A MAGYAR FÖLDTANI ÉS GEOFIZIKAI INTÉZET ÉVI TERVÉNEK KERETÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGRŐL. Összeállította: Balázs Regina

MŰKÖDÉSI JELENTÉS A MAGYAR FÖLDTANI ÉS GEOFIZIKAI INTÉZET 2015. ÉVI TERVÉNEK KERETÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGRŐL

Összeállította: Balázs Regina

Ellenőrizte:

Turczi Gábor

Nádor Annamária

Jóváhagyta:

Fancsik Tamás igazgató

Budapest, 2016. március 4.

Plank Zsuzsanna

MFGI Működési Jelentés a 2015. évről

Tartalomjegyzék I.

Állami feladatok .................................................................. 6

1.

Monitoring és mérési hálózatok, állandó mérések ......................................... 6 1.1. Tihanyi Geofizikai Obszervatórium ........................................................... 6 1.2. Mátyáshegyi Gravitációs és Geodinamikai Obszervatórium, Országos Gravitációs Főalappont ................................................................................... 10 1.3. Papszigeti Talajhőáram-megfigyelő állomás .......................................... 13 1.4. Földmágneses alaphálózat ...................................................................... 15 1.5. Országos Gravimetriai Alaphálózat ......................................................... 18 1.6. Vízföldtani megfigyelőhálózat .................................................................. 21 1.7. Paleomágneses Mérőhálózat ................................................................... 23

2.

Adatbázis fejlesztések és szolgáltatások ...................................................... 25 2.1 Geoinformatikai szolgáltatások ................................................................ 25 2.2 GeoBank karbantartása, adatszolgáltatás ............................................... 29 2.3. MFGI térképszerverek fejlesztése ............................................................ 31 2.4. Geofizikai adatbázisok karbantartása és szolgáltatása ......................... 33 2.5. Alfa adatbázis módszertani fejlesztése ................................................... 35 2.6. Metaadatbázis építés és szolgáltatás fejlesztés - térképi alrendszer ... 37 2.7. Informatikai rendszer üzemeltetése ........................................................ 40 2.8. Magyarország földtani képződményeinek komplex adatbázisa............ 43 2.9. Magyarország földtani alapszelvényei dokumentációjának felülvizsgálata .................................................................................................. 44 2.10. Budapest Építésföldtani Adatbázis építése, karbantartása ................ 45 2.11. Mérnökgeofizikai adatbázis felépítése .................................................. 48 2.12. PULI spektrális adatbázis bővítése és fejlesztése ............................... 49

3.

Műszer- és módszertani fejlesztések ............................................................. 50 3.1. Szeizmikus mérőrendszerek fejlesztése ................................................. 50 3.2. Obszervatóriumi mágneses műszer- és módszerfejlesztés .................. 52 3.3. Sekély geotermikus és földhő-hasznosítási műszer- és módszerfejlesztés ............................................................................................ 55 3.4. Mélyföldtani kutatások geofizikai módszerekkel.................................... 59 3.5. Módszertani vizsgálatok a CO2 föld alatti elhelyezés projekt támogatására .................................................................................................... 63 3.6. Felszín alatti szennyeződések diagnosztikájának módszertana........... 65 3.7. Kis tömegű minták gamma-spektrometriai analízise, inaktív anyag feltöltéssel eltérő geometriájú hiteles anyagmintákkal ................................ 67 3.8. Magyarországi magmás és metamorf gránátok nyomelemeloszlásvizsgálata LA-ICP-MS-sel ................................................................................ 69 3.9 Földradar módszertani kutatások ............................................................. 71

4.

Földfizikai kutatások ....................................................................................... 73 4.1. Integrált földfizikai kutatások ................................................................... 73 2


4.2. Űrfizikai kutatások .................................................................................... 77 5.

Litoszféra-kutatás ............................................................................................ 82 5.1. Litoszférakutatás....................................................................................... 82

6.

3D tér modell különös tekintettel a medenceterületekre ............................. 85 6.1. Magyarország 1:500 000-es medence modellje ...................................... 85 6.2. A Gerecse földtani térképezése ............................................................... 87 6.3. Negyedidőszaki üledékek fejlődéstörténeti vizsgálata .......................... 89 6.4 A magyarországi szarmata kőzetek üledékföldtani vizsgálata .............. 90 6.5. A Szendrői-hegység fedőüledékeinek vizsgálata................................... 92

7.

Víz- és környezetföldtani kutatások ............................................................... 93 7.1. Karszthidrogeológiai modellezések ........................................................ 93 7.2. Víz-geokémiai modell- és adatbázis fejlesztések ................................... 96 7.3. A belvíz veszélyeztetettség földtani vizsgálata a GeoBank sekélyfúrási adatai alapján ................................................................................................... 99 7.4. Magyarország geokémiai atlasza........................................................... 101 7.5. Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek felülvizsgálata .................................... 104 7.6 MÁV, környezeti tényfeltárás egy választott vasúti területen .............. 106

8.

Nyersanyag potenciál ................................................................................... 108 8.1. Módszertani fejlesztések É-magyarországi szénmedencék területén 108 8.2. Magyarországi bentonit-előfordulások komplex anyagvizsgálata, azok környezetvédelmi, ipari, mezőgazdasági felhasználási lehetőségeinek felmérése ........................................................................................................ 111 8.3. Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv (ÁCST) véglegesítése .................................................................................... 113

9.

Földtani veszélyforrások .............................................................................. 114 9.1. Földrengés-veszélyeztetettség – Mérnökszeizmológiai térképezés ... 114 9.2. (ATR) FTIR spektrometria mennyiségi használata üledékek modális összetételének meghatározására és egyéb alkalmazási területek ............ 116

10. Klímaváltozáshoz történő alkalmazkodási stratégiákat támogató kutatások 119 10.1. Paleoklíma változások kimutatása ásványtan-geokémiai módszerekkel a Körös-medence alapfúrásain (Vésztő-1, Dévaványa-1) .......................... 119 10.2. Visszatérő forrásokkal kapcsolatos kockázatelemzés és vizsgálat Tata városában ....................................................................................................... 121 10.3. Települési és Térségi Klímastratégia metodikai kidolgozás ............. 123 10.4. NÉS végrehajtásából származó feladat ellátás................................... 125 11. Paleontológia ................................................................................................. 126 11.1. A Kárpát-medence szárazföldi eredetű mezozoikumi formációinak őslénytani és őskörnyezeti szempontú vizsgálata ..................................... 126 3


11.2. Domoszló környéki őrlő- és malomkőkészítő műhely nyersanyaga régészeti elterjedésének felderítése ............................................................. 130 12. Közszolgálati feladatok ................................................................................. 132 12.1. A Földtani és Geofizikai Szakkönyvtár és kiadvány-szerkesztőség alapfeladatainak ellátása ............................................................................... 132 12.2. Földtani és Geofizikai Gyűjtemény alapfeladatainak ellátása ........... 136 12.3. Laboratóriumi (a Radiometriai Laborral együtt) szolgáltatás, minőségbiztosítás és metodológiai fejlesztések......................................... 139 12.4. Az Országos Kútkataszter vezetése,”Vízföldtani napló”-k készítése és a Vízföldtani adattár működtetése ........................................................... 143 12.5. Szolgáltatások az Általános Atomcsend Egyezményhez (CTBT) ... 145 12.6 Háttérintézményi feladtok ..................................................................... 147 12.7 Regionális Földtani Tanszék és egyéb oktatási tevékenységek ........ 149 13. Kiadvány ........................................................................................................ 150 13.1. Magyarország 1:500 000-es földtani térképe - magyarázó ................ 150 13.2. Kútkataszteri kiadványok ..................................................................... 151 13.3 Budapest és környéke földtani atlasza ................................................ 153

II.

Az MBFH együttműködés keretében végzett feladatok . 154 1/2015. Geotermikus potenciálfelmérés, koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok végzése ......................................... 154 2/2015. MBFH Szénhidrogén-potenciál felmérés, koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok végzése ......................................... 159 3/2015. MBFH Szénelőfordulások földtani és geofizikai adatrendszerének fejlesztése, koncessziós pályázatokat előkészítő feladatok végzése ....... 162 4/2015. MBFH A magyarországi uránérc potenciál felmérése ................... 165 5/2015. MBFH Magyarország érc- és ritkaföldfém potenciáljának felmérése, érces területek koncessziós előkészítése ................................................... 167 6/2015. MBFH Magyarország nemfémes szilárd ásványi nyersanyag potenciáljának felmérése .............................................................................. 169 7/2015. MBFH A bányászati hulladékkezelő létesítmények (BHKL) nyilvántartásával, valamint a bányászati hulladék hasznosításával összefüggő feladatok végzése ..................................................................... 174 8/2015. MBFH Földtani veszélyforrások vizsgálata. Reambuláció, a térképi és a hozzájuk kapcsolódó adatrendszerek harmonizációja ....................... 177 9/2015. MBFH A földtani veszélyforrásokkal érintett területek regionális felülvizsgálata, módszertani kutatás és fejlesztés ...................................... 181 10/2015. MBFH Felhagyott mélyművelésű bányák adatrendszerének kiegészítése .................................................................................................... 183 11/2015. MBFH Ásványi nyersanyagok országos térinformatikai adatbázisának fejlesztése, feltöltése ............................................................ 184 12/2015. MBFH A hazai CO2 tárolás lehetőségeinek vizsgálata, téradatbázisának építése............................................................................... 185 13/2015. MBFH Az MBFH adattár geofizikai és internetes adatszolgáltatásainak fejlesztése ................................................................. 188 14/2015. MBFH Külfejtéses bányák digitális térképeinek feldolgozása, ellenőrzése ..................................................................................................... 191 4


15/2015. MBFH Külfejtéses bányák geodéziai felmérése földi módszerrel és a légi fotogrammetria új módszereinek elemzése ....................................... 192 16/2015. MBFH A kutatások során keletkezett magminta-állomány kezelése ......................................................................................................................... 193 17/2015. MBFH Adatrendszerek fejlesztése és metaadat-szolgáltatás...... 195 18/2015. Geoinformatikai szolgáltatások és a fúrási adatvagyon karbantartása.................................................................................................. 199 19/2015. MBFH Koncessziós feladatokhoz kapcsolódó érzékenységiterhelhetőségi vizsgálatok végzése ............................................................. 202 20/2015. MBFH Az MBFH hatósági tevékenységéhez szükséges szakvélemények, szakértői vélemények, szakmai javaslatok készítése ... 204 21/2015. MBFH Digitális szeizmikus adatok megtekinthetőségének biztosítása ...................................................................................................... 206 23/2015. MBFH A 2006-2014. évek hiányzó vízföldtani naplók másolatának beszerzése ...................................................................................................... 211 24/2015. MBFH Nem konvencionális szénhidrogén tárolók bányászati potenciálvizsgálata ........................................................................................ 213

III.

Pályázatok ...................................................................... 215 1/EU Geothermal ERANET ............................................................................ 215 2/EU MINERAL INTELLIGENT NETWORK FOR EUROPE (MIN4EU) .......... 217 3/EU MINATURA H2020 ................................................................................. 218 4/EU Danregeotherm-DATA .......................................................................... 219 5/EU ESA Swarm Exploitation of Swarm data for space weather monitoring purposes ......................................................................................................... 220 1/HU NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer.............. 221 2/HU A közlekedési ágazat hosszú távú dekarbonizációjának megvalósításához az ÜHG kibocsátás számítási, becslési metodikájának kialakítása program ....................................................................................... 223 1/OTKA Szubmikrométeres léptékű folyamatok az Óbrennbergi Csillámpalában............................................................................................... 224 2/OTKA Szerkezeti egységek nagyléptékű elmozdulásainak és belső deformációinak időbeli viszonya paleomágneses irányok, töréses szerkezetek és mágneses szövet alapján .................................................... 225 3/OTKA CO2-elárasztás geokémiai hatásainak vizsgálata természetes és kísérleti kőzet-(pórus)víz rendszerekben valamint numerikus modellekben ......................................................................................................................... 227 4/OTKA Petroarcheometria: Kőeszköz-nyersanyagok kőzettani, geokémiai vizsgálata ........................................................................................................ 228

IV.

Külső megbízásra végzett munkák ................................ 231

V.

Publikációs lista .............................................................. 233 Előadások, poszterek .................................................................................... 233 Kézirat, térkép, jelentés ................................................................................. 240 Szabályzat ....................................................................................................... 251 Cikk, Könyv, Könyvrészlet, Absztrakt .......................................................... 251 5


I. 1.

Állami feladatok

Monitoring és mérési hálózatok, állandó mérések

1.1. Tihanyi Geofizikai Obszervatórium Beszámolási időszak 2015 Feladat ismertetése:

Projektvezető Csontos András

A földmágnesség mérése Magyarországon már 1870-től intézményesített feladat. Ekkor alapították a Magyar Királyi Meteorológiai és Földdelejességi Intézetet. Obszervatóriumunk – miután a földmágnesség mérésének feladata 1950-ben az ELGI-hez került - 1955-ben kezdte meg működését. Állandó feladata a mágneses tér változásainak minél pontosabb és folyamatosabb mérése. A feladat végrehajtásához a mesterséges mágneses anomáliáktól mentes környezet mellett a mérési szempontok szerint épült épületekre és egyedileg készített precíziós műszerek gondos üzemben tartására van szükség. Általános kötelme még az obszervatóriumoknak az adatszolgáltatás és az adatfeldolgozás. A földmágnesség területén a mérés és értelmezés a világméretű INTERMAGNET- együttműködés keretében folyik. Az obszervatóriumok adatainak jelentősége a klasszikus felhasználásokon túl a műholdak elterjedésével tovább növekedett, mivel a műholdak működési közegéről is – ionoszféra, plazmaszféra, magnetoszfára – hordoznak információt az adatsorok. Tervezett eredmények:

• • • • •

• • • • • • •

Fenntartjuk a földmágneses komponensek és a totális tér folyamatos mérését két műszerrel három komponensre, egyperces felbontással. Folytatjuk a mágneses variáció egy másodperces regisztrálását. Rendszeresen, legalább hetente elvégezzük a bázisvonal meghatározásához szükséges abszolút méréseket. Kvázi valósidejű egyperces mágneses adatokat szolgáltatunk az INTERMAGNET edinburghi regionális adatközpontjának. Real–time másodperces variáció adatokat szolgáltatunk a National Institute of Information and Communication Technologie (Japan) Space enviroment information service számára. Feldolgozzuk és – az INTERMAGNET-en keresztül – közzé tesszük a 2014-es évben regisztrált komponens és totális tér értékek perces átlagait. A nagy mennyiségű adat célszerűbb kezeléséhez és a folyamatos INTERNET kapcsolat érdekében belső számítógépes hálózatot tartunk fent és optimalizálunk. HTML alapú valósidejű rendszert üzemeltetünk méréseink monitorozása céljából. Biztosítjuk adataink real-time elérését az INTERNETEN. Az EMMA hálózat kiválasztott mágneses regisztrátumai számára adatszervert üzemeltetünk. Megadjuk a 2014. évi deklináció átlagot a Magyar Honvédség Térképészeti Kht. számára. Folytatjuk a geomágneses pulzációk megfigyelését három

6


Elért eredmények:

mágneses komponensre végzett, egymásodperces mérésekkel, egy állomáspárral az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközponttal és az EMMA hálózat többi résztvevőjével együttműködésben. • Referencia adatukat biztosítunk a ZAMG intézet Conrad obszervatóriuma számára. • INTERMAGNET adatokkal támogatjuk Körmendi Alpár jerkjelenség vizsgálatát. • A bevezetésre kerülő új INTERMAGNET standardok elérése miatt az obszervatóriumi alaprendszer A/D konverterét 16 bit felbontású ADAM modulról 24 bit felbontású és két nagyságrenddel sűrűbb mintavételű un. OBSDAQ rendszerre cseréljük. • Az űrmissziók jobb támogatása céljából perces adatszolgáltatásunkban kvázi abszolút értékek közlését valósítjuk meg. 1. Alaptevékenység ellátása Az obszervatórium az alapfeladatait (a mágneses tér lassú variációinak folyamatos rögzítése és az ehhez kapcsolódó rendszeres adatszolgáltatás) a 2015-ös évben teljesítette. Az automatikus regisztrálás mellett rendszeresen elvégeztük a bázisvonal meghatározásához szükséges méréseket. Obszervatóriumunk a 2015-ős évre folyamatos másodperces mintavételű adatokkal is rendelkezik. Adatszolgáltatásunkat az edinburgh-i INTERMAGNET adatközpont felé kvázi valósidejű adatszolgáltatással biztosítottuk. Az év folyamán az űrmissziók jobb támogatása céljából áttértünk a kvázi-abszolút perces átlagok közlésére. Folytattuk real-time másodperces adatszolgáltatásunkat a National Institute of Information and Communication Technologie (Japan) Space enviroment information service számára valamint a ZAMG intézet Conrad obszervatóriuma és Körmendi Alpár számára. A Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Kht. számára eljutattuk a 2014 évi deklináció átlagot, illetve az INTERMAGNET számára a 2014-es perces átlagainkat és ezek alapján számított további adatsorokat. 2. Erővonal-rezonancia mágneses mérésekkel

megfigyelése

nagyfelbontású

A téma keretében a Pc3 és Pc4 pulzációk frekvenciatartományába eső térkomponenseket regisztráltuk, másodperces mintavételezéssel. 3. Belső hálózat elérhetősége

fejlesztése

és

fenntartása,

adataink

Sok műszer által termelt adatot kell kezelnünk, megfelelő időszinkronnal ellátnunk, feldolgoznunk, értékelnünk és archiválnunk. Ez sok PC egyidejű működtetését igényli. A fent jelzett eszköz és adattömeg kezelhetetlen lenne, ha számítógépeink nem lennének hálózatba kötve, és ezzel megoldva a gyors és biztonságos adatforgalmat egészen a mérőműszertől a végső feldolgozásig. Az obszervatórium folyamatos INTERNET kapcsolattal rendelkezik, ami külső

7


adatigény esetén a felhasználó számára lehetőséget teremthet mérőrendszer adatainak valós idejű eléréséhez. 4. A 2013. évi geomágneses adatok feldolgozása (éves rutin) Az éves feladat célja a végleges (definit) obszervatórium adat előállítása, valamint ezek szabványos INTERMAGNET formátumba konvertálása, s végül az INTERMAGNET részére történő adatszolgáltatás. A korábbi években már részletezett eljárással sikerült a definit adatsort előállítanunk. Az éves rutint folyamatosan fejlesztett, saját eljárásokkal és szoftverekkel végezzük. 5. Az ObsDaq A/D konverter bevezetéséről A bevezetésre kerülő új INTERMAGNET standardok elérése miatt az obszervatóriumi alaprendszer A/D konverterét 16 bit felbontású, de sok tekintetben nagyon előnyös ADAM modulról jobbra kellett cserélnünk. A másodperces minták új nemzetközi szabványai csak bőven 1 Hz feletti mintavételi frekvenciával és nagyobb felbontású A/D konverterrel lesznek elérhetőek. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy ObsDaq A/D konverter (24-bit felbontás és max. 640 Hz mintavételi frekvencia) fejlődése napjainkra eljutott arra a szintre, hogy vállalhattuk az eszköz obszervatóriumi alaprendszeren (DMI FGE) való alkalmazását. A modult beillesztettük az eddig is használt optikai szálas adattovábbító rendszerbe, ahol ADAM 4541-es típusú modulokkal történik az adatátvitel. www.mfgi.hu/Monitoring rendszerek http://plasmon.elte.hu http://www.intermagnet.org/ Publikációk:

Cikkek: Sooncheol Hong, Jung-Hoon Kim, Andriy Marusenkov, László Hegymegi, András Csontos: THE TEMPERATURE STABILITY OF LEMI-025 1-SECOND VARIOMETER: CASE STUDY IN THE ICHEON OBSERVATORY, Proceedings of the XVIth IAGA Workshop on Geomagnetic Observatory Instruments in Journal of Indian Geophysical Union (in press) András Csontos, Balázs Heilig, László Merényi, László Szabados: Tihany Geophysical Observatory – IAGA Division 5. Observatory, instruments, surveys and analyses Geomatematikai Közlemények pp. 95.-97. 2015. Balázs Heilig, László Merényi, László Szabados, András Csontos, Péter Kovács EMMA - the European quasi Meridional Magnetometer Array – IAGA Division 5.Observatory, instruments, surveys and analyses, Geomatematikai Közlemények pp. 97.-99. 2015. András Csontos, Balázs Heilig, András Koppán, Péter Kovács, László Szabados, Gergely Vadász Repeat station surveys – IAGA Division 5. Observatory, instruments, surveys and

8


analyses Geomatematikai Közlemények pp. 99.-101. 2015.

Előadások: A. Csontos: Cooperation from the observatory practice to the geomagnetic array, 50th anniversary of the Belsk Observatory - at Kobylin Palace October 15th, 2015. Geophysical Institute of Polish Academy of Sciences, Warsawa, Poland. P. Kovács, E. Vujić, A. Csontos, M. Brkic, G. Vadász: Comparison of regional field models compiled by different methods for the area of Croatia and Hungary, 7th WORKSHOP ON EUROPEAN GEOMAGNETIC REPEAT STATION SURVEY 2014 – 2015 Budapest, 16.-18. September, 2015. Közreműködő szervezetek:

INTERMAGNET alaptevékenység U.S. Geological Survey DIDD fejlesztés és pulzációk megfigyelése Szlovák Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetének Obszervatóriuma, Hurbanovo pulzációk megfigyelése ELTE Geofizikai Tanszék pulzációk és whistlerek megfigyelése MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete pulzációk és whistlerek megfigyelése DIDD üzemeltetés Zágrábi Egyetem Természettudományi Kar Geodéziai Tanszék szekuláris mérések Belsk obszervatórium (Lengyelország) pulzációk megfigyelése Nurmijarvi obszervatórium (Finnország) pulzációk megfigyelése Sodankyla obszervatórium (Finnország) pulzációk megfigyelése L’Aquila obszervatórium (Olaszország) szekuláris mérések elemzése, DIDD felhasználás South African Space Agency, Hermanus, Dél-Afrika Orosz Tud. Ak. Schmidt Intézete, Geomágneses hullámok kutatócsoportja, Moszkva

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:.

9


1.2. Mátyáshegyi Gravitációs és Geodinamikai Obszervatórium, Országos Gravitációs Főalappont Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Kis Márta

Feladat ismertetése: Fenntarrjuk az országos gravitációs főalappontot a megfelelő törvényi szabályozásnak eleget téve (2012. évi XLVI. Törvény). Üzemeltetjük, karbantartjuk és folyamatosan fejlesztjük az Obszervatórium mérő- és digitális adatgyűjtő rendszerétnek, valamint az Obszervatórium és az MFGI közötti számítógépes adattovábbítási hálózatot. Az obszervatóriumban nagyérzékenységű hosszú kvarccsöves extenzométerekkel monitorozzuk az árapály- és geodinamikai eredetű kőzetdeformációs tér változásait. A kialakított mérőrendszer segítségével végezzük az adatok digitális regisztrálását, egyperces és másodperces felbontással. A deformáció-mérések kiegészítéseként nagypontosságú hőmérséklet-mérő szondával folytatjuk a kőzetbeli hőmérséklet-változások monitorozását egyperces felbontással a mátyáshegyi barlang területén. Graviméteres árapályregisztrálást végzünk. Libella hitelesítést végzünk az LCR-963 és LCR-1188 műszereken, együttműködésben az MTA CSFK GGI geodéziai laboratóriumával. Graviméter kalibrálást végzünk a tömegmozgatásos kalibráló berendezéssel (2 db. graviméter). Műszeres tesztvizsgálatokat végzünk a földmágneses tér graviméterekre gyakorolt hatásának vizsgálata érdekében. Karsztvíz-szint monitorozó rendszert alakítunk ki (1. lépés). Az egyperces extenzométer-adatokat megjelenítjük az obszervatórium honlapján, valamint szolgáltatjuk a téma hazai és külföldi kutatói részére. Tervezett eredmények:

időarányos extenzométeres és kőzethőmérséklet regisztrátum, graviméteres árapályregisztrálás, mérőrendszer és főalappont fenntartás, mérőrendszer fejlesztés, libella hitelesítés, graviméteres műszerteszt, éves jelentés

Elért eredmények:

2015. folyamán az éves tervben foglaltaknak megfelelően üzemeltettük, karbantartottuk és fejlesztettük az obszervatórium mérő- és digitális regisztráló rendszerét, valamint az Országos Graviméter Kalibráló Alapvonal részét képező gravitációs főalappontot. A kialakított mérőrendszer segítségével az adatok digitális regisztrálását egyperces és másodperces felbontással végeztük. Beüzemeltük, konfiguráltuk az előző év végén –az ipari PC tönkremenetelét követően- beszerzett mini adatgyűjtő PC-t (mini data logger), mely így a teljes regisztráló rendszer vezérlését látja el. A telefonvonalon keresztül érkező túlfeszültség megakadályozása érdekében ideiglenesen felfüggesztettük a közvetlen internetkapcsolatot, amely szükséges viszont igen kényelmetlen megoldás, mivel a rendszert interneten ebben az időszakban nem lehetett elérni és figyelemmel kísérni, adatot letölteni, az obszervatórium honlapján automatikusan megjeleníteni. A főalapponton való mérések lehetőségének biztosításához meg kell jegyezni, hogy a barlang előtti bejárati rész tereprendezése megoldatlan maradt.

10


Kvarccsöves rúdextenzométer segítségével folyamatosan végeztük a kőzettestbeli deformáció-viszonyok megfigyelését. A deformáció-mérések kiegészítéseként nagypontosságú hőmérséklet-mérő szondával folytattuk a kőzetbeli és vágatbeli levegő hőmérséklet-változások monitorozását a mátyáshegyi barlang területén. Részlegesen folytattuk a graviméteres árapályregisztrálást az előző évben árapálymérés céljára kialakított mérőhelyen (a műszerre a G 1919 graviméter meghibásodása miatt az év nagy részében szükség volt az 1.5 sz. költségvetési projekt terepi tevékenységei során). A tömegmozgatásos graviméterhitelesítő berendezés segítségével két graviméterünket (LCR-G 963 és G 821) kalibráltuk, az index-szál pozíciótól függő átviteli függvény meghatározásának érdekében. A kalibráló berendezés pillérén a mágneses hatás pontosítása érdekében három nagy méréstartományú mágneses szenzorral mértük meg a mozgatott nagy vastömeg mágneses hatását. A graviméter saját karakterisztikájának felhasználásával ezt a hatást ily módon korrekcióba tudjuk venni. A geomágneses tér graviméterekre gyakorolt hatásának vizsgálata érdekében három gravimétert teszteltünk Helmholtztekercs segítségével a tihanyi obszervatóriumban. Libella hitelesítést végeztünk az LCR G 963 műszeren, együttműködésben az MTA CSFK GGI geodéziai laboratóriumával. Karsztvízszint megfigyelő rendszer kialakításába kezdtünk a Mátyás-hegyi barlang legmélyebb feltárt helyén a monitorozó adatok és a vízszintváltozás korrelációjának vizsgálata érdekében. Az egyperces extenzométer-adatokat szolgáltattuk a téma kutatói részére (MTA GGI). A mért adatok elérhetősége: \\Srv-geo\Projekt\Földfizika Internetes adatmegjelenítés www.mfgi.hu/Monitoring rendszerek https://www.smartportal.hu/kinga/ Publikációk:

Lajos Völgyesi, Gyula Tóth, Zita Ultmann, Csaba Égető, Nikolett Rehány, Eszter Szűcs, Gábor Papp, Judit Benedek, Márta Kis, András Koppán, Péter Kovács, László Merényi, Gergely Vadász, Ambrus Kenyeres: Hungarian contribution to the research in gravimetry, gravity field modelling and geoid determination - IAG Commission 2. IUGG Hungarian National Report, Geomatikai Közlemények, Publications in Geomatics 18 (1), p. 29-32. Gyula Mentes, Ildikó Eperné Pápai, Katalin Gribovszki, Márta Kis, András Koppán: Hungarian contribution to the research on Earth tides and tectonic movements observed by extensometers – IAG Commission 3. IUGG Hungarian National Report, Geomatikai Közlemények, Publications in Geomatics 18 (1), p. 33-36. Kis M, Koppán A, Benedek J, Papp G, Szűcs E, Merényi L, Kovács P, Csontos A., Vadász G, 2015: Determination of beam-position dependent transfer functions for tidal recording LCR gravimeters. Extended abstracts of 8th

11


Congress of Balkan Geophysical Society (4-8 October 2015, Chania, Greece) p. 4 Előadás: Kis M, Koppán A, Benedek J, Papp G, Szűcs E, Merényi L, Kovács P, Csontos A., Vadász G, 2015: Determination of beam-position dependent transfer functions for tidal recording LCR gravimeters. 8th Congress of Balkan Geophysical Society (4-8 October 2015, Chania, Greece) Papp G., Meurers B, Benedek J, Kis M, Szűcs E, Koppán A, Leonhardt R, Ruotsalainen H. 2015: On sensor characteristics of superconducting and spring gravity meters investigated by the analysis of the time series recorded by them. 26th IUGG General Assembly 2015, Prague, 22 June2July 2015 Kis M., 2015: Gravitációs és mikrogravitációs módszer és mérések földtani szerkezetek kutatásában. Szeminárium a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar hallgatóinak, Miskolc, ME Geofizikai Tanszék, 2015. november 27. Kis M., 2015: A Földfizikai kutatások az MFGI-ben. Szeminárium a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar geofizikus szakos hallgatóinak. Miskolc, ME Geofizikai Tanszék, 2015. november 27. Közreműködő szervezetek:

MTA CSFK GGI, MTA Sopronbánfalvai Geodinamikai Obszervatórium, BME Általános és Felsőgeodéziai Tanszék

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:-

12


1.3. Papszigeti Talajhőáram-megfigyelő állomás Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Merényi László

Feladat ismertetése: -

A Papszigeti Talajhőáram-megfigyelő állomáson lévő műszerek és számítógépes infrastruktúra üzemeltetése, mérési adatok archiválása; Az állomáshoz közeli megfigyelőkútban talajvízszint- és talajvíz-hőmérséklet mérés megvalósítása. Ehhez kapcsolódóan egy, a feladatra szánt, eredetileg használaton kívüli DatAqua vízszint-regisztráló műszer felújíttatása és a hőmérséklet-mérésre való alkalmassá tétele.

Tervezett eredmények:

-

-

Elért eredmények:

1 db mérési adatsor: archivált talajhőmérséklet, talaj-hőáram és talajnedvesség mérési adatsorok a 2015-ös évre (1 perces rekordokat tartalmazó szöveges adatfájlok). 1 db új mérési pont és mérési eredményei a megvalósulás óta: Megvalósult vízszintregisztrálás, talajvízszint és talajvízhőmérsékleti adatsor.

Az év során, lehetőségeinkhez képest, az állomást rendszeresen látogattuk, a folyamatosan keletkező talajnedvesség, talajhőmérséklet és talaj-hőáram monitoring-adatokat letöltöttük, ellenőriztük és archiváltuk. Az archivált adatsorok tartalma: a 14,5 és 7,5 méter mélységben lévő vertikiális hőáram-mérő szondák digitalizált jele (órás átlagok), az 1,4 méter mélyen lévő hőáramot mérő szonda három térirányban mért regisztrátumai (órás átlagok), a 0,4 méter mélységű talajnedvesség regisztrátum (órás átlagok), a 2 db, egyenként 3 db hőmérő-szenzort tartalmazó talajhőmérőrudak regisztrátumai (perces átlagok). Az adatfájlok elérhetősége: \\SAMBA\Felhasználók\merenyi\projektek\1.3 Papsziget\mérési adatsorok A mérőrendszerben kisebb javításokat, módosításokat végeztünk el: a hőáram-mérő szondák feszültség-jelét digitalizáló A/D konvertert egy vízálló dobozban a talajba ásva a szondákhoz közelebb helyeztük, mely megoldással csökkentettük a hosszú analóg vezeték és korrodáló csatlakozások okozta mérési hibát. A 2 db, egyenként 3 db LM35 típusú hőmérő-szenzort tartalmazó talajhőmérő-rudat végső, függőleges pozícióba telepítettük át. A Papszigeti állomás közvetlen közelében található egy „M.6” jelű talajvíz megfigyelő kút (koordináták: EOV-Y: 652749 m; EOV-X: 259327 m). Célul tűztük ki, hogy amennyiben kapunk a kúthoz hozzáférést, akkor abban folyamatos vízszint- és vízhőmérsékletmérést indítunk el. A tervezett mérés elsődleges célja a Duna vízszint-változás és az állomás közelében a talajvíz-szint változás közötti összefüggés vizsgálata, illetve annak megállapítása, hogy a közelben üzemelő csáposkút depressziós hatása jelentkezhet-e az állomásnál. A méréshez felújíttattunk és hőmérséklet-mérésre alkalmassá tetettünk egy DatAqua típusú vízszint-regisztráló szondát. Felvettük a kapcsolatot a kút kezelőjével, a DMRV Zrt-vel. A kezelő hozzájárult ahhoz, hogy a kútba vízszint-regisztrálót helyezzünk és

13


azt folyamatosan üzemeltessünk, azzal a kikötéssel, hogy az időszakos vízminta-vételezések előtt a regisztrálót ki kell vennünk. Emiatt a monitoring sajnos nem lehet teljesen folyamatos. A másik probléma, hogy a kútsapka jelenleg nem zárható le lakattal, így fennáll a rongálás, lopás veszélye is. A szenzor telepítését, a vízszint- és hőmérséklet-regisztrálás elindítását 2015. október 7.-én végeztük el. Ezen első méréskor, a rövid idejű változások kimutatása érdekében a DatAqua szenzor mintavételi és adattárolási időközét gyors értékre, 1 percre állítottuk be. A szenzor memóriája kb. 3 hét folyamatos regisztrálást tett lehetővé ilyen mintavételi idővel. A műszert november elején olvastuk ki. Mivel legközelebb várhatóan csak tavasszal lesz alkalmunk az állomás látogatására, ezért a műszert biztonsági megfontolásból ideiglenesen leszereltük. 2014 után 2015-ben is végeztük egy kísérleti multielektródás geoeletromos monitorozó mérést az állomáson. A mérés részletes leírása a 3.3. számú projekt jelentésében található. Publikációk: Közreműködő szervezetek:

-

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: -

.

14


1.4. Földmágneses alaphálózat Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Vadász Gergely

Feladat ismertetése: A Föld felszínén észlelhető mágneses tér (geomágneses tér) domináns része a dinamó–elmélet szerint a Föld külső magját alkotó jól vezető közeg mozgásától (áramaitól) származik. Miután a mozgások nem állandóak, a geomágneses tér fő összetevője is lassan, de folyamatosan változik. A változás csak több éves időléptéken érzékelhető. A tér egyéb, kisebb erősségű összetevőit a kéreg kőzeteinek remanens vagy indukált mágnesezettsége, külső eredetű ionoszféra–, magnetoszféra-áramok, illetve a külső áramok hatására a kéregben és a felső köpenyben indukált elektromágneses terek keltik. A mágneses hálózati mérések kettős célt szolgálnak, a földmágneses tér térbeli eloszlásának, valamint időbeli változásainak vizsgálatát. A nagyobb pontsűrűséggel (15-20 km átlagos ponttávolság), 1950–től 15 éves rendszerességgel végzett országos felmérések elsődleges célja a regionális (országos) normál tér felvételezése. A gyakrabban (2-3 évente), de kevesebb ponton végzett szekuláris mérések emellett elsődlegesen a mágneses tér lassú, ún. szekuláris változásának illetve ennek térbeli eloszlásának nyomon követését célozzák. A mágneses normáltérképeknek a geofizikai, földtani kutatásban és természetesen a navigációban volt és van kiemelkedő szerepe. A földmágneses terepi mérések feldolgozásához a normáltér modellek nélkülözhetetlenek. E mérések egyik alapcélja ugyanis, hogy a vizsgált területen a földmágneses térnek a normális értéktől való eltérését, azaz a lokális mágneses anomáliákat megállapítsa. Az anomáliákból az őket létrehozó hatókra lehet következtetni. Mérési adataink a hazai alkalmazáson túl nemzetközi kutatási együttműködések keretében is hasznosulnak. 2003-ban jött létre az európai mágneses hálózatokat egyesítő MagNetE együttműködés, amelynek keretében a résztvevő országok, köztük Magyarország is, kölcsönösen szolgáltatnak egymásnak adatokat minél pontosabb regionális normáltérképek megszerkesztése és a tér szekuláris változásával összefüggő kutatások elősegítése céljából. Ezen kívül adataink részét képezik a WDC edinburghi adatbázisának is, ami által szerepet kapnak a nemzetközi geomágneses referencia modell (IGRF) évről évre frissülő, aktuális változatainak megszerkesztésében. Tervezett eredmények:

• • • • • • • • •

A Baradla-barlangban 2014 novemberében elhelyezett magnetométerünkkel a regisztrálást befejezzük, a műszert visszahozzuk és adatait feldogozzuk (1 db barlangi idősor). A szekuláris mérési kampány mérési eredményeiből adatbázist hozunk létre és eljuttatjuk a WDC edinburghi adatbázisába (1 db adat tábla). A mérési kampány adataiból mágneses D, H, I, Z, F térképeket készítünk. Az áttelepített nyirádi ponton összemérést végzünk, az új és a régi pontok között (2 db. jegyzőkönyv). Szervezzük és lebonyolítjuk a 2015 évi MagNetE konferenciát (3 napos konferencia az intézetben). A MagNetE konferencia számára honlapot készítünk. Elvégezzük a meghibásodott, mágneses deklináció és inklináció meghatározására alkalmas teodolitunk, javítását és karbantartását (1 db javított DI magnetométer). A használhatatlanná vált mágnesmentes teodolit lábat pótoljuk (1 db teodolitláb). 1 előadás a MagNetE konferencián (1 db ppt).

15


Plusz feladatként vállaljuk abban az esetben, ha egyetemi hallgatók jelentkeznek a feladat elvégzésére: • Nyári gyakorlatos hallgatók bevonásával a korábbi mérési kampányok adatainak digitalizálásának folytatását (2 mérési kampány jegyzőkönyvei digitalizálva). • B.Sc. szakdolgozó egyetemista részvételével egy anomális hálózati pontot létrehozunk és állandósítunk. A tavalyi év folyamán kiválasztottunk 4 potenciális területet, amelyeken idén a szakdolgozó közreműködésével próbaméréseket kívánunk végezni. Az állandósítás feltétele, hogy a kiválasztott terület tulajdonosa hozzájáruljon egy betonpillér létrehozásához (4 db jegyzőkönyv). Elért eredmények:

•

•

•

•

•

• • • •

A Baradla-barlangból a magnetométerünket visszahoztuk és adatait feldolgoztuk. A barlangban dIdD műszerünket nem a korábban használt, régi betonjárdával kiépített részen helyeztük el, hanem egy attól távolabbi, mágneses zavaroktól jobban védett, kiépítetlen helyre telepítettük. Az új helyen várakozásainkat meghaladó minőségű adatokat sikerült regisztrálni. Ezen adatok felhasználásával kapott eredmények a MagNetE konferencián előadás formájában kerültek bemutatásra. (\\SAMBA\public\Projektek\FOLDMAGNESES_ALAPHALOZAT\ Szekularis_2015\Aggtelek_dIdD). A szekuláris kampán eredményeiből készült adatbázist eljuttatjuk a WDC edinburghi adatbázisába (\\SAMBA\public\Projektek\FOLDMAGNESES_ALAPHALOZAT\ Szekularis_2015\WDC_adatbazis). A 2014. évi kampány adataiból mágneses D, H, I, Z, F térképeket készítettünk (\\SAMBA\public\Projektek\FOLDMAGNESES_ALAPHALOZAT\ Szekularis_2015\Térképek). Az áttelepített Nyirádi ponton az összemérést elvégztük, az új és a régi pontok között \\SAMBA\public\Projektek\FOLDMAGNESES_ALAPHALOZAT\S zekularis_2015\Nyirad Megszerveztük és lebonyolítottuk a 2015. évi MagNetE konferenciát, amelyre Európa különböző országaiból 48 kutató regisztrálta magát. A résztvevők tudományos eredményeiket 17 szóbeli előadásban és 17 poszteren mutatták be. Az előadások anyaga és az absztraktok megtalálhatóak: \\SAMBA\public\Projektek\FOLDMAGNESES_ALAPHALOZAT\M agNetE_2015 A MagNetE konferencia számára honlapot készítettünk és működtettünk http://magnete2015.mfgi.hu/. Elvégeztük a meghibásodott, mágneses deklináció és inklináció meghatározására alkalmas teodolitunk, javítását és karbantartását. A használhatatlanná vált mágnesmentes teodolit lábat pótoltuk. Az elért eredményeinkből előadást tartottunk a MagNetE konferencián \\SAMBA\public\Projektek\FOLDMAGNESES_ALAPHALOZAT\M agNetE_2015

16


Plusz feladat: Nyári gyakorlatos hallgatók bevonásával a korábbi mérési kampányok adatainak digitalizálását folytattuk és az 1968, 1970, 1974, 1989 és 1992 évi mérési eredményeket digitalizáltuk. \\SAMBA\public\Projektek\FOLDMAGNESES_ALAPHALOZAT\A rchiv_szekularis • B.Sc. szakdolgozó egyetemista részvételével az anomális hálózati pontokon a terepi méréseket megkezdtük. Mivel a hallgató októberben jelentkezett, így a pont állandósítására ebben az évben nem volt már lehetőségünk. \\SAMBA\public\Projektek\FOLDMAGNESES_ALAPHALOZAT\S zekularis_2015\Anomalis_pont •

Publikációk:

G. Vadász, P. Kovács, A. Csontos, B. Heilig: Temporal reduction of repeat-station measurements to quiet magnetic level by using different methods,2015 MagNetE Workshop Budapest

Közreműködő szervezetek:

World Data Centre for Geomagnetism (Edinburgh, BGS)


17


1.5. Országos Gravimetriai Alaphálózat Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Koppán András

Feladat ismertetése: Az Országos Gravimetriai Alaphálózattal kapcsolatos állami alapfeladatokat és alapmunkákat a földmérési és térképészeti tevékenységről rendelkező törvényben (2012: XLVI. tv.) rögzítették. E törvény szabályozza az állami alappontok adatainak kezelését is. Az Alaphálózat fő feladata, hogy egységes referenciaszintet biztosítson a különböző relatív műszerekkel, különböző területeken végzett graviméteres mérések számára. 1. Az Országos Gravimetriai Alaphálózat (MGH-2013) fenntartása, karbantartása, folyamatos fejlesztése az európai gravimetriai programok tervével összhangban, lehetőség szerint nemzetközi együttműködésben. Az alaphálózat fenntartása a 2012. évi XLVI. törvény alapján állami alapfeladatnak és az ezzel kapcsolatos tevékenység állami alapmunkának minősül. Elvégezzük az MGH-2013 gravimetriai alaphálózat alappontjainak karbantartása kapcsán felmerülő feladatokat. Ennek során (az országos alaphálózati pontok ellenőrzésének keretében,) 2015-ben 100 pont teljes körű ellenőrzését tervezzük (helyszín és helyszínrajz ellenőrzése, koordináta meghatározás GPS-szel, új digitális fénykép készítése stb.). Az alappont adatok kezelését a 2012. évi XLVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően végezzük. A katalógust folyamatosan frissítjük a megszerzett adatokkal (ellenőrzés, mérések, bejelentés stb.), biztosítva a naprakész információkat. 2. Különböző vertikális gradiens mérési módszereket összehasonlító kísérletet végzünk a Mátyás-barlangi obszervatóriumban, a VG-mérés pontosságának növelése érdekében (a mérésekben részt vesz az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának egy hallgatója is, szakdolgozat készítés keretében). 3. Folytatjuk a „Gravdab” munkacímű gravimetriai adatbázis-kezelő (fejlesztés: részletes lekérdezési alprogram), ill. az „Icaros” gravimteriai adatfeldolgozó szoftver (fejlesztés: VG-mérés feldolgozásának integrálása a keretprogramba) fejlesztését 4. Elvégezzük a székesfehérvári integrált geodéziai alappont (INGA) bemérését az Országos Gravimetriai Alaphálózatba, a 3 legközelebbi alapponthoz viszonyítva. 5. Az MFGI-ben bevezetett minőségügyi előírások alapján szükséges a mérések során alkalmazott műszerek rendszeres ellenőrzése és kalibrálása. Ennek során kalibráló alapvonal-mérést végzünk 2 darab LCR-G típusú graviméterrel az Országos Graviméter Kalibráló Alapvonalon. 6. A gravimetriai hálózat fenntartása és fejlesztése szükségessé teszi az abszolút gravimetriai pontok számának növelését, illetve a korábbi abszolút mérések időszakos ismétlését. Utóbbi alapfeltétele annak is, hogy a gravimetriai hálózatot az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) a 8037/1997. számú határozata, illetve az 1991. évi XLV., a mérésügyről szóló törvény, valamint annak végrehajtására kiadott 127/1991. kormányrendelet alapján továbbra is nemzeti etalonként kezelhesse. 2015-ben 3 abszolút ponton tervezünk abszolút mérést: a 80H. számú (Törökkoppány, utoljára bemérve: 2009-ben), a 97H. számú (Zalalövő, utoljára bemérve: 2008-ban), valamint a 113H. számú (Fertőrákos, még nem volt bemérve) alappontokon. Miután az MFGI nem rendelkezik abszolút gyorsulás mérésére alkalmas graviméterrel, a méréseket külföldi cégtől kell megrendelnünk, átlagosan 350 000 Ft/pont értékben. 7. Folytatjuk a vertikális gradiens (VG) meghatározását az UEGN (Unified European Gravity Network) hálózathoz tartozó országos alaphálózati pontokon. Ennek keretében 4 ponton tervezünk VG – méréseket. 8. Elvégezzük a 2014-ben létesített 113H sz. Fertőrákos, 114H sz. Bánfalva és 115H sz. Sopron-Muck abszolút alappontok, valamint a 100 sz. Fertőrákos excenter alappont bemérését az Országos Gravimetriai Alaphálózatba, a 3 legközelebbi alapponthoz

18


viszonyítva. 9. Az MFGI kezelésében álló, 466 pontot tartalmazó gravimetriai alaphálózat pontjainak ellenőrzése (helyrajzi szám és tulajdonlapi bejegyzés meglétének ellenőrzése) 2011 első félévében a TakarNet rendszerben (a FÖMI segítségével) megtörtént. A 466-ból jelenleg csupán 90 alappont esetében van használati jog bejegyzés az érintett ingatlanok tulajdoni lapján. A használati jog bejegyeztetését a 2012. évi XLVI. törvény 26. § (6) pontja alapján kötelezően el kell végezni! 2015-ben a fennmaradó 376 alappont tulajdonlapi bejegyeztetését a megyei Kormányhivataloktól szolgáltatásként kell megrendelni. Tervezett eredmények:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Elért eredmények:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

100 alappont ellenőrzése és az alappont-katalógus aktualizálása Vertikális gradiens mérési kísérlet a Mátyás-barlangban Gravimetriai adatbázis-kezelő és adatfeldolgozó szoftverek továbbfejlesztése Székesfehérvári INGA alappont bemérése az alaphálózatba 2 LCR-G relatív graviméter kalibrálása az Országos Kalibráló Alapvonalon Abszolút g meghatározás 3 abszolút állomáson Vertikális gradiens meghatározása az MGH-2013 alaphálózat 9 alappontján (5 abszolút állomáson és 4 I. ill. II. rendű alapponton) 3 abszolút és egy excenter alappont bemérése az alaphálózatba Használati jog bejegyeztetése 376 alappont esetében (376 tulajdoni lapi bejegyzés) Elvégeztük 120 alaphálózati pont ellenőrzését, terveinknek megfelelően (terv: 100 pont), a pontkatalógust az ellenőrzéseknek megfelelően frissítettük. (elérhetőség: Samba\public\Projektek\GRAVIMETRIAI_ALAPHALOZAT\Gravime triai Alaphálózat 2015\ pontfelkeresés2015.xls) Összehasonlító VG-mérési kísérletet végeztünk a Mátyásbarlangban. (Samba\public\Projektek\GRAVIMETRIAI_ALAPHALOZAT\Gravim etriai Alaphálózat 2015\ \VG_Mátyás-barlang\) A szoftverfejlesztés keretében új funkciókkal bővült a „gravdab” gravimetriai adatbázis szoftver, valamint az „Icaros” gravimetriai adatfeldolgozó program. Elvégeztük a székesfehérvári integrált geodéziai alappont (INGA) bemérését az Országos Gravimetriai Alaphálózatba. (Samba\public\Projektek\GRAVIMETRIAI_ALAPHALOZAT\Gravim etriai Alaphálózat 2015\ Székesfehérvár_INGA\) Elvégeztük 2 Lacoste&Romberg G graviméter (LCR-G 821 és LCR-G 220) kalibrálását az Országos Graviméter-kalibráló alapvonalon. (Samba\public\Projektek\GRAVIMETRIAI_ALAPHALOZAT\Gravim etriai Alaphálózat 2015\Kalibráló_alapvonal_2015\) Abszolút gravimetriai méréseket végeztettünk három abszolút állomáson (80H. sz. Törökkoppány, 97H. sz. Zalalövő, 113H. sz. Fertőrákos), illetve ezen alappontokon (és két további abszolút állomáson: 114H Sopron Bánfalva ill. 115H Sopron-Muck) meghatároztuk a vertikális gradienst. (Samba\public\Projektek\GRAVIMETRIAI_ALAPHALOZAT\Gravim etriai Alaphálózat 2015\absz_mérés\) 4 országos alaphálózati ponton (4292 Arló, 4750.01 Bánréve, 4347 Forró, 2109 Hidasnémeti) 3 szintes VG-méréseket végeztünk. (Samba\public\Projektek\GRAVIMETRIAI_ALAPHALOZAT\Gravim

19


8.

etriai Alaphálózat 2015\ könyvtárban a „VG_„ előtagú alkönyvtárak) Elvégeztük a 113H sz. Fertőrákos, 114H sz. Bánfalva és 115H sz. Sopron-Muck abszolút alappontok bemérését az Országos Gravimetriai Alaphálózatba. (Samba\public\Projektek\GRAVIMETRIAI_ALAPHALOZAT\Gravim etriai Alaphálózat 2015\ Fertőrákos-Sopron_bemérés)

Publikációk:

Lajos Völgyesi, Gyula Tóth, Zita Ultmann, Csaba Égető, Nikolett Rehány, Eszter Szűcs, Gábor Papp, Judit Benedek, Márta Kis, András Koppán, Péter Kovács, László Merényi, Gergely Vadász, Ambrus Kenyeres (2015): Hungarian contribution to the research in gravimetry, gravity field modelling and geoid determination IAG Commission 2. IUGG Hungarian National Report, p. 29-32. Lévay Enikő, Koppán András (2015): Comparison of vertical gradient determination techniques: first results. Conference papers of 13th Students’ Science Conference, 17-20 September 2015 - Polanica – Zdrój, ISSN 1732-0240, p. 108-113.


VÚGTK (Csehország)

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: Nem teljesült tervfeladat: 9. pontja: 376 gravimetriai alappont tulajdoni lapi bejegyeztetése Indoklás: nincs meg a jogi feltétele a bejegyeztetésnek. A 2012. évi XLVI. törvény 26. § (6) pontja alapján a használati jog bejegyeztetését az alaphálózat tulajdonosi jogait gyakorló szervezetnek kötelezően el kell végeznie. A tulajdonosi jogokat a hivatkozott törvény 26. § (2) d) pontja szerint a bányászati ügyekért felelős miniszter által kijelölt szervezet gyakorolja. A NFM ezt a jogszerű kijelölést nem tette meg, ennek hiányában az illetékes kormányhivataloknál a bejegyeztetés nem indítható meg.

20


1.6. Vízföldtani megfigyelőhálózat Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Rotárné Szalkai Ágnes

Feladat ismertetése: A 1970-es évektől, földtani alapfúrásokból, földtani térképezés során mélyített fúrásokból, bányavállalatoktól átvett megfigyelőkutakból kialakított, folyamatosan működő monitoring rendszer az ország legfontosabb régióiban (Alföld, Dunántúli-középhegység, Dunántúl, PilisGerecse) szolgáltat információt a felszín alatti vizek mennyiségi állapotáról. Az észlelőhálózat kútjai a Víz Keretirányelv által megkövetelt Jelentési monitoring részét alkotják, és a megfigyelések valamennyi víztípusra (talajvizek, rétegvizek, karsztvizek) kiterjednek. A kútcsoportokon történő mérések a felszín alatti vizek hidraulikus nyomásállapotának egy helyszínen, de különböző mélységekben történő változását, így az áramlási rendszerben bekövetkező változásait követik nyomon. 2010-2011. évek során KEOP pályázat, illetve 2014. évben a NATÉR projekt keretében a megfigyelőhálózat felújítására, illetve korszerűsítésére került sor. Ennek köszönhetően a kutak többségében folyamatos vízszint-regisztrálóműszer üzemel, 134 kútban az adatok távadással azonnal az adatbázisba kerülnek. 2015. évben feladatunk a megfigyelőhálózat folyamatos üzemeltetése, a mérési hibákból adódó adathiányok kiküszöbölése. Ennek érdekében ütemterv alapján valamennyi megfigyelőkútban legalább egy alkalommal karbantartási munkákat és ellenőrző méréseket végzünk. A terepi mérések mellett folyamatosan karbantartjuk (kalibráljuk, elemcserét végzünk) a vízszint-regisztráló műszereket és a terepi mérőeszközöket. Biztosítjuk a távadórendszer folyamatos felügyeletét, elvégezzük a beérkező adatok ellenőrzését és elsődleges értékelését. Napra készen tartjuk a megfigyelőhálózathoz kapcsolódó nyilvántartásokat. A NATÉR pályázat keretében fejlesztésre kerülő MAVIZ adatrendszerbe beillesztjük, teszteljük és ellenőrizzük a korábbi mérési adatokat. A Mátyáshegyi Obszervatóriummal közösen új mérőhely kialakítását tervezzük. Az adatok értékelését elsősorban az MFGI más projektjeihez és pályázataihoz kapcsolódva, azok működési területén (Koncessziós feladatok, Karszthidrogeológiai modellezések, NATÉR) végezzük. Az észlelőhálózat alapvető adatokat szolgáltat a vízföldtani modellezési munkákhoz, a vízgazdálkodási feladatokhoz, illetve az MBFH kérésére elkészítendő szakvéleményekhez. Tervezett eredmények:

A projekt során a vízföldtani észlelési adatrendszer folyamatos bővítését és naprakész állapotban tartását (MAVIZ adatrendszer) tervezzük. A 2015. év során kb. 200 000 rekorddal tervezzük az adatbázis bővítését.

Elért eredmények:

2015. évben az MFGI Országos Vízföldtani Megfigyelő-hálózata keretében, összesen 171 objektumban, folyamatosan a vízszint-, vízhozam és meteorológiai méréseket végeztünk. A 2011. év során KEOP pályázat keretében, valamint 2014 során a NATÉR pályázat keretében felújított 144 kútban távadós vízszintregisztráló műszerekkel, további 14 objektumban folyamatosan regisztráló műszerekkel, illetve 13 kútban kézi mérésekkel üzemeltettük a monitoring rendszert. Távadással a mérési eredmények naponta automatikusan betöltődtek a MAVIZ adatnyilvántartó és megjelenítő rendszerbe (MAVIZ SQL szerver). A beérkező adatokat és adattovábbítási jelentéseket heti gyakorisággal ellenőriztük.

21


A terepi adatkiolvasások során minden alkalommal kézi ellenőrző méréseket végeztünk, illetve archiválás céljából elmentettük a regisztrálóműszerek adatait. Végrehajtottuk a szükséges karbantartási munkákat, akkumulátor cseréket, vízszintregisztráló műszerek ellenőrzését. Az üzemelő megfigyelőkutak közül összesen 136 MFGI megfigyelőkút vesz részt a VKI jelentési monitoring rendszerben. A Mátyáshegyi Obszervatóriummal közösen terepbejáráson felmértük a műszer elhelyezésének lehetőségét, megterveztük annak módját, illetve rögzítettük a telepítés feltételeit és a telepítésre kerülő regisztrálóműszerrel szemben támasztott speciális igényeket. Az Obszervatórium üzemeltetői a közreműködésünkkel elkészített kutatási tervet nyújtottak be a telepítés engedélyezése érdekében a Pest—Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához. Az elhelyezendő DATAQUA DA-S-LTRB 122 adatgyűjtő műszer beszerzését elvégeztük. Az MFGI Talajhőáram-megfigyelő állomása folyamatos méréseinek pontosításához Szentendre Pap-szigeten, a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) kezelésében lévő M-6 jelzésű megfigyelőkútba együttműködési megállapodás keretén belül Dataqua típusú vízszint és hőmérséklet mérésére alkalmas regisztrálóműszert telepítettünk. E célra a speciális elvárásoknak megfelelően átalakított adatgyűjtő felújítására került sor. A megfigyelőhálózat idősorainak értékelését más projektek keretében végeztük. Együttműködtünk, és adatokat szolgáltattunk a „7.1 Karszthidrogeológiai modellezések”, valamint a „3.3 Sekély geotermikus és földhő-hasznosítási műszer- és módszerfejlesztés” című projekteknek. http://www.mfgi.hu/adatbázisok,webes térképek\GeoBank Publikációk: Közreműködő szervezetek:

Vízügyi Igazgatóságok


22


1.7. Paleomágneses Mérőhálózat Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Dr. Kovács Péter

Feladat ismertetése: Paleomágneses kutatások 1966 óta folynak az ELGI-ben, illetve később az MFGI-ben. Azóta a Paleomágneses Laboratórium világszínvonalú méréseket végez. A paleomágneses kutatások fő feladata a Kárpát-medence és tágabb környezete mozgástörténetének paleomágneses módszerrel történő tanulmányozása. Egy évtizede foglalkozunk a környezetszennyezés és bizonyos mágneses paraméterek kapcsolatával is. Ezeket talajokon, faleveleken, fakérgen, kipufogógáz filtereken, ülepedő és szálló porokon vizsgáltuk. 2008-óta szálló por „mágneses monitorozást” folytatunk, az eredményekből adatbázist építünk. 1. A Paleomágneses laboratórium műszereinek és mérő hálózatának üzemeltetése. Ebben a laboratóriumban végezzük el a paleomágneses és környezeti mágneses kutatásokhoz elengedhetetlenül szükséges laboratóriumi vizsgálatokat, a mágneses adatbázis építését is elősegítő remanens mágnesezettség és szuszceptibilitás méréseket és speciális mágneses méréseket. A laboratóriumban 2015-ben is folyamatosan biztosítjuk a mérési lehetőségeket a műszerek, berendezések és a zárt mérő hálózat karbantartásával. 2. Szálló por mágneses monitorozásának folytatása. Szálló por adatbázis bővítése (mért és számított adatok). 3. Curie-pont mérések a „Paleoklíma vizsgálatok az Alföld referencia és vízkutató fúrásain” téma, valamint a Choc-takaró melafír képződményeinek paleomágneses vizsgálata keretében. Tervezett eredmények:

Szálló por mágneses adatbázis bővüléséhez: 2015. évi minták mérése és a mérések feldolgozása. 200 paleomágneses minta feldolgozása alapkutatási (nem automatizált) módszerekkel. A feldolgozás a kutatás céljának megfelelően a következő mérések különböző kombinációit jelenti: remanencia és AMS mérések, részletes lemágnesezés a remanencia, a szuszceptibilitás, szükség esetén az AMS újramérésével. Az értelmezéshez szükséges speciális mérések: AARM, IRM, háromkomponensű IRM, háromkomponensű IRM thermo lemágnesezése, IRM váltóterű lemágnesezése. 12 Curiepont meghatározás.

