A Mi Kórházunk a Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet magazinja
Betegeink között a citológiai rendelõben Egy nap a higiénikus fõorvos életében A klimax nem betegség 25 éves a Traumatológiai Osztály
V. évfolyam 2. szám 2003. április
A MI KÓRHÁZUNK a Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Rendelõintézet magazinja Felelõs kiadó: Dr. Nagy Péter Pál, fõigazgató Fõszerkesztõ: Balázs László Szerkesztõségi titkár: Dr. Glanz János Szerkesztõbizottság: Dr. Belsõ László Dr. Tóth János Prof. Dr. Jánosi András Prof. Dr. Lipcsey Attila Nándori Ferenc Somogyvári Zoltánné Prof. Dr. Winkler Gábor A Szerkesztõség levelezési címe: Fõvárosi Önkormányzat Szent János Kórház és RI. Fõigazgatóság 1125 Budapest, Diós árok 1–3. Tel.: 458-4510 Fax: 458-4656
Tartalomjegyzék Betegeink között... Az Aspirációs Citológia Rendelõben .............................................................3 Újdonságaink A neurométer használata a diabetológiai ellátásban ...................................4 Egy nap... Dr. Török Tímea higiénikus fõorvos életében...............................................5 Kamarai hírek Választás után – új ciklus elején a XII. kerületi Orvosi Kamara..................6 Portré Dr. Winkler Gábor ..........................................................................................8 Segíthetünk? A klimax nem betegség .................................................................................10 Rendezvényeink Beszámoló a Traumatológiai Osztály fennállásának 25 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepi tudományos ülésrõl ................................12 Kontrolling Kontrolling és érdekeltségi rendszer – Tapasztalatok.................................13 Szakmai vezetõ- és fõigazgatói tanácsadó testületek......................................14
Kiadja a Tudomány Kiadó Kft. 1146 Budapest, Hermina út 57–59. Tel.: 273-2844 Fax: 384-5399 A kiadásért felel: Guti Péter ügyvezetõ Nyomdai elõkészítés: BPE Kft. Fotó: Kriszti Fotó Bt. és Szabados Béláné Nyomdai munkálatok: Grafit Pencil Kft. Megjelenik 2 havonta ISSN 1587–1193 A folyóiratban megjelent valamennyi eredeti írás és képi anyag csak a Szerkesztõség írásos hozzájárulásával sokszorosítható vagy közölhetõ más lapban.
A címlapon a Traumatológia épülete látható 2
A Mi Kórházunk
Betegeink között • Betegeink között • Betegeink között • Betegeink között • Betegeink között
Az Aspirációs Citológia Rendelõben A megbeszélt idõpontnál korábban érkeztem a rendelõhöz, ezért leültem a „váróteremben” vagyis a folyosón, szemben az ajtóval. Bal oldalamon egy idõsebb úr ült, s mivel a rendelõ a Mammográfiai Központban található, gondoltam, biztos a feleségére vár, bár kicsit furcsálltam, mivel a rendelés még el sem kezdõdött. Jobb oldalamon egy idõsebb hölgy várakozott, akinek az asszisztens átnyújtott egy nyilatkozatot, mely szerint a beteg beleegyezik abba, hogy tûvel vegyenek mintát tõle. Abban a pillanatban nagyon hálás voltam, amiért én „csak” egy interjút szeretnék készíteni a professzor úrral. Amikor beléptem a rendelõbe, dr. Bodó Miklós professzor úr épp mikroszkóppal vizsgált egy mintát. Az elsõ kérdésem természetesen az volt, mi is az a citológia? – A citológia sejttant jelent, vagyis a sejtek vizsgálatára alapozott vizsgálati módszert, melynek két alapvetõ válfaja van. Az egyik a spontán levált sejtek összegyûjtése, megfestése és elemzése. A másik eljárás során pedig egy vékony tû segítségével vesznek mintát, azt megfestik és kiértékelik. Célja annak megállapítása, van-e rákos elváltozás a szervezetben. A spontán levált sejtek összegyûjtése történik például a nõgyógyászati rákszûrésen, amikor a kenet vizsgálatával szûrik ki a méhnyakrákot (cervix citológia). A jelenlegi törvény szerint a 25 és 65 év közötti nõknek – amennyiben a lelet negatív – háromévente kötelezõ elvégezni a szûrõvizsgálatot. Ez azért fontos, mert így a betegséget még a korai, tünetés panaszmentes idõszakban felfedezik, s a beteg még idõben megfelelõ kezelést kap. A mammográfiai vizsgálatot a 45 és 65 év közötti nõknél, kétévente javasolt elvégezni. Ez a
2003. április
vizsgálat már a konkrét elváltozást, a csomót tudja kimutatni, ami nem feltétlenül rosszindulatú elváltozást, rákos daganatot jelent. Ultrahang, majd citológia segítségével tudják megállapítani, milyen jellegû elváltozásról van szó. – Az elmúlt évben hány citológiavizsgálatot végeztek? – 2300–2400 beteget fogadtunk és kb. 11.000 cervix citológiai vizsgálatot végeztünk el. – Gondolom, ezzel a módszerrel nem csak a mellrákot és a méhnyakrákot lehet megállapítani. – Valóban nem, hiszen csomót a test bármely részén találhatunk – gyakori például a pajzsmirigyben. Másrészt folyadékgyülembõl, illetve vizeletbõl is lehet mintát venni. Nagy elõnye ennek a vizsgálati módszernek, hogy nem egy költséges eljárás, mint például a CT. – Mióta alkalmazzák hazánkban ezt a módszert? – Svédországban tanultam az eljárást és 1974-ben honosítottuk meg Magyarországon. Azóta elterjedt, ma már az egész országban végeznek ilyen vizsgálatot. Ez a rendelõ 10 éve mûködik, egyben a Semmelweis Egyetem Onkopatológiai és Citodiagnosztikai Továbbképzõ Tanszékeként is. Fogadunk medikusokat, s az ország szinte valamennyi orvos-patológusa volt nálunk továbbképzésen. – Ezek szerint itt tudományos kutatómunka is folyik? – Természetesen. Folyamatosan publikálunk, tankönyveket írunk, elõadásokat, továbbképzéseket tartunk, külföldi konferenciákon is részt veszünk. Magam a Diagnosztikai Program elnökeként, a Nemzetközi Rákellenes Unió és az EU cervix-szûrési munkacsoportjának tagjaként részt veszek az EUstandard szûrési gyakorlat módszer-
www.janoskorhaz.hu
tanának kidolgozásában. (Aki mélyebben szeretné tanulmányozni a témát, a www.cancer-network.de honlapon megtalál minden fontos információt.) Így állandó szakmai kapcsolatban vagyunk az EUországok hasonló szervezeteivel, a Nemzetközi Rákellenes Unióval és az USA Nemzeti Rákintézetével is. A beszélgetés idõrõl idõre félbeszakadt, hiszen a professzor úr közben rendelt. A mintavétel után rögtön ki is elemzik azt, a páciens fél óra múlva lezárt borítékban megkapja az eredményt, melyet visszavisz a kezelõorvosnak, hiszen az õ feladata betegének tájékoztatása. Azonban ha valaki tudni szeretné az eredményt, már a citológia rendelõben is megmondják neki. Két hölgybeteg, akikkel együtt várakoztam kint, megengedte, hogy részt vegyek a vizsgálaton. Miközben várakoztak, kicsit idegesek voltak, látszott rajtuk némi ijedtség, ami nem csoda, hisz sokan már a tû gondolatától is rosszul lesznek. Azonban a kedves asszisztensnõ és a tekintélyt parancsoló termete ellenére – vagy talán épp azért – megnyugtató, barátságos professzor és az empatikus bánásmód hatására mindketten mosolyogva távoztak a rendelõbõl. Azt hiszem, ennél nagyobb elismerést egy citológiai rendelõ a betegek részérõl nem is kaphat.
