A Mi Kórházunk a Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet magazinja
Betegeink között a Fül–orr–gégészeten Egy nap a fõgyógyszerész életében Ápolók Nemzetközi Napja Az inkontinenciáról
V. évfolyam 3. szám 2003. június
A MI KÓRHÁZUNK a Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet magazinja Felelõs kiadó: Dr. Nagy Péter Pál, fõigazgató Fõszerkesztõ: Balázs László Szerkesztõségi titkár: Dr. Glanz János Szerkesztõbizottság: Dr. Belsõ László Dr. Tóth János Prof. Dr. Jánosi András Prof. Dr. Lipcsey Attila Nándori Ferenc Somogyvári Zoltánné Prof. Dr. Winkler Gábor A Szerkesztõség levelezési címe: Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és RI. Fõigazgatóság 1125 Budapest, Diós árok 1–3. Tel.: 458-4510 Fax: 458-4656
Tartalomjegyzék Betegeink között... A Fül-orr-gégészeti osztályon, Szájsebészeti-részlegen és Fej-nyaksebészeti Osztályon ..................................................................3 Egy nap... Dr. Cseh Ibolya fõgyógyszerész életében.......................................................4 Exkluzív Az ezredes állandó stresszben él – Interjú Garamvölgyi Lászlóval .............5 Portré Prof. dr. Földes János, a Pajzsmirigy Szakrendelés munkatársa ..................6 Segíthetünk? Veszélyes helyzetek..........................................................................................7 Az inkontinencia problémájáról..................................................................13 Bemutatkozunk A Szent János Kórház Vascularis centruma ...................................................9 Rendezvényeink Ápolók Nemzetközi Napja ...........................................................................10 Határterületek a gasztroenterológiában .......................................................11 Postánkból ........................................................................................................12
Kiadja a Tudomány Kiadó Kft. 1146 Budapest, Hermina út 57–59. Tel.: 273-2844 Fax: 384-5399 A kiadásért felel: Guti Péter ügyvezetõ Nyomdai elõkészítés: BPE Kft. Fotó: Kriszti Fotó Bt. és Szabados Béláné Nyomdai munkálatok: Grafit Pencil Kft. Megjelenik 2 havonta ISSN 1587–1193 A folyóiratban megjelent valamennyi eredeti írás és képi anyag csak a Szerkesztõség írásos hozzájárulásával sokszorosítható vagy közölhetõ más lapban.
A címlapon a III. Belgyógyászat–Kardiológia épülete látható 2
A Mi Kórházunk
Betegeink között • Betegeink között • Betegeink között • Betegeink között • Betegeink között
A Fül-orr-gégészeti Osztályon, Szájsebészeti-részlegen és Fej-nyaksebészeti Osztályon 1903-ban kezdte meg dr. Török Béla a fülészeti rendelést a Szent János Kórházban és 1913-ban már megnyitották az újonnan megépült fülészeti pavilont. Ez az osztály – mely akkor a legkorszerûbbek egyike volt – az ország elsõ fülészetei közé tartozott. A gégészet 1916-ban dr. Polyák Lajos Wodianer pavilonban történõ rendelésével kezdõdött. 1950-ben a fülészeti osztályt megszüntették. A gégészeti osztály 1958ban szintén csaknem szétesett, átköltöztették a régi fülészeti osztály épületébe, ahol 2 db 22 ágyas kórteremben szakmailag és technikailag elmaradt osztály mûködött. 1959-ben dr. Jantsek Gyulát nevezték ki osztályvezetõ fõorvosnak, a már összevont fül-orr-gégészet élére. Dr. Jantsek Gyula nagy buzgalommal ismét jónevû, korszerû osztályt hozott létre. 1960-ban létrehozta az ország elsõ audiológiai állomását, elindította a gége- és a melléküreg-daganat sebészetet. 1961–62-ben átépíttette az épületet, modern mûtõt alakított ki, ahol az országban elõször történtek altatásban szakmai beavatkozások. Osztályát aktívan bekapcsolta a tudományos életbe, vezetése alatt a fül-orr-gégészet ismét virágzásnak indult. 1986-ban az osztály újonnan épült házba költözhetett, amely a kor követelményeinek megfelelõ helyet biztosított egy szakmailag igényes osztály mûködéséhez, dr. Götze Árpád vezetésével. 1994-ben dr. Szabó Iván került az osztály élére, és nem sokkal késõbb a Szájsebészeti Osztály, mint önálló részleg szervezetileg csatlakozott. A két osztály kiválóan tud együttmû-
2003. június
ködni, szakmailag segítik egymás munkáját. Az új menedzsmentnek köszönhetõen 2002. különösen jó év volt az osztály életében, hiszen mintegy 5 millió forint értékben kaptak új, korszerû mûszereket, endoszkópot, chipkamerát és hozzá monitort, valamint rádiófrekvenciás vágóberendezést. A kórház vezetõségének támogatásával lehetõség nyílt két rezidens orvos foglalkoztatására is. Így az orvosok és a nõvérek létszáma kielégítõ, kitûnõ szakmai csapat gyógyítja a betegeket. Az osztályon a rutinellátás mellett gége, orrmelléküreg és szájüregi daganatsebészet, arc- és állcsont traumatológiai sebészeti ellátás folyik. A daganatos betegeket komplex kezelésben és utógondozásban részesítik. Korszerû mikrosebészeti beavatkozásokkal hallásjavító operációkra is gyakran sor kerül. Elmondható, hogy az osztály a fül-orr-gégészet és fej-nyaksebészet teljes skáláját mûveli. Az ambulancián majd’ minden nap 24 órás sürgõsségi betegellátás és ügyeleti szolgálat biztosított. Az osztály fekvõbeteg-forgalma – 32 fül-orr-gégészeti és 8 szájsebészeti ágyon – évi 2200–2300 beteg, a mûtéti esetszám 1800–2000, ennek közel fele altatásban történik. Az átlagos ápolási idõ 5 nap. Az osztályhoz csatlakozó szakrendelések és szakambulanciák járóbeteg-forgalma évi 40–45.000 fõ. Az osztályon található az Otoneurológia, ahol a szédülõs betegek diagnosztikai vizsgálatait végzik, a Foniátria, ahol a hangképzési zavarokat diagnosztizálják és kezelik, fontos feladatuk a gégeoperáltak beszédrehabilitációja. A Surdopedagógián a nagyothalló gyermekek hallásfejlesztésével, beszédhibáinak kiküszöbölésével foglalkoznak.
www.janoskorhaz.hu
Az osztály felvevõ körzetébe az I., II., III. és XII. kerület tartozik, de egész Észak-Budáról, a peremtelepülésekrõl, sõt gyakran még a Balaton mellõl is érkeznek páciensek. A szájsebészet akut ügyeletének hatóköre pedig egész Budapestre kiterjed. E részleg – melynek vezetõje Dr. Katona József fõorvos – az idén ünnepli megalakulásának 65. évfordulóját. A Szájsebészet tevékenységérõl ebben a rovatban késõbb részletesen beszámolunk. A fül-orr-gégészeti osztály a képzésben is részt vesz. Bár már évek óta szünetel a medikusok fogadása – a közeljövõben valószínûleg újraindul –, szakorvosok képzése jelenleg is folyik az audiológián. Az osztály orvosai különbözõ szakmai fórumokon és nõvériskolákban is tartanak elõadásokat, kerekasztal-beszélgetéseken vesznek részt. A fül-orr-gégészet felnõtteket és gyermekeket egyaránt fogad. Általában lehetõség van külön gyermek- és felnõtt-kórtermek kialakítására, s a szülõk is bent maradhatnak csemetéjükkel. Az osztályon eltöltött rövid idõ és beszélgetés a kis betegekkel és szüleikkel meggyõzött arról, hogy ez a kicsiknek és hozzátartozóiknak is sokat segít, hogy ne féljenek, aggódjanak annyira. A nõvérek nagyon kedvesek, figyelmesek és segítõkészek, így nem véletlen, hogy idõrõl idõre dicsérõ leveleket kapnak a gyógyult páciensektõl és hozzátartozóiktól.
3
Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap...
