A felvilágosodás kora A felvilágosodás - a XVII. században indult, s a XVIII. században élte virágkorát - mi magyarok elsısorban, Bécsen keresztül (Bessenyei) a francia felvilágosodás eszméit ismertük meg - a francia felvilágosodást megelızı másik jelentıs felvilágosodás, az Angol felvilágosodás (17. század második felében egy polgári forradalom következményeként egy alkotmányos monarchia jött létre – nem teljesen a hagyományos értelemben vett alkotmányos monarchiát tükrözte, de sokban -) - a felvilágosodás a természettudomány 17-dik századi fejlıdésén alapul - a felvilágosodás követıi a fanatizmust a toleranciával, a zsarnokságot a szabadsággal kívánták felcserélni - hatása: - a korábbi vélekedések helyébe a tapsztasztalatra építı ész mindenhatósága került - a megelızı korok vallási dogmáit felváltották a természeti törvények és a józan ész mindenhatósága - a hagyományok tisztelete helyett a haladás, a fejlıdés fontossága került elıtérbe - a felvilágosodás kornának gondolkodásmódjára leginkább az angol Sir Isaac Newton hatott, aki összefoglalta, továbbfejlesztette és egyesítettea tudományos fizikai világképet a Kepler féle törvényekre támaszkodva - az emberek azt gondolták, hogy fejlıdésükkel elıbb utóbb az egész körülöttünk lévı világ tövényeit megismerhetjük, és ezáltal létrehozhatunkl egy tökéletesebb államrendszert - John Locke (1632-1704) - Newton mellett a kor másik legfontosabb gondolkodója - legfontosabb mőve:”Két értekezés a polgári kormányzatról” ebben a mővében leírta, hogy mi a feladata a polgári kormánynak - Locke megalkotta a társadalmi szerzıdés formáját - ez kimondja: - minden ember teljesen szabadnak született - mindenki szabadon élhet természet adta jogaival, megvédheti magát és büntethet is, de ezt a jogát az államra ruházta át - ezenkívől az embernek vannak vele született (alanyi) jogai: - jog a szabadsághoz - jog a biztonsághoz - jog az meberhez méltó élethez - jog a tulajdonhoz - jog a boldogsághoz - vannak akik ezeket a jogokat nem tisztelik, ezen személyekkel szemben megvédhetjük magunkat sıt ítélkezhetünk is - azonban az ember saját maga nem bíráskodhat, ezért jogai egy részét átruházza az államra, hogy az állam szolgáltasson igazat és ítélje el a bőnösöket - az államot hatalmazzuk fel evvel a társadalmi szerzıdéssel, hogy az állam tartson fel igazságszolgáltató szervezetet, börtönöket - az állam nem élhet vissza ezekkel a jogokkal, hisz mi adózunmk azért, hogy fenntarthassa szerveit - az állam kapta meg az erıszak monopóliumát, ezért kontroll alá kell helyeznie az erıszakszervezetet, hogy ne forduljon a néppel szembe - a francia filozófusok példaképe az angol alkotmányos rendszer volt
- Jean-Jacque Rousseau(1712-1778) - Locke gondolatmenetét Jean-Jacques Rousseau aki úgy gondolta, hogy új társadalmi szerzıdés kell, amely során a nép visszaszerzi eredeti szabadságát - Rousseau így megfogalmazza a Népfelség elvét: - Régebben a hatalom a monarchák kezében volt(ık voltak a felségek, nekik voltak személyes és uralmi felségjogaik) - Rousseau szerint a hatalom nem a királyé, hanem a népé az ország lakosai ruházták fel hatalommal az államfıt - Ezért olyan intézményeket kell létrehozni, ahol a népfelség elve érvényesül - Az egyik legfontosabb ilyen intézmény a Parlament, az itt ülésezık (akiket a nép választ) ellenırzik a hatalmat, képviselik a népfelség elvét) - Költségvetést szabnak, amellyel korlátozzák ıket, a költségvetés betartásáról adják a zárszámadást (ebbıl nı majd ki a XIX. században a liberális nézet) - Rousseau szerint mivel a népnél van a hatalom ezért jogában áll korrigálni, azaz ha a hatalmat birtoklók visszaélnek a hatalommal, a népnek joga van megfosztani ıket a hatalomtól - Rousseau szerint a magántulajdon az emberiség igazi problémája, hiszen sokakat sodoródnak kiszolgáltatott állapotba azok miatt, akik a magántulajdont birtokolják
- Charles-Luis de Montesquieu(1689-1755) - egy arisztokrata származása ellenére hivatalnok filozófus - az állam mőködését vizsgálva írta meg „A törvények szellemérıl”(1748) címő mővét, melyben kifejti, hogy az alkotmányos monarchia a legjobb államforma - legnagyobb hatású államelméleti gondolat a hatalmi ágak szétválasztásának elve: 1. Törvényhozás 2. Végrehajtás három hatalmi ág 3. Bíráskodás - csak akkor jöhet létre a szabadság, ha ez a három nem egy kézben összpontosul - amennyiben ez nem így történik, azaz a három hatalmi ágat egy személy birtokolja (XIV. Lajos) akkor abszolutisztikusa uralkodás alakul ki, melyben csak az uralkodó tanácsadó testülete, az ı akarata szerint hoz rendeleteket - így sem az egyének, sem a társadalmi csoportok szabadsága nem valósul meg - a helyzet hasonló, ha a háromból csak kettı van egy kézben - külön intézmények kellenek, melyek egymástól függetlenül mőködnek, és egymás kölcsönös ellenırzésére épülnek: 1. a törvényhozás intézménye a mindenkori parlament 2. a végrehajtás intézménye a mindenkori kormány 3. a bíráskodás intézménye a független bírói székek rendszere - az állam élém az alkotmányos monarcha áll, kinek jogait eleve az alap alkotmányban korlátozzák, nincs mindenhez joga, nem ı
