A meglévő kötelező és nem kötelező, a kora gyermekkori intervenció szempontjából releváns adatbázisok elemzése, másodelemzése

TÁMOP-6.1.4/12/1-2012-0001 Koragyermekkori (0-7 év) program

A meglévő kötelező és nem kötelező, a kora gyermekkori intervenció szempontjából releváns adatbázisok elemzése, másodelemzése

Záró-tanulmány

A 0-7 éves korúak egészségi állapotával és fejlődésével kapcsolatos adatgyűjtések értékelése, az eredmények összefoglalása, a változtatási igények bemutatása

OTH, Budapest 2014.

1/83


Szerzők: Dr. Bödecs Tamás Dr. Aszmann Anna Merth Gabriella Molnárné Tóth Magdolna Dr. Rósa Ágnes Dr. Tigyi Zoltánné Pusztafalvi Henriette Dr. Valek Andrea Dr. Kujalek Éva A TÁMOP 6.1.4 kiemelt projekt szakmai vezetése Prof. Dr. Fogarasi András szakmai vezető Kereki Judit szakmai vezető koordinátor Módszertan alprojekt szakmai vezetése Csordás Ágnes módszertan szakmai alprojektvezető I.

2/83


Bevezetés A 0-7 éves korú gyermekek alapellátásának színvonalát és hatékonyságát fokozó TÁMOP-6.1.4. kiemelt projekt keretein belül, a Módszertan alprojekt részeként, az I. elemi projekt 3. munkacsoport kapta feladatul az érintett korosztály egészségi állapotára

vonatkozó

dokumentációk,

adathordozók

elemzését.

Az

ötfős

munkacsoport, melynek tagjai: dr. Aszmann Anna, dr. Valek Andrea, dr. Tigyi Zoltánné dr. Pusztafalvi Henriette, Merth Gabriella és dr. Bödecs Tamás voltak, dr. Sándor János vezetésével három lépcsőben végezte el feladatát. Első lépésként az elemzendő dokumentumok körét, valamint az elemzés egységes szempontjait határozta meg, a második lépésben került sor a tényleges elemző folyamatra, majd legvégül az elemzés eredményeit összegezte, ill. javaslatot tett a szükséges változtatásokra. Az egyes adatgyűjtési rendszerek elemzésének módszertana /Dr. Bödecs Tamás/

A TÁMOP-6.1.4. projekt módszertani alprojektjének részeként megtörtént a gyermekek

egészségi

állapotára

vonatkozó,

elsősorban

az

alapellátás

által

dokumentált adatok, adatszolgáltatásra vonatkozó adatlapok, és a szolgáltatók közötti információcserére vonatkozó adatlapok elemzése. Erre több okból is szükség volt: 

A jelen projekt feladata – azon túl, hogy egyik legfontosabb célkitűzésként fogalmazta meg egy szakemberek által összeállított, a fejlődést komplex módon

követő-szűrő

módszer

kifejlesztését,

és

az

ennek

gyakorlati

megvalósításához szükséges képzés teljesítését –, a fejlődés követés dokumentálására szolgáló informatikai program felépítése is. 

Ez a fejlesztés nem nélkülözheti az eddigi gyakorlat feltérképezését.

3/83




A program alkalmas kell, hogy legyen, a gyermek-egészségügyi ellátás felé gyakran megnyilvánuló igénynek a kielégítésére, hogy adatai megbízhatóan tükrözzék a gyermekek egészségi állapotát.



A tapasztalatok és a tapasztalatokat összefoglaló előzetes dokumentumok szerint azonban a jelenlegi dokumentációs és adatszolgáltatási gyakorlat erre nem alkalmas, mert az alábbi problémákkal terhelt: az

o

ellátást

nyújtók

túl

sokat,

sokfelé

és

párhuzamosan

dokumentálnak a kötelezően dokumentálandó adatok és adatlapok egy része elavult,

o

nem alkalmazkodik a korszerű ellátáshoz az adatok nem jól definiáltak, és/vagy a különböző adatlapokon

o

szereplő

azonos

adatok

definíciója

különbözik,

ezáltal

nem

összehasonlíthatók sem hazai, sem nemzetközi vonatkozásban. Sok a csak leíró és nem értékelő (kategorizált) adat, amelyek az

o

adatfeldolgozást nem támogatják. 

Az adatszolgáltatások nem logikusan épülnek az alapdokumentációkra.



A

hazai

és

nemzetközi

összehasonlítást

nehezíti,

hogy

nincsenek

megfogalmazva és definiálva azon - konszenzussal elfogadott egészségstratégiára épülő - indikátor állapotok, betegségek, amelyek igazoltan jelzik/jellemzik a gyermek-népesség egészségi állapotát. A jelenlegi rendszer minden szereplőjét felesleges módon túlterheli a rosszul felépített dokumentációs és adatszolgáltatási rendszer. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a hazai gyermekek fejlődését követő, szűrőrendszer gyakorlata során a jogszabályban

előírt

vizsgálatok

megtörténnek,

ezeket

valamilyen

formában

dokumentálják, tehát bőségesen képződnek hasznos adatok. Éppen

ezért

az

adatok

dokumentálásának,

az

adatok

továbbküldésének,

gyűjtésének elemző vizsgálatára egy módszert dolgoztunk ki. Ennek első lépcsője az

alapdokumentációk,

valamint

a

dokumentálásra,

információcserére

és

adatszolgáltatásra vonatkozó jogszabályok és szakmai szabályok (ezen belül a protokollok feldolgozás,

és az

szakmai elemzés

iránymutatások)

összegyűjtése

szempontrendszerének

4/83

volt.

kidolgozása,

Ezt

követte

egymás

a

közötti


egyeztetése, és mint ez menet közben szükségessé vált – a szempontok definiálása. A

dokumentumokat

kategorizáltuk

aszerint,

hogy

milyen

életperiódusra

vonatkoznak: 

Várandósság időszaka



Perinatális életkor o

Szülés/születés

o

Újszülöttkor



Csecsemőkor



Kisdedkor



Óvodáskor

Először magát a dokumentumot jellemeztük a következő szempontok szerint: 

Dokumentáció megnevezése és - amennyiben van - nyomellátó száma



Keletkezési helye (alap-, fekvőbeteg-, járóbeteg ellátás, gondozó)



Az adott dokumentációt jogszabályi kötelezettség alapján kiállító személy (háziorvos/házi gyermekorvos, védőnő, egyéb szakember)



Az adatrögzítés módja (papír alapú, elektronikus, vegyes)



Adatellenőrzésre van-e mód (nincs vagy a szervezet megnevezése)



Az adott dokumentáció vezetésére, ellenőrzésére, tárolására és az adatok hozzáférésére vonatkozó szabályozás (nincs, jogszabály, szakmai szabály, szokásjog)



A szabályozásban egyértelmű-e a feladatleírás.

Ezt követte az adott dokumentáció részletes adattartalmának felsorolása és ennek adatonkénti elemzése. Az adatonkénti elemzés szempontjai a következők voltak: 

Az adat keletkezésének módja: hol és hogyan keletkezik az adat? Magánál az adatot dokumentálónál: fizikális/eszközös vizsgálat (saját) vagy átvett adat. Az átvett adat lehet más egészségügyi vagy nem egészségügyi dokumentációból származó, pontosan megjelölve a dokumentációt, vagy szülői közlés alapján keletkezett.

5/83




Megfelelően definiált-e az adat tartalma (pl. BNO betegség, nem BNO csoportkód); szakmai szabályok által meghatározott-e az adattartalom. Ha nem megfelelő, ennek mi az oka? Túl átfogó (pl. hallás, látás, hallásvizsgálat módszer nélkül).



Javítható-e a definíció, ha igen, hogyan.



Rögzíthető-e

megfelelőn

az

adat:

ha

teljes

információ

tartalmában

rögzíthető, akkor megfelelő. 

Az adat hasznosulása, felhasználása lényeges kérdés volt. Továbbítandó-e az adat, és milyen formában (információcserére szolgál egyes szolgáltatok vagy különböző ágazatok között, vagy jelentési kötelezettség vonatkozik rá).



A továbbítás helyének megnevezése (pl. GYEMSZI)



Az adattovábbítás módja (nyomtatott, elektronikus vagy vegyes),



gyakorisága (rendszeres, eseti).



Az adattovábbítást milyen jogszabály vagy szakmai szabály (protokoll, iránymutatás szabályozza):



Hogyan hasznosul a továbbított adat: történik-e feldolgozás, készül-e hazai, nemzetközi jelentés belőle. Ha nem történik tovább-jelentés, akkor milyen egyéb módon kerül(het) az adat felhasználásra.



A feldolgozás után történik-e visszajelentés az alapellátás felé, és milyen formában (szóbeli, írásbeli, publikált.)



Ha jelentés (publikáció) készül az adatokból, milyen formában (Excel tábla összesített adatok, papír alapú jelentés, elektronikus jelentés) történik és hol érhető el (honlap cím).

A soronkénti elemzés módszertana Az elemzés középpontjában tehát az egyes adathordozó dokumentumon lévő adat volt. Mivel a legtöbb adathordozó dokumentum papír alapú, és a számítógépes szoftvereken rögzíthető adattárolók is rendelkeznek nyomtatható változattal, alapvetően a papír alapon rögzített adatmegnevezéseket vettük alapul. Elemzésünk szempontjából egy adatnak minősült egy adott nyomtatványon az egy egységben megfogalmazott információ-tartalom, még akkor is, ha az valójában több rész-

6/83


információt tartalmazott. Pl.: ha a nyomtatványon úgy szerepelt, hogy „a gyermek születési helye”, ezt természetesen egy adatnak, egy információnak tekintettük. De ugyanígy egy adatnak tekintettük pl. az „oltóanyag megnevezése és gyári száma” adatot is, pedig ez nyilvánvalóan egyszerre két információt tartalmaz. Ám elemzésünkkor az volt a kiinduló szempont, hogy az adat nem magától keletkezik, azt valaki keletkezteti, mégpedig az alapján, hogy az adott dokumentum mire kérdez rá. Természetesen a „rákérdez” szót sem szabad szó szerint értelmezni, a legtöbb kérdés inkább állítás formájában kerül megfogalmazásra. Egy adat a fizikai megjelenésében is sokféle lehet, a nyomtatvány formátumától függően lehet egy sor, sortöredék, oszlop, egy rubrika, stb. Tehát minden egyéb mellékes tényezőtől függetlenül, elemzésünk középpontjában az az egységnyi információ állt, amit a dokumentumban megfogalmazottak szerint egy adatnak kellett tekintenünk. Elemzésünket Excel-táblázatban rögzítettük. Minden adat külön sorban szerepelt, az egy adat = egy sor elv alapján. Az elemzés fentebb felsorolt szempontjai pedig oszloponként jelentek meg, egy szempont = egy oszlop. A sorok és oszlopok metszetében lévő cellákba kerültek az adott adat adott szempont szerinti megállapításai. Tekintettel arra, hogy az elemzést minden adatra (azaz sorra) elvégeztük, az elemzésnek ezt a szakaszát soronkénti elemzésnek nevezhetjük. Az egyenként elemzett dokumentumok és adatok feldolgozása és elemzése eredményétől azt vártuk, hogy a bevezetőben említett, a tapasztalatokból ismert általános problémákról pontosabb képet kapjunk. Azzal azonban, hogy minden egyes adatra megtettük a fenti szempontrendszer szerinti megállapításainkat, még nem kapunk összegző képet a hazai adatgyűjtés rendszeréről. Ahhoz, hogy pl. lássuk az adatgyűjtések közötti felesleges átfedéseket, vagy megállapíthassuk, melyik dokumentumon rögzítik jól, s melyiken rosszul ugyanazt az adatot, ahhoz a meglévő adattáblánkat oszloponként, azaz vertikálisan is ki kellett elemezni.

7/83


Az adatgyűjtési rendszerek közötti kapcsolat elemzése - a vertikális elemzés módszertana Az egyes adatelemzők által soronként kielemzett adattáblákat a szempontokat megjelenítő oszlopok mentén összeszerkesztettük, az oszlopokat szövegszűrővel láttuk el. Az egyes adathordozó dokumentumok adatait tartalmazó sorokat az átláthatóság kedvéért az Excel program „Csoportba foglalás” ill. „Csoportbontás” menüivel

kinyithatóvá,

ill.

elrejthetővé

tettük.

Hasonlóan

rendeztük

a

voltaképpen

ugyanazt

az

szempontrendszer összetartozó oszlopait is. Ahhoz,

hogy

a

másképpen

megfogalmazott,

de

adattartalmat rejtő adatokat felismerhessük, és egymás mellé rendelhessük, szükség volt ún. azonosító nevek létrehozására. Pl. egy adott gyermek teljes dokumentumrendszere

–

lévén

több

dokumentumból

áll

–

többféle

megfogalmazásban hordozhatja a gyermek egyik legegyszerűbb, legpontosabban definiált,

tökéletesen

rögzíthető

adatát,

a

gyermek

nevét.

Ez

az

adat

(dokumentumtól függően) hol „az újszülött neve”, hol a „beteg neve”, hol a „mérgezett neve”, „az ellátott neve” megfogalmazással szerepel, noha ugyanarról az adatról van szó. A fentiek szem előtt tartásával létrehoztunk tehát olyan azonosítókat – fenti példánkban a „gyermek neve” azonosítót – melyekkel az ily módon összetartozó adatokat egybekapcsolhattuk. Ezzel a lépéssel azonban néha össze nem tartozó adatokat is összefűzhetünk. Pl. a „testsúly” azonosító kiválóan alkalmas arra, hogy szövegszűrőként alkalmazva megjelenítse az összes „testsúly”-t tartalmazó adatsort, feltüntetve ily módon mindazon

adathordozó

dokumentumokat,

amelyekben

a

„testsúly”

szerepel.

Azonban a testsúly olyan adat, amelyet több különböző életkorban is rögzítenek, és az 1 éves testsúly nyilván nem azonos a 3 éves testsúlyadattal. Az ilyen jellegű adatokat tehát kettős azonosítóval kellett ellátni („testsúly”, ill. „testsúly 3 éves”) és aszerint kellett megválasztanunk az azonosító alkalmazását, hogy milyen szintű szűrésre volt szükség. Ha arra voltunk kíváncsiak, hogy a „3 éves korban mért testsúly” mint egyetlen, jól definiált adat hányszor fordul elő egy adott gyermek dokumentációs rendszerében, akkor nyilván a „testsúly 3 éves” azonosítót alkalmaztuk. Ellenben, ha azt vizsgáltuk, hogy a különböző életkorokban mért

8/83


testsúly hogyan jelenik meg, és hogyan követhető egy adott (bár több különböző életkorban rögzített) adathordozón, pl. a Státusz és epikrízis lapon, akkor a „testsúly” azonosítót kellett használnunk. A szövegszűrők és az azonosítók alkalmazása lehetővé tette az oszlop szerinti, azaz vertikális elemzést. Megkezdődhetett az előzőleg az egyes adatokról soronként tett megállapítások oszlopok (azaz az eredeti szempontok) szerinti leválogatása. Mivel az egységbe foglalt adattábla közel 2500 adatsort tartalmazott, a leválogatott adatok több százas nagyságrendben jelentek meg. Ezek részletes megjelenítésére csakis

Mellékletek

formájában

kerülhetett

sor.

A

jelen

tanulmányban

az

eredmények egyes szempontok szerinti bemutatásakor a feltárt fő trendeket, ill. a megfigyelt általános törvényszerűségeket igyekszünk megfogalmazni (Lásd: Az adatgyűjtések értékelése c. fejezet).

A 0-7 éves korú gyermekek ellátására vonatkozó jogszabálygyűjtés módszertana /dr. Kujalek Éva/ A vonatkozó jogszabályok összegyűjtése Első lépésként a jelenleg hatályos, a 0-7 éves korú gyermekek ellátására vonatkozó, illetve az ahhoz és a Módszertan alprojekt témaköreihez kapcsolódó valamennyi jogszabály összegyűjtése volt szükséges. A jogszabályok kutatása elektronikusan, mindenki számára elérhető adatbázis felkeresésével

kezdődött,

elsősorban

a

Kormányzati

Portálon,

a

www.magyarorszag.hu oldalon a Jogszabálykeresővel, illetve kiegészítésképp, amikor szükségesnek bizonyult, a www.njt.hu Nemzeti Jogszabálytár használatával. Mindkét jogszabálygyűjtemény szolgáltatója a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., így biztosítva van, hogy minden esetben a Magyar Közlönyben megjelent, hivatalosan kihirdetett jogszabályi szöveg érhető el.

9/83


Jelen összefoglalóban a törvények, rendeletek felsorolása követi a jogszabályi hierarchiát: 1. törvény 2. kormányrendelet 3. ágazati rendelet: 

egészségügyért felelős miniszter



szociális,

gyermekjóléti

ellátásért,

gyermekvédelemért

felelős

miniszter 

oktatásért felelős miniszter



egyéb ágazat.

A csoportokon belül időrendben, növekvő sorszám szerint követik egymást az egyes elemek. A továbblépés a Jogszabálykeresőben a „keresett szó” megadásával történt. A keresést követően a listázott jogszabályok közül ki lettek szűrve azok, amelyekről már a címük, témájuk és megjelenési évszámuk alapján is valószínűsíthető volt, hogy bár a keresett szó előfordul bennük és hatályos jogszabályként szerepelnek, a konkrét,

mondhatni

a

napi

szakmai

munkavégzéshez

jelenleg

közvetlen

kapcsolódásuk nincs. Ilyen jogszabályok a „védőnő” szóra keresésnél kiadott találatok közül például: ∙

1996.

