A Mi Kórházunk a Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet magazinja
Betegeink között: szükségszerû kompromisszumok Egy nap a jogi iroda életében VI. Lombikbébi Találkozó – „Tizenegy év alatt kétezer gyermek” Reanimációs Oktatóterem átadása
V. évfolyam 5. szám 2003. október
A MI KÓRHÁZUNK a Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet magazinja Felelõs kiadó: Dr. Nagy Péter Pál, fõigazgató Fõszerkesztõ: Nagy Erika, PR-menedzser Szerkesztõségi titkár: Dr. Glanz János Szerkesztõbizottság: Bozsik Éva Prof. Dr. Jánosi András Konc Krisztina Prof. Dr. Lipcsey Attila Nándori Ferenc Somogyvári Zoltánné Dr. Tóth János Prof. Dr. Winkler Gábor A Szerkesztõség levelezési címe: Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és RI. Fõigazgatóság 1125 Budapest, Diós árok 1–3. Tel.: 458-4510 Fax: 458-4656 Kiadja a Tudomány Kiadó Kft. 1146 Budapest, Hermina út 57–59. Tel.: 273-2844 Fax: 384-5399 A kiadásért felel: Guti Péter ügyvezetõ
Tartalomjegyzék Betegeink között Szükségszerû kompromisszumok – Interjú Dr. Nyulasi Tiborral, a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály vezetõ fõorvosával ...........................................3 Egy nap... Jogi-igazgatási tevékenység a mi kórházunkban – Interjú Dr. Kovács Zoltán Béla ügyvéddel, a Jogi Iroda vezetõjével ....4 Portré Tizenegy év alatt kétezer gyermek – Interjú Dr. Konc Jánossal, a Budai Meddõségi Centrum vezetõ fõorvosával ..................................................................................................6 Segíthetünk? Pollenek támadása II. .....................................................................................7 Bemutatkozunk „Az egészség nem minden, de a minden semmi egészség nélkül.” – Interjú a Szent János Kórház marketing csoportjával...........................9 Rendezvényeink VI. Lombikbébi Találkozó ..............................................................................9 A Látás Világnapja.........................................................................................14 Postánkból ........................................................................................................15 Aktualitások ......................................................................................................16 Hírmozaik .........................................................................................................17
Nyomdai elõkészítés: BPE Kft. Fotó: Kriszti Fotó Bt. és Szabados Béláné Nyomdai munkálatok: Grafit Pencil Kft. Megjelenik 2 havonta ISSN 1587–1193 A folyóiratban megjelent valamennyi eredeti írás és képi anyag csak a Szerkesztõség írásos hozzájárulásával sokszorosítható vagy közölhetõ más lapban.
2
Dr. Szolnoki Andrea fõpolgármester-helyettes asszony adta át a Reanimációs Oktatótermet A Mi Kórházunk
Betegeink között • Betegeink között • Betegeink között
Szükségszerû kompromisszumok Interjú Dr. Nyulasi Tiborral, a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály vezetõ fõorvosával Dr. Nyulasi Tiborral, a Szent János Kórház Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályának fõorvosával harmadjára sikerül csak egy interjú erejéig húsz percre leülnöm – az elõzõ két alkalommal sürgõs kórházi munkára hívták. A harmadik alkalommal is többen várnak rá, miközben beszélgetünk, de éppen ügyeletes: most kicsit jobban ráér… – Fõorvos úr, miért lett aneszteziológus, intenzívorvos? – Igazából a véletlen hozta így. Az egyetemi évek alatt nem volt konkrét tervem arra vonatkozólag, milyen szûkebb szakmával foglalkozom majd a késõbbiekben, és végül így alakult. Megszerettem ezt a szakmát, amit egyébként itt, a János Kórházban tanultam meg. – Én úgy tudtam, csak pár hónapja dolgozik itt. – Ez igaz is, meg nem is. Valóban négy hónapja vagyok csak ennek az osztálynak a fõorvosa, és ezelõtt öt évig az Újpesti Kórházban dolgoztam. Az egyetem elvégzésétõl, 1986tól 1998-ig viszont itt, ezen az osztályon voltam orvos. A János a legjobb hírnévnek örvendõ, szakmailag legelismertebb kórházak egyike. A budai régió sürgõsségi ellátásának nagy részéért ez az intézmény a felelõs, a szívsebészeten kívül gyakorlatilag minden orvosi szakma megtalálható benne. Itt dolgozni szakmailag egyrészt presztízst, másrészt fejlõdési lehetõséget jelent. A kórház szakmai vezetõinek jó része egyetemi tanár rangú, volt kollégáim, fõ-
2003. október
nökeim közül azóta sokan különbözõ klinikák professzorai. Mindezeken kívül természetesen mint az elsõ kórház, ahol dolgoztam, személyesen is sokat jelent nekem az intézmény. Így aztán nem sokat tétováztam, amikor megkerestek, hogy pályázzam meg ennek az osztálynak a vezetését. – Az a hír járja Önrõl, hogy menedzseri vénával is meg van áldva. Ön mit gondol errõl? – Ez valószínûleg azért lehet, mert amikor Újpestre kerültem a fõorvosi székbe, szinte a semmibõl kellett egy mûködõ, és elég nagy intenzív osztályt létrehozni. Én nem gondolom, hogy ez menedzserség lenne, de egy osztályvezetõ fõorvosnak egyszerre kell az osztály, a kórház és mindenekelõtt a beteg érdekeit szem elõtt tartani, és persze egyszerre kell a szakmai, és adott esetben anyagi szempontokat érvényesíteni. Ez szükségszerûen kompromisszumokkal jár. Az, hogy kirõl milyen vélemény alakul ki, függ attól, másokat
www.janoskorhaz.hu
Tisztelt Olvasók, Kedves Kollégák! Immáron másodszor vágtunk bele a Mi Kórházunk szerkesztésébe. A kezdeti nehézségeken még nem vagyunk túl, azonban lelkesedésünk – ami elsõsorban az Önök pozitív visszajelzéseibõl táplálkozik lankadatlan.
Bizonyára Önök is tapasztalták, hogy az esõs és hûvös napok beköszöntével egyre ritkábban mosolygunk és hajlamosak vagyunk bezárkózni. Az újság mostani számával szeretnénk egy kis vidámságot csempészni a szürke hétköznapokba. A Budai Meddõségi Centrum és a Lombikbébi Egyesület szervezésében megrendezett VI. Lombikbébi Találkozó eseményeinek szenteltük a Mi Kórházunk mellékletét. Biztos vagyok benne, hogy melegséggel fogja eltölteni szívüket a sok gyermek fényképe, akik a Szent János Kórháztól kapták életüket. Gyönyörködjünk bennük együtt!
Engedjék meg, hogy a Mi Kórházunk következõ számáig a következõ gondolattal búcsúzzak:
„Értékesebb örökséget nem hagyhat gyermekeire a szülõ, mintha minden nap áldoz rájuk pár percet.” (O.A. Battista)
a fõszerkesztõ
3
Betegeink között hogyan érintenek ezek a kompromisszumok. – És most, a János Kórházban mik a tervei? – Elsõsorban azt gondolom, hogy a pontos dokumentációval, a nálunk kezelt betegekrõl akkurátusan vezetett elszámolásokkal anyagilag nagyon sokat nyerhet a kórház, az osztály. Ha valaki megcsinál valamit, amit a biztosító kifizetne neki, de nem jelenti azt a biztosító felé, akkor nem várhatja, hogy – a lehetõségekhez mérten – jól alakuljanak az anyagi körülményei. Ez trivialitásnak hangozhat, de az egészségügy viszonyait ismerve sajnos nem biztos, hogy az. Amióta itt vagyok, törekedtem arra is, hogy az egyes részlegvezetõ szakorvosok nagyobb önállóságot kapjanak. A kórházban minden osztálynak saját mûtõje van – ez 18–20 folyamatosan mûködõ mûtõasztalt jelent. Nálunk jelenleg ennyi aneszteziológus orvos, és ugyanennyi aneszteziológus asszisztens dolgozik egyfajta forgórendszerben: 2–3 hónapot töltenek el egy-egy osztályon, majd egy másik osztályra kerülnek. Az aneszteziológus szakorvosok eldönthetik, folyamatosan egy osztályon akarnak-e dolgozni, vagy benne maradnak a forgórendszerben. Mindkettõnek megvan a maga elõnye és hátránya is. A legfontosabb elképzelésem az osztály mûködésével kapcsolatban olyan team-ek létrehozása, amelyek valóban egyfajta munkatársi közösségként funkcionálnak. Ebben a szakmában nem megengedhetõ, hogy ne kollégák dolgozzanak együtt, hanem izolált emberek halmaza: hogy akivel este együtt ügyelek, az csak egy név legyen számomra. Ennek az alapja szerencsére megvan az osztályon, és bízom benne, hogy a régi, nagy tudású öregek segítségére, és a fiatal, szakmailag hihetetlenül aktív kollégák lendületére támaszkodva ezt meg is lehet valósítani.
4
Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap...
Jogi-igazgatási tevékenység a mi kórházunkban Interjú Dr. Kovács Zoltán Béla ügyvéddel, a Jogi Iroda vezetõjével Dr. Kovács Zoltán Béla ügyvéd, a Szent János Kórház Jogi Irodájának vezetõje több mint négy éve dolgozik az Intézetnél. Mielõtt letette szakvizsgáját, egy nagy iparvállalat központjában dolgozott az Igazgatási és jogi osztályon jogi elõadói munkakörben. Fiatal jogászként önállósodni akarván, és mert érdekelte az egészségügy területe, 1981-ben az egyesített jogi szakvizsgát letéve, jogtanácsosként az Újpesti Kórháznál helyezkedett el. Azóta az egészségügy területén tevékenykedik. A Szent János Kórházhoz Dr. Nagy Péter Pál fõigazgató hívta át az újpesti intézetbõl, akivel már ott is együtt dolgozott. – Milyen feladatai vannak egy kórházi jogásznak? – Sok terület van egy gyógyintézet mûködésében, ahol a jognak, és a jogásznak szerepe van. Az alábbi témaköröket, ügycsoportokat emelném ki: az intézet képviselete különféle perekben, olyanokban, ahol felperesek vagyunk, tehát követelésünk áll fenn más szolgáltatóval, vagy pl. bérlõvel szemben, vagy amikor alperes a kórház, tehát amikor egy kárigény elhárítása a célunk, ezenkívül a panaszügyek, egyéb megkeresések intézése, koordinálása, továbbá az intézményi szabályozás, a belsõ normák szerkesztése, kialakítása a feladatunk, valamint a szerzõdések szerkesztése, illetõleg véleményezése, és végül kiemelendõ a munkajogi (fegyelmi, kártérítési), vagy egyéb belsõ intézeti igazgatási ügyekben való eljárás, vagy jogi tanácsadás. A Jogi Iroda munkatársaival, – azaz velem együtt három ügyvéd és az Iroda adminisztrátora közremûködésével – látjuk el feladatainkat, közvetlen fõigazgatói hatáskörben.