-
-
-
-
hozza a törvényeket, hanem a parlament, ı csak kiírja a választásokat az országos választások után összeül a parlament, és a választásokon gyıztes párt vezetıjét bízza meg az államfı a miniszterelnökségre a kormány kifelé felelıs, a népfelség elvét tükrözi, az itt választott emberek nem az uralkodó emberei és nem az uralkodó felé felelısek a parlament bizalomvesztéssel megvonhatja a hatalmat fontos, hogy a bíróságok-függetlenek legyenek, a törvényhozás és végrehajtás intézményétıl, hogy csak a törvények hassanak rá (különben a kormány ellen nem hozhatna döntést) ez a jogállamiság garanciája sok helyen a bírói szervezeten belül alkotmánybíróság kontrollálja a bíróságot Montesquieu szerint a természet szoros kapcsolatban van a társadalommal Felfogása szerint a nagy alkotmányos despotizmus, a közepes államokban alkotmányos monarchia, míg a kis államokban köztársaság jön létre
- Az Enciklopédia - a XVII században Angliában és Franciaországban is jelentek meg a kor tudását összefoglaló szótárak - Le Breton párizsi nyomdász az 1740-es években egy angol munkát akart lefordíttatni és Denis Didero-t és Keon le Rand d’ Alambert kérte fel szerkezstınek, de Didero-t 3 hónapra börtönbe zárták, így a munka csúszott - végül önálló szótar megírása mellett döntöttek, amely „az emberi szellem erıfeszítéseinek általános képét adja minden mőfajban és minden században - a kötet célje összefoglalni a tudomyányok elméleti és gyakorlati eredményeit a felvilágosodás szemszögébıl - 28 kötetben jelent meg - az elsı 1751.ben az utolsó 1772-ben - a francia felvilágosodás legnagyobb szabású alkotása - fıbb szerzık: Voltaire, Rousseau, Halbach, Helvetius, D’Alambert
Az Angol polgári forradalom - Az angol gazdaság a XVII. században - a gazdaság egyre erısödött - legerısebb a textilipar fejlıdése, ami maga után vonta más iparágak fejlıdését is - terjedtek a manufaktúrák, (a céhekkel szemben itt egy ember nem egy készterméket, csak ennek egy részét csinálta) részben gyarmati termékeket dolgoztak fel, részben angol nyersanyagokat - a hódításoknak köszönhetıen az angol kereskedık újabb és újabb térségekben jelentek meg - 1610 – 1640 között megtízszerezıdött az ország külkereskedelmi forgalma - megnıtt a városok jelentıssége és népessége is, ık lettek az ipar, a pénzügyek és a kereskedelem központjává - London fejlıdése a legjelentısebb, népessége a 300ezer fıt is elérte
- A Stuartok politikája - 1603-ban meghalt I Erzsébet az utolsó Tudor - utód hiányában a trónt Stuart I Jakab (1603-1625) Skócia királya és fia I Károly (1625 – 1649) örökölte - Jakab a presbiteriánus egyházszervezettel szemben a püspöki kart támogatta, ezenkívül folyton feloszlatta a parlamentet az ellenzék követelései miatt - fia Károly jövedelmei emelése érdekében önkényesen vetett ki adókat, és eladta a monopóliumokat - 1629-tıl 1640-ig nem hívta össze a parlamentet, ez a leghosszabb idı amíg nem ül össze a parlament - ezt erıskező hatalmi politikája miatt tehette meg, a Stuart dinasztia ugyanis erısebben, türelmetlenebben kormányzott mint Erzsébet - ennek az erıs kormányzásnak legjobb példája a puritánokhoz (a kálvinizmus angol követıihez) való hozzáállás: Jakab és Károly Erzsébettel szemben már üldözte a puritánokat, mert véleményük szerint az egységes anglikán egyház az uralkodás alapja, féltek, hogy az egyházhívek puritánná válnak - a puritánok - nevük a púrusz (tiszta) szóból ered - egy megtisztított, világi befolyástól mentes egyházat akartak létrehozni - egyszerőség jellemzi ıket, templomaikba a sőrő freskók helyett egyszerő fehér falak voltak - leginkább a kálvini tanokat követték - két jelentıs irányzatuk volt: 1. presbiteriánus 2. independens (független) 1. - gyülekezeteik élén idısebb, tapasztaltabb emberek - teljes személyi és vagyonbiztonságot kívántak - elfogadták a püspöki hatalmat, de az egyházkormányzat rendjét megreformálták volna - testületek, tanácsok választását akarták, melyekben világi egyházfelügyelık is jelen lettek volna 2.
