A magyarországi személygépkocsi kereskedések piaci felmérése

A magyarországi személygépkocsi kereskedések piaci felmérése 2012

Kedves Olvasó! A PwC immáron negyedik alkalommal végzett felmérést a magyarországi autókereskedők körében. A piaci helyzet ismeretében az idei felmérést a korábbi évek főbb témáihoz képest olyan elemekkel is bővítettük, mint a magyar piacon a jelen állapotban alkalmazható marketingeszközök, vagy a feketegazdaság leküzdésével kapcsolatos ötletgyűjtés. Természetesen az idei elemzésben is megpróbáltuk mérni a piaci konszolidációnak a szereplőkre gyakorolt hatását, a pénzügyi és foglalkoztatási helyzetet, az adóváltozások hatását, és a kereskedők jövőre vonatkozó becsléseit is. „A nemzetközi helyzet egyre fokozódik…” – idézhetnénk a klasszikust az európai újautó regisztrációs statisztikákat böngészve. A jelenlegi helyzet finoman szólva sem „habostorta”, a magyar újautó forgalomba helyezések száma ugyanis stagnál, ráadásul a harmadik évezred eddig lehetségesnek hitt legmélyebb pontján. A Magyarországon forgalomba helyezett új személyautók száma 2011-ben alig több mint 45 ezer volt, ami lényegében megegyezik a 2010-es, hozzávetőlegesen 43 ezres adattal. A GDP adatok és a gazdasági bizonytalanság minden országban rányomták bélyegüket az újautó piacra is, a legjobban így a 2011-es évben Portugália, Görögország piaca szenvedett, mindkettő a megelőző évhez viszonyítva 30%nál nagyobb zuhanást elszenvedve1. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy az egyébként lakosságszámban hozzánk nagyon hasonló, 10–11 1 ACEA statisztika, new passenger car registrations by market – European Union www.acea.be

2


millió lakos közötti Portugália és Görögország értékesítései még mindig 153 ezer illetve 97 ezer darab körül mozognak. Összevetve ezt azzal a ténnyel is, hogy a 2008-as adatokhoz viszonyítva nálunk kb. 71%-os a visszaesés, a görögök „csak” 63%-os visszaesést értek el, és azt is csak 2011-re, míg a portugálok pusztán 28%-kal kevesebb regisztrációt mutatnak fel mint 2008-ban. Ez azt a korábbi gyanakvást erősíti meg, hogy a magyar piac már 2008ban is a vásárlók lehetőségeihez képest túl volt pörgetve, a – régebben zömében deviza – hitelre történő vásárlás az egyensúlyinál magasabb szintre röpítette az akkori eladásokat az autópiacon is, aminek hátulütői az elmúlt években minden téren megjelentek. A regionális összehasonlítás is ennek megfelelően alakult. Hasonlóan a 2010-es évhez, a lakosságszámban jóval kisebb Szlovákia és Szlovénia is 2011-ben ismét több újautót helyezett forgalomba, mint hazánk, holott korábban a kettőt együttvéve is felülmúlták a hazai adatok. A meghatározó nyugat-európai országokkal való összehasonlítás értelmetlen volna, a magyar újautó piac a legnagyobb európai, 2011-ben 3,1 milliós értékesítést elérő némethez képest tulajdonképpen alig nagyobb egy kerekítési különbözetnél. Az mindenesetre következtetésként levonható, hogy az egyébként egyre inkább minden részében globális gondolkodást és döntéseket igénylő személyautó iparban hazánk kezdi