Elért eredmények:

2015-ben a laboratórium folyamatosan üzemelt, a műszerek és berendezések napi használatban voltak. Három műszeren történtek javítások. A kutatásokhoz szükséges minták AMS és remanens mágnesezettség mérése és részletes lemágnesezése megtörtént. A mágnesezettség mérések eredményein komponens analízist végeztünk, valamint meghatároztuk a mágnesezettséget hordozó ásványt. Elvégeztük a 2014 negyedik negyed évi, valamint a 2015 első három negyed évi szálló por minták szuszceptibilitás méréseit. A negyedik negyed évi minták tömegmérés előtti kondicionálása folyamatban van, így azokon 2016 első negyedévében történhet szuszceptibilitásmérés. Curie-pont vizsgálatokat végeztünk az Alföld referencia és vízkutató fúrásainak, valamint a Choc-takaró melafír képződményeinek válogatott mintáin.

23


Publikációk:

Eliza Teodorescu, Marius Echim, Costel Munteanu, Tielong Zhang, Roberto Bruno, and Peter Kovacs, Inertial Range Turbulence of Fast and Slow Solar Wind at 0.72 AU and Solar Minimum, Astrophysical Journal Letters, 804 L41. doi:10.1088/2041-8205/804/2/L41 (IF: 5.339) Vörös Z., M. Leitner, Y. Narita, G. Consolini, P. Kovács, A. Tóth, J. Lichtenberger, Probability density functions for the variable solar wind near the solar cycle minimum, Journal of Geophysical Research, 120, 8, 6152-6166, doi: 10.1002/2015JA021257 (IF: 3.426) Navin Kumar Dwivedi, Daniel Schmid, Yasuhito Narita, Peter Kovács, Zoltan Vörös, Magda Delva and Tielong Zhang, Statistical investigation on the power-law behavior of magnetic fluctuations in the Venusian magnetosheath, Earth, Planets and Space, 67, 137, 2015, doi:10.1186/s40623-015-0308-x (IF: 1.328)


Belgrádi Egyetem, Bányászati és Földtani Fakultás, Geofizikai Tanszék; BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék; Comenius Egyetem, Geológiai és Őslénytani Tanszék; ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék; ELTE Természetföldrajzi Tanszék; Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség; Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség; Lengyel Földtani Intézet, Paleomágneses Laboratórium; Lengyel Tudományos Akadémia Földtudományi Kutatóintézete; MTA-ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport; Padovai Egyetem, Földtudományi Tanszék; Szerb Geodéziai Hatóság, Paleomágneses Laboratórium; Szlovák Tudományos Akadémia, Geofizikai Intézet; Zágrábi Egyetem, Természettudományi Fakultás, Földtani Tanszék; Zágrábi Egyetem, Bányászati Fakultás, Földtani Tanszék.


24


2. Adatbázis fejlesztések és szolgáltatások 2.1 Geoinformatikai szolgáltatások Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Orosz László

Feladat ismertetése: A projekt a többi projekt geoinformatikai feladataihoz szorosan nem köthető kisebb-nagyobb munkák, köztes termékek (munkatérképek, táblázatok, leválogatások, átszámítások, stb.) előállításáért felelt. Ez és a korábbi évek ehhez hasonló projektjei az MFGI belső általános (geo)informatikai szolgáltatását jelentik. A legjellemzőbb szolgáltatások ebben a projektben: • Technikai eszközszolgáltatások: speciális eszközökkel végzett szolgáltatások (nyomtatás, szkennelés, adatmentés). • Szoftveralkalmazás szolgáltatások: a rendelkezésre álló szoftverek, alkalmazások segítségével elvégzett adatfeldolgozás. • Megoldás szolgáltatások: egy adott probléma teljes körű megoldása, technológia kidolgozása és értéknövelt adatok szolgáltatása, célmegoldás fejlesztése a megrendelő igényeihez igazodva. • Termékszolgáltatás: kartografált térkép, kiadvány, adatbázis, webes megjelenés, helyi alkalmazások előállítása. • Módszertani munkák, belső oktatás. Tervezett eredmények:

A projekt termékei a kiszolgált projektek keretén belül jelent meg.

Elért eredmények:

A projekt jellegéből fakadóan főleg kiszolgáló és/vagy háttér tevékenységet folytat. Eredményeit az egyes projektek tudhatják magukénak. Ennek ellenére vannak saját eredményei is. Az alábbi lista foglalja össze a projekt idei tevékenységét és eredményeit. 1) Szolgáltatások általában a) 11 állami projektek kiszolgálása: 2.2, 2.6, 2.10, 6.2, 6.3, 6.5, 7.4, 7.5, 12.4, 13.3 b) 15 MBFH projekt kiszolgálása: M6, M8, M9, 2, 3, 5, 6, 8, 9, 10, 11, 12, 16, 18, 19 c) Pályázatok kiszolgálása: NATéR, MINATURA, Paks. d) Nyomtatás i) HP5500 2015.01.01-05.26. között: 43 fm. A plotter 2015.05.26-án tönkrement. Javítása nem gazdaságos, selejtezésre fog kerülni. Átálltunk a Columbus utcai plotter használatára, a távoli vezérlés megoldott. ii) CANON IPF750 (Columbus u.) 2015.08.01-12.16. között: 46 fm + PAKS 3,8 fm = 49,8 fm iii) Összesen: 92,8 fm e) Szkennelés: 70 alkalommal 882 tétel beszkennelése. f) Digitalizálás: 11 db 1:20e-25e földtani térképi kéziratos szelvény georeferálása és digitalizálása. 2) Konkrét szolgáltatások projektenként 2.2 GeoBank karbantartása, adatszolgáltatás Magraktári adatok rendezése, betöltése Magraktári GIS fejlesztése

25


2.6 Metaadatbázis építés és szolgáltatásfejlesztés - térképi alrendszer Téradatok – táblázat feltöltése 2.10 Budapest Építésföldtani Adatbázis építése, karbantartása 2013. évi fedett földtan tematika tartalmi és térinformatikai javítása 6.2 A Gerecse földtani térképezése Meglévő alapanyagok előkészítése, összerakása, rendszerezése a topográfiához Nyomtatás előkészítése részterületről, szerkesztéshez ArcGIS-ben meglévő lapoknál geo_ndx egyeztetés 6.3 Negyedidőszaki üledékek fejlődéstörténeti vizsgálata (tavalyról áthúzódó projekt) Térinformatikai szerkesztés, átalakítás, adatbázisba rendezés, topológiai vizsgálatok, javítás "burkoló polygonok" lehatárolása és átlagos "Z"-értékeinek kiszámítása 9 Berettyó-ágra és 3 Hortobágy-Berettyó-ágra, adatok rendezése 6.5 A Szendrői-hegység fedőüledékeinek vizsgálata szkennelt térképek georeferálása, digitalizálás előkészítése digitalizálás ellenőrzése, javítása, nyomtatás kimaradt két lapról a bedigitalizált feltárások adatbázisba rendezése földtani térkép előállítása (digitalizálás, feldolgozás), jelentés anyagainak összeállítása 7.4 Magyarország geokémiai atlasza országos vízgyűjtők monoelemes ábrái (19 db) a meglévő adatbázis ismertetése, és átadás új kolleginának 7.5 Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek felülvizsgálata VGT2 ábrák készítése - trendszámítás adatbázis- és táblázat-kezelés mennyiségi és minőségi értékelést készítő munkacsoportok támogatása (geoinformatikai-, táblázatkezelési feladatok) VIZIG-es adott fájlokból a fejléc kinyerése, különböző feltételek alapján, majd gyűjtése egy összesített file-ba (a12ExcelFile.xlsm; az59ExcelFile.xlsm) víztest-kibúvás bufferrel növelése, területének kiszámítása háttér-statisztikák 3. verziója háttér_v3 javítása, víztest csoportonkénti összevonás szűkített mátrixok létrehozása az új háttérrel nitrit, foszfát háttér statisztika készítése, kiegészítésekkel 12.4 Az Országos Kútkataszter vezetése,”Vízföldtani napló”-k készítése és a Vízföldtani adattár működtetés Vízföldtani naplóhoz írt ArcGIS alkalmazás előkészítése átadáshoz (phyton fejlesztés) 13.3 Budapest földtani atlasza topográfiai alap véglegesítése kartografálás

26


részterületi térképek helyének illesztése objektumok elhelyezése a szerkesztői utasítások megvalósítása konzultálás próbanyomat készíttetése NATéR WP2, WP3 vezetés Natér térképsablonok átdolgozása webes térképi publikálás előkészítése alvállalkozóval kapcsolattartás ábragenerálás, területi súlyszámítás topo-csomag összerakása egyeztetés az MFGI-s réteggazdákkal, ábrák gyártása jelentésekhez a végső térképi rétegek előállításához szükséges belső és külső (partnerek) egyeztetések folytatása Villámárvíz jelentés korrektúrázása NATÉR hírlevél sablon; hírlevél ábrák Klíma témakörben szövegközi ábrák készítése jelentésbe NATÉR sablon javítása, illetve újabb logós Corel állományok (angol/magyar) előállítása MINATURA hollandiai workshop előkészítése majd részvétel, műhelymunka budapesti workshop előkészítése majd részvétel, műhelymunka PAKS PAKS 10 km dgn állományok (geomorfológia és őskörnyezet) konvertálása a terepi térképezési anyagok feldolgozásának előkészítése geomorfológiai GIS előkészítése 3. Fejlesztések Magraktár GIS: A magraktári adatok térképi megjelenítésével elérhetővé vált, hogy egy-egy fúrómag keresése esetén ne csak szövegesen, táblázatosan kapjuk meg a maganyag raktáron belüli elhelyezkedését, hanem vizuálisan is. Ehhez rendezni, pontosítani kellett magraktárak alaprajzát illetve a helyre utaló minden megjegyzést azonosítani kellett a térképeken. A megoldáshoz létre kellett hozni egy HELY_ID-t, mely kódolja a helyre vonatkozó adatokat. Ehhez a kódhoz hozzárendelve a fúrások azonosítóját (FRS_ID), elhelyeztük térben a fúrómagokat. A rendszer a GeoBankra épül, automatikusa frissül. A tesztelés a szépvízéri magraktár esetében sikeresen megtörtént. 2016-ban kiterjeszthető a teljes magraktári adatkörre. NATéR klíma térképi réteg generálása: A NATéR végtermékek között ~130 klíma tematikát kell térképeken bemutatni. Ezek mind rácsponti adatokból interpolálással generálható rétegek. A fejlesztés a nyers adattól az interpolált térképi rétegig tartó folyamat automatizálását foglalja magába. Vízföldtani napló tool: A kifejlesztett eszköz ArcGIS környezetben segíti a vízföldtani naplók térképi oldalainak generálását. A

27


Publikációk: Közreműködő szervezetek:

fejlesztés lényegi része, hogy az adatokat egyszer kell bevinni, adatbázisba tárolódnak, a szükséges számítások és a szabványos napló oldalak automatikusan készíthetők. A munkafolyamat így ellenőrzöttebb és sokkal gyorsabb lett. – –


28


2.2 GeoBank karbantartása, adatszolgáltatás Beszámolási időszak 2015


Feladat ismertetése: A GeoBank működtetése minden évben egyre több karbantartási feladatot igényel. A projekt fő célja, hogy vizsgálva a felhasználó igényeket működtesse és fejlessze a GeoBankot. Emellett erős feladat a bent lévő adatok folyamatos ellenőrzése és módszerek keresése az adatminőség javítására. A projekt feladata a rendszer használatának népszerűsítése is. Tervezett eredmények:

1) Új GeoBank felhasználói felület (2014-ben kezdett fejlesztés) a) egy kezelőfelület (a jelenlegi két felület egységesítése) b) tematikus kezelőfelületek 2) Állandóan frissülő (élő) fúráspont térkép elhelyezése a belső téradat-szolgáltatási rendszerben 3) a GeoBank migrálása az új sql szerverre 4) a külső GeoBank migrálása az új külső szerverre 5) sekélyfúrási adatkör teljes körű betöltése a GeoBankba

Elért eredmények:

Új GeoBank 2015 januárjában az MFGI szerverrendszerének egy részét át tudtuk szervezni. A rendezés alapelvei a következők voltak: • térképi és nem térképi adatbázisok ne legyenek egy szerveren – ez a működés biztonsága és az eltérő speciális beállításokat igénylő környezetek egymástól való teljes függetlenítése indokolta • a publikus (külső) és belső adatbázisok egy verzióra hozása – a kipublikálásra szánt adatok belső tesztelése és a szolgáltatások felépítése sokkal egyszerűbb, ha a két környezet egyezése nem okoz működésbeli problémákat • teszt környezetek kialakítása – amióta az MFGI térképszervert működtet, most először sikerült megoldani, hogy ne az éles környezeten kelljen „tesztelni” az új technológiákat, megoldások. A GeoBank új kezelőfelületét béta üzemmódban elindítottuk: srvsql/gbt_client/. E mögött egyelőre csak a teszt adatbázis található (geobank-test). Az új felület az élő adatbázissal is elérhető az srvsql/geobank-client oldalon. A tesztelés december elején befejeződött. Az év végi feladatsűrűsödés miatt azt a döntést hoztuk, hogy az új felület bemutatása és a céloktatások (kisebb csoportokban, kiemelve a csoportnak szükséges funkcionalitást) 2016. januárban kezdődnek. Fúráspont térkép A fúráspont térkép „élő” térképpé alakítása sikerült. A térkép elérhetősége: m:\teradat_szolgaltatas\orszagos\frspont\frspont.mxd A térképet az alábbi tételekből felépülő rendszer teszi állandóan frissé: - GeoBank view, mely tartalmazza az összes megjelenítendő adatot. - A view tartalmazza a ’geom’ mezőt is, mely magában

29


kódolja a fúrás EOTR-beli pozícióját. A geom mező szabványos, a GIS szoftverek többsége azonnal tudja olvasni. - A view-ból minden éjjel táblát generál egy sql szerver job. - Az így létrejövő táblát direktbe olvassa (feature class-ként kezeli) az ArcGIS. Ez a rendszer az intraneten érhető el. Tartalmilag ugyanez a térkép azonban fent van az interneten is a map.mfgi.hu/furas címen. Az internetes publikáláshoz a fenti lépéseket két lépéssel kellett kiegészíteni: - A táblából létre kell hozni egy feature class-t - A feature class-t be kell másolni a térképszerver adott szolgáltatásába és a szolgáltatást újraindítani. Ezek a folyamatok maguktól lefutnak. A belső hálózaton naponta, a külső szerver felé hetente. Ezzel sikerült megoldani, hogy ha egy fúrás bekerül a GeoBankba, az egy napon belül a belső, egy héten belül a külső fúráspont-térékpen is megjelenik. -


A sekélyfúrások Az alföldi és kisalföldi sekélyfúrások törzsadatai, szediementológiai és vízkémiai adatsoraik be lettek töltve a GeoBankba. Ehhez le kellett képezni a teljes sekélyfúrási adatkört a GeoBank attribútum környezetében. A sekélyfúrási objektumok megbízhatóságának javítása állandó feladat. 2015-ben az alábbi javítások, bővítések történtek meg: - fúrás-mellékfúrás típusú (pl. 15/28, 15/a/28) fúráspárok definiálása és egyediségük ellenőrzése - nevezéktani elírásból fakadó névduplumok javítása - GeoBank objektumokhoz való közelség (<50 m) ellenőrzése – több 100 újnak vélt fúrás beazonosítása meglévő GeoBank objektumokkal - szitasor réteghatár problémák (szakadás, ismétlődés) javítása - a szakkifejezések angol fordítása - a makroszkópos leírások pdf fájlainak feltöltése az adatbázisba – –


30


2.3. MFGI térképszerverek fejlesztése Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Simó Benedek

Feladat ismertetése: Az MFGI térképszolgáltatási feladatait jelenleg egy ESRI alapú térképszerver szolgálja ki. A napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapó adat-átjárhatóság azonban indokolttá teszi olyan rugalmasabb térinformatikai környezetek alkalmazását, melyek nyílt forráskódú szoftverekre épülnek, és így akár működésük testre szabható a célfeladatoknak megfelelően. A projekt célja az elmúlt évben virtuális környezetben kialakított nyílt forráskódú környezet éles környezetben való megvalósítása, a szükséges változtatások beiktatásával. Tervezett eredmények:

• • • • • •

Elért eredmények:

nyílt forráskódú szerverkörnyezet éles és teszt változata 1 db adatbázis migrációt biztosító szkript 1 tematika térképi adatbázisának nyílt forráskódú környezetbe ültetett változata 1 tematika térképszolgáltatása, nyílt forráskódú környezet segítségével 1 db webes térképi alkalmazás a nyílt forráskódú térképszervizekre épülve 2.6 projekt téradat szolgáltatás kiegészítése az srv-geo-n fellehető nem szabványosan tárolt adatokkal

1. Elkészült egy CentOS alapú virtuális gép hoszt, melyet jelenleg VNC protokollal érhetnek el az adminisztrátorok, belső hálózati IP címe: 172.16.0.66 2. Az említett hoszton futnak a virtuális gépek szintén CentOS operációs rendszerrel, név szerint az „openmap” éles környezet, valamint az „openmaptest” teszt környezet, melyek jelenleg szintén VNC-n keresztül érhetőek el a 172.16.0.73, illetve a 172.16.0.74-es IP címeken. Elkészült továbbá a belső hálózaton egy srv-open szerver (172.16.0.85), melyen már megkezdődött a PostgreSQL környezet kialakítása és tesztelése. A következő negyedévre való felkészülés jegyében elindult az egyes geometriai vonatkozású adattárolási struktúrák tesztelése is. Ennek keretén belül két fő adatbázis kiszolgáló, az MS SQL Server és a PostgreSQL használatával történtek tesztelések. Ennek során AcrMap szoftver segítségével egy adott fix adattartalomra vonatkozó kirajzolási idők rögzítésére került sor. Ezek alapján kijelenthető, hogy habár az ESRI termékek látszólag törekednek az átjárhatóságot biztosító szabványok támogatására, ezeket a szoftverükbe hatékonyan nem képesek beleépíteni. Szoftverfüggetlen adattárolás A projekt részletesen megvizsgálta annak a lehetőségét, hogy a földtani adatokat miként lehet egy helyen tárolva elérnünk kétféle szoftverből: ESRI ArcGIS-ből és QGIS-ből, mint open-source desktop GIS szoftverből. Az adatok tárolásához kétféle adatbáziskezelő rendszert vizsgáltunk meg: az Microsoft SQL Server-t és a PostgreSQL adatbázis kezelőt, mely PostGIS extension-nel válik

31


térbeli adatok tárolására alkalmassá. A tesztelésekhez mindkét esetben Magyarország 1:100 000-es méretarányának megfelelő felszíni földtani térképének egy rétegét, a földtani elterjedéseket tartalmazó polygon állományát használtuk. Az eredményeket a projektjelentés részletesen kifejti. Publikációk: Közreműködő szervezetek:

– –


32


2.4. Geofizikai adatbázisok karbantartása és szolgáltatása Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Sőrés László

Feladat ismertetése: Adatbázisok szerkezeti leírása közös fájlszerveren 2015-ben elvégezzük a szükséges állománybővítési, karbantartási és adatszolgáltatási feladatokat Alfa kapcsolat építése Tervezett eredmények:

Adatbázisok szerkezeti leírása közös fájlszerveren: Működő adatbázisok Matadadok Alfa-láthatósága MT adattrendszerre Mágneses adatbázis fejlesztése (offszet korrekció)

Elért eredmények:

Adatbázisok szerkezeti leírása: \\samba\Projektek\projekt_jelentes\2015\4_negyedév\költségvetési\ 2_4\Adatbazisleirasok\ Országos Szeizmikus Adatbázis Az Országos Szeizmikus Adatbázis és az ALFA rendszer közötti online konverziós kapcsolat megvalósíthatóságát megvizsgálatuk és megvalósíthatónak tartjuk. Erre egy online transzformációs modul elkészítésének tervét kidolgoztuk. Országos Geoelektromos Adatbázis Elkezdődött a GAIA-ALFA migráció. Első lépésben megtörtént a teljes állomány objektum metaadat szintű leképezése. Magnetotellurikus adatrendszerek A magnetotellurikus adatbázis részletes szerkezeti leírása a közös Excel sablon alapján elkészült. Országos Gravitációs és Mágneses Adatbázis A gravitációs és mágneses adatbázis részletes szerkezeti leírása a közös Excel sablon alapján elkészült. Országos Hőáram és Hőmérsékleti Adatbázis 2015 évben az adatbázist nem bővítettük új fúrásokból származó hőmérsékleti adatokkal. Az adatok folyamatos ellenőrzését, a földtani rétegsorok pontosítását és néhány további rétegvizsgálati adat bevitelét végeztük el. Jelenleg 700 fúrásból vannak hőmérsékleti adatok. Országos Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis Jelentős bővülés a mélyfúrásgeofizikai adatbázisokban, és a mágneses adatbázisban. Az adatbázisban jelenleg 1561 fúrás digitalizált mérési adata érhető el. Az adatbázis 2015 évi bővítéseként 155 fúrásból származó 427900 m karotázs-görbe digitalizálása készült el.

33


http://geonetwork.mfgi.hu:8080/wXmlDoc/wtsSearchBhl.html Országos Légigeofizikai Adatbázis A légi geofizikai adatbázis teljes migrációja a KINGA rendszerből az ALFA-ba megtörtént. MGSZ és sekélygeofizikai adatbázis 2015-ben az állomány nem változott Matadadok Alfa-láthatósága MT adattrendszerre, Terv a szeimikus adatbázis metadadtainak on-line transzformációjára, Karotázsadatok : http://geonetwork.mfgi.hu:8080/wXmlDoc/wtsSearchBhl.html Publikációk: Közreműködő szervezetek:

-


34


2.5. Alfa adatbázis módszertani fejlesztése Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Sőrés László

Feladat ismertetése: Az ALFA integrált metaadat és adatbázis építése, bővítése az intézeti adatrendszerek áttekinthetőségének javítására és a felhasználás segítésére, INSPIRE adatszolgáltatás infrastruktúrájának megteremtése Tervezett eredmények:

Felhasználói felületek javítása, kereső funkciók bővítése A PUMA adatrendszer nyilvántartás láthatóságának biztosítása az ALFA-ból. A Geobankban tárolt adatrendszerek (fúrási adatok, UltraData alrendszer) integrációja online konverzió segítségével. Szótár rendszer bővítése a tematikus igények szerint.

Elért eredmények:

OpenLayers alapú kereső alkalmazás (térképek, jelentések, geofizikai objektumok). Az ALFA szolgáltatásokra építve újabb térképes kereső eszköz készült el. Az alkalmazás a nyílt forráskódú OpenLayers függvénykönyvtár felhasználásával készült. Metaadat attribútumok és földrajzi elhelyezkedés alapján egyaránt végezhető keresés. Továbbfejlesztett ALFA menürendszer, browser és editor Az ALFA böngésző egy egyszerű HTML menü rendszer, amely mögött alap web szolgáltatások működnek. A honlap kialakításában egyszerűségre és világos szerkezetre törekedtünk. A különböző szinten megjelenő tematikus listák attribútum és szabad szöveges kereső lapokat aktivizálnak. Az adat hierarchia áttekintését segíti az ALFA browser lap. Ez egy 5 részből álló, html frame szerkezettel kialakított felület, ahol a különböző szintű alárendelt objektum listák egymással szinkronizálva jelennek meg Geobank paraméterek áttekintését segítő ALFA eszköz Átjárás a Geobank és az ALFA között. A két adatmodell közötti sikeres átjárás esetén az UltraData rendszerből kinyerhető adatokból online transzformációval ALFA objektumok generálhatók, és az ALFA eszköztár minden további nélkül használható. Hozzáférés korlátozása SQL névterekben: pl. a geobank rétegsorokhoz, vagy gravitációs adatokhoz is legyen bejelentkezés (java kód) Az intézeti adatvédelmi szabályok érvényesítése szükségessé tette az ALFA autentikációs rendszerének finomítását. A felhasználói név alapján kiosztott jogosultságokat az ALFA adatbázis tartja nyilván. ISO-19139 metaadatok generálása ALFA Map objektumokból (xsl kód) A NATéR projekt INSPIRE adatszolgáltatási kötelezettsége többek közt a bemutatandó térképek metaadatainak CSW rendszeren keresztül történő publikálására is kiterjed. Ennek érdekében a NATéR-hez generált Map objektumokból ISO 19139-es metaadatok

35


készülnek. Az ehhez szükséges programot az ALFA rendszer biztosítja. A program első verziója elkészült. OpenSearchDescription és DLS generálás WFS adatforrásból (xsl kód) WFS 2.0 letöltési szolgáltatást elindítottuk. A munka részletes leírása az MBFH-nak írt jelentésben az INSPIRE kötelezettségekről szóló részben található. Ennek lényege, hogy a Minerals4EU projekt számára az INSPIRE Annex III Mineral Resources témában WFS 2.0 szolgáltatást kell biztosítani. (17/2015 MBFH Adatrendszerek fejlesztése és metaadat-szolgáltatás, 3. fejezet: \\Srvgeo\mukodes\Projekt_jelentesek\2015\4_negyedév\MBFH\17_2015) Bővített thezaurusz (3 új szótár) Az ALFA tezaurusz címe: http://geonetwork.mfgi.hu:8080/wXmlDoc/alfaThesaurus.html A PUMA kapcsolása az alfához. Az ALFA online transzformációs rendszer által biztosított lehetőségek kihasználásával az MFGI adatrendszerek nyilvántartását (PUMA) hozzákapcsoltuk az ALFA keresőhöz. Ezzel lehetővé vált a PUMA rekordok besorolás, lefedettség, és adatkör szerinti web-es keresése, hierarchikus rendszerként való megjelenítése.

Az ALFA rendszer fő belépési \\samba.mfgi.hu\public\Projektek\ALFA\index.html Publikációk: Közreműködő szervezetek:

pontja:

-


36


2.6. Metaadatbázis építés és szolgáltatás fejlesztés - térképi alrendszer Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Gulyás Ágnes

Feladat ismertetése: 1. Az MFGI INSPIRE-monitoring országjelentésének elkészítése. 2.1. Adatrendszer-nyilvántartás: Helyzetelemzés 2.2. Adatrendszer-nyilvántartás kiegészítés (hierarchia, IBSZ) 2.3.1. Adatrendszer-nyilvántartás: az Alfához kapcsoláshoz szükséges SQL adatbázis 2.3.2. valamint ennek kötegelt beviteli adatait szolgáltató több munkalapos Excel állomány létrehozása. 2.3.3. Adatrendszer-nyilvántartás: az Alfához kapcsoláshoz szükséges kötegelt beviteli táblázat feltöltése a stratégiai (S) és lehetőleg a fontos (F) minősítésű adatszetek metaadataival. 2.3.4. adatok betöltése az SQL adatbázisba ezzel az Alfához kapcsolás megteremtése 3.1.Sambán lévő közös használatú (nem konkrét projektekhez tartozó) adatrendszerek felmérése 3.2. nem térképi adatszetek fájlszerveren való helyének megtervezése – terv átadása jóváhagyásra 3.3. samba szerveren nem projekt felületen található – elsősorban shp formátumú - téradatok (térképi állományok) integrálása az m:\teradat-szolgaltatas területre 3.5. nem térképi adatszetek fájlszerveren való helyének kialakítása tematikus/méréstípus rendszerben 3.6. a samba közös használatú nem térképi adatszetek áttöltése/feltöltése 3.7. samba átrendezés miatti változások metaadatainak előállítása, nyilvántartásba töltése (módosult elérési útvonalak) 3.8. Samba közöshasználatú fúrásadatainak átadása/előkészítése. 4.1. KINGA migrálás teendőinek felmérése (migrálási terv) 4.2. KINGA részleges migrálása az elkészült felmérés alapján: 4.2.1. geofizikai felmértségek közül csak azok, amikből azóta nincs újabb, teljesebb, pl. a légi geofizikai felmértség, 4.2.2. szöveges ismertető honlap-részek (a minimálisan szükséges frissítéssel) előkészítése az MFGI honlapra töltéshez. Tervezett eredmények:

0. Záró dokumentáció elkészítése 1. INSPIRE országjelentés 2.1. Adarendszerek-nyilvántartás: feladatlista 2.2. Adatrendszer-nyilvántartás kiegészítés (hierarchia, IBSZ) 2.3.1. Adatrendszer-nyilvántartás: az Alfához kapcsoláshoz szükséges SQL adatbázis szerkezet, 2.3.2. Több munkalapos Excel állomány létrehozása. 2.3.3. Adatrendszer-nyilvántartás: az Alfához kapcsoláshoz szükséges kötegelt beviteli táblázat feltöltése a stratégiai (S) és lehetőleg a fontos (F) minősítésű adatszetek metaadataival. 2.3.4. adatok betöltése az SQL adatbázisba ezzel az Alfához kapcsolás megteremtése 3.1. samba adatkör listák 3.2. samba átrendezési terv (könyvtár terv), új szerveren elhelyezési terv véleményezésre 3.3. másolt/átnevezett fájlok 3.5. Elfogadott terv alapján új könyvtár struktúra

37


3.6. másolt/átnevezett fájlok 3.7. samba átrendezés miatti változások metaadatainak előállítása, nyilvántartásba töltése (módosult elérési útvonalak) 3.8. Samba közöshasználatú fúrásadatainak átadása/előkészítése. 4.1. KINGA migrálás teendőinek felmérése (migrálási terv) 4.2. KINGA részleges migrálása az elkészült felmérés alapján: 4.2.1. geofizikai felmértségek közül csak azok, amikből azóta nincs újabb, teljesebb, pl. a légi geofizikai felmértség (SL), 4.2.2. szöveges ismertető honlap-részek (a minimálisan szükséges frissítéssel) előkészítése az MFGI honlapra töltéshez. Elért eredmények:

1. Az MFGI 2014. évi INSPIRE jelentése elkészült és lejelentésre került \\samba\public\Projektek\ADATTERINFO\_2_6_Meta_2015\ INSPIRE_MFGI_2014\MFGI_2015.xls 2.1. Adarendszerek-nyilvántartás (Puma): feladatlista készült \\samba\public\Projektek\ADATTERINFO\_2_6_Meta_2015\Puma_fe ladatterv\ 2.2. Elkészült a Adatrendszer-nyilvántartás hierarchia szerinti, valamint az IBSZ besorolásokat megadó kiegészítése 2.3-2.4. Elkészült a PUMA PostgreSQL-változata a PUMA nyilvántartás mezőszerkezetét megtartva (az összes tételre a 2015. novemberi állapot szerint) A PUMA kereső címe: http://geonetwork.mfgi.hu:8080/wXmlDoc/puma.html 3.1. Samba közöshasználatú adatok (\_ORSZAGOS_ADAT\) adatkör felmérése elkészült. 3.2. A samba átrendezési terv (könyvtár terv), új szerveren elhelyezési terv véleményezésre – elkészült: zárójelentés 3. függeléke \\samba\public\Projektek\ADATTERINFO\_2_6_Meta_2015\konyvtar terv\ 3.3. A téradatok migrálása megtörtént a \\srvgeo\projekt\teradat_szolgaltatas könyvtárba (zárójelentés 3. táblázat) \\srv-geo\projekt\teradat_szolgaltats 3.5. Új könyvtár struktúra tervváltozata elkészült \\samba\public\Projektek\ADATTERINFO\_2_6_Meta_2015\konyvtar terv\mfgi_terv\ 3.6. másolt/átnevezett fájlok egyelőre a terv-könyvtár struktúrába feltöltve: \\samba\public\Projektek\ADATTERINFO\_2_6_Meta_2015\konyvtar terv\mfgi_terv\ 3.7. A teradat_szolgaltatas könyvtárba migrált állományok útvonal átírása megtörtént a Pumában 3.8. A sambán található közöshasználatú fúrás adatokat projektfelületre mozgattuk át: \\samba\public\Projektek\ADATTERINFO\_FURAS_atadasra\. A fúráshoz kapcsolódó állományok Geoinformatikai Főosztályra való átadása korábban már megtörtént: az állományok beérkezésekor és elhelyezésekor tájékoztattuk a főosztályvezetőt. 4.1. KINGA migrálás teendőinek felmérése (migrálási terv) elkészült

38



(zárójelentés 4. fejezete) 4.2. Részleges migrálás: az ALFA1-ból eddig még hiányzó légi geofizika metaadatok frissítése és ALFÁ-ba építése elkészült: frissített állományok: \\srvgeo\Projekt\teradat_szolgaltatas\felmertseg\gffm_legi\shp\gffm_legi_ geofizika.shp \\srv-geo\Projekt\teradat_szolgaltatas\orszagos\gfpm_lrad\ \\samba\public\Projektek\ADATTERINFO\_2_6_Meta_2015\legi_geo fizika\prj-cmp-obs-rsc.v2.xls az ALFÁ-ba migrált állományok elérhetősége: \\srvgeo\Projekt\teradat_szolgaltatas\felmertseg\gffm_legi\leiras\alfalink.h tm szöveges ismertető honlap-részek előkészítése (a minimálisan szükséges frissítéssel): \\samba\public\Projektek\ADATTERINFO\_2_6_Meta_2015\kinga\sz oveges\ -


1

ALFA: Általános Földtudományi Adatmodell és Adatbázis (részletesebben ld. a 2.5. témánál, Sőrés 2014)

39


2.7. Informatikai rendszer üzemeltetése Beszámolási időszak 2015


Feladat ismertetése: • Rendszeradminisztráció: az intézet informatikai infrastruktúrájának felügyelete, működtetése, szervezése. • A felhasználók szükség szerinti támogatása. • Egyedi felhasználói igények, fejlesztések megoldása vagy a közreműködő alvállalkozó menedzselése. • Üzemeltetési szolgáltatások: a geo tartomány, fájlszerverek és az adatmentés folyamatos üzemeltetése. • Az információtechnológia folyamatok védelme. • Informatikai beszerzésekben való közreműködés. • Az intézeti webes megjelenések működtetése, fejlesztése Tervezett eredmények:

• •

• •

•

• • • • Elért eredmények:

működő informatikai rendszer új IBSZ és egyéb dokumentumok előállítása és az informatikai működési rend kialakítása (+erőforrás és alvállalkozó igény) informatikai stratégia kidolgozása és elfogadtatása nyilvántartások reformálása o userek + AD o hardver o szoftver a működtetési háttér-infrastruktúra újragondolása: eszközök, szoftverek, könyvtárszerkezet, belső szabályok, automatizálható folyamatok (pl rendszerszkennelés) MFGI intranet elindítása, működtetés és folyamatos fejlesztése mfgi.hu új skin (alvállalkozó) új tűzfal üzembe állítás • webmail felület frissítése

A projekt résztvevői az alábbi feladatokat látják el általános rendszerüzemeltetés címen: • ~200 user kezelése, adminisztrálása (átlagosan napi 4 igény -> ~ 1000 feladat/év) • ~300 asztali számítógép működtetés • ~ 20 fizikai hardveren ~40 szerver működtetése • 4 telephely (Columbus, Stefánia, Tallér, Homonna) hálózati infrastruktúrájának működtetése • az MFGI szerverein lévő adatok rendszeres strukturált mentése • az intézeti levelezőrendszer (email) működtetése • IP alapú telefonrendszer működtetése • az intézeti összes webes megjelenés technikai biztosítása és számos esetben tartalmi felügyelete és fejlesztése • az intézeti ESRI és az új openmap térképszerverek teljes körű menedzselése • a térképszerverek tesztkörnyezetének működtetése • szoftverberuházások tervezése, pályázat/közbeszerzési előkészítése és lebonyolítása • hardver beruházások tervezése, pályázat/közbeszerzési

40


• • •

előkészítése és lebonyolítása az MFGI informatikai védelmének biztosítása intézeti rendezvények vetítéstechnikai és hangosítási feladatainak ellátása szoftverleltár és hardverleltár naprakészen tartása

2015 kiemelt eredményei: • Új IBSz és kiegészítő dokumentumai: Információbiztonsági Politika, Információbiztonsági Stratégia, Információbiztonsági Kézikönyv • Feladatkörök nevesítése • vezető rendszergazda feladatkörre új kolléga felvétele megtörtént – Tresz Gyula • adatgazdák kinevezése folyamatban – ehhez a teljes adatvagyon átvilágítására szüksége volt. • Informatikai belső szervezet átalakítása • Zelei Tamás az első félév végén átkerült a Geoinformatikai Főosztályra, ezzel egy főosztályon belül dolgozik az 5 fős IT csapat • az IT kollégák munkaköri leírásának módosítása, pontosítása • az intézeti informatikai infrastruktúra teljes körű átvilágítása. ennek során az alábbi termékek születtek meg: • tételes hardver leltár • szoftver leltár + szoftverkövetési nyilvántartás • felhasználók egységes, egypéldányú nyilvántartása (active directory) • távmenedzsment kiépítésének megkezdése • fejlesztési tervek készítése • a térképszerverek és adatbázisszerverek újrastrukturálása • térképszerverekhez tesztkörnyezet kialakítása • intranet elindítása és folyamatos fejlesztése • webmail rendszer mobilfelülettel történő bővítése • rendszermentő hálózati storage üzembe állítása, majd éles helyzetben törtenő alkalmazása • ts500 landmark/promax feldolgozó rendszer javítása 2db meghibásodott HDD cseréjével és összeomlott raid tömb helyreállításával a hálózati rendszermentő eszközről • bladeland (sun blade2000, 13 eves) landmarkot futtató rendszer helyreállítása HDD csere után szintén a hálózati mentőeszközről • tűzfal csere, új tűzfal felépítése és beüzemelése • a selejtezés informatikai tételeinek egyeztetése, előkészítése • az informatikai raktár létrehozásának elméleti alapjainak lefektetése, működési rendjének felvázolása és leendő eszközkészletének leegyeztetett meghatározása • kb. 25000-30000 levélszemét (spam) kiszűrése • a gyakorlatilag folyamatos támadás alatt lévő tűzfal hibamentes működtetés, azaz nem tudunk sikeres betöréstől • 2015 decemberéig kb. 800 vírus időbeni detektálása és semlegesítése

41



– IBSz kialakításában: ISMS Audit Kft. – Szatmári Zsolt


42


2.8. Magyarország földtani képződményeinek komplex adatbázisa Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Dr. Budai Tamás Feladat ismertetése: A Magyarország földtani képződményeit tartalmazó rétegtani adatbázis („magyar jelkulcs”) szabványszerű alkalmazásának biztosítása, az újabb hazai és nemzetközi kutatások figyelembe vételével történő karbantartása, kiegészítése alkalmazott földtani kutatások megalapozását segítő kategóriákkal. A rétegtani adatbázis ellenőrzése és aktualizálása a Magyar Tervezett eredmények: Rétegtani Bizottság eredményei alapján, alkalmazott földtani adatbázisok felmérése. Elért eredmények: • új javaslatot tettünk a Dunántúli-középhegység középső– felső-triász dolomitjainak litosztratigráfiai tagolására; • a gerecsei jura rétegsorok litosztratigráfiai tagolása: javaslat az ammonitico rosso fáciesű képződmények összevonására; • a gerecsei alsó-kréta rétegsor litosztratigráfiai tagolása: javaslat a jelenleg tagozat rangon elkülönített durvatörmelékes kifejlődések formáció szintű elkülönítésére; a formációk kronosztratigráfiai helyzetének pontosítása; • új javaslat a Gerecse és a Dorogi-medence paleogén képződményeinek litosztratigráfiai tagolására; • a Dunántúli-középhegység pannóniai rétegsorának litosztratigráfiai tagolásában kialakított új rendszer megvitatása és érvényre juttatása; • a Duna-teraszok és az édesvízi mészkőtestek tagolása és kronosztratigráfiai helyzetük pontosítása. Publikációk:


BUDAI T., HAAS J., PIROS O. 2015: Új rétegtani adatok a Zsámbékimedence triász aljzatából – szerkezetföldtani következtetések. – Földtani Közlöny 145/3, 247–257. SZUROMI-KORECZ, A., SELMECZI, I. 2015: Middle Miocene evaporites from borehole successions in Hungary. – Neogene of the Paratethys Region, 6th Workshop on the Neogene of Central and South-Eastern Europe, RCMNS Colloquium, Orfű, 2015. 05. 31.–06. 03. Abstracts, 91. TÓTH, E., PALOTÁS, K., MAGYAR, I. 2015: The Sarmatian Stage in Hungary. – Neogene of the Paratethys Region, 6th Workshop on the Neogene of Central and South-Eastern Europe, RCMNS Colloquium, Orfű, 2015. 05. 31.–06. 03. Abstracts,95. VÖRÖS A., TAMÁS K., BUDAI T. 2015: Új adatok a Balaton-felvidék középső-triász rétegtanához [New data to the Middle Triassic stratigraphy of the Balaton Highland (Hungary)]. – Földtani Közlöny 145/4, 315–324. Magyar Rétegtani Bizottság (MTA X. osztály)

A elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:-

43


2.9. Magyarország felülvizsgálata

földtani

alapszelvényei

Beszámolási időszak 2015 Feladat ismertetése:

dokumentációjának

Projektvezető Dr Péterdi Bálint

Folytatjuk a teljes terepi reambulációt, amely elsősorban a helyszínek fotózására terjed ki, annak érdekében, hogy az adatbázis naprakész legyen (vannak olyan objektumok, amelyek már nem találhatók meg, illetve jelentős felújításra szorulnak). Ezt a tevékenységet az összes többi projekt terepi tevékenységével összehangoljuk a kapacitás és az erőforrások optimális kihasználása érdekében. Csak az ilyen módon nem elérhető területekre tervezünk önálló kiszállást. 2015-ben elsősorban a Bakony és a Bükk területén található alapszelvényeket keressük fel. Az információk rendezése után a fotók hozzákapcsolhatók az intézet honlapján elérhető földtani alapszelvényeket megjelenítő térképi adatbázishoz (ennek metodikáját már kidolgoztuk 2014-ben). Tervezett - 60 db alapszelvény fotódokumentációja terepen elkészül, a fotók eredmények: az adatbázisba kerülnek. - Fotók térképi adatbázishoz kapcsolása. Elért eredmények:

- Elkészült 125 db alapszelvény terepi fotódokumentációja, a fotók a projekt-könyvtárban elhelyezésre kerültek. (Projekt(\\srvgeo):\FDT_értékek\ALAPSZELVÉNYEK_KÉSZ FOTÓK\FOTÓK_2015_válogatva_átnevezve) - A 2015. során készült fotók publikálásra alkalmasnak ítélt részét a 2014-ben kidolgozott metódussal - a nagyközönség számára is elérhetővé tettük az intézeti honlapról elérhető “Magyarország földtani alapszelvényei” című térképen az egyes alapszelvényekhez tartozó metaadatok közé felvett, a fotókra mutató linken (“Galéria”) keresztül. - A “Magyarország földtani alapszelvényei” című térképen a még nem reambulált alapszelvényekhez tartozó üres fotó-galériákban erre utaló figyelmeztető szöveget helyeztünk el. - A “Magyarország földtani alapszelvényei” című térképen az alapszelvényeket jelölő pontok méretét megnöveltük, a térkép interaktív használhatóságának javítása érdekében.

Publikációk:

- Előadás: Péterdi, B.: Alapszelvények: gyönyörű látnivaló - tudományos érték. Fotógalériák, mint metaadatok. Az MFGI kiemelkedő tudományos eredményei 2014-ből. Tudományos előadónap, Budapest, 2015. május 21. - Az NFM részéről Vincze Péter -MFT PROGEO-Szakosztálya



44


2.10. Budapest Építésföldtani Adatbázis építése, karbantartása Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Andó Anita

Feladat ismertetése: A projekt az 1983-ban lezárt Budapest Építésföldtani Térképsorozat (MÁFGB Adattár) adatbázisba illesztésével foglalkozó, és a 2001 óta folyó kerületi településgeológiai munkák összevont folytatása. A 22 térképváltozat sorozata a 70-es években zajló regionális felmérés (28 db M~1:10 000 tk.szelvény), és utólagos összeszerkesztés (9 db M~1:20 000) eredménye, Budapest egész területére. Az elkészült értékelések és a mögöttük lévő adatrendszerek fejlesztése léptékben elmaradt. A projekt célja, egy naprakész, kezelhető formátumú adatbázis létrehozása és karbantartása, amely összekapcsolja a korábbi eredményeket és a különböző budapesti lokális kutatásokat. A kiépített településgeológiai adatbázis rendszeres fejlesztésre szorul, így újabb adatok beépítése, időközi értékelés, és monitoring működtetése szükséges. Alapot szolgáltat továbbá a felhasználói igények szerinti értékeléseknek és a térképszolgáltatásnak. 1. Adatbázis építése, fejlesztése: 2013 óta összesen 10 térképváltozatot digitalizáltunk egész Budapestre. 2015-ben szeretnénk elkezdeni a bedigitalizált Fedetlen és Fedett földtani változatok felülvizsgálatát (és módszertani kidolgozását), a Geobankba feltöltött sekélyfúrások alapján, egyben finomítva a kvarter (Q) elterjedés és vastagság határokat. Budapesti Építésföldtani Adatbázisát Budapest Közmű-Geotechnikai Térképsorozat (M~1:10 000, MÁFI, SZIE, 2007) újabb 3 tematikájával bővítjük: csúszásveszélyesség, felszín alatti üregek, patakmedrek és holtágak. 2015-ben folytatjuk a kerületek sekély fúrási adatbázisának aktualizálását, a régi leírások formációba sorolását (eddig 1.-7., és tavalyi 10. ker. minősített), a kapacitás függvényében. 2. Településgeológiai adatok kezelése és szolgáltatása: Az eddig digitalizált térképváltozatokat - az ellenőrzésüket követően- előkészítjük egy Bptelgeo téradatszolgáltatás formátumához. A fúrási adatbázis tavalyi és idei javításait az év végén átadjuk a Geobanknak, a 2001 óta végzett kerületi összegyűjtött és észlelt adatokkal (rendezendő). Folytatjuk tavalyról, a térképsorozathoz (28 db tk.lap) tartozó földtani szelvények archiválását, kiegészítve az építésföldtani szelvényekkel. Biztosítjuk raszteres elérhetőségüket, és a szelvények geokódolt nyomvonalát Budapest területére. A hiányzó fúrópont és vízföldtani észlelési térképek (M~1:20 000) szkennelt változatait pótoljuk. (R:\FDT_regio\BUDAPEST\ 10e és 20e_építésföldtan könyvtárak). 3. Kerületi aktualizált településgeológiai kutatás: A 2001 óta térképezett kerületek (III., IV., VIII., XI., XIII., XIV., XV., XVI., X.) folytatásaként, 2015-ben az V.-VI.-VII. kerületekben tervezünk (összevontan) aktualizált településgeológiai kutatást. Ennek része: újabb fúrás és kút adatgyűjtés, ill. a fellelhető kutakból vízmintavétel, valamint együttműködés szükséges az önkormányzatokkal, a BME Geotechnika és Mérnökgeológiai Tanszékével, a FÖMTERV, MÁV, Vízügyi Hatóság illetékes részlegeivel. Az adatokból és labor analitikai eredményekből víz- és környezetföldtani térképek szerkeszthetők. Az építésföldtani térképek (adottságok minősítése) a napjainkban használt szabvány (EUROCODE 7) alapján készülnek el. A térképsorozat magyarázóval kiegészített. Tervezett eredmények:

3 db módosított térkép (Bp. felszíni földtani, fedetlen, Q vastagság) – módosítások: felülvizsgálat 8 kerület átminősített fúrásai alapján, fedvények vonalműveinek szinkronizálása 3 db térképi tematika adatbázisba illesztése (Budapest KözműGeotechnikai Térképsorozat) ~ 90-110 db építésföldtani szelvény és nyomvonal összegyűjtése, archiválása 1 db dokumentáció térkép (Bp. szelvények áttekintője)

45


28-28 db archivált térkép (fúrópont és vízföldtani észlelési), raszteres elérhetőség ~550 észlelési pont közel 50 paraméterének rögzítése Geobankban (13 kerület mintavételi és vizsgálati eredménye) ~1120 fúrás minősítése (1 kerület fúrási adatbázis feldolgozása) 15-20 db térkép (Bp. V.-VI.-VII. ker. településgeo. térképsorozata) + magyarázó dokumentum 50 db vízmintavételi és vizsgálati eredmény – adatbázis rekord cikk, poszter, előadás - konferencia részvételek Szabványos helyen összeállított adatbázis, indítási pontok (.mxd, .lyr); 10 db térképváltozat Elért eredmények:

Tervmódosítással a projekt éves zárójelentésének határidejét 2016. március 31-i időponttal teljesítjük, így a részmunkák ellenőrzése és az eredmények véglegesítése, a projekt munka lezárása folyamatban van. Módosított térképek: 3 db földtani változat (Bp. felszíni földtani, fedetlen, Q vastagság) illetve a 4 db alapozási térkép módosítások: vonalműveinek szinkronizálása, fedvények kapcsolata, felülvizsgálat: átminősített fúrások hibaszűrés (10. kerület), illetve fúrás tábla szűrése mélység szintekre, Q alatti formációra, módszertani leírás Projekt\TelGeo\GIS\SZOLGALTATAS\Budapest \Bp_2015 \földtani térképek ellenőrzése \alapozási térképek ellenőrzése 3 db Budapest Közmű-Geotechnikai Térképsorozat adatbázisba illesztése Projekt\TelGeo\GIS\SZOLGALTATAS\Budapest Bp_geotechnika.mxd és.mdb \Bp kozmu geotechnika levalogatas könyvtár

tematika

~ 90-110 db építésföldtani szelvény és nyomvonal összegyűjtése, archiválása (2015-ös módosítási dátumú fájlok) Raszter:\FDT_regio\BUDAPEST\10e_építésföldtan Projekt:\TelGeo\GIS\SZOLGALTATAS\Budapest\Budapest_szelvén yek \Bp_építésföldtani szelvények_Rendezett \Bp _földtani szelvények_Rendezett 1 db dokumentáció térkép Bp_szelveny_doku.mxd, Bp_szelveny_doku_terkep.mdb 28-28 db archivált fúrópont és vízföldtani észlelési térkép raszteres elérhetőség, atlasz tartalomjegyzék Raszter: \FDT_regio\BUDAPEST\20e_építésföldtan\X_atlasz ~550 észlelési pont adatainak összegyűjtése, egységesítése a Geobank feltöltéshez Projekt:\TelGeo\Geobankhoz\2015 ~1120 fúrás minősítése (VIII.-IX. ker. fúrási adatbázis feldolgozása) Projekt:\TelGeo\BP_fúrások_átértékeléshez 15-20 db térkép (Bp. V.-VI.-VII. ker. településgeológiai. térképsorozata) + magyarázó dokumentum, V.-VI.-VII. kerületek

46


adatbázisa: Projekt\TelGeo\GIS\SZOLGALTATAS\Budapest\5_6_7_ker_GIS 50 db vízmintavételi és vizsgálati eredmény – adatbázis rekord Projekt:\TelGeo\Bp keruletek telgeo terkepezes anyagok\5_6_7ker Szabványos helyen összeállított adatbázis, indítási pontok (.mxd, .lyr); 10 db térképváltozat Projekt\teradat_szolgaltatas\regionalis egyéb évközi megkeresés, adatszolgáltatás munkakönyvtár: Projekt\TelGeo\GIS\SZOLGALTATAS\Budapest \Bp_2015 Publikációk:


Andó A., Tolmács D.: Városi környezeti állapot „monitoringja” és problémái a budapesti településgeológiai kutatások keretében; előadás + konferencia cikk; Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIII. Országos Vándorgyűlés; Szombathely, 2015. július 1.- 3. Andó A., Scharek P.: Településgeológiai kutatások tartalma és eredményei a Budapesti agglomerációban; előadás + absztrakt kötet (ISBN 978-963-12-4494-6); X. Földtani Veszélyforrások Konferencia, Dunaújváros, 2015. június 17.-19. Andó A., Bodnár N., dr. Gyuricza Gy., Zsámbok I.: Urban geology map series of Budapest (District X); poszter+ absztrakt kötet; V. EUGEO Konferencia, Budapest, 2015. augusztus 30. – szeptember 2. Kuti L., Andó A., Bodnár N.: A parkok településgeológiai szerepe a terület vízháztartásában; előadás + konferencia cikk; Mérnökgeológia-Kőzetmechanika Konferencia 2015; BME Budapest, 2015. február 4.-5. önkormányzatok, BME Geotechnika és Mérnökgeológiai Tanszék, FÖMTERV, MÁV, Vízügyi Hatóságok

Az elvégzett tevékenység időarányosan nem felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A projekt a 3. negyedév végéig a projektterv ütemezése szerint haladt, ezt követően tervmódosítást kértünk. Az intézetben 2015. 4. negyedévben beindult paksi munkákban a projekt munkatársai is részt vesznek: Halupka Gábor (részletes terepi térképezés); Andó Anita (fúrt maganyag földtani dokumentálása). Az érintettek paksi terheltsége 2016 elején is folytatódik, ezért az időráfordítás csökkenése miatt, az egyes részfeladatok befejezésében, illetve projektjelentés teljes összeállításában csúszással kellett számolnunk.

47


2.11. Mérnökgeofizikai adatbázis felépítése Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Prónay Zsolt Feladat ismertetése: Cél a Mérnökgeofizikai Főosztály és intézeti jogelődje működésében keletkezett mérnökgeofizikai adatok összegyűjtése, rendszerezése és tematizálása. A téma keretében felkutatjuk, megkíséreljük kiolvasni és korszerű adathordozóra átírni az 1990- től kezdődően keletkezett terepi digitális adatokat, amelyeket a sikeres adatmentés után összepárosítjuk a megfelelő akár papíralapú, akár digitálisan rögzített fellelhető kutatási jelentésekkel. Ezen adatokból olyan adatbázist hozunk létre, amely lehetővé teszi a már korszerű adathordozón rögzített adatokban a szakmai szempontok szerinti keresést (pl. alkalmazott geofizikai módszer, kutatási cél szerint), valamint az adatok esetleges újrafeldolgozását a mindenkori tudományos kutatás számára. Ebben az évben az 19901999 között keletkezett adatok beolvasása és rendszerezése történik meg. Tervezett eredmények: Az 1990-1999. között az akkori Bányageofizikai Osztályon keletkezett adathordozók: • 5 db mágnesszalag (DAT és 8 mm), • 1 db magnetooptikai disc, • 3 db zip drive, • kb. 300 db floppy lemez (5¼’’ és 3.5’’), • kb. 30 CD lemez beolvasása, adatainak rendszerezése, metaadataik átadása az Alfa adatbázis fejlesztőinek/üzemeltetőinek. A mérnökgeofizikai metaadatbázisba átadandó adatok mennyisége várhatóan százas nagyságrendű. Elért eredmények: Az adathordozók összegyűjtése megtörtént, ezek közül a használhatónak bizonyult példányok beolvasása megtörtént. A beolvasott, de hibásnak bizonyult adatállományok helyreállítását megkíséreltük, amit lehetett, megmentettünk. A személyenként, párhuzamosan végzett mentések párhuzamosságát kiszűrtük, a mérési adatok helyét, amennyire lehetett, meghatároztuk. Ahol volt koordináta, azokat begyűjtöttük, ahol nem, ott igyekeztünk a helyet minél pontosabban behatárolni, törekedtünk a település, utca, házszám szintű meghatározására, de sok helyen csak a települést sikerült behatárolni. Az adatokat rendszereztük, belőlük adatbázist hoztunk létre, ebben 52503 fájl szerepel. Elkészítettük a mérési területek Google Earth-ben való megjelenítésére használható kmz fájlt A talált különböző rendszerben (sztereografikus, WGS stb.) lévő koordinátákat EOV-be transzformáltuk. Az adatokat átadtuk az Adatrendszer nyilvántartás (PUMA) és a Felmértségi Adatrendszer kezelőinek, kérésükre a jelentések adattári számát is belevettük a táblázatba. Az adatbázisba szervezett adatok a projekt könyvtárba kerültek, a táblázatban x-szel jelöltek feldolgozásra alkalmasak Adatbázis helye: Samba\2015\adattár\adatbázis Publikációk: Közreműködő szervezetek: Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:-

48


2.12. PULI spektrális adatbázis bővítése és fejlesztése Beszámolási időszak 2015. Feladat ismertetése:

Projektvezető Dr. Kovács István János

Az intézetben, 2011-ben indult el egy nagyszabású infravörös spektrumokat tartalmazó adatbázis kiépítése, amelynek eredményeképpen ma már több mint 2200 infravörös spektrum elektronikus változata érhető el a világhálón (puli.mfgi.hu ). Jelenleg a felsőköpenyt felépítő olivin, kliopiroxén és ortopiroxén spektrumai mellet már gránátok, agyagásványok és üledékek spektrumai is elérhetőek. A PULI célja, hogy az infravörös spektrometriával foglalkozó kutatók a „közösségi” oldalakhoz hasonlóan tudják megosztani spektrumaik elektronikus változatát kollégáikkal. Ez azért fontos, mert ilyen módon lehetővé válik az eredmények közvetlen összehasonlítása, hiszen a spektrumokat jellemzően kép formátumban teszik leggyakrabban közzé, ami korlátozza az eredmények hatékony minőségi és mennyiségi összevetését. Célunk, hogy az interneten keresztül is hozzáférhető PULI adatbázist egy nemzetközi szinten is jelentős infravörös adatbázissá tegyük. Tervezett eredmények:

A spektrumokhoz tartozó fizikai-kémiai adatok felvitelét lehetővé tevő platform beüzemelése és abba ebben az évbe olivinre vonatkozó adatok feltöltése (~200 ásványra). Az adatbázis karbantartása, fejlesztése és működtetése, valamint marketingje különböző tudományos fórumokon. Az adatbázis nemzetközi adatbázisokkal történő összekapcsolása, mint azok infravörös specifikus eleme.

Elért eredmények:

A fizikai-kémiai adatok leválogatása és rendszerezése 235 olivin mintára megtörtént. A feltöltésre szolgáló platform elkészült ennek online adaptációja zajlik. Az adatok feltöltése folyamatban van. A fél év folyamán számos külföldi kolléga regisztrált és megtörtént az első interaktív feltöltés is! Az adatbázis több szakmai rendezvényen is népszerűsítettük (Goldschmidt, Téli Ásványtudományi Iskola, Kőzettani Vándorgyűlés). Egyeztetés alatt van együttműködés nemzetközi spektrális adatbázisokkal (pl. EarthChem)

puli.mfgi.hu Publikációk:


Az adatbázis használatát Liu et al. (2015) J. Pet. és Demouchy és Bolfan-Casanova (2015) jelölte meg és tüntette fel közleményükben -


49


3.