Dr. Cseh Ibolya fõgyógyszerész életében
A (patika)mérleg nyelve A Szent János Kórház Gyógyszerészeti Osztálya összetett funkciót tölt be a kórház életében. A gyógyszertár feladatkörébe tartozik az osztályok gyógyszerellátása, valamint a Kápolna Patika, mint „kórházon kívüli” szolgáltatást végzõ egység irányítása. Ezt csak egy rátermett, céltudatos, tapasztalt és empatikus vezetõ tudja irányítani. Dr. Cseh Ibolya fõgyógyszerész pont ilyen. Még a reggeli dugót is a maga javára fordítja, hiszen az autóban ülve ilyenkor gondolja végig napi teendõit. Legalábbis a tervezhetõ részét. 22 év tapasztalattal a háta mögött jól tudja, hogy szinte minden napra adódik egy váratlan feladat, probléma, amit meg kell oldani. Természetesen ahhoz, hogy reálisan fel tudja mérni a feladatokat, teljesen tisztában kell lennie mindennel, ami a hozzá tartozó egységben folyik. Ehhez pedig – mint mondja – folyamatosan kommunikálni kell a betegekkel, a munkatársakkal és persze a felettesekkel is. Reggelente „vizitet” tart, s kollégái tájékoztatják õt mindenrõl. 1992 óta mûködik a Kápolna Patika, azóta a munka markáns része a közvetlen betegellátás. Ez a gyógyszerészek számára lényeges, hiszen közvetlen kapcsolatba kerülnek a betegekkel, folyamatosan konzultálhatnak velük az adott gyógyszeres kezelés eredményeirõl. Dr. Cseh Ibolya – természetébõl adódóan is – ezt nagyon fontos kapcsolatnak tartja. Olyannyira, hogy bár vezetõként munkaköre inkább adminisztratív jellegû –, de irodájának ajtaja mindig nyitva áll a betegek elõtt. Hiszen a gyógyszerész a beteg és az orvos közötti „ütközõpont”, a beteg érdekeit, gyógyulását tartja szem elõtt, ugyanakkor õ képviseli orvos kollégáit is.
4
Ugyanígy elengedhetetlen a munkatársakkal való jó kapcsolat is. Csak egy összeszokott, jól tréningezett csapattal lehet eredményesen együtt dolgozni, amelyben a csapattagoknak közös a céljuk, s ugyanazon a módon kívánják azt elérni. Sajnos ma önmagában a kórházi gyógyszerészet nem vonzó szakma a fiatalok számára. Hitvallása szerint nem csak a megszerzett tudást és tapasztalatot kell átadni a fiataloknak, hanem a szakma szeretetét is, újra és újra meg kell õket erõsíteni abban, hogy jól választottak hivatást. A közvetlen betegellátással szemben az intézeti ellátás egy szakmai bázis és igen komoly gazdasági feladatkör. A fõgyógyszerész a keretgazda, neki kell megtervezni a különbözõ osztályok gyógyszerellátását. Mint ahogy minden önkormányzati intézményben, így itt is van anyagi korlátozás. Már-már a diplomácia körébe tartozik a tervezés, hiszen meg kell találni azt az arany középutat, ami az orvos számára is elfogadható, a költségvetés is „elbírja”, s mindenekelõtt: a betegellátás nem sérül. Tehát folyamatosan kompromisszumokat kell kötni, miközben egyik félnek sem szabad azt érezni, hogy ezért lemondott valamirõl. A délután a logisztikáé. Ma Magyarországon mintegy 20.000 törzskönyvezett gyógyszer van forgalomban. Ebbõl kb. 6.000 a klasszikus gyógyszer, a többi új típusú szer, melynek legnagyobb része homeo-
pátiás készítmény (ez utóbbi külön kihívás, újabb tanulnivaló a gyógyszerészek számára). Az Intézeti Gyógyszertárban és a Kápolna Patikában együttesen mintegy 2500 gyógyszer, valamint egyéb szer van készleten. Folyamatosan figyelni kell a készletmozgást, nyilvántartást kell vezetni, ügyelni kell arra, hogy egyik készítménynek se járjon le a szavatossági ideje, hiszen nem szabad selejtet termelni. Állandó feladat a különbözõ gyógyszerek megrendelése, beszerzése, kapcsolattartás a gyártó cégekkel. Az áru átvételekor tételesen ellenõrizni kell, hogy minden a szerzõdésben foglaltak szerinti mennyiségben, áron, határidõvel stb. érkezett-e meg. A nap végén, a hazafelé vezetõ úton a fõgyógyszerész gondolatban kipipálja az elvégzett feladatokat, a hátramaradtakat átteszi a következõ napra, s otthonába már „csak” a klasszikus háziasszony érkezik, akinek elsõ a család és teljes figyelmét szeretteinek szenteli.
A Mi Kórházunk
Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív
Az ezredes állandó stresszben él Interjú Garamvölgyi Lászlóval az ORFK kommunikációs igazgatójával Dr. Garamvölgyi László r. ezredes öt éve az ORFK kommunikációs igazgatója. A Kommunikációs Igazgatóság nyílt napján egy webkamera segítségével Interneten bárki nyomon követhette egy átlagos, külsõ szemlélõ számára meglehetõsen mozgalmas napját. Az igazgató úr azonban már hozzáedzõdött ehhez. – Újságíróként kezdtem a pályámat, ami bizonyos szempontból rokon szakma a rendõrivel. Mindkettõvel együtt jár a felfokozott életritmus, az állandó készenlét, a folyamatos stresszhelyzet. Rendõrként folytattam ezt az életmódot, hiszen az utcán dolgoztam, 10 évig nyomozó voltam. Tehát évtizedek óta folyamatos stresszben élek. Azonban én hiszek a stressz jótékony hatásában. Aki a felpörgetett életritmust szokta meg, az megpróbálja tartani ezt a fordulatszámot, mert ha megváltozik az ember életmódja, lelassul, akkor elõjönnek a pszichoszomatikus betegségek. Nem véletlen, hogy azok a rendõrök, akik teljesen visszavonulnak, általában nem élvezik sokáig a nyugdíjas életet. Egy idõ után a szervezet is hozzászokik a fokozott terheléshez, igényli, s ha ez megszûnik, nem tud vele mit kezdeni. – A rendõröknek egyébként is tartaniuk kell egy adott fizikai állóképességi szintet, igaz? – Így van. A hivatásosoknak évente kétszer kell elvégezniük egy felmérést. Ez az ún. Cooper-teszt,
2003. június
amit az FBI-tól vettünk át. Ennek lényege, hogy korcsoportonként meg van határozva egy adott szint, amit teljesíteni kell futásban, felülésben, függeszkedésben és fekvenyomásban. Természetesen ez egy általános felmérés, a speciális egységek, mint például a Terrorelhárító Szolgálat tagjaival szemben magasabbak az elvárások. – Mi történik, ha valaki nem tudja teljesíteni a követelményeket? – Akkor kap egy évet, hogy „formába hozza” magát. Ha egy év után sem éri el a szintet, felmentik a szolgálat alól. Azonban ez nem jellemzõ. A helyzet nem ideális, de ennek ellenére ezen a téren sem vagyunk rosszabbak, mint bármelyik nyugateurópai rendõrség.
www.janoskorhaz.hu
– A cég mennyiben segít az állománynak a fizikai állóképesség megõrzésében? – Belsõ normák alapján mindenkinek jár heti 2 óra szolgálatmentesség, amikor sportolhatnak. Ezt nem kötelezõ kivenni, sõt, az is teljesen fakultatív, hogy ki, mikor használja fel ezt a két órát és hogy mit sportol. Az a lényeg, hogy csak erre fordíthatja ezt az idõt. – Ön is él ezzel a lehetõséggel? – Természetesen. Én abszolút a mozgás híve vagyok és azt vallom, hogy szellemi megterhelést csak fizikai megterheléssel lehet kompenzálni. Tehát véleményem szerint az lenne az ideális, ha mindenki naponta munka után sportolna. Magam is rendszeresen sportolok – bár nem minden nap. Tagja vagyok az ORFK focicsapatának, hetente kétszer edzünk, illetve meccset játszunk. Ezen kívül szombat délelõttönként három órán keresztül páros teniszcsatákat vívunk. – Ezek szerint a csapatsportokat részesíti elõnyben? – Igen, azokat szeretem, mert amikor focizom vagy teniszezem, akkor csak a játékra koncentrálok, nem gondolok másra. Elismerem, hogy például a futás is hasznos, növeli az állóképességet, de a csapatjáték szellemileg is kikapcsol. – Egy idõben sokat fogyott. – Igen, 2001 májusában intenzív fogyókúrába kezdtem – akkor gyúrtam is – és egy hónap alatt leadtam 15 kilót, amit azóta is tartok. – Volt már kórházban? – Látogatóban már többször is. Betegként szerencsére nem. Még amikor az ifjúsági válogatott focicsapat tagja voltam, egy meccsen megsérült a térdem. Meg kellett volna mûteni, de nem engedtem. Ezzel ugyan a sportolói karrierem befejezõdött, de a rendszeres sportolásban nem akadályoz, hogy porcos a térdem. Komolyabb betegségem pedig – lekopogom – nem volt.