tartósan a kis, vagy kevéssé jelentős piacok sajátosságait felvenni, azaz az autógyártók inkább regionálisan gondolkodnak a keletközép-európai piacban, különösen márkáik pozícionálásakor, vagy az árazás és marketingstratégia kialakításánál. A statisztikák alapján ugyanakkor, az extrém gazdasági szituációkat – például egy újabb európai vagy világválságot – kizárva valamilyen növekedésre mégiscsak számíthatunk a piacon, a legnagyobb kérdés e tekintetben persze az időtáv. Az 1000 főre jutó magyar2 személyautók száma ugyanis még mindig alacsony, az elérhető – bár viszonylag régi, 2007-2008-as évekre vonatkozó összehasonlító – adatok alapján csak 305. Összehasonlításképpen az előbb említett Görögországban és Portugáliában ez az adat 428 és 412 körül alakul. Régiós összehasonlításban Szlovákiában ez a szám 265, Csehországban 412, Szlovéniában 501, Romániában pedig csak 161. Abból kiindulva, hogy az uniós országok ár- és életszínvonala közgazdasági elméletek alapján hosszú távon legalábbis közeledik egymáshoz, az újautó értékesítések növekedésére a jövőben joggal számíthatunk. Az értékesítések jelenlegi szintje ezenkívül rettentően alacsonynak látszik a hozzávetőlegesen 3 milliósra becsült magyarországi személygépkocsi állományhoz képest, gyorsan kiszámolható, hogy az állomány szinten tartása a jelenlegi értékesítési adatok alapján azt jelentené, hogy több mint 2 Az e bekezdésben közölt adatok az ACEA honlapján érhetők el, http://www.acea.be/news/news_detail/ vehicles_in_use/

60 évig szolgálnák gazdáikat az autók. Ez az arány olyan magas, hogy az autóállomány bizonyos mértékű csökkenését feltételezve is láthatóan csak átmenetileg fenntartható, és tulajdonképpen már kikényszerítette a szerviz üzletág szerepének jelentős növekedését is, amiből a válaszadók profitjának többsége, átlagosan 55%-a származott. Felmérésünkben kiderül, hogy a piac szereplőinek többsége családi vállalkozás, mely jellemzően egy márkakereskedővel áll kapcsolatban. A forgalomba helyezési adatok alapján hozzávetőlegesen 20–25%-át fedi le a felmérésünk az új személygépjármű piacnak, a használtautók piacán való lefedettséget a válaszok alapján nehezebb pontosan megbecsülni, mindenesetre ennél az aránynál jóval kisebb. A részt vevő kereskedések működési idejét tekintve a kereskedések elhanyagolható része, 4%-a működik kevesebb, mint 5 éve, míg a részt vevők 87%-a régi motoros, és 10 évnél régebb óta működik. Ez tisztán mutatja, hogy a válság beköszöntével szinte senki nem szeretne az iparágba belépni. A piaci tendenciát az is alátámasztja, hogy egy iparági felmérés alapján a kereskedések száma már csak hozzávetőlegesen 470-re tehető 2011ben, melyek túlnyomó részt a fővárosban, vagy környékén, illetve a nyugat-dunántúli régióban folytatnak üzleti tevékenységet3. A vizsgált 2011-es évben a válaszadók egyötöde volt kénytelen képviseletet bezárni.

A pénzügyi helyzet tekintetében a 2011ben is folytatódó gazdasági válság továbbra is meghatározta a hazai piac mutatóit. A magánvevők eltűnését és a hitellehetőségek szűkülését mi sem igazolja jobban, mint hogy felmérésünkben a válaszadók átlagosan mindössze 9%-ra teszik a forgalmuk forint-, vagy devizahitellel finanszírozott értékesítés részét. A válaszadók értékesítéseinek átlagosan 65%-át teszik ki a készpénzben történő értékesítések. Az értékesített autók nettó átlagára a válaszok alapján 3,83 millió forint volt. A vevők 32%-a alapfelszereltséggel rendeli meg autóját. Foglalkoztatás tekintetében elmondható, hogy a leépítések sajnos továbbra is folytatódtak a szektorban, a válaszadók 64%-a volt kénytelen leépítésre, ezen felül 17%-uk volt kénytelen korábban teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottat részmunkaidőben tovább foglalkoztatni. Felmérésünk idején még nem voltak ismertek az elvárt béremelés részletes követelményei, abban azonban

biztosak lehetünk, hogy ilyen foglalkoztatási eredmények mellett nem az a fő kérdés, hogy szeretnék-e az alkalmazottak fizetését a kereskedők emelni. A 2011-ben életbe lépő adóváltozások nem segítették érdemben a piacot a válaszadók 80%-a szerint. A 2012-re életbe lépő változások közül talán a legjelentősebb a regisztrációs adó csökkentése, az áfa kulcs emelése, valamint a bérelt autók áfá-jának levonhatóvá tétele. Az első miatt a forgalomba helyezések 2011 novemberéről decemberére 28%-al estek vissza, míg 2011 decemberéhez viszonyítva 2012 januárjában egy szignifikáns, 51%-os emelkedés figyelhető meg. Ez egyértelműen tükrözi, hogy az új autókat igyekeztek tulajdonosaik már az új évben regisztráltatni. A feketegazdaság káros jelenségeit illetően egyértelmű válasz érkezett a kereskedőktől. Mindössze 3%-a válaszolta a résztvevőknek, hogy nem érintik az iparágat a feketegaz-

