T TÖ ÖR RT TÉ ÉN NE EL LE EM M 1100.. T TA AN NM ME EN NE ET TJJA AV VA ASSL LA AT T
Új tananyag feldolgozása
Összefoglalás, gyakorlás, ellenőrzés
Teljes óraszám 74 óra
Kerettantervi órakeret 65 óra
A világ és Európa a kora újkorban
10
4
14
12
Magyarország a kora újkorban
13
3
16
14
A felvilágosodás, a forradalmak és a polgárosodás kora
13
4
17
15
Az újjáépítés kora Magyarországon
6
3
9
9
Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon
11
4
15
15
Témák
A projekttémák feldolgozása
A tanmenetjavaslatban található rövidítések magyarázata: F: fogalmak, szakkifejezések É: évszámok N: nevek T: topográfiai ismeretek ÉK: értelmező kulcsfogalmak TK: tartalmi kulcsfogalmak A kerettantervi követelményekben nem szereplő fogalmakat, neveket, évszámokat és helyszíneket dőlt betűvel jelöltük.
2
3
Témák órákra bontása
Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója
Célok, feladatok
Fejlesztési terület
Ismeretanyag
A VILÁG ÉS EURÓPA A KORA ÚJKORBAN 1–2.
3.
3
1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei
2. A reformáció kialakulása és elterjedése
A nagy földrajzi felfedezések okainak feltárása. Az indián kultúrák jellemzőinek, illetve sorsuknak bemutatása. A felfedezések és a világkereskedelem irányainak azonosítása térkép segítségével. A felfedezések Európára gyakorolt gazdasági hatásainak elemzése. A földrajzi felfedezések történelmi jelentőségének megvitatása.
A reformáció előzményének bemutatása. Luther Márton és Kálvin János tanainak elemzése a források alapján. Európa vallási térképe átalakulásának elemzése. A protestáns egyházak közötti azonosságok és különbségek áttekintése. A reformáció történelmi jelentőségének megvitatása.
1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. földrajzi felfedezések előzményei). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a jelentősebb felfedezők kigyűjtése). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a világkereskedelem kialakulása, az európai ezüstbehozatal és a gabonaárak változásai). Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. eltérő és hasonló vonások az indián civilizációk kultúrájában).
F: azték, maja, inka, karavella, konkvisztádor, ültetvény, tőke, manufaktúra, kapitalizmus, világkereskedelem É: 1487, 1492, 1498, 1519–1522 N: Bartolomeu Diaz, Vasco da Gama, Kolumbusz Kristóf, Amerigo Vespucci, Magellán, Cortez T: a legfontosabb Európán kívüli kultúrák azonosítása ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: felemelkedés, lesüllyedés, életmód, kereskedelem, gazdasági kapcsolat, gazdasági rendszer F: búcsúcédula, reformáció, evangélikus, protestáns, református, vallásháború, anabaptista É: 1517, 1555 N: X. Leó, Luther Márton, Kálvin János, Szervét Mihály T: Wittenberg, Augsburg, Genf
1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Luther és Kálvin tanai). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a kálvinista egyház felépítése, az egyes keresztény hittételek összehasonlítása). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése ÉK: történelmi idő, változás és (pl. a reformáció elterjedése Európában a folytonosság, ok és következmény, térkép alapján). történelmi forrás, jelentőség TK: társadalom, vallás, vallásüldözés
Témák órákra bontása 4.
5.
4
Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 3. A katolikus megújulás és a Habsburgok felemelkedése
4. Az atlanti hatalmak (Anglia és Hollandia) felemelkedése a 16. században
Célok, feladatok A katolikus egyház a protestantizmusra adott válaszlépéseinek bemutatása. Az ellenreformáció/katolikus megújulás fogalmak tisztázása, illetve a barokk stílus elemzése. A Habsburg-dinasztia területeinek azonosítása térkép alapján. A spanyol monarchia fénykorának bemutatása.
A Tudor-kori Anglia belpolitikai életének és vallási változásainak bemutatása. A spanyol Nagy Armada vereségének elemzése a forrás és a térkép segítségével. A németalföldi szabadságharc következményeinek áttekintése.
Fejlesztési terület
Ismeretanyag
1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a katolikus megújulás fő vonásai: a tridenti zsinat ügymenete). Ismeretszerzés más tantárgyakból és szaktudományi munkákból (pl. barokk építészet). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a Habsburgok dinasztikus politikája: V. Károly családfája és a területek azonosítása a térképen).
F: ellenreformáció, katolikus megújulás, jezsuita, barokk, tridenti zsinat, cognaci liga É: 1525, 1571 N: Loyolai Szent Ignác, V. Károly, I. Ferdinánd, II. Fülöp T: a katolikus területek, illetve a főbb Habsburg-tartományok azonosítása
1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a szupremációs törvény). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Anglia nagyhatalommá válása). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi problémák felismerése (pl. az anglikán egyház létrejötte, a Armada veresége).
F: anglikán, puritán É: 1588, 1566–1609 N: Tudor-dinasztia, VIII. Henrik, I. Erzsébet, Orániai Vilmos T: London, Németalföld
ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás, jelentőség TK: társadalom, vallás, vallásüldözés
ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: centrum, gazdaság, társadalmi csoport, életmód, vallás, politika, államszervezet
Témák órákra bontása 6.
5
Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 5. Az angol polgárháború és a parlamentáris monarchia kialakulása
Célok, feladatok Az angol polgárháború szakaszainak áttekintése az ábra segítségével. A vallási tényezők meghatározó szerepének hangsúlyozása. Az angol politikai berendezkedés átalakulásainak értelmezése. A Jognyilatkozat és az alkotmányos monarchia működésének elemzése a források alapján.
7.
Összegzés, gyakorlás
A munkafüzet feladatainak megoldása.
8.
6. Nagyhatalmi küzdelmek a 17. században
A harmincéves háború politikai és vallási okainak feltárása. A háború egyes szakaszainak elemzése. A francia külpolitikai törekvések és tettek értelmezése.
Fejlesztési terület
Ismeretanyag
1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a Jognyilatkozat). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a polgárháború egyes szakaszainak áttekintése). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. I. Károly, Cromwell). A történelmi problémák felismerése (pl. az alkotmányos monarchia működése).