5
Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré
Prof. Dr. Földes János, a Pajzsmirigy Szakrendelés munkatársa Prof. Dr. Földes János 1927-ben született Budapesten. Édesapja szabó volt, õ mindig orvos akart lenni. 1945-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait. Másodéves medikus korában megnyert egy élettani tanulmányi versenyt, jutalma 500 pengõ és egy dániai tanulmányút volt, melynek keretében a Mansfeld professzor által vezetett élettani intézetben demonstrátorként dolgozhatott. Ez egész további életpályáját meghatározta. Mivel szeretett kísérletezni, ugyanakkor a betegekkel is foglalkozni, olyan klinikus kívánt lenni, aki a betegágy mellõl kiindulva kísérleteket végez. 1951-ben végzett a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karán „Summa cum laude” eredménnyel. Ezután az I. sz. Belklinikára került, ahonnan az Egészségügyi Minisztérium áthelyezte a Kútvölgyi Kórház Belgyógyászati Osztályára, ahol végül 6 évet töltött el. 1957-ben került vissza a Semmelweis Egyetem I. sz. Belklinikájára, s ott is maradt 42 éven át. Az elsõ idõszakban az akkori igazgató, Rusznyák professzor volt szellemi mentora. Ekkor már a pajzsmirigy megbetegedéseivel foglalkozott. Földes professzor úr saját bevallása szerint mindig endokrinológus akart lenni, azon belül is a pajzsmirigy megbetegedései érdekelték. Rusznyák professzor a nyirokkeringéssel foglalkozott, Földi Mihály és Szabó György munkatársaival kiváló szakmai gárdát alkottak. Kísérleteikhez izotóp vizsgálatokra is szükség volt, csakúgy, mint Földes professzor pajzsmirigy diagnosztikán alapuló vizsgálataihoz. Az ehhez szükséges alapokat az Orvosfizikai Intézetben Nagy Já-
6
nos irányításával tanulta meg. Ezen elõzmények után Rusznyák professzor megbízta a klinikán mûködõ izotóp laboratórium megszervezésével. Így lett klinikus, ugyanakkor nukleár medicinával foglalkozó orvos is. Ismereteit Svédországban és Izraelben bõvítette, miközben megszerezte a belgyógyász, endokrinológus és nukleár medicin szakvizsgát, majd elnyerte a kandidátusi (Ph.D.) és az akadémiai orvostudományok doktora tudományos fokozatot is. Lassan emelkedett az egyetemi ranglétrán, osztályvezetõ klinikus, a pajzsmirigy szakrendelés és az izotóp laboratórium vezetõje, majd professzor és a klinika igazgatóhelyettese lett. Szerencsés embernek mondja magát, hiszen mindig kiváló tanítómesterei voltak. Többek között Magyar Imre professzor, akitõl a mindennapi medicina mellett a betegekkel való igazi foglalkozást tanulta meg. Késõbb barátja, Holló István lett a klinika vezetõje. Az õ tanácsára kezdett el a határterületekkel foglalkozni. Hamar kiderült, milyen jó tanácsot kapott, hiszen a pajzsmirigy-hormonok a szervezet minden sejtjére, szövetére hatással vannak, így kiszélesíthette látókörét, a belbetegségek széles skálájával foglalkozhatott. Olyan originális vizsgálatokat végeztek el, melyekkel nemzetközi fórumokon is kiállhattak. Vizsgálatai másik izgalmas témája az ún. látens pajzsmirigy fokozott, illetve
csökkent mûködés szerepe volt az egyes betegségek kialakulásában. A látens pajzsmirigy-betegségek sokkal gyakrabban fordulnak elõ, mint a klinikailag könnyen kimutatható kórképek. Miután a pajzsmirigyhormonok a szervezet csaknem minden sejtjére kihatnak, jogosan vetõdik fel a kérdés, hogy az említett látens kórképek mennyiben befolyásolják a szervezet mûködését? E kérdéskör vizsgálata mellett kliniko farmakológiai vizsgálatokat is végzett, több originális készítmény kipróbálásában vett részt. Munkássága nagy része dokumentálva van a közel 250 magyar, angol, német és cseh nyelven megjelent közleményében. Nyolc évig a Magyar Orvosi Nukleáris Társaság elnöke volt, a Magyar Endokrin és Anyagcsere Társaságnak megalakulása óta vezetõségi tagja. Két évig volt a pajzsmirigy szekció elnöke, s ma is tagja az Európai Pajzsmirigy Társaságnak, valamint az Európai Nukleár Medicin társaságnak. Az említett két hazai társaság nagy érdeme, hogy még a rendszerválto-
A Mi Kórházunk
Portré • Portré • Portré • Portré zás elõtt jó kapcsolatot tudtak kiépíteni osztrák és német klinikusokkal, egy kis ablakot nyitva a nyugat-európai medicinára. A Szent János Kórházban barátai dolgoztak és dolgoznak, így nyugállományba vonulása után régi barátai közé került. De nem ez jelenti az egyetlen örömet, hiszen a kórházban mûködõ Pajzsmirigy Szakrendelés az ország egyik legnagyobb szakrendelése lett, ahol hivatásának, a betegek széles körének gyógyítására fordíthatja energiáit. Optimista és maximalista egyszerre, e szerencsés párosításnak köszönhetõen bizakodással tekint a jövõbe. Véleménye szerint a Szent János Kórház Pajzsmirigy Szakrendelése már most az országban az egyik legnagyobb szakrendelés, jó kapcsolatban áll a társosztályokkal (mint például a Kardiológiai Osztállyal, ami azért is lényeges, mert a fokozott pajzsmirigy-mûködés egyik leggyakoribb szövõdménye a szívpanasz). Tehát kiváló adottságokkal és lehetõségekkel rendelkezik egy kiemelkedõ endokrin centrum létrehozásához és mûködtetéséhez. Mindemellett van még egy teljesen más területe az életnek, amelynek szabadidejét szenteli, ez pedig a képzõmûvészetek, elsõsorban a szép festmények, szobrok és mûalkotások szeretete. Mindig is igyekezett e remekmûveket a maguk valóságában megismerni, ezért ha családjával eljut Európa más városaiba, reggeltõl estig a múzeumokat járják. Földes János professzor úr életpályáját áttekintve úgy érzem, hogy nemcsak a szakmabeliek, hanem minden fiatal, pályakezdõ tanulhat tõle. Hiszen az õ pályáján is voltak nehézségek, mégis mindig elõre tekintett, s a maximumot nyújtotta. Ma már csak a szépre gondol vissza, hálát adva a sorsnak, amiért a betegek és munkatársai szeretete övezi, s amiért azzal foglalkozhat, amivel mindig is akart: a gyógyítással.
2003. június
Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk?