daság jelenségei, ami statisztikai hibának is tekinthető. A válaszadók 95%-a jelezte, hogy kereskedését hátrányosan érintik a feketegazdaság jelenségei. A becsületesen tevékenykedő kereskedők ilyen helyzetben érthetően minden lehetőséget megragadnának a feketén működő konkurenciával szembeni küzdelemben. A résztvevők megoldási lehetőségként elsősorban az adócsökkentést és a kötelezően használandó adatbázisok kialakítását nevezték meg, de az ellenőrzések gyakorítását is kívánatosnak tartotta a válaszadók 44%-a. 2012-re a kereskedők további, teljes stagnálást jósolnak, 46 ezer darabos új személyautó értékesítéssel. A válaszadók 62%-a egyáltalán nem lát esélyt a növekedésre 2012-ben, a 2013-2014-es időszakban 79%-uk kis növekedést remél, és 2014 után is csak kis növekedéssel számol a válaszadók 68%-a. A korábbi felmérésünkhöz képest elmondható, hogy a jövőre nézve a kereskedők veszítettek a korábbi mérsékelt optimizmusukból.

3 Az adatok forrása: GÉMOSZ kutatási adatok – 2011-es felmérés


3

A felmérésben részt vevők köre

A 2011-es évre vonatkozó felmérésünkben részt vevő autókereskedőknek legnagyobb része, 38%-a működött Budapesten vagy Pest megyében. A válaszadók 89%-a márkakereskedés, a fennmaradó 11% független kereskedés volt. A résztvevők 71%-a működik családi vállalkozásként. A válaszadó kereskedők csaknem teljes egésze, 96%-a több mint 5 éve van jelen a piacon, 72%-uk pedig 16 évnél is régebb óta működik. A korábbi évekhez képest ez még inkább azt mutatja, hogy a piacon jelenleg nagy többségében a régebb óta működő vállalkozások vannak jelen, a jelen gazdasági helyzetben pedig a piacra új szereplőként betörni rendkívül nehéz. A felmérésben részt vevők átlagos működési ideje 17 év. A piaci tendenciát az is alátámasztja, hogy a 2007-ben még 1100-ra becsült autószalonok száma egy 2011-ben elkészült felmérés szerint kicsivel több, mint 700-ra csökkent. A márka kereskedésekkel foglalkozó cégek száma körülbelül 350-re tehető 2011-ben1.

A résztvevők 64%-a fizet bevallása szerint bolti kiskereskedelmi adót. A bemutatótermek számát tekintve a résztvevők 49%-a csak egy, 38%-uk kettő vagy három, 13%-a pedig ennél több bemutatótermet üzemeltet. A felmérésben részt vevő átlagos kereskedő 2 bemutatótermet üzemeltet. A forgalmazott márkák tekintetében a legtöbb kereskedő az Opelt, Skodát és a Volkswagent jelölte meg.

MENNYI IDEJE MŰKÖDIK A KERESKEDÉSE?

16 év –

72% 1 Az adatok forrása: GÉMOSZ kutatási adatok – 2011-es felmérés

4


1–5 év

4% 6–15 év

24%

Pénzügyi helyzet – vevők, árrés, költségek

2011-ben ismét nagyon kevés, mindössze 45 106 személygépkocsit helyzetek forgalomba. A 2008-as adatokhoz képest ez még mindig 71%-os visszaesést mutat. A fenti adatok fényében nem meglepő, hogy a felmérésben részt vevő kereskedők 59%-a számolt be arról, hogy rosszabb pénzügyi helyzetben van, mint az előző évben. Az első számú problémaforrás a válaszadók 52%-a szerint továbbra is az értékesítés alacsony szintje. A felmérésben részt vevő kereskedők által értékesített személygépkocsik átlagos ára 3,8 millió forint, ami jól mutatja, hogy a presztízsmárkák előretörése mellett még mindig keresettek az alacsony árkategóriában lévő gépjárművek is. Érdekes tény, hogy az ügyfelek közel 32%-a vásárolja meg a személygépjárművet alapfelszereltséggel, vagy maximum 1-2 kényelmi extrával. 2011-ben a pénzügyi intézmények visszafogott hitelezési tevékenységével összhangban a hitelre vásárlás szerepe alacsony volt, a résztvevők értékesítéseinek mindössze átlagosan 9%-át tették ki a hitelre történő vásárlások. A hitelre vásárolt autóknak átlagosan 23%-át kellett a vásárlónak önerőből finanszírozni. 2011-ben is főként a készpénzért történő vásárlások teszik ki a kereskedők

