A Mi Kórházunk a Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet magazinja
Egy nap a betegszállítók életében Az új kardiológiai járóbetegrendelés Semmelweis napi emlékünnepség Exluzív riport Soltész Rezsõvel
III. évfolyam 4. szám 2001. augusztus
A MI KÓRHÁZUNK a Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet magazinja Felelõs kiadó: Dr. Nagy Péter Pál, fõigazgató Fõszerkesztõ: Balázs László Szerkesztõségi titkár: Dr. Glanz János Szerkesztõbizottság: Dr. Belsõ László Dr. Harmos Géza Prof. Dr. Jánosi András Prof. Dr. Lipcsey Attila Nándori Ferenc Somogyvári Zoltánné Dr. med. habil. Winkler Gábor A Szerkesztõség levelezési címe: Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és RI. Fõigazgatóság 1125 Budapest, Diós árok 1–3. Tel.: 458-4510 Fax: 458-4656 Kiadja a Tudomány Kiadó Kft. 1146 Budapest, Hermina út 57-59. Tel.: 273-2844 Fax: 384-5399 A kiadásért felel: Guti Péter ügyvezetõ
Tartalomjegyzék Betegeink között... A Krónikus Tüdõbelgyógyászati Osztályon ..............................................
3
Egy nap... A betegszállítók életében............................................................................
5
Exkluzív Sztárvendég: Soltész Rezsõ .........................................................................
6
Segíthetünk? Operálható-e a szájüregi daganat?.............................................................
7
Semmelweis nap Semmelweis emlékünnepség a Szent János Kórházban .......................... 8 A 2001. évi Semmelweis napi kitüntetettek névsora ................................ 10 Újdonságaink Az új kardiológiai járóbetegrendelés ......................................................... 11 Portré Bemutatkozik Dr. Pelényi Attila, a Gyermeksebészeti Osztály fõorvosa 12 Szakdolgozóképzés A 2000/2001-es oktatási év eredményei a Szent János Kórházban......... 13 Konferencián jártunk Kardiológiai konferencia Japánban ........................................................... 14
Nyomdai elõkészítés: Engárd Viktor Fotó: Kriszti Fotó Bt. és Szabadosi Béláné Nyomdai munkálatok: Grafit Pencil Kft. Megjelenik 2 havonta ISSN 1587–1193 A folyóiratban megjelent valamennyi eredeti írás és képi anyag csak a Szerkesztõség írásos hozzájárulásával sokszorosítható vagy közölhetõ más lapban.
A címlapon a III. Belgyógyászat épülete látható 2
A Mi Kórházunk
Betegeink között • Betegeink között • Betegeink között • Betegeink között • Betegeink között
A krónikus tüdõbelgyógyászati osztályon Gránitdiplomáját várja a legidõsebb páciens Ha valaki 101 esztendõsen várja izgalommal az ünnepélyes diplomaosztást, az bizony nem hétköznapi dolog. Mint ahogy a szóban forgó dokumentum sem az: gránitdiplomáról van szó, amelyet, ha minden jól megy, szeptemberben vehet át a debreceni alma mater rektorától dr. Ambrus Margit gyermekorvos, a Szent János Kórház legidõsebb betege. Az idõs orvoskolléga mozgása természetesen mára már lelassult, észjárása azonban ugyanolyan fürge, mint 1928-ban volt, amikor kilépett a debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem kapuján, friss diplomájával a kezében. Noha a többi beteggel is végtelen nagy szeretettel bánik a kórház krónikus tüdõbelgyógyászati osztályának személyzete, s maga az osztályvezetõ fõorvos, dr. Kormos Miklós is, dr. Ambrus Margitot az igazi kuriózumnak kijáró tisztelettel veszik körül. Ottjártunkkor Margit néni éppen a hazamenetelre készülõdött, s egy fiatal ápolónõ jegyzetelte szorgalmasan, mit kell elintézni a távozó páciensnek. Az unoka néz úgy a nagymamájára, ahogyan õ figyelte az idõs asszonyt, akit mindenki a keresztnevén szólított, s aki mellett nem tudott elmenni a folyosón senki úgy, hogy le ne állt volna legalább egy néhány perces beszélgetésre tolószéke mellett. – Üljön csak le beszélgetni vele, figyelje meg, ömlik belõle az az aranyos csacsogás. Egy két lábon járó lexikon, maga az élõ történelem a hölgy, még nekem is olyanokat tudott mondani Debrecenrõl – noha magam is debreceni gyerek vagyok –, amikrõl még sosem hallottam – biz-
2001. augusztus
tat dr. Kormos Miklós, mielõtt odavezet Ambrus Margit nénihez. Az idõs asszony ezzel szemben igen zárkózottan fogad az elején. – Ugyan, mirõl beszéljek már megint? Itt volt már egy rakás újság, rádió, tévé, már nem tudok újat mondani – mondja kissé morcosan, aztán nagyon lassan, de megenyhül. – Egyszercsak nem tudtam kiszállni a fürdõkádból. Olyan már elõfordult velem, hogy hat órán át a Margit körúti lakásom fürdõkádjában maradtam, de akkor még ki tudtak onnan segíteni viszonylag idõben. Ám pár hónapja negyven órán keresztül nem tudtam kijönni, még szerencse, hogy a szomszédok végül meghallották a kiáltozásomat és hívták az unokaöcsémet, aki kiszedett onnan. Akkor már annyira rossz állapotban voltam, hogy azonnal ide kellett szállítani a Szent János Kórházba, és itt nagyon szépen rendbehoztak. Egy ideig infúziót kaptam, aztán a több hónapos kezelés során minden bajomból kigyógyítottak. Késõbb vissza kell jönnöm kontrollra – mondja, majd félbeszakítja a beszélgetést, mert megjelenik a nõvér. – Édesem, mérjük már meg a vérnyomásomat, ahogy a legutóbb figyeltem, jelentõsen javultak az értékek! – Amúgy is el akartam költözni már a körútról – folytatja
Margit néni – már egyáltalán nem olyan mint régen. Büdös, még éjszaka sem lehet szellõztetni, amikor pedig aránylag kisebb a forgalom. Bezzeg régen, amikor odaköltöztem – hatvan évet leéltem abban a házban! – még más volt a helyzet. Alig volt autó, a budai oldalon szép kis földszintes házak voltak, gyönyörû volt a kilátás. Mostantól Gödöllõn lakom majd az unokaöcsémmel, szebb is lesz, és ilyen kádbalesetek sem fordulhatnak elõ. A gránitdiplomáját már nagyon várja. Tulajdonképpen 105 éveseknek járna, de a 101. életév betöltése után általában már kiadják. Csakhogy Margit néni decemberben lesz 101 éves, a diplomákat pedig szeptemberben adják ki. Az egyetem rektora azonban, amikor meglátogatta Margit nénit, megígérte: megtesz minden tõle telhetõt, hogy ne kell-
3
Színes hírek az egészségügy világából Vae Victis? Dán kutatók a labdarúgó Európa Bajnokság elõdöntõjének káros egészséghatását mutatták ki. (A franciák elleni vesztes meccs, kutatásaik szerint emelte a felnõtt férfiak szívrendszeri halálozását.) Hasonló vizsgálatot végeztek francia kutatók is. Õk nem tapasztaltak hasonló kiugrást. A jelenségre több magyarázatot adtak: egyrészrõl Franciaországban arányaiban kevesebben nézték a meccset, másrészrõl a döntetlen eredmény után, büntetõrugásokkal végül a francia csapat nyerte a meccset. BMJ 322 (2001); 1306 Éljen az euro! Az euro megjelenését és a nemzeti pénzek eltünését nem minden nyugat-európai polgár üdvözli, de van egy, aki biztosan örül a váltásnak. Egy 35 éves német pénztáros kétoldali kézekcémás panaszokkal fordult orvoshoz. A tesztek többféle ipari festékre adott allergiás reakciót mutattak. A német jegybank nem adott felvilágosítást a különbözõ címletekben használt festékek típusairól, így az orvosok tesztet végeztek: az egyszerû kisérlet azt mutatta, hogy a beteg kizárólag az 50 márkás bankjegyre érzékeny. Remélhetõleg az euróval nagyobb szerencséje lesz. The Lancet 357 (2001); 1692 Mozgás és halandóság A 40 évesnél idõsebb, legalább 2 krónikus betegségben szenvedõk (magas vérnyomás, szívbetegség, cukorbetegség stb.) fizikai aktivitása és halálozása közötti összefüggést vizsgálták. Kórházi adatbázisokból majd’ 2500 beteget választottak ki, kikérdezték õket heti mozgásmennyiségük felõl, majd 3 év múlva megvizsgálták, hányan hunytak el a csoportból. A heti 30 percnél kevesebb fizikai aktivitás kifejtõk halálozási aránya 3-szoros volt a fél óránál többet mozgóknál, amennyiben az embereket nem, kor, és állapot szerint is csoportba osztották, akkor a nem-mozgás kockázata 2-szeresnek mutatkozott. Arch Intern Med. 161 (2001); 1173-1180 Óvatosan a sóval! A sós ételek károsságát már sok vizsgálat vette górcsõ alá. Egy 27 ével ezelötti amerikai kísérlet érdekes, új eredményeket szolgáltatott. Akkor 700 ember esetében a keringési rendszer sóérzékenységét vizsgálták. Ma az egykori résztvevõk listáját újból elõvéve az derült ki, hogy azóta a sóérzékenyek 73%-a, míg a nem érzékenyek 45%-a hunyt el. Azaz a sóérzékenység nagyobb halálozási rizikófaktor, mint a magas vérnyomás. A kutatók következtetése: a sófogyasztást nemcsak a hipertoniásoknál, hanem mindenkinél korlátozni érdemes. Hypertension 37 (2001); 429-32
4
Betegeink között jen jövõ év szeptemberéig várni az elismerésre. Attól eltekintve, hogy Margit néni, mint 101 éves egykori kolléga mindenképpen színt hozott az osztály életébe, a hétköznapok sem telnek unalmasan. Munka mindig van bõven. Az osztály tulajdonképpen két részbõl áll: egyrészt az „A” pavilonban található krónikus osztályból, amelyhez bronchológia és szubintenzív is tartozik. A másik része Pesthidegkúton van: ott már nem fertõzõ, elõzetes kezelésben részesült tbc-s hajléktalan férfiakat ápolnak. Ebben a teljes rehabilitáció is benne foglaltatik, ugyanakkor a szociális munkás a lakás-segély és okmányügyintézésben is segít a rászorulóknak. Dr. Kormos Miklós 1987 óta vezeti az osztályt, a krónikus részleget õ hozta létre a kórházban, 1991-ben. Akkor ez meglehetõsen szokatlan volt, korábban nem volt kifejezetten krónikus betegeket kezelõ osztály, holott az igény egyre nagyobb volt erre. Mostanra elmondható, hogy „összágy-struktúrában” is megnõtt a krónikus ágyak száma. Dr. Kormos Miklóst 1997-ben bízták meg a 40 ágyas, hajléktalanokat kezelõ részleg létrehozásával Pesthidegkúton. Most a két részleg szervezeti egységet képez. A pesthidegkúti intézménybe kerülõket a fõorvos igyekszik minél tovább bent tartani, egyrészt azért, hogy kellõképpen kigyógyulhassanak betegségükbõl, s az esetleges szövõdményeket is megelõzzék, másrészt azért, mert amúgy sincs hová menniük a szerencsétlen rászorulóknak, s így nagy a kockázata, hogy a hajléktalan életmód hamar visszajuttatja õket a kórházba. Dr. Kormos Miklós mindenesetre büszke az eredményekre: több hajléktalant átmeneti szálláshoz segített, de akadtak olyanok is, akik a családba történõ visszailleszkedésüket köszönhették az osztályon tevékenykedõ szociális munkásnak, Éliás Évának.