Veszélyes helyzetek • Kié a felelõsség, és milyen felelõsség? • Tudatában vannak-e a szülõk, hogy milyen felelõsséggel tartoznak gyermekükért? • Vajon mindent megadunk-e kellõ idõben mi egészségügyi dolgozók? Ezekkel a gondolatokkal szeretném elkezdeni ezt a témakört, amely biztosan másokban is felvet egy-két gondolatot. Szinte hallom, ahogyan a kollégák és nem kollégák mondják: Ez miért probléma? Én is beleittam már ebbe-abba, és mégis itt vagyok, semmi bajom. Régen is voltak ilyen gyermekek, mégsem kerítettünk ekkora „udvart” köré. Egyszóval régen! Erre csak azt tudom válaszolni, emlékszem azokra a felnõtt sebészeti betegekre, akiknek lúgos vagy savas anyagok ivását követõen nyelõcsõszûkületük volt, néha bordaközötti sipolyokkal, nem tudtak csak folyadékot nyelni, a gyermekendoscop (gyomortükrözõ eszköz) is elakadt, amely 7,9 mm átmérõjû. Tágítani már nem lehetett a nyelõcsövet, néha egy falat támasztó csõ került behelyezésre mûanyagból, vagy fémbõl, a heroikus nyelõcsõpótló mûtéteket pedig nem lehetett mindig elvégezni, de elõfordult, hogy gastrostoma készült (a gyomorból nyílást vezettek a hasfalra), és ebbe bevezetett szondán keresztül végezték a táplálást. Ezek a betegek sokat szenvedtek. Szóval ez volt régen. De mi van ma? Ma nagyon sokféle vegyszer létezik, amelyet csempe, mosogató, mosdó, tûzhely tisztítására, rozsdamarásra, mosogatásra, gyomirtásra, macskariogatásra (ammónia), egér, patkány albérlõk kiirtására használunk. És milyen szerek! Pillanat alatt hatnak hirdetik az egyenes derekú, balettos mozdulatú kisasszonyok. Nap-nap után láthatjuk a televízióban, hogy csak egy spriccelés után odatörlünk, és már minden hipphopp ragyog, a rozsda eltûnt. Belegondolunk-e abba, hogy vajon voltake ilyen csodaszerek nagyanyáink korá-
www.janoskorhaz.hu
ban, amikor a mosóteknõ fölé hajolva a súrolókefe és a szappan volt a „kézihajtásos automata”? Ezeknek a hirdetéseknek nemcsak az a veszélye, hogy nem hívja fel a figyelmet a benne rejlõ vegyszerekre, de több alkalommal a gyermekkel hirdeti a mosogatószereket. Ilyenkor hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ezek ártatlan szerek, mint a víz. (Persze ma már a vízrõl sem lehet azt gondolni, amit akarunk, mert ki a Tisza vizét issza…) Az utóbbi évtizedekben azt hittük, hogy elfelejthetjük a sav és lúgos anyagok által okozott nyálkahártya sérüléseket, azonban az utóbbi nyolc évben fokozatosan emelkedõ tendencia figyelhetõ meg. A gyermekek a következõ marószereket itták meg: Cillit, Domestos, forrasztóvíz, akkumulátorsav, csatornatisztítók, hideg kályhatisztítók, ipari hypo, kromofág, festékhigítók, hypermangán kristályok, tömény hydrogén, rozsdamarók, oltott mész, ammónia, lábizzadásgátló oldat, klóros gombaölõ spray, Brilliance, 12%-os hydrogénperoxid, vízüveg. 1997. január 1. és 2002. június 30. között 152 betegben 380 felsõ endoscopos (tükrözéses) vizsgálatot végeztünk korrosív sérülés miatt, ebbõl 1999-ben 87-et. 2000-ben március 31-ig 80 endoscopos vizsgálat történt elsõdleges és kontroll vizsgálatok miatt. A betegek életkora 3 hó és 14 év között volt, de leggyakrabban az 1–3 évesek fordultak elõ. Ezen betegek között a legkisebb súlyú 4700 gramm, az átlag korosztály súlya 9–12 kg között volt. A megivott marószerek közül a lúgos vegyhatásúak szöveti elfolyósodást hoznak létre (colliquatio), a
7
Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? savas vegyhatásúak pörkösödéssel járnak (coagulatio). Sajnos a vegyszerek nemcsak a nyelõcsõben okozhatnak károsodást, hanem a garatbemenetet, a gégefedõt is érinthetik, becsuroghatnak a légcsõbe is. Ezek a kis betegek sokszor köhögési rohamot is kaphatnak, rekedtté válnak a hangszalagok sérülése miatt. A betegek szájába mindig be kell nézni, de nem szabad, hogy megtévesszen minket a tény, hogy látunk-e a nyálkahártyán, a szájgaratban sérülést vagy felmaródást. Nagyon sokszor a szájban nem látható szemmel az eltérés, de endoscoppal, amelynek már más a felbontóképessége, jól észrevehetõ felmaródások jelentkezhetnek. Nagyon heves tünetek esetében acut shock alakulhat ki keringészavarral. A betegek shocktalanítása az elsõdleges feladat. Elõfordulhat, fõleg hígítók ivása után, hogy vérhányás is kíséri a rosszullétet. A marószerek lefelé haladása során nemcsak a nyelõcsõ, de a gyomor, a gyomorbél is sérülhet. A nyelõcsõben a sérülések különbözõ fokozatai jelentkezhetnek, a vérbõ, oedemás (vizenyõs) eltérésektõl kezdve a fekélyekig, melyek lehetnek elszórtak, vagy hosszában és körkörösen is összefüggõek. Órák alatt igen jelentõs nyálkahártya-vizenyõ alakulhat ki. Éppen ezért nem véletlenül alakult ki a tapasztalatok alapján, hogy mikor szabad, és miért kell ezeket a betegeket flexibilis száloptikás mûszerrel, flexibilis panendoscoppal vizsgálni. A marószereket korábban két típusba sorolhattuk be, savas és lúgos típusúakba. Míg korábban csak a radiológiai vizsgálatok álltak rendelkezésünkre a nyelõcsõ, gyomor, nyombél anatómiai elváltozásait illetõen, addig a száloptikás eszközök alkalmazása a diagnosztikában újabb távlatokat nyitott azáltal, hogy a nyálkahártya elváltozásait, az elváltozás határait, formáját mintegy mikroszkópon keresztül tette láthatóvá. A marószerek ivását követõen az elváltozások azonnal jelentkeznek, hatásuk nem
8
közömbösíthetõ, egyéb italok, ellenkezõ vegyhatású gyógyszerek fogyasztásával. Itt kell említést tenni, hogy ez nem gyógyszerek okozta mérgezés, amit egy gyomormosással vagy megkötõ szerrel lehet közömbösíteni, mégis sokkal komplexebb hatásról és károsításról van szó. Igaz, hogy vannak olyan marószerek, amelyek gégefedõ-vizenyõvel, duzzanattal, keringészavarral, shockos tünetekkel járnak együtt. Itt meg kell említenünk a toxicus (mérgezéses) tüdõvizenyõt, amely bizonyos mérgezõ gázok belégzésével (phosgen, nitrosus gázok, benzingõz) alakulhat ki. Ilyenkor a léghólyagocskák (alveolusok) és valószínûleg az alveolusokat körülvevõ erecskék fala is áteresztõvé válik. Ezért az erecskékbe lévõ vérplazma átvándorol az alveolusokba, azaz a tüdõbe, a légcserét akadályozza és így fulladást idézhet elõ. Ilyenkor alkalmanként gégemetszésre is szükség lehet. Napjainkban a vegyszerek sokféle típusa a pillanatok alatt ható rozsdamaró, tûzhelytisztító a nyálkahártyával érintkezve igen súlyos és ha kellõ idõben nem avatkozunk be kezeléssel, maradandó károsodást okoznak, aminél bizonyos esetekben csak mûtétekkel lehet végleges eredményt elérni. A marószerek, mint korábban említettem a garatmenettõl kezdõdõen egészen a nyombélig okozhatnak különbözõ mértékû károsodást. Amennyiben a pylorus (a gyomornyombél határán lévõ izomgyûrû) sérült, körkörösen felmaródik, akkor szûkület kialakulásának veszélye is fennáll, de a késõn, vagy nem jól kezelt esetekben a késõbbiekben ki is alakul. Sokszor látunk a nyombél nyálkahártyáján is elváltozásokat. A sérülések elhelyezkedése és fokozata meghatározza a gyógyszeres kezelés típusát és idejét. Tapasztalataink alapján fontosnak tartjuk a korai, nagy hatású gyulladáscsökkentõk (steroid) adását, mely napokkal a sérülés után már nem tudja kifejteni hatását az esetleg szûkületet okozó folyamatok-