évi

XXV.

törvény

a

helyi

önkormányzatok

adósságrendezési

eljárásáról ∙

2009. évi CXXX. törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről,

vagy azon jogszabályok, amelyek az egészségügyben való munkavégzés általános szabályairól szólnak: ∙

356/2008. (XII.29.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.

évi

XXXIII.

törvény

egészségügyi

intézményekben

történő

végrehajtásáról vagy általános, illetve más területekre is érvényes szabályokat írnak le: ∙

29/2012. (III.7.) Kormányrendelet a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól

10/83


A „szakdolgozó” szóra keresésnél példa az elsődlegesen kiszűrt, és így a továbbiakban már nem szereplő jogszabályokra: ∙

2006. évi XCVII. törvény az egészségügyben működő szakmai kamarákról

A továbbiakban az egyes kulcsszavakra történő keresés eredményeit mutatjuk be. A listázott jogszabályokban előforduló rövidítések magyarázata a következő: BM

= Belügyminisztérium

EüM

= Egészségügyi Minisztérium

ESZCSM

= Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium

EMMI

= Emberi Erőforrások Minisztériuma

IM

= Igazságügyi Minisztérium

MT

= Minisztertanács

NEFMI

= Nemzeti Erőforrás Minisztérium

NM

= Népjóléti Minisztérium

OKM

= Oktatási és Kulturális Minisztérium

OM

= Oktatási Minisztérium

SZCSM

= Szociális és Családügyi Minisztérium

SZMM

= Szociális és Munkaügyi Minisztérium

A megadott szó: „védőnő” volt, a 377 találatból az előzőekben leírtak szerinti elsődleges szűrést követő lista: ∙

1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről

∙

1997.

évi

XXXI.

törvény

a

gyermekek

védelméről

és

a

gyámügyi

igazgatásról ∙

1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről

∙

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

∙

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

∙

2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról

∙

149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügy eljárásról

11/83


∙

235/1997. (XII.17.) Kormányrendelet a gyámhatóságok, a gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról

∙

127/2002.

(V.21.)

Kormányrendelet

az

örökbefogadást

elősegítő

magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről ∙

259/2002. (XII.18.) Kormányrendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről

∙

96/2003.

(VII.15.)

Kormányrendelet

az

egészségügyi

szolgáltatás

gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról ∙

288/2009. (XII.15.) Kormányrendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről

∙

320/2009.(XII.29.) Kormányrendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi Kormányrendelet

vállalkozói

engedélyről

módosításáról,

kormányrendeleteknek

a

szóló

továbbá

működési

259/2002.

egyes

(XII.18.)

szociális

engedélyeztetéssel

tárgyú

összefüggő

módosításáról és hatályon kívül helyezéséről ∙

257/2010. (XI.9.) Kormányrendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet módosításáról

∙

35/2011. (III.21.) Kormányrendelet az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól

∙

243/2011. (XI.22.) Kormányrendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet módosításáról

∙

321/2011.

Kormányrendelet

a

helyi

esélyegyenlőségi

programok

elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról ∙

214/2012. (VII.30.) Kormányrendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról

∙

32/1992. (XII.23.) NM rendelet a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról

12/83


∙

33/1992. NM rendelet a terhesgondozásról

∙

26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról

∙

51/1997. (XII.18.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról

∙

18/1998. (VI.3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről

∙

4/2000. (II.25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről

∙

49/2004. (V.21.) ESZCSM rendelet a területi védőnői ellátásról

∙

76/2004.

(VIII.19.)

alkalmatlan

ESZCSM

ágazati

meghatározására,

rendelet

az

(egészségügyi,

gyűjtésére,

egyes

személyazonosításra

szakmai)

feldolgozására

adatok

körének

vonatkozó

részletes

szabályokról ∙

15/2005. EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletéről

∙

15/1998.

(IV.30.)

NM

rendelet

a

személyes

gondoskodást

nyújtó

gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről ∙

1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

∙

4/2010. (I.19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról

A „házi gyermekorvos” szóra indított keresés 199 találatot jelzett, ebből az elsődlegesen szűrt találati lista: ∙


∙

1997.

évi

XXXI.

törvény

a

gyermekek

védelméről

és

a

gyámügyi

igazgatásról ∙


∙

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól és a végrehajtásáról

szóló 217/1997. (XII.1.) Kormányrendelettel

szerkezetben ∙


13/83

egységes


∙

2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról

∙

102/1995.

(VIII.25.)

Kormányrendelet

a

keresőképtelenség

és

keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről ∙

235/1997. (XII.17.) Kormányrendelet a gyámhatóságok, a gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról

∙


∙


∙

243/2011. (XI.22.) Kormányrendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Kormányrendelet módosításáról

∙


∙


∙

63/1997. (XII.21.) NM rendelet a fertőző betegségek jelentésének rendjéről

∙


∙


∙

47/2004. (V.11.) ESZCSM rendelet az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről

∙


∙

15/2005. EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletéről

∙

11/2011.

(III.30.)

NEFMI

rendelet

a

háziorvosok

indikátor

alapú

teljesítményértékeléséről és az orvosok gyógyszerrendelése értékelésének egyes szabályairól ∙

15/1998.

(IV.30.)

NM

rendelet

a

személyes

gondoskodást

nyújtó

gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

14/83


∙

1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

∙


A következő keresésekre az előzőekben felsoroltakon kívül érdemleges találat nem volt: ∙

„egészségügyi szolgáltatás”

∙

„egészségügy” + „alapellátás”

∙

„oktatás” + „orvos”

∙

„nevelés” + „orvos”

∙

„koragyermekkor”

A korábbi találati listákhoz képest az alábbi új jogszabályok kerültek elő a „korai fejlesztés” beírásakor: ∙

1998.

évi

XXVI.

törvény

a

fogyatékos

személyek

jogairól

és

esélyegyenlőségük biztosításáról ∙

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

∙

102/2011. (VI.29.) Kormányrendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről

∙

229/2012.

(VIII.18.)

Kormányrendelet

a

nemzeti

köznevelésről

szóló

törvény végrehajtásáról ∙

2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének

irányelve

és

a

Sajátos

nevelési

igényű

tanulók

iskolai

oktatásának irányelve kiadásáról A „sajátos nevelési igény” kifejezésre az alábbi találatot kaptuk: ∙

32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének

irányelve

és

a

Sajátos

nevelési

igényű

tanulók

iskolai

oktatásának irányelve kiadásáról A „gyermekjólét” kifejezésre 570 találat volt a keresőben, ezek közül a hatályos és korábban elő nem forduló jogszabályok:

15/83


∙

1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről

∙

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

∙

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

∙

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

∙

63/2006. (III.27.) Kormányrendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások

igénylésének

és

megállapításának,

valamint

folyósításának

részletes szabályairól ∙

331/2006. (XII.23.) Kormányrendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről

∙

288/2010.

(XII.21.)

Kormányrendelet

a

fővárosi

és

megyei

kormányhivatalokról ∙

328/2011. (XII.29.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról

∙

316/2012.

(XI.13.)

Kormányrendelet

a

Szociális

és

Gyermekvédelmi

Főigazgatóságról ∙

363/2012.

(XII.17.)

Kormányrendelet

az

Óvodai

nevelés

országos

alapprogramjáról A „gyermekvédelmi” szóra kapott 478 találatból hatályos és korábban meg nem jelent jogszabályok: ∙

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról

∙

20/1997. (II.13.) Kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról

∙

261/2002.

(XII.18.)

Kormányrendelet

a

nevelőszülői,

a

hivatásos

nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről ∙

289/2007. (X.31.) Kormányrendelet a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról

16/83


∙

340/2007.

(XII.15.)

igénybevételével

Kormányrendelet

kapcsolatos

a

eljárásokban

személyes

gondoskodás

közreműködő

szakértőkre,

szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról Az „egészségügyi szolgáltató” –ra megjelenő 1091 találatból a hatályos, cím alapján szűrt és korábban elő nem forduló jogszabályok: ∙

1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről

∙

2000. évi II. törvény az önálló orvosi tevékenységről

∙

2000. évi CXVI. törvény az egészségügyi közvetítői eljárásról

∙

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról

∙

2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről

∙

2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről

∙

2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről

∙

2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról

∙

2008. évi XL. törvény a földgázellátásról

∙

117/1998.

(V.16.)

Kormányrendelet

egyes

egészségügyi

ellátások

visszautasításának részletes szabályairól ∙

43/1999.

(III.3.)

Kormányrendelet

az

egészségügyi

szolgáltatások

Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól ∙

136/2009. (VI.24.) Kormányrendelet a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról

∙

319/2010. (XII.27.) Kormányrendelet az egészségbiztosítási szervekről

∙

364/2010.

(XII.30.)

gyógyszerrendelésének

Kormányrendelet és

az

egészségügyi

szolgáltatók

kiszolgáltatásának értékeléséről, valamint

a

háziorvosi és a gyógyszertári érdekeltségi rendszer kialakításáról ∙

59/2011. (IV.12.) Kormányrendelet a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetről

∙

66/2012.

(IV.2.)

anyagokkal,

Kormányrendelet

valamint

tevékenységekről,

az

valamint

új

a

kábítószerekkel

pszichoaktív

ezen

jegyzékeinek módosításáról

17/83

anyagok

és

pszichotróp

anyagokkal

végezhető

jegyzékre

vételéről

és


∙

95/2012. (V.15.) Kormányrendelet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról,

valamint

a

szakmai

irányítása

alá

tartozó

rehabilitációs

szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről ∙

12/1991.

(V.18.)

NM

rendelet

a

tanuló

ifjúság

üdülésének

és

táboroztatásának egészségügyi feltételeiről ∙

48/1997. (XII.17.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető fogászati ellátásról

∙

19/1998. (VI.3.) NM rendelet a betegszállításról

∙

1/2002. (I.11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről

∙

44/2000. (XII.27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel

kapcsolatos

egyes

eljárások,

illetve

tevékenységek


60/2003.

(X.20.)

ESZCSM

rendelet

az

egészségügyi

szolgáltatások

nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről ∙

5/2004.

(XI.19.)

EüM

rendelet

az

orvosi

rehabilitáció

céljából

társadalombiztosítással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról ∙

10/2005. (IV.12.) EüM rendelet a rendkívüli eseményekkel, katasztrófákkal kapcsolatos bejelentés és adatközlés rendjéről

∙

12/2011. (III.30.) NEFMI rendelet az egészségügyi szakmai kollégium működéséről

A „vizsgálati és terápiás eljárási rend” kifejezésre egy találat volt: ∙

23/2006.

(V.18.)

EüM

rendelet

a

vizsgálati

és

terápiás

eljárásrend

kidolgozásának, szerkesztésének és szakmai egyeztetése lefolytatásának eljárásrendjéről Az „egészségügyi hatósági szakfelügyelet” keresésre az előzőekben már felsorolton kívül újabb találat nem volt. A „szociális ellátás” kulcsszóra 3464 találat jelent meg, így a keresés csak a címben előfordulásra lett korlátozva, így 75 jogszabály jelent meg, azok közül az elsődleges szűrés után fenn maradó szabályozók:

18/83


∙

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

∙

9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről

Az I. elemi projekt 3. munkacsoportjában zajló 0-7 éves korú gyermekek egészségi állapotával kapcsolatos védőnői és házi gyermekorvosi/házi orvosi adatgyűjtés, adatkezelés és adattovábbítás elemzéséhez még külön további keresések történtek. Az „egészségügyi dokumentáció” kifejezésnél voltak olyan jogszabályok, amelyek a korábbi

találati

listákon

nem

szerepeltek,

és

címük,

témájuk

alapján

valószínűsíthető volt, hogy figyelembe kell venni: ∙

43/2003. (VII.29.) ESZCSM rendelet a gyógyintézetek működési rendjéről, illetve szakmai vezető testületéről

∙

62/1997. (XII.21.) NM rendelet az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésének egyes kérdéseiről

Az „egészségügyi adat” keresett szóként az eddig nem szereplő alábbi találatokat hozta elő: ∙

1995.

évi

LXVI.

törvény

a

közokiratokról,

a

közlevéltárakról

és

a

magánlevéltári anyag védelméről ∙

323/2010. Tisztiorvosi

(XII.27.)

Kormányrendelet

Szolgálatról,

a

az

Állami

népegészségügyi

Népegészségügyi

szakigazgatási

és

feladatok

ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről Az 1995. évi LXVI. törvényben szereplő hivatkozás alapján idevonatkozó további jogszabály: ∙

335/2005.

(XII.

29.)

Kormányrendelet

a

közfeladatot

ellátó

szervek

iratkezelésének általános követelményeiről A „különleges adat” keresésénél újabb találatok jelentek meg, ami a korábbi listákon nem volt: ∙

1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról

19/83


∙

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

A „beteg”, „bejelentés” és „orvos” szavak együttes keresésére a további szóba jöhető találatok lettek: ∙

119/2003. (VIII.14.) Kormányrendelet az általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosításról

∙

24/1999. (VII.6.) EüM rendelet egyes daganatos betegségek bejelentésének rendjéről

∙

34/1999. (IX.24.) BM-EüM-IM együttes rendelet az egészségügyről szóló 1997.

évi

CLIV.

törvénynek

a

halottakkal

kapcsolatos

rendelkezései

végrehajtásáról ∙

141/2000. (VIII.9.) Kormányrendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szükséges szabályairól

∙

18/2002. (XII.28.) ESZCSM rendelet a szerzett immunhiányos tünetcsoport kialakulását okozó fertőzés terjedésének megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjéről

∙

5/2003. (II.19.) ESZCSM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról

∙

62/2003. (X.27.) ESZCSM rendelet az élelmiszer eredetű megbetegedések esetén követendő eljárásról

∙

20/2008. (V.14.) EüM rendelet az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerről

∙

20/2009. (VI.18.) EüM rendelet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről

A „gyermekvédelem” és „adat” együttes keresésnél a találati listán egy, a korábbiakban még fel nem lelt jogszabály volt: ∙

20/2012.

(VIII.31.)

EMMI

rendelet

a

nevelési-oktatási

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

20/83

intézmények


Az alábbi szavakra az előzőekben felsoroltakon kívül érdemleges találat nem volt: ∙

„gyermekvédelem” + „dokumentáció”

∙

„gyermekvédelem” + „nyilvántartás”

A jogszabályok átolvasásakor az eredetileg tervezett kereséseken kívül más szavakra is történt lekérdezés. Az elsődlegesen kiválasztott szabályozókban szereplő, a Módszertan alprojekt szempontjából esetlegesen jelentőséggel bíró további jogszabályra hivatkozások követése, elolvasása is megtörtént. A háziorvosokra vonatkozó jogszabályokat, a jogszabályhelyek és jogszabályi szövegrészletek pontos közlésével dr. Grósz András által összeállított, a projekt rendelkezésére bocsátott anyag tartalmazza 219 oldalon, a 2012. decemberi hatályos szabályozási állapotnak megfelelően. A kulcsszavas keresést követően az előzőekben felsorolt valamennyi jogszabály átolvasása

következett,

beleértve

dr.

Grósz

András

háziorvosi

jogszabálygyűjteményét is. A tartalmi szűrés után kialakult a 0-7 éves korú gyermekek ellátására vonatkozó szabályok elsődleges listája. Az így kialakult lista összevetésre került dr. Rósa Ágnesnek és Molnárné Tóth Magdolnának az I/4 elemi projektrészben

2012.

december

hóban

végzett,

a

védőnői

és

házi

gyermekorvosi/háziorvosi adatgyűjtésre, adattovábbításra vonatkozó, valamint a 2013.

február

20-án

lezárt,

a

Koragyermekkori

programhoz

végzett

jogszabálygyűjtésével. A 0-7 éves korú gyermekek ellátására vonatkozó, illetve azzal kapcsolatos jogszabálylista

2013.

februárjában

készült

el.

Ezért

2013.

március

1-től

folyamatosan - heti rendszerességgel - figyelemmel kísérjük a Magyar Közlönyben megjelent jogszabályokat, különös tekintettel a listában felsoroltak változásaira, az adott témában megjelenő új előírásokra. Az itt szereplő jogszabálylisták 2014. május 31-én kerültek lezárásra.

21/83


Az ellenőrzés során derült fény arra, hogy: ∙

a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I.19.) OKM rendelet hatályát vesztette, helyette ebben a témában a 

15/2013.

(II.26.)

EMMI

rendelet

a

pedagógiai

szakszolgálati

intézmények működéséről került kiadásra, ∙

23/2006.

(V.18.)

EüM

rendelet

a

vizsgálati

és

terápiás

eljárásrend

kidolgozásának, szerkesztésének és szakmai egyeztetése lefolytatásának eljárás rendjéről, helyett az 

18/2013. (III.5.) EMMI rendelet a vizsgálati és terápiás eljárási rendek kidolgozásának, szerkesztésének, valamint az ezeket érintő szakmai egyeztetések lefolytatásának egységes szabályairól van érvényben.