F: „dicsőséges forradalom”, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, vagyoni cenzus, választójog É: 1642–1649, 1689 N: Stuart-dinasztia, Oliver Cromwell T: Írország, Skócia, Wales
1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a harmincéves háború okai és szakaszai a térkép és az ábra alapján). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a francia törekvések azonosítása: korabeli haderők létszámnövekedése és a francia terjeszkedés irányai).
F: defenesztráció, hadügyi forradalom É: 1618–1648 N: II. Gusztáv Adolf, Richelieu T: Prága, Elzász-Lotaringia
ÉK: ok és következmény, jelentőség TK: politika, állam, államszervezet, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, hatalmi ágak
ÉK: történelmi idő, ok és következmény TK: politika, vallás, vallásüldözés, birodalom
Témák órákra bontása 9.
10.
11.
6
Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója
Célok, feladatok
7. A francia abszolutizmus A francia belpolitikai rendszer és kialakulása és a spanyol gazdaságpolitika bemutatása. monarchia hanyatlása Az alkotmányos monarchia és az abszolutizmus összehasonlítása. A spanyol monarchia sorsának bemutatása, a francia érdekek áttekintése.
8. Hatalmi átrendeződés Kelet-Európában
9. Élet a kora újkorban és a tudományos világkép kialakulása
A kelet-európai erőviszonyok átrendeződésének bemutatása. Az orosz külpolitikai törekvések és eredmények áttekintése. A történelmi személyiségek meghatározó szerepének megvitatatása.
A kora újkori életviszonyok bemutatása, illetve összehasonlítása a középkori életkörülményekkel. A tudományos gondolkodás főbb képviselőinek kiemelése.
Fejlesztési terület
Ismeretanyag
1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Richelieu és XIV. Lajos az uralkodói hatalomról). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a merkantilista gazdaságpolitika). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a spanyol monarchia hanyatlása: a spanyol örökösödési háború áttekintése).
F: abszolutizmus, merkantilizmus É: 1643–1715, 1701–1714 N: Richelieu, Colbert, XIV. Lajos T: Versailles, Spanyol-Németalföld, Lombardia, Gibraltár
1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Kelet-Közép-Európa hatalmi viszonyai a 16-17. században). 2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Nagy Péter tevékenysége a források alapján). A történelmi változások nyomon követése (pl. Oroszország Nagy Péter korában).
F: görög katolikus É: 1700–1721 N: Báthory István, IV. Iván, Romanovdinasztia, I. (Nagy) Péter T: Baltikum, Szentpétervár
ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, értelmezés, jelentőség TK: társadalom, életmód, gazdaság, kereskedelem, politika, állam, államszervezet
ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, értelmezés, jelentőség TK: centrum, periféria, vallás, társadalom, életmód, gazdaság, politika, államszervezet F: polgári életforma, heliocentrikus világkép, empirizmus, racionalizmus N: Kopernikusz, Spinoza, Descartes, Galilei
1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. életkörülmények a kora újkorban; 16–17. századi divatos, előkelő viseletek). 3. Kommunikáció ÉK: változás és folytonosság, Beszélgetés és vita (pl. boszorkányüldözés jelentőség a kora újkorban). TK: életmód, vallás, kultúra
Témák órákra bontása
Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója
Célok, feladatok
12.
Összegzés, gyakorlás
A munkafüzet feladatainak megoldása.
13–14.
Összefoglalás, ellenőrzés
A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés.
Fejlesztési terület
Ismeretanyag
3. Kommunikáció Folyamatábra, diagram készítése (pl. a 16. századi világkereskedelem működése). Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése (pl. az angol polgárháború szakaszairól). 4. Tájékozódás időben és térben A történelmi tér változásainak leolvasása térképekről (pl. a reformáció egyes irányzatainak a térhódítása).
MAGYARORSZÁG A KORA ÚJKORBAN 15.
7
10. A Jagelló-kor
A királyi hatalom meggyengülésének bemutatása a Jagelló-korban. A parasztfelkelés okainak, menetének elemzése a források alapján. A török elleni védekezés lehetőségeinek áttekintése.
1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. az 1514-es jobbágytörvény, Burgio jelentése) 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a központi hatalom meggyengülése a Jagelló-korban). Történelmi problémák felismerése és elemzése (pl. a parasztfelkelés menete).
F: végvárrendszer, bandérium, örökös jobbágyság É: 1514, 1521 N: II. Ulászló, Bakócz Tamás, Dózsa György, Szapolyai János, II. Lajos T: Nándorfehérvár, Temesvár ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény történelmi nézőpont TK: társadalom, életmód, gazdaság, politika, állam, államszervezet
Témák órákra bontása 16–17.
18.
8
Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 11. A középkori magyar állam bukása
12. Török terjeszkedés Magyarországon
Célok, feladatok
Fejlesztési terület
Ismeretanyag
A középkori magyar állam bukásához vezető okok áttekintése. A mohácsi csata elemzése a források alapján. A belpolitikai viszonyok bemutatása 1526– 1541 között. A mohácsi csatát követő konfliktusok megvitatása: érvek és ellenérvek ütköztetése.
1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a mohácsi csata elemzése források és a vázlat alapján). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a kettős királyválasztás időszaka). 2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Szapolyai János tevékenysége és a váradi béke szövegének felhasználása). A történelmi problémák felismerése (pl. Buda megszállásának körülményei).
F: ütközőzóna É: 1526, 1532, 1538, 1541 N: Tomori Pál, II. Lajos, Szulejmán, I. Ferdinánd, Szapolyai János Jurisics Miklós, Fráter György, János Zsigmond T: Mohács, Kőszeg, Buda, Várad
Fráter György hintapolitikájának értékelése. Az Oszmán Birodalom terjeszkedésének főbb lépései a térkép alapján. A végvári harcok taktikájának áttekintése. Az oszmán berendezkedés főbb vonásainak bemutatása a Hódoltság területén.