bevételeinek szignifikáns, átlagosan 65%-át. Tartós bérletből és lízingből a kereskedők bevételének 26%-a származott. Talán érdemes megjegyezni, hogy ez utóbbi kategóriából mindössze 2% a devizaalapú lízing aránya. Az idei felmérésben a korábbinál alaposabban próbáltuk mérni a kereskedők profitforrásait illetve azok összetételét. A résztvevők válaszai alapján az újautók nettó árában átlagosan mindössze 7% a kereskedői árrés. Ezzel összhangban, a fő profitgeneráló tevékenység a kereskedelem felől eltolódott a szerviz tevékenység felé. A kereskedők a szervizszolgáltatás haszonkulcsát nevezték meg 2011-ben a fő profitforrásnak, a válaszok alapján profitjuk átlagosan 55%-os arányban származik innen. A pénzügyi közvetítőktől kapott jutalék a hitelezéssel párhuzamosan teljesen összezsugorodott, a felmérésben részt vevők profitjának átlagosan mindössze 5%-a származik ebből. A visszaszoruló hitelezési tevékenység mellett talán érthető, hogy a kereskedőknek csak mintegy 3%-a kínálja a finanszírozók pénzügyi termékeit kiemelt közvetítőként, 56%-uk független többes ügynökként, míg 41%-uk függő ügynökként kínálja a finanszírozó termékeit.

AMENNYIBEN KERESKEDÉSÉBEN KÖLTSÉGCSÖKKENTÉSRE KERÜLT SOR, AZ ALÁBBIAK KÖZÜL MELYIK TERÜLETEKET ÉRINTETTE? Nem került sor költségcsökkentésre

2%

Létszámcsökkentés

64%

Munkaidő-csökkentés miatt bekövetkezett bércsökkentés

17%

Reklámköltségek csökkentése Egyes képviseletek bezárása Egyéb

69% 19% 17%

A válaszadók 98%-a kényszerült további költségcsökkentésre 2011-ben valamilyen formában. 69%-uk megjelölte a marketing költségek csökkentését, mint elsődleges költségcsökkentési forrást. Sajnálatos módon azonban még 2011-ben is a válaszadók 64%-a megjelölte a létszámcsökkentést, és 17%-uk a teljes munkaidős munkavállalók részmunkaidőbe való átsorolását. A tavalyi adatokhoz képest az is megállapítható az idei résztvevők válaszaiból, hogy a kereskedők a készletfinanszírozás tekintetében is próbálták költségeiket minimalizálni, és a beszerzéskor történő fizetéstől (amely 54%-

ról 35%-ra csökkent) az értékesítés utáni kifizetés felé mozdultak el sokan (amelynek 11%-ról 33%-ra nőtt az aránya 2011-re). Nyilvánvaló, hogy a kereskedők igyekeznek minél kevesebb pénzt a készletekben tartani és inkább a cash-flow kímélő készletbeszerzési formákat választják. A válaszokból egyértelműen kitűnik, hogy a kereskedők minden lehetséges költségcsökkentési lehetőséget próbáltak kihasználni a racionalizálás jegyében, ezek a fentieken túl jellemzően a szállítóibérlői szerződések újratárgyalását jelentik, de ide tartozik a tevékenység költségeinek teljes átvilágítása és lehetséges csökkentése, időben eltolása, pl. energiaköltségek csökkentése stb.


5

Marketing tevékenység MILYEN ÉRTÉKESÍTÉST NÖVELŐ AKCIÓKAT ALKALMAZNAK AZ ÖNNEL KAPCSOLATBAN ÁLLÓ ORSZÁGOS FORGALMAZÓK?