Ebben az új jogszabályban utalás történik a Nemzeti Betegfórumra, amelynek működésére vonatkozó jogszabály: 

50/2012. (XII.19.) EMMI rendelet a Nemzeti Betegfórumról

Az egészségügyi

hatósági

szakfelügyeletről

a korábbi

jogszabály érvényben

maradása mellett új rendelet jelent meg: ∙

33/2013. (V. 10.) EMMI rendelet az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről,

szakmai

minőségértékeléséről

és

a

minőségügyi

vezetőkről Kifejezetten az I/3 elemi projektrész feladatára, azaz az adatkezelésre (adatgyűjtésre,

adatellenőrzésre,

adathasznosításra,

adattárolásra)

vonatkozó jogszabályok listája: Törvények: ∙


∙

1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról

∙

1997.

évi

XXXI.

törvény

a

gyermekek

igazgatásról

22/83

védelméről

és

a

gyámügyi


∙

1995.

évi

LXVI.

törvény

a

közokiratokról,

a


és

a

magánlevéltári anyag védelméről ∙


∙

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

∙


∙

1998.

évi

XXVI.

törvény

a

fogyatékos

személyek

jogairól

és


és

esélyegyenlőségük biztosításáról ∙

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

Kormányrendeletek: ∙

102/1995.

(VIII.

25.)

Kormányrendelet

a

keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről ∙

217/1997.

(XII.1.)

Kormányrendelet

a

kötelező

egészségbiztosítás

ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról ∙

149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

∙

235/1997.

(XII.

gyermekvédelmi

17.)

Kormányrendelet

szakszolgálatok,

a

a

gyámhatóságok,

gyermekjóléti

a

szolgálatok

területi és

a

személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról ∙

284/1997. (XII.23.) Kormányrendelet térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról

∙

43/1999.

(III.3.)

Kormányrendelet

az

egészségügyi

szolgáltatások

Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól ∙

141/2000. (VIII.9.) Kormányrendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól

∙

215/2004. (VII. 13.) Kormányrendelet a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról

∙

63/2006.(III.27.) Kormányrendelet pénzbeli és természetbeni ellátások

igénylésének

és


részletes szabályairól

23/83

valamint

szociális

folyósításának


∙

335/2005.

(XII.29.)

Kormányrendelet

a

közfeladatot

ellátó

szervek

iratkezelésének általános követelményeiről ∙

273/2007. (X. 19.) Kormányrendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról a 2007 évi LXXXVI. törvénnyel egységes szerkezetben

∙

19/2009. (I. 30.) Kormányrendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról azzal egységes szerkezetben

∙


∙

323/2010. (XII.27.) Tisztiorvosi

Kormányrendelet az Állami Népegészségügyi és

Szolgálatról,

a

népegészségügyi

szakigazgatási

feladatok

ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről ∙

59/2011.

(IV.12.)

Kormányrendelet

a

Gyógyszerészeti

Minőség-

és

Szervezetfejlesztési Intézetről ∙


∙

214/2012. (VII.30.) Kormányrendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról

∙

229/2012. (VIII.18.) Kormányrendelet a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról

Egészségügyi ágazati rendeletek: ∙

32/1992. (XII. 23.) NM rendelet a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról

∙

33/1992. (XII.23.) NM rendelet a terhesgondozásról

∙

20/1996. (VII. 26.) NM rendelet az otthoni szakápolási tevékenységről

∙


∙

47/1997. (XII. 17.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében járó anyatejellátás feltételeiről

∙


24/83


∙

62/1997. (XII.21.) NM rendelet az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésének egyes kérdéseiről

∙

63/1997. (XII.21.) NM rendelet a fertőző betegségek jelentésének rendjéről

∙

15/1998.

(IV.30.)

NM

rendelet

a

személyes

gondoskodást

nyújtó

gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről ∙


∙

34/1999. (IX. 24.) BM-EüM-IM együttes rendelet az egészségügyről szóló 1997.

évi

CLIV.

törvénynek

a

halottakkal

kapcsolatos

rendelkezései

végrehajtásáról, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról ∙


∙

44/2000. (XII.27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel

kapcsolatos

egyes

eljárások,

illetve

tevékenységek


8/2002. (X. 4.) ESZCSM rendelet az anyatej társadalombiztosítási alapját képező áráról, valamint a támogatás elszámolásának módjáról

∙

18/2002. (XII.28.) ESZCSM rendelet a szerzett immunhiányos tünetcsoport kialakulását okozó fertőzés terjedésének megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjéről

∙

5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról

∙

62/2003. (X.25.) ESZCSM rendelet az élelmiszer eredetű megbetegedések esetén követendő eljárásról

∙

33/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel

kapcsolatos

egyes

eljárások,

illetve

tevékenységek

részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról ∙

76/2004.

(VIII.19.)

alkalmatlan

ESZCSM

ágazati

meghatározására,

rendelet

(egészségügyi,

gyűjtésére,

az

egyes


szakmai)

feldolgozására

adatok

körének

vonatkozó

részletes

szabályokról ∙


25/83


∙

15/2005.

(V.2.)

EüM

rendelet

14.)

EüM

az

egészségügyi

szolgáltatók

szakmai

felügyeletéről ∙

14/2007.

(III.

társadalombiztosítási

rendelet

támogatásba

a

történő

gyógyászati

segédeszközök

befogadásáról, támogatással

történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről ∙

20/2008. (V.14.) EüM rendelet az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerről

∙

20/2009. (VI.18.) EüM rendelet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről

∙

49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról

∙

11/2011.

(III.30.)

NEFMI

rendelet

a

háziorvosok

indikátor

alapú

teljesítményértékeléséről és az orvosok gyógyszerrendelése értékelésének egyes szabályairól ∙

20/2012.

(VIII.

31.)

EMMI

rendelet

a

nevelési-oktatási

intézmények

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Szociális, oktatási ágazati rendeletek: ∙

36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi

állapoton

alapuló

szociális

rászorultság

vizsgálatának

és

igazolásának részletes szabályairól ∙

15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

26/83


Az itt felsorolt 56 adatkezelésre, - továbbításra -, tárolásra vonatkozó jogszabály

20-21

18-19

16-17

14-15

12-13

10-11

8-9

6-7

4-5

2-3

16 14 12 10 8 6 4 2 0

0-1

érintett jogszabályok száma

néhány jellemzője:

jogszabályok életkora (év)

30 25 20 15 10

jogszabálymódosítások száma 2. ábra: Érintett jogszabályok módosításai

27/83

130-139

120-129

110-119

100-109

90-99

80-89

70-79

60-69

50-59

40-49

30-39

20-29

10-19

5 0

0-9


1. ábra: Érintett jogszabályok életkora

168-179

144-155

120-131

96-107

72-83

48-59

24-35

35 30 25 20 15 10 5 0

0-11



jogszabálymódosítás átlagos gyakorisága (hónap) 3. ábra: Érintett jogszabályok módosítási gyakorisága

28/83


A 0-7 éves korú gyermekek ellátására, illetve az azzal kapcsolatos jogszabálygyűjtés lépései Projekt megvalósítás megkezdése

Megbízható adatbázis kiválasztása

Keresőszavas keresés

Szűrés cím/téma alapján

Tartalmi szűrés

Összevetés az I/4 fejlesztők gyűjtésével

Jogszabálylista „véglegesítése”

Változások figyelése

Releváns változások kiválasztása

2015. márciusa projekt megvalósítás befejezése

29/83


A fentiekben felsoroltak figyelembevételével kialakult az összesített jogszabálylista, amely a Koragyermekkori (0-7 év) program Módszertan alprojektjének témáihoz kapcsolódó jogszabályokat tartalmazza. Tekintettel arra, hogy a jogszabálykeresés kapcsán előre minden lehetőséget, szempontot nem lehet számításba venni, a továbbiakban a Koragyermekkori program Módszertan alprojektjének valamely kisebb részfeladatához még további jogszabálykeresés, illetve ellenőrzés válhat szükségessé. Törvények: 1. 1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről 2. 1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről 3. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 4. 1993. évi XLVI. törvény a statisztikáról 5. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 6. 1995.

évi

LXVI.

törvény

a

közokiratokról,

a


és

a

magánlevéltári anyag védelméről 7. 1997.

évi

XXXI.

törvény

a

gyermekek

védelméről

és

a

gyámügyi

igazgatásról 8. 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről 9. 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 10. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 11. 1998.

évi

XXVI.

törvény

a

fogyatékos

személyek

jogairól

és

esélyegyenlőségük biztosításáról 12. 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 13. 2000. évi CXVI. törvény az egészségügyi közvetítői eljárásról 14. 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről 15. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 16. 2005. évi LXXXIV. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről 17. 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról 18. 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról

30/83


19. 2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról 20. 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 21. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről Kormányrendeletek, minisztertanácsi rendeletek: 22. 16/1972. (IV.29.) 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról és a népjóléti miniszter jogköréről 23. 102/1995.

(VIII.25.)

Kormányrendelet

a


és

keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről 24. 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügy eljárásról 25. 217/1997.

(XII.1.)

Kormányrendelet

a

kötelező

egészségbiztosítás

ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról 26. 235/1997. (XII.17.) Kormányrendelet a gyámhatóságok, a gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 27. 43/1999.

(III.3.)

Kormányrendelet

az

egészségügyi

szolgáltatások

Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól 28. 141/2000.

(VIII.19.)

Kormányrendelet

a

súlyos

fogyatékosság

minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szükséges szabályairól 29. 127/2002.

(V.21.)

Kormányrendelet

az

örökbefogadást

elősegítő

magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről 30. 259/2002. (XII.18.) Kormányrendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről 31. 261/2002.

(XII.18.)

Kormányrendelet

a

nevelőszülői,

a

hivatásos

nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről 32. 96/2003.

(VII.15.)

Kormányrendelet

az

egészségügyi

szolgáltatás

gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról

31/83


33. 119/2003. (VIII.14.) Kormányrendelet az általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosításról 34. 335/2005.

(XII.

29.)

Kormányrendelet

a

közfeladatot

ellátó

szervek

iratkezelésének általános követelményeiről 35. 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások

igénylésének

és


valamint

folyósításának

részletes szabályairól 36. 331/2006. (XII.23.) Kormányrendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 37. 273/2007.(X.19.) Kormányrendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 38. 19/2009. (I.30.) Kormányrendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról 39. 288/2009. (XII.15.) Kormányrendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről 40. 320/2009.(XII.29.) Kormányrendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi

vállalkozói

Kormányrendelet

engedélyről

módosításáról,

kormányrendeleteknek

a

szóló

továbbá

működési

259/2002.

egyes

(XII.18.)

szociális

engedélyeztetéssel

tárgyú

összefüggő

módosításáról és hatályon kívül helyezéséről 41. 321/2009.

(XII.29.)

Kormányrendelet

a

szociális

szolgáltatók

és

intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről 42. 257/2010. (XI.9.) Kormányrendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet módosításáról 43. 288/2010.

(XII.21.)

Kormányrendelet

a

fővárosi

és

megyei

kormányhivatalokról 44. 319/2010. (XII.27.) Kormányrendelet az egészségbiztosítási szervekről 45. 323/2010. Tisztiorvosi

(XII.27.)

Kormányrendelet

Szolgálatról,

a

az

Állami

népegészségügyi

Népegészségügyi

szakigazgatási

feladatok

ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről

32/83

és


46. 35/2011. (III.21.) Kormányrendelet az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól 47. 59/2011. (IV.12.) Kormányrendelet a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetről 48. 102/2011. (VI.29.) Kormányrendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről 49. 243/2011. (XI.22.) Kormányrendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet módosításáról 50. 321/2011.

Kormányrendelet

a

helyi

esélyegyenlőségi

programok

elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról 51. 328/2011. (XII.29.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 52. 95/2012. (V.15.) Kormányrendelet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról,

valamint

a

szakmai

irányítása

alá

tartozó

rehabilitációs

szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről 53. 214/2012. (VII.30.) Kormányrendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról 54. 229/2012.

(VIII.18.)

Kormányrendelet

a

nemzeti

köznevelésről

szóló

törvény végrehajtásáról 55. 316/2012.

(XI.13.)

Kormányrendelet

a

Szociális

és

Gyermekvédelmi

Főigazgatóságról Egészségügyi ágazati rendeletek: 56. 32/1992. (XII.23.) NM rendelet a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 57. 33/1992. NM rendelet a terhes-gondozásról 58. 20/1996. (VII.26.) NM rendelet az otthoni szakápolási tevékenységről 59. 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 60. 47/1997. (XII.17.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében járó anyatejellátás feltételeiről

33/83


61. 48/1997. (XII.17.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető fogászati ellátásáról 62. 51/1997. (XII.18.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról 63. 62/1997. (XII.21.) NM rendelet az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésének egyes kérdéseiről 64. 63/1997. (XII.21.) NM rendelet a fertőzőbetegségek jelentésének rendjéről 65. 18/1998. (VI.3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 66. 19/1998. (VI.3.) NM rendelet a betegszállításról 67. 24/1999.

(VII.6.)

EüM

rendelet

az

egyes

daganatos

betegségek

bejelentésének rendjéről 68. 34/1999. (IX.24.) BM-EüM-IM együttes rendelet az egészségügyről szóló 1997.

évi

CLIV.

törvénynek

a

halottakkal

kapcsolatos

rendelkezései

végrehajtásáról 69. 4/2000. (II.25.) EüM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről 70. 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel

kapcsolatos

egyes

eljárások,

illetve

tevékenységek

részletes szabályairól 71. 1/2002. (I.11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről 72. 8/2002. (X.4.) ESZCSM rendelet az anyatej társadalombiztosítási alapját képező áráról, valamint a támogatás elszámolásának módjáról 73. 18/2002. (XII.28.) ESZCSM rendelet a szerzett immunhiányos tünetcsoport kialakulását okozó fertőzés terjedésének megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjéről 74. 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról 75. 43/2003. (VII.29.) ESZCSM rendelet a gyógyintézetek működési rendjéről, illetve szakmai vezető testületéről

34/83


76. 60/2003.

(X.20.)

ESZCSM

rendelet

az

egészségügyi

szolgáltatások

nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről 77. 62/2003. (X.27.) ESZCSM rendelet az élelmiszer eredetű megbetegedések esetén követendő eljárásról 78. 5/2004.

(XI.19.)

EüM

rendelet

az

orvosi

rehabilitáció

céljából

társadalombiztosítással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról 79. 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról 80. 47/2004. (V.11.) ESZCSM rendelet az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről 81. 49/2004. (V.21.) ESZCSM rendelet a területi védőnői ellátásról 82. 76/2004.

(VIII.19.)

alkalmatlan

ESZCSM

ágazati

meghatározására,

rendelet

az

(egészségügyi,

gyűjtésére,

egyes


szakmai)

feldolgozására

adatok

körének

vonatkozó

részletes

szabályokról 83. 10/2005. (IV.12.) EüM rendelet a rendkívüli eseményekkel, katasztrófákkal kapcsolatos bejelentés és adatközlés rendjéről 84. 15/2005. EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletéről 85. 43/2005. (X. 15.) EüM rendelet a fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerek

orvosi

rendelésének,

gyógyszertári

forgalmazásának,

egészségügyi szolgáltatóknál történő felhasználásának, nyilvántartásának 86. és tárolásának rendjéről 87. 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet a mentésről 88. 14/2007.

(III.14.)

társadalombiztosítási

EüM

rendelet

támogatásba

a

történő

gyógyászati

segédeszközök

befogadásáról, támogatással

történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről 89. 20/2008. (V.14.) EüM rendelet az anyatej-helyettesítő és az anyatejkiegészítő tápszerről 90. 20/2009. (VI.18.) EüM rendelet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről 91. 49/2009. (XII.29.) EüM rendelet a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról

35/83


92. 11/2011.

(III.30.)

NEFMI

rendelet

a

háziorvosok

indikátor

alapú

teljesítményértékeléséről és az orvosok gyógyszerrendelése értékelésének egyes szabályairól 93. 12/2011. (III.30.) NEFMI rendelet az egészségügyi szakmai kollégium működéséről 94. 50/2012. (XII.19.) EMMI rendelet a Nemzeti Betegfórumról 95. 18/2013. (III.5.) EMMI rendelet a vizsgálati és terápiás eljárási rendek kidolgozásának,

szerkesztésének,

valamint

az

ezeket

érintő

szakmai

egyeztetések lefolytatásának egységes szabályairól 96. 33/2013. (V. 10.) EMMI rendelet az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről,

szakmai

minőségértékeléséről

és

a

minőségügyi

vezetőkről Szociális ágazati rendeletek: 97. 15/1998.

(IV.30.)

NM

rendelet

a

személyes

gondoskodást

nyújtó

gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 98. 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 99. 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 100.

36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint

az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól Oktatási ágazati rendeletek: 101.

2/2005. (III.1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek

óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 102.


103.

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

36/83


104.

32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek

óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 105.

15/2013.

(II.26.)

EMMI

rendelet

a

pedagógiai

szakszolgálati

intézmények működéséről került kiadásra A jogszabálylisták összeállítása 2013. március 31-én fejeződött be az akkori állapotnak megfelelően, a változások nyomon követése folyamatos.