3
Újdonságaink • Újdonságaink • Újdonságaink • Újdonságaink • Újdonságaink • Újdonságaink
A neurométer használata a diabetológiai ellátásban
Cukorbetegség és idegkárosodás Az inzulinkezelés széleskörû bevezetése óta a cukorbetegségben szenvedõk életkilátásait elsõsorban a különbözõ szövõdmények határozzák meg. A kis ereket érintõ elváltozások során a vese és a szem betegségei viszonylag ismertek. Az elmúlt másfél évtized és különösen az utóbbi öt év kutatási eredményei hívták fel a figyelmet az idegrendszeri szövõdmények klinikai jelentõségére. Az idegrendszeri elváltozások általános jellegû szövõdményként ismertek, hiszen a testünket behálózó idegpályák szervezetünk egészének mûködését szabályozzák. A neuropathia néven összefoglalt idegbántalmak nem csupán a beteg mindennapi életét keseríthetik meg, de elõrehaladott állapotában már elviselhetetlen fájdalommal járhatnak. A panaszok típusos esetben, legkorábban az alsó végtagokon jelentkeznek, általában bizsergés, zsibbadás az elsõ panasz, amelyhez sok esetben elõbb-utóbb fájdalom is társul. Ez gyakran jelentkezik éjszaka és a fájdalom égõ, zsibbadó, szúró vagy görcsös jellegû lehet. Sokszor váltják ki tapintási ingerek, ilyen lehet pl. a takaró vagy a hálóing érintése. A neuropathia fõ tünete az érzészavar. A hõ- és fájdalomérzet károsodása következtében a beteg gyakran nem vesz tudomást a lábat érõ kisebb-nagyobb, eleinte ártalmatlannak tûnõ mindennapos sérülésekrõl. Ez a neuropathias talpi fekélyek keletkezéséhez vezethet, amelyek legtöbbször szintén fájdalmatlanok. Ilyen fekélyek kialakulása kedvez a fertõzések keletkezésének, súlyosabb esetekben a folyamat a mélybe terjedhet. A panaszok másik nagy csoportját a vegetatív idegrend-
4
szer mûködésének károsodása okozza, szaporábbá válhat a szívverés, és szédülés, bizonytalanság érzés léphet fel. Nõ a tünetmentes koszorúér és keringészavarok gyakorisága is, ugyanez érvényes a szívinfarktusra, mely a cukorbetegeknél gyakran fájdalommentesen jelentkezik. Elõfordul, hogy az emésztõrendszer mûködése lelassul. Rohamokban jelentkezõ súlyos, tipikusan éjszakai hasmenés is jelentkezhet. A szervezet egészét érintõ és számos súlyos tünettel járó neuropathiás szövõdményekre az utóbbi években kiemelt figyelmet szentel az orvostudomány. Ma már
tudjuk, hogy a szénhidrát-anyagcsere kedvezõbb helyzete lassítja a neuropathia kialakulását. A neuropathia sokszínûségét tükrözi a diagnosztika összetett volta is. A neuropathia fizikális jeleinek sorában leglényegesebb eltérés az Achilles és patella reflexek kiesése. A vibratio érzetet a legegyszerûbben a kalibrált hangvilla segítségével vizsgálhatjuk Régóta felmerült az a gondolat, hogy az idegkárosodásokat korábbi szakban és diagnosztizálhatóbb formában lehessen kórismézni. Az ilyen módszerek az állapot követésére is alkalmasak, egyben az alkalmazott kezelés hatékonyságát
mérhetõvé teszik. A legalkalmasabb módszer nyilvánvalóan az idegvezetési sebesség közvetlen mérése lenne. Ez azonban nem minden idegen oldható meg, másrészt többnyire invasiv vizsgálati módszereket igényel. Egy másik lehetõség, amikor az ideg mûködésére áramérzet segítségével történõ ingerlést alkalmazunk és így, egy indirekt mutató segítségével következtetünk az idegek állapotára. llyen eszköz volt korábban a bio-thesiometer, ami szemikvantitatív mérésre adott alapot és ilyen a neurométer, amelyik kis áramerõsségû egyenáram ingerléssel az áramérzetet regisztrálja. Ennek mérõszáma az ún. CTP (Current Perception Threshold), vagyis az áraminger érzet, amivel különbözõ frekvenciákon alkalmazva, a különbözõ érzetkvalitásokat közvetítõ idegek állapotát lehet felmérni. A anódszer korai felismerést tesz lehetõvé, még az alacsony érzettel járó, már kialakult károsodás elõtt az ún. fokozott ingerlékenység (hyperaesthesia) stádiumában. A II. Belgyógyászati Diabetológiai Osztály és a Diabetológiai Szakrendelés abba a szerencsés helyzetbe került, hogy a „Fenyõ János Alapítvány” biztosította az anyagi fedezetet egy neurométer készülék megvásárlására, ami lehetõséget biztosít a korszerû, szinte egyedülálló (Magyarországon csak a SOTE I. Belklinikáján van ilyen készülék) diagnosztikus és ennek ismeretében terápiás lehetõségek alkalmazására. A készülék használatára lehetõséget biztosítottunk kórházunk Neurológiai Osztálya számára is. A cukorbetegek vizsgálata láb ambulanciánkon történik, heti két alkalommal. Bejelentkezés a 458-4588 vagy a 458-4500/49-72-es telefonszámon. Dr. Tóth János Diabetes Szakrendelés, vezetõ fõorvos
A Mi Kórházunk
Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap... • Egy nap...
Dr. Török Tímea higiénikus fõorvos életében Miközben az interjút készítettem, hamar rájöttem, hogy nem lehet dr. Török Tímeának – a Szent János Kórház és Rendelõintézet Kórházhigiénés Osztálya vezetõjének – „csak” egy napjáról beszélni. Az Õ, illetve osztálya munkájáról és annak nehézségeirõl sokkal inkább. – A mi feladatunk a kórházunk mindennapjaiban zajló gyógyítómegelõzõ tevékenység higiénés körülményeinek biztosítása a kórház vezetõinek folyamatos tájékoztatása mellett. Napi feladataink között szerepel: a jogszabályban meghatározott rendszerességgel végzett higiénés szemléken túl a betegellátással kapcsolatos közegészségügyi elõírások betartatása, a kórházi dolgozók munkakörülményeinek ellenõrzése is. Figyelemmel kísérjük az esetenként fertõzõ betegséggel kórházunkban ápolt betegek elhelyezését és követjük kezelésüket fertõzõképességük ideje alatt. Feladatunk továbbá a fertõzõ megbetegedések halmozott elõfordulása esetén (influenza stb.) – a kórházi orvos-igazgató egyidejû értesítése mellett – a járvány terjedésének megfékezése érdekében intézkedni a szakma szabályai szerint. Osztályom igen fontos részét képezi a Központi Sterilizáló három egysége, ahol a kórház több osztálya számára is végezzük a mûtéti eszközök és a mûtéti textília sterilizálását. A kórház higiénés problémái közül legsürgetõbbnek a decentralizált sterilizálást érzem, amit egy Központi Sterilizáló megépítése után lehetne csak úgy összevonni, hogy ez a tevékenység is a megfelelõ színvonalon mûködhessen. – Az esetleges kórházi fertõzésekrõl hogyan szereznek tudomást? – Egyik oldalról az osztályokról folyamatosan érkeznek hozzánk a
2003. április
jelzések, ha csak a fertõzés gyanúja merül is föl, amire a járványügyi szempontok mérlegelését követõen mi késlekedés nélkül intézkedünk. Másik oldalról pedig számítógépen követjük a laboratóriumi leleteket, és a pozitív eredményeket részletesen, a helyszínen is kivizsgáljuk. A kórházi fertõzés, vagy egy járvány kialakulása kihat az egész kórház mûködésére, sõt a zárlat alá helyezett kórtermek, osztályok miatt visszamondott ügyeletek a fõvárosi ügyeleti rendszerben is jelentõs zavart okoznak. Ezen felül az ezzel járó tetemes többletköltséget vagy kiesett bevételt is nehéz az intézménynek a késõbbiekben kigazdálkodni. A Kórházhigiénés osztály mûködtetése és intézkedései a kórház gazdálkodásában ugyan plusz költséget jelentenek, hisz ez az osztály a betegellátás kapcsán profitot nem termel, de megelõzõ tevékenységünk eredményeként mégis jelentõs összegeket takaríthatunk meg. – Jó a kapcsolat a különbözõ osztályokkal? – Azt mondhatom, igen, a kivétel is csak erõsíti a szabályt. Tapasztalom szerint a legtöbb osztály igényli segítségünket, és kikérik véleményünket a higiénés vonatkozású kérdésekben. – Várhatóan mennyiben változik majd a helyzet, ha csatlakozunk az Európai Unióhoz?
www.janoskorhaz.hu
– A kórház sok szempontból veszélyes üzem és ez nem fog változni. Tehát az alapelv továbbra is az kell, hogy maradjon, hogy minden beteget fertõzõ betegként kell kezelni, tehát kivizsgálásuk és kezelésük során a kórházi dolgozóknak viselni kell a megfelelõ védõfelszerelést, mert ezzel a bonyodalmak nagy részét elkerülhetjük. Nagy reményeket fûzök a kórházunkban is kialakítandó minõségbiztosítási rendszerhez, mert azon belül a gyógyító-megelõzõ folyamatok pontos szabályozása is megtörténik majd, amitõl az egész tevékenységünk átláthatóbb, ezáltal ellenõrizhetõbb lesz. A mi szakmánk Magyarországon a hiányszakmák közé tartozik, mert a sokszínû és változatos munka elle-
5
Egy
nap...