Műszer- és módszertani fejlesztések

3.1. Szeizmikus mérőrendszerek fejlesztése Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Török István

Feladat ismertetése: A szeizmikus műszerfejlesztés intézetünkben komoly hagyományokkal rendelkezik. Ezt számos különböző mérési célra kifejlesztett műszer, valamint a világ sok országában még ma is működő mérőeszköz támasztja alá. Ezt a hagyományt folytatva az elmúlt években elkészült az autonóm szeizmikus adatgyűjtő első változata, az ELGIDAS-1. Ebből a változatból közel 50 db készült. Ezek a műszerek 2004 augusztusa óta folyamatosan használatban vannak. Egy-egy mérési ciklus végén, vagy új feladat esetén ellenőrzésre, felújításra kerülnek és kalibrálásuk is megtörténik. Ez a tesztelés, összemérés a növekvő darabszám miatt nagyon időigényes folyamattá vált. A 2011-es évben elkészült a műszercsalád második generációja, az ELGIDAS-2. Ebből a típusból eddig 12 darab készült Az 2012-ben elkészítettük az új mikroprocesszorra épített műszer alapjainak, rendszerének deszkamodelljét (ELGIDAS-3), továbbá a bluetooth kapcsolódáshoz szükséges egységet, valamit tovább fejlődött az USB kommunikációs modul és a műszer vezérléséhez szükséges szoftverek. 2013-ban elkezdődött az új műszer, az ELGIDAS-4 fejlesztése. Egy olyan vezérlő áramkör épült, amelyben két mikroprocesszor működik egyszerre és így a felmerülő vezérlési, adatmentési és egyéb kommunikációs feladatokat megoszthattuk közöttük. Ez lehetőséget biztosít a kényelmi és az adattovábbítási funkciók fejlesztésére, valamit a későbbiekben felmerülő fejlesztési igények rugalmas kielégítésére is. Egyes feladataink esetében nagyon fontos, hogy a vizsgált terület vagy folyamat adatait minél hamarabb elemezni tudjuk, ezért elkezdődött a mobilinternet kapcsolattal rendelkező autonóm adatgyűjtő tervezése, építése is. 2014-ben megtörtént az ELGIDAS-4 műszer tesztelése laboratóriumi és terepi körülmények között. Az így szerzett adatok és tapasztalatok segítségével véglegesíteni lehetett a nyomtatott áramköri lapokat és a műszer felépítését. Befejeződött a mobilinternetes változat tesztelése, a hálózati kommunikáció stabilitásának vizsgálata különböző terepi viszonyok között. Megvizsgáltuk a WIFI kommunikáció alkalmazhatóságát. Tervezett eredmények:

2015-ben az új műszer tesztelését szeretnénk minél mélyrehatóbban elvégezni, befejezni. Ezt követően véglegesíthetjük a műszer struktúráját, nyomtatott áramköreit. Építeni szeretnénk, a felmerülő mérési igényeket kielégítve, 10 darab ELGIDAS-3 műszert külső vállalkozó bevonásával, valamint 2 darab ELGIDAS-4 műszert, hogy valós helyzetekben, terepi körülmények között is ki tudjuk próbálni. Az Intézetben még működő ESS műszerek folyamatos karbantartását és javítását biztosítjuk. Intézetünk az elmúlt két évtizedben a lehetőségeihez képest folyamatosan fejlesztette terepi szeizmikus mérőrendszerét és infrastruktúráját. Ennek a feladatnak a keretében végezzük el a rendelkezésre álló eszközök

50


karbantartását, állagmegóvását és üzemeltetését (a szeizmikus mérőrendszer forrásoldali részét - vibrátorok, elektronikák és encoderek). A Geo-Log-gal együttműködve VSP (Vertikális Szeizmikus Szelvényezés) mérőrendszer fejlesztését kezdjük el. Ennek egyik alapelemét a vibrátoros forrást és az adatgyűjtést az Intézet biztosítja a fejlesztéshez és a későbbi üzemeltetéshez. A szonda kifejlesztése és/vagy vásárlása és üzemeltetése a Geo-Log feladata, míg az Intézet feladata az adatgyűjtő fejlesztése és üzemeltetése. Az első félév során kerül kialakításra a fejlesztés pontos irányvonal (szondavásárlás és/vagy fejlesztés) és ennek függvényében kerül kialakításra, továbbfejlesztésre a rendelkezésre álló adatgyűjtők (RefTek130-01/6). A cél az év végére egy működő rendszer elkészítés. •

Elért eredmények:

• •

Folyamatos terepi és labortesztek megvalósítása. A teszteredmények alapján a hardver és a szoftver tökéletesítése. Az Intézetben még működő ESS-k, ELGIDAS és egyéb szeizmikus műszerek folyamatos karbantartása és javítása. VSP (Vertikális Szeizmikus Szelvényezés) mérőrendszer fejlesztése: o vibrátoros jelforrás biztosítása o szonda vásárlása (GEO-LOG Kft.) o szeizmikus adatgyűjtő műszer kiválasztása VSP mérések és mérési adatok feldolgozása o MFGI, Homonna utca o Pálvölgyi barlang o Pér, PER-PE-02 mélyfúrás 10 darab ELGIDAS-3 szeizmikus adatgyűjtő 2 darab ELGIDAS-4 szeizmikus adatgyűjtő

• • • •

GEO-LOG Kft. Soram Bt. Audiotechnika Kft., Pécs Gili László

• •

•


-


51


3.2. Obszervatóriumi mágneses műszer- és módszerfejlesztés Beszámolási időszak 2015 Téma ismertetése:

Projektvezető Csontos András

1.) A Tihanyi Geofizikai obszervatóriumban több mint egy évtizede folynak a dIdD berendezés fejlesztéséhez kapcsolódó kutatások. A korábban nagy stabilitású variométer létrehozására kidolgozott mérési eljárás, az elmúlt évek fejlesztései nyomán, abszolút inklináció-mérés végzésére is alkalmassá vált. Fejlesztési lépéseink célja egy olyan nagy stabilitású variométer kifejlesztése, amely alkalmas eljárássokkal önmagát kalibrálni képes. További mérési módszerek kidolgozása és obszervatóriumi vizsgálata szükséges ahhoz, a magnetométer kalibrációs paramétereit közvetlenül mérhetővé tegyük. 2.) Obszervatóriumi berendezéseink és eljárásaink homogén mágneses tér jelenlétét feltételezik. A feltételezés valamennyire mindig sérül, és ez pedig többnyire hatással van mérőműszereink működésére, így azok a mágneses gradiens jelenlétének kimutatására válhatnak alkalmassá. A téma keretében kísérleteket végzünk, korábbi adatainkat elemezzük és modelleket alkotunk, hogy felhasználhatóvá tegyük berendezéseinkből kinyerhető adatokat a mágneses gradiens mérésére vagy detektálása. Tervezett eredmények:

•

• •

Elért eredmények:

Folytatjuk a háromkomponenses protonrezonanciás regisztrálóműszerhez (dIdD) kapcsolódó eljárások tesztelését. Ennek keretében magnetométer deklináció kezdőszögének változását folyamatosan monitorozó optikai rendszerrel (MGEN berendezés) végzünk folyamatos észlelést. A mágneses tér gradienseinek mérését szolgáló eljárásokat vizsgálunk. Megkezdjük a tekercsrendszer forgatásával méréseket végző, un. ABCD berendezés tesztelését. Tapasztalatainkat a 26. IUGG konferencián előadásban mutatjuk be. Az obszervatórium régi variációs házában tapasztalható bázismeneteket vizsgálunk korábbi adatok bevonásával. A geológiai és geofizikai mérések eredményeire támaszkodva bázismenetek lehetséges okait modellezzük. A kapott eredményeket közzé tesszük.

1. A dIdD fejlesztés területén elért eredményeink A kísérlet eredményeként azt megállapíthatjuk, hogy sikerült nagy érzékenységű monitorozást létrehoznunk, amely megfelelő hosszúidejű stabilitással rendelkezik. Mivel az MGEN a kölcsönös iránybeli viszonyát méri a két mechanikának, az eddigi adatok alapján még nem eldönthető, hogy ha a dIdD adatsorát a végleges obszervatóriumi adattal összevetve milyen következtetésre fogunk jutni. Az elemzéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak és a 2015 évi definit adatsor létrejötte után lehetnek kiértékelhetők. További tapasztalatgyűjtés indokolt. Az ABCD magnetométerhez új prototípus készült, amelyet a MINGEO Kft. készített. Ehhez a méreteknek és az arányoknak leginkább megfelelő korábban is használt kisméretű tekercsrendszert vettük igénybe. A berendezést úgy módosítottuk, hogy szenzort függetlenítettük a tekercsektől, így az folyamatosan a legkedvezőbb pozícióban képes méréseket végezni. A külső tekercs tengelye továbbra is vízszintes maradt, de a belső tekercs tengelyét megközelítőleg vízszintesre állítottuk be. Az így kapott

52


tekercsrendszer szabadon forgatható a szenzor körül. A forgatás automatizálásához léptető motort alkalmaztunk. A forgatás aktuális szögét pedig szög-enkóder mérései alapján határoztuk meg. A szögmérés nullponti hibájának független monitorozásához pedig az MGEN berendezést használtuk. A folyamatos mérések által kapott eredményeket a 26. IUGG konferencián előadásban mutattuk be. 2. Bázismentek vizsgálata területén elért Vizsgálatunk tárgyába tartozik a bázismentek vizsgálata, amelyre lehetőség is van obszervatóriumunkban, hiszen korábbi jelentéseinkben már jeleztük, hogy az eddigi obszervatóriumi tapasztalatokból nem magyarázható bázisvonal változásokra lettünk figyelmesek. Különböző típusú magnetométerek elmúlt évekbeli viselkedését vizsgálva körvonalazódott, hogy a hatás lényegében a régi variációs ház pincéjében folyó mérések adataiban figyelhető meg, az obszervatórium szekuláris menetét lényegében nem érinti az effektus. Az eddigi kutatások összegzéseképpen elmondható, hogy az effektus okaként a goethit tartalmú agyagásványt és/vagy gejziritet jelöljük meg. A kőzet a Tihanyi félsziget déli felszínét kialakító hidrotermális folyamatok során képződhetett. A képződés során anizotróp remanens mágnességre (DRM) tett szert. A kőzet szuszceptibilitása és remanens mágnesezettsége az agyagásvány víztartalmának a függvénye. Ez a viselkedés a goethit fizikai tulajdonságára (szuper-ferromágneses viselkedés) és az anyagásvány tulajdonságaira (ugyanis kolloid) vezethető vissza. Szuper-paramágneses jelenség sem zárható ki jelenleg a folyamat lehetséges magyarázatából. Eredményeinket a Magyar Geofizikusok Egyesületének 34. Vándorgyűlésén előadásban mutattuk be. Publikációk:

Cikkek: Danijel Šugar, András Csontos, Mario Brkić: Geomagnetic suvey on Sinjsko Polje repeat station and data reduction using the onsite dIdD variometer, Tecnical Gazette, Osijek, Croatia, pp. 615.-622. 2015. László Hegymegi, András Csontos, László Merényi: MONITORING OF LONG TERM MECHANICAL STABILITY OF A SUSPENDED dIdD SENSOR APPLYING OPTICAL OBSERVATION, Proceedings of the XVIth IAGA Workshop on Geomagnetic Observatory Instruments in Journal of Indian Geophysical Union (in press) András Csontos, Balázs Heilig, László Merényi: Development of a suspended fast dIdD – IAGA Division 5. Observatory, instruments, surveys and analyses Geomatematikai közlemények pp. 101.-103. 2015. Előadások: László Hegymegi, László Merényi, Balázs Heilig, András Csontos: First measurement experiences with Automatic Baseline Controlling Delta I-delta D magnetometer, 26th IAGA General Assembly, Prague, Czech Republic, June 22- July 2, 2015.

53


D. Šugar, A. Csontos, M. Brkić: Geomagnetic survey, Quiet-Time Level determination and reduction on Palagruža repeat station, 7th WORKSHOP ON EUROPEAN GEOMAGNETIC REPEAT STATION SURVEY 2014 – 2015 Budapest, 16.18. September, 2015. G. Vadász, P. Kovács, A. Csontos, B. Heilig: Temporal reduction of repeat-station measurements to quiet magnetic level by using different methods 7th WORKSHOP ON EUROPEAN GEOMAGNETIC REPEAT STATION SURVEY 2014 – 2015 Budapest, 16.-18. September, 2015. Közreműködő szervezetek:

U.S. Geological Survey DIDD fejlesztés MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközponttal DIDD üzemeltetés Zágrábi Egyetem Természettudományi Kar Geodéziai Tanszék módszerfejlesztés Gem Systems (Kanada) MINGEO Kft.


54


3.3. Sekély geotermikus és földhő-hasznosítási műszer- és módszerfejlesztés Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Merényi László

Feladat ismertetése: a 2015. év feladatainak ismertetése: • Kísérleti talajszonda szimulációk futtatása véges differenciás elven működő HST3DBHESIM és a véges-elemes elven működő FeFlow modellező szoftverekkel, az eredmények összehasonlítása, a modellező programok értékelése a talajszondamodellezés szempontjából. (Megjegyzés: 2015. április 27-i keltezésű tervmódosításban, a BHE-SIM talajszonda modell FeFlow-val történő összekapcsolására vonatkozó eredeti tervpont helyett tervezett új tevékenység.) • Előadás tartása a Müncheni 1st Workshop on Numerical Geothermal Simulation rendezvényen az általunk kifejlesztett, ill. használt sekély geotermikus számítógépes modellekről. • A Duna áradásának idején kb. 1 hónapig tartó folyamatos geoelektromos mérés végzése a Papsziget állomáson, a mérési adatok „time lapse” inverziós módszerrel való feldolgozása. A mérés célja, hogy tanulmányozzuk a talajvízszint-ingadozás fajlagos ellenállás módosító hatását. • A papszigeti, tallér utcai, ill. tihanyi felszínközeli monitorozó mérések fenntartása, a méréseket kiértékelése a talaj hőmérséklet-vezetési tényezőjének megbecslése céljából. Publikáció készítése a kiértékelés módszeréről és az eredményekről. Tervezett eredmények:

•

•

•

•

Elért eredmények:

HST3D-BHESIM és FeFlow modellező szoftverekkel felépített talajszonda modellek projekt-fájljai, a modellek eredményeit bemutató grafikonok és táblázatok, az eredmények összehasonlítását és értékelését bemutató dokumentum. Dokumentum a papszigeti állomáson tervezett kb. 1 hónapig tartó folyamatos geoelektromos mérés „time lapse” inverziós feldolgozásának eredményéről, következetések a talajvízszint ingadozás hatására. 2 db mérési adatsor, szöveges file-ban: Talajhőmérsékletmérési idősorok különböző mélységekből, a Tihanyi Obszervatóriumból és a Tallér utcai telephelyről (perces átlagokkal). Dokumentum és publikáció a papszigeti, tihanyi és tallér utcai hőmérséklet-mérési adatsorok kiértékeléséről a talaj hődiffuzivitásának megállapítására fejlesztett algoritmussal: becslések a mérési pontokra a hődiffuzivitás értékének időbeli változására. Publikáció a módszerről és az eredményekről.

A HST3D-BHESIM és a FeFlow 6.1 modellező programokkal végzett kísérleti talajszonda szimulációk futtatásának célja talajalapú, zárt rendszerű vertikális talajhőcserélő szondának és környezetének numerikus modellezése, ezen belül a két programmal, ill. a programok által használt kétféle térbeli diszkretizálással (HST3D: véges differenciás, FeFlow: véges elemes) kapott eredmények összehasonlítása volt. A HST3DBHESIM alatt az ingyenes HST3D felszín alatti hő és fluidum transzport program alapjaira épített, saját fejlesztésű részekkel kiegészített szoftver-rendszert értünk. Az egyik legfontosabb saját

55


kiegészítés a BHESIM névre keresztelt, koncentrikus kialakítású talajhőcserélőt modellező szoftvermodul. Egy adott alapmodellből kiindulva 6 különböző paramétervariációra, szcenárióra végeztünk modellszámítást és összehasonlítást. Az alapmodell egy darab 100 méter hosszú talajszondát tartalmazott egy téglalap alapú felszín alatti térrészben. A modellezett felszín alatti térrész kőzetfizikai és hidrológiai paramétereinek egy része állandó volt, egy része viszont szcenáriótól függően változott: egyes modellek csak impermeábilis rétegeket tartalmaztak, míg másoknál jó permeabilitású köztes rétegeket is elhelyeztünk; természetes, horizontális irányított vízáramlás jelenléte nélkül, illetve mellett. A modellezett hőcserélő szonda koaxiális elrendezésű volt. A szonda működési paraméterei közül a bemenő fluidom hőmérséklet, illetve annak megadási/számítási módszere is az adott szcenáriótól függött. A modellek eredményeit egy évre való futtatás után hasonlítottuk össze. Az összehasonlítás alapját a szonda kifolyó fluidumhőmérséklete, illetve a szonda melletti térrész egyes pontjaiban kapott hőmérséklet-változás szolgáltatta. Az egyes szcenáriókra a kétféle programmal kapott modell-eredmények többnyire nagyon jó egyezést adtak, igazolva a kétféle modell hasonlóságát és jóságát. Nagyobb eltérést csak azokban az esetekben figyeltünk meg, ahol volt permeábilis, vízadó réteg. A különbség oka az lehet, hogy ezekben az esetekben mindkét szimulátor esetén beindult a vízadó rétegben a termikus konvekció, de ezt a nagy bonyolultságú, számtalan paramétertől függő jelenséget a két program, illetve a kétféle rácsháló vélhetően másként modellezte. A projektfájlok, eredményfájlok és grafikonok helye: \\SAMBA\Felhasználók\merenyi\Projektek\3.3 Sekélygeoterm\2015\HST3D_BHESIM-FeFlow összehasonlítás 2015\ A 2015-ben Münchenben megrendezésre került 1st Workshop on Numerical Geothermal Simulation volt tudomásunk szerint az első kifejezetten a geotermikus numerikus modellezés tematikájával foglalkozó nemzetközi rendezvény. A rendezvény részeként megtartott „FeFlow Workshop”-on is részt vettünk, ahol a FeFlow véges elemes modellező program használatát mutatták be, a geotermika-specifikus kérdésekre koncentrálva. A papszigeti geoelektromos monitorozó mérések célja a talajnedvesség- illetve a talajvízszint-változás geoelektromos méréssel való kimutathatóságának a vizsgálata volt. A 2014-ben végzett első kísérleti méréskor a feladatot még úgy tudtuk ellátni, hogy többszöri, ismételt kiszállással, hagyományos módon, egyedi multielektródás méréseket végeztünk. A mérés hatékonyságnak növelése érdekében 2015-ben egy olyan mérőrendszert alkottunk meg, amely emberi beavatkozás nélkül, automatikusan képes adott időközönként méréseket indítani, azaz hosszabb idejű monitorozást végezni. A mérés vonalát az állomáson a Duna szentendrei ágára merőleges irányban tűztük ki. Az állomás telekmérete 23,75 méterre határolta le a legnagyobb elektródatávolságot, ezáltal a legnagyobb behatolás kb. 5 méternek adódott. A mérések többszörös gradiens elrendezésben készültek, egy mérési sorozat 293 látszólagos fajlagos ellenállás-mérést tartalmazott. A mérést a

56


Duna nagyobb áradásának idején lett volna célszerű elvégezni, azonban a Duna vízállása 2015 késő tavaszától (amióta az automata monitoring rendszer a rendelkezésünkre állt) az év végéig végig szokatlanul alacsony volt, és csak kis ingadozást mutatott. A mérést tehát sajnos nem tudtuk ideális időszakban (magas vízszint, nagy vízszintváltozás során) kivitelezni. A méréseket augusztus és október között két periódusban végeztük el. A mérések közötti legnagyobb vízállás-különbség 91 cm volt, a Duna vízszintje pedig végig az elrendezésből adódó 5 méteres behatolási mélység határán, illetve az alatt volt. Az adatok letöltése és vizsgálata során derült csak ki, hogy egy nehezen észrevehető műszer-meghibásodás miatt a legtöbb adatsor nem használható fel kiértékelésre. A két mérési periódusból végül összesen 11 adatsor volt kiértékelhető. Az adatsorok szétválogatása után a RES2DINV nevű inverziós programmal kiszámítottuk a geoelektromos modelleket, majd ezeket összevetettük egymással, illetve az állomás közelében található vízmérce, valamintaz állomáson lévő talajnedvesség szonda adataival. Szignifikáns eltéréseket az augusztus 19.-ei és az október 7.-ei eredményeket összevetve figyeltünk csak meg, mely eltéréseket a talajnedvesség különböző mélységben történt változásának tulajdonítunk. Az év során fenntartottuk a talajhőmérséklet méréseket Budapesten a Tallér utcában, és Tihanyban a Geomágneses Obszervatórium területén (illetve az 1.3. pont keretében a Papszigeti állomáson is). Az említett helyeken a talaj hőmérsékletének változását egymás alatt több mélységben, azaz a vertikális hőmérséklet-eloszlás változását mérjük. Az adatfájlok elérhetősége: \\SAMBA\Felhasználók\merenyi\projektek\3.3 Sekélygeoterm\Mérési adatsorok A mérési adatsorokból a mérési pontok közötti hőmérsékletvezetési tényező értéke (és annak időbeni változása) megfelelő matematikai módszerek alkalmazásával megbecsülhető. 2015-ben a számításokhoz egy új programot készítettünk a GNU Octave 4.0 ingyenes matematikai programozó rendszerben. A program választhatóan a napi vagy éves periódusú hullámokból képes kiszámolni a mérési mélységek között a hőmérséklet-vezetési tényező értékét, időbeni változását. A program az elődjeihez képest az alábbi fontosabb új funkciókkal, számítási lehetőségekkel rendelkezik: (1) hőmérséklet-mérési adatsorok FFT alapú sávszűrése a számításkor zavaró, nem napi, ill. éves periódusú jelek eltávolítása érdekében; (2) különböző mélységben mért hőmérséklet-menetek közötti fáziskésés számítása keresztkorreláció segítségével; (3) különböző mélységben mért hőmérséklet-menetek közötti fáziskésés számítása FFT segítségével. Ezek a módszerek várhatóan pontosabb analitikus megoldásra vezetnek, mint a 2014-ben használt egyszerűbb szűrési megoldás, majd azt követő minimum/maximum keresésre épülő módszer. A programmal a Tihanyi talajhőmérséklet-mérési adatsort dolgoztuk fel. A mérésekről, a program által használt számítási módszerről illetve az előzetes eredményekről egy

57


előadást tartottunk a Magyar Geofizikusok Egyesületének 34. Vándorgyűlésén. Publikációk:


Merényi László, Szilágyi Péter: Felszínközeli hőmérséklet- és hőáram-mérések felhasználása a sekély geotermikus energiahasznosítás helyszíni adottságainak a felméréséhez. Előadás. Magyar Geofizikusok Egyesületének 34. Vándorgyűlése, Budapest, 2015. László Merényi: Integration of different numerical simulation software for detailed modeling of ground source heat pump systems. 1st Workshop on Numerical Geothermal Simulation, Munchen, Germany, 2015. -


58


3.4. Mélyföldtani kutatások geofizikai módszerekkel Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Kiss János

Feladat ismertetése: 1) 100000-es térképlapok 10 db; Folytatjuk a KINGA megkezdett, 100 000-es geofizikai digitális térképtárának feltöltését alaptérképekkel. 2)

MT mérések a CEL08 vonala mentén (DKH1 magnetotellurikus szelvény nyomvonalán a hiányzó Ajka-Tihany szakaszon); A CEL08 szelvény nyomvonalán litoszférakutató szeizmikus tomografikus mérések voltak. A szelvény mentén komplex geofizikai adatfeldolgozás, megjelenítés és értelmezés is történt. A szelvény nyomvonala áthalad a balatonfelvidéki bazaltos vulkáni területen, ahol xenolitok alapján lehetőség van a mélyszerkezet kutatására. Sajnos a szelvény mentén csak az É-i, kisalföldi részen található mélyszerkezet kutatására alkalmas magnetotellurikus mérés (17 pont), Ajkától D-re már nem voltak mérések (kb. ugyanannyi, tehát 17 pontra lenne szükség). Jelen kutatási feladat célja ennek a hiányosságnak a megszüntetése és a CEL08 szelvény mentén a mélyszerkezet geoelektromos leképezése (mérés, értelmezés).

3)

Komplex szelvénymenti feldolgozások és értelmezések 6 szelvény mentén az ÉKHG ózdi paleogén medencéje területén (kapcsolódva az M9/2015 témához, ahol csak gravitáció és szeizmika szerepel); Az M9/2015 MBFH maradványtéma az ózdi paleogén medence vizsgálatát tűzte ki feladatul, szeizmikus és gravitációs adatokra támaszkodva. A munkát kiegészítenék az EM adatok (tellurika és magnetotellurika) bevonásával, illetve a mágneses adatok felhasználásával, valamint sebesség-mélység összefüggések összegyűjtésével és vizsgálatával. Cél a medencealjzat kutatása mellett információgyűjtés a kéreg mélyebb szerkezeteiről.

4)

Komplex szelvénymenti feldolgozások és értelmezések a Nyírség területén (Nyi-3, Nyi7, Nyi-8 szeizmikus szelvények a sebesség-mélység analízis eredményével); Előző években már több nyírségi szelvénnyel komplex feldolgozásával foglalkoztunk, 2014-ben a hátra maradt szelvények feldolgozását tervezzük. A mélyfúrásokkal kevéssé megkutatott területen az eltemetett vulkanitok is nehezítik a feldolgozást és az értelmezést. A terület aljzata domborzatában és anyagi összetételében mindmáig nincs szakmai konszenzus. Ezt az ismeretlenséget és a mélységtérképek bizonytalanságát szeretnénk a szelvénymenti feldolgozásokkal csökkenteni.

5)

Lehetséges mágneses hatók (magmás és metamorf képződmények) leválogatása a mélyfúrási adatokból és az eredmények összevetése a mágneses anomália térképpel;(Cikk a Magyar Geofizikába: „Magmás képződmények helyzete a mélyfúrások alapján és geomágneses anomáliák a Pannon-medencében”). A mágneses anomália térkép értelmezésekor a mélyfúrási adatokat feltétlenül figyelembe kell venni, azzal összhangba kell hozni az értelmezéseket. Szisztematikusan megvizsgáljuk a mélyfúrási adatok mágneses hatóra vonatkozó információit és keressük a mágneses térkép anomália-rajzolatai közötti kapcsolatot, és megpróbáljuk értelmezni az anomáliákat.

6)

Erőtér-geofizikai szelvénymenti feldolgozások és komplex értelmezés a KMZ-t keresztező egyik szelvény nyomvonala mentén— Jászberény. 2014-ben vizsgáltuk a Közép-magyarországi zónát Örkény környékén MT mérésekkel, de meghiúsultak erőfeszítéseink a nagymértékű ipari zaj miatt. Jászberény ennek a zónának ÉK-i részén van, és vannak MT mérések és szeizmikus mérések is a

59


területen. Ezek közül fogunk kiválasztani egyet, amely mentén földtani-geofizikai értelmezést adunk. Tervezett eredmények:

1. 10 db EOV 100000-es geofizikai paramétertérkép; 2. Kibővített DKH1 magnetotellurikus szelvény (a CEL08 szelvény nyomvonalában) és annak 2D inverziója; 3. 6 db szelvény komplex geofizikai feldolgozása és értelmezése (Ózdi medence); 4. 3 db szelvény komplex geofizikai feldolgozása és értelmezése (Nyírség); 5. Mélyfúrásban feltárt magmás képződmények táblázata; cikk a Magyar Geofizikába; 6. 1 db szelvény komplex geofizikai feldolgozása és értelmezése (Jászberény);

Elért eredmények:

1. Újabb 11 db EOV 100000-es geofizikai paramétertérképet készítettünk el és töltöttük fel a KINGA digitális térképtárába. Ezek a 43-as, 51-es, 52es, 57-es, 61-es, 62-es és 63-as EOV 100000-es lapok gravitációs alaptérképei, valamint 43-as, 51-es, 52-es, 57-es EOV lapok földi mágneses ∆Z alaptérképei. A térképek lehetőséget adnak a geofizikai mérési eredmények adatvásárlás nélküli (díjmentes) felhasználásához. Projektek előkészítéséhez, tervezéséhez, doktori dolgozatokhoz és szakdolgozatokhoz is gyakran szükségesek a geofizikai információk áttekintő ismerete. A KINGA és azon belül a digitális térképtár ehhez ad segítséget. 2. A DKH1 magnetotellurikus szelvényt további 6 mérési ponttal bővítettük. A mérések egy része most is zajosnak tűnik. A mérési pontok helyét módosítva, 2016-ban megismételjük a hibás pontokat. 3. 6 db szelvény (Bu-4, Ék-2, Bu-5, Ózd-1–Ózd-2, So-1 és Szuha-1) komplex geofizikai feldolgozását és értelmezési vázlatát adtuk meg az Ózdi paleogén medence kutatási területén. A szeizmikus és gravitációs adatok összevetése alapján (azaz csak geofizikai mérések alapján) mélységtérképet készítettünk egy olyan kutatási területről, ahol csak egyetlen mélyfúrás (Susa-1) érte el a medencealjzatot. 4. 3 db szelvény (Nyi-3, Nyi-7 és Nyi-8) komplex geofizikai feldolgozása és vázlatos értelmezése készült el a Nyírség területén. A kutatási terület földtanilag kevéssé ismert, elsősorban az eltemetett miocén vulkáni képződmények miatt, ugyanakkor rendelkezünk geofizikai mérésekkel, ami lehetőséget ad a bonyolult földtani felépítés leképzésére. 5. Mélyfúrásokban (MFA, Geobank) feltárt magmás képződmények gyűjtöttük össze külön-külön táblázatba. A munka első fázisáról, az MFA adatbázis vizsgálatáról és a mágneses adatokkal való összevetésről, cikk jelent

60


meg a Magyar Geofizika 56/1-es számában (Kiss 2015). A jelentésben bemutatjuk a válogatás folyamatát és annak eredményét hisztogramokkal és néhány képződménynek a „fúrási elterjedési” térképével.

6. 1 db szelvényt dolgoztunk fel és értelmeztünk a jászberényi területen. A terület a Közép-magyarországi Zónához tartozik, így kéregfelépítés és a nagyszerkezet szempontjából is érdekes. A területen az árkos tektonikához vulkáni működés kapcsolódik, amelynek leképzése a medencealjzat-kutatás, nyersanyagperspektivitás szempontjából fontos.

http://www.mfgi.hu/hu/node/79 Publikációk:

1. Kiss J., Vértesy L., Gulyás Á., Madarasi A. (2015): Tisia

— a geofizikai adatok tükrében, p. 25–28, TISIA Konferencia kiadványa, p. 76, ISBN 978-963-8221-56-8 2. Kiss

J. (2015): A Pannon-medence geomágneses anomáliái és a mélyfúrással feltárt bázisos földtani képződmények kapcsolata, Magyar Geofizika, 56/1, 21– 42

előadás: 1. Kiss J., Vértesy L., Gulyás Á., Madarasi A. (2015): Tisia

— a geofizikai adatok tükrében, p. 25–28, TISIA Konferencia, Pécs, 2015. február 27-28. 2. Kiss J., Madarasi A., Rádi K., Kovács A. Cs., Vértesy L.,

Püspöki Z., Redlerné Tátrai M., Bujdosó É., Zilahi-Sebes L., Füsi B., Paszera Gy. (2015): Mélyföldtani kutatások geofizikai módszerekkel, „Az MFGI kiemelkedő tudományos eredményei 2014-ből” tudományos előadónap, MFGI díszterme, Budapest, 2015. május 21. 3. Kiss J., Vértesy L., Sőrés L., Madarasi A., Gulyás Á.

(2015): Légi geofizika, térképezés, Intézeti Bemutató a Szegedi Egyetem geográfus és környezettudomány szakos hallgatói részére, Budapest, MFGI, 2015. június 19. 4. Kiss J., Vértesy L., Gulyás Á., Kovács A.Cs., Fancsik T.

(2015): Bázisos földtani képződmények és a mágneses anomáliák. MGE 34. Vándorgyűlés, Budapest, 2015. szeptember 24-25. 5. Kovács Zsolt, Szalay István, Cserkész-Nagy Ágnes,

Gulyás Ágnes, Guthy Tibor, Kiss János, Püspöki Zoltán, Szentpétery Ildikó: A Salgótarján – Fedémes – Ózd paleogén medencerész medencealjzat-térképe szeizmikus mélységszelvények és gravitációs adatok felhasználásával, MGE 34. Vándorgyűlés, Budapest 2015. szeptember 24-25. 6. Kiss J., Vértesy l., Gulyás Á., Sőrés L., Madarasi A.

(2015): Geofizikai térképek, határtalanul, Földtudományi határterületek, MGE előadónap, 2015. november 18. 7. Kiss J. (2015): Kép, térkép, szelvény — litoszféra a

61


geofizikai adatok alapján, A litoszféra-kutatás legfrissebb hazai eredményei, MFGI előadóülés, Budapest, 2015. november 26. Közreműködő szervezetek:

-

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A 17 tervezett magnetotellurikus szondázásból csak 6 pontot mértünk le, mert egy másik, külső megbízásos terepi mérést kellett határidőre elvégezni. Emiatt tervmódosítást kértünk, amit meg is kaptunk.

62


3.5. Módszertani vizsgálatok a CO2 föld alatti elhelyezés projekt támogatására Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Falus György

Feladat ismertetése: A kutatás célja a kőzetanyag és póruskitöltő folyadéka illetve a besajtolandó szén-dioxid között előre jelezhető folyamatok meghatározása, amely alapvetően befolyásolja a tárolás valamint a CO2-elárasztás biztonságát, hiszen a bekövetkező reakciók hatással lehetnek a tároló- és fedőkőzet petrofizikai és mechanikai tulajdonságára is. A projekt célja az volt, hogy egyrészről potenciális tároló kőzetek kőzettani, üledékföldtani, illetve kísérleti vizsgálatával meghatározza és számszerűsítse azokat a folyamatokat és azok időbeliségét, amelyek a CO2-elárasztás következtében hatással lehetnek a tároló, illetve fedőkőzetek kőzetmechanikai és petrofizikai tulajdonságaira. Másrészről a hazai természetes szén-dioxid előfordulások vizsgálatával (a Mihályi-Répcelak terület mellett további alföldi lelőhelyek bevonásával) információt kaphattunk a potenciális tároló kőzetek és a szén-dioxid között hosszú távon, azaz geológiai időskálán lejátszódó folyamatokról, mindezek alapján pedig mind a tároló mind pedig a fedő kőzetek tekintetében megállapítható a szén-dioxid tárolás hosszú távú biztonságának kérdése. Mind a természetes mind pedig a potenciális tárolók esetében jelentős szerepet szántunk a reaktivitás minőségi és időbeli lefolyása matematikai modellezés fejlesztésének, amely alapján már a rövidebb időskálán (10 év) is lejátszódó folyamatokat is előre jelezhetjük. Tervezett eredmények:

1) Korábban begyűjtött kőzetek vizsgálatra történő előkészítése 2) XRD, FTIR és TA vizsgálatok megindítása 3) Laborkísérletek előkészítése 4) Rendelkezésre álló kőzetminták fázisanalitikai vizsgálatainak lezárása 5) Laborkísérletek megkezdése 6) Új kőzetminták (természetes előfordulások) begyűjtése, vizsgálati előkészítése 7) Laborkísérletek lezárása 8) Új kőzetminták petrográfiai és fázisanalitikai vizsgálata 9) Geokémiai modellezés megkezdése 10) Geokémiai modellek lezárása 11) Geobank adatbázisba adatok feltöltése 12) Zárójelentés készítése

Elért eredmények:

I) Összeállítottuk a vizsgálati igények listáját, amelyet követve, az év folyamán a fázisanalitikai és kémiai vizsgálatok elkészültek II) A fedőkőzeteket modellező agyagsztenderdek kísérleti vizsgálata tekintetében laborkísérleti terveket állítottunk össze, amelyek alpján a kísérletsorozatot a későbbiekben elvégeztük. III) A kijelölt fázisanalitikai vizsgálatokat elvégeztük. Azoknak eredményeit a 2015. évi projektet lezáró zárójelentésben szerepeltetjük, valamint részben beépültek a Geobank adatbázisába. Zárójelentés elérhetősége: \Projektek\projekt_jelentes\2015\4_negyedév\költségvetési\3_5 IV) A kijelölt természetes előfordulásokból származó fúrómagok mintáiból polírozott kőzetcsiszolatok készültek. Ezeket a csiszolatokat petrográfiai vizsgálathoz használtuk fel, amely a

63


zárójelentés részét képezi. V) Az agyagsztenderdeken végzett kísérletek és hozzájuk kapcsolódó fázisanalitikai és kémiai vizsgálatok eredményei elkészültek és beépítésre kerültek a zárójelentésbe. VI) A kísérletek megértését szolgáló egyensúlyi geokémiai modellezést elvégeztük. Ennek eredményei szintén a Zárójelentés részét képzik. VII) A természetes előfordulásokból származó kőzetminták fázisanalitikai eredményeit beépítettük a Geobank adatbázisba Zárójelentés elérhetősége: \Projektek\projekt_jelentes\2015\4_negyedév\költségvetési\3_5 Publikációk:

Király Cs., Sendula E., Szamosfalvi Á., Káldos R., Kónya P., Kovács I., Füri J., Falus Gy., The effect of natural CO2 accumulation on a sandstone reservoir, NW Hungary: breakdown and precipitation of rock-forming mineral phases. Reservoir Quality Conference Special Publication, 2015 (elfogadva) Zs. Szabó, H. Hellevang, Cs. Király, E. Sendula, P. Kónya, Gy. Falus, Sz. Török,Cs. Szabó Experimental-modelling geochemical study of potential CCS caprocksin brine and CO2-saturated brine. International Journal of Greenhouse Gas Control, 44, 262-275.


ELTE TTK, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem


64


3.6. Felszín alatti szennyeződések diagnosztikájának módszertana Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Plank Zsuzsanna

Feladat ismertetése: Az ipari tevékenységekhez kapcsolódóan szénhidrogén és/vagy nehézfém tartalmú szennyezőanyagok jelenléte tapasztalható a felszín alatti környezetben. A felhalmozódás gyakorlatilag ellehetetleníti, vagy rendkívül megdrágítja a szennyezőanyag-eloszlás hagyományos módon történő diagnosztikáját, mert a földtani szerkezetek vizsgálatára nem alkalmazható korlátlanul a közvetlen fúrásos feltárás és mintavétel a mélyebb víztartók elszennyeződésének kockázata miatt. A több évre tervezett kutatási projekt célja egy olyan, geofizikai adatok felhasználásán alapuló módszertan kidolgozása, mellyel lehetőség nyílik a különböző típusú szennyezőanyag kimutatására anélkül, hogy felmerülne a szennyeződés függőleges irányú továbbterjedésének veszélye. A kutatás során külön foglalkozunk a talajban és talajvízben lévő szennyeződések lehatárolásával, valamint az időbeli változások nyomon követésének lehetőségével. A 2015. évben az előző évben megkezdett tevékenység folytatása mellett új mintaterületen, más szennyeződéstípussal is tervezünk vizsgálatokat folytatni, további módszertani fejlesztéseket tervezünk. I. tevékenység: Szerves szennyeződés kimutatásának módszertani kutatása: Az előző évben nem sikerült befejezni a szolnoki mintaterületen lévő szerves szennyezőanyag vizsgálatát. Idén megvalósítjuk a tavalyra tervezett sekélyfúrást, és mintáinak laboranalitikáját. A területhez kapcsolódóan két új módszertani fejlesztés indul: egyrészről sor kerül az infravörös spektroszkópia (ATR FTIR) bevonására, amivel csökkenthető lesz a nagy időigényű laboranalitika alkalmazása. Másfelől a talaj- és üledékminták mikromorfológiai vizsgálatával próbáljunk meg a szennyezőanyagok jelenlétét pontosítani (szöveti, szerkezeti elemekben, azok mentén), és ezek alapján korrelációt találni a szennyezőanyagok jelenléte és a geofizikai paraméterek változása között. A tevékenység megvalósítása során együttműködünk a magyar-mexikói TéT pályázat segítségével a mexikói CIDETEQ kutatóközponttal, melynek során egy mexikói olajfinomító környezetében található szerves talajszennyeződés vizsgálatára fog sor kerülni. A kutatási tevékenység alapvetően a talajvízszint feletti térrész kutatására koncentrál. II. tevékenység: Nehézfém szennyeződés kimutatásának módszertani kutatása A kutatás során a felszíni vizekben is megjelenő nehézfém szennyeződéssel terhelt mintaterületen végzünk vizsgálatokat, melyek célja a szennyező forrás lehatárolásához szükséges, roncsolásmentes módszertan kialakítása. A kutatás keretében együttműködünk a 7.1 Karszthidrogeológiai modellezés című és a 10.2 számú témával. A mintaterületen a 7.1 projektből megkapott, vízminták elemzéseiből származó adatokból, felszíni geofizikai mérésekkel és talaj-, illetve üledékminták mikromorfológiai vizsgálatával tervezzük kialakítani az optimális módszertant, amit a 10.2 témában előállított fúrások alapján fogunk validálni. Tervezett eredmények:

Sekélyfúrás laboranalitika szerves szennyeződésre kiértékelése (2 fúrás + kb. 24 db minta) Sekélyfúrás mintavétel+szedimentológia+fajlagos vezetőképesség kiértékelése (6 db fúrás, kb. 72 db minta) Üledékminták ATR FTIR spektroszkópikus vizsgálati eredménye (30 db)

65


Értelmezett geofizikai szelvények (6 db) Talaj-mikromorfológiai kiértékelés (12 db) Elért eredmények:

Sekélyfúrás mintavétel+szedimentológia+fajlagos vezetőképesség kiértékelése (10 db fúrás) Értelmezett geofizikai szelvények (11 db) Az I. számú kutatási területen végzett geofizikai mérések illeszkednek a 2013-2014-es évi kutatások során felvetett, a szerves szénhidrogének okozta fajlagos ellenállás anomáliára vonatkozó elmélethez. Az elmélet részletesebb kidolgozásához azonban elengedhetetlen a talajminták analitikájának és a terepi fajlagos ellenállás mérések együttes értelmezése, amire 2015-ben a mexikói partner késlekedése miatt átcsúszik a 2016. évre. A II. számú kutatási területen a geofizikai és földtani mérések együttes értelmezésére nem került sor a geofizikai adatok megbízhatatlansága miatt, amire azonban egyértelmű földtani eredetű indokot nem találtunk. Időközben kiderült, hogy a műszer, amivel a méréseket végeztük, meghibásodott, javítása várhatóan megtörténik a 2016. évben. Ezek után javasolt a mérések megismétlése, esetleg kiterjesztése, végül az integrált értelmezés elvégzése.

Publikációk:

Zsuzsanna Plank, Dorottya Polgár, Vera Szabó: Reconstruction of Contamination Migration Based on Advanced CPTe Data, 21st European Meeting of Environmental and Engineering Geophysics, Torino, Olaszország, 2015. szeptember 6-10., extended abstract a konferencia kiadványban Erika Bustos, Maribel Perez Corona, José Alberto Garcia, Gabor Taller, Dorottya Polgar, Zsuzsanna Plank: The Cone Penetration Test and 2D Imaging Resistivity as Tools to Simulate the Distribution of Hydrocarbon in Soil, Physics and Chemistry of the Earth, közlésre elfogadva


CIDETEQ (Mexikó)

Az elvégzett tevékenység időarányosan nem felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A szolnoki mintaterületre a tavaly alvállalkozóként közreműködő Elgoscar 2000 Kft biztosította a bejutást, ahol a cég kármentesítést végez. Az év elején jelzett bejutási igényünkre a cég pozitívan reagált, ám március 27-én azt az információt kaptuk tőlük, hogy május 1-je után már nem lehetséges a bejutás a területre. Figyelembe véve a labor leterheltségét és a fúrásokat végző munkatársak időbeosztást, a rendelkezésre álló egy hónap nem elegendő a tervezett fúrások elvégzéséhez. A szolnoki területre tervezett fúrásokat átcsoportosítottuk a tatai mintaterületre.

66


3.7. Kis tömegű minták gamma-spektrometriai analízise, inaktív anyag feltöltéssel eltérő geometriájú hiteles anyagmintákkal Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Nagy Attila

Feladat ismertetése: Jelenleg a gamma-spektrometriás elemanalízis szabvány módszere 600 cm3 anyagmintát igényel. Külső megrendelés esetén azonban, gyakran előfordul, hogy a minta mennyisége nem éri el a 600 cm3-t. Mivel egyre többször fordul elő, hogy külső megrendelő a szükségesnél lényegesen kevesebb mintát ad át mérésre, a laboratóriumnak mindenképp szüksége van egy megbízható, mérési módszerre a kis tömegű minták analíziséhez. Ez az igény indokolja a projekt során megvalósuló módszerfejlesztést. Ehhez többféle megközelítés kínálkozik. Három megoldást teszteltünk. Egyik esetben mégiscsak Marinelli geometria szerinti mérünk, ekkor azonban a minta mennyiségét kell megnövelni (hígítani), és az eredeti mintában lévő koncentráció meghatározást kell kidolgozni, úgy, hogy a mérési eljárás szabványosítható legyen. A második esetben a lényegesen kisebb térfogatú mintát a mennyiségének megfelelő, a Marinelli edénynél lényegesen kisebb mintatartóban mérjük le. Ekkor valamilyen módon meg kell oldani az adott geometriai elrendezés hitelesítését és kidolgozni a mennyiség meghatározás módszerét, megint csak szabványosítható módon. A kísérleti mérések során felmerült a nem szabványos geometriai elrendezésekre alkalmazható módszer, a geometriai méretek virtuális kiterjesztése numerikus modellezéssel. Feladat a módszer tesztelése, és megfelelő eredmények esetén bevezetése (validálása) a laboratóriumban. Más módszer szerint, a kis anyagmennyiséget megfelelő mennyiségű és fizikai paraméterekkel rendelkező inaktív anyaggal kiegészítjük 600cm3 térfogatra és így végezzük el a mérést. A módszer további tesztelése szükséges, figyelembe véve a káliumra kapott eredményeket, illetve a koncentráció meghatározás hibáját is lehet tovább csökkenteni. Feladat mindkét módszer tesztelése kísérleti mérések segítségével. Tervezett eredmények:

Legalább 50 db, de szükség esetén, több kísérleti gammaspektrometriai analízis, mérés, végeredménnyel, szükség szerint ismert elemtartalmú anyagmintán, kiértékelések Mérési utasítás(ok) a sikerrel tesztelt módszerekhez. Publikáció, amennyiben a kapott eredmények megfelelőek.

Elért eredmények:

A projekt keretében az idei évben 69 gamma-spektrometriai analízist végeztünk. A tervben megfogalmazott feladatok közül elvégeztük a kistömegű minták gamma-spektrometriai analíziséhez kidolgozandó rutin módszer felépítéséhez perspektivikusnak tűnő három kísérleti módszer tesztelését. Kipróbáltuk a tervbe vett új módszert, sajnos nem jó eredménnyel. Ezért a vonatkozó mérési utasítás, illetve publikáció nem születhetett meg. Ugyanakkor célszerű kideríteni a nem megfelelő eredmények okát, mivel a módszer elméletileg használható. Létrejött 1 db “20.1. Gamma-spektrometriai mérőrendszerhez, Marinelli geometriában” mérési utasítás legújabb változata amely tartalmazza az inaktív anyaggal feltöltött kistömegű minták előkészítésének és mérésének munkafázisait. Elvégeztük a kistömegű minták gamma-spektrometriai analíziséhez kidolgozandó rutin módszer felépítéséhez perspektivikusnak tűnő három kísérleti módszert. Az eredményeknél figyelembe veendő, hogy a tervben szereplő

67



termékek, teljesítések megvalósulásának mértéke, az elért eredmények függvénye. Gamma-spektrometriai analízisek eredménye, Mérési utasítás elérhetősége: Samba:\publik\Felhasználók\NagyA\Kistömegű minták analízise -

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:-

68


3.8. Magyarországi magmás és metamorf nyomelemeloszlás-vizsgálata LA-ICP-MS-sel Beszámolási időszak 2015

gránátok

Projektvezető Király Edit

Feladat ismertetése: Részben kapcsolódva a litoszférakutatáshoz, részben Dégi Júlia PD 104692 sz. „Szubmikrométeres léptékű metamorf folyamatok a Sopron környéki Óbrennbergi Csillámpalában” c. OTKA pályázatához, a magyarországi magmás és metamorf kőzetek gránátjainak „in-situ” nyomelemvizsgálatát tűztük ki célul. Az elmúlt évben fejlesztésen átesett LA-ICP-MS készülékkel számos tesztelést végeztünk, amelynek eredményeként mostanra elmondhatjuk, hogy 10 µm-nél nagyobb kőzetalkotó ásványokon megbízhatóan tudjuk mérni a legtöbb nyomelemet, és a főelemzések is kiválóan használhatóak. A módszertani fejlesztéseket szeretnénk kiterjeszteni a gránátokra, és megtalálni azt a mérési protokollt, ahol a legnagyobb érzékenységet tudjuk elérni. A gránát mind magmás, mind metamorf környezetben nagy jelentőséggel bír, mint a legtöbb ritkaföldfém által preferált fázis. A magmában végbemenő változásokat és a metamorf átalakulásokat a nyomelemek érzékenyen mutatják, így a LA-ICP-MS mérések eredményeiből levont következtetések alapján, várhatóan finomítani tudjuk a vizsgált területek fejlődéstörténeti és geokémiai modelljét is, illetve nyomozni, hogy a metamorf p-T-X körülmények változására, a különböző ásványreakciókra milyen nyomelembeli változásokkal reagál a képződő gránát. Mivel a nemzetközi irodalomban is nagy hiátus van a gránát képződésében és szétesésében szerepet játszó ritkaföldfém-eloszlások megismerésében, megértésében, ebben az évben négy, korábban már vizsgált kőzet gránátjainak nyomelemeloszlását térképezzük föl. A Mórágyi Gránit és a Soproni Gneisz magmás, míg az Ófalui Fillit Formáció és az Óbrennbergi Csillámpala metamorf gránátokat tartalmaz. Mindegyik terület jól megkutatottnak tekinthető — még ha rossz feltártsági viszonyokkal is kell számolnunk —, amely számos plusz információval, elemzéssel, képződési elmélettel segíti a gránátok nyomelemeloszlásában bekövetkező változások megértését. 1 Tervezett eredmények:

Elért eredmények:

. LA-ICP-MS mérések protokolljának leírása gránátokra 2. 10 minta gránátelemzése és kiértékelése 3. jelentéskészítés 4. gránát nyomelem-adatbázis irodalomból, saját mérésekből A 2015-ben induló projekt kezdeti célokként a témába vágó cikkgyűjtemény összeállítását, a gránátos minták begyűjtését, és a lézerablációs ICP-MS-mérésekhez szükséges preparátumok elkészítést tűzte ki. A módszer kialakítása és módszerfejlesztés a gránátok LA-ICP-MSanalíziséhez. 10 minta gránátjainak nyomelemzése és kiértékelése A mérési eredmények értelmezése, petrogenetikai következtetések levonása A gránátok fő- és nyomelemzését tartalmazó adatbázis létrehozása A részleteiben is tárgyalt, a 2015. évben elért eredmények és az adatbázis a: K:\Projektek\projekt_jelentes\2015\4_negyedév\költségvetési\3_8 könyvtárban található.

69


Megszületett egy alap cikkgyűjtemény, amely kizárólag a gránátok nyomelemeloszlásával foglalkozik, sikerült mindenhonnan gránátos mintát begyűjtenünk (ennnek azért van jelentősége, mert néhány kőzetben alig-alig lehet egy-egy gránátszemcsét találni), és a labor képessé vált jó minőségű polírozott minták elkészítésére, ami a jó lézeres mérés előfeltétele. Kialakítottuk az LA-ICP-MS-mérések protokollját gránátokra, aminek a részletes leírása megtalálható az éves beszámolóban. Újabb kiindulási pontnak tekinthető a gránátmérésekben annak a problémának a felismerése, hogy a főelemzések különböző mértékben eltolódhatnak a mintatérfogat függvényében. Jelenleg a probléma feltárásánál tartunk, jövőre azonban szisztematikus kísérletekkel megpróbálunk közelebb férkőzni a megértéshez és megoldáshoz. 9 minta számos gránátját megelemeztük, több nagyobb méretű gránáton profilokat mértünk, amely elemzésekből a kezdeti adatgyűjtésen túl mind a magmás mind a metamorf gránátképződés fejlődéstörténetére és szabályszerűségeire tudtunk következtetéseket levonni. Publikációk:


Király, E., Török, K., Dégi, J. (2015): Gránátok nyomelemvilága mórágyi és soproni minták alapján. In: Pál-Molnár, E., Raucsik, B., Varga, A. (szerk) “Meddig ér a takarónk? A magmaképződéstől a regionális litoszféra formáló folyamatokig. VI. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés, Ópálos 75-79. ISBN 978-963-306-389-7. -

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: az adatbázis további bővítése és rendszerezése átcsúszik a 2016-os az évre.

70


3.9 Földradar módszertani kutatások Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Taller Gábor

Feladat ismertetése: A földradar adatokból a mai napig is elsősorban a fázis adatokat használjuk fel, míg az idősorokban szintén jelenlevő amplitúdó információkat nem. Archív radarszelvények elemzésével megvizsgáltuk a teljes hullámkép alkalmazásának lehetőségeit, algoritmusokat dolgoztunk ki az amplitúdóban rejlő információ kinyerésére. Ismert az a jelenség, hogy a felszínközeli amplitúdó anomáliák leképeződnek a mélyebb rétegekben is, mert a hullám energiájának jelentős részét elveszíti, és a mélyebb rétegekbe csak ez a lecsökkent energia lép be. Algoritmust dolgoztunk ki a fentebbi rétegek amplitúdó-, illetve energiaveszteségének kompenzálására, ezáltal a mélyebb réteghatárokon a valódi amplitúdóviszonyok helyreállítására. Ez lehetővé teszi a felszínközeli hatásoktól megtisztított amplitúdók vizsgálatát. Az algoritmusok teszteléséhez megfelelő minőségű, behatolóképességű és térbeli mintavételű adatsorokra van szükség, amelyek archív adatok formájában korlátozottan álltak rendelkezésre. A terv kiegészült Szeghalom és Kismarja környékén végzett, a nehézfém szennyezés vándorlásának vizsgálata céljából végzett radarmérésekkel. Tervezett eredmények:

algoritmus az amplitúdó korrekcióra algoritmus a teljes hullámkép felhasználására 2 db célzottan mért 2D radarszelvény 2 db célzottan mért 3D radar adatsor 4 db amplitúdó korrigált radarszelvény 2 sorozat amplitúdó korrigált idő/mélységmetszet jelentés

Elért eredmények:

algoritmus a háttérzaj eltávolítására

Az algoritmus indításval minden csatornára külön számíthatjuk a háttérzaj értékét, így a teljes radarfelvételre egy háttérzaj-mátrixot kapunk, amelyet ha kivonunk az eredeti akkor megkaphatjuk a háttérzaj-mentes felvételből, radargramot. algoritmus az amplitúdó korrekcióra

Kifejlesztettünk két különböző elven működő erősítésszabályzó algoritmust. Az egyik erősítésszabályozó algoritmus a lokális amplitúdó maximumok keresésével végzi el az erősítést. A másik módszer az erősítésszabályozást a referenciaszintek, azaz a rétegek amplitúdó-információi alapján végzi, akár háromdimenziós adatrendszeren is. algoritmus a teljes hullámkép felhasználásra 33 db radarszelvény 1 db amplitúdó korrigált idő/mélységmetszet radar adatsor 5 db amplitúdó korrigált 2d radar szelvény

terepi radarméréseket végezzünk Kismarja és Szeghalom környékén a Berettyó-folyón. A mérések egyedülállóak, segítségükkel sikerült kimutatnunk a vízfelszín alatt található 71


homok-, és törmelékzátonyokat, ezzel bebizonyítottuk, hogy a földradar mérések alkalmasak a akár víz alatt lévő, fluviális hordalékok vizsgálataira is. Publikációk: Közreműködő szervezetek:

Debreceni Egyetem

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: Az amplitúdó korrekció megfelelő működéséhez szükséges volt egy háttérzaj-eltávolító algoritmus kifejlesztése. A kutatási tervben szereplő 3D mérésekre nem volt lehetőség, ezért 2D szelvényből több készült.