A piac összezsugorodásával párhuzamosan mérni szerettük volna, hogy ennek milyen hatása van a kereskedők marketingtevékenységére. Az országos forgalmazók által meghirdetett értékesítést növelő akciók tekintetében a hosszított garancia lehetősége a válaszadók 75%-ánál elterjedt, az autó vételárával kapcsolatos finanszírozási illetve kamatkedvezmény a kereskedések 35%-a szerint jellemző. Visszavásárlási lehetőséget a válaszadók 20%-a, míg meghatározott időponton történő autóváltást a válaszadókkal kapcsolatban álló országos forgalmazók 10%-a tesz lehetővé az ügyfeleinek. Kiemelendő azonban, hogy a kereskedések 43%-ánál az országos forgalmazó egyéb formában is elősegíti a promóciót: különféle marketingtámogatásokat biztosít a kereskedőknek, de a raktárkisöprő akciók, időszakos kedvezmények is jellemzőek.

Elmondható, hogy bár a marketing tevékenységen próbálnak megtakarítani a társaságok a legtöbbet, tisztában vannak vele, hogy a jelen gazdasági helyzetben a túlélés egy hajszálát jelentheti a megfelelő marketing tevékenység folytatása, ezért igyekeznek a költséghatékony, találékony megoldásokkal eljuttatni üzeneteiket a fogyasztókhoz. A válaszadók mindössze 15%-a nem végez saját marketing tevékenységet és hagyatkozik kizárólag az országos forgalmazók hirdetéseire. A kereskedők által a forgalmazótól függetlenül alkalmazott marketing csatornák között a relatíve olcsón és nagy tömegekhez eljuttatható hirdetési formák vezetnek, a válaszadók 68%-a használja az internetes hirdetéseket, illetve 65%-uk használja a szórólapozást. TV vagy rádióreklámokat a kereskedők 45%-a alkalmaz, míg a másik kedvelt médiafelületen, az órásplakátokon, a résztvevők 23%-a hirdet. A válaszadók 25%-a vesz igénybe egyéb eszközöket is, melyek közül a legtöbben a helyi médiát, újságokat, valamint a hírleveleket említik meg, mely médiumok szintén a költséghatékony marketing tevékenységet tesznek lehetővé.

75%

43% 35% 20% 10% Hosszított garancia lehetősége

Autóváltás lehetősége meghatározott időponton

Finanszírozási kedvezmény / Kamat kedvezmény

Visszavásárlási lehetőség

A kereskedés kölségére vállalt egyéb akció

MILYEN MARKETINGESZKÖZÖKET VESZ IGÉNYBE AZ ÖN KERESKEDÉSE AZ ORSZÁGOS FORGALMAZÓ AKCIÓITÓL FÜGGETLENÜL? 68%

65%

45%

25%

23% 15% Csak a forgalmazó általi hirdetéseket

6


Tv, Rádió reklámokat

Óriás plakátokat

Internetes hirdetéseket

Szóró lapokat

Egyéb

Foglalkoztatás

Ahogy a költségek racionalizálásánál kitűnt, sajnos a válaszadók többsége a 2011-es évben is szűkítette a foglalkozatott munkavállalók körét, számát. A kereskedések 61%-a létszámcsökkenésről számol be. Némiképp pozitív fejlemény azonban, hogy a válaszadók 10%-a létszámnövekedést jelentett, míg a munkavállalók számának stagnálását a kereskedések 29%-a jelezte. A felmérésünkben részt vevő átlagos kereskedés 38 embert foglalkoztat.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a foglalkoztatással kapcsolatos adatok – a részmunkaidős alkalmazottak nagy aránya miatt – nehezen összehasonlíthatók más szektorok foglalkoztatási adataival. A válaszadók 44%-a alkalmaz részmunkaidős munkavállalókat. A felmérésben részt vevő kereskedőkre átlagosan 1,7 részmunkaidős foglalkoztatott jut, a szórás azonban meglehetősen nagy.

KERESKEDÉSÉBEN HOGYAN VÁLTOZOTT A MUNKAVÁLLALÓK SZÁMA 2011 FOLYAMÁN A MEGELŐZŐ ÉVHEZ KÉPEST?