Az adatgyűjtések értékelése /Dr. Bödecs Tamás/ A meglévő kötelező és nem kötelező, a koragyermekkori intervenció szempontjából releváns adatbázisok elemzése, másodelemzése során a Módszertan alprojekt I. elemi projektjének munkacsoport tagjai 99 fajta adatgyűjtési-jelentési rendszert elemeztek. Ebből 56 adathordozó dokumentum az egészségügyben, további 43 dokumentum a társágazatokban, elsősorban az oktatás-nevelés, ill., a szociális szféra területén keletkezik. Ahhoz, hogy az eredeti célkitűzéseinket megvalósítsuk, és a feltett kérdésekre választ kapjuk, az egyes adathordozókon megjelenő minden egyes adatot különkülön, a már ismertetett szempontok szerint elemeztünk. Ezen szempontok újbóli, egyszerűsített felsorolása azonban mégsem haszontalan, mert ily módon jobban követhetők az elemzés lépései és a kapott eredmények listája. A soronkénti elemzés szempontjai: 

Gyermek életének melyik korszakában keletkezik az adat?



Az alapdokumentáció megnevezése (száma, ha van)



Alapdokumentáció keletkezési helye



Dokumentációt kiállító személy



Az adatrögzítés szabályozási háttere (van-e érvényes jogszabály?)



A vonatkozó szabályozásban egyértelmű-e a feladat leírás?



Adatrögzítés módja (papír, elektronikus, mindkettő)

37/83




Alapdokumentáció tartalma – az egyes adatok megnevezése



Adat keletkeztetésének módja (az adat rögzítésekor keletkező vagy átvett adat)



Ha átvett adat: honnan került átvételre?



Adattartalom definiáltsága (megfelelő=jól definiált – nem megfelelő=rosszul definiált)



Ha nem megfelelő: miért?



Az adattartalom definiáltsága javítható-e?



Adatrögzítés pontossága (megfelelő – nem megfelelő)



Ha nem megfelelő: miért?



Adatellenőrzésre van-e mód?



Adatellenőrzés szabályozási háttere



Adattárolás szabályozási háttere



Adathoz való hozzáférés szabályozási háttere



Adattovábbítás (van – nincs)



Ha van továbbítás: hová?



Adattovábbítás formája



Adattovábbítás gyakorisága



Adattovábbítás szabályozási háttere



Továbbított adat felhasználása



Az adatok feldolgozásának konkrét módszertana



Történik-e visszajelentés?



A publikálás módja



Ha nem történik továbbjelentés, akkor milyen egyéb módon kerül(het) az adat felhasználásra

A 99 fajta adatgyűjtési rendszer közel 2500 egyedi adatot tartalmazott, tehát a végső elemzéskor 2500 adat 30 szempont alapján történő elemzését kellett elvégezni. Egy ilyen méretű információbázis elemzésekor – a már ismertetett szempontokon túl - elsősorban a primer célokat kell meghatározni, azaz el kell dönteni, melyek lesznek a végső értékelés legfőbb szempontjai. Tekintettel az alprojekt végső

38/83


céljaira, elsődlegesen arra fókuszáltunk, hogy kiszűrjük azokat az adatokat, amelyeket az alábbi módokon gyűjtünk: 

Jogszabályi háttér nélkül



Feleslegesen o



Többszörösen 

Ugyanaz a személy, többször



Többen, más szempontból

o

későbbiekben az adatot nem használva

o

későbbiekben az adatot nem jelentve

Rosszul o

Nem definiált adat

o

Rosszul rögzített adat

További fontos célkitűzés volt, hogy megtaláljuk azokat az adatokat, amelyeket bár szükséges lenne – de a jelen helyzetben még nem gyűjtjük. Ezeknek az adatoknak a meghatározása azonban csak az elemzés végső lépésében, a jelenlegi adatgyűjtésnek

a

nemzetközi

indikátorokkal

való

összevetése

során

vált

lehetségessé.

Az egészségügyi dokumentáció adatainak keletkezése Az egészségügyben keletkező dokumentumok összesen 2231 adatot tartalmaztak. Ezeket alapvetően az alapellátó rendszer két fő felelős személye, a védőnő és a gyermek háziorvosa keletkezteti, ezen felül egyéb ellátók (szülész-nőgyógyász szakorvos, járó-, ill. fekvőbeteg ellátás orvosa, bölcsődei orvos, ill. gondozónő, stb.) is hozhatnak létre adatokat. Azok a dokumentumok, amelyeket a gyermek háziorvosa egyedül vezet, összesen 118 adatot (5,3%) tartalmaztak. Azon dokumentumok, amelyek kitöltéséért egyedül a védőnő a felelős, összesen 604 adatot tartalmaztak. Azok a további dokumentumok, amelyeket a védőnő és a háziorvos együtt vezet, további 712 adatot rejtenek. Ezen felül,

A váradós anya gondozási könyve c. dokumentum –

39/83


melyet a védőnő, háziorvos, és szülész-nőgyógyász együtt vezet - további 197 adatot tartalmazott. Így elmondható, hogy míg az orvos az egészségügyi dokumentáció adatainak csak 5,3%-át, addig a védőnő a 27,1%-át egyedüli személyként keletkezteti, de még további 909 adat (40,7%) keletkeztetésében másokkal együtt, azaz közvetlenül vagy közvetve felelős. Tehát a 2231 adatból összesen 1513 adat (67,8 %) valamilyen módon a védőnő személyéhez köthető. Ugyanez az adat a háziorvos vonatkozásában 46%-nak adódott. További 600 adat olyan dokumentumokban keletkezik, amely alapvetően nem köthetőek a gyermek védőnőjéhez vagy választott háziorvosához. Ebből 45 adat az ápolási dokumentációs rendszerhez tartozik, ennek vezetése a háziorvosi praxis ápolójának, asszisztensének feladatköre, tehát valamilyen módon az alapellátó rendszerhez köthető. A többi dokumentum többnyire olyan eseti bejelentő lap (mérgezés,

élelmiszer-fertőzés,

intézeten

kívüli

születés,

stb.),

amely

nem

kötelezően a gyermek háziorvosát érinti, de nem is kizárt, hogy – első észlelőként – ő teszi meg a bejelentést. További 31 adat keletkezik a szülő intézményben, 37 az egyéb

járó-

és

fekvőbeteg

intézményekben,

és

173

a

bölcsődében,

ezek

mindenképpen függetlenek az alapellátástól.

Az életkori bontás tekintetében megállapítható, hogy a legtöbb adat a várandósság és az óvodáskor időszakában keletkezik, a legkevesebb a szülés/születés kapcsán. Azonban az adatok közel egyharmada (30,3%) nem köthető korszakokhoz, azaz a vizsgált 0-7 év közötti időszakban bármikor keletkezhet.

Az adattöbbszöröződések vizsgálata Az egészségügyben keletkező 56 adathordozó dokumentum leírásakor szem előtt kell tartanunk, hogy számos olyan dokumentum van, amely többször, de különböző életkorokban, azaz a gyermek életének, fejlődésének más-más szakaszában kerül kitöltésre. Ahhoz azonban, hogy a dokumentációs rendszer egészét összességében lássuk, átmenetileg szükséges ezen dokumentumok összevonása. Így pl. a kilenc

40/83


életkorban felvett Védőoltási kimutatás a(z) …évben született gyermekekről c. dokumentumot a továbbiakban egy dokumentumnak tekintjük. A

szóban

forgó

korosztály

dokumentációs

rendszerét

képező

adathordozók

(dokumentumok) alapvetően két csoportba sorolhatók: 

elsődleges, primer adathordozók



a primer adathordozó dokumentumokon tárolt adatokat továbbjelentő dokumentumok („bejelentő lapok”).

Az egészségügyben keletkező, elsődleges, primer adathordozó dokumentumok listája: 

A váradós anya gondozási könyve



Terhes törzslapja



Várandós nyilvántartó



Egészségügyi Könyv



Gyermek-egészségügyi törzslap.



Gyermek-egészségügyi törzslap I. és II. betétlap



Egészségügyi személyi lap ("betegkarton")



Fertőző beteg nyilvántartás



Ápolási dokumentációs lap



Kimutatás a háziorvosi szolgálatban végzett ápolási tevékenységről (20..év …hónapban)



Ápolási tevékenység HAVI ÖSSZESÍTŐ LAP 20…ÉV ….HÓ



Védőoltási kimutatás a(z) …évben született gyermekekről



Védőnői Tájékoztató (Igazolás) a(z) ……. korban végzett területi védőnői szűrővizsgálatról és eredményéről



Státusz és epikrízis lap



Bölcsődei gyermek-egészségügyi törzslap

Az elsődleges adatok továbbjelentését szolgáló dokumentumok („bejelentő lapok”): 

Adatlap a tervezett, intézeten kívüli szülés választásához

41/83




Összefoglaló adatlap intézeten kívüli szülésről



Igazolás intézeten kívüli születésről



Vizsgálati lap intézeten kívül született újszülöttről



Vizsgálat intézeten kívüli születésről: 24 órán belüli gyermekgyógyászati státusz vizsgálata



Vizsgálat intézeten kívüli születésről (0-4 napos)



Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére



Bejelentő lap veleszületett rendellenességgel sújtott magzatról, újszülöttről, csecsemőről



Egészségügyi dokumentáció (ambuláns lap, zárójelentés)



Fertőző betegségek bejelentése



Fertőző beteg kijelentése



Halott-vizsgálati bizonyítvány



Mérgezési esetbejelentő lap



Orvosi látlelet és vélemény



Oltást követő nemkívánatos események - bejelentő lap



Beutaló szakrendelésre, (konzílium), felülvéleményezésre



Élelmiszer-fertőzés, élelmiszer-mérgezés - bejelentő lap



Eset észlelő lap a Gyermekjóléti Szolgálat felé

Látható, hogy az azonos nevű, de különböző életkorokban felvett adatlapok, dokumentációk összevonásával a dokumentációk száma 33-ra zsugorodott. Ezt azért fontos megjegyezni, mert – mint láttuk – az elemzés egyik fontos szempontja a felesleges adat-többszöröződések kiszűrése. A fentiekből viszont kitűnik, hogy amennyiben egy adatot egy primer adathordozón rögzítünk, majd később egy másikon továbbjelentjük, akkor elkerülhetetlen a szóban forgó adat duplikációja. Ráadásul,

mivel

egy

adatot

többfelé

is

lehet

jelenteni,

további

adat-

többszöröződések generálódnak. Eltekintve a továbbjelentés okozta adat-többszöröződésektől, pusztán a primer adathordozók

körében

is

–

sok

esetben

-

elkerülhetetlen

az

adatok

többszöröződése. Az egészségügyi ellátó rendszernek ugyanis több szereplője van, az adott életkort tekintve minimum három-négy személy (gyermek/szülő, védőnő,

42/83


háziorvos) érintett. Így egy adott adat meg kell, hogy jelenjen az orvos nyilvántartásában, a védőnő dokumentációs rendszerében és célszerűen a gyermek (szülő) tulajdonában lévő adathordozón. Ezek alapján kijelenthető, hogy – papír alapú

dokumentációkat

feltételezve

–

az

adat-többszöröződések

egy

része

elkerülhetetlen, sőt szükséges. Nem szükséges, sőt felesleges az adat-többszöröződés, ha ugyanazt az adatot az ellátó rendszer ugyanazon tagja többszörösen birtokolja vagy generálja. A

továbbiakban

táblázatos

formában

mutatjuk

be

a

primer

adathordozó

dokumentumok és az adatokat (dokumentációkat) birtokló személyek viszonyát.

anya/gyermek A

váradós

anya

gondozási

védőnő

orvos

X

könyve. Terhes törzslapja.

X


X

Egészségügyi Könyv.

X

Gyermek-egészségügyi

X

X

X

X

törzslap. Gyermek-egészségügyi törzslap I. és II. betétlap Egészségügyi

személyi

lap

X

("betegkarton") Fertőző beteg nyilvántartás

X


X

Kimutatás

a

X

szolgálatban

végzett

háziorvosi

tevékenységről

ápolási (20..év

…hónapban) Ápolási

tevékenység

HAVI

X

43/83

bölcsőde


ÖSSZESÍTŐ LAP 20…ÉV ….HÓ Védőoltási

kimutatás

a(z)

X

X

…évben született gyermekekről. Védőnői Tájékoztató (Igazolás)

X

a(z) ……. korban végzett területi védőnői

szűrővizsgálatról

és

eredményéről Státusz és epikrízis lap Bölcsődei

X

X

gyermek-

X

egészségügyi törzslap 1. táblázat: Primer adathordozó dokumentumok

Mint a táblázatból leolvasható, papír alapú dokumentációs rendszer esetén felesleges adat-duplikációkra a védőnői és az orvosi dokumentációs rendszereken belül, és a kettő között van elsősorban lehetőség.

Többszörös adatgyűjtés a primer adathordozó dokumentációkban A

továbbiakban

a

primer

adathordozó

dokumentációkon

belüli

adattöbbszöröződésekre fókuszáltunk. Ezen dokumentumok köre azonban a fentebb felsoroltakhoz képest tovább szűkíthető. Az adattöbbszöröződések szempontjából ugyanis elsősorban azt fontos megvizsgálni, hogy milyen gyakran fordul elő a többszörös adatrögzítés. Nyilvánvaló, hogy a gyermek-szülő tulajdonában lévő adathordozókat (A váradós anya gondozási könyve, Egészségügyi Könyv) ilyenkor nem kell figyelembe venni, hiszen a szülő – gyermek nem rögzít adatot, a fenti dokumentációkba

rögzített

adatok

voltaképpen

mind

másolatok,

melyeknek

eredetije a védőnő vagy az orvos primer dokumentációjában keresendő. Más a helyzet a Bölcsődei gyermek-egészségügyi törzslap esetében. Az ebben rögzített adatok eredete kettős: részben a bölcsődei gondozónő eredezteti az adatokat saját megfigyelés alapján, ill. a gyermek Egészségügyi Kiskönyvében

44/83


szereplő adatok átmásolásával; másrészt a bölcsődei orvos keletkezteti a státuszra vonatkozó

adatokat

a

vizsgálat

során.

Az

adatok

egy

részét

tehát

lehet

duplikációnak tekinteni, azonban a bölcsődei törzslapon szereplő adatok soha nem kerülnek ki a bölcsődéből, ott keletkeznek és tárolódnak más dokumentációkkal, illetve adatokkal nincsenek kapcsolatban, így elemzésünk szempontjából nem relevánsak. A fentiekből kiindulva a továbbiakban az adattöbbszöröződések vizsgálata során csak az alább felsorolt primer adathordozó dokumentációkat vettük figyelembe: 

Terhes törzslapja.






Gyermek-egészségügyi törzslap






Egészségügyi személyi lap ("betegkarton")









Kimutatás a háziorvosi szolgálatban végzett ápolási tevékenységről (20..év …hónapban)



Ápolási tevékenység HAVI ÖSSZESÍTŐ LAP 20…ÉV ….HÓ



Védőoltási kimutatás a(z) …évben született gyermekekről



Védőnői Tájékoztató (Igazolás) a(z) ……. korban végzett területi védőnői szűrővizsgálatról és eredményéről



Státusz és epikrízis lap

45/83


A többszörös adatgyűjtés vizsgálatának eredménye A felsorolt 12 dokumentáció 1018 adatot tartalmazott a 2487-ből (41%). Az 1018 adatból 99 olyan személyi jellegű adat volt (gyermek neve, neme, TAJ száma, lakcíme,

stb.)

amelyek

között

értelemszerűen

gyakran

fordultak

elő

többszöröződések, ezek azonban nyomtatott dokumentumokon kikerülhetetlenek. Ezeket az adatokat nem tekintve, a maradék 919 adatból mindössze 34 adat (3,7%) fordult elő több dokumentációban is. Ebből 17 adat a testi fejlődésre vonatkozott (testsúly, testhossz, testsúly percentilis, testhossz percentilis, fejkörfogat, mell-körfogat), ezeket azonban – speciális helyzetük miatt – külön tárgyaljuk. A fennmaradó 17 duplikált adat listája a következő: 1. A szülés várható ideje 2. Alkoholizmus (a. terhes; b. terhes családjában; c. férj; d. férj családjában) 3. Rokkantság (a. terhes; b. terhes családjában; c. férj; d. férj családjában) 4. Tbc (a. terhes; b. terhes családjában; c. férj; d. férj családjában) 5. Vérbaj (a. terhes; b. terhes családjában; c. férj; d. férj családjában) 6. BCG oltóanyag száma 7. BCG ideje 8. Beszédhiba: igen / nem 9. Fejlődési rendellenesség 10. Morbilli oltás 11. Terhes panasza 12. Szülés lefolyása 13. születési hossz 14. születési súly 15. Táplálás 16. Törzslapszám 17. Vérnyomás

46/83


Valamennyi felsorolt adat duplikált volt, azaz két dokumentumban fordult elő azonos formában. A 17 adatpár és az őket hordozó dokumentációk vizsgálatakor feltűnt, hogy a dokumentációk jellegzetes kapcsolódási mintázatot mutatnak: 

Terhes törzslap – Gyermek-egészségügyi Törzslap: a várandós családi anamnesztikus adatai, szülésre vonatkozó adatok



Terhes törzslap – Várandós nyilvántartó: Várandósra vonatkozó adatok




Törzslap

-

Védőoltási

kimutatás

a(z)

…évben

született gyermekekről: védőoltások dokumentálása 

Státusz és epikrízis lap - Védőnői Tájékoztató (Igazolás) a(z) ……. korban végzett területi védőnői szűrővizsgálatról és eredményéről: a gyermekre vonatkozó védőnői megállapítások