ra. A mély nyálkahártya sérülése eseteiben a széles spektrumú antibiotikum adása mellett fontosnak tartjuk a savelválasztás csökkentõ szerepet. Ezeket a készítményeket vénásan kapják betegeink. Emellett a gyógyszeres kezelésben nyálkahártyabevonót is alkalmazunk. Minden esetben szondát vezetünk le, mert ez a garatot tágítja, a gyomornedvet elvezeti és ezen keresztül táplálhatjuk a gyermeket. Fontosnak tartjuk a szájon át való táplálás korai megkezdését a baleset után, amely a sérülés kiterjedtségének és súlyosságának függvénye. Amennyiben a nyelõcsõ vagy a gyomor állapota ezt nem teszi lehetõvé, akkor röntgenképerõsítõ mellett a nyombélbe vagy a vékonybélbe vezetünk le táplálószondát. Ilyenkor a táplálást speciális tápszerekkel végezzük. A kontroll endoscopos vizsgálatok meghatározott szakmai protokoll szerint történnek a sérülés függvényében. A kialakult nyelõcsõszûkületet tágítással kezeljük, vagy ha ez nem megoldható, akkor mûtétet végzünk. A mai napig nyelõcsõpótlás marószer miatt öt alkalommal történt (négyszer gyomorral, egyszer vastagbéllel végeztünk pótlást), a pylorus szûkülete miatt pedig két alkalommal volt szükség mûtéti beavatkozásra. A legfontosabb, hogy, ha a baj megtörtént akkor a gyermekkel azonnal a szakmai szempontból minden ellátást biztosító helyre forduljunk. Ilyen esetekben a Fõvárosi Szent János Kórház Gyermeksebészeti, Gyermekintenzív és Gyermekosztálya rendelkezésre áll, mivel az acut felsõ endoscopos vizsgálatot és a további kezeléseket is tudjuk biztosítani. De van amit nem lehet eléggé hangsúlyozni. Mindent zárjunk el, mert mindig csak egy pillanat, ami alatt a dolgok történnek, de ennek egy életre szóló következménye lehet! Dr. Pászti Ildikó Mária sebész, gyermeksebész, gasztroenterológus szakorvos osztályvezetõ-helyettes fõorvos
A Mi Kórházunk
Bemutatkozunk
•
Bemutatkozunk
•
Bemutatkozunk
•
Bemutatkozunk
•
Bemutatkozunk
A Szent János Kórház Vascularis centruma Ez év januárjában kerültem a Szent János Kórház Kardiológiai Szakrendelésére, miután évtizedekig az Országos Kardiológiai Intézetben dolgoztam. Kollégák, az intézet vezetõi barátsággal, sok szeretettel fogadtak, megkönnyítve számomra a váltás nehézségeit. Köszönet érte Önöknek, valamennyiüknek. Üres kézzel, de fejemben új szakmai koncepcióval érkeztem, melynek lényege a „komplex vascularis betegellátás”. Barátommal – és erre a szóra itt õszintén büszke vagyok –, dr. Jánosi András Professzor Úrral a Kardiológiai Szakrendelés és a III. Belgyógyászati Osztály keretei között hozzáláttunk az elképzelés realizálásához. Mirõl is van szó? Közismert statisztikai tény, hogy Magyarországon az összhalálozás több mint felét, 52%-ot a szív- és érrendszeri halálozás alkotja (fejlett nyugati államokban ez a szám 8–10%-kal kevesebb). A népegészségügyi program idevágó célkitûzései ezt a számot szeretnék csökkenteni. Tennivalónk tehát akad bõven! A halálozásban az igazi, azaz közvetlen ok a beteg, elmeszesedett artériák thrombosis okozta elzáródása. Latinul ezt atherothrombosisnak hívják. Ez okoz infarctust, stroke-t, vagy vezet végtag amputációhoz, vagy akár a beteg halálához. Az atherothrombosisnak két fontos jellemzõje van: • idõbeli lefolyása két szakaszban zajlik, • lokalizációja az érrendszerben kiterjedt, multilocularis (ma úgy mondjuk „globalis”). Ami az idõbeli lefolyást illeti: az elsõ szakasz igen lassú, évekig, évtizedekig tart és nem okoz klinikai tüneteket. E benignus szakasz az athe-
2003. június
rosclerosis (érelmeszesedés), a plaque-ok (érbelhártyán felrakódások) keletkezésének periódusa. A második szakasz katartikusan gyors, másodpercek-percek alatt bekövetkezik és súlyos klinikai konzekvenciákkal (stroke, infarctus stb.) jár. Ez a thrombosis, alvadék képzõdés malignus folyamata. A két szakaszt a beteg érbelhártya berepedése (plaque ruptura) köti össze, ekkor indul a beteg érben a vér megalvadása, mely elzárja a lument. Az atherothrombosis másik jellemzõje a kiterjedt, globalis elhelyezkedés. Sokszor egy-egy elváltozás elõtérben áll, klinikai tünetet okoz, mások azonban „csendben” vannak, valamilyen mértékben azonban az egész érrendszer beteg! Egy vizsgálat pl. azt bizonyította, hogy az alsóvégtagok érszûkülete esetén két-háromszor több a szívinfarctus és stroke elõfordulása! Egy másik megfigyelés pedig a koszorúér mûtétre kerülõ betegek igen gyakori, egyidejû agyi (carotis) érelváltozását mutatta ki. A leggyakoribb érbetegség, az atherothrombosis tehát az egész érrendszert érintõ, globalis betegség! Az elmondottak arra utalnak, hogy az igazi gyógyítás és megelõzés célja nem lehet más, mint a klinikai tüneteket, panaszokat még nem okozó, rejtett eltérések felismerése a betegség benignus szakaszában. Ez a szakasz hosszú, évek állnak rendelkezésre a beteg és orvosa számára. A „komplex vascularis betegellátás” e feladat vállalását jelenti. A kardiológiai és érbetegellátás modern szemlélete szerint nem elegendõ a beteg panaszainak megfelelõ diagnosztika és gyógyítás, hanem az orvoslásnak a megelõzést is szol-
www.janoskorhaz.hu
gálnia kell. A „panasz orientált” érbetegellátás helyett „megelõzés orientált” ellátásra van szükség! A kezdeményezés tudományosan megalapozott, szakmailag elfogadott, a gyakorlat számára azonban új. Sehol az országban nem született még e globalis betegség komplex diagnosztikájára és teljeskörû ellátására szervezõdött ér rendelés. Sehol az országban nem született még olyan „Vascularis Centrum”, mely a megelõzésben a leírt szemléletet és nem izoláltan a beteg panasz orientált ellátását képviselte volna. Pedig a népegészségügyi program szív-érrendszeri céljait csak preventív ellátási modell szolgálhatja. Végül – és ez sem lényegtelen – a leírt feladat sokkal több vizsgálatot, több beteget, jobb minõségû ellátást, nagyobb intézeti bevételt és pozitív intézeti image-t kell eredményezzen. Hozzáláttunk a feltételek megteremtéséhez (helyiség, ultrahang készülék stb.), melyhez – alapítványi támogatás mellett – az intézetvezetés segítségére is számítunk. Dr. Káli András vezetõ fõorvos kardiológiai szakrendelés
9
Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink
2003. május 12.