•
Egy
nap...
nére nehéz a napi munkánkban eredményeket felmutatnunk, sokszor tûnik szélmalomharcnak a küzdelmünk. – Az osztályon hány ember látja el ezt a feladatot? – Az irodában hatan dolgozunk: egy részállású higiénikus orvos, két közeg-járványügyi felügyelõ, egy epidemiológiai szakasszisztens, a titkárnõ és én, mint az osztály vezetõje. Ezen kívül a Központi Sterilizálókban dolgozik 8 fõ és a csoportvezetõ, aki mûtõsnõi szakképesítéssel rendelkezik. A napi feladatok teljesítéséhez ugyan még mindig kevesen vagyunk, de szakmailag ez egy igen jól felkészült kis csapat. – Mióta vezeti Ön az osztályt? – Március 25-én volt egy éve, hogy idejöttem dolgozni. Tisztelt elõdöm, Balogh László fõorvos úr idejében ez a részleg még higiénés csoportként mûködött, három munkatárssal, majd idejövetelemet követõen, a kórházvezetés elõrelátó intézkedése alapján fejlõdött osztállyá. Munkatársaim közül is többen jöttek az osztályra az elmúlt év folyamán. – Elõtte hol dolgozott? – Az Uzsoki utcai Kórházban, hasonló munkakörben töltöttem el 12 évet, korábban pedig a Fõvárosi ÁNTSZ Kórházhigiénés Osztályán dolgoztam. A volt Szovjetunióban, a leningrádi Mecsnyikov Orvostudományi Egyetem higiénikus orvosi karán végeztem 1983-ban. Diplomámat általános orvosi diplomaként honosították, majd 1990-ben szakvizsgát tettem közegészségtan-járványtanból. Gyerekkoromban sebész szerettem volna lenni, de késõbb úgy gondoltam, a család a fontosabb. – Így nyilván több szabadideje van. – Igen, bár túl sok azért így sincs. Hétvégén nem dolgozunk, akkor tudok kicsit több idõt tölteni 16 éves lányommal is, akkor van együtt a család. De hétköznap „rugalmas idõbeosztásban” dolgozunk, vagyis ha sok a dolog, sokáig maradunk.
6
Kamarai hírek • Kamarai hírek • Kamarai hírek • Kamarai hírek
Választás után – új ciklus elején a XII. kerületi Orvosi Kamara A Magyar Orvosi Kamara alapszabálya értelmében az elmúlt évben országszerte kamarai választásokra került sor. Ezek zavartalan lebonyolítása érdekében életre hívott ad hoc bizottság által kidolgozott ütemterv meghatározta a helyi, budapesti, megyei és országos választások idõpontját, A XII. kerületi orvosi kamara tisztújító küldöttgyûlése 2002. október 24-én a Szent János Kórház Auditóriumában ült össze. Az elsõ, két héttel korábbra tervezett értekezletet sajnos határozatképtelenség miatt el kellett halasztani. Kerületünk egészségügyi intézményeiben dolgozó több mint 1300 kolléga képviseletében megjelent küldöttek – közöttük kórházunk mintegy 300 kamarai tagjának bizalmát élvezõ helyi képviselõk – meghallgatták a leköszönõ elnök, dr. Bálint István fõorvos úr beszámolóját az elmúlt négyéves idõszakban végzett munkáról. A küldöttgyûlés a kerületi kamarai tisztségviselõk megválasztásával folytatta munkáját. A levezetõ elnöki tisztre dr. Bálint István fõorvost kérték fel, majd a választási szabályoknak megfelelõen megválasztásra kerültek a mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottságok tagjai és elnökei. Ezt követõen az új elnök-, és alelnökjelöltek röviden bemutatkoztak, majd ismertették azon elképzeléseiket, melyekkel megválasztásuk esetén szolgálnák a kerületi orvostársadalom ügyét. A titkos választás eredményeként a XII. kerületi Orvosi Kamara elnökeként dr. Sepp Csaba háziorvos és dr. Kiss Béla, mint alelnök kerültek megválasztásra. Az érdemi munka azonban még nem kezdõdhetett meg, mert a Budapesti Orvosi Kamara Felügyelõ Bizottsága az említett tisztségviselõi választáson fel-
vett jegyzõkönyv átvizsgálása során talált eljárási hiba miatt új választásra kötelezte a kamarai küldötteket. Ennek az értekezletnek elég borúlátóan néztünk elébe, mert a kötelezõen kitûzött idõpont – december 27. az éppen befejezõdött karácsonyi ünnepek, valamint az ehhez kapcsolódó szabadságolások miatt nem tûnt túl optimálisnak. Ezen rossz érzésünk igazolódott is, mert az újabb összejövetel a küldöttek alacsony megjelenési aránya miatt határozatképtelenséggel oszlott fel. Ezt követõen az ügyvezetõként tevékenykedõ XII. kerületi kamarai vezetõk ismét megszervezték a tisztújító küldöttgyûlést melynek új idõpontja ez év január 17. volt. Ezt az értekezletet nagy várakozás elõzte meg, mert a korábbi szoros választási eredmények alapján fennállott annak lehetõsége, hogy a XII. kerület legnagyobb kamarai létszámát adó Szent János Kórház részérõl esetleg senki nem kerül be a kerületi kamarai vezetésbe. Ez nyilvánvalóan a helyi kórházi érdekképviseleti munka hatékonyságában, valamint az információáramlásban is megnyilvánuló kedvezõtlen hatásokkal járt volna. A korábbi választáson mutatkozó gondok elkerülése érdekében a levezetõ elnöki tisztséget dr. Borsos György, a Budapesti Orvosi Kamara titkára töltötte be. A választás végül számunkra is, és a kerületi kollégák számára is igen kedvezõ eredménynyel zárult. A tagság akaratát kinyilvánító titkos szavazás eredményeként elnökként dr. CzeydaPommersheim Ferenc fõorvos, az Országos Onkológiai Intézet sebész szakorvosa és alelnökként dr. Kiss Béla a Szent János Kórház III. Belgyógyászat–Kardiológia osztály fõorvosa kerültek megválasztásra. Az
A Mi Kórházunk
Kamarai hírek • Kamarai hírek • Kamarai hírek • Kamarai hírek • Kamarai hírek • Kamarai hírek elnökség munkájának segítésére dr. Boros Erzsébet (Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet), dr. Jósfay Lóránt (Országos Sportegészségügyi Intézet) és dr. Szüts Mária (BM Nemzetközi Oktatási Központ) kapott megbízást. Végeredményben ezen vezetõségi összetétel mellett az érdekképviseleti munka igen kedvezõen alakult, mert Czeyda dr. személyében több éves kamarai tapasztalattal rendelkezõ kolléga került a kerületi vezetés élére, aki igen jól ismeri nemcsak a kórházban dolgozó kollégák gondjait, hanem már korábban igen szoros kapcsolatot alakított ki az alapellátásban dolgozó orvos-kollégákkal is. A küldöttgyûlésen résztvevõk véleménye szerint olyan kerületi vezetés került megválasztásra, mely hatékonyan képes képviselni az orvostársadalom különbözõ rétegeinek az érdekeit. A viharos választási idõszak után az újonnan megválasztott kerületi vezetés nagy lendülettel fogott munkához. Erre részben az elõttünk álló feladatok, részben a tagságnak a vezetésbe vetett bizalmának erõsítése miatt volt szükség. Elsõ feladataink szervezõ-, adminisztratív jellegûek voltak. A megüresedett helyekre új kollégákat kellett jelölnünk. Az egyes kerületi kamarai alapszervezet közötti hatékonyabb együttmûködést elõsegítõ kamarai összekötõ feladatok ellátást dr. Makács Zsuzsanna, a transzfúziós szolgálat fõorvosa vállalta el. A XII. kerületi Orvosi Kamara által létrehozott Pro Medico Alapítvány kuratóriumának egyik megüresedett kurátori helyére dr. Kovács Csillát, kórházunk I. Belgyógyászati Osztályának adjunktusát jelöltük, aki készséggel vállalta ezen megbízást. Az alapítvány eredeti, 1997-ben kelt alapító okiratát a Fõvárosi Fõügyészség idõközben áttekintette és az abban talált hiányosságok miatt hiánypótlásra a Kerületi Orvosi Kamarához visszaküldte. Az átdolgozás során módosításra került az alapítvány összegével
2003. április
történõ gazdálkodás rendje, egyértelmûen és pontosan szabályoztuk az aláírási és pénzkifizetési eljárást. Rögzítésre kerültek a kuratóriumi üléseken készítendõ jegyzõkönyvek formai és tartalmi követelményei. Az így átdolgozott alapító okirat jelenleg annak bírósági elfogadtatását intézõ ügyvédi irodához került. Az alapítványnál maradva érdemes megemlíteni, hogy az alapító célja az alapítvány létrehozásával a kerületben dolgozó pályakezdõ fiatalok munkakörülményeinek javítása volt. Ennek érdekében jelenleg is lehet pályázni külföldi tanulmányút segítése, szakkönyvek beszerzése céljából. Idõsebb, nyugdíjas kollégáink életkörülményeik, anyagi helyzetük jobbítására szintén kaphatnak pénzbeli támogatást az alapítványtól. Kamarai képviselõt delegáltunk a Fõvárosi Önkormányzat Kórházakat Felügyelõ Tanácsába. A rendszeres kamarai vezetõségi üléseken foglalkoztunk a XII. kerületi önkormányzat alapellátással kapcsolatos elképzeléseivel és a további teendõk kimunkálása érdekében most is folynak tárgyalások a kerület polgármesterével. A jelenlegi továbbképzési rendelet értelmében a következõ évre kollégáinknak az ötéves periódus végére 250 ponttal kell rendelkezniük. A pontok nyilvántartásának eddigi gyakorlata nagyon sok buktatóval bír. Többek között orvosaink többsége a szerzett pontok nyilvántartására szolgáló leckekönyvet egyelõre nem kapta meg, nem ismerik a pontok nyilvántartásának rendjét és emiatt önhibájukon kívül értékes továbbképzési pontoktól esnek el. A küldöttgyûlésen, valamint a kerületi kamarai vezetõségi üléseken is megtárgyaltuk a munkavállaló orvosokat képviselõ szervezet, a Magyar Orvosok Szövetségének megalakulásából adódó helyi kamarai feladatokkal. A XII. Kerületi Orvosi Kamara vezetése az elmúlt választási ciklusban