A duplikált adatok természetéből és az őket hordozó dokumentációk kapcsolódási mintázatából az adattöbbszöröződés oka nyilvánvalónak látszik. Az első három esetben a duplikáció oka az, hogy az adatot először az elsőként feltüntetett dokumentumban rögzítik, majd onnan kerül rá a második dokumentációra. A szülésre – születésre vonatkozó egyes adatok esetében az is előfordul, hogy a szülészeti zárójelentésből kerül egyszerre a Terhes törzslap-ra ill. a Gyermekegészségügyi Törzslapra. A Státusz és epikrízis lap és a Védőnői Tájékoztató (Igazolás) a(z) ……. korban végzett területi védőnői szűrővizsgálatról és eredményéről c. dokumentumok közötti átfedés oka pedig az, hogy a gyermek előírt időközönkénti státuszvizsgálatára eredendően az első volt használatban, nyomtatott formában. A védőnői adatrögzítő

szoftverek

(VIR,

Stefánia)

megjelenésével

azonban

a

második

használata vált általánossá. Így bár elméletileg adott a duplikáció lehetősége, a gyakorlatban ez igen kevéssé fordul elő, mert a két dokumentáció együttes használata igen ritkán szokott előfordulni. Ennek szem előtt tartása annál is inkább fontos, mert a testi paraméterek duplikációja is elméletileg e között a két dokumentáció között valósulhat meg. A testi paraméterek kilenc alkalommal, előre meghatározott életkorokban kerülnek rögzítésre. A gyermek gyarapodásának megítélésére szolgáló négy testi paraméter,

47/83


és a hozzájuk tartozó percentilis értékek valamennyi előírt időpontban történő rögzítése elméletileg 8 x 9 = 72 adat rögzítését feltételezné. Az I. táblázatban azt szemléltetjük, hogy a vizsgált dokumentumok körében hogyan valósul meg ténylegesen a szomatikus fejlettség adatainak rögzítése. I. táblázat 1 hó

3 hó

6 hó

1 év

2 év

3 év

4 év

5 év

6 év

testsúly

A

A, B

A

A, B

A, B

A, B

A

A

A

testhossz

A

A, B

A

A, B

A, B

A, B

A

A

A

testsúly

A

A

A

A, B

A, B

A, B

A

A

A

A

A

A

A, B

A, B

A, B

A

A

A

A

A, B

A

A, B

A

A

A

A, B

A

A

A

A

A

PC testhossz PC

fejkörfogat mellkörfogat A:

Védőnői

Tájékoztató

(Igazolás)

…..

korban

végzett

területi

védőnői

szűrővizsgálatról és eredményéről (védőnő) B: Státusz és epikrízis (C.3341-47/ r.sz) lap (védőnő)

A táblázat jól szemlélteti, hogy két dokumentumban rögzülnek az említett adatok: 

A: Védőnői Tájékoztató (Igazolás) ……. korban végzett területi védőnői szűrővizsgálatról és eredményéről,



B: Státusz és epikrízis (C.3341-47/ r.sz) lap.

48/83


Az elemzéshez azonban tudnunk kell, hogy: 

a Státusz és epikrízis lap csak 3 hó, 1év, 2 év 3 év életkorokban, továbbá a beiskolázás előtt kerül kitöltésre, ez utóbbi nincs fix életkorhoz kötve. Ugyanakkor 1hó, 6 hó, 4 év, 5 év, 6 év életkorokban Státusz és epikrízis lap nincs.



A 3 hónapos Státusz és epikrízis lapon nem rögzíthető a súly PC és a hossz PC.



Mellkörfogat rögzítése csak a Védőnői tájékoztatóban (minden életkorban), és a Státusz és epikrízis lapon 1 éves korban és a beiskolázás előtt lehetséges.



A Fejkörfogat PC és a mell-körfogat PC egyik dokumentumban sem kerül rögzítésre.



A Gyermek-egészségügyi törzslapon a súly ugyan bármelyik időpontban rögzíthető, de kötelező adatként nem jelenik meg.

A táblázat is jól szemlélteti, hogy csak a szomatikus paraméterek tekintetében 17 esetben fordul elő duplikáció, ugyanannyiszor, mint a fennmaradó többi adat vonatkozásában összesen! Azonban e tekintetben is érvényes a fenti megállapítás, miszerint a gyakorlatban ez a fajta duplikáció ritkán fordul elő, mivel a két dokumentáció együttes használata ritka. Összességében tehát megállapítható, hogy a primer adathordozó dokumentumok adatai között előforduló adat-többszöröződés igen csekély mértékű, 1018 adatból mindössze 34 esetben találtunk duplikációs lehetőséget, annak túlnyomó többségét két olyan dokumentum adta, amelyeknek együttes kitöltése a gyakorlatban ritkán fordul elő. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a gyakorlatban ma már kevéssé használt Státusz és epikrízis lap kitöltését jelen pillanatban még jogszabály írja elő, így mindenképpen kívánatos lenne az idevágó jogszabályi környezet megváltoztatása (lásd még: Javaslattétel c. fejezet).

49/83


Az adat-többszöröződés lehetőségei az összes elemzett dokumentum vonatkozásában A továbbiakban az adat-többszöröződés lehetőségeinek vizsgálatát kiterjesztettük az összes dokumentumra nézve. A 2487 adatból mindössze 1106 adat szerepelt egy alkalommal, a maradék 1381 adat valamilyen módon többszörözött adatnak bizonyult. Az elemzés során feltárult, hogy voltaképpen 330 olyan adatról van szó, amely az egyszeri rögzítésén felül még további 1051 alkalommal jelenik meg, valamilyen egyéb rögzítés során. Az 50 leggyakrabban ismétlődő adat listája a következő: Egységesített adat-név

darab

Testsúly

33

Gyerek neve

32

Testhossz

26

Testhossz pc

24

Testsúly pc

24

Gyerek születési ideje

21

Gyerek TAJ száma

21

Fej-körfogat

20

Gyerek lakcíme

19

Testhosszra vetített testtömeg pc

18

Kötelező adatok

16

Dokumentáció címe

14

Mell-körfogat

14

Várandós neve

14

Védőnő neve

14

Idegrendszer

12

Terhességi hét

12

Has

11

Bőr

10

Csontrendszer

10

Nyirokcsomók

10

50/83


Szív

10

Születési súly

10

További vizsgálat, teendők

10

Tüdő

10

Védőnői szolgálat megnevezése, címe, tel, email

10

A védőnői észlelés, vizsgálat alapján, soron kívüli házi gyermekorvosi/ házi orvosi vizsgálat javasolt: igen / nem 9 BMI

9

BMI percentilis

9

Egyéb megjegyzés

9

Orvosi vizsgálat során észlelt eltérés

9

Születési hossz

9

Védőnői észlelés, vizsgálat során eltérés

9

Epikrízis

8

Gyerek neme

8

Húgy és ivarszervek

8

Izomzat

8

Lép

8

Máj

8

Nehezen lehet vele kapcsolatot teremteni: igen / nem

8

Nyálkahártya

8

Születési dátum

8

Torok

8

Dátum

7

Fejlődési rendellenesség

7

Gyerek születési helye

7

Gyógyszerérzékenység

7

Környezeti státusz

7

51/83


Érzékszervek

6

Összesen

609

Mint látható, az 50 leggyakrabban ismétlődő adat az adat-többszöröződések 44%áért volt felelős. A leggyakrabban többszöröződő adatok alapvetően az alábbi kategóriákba csoportosíthatók: 

személyi jellegű vagy technikai adatok (gyerek neve, születési hely, TAJ, dátum, védőnő neve, egyéb megjegyzés, stb.)



testi fejlődés paraméterei



orvosi, ill. védőnői státuszhoz tartozó megállapítások

Valamennyi

adat-többszöröződés

okának

felsorolására

terjedelmi

okok

miatt

természetesen nem térhetünk ki, csak a fő tendenciákat ismertetjük. A személyi jellegű vagy technikai adatok többszöröződésének okai: 

nyomtatott adathordozókon ezek többszöri feltüntetése elkerülhetetlen.

A testi fejlődés nyomon követésére szolgáló adatok többszöröződésének okai: 

több eltérő időpontban kerülnek rögzítésre



a primer adathordozó dokumentumokon (Státusz és epikrízis lap, Védőnői Tájékoztató (Igazolás) a … korban végzett területi védőnői szűrővizsgálatról és eredményéről) felül az Egészségügyi Könyv, a Bölcsődei gyermekegészségügyi törzslap, Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére c. dokumentumokon is rögzítve vannak. Ezen felül (bár életkorhoz kötött kötelezően kitöltendő adatként nincs feltüntetve) a Gyermek-egészségügyi törzslap betétlapjain is rögzíthetők. Ezek közül azonban csak az első kettőn történő rögzítés felesleges, a többi ugyanis az ellátórendszer más-más résztvevőjéhez köthető.

Az orvosi, ill. védőnői státuszhoz tartozó megállapítások többszöröződésének okai: 

több időpontban kerülnek rögzítésre



az orvosi státusz adatai jellemzően három dokumentumon (Státusz és epikrízis

lap,

Bölcsődei

gyermek-egészségügyi

52/83

törzslap,

Gyermek-


egészségügyi törzslap és annak I. ill. II. betétlapja) kerülnek rögzítésre, azaz az ellátórendszer más-más résztvevőjéhez köthető dokumentumokon 

a védőnői státusz adatai, megállapításai nem valódi többszöröződések, mert más időpontban kerülnek rögzítésre.

Valamennyi kategória vonatkozásában megállapítható, hogy számítógépes rögzítés esetén

az

adat-többszöröződésnek

ezek

a

lehetőségei

gyakorlatilag

nullára

redukálódnak, mert: 

a személyi jellegű vagy technikai adatok egyszer kerülnek csak be a rendszerbe



a

testi

paraméterek

és

az

orvosi,

ill.

védőnői

státuszhoz

tartozó

megállapítások eltérő időpontban történő rögzítésekor a szoftver az új adatot a megfelelő életkori panelben helyezi el 

az orvosi, ill. a védőnői számítógépes adatkezelés harmonizálásával elég egyiküknek rögzíteni

Az adat-többszöröződés egy másik, szinte valamennyi adatra érvényes lehetősége, hogy az egyszer már rögzített adat valamilyen nyilvántartó könyvbe (Várandós nyilvántartó, Fertőző beteg nyilvántartás, Védőoltási kimutatás a(z) … évben született gyermekekről) kerül. Így pl. a Fertőző beteg nyilvántartás voltaképpen a fertőző betegségben szenvedők listaszerű megjelenítése, az ebben tárolt adatok a betegek egészségügyi kartonjain egyszer már szerepelnek. A másik lehetőség, hogy az egyszer már rögzített adat valamilyen célból, valamilyen bejelentő, átjelentő lapon továbbítódik. Mint azt fentebb láttuk, az ilyen jellegű lapok száma 18, így a többszöröződések elméleti lehetősége elég tetemes. A gyakorlatban azonban bizonyos tendenciák figyelhetők meg atekintetben, hogy bizonyos

primer

adathordozó

dokumentumokban

lévő

adatok

bizonyos

nyilvántartókban, ill. bizonyos átjelentő, bejelentő lapok adataiként tükröződnek. Az elemzés során az alábbi dokumentumok kapcsolódásait tártuk fel:

53/83


Terhes törzslapja - Várandós nyilvántartó - A váradós anya gondozási könyve. Gyermek-egészségügyi törzslap és betétlapjai) - Védőoltási kimutatás a(z) …évben született

gyermekekről

-

Egészségügyi

Könyv

–

esetileg:

Oltást

követő

nemkívánatos események - bejelentő lap Fertőző beteg nyilvántartás - Fertőző betegségek bejelentése - Fertőző beteg kijelentése Státusz és epikrízis lap - Védőnői Tájékoztató (Igazolás) a(z) ……. korban végzett területi védőnői szűrővizsgálatról és eredményéről - Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére. Ellentétben az adat-többszöröződések korábban felsorolt okaival, ezeket az okokat a szoftver alapú adatnyilvántartás csak részben képes megoldani. Számítógépen tárolt adatok esetén a különböző nyilvántartó könyvek várhatóan feleslegessé válnak, de a szülő/gyermek birtokában lévő dokumentációkat továbbra is vezetni kell. Megoldást az nyújtana, ha ezek a dokumentációk nem előre gyártott gondozási könyvek formájában léteznének, hanem a számítógépen aktuálisan rögzített adatok kinyomtatásával, laponként épülnének fel. Így egyrészt az adatrögzítőnek nem kell feleslegesen többfelé rögzítenie, másrészt biztosítva lenne, hogy ugyanazok az adatok lennének a szülő/gyermek birtokában, mint az alapellátó rendszerben. Hátrány viszont, hogy a különálló lapokra nyomtatott, majd a szülőnek átadott adatok könnyebben elvesznek. Összességében megállapítható, hogy a többszörös adatrögzítés hátterében döntően a papír alapon történő dokumentációs és jelentési rendszer áll. Az egészségügyi alapellátó

rendszer

egyes

szereplői

alapvetően

nem

gyűjtenek

feleslegesen

többször adatokat (ez alól talán egyedül a Státusz és epikrízis lap és a Védőnői Tájékoztató kettőse kivétel), a többszöröződés okai inkább az, hogy az egyes szereplőknek megvan a saját dokumentációs rendszerük és az kevéssé átjárható más szereplők számára.

54/83


Az adatrögzítés jogszabályi háttere Az adatelemzés során a következő lépés annak a tisztázása, hogy a gyűjtött, azaz valamilyen formában rögzített adat egyáltalán jogszerűen került-e rögzítésre. Az adatrögzítés jogszabályi hátterének vonatkozásában az elemzés során az alábbi megállapításokra jutottunk. 23 adat esetében találtunk üres mezőt, ebből 7 sor a Várandós anya gondozási könyve,

a

Terhes

betétlapjának

olyan

törzslap

és

soraihoz

a


kapcsolódott,

amelyek

törzslap

nem

I.

valódi

és

II.

adatok

(fejezetcímek, kitöltési útmutatók). A fennmaradó valamennyi adat a családi napközire vonatkozó dokumentumban fordult elő; mint ismeretes, a családi napközire vonatkozó jogszabályalkotás folyamatban van. 173 adat szabályozási hátterét a 31/1997. Szociális törvény kiegészítése "A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai jogszabály erejű módszertani levél” adja, valamennyi adat a Bölcsődei gyermek-egészségügyi törzslap része. Az összes többi adat rögzítésének jogszabályi háttere törvényeken és/vagy rendeleteken

nyugszik,

a

legtöbb

esetben

többes

jogi

megalapozottsággal

rendelkezik az adott adat gyűjtése. Így összességében elmondható, hogy a hazai adatgyűjtő rendszer egyetlen adatot sem gyűjt jogszabályi megalapozottság nélkül. Előfordulhat azonban, hogy bár elviekben a jogszabályi háttér megvan, de az nem írja körül pontosan az adatrögzítés konkrét feladatát.

Az adatrögzítés jogszabályi hátterének egyértelműsége Így az adatrögzítés jogszabályi hátterének tisztázása után a következő kérdés, hogy az adott jogszabály egyértelműen írja-e le az adatrögzítés feladatát. Eredmény:

55/83


2108

igen

267

nem

69

az adatrögzítést igen, de a továbbítást nem (Valamennyi adat az Adatlap

a

fejlődési

szint

megítéléséhez

az

iskolai

felkészítés

elősegítésére c. dokumentum része.) 26

változás várható. Valamennyi adat a Bejelentő lap veleszületett rendellenességgel nyomtatvány/online

sújtott

magzatról,

bejelentőből

újszülöttről,

származott,

csecsemőről

ugyanis

időközben

változás történt a bejelentő személyét illetően, eddig a kezelőorvos volt kötelezett, most az észlelő orvos. Egyébként is megszűnt a papír alapú bejelentés, online bejelentés váltotta fel. 17

üres,

valamennyi

adat

a

családi

napközire

vonatkozó

dokumentumban – jogszabályalkotás folyamatban Tehát 267 esetben NEM egyértelmű a feladat leírása, ennek hátterében a következők állnak: 114

91

a két szabályozó NM rendelet egymásnak ellentmond 

Fertőző betegségek bejelentése



Fertőző betegségek kijelentése







a törzslap kitöltéséről szóló jogszabály és a protokollok szabályozása nem kompatibilis (Gyermek-egészségügyi törzslap)

24

jogszabály

szerint

csak

a

védőnő

használja/

de

rajta

orvosi

státuszvizsgálat rögzítése is történik (Státusz és epikrízis lap Státusz 3 hónapos korban) Valamennyi fenti esetben a jogszabályok, ill. a jogszabályok és a szakmai protokoll harmonizációja szükséges. 38 adat esetében nem volt részletes magyarázat. 12 adat az Egészségügyi személyi lap

("betegkarton")”

dokumentációjából

származik,

melynek

használata

megszűnőben van, helyét a háziorvosi szoftverek megfelelő részei vették/veszik át.

56/83


A többi adat a társágazatokból származik (Kollégiumi csoportnapló, Pedagógiai jellemzés, Gyermek mindennapi életrendje- tájékozódó adatlap). Összességében tehát elmondható, hogy a vizsgált adatok alig több mint 10%-ában volt

nemleges

a

válasz,

ezek

szinte

mindegyike

vagy

jogharmonizációval

orvosolható, vagy az adatgyűjtés az eddigi formában a közeljövőben megszűnik.