72


4. Földfizikai kutatások 4.1. Integrált földfizikai kutatások Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Kovács Péter Feladat ismertetése: 1. Graviméterek hitelesítése a tömegmozgatásos kalibráló berendezés segítségével, indexszál pozíciótól függő átviteli függvény meghatározása (LCR-G-220, LCR-G963, LCR-G-1188). Poszterelőadás készítése a Balkán Geofizikai Kongresszusra. 2. Graviméteres tesztmérések feldolgozása a geomágneses tér graviméterekre gyakorolt hatásának vizsgálata érdekében (tihanyi obszervatóriumban) 3. Graviméterek libella hitelesítésének feldolgozása 4. Nemzetközi tudományos együttműködés keretében folytatjuk a graviméteres árapály regisztrátumok feldolgozását és elemzését. Poszter előadás készítése az IUGG konferenciára (Prága). 5. Kőzetdeformációs és vízszint monitorozó mérések elemzése. 6. Módszerfejlesztés keleti országrészben végzett hálózati méréseink időbeli kiegyenlítésére on-site (Aggtelek) és tihanyi obszervatóriumi variométerek regisztrátumainak felhasználásával, 7. A mágneses hálózati méréseink eredményei alapján 2015.0 epochára aktualizáljuk a mágneses deklináció területi változásának Magyarországra vonatkozó térképét, a HM Térképészeti Nkft számára, 8. Mágneses deklináció normálterének térképe az ELTE által szerkesztett Nemzeti Atlaszhoz, 9. Ephemerides köteteinek digitalizálása (18. sz-i mágneses adatsorok) 10. 2 cikk kézirat, és két konferencia előadás (IUGG, MagNetE) készítése a földmágneses hálózati térképezés témakörben 11. A 2015-ben esedékes, hazai rendezésű 7. MagNetE konferencia előkészülete, szervezése. 12. Az Észak-Pannon nagytektonikai egység kapcsolatának vizsgálata a belső és külsőkárpáti egységekkel és a Kárpáti-előmélységgel, paleomágneses adatok alapján, szlovák és lengyel partnerekkel. 13. Paleomágneses vizsgálatok a Pannon-medence déli részén, az Alpokban és a Dinaridákban abból a célból, hogy Magyarország nagytektonikai egységeinek kapcsolatát a ma tőlük nyugatra és délre található tektonikai egységekkel megismerjük. 14. Levegőben szállított por mágneses vizsgálata. Győri és veszprémi környezetvédelmi állomások által üzemeltetett PM10 és PM2.5 szálló por minták mágneses mérésének kiértékelése. Tervezett eredmények:

1. Gravitáció és geodinamika Árapály regisztrátum feldolgozás, libella hitelesítés feldolgozás, poszter előadások (IUGG, BGS), graviméter hitelesítés feldolgozás, átviteli függvény meghatározás, kőzetdeformációs monitorozó mérések elemzése, zárójelentés. 2. Földmágneses hálózati térképezés Mágneses deklináció 2015.0 epochára aktualizált térképe, Ephemerides köteteinek (1781-1792) mágneses mérések adatsorai, konferencia publikáció (2 db.), cikk kézirat (1 db) 3. Paleomágnesség 2015 évi szállópor minták mérései eredményeinek kiértékelése, 200 paleomágneses minta különböző mérési sorozatainak együttes kiértékelése, 1 folyóiratcikk, 3 előadás

73


Elért eredmények:

Gravitáció és geodinamika 1. Három graviméter tömegmozgatásos hitelesítésének eredményeit elemeztük és publikáltuk az idei Balkán Geofizikai Kongressszuson. Meghatároztuk a graviméterek indexszálpozíciótól függő átviteli függvényét. Ennek a figyelembe vétele különösen fontos hosszúidejű monitorozó mérésnél, ahol a műszerdrift miatt a beam (lengőkar) pozíciója gyakran kikerül az optimálisnak tartott zérus-közeli tartományból. 2. Mágneses tesztméréseket végeztünk a tihanyi obszervatóriumban (három LCR G gravimétert teszteltünk Helmholtz tekercsben), valamint a Mátyáshegyi obszervatórium hitelesítő berendezésének pillérén (három széles méréstartományú szenzorral) és azokat elemeztük. A fent említett három graviméterre meghatároztuk a kalibrálás során alkalmazandó, műszerfüggő mágneses korrekciókat. Az eredményeket a Balkán Geofizikai Kongresszuson mutattuk be. 4.Tudományos együttműködés keretében folytattuk az összehasonlító (szupravezető- illetve több relatív graviméterrel mért) árapály regisztrátumok feldolgozását, elemzését, ezzel együtt egyfajta adatfeldolgozási módszertani standard kialakítását. Az eredményeket konferencia kiadványban foglaltuk össze. 3. Feldolgoztuk az LCR G 963 műszer MTA CSFK GGI geodéziai laboratóriumában végzett elektronikus libella kalibrációs, valamint a Mátyáshegyi obszervatórium főalappontján az LCR G 963 és 220 műszerekkel végzett libella dőlésteszt méréseit. 5. Az extenzométerrel mért kőzetdeformáció adatsorban fellépő jellegzetes periodikus ingadozások megfigyelése céljából spektrális analízisnek vetettük alá az év során gyűjtött adatainkat. A vízszintmonitorozó rendszer telepítéséhez szükséges barlangi kutatási engedélyt kérelmeztük a Pest-Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályánál, mely jelenleg elbírálás alatt van. Földmágneses hálózati térképezés 1. Elkészült a mágneses deklináció 2015.0 epochára vonatkoztatott térképe a HM Térképészeti Nkft számára 2. Módszert dolgoztunk ki és alkalmaztunk a keleti országrészben végzett szekuláris hálózati méréseink időbeli kiegyenlítésére, az aggteleki Baradla barlangban üzemelő mágneses variométer felhasználása segítségével. 3. Összegyűjtöttük és adatbázisba rendeztük a Mannheimi Meteorológiai Társaság által közölt, általuk alapított hálózatban mért mágneses deklináció adatokat. Paleomágnesség 1. Paleomágneses mintákat fúrtunk és orientáltunk a Sziléziaivalamint a Choc-takaróban. Összehasonlító paleomágneses méréseket végeztünk szlovák és lengyel laboratóriumokkal. 2. Előadásokat készítettünk és tartottunk az IUGG 2016. évi konferenciájára stabil Adria jura üledékeinek eddigi paleomágneses eredményeiről, a Külső Dinaridák paleomágneses vizsgálatának eddigi eredményeiről valamint a Vardar zóna szerbiai szakaszán, illetve a Danubikumon eddig végzett paleomágneses vizsgálatok eredményeiről. Mintákat gyűjtöttünk az adriai platform tektonizált peremének déli részén, valamint a Vardar zóna és a Danubikum közötti területen 3. Elvégeztük a győri és veszprémi környezetvédelmi állomások

74


Publikációk:

által üzemeltetett gyűjtőpontok szálló por mintáinak mágneses szuszceptibilitás méréséinek kiértékelését. Az eredmények a Samba server T:\Projektek\Integralt_foldfizika\ 2015\ c. könyvtárban találhatók Cikk: Lajos Völgyesi, Gyula Tóth, Zita Ultmann, Csaba Égető, Nikolett Rehány, Eszter Szűcs, Gábor Papp, Judit Benedek, Márta Kis, András Koppán, Péter Kovács, László Merényi, Gergely Vadász, Ambrus Kenyeres: Hungarian contribution to the research in gravimetry, gravity field modelling and geoid determination - IAG Commission 2. IUGG Hungarian National Report, Geomatikai Közlemények, Publications in Geomatics 18 (1), p. 29-32. Gyula Mentes, Ildikó Eperné Pápai, Katalin Gribovszki, Márta Kis, András Koppán: Hungarian contribution to the research on Earth tides and tectonic movements observed by extensometers – IAG Commission 3. IUGG Hungarian National Report, Geomatikai Közlemények, Publications in Geomatics 18 (1), p. 33-36. Kis M, Koppán A, Benedek J, Papp G, Szűcs E, Merényi L, Kovács P, Csontos A., Vadász G, 2015: Determination of beamposition dependent transfer functions for tidal recording LCR gravimeters. Extended abstracts of 8th Congress of Balkan Geophysical Society (4-8 October 2015, Chania, Greece) p. 4 Márton, E., Grabowski, J., Tokarski, A.K., Túnyi, I. 2015: Palaeomagnetic results from the fold and thrust belt of the Western Carpathians: an overview. In: Pueyo, E. L., Cifelli, F., Sussman, A. J. & Oliva-Urcia, B. (eds) Palaeomagnetism in Fold and Thrust Belts: New Perspectives. Geological Society, London, Special Publications 425, http://doi.org/10.1144/SP425.1 Heilig B., Az első európai mágneses mérőhálózat. Rendszeres deklináció megfigyelések a 18. század végén, kézirat Előadás: Kis M, Koppán A, Benedek J, Papp G, Szűcs E, Merényi L, Kovács P, Csontos A., Vadász G, 2015: Determination of beamposition dependent transfer functions for tidal recording LCR gravimeters. 8th Congress of Balkan Geophysical Society (4-8 October 2015, Chania, Greece) Papp G., Meurers B, Benedek J, Kis M, Szűcs E, Koppán A, Leonhardt R, Ruotsalainen H. 2015: On sensor characteristics of superconducting and spring gravity meters investigated by the analysis of the time series recorded by them. 26th IUGG General Assembly 2015, Prague, 22 June-2July 2015 Kis M., 2015: Gravitációs és mikrogravitációs módszer és mérések földtani szerkezetek kutatásában. Szeminárium a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar hallgatóinak, Miskolc, ME Geofizikai Tanszék, 2015. november 27. Kis M., 2015: A Földfizikai kutatások az MFGI-ben. Szeminárium a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar geofizikus szakos hallgatóinak. Miskolc, ME Geofizikai Tanszék, 2015. november 27. E. Vujic, P. Kovacs, M. Brkic, M. Varga, Regional geomagnetic field model for Croatia, 26th IUGG General Assembly, Prague, 23

75


June 2015. (poszter) Péter Kovács, Eugen Vujic, András Csontos, Mario Brkic, G. Vadász, Comparison of regional field models compiled by different methods for the area of Croatia and Hungary, 7th MagNetE Workshop, Budapest, 16-18 September, 2015 Balázs Heilig, European magnetic observations at the end of the 18th century, 7th MagNetE Workshop, Budapest, 16-18 September, 2015 Márton, E., Zampieri, D., Roghi, G. 2015. The motion of stable Adria from 190 to 150Ma from direct paleomagnetic results from the stable foreland of the Southern Alps. 26th IUGG General Assembly Abstracts, IUGG-2833 Márton, E., Ćosović, V., Bucković, D., Moro, A. 2015. New insights into the tectonic history of the External Dinarides based on Mesozoic paleomagnetic results. 26th IUGG General Assembly Abstracts, IUGG-2994 Lesić, V., Márton, E., Cvetkov, V., Tomić, D. 2015. Paleomagnetic evidence for post-collisional Miocene clockwise rotation in the Serbian segment of the Vardar Zone and the Danubicum. 26th IUGG General Assembly Abstracts, IUGG-1324 Közreműködő szervezetek:

MTA CSFK GGI, MTA Sopronbánfalvai Geodinamikai Obszervatórium, MagNetE és társ intézetei, Belgrádi Egyetem, Bányászati és Földtani Fakultás, Geofizikai Tanszék, Comenius Egyetem, Geológiai és Őslénytani Tanszék, Pozsony, ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék, Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Lengyel Földtani Intézet, Paleomágneses Laboratórium, Varsó, Lengyel Tudományos Akadémia Földtudományi Kutatóintézete, Krakkó, Padovai Egyetem, Földtudományi Tanszék, Szerb Geodéziai Hatóság, Paleomágneses Laboratórium, Belgrád, Szlovák Tudományos Akadémia, Geofizikai Intézet, Pozsony, Zágrábi Egyetem, Természettudományi Fakultás, Földtani Tanszék

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A Mátyáshegyi barlangrendszerben a vízszintmonitorozó rendszer telepítése engedélyköteles, az ehhez szükséges barlangi kutatási engedélyt a Pest—Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya adja ki, egyeztetve a barlangkatasztert felügyelő Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal. Az engedélykérelmet, az ahhoz szükséges barlangi kutatási tervvel együtt elkészítettük, és benyújtottuk a fent említett hivatalnak. A kérelem jelenleg elbírálás alatt van, a telepítést ennek birtokában tudjuk elkezdeni, így egyelőre nem rendelkeztünk karsztvízszint adatokkal, így az 5. pontban a kőzetdeformációs mérések elemzésére szorítkoztunk. Vállaltuk továbbá a mágneses deklináció normáltérképének elkészítését az ELTE által szerkesztett Nemzeti Atlaszhoz. A térkép egy változata elkészült, de a részletek megbeszélése elmaradt az Atlasz kiadóival, és így a végleges változat sem készült el.

76


4.2. Űrfizikai kutatások Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Dr. Heilig Balázs

Feladat ismertetése: A téma keretében elsősorban az űrkutatáshoz kapcsolódó kutatásokat végzünk, mindenekelőtt a földmágneses tér időbeni változásai és a Föld körüli térség állapotváltozásai közötti kapcsolatokat vizsgáljuk. A vizsgálat bázisát a Tihanyi Geofizikai Obszervatóriumban és másutt végzett méréseink, egyéb földi észlelések, mindenekelőtt az általunk koordinált EMMA európai állomáslánc és műholdas méréssorozatok adják. Az ESA SWARM projektjében önálló, az ESA által is befogadott projekttel veszünk részt (guest Principal Investigator: Heilig B.). A Földön regisztrált idősorokból következtetünk az ionoszférában (nyugodt napi áramrendszer, napfogyatkozás, fler hatása, egyenlítői és sarki övezeti elektrodzsetek), a magnetoszférában (mágneses viharok, szubviharok, plazmaszféra dinamikája, magnetopauza helyzete stb.) lejátszódó folyamatokra, valamint a bolygóközi térség (napszélsebesség, bolygóközi mágneses tér) állapotára. Vizsgálatainkba alacsony földpályán (CHAMP, SWARM, DEMETER), a magnetoszférában és a bolygóközi térben (CLUSTER, THEMIS, VAP, IMAGE) keringő, illetve a napszelet folyamatosan monitorozó (ACE, WIND) műholdakon mért mágneses, elektromos tér és részecske-adatokat is bevonunk. Kiemelt tevékenységünk a nemlineáris jelenségek (pl. az MHD turbulencia), az ULF hullámjelenségek (geomágneses pulzációk), valamint a Föld plazmakörnyezetének vizsgálata. Tervezett eredmények:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

11.

12.

EMMA hálózat koordinációja, MFGI-állomások fenntartása LEMI-035 ULF magnetométer telepítése Tihanyban (régi NAROD műszer kiváltására) ULF magnetométer telepítése Calabriába (Olaszo.): EMMA kibővítése részben pályázati forrásból PLASMON FLRID-FLRINV futtatása EMMA adatokon, továbbfejlesztése, minőségkontroll kidolgozása SWARM adatok folyamatos letöltése és konverziója MFArendszerbe, háttér mágneses mező levonása SWARM mágneses és elektromos tér adatok spektrális elemzése. Az eljárás kidolgozása. SWARM esettanulmányok (ULF-hullámok) készítése SWARM észlelte ULF hullám-típusok feltérképezése (energia-eloszlások, koherencia) A plazamapauza pozíciók becslésére CHAMP-re kidolgozott eljárás adaptálása a Swarm műholdak méréseire SWARM plazmapauza-pozíciók meghatározása, NASA VAP in-situ plazmapauza-pozíciók meghatározása validáláshoz Eljárás kidolgozása spektrumok power-law skálázási tartományainak automatikus detektálására és a skálázási exponensek számolására. Az eljárás alkalmazása geomágneses, illetve a magnetoszféra különböző tartományaiból származó műholdas mágneses idősorok spektrumaira. Nemlineáris dinamikai események (pl. ionoszféra áramrendszerei vagy plazma buborékok

77


13.

14. 15. 16.

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

Elért eredmények:

1.

2. 3.

környezetében) vizsgálata a SWARM műhold mágneses idősoraiban. Módszerfejlesztés a párhuzamosan haladó SWARM holdak közötti térbeli mágneses változás és az egyes műholdakon mért időbeli változás nemlineáris sajátságainak összehasonlításra. Részvétel az IUGG GA-n (Prága, 2 fő pályázati forrásból) ULF-hullámok vizsgálata, plazmapauza-észlelés, SWARM mágneses és földi mágneses adatok nemlineáris vizsgálata témákban. Az egyik ULF előadás meghívott előadás. Részvétel a 29. Ionoszféra-Magnetoszférazikai Szemináriumon (Sopron) (3 fő) ULF-hullámok témában review cikk írásában való részvétel (Space Science Review). Egy, az ULF hullámok észlelése LEO pályán témában könyvfejezet megírása az AGU monográfia sorozata számára V.A. Pilipenkóval. Cikk kézirat SWARM ULF megfigyelések témában Cikk kézirat éjszakai Pc3-as pulzációkról Kézirat készítése a Cluster műholdak mágneses adatainak nemlineáris vizsgálatáról. Kézirat nemlineáris témakörben, társszerzőként IAGA nemzeti jelentés-fejezetek megírása 2011-2014. évekről VERSIM (IAGA-URSI munkacsoport) éves jelentés kéziratának megírása részvétel az IUGG Magyar Nemzeti Bizottság ülésén IAGAképviselőként EMMA hálózat koordinációja, MFGI-állomások fenntartása: adatok fogadása, feldolgozása http://geofizika.canet.hu/plasmon/ LEMI-035 ULF magnetométer telepítése Tihanyban terv szerint megtörtént ULF magnetométer telepítése Calabriába (Olaszo.) elmaradt, mert a telepítésre alkalmas hely (alacsony

EM-zaj, elérhető elektromos hálózat és internet) kiválasztása az olasz féllel való kommunikáció lassúsága miatt csúszik. 4.

PLASMON FLRID-FLRINV futtatása EMMA adatokon az év folyamán folyamatos: plazmaszféra-monitoring rendszer

fenntartása, fejlesztése 5.

6. 7.

SWARM adatok folyamatos letöltése és konverziója MFArendszerbe, háttér mágneses mező levonása: az év során folyamatos SWARM mágneses és elektromos tér adatok spektrális elemzése. Az év során folyamatosan végeztük. SWARM esettanulmányok (ULF-hullámok) készítése. Az esettanulmányokból poszter készült, melyet az IUGG konferenciáján, Prágában mutattunk be.

Az esettanulmányok módot adtak egyben a Swarm mérések és az alkalmazott előfeldolgozási eljárások minősítésére is. Ezek az megfelelőségének 78


esettanulmányok szolgáltatták egyúttal az alapot egy olyan eljárás kidolgozásához, amelynek segítségével az észlelt jelekben a kérdéses frekvenciatartományban a statikus térbeli struktúrákat a rajtuk keresztülhaladó okozta fluktuációk és a valódi műholdak hullámjelenségek elkülöníthetőek. 8.

9.

SWARM észlelte ULF hullám-típusok feltérképezése: e munka eredményeként cikket adtunk be a Geophysical Research Letters c. folyóirathoz. A plazamapauza pozíciók becslésére CHAMP-re kidolgozott eljárás adaptálása a Swarm műholdak méréseire: a feladatot elvégeztük, az eljárást azóta folyamatosan alkalmazzuk (l. következő pont). A korábban a

CHAMP-műhold méréseire általunk kidolgozott eljárást adaptáltuk a Swarm méréseinek feldolgozására. 10.

11.

12.

13.

14. 15.

16. 17. 18.

19. 20. 21.

SWARM plazmapauza-pozíciók meghatározása, NASA VAP in-situ plazmapauza-pozíciók meghatározása validáláshoz: a SWARM PP pozíciók meghatározását negyedévenként végeztük el, eddig 2015. júniusáig bezárólag. A VAP pozíciókat 2015. márciusra határoztuk meg. Az eredményekről készült előadást az IUGG konferencián mutattuk be. Eljárás kidolgozása spektrumok power-law skálázási tartományainak automatikus detektálására és a skálázási exponensek számolására. Az eljárás alkalmazása geomágneses, illetve a magnetoszféra különböző tartományaiból származó műholdas mágneses idősorok spektrumaira. Nemlineáris dinamikai események (pl. ionoszféra áramrendszerei vagy plazma buborékok környezetében) vizsgálata a SWARM műhold mágneses idősoraiban. Módszerfejlesztés a párhuzamosan haladó SWARM holdak közötti térbeli mágneses változás és az egyes műholdakon mért időbeli változás nemlineáris sajátságainak összehasonlításra. Részt vettünk az IUGG GA-n (Prága, 2 fő pályázati forrásból). Az egyik ULF előadás meghívott előadás volt. Részt vettünk a 29. Ionoszféra-Magnetoszférazikai Szemináriumon (Sopron) (3 fő) ULF-hullámok témában review cikk írásában vettünk részt a Space Science Review folyóirat számára, a cikk közlésre elfogadva. A vállalt könyvfejezet (V.A. Pilipenkóval) elkészült, közlésre elfogadva. Cikk kézirat SWARM ULF megfigyelések témában. A kézirat elkészült, a GRL közlésre elfogadta. Cikk kézirat éjszakai Pc3-as pulzációkról. A kézirat elkészült, jelenleg bírálat alatt az Annales Geophysicaenél. Kézirat készítése a Cluster műholdak mágneses adatainak nemlineáris vizsgálatáról. Kézirat nemlineáris témakörben, társszerzőként A vállalt IAGA nemzeti jelentés-fejezeteket a 2011-2014.

79


22. 23.

évekről megírtuk. A Geomatikai Közleményekben jelent meg. VERSIM (IAGA-URSI munkacsoport) éves jelentését megküldtük. IAGA-képviselőként részt vettünk az IUGG Magyar Nemzeti Bizottság ülésén http://www.esa.int/ESA

samba\public\Projektek\URKUTATAS Publikációk:

Nakariakov, V., V.A. Pilipenko, B. Heilig, P. Jelínek, M. Karlický, D.Y. Klimushkin, D.Y. Kolotkov, D.-H. Lee, G. Nisticò, T. Van Doorsselaere, G. Verth, I.V. Zimovets, Magnetohydrodynamic Oscillations in the Solar Corona and Ultra-Low Frequency Oscillations in the Earth's Magnetosphere: Towards Consolidated Understanding. Space Science Reviews (közlésre elfogadott) (IF: 4.513). Pilipenko, V.A., B. Heilig: ULF waves and transients in the topside ionosphere, submitted to AGU Geophysical Monograph Series (közlésre elfogadott) A. Keiling, D.H. Lee, V. Nakariakov (2016), Low-frequency waves in space plasmas. Heilig, B. and P R Sutcliffe Coherence and phase structure of compressional ULF waves at low-Earth-orbit observed by the Swarm satellites, submitted to Geophys. Res: Lett, doi: 10.1002/2015GL067199 (IF: 4.196) Eliza Teodorescu, Marius Echim, Costel Munteanu, Tielong Zhang, Roberto Bruno, and Peter Kovacs, Inertial Range Turbulence of Fast and Slow Solar Wind at 0.72 AU and Solar Minimum, Astrophysical Journal Letters, 804 L41. doi:10.1088/20418205/804/2/L41 (IF: 5.339) Vörös Z., M. Leitner, Y. Narita, G. Consolini, P. Kovács, A. Tóth, J. Lichtenberger, Probability density functions for the variable solar wind near the solar cycle minimum, Journal of Geophysical Research, 120, 8, 6152-6166, doi: 10.1002/2015JA021257 (IF: 3.426) Navin Kumar Dwivedi, Daniel Schmid, Yasuhito Narita, Peter Kovács, Zoltan Vörös, Magda Delva and Tielong Zhang, Statistical investigation on the power-law behavior of magnetic fluctuations in the Venusian magnetosheath, Earth, Planets and Space, 67, 137, 2015, doi:10.1186/s40623-015-0308-x (IF: 1.328)


IUGG Magyar Nemzeti Bizottsága, MTA Geofizikai Tudományos Bizottság

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: Egyetlen nem, illetve csak részben teljesült tervpont az olaszországi magnetométer-telepítés elmaradása volt. A jövőben ezt részben pályázati forrásból igyekszünk megvalósítani. A műszer telepítésre kész állapotban van. A magnetométer a PLASMON fejlesztések miatt felszabaduló, kitelepíthető eszköz, az adatgyűjtő pedig a STORM pályázat finanszírozásával készült el.

80


A telepítés viszont elmaradt, egyrészt azért, mert a telepítésre alkalmas hely (alacsony EMzaj, elérhető elektromos hálózat és internet) kiválasztása az olasz féllel való kommunikáció lassúsága miatt csúszik. Az olasz partner aktív közreműködése nélkülözhetetlen a lehetséges helyszíneken való zajmérések elvégzésében. A késedelemhez hozzájárult az is, hogy időközben új projektre (ESA SWARM) nyertünk támogatást, illetve egyéb elfoglaltságok (STORM és BONUS projektek zárása, MagNetE konferencia szervezése), amelyek a tervezettnél nagyobb energiaráfordítással jártak. A jövőre nézve két lehetőség áll fenn: 1. későbbi telepítés (lehetőség szerint pályázati forrásból) 2. máshová telepítés (Horváto., Hvar-sziget, asztrofizikai obszervatórium) Utóbbi helyen megvan a fogadókészség egy magnetométer telepítésére.

.

81


5. Litoszféra-kutatás 5.1. Litoszférakutatás Beszámolási időszak 2015


Feladat ismertetése: A DANUBE 2004 litoszférakutató program részeként 2004 év nyarától, 30 darab egyedi, 3 komponenses, folyamatos regisztrálású szeizmológiai műszert üzemeltetünk DélMagyarországon, Boda középpont körül, 50 km átmérőjű területen. A 2015-ös évben folytatjuk az adatok feldolgozását és kiértékelését, melynek célja a 2008-as év mikroszeizmikus események helyeinek és a rengések méretének meghatározása. A kapott eredmények segítségével meg tudjuk vizsgálni, hogy a korábbi földtani analógiák és tektonikai elemek mennyire hozhatók összefüggésbe a megismert rengésekről kapott információkkal. A Bakony hegységen keresztülfutó Bf jelű szelvények feldolgozásának befejezését tervezzük kéregszerkezetre vonatkozó információk bővülésével. Közel azonos nyomvonal mellett a Mol három szelvényt is készített a hegységen keresztül, eddig csak az egyiket (a leghosszabbat) vizsgáltuk. A mérési anyag sajnos nem a legjobb minőségű, és az eddig feldolgozási próbálkozások nem jártak sikerrel (sem az általuk sem a GES által készített anyagok), de mivel a közelben haladó KM65-67 refrakciós szelvény tomográfiás feldolgozását az elmúlt években elvégeztük, valamint a CEL-8 szelvénynek is hasonló a nyomvonala, ezért ezen sebességadatok felhasználásától reméljük a sikeresebb feldolgozást. A kilencvenes években mért regionális, litoszférakutatási vizsgálatra is alkalmas szeizmikus vonalhálózat 10 vonalának terepi mérési anyaga elérhetővé vált Intézetünk számára,– alapkutatási feladatokra – a MOL Nyrt-vel kötött együttműködés keretében. A hagyományos reflexiós szeizmikus feldolgozás után egy új módszert (AVO módszer) alkalmazunk a kéreg reflexiók kimutatására. Az AVO válasz a kőzetparaméterektől, a réteghatárokon bekövetkező akusztikus impedancia változásoktól függ. Kezdeti modellépítéshez kőzetzárvány vizsgálatok alapján meghatározott kőzetfizikai paramétereket alkalmazunk a mélyfúrás geofizika hiányában. A kutatás célja a régi és új mélyszeizmikus vonalak mentén (pl. Reg-1-3) Conrád- és Mohorovičić-felület környéki kőzetfizikai paraméterek meghatározása. Az alsó-kéreg és felső köpeny eredetű xenolitok kőzettani és geokémiai adatainak összesítését elvégeztük az elmúlt évben. A jelen tárgyév folyamán ezen adatok részletes szintetizálást és összevetését nemzetközi eredményekkel fogjuk elvégezni. A tapasztalatokból kéziratok elkészítését tervezzük. Az eredményeket nemzetközi konferencián is szeretnénk bemutatni (Goldschmidt konferencia). A kőzettani és geokémiai adatrendszerrel összefüggésben (Bakony-Balaton-felvidék) szeretnénk a CEL08-as geofizikai szelvénnyel való részletes összevetést megtenni és ebből kéziratot készíteni. Szintén ebben az évben tervezzük a Kárpát-Pannon régió alatti litoszféra-asztenoszféra határ vizsgálatát a pargazitos amfiból stabilitásának meghatározásán keresztül, amelyhez mind a kőzettani-geokémiai adatrendszer mind pedig a geofizikai adatokat is felhasználnánk. Az eredményeket egy kézirat formájában tervezzük összesíteni. A tavalyi év folyamán néhány peridotit (Persány hegység) és granulit xenolit (Bakony-Balaton-felvidék) ásványainak nyomelem meghatározása elmaradt, amelyet az idén szeretnék pótolni. A tavalyi év folyamán sikerült egy alapvetően Kárpát-Pannon régióból (Persány, BakonyBalaton-felvidék) származó klinopiroxén és amfiból megakristályokra, valaint amfiból klinopiroxenitekre alapozódó adatrendszer (alapvető geokémiai adatok, víz-tartalom, hidrogén izotóp összetézel) összeállítása, amelyben a megakristályok genetikájára is utaló hasznos információkhoz juthatunk. Az idei évben néhány további minta előkészítését (csiszolatok) és mérését tervezzük.

82


Az idei évben tervezzük riolitos piroklasztokban található kvarckristályok infravörös és nyomelem vizsgálatának eredményeit összefoglaló előtanulmány elkészítését és további infravörös és nyomelem mérések elvégzését.


2015-ben folytatjuk ezen adatok feldolgozását és vizsgálatát a mikroszeizmikus események helyének és méretének meghatározásával a 2008. évi adatokon, melynek eredménye egy eseménylista a hozzá tartozó fontosabb paraméterekkel. BF-01/a szelvény. AVO vizsgálatok Reg-1-3 szelvény mentén. Kézirat elkészítése a granulitok és peridotitok geokémiai és kőzettan adatainak szintéziséből. Kézirat el(ő)készítése a CEL08 szelvény mentén készült geofizikai mérések által leképezett paramétertér és a xenolitokból elkészített elméleti litoszféra oszlop közötti összefüggésekből. Kézirat elkészítése a Kárpát-Pannon régió alatti litoszféraasztenoszféra határ értelmezéséről a pargazitos amfiból stabilitásának tükrében és ennek kőzettani-geokémiai és geofizikai háttere. Kézirat elkészítése kvarcok nyomelem és víz-tartalma alapján riolitos piroklasztos kőzetekben. ~15 db duplán polírozott vékonycsiszolat elkészítése piroxénekből, kvarcokból és xenolitokból (amennyiben szükséges). 5-10 nap LA-ICP-MS mérés piroxének, peridotitok és kvarcok mérésére.

Elért eredmények:

A BAF szeizmotektonikai adatok feldolgozása a terven vállalt 2008 évre elkészül, sőt az RHK-tól érkezett megrendelés eredményeképpen 2013-es év végéig elkészült az adatok feldolgozása. Az elmúlt években a BF-1b jelű robbantásos jelgerjesztéssel végzett mérés felvételeiből készült stacking szelvényt már elkészült. A másik két szelvény feldolgozását megkezdődött, az adatbevitel, a geometriai leírás elkészült, a további feldolgozási lépések megtörténtek. Az AVO vizsgálatot a Reg-1-3 szelvény mentén elvégeztük. A kvarcok víz- és nyomelem tartalmáról szóló kézirat 2015. május végég beküldésre került az European Journal of Mineralogy folyóiratba ahol jelenleg megjelenés alatt van. A pargazitos amfiból jelentőségét is magában foglaló kézirat megjelenésre került a Journal of African Earth Sciences folyóiratban, amely a Kamerun Vulkáni Vonal alatti litoszférában vizsgálja az amfiból stabilitását a litoszféra-asztenoszféra határra és a felső-köpeny reológiájára. A pargazitos amfiból stabilitásának hatását a KárpátPannon régió alatti litoszféra-asztenoszféra határra vonatkozóan. kőzettani, geokémiai és geofizikai adatok szintézisével elkészült jelenleg a társ-szerzőkkel történő egyeztetése zajlik. A Persányi peridotit xenolitokból csiszolatok készültek, amelyek nyomelem elemzése (LA-ICP-MS) is elkészült. A granulitok adatainak szintéziséből egy kézirat előkészületben van. A peridotitok szintéziséből Nógrád-Gömörre vonatkozóan egy cikk jelenleg bírálat alatt van a Journal of Petrology folyóiratban. A CEL08-as szelvény részletes vizsgálata áthúzódik a jövő évre mert mind a kőzettani-geokémiai mind a geofizikai adatok tekintetében az adatrendszer koherenciájának növelésére van szükség az összefüggések keresését megelőzően.

83


Samba:\Projektek\projekt_jelentes\2015\4_negyedév\költségvetési\5_1 Publikációk:

Pintér et al. (2015) Characterization of the sub-continental lithospheric mantle beneath the Cameroon Volcanic Line inferred from alkaline basalt hosted peridotite xenoliths from Barombi Mbo and Nyos Lakes. African Journal of Earth Sciences, 111, 170193. Bíró et al. (2015) 'Water' content of quartz from various rhyolitic ignimbrite horizons: results from unpolarized micro-FTIR analyses on unoriented grains. European Journal of Mineralogy (DOI: 10.1127/ejm/2016/0028-2515)


ELTE TTK, BSZKI

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A CEL08 részletes kiértékelése áthúzódik erre az évre

84


6.

3D tér modell különös tekintettel a medenceterületekre

6.1. Magyarország 1:500 000-es medence modellje Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Maros Gyula

Feladat ismertetése: 1. Pannóniai határfelületek modellszintjei az Alföld területére A megszerkesztendő Algyői Formáció alja felületmodell a felülről építkező országos modell következő modellszintje, amely a pannóniai időszakon belül kerül megszerkesztésre. A felületmodellt az Alföld területére szerkesztjük meg. A szerkesztéshez szeizmikus szelvényháló értelmezését, fúrások és karotázs-szelvények értelmezését használjuk fel. 2. A Közép-magyarországi zóna egyes Dunántúli szegmenseinek felületmodellje Az országos modell szerves részét képezik a meghatározó szerkezeti elemek, amelyek felületei határfelületeket képeznek a kor vagy litosztratigráfiai felületek lefutásában. Az ország legjelentősebb komplex lineamensrendszere a Közép-magyarországi zóna. Ennek modellezését folytatjuk azzal, hogy haránt irányban több szelvényben és 3D területen megvizsgáljuk a zónát alkotó főbb törések lefutását Somogy megye területén. A kutatást összekapcsoljuk a Zalai-medence területén készült szeizmikus és gravitációs medencealjzat és szerkezeti modellalkotással. A vizsgálathoz szakirodalmi adatokat, szeizmikus adatok értelmezését, fúrások és karotázs-szelvények értelmezését használjuk fel. A vizsgálat terméke a lineamensrendszer elemeinek felületmodellje a vizsgált térrészekben. Ezzel a termékkel egyben frissítjük és karbantartjuk az országos modell prekainozoos felszínét is. 3. A Nógrádi medence földtani geofizikai modellje A medence modelljének megalkotásához használt SAL-vonalrendszer értelmezett szelvényeinek Jewel modellkörnyezetbe történő beillesztését végezzük el. Az oligocén, alsó- és középső miocén felületek térképezése, valamint a bányászati tapasztalatok alapján azonosított vetők korrelálásával vetőtérképet szerkesztünk, illetve háromdimenziós földtani-geofizikai modellt építünk. A modell segítségével az Etesi- és Zagyva-árok ottnangi-kárpáti (pre- és szinrift) fejlődéstörténetének magyarázatához képzünk újabb földtani (tektonikai, őskörnyezeti jellegű) ismereteket. A vizsgálat során szeizmikus és mélyfúrási adatok együttes értelmezését végezzük. 4. A prekainozoos modellszint karbantartása Elsősorban a Közép-magyarországi zóna kutatásához kapcsolódóan komplex adatrendszer optimális felhasználásán alapuló aljzatdomborzat szerkesztést és karbantartást végzünk. 5. Teljes kéregre vonatkozó geofizikai modellszintek Szakirodalmi gyűjtést végzünk a hazai mélyszelvény és hatókutatás anyagaiból, a georeferálható adatokat megkíséreljük modellbe építeni. Tervezett eredmények:

1. Az Újfalui Formáció alsó határa felületmodelljének lezárt és az Algyői Formáció aljára szerkesztett felületmodell draft változata az Alföld területére. 2. A Középmagyarországi deformációs zóna lineamensrendszere elemeinek felületmodellje a vizsgált térrészekben. 3. A SAL vonalrendszer által leképezett Etesi- és Zagyva-árok terület 3D felület és tektonikai modellje.

85


Elért eredmények:

1. Az Algyői Formáció alsó határa felületmodelljének draft változata az Alföld területére az év végére elkészült, a modellterületet 60 km-rel kiterjesztettük Ny felé. 2. Az idei évben a diszlokációs öv Dunától nyugatra eső területeit vizsgáltuk részletesebben, ezúttal nemcsak 2D hanem 3D szeizmikus mérések eredményeit is felhasználva. Elkészült a Középmagyarországi deformációs zóna lineamensrendszere elemeinek felületmodellje a vizsgált térrészekben. A zóna fejlődéséről szerkezetfejlődési modellt alkottunk. 3 Elvégeztük a nógrádi szénmedencéket, ezen belül a Zagyva- és Etesi-árkot feltáró SAL-X 2D szeizmikus szelvényrendszer értelmezett adathalmazának (3/2014/MBFH, 6/1/2014) 3D-modelltérbe való beépítését. Egyszerűsített vetőkonfigurációban korreláltuk a vetőket és szerkezeti modellt hoztunk létre az Etesi-árok mestervetőjére, illetve az arra közel merőleges, a Zagyva-árkot K-ről lehatároló 5 darab normál jellegű elvetésre. Jewel szoftverben létrehoztuk a terület földtanitektonikai folytonos voxel modelljét. A projekt jelentős együttműködést mutat fel a geofizikai szakág és a földtani szakág között, amely megalapozott 3D földtani-tektonikai modellek szerkesztését teszi lehetővé. Több részprojektben az elért eredmények a komplex földtani-geofizikai kutatásokra alapuló modellezés létjogosultságát támogatják. Térinformatikai és 3D adatbázis: m:\3D_geolgeofiz_modell\ jelentés:k:\Projektek\projekt_jelentes\2014\4.negyedév\állami\6_1_záró\


– –


86


6.2. A Gerecse földtani térképezése Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Dr. Budai Tamás

Feladat ismertetése: • a 2014. évben felvett és reambulált lapok vonalművének lezárása; • a 2014. évről áthúzódó terepi felvétel és reambuláció a Komárom, a Nagyigmánd, a Tatabánya-1 és -2 térképlapok területén; • kvarter reambuláció a hegyvidéki területeken; • reprezentatív szelvények terepi dokumentálása a magyarázó számára; • vízföldtani reambuláció; • a Gerecse területét lefedő 1:25 000-es térképlapok vonalművének szerkesztése, digitalizálása, a magyarázó fejezeteinek írása. Tervezett eredmények:

• •

Elért eredmények:

• •

•

a Gerecse területét lefedő 1:25 000-es térképlapok kéziratos vonalműve; a tájegységi magyarázó rétegtani és az ásványi nyersanyagok fejezeteinek véglegesítése, a szerkezetföldtani, fejlődéstörténeti és a vízföldtani fejezet első változata. a Tatabánya-1 és -2, a Lábatlan, a Tarján, és a Vértesszőlős jelű térképlap földtani vonalművének összevont változata; a mezozoos rétegtani fejezetek végleges változata; az eocén, a felső-miocén és a kvatrer rétegtani fejezetek első változata; az ásványi nyersanyagokat és a földrengéseket ismertető fejezet végleges változata; az OSL mérések kiértékelése.

(M:\Terkepezes\Gerecse) Publikációk:

BUDAI T., HAAS J., PIROS O. 2015: Új rétegtani adatok a Zsámbékimedence triász aljzatából – szerkezetföldtani következtetések. – Földtani Közlöny 145/3, 247–257. HAAS, J., LUKOCZKI, G., BUDAI, T., DEMÉNY, A. 2015: Genesis of Late Triassic peritidal dolomites in the Transdanubian Range, Hungary. – Facies 61/3, 1–28. HABLY, L., ERDEI, B., SELMECZI, I. 2015: A late Oligocene (Egerian) flora from Környe, near Tatabánya, N Hungary. – N. Jb. Geol. Paläont. Abh. 276/3, 285–302. KISS, D., SZŐTS, G. K., RUSZÁK, ZS., BERECZKI, L., MOLNÁR, G., TIMÁR, G., FODOR, L., CSILLAG, G., LANTOS, Z. 2015: Mapping of buried river terraces on the Kopite Hill, Gerecse Mts., Northern Hungary. – Geophysical Research Abstracts 17, Paper 13434. RUSZKICZAY-RÜDIGER, ZS., BRAUCHER, R., NOVOTHNY, Á., CSILLAG, G., FODOR, L., MOLNÁR, G., MADARÁSZ, B. 2016: Tectonic and climatic control on terrace formation: Coupling in situ produced 10Be depth profiles and luminescence approach, Danube River, Hungary, Central Europe. – Quaternary

87


Science Reviews 131 (Part A), 127–147. THAMÓ-BOZSÓ, E., CSILLAG, G., FÜRI, J., NAGY, A., MAGYARI, Á. 2015. Luminescence dating of feldspar from Danube terrace sediments on the Pest Plain (Hungary). – Poster. 6th Mineral Sciences in the Carpathians Conference, Veszprém, Hungary, 16-19 May, 2015. Kiss G.B. (ed): Acta MineralogicaPetrographica, Abstract Series, 9, p. 65. ZALAI, ZS., KOVÁCS, A., MOLNÁR, G., BERECZKI, L., TIMÁR, G., CSILLAG, G., FODOR, L., KERCSMÁR, ZS. 2015: Extent freshwater limestone bank at Iván-halála Valley, Gerecse Mts., Northern Hungary: a key to understand the uplift history of the region. – Geophysical Research Abstracts 17, Paper 9894. Közreműködő szervezetek:

ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, MTA–ELTE Geológiai Kutatócsoport

Az elvégzett tevékenység időarányosan nem felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A kutatási feladatok közül nem teljesültek a 4. negyedévre tervezettek. Ennek oka az volt, hogy a gerecsei projekt kutatói munkaidejük jelentős részét a paksi szerződésben foglalt terepi munkák végzésére és a fúrások dokumentálására fordították. Az elmaradt feladatok teljesítésére tervmódosítást kértünk, így azok a 2016. évre húzódnak át.

88


6.3. Negyedidőszaki üledékek fejlődéstörténeti vizsgálata Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Marsi István

Feladat ismertetése: A projekt keretében a hazai negyedidőszaki üledék együttesek közül a süllyedő térségek folyóvízi hordalékkúp síkságainak korrelációját és késő-pleisztocén, holocén fejlődéstörténetét kívánjuk pontosítani. A kvarter korreláció során alkalmazott szokásos módszereket, pl. szedimentológia, paleopedológia, különböző kormeghatározási módszerek, mágneses szuszceptibilitás, geokémia, ásványtani vizsgálatok, karotázs, szeizmika, stb. távérzékelési kiértékeléssel és digitális domborzat-elemzéssel egészítjük ki. A nagyrészletességű digitális domborzatmodell és távérzékelési kiértékelések, kor- és laboratóriumi elemzési adatok összevetésével vizsgáljuk a Közép-Tiszántúl legfelső pleisztocén-holocén folyóvízi üledékképződésében a szerkezeti mozgások szerepét, annak talajfejlődésre gyakorolt hatását, a földtani, neotektonikus és klimatikus tényezőknek a tiszántúli szerkezetes szikesek kialakulásában játszott szerepét is. Tervezett eredmények:

Elért eredmények:

— 2014-ről (2014.12.05-én kelt tervmódosítás alapján) áthúzódó térinformatikai feldolgozások befejezése — Részletes geomorfológiai, neotektonikai értékelés térinformatokai környezetben — Geomorfológiai, neotektonikai tanulmány készítése Elkészítettük a kutatási terület részletes folyómorfológiai és neotektonikai értékelési lehetőségeit megteremtő tematikus vonalműveket (folyók működési területeinek lehatárolása, folyók nyomvonalai és árterületei a holocén és felső-pleisztocén egyes szakaszaiban, állandó- és időszakosan elöntött területek, kiemelt szárazulatok, stb.). — Befejeztük a részletes értelmezést lehetővé tevő tematikus vonalművek térinformatikai feldolgozását. — Folyómorfológiai, mederstatisztikai és ősvízhozam elemzéseket végeztünk. — A kutatási eredményeket tanulmányban foglaltuk össze. (Projektkönyvtár — m:\KisProjektek\2014\Kvarter_2014\)

Publikációk: MARSI I., BERECZKI L., MARKOS G., THAMÓNÉ BOZSÓ E. 2015: Folyómorfológia, üledékképződés és szerkezeti mozgások a későpleisztocén–holocén során a Közép-Tiszántúlon. ― Kézirat. Közreműködő szervezetek:

-

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a módosított kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A projekt 2014. évi teljesítési határideje a térinformatikai feldolgozási feladatok későbbre történt átütemezése miatt 2015. márc. 31-re módosult.

89


6.4 A magyarországi szarmata kőzetek üledékföldtani vizsgálata Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Dr. Palotás Klára

Feladat ismertetése: A magyarországi szarmata kőzetek üledékföldtani vizsgálata eddig kevés figyelmet kapott, tehát egy ilyen kutatás eredményei hiánypótlóak lehetnek. Nem készült még Magyarországon szarmata talp- és vastagságtérkép, sem részletes országos elterjedési térkép. A téma 2015-re tervezett feladatai nagyrészt a már meglevő adatok összegyűjtését és adatbázisba foglalását célozták. Ebbe beletartozik a már átértékelt, szarmatát átfúrt fúrások és a szarmatát átfúrt és potenciálisan átértékelhető fúrások összegyűjtése, valamint az átértékelt és a potenciálisan átértékelhető fúrásokon vagy a közelükben átmenő szeizmikus szelvények összegyűjtése. A projekt másik célja a Magyarországon a felszínen előforduló feltárások felkeresése, földtani-üledékföldtani értékelése, fotózása, adatbázisba foglalása. Az eddigi eredmények pontosítása végett szükség van szelvény szerint gyűjtött mintákból készült csiszolatok értékelésére. A szarmata egyik nagy kérdése a Paratethys sótartalmának változása, illetve a sótartalom területi változatosságának felderítése. Ehhez nagy segítséget nyújthat a részletesen feldolgozott, Zsámbéki-medencében lemélyített budajenői fúrások korrelálása a Gödöllő és Szirák környéki fúrásokkal (Gödöllő G-1, -2, -3, Szirák, Szi-2/a). Ennek érdekében mintákat gyűjtünk a fúrásokból mikrofauna-vizsgálatok céljából. Tervezett eredmények:

• • • • • • • •

Elért eredmények:

•

•

• • •

500 fúrásból álló fúrási adatbázis a szarmatát átfúrt, átértékelt fúrásokról 500 fúrásból álló fúrási adatbázis a szarmatát átfúrt, átértékelhető fúrásokról 50 szeizmikus szelvényből álló adatbázis a szarmata kőzetek értékelése szempontjából felhasználható szelvényekről 20 db vékonycsiszolat leírása és értelmezése elkészül 5 szarmata mészkőfeltárás felmérése, vizsgálata, fotózása elkészül 65 szarmata mészkőfeltárásról adatbázis 1 cikk a Földtani Közlönyben 1 konferencia absztrakt a „Neogene of the Paratethyan Region” konferencián 500 fúrásból álló fúrási adatbázis a szarmatát átfúrt, átértékelt fúrásokról M:\Szarmata\_Fúrási adatbázis\_Fúrási adatbázis_ átértékelt_szarmatát átfúrta_20151210.xls 500 fúrásból álló fúrási adatbázis a szarmatát átfúrt, átértékelhető fúrásokról M:\Szarmata\_Fúrási adatbázis\_Fúrási adatbázis_ átértékelhető_szarmatát átfúrta_20151210.xls 50 szeizmikus szelvényből álló adatbázis a szarmata kőzetek értékelése szempontjából felhasználható szelvényekről 20 db vékonycsiszolat leírása és értelmezése elkészült 6 szarmata mészkőfeltárás felmérése, vizsgálata, fotózása

90


• • • • Publikációk:

elkészült 65 szarmata mészkőfeltárásról adatbázis készült 1 szakcikk a Földtani Közlönyben (in prep), 10 könyvrészlet (9 a Budapest Geokalauzban) (in press) 3 konferencia absztrakt a „Neogene of the Paratethyan Region” konferencián 47 mintát gyűjtöttünk a Szi/2a fúrásból

Szakcikkek PALOTÁS K. (in prep): A Budapest környéki szarmata mészkő üledékképződési környezete – Földtani Közlöny Könyvrészlet PALOTÁS K.: Sóskút, Mészkőbánya és a Kálvária-domb – Budapest Geokalauz (in press) PALOTÁS K. és SELMECZI I.: Diósd, Mészkőfejtő (A DK-i/alsó/ mészkőfejtő, Az ÉNy-i /felső/ mészkőfejtő, Kaptárkő a kőfejtőtől K-re) – Budapest Geokalauz (in press) SEBE K., CSILLAG G., DULAI A., GASPARIK M., MAGYAR I., SELMECZI I., SZABÓ M., SZTANÓ O., SZUROMI-KORECZ A. 2015: Neogene stratigraphy in the Mecsek region. In: Bartha I. R., Kriván Á., Magyar I., Sebe K. (szerk.): Neogene of the Paratethyan Region. 6th Workshop on the Neogene of Central and South-Eastern Europe. An RCMNS Interim Colloquium. Orfű, Magyarország, 2015.05.31–2015.06.03. Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, ISBN:978-963-8221-57-5, pp. 102-124. SELMECZI I., PALOTÁS K.: Biatorbágy, Nyakas-kő – Budapest Geokalauz (in press) SELMECZI I., PALOTÁS K.: XXII. kerület, Budatétény (Jókai Mór utcai feltárások, Pincekápolna, Gombapincék) – Budapest Geokalauz (in press) Konferencia-absztraktok PALOTÁS K. 2015: Tsunami deposits in the Sarmatian Central Paratethys? — poster, Neogene of the Paratethyan Region, 6th Workshop on the Neogene of Central and South-Eastern Europe, 31 May–3 June 2015, Orfű, 65–66., Abstracts: 65–66. SZUROMI-KORECZ, A., SELMECZI, I. 2015: Middle Miocene evaporates from borehole successions in Hungary. — Neogene of the Paratethyan Region. 6th Workshop on the Neogene of Central and South-eastern Europe. An RCMNS Interim Colloquium, 31 May – 3 June, Orfű, Hungary. Programme, Abstracts, Field Trip Guidebook, pp. 91–92. TÓTH E., PALOTÁS K., MAGYAR I. 2015: The Sarmatian Stage in Hungary. — előadás, Neogene of the Paratethyan Region, 6th Workshop on the Neogene of Central and South-Eastern Europe, 31 May–3 June 2015, Orfű, 95–96., Abstracts: 95–96.


MOL, ELTE, PTE

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a módosított kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: -

91


6.5. A Szendrői-hegység fedőüledékeinek vizsgálata Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Dr. Szentpétery Ildikó Kocsisné Bodnár Nikolett

Feladat ismertetése: Az 1980-as évek végén (1986-87) a Szendrői-hegységben terepi reambuláció zajlott, melynek eredményei a mai napig csak részlegesen ismertek, a fedő üledékekről semmilyen összefoglaló nem készült. A téma keretében megtörténik a felvételi lapok és a foltleírások digitalizálása, elkészül a fedőüledékek elterjedési és vastagságtérképe. Ehhez segítséget nyújtanak geofizikai adatok, valamint néhány fontos mélyfúrás rétegsorának kiértékelése. A rendelkezésre álló terepi és anyagvizsgálati adatok alapján összefoglaló készül, mely a miocén képződmények elterjedését és hovatartozását, valamint a fedő Edelényi Formációra és az eddigi ismeretek szerint benne Irota és Gadna környékén elhelyezkedő jarosit kötőanyagú homokkő elterjedésére, korára és keletkezési viszonyaira vonatkozó adatokat is összegezi. Felmérésre kerül a terület geofizikai megkutatottsága, valamint a felmértség alapján megtörténik a releváns adatok leszűrése, geofizikai modell elkészítése (táblázat). Tervezett eredmények:

geofizikai modell (táblázat), a fedőképződmények elterjedési és vastagság térképe, térképmagyarázó szöveg.

Elért eredmények:

A Szendrői-hegység fedőüledékeinek földtani reambulációját a Földtani Intézet végezte 1986–87-ben. Az 1:10.000 méretarányú földtani felvétel adatainak archiválása részben megtörtént: (Projekt/KisProjektek/2015/Szendrő/Előzmények/Szendrő2007). Jelen munka keretében digitalizáltuk a fedőhegységi észleléseket tartalmazó 10 db kéziratos felvételi lapot és a foltleírásokat (694 db észlelési pont) az anyagvizsgálati eredményekkel együtt. Elkészült a terület észlelési folttérképe. A fedőüledékek vastagságtérképét (= a medencealjzat mélységtérképe) az archív geofizikai adatok alapján készítettük. Újraértékeltük a mikromineralógiai vizsgálatok eredményeit. A medencekitöltés rétegsorának értelmezéséhez néhány fontos mélyfúrás rétegsorának karotázskorreláción alapuló kiértékelését is felhasználtuk. Elkészült a fedőüledékekre vonatkozó magyarázó, melyben hangsúlyoztuk a továbbkutatásra érdemes földtani problémákat. A téma keretében készült anyagokat az alábbi mappa tartalmazza: Projekt/KisProjektek/2015/Szendrő/Végtermék

Publikációk:

Szentpétery I., Vértesy L., Gyuricza Gy., Püspöki Z. 2015: 6.5. A Szendrői-hegység fedőképződményeinek vizsgálata. — zárójelentés, kézirat, 50 p. -


Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a módosított kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: -

92


7.

Víz- és környezetföldtani kutatások

7.1. Karszthidrogeológiai modellezések Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Dr Kovács Attila

Feladat ismertetése: A projekt célja a karsztos víztartók jellemzésére használt hidrogeológiai módszerek továbbfejlesztése, tesztelése és alkalmazása. A továbbfejlesztendő módszerek közé elsősorban a hidrogram elemzés és numerikus modellezés tartozik, míg a mintaterületek leírásához számos egyéb módszert is fel kívánunk használni, úgy, mint forráshozam mérés, vízszint regisztrálás, hidraulikai tesztek, terepi geológiai és szerkezetföldtani felmérés, felszíni geofizika, vízmintázás, hidraulikai tesztek, nyomjelzés, vízkémiai elemzések, GIS. A projekt során három mintaterület vizsgálatát végezzük, melyek az alábbiak: - Tata városi források: Ez a mintaterület a Dunántúli-középhegységi bányászati vízszintsüllyesztések abbamaradása után erőteljes vízszintemelkedést mutat. Ennek következtében új források jelennek meg, melyek számos környezeti problémát vetnek fel. - Veszprém-kádárati forrásgaléria: Ez a mintaterület Veszprém város vízbázisát képezi. Korábban nitrát szennyezettséggel kapcsolatos vízbázis védelmi problémák merültek fel a területen. Tekintve, hogy dolomitos víztartó, lényeges kérdés, hogy karsztos vagy porózus módszerek alkalmazhatóak-e a vizsgálatára. Erre kívánunk választ adni új analitikai módszerek segítségével. - Pécselyi Zádor-forrás: A Zádor forrás Pécsely község vízbázisát képezi. Érintetlen vízbázisnak tekinthető, amelyik karsztos víztartóból táplálkozik. Mivel mesterséges hatások nem érintik, a természetes folyamatok vizsgálatára használható. Újonnan kifejlesztett analitikai módszereket kívánunk itt tesztelni. A 2015 év tervezett feladati az alábbiak voltak: Terepi vizsgálatok: • Vízszintmérő műszerek telepítése • Vízhozammérő műtárgyak telepítése, mérőállomások továbbfejlesztése • A mérőállomások adatainak rendszeres kiolvasása • Vízminta vételezés • Kúttesztek végzése Beszerzések, alvállalkozói megbízások: • Vízszint észlelő műszerek (DATAQA) beszerzése • Szerelvények, tartozékok beszerzése és beszerelése • Laboratóriumi vizsgálatok Elemzés, vizsgálat: • Adatsorok összesítése, értékelése • Kúttesztek kiértékelése • Modellezés • Vízkémiai eredmények értékelése • Értékelés, jelentésírás Tervezett eredmények (termékek):

-

Vízszint adatsorok Vízhozam adatsorok Adatsorok kiértékelése és értelmezése Hidraulikai tesztek kiértékelése

93


Elért eredmények:

Vízkémiai eredmények kiértékelése Vízföldtani modell

A projekt elsődleges célkitűzése a karbonátos víztartók hidraulikai viselkedésének vizsgálata volt. Vizsgálataink során három mintaterületről gyűjtöttünk be adatokat: •

Tata, városi források: Ez a mintaterület a Dunántúliközéphegységi bányászati vízszintsüllyesztések abbamaradása után erőteljes vízszintemelkedést mutat. Ennek következtében új források jelennek meg, melyek számos környezeti problémát vetnek fel. A vizsgálatok célja a rendszer megértése, és a források kilépési helyeinek és hozamának előrejelzése volt. A tatai területen összegyűjtöttük a rendelkezésre álló fúrási földtani és geotechnikai adatokat, és újra értékeltük a terület földtanát. A városi források közelében mélyített karsztos monitoring kutak adatsorai alapján trendvizsgálatot végeztünk. Az előrejelzés alapján a karsztvízszintek 2018 környékére elérhetik a 140 méteres szintet, ami feltehetően az egyensúlyi karsztvízszint közelében van. A felszíni domborzat, a vízszint adatsorok elemzése, és a földtani viszonyok alapján lehatároltuk azokat a zónákat, ahol források megjelenése várható. A forrásokban vízhozam méréseket és vízgeokémiai vizsgálatokat is végeztünk.

•

Veszprém-kádárata, forrásgaléria: Ez a mintaterület Veszprém város vízbázisát képezi. Korábban nitrát szennyezettséggel kapcsolatos vízbázis védelmi problémák merültek fel a területen. Tekintve, hogy dolomitos víztartó, lényeges kérdés, hogy karsztos vagy porózus módszerek alkalmazhatóak-e a vizsgálatára. a terület törései nem viselkednek karsztosodott zónákként. A mintaterületen vízszintmérő műszereket telepítettünk, illetve hidraulikai teszteket végeztünk a víztartó hidraulikai paramétereinek meghatározására. A forrásgalériába hozammérő bukót telepítettünk. A megfigyelő kutakban szivattyúteszteket végeztünk a hidraulikai paraméterek meghatározása végett. A mintaterületen vízszintmérő műszereket telepítettünk, illetve hidraulikai teszteket végeztünk a víztartó hidraulikai paramétereinek meghatározására. A forrásgalériába hozammérő bukót telepítettünk. A megfigyelő kutakban szivattyúteszteket végeztünk a hidraulikai paraméterek meghatározása végett. A terület törései nem viselkednek karsztosodott zónákként.

•

Pécsely, Zádor-forrás: A Zádor forrás Pécsely község vízbázisát képezi. Érintetlen vízbázisnak tekinthető, amelyik karsztos víztartóból táplálkozik. Mivel mesterséges hatások nem érintik, a természetes folyamatok vizsgálatára használható. A forrás vízműves illetve túlfolyó ágaira vízórákat

94


telepítettünk. A forrás közvetlen környezetébe meteorológiai állomást telepítettünk, melynek mérési eredményeit – a vízórák hozamadataival együtt – számítógépes adatgyűjtő rendszer regisztrálja. Srv-geo\Vizfoldtan\kozos\Tata Publikációk:

Kovács, A. and Szőcs, T. 2015: Reactivation of karst springs after regional mine depressurisation in the Tata area, Hungary. IAH - Selected Papers on Hydrogeology.


BME Hidrológiai Tanszéke

Az elvégzett tevékenység időarányosan teljesen egyezik a kutatási tervben foglaltakkal. Az év során az összes tervezett feladat elkészült, a Tatai vízföldtani modell továbbfejlesztését kivéve. A Tatai mintaterületen ugyanakkor a tervezettnél több vízhozam adatsort sikerült mérnünk, valamint a Pécselyi mintaterületen geofizikai szelvényezésre került sor. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A Natér projekttel kapcsolatos előre nem tervezett teendők elvonták az erőforrásokat a vízföldtani modellezéstől. .

95


7.2. Víz-geokémiai modell- és adatbázis fejlesztések Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Szőcs Teodóra

Feladat ismertetése: A projekt célja az előző években megkezdett program alapján a víz-geokémiai adatbázis fejlesztése, víz-geokémiai és izotóp hidrogeológiai értékelések megalapozása és készítése az állami kutatási témák, MBFH-s projektek, szerződéses feladatok, valamint hazai és nemzetközi pályázatok kivitelezése érdekében. A projekt célja tehát a tudományos értékeléseken túlmenően a különböző intézeti munkák támogatása. A 2015-ös évre tervezett feladatok a következők voltak: - Az akkreditált vízmintavételi státusz fenntartásához szükséges feladatok végzése, valamint az akkreditációs felülvizsgálat előkészítése és a hozzá kapcsolódó szakmai és adminisztrációs tevékenységek. - Az adatbázis fejlesztés folytatása, az új és a beérkező vízföldtani naplók adatainak rögzítésével, mely segíti úgy az MBFH-s feladatokat, mint a hazai Vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatának szakszerű kivitelezését. - Víz-geokémiai értékelések folytatása o Egy jellemző áramlás-menti, közel K-Ny-i irányú szelvény mentén víz-geokémiai értékelés készítése. Az értékelés célja a beszivárgástól az áramlási pályák mentén bekövetkező víz-kőzet kölcsönhatások eredményeként, illetve a túlnyomásos zónák vizeivel való esetleges keveredés hatására bekövetkező változások vizsgálata. o Kiegészítő vízmintavételek és vízelemzések az adathiányos területeken a K-Ny-i irányú szelvény sávjának kiszélesítésével a felszín alatti vízáramlási rendszerek megismerése részeként. o A termelés hatására bekövetkezett vízkémiai változások okai vizsgálatának folytatása a nyugat magyarországi — Alpokalja térségi — termálvizekben. Tervezett eredmények:

Az akkreditált vízmintavételi státusz fenntartása; pozitív eredménnyel záruló NAT helyszíni szemle. Vízföldtani naplók törzsadatainak és víz-geokémiai adatainak rögzítése, adatbázis javítás. Javított víz-geokémiai adatbázis. Mintázott reprezentatív kutak, részletes víz-geokémiai és izotópvizsgálatokkal, vízmintavételi dokumentáció (jegyzőkönyv). Az Alföldi mélyáramlások értékelése egy reprezentatív vízgeokémiai, mély-vízföldtani szelvényben. A nyugat magyarországi — Alpokalja térségi — termálvizek vízgeokémiai értékelése.

