A Mi Kórházunk a Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet magazinja
A Budai Meddõségi Centrum ikrei Egy nap a Mûszerügyi Osztályon Modern ultrahangkészülék a radiológián Ápolók nemzetközi napja Exkluzív riport Vágó Istvánnal
III. évfolyam 3. szám 2001. június
A MI KÓRHÁZUNK a Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet magazinja Felelõs kiadó: Dr. Nagy Péter Pál, fõigazgató Fõszerkesztõ: Balázs László Szerkesztõségi titkár: Dr. Glanz János Szerkesztõbizottság: Dr. Belsõ László Dr. Harmos Géza Prof. Dr. Jánosi András Prof. Dr. Lipcsey Attila Nándori Ferenc Somogyvári Zoltánné Dr. med. habil. Winkler Gábor A Szerkesztõség levelezési címe: Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és RI. Fõigazgatóság 1125 Budapest, Diós árok 1–3. Tel.: 458-4510 Fax: 458-4656 Kiadja a Tudomány Kiadó Kft. 1146 Budapest, Hermina út 57-59. Tel.: 273-2844 Fax: 384-5399 A kiadásért felel: Guti Péter ügyvezetõ
Tartalomjegyzék Betegeink között... A Budai Meddõségi Centrum ikrei ............................................................
3
Egy nap... „Kazánkovácsból lettem ékszerész” ...........................................................
4
Segíthetünk? Felismerhetõ-e korai stádiumban, és kezelhetõ-e a prostatarák?............
5
Exkluzív „Azért élünk, hogy együnk” – Beszélgetés Vágó Istvánnal ................................................................
6
Bemutatkozunk Ápolási Osztály ...........................................................................................
7
Ápolók Nemzetközi Napja Ápolók Nemzetközi Napja, avagy a nõvérek imázsa ............................... Miniszteri dicséretet kaptam... – Szalánczy Gézáné................................. Fõigazgatói dicséretet kaptam... – Felföldi Katalin ..................................
8 9 9
Újdonságaink Legmodernebb ultrahang technika a Radiológiai Osztályon .................. 10 A betegek és a kórház kapcsolata Demográfiai változások várható hatása a Szent János Kórház jövõbeli tevékenységére...................................... 11 A Biblia az egészséges életmódról Egy pohár víz .............................................................................................. 13 Konferencián jártunk Egy hét Mexikóban – rendhagyó beszámoló a Mexikóvárosban rendezett IDF kongresszusról................................. 14
Nyomdai elõkészítés: Engárd Viktor Fotó: Kriszti Fotó Bt. Nyomdai munkálatok: Grafit Pencil Kft. Megjelenik 2 havonta ISSN 1587–1193 A folyóiratban megjelent valamennyi eredeti írás és képi anyag csak a Szerkesztõség írásos hozzájárulásával sokszorosítható vagy közölhetõ más lapban.
A címlapon a Neuro-Pszichiátriai Osztály bejárata látható 2
A Mi Kórházunk
Betegeink között • Betegeink között • Betegeink között • Betegeink között • Betegeink között
A Budai Meddõségi Centrum ikrei „Férjemmel 1990-ben esküdtünk meg, s utána négy éven keresztül éltük az életünket, nem vágyakoztunk akkor még gyermekre” – meséli Sumicz Attiláné. Négy év után azonban szinte egyszerre ért meg az elhatározás benne és férjében: gyermeket akarnak. Lett is kettõ: egy gyönyörû ikerpár. Benedek és Lili azonban „nem adta olcsón”: szüleik hat évnyi keserves küzdelme után sírtak fel tavaly június elsején. – Miután végre elhatároztuk, hogy gyermeket akarunk, férjemmel abbahagytuk a védekezést, s egy éven keresztül vártuk az eredményt. Mindhiába. Nõgyógyászhoz fordultunk, aki megnyugtatott: egy év még nem idõ, fõleg ahhoz képest, hogy elõzõleg folyamatosan védekeztünk, s a szervezetembõl talán még nem is ürült ki teljesen a fogamzásgátló. Ennek ellenére nem nyugodtam meg. A nõgyógyász javasolt egy gyógyszert, amitõl a legtöbb nõnek ikrei születnek, ám a csodaszer nálam semmit sem használt, s ez már gyanús volt. Elõbb a férjemet vizsgálták meg, de nála nem volt gond. Nálam már annál inkább: kiderült, hogy mindkét petevezetékem el van záródva, s még a kontrasztanyagot sem sikerült átfújni rajtuk. Felmerült, hogy esetleg mûtéttel megnyitják a petevezetéket. Egy másik budapesti kórházban három lombikbébi programon vettünk részt, mindhiába. Nagyon megviselt a sok kudarc. Hiába voltak kedvesek, figyelmesek velem, nekem már görcs szorította a gyomromat, ha beléptem a kórház kapuján, mert féltem az újabb sikertelen próbától. Ráadásul a hormonkezelések hatására meghíztam, minden egyes próbálkozás három-négy
2001. június
kilót rakott rám. Egy évet ki is hagytam emiatt, nem próbálkoztam, mert úgy éreztem: ha sikerült teherbe esnem, s az is hoz még plusz kilókat, azt már nem fogja bírni a szervezetem. Az egy év szünet alatt – nem kis mértékben annak az étrendnek köszönhetõen, amelyet dietetikus segítségével alakítottunk ki – 8-9 kilogrammot leadtam, s újra készen álltam a próbálkozásra. Orvosaim a Szent János Kórházban mûködõ, Budai Meddõségi Centrumot javasolták. Nagyon kellemes volt már az elsõ benyomás is. Családias hangulat vett körül annak ellenére, hogy rengetegen keresték fel a centrumot hasonló gondokkal, mint én. Konc fõorvos úrék annyira figyelmesek voltak, hogy egy idõ után a kódszámomat és a nevemet is fejbõl tudták, s az arcomat is megjegyezték. Nagyon örültem annak is, hogy az egyébként is otthonos, szép kórtermekben legfeljebb ketten-hárman feküdtünk egyszerre. Bementünk reggel, elintézték amit kellett, s délután már mehettünk is haza. Ez teljesen másképpen hat, mintha az embernek folyamatosan bent kell feküdnie egy kórházban akár egy hétig is. Elõször alaposan kivizsgáltak mindkettõnket, majd injekciókkal és tablettákkal szabályozták a hormonszintet heteken át. Amikor elértük az ideális petesejtszámot, s a sejtek kellõen erõsek voltak, elkezdõdhetett a megtermékenyítés. Levették a petesejtet – nem volt fájdalmas beavatkozás, mint ahogyan azt sokan gondolnák –, és megtermékenyítették a férjem spermiumával. Szeptember 24-én visszaültették a már osztódó sejtet.
D r. K o n c J á n o s , f õ o r v o s 1999. október 5. Erre a napra mindig emlékezni fogok. Ami éveken keresztül elérhetetlen álom volt, az itt a Szent János Kórházban valósággá vált. Terhes lettem. Csodálatos volt együtt örülni a Meddõségi Centrum munkatársaival. Az ultrahang késõbb már azt is megmutatta: bizony két baba növekszik a hasamban. A terhességem nehéz volt, de megérte. A babáim 2000. június 1-én, 49 centiméteresen megszülettek. Benedek 3 és fél kilót, Lili 3 kiló 15 dekát nyomott. Még beszélgetnénk Sumicz Attilánéval, ám a két kicsi „közbeszól”. Nincs semmi bajuk, egészségesek, a hasuk sem fáj. Azon „háborognak”, hogy a mami most éppen nem velük foglalkozik. A Budai Meddõségi Centrum fala nem csak a friss festéstõl szép. Fényképekkel díszítették az ott dolgozók. Dr. Konc János fõorvos, a Budai Meddõségi Centrum vezetõje és munkatársa, Kanyó Katalin alig látszanak a sok baba, és a mosolygó szüleik között. De még akad hely az új fotóknak…
3
Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap...
„Kazánkovácsból lettem ékszerész” Ezer éves kávédaráló, „õskõkori” írógépek, itt egy mûtõasztal, ott egy nyaláb kis mûszer – és még hosszan lehetne sorolni, mi mindent talál a kíváncsi látogató a szervizmûhelyben. A Mûszerügyi Osztály nélkül sokszor a szó szoros értelmében megállna az élet a kórházban. – Nagy örömünkre felismerte az intézmény vezetése, hogy ezekre a feladatokra, amiket mi ellátunk, külön osztály szükségeltetik – mondja az osztályvezetõ, Hunyadi László mûszermérnök. – A mi feladatunk olyannyira speciális, hogy csakis önállóan lehet végezni. Nehéz jó szakembereket találnunk. Munka pedig bõségesen akad, hiszen mi végezzük az orvostechnikai eszközök, háztartási gépek, szórakoztatóelektronika (tévékészülékek, rádiók) és az irodatechnika javítását, karbantartását a kórházban. Igaz, ezeknek egy része „házi” javítás, a szükséges munkának mintegy 30 százalékát kénytelenek vagyunk külsõ munkában elvégeztetni. Ez azoknak a gépeknek, mûszereknek a javítását jelenti, amelyek külön szakszervizt igényelnek, de van, hogy a személyi, tárgyi feltételek hiányoznak egy-egy javításhoz. Ez a 70–30 százalékos arány a javítások számát tekintve még nem is hangzik rosszul. A baj csak az, hogy a 30 százaléknyi külsõ javítás többe kerül, mint a bent elvégzett munka, hiszen egy-egy szakszervizben 8-12 ezer forintos órabért is felszámolnak.” Az osztályvezetõ elmondása szerint a javítások egy része abból adódik, hogy a kórház mûszerparkja 7080 százalékban amortizálódott. Na-
4
gyon kellenének már új mûszerek, de a pénz itt is nagy úr. A rendszeres karbantartásnak és a kevés számú, de jó szakembernek köszönhetõen azonban kiküszöbölhetõek a problémák. A mûhelyvezetõ, Petruska Pál technikus 1979. szeptember 19. óta dolgozik a Szent János Kórházban.