Az adat keletkeztetésének módja Eredmények: 1069

saját adat: Az adatot a nyomtatványt/szoftvert kitöltő személy generálja. Ez történhet méréssel (szomatikus paraméterek), a kitöltő személy által tett megállapításokkal (egy adott elváltozás fennáll-e), vagy egyéb módon.

308

adott adat: pl. dátumok, oltóanyagok gyári száma, kitöltő személy neve, stb.

600

átvett adat: Egyéb meglévő dokumentációból átvett adat, ez lehet egészségügyi

dokumentáció,

ill.

egyéb

nem

egészségügyi

dokumentáció (lakcímkártya, személyi igazolvány). Előnyük az ilyen adatoknak, hogy az adatforrások elvileg leellenőrizhetők. 307

bemondott adat: Elvileg ez is átvett adat, azonban a forrás nem, vagy az adott helyzetben igen nehezen, megbízhatatlanul ellenőrizhető le. Ilyen pl. a szülő munkahelye, menarche ideje, családban előforduló betegségek.

57/83


Természetesen az is előfordul, hogy az adat keletkezési mechanizmusai között átfedések vannak: 13

átvett/adott: pl. a védőoltások rögzítése során a dátum adott, az oltóanyag gyári száma átvett adat.

94

átvett/saját:

pl.

egy

adott

betegség,

elváltozás

meglétét

dokumentálhatja a kitöltő személy (saját maga győződik meg róla), de értesülhet róla más forrásból (pl. zárójelentés, ambuláns lap). 9

már nem gyűjtött adat: himlő-oltás, tuberkulin-szűrés és BCGrevakcináció, óvodáskori vizelet-vizsgálatok.

81

nem megállapítható az eredet: ennek oka többnyire két főcsoportra osztható 

olyan rosszul definiált adatok, mint pl. „a várandós anya nyilatkozatai, egyéb, megjegyzés”.



olyan adatok, amelyek voltaképp nem valódi adatok (nincs információ-tartalmuk), pl. „orvos aláírása, pecsét helye”.

Az adat definiáltsága Az adat lényege az információ. Ha egy adat információtartalma túl általános, azaz az információ nem pontos, nem konkrét, akkor az kevésbé (vagy egyáltalán nem) használható. Ugyanígy az sem előnyös, ha egy adat egyszerre több információt tartalmaz, egyrészt mert nehezebb a rögzíthetőség, másrészt nem világos, hogy pontosan mire vonatkozik a kérdés. Az adat definiáltsága (pontossága) tekintetében az alábbi eredményeket kaptuk: 1834

megfelelő

557

nem megfelelő

96

nincs meghatározva (gyakorlatilag nemleges válasz): olyan adatok, amelyek esetében a definiáltság hiánya magától értetődő, és a definiáltság nem is javítható:

58/83




többes adatok, pl. „Előző terhességek száma, lefolyása, esetleges szövődmények”,



konkrét tartalom nélküli megfogalmazások, pl. „Vizsgálatot végző orvos bejegyzései”, Epikrízis, Megjegyzések.

A fentiekből látható, hogy az adatsoroknak csak kevesebb, mint 4%-a bizonyult eleve definiálhatatlannak, 74%-a pedig eleve jól definiált adat. A maradék 22%ában azonban nyitott maradt a kérdés: vajon javítható-e ezen adatok definiáltsága. Az 557 nem megfelelő adatot tovább vizsgálva az alábbiakat kaptuk: 331

javítható

49

Nem szükséges: nem érdemi információk: foglalkozás, munkahely megnevezése, címe; ill. a Bölcsődei gyermek-egészségügyi törzslap családi anamnézisre vonatkozó adatai.

116

Nem javítható: kivétel nélkül olyan adatok, amelyek vagy nehezen verifikálhatók, vagy az adatkeletkeztetés vonatkozásában a vizsgáló szubjektivitása nem zárható ki. Ilyenek a vizsgáló által tett, többnyire nem eldöntendő („igen-nem”) jellegű megállapítások, pl. orvosi diagnózisok,

fizikális

vizsgálat

megállapításai,

allergiák,

fertőző

betegségek megléte (gyanú is rögzítendő!), családi vagy egyéni kórelőzményi adatok, szubjektív panaszok, stb. 61

nincs meghatározva (gyakorlatilag nemleges válasz): olyan adatok, amelyek esetében a definiáltság nyilvánvalóan nem javítható, vagy csak oly módon, hogy gyakorlatilag új adat, ill. adatok keletkeznek: 

többes adatok, pl. „Általános állapot: tónus, turgor, koponya, kutacsok”;



konkrét tartalom nélküli megfogalmazások, pl. „Teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére”.

Mindent összevetve 96 + 61 =157 esetben volt javíthatatlanul rossz az adat, 116 esetben nem javítható, de a jelenlegi formában használható az adat.

59/83


Az adatrögzítés pontossága Az

adattartalom

definiáltsága

nyilvánvaló

összefüggést

mutat

az

adat

rögzíthetőségével. Egyszerre több információt tartalmazó, definiálatlan adatot nyilván nem lehet pontosan és definiáltan rögzíteni, de előfordulhat, hogy egy egyébként jól definiált adat használhatatlanná válik, mert nincs mód a pontos rögzítésre. Ezért az elemzés következő lépése annak feltárása volt, mennyiben rögzíthetők az egyes adatok pontosan, oly módon, hogy megőrizzék eredeti tartalmukat. Eredmények: 2084

megfelelő. Pontos, jó rögzíthetőség.

301

nem megfelelő. Rossz rögzíthetőség. Főként gondozási

könyve,

Terhes

törzslapja,

A váradós anya

Bölcsődei

gyermek-

egészségügyi törzslap, Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére valamint a Gyermek-egészségügyi törzslap,

és I.-II. betétlap anamnesztikus adataira, ill. a fizikális

státuszra, és az érzékszervi vizsgálatokra vonatkozó adatoknál fordult ez elő. 102

nincs

meghatározás.

Többnyire

az

egyes

dokumentációk

alfejezeteinek neve (tehát nem valódi adatok), vagy már nem használt

adatok, ill. olyan

tulajdonképpeni

nem

valódi

adatok

szerepelnek itt, mint pl. „egyéb megjegyzés”. Látható, hogy az adatok 84%-a pontosan rögzíthető. A rossz rögzíthetőség hátterében két fő okot találtunk: 141

kevés hely

61

definiálatlan tartalom

99

egyéb

60/83


A fentiekből látható, hogy az adatok pontosításával, a definiáltság növelésével, valamint a kitöltésre szánt hely növelésével az összességében amúgy is jó rögzíthetőség

tovább

növelhető.

Természetesen,

szoftver

alapú

rögzítésnél

várhatóan a hely szűkösségével nem kell majd számolni.

Adatellenőrzés A következő lépésben azt vizsgáltuk, van-e lehetőség az adatok ellenőrzésére. Eredmények: 1497

van.

222

nincs. Szinte kizárólag orvosi vizsgálatok státuszra, ill. anamnézisre vonatkozó adatai.

3

nem szükséges. A társágazatokban keletkező, a Felhívás rendszeres iskolába járásra, a Magántanulói kérelem, a Magántanulói határozat c. dokumentumok ún. „kötelező adatok” mezője.

765

nincs meghatározva. Olyan adatokról van szó, amelyek jobbára az orvosi

vizsgálat

fizikális

státuszára,

ill.

a

védőnői

vizsgálatok

megállapításaira (környezeti státusz, mentális, motoros, kognitív fejlődés), valamint a társágazatokban (oktatás, gyógypedagógia) születő adatokra vonatkoznak. Ilyen adatok főként a Státusz és epikrízis lapokon, valamint A Védőnői Tájékoztató (Igazolás) az …. éves

korban

eredményéről

végzett c.

területi

védőnői

dokumentumokon


találhatók.

Hasonlóan

és ide

tartoznak a Gyermek-egészségügyi törzslapon található, a gyermek kiállott betegségeire és a családi anamnézisre vonatkozó adatok.

61/83


Az adatellenőrzés jogszabályi háttere Az adatrögzítéshez hasonlóan szükséges volt megvizsgálni, hogy az adatok ellenőrzését mennyiben támogatja a jogszabályi környezet. Eredmények: 1479

van jogszabály.

13

önellenőrzés. Voltaképpen nincs jogszabály, az óvodai csoportnapló egyes adatainak ellenőrzése az óvodavezető által.

995

Az adatelemzők nem találtak ellenőrzést támogató jogszabályt. Jellemzően, összhangban az önellenőrzés tapasztalataival, a Védőnői Tájékoztató

(Igazolás)


az

……

korban

végzett

területi

védőnői

és eredményéről, Orvosi látlelet és vélemény,


Törzslap,

Egészségügyi

dokumentáció

(ambuláns lap, zárójelentés), Státusz és epikrízis lap, Egészségügyi Könyv adatai, valamint a társágazatokban születő adatok tartoznak ide. Az előző és a jelen fejezet összevetéséből kiderül, hogy 96 adat esetében fordul elő az, hogy noha lenne mód az adatellenőrzésre, azt nem támogatja jogszabály. További 80 esetben fordul elő a fenti helyzet fordítottja, amikor is ugyan van jogszabály, de az elemzők szerint nem lehetséges az érdemi adatellenőrzés. Ez elsősorban

a

Bölcsődei

gyermek-egészségügyi

törzslap,

a

Halott-vizsgálati

bizonyítvány, és a Beutaló szakrendelésre, (konzílium), felülvéleményezésre c. dokumentumok adatainál fordul elő.

Az adattárolás jogszabályi háttere A következő lépésben azt vizsgáltuk, hogy a megszerzett, ill. létrehozott, esetleg leellenőrzött adatot mennyire tárolják jog szerint, azaz az adattárolást mennyiben támogatja a jogszabályi környezet. Az elemzés során azt találtuk, hogy 1615 esetben van érvényes jogszabály. Szinte valamennyi olyan fontos adathordozó dokumentumot támogat jogszabály, amely a

62/83


várandós anyák, ill. a gyermekek elsődleges adathordozójának tekinthető. Ilyen A váradós anya gondozási könyve, Terhes törzslapja, Várandós nyilvántartó, Adatlap a tervezett, intézeten kívüli szülés választásához, Összefoglaló adatlap intézeten kívüli szülésről, Igazolás intézeten kívüli születésről, Egészségügyi Könyv, a Gyerek-egészségügyi

Törzslap

fejléce,

és

az

„Újszülött

státusz

és

epikrízis

nyilvántartásba vételkor, valamint a védőoltásokra vonatkozó része. Ugyancsak ide tartozik

a

Bejelentő

lap

veleszületett

rendellenességgel

sújtott

magzatról,

újszülöttről, csecsemőről, a Bölcsődei gyermek-egészségügyi törzslap, a Státusz és epikrízis lapok többsége, valamint a Fertőző beteg nyilvántartás. Ugyancsak többnyire támogatottak azok a dokumentációk, amelyek nem annyira primer adathordozónak, hanem inkább ezen adatok továbbjelentőinek tekinthetők. Ilyenek pl. az Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére,

Fertőző

betegségek

be-,

és

kijelentő

lapja,

Fertőző

beteg

nyilvántartás, Halott-vizsgálati bizonyítvány, Orvosi látlelet és vélemény, OKNE, mérgezési, ételfertőzési bejelentők, beutaló, stb. További 872 esetben azonban nem találtunk tárolásra vonatkozó jogszabályt. Ezen adatok

többségét

a

különböző

életkorokban

keletkező

Védőnői

tájékoztató

(Igazolás) a …. korban végzett területi védőnői szűrővizsgálatról és eredményéről, c. dokumentum, valamint a társágazatokban keletkező adatok tették ki, de furcsa módon ide tartoznak a Gyerek-egészségügyi Törzslap fentiekben fel nem sorolt többi részeinek, és a Státusz és epikrízis lap - Státusz 3 hónapos és 3 éves korban c. dokumentumok adatai is.

Az adathoz való hozzáférés jogszabályi háttere Értelemszerűen egy tárolt adat hozzáférhető kell, hogy legyen minden illetékes, potenciális felhasználó számára, ugyanakkor – fontos személyi adatokról lévén szó - elzártnak kell lennie minden illetéktelen felé. Az elemzés során azt találtuk, hogy 1579 esetben van a hozzáférést támogató, ill. szabályozó jogszabály. Nem meglepő módon azon adathordozó dokumentumok és adatok köre, amelyek tárolására és

63/83


hozzáférésére van jogszabály, egy dokumentum kivételével teljesen megegyezik. A szóban forgó dokumentum a – voltaképpen nem az alapellátásban keletkező Egészségügyi dokumentáció („ambuláns lap, zárójelentés”), aminek tárolására van, hozzáférésére nincs jogszabály. A fennmaradó 908 esetben nem találtunk hozzáférést támogató jogszabályt. A fentiekből következően az idevágó dokumentumok is megegyeznek azokkal, amelyek tárolását nem támogatja jogszabály.

Az adatok felhasználása Az egészségügyben és annak társágazataiban keletkezett adatok sokrétűen kerülhetnek felhasználásra. Az adatfelhasználás egyik kiemelkedően fontos és leggyakoribb módja, hogy a megszerzett információt (adatot) a megfelelő helyre továbbítják egyedi vagy aggregált formában (jelentések). Adattovábbítás 1080 adat esetében van adattovábbítás. Ez jellemzően az alábbi dokumentumokból történik: A váradós anya gondozási könyve. A gondozási könyvet a várandós anya viszi a háziorvos, nőgyógyász felé, így a könyv nemcsak a várandós személyi egészségügyi dokumentációjának hordozója, hanem a várandós-gondozást végzők közötti információ-csere eszköze. Terhes törzslapja. Megjegyzendő, hogy a törzslap adatainak többsége nem kerül továbbításra.

Ám

pozitív

egyéni,

ill.

családi

anamnézis

esetén,

mint

veszélyeztetett várandóst, a veszélyeztetettség okával együtt, szám szerint jelentik (online védőnői jelentés) az OSZMK-GYEMSZI felé. Adatlap a tervezett, intézeten kívüli szülés választásához. A jelentés célpontja az a háttérkórház (eü. szolgáltató), ahová szülési komplikáció esetén fordulnak.

64/83


Összefoglaló adatlap intézeten kívüli szülésről. Célpontja a várandós háziorvosa, aki bevezeti a friss egészségügyi adatokat a páciense nyilvántartásába. Igazolás intézeten kívüli születésről. A szülő anya viszi az Anyakönyvi Hivatalba. Cél az anyakönyvezés lehetővé tétele. Vizsgálat intézeten kívüli születésről: 24 órán belüli gyermekgyógyászati státusz vizsgálata. Döntően a fizikális státuszra vonatkozó adatokat jelentik. A jelentő lap célpontja elsősorban a háziorvos (nyilvántartásba vétel, eü. adatok rögzítése),

másodsorban

azonban

a

háziorvos

jelent

az

OEP

felé

(finanszírozás). Egészségügyi

Könyv.

A

gyermek

(szülő)

tulajdona,

belátásuk

szerint

felhasználhatják bármely, a könyvben szereplő adat közlésére, bármilyen egészségügyi szolgáltató vagy egyéb intézmény felé. Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére. Célja a szellemi fejlődésben elmaradt, részképesség vagy egyéb zavarral küzdő gyermek időben történő kiszűrése, az idejekorán elkezdett felzárkózásfelzárkóztatás elősegítése. A dokumentumot a szülő juttatja el az iskolába, beiratkozáskor. Gyermek-egészségügyi törzslap. A nyomtatott törzslapból ebben a formában nem készül jelentés, a törzslap adatait tartalmazó szoftverek végzik el ezt a feladatot. Megemlítendő azonban, hogy a krónikus, gondozást igénylő betegségek

és

a

fertőző

betegségek

jelentése

ebből

a

papír

alapú

dokumentációból is megtörténhet. Hasonló a helyzet a Gyermek-egészségügyi törzslap I. és II. betétlap adataival is. A gyermek testsúlyára és táplálására vonatkozó adat megjelenik a GYEMSZI felé küldött online védőnői jelentésben, az orvos bejegyzései (diagnózis, terápia) nem innen, de az ennek megfelelő szoftverből a B300 jelentés formájában mennek az OEP felé. Védőoltási kimutatás a(z) …évben született gyermekekről. Az orvos részéről csak akkor történik adattovábbítás, ha a területi kötelezettségébe nem tartozó gyermeket a területi védőnő jelenléte nélkül olt. Ilyenkor az „Oltási értesítő” lapon az oltás megtörténtét jelenti a kistérségi NSZSZ felé, ahonnan tovább jelentik a területileg illetékes védőnő felé. A védőnő részéről a Védőoltási kimutatásból történik az adatok kinyerése a havonta esedékes „Jelentés

65/83


folyamatos oltásokról… év….hó” c. jelentés számára, ahol számszerűen (nem egyedileg) jelentik az oltási adatokat Excel táblázatban, email-ben a kistérségi NSZSZ felé. Ott az EFRIR adatbázisban rögzítik. A továbbiakban felsorolt dokumentumok voltaképpen nem is alapdokumentációk, hanem olyan nyomtatványok, amelyek célja kifejezetten valamilyen adat célzott továbbküldése, így adattartalmaik értelemszerűen a továbbított adatok között jelennek meg: Bejelentő

lap

veleszületett

csecsemőről

Online

rendellenességgel jelentés

a

VRONY

sújtott

magzatról,

felé,

a

újszülöttről,

nevében

megjelölt

adattartalommal. Fertőző betegségek bejelentése. Kistérségi NSZSZ felé, ahol az EFRIR adatbázisban rögzítik Fertőző beteg kijelentése. Kistérségi NSZSZ felé, ahol az EFRIR adatbázisban rögzítik. Halott-vizsgálati bizonyítvány. Az öt példányt tartalmazó indigós lap első három példánya az Anyakönyvi Hivatalba kerül, ahonnan egy példány a KSH-ba, egy a haláleset helye szerint illetékes jegyzőhöz kerül továbbításra, egy a hivatalban marad. A negyedik példányt a temetésre kötelezett személy, ill. szerv kapja, az utolsó a kiállítónál marad. Mérgezési esetbejelentő lap. Egészségügyi Toxikológiai Szolgálat felé. Orvosi látlelet és vélemény. Hatóság, vagy a sértett kérésére, cél az illetékes hatóság, a dokumentáció bizonyítékként használható. Oltást követő nemkívánatos események - bejelentő lap. NSZSZ kistérségi intézete, egyidejűleg

a

GYEMSZI

kapja,

cél

az

eset

kivizsgálásához

történő

adatszolgáltatás. Beutaló szakrendelésre, (konzílium), felülvéleményezésre. Járó- és fekvőbeteg intézmények felé, felkérés további vizsgálatokra. Élelmiszer-fertőzés, élelmiszer-mérgezés - bejelentő lap. NSZSZ kistérségi intézete Eset észlelő lap a Gyermekjóléti Szolgálat felé. A dokumentum első felében – nevének megfelelően – az elsődleges észlelő, többnyire a védőnő jelzi

66/83


észrevételeit a Gyermekjóléti Szolgálat felé, a dokumentum második felében a Szolgálat jelent vissza az észlelő felé.