Az egyik elsõ helyen kiemelendõ ügycsoportba tehát azon ügyek tartoznak, amikor a kórház, mint alperes áll szemben valakivel. Ezek közül a leggyakoribbak az úgynevezett mûhibaperek: jelenleg is huszonhárom ilyen eljárás van folyamatban, a bejelentett kárigények száma tizenhat. A peres és peren kívüli ügyek mennyisége évek óta egyre szaporodik. Amióta a kórháznál dolgozom, nem igen vesztettünk pert, többnyire sikerrel hárítottuk el a kárigényeket, illetõleg, ha a jogalap fennállt a peres, vagy peren kívüli eljárások kölcsönös engedménnyel, azaz egyezséggel zárultak. A kórháznak természetesen van szakmai felelõsségbiztosítása, és a biztosító pervesztés esetén alkalmanként ötmillió, évente legfeljebb húszmillió forint mértékben áll helyt. Minden mûhibapernél fontos szempontnak tartjuk a kórház jó hírnevének védelmét is, az anyagi marasztalás elkerülése mellett. Be kell bizonyítani, hogy a mi orvosaink a legjobb munkát végzik, és a legnagyobb gondossággal járnak el! Bevallom ezt nem minden esetben sikerül bizonyítanunk még szakértõk bevonásával sem. Ugyanakkor problémát okoz ebbõl a szempontból, hogy a közalkalmazotti jogviszonyban álló orvos csak igen korlátozott mértékben kötelezhetõ munkajogi kártérítésre, ha esetleg valóban hibázott és vétkesen (gondatlanul) kárt okozott maximum 3 havi átlagkeresetével felel. Szándékos károkozás esetén természetesen a teljes kárt köteles megtéríteni, de ilyen eset még nem fordult elõ ittlétem alatt. A perek másik csoportja az, amit az Intézet indít valaki mással szemben. Ezek általában gazdasági jellegû-
A Mi Kórházunk
Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap...
ek, és a Kórházzal szerzõdéses viszonyban álló céggel, szolgáltatóval, bérlõvel szemben folynak. Nem hallgathatom el, hogy néha sajtó-helyreigazítási pert is kell indítanunk, rosszindulatú, Kórházunk jó hírnevét sértõ cikkek miatt. Legutóbb, ez év nyarán jogerõsen megnyertük munkatársaink közremûködésével „A svéd beteg panaszai” címen egy országos napilapban megjelent írás kapcsán indított pert. Sajnálatos azonban, hogy a helyreigazítást az interjú készítése idõpontjáig még nem tette közzé a lap, így végrehajtást kell kérnünk. A jogi feladatok nagy részét képezi a különbözõ, a kórházon belüli vagy a kórház és a külsõ partnerek közötti szerzõdések szerkesztése, véleményezése. Itt említhetõk a bérleti, a vállalkozói, a megbízási, vagy a közremûködõi szerzõdések szerkesztése, továbbá a külsõ partner által javasolt szállítási, vállalkozói szerzõdések véleményezése, a gyógyszervizsgálati szerzõdések áttekintése, s mindezeknél az intézeti érdekek és szempontok érvényesítése. Vannak a Jogi Irodának munkajogi feladatai: például a vezetõi megbízások, felmentések, fegyelmi és kártérítési ügyek intézése, tanulmányi szerzõdések szerkesztése stb. Az intézeti belsõ szabályozásban, a szabályzatok, utasítások, körleve-
2003. október
lek jogi elõkészítésében, szerkesztésében, illetõleg véleményezésében is sok feladat hárul ránk. A különféle jogszabályok beillesztése, adaptálása az Intézet szervezetébe, mûködésébe, a kórházi szabályozásba, a Szervezeti és Mûködési Szabályzattól kezdve, az Intézet Házirendjéig, a Kollektív Szerzõdésen át az egyéb, pl. gazdasági-pénzügyi jellegû normákig terjed, és mint szinte valamennyi intézeti munkatárs, az Iroda tagjai is valamennyien közremûködünk az Intézet minõségfejlesztésében, a különbözõ team-ekben, és a minõségfejlesztéshez kapcsolódó belsõ szabályozás elõkészítésében. Az irodavezetõi tevékenységem mellett – nem utolsó sorban – az egyéb közvetlen feladataim között említhetem, hogy mondhatni hivatalból tagja vagyok a hetente ülésezõ Fõigazgatói Értekezletnek, el kell látnom a Szakmai Vezetõtestület titkári, vagy pl. a Lakás Bizottság titkári teendõit, de közre kell mûködnöm a közbeszerzési eljárásokban is. – Azt mondta Ügyvéd Úr, Ön mindig érdeklõdött az egészségügy területén végezhetõ jogi feladatokról. Beváltotta ez a téma a hozzá fûzött reményeit? – Szeretek a Szent János Kórházban és az egészségügyért dolgozni, számomra ez a legtöbb és a legnagyobb szakmai kihívás. Korábban a munkajog mellett az ún. gazdasági, a társasági és cégjog érdekelt, cégjogi tanfolyamot végeztem évekkel ezelõtt, számos szakkonferencián vettem részt és írtam e tárgykörökben dolgozatokat, tartottam elõadásokat. Mindemellett természetesen az ún. egészségügyi jog, mint olyan továbbra is érdekel, hiszen ez a fõ tevékenységem, ez a hivatásom, de az elõbb említett gazdasági jogi stb. ismeretanyag, ill. a gyakorlati tapasztalataim nélkül nem tudnám ellátni kórházi feladataimat. Az egészségügyrõl szóló joganyag – a hatályos egészségügyi törvény és végrehajtási rendeletei után – most
www.janoskorhaz.hu
tovább fejlõdik, talán most kezd kikristályosodni. Az új, a 2003. július 1. napján hatályba lépett ún. intézeti törvény és végrehajtási rendeletei után várom az egészségügyben dolgozók jogállásáról szóló törvény mielõbbi elfogadását, kihirdetését és hatályba lépését is. Jogbizonytalanság van ezen a területen, amelyet az is jelez, hogy egymással szorosan összefüggõ jogszabályok végrehajtását, alkalmazását felfüggesztik, illetõleg nem egy idõben lépnek hatályba… Jogászként ugyanis szeretnék mindenkor egyértelmû választ adni lehetõleg minden bennünket érintõ kérdésre, s nem csupán az egészségügyben dolgozó orvosoknak, szakdolgozóknak és más közalkalmazottaknak (és vállalkozóknak), de az Intézet vezetésének is a továbblépés érdekében. Regionális gyógyintézeti feladatainkat ugyanis csak biztos szakmai, gazdasági-pénzügyi és jogi háttér mellett láthatjuk el. Állandó kihívást jelent, hogy a folyton változó jogszabályokhoz zökkenõmentesen, Intézetünk, Kórházunk számára a lehetõ legelõnyösebben és jogszerûen tudjunk alkalmazkodni. Az Intézet Jogi Irodájában remek, jól képzett, kulturált munkatársakkal dolgozom együtt, és a kórház vezetõivel is harmonikus a kapcsolatom, együttmûködésünk eredményesnek tekinthetõ. Nagyra becsülöm azt, hogy a Szent János Kórház minden munkatársával szemben az Intézet vezetése nagyfokú követelményeket támaszt: a pontos, idõszerû és precíz munkát elvárjuk önmagunktól és elvárjuk kollegáinktól is, itt mindenkinek a lehetõségeihez mért legjobb minõséget kell teljesítenie. Ilyen közegben jó – ha nem is mindig könnyû – ügyvédi tevékenységet ellátni, a Szent János Kórházat képviselni, hírnevét megvédeni és tovább öregbíteni. - zsófi -
5
Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré
Tizenegy év alatt kétezer gyermek Interjú dr. Konc Jánossal, a Budai Meddõségi Centrum vezetõ fõorvosával A Szent János Kórház Budai Meddõségi Centruma inkább hasonlít vidám óvodára vagy jó hangulatú általános iskolára, mint kórházi osztályra. A falon mindenhol mosolygó gyerekek képei, barátságos berendezés, a bejáratnál pedig Budapest, Magyarország és Európa térképe, rajta számtalan apró, piros ponttal jelölve, hol lakik olyan gyerek, akinek a Centrum segítette a világra jöttét. Dr. Konc Jánossal, az orvostudomány kandidátusával beszélgetve is egyre inkább egy emberarcú osztály képe rajzolódik ki elõttem: egy olyan helyé, ahol valóban törõdnek a páciensekkel, ahol az ember, és nem a problémája van a központban. – Mióta létezik a Meddõségi Centrum? – 1992. augusztus 11-én, a Fõvárosi Önkormányzat és a kórházvezetés anyagi és erkölcsi támogatásával, valamint Dr. Sebestyén Gyõzõ, magyar származású francia orvos-biológus hazaszeretetének köszönhetõen jött létre a Meddõségi Centrum. 1991-ben egy véletlen találkozás eredményeképpen hívta meg Sebestyén dr. a Le Havre-i IVF Központ vezetõje Konc János dr-t, hogy bemutassa saját sikeres in vitro fertilizációs programját. A tervezett párnapos látogatásból kerekedett hosszabb idõ alatt a francia kollegák, Jean Clou Rocaboy és Michel Roulett megismertették és megtanították az élenjáró asszisztált reprodukciós technikákat. Az elsõ öt páciens in vitro fertilizációs programjánál Michel Roullet biológus segített, itt a helyszínen. Ennek a szakmai, baráti segítségnek köszönhetõen a megnyitás után 11 hónappal, 1993-ban megszületett az elsõ három egészséges lombikbébi a Szent János Kórházban.