A Mi Kórházunk
Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap...
A betegszállítók életében – Rendben, most már kinyújthatja a lábát, Sanyi bácsi! Egy kicsit ugyan döcögõs lesz, de nem sokáig! – bátorítgatja az idõs embert Gózon Antal gépkocsivezetõ, miközben az intenzív osztályról a mentõautó felé tolja a gurulós hordágyon. Egy másik épületbe, a sebészeti mûtõbe viszik a Szent János Kórház belsõ mentõszolgálatának vadonatúj gépkocsiján. Ez a jármû már úgy kellett, mint egy falat kenyér: ezzel együtt két mentõautó szállítja a betegeket egyik pavilonból a másikba, sürgõs vizsgálatra, esetleg beavatkozásra, nem egy esetben életet mentve ezáltal. Gózon Antal már tíz éve dolgozik a kórházban gépkocsivezetõként. A sebészeti mûtõ felé tartva elmondja: ha nem lenne ez a két autó, lehetetlen volna a pavilonok közötti szállítás súlyos betegek esetében. Az egyik autó még tavaly novemberben mondta fel a szolgálatot, s mivel nem lehetett megjavítani, mindenképpen új kocsira volt szükség, ám ez júniusig váratott magára. Addig meglehetõsen sok gondjuk akadt: a hívások napközben szinte folyamatosan érkeznek a diszpécserhez reggel héttõl délután 15 óráig, majd ezután a fõportára. Õt és társát, Némethy Zoltán betegszállítót rádión azonnal értesítik, hová kell menni a következõ páciensért. Nincs megállás. Egy páciens több munkát is adhat ráadásul, mivel az esetek többségében vissza is kell szállítani õt arra az osztályra, ahol fekszik, így a rövid ideig tartó kis beavatkozás után Sanyi bácsi is hamarosan újra a mentõautóba kerül, s onnan vissza az intenzívre. Ilyenformán a legtöbb hívás duplán számít – összegzi Gózon Antal. – Amikor mindezt egy autóval kellett végigcsinálnunk, bizony szabályos õrültek háza volt, de ezt – remélem – csak mi éreztük, a pácien-
2001. augusztus
sek nem – foglalja össze a gépkocsivezetõ. Kérdésemre, hogy történt-e tragédia az ideiglenes autóhiány miatt, határozott nemmel válaszol. A belsõ mentõszolgálatnál Gózon Antallal és Némethy Zoltánnal együtt tíz ember dolgozik. A beosztásukat – egy hónapra elõre – a szállítási csoportvezetõ készíti. Vele azonban nem fõnök-beosztott viszonyt tartanak fenn a munkatársak, a kollegialitás szellemében dolgoznak együtt. A beosztás szinte formális, hiszen annyira pontosan tisztában van mindenki azzal, hogy mikor kell dolgoznia, hogy rá sem kell nézniük a papírra – mondja a gépkocsivezetõ, miközben már robogunk is az idegosztályra, hogy onnan az urológiára szállítsunk egy másik idõs férfit. Felesége aggódva ül mellette a kocsiban, de meg is nyugszik rövidesen, hiszen minden „simán megy”. Közben már érkezik is az újabb rendelés. – Az azért nem ártana, ha kapnánk egy teleszkópos hordágyat, amit szépen, simán fel lehetne emelni az autóhoz, mert ez az emelgetés elég kemény munka. Több fekvõbeteget szállítunk ezzel az autóval napi 12 órás munkaidõnk alatt, mint egy OMSZ-es autó (Országos Mentõszolgálat – a szerk.), s ehhez nem kis erõ kell. Sokkal könnyebb lenne a magatehetetlen beteggel együtt beemelni a hordágyat a kocsiba, ha ezt „gép” is segítené – teszi hozzá Némethy Zoltán. – A munkaidõnk napi 12 óra, bár ez beosztásfüggõ. Ha az egyik héten reggel 7-tõl este 19 óráig vagyunk, akkor a másik héten éppen
fordítva, este 19 órától reggel 7-ig, a harmadik héten pedig reggeltõl csak délután 15 óráig, majd ezt korábban szombat reggeltõl hétfõ reggelig 48 órás ügyelet követte. A negyedik hét pedig szabad. Július 21-tõl azonban megváltozott ez is: azóta legfeljebb 24 órás ügyeletet adhat mindenki. Hétvégeken a baleseti osztályok tartanak ügyeletet. Ez azért valamivel kevesebb munkát ad, és éjjel sem folyamatos a szállítás. Persze ez is változó: van, hogy éjszaka is egymás után érkeznek a hívások, és akad olyan is, hogy reggelig fel se keltenek minket – részletezi napjaikat a betegszállító. Azt azért még hozzáteszi: nem ártana még egy mentõautó. Ez a kettõ elegendõ ugyan a szolgálat ellátásához, de hárommal természetesen még könnyebb lenne mindenkinek – nekik és a betegeknek egyaránt.
