A kora középkori ipari forradalom (egyszer már mindent feltaláltak)
Dr. Déry Attila
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
A nagy visszaesés Az ókori Róma technikai ismeretei után a népvándorlás korában tragikus gyorsasággal süllyedt az európai műszaki színvonal. A 6. századra eltűnt az európai világból az olajmécses, a papirusz, a szóda… Helyettük faggyúgyertyát, pergament, hamuzsír használtak. Elfelejtették a vízkereket, a lóvontatású aratógépet, a kenyérdagasztó gépet is. Feledésbe merült az ólommázas edény-készítése, a fémvágó olló és sokféle szerszám… Az építésből kikopott a római módra történő épületkitűzés, az alapozás korrekt (fagyhatár alá érő) megoldása, a csiga használata, a mész feldolgozásának módszere, a hidraulikus pótlékok ismerete, a padlófűtés, a burkolatok készítésének több antik módja… Ekkor már nem tudtak tisztességesen meszet égetni és oltani, nem tudtak mészhabarcsot készíteni adalékanyagok tudatos felhasználásával és nem voltak képesek vékony vakolatrétegeket felhordani.
02
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
A népvándorlás után stabilizálódó nyugat-Európában következett a kora-középkor technika forradalma. A 9-12. század a technikai fellendülés kora.
E folyamatban – az antik világ öröksége – a közel-keleti arab kultúra hatása volt meghatározó.
A közel-keleti kultúra az ókor elfelejtett szellemi kincseit és gyakorlati tudását közvetítette a kimerült Európának – elsősorban a normannok útján, később a keresztesek révén.
Az összegeződő tudásanyag az Atlanti óceán partján, főleg dél Angliában, Normandiában, az ibériai félsziget északi peremén és Párizs környékén érett be.
03
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
Amit az itteni és ekkori Európa hozzáadott a kapott technikai kultúrához, az a népvándorlást túlélt népek – agresszív küzdő- és verseny-szelleme, – sajátos innovációs hajlama, – újításokat elfogadó társadalma volt, amely gyorsnak és nyomasztóan hatékonynak bizonyult..
E technikai forradalom alapvetően újításokon, találmányokon alapult, amelyek – az energiaforrások növelését, – az energia közvetítését, – a munka szervezését szolgálták.
04
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
Nyakhám helyett váll és szügyhám, amely az 500 táján engedélyezettnél 2,5-4szer nagyobb vonóerőt tett lehetővé. (8-9. század)
05
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
Vízkerekek alkalmazása. (9-11. század) Előzmények:
Hieropolisi vízkerék
Vitruvius vízimalma 06
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
Vízkerék késő középkori ábrázolása.
07
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
Vízkerekek alkalmazása. (9-11. század)
08
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
Vízkerekek alkalmazása. (9-11. század) Angliában a Domesday Book töredéke több mint 5000 vízimalmot sorol fel Hódító Vilmos korából (11. század közepe). Vízkerékkel bármilyen gépet lehetett hajtani.
09
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
Fogaskerekek, áttételek, bütykös tengelyek használata. (10-12. század)
010
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
A fogaskereket Indiában találták fel. E szerkezet a közel-Keletről érkezett Európába a 10. század előtt. A bütykös tengely a forgó mozgást közvetlenül vagy közvetve pulzáló vagy rezgő mozgássá alakította át. Bütykös tengely változata → rezgő mozgás
011
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
Bütykös tengely változata → pulzáló mozgás
012
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
Bütykös tengely modern megoldása → pulzáló mozgás
013
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
Szélmalom (12. század második fele)
014
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
A vízkerekek és áttételeik módon adtak vízemelő, gabona- és papírmalom, fa- és kőfűrész, kovácskalapács, kovácsfújtató működtetésére. Nyomukban másodlagos ötletek, találmányok sora született; – köszörű, – olajütő, – cukornádsajtó, – kalló, – cser- és kendertörő, – lenvászonmosó… – lábbal hajtott eszterga. Apály-dagály malom is üzemelt már a 11. század végén Velencében. A kölyüs malmok (kallós malmok) működtetése vezetett a papír elterjedéséhez.
015
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
Cérnázó
016
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
Kallómalom
017
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
A spanyol területen át, arab közvetítéssel érkezett fonókerék a textilművesség színvonalát emelte. A lábítós szövőszék az egyik legfontosabb, de nem látványos találmányként segítette az életminőség javulását (1180 után). Ehhez a 11. század végétől és ehhez egy évszázaddal később a fémtűs kártolás is járult. A 12. század áttörés az emberi civilizáció fejlődésében; ekkor jelenik meg – a gomb, – a gomblyuk, – a szappan, – a szemüveg, – a lúdtoll – az étkezési villa. Az ekkor feltűnő sprirálrúgó egy sor eszköz kelléke lesz. 018
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
Az arabok vegyészeti ismeretei vezettek el a 10. század végén a – borszesz (ethanol: C2H5OH) lepárlásához, – salétromsav (HNO3 )készítéséhez, – a tükör foncsorozásához, – a puskaporhoz is. A vegyészet textíliák, művészi alkotások, tárgya, építőanyagok színezését tette lehetővé: – ólomfehér – földfestékek – olajok, zsírok, ólom használata A földrajzi felfedezéseket segítette – az iránytű – méretarányos kompasztérkép
019
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
A malmokban megjelentek a kilincsművek és szabályozták a szerkezet fordulatszámát. A programozás kezdetleges megoldásaként megjelent a bütykös dob. Az órák elterjedése mellé a „programozott” harangjátékok már az emberi játékosság tükrei lettek.
Giovanni Dondi dell'Orologio (1330–1388)
020
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
Programozott harangjáték
021
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
Toronyóra szerkezet
022
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
Toronyóra szerkezet
023
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
Toronyóra szerkezet
024
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
Ramon Llull (Raimundus Lullus, kb. 1232–1315)
025
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
Kovácsműhely
026
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
Az arab számok megkönnyítették a termelés irányítását és kereskedelmi ügyletek végzését. A nulla a számolás forradalmi találmánya lett Európában. A matematika az óra és a naptár reformjához vitte el Európát és az égitestek megfigyelésének alapja is lett.
Az építészetben az arab példák nyomán terjedt el Európában a kupola, a keresztboltozat, az erkély, a csigalépcső, a csúcsív, a kémény, és… a talicska. „Visszakerült” Európába a keleten megőrzött antik építési gyakorlat is. A habarcs készítéséhez használatos mész mellett a 11. századtól el-felbukkantak a természetes hidraulikus pótlékok; együttes alkalmazásuk már a 11. században beton-jellegű öntött elemeket is eredményezett. Ekkor tűnnek fel a favédelem korai vegyi megoldásai, valamint az épületek alsó szigetelése.
027
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
A nagy áttörés: a 10-12. század folyamatos fejlődése → csúcsív kialakulása
028
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
A vázas építészet
029
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
A vázas építészet
030
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
A vázas építészet
031
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
Csigalépcső
032
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
Gargouille
033
Déry Attila: A kora középkori ipari forradalom
Erkély
034