2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Fráter György tevékenysége a levelének értelmezésével). A történelmi problémák felismerése (pl. az ország egyesítésének főbb akadályai). 4. Tájékozódás térben és időben Kronológiai és topográfiai feladatok (pl. a török terjeszkedésének főbb hullámai).
F: hintapolitika, vitézlő rend, szandzsák, vilajet, szpáhi, hászbirtok É: 1552, 1566 N: Fráter György, Dobó István, Zrínyi Miklós T: Hódoltság, Eger, Szigetvár
ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás, történelmi nézőpont, jelentőség TK: politika, társadalom, népességfogyás, életmód, gazdaság, politika, állam, államszervezet, birodalom
ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi nézőpont TK: társadalmi csoport, életmód, politika, államszervezet
Témák órákra bontása 19.
20.
21.
9
Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 13. A „két nagy császár” birodalma között
14. A hosszú török háború és a Bocskai-felkelés
Összegzés, gyakorlás
Célok, feladatok
Fejlesztési terület
A Magyar Királyság és a Habsburg Birodalom közötti rendi dualizmus értelmezése. Az Erdélyi Fejedelemség belpolitikai helyzetének, illetve a külpolitikai mozgásterének bemutatása. A reformáció magyarországi elterjedésének elemzése a források alapján.
1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a rendi dualizmus működése a Magyar Királyságban). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. Erdély berendezkedése és politikai helyzete ábra). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a reformáció terjedése Magyarországon).
A tizenöt éves háború hadmozdulatainak elemzése a térkép segítségével. Az Udvar és a rendek közötti ellentétek bemutatása. A Bocskai István vezette rendi felkelés elemzése a források alapján.
A munkafüzet feladatainak megoldása.
1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a tizenöt éves háború szakaszai, a Bocskai-felkelés okai). 2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Bocskai István politikai végrendelete).
Ismeretanyag F: rendi dualizmus, evangélikus, református, unitárius É: 1568 N: János Zsigmond, Báthory István, Károli Gáspár T: Pozsony, Debrecen, Torda, Vizsoly, Partium ÉK: ok és következmény, történelmi nézőpont TK: vallás, politika, birodalom, államszervezet F: hajdú, irreguláris harcmodor É: 1591–1606, 1604–1606 N: Bocskai István T: Esztergom, Mezőkeresztes, Pápa, Partium ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi nézőpont TK: társadalmi csoport, életmód, gazdaság, politika, birodalom
Témák órákra bontása 22–23.
24.
10
Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 15. Az Erdélyi Fejedelemség a 17. században
16. A széttagolt ország mindennapjai
Célok, feladatok
Fejlesztési terület
Ismeretanyag
Az Erdélyi Fejedelemség fénykorának bemutatása, illetve a fejedelmi politika mozgatórugóinak feltárása. Az erdélyi külpolitikai lépések és az európai események áttekintése. A fejedelemség hanyatlásához vezető okok bemutatása.
1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (Bethlen külpolitikájának értelmezése a források és a térkép alapján.) Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a linzi béke vallásügyi rendelkezései). 3. Kommunikáció Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból és tévéműsorokból (pl. Báthory Erzsébet személye).
F: rendi jogok É: 1613–1629, 1657, 1660 N: Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, II. Rákóczi György, I. Apafi Mihály T: Kolozsvár, Gyulafehérvár, Várad, Partium
A háborús állapotok következményeinek rögzítése. A mindennapi életkörülmények fő vonásainak áttekintése. A korszak művelődéstörténetének bemutatása.
1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Apáczai Csere János enciklopédiája) Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Magyarország gazdasága a 16–17. században). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. az egyes európai országok népességének alakulása a kora újkorban).
F: külkereskedelmi mérleg, „kis jégkorszak” É: – N: Apáczai Csere János T: Sárospatak, Nagyszombat
ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi nézőpont TK: felemelkedés, lesüllyedés, államszervezet, politika, birodalom
ÉK: ok és következmény, változás és folytonosság, jelentőség TK: életmód, vallás, kultúra, népességfogyás, gazdasági kapcsolat
Témák órákra bontása 25.
26.
11
Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 17. A politikai kiútkeresés évtizedei
18. A törökök kiűzése
Célok, feladatok
Fejlesztési terület
Ismeretanyag
A magyarországi katolikus megújulás fő vonásainak bemutatása. Zrínyi Miklós hadügyi elképzeléseinek elemzése a források alapján. Az 1663–64. évi háború hadmozdulatainak elemzése térkép segítségével. A kurucmozgalom kibontakozásához vezető okok feltárása.
1. Ismeretszerzés, tanulás A források értékelése (pl. Pázmány Péter munkássága). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. politikai alternatívák a vasvári béke után). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. az ellenreformáció Magyarországon). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Zrínyi irodalmi és hadvezéri tevékenysége).
F: ellenreformáció, kuruc É: 1664 N: Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, I. Lipót T: Nagyszombat, Eszék, Szentgotthárd, Vasvár, Csáktornya
A Thököly-féle mozgalom elképzeléseinek és sorsának tisztázása. A felszabadító hadműveletek elemzése a térkép alapján. Buda felszabadításának elemzése a források alapján. A Habsburg-berendezkedés fő vonásainak bemutatása.
1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Buda visszafoglalásának elemzése forrás és a vázlat alapján). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a török kiűzése Magyarországról, az egyes szakaszok azonosítása). 2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Thököly Imre tevékenysége a kiáltványa szövegének felhasználásával). A történelmi problémák felismerése (pl. a felszabadítás következményei).
F: Szent Liga, fegyverváltsági díj É: 1683, 1686, 1697, 1699 N: Thököly Imre, Zrínyi Ilona, Lotaringiai Károly, Savoyai Jenő T: Bécs, Érsekújvár, Munkács, Zenta, Temesköz
ÉK: történelmi idő, ok és következmény, értelmezés TK: politika, vallásüldözés, társadalmi csoport
ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi nézőpont TK: társadalom, népességfogyás, politika, államszervezet
Témák órákra bontása 27–28.
29–30.
12
Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 19. A Rákócziszabadságharc
Összefoglalás, ellenőrzés
Célok, feladatok
Fejlesztési terület
A Rákóczi-szabadságharc fő törekvéseinek elemzése a forrás alapján. A szabadságharc hadmozdulatainak áttekintése a térkép alapján. A szabadságharc és az európai események összekapcsolása. A szabadságharc belső körülményeinek bemutatása. A szatmári béke elemzése és a megegyezéses béke értékelése.