Számottevően csökkent

24% Számottevően emelkedett

0%

Némileg emelkedett

10%

Nem változott

29%

Némileg csökkent

37%


7

Az adóváltozások hatása

Adóváltozások tekintetében az autókereskedőkben a közelmúltban heves indulatokat váltott ki a 2010-ben bevezetett bolti kiskereskedelmi adó. Az idei felmérésünkben a válaszadók 64%-a számolt be arról, hogy 2011-re vonatkozóan fizetési kötelezettséget jelentett neki ez az adónem.

Felüdülést jelenthettek volna a 2011-ben és 2010-ben bevezetett személyi jövedelemadó és társasági adó változások, azonban a résztvevők 80%-a nyilatkozik úgy, hogy egyik intézkedés sem segítette az iparágat.

AZ ÖN VÉLEMÉNYE SZERINT MELYIK 2011-ES ADÓÜGYI INTÉZKEDÉS ÉRINTETTE LEGPOZITÍVABBAN AZ AUTÓIPART?

Nem tudom

7%

Személyi jövedelemadó csökkentés

8%

Társasági adó csökkentés

5%

Az aktuális, 2012-ben életbe lépett adóváltozások között az egyik legjelentősebb az áfa felső kulcsának emelése, és ezzel párhuzamosan a bérelt autók áfájának visszaigényelhetősége. A felmérésben részt vevők 72%-a úgy véli, hogy a céges vásárlók körében a jogszabály módosítás következtében növekedni fog a bérelt autók aránya, míg mindössze 28%-uk vélekedik úgy, hogy nem fog jelentős változást eredményezni. A regisztrációs adó csökkentése a piaci szereplők véleménye szerint a gépjárművek árában nem fogja jelentősen éreztetni a hatását, így a 2012. év elején a regisztrációkat átmenetileg növelő hatása inkább csak a 2011 év végi vásárlásokhoz kapcsolódó forgalomba helyezések elhalasztását jelenti, a jövőben érdemi változást azonban nem biztos, hogy hoz. A cégautó adó megváltoztatása a válaszadók szerint átlagosan 8%-os csökkentő hatással lesz majd az újautó értékesítésekre. A gépjármű átírási illeték rendszerének változtatása pedig a válaszadók véleménye szerint a piacot hozzávetőlegesen 6%-kal fogja majd vissza.

Egyik sem segítette

80%

8

CÉGAUTÓ ADÓ VÁLTOZÁSA

GÉPJÁRMŰ ÁTÍRÁSI ILLETÉK VÁLTOZÁSA

Az üzleti célokra használt személygépjárművek adójában 2009. február 1. óta kétféle adótétel létezett. Az adó mértéke a hajtómotor hengerűrtartalma alapján 1600 cm3-ig 7000 Ft/hó, az e fölötti hengerűrtartalmú hajtómotorral ellátott járművek esetén pedig 15 000 Ft/hó volt 2011 év végéig.

Az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény alapján 2011. december 31-ig a gépjármű megszerzése utáni illeték alapja a gépjármű cm3-ben kifejezett hengerűrtartalma volt. Az 1890 cm3 alatti lökettérfogatú motorral rendelkező személygépjárművek esetén az illeték mértéke 18 Ft/cm3 volt, míg fölötte ez a mérték 24 Ft/cm3.

Az adótétel nagyságát 2012-től két szempont határozza meg: a személygépkocsi környezetvédelmi besorolása, valamint a személygépkocsi hajtómotorjának teljesítménye.

Gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) 0–50

Környezetvédelmi osztály-jelzés „0”–„4” osztályjelzések esetén (Ft) 16 500

„6”–„10” osztályjelzések esetén (Ft)

„5”; „14”–„15” osztályjelzések esetén (Ft)

8 800

7 700

2012. január 1-től az illeték alapját a gépjármű motorjának kW-ban kifejezett teljesítménye, valamint a jármű gyártástól számított kora képezi. 2012-től az alábbi táblázat alapján számítandó az illeték mértéke. Jármű hajtómotorjának teljesítménye (kW)

Jármű gyártásától számított kora 0–3 év (Ft/kW)

4–8 év (Ft/kW)

8 év fölött (Ft/kW)

