A kora középkori ipari forradalom

A kora középkori ipari forradalom (egyszer már mindent feltaláltak)

Dr. Déry Attila

Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom

A nagy visszaesés Az ókori Róma technikai ismeretei után a népvándorlás korában tragikus gyorsasággal süllyedt az európai műszaki színvonal. A 6. századra eltűnt az európai világból az olajmécses, a papirusz, a szóda… Helyettük faggyúgyertyát, pergament, hamuzsír használtak. Elfelejtették a vízkereket, a lóvontatású aratógépet, a kenyérdagasztó gépet is. Feledésbe merült az ólommázas edény-készítése, a fémvágó olló és sokféle szerszám… Az építésből kikopott a római módra történő épületkitűzés, az alapozás korrekt (fagyhatár alá érő) megoldása, a csiga használata, a mész feldolgozásának módszere, a hidraulikus pótlékok ismerete, a padlófűtés, a burkolatok készítésének több antik módja… Ekkor már nem tudtak tisztességesen meszet égetni és oltani, nem tudtak mészhabarcsot készíteni adalékanyagok tudatos felhasználásával és nem voltak képesek vékony vakolatrétegeket felhordani.

02


A népvándorlás után stabilizálódó nyugat-Európában következett a kora-középkor technika forradalma. A 9-12. század a technikai fellendülés kora.

E folyamatban – az antik világ öröksége – a közel-keleti arab kultúra hatása volt meghatározó.

A közel-keleti kultúra az ókor elfelejtett szellemi kincseit és gyakorlati tudását közvetítette a kimerült Európának – elsősorban a normannok útján, később a keresztesek révén.

Az összegeződő tudásanyag az Atlanti óceán partján, főleg dél Angliában, Normandiában, az ibériai félsziget északi peremén és Párizs környékén érett be.

03


Amit az itteni és ekkori Európa hozzáadott a kapott technikai kultúrához, az a népvándorlást túlélt népek – agresszív küzdő- és verseny-szelleme, – sajátos innovációs hajlama, – újításokat elfogadó társadalma volt, amely gyorsnak és nyomasztóan hatékonynak bizonyult..

E technikai forradalom alapvetően újításokon, találmányokon alapult, amelyek – az energiaforrások növelését, – az energia közvetítését, – a munka szervezését szolgálták.

04


Nyakhám helyett váll és szügyhám, amely az 500 táján engedélyezettnél 2,5-4szer nagyobb vonóerőt tett lehetővé. (8-9. század)

05


Vízkerekek alkalmazása. (9-11. század) Előzmények:

Hieropolisi vízkerék

Vitruvius vízimalma 06


Vízkerék késő középkori ábrázolása.

07


Vízkerekek alkalmazása. (9-11. század)

08


Vízkerekek alkalmazása. (9-11. század) Angliában a Domesday Book töredéke több mint 5000 vízimalmot sorol fel Hódító Vilmos korából (11. század közepe). Vízkerékkel bármilyen gépet lehetett hajtani.

09


Fogaskerekek, áttételek, bütykös tengelyek használata. (10-12. század)

010


A fogaskereket Indiában találták fel. E szerkezet a közel-Keletről érkezett Európába a 10. század előtt. A bütykös tengely a forgó mozgást közvetlenül vagy közvetve pulzáló vagy rezgő mozgássá alakította át. Bütykös tengely változata → rezgő mozgás

011


Bütykös tengely változata → pulzáló mozgás

012


Bütykös tengely modern megoldása → pulzáló mozgás

013


Szélmalom (12. század második fele)

014


A vízkerekek és áttételeik módon adtak vízemelő, gabona- és papírmalom, fa- és kőfűrész, kovácskalapács, kovácsfújtató működtetésére. Nyomukban másodlagos ötletek, találmányok sora született; – köszörű, – olajütő, – cukornádsajtó, – kalló, – cser- és kendertörő, – lenvászonmosó… – lábbal hajtott eszterga. Apály-dagály malom is üzemelt már a 11. század végén Velencében. A kölyüs malmok (kallós malmok) működtetése vezetett a papír elterjedéséhez.

015


Cérnázó

016


Kallómalom

017


A spanyol területen át, arab közvetítéssel érkezett fonókerék a textilművesség színvonalát emelte. A lábítós szövőszék az egyik legfontosabb, de nem látványos találmányként segítette az életminőség javulását (1180 után). Ehhez a 11. század végétől és ehhez egy évszázaddal később a fémtűs kártolás is járult. A 12. század áttörés az emberi civilizáció fejlődésében; ekkor jelenik meg – a gomb, – a gomblyuk, – a szappan, – a szemüveg, – a lúdtoll – az étkezési villa. Az ekkor feltűnő sprirálrúgó egy sor eszköz kelléke lesz. 018


Az arabok vegyészeti ismeretei vezettek el a 10. század végén a – borszesz (ethanol: C2H5OH) lepárlásához, – salétromsav (HNO3 )készítéséhez, – a tükör foncsorozásához, – a puskaporhoz is. A vegyészet textíliák, művészi alkotások, tárgya, építőanyagok színezését tette lehetővé: – ólomfehér – földfestékek – olajok, zsírok, ólom használata A földrajzi felfedezéseket segítette – az iránytű – méretarányos kompasztérkép

019


A malmokban megjelentek a kilincsművek és szabályozták a szerkezet fordulatszámát. A programozás kezdetleges megoldásaként megjelent a bütykös dob. Az órák elterjedése mellé a „programozott” harangjátékok már az emberi játékosság tükrei lettek.

Giovanni Dondi dell'Orologio (1330–1388)

020


Programozott harangjáték

021


Toronyóra szerkezet

022



023



024


Ramon Llull (Raimundus Lullus, kb. 1232–1315)

025


Kovácsműhely

026


Az arab számok megkönnyítették a termelés irányítását és kereskedelmi ügyletek végzését. A nulla a számolás forradalmi találmánya lett Európában. A matematika az óra és a naptár reformjához vitte el Európát és az égitestek megfigyelésének alapja is lett.

Az építészetben az arab példák nyomán terjedt el Európában a kupola, a keresztboltozat, az erkély, a csigalépcső, a csúcsív, a kémény, és… a talicska. „Visszakerült” Európába a keleten megőrzött antik építési gyakorlat is. A habarcs készítéséhez használatos mész mellett a 11. századtól el-felbukkantak a természetes hidraulikus pótlékok; együttes alkalmazásuk már a 11. században beton-jellegű öntött elemeket is eredményezett. Ekkor tűnnek fel a favédelem korai vegyi megoldásai, valamint az épületek alsó szigetelése.

027


A nagy áttörés: a 10-12. század folyamatos fejlődése → csúcsív kialakulása

028


A vázas építészet

029



030



031


Csigalépcső

032


Gargouille

033


Erkély

034

A kora középkori ipari forradalom

Recommend Documents