6
– Ezek szerint tizenegy éve létezik a központ. Milyen eredményeket tudhatnak magukénak? – Az elsõ évben huszonhárom páciensünk volt, melyeknek száma az elsõ négy évben jelentõsen, 1996 óta pedig exponenciálisan emelkedett. Az elmúlt tizenegy évben összesen (majdnem) hatezer olyan meddõ házaspár kereste fel a Centrumot, akik ezt követõen részt vettek a lombikbébi-programban, és összesen valamivel több, mint kétezer gyermekük született. Az utóbbi években évente ezer új gyermektelen házaspár fordul hozzánk. A lombikbébi-programokat értékelõ egyik nagyon fontos mérõszám hazánkban az úgynevezett „take home baby rate”. A Szent János Kórházban, vagyis nálunk a legmagasabb ez az arány, a Gyógyinfok felmérése szerint 30,9% – szemben a 24%-os magyar átlaggal. Ez azt jelenti, hogy száz hozzánk kerülõ, és a lombikbébi programba belevágó párból harmincharmincegy távozik tõlünk egészséges babával. Hozzá kell azonban tenni, hogy a lombikbébi-programoknál a normálisnál lényegesen magasabb az ikerterhességek aránya, hiszen a nagyobb siker érdekében egyszerre három megtermékenyített petesejtet ültetünk be az anya méhébe, ennek hátrányai ellenére is. A szülések majdnem negyede ikerszülés tehát. 2002-ben Magyarországon csaknem 96000 gyermek született, ennek másfél százaléka volt lombikbébi. A programban résztvevõk 15 százalékát a Szent János Kórház Meddõségi Centruma kezelte. 2002-ben országosan valamivel több, mint 6500 lombikbébi programot indítottak, ebbõl 850-et végeztek el a Szent János Kórház Budai Meddõségi Centrumában.
– Meddig követik nyomon pácienseik sorsát? – Hivatalosan a terhesség harmadik hónapjáig kísérjük figyelemmel, mi történik kezeltjeinkkel, de a nálunk teherbe esett nõk negyven százaléka itt is szül a kórházban. – Van annak jelentõssége, hogy a Centrum egy több mint ezer ágyas kórház egyik részlegeként mûködik? – Ennek sok elõnye van a páciensek számára. A Budai Meddõségi Centrum a különbözõ típusú beavatkozásokat elõzetes kivizsgálás után ambulanter végezzük, vagyis a beavatkozás reggelén történik a felvétel és aznap késõ délután vagy este utasításokkal ellátva, betegállományba vételi javaslattal hazabocsátjuk a pácienst, aki szövõdmény esetén kórházunk szülészeti osztályán nyer elhelyezést. Tevékenységünket az úgynevezett egynapos sebészeti tevékenységnek megfelelõen fejtjük ki. Biztos hátteret jelentenek pácienseink számára kórházunk egyéb osztályai (szülészet, urológia, sebészet, röntgen, belgyógyászat, radiológia, intenzív osztály, központi laboratórium stb.), amelyek nem csak a kivizsgálás folyamán, de bármilyen
A Mi Kórházunk
Portré
•
Portré
•
Portré
komplikáció elhárításában mögöttünk állnak. – Azt mondta, az elsõ idõkben néhány tíz betegük volt évente, most pedig ezres létszámról lehet beszélni. Nem volt nehéz orvosként megélni ezt a nagyságrendi változást? – Dehogynem. Eleinte szinte családias hangulatban zajlottak a kezelések, minden pácienssel személyes kapcsolatunk alakult ki. Ahogy emelkedett a létszám, úgy vált ez egyre nehezebbé, idõvel csaknem lehetetlenné. Idõközben természetesen a központ maga is átalakult: a kezdetben alig négyfõs gárda egyre bõvült. Jelenleg négy teljes és egy félállású nõgyógyász, egy félállású andrológus, öt biológus, két biológus asszisztens, tizennyolc asszisztens, adminisztrátor és nõvér, valamint egy szintén félállású állatorvos dolgozik nálunk. – Állatorvos?! – Igen, õ Európa egyik legelismertebb fagyasztási szakembere - és a munkatársunk. – Mit tud elmondani az önökhöz fordulókról? Van egy „jellemzõ” páciens, betegút? – Betegeink átlagéletkora 32,5 év. Ez még szerencsés, hiszen a lombikbébi-programnak harmincöt éves kor alatt van a legnagyobb esélye a sikerre. A hozzánk forduló párok hatvan százaléka vidéki, harminc százaléka budapesti, egytizede pedig Pest megyében lakik, de van, aki külföldrõl érkezik hozzánk. Azoknál a pároknál, akiknél sikerül gyermekáldást elérnünk, átlagosan a két és feledik próbálkozás az, amibõl terhesség lesz. - zsófi Rendezvényeink címû rovatunkban további érdekességeket, híreket olvashat a lombikbébi-programmal kapcsolatban; képeket láthat a 2003. szeptember 20-án tartott VI. Lombikbébi Találkozóról, valamint betekintést nyerhet a Budai Meddõségi Centrum és a Budai Lombikbébi Egyesület tevékenységébe.
2003. október
Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk?
„A pollen visszatér” Pollenek támadása II. A Mi Kórházunk elõzõ számában közöltünk egy interjút Dr. Mohácsi Edittel, a Szent János Kórház allergológiai szakrendelésének vezetõjével. Most ezt a beszélgetést folytattuk a doktornõvel, kitérve azokra a témákra is, amik az elõzõ számból kimaradtak. – Mitõl lesz valaki allergiás, és vajon minek tudható be, hogy az elmúlt évtizedekben ugrásszerûen növekszik az ebben a betegségben szenvedõk száma? – Az allergia kialakulásához két komponens kell: egyrészt az öröklött hajlam, másrészt az allergiás reakciót kiváltó anyag – az allergén – tartós jelenléte. Ha valakiben megvan a hajlam, de soha nem találkozik az allergénnel, nem fogja a betegség tüneteit észlelni magán. Ha pedig olyan környezetben él, ahol sok, a szervezetébõl kóros reakciót kiváltó anyag van, akkor kialakul az allergia. Emiatt van az, hogy ugrásszerûen emelkedik a betegek száma: az elmúlt pár évtized olyan anyagok tartós jelenlétét hozta magával – környezeti szennyezõdések, az élelmiszerekben található vegyi anyagok stb. –, melyek allergénnek bizonyultak. Ezért van például az is, hogy a városokban nagyon sok az allergiás megbetegedés: a nagy forgalmú utak levegõjének szennyezõdései nagymértékben fokozzák a betegség megjelenésének valószínûségét. – Van átjárás az egyes allergiafajták (különbözõ anyagokra való légúti allergiák, bõrallergiák, ételallergia) között? Nagyobb valószínûséggel lesz valaki allergiás más anyagokra is, ha valamire már az? – Ilyen értelemben vett összefüggés nincs az egyes allergiatípusok között: attól, hogy valaki például valamilyen növény pollenére aller-
www.janoskorhaz.hu
giás, nem szükségszerû, hogy másfajta virágporokra, vagy például a háziporra is kialakuljon benne a természetellenes reakció. Ugyanakkor elképzelhetõ, hogy eleve megvan benne a hajlam, és ha tartósan és nagy mennyiségben találkozik a megfelelõ anyaggal, idõvel arra is allergiás lesz, hiszen a reakció kialakulásához is idõre van szüksége a szervezetnek. – És ki lehet gyógyulni az allergiából? – Nem, a szó klasszikus értelmében véve nem lehet. Ha valakiben kialakult egy adott anyaggal szemben az érzékenység, az már soha nem múlik el. Ha azonban hosszú idõn keresztül nem találkozik az allergénnel, a szervezetében lecsökken azoknak az antigéneknek a száma, amelyek az allergiás reakciót közvetlenül elõidézik. Ilyenkor elõfordulhat az, hogy az illetõ pár alkalommal anélkül is találkozhat az allergénnel, hogy allergiás tünete kialakulna. Ha viszont az adott anyag tartósan megjelenik az illetõ környezetében, idõvel – bár ez akár évekbe is telhet – újra kialakulnak az antigének és ezzel együtt az allergia. – Az elõzõ számban beszámolt arról, hogy az allergológiában az immunterápia a jövõ gyógymódja. Milyen lehetõségek állnak még az orvostudomány elõtt ezen a téren? – A legjellemzõbb kezelési mód a betegség terén jelenleg fõképp tüneti: a már kialakult allergiás tüneteket mérsékli. A nagy lehetõséget az jelenti, hogy be lehet avatkozni a folyamatba még azelõtt, hogy a tünetek megjelennének: több olyan fázisa is van a betegség kialakulásának, ami elvileg megszakítható, ahonnan megakadályozható a továbblépés. Természetesen problé-
7
Segíthetünk? • Segíthetünk? mát okoz, hogy amikor ezek a folyamatok zajlanak, akkor a beteg még nem észleli, hogy hamarosan megjelennek rajta az allergia tünetei, ezért nehezen megragadható, mikor is kéne beavatkozni. Ugyanakkor léteznek már olyan gyógyszerek, amelyek ezen az elven mûködnek. – Szakrendelésük a legelismertebb és szakmailag legfelkészültebbek közé tartozik az országban. Hány pácienst látnak el naponta? – Fõleg Budapestrõl és környékérõl érkeznek a betegeink, a rendelés napi betegszáma hatvan és száz között mozog, ami nagyon soknak számít. Ezek többségénél csak rövid idõt vesz igénybe az ellátás – egy recept felírása vagy injekciózás a szokásos terápia keretén belül. Az újonnan érkezõ betegek egy részénél azonban hosszas beszélgetésre, részletes anamnézisre van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, az allergiás jellegû tünetet vagy tünet-együttest valóban allergiás megbetegedés okozza-e. Gyakori, hogy más, fül–orr–gégészeti, gasztroenteorológiai vagy más belgyógyászati problémák váltanak ki az allergiára emlékeztetõ tüneteket. – Az elõzõ számban fõleg a felsõ légúti allergiákról beszélt. Ez a leggyakoribb allergiafajta? – Igen, a páciensek közel nyolcvan százaléka ilyen típusú betegségben szenved. Ezen kívül különféle étel- és gyógyszerallergiákkal, bõrallergiával (például fémallergia), illetve a méh- és darázscsípésre való allergiával találkozunk gyakran. – Doktornõ, ön allergiás valamire? – Igen, van egy enyhe gyógyszerallergiám, amire éppen úgy derült fény, hogy betegeket kezeltem az adott szerrel, és allergiás reakciót váltott ki belõlem. Szerencsére más ilyen problémám nincsen, pedig a családomban nem egy allergiás található. - zsófi -
8
Bemutatkozunk
•
Bemutatkozunk
•
Bemutatkozunk
Schopenhauer után szabadon
„Az egészség nem minden, de a minden semmi egészség nélkül.” Interjú a Szent János Kórház marketing csoportjával Bevallom õszintén, nehezen tudtam leplezni meglepettségemet, amikor felkérést kaptam a Szent János Kórház marketing csoportjával való interjú elkészítésére. Éppen ezért elsõ kérdésemet könyörtelenül szegeztem a csoport vezetõjéhez, Bozsik Évához: – Habár laikus vagyok a témában, azonban mégis nagyjából világos elõttem, hogy mi a feladata pl. egy autósvagy egy kozmetikai termékeket forgalmazó cég marketing szervezetének – de említhetném a versenyszféra bármely, a fogyasztók igényeit szem elõtt tartó nagyvállalatát. De mi a marketing szerepe az egészségügyben? – A válasz alapvetõen – bár kissé burkolt formában – az ön által feltett kérdésben rejlik. A képlet egy egészségügyi intézmény esetében is ugyanaz: termékek vagy szolgáltatások + igények alakítása = elégedett vásárlók. Mit is jelent ez: arra törekszünk, hogy a Szent János Kórház portfoliója – azaz mindazon egészségügyi szolgáltatások, melyeket az Intézet
„kínál” – a páciensek (szándékosan használom ezt a szót, mert nem minden ide betérõ ember beteg szükségszerûen) számára testre szabottan, igényeiknek megfelelõen jelenjen meg. S ezzel gyakorlatilag megfogalmaztam azt a feladatkört, amelyet a marketing csoport – egyelõre – három fõbõl álló kis csapata magáénak vall. – Ha jól tudom, meglehetõsen „friss” a marketing részleg a Szent János Kórház szervezetében? – Igen, májusban alakultunk, s havonta bõvült egy-egy fõvel a csoport: én voltam az „élharcos”, hiszen május elején léptem be elsõként, június elején csatlakozott hozzánk a PR-es kolléganõ (aki egyben a kórházi újság fõszerkesztõje is), júliusban pedig harmadikként a pályázati koordinátor kolléganõ. Egyelõre teljes a létszám, azonban idõvel – s ez az idõ hamarosan eljön, hiszen a feladatok rendkívül sokrétûek, s az igény már megvan rá – egy rendezvényszervezõvel és egy orvoslátogatóval szeretnénk bõvíteni a csoportot.
