A Mi Kórházunk a Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet magazinja
A Mi Kórházunk címû újság valamennyi olvasójának Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Esztendõt kíván a Szent János Kórház!
Betegeink között – ápolói szemmel a Kardiológián Portré – Dr. Fekete Farkas Pál Egy nap a Mûszaki Osztályon Karácsonyi hírmozaik
V. évfolyam 6. szám 2003. december
A MI KÓRHÁZUNK a Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet magazinja Felelõs kiadó: Dr. Nagy Péter Pál, fõigazgató Fõszerkesztõ: Nagy Erika, PR-menedzser Szerkesztõségi titkár: Dr. Glanz János Szerkesztõbizottság: Bozsik Éva Prof. Dr. Jánosi András Konc Krisztina Prof. Dr. Lipcsey Attila Nándori Ferenc Somogyvári Zoltánné Dr. Tóth János Prof. Dr. Winkler Gábor A Szerkesztõség levelezési címe: Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és RI. Fõigazgatóság 1125 Budapest, Diós árok 1–3. Tel.: 458-4510 Fax: 458-4656 Kiadja a Tudomány Kiadó Kft. 1146 Budapest, Hermina út 57–59. Tel.: 273-2844 Fax: 384-5399 A kiadásért felel: Guti Péter ügyvezetõ
Tartalomjegyzék Betegeink között Ápolói szemmel a Kardiológián ....................................................................3 Egy nap... Akinek az a siker, ha nem történt semmi – a János Kórház mûszaki osztálya ...........................................................4 Portré Szerénységgel és humorral – Interjú Dr. Fekete Farkas Pál gyermekkardiológussal ...........................6 Segíthetünk? (Nem csak) „Karácsonyi gyomorbajaink” .....................................................7 Bemutatkozunk Környezetvédõ kórház – egy új szemléletmód új embere ...........................8 Rendezvényeink Szakdolgozói Tudományos Nap, 2003. október 21. ....................................9 Beszámoló a 2003-as Fiatal Orvosok Fórumáról........................................10 Jogi kalauz .........................................................................................................11 Postánkból.........................................................................................................11 Hírmozaik .........................................................................................................12 Aktualitások ......................................................................................................14 Mûvészsarok Képeslap... ....................................................................................................15
Nyomdai elõkészítés: BPE Kft. Fotó: Kriszti Fotó Bt. és Szabados Béláné Nyomdai munkálatok: Grafit Pencil Kft. Megjelenik 2 havonta ISSN 1587–1193 A folyóiratban megjelent valamennyi eredeti írás és képi anyag csak a Szerkesztõség írásos hozzájárulásával sokszorosítható vagy közölhetõ más lapban.
2
A grafikát Donáth Lajos, a Szent János Kórház Gyermeksebészetének munkatársa készítette A Mi Kórházunk
Betegeink között • Betegeink között • Betegeink között
Ápolói szemmel a Kardiológián Szombat délután hívom otthonában, telefonon Sinka Lászlóné Adamik Erikát, a János Kórház kardiológiai osztályának vezetõ asszisztensét. Erika készséggel áll a rendelkezésemre, de elõrebocsátja, lehet, hogy a kisgyereke miatt néha meg kell majd szakítanunk a beszélgetést. És tényleg, idõrõl idõre felcsendül a háttérben egy vékonyka hang: „anyaaa, anyaaa!”, ilyenkor én türelmesen várom, hogy Erika megoldja a páréves csöppség halaszthatatlan ügyeit. Aztán ott folytatjuk a társalgást, ahol abbahagytuk. – Mióta dolgozik a kórháznál? – 1992-ben jöttem ide, mert itt nyílt lehetõség arra, hogy egy mûszakban dolgozzam. Egy barátnõm hívott. Azelõtt sebészeten dolgoztam, három mûszakban, ami mellett a valamennyire is kiegyensúlyozott életvitel meglehetõsen nehéz. Minthogy addig nem dolgoztam kardiológiai munkaterületen, sokat kellett tanulnom: eleinte elsõsorban a munkatársaim segítettek, késõbb, amikor a mindennapi feladatok elvégzéséhez szükséges szakmai rutinom már megvolt, elkezdtem fõiskolára járni, ahol diplomás ápolói képesítést szereztem. Kicsivel késõbb az egészségügyi szakmenedzser szakot is elvégeztem. – Ez egy meglehetõsen ritka képzettség az egészségügyben dolgozóknál. Érzékelt valami változást az osztályon belüli helyzetében, amióta elvégezte ezt a szakot? – Természetesen. Az osztályon egyébként is nagyon jó az együttmûködés az orvosok és az ápolók, aszszisztensek között. Nálunk megvalósul az a team-munka, ami egy kórházi osztály gördülékeny és hatékony mûködésének a záloga. Amióta elvégeztem a fõiskolát, érezhetõen bõvült a tevékenységeim köre: a feletteseim felismerték, hogy olyan ismere-
2003. december
tekkel rendelkezem, amelyek jól használhatók nem csak a mindennapi ellátás során, hanem az osztály mûködtetésében is. Most például a minõségbiztosítási rendszer kidolgozásában kaptam fontos feladatokat. – Hogy gyõzi ezt a sok munkát egyszerre? – Szerencsére a kolléganõm nagyon sokat segít ebben: ha máshol van éppen dolgom, mindig kisegít az osztályos feladataimban. A legkeményebbek egyébként a fõiskolai évek voltak: munka mellett tanultam, készültem a vizsgáimra, ráadásul a gyermekem is akkor született meg. Nem mondhatnám, hogy sokat unatkoztam akkoriban… – Szeret itt dolgozni? – Igen, szeretek. Szakmailag és emberileg is nagyon jónak tartom a kardiológiai osztály közegét. Ez egy meglehetõsen jó hírû szívgyógyászati osztály, bár elméletileg csak a környezõ három kerület, az I., a II. és a XII. tartozik hozzánk, mégis nagyon gyakran kerülnek hozzánk olyanok, akik valamiért kifejezetten ide kérik magukat. Invazív beavatkozásokat nem végzünk, tehát „semmi olyat, ahol vér folyna” – azokat a betegeket, akiknél szívkatéterezésre vagy szívmûtétre van szükség, társintéze-
www.janoskorhaz.hu
Tisztelt Olvasók, Kedves Kollégák! Emlékeznek még az augusztusi szám köszöntõ soraira? „… napsütés, balzsamos szél, mediterrán vacsorák, tengerpart stb.” – szelíd nosztalgiával búcsúztattuk a nyarat, s az õsz egy-egy napfényes pillanataiban felderengett elõttünk a nyaralás. Most az ajtón kopogtat az esztendõ legszebb ünnepe: fogalmunk sincs róla, mivel lepjük meg szeretteinket, mi legyen az ünnepi ebéd, vacsora, milyen süteményeket süssünk, hogyan osszuk el a családlátogatásokat, hol töltsük a Szilvesztert. Zsong a fejünk, mindenki kapkod, ideges, miközben felteszi magának a kérdést: minek ez az õrült felhajtás, ajándékvásárlási láz, versenyfutás az idõvel? Az ünnep nem errõl szól! Örülni kell egymásnak, kicsit megpihenni, magunk mögött tudni az egész éves õrületet, végre egy jót beszélgetni az ünnepi asztalnál, összehívni szeretteinket, akikkel egyébként sem tudunk eleget találkozni. Adják át magukat – ha csak néhány pillanat erejéig is – a narancsos-fahéjas-fûszeres illatoknak, szürcsöljenek el egy habos kávét – egy-két beigli is megengedett! –, hagyják, hogy az Ünnepi hangulat felülemelkedjen a földi hívságokon! „… döntéseinkben, nem pedig a képességeinkben mutatkozik meg, hogy kik is vagyunk valójában.” Nagy Erika fõszerkesztõ
3
Betegeink között teink valamelyikébe irányítjuk. A hozzánk befekvõ betegek nagy része idõsebb férfi, illetve a menopauzán átesett nõ, hiszen a kardiológiai panaszok õket sújtják a leggyakrabban. Nagy részük a klasszikus szívbetegségekkel küzd: koszorúér szûkülettel, szívritmuszavarokkal, billentyûhibákkal (ezeknél a betegeknél általában mûtétre kerül sor valahol máshol). Foglalkozunk eszméletvesztések okainak kivizsgálásával is, mert azok is összefüggésben lehetnek szívproblémákkal, illetve a problémásabb magas vérnyomásos esetek kivizsgálása, gyógyszeres beállítása is az osztályon történik. Van nálunk egy úgynevezett koronária õrzõ is akut történések esetére. Ez afféle osztályon belüli intenzív osztály, de a nálunk megforduló betegek harmincnyolc százaléka sajnos hosszabb-rövidebb idõre bekerül ide. – Milyen a kapcsolata a betegekkel? – Az osztálynak nagyon nagy a betegforgalma, ami bizonyos szempontból gátolja, hogy mélyebb, személyes kapcsolatot tudjunk kialakítani a nálunk megfordulókkal. Rendszeresen töltetünk ki azonban pácienseinkkel betegelégedettségi kérdõívet, melynek eredményei azért azt tükrözik, hogy a nagy forgalom nem emberteleníti el az osztály légkörét. Arra a kérdésre például, hogy „Volt-e az osztályon olyan nõvér, akihez bármikor bizalommal fordulhatott?” a válaszadók több mint kilencven százaléka igennel szokott felelni. A közeljövõben nagy feladatok állnak mind elõttem, mind az osztály elõtt. Szeretnénk kialakítani egy haemodinamikai (szívkatéteres) laboratóriumot, mely tovább bõvítené az osztály diagnosztikus lehetõségeit, és elõsegítené a betegek teljeskörû ellátását. Személyes feladatom pedig, hogy – mint újonnan kinevezett fõnõvér helyettes – nagy odafigyeléssel, szervezzem és irányítsam a szakasszisztensek tevékenységét.