Ápolók Nemzetközi Napja Hagyományainkhoz híven, idén is május 12-én ünnepeltük az Ápolók Nemzetközi Napját. Az ünnep alkalmából szakdolgozóink – ismét személyre szóló – ajándékot kaptak, melyet nagy örömmel fogadtak. A megemlékezés alkalmából rendezett ünnepségen Dr. Pelényi Attila osztályvezetõ fõorvos mondott köszöntõt, majd a kitüntetések átadását követõen a Bakáts-téri Ének Zene Általános Iskola tanulói koncerttel kedveskedtek a vendégeknek. Szakdolgozóink közül 20 munkatársunk a magas színvonalon végzett szak-
Az Ápolók Nemzetközi Napja alkalmából kitüntetett dolgozóink: Fõigazgatói dicséretet kapott Bedõházy Krisztina ápoló, Orthopéd-Traumatológia Birkás Anita ápoló, III. Belgyógyászat Juhász Piroska ápoló, Traumatológiai Osztály Kelemen Józsefné ápoló, Gyermekosztály Dr. Kõrösiné Csapó Edit osztályvezetõ ápoló, I. Belgyógyászati Osztály Pásztorné Szürszabó Edit felnõtt szakápoló, II. Belgyógyászati Osztály Polgár Zoltánné vezetõ asszisztens, Pathológia Szabóné Zelenák Katalin ápoló, Idegsebészet Sziliné Dicsõ Zsuzsanna ápoló, Sebészet Dr. Wágner Attiláné ápoló, Kp. Intenzív Osztály
Ápolási igazgatói dicséretben részesültek Balogh Emília ápoló, Krónikus Tüdõosztály Danis Renáta ápoló, Ápolási Osztály Hubai Mónika segédápoló, Pszichiátria Kormányné Galambos Ottilia asszisztens, Gyermek Szakrendelõ Nagy Mónika ápoló, Gyermeksebészet Párzsi Csilla ápoló, Idegsebészet Stvorecz Jánosné segédápoló, PHK Pszichiátria Szász Györgyné segédápoló, Krónikus Belgyógyászat Szépréthy Béláné ápoló, Szemészet Szluka Katalin ápoló, I. Belgyógyászati Osztály
10
mai munkája és példamutató emberi magatartása elismeréséül „Fõigazgatói Dicséretet, illetve „Ápolási Igazgatói Dicséretet” kapott, melyhez pénzjutalom is társult. Pelényi fõorvos köszöntõjében az ápolónõk empátia készségét, szeretetteljes magatartását hangsúlyozta. Kiemelte, hogy globalizált világunkban a hivatástudat igazi tartalma megváltozott. „Ma már viszont mindenki érzi, hogy ezekbõl az emberi értékekbõl óriási hiány van. Legyünk büszkék arra, hogy vannak közöttünk és nem is kevesen, akik magukban hordozzák ezeket az értékeket”. Ünnepi beszédében végezetül megköszönte intézetünk valamennyi szakdolgozójának fáradtságot nem kímélõ munkáját, szeretetét, együttérzését a beteg emberekkel és gratulált az Ápolók Nemzetközi Napja alkalmából. Az ünnepséget követõen intézetünk élelmezési ellátását biztosító P. Dussmann Kft. – minden megjelent vendég részére – állófogadást adott az ebédlõ helyiségében. A szervezõbizottság nevében: Agócs Lászlóné szociális nõvér
A Mi Kórházunk
Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink
Határterületek a gasztroenterológiában Az I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály a Magyar Gasztroenterológiai és a Magyar Ultrahang Társasággal együttmûködve rendezte meg tudományos ülését május 15-én kórházunk auditóriumában. Színes elõadássorozat zajlott le, amelyet érdeklõdéssel hallgattak kórházunk munkatársai és a meghívott gasztroenterológusok és háziorvosok. A rendezvényt támogató cégek jóvoltából gyógyszerkiállítás és hangulatos fogadás zárta az ülést. Az ülés vendég-elnöke Dr. Kazsuba Attila, a jászberényi Erzsébet Kórház Gasztroenterológiai Osztályának osztályvezetõ fõorvosa volt. Elõadásában egy hazánkban még újnak tekinthetõ eljárást ismertetett: az emésztõszervi daganatok endoszkópos terápiáját. (A gyomor- és béltükrözés [endoszkópia] során hasi metszés nélküli történik a beavatkozás.) Korai rákok és rákmegelõzõ állapotok esetén az eljárás végleges gyógyuláshoz vezet. Elõrehaladott folyamatoknál tüneti kezelésre alkalmas. A daganatok eltávolítása többféle módon is történhet: speciális hurokkal és elektromos koagulációval, vákum-szívással, argon-plazma koagulációval. Döntõ szempont, hogy a beavatkozás elõtti vizsgálatok kizárják az áttétképzõdést, még akkor is, ha a daganatsebészet klasszikus szabályai itt nem érvényesülnek (nem történik meg a környéki nyirokcsomók vizsgálata, eltávolítása). Az ötéves túlélési adatok (90% felett) azonban azt bizonyítják, hogy a módszernek nagy jövõje van. Jóval kevesebb a szövõdmény, mint a nyitott hasi mûtétnél. Költség-hatékonysági szempontból is igen elõnyös az eljárás. A módszer Japánban terjedt el elõször, ahol igen magas a gyomor-
2003. június
rák elõfordulása, ám ebbõl igen nagy százalék a korai rák. Az endoszkópos vizsgálat során biopsziát (szövettani mintát) veszünk a gyanús területrõl. Ha negatív, megismételjük a mintavételt. Carcinoma szövettani leleténél endoszkópos ultrahangvizsgálatot kell végezni az eljárás elõtt, mivel így mutatható ki a folyamat gyomor-
fali kiterjedése és a környéki nyirokcsomókban való áttétképzõdés. Ha kiterjedt, áttétes rákról van szó, hasi mûtét szükséges. Ha ez nem igazolható, elvégezhetõ az endoszkópos eltávolítás (ún. mucosectomia, vagy komplett resectio). 52 esetbõl 9 korai rákot találtak, míg a többi daganat döntõen rákmegelõzõ állapotot mutatott. Jelentõs szövõdmény nem fordult elõ. Ritka emésztõszervi megbetegedések három-dimenziós ultrahang vizsgálatáról szólt a következõ elõadás (Dr. Székely György, az I. Belgyógyászat osztályvezetõ fõorvosa és Dr. Szilvás Ágnes, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Gasztroenterológiai Osztályának vezetõ fõorvosa). Az ultrahang-diagnosztika e módszere a gyo-
www.janoskorhaz.hu
mor-bélrendszerben elõforduló gyulladásos és daganatos betegségek kiterjedését, környezethez való viszonyát a hagyományos módszernél pontosabban tudja leírni. Térbeli rekonstrukció is lehetséges. A végbél betegségeinek és a záróizom kóros elváltozásainak diagnózisához egy speciális ultrahang szonda szükséges, amelynek nagy felbontóképessége biztosítja a minél pontosabb kórismét. Bemutatott eseteik egy része a három-dimenziós ultrahang közleményekben még nem szerepelt. A júniusban rendezendõ montreali Ultrahang Világkongresszuson plenáris elõadás formájában kerülnek ezek a ritka esetek ismertetésre. Dr. Vincze Éva adjunktusnõ (I. Belgyógyászat) elméleti kutatómunkájának (PhD tudományos fokozat védésére készül) eredményeirõl – egy új vegyületrõl – a PACAP polypeptidrõl számolt be. A központi idegrendszerben elõforduló anyagról kiderült, hogy az emésztõszervek mûködésére is hatással van. A gyomorsav-elválasztásra és a nyombél bikarbonát termelõ mirigyeire is hat, valamint a hasnyálmirigy enzimeinek kiválasztódását is serkenti. Elõsegíti a kisérletesen elõidézett fekélyek gyógyulását. Vitéz Ágnes fõorvosnõ (Jászberény Gasztroenterológia) a végbélfekély egy ritka formájáról beszélt, amely középkorú nõknél fordul elõ. A környéki izomzat rendellenes öszszehúzódása folytán a végbél mellsõ falán nagy fájdalommal járó fekély alakul ki. Speciális vizsgálatok (nyomásmérés, székelési rtg vizsgálat) szükséges az alapbetegség tisztázására. Az esetek egy részében csak mûtét segíthet a betegeken. Dr. Kis János (Budai Irgalmasrendi Kórház) diagnosztikus dilemmára hívta fel a figyelmet olyan betegnél, akinél a máj kis epeútjaiban tünetmentes köveket talált. 10 éve ismert e betegség, de nincsen megnyugtató diagnózis. Az eset nagy vitát váltott
11