- a hierarhciát megszüntetendınek vélték - azt akarták, hogy ne legyen a gyülekezeteik felett egy hatalom, hanem független egyházközösségek legyenek
- mindkettı puritán irányzat szembefordult a királyi törekvésekkel - gyülekezeteik, és politikai befolyásuk révén a puritánok veszélyeztették a rendszert, önkormányzati elképzeléseik pedig nemcsak egyházi, hanem politikai programot i jelentettek - A forradalom elızményei - a Stuartokkal szemben egyre inkább megerısödött a polgárság és az árutermelésbe bekapcsolódott újnemesség - a parlment lett az új ellenzék, az alsóházban vezetı szerepbe kerültek a dzsentrik és az újnemesség - 1618-ban Károly kénytelen volt összehívni a parlamentet, amely elfogadta a Jogok kérvényét, azaz csak a parlament által is jóváhagyott adókat, jövedelmeket (monopóliumokat) lehetett beszedni, és csak törvényes ítélet alapján lehetett valakit letartóztatni - a konfliktushelyzetben a parlament nem ad felhatalmazást az adók kivetésére - így Károly parlamenti felhatalmazás nélkül vet ki adókat (ez törvénytelen, -gy meg lehetne tagadni az adófizetést!) - Károly 1629 –tıl nem hívta össze a parlamentet - az 1630-as évek végére a király kiadásai megsokszorozódtak - amikor 1638-ban I Károly rá akarta kényszeríteni Skóciára az anglikán egyházszervezetet kirobbant a skót-angol háború
- a skót angol háború - Skóciában uralkodó helyzetbe került a puritanizmus - Land érsek az anglikán egyház elsıszámú vezetıje azt tanácsolta, hogy térítsék vissza a skótokat az anglikán vallásra, tegyék kötelezıvé az anglikán misekönyvet - a skótok erre megtagadták az adófizetést aláírásgyőjtésbe kezdtek és kitört a háború - Károly seregei csúfos vereséget szenvedtek, ráadásul az angolok megtagadták az adót és a presbitérium védelmére keltek - a királynak pénzre volt szüksége, ezért 1640 áprilisában összehívta a parlamentet (rövid parlament), a testület azonban nem szavazta meg az adókat, helyette inkább jogokat követelt, így a király 2 (a Rubovszky szerint 3) hét után feloszlatta a - a bárók azonban 11 éve győjtötték sérelmeiket, így nagy szópárbaj keletkezett a király embere, John Finch és az ellenzék vezére John Pym között - a háború folytatódott a király vagyona fogyott - Károly békeszerzıdésre kényszerült, melyben kimondták: - az angoloknak komoly hadisarcot kell fizetniük a skótoknak - a skótok által a háború alatt megszállt Észak-Angliai területeket megszállva tarthatták - Károlynak a békeszerzıdés aláírásához parlamenti jóváírás kellett ezért - 1640 novemberében összeült a parlament (hosszú parlament) és kimondta, hogy jóváírás nélkül nem lehet feloszlatni (1653-ig együtt is maradt)
- a polgárháború - a polgárháború szakaszai: - I szakasz: parlamenti szakasz (1640-1642) - II szakasz: polgárháború (1642-1649) - III szakasz: köztársaság idıszaka (1649-1660) - IV szakasz: restauráció (1660-1688) - V szakasz: dicsıséges forradalom (1688-1689) - I szakasz: parlamenti szakasz (1640-1642) - a parlament a királlyal próbált egyezkedni - az új adókat törvénytelennek minısítették - a király beleegyezett, hogy két tanácsadóját Land érseket és Strafford grófját vád alá helyezzék (a parlament vizsgálóbizottsága bőnösnek is találta mindkettıt és halálra ítélte ıket, nem sokkal késıbb ki is végezték ıket) - felszámolták a csillagkamarát - John Pym vezetésével a képviselık a parlamentnek felelıs kormány megalakítását, szabad kereskedelmet és presbiteriánus egyházszervezet kiépítését követelték - az ellenzék felvette a kapcsolatot a skótokkal - a király le akarta tartóztatni az ellenzék vezetıit, de a parlament a londoni tömeg és a puritán hadak segítségével a király akarata ellen fordult - a király Észak-Angliába menekül, ahol sereget toboroz, és 1642 januárjában kitör a polgárháború - II szakasz: a polgárháború (1642-1649) - a parlamenti ellenzék mögött áltt a nemessgé itt volt pénz, de nem volt hadsereg - a király táborában harcoltak az északnyugati királypárti nemességbıl verbuválódott gavallérok, nekik nagyobb katonai szakértelmük volt - az ellenzék táborában harcoltak az újnemesség, a polgárság, és a birtokos parasztság emberei a kerekfejőek, (nyitott hajuk miatt lett ez a nevük) akik fıleg a déli területekrıl érkeztek, több volt a pénzük, de kisebb katonai szakértelemmel rendelkeztek - 1642-ben a királyi seregek gyızelmet arattak a parlament katonái fölött - a parlament emberei szövetséget kötöttek a Skótokkal
- a vereségek hatására a parlament táborának irányítása 1643-ban az independensek kezébe került, vezetıjük Oliver Cromwell (1599-1658) fokozatosan átvette a presbieteriánus vezetıktıl az irányítást - Cromwell megszervezte az „új típusú hadsereget” mely fanatikus puritán katonákból állt, híres lovasegységét (nem az egész sereget csak rosszul tudjátok) „vasbordájúaknak” nevezték, ez a sereg már képes volt legyızni a király hadát - fanatikusan harcoltak, ellentétben Károly katonáival akik a királyt védték, ık a hitükért folyó elszántsággal vettek részt a harcban - 44-tıl fordult a hadiszerencse és Cromwell seregei több jelentıs gyızelmet is arattak: – 1644: Marston Moor – 1645: Naseby (ez már döntı gyızelem) - a király Északra menekült és megadta magát a skótoknak, akik megígérték, hogy megfelelı tisztelettel bánnak vele - Cromwell tárgyalni kezd a skótokkal és a skót sereg zsoldjáért (400ezer font) 1647-ben kiadták Károlyt a parlamentnek - a király nem volt hajlandó beleegyezni az alkotmányos monarchiába, ezenkívül Cromwell úgy látta, hogy a parlament is a királlyal való megegyezés mellett áll - Cromwell hatalmát két oldalról is fenyegették: - a királypártiak - a levellerek = egyenlısítık melyek már Cromwell seregében is nyertek, John Liburne vezetésével általános választójogot akartak, valamint a politikai jogok kiterjesztését, mozgalmukat Cromwell felszámolta
tért