Jelenleg futó pályázataink
Budai Meddőségi Centruma és a Genodia Molekuláris Diagnosztikai Kft. (pályázati anyag elküldve). Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium által kiírt pályázat a sportlétesítmények építésének, korszerűsítésének és felújításának támogatására (a pályázati anyag elküldve). Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium pályázata angol nyelvi oktatás támogatására az egészségügyi és szociális ápolásban dolgozó ápolók részére (minden pályázó megnyerte az ösztöndíjat – hivatalos értesítés hamarosan várható).
ESZCSM által kiírt pályázat a liaison, kapcsolati pszichiátriai szolgálat modellkísérleteinek megteremtésére (pályázati anyag elküldve). ESZCSM által kiírt pályázat a közösségi pszichiátria modellkísérleteinek támogatására (pályázati anyag elküldve). Oktatási Minisztérium 2003. évi Műszaki Kutatás-fejlesztési Pályázatok, Tematikus Kutatás-fejlesztési program, Biotechnológia alprogramon közösen vesz részt Kórházunk
A Mi Kórházunk
Bemutatkozunk
•
Bemutatkozunk
Gyakorlatilag öt hónapja vívjuk „csatáinkat”, azonban – azt hiszem mindhármunk nevében bátran kijelenthetem, hogy sokkal többnek tûnik az itt töltött idõ. Ennek elsõdleges okát abban látom, hogy tevékenységünk alapvetõen hiánypótló, s az elsõ jó néhány hétben a feladatok elsõsorban ad-hoc jellegûek voltak. – Alapvetõen milyen feladatok ellátására jött létre a csoport? – Mint ahogy Önnek sem feladata, hogy szakavatott tudója legyen az autók mûszaki felépítésének, vagy kompetens legyen – maradjunk a témánál – a diabetológia vagy a gasztroenterológia területén, ugyanúgy egy orvostól sem várható el, hogy kompetenciája kiterjedjen a marketing, ill. a marketingkommunikáció területére. Nem feladata komoly megtérülési számításokat végezni, nem feladata szponzorokat, partnereket keresni, vagy a kórház egyéb bevételi forrásait növelni, nem az õ kompetenciájába tartozik a sajtóval való kapcsolattartás, a külsõ és belsõ kommunikáció, az arculatépítés, és nem feladata továbbá az sem, hogy árgus szemekkel figyelje a pályázati lehetõségeket – de sorolhatnám mindazon területeket, ahol ma már specializált szakemberekre van szükség. Hiszen az igényt (azaz egy ütõképes, szakmailag felkészült marketing csapat megteremtését) alapvetõen az egészségügyi intézmények között kialakult, és egyre fokozódó versenyhelyzet teremtette meg. Ezért üdvözöltük lelkesen mindhárman a Szent János Kórház menedzsmentjének tavasszal született döntését, hiszen elsõként ismerték fel egy marketing csapat kialakításának szükségességét – s a feladatok tárt karokkal vártak a megfelelõ szakemberekre. Sõt, úgy is fogalmazhatnék, hogy a menedzsment elébe ment a változásoknak – a marketingkommunikáció minden esetben kiköveteli magának a proaktivitást, s ebbõl a szempontból is mindenképp üdvözlendõ a lé-
2003. október
•
Bemutatkozunk
pés. A döntés szükségessége – lásd Kórháztörvény – mindenképp igazolódni látszik. – Érdekes ezen interjú címe, amelyet kifejezetten Önök kértek! – Igen, bár kissé nagyképûnek hangozhat a tétel egy marketing csoporttól, akinek nem a szó szoros értelmében vett gyógyítás az elsõdleges feladata. Sugall egyfajta prevenciós szemléletet, amely a hazai egészségügy alapvetõ hiányossága – s itt nem szeretnék különbözõ statisztikai adatokat felvonultatni, hogy Magyarországon a halálozási okok mire vezethetõk vissza (táplálkozás, mozgásszegény életmód stb. – de ez már egy másik cikk témája). A hosszú távú célokat szem elõtt tartó kommunikációs és marketingstratégiánkba olyan megelõzõ szándékú, felvilágosító programokat, szakmai fórumokat, kerekasztal-beszélgetéseket. szeretnénk beépíteni, amely már egy megváltozott szemléletet tükröznek: az egészséget, mint értéket, mint természetes alapállapotot jelenítik meg. Mindez egyfajta maximalizmust is mutat: fogalmazhatnék úgy is, hogy igyekszünk a mindenséggel mérni magunkat, s a páciensek elégedettségét a marketing valamennyi rendelkezésünkre álló eszközével mi is kivívni. Az ötletek rendkívül szerteágazóak, s szeretnénk, ha elképzeléseink – bár a versenyszférában megszokottnál jóval komótosabban – minél elõbb realizálódhatnának. Az egészségügy rossz helyzetét tényként kell kezelni, vannak azonban olyan praktikák, amelyek révén a páciens – mindezek dacára – úgy érezheti, hogy itt õ a fontos, hogy a szakmai ellátáson túlmenõen is foglalkoznak vele. Nos, a mi boszorkánykonyhánkban, ha nem is az „Elixírt” keressük, de legalábbis annak egy összetevõjét… …hisz’ olykor egy mosoly mindennél többet ér! - ye -
www.janoskorhaz.hu
Rendezvényeink
VI. Lombikbébi Találkozó A Budai Lombikbébi Közhasznú Egyesület idén tartotta a hagyományosnak tekinthetõ hatodik Lombikbébi Találkozóját, melyen az elsõ három, a Szent János Kórházban világra jött lombikbébi tizedik születésnapjának megünneplésére is sor került. A 2003. szeptember 20-án megtartott összejövetelen a hathetes csecsemõtõl a tíz éves iskolásig sok szép, okos, boldog gyermek jelent meg szüleivel együtt. Az egyesület vezetõsége a nagyobbaknak játszóteret, a kisebbeknek játszóházat és egyéb szórakoztató programokat szervezett. A rendezvényen részt vevõ szülõk, érdeklõdõk, valamint a sajtó képviselõi részére tájékoztatót tartott Dr. Nagy Péter Pál, a Szent János Kórház fõigazgatója, Dr. Konc János, a Szent János Kórház Meddõségi Centrum vezetõ fõorvosa, Kanyó Katalin, a Szent János Kórház Meddõségi Centrum vezetõ biológusa, a Kuratórium tagja, valamint Gurabi Attila, a Budai Lombikbébi Egyesület elnöke. Az elõadások fókuszában a hazai lombikbébi-programok és a meddõség kezelésének jelentõsége állt,
9
Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink
Gurabi Attila, az Egyesület elnöke tortával köszönti a 10 éves Verát és Ádámot
amely fontos eszköz lehet a népesség fogyásának csökkenésében. A Budai Meddõségi Központ és a Lombikbébi Egyesület rendkívül sikeresnek ítélte azon közös törekvésüket, melynek eredményeként döntés született arról, hogy 2002-tõl az OEP támogatja a második gyermek megszületésének elõsegítését is. A szervezõk hangsúlyozták, hogy céljuk az illetékesek figyelmének felhívása a lombikbébi-programokhoz szükséges korszerû és drága gyógyszerek fokozottabb támogatására.
Az egyesület alapító okiratának megfelelõen (mely megtekinthetõ a Budai Meddõségi Centrumban) teljes erejével támogatta és a jövõben is támogatni fogja a Meddõségi Centrumban folyó gyógyító munkát. Az egyesület új orvosi mûszereket és eszközöket vásárolt a gyógyítás magasabb színvonala érdekében, valamint lehetõségei szerint hozzájárul a lombikbébi-program gyógyszereinek költségeihez az arra rászoruló egyesületi tagoknál.
Több fórumot és a média segítségét felhasználva az egyesület, a Meddõségi Centrum vezetõségével együtt, népszerûsítette a hazai lombikbébi-programot, és elérte, hogy az Országos Egészségbiztosító a második gyermek megszületését is támogassa. 2002-ben a törekvést siker koronázta, így azóta több mint 100 házaspár jelentkezett második gyermekért. Majdnem 50 százalékuknál már megszületett, vagy érkezõben van a második baba. Az egyesület vezetõsége a lombikbébi-programokhoz szükséges korszerû, de drága gyógyszerek fokozottabb támogatását kéri a programban résztvevõ párok számára az illetékesektõl.