Pe t r u s k a P á l Pontosan emlékszik a dátumra az Erdélybõl 1975-ben áttelepült férfi: Debrecenben dolgozott gépgyártás technológusként az Orvosi Mûszergyárban, ám szeretett volna a fõvárosban dolgozni. A jeles napon azért jött Budapestre, hogy akkor három hónapos kislányát csípõficam-szûrésre hozza a Szent János Kórházba, és ha már itt volt, érdeklõdött, van-e munka. Másnap reggel itt kezdte a
napot, visszautasítva több más kecsegtetõ ajánlatot. Mint mondja, nem bánta meg. A mûszaki alapképzettsége megvolt, Debrecenben sok tapasztalatot szerzett, csak annyi változott, hogy „kisebbek a szerkentyûk”. – Kazánkovácsból lettem így ékszerész – foglalja össze nevetve a régi, s a mostani munkája közötti minõségi különbséget. – 22 éve csinálom, de miattam még nem halt meg egyetlen beteg sem a mûtõasztalon. Az orvosi mûszerek nem csak azért nagyon drágák, mert kis sorozatban készülnek – az alkatrész-utánpótlás nem olyan egyszerû, hogy „leugrok a sarokra és tíz perc múlva itt vagyok a csavarral” –, hanem azért is, mert ezek a mûszerek sokkalta biztonságosabbak mint mondjuk egy háztartási gép. Nem is lehet másképp, hiszen emberéleteket menthet meg például egy lélegeztetõgép. Sok fejfájást okoz azonban az osztálynak a munkaerõutánpótlás. Ehhez a munkához nem elég a mûszaki alapképzettség: az elsõ három-négy hónap egy kezdõ számára azzal telik el, hogy megismerje a gépeket, s egyáltalán magát a kórházat: elvégre, ha mûtét közben adódik valami javítási munka, azonnal ott kell teremjen a mûszerész. A követelmények tehát szigorúak, ugyanakkor nem fizet olyan jól a munka, mint mondjuk egy maszek szerelõmûhelyben. Egy elektromûszerész végzettségû fiatalembert például polgári szolgálatra osztottak be hozzájuk: katonaideje alatt így kitanulta ennek a szakmának a csínját-bínját, majd miután leszerelt a katonaságtól, az itt szerzett tudását jóval magasabb fizetésért másutt kamatoztatta. Nagy a fluktuáció: a múltkor Petruska Pál egy 72 éves egykori kol-
A Mi Kórházunk
Egy nap... • Egy nap...
Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk?
légájával összeszámolta, hány embert ismertek meg itt. Háromszáztíznél abbahagyták a számolgatást. Most 17-en vannak összesen az osztályon. Általában 7–15 óráig tart a munkaidejük hétköznaponként. Hétvégén és éjszakánként otthoni ügyeletet, szebb kifejezéssel „lakáson történõ készenléti ügyeletet” tart valaki. Ilyenkor az ügyeletes mindig magánál tartja a „csipogót”, s ha üzenetet kap, elõbb betelefonál megkérdezni, mi a probléma és mennyire sürgõs – adott esetben ugyanis egy-két, telefonon leadott utasítással is orvosolható a gond. Ha sürgõs, akkor azonnal bejön a szerelõ. Sosem lehet még csak sejteni sem, egy-egy ügyelet alatt mennyi munka adódik: elõfordul, hogy egyáltalán nem szólal meg a csipogó, de olyan is volt már Petruska Pál életében, hogy amint hazaért, már fordulhatott is vissza a kórházba. Petruska Pál szerint egy-egy mobiltelefon megkönnyítené a munkájukat: ha ugyanis telefonon szólnának rájuk szükség esetén, azonnal létrejönne a szerelõ és a kórház között a kapcsolat, nem kellene például a strandon telefonfülkét keresni, mert a csipogón hagyott üzenetbõl nem derül ki, mi a probléma. Az alkatrész-ellátás akadozása is sok gondot okoz: egy-egy drágább, vagy nehezen beszerezhetõ alkatrész esetén hosszú idõt vesz igénybe a szállítás. Ezzel azonban a kórház többi dolgozója sokszor nincs tisztában, s a Mûszerügyi Osztály munkatársait sürgeti. Az életmentõ készülékek természetesen elõnyt élveznek minden más eszközzel szemben. Az osztályon dolgozók fizetése nem sokkal haladja meg a minimálbért. Átlagosan 50–55 ezer forintos bérért dolgoznak. A hivatás szeretete, s a jól végzett munka öröme azonban valamelyest pótolja a hiányosságokat.
Felismerhetõ-e korai stádiumban, és kezelhetõ-e a prostatarák?
2001. június
Ma már olyan fájdalmatlan, és nem kellemetlen vizsgálati lehetõségek állnak rendelkezésre, melyekkel korán felismerhetõ az esetleges prostatarák. Amennyiben a férfiak 50 éves kor felett önként jelentkeznek az urológusnál, akkor könnyen elvégezhetõ a szûrés a prostata megbetegedés kizárását vagy igazolását illetõen. Ez a vizsgálatsorozat vérvételbõl, prostata tapintásból, valamint hasi és végbélen keresztül végzett ultrahangvizsgálatból áll. Amennyiben a prostata megbetegedés gyanúja áll fenn, akkor további vizsgálatok erõsíthetik, vagy kizárhatják a diagnózis helyességét. A korán, idejében felismert betegségek jól kezelhetõk, gyógyszeres vagy mûtéti úton. A kezelések széles skálája áll rendelkezésre a betegség természetétõl függõen. Õszintén el kell mondani, hogy a férfi populáció szemérmessége még olyan mértékû Magyarországon, hogy az említett korosztálynak csak kevés hányada veszi igénybe a szûrõprogramokat
tünet és panaszmentesség esetén. Az biztos, hogy az idejében felismert és diagnosztizált prostatabetegség ma már eredményesen kezelhetõ, ellentétben az elõrehaladott, késõn felismert rosszindulatú megbetegedésekkel. Dr. Kovács András osztályvezetõ fõorvos, az orvostudomány kandidátusa, Szent János Kórház Urológiai-sebészeti Osztály
Diabetes Az Alapítvány a Cukorbetegekért ingyenes kiadványa, megjelenik évente hat alkalommal. A lap személyes átvételkor ingyenes, egyéni postai megrendelés esetén 750 Ft/év.
Bõvebb felvilágosítás, megrendelés: Tudomány Kiadó Telefon: 273-2840, 273-2844
5
Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív
„Azért élünk, hogy együnk” Beszélgetés Vágó Istvánnal Ha az egészséges életmód tiszteletére szobrot akarna állítani egy megszállott alkotó, biztosan nem Vágó Istvánt választaná modellnek. A „Legyen Ön is milliomos!” népszerû televíziós mûsor vezetõjét nem kell bemutatni: felesleges felsorolni a különféle emlékezetes tévémûsorokat, amelyeknek már a címérõl is rá aszszociál több generáció. Mégis szereti õt a Teremtõ: annak ellenére, hogy egyáltalán nem vigyáz az egészségére, árad belõle az életerõ, s remélhetõleg így lesz ez még sokáig. – Hogyan viszonyul a saját egészségéhez? – Õszintén szólva félelemmel. Szerencsére nincsenek olyan problémáim, amelyekkel azonnal szaladnom kellene a kórházba, de az elhízás azért aggaszt. Nem mozgok már olyan fürgén, mint mondjuk húsz éve. Ráadásul erõs dohányos vagyok, 20 éves korom óta füstölök, s bizony ma már napi másfél doboz cigarettát is elszívok. Hozzáteszem, szipkát használok, hogy legalább valamivel kevesebb kátrány jusson a szervezetembe. Ha erre a szipkára ránézek négy-öt szál cigi után, elborzadok, annyira csúnya látványt nyújt. – Nem is próbált leszokni? – Nem bizony. Egyébként éppen ezért például az Egyesült Államokban, vagy akár repülõgépen is szörnyen érzem magam. Az USA-ban olyan sikeres volt a dohányzás elleni kampány, hogy most már tényleg ferde szemmel néznek arra, aki füstöl. – Fogadjunk, hogy ezért inkább nem megy Amerikába... – Nyert, pontosan így van. A repülõutakat is csak nikotinos rágóval bírom ki. Az elsõ alkalommal nem gondoltam erre, s iszonyatosan szen-
6
vedtem. A pilótától kétszer is kértem nikotinos rágót, de harmadjára már besokallt, nem adott. – Milyen íze van a nikotinos rágónak? – Pocsék. – Kanyarodjunk viszsza egy kicsit az elhízásra: nem látszik kövérnek, vagy csak én nem látom túlsúlyosnak? – Én tudom, hogy kövérebb vagyok a kelleténél, és ez zavar is. Mások nem szokták mondani, de próbálják csak meg... – Legalább odafigyel arra, hogy mit eszik, ha már zavarja a súlya? – Nem. Én azt vallom, nem azért eszünk, hogy éljünk, hanem azért élünk, hogy együnk. Miért kellene éppen az evést számûzni az élet szépségei közül? A jó ízek legalább annyi élvezetet nyújtanak az embernek, mint egy szép látvány, egy kellemes érintés. Igaz, nemrég kampányszerû fogyókúrába kezdtem, pár napnál tovább azonban nem tartott. Zöldség, gyümölcs, roston sült hús... brrr! Borzalmas volt. – Borzalmas? A roston sült hús?! – Köret nélkül? De még mennyire! Persze mondanom sem kell, nem fogytam egy dekát sem. De nem baj: hiszem, hogy mindenki annyi kilogrammot nyom, amennyi genetikailag belé kódoltatott. – Mi a kedvenc étele? – Minden, amit még nem ettem. Azok között ugyanis, amit már volt szerencsém megkóstolni, nincs kiszemelt kedvenc. Mindent szeretek. Ha már mégis ki kell emelni valamit
