem találja meg életfeltételeit. Táplálékát a folyók által görgetett hordalékból válogatja ki, melyet növényi törmelékek és különböző, fenéklakó gerinctelen szervezetek alkotnak. Hazánkból eddig három bizonyított lelőhelye ismert: Felső-Tisza, Mura, Dráva. Biológiája kevésbé ismert, ívása áprilistól júniusig is eltarthat, ikráit kemény kavicsos aljzatra rakja. Testhossza 10-11 cm körül alakul. Maximális életkora 3-4 év. Hazánkban kiemelt természeti értékként tartják számon, természeti értéke 50.000 Ft, továbbá a Habitat Directive II. függelékében is szerepel.

Homoki küllő - Gobio kessleri A homoki küllő szintén áramláskedvelő faj, de oxigénigénye valamelyest alacsonyabb az előző küllőfajunknál, a folyók pér és paduczónája mellett a márnazónában is megtalálható. A nagyobb és kisebb folyóinkban egyaránt megtalálja életfeltételeit. Táplálékában az előző fajhoz hasonlóan növényi eredetű táplálékok és a kisebb vízi gerinctelenek lárvái egyaránt szerepet játszanak. Szaporodása általában kora nyári időszakra esik, de akár szeptemberig is eltarthat. Szaporodása kevésbé ismert, ikráit eddigi ismeretek alapján az iszapmentes kavicsos-sóderes aljzatra rakja. HARKA (1997) szerint szívesen tartózkodik a kavics- és sóderzátonyok alsó szélénél, ahová a víz sok szerves anyagot sodor. Eddigi kormeghatározások alapján maximális életkora 3 év. A Duna medencéjének szintén ritka, endemikus hala. Testhossza ritkán haladja meg a 10 cm-t. A hazai törvényi rendelkezések értelmében természeti értékét 10.000 Ft-ban állapították meg, hazai védettsége mellett a Habitat Directive II. függelékében is szerepel.

Magyar bucó - Zingel zingel Ritka áramláskedvelő fajunk, elterjedési centruma a Duna medencéje. Főként a nagyobb folyóinkban fordul elő, a paduczónától a dévérzónáig, a kisebb folyókból hiányzik. Népesebb populációi azonban inkább a paduc- és márnazónában alakulnak ki. Táplálékát általában a folyók görgetett hordalékából válogatja ki, melyet többnyire fenéklakó gerinctelen szervezetek alkotnak. Az idősebb példányai a halivadékot is elkapják. Táplálékát saját tapasztalatok alapján többnyire éjszaka keresi kavics- és sóderzátonyokon. Ívása általában április-május hónapokra esik, ikráit a köves-kavicsos szakaszon lévő kisebb gödrökbe rakja. Az ívás pontos részleteit nem ismerjük. Maximális testhossza a 30-40 cm-t is elérheti, életkora a hazai vízterekben 8-9 év. Magyarországon fokozottan védett faj, természeti értéke 100.000 Ft, továbbá a Habitat Directive II. és V. függelékében is szereplő faj.

Német bucó - Zingel streber Kisebb és nagyobb folyóink felső szakaszain egyaránt fellelhető, ritka áramláskedvelő fajunk. A magyar bucónál magasabb az oxigénigénye, ezért a paduc- és márnazóna jellemző faja, a dévérzónában csak