- a király szökni próbált a presbiteriánusok és a skótok támogatásával - a skótokat Cromwell Prestonnál (1648) legyızte, majd bevonult Londonba, és előzte a parlamentbıl a presbiteriánusokat - ezáltal létrejött a mindössze 100 tagú „csonka parlament) - Cromwell egy nagy kirakatpert rendezetett a királynak, melynek során Cromwell nyomására halálra ítélték I Károlyt - az ítéletet 1649. január 30-án végre is hajtották, és nagy nyilvánosság elıtt lefejezték a királyt, mindenkit megdöbbentet és felháborított a király halála III szakasz: a köztársaság idıszaka (1649-1660) - a presbiteriánusok és levellerek háttérbe szorításával az új rend követıinek száma lecsökkent - felállították a végrehajtást gyakorló államtanácsot amelynek a feje Cromwell lett - egyre erısebb lett Cromwell személyes hatalma - Cromwell megszilárdította az új vállalkozói rendszert - a katolikus írek felkelését véresen leverik - Cromwell hadat üzen Írországnak és Skóciának, megnyeri a véres háborút és a három egységbıl létrehozza Nagy-Britanniát, megvalósult a Brit szigetek politikai egysége (1649-1651) - Angliának szüksége volt arra, hogy a tengerek ura is legyen, irányítsa a tengeri kereskedelmet, és tért nyerjen Hollandia, a tengert fuvarosa, ellen, aki közvetítıként látta el Angliát - Cromwell a hollandok visszaszorítása érdekében kereskedelmi és hadi hajók építésébe kezdett - Ezenkívül 1651-ben elfogadta és kihirdette az angol hajózási törvényt, melynek értelmében a Brit – szigetekre idegen hajó csak a saját országa áruját hozhatja (ezt a törvényt a gyakorlatban Hollandia 1656-os elfoglalásával sikerült érvényesíteni) - Jamaica elfoglalásával a karibi térségben is sikert értek el - 1653-ban Cromwell feloszlatta az egyszemélyi politikáját kifogásoló parlamentet, és az egyházi közösségek jelöltjeibıl létrehozta a „szentek parlamentjét” - de mivel ennek a győlésnek a munkájával sem volt megelégedve ezért 1653 végén feloszlatta ıket, önmagára ruházta a hatalmat, lordprotektorrá (a köztársaság életfogytig tartó védnöke) neveztette ki magát, nyílt diktatúrát vezetett be, bár a királyi címet nem fogadta el
- 1658-ban meghalt, utódja fia, Richard lett, aki hamarosan lemondott hivataláról, mivel egy politikai erı sem támogatta a protektorátus fennmaradását - IV szakasz: restauráció (1660-1688) - a rend és béke fenntartásának érdekében 1660-tól újra visszahívták a Stuartokat és 1660-ban Károlyt (a kivégzett király fiát) megkoronázzák, II Károly (1660-1685) - Károly még együttmőködött a parlamenttel, és ezt az emberek támogatták - a kompromisszumra hajlók vették át az irányítást - új politikai erık jelentek meg: - a fıként királyhő anglikán birtokosok toryk - és a velük szemben álló polgári érdekeket védı whigek - II Károly azonban mégis megbosszulta apja kivégzését: - megkerestette az apja elítélésében résztvevıket, akit megtalált megöletett - elıásta Cromwell tetemét és egy nyilvános helyen felakasztotta - II Károly idejében jelentıs volt az anglikán egyház támogatottsága - II Károly öccse II Jakab (1685-1688) azonban már abszolutista kormányzásra törekedett: - fel akarta számolni a parlament mőködését - vissza akarta venni a forradalom alatt kiárusított koronabirtokok egy részét - szövetkezett a vetélytárs franciákkal, s többször tettek kísérletet a katolicizmus legalizálására - a parlament szembehelyezkedett a Stuartok politikájával és Jakab vejét, a holland helytartót, Orániai Vilmost hívta be a trónra
- V szakasz: a dicsıséges forradalom (1688-1689) - 1688: dicsıséges forradalom: Orániai Vilmos vér nélkül került hatalomra, Jakab Franciaországba menekült - Vilmos a különbözı érdekcsoportok közötti egyensúlyt akarta megteremteni - 1689-ben kiadták a „Jognyilatkozat”-ot, az angol alkotmányos monarchia alapelveit: - alaptörvényekben korlátozzák a király hatalmát - a király jogait felosztják a parlament kormány és a bíróságok között - azaz a királyság megmaradt, de a legfontosabbat a törvényhozú és ellenırzı hatalmat a parlamentnek felelıs kormány gyakorolta - ezenkívül kinyilvánították a polgári szabadságjogokat: gyülekezési,vallási, sajtó és szabadságjog, bírósághoz való fordulás joga - Az alkotmányos királyság rendszere: - „A király uralkodik, de nem kormányoz” azaz inkább reprezentál, mint tényleges hatalmat gyakorol - a király szimbolizálta az állam egységét, ellenırzi a hatalmi ágakat, és törekszik a köztük való egyensúly fenntartására - a király írja ki a választásokat, nevezi ki a kormányt és a bíróságok vezetıit - persze meg van szabva, hogy milyen körülmények között nevezheti ki ıket, figyelembe kell vennie a választásokat stb. - a parlamentet csak a ciklus lejárta (3év) vagy különleges körülmények között oszlathatja fel a parlamentet - jogait korlátok között gyakorolhatja - a legfontosabb kérdésekben a parlament jóváhagyása szerint kell eljárnia - a parlament: - az ı hatásköre a törvényhozás, az ország had és pénzügyei - neki tartozik felelıséggel a kormány és a kormányfı
- a század végére szokás lett, hogy a király a kormányfıt a választásokon gyıztes párt vezetıjébıl jelöli ki - a képviselık parlamenti felszólalásaikért nem vonhatók felelısségre (mentelmi jog) - az új államszervezeteben fokozatosan kiépült a független bíróságok rendszere - a kor Angliája azonban nem mai értelemben vett demokratikus ország volt pl.: magas cenzushoz kötötték a választójogot, a választásokat pénzzel, csalással befolyásolták