4
Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap...
Akiknek az a siker, ha nem történt semmi – a János Kórház mûszaki osztálya Bizarr ötletnek tûnik, hogy éppen az „egy nap” rovatban mutassam be a János Kórház mûszaki osztályának mûködését. Beszélgetõtársaimmal, Czinege Istvánnal, az osztály vezetõjével, és helyettesével, Dégi Tamással töltött majd egy óra során ugyanis éppen az derül ki, hogy az õ munkájukban éppúgy nem létezik egyetlen, minden mástól elkülöníthetõ nap, ahogy egy ügyeleti rendszerben mûködõ kórházi osztály életében sem. – A mi munkánkat csak akkor venni észre, ha valami nem mûködik – mondják némi rezignáltsággal a hangjukban –, és sikerélményünk is inkább a kudarc hiányaként van: ha reggel úgy jöhetünk be dolgozni, hogy éjjel nem történt semmi baj, az a siker maga. – Mi tartozik a mûszaki osztály hatáskörébe? – Két alapvetõ feladatkörünk van. Egyrészt a karbantartás, azaz a már meglévõ mûszaki berendezések, hálózatok, az egészségügyi ellátást közvetlenül vagy közvetve kiszolgáló
infrastruktúra minõségének állandó ellenõrzése és szinten tartása, javítása. Másrészt a felújítások, beruházások „menedzselése” is a mi feladatunk, az ajánlatkéréstõl egészen az átadásig. A nagyobbik részt mind anyagilag, mind munka tekintetében az üzemeltetés képviseli, az összes költségek mindössze egyharmadát fordítjuk beruházásokra. – Hogyan folyik a gazdálkodásuk? – Az intézményben, így nálunk is, valamennyi osztály keretgazdálkodás szerint végzi tevékenységét: minden önálló költségû egység havi és évi bontásban készít költségvetési tervet, és ennek megfelelõen jut hozzá a felhasználható keretéhez. A Kórháznak három alapvetõ pénzügyi forrása van: egyrészt a nyújtott egészségügyi szolgáltatások alapján kapott teljesítményarányos kifizetések az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, másrészt a tulajdonos Fõvárosi Önkormányzat adott célra felhasználható fejlesztési támogatásai, harmadrészt pedig a kórház
A Mi Kórházunk
Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap...
saját bevételei. Ezek elsõsorban a kórház tulajdonában lévõ ingatlanok bérbeadásából származnak, ilyenek például a fõbejárat elõtt található virág- és zöldségárus épületek, vagy a régi könyvtárépület, amit jelenleg a Fõnix bérel. Bevétel származik abból is, hogy mi szolgáltatjuk a gõzt a Kútvölgyi Kórháznak. Ezekbõl a forrásokból kell a kórháznak kifizetnie a béreket és azok járulékait, megtennie különbözõ egészségügyi – például gyógyszer, orvosi mûszer – beszerzéseit és mûszakilag fenntartani az intézményt: fizetnie a közmûszámlákat, a belsõ karbantartásokat, javítani a járdát, kicserélni a kiégett villanykörtét stb. Utóbbi tevékenységi kör a mi feladatunk. – Mennyire tervezhetõ a kórház mûszaki költségigénye? Hiszen ezek szerint, ha váratlanul meghibásodik egy nagyobb egység, például a fûtési rendszer vagy a vízhálózat, az gyakorlatilag kalkulálhatatlan és jelentõs kiadást okoz. – Szerencsére ennél jobb a helyzet. Egyrészt, a fogyasztás meglehetõsen jól kalkulálható az elõzõ évek tapasztalatai és a közmûdíjak emelkedésének figyelembevételével. Másrészt, a közüzemi hálózatokat rendszeresen ellenõrizzük, ezért nagyon nagy és elõre láthatatlan probléma nem fordulhat elõ. Természetesen nem megnyugtató, hogy a kórház
2003. december
mûszaki állapota nem messzemenõkig kielégítõ. Az alsó épületek 1895ben épültek, a középsõ rész a századforduló körül, a traumatológiát pedig 1925-ben adták át, és bizony nem egy helyen még mindig az akkor beépített csövek, vezetékek találhatók. Több nagyobb szabású felújításra is sor került már az elmúlt években, így például a sebészeti osztály fûtési rendszerének teljes rekonstrukciójára, de a jellemzõ a meglevõ rendszerek használhatóvá, megbízhatóvá „foltozgatása” – többre sajnos nincs pénz. – Hányan dolgoznak az osztályon? – Összesen hatvanheten vagyunk, ebbõl tizenegyen dolgozunk az irodán, mérnökök és adminisztrátorok, a többiek a „fizikai állomány”: a karbantartó mûhely, ahol többek között asztalosok, lakatosok dolgoznak, továbbá a villanyszerelõk, a víz- és fûtésszerelõk, és néhányan minden olyan szakmából, melyre nap mint nap szükség van a kórházban. Minthogy egész évben minden szakmából huszonnégy órás ügyeletet és készenlétet tartunk, szükség van arra, hogy több hadra fogható, jó szakember álljon rendelkezésre. – Volt az elmúlt idõben valami igazán meleg helyzet, amit végül sikerült megoldaniuk?
www.janoskorhaz.hu
– Talán azt említeném, amikor nemrégiben egy elektromos hiba folytán a teljes elektromos hálózat felmondta a szolgálatot, és többek között az intenzív osztály lélegeztetõ gépei is leálltak volna, ha nem lépünk idõben, és ha az utolsó pillanatban nem áll mellénk a szerencse. Természetesen, mindez éjszaka történt. A kórház két, egymástól független elektromos hálózatra is csatlakozik, ami megkétszerezi a biztonságot: ha az egyikrõl valamiért nem kapunk áramot, még mindig üzemel a másik. Ha pedig mindkettõ egyszerre állna le, van a kórháznak két generátora, amelyek a kiemelt fontosságú helyiségek, például a mûtõk, õrzõk, intenzívek ellátását tudják biztosítani. Ezeknek körülbelül fél-egy óra kell ahhoz, hogy teljes értékûen mûködésbe lépjenek, addig szünetmentes táp biztosítja az áramellátás zavartalanságát. Szerencsére a fentihez hasonló vészhelyzet csak ritkán, nyolc-tíz évente egyszer fordul elõ, de nekünk minden napunk azzal telik, hogy az ilyen balesetek lehetõségét a nullára csökkentsük, és mégis mindig készenlétben álljunk, hátha történik valami.