5
Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív
Sztárvendég: Soltész Rezsõ A göndör fürtök már a múlt ködébe vesztek, Soltész Rezsõ azonban mindenben ugyanaz maradt, aminek megszerették. A népszerû táncdalénekes június elején örvendeztette meg rajongótáborát, Az élet szép címû legújabb lemezével. Az embernek, ahogyan ránéz, ahogy beszél vele, az a benyomása támad: Soltész Rezsõnek az egész élete arról szól, amit lemezének címében ilyen röviden és velõsen összefoglalt. – A kérdés a lehetõ legsablonosabb: hogy van? – Köszönöm, igazán jól érzem magam, szerencsés alkat vagyok, nem mondhatnám, hogy sûrûn van szükségem az orvosok gondoskodására. Igaz, nemrégiben kellett felkeresnem a Szent János Kórházat, ugyanis egy tengerparti séta során csúnya hörghurutot kaptam, hangszálpanaszaim is adódtak, és miután én alapvetõen magamat gyógyítom minden kisebb megfázásnál, automatikusan most is ezt az utat választottam. Egy apró meghûlésre gyanakodtam, és eredetileg inhalálásra mentem be. A Szent János Kórháznak van a világon a legjobb inhaláló rendszere, ellazít, az ember kiköhögi magából az összes problémát, ám rajtam most nem segített. Ezután kerestem fel dr. Balázs Boglárkát, aki egy hét alatt kikúrált, ráadásul amilyen szerencsém van, éppen az elõtt sikerült elkapnom, hogy szabadságra ment volna. Munkájának hála, most már teljesen jól vagyok. – A tengerparti sétát csak mellékesen említette, pedig biztosan szép lehetett. Hol volt? – Valóban felejthetetlen élményt adott a holland tengerpart. Hollandiában egyébként egy termékbemutatón vettem részt. Igaz, ott nem énekeltem, ugyanis nekem két énem
6
van: az egyik az énekes, a másik a lapkiadó igazgatója, így a Zenész Magazin, a Sztereó és több más, zenével kapcsolatos lap tartozik a kiadóhoz. Egy hangtechnikai cég tartott ott bemutatót, erre hívtak meg Nordwick am See-be. – Melyik énje az „igazi”? Az énekes, vagy a kiadóigazgató? – Én már amíg élek, zenész maradok, a kapcsolódásom a zene világához a sírig szól. Éppen ezért alapítottam olyan lapokat, amelyeknek közük van a zenéhez. – A sok munka mellett azért az egészségére is odafigyel? – Igen, bár nem is tudom, hogyan lehet „õrizni” az egészséget. Nem kifejezetten erre koncentrálok, de megteszem, amit kell, így például nem dohányzom, alkoholt keveset iszom és ritkán. Évtizedek óta tervezgetem a sportolást, de ennek sem volt központi szerepe az életemben soha. Futni ugyan futottam korábban rendszeresen, de meguntam, ezért abbahagytam, noha tényleg jó kondíciót ad az embernek. Nemrég azonban elkezdtem teniszezni, bár sokáig kellett biztatni, hogy próbáljam ki. Ez a heti kétszer egy-egy óra igazán felüdít. Úszni is eljárok, bár ritkán, inkább télen jellemzõ, hogy beiktatok, pl. hetente két alkalommal egy-egy órát. Ez is egy jó módszer az egészség megõrzésére. – No és persze az is, ha az ember odafigyel az étkezésére… – Igaz, bár én gyakorlatilag bármit ehetek. Nem vagyok hízásra hajlamos, de nem is eszem sokat. Mondjuk reggel egy kefír, délelõtt kávé, és ha van idõm, ebédelek, ma például rostonsült jércemell volt az ebéd, kefíres zöld salátával, de jöhet akármi. A fõzelékeket szeretem talán a legjobban. A múltkor például a feleségem tökfõzelékkel akart meglepni vacsorára, de éppen egy televíziós felvételen voltam, s mire éjféltájban hazaértem, már nem volt kedvem enni – nem vagyok egy bagoly típus
–, pedig nagyon finoman fõz a párom. – Az a benyomásom, egy mexikói, vagy török konyhát nemigen lehetne Önnek „eladni”… – Ó, dehogynem, nagyon szeretem a fûszeres étkeket, csak mondjuk egy jó kis mexikói menü mellé már nem víz, hanem sör vagy bor dukál, s azt ritkán iktatom be. De kedvelem a grillhúsokat, a száraz vörösbort is, a friss zöldsalátáról már nem is beszélve. – Ahogy így hallgatom, nem lehet egy megrögzött kórházjáró... – Szerencsére egyáltalán nem vagyok. Igaz, jó is, hogy eszembe juttatja, mostanában kell majd tüdõszûrésre mennem, megkaptam a „behívót”. Egyébként nincs gyakori kapcsolatom a kórházakkal, hála az általánosan jó egészségi állapotomnak. Ha éppen valamiért meg kell jelenni rendelõintézetben, nagyon sok szeretetet kapok az ott dolgozók részérõl, jók a tapasztalataim. Igaz, a feleségemmel elõfordul, hogy ha néha elmegy szemészetre, órákig kell ülnie a váróban, de az, ahogyan az orvosok, s általában a kórházi, rendelõintézeti személyzet bánik velünk, képes feledtetni a testi panaszokat és a felszereltség hiányát, amirõl hallani lehet itt-ott. Így kimondottan kórházban fekvéssel 1996ban töltöttem egy éjszakát, akkor a könyököm tört darabokra és össze kellett fércelni. Általánosságban elmondhatom, hogy azt a lepusztultságot, ami a magyar egészségügyet és a kórházi állapotokat jellemzi, az egészségügyi személyzet és az orvosok kedvességgel, szeretettel, „embercentrikussággal” kompenzálják, s ez minden gazdagságnál, csillogásnál többet ér. – Térjünk vissza a betegágyaktól a munka világába: június elején jelent meg „Az élet szép” címû lemeze. Ez a cím lenne egyben az üzenete is? – Ez is, de az is, hogy – amint a címadó dal is errõl szól – vannak az
A Mi Kórházunk
Exkluzív • Exkluzív • Exkluzív életben olyan szép emberi pillanatok, amelyekért érdemes élni, mert ezek adnak értéket egy hosszú kapcsolatnak. Ez nem egy tinédzsereknek szóló muzsika, egy érettebb gondolatsort fûz fel ez a lemez, s remélem, örömmel hallgatják majd azok, akik az 1981-es táncdalfesztivál óta (azóta ismeri a közönség a „Szóljon hangosan az ének” címû, máig közkedvelt slágert – a szerk.) végigkísérték figyelmükkel a pályámat. Bízom benne, hogy, aki ezt a lemezt meghallgatja, maga is úgy gondolja majd, az élet valóban szép. Egy hét esztendõs szünet után, ami egy zenész pályáján igencsak nagy idõ, ezzel a visszatéréssel nem csak magamnak, hanem másoknak is örömöt szeretnék szerezni.
2001. augusztus
Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk?
Operálható-e a szájüregi daganat? A témának az a szomorú körülmény ad aktualitást, hogy elsõ helyre kerültünk a szájüregi daganatos megbetegedések terén. Mit jelent ez? Úgy a férfiaknál, mint a nõknél Magyarországon hal meg a világon a legtöbb ember szájüregi daganatban, vagy annak kilátástalan következményeiben. E betegség okozta halálozási adat nagymértékben emelkedett az utóbbi négy évtizedben. A veszélyhelyzetben tudnunk kell tehát a szájüregi tumorokról. Ezen a területen is a tumorok lehetnek jó, illetve rosszindulatúak. A jóindulatú daganatok nem veszélyesek, lassan növekednek, észlelésük során sebészetileg jól kezelhetõek. Más a helyzet azonban a szájüregi rákkal, amely a szájüreget bélelõ nyálkahártyából indul ki. Ez a leggyakoribb rosszindulatú tumor, s kiindulhat az alsó-felsõ ajkakból, nyelvbõl, szájpadlásból, ínybõl, szájfenékrõl, a pofák nyálkahártyaborításából, garatból, vagy a gégébõl. Sajnos a gégerákok száma is jelentõs emelkedést mutat. Miután ez az ökölnyi nagyságú üreg a tápcsatorna kezdeti szakasza, nem közömbös tehát, hogy milyen hatások érik, melyek a rizikófaktorok, mit lehet ez ellen tenni? Kimutatott tény, hogy a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás a szájnyálkahártyán nemkívánatos elváltozásokat okoz, amely eredményeként kialakul az úgynevezett rákelõzõ állapot, ennek talaján pedig rövidebb-hosszabb idõt követõen daganat fejlõdhet ki. Különösen veszélyeztetett csoport az erõs dohányos és alkoholt fogyasztók csoportja, akiknél a daganat kialakulásának kockázata megsokszorozódik.