1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a szatmári béke szövegének elemzése). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a Rákóczi-szabadságharc menete). 2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. II. Rákóczi Ferenc emlékirata a szabadságharc kezdetéről). A történelmi problémák felismerése (pl. a szabadságharc külpolitikai helyzete).
A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés.
4. Tájékozódás időben és térben Az egyetemes és a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése (pl. a Rákóczi-szabadságharc és a spanyol örökösödési háború eseményei között).
Ismeretanyag F: kuruc, trónfosztás, rendi konföderáció, labanc É: 1703–1711, 1707, 1708, 1711 N: II. Rákóczi Ferenc, Esze Tamás, Károlyi Sándor T: Ónod, Trencsén, Sárospatak, Rodostó ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi nézőpont TK: társadalom, életmód, politika, birodalom, államszervezet
Témák órákra bontása
Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója
Célok, feladatok
Fejlesztési terület
Ismeretanyag
A FELVILÁGOSODÁS, A FORRADALMAK ÉS A POLGÁROSODÁS KORA 31.
32–33.
13
20. Az új szellemi áramlat: A felvilágosodás előzményeinek, illetve a felvilágosodás fogalmának értelmezése. A főbb filozófusok elképzeléseinek feltárása a források alapján. Montesquieu és Rousseau politikai programjának összehasonlítása. A felvilágosodás hatásainak értékelése napjaink társadalmi-politikai viszonyaiban.
21. A felvilágosult abszolutizmus KeletKözép-Európában
A felvilágosult abszolutizmus hátterének, illetve a főbb kormányzati intézkedések bemutatása. A felvilágosult abszolutizmus ellentmondásos politikájának értelmezése. A kelet-közép-európai erőviszonyok átalakulásának feltárása. Lengyelország felosztásának elemzése a térkép segítségével.
1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Kant-, Diderot-, Rousseau- és Montesquieu-forrásrészletek). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a felvilágosodás eszmeisége). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikai kezelése (pl. Rousseau és Montesquieu elképzelése a főhatalomról). 3. Kommunikáció Beszámoló, kiselőadás tartása népszerű tudományos irodalomból (pl. a szabadkőművesség témájában).
F: felvilágosodás, vallási türelem, deizmus, empirizmus, racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása, természetjog, társadalmi szerződés, akadémia, Enciklopédia, népszuverenitás N: Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Diderot
ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, értelmezés, jelentőség TK: társadalom, emberi jog, állampolgári jog, népképviselet, államszervezet, hatalmi ág, vallásszabadság 1. Ismeretszerzés, tanulás F: felvilágosult abszolutizmus, A források áttekintése és értékelése osztrák örökösödési háború (pl. II. Frigyes és II. Katalin elképzelései a É: 1740–1748, 1756–1763, 1772, forrásrészletek alapján). 1795 A rendelkezésre álló ismeretforrások N: II. Frigyes, Mária Terézia, értelmezése (pl. a felvilágosult II. Katalin abszolutizmus rendszere). T: Poroszország, Szilézia, 2. Kritikai gondolkodás Lengyelország A történelmi változások nyomon követése (pl. szövetségi rendszerek változásai a ÉK: történelmi idő, változás és dinasztiák vetélkedése során, illetve folytonosság, értelmezés, jelentőség Lengyelország felosztásának szakaszai a TK: centrum, periféria, társadalom, térkép alapján). gazdaság, politika, állam, államszervezet
Témák órákra bontása 34.
35.
14
Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 22. A brit és francia gyarmati vetélkedés
23. Köztársaság születése az Újvilágban
Célok, feladatok Az észak-amerikai gyarmatok áttekintése térkép segítségével. A gyarmatosítás súlyos következményeinek bemutatása Indiában. A gyarmatosítás hatásainak értékelése az egyes Európán kívüli civilizációk életében.
A függetlenségi háború okainak feltárása, illetve a hadmozdulatok elemzése térkép alapján. A felvilágosodás eszméinek gyakorlati megvalósulása az államszervezet kiépítésében. Az Egyesült Államok alkotmányának és politikai berendezkedésének áttekintése a források alapján.
Fejlesztési terület 1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Cook kapitány levele a hajóútjáról). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Észak-Amerika gyarmatosítása a 18. század elején, India gyarmatosítása).
1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a Függetlenségi nyilatkozat elemzése). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a függetlenségi háború okai, illetve a két haderő összehasonlítása). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. az Egyesült Államok államszervezete).
Ismeretanyag F: Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, puritán, Brit Kelet-indiai Társaság T: gyarmatok Észak-Amerikában, India gyarmatosának fő vonásai ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, értelmezés, jelentőség TK: társadalom, felemelkedés, lesüllyedés, életmód, gazdaság, termelés, kereskedelem, piac, politika F: alkotmány, hatalmi ágak megosztása, Függetlenségi nyilatkozat, konföderáció, elektorok É: 1763, 1775–83, 1776. július 4. N: Washington, Jefferson, Franklin T: Boston, Philadelphia, Saratoga ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalmi csoport, életmód, politika, köztársaság, államszervezet, hatalmi ág, emberi jog, állampolgári jog, népképviselet
Témák órákra bontása 36.
37–38.
39.
15
Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 24. Forradalom Franciaországban
Célok, feladatok
Fejlesztési terület
Ismeretanyag
A francia forradalom okainak feltárása. A forradalom alapeszméinek értelmezése a források alapján. A forradalom első időszakának áttekintése. A belső konfliktusok és a külpolitikai helyzet eseményeinek bemutatása. A francia forradalom jelentőségének értelmezése.
1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. az Emberi és polgári jogok nyilatkozata). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a forradalom előzményei: az abszolutizmus pénzügyi válsága). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikai kezelése (pl. Sièyes abbé röpirata).