az étkek közül, azt mondom: hús. Az indiai konyha különösen finom, ha nem is egészséges. – Ilyen életszemlélet sokakat juttatott már betegágyba... – Én az életem elsõ három évét valóban kórházban töltöttem, de azóta egyáltalán nem jellemzõ a bentfekvés. Körülbelül két éve volt egy gerincsérvem. Ezt annak köszönhettem, hogy kampányszerûen elkezdtem tornázni, s jó alaposan meghúztam magam. Azóta is gyógytornára kell járnom, bár az igazat megvallva oda is ritkán megyek el. De szerencsére nem volt szükség semmi beavatkozásra. – Egyébként, ha már kórházakról beszélünk: hogy áll az egészségügyi intézményekkel? Azért csak elmegy rendelésre, ha kell ? – Ha muszáj, természetesen elmegyek, de már csak azért sem szeretem, mert nem vagyok híve a kivételezésnek. Márpedig ha megjelenek valamelyik rendelõ várójában, valahogy mindig megúszom a sorbaál-
A Mi Kórházunk
Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív lást, noha nem kérem, hogy a többi beteg elõtt engedjenek be. Ilyenkor nagyon szégyellem magam. Egyébiránt jócskán akad kritizálnivaló a járó- és fekvõbetegellátás rendszerében egyaránt. Nagyon jó lenne, ha végre eljutnánk oda, hogy elõre megbeszélt idõpontra mehessenek a páciensek az orvoshoz, mert ez a hoszszú ácsorgás a váróban, ahol sokszor nincs is hová leülni, vagy ha vannak is székek, az emberek jóformán egymás ölébe kell, hogy üljenek, ez valami embertelen. A „Kérem, kopogással ne zavarják a rendelést!” feliratú táblákkal sem tudok mit kezdeni. Mi van akkor, ha ott szobrozik a páciens fél órát a rendelõ elõtt, miközben odabent talán nincs is senki? De ha bekopogok, azonnal felhívják a figyelmemet a táblára. Azt sem tartom emberbarát megoldásnak, amikor kijön a nõvérke és elkezdi Kiss Jóska nevét kiabálni, mert õ következik. Miért kell az egész várónak megtudnia, kinek van éppen szüksége orvosra? A névnek legalább olyan magánügynek kellene lennie, mint annak, ki milyen betegségben szenved. – A kórházban fekvésrõl is ilyen rosszak a tapasztalatai? – Azt kell, hogy mondjam, igen. A körülményeket egy szóval írhatom csak le: spártaiak. Az ételt sem lehet normálisan, emberhez méltó módon elfogyasztani. Ennek ellenére jó példát is fel tudok hozni a betegellátásról. Nem azért mondom, mert éppen Önnel beszélek, de a Szent János Kórház fül-orr-gégészetérõl szépek az emlékeim. Nagyon aranyosak az ott dolgozók. Az új pavilon is látványosan jó, fõleg a hazai viszonyokhoz képest. A hazai egészségügyi rendszerrõl azonban már nincs ilyen pozitív véleményem: jó lenne, hogy ha a döntéshozók idõnként megpróbálnák a beteg szemével is nézni a dolgokat. S ez már nem pénz kérdése. Csak egy kicsit jobb szervezés és másfajta hozzáállás hiányzik.
2001. június
Bemutatkozunk • Bemutatkozunk • Bemutatkozunk • Bemutatkozunk
Ápolási Osztály A Fõvárosi Szent János Kórház és Rendelõintézet területén – szép környezetben – megnyílt a 17/A épület elsõ emeletén a 40 ágyas Ápolási Osztály. Barátságos körülmények között, képzett szakemberek biztosítják az átmenetileg ápolásra, gondozásra szoruló – aktív orvosi ellátást nem igénylõ – idõs emberek ellátását. Az osztályon barátságos, kultúrált környezetben 6 ágyas és 2 ágyas szobák várják az ideiglenesen ápolásra szorulókat.
Szolgáltatásaink: Napi 24 órában, biztonságos körülmények között, egyéni igényekhez igazodó ápolást, gondozást nyújtunk. Napi háromszori étkezés, orvosi javaslatra megfelelõ diéta, dietétikai szaktanácsadás és segítség. Mozgásterápia keretében szakképzett gyógytornász, gyógymasszõr, fizikotherápiás szakasszisztens áll rendelkezésre. Orvosi ellátást a konziliárius orvos biztosít.
Meghatározott gondozási program szerint a lelki gondozást pszichológus és igény szerint lelkész biztosítja. A felvétel elõjegyzési lista alapján, elõgondozási lap felvételét követõen történik. A felvételre kerülõkkel szerzõdést kötünk, amely tartalmazza az ápolás, gondozás várható idõtartamát és a térítési díjat. Térítési díj megállapításánál minden esetben az egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. Törvény, valamint a 284/1997. (XII.23.) kormányrendelet szerint járunk el. Részletes tájékoztatást az osztályvezetõ fõnõvérnél a 458-4599-es telefonszámon, vagy az osztály megtekintését követõen a helyszínen tudunk adni.
Ars poeticánk: „Ha van benned erõ tenni, legyen tevékenységed szeretetteljes, ha nincs benned tetterõ, s gyönge vagy, legyen gyöngeséged szeretetteljes”. Tolsztoj
7
Ápolók
Nemzetközi
Napja
•
Ápolók
Nemzetközi
Napja
Ápolók Nemzetközi Napja, avagy a nõvérek imázsa Az ápolás imázsa olyan téma, ami évtizedek óta foglalkoztatja a szakmát. Az ápolók úgy érzik, hogy az ápolói hivatás megítélése tõlük függet-
len okokból, a társadalom, és a média hatására sérül. Az alulfizetettség, az aránytalanul nagy felelõsség és fizikai leterheltség kevésbé teszik vonzóvá a pályát. Az ápolói hivatás
Az Ápolók Nemzetközi Napja alkalmából kitüntetett dolgozóink: Egészségügyi Miniszteri dicséretet kapott Szalánczy Gézáné osztályvezetõ fõnõvér, Urológia Osztály Nagy Anna ápoló, II. Belgyógyászati Osztály
Fõigazgatói dicséretet kapott: Felföldi Katalin, Ápolási Igazgatóság Galgand Zoltánné, Traumatológia Osztály Kõrösi Lajosné, Gyermek Osztály Mihalik Sándorné, Orthopédiai Osztály Miklós Jánosné, Neuropszichiátriai Osztály Clementis Györgyné, III. Belgyógyászati Osztály Szabó Judit, Fül-Orr-Gégészeti Osztály Taller Judit, PHK Krónikus Pszichiátriai Osztály Szilágyi Tamásné, Központi Intenzív Osztály Oláh Valéria, Szemlõhegyi Barlangterápia
Ápolási Igazgatói dicséretet kapott: Németh Krisztina, Gyermeksebészeti Osztály Tóbiás Zsuzsanna, Idegsebészeti Osztály Farkas Mónika, I. Belgyógyászat Czutor Emilné, Szülészet–Nõgyógyászati Osztály Bézi Sándorné, XII. ker. Allergia Szakrendelõ Lányi Mária, XII. ker. Onkológia Szakrendelõ Mostbacher Gizella, Szemészeti Osztály Nahawiné Molnár Erika, Sebészeti Osztály Kelemen Mária, Krónikus Belgyógyászati Osztály Brindus Éva, III. Belgyógyászati Osztály
8
•
Ápolók
Nemzetközi
Napja
imázsának tartós megváltoztatása és javítása minden egyes nõvér saját felelõssége, önértékelése megváltoztatásának függvénye. A nõvérek azok, akik a legtöbbet vannak közvetlen kapcsolatban a beteggel, így szoros kapcsolat alakul ki a beteg és az ápoló között. Annál is inkább, mert a beteg nem szívesen terheli az orvost érzelmi problémájával, a nõvérekkel viszont könnyebben megosztják panaszaikat. Minden kis figyelmesség az ápolónõk napja alkalmából örömet okoz, és további sikerekre ösztönöz. Az Ápolók Nemzetközi Napjának országos ünnepségén az Egészségügyi Miniszter Úr kitüntetéseket adott át – többek között – két munkatársunknak is: Szalánczy Gézáné, osztályvezetõ ápoló, Urológiai Osztály; Nagy Anna, ápoló, II. Belgyógyászati Osztály. Intézetünkben is köszöntöttük a Szent János Kórházban dolgozó ápolókat. Az üdvözlõ sorok, a finom desszert, és a szép ünnepség – melynek vendége volt Demszky Gábor fõpolgármester úr, valamint Dr. Szolnoki Andrea helyettes fõpolgármester aszszony is – megbecsülésünk jelei voltak. Az ünnepi mûsor után a kitüntetések átadására került sor. A kitüntetés mellé az Intézetünktõl – egy-egy szép virágcsokor kíséretében – pénzjutalmat is kaptak nõvéreink. Egy csodálatos fogadás tette még emlékezetesebbé 2001. május 12-t.
A Mi Kórházunk
Ápolók
Nemzetközi
Napja
•
Ápolók
Nemzetközi
Napja
•
Ápolók
Nemzetközi
Napja
Miniszteri dicséretet kaptam… Az Ápolónõk Nemzetközi Napján, május 14-én Miniszteri dicséretet vettem át az Egészségügyi Minisztertõl, amelyet az egészségügyben végzett munkámért kaptam. Humán beállítottságom miatt választottam az ápolónõi hivatást és 33 éve állok a betegek szolgálatában. Tettem és teszem a dolgom, hogy jól-rosszul ezt munkatársaim tudják megítélni. Annak ellenére, hogy én kaptam az elismerést, úgy érzem a munkatársaimnak, a team-nek is szól. Sok éven keresztül a II. Belgyógyászati Osztály, most pedig öt éve az Urológiai–Sebészeti Osztály minden dolgozójának. Nagyon örültem, amikor elõttem volt munkatársam, Nagy Anna, a II. Belgyógyászati Osztály ápolónõje vette át megérdemelt kitüntetését,
aki már a „békés” nyugdíjas életet tölti. Nem vagyok a rivaldafény híve és nem szeretem, ha engem ünnepelnek. A fent nevezett napon mindezt azonban nem kerülhettem el. A kórházban az Ápolónõk Nemzetközi Napja alkalmából megrendezett bensõséges ünnepségen sok kiváló ápolónõ kollegám kapott elismerést a jó munkájáért. Ebben a nehéz „szakmában” különösen a jelenlegi, mostoha körülmények között mûködõ egészségügyben jól esik, és kell az elismerés a három mûszakban dolgozó ápolónõknek. Kisebbik gyermekem – aki már felnõtt – amikor megtudta, hogy Miniszteri dicséretet kaptam, azt mondta: „anyu nagyon büszke vagyok rád”.