0–40

550

450

300

51–90

22 000

11 000

8 800

41–80

650

550

450

91–120

33 000

22 000

11 000

81–120

750

650

550

120 fölött

44 000

33 000

22 000

120 fölött

850

750

650


9

A feketegazdaság jelenléte az iparágban Eddigi felméréseinkben a válaszadók egyértelműen az iparág egyik legnagyobb problémájának a szürke és feketegazdaság jelenlétét tekintik. Idén sem kaptunk a tendenciától eltérő eredményt, sőt, a mostani felmérésben szinte 100%-ban azt nyilatkozták a részt vevő kereskedések, hogy a szürke és feketegazdaság jelen van az iparágban, és a válaszadók 95%-a jelezte, hogy kereskedését hátrányosan érintik a feketegazdaság jelenségei. A válaszadók tisztán látását, őszinteségét és a problémával fennálló kapcsolatát igazolja, hogy egyetlen válasz sem érkezett arra, hogy nincs tisztában a feketegazdaság jelenlétével az iparágban, vagy nem tudja eldönteni, hogy létező problémáról beszélünk-e. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a válaszadók szerint mi lehet az elsődleges oka a feketegazdaság ilyen szintű jelenlétének az iparágban. A résztvevők 40%-a jelölte meg a magas adókat, költségeket, mint elsődleges kiváltó okot. Szerkesztőként és adótanácsadóként a társasági adó és a személyi jövedelemadó terhelés nemzetközi mértékével összehasonlítva ezt nem tartjuk teljesen alátámasztott megfigyelésnek, habár a társadalombiztosítási járulékok továbbra is jelentős terhet jelenthetnek a munkáltatóknak és munkavállalóknak, és lehetnek a válasz elsődleges okai. Nagyon érdekes tény, hogy a második helyen, 21%-al

10

végzett az a kiváltó ok, hogy az árak alacsonyan tartása miatt az ügyfelek beleegyeznek, sőt, el is várják ezt a magatartást. 16% jelölte meg elsődleges okként, hogy csak így tudnak a kereskedők talpon maradni az egyre fokozódó versenyben, és a csőd elkerülése érdekében a szürke és feketegazdaság eszközeit kényszerülnek használni. 14% a csökkenő kereslettel indokolja a szürke és feketegazdaság jelenlétét, azaz viszonylag újkeletű jelenségnek gondolja a feketegazdaság jelenlétét az iparágban. 9% egyéb okokat tart elsődleges kiváltó tényezőnek, többek között a szerintük hibás gazdaságpolitikát, a „sufniműhelyek” térhódítását a szakképzett szerelők elbocsátása miatt, a gyenge hatósági ellenőrzéseket, a megfelelő törvényi háttér hiányát és magát az iparág nagy részét átjáró „szellemiséget”, említik meg. Szintén szerettük volna idén megkérdezni a résztvevőket, hogy milyen megoldási javaslatokat látnak a feketegazdaság visszaszorítására. A válaszadók 72%-a az adócsökkentés, a kedvező adózási feltételek megteremtését megjelölte, mint megoldási lehetőséget, a kötelező adatbázisok létrehozását, például a szerviz történet lekövetésére, a válaszadók 67%-a jelölte meg, míg a gyakoribb hatósági ellenőrzéseket, csak a válaszadók kevesebb mint fele, 44%-a tartja megoldási


ÖN SZERINT MI AZ ELSŐDLEGES OKA A SZÜRKE ÉS FEKETEGAZDASÁG JELENLEGI SZINTŰ JELENLÉTÉNEK AZ IPARÁGBAN? Egyéb

9%

16%

Csak így tudnak talpon maradni az egyre fokozódó versenyben

Csökkenő kereslet

14%

lehetőségnek. Az egyéb megoldási javaslatok tekintetében a számla nélküli szolgáltatásnyújtások visszaszorítását, illetve a vagyonosodási vizsgálatok növelését tartják a legtöbben fontosnak. Iparági becslések alapján a hazai szervizpiac immáron több mint fele illegális szereplők által kiszolgált, ami rávilágít arra, hogy mennyire hátrányos helyzetben vannak e szolgáltatás terén a tevékenységüket a szabályok szerint végző szereplők.

Magas adók, költségek

40%

21%

Az ügyfelek is elvárják ezt a magatartást az alacsony árak miatt

Lehetetlen tehát nem észrevenni, hogy az amúgy is több sebből vérző iparágat a feketegazdaság már szinte minden területen átszövi, és az amúgy is a túlélésért küzdő kereskedőknek a legnagyobb problémát az adókat nem fizető konkurencia jelenti. Az egyre zsugorodó piacon a feketegazdaság jelenségei fojtogatják a becsületesen működő vállalkozásokat, akik leginkább a törvényhozói és ellenőrzői szintektől várnak segítséget. Egy apró reménysugarat jelenthet, hogy már a törvényhozói szinteken is felismerik egyik-másik problémát, aminek első komolyabb jeleként a Magyarországon külföldi rendszámmal ellátott járművek fokozott ellenőrzését tekinthetjük.

