A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének Módszertani terve az Egyenlő Bánásmód Hatóság "TÁMOP 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem - a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése" program kutatási programjában megvalósítandó országos reprezentatív kutatási tevékenységre
Budapest, 2010. augusztus 31.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a "TÁMOP 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem - a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése" projekt kutatási programját az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósítja meg 2009 és 2013 között. A hatóság a jogtudatosság fejlesztését szolgálja a kutatási eredmények közzétételével. Az ezt rögzítő és elemző tanulmányok, az abban szereplő adatok, ábrák és összefüggések, valamint egyéb tartalmak felhasználásának joga az Egyenlő Bánásmód Hatóságot illeti. Minden további felhasználás, beleértve a nyilvánosság bármilyen formáját és területét, a hatóság engedélyéhez kötött.
A módszertani tervet a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézet kutatócsoportja az Egyenlő Bánásmód Hatóság megbízásából a „TÁMOP- 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem- a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése” című projekt keretében készítette. A módszertani terv szerzői: Neményi Mária (kutatásvezető), Laki Ildikó, Ságvári Bence, Takács Judit, Tardos Katalin, Tibori Tímea
2
TARTALOMJEGYZÉK
A kutatás háttere ...................................................................................................................... 4 A diszkriminációról........................................................................................................... 4 Diszkrimináció Magyarországon ...................................................................................... 5 A kutatás célja .......................................................................................................................... 6 A nemek szerinti diszkrimináció....................................................................................... 6 Az LMBT-embereket érintő diszkrimináció Magyarországon ......................................... 7 A fogyatékossággal élők diszkriminációja........................................................................ 8 A romák diszkriminációja ................................................................................................. 9 Javaslat a kutatás célcsoportjainak kibővítésére ............................................................. 10 A kutatás módszertana .......................................................................................................... 11 Az alkalmazni kívánt mintavételi eljárás ismertetése a reprezentatív minta és az alminták tekintetében ............................................................................................................ 13 Országos, reprezentatív adatfelvétel ............................................................................... 13 Speciális alminták megkérdezése.................................................................................... 13 Kérdezőbiztosi hálózat .................................................................................................... 16 A kutatás során vizsgálandó témakörök .............................................................................. 16 Védett tulajdonságokkal rendelkezők almintái ............................................................... 17 Az elkészülő tanulmányok felépítése és egyéb teljesítések ............................................ 19 Részletes munkaterv, módszertan és ütemezés.................................................................... 20 Az elkészülő tanulmányok felépítése és egyéb teljesítések ............................................ 20 A kutatás felépítése................................................................................................................. 20
3
A kutatás háttere A diszkriminációról A különböző társadalomtudományi elméletek, és empirikus kutatások sora bizonyítja, hogy valamely, akár lényegtelen jellemzőjük alapján kategorizált, ezáltal sztereotipikusan szemlélt, gyakran stigmatizált, és ilyen értelemben egységes csoportot alkotó, társadalmilag marginalizált és gazdaságilag hátrányos helyzetbe került kisebbségek – nők, testi-lelki betegségekkel szenvedők, a kulturális vagy életviteli szempontokból a többségtől eltérő szokásokkal rendelkezők, idősek, etnikai kisebbségi csoportok tagjai – kettős elnyomás áldozatai. Hátrányos helyzetükért egyaránt felelősek az adott társadalom politikai-gazdasági struktúrájának adottságai és az ezen csoportok megkülönböztetését a társadalmi tudatban rögzítő, történetileg kialakult kategorizációs sémák. A szociális identitás elmélete szerint a pozitív társadalmi identitás fenntartása alapvető emberi szükséglet, amely alapvetően társas összehasonlítás révén történik Az egyén ön- és csoportértékelésének növekedéséhez vezet az, ha az egyén más csoportok tagjait negatívan minősíti, ez pedig táptalaja az előítéletességnek, sztereotipizálásnak, diszkriminációnak. Különösen fontos ennek mechanizmusnak a jelentősége olyan időszakokban, amikor a társadalom széles rétegeinek identitása elbizonytalanodik, leértékelődik. A vonatkozó nemzetközi szakirodalomból is jól ismert, hogy a diszkrimináció és a kirekesztés társadalmi mechanizmusai önfenntartó erejűek, s idővel a társadalmi struktúra alakításának meghatározó dimenziójává válhatnak. Az elmúlt évtized szociológiai irodalma számos ponton mutatott rá arra, hogy a többségi-kisebbségi feszültségek reprodukciója a magyar társadalom dezintegrálódásának legfontosabb veszélyforrása. A strukturális/intézményes és a személyhez kötődő, kognitív alapú megkülönböztető bánásmód egymást erősíve, politikai-gazdasági, és társadalmi-kulturális összetevői révén a többségi-kisebbségi feszültségek és konfliktusok forrásává válhatnak. Ezek lehetséges ellenszerei, a különböző anti-diszkriminációs próbálkozások
és
helyzetjavító
politikai,
gazdasági,
illetve
szociális
intézkedések
hatékonysága azonban gyakran megtörik azok miatt a csak lassan, nehezen megváltoztatható szerkezeti adottságok, valamint a mindennapi együttélési viszonyokat átszövő vélemények, attitűdök és gyakorlatok miatt, amelyek a társadalmi együttélés során kialakultak és rögzültek. A jogtudat-vizsgálatok szerint a megnövekedett jogi tartalmú információk, és a kedvező jogtudati változások között sincs automatikus kapcsolat, a strukturális, kognitív és érzelmi aspektusok bonyolult összefüggésrendszerben hatnak egymásra.