Visszaemlékezve, amikor gyermekeim óvodás korúak voltak, sok idõre rabolt el tõlük a három mûszakos hivatásom. Azért úgy érzem, hogy – látva két felnõtt gyermekemet és a kapott elismerést – sikerült családomat és a munkámat egymástól „megóvni”. Ez úton is szeretném megköszönni munkatársaim segítségét, hogy ezt az elismerést átvehettem. Szalánczy Gézáné
Fõigazgatói dicséretet kaptam… Tizenhárom éve dolgozom az egészségügyben. 1992 óta – kis megszakítással – a Szent János Kórházban. Kórházi pályafutásomat a II. Belgyógyászaton kezdtem osztályos ápolóként. Az osztály betegcentrikus felfogása és a kiváló munkatársak, akikkel együtt dolgozhattam, jelentõs hatással voltak pályám alakulására. Kislányom születése után kezdtem el fõiskolai tanulmányaimat a HIETE Egészségügyi Fõiskola Kar diplomás ápolói szakán. 1998-ban sikeresen államvizsgáztam. Közben lejárt a GYES ideje, és én mint fõnõvér helyettes folytathattam munkámat az osztályon. Fõnõvéremtõl – aki fantasztikus egyéniség – rendkívül sokat tanultam. 1999 óta dolgozom Intézetünk Ápolási Igazgatóságán. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy egy ilyen jó csapat tagja lehetek. Igazi segítõ szeretetet kapok nap mint nap
2001. június
kolléganõimtõl, és ez a szeretet nagyon sok nehézségen segített át az utóbbi idõben. A Fõigazgatói dicséret váratlanul ért, ugyanis kolléganõim az utolsó pillanatig teljes titokban tartották. Nagyon meglepõdtem, hogy az ünnepségen (Ápolók Nemzetközi Napján) minden áron a kitüntetettek sorába akarnak ültetni. A fogadás után újabb meglepetés várt: bensõséges kis házi ünnepség. A legszívmelengetõbb mégis az volt, amikor kislányom a hétévesek elragadtatásával és büszkeségével ölelt magához: „Te vagy a legjobb anyuka a világon!” Úgy érzem, hogy ez a kitüntetés azt jelenti, jó irányba haladok. Legboldogabb akkor lennék, ha a betegek ellátásnak jobbításához munkámmal hozzájárulhatnék és ápoló kollégáim helyzetét, munkáját könynyíthetném. Az ápolói hivatás jobb megbecsülését, társadalmi elismert-
ségét sajnos csak mi magunk vívhatjuk ki. Ez a jelenlegi körülmények között szinte embertelen erõfeszítéseket követel e hivatás mûvelõitõl. Az ágy mellett dolgozó ápoló kincs, aki érintésével enyhíti a fájdalmakat, akit hálás pillantások követnek. A betegekbõl áradó szeretet és hála töltögeti fel szerencsére naprólnapra az ápolók „szeretet puttonyait”, és ad erõt a további munkához. Sok erõt kívánok mindannyiunknak mindennapi harcainkhoz... és köszönöm! Felföldi Katalin
9
Színes hírek az egészségügy világából Ön dönt: iszik, vagy kerekezik A kerékpározás amellett, hogy egészséges, veszélyeket is hordoz magában. A halálos balesetek majd’ harmadában az alkohol is szerepet játszik. Egy négyéves amerikai vizsgálat 124 súlyos, vagy halálos baleset adatait vizsgálta meg. Az esetek 13%-ában találtak magas alkoholszintet, míg a kontrollként megvizsgált kerekezõk 3% volt ittas. A magas alkoholszint a vizsgálat szerint 5,6-szorosára emeli a baleseti kockázatot. A helyzetet súlyosbítja az, hogy míg a józanok 35%-a viselt sisakot, addig az ittasok esetén ez a szám 5% volt.
JAMA. 285 (2001); 893-96 Hirtelen csecsemõhalál: segítenek a monitorok? A hirtelen csecsemõhalál megelõzésére légzésfigyelõ monitorokat szoktak használni, de ezek hasznossága kérdéses. A monitor a légzés kimaradását figyeli és riaszt. Egy amerikai kísérletben több mint 1000 egészséges, illetve a hirtelen csecsemõhalál szempontjából emelt kockázatú gyermek „használta” a monitort. A riasztási események valószínûsége azonos volt az érett, és a kockázati csoportokban, bár a koraszülöttek 10 hónapos korig némileg gyakrabban riasztottak.
JAMA. 285 (2001); 2199-207
10
Újdonságaink • Újdonságaink • Újdonságaink • Újdonságaink
Legmodernebb ultrahang technika a Radiológiai Osztályon A Fõvárosi Önkormányzat jóvoltából, ez év áprilisában új, korszerû ultrahangkészüléket kapott a Radiológiai Diagnosztikai Osztály. Ezzel a beszerzéssel kiemelkedõ minõségû mûszerháttérhez jutott a Szent János Kórház, amellyel a legmagasabb színvonalú diagnosztikát és betegellátást tudja biztosítani. Jelen pillanatban csak igen kevés fõvárosi kórház rendelkezik ilyen, vagy hasonló színvonalú color Doppleres ultrahangkészülékkel. A készüléket egy olyan amerikai cég gyártja, amely a világ egyik vezetõ vállalata az ultrahang-diagnosztikai berendezések és a technológiai fejlesztés területén. A Szent János Kórházban jó néhány UH készülék mûködik, melyek közül a most megvásárolt készülék a legmodernebb. A „HDI 3500” teljes mértékben digitális és szélessávú jelfeldolgozáson alapuló felsõ kategóriájú készülék, amely tartalmazza a radiológiai (hasi, lágyrész és ér) vizsgálatokhoz szükséges valamennyi programot és vizsgálófejeket. A gép különlegessége, hogy különbözõ szövettípusokra és testalkattípusokra (vékony, normál és korpulens) optimalizált programokkal rendelkezik, amelyek nagymértékben meggyorsítják és megkönnyítik a felhasználó orvosok munkáját. A berendezés integrálja valamenynyi olyan fejlesztési újdonságot, amelyek az utóbbi években jelentek meg a rohamosan fejlõdõ ultrahangtechnológia területén, pld.: • Tissue Harmonic képalkotási eljárás, amely nagymértékben növeli a nehezen vizsgálható páciensek esetében a képminõséget és ezzel a diagnosztikai megítélhetõséget,
adott esetben lehetõvé téve az addig nem vizsgálható betegek eredményes vizsgálatát is. • Kontraszt anyaggal végzett UH diagnosztikához szükséges speciális szoftver (Contrast Harmonic Imaging) • 3 dimenziós képalkotás, ezen belül áramlás ábrázolása 3D-ben (3D Color Power Angio) • Automatikus Doppler spektrum kalkuláció, amely lehetõvé teszi a Doppler spektrumból mért adatok azonnali automatikus megjelenítését, elkerülve ezzel a manuális körberajzolásból adódó esetleges pontatlanságot és idõveszteséget, biztosítva a vizsgálat jobb reprodukálhatóságát is. A HDI 3500 biztosítja a gyors, költségkímélõ és modern kor követelményeinek megfelelõ digitális képarchiválást is: • álló képek és mozgó képsorok tárolása a berendezés merevlemezén, • DICOM 3.0 képátviteli formátumot a központi PACS rendszerekhez való csatlakoztatás biztosítására, • Interneten keresztül hozzá lehet férni a készülék merevlemezén tárolt képekhez. (Természetesen csak az erre felhatalmazott és a jelszóval rendelkezõ orvosok számára elérhetõ.) A rövid betanulás idõszaka után betegeinket az új készülék segítségével vizsgáljuk. Dr. Sági Sarolta osztályvezetõ fõorvos, Központi Röntgen
A Mi Kórházunk
A
betegek
és
a
kórház
kapcsolata
•
A
betegek
Demográfiai változások várható hatása a Szent János Kórház jövõbeli tevékenységére Folytatjuk az elõzõ számunkban elkezdett sorozatunkat, amely az egészségügy és a marketing kapcsolatával foglalkozik. Cikkünk szerzõje Dr. Szabadfalvi András orvos, belgyógyász és társadalomorvostan szakorvos, aki „egészségügyi menedzser” képesítést biztosító másoddiplomával is rendelkezik. Szakmai életét kórházban töltötte, különbözõ beosztásokban, hosszabb idõn át intézményvezetõként. Jelenleg a Magyar Egészségügyi Menedzserklub elnöke, a Gödöllõi Tormay Károly Egészségügyi Központ igazgató fõorvosa. 2001. március 1-tõl a Szent János Kórház marketing-csoportjának tagjaként, szolgáltatás-marketinggel és trendmenedzsmenttel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. A Fõvárosi Szent János Kórház az egészségügyi szolgáltatások gyorsan fejlõdõ és állandóan változó piacán akkor lehet igazán sikeres, ha vizsgálja és értékeli az ellátandó lakosság helyzetét, korösszetételébõl származó igényeit, szükségleteit és azok változásainak trendjeit. Ehhez a jól mûködõ PR (Public Relations) és marketing tevékenységen kívül, korszerû vezetõi információs rendszer is elengedhetetlenül szükséges. A magyar társadalom a fogyasztási szokások tekintetében egyre inkább differenciálódik. A legtermészetesebb módon vonatkozik ez az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére is. Ez a differenciálódás megmutatkozik a demográfiai viszonyokban, a megbetegedési és halálozási adatok változásaiban, a lakosság fogyasztási szokásaiban és egészségkultúrájában. A fogyasztók – az ellátandó lakosság – egészségi állapota, korösszetétele, és annak kiszámítható változásai nélkülözhetetlen adatokat jelentenek a Kórház struktúrájának és szolgáltatás-marketing tevékenységének meghatározásához. A Szent János Kórház e tekintetben is helyzeti elõnyben van, mivel rendelkezésére állnak a Fõváros egészségügyi statisztikai adatai. Ezen
2001. június
kívül a saját informatikai rendszere valódi adatokkal szolgál a kórház betegeinek megbetegedési adatai, valamint korösszetétele vonatkozásában is. A fentiek kiegészülnek – a Kórház büszkeségét jogosan tápláló – „történelmi adatokkal” is: Sinkovics Mátyás publikációjából (Népegészségügy 62. 161–164.) 1978-as statisztika áll a menedzsment rendelkezésére. A Szent János Kórházból származó, több mint két évtizeddel korábbi számok és a mai kórházi adatok jól összevethetõk és – fõképpen – az ellátandó lakosság demográfiai változásaira engednek következtetni. Sinkovics dolgozatában kiemelt figyelmet fordít a kezelt betegek között található 60 éven felüliek számarányára. Amikor a magyar lakosságban a 60 éven felüliek a teljes lakosságnak mintegy 20%-át adták, Intézetünk vizsgált betegforgalmában a 60 éven felüli betegek számaránya a belosztályokon 59,6%, a tüdõosztályokon 44,0% volt. Figyelemreméltó korábbi hazai adatokat Hun Nándor publikált: 1938-ban a 60 éven felüliek kórházi számaránya 27,5%, 1941-ben 33,4%, 1965-ben pedig már 48,8% volt; az emelkedés trendvonala egye-