Tudta-e, hogy összesen … 4100 helyiség 656 db WC 400 db zuhany 1450 db kézmosó 3900 db ajtó 3600 db ablak 9500 m elektromos kábel 6300 m fûtési vezeték 3600 m ivóvíz vezeték 6150 m egyesített csatorna
található a Szent János Kórházban? ...és a Mûszaki Osztály minden esetben készenlétben áll, ha valahol meghibásodás, üzemzavar stb. lép fel.
5
Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré
Szerénységgel és humorral Dr. Fekete Farkas Pál feltehetõleg a János Kórház egyik nagy öregje, dacára annak, hogy csak három éve szervezi és végzi itt a gyermekkardiológiai szakrendelést. A professzort idén tüntették ki a Kardiológiai Életmûdíjjal, amit õ – a rá jellemzõ szerénységgel és humorral – csak úgy kommentál, hogy ez is egyedül annak a jele: megöregedett. Negyvenhét éve végzett az egyetemen, lassan már diplomája is nagyapakorba ér. 1967-tõl foglalkozik szívbeteg gyermekekkel, azelõtt gyermekorvosként dolgozott. Eleinte az Országos Kardiológiai Intézetben állt alkalmazásban, ahol akkoriban kezdtek el csecsemõkardiológiával foglalkozni, amikor õ oda került: ez a diszciplína, illetve annak magyarországi alkalmazása és õ tehát – mint mondja –, „együtt nõttek fel”. 1974-tõl a SOTE II. számú Gyermekklinikájának kardiológiai osztályát vezette, majd 1991-ben – mint mondja, rendhagyóan, éppen a hivatalos nyugdíjkorhatárt betöltve – nyugdíjba ment. Az évtizedek alatt több évet töltött rangos külföldi klinikáknál és egyetemeken: három évig dolgozott az egykori NDK-ban, Svájcban és Svédországban pedig két-két évet töltött el. Svájcban, ahova személyes szakmai kapcsolat révén jutott el, elmondása szerint nagyobb szakmai hírnévnek örvend, mint Magyarorszá-
gon. Járt a Harvard Egyetem gyermekkardiológiai osztályán is, amit bizonyos Alexander Nadas, eredeti nevén Nádas Sándor alapított. Dr. Fekete Farkas Pál nevéhez fûzõdik önállóan két, másokkal társszerzõként pedig további három-négy szakkönyv, tizenkét monográfiát fordított magyar nyelvre, valamint digitális orvosi szótár írásában és szerkesztésében vett részt. A professzor minden szavából derû árad: mondja is, szerencsés élete van, mindig azzal foglalkozhatott, amivel szeretett volna. Boldog család áll mögötte, szakmailag sem tétlenkedett soha, sõt: ha csak a legutóbbi idõk történéseit figyeljük, egy kiemelkedõen aktív szakemberrel ismerkedhetünk meg. A professzor – a rá jellemzõ szerénységgel – beszélgetésünk során egyetlen momentumot emel ki munkájából – mondván –, arra igazán nagyon büszke: ez pedig az 1989 óta mûködõ Peter Cerny Alapítvány, amelynek õ az egyik vezetõje. A koraszülöttek szállításával és gyógyításával foglalkozó alapítvány megalapulása óta 29 ezer koraszülött csecsemõn segített. Budapesten és annak százötven kilométeres körzetében elérhetõk, öt mentõautóval és számtalan munkatárssal dolgoznak. Gratulálunk a kitüntetéshez, és jó egészséget kívánunk!
Az Alapítvány a Cukorbetegekért ingyenes kiadványa, megjelenik évente hat alkalommal. Bõvebb felvilágosítás, megrendelés: Tudomány Kiadó Telefon: 273-2840, 273-2844 6
Segíthetünk? • Segíthetünk? Dr. Demeter Pál, a János Kórház gasztroenterológiai szakrendelésének vezetõje, aki 1995-ben került az intézménybe, lassan három éve áll az ambulancia élén. Gasztroenterológiával 17 éve foglalkozik, már egyetemi tanulmányai során e terület felé fordult az érdeklõdése. A Jánosba mint szakvizsgázott gasztroenterológus érkezett, amibõl meglehetõsen kevés van az országban, ezért rendkívül értékes szakembernek számít, hiszen közel nyolc év, amíg a gasztroenterológiai szakvizsgát megszerezheti egy orvos. – Mit lehet tudni az Ön által vezetett ambulanciáról? – Az egyik legfontosabb talán, hogy a János Kórház gasztroenterológiai osztálya, a járóbeteg-szakrendelés két éve úgynevezett kiemelt, „A” kategóriás emésztõszervi központ. Ez azt jelenti, hogy szakmai színvonala, az itt dolgozó szakemberek képzettsége, az elért eredmények alapján országos centrummá vált, ahol az emésztõszervi szakorvosok gyakorlati képzésére is lehetõség nyílt. Ahhoz, hogy az osztály ezt a címet elnyerje, egyrészt a vezetés komoly erõfeszítéseire, másrészt megalapozott szakmai háttérre (legalább két kandidátusnak és 5–6 gasztroenterológus szakorvosnak kell itt dolgoznia), illetve komoly mûszerezettségre volt szükség. Az ambulancia és az osztály munkája minden tekintetben összekapcsolódik, ezért nem is lehet szigorúan elválasztani, ki dolgozik itt és ki ott, hiszen alkalomadtán mindkét szervezeti egység dolgozói besegítenek, például ügyelet vállalnak, vizsgálatokat végeznek a másik helyen is. A szakrendelés évi betegforgalma több mint tizenháromezer betegmegjelenés, akiket összesen négy rendelõben lát el helyiségenként egy orvos és egy szakasszisztens. Magának a rendelésnek négy állandó orvosi státusza van, ezen kívül öt aszszisztens és egy adminisztrátor dol-
A Mi Kórházunk
Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk?