Nincs továbbítás a fennmaradó 1407 adat esetében. Jellemzően az alábbi dokumentumokból nem történik adattovábbítás: A váradós anya gondozási könyve. Bár a dokumentum legtöbb adata jelentésre kerül (lásd előző bekezdés), az újszülött adatai nem innen kerülnek továbbjelentésre. Terhes törzslapja Várandós nyilvántartó Vizsgálati lap intézeten kívül született újszülöttről: A kórházban született gyermek szülőszobai (azonnali) ellátásának megfelelő vizsgálat dokumentációja. Az újszülött

státuszának

egyes

adatai

rögzítésre

kerülnek

a

Gyermek-

egészségügyi törzslap fejlécében. Vizsgálat intézeten kívüli születésről: 24 órán belüli gyermekgyógyászati státusz vizsgálata: A fizikális státusz adatait – mint láttuk – jelentik, egyéb adatokat nem. Státusz és epikrízis lap. A több életkorban is felvett dokumentáció(k) jogszabályi környezete is ellentmondásos: a védőnő kötelezett a vezetésére, noha zömében orvosi vizsgálatok státusz adatait tartalmazzák. A kitöltött státuszlapokat

a

régen

használatos

egészségügyi

(orvosi)

dokumentációkkal

(betegkartonok) együtt tárolták, intézményes hasznosításuk soha nem történt meg. Gyermek-egészségügyi törzslap: A nyomtatott, papír alapú törzslap formája korszerűtlen, a benne lévő adatok korszerű tartalommal és formában jelenek meg a háziorvosi rendszer szoftvereiben. Egészségügyi személyi lap ("betegkarton") Helyzete a törzskartonéhoz hasonló: rosszul strukturált, elavult, adatai már nem innen kerülnek jelentésre. Az idevágó adatok korszerűbben rögzíthetők a háziorvosi rendszer szoftvereiben, és ami fejezetünkben a legfontosabb, innen, az elektronikus rendszerből készülnek a jelentések is.

67/83


Bölcsődei gyermek-egészségügyi törzslap: A bölcsődei gondozónő és a bölcsődei orvos

által

vezetett

dokumentáció,

amelyből

semmiféle

kifelé

történő

információáramlás nem történik. Egészségügyi

dokumentáció

(ambuláns

lap,

zárójelentés):

Azon

kevés

dokumentumok közé tartozik, amelyek alapellátás felé történő információáramlásban vesznek részt, tartalmuk beépül a betegellátás adatai közé. Közvetlenül belőlük az alapellátásban nem készül jelentés, bár egyes információjuk megjelenhet az OEP felé küldött jelentésekben. Fertőző beteg nyilvántartás Ápolási dokumentációs lap: Adatlap, amelyen a körzeti ápoló személyre szólóan vezeti az ápolási tevékenységét, alkalmanként, az időpontot és a tevékenység jellegét feltüntetve. (Egy beteg – egy lap) Kimutatás

a

háziorvosi

szolgálatban

végzett

ápolási

tevékenységről

(20..év

…hónapban): Az előző lapok összesítője, amelyen az egy betegre vonatkozó ápolási idők egy sorban szerepelnek, a sorok (betegek) összesítője az alábbi dokumentum: Ápolási tevékenység HAVI ÖSSZESÍTŐ LAP 20…ÉV ….HÓ: A régebbi jelentések lapja – ma már az ápolási tevékenység jelentése az OEP felé a B300 jelentések részeként történik. Védőnői

Tájékoztató

(Igazolás)

a(z)

…….

korban

végzett

területi

védőnői

szűrővizsgálatról és eredményéről: Kilenc életkorban felvett védőnői adatlap, melyet alapvetően a szoftveres változatban rögzítenek, a kinyomtatott dokumentumot a védőnő a területileg illetékes háziorvoshoz juttatja (szülő viszi?). A számos megállapítást (adatot) tartalmazó dokumentum egyetlen adata kerül továbbításra: szükségesnek tartja-e a védőnő a soron kívüli orvosi vizsgálatot, valamilyen észlelt elváltozás miatt. Társágazatokban keletkező dokumentumok:

A társágazatokban keletkező adatok

igen csekély hányada kerül továbbjelentésre.

68/83


Az adattovábbítást támogató jogszabályi környezet megléte A további adatelemzésből kizártuk azokat az adatokat, amelyek nem kerülnek továbbításra,

így

értelemszerűen

nincs

szükségük

ezirányú

jogszabályi

támogatásra. A továbbított 1080 adatból 667 rendelkezik jogszabályi háttérrel. A maradék 387 adat (36%) tehát úgy továbbítódik, hogy ezt nem támogatja jogszabály. Ez a csaknem egyharmados arány első látásra soknak tűnik, azonban, ha végigtekintjük az érintett dokumentumokat, megkapjuk a magyarázatot. Terhes törzslapja: Az előző fejezetből kitűnik, hogy ebből a dokumentumból jellemzően nem történik adattovábbítás, így érthető, hogy hiányzik a jogszabályi környezet is. Ám – mint láttuk – a pozitív egyéni, ill. családi anamnézisre

vonatkozó

adatokat,

veszélyeztetett

várandósként

továbbjelentik, ezt azonban külön jogszabály nem támogatja. Egészségügyi Könyv: Az adattovábbítás nem intézményes, így azt értelemszerűen nem támogatja jogszabály. Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére: Az eredeti

jogszabály

dokumentumot

a

szerint

az

adatlapot

gyermek

óvodai

kiállító

védőnő

védőnőjének,

aki

eljuttatja a

a

gyermek

beiskolázásakor azt (a gyermek óvodai egészségügyi törzslapjával együtt) továbbítja az iskola-egészségügyi hálózatba, konkrétan az adott iskolát ellátó védőnőnek. Időközben azonban megszűnt a rendszeres óvodai egészségügyi szűrővizsgálati rendszer, vele együtt a rendszeres óvodai védőnői ellátás, így a jelen formában a szülő viszi az adatlapot az iskolába. A megváltozott helyzetet azonban a jogi szabályozás nem követte. A három fenti dokumentum 348 adatot tartalmaz a szóban forgó 387-ből (90%). Gyermek-egészségügyi törzslap:.A krónikus, gondozást igénylő betegségek és a kiállott

fertőző

dokumentációból

betegségek is

(8

adat)

megtörténhet,

jelentése

azonban

a

ebből

a

papír

dokumentumból

alapú történő

továbbítást nem támogatja jogszabály, mivel ez ma már a szoftver-verzióból történik.

69/83


Egészségügyi személyi lap ("betegkarton"): A fentihez hasonló helyzet: a diagnózis és a terápia adatai (3 adat) megjelennek a B300-as jelentésben, de a betegkartonból történő jelentést nem támogatja jogszabály. Társágazatokban keletkező dokumentumok (28 adat). Összességében tehát elmondható, hogy az adattovábbítást kellően támogatja a jogszabályi környezet, ahol nem, ott a megváltozott gyakorlattal még nem tartott lépést a jogalkotás, de ez könnyen orvosolható.

Az adattovábbítás formája Az adattovábbítás formájának elemzésekor az alábbi eredményeket kaptuk: 503

várandós anya/szülő viszi. Papír alapú dokumentumok.









Adatlap

a

fejlődési

szint

megítéléséhez

az

iskolai

felkészítés

elősegítésére Bár mindhárom dokumentum továbbítása egy, az egészségügyi ellátó rendszeren kívüli személyre van bízva, az adattovábbítás rendszere mégsem teljesen azonos. Míg az Egészségügyi Könyv adatainak továbbítása teljes mértékben esetleges, addig a másik kettőé szabályozott. 302

papír alapú (nyomtatványok: bejelentő, átjelentő lapok)

120

elektronikus



Terhes törzslapja



Bejelentő

lap

veleszületett

rendellenességgel

sújtott

magzatról,

újszülöttről, csecsemőről 

Mérgezési esetbejelentő lap



Státusz és epikrízis lapról: testsúly és mozgásfejlődés adatai, GYEMSZI felé

70/83




Gyermek-egészségügyi törzslapon és az Egészségügyi dokumentáción megjelenő betegellátási adatok, bár nem közvetlenül ezekről, de az ezeknek megfelelő szoftver változatokról

77

mindkettő (papír/elektronikus) 

Összefoglaló adatlap intézeten kívüli szülésről: A nyomtatott forma adatai a háziorvoshoz kerülnek, onnan elektronikusan az OEP-hez



Vizsgálat

intézeten

kívüli

születésről:

24

órán

belüli

gyermekgyógyászati státusz vizsgálata (mint fenn) 

Gyermek-egészségügyi Törzslap: A krónikus betegségek számszerű összesítésben online a KSH-ba, ugyanennek kinyomtatott formája az NSZSZ-be.

50

Védőoltások számszerűleg összesített adatai. Excel-tábla küldése email-ben a kistérségi NSZSZ-en keresztül végül az OTH-ba.

11

Terhes törzslap adataiból azok, amelyek alapján a védőnő fokozott gondozást tart szükségesnek, szám szerinti jelentés az OSZMK felé

17

társágazatból származó adatok

A fenti adatok áttekintéséből megállapítható, hogy az adattovábbításban még mindig döntő szerepet játszik a papír alapú nyomtatványok küldése, a korszerű elektronikus módszerek az adat-továbbítás töredékét teszik ki. További figyelemre méltó tény, hogy az elektronikusan továbbított adatok zöme az orvosi rendszerben keletkezik, a védőnői ellátásban keletkezett adatok elektronikus továbbítása csekély mértékű.

Az adattovábbítás gyakorisága Eredmények 787

eseti

165


108

havonta

4

évente. Valamennyi adat a társágazatokban keletkezik, az Óvodai közzétételi lista, a 2 H és 3 H jelentések - hátrányos helyzet, a

71/83


Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számának alakulása, a Kérelem

családi

napközi

igénybevételéhez

c.

dokumentumok

létszámadatai, azaz összevont, számszerű adatokként jelentődnek. 13

kétévente. A Gyermek-egészségügyi Törzslap, és annak betétlapjain szereplő adatok a krónikus betegségek meglétére, a PKU és a csípőszűrés eredményére vonatkozólag – KSH felé.

Mint látható, az adatok túlnyomó többsége nem rendszeres időközönként, hanem esetileg kerül továbbításra. Az esetileg továbbított adatok döntően az átjelentő, bejelentő lapokról, tehát nem a primer adathordozó dokumentumokról származnak. Ugyancsak sok adat származik az Egészségügyi Könyvből. Ez utóbbi adatai – mint azt fentebb láttuk – a szülő birtokában vannak, továbbításuk igencsak esetleges, sok esetben nem is kerülnek felhasználásra. A különböző átjelentő, bejelentő lapok pedig olyan esetleges események bejelentésére, rögzítésére szolgálnak, amelyek a 0-7 éves populáció töredékét érintik. Ugyancsak esetileg továbbítódnak A váradós anya gondozási könyve pozitív HbsAg-, és AFP-szűrésre vonatkozó adatai, a bejelentő orvos adataival együtt, az NSZSZ illetve, a genetikai labor felé. A Terhes törzslap és a Gyermek-egészségügyi Törzslap Újszülött státusz fejezetének egy-egy adatát továbbítják (újszülött halálozása és fejlődési rendellenesség megléte) esetileg. A Gyermek-egészségügyi Törzslap és betétlapjai tartalmazzák a fertőző betegségek átvészelésére és a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó adatokat. A váradós anya gondozási könyve adatai (a fentiek kivételével) nem esetileg, hanem rendeletben szabályozottan, a várandósgondozás előre meghatározott menetrendjének megfelelően kerülnek továbbításra a gondozást végző személyek között. A havonta jelentett adatok döntően aggregált adatok, számszerű jelentés történik a veszélyeztetetett várandósok, védőoltások számáról, az anyatejes táplálásról, a testi, mozgás-, ill. beszédfejlődési zavarral küzdő gyerekek számáról. Tételes jelentés csak a Gyermek-egészségügyi Törzslapon és betétlapjain, valamint az Egészségügyi személyi lapon lévő, az orvosi ellátásra vonatkozó (diagnózis, terápia) adataiból készül (B300-jelentés).

72/83


A továbbított adat felhasználása, a felhasználás konkrét módszertana A továbbított adatok vonatkozásában az elemző szakértők 42 féle felhasználási területet találtak, a felhasználás részletes módszertanát tekintve, pedig 26 különböző módszer alkalmazását jelölték meg. A módszerek között nem figyeltünk meg főbb trendeket, ill. általános törvényszerűségeket. Nyilvánvaló, hogy az ilyen mennyiségben

továbbított

adat

igen

sokrétűen

és

egyedi

módon

kerülhet

felhasználásra, ám ezek részletes bemutatása meghaladja a fejezet kereteit. Visszajelentés a továbbított adatot fogadó intézmény részéről Az elemzés tapasztalata szerint az adattovábbításra bekövetkező visszajelentés (válaszjelentés) szintén nem az egyes adatok, hanem az adatokat hordozó dokumentumok köré szerveződik. Összességében a továbbított adatok 40,1 %-ára (434 adatra) érkezik válaszjelentés. Ezeket az adatokat az alább felsorolt dokumentumok tartalmazzák: 

A váradós anya gondozási könyve - A gondozás során megvalósuló egészségügyi ellátások lelete dokumentálásra kerül, a gondozást végzők (védőnő, háziorvos) ezen keresztül kapnak választ szakmai kérdéseikre.



Terhes törzslapja - Egyetlen adat, az anya életkora (túl fiatal, ill. idős gravidák) vonatkozásában van visszajelentés: a Gyermekjóléti Szolgálat éves értékelő konferenciájának keretében, ill. az OSZMK honlapon az adatok bárki

számára

szabadon

elérhetőek,

védőnői

szakfelügyelet

éves

értékeléséhez felhasználhatja. 

Adatlap a tervezett, intézeten kívüli szülés választásához - A háttérkórház visszajelenti, hogy a bejelentést tudomásul vette



Vizsgálat intézeten kívüli születésről: 24 órán belüli gyermekgyógyászati státusz

vizsgálata

–

Az

OEP,

mint

finanszírozó

részéről

történik

visszajelentés. 

Bejelentő lap veleszületett rendellenességgel sújtott magzatról, újszülöttről, csecsemőről - Az adatszolgáltatók megkapják az éves jelentést, a területi képviselők útján a jelentés minőségéről, mennyiségéről

73/83




Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére – Visszajelentés történik arról, hogy milyen típusú iskolai képzés szükséges, esetleges halasztás, egyéni fejlesztés, kiscsoportos képzés, esetleg speciális iskolai képzés stb.




Törzslap

–

A

krónikus

betegségek,

fejlődési

rendellenességek, anyagcsere-betegségek meglétéről küldött jelentésekre a KSH és az OSZMK részéről nem történik visszajelentés, az OEP hibajelentést küld. 

Gyermek-egészségügyi törzslap I. és II. betétlap – a megbetegedésekről leadott

jelentésekre

a

KSH

és

az

OSZMK

részéről

nem

történik

visszajelentés, az OEP hibajelentést küld. 

Beutaló szakrendelésre, (konzílium), felülvéleményezésre – az alapellátás által feltett orvos-szakmai kérdésekre az egyéb ellátók megadják a választ.



Élelmiszer-fertőzés,

élelmiszer-mérgezés

bejelentő

lap

–

az

elvégzett

laborvizsgálatok eredményeiről van visszajelzés 

Egészségügyi személyi lap - a megbetegedésekről leadott jelentésekre az OEP hibajelentést küld.



Eset észlelő lap Gyermekjóléti Szolgálat felé – a bejelentő lap eleve két részből áll, a második arra szolgál, hogy a GYJSZ visszajelentse a megtett intézkedéseit.