és
a
kórház
kapcsolata
nesen átkapcsolható Intézetünk 1978-es eredményeihez. A Fõvárosi Szent János Kórház jövõképének meghatározásakor számolni kell azzal, hogy a lakosság elöregedése korunk egyik legjellemzõbb demográfiai tényezõje. Az átlagos életkor növekedése természetes velejárója a gazdasági, tudományos és társadalmi fejlõdésnek. Ez mind az egyén, mind pedig az emberiség számára örvendetes jelenség. A következményei azonban az egészségügyi intézmények munkájában újabb és fokozódó mértékû többletteherként jelennek meg. A jövõkutatásban a demográfiai változások trendjeinek vizsgálata alapvetõ fontosságú. Ha a születéskor várható átlagos élettartam 85 évre emelkedik – statisztikai becslés szerint ennek realitása van –, megkétszerezõdnek a gyógyító medicinára szükséges ráfordítások. Az életkor meghosszabbodása növekvõ orvosi és ápolási szolgáltatások szükségességét hozza magával. Az idõs embereknél szerencsés kivételnek számit a betegségektõl mentesség, annál gyakoribb viszont a „polymorbiditás”, amikor egyidõben többféle betegség is fennáll. Egyre több ember ér el olyan kort, amelyben krónikus betegségekkel kerül szembe. Csupán a krónikus betegségek megszaporodása miatt a betegek a jövõben gyakrabban fognak orvoshoz fordulni és több kórházi ápolási napra lesz szükségük. A fokozódó kórházi igénybevétel – az egyre emelkedõ számú magas életkorú páciens miatt – a krónikus ágyakon kívül az aktív ágyakat és az intenzív ellátás szervezeti egységeit is jelentõs mértékben megterheli. Egy német kimutatás szerint Németország öregszik, és nõ a „multimorbid” betegek tömege; a ma ápolásra szoruló 1,9 millió betegszám, 2020-ra 2,8 millióra, 2040-re pedig 4,7 millióra fog növekedni. Ezért a Német Gazdaságkutató Inté-
11
Színes hírek az egészségügy világából A zaj és a stressz Már a nem túl nagy, de állandó környezeti zajterhelés is rossz hatással van a gyermekekre – állapították meg amerikai és osztrák kutatók. Azonos családi körülmények között, de csöndes illetve forgalom-zajos (kb. egy mosogatógép hangosságú) helyen élõ gyermekeket hasonlítottak össze. A vizsgálat szerint a környezeti zaj stresszt, szorongást és motivációcsökkenést okoz. Emellett a „zajos” gyermekek nyugalmi vérnyomása és kortizol-szintje is magasabb volt, ami szintén a stressz mutatója. A gyermekkori magas vérnyomás pedig általában felnõttkorban is megmarad.
Journal of the Acoustical Society of America (Vol. 109, March 2001). Az alma távol tartja az orvost A rendszeres dohányosok csak egy részénél alakul ki a krónikus bronchitis és a tüdõtágulat. Angol kutatók arra a kérdésre keresték a választ, hogy van-e összefüggés a táplálkozás és a betegség kialakulása között. Több mint 2000 ember fölmérése után arra a következtetésre jutottak, hogy heti ötszöri alma, illetve háromszori paradicsom fogyasztása jelentõsen javítja a tüdõfunkció mutatóit.
97th International Conference of the American Thoracic Society
12
A betegek és a kórház kapcsolata • A betegek és a kórház kapcsolata zet (DZW) szerint növekvõ kórházi kapacitás-szükséglettel kell számolni. Az EUROSTAT (az EU statisztikai hivatala) olyan adatokat közöl, amelyek szerint az elkövetkezõ 30 év elteltével, a 60 éven felüliek számának megduplázódásával kell számolni, és a 80 éven felüliek jelenlegi 4 %-os aránya 10 %-ra fog emelkedni. Így az idõskorú lakosság megnövekedett tömegének messzemenõ következményei lesznek a szociális védõrendszerekben és az egészségügyi intézmények tevékenységében. Az, hogy a kórházi szolgáltatások iránti kereslet fokozódása hogyan fog érvényesülni, nemcsak az egészségügyi és szociális ellátás struktúráitól függ, hanem a demográfiai fejlõdés további menetétõl és a munkaerõpiac általános tendenciáitól is. A nemzetközi statisztikák azt mutatják, hogy az egy fõre jutó átlagos egészségügyi kiadások a 60. életévig csak mérsékelten, azután lényegesen erõsebben emelkednek. A kereken 70 évesekre fordított egészségügyi kiadások mértéke, már több mint kétszerese a 65 éven aluliak egy fõre jutó kiadásainak és ugyanez a 75 évesekre és az annál idõsebbekre már hatszor annyi. A növekvõ korral az átlagos egészségügyi kiadások is lépcsõzetesen emelkednek. Megfigyelték, hogy a kiadások a két utolsó életévben jelentõsebben emelkednek, az élet utolsó hónapjaiban akár exponenciálisan is. Tudományos közlemények a lakosság fokozatos öregedési folyamatában egy újabb, sajátos problémára is felhívják a figyelmet: az öregkori demencia fokozódó gyakoriságára! Még akkor is, ha az orvostudomány fejlõdésének köszönhetõen megfékezhetõvé válik a rák, a kardiológusok hatékonyabban gyógyítják a szív- és keringési betegségeket –
amelyek ma a halálozási okok elsõ helyén állnak –, akkor a hosszabb életnek örvendõket a demencia fenyegeti ! Ma a 80 éven felüliek közül (EU adat) minden ötödik (20%) szenved a szerzett intellektuális képességek csökkenésében. A 90 éven felülieknél pedig minden harmadik. Becslés szerint 1,5 millió német állampolgár szenved a demencia valamilyen formájában. A következõ 30 évben ez feltehetõen 2,5 millióra fog növekedni. Arra is vannak irodalmi adatok, hogy a szellemi teljesítmények sokszor éppen a 60–70. életévek között a legnagyobbak. Sok történelmi tény támasztja alá az utóbbi állítás igazát, az idõs emberek psychés leépülése nem törvényszerû jelenség, az alkotó képesség igen magas korig is megmaradhat. Tizian 99, Michelangelo 90 éves korában festett, Tolsztoj, Verdi, Toscanini 80 éves korukban még alkottak, Filatov 80 évesen operált, G. B. Shaw 95 éves koráig csorbítatlanul megõrizte alkotóerejét és sajátos humorát. Az öregségnek nem kell kényszerûen elesettséggel és ápolásra szorultsággal járnia. A német szövetségi kormány jelentése szerint a 70 éven felüliek 80%-a önálló életvezetésre képes, és rendszeres ápolást nem igényel. Az európai egészségügyi miniszterek 1999. áprilisi nyilatkozata szerint az egész világon intenzív kutatások és fejlesztések irányulnak arra, hogy minél hosszabb idõn át tudják az emberek megõrizni a társadalmi és gazdasági függetlenségüket az élet mindennapjaiban. Folyamatosan törekednünk kell arra, hogy egyre több idõskorú élhessen egészséges és aktív életet. Dr. Szabadfalvi András
A Mi Kórházunk
A Biblia az egészséges életmódról • A Biblia az egészséges életmódról • A Biblia az egészséges életmódról
Egy pohár víz A Bibliában adott egészségügyi törvények közül külön fejezet szólhatna a vízrõl. A víz külsõ és belsõ használatáról, a tisztálkodásról és a vízfogyasztásról. Az ilyen áttekintés részletesen rámutathatna, hogy a mintegy kétharmadban vízbõl álló embernek a levegõ után a leginkább nélkülözhetetlen életeleme a víz. Levegõ nélkül 3–4 percnél tovább nem élhet ember. (A gyöngyhalászok 8–10 percének is gondolom, valamilyen „levegõfedezete” van...) Víz nélkül, folyadék nélkül, tudomásom szerint egy indiai fakír már 3 hetes rekordot állított fel, de ez is a Guiness-listák egzotikus világához tartozik. Valójában egy-két hét folyadékhiány már kiszáradáshoz, életveszélyes állapothoz vezet. A bibliai megfogalmazás szerint „világunk vízbõl és víz által állott elõ” (II. Pt. 3:5). A Föld mintegy 70%-át víz borítja és ugyanilyen arányban található víz a gyümölcsökben, zöldségekben is. A teremtéstõl az özönvízig terjedõ mintegy 1700 évben „pára harmatozta be a Földet” (I. Móz. 2:5–6). Erõteljesebb légköri folyamatok, köztük a csapadékképzõdés csak az özönvízzel kezdõdtek el. Mivel a víz létfenntartó elemnek számított a mózesi törvényeknek arra is volt gondjuk, hogy elõírják: „a forrás, a kút, az egybegyûlt víz tiszta legyen” (III. Móz. 11:36). Dávid megemlegette a betlehemi forrásvizet, Jézus pedig a déli verõfényben az utazástól elfáradva a Jákób kútját kereste a samáriai Sikár határán. Kezdjük talán mi is a vízfogyasztás gyakorlatával. Kevés vizet iszunk. Talán azért, mert nincs rá idõnk (de hát szinte minden jó dologra csak ezt feleljük...), nem vagyunk szomjasak (úgy, mint mondjuk, pirítós kenyér, káposzta, bab után...), nem kívánjuk a vizet. Pedig a napi ajánlott
2001. június
folyadékfogyasztás felnõtt ember esetén 2 liter, nyáron, vagy melegben 3 liter. Emlékezhetünk még régi aratásokra, ahol férfiak 8–10 liter vizet is fogyasztottak. A szervezet mindig jelez, az izzadással eltávozott menynyiségeket pótolni kell. Nem csak a megfelelõ napi menynyiség elodázásával van gond, melynek következtében Magyarország „kiszáradt” nemzetté vált. Baj van azzal is, hogy mikor kell innunk. Semmiképpen sem az étkezések után azonnal, hanem az étkezések elõtt és után 1–1 órával. Ne csak az ínyünkre legyünk tekintettel, hanem a
Szabó Lõrinc: Egy pohár víz Hogy a napfény ráesett, szinte szívdobogva nézem ezüstszikrás börtönében az ezüsthideg vizet. Víz, még sohse láttalak; és lelkem sok szennye-bûne boldogtalan megszégyenûlve érzi, milyen tiszta vagy. Jég vagy! tûz vagy! gyönyörû! Tündértestü meztelenség, voltam én is, és leszek még, mint te, olyan egyszerû? Jöjjetek, igaz imák: jó vizek, öntözzetek meg, és kit oly rosszul szeretlek, válts meg, égi tisztaság! (1932)
gyomrunkra és a szívünkre is! A gyomorsav felhígítása vagy az emésztés megkezdését követõ „hidegzuhany” nem segíti elõ a megfelelõ emésztést. Étkezések között ne együnk, tartsuk meg a legalább 5–5 órás idõközöket, még a gyümölcs és gyümölcslé fogyasztása sem ajánlott. Mindig ajánlatos azonban a vízfogyasztás. Egyszerre 2–4 deci a szomjat is oltja, a szervezet jó mûködését is biztosítja.