15


alkalmilag fordul elő. Az előző fajhoz hasonlóan kerüli az iszapos folyószakaszokat, előnyben részesíti a sekélyebb, gyors sordású, köves-kavicsos aljzatú szakaszokat, ahol a nap nagyrészében tartózkodik. Táplálékát szintén fenéklakó gerinctelen szervezetek alkotják. Szaporodása egyes megfigyelések szerint párosan történik, ikráit a folyók sodrott szakaszaira rakja, ahol kisebb mélyedéseket készít az ikrázáshoz. Növekedési ütemét nem ismerjük, maximális testhossza 16-18 cm. Hazánkban fokozottan védett faj, természeti értéke 100.000 Ft, ezen kívül a Habitat Directive II. függelékében is szerepel. A felsorolt fajokon kívül több áramláskedvelő, reofil faj veszítheti el élőhelyét a kavicsbányászatok miatt. Ezzel kapcsolatban a következő javaslatot tesszük: a kavics- és sóderkitermelést csak kivételesen indokolt esetben célszerű engedélyezni. A felsorolt, kiemelt természeti értékkel bíró halfajok biológiájáról, életmódjáról, vándorlási szokásaikról meglehetősen kevés ismeretanyag áll rendelkezésre. Ezen fajok védelme érdekében ezért az esetleges kavicskotrások idejét célszerű, szeptember 1. és január 31. közötti időszakban végezni, ugyanis legtöbb hazai fajunk ívása március és június közötti időszakra esik. A kavicszátonyokon gyakran tapasztaltuk, hogy még augusztusban is jelen vannak az egynyaras fiatal küllők és bucók, de ezek már el tudják hagyni élőhelyük veszélyeztetése esetén a kavicszátonyokat. Árvizek idején a kavicszátonyok újra épülhetnek, melyekre potenciálisan visszatelepülhetnek a korábbi halfaj-együttesek fajai, de ilyen jellegű vizsgálatról, szakirodalomról nincs tudomásunk. 2003 májusában egyszeri alkalommal felmértük a Mura hazai szakaszának halfaj együtteseit. A felmérés eredményeinek birtokában kijelenthető, hogy azonos szakaszjellegű folyószakaszon lévő kavicszátonyok halfajegyütteseinek összetételében is jelentős eltérések mutatkoztak. Amennyiben kavicskitermelésre kerülne sor, célszerű azokon a zátonyokon végezni a bányászatot, ahol a természetvédelmi oltalom alatt álló fajok a legkisebb arányban fordultak elő. Figyelembe véve az Európai Uniós kötelezettségeinket – Vízkeretirányelv, Habitat Directive, NATURA 2000 hálózat –, egyszerre a Mura hazai szakaszán egyidőben 20 km-enként csak egy szakaszon engedélyezhető a kavicsbányászat. A bányaszatot kizárólag szeptember 1. és január 31. közötti időszakban javasoljuk elvégezni. A kavicsbányászat során kiemelt figyelmet kell arra fordítani, hogy a szállító és bányászatot végző munkagépek egyáltalán ne juttassanak szennyezőanyagot – olajszármazékot – a folyóba.

ÖSSZEFOGLALÁS Szakirodalmi és saját adatok alapján összefoglaltuk a Mura recens halfaunáját, ami 2003-ban 1 fajjal bővült – pisztrángsügér (Micropterus salmoides). Ez alapján a Mura hazai szakaszán eddig 49 faj előfordulása bizonyított, míg a hazai vízrendszerből ismert fajok száma 53. A murai kavicszátonyok halfajegyütteseinek vizsgálatát 2003. május 13-16 között végeztük el. A vizsgálathoz kisteljesítményű, akkumulátoros rendszerű elektromos halászgépeket használtunk, melyek semmilyen károsodást nem okoztak a kifogott halakban. A kifogott halak a meghatározást követően viszszakerültek éltető elemükbe. A vizsgálat során 29 halfaj jelenlétét sikerült igazolnunk, melyek közül 3 faj fokozottan védett (lápi póc – Umbra krameri, magyar bucó – Zingel zingel, német bucó – Zingel streber) és 10 faj védett (sujtásos küsz – Alburnoides bipunctatus, fenékjáró küllő – Gobio gobio, halványfoltú küllő – Gobio albipinnatus, felpillantó küllő – Gobio uranoscopus, homoki küllő – Gobio kessleri, szivárványos ökle – Rhodeus sericeus, vágó csík – Cobitis elongatoides, kőfúró csík – Sabanejewia aurata, kövi csík – Barbatula barbatula, széles durbincs – Gymnocephalus baloni). Továbbá meg kívánjuk jegyezni, hogy a vizsgálat során összesen 11 faj került elő, melyek a Habitat Directive II. függelékében is megtalálhatók (balin – Aspius aspius, halványfoltú küllő – Gobio albipinnatus, felpillantó küllő – Gobio uranoscopus, homoki küllő – Gobio kessleri, szivárványos ökle – Rhodeus sericeus, vágó csík – Cobitis elongatoides, kőfúró csík – Sabanejewia aurata, lápi póc –