Hangsúlyozni kell, hogy az idejében felismert szájüregi rákbetegség jól gyógyítható. Fontos a korai stádiumban történõ felismerés, továbbá az azonnali kezelés. A daganatos betegségek gyógyítására többfajta kezelés létezik. Legfontosabb a tumor sebészeti kiirtása, lehetõleg a legkorábbi stádiumban, amikor az elváltozás kiterjedése minimális. A szövettan birtokában a sebészeti kezelést legtöbbször sugárkezelés követi a daganat továbbterjedésének megakadályozására. A terápia harmadik részét a gyógyszeres kezelés, kemoterápia jelenti, amely legtöbbször a súlyosabb, már nem operálható esetek kezelésekor jön szóba. A kombinált kezelés eredményeképpen jó eredmények érhetõk el. A szûrõvizsgálatok bevezetését követõen a korai esetek észlelésével, az életmód változtatással, a felvilágosítással, továbbá társadalmi összefogással reméljük, hogy csökkenthetõ lesz a daganatok elõfordulása. Az egészség érték, vigyáznunk kell rá. Osztályunkon hazai viszonylatban elsõként végeztünk szûrõvizsgálatokat a szájüregi és gégészeti kiindulású tumorok kiszûrésére. A jövõben is tervezzük ilyen irányú közös szûrõvizsgálatok végzését, felhívandó a lakosság figyelmét az egyre fokozódó daganatos megbetegedések egyszerû észlelésére és ezek megelõzésére. Dr. Katona József osztályvezetõ fõorvos Szájsebészet
7
Semmelweis nap • Semmelweis nap • Semmelweis nap • Semmelweis nap • Semmelweis nap
Semmelweis emlékünnepség a Szent János Kórházban 1818 július elsején született Semmelweis Ignác. Orvosi diplomájának megszerzése után a Bécsi Egyetem II. Szülészeti Kórházában nyert alkalmazást. Ebben az idõben köztudott volt, hogy a szülõanyák körében gyakran lázas állapot, elesettség lépett fel, és ez gyakorta vezetett a szülõ nõk halálához. A fiatal tanársegédet a kialakult tünetek emlékeztették egy professzor boncteremben elszenvedett kézsérülése után kialakult gennyes folyamatra. Semmelweis felfigyelt arra is, hogy a másik egyetemi szülészeten lényegében ez a betegség nem fordult elõ. Ennek okát keresve feltünt neki, hogy míg a saját klinikáján orvosok és orvostanhallgatók oktatása zajlott, akik a bonctermi gyakorlat után egyenesen érkeztek a szülõszobára, addig a másik szülészeten bába és szülõnõ képzés folyt, akik természetesen nem kerültek a boncteremmel kapcsolatba. A magyar származású Artur Koestler írja: a tudományban jellemzõ a lángelmére, hogy felismeri olyan, mindenki által tudott fogalmak összefüggését, sõt azonosságát, amelyeknek kapcsolatára eddig senki nem gondolt. Ebben rejlik Semmelweis Ignác nagysága. A fertõzés megelõzésére bevezette a klórmésszel történõ kézmosást, amely gyorsan lecsökkentette a szülészeten történt halálozások arányát. Ezzel megteremtette a kórházi fertõzés megelõzését, így az asepzis egyik úttörõjének tekinthetõ. Személyes érdeme az is, hogy felvállalta azokat a konfliktusokat, amelyek igazának képviselete miatt, az akkori császári fõváros konzervatív beállítottságú nagytekintéjû orvosprofesszoraival szemben alakultak ki. Mivel tudományos szaklap-
8
kötelékébe, mint mûtõssegéd, majd orvosi diploma megszerzése után 10 évig az Orthopaed Osztályon dolgozott. A Szent János Kórházi mûködését csak az 1970-es években a Központi Honvéd Kórházban orthopaed fõorvosként töltött idõvel szakította meg, majd l977-ben Kórházunkban nyert osztályvezetõ fõorvosi beosztást. Két éve, mint tanácsadó változatlanul részt vesz az Osztály és a Kórház életében. A kórházi szokásjognak megfelelõen a jutalmazott tartotta meg a Semmelweis Ignác emlékbeszédet. A fenti bevezetõ szöveg elmondása után Krakovits dr. kitért a Kórház és az egészségügy jelenlegi helyzetére, az anyagi és pénzügyi nehézségekre. Hangsúlyozta, hogy az orvosok és az ápolószemélyzet ennek ellenére hivatásuknak megfelelõen végzik munkájukat. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az eredményes gyógyítás nem kizárólag a közvetlen betegágy mellett dolgozók érdeme. A kórházban folyó tevékeny-
ban csak évekkel késõbb ismertette felfedezését, annak prioritását megkérdõjelezték. Csak halála után ismerték el kizárólagos szerepét a felfedezésben. Késõbb õ maga is sokat gyötrõdött azon, hogy nem tette kellõen ismertté a felfedezését, amivel további nagyszámú halálozást megakadályozhatott volna. Amikor életére visszaemlékezünk felmerül a kérdés, vajon tanításának maradandó-e a hatása a ma gyógyításában? Járványügyi szakemberek becslése szerint kórházainkban sok tízezer beteg kap kórházi fertõzést. Megteszünk-e minden tõlünk telhetõt a mûtõk és az épület tisztán tartásáért, a sterilitásért, az egészségügyi fegyelemért? Azt kell mondanunk, hogy a tisztaság biztosítása elsõsorban az egészségügyi személyzet feladata, de a betegek, a látógatók éppúgy felelõsek, mikor a betegágyra utcai ruhában ülnek, szennyezett cipõben közlekednek, cserepes virágot visznek stb… Semmelweis Ignác születésének évfordulóján bensõséges körülmények között jutalmazza meg az Egészségügyi Miniszter, és az intézmények vezetõi a kiemelkedõ tevékenységet végzõket. A Semmelweis nap alkalmából Dr. Nagy Péter Pál fõigazgató úr aranygyûrût adott át Prof. Dr. Krakovits Gábornak, az OrthopaedTraumatológiai Osztály A Semmelweis emlékgyûrûvel tanácsadó fõorvosának, k i t ü n t e t e t t P r o f . d r. K r a k o v i t s G á b o r aki mintegy 50 évvel ezelõtt lépett be a Kórház
A Mi Kórházunk
Semmelweis
nap
•
Semmelweis
nap
•
Semmelweis
nap
Színes hírek az egészségügy világából Psziché és vérnyomás Közismert, hogy a pszichoszociális faktorok befolyásolják a magas vérnyomás kialakulását. Egy kaliforniai felmérés szerint a vizsgálat elején hypertoniában nem szenvedõ résztvevõk közül 20 évvel késõbb a férfiak 27,9%-a, a nõk 26,3%-a szedett már hypertonia miatt gyógyszert.
ség csapatmunka eredménye, amelyben nagy szerepük van a vezetõktõl az adminisztratív dolgozókon keresztül, a technikai személyzetig mindenkinek. A hagyományoknak megfelelõen a Szent János Kórház az idén is házi ünnepség keretében adózott a gyermekágyi láz megelõzése érdekében eredményesen kutató zseniális tudós munkásságának. A kórház elõadótermében 2001. július 04-én 14 órakor került sor a rendezvényre. Az ünnepségen Krakovits profeszszor úr Semmelweis emlékgyûrûjén kívül fõigazgatói, orvos-igazgatói, valamint járóbetegellátási orvosigazgatói dicséretek átadására került sor. Ugyancsak kitüntetéséket nyújtott át az ápolási igazgatónõ, valamint a gazdasági igazgató is. Összesen 45 fõ részesült dicséretben és ezzel járó pénzjutalomban. A fõigazgató úr bejelentette, hogy Prof. Dr. Bodó Miklós egészségügyi miniszteri kitüntetésben, valamint
2001. augusztus
Dr. Molnár László egészségügyi miniszteri dicséretben részesült. Ez utóbbi díjakat a kitüntetettek pár nappal korábban személyesen a minisztertõl vették át. A kétévente kiosztásra kerülõ Palich Szántó pályázat nyertese Dr. Burka Gabriella a szemészeti osztály dolgozója lett. Befejezésként mindannyiunk nagy örömére a Magyar Állami Operaház mûvészei magas színvonalú, kedves hangulatú mûsorral lepték meg a résztvevõket. Név szerint Závodszky Magdolna hegedûmûvésznõ az operaház koncertmestere, valamint két gitármûvész Sztankovits Béla és Tolmacsov György. A mûvészek ígéretet tettek, hogy jövõre is szívesen tesznek eleget esetleges felkérésünknek, õk ugyanis ezzel tudnak adózni az egészségügyi dolgozók áldozatos munkája elött.
A vizsgált csoportban az alacsony iskolai végzettség, a fekete bõrszín, a munkahely elvesztésétõl, illetve a nem megfelelõ munkahelyi helytállástól való félelem, a szociális elidegenedés és a depressziós tünetek szignifikáns tényezõk a hypertonia elõfordulásában. Kevésbé jelentõs faktorok a testtömeg-index, az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a fizikai aktivitás. Az alacsony foglalkoztatási helyzet, a fenyegetõ munkanélküliség különösen a férfiak között növeli a hypertonia kialakulásának rizikóját. A lelki stressz és a szociális elidegenedés inkább a nõknél rizikófaktor. Arch Intern Med. 161 (2001); 1341–1346 http://archinte.ama-assn.org/issues/v161n10/abs/ioi00471.html Hypertension
Forrás: Pro-Patiente Dr. Kovács András a MOK helyi képviselõje
9
A 2001. évi Semmelweis napi kitüntetettek névsora Miniszteri kitüntetés „Pro Sanitate” Prof. Dr. Bodó Miklós osztályvezetõ fõorvos Patológiai Osztály
„Egészségügyi miniszteri dicséret” Dr. Molnár László gondozóvezetõ fõorvos I-XII. ker. Bõrgondozó járóbet.-ell. orvos- ig. h.