Elért eredmények:

A téma keretében, az idei évben is elvégeztük az akkreditált vízmintavételi státusz fenntartásához szükséges összeméréseket, ellenőrző feladatokat, illetve az akkreditációs felülvizsgálat előkészítését, valamint a hozzá kapcsolódó szakmai és adminisztrációs tevékenységeket. A Vizsgálólaboratórium harmadik éves felülvizsgálata a NAT-F3, a NAT részéről 2015. november 11-én rendben, a szemleprogram szerint lezajlott. A NAT felülvizsgálat pozitívan értékelte az MFGI akkreditált vízmintavételi

96


tevékenységét, továbbra felkészültségét.

is

kiemelve

a

kollégák

szakmai

A 2015-ös évben az adatbázis fejlesztés első lépéseként a Vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatának (VGT2) kivitelezéséhez szükséges adatjavításokat végeztük el. Emellett külön hangsúlyt fektettünk a termálvizes kutak, valamint a gázelemzések adatainak javítására és pótlására. A 2015-ös év során összesen közel 7000 objektum 12 000 db vízelemzési adatsoron történt javítás, kiegészítés. Több mint ezer gázelemzés ellenőrzése történt meg, 315 objektumnál új adatbevitellel, valamint 553 objektumnál adatjavítással. A munka keretében nyomás adatokkal is bővítettük az adatbázist. A 2015-ös év során nem érkezett vízföldtani napló a Hatóságoktól az MFGI-be, így ilyen típusú törzsadat és víz-geokémiai adat rögzítésére nem került sor. A 2015-ös évben a kiválasztott közép-alföldi K-Ny-i irányú szelvényt kiszélesítve, további kiegészítő vízmintavételeket végeztünk a felszín alatti vízáramlási rendszerek megismerésének pontosítása részeként. Az alföldi mélyáramlások értékelése eredményeként megállapítható, hogy Szarvas és Mezőtúr környéki Újfalui formáció vizeiben a nehéz oxigén izotóp dúsulása figyelhető meg. A vizsgált térségre vonatkozó, rendelkezésre álló archív adatokat is figyelembe véve a dúsulás legvalószínűbb oka a fosszilis, szénhidrogénes rétegekhez kapcsolódó termálvizekkel történő keveredés. A túlnyomásos zóna lehetséges hatását tükrözi a Mezőtúr környéki Újfalui formáció vize, valamint a 2015-ben mintázott Kisújszállási (Zagyva-Újfalui formációra jellemző) minta vízösszetétele. A vizsgált K-Ny-i szelvény mentén köpeny eredetű hélium járulékkal is számolni kell. A mérési adatok alpján a terresztriális hélium 6–18 százaléka lehet köpeny eredetű a vizsgált mintákban. A Büki Dolomitban tapasztalható vízminőség változás megértése érdekében, a keveredési végpontok meghatározása céljából, klaszteranalízist végeztünk a tágabb nyugat magyarországi térség termálvíz adatainak felhasználásával. A klaszteranalízissel meghatározott 14 csoport kémiai jellege különböző geokémiai folyamatokat, illetve ezek együttes megjelenését tükrözi. Az egyes csoportokon belül nem figyelhető meg kapcsolat az elemzések térbeli eloszlásában. A meghatározott 14 csoportra jellemző vízösszetétel feltehetően szintén képvisel természetes viszonyok között keveredő, de a többitől jól elkülönülő, átmeneti vízösszetételt is. Ezek kiszűrésére minden változó esetében a legnagyobb medián értékkel jellemezhető csoportot választottuk ki. A klaszteranalízis eredményének hidrogeológiai rendszerbe helyezése, valamint az adatok értelmezése további vizsgálat tárgyát képezi. Az elvégzett feladatok dokumentálása, illetve az adatok a Vízföldtani Főosztályi szerveren az \\srv-geo\vizfoldtan\Vizgeokemia\7_2Vizgeokemia2015\ és az \\srv-geo\vizfoldtan\Vizgeokemia\hor_lajt\Viz\ könyvtárban találhatóak.

97


Publikációk:

Szőcs, T., Frape, S., Gwynne, R. 2015: Integrating hydrogeochemical and isotope data in studying regional groundwater flow systems in the Great Hungarian Plain. Procedia Earth and Planetary Science 13., pp. 177–180. DOI: 10.1016/j.proeps.2015.07.041 Rotárné Szalkai Á. 2015: Felszín alatti vizek kémiai összetétele Bük térségében. Vasi Szemle, LXIX. évf., 4. sz. 608-622.


Hydrosys Labor Kft., MTA CSFKI, MTA ATOMKI, Bálint Analitika Kft., University of Waterloo

Az elvégzett tevékenység időarányosan részben megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:-

98


7.3. A belvíz veszélyeztetettség földtani vizsgálata a GeoBank sekélyfúrási adatai alapján Beszámolási időszak 2015 Feladat ismertetése:

Projektvezető Ujháziné dr. Kerék Barbara

A klímaváltozással összefüggésben az időjárás szélsőségesebbé válásával párhuzamosan megnövekedhet a belvíz és az aszály előfordulása hazánkban. A belvíz oka lehet a sok vagy hirtelen lehulló csapadék, a magas talajvízállás, a felszíni képződmények vízzáró tulajdonsága vagy a speciális domborzati helyzet. A belvíz talajt és növényzetet károsító hatása az elöntés tartósságától függ és a „tűrési határ” átlépése után olyan változások következnek be, amelyek a növények elpusztítása mellett hosszú időre csökkentik a talaj termékenységét. Az Alföld 200.000-es földtani térképsorozatában publikált vízáteresztő képesség ábrázolásához használt módszert követve definiáljuk a vízzáró képződményeket. A GeoBankba integrált Sekélyfúrási Adatbázis (SFA) fúrásai rendelkeznek x, y, z koordinátákkal (EOV-vetületben), ezért a fúrásleírásokban közölt rétegsorok egyes képződmény-szintjeihez relatív (terepszint alatti), illetve abszolút (Balti tenger feletti) magasságadatok tartoznak. Így a vízzáró képződmények térbeli elterjedése – amennyiben fúrásról fúrásra azonosíthatók és követetők – 3D-ben ábrázolhatóvá válik. A vízzáró rétegek elhelyezkedésének a talajvíz mélységgel történő összevetéséből megkapjuk a belvíz veszélyeztetettség mértékét földtani szempontból az ország veszélyeztetett területeinek nagy részére. A projekt feladata a szükséges módszertan kidolgozása együttműködésben a Geoinformatikai Főosztállyal. A munka sikeres kivitelezésével lehetővé válik, hogy egységes szemlélettel és rövid idő alatt készüljenek tematikus térképek minden olyan területről, amit a sekélyfúrási adatbázis adatai lefednek. A MTA ATK TAKI Környezetinformatikai Osztálya a vízzáró képződmények elhelyezkedéséről kapott információkat a Körös mentén hasznosítanák további vizsgálataikhoz, melyhez földtani vonatkozásban szakmai konzultációt biztosítunk. A projektvezető képviseli az intézetet a EuroGeoSurveys Soil Resources – Superficial Deposits munkacsoportjában. Tervezett eredmények:

első vízzáró mélysége térkép első vízzáró réteg vastagsága térkép belvíz veszélyeztetettség térkép módszertani jelentés

Elért eredmények:

A sekélyfúrási adatbázisból a mélység szűrése segítségével lehetőség volt a pontosabb mélységközös ábrázolásra, finomodott a térkép felbontása a korábbi munkákhoz képest. A legfelső vízzáró réteg megadása és térképi ábrázolása ennek alapján történt. Egy interpolációs módszer azonban nem képes modellezni egy tapasztalt geológus térképszerkesztési gyakorlatát, ezért szükség van az így szerkesztett térkép ellenőrzésére. A legfelső vízzáró réteg vastagságának megállapítása nem maradéktalanul sikerült, mivel két alföldi lapon és a dunántúli fúrásoknál szakaszos volt a mélységközök megadása a sekélyfúrási adatbázisban, így volt ahol a szűrés eredményeként 10 és 20 cm-es „réteget” kaptunk ott, ahol a makroszkópos leírások alapján vastagabb a vízzáró réteg. Az adatbázisban ezt a hibát a jövőben ki kell javítani. A belvíz veszélyeztetettség térkép elsősorban a GeoBank sekélyfúrási adatai alapján készült, figyelembe véve a talajvíz mélységét is, de a térkép megbízhatóságát növelni lehetne pl. a domborzattal való összevetéssel, vagy egy újabb és részletesebb mélységköz beosztással rendelkező talajvíztérképpel.

99


A kutatási feladatokban nem tervezett eredmény, hogy 485 minta szedimentológiai adata kerül be a sekélyfúrási adatbázisba, illetve 7 minta hibás adatát már javítottuk. Az elkészült térképek, további pontosítás után is csak regionális léptékben hasznosíthatók, mivel az adatsűrűség nem teszi lehetővé a lokális felhasználást. 485 minta szedimentológiai adatai kerültek be pótlólag a sekélyfúrási adatbázisba, az első vízzáró mélysége térkép, az első vízzáró réteg vastagsága térkép, a belvíz veszélyeztetettség térkép helye: M:\KisProjektek\2015\belviz\Geoinfo módszertani jelentés: K:\Projektek\projekt_jelentes\2015\4_negyedév\költségvetési\7_3 Publikációk: Közreműködő szervezetek:

MTA ATK TAKI

Az elvégzett tevékenység időarányosan részben megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:-

100


7.4. Magyarország geokémiai atlasza Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Tolmács Daniella

Feladat ismertetése: 1. Az előző évről áthozott 7.4 Magyarország geokémiai atlasza című projekt lezárása a projekt elindításának feltételeként lett megszabva. Így az első negyedévben a 2014-es projekt résztvevői a tervben foglaltak teljesítését és a zárójelentés leadását vállalják március végéig. 2. A Magyar Állami Földtani Intézet, ill. jogutódja, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 1989 óta készít az ország területén geokémiai felvételeket. A különböző típusú felvételek integrálásával már az elmúlt években is számos részeredmény született. 2012-ben a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Talajvédelmi Hatósági Osztályától átvett TIM elemzések felhasználása és integrálása új, a környezetvédelem és a környezetvédelmi jogalkotás szempontjából lényeges eredménnyel szolgálhat. A TIM adatbázis felhasználhatóságát célszerű az ország egyik praktikusan kijelölt régióján vizsgálni. A módszertani kutatásra kiválasztott terület az Északi-középhegység, amely egyrészt gazdasági (bányászati) szempontból is jelentős földrajzi régiója az országnak, másrészt ezen a területen végezték a legtöbb geokémiai felvételt. A korábbi, főként hegy- és dombvidékeinket lefedő geokémia felvételek a folyóvölgyekre nem terjedtek ki; e hiányok többségét az elmúlt évek kiegészítő kutatásai bepótolták. Már csak a Börzsöny és a Cserhát között van jelentősebb hézag; az idén erről a területről kívánunk mintákat gyűjteni. Az elemzési eredmények birtokában egyrészt lehetőség nyílik az Északi-középhegység részletes geokémiai térképsorozatának elkészítésére és internetes megjelentetésére, másrészt a TIM adatbázis felhasználhatóságának vizsgálatára tájegységenként, illetve vízgyűjtő területenként. A vizsgálat eredményeképpen megbecsülhetők a talajmintákban várható háttértartományok és változékonyságok. Ezek az eredmények és az eljárás során szerzett tapasztalatok a környezetvédelmi jogalkotást is támogathatják. Az Északiközéphegységre kidolgozott eljárás a jövőben országos szintre is kiterjeszthető. Tervezett eredmények:

1. Az előző évi zárójelentés és a hozzá kapcsolódó országos geokémiai térképsorozat leadása. 2. A Magyarországon zajló területi geokémiai kutatások szakirodalmi áttekintése. 3. Adatbázis-szerkezet kidolgozása a projektben felhasználni kívánt geokémiai felvételek adataira és a TIM adatokra. 4. Geoinformatikai feldolgozás alapjainak megteremtése (ArcGIS környezet). 5. 100 új minta begyűjtése a Börzsöny–Cserhát közti régióból, a minták adatbázisba illesztése. 6. Az északi-középhegységi geokémiai adatbázis összeállítása. 7. Adatok statisztikai feldolgozása, kiértékelése. Anomáliával jellemezhető területek lehatárolása, talajminták értéktartományának és változékonyságának tájegységenkénti meghatározása. 8. Az északi-középhegységi geokémiai térképsorozat elkészítése.

Elért eredmények:

1. 2014-es projekt lezárása Zárójelentés + országos geokémiai térképsorozat (1 mintavételi térkép, 19 db monoelemes térkép) 2. Szakirodalmi áttekintés a Magyarországos zajló területi geokémiai kutatásokról

101


Zárójelentés + 1 publikáció — Szemelvények a magyarországi területi geokémiai kutatásokból - történeti áttekintés. 3. Kidolgoztunk egy önmagában is használható (minden szükséges információt tartalmazó) és a bővítés lehetőségét magában hordozó adatbázis-szerkezetet, valamint áthelyeztük a projekt munkakörnyezetét ArcGIS rendszerbe. 4. Elkészítettük az Északi-középhegység geokémiai alapadatbázisát és térképi adatbázisát, amelyhez meglévő adatokat és 108 újonnan begyűjtött és megelemeztetett minta adatait használtuk fel. M:\KisProjektek\2015\Geokemiai_atlasz\0_EszakiKHG_GKAtlas z\ADATBAZIS 5. Elkészült az Északi-középhegység geokémiai atlasza digitális változatban és önálló kötetbe szerkesztve. A kötet tartalma: I. Módszertan (1 oldalas módszertani összefoglaló) II. Áttekintő fedvény — 1. Mintavételi helyek és vízgyűjtő cellák térképe (1 db), 2. Monoelemes térképsorozat (13 db térkép) III. Hegyvidéki fedvény — 1. Mintavételi helyek térképe (1 db) 2. Vízgyűjtő-cellák térképe (1 db) 3. Monoelemes térképsorozat (13 db térkép) IV. Részletező fedvény — 1. Monoelemes térképsorozat (12 db térkép) V. Kiegészítő térképek — 1. TIM mérőpontok a vizsgálati területen (1 db) Digitális térképek helye: M:\KisProjektek\2015\Geokemiai_atlasz\0_EszakiKHG_GKAtlas z\TERKEPEK A kötet az intézet weboldalán: http://mfgi.hu/sites/default/files/files/1_EszakiKHG_GKAtlasz.pdf 6. A TIM-adatok felhasználási lehetőségeit megvizsgáltuk, az adatokat az atlaszba integráltuk. 7. Statisztikai feldolgozást végeztünk; ez alapján lehatároltuk az anomáliákat és tájegységenként meghatároztuk a talajminták értéktartományát és változékonyságát. A projekt munkakönyvtára: M:\KisProjektek\2015\Geokemiai_atlasz Publikációk:

Fügedi U., Kuti L., Tolmács D., Szentpétery I., Kerék B., Dobos T., Sebők A., Szeiler R., 2014: Regional patterns of the accumulation of toxic and nutrient elements in the superficial formations of Hungary. Central European Geology, Vol. 57/3, 231–251. Fügedi U., Gyuricza Gy., Tolmács D., 2015: Szemelvények a magyarországi területi geokémiai kutatásokból - történeti áttekintés. Földtani Közlöny, Vol. 145/5, pp. 287-300. Tolmács D., Kerék B., Fügedi U., Müller T., in press: Trace element deficiencies in Hungarian soils: realization and treatment options. XI. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia konferencia-kiadványa. 2015. május 6–9., Pécs. Fügedi U., Tolmács D., Barczikayné Szeiler R., in press: Toxikus és esszenciális mikroelemek háttér értéktartományai Magyarország geokémiai nagytájain. XI. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia konferencia-kiadványa. 2015. május 6–9., Pécs.

102


Tolmács D., Kerék B., Fügedi U., Müller T., 2015: Trace element deficiencies in Hungarian soils: realization and treatment options. XI. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia konferencia-kiadványa. 2015. május 6–9., Pécs. (poszter) Fügedi U., Tolmács D., Szeiler R.: Toxikus és esszenciális mikroelemek háttér értéktartományai Magyarország geokémiai nagytájain. XI. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia konferencia-kiadványa. 2015. május 6–9., Pécs. (előadás) Közreműködő szervezetek:

—


103


7.5. Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek felülvizsgálata Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Szőcs Teodóra

Feladat ismertetése: Az Európai Unió a felszíni és a felszín alatti vizek megóvása, állapotuk javítása és hosszú távú fenntartható harmonizált hasznosítása érdekében 2000-ben megalkotta vízpolitikáját, mely „Víz Keretirányelv” néven (2000/60/EK irányelve, továbbiakban VKI) vált ismertté. Ezen irányelv 2000. december 22.-én lépett hatályba, amelynek előírásai Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozása óta hazánkra nézve is kötelezőek. A VKI előírásai szerint Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT) és azokban megfogalmazott intézkedési tervek segítik a célkitűzések (a vizek „jó állapotba” kerülésének) elérését. E tervek hatévenkénti ciklusokban követik egymást lehetővé téve azok felülvizsgálatát, szükség szerinti módosítását, megalapozott indoklás esetén 2015-ről 2027-re kitolva a jó állapot elérésének lehetőségét. Felkérés és az ezt követő megállapodás alapján a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetet (MFGI) közreműködik a 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI) előírásai szerinti második Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT2) elkészítésében. A projekt célja a Vízgyűjtőgazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2) az MFGI és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) közötti együttműködés szerint. A 2015-ös évre tervezett feladatok a következők voltak: Részvétel a felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése módszertani kérdéseivel foglalkozó munkacsoport tevékenységében (felkérés függvényében) Adatellenőrzés, adatelőkészítés. Közreműködés a vízmennyiségi értékelésben. A felszín alatti víztestek háttér és küszöbértékeinek felülvizsgálata. Intrúzió tesz vizsgálat. Vízminőségi állapot értékelési tesztek. Vízminőségi trendvizsgálat. Közreműködés a Vízforgalmi Modell kidolgozásának folytatásában Konzultációs szintű közreműködés az intézkedések hatékonyságának vizsgálata az állapotértékelés alapján, illetve az intézkedések megvalósíthatóságának vizsgálatában (felkérés függvényében) Tervezett eredmények:

Intrúzió tesz vizsgálati eredmény. Felülvizsgált háttér és küszöbértékek. Vízminőségi állapot értékelési tesztek eredményei.

Elért eredmények:

Több alkalommal is részt vettünk a felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése módszertani kérdéseivel foglalkozó szakértői megbeszéléseken, aktívan közreműködve az állapotértékelésekhez. A mennyiségi állapotértékelés keretében tovább fejlesztettük az MFGI országos hidrodinamikai modelljét („XL Pannon modell”). E modell alapján került meghatározásra a sekély porózus és porózus víztestek vízháztartási mérlege. A mennyiségi állapotértékelés keretében a következő értékeléseket készítettük elő: - A dunántúli termálvíztestek állapotának rövid értékelése az MFGI projektjei alapján

104


- Sekély porózus víztestek minősítése a vízföldtani modellből számított vízmérleg alapján Az OVF által rendelkezésre bocsátatott adatok alapján, azok adatellenőrzését, adatelőkézését, szűrését követően, elkészítettük a felszín alatti víztestek háttér- és küszöbértékeinek felülvizsgálatát. Az MFGI-SMARAGD GSH Kft. közötti vállalkozási szerződés keretében, ezt követően néhány víztestnél új háttér-, illetve küszöbértéket javasoltunk. A minőségi állapotértékelés keretében az OVF által átadott adatbázis alapján előkészítettük az országos VGT-hez a felszín alatti víztestek kémiai állapotának minősítését a Diffúz eredetű szennyezések (diffúz nitrát és ammónium szennyezettségi teszt) és a Túllépések veszélyességének ellenőrzése (vízbázis teszt) alapján. - Elkészítettük a FAV diffúz nitrát szennyezettségének elsődleges állapotvizsgálatát táblázatos és térképi formában. - Összeállítottuk a szennyezett vízbázisok kiindulási listáját a szennyezést, illetve kockázatot okozó paraméter megadásával táblázatos formában. - Előkészítettük a trendvizsgálatokat az alap trendvizsgálatok táblázatos formában történt megadásával és az első ábra mellékletek elkészítésével. Közreműködtünk a Vízforgalmi Modell kidolgozásában, amely alapot szolgáltatott a VGT2 elkészítéséhez. Konzultációs szintű közreműködésre az intézkedések hatékonyságának vizsgálatában, illetve az intézkedések megvalósíthatóságának vizsgálatára vonatkozóan nem érkezett felkérés, viszont az OVT tagjaként véleményeztük a VGT2 országos szintű tervét, javaslatokat tettünk további intézkedésekre, illetve azok megvalósíthatóságára, általában az MFGI közreműködési területeire, valamint K+F feladatok betervezésére. Ilyenek például az (Mi) igénybevételi korlátok meghatározása, a klímaváltozáshoz kapcsolódó feladatok, vagy a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák rendszeres kutatása, e feladatokhoz tartozó szisztematikusan felépített kutatási programok betervezése.


Az elvégzett feladatok dokumentálása az \\srv-geo\VGT2\ könyvtárban, míg a végleges — a SMARAGD GSH Kft.-nek átadott — termékek az \\srv-geo\VGT2\Atadas\ könyvtárban találhatóak. Országos Vízügyi Főigazgatóság, Belügyminisztérium, SMARAGDGSH Kft., VTK-INNOSYSTEM

Az elvégzett tevékenység időarányosan részben felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata (VGT2) keretében történt szakértői egyeztetéseknek megfelelően, az MFGI az intrúzió teszt elkészítéséhez a trendvizsgálatok eredményeit biztosította, magát az intrúzió tesztet a SMARAGD-GSH Kft. készítette el. Az állami téma keretében elkezdett feladatok az MFGI és a SMARAGD GSH Kft. között megkötött vállalkozási szerződés keretében kerültek folytatásra.

105


7.6 MÁV, környezeti tényfeltárás egy választott vasúti területen Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Halupka Gábor

Feladat ismertetése: Együttműködési megállapodás kimunkálása, megkötése; a humánegészségügyi kockázatbecslő szoftver beszerzésének elindítása, a vizsgálati területre vonatkozó archív földtani-vízföldtani adatok összegyűjtése, áttekintése. a humánegészségügyi szoftver beszerzése, használatának elsajátítása; terepi feladatok (geofizikai [elektromos és radar] szelvényezés, fúrásos talajfeltárás, talaj- és talajvíz-minták vétele) a terepi munkák kiértékelése: a nyert geofizikai szelvény feldolgozása, valamint a fúrásos mintavétel laboratóriumi elemzése. A kockázatbecslés elvégzése; a jelentés előállítása. Tervezett • együttműködési megállapodás a MÁV ZRt-vel, eredmények: környezetvédelmi tényfeltárási munkák elvégzésével kapcsolatban; • a kockázatbecslő szoftver beszerzésének előkészítése, esetlegesen a szoftver tényleges beszerzése; • a tényfeltárás vizsgálati területre vonatkozó, archív irodalmi megalapozása; • nyers geofizikai (elektromos és radar) szelvények felvétele, talaj- és talajvíz-minták vétele; • a humánegészségügyi kockázatbecslés folyamatának megismerése, a kockázatbecslés szoftveres elsajátítása; • feldolgozott geofizikai szelvények a vizsgálati területen; • a fúrásos talaj- és talajvíz-minták laboreredményei; • a laboreredmények felhasználásával a humánegészségügyi kockázatbecslés elvégzése, s ennek nyomán az ún. „D” kármentesítési határérték meghatározása és javaslata a környezetvédelmi hatóság felé; • a tényfeltárási záródokumentáció elkészítése, átadása a MÁV SZK Zrt. részére Elért eredmények:

A 2015-ben indult projekt a partner MÁV Szolgáltató Központ Zrt. átszervezése, és ebből fakadó kommunikációs hézagok és késlekedés miatt jelentős csúszást szenvedett el. Ennek következményeként az engedélyezett tervmódosítás kénytelen volt egy jelentősen redukált célt kitűzni a 2015. évre csupán az együttműködési megállapodás előkészítését, esetleges megkötését lehetett reális célként megfogalmazni. Többszöri egyeztetést követően 2015. szeptember 9-én került sor az első személyes találkozóra a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. környezetvédelmi szakágának képviselői, illetve az MFGI munkatársai között. A találkozón számos, elsősorban az addigi hézagos kommunikációnak betudható problémát sikerült megoldani. A résztvevők kölcsönösen kinyilvánították, hogy nyitottak egy, a későbbi konkrét feladatokat lehetővé tevő együttműködési megállapodás megkötésére. A megállapodás megkötése biztosítana keretet egy, a MÁV SZK Zrt. által felajánlott területen az MFGI által elvégzendő környezetvédelmi tényfeltárási mintaprojekt megvalósításra, várhatóan a 2016-os évben.

106


A megállapodás szövegét egy újabb, szakmai találkozón a MÁV SZK Zrt. és az MFGI közösen fogalmazza meg, majd azt a szakértő kollégák (jogászok, gazdasági kollégák, stb.) véleményezését és a végleges formába öntést követően saját döntéshozóik elé terjesztik.” 2015. szeptember 14-én sor került a terület bejárására, a MÁV SZK Zrt. munkatársainak jelenlétében. A terepi megfigyelések, fotók segítségével (m:\TelGeo\MAVtenyfeltaras\2015\Fotok\), az Intézetben elérhető archív térképi és monitoring adatokra támaszkodva lehetségessé vált a környezeti tényfeltárás terepi a fúrási terv elkészítése (m:\TelGeo\MAVtenyfeltaras\2015\Tervezes\), és átadása a MÁV SZK. Zrt. részére. A MÁV SZK Zrt. visszajelzését követően lehet a fúrási terv műszaki tartalmának véglegesítése, és így a megkötendő Együttműködési megállapodás szakmai-tartalmi részének rögzítése, majd a megállapodás megkötése. Erre a lépésre 2016-ban kerül sor. Publikációk: Közreműködő szervezetek:

-


107


8. 8.1. Módszertani területén Beszámolási időszak 2015

Nyersanyag potenciál

fejlesztések

É-magyarországi

szénmedencék

Projektvezető Hámorné Dr. Vidó Mária

Feladat ismertetése: Téma ismertetése: A kutatás célja az É-magyarországi szénmedencékben megkezdett litológiai adatok és a mélyfúrás-geofizikai paraméterek szelvény menti egyeztetésének folytatása és a tervezett felszíni elgázosítási technológia szempontjait figyelembe vevő analitikai és kőzettani vizsgálatok végzése konkrét telepek vizsgálatával Farkaslyukról és a Márkushegyi Bánya területéről. A tavalyi évben megkezdett kutatásunk alapja a részletes, szakmai szempontok alapján ellenőrzött numerikus adatbázis építése. Ennek keretében a Nyugat-Borsodi medence és a Kelet-Borsodi medence É-i területén mélyült fúrások mélyfúrás-geofizikai méréseinek digitalizálásával, a fúrások közötti rétegkorrelációval, földtani szelvények szerkesztésével folytatjuk munkánkat a Nógrádi és Borsodi kőszén medencék közötti medencefejlődésben mutatkozó kapcsolatok tisztázása céljából. A technológiai szempontok lehatárolása érdekében folytatjuk az analitikai vizsgálatokat, és az elgázosítási kísérletet, majd eredményeinket értékeljük. A kőszén elgázosítási kísérleteket laboratóriumi léptékben a levegő és szén-dioxid betáplálással végzett elgázosítási kísérletekkel folytatjuk. Célunk környezetbarát technológia kiválasztása, a működés hatékonyság megtartásával, a káros kibocsájtási anyagok minimalizálásával, semlegesítésével. Tervezett eredmények: A.) Adatbázis fejlesztés, a telep korrelációs módszertan továbbfejlesztése. 40 db fúrás mélyfúrás-geofizikai adatainak digitális feldolgozása, telep korrelációhoz előkészítése és szelvény menti értékelése. B1.) A 2014-ben megkezdett 30 db kőszén és meddő minták kémiai fő komponens és nyomelem vizsgálata, a szerves anyagban oldható vegyületek szétválasztása telített és aromás frakcióra, mindkét fázis GC vizsgálata a szerves komponensek minőségi és mennyiségi meghatározása. A kémiai vizsgálatok értékelése. B2.) Az Enviro-Pharm Kft-vel az elgázosítási kísérletek folytatása, a kőszén minőségtől függő optimális elgázosítási folyamatok határértékeinek meghatározása laboratóriumi méretek között. Elért eredmények:

2015-ban 40 fúrás karotázs digitalizálása, korrelációs szelvények és jelentés készítése volt a feladatunk. A 40 darab feldolgozott fúrás lista a következő: Múcsony Mu-155, 171, 179, 183, 187, 209, 210, 212, 214, 216, Berente Be-46, Edelény E-375, 320, 321, 328, 328, 333, 370, 400, 415, Balaton Ba-21, 24, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, Bélapátfalva Baf-2, 3, Bekölce Be-35, 46, 71, 73, 78, 79, Bükkmogyorósd Bkm-2, 3, 4 Munkánk során a Nógrádi- és Borsodi-medencék releváns fúrásainak figyelembevételével revízió alá vettük az „Oncophorás rétegek” terén 2014-ben tett megállapításainkat, mivel azok ellent mondani látszottak az „Oncophorás rétegek” diszkordáns településével kapcsolatos korábbi megállapításoknak (pl. Hámor 1985). A fúrások között karotázs-korrelációt végeztünk, melyben feltüntettük az Oncophorákat tartalmazó rétegeket. A vizsgálataink

108


arra is alkalmasak voltak, hogy az Oncophorák több szerző által (Hámor 1985, Radócz 1987) is említett „több szintben történő települését” a korrelált ciklusok szemszögéből is tisztázzuk, figyelembe véve ugyanakkor a fekü és közvetlen fedő képződményekkel való kapcsolatot. Megállapítottuk, hogy ezeknek a rétegeknek a diszkordáns településével kapcsolatban tett korábbi észrevételek helytállóak. A transzgressziós bázison Oncophorákat tartalmazó kárpáti üledékciklus nógrádi és borsodi medencebeli kifejlődése hasonlóságot mutat a kifejlődési vastagság és az üledékciklus a fölfelé durvuló jellegét illetően. Ugyancsak jól jelölhető a ciklus felső részén (Nógrádi-medencében általánosan megfigyelt) elkülönülő önálló üledékciklus, mely Ny-borsodban a legfelső (I.) teleppel induló paraszekvenciát jelenti. Az egyetlen ugyanakkor igen lényeges különbség a széntelepek teljes hiánya a Nógrádi-medencében és a 3 telepes kifejlődés létrejötte a Nyugat-borsodi medencében. Ez esetben a láthatóan progradáló Mátranováki tagozat fedőjében létrejött 0 telep lehetséges, de nem szükségszerű analógja az Oncophorák alatt megjelenő Nyugat-borsodi III telepnek. További feladatunk volt a kémiai vizsgálatok befejezése, értékelése, a 2014-2015-ös eredmények komplex értékelése az elgázosítási kísérletekkel. Kísérleteink igazolták azt az elgondolást, hogy alkalmasan végzett félkoksz előállítás szorosan összekapcsolva a nyert félkoksz elgázosításával, az azonos áramlási irányok fenntartásával, valamint vízgőz és szén-dioxid beadagolásával, kátránymentes szintézis gáz előállatására alkalmas. A szén-dioxid betáplálást helyettesítheti az alkalmasan elhelyezett oxigén befúvatás, így biztosítva a keletkezett salak lágyuláspontja alatti hőmérsékleten a folyamatos üzemmenetet. Mindenképpen szükséges az eljárás előtt a szén nemesítése, ezzel lehetőséget biztosítva a kritikus elemek és ritka-földfémek kinyerésére is. A nyomelem vizsgálatok alapján kijelenthető, hogy több, korábban a szakirodalomból ismert elem dúsulása igazolt, ugyanakkor előfordultak olyan elemek is, amelyek dúsulása a vizsgált mintában nem volt tapasztalható, vagy nem vizsgálták korábban a mintákat ezekre az elemekre, így új adatokkal bővítettük a korábbról rendelkezésre álló ismereteket. Az eddigi eredmények alapján az alábbi elemek jelentős dúsulása várható a minták szervetlen geokémiai elemzése során (vastag dőlt betűvel az Európai Bizottság 2014-es listája szerint „kritikus” elemek): B, Be, Cd, Co, Cr, Ga, Ge, (In), Mo, Sb, Ta, V, Y. Ezen elemekre nézve tehát a barnakőszén a megfelelő technológiák alkalmazása mellett potenciális nyomelem forrást képviselhet, így hozzáadott értéket jelenthet a kőszén „hagyományos” felhasználása mellett. A litológiai adatokat és a geofizikai adatok metaadatai (fúrásazonosító, görbe elnevezése, lefutási mélysége, az adott szondával mért fúrásszakasz fajlagos %-os aránya) beépültek a GeoBank-ba. A geokémia adatok egyesített összefoglaló táblázata a Samba:\Projektek\projekt_jelentes\2015\4_negyedév\költségvetési\

109


8_1 könyvtárban található. Publikációk:

Barbacka, M., Püspöki, Z., Bodor, E; Forgács, Z., Hámor-Vidó, M., Pacyna, G., Richard W. McIntosh, R. 2015: Palaeotopography related plant succession stages in a coal forming deltaic succession in Early Jurassic in Hungary. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology, 440, 579-593. doi:10.1016/j.palaeo.2015.09.027 Hámorné Vidó M., Raisz, I., Horváth R. 2015: Barnaszenek környezetkímélő-energetikai és vegyipari felhasználása. XII. Környezetvédelmi Analitikai és Technológiai Konferencia. A jelen és a jövő analitikai eljárásai és technológiái az egészséges emberi környezetért. Magyar Kémikusok Egyesülete, 2015. október 7-9. Balatonszárszó, (ISBN: 978963-9970-58-8) 43. Hámorné Vidó, M. 2015: A Mecseki Kőszén Formáció új telepazonosítása. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat, 148/3 15-19. Hámorné Vidó, M., Horváth, R. 2015: A magyarországi barnaszenek, mint nyomelem forrás. MTA Szerves Geokémiai Albizottsági ülés – Budapest, 2015. május 27. előadás absztrakt Hámor-Vidó, M. 2015: Pályázati előkészítés és az RFCS pályázatok, projektek bírálati folyamata. A Nemzeti Kutatás Fejlesztési és Innovációs Hivatal információs napja. Konferencia, felkért előadás, 2015. 06. 09., Budapest Horváth R., Hámorné Vidó, M. 2015: Barnaszeneink – fosszilis tüzelőanyag és ritkaelem forrás. Magyarhoni Földtani Társulat, 4. Ásványvagyon Gazdálkodási Fórum Konferencia – Miskolc, 2015. április 23. - előadás absztrakt Horváth, R., Hámorné Vidó M. 2015 (in press): Esettanulmányok kréta, eocén és miocén korú hazai barnakőszenek hasznosítási lehetőségére, mint fosszilis tüzelőanyag és nyomelem forrás. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat, 148. Püspöki, Z., Hámorné Vidó, M., Sári, K., Szeiler. R., Fancsik, T. (benyújtva: 2015-9-21): Szénvagyonunk nyilvántartásának lehetőségei és hiányosságai. Földtani Közlöny


KisAnalitika Kft, Enviro-Pharm Kft. Miskolci Egyetem, Debreceni Egyetem


110


8.2. Magyarországi bentonit-előfordulások komplex anyagvizsgálata, azok környezetvédelmi, ipari, mezőgazdasági felhasználási lehetőségeinek felmérése Beszámolási időszak 2015

Projektvezető dr. Kónya Péter

Feladat ismertetése: A kemenesháti bentonitos fúrások (Vkt-4, Vkt-5, Gét-6) bentonitos rétegeinek vizsgálata (röntgendiffrakció, termoanalitikai, szemcseeloszlás, teljes kémia, FTIR-ATR). A magyargencsi Mgt-1, Mgt-2, Mgt-3 és a Malomsok Mst-2 fúrások bentonitos rétegeinek vizsgálata (röntgendiffrakció, termoanalitikai, szemcseeloszlás, geokémia, FTIR-ATR). Rábaszentandrás Rt-1, Malomsok Mst-1 és a Marcaltő Mct-1 fúrások bentonitos rétegeinek vizsgálata (röntgendiffrakció, termoanalitikai, szemcseeloszlás, geokémia, IR). A kemenesháti bentonit-előfordulások eddig ismert vizsgálati eredményeinek összefoglalása. Tervezett eredmények:

• • • •

Elért eredmények:

•

•

•

•

•

80 db minta komplex anyagvizsgálatának elvégzése (röntgendiffrakció, termoanalitika, geokémia, szemcseeloszlás) és kiértékelése. 50 db minta 2 mikron alatti frakciójának röntgendiffrakciós vizsgálata Az eredményekből összefoglaló jelentés készítése Maximum 10 db bentonitminta környezetvédelmi szempontú jellemzése. Szerves (fenol) valamint szervetlen (Cu, Zn, Pb) szennyezőkkel végzett adszorpciós kísérletek keretében (mintánként 1-1 elemre illetve komponensre). Várkesző Vkt-4, -5 fúrások bentonitkutatása: − Megmintáztuk a Vkt-4 (11 minta) és a Vkt-5 (15 minta) fúrások bentonitos rétegeit. − Elvégeztük a két fúrás nagyobb szmektit-tartalmú rétegeinek röntgendiffrakciós, termoanalitikai, geokémiai, szemeloszlás és infravörös vizsgálatait. A Gérce Gét-6 jelű fúrásban 3,6-6,8 m között megjelenő bentonitos rétegeket mintáztuk meg (4 minta). Elvégeztük a két legnagyobb szmektit-tartalmú minta részletes ásványtani és geokémiai vizsgálatát. A Rábaszentandrás Rt-1 fúrásban 43,75-52,5 m között megjelenő bentonitos agyagot mintáztuk meg (6 minta). Részletes ásványtani, geokémiai és szedimentológiai vizsgálatokat két magas szmektit-tartalmú mintán végeztünk. A Malomsok Mst-2 fúrás 16,0-50,0 m között megjelenő bentonitjait mintáztuk meg (16 minta). 5 db nagyobb szmektit-tartalmú bentonit röntgendiffrakciós, termoanalitikai, geokémiai, szemeloszlás és infravörös vizsgálatait végeztük el. A Malomsok Mst-1 fúrás 23,5-34,5 m között megjelenő bentonitjait mintáztuk meg (10 minta). Ezek közül 5 db nagyobb szmektit-tartalmú bentonit röntgendiffrakciós, termoanalitikai, geokémiai, szemeloszlás és infravörös vizsgálatait végeztük el.

111


•

•

A Marcaltő Mct-1 fúrás 38,6-47,0 m között megjelenő bentonitjait mintáztuk meg (6 minta). 2 db nagyobb szmektittartalmú bentonit röntgendiffrakciós, termoanali-tikai, geokémiai, szemeloszlás és infravörös vizsgálatait végeztük el. Magyargencs Mgt-1, Mgt-2 és Mgt-3 fúrások bentonitkutatása: − Megmintáztuk a Mgt-1 (4 minta), az Mgt-2 (2 minta) és az Mgt-3 (8 minta) fúrások bentonitos rétegeit − Elvégeztük a két fúrás nagyobb szmektit-tartalmú rétegeinek röntgendiffrakciós, termoanalitikai, geokémiai, szemeloszlás és infravörös vizsgálatait.

− A Szegedi Egyetem Természettudományi és Informatikai Kar Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékén 8 db bentonitminta szervetlen (Cu, Zn, Pb) és szerves (fenol) szennyezőkkel történő adszorpciós kísérleteit végezték el. Publikációk:

Kovács-Pálffy P., Kónya P., Földvári M., Füri J., Kovács I., Udvardi B.: Új eredmények a pilisvörösvári Garancs-hegy bentonitkutatásában. — Leadva a Földtani Közlönybe.


-


112


8.3. Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv (ÁCST) véglegesítése Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Nádor Annamária

Feladat ismertetése: A különböző energetikai ásványi nyersanyagokra 2012-ben készült nyersanyag-specifikus Készletgazdálkodási és Hasznosítási Cselekvési Tervek alapján 2013-ban elkészült az ezek következtetéseit, intézkedéseit összegző "Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési terv" (ÁCST). Ennek végső elfogadást, és az ÁCST-ben javasolt intézkedések végrehajtását egy Kormányhatározat fogja rögzíteni. A projekt feladata részvétel a Korm. Határozat szövegének véglegesítésében, annak felülvizsgálata, hogy az ÁCST megállapításai, az abban közölt adatok jelenleg (2015) mennyire helytállóak és szükség esetén azok naprakésszé hozatala, valamint a Korm. Határozat és az ÁCST tartalmi elemeinek harmonizálása. Az NFM által a feladatra szabott határidő 2015. május vége volt, így a tevékenység csak az első fél évben zajlott. Tervezett eredmények:

Elért eredmények:

1 db jogszabály tervezet (ÁCST Korm. Határozat) 1 db háttér tanulmány (naprakész ÁCST, mint a Korm. Határozat melléklete) A jogszabály tervezet első verzióját az NFM elkészítette, amelyet 2015. első félévében több körös, az NFM illetékes szakértőivel közös szakmai konzultáció során véleményeztünk és kiegészítettünk. A Korm. Határozat mellékletét képező háttér tanulmányban a 20122015-ös időszak legfrissebb nyilvántartási adatai, illetve kutatási eredményei alapján frissítettük és egységes táblázatos formába hoztuk a szenek, szénhidrogének (hagyományos és nemhagyományos), uránérc, geotermikus energia, és szén-dioxid tárolási kapacitást az alábbi kategóriák szerint: földtani vagyon, kitermelhető vagyon, reménybeli vagyon, kitermelt vagyon, reálisan kitermelhető vagyon és ugyancsak naprakésszé tettük az ezen nyersanyagok nemzetgazdasági jelentőségét ismertető szövegeket. Jelentős átdolgozásra került a rétegrepesztés környezeti hatásait ismertető fejezet is. A háttér tanulmányt a véglegesített jogszabály tervezettel egyidőben megküldtük az NFM részére. Mivel a Korm. határozat előkészítés alatt áll, így sem annak tervezet szövege, sem a hozzá kapcsolódó háttér tanulmány nem publikus.


NFM


113


9.

Földtani veszélyforrások

9.1. Földrengés-veszélyeztetettség térképezés Beszámolási időszak 2015 Feladat ismertetése:

–

Mérnökszeizmológiai

Projektvezető Tildy Péter

A kutatási téma tartalmazza a talajtípus meghatározáshoz szükséges mérési és térképezési módszertan folyamatos fejlesztését, valamint a szabványos paramétereken alapuló helyi hatás térképezést. Szakmai hátteret biztosítunk az EC 8 szabvány hazai bevezetéséhez. Az utóbbi években két fő kutatási téma köré szerveződött a projekt tevékenysége. Ezek egyike a budapesti földrengés-talajtípus térképezés, ami hosszú évek adatgyűjtő munkája utána a tavalyi év végére fordulóponthoz érkezett. Ennek két oka van. Az egyik a Budapest Építésföldtani Atlasz digitalizálása, a másik az in-situ mérésekből származó adatok számának gyarapodása. Ezekre az információkra alapozva olyan módszertant dolgoztunk ki, amellyel megszerkeszthetőnek tartjuk a főváros teljes területét lefedő földrengés talajtípus térképet. Ez a következő feladatokat jelenti: • „alapkőzet” mélységszintjének meghatározása • fedő képződmények vastagságadatainak meghatározása • nyíróhullám sebességek hozzárendelése a képződményekhez • validálás a mérési adatok alapján Tervezett eredmények:

• • • •

Alapkőzet mélységtérkép Budapest területére Üledékes összlet vastagságtérkép Földtani képződmény nyíróhullám sebesség adatbázis Budapest altalajtípus térkép

Elért eredmények:

•

Földtani szelvények digitalizált változata (4, sz atlasz teljesen, 1 sz. részlegesen) ((Samba\MGF\2014\9_1_Foldreng\Termekek\Digit\)) A negyedidőszakinál idősebb képződmények szilárdsági adatai (adattábla) ((Samba\MGF\2014\9_1_Foldreng\Termekek\Fdt_Szil\)) Az alapozási adottság kategóriák nyíróhullám sebességeinek mélységtrendjei ((Samba\MGF\2014\9_1_Foldreng\Termekek\VS_Alapozas\)) Térinformatikai munka adatbázis ((Samba\MGF\2014\9_1_Foldreng\Termekek\Munka_ab\))

•

•

•

Publikációk:


O. Kegyes-Brassai R., P. Ray, P. Tildy Predictive equations for soil shear-wave velocities of Hungarian soils based on MASW and CPT measurements around Győr Acta Geodaetica et Geophysica 11/2015, pp 1-23 Tildy Péter, Prónay Zsolt, Taller Gábor, Törös Endre, Hermann László† Földrengés altalaj típus térképezés az MFGI-ben Magyar Geofizikusok Egyesületének 34. vándorgyűlése Budapest 2015 szeptember 24-26. 83-84 old -

114


Az elvégzett tevékenység időarányosan nem felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A kutatási terv meglehetősen ambíciózusra sikeredett, a fúrási adatbázisban lévő rétegsorok azonban nem voltak elegendőek az „alapkőzet” mélységtérképének megszerkesztéséhez, így nem tudtuk mire alapozni a tervezett térbeli modellt. Ennek pótlására a meglévő földtani szelvényekre épülő 3D modellezéssel próbálkoztunk, de egy sor technikai nehézség, és a menet közben jelentkező sorozatos újabb adatigények miatt ez az út nem bizonyult járhatónak. A korábban végzett sebességszelvényezés fúrásokkal való korrelációja sem bizonyult sikeresnek, a mért adatok száma kevés volt ahhoz, hogy a nyíróhullám sebességek mélység függését is figyelembe véve az egyes képződményekhez hozzárendeljük a rájuk jellemző hullámterjedési sebességérték intervallumokat. Végül a tavaly elkészült építésföldtani (alapozási minőség) térképlapok információi és a földtani szelvények egy leegyszerűsített felhasználása révén a jelenlegi adatok alapján sikerült egy olyan szerkesztési eljárást létrehozni, ami alkalmas a mérési adatok kiterjesztésére. Elkészült továbbá az egyes alapozási kategóriák mélységfüggést is tartalmazó sebesség-korrelációja, összeállítottuk a negyedidőszaknál idősebb képződmények szilárdsági jellemzőit tartalmazó adattáblát, és azt a térinformatikai adatbázist, amely minden, a további munkához szükséges adatot tartalmaz. Mindemellett a jövő éve első felében a verifikáláshoz további terepi méréseket kell végeznünk Óbudán. Az éves munka során digitalizáltuk az óbudai és részlegesen a békásmegyeri térképlap szelvényeit, amelyet a következő évben a további munkához szükséges kiegészítő információkkal ellátva a Környezetföldtani és a Földtani Kutatási Főosztály rendelkezésére bocsátunk.

115


9.2. (ATR) FTIR spektrometria mennyiségi használata üledékek modális összetételének meghatározására és egyéb alkalmazási területek Beszámolási időszak 2015.


Feladat ismertetése: A tavalyi terv folyamán sikeresen vizsgáltuk a szemcseméret hatását az egyes ásványok (kvarc, földpát és dolomit és kalcit) infravörös spektrumaira. Az idei évben ezen vizsgálatokat tervezzük kiszélesíteni muszkovitra, szmektitekre, kaolinitre és kloritra. Ezen ásványok esetében a szemcseméret hatás részletes vizsgálatát gátolhatja, hogy a szemcsék jellemzően a 2 mikron alatti frakcióban vannak jelen. A vizsgálatokhoz nemzetközi magas agyagásvány-tartalmú sztenderdeket fogunk használni, amelyeket a Clay Minerals Society-től szereztünk be. Az eredményeket kéziratban foglaljuk össze. A spektrumok kiértékelését nagyban befolyásolja az atmoszferikus eredetű adszorpciós víz jelenléte, amely elsősorban az agyagásványok pontos azonosítását nehezíti meg. Annak érdekében, hogy az adszorpciós víz hatását minimálisra csökkentsük TA mérések kivitelezését tervezzük kis felfűtési sebesség mellett (<1 °C) szmektitek, kvarc, ka rbonát és kaolinit különböző szemcseméretű frakcióin. A vizsgálatok célja az, hogy meghatározzuk azt az optimális hőmérsékletet vagy hőmérsékleti tartományt, amelyen a mintákat hőkezelve az atmoszferikus eredetű adszorpciós molekuláris víz hatása minimálisra csökkenthető a spektrumokon, azonban az ásványok szerkezetében erősebben kötött molekuláris vizek hatása még jól tapasztalható (ezek ugyanis segíthetik az egyes ásványok elkülönítését). A vizsgálatok során legalább 30 kis felfűtési sebességű TA mérés elvégzését tervezzük. A mintákat, ezt követően a kapott hőmérsékleten (tartományban) kemencében állandó hőmérsékleten hevítjük legalább negyed órán keresztül majd a mintáról azonnal ATR FTIR felvételt készítünk, úgy, hogy közben a légnedvesség újbóli felvételének lehetőségét minimalizáljuk. A rendelkezésre álló tiszta (sztenderd) ásványokból keveréket(keket) készítünk, amelyekben az ásványok a természetben előforduló üledékekhez hasonló arányban vannak jelen. Ezekből a keverékekből azonban „kihagyunk” néhány ásványt, amelyekre a jellemző kimutatási határát (m/m%) vizsgálni szeretnénk ATR FTIR, TA és XRD módszerekkel is (mindegyik módszerrel legalább ~50 mérés). Ezen vizsgálatok során szmektitet, kaolinitet és dawsonitot adagolunk kis mennyiségben, a keverékhez (kb. 0,1 m/m%-os lépésekben) majd a homogenizálás után ezen keverékeket elemezzük. A cél az, hogy meghatározzuk, hogy a különböző módszerek milyen koncentráció elérésekor kezdik „látni” az adott ásványt. A szmektit, kaolinit és dawsonit kiválasztása azért történt, mert ezek olyan index ásványok, amelyek jelentős szerepet játszanak a mállási és kőzetátalakulási folyamat során. Az egyes ásvány sztenderdek poriból előállítunk még néhány keveréket (~10-15 db), ahol az egyes ásványok ismert összetételben vannak jelen. Ezen keverékeket arra fogjuk használni, hogy a geofizikai jelfeldolgozás néhány eszközét a keverék spektrumok kiértékeléséhez használjuk a sztenderd ásványok spektrumainak felhasználásával. A kereszt korrelációt az egyes komponensek jelenlétének kimutatására használnánk. Ezt követően a keverékek spektrumait a sztenderd ásványok spektrumainak lineáris kombinációjaként állítanánk elő, majd robosztus inverzió segítségével vizsgálnánk két spektrum közötti különbséget. A terv e pontjára akkor kerítünk sort, amennyiben a többi pontban foglalt feladatokat már befejeztük. A geofizikai módszerek alkalmazásán túlmenően, amennyiben arra lehetőség nyílik, el szeretnénk kezdeni főkomponens analízis alkalmazását is.

116


Az év során ritkaföldfém kation cserélt bentonitok vizsgálatát tervezzük, amelynek célja, hogy kimutassuk, hogy található-e összefüggés a ritkaföldfémek minősége (ionrádiusz, polarizálhatóság) és a rájuk jellemző spektrumok között. A tapasztalatokból kézirat elkészítését is tervezzük. A tavalyi évhez hasonlóan ebben az évben is feladat a beérkező belső és külsős minták mérése, valamint amennyiben szakmailag indokoltnak látszik, mérések végzése olyan mintákon, amelyek XRD és TA mérése megtörtént. Ez segítheti egy jelentős adatbázis elkészítését a kidolgozandó matematikai eljárás teszteléséhez.


A különböző ritkaföldfémek hatása a bentonitok infravörös spektrumaira. Kézirat elkészítése. TA és ATR FTIR mérések az optimális kezelési hőmérséklet meghatározására A hőkezelés hőmérsékletének és idejének meghatározása a mennyiségi ATR FTIR elemzések optimalizálásához. A különböző ásvány sztenderdek különböző szemcseméretű frakció és a spektrumok közötti összefüggés meghatározása és ennek alkalmazása a mennyiségi mérések optimalizálásához. ATR FTIR mérések végzése és ülepítés, matematikai feldolgozási módszertan kidolgozásának megkezdése. 10-15 különböző összetételű keverék elkészítése. A kimutatási határ meghatározása szmektit, kaolinit és dawsonit esetében az ásványsztenderdek különböző keverékeiben. matematikai módszertan fejlesztése a rendelkezésre álló spektrumok segítségével

Elért eredmények:

A ritkaföldfémek hatásának vizsgálata a bentonitok infravörös spektrumaira megtörtént. Az eredmények további értelmezését és esetleges közlését hátráltatja, hogy arra vonatkozóan nem kaptunk információt, hogy a ritkaföldfémek mellett esetlegesen milyen más kationok és milyen mennyiségben vannak jelen a rétegközi térben. Az optimális ATR-FTIR mérések meghatározása megtörtént, az eredményeket egy metodikai cikk részeként a jövőben fogjuk majd közölni. A különböző szemcseméretű frakciók előkészítése megtörtént és a mért ATR-FTIR spektrumok és a szemcseméret közötti összefüggéseket a referencia ásványok esetében megvizsgáltuk. A keverékek elkészítése megtörtént és a mért ATR-FTIR spektrumok alapján azok matematikai feldolgozása is megkezdődött. A kaolinit esetében a kimutatási határ empirikus meghatározása megtörtént. A szmektit és dawsonit esetében nem sikerült olyan jó tisztaságú referencia ásványokat találnunk, amelyekkel a kimutatási határ meghatározása tudományos igényességgel elvégezhető lett volna.

Publikációk:

Kovács et al. (2015) Az ATR FTIR spektrometria gyakorlati akalmazása néhány — elsősorban földtani — esettanulmány bemutatásával. Földtani Közlöny, 145/2, 173-192. Király et al. (2015) The relevance of dawsonite precipitation in CO2 sequestration in the Mihályi-Répcelak area, NW Hungary. Armitage, P.J., et al., (Eds.), Reservoir Quality of Clastic and Carbonate

117


Rocks: Analysis, Modelling and Prediction. Geological Society, Special Publications, London (in press) Közreműködő szervezetek:

ELTE TTK, BSZKI


118


10.