16


Umbra krameri, széles durbincs – Gymnocephalus baloni, magyar bucó – Zingel zingel, német bucó – Zingel streber). Ezek a fajok jelentették alapját annak, hogy a Mura teljes hazai szakaszát javasoltuk NATURA 2000 területnek. A felsorolt, kiemelt jelentőségű, európai veszélyeztetettségű fajokra való tekintettel, javasoljuk, hogy a Mura folyót a jelenlegi állapotában konzerváljuk az utókor számára.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton szeretnénk hálás köszönetet mondani Lelkes Andrásnak és Megyer Csabának, a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak a halászatokhoz nyújtott kitartó és nélkülözhetetlen segítségért.

SUMMARY The fish-faunistical research of the pebble-shoales on the Mura river happened between the estuary of the Kerka and the Mura-Dráva estuary. 2024 fish speciments were identified during the surveys, which represented 29 species. Species living in the Kerka river may appear in the Mura too. Those species were in the center of the surveys which prefer the clear, quick flowing rivers, rich in oxygen and their reproduction happens in those parts of the river-beds where there are no mud. These are the next species in the Mura: Gobio uranoscopus, Gobio kessleri, Zingel zingel, Zingel streber. The occurrence of the next strictly protected species were proven: Zingel zingel, Zingel streber, Umbra cramery and ten protected species were also found. Eleven species are involved in the II. Appendix of the Habitat Directive. Based on the researches the whole hungarian section of the Mura river is suggested to NATURA 2000 site.