Fõigazgatói dicséret Dr. Bede Antal osztályvezetõ fõorvos Kp. Intenzív Osztály Bódi Jánosné leltárell. csop.vez. Leltározási Ö. Csoport Prof. Dr. Jánosi András osztályvezetõ fõorvos III. Belgyógyászat Dr. Konc János centrumvezetõ fõorvos Budai Meddõségi Centrum Mazzag Imréné bérügyi elõadó Humánpolitikai Osztály Dr. Márta Judit szakrendelést vez. fõo. Szemészeti Szakrendelõ Dr. Révész István üzemi fõorvos Foglalkozás-egészségügy Skublics Józsefné fõmûtõsnõ Idegsebészeti Osztály Szalay József programozó számítástechnikai Dokumentációs és Inf. O. Dr. Szigeti Zoltán osztályvezetõ fõorvos Szemészeti Osztály
Orvos igazgatói dicséret (fekvõbeteg) Dr. Csúsz Gábor szakorvos Urológia
2000. augusztus
Dr. Gévai Emil adjunktus I. Pulmonológia Dr. Hável János adjunktus Idegsebészet Dr. Juhász Ferenc László fõorvos Traumatológia Dr. Pálffy Judit fõorvos Pesthidegkúti kihelyezett Pszichiátriai Osztály Dr. Sárdi Márta adjunktus Gyermekosztály Dr. Szilvás Ágnes fõorvos I. Belgyógyászat Dr. Ujvári Elemér fõorvos Budai Meddõségi Centrum Dr. Zsolnai Enikõ szakorvos Fül-orr-gége Osztály
Fáthné Hegedûs Mária fõmûtõsnõ Urológia Gallai Istvánné ápolónõ III. Belgyógyászat Gregus Józsefné asszisztens I-XII. ker. Tüdõgondozó Horváth Ferencné adminisztrátor XII. ker. Járóbeteg Szakrendelõ Mohar Krisztina mûtõs szakasszisztens Ortopéd-Traumatológiai Osztály Németh Istvánné adminisztrátor Pesthidegkúti Krónikus Pulmonológiai Osztály Papp Erika klinikai laboratóriumi asszisztens Központi Laboratórium Tarján Péterné mûtõs szakasszisztens Traumatológiai Osztály
Orvos igazgatói dicséret (járóbeteg)
Gazdasági igazgatói dicséret
Dr. Csáthy Anna szakrendelést vezetõ fõorvos Fül-Orr-Gége Szakrendelés Dr. Demeter Pál szakrendelést vezetõ fõorvos Gastroenterológiai Szakrendelés Dr. Márkus László szakrendelést vezetõ fõorvos Nõgyógyászati Szakrendelés Dr. Páli Sándor szakrendelést vezetõ fõorvos Ortopédiai Szakrendelés Tóth Krisztina laboratóriumi részlegvezetõ Laboratóriumi Szakrendelés Dr. Vanik Miklós szakrendelést vezetõ fõorvos Urológiai Szakrendelés
Ápolási igazgatói dicséret Agócs Lászlóné szociális gondozó Ápolási Igazgatóság Balázs Andrea asszisztens XII. ker. Nõgyógyászati Szakrendelõ
Bukovszky Jánosné adminisztrátor Mûszaki Osztály Fett Tibor tehergépkocsi-vezetõ Ellátási Osztály Havasdi Ágnes titkárnõ Gazdasági Igazgatóság Holhos László mechanikai mûszerész Mûszerügyi Osztály Ionescu Kósa Tünde leltárellenõr Leltározási Önálló Csoport Lukács János portás Rendészeti és Védelmi Osztály Mihalkó Ilona adminisztrátor Mûszaki Osztály Molnárné Fokti Ilona számítástechnikai szoftverüzemeltetõ Ellátási Osztály Pomáziné Ráczkevi Marianna pü-i csoportvezetõ Pénzügyi Osztály Sági Lászlóné beszerzési csop.vez. Anyag- és eszközgazd. Osztály
10
Újdonságaink • Újdonságaink • Újdonságaink • Újdonságaink • Újdonságaink • Újdonságaink
Az új Kardiológiai Járóbetegrendelés Kezdetben vala az EKG. Elõfordul, hogy ez is elég, vagy a családorvosnak, a beteget beküldõ kollégának csupán erre van szüksége, de azért általában azt kell eldönteni, hogy milyen állapotban van a páciens szíve, a cardiovascularis helyzet lehetõvé teszi-e valamilyen beavatkozás elvégzését, mi volna az optimális kezelés a kísérõbetegségek figyelembe vételével. A Kardiológiai Osztály egykori EKG-vizsgálójában délelõttönként olyan járóbetegrendelés mûködik, amely a teljes kardiológiai ambulancia és a Kardiológiai Osztály laboratóriumainak jóvoltából szükség szerint minden kiegészítõ vizsgálatot (pl. echocardiographia, terheléses EKG, Holter monitorozás) elvégezhet. Könnyed stílusfordulat lenne, ha úgy folytatnám, hogy eltekintve az elõbbi, tényszerû közlés emberi hátterétõl, ez önmagában is igen fontos és elõremutató egészségügyi-szervezési és gazdasági döntés. Azonban a humán tényezõtõl nem tudok, és nem is szeretnék eltekinteni, hiszen az egész történet így kezdõdött. Azon a napon, amikor az egyik gyógyintézetben a titkárnõ kezébõl több szakorvos megkapta azt az értesítést, hogy a szerzõdését nem hosszabbítják meg. Amikor a hír nyilvánossá vált – néhány óra múlva – Jánosi professzor otthon fölhívott és fölajánlotta azt a lehetõséget, hogy az egykori EKG-vizsgálóból csináljunk igazi kardiológiai szakrendelõt. Az is kiderült, hogy elképzelését szinte azonnal megosztotta a Szent János Kórház vezetésével, akik az ötlettel egyetértettek. Így történt, hogy a helyiség felújítása után Dr. Östör Erika, Dr. Duba Jenõ, Dr. Pogátsa Gábor és jómagam a hét
2001. augusztus
napjain egymást váltva dolgozni kezdtünk. Azt írtam, hogy ez fontos, elõremutató egészségügyi és gazdasági döntés volt. Fontos, mert a mind költségesebb egészségügyi ellátásban világszerte az ambuláns megoldás került elõtérbe. Arra is igen sok adat van, hogy a kardiológiai betegségeket a szakrendelés orvosai hatékonyabban, sõt költséghatékonyabban kezelik, mint a háziorvosok. Nyilvánvaló, hogy – a ma divatos kifejezést használva – humánpolitikailag ilyenkor költségkímélõ megoldás a már gyakorlott, külön betanítást nem igénylõ munkaerõ alkalmazása – ez a mi esetünkben adott volt –, lehetõleg olyan csapat szervezése, amelyik képes a közös tevékenységre – ez sem volt gond, hiszen évtizedek óta együtt dolgoztunk, – és az sem hátrány, ha a rendelõ helyszín, illetve az ott rendelõ orvosok személye is elégségesen ismert. Így dolgozunk tehát az új Kardiológiai Járóbetegrendelésen, kitûnõ
asszisztensekkel, s úgy, hogy csak a betegek optimális ellátására kell figyelnünk. Örülünk a lehetõségnek és ennek a bõvítésnek talán a betegek sem látják kárát. Általános trend az is a világban, hogy a mind gyakoribb és mind nagyobb egészségügyi terhet jelentõ betegségeket – például kardiológiában a hypertoniát vagy a pangásos keringési elégtelenséget – a családorvossal karöltve a szakorvosok kezelik, speciális ambulanciákon, szoros gondozás keretében. Kimutatták, hogy így csökkenthetõ a szív és érrendszeri események gyakorisága, hogy ilyen elegánsan írjuk le azt a helyzetet, amikor a beteg infarktust kap vagy megüti a guta. Lényegesen kevesebb kórházi felvételre van szükség és ami manapság mind fontosabb: ezzel mérhetõen a kisebbé válik az egészségügyi költség. Azt hiszem, nálunk is ez a jövõ útja és ezért érzem példamutatónak az új Kardiológiai Járóbetegrendelés szervezését, megnyitását. Tudjanak róla, éljenek vele. Dr. Matos Lajos kardiológus III. Belgyógyászat
Diabetes Az Alapítvány a Cukorbetegekért ingyenes kiadványa, megjelenik évente hat alkalommal. A lap személyes átvételkor ingyenes, egyéni postai megrendelés esetén 750 Ft/év.
Bõvebb felvilágosítás, megrendelés: Tudomány Kiadó Telefon: 273-2840, 273-2844
11
Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré
Bemutatkozik Dr. Pelényi Attila, a Gyermeksebészeti osztály fõorvosa Mit mondhatnék röviden magamról? Talán a végével kezdem, ez év május elsejétõl vagyok a Szent János Kórház Gyermeksebészeti Osztályának és Égési Részlegének osztályvezetõje. A korábbiakról? Érettségi Szekszárdon, Orvosi Egyetem Pécsett. Pályaválasztásomat erõsen befolyásolta addigi sport-pályafutásom, így a sebészetben találtam meg a döntõ, irányító és végrehajtó funkciók harmóniáját a gyors eredményretörés érdekében. Eddigi munkahelyeim, „mestereim”? Komlón kezdtem sebészeti munkámat dr. Pálvölgyi László igazgatófõorvos irányítása mellett. Ragyogó felkészültségû és brilliáns kezû sebész vezetett be a szakma rejtelmeibe azzal a mottóval, hogy elõször és másodszor is magamnak kell feltenni a kérdést, hogy hogyan tovább, s ha ez nem vezet eredményre, akkor kell megkeresni a fõnököt. Ezzel kiépítette azt a védelmi rendszert, ami megtanított sebészileg gondolkodni, hiszen szégyen volt azonnal az „öreg”-ért kiáltani, de egyben fel is kellett ismernünk tudásunk határait! Havi 10–15 ügyelettel 10 éven át a bányaváros és környéke a betegségek és sérülések igen széles skáláját vonultatta fel, amibe beletartozott a gyermekosztály konziliáriusi feladata is. Itt ébredtem arra az elhatározásra, hogy a sebészeten belül valahogy szûkíteni kellene a kört, s adódott mindjárt a hõn áhított gyermeksebészet. Pécsre kerültem a Megyei Gyermekkórház Sebészeti Osztályára, ahol 3 évet töltöttem el. Innen két
12
szakvizsgával a zsebemben, Líbiában találtam magam. Az afrikai országban kemény és gyönyörûséges 40 hónapot töltöttem el az ország – tudomásom szerint – egyetlen gyermeksebészeként. Ma is úgy látom, hogy mindennel, ami a gyermekekkel való sebészeti ténykedésben szép, s azzal is ami elviselhetetlen itt találkoztam elõször igazán koncentráltan munkám során. A líbiai tapasztalatok meghatározó értékûek napjaimban is, a szakmai fejlõdés mellett a toleranciát, a magamrautaltság elviselését és a jó értelembe vett sebészi furfang továbbfejlesztését is támogatták. Hazatérésem után néhány hónapot még Pécsett dolgoztam, majd meghívást kaptam a budapesti Heim Pál Gyermekkórházba. Itt találkoztam hivatásom másik meghatározó egyéniségével, dr. Rácz Dániel fõorvossal. A „szakma” területén semminemû megalkuvást nem ismerõ, puritán egyénisége hihetetlenül magasszintû emberséggel ötvözõdött, s ezen hitvallások uralták kiszámítható mindennapjainkat. Nagyon sokat tanultam Tõle! Mit látok szépnek, érdekesnek a gyermeksebészetben? A színek és kontrasztok kavalkádját, például azt, hogy az 1500 grammos újszülöttet a 80 kg-os serdülõ követheti a mûtõasztalon, s esetleg olyan mûtétet kell elvégezni, ami talán csak ötévente esik egyikünkre – s azt ugyanúgy, mintha naponta akár többet is operálnánk belõle. A sebészet mûvelésének archaikus egységét, ami jelenleg is jellemzõ munkánkra – urológia, hasi-, mellkasi- és idegsebészet, valamint traumatológia területein kell naponta helytállnunk. A
gyerekek romlatlan, természetes viselkedését, kedvességét és mosolyát, melyek elég erõt adnak ahhoz, hogy túljussunk a nehézségeken. Miben szeretném profilunkat bõvíteni? A hasi sebészet mûvelése mellett nagyobb tapasztalatot mondhatok magaménak a mellkasfali deformitások mûtétei, a laparoszkópos beavatkozások és a gyermektraumatológia területein, így a bõvítés iránya ezen területekrõl határozható meg. Szakmai tisztségek? Tagja vagyok a Magyar Gyermeksebész Társaság Vezetõségének, valamint titkára a Gyermektraumatológiai Szekciónak. Család? Munkám hátterét egyre bõvülõ családom biztosítja, matematika-fizika szakos, középiskolai tanár feleségem, két férjhezment nagylányom két-két gyermekkel, unokáinkkal és a harmadik, egyetemista, legkisebb lány. Tervek? Szeretnék az osztályon elõdöm, dr. Baksa József munkájának folytatásaként az egyéni színek elismerése mellett egységet teremteni a beteg- és sérültellátásban, s olyan mindennapi feladatot vállaló közösséget szervezni, amely magasszintû szakmai és emberi erényekkel rendelkezik. Ebben kérem az igazgatás, valamint a társosztályok segítségét. Köszönöm, hogy bemutatkozhattam!