A francia abszolutizmus XIV Lajos korában - ez a francia abszolutizmus fénykora, a „Napkirály” számot onnan kapta XIV Lajos, hogy az ország kiterjedése ekkor volt a legnagyobb - XIV Lajos 1643-ban (5 évesen) került trónra, bár 1661-ig Mazarin miniszter [Rubovszky szerint püspök] a gyámja kormányzott - Mazarin segítségével Lajos felszámolta az utolsó jelentıs rendi megmozdulást a Frondé mozgalnat (1648-1653) - a Condé herceg vezette Frondé (Fronde = parittya) a harmincéves háború során jelentkezı válság (éhínség, járvány) hatására létrejövı tömegmegmozdulásokból jött létre, melyekhez a nemesség csatlakozott - a „Napkirály” Mazarin halála után nem nevezett ki fıminisztert - a rendi győlés összehívása nélkül uralkodott - az engedetlen Párizs közelében, Versaillesban építette meg pompás királyi rezidenciáját - Lajos igyekezett országosan kiépíteni a bürokráciát: - megerısítette a hivatalrendszert - rendeleteit államtitkárok segítségével hozta létre - vidéken az intendánsok (királyi küldöttek) teljhatalommal képviselték az uralkodót és irányították a nevében a megyéket - a fıhivatalnokok a királytól személyesen kapták feladataikat, és munkájukról rendszeresen beszámoltak neki - a hivatalvásárlás a kincstári jövedelemnövekedés miatt fennmaradt - a király felismerte a gazdaság fejlıdése és hatalmának erıssége közötti összefüggést, így új gazdasági politikába kezdett a Merkantilista gazdaságpolitikába, ami aktív külkereskedelmi mérleget jelentett (nagyobb kivitel mint behozatal) - a reformokat Jean–Baptiste Colbert dolgozta ki - cél: az állam irányítása alatt ákka nemzetgazdaság kiépítése, az ipar fejlesztése - ennek alapjait a pénz, az arany felhalmozása jelenti, amit az aktív külkereskedelem visz elıre leginkább - Lajos a külföldi konkurens árukat védıvámokkal kiszorította a francia piacról - a hazai ipart, manufaktúrákat állami kölcsönökkel finanszírozta - emellett egységesítette a mértékegységeket, és a fémpénzt, utakat, csatornákat épített (pl.: Canal du Midi a Földközi tenger és az Atlanti óceán közötti csatornát) - modern adórendszert vezetett be, melyben a népességnövekedéssel járó termelésnövekedés miatt adókedvezményt nyújtott a többgyermekes családoknak - a reformokkal felszámolták az államháztartás deficitjét (hiányát), mivel mindig pozitív végeredménnyel zártak, mindig több a bevétel mint a kiadás, ezért lesz a Versailles-is kastély - Louvois hadügyminiszter márki végezte a hadseregfejlesztést - egy modern haderıt akart létrehozni - megszervezte a tisztképzést - létrehozott egy egyenruhával felszerelt (150-200ezer fıs reguláris hadsereget ( az állam folyamatos táborozás útján fenntartott állandó katonaság, aminek egy egységesítették szervezeti felépítését)
-
- a képzett katonákat kaszárnyákban állomásoztatták, így kevesebb kár érte a lakosságot - megszervezte a vállalkozók által biztosított hadellátást - elindította a hadmérnökképzést, hogy tudományos alapon lehessen mőszaki dolgokat, fegyverzetet fejleszteni - arra törekedett, hogy a hadseregben szolgálók büszkén viseljék az egyenruhát e hadsereg fölényt biztosított Franciaország számára szomszédaival szemben, az így veszélyeztetett országok szövetségi rendszerekbe tömörültek az ellenük vívott harcok során Franciaország a Rajna felé terjeszkedett, megszerezte Lille-t, Strassburgot, Luxemburgot Lajos politikája Lajos nem hívott össze országgyőlést, nem is született igazán törvény, a királyi rendeletek tömegei alkották a jogszabályokat a párizsi parlament igazságszolgáltató-bírói testület volt, aminek csak jóvá kellet volna hagynia de Lajos rendelkezett arról, hogy rendeleteit nem kellett ott érvényesíteni Lajos halála után majdnem üres a kincstár (a spanyol örökösödési háború kiürítette)
A Felvilágosult abszolutizmus Közép-Kelet-Európában - a felvilágosodás szellemisége megjelent a kormánypolitikában is, és ezen eszmétıl indíttatva hoznak majd rendeleteket - céljuk: a Közép-Kelet-Európai államok felzárkóztatása a Nyugat-Európai régiókhoz
- a világgazdaság és Közép Európa - az elmaradottabb Közép-Kelet-Európa modernizációt akart, választ akart adni az iparosodó centrum országok fejlıdésére - ám a Közép-Kelet-Európai régió politikailag, társadalmilag és gazdaságilag is sokkal elmaradottabb volt: - nem iparosított - kialakult az örökös jobbágyság állapota - lassabb volt az urbanizáció, a városiasodás - Magyarországon például a polgárság kisebb létszámú és a gazdaság ereje is kisebb - Nem tud Nyugat-Európához felzárkózni - Nyugat-Európában a XVI. Században az élelmiszerek ára megemelkedett, így a Közép-Kelet-Európa nyereséggel szállíthatott gabonát - a kezdetleges közlekedési eszközök miatt a kereskedelembe csak olyan terültetek kapcsolódhattak be, ahol megvolt a tengeri illetve a folyami hajózás lehetısége, azaz a Keletnémet terültetek és elsısorban Lengyelország - ezen kereskedelem hasznát a nemesség akarta ezért a termelés növekedése érdekében sok jobbágyakra káros intézkedést hoztak: - elvették a jobbágyoktól a közös földeket, majd a jobbágytelkek rovására növelték a majorság területét - növelték a robot mennyiségét - akadályozták, majd megtiltották a szabad költözködést - a nemesség azonban felélte a megszerzett vagyont és így nem képzıdött tıke, és a gyenge ipar nem bírta a versenyt a nyugati iparcikkekkel Közép-KeletEurópa nem maradt más csupán mint Nyugat-Európa mezıgazdasági és nyersanyagellátója valamint iparcikkeinek felvevıpiaca - a XVIII. Században majdnem minden uralkodó rájön hogy a régió versenyképessége érdekében modernizálni kell - szövetségi rendszerek a XVIII. Században