„…A hálát máshogy kifejezni nem lehet” – interjú a Budai Lombikbébi Egyesület elnökével A Budai Meddõségi Centrummal szemben lévõ szökõkút mellett ülünk Gurabi Attilával, a Budai Lombikbébi Egyesület elnökével. Az egyesületet hat évvel ezelõtt alapították meg a Szent János Kórház Budai Meddõségi Centrumában kezelt páciensek, vagyis a szülõk. Az egyesület
A Budai Lombikbébi Egyesület A Szent János Kórházban mûködõ Budai Meddõségi Centrumban kezelt páciensek, vagyis a szülõk hat évvel ezelõtt alapították meg a Budai Lombikbébi Egyesületet. Az egyesület olyan civil szervezõdés, mely közel 700 tagot számlál, és az elmúlt hat évben sokat tett a hazai lombikbébi-program társadalmi elismertetéséért és tudományos, szakmai fejlesztéséért, valamint a program gyakorlati elõsegítéséért. Az egyesület célja az is, hogy a meddõség elleni kezelések – így a lombikbébi-program támogatásával – küzdjön a magyar népesség csökkenése ellen.
10
A Mi Kórházunk
Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink
Konc doktor a csemeték és szülõk gyûrûjében
jelenleg közel 700 tagot számlál, és az elmúlt hat évben sokat tett a hazai lombikbébi-program társadalmi elismertetéséért, tudományos, szakmai fejlesztéséért, valamint a program gyakorlati elõsegítéséért. – Mi volt a célja az egyesület létrehozásának? – Az egyesület mûködésének három alapvetõ célja van. Az egyik, hogy a lehetõségeinkhez mérten, egyfajta háttérintézményként segítsük a Meddõségi Centrum mûködését: amennyire a forrásaink engedik, mûszereket, számítógépet vásárolunk nekik, illetve más módon támogatjuk munkájukat. Feladatunknak érezzük azt is, hogy tájékoztassuk a közvéleményt a lombikbébiprogramokról: egyrészt, hogy azok a szülõpárok, akiknek szükségük lehet ilyen beavatkozásra, könnyebben juthassanak információkhoz a lehetõségekrõl, másrészt pedig, hogy a közvéleménnyel jobban megismertessük, elfogadtassuk magát az eljárást. Ebben egyébként Almási Tamásnak, a szintén a Centrumban készült, Sejtjeink címû dokumentumfilmje is nagyon sokat segített. Harmadik célunk pedig, – ahol kicsit le
2003. október
vagyunk maradva és erõsíteni szeretnénk tevékenységünket –, a Centrumba bekerülõ párokkal való kapcsolattartás: az õ segítésük, támogatásuk, hiszen általában meglehetõsen nehéz idõszak egy pár életében az a pár hónap-év, amíg a lombikbébi-program tart. – Ha jól tudom, civil szervezetként a lombikbébi-programok állami támogatási rendszerére is hatást tudtak gyakorolni. – Legalábbis elmondható, hogy egyesületünknek is szerepe volt ab-
ban, hogy 2002-ben kedvezõbbé váltak a lombikbébi-programok finanszírozási körülményei. Korábban úgy szólt a szabályozás, hogy államilag legfeljebb öt kísérletet lehet támogatni, azt is legfeljebb az elsõ sikeres terhességig, azaz az elsõ gyermek megszületéséig. Tudni kell, hogy a programok résztvevõi jellemzõen gyerekszeretõ és gyerekigenlõ, rendkívül családcentrikus párok, akiknek nem az egy gyerekes családmodell az álmuk. Jogosnak tûnt tehát az igény, és ezt idõvel a döntéshozók is belátták, hogy ezeknek az embereknek két gyerek világra hozására is lehessen lehetõségük. Azóta több mint 100 házaspár jelentkezett második gyermekért, majdnem 50 százalékuknál már megszületett, vagy érkezõben van a második baba. – Elõfordul, hogy egy párnak természetes úton fogant gyermeke születik a sikeres lombikbébi-programban való részvétel után? – Igen, bár nem túl gyakori, de van ilyen. A félelem, a feszültség, mindazok a negatív érzések, amelyek a gyermektelenség évei alatt egy párban felgyûlhetnek, és amelyek a lombikbébi-program feszült várakozással, reménnyel, az elsõ egy-két próbálkozás alkalmával sokszor kudarccal is teli idõszakában akár még fokozódhatnak is, nagyon rossz ha-
A Budai Meddõségi Centrum mûködését az IVF-MEDICAL Közhasznú Alapítvány támogatja. Az Alapítvány a befolyt támogatásokból és az adózók által felajánlott 1%-ból korszerû berendezéseket vásárolt és bocsátott a Centrum rendelkezésére a sikeres kezelések érdekében. Kérjük, Ön is támogassa adója 1%-val a Budai Meddõségi Centrum mûködését! Számlaszám: HVB Bank 10918001-00000427-61470009 Adószám: 18233298-2-43 Kedvezményezetként megjelölheti az „Alapítvány a Szent jános Kórházért” alapítványt is: Számlaszám: 11784009-20300010-00000000 Adószám: 18034257-1-43 Köszönjük támogatását!
www.janoskorhaz.hu
11
Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink tással lehetnek arra, teherbe tud-e esni valaki. Ilyenkor a nyugalom, a bizalom, a bizakodás az ideális lelkiállapot. Amint a gyermek megszületett, egészséges és gyönyörû, ez a lelkiállapot magától kialakul. Ennek néha olyan nagy szerepe van, hogy akár természetes úton is gyermeke foganhat a párnak, természetesen, ha ennek nincsenek egyéb akadályai. – Gyakori, hogy a szülõk a gyermekek születése után is kapcsolatban maradnak a Centrummal? – Igen, azok a szülõpárok, akiknél sikeres volt a program, általában fenntartják a kapcsolatot a Centrummal, annak orvosaival, munkatársaival. A program ideje alatt általában meglehetõsen bensõséges viszony alakul ki ugyanis a Centrum munkatársai és köztünk, szülõk között. Az egyesület léte ezért is fontos: így tevõlegesen, a munkát segítve fejezhetik ki a szülõk azt a hálát, amit a Centrum dolgozói iránt éreznek, és amit máshogy bajosan lehetne csak kifejezni. – Vannak az egyesületnek rendszeres programjai, rendezvényei? – Természetesen. Kiemelném a minden évben megrendezésre kerülõ Lombikbébi Találkozót, amit idén szeptember 20-án szerveztünk meg hatodszorra. Ezen a hatéves csecsemõtõl a tízéves iskolás gyerekig voltak jelen a Centrum „gyerekei”, természetesen szüleikkel együtt. Ez afféle örömünnep – rendkívül jó hangulatú, számos szórakoztató programmal fûszerezett összejövetel. Szintén az egyesület mûködteti a www.lombik-baby.hu honlapot, ahol a Centrumról és az egyesületrõl szerezhetnek információkat az érdeklõdõk.
Lombikbébi-program Negyedszázada született az elsõ lombikbébi, Louise Brown Nagy-Britanniában. A Szent János Kórház Budai Meddõségi Centruma 1992. augusztus 11-én – vagyis tizenegy éve – nyitotta meg kapuit a gyermekre vá-
12
gyó házaspárok elõtt. Veronika, az elsõ lombikbébi 10 évvel ezelõtt 1993. júliusában született Budapesten Dr. Konc János, a Budai Meddõségi Centrum vezetõ fõorvosának segítségével. Azóta közel 5700 házaspár kereste meg az intézetet, ahol a programban való részvétel eredményeként 2012 gyermek született. A világon született lombikbabák száma mára megközelíti a másfél milliót. A Nyugat-Európai országokban a születések 3–4 százaléka lombikbébi-program eredménye, hazánkban ez egyelõre csupán 1,5 százalék. (A
szeresét, vagyis 6000 új élet világra jöttét is el lehetne érni. A közelmúltban a programnak köszönhetõen új technikák bevezetésére került sor, – az Egyesült Államok és Nyugat-Európa után már Magyarországon – a Budai Meddõségi Centrumban is lehetõség nyílt az embriók 5–6 napig történõ továbbtenyésztésére, a lézeres embrió hatching-re, az embriókon végzett gyógyító jellegû mikromanipulációkra és a preimplantációs genetikai vizsgálatra. A Budai Meddõségi Centrumban egy évvel ezelõtt Magyarországon el-
lakosság számához viszonyítva a legtöbben Dániában vehetnek részt lombikbébi-programban, az ott született babák 3,5 százaléka laborban fogant.) A Magyarországi gyors népesség fogyást önmagában a meddõség kezelése, a lombikbébi-program nem képes megállítani, de a tavaly megszületett kb. 1500 gyermek is jelzi a program fontosságát. A hazai lombikbébi-program fokozottabb kormányzati és egészségpénztári támogatásával, például a kezeléshez használt gyógyszerek ingyenessé tételével és fokozottabb szervezettséggel, az újszülöttek számának négy-
sõként vezették be az ún. „spindle view” technikát, amellyel az élõ petesejtek osztódási orsója láthatóvá vált, és így a petesejt megtermékenyítése, mikromanipulációval nagyobb sikerrel jár. Ennek köszönhetõen a teherbeesés aránya növekszik, a spontán vetélések aránya pedig csökken. A 2002-ben Magyarországon született csaknem 96 000 gyermek, 1,5 százaléka volt lombikbébi. A programban résztvevõk 15 százalékát a Szent János Kórház Meddõségi Centruma kezelte. 2002-ben országosan valamivel több mint 6500 lombikbébi-programot indítottak, ebbõl
A Mi Kórházunk
Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink 850-et végeztek el a Szent János Kórház Budai Meddõségi Centrumban. A megszületett lombikbébik egészségi állapota ugyanolyan jó, mint a természetes úton fogantaké. A különbség az, hogy a lombikbébik szüleinek küzdelmes utat kell bejárniuk, mire boldog édesanyákká és édesapákká válnak.