4
A diszkrimináció megelőzésének egyik fő eszköze a tudatosságnövelés. A tudatosságnövelés főbb módszerei közé sorolható a tájékoztatás és a kommunikáció, az oktatás és képzés, valamint az állampolgárok személyes tapasztalati körének a bővítése. Az oktatás és képzés segítségével történő tudatosságnövelést szakosodott oktatási programok (előadások, tanfolyamok) és oktatási anyagok (kézikönyvek, tankönyvek, képzési segédanyagok) kifejlesztésével lehet megvalósítani – az iskolarendszeren belül a diákok és a tanárok megszólításával, az iskolarendszeren kívül pedig a széles nyilvánosság vagy annak bizonyos rétegeinek a megszólításával. Jelen kutatási ajánlatunk e célok hatékony eléréséhez kíván hozzájárulni a társadalmi megkülönböztetés Magyarországon legjellemzőbb formáinak feltárásával és a kutatási eredmények közzétételével. Diszkrimináció Magyarországon A „Diszkrimináció az Európai Unióban 2009” (Special Eurobarometer 317) felmérés számos megfontolandó megállapítást tett a magyar társadalom hátrányos megkülönböztetéssel és az Amszterdami Szerződésben felsorolt hat társadalmi csoporttal kapcsolatos tudására, nézeteire és attitűdjére vonatkozóan. Magyarországon személyes diszkriminációs tapasztalatról a válaszadók 24%-a számolt be: közülük 8% a kora, 8% a neme, 3% az etnikai hovatartozása, 2% a fogyatékossága, 1% a vallása, hite és 1% a szexuális orientációja miatt szenvedett megkülönböztetést. A személyesen elszenvedett megkülönböztetés arányainál jellemzően nagyobb mértékben tapasztalták a megkérdezettek, hogy környezetükben mások társadalmi megkülönböztetés áldozataivá váltak. Magyarországon a legtöbben (11%) etnikai alapú diszkrimináció tanúi voltak, ezt követte a kor (7%), a nem (7%), a fogyatékosság (3%), a szexuális orientáció (2%), valamint a vallás és hit szerinti (1%) megkülönböztetés. Ugyanakkor a vizsgált 27 országban a legtöbben (12%) etnikai alapú diszkrimináció tanúi voltak, majd ezt követték a kor (7%), a szexuális orientáció és a fogyatékosság (6-6%), majd a nem valamint a vallás és hit szerinti (5-5%) diszkriminációs formák. A magyar válaszadók majdnem háromnegyede vélte úgy, hogy az öt évvel korábbi helyzethez képest szélesebb körben jellemző a társadalmi megkülönböztetés. A felmérés eredményei azt is mutatták, hogy az etnikai hovatartozás, a kor, a fogyatékosság és a nem alapján történő hátrányos megkülönböztetés jobban elterjedt Magyarországon, mint az EU többi tagállamában, az átlaghoz képest a különbség 11-21% között van. Ugyanakkor a vallás/hitbeli
5
meggyőződéssel kapcsolatos diszkrimináció kevésbé elterjedt. A munkahelyi hátrányos megkülönböztetés tekintetében a legtöbb hátrányt a bőrszín/etnikai származás, a kor és a nem okozta. Továbbá fontos említeni, hogy Magyarországon 2008 és 2009 között 39%-ról 32%-ra csökkent azoknak az aránya, akik állításuk szerint diszkrimináció áldozatává válva tisztában lennének a jogaikkal. A diszkrimináció szempontjából különösen érintett csoportnak tekinthetjük Magyarországon a nőket, a romákat, a fogyatékkal élőket, illetve az LMBT embereket. Az alábbiakban ezeknek a csoportoknak a legfontosabb jellegzetességeit foglaljuk össze.
A kutatás célja A kutatás célja egy, két hullámból álló, többféle mintavételi módszert alkalmazó kutatás lebonyolítása, amelynek célja az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság, illetve az ennek mértékében bekövetkezett változások mérése és elemzése a teljes lakosság, illetve a védett tulajdonságokkal rendelkező csoportok körében. A fenti cél megvalósítása érdekében 2010-2013 során két, azonos tematikát és módszertani megfontolásokat követő kutatást bonyolítunk le. Mindkét kutatási hullám során külön vizsgáljuk a lakossági attitűdöket, ismereteket, illetve a három kiválasztott, érintett célcsoport tapasztalatait, véleményeit, figyelembe véve az alábbiakat: A nemek szerinti diszkrimináció Az Eurobarometer 2009 felmérés adatai szerint a nemek szerinti diszkrimináció - az életkorral és az etnikai származással együtt - az egyik legfontosabb fajtája a diszkriminációnak az Európai Unióban. A 2006 és 2008 között mért javuló tendencia 2009-ben megfordult, és ismét növekvő arányban (+4%) jelezték a megkérdezettek, hogy észlelik a nemek szerinti diszkriminációt. Magyarország nemcsak, hogy azon országok közé tartozik, ahol a fenti tendencia érvényesült, hanem meg kell állapítanunk, hogy 2008-hoz képest Magyarországon növekedett a legnagyobb mértékben (+14) (Ciprussal egyetemben) a nemek szerinti diszkrimináció észlelése az Európai Unión belül. A probléma súlyosságát jelzi, hogy nemcsak a romlás mértékének tekintetében vagyunk a legrosszabb helyzetben, hanem abszolút értékben is Magyarországon válaszolták a megkérdezettek legnagyobb mértékben (57%), hogy a nemek szerinti diszkrimináció „nagyon és eléggé elterjedt”. Az Európai Unióban a kérdezést megelőző 12 hónapban összesen a megkérdezettek 3%-a százaléka tapasztalat saját maga hátrányos megkülönböztetést a nemi hovatartozása alapján, míg Magyarországon a EUn belüli legmagasabb arányt, 8%-ot mértek. Az európai adatok arról tanúskodnak, hogy a 6