- a század elején lejátszódó két nagy összecsapás a Spanyol örökösödési háború és az északi háború kiiktatta Spanyolországot és Svédországot a nagyhatalmak sorából, megtörte Franciaország hegemóniáját, és Oroszország megerısödéséhez vezetett - a század közepére Poroszország is nagyhatalom lett - emiatt tompult a Francia – Osztrák ellentét, és Ausztria fı ellenfelévé - a Francia – Osztrák szembenállás megmaradt, de az Európai egyensúlyra törekedı britek Poroszország mögé álltak - a Szilézia birtoklásáért folyó 1640-1648-as osztrák örökösödési háborúban még Ausztria és Nagybritannia állt szemben Poroszorzággal és Franciaországgal - az erıviszonyok megváltozása miatt a korszak „világháborújában” a 7 éves háborúban (1756-1763) az osztrák francia orosz szövetség harcolt a poroszokkal és az ıket támogató britekkel - a felvilágosult abszolutizmus - az uralkodók nagyhatalmi szerepre törekedtek - ehhez (többek között) emelniük kellet adójövedelmeket, mert ebbıl tartották fenn hadseregüket, fizették hivatalnokaikat - igyekeztek növelni az ország teherbíróképességét (ugyanúgy, mint a XVII. századi Franciaországban mikor Colbert kidolgozta a merkantilizmus elvét) - a fejlett centrumtól leszakadó peremterületek (Ibériai-félsziget, Itália, Skandinávia, Közép-Európa) uralkodói reformokkal kisérleteztek lemaradásukat behozni - intézkedéseikre, fıleg a század második felében, jelentıs hatással volt a felvilágosodás - bár a reformok a nemesség és egyházatyák nem szívlelték a reformokat, a perifériák országaiban jelentıs fejlıdés indult meg - az uralkodók abszolút hatalmukkal élve számos területen modernizálták az államaikat - az adó védelmében korlátozták a jobbágyok kizsákmányolását - több helyen megadóztatták a nemességet - igyekeztek rendeleteikkel az iparfejlıdést támogatni: - védvámokat vezettek be - adókedvezményeket biztosítottak a vállalkozóknak - utakat és csatornákat építettek a jobb közlekedésért - fejlesztették az oktatást a képzettebb munkaerı érdekében - a felvilágosodás hatását mutatja az oktatás, egészségügy fejlesztése és a vallási türelmetlenség elleni fellépés, valamint, hogy az uralkodók dolgoztak mint az ország elsı hivatlanokai, és hogy hitték, hogy a társadalmat rendeletekkel az emberek akarata ellenére os meg lehet változtatni
- Poroszország
- a széttagolt Németség - 1648: a westfáliai béke lezárta a 30 éves háborút és a Német-Római Birodalom földrajzi fogalommá vált - a birodalmi szervek jelentıssége csökkent, a tényleges kormányzati hatalom néhány nagyobb (Habsburg birodalom, Poroszország, Bajorország, Szászország) tucatnyi közepes és több száz kisebb állam birtokában volt (összesen közel 300 tartományi fejedelemség) - a német széttagoltságban érdekelt volt: - Franciaország (német területek) - Anglia (Európai egyenlıség) - a kisebb államok vezetıi - a német államok saját vámkorlátokat, önálló mértékrendszert vezettek be megerısödött a széttagoltság - az újjáépítés, a reguláris hadsereg, illetve a Francia mintát követı udvartartás sok pénzbe került, ezért a kis fejedelmek mindent megtettek jövedelmeik növelése érdekében - a merkantilizmus németországi változata a kameralizmus, majd a század második felétıl a felvilágosult abszolutizmus a kisebb államokban inkább a vámok, és adók emelését eredményezte, mintsem fejlıdést, a fejedelemségek kis mérete nem tette lehetıvé, hogy a változások pozitív hatásai érvényesüljenek, a fejedelmek céljai meghaladták államaik teherbíróképességét (néha pénzért eladták alattvalóikat zsoldosnak) - sok törpeállam vezetıje a francia udvartól kapott segélypénzekbıl tartotta fenn magát, ez biztosította a francia befolyást a térségben - a XVIII századtól a fejlettebb tartományokban (Szászország, Szilézia, Rajna-ment) megélénkült a gazdaság, porcelán, vászon, selyem manufaktúrák alakultak - a céhek ugyan megmaradtak, de 1731-ben korlátozták jogkörüket (ez volt az egyetlen kérdés amiben a Regensburgban ülésezı Birodalmi Győlés a század folyamán egyet tudott érteni) - Poroszország felemelkedése - a XVIII század legjelentısebb politikai változása Poroszország nagyhatalommá válása volt - a XVII. századi Brandenburgban III Frigyes Vilmos fejedelem(1640-1688) a Hohenzollern ház tagja abszolutisztikusan kormányzott - a magas adókból erıs regurális hadsereget szervezett, s kivívta állama függetlenségét - a 20ezer francia hugenotta menekült befogadásával komoly lendületet adott a gazdaság fejlıdésének is - 1701-ben a Brandenburgi ırgrófság és a Porosz hercegség egyesítésével jött létre Poroszország - III Frigyes Vilmos fia I Frigyes 1701-ben Königsbergben királlyá koronáztatta magát - az új állam veszélybe sodorta a Habsburgok tekintélyét, ám 1701-ben kitört a Spanyol örökösödési háború, ezért a Habsburgok nem törıdtek már evvel a kérdéssel - 1713-ban meghal I Frigyes utódja I Frigyes Vilmos(1713-1740) lett - I Frigyes Vilmos abszolutista uralkodó volt, vasfegyelemmel, takarékossággal és erıs hadseregével kormányzott - folytatta az aktív külpolitikát - minden erejét a hadsereg szervezetébe fektette, (az állami költségvetés 85%-át a hadseregre költötte) igyekezett a nagy földbirtokosok, junkerek gyerekei számára vonzóvá tenni a tiszti karriert - Európában elsıként vezette be az általános tankötelezettséget - megadóztatta a nemességet - befogadott 15ezer salzburgi protestáns menekültet - szigorú fegyelmet követelt katonáitól és hivatalnokaitól
- az ország ipara fejlıdött, gabonakivitele nıtt - I Frigyes Vilmos fia és utódja II (Nagy) Frigyes (1740-1786) - az uralkodása alatt vált Poroszország nagyhatalommá - a porosz hagyományokon – fegyelem, takarékosság, reformok – nyugvó hatalmat gyakorolt, de kibıvítette a felvilágosult abszolutizmus eszköztárával - Antimachianelli címmel írt egy tanulmányt arról hogy az uralkodó az állam elsı szolgája, a közjó szolgája, anyagi, létbeli biztonságot kell adnia - Merkantilista gazdaségpolitikát folytatott - növelte az állam szerepét: - támogatta a mezıgazdaságot(királyi birtokokon 60ezer parasztnak adott szabad földet,300ezer telepest mozgat meg, hogy kezdjenek el új földterületeket mővelni) és az ipar fejlıdését ( több 100 manufaktúrát alapított) - utakat és csatornarendszert építetett - bevezette a tankötelezettséget - fejlesztette az oktatást iskolák alapításával, és angliai tanulmányutak biztosításával a tehetséges nemeseknek és polgároknak, valamint a tudományok fejlesztése érdekében Akadémiát hoz létre, (komoly ajánlatokat tesz, külföldi tudósokat hív az országba, biztos megélhetést ajánlva) - szociális intézményeket létesített - jelentıs jogi reformokat vezetett be: - szabályozta az igazságszolgáltatás rendszerét (megtiltotta a kínvallatásokat) - jogtudósai világos, egyértelmő törvénykönyvet szerkesztettek - biztosította a vélemény- és szólásszabadságot, több lapot is alapított, köztük francia nyelvőeket is - uralkodása alatt az ország területe kétszeresére (160ezer km2-re) lakossága 3millió fıvel emelkedett - az osztrák örökösödési háborúban (1740-1748) megszerezte, majd a 7 éves háborúban(1756-1763) meg is tartotta Sziléziát Közép-Európa legiparosodottabb tartományát - Lengyelország I felosztásánál 1772-ben jelentıs lengyel területeket szerzett, valamint több kisebb német államot is bekebelezett - közvetlen, jó kapcsolatot tartott Voltaire-rel - Bach egyik mővét II Frigyesnek ajánlotta