F: abszolutizmus, államadósság, harmadik rend, sans-culotte, Alkotmányozó Nemzetgyűlés, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, Nemzeti Konvent É: 1789. július 14. N: XV. Lajos, XVI. Lajos T: Párizs, Bastille, Versailles
25. A forradalom bukása – XVI. Lajos elleni per áttekintése. a diktatúra időszaka A diktatúra kialakulásához vezető események áttekintése. A forradalmi kormányzat erőszakos cselekedeteinek bemutatása. Robespierre eszméinek értelmezése a források alapján. A forradalom eredetei eszméi és a terror közötti ellentmondások kiemelése.
Összegzés, gyakorlás
A munkafüzet feladatainak megoldása.
1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. részletek Robespierre beszédeiből). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (a francia forradalom menete és politikai irányzatai). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a forradalom egyes szakaszainak áttekintése). 3. Kommunikáció Beszélgetés és vita (pl. XVI. Lajos elleni per, a francia forradalom megítélése).
ÉK: ok és következmény, történelmi forrás, jelentőség TK: gazdasági válság, társadalmi csoport, politika, állam, hatalmi ág, emberi jog, állampolgári jog, népképviselet F: alkotmányos monarchia, Gironde, Hegypárt, jakobinusok, diktatúra, forradalmi kormányzat, veszettek, terror É: 1793–94 N: XVI. Lajos, Robespierre, Danton T: Vendée ÉK: ok és következmény, történelmi nézőpont TK: társadalom, társadalmi csoport, gazdaság, politika, államszervezet, köztársaság
Témák órákra bontása 40.
41.
16
Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 26. A napóleoni háborúk Európája
27. A Szent Szövetség Európája
Célok, feladatok
Fejlesztési terület
Ismeretanyag
Napóleon politikai pályájának áttekintése. A napóleoni hadjáratok elemzése a térkép segítségével. A napóleoni külpolitika mozgatórugóinak feltárása. Napóleon történelemformáló szerepének értékelése.
1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Napóleon hadjáratainak áttekintése). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (Napóleon hadjáratai és harcászata) 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. Napóleon útja a hatalomig). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Napóleon „száznapos uralmának” fogadtatása).
F: polgári törvénykönyv É: 1799, 1804, 1812, 1813, 1815 N: Napóleon, Nelson T: Lombardia, Egyiptom, Trafalgar, Austerlitz, Borogyino, Lipcse, Waterloo
A győztes hatalmak területi és politikai rendelkezéseinek értékelése. A Szent Szövetség céljainak elemzése a forrás alapján. A Szent Szövetség tevékenységének bemutatása. Az 1830-as forradalmi hullám áttekintése.
1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a Szent Szövetség eszmeisége a források alapján). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a bécsi kongresszus területi határozatai). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. Napóleon kultuszáról).
F: Szent Szövetség, dekabrista felkelés É: 1815, 1830 N: Metternich, I. Sándor, I. Miklós, Lajos Fülöp T: Szárd Királyság, Belgium, Varsói Nagyhercegség
ÉK: ok és következmény, jelentőség, történelmi nézőpont TK: társadalom, erőforrás, kereskedelem, politika, államszervezet, egyeduralom
ÉK: történelmi idő, ok és következmény TK: társadalom, életmód, politika, állam, monarchia
Témák órákra bontása 42.
43.
17
Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 28. Az ipari forradalom kibontakozása
29. A 19. század uralkodó eszméi
Célok, feladatok
Fejlesztési terület
Ismeretanyag
Az iparosodás kedvező feltételeinek áttekintése Nagy-Britanniában. Az ipari forradalom fogalmának értelmezése. A főbb iparágak fejlődésének bemutatása, illetve a találmányok kiemelése. Az ipari forradalom a társadalmat és az életkörülményeket átalakító hatásának bemutatása. Az ipari forradalom értékelése, a kedvező, illetve a hátrányos folyamatok kiemelése.
1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. források a korabeli találmányokról). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. az ipari forradalom előzményei Angliában, a demográfiai növekedés és a városiasodás üteme). Információk önálló rendszerezése és értelmezése (pl. az ipari forradalom találmányai és jelentőségük). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. az ipari forradalom kedvezőtlen hatásai: forrás a gyermekmunkáról).
F: vetésforgó, gyár, szabad verseny, urbanizáció, belső migráció, polgári középosztály, munkásság É: 1770 körül N: Adam Smith, James Watt, George Stephenson, Robert Fulton, James Hargreaves, Abraham Darby T: Nagy-Britannia főbb ipari központjai
A felvilágosodás és a francia forradalom eszméinek hatása a kialakuló politikai áramlatokra. Az egyes irányzatok elemzése a források alapján. Az egyén és a közösség szerepe a politikai irányzatokban. A marxizmus történelemszemléletének, illetve utópisztikus elképzeléseinek értelmezése.
1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Edmund Burke konzervatív eszmeisége). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (a 19. század új eszméi, illetve a marxizmus történelemszemléletének áttekintése). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikai kezelése (pl. Karl Marx és Friedrich Engels utópisztikus elképzelései a proletárdiktatúráról).
F: nacionalizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, kommunizmus, proletár, burzsoá, osztályharc, proletárdiktatúra, képviseleti demokrácia, választójog, vagyoni cenzus É: – N: Edmund Burke, Karl Marx, Friedrich Engels T: –
ÉK: ok és következmény, változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoport, társadalmi mobilitás, életmód, népességrobbanás, migráció, város, gazdaság, termelés, erőforrás, piac
ÉK: történelmi forrás, jelentőség, interpretáció TK: társadalom, emberi jog, állampolgári jog, népképviselet, államszervezet, hatalmi ág
Témák órákra bontása 44.
18
Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 30. A „népek tavasza” 1848-ban
Célok, feladatok Az 1848-as forradalmi hullám okainak feltárása, a kezdeti sikerek értelmezése. A „népek tavasza” fogalom értelmezése. A forradalmi erők politikai célkitűzéseinek áttekintése. Az ellenforradalmi erők győzelmeinek feltárása. A „népek tavasza” történelmi jelentőségének megvitatása.
45.
Összegzés, gyakorlás
A munkafüzet feladatainak megoldása.
46–47.
Összefoglalás, ellenőrzés
A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés.