17


FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM BĂNĂRESCU, P. 1956: Importanţa speciilor de Gobio ca indicatori de zone biologice in riuii. Buletinul Institutului de Cercetări Piscicole, 15/3:53-56. BĂNĂRESCU, P. 1961: Wietere systematische Studien über die Gattung Gobio (Pisces, Cyprinidae), insbesondere im Donaubecken. Vest. Českoslov. Zool. Spol., 25:318-346. BĂNĂRESCU, P. 1962: Phylletische Beziehungen der Arten und Artbildung bei der Gattung Gobio (Pisces, Cyprinidae). Vest. Českoslov. Zool. Spol., 26:38-64. BĂNĂRESCU, P. 1964: Pisces – Osteichthyes. Vol. XIII. Fauna Republicii Populare Romîne. Editura Academiei Republicii Populare Romîne, Bucureşti, pp. 959. BĂNĂRESCU, P. 1965: Peşti rari şi cu areal restrîns din fauna ţării noastre şi problema ocrotirii lor. Ocrotirea naturii şi a mediului înconjurător, Bucureşti, 9/1:5-21. BĂNĂRESCU, P. 1969: Cyclostomata Şi Chondrichthyes. Vol. XII. Fauna Republicii Socialiste Romănia. Editura Academiei Republicii Socialiste Romănia, Bucureşti, pp. 102. BĂNĂRESCU, P. 1993: Considerations on the threatened freshwater fishes of Europe. Ocrotirea naturii şi a mediului înconjurător, Bucureşti, 37:87-98. BĂNĂRESCU, P. 1994: The present-day conservation status of the freswater fish fauna of Romania. Ocrotirea naturii şi a mediului înconjurător, Bucureşti, 38(1):5-20. BÉL, M. 1740-45: Tractus de re rustica Hungarorum. De piscatione Hungarica. In: DEÁK, A. 1984: Bél Mátyás élete és munkássága. Budapest, 1984, p. 29-73. BERG, L. S. 1962: Freshwater Fishes of the U.S.S.R. and Adjacent Countries I-III. Translated from Russian, Published for the National Science Foundation, Washington, D.C. by the Israel Program for Scientific Translations, Jerusalem, I., pp. 494, II., pp 493, III., pp. 503. BERINKEY, L. 1966: Halak, Pisces. Magyarország állatvilága (Fauna Hungariae) 20(2), pp. 132. BERINKEY, L. 1972: Magyarország és a szomszédos területek édesvízi halai a Természettudományi Múzeum gyűjteményében. Vertebrata Hungarica. 13:3-24. BOTTA, I., KERESZTESSY, K., PINTÉR, K. 1984: Új halfaj vizeinkben: a széles durbincs (Gymnocephalus baloni; Holčik et Hensel, 1974). Halászat, 77/4:98-99. ERŐS, T. 2000: Population biology of Cobitis elongatoides in a lowland stream of the Middle Danube (Hungary). Folia Zool. 49 (Suppl. 1):151-157. FREYHOF, J., RÁB, P. & BOHLEN, J. 2000: The valid names of some European species of the genus Cobitis (Teleostei, Cobitidae). Folia Zool. 49 (Suppl. 1):3-7. GUTI, G. 1993: A magyar halfauna természetvédelmi minősítésére javasolt értékrendszer. Halászat, 86(3):141-144. GUTI, G. 1995: Conservation status of fishes in Hungary. Opuscula Zoologica Budapest, XXVII-XXVIII. évf. p. 153-158. GUTI, G. 1997: A Duna szigetközi szakaszának halfaunája. Halászat, 90/3:129-140. GUTI, G. 2001: II. PROJEKT. Felszíni vizek és vizes területek életközösségei. II/a. ALPROJEKT. Folyók és tavak élővilága. Halfajok, halközösségek. Kézirat, pp.13. GYÖRE, K. 1995: Magyarország természetesvízi halai. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, pp. 339. GYURKÓ, I. 1972: Édesvízi halaink. „CERES” Könyvkiadó, Bukarest, pp. 187. HANKÓ, B. 1931: Magyarország halainak eredete és elterjedése. Sárospatak, pp. 34. HARKA, Á. 1986a: A törpe csík (Cobitis aurata Filippi, 1865). Halászat, 79:24. HARKA, Á. 1986b: Újabb adatok a Gobio kessleri Dybowski, 1862 (Pisces: Cyprinidae) magyarországi előfordulásáról és élőhelyi viszonyairól. Állattani Közlemények, 73:125-127. HARKA, Á. 1986c: Vizeink küllőfajai. Halászat, 37:180-182. HARKA, Á. 1992b: Adatok a Mura halfaunájához. Halászat, 85/2:60-61. HARKA, Á. 1993: A folyóvizek halrégiói. A Természet, 44/5:85-87. HARKA, Á. 1996: A küllőfajok hazai elterjedése. Halászat, 89/3:95-98. HARKA, Á. 1997: Halaink. Kiadja a Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, Budapest, pp. 175. HECKEL, J. 1847: Magyarország édesvízi halainak rendszeres átnézete, jegyzetekkel s az új fajok rövid leírásával. Fordította s a tudomány újabbkori haladásával bővítette Chyzer Kornél. A magyar orvosok és természetvizsgálók VIII. nagygyűlésének évkönyve. 1847, p. 193-216.