Összességében

megállapítható,

hogy

a

visszajelentések

egy

kommunikációs

rendszeren belüli válaszoknak tekinthetők, azonban az eredeti adatok validitásának, megfelelőségének

leellenőrzését

(az

OEP

hibajelentéseket

leszámítva)

alig

szolgálják.

A továbbított – feldolgozott adatokból készült jelentés közzétételének (publikálásának) módja

74/83


A továbbított, majd feldolgozott adatok akkor hasznosulnak igazán, ha a belőlük leszűrt információk minél szélesebb körben hozzáférhetővé válnak. Ehhez az kell, hogy a kapott eredményeket a feldolgozó intézmények, szervezetek valamilyen formában közzétegyék, publikálják. Ehhez képest megállapítható, hogy az adatok 70%-a (755 adat) bár továbbjelentődik, de nem jelenik meg valamilyen publikált eredményben. A publikálás formái az alábbiakban foglalhatók össze: 

755 adat – nem történik publikálás. Az adatokat az alábbi dokumentumok tartalmazzák:



Adatlap a tervezett, intézeten kívüli szülés választásához



Vizsgálati lap intézeten kívül született újszülöttről



Vizsgálat intézeten kívüli születésről: Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok 0-4 napos életkorban




Törzslap:

Újszülött

státusz

és

epikrízis

nyilvántartásba vételkor 




Orvosi látlelet és vélemény



Beutaló szakrendelésre, (konzílium), felülvéleményezésre






Terhes törzslapja



Összefoglaló adatlap intézeten kívüli szülésről



Igazolás intézeten kívüli születésről



Vizsgálat intézeten kívüli születésről: 24 órán belüli gyermekgyógyászati státusz vizsgálata






Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére



Egészségügyi dokumentáció (ambuláns lap, zárójelentés)



Eset észlelő lap Gyermekjóléti Szolgálat felé



49 adat: papír és elektronikus formában: KSH évkönyvek valamint NSzSzOEK honlap



Vizsgálat intézeten kívüli születésről: 24 órán belüli gyermekgyógyászati státusz vizsgálata – észlelt fejlődési rendellenesség

75/83





Törzslap:

Újszülött

státusz

és

epikrízis

nyilvántartásba vételkor - észlelt fejlődési rendellenesség 

Bejelentő lap veleszületett rendellenességgel sújtott magzatról, újszülöttről, csecsemőről




törzslap,

valamint

I.

és

II.

betétlap

–

a

veszélyeztetettség, krónikus betegségek, átvészelt fertőző betegségek, fejlődési rendellenességek, anyagcsere-betegségek megléte. 

Státusz és epikrízis lapról: testsúly és mozgásfejlődés adatai



44 adat: csak KSH évkönyv



Státusz és epikrízis lap 1 éves: beszéd-, és mozgásfejlődés adatai






179 adat: honlap/elektronikus



Gyermek-egészségügyi törzslap – védőoltások – OEK honlapján



Védőoltási kimutatás a(z) …évben született gyermekekről – védőoltások – OEK honlapján



Fertőző betegségek bejelentése – OEK honlapján – járványügyi statisztikák



Fertőző beteg kijelentése – OEK honlap – járványügyi statisztikák



Mérgezési esetbejelentő lap – Országos Kémiai Biztonsági Intézet honlapján, www.okbi.hu



Oltást követő nemkívánatos események - bejelentő lap – OEK honlapján



Élelmiszer-fertőzés, élelmiszer-mérgezés - bejelentő lap – OEK honlapján



A váradós anya gondozási könyve – HbsAg pozitivitás - EpiInfo



42 adat: Védőnői újság



A váradós anya gondozási könyve – a szült anyák száma megjelenik



Terhes törzslap – adataiból összesítő statisztikák



Gyermek-egészségügyi törzslap I. betétlap – csecsemő-táplálásra vonatkozó adatok



2 adat: Országos vezető védőnő

76/83





törzslap

I.

és

II.

betétlap

–

gyermek

veszélyeztetettségét a védőnő a Gyermeklóléti Szolgálat felé jelenti, ezen adatokat az országos vezető védőnő feldolgozza. 

7 adat: OEP hibajelentés

Egyéb felhasználás Az 1407 nem továbbított adat esetében tovább vizsgáltuk, hogy történik-e egyéb adatfelhasználás. 1319 esetben (93,7%) nem találtunk egyéb felhasználásra utaló adatot,

ami

azt

bizonyítja,

hogy

az

egészségügyi

alapellátásban

és

a

társágazatokban keletkező adatok legfőbb hasznosítási formája a továbbjelentés. Mindössze 88 (6,3%) adat esetében láttuk azt, hogy az adatgyűjtést követően egyéb módon hasznosultak. Vizsgálati lap intézeten kívül született újszülöttről: Hat, az újszülött állapotával kapcsolatos adat (Apgar-értékek, születés körülményei) kerül átvezetésre a Gyermek-egészségügyi Törzslap-ra Státusz és epikrízis lap 

életkorokhoz kötött lapok (18 adat): hossz, oltások megléte, anémia, környezeti státuszra vonatkozó adatok: a fokozott gondozás szükségletének megállapításában, ill. a fejlődés nyomon követésében fontos adatok.



beiskolázási lap (41 adat): beiskolázás megítélésében segít.

Gyermek-egészségügyi Törzslap, valamint az ide tartozó I. és II. betétlap (8 adat): ugyancsak a fokozott gondozás szükségletének megállapításában, ill. a fejlődés nyomon követésében fontos adatok. Egészségügyi személyi lap ("betegkarton"): kilenc, a betegellátásra vonatkozó adat, mely beépül a beteg kórtörténtébe. Kollégiumi csoportnapló Az

elemzés

eredményeinek

összegzése,

megfogalmazása

77/83

a

változtatási

igények


Adattöbbszöröződés Az

adatok

többszöri

megjelenése

a

0-7

éves

gyermekek

egészségügyi

dokumentációjának körében alapvetően nem annak köszönhető, hogy ugyanazt az adatot többen - esetleg másképpen – rögzítik, hanem annak, hogy az egyszer felvett adatot, ugyanaz a személy több helyre kényszerül rögzíteni. Ennek oka a papír alapú rögzítés. Egységes és egymás felé átjárható védőnői – orvosi számítógépes rögzítés esetén megoldható, hogy az adatok keletkeztetéséért felelős személy csak az őrá tartozó adatot, és csak egyszer, de ugyanazon, mindkét fél számára hozzáférhető módon rögzítse. Ezzel az az olykor–olykor felbukkanó probléma is megoldódni látszik, hogy ugyanazon állapot, elváltozás, státusz meglétéről vagy hiányáról másképpen nyilatkoznak a különböző adatrögzítők. A számítógépes rögzítés lehetővé teszi a személy szerinti, vagy az adat szerinti leválogatást. Ezzel feleslegessé válik a tartalomjegyzékszerű nyilvántartó könyvek használata. Ugyanígy feleslegessé válhatnak az eseti jelleggel, vagy rendszeresen küldött bejelentő lapokon, nyomtatványokon történő adatrögzítések is. Megfontolandó az egészségügyi ellátó rendszeren kívül állók, azaz az ellátottak tulajdonában lévő dokumentációs rendszerek („kiskönyvek”) átalakítása is. Az ellátók által egyszeri alkalommal számítógépen rögzített adatok kinyomtatása garantálttá tenné, hogy mind tartalmilag, mind formailag ugyanazon adatok lennének az ellátottak (várandós anya, szülő) és az ellátók birtokában, igaz, így nem könyv, hanem lapok formájában. Ennek a metodikának legfőbb ellenérve, hogy az esetileg kézhez kapott dokumentációkat az ellátottaknak kell gyűjteni és megőrizni, így nagyobb a dokumentációk elvesztésének esélye. Ez kétségtelenül nagyobb felelősséget ró magukra az ellátottakra, azonban ez a nagyobb felelősség a XXI. századi élet más területein (pl. bankrendszer, oktatásügy, adóbevallás, egyéb

hivatalos

ügyek

területén)

máris

tetten

érhető,

ill.

jogszabályilag

megkövetelt. Végszükségben pedig az elvesztett dokumentációk – pontosan a fentiek miatt – sokkal könnyebben és hiánytalanul pótolhatók.

78/83


A

nagyon

ritkán

előforduló

valódi

adatduplikációk

hátterében

a

Védőnői

tájékoztató… és a Státusz és epikrízis lap együttes használata áll. Javasoljuk a szakmailag elavult Státusz és epikrízis lap megszüntetését. További valódi adatduplikáció áll fenn az Egészségügyi Könyv és a benne található védőoltási könyv között, ugyanis mindkettő tartalmazza a „gyógyszer-, étel- és egyéb allergia” rubrikákat. Természetesen ez a kettősség is megszüntetendő. Az adatrögzítés jogszabályi háttere Az elemzésből egyértelműen kiderül, hogy valamennyi adat gyűjtésére létezik jogszabály,

azonban

ezek

a

jogszabályok

nem

minden

esetben

írják

le

egyértelműen a feladatot. Azonban a további elemzésből az is látszik, hogy a hiányosságok vagy ellentmondások pótlása, ill. feloldása egyszerűen megoldható feladatnak látszik. Jól írja le az adatrögzítést, de az adatok továbbítását már nem az Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítésére c. dokumentumhoz kapcsolódó jogszabály. A Bejelentő lap veleszületett rendellenességgel sújtott magzatról, újszülöttről, csecsemőről nyomtatvány/online bejelentő vonatkozásában változás történt a bejelentő személyét illetően, eddig a kezelőorvos volt kötelezett, most az észlelő orvos. Felül kell vizsgálni, hogy a változást követte a jogszabály. A családi napközire vonatkozó dokumentum – a családi napközi jogállásának jelenlegi átalakulása miatt – nem rendelkezik pontos feladatleírással. A Fertőző betegségek bejelentése, Fertőző betegségek kijelentése, Fertőző beteg nyilvántartás, Halott-vizsgálati bizonyítvány esetében a két szabályozó NM rendelet egymásnak ellentmond.

79/83


A Gyermek-egészségügyi törzslap kitöltéséről szóló jogszabály és a protokollok szabályozása nem kompatibilis. Tekintettel arra, hogy a törzslap jelen formájában elavult, tartalmi és formai frissítése javasolt (ill. részben megtörtént, lásd alább), így

mindenképp

változtatásra

lesz

szükség

a

jogszabályi

környezetben

is.

Megjegyzendő, hogy míg az orvosi szoftverek a nyomtatott törzslap adatait tartalmazzák, de formátumában nem követik, addig a védőnői hálózat által részben (de nem kizárólagosan) használt Stefánia szoftver a törzslapot tartalmilag és formailag tartalmazza, kihagyva belőle a már idejét múlt, nem rögzítendő adatokat (pl. himlő-oltás). A jogszabály szerint csak a védőnő használja, de rajta orvosi státuszvizsgálat rögzítése is történik a Státusz és epikrízis lap esetében. Megoldási javaslat: a nyomtatvány megszüntetése. Adatkeletkeztetés Az adott és az egyéb forrásokból (meglévő egészségügyi dokumentációkból vagy személyi dokumentációkból) átvett adatok nem vetnek fel problémát, megbízható és pontos adatok. Más a helyzet az ún. bemondott adatok vonatkozásában, melyeknek valódiságát jelenleg az adatot felvevő személy nem ellenőrizheti. A legtöbb problémát az adatot keletkeztető személy által felvett, ún. „saját” adatok vetik fel. Itt ugyanis a vizsgáló, ill. adatot keletkeztető személy szubjektivitása, ill. hibája soha nem zárható ki. A szubjektivitás azonban nagy fokban csökkenthető, ha a felvevő személy előre megadott opciók közül választhat, mégpedig olyan opciók közül, amelyek pontosan vannak definiálva. Ezen megadott opciók bevezetésére a számítógépes rögzítés messzemenőkig lehetőséget biztosíthat.

80/83


Adatdefiniáltság A vizsgált, közel 2500 adatból 1834 jól, pontosan definiált. A rosszul definiált adatok vonatkozásában 331 adat esetében a definiáltság könnyen, egyszerűen javítható.

A

fennmaradó

esetekben

vagy

konkrét

tartalom

nélküli

megfogalmazásokról van szó (ezek megszüntetése javasolt), vagy olyan többes adatokról, ahol egy adatbeviteli helyen több adat is rögzíthető. Ez utóbbi esetekben a többes adatok szétbontása jelentheti a megoldást. Az adatdefiniáltság vonatkozásában is azok az adatok jelentik a legtöbb problémát, ahol a vizsgáló, adatot keletkeztető személy szubjektivitása nem zárható ki. Ilyenek pl. a különböző státusz-vizsgálatok megállapításai, akut vagy krónikus betegségek, allergiák, stb. megléte. Azonban ezekben az esetekben – még ha az egyszeri adatfelvételnél lehetnek is hibák, bizonytalanságok – éppen az ellátott gyermek hosszú távú nyomon követésével, és az adatok többszöri, de más-más időben történő felvételével ezen adatok valóságtartalma is nagy fokban növelhető. Adatellenőrzés Az

adatellenőrzés

lehetőségei

az

adatkeletkeztetéssel

mutatnak

szoros

összefüggést. Az átvett és átadott adatoknál szinte kivétel nélkül megvalósítható (más kérdés, hogy a gyakorlatban mennyire valósul meg), míg a bemondott vagy „saját” adatnál ez sokkal problematikusabb, noha az elvi lehetőség itt sem teljesen kizárt. Ehhez a „saját” adatnál önellenőrzésre lenne szükség, míg a bemondott adatoknál – ha az szakmailag indokolt és fontos – megfontolandó a jogi felhatalmazás megteremtése, hogy az adatfelvevő személy a bemondott adatot leellenőrizhesse.

81/83


Adattovábbítás A háziorvosi rendszerben, a szoftvereken tárolt adatokat felhasználva, ugyanazon szoftver képes a B300 betegforgalmi jelentésben egyedi szinten, az egyéni azonosítóval (TAJ) ellátva a betegforgalmi adatokat az OEP felé tételesen továbbítani. Ugyanígy képes a szoftver az összes elemzett, egyedi és eseti jellegű bejelentőlapot (nyomtatványt) kiváltani, és a papír alapú jelentés helyett az on-line vagy egyéb elektronikus bejelentést megtenni. Ezek alól egyedül a Fertőző betegségek bejelentése, Fertőző betegségek kijelentése nyomtatványok jelentenek kivételt, mert bár a szoftver alkalmas lenne a küldésre, az NSzSz rendszer nem képes

a

jelentés

fogadására.

Így

ezen

bejelentők

küldése

továbbra

is

nyomtatványon, postai úton történik. A védőnői hálózat ezzel szemben csak a Gyermekjóléti Szolgálat (jelzés a Szolgálat felé) és az NSzSz felé (két hónapon túli oltás-elmaradás) jelent tételesen egyedi, személyre szóló adatokat. Az összes többi továbbított adat aggregált adat, egyedi beazonosíthatóság nélkül. Könnyen belátható, hogy ezen adatok epidemiológiailag nem használhatók. Ugyanakkor az is látható, hogy az orvosi rendszer mintájára minden további nélkül megoldható lenne az adatok egyedi szintű továbbítása, ehhez azonban nemcsak a küldő fél szoftverének, hanem a fogadó fél rendszerének gyökeres átalakítása szükséges. További, de csak az orvos által elküldött adatok vonatkozásában megnyíló lehetőség lenne az OEP felé küldött jelentések elérhetővé tétele az egészségügyi szakmai szervek számára. Az adatok egyéb felhasználása Az adattovábbításon túl, a primeren begyűjtött és tárolt adatok egyéb jellegű felhasználása igen csekély mértékű. Az adatokat önmagukban, egyedileg tekintve az

állapítható

meg,

hogy

mindössze

6,3%-uk

kerül

felhasználásra.

Ez

a

megállapítás természetesen felveti, hogy mi szükség van a nem továbbított és egyéb módon fel nem használt adatok rögzítésére, ill. tárolására. Orvosi és védőnői szakmai szempontból a válasz egyszerű: bár az egyes adatokat önmagukban látszólag nem használják fel, mégis az évek – évtizedek alatt kiformálódott, jelenleg alkalmazott adatgyűjtési rendszer szükséges ahhoz, hogy a 0-7 éves

82/83


gyermekek növekedésének és fejlődésének normális vagy attól eltérő ütemét felvázolhassuk.

Összefoglalás

Végső összegzésként megállapíthatjuk, hogy a 0-7 éves gyermekek ellátását végző személyek (elsősorban a védőnő és az orvos) nagyon nagy mennyiségű adatot generálnak, ezek többsége azonban az egészségi állapot rögzítéséhez, ill. a gyermek

fejlődésének

megítéléséhez

valóban

szükséges.

A

felesleges

dokumentációs terhek többnyire ugyanazon adat többfelé történő, papír alapú rögzítéséből, ill. jelentéséből adódnak. Elektronikus rögzítés esetén a fentiekből fakadó dokumentációs terhek lényegesen csökkenthetők. Az elektronikus rögzítés ezen felül az adatok definiáltságát is javítani képes. Ugyanakkor komoly lépésekre van

szükség

az

adatellenőrzés,

adattárolás,

adathozzáférés,

megfelelő jogszabályi hátterének megteremtése terén.

83/83

adattovábbítás

A meglévő kötelező és nem kötelező, a kora gyermekkori intervenció szempontjából releváns adatbázisok elemzése, másodelemzése

Recommend Documents