Aki a pipettája hegyén tartja a gyerekeket – beszélgetés Kanyó Katalin biológussal Amikor másodszorra lépek be a Budai Meddõségi Centrumba, Kanyó Katalin biológus, embriológus az elsõ, akivel találkozom. Kémia-biológia szakon végzett az egyetemen, és mint elmondja, ennél a munkánál mindkét végzettségét bõven kamatoztatni tudja: biológusként a szövettenyésztõ laborban, vegyészként pedig a hormon-spermalaborban van rá szükség. – Mióta dolgozik a Központban? – Még nem létezett a Központ, amikor elkezdtem itt dolgozni, 1992-ben. Konc tanár úrral és munkatársainkkal együtt tanultuk meg, Sebestyén Gyõzõtõl és külföldi kollégáinktól, ott már mûködõ centrumokban azt a technológiát, amit aztán itt is elkezdtünk alkalmazni. Azóta is rengeteg segítséget kapunk tõlük, hiszen egyre újabb megoldások tûnnek fel, melyeket Magyarországon senki nem ismer még. Kollegiális viszonyokból az elmúlt években sok külföldi szakemberrel barátság lett, és elmondhatom, a támogatásuk nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a Budai Meddõségi Centrum az ismert szakmai színvonalon tudja folytatni a munkáját. Saját jelenlegi munkatársaink képzése is itt folyik a központban, sõt, más helyrõl is érkeznek hozzánk szakemberek tanulni. – Hosszú idõbe telik, amíg valakibõl jó embriológus válik? – Ebben a szakmában nagyon fontos a gyakorlat. Biztos kézre és
2003. október
biztos szemre van szükség ahhoz, hogy jól végezze valaki a munkáját, akár a hagyományos módszernél (amikor a spermiumot csak ráhelyezzük a petesejtre), akár a mikromanipulációs technikánál. Azt az embriót, amit én szabad szemmel is látok, maga valószínûleg nem venné észre. A mikromanipuláció során a spermiumokat egy olyan tûvel juttatjuk a petesejtbe, melynek vastagsága mindössze a milliméter töredéke: aprók a méretek, nagyon pontosan, finoman kell dolgozni, és ehhez hosszas gyakorlásra van szükség. Elsõsorban olyan petesejteket használunk a tanuláshoz, tanításhoz, amelyeket azok nem megfelelõ minõsége miatt már nem tudnánk felhasználni, de van, hogy egér petesejteken folyik a gyakorlás. A tapasztalatok szerint egy-két évre van szükség ahhoz, hogy megbízható szakemberré váljék valaki. – Önnek elvileg csak a saját pácienseik sejtjeivel kell találkoznia. Van velük mégis személyes kapcsolata? – Igen, természetesen. Csodálatos érzés volt, amikor tíz évvel ezelõtt megszületett az elsõ „gyerekünk”, Vera. Konc tanár úr rámutatott, és azt mondta: látod, ez a baba volt ott nemrég a pipettád hegyében. A biológusnak, embriológusnak a megtermékenyítési folyamat több pontján is nagy szerepe van: mind a leendõ apa és anya lehetõségeinek kivizsgálásában, mind az embrió létrehozásában és vizsgálatában, de az embrió felhelyezésének idõpontjára is teszünk javaslatot, jóllehet a lehetõségeket és az esetleges siker vagy kudarc hírét nem mi közöljük velük. A páciensek rendszeresen visszajárnak, be-benéznek hozzánk, elhozzák a gyerekeiket, akik megmutatják a rajzaikat, az elsõ matekdolgozatukat – mindezek természetesen apróságok, de csodálatos érzés volt, amikor abba a korba értek az elsõ lombikbébik, hogy már a saját kezükkel írott képeslapot kaphattunk tõlük. Amióta pedig a második
www.janoskorhaz.hu
gyerek vállalása is lehetõvé vált, természetesen gyakran látunk viszont olyan családokat is, akik ezzel a szándékkal érkeznek. – Nem nehéz megélni a kudarcokat? – Dehogynem, annál is inkább, hogy sajnos a „jó” és a „rossz” napok nem egyenletesen oszlanak el: néha egy-két napig csak sikertelen kísérleteink vannak. De szerencsére a sikerek, és fõleg a megszületõ, egészséges babák bõven kárpótolnak ezekért a megpróbáltatásokért. Összességében azt kell mondanom, hogy nagyon szeretem és élvezem ezt a munkát. A kívülállók azt gondolhatják, monoton, amit mi csinálunk, de ez nem igaz: minden egyes sejt, minden egyes próbálkozás olyan, mint egy csukott ajándékdoboz – amíg az ember nem nyitja ki, nem tudhatja, mi van benne, öröm vagy bánat, siker vagy kudarc. És így aztán sokkal jobban lehet örülni a sikernek.
Tízéves Kovács Veronika, a Budai Meddõségi Centrum elsõ lombikbébije Egy csengõ gyerekhang szól bele a telefonba, amikor az elsõ, János Kórházban született lombikbébi – egy kislány – családját hívom. Veronika az, és egybõl tudja, ki vagyok, amikor mondom, hogy a Szent János Kór-
13
Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink házból keresem. Az édesanyja fiatalos hangú, harmincöt körüli hölgy, készséggel válaszol tétova kérdéseimre – leginkább mégis az derül ki a beszélgetésbõl, hogy egy „lombikbébi” családjával interjút készíteni arról, milyen is a gyerekük, teljesen értelmetlen. Arról lehet beszélni, milyen volt azelõtt, milyen érzés volt bekerülni a programba, mekkora öröm volt a siker, de arról, hogy milyen is ez a gyerek – milyen lenne, éppen olyan, mint a többi tízéves. – Hány éve próbálkoztak már, amikor végül a Budai Meddõségi Centrumhoz fordultak? – Öt éve. Én huszonhat éves voltam, a párom pedig negyvenöt, amikor Verus megszületett. A János Kórház elõtt több helyen jártunk már,
de sok helyrõl elküldtek bennünket, mert nem voltunk – és azóta sem vagyunk – házasok. A János Kórház Budai Meddõségi Centruma volt az elsõ hely, ahol ez a téma fel sem merült. Egy ismerõsöm szólt, hogy hamarosan indul itt is lombikbébiprogram – idejöttünk, belefogtunk, és elsõre sikerült. – Elsõre? Azért ez ritka, nem? – Dehogynem, valószínûleg óriási szerencsénk volt ezzel. A párom utólag elmondta, hogy nagyon félt a kudarctól, de a megtermékenyített sejtek felhelyezése után két héttel kiderült, hogy terhes vagyok, röviddel ezután pedig az, hogy ikreket várok. A másik magzat azonban két hónap elteltével felszívódott, így született meg aztán Veronika. A terhességem
A Látás Világnapja A Szent János Kórház a Látás Világnapját a látáscsökkent cukorbetegeknek szentelte 2003. október 9-én a Látás Világnapja alkalmából „Cukorbetegek látásmegõrzése” címmel rendezett nyílt napot a Szent János Kórház Szemészeti Osztálya. A rendezvény arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a cukorbetegség szövõdményeként kialakuló szemfenéki
14
és a szülés is teljesen problémamentes volt, eltekintve attól, hogy gyakorlatilag kilenc hónapon keresztül semmi mást nem csináltam, csak ettem és aludtam. Azt hiszem, nagyon szerencsésnek mondhatom magunkat. Sajnos amikor a második babát is elkezdte támogatni a TB, én már túl idõs voltam ahhoz, hogy újra megpróbálkozzunk. De így hármasban is kiegyensúlyozott, boldog család vagyunk! – Veronika ismeri a születése történetét? – Természetesen. Korán elmondtuk neki, de eleinte nem nagyon értette, mit is jelent mindez. Aztán egyszer az unokatestvérével beszélgetett a születésrõl, és akkor nagyon megijedt, hogy nem is mi vagyunk az iga-
elváltozás igen súlyos következményekkel járhat, amely azonban elkerülhetõ a betegség korai felismerésével és megfelelõ kezelésével. Az érdeklõdõk részt vehettek egy speciális, szemfenéki digitális kamerával történõ szakorvosi szemvizsgálaton, melynek során megismerhették szemük állapotát, és a számítógép monitorán betekintést nyerhettek saját érrendszerükbe. A szemfenék-vizsgálat mellett elõadások hangzottak el a cukorbetegség korszerû kezelésérõl és szemészeti szövõdményeinek lézeres mûtéteirõl; majd Dr. Szigeti Zoltán, a Szemészet osztályvezetõ fõorvosa és Prof. Dr. Winkler Gábor, a Diabetológia osztályvezetõ fõorvosa válaszolt a felmerülõ kérdésekre. A megjelentek a rendezvény ideje alatt vércukorszint mérésen, valamint szaktanácsadással egybekötött diabetológiai termékismertetõn és kóstolón vehettek részt. Dr. Nagy Péter Pál, fõigazgató – aki személyesen köszöntötte a vendégeket – elmondta, hogy a Szent János Kórház a közeljövõben számos hasonló nyílt nap megrendezését tervezi más egészségügyi szakterületen is.
A Mi Kórházunk
Rendezvényeink zi szülei. Akkor leültünk, elmeséltük neki tövirõl hegyire, hogyan születik a legtöbb kisbaba és hogy született õ, megmutattuk neki a fényképeket a terhességemrõl, az õ csecsemõkoráról, ultrahangfelvételeket saját magáról, és akkor megértette, hogy õ egészen a mi gyerekünk, csak egy kicsit kalandosabb volt a születése, mint más babáknak. – A külvilággal, másokkal nem voltak problémáik? – Nem igazán. Veronika barátai, osztálytársai is tudják, hogy õ egy lombikbébi, de elsõsorban – ha már negatívumról kell beszámolnom – az foglalkoztatja õket, hogy a lányom évente egyszer bekerül az újságba. Erre irigykednek néha, de igazából a normális keretek között marad ez is. Verus egyébként nagyon jó kislány: a párommal teljesen partnerként kezeljük már a születésétõl kezdve, és õ rá is szolgál erre. Ahol tud, segít, aranyos, szófogadó kislány. – Van kapcsolatuk a központ munkatársaival, vagy esetleg más lombikbébi-programban részt vett családokkal? – Igen, mindenképp. Eleinte gyakran visszajártunk a központba, elsõsorban Konc doktor úrhoz és Kanyó Katihoz (ahogy Veronika hívja õket, Konc doktor bácsihoz és Kati nénihez), de amióta már évente ezer páciensük is van, nem nagyon érnek rá munkaidõben mással foglalkozni. A lombikbébi találkozókra mindig elmegyünk, ott találkozunk másokkal. Személyes kapcsolatunk fõleg a Verus után született második babával – azóta már õ is nagyfiú –, Ádámmal és a családjával van, illetve van két ikerkislány, akik szintén Veronikával nagyjából egyidõsek. És hogy el ne felejtsem megemlíteni, az unokatestvéremék a mi javaslatunkra fordultak a Budai Meddõségi Centrumhoz, és most készülnek arra, hogy a második gyerekkel is megpróbálkozzanak, úgyhogy családon belül is többszörösen érintettek vagyunk.