Rendezvényeink ki és a jelenlevõ kollegák további vizsgálatokat javasoltak. Dr. Bíró Gizella feltehetõen évek óta szedett rheuma-gyógyszer okozta igen ritka vastagbélbetegséget mutatott be. Vastagbéltükrözés során a bélfalon számtalan szõlõfürtszerûen elhelyezkedõ képletet látott, amelyek gázzal telt cisztáknak feleltek meg. Egy igen ritka, de jóindulatú megbetegedésrõl van szó (pneumatosis cystoides intestinalis), amelynek tisztázatlan az eredete. A betegség általában spontán javul. Dr. Tóth Gábor Tamás (I. Belgyógyászat) a gyulladásos bélbetegség és a trombózishajlam közötti kapcsolatról ismertette saját eredményeit és az irodalomban talált adatokat. A trombózis hajlam (trombofilia) egyik genetikai kórképe a Leidenmutáció. Az irodalmi adatok még nem egyértelmûek abban a tekintetben, hogy van-e összefüggés e mutáció és a betegek trombózisa között. Esetismertetésében egy súlyos, több rizikófaktorral is rendelkezõ nõbetegnél pozitív volt e genetikai vizsgálat. Trombózis azonban az eddigi kórlefolyás során nem jelentkezett. Dr. Siket Ferenc fõorvos (I. Belgyógyászat) 25 éve fennálló gyulladásos bélbetegség (colitis ulcerosa) igen súlyos esetét mutatta be. A férfibeteg teljes vastagbelét egészen a végbélnyílásig gyulladásos polypok töltötték ki, ezért a teljes vastagbelet el kellett távolítani. Dr. Kiss Sándor osztályvezetõ fõorvos (Sebészeti Osztály) e beteg és még egy igen ritka daganatban szenvedõ férfibeteg mûtéti leletét is bemutatta. Ez utóbbi zsírszövetbõl kialakult daganata igen ritka és a diagnózis csak mûtétet követõ szövettani vizsgálattal állítható fel. Az elõadásokat követõ vitán sok izgalmas kérdés merült fel, és az ülést követõ fogadáson lehetõség volt további személyes konzultációra is. Dr. Székely György osztályvezetõ fõorvos, I. Belgyógyászat
12
Postánkból • Postánkból • Postánkból • Postánkból • Postánkból
Kedves Doktor nénik, Doktor bácsik, Nõvérkék! Ezúton szeretném megköszönni mindenkinek azt a tiszta, szívbõl jövõ, fáradhatatlan munkájukat, amit Értem, és minden kedves pici babáért tesznek. Köszönöm azt az odafigyelést, törõdést, szeretetet, amit Nekem adtak. Köszönöm, hogy mindent megtettek azért, hogy felerõsödjek és meggyógyuljak. Köszönöm, hogy segítették szüleimet, amíg én a kórházban voltam, biztatták õket türelemmel. Kívánom, hogy minden kedves Doktor néni, Doktor bácsi és Nõvérke legyen boldog, és tiszta szívvel végezzék a munkájukat úgy, ahogy azt igazán tették a mai napig és tudom, hogy a jövõben is tenni fogják. Köszönök mindent: Rédei Csabi 2003.04.04. Minden család számára a legnagyobb öröm egy baba megszületése. Hosszú várakozás, sok-sok készülõdés elõzi meg megérkezését. A szülõk elképzelni sem tudják, hogy a vártnál sokkal korábban vagy betegen is megszülethet gyermekük. Számos esetben sajnos ez megtörténhet. Ilyenkor a gyermekorvos nemcsak a betegségrõl tájékoztatja az anyát, hanem a szoros megfigyelés, kezelés miatt beteg újszülött, koraszülött ellátásra alkalmas osztályra helyezi. Ez minden édesanya számára lelki megrázkódtatást jelent, ami fizikai felerõsödését, a megfelelõ tejelválasztást késleltetheti. A Szent János Kórházban a Gyermekosztályon mûködõ Pathológiás újszülött, Koraszü-
lött részlegen történik ezeknek a kisbabáknak a gyógyítása, ápolása. Két budai szülészeti osztályról, valamint intenzív újszülött osztályokról kerülnek ide a lélegeztetést nem igénylõ betegek. A részleg a gyógyításhoz szükséges eszközökkel fel van szerelve, biztosítva van minden beteg számára az életfunkciók folyamatos megfigyelése. Összeszokott, szakmailag képzett team végzi itt munkáját. Az osztályon 4 db újszülött–anya együttes elhelyezésére kialakított szoba áll rendelkezésre. Biztosítani tudjuk az anya felvételével az együttlétet, a folyamatos szoptatást. A dolgozók állandó segítõi a szülõnek a baba ellátásában. Igyekeztünk olyan környezetet, családias hangulatot is teremteni, ami oldja a kórház okozta feszültséget. A sok szóbeli és írásos köszönetnyilvánításból, a hónapok, évek múlva „Erre jártunk, beköszönünk” látogatásokból úgy gondoljuk, eredményesen dolgoztunk. Egy köszönõlevél a sok közül, amit Csabi szüleitõl kaptunk. Csabi 770 g súllyal született, 15 héttel korábban a vártnál. 2 hónapos korában került hozzánk, 1250 g súllyal. Hetekig tartó együttes küzdelem kellett ahhoz, hogy 4 hónaposan egészségesen kerülhessen haza. Dr. Sárdi Márta fõorvos Gyermekosztály a koraszülött részleg vezetõje
A Mi Kórházunk
Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk?
Az inkontinencia problémájáról Az inkontinencia, azaz a vizeletcsepegés vagy vizelettartási zavar még mindig azon problémák közé tartozik, amellyel nem szívesen fordulnak az érintettek orvoshoz, pedig egy tanulmány szerint jobban rontja az életminõséget, mint a szívinfarktus, az agyvérzés, a daganatos betegségek vagy a cukorbetegség. Többen vannak, akik akár 3–5 évig titkolják a tüneteket, megpróbálnak együtt élni problémájukkal. Lemondanak az utazásról, szórakozásról, súlyosabb esetben kerülik az embereket, szomszédokat, még a saját családjukkal, unokáikkal való találkozástól is megfosztják magukat. Pedig az inkontinencia gyógyítható, a gyógyulás útja azzal kezdõdik, hogy bizalommal fordulunk orvosunkhoz. A Nemzetközi Társaság meghatározása szerint az inkontinencia olyan önkéntelen vizeletvesztés, amely alkalmatlan idõben, illetve helyen történik. Az inkontinencia, a vizelettartási zavar nem betegség, hanem valamilyen egyéb, a háttérben meghúzódó rendellenesség következménye, amely betegséggé akkor válik, ha már a beteg életvitelét, szociális közérzetét komolyan zavarja. Az inkontinencia problémakörével sokáig az orvos szakma sem foglalkozott igazán, Magyarországon az 1996-ban alakult INKO Fórum vállalta magára a bármilyen okból kialakult vizelési zavarokkal küszködõk ellátásának szakmai tudományos eszközökkel történõ elõmozdítását. Az INKO Fórum, mint szakmai szervezet, 8 éve mûködik azzal a céllal, hogy összefogja a vizeletinkontinencia – vizelettartási és vizeletürítési zavarok – problémakörének általános kérdéseit, továbbá, hogy segítséget és támogatást nyújtson a közvetlenül vagy közvetve érintett embereknek. Hat orvosi szakterület – neu-
2003. június
rológia, pszichiátria, urulógia, nõgyógyászat, rehabilitáció és geriátria – avatott képviselõi aktív szerepet vállalnak abban, hogy felhívják a társadalom, az egészségügyi szakemberek, illetve a döntéshozók figyelmét a témakör jelentõségére, és ezáltal elérjék: a kivizsgálás, a gyógyszeres és a mûtéti kezelés, illetve a segédeszközök minden érintett számára elérhetõvé váljanak. Céljaink elérése érdekében adjuk ki az Inko Inkoform gyógyászati szaklapot, amelyet minden, az inkontinenciával foglalkozó szakember kézhez kap. A folyamatos szakmai ismeretbõvítés minél szélesebb körben való megvalósulását támogatva az INKO Fórum magas színvonalú konferenciákat, továbbképzéseket, kerekasztal-megbeszéléseket szervez, illetve szakemberei elõadásokat tartanak más szervezésû konferenciákon. Kiemelten támogatjuk a jövõ gyógyító és ápoló szakembereinek képzését az inkontinencia területén, ennek érdekében pályázatokat hirdetünk orvostanhallgatók, családgondozó hallgatók számára. Betegtájékoztató kiadványunkon, honlapunkon és a média csatornáin keresztül segítséget, felvilágosítást adunk az érintetteknek és hozzátartozóiknak. Az INKO Fórum több mint öt éve indította el a vizelettartási zavarral, illetve az akaratlan vizeletvesztéssel kapcsolatos tanácsadó, térítésmentesen hívható telefonszolgálatát, az Inko Line-t. Az információszolgálat a 06-80-630-007 számon hívható kedden 16–20 óráig, pénteken 9–13 óráig és szombaton 12–16 óráig. A telefonon történõ tanácsadás diszkrét keretek között teszi lehetõvé az érintettek és hozzátartozóik számára, hogy információt kapjanak az inkontinenciáról és megismerkedjenek a kezelési lehetõségekkel. A
www.janoskorhaz.hu
Aktualitások Sokak számára ismert volt kórházunkban, hogy szemészeti osztályunk vezetője dr. Szigeti Zoltán regényeket ír, és ad ki. A szépirodalmi tevékenysége most fordulatot vett és szélesebb publicitást kapott. Továbbra is álnéven ír a főorvos úr. Most, akik érdeklődnek az elmúlt hatvan évet felölelő, több szálon futó, izgalmas könyve iránt, keressék a könyvesboltokban Frank Sorel: Elsodort lelkek című regényét. Ahogy az a könyv címlapján olvasható: Világsiker. A magunk részéről gratulálunk, és a színvonalas szakmai munka mellé, további írói sikereket kívánunk.
• A Központi Ügyiratkezelési Csoport (közismert nevén az Iktató) május végén a 20-as épületbe, új helyre költözött. A munkavégzés helye igen, munkarendje, szolgáltatása azonban nem változott. Az Iktató továbbra is a 4013 és 4563-as mellékszámokon hívható.