www.janoskorhaz.hu
igen sokat tett a kerületben, illetve ezen belül a Szent János Kórházban dolgozó orvosok érdekképviseletéért. Azonban a küldött értekezleteken hozott állásfoglalások, határozatok nem minden esetben jutottak el idõben tagságunkhoz. Az új kerületi kamarai vezetés eltökélt szándéka a további szakmai, erkölcsi és anyagi érdekképviseleti munka töretlen folytatása mellett a kamarai tagság jobb, gyorsabb tájékoztatása. Reméljük, hogy ennek eredményeként a tagság részérõl is felgyorsul majd az információáramlás a kerületi vezetés felé és ez a kétirányú folyamat a Magyar Orvosi Kamara eredményesebb mûködéséhez, munkájának nagyobb megbecsüléséhez vezet majd. A tagsággal történõ hatékonyabb együttmûködés érdekében itt is közöljük a kerületi kamara elérhetõségét: Cím: Magyar Orvosi Kamara XII. kerületi Szervezete. 1125 Budapest, Diós árok 1–3. Szent János Kórház 20-as épület, I. emelet. Tel./fax/üzenetrögzítõ: 214-4804 Telefon: 458-4609 Email:
[email protected]. Ügyintézõ: Juraszik Attiláné (Rózsika) Félfogadás: H-P 11-15 óra között. Dr. Kiss Béla A MOK XII. Kerületi Szervezet alelnöke
7
Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré
Dr. Winkler Gábor E számunkban Dr. Winkler Gábor, a II. Belosztály osztályvezetõ fõorvosa, a nemrég megalakult intézeti Szakmai Tanácsadó Testület elnöke mutatkozik be olvasóinknak – Mindenek elõtt, kérem, mutassa be röviden önmagát! – 1949-ben születtem Budapesten. Édesanyám orvos, édesapám földmérõ mérnök volt, sajnos, már nincs köztünk. Egy testvérem volt, még születésem elõtt meghalt. 1973ban végeztem a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán, „Felsõoktatási Tanulmányi Érdemérem” kitüntetéssel. Végzés után a János Kórházba, annak II. Belosztályára kerültem, s 30 év óta folyamatosan az Intézet munkatársa vagyok. Belgyógyászatból, késõbb endokrinológiából szakvizsgáztam, majd megszereztem a „Magyar Diabetes Társaság diabetológus orvosa”, késõbb a „Magyar Atherosclerosis Társaság lipidológus orvosa” minõsítést is. Közben 1983–86. között belföldi tudományos ösztöndíjjal a Semmelweis Egyetem I. Belklinikáján is dolgoztam, s az akkor indult nemzetközi inzulinpumpa vizsgálat egyik hazai munkatársa lehettem. 1987-ben szereztem kandidátusi (ma PhD) fokozatot, 1993-ban eredményes pályázatomat követõen neveztek ki az I. Belosztály osztályvezetõ fõorvosává, majd 1997-ben – az intézeti struktúraváltás keretében sorra került osztályösszevonások után – a II. Belosztály vezetõjévé. 2000-ben a Semmelweis Egyetem habilitált doktora, 2001-ben egyetemi magántanára lettem. 2002-ben sikerrel védtem meg doktori értekezésemet. A Budapesti Közgazdasági Egyetem Közgazdasági Továbbképzõ Intézetének szervezésében egészségügyi menedzser másoddiplomát is szereztem. Több szakmai társaságnak vagyok tagja és töltök be válasz-
8
tott tisztséget, megalakulása óta fõszerkesztõje vagyok a Magyar Diabetes Társaság szakmai folyóiratának, a Diabetologia Hungaricának. Nõs vagyok, két leányom van, a nagyobbik – reményeim szerint – idén végez az ELTE Jogi karán, a kisebbik most fog érettségizni, s azután szintén továbbtanulást tervez. – Ezek szerint idén 30. éve tagja a Szent János Kórház közösségének. Hogyan látja az eltelt harminc esztendõt? – Az itt eltöltött idõ nem is harminc, hanem – igaz, nem formális keretekben számítva – harminchárom év. Negyedéves egyetemista koromtól ui. bejártam „gyakorolni” az Intézet akkori VI. Belosztályára. Rochlitz fõorvos úr és Pajzs fõorvos asszony vettek szárnyaik alá, s ismertettek meg a belgyógyászat gyakorlati fortélyaival. Hálás vagyok a nõvéreknek, asszisztenseknek is – közülük is van, aki ma is az Intézet közszeretetben álló, aktív dolgozója –, akik bevezettek a technikai-manuális ismeretekbe (gondolok olyan egyszerû dolgokra, mint a vénázás, epeszonda levezetés stb., amit egyetlen tantárgy keretében sem „oktatnak”, de amit minden leendõ orvosnak ismernie és alkalmaznia kell). Az eltelt idõ egyébként igen jelentõs változásokat hozott. Nemcsak a szervezeti keretek többszöri megújulására gondolok – az is jelentõs, hiszen az Intézet fiókintézményei fokozatosan megszûntek, leváltak, új profilok szervezõdtek, miközben mások megszûntek, koncentrálódott az ellátás, az egykori hét belosztályból mára három maradt stb. –, hanem arra az igen jelentõs fejlõdésre, amin az egészségügyi ellátás, és annak részeként a Szent János Kórház is keresztülment. Ha ma elõvennénk egykori kórlapokat és a mai diagnosztikai intézetünkben is rendelkezésre álló lehetõségekkel vetnénk egybe az egy-
koriakat, a változás jól nyomonkövethetõ lenne. A korszerû képalkotó eljárások (CT, ultrahang, háromdimenziós ultrahang stb.) egy sor beavatkozást tettek feleslegessé (myelographia, levegõbefúvásos rtg-k stb.) Jelentõsen bõvült a terápiás eszközpark, és sok tekintetben átformálódott a kiszolgáló-ellátó háttér is. Rendkívüli mértékben felgyorsult az ellátás, ami forgalmi adatokban is nyomonkövethetõ. Ez a felgyorsult, a járó- és fekvõbeteg ellátás egymást kiegészítõ voltára épülõ, nemegyszer „üzemszerûnek” tûnõ kezelés persze árnyoldalakat is felszínre hozott. Mindenekelõtt jelentõsen megnõtt az adminisztráció, s kevesebb idõ jut a lelki problémák megismerésére, a minket felkeresõk meghallgatására, ami nem jó, és változtatni is kellene rajta. – Hogyan jellemezné a II. Belosztály szakmai tevékenységét? – A II. Belosztály 96 ágyával az Intézet legnagyobb belosztálya. Részben általános belgyógyászati ellátást biztosít – felvevõ kapacitásával nem egyszer kisegítve az Intézet társbelosztályait és fogadva más osztályok belgyógyászati ellátást igénylõ betegeit is –, részben diabetológiai (a cukorbetegséggel kapcsolatos), endokrinológiai (hormonális betegségekre visszavezethetõ okokkal foglalkozó), illetve nephrológiai (vesebetegségekkel kapcsolatos) szakellátást végez. Az endokrinológián belül az érintettek száma folytán kiemelt területnek tekinthetõ a pajzsmirigy ellátás és az elhízással foglalkozó szakterület, az obesitológia. Mindkettõ napi rendszerességû járóbeteg ellátásként is mûködik, miként napi gyakorisággal fogadja az érintetteket a diabetes és a nephrológiai szakrendelés is. Résztveszünk egyetemisták gyakorlati oktatásában, magam alkalmanként tantermi elõadások tartására is felkérést kapok, s tagja vagyok a záró államvizsga-bizottságnak is. Beindulása óta a diabetes sza-
A Mi Kórházunk
Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré • Portré
kápolóképzésnek is egyik oktató helye osztályunk – ebben Hári Istvánné fõnõvér és munkatársai közremûködését kell elsõsorban kiemelnem –, nálunk történik a hallgatók felének belgyógyászati gyakorlati vizsgáztatása is. Jelentõs klinikai kutatási tevékenységünk is. Magam 1997. óta ETT témavezetõ vagyok – kutatási területünk elsõsorban az inzulinhatás csökkenése (az ún. inzulinrezisztencia), az elhízás-inzulinrezisztencia-2-es típusú cukorbetegség kapcsolata és abban zsírszöveti tényezõk (cytokinek) részvétele –, emellett munkatársaimmal együtt klinikofarmakológiai vizsgálatokban veszünk részt. Fiatal orvosaink rendszeresen képviseltetik magukat elõadással mind az Intézet, mind a szakterület fiatalok számára szervezett tudományos rendezvényein, s jelentõs számban jelennek meg nemzetközi és hazai folyóiratokban is
2003. április
közleményeink, illetve könyvekben könyvfejezeteink. Az osztály a most beindult új korszerû diagnosztikus eljárást, a 72–96 órás folyamatos cukorszint monitorozást alkalmazó 10 országos központ egyike. Sokat várunk a Neurometer™, a cukorbetegség okozta perifériás idegkárosodások korai felismerését lehetõvé tévõ készülék munkába állásától is. Diabetes és lipidológiai (a vérzsír eltérésekkel foglalkozó) szakellátóhelyként egyaránt regionális központként tartanak számon bennünket, magam a felnõtt diabetológiai ellátás budai területi referense vagyok. Kiemelendõnek gondolom, hogy e sokrétû tevékenység ellátására jól felkészült csapat áll rendelkezésre, s azt, hogy a fekvõ- és járóbeteg-ellátásban dolgozók között teljes a szakmai egység és kifogástalan a munkakapcsolat. – Mik a tervei a közeljövõben és kissé hosszabb távra elõregondolva is? – Minthogy az orvosok és szakdolgozók terhelése jelenleg igen nagy, indokoltnak látszik a létszámok felülvizsgálata és a szükséges fejlesztések megtétele. Az elmúlt években – különbözõ okokból eredõen, de nem intézeti kezdeményezésre! – sok éves kórházi múltú, több szakvizsgával rendelkezõ orvosok távoztak az osztályról. Fontos lenne, hogy a fiatal kollégák az elsõ szakvizsga megszerzése után érdekeltek legyenek ráépített szakvizsga megszerzésében az osztály szakmai profiljába illeszkedõ szakterülete-