2003. október
Postánkból • Postánkból • Postánkból • Postánkból • Postánkból
Tisztelt Fõigazgató Úr! A Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály kollektívája és a magam nevében szeretném megköszönni az iskolakezdési támogatás folyósítását. A felmerült többletmunkáért köszönetünket fejezzük ki a lebonyolítást végzõ munkatársaknak is. 2003. szept. 22. Tisztelettel: Dr. Fazekas Gábor osztályvezetõ fõorvos
Tisztelt Fõigazgató Úr! Ezúton szeretnénk köszönetet mondani az osztály dolgozóinak nyújtott ajándék utalványokért, nagy segítséget jelentett iskolakezdéskor a szülõknek. 2003. szept. 23. Kocsis Istvánné osztályvezetõ fõnõvér Ápolási Osztály
Tisztelt Fõigazgató Úr! 2003. szeptember 15-én feküdtem be az Önök Sebészeti Osztályára egy sérvmûtétre. Az én mûtét utáni állapotom nagyobb izgalmakra nem adott okot, de megéltem mások állapota miatt. A fiatal orvosokat minden esetben határozott fellépés jellemezte, ez azonban kimondatlanul is együttérzéssel társult. Egy betegtársamnál mûtét után vérzés lépett fel, bennünk pánikot okozva. Az ügyeletesek olyan csendben, bizalomébresztõ összhangban dolgoztak, hogy sikerült rögtön helyreállítani a nyugalmat, pusztán a tartásukkal. Jó összhangot tapasztaltam a nõvérek között is. Hálát érzek a függönyökért, amiket saját kezûleg szegtek be, a szárazvirágért a vázában, de leginkább a mosolyért, ami megkönynyítette az ottlétet. A világért sem mulasztanám el, hogy operáló orvosom szakmai munkáján túl embersé-
www.janoskorhaz.hu
ges voltát is kellõ tisztelettel és szeretettel említsem. Nem kívánok senki fejére glóriát tenni, javíthatatlan idealistaként azt vallom, hogy tették, ami a dolguk. De azt gondolom, ha valaki jól végzi a dolgát, az igenis említést érdemel. Feltételezem, elõbb kapnak kritikát, mint dícséretet, s ha kapnak, talán nem a legkívánatosabb formában. A gyógyító munka elismerése mellett szeretnék néhány kritikai észrevételt is tenni: A frissen felújított Sebészeten a mellékhelységek felszerelése nem megfelelõ (lötyög a kapaszkodó, lecsúszik a WC deszka), a napközbeni takarítás lehetne gyakoribb. Ne csak a levesek legyenek ízletesek, hanem a többi étel is; az ételkihordó tálcák tisztítására több gondot kellene fordítani. Remélem, levelem objektív voltával Ön is egyetért majd. Biztosíthatom, betegtársaimmal egyetértettünk az általam leírtakban. Nagykovácsi, 2003. szept. 28. Szépné Rózsa Judit
Az Alapítvány a Cukorbetegekért ingyenes kiadványa, megjelenik évente hat alkalommal. Bõvebb felvilágosítás, megrendelés: Tudomány Kiadó Telefon: 273-2840, 273-2844
15
Aktualitások • Aktualitások • Aktualitások • Aktualitások • Aktualitások • Aktualitások • Aktualitások
A gazdasági igazgató helyettes bemutatkozása Horváth Imre vagyok. 2003. júniusa óta dolgozom a Szent János Kórházban, mint Gazdasági Igazgatóhelyettes. Tudva, hogy milyen jelentõs szerepet tölt be az Intézet életében a gazdasági-mûszaki igazgatóság – mivel döntései alapvetõen befolyásolják a kórházban dolgozók munkáját – megtisztelõ, hogy ezt a pozíciót részemre felajánlották. Felsõfokú tanulmányaimat a Miskolci Egyetemen kezdtem meg. 1993-ban gépészmérnök diplomát szereztem, majd 1995-ben mérnökközgazdászként hagytam el Miskolcot. Mivel érdeklõdésem sokkal inkább húzott a közgazdasági terület felé, nekivágtam a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MBA képzésének, amit 2000. õszén sikeresen befejeztem. Szerencsémnek köszönhetõen a végzés után nem sokkal kamatoztathattam frissen megszerzett tudásomat. Osztályvezetõként rögtön az életben is kipróbálhattam, milyen közgazdásznak lenni. Rengeteget tanultam és nagyon sok hasznos tapasztalattal lettem gazdagabb, melynek nagyobbik részét a gyógyszeriparban szereztem, hiszen több évig dolgoztam Magyarország egyik legrégebbi, még ma is többségében magyar tulajdonú gyógyszergyárában. A Szent János kórház csapatához való csatlakozásom elõtt egy állatgyógyászati területen mûködõ francia tulajdonú cég alkalmazásában álltam. 2001-ben megnõsültem és 2002. augusztus 23-án megszületett Anna nevû kislányom, aki azóta az életünk középpontja. Szabadidõmben nagyon szeretek kertészkedni, vagy a családommal kirándulni, sportolni. Nagyon örülök a lehetõségnek, hogy itt dolgozhatok a Szent János
16
Kórházban és remélem, a kórház területén a lehetõ legtöbb kollégával sikeresen tudok majd együttmûködni. Segítségüket és támogatásukat elõre is köszönöm! - hi -
Iskolakezdési támogatás A Szent János Kórház menedzsmentjének döntése alapján a kórház közalkalmazottai beiskolázási támogatást igényelhettek, melynek forrását az Intézet saját bevételei biztosították. A támogatás lehetõségét a dolgozók nagy lelkesedéssel fogadták. A Humánpolitikai Osztály munkatársainak köszönhetõen a kérelmek feldolgozása és az egyéb adminisztratív ügyintézés határidõre megtörtént. Az igazolások ellenõrzése után minden dolgozó, aki a kérvényét leadta és megfelelt a törvényben elõírt feltételeknek, gyermekenként 10 000 Ft értékû vásárlási utalványt kapott. A munkahelyi vezetõk utalványok szétosztásában tanúsított se-
gítõkészsége szintén példaértékû volt. 345 dolgozó 509 gyermeke élt a jog adta lehetõséggel, mely nagy fokú segítséget jelentett az iskolakezdéskor felmerülõ tetemes kiadásokban. Az utalványok beszerzése a kórháznak összesen 5 179 450 forintba került. Az idei beiskolázási támogatás precedens értékû a Szent János Kórház életében, és mindannyian reméljük, hogy jövõre a Kórház bevételei ismét lehetõvé teszik az iskoláskorú gyermek(ek)et nevelõ munkatársaink iskolakezdési terheinek csökkentését.
Reanimációs oktatóterem átadása 2003. október 6-án a Szent János Kórház Központi Aneszteziológiai és Intenzív Osztályának gondozásában álló Reanimációs (újraélesztõ) Oktatóterem hivatalos átadására került sor. Az Oktatóterem európai színvonalú felszerelését – a közel 7 millió forint értékû ún. Interaktív Reanimá-
Dr. Szolnoki Andrea fõpolgármester-helyettes asszony adta át az Oktatótermet, Dr. Nagy Péter Pál fõigazgató köszöntötte a megjelenteket
A Mi Kórházunk
Aktualitások • Aktualitások • Aktualitások • Aktualitások
Hírmozaik • Hírmozaik
Aktualitások, érdekességek itthonról és a nagyvilágból A lányoknak reggelizni kell!
ciós Oktató Rendszer megvásárlását – a Fõvárosi Önkormányzat tette lehetõvé. A klasszikus felújítási munkákat – festés, mázolás, parkettázás, bútorok beszerzése – a Szent János Kórház önerõbõl oldotta meg. Az oktatóterem birtokában lehetõvé válik az egyelõre elsõsorban kórházi dolgozókra kiterjedõ kiscsoportos oktatás. Az európai irányvonalaknak megfelelõ elméleti és gyakorlati programot a Szent János Kórház dolgozói képességtõl és beosztástól függetlenül – illetve annak megfelelõen – sajátíthatják el. A mindössze néhány órás képzésben résztvevõk rendelkezésére állnak mindazon használati eszközök, pl. traumatológiai szállító ágy vagy a mobil újraélesztõ készülék, amelyek egy tényleges baleset, rosszullét esetén is alkalmazhatók és alkalmazandók. A mind szakmai felszereltség mind elméleti vonatkozásban európai színvonalú Reanimációs Oktatóterem a gyermek és felnõtt baleseti ellátás számtalan szituációját képes modellezni. Így a képzésben résztvevõk rendelkezésére áll például az a számítógép vezérelt oktató „baba”, amely képes akár kardiológiai problémák megjelenítésére is. Dr. Nyulasi Tibor, a Szent János Kórház Központi Aneszteziológiai és
2003. október
Intenzív Osztályának vezetõ fõorvosa a következõket emelte ki: „A hazai megelõzés tekintetében rendkívül nagy elõrelépést jelent az ilyen magas felszereltségû oktatótermek megjelenése és nagyfokú kihasználtsága, hiszen már az alapszintû segítségnyújtás is számtalan életet menthet meg. Természetesen az orvosoknak és a szakápoló személyzetnek egy kiterjesztett képzési program áll rendelkezésére. Hosszú távú terveink között mindenképp szerepel, hogy minél több civil partnert – polgármesteri hivatalokat, iskolákat, sportlétesítményeket, bevásárlóközpontokat stb. – be tudjunk vonni az alapszintû oktatási programba.” Ma a hirtelen szívhalál a vezetõ halálok Magyarországon, évente háromszor annyian halnak meg ez okból, mint az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában. Sajnos hazánkban még nem terjedt el széles körben az a szemlélet, amely ösztönzi egyrészt a „laikusok” által végzett újraélesztést, a civil lakosság minél kiterjedtebb elsõsegély-nyújtási oktatását, másrészt az életmentéshez sok esetben elengedhetetlen készülékek alkalmazását. A Szent János Kórház Reanimációs Oktatóterme ehhez kíván hozzájárulni, s az átadást követõen aktívan és lelkesen kezdi meg munkáját.
www.janoskorhaz.hu
A lányoknak laktatóbb reggelire van szükségük, mint a fiúknak, ha jól akarják megírni az iskolai dolgozatokat – állítják észak-ír tudósok. Az Ulster Egyetem táplálkozás-kutatói szerint a memóriát és a koncentrációt vizsgáló tesztek azt mutatják, hogy a fiúk akkor hozzák ki magukból a maximumot, ha kicsit éhesek, a lányok viszont akkor, ha jól bereggeliztek. A tudósok feltételezik, hogy a szénhidrátban és fehérjében gazdag reggeli segít ellensúlyozni a lányoknál a rossz hangulatot, amelyet a dolgozatírás kelt bennük. Hogy a fiúknál ez miért mûködik másként, arra nem tért ki a Reuters jelentése.