(Nem csak) „Karácsonyi gyomorbajaink” gozik nálunk, de mint mondtam, a munkakapcsolat a kórházi osztállyal szoros. Az ambulancián a munka nagyrészét az endoszkópos vizsgálatok teszik ki: napi 15–40 endoszkópiát végzünk az említett
hiszen a lakosság negyven százaléka érintett. Ez az a bizonyos, általában teltségérzettel járó savas felböfögés, ami önmagában is kellemetlen, pláne ha rendszeresen elõfordul, de komoly problémákat is elõidézhet. A
négy rendelõbõl háromban. A negyedikben folyik a „klasszikus” szakrendelés: itt fogadjuk az új betegeket és a kontrollvizsgálatra érkezõket. – Milyen emésztõszervi betegségekkel találkoznak a leggyakrabban? – A leggyakoribb a ma már gyakorlatilag népbetegségnek számító reflux-betegség, melynek tüneteit valószínûleg sokan tapasztalták már komolyabb vagy enyhébb formában,
probléma okozója az, hogy nem zár megfelelõen a gyomorszáj – ennek alkati és életmódbeli okai egyaránt lehetnek. Sajnos, a reklámozott gyógyszerek nagy része csak tüneti kezelést nyújt a bajra, és hosszabb távon még fokozhatja is, hiszen nem a gyomor savtermelõ sejtjeinek a mûködését befolyásolja, hanem csak megköti a gyomor savtartalmát. Szerencsére azonban elérhetõk olyan, szakorvos által rendelhetõ készítmé-
2003. december
www.janoskorhaz.hu
nyek, amelyek ténylegesen a probléma keletkezésének helyén hatnak, megelõzve a késõbbi, komolyabb bajokat. Szintén elõfordul az úgynevezett ismeretlen eredetû gyulladásos bélbetegségek csoportja, például az úgynevezett fekélyes vastagbélgyulladás és más, szintén bélgyulladásos tünetegyüttesek. Ez a nagyon kellemetlen és szintén meglehetõsen veszélyes betegségcsoport krónikus, és egészen fiatalon, 15 és 30 éves kor között jelentkezik. Kiváltó okai egyelõre sajnos, mint a neve is mutatja, ismeretlenek. Meg kell említenem a daganatos betegségeket, mégpedig kiemelt helyen, mert ezeknél elsõrendûen fontos az, hogy minél hamarabb diagnosztizálják és kezelni kezdjék õket. A közeljövõben indul országos vastagbéldaganatra irányuló szûrõprogram, mert mind a férfiak, mind a nõk körében ez a második leggyakoribb daganatos halálok. Szerencsére a helicobacter kiirtása óta a gyomordaganatok száma csökkent. – Mit tud ajánlani, mire figyeljünk oda a közelgõ ünnepekkor? – A magyar lakosság emésztõszerveinek a karácsonyi és a húsvéti ünnepek okozzák a legnagyobb megpróbáltatást az évben. Az amúgy is egészségtelen, még mindig döntõen a sertészsírra alapozó, fûszeres magyar konyha ilyenkor végképp kitesz magáért. A magas zsírfogyasztás próbára teszi az epét, a zsíros ételek és a sokszor mértéktelen alkoholfogyasztás hasnyálmirigy-panaszokat okozhat, és a reflux-betegség tüneteit is észlelheti magán az, aki a kelleténél többet eszik. A közmondásosan zsíros és fûszeres magyar konyha egyébként felelõssé tehetõ a vastagbélrákos esetek számának drámai növekedéséért is. Kutatási eredmények bizonyítják, hogy az állati zsiradékokat nem fogyasztók körében lényegesen alacsonyabb az ilyen esetek elõfordulása.
7
Bemutatkozunk
•
Bemutatkozunk
•
Bemutatkozunk
•
Bemutatkozunk
•
Bemutatkozunk
Környezetvédõ kórház – egy új szemléletmód új embere Kétszer is eltévedek, mire Papp Angelikát, a János Kórház környezetvédelmi felelõsét megtalálom. A kórház egyik szélsõ épületében, a higiénés osztállyal együtt van a rezidenciája, némileg nomád körülmények között, már amennyiben bútor csak elvétve található az irodájában. Ezt persze modernnek is tekinthetjük, akárcsak azt a tényt, hogy egy kórháznak önálló környezetvédelmi felelõse legyen ma, Magyarországon. – Mióta dolgozik a János Kórháznál? – Idén szeptemberben érkeztem, miután elvégeztem a gödöllõi Szent István Egyetem környezetgazdálkodási agrármérnök szakát, környezet és természetvédelmi szakirányon. Egészségüggyel közelebbrõl nem foglalkoztam korábban, a gyakorlatomat egy környezetvédelmi Kft.-nél töltöttem Gödöllõn, ahol nagyon sok hasznos, itt is alkalmazható tapasztalatot szereztem. Az itteni munkámat eddig általában olyasvalaki végezte, akinek más volt az alapfeladata, és én úgy érzem, az EUcsatlakozás küszöbén nagy elõrelépés a kórház részérõl, hogy külön szakembert alkalmaz a környezetvédelmi feladatokra. – Mi a feladata egy kórházi környezetvédõnek? – Igazából ugyanaz, mint egy bármilyen más területen dolgozó hasonló képzettségû szakembernek: odafigyelni arra, hogy az intézmény levegõ-, víz- és talajszennyezési mutatói a megengedett értékek alatt, és minél alacsonyabban maradjanak, illetve hogy az intézmény hulladékgazdálkodása megfelelõen folyjon. Ez utóbbi itt különösen fontos, mert a kórházban a kommunális szeméten túl értelemszerûen veszélyes hulladék is termelõdik, aminek ki-
8
emelten fontos a szakszerû gyûjtése, tárolása. Azelõtt is volt valamilyen szintû szelektív gyûjtés, hogy én ideérkeztem volna, én pedig igyekszem ennek akkora figyelmet szentelni, amekkora veszélyt az elégtelen odafigyelés magában hordoz. A víz, a talaj és a levegõ szennyezõdése együtt jár a kórház mindennapi mûködésével. Nekem arra kell odafigyelnem, hogy az innen kikerülõ szennyvíz ne tartalmazzon meg nem engedett anyagokat, hogy a kórház fûtését biztosító kazánok ne bocsássanak a levegõbe a szükségesnél több szennyezõdést, illetve hogy a talajba se jusson a rákerülõ folyadékokból, hulladékból semmi veszélyes vagy túlzott mennyiségû szenynyezõanyag. A kommunális hulladék gyûjtését bizonyos mértékig eddig is szelektíven oldotta meg a kórház, én ezt szeretném továbbfejleszteni. Az egészségügyi veszélyes hulladék – a kezelés során használt oldatok, anyagok, emberi váladékkal szennyezett tárgyak – szakszerû öszszegyûjtése és tárolása kulcskérdés. Ezeknél az anyagoknál is szelektív gyûjtést kell alkalmazni, hiszen a különbözõ veszélyes anyagoknak különféleképpen történik az ártalmatlanítása, máshogy kell tárolni is õket. Ezeket hetente háromszor egy veszélyes hulladékokat szállító cég viszi el a kórházból, de ahhoz, hogy megfelelõen tudjon bánni velük, hogy egyáltalán át tudja venni õket, már itt is szakszerûen kell, hogy öszszegyûjtsük. – Jól érzi magát itt, a Kórháznál? – Igen, elsõ munkahelyként ideálisnak érzem. Szakmailag gyakorlatilag semmi nem korlátoz, a környezet is kedvemre való, mind a velem együtt dolgozó embereket, mind a környéket tekintve. Jelenleg a higié-
niai csoporttal vagyok egy helyen, ami azért nagyon jó, mert a kórházban valószínûleg az õ munkájuk áll a legközelebb az enyémhez. Így szakmailag is megértõ és támogató közegben tudok dolgozni. Maga a kórház pedig csodaszép helyen van, alföldi lányként a dimbes-dombos vidék külön öröm számomra. – Milyen tervei vannak? – Mint említettem, szeretném a kommunális hulladék szelektív gyûjtését erõsíteni. Reményeim szerint hamarosan megoldható lesz, hogy az újrahasznosítható, és nagy menynyiségben keletkezõ irodai papírhulladékot, a fõleg a büfékbõl származó mûanyagot és a többi, elkülöníthetõ szemetet mind külön gyûjtsük. Ehhez persze a kórház többi dolgozójának és a betegeknek, látogatóknak is segíteniük kell. Ezen kívül most dolgozom a kórház hulladékkezelési szabályzatán, ami reményeim szerint részletesen leírja majd mindazokat a teendõket és azok módszertani alkalmazását, amitõl korszerûvé, környezetbaráttá, és nem utolsó sorban EUkonformmá válik majd az Intézmény ezen a téren is.