Fejlesztési terület 1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a forradalmi hullám áttekintése térképen, a győztes párizsi forradalom első rendelkezései). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. 1848 céljai, belső ellentmondásai). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikai kezelése (pl. Louis Bonaparte kiáltványa).
4. Tájékozódás időben és térben Események időrendbe állítása (pl. Napóleon hadjáratai). A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről (pl. Lengyelország felosztása).
Ismeretanyag F: alkotmányos törekvések, liberális polgárság, ellenforradalom É: 1848 N: Metternich, I. Miklós, Lajos Fülöp, Ferenc József, Louis Bonaparte T: Párizs, Berlin, Milánó, Frankfurt, Bécs ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, politika, állam
Témák órákra bontása
Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója
Célok, feladatok
Fejlesztési terület
Ismeretanyag
AZ ÚJJÁÉPÍTÉS KORA MAGYARORSZÁGON 48–49.
50.
19
31. Magyarország beillesztése a Habsburg Birodalomba
A Habsburgok dunai monarchiájának bemutatása. A Habsburg Birodalom intézményrendszerének elemzése. Az Udvar és a rendek közötti együttműködés áttekintése a nagyobb európai háborúk idején. A kettős vámrendelet értékelése, és ellentmondásos megítélésének bemutatása.
32. Az ország újjászületése A 18. századi demográfiai változások a 18. században elemzése. A vallási és etnikai sokszínűség áttekintése. Az ország etnikai térképének elemzése. A társadalom rendi tagolódásának bemutatása.
1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Pragmatica Sanctio). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a Magyar Királyság betagolódása a Habsburg Birodalom kormányzatába, a kettős vámrendszer). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a Habsburg Birodalom a 18. században).
F: Pragmatica Sanctio, osztrák örökösödési háború, hétéves háború, Helytartótanács, kettős vámrendelet, külkereskedelmi mérleg É: 1711–1740, 1723, 1740–1780 N: III. Károly, Mária Terézia T: Temesköz (Bánát)
1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. népmozgások Magyarországon, etnikai és vallási megoszlás a 18. században). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a társadalom rétegződése 1790 körül).
F: betelepítés, betelepülés, belső migráció, csonka társadalom, hétszilvafás nemes, bocskoros nemes, szabad királyi város, mezőváros T: Határőrvidék, Bácska, Bánát
ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény TK: politika, államszervezet, közigazgatás, birodalom
ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény TK: társadalom, társadalmi csoport, népesedés, migráció, nemzetiség, életmód
Témák órákra bontása 51.
52.
20
Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója
Célok, feladatok
33. Felvilágosult reformok A felvilágosult abszolutista reformok Mária Terézia idején bevezetésének okai. A reformelképzelések elemzése a források alapján. Mária Terézia rendeleteinek áttekintése, és a rendeletek hatásainak értelmezése. Mária Terézia történelmi jelentőségének megvitatása.
34. II. József „felvilágosult II. József politikai törekvéseinek zsarnoksága” értelmezése. Az uralkodó egyházat és társadalmat érintő rendelekzéseinek elemzése. II. József és a rendek viszonyának áttekintése. A felvilágosult abszolutizmus ellentmondásos politikájának értelmezése. II. József történelmi szerepének megítélése.
Fejlesztési terület 1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Kaunitz előterjesztése). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. az oktatás helyzete a 18. században, Ratio Educationis előszava). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. az úrbéri rendelet előzményei).
1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. II. József türelmi rendelete és nyelvrendelete). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a jozefinisták szemléletmódja: Hajnóczy József levele). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. II. József törekvéseinek támogatottsága). 3. Kommunikáció Beszélgetés és vita (pl. II. József változó megítélése)
Ismeretanyag F: felvilágosult abszolutizmus, úrbéri rendelet, Ratio Educationis É: 1740–1780, 1767, 1777 N: Mária Terézia, Kaunitz, Bessenyei György T: – ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi nézőpont TK: társadalom, gazdaság, felemelkedés, adó, politika, állam, birodalom, vallás F: „kalapos király”, türelmi rendelet, jobbágyrendelet, jozefinista egyházpolitika, jozefinisták, nyelvrendelet É: 1780–1790 N: II. József, Kazinczy Ferenc, Hajnóczy József T: az ország kerületi felosztása ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi nézőpont, interpretáció TK: társadalom, gazdaság, felemelkedés, adó, politika, állam, egyeduralom, birodalom, vallás
Témák órákra bontása 53.
Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 35. Magyarország a napóleoni háborúk idején
Célok, feladatok A rendek politikai elképzeléseinek és az Udvarral létrejött kompromisszumnak elemzése II. József halála után. A magyar jakobinus mozgalom elképzeléseinek áttekintése. A napóleoni háborúk hatásainak összegzése a magyar politikai éltre és a gazdaságra.
Fejlesztési terület
Ismeretanyag
1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. az 1790-91-es országgyűlés törvényeiből). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a magyar jakobinus mozgalom törekvései). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a devalváció fogalmának értelmezése).
F: rendi dualizmus, felvilágosult rendi mozgalom, magyar jakobinus mozgalom, devalváció É: 1795, 1809 N: II. Lipót, I. Ferenc, Martinovics Ignác, Batsányi János T: Pozsony, Győr ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi nézőpont TK: társadalmi csoport, életmód, gazdaság, pénzgazdálkodás, politika
21
54.
Összegzés, gyakorlás
A munkafüzet feladatainak megoldása.
55–56.
Összefoglalás, ellenőrzés
A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés.
4. Tájékozódás térben és időben: A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről (pl. Magyarország etnikai összetételének, elemzése). Egyszerű térképvázlatok rajzolása különböző információforrások alapján (pl. a népességmozgások irányainak megjelenítése).
Témák órákra bontása
Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója
Célok, feladatok
Fejlesztési terület
Ismeretanyag
V. REFORMKOR, FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC MAGYARORSZÁGON 57.
58.
22
36. A reformkor előzményei
37. Széchenyi István reformprogramja
A liberális nacionalizmus és a rendi nacionalizmus összehasonlítása. A korabeli nemesi mentalitás bemutatása. A politikai színtereinek áttekintése: a vármegyei közgyűlések, illetve a rendi országgyűlések ügymenetének elemzése.