nemek szerinti diszkrimináció sokkal nagyobb (2,5-szeres) mértékben a nőket sújtja, de a férfiak körében is előfordulhat. Az LMBT-embereket érintő diszkrimináció Magyarországon Magyarországon az elmúlt két évtizedben jelentős lépések történtek az LMBT-emberek jogegyenlőségének megteremtése terén, de az érintettek számára továbbra is mindennapos tapasztalat az élet számtalan területén megjelenő diszkrimináció, a többségi társadalom előítéleteivel való szembesülés, a melegek elleni erőszakra buzdító gyűlöletbeszéd és az ennek következtében egyre gyakoribb erőszakos támadások. A European Social Survey (ESS) 2006-os és 2009-es adatai szerint Magyarország a vizsgált európai országok közül a leginkább homofób társadalmak közé tartozik, mely tényező fontos szerepet játszik az LMBT-emberek által érzékelt társadalmi kirekesztő mechanizmusok működésében. A budapesti Political Capital Institute által az ESS 2003-2009 közötti adatai alapján kidolgozott Jobboldali Extremizmus Index (DEREX – Demand for Right-Wing Extremism) – melynek értékei azt jelzik, hogy egy adott társadalomban a választók hány százaléka lehet fogékony a kirekesztő, nacionalista politikai megoldásokra –, szoros kapcsolatot mutatott Magyarországon a szélsőségesen homofób beállítottsággal. A „Diszkrimináció az Európai Unióban 2008” (Special Eurobarometer 296) eredményei arra hívták fel a figyelmet, hogy a társadalmi megkülönböztetés érzékelésére nagy hatással van az, hogy a válaszadók személyes ismeretségi körébe tartozik-e olyan érintett, aki maga is szenved a diszkrimináció valamely formájától. A 27 ország válaszadóinak több mint a fele például rendelkezett más vallású, eltérő etnikai hátterű, illetve fogyatékossággal élő ismerőssel, míg homoszexuális és/vagy roma ember ennél jóval ritkábban szerepelt a válaszadók ismerősei között. Magyarországon a homoszexuálisoké volt a második leginkább elutasított csoport a romák után, valamint az EU átlag és a magyar adatok közti eltérés a homoszexualitás megítélésében volt a legjelentősebb. Magyarországon a 27 vizsgált ország közül egyedülálló módon a válaszadók arról számoltak be, hogy az elmúlt öt év során a szexuális orientáció alapú diszkrimináció gyakoribbá vált, míg az összes többi országban a megkérdezettek szerint az ilyen típusú társadalmi megkülönböztetés ritkábbá vált. Ez annál is szembetűnőbb eredmény mivel Magyarországon a megkérdezetteknek csupán 6%-a számolt be arról, hogy rendelkezik homoszexuális ismerőssel vagy baráttal – vagyis feltehetően Magyarországon sokan érzékelték a szexuális orientáció alapú diszkrimináció növekedését azok közül is, akiknek a személyes ismeretségi körébe nem tartoztak olyan érintettek, akik maguk is szenvedtek volna a diszkrimináció e formájától.
7
A „Diszkrimináció az Európai Unióban 2009” (Special Eurobarometer 317) eredményei szerint a magyar válaszadók 44%-a észlelte a szexuális orientáció alapú diszkriminációt elterjedtnek, míg szintén 44% szerint ritka ez a fajta diszkrimináció. Ezek az adatok azonban nem feltétlenül egy adott társadalmi csoport diszkriminációjának valós elterjedtségét tükrözik, hanem például az alacsony említésszám összefüggésbe hozható a diszkrimináció tudatosulásának hiányával. Így válik érthetővé, hogy az LMBT diszkrimináció elterjedtsége a kutatás szerint a leginkább melegbarát országok közé tartozó Svédországban (57%) és Hollandiában (54%) jóval az EU átlag (47%) feletti, míg a legkevésbé melegbarát Törökországban (37%), Bulgáriában (22%) és Szlovákiában (27%) jóval az alatti. Magyarországon szexuális orientációja alapján személyesen elszenvedett diszkriminációs tapasztalatról a válaszadók 1%-a számolt be. A magyar válaszadók 2%-a pedig tanúja volt annak, hogy környezetében mások szexuális orientációjuk miatt társadalmi megkülönböztetés áldozataivá váltak (ugyanez az arány a vizsgált 27 európai országban átlagosan 6%). Az LMBT-emberek társadalmi helyzetének feltárásában általános problémát jelent társadalmi „láthatatlanságuk”: mivel általában nem ismerhetők fel külső jegyek alapján, a legtöbb esetben az érintetteken múlik, felfedik-e LMBT-mivoltukat. A társadalmi elismerés és a jogegyenlőség kivívásához az egyén ez esetben külsőleg láthatatlan jellemzőiből adódó hátrányok társadalmilag észlelhetővé tételére lenne szükség, sokan azonban éppen azért kerülik LMBT-létük nyílt(abb) felvállalását, mert ez által a heteronormatív társadalom megszokott működési rendjéből való kirekesztést kockáztatnák. A fogyatékossággal élők diszkriminációja Európa lakosságának 10–15%-a minősül fogyatékosnak vagy nevezi magát fogyatékosnak (European Disability Forum 2002). Ezzel a fogyatékos emberek Európában, az Egyesült Államokhoz hasonlóan az egyik legnagyobb kisebbséget és – az idős emberek után – az állami szolgáltatások egyik legnagyobb fogyasztói csoportját alkotják. Az OECD adatai szerint a fogyatékossággal kapcsolatos kiadások az EU-tagállamok nemzeti szociális költségvetéseinek harmadik legnagyobb tételét képezik – az öregségi és egészségügyi kiadások után, a munkanélküliséggel kapcsolatos kiadásokat megelőzve. A fogyatékossággal élő embereket a magyar társadalomban is az egyik leghátrányosabb helyzetű csoportnak tekintjük. Az érintettek kedvezőtlen egészségi állapota mellett a társadalmi körülményeikben is számos nehézséggel küzdenek, melyek egyfelől jelentősen befolyásolják a mindennapi életüket, másfelől a társadalom által elfogadott normákhoz való igazodást. A diszkrimináció esetükben nagyon bonyolult módon jelenik meg, ezért eddig 8
átfogó vizsgálat még nem készült a problémáról. Viszont a jelenlegi attitűdméréssel közelebb juthatunk a téma lényegének megértéséhez. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 577 000 fogyatékos ember él Magyarországon, ez a népesség 5,7%-a. Ez a számarány az elmúlt évtizedben tovább emelkedett, s úgy tűnik 2010re elérheti a 8-9%-ot is. A
fogyatékossággal
élők
életterét
jelentősen
befolyásolja
az
iskolázottságuk,
a
munkaerőpiacon való jelenlétük, a velük szemben fennálló negatív attitűdök, a kirekesztés és a társadalmi integráció esélyei és lehetőségei.