A Mi Kórházunk
Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink
A Szent János Kórház Tudományos Bizottsága és az Ápolási Igazgatóság által rendezett
Szakdolgozói Tudományos Nap, 2003. október 21. Intézetünkben egyre több szakdolgozónk rendelkezik emelt szintû szakképesítéssel, a diplomások száma is jelentõsen megnõtt a korábbi évekhez képest. Ez bizonyíték dolgozóink tudásvágyára, a szakmai fejlõdés iránti igényére. Sokan végeznek tudományos tevékenységet, ápolási kutatómunkát, melybõl ízelítõt kaphattunk az elsõ alkalommal megrendezésre kerülõ Szakdolgozói Tudományos Napon, az Auditóriumban, 2003. október 21-én. Az elõadások rendkívül sokszínûek voltak, különbözõ szakterületek problémáit vetették fel, sok esetben komoly kutatómunkára épültek. Ígéretet kaptunk, hogy 2004-ben – a következõ fórumon – elsõ három helyezést elérõ elõadás készítõit Intézetünk díjazásban részesíti. Az ülés védnöke volt: Dr. Nagy Péter Pál, fõigazgató Bevezetõt mondott: Prof. Dr. Lipcsey Attila, tudományos igazgató Üléselnök: Somogyvári Zoltánné, ápolási igazgató
Elõadások: • A Helicobacter pylori járványtani jelentõsége (Kalecz Zsuzsanna, I. Belgyógyászat) • A CT jelentõsége a traumás csontelváltozásokban (Somogyiné Csiki Mária, Központi Röntgen)
2003. december
• A szülõ szerepe a kórházi ápolásban (Bereczné Babus Eszter, Gyermekosztály) • Az ápolási osztály szerepe és mûködése a betegellátásban (Horváth Tamásné, Ápolási Osztály) • Nozokomiális fertõzések és az ellenük tett intézkedések az intenzívosztályon (Hábermann Ferenc, KAITO) • A középsõ és alsó ureterszakasz köveinek kezelése ureterorendoscoppal (Zachár Lászlóné, Urológia) • A mellkas-sérültek ellátása a betegközpontú ápolás tükrében (Vörösmarty Attila, Traumatológia) • A természetgyógyászat megítélése egészségügyi dolgozók körében (Héber Judit, Szülészet-nõgyógyászat) • Együttmûködve a sikeres rehabilitációért (Reithofferné Kiss Mária, Mozgásszervi Rehabilitáció)
www.janoskorhaz.hu
• A hospice, a hospice-szellemiség, és az ápoló speciális feladatai (Eisenhauerné Fördõs Andrea, Krónikus Tüdõ Osztály) Nagy Adrien intézeti szakoktató
Az újság megjelenésének idején zajló rendezvényeink: A Magyar Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Társaság Dunántúli Szekciójának X. Tudományos Ülése. „ÉLNI ÉS ÉLNI HAGYNI…” – a Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet valamint az ÁNTSZ XII. Kerületi Intézetének az AIDS Világnapja alkalmából tartott rendezvénye. Részletes beszámolóval a következõ számban jelentkezünk.
9
Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink
Beszámoló a 2003-as Fiatal Orvosok Fórumáról
romtagú bírálóbizottságot küldött ki. Elnök Sápi Zoltán professzor volt a Proszektúráról, a tagok pedig Dr. Fazekas Gábor, a Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály, és Dr. Nyulasi Tibor, a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály osztályvezetõ fõorvosai voltak. Objektív mérõ skálával pontozták az elõadás színvonalát, ennek eredményeképpen a 2003-as év gyõztesei: I. Dr. Szabó Anikó, Dr. Szabó Huba – Proszektúra II. Kálnai Beáta gyógytornász: Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály III. Dr. Horváth Ágnes, Szájsebészeti Osztály
A rendezvény elõadói
A Fõvárosi Szent János Kórház és Rendelõ Intézetben folyó tudományos munka komoly szakmai hagyománnyal rendelkezik. Hazai és nemzetközi fórumokon kórházunk tudományos tevékenysége hangsúlyozottan jelenik meg. Emellett rendszeresen – általában havonta – tartunk tudományos ülést az orvostudomány különbözõ területeinek szakmai eredményeirõl. A kórház vezetésének sarkalatos alapelve, hogy igényes
munkánk bázisa tudományos munkásságunk, ezen belül külön gondot fordítunk az utánpótlást biztosító fiatal orvosok tudományos munkásságának kibontakoztatására. Ezt bizonyítandó minden évben szeretnénk megrendezni a Fiatal Orvosok Fórumát. Idén november 13–14-én tartottuk meg a fórumot, igen nagy érdeklõdéssel és igen színvonalasan. A Kórház Tudományos Bizottsága há-
A rendezvény díjazottjai
A rendezvény bírálóbizottsága
10
A kórház vezetése – és személy szerint Dr. Nagy Péter Pál, fõigazgató úr – általános döntése alapján az I. Díj 120.000 Ft volt, díjaztuk a második-harmadik helyezettet is. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a 2003-as évi rendezvény kiemelkedõen igényes és színvonalas volt, hangsúlyozni kell, hogy e tudományos rendezvény legfõbb haszonélvezõi a ránk bízott betegek, orvosi hivatásunk legfontosabb szereplõi. Prof. Dr. Lipcsey Attila tudományos igazgató
A Mi Kórházunk
Jogi kalauz • Jogi kalauz • Jogi kalauz • Jogi kalauz Számos, az egészségügyben dolgozók számára különösen fontos új jogszabály, illetõleg jogszabály-módosítás került kihirdetésre a közelmúltban, amelyekre az alábbiakban hívjuk fel olvasóink figyelmét. 2003. évi XLIII. törvény az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezésérõl, 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeirõl, valamint a mûködési engedélyezési eljárásról, 97/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet az egészségügyi ellátási szerzõdések pályáztatásával és a pályázatok elbírálásával, valamint a vagyoni biztosítékkal kapcsolatos részletes szabályokról, 98/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet a közremûködõi szerzõdésrõl és a közremûködõ által végzett tevékenységrõl, 42/2003. (VII. 17.) ESZCSM rendelet az egészségügyi szolgáltatók és mûködési engedélyük nyilvántartásáról szóló 32/1997. (X. 28. ) NM rendelet módosításáról, 43/2003. (VII. 29.) ESZCSM rendelet a gyógyintézetek mûködési rendjérõl, illetve szakmai vezetõ testületérõl. A fentiekben ismertetett jogszabályok az EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 2003. július 31. napján lezárt különszámában találhatók. 2003. LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseirõl (kihirdetve a Magyar Közlöny 2003. november 11.-i, 129. számában),
2003. december
Postánkból
• Postánkból
60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekrõl (MK. 120. szám),
Szív Adj a Szívnek Alapítvány Prof. Dr. Jánosi András kuratóriumi elnök részére
2003. LXXXIII. törvény a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról (MK. 127. szám),
Örömmel tájékoztatjuk Önt, hogy szervezetük kérelmét 2003. november 19-én a Matáv Adományozási Kuratóriuma tárgyalta meg és pozitívan bírálta el. A kuratóriumi határozat alapján a Matáv 2004. szeptember 1-jétõl két hónapon keresztül a Szív Adj a Szívnek alapítvány részére biztosítja a „Matáv Adományvonal” szolgáltatást. Az adakozni vágyók szeptember és október hónapban a 1788-as szám tárcsázásával hívásonként 100 Ft adománnyal járulnak hozzá szervezetük céljainak megvalósításához. Az adománygyûjtési akció szervezéséhez és további munkájukhoz sok sikert kívánunk. Budapest, 2003. november 20. Tisztelettel: Szabó Gyula Horváth Károlyné igazgatóhelyettes kuratóriumi titkár
184/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet az Egészségügyi Fejlesztési Hitelprogramról és a vissza nem térítendõ bankgarancia díjtámogatás feltételeirõl (MK. 126. szám), 185/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet az egészségügyi szakellátási kapacitásmódosítások szakmai feltételeirõl, eljárási rendjének és az új szolgáltatók befogadásának szabályairól szóló 50/2002. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról (MK.126. szám). Összeállította: Dr. Kovács Zoltán B. irodavezetõ ügyvéd
Tisztelt Professzor Úr!