www.janoskorhaz.hu
ken. Büszke vagyok arra, hogy orvosés szakdolgozó munkatársaim közül is kettõ-kettõ rendelkezik – különbözõ szintû – egészségügyi menedzseri végzettséggel (hiszen ez a szorosan vett szakmai és a gazdasági szempontokra egyaránt kiterjedõ szemléletmódot biztosít), egy munkatársam szak-közgazdászi és jogi képesítést is szerzett. Több nõvérünk szerezte meg már eddig is a diabetes szakápoló minõsítést, az idén e területen is bevezetett szakmai akkreditáció azonban szükségessé teszi a megkívánt létszám folyamatos biztosítását. Ez újabb szakdolgozók beiskolázását jelenti. Hosszú idõ után újra két – egyaránt kitûnõ, egyéni- és csoportos oktatást is végzõ – dietetikusunk van, tevékenységük szélesítése a betegoktatás hatékonyságát növelheti majd. A személyi feltételek biztosítása mellett kiemelt jelentõségûnek tartom az osztály hotelkörülményeinek javítását. Most is van 4 egyenként két ágyas, fürdõszobás, napi térítési díjjal igénybevehetõ kórtermünk – ahol pl. házaspárok egy szobában történõ elhelyezését is biztosítani tudjuk –, és van több három-, illetve négyágyas szobánk. Kórtermeink egy része azonban nyolc ágyas, amin – a mindenkori gazdasági és szervezeti lehetõségek függvényében – feltétlenül változtatni szeretnék. Minthogy azonban körvonalazódni látszik egy, az Intézet egészére kiható kórház rekonstrukció, a konkrét lépésekkel meg kell várnunk annak alakulását. Szakmaitudományos téren eddigi kutatásaink folytatására törekszem, e célból megújítottam ETT pályázatunkat és tervezem OTKA pályázat benyújtását is. Mind több fiatal munkatársamat szeretném e kutatásokba bevonni, be kell azonban látnom, hogy a jelenlegi leterhelés mellett erre csak elvétve jut idejük és energiájuk. – Köszönöm a beszélgetést. Jó egészséget és sok sikert kívánok a tervek megvalósításához.
9
Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk?
A klimax nem betegség 1994. január elseje óta fogad betegeket a Klimax–Csontritkulás Centrum. A rendelés a változó korral (klimax, kritikus idõszak, új életszakasz, ill. klimaktérium, menopauza ) kapcsolatos panaszok miatt fogad jelentkezõket. A változókor nem betegség, hanem a biológiai öregedés természetes állomása, aminek testi és pszichés kísérõ tünetei lehetnek. – Mi a menopauza? – Szûkebb értelemben véve a petefészkek által vezérelt utolsó méhûri vérzés, amit 6–12 hónapon belül újabb nem követ. Tágabb értelemben véve az utolsó vérzést követõ idõszak, ami fokozatos átmenet a termékeny életszakaszból a csökkent termékenységen át az ún. öregkorba (60 év felett). Fontosságát az adja, hogy az átlagéletkor növekedése miatt egyre több nõ tölti élete közel 1/3-t a klimaktériumban. Az utolsó menstruáció átlagosan 47 és 52 év közé tehetõ, és hormonális vizsgálatokkal nem jelezhetõ elõre. A nõk kb. 1%-nál korai petefészek kimerülés miatt az utolsó menstruáció 40 éves kor alatt jelentkezik, azaz kb. 8–10 évvel korábban alakulnak ki az ösztrogénhiány tünetei. A méh és a függelékek (petefészkek és petevezetõk) sebészi eltávolítása, daganatos betegség miatti gátlószeres kezelése vagy sugárkezelés után beszélünk mûvi menopauzáról. A petefészkek visszahagyásával történõ méheltávolítás esetén, bár havi vérzés többé nem jelentkezik és teherbeesés sem lehetséges, a megmaradt ivarmirigyek még hosszú ideig megõrizhetik mûködésüket. Ilyen esetekben a hormonszint meghatározás segíthet a visszahagyott ivarmirigyek normális vagy megszûnt hormontermelõ képességének megítélésében.
10
– Milyen hormonális változások állnak a háttérben? – Az ivarmirigyek kettõs feladatot látnak el, 28 naponként a szaporodást szolgáló petesejtet, ill. a nõi nemi jellegek kialakulásáért, a nõi ivarszervek mûködéséért felelõs nemi hormonokat termelik. A klimax beköszöntével a peteérés rendszertelenné válik, majd megszûnik, ezzel lezárul a nõ életének ún. „termékeny szakasza”. Ezzel párhuzamosan csökken a nemi hormonok szintje. Amikor a változás a sárgatest hormont érinti, a menstruációk közötti idõszak rövidül. Az átmeneti tüszõhormon túlsúly alatt méhnyálkahártya túltengés és következményes bõ, elhúzódó vérzés jelentkezik. A következõ szakaszban az ösztrogén tovább csökken, s a méhnyálkahártya fokozatosan sorvad és idõszakos, majd tartós menstruáció kimaradáshoz vezet. – Vérzési rendellenességek esetén mikor kell felkeresni a Klimax Szakrendelést? – A rendszertelen vérzést, a 21 napnál rövidebb vérzéseket, az igen bõ vagy a megszokottnál hosszabb ideig tartó vérzéseket, a szexuális élet után jelentkezõ vérzéseket, ill. az 5–12 hónap kihagyás után ismét fellépõ vérzéseket ki kell vizsgálni és szövettani vizsgálattal ki kell zárni a szervi okokat. – Milyen egyéb tünetek kísérik a változókort? – Gyakori tünet a hõszabályozó központ mûködési zavara és a bõrerek kitágulása miatt a változó idõközönként jelentkezõ heves hõhullámok (forróságérzet a test felsõ részén, ami ráterjed az arcra és a test többi részére), a hõhullámokat kísérõ, fõként éjszakai verejtékezés, a szívbetegség nélkül jelentkezõ szapora szívverés. E tünetek megélését jelentõsen befolyásolják a kulturális
tényezõk, míg az afrikai, arab és indiai kultúrákban az asszonyok csak a vérzés elmaradását vagy ízületi panaszokat vesznek észre, az ún. nyugati kultúrkörben élõk a testi tüneteket kellemetlen eseményként élik meg és fontosnak tartják azok kezelését. Viszonylag korán észlelhetõk a pszichológiai tünetek, így az alvászavar, ami a teljesítõképesség csökkenéséhez és fokozott ingerlékenységhez vezet, de ide tartozik a figyelemzavar, a memória-zavarok, a koncentrálóképesség csökkenése és a hangulatingadozás is. Az utolsó menzesz után két-három évvel tetõznek a középtávú tünetek, amikor az alacsony ösztrogénszint már nem elegendõ a hüvely, a húgycsõ és a húgyhólyag alsó részét borító nyálkahártya épségének fenntartásához, a hám és az alatta levõ kötõszövet sorvad, s hüvelyi viszketést, égetõ érzést vált ki, vagy ismétlõdõ hüvelyi fertõzésekhez vezet. A hüvely rugalmassága csökken, és a hüvelyszáraszság és a hüvelyfalak berepedései miatt fájdalom jelentkezik a szexuális élet alatt. Ösztrogénhiány miatt kialakulhat húgyhólyag és húgycsõ gyulladás, fájdalmas vizelés, éjszakai vizelés vagy gyakoribb vizelés. A vizeletviszszatartási panaszok is ebben az idõszakban jelentkeznek. Az akaratlan vizeletelfolyás okainak feltárása nõgyógyászati vizsgálattal és urológiai eszközös vizsgálattal történik. A hormonhiány okozta panaszokat a helyileg alkalmazott ösztrogén tartalmú kenõcsökkel, kúpokkal szüntethetjük meg. A szexuális aktivitás megváltozhat egyrészt az ösztrogénhiány okozta hüvelyszárazság, másrészt a nõkben is képzõdõ férfi nemi hormonok (androgének) szintjének csökkenése miatt. Így elmarad a férfi nemi hormonoknak a jobb agyféltekére gyakorolt serkentõ hatása, ami a nemi vágy (libidó) és a szexuális fantáziák csökkenéséhez vezet. Esetenként a
A Mi Kórházunk
Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? • Segíthetünk? hüvelyi ösztrogénkezelést ki kell egészíteni hüvelysíkosító krémekkel. Amennyiben a nemi vágy csökkenése a fõ panasz, igen kis adagú férfi nemi hormonpótlás kísérelhetõ meg. Ismert olyan hatóanyag is, ami rendelkezik mind az ösztrogén, mind a sárgatest hormon, mind pedig a férfi nemi hormonra jellemzõ tulajdonságokkal. A nõknél 35–40 éves korban megindul az ún. „életkor függõ csontvesztés”, ami a menopauza után felgyorsul, csontritkuláshoz és következményes törésekhez vezet. Leggyakoribb a csigolyák törése, de csontritkulás lehet az oka a csukló, alkar, felkar töréseinek, továbbá a combnyak töréseknek. Ma már a Csontritkulás Centrumokban 90%-os társadalombiztosítási támogatással kaphatók a hatékony törésmegelõzõ szerek. Az ismétlõdõ törések számának csökkentését segíti elõ az Egészségügyi Minisztérium által is támogatott „NE TÖRJ” program. Ennek értelmében azokat a törést szenvedett férfiakat és nõket, akiknél felmerül a csontritkulás, a töréseket ellátó osztályok (Traumatológia és Orthopédia) a legközelebbi kórházon belüli Csontritkulás Centrumokba irányítanák, ahol mûszeres vizsgálattal igazolt csontritkulás esetén megindulhat az újabb töréseket megelõzõ komplex, gyógyszeres és egyéb kezelés. Szintén az ösztrogén védõhatásának elmaradásával magyarázható a nõk szív-koszorúér betegségek iránti fogékonysága. Az évek során megváltozik a védõ és a kedvezõtlen koleszterinek aránya. A 10–15 éven át vagy hosszabban zajló folyamat igen öszszetett, aminek része a keringés szabályozásában beálló zavar, a labilis vérnyomás, a számos ponton károsodott anyagcsere, ami fõként a koszorúerek szûkületét okozza, fokozva ezzel a vérrögképzõdést és az infarktus kialakulását. – Milyen kezeléssel szüntethetõk meg a korai tünetek?
