A turizmus rendszere
1.
Társadalmi környezet
KERESLET (turista) Motiváció Szabad rendelkezésű jövedelem Szabadidő
TÖMEGTURIZMUS – ALTERNATÍV TURIZMUS
Kulturális környezet
utazás
Közvetítő szektor
marketing
Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011.
Természeti környezet
KÍNÁLAT (turisztikai termék) Vonzerő (attrakció) Szállás Étkezés Közlekedés Egyéb infrastruktúra Szórakozási lehetőségek Kultúra Vendégszeretet Biztonság Higiéné Turisztikai szervezetek Árak Stb.
Gazdasági környezet Tóth Éva:
Technológiai környezet 2
Forrás: Lengyel, 1992 (módosított)Ökoturizmusmenedzsment 1.
Az ipari forradalom – a vasút és a gőzhajó kora
Turizmus Nem új jelenség: • Ókor: olimpiai játékok, zarándoklatok, üzleti, hivatással járó utazások • Középkor: földesúr kiváltsága • Újkor: lovas kocsi, postakocsi, gyógyfürdők, ‘Grand tour’ Ipari forradalomtól: • Szabadidő • Szabadon elkölthető jövedelem • Motiváció Tóth Éva: Ökoturizmusmenedzsment 1.
Politikai környezet
3
• A 18. sz. vége felé kibontakozó ipari forradalom a modern turizmusnak is megteremtette az alapjait. • A gazdaság fokozódó iparosítása egyrészt a lakosság számának növekedését, másrészt a társadalom szerkezetének átalakulását vonta maga után. Megindult a városiasodás, ami a falusi lakosság arányának csökkenésével járt. • A korszakot (19. sz.) a közlekedési technika forradalma vezeti be: a gőzgép felfedezése / James Watt, 1778/, a gőzhajó , majd a gőzmozdony létrehozása / R. Fulton, 1807, ill. G. Stephenson, 1817). • Az első vasútvonal 1825-ben Stockton és Darlington között épült meg. Tóth Éva: 4 Ökoturizmusmenedzsment 1.
1
• A vasutak először a kereskedelmi utazókra összpontosítottak, hamarosan felfedezték azonban a kirándulókban rejlő új közönséget és kedvezményes árakat, tarifákat vezettek be. • Az igazi szakmai újdonságot Thomas Cook vezette be 1841-ben. Mint egy társaság ( a South Midland Temperance Association ) titkára kirándulást szervezett a társaság tagjainak. Thomas Cook a szervezett csoportos kirándulást hozta így létre, amely a későbbi tömegturizmusnak vetette meg az alapjait. • Nagy szállodaépítési korszak vette kezdetét. • A szolgáltatások dolgozói számának és arányának a növekedése jellemző a mezőgazdaság rovására. Tóth Éva: Ökoturizmusmenedzsment 1.
5
A 20. század – gépkocsi, a repülőgép és a tömegturizmus kora • Az első világháború a turizmus fejlődési folyamatát is megszakította és a legtöbb országban az útlevél bevezetéséhez vezetett. • A nemzetközi turizmus a két világháború közötti időszakban 1929-be érte el csúcspontját. • a személygépkocsi, majd az autóbusz elterjedése megszüntette a vasút monopóliumát. • A diadalmaskodó személygépkocsi hatása az utazási szokásokra sokrétű. • A hajót 1958-tól kezdődően a repülőgép Tóth Éva: Ökoturizmusmenedzsment 1.
szorította ki. 7
• Belföldön fellendült a családi utazás a tengerpartra, ahol az üdülőhelyeken a klasszikus szolgáltatások mellett jelentős szórakoztató ipar is kifejlődött. • Új közlekedési lehetőség a mélytengeri gőzhajózás. • A 19. sz. vége felé a kerékpár felfedezése és elterjedése jelentett új színfoltot a turizmus számára is. Megszülettek a mozgó kirándulások és üdülések. • A fényképezés is népszerűvé vált a turisták körében, aminthogy állandósult az útikönyvek iránti kereslet is. • A 19. sz. végén már megszülettek azok a találmányok, melyek meghatározták a 20. sz. első felének turizmusát. N. A. Otto 1876-ban feltalálta a robbanómotort és K. Benz 1885-ben megalkotta a motorgépkocsit. A Wright fivérek 1903-ban hozták létre a repülőgépet. Tóth Éva: Ökoturizmusmenedzsment 1.
6
Tömegturizmus • A repülőgép napjainkban meghatározó a hivatásturizmus és az interkontinentális utazások területén. Az autóbusszal együtt domináló szerepe van az intraregionális, szervezett csoportos turizmus lebonyolításában. • Döntő változást hozott a turizmus feltételrendszerében a fizetett szabadság jogának törvénybevétele a második világháború előestéjén. • A második világháború után történelmileg rövid időszakban bekövetkezett, példa nélküli tudományos, technikai, politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális változások kihatottak az emberi élet minden területére.
Tóth Éva: Ökoturizmusmenedzsment 1.
8
2
• Az ember oly gyorsan változtatja környezetét, hogy egyre nehezebben tud alkalmazkodni hozzá. Az alkalmazkodás igénye és egy új, dinamikus harmónia keresése új jelenségeket hív életre, ezek egyike a turizmus, amely az eltelt néhány évtized alatt vált tömegjelenséggé. • Az 1973. évi olajválság új szakaszt nyitott a turizmus történetében is, megdrágította a közlekedést. • A hivatásturizmus, rokonlátogatások, zarándoklások, vakációs utazások mellett egyre nagyobb fontosságra tesz szert mindenütt a lakosság hétvégi utazása és a napi helyváltoztatások tömege is. • Nyilvánvalóvá vált, hogy a turizmus fejlődése nemcsak mindenki számára előnyös pozitív gazdasági hatásokkal jár, hanem negatív hatásokat is gyakorolhat a fogadóterületek természeti és kulturális környezetére. Tóth Éva: Ökoturizmusmenedzsment 1.