Persze, jól tudom, baj van az ivóvíz minõségével is. Ha a környezetszennyezés ilyen lépésekkel halad elõre, egyre több baj lesz vele. Makón mindig jó vizet iszom, Szekszárdon, Biatorbágyon azonban életveszélyes a csapvíz. Vác kútjait több mint egy évtizedig veszélyeztették a vegyi üzemek, Mosonmagyaróvár kútjait tönkretették a nyugati hulladéktonnák, úgyhogy most Sérfenyõszigetrõl vezetik oda az ivóvizet. Budapest ivóvízkészlete 6 órányi, szemben a nyugati nagyvárosokéval, amelyekben hetekre állnak rendelkezésre a tartalékok. Mintha a számadatok is a Jelenések könyve 16. fejezete felé mutatnának, amelyben az emberiséget érõ utolsó 7 csapás között, a 2. és 3. csapásként a vizek elfertõzõdésérõl jövendölnek! Nem annyira a szénsavas, mint a „sima” vizet ajánlanám, hozzátéve, hogy nem kevés pénzt emészt föl a háztartásban. Több városunkban ingyen kutak állnak rendelkezésre, csodálatos vízzel: Baján, Szegeden, Hatvan környékén szinte zarándoklatok folynak ezekért a jó vizekért. Budapesten az Erzsébet-híd budai hídfõjénél kapható tiszta víz. Ha kirándulni megyünk, töltsük fel tárolóeszközeinket friss forrásvízzel. Jómagam az Õrségben kóstoltam a legfinomabbat, de csodálatos a füzéri vár melletti is, a 638 méteres Koprina (Zempléni-hegység) alján levõrõl nem is beszélve... Ha felforraljuk a vizet, a legtartalmasabb teafüvet Dr. Grabarits István kalocsai gyógyszerész ér- és vértisztító keverékébõl nyerem. Élvezeti tea ez a javából, kevés csipkebogyó hozzáadásával. Ha tehetik, kérem, próbálják ki! Az egészségmegõrzés Bibliai alapelveivel kapcsolatban további felvilágosítást kaphatnak az Oltalom Alapítvány elõadótermében a VI. ker. Benczúr u. 9. szám alatt, valamint a 343-3333-as telefonon.
13
Konferencián jártunk • Konferencián jártunk • Konferencián jártunk • Konferencián jártunk
Egy hét Mexikóban – rendhagyó beszámoló a Mexikóvárosban rendezett IDF Kongresszusról Jóllehet, újságunk elsõdleges feladata a kórházi munka minél teljesebb bemutatása, ehhez szorosan hozzátartozik a klinikai kutatási tevékenységrõl szóló beszámoló is. Pláne, ha ennek eredményeként messzi tájra, sokak számára egzotikusnak tûnõ vidékre jut el az ember. Ilyenkor az utazás velejárója, hogy a szakmai–tudományos események mellett a nézelõdésre, az adott országgal, természettel való ismerkedésre, a szó legnemesebb értelmében vett túristáskodásra is sor kerül. Így volt ez Mexikóban is, ahol a Nemzetközi Diabetes Szövetség (IDF: International Diabetes Federation) 17. kongresszusát rendezték. Az IDF három évente tartja kongresszusát. E rendezvény programját úgy állítják össze, hogy átfogó képet adjon a szakterület helyzetérõl, a már kikristályosodott álláspontokról, a vitatott vagy egyértelmûen még el nem döntött kérdésekrõl, egyben lehetõséget teremtsen a legújabb kutatási eredmények bemutatására is. Mindig kiemelt hangsúlyt kapnak a diabetes elõfordulásával, epidemiológiájával kapcsolatos adatok, a megelõzésre, az anyagcserezavar korai kórismézésére, a komplex kezelési eljárásokra és a szövõdmények lehetséges preveniálására tett erõfeszítések. Képviselteti magát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is, amely világszerte nagy erõfeszítéseket tesz a fenti kérdéskörök minél teljesebb elemzésére, és az adatok összegyûjtésére, feldolgozására. Európában lassan 15. évébe lép a WHO és az IDF Európai Régiója koordinálásában folyó „Szent Vincent Akcióprogram”, amely a diabetes szövõdményeinek hatékony megelõzését,
14
ennek céljából a minél szorosabb, ún. „közel normoglykaemiás vezetésû” anyagcserekontrollt, és a diabeteszesek életkilátásainak a nem-cukorbetegekével azonos szintre hozását tûzte ki célul. Hasonló kezdeményezés a legutóbbi idõben Amerikában is elindult. Az idei rendezvényen az inzulinhatás és -elválasztás genetikai háttere, molekuláris mechanizmusai, károsodásaik lehetõségei, valamint a cukorbetegség nagyér-szövõdményei, ezek patomechanizmusa és kialakulásuk megelõzési lehetõségei álltak az összefoglaló elõadások elõterében. Munkacsoportunk poszterrel képviseltette magát. Évek óta folytatott, az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) által is elismert és támogatott kutatásaink részeként, a terhesség alatt felismert cukorbetegségben – az ún. gesztációs diabeteszben – megfigyelhetõ inzulinrezisztencia mechanizmusait, és abban egyes cytokinek szerepét tanulmányoztuk. Munkánk elsõ részét az Európai Diabetes Társaság (EASD) Jeruzsálemben megrendezett kongresszusán mutattuk be, és azóta dolgozat formájában is elkészítettük. Felkészültünk rá, hogy az itteni idõjáráshoz képest ott jóval melegebb lesz. Arra azonban nem számítottunk, hogy a napsütötte helyeken a hõmérséklet a 35 °C-t is eléri. Ez, és az átlagosan 2200 méteres tengerszint feletti magasság többségünknek jelentõs légszomjat okozott. Most gondoltunk igazán vissza az 1968-ban itt rendezett olimpiára, s a földrajzi viszonyoknak a sportteljesítményt befolyásoló hatására! A kongresszusi anyaghoz jóelõre meg-
kaptuk a szükséges gyakorlati tudnivalókat is. Ebben felhívták a figyelmünket, hogy utcán ételt, italt ne vásároljunk – a vizet még a szállodák egy részében sem tanácsos meginni, sõt, az ilyen helyeken még a fogmosáshoz is palackozott víz használatát javasolták –, lehetõség szerint ne utazzunk tömegközlekedési eszközökön, s a taxik közül is csak a szállodák által ajánlott „hoteltaxikat” vegyük igénybe. Talán érthetõ, hogy ezek után némi tartózkodással léptünk Mexikó földjére – ebben utazásunk külön feldolgozást érdemlõ viszontagságai is közrejátszottak –, ahol azután csupa kellemes benyomás ért bennünket. Bár kétségtelen, hogy a megszokott világnyelveket – az angolt, a németet vagy a franciát – alig beszélik (a kongresszusi résztvevõk többsége pedig a spanyolban nem volt igazán otthon), a mexikói emberek igen barátságosak. Mexikóvárosban, a világ legnagyobb – 22 milliós lakosságú(!) – városában a nap huszonnégy órájában lüktetõ élet tapasztalható, a fõutakon végeláthatatlan forgalom dübörög. Az idegenforgalom hatalmas, így azután nem meglepõ, hogy az utcákat elárasztják a mindenféle portékát kínáló árusok. Különösen sok van belõlük a nagyobb szállodák közvetlen környékén. Mindenre szabad, sõt kell alkudni. (Egyszer elõfordult, hogy egy poncsót, amit egyáltalán nem akartam venni, 300 pesoért kezdték ajánlani, s a végén egy pesóért odaadták volna. Persze, lehet, hogy csak a további üzlet kedvéért.) A szorosabban vett belvárosban szinte minden üzletben golyóálló mellényt viselõ, gépfegyveres rendõrt láttunk, de ottlétünk idején egyetlen incidens sem fordult elõ. Lehet, hogy ez a fokozott rendõri jelenlét inkább elõvigyázatossági okokat szolgál, lehet, hogy elrettentõ hatással szervezték, biztos azonban, hogy az ott járó idegenben biztonságérzetet kelt. Jóval nagyobb szük-
A Mi Kórházunk