Klímaváltozáshoz történő alkalmazkodási stratégiákat támogató kutatások

10.1. Paleoklíma módszerekkel a Dévaványa-1) Beszámolási időszak 2015

változások kimutatása ásványtan-geokémiai Körös-medence alapfúrásain (Vésztő-1, Projektvezetők Püspöki Zoltán

Feladat ismertetése: A 2013-2014-ben a Körös-medence alapfúrásain végzett fázisanalitikai vizsgálatok és rétegtani korrelációk alapján meggyőződtünk a kiválasztott ásványtani indikátorok mállási intenzitásra vonatkozó indikátor értékéről. A Körös-medence alapfúrásain végzett korreláció alapján pedig körvonalazódtak a globálisan is értékelhető mágneses szuszceptibilitás (MS) görbék medencén belüli korrelációs lehetőségei. A továbbiakban tisztázásra szorul: (1) Pontosan mihez köthető a mágneses szuszceptibilitás maximumok megjelenése? (2) Elvégezhető –e a korreláció MS alapján más medencék alapfúrásaival? (3) A MS alapján kialakított rétegtani beosztás használható –e az Alföldön nagy tömegben mélyült vízkutató fúrások részletesebb értelmezéséhez, azaz a vízbázisok nagy felbontású rétegtani modellezéséhez? Ennek megfelelően 2015-re az alábbi feladatokat tervezzük: (1) Kiegészítő vizsgálatok a mágneses fázis azonosítása érdekében. Ennek keretében korlátozott számú reprezentatív mintán Curie-pont mérését és scanning elektronmikroszkópi vizsgálatokat tervezünk. (2) A nagyobb területen tervezett korrelációk előkészítéséhez az alföldi rétegtani alapfúrások közül tervezzük távolabb eső fúrások adatbázisának létrehozását, a MS mérésre perspektivikus fúrások és fúrásszakaszok kijelölése érdekében. (3) Már feldolgozott (Körösmedencei) alapfúrások környezetében tervezzük vízkutató fúrások feldolgozását és karotázs korreláción alapuló földtani szelvények szerkesztését. Tervezett eredmények:

Elért eredmények:

3 db MÁFI paraméter fúrás adatbázisának létrehozása 40 db vízkutató fúrás mélyfúrás feldolgozása 8 db Curie-pont mérés elvégzése 1. 2015-ben már a Körös-medencén kívül eső alapfúrások adatbázis építését is megkezdtük. Jászladány-1 a Jászságimedence, Nyárlőrinc-1 és Csongrád-1 fúrások pedig a Makóiárok negyedidőszaki rétegsorát tárják fel (1. ábra). Rögzítésre kerültek a litológiai, őslénytani (ostracoda, mollusca) és geofizikai adatok. Az adatok tárhelye: K:\Projektek\PALEOKLIMA. 2. A Körös-medencei alapfúrások rétegtani korrelációjára alapozva megkezdtük a paraméterfúrások környezetében lokális rétegtani modellek létrehozását. Elsőként a szarvasi vízbázis mintegy 25 km2-nyi területét tettünk kísérletet. A létrehozott adatbázis 39 fúrás összesen 1286 rétegét és 22 000 m-nyi mélyfúrási geofizikai adatait tartalmazza (40. feldolgozásra érdemes fúrást nem találtunk a vízbázis területén). A mélyfúrási geofizikai szelvények között legjellemzőbbek az elektromos szelvények közül a SP (spontán potenciál) és ellenállás görbék, ill. a radiometrikus szelvények közül a természetes gamma és neutron porotzitás

119


szelvények voltak. A feldolgozott mélyfúrások a következők: Vízkutató fúrások: sz_b51, b57, b63, b66, b74, b75, k122, k123, k124, k152, k153, k162, k43, k52, k56, k58, k59, k60, k62, k68, k69, k73, k80, k81, k82, Szénhidrogén kutató fúrások: szr_10, 11, 12, 14, 15, 18, 19, 20, 21, 3, 4, 6, 7, 9. Az adatok tárhelye: K:\Projektek\PALEOKLIMA. 3. A célirányosan, válogatott mintákon végzett Curie-pont mérések ugyancsak meggyőzően igazolták a magnetit domináns jellegét a mágneses frakcióban. Az ezzel kapcsolatos részletes beszámoló az 1.7 állami téma számol be. Publikációk:


Enikő Faragó, Zoltán Püspöki, Árpád Csámer (2015): Highresolution stratigraphy of Quaternary fluvial succesion based on borehole logs around Szarvas (Körös Basin, Eastern Hungary) – in press Acta Geographica, Geologica et Meteorologica Püspöki, Zoltán, Kovács, István, Fancsik, Tamás, Nádor, Annamária, Thamó-Bozsó, Edit, Tóth-Makk, Ágnes, Bendő, Zsolt, Udvardi, Beatrix, Kónya, Péter, Füri, Judit, ZilahiSebess, László, Stercel, Ferenc, Gulyás, Ágnes, McIntosh, Richard W., Mihály, Judit, Németh, Csaba (2015): Magnetic susceptibility as a possible correlation tool in Quaternary alluvial stratigraphy – STRATI 2015 Graz Debreceni Egyetem


120


10.2. Visszatérő forrásokkal kapcsolatos kockázatelemzés és vizsgálat Tata városában Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Selmeczi Pál

Feladat ismertetése: A Tata Város Önkormányzata és a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet közötti együttműködési megállapodás értelmében 2014-ben elindított munka folytatásaként jelen feladat keretében az elkészült Intézkedési Terv egyes beavatkozási pontjaihoz kapcsolódó tevékenységeket láttunk el. Helyi program és tervdokumentumok felülvizsgálata A városfejlesztési és környezetvédelmi tárgyú tervdokumentumainak klímaváltozási szempontú felülvizsgálata. Javasoljuk tehát felülvizsgálni a Magyary-tervet, a környezetvédelmi programot. A felülvizsgálat során kiemelt figyelmet kell fordítani a forrásvizek alkalmazkodási célú hasznosításának lehetőségeire. Szennyezőforrások feltárása a Kismosó-pataknál A vízszint emelkedésével olyan rétegek (feltöltés), vagy egyéb tárgyak (pl. elásott olajoshordó, stb.) kerülhetnek/kerülhettek a víz alá, amelyekből szennyező anyagok mosódhatnak, vagy oldódhatnak ki, és terjedhetnek tovább. Ezek a szennyező anyagok a talajt, a felszíni és felszín alatti vizeket károsítják, közvetetten hatnak az élővilágra és egészségügyi problémákat is okozhatnak. Kiemelten fontos feladat e szennyezőforrásoknak a lokalizálása, amelyek feltérképezésére a már meglévő és további fúrásokból is talaj- és vízminták vétele szükséges, majd laborvizsgálatok segítségével meghatározhatók a szennyezőforrások és lehatárolhatók a szennyezett területek. Ilyen jellegű probléma áll fent a Kismosó-patak környezetében, ahol a 2014 tavaszán végzett vízvizsgálatok alapján erős, feltehetően ipari eredetű szennyezettség áll fenn. Több nehézfém koncentrációja nagyságrendekkel meghaladja a környezetvédelmi határértéket. A patak közvetlen környezetében lakóházak és egy iskola is található, ezért a terület mielőbbi vizsgálata (szennyező forrás feltérképezése, szennyezett terület lehatárolása) szükséges. A feladat keretében kb. 15-20 db sekélyfúrás elvégzésére, a minták laborban történő vizsgálatára és az eredmények kiértékelésére kerül sor. A projekt során a fúrások 3 szakaszban kerültek elvégzésre: • Az I. szakaszban 3 fúrást mélyítünk, a fúrásokból vett minták laborvizsgálata szervetlen és szerves elemekre történik. • A II. szakaszban 6 db. fúrást mélyítünk a fúrásokból vett minták laborvizsgálata szervetlen és szerves elemekre történik. • A III. szakaszban végezzük a fennmaradó fúrásokat, a fúrásokból vett minták laborvizsgálata szervetlen elemekre történik. Amennyiben az első két szakasz eredményei alapján további szerves vizsgálatok szükségesek, úgy a laborkapacitások újratervezése válhat szükségessé. A projekt szorosan kapcsolódik a 3.2 Felszín alatti szennyeződések diagnosztikájának módszertana és a 7.1 Karszthidrogeológiai modellezések c. projektekhez. A felszíni víz és mederiszap minták vételezése a 7.1 projekt keretében, a geofizikai vizsgálatok pedig a 3.2es projekt keretében történik. Az e projekt keretében végzett geofizikai mérések eredményei is integrálásra kerülnek. Tervezett/elvégzett mérések: Víz alapvizsgálat (toxikus fémet, egyéb szervetlent tartalmazza) Hg (víz) Hg (talaj)

mintaszám: 20 mintaszám: 20 mintaszám: 120

121


Toxikus elemek talajban (királyvizes kioldással) Egyéb szervetlen talajban (szulfát, foszfát, nitrát, ammónium) TPH-GC (víz) TPH-GC (talaj) BTEX (víz) BTEX (talaj) Tervezett eredmények:

Elért eredmények:

• • • • •

mintaszám: 120 mintaszám: 120 mintaszám: 10 mintaszám: 20 mintaszám: 10 mintaszám: 20

Feladat- és ütemterv Víz- és talajminták begyűjtése, mérése és értékelése Értékelési kritériumok Kutatási jelentés a szennyezőforrások feltárásáról Kutatási jelentés helyi program és tervdokumentumok felülvizsgálatáról

A projekt eredményeként elvégeztük a tatai Kismosó-patak völgyében található szennyezések feltárását, javaslatot fogalmaztunk meg az Önkormányzat számára a szennyezés jövőbeli kezelésére vonatkozóan •

Feladat- és ütemterv N:\2015\Tata\Adminisztráció

•

Víz- és talajminták begyűjtése, mérése és értékelése m:\KisProjektek\2015\Tata_Kismosó\Részanyagok\Laboreredmén yek\ Kutatási jelentés a víz- és talajminták értékeléséről, a szennyezőforrások feltárásáról M:\KisProjektek\2015\Tata_Kismosó\Teljesítés\ Értékelési kritériumok és jelentés helyi program és tervdokumentumok felülvizsgálatáról M:\KisProjektek\2015\Tata_Kismosó\Teljesítés\

• •

Publikációk:

Selmeczi Pál, Dr. Csete Mária, Dr. Pálvölgyi Tamás: Környezeti hatásokkal szembeni helyi sérülékenység-vizsgálat Tata város példáján, az eredmények alkalmazása a helyi tervezésben, BME Fenntarthatósági Konferencia kötet, megjelenés alatt


Tata Város Önkormányzata


122


10.3. Települési és Térségi Klímastratégia metodikai kidolgozás Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Kosztyi Beatrix

Feladat ismertetése: A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia számos új tervezési követelményt támaszt, melyek hatékony ellátása települési, járási és megyei önkormányzatok szintjén lehetséges. E követelmények egyaránt érintik a dekarbonizációt (pl. települési energiagazdálkodás, közlekedésszervezés, létesítményüzemeltetés stb.), az éghajlati alkalmazkodást (pl. település-egészségügy, épületek és kritikus infrastruktúra állapota, turizmus stb.) és a szemléletformálást (pl. lakossági tájékoztatás, önkormányzati döntéshozók, döntéselőkészítők tájékoztatása). A projekt célja a 2014. évben elindított munka folytatásaként a települési, járási és megyei komplex „NÉS kompatibilis” klímastratégiák (TTKS) kidolgozását segítő eszköz gyakorlati tapasztalat szerzést követő pontosítása, amely keretében a szakirodalmi, adatgyűjtési, értékelési és javaslattételi fázist követően 2 település próba stratégiájának elkészítése valósul meg. • Tervezett eredmények:

• • • • •

Elért eredmények:

Összegző táblázat a meglévő települési klímastratégiák kiértékeléséről Települési klímastratégiák szöveges értékelése Összefoglaló táblázat a kérdőívek eredményeiről Klímastratégia tematika elkészítése A kidolgozott helyi klímastratégia metodika alapján helyi klímastratégia készítése – minta projekt Konferencia

A vállalt kutatási feladatok első lépéseként a Klímabarát Települések Szövetségével együttműködve összegyűjtöttük a már meglévő hazai települési szintű klímastratégiákat. Ezt követően elkészítettük a stratégiák tematikus és koherencia vizsgálatát, valamint egységes szempontrendszer alapján táblázatban összefoglalva értékeltük őket. Az egyes települési stratégiák részletes kiértékelése az adott települési stratégia szerkezeti felépítésével kapcsolatos kiértékelésével, valamint az adott települési stratégia tartalmával kapcsolatos kiértékeléssel valósult meg. • •

Az összegyűjtött települési klímastratégiák kiértékelését tartalmazó excel táblázat N:\2015\TTKS\Teljesítés Szöveges értékelés és összegző táblázat a meglévő települési klímastratégiákról N:\2015\TTKS\Teljesítés\Bally_Teljesítés\3.részteljesítés

Az év folyamán, a tavaly elkészített Települési Alkalmozkodási Barométert (TAB) több önkormányzattal, többféle módszerrel töltöttük ki. Annak érdekében, hogy egységes kitöltési tematikát dolgozzunk ki. Vizsgálatunk célja az volt, hogy kiszűrjük az esetlegesen felmerülő értelmezésbeli eltéréseket, a kitöltési nehézségeket, továbbá, hogy ki tudjuk választani azt a kérdezési módszert, amely a legmegbízhatóbb eredményeket adja, megalapozva így, a kérdőív minél nagyobb hasznosíthatóságát az egyes települési klímastratégiák elkészítése során.

123


• •

Összefoglaló táblázat a N:\2015\TTKS\Teljesítés Az átdolgozott TAB kérdőív N:\2015\TTKS\Teljesítés

kérdőívek

eredményeiről

A két településre (egy városra és egy községre) elkészült klímastratégiai megalapozó tanulmány tesztelte a Települési Alkalmazkodási Barométer (TAB) hasznosíthatóságát, illetve a kialakított tervezési módszertant. Városi kategóriában, egy a fővárosi agglomerációhoz tartozó kisváros, Vecsés került kiválasztásra, míg kistelepülési kategóriában, Kálló község.


•

Kálló és Vecsés város, minta településekre elkészült klímavédelmi stratégiát megalapozó dokumentumok: N:\2015\TTKS\Teljesítés\ÉTMV_Teljesítés\III. részteljesítés

•

Nemzetközi konferencián való részvétel, az elért eredmények bemutatása poszter prezentáció formájában: N:\2015\TTKS\Teljesítés

Klímabarát Települések Szövetsége Bally Holding Trust Kft. ÉTMV Építési Termék Minőségvédelmi és Vállalkozásfejlesztési Nonprofit Kft.


124


10.4. NÉS végrehajtásából származó feladat ellátás Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Selmeczi Pál

Feladat ismertetése: A feladat végrehajtása a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Országgyűlés általi elfogadását követően válik aktuálissá. Az Országgyűlési határozat tervezete alapján a projekt keretében az alábbi feladatok várhatók: Éghajlatváltozási Cselekvési Terv (ÉCsT) kidolgozásával összefüggő feladatok ÉCsT tematikájának kidolgozása a NÉS-2 elfogadását követő 4 hónapon belül. Az ÉCsT részét képezi a Nemzeti Alkalmazkodási CsT, a Dekarbonizációs CsT, valamint az Éghajlati Szemléletformálási CsT. A tematika alapján, a NÉS-2 elfogadását követő egy éven belül kell elkészíteni az ÉCsT-t. NÉS-2 monitoring terv kidolgozásával összefüggő feladatok A NÉS-2 elfogadását követő hat hónapon belül kidolgozandó annak értékelésére és nyomon követésére vonatkozó monitoring terv. A monitoring terv alapján, a NÉS-2 elfogadását követő 18 hónapon belül létre kell hozni és üzembe kell helyezni a NÉS-2 értékelési és nyomonkövetési rendszerét. Az ehhez kapcsolódó szakmai feladatok ellátása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízása esetén. Tervezett eredmények:

Az ÉCsT előzetes tematikájának elkészítése Az ÉCsT tematika A NÉS-2 monitoring terv tematika és ütemezés A NÉS-2 monitoring terv Éghajlatváltozási Cselekvési Terv egyeztetési változat

Elért eredmények:

2015 tavaszán a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ismételten elindította a NÉS közigazgatási egyeztetését annak érdekében, hogy benyújtásra kerüljön a dokumentum az Országgyűlés elé. A közigazgatási egyeztetés során beérkezett észrevételeket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kérésére átvezettük a dokumentumon és előkészítettük a NÉS Kormány elé terjesztendő verzióját. (elérési útvonal: n/2015/NÉS; n/2015/Háttérintézményi/NÉS)


-

Az elvégzett tevékenység időarányosan nem felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A NÉS-t a Kormány elfogadta, és beterjesztésre került az Országgyűlés elé, azonban 2015 folyamán az Országgyűlés által még nem került elfogadásra. Ezáltal a feladat ellátása áthúzódik a 2016. évre, ezért az intézeti eljárásrendnek megfelelően módosítottuk a tervet.

125


11.

Paleontológia

11.1. A Kárpát-medence szárazföldi eredetű mezozoikumi formációinak őslénytani és őskörnyezeti szempontú vizsgálata Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Bodor Emese Réka

Téma ismertetése: A téma a 2014/11.1-es azonos című őslénytani alapkutatási téma folytatása. A 2015-ös évi kutatások három fő témakörre koncentrálnának: • jura növénymaradványok és őskörnyezet rekonstrukció • hazai kréta szárazföldi lelőhelyek és őskörnyezet rekonstrukció • morfometriai módszertan fejlesztése A projekt célja minden részterületen a komplex, modern szemléletű, multiproxi eljárások bevezetése a hazai őslénytani gyakorlatba. A jura növénymaradványok vizsgálatával kapcsolatban a Mecseki Kőszén Formáció őskörnyezet rekonstrukciójának pontosítását tervezzük szedimentológiai adatok figyelembevételével valamint archív forrásokban említett jura növény lelőhelyek előzetes terepi felmérését. Jelen projekt és elődei is foglalkoztak a Mecseki Kőszén Formációval, amit ugyan nagyon sok fúrás harántolt, de a fúrómaganyag igen hiányos. Ez részben a Pécs-Somogyi magraktár egykori tűzesetével magyarázható. A megmaradt maganyag vizsgálata nem hozott ősnövénytani szempontból elégséges mintát, valamint új szénpetrográfiai vizsgálatok elvégzésére nem alkalmasak a minták, hiszen 30-60 éve felszínen vannak, ami alatt oxidálódhattak. Ezért megkezdődött a WildHorse UCG Kft. által mélyített friss fúrások vizsgálata is 2014-ben. Az eddigi eredmények elérhetőek a 2014/11.1-es projekt év végi jelentésében megadott Samba\Felhasználók\Bodor_Emese\2014_11_1_Őslénytani mappában. Szedimentológia és szénpetrográfiai vizsgálatokat a WildHorse nem engedélyezett. A paleokörnyezeti rekonstrukciókhoz és a rétegtani azonosításokhoz ilyen szempontú vizsgálatok elvégzése is fontos. Azzal, hogy a fúrómaganyagot 2014 év végén az Intézet átvette, ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzése is lehetségessé vált. A projekt idei évi feladata a telepazonosításhoz az egyik fúrás kiválasztása a rendelkezésre álló fúrásleírások alapján, majd a teleptani és szedimentológiai tulajdonságok vizsgálata. Ezeknek a fúrásoknak a vizsgálata lehetne az első olyan komplex vizsgálat a Mecseki Kőszénre vonatkozóan, amikor a modern szemléletű taxonómia, részletes szedimentológia és a szénpetrográfiai eredmények együttes értékelésére kerül sor. A projekt kiemelt célja, hogy az MFGI kutatói által megkezdődött tudományos feldolgozása ezeknek a fúrásoknak továbbra is Intézeti keretek között történjen. Amennyiben külső kutatók, egyetemi hallgatók is megkezdenék a maganyag feldolgozását, akkor a projekt résztvevői vállalják a szakmai támogatásukat. A fúrások részletes feldolgozásával keletkező ismeretanyagot beépítjük az Intézet tudásbázisába. A hazai kréta őskörnyezetrekonstrukció az egykori élővilág és a tafonómiai valamint szedimentológiai jelenségek együttes értelmezésével adható meg. A hazai kréta lelőhelyek igen diverzek ezért taxonómiai feldolgozásuk jelenleg is zajlik. Az Ajkai Kőszén Formáció gerinces maradványaira vonatkozó publikáció befejezése, az Alsóperei Bauxit Formációból előkerült fog meghatározása és leírása az idei év gerincespaleontológiai feladata. A növénymaradványok és a tafonómiai, valamint szedimentológiai jelenségek alapján az

126


iharkúti rétegsoron belüli változásokat célunk megkeresni és pontosítani a lelőhellyel kapcsolatos ismereteket, valamint az erre vonatkozó tudományos publikációt megírni.

A projekt fontos célja a modern szemléletű módszertani kutatás. A 2013/11.1-es projektben alap szinten kidolgozásra került egy morfometriai algoritmus, melyet akkor pteroszaurusz csőrökön teszteltünk is, és azokat az eredményeket publikáltuk. Ennek a módszernek a pontosítása és más élőlénycsoportokra vonatkozó esettanulmányok megvizsgálása a projekt 2015-ös feladata. Tervezett eredmények:

30 szedimentológiai csiszolat A WildHorse UCG Kft. által mélyített fúrások adatainak összegyűjtése Előzetes összefoglaló a Mecseki Kőszén Formációval kapcsolatos eddigi adatokról a további kutatások kijelöléséhez Nilssonia magokról szóló eredmény 1 magyar absztrakt 4 angol tudományos publikáció beadása (impakt faktorral rendelkező folyóirathoz)

Elért eredmények:

A projekt mindhárom részfeladatában jelentős előrelépés történt: − jura növénymaradványok és őskörnyezet-rekonstrukció − hazai kréta szárazföldi lelőhelyek és őskörnyezetrekonstrukció − morfometriai módszertan fejlesztése Az iharkúti lelőhelyről készültek csiszolatok. A csiszolatok minősége nem felelt meg a nemzetközi publikációkban elvártnak, érdemi vizsgálatokat nem lehetett rajtuk végezni. ezért a tervezett 30 helyett csak 12 készült. A WildHorse UCG Kft. által mélyített fúrások adatainak összegyűjtése: Samba:\Felhasználók\Bodor_Emese\2015_11_1_Őslénytani\Mecseki Kőszén Formáció adatai\Wildhorse adatok Előzetes összefoglaló a Mecseki Kőszén Formációval kapcsolatos eddigi adatokról a további kutatások kijelöléséhez Samba:\Felhasználók\Bodor_Emese\2015_11_1_Őslénytani Áttekintő jelentés.doc Nilssonia magokról szóló eredmény: Samba:\Felhasználók\Bodor_Emese\2015_11_1_Őslénytani Nilssonia adatok és kiértékelésük.doc 7 magyar absztrakt (Őslénytani Vándorgyűlés, ISZA, Székelyföldi Geológustalálkozó) 1 angol absztrakt (IAS Meeting of Sedimentology) 1 angol nyelvű, magyar kiadású folyóiratban megjelent cikk 1 nemzetközi, referált publikáció 5 impakt faktorral rendelkező publikáció A projekt kumulatív impakt faktora: 10,94

Publikációk:

BARBACKA, M., POPA, M. E., MITKA, J., BODOR, E. R., PACYNA, G. 2015: Relationships between ecosystems and plant assemblages as a response to different environmental conditions in Lower Jurassic of Hungary and Romania. — Acta Palaeobotanica, 55, 3–17. BARBACKA, M., POPA, M. E., MITKA, J., BODOR, E. R., PACYNA, G.,

127


PÜSPÖKI, Z., MCINTOSH, R. A statistical approach for identifying plant ecogroups based on their environmental preferences. (Palaeogeography Palaeoclimatology Palaeoecology, bírálat után, javítás alatt) (IF:2,339) BARBACKA, M., PÜSPÖKI, Z., BODOR, E., FORGÁCS, Z., HÁMORVIDÓ, M., PACYNA, G., MCINTOSH, R. 2015: Palaeotopography related plant succession stages in a coal forming deltaic succession in early Jurassic of Hungary. Palaeogeography Palaeoclimatology Palaeoecology. 440. 579–593. (IF:2,339) BODOR, E. R., BARBACKA, M. 2015: Nilssonia félék reproduktív képletei a Mecseki Kőszén Formációból. — Őslénytani Vándorgyűlés Konferencia Kivonat 8. BOTFALVAI, G., HAAS, J., BODOR, E. R., MINDSZENTY, A., Ősi, A. In press: Facies architecture and palaeoenvironmental implications of the Upper Cretaceous (Santonian) Csehbánya Formation at the Iharkút vertebrate locality (Bakony Mts., Northwestern Hungary) (Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology) (IF:2,339) BOTFALVAI, G., BODOR, E. R., MINDSZENTY, A., ŐSI, A., HAAS, J. 2015: Az iharkúti késő-kréta (santoni) gerinces lelőhely szedimentológiai vizsgálatának főbb eredményei. — Őslénytani Vándorgyűlés Konferencia Kivonat 9–10. MAKÁDI, L., BODOR, E., SEGESDI, M. 2015: Pliosauroidea maradványok a Mecseki Kőszén Formációból: régi csontok új szemszögből. — Őslénytani Vándorgyűlés Konferencia Kivonat 22– 23. MINDSZENTY, A., BOTFALVAI, G., HAAS, J., BODOR, E. R., ŐSI, A. Facies architecture and palaeoenvironmental implications of the Upper Cretaceous (Santonian) Csehbánya Formation at the Iharkút vertebrate locality (Bakony Mts., Northwestern Hungary). — 31st IAS Meeting of Sedimentology ŐSI, A., BODOR, E., MAKÁDI, L., RABI, M. In press (2016): Vertebrate remains from the Upper Cretaceous (Santonian) Ajka Coal Formation, western Hungary. Cretaceous Research. 57. 228– 238. (IF: 1,857) ŐSI, A., RABI, M., MAKÁDI, L. 2015. An enigmatic crocodyliform tooth from the bauxites of western Hungary suggests hidden mesoeucrocodylian diversity in the Early Cretaceous European archipelago. PeerJ 3:e1160; DOI 10.7717/peerj.1160 (IF: 2,1) ŐSI, A., RABI, M., MAKÁDI, L. 2015. Egy rejtélyes krokodilfog az alsó-kréta Alsóperei Bauxit Formációból (Olaszfalu, Bakony). 18. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Varbó-Fónagyság, Előadáskivonatok: 24–25. POLONKAI, B., BODOR, E., GÖRÖG, Á. 2015: Intraspecific variability of Parascutella gibbercula (DE SERRES, 1829) based on

128


morphometric analysis. Hantkeniana 10. 135–142. POLONKAI, B., GÖRÖG, Á., BODOR, E. 2015: Budapesti felsőbadeni echinodermaták vizsgálata, avagy taxonómiai dzsungelharc. — Őslénytani Vándorgyűlés Konferencia Kivonat 29–30. POLONKAI B., GÖRÖG Á., BODOR E. R. 2015: Új módszerek a tengeri sünök kutatásában. Székelyföldi Geológus Találkozó Közreműködő szervezetek:

MFGI Földtani és Geofizikai Gyűjteményi Főosztály MFGI Földtani és Geofizikai Könyvtár MTM Növénytár ELTE Őslénytani Tanszék ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport


129


11.2. Domoszló környéki őrlő- és malomkőkészítő nyersanyaga régészeti elterjedésének felderítése Beszámolási időszak 2015

műhely


Feladat ismertetése: Az archeometria – régészeti leletek természettudományos eszközökkel történő szisztematikus vizsgálata – napjainkra nemzetközi szinten is fontos részét képezi az alkalmazott geológiai kutatásoknak. A petroarcheometriai kutatások célja a kőzetekből készített tárgyak nyersanyagának minél pontosabb kőzettani meghatározása és a lehetőségekhez mérten a nyersanyagok forrásterületének lehatárolása, szerencsés esetben az egykori bányászat pontos helyének meghatározása; valamint információ-szerzés a tárgyak készítési technikájáról, használatáról is. A szerszámkövek (őrlőkövek (malomkövek), fenőkövek, csiszolókövek, ütőkövek, retusőrök stb.) kutatására Magyarországon a közelmúltig nem fordítottak nagy figyelmet. Mivel a régészeti leletanyagban általában viszonylag nagy számban fordulnak elő, emellett kiállítási értéket általában csak ritkán képviselnek, a szerszámkövek vizsgálatában nagyobb lehetőség nyílik a különböző roncsolásos vizsgálatok alkalmazására. Mindennapos használati jellegük miatt általában a felhasználásukhoz közeli nyersanyaglelőhelyről származnak. Ezek a tulajdonságok különösen alkalmassá teszik a szerszámköveket az archeometriai vizsgálatokra, azon belül a nyersanyag származási helyének vizsgálatára. A projektben a Domoszló közeli hegyeken feltárt őrlő- és malomkő-készítő műhelyek anyagának (ld. T. Biró K. & Péterdi, B. 2011. Domoszló-Pipis: Őrlőkő és malomkő készítő műhely a Mátrában. In: Tóth & Vida szerk., Corolla museologica Tibor Kovács dedicata. Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 523-534.) régészeti elterjedését vizsgálnánk. Biztos régészeti kontextussal rendelkező leletek (andezit, bazaltos andezit nyersanyagú őrlő- és malomkövek) nyersanyagát hasonlítanánk össze a Domoszló közeli nyersanyagforrások anyagával és egyéb publikált adatokkal. Tervezett vizsgálatok: régészeti lelet-együttesek, illetve kiválasztott leletek makroszkópos vizsgálata, csoportosítása, kiválasztott reprezentatív példányokon vékonycsiszolatos vizsgálatok, teljeskőzet-kémiai vizsgálatok. Összehasonlító minták (elsősorban Domoszló környéki andezitek) vizsgálata ugyanezekkel a módszerekkel. Felhasználnánk az MFGI Gyűjteményi Főosztály kezelésében lévő vékonycsiszolat-gyűjteményt is. Tervezett eredmények:

- A Domoszló-környéki műhelyekben készült őrlő- és malomkövek régészeti elterjedtsége ismeretének bővítése. - Kárpát-medencei publikált andezit, bazaltos-andezit teljeskőzetösszetételi elemzések összegyűjtése, rendszerezése. - 35 vékonycsiszolat elkészítése, leírása, elemzése. - 10 teljeskőzet-összetétel meghatározás (ICP) és adatainak feldolgozása (statisztika, stb.). - Konferencia-részvételek (előadás, poszter). - Az eredmények publikálása (2016).

Elért eredmények:

- Együttműködési megállapodást készítettünk elő az MFGI és a Magyar Nemzeti Múzeum között, roncsolásos archeometriai (elsősorban kőzettani és geokémiai) vizsgálatok, valamint terepi geofizikai vizsgálatok, mérések elvégzésére. A tervezet jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum jogászainak megerősítésére vár. (Az eddigi dokumentációt ld. múzeum (\\srvgeo)/projektek/11.2_2015_Domoszló/egyuttmukodesi_MFGI-MNM) - A Kárpát-medencei andezitek, bazaltos andezitek teljeskőzet-

130


kémiai összetételi adatainak (irodalmi adatok) összegyűjtése megtörtént. (múzeum (\\srvgeo)/projektek/11.2_2015_Domoszló/bazaltos andezit_kemia) - A Magyar Nemzeti Múzeum Őskori, Népvándorláskori és Középkori gyűjteményeinek, kiállításainak áttekintése, potenciálisan domoszlói andezitből készült leletek kiválasztása, makroszkópos leírása, fotózása, régészeti adatainak összegyűjtése megtörtént. Ugyancsak megvalósult egy hajdúnánási ásatás malomkő-anyagának áttekintése, mintázása. (múzeum (\\srvgeo)/projektek/11.2_2015_Domoszló/malomkő_MNM_20150213_f otók és múzeum (\\srvgeo)/projektek/11.2_2015_Domoszló/orloko_MNM_20150622_fotó k) - A kiválasztott régészeti leletek számát redukálnunk kellett a roncsolásos vizsgálati technikák (vékonycsiszolat, ICP-MS) miatt, így a tervezettnél kevesebb régészeti leletből készülhettek vékonycsiszolatok. - 15 vékonycsiszolat (régészeti leletek) elkészült, elemzésük alapján kerültek kiválasztásra a teljes kémiai összetétel-vizsgálatra kijelölt minták. (1. táblázat) - A teljes kőzet kémiai összetétel vizsgálatokra a korábban már vékonycsiszolatban vizsgált nyersanyag-darabokat mintáztam, valamint a régészeti leletek között megjelenő nyersanyagváltozatokat: - 10 teljeskőzet-összetétel meghatározás (régészeti leletek, potenciális nyersanyag-minták) elkészült. (múzeum (\\srv-geo)/projektek/11.2_2015_Domoszló/MFGI-teljes kőzet) - Konferencia-részvétel: IV. Északkelet-Magyarországi Regionális Régészeti Konferencia, Miskolc, 2015. február 19. Publikációk:


- Előadás: T. Biró, K. & Péterdi, B.: Őrlő- és malomkő nyersanyag kitermelő hely és műhely Domoszló határában: a 2014. évi terepmunka eredményei. IV. Északkelet-Magyarországi Regionális Régészeti Konferencia, Miskolc, 2015. február 19. - Poszter: T. Biró, K. & Péterdi, B.: Őrlő- és malomkő nyersanyag kitermelő hely és műhely Domoszló határában. (poszter: IV. Északkelet-Magyarországi Regionális Régészeti Konferencia, Miskolc, 2015. február 19.) Magyar Nemzeti Múzeum

Az elvégzett tevékenység időarányosan nem felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: Az eredeti terven kívüli feladatként előkészítettük az MFGI-MNM közötti együttműködési megállapodás tervezetét (2. körös véleményezésre megküldtük az MNM jogászainak). A kiválasztott régészeti leletek számát redukálnunk kellett a roncsolásos vizsgálati technikák (vékonycsiszolat, ICP-MS), valamint rajtunk kívül álló okok (felelős régészek több hónapos külföldi tartózkodása) miatt, így a tervezettnél kevesebb régészeti leletből készülhettek vékonycsiszolatok.

131


12.

Közszolgálati feladatok

12.1. A Földtani és Geofizikai Szakkönyvtár szerkesztőség alapfeladatainak ellátása Beszámolási időszak 2015

és

kiadvány-

Projektvezető dr. Piros Olga

Feladat ismertetése: 1. A Földtani és Geofizikai Szakkönyvtár alapfeladatainak ellátása Hagyományos és elektronikus szolgáltatások Könyvtári állomány bővülése, katalógus feldolgozás, kapcsolattartás 2. Könyvtári anyagok racionalizálása, modernizálás A könyvtári állomány elektronikus katalógusa Raktározási feladatok megoldása, területfelszabadítás 3. Kiadványszerkesztés Tervezett eredmények:

A Könyvtárak és a térképtár folyamatos működésének biztosítása, amibe beletartoznak a helyben és elektronikusan történő szolgáltatások (olvasótermi használat biztosítása, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, témakeresés, állományvédelmi, vagy szolgáltatási célú másolás, szkennelés). A beérkező anyagok feldolgozása, állományba vétele (főként elektronikusan, de leltárkönyvben is). A cserés kapcsolatok folyamatos kezelése. Raktárracionalizálás, MÁFI kiadványtár rendezése. A szerkesztőség számára leadott kéziratok kezelése (lektoráltatás, nyelvi lektoráltatás, műszaki szerkesztés, tipográfiai terv, tördelés, borítóterv). 2015-ben a Felszíni földtani térkép (M= 1:500 000) kétnyelvű magyarázójának és a Budapest geokalauza kiadványnak a szerkesztése

Elért eredmények:

A Geofizikai Szakkönyvtár szolgáltatásait heti három nap nyitva tartással biztosította. Az állományt az előző évek színvonalához közel hasonlóan fejlesztettük, a feldolgozás folyamatos, így a szakemberek ellátása igény szerinti szinten volt. A Geofizikai Szakkönyvtárat 1375 alkalommal használták 2015 novemberéig saját kutatói és az MBFH munkatársai, ezen kívül szolgáltatásait 22 külsős olvasónak 135 alkalommal, ebből 14 egyetemi hallgatónak biztosította. Aktív beiratkozott olvasóinak száma 68 fő, ebből nyugdíjas 12 fő, külsős olvasóink beiratkozás nélkül is használhatják helyben a könyvtár szolgáltatásait. A Huntéka adatbázisban november 30-ig 147 dokumentum, ebből 109 intézeti kutatási jelentés került feldolgozásra. A Geofizikai Szakkönyvtárba beérkezett folyóiratok állományadatai (2013-tól) a Huntéka adatbázisába a magyar nyelvű kiadványok esetében teljes egészében, az idegen nyelvű folyóiratok esetében részben felvezetésre kerültek. A nyári időszakban diákmunka keretében 8 egyetemi hallgató összesen 15 munkanapon át végzett könyvtári munkát, mely raktárrendezést, a könyvek jelzetelését, visszamenőleges vonalkódozást (1200 tétel) és szkennelési munkákat jelentett. A könyvtárközi kölcsönzésben beérkezett igények száma 138 ebből 19

132


alkalommal kértünk saját olvasóinknak kiadványokat, ebből 4 történt postai úton, a többit elektronikusan. Online folyóirat-cikk, könyv-részlet letöltése 69 alkalommal történt. November végéig olvasótermi használatra 1078 kiadványt adtunk ki, míg a kikölcsönzött, illetve visszavett kiadványok száma 1114 volt. Kb. 1200 oldal másolatot készítettünk, kb. 5-600 oldalt szkenneltünk. A Geofizikai Szakkönyvtár táblázatos nyilvántartást vezet az intézeti kutatók által benyújtott és engedélyezett kérelmekről, publikációk elkészítéséhez, illetve előadások megtartásához. 2015-ben 177 tétel került nyilvántartásba. A könyvtárközi és az intézeti kéréseknek megfelelően 20 alkalommal végeztem témafigyelést az előfizetéses és a szabad hozzáférésű adatbázisokból. Három volt intézeti, és két külsős dolgozó átadott anyagát hasonlítottam be, állományba vételük csak kis százalékban, feldolgozásuk még nem történt meg. A Geofizikai Szakkönyvtár a Földtani Szakkönyvtárral egyetemben, a korábbi évekkel ellentétben nem konzorciumi tagként vesz részt az EISZ Elektronikus Információszolgáltatás rendszerében. Könyvtára. 2015-ben az adatbázisok árai nagymértékben emelkedtek, így 2014hez hasonlóan a Science Direct, a Springer Link, és az Ebsco ingyenes adatbázisa volt elérhető. A Geofizikai Szakkönyvtárban a könyvek vonalkóddal történő ellátása új beszerzés esetében, megtörtént. Intézményünk MTMT adminisztrátora dr. Kiss János, koordinálja a bevitelt és a lehetőségeket keresni az egyéb adatbázisokban (EPA Matarka) már megjelenő intézeti kiadványok elektronikus betöltésére. Egyelőre úgy tűnik, hogy az MTMT rendszere erre nem igazán felkészült. A Földtani Szakkönyvtár 2015-ben saját és társintézményeink (MFGI, ill. MBFH) munkatársain kívül a külső olvasók száma 145 fő, ebből a budapesti és vidéki egyetemekre járók száma 67 fő. A diákok létszáma az előző évekhez képest csökkent. Olvasótermeinkben a raktárból kihozott dokumentumok mennyisége 1629 szöveges leltári egység volt. A kikölcsönzött szöveges dokumentumok száma 420 leltári egység, meghaladta az elmúlt évit. Az olvasói szám november végéig 1715 volt. Könyvtárunkhoz 147 írásos könyvtárközi kérés érkezett, ami 40%-al haladta meg az előző évit. Ebből 130-at elektronikus formában teljesítettünk, és 6 db-ot kölcsönöztünk. A könyvtárközi kölcsönzés teljesítése céljából 1676 oldalt sokszorosítottunk. Mi 3 esetben kértünk segítséget. Adatbázisainkban 203 fő részére 86 témakörben végeztünk keresést. Az összes találat 1603 volt. Mivel az EISZ adatbázis az intézet minden gépéről elérhető, az EISZ használat csak a külsős olvasók használatára vonatkozik. Az állomány védelme érdekében kutatóinknak, olvasóinknak összesen 6926 oldalt másoltunk. Az év folyamán 300 darabbal emelkedett a könyvek száma, ezek közül csere 22 db (7%) hagyaték vagy ajándék 271 (90%), saját kiadvány 3 tétel, vétel 9 (3%) tétel volt. A folyóiratok közül, az előző évhez hasonlóan a két könyvtár 22 félét tudott megrendelni. Intézeti kiadványokért cserébe összesen több mint 380 folyóiratot, ajándékba 301 db folyóiratot kaptunk. 6 folyóiratot már CD-n kaptunk és a térképek közül is 5 db érkezett elektronikus adathordozón. A

133


hagyatékból származó különlenyomatok száma 400 volt. A leltározott térképek száma 73 egységgel gyarapodott. A CD, DVD, videónyilvántartásba 4 új egységet jegyeztünk be. A Huntéka adatbázisa 355 tétellel gyarapodott. A javított tételek száma 322. A rendszerben jelenleg kereshető dokumentumok száma: 16 563. A raszter könyvtáron belüli szöveges kiadványok könyvtárban, kiadványtípusonként helyeztük el az elektronikusan is elkészült legújabb kiadványainkat, és ide gyűjtjük az olvasói igény alapján beszkennelt, már nem jogdíjas könyvtári állományt is. Az intézet saját kiadványainak és a népszerű, már nem jogdíjas anyagoknak az elektronikus hozzáférését folyamatosan bővítjük. A szöveges dokumentumok mellett geológusok arcképeit és kézírását is gyűjtjük. Az elektronikus földtani dokumentumtárunk ez évben 20 065 oldallal gyarapodott. Ezeknek nagy részét a nyári diákok segítségével sikerült beszkennelni. A Lechner Ödön emlékév alkalmából idén is sokan keresték az épülettel kapcsolatos szkennelt dokumentációt. 2015 év végén 245 partnerrel állunk cserés kapcsolatban. A cserések száma csökkent, mert a kiadványok egy részét az intézetek a honlapjukon ingyenesen hozzáférhetővé teszik. Cserés partnereinknek ez évben 228 db kiadványt postáztunk. Az év leglényegesebb eredménye volt az Évi Jelentés összes évfolyamának feldolgozása a Matarka rendszerbe, ami nem csak egy bibliográfiai keresést tesz lehetővé, hanem kapcsolódik az EPA rendszeréhez, ami az egyes cikkek kereshető pdf adatbázisát jelenti, s segítheti az MTMT feltöltést is. Ezeken túl az Általános Földtani Szemle és az Őslénytani Viták évfolyamainak kiegészítése és szkennelésük már a szabad szöveges keresést is lehetővé teszik Könyvtárunk népszerűsítését kívánjuk elérni a Hónap könyve és térképe rendezvényünkkel, amelyet idén már kétszer megrendeztünk. A lezajlott események anyagát archiváljuk a honlapon. Együttműködési munkaanyagként és kutatói házipéldányként, valamint versenyekre, konferenciákra 539 könyv, 82 térkép került kiadásra. A térképtárban 67 fő kölcsönzött térképeket. A kikölcsönzött térképek száma 401 db, a légifotóé 153 db, és 22 térképmagyarázó is kölcsönzésre került. A kiadványok közül a 2015. évben megjelent a Kercsmár Zsolt: Magyarország felszíni képződményeinek földtana c. kötet, két nyelven 62, ill. 66 oldal terjedelemben. Az ez évi feladatok közé tartozott a kötet lektoráltatása, nyelvi lektoráltatása, műszaki szerkesztése, tördelése, mutató készítése. A kötetek tipográfiai tervét, ábráit és a tördelést részben Kőbányai Péter készítette el. A Budapest atlasz objektumainak tördelése az év második felére 90%ban elkészült. A 75 objektumleírás végleges, túl van a szerzői és szerkesztői javításokon. Az általános ismertető rész (50 oldal) nyers tördelése is készen van, itt az illusztrációk beillesztése és a szerzői korrektúra van hátra. A térképmelléklet kartografálása Kőbányai Péter munkáját dicséri. A nyomdai kiadványokon kívül Balaton, Bázakerettye, Elek, Fedémes, Igal, Jászberény, Hatvan, Mezőcsokonya, Somogyvár koncessziós jelentések lektorálását végeztük el. A NATéR projekt negyedéves hírleveléből kettő jelent meg elektronikusan magyar és angol nyelven, amelyek tördelését végeztük.

134



OSZK, cserés partnerek, Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei és Könyvtára, Eötvös Loránd Tudományegyetem, BME-OMIKK, Monguz Kft.


135


12.2. Földtani és Geofizikai Gyűjtemény alapfeladatainak ellátása Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Dr. Palotás Klára

Feladat ismertetése: A földtani és geofizikai gyűjtemény alapfeladatainak ellátása. A Földtani és Geofizikai Gyűjteményi Főosztály feladata a múzeumokra vonatkozó jogszabályok alapján történő tárgyvédelem, leltári ellenőrzés, tudományos szolgáltatások ellátása, az Intézet Stefánia úti székháza és kiállításai látogathatóságának biztosítása, valamint az Eötvös Loránd Emlékgyűjtemény terv szerinti működtetése, fejlesztése, a tudománytörténeti értékek megőrzése az utókor számára és bemutatása a nagyközönségnek. Kiemelt alapfeladatként kezeljük a papír alapú leltárkönyvek digitalizálását. Szintén kiemelt területként kezeljük a Tudománytörténeti gyűjteményt, amelynek leltározása és digitalizálása gyerekcipőben jár. A 2014-ben fejlesztett új Monari modul segítségével megkezdjük a leltározást a fotók szkennelésével és adataiknak rögzítésével. További kiemelt feladat a gyűjteményi anyag folyamatos revíziója. Egy 2014-es feladat folytatásaként a digitalizált anyag egy részének webes térképi megjelenítését tűztük ki célul ismeretterjesztési és PR célból. A cél a 2014-ben a nagyközönség számára elkészült, ismeretterjesztő jellegű, nyilvános Google térképes adatbázis bővítése. A darabokat alapadataikkal és fotójukkal tesszük közzé. Átalakítjuk, illetve felújítjuk a Díszterembe vezető főlépcső menti vitrineket. Fontos ismeretterjesztő tevékenységnek tartjuk az iskolákba kitelepülő földtani bemutató órákat, amelyeket 2014-ben több iskolában is tartottunk. 2015-ben 3 iskolában tervezünk iskolánként több osztályban bemutató órát tartani. Tervezett eredmények:

• • • • • • • •

Elért eredmények:

Digitális adatbázis (Monari) gyarapodik 30 000 adatsorral 2 000 lelet revíziója és fotózása elkészül, az adatok frissülnek a Monari adatbázisban A Monari weben elérhető keresőfelületének felhasználóbaráttá válik 100 db ásvány/kőzet webes (Google) térképi megjelenítése elkészül „Kavicsfogú álteknős” kiállítás megújul „Az év érdekessége” vitrin (Coquand anyag) „Magyarországi dinoszaurusz leletek” vitrinek (2 db) „Lechner Ödön” vitrinek (2 db)

Az alapfeladatainkat folyamatosan végeztük 2015 folyamán. Mind a Stefánia úti székház és kiállításai látogathatóságát, mind az Eötvös Loránd Emlékgyűjtemény terv szerinti működtetését, fejlesztését és bemutatását biztosítottuk a nagyközönség számára. • A digitális adatbázis (Monari) gyarapodott 33 000 adatsorral. Adatbázis helye: gyujtemeny.mfgi.hu • 1 889 lelet revíziója és fotózása elkészült, az adatok frissültek a Monari adatbázisban. Adatbázis helye: gyujtemeny.mfgi.hu • A Monari weben elérhető keresőfelülete megújult. • 100 db ásvány/kőzet webes (Google) térképi megjelenítése kész. • A „Kavicsfogú álteknős” kiállítás megújult. • „Az év érdekessége” vitrin elkészült. • A „Magyarországi dinoszaurusz leletek” vitrinek (2 db)

136


•

elkészültek. A „Lechner Ödön” vitrinek (2 db) megújultak, időszakos szecessziós képeslapkiállítást rendeztünk be.

Külső kutatók fogadása • 37 kutatónak (26 hazai és 11 külföldi) biztosítottuk a gyűjtemény tanulmányozását (1. ábra) • 151 alkalommal keresték fel kutatók a gyűjteményt (ebből 132 hazai és 19 külföldi kutatói látogatás történt) Látogatók vezetése Földtani Kiállítás • Összesen 92 csoportot, azaz kb. 2 050 fő látogatót vezettünk a Stefánia úti épületben és a kiállításokon (ezen belül 16 külföldi látogatócsoport érkezett, amelyeknek angolul tartottunk vezetést) Eötvös Gyűjtemény • Az Eötvös Gyűjteményben a múzeum nyitvatartása hétfő, szerda, péntek 10.00–16.00 óra között biztosított volt • Összesen 121 fő (59 felnőtt és 62 diák) látogatót fogadtunk Ismeretterjesztés iskolákban és óvodákban • 1 alkalommal tartottunk ismeretterjesztő előadást általános iskolában, összesen 7 osztály részére • 3 alkalommal tartottunk ismeretterjesztő előadást óvodában, összesen 8 csoport részére Rendezvényeken való részvétel Számos, az intézet, illetve más szervezetek által szervezett rendezvényen vettünk részt részben szervezőként, részben résztvevőként. • Nyílt Nap, 2015. 04. 21. (szervező, résztvevő) • Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Alkotónapi hétvége, 2015.05.01. (résztvevő) • Múltidéző Piactér, 2015. 09. 13. (résztvevő) • Kulturális Örökség Napjai, 2015. 09. 19-20. (MFGI részéről szervező) • Földtudományos Forgatag, 2015.11.7-8. (résztvevő) Publikációk: BARBACKA, M., POPA, M. E., MITKA, J., BODOR, E. R., PACYNA, G., PÜSPÖKI, Z., MCINTOSH, R. A statistical approach for identifying plant ecogroups based on their environmental preferences. (Palaeogeography Palaeoclimatology Palaeoecology, bírálat után, javítás alatt) (IF:2,339) BARBACKA, M., PÜSPÖKI, Z., BODOR, E., FORGÁCS, Z., HÁMOR-VIDÓ, M., PACYNA, G., MCINTOSH, R. 2015: Palaeotopography related plant succession stages in a coal forming deltaic succession in early Jurassic of Hungary. Palaeogeography Palaeoclimatology Palaeoecology. 440. 579-593. (IF:2,339) GIL, G., BARNES, J.D., BOSCHI, C., GUNIA, P., RACZYŃSKI, P., SZAKMÁNY, G., BENDŐ, Z., PÉTERDI, B. (in press, paper accepted): Nephrite from Złoty Stok (Sudetes, SW Poland): Petrological, geochemical and isotopic evidence for a dolomite-

137


related origin. The Canadian Mineralogist, plus electronic supplementary material – Supplementary Table A, B, C, D, E 5-Year IF = 1,170 GIL, G., BARNES, J.D., BOSCHI, C., GUNIA, P., SZAKMÁNY, G., BENDŐ, Z., RACZYŃSKI, P., PÉTERDI, B. (2015): Origin of serpentinite-related nephrite from Jordanów and adjacent areas (SW Poland) and its comparison with selected nephrite occurrences. Geological Quarterly, 59 (3): 457-472. + Appendixes doi:10.7306/gq.1228, plus electronic supplementary material – Appendix 1, 2 5-Year IF = 1.0 ŐSI, A., BODOR, E., MAKÁDI, L., RABI, M. In press (2016): Vertebrate remains from the Upper Cretaceous (Santonian) Ajka Coal Formation, western Hungary. Cretaceous Research. 57. 228238. (IF: 1,857) Könyvrészlet PALOTÁS K.: Sóskút, Mészkőbánya és a Kálvária-domb – Budapest Geokalauz (in press) Közreműködő szervezetek:

Geo-Kart Kkt.


138


12.3. Laboratóriumi (a Radiometriai Laborral együtt) szolgáltatás, minőségbiztosítás és metodológiai fejlesztések Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Besnyi Anikó

Feladat ismertetése: A GLFO Laboratóriumi osztálya továbbra is támogatja az intézeti projektek megvalósítását az általa szolgáltatott mérési adatokkal, jegyzőkönyvekkel, valamint szakmai konzultációkkal a tervezés fázisától a mérési eredmények értelmezéséig. A Laboratórium mindezt biztosítja külső megrendelői számára is. A minőségügyi tanúsítások fenntartásához, a mérési jártasság megőrzéséhez, a felmerülő igények minőségi teljesítéséhez elengedhetetlenek bizonyos háttértevékenységek, módszer- és műszerfejlesztések, körelemzésekben, összemérésekben való rendszeres részvétel, a minőségirányítási rendszerek, dokumentációk harmonizációja. Az esetenként felmerülő különleges igények, illetve problémák többlet-mérések elvégzését is szükségessé teszik. Az adatok feltöltése az eredmények korszerű nyilvántartására szolgáló adatbázisokba, adatbankokba a napi feladatok részét képezi. ICP-OES elektronikai felújítása: az ICP-OES a Laboratórium központi műszere, melyen jószerével minden minta analízise megtörténik részben, vagy egészben. A 2014-ben megkezdett és a felmerült hibák kijavításával bővített elektronikai felújítást szeretnénk befejezni, a polikromátort újra beüzemelni és ezáltal egy korszerű, megbízható és gyors többelemes elemzési lehetőséget biztosítani a szilárd földtani közeg- és a vízminták szervetlen analíziséhez. A megbízható működést összemérésekkel, körelemzésekkel is szeretnénk igazolni. ICP-MS: e műszer esetében is szeretnénk különválasztani a LiBO2-tal feltárt kőzetminták mérését az egyéb módon előkészített, illetve más jellegű minták (pl. vízminták) mérésétől. Ebből a célból új mintabeviteli tartozékokat (porlasztók, kónuszok) szereztünk be, melyek beüzemelése, tesztelése, majd rutinszerű alkalmazása a 2015-ös év a feladata lesz. Az eljárástól azt várjuk, hogy csökken a keresztszennyezések lehetősége, így még megbízhatóbb eredményeket kapunk a hígabb mintákban lévő kisebb koncentrációk esetén is. Lézer-abláció (LA-ICP-MS): az eljárás mára rutin-szerű vizsgálattá vált és több kutatási témában is számítanak az alkalmazására. Egyetemekkel való együttműködésben próbálkozunk kvarcban Ti-mérésekre, amit termometriára használnak magmás és néhol metamorf kőzettanban, és nagyon fontos lenne a jó kimutatási határ és a nagy pontosság elérése, amin még dolgoznunk kell. Klinopiroxénre és amfibolra kiváló nyomelemzéseket tudunk adni, azonban tovább szeretnénk folytatni a műszer tesztelését és főleg a mérési procedúra kialakítását más ásványokra is, beleértve a kvarcot is, amelyből elsősorban Ti-t mérünk, ill. a biotitot, amelynek ablálása valószínűleg nem teljesen homogén, valamint gránátokra. Esetleg földpátokra, amelyek elemzése nagyon sok problémát vet fel az irodalomban, és mi is azt tapasztaltuk, hogy a földpátelemzéseink adják a legdiverzebb eredményeket. Szerves geokémia: a szerves geokémiai laboratórium feladatai az elmúlt évben jelentősen megnövekedtek az intézeti projektek igényeinek következtében. A hosszadalmas extrakciós folyamatok lerövidítésére, a felhasznált oldószerek mennyiségének csökkentésére, a mintaelőkészítés pontosságának növelésére új DIONEX ASE 150 extraháló berendezést szereztünk be, melyet szintén az év első felében szándékozunk üzembe állítani, összehasonlító vizsgálatokat végezni vele, majd alkalmazni a minták feldolgozása során.

139


Termogravimetria: a több mint 25 éves MOM Derivatográf mellett ez évtől egy új berendezéssel is támogatjuk az ásvány-kőzettani vizsgálatokat. Az új a Simultaneous Thermal Analyzer – STA 449 F5 Jupiter® típusú termoanalitikai berendezés a termogravimetriás (TG) mérések mellett alkalmas differenciális pásztázó kalorimetriás (DSC) mérések elvégzésére is. A berendezés újdonsága még a 20-as mintaváltó, amely várhatóan több mérést tesz lehetővé. Ebben az évben az új műszer biztos használatához, és az eddigi tapasztalatok továbbviteléhez ellenőrző mérések szükségesek - részben az eddig alkalmazott derivatográffal, részben XRD mérésekkel szeretnénk összevetni a mérési eredményeket. Másrészt a különféle mérési körülmények hatását is szeretnénk ellenőrizni (pl. a bemért minta mennyisége, szemcsemérete, a felfűtés sebessége, stb.). Előnye még az új berendezésnek a kemence magasabb maximális felfűtési hőmérséklete, (1600°C az eddig használt 1000°C-hoz képest). Ez sz intén újabb eredményeket hozhat, és több kutatást igényel az eddigi vizsgálatokhoz képest. Az új módszer érzékenyebb lehet szerves anyagok mérésére. Terveink között szerepel egy protokoll kidolgozása porított, illetve H2O2-dal feltárt szenes minták vizsgálatára. Lumineszcens mérések, kormeghatározás: 2015-re már mintegy 50 minta lumineszcens kormeghatározására érkezett igény kül- és belföldről. Ha további mérésekre is jut műszeridő, akkor módszerfejlesztésként a korábban földpáton mért lumineszcens (post IR-IRSL) korok helyességét szeretnénk ellenőrizni néhány hazai mintán a kvarc OSL kormeghatározása segítségével. Ehhez nem szükséges a teljes mintaelőkészítést elvégezni, hanem elegendő a földpát szeparálása után visszamaradt anyag további tisztítása, kezelése. A várható eredmények a koradatok megbízhatóságáról nyújtanak információt, és publikálásra is érdemesek. Radiometriai Laboratórium: 2015-ben 50 felszíni gamma háttérsugárzási spektrumvisszamérést tervezünk az Országos Radiometriai Alaphálózat fejlesztése érdekében. Az intézetvezetés részéről érkezett az a felvetés, hogy ezek a korábbi, illetve tervezett pontszerű mérések a GeoBank rendszerbe beilleszthetők-e, és a térképi megjelenítés az intézeti rendszerbe integrálható-e. Az év első negyedében az eddigi adatokat rendezzük, hogy az valóban "adatvagyon" legyen. Ezt követően a Geoinformatikai Főosztállyal egyeztetjük, miként lehet az adatokat a GeoBank rendszerbe beilleszteni, majd át is adjuk az adatokat. A szükséges protokoll kialakítása után az adatszolgáltatás már automatikusan történhet. Tervezett eredmények:

A labor profiljában fellelhető műszerparkkal a felmerülő mérési igények (mintegy 5.800-6.000 vizsgálat) kielégítése, mérési jegyzőkönyvek (kb. 250) kiállítása. A fenti módszertani fejlesztések és minőségbiztosítási tevékenység révén tovább-bővített szolgáltatási spektrum és pontosabb elemzések. Körelemzésekben való részvétel (4 negyedév) felszíni-, felszín alatti, szennyvíz, iszap/üledék, talaj mátrixokra vonatkozóan (QualcoDuna program - Wessling Kft.) valamint összemérések végzése más hazai laborokkal (pl. Bálint Analitika Kft., Környezettechnológia Kft., Wessling Kft., OKI). Ez mintegy 35 mintát és 10 jegyzőkönyvet jelent. Alaphálózati adatbázis (frissítve) 50 alaphálózat pont adataival, ebből képzett térkép, jelentés a Radiometria területéről. Azon lehetőség megvizsgálása, megvalósítása a Geoinformatikai Főosztállyal való együttműködésben, hogy a pontszerű mérések a GeoBank rendszerbe beilleszthetők-e, és a térképi megjelenítés miként integrálható az intézeti rendszerbe.

140


Elért eredmények:

A Laboratórium az év folyamán 28 intézeti témához, pályázathoz végzett méréseket. A szolgáltatásainkat 41 külső megbízó (újak és több visszatérő) is igénybe vette - egyesek többszöri megrendelés révén is. A mérésekről 220 jegyzőkönyv készült. Az igényelt vizsgálatok számát a tervek szerint 5.800-6.000 darabra vártuk. Ebből mintegy 570 db volt a 2014-es évről áthúzódó vizsgálat, mert hosszabb műszerkarbantartások miatt az előző év végén felhalmozódtak a mérendő minták. Ezeket az első negyedévben feldolgoztuk. Az év során 2 intézeti projekt törlésre került és a Paks II projekthez csak októbertől kezdődően érkezett meg vizsgálatra az első 218 minta. Összességében 3.432 vizsgálatra kaptunk megrendelést az év során és 18 vizsgálat kivételével (a minták december végén érkeztek be) teljesítettük is a méréseket. Az elektronikus dokumentumok, adatbázisok a Laboratórium saját meghajtóján (labor (\\srv-geo)(L:)) találhatók. Az év folyamán az osztály együttműködést kezdett, illetve folytatott az alábbi témákban: A Debreceni Egyetem Orvostudományi karával egy OTKA pályázat (LIPS & Bones) keretében még 2013-ban kezdtük el állati csontok vizsgálatát “földtani” analitikai módszerekkel. Ezek célja az volt, hogy megfelelő hátteret tudjunk biztosítani a csontminták LIPS-el (lézer-indukált plazma-spektrometria) kivitelezett mérési eredményeinek megfelelő értelmezéséhez. A munka befejező lépéseként idén még 15 csontmintát vizsgáltunk ICP-OES, ICP-MS és LA-ICP-MS technikával. A Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos széleskörű vizsgálatok 2015. októberében kezdődtek meg, a Mecsekérc Zrt.-vel kötött szerződés alapján. Ennek során porított kőzet-, illetve fúrómagmintákat vizsgáltunk a következőkre: ásványos összetétel, nyomelemek, ritkaföldfémek, CO2-, ferrovas-, kalcit-dolomittartalom. Ezeken kívül fázisanalitikai mérések, mikromineralógiai és vékonycsiszolat-leírások is történtek a kiválasztott mintákból. A munka nagy része várhatóan 2016-ban fog realizálódni. Lumineszcens kormeghatározás: 2015 során összesen 35 db üledékminta korát határoztuk meg, és még további 8 db mintán végeztünk lumineszcens méréseket. Az új koradatokról 7 db jelentést állítottunk össze. A minták zöme Franciaországból, egy részük Szlovákiából és Lengyelországból érkezett, valamint néhány hazai üledéket is vizsgáltunk. A Paksi Atomerőmű bővítéshez kapcsolódva eddig 32 db mintát kaptunk, és további minták is várhatóak. A LA-ICP-MS technikát már rutinszerűen alkalmazzuk. Az év során 59 mintán 1.773 lézer-lövésszám történt. E különleges elemzési lehetőség alkalmazásáról publikációkban, előadásokon is tájékoztatjuk a szakmai érdeklődőket. A Radiometriai Labor esetében az 50 tervezett pontból végül 33 ponton tudtunk mérni, mivel a fennmaradó helyszínek a mérési időszakban nem voltak megközelíthetők, illetve nagymértékben átépítették azokat. 32 db pont mérései kerültek feldolgozásra – az adatokat rögzítettük az Országos Radiometriai Alaphálózati dokumentációban, illetve az adattáblákat átadtuk a Geoinformatikai

141


Főosztálynak a GeoBankba való beillesztésre az 1996-2014 időszak adataival együtt. Módszertani, hitelesítő és ellenőrző mérésekkel együtt a 2015. évben összesen 144 gammaspektrometriai mérést végeztünk. A Laboratórium a vizsgálati jártassága igazolására idén is részt vett a Wessling Kft. által szervezett QualcoDuna jártassági program mind a 4 fordulójában. Szintén minőségbiztosítási célból a Laboratórium részt vett több összemérésben más laboratóriumokkal (Bálint Analitika Kft., Wessling Hungary Kft.) és a jegyzőkönyveket felhasználtuk a minőségirányítási auditokon. A Laboratórium sikeresen szerepelt a NAT akkreditáció harmadik éves felülvizsgálatán és az ISO-auditon is. Az év elején beérkezett műszerek (STA Jupiter, DIONEX ASE, ICP-MS mintabeviteli egység) esetében a műszer-dokumentációkat elkészítettük és a tesztidőszak, az ellenőrző mérések lefolytatása után folyamatosan használatba vontuk az eszközöket. Az ICP-OES esetében a polikromátor beüzemelését elhalasztottuk. Publikációk:

B. UDVARDI, I. J. KOVÁCS, CS. SZABÓ, GY. FALUS, G. ÚJVÁRI, A. BESNYI, É. BERTALAN, F. BUDAI and ZS. HORVÁTH: Origin and weathering of landslide material in a loess area: a geochemical case study of the Kulcs landslide, Hungary; Applied Geochemistry (submitted) KÓNYA P. (szerk.): A Bakony–Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai. — TQS Monographs, 1, Miskolc-Budapest: HOM-MFGI, 236 p.


Wessling Közhasznú Nonprofit Kft, Bálint Analitika Kft., SZTE, DE, ELTE, Wessling Hungary Kft.

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: Az év során 2 olyan intézeti projekt is törlésre került, mely sok vizsgálatra tartott volna igényt és a Paks II projekthez is csak október 1-től érkezett meg elemzésre az első 218 minta.