- Oroszország - általános jellemzık: - gazdaságilag elmaradott ország, lakói szinte csak mezıgazdaságból éltek, a lakosság zöme elmaradott jobbágy - fejlıdésébıl kimaradt a rendi parlamentalizmus, a reneszánsz és a reformáció, a bizánci rítusú kereszténység mélyen áthatja az orosz nép gondolkodását, kultúráját - mindezek együttes hatására Oroszországban nem volt a despotikus cári hatalomnak bírálója - I Péter cár - az átmeneti belsı küzdelmek után a lengyelekkel folytatott harcok során emelkedtek a cári trónra a Romanovok (1613) - az ország területe folyamatosan növekedett - az elsı jelentıs Romanov uralkodó I (Nagy) Péter cár volt, aki már modernizálni akarta az elmaradott, hatalmas országot - a hevesvérő uralkodó 17 évesen került trónra
- rájött, hogy uralkodóként keveset tud, ezért autodidakta módon fejlesztette magát, rengeteget tanult - bejárta egész Európát (Amsterdamban, álruhában hajóácsnak állt, Londonban navigációs ismereteket szerzett) - belpolitikája:
- despotikus hatalmának érvényt szerezve próbált modernizálni és felzárkóztatni - a nyugati mintát követve merkantilista jellegő gazdaságpolitikát folytatott - külföldi mesterembereket hívott, kiépítette a gazdasági és kulturális kapcsolatokat nyugat felé - betiltotta a kafkánt, a háremet és a szakállt, kötelezıvé tette a bojároknak (az orosz vezetı földbirtokosoknak) a dohányzást - a nemesek és kishivatalnokok gyerekeinek kötelezıvé tette az iskolába járást - megreformálta a közigazgatást, kormányzóságokat, tartományokat és kerületeket alakított ki, melynek hatására nıtt a szakszerőség, erısödött a központosítás - a külpolitika és a külkereskedelem volt számára a 2 fontos irányzat - külpolitikája: - két irányban akart kitörni: - Északra a Balti-tengerre (kikötık Európa felé) - Délre a Fekete-tengerre - az északi befolyás megszerzése miatt Péter maga mellé állította a svédektıl tartó Dániát és Lengyelországot majd Svédországra támadt, kitört az északi háború (1700-1721) - a mindössze 15 éves svéd király XII Károly méltó ellenfele lett Péternek - Károly 1700-ban Narvánál súlyos vereséget mért Péterre, majd elfoglalta Varsót és Krakkóig nyomult elıre, ezután behatolt Ukrajnába, de a kozákok nem csatlakoztak hozzá így visszavonult - 1709-ben Paltovonál Péter legyızi Károlyt, gyızött az orosz birodalmi flotta - a harcokat az 1721-es nystadti béke zárta le (a svédeké maradt Finnország, de az oroszoké lett a Balti partvidék egy része) - a háború hatásaként megszőnt a svéd egyeduralom a balti térségben - az újonnan szerzett terülteken Péter megalapította a birodalom új fıvárosát, Szentpétervárt (1703) - a Fekete – Földközi tenger felé is próbálkozott Péter, egy melegtengeri kikötı megszerzésével - a Don mentén tört elıre és elfoglalta az oszmán törököktıl Azov kikötıjét (1700), ez azonban nem biztosított tengeri kijutást - a város megszerzésén kívül csak vereséget szenvedett - ennek a háborúnak eredményeképp kiépült a Fekete– –tengeri flotta - megkezdıdött a Földközi tengerre való kijutásért folyó évszázados orosz-török párharc - Péter külpolitikája évszázadokra meghatározta a következı cárjainak irányvonalát - fellázadtak ellen a sztretecek (katonai szolgálatot teljesítı csoport) lázadásukat Péter leverte és sokat sajátkezüleg fejezett le - Péter halála után néhány évtizeddel került trónra II Katalin cárnı (17621796), aki a felvilágosult abszolutizmust képviselte
- Lengyelország - a XVII. században Európa legnagyobb területő állama - de az állam, a központi kormányzat gyenge, nem sikerült egy abszolutisztikusabb államot létrehozni - a nemesség számaránya itt a legnagyobb, az élelmiszerkivitel pedig tovább erısítette a lengyel nemességet, a hatalmas ország terheit az örökös jobbágyságban, szegényen élı parasztok viselték - a polgárság kislétszámú és kereskedı réteg egy része külföldi volt - 1572-ben kihalt a Jagelló dinasztia, a trónra Valois Henriket választották, akivel a nemesek aláíratták a Pacta Conventát(1573): - az örökletes királyság helyett királyválasztás - az uralkodónak kétévente össze kell hívnia a szejmet,(lengyel országgyőlés)és ennek beleegyezése nélkül nem vethet ki adót - „Liberatum vétó” (nemesi szabad vétó) a szejm nem fogadott el addig törvényt, amíg azt minden nemes meg nem szavazta, mindenkinek volt vétójoga - ennek hatására a királyi hatalom nem erısödik, az országgyőlés civakodó, széthúzó, az ország anarchiába süllyed - a pártviszályok és az erıs központi hatalom hiánya miatt Lengyelország a szomszédos országok martaléka lett - Lengyelország három felosztása - 1772: I felosztás, Oroszország (II Katalin cárnı), Poroszország (Nagy Frigyes) és a Habsburg Birodalom (Mária Terézia) osztották fel maguk között - 1793: II felosztás, keletrıl és nyugatról Poroszország és Oroszország újra felosztották, ennek hatására népfelkelés tört ki Tadeus Kościuszko tábornok vezetésével, a felkelést az orosz és porosz csapatok levertél - 1795: III felosztás, ennek során megszőnt a lengyel állam, a lengyelek szabadságmozgalma azonban végigkísérte a következı évszázadokat (1918-ban újra összeáll Lengyelország)
Az Amerikai Függetlenségi háború Az USA létrejötte: Amerikában több ország szerzett gyarmatokat Anglia, Franciaország, Spanyolország a fı gyarmatszerzık.