A Mi Kórházunk
Szakdolgozóképzés
•
Szakdolgozóképzés
•
Szakdolgozóképzés
A 2000/2001-es oktatási év eredményei a Szent János Kórházban (szakdolgozók vonatkozásában) Intézetünk több, mint 100 éves mûködése alatt a vezetés mindig nagy hangsúlyt fektetett az oktatás, képzés fontosságára. Dolgozóink munkamelletti képzésének támogatását a menedzsment a lehetõségekhez képest maximálisan támogatta és a jelenlegi nehéz helyzet ellenére is támogatja. A táblázatban látható a nyilvántartásunkban szereplõ 2000/2001-es oktatási év beiskolázási kimutatása: Szak
A képzésben résztvevõk - nagyobb részt tanulmányi szerzõdés keretében - igénybevettek munkaidõ kedvezményt és képzési költség térítést egyaránt. A kollégák között volt olyan is, aki saját költségén és saját szabadidejében végezte tanulmányait. Az elméleti oktatás gyakorlati hátterének biztosításában is nagy hagyományokkal rendelkezünk. Több Eredményesen végzett (fõ)
Ápoló
12
Ápoló 2 éves/I.év
6
Ápolási asszisztens
1
Mûtõasszisztens
2
Aneszteziológiai szakasszisztens
2
Intenzív betegellátó szakápoló
1
Kardiológiai szakasszisztens
1
Képi diagnosztikai asszisztens
1
Általános laborasszisztens 3 év/I.év
1
Mûtõssegéd
2
Diplomás ápoló IV/I.év
1
Diplomás ápoló IV/II.év
2
Diplomás ápoló IV/III.év
3
Diplomás ápoló IV/IV.év
4
Szakoktató IV/I.év
1
Szakoktató IV/I.év
2
Egészségügyi szakmenedzser
2
Összesen:
2001. augusztus
46
•
Szakdolgozóképzés
évtizedes jó munkakapcsolattal rendelkezünk a következõ képzõ intézetekkel: • Bókay János Egészségügyi Szakközépiskola, • Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Szakközépiskola, • Szentágothai János Egészségügyi Szakképzõ, • Egészségügyi Szakképzõ és Továbbképzõ Intézet, • Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fõiskolai Kar, • Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Fõiskolai Kar, de más intézet tanulói is szép számmal töltötték gyakorlatukat különbözõ szakterületeken. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fõiskolai karának decentrumaként a gyakorlatokon kívül, anatómia és addiktológia témakörökben elõadásokat is szerveztünk. Gyakorlati vizsgáztatást végeztek a következõ területeken: • a Traumatológia és Sebészet fõmûtõsnõinek közremûködésével a mûtõ szakasszisztensek és mûtõssegédek képesítõ vizsgáztatása, • Központi Laborban a klinikai-kémiai labor szakasszisztensek képesítõ vizsgáztatása, • a Szülészeten szülésznõk képesítõ vizsgáztatása, • a II. Belgyógyászaton diabetológiai szakápolók képesítõ vizsgáztatása történt. A leírt tevékenységekre intézetünk méltán büszke, hiszen a gyakorlaton résztvevõkben, szinte kivétel nélkül sikerült intézetünkrõl jó véleményt és jó benyomást kialakítani, amelyért köszönet illeti meg mindazon kollegát és orvost, akik mindig szívesen és nagy türelemmel foglalkoztak a megadott szempontok alapján a tanulókkal, hallgatókkal egyaránt. Mészáros Gáborné intézeti szakoktató
13
Konferencián jártunk • Konferencián jártunk • Konferencián jártunk • Konferencián jártunk
Kardiológiai konferencia Japánban A kongresszusról:
Japánról turista szemmel
Az 5. Nemzetközi Preventiv Kardiológiai Konferencia (The 5th International Conference on Preventive Cardiology) együtt került megrendezésre a 4th International Conference Heart Health Conference-szel és így az év egyik legjelentõsebb kardiológiai összejöveteleként tartható számon. A találkozóra 2001. május 27–31 között került sor Osakában, amelyen 75 országból, 1000 regisztrált résztvevõ volt jelen. Részvételemet fontossá tette a két elfogadott elõadásom is (az egyik szóbeli, a másik poszter prezentáció). Az elsõ elõadás egy nemzetközi kooperációban végzett tanulmány (MERIT) adatainak újabb elemzését ismertette, amelyben kimutattuk, hogy a szívelégtelenség miatt kezelt, szívinfarktust túlélt betegeknél a béta receptor blokkoló kezelés elõnyös. A poszter prezentáció a Magyar Szívalapítvány által szervezett szûrõvizsgálat eredményeit foglalta össze. A konferencia egyik legérdekesebb és legfontosabb eseménye egy konszenzus dokumentum elfogadása volt, amelyben ezen rangos nemzetközi testület összefoglalta a szív és érrendszer betegségek megelõzésének jelenlegi helyzetét, jövõbeni feladatait a kormányok valamint az egészségügyi hatóságok felelõsségét. Hazánk az 1996-os adatok szerint a férfiak esetében világon a második a 100 000 lakosra jutó halálozások számát illetõen, illetve a negyedik az ischaemiás szívbetegség okozta halálozásban. Biztos, hogy ez az egy adat is kellõen szemlélteti, hogy a konferencia által megfogalmazott ajánlásoknak Magyarországon különös jelentõsége van.
Japán a felkelõ nap országa. A felkelõ nap, a naponta megújuló újrakezdés az ország jelképe is egyúttal (az ország zászlójában a vörös kör a felkelõ napot jelképezi). A 9000 km távolságban fekvõ szigetvilág területe négyszeres, lakóinak száma pedig több mint tizenkétszerese Magyarországénak. A lakható területe Japánnak alig nagyobb mint hazánk, így nem csodálható, hogy a világ negyedik legsûrûbben lakott országa. A lakosság 90%-a japán és az ország lakosságának 80%-a városokban lakik. A japánok igen vallásosak az õsi sintó vallás mellett a buddhizmus és a kereszténység egyaránt megtalálható. Érdekes és figyelemre méltó, hogy a vallások nagy békében megférnek egymás mellett nemcsak társadalmi méretekben, hanem az egyénekben is, hiszen egy-egy család több vallás szertartásait is gyakorolja (általában az esküvõk a sintó, a temetések a buddhista szertartás szerint történnek). Aki a Japánba látogat, az keresi a japán gazdasági csoda magyarázatát, azt ugyanis, hogyan lett a háborúban a szó szoros értelmében porig rombolt országból néhány évtized alatt a világ egyik legerõsebb ipari nagyhatalma. A magyarázat, valószínûleg az emberekben van, akik rendkívül szorgalmasak és fegyelmezettek. Tisztelik a munkát, takarékosan élnek, becsületesek. Jól ismert tény, hogy a munkahelyhez való ragaszkodást már-már világszerte jellemzõ japán tulajdonságnak tekintik.