2003. április
– Amennyiben a tünetek az életmód változatás, a testmozgás, a diéta, a dohányzás csökkentése, a nem hormonpótló készítmények alkalmazása ellenére nem szûnnek, megkísérelhetõ a hormonpótlás átmeneti alkalmazása. Méheltávolítás után elegendõ az egyedüli ösztrogén, ép méh esetén kombinált kezelés javasolt (ösztrogén és sárgatest hormon együtt). Az utolsó menstruációhoz közel inkább a ciklikus vérzéses beállítás a megfelelõ. 5–6 évvel az utolsó menstruáció után a folyamatos ösztrogén és folyamatos sárgatest hormon kombináció, ami általában nem jár vérzéssel. A bevitel módja változatos, lehet ösztrogén tabletta, tapasz, gél formában vagy kombinált tapasz, kombinált tabletta, tapasz és tabletta együtt, vagy gél és tabletta stb. – A hormonpótlással kapcsolatos új adatok megváltoztatják-e kezelés gyakorlatát? – A média 2002. júliusában adott hírt „Nõi egészség” címmel – Women’s Health Initiative (WHI) 5 éven át tartó, amerikai kormányprogram eredményeirõl, amelyben a résztvevõk folyamatos kombinált kezelésben részesültek. A 8500 kezelt betegbõl a kontrollokhoz képest szívbetegség +7, agyvérzés +8, emlõ daganat +8, vérrögképzõdés +18 esetben fordult elõ, ugyanakkor csökkent a vastag- és végbélrákok, a méhtest-rák, a csípõtáji és egyéb törések száma. Bár a „résztvevõ betegekre nézve a kockázat évenként egy ezrelékre volt tehetõ”, az emlõrák, ill. szív-érrendszeri betegség száma miatt a vizsgálatnak ezt a részét az 5. évben leállították. A vizsgálatban résztvevõk kezelése egy, az Egyesült Államokban gyakran alkalmazott készítménnyel történt, ami a magyarországi hormonpótló gyakorlatban nem terjedt el. Az emlõrák kialakulását ma is elsõsorban az örökítõ állományban bekövetkezõ változásokkal magyarázzuk. Az
www.janoskorhaz.hu
ösztrogén a már rák irányába indult folyamatot befolyásolhatja. Az életkorral az emlõrák kockázat emelkedik. A kezelés alatt fokozottabb az ellenõrzés, az emlõrák korábban ismerhetõ fel. A betegség lefolyása kedvezõbb, mint a nem hormonpótlás alatt kialakult esetekben. Számos tudományos vizsgálat szerint az 5 éven belül alkalmazott kezelés nincs hatással az emlõ folyamatokra. Korábbi tanulmányok szerint a szív- és érrendszeri betegségek megelõzésére akár élethosszig is javasolhattunk hormonpótlást. Az új adatok alapján ilyen céllal nem indokolt ösztrogént alkalmazni 10-15 éven át, és ahol lehet, a legkisebb adagokkal kell elérni a panaszmentességet. Gyakorlatunkban minden egyes betegnél újragondoljuk a kezelés szükségességét, mérlegeljük az egyéni elõnyöket és kockázatokat, s a beteggel együtt döntünk az alkalmazásról és annak tartamáról.
Kedves Betegeink! Várjuk kérdéseiket és jelentkezésüket rendelésünkön, melynek helye: Fõvárosi Szent János Kórház, Klimax Szakrendelés – Localis Csontritkulás Centrum (18 épület). Bejelentkezés telefonon a rendelés alatt. Tel: 458-4500/4560-as mellék. Rendelés: hétfõ–szerda: 15.00–19.00, kedd–csütörtök: 9.00–12.00 Dr. Hacsunc Marina Klimax Szakrendelés– Csontritkulás Centrum vezetõ
Diabetes Az Alapítvány a Cukorbetegekért ingyenes kiadványa, megjelenik évente hat alkalommal. A lap személyes átvételkor ingyenes, egyéni postai megrendelés esetén változatlanul 900 Ft/év. Bõvebb felvilágosítás, megrendelés: Tudomány Kiadó Telefon: 273-2840, 273-2844
11
Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink • Rendezvényeink
Beszámoló a Traumatológiai Osztály fennállásának 25 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepi tudományos ülésrõl Tavaly év végén volt 25 éves a Szent János Kórház Traumatológiai Osztálya. Ebbõl az alkalomból ünnepi ülést szerveztek a kórház auditóriumában, amelyen csaknem kétszázan jelentek meg. Az ünnepségen megjelenteket Intézetünk fõigazgatója, dr. Nagy Péter Pál köszöntötte, majd prof. dr. Bíró Vilmos, a Magyar Traumatológus Társaság elnöke és prof. dr. Nyárády József, a Traumatológiai Szakmai Kollégium elnöke üdvözölte. Az üléselnök, prof. dr. Krakovics Gábor – aki maga is vezette ezt az osztályt – röviden beszámolt az osztály létrejöttéhez kapcsolódó emlékeirõl. Ezt követõen az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium képviseletében dr. Schulteisz Ferenc fõtanácsos Miniszteri Dicséreteket nyújtott át dr. Glanz János, dr. Matos Lajos és Zeher Piroska részére. Fõigazgatói dicséretben részesültek dr. Ábrahám Lajos és dr. Buzna Endre. Dr. Tóth János orvos igazgató dicséretben részesítette dr. Nemes Jánost, dr. Nyári Tibort, és dr. Juhász Lászlót, továbbá Somogyvári Zoltánné, ápolási igazgatói dicsérettel jutalmazta Horog Zoltánnét, Ráczné Német Máriát, Tarján Péternét és Koródy Júliát. A Traumatológiai Osztály létrejöttének elsõ lépése az Országos Traumatológiai Intézet épületének életveszélyessé nyilvánítása volt 1977 õszén, aminek következtében a baleseti ellátást, illetve az azt végzõ kollégákat ki kellett költöztetni. 1977. december 21-én indult meg az ellátás a Szent János Kórház Traumatológiai Osztályának jelenlegi épületében. A Végtag Traumatológiai részleg a földszinten dr. Gonda András vezetésével alakult meg, akihez
12
hamar csatlakoztak az Országos Traumatológiai Intézetbõl átvezényelt kollégák. A betegfogadás, a mûtéti ellátás egy ideig az Ortopéd Traumatológiai Osztályon történt, prof. dr. Krakovits Gábor vezetése alatt. A jelen épületben az önálló tevékenység 1978 szeptemberében kezdõdött, elõbb dr. Krakovits Gábor irányításával, majd prof. dr. Zolczer László vezetésével. 1983-ra érte el az új traumatológia, hogy a jelen épület egészét elfoglalta és így, 204 ággyal a budai oldal szuverén traumatológiai központjává vált, amihez 1985-ben csatlakozott a Budai Baleseti Ambulancia megnyitása. 1991–2000-ig prof. dr. Tamásy Sándor vezette az osztályt, 2001 január 1-tõl pedig dr. Detre Zoltánt nevezték ki a Traumatológiai Osztály élére. Az osztály létrejöttétõl a mai napig Buda és Pest Megye nyugati oldalának meghatározó traumatológiai ellátó helye, traumatológiai centrum. A Szent János Kórház egésze az egyetlen baleseti ellátó hely Budapesten, ahol a hét minden napján készek a sérültek fogadására. Az osztályon – hála annak a ténynek, hogy a Szent János Kórházban a szívsebészet kivételével minden szakma képviselve van – teljeskörû traumatológiai ellátás folyik. Ebbe beletartoznak a sérülések minden fajtájának ellátásán túl az ortopédia jelentõs te-
rületei, elsõsorban a helyreállító mozgásszervi mûtétek, mint nagyizületi protetika, átállításos végtagtengely korrekciók, ujj hosszabbítások stb. Külön profil az osztályon a sport-sebészet, arthroscopia és arthroscopiás mûtétek, szalagpótlások, porcsérülések ellátása. Tradicionálisan az osztály jelentõs kézsebészeti aktivitással bír, és külön részleg foglalkozik a septikus mozgásszervi elváltozások kezelésével. Az itt dolgozó 27 orvos közül 19nek van traumatológiai szakvizsgája 8-nak ortopéd, 4-nek kézsebész vizsgája is, de vannak mellkasi és hasi sebészeti szakvizsgával bírók is. Örömteli, hogy az osztályon 5 rezidens készül a szakma elsajátítására. Az orvosok közül számosan töltöttek hosszabb-rövidebb idõt ösztöndíjasként Európa különbözõ – döntõen német nyelvterületi – trauma ellátó helyein. A feladatot 12 mûtõsnõ és több, mint 60 ápoló, valamint szakasszisztens támogató együttmûködésével látják el. Az osztály a hét 5 napján felvételes (kedd, csütörtök, péntek, szombat és minden harmadik kivé-