A romák diszkriminációja A szociológusok többsége felfogásában az etnikai kisebbségi hovatartozás döntően egy viszony terméke, amely a cigányság fogalmát társadalmi konstrukciónak tekinti, azaz nem származási, vérségi, biológiai vagy akár autentikus kulturális mássága alapján határozza meg a cigány kategória tartalmát. Ez a nézőpont tehát a romákat elsősorban, mint a társadalmi kirekesztés, a megkülönböztetés, a rasszista típusú előítéletek áldozatait látja, olyan társadalmi csoportként, amelynek hátrányos szociális helyzetéért, a társadalmilag érvényes cselekvésének
lehetőségeiből
való
kívülmaradásért
a
többségi
társadalom
tehető
nagymértékben felelőssé. A roma kisebbséggel szembeni előítéletek az elmúlt másfél-két évtizedben több szociológiai és
szociálpszichológiai
kutatás
tárgyát
képezték
Magyarországon.
Ezek
alapján
általánosságban kijelenthető, hogy a cigányellenesség a nem cigány lakosság széles rétegeit hatja át, és ezáltal táptalajául és egyszersmind megerősítéséül szolgál annak az intézményes és nem intézményes diszkriminációnak, kirekesztő identitáspolitikának, amely az iskolában, a munkaerőpiacon, a településpolitikában és egyéb területeken, például a kultúrában, a médiában, a mindennapi életben megmutatkozik. A közelmúlt kutatásai azt mutatták, hogy a cigányok pozitív megkülönböztetését a lakosság fokozottan elutasította, valamint növekedett a
cigányokkal
szembeni
diszkriminációt
támogatók
aránya.
Összességében
tehát
kedvezőtlenebbekké váltak a lakossági attitűdök a romákkal kapcsolatosan. Nyilvánvalóan sem a törvényhozás, sem bármilyen kormányzati politika önmagában nem képes a rasszizmus, az előítéletes gondolkodás megszüntetésére, viszont kitüntetett feladata kell, hogy legyen azoknak az intézményesült kirekesztő mechanizmusoknak a megszüntetése, amelyekkel a roma kisebbség akkor szembesül, amikor kapcsolatba lép a mindenki számára
9
elérhetőként definiált intézményekkel – óvodával, iskolával, szakértői bizottsággal, önkormányzattal, munkaügyi hivatallal, kórházzal, stb. –, és megkülönböztetést tapasztal.
Javaslat a kutatás célcsoportjainak kibővítésére Az eredeti ajánlati felhívásban a védett tulajdonságokkal rendelkező csoportok kapcsán a nők, a fogyatékosok, illetve a romák kerültek meghatározásra. Véleményünk szerint a megfelelő magyarországi helyzetkép felvázolása érdekében szükséges lehet az ún. LMBT emberek beemelése a kutatás fókuszába. Ennek megvalósítása úgy is megtörténhet, hogy a 200 fős női alminta helyébe lépnek, mivel a női válaszadók jól vizsgálhatóak az 1000 fős mintában is. A tervezett kutatás során a 200 fős LBT alminta véletlen mintavétel útján állítandó elő. Mintavételi keret hiányában (hiszen nem áll és nem is állhat rendelkezésünkre semmiféle „LMBT regiszter”) véletlen mintavételre reprezentatív magyar minta szűrése által kerülhet sor. Példák szűrésre: 1) Telefonos szűrő (telephone screener) alkalmazásával létrehozható LMBT valószínűségi minta úgy, hogy a telefonos kérdezés során szerepel a következő kérdés: „Most az Ön háztartásában élő 18 évét betöltött felnőttekről szeretnék kérdezni… a válaszadás során, kérem, ne feledje, hogy válaszai anonimok… tehát van az Ön háztartásában olyan 18 évét betöltött felnőtt, aki a) valamilyen felsőoktatási intézmény tanulója? b) munkanélküli? c) fogyatékos/valamilyen fogyatékkal él? d) meleg, leszbikus, biszexuális vagy transznemű?” – Ha az adott háztartásban nem volt keresett a jellemzővel bíró személy, az interjú véget ér. 2) Hasonló szűrőkérdések alkalmazhatók az 1000 fős reprezentatív mintán a személyes survey interjúzás során (akár önkitöltős kérdőívrész beiktatásával), ahol például a következőket lehet kérdezni: (i) Jellemző Önre, hogy azonos nemű személyekhez vonzódik? (ii) Milyen az Ön szexuális irányultsága? Biszexuális – bizonytalan – leszbikus/meleg – heteroszexuális. (iii) Az egész életét tekintve mi jellemzi az Ön szexuális életét az alábbiak közül? Szexuális kapcsolat csak nőkkel – szexuális kapcsolat csak férfiakkal – szexuális kapcsolat férfiakkal is és nőkkel is – nem volt semmilyen szexuális kapcsolatom. Ha nincs mód véletlen mintavételre mind a 200 válaszadó kiválasztásához, akkor reprezentatív mintán alkalmazott szűrőkérdésekkel legalább 10 LMBT embert kell találni, akiktől kiindulva hólabda módszerrel lehet összeállítani a 200 fős almintát. Ha egyáltalán nincs mód véletlen mintavételre, akkor az LMBT civil szervezetek segítségével legalább 10 (kora, iskolai végzettsége, lakhelye szerint) különböző LMBT embertől kiindulva hólabda
10
módszerrel lehet összeállítani a kívánt sokaságot (illetve összeállítható egy 4-600 fős sokaság is, melyen akár szisztematikus mintavétel szimulálható).
A kutatás módszertana A kutatás során tervezett adatfelvételek két hullámát az alábbi paraméterek alapján hajtjuk végre: -
országos reprezentatív minta a felnőtt lakosság körében, 1000 fő személyes megkérdezésével (40 perc)
-
kiemelt célcsoportokat vizsgáló, 200-200 fős alminta; az alminták segítségével fogyatékossággal élőket, romákat, illetve LMBT embereket/nőket vizsgálunk (60 perc).