1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a korabeli nemesi mentalitásról szóló Pulszky Ferenc-részlet értelmezése). Ismeretszerzés más tantárgyakból és szaktudományi munkákból (pl. a magyar irodalmi élet áttekintése a felvilágosodás korától a Himnusz megírásáig). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a magyar országgyűlés felépítése és működése az ábra alapján).
F: nyelvújítás, liberális nacionalizmus, rendi országgyűlés, vármegyei közgyűlés, felsőtábla, alsótábla É: 1792–1835 N: Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, I. Ferenc T: Pozsony
ÉK: ok és következmény, tény és bizonyíték, jelentőség, történelmi nézőpont TK: társadalmi csoport, politika, nemzet, életmód, gazdaság, termelés Széchenyi István gróf életútjának 1. Ismeretszerzés, tanulás F: reform, polgári átalakulás, liberális bemutatása a reformkorig. A források áttekintése és értékelése nemesség Széchenyi gazdasági reformelképzeléseinek (pl. Széchenyi István reformprogramjának É: 1825, 1830 elemzése. értelmezése a Hitel és a Stádium című írásai N: Széchenyi István, Wesselényi A reformprogram teljes áttekintése és alapján). Miklós, Metternich elemzése a Stádium részlet alapján. A rendelkezésre álló ismeretforrások T: Pozsony értelmezése (pl. Széchenyi István gróf, a magánember). ÉK: ok és következmény, tény és bizonyíték, jelentőség, történelmi forrás, történelmi nézőpont TK: felemelkedés, politika, társadalom, nemzet, identitás, gazdaság, gazdasági rendszer, termelés
Témák órákra bontása 59.
60.
23
Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 38. A reformmozgalom kibontakozása
39. A reformkor politikai küzdelmei
Célok, feladatok
Fejlesztési terület
Ismeretanyag
Az első reformországgyűlés törekvéseinek áttekintése, a polgári átalakulás programnak az értelmezése. Kossuth Lajos politikai pályája kezdetének bemutatása. Az Udvar politikai törekvéseinek bemutatása.
1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Kölcsey Ferenc országgyűlési beszédeinek elemzése). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Pulszky Ferenc leírása az országgyűlési ifjakról). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (a kolerafelkelés kiterjedése).
F: reformkor, polgári átalakulás, liberális nemesség, érdekegyesítés, önkéntes örökváltság, cenzúra, újkonzervatívok, kolerafelkelés É: 1830, 1832–36, 1839–40 N: Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, V. Ferdinánd T: a kolerafelkelés területe
Kossuth Lajos politikai programjának áttekintése. Széchenyi és Kossuth közéleti vitájának feltárása, az eltérő álláspontok bemutatása. A korabeli sajtóviszonyok, a cenzúra működésének tisztázása. Az 1843–44-es országgyűlés eredményének bemutatása, az államnyelv fogalmának tisztázása a törvényrészlet segítségével.
1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Kossuth Lajos politikai programjának értelmezése). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a magyar nyelvről hozott országgyűlési törvények áttekintése, a cenzúra működése a gyakorlatban). 2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. Széchenyi és Kossuth politikai elképzeléseinek összehasonlítása).
ÉK: ok és következmény, történelmi forrás, értelmezés, jelentőség, történelmi nézőpont TK: társadalom, társadalmi csoport, identitás, életmód, gazdaság, termelés, pénzgazdálkodás, adó, politika, nemzet F: vezércikk, kötelező örökváltság, államnyelv É: 1844 N: Széchenyi István, Kossuth Lajos ÉK: ok és következmény, történelmi forrás, értelmezés, történelmi nézőpont TK: politika, nemzet, gazdaság, felemelkedés
Témák órákra bontása 61.
62.
63.
24
Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója
Célok, feladatok
Fejlesztési terület
Ismeretanyag
40. A reformkor gazdasága Az ország gazdasági fejlődését kezdetben és kultúrája gátló tényezők bemutatása. Széchenyi István gyakorlati tevékenységének áttekintése. A gazdasági fejlődés beindulásának háttere, illetve az egyes iparágak helyzetének elemzése. A nemzeti kultúra megerősödésének bemutatása a reformkorban. Pest-Buda virágzó fejlődésének áttekintése.
1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. források a reformkori gazdaság fejlődéséről; az 1840. évi törvény, illetve a térkép alapján). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a népességnövekedésének és az úrbéres népesség szerkezeti megoszlásának összevetése). Információk önálló rendszerezése és értelmezése (pl. a nemzeti művelődési intézmények kialakulása). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. Pest-Buda reformkori fejlődésének áttekintése).
F: kettős vámrendelet, szabad gyáralapítás, vetésforgó, zselléresedés, Védegylet, asszimiláció É: 1844, 1846 N: Ganz Ábrahám, Adam Clark T: Pest-Buda, Vaskapu szoros
41. Nemzetiségi kérdés a reformkorban
1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Széchenyi és Kossuth nézetei a nemzetiségi kérdésről). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Magyarország nemzetiségi viszonya a reformkorban a táblázat és a térkép alapján). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikai kezelése (pl. a magyar eredetéről vallott nézetek kialakulása).
F: csonka társadalom, nacionalizmus, egy politikai nemzet, pánszláv ideológia, asszimiláció, emancipáció T: az egyes nemzetiségek területi elhelyezkedése Magyarországon
Összegzés, gyakorlás
A nemzetiségi számarányok áttekintése. A nemzetiségi kérdés kialakulásának értelmezése: a nem magyar nemzetiségek viszonya a magyar államhoz. A reformkori politikusok elképzeléseinek összegzése a nemzetiségi kérdésre. A magyarországi zsidóság történetének bemutatása a 18. századtól a reformkor végéig.
A munkafüzet feladatainak megoldása.
ÉK: ok és következmény, tény és bizonyíték, értelmezés, jelentőség TK: társadalom, életmód, város, gazdaság, politika, nemzet, kultúra
ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény TK: társadalom, társadalmi csoport, népesedés, migráció, nemzetiség, életmód, politika
Témák órákra bontása 64.