142


12.4. Az Országos Kútkataszter vezetése,”Vízföldtani napló”-k készítése és a Vízföldtani adattár működtetése Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Kozocsay Lajos

Feladat ismertetése: - a projekt a 101/2007 KvVM rendelet előírása alapján valósul meg - új kutak nyilvántartásba vétele és dokumentálása, azaz a „Vízföldtani naplók” elkészítése (az előírt tartalmi és formai követelményeknek megfelelően) - kútjavításokat követően a változásokat tartalmazó „Vízföldtani naplók” elkészítése - hitelesített másolati dokumentációk elkészítése és kiadása engedélyezési eljárásokhoz - archív anyagokból összeállított utánrendelések teljesítése - az Országos Kútkataszter vezetése és az új kutak feltüntetése a papír alapú kataszteri térképmellékleteken - adatbázis- és adatkezelés - a „kézi” kútkataszter vezetésének ArcGIS környezetbe való átültetésének véglegesítése - Automatizálás. azaz a vízföldtani napló ArcGIS –es térképmellékleteinek tesztelése, véglegesítése - hatóságok, vízügyi tervezők és szakértők, valamint kivitelezők részére teljesítendő adatgyűjtések és adatszolgáltatások készítése - a „Vízföldtani napló” adattár működtetése Tervezett eredmények:

-

Elért eredmények:

-

-

-

-

Vízföldtani naplók Naprakész kútkataszter 1:25000-es térképeken a nyilvántartott kutak helyének rögzítése digitális névadó kataszter (katasztervezető) ArcGIS–es térképmellékleteinek a Vízföldtani naplóba Működő „Vízföldtani napló” adattár 2015. év során 449 darab új Vízföldtani napló megrendelése és a hozzá tartozó „Fúrt kút adatszolgáltatása” fogadása és ügyintézése történt meg. Az anyagokat többnyire az ügyfélfogadások során, kisebb hányadukat postai küldeményként fogadtuk és a megrendelők részére a „Megrendelés visszaigazolásával” vagy „Hiánypótlás kérelemmel” zártuk. Az előző évről 92 db Vízföldtani napló elkészítésének feladata maradt idénre, így összesen 541 db dokumentáció elkészítése halmozódott fel. Tárgyév folyamán 475 db kút adatainak feldolgozása, rétegsorleírása, kataszterezése és végső soron a dokumentálása, azaz a „Vízföldtani napló” 6-6 példányban való elkészítése és a megrendelőnek számlával való átadása történt meg. Így „Magyarország Mélyfúrású Kútjainak Katasztere” papíron és térképen vezetett állománya illetve a gépi adatbázis idén 475 db kút adatainak nyilvántartásba vételével gyarapodott. A fejlesztések terén a „kézi” kútkataszter vezetésének ArcGIS környezetbe való átültetésének véglegesítése, valamint a vízföldtani napló térképmellékleteinek ArcGIS

143


-

-


segítségével történő készítése (sablonkészítések, automatizálás) terén a tesztelések befejeződtek. Biztosítottuk a „Vízföldtani napló” adattár működését. Az adattár olvasójában, az Adattár Működési Szabályzatának megfelelően 202 ügyfél töltött ki „Adatkérő” lapot és ezek értelmében 2625 db Vízföldtani naplót (vele együtt Kútkatasztert és térképeket) bocsátottunk a kutatók rendelkezésére betekintés céljából. 58 db Vízföldtani napló utánrendelés érkezett. Ezek másolatait elkészítettük és a megrendelő félnek átadtuk. Az adattár digitális nyilvántartásba vétele (digitális leltár) befejeződött, Ennek értelmében, az adattárban jelenleg 39410 db kút dokumentációjával rendelkezünk. Továbbá az adattárunk 643 db kút dokumentációjával bővült.

-


144


12.5. Szolgáltatások (CTBT) Beszámolási időszak 2015

az

Általános

Atomcsend

Egyezményhez

Projektvezető Dr. Hegedűs Endre

Feladat ismertetése: A 2007. évben az Országos Atomenergia Hivatallal OAH, az Általános Atomcsend Egyezményt Előkészítő Bizottság magyarországi Nemzeti Kapcsolattartási Pontja – kötött együttműködési megállapodás szerint Intézetünk geofizikai kérdésekben segíti az OAH tevékenységét. Ennek keretében nyílt lehetőség szakembereink továbbképzésére és eszközeink nemzetközi programok keretében történő tesztelésére. A több száz méter mélységben végrehajtott nukleáris robbantások kimutatására számos módszert fejlesztettek ki, ezek egy része a geofizika eszközeit alkalmazza. A sikeres alkalmazás egyik szükséges előfeltétele a földalatti robbantás által kiváltott, extrém kőzetfizikai és geomechanikai állapotú környezet vizsgálati módszertanának kifejlesztése, melyben MFGI munkatársai aktívan részt vállalnak. Az elmúlt öt év már a tavalyi 2014-es Integrált Terepi Gyakorlatra (IFE14) és az arra való felkészülés jegyében telt, melynek közvetlen előzménye volt az Intézet által koordinált műszertesztelési gyakorlat 2014. márciusában Felsőpetényben. A MFGI kutatói 2015-ben tovább folytatják munkájukat CTBTO számára végzendő állami feladatok megoldásában, melyek mindig az aktuális évben konkretizálódnak (tanfolyamokon, gyakorlatokon való részvétel, adatszolgáltatás, kutatási programok előkészítése). Tervezett eredmények:

Kollégáink részt vesznek a 2014-es terepi gyakorlatot értékelő konferenciákon és munkabeszélgetéseken és elméleti megbeszéléseken, amik a szeizmikus módszer további alkalmazására irányulnak, ezek a költségét – hasonlóan az elmúlt évekhez – a CTBTO fedezi. A 2015. évben – reményeink szerint – tovább folytatódnak a metodikai és terepi ellenőrzésre felkészítő gyakorlatok. Ezekben a kísérletekben mind az ELGI által fejlesztett műszerek, mind kutatóink részt vesznek az elmúlt években megvalósult nemzeti hozzájárulás részeként.

Elért eredmények:

A MFGI kutatói jelen voltak az alábbi 2015. évi munkamegbeszéléseken, amelyeken az ország nemzetközi súlyához képest jelentős számban voltak meghívottak munkatársaink. 1. Részvétel a CTBTO 22. Workshop Part I. munkájában Résztvevők: Hegedűs Endre, Prónay Zsolt 2015.04.11-17.Tel-Aviv, Israel 2. Előadás tartása a CTBTO OSI Expert Meeting on Continuation Period Techniques c. rendezvényén Résztvevők: Hegedűs Endre, Prónay Zsolt 2015.05.11-15. Bécs, Ausztria 3. Részvétel a CTBTO OSI Expert Meeting for the Next Training Cycle munkájában, a geofizikai ellenőrzési

145


feladatok képzési munkatervének kidolgozásában Résztvevők: Hegedűs Endre 2015.06. 1-5. Guntramsdorf, Ausztria 4. Részvétel a CTBTO 22. Workshop Part II. záródokumentumának kidolgozásában a geofizikai módszerek értékelése kapcsán a 2014. évi Integrált Terepi Gyakorlat tapasztalatainak figyelembevételével Résztvevők: Hegedűs Endre 2015.06.15-19. Bécs, Ausztria 5. Részvétel a Science and Technology 2015 c. konferencián Résztvevők: Hegedűs Endre 2015. 06.22-26. Bécs, Ausztria 6. A CTBTO Evaluation Workshop keretében a geofizikai módszerek alkalmazásának értékelése Résztvevők: Hegedűs Endre 2015.06.29-07.01 Bécs, Ausztria 7. A CTBTO 46. közgyűlése keretében tartott WGB munkacsoport megbeszélések dokumentumainak értékelése; a 2020-ig terjedő fejlesztési programok tervezése Résztvevők: Hegedűs Endre 2015.08.24-09.04. Bécs, Ausztria 8. Részvétel a CTBTO OSI Expert Meeting on Seismic Methods munkájában Résztvevők: Hegedűs Endre, Kovács Attila Csaba 2015.11.17-20. Bécs, Ausztria Publikációk:

E. Hegedűs: Lessons from the CPT Development for OSI in the Period 2009-2014, Expert Meeting on OSI Continuation Period Techniques, 12 May 2015, VIC, Vienna, Austria E. Hegedűs: Active Seismic Concept of Operations, Expert Meeting on Seismic Techniques, 18 November 2015, VIC, Vienna, Austria


Országos Atomenergiai Hivatal


146


12.6 Háttérintézményi feladtok Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Bíró Marianna

Feladat ismertetése: A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Belügyminisztérium, Miniszterelnökség, Földművelésügyi Minisztérium, illetve más kormányzati szervek nemzetközi jelentési kötelezettségének teljesítéséhez, hazai jogalkotási feladatok ellátásához kapcsolódó véleményezési, joganyag előkészítési, stratégiaalkotásból származó feladatok, valamint tanulmány készítési feladatok ellátása. Ezen feladatokhoz kötődő munkacsoporti tagság feladatok ellátása. A) B) C)

Jogszabályokból származó intézeti feladatok ellátása. Szakpolitikai megkeresésekre választervezet készítése. Munkacsoporti munkában való részt vétel.


Munkacsoporti ülések jegyzőkönyvei, kiadott vélemények, leadott tanulmányok - mennyisége nem tervezhető. NATéR kormányrendelettel kapcsolatos jelentések, egyeztetési emlékeztetők, esetleg együttműködési megállapodások.

Elért eredmények:

A) Jogszabályból származó intézeti feladatok • 278/2014. (XI.14.) Korm. rendelet végrehajtásában való részt vétel, koordinációs közreműködés az intézeti adatszolgáltatás tartalmi meghatározásában és az adatok előírt határidőben történő átadása érdekében. • A 94/2014 (III.21.) Kormányrendeletnek megfelelően a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai rendszer 2014. évi üzemeltetéséről az NFM részére átadtuk a beszámolót, valamint a 2015. évi kutatási tervet. A minisztérium mindkét dokumentumot elfogadta. • Az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervről és a hozzá kapcsolódó feladatokról szóló 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozat 7.5. pont d) alpontjának végrehajtása tárgyában érkezett felkérésre az intézetben a helyi klímastratégiák témakörében végzett munka bemutatásával segítettük a végrehajtási jelentés elkészítését. • Közigazgatási egyeztetés keretében véleményt adtunk az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési Tervhez. • Közigazgatási egyeztetés keretében a TÁVHŐFEJLESZTÉSI CSELEKVÉSI TERV 2030 tárgyú előterjesztéshez több főosztály munkáját koordinálva szakmai véleményt adtunk. (Dr. Nádor Annamária és Dr. Falus György a közigazgatási egyeztetés keretén belüli szakmai véleményezésben vettek részt). • Közigazgatási egyeztetés keretében az Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Tervről szóló kormányhatározathoz a társfőosztályok összefogásával készítettük elő az intézeti véleményt. Az ÁCST véleményezésében résztvevők még Dr. Nádor Annamária és Dr. Horváth Zoltán. • 278/2014. (XI.14.) Korm. rendelet végrehajtásában, az

147


intézeti adatszolgáltatás témakörében a Vízföldtani Főosztály vett részt. B) Szakpolitikai megkeresések • A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Országgyűlési határozati javaslatának véleményezését készítettük el, több körben a közigazgatási egyeztetés során feltett főként miniszterelnökségi, belügyminisztériumi kérdéseket megválaszoltuk, a szükséges átvezetéseket végrehajtottuk. A NÉS-t május 20-án a Kormány elfogadta és benyújtotta az Országgyűlésnek. • Az NFM felkérésére részt vettünk az Európai Bizottság Nemzeti Adatlap – alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz dokumentum aktualizálásában. • A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnökének meghívására előadást tartottunk a térséget érintő visszatérő források helyzetéről. • NFM Infokummunikációért Felelős Helyettes Államtitkársága részére projektjavaslatot dolgoztunk ki a KÖFOP keretén belül. • Nemzetközi konferenciákon képviseltük az éghajlatváltozás – alkalmazkodás tárgykörében elért eredményekkel hazánkat, ill. intézetünket (EPA Róma, Koppenhága) • 2015.06.04-én fenntarthatósági hét keretében megrendezett konferencia szervezésében vettünk részt, és három előadást tartottunk. • Az NFM szakpolitikai vezetésében történt változást követően tájékoztató és felkészítő anyagokat állítottunk össze. • Fogadtuk az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának kihelyezett ülését, szakértői hátteret biztosítva a NÉS és az alkalmazkodás témakörének tárgyalásához.


C) Munkacsoport részt vétel • A nagyprojektek éghajlat-biztossá tételét szolgáló munkabizottságba intézetünk részéről a NAK egyik munkatársa a delegált. A munkacsoport indító megbeszélésre az év elején került sor. • A 77/2011 (X.4.) OGy határozat a Nemzeti Energiastratégiaról nevesíti az Energia- és Klímatudatosság és Szemléletformálási Cselekvési Tervet, melyet ez év augusztusában fogadott el a Kormány. Az akció végrehajtásáról a 1602/2015 (IX.8.) kormányhatározat rendelkezik, mely 3. pontja munkacsoport felállítását írta elő. A munkacsoportba 2 fő delegálása történt meg, az első munkacsoporti ülést december 9-én tartották. (elérési útvonal: n /2015/Háttérintézményi feladatok/ Részanyagok) -


148


12.7 Regionális Földtani Tanszék és egyéb oktatási tevékenységek Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Dr. Budai Tamás

Feladat ismertetése: Az ELTE TTK-val kötött együttműködési megállapodás értelmében az MFGI működteti az Intézetbe kihelyezetett Regionális Földtani Tanszéket egyrészt a geológus és geofizikus kutatók utánpótlásának biztosítása, másrészt az ELTE TTK és az MFGI közös kutatási projektjeinek koordinálása céljából. Az MFGI a kihelyezett Regionális Földtani Tanszéken és az egyéb egyetemeken történő oktatási és kutatási feladatok végrehajtását az intézet tudományos minősítésű kutatóinak bevonásával, valamint az infrastruktúrális háttér (könyvtár, térképtár, geoinformatika, laboratóriumi és terepi műszerek) biztosításával támogatja. Tervezett eredmények:

ELTE, Miskolci Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, BME, Debreceni Egyetem, Szegedi Egyetem: elméleti előadások, gyakorlatvezetés, szakdolgozati témavezetés, PhD témavezetés

Elért eredmények:

Publikációk:

A tanszék oktatásában résztvevők a következő kurzusokat tartották: Geológia: Ősnövénytan, Paleobotanika, Magyarország földtana, Rétegtan, Földtörténet, Karbonátszedimentológia, Magmás és metamorf kőzettan, Karszthidrogeológia, Karszthidrodinamikai modellezés, Infravörös spektrometria, Terepi adatfelvételi módszerek, Szilárd ásványi nyersanyagok Magyarországon, Magmás, metamorf és szerves kőzettan, A szerves kőzettan alapjai. Geofizika: Szeizmikus szelvények értelmezése, Szeizmotektonika és neotektonika Geofizikai laboratórium, Roncsolásmentes környezetdiagnosztika, Alkalmazott geofizika, Geofizika alkalmazása a geotechnikában. -


ELTE, Miskolci Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, BME, Debreceni Egyetem, Szegedi Egyetem


149


13.

Kiadvány

13.1. Magyarország 1:500 000-es földtani térképe - magyarázó Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Kercsmár Zsolt

Téma ismertetése: 2014 elején jelent meg Magyarország 1:500 000-es felszíni földtani térképe, az új 500 000-es térképsorozat részeként, amelyhez térképmagyarázó készül, magyar és angol nyelven, A/4-es formátumban. A 2014. év végére tervezett projektzárás, engedélyezett tervmódosítás alapján 2015. február végére tolódik ki. Az elkészült, megszerkesztett magyarázó dokumentumállományát a kiadványszerkesztőség tördeli, és készíti elő nyomdai átadásra. Ezek a munkafázisok (az állomány tördelőszerkesztése, korrektúrázása, nyomdai előkészítése) a kiadványszerkesztőség projektjében és ember/hó lekötésében jelennek meg. Tervezett eredmények: Elért eredmények:

2015. február végére elkészül Magyarország 1:500 000-es földtani térképének magyarázója, lektorált, tördelésre előkészített változatban A magyarázó a 2014-ben nyomdába került 500 ezres prekainozoos térképmagyarázóval együtt, azzal egységes sorozatot alkotva korszerű összefoglalását adja Magyarország földtani felépítésének. A magyarázó az év folyamán megjelent. A magyarázó címe: “KERCSMÁR ZSOLT & BUDAI TAMÁS (szerk.), CSILLAG GÁBOR, SELMECZI ILDIKÓ, SZTANÓ ORSOLYA: Magyarország felszíni képződményeinek földtana – Magyarázó Magyarország földtani térképéhez, 1:500 000 (GYALOG et al. 2013)”. A munkafolyamat lépéseinek megfelelő dokumentumok helye a központi szerveren: M:\KisProjektek\2014\500E_felszin_magyarazo A leírások leírókként alkönyvtárakra bomlanak, ahol egyenként lehet megtekinteni az egyes képződmények magyar nyelvű összefoglalásait M:\KisProjektek\2014\500E_felszin_magyarazo\magy M:\KisProjektek\2014\500E_felszin_magyarazo\magyarazo_leirasok_ENG arazo_leirasok_HUN


-


150


13.2. Kútkataszteri kiadványok Beszámolási időszak 2015


Téma ismertetése: A projekt a 2014. december 23.-án módisított 101/2007 KvVM rendelet 8. § (9) előírása alapján valósul meg. Lényege a „Magyarország Mélyfúrású Kútjainak Katasztere” és a „Magyarország Hévízkútjai” c. kiadványok újabb köteteinek szerkesztése, megjelentetése. A vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról szóló kormányrendeletben meghatározott Vízgazdálkodási Információs Rendszer és a Központi Vízföldtani Adattár részeként, a vízföldtani naplók adatai alapján az MFGI országos kútkatasztert és hévízkút katasztert vezet. Az MFGI az országos kútkatasztert és hévízkút katasztert évente honlapján közzéteszi. Az idei feladat az Országos Kútkataszter kézi és gépi állományainak, továbbá a kataszteri térképmellékletek naprakészen tartása, karbantartása. A XXXVII. kataszteri kötet szerkesztése, véglegesítése és megjelentetése, a XXXVIII. kataszteri kötet adatainak előkészítése, továbbá a körülbelül 2008-ban abbamaradt hévízkút kataszter felülvizsgálata, a hiányzó kutak nyilvántartásba vétele, a hévízkút kataszter aktualizálása a 2014. év végi állapotnak megfelelően, az új adatlapok elkészítése és megjelentetése. Tervezett eredmények:

-

Elért eredmények:

-

-

-

A XXXVII. kataszteri kötet szerkesztése, véglegesítése és megjelentetése a XXXVIII. kataszteri kötet adatainak gyűjtése, rögzítése, kötet előkészítése aktualizált hévízkút kataszter, és új adatlapok készítése a kataszteri térképmellékletek naprakészen tartása, karbantartása A „Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere” című kiadványsorozat, soron következő XXXVII. kötete az átszervezések következtében, három év szünet után a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Vízföldtani Főosztályának gondozásában készült el és tartalmazza a 2012-ben még a „VITUKI” Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kútdokumentáló Osztálya által dokumentált kutak, valamint a 2013. és 2014. években a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Vízföldtani Főosztályán dokumentált kutak adatait. Az elkészült XXXVII. kötete innen letölthető: http://mfgi.hu/hu/node/734 Az év második felében foglalkoztunk a 2016. évben esedékes, XXXVIII. kataszteri kötet adatainak gyűjtésével. A kötet 475 db új objektum adatait fogja tartalmazni. 2015. első felében elvégeztük a hévízkút kataszter felülvizsgálatát, majd következett az aktualizálása 2015. év eleji kútkataszteri adatoknak megfelelően. E munka során a kataszterizált kutak felvitt adatainak ellenőrzése, kiegészítése, pontosítása, a duplumok törlése és a hiányzó kutak adatainak feltöltése történt meg.

151


-

-


A digitális nyilvántartás helye: \\SRVGEO\Vizfoldtan\Alapadatok\HevizkutKataszter_NeKI_OVF\hev izkutak_ 30-37_jav A „Magyarország Hévízkútjai” c. kataszteri kiadvány bővítéséhez 99 db új kút esetében készítettünk adatlapot. A lapok pdf formátumú változatának jóváhagyása és a honlapon való megjelentetése folyamatban van. Az év folyamán, az országos kútkataszter mellékletét képező 1:25000-es méretarányú kataszteri térképek (papír és digitális) vezetése folyamatos volt, jelenleg naprakész és karbantartásuk folyamatos.

-


152


13.3 Budapest és környéke földtani atlasza Beszámolási időszak 2015


Feladat ismertetése: Budapest területéről és környékéről földtani atlaszt készítünk. A bevezető részekben általános ismertetést adunk a nem csak szakmai közönség számára a terület földtani felépítéséről, részben tágabb környezetbe ágyazva. Ismertetjük a nagyobb földrajzi egységek földtani viszonyait, szelvényekkel illusztrálva. Ezután Budapest 1:50 000-es felszíni földtani térképét mutatjuk be, új földtani térképezési eredmények hiányában korábbi, hasonló méretarányú (1:25 000 – 1:100 000-es) térképek alapján, egységes, a legújabb elvek és ismeretek alapján készülő jelkulccsal. Ezután következik az előzetesen kiválasztott földtani érdekességek leírása, a Magyarországról szóló kötethez részben hasonló szerkezetben, objektumonként átlagosan 2-4 oldalban. Ennek első eleme egy részletes topográfiai alapot tartalmazó, a tárgyalt földtani objektum helyszínét és megközelítését mutató, 1:10 000 – 1:25 000-es méretarányú kistérkép-kivágat. A következő elem az objektum földtani ismertetése, amit fényképek illusztrálnak. A földtani érdekességek között sziklaalakzatok, barlangok, kőfejtők, bevágások, a vízföldtani objektumok között fürdők, tavak, források, kutak szerepelnek. Külön csoport Budapest néhány nevezetes épülete, az ezekben (burkolatokon, lépcsőházakban stb.) látható kőzettípusok ismertetésével. Tervezett eredmények:

2015-ben a földtani fejezetek hátralevő részei, az objektumleírások befejezése, az 50e-s kartografált földtani térkép befejezése, a kötet angol fordítása és kiadásra történő szerkesztése készül el. A kötetet nyomdakész állapotra hozzuk.

Elért eredmények:

Az objektumleírásokat véglegesítettük, az általános ismertető szövegek elkészültek, a kistérképek és mellékletbe szánt 1:50 000es térkép szerkesztését, kartografálását befejeztük, a kislexikont elkészítettük. Az angol fordítás elkészült. Lefolytattuk a szakmai és idegennyelvi lektorálásokat. A kötet grafikai-tipográfiai designja, tördelése elkészült, a kötet nyomdakész állapotban van. A kiadáshoz széleskörű szakmai szponzori támogatást szereztünk. Az 1:50 000-es melléklet térkép az év végén kinyomtatásra került, a kötet nyomtatása áthúzódik 2016-ra. jelentés:k:\Projektek\projekt_jelentes\2015\4.negyedév\állami\13_3_ záró\


– –


153


II.

Az MBFH együttműködés keretében végzett feladatok

1/2015. Geotermikus potenciálfelmérés, koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok végzése Beszámolási időszak 2015 Téma ismertetése:

Projektvezető Dr. Zilahi-Sebess László

A feladat fő célja olyan átfogó vizsgálatok, tudományos tanulmányok, értékelések, szakvélemények készítése, amelyek eredményei közvetlenül hasznosulnak a geotermikus koncessziós feladatokban, azok ellátásához naprakész szakmai alapot jelentenek. A projekt két fő feladat-csoportot lát el: Részvétel a 103/2011. (VI.29) Kormányrendelet alapján a geotermikus koncessziókhoz kapcsolódó komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok (ld. még 19/2015 téma) elvégzésében és a vizsgálati tanulmány összeállításában a következő fejezetek illetve fejezetrészek elkészítésével: 1.3.3. Tektonikai jellemzés, nagyszerkezet, szerkezetalakulás, szeizmicitás fejezet szükség szerinti kiegészítése szeizmikus szelvényekkel és kapcsolódó szöveges részekkel, a szeizmicitásra vonatkozó részfejezet elkészítése 1.3.6. Hidrodinamikai rendszerek, nyomásállapot, geotermikus viszonyok c. fejezet 1.5.1. A terület termálvíz-készleteinek geotermikus energia célú hasznosítása c. fejezet 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek és a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 2.5. A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél bemutatása 2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása 2.7. A terhelés várható időtartama 2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek c. fejezetek. A tanulmányok végső összeállítása és szakmai lektorálása szintén a projekt feladata. A feladat keretében a már folyamatban levő Igal és Fertőd területek tanulmányénak véglegesítése mellett 2015-ben egy további új terület (Nagyszakácsi) érzékenységiterhelhetőségi jelentését készítjük el. További, e feladat-csoporthoz kapcsolódó feladat eseti szakvélemények készítése (pl. vállalkozói kezdeményezések előzetes értékelése). (2) A komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok hátterét adó olyan módszertani témák, amelyek a konkrét koncessziós feladatoktól ugyan függetlenek, de eredményeik a következő koncessziós feladatokban hasznosulnak, azokat alátámasztják vagy a potenciálbecslésben segítenek. Ezek az alábbiak: 2.1. Koncessziós területek értéksorrendjét megalapozó kutatások. A 2012-ben kialakított módszertan felülvizsgálata, valamint az újonnan elkészült érzékenység terhelhetőségi tanulmányokban közölt adatok alapján a területek minősítése, egységes

154


szempontrendszer szerinti pontozása és rangsorolás frissítése az újonnan elkészült területekkel. A feladat közvetlenül a koncessziós területek díjának megállapításához járul hozzá valamint a kialakítás alatt álló geotermikus vagyon- és készletosztályozás elemeit is figyelembe veszi. (Zilahi-Sebess László, Boda Erika) 2.2. A porozitás változása a mélységgel, tömörödési trendek vizsgálata. A résztéma keretében a, Jászberény, , Nagykanizsa, koncessziós terület vizsgálatát végezzük el. Az eredmények hozzájárulnak egy adott koncesszióra kijelölt terület pontosabb rezervoárgeológiai értelmezéséhez, illetve más, hasonló földtani környezetben elhelyezkedő koncessziós területek jövőbeli értékeléséhez. (Zilahi-Sebess László, Boda Erika) 2.3. Hőmérséklet és geotermikus gradiens változása a mélység függvényében törvényszerűségeinek vizsgálata. A résztéma keretében elméleti modellekre, szakirodalomra és mért hőmérsékleti adatokra támaszkodva vizsgáljuk a hőmérséklet változásának törvényszerűségeit a Jászberény, Nagykanizsa, koncessziós területen (Zilahi-Sebess László, Paszera György, Boda Erika) 2.4. Erőtér-geofizikai adatokból származtatható irányeloszlások és kéregvastagság eloszlás együttes elemzése más módszerekből származó kéregvastagság és irányeloszlással és az abból levonható következtetések a geotermikus potenciálbecslés számára: Gravitációs térkép valamint a prepannon aljzatdomborzat alapján megállapított szerkezeti zónák (lineamens gyakoriság) térképének összehasonlító vizsgálata, Moho mélység és kéregvastagság térkép összevetése a prepannon aljzatmélységből becsült kéregvastagsággal (Kiss János, Zilahi-Sebess László)) 2.5 Kiegészítő adatgyűjtés és táblázatos összefoglalás a hőszivattyús termelési adatokról, a sekély geotermikus potenciálbecslés aktualizálása 2015-re (Merényi László) 2.6. Igény szerint szakvélemények hőtranszport-modellezések geotermikus védőidom-kijelöléshez (Merényi László) 2.7. A 2012-ben a CST keretében elkészült országos potenciálbecslés frissítése az azóta a koncessziós jelentések és az ehhez kapcsolódó módszertani kutatások keretében elkészült új ismeretekkel, ez alapján új potenciálisan perspektivikus koncessziós területek kijelölése (Zilahi-Sebess László, Boda Erika, Nádor Annamária) Tervezett eredmények:

Nagyszakácsi koncessziós terület érzékenységi-terhelhetőségi jelentésének elkészítése A 2014-ről áthúzódó Igal és Fertőd geotermikus koncesszióra javasolt területek komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmányának véglegesítése A 2014-ben megkezdett Fertőd és a 2015. évben elkészülő Nagyszakácsi területek minősítése, egységes szempontrendszer szerinti pontozása és rangsorolása táblázatos formában. Jászberény és Nagykanizsa koncessziós terület porozitás mélységszerinti változásának meghatározása (tömörödési trend vizsgálata). Jászberény és Nagykanizsa koncessziós terület hőmérséklet és geotermikus gradiens mélységszerinti változásának meghatározása. Részjelentés térképi mellékletekkel az erőtér-geofizikai térképek és egyéb mélység-térképekkel való összevetésről a geotermikus potenciálbecslés számára. Táblázatos összefoglalás a hőszivattyús termelési adatokról, a sekély geotermikus potenciálbecslés aktualizálása 2015-re (részjelentés térképi mellékletekkel) Igény szerinti szakvélemények geotermikus védőidom kijelöléshez Zárójelentés: Geotermikus potenciálbecslés frissített térképsorozat a potenciális területek feltüntetésével és rövid magyarázó.

155


Elért eredmények:

Geotermikus koncessziós jelentések 2015-ben, Fertőd geotermikus koncesszióra javasolt terület vizsgálati_tanulmányát (érzékenység terhelhetőségi tanulmány) 2015. január 30-ával adtuk le az MBFH-nak. Igal geotermikus koncesszióra javasolt terület jelentését 2015. február 20-án adtuk le az MBFH-nak. Igal geotermikus koncesszióra javasolt területek komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmányának véglegesítése és leadása megtörtént már az 1. negyedévben (2015 február 20-án adtuk le az MBFH-nak). Fertőd geotermikus koncesszióra javasolt terület jelentés tervezetét 2015. május 12-ével adtuk le az MBFH-nak. Fertőd geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése 2015. július 10. Az állományok elérhetők: \\samba\public\Projektek\GEOTERMIKA\Koncesszio könyvtár alkönyvtáraiban. • •

•

•

•

Számított porozitás adatokat gyűjtöttünk az eddig vizsgált területekről amelyek excel táblázatba lettek rendezve. A 22/2015 témával való együttműködés keretében kiválasztottunk két, már értékelt területet (Gádoros és Battonya) az új szempontok szerinti értékelésre a UNFC szempontok érvényesítése érdekében. A területek kiválasztásánál a vállalkozói érdeklődést vettük figyelembe. A kiválasztott helyek kiemelt jelentőségűek földtani szempontból. Battonya esetében a vizsgálat célja a tektonikai helyzet, illetve a 2500m-nél mélyebb fúrások hiányának befolyásoló szerepe az értékelésre. Gádoros esetében a nagyobb hőpiacoktól való távolság. és műszaki földtani szempontok jelentenek nehézségeket. Végül nem csak ezt a két terület értékelését vizsgáltuk felül, hanem az összes eddigit amelyről tanulmányt készítettünk Jászberény és Nagykanizsa koncessziós terület adatgyűjtés és előzetes értékelés a porozitás mélységszerinti változásának és a geotermikus gradiens mélységszerinti változásának meghatározásához. Jászberény és Nagykanizsa koncessziós területén LAS formátumban rendelkezésre álló digitális mélyfúrás geofizikai adatok első lépésben TEXT formátumba kellett konvertálni, hogy a mélyfúrás-geofizikai adatok beolvashatóvá váljanak a WellCAD szoftver számára. Ezt követően a WellCAD szoftver segítségével megkezdődött a mélyfúrás-geofizikai szelvények hibakeresése, javítása és korrekciója. Porozitás és permeabilitás meghatározása mélyfúrásgeofizikai szelvények által. Jászberény területén a JB3, JBNY2, Monor E-1 fúrások feldolgozása alapján pontosítottuk a porozitás mélység trendet. A Monor E-1 fúrásra porozitáskomponensek szerinti kiértékelést végeztünk. Többféle módon megállapítottuk területre jellemző hőáramot amelynek és a porozitásnak alapján meghatároztuk a geotermikus gradiens mélységszerinti változási görbéjét. Erőtér geofizika térképek és adatok geotermikus szempontú

156


•

•

•

Publikációk:

értékelése: a gravitációs térkép, valamint a pre-pannon aljzatdomborzat alapján megállapított szerkezeti zónák (lineamens gyakoriság) térképének összehasonlító vizsgálata és a Moho mélység és kéregvastagság térkép összevetése a pre-pannon aljzatmélységből becsült kéregvastagsággal megtörtént. Több litoszférakutató szeizmikus szelvény (CEL és a PGT szelvények) alapján a felső-kéregben olyan nagysebességű zónákat lehetett kimutatni, amelyek az alsó-kéreg sebességéhez közeli értékkel jelentkeznek, több helyen vastag törmelékes üledékes összletek alatt (KISS 2015, TISIA konferencia). Erőtér geofizika összehasonlító vizsgálata geotermikus információval. A 2014 évi geotermikus jelentés eredményeit továbbelemezve összehasonlító vizsgálatokat végeztünk gravitációs, mágneses térképek a prepannon aljzat mélységtérkép a kifolyóvíz hőmérséklettérkép közt. Ez alapján előzetesen megállapítottuk, hogy a geotermikus szempontból perspektivikus területek általában a gravitációs térképen az átmeneti zónákhoz köthetők azaz olyan helyekhez ahol a MOHO térkép alapján kéregvastagságbeli ugrás várható. Kiegészítő adatgyűjtés hőszivattyús termelési adatokról. A 2014-es országos adatgyűjtést folytatva a Megyei Kormányhivatalok Bányászati Osztályainak irattáraiban (korábban: Bányakapitányságok) 5 darab (Pécs) és 73 darab (Miskolc) talajszondás engedélyezési dokumentációt dolgoztunk fel, azaz kigyűjtöttük a sekély geotermikus hasznosítási statisztikához szükséges legfontosabb adatokat.

Fertőd geotermikus koncesszióra javasolt területkomplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése Igal geotermikus koncesszióra javasolt terület jelentése Előadás: 1. Nádor Annamária: A geotermikus vagyonés készletosztályozás és nyilvántartás egy lehetséges modellje Országos Bányászati Konferencia, Egerszalók, 2015. március 19.-20. 2. Tóth György–Zilahi Sebess László–Gyuricza György: Koncessziós tanulmányok: környezeti konfliktus-megelőzés az ásványvagyon-gazdálkodásban Országos Bányászati Konferencia, Egerszalók, 2015. március 19.-20. Előadás és Extended konferencia abstract 1. Zilahi-Sebess László, Boda Erika: Recommended principles of the qualifications of geothermal plays, 7th HR-HU and 18th HU GEOMATHEMATICAL CONGRESS Mórahalom 21-23 May, 2015 2. Kiss J., Vértesy L., Gulyás Á., Madarasi A. (2015): Tisia — a geofizikai adatok tükrében, p. 25–28, TISIA Konferencia kiadványa, p. 76, ISBN 978-963-8221-56-8

157


3. Előadás: Zilahi-Sebess László, Boda Erika: Üledéktömörödési trendek és geotermikus potenciálbecslés MGE 34.Vándorgyűlés 2015.09. 24-26. Közreműködő szervezetek:

Nemzeti Környezetügyi Igazgatóság (NeKI) Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)


158


2/2015. MBFH Szénhidrogén-potenciál felmérés, koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok végzése Beszámolási időszak 2015 Feladat ismertetése:

Projektvezető Kovács Zsolt

A feladat fő célja olyan átfogó tanulmányok, értékelések, szakvélemények, vizsgálatok készítése, amelyek eredményei közvetlenül hasznosulnak a szénhidrogén koncessziós feladatokban, azok megoldásához szakmai alapot jelentenek. A projekt két fő feladatköre: • (1)Részvétel a 103/2011. (VI.29) Kormányrendelet alapján a szénhidrogén koncessziókhoz kapcsolódó komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok elvégzésében. A feladat keretében 2015-ben 7 terület tanulmányainak 2.1, 2.2., 2.5.-2.8. részfejezeteit készítettük el, illetve szeizmikus értelmezés készült az 1.3.3. fejezethez. A projekt keretében készülő fejezetek: 1.3.3. Tektonikai jellemzés, nagyszerkezet, szerkezetalakulás fejezetben „A terület szerkezeti képe szeizmikus értelmezés alapján” részfejezet 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek és a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 2.5. A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél bemutatása 2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása 2.7. A terhelés várható időtartama 2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek • (2) Célja a hazai hagyományos és nem konvencionális szénhidrogénvagyon értékelése, a jövőbeli konvencionális és nem konvencionális szénhidrogén-vagyon potenciál becslése. A szénhidrogén-potenciál felmérés alapfeladata országos áttekintő léptékben az ismert és potenciális anyakőzetek és tároló rendszerek lehatárolása, rezervoárgeológiai jellemzése, a migráció és csapdázódás folyamatainak vizsgálata, beleértve a nem-konvencionális szénhidrogénekre vonatkozó ismereteket is. A résztémák a következők: • Koncessziós területek értéksorrendbe állítását célzó kutatások.. A feladat közvetlenül a koncessziós területek díjának megállapításához járul hozzá. • A szénhidrogén generáló anyakőzetek és a keletkezett szénhidrogének geokémiai paramétereinek elemzése. A téma célja a szénhidrogénvagyon pontosabb prognosztizálhatóságának elősegítése. • Szeizmikus szelvényértelmezés az aktuális koncessziós területekre és környezetükre. A munka során a Landmark rendszerben rendelkezésre álló szeizmikus szelvények 2D értelmezését végezzük. • Vagyonbecslési módszerek áttekintése mind a hagyományos, mind a nemkonvencionális szénhidrogének esetében. 2015-ben fontos feladat volt a koncesszióra kiírandó területek várható szénhidrogénvagyona becslésének átdolgozása, a többféle szcenáriót megvizsgáló, valószínűség alapú becslés kidolgozása és alkalmazása. • Részmedencék, szénhidrogén felhalmozódási övezetek részletes jellemzése az összes magyarországi részmedencére. • Teleptani adatok adattáblákba gyűjtése és rendszerezése az MBFH Ásványvagyon Nyilvántartása és az Adattárba beérkező ipari kutatási zárójelentések adatainak ellenőrzött felhasználásával. Numerikus és térképi adatbázis építése, a CH ásványvagyon nyilvántartás adatainak térképi megjelenítése.

159


• Szakmai konzultáció jelentések elbírálásában, szakértői vélemények készítése. Tervezett eredmények:

Elért eredmények:

•

Szénhidrogén koncessziós jelentés szénhidrogén-teleptani adottságait, várható vagyonát és a szénhidrogének lehetséges kutatási és bányászati módszereit bemutató fejezeteinek elkészítése. Termék: 7 részfejezet a készülő érzékenységterhelhetőség tanulmányokhoz az aktuális koncessziós területekre. Az elkészült fejezetek a 19/2015 MBFH projekt által szerkesztett jelentésekben jelentek meg. • A koncessziós területek összehasonlító értékelése. Termék: jelentés és táblázatok, rendszeresen átadtuk az MBFH-nak. A tanulmányok készítésével párhuzamosan folytatódott az értékelések elkészítése. • A koncesszióra kiírandó területek vagyonbecslése a várható vagyonra vonatkozóan. Területek: az eddig jelentéssel elkészült, koncesszióra ki nem írt területek, valamint az év során belépő területek. • Szeizmikus szelvény értelmezések beépülnek a Landmark rendszerbe, illetve megjelentek a koncessziós tanulmányokban. Az egyes területekhez 2-4 szelvény értelmezése készült el rendszeresen. • Részmedencék szénhidrogén-földtani jellemzése (Nagykunságdél, Derecskei-árok, Bihar). • A háttérkutatások során összegyűjtött és keletkező adatok térkép alapú háttéradatbázisa.. A térképi megjelenítések alapjául szolgáló shape-fájlokat a Samba szerveren, a projekt számára kijelölt könyvtárban helyeztük el. A szénhidrogénföldtani és teleptani adatbázishoz az adatokat részben az MBFH-tól kaptuk, részben a feldolgozott zárójelentésekből gyűjtöttük ki, illetve a projekt munkák során generáltuk. • Térkép alapú szénhidrogén teleptani információs rendszer. A térbeli koordinátákkal ellátott adatokat ArcGIS rendszerbe illesztjük. Térkép: Magyarország szénhidrogén előfordulásai M = 1:500.000, továbbfejlesztett változat. A térképi adatrendszer jelenleg 481 db, a szénhidrogénmezőket reprezentáló zárt poligont tartalmaz, melyhez attribútumként kapcsolódik a mezőilletve bányaterületi kód, a részmedence kódja, a bányaterület/mező megnevezése, a felfedező fúrás azonosítója, a mezőt lefedő hatályos bányatelek megnevezése, és a tárolt szénhidrogén típusa. A térképi adatrendszer fejlesztése, attribútumokkal való kiegészítése, más adattáblákkal való kapcsolat biztosításának kialakítása folyamatos. • Eseti szakvélemények – Negyedévenként 1-2 eseti szakvélemény, értékelés elkészítése várható. • Zárójelentés elkészítése Kapcsolódó projektek: 1/2015 – Geotermikus potenciálfelmérés, 17/2015 – Adatrendszerek fejlesztése és metaadat szolgáltatás, 18/2015 – Geoinformatikai szolgáltatások, 19/2015 – Koncessziós feladatokhoz kapcsolódó érzékenység-terhelhetőségi vizsgálatok, 22/2015 – Nemzetközi ásványvagyon nyilvántartási rendszerek, 24/2015 – Nem konvencionális szénhidrogén tárolók • A tanulmányok, jelentés-tervezetek és jelentések az előzetesen kitűzött határidőknek megfelelően elkészültek, azokat az MBFH részére átadtuk. 2015-ben 7 db szénhidrogén koncessziós tanulmány szénhidrogén-teleptani adottságait, várható vagyonát

160


és a szénhidrogének lehetséges kutatási és bányászati módszereit bemutató fejezeteit készítettük el. A területek a következők voltak: Balaton, Somogyvár, Elek, Somogyszob, Csanádpalota, Őrség, Kadarkút. Az elkészült fejezetek a 19/2015 MBFH projekt által szerkesztett tanulmányokban, jelentés-tervezetekben és jelentésekben jelentek meg, amelyeket átadtuk az MBFH részére. • Az év során megírt érzékenység terhelhetőségi tanulmányokban közölt adatok alapján a területeknek egységes szempont szerint pontszámot adtunk és ez alapján sorrendbe állítottuk őket. 2015-ben 21 részterületre adtunk értékelést. • A rendelkezésre álló adatok alapján vizsgáltuk a területek szénhidrogén generáló potenciálját. Az eredmények a vagyonbecslési fejezetbe kerültek be. • Az egyes szeizmikus szelvények újraértelmezésével kapott eredmények a szénhidrogén potenciál becsléséhez és a koncessziós terület pontosabb jellemzésére adatszolgáltatást jelentenek. Területenként 3-4 szelvény értelmezése készült el. Az eredmények a koncessziós érzékenység-terhelhetőségi vizsgálati tanulmányok földtani fejezeteinek nagyszerkezeti részébe kerültek be • 2015 végén 290 szénhidrogén bányaterület (mező) 1396 bányaterületi szintjéről (telep) rendelkeztünk Excel táblába rendezett földtani, geokémiai, termelési és ásványvagyon adatokkal. Térképi adatbázisunk jelenleg 481 (tavaly 458 volt) poligont tartalmaz, ezek a magyarországi szénhidrogén mezők majdnem teljes egészét lefedik. • A szénhidrogénvagyonnal kapcsolatos áttekintést felhasználtuk a szénhidrogén koncessziós tanulmányokhoz kapcsolódó érzékenységi-terhelhetőségi vizsgálatokban, az MBFH ásványvagyon nyilvántartásába kerülő ásványvagyon adatok megbízhatóságának értékelésében és ellenőrzésében, és a szénhidrogén-potenciál felmérésében. • Zárójelentés készült az elvégzett feladatokról. • Az Intézeti adatvagyonként nyilvántartott adatbázisok állományait átadtuk a Geoinformatikai Osztálynak, a szabványos adatkezelés kialakításának céljából. Eredményeink a társprojektek munkáját is segítették, illetve beépültek a társtémák jelentéseibe (19/2015 MBFH, 22/2013 MBFH projektek). Publikációk:


KOVÁCS ZSOLT – FANCSIK TAMÁS 2015: A nem konvencionális szénhidrogének hazai kutatásának és termelésének potenciálja – Magyar Tudomány, Budapest, 2015 november, pp.1295-1303. MBFH, Herman Ottó Intézet, Országos Vízügyi Főigazgatóság


161


Szénelőfordulások földtani és geofizikai adatrendszerének fejlesztése, koncessziós pályázatokat előkészítő feladatok végzése

3/2015.

MBFH

Beszámolási időszak 2015

Projektvezetők Püspöki Zoltán

Feladat ismertetése: A 2012-ben megkezdett, a Nógrádi- és Borsodi-medencékre vonatkozó adatbázis építés 2015-ös folytatása tekintetében három jelentősebb témakör körvonalazódott. (1) A regionális (szénmedence szintű) mélyfúrási adatbázis jelenleg nem fedi le a Borsodimedence Sajótól É-ra eső területét (Feketevölgy – Edelény). Mivel a területen perspektivikus szénvagyon (pl. Feketevölgy bővítés) található, a hiányosság pótlandó. A mélyfúrás vizsgálatok kiterjesztése erre a területre egyben az észak-magyarországi szénmedencék fejlődéstörténetének komplex értelmezésében is fontos momentum lehet. (2) Mizserfa II területre vonatkozóan a nyilvántartott és számolt készletek közötti jelentős eltérés indokolja a korábbi készletszámítás pontos térinformatikai reprodukcióját, ami az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartásban tömb szinten nyilvántartott földtani vagyonok térképi megjelenítését jelenti. (3) Dubicsány területén a terület perspektivikus jellege miatt indokolt a mélyfúrásokban harántolt telepek MEO adatainak tételes rögzítése, s ennek alapján a generalizált készletszámítás elvégzése. Tervezett eredmények:

1. Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartás adataihoz tartozó térinformatikai környezet Mizserfa II. területre (készülő shp állományok leadásra kerülnek a GeoBank részére) 2. MEO adatbázis és készletszámítás Dubicsány területre 3. 50 db mélyfúrás komplex feldolgozása (mélyfúrási geofizika, litológia) és a kapcsolódó karotázs-korrelációs szelvények elkészítése (a litológiai adatok és mélyfúrásgeofizikai adatok metaadatai leadásra kerülnek a GeoBank részére)

Elért eredmények: Vadna Vad-4, Sajókaza Sk-190, 206, 226, 227, 243, 250, 259, 270, 306, Jákfalva Jf-23, 28, 31, Dövény Döv-10, Fny-183, -196, -199, 204, Sajókaza Sk-175, Borsodszirák-1, Felsőnyárád Fny-194, 213, 214, 225, 227, 240, 246, 262, 303, 304, 308, Sajókaza Sk-174, 176, 188, 191, 222, 230, 242, 246, 257, 258, 275, 297. Edelény Ed345, -353, -369, -374, -376, -396, -405, -424, -443, -451, -454, 456). Az adatok tárolása: A litológiai adatokat és a geofizikai adatok metaadatait (fúrásazonosító, görbe elnevezése, lefutási mélysége, az adott szondával mért fúrásszakasz fajlagos %-os aránya) leadtuk a GeoBank-ba, Srv-geo\Adattar\2015\Karotázs ellenőrzés

162


Elkészült a Mizserfa II. terület 2 és 3 telepének tömb szintű nyilvántartása a kapcsolódó talpmélység adatokkal együtt (1. ábra). A

B

1. ábra A Mizserfa II. terület készletszámítási tömbjei a települési mélység szintvonalaival A: 2 telep, B: 3 telep

A projekt keretében a 19/2015 MBFH projekthez kapcsolódóan a Dorogi-medence Észak vizsgálati területen további két ÁÁNy mérlegterület (Csolnok Új-Borókás „fornai telepek” 1., 2., 3. telepek; Kerekdomb-É oligocén telepek) tömb szintű nyilvántartásának térinformatikai állományát is elkészítettük (2. ábra) A

B

C

D

2. ábra A Dorogi-medence Észak vizsgálati terület részletesen vizsgált készletszámítási tömbjei a települési mélység szintvonalaival A: Új-borókás 1 telep, B: Új-borókás 2 telep, C: Új-borókás 3 telep, D: Kerekdomb-É oligocén telep

163


Dubicsány területhez kapcsolódóan valamennyi mélyfúrás anyagvizsgálati adatait táblázatosan rögzítettük. 200 fúrás 6090 MEO adata került adatbázisba (2. táblázat). Az adatokat átadtuk a GeoBank részére. Fúrásonként elkülönítettük a fejtésbiztonsági és vízvédelmi okokból a főtén maradó 35-40 cm „szénbőrkét”, megadtuk az adott fejtési idomra a művelési tervben meghatározott fejtési vastagságot, végül mintavételi vastagság szerint súlyozott átlagszámítással kiszámítottuk a lefejtendő szelet minőségi paramétereit (a feldolgozás során elkülönítettük a bizonyítottan vetős fúrásokat). A teleplehatárolások és a kapcsolódó súlyozott átlagszámítások problémájára a 3/2014/MBFH projekt keretében egy évvel ezelőtt kidolgozott MSExcel alkalmazást aktualizáltuk. A sűrűség meghatározásánál több száz minta sűrűségadatának hiánya miatt a fűtőérték sűrűség összefüggést (R2=0,982) használtuk fel. Az elkészült készletszámítás részleteit a zárójelentés tartalmazza. Publikációk:

Detzky G., Hámorné Vidó M., Jencsel H., Kiss J., Lendvay P., Nagy A., Pálfi É., Paszera Gy., Pummer T., Püspöki Z., Rusznyák É., Vincellér D. (2015): Ottnangi-kárpáti sekélytengeri rétegsorok nagy felbontású rétegtani vizsgálata a nógrádi- és borsodi szénmedencék területén - az MFGI kiemelkedő tudományos eredményei 2014-ből. Tudományos előadónap, 2015. május 21.


-


164


4/2015. MBFH A magyarországi uránérc potenciál felmérése Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Lantos Zoltán

Feladat ismertetése: A tavalyi évről áthúzódó projekt célja a mecseki uránérc lelőhely bányavágatainak, az ércblokkok és a főbb külszíni fúrások, aknák 3D lehatárolása, valamint az egyes tömbökre vonatkozó minőségi adatok megszerzése a bányatelek jogosultjaitól, mely adatokat beépíthetünk az intézeti adatbázisba és átadunk az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartás számára. A mecseki uránérc hasznosításával kapcsolatosan mindezidáig nem született meg a kormányhatározat, ezért a szétszabdalt bányatelkek összevonása sem történt meg. Jelenleg az élő bányatelkek között védőpillérek vannak kijelölve, amelyek jelentős mennyiségű ásványvagyont kötnek le. Bármilyen továbblépés esetén a Mecsekérc Zrt. kezelésében lévő bányatelkek összevonásra fognak kerülni. A jelenlegi köztes állapot 3D átvezetése az ásványvagyon nyilvántartáson a Mecsekérc Zrt. munkatársai szerint teljesen felesleges munka, ezt csak a jelenleg átmenetinek tartott állapot hosszú, több évig tartó megmerevedése esetén látják érdemesnek. A Mecsekérc és az RHK képviselőivel tartott egyeztetések eredménye szerint az RHK részéről bármilyen költségvonzattal járó adatszolgáltatást csak kifejezett jogszabállyal alátámasztott igénylés esetén látnak kivitelezhetőnek. Amennyiben a költségek nem őket terhelik, természetesen bármilyen rendelkezésükre álló adatot szívesen átadnak. A rendelkezésre álló információk áttekintése után kivitelezhetőnek látszik és a kívánt célt kielégíti a térképi nézetben már rendelkezésünkre álló tömbcsoportok olyan szinten történő 3D lehatárolása, ahol az egyes tömbcsoportok alsó és felső felszínét a produktív összlet fekü és fedő szintvonalas térképeiből hozzuk létre. Eme lehatárolást, ha a szükséges produktív összlet fekü és fedő szintvonalas térképeket a Mecsekérc-től megkapjuk, térinformatikailag az Intézetben is kivitelezhető. (Vagy ezt a Mecsekérc Zrt. elvégzi, árajánlatukra jelenleg várunk.) Az így kapott térbeli tömbök megfelelő szinten fogják reprezentálni a statisztikai módszerekkel kontúrozott tömbcsoportok elhelyezkedését. A lelőhely kutatásához felszínről indított fúrások lyukszáj koordinátája, fúrt mélysége és alap litológiája ismert és szerepel a Geobank-ban. Azonban a T20664 számú, Mérce 2000: Zárójelentés a magyarországi uránérc-kutatásról és a Ny-mecseki uránérc bányászatról c. jelentés mellékletében szereplő táblázatok e fúrásokról részletesebb beosztást is tartalmaz. Ezen adatok beépíthetőek a Geobank-ba, a fúrások pedig 3D-ben, a tömbcsoportokkal együtt megjeleníthetők. Autocad állományként rendelkezésünkre áll az egykori uránbánya vágatrendszerének térképi alaprajza. Az egyes szintek a rajzon elkülöníthetőek és a táblázatos formában rendelkezésre álló kitörési szint magassági adatok alapján a vágatok a valós elhelyezkedésükhöz közeli síkokba vetítve megjeleníthetőek. Az akna és vakakna adatok ugyancsak táblázatos formában állnak rendelkezésre. A fenti adatok és a továbbiakban még fellelhető térképi illetve szelvényszerű alapadatokból a lelőhely környezetéről egy (2,5) 3D-ben megjeleníthető, tömbcsoportokat, a felszínről indított fúrásokat, az aknákat, vágatokat és az ércesedés, a produktív összlet elhelyezkedését bemutató vázlatos téradatbázist készíthetünk. A tavalyi évhez hasonlóan erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a hasadóanyag bányatelek jogosult Mecsekérc Zrt és RHK Kft-től a tömbcsoportokra vonatkozó részletességgel megszerezzük a kontúrozott tömbök mennyiségi és minőségi paramétereit. A tavalyi év során a mélységi anomáliák katalógusának digitalizálása során számos, a Geobank-ban jelenleg még nem szereplő MÉV-es fúrást derítettünk fel. Ezen fúrások koordinátái és alapadatai a MÉV egykori jelentéseiből ismerhető meg. Jelen projekt során az idei év során pótlólagosan felkutatjuk az elérhető fúrási alapadatokat, majd ezt az Informatikai Főosztály részére, a Geobank-ba beillesztésre átadjuk.

165



Elért eredmények:


(2,5) 3D vázlatos téradatbázisban megjelenítjük a Nyugat-mecseki lelőhely tömbcsoportjait (a produktív összlet és a tömbcsoportok metszéseként), a felszínről mélyített kutatófúrásokat, az egykori bánya aknáit és vágatait. A téradatbázisba beintegráljuk az elérhető földtani, rétegtani–litológiai alapadatokat is. A 2014. során felderített, a Geobankban még nem szereplő MÉVes fúrások alapadatainak, koordinátáinak jegyzéke, mely így a továbbiakban beépülhet a Geobankba. A Mecsekérc és az RHK képviselőivel tartott egyeztetések eredménye szerint az RHK részéről bármilyen költségvonzattal járó adatszolgáltatást csak kifejezett jogszabállyal alátámasztott igénylés esetén látnak kivitelezhetőnek. Amennyiben a költségek nem őket terhelik, természetesen bármilyen rendelkezésükre álló adatot szívesen átadnak. Az év során a Mecsekérc-től raszteres állományként megkaptuk a produktív összlet felszíni fúrások alapján szerkesztett, archív fekü szintvonalas térképeit. Ezek segítségével és a már korábbról rendelkezésre álló adatok (felszíni topográfia; aknák és vágatok térképi nézetben és akna kitörési szintek táblázatban; felszínről indított mélyfúrások lyukszáj koordinátái és részletes, MÉV-es litológiai beosztása a produktív összlet feltüntetésével) felhasználásával vázlatos téradatbázist építettünk fel. A JewelSuite programban felépített téradatbázis segítségével le tudtuk képezni a produktív összlet fekü és fedő felületeit, ezekből térbeli Surfer grideket és szintvonalas térképeket generáltunk. A kapott felületekkel az eddig csupán térképi nézetben lehatárolt hasadóanyag nyilvántartási tömbök mélységben, térben is lehatárolhatóvá váltak. A tavalyi év során megismert MÉV-es Nagyvisnyó, Bvg-jelű anomáliakutató mélyfúrások közül 20 közelítő helyét tudtuk visszaolvasni a Szabó Imre hagyatékában fellelt 1:2000 méretarányú pauszos térképvázlat 1:10 000-es topográfiához illesztésével. (m)srvgeo\Projekt\Nyersanyag_potenciál\U\GIS\2015_Pecs_lelohely (m)srv-geo\Projekt\Nyersanyag_potenciál\U\GIS\Nagyvisnyo Bvg furasok.xlsx Mecsekérc Zrt.