A két kutatási hullám során azonos kérdőívet használunk, így lehetővé válik az eredmények összehasonlítása, trendek felvázolása. A fókuszcsoport, mint kvalitatív módszer kiválóan alkalmas a kutatás központi kérdéseinek a kérdőíves eljáráshoz képest direktebb, nyíltabb, és a vélemények élesebb kifejtését lehetővé tevő megközelítésére. A fókuszcsoportos beszélgetések ideális esetben egymást nem ismerő, egymással függőségi kapcsolatban nem lévő emberek között zajlanak. A beszélgetést egy vagy két fő vezeti, a beszélgetés a résztvevők beleegyezésével rögzítésre kerül (hangfelvétel mindenképpen kell, hogy készüljön, adott esetben képi rögzítés is alkalmazható). A csoportok létszáma 6-10 fő. Egy ilyen méretű csoportban minden résztvevő egyforma esélyt kaphat érveinek kifejtésére, az érvek ütköztetésére, véleményének fenntartására vagy módosítására. A fókuszcsoportos beszélgetéseken többfajta technika alkalmazható a résztvevők tapasztalatainak, attitűdjeinek, véleményének minél érzékenyebb és valóság- hűbb feltárásra érdekében. Ilyen lehet különböző élethelyzetek példatörténeteken keresztül történő bemutatása, vagy különböző, a témát érintő állítások rangsorba helyezése a csoport tagjai által. A fókusz csoportok célja lehet egy-egy kérdéskör megvitatása után a csoport tagjai közti konszenzus elérése: ilyenkor a meggyőző érvelés még élesebb véleménykifejtésre késztet. Amennyiben a fókuszcsoportos beszélgetéseket az almintákon történő kérdőíves felmérés helyett alkalmazzuk, arra kell törekednünk, hogy az érintett csoportok tagjai az ún. „kvalitatív reprezentativitás” alapján kerüljenek kiválasztásra, tehát a célcsoportokat minél heterogénebb
11
formájában reprodukálják. A kiválasztás több szempont együttes figyelembevételével kell, hogy történjen: - regionális szempont (főváros – megyeszékhely – vidéki nagyváros az ország különböző területeiről), - demográfiai szempont (életkor, nem, családi állapot, - szocio-ökonómiai szempont (iskolázottság, munkaviszony, jövedelmi helyzet, lakáshelyzet, stb.), - érintettség szempontja (etnikai, nemi, szexuális irányultság alapú, fogyatékosság szerinti különbözőség). Mindez a sokrétű és szerteágazó, egymással is összefüggéseket mutató szempont legkönnyebben úgy vehető figyelembe, ha a résztvevők kiválasztásához a különböző érintett csoportokat képviselő civil szervezetek segítségét vesszük igénybe. A fókuszcsoportok tervezett száma: 6, az alábbi megoszlás szerint: 1. Romák
Budapest
2. Romák
Vidék
3. Fogyatékosok
Budapest
4. Fogyatékosok
Vidék
5. LMBT emberek
Budapest
6. LMBT emberek
Vidék
A fókuszcsoportok résztvevőit a védett tulajdonságú csoportok szakmai szervezeteinek közreműködésével, illetve a helyi instruktori hálózatok segítségével választjuk ki. Mindhárom csoport esetében egy budapesti, illetve egy vidéki helyszínen szervezünk beszélgetéseket. A vidéki helyszínek pontos meghatározását elsősorban a támogatást nyújtó civil szervezetek székhelye, földrajzi értelemben vett tevékenységi területe határozza meg. Ezek kiválasztása a későbbiekben a Megbízóval közösen történik. Egy-egy fókuszcsoport résztvevőinek ideális száma: 8 fő A fókuszcsoportos beszélgetés hossza: 1,5 óra Javasoljuk, hogy a fókuszcsoportokon résztvevők számára ajándékként/ösztönzőként az Egyenlő Bánásmód Hatóság információs anyagait is adjuk át.
12
Az alkalmazni kívánt mintavételi eljárás ismertetése a reprezentatív minta és az alminták tekintetében Országos, reprezentatív adatfelvétel Az 1000 fős országos reprezentatív lakossági vizsgálat során kvótás mintavételi eljárást kívánunk alkalmazni. A minta kialakítása a következőképpen történik. Az alapsokaságot az ország településein élő felnőtt lakosság jelenti. A mintavétel során többlépcsős mintavételi módot alkalmazunk. Az első lépésben meghatározzuk az ország településszerkezetét reprezentáló település kört. A rétegzett mintavételnél lehetőség nyílik a mintavételi hiba csökkentésére. Ennek egyik eszköze ugyanis a minta homogenitásának növelése. Itt nem a teljes populációból választjuk egyből a mintát, hanem előtte a populációt homogén csoportokra osztjuk. A csoportok közti megoszlás esetén a standard hiba nem változik (mivel a csoportok különböznek egymástól), de a homogén csoportokon belül a standard hiba minimálisra csökken. A csoportképző (vagy rétegképző) változókat annak ismeretében határozhatjuk meg, hogy milyen adatok állnak a rendelkezésünkre. Ezt követően a megkérdezendők korcsoportok és nemek szerinti megoszlását alakítjuk ki, majd ezeket a települések méretével arányosan osztjuk szét. A minta kialakítása során a KSH Népszámlálás lakossági adatait használjuk fel. A kvótának megfelelő személyeket a településeken belül véletlen kiválasztással keresik meg a kérdezőbiztosok. Ennek során a véletlen séta alapján választják ki a megkérdezendő háztartást, illetve azon belül a kvótának megfelelő demográfiai helyzetű személyt, majd e módszer szabályai szerint haladnak tovább. A véletlen séta indításához a települést ismerő helyi instruktor jelöli ki a kiindulási pontokat, hogy az egyes településeken belül is különböző társadalmi környezetet megjelenítő részekből kerüljenek kiválasztásra a személyek. Az országos 1000 fős minta részletes bontása a csatolt minta_ebh_orsz.xls fileban található. Speciális alminták megkérdezése Az alminták kiválasztásánál alkalmazott mintavételi eljárás Az 1000 fős adatfelvétel esetén a mintába kerülő megkérdezetteknél feltesszük a kérdést, hogy ő maga, vagy a közvetlen környezetében élők között van-e olyan személy, aki a később vizsgálandó alminták valamelyikébe tartozik, és hajlandó lenne véleményét elmondani egy másik kutatásban. Ha pozitív választ kapunk, akkor az illető adatait a kérdezés többi dokumentumától elkülönülten kezelve rögzítjük. Az alminták vizsgálata során a kiinduló