14
Hogyan jellemezhetõ legkönynyebben Japán? Talán ha leírom, élményeimet a sinkanzennek nevezett szuperexpresszen, akkor más is képet alkothat arról, hogyan mûködik Japán a mindennapokban. A vonatra a jegyeket computerizált jegykiadó automaták adják, amelyekbe bármilyen japán pénz bedobható. Az automata felismeri az érmét és a célállomás megjelölése után kiadja a jegyet és visszaad a pénzbõl. A jegyen feltüntetik hová érvényes, a vonat mikor indul, mikor érkezik. A jegyen természetesen az is rajta van, melyik
vágányról indul a vonat és a helyjegy melyik kocsiba szól. A peronon jelölik, hogy melyik kocsi hová érkezik és azt is, hogy a beszálló utasoknak hol kell sorba állni. A megérkezõ vonatot 3 perc alatt tökéletesen kitakarítják (minden kocsiba jut egy takarító személyzet, akik egyszerre lépnek fel a szerelvényre és lépnek ki a vagonokból). A vonat másodperc pontossággal indul és érkezik, az állomások között kb. 200 km/h sebességgel közlekedik. A vonaton színes képernyõn japánul és angolul folya-
A Mi Kórházunk
Konferencián jártunk matosan tájékoztatják az utasokat, hogy melyik állomás következik. Ha az utas megnézi a jegyen az érkezési idõt, nem szükséges figyelnie a képernyõt, mert a jelzett idõben biztosan azon az állomáson lesz, ahová igyekszik. Minden kocsiban 3 toalett helyiség van, egy fésülködõ szoba, egy japán stílusú, illetve európai jellegû WC. A vonatokon a repülõgépen szokásos üléseknél kényelmesebb helyek vannak, olymódon hogy az utas minden esetben beállíthatja az ülést menetiránnyal szembe. A fehér kesztyûs kalauz amikor belép a vagonba meghajol és bemutatkozik. Az utasok kis úti csomagokat fogyasztanak, amelynek minden maradékát a kocsi szerviz részében elhelyezett szeméttárolóba helyezik. (Kb. 10 alkalommal utaztam, de egyetlen eldobott szeméttel sem találkoztam). Természetesen minden vagonban 4–5 telefon található. Aminek mostanában inkább az a jelentõsége, hogy a vagon telefonálásra kijelölt részén használják csak a mobiltelefonokat, ami szinte mindenkinek van. Megérkezés után a jegyet a jegyolvasó automatába dugják, ami vagy megköszöni az utazást, vagy jelzi, hogy menynyit kell még az utasnak fizetnie (akkor, ha nem ott szállt le, ahová a jegyét vette). Természetesen nemcsak a technikai fejlettség volt rám nagy hatással. Meglátogattuk Hirosimát, ahol a csodálatosan megtervezett béke park, a percenként hallható harangjáték, az imádkozó japánok, a virágokat hozó gyerekek igazán mély benyomást tesznek a látogatóra. A békeparkban található egy rózsakert, amelyben az egymás mellett elültetett rózsatövek mellett egy-egy név is van. Láttam Erzsébet angol királynõ nevét és Anna Frankét... Szerettem volna egy rózsatövet én is elültetni. Prof. Dr. Jánosi András osztályvezetõ fõorvos III. Belgyógyászat
2001. augusztus
Színes hírek az egészségügy világából Halálközeli élmények Nagyon sok, anekdotaszerû beszámoló ismert az ún. halálközeli élményekkel kapcsolatban. Egy angol egyetemi kórház munkatársai 1 év klinikai halálból visszatért betegeit kérdezték ki ilyen jellegû élményeikrõl. A 63 beteg közül 7 számolt be halálközeli élményekrõl. A betegek fizikális és orvosi jellemzõi nem különböztek a halálközeli élményekrõl beszámoló, illetve azokat nem átéltek között, kivéve a szívmegállás alatti véroxigén-szintet: ez a fenti 7 páciensnél magasabb volt, mint a többieknél. Resuscitation 48(2) (2001); 149–156 Nemcsak cukor: baktérium is! Cukorbetegségben szenvedõ nõknél sokkal gyakoribb a tünetmentes baktériumürítés (bakteruria), mint a cukorbetegségben nem szenvedõk között. Azonban eddig ismeretlen, hogy ennek milyen következményei vannak. Egy 18 hónapos vizsgálatban cukorbeteg nõk vettek részt. Az eredmények a következõket mutatták: Az ún. 2-es típusú cukorbetegségben szenvedõ nõknél, akiknél kezdetben volt tünetmentes bakteruria, nagyobb valószínûséggel alakul ki tüneteket okozó húgyúti fertõzés. Az 1-es típusú diabeteszeseknél ilyen különbséget nem találtak, azonban az 1-es típusú diabeteszes nõknél, a tünetmentes bakteruria, a vesefunkció romlásának roszszabb tendenciájával járt együtt. Arch Intern Med. 161 (2001); 1421–1427 http://archinte.ama-assn.org/issues/v161n11/abs/ioi00074.html Diabetes Nephrology Vizsgálat: lehet 1 perccel hosszabb? Egy amerikai vizsgálat több mint 1500 orvos-beteg találkozást vett górcsõ alá. Az eredmények szerint azok a betegek, akik az orvosi vizsgálat után úgy találták, hogy több idõt töltöttek az orvosnál, mint azt elõtte várták, szignifikánsan elégedettebbek voltak a látogatással. Azok a betegek, akik az orvosnál töltött idõt kevesebbnek vélték az elõzõleg vártnál – függetlenül a vizit tényleges idõtartamától –, elégedetlenebbek voltak. Az orvosok szignifikánsabban rosszabbnak ítélték meg a helyzetet, ha siettek, de a betegek elégedettségét ez nem befolyásolta. A betegek kevesebbszer észlelték a sietséget, mint ahányszor errõl az orvosok beszámoltak. Az ambuláns betegellátásban a betegek elégedettségében fontos szerepe van az orvosnál eltöltött idõ és a betegek által elvárt idõ közti különbségnek. Arch Intern Med. 161 (2001); 1437–1442 http://archinte.ama-assn.org/issues/v161n11/abs/ioi00557.html Forrás: Pro-Patiente
15
Konyhasarok receptgyûjtemény FOGYÓKÚRÁZÓK, DIÉTÁZÓK FIGYELMÉBE! Megjelent a Diabetes c. lap Konyhasarok rovatában az elmúlt három évben összegyûlt recepteket, részletes kalóriatáblázatot tartalmazó kiadványunk. Minden recept energia- és szénhidráttartalma is feltüntetésre került.
szelet Sajtos sertéskaraj
tva
dkg t) • 40 ek étolaj fiol szele • 2 dkg kar sajt (4 k, kivágun rjük • 30 dkg Lapka prika tet eve • 8 , bors, pagy szele tet elk kával, • só ajból né k. A liszal, papri és az A kar és sózzunt borss leteket aljára ze tepsi karfiolverjük és szeri a húss Egy t tetszorgatjuk sütjük. y fõt ülnek a eg lef be készre egyikre erre kervagy a jd íg sa olajon uk, mind dkg , am nk, ma tõbe, cseji lerakj t teszü A sü szük be • 40 dkg Gö rózsá zeletek. addig tesd. • 15 dl kefír a sajts ba csak nem kez g • 2 dkg alm hagyma mikró olvadni al Sz.: 4 • 20 gerezd fok ors lével, jt ab a sa 287 kc citromrssal. • 2 mk fehérb zöldb csenye lé ük a dkg E.: ûzpe ) • 1 , citrom keverj sóval, boott al• 40 dkg sz E.(kcal , ára só vág t zval • • 40 dkg lisz Sz.(g) írt simhagymá kockákra t megfõ A kef 35 a sa • 3 ek étolaj oricá tt fok a kis 7 zúzo everjük t. A kuk ûtjük és yük be jt 35 • 2 dl kefír nyagok félpu lt sa ás k 7 Belek és sajto etjük, kih pra teg k jól t ben 55 Nyersa • 2 dkg resze barac db toj s íze na s víz érméke • 4 dkg riz lt sajt ) mát lecsepegtük. Fél gy az sárga jt 11 b k, n só 400 • 4 , bors r dkg rin E.