Dr. Mr. Detre!
Az Alapítvány a Cukorbetegekért ingyenes kiadványa, megjelenik évente hat alkalommal. Bõvebb felvilágosítás, megrendelés: Tudomány Kiadó Telefon: 273-2840, 273-2844
www.janoskorhaz.hu
I am a former patient of yours that required surgery on my arm. I wanted to wrtite to tell you how much I appreciated your care and concern and to tell you the doctors here were impressed with your work. Now I am working hard in therapy. After the special care given me by you and your staff I arrived in the U. S. and required a brief hospital stay here. I had to write and tell you how shocked I was at the contrast in patient care! The U. S. may lack little materially and technologycally lost, yet how much we have lost in care and compassion! – You and your stuff truly put us to shame! Please continue to teach your students and staff by your good example, the emportance of treating the whole person not just the illness! Warm Regards, Helga Lemke
11
Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik
Miért éppen december 24-én? Minden nép nagy ünnepségekkel búcsúztatja az óesztendõt és köszönti az új évet. Ezek az év végi ünnepek hosszú idõn keresztül egybeestek a téli napforduló idejével. A régi idõkben a naptári új év kezdete nem a mostani idõpontra esett. Sokáig a természet megfigyelése alapján számították az idõt. Ezért eleinte a téli napforduló ideje, december 25. környéke volt az új év kezdete. A régi rómaiak a hosszabbodó nappalokat, a fény újjászületését a Legyõzhetetlen Nap istenének, Mithrásznak a születésével azonosították. December 25. a Legyõzhetetlen Nap születésnapja lett. A kereszténység a rómaiaktól és más vallások szokásaiból is sokat átvett, hogy népszerûbbé váljon. Így a sok ezer éves, a téli napfordulóra esõ ünnepet is belevonta a keresztény vallás ünnepkörébe. A legnagyobb ünnepet tette erre a napra: a Megváltónak, a kereszténység legjelentõsebb alakjának, Jézusnak a születésnapját. I. (Szent) Gyula pápa 350ben nyilvánította december 25-ét a Megváltó születésnapjává. A születés lehetséges idõpontja a mai napig nem tisztázott, de az örmény egyház kivételével – ezen egyház hívei január 6-án ünneplik Jézus születését – a többi egyház elfogadta Gyula pápa döntését. Az európai karácsonyi szokások elkülönítése nem egyszerû, mivel maga az ünnepnap sem válik ki élesen a vízkeresztig tartó 12 napos ünnepkörbõl. A karácsony ma már valamennyiünknek az év egyik legnagyobb ünnepe: hosszú évszázadok óta az egész világ számára ugyanazt jelenti, ugyanazokat a gondolatokat ébreszti az emberekben.
A karácsonyfáról A díszekkel és gyertyákkal ékesített fenyõfa, amely ma a szenteste
12
jelképe, nem létezett mindig. Az elsõ híradás arról a szokásról, hogy fenyõfákat díszítenek fel karácsonykor, az 1606-os esztendõbõl származik. Akkor írta le egy strassbourgi polgár, hogy szülõvárosában az emberek papírrózsával, cukorkával, almával, pogácsával és halpénzzel ékes fenyõfát állítanak a szobájukba. Egy évszázaddal késõbb az lett a szokás Németországban, hogy minden családtagnak saját kis fenyõfát ajándékoztak, mégpedig nagyság szerint: az apa, a család feje kapta a legmagasabbat, a legkisebb gyerek pedig a legeslegkisebbet. Mikor belépett a család a gyertyafényes szobába, rögtön felismerte mindenki, melyik az õ fája, melyek az õ ajándékai. De már karácsony másnapján lefosztották és kivitték a házból ezeket a kis karácsonyfákat. A XIX. században kezdtek gyertyával és díszekkel megrakott, igazi nagy fenyõfákat állítani a lakószobákba, ahogy ez ma is szokás. Ágaik közé aranyos és ezüstös diót, színes szaloncukrot, almát, süteményt és más finomságokat akasztunk. Az ünnepi napokban és a rá következõkben a ház gyerekei ezeket leszüretelhetik. A fákat újévig vagy vízkeresztig (január 6.) tartják meg.
Karácsonyi magyar népszokások Magyarországon a tél beköszöntével, december elejétõl a hagyományoknak megfelelõen kezdetét veszik a különféle népszokások, amelyek szorosan kötõdnek a szent ünnephez. Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna azok nélkül a kedves szokások nélkül, amelyek fokozták az ünnep várásának izgalmait. Az elmúlt évtizedekben kissé elhalványult ezen szokások jelentõsége. Szerencsére napjainkban ismét újjáélednek, meghittebbé varázsolva a szent karácsony ünnepét.
Advent Az ünnepkör kezdete november végére, december elejére esik, neve advent, mely eljövetelt, az Újra való várakozást jelenti. Négy ünnepi vasárnap s egyéb ünnepnapok, szentek névnapjai tartoznak bele, tudják ezt az Andrások, Miklósok, Istvánok, Jánosok. Örökzöldekbõl adventi koszorút szoktak készíteni, amelyet négy gyertya díszít. Ezeket egymás után, a négy adventi vasárnapon gyújtják meg.
Luca napja (december 13.) A naptárreform elõtt – a Gergelynaptár életbelépése, azaz 1582 elõtt – Luca napjára esett a napforduló. Ilyenkor volt a leghosszabb az éjszaka, a legrövidebb a nappal. Ezen a napon elsõsorban a tyúkok „termékenység varázslása“ volt a cél. Ehhez kapcsolódott a nõk munkatilalma. Úgy tartották, hogy ha Luca napján fonnának vagy varrnának, nem tojnának a tyúkok. Azaz, e mágikus eljárások, tevékenységek a tyúkok tojáshozamának növekedését igyekeztek elõsegíteni. Ezen a napon elkezdenek egy széket készíteni, amelyet karácsony elõestéjére fejeznek be, s aki a templomban az éjféli misén rááll, az meglátja, ki a boszorkány. A lányok szívesen jósolnak Lucakor, vajon ki lesz a jövendõbelijük. Jósolhatnak még Katalin és Borbála napján is. A Lucázás, más néven kotyolás ismert népszokás, vidéken még ma is járják a gyerekek a házakat, és „Luca-Luca kity-koty” köszöntõvel kívánnak jót a ház népének. Svédországban Luca napján (Luca = lux = fény ) nagy ünnepet tartanak, faluhelyen egy fiatal lányt Lucia királynõnek választanak, aki fehér ruhába öltözik, és fején gyertyákkal díszített koszorút visel. Tálcán enniés innivalót visz, végigjárja a házat, az istállókat, kíséretében trollok (erdei manók), démonok, bibliai alakok menetelnek. Minden családban a leg-
A Mi Kórházunk
Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik kisebb lány a Lucia királynõ, aki hasonló ruhában végigjárja saját házukat, s családtagjainak hagyományos reggelit kínál. Luca napján a fiúk elindultak meglátogatni az ismerõs házakat, és jókívánságaikért cserébe adományokat vártak. Ha ez elmaradt, akkor viszont átkokat szórtak a házra.