Konferencián jártunk • Konferencián jártunk • Konferencián jártunk ség van a közlekedési rendõrre. Az autók, autóbuszok – amelyek helyenként nyolc sávon haladnak –, látszólag minden közlekedési szabályon felül állnak. Nem tapasztaltuk sem a jobbkéz szabály, sem a piros lámpa érvényesülését. Meg kell azonban említeni, hogy a mexikóvárosiak jól vezetnek, ebben a látszólagos káoszban a forgalomhoz képest kevés a baleset. Tapasztaltuk, és idegenvezetõink is felhívták rá a figyelmünket, hogy van egy jelentõs nagyon szegény réteg, és van egy szûk, igen jól élõ kör is. Az állam sok módon segíti a legszegényeb rétegeket, pl. kedvezményes lakásépítésekkel, munkahely teremtéssel. A foglalkoztatottság azonban így sem éri el a kívánt mértéket. Ezért is nézik el az utcai árusítást, s a kereseti lehetõségek sok más, számunkra talán szokatlan formáját (az utcai cipõpucolást, vagy a riksázást) mindaddig, amíg az nem válik a turistákat veszélyeztetõvé, vagy erõszakossá. Jelentõs az írástudatlanság is (állítólag nyolcmillió az analfabéták száma), s csak hat osztály elvégzésére terjed ki az állami képzés (utána döntõen magánerõbõl vagy alapítványok segítségével történik). Alkalmunk volt a környék néhány nevezetességével is megismerkedni. Így jártunk Teotichuacanban – e név azt jelenti: a hely, ahol az emberek istenekké váltak –, a feltételezett teotichuacanok egykori kultikus helyén; Tulában, az olmékok, majd az aztékok városában, Topotzlanban, a koloniális, gyarmatosítás utáni Mexikó egyik kiemelkedõ szépségû városában és Xochimilcoban, az egykori tóés csatornarendszer megmaradt részében, a mexikóvárosiak kedvelt kirándulóhelyén. Megcsodálhattuk Diego Rivera festményeit, néhány épület falát díszítõ monumentális freskóit, Siqueiros falfestményeit. Jártunk az Archeológiai Múzeumban, ahol képet kaphattunk Mexikó történetérõl, õslakóiról, a mexikói
2001. június
kultúra gyökereirõl és azokról a behatásokról, amelyek az idõk során, döntõen a spanyol gyarmatosítással összefüggésben érték. Élveztük a mariacchi zenét (amit sokan „a” mexikói zenével azonosítanak, holott annak csak egyik, de talán legismertebb ága), a haciendák szépségét és kipróbálhattuk a mexikói konyha különlegességeit (csak erõs gyomrúaknak ajánlott, de akkor tequilával kiegészítve). Talán megbocsát a kedves olvasó, ha ehelyütt nem a rendezvény szakmai vonatkozásai álltak beszámolóm középpontjában. Erre utalt öszszefoglalóm címe is. A szakmai elemzések hosszabb idõt igényelnek, s arra részletesen más fórumokon kerül majd sor. Folytatódik – szép visszhangot kapott – tudományos munkánk is. Úgy gondoltam azonban, egzotikus, a szokásos turista útvonalakon kívül esõ helyszíne miatt talán nem érdektelen az utazással kapcsolatos benyomások, közvetlen tapasztalatok közreadása sem. Magam nem jutottam el egyik óceán partjára sem. Más szervezésben utazók közül néhányan eljutottak a Mexikói öböl (Atlanti óceán) kedvelt, exkluzív fürdõhelyére, Cancunba, mások a Csendes óceán partjára, Acapulcoba. Akár így, akár úgy, Mexikó csodálatos hely. Talán nem lesz több alkalmam meglátogatására, de tiszta szívbõl ajánlom: aki teheti, keresse fel. Életre szóló élményben lesz része. Dr. med. habil. Winkler Gábor
Színes hírek az egészségügy világából Hol jobb betegnek lenni? Az infarktussal kórházba kerülõ betegek a jobban ellátott kórházakban modernebb kezelésben részesülnek. Egy kanadai vizsgálat arra kereste a választ, hogy a revaszkularizáció, a vérrög gyors feloldása hosszú távon milyen hatással van a túlélésre, illetve a késõi szövõdményekre (pl. újabb kardiológiai panaszok miatti kórházbakerülés). Több mint 25000 beteg adatainak elemzése azt mutatta, hogy a halálozási arányon nem változtatott a revaszkularizáció, de más szövõdmények elõfordulása kb. kétharmadára csökkent.
JAMA. 285 (2001); 2101-08 A kopaszodás felmérése A férfiakra jellemzõ, úgynevezett androgén kopaszodás diagnózisát és fokát eddig más kopaszodási okok kizárásával, illetve szövettani vizsgálatok segítségével állapították meg. A kopaszodás közvetlen oka a hajhagymák kisebbedése. Ebbõl a ténybõl kiindulva alkottak meg egy új diagnosztikai módszert, melyben a hajszálak vastagságát, illetve ennek a hajszál két vége közti különbségét mérik, és ez alapján határozzák meg a kopaszság mértékét.
Arch Dermatol. 2001; 137: 641-646
A híreket a Pro-Patiente szolgáltatta
15
Konyhasarok receptgyûjtemény FOGYÓKÚRÁZÓK, DIÉTÁZÓK FIGYELMÉBE! Megjelent a Diabetes c. lap Konyhasarok rovatában az elmúlt három évben összegyûlt recepteket, részletes kalóriatáblázatot tartalmazó kiadványunk. Minden recept energia- és szénhidráttartalma is feltüntetésre került.
szelet Sajtos sertéskaraj
tva
dkg t) • 40 ek étolaj fiol szele • 2 dkg kar sajt (4 k, kivágun rjük • 30 dkg Lapka prika tet eve • 8 , bors, pagy szele tet elk kával, • só ajból né k. A liszal, papri és az A kar és sózzunt borss leteket aljára ze tepsi karfiolverjük és szeri a húss Egy t tetszorgatjuk sütjük. y fõt ülnek a eg lef be készre egyikre erre kervagy a jd íg sa olajon uk, mind dkg , am nk, ma tõbe, cseji lerakj t teszü A sü szük be • 40 dkg Gö rózsá zeletek. addig tesd. • 15 dl kefír a sajts ba csak nem kez g • 2 dkg alm hagyma mikró olvadni al Sz.: 4 • 20 gerezd fok ors lével, jt ab a sa 287 kc citromrssal. • 2 mk fehérb zöldb csenye lé ük a dkg E.: ûzpe ) • 1 , citrom keverj sóval, boott al• 40 dkg sz E.(kcal , ára só vág t zval • • 40 dkg lisz Sz.(g) írt simhagymá kockákra t megfõ A kef 35 a sa • 3 ek étolaj oricá tt fok a kis 7 zúzo everjük t. A kuk ûtjük és yük be jt 35 • 2 dl kefír nyagok félpu lt sa ás k 7 Belek és sajto etjük, kih pra teg k jól t ben 55 Nyersa • 2 dkg resze barac db toj s íze na s víz érméke • 4 dkg riz lt sajt ) mát lecsepegtük. Fél gy az sárga jt 11 b k, n só 400 • 4 , bors r dkg rin E.(kcal ysa enyhésból kiseb gsózzu az • 20 dkg resze marga pu-Földiepe zük, oz keverj nybe, ho 10 50 (g)õ • 50 dkg lág me • só abot letta felfelé Sz.sít ben t hú ruit ük 2 áh tab g ldb kré ín A víz k, pef sz ligh el 10 • lát zö ze sz 12 s rci k. 45 zlíze g 15 pe tjü ítõ Gra • A só dkg tõs sokat e tes fõzzü erege ek tej édes ott felükkk az ös r• 3 , bors, étesítõvel, 3 t 3-4 a hû rjenek. al Sz.: 30 10 70 15 zállóKiwi • 3 szetört hára k, kiv rpenyõb rtott hú szük eé vág nyagok zórju 10 pe líze só ásoka Egy10tû esz-Kókuszdió össz 285 kc a 14 e Nyersa • 275 • ös rackokat ük, megs és kb. vágun zzuk. Se tbe má aljára tes st étek. A toj tít2juk. let jük a fel E.: l, be inálunkKörte A riz zü 65 isz 1 30 A ba e tessz szerrel szekever állal a borso és a liszálló tál zórjuk elyezrin arahára fõzés megt rgarinna t330 cs ítõ gs ös ásir arb Tûz nda 5 kan jat ráh es 53 50 35 me toj Ma Reb (piros)zük, tep rt éd zke ola k ma zben agga radék kávés jttal, ét, ütjük. jük racuja 8 vágott fõz 11 ) kikenün nyolc fés 40 25 Retek (fek szetö tjük. Köínnel, és luskát sz fûvel megs ldbab fel zelt sa és a ma kefírt, eteat l ahol egy , fél2be MeghintrinMa - zsola sü sá st a res a rom ek sz 8 ga t tál zö , k fel riz û 55 k 15 k. Ma e cit és Ret cig t a tej a kat ó ük a zü , jat orssz öntjü leteke yiség epéb margarövidMálna marha azo ma rsozzu 2 elyez 12 50 Sárgab épa sajto kok köz Ha van dkg kivévehagy menna hússzefedjük. Rá aradt olazórjuk, beleh zzuk, bo asztotttõb75 en 40 oznak,vörös . ggy algar és rac gs • am be k 11 olv 16 atk 40 l Só Me tál Sár lõle 315 ba sz zü g be n vis s k. al me re von3 dkg étolaj kat. abba és54 süfrisse75 jttal, 9 45 ) Naranc a Sóska so zelt sa oljuk, en miszer • tunk ve tálaljual Sz.: 13 tejföl) zöldb ütésbõl ék sajtt , al) liszt ) élel n jeleztü•k. 2 ek cs ss z barack poly (kcdkg rga res gény E.