1756-ban 7 éves gyarmati háború megkezdıdik. AngliaFranciaország Anglia nyerte. Jelentıs területet szerzett. ’63-tól Kanada fölötti ellenırzés. Luisiana nagyobb részben francia. 13 jelentısebb Angol gyarmat jött létre Észak-Amerikában, Fejlıdésük eltérıen alakult, az Északabbra fekvık inkább farmerkodással foglalkoztak (önellátás) a Déli gyarmatokon üldtetvényes gazdálkodás folyt Északon elindul az iparosodás és a kereskedelem Délennagyüzemi ültetvényes gazdálkodásGyapotAngliába szállítják Betelepülés: - 1620-ban 2500 angol kivándorló - 1670: 117ezer - 1720: 300ezer - 1775: 2millió - Ez nagyrészt felekezeti menekülés volt, így magukkal vitték a protestantizmust, szabadabb, a szabadságot értékelı hagyományt vittek magukkal - a Gyarmatokon kialakul az egységesedés, önálló állam létrehozásának gondolata - Benjamin Franklin természet tudós,(a villámhárító feltalálója) a korszak nagy gondolkodója, benne támadt fel a függetlenség gondolata - Anglia mint anyaország alávetett szerepet szánt ezeknek a gyarmatoknak - Gyarmat: - Sok elınye van, de alávetettséget jelent - jó piac - olcsó munkaerı - Angliának jelentıs adóbevétele volt a gyarmatokból - Bélyeg törvény: illeték minden hivatalos okiratra - a gyarmatokon kialakul: „Nincs adózás képviselet nélkül” Amerikát senki sem képviseli az Angol parlamentben, ezért tagadják az illeték fizetését - Anglia nem engedi, hogy jelentıs flottája legyen a gyarmatoknak, mert maguk akarták az indiai kereskedelmet lebonyolítani, saját flottájukkal - Anglia monopol jogot bitosított több termékre a kelet-Indiai Társaságnak, akiknek rengeteg teájuk volt raktáron, amit Amerkába akartak szállítani - 1773-ban BOSTONI Teadélután, Indiánnak öltözve fehér amerikaiak megrohantak hajókat és a rakományt vízbe dobták - 1774-ben összehívták a kontinentális kongresszust (I. Philadelphiai Kongresszus) a szövetségi állam és egység gondolatát képviselik - 1775-tıl a gyarmatok George Washingtont választják csapataik fıparancsnokává, fegyveres harcok - 1776 július 4-én kiadják a Függetlenségi nyilatkozatot, Amerika Angliától független állam, a felvilágosodás elvére épül - a népszuverenitás eleve benne van - a Locke – féle társadalmi szerzıdés benne van - az embernek veleszületett alanyi jogai is benne vannak - Franciaország vágyott a revansra, hadianyagokkal folyamatos segítség nyújtott az Amerikaiaknak - 1778: Saratogánál jelentıs gyızelem amerikának - 1778-tól nyílt szövetséget köt Amerikai és Franciaország - 1781: Yorktown döntı gyızelem - 1783-ban Versaillesban Anglia elismeri az USA függetlenség Az USA alkotmánya (1787) - Az USA prezidenciális (elnöki) rendszert hozott létre - az elnök feladatai: - ı a végrehajtói hatalom feje, irányítója - az államfıi és a miniszterelnöki hatalom is többé kevésbé az övé - a kormány elsısorban neki tartozik elszámolással - fontos a külügy és a pénzügy, - az elnök a hadsereg fıparancsnoknak is számít, miliciával (nemzeti gárda) rendelkezik - ı nevezi ki a legfelsıbb bíróság elnökét életfogytig és a diplomatákat - 4 évig van hatalmon - -elektorokat (elnökválasztó képviselı) választanak, minden államban megválasztják ıket, ık pedig az elnököt, nem hagyják pusztán az államra - egy elnök maximum egyszer választható újra - kongresszus a parlamentjük, két házból áll felsıház (szenátus) alsó ház (képviselı ház) - a felsıházba államonként két-két képviselıt küldenek, elnöke a mindenkori alelnök
-
az alsóházba minden államnak a lakosságszáma alapján arányosan küld képviselıket a legfelsıbb bíróság az igazságszolgáltatás fı szerve. Ellenırzı szerepe is van. Az alkotmányban nem voltak benne az általános emberi jogok. 1791 kiegészítésekkel látták el az alkotmányt. 10 kiegészítés. Szólás-, sajtó-, gyülekezési szabadság, fegyvertartás joga, tulajdon biztonsága. Elnöki vétójog: Az elnöknek a törvényhozással szemben. Az elnök nem teljes mértékben rendelkezik ezzel, de hosszú ideig késleltetheti egy törvény érvénybe lépését. Az elnöki jogkörök nagyon komoly.