(kcal ysa enyhésból kiseb gsózzu az • 20 dkg resze marga pu-Földiepe zük, oz keverj nybe, ho 10 50 (g)õ • 50 dkg lág me • só abot letta felfelé Sz.sít ben t hú ruit ük 2 áh tab g ldb kré ín A víz k, pef sz ligh el 10 • lát zö ze sz 12 s rci k. 45 zlíze g 15 pe tjü ítõ Gra • A só dkg tõs sokat e tes fõzzü erege ek tej édes ott felükkk az ös r• 3 , bors, étesítõvel, 3 t 3-4 a hû rjenek. al Sz.: 30 10 70 15 zállóKiwi • 3 szetört hára k, kiv rpenyõb rtott hú szük eé vág nyagok zórju 10 pe líze só ásoka Egy10tû esz-Kókuszdió össz 285 kc a 14 e Nyersa • 275 • ös rackokat ük, megs és kb. vágun zzuk. Se tbe má aljára tes st étek. A toj tít2juk. let jük a fel E.: l, be inálunkKörte A riz zü 65 isz 1 30 A ba e tessz szerrel szekever állal a borso és a liszálló tál zórjuk elyezrin arahára fõzés megt rgarinna t330 cs ítõ gs ös ásir arb Tûz nda 5 kan jat ráh es 53 50 35 me toj Ma Reb (piros)zük, tep rt éd zke ola k ma zben agga radék kávés jttal, ét, ütjük. jük racuja 8 vágott fõz 11 ) kikenün nyolc fés 40 25 Retek (fek szetö tjük. Köínnel, és luskát sz fûvel megs ldbab fel zelt sa és a ma kefírt, eteat l ahol egy , fél2be MeghintrinMa - zsola sü sá st a res a rom ek sz 8 ga t tál zö , k fel riz û 55 k 15 k. Ma e cit és Ret cig t a tej a kat ó ük a zü , jat orssz öntjü leteke yiség epéb margarövidMálna marha azo ma rsozzu 2 elyez 12 50 Sárgab épa sajto kok köz Ha van dkg kivévehagy menna hússzefedjük. Rá aradt olazórjuk, beleh zzuk, bo asztotttõb75 en 40 oznak,vörös . ggy algar és rac gs • am be k 11 olv 16 atk 40 l Só Me tál Sár lõle 315 ba sz zü g be n vis s k. al me re von3 dkg étolaj kat. abba és54 süfrisse75 jttal, 9 45 ) Naranc a Sóska so zelt sa oljuk, en miszer • tunk ve tálaljual Sz.: 13 tejföl) zöldb ütésbõl ék sajtt , al) liszt ) élel n jeleztü•k. 2 ek cs ss z barack poly (kcdkg rga res gény E.(kcal 9 zít kc leg dkg 16 35 glo pas 30 ze Nas Spá 1 dis rgia a hú a maradsütjük. (10 g külö E.: Ene 0,5 ias Sz.(g) in (ko k nal me tjük. Me 7 6 g 10 • E.: 15 en ezt 60 gramm energzelt sajt Nektar ack (g) és jólSütõtö bab végül pirosra al Sz.: 15 1 dl - raz ideig sü k 100 mennyiségbSzénhidrát unk .: 40 ibar ete) res 2 • ös 14 éke 45 Sz 40 vág Õsz Szá szép 326 kc : ért ab vör al dkg (fek tet 400 . 1 dar ések: Sz. iségi nyagok 8 3 kc zelt • 4 , bors 10 E.: 30 30 Ribizli (vörös) vizetTorma juk szele idít menny , illetve 100a res570 Nyersa sókek négy jon E.: 28 annyi majdTök izli 6 5 • mé gadott egységben szereplõ röv 55 40 ell ól Rib ) me és 55 , sb ola A 500pje encsirkem juk elle olási E.(kcal ari ter rka ma 7 A hú ük. Az gpirít60 13 75 90 Ringló arack fejléceib lisztetUbo Édesip csomag tok 35 dkg bkorpa Sz.(g) pen 560 erj val me gab . A ezzelVöröshagy ép kivag) láza• 18 14 zta 20 or Sár juk za táb 50 gy os má Cuk A ho párol 500 és dé (átl 3 4 dkg tojás hagy temény rró er kelkáp répa rá, Szeder jt ek • gok hára 60 föllel 30 nk ag) Csokoláikus aprósü sayer 150ét. Fo ltZell bab dkg db rga va ári (átl öntü ma5 tt pu ük a 30tejye lev ze Zöld ken rsanya Szil bet 655 dé • 1 dkg Óv • 40 dkg sá gy k, ala r res Dia Nye 400 250 ha só erj öké csokolá 8 lisztesáru fedõ csen rjuk a 11 15 Szõlõ vörös 610 • k, s víz Zöldbor rika • 20 dkg gy alábé 55 ré 245emDiétás nápolyik ára kev a pe 99 zó 390 pap d. Só 3 5 dkg étolaj k be sim 14 ely 10 onafélé megs tás Zöld ompü 165 lva • db ag) gva • 10 dkg kar asonka zs 99 50 jük Dié Gab 160 555 ics ma (átl ráo ük, rít k . lyk t 1 1 ek rad 2 petre 32 45 Olajos 225 • 10 dkg pu rjuk ylaltok sû ra tessz i szépen28 hozzá nzerve Abonet • yér3 dkgyérpa bors, 65 440 510 rt egyú ésFag któz elékko uborka 9 tál al, am i illik 54 sz ött Dió y- Alföldi ken• na Fõz ken 625 ró 110 • 20 dl joghu lt sajt g 42 40 ett ös én Fru tör 436 340 e gyo val 3 jtt ki) spag Sz.: i bar só, 7 köm tött) ellet 20 20 gymá rssalGlukonon sa Földimo nye Csemegos uborka 535 • 2 dkg resze 80 nília, cso t al Bakony •jes liszt) 330 sítõ, (mélyhû irkem 75ösha 520 ldje , bo le- krém (vaben fõt371 kc 3 24 15 Geszte nyemassza Kovász lecsó 690 val280 valBúza (tel zö arált cs zelt vör • 2 db tojás , ételíze ldje 80 50 Jég só só 550 gfe E.: só zö or me 9 2 Geszte la Natúr sompüré 635 • 1 rgarin, zselyem és kevésfelkari-BúzacsíraA ledással, res. Ízesítjük 60 50el. Egy350 tégla-Kakaóp (Aranka) 370 k k, 4 val aBúzadaraa toj ldd70 un Mandu 0 Paradic úkáposzta anyúság st.Krémpor • ma g, petre yalulju ldséget zö rpá kár joz hú 170 em ola ta a koc rpa zabko ma ztát leg bi zö be30 40 i Mák ró Savany vegyes sav ré- z zsely 260 teket rgarin Búzako a s buc os töb (átlag) ompü Mé petre û alufóliát tjük raj ics 3 80 30 Mogyo Vágott A káp rjuk. A nkaszele ünk ma amitBúzakorpáés 45 rad 30 al. AzNápolyi õ) ret 50 erí (fõz elt jtt 3 20 25 40 Tökmag er- latin átgyú k. A so ait kikenzta felét, zöld-Búzaliszt lõ mé kban kenjük pa5 lt sa200 10 50 ények ségek bi db ala ze feltek ttZse 4 6 be 40 res20 6 Gombáke 250 st260 – zöld kázzu . Egy jén a kápos a töb a ká-Briós 1 lap készítm 25 íte k hú yan lcs lék ük a leg rju 1 62 50 me a húsFõzelékfé Gyümö ek (átlag) 2 Csiperk ekonzerv vágjuk lerakjuk rátessz takarjuk ben el-Chips Vé1kon db megszó 90 yér ségével 55 be k. Elõ 260 8 , rpá Ha s ken Befõtt lé (Olympos) icsóka Csiperk omba 185 nal, vartunk, nkát. Be deci víz sítõt,Cracottesvelako 20 segít agolju55 tjük. 280 30 Art ia kel 2 om so om búz fól líze 7 l. 27 cs g sü Citr 6 Laskag ya 105 kicsa t és a 15 Bimbós li ag) k (átlag) 260 yér és be feléve nál éte a zöld-Diétás alu perci 55 2 24 20 Dzseme befõttek (átl ag) 2 Vargán 735 sége 55 30 másik teáska ényt és edjük,Fehér kenjük yér en 45 Brokko ya 330 ken ta (átl lef a tás 5 k 3 tõb 95 Dié 5 270 sücs posz nk 1 65 30 35 Burgon lt köm edényt fél óráigFélbarn kalá ag) dzseme sítõk 4 66 70 70 Diétás szörpök (átl mölcslé 4 Ételíze p 4 keverügynyi õrök. Az ten a mara-Fonott kenyér Cékla 135 390 gyü kle ) he tás chu tjü 6 16 30 rsé Dié Ket kés kre ön 26 80 40 Cikória („light” (átlag) Graham liszt 390 z hõmé levesszük, 6 db Garden lcsszörpök aracklé 7 Majonér sége epes 75 30 Cukkini a Graham keksz 1 130 õt gab mö köz fed stá sár 30 Gyü A 4 Mu és 25 35 Csicsók yma Ham-lettási keksz lt 125 ack-, Arany túr) juk. 7 50 Õszibar somlé (na 6 Piros 190 párol 25 35 Fokhag é Háztar kétszersü 315 adic – 12 ek Par 4 195 105 20 15 Karaláb Hóvirágdb 350 lcsök ös) zítmény – db 24 25 2 Gyümö 120 70 Karfiol ta (fejes, vör húskés Kifli 1 zsemle 1 125 360 ok, a – 2 60 Hús fivirsli Alm 24 85 Káposz oszta Korpás acsíra 405 260 z 14 50 Barom hús Ananás 62 50 Kelkáp Kukoric adara-liszt 335 380 ) ány án 8 kel való 30 Bár Ban ) 53 80 25 Kínai a (fõzni Kukoric apehely s 120 ni való 7 55 Borjúhú 3 Citrom znye 20 25 Kukoric a (pattogat Kukoric os kenyér 360 res 10 35 oric 5 mag Cse 80 20 Kuk Len 165 ogyó 8 4 Csipkeb (görög) 25 20 Lencse ld Pászka 1 db 350 nye ) ngo ec 2 Din 80 30 Ma án Per 350 (sárga ) tott rizs 6 Dinnye 70 30 Padlizs som Puffasz p (1 csomag 255 6 Egres 50 60 Paradic Rétesla 380 10 75 35 Paraj n Rizs 390 rna) ) ér 6 70 Patiszo selyemgyök Rizs (banyér (Dabas sos) 320 35 Petrez selyemzöld Rozske tészta (4 tojá sos) 220 40 Petrez gyma Száraz tészta (8 tojá 375 65 Póréha Száraz zt 150 jalis 30 Szó 340 enyér 73 Szójásk ely Zabpeh 1 db Zsemle morzsa Zsemle tojás majd hurtot juk, rt jog zük a logtat telpáro al elkeve atess levet lt sajtt re. Vissz skor pe dék ejé Tálalá nka he resze sal, lunk a tet irítjuk. jük. So lható, locso e és rápdel díszít használ is fiis nélkü sütõb lyemzöld vágott ott rezse más fel felvág lyett sonka és g 14 a .: de al Sz nom. 219 kc E.:
b zöldba Rakott
meg, volna pirult g nem k. még b sütjü al Sz.: 10 továb 246 kc E.:
kibon
ta casalá kukori ca Sajtos mirelit kukori jt
s rizs tojáso Sajtos-
ság finom Sajtos
et
ellma haszta giatar erar jtos m - és en átSa énhidr ink sz iszere m el él tosabb ekercs Legfon húst Sajtos
g zöldsé Rakott
43
42
63
62
A kiadvány 449 Ft-os áron megrendelhetõ Kiadónknál belföldi rózsaszín postautalványon, melyen kérjük a kézbesítés pontos címét megadni.
1146 Budapest, Hermina út 57–59. Telefon: 273-2844