• A Rendészeti és Védelmi Osztály az alábbi helyekre költözött: Czirjék János osztályvezető, főépület alagsor 2. szoba telefon: 4402, fax: 5052; Szebelédiné Engler Annamária, titkárság, főépület alagsor 3. szoba telefon: 4659; Renczesné B. Zsuzsa, Burom Gabriella, munkavédelmi csoport, főépület alagsor 5., 6. szoba telefon: 4385.
13
Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? kórálapottal kapcsolatos alapinformációk (az inkontinencia lehetséges okai, típusai, diagnosztikus és gyógyítási lehetõségei) szolgáltatásán kívül az Inko Line fõ célja, hogy az érdeklõdõket megfelelõ szakorvoshoz irányítsa. Ismeretterjesztõ tevékenységünk figyelemreméltó eredményének tekintjük, hogy Fórumunk alapításakor, 1996-ban a lakosság mintegy 2%-a ismerte az inkontinencia fogalmát, míg ez a szám immár 79%-ra emelkedett legutóbbi epidemiológiai felmérésünk szerint. Megalakulásunkkor a magyar egészségügy nem rendelkezett hivatalos statisztikával, mennyi lehet az országban az inkontinensek száma. Mi is óvatosan becsültük számukat, külföldi adatokra hagyatkoztunk, így 2–300.000 fõt gondoltunk lehetséges érintettnek. Az INKO Fórum kezdeményezésére és támogatásával 2000-ben epidemiológiai vizsgálat indult a nõi inkontinencia magyarországi elõfordulásának feltérképe-
zésére Pápán és környékén. A kutatás jelentõségét az adta meg, hogy ilyen nagyságrendû felmérés a vizelettartás zavaraira vonatkozóan soha nem történt hazánkban, és külföldön is ritkának számítanak az ehhez hasonló jellegû vizsgálatok. A kutatást végzõk összesen 2058 nõt kértek fel a Fórum által összeállított kérdõív kitöltésére, amiben szükség esetén szakember is segítséget nyújtott. A vizsgálat eredményeképpen azt állapítottuk meg, hogy jóval több embert érint az inkontinencia, mint azt korábban becsültük, 5–600.000 ember életét érinti a probléma. A 30 éves kor alattiak is 40%-ban említenek vizeletvesztéses epizódokat, míg az 51–61 év közöttiekben elõfordulása 68%. Az INKO Fórum a pápai vizsgálatot 2001-ben kiterjesztette az egész országra a Magyar Védõnõk Egyesületének segítségével. A 35548 nõ körében végzett reprezentatív felmérés reális képet ad az inkontinencia magyarországi helyzetérõl.
A kérdõív negyven kérdését az INKO Fórum szakemberei állították össze olyan szempontból, hogy – amennyiben van – milyen fajta vizeletinkontinenciája van a megkérdezettnek, orvosi környezete miként értékelte ilyen jellegû panaszait, hogyan élik meg az érintettek a vizeletinkontinenciát, és betegségnek tartják-e vagy sem. A megkérdezettek 36%-a válaszolt úgy, hogy vannak esetenként vizeletvesztési panaszai, 63% válaszolt „nem”-mel a kérdésre. Valójában azonban a kérdezetteknek ennél nagyobb hányadát érinti az inkontinencia, hiszen a kérdõívet úgy állítottuk össze, hogy a kérdéskört alaposabban körüljárja, több konkrét helyzetet is megvizsgáljon. A kérdésekre adott válaszok szerint ennél nagyobbra tehetõ azoknak az aránya, akiknek enyhébb vagy súlyosabb vizeletvesztési panaszai vannak. Prof. dr. Lipcsey Attila tudományos igazgató
Az Alapítvány a Cukorbetegekért ingyenes kiadványa, megjelenik évente hat alkalommal. Bõvebb felvilágosítás, megrendelés: Tudomány Kiadó Telefon: 273-2840, 273-2844 14
A Mi Kórházunk
Aktualitások • Aktualitások • Aktualitások • Aktualitások • Aktualitások • Aktualitások • Aktualitások
A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemmel kötött együttmûködési megállapodásról A híradásokból értesülhettek róla, hogy az egyetem rektora Dr. Chikán Attila és intézetünk fõigazgatója Dr. Nagy Péter Pál együttmûködési megállapodást írt alá 2003. május 26-án. Az ünnepélyes aláíráson részt vett Dr. Szolnoki Andrea fõpolgármester-helyettes is. Az együttmûködés célja a magyar egészségügy távlati fejlesztésének közgazdasági megalapozása és az egészségüggyel kapcsolatos közgazdasági, társadalomtudományi oktatás, kutatás elmélyítésének elõsegítése, biztosítása, figyelembe véve az EU csatlakozás követelményeit, feltételeit. Az együttmûködés eredményeként intézetünk az egyetem egészségügyi-szakmai bázisintézményeként az egészségügyi közgazdaságtan oktatási-kutatási gyakorlóhelye lesz. Közösen fejlesztünk oktatási programokat, tananyagokat, másutt is hasznosítható intézeti fejlesztési terveket, mûködtetési rendszereket. Közösen készítünk pályázatokat kutatási-fejlesztési támogatásokra. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy kidolgozzuk az egészségügyi ágazatban alkalmazásra kerülõ, elsõsorban a nem orvosszakmai vezetõ menedzserekkel, mendzserasszisztensekkel szembeni gyakorlati követelményeket, szakmai elvárásokat, a graduális és postgraduális képzésük során felhasználható oktatási programokat. Az egyetem szellemi kapacitásának felhasználásával • biztosítjuk a folyamatos költségelemzésen alapuló üzemszerû mûködést, • alkalmazzuk a minõségügyi és technológiai szabványokat, mint indikátor központ, • elvégezzük a minimumkövetelményeken és standardokon alapuló ésszerûbb díjtétel kalkulációt,
• felkészülünk a szolgáltatástípusra és mennyiségre történõ OEP szerzõdéskötésre, • az intézeti feladatok megvalósítása során integráltan alkalmazzuk a controlling, az informatika és a minõségügyi rendszerben rejlõ lehetõségeket, • biztosítjuk a népegészségügyi programok fogadását és hatáselemzését, • felkészülünk a regionális fejlesztési-integrált rendszerben történõ mûködésre, • felkészülünk a támogatások fogadására, különös tekintettel az intézetünk jövõjét hosszú távra biztosító teljes felújításra-megújulásra. A fentiekrõl az egyetem folyamatos visszajelzést kap regionális központként mûködõ intézetünkbõl, egy egészségügyi „gyakorlati nagyüzembõl”. A közös célok és feladatok megvalósítását az egyetem és az intézet által kijelölt vezetõk kísérik figyelemmel. Az intézeti feladatok koordinálását az intézetünk Tudományos Bizottságának ebbõl a célból létrehozott albizottsága segíti. Terveink szerint az egyetem szakemberei részt vesznek az intézetünk szervezési-vezetési, információs, gazdasági folyamatainak elemzésében, belsõ fejlesztési terveink kialakításában, mûködési rendszereink továbbfejlesztésében. Azt gondoljuk, hogy az együttmûködés eredményeként a Szent János Kórház-rendelõintézet vezetésének döntései még megalapozottabbá válnak, hiszen döntéseinket az egyetem tanszékei is „garantálják”. Dr. Belsõ László járóbetegellátási orvosigazgató
Minden kedves olvasónknak kellemes nyári pihenést kívánunk!
2003. június
www.janoskorhaz.hu
15
Beszélgessünk! Mindenrõl, ami a reumatológiai betegségekkel kapcsolatos: a testrészekrõl és betegségeikrõl, ezek gyógykezelésérõl!
A Tudomány Kiadó Kft. gondozásában megjelent, kemény borítóval készült könyv terjedelme 288 oldal, melyen több mint 70 ábra segíti a megértést, eligazodást. A lexikon tartalmazza a szövegben esetleg használt szakszavakon felül a reumatológiai zárójelentésekben gyakrabban elõforduló betegségeket és gyógykezeléseket is.
A könyv közérthetõen, párbeszédes formában tárgyalja a következõ témaköröket: Derék • Nyak • Váll • Könyök • Kéz • Csípõ • Térd • Láb Reumatoid artritisz • Bechterew-kór • Köszvény • Csontritkulás Gyógykezelés • Az életet megkönnyítõ eszközök • Lexikon Élelmiszerek kalóriatáblázata • Élelmiszereink kalciumtartalma
Megrendelhetõ a Tudomány Kiadó Kft-nél: 1146 Budapest, Hermina út 57–59. • Telefon: 273-2840, 273-2844