65.
Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 42. Az utolsó rendi országgyűlés és a "népek tavasza" Ausztriában
43. Forradalom és alkotmányos átalakulás Magyarországon
Célok, feladatok Az Ellenzéki nyilatkozat elemzése, illetve az utolsó rendi országgyűlés előtti politikai viszonyok áttekintése. A forradalmi hullám következményeinek bemutatása a Habsburg Birodalomban 1848 tavaszán. A birodalom egységét szolgáló katonai lépések és politikai döntések áttekintése 1848 második felében. Az olmützi alkotmány elemzése.
Fejlesztési terület 1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a Konzervatív Párt és az Ellenzéki nyilatkozat összehasonlítása). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a Habsburg Birodalom etnikai térképe és a nemzetiségi arányok áttekintése, illetve az oktrojált alkotmány elemzése). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikai kezelése (pl. az ausztroszláv gondolat, elképzelések a Habsburg Birodalom jövőjéről).
Ismeretanyag F: Konzervatív Párt, Ellenzéki Párt, centralista, felelős kormány, népképviselet, jobbágyfelszabadítás, polgári szabadságjogok, olmützi alkotmány É: 1847–48, 1848. március 13., 1848. október N: Eötvös József, Teleki László, Metternich, Ferenc József T: Pozsony, Bécs, Milánó, Szárd Királyság, Prága
ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, város, politika, állam, nemzet A március 15-i forradalom bemutatása és 1. Ismeretszerzés, tanulás F: márciusi ifjak, nemzetőrség, összekapcsolása az európai eseményekkel. A források áttekintése és értékelése (pl. az áprilisi törvények, felelős kormány, Az első felelős kormány tagjainak április törvények). sajtószabadság, népképviselet, áttekintése. Az információk rendszerezése és cenzusos választójog, Az április törvények elemzése: a törvények értelmezése (pl. a forradalom eseményei jobbágyfelszabadítás társadalmi és politikai következményeinek Pest-Budán, a tizenkét pont). É: 1848. március 15., 1848. április 11. tisztázása. 2. Kritikai gondolkodás N: Táncsics Mihály, Petőfi Sándor, A források kritikai kezelése (pl. Táncsics Batthyány Lajos, a Batthyány-kormány Mihály részlete). tagjai T: a pesti forradalom színhelyei ÉK: ok és következmény, jelentőség, történelmi nézőpont, történelmi forrás TK: társadalom, gazdaság, politika, állam, parlamentarizmus, nemzet
25
Témák órákra bontása 66.
67.
26
Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 44. Az önvédelmi háború kibontakozása
45. A sikeres katonai ellenállás
Célok, feladatok A Habsburg-kormányzat és a Batthyánykormány közötti feszültségek hátterének feltárása. A nemzetiségi kérdés kiéleződésének áttekintése. A Batthyány-kormány helyzetének megrendülése 1848 őszén. A katonai hadműveletek elemzése 1848 őszén.
Az Udvar támadásának áttekintése 1848 végén. Görgei és Bem sikeres védekezésének elemzése a térképek segítségével. Az Udvar politikai elképzeléseinek értékelése Magyarországról. A tavaszi hadjárat és a Függetlenségi nyilatkozat elemzése. Az ország közjogi helyzetének tisztázása 1849 tavaszán.
Fejlesztési terület 1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Kossuth beszéde az országgyűlésen). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a hadügy, pénzügy kérdése 1848 tavaszán). 2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Széchenyi István gróf sorsa). 4. Tájékozódás térben és időben Térképelemzés (pl. a dunántúli hadműveletek 1848 őszén). 1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. olmützi alkotmány, Függetlenségi nyilatkozat). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a különböző hadjáratoknak az áttekintése). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a honvédsereg megszervezése és a honvédcsapatok harcászata) 2. Kritikai gondolkodás A források kritikai kezelése (pl. Kossuth és Görgei levélváltása 1848 végén).
Ismeretanyag F: honvédség, népképviseleti országgyűlés, Országos Honvédelmi Bizottmány É: 1848. szeptember 29. N: Jelačić, Windischgrätz, Görgei Artúr T: Pákozd, Ozora, Schwechat ÉK: ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, jelentőség TK: társadalmi csoport, identitás, politika, állam, nemzet F: koronatartomány, tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat É: 1849. április 6., 1849. április 14., 1849. május 21. N: Ferenc József, Görgei Artúr, Bem József, Henryk Dembiński, Avram Iancu, Szemere Bertalan T: Debrecen, Branyiszkói-hágó, Kápolna, Isaszeg, Komárom ÉK: ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, jelentőség, történelmi nézőpont TK: politika, államforma, nemzet, szuverenitás
Témák órákra bontása 68.
27
Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 46. A szabadságharc katonai veresége
Célok, feladatok A szabadságharc külpolitikai helyzetének áttekintése 1849 tavaszán. A szabadságharc katonai vereségének körülményei, az utolsó hadmozdulatok elemzése. A világosi fegyverletétel körülményeinek feltárása. Kossuth Görgei elleni vádjainak áttekintése, az ún. Görgei-kérdés tisztázása.
69.
Összegzés, gyakorlás
A munkafüzet feladatainak megoldása.
70–71.
Összefoglalás, ellenőrzés
A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés.
72–74.
A projekttémák feldolgozása
Fejlesztési terület 1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. nemzetiségi határozat, leírás a világosi fegyverletételről). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. az utolsó hadműveletek 1849 nyarán). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikai kezelése (pl. Kossuth lemondó nyilatkozatának és a vidini levelének elemzése, összehasonlítása). 3. Kommunikáció Beszélgetés és vita (pl. a Görgei Artúr elleni vádak).
4. Tájékozódás időben és térben Az európai történelem és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése (pl. az 1848-as forradalmak kölcsönhatásai). Az események időrendbe állítása (pl. a szabadságharc eseményei.)
Ismeretanyag F: nemzetiségi határozat É: 1849. augusztus 13. N: I. Miklós, Teleki László, Julius Haynau, Henryk Dembiński T: Komárom, Temesvár, Világos ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, jelentőség, történelmi nézőpont TK: politika, szuverenitás