Karácsony A karácsony Jézus születésének és a szeretetnek az ünnepe. A karácsonyt megelõzõ hétköznapokon, a hosszú téli estéken együtt volt a család. Beszélgettek, adventi, karácsonyi dalokat énekeltek, ezzel is készülve Jézus születésének ünnepére. Amikor az esthajnali csillag már feljött, akkor került sor a karácsonyi vacsora elfogyasztására. Ezt sok ház udvarában a gazda puskalövése elõzte meg a gonosz lélek elriasztására. A gazdasszony mindent elõre kikészített az asztalra, mert a vacsorát végig felállás nélkül kellett elfogyasztani. Imádkoztak, majd elsõ fogásként mézbe mártott fokhagymát, dióbelet nyeltek. Ennek gonoszûzõ célzata volt. A karácsonyi asztal elképzelhetetlen hal, beigli, valamint alma és dió nélkül. A kerek alma a család összetartásának szimbóluma. Vacsora után a gazdasszony kezébe vett egy szép, piros almát, és annyi szeletre vágta, ahányan ültek az asztalnál, mondván: amilyen kerek az alma, olyan kerek, összetartó legyen a család a következõ esztendõben.
Kántálás Kántálásnak nevezték a karácsonyi énekes, verses köszöntõt. Az elnevezés a köszöntõ énekes jellegére utal, mivel énekkel köszöntötték a ház lakóit. Elsõsorban a felnõttek jártak kántálni este, az éjféli óráig.
Mendikálás Az elnevezés (mendieare=koldulni) a szokás adománygyûjtõ jellegére utal.
2003. december
Elsõsorban a gyerekek jártak adományt kérni ez idõ tájt. Kisebb-nagyobb csoportokba verõdve bekéredzkedtek a házakhoz és némi ajándék fejében karácsonyi énekeket énekeltek.
Betlehemezés Jézus születésének történetét bemutató, ma is élõ, egyházi eredetû népi játék. Szereplõi általában pásztoroknak öltözve, házilag készített jászollal vagy betlehemi kistemplommal járnak házról házra. Szent énekekkel, tréfás párbeszédekkel elevenítik fel Jézus születésének eseményeit.
Pásztorok karácsonyi vesszõhordása Karácsony elõestéjén a pásztorok vesszõkkel jártak, amelyekbõl a gazdasszony a kötényével húzott ki néhány szálat azért, hogy az állatai a következõ évben egészségesek legyenek. A vesszõért a pásztornak bort, cipót, esetleg pénzt is adtak. A gazdasszony a vesszõvel megveregette a jószágokat, hogy egészségesek legyenek.
Regölés István napjától, december 26-tól újévig jártak a regõsök. A regölés lényegében természetvarázsló énekmondás, köszöntés – bõségvarázsló, párokat összeboronáló, adománygyûjtõ szokás volt. Különféle énekeket adtak elõ, és jókívánságokat mondtak a ház lakóinak.
Borszentelés December 27-én, Szent János napján szokás volt a bor megáldása. Ezen a napon minden család bort vitt a templomba, amelyet a pap megáldott. A szentelt bornak mágikus erõt tulajdonítottak. Beteg embert, állatot gyógyítottak vele, öntöttek belõle a boroshordókba, hogy ne romoljon el a bor.
www.janoskorhaz.hu
Aprószentek napja (december 28.) A Heródes parancsára tömegesen kivégzett betlehemi kisdedek emlékünnepe. „Aprószent“ minden fiúcsecsemõ, akit Heródes király a gyermek Krisztus keresésekor megöletett. Az Aprószentek-napi vesszõzés, az újesztendei szerencsekívánás különös fajtája. A gyanútlan gyermeket a szomszédba küldték, ahol „megveszszõzték“, hogy egészséges maradjon.
Vízkereszt Az ünnepsor vége január 6-a, a vizek megszentelésének, de Jézus megkeresztelésének is az ünnepnapja. Európa más részein január 6-át a háromkirályok napjának nevezik, gyakran nagyobb ünnep, mint maga a karácsony (például Spanyolországban).
Tudta-e, hogy ki hozza az ajándékot… Angliában: Santa Claus vagy Father Christmas; Franciaországban: Karácsonyapó (Pére Noël, Pére Chellende); Németországban: Karácsonymanó (Weihnachtsmann); Oroszországban: Fagyapó, azaz „Gyed Maroz”; Olaszországban: Észak-Olaszország egyes részein december 25-én Télapó (Babbo Natale) vagy a kis Jézus hozza az ajándékot, másutt Szent-Luca december 13-án. Rómában a Háromkirályok napján (január 6.) Befana, az öreg, de jóságos boszorkány, aki seprûn közlekedik, és kéményen át, juttatja el a csomagokat. Svédországban: egy JulBock nevû szalmából készült kecskebak hozza, aki a mennydörgés istenének, Thor-nak az állandó kísérõjére emlékeztet. Ilyen szalmából készült szerencsehozó kecskebakot állítanak a svéd családok a lakásajtóba vagy a karácsonyfa elé (az IKEA áruházban ezért kapható ilyen). Az USA-ban: Télapó (Santa Claus).
13
Aktualitások • Aktualitások • Aktualitások • Aktualitások • Aktualitások • Aktualitások • Aktualitások
Kitüntetések Körmenden, 2003. október 28-án Batthyány-Strattmann László születésének 133. évfordulója alkalmából megrendezésre került ünnepségen munkatársaink közül az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Miniszter több évtizeden át végzett kimagasló szakmai munkásságának elismeréseként „Batthyány-Strattmann László Díj”ban részesítette Dr. Konc Jánost, a Budai Meddõségi Centrum centrumvezetõ fõorvosát. Kiemelkedõ szakmai tevékenysége elismeréseként „Egészségügyi, Szociális és Családügyi Miniszteri Dícséret” elismerésben részesítette Dr. Lintner Ferencet, a Szülészeti-Nõgyógyászati Osztály osztályvezetõ fõorvosát. Kiváló szakmai munkája elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából „Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Miniszter Díszoklevele” elismerésben részesítette Dr. Ferenc Józsefnét, az Ápolási Igazgatóság rendelõintézeti vezetõ asszisztensét. Szintén nyugállományba vonulása alkalmából, példamutató tevékenysége elismeréseként „Egészségügyi, Szociális és Családügyi Miniszteri Dícséret”ben részesítette Kozáry Jánosnét, az Urológiai Osztály ápolónõjét.