A Mi Kórházunk
Rendezvényeink telével hétfõ), de lehetõség van arra, hogy a nem felvételes napokon, vagy a területen kívülrõl is beteget vegyenek fel. Az osztály keretén belül mûködik a Traumatológiai Szakrendelõ, amely a felvételes napokon 24 órán át, a nem felvételes napokon pedig 8-tól 14 óráig áll rendelkezésre. Az osztály 2002-ben 4100 fekvõbeteget ápolt, 3040 ún. nagymûtétet végzett. Ezen belül jelentõsen nõtt a primeren (24 órán belül) végzett mûtétek aránya. Az ápolási napok száma 6,04, a case mix index 1,42. Ambuláns forgalomban tavaly közel 25.000 orvos-beteg találkozó volt. Mindezek eredményeképpen az osztály pozitív költségvetési egyenleggel zárta az elmúlt évet, bevétele meghaladja a kórház összbevételének 10%-át. Az osztály, különösen a mûtõ és a rtg. részleg nagyarányú tárgyi-technikai fejlõdésen ment át az utóbbi idõben. Számos új, a kor követelményeinek megfelelõ készülék, felszerelés érkezett a Fõvárosi Önkormányzat és a Szent János Kórház jóvoltából, kisebb részben a Hedri Endre Alapítvány segítségével. A múlt és a jelen áttekintése után a jövõ feladatairól volt szó. Fontos cél a minõség javítása és a körülmények korszerûsítése, eurokonformmá tétele. Ezen a téren is számos kezdeményezés indult már meg. Az osztály történetének, jelenének ismertetése után került sor a tudományos ülésre, amelynek során az intramedullaris rögzítések fejlõdésérõl, a kéztõ sérüléseirõl, a polytraumatizáltak ellátásáról, valamint két újdonságról, a thoracoscapularis disszociációról és az antibiotikus távtartó (spacer) egy újabb felhasználásáról hangzott el elõadás. A Jubileumi Ülés végül állófogadással fejezõdött be, ahol jó hangulatban találkozhattak egymással az osztály jelen és korábbi dolgozói, a kórház vezetése és a traumatológiai szakma képviselõi.
2003. április
Kontrolling • Kontrolling • Kontrolling • Kontrolling • Kontrolling
Kontrolling és érdekeltségi rendszer – Tapasztalatok A 2002-es esztendõ az elsõ teljes év az intézeti kontrolling csoport életében, így már „komoly” tapasztalatokkal bírunk a szisztéma mûködésével kapcsolatban, legyen az a kontrolling rendszer vagy a sokak által izgalmasabbnak és bizonyára nagyobb figyelemre méltatott érdekeltségi rendszer mûködése. Mielõtt azonban erre rátérnék, pár szóban megismertetném Önöket azzal, hogy miért is vált szükségessé a kontrolling bevezetése a Szent János Kórházban. Az elõzmények ismertek: az intézet a 90-es évek végére drasztikusan eladósodott, válságkezelõ programok végrehajtása vált szükségessé. Népszerûtlen feladatokat kellett az új vezetésnek elvégeznie. Ezeknek az eredményeként a kórház gazdasági helyzete stabilizálódott, viszont a további megerõsítéshez és a növekedés feltételeinek biztosításához a válságmenedzsment eszközei már szûkösnek bizonyultak. A szûk keresztmetszetek felkutatásához és egy érdekeltségi rendszer beindításához a kontrolling rendszer bevezetése vált elengedhetetlenné. Ennek eredõjeként vezetett a felismerés 2001 tavaszán egy tanácsadó felkéréséhez, akinek feladatát képezte többek között az intézeti probléma térkép kialakítása; az átvilágítás lebonyolítása; az üzemgazdasági eredmény számítása, mind egység, mind intézeti szinten; ezen adatok értékelése társkórházi adatok elemzése alapján. A folyamat természetes velejárójaként a tapasztalatok birtokában született döntés az önálló intézeti kontrolling csoport létrehozásáról. Alapvetõ feladataink közé tartozik az üzemgazdasági eredménylevezetések készítése és elemzése egység és intézeti szinten egyaránt, ill. a kontrol-
www.janoskorhaz.hu
ling alapú érdekeltségi rendszer menedzsmentje. Támogatást kívánunk nyújtani az orvos szakmai döntések megalapozásához, viszont ez semmiféleképpen nem jelenti az orvos szakmai tevékenység értékelését. Melyek azok a kiemelendõ eredmények, amelyeket be szeretnék mutatni? Elsõsorban megemlíteném a negyedéves kontrolling elszámolások készítését. Ez volt az elsõ fontos lépése egy sokoldalú és informatív beszámolási rendszer elindításának. Terveink között szerepel a beszámolások gyakoriságának növelése, ill. másfajta felépítésû információ szolgáltatás beindítása, mely már sokkal inkább naprakészebb döntéstámogatói segítséget nyújtana az arra illetékes döntéshozóknak. Fontosnak tartom kiemelni, hogy az adatszolgáltatási rendszer már kezd automatizmussá válni a szolgáltatók részérõl, visszacsatoló-ellenõrzõ szereppel kiegészülve. Az egyes elszámolásokba kizárólag az OEP által visszaigazolt jelentések adatai kerülnek bele és a kontrolling elszámolásban megjelenõ költségadatok sarokszámai is megerõsítést nyernek. Ez évi feladataink közé sorolom az egységes nyilvántartási kódok bevezetését az adatszolgáltatókkal egyeztetve és egyetértésben. Az egyes idõszakok beszámolóinak kézhezvétele után sokan élnek a személyes konzultáció lehetõségével, a jelentkezõ osztály- és szakrendelés vezetõket lehetõleg személyesen keressük fel, ahol a felmerülõ kérdésekre, problémákra és az esetleges félreértésekre megnyugtató választ tudunk adni. A leggyakoribb kérdések természetesen a költségek alakulásával kapcsolatosak. Egyes esetekben az adatszolgáltató felé továbbít-
13
Kontrolling • Kontrolling • Kontrolling • Kontrolling • Kontrolling • Kontrolling • Kontrolling • Kontrolling juk a kérdéseket, akik részletesebb magyarázattal tudnak szolgálni több kérdés megválaszolásában. Talán ezt találom a kontrolling rendszer igazi eredményének, hogy gyakorlatilag az egész intézetet, klinikai és nem klinikai egységeket is megmozgatja. A kórház munkatársai is tapasztalhatták, hogy sok olyan problémával és kérdéssel találkoznak a napi munka folyamán, amelylyel ezelõtt csak keveset vagy egyáltalán nem foglalkoztak. Az egységek (osztály, szakrendelés, gondozó) látják saját gazdálkodásuk eredményét, megpróbálják végiggondolni azokat a tényezõket, melyekre ráhatással lehetnek, racionalizálhatják tevékenységüket a szakmai kereteken belül. És mindezt miért? A kontrolling rendszerrel együtt és arra épülve indult el egy belsõ érdekeltségi rendszer is. Feladata, hogy az intézeti gazdálkodási célokat osz-
tályos szintre közvetítse, ill. az osztályos gazdálkodás eredményessége megjelenjen a dolgozók díjazásában. Nem véletlen, hogy ez az újonnan bevezetett mechanizmus váltotta ki a legnagyobb vitákat, hiszen az egységek a „bõrükön” érezhették tevékenységük gazdasági vonatkozásainak eredményét. Az osztályos egyeztetéseken elfogadott tervhez képest az egységek a megállapodásban rögzítetteknek megfelelõen prémiumban, pontosabban prémium elõlegben részesültek. Ez azt jelenti, hogy 2002-ben az érdekeltségi rendszerben résztvevõ 28 egység közül az elsõ negyedévében 18, az elsõ félévben 12, míg a 2002. I-III. negyedévi teljesítmény alapján 10 egység részesült prémium kifizetésben. Az éves prémium elszámolásra a 2002. teljes évi elszámolás elkészülte után kerül sor.