166


5/2015. MBFH Magyarország érc- és ritkaföldfém potenciáljának felmérése, érces területek koncessziós előkészítése Beszámolási időszak 2015 Feladat ismertetése:

Projektvezető Dr. Török Kálmán

Az éves feladat, ahogy tavaly is, két részre oszlik: I. Az ércpotenciál felmérése, érces területek koncessziós előkészítése. A korábbi években a kutatás során a Magyarországon előforduló érces területeken (rézérc, vasérc, színesfémérc, mangánérc, nemesfémérc, pirit) a lelőhely szintű lehatárolások megtörténtek, de a megalapozott ásványi nyersanyag nyilvántartás fontos eleme, hogy a lelőhely szintű lehatárolást kövesse a tömbszintű nyilvántartás. Az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartásban az érces területek tömbszintű lehatárolása sok helyen hiányos, ismeretlen koordináta rendszerű, illetve teljes egészében hiányoznak a hivatkozások az adatok mögül. A tavalyi évben a rudabányai területen az érces területek koncessziós előkészítésére kidolgozott és elfogadott módszer szerint az idei évben két újabb érces területen, Cserszegtomajon (pirit) és Martonyiban (vasérc) végezzük el lehetőség szerint a tömbök lehatárolását. Ennek keretében a megkutatott területeken belül x, y, z koordinátákkal lehatároljuk a tömböket és folytatjuk a teljes Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartás tömbszintű feltöltését. További feladat az érces lelőhelyekkel kapcsolatosan: 1) A közép-mátrai ércesedés lehatárolásának finomítása az elérhető adatok függvényében. 2) Az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartásban meglevő érclelőhelyek lehatárolási munkálatait összegző táblázat folyamatos naprakészen tartása. II. A ritkaföldfém potenciál felmérése. a) Pannon képződményekben tapasztalt ritkaföldfém anomáliák terepi, laboratóriumi radiometrikus, geokémiai és ásványtani felderítő vizsgálatának folytatása a Bükk-alján és egyéb perspektívikus területeken. Módszerek: terepi mintagyűjtés, terepi radiometriai mérések, ICP-MS ritkaföldfém mérések, szükség esetén ICP-OES főkomponens és nyomelemzés, röntgen diffrakció, nehézásvány leválasztás és meghatározás szükség esetén scanning elektronmikroszkóppal. b) Folytatjuk más perspektivikus formációk felderítő mintázását és elemzését. Szükség szerint ásványtani vizsgálattal kiegészítve (pl. agyagos kőzetek). Tervezett I. Cserszegtomaj pirites és Martonyi vas ércesedésének eredmények: tömbszintű lehatárolása a tömbök koordinátáival és tömbönkénti készletadatokkal táblázatos és térképi megjelenítéssel (digitalizált tömbtérképek mindkét lelőhelyről). II. 60 db ICP-MS elemzés ritkaföldfémekre és nyomelemekre („ICP-MS csomag”), 40 db ICP-OES főkomponens elemzés, 60 db röntgen diffrakciós mérés kiértékeléssel, 15 db vékonycsiszolat elkészítése és leírása, szükség szerint scanning elektronmikroszkópos felvételekkel és energiadiszperzív spektrométeres ásvány meghatározással. 10 minta szemcseméret szerinti szétválasztás (szitálás, iszapolás), nehézásvány-leválasztása és vizsgálata, szükség szerint scanning elektronmikroszkópos felvételekkel és energiadiszperzív spektrométeres

167


Elért eredmények:


ásvány meghatározással. 40 db terepi radiometriai mérés, 20 db laboratóriumi radiometriai mérés, valamint ezek leírása, értelmezése a negyedévi, valamint az év végi jelentésben. A tavalyi évben a rudabányai területen az érces területek koncessziós előkészítésére kidolgozott és elfogadott módszer szerint az idei évben két újabb érces területen, Cserszegtomajon (pirit) és Martonyiban (vasérc) végeztük el a tömbök lehatárolását. A munka elvégzéséhez a szükséges tömbtérképeket beszkenneltük, digitalizáltuk. Ennek keretében a megkutatott területeken belül x, y koordinátákkal lehatároltuk a tömböket. A digitalizálás során a tömzs és tömbhatárok mellett rögzítésre kerültek az ezekbe beleírt számszerű és szövegszerű információk is. A fúrási tömzsökbe írt információt adattábla mezőben rögzítettük. A fellelt jelentésekben található tömblistákat kimásoltuk és összegeztük. E két információforrás adatait összehasonlítottuk az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartásban találhatókkal. Ezekkel a hivatkozott és digitalizált formában rendelkezésre álló adatokkal folytatjuk a teljes Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartás tömbszintű feltöltését. További feladat volt az érces lelőhelyekkel kapcsolatosan a középmátrai ércesedés lehatárolásának finomítása az elérhető adatok függvényében. Új adatokat találtunk az adattárban, melyek segítségével sikerült új teleplehatárolást csinálni a közép-mátrai ércesedésre is. A ritkaföldfém potenciál felmérése keretében 60 újabb mintát gyűjtöttünk a balaton-felvidéki, bakony-aljai felszínen előforduló bauxitos-vasas agyagos kőzetekből, valamint a bükk-aljai és irotagadna környéki homokokból, homokkövekből. A terepi munka során minden feltárásban, ahol lehetőség volt rá végeztünk terepi radiometriai mérést. Ha a kőzet inhomogén volt, akkor minden makroszkóposan elkülöníthető kőzettípust megmértünk. Egyes kiválasztott mintákból laboratóriumi (jóval pontosabb) gamma spektroszkópiai mérés is készült. Mind a 60 mintából készült ICPMS ritkaföldfém elemzés, valamint röntgen diffrakció. a minták 2/3ából készült főkomponens elemzés is. A főkomponens elemzés és a radiometria segítségével választottuk ki a mintákat a nehézásvány-vizsgálatra, melynek keretében minden mintából több száz szemcse statisztikus elemzése készült el. A problémás ásványszemcsékből mikroszondás mérések készültek az ELTE TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszékének elektronmikroszonda laboratóriumában. Bár kiugró ritkaföldfém tartalmat egy vasas konkréció kivételével nem detektáltunk, de más nyomelemek esetében (As, Mo, Sb) helyenként a felső kéreg átlagához képest több 100 –szoros dúsulást mutattunk ki némelyik agyagos mintában. \\Srv-geo\projekt\RFF_POTENCIAL ELTE TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék


168


6/2015. MBFH Magyarország nemfémes szilárd ásványi nyersanyag potenciáljának felmérése Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Dr. Horváth Zoltán

Feladat ismertetése: - Adatgyűjtés és rendszerezés a Veszprém megyei vizsgálati területre - Adatgyűjtés és rendszerezés az Alföld vizsgálati területre - Az aktuális MBFH Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energia Nyilvántartás áttekintése - Adatgyűjtés és rendszerezés folytatása a Veszprém megyei vizsgálati területre - Adatgyűjtés és rendszerezés folytatása az Alföld vizsgálati területre - Módszertani fejlesztés az ásványi nyersanyag hozzáférés kapcsán I. (közigazgatás) - Bányászati hulladékok megyei szintű értékelése - Kutatási terület kijelölése fúrásokhoz Geofizikai vizsgálat megtervezés - Pontosított prognosztikus területek meghatározása a Veszprém megyei és Alföld kutatási területre (sekélyfúrások adataival) - Módszertani fejlesztés az ásványi nyersanyag hozzáférés kapcsán II. (vízügyi tényező) - Fúrások (4-5) előkészítése és elvégzése terepmunka során, mintagyűjtés, vizsgálatokra az esetleges engedélyek, időjárás, stb. függvényében Geofizikai mérés elvégzése - Anyagvizsgálatok elvégzése - Fúrási eredmények feltöltése a sekélyfúrás adatbázisba, értékelés - A pontosított Veszprém megyei és Alföld prognosztikus területre a reménybeli vagyon adatok meghatározása - Zárójelentés összeállítása a pontosított eredmények alapján Tervezett eredmények:

Elért eredmények:

-

Pontosított prognosztikus területek térképen és előzetes vastagság adatokkal) - Adattábla és térképek a módszertani fejlesztéshez II. - Fúrási, mintázási dokumentáció a terepmunka teljesülése esetén, anyagvizsgálatokra mintaelőkészítés - Dokumentáció a geofizikai mérésről - Pontosított adattáblák a Veszprém megyei vizsgálati területre - Pontosított adattáblák az Alföld vizsgálati területre - Adattábla és térképek a módszertani fejlesztéshez I. - Tanulmány a bányászati hulladékok megyei szintű értékeléséről - Dokumentáció (választás indoklása, engedélyeztetés megkezdése) a kijelölt kutatási területhez, - Kutatási terv a geofizikai méréshez - Pontosított prognosztikus területek térképen és előzetes vastagság adatokkal) - Adattábla és térképek a módszertani fejlesztéshez II. - Fúrási, mintázási dokumentáció a terepmunka teljesülése esetén, anyagvizsgálatokra mintaelőkészítés - Dokumentáció a geofizikai mérésről - Zárójelentés az év során elkészített fejezetekkel, adattáblákkal, térképekkel - Veszprém megye vonatkozásában a koncessziós jelentéseknél alkalmazott minősítést is tartalmazó dokumentumkeresési listakészítést kidolgoztuk nem-fémes szilárd ásványi nyersanyagokra is. A munka eredményeként a Veszprém megyére

169


eső 170 település közül 30 esetében (Ábrahámhegytől Hegyesdig ABC szerint) végeztük el a speciális adatgyűjtést. A térinformatikai rendszerbe integrált adatbázisokat (korábbi adatgyűjtések vastagságadatai, sekélyfúrási adatbázis) felhasználva kijelöltük azokat a prognosztikus területeket, amelyek esetében indokolt az adatgyűjtés. Barczikayné Szeiler Rita készítette térképeket használtunk. Felhasználtuk az MBFH Adattár legfrissebb (2015. 02. 13) jelentési nyilvántartását (MBFH_Jelentestar_20150213.xls), és a bányatelkek listáját (2015_összes_bt_terület (MBFH2011)_infokkal.xls). Az adatgyűjtést eddig Bács-Kiskun és Békés megyével kezdtük, válogattunk dokumentumokat. Nyersanyag-specifikus közreműködést biztosítottunk a 11/2015 MBFH projekt résztvevőinek (konzultációk). Az egyeztetések alapján, s a párhuzamosságok elkerülése érdekében a konkrét adatgyűjtést a koordinátagyűjtő munkacsoport végezte: k:\Projektek\NEMFEMES_ASVANYI_NYERSANYAG\2015\Adatgyű jtéshez\ Veszprem2015_VCS20150317.xlsx Vastagság gyűjtése a Veszprém megyei Bányafelügyelettől kért dokumentumokból: k:\Projektek\NEMFEMES_ASVANYI_NYERSANYAG\2015\Adatgyű jtéshez\ Vastagsag_gyujtes_VBK_VCs20150511.xlsx Jelentések szűrése és minősítése az alföldi megyékre megtörtént: k:\Projektek\NEMFEMES_ASVANYI_NYERSANYAG\2015\Adatgyű jtéshez\ Alfold_Adatgyujtes2015.xlsx k:\Projektek\NEMFEMES_ASVANYI_NYERSANYAG\2015\Adatgyű jtéshez\ Alföld_Adatgyujtés2015_leiras.docx A módszertani fejlesztés során elsősorban a belterületek figyelembe vételének megoldásán dolgoztuk. A módszertani anyag elkészült: K:\Projektek\NEMFEMES_ASVANYI_NYERSANYAG\2015\Módsze rtan A potenciális nemfémes ásványi-nyersanyag lelőhelyek reménybeli vagyonainak adata, ill. lehatárolásának pontosítása kapcsán az alföldi öt megye területén az MBFH adatai alapján 459 db. potenciális nemfémes ásványi-nyersanyag lelőhelyet azonosítottunk. Eddig elvégzett munkánk során meghatároztuk és térképre vittük az alföldi öt megye potenciális nemfémes ásványinyersanyag lelőhelyeit, valamint a sekélyfúrási adatbázisban levő fúrások helyeit. Meghatároztuk mely lelőhelyeken nincsenek sekélyfúrások, és ezek közül kiválasztottunk egyet, melynek területén max. 5 db. sekélyfúrást fogunk a 3. negyedévben lemélyíteni, a lelőhely pontos földtani feltérképezése céljából. K:\Projektek\NEMFEMES_ASVANYI_NYERSANYAG\2015\Módsze rtan könyvtárban.

170


A bányászati hulladékok megyei szintű rendezése kapcsán először becslést alkalmaztunk hiányzó paraméterekre (pl. magasság), majd elvégeztük Kiss Jánossal közreműködve a megyei szintű csoportosítást: K:\Projektek\NEMFEMES_ASVANYI_NYERSANYAG\2015\Bányás zati hulladék Az Alföld 5 megyéjében a fúrási adatbázisban szereplő adatok felhasználásával 148 prognosztikus területet jelöltünk ki. Közülük 41 területről nem állt rendelkezésre releváns információ a vastagságadatokról. Az alföld i sekélyfúrási adatok felhasználásával – több konzultációt követően – került kiválasztásra a 16_9 számú , Jászapátitól DK-re levő terület részletes kutatásra. K:\Projektek\NEMFEMES_ASVANYI_NYERSANYAG\2015\Fúrás (Furas_foldtan_geologia_v1_HG.doc) A geofizikai mérést sikerült megtervezni Plank Zsuzsannával és Vértesy Lászlóval. A geofizikai mérési terv az említett dokumentációban megtalálható. - Elkészült a 2014.01.01-ei állapotnak megfelelő nemfémes szilárd ásványi nyersanyag-nyilvántartás értékelése, a Samba szerveren a Projektek\NEMFEMES_ASVANYI_NYERSANYAG\2015\Mérleg mappában AANY_ertekeles.docx néven található. - szerves anyag tartalmú ásványi nyersanyagokra, elsősorban az alföldi megyékre is készült módszertani pontosító anyag, mely alapján a 2. félévben prognosztikus és vagyonadat pontosítást tervezünk. - Nemfémes szilárd ásványi nyersanyag potenciál felmérése mészkő és dolomit építőkő vonatkozásában (módszertani anyag). k:\Projektek\NEMFEMES ASVANYI NYERSANYAG\2015\Adatgyujteshez. - A nemfémes ásványi nyersanyagok nyilvántartásának feldolgozása az új 54/2008 korm. rendeletnek megfelelő kódok alapján történik. Megyei szintű összevonásokat végeztünk a földtani és a kitermelhető vagyonra vonatkozóan. Az aktuális Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energia Nyilvántartás nemfémes szilárd ásványi nyersanyagokra vonatkozó részét megkaptuk az MBFH-tól, s a feldolgozást megkezdtük csoportosítva a nyersanyagokat típus és megye szerint. Folyamatos. Módszertani fejlesztés-sekélyfúrások beépítése, adatbázis, térképek: Egyeztetve Szeiler Ritával, Müller Tamással és Halupka Gáborral, Szeiler Rita geoinformatikai műveleteivel a sekélyfúrási adatbázis fúrásait a vastagság adatok pontosítására használjuk. Az adatbázis helye: M:\Nyersanyag_potencial\Nemfemes_asvanyi\GIS\Nemfemes_sek elyfuras.mdb (\\samba.mfgi.hu) K:\Projektek\NEMFEMES_ASVANYI_NYERSANYAG\2015\Módsze rtan\Sekélyfúrás A könyvtárban található többi .xls file pedig különböző, a témához

171


tartozó adatokat tartalmaz (5 alföldi megyére vannak táblázatok a prognosztikus területek és sekélyfúrások figyelembe vétele után, megyénként agyagra, homokra, pontosítottuk a prognosztikus területeket a sekélyfúrások alapján; szedimentológia vizsgálati eredmények, a kőzettípusok, a sekélyfúrások adatait használtuk, illetve a korrigált vastagság adatokat jelöltük: JNSZ_megye_korr_vastagsag_sekelyfuras_alapjan.xls). Kavics nincs ebben a megyében. Jasz_nagyk_szedi_sekelyf.xls - ez a teljes szitasor a megyére, az utolsó 8 mező a számításokat és összesítéseket tartalmazza. Jasz_nagyk_szedi_kozet_tipus_szerint.xls ebben már kőzettípusra átkonvertálva vannak az eredmények - összesített vastagság eredmények. Jasz_nagyk_homok_sekélyf és _agyag_sekélyf.xls - ezek egy tájékoztató jellegű táblázatok, az adott nyersanyag prognosztikus területeibe mely sekélyfúrások esnek (ahány fúrás beleesik, annyiszor van ott a PT_ID-el a terület, és mellettük az adott fúrás száma). Statisztika az 5 megyére: hány fúrás esik az adott prognosztikus területekbe (5_alföldi_megye_progn_ter_sekelyf_db). A jelentésben beszámolunk részletesen az elvégzett feladatról szövegesen, ábrákkal, térképekkel: K:\Projektek\NEMFEMES_ASVANYI_NYERSANYAG\2015\Jelenté sek\Zárójelentés A vízbázis védelmi tényezők figyelembe vétele kapcsán a módszertani fejlesztést Rotárné Szalkai Ágnessel és Barczikainé Szeiler Ritával egyeztetve végeztük. A módszertan megalapozásra került, a teszt területi térképek elkészültek a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletet is figyelembe véve. K:\Projektek\NEMFEMES_ASVANYI_NYERSANYAG\2015\Módsze rtan\Vízbázis Fúrások és a geofizikai vizsgálatok előkészítése-végzése A tájékoztatás és engedélyeztetés nyári előkészítése kapcsán, egyeztetve az MBFH Kollégákkal (Dr. Katona Gábor, Veres Imre, Vatai József), MFGI igazgatói állásfoglalás kérése után a 2015-ben megváltozott bányatörvény és vhr. előírások alapján a megyei Kormányhivatal Bányászati Osztályának beadott engedélykérelem, s határozat átvétele után az 5 fúrást elvégeztük, a geofizikai mérést előkészítettük, s a további lépéseket egyeztettük a témafelelősselprojektvezetővel. (K:\Projektek\NEMFEMES_ASVANYI_NYERSANYAG\2015\Fúrás\ Engedélyeztetés). A 4. negyedévben minden egyes vállalt feladathoz, sőt a szervesanyag tartalmú ásványi nyersanyagok kapcsán az alföldi 5 megyére is elvégeztük a vállalt reménybeli vagyon számításokat, s térképek is készültek. A zárójelentést összeállítottuk, s határidőre leadtuk. K:\Projektek\NEMFEMES_ASVANYI_NYERSANYAG\2015\Jelent ések\Zárójelentés Publikációk:

-

Horváth Z. „Nemfémes szilárd ásványi nyersanyagok potenciál-felmérése – SNAP SEE és MINATURA H2020 projektek” (Miskolc, MTA TAB, ápr. 23.)

172


-


„Tudjuk-e miért és mennyi?" Építőipari ásványi nyersanyagok, bányászati hulladékok komplex és fenntartható hasznosítását elősegítő stratégiák megalapozása, nyilvántartások, adatbázisok, európai példák . Fenntarthatóság hét, 2015. július 3. MBFH Földtani és Adattári Főosztály (Dr. Katona Gábor, Gombárné Forgács Gizella, Vatai József), Jászapát Polgármesteri Hivatal, Kormányhivatal Bányászati Osztálya (Szolnok)


173


7/2015. MBFH A bányászati hulladékkezelő létesítmények (BHKL) nyilvántartásával, valamint a bányászati hulladék hasznosításával összefüggő feladatok végzése Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Kiss János

Feladat ismertetése: 1. A 2014. évi BHKL objektumok veszélyességi szűréséhez és kockázati besorolásához szükséges adatok feltöltése a nyilvántartási alaptáblába; 2014-ben az MBFH nyilvántartásból átvett aktív BHKL objektumok mindegyike bekerült az EU által előírt „Bezárt bányászati hulladékkezelő létesítmények nyilvántartásá”-ba (MWF alaptábla). Ezekkel az objektumokkal, mivel aktív BHKLekről van szó, eddig nem foglalkoztunk, így a veszélyességi szűréshez és kockázati besoroláshoz szükséges paraméterek, térinformatikai adatok még nem állnak rendelkezésre. Ezeket az információkat össze kell gyűjteni. 2. Inert besorolás geokémiai megalapozása, geokémiai metaadatbázis-építés; 2014-ben létrehoztuk a geokémiai adatok meta-adatbázisát, ami elsősorban a BHKL területén vagy ahhoz szorosan kapcsolható területeken végzett mintázás és vizsgálati eredmények meta-adatait összesítette. 2015-ben néhány kritikus földtani képződmény inert-besorolásához fogunk adatokat gyűjteni. 3. Bezárt, bezárás alatt illetve felhagyott jogi státuszok pontosítása; A különböző forrásból rendelkezésre álló bányászati hulladékkezelő létesítményeknél a pillanatnyi státusz megítélése fontos, mert ez határozza meg a cselekvési tervet. A nyilvántartás elvileg csak a bezárt bányákra vonatkozik, de a tájrendezés, rekultiváció hiánya, illetve időbeli csúszása miatt sok olyan bánya van, ami nem működik, de nincs is jogilag bezárva. Az állapot illetve státusz pontosítása szoros együttműködésben az MBFH-val sok esetben pontosan tisztázható. 4. Adatszolgáltatások (MFGI projektek és pályázatok részére); A bányahulladék nyilvántartás sok másodlagos, illetve építőipari nyersanyagkutatáshoz adhat kiegészítő információt, illetve számos EU projektben felhasználható az itt összegyűjtött adat. Ezt bizonyítják a 2014. évi megkeresések is. Ebben a részfeladatban az ezzel kapcsolatos tevékenységet foglaljuk össze és ismertetjük. 5. Háttér-adatbázis kialakítása, fejlesztése, dokumentálása; A korábbi adattári és bányakapitánysági adatgyűjtésekből és a forrásadatbázisokból is rengeteg adat összegyűlt. Az eltérő tartalmú, nevezéktanú nyilvántartások adatait össze kellett hangolni, a hasznos információkat összevonni. Ezt a tevékenységet több éve folyamatosan végezzük. Az adatokat célszerű adatbázisban összefogni, kialakítani egy kezelőfelületet és megadni az adatbázis leírásának teljes dokumentációját. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy hogyan lehet kialakítani a központosítást, amikor mások által (megfelelő jogosultságokkal) is elérhetővé tesszük az adatbázisban összegyűjtött adatokat. 6. Hasznosítási prioritás meghatározása; A hasznosítással kapcsolatban megkezdett munka folytatására, az egyes létesítményekben található másodlagos nyersanyagok konkrét hasznosítási lehetőségeinek meghatározása. A hasznosítással kapcsolatos információk: a mennyiség, a hasznosítás lehetséges típusa, a másodlagos nyersanyag elérhetősége (értsd: már tájrendezett, fedett vagy szabadon hozzáférhető), kereslet, finanszírozási lehetőség stb. alapján célszerű kidolgozni egy hasznosítást mutató paramétert és beépíteni az alaptáblába.

174



1. 2014 évben nyilvántartásba vett BHKL objektumok veszélyességi besorolása és kockázati rangsorolása; 2. A vizsgálandó földtani képződmények geokémiai laborvizsgálati eredményei; 3. Bányászati hulladékkezelő létesítmények jogi besorolása; 4. Adatszolgáltatások igény szerint; 5. Adatbázis ismertetés és alapdokumentáció; 6. Hasznosítási paraméterek (rangsorolás) az alaptáblában.

Elért eredmények:

1. Elkészült 25 db BHKL objektum térinformatikai szűrése, majd az összegyűjtött paraméterek alapján az EU előírásnak megfelelő veszélyességi szűrése (preselection) és a kidolgozott magyar előírás szerinti kockázati rangsorolása (selection); 2. A Mecsek-ÖKO Zrt. Gyöngyösoroszi területen és az MFGI 2014-ben bányameddőkön végzett, összesen 23 db mintavételezésnek, valamint a KFH forrás-adatbázisban 62 objektumra található mintavételezésnek a beépítése a geokémiai metaadatbázisba; 3. Bányászati hulladékkezelő létesítmények aktuális jogi besorolásának (564 objektumra) és nyilvántartási dokumentum iktatási számának begyűjtése (289 objektumra) a bányafelügyelettől; 4. Bányameddő nyilvántartás frissítése: - területi adatok (200 objektumra), - tömeg vagy térfogati adatok (706 objektumra) - meddőanyag bejegyzésekkel (~600 objektumra, de még folyamatban van, nem fejeztük be); 7. Adatszolgáltatások 4 esetben: - „Nem érces ásványvagyon potenciál felmérés” MBFH téma, - „Minerals4EU” pályázat, - „Minatura H2020” pályázat, - „Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése” kérésére az MBFH közreműködésével; 5. Az MWF háttér-adatbázis funkcionális ismertetése és az alapdokumentáció elkészítése; 6. Hasznosításhoz szükséges 2 új paraméter (tömeg, meddőanyag) bevitele a nyilvántartási alaptáblába, valamint javaslat a „Másodnyersanyag-potenciál felmérés” 2016-os MBFH-MFGI témára. Samba\2015\Projektek\MBFH\07_2015_Bányahulladék

Publikációk:

Előadások: Kiss J., Detzky G., Vértesy L. (2015): Másodlagos nyersanyagok — bányászati hulladék nyilvántartás, Az Észak-Magyarországi régió — új lehetőségek a nyersanyag gazdálkodás területén az S3 program tükrében, MTA TAB MAB Székháza, Miskolc, 2015. április 23. Horváth Z. Kiss J. (2015): „Tudjuk-e miért és mennyi?" Építőipari ásványi nyersanyagok, bányászati hulladékok komplex és fenntartható hasznosítását elősegítő stratégiák megalapozása, nyilvántartások, adatbázisok, európai példák, Természeti erőforrások, földtani kockázatok, éghajlatváltozás: merre vezet a fenntarthatóság „földtani útja”? MFGI-MBFH konferencia, Budapest, 2015. június 4.

175


János Kiss, Zoltán Horváth, Zoltán A. Papp, Csaba Vigh: The role of the National Inventory of Closed Mining Waste Facilities for the Assessment of Secondary Mineral Raw Materials – Hungarian case study, Minerals Intelligence Network for Europe project, Final Conference, Brussels, 25 of August, 2015. Tanulmány: Zoltán Horváth, János Kiss and Zoltán A. Papp (2015): Foresight Study: Future potential from mining wastes: The role of the national inventory of Closed Mining Waste Facilities in the service of the Potential Assessment of Secondary Mineral Raw Materials – Hungarian case study, Minerals4EU project, WP-6 Közreműködő szervezetek:

-

MBFH; Bányafelügyelet területi szervei.


176


8/2015. MBFH Földtani veszélyforrások vizsgálata. Reambuláció, a térképi és a hozzájuk kapcsolódó adatrendszerek harmonizációja Beszámolási időszak 2015

Projektvezető dr. Marsi István

Feladat ismertetése: A földtani veszélyforrások vizsgálata c. projekt több, nagyrészt egymásra épülő szakmai területet ölel fel. Ezek tematikusan két nagy csoportba sorolhatók, úgymint: regionális adatrendszerek fejlesztése, reambulációja, valamint mintaterületeken végzett módszertani kutatások. A kutatásokat az alábbi öt részprojekt keretében végezzük: 1.) A digitális kataszter karbantartása és fejlesztése, adatszolgáltatás 2.) Külső földtani veszélyforrásokkal kapcsolatos adatforrások integrálása 3.) Megyei szintű reambuláció 4.) Balatoni magaspartok vizsgálata 5.) Dél-dunántúli mintaterület vizsgálata A projekt keretében elvégzendő feladatok fő célja a különböző földtani veszélyforrás adatok friss, országos adatrendszerének kialakítása. Ez a téma a különböző hatóságoknál, szervezeteknél fellelhető archív felszínmozgás adatok gyűjtését, adatainak feldolgozását, egységesítését, szabványosítását, bevitelét az Országos Felszínmozgás Kataszterbe, továbbá szakmai tartalmuk terepi ellenőrzését, felülvizsgálatát, az MBFH felé történő — részben GIS alapú — adatszolgáltatást, nyilvános részének INTERNET-es közzétételét foglalja magába. A 2010-től kezdődően létrehoztuk a földtani veszélyforrások térinformatikai (GIS) nyilvántartását az INSPIRE direktíva útmutatásait követve és feltöltöttük az MBFH Országos Felszínmozgásos Kataszter adataival. A nyilvántartott adatok teljessége és naprakészsége érdekében megkezdtük az érintett területek terepi felülvizsgálatát (reambuláció) és az egyéb helyeken nyilvántartott (Vis Maior jegyzőkönyvek, alábányászott területek, stb.) adatok körének felmérését és integrálását is a kataszterbe. Az így létrehozott nyilvántartást elérhetővé tettük mind a témával foglalkozó MFBH-MFGI munkatársakkal (belső adatszolgáltatás), mind pedig a társadalom számára (külső adatszolgáltatás). A projekt keretein belüli módszertani kutatások — arra alkalmas mintaterületeken — egyrészt a különböző földtani veszélyforrások, lejtőmozgások határainak, típusainak, mozgástörvényeinek modern, térinformatikai keretek közötti vizsgálatát, prognózisát célozzák. Erre építve vizsgáljuk az alkalmazott földtani információk feldolgozásának, átadásának azokat a formáit, melyek támogatni tudják a veszélyeztetett térségek területhasználati-, építési hatósági döntéseit, nagylétesítmények mérnöki tervezését is. A módszertani kutatások első témája a balatoni magaspartok felszínmozgásainak vizsgálatát, azok veszélyeztetettségi kategorizálását, a második egy veszélyeztetett dombvidéki térség tematikus építésföldtani szempontú feldolgozását célozza. Tervezett eredmények:

—1 db terepmodell kialakítás (Balatonföldvár) —D-Somogy terület (reambulálandó munkatérkép) felszínmozgás kataszter alapján történő elkészítése —Reambulált Somogy megyei veszélyforrás adatbázis —Reambulált terepi adatállomány és észlelési térkép (D-Somogy) —Kataszteri lapok aktualizálása, terepbejárással a térinformatikai szűrések, űrfotó feldolgozások, földtani ismeretek alapján a prognosztikus területek vizsgálata belterületi prioritással. —Terepi jegyzőkönyvek, kéziratos felvételi lapok, adatbázis

177


aktualizálás. —DDM-elemzés; lejtőkategória, görbület térképek (Balatoni magaspartok, D-Somogy). — Veszélyforrás kataszter karbantartás (2015 évi reamuláció adatainak feltöltése) — INSPIRE kompatibilis adatmodell kialakítása — NRZ szótárak frissítése és aktualizálása az ALFA adatbázisban — Terepi, geofizikai vízföldtani adatgyűjtés, mérés a "Balatoni magaspartok" mintaterületen. — Geofizikai értékelés, adatok térinformatikai beillesztése — Vízföldtani modellépítés folytatása. — GIS feldolgozás befejezése, fedett földtani és földtani veszélyeztetettségi térkép megszerkesztése. — Veszélyforrás adatok térképi, térinformatikai megjelenítése, az MBFH igényei alapján. Elért eredmények: Adatrendszerek fejlesztése, reambuláció 1.) A digitális kataszter karbantartása és fejlesztése, adatszolgáltatás (m:\FDT_Veszélyforrás\_Adatok_utolsó-állapot\) — Az év során frissítettük a digitális Országos Felszínmozgás Kataszter NRZ állományainak teljes szókészletét és ezekkel frissítettük az adatbázist (m:\FDT_Veszélyforrás\2015\ALFA\szótár). — Átalakítottuk az ALFa adatbázisra épülő külső és WFSszolgáltatások szetkezetét és adattartalmát (m:\FDT_Veszélyforrás\2015\ALFA\WFS\). — A Baranya és Somogy megyei reambuláció adatai bekerültek a digitális kataszterbe (m:\FDT_Veszélyforrás\2015\NRZ_adatlapok.v2\). — Elkészítettük a kataszteri adatok és terepi ellenőrzések legfontosabb adatait tartalmazó dokumentációs lapok Somogy megyei dokumentációit, s lehetővé tettük ezek megjelenítését a külső szolgáltatások számára (m:\FDT_Veszélyforrás\_Adatlapokleltára\) 2.) Külső földtani veszélyforrásokkal kapcsolatos adatforrások integrálása (m:\FDT_Veszélyforrás\2015\Felszínmozgás\Készültség_2015.04\\) — Begyűjtöttük az MBFH-tól a Pince- és Partfalveszély Elhárítási Szakértői Bizottság jegyzőkönyveit és a Somogy megyei jegyzőkönyvek feldolgozása, táblázatos formába konvertálása megtörtént. — Rendszereztük a Pécsi Bányakapitányságtól begyűjtött, korábban a Magyar Geológiai Szolgálat által készített szakvéleményeket (irattári szakvélemény), valamint a Baranya, Somogy, Tolna és Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok által készített jegyzőkönyveket (supervisori jelentés). 3.) Megyei szintű reambuláció (m:\FDT_Veszélyforrás\GIS\Szolgáltatás\Somogy\)

178


— Elkészítettük Dél-Somogy veszélyforrás kiértékelésének feldolgozását.

megye Arc-GIS

távérzékelési alapú rendszerű eróziós

—Elkészítettük D-Somogy terepi ellenőrzését szolgáló munkatérképet. A térkép 1:100000-es kondíciónak megfelelő távérzékelési alapú felületi és vonalas eróziós kiértékelést, DDMfeldolgozáson alapuló lejtőszög- és lejtőgörbület elemzést tartalmaz. A térkép alapadatai kiegészültek a kataszteri pontok mellett az 1980 után dokumentált események helyeivel. — 2015 folyamán kiegészített, frissített adatok alapján, a belsősomogyi területen elvégeztük a veszélyforrás adatok terepi ellenőrzését, adatainak feldolgozását. — Kidolgoztuk a veszélyforrás adatbázis mozgástípusainak ArcGIS megjelenítési formáit. — Fejlesztettük a veszélyforrás adatbázis folyamatosan frissülő adatainak WMS/WFS szolgáltatással kiegészülő térképi megjelenítési formáit. — Az ALFA adatbázis és az MFGI térinformatikai elemzési, ábrázolási lehetőségeinek összekapcsolásával fejlesztettük Magyarország földtani veszélyforrás-térképrendszerének tartalmi és formai kidolgozását: (m:\FDT_Veszélyforrás\GIS\Szolgáltatás\Mo_fdt_veszelyf_tkp_VB\). Mintaterületeken végzett módszertani kutatások 1.) Balatoni magaspartok vizsgálata — A magas-parti kutatások 2015 évi mintaterületére elkészítettük a terület (16 km2) 1:10.000-es kondícióknak megfelelő digitális terepmodelljét. — Elvégeztük a terület földtani, vízföldtani vizsgálatát, fakadó vizeinek mintázását, a minták laboratóriumi elemzését, a vízföldtani adatállomány rendszerezését. — Geoelektromos mérésekkel vizsgáltuk a mintaterület Pannóniai és negyedidőszaki képződményeinek vastagságát és területi elrendeződését. — Elvégeztük a projekt keretében a Balatoni magaspartok mintaterületen a korábbi évek geofizikai méréseinek Arc-GIS rendszerbe történő beillesztését. — 1:10.000-es légifényképek, kéziratos földtani felvételi lapok, raszteres topográfia georeferálásával, terepi alapadatok, méréspontok, vektoros adatállományok térinformatikai beépítésével megteremtettük a tematikus térképszerkesztés feltételeit — Megszerkesztettük a mintaterület 4 egymásra épülő tematikus változatból álló térképsorozatát. (m:\FDT_Veszélyforrás\GIS\Szolgáltatás\Bfoldvar\) 2.) Dél-dunántúli mintaterület Terepi, geofizikai és laboratóriumi adatok gyűjtésével, rendszerezésével – folytattuk a mintaterület 3D földtani modelljének fejlesztését.

179


— Összegyűjtöttük a területen korábban folyt kutatások terepi rétegadatainak táblázatait, szemcse, karbonát, kémiai- és agyagásvány vizsgálati adatait. Rendszereztük a terepi és lyukgeofizikai adatállományt. (m:\FDT_Veszélyforrás\DDTUL\DDTUL-Modellhez\) — Alaphegységi fekü, Pannóniai és negyedidőszaki talpszintek felületeivel fejlesztettük a mintaterület 3D-modelljét (m:\FDT_Veszélyforrás\DDTUL\Jewel_modell\.) Publikációk:

ANDÓ A., SCHAREK P. 2015: Településgeológiai kutatások tartalma és eredményei a Budapesti agglomerációban. — Absztrakt kötet (ISBN 978-963-12-4494-6); X. Földtani Veszélyforrások Konferencia, Dunaújváros, 2015. június 17.-19. MARSI István. ANDÓ Anita, FÜSI Balázs, GAÁL Nóra, KOLOSZÁR László, RÁDI Károly, SŐRÉS László, TALLER Gábor, VIKOR Zsuzsa, ZILAHI-SEBESS László. 2015: 9/2014. MBFH. Földtani veszélyforrások vizsgálata. Reambuláció, a térképi és a hozzájuk kapcsolódó adatrendszerek harmonizációja (2014 évi zárójelentés) — Kézirat, MFGI. (8/2015. MBFH Földtani veszélyforrások vizsgálata projekt). 70 p., 26 ábra, 17 mell.


— Pince- és Partfalveszély Elhárítási Szakértői Bizottság


180


9/2015. MBFH A földtani veszélyforrásokkal érintett területek regionális felülvizsgálata, módszertani kutatás és fejlesztés Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Halupka Gábor

Feladat ismertetése:

I. Terepi hidrogeológiai mérések folytatása. Kutak azonosítása és bemérése. Földtani szelvények szerkesztése a Geoinformatikai Főosztály segítségével. Az archív felszín alatti vízállás idősorok adatbázisában hibakeresés, validálás célú adatelemzés. II. Egységes adatbázis felállítása, földtani szelvényháló vázának ellentmondásmentes kidolgozása. Terepi hidrogeológiai mérések folytatása. Terepi geofizikai mérések Kulcson, adatfeldolgozás. III. Terepi vízföldtani mérések folytatása. A földtani, vízföldtani szerkezet részletes ábrázolása a szelvényhálózat besűrítésével. Terepi geofizikai mérések Kulcson, adatfeldolgozás. Adatfeldolgozás, kiértékelés: A reflexióerősség szelvény anomáliáinak összevetése a felszínmozgási folyamat előrehaladásával (Kulcs). IV. A terepi hidrogeológiai mérések folytatása. A Dunaújváros-Táborállás szakasz adatainak a vízföldtani szerkezet alapján történő értékelése, a további, numerikus modellezési és adatértékelési tevékenységek folytatásának előkészítése és az eredmények jelentésben történő összefoglalása. Tervezett eredmények:

• •

•

• •

• Elért eredmények:

8-12 db földtani szelvény elkészítése Terepi és archív (felszín alatti vízállás idősorok és rétegsorok) adatbázisok karbantartása, az adatok feldolgozása. Kb. 200-300 db terepi vízszint és helyszíni fiziko-kémiai paraméter mérése. E terepi észlelések felhasználásával feladatunk egy egységes szemléletű, függvényanalízis módszerével történő adatelemzés, összevetés a felszínmozgási adatokkal. A függvényanalízis segítségével célunk a felszínmozgások, a felszín alatti vizek helyzete és a Duna vízjárása közötti összefüggések értelmezése. Kutak azonosítása és bemérése GPS használatával, szükség szerint kb. 12 db Terepi szeizmikus felvételek, reflexióerősség szelvények (Kulcs) készítése, feldolgozása, értelmezése. Ezek segítségével a korábbi években a dunaszekcsői projektterületen alkalmazott szeizmikus tomográf mérések speciális feldolgozásának – a megfelelő leválogatás után képzett reflexióerősség szelvényezés – általánosabb alkalmazhatóságát kívánjuk tesztelni. Kiértékelt és értelmezett szeizmikus szelvények (Kulcs)

Elkészült 11 db földtani szelvény. Az adatkarbantartás eredménye az elkészült földtani szelvényekben, illetve a naprakész terepi észlelési adatokban tükröződik. A betervezett hidrogeológiai terepi észlelések, valamint adatkiértékelés megtörtént. A szeizmikus vizsgálatok terepi munkáinak záró fázisa nem tudott megvalósulni, a vizsgált mozgási esemény

181


bekövetkezését követően megkezdett, MFGI-független, és az MFGI-vel nem egyezetett kárelhárító célzatú kivitelezési munkák miatt. Az eredmények elérési útjai: • Földtani szelvények: s:\Projektek\FELSZINMOZGAS\2015\HIDROGEOLOGIAI -resztema\foldtani-szelvenyek.pdf • Hidrogeológiai terepi észlelések adatai: s:\Projektek\FELSZINMOZGAS\2015\HIDROGEOLOGIAI -resztema\Eszlelesek\ - s ezen belül különösen: s:\Projektek\FELSZINMOZGAS\2015\HIDROGEOLOGIAI -resztema\Eszlelesek\adatbterv-eszlelesek.xls • A vízszintábrák elérési útja: s:\Projektek\FELSZINMOZGAS\2015\HIDROGEOLOGIAI -resztema\Vizszintek\ • Hidrogeológiai terepi fotók: s:\Projektek\FELSZINMOZGAS\2015\HIDROGEOLOGIAI -resztema\Dunaujvaros_kutakbemerese_fotok\ • Geofizikai nyers észlelési adatok: s:\Projektek\FELSZINMOZGAS\2015\GEOFIZIKAIresztema\Kulcs_meres\adatok\ • Geofizikai feldolgozott adatok: s:\Projektek\FELSZINMOZGAS\2015\GEOFIZIKAIresztema\Kulcs_meres\feldolg\ • Geofizikai terepi fotók: s:\Projektek\FELSZINMOZGAS\2015\GEOFIZIKAIresztema\Kulcs_meres\fotok\ valamint: • s:\Projektek\FELSZINMOZGAS\2015\!_ZAROJELENTES -2015\MBFH_9_2015-zaro.doc Publikációk: Közreműködő szervezetek:

-


182


10/2015. MBFH Felhagyott mélyművelésű bányák adatrendszerének kiegészítése Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Jánkfalvi Attila

Feladat ismertetése: 2015-ben a következő területek feldolgozására került sor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, előkészület Nógrád megyére, valamint a tavalyi évben információ hiány miatt, részlegesen feldolgozott területek (Úrkút, Halimba, Recsk II., Herend) kiegészítése. Megoldás keresése a korábban és az idén digitalizált térképek az MFGI szerveren való elhelyezésére. Tervezett eredmények:

Elért eredmények:

•

•

• •

•

•

30-40 db bányaterület feldolgozása (adat, térkép, shape) Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére, törekedve a valaha végzett mélyművelés legnagyobb kiterjedésének rögzítésére. A 2015 évben a Borsodi szénmedencével kezdtük az adatok feldolgozását, ahol kb 428 db bányaművelési térkép, georeferálását és a kontúrok kialakítását, majd az év második felében további kb 50 db Észak-Borsodi területről származó térképek, scannelését, georeferálást és kontúrozását végeztük el. A Nógrád megyei területekről áttekintő kutatást végeztünk a Miskolci Területi Bányászti Osztályon ahol megpróbáltuk felbecsülni a fellelhető adatforrások mennyiségét. A Heves és Veszprém megyei területek kiegészítésével kapcsolatban, Herenden nincs szükség újabb térképek felkutatására, Recsk II. kiegészítéséhez az adatforrás a Bányászati Osztályon belüli használata miatt nem volt lehetőségünk. Úrkút és Halimba területekről, információhiány miatt nem sikerült új információt beszerezni. Az év során 67 db aláfejtéssel kapcsolatba hozható területet különítettünk el a borsodi szénmedencéről és az Észak-Borsodi egyéb ásványi nyersanyagot bányászó területről együttesen. A feladat új helye szerveren:

\\srv-geo\Projekt\Banyaszati_obj\alabanyaszott\2015per11\


Területi Bányászati Osztályok


183


11/2015. MBFH Ásványi nyersanyagok országos térinformatikai adatbázisának fejlesztése, feltöltése Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Jánkfalvi Attila Feladat ismertetése: 2015-ben folytattuk a nyilvántartás szerint 1852 bányászati joggal fedett nemfémes ásványi nyersanyag előfordulás feldolgozását. Tervezett eredmények:

Elért eredmények:

•

kb. 200-250 db adatbázis rekord (xlsx, excel adatbázis)

•

4-5000 töréspont koordináta (shp, mxd, fájl)

A idei évben 250 db bányászati területre kezdtük el a kutatást, amik Veszprém, Heves, és Hajdú-Bihar megye területére estek. A területekről 5-600 db bányászattal kapcsolatos dokumentumot választottunk ki, amelyekből 2-300 db, az ásványi nyersanyag területi kiterjedésével kapcsolatos dokumentumot szűrtünk le. Ezeknek a dokumentumoknak a feldolgozása után 200 db kontúrt tudtunk kialakítani, amelyek 93 ásványi nyersanyag lelőhelyre esnek. Az ellenőrzés és javítás után ezt a 93 db bányászati területet 3 kategóriába soroltunk. •

Megfelelt (46 db)

•

Kiegészítést vagy módosítást igénylő (16 db)

•

Újra feldolgozást igénylő (31 db)

A munka helye: \\srv-geo\Projekt\Banyaszati_obj\keszlet\2015\ Publikációk: Közreműködő szervezetek:

Területi Bányászati Osztályok


184


12/2015. MBFH A hazai CO2 tárolás lehetőségeinek vizsgálata, téradatbázisának építése Beszámolási időszak 2015 Feladat ismertetése:


A hazai szén-dioxid geológiai tárolására potenciálisan alkalmas földtani szerkezetek gazdasági tényezővé történő fejlesztése érdekében, követve az 31/2009/EK Irányelv útmutatását, valamint a Bányatörvény és a 145/2012 (VII.3) Kormányrendelet vonatkozó útmutatásait, szükséges a kijelölt egységek rendszeres felülvizsgálata. Az első felülvizsgálati periódus lezárásával (2014) a szén-dioxidtárolók részletesebb, a jövőbeni szén-dioxid elárasztás tevékenységét földtani szempontból előkészítő vizsgálatok elvégzése szükséges. A vizsgálatok segítségével a kiszemelt tároló rezervoár részletesebb földtani szerkezete, a tárolásra alkalmas térfogat pontosabb meghatározása, a zárást végző kőzetek állapotának alaposabb megismerése, valamint a rezervoárt elérő kutak állapotának alaposabb ismerete válik lehetővé. Ebben a témakörben, a pontosított földtani kép ismeretében a tároló és fedőkőzetek geokémiai modelljének pontosítása, és a reaktivitási vizsgálatok konkretizált paraméterek mellett történő elvégzése is lényeges A részletező vizsgálatok során létrejött adatok komplex, az Intézet szabályaival konform adatbázisának létrehozása, amely alkalmas az M5/2014. sz. téma eredményei, illetve a további vizsgálatok alapján nyerhető információk befogadására is A projekt során felhalmozódó fúrási ismeret (hibajavított, összehitelesített, újraértelmezett mélyfúrás-geofizikai szelvények) beépítése a „geobank” rendszerbe. Tervezett eredmények:

1) Kenderes szén-dioxidtároló területéről kiválasztott fúrások szkennelése, digitalizálása, hibajavítás, értelmezés 2) Kenderes szén-dioxidtároló területéről kiválasztott fúrások műszaki állapotának részletes felmérése 3) Kenderes szén-dioxidtároló terület földtani modelljének elkészítése. Tároló térfogat pontosítása. 4) Kenderes szén-dioxidtároló terület részletező vizsgálatának jelentése 5) Fegyvernek szén-dioxidtároló területről kiválasztott fúrások szkennelése, digitalizálása, hibajavítás, értelmezés 6) Fegyvernek szén-dioxidtároló területéről kiválasztott fúrások műszaki állapotának részletes felmérése 7) M5/2014-es reaktivitás-modellezési feladat eredményeinek alkalmazása. A részletes tároló modell paramétereinek alkalmazásával geokémiai modell pontosítása, és a reaktivitás konkretizált paraméterek mellett történő vizsgálata Kenderes széndioxidtároló területéről iIlletve továbbiakban az összes széndioxidtároló területről. 8) Fegyvernek szén-dioxidtároló terület földtani modelljének elkészítése. Tároló térfogat pontosítása. 9) Fegyvernek szén-dioxidtároló terület részletező vizsgálatának jelentése 10) Nagykörű szén-dioxidtároló területről kiválasztott fúrások szkennelése, digitalizálása, hibajavítás, értelmezés 11) Nagykörű szén-dioxidtároló területéről kiválasztott fúrások műszaki állapotának részletes felmérése 12) Nagykörű szén-dioxidtároló terület földtani modelljének elkészítése. Tároló térfogat pontosítása. 13) Nagykörű szén-dioxidtároló terület részletező vizsgálatának

185


jelentése 14) CO2-tárolás szempontú digitális téradatbázis létrehozása, amely alkalmas az M5/2014. sz. téma eredményei, illetve a további vizsgálatok alapján nyerhető információk befogadására 15) Zárójelentés készítése Elért eredmények:

I/ Kenderes-I potenciális szén-dioxidtároló területéről elvégeztük a kiválasztott fúrások feldolgozási protokollját, amely után a fúrások után digitális állományba kerültek. Elérhetőség: „projekt-meghajtó’ \szendioxid\2015\12_2015\Mélyfúrásgeofizika\Kisújszállás\LAS II/ Elvégeztük a kiszemelt potenciális szén-dioxidtárolót elérő kutak egy kiválasztott részének részletes műszaki állapotának meghatározását, amelyet a jelentésbe beépítettünk. Elérhetőség: ’projekt meghajtó’ \szendioxid\2015\12_2015\Jelentesek III/ Részletes földtani, műszaki adatokat állítottunk össze KenderesI szén-dioxidtároló területéről Elérhetőség: ’projekt meghajtó’ anyagok\Kenderes

\szendioxid\2015\12_2015\Földtani_műszaki

IV/ Elkészítettük Kenderes-I szén-dioxidtároló részletező jelentését Elérhetőség: ’projekt meghajtó’ \szendioxid\2015\12_2015\Jelentesek V/ Fegyvernek-I potenciális szén-dioxidtároló területéről elvégeztük a kiválasztott fúrások feldolgozási protokollját, amely után a fúrások után digitális állományba kerültek. Elérhetőség: „projekt-meghajtó’ \szendioxid\2015\12_2015\Mélyfúrásgeofizika\Fegyvernek\LAS VI/ Elvégeztük a kiszemelt potenciális szén-dioxidtárolót elérő kutak egy kiválasztott részének részletes műszaki állapotának meghatározását, amelyet a jelentésbe beépítettünk. Elérhetőség: ’projekt meghajtó’ \szendioxid\2015\12_2015\Jelentesek VII/ Részletes földtani, műszaki adatokat állítottunk össze Fegyvernek-I szén-dioxidtároló területéről bele értve a geokémiai modell pontosítását, és a reaktivitás-modellezést is. Elérhetőség: ’projekt meghajtó’ \szendioxid\2015\12_2015\Földtani_műszaki anyagok\Fegyvernek

186


VIII/ Elkészítettük Fegyvernek-I szén-dioxidtároló részletező jelentését Elérhetőség: ’projekt meghajtó’ \szendioxid\2015\12_2015\Jelentesek IX/ Nagykörű-I potenciális szén-dioxidtároló területéről elvégeztük a kiválasztott fúrások feldolgozási protokollját, amely után a fúrások után digitális állományba kerültek. Elérhetőség: „projekt-meghajtó’ \szendioxid\2015\12_2015\Mélyfúrásgeofizika\Nagykörű X/ Elvégeztük a kiszemelt potenciális szén-dioxidtárolót elérő kutak egy kiválasztott részének részletes műszaki állapotának meghatározását, amelyet a jelentésbe beépítettünk. Elérhetőség: ’projekt meghajtó’ \szendioxid\2015\12_2015\JelentesekI/ XI/ Részletes földtani, műszaki adatokat állítottunk össze Nagykörű-I szén-dioxidtároló területéről bele értve a geokémiai modell pontosítását, és a reaktivitás-modellezést is. Elérhetőség: ’projekt meghajtó’ \szendioxid\2015\12_2015\Földtani_műszaki anyagok\NAgykörű XII/ Elkészítettük Nagykörű-I szén-dioxidtároló részletező jelentését Elérhetőség: ’projekt meghajtó’ \szendioxid\2015\12_2015\Jelentesek XIII/ Elkészült CO2-tárolás szempontú digitális téradatbázis a fenti potenciális szén-dioxidtárolókra


Elérhetőség: ’projekt meghajtó’ \szendioxid\2015\12_2015\Jelentesek\shape -


187


13/2015. MBFH Az MBFH adattár adatszolgáltatásainak fejlesztése Beszámolási időszak 2015 Feladat ismertetése:

geofizikai

és

internetes

Projektvezető Lendvay Pál

1. MBFH adattár (MÁFGBA) adatbázis támogatásának korszerűsítése A cél az MBFH jelentéstári nyilvántartásának olyan szintű korszerűsítése, hogy az új rendszer a végleges állapotában biztosítsa a tartalom lekérdezését és a karbantartási funkciók végrehajthatóságát, interneten keresztül. 2. Adatszolgáltatások ellenőrzése (a MÁFGBA számára benyújtott adatszolgáltatások) Az ellenőrzés a geofizikai adatok teljessége szempontjából, folyamatos feladat. A 2013–2014-ben a megszerzett tapasztalatok felhasználásával a beérkezéshez igazodva szisztematikusan kell elvégezni az adatszolgáltatások ellenőrzését. 3. Adatmentések Az adatárba érkező adatokról biztonsági célból másolatot készítünk. A munka egyúttal technikai ellenőrzést is jelent. 4. Az Adattár 2D szeizmikus állományának felmérése, karbantartása, javítások Az Adattár 2D szeizmikus állományának tételes felmérése, a meta-adatok adatbázisának kiegészítése. 5. Az Adattár 3D szeizmikus állományának karbantartása Az előző évi kötelező adatszolgáltatás ellenőrzése, az esetleges hiányosságok feltárása és dokumentálása. Az Adattár 3D szeizmikus állományának tételes felmérése és a meta-adatok adatbázisának kiegészítése. 6. Az adattárban lévő digitális mélyfúrás-geofizikai adatok tartalmi ellenőrzése Az adattárba digitálisan leadott mélyfúrás-geofizikai adatok fúrásonkénti ellenőrzése és az elvégzett mérések metaadatainak nyilvántartásba vétele. 7. MOL és ELGI vonatkozású 2D szeizmikus adatok újra archiválása. A 2D szeizmikus mérési adatok mentése az évek során úgy erkölcsileg, mint műszakilag elavult régi szalagokról, átírás DVD-re. 8. MOL és ELGI vonatkozású 2D szeizmikus papírdokumentumok kölcsönzésének kiszolgálása. Tervezett Adattári adatbázis rendszerterv javaslat, üres adatbázis eredmények: struktúra az adatbázis szerveren, működő web alapú felhasználói felület, az új rendszerbe átmásolt eredeti adatrendszer, elsődleges felhasználói dokumentáció és oktatási segédlet, felhasználói dokumentáció, fejlesztői dokumentáció. A beérkezett adatszolgáltatások ellenőrzései alapján összeállított hiánylista a beérkezés-átvétel ütemezésében. 2014. második és 2015. első félévében CD/DVD/HDD hordozón beérkezett adatok merevlemezre mentett változata és állománylista Tartalmilag ellenőrzött és nyilvántartásba vett digitális mélyfúrás-geofizikai mérések Ellenőrzött és javított szeizmikus adatállományok (200db 2D vonal, 15db 3D terület) Elavult adathordozókról lementett szeizmikus mérési adatok, 500 db mágnesszalag, 500 db kartridzs átírása Ellenőrzött, archivált digitális geofizikai adatok

188


Elért eredmények:

Az adattári adatbázis fejlesztése közelítőleg a tervezett műveleti sorrendben történt. A tervezett ütemezéshez képest több munkaidőt igényelt, mert beszerzési problémák miatt egy korábbi verziójú, kevésbé hatékony eszközzel folyt a fejlesztés. Az ütemtervnek megfelelően elkészült az egyeztetett és pontosított felhasználói funkciólista, implementálása megtörtént, majd elvégeztük a felhasználói felület tesztelését és a feltárt hibák javítását. A rendszer nyers változatához elkészült egy elsődleges felhasználói dokumentáció, ezt követően pedig a kétnyelvű (magyar, angol) felhasználói felület, szabatos nevezékrendszerrel és felhasználói segédinformációkkal. A jelenleg még csak teszt adatokkal feltöltött adatbázis a http://elginfo.elgi.hu/archman/index.htm címen érhető el. Az MBFH-nak benyújtott adatszolgáltatások tartalmi és formai szempontból heterogén képet mutatnak. A korszerű adatszolgáltatási elvárásoknak általában nem felelnek meg. Szükség van tételes ellenőrzésre. Ellenőrzésünk a geofizikai adatok teljességégére vonatkozott, a korábbi években összeállított általános metaadatokra és a módszerenként kidolgozott paraméter specifikációkra támaszkodva. A terveknek megfelelően 2015-ben évközben az MBFH képviselői által átadott geofizikai adatszolgáltatásokat ellenőriztük, 12 VSP mérés, 3 szeizmikus terepi mérés, egy szeizmikus adatfeldolgozás és két komplex kutatás ellenőrzése történt meg. Az ellenőrzöttség állapotát bemutató nyilvántartás: \\samba\public\Projektek\ADATTERINFO\_Adatellenorzes_mentes\ Mentes_ Ellenorzes_osszesito.xlsx címen található meg. A tervnek megfelelően az adatárba érkező adatokról biztonsági célból másolatot készítünk. A téma keretében a CD/DVD/HDD adathordozók mentése történik USB külső adathordozóra. A munka egyúttal technikai ellenőrzést is jelent. Az első félévben a Paks 3D terepi mérés adatszolgáltatás USB adathordozójának mentése és technikai ellenőrzése készült el (16.440 file, ill. könyvtár, 305,8 GB), majd az MBFH kérésére, miszerint a további CD/DVD mentéseket saját hatáskörben elvégzik, további mentések nem történtek. A mentések nyilvántartása a \\samba\public\Projektek\ADATTERINFO\_Adatellenorzes_mentes\ FGBA_CD_DVD Floppy_tartalom.xlsx címen található meg. Az adattár 2D szeizmikus állományának karbantartása 2015-ben is folytatódott, 110 db szelvény vizsgálata (fejléc ellenőrzés ) készült el, ezen belül 50nél formátum konverziót is kellett végezni. A szelvények metaadatait betöltöttük az adatbázisba. Az adattárban megtalálható 3D feldolgozott szeizmikus tömbök jelentős részét már az előző évek során megvizsgáltuk. Általánosságban elmondható, hogy a csatorna fejléc paraméterek helyes kitöltöttsége kívánnivalót hagy maga után. A további műveletek (földtani értelmezés) szempontjából kiemelkedően fontosak a lokalizációs paraméterek és azonosítóik. Ezek vagy hiányosak, vagy nem a Society of Exploration Geophysicists (SEG) ajánlása szerinti pozíciókon találhatók. Az első esetben a tömbhöz mellékelt sarokponti „grid” adatokból származtattuk a rácsháló koordinátáit, létezésük esetén pedig a „helyes” helyre másoltuk

189


őket. Az így kapott „pontfelhő” kontúrját kell a továbbiakban a megkutatottsági térképen szerepeltetni. 2015-ben Barcs-Dk, Gádoros, Kunmadaras, Letenye, Túrkeve-Dévaványa területek adatainak komplex ellenőrzése és javítása készült el. Az Adattárban lévő digitális karotázs adatokat tartalmazó kútkönyvek számbavétele megtörtént, a LAS- és LIS formátumú adatfájlok alapján. A fájlok információtartalmát és harmadik felhasználó szempontjából a további felhasználásra való alkalmasságát vizsgáltuk meg. Az egyes adatfájlokat fúrásonként importáltuk a karotázs feldolgozó rendszerbe, megjelenítettük a szelvényeket és nyilvántartásba vettük a méréseket. 2015-ben 50 fúrás geofizikai adatainak ellenőrzése készült el, a metaadatok nyilvántartásba vétele megtörtént. 2015. évben folytattuk a szeizmikus mágnesszalagokon tárolt mérési adatok mentését korszerű adathordozókra a nemzetközi szabványoknak megfelelő SEG-Y formátumban. Elfogadhatónak tekintjük az adatok mentését, ha a beolvasott állomány mértéke eléri a névleges állomány 90%-át és egyben biztosítja a mért vonal folyamatos lefedettségét. Összesen 190 szeizmikus mérési vonal adatainak beolvasása történt meg 533 db ½”-os mágnesszalagról. Az adatmentés szeizmikus vonal orientált volt. Egy vonalat egy vagy több mágnesszalag tartalma fed le.


2015-ben a 2D szeizmikus dokumentumtárból öt alkalommal kölcsönöztek ki, összesen 863 db mérési dossziét, 224 db terítési vázlat tekercset és 292 db deltaTx menetidő tekercset. Tekintettel arra, hogy a dokumentáció jelenlegi elhelyezése nem optimális, ezért a kölcsönzés kiszolgálása jelentős munkaerő ráfordítást igényel. Jellemzően alkalmanként mind a dokumentum kiszedés, mind a visszahelyezés két ember egy-egy munkanapját igényelte. -


190


14/2015. MBFH Külfejtéses

bányák digitális térképeinek

feldolgozása, ellenőrzése Beszámolási időszak 2015

Projektvezető László István

Feladat ismertetése: Az MBFH-val kötött keretmegállapodás értelmében 2012. év eleje óta Főosztályunk végzi a hazai külfejtéses bányák digitálisan beszolgáltatott Műszaki Üzemi Tervtérképeinek szakmai vizsgálatát és ellenőrzését, továbbá 2013. év eleje óta a digitálisan beszolgáltatott Bányaművelési térképek ellenőrzési feladatait is ellátjuk. Mindkét térképtípus esetén a feladat nagyobbik része azonos: a térkép állományt AutoCAD programban megjelenítve részletesen megvizsgálni mérési tartalmában a 10/2010. KHEM rendelet előírásai alapján, különös tekintettel a terepmodell építésének lehetőségére. A 2014. év eleje óta a vizsgálat új szempontjaként figyelembe vesszük a digitális térképek helyesen alkalmazott rétegkiosztását és jelkulcsi elemkészletének használatát is. A Műszaki Üzemi Tervtérképek (MÜT) esetében a több évre vonatkozó tervezés elemeinek vizsgálatát is el kell végezni. Az elmúlt években a vizsgált állományok száma évente összesen