(kcal 9 zít kc leg dkg 16 35 glo pas 30 ze Nas Spá 1 dis rgia a hú a maradsütjük. (10 g külö E.: Ene 0,5 ias Sz.(g) in (ko k nal me tjük. Me 7 6 g 10 • E.: 15 en ezt 60 gramm energzelt sajt Nektar ack (g) és jólSütõtö bab végül pirosra al Sz.: 15 1 dl - raz ideig sü k 100 mennyiségbSzénhidrát unk .: 40 ibar ete) res 2 • ös 14 éke 45 Sz 40 vág Õsz Szá szép 326 kc : ért ab vör al dkg (fek tet 400 . 1 dar ések: Sz. iségi nyagok 8 3 kc zelt • 4 , bors 10 E.: 30 30 Ribizli (vörös) vizetTorma juk szele idít menny , illetve 100a res570 Nyersa sókek négy jon E.: 28 annyi majdTök izli 6 5 • mé gadott egységben szereplõ röv 55 40 ell ól Rib ) me és 55 , sb ola A 500pje encsirkem juk elle olási E.(kcal ari ter rka ma 7 A hú ük. Az gpirít60 13 75 90 Ringló arack fejléceib lisztetUbo Édesip csomag tok 35 dkg bkorpa Sz.(g) pen 560 erj val me gab . A ezzelVöröshagy ép kivag) láza• 18 14 zta 20 or Sár juk za táb 50 gy os má Cuk A ho párol 500 és dé (átl 3 4 dkg tojás hagy temény rró er kelkáp répa rá, Szeder jt ek • gok hára 60 föllel 30 nk ag) Csokoláikus aprósü sayer 150ét. Fo ltZell bab dkg db rga va ári (átl öntü ma5 tt pu ük a 30tejye lev ze Zöld ken rsanya Szil bet 655 dé • 1 dkg Óv • 40 dkg sá gy k, ala r res Dia Nye 400 250 ha só erj öké csokolá 8 lisztesáru fedõ csen rjuk a 11 15 Szõlõ vörös 610 • k, s víz Zöldbor rika • 20 dkg gy alábé 55 ré 245emDiétás nápolyik ára kev a pe 99 zó 390 pap d. Só 3 5 dkg étolaj k be sim 14 ely 10 onafélé megs tás Zöld ompü 165 lva • db ag) gva • 10 dkg kar asonka zs 99 50 jük Dié Gab 160 555 ics ma (átl ráo ük, rít k . lyk t 1 1 ek rad 2 petre 32 45 Olajos 225 • 10 dkg pu rjuk ylaltok sû ra tessz i szépen28 hozzá nzerve Abonet • yér3 dkgyérpa bors, 65 440 510 rt egyú ésFag któz elékko uborka 9 tál al, am i illik 54 sz ött Dió y- Alföldi ken• na Fõz ken 625 ró 110 • 20 dl joghu lt sajt g 42 40 ett ös én Fru tör 436 340 e gyo val 3 jtt ki) spag Sz.: i bar só, 7 köm tött) ellet 20 20 gymá rssalGlukonon sa Földimo nye Csemegos uborka 535 • 2 dkg resze 80 nília, cso t al Bakony •jes liszt) 330 sítõ, (mélyhû irkem 75ösha 520 ldje , bo le- krém (vaben fõt371 kc 3 24 15 Geszte nyemassza Kovász lecsó 690 val280 valBúza (tel zö arált cs zelt vör • 2 db tojás , ételíze ldje 80 50 Jég só só 550 gfe E.: só zö or me 9 2 Geszte la Natúr sompüré 635 • 1 rgarin, zselyem és kevésfelkari-BúzacsíraA ledással, res. Ízesítjük 60 50el. Egy350 tégla-Kakaóp (Aranka) 370 k k, 4 val aBúzadaraa toj ldd70 un Mandu 0 Paradic úkáposzta anyúság st.Krémpor • ma g, petre yalulju ldséget zö rpá kár joz hú 170 em ola ta a koc rpa zabko ma ztát leg bi zö be30 40 i Mák ró Savany vegyes sav ré- z zsely 260 teket rgarin Búzako a s buc os töb (átlag) ompü Mé petre û alufóliát tjük raj ics 3 80 30 Mogyo Vágott A káp rjuk. A nkaszele ünk ma amitBúzakorpáés 45 rad 30 al. AzNápolyi õ) ret 50 erí (fõz elt jtt 3 20 25 40 Tökmag er- latin átgyú k. A so ait kikenzta felét, zöld-Búzaliszt lõ mé kban kenjük pa5 lt sa200 10 50 ények ségek bi db ala ze feltek ttZse 4 6 be 40 res20 6 Gombáke 250 st260 – zöld kázzu . Egy jén a kápos a töb a ká-Briós 1 lap készítm 25 íte k hú yan lcs lék ük a leg rju 1 62 50 me a húsFõzelékfé Gyümö ek (átlag) 2 Csiperk ekonzerv vágjuk lerakjuk rátessz takarjuk ben el-Chips Vé1kon db megszó 90 yér ségével 55 be k. Elõ 260 8 , rpá Ha s ken Befõtt lé (Olympos) icsóka Csiperk omba 185 nal, vartunk, nkát. Be deci víz sítõt,Cracottesvelako 20 segít agolju55 tjük. 280 30 Art ia kel 2 om so om búz fól líze 7 l. 27 cs g sü Citr 6 Laskag ya 105 kicsa t és a 15 Bimbós li ag) k (átlag) 260 yér és be feléve nál éte a zöld-Diétás alu perci 55 2 24 20 Dzseme befõttek (átl ag) 2 Vargán 735 sége 55 30 másik teáska ényt és edjük,Fehér kenjük yér en 45 Brokko ya 330 ken ta (átl lef a tás 5 k 3 tõb 95 Dié 5 270 sücs posz nk 1 65 30 35 Burgon lt köm edényt fél óráigFélbarn kalá ag) dzseme sítõk 4 66 70 70 Diétás szörpök (átl mölcslé 4 Ételíze p 4 keverügynyi õrök. Az ten a mara-Fonott kenyér Cékla 135 390 gyü kle ) he tás chu tjü 6 16 30 rsé Dié Ket kés kre ön 26 80 40 Cikória („light” (átlag) Graham liszt 390 z hõmé levesszük, 6 db Garden lcsszörpök aracklé 7 Majonér sége epes 75 30 Cukkini a Graham keksz 1 130 õt gab mö köz fed stá sár 30 Gyü A 4 Mu és 25 35 Csicsók yma Ham-lettási keksz lt 125 ack-, Arany túr) juk. 7 50 Õszibar somlé (na 6 Piros 190 párol 25 35 Fokhag é Háztar kétszersü 315 adic – 12 ek Par 4 195 105 20 15 Karaláb Hóvirágdb 350 lcsök ös) zítmény – db 24 25 2 Gyümö 120 70 Karfiol ta (fejes, vör húskés Kifli 1 zsemle 1 125 360 ok, a – 2 60 Hús fivirsli Alm 24 85 Káposz oszta Korpás acsíra 405 260 z 14 50 Barom hús Ananás 62 50 Kelkáp Kukoric adara-liszt 335 380 ) ány án 8 kel való 30 Bár Ban ) 53 80 25 Kínai a (fõzni Kukoric apehely s 120 ni való 7 55 Borjúhú 3 Citrom znye 20 25 Kukoric a (pattogat Kukoric os kenyér 360 res 10 35 oric 5 mag Cse 80 20 Kuk Len 165 ogyó 8 4 Csipkeb (görög) 25 20 Lencse ld Pászka 1 db 350 nye ) ngo ec 2 Din 80 30 Ma án Per 350 (sárga ) tott rizs 6 Dinnye 70 30 Padlizs som Puffasz p (1 csomag 255 6 Egres 50 60 Paradic Rétesla 380 10 75 35 Paraj n Rizs 390 rna) ) ér 6 70 Patiszo selyemgyök Rizs (banyér (Dabas sos) 320 35 Petrez selyemzöld Rozske tészta (4 tojá sos) 220 40 Petrez gyma Száraz tészta (8 tojá 375 65 Póréha Száraz zt 150 jalis 30 Szó 340 enyér 73 Szójásk ely Zabpeh 1 db Zsemle morzsa Zsemle tojás majd hurtot juk, rt jog zük a logtat telpáro al elkeve atess levet lt sajtt re. Vissz skor pe dék ejé Tálalá nka he resze sal, lunk a tet irítjuk. jük. So lható, locso e és rápdel díszít használ is fiis nélkü sütõb lyemzöld vágott ott rezse más fel felvág lyett sonka és g 14 a .: de al Sz nom. 219 kc E.:
b zöldba Rakott
meg, volna pirult g nem k. még b sütjü al Sz.: 10 továb 246 kc E.:
kibon
ta casalá kukori ca Sajtos mirelit kukori jt
s rizs tojáso Sajtos-
ság finom Sajtos
et
ellma haszta giatar erar jtos m - és en átSa énhidr ink sz iszere m el él tosabb ekercs Legfon húst Sajtos
g zöldsé Rakott
43
42
63
62
A kiadvány 449 Ft-os áron megrendelhetõ Kiadónknál belföldi rózsaszín postautalványon, melyen kérjük a kézbesítés pontos címét megadni.
1146 Budapest, Hermina út 57–59. Telefon: 273-2844