13
címanyag felhasználásával indítjuk az adatfelvételt, majd a fent leírt szűrőkérdések alkalmazásával, hólabda módszer segítségével keressük a további válaszadókat. Kiinduló címlista, illetve kontroll adatszolgáltatására felvehető a kapcsolat pl. az Országos Cigány Önkormányzattal vagy különböző fogyatékos szervezetekkel, illetve az LMBT almintához kapcsolódóan is érdek- és jogvédő civil szervezetekkel. A tőlük kapott segítséggel tudjuk az egyes almintákban elindítani a hólabda módszer alapján a megkérdezendők megkeresését. A kutatás különlegessége, hogy ún. hólabda módszerrel keressük fel a válaszadókat, azaz minden interjú végén megkérjük a válaszadót, hogy adjon meg bármilyen számú nevet és telefonszámot, amely olyan ismerőseihez, barátaihoz vezet el minket, akik szintén az adott csoportba sorolhatók. Az mindegy, hogy egy egyesületbe, szervezetbe is tartoznak-e vagy sem, a lényeg, hogy hasonló helyzetben legyenek. Mivel nem kérdezzük a válaszadó nevét, és minden anonim módon kerül feldolgozásra, a válaszadóknak nem kell a valódi nevüket használniuk. Fontos, hogy értsék, hogyan zajlik majd a kérdezés, és tisztában legyenek azzal, hogy bármelyik kérdésre megtagadhatják a választ, illetve, hogy bármikor kérhetik a kérdezés befejezését. A kérdező feladata, hogy felkeresse a Megkeresési lapról, a kulcs alapján kiválasztott személyt, ha nem sikerült a felkeresés vagy az interjú, akkor azt a Megkeresési lap hátoldalán regisztrálja és keresi a következő személyt. Azoknál a személyeknél, ahol e-mail cím van megadva elérhetőségnek, ott kap segítséget a levél megírásához (ld. Felkérő levél emailesekhez, amiben a kipontozott részeket kell csak átírni). Ha sikerült a kapcsolatfelvétel és válaszol a kérdezett, akkor a kérdező lekérdezi a kérdőívet. A kérdezés befejeztével az Ismerősök adatlapján kér tőle további címeket. Mindenképpen jelezze a kérdezettnek, hogy olyan embert ajánljon lehetőség szerint, aki szintén a csoport tagja. Ha ez megvan, akkor a megadott személyeket és elérhetőségeket felvezeti egy üres Megkeresési lapra. Az alminták felkutatására az 1000 fős vizsgálat során is próbálunk címeket keresni, ezért az ismerősök adatlapját az 1000 fős vizsgálat során is használnia kell a kérdezőnek. Ha a kérdezett személy nem tartozik egyik almintába sem, akkor is meg kell kérdezni, hogy van-e az ismerősi körében olyan személy, aki érintett.
14
Egy csoport felépítése:
Az adatfelvételt végző kérdezőbiztosok számára készített kérdezői tájékoztatót az 1. sz. melléklet, a kérdezés során használt kártyalapokat a 2. sz. melléklet tartalmazza. A próbakérdezés során kitöltött kérdőíveket és az azokkal kapcsolatban megfogalmazott tapasztalatokat külön file mellékletben is közöljük. Az adatfelvételeink során egyedülállóan szigorú ellenőrzési módszerekkel garantáljuk eredményeink megbízhatóságát.
Az adatrögzítéskor automatikus ellenőrző rendszert alkalmazunk. A megkérdezetteket véletlenszerűen felhívjuk. Az adatfeldolgozás tisztított adatbázis alapján történik. A feldolgozás további fázisában logikai ellenőrzéseket végzünk speciális algoritmusok alapján.
A
kutatást folyamatos belső ellenőrzés kíséri, amely kizárttá teszi a módszertani
standard megváltoztatását, az esetleges csúszások halmozódását, a véghatáridő elmulasztását.
15
A kutatási jelentés a belső ellenőrzésen megy át. A kutatást követően a minta 10 százalékán utólagos ellenőrzést is végzünk. Kérdezőbiztosi hálózat Megyénként szervezett országos kérdezőbiztosi hálózatot alkalmazunk, melyet 12 szerződéses jogviszonyban álló instruktor felügyel. A hálózat nagysága 200-250 fő, amely alkalmanként 25–30 százalékkal bővíthető, a feladat követelményeinek megfelelően. A kérdezőbiztosi hálózat folyamatos képzésben vesz részt, amely kétirányú: általános elméleti, kérdezéstechnikai képzés,
minden munka esetén az abban részt vevő kérdezők speciális oktatása. A kutatás során vizsgálandó témakörök Kutatásunk egyik alapvető kérdése, hogy milyen mértékű és szerkezetű a társadalom tolerancia-foka, jogosultság-érzékenysége. E probléma felvethető a klasszikus jogtudatvizsgálatok paradigmájában, az állampolgári kultúra és szocializáció kutatási részkérdéseként és a különböző társadalmi, etnikai előítéletek szociológiai kutatásának szerves részeként. Az elemzés megkísérel választ adni arra a kérdésre, hogy mennyire alkalmas a már létrejött kisebbségvédelmi, antidiszkriminációs, esélyegyenlőség elősegítésére irányuló intézményes rendszer a különböző hátrányos helyzetű, stigmatizált csoportok gondjainak a megoldására, illetőleg mennyire alkalmas ezen csoportok saját civil önszerveződése önérvényesítésük elérésére. A kutatási kérdések között tárgyalni kívánjuk az egyenlő bánásmódhoz való jogot, a pozitív diszkrimináció lehetőségét, a közvetett és a közvetlen diszkrimináció eseteit, a kényszerű szegregáció tilalmát. Vizsgálnánk a stigmatizált kisebbségi csoport-hovatartozás miatti diszkrimináció különös eseteit (pl. a foglalkoztatás, az oktatás, a szociális ellátás, vagy a közigazgatás területein), valamint a diszkrimináció ezen eseteiben alkalmazható eljárásokat és szankciókat, illetve a lakossági illetve a speciális mintákban megkérdezettek ezzel kapcsolatos ismereteit, tudását. A jelen kutatás szempontjából kiemelt fontosságú, hogy képet kapjunk arról, milyen diszkrimináció, előítélet, továbbá társadalmi kirekesztés éri/érinti a fogyatékossággal élők körét. Mely területeken, milyen mértékű kirekesztésről beszélhetünk. E tekintetből vizsgálati górcső alá vesszük az oktatás, a munkaerőpiac vagy foglalkoztatás, egészségügy, valamint a közvetlen és közvetett társadalmi környezetet (család, barátok, életterek).