9
• Hangsúlyozza a belföldi turizmus kiemelkedő szerepét és a turizmus sokoldalú jelentőségét minden nemzet számára. • A turizmus nem csupán gazdasági kategória, hanem jelentős politikai, társadalmi, kulturális és nevelési tényező, fontos környezeti hatásai vannak és alapvető szerepe van az élet minőségének alakulásában. • A Manilai Nyilatkozat határozta meg a kormányok felelősségét a turizmus fejlesztésében. Tóth Éva: Ökoturizmusmenedzsment 1.
10
A turizmus jellemzői (1989. Hága)
1989. Hágai Nyilatkozat • A turizmus ellenőrzött fejlesztésére hívja fel a figyelmet, és hangsúlyozza annak szükségességét, hogy azt a nemzeti fejlesztési stratégiák is tartalmazzák. • Nyilatkozatban a szakképzésnek, valamint a turisták biztonságának fokozott igénye. • A nyilatkozat legfontosabb eleme az, hogy a turizmust a törvényhozó testületek figyelmébe ajánlja, kérvén azokat, hogy átfogó jogi szabályozást hozzanak létre. Tóth Éva: Ökoturizmusmenedzsment 1.
1980. Manilai nyilatkozat
11
• Korunk világméretű társadalmi jelensége. • Az egyéni szabadidő-hasznosítás egyik lényeges formája. • Az emberi viszonyok, a politikai, a gazdasági, a kulturális kapcsolatok közvetítője. • Az életminőség következménye és meghatározó eleme. • Emberi alapszükséglet. • Számos ország gazdaságában a gazdaság szerkezeti problémái, a foglalkoztatási gondok megoldásának fontos tényezője. • Az állandó lakó- és munkahelyen kívülre irányuló önkéntes, szabad elhatározáson alapuló helyváltoztatások, tartózkodások és az ezekhez kapcsolódó intézményrendszerek összessége. • Olyan komplex multiszektoriális rendszerről van szó, amely életünk szinte minden területével kölcsön-, és ezek közül számos területen multiplikátor hatásban áll. Tóth Éva: Ökoturizmusmenedzsment 1.
12
3
A modern turizmus kialakulásának okai
A turizmus formái
• Politikai, jogi, szabályozási változások (az emberi jogok kiteljesedése) • Gazdasági fejlődés (iparosodás, reáljövedelem emelkedése) • Demográfiai és társadalmi változások (népesség fejlődés, növekvő városiasodás, társadalmi-munkajogi viszonyok javulása, szabadidő növekedése, új értékek és normák megjelenése) • Technológiai haladás (fogadóhelyi, kommunikációs, információs technológia) • Közlekedési infrastruktúra fejlődése: a vasúti-, a gépjármű- és a légi közlekedés elterjedése • Utazás biztonságának javulása • Marketing tevékenyég továbbfejlődése (kereskedelem, fogadóhelyek, termék-szolgáltatás, humán erőforrás…) Tóth Éva: Ökoturizmusmenedzsment 1.
13
Keményturizmus Szelídturizmus • - tömegturizmus • • • • • • •
- egyéni, családi utazás, barátokkal való utazás - kevés idő - sok idő - gyors közlekedési eszköz - célszerű (esetleg lassú) közlekedési eszköz - kötött program - spontán programok - külső, szervezett irányítás - saját döntések - importált életstílus - a vidéken szokásos életstílus - „látnivalók” - élmények - kényelmes és passzív - aktív és fárasztó Tóth Éva: Ökoturizmusmenedzsment 1.
15
Tömegturizmus Alternatív turizmus Keményturizmus Szelídturizmus
Tóth Éva: Ökoturizmusmenedzsment 1.
14
Keményturizmus Szelídturizmus • - kevés vagy egyáltalán semmi - előzetes foglalkozás a szellemi előkészítés meglátogatandó régióval, (országgal) • - idegen nyelv tudása nélkül - nyelvtudással • - fölény érzése - tanulás, önképzés öröme • - bevásárlás (shopping) - ajándékozás • - szuvenírek - emlékek, feljegyzések, új ismeretek • - fényképezgetés és képeslapok - fotózás, rajzolás, festés • - kíváncsiság - tapintat • - hangos, harsogó - csendes, szerény Tóth Éva: Ökoturizmusmenedzsment 1.
16
4
Tömegturizmus jellemzői
Alternatív turizmus jellemzői
• Turisták nagy létszáma. • A tömegturisztikai termékek alig különböztethetők meg egymástól. • Árérzékenység. • Közeli úticélok. • 4S (sun, sea, sand, sex). • Bizonyos piacokon néhány vállalat domináns szerepe. • Jelentős negatív hatások. Tóth Éva: Ökoturizmusmenedzsment 1.
17
• A 80’as években jelent meg • A turisták létszáma kisebb • Fejlesztések összhangban vannak a terület adottságaival • Negatív hatások minimalizálása • Típusai: – – – – –
Falusi turizmus Ökoturizmus Kulturális turizmus Örökségturizmus Kerékpáros turizmus… Tóth Éva: Ökoturizmusmenedzsment 1.
18
Köszönöm a figyelmet!
Tóth Éva: Ökoturizmusmenedzsment 1.
19
5