Az Érdekeltségi Szabályzat lehetõvé teszi, hogy vagy saját felismerésbõl, vagy az osztályoktól kiindulva elképzelhetõ legyen a tervek módosítása a tervezés óta tudomásunkra jutott információk alapján. Pozitív tapasztalat, hogy az egységeket a belsõ érdekeltségi rendszer teljesítményük elemzésére, ill. fokozására ösztönözte. Most is készülünk az elõzõ évhez hasonlóan az osztályos egyeztetésekre, ahol az a 2003. évi terv kerül az egység vezetõk elé megvitatásra, amely ebben az évben az érdekeltségi alap lesz. Itt majd lehetõség lesz a teljesítmény-lehetõségek, és -elvárások, az érdekeltségi szint és nagyságrend megtárgyalására. Ennek elõkészítésére juttatjuk majd el a tervezeteket, hogy minél jobban felkészülhessenek a megbeszélésekre. Gáspár Tamás Kontrolling Csoportvezetõ
Szakmai vezetõés fõigazgatói tanácsadó testületek Szakmai vezetõtestület A szakmai vezetõtestület az intézet tanácsadó, véleményezõ és javaslattételi szerve, feladatait az irányadó jogszabályok és a jelen SZMSZ-ben meghatározottak szerint, s ezek keretében a saját ügyrendjének megfelelõen gyakorolja. Az intézeti szakmai vezetõtestület tagjainak száma: 9 fõ. Tagjai: a kórházi- és a járóbetegellátási orvos-igazgató, az ápolási igazgató, valamint az Intézet kijelölt szakmai osztályainak vezetõi. A szakmai vezetõtestület a tagjai közül elnököt választ. A szakmai vezetõtestület ülését a testület elnöke legalább félévenként egyszer, illetõleg szükség szerint hívja össze. Köteles a testület ülését összehívni, ha ezt a vezetõtestület legalább egyharmada írásban kezdeményezi. A szakmai vezetõtestület ülésére minden esetben meg kell hívni és az ülésen tanácskozási joggal részt vehet: az intézményfenntartó képviselõje, az intézet fõigazga-
14
tója, gazdasági igazgatója, valamint a MOK és a KT elnökei. A szakmai vezetõtestület hatásköre: Részt vesz az intézet szakmai fejlesztési programjának, szervezeti és mûködési szabályzatának, házirendjének, valamint az egyéb intézeti belsõ szabályzatok elõkészítésében. Véleményt nyilvánít az Intézetet érintõ feladatellátási szerzõdés vagy feladat-átvállalási szerzõdés megkötésére irányuló pályázat elbírálása során. Véleményezi, illetve rangsorolja a vezetõhelyettesi és a szakmai osztályok vezetõi munkaköreinek betöltésére beérkezett pályázatokat. Javaslattételi joga van az intézményfenntartó, illetõleg a fõigazgató felé. Véleményt nyilvánít az intézményfenntartó, illetõleg a fõigazgató felkérésére meghatározott szakmai kérdésekben.
A Mi Kórházunk
A szakmai vezetõtestület tagjai: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Célja: Az Intézet egészét érintõ kérdések, problémák megbeszélése, kölcsönös információcsere.
Dr. Tóth János kórházi orvos-igazgató Dr. Belsõ László járóbeteg-ellátási orvos-igazgató Somogyvári Zoltánné ápolási igazgató Dr. Kiss Sándor osztályvezetõ fõorvos Prof. dr. Winkler Gábor osztályvezetõ fõorvos, a testület elnöke Prof. dr. Jánosi András osztályvezetõ fõorvos Prof. dr. Bodó Miklós osztályvezetõ fõorvos Dr. Márkus László szakrendelést vezetõ fõorvos Dr. Molnár László gondozóvezetõ fõorvos Dr. Kovács Zoltán B. irodavezetõ ügyvéd, a testület titkára
Tanácsadó testületek a) Fõigazgatói Értekezlet Résztvevõi: – fõigazgató, – kórházi orvos-igazgató, – járóbetegellátási orvos-igazgató, – gazdasági igazgató, – ápolási igazgató, – humánpolitikai osztályvezetõ, – dokumentációs és informatikai vezetõ, – minõségügyi osztályvezetõ, – Jogi Iroda vezetõ ügyvéd. Gyakoriság: szükség szerint, de legalább hetente. Célja: az elmúlt idõszak feladatainak értékelése és a következõ terminus feladatainak meghatározása, az operatív feladatok kijelölése. b) Kibõvített Fõigazgatói Értekezlet Résztvevõi: az a) pontban említetteken kívül: – a Közalkalmazotti Tanács elnöke, – a reprezentatív szakszervezet képviselõje, – a MOK helyileg illetékes szervezetének elnöke, – esetenként a külön meghívottak. Gyakoriság: szükség szerint. Célja: Az érdekképviseleti szervek és a munkáltatók közötti egyeztetés a kijelölt témákban. c) Intézeti Vezetõi Értekezlet Résztvevõi: – az a) és b) pontban említetteken kívül: – az osztályvezetõ fõorvosok és fõnõvérek, – szakrendelést és gondozóintézetet vezetõ fõorvosok, – a gazdasági-mûszaki ellátás osztályvezetõi. Gyakoriság: szükség szerint, de legalább 3 havonta.
2003. április
d) Fõigazgatói Tanácsadó Testületek 1. Fõorvosi értekezlet Résztvevõi: – osztályvezetõ fõorvosok, – szakrendelést és gondozóintézetet vezetõ fõorvosok. Gyakoriság: szükség szerint, de legalább 1 havonta. 2. Fõnõvéri értekezlet Résztvevõi: – osztályvezetõ fõnõvérek, – vezetõ asszisztensek. Gyakoriság: szükség szerint, de legalább 1 havonta. 3. Gazdasági-mûszaki osztályvezetõi értekezlet Résztvevõi: – a GME osztályvezetõi, az RVO vezetõje, a LÖCS vezetõje, a belsõ ellenõrzési csoport vezetõje. Gyakoriság: szükség szerint, de legalább heti egy alkalommal. 4. Lakásügyi Bizottság 5. Fõorvosi Kollégium 6. Fõnõvéri Kollégium 7. Gazdasági-mûszaki Kollégium 8. Mûszerügyi Bizottság 9. Gyógyszerterápiás Bizottság 10. Tudományos Bizottság 11. Tartós ápolású betegek elhelyezési Bizottsága 12. Rehabilitációs Bizottság 13. Minõségügyi Bizottság 14. Halál beálltát megállapító Bizottság 15. Infectiocontroll Bizottság 16. Nyugdíj-elõkészítõ Bizottság 17. Antibiotikum Bizottság 18. Kórházi Etikai Bizottság 19. Kórházi Felügyelõ Tanács 20. Dohányzás Elleni Bizottság 21. Bizottság 22. Kártérítési Tanács 23. Ad hoc bizottságok, a kijelölt témákban. e) A fenti d) pont 4–23. alpontjaiban felsorolt Fõigazgatói Tanácsadó Testületek tagjait a Fõigazgató nevezi ki határozott vagy határozatlan idõtartamra. A tanácsadó testületek elnökét a tagok maguk közül választják meg szótöbbségi szavazással.
A tanácsadó testületek maguk határozzák meg ügyrendjüket, amelyet a Fõigazgató hagy jóvá.
www.janoskorhaz.hu
15
Beszélgessünk! Mindenrõl, ami a reumatológiai betegségekkel kapcsolatos: a testrészekrõl és betegségeikrõl, ezek gyógykezelésérõl! Dr. Bálint Géza Dr. Korda Judit
Beszélgetések a reumáról
A Tudomány Kiadó Kft. gondozásában megjelent, kemény borítóval készült könyv terjedelme 288 oldal, melyen több mint 70 ábra segíti a megértést, eligazodást. A lexikon tartalmazza a szövegben esetleg használt szakszavakon felül a reumatológiai zárójelentésekben gyakrabban elõforduló betegségeket és gyógykezeléseket is.
A könyv közérthetõen, párbeszédes formában tárgyalja a következõ témaköröket: Derék • Nyak • Váll • Könyök • Kéz • Csípõ • Térd • Láb Reumatoid artritisz • Bechterew-kór • Köszvény • Csontritkulás Gyógykezelés • Az életet megkönnyítõ eszközök • Lexikon Élelmiszerek kalóriatáblázata • Élelmiszereink kalciumtartalma
Megrendelhetõ a Tudomány Kiadó Kft-nél: 1146 Budapest, Hermina út 57–59. • Telefon: 273-2840, 273-2844