16
A vizsgálat során mindvégig négy fő kutatási terület (jogtudatosság, kirekesztettség, előítéletek, diszkrimináció felismerése és megélése) tematikai vázát követjük. Az 1000 fős, országosan reprezentatív adatfelvétel során az alábbi témákat, kérdéseket kiemelten kívánjuk vizsgálni: A magyar társadalom jogtudatosságának feltérképezése. A társadalom bizalmi állapota - fókuszban a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem hatékonysága. A társadalmi kirekesztettség, az előítéletek vallási, nemzetiségi, nemzeti identitás, életkor, nem, szexuális irányultság, világnézet, stb. dimenziókban való megjelenése. A védett tulajdonságokkal kapcsolatos előítéletek, viselkedésminták, az életkor, nem, fogyatékosság, kisebbségi csoporthoz való tartozás megélésével kapcsolatos vélemények. A védett tulajdonságokkal rendelkező csoporthoz való tartozással összefüggő társadalmi státusz és sztereotípiák, hátrányos megkülönböztetés kapcsolata. Az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak és az Ebktv. ismertségének a mérése. Védett tulajdonságokkal rendelkezők almintái A 3x200 fős alminta-kutatás során elsősorban az alábbi kérdésekre keressük a választ: Mit jelent nőként/romaként/fogyatékossággal/LMBT emberként élni? Mindez miként nyilvánul meg a társadalmi egyenlőség, illetve egyenlőtlenség oldaláról? A diszkrimináció és esélyegyenlőség oldaláról tekintve, hogyan látják helyüket és szerepüket a munkahelyen, az élet egyéb területein? A foglalkoztatáson belül milyen a képzettség és a munkakör összhangja? Megvalósule az egyenlő bánásmód a többségi és a kisebbségi csoportok között? Az elmúlt években hozott politikai döntések milyen mértékű változást indukáltak az életükben, életterükben? Milyen segítséget nyújtanak az érdekvédők, a különböző hazai- és nemzetközi civil szervezetek a védett tulajdonságokkal rendelkező csoportok esélyegyenlőtlenségének kiküszöbölésében? A védett tulajdonsággal rendelkező, Hatóságokhoz forduló személyek milyen információforrásokból szereznek ismereteket az egyenlő bánásmód követelményének jogszabályi előírásáról, jogaikról, kötelezettségeikről.
17
Azon személyek, akik tagjai valamely érdekvédelmi vagy civil szervezetnek magasabb ismeretszinttel és így jogtudatossággal rendelkeznek-e? A védett tulajdonsággal rendelkező (pl.: roma, nők, fogyatékosok) személyek milyen arányban képesek felismerni, ha velük szemben diszkriminációt alkalmaznak? Tudják-e, hogy milyen jogérvényesítési lehetőségeik vannak (bíróság, országgyűlési biztos, EBH, melyiket vennék igénybe adott esetben? A társadalom hány százaléka tapasztalta, hogy az elmúlt öt év során, a védett tulajdonságok (Ebktv. 19 tulajdonság) mentén diszkrimináció érte? A nemek szerint diszkrimináció mind a foglalkoztatásban és a szolgáltatások területén miképpen érinti a nőket és a férfiakat Magyarországon. Így itt a következő kérdésekre is keressük a választ: - Milyen a diszkriminációval kapcsolatos jogtudatosság a nők és férfiak tekintetében? A romló Eurobarometer adatai mennyiben a nők nagyobb jogtudatosságának vagy más tényezőknek tudhatók be? - Egyformán érvényesül-e a diszkrimináció nők és férfiak között a szolgáltatások és a foglalkoztatás területén, vagy a foglalkoztatásban jelennek meg az igazi különbségek? - A foglalkoztatáson belül mely területeken a legjelentősebb a diszkrimináció, és hol találhatók a legnagyobb különbségek nők és férfiak között? (Felvétel, bér, képzés, munkaviszony típusa, munkakör jellege, előremenetel, elbocsátás, zaklatás.) A képzettség és a munkaköri besorolás hogyan differenciálja a tipikus diszkriminációs területeket nők és férfiak esetében? - Az életkor mennyiben befolyásolja a nemek szerinti diszkrimináció valószínűségét? A különböző korcsoportokban, melyek a leggyakoribb diszkriminációs területek nők és férfiak körében? - A nők és a férfiak milyennek ítélik a munkahelyüket a diszkrimináció és az esélyegyenlőség szempontjából? - Milyen akadályokat és lehetőségeket látnak az egyenlő bánásmód előmozdítására nők és férfiak? Mindkét rész-kutatás kérdőívét úgy állítjuk össze, hogy az (részben) összehasonlítható legyen az Eurobarometer, illetve az European Social Survey hasonló tematikus kutatásai, illetve kérdésblokkjai vonatkozó kérdéseivel, adataival.