Gyógytornász Biennalé Keszthelyen Keszthely kiváló házigazdának bizonyult! Felemelõ érzés volt egy ilyen jelentõs esemény részesének lenni. Mind a két (!) taxi munkába lendült, amikor az elsõ este éjféltájban haza kellett fuvarozni a korukat meghazudtoló, mármár lendületesen gesztikuláló gyógytornászokat. Sokunkban felmerült a kérdés, hogy vajon mikor érkeznek a fiatal sebészek, akiknek köszönhetõen a két évvel ezelõtti kongresszus nem egy leánynevelde benyomását keltette. Nemcsak a búcsúest nõi állományát frissítették volna fel, de szakmailag is aktívabban információt cserélhettünk volna. Nagyon örültünk föl-fölbukkanó
14
ortopéd és traumatológiai szakorvosoknak is, akik megtisztelték a kongreszszust, és nyomatékot adtak annak a régóta ismert ténynek, hogy valóban, a mi szakmánk szorosan összefonódik, és többet kellene tapasztalatot cserélnünk. Büszkék voltunk az igényes tudományos elõadásokra. A Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályról Horváth Mónika poszteren mutatta be az agyvérzésen átesett betegek speciális rehabilitációját. Örömmel hallgattuk a fiatal kolleganõk sikeres beszámolóit egy-egy esetismertetés kapcsán, ami azt bizonyítja, hogy a tudatos, jól felépített szakmai munkát töretlen szeretet és gyógyítási vágy motiválja. A szakmailag elkötelezett több mint 800 fõ nemcsak az elõadásokon, de az épületen kívül is csillogó szemekkel osztotta meg mindennapi munkájával kapcsolatos nem mindennapi tapasztalatait. Megvizsgáltuk, hogy mi mindent tehetünk még az EU csatlakozás küszöbén a termálvizek és a szakma elismertségének javítása érdekében. Ezúton szeretném köszönetemet kifejezni a Szent János Kórház Ápolási Igazgatóságának, hogy velem együtt még jó pár gyógytornász részvételét finanszírozták. A kongresszuson való részvétel mindenképp hozzájárult ahhoz, hogy lelkesedésünket megõrizve a legújabb tapasztalatokat immáron a napi munkába beépítve minõségibb ellátást tudunk biztosítani. Köszönettel: Kálnai Beáta Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály
Jelenleg futó pályázataink: ESZCSM által kiírt pályázat az egészségügyi ellátás komfortosságának fejlesztésére (pályázati anyag elküldve). Lilly Hungária Kft. pályázata az egészségügyi szakmai-tudományos fejlõdés és az egészségügyi ellátás színvonalának javítására (II. BelgyógyászatDiabetológiai Osztály „SALUS AEGROTI” Alapítványának pályázati anyag elküldve). További osztályok programjait várom, elõnyt élveznek
azon osztályok, ahol a Lilly termékeivel történik a gyógyítás. Informatikai és Hírközlési Minisztérium eMagyarország Pontok I. pályázata új, vagy már mûködõ közösségi Internethozzáférési helyek eMagyarország Pontként történõ mûködésének támogatására (pályázati anyag elküldve). Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérim által kiírt pályázat a sportlétesítmények építésének, korszerûsítésének és felújításának támogatására (pályázati anyag elküldve). Magzatburok Alapítvány támogatása korszerû vizsgálati módszerekre, eszközökre, légzésellenõrzõ monitorok beszerzésére, illetve felvilágosító munka támogatására születési rendellenességgel világra jött csecsemõk számának visszaszorítása érdekében (kapcsolatfelvétel a Szülészet-Nõgyógyászati Osztállyal megtörtént). Aranyág Alapítvány támogatása mozgássérült és krónikus betegségben szenvedõ gyermekek és az õket gyógyító intézmények, szervezetek számára (kapcsolatfelvétel az érintett osztályokkal megtörtént). Matáv Adományvonal pályázata szív és érrendszeri betegségek gyógyítására, kezelésére, megelõzésére gyermekek egészségügyi, szociális problémáinak kezelésére (III. Belgyógyászat/Kardiológia „Szív adj a Szívnek” Alapítvány, Gyermekosztály „Segíts gyorsan” Alapítvány, Gyermeksebészet „Égett gyermekek javára” Alapítvány pályázati anyaga elküldve). ESZCSM által kiírt pályázat a liaison, kapcsolati pszichiátriai szolgálat modellkísérleteinek megteremtésére (pályázati anyag elküldve). ESZCSM által kiírt pályázat a közösségi pszichiátria modellkísérleteinek támogatására (pályázati anyag elküldve). Oktatási Minisztérium 2003. évi Mûszaki Kutatás-fejlesztési Pályázatok, Tematikus Kutatás-fejlesztési program, Biotechnológiai alprogramon közösen vesz részt Kórházunk Budai Meddõségi Centruma és a Genodia Molekuláris Diagnosztikai Kft. (pályázati anyag elküldve).
A Mi Kórházunk
Mûvészsarok • Mûvészsarok • Mûvészsarok • Mûvészsarok • Mûvészsarok • Mûvészsarok
Képeslap… Boríték nélkül továbbítható, megszabott méretû kartonlap illusztrációval. Elõfutáraikat is több ország tekinti sajátjának. A skótok azt hangoztatják, hogy 1841 óta létezik, „Kellemes ünnepeket!” felirattal. 1861 óta létezik a Lipmann-féle postai kártya, melynek hátoldala
szolgál levelezésre. A gyors üzenetváltásra lehetõséget adó lap (a mai SMS!) a levélpapír és boríték felébe került. A franciák azt állítják, hogy a képeslap az 1870-es francia-porosz háború terméke, mely szerint nyitott borítékban kívánatos a levelek feladása a cenzúra miatt. Ha nincs leragasztva, minek a boríték? A családi címer helyett – mely minden levélpapíron szerepelt – a közelben állo-
Karácsonyi programajánló Adventi készülõdés 2003. december 19. 14.00–18.00 helyszín: Néprajzi Múzeum cím: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12. Kézmûves játszóházak, ünnepi ajándékkészítés, filmvetítés, szellemi totó.
Adventi kézmûves sokadalom és vásár 2003. november 29 – december 21,
2003. december
minden hétvégén, 10.00–20.00 óráig Helyszín: Fogadó és Millenáris Park Cím: 1024 Budapest, Fény u. 20–22.
Kaláka karácsonyi koncertje: „Szabad-e bejönni ide betlehemmel?” 2003. december 21. 15.00 óra és 17.00 óra Helyszín: XII. ker. Mûvelõdési Központ Cím: 1124 Budapest, Csörsz u. 18.
www.janoskorhaz.hu
másozó katonai egység emblémája került a kartonlapra. 1869-ben új postai levelezési módszerként emlegették – többségében nincs titok a közölnivalóban – mígnem az Észak-Német Postaunió Ûrlapján egy „kép” jelenik meg: ágyú tüzérrel. Így lett az illusztrált lapból képeslap, amelynél a kis illusztráció az egész lapot elfoglaló kép lett. Az újságban szereplõ lap a képeslapok aranykorszakából, 1908-ból való: Kórházunkat ábrázolja figyelemreméltó telekommunikációs antennával, hátoldalán személyes gondolatokkal. A sokezer lapból a gyûjtõk szakosodnak. Az egészségügyi lapok – melyek a kórházak, a gyógyítás, a világháborús egészségügy, a gyógyszerészet témáit alkalmazzák – nagyon ritkák, beszerzésük „életmûnek” számít. E lap hátoldalát autogramok díszítik: Grosics, Várhidi, Szepesi, Göröcs, Sándor, Buzánszky, Sipos… Hmmm!? ..ilyen volt Kórházunk az 1900-as években… Dr. Katona József orr-fül-gégészet
Karácsonyi kvíz 1. Milyen emésztõszervi betegségekkel találkozunk a leggyakrabban? 2. Hány méter elektromos kábel található a Szent János Kórházban? 3. Hogyan kívánunk spanyolul Boldog Karácsonyt? A helyes válaszokat beküldõk között három ajándékot sorsolunk. A megfejtéseket a Marketing csoporthoz kérjük eljuttatni (20. épület, az Iktatóval szemben), a pontos név és elérhetõség feltüntetésével. A sorsolás idõpontja: december 18. (csütörtök) 12.00, helyszíne: az Intézmény ebédlõje.
15
Karácsony felé Szép Tündérország támad föl szívemben Ilyenkor decemberben. A szeretetnek csillagára nézek, Megszáll egy titkos, gyönyörû igézet, Ilyenkor decemberben. ... Bizalmas szívvel járom a világot, S amit az élet vágott, Behegesztem a sebet a szívemben, És hiszek újra régi szeretetben, Ilyenkor decemberben. ... És valahol csak kétkedõ beszédet Hallok, szomorún nézek, A kis Jézuska itt van a közelben, Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen, S ne csak így decemberben. Juhász Gyula