18


HECKEL, J. & KNER, R. 1858: Die Süsswasserfische der Österreichischen Monarchie mit Rücksicht auf die Angränzenden Länder. Wilhelm Engelmann Verlag, Leipzig, pp 388. HERMAN, O. 1887: A magyar halászat könyve I.-II. K. M. Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, pp. 860. HONSIG-ERLENBURG, W. & FRIEDL, T. 1995a: Erstnachweis des Steingreβlings (Gobio uranoscopus, Agassiz, 1828) in Kärnten. Carinthia II. 185/105:693-695. HONSIG-ERLENBURG, W. & FRIEDL, T. 1995b: Erstnachweis des Steingreβlings (Gobio uranoscopus, Agassiz, 1828) in Kärnten. Österreichs Fischerei, 48:229-231. IUCN, 1999: IUCN Red List of Threatened Animals Database Search Results. http//[email protected], Internet, pp. 35. JACZÓ, I. 1944: Széles kárász – keskeny kárász. Halászat, 45/5:44. KÁROLI, J. 1879: Kalauz a Magyar-Nemzeti Museum halgyűjteményében. Budapest, pp. 103. KIRCHOFFER, A. & Hefti, D. 1996: Conservation of Endangered Freshwater Fish in Europe. Birkhäuser Verlag, Basel-Boston-Berlin, pp. 341. KRIESCH, J. 1868: Halaink és haltenyésztésünk. Pest, pp. 131. LELEK, A. 1987: Threatened Fishes of Europe. In European Committee for the Conservation of Nature and Natural Resources, Council of Europe (eds): The Freshwater Fishes of Europe, Vol. 9. AULAVerlag, Wiesbaden, pp. 343. MAITLAND, P. S. 1994: Conservation of Freshwater Fish in Europe. Nature and Environment 66:1-50. MAROSI, S. & SOMOGYI, S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I.-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, p. 140-143, 541-546. MAROSI, S. & SZILÁRD. J. (szerk.) 1967: A dunai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 358. MIHÁLYI, F. 1954: Revision der Süsswasserfische von Ungarn und der angrenzenden Gebieten in der Sammlung des Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museums. Természettudományi Múzeum Évkönyve, 5:433-456. NELSON, J., S. 1984: Fishes of the world. John Wiley & Sons, A Wiley-Interscience Publication, Canada, USA, pp. 523. PINTÉR, K. 1987: Magyarország halfajainak jegyzéke az újabb faunisztikai vizsgálatok tükrében. XXIX. Georgikon Napok, Keszthely, p. 32-41. PINTÉR, K. 1989: Magyarország halai. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 202. PINTÉR, K. 1991b: Sturgeons in Hungary, past and present situation. In: WILLIOT, P. ED. Acipenser. Cemagref Publ., Bordeaux, p. 173-178. POVŽ, M. & Sket, B. 1990: Naše Sladkovodne Ribe. Narodna in univerzitetna knjižnica, Ljubljana, pp. 370. SALLAI, Z. 1999: Adatok a Mura és vízrendszere halfaunájához. Halászat, 92/2:69-87. SALLAI, Z. 2000: Javaslat a hazai halfajok védettségi státuszának átértékeléséhez. A Puszta, 1/16:107-138. SALLAI, Z. & GYÖRE, K. 1996: A „NIMFEA” Természetvédelmi Egyesület Halfaunisztikai adatai. Halászat, 90:9-12. SALLAI, Z. & GYÖRE, K. 1999: Az Őrség halfaunájáról. XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás, 1998, Halászatfejlesztés 22:159-174. SPINDLER, T. 1997: Fischfauna in Österreich. Bundesministerium für Umwelt, Jugend und Familie, Wien, pp. 140. VÁSÁRHELYI, I. 1961: Magyarország halai írásban és képekben. Borsodi Szemle Könyvtára, Miskolc, pp. 134. VIDA, A. 1998: Nyugat-Magyarország folyóvizeinek halfaunája (Pisces). SAVARIA, A Vas megyei Múzeumok értesítője (1997) Szombathely, 24/2:97-114. VUTSKITS, Gy. 1901: Magyar- és Horvátország ritkább halfajainak újabb termőhelyeiről és földrajzi elterjedéséről. Természettudományi Közlemények, Pótfüzet, 33:158-162. VUTSKITS, Gy. 1904: A Magyar Birodalom halrajzi vázlata. A Keszthelyi Kath. Főgimnázium Értesítője az 1903-1904 évről, Burány, G. (szerk.), Keszthely, pp. 57. V UTSKITS , Gy. 1918: Pisces. Fauna Regni Hungariae. A K. M. Természettudományi Társulat, Budapest, pp. 42.

19


20


1. kép. Kavicszátony a Mura alsó szakaszán

2. kép. Ritka áramláskedvelő faj a Murában a kőfúró csík (Sabanejewia aurata)

21


3. kép. Ritka, fokozottan védett faja a Murának a magyar bucó (Zingel zingel)

4. kép. Egy öreg domolykó (Leuciscus cephalus) a Murából

22


5. kép. Ritka hala a Murának a jász (Leuciscus idus)

23

A MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

Recommend Documents