18
Az elkészülő tanulmányok felépítése és egyéb teljesítések A Megrendelő meghatározásának megfelelően a projekt során a két időpontban megvalósuló adatfelvételt követően két-két tanulmány készül el. Ezekben az országos reprezentatív adatfelvétel, illetve a célcsoport-kutatások (alminták) eredményeit mutatjuk be. A tanulmányok felépítése alapvetően követi a kérdőívek struktúráját. A tanulmányokat a két kutatási hullám lezárásaként nyomtatott és elektronikus formában, Microsoft Word (.doc) és Adobe Acrobat (.pdf) formátumban adjuk át a Megbízónak. Emellett elkészítjük a két-két kutatás eredményeit összefoglaló Microsoft Powerpoint (.ppt) prezentációt is, amelyek tartalmazzák az összes elkészült ábrát, grafikont és táblázatot a tanulmány szerkezetét követő felépítésben. A tanulmányoknak a fentieken kívül minden esetben részét képezi a legfontosabb eredményeket és tanulságokat bemutató magyar és angol nyelven elkészített összefoglaló. A kutatás vezetői minden kutatási szakasz végén személyes prezentáció során mutatják be az eredményeket.
19
Részletes munkaterv, módszertan és ütemezés Az elkészülő tanulmányok felépítése és egyéb teljesítések A Megrendelő meghatározásának megfelelően a projekt során a két időpontban megvalósuló adatfelvételt követően két-két tanulmány készül el. Ezekben az országos reprezentatív adatfelvétel, illetve a célcsoport-kutatások (alminták) eredményeit mutatjuk be. A tanulmányok felépítése alapvetően követi a kérdőívek struktúráját. A tanulmányokat a két kutatási hullám lezárásaként nyomtatott és elektronikus formában, Microsoft Word (.doc) és Adobe Acrobat (.pdf) formátumban adjuk át a Megbízónak. Emellett elkészítjük a két-két kutatás eredményeit összefoglaló Microsoft Powerpoint (.ppt) prezentációt is, amelyek tartalmazzák az összes elkészült ábrát, grafikont és táblázatot a tanulmány szerkezetét követő felépítésben.. A tanulmányoknak a fentieken kívül minden esetben részét képezi a legfontosabb eredményeket és tanulságokat bemutató magyar és angol nyelven elkészített összefoglaló. A kutatás vezetői minden kutatási szakasz végén személyes prezentáció során mutatják be az eredményeket. A kutatási hullámok lezárásakor az adatfelvételek adatbázisait SPSS formátumban, CD-n szintén átadjuk. 1. Táblázat A végleges tanulmányok átadásának időpontjai Tanulmány címe és témája Első zárótanulmány Második zárótanulmány
A tanulmány átadásának időpontja 2010. 1209. 310. 2013. 02. 2501.31.
A kutatás felépítése Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a kutatás részfeladatait, azok rövid tartalmi leírását, illetve a szükséges időráfordítást. Mint a táblázat adataiból is látható, a Megbízónak mindkét kutatás során több alkalommal is rendelkezésére áll általában az egyes kérdőívek és módszertan alapelvek, illetve a tanulmányok első verzióinak véleményezésre, az esetleges javítások, módosítások összegyűjtésére. A kutatás lezárásáig folyamatos személyes konzultációs lehetőséget biztosítunk.
20
2. Táblázat A kutatás felépítése
Felelős
Rendelkezésre álló idő (munkanap)
A kutatás első hullámának előkészítése (kérdőívek összeállítása, részletes módszertan meghatározása, mintavétel, az adatfelvételhez szükséges célcsoport-szervezetek listájának összeállítása)
MTA SZKI
20 (összesen)
I.A.1
Kérdőívek elkészítése (1+3 db)
MTA SZKI
10
I.A.2
Módszertani terv elkészítése
MTA SZKI
10
I.A.3
Véleményezés
EBH
5
I.A.4
Véglegesítés
MTA SZKI
5
M1
Végleges kérdőív és módszertani terv
I.B.
Adatfelvétel
M2
Adatfelvétel lezárása
I.C.
Adatelemzés, tanulmányírás
M3
Végleges tanulmány átadása (első hullám)
Feladat, rövid leírás – ELSŐ HULLÁM I.A
Feladat, rövid leírás – MÁSODIK HULLÁM II.A.1 A kutatás második hullámának előkészítése (pl. szükséges változtatások kérdőívekben, módszertanban az első hullámhoz képest) II.A.3 Véleményezés II.A.3 Véglegesítés
„Projekt mérföldkő” MTA SZKI
40
„Projekt mérföldkő” MTA SZKI
20
„Projekt mérföldkő”
Felelős
Rendelkezésre álló idő (munkanap)
MTA SZKI
10
EBH
5
MTA SZKI
5
M4
Végleges kérdőív és módszertani terv
„Projekt mérföldkő”
II.B.
Adatfelvétel
MTA SZKI
35
II.C.
Fókuszcsoport
MTA SZKI
35
M5
Adatfelvétel lezárása
II.C.
Adatelemzés, tanulmányírás
M6
Végleges tanulmány átadása (második hullám)
„Projekt mérföldkő” MTA SZKI
20
„Projekt mérföldkő”
21
Az alábbi GANTT-táblázatokban bemutatjuk a kutatások két hullámához tartozó egyes munkaszakaszoknak auz egymásra épülését, a szükséges időráfordítást, illetve a fontosabb projekt-mérföldköveket.
2. táblázat A kutatás megvalósításának folyamata GANTT diagram formájában Első hullám (2010.07.15. – 2010.12.31.) 2010.07.15.5 2010.08.31. 2010.09.01 2010.10.31. 2010.11.30. 2010.12.31. A kutatás hónapjainak száma 1 2 3 4 5 6 0. munkaszakasz 1/A. munkaszakasz (M1) 1/B. munkaszakasz (M2) 1/C. munkaszakasz (M3) Lezárás, véleményezés
2012.09.01. 1 0. munkaszakasz
Második hullám (20120.09.01.. – 20130.02.25.) 2012.10.31 2012.11.01 2012.12.31. 2013.01.01 A kutatás hónapjainak száma 2 3 4 5
2013.02.25. 6
2/A munkaszakasz (M4) 2/B. munkaszakasz (M5) 2/C. munkaszakasz (M6) Lezárás, véleményezés
22