Kilátások a jövőre nézve

A jövőre vonatkozó kilátások tekintetében az előző felmérésben mért, a következő éveket érintő viszonylagos optimizmus is jelentős mértékben mérséklődött. Míg a tavalyi felmérésben a résztvevők 57%-a látott némi esélyt a fellendülésre egy éves időtávlatban, az idei felmérésben résztvevők mindössze 38%-a lát esélyt növekedésre 2012-ben. A kereskedők várakozásának átlaga szerint 2012-ben 46 010 új autót adnak el Magyarországon. A résztvevők hosszú távú kilátásai is némiképp romlottak. Míg a tavalyi évben nem volt olyan kereskedő, aki ne várt volna 2-3 éven belül növekedést, és a válaszadók 63%-a 2013 után jelentős növekedést prognosztizált, a mostani felmérésben 2013-2014-re a válaszadók 89%-a vár növekedést, és 2014 után is csupán 30% vár jelentős javulást. A válaszadók 13%-a még mindig mérlegeli az iparágból való kilépés lehetőségét, ez nem változott az előző évi felmérésünkhöz képest. A válaszokból ugyanakkor némileg arra lehet következtetni, hogy az iparágból már javarészt kiestek azok a szereplők, akik nem rendelkeztek kellő erővel a válság túléléséhez.

Hasonlóan az előző évi felmérésünkhöz, a válaszadók 28%-a tervezi márkaportfóliójának bővítését, új márkák bevezetésével. Kérdésünkre, hogy mely márkával kívánja bővíteni a portfólióját, a legtöbb szavazatot a Hyundai kapta.

ÖN SZERINT AZ ALÁBB FELSOROLT IDŐSZAKOKBAN MILYENEK AZ ÉRTÉKESÍTÉS NÖVEKEDÉSÉNEK AZ ESÉLYEI? Nincs rá esély 2012-ben

2014 után

Nagy rá az esély

62%

2013-2014

Az újautó értékesítést mint iparágat érintő veszélyek tekintetében a válaszadók az élen továbbra is a piac jelenlegi helyzetét és a finanszírozás hiányát tekintik. A szabályozás gyakori változása a harmadik helyen végzett az iparági fenyegetések rangsorában, a kereskedők 22%-a jelölte ezt meg a legfontosabb veszélyt jelentő tényezőnek. Üzenetértékű ugyanakkor, hogy a válaszadók a legkisebb veszélynek helyzetükre a külföldi márkakereskedő csoportok piacra lépését gondolják, a válaszadók 65%-a szerint ez a legkevésbé fenyegető lehetséges veszélyforrás.

Kicsi rá az esély

36%

11%

78%

2%

2% 11%

68%

30%

MÉRLEGELI-E AZ IPARÁGBÓL VALÓ KILÉPÉS LEHETŐSÉGÉT 2012-BEN?

Nem tudom

5%

Határozottan nem

49%

Inkább nem Inkább igen Határozottan igen

33% 8% 5%


11

Kapcsolat Armin Krug Cégtárs Autóipari vezető Telefon: +36 1 461 9552 E-mail: [email protected] Lőcsei Tamás Cégtárs Adó és Jogi Szolgáltatások Telefon: +36 1 461 9358 E-mail: [email protected] Dieter Joachim Böhm Vezető menedzser Könyvvizsgálati Szolgáltatások Telefon: +36 1 461 9933 E-mail: [email protected] Rátosi Róbert Menedzser Adó és Jogi Szolgáltatások Telefon: +36 1 461 9154 E-mail: [email protected]

© 2012 PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft. Minden jog fenntartva. Ebben a dokumentumban a „PwC” kifejezés a PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft.-re utal, egyes esetekben pedig a PwC hálózatra vonatkozik. Minden tagvállalat önálló jogi személy. További információért, kérjük keresse fel a http://www.pwc.com/structure weboldalt.

A magyarországi személygépkocsi kereskedések piaci felmérése

Recommend Documents