A génekben lehet a SARS-járvány magyarázata Tajvani kutatók szerint genetikai magyarázata lehet annak, hogy a SARS többnyire ázsiaiakat támadott meg. A tajpeji Mackay Memorial Hospital kutatócsoportja szerint azok a betegek, akiknek a szervezetében jelen volt a HLA (humán leukocita antigén) immunrendszeri gén variánsa, nagyobb valószínûséggel kapták el a betegséget. A gén a dél-kínai területeken gyakori, európaiak között azonban csak ritkán fordul elõ. A SARS elõször Kína délkeleti, Kanton tartományában jelentkezett, és gyorsan elterjedt Hongkongban, Vietnamban, Pekingben és Szingapúrban. A kutatók szerint már akkor meglepõ volt, hogy a járvány kitörése után elsõsorban Ázsia keleti és délkeleti részein pusztít.
17
Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik • Hírmozaik
Aktualitások, érdekességek itthonról és a nagyvilágból A szakértõk szerint az influenzaszerû betegséget fertõzött utasok terjesztették el szerte a világon. Több mint 8400-an kapták meg, közülük több mint 900-an meghaltak. A kutatási jelentés szerdán jelent meg, a következõ lépés, hogy független kutatók is megerõsítsék.
Veszélyes szabadság Nagy-Britanniában járvánnyal fenyegetnek a gyermekbetegségek, mert sok szülõ nem hajlandó beoltatni gyermekét mumpsz, kanyaró és rubeola ellen. Az elmúlt évben ötszörösére emelkedett ezeknek a betegségeknek az elõfordulása. A brit orvosok szövetségének etikai és tudományos igazgatója szerint az adatok aggasztóak. Dr. Vivienne Nathanson kijelentette, hogy igen hamar kialakulhatnak a nagykiterjedésû járványok. Április és június között 467 mumpszos megbetegedés fordult elõ, szemben a 2002-es év ugyanennek az idõszakának 84 esetével, a kanyarós esetek száma pedig közel megháromszorozódott. A kombinált oltást a gyermekeknek csupán 78,9 százaléka kapja meg, holott a WHO 95 százalékos beoltottságot tart szükségesnek a teljes populáció immunitásának elérése érdekében. Veszélyes a helyzet Nagy-Britanniában, ugyanis egyes körzetekben ez a szám még a 70-et sem éri el. Már ötödik éve tart a bizalmatlansági válság az oltással kapcsolatban, még Tony Blairt is bírálták, amiért nem volt hajlandó elárulni, hogy hároméves fiuk megkapta-e. Fel kell világosítani a szülõket, hogy ezek a betegségek igen nagy veszélyt rejtenek, a kanyaró például vakságot, agykárosodást, súlyos esetekben halált is
18
okozhat, a mumpsz pedig serdülõ fiúknál sterilitáshoz vezethet. A vita Andrew Wakefield 1998-as cikkével kezdõdött, amelyben a kutató a kombinált oltást összefüggésbe hozza az autizmussal. Számos tanulmány cáfolta ezt az összefüggést, mégis családok százai állítják, hogy gyermekük a vakcinától betegedett meg.
Rákkeltõk a vörös húsok? Több tanulmány vélt már felfedezni kapcsolatot a vörös húsok (marhahús, bárány stb.) és a rák vagy a szívbetegségek között, azonban ezek a telített zsírokra és a fõzés során létrejött vegyi anyagokra összpontosítottak. Egy újabban megjelent tanulmányban a University of California, San Diego kutatói azt feltételezik, hogy egy potenciálisan veszélyes molekula kerül a vörös húsok fogyasztásával az emberi szervezetbe, ami káros immunválaszt vált ki. A kutatók szerint a molekula nem közvetlenül toxikus, és lehet, hogy az ember több százezer év alatt toleráns lett iránta. Ugyanakkor azonban manapság tovább élnek az emberek, és elképzelhetõ, hogy a Neu5Gc nevû molekula felhalmozódása és az ellene kifejlõdött antitestek betegséget okozhatnak egy késõbbi életszakaszban. A kutatók szerint ez a molekula – a cukor egy fajtája – lehet a felelõs azért, hogy nem sikerülnek az állati szervek emberbe való beültetési kísérletei. Három tudós önmagán próbálta ki a sertéshúsból kivont Neu5Gc-t. A vizsgálatok kimutatták, hogy a molekula nagy része távozott a szervezetbõl, és csak kis része épült be. Ugyanakkor azonban 2–3 nappal a
molekula szervezetbe kerülése után a szint 2–3-szorosára emelkedett, majd utána ismét az eredeti szintre süllyedt vissza. Nagyszabású kísérletsorozatokra lenne szükség annak megállapítására, hogy ez a molekula valóban szerepet játszik-e az emberi rákok kialakulásában. Az mindenesetre ajánlatos, hogy kiegyensúlyozott étrenden éljünk, amelyben a fõ szerep a gyümölcsöké és a zöldségeké.
Ösztönösen figyelnek az újszülöttek az emberi hangokra Már az újszülöttek is képesek megkülönböztetni az emberi beszédet az egyéb hangoktól. Ez a tudás vagy az anyaméhben alakul ki, vagy az ember genetikailag adott képessége. Olasz, japán és francia kutatócsoportok végeztek vizsgálatokat 12 olasz csecsemõn. A bizonyítékokat erõsítendõ, két olyan anya hangját is a vizsgálati anyagba keverték, akiknek gyermekei nem vettek részt a kísérletben. Az újszülöttek agyát a beszéd hallgattatása közben olyan készülékkel vizsgálták, amely infravörös sugárzással jelzi a vérnyomás változását a szerv egyes részeiben. Így kiderült, hogy a bal agyfélteke játszik szerepet a beszéd felismerésében. Amikor viszont egyéb hangokat vagy csöndet hallottak a babák, az agyféltekék mûködése között nem mutatkozott jelentõs különbség. A Tokióban kedden megjelent tanulmány szerint „csupán néhány órával azután, hogy az újszülött bármilyen hangot hallott méhen kívüli életében, az agya már jellegzetesen reagál az emberi beszéd hangjára”. A tanulmány teljes szövege az interneten is olvasható az Amerikai Tudományos Akadémia honlapján.
A Mi Kórházunk
Mûvészsarok • Mûvészsarok • Mûvészsarok • Mûvészsarok • Mûvészsarok • Mûvészsarok
Donát Lajos
Dr. Halász Attila
Több mint tíz éve dolgozik a Szent János Kórházban Donát Lajos a Gyermeksebészet gipszelõje, aki magánemberként több mint hobbi szinten szobrászkodik. A sepsiszentgyörgyi születésû fiatalember már a középiskolában rajzolt, festett és olyan tehetségesnek bizonyult, hogy tanárai bíztatására és támogatásával 16 éves korában mûveibõl kiállítás nyílt. Magyarországra érkezése után portrézásból tartotta el magát, majd kirakatrendezõként dolgozott. A Képzõmûvészeti Fõiskolát nehéz anyagi körülményei miatt sajnos nem tudta elvégezni. Jelenlegi munkája során számtalan – sokszor szomorú – sorssal találkozik, mely nagyon érzékenyen érinti. Nem egy esetben adnak ezek a találkozások témát mûvei számára. Szülõföldhöz való kötõdése, a természet, fa iránti szeretete a mai napig él benne, ez köszön vissza minden egyes szobrán, festményén. Egy-egy szobra elkészítése elõtt 4-5 fadarabbal több napig is ismerkedik annak érdekében, hogy végül a legmegfelelõbbet válassza ki képzeletének megvalósítására. Legkedvesebb témái közé a magyar nép eredete, õskultúrája tartozik. Célja emléket állítani az õsöknek. Kérem, fogadják õt és mûveit szeretettel.
Már találkozásunk elsõ pillanatában láttam, hogy Dr. Halász Attila – Kórházunk több mint 60 éves múltra viszszatekintõ Szájsebészeti Részlegének fiatal fogszakorvosa – egy örökmozgó alkat. Szabadidejében barátaival és kollegáival túrázik, na meg fényképez. Az aktív pihenés híve és remek érzékkel köti össze a kellemest a hasznossal, hiszen legtöbb képe túrázás és hegymászás közben készül. Legszívesebben a természetet és a tájat fényképezi, legújabb „szerelme” pedig a különféle vulkanikus jelenségek fotózása. Bár a fényképezés számára abszolút hobbi, önszorgalomból folyamatosan képzi magát, és az utóbbi idõben már a Kórház számára is készít fényképeket a Részlegen végzett mûtétekrõl ill. betegségekrõl. Ha kedvet kaptak további képek megtekintéséhez, kérem látogassanak el a: http://kep.tar.hu/drhalasz honlapra, ahol további szebbnél szebb fényképpel találkozhatnak. Ígérem, nem éri Önöket csalódás!
Remélem, egyetértenek a Marketing csoport azon tervével, hogy az auditóriumban a jövõben egy kiállítás keretei között élõben is szeretnénk viszontlátni a bemutatásra került alkotásokat és azok testvéreit.
2003. október
www.janoskorhaz.hu
19
Beszélgessünk! Mindenrõl, ami a reumatológiai betegségekkel kapcsolatos: a testrészekrõl és betegségeikrõl, ezek gyógykezelésérõl!
A Tudomány Kiadó Kft. gondozásában megjelent, kemény borítóval készült könyv terjedelme 288 oldal, melyen több mint 70 ábra segíti a megértést, eligazodást. A lexikon tartalmazza a szövegben esetleg használt szakszavakon felül a reumatológiai zárójelentésekben gyakrabban elõforduló betegségeket és gyógykezeléseket is.
A könyv közérthetõen, párbeszédes formában tárgyalja a következõ témaköröket: Derék • Nyak • Váll • Könyök • Kéz • Csípõ • Térd • Láb Reumatoid artritisz • Bechterew-kór • Köszvény • Csontritkulás Gyógykezelés • Az életet megkönnyítõ eszközök • Lexikon Élelmiszerek kalóriatáblázata • Élelmiszereink kalciumtartalma
Megrendelhetõ a Tudomány Kiadó Kft-nél: 1146 Budapest, Hermina út 57–59. • Telefon: 273-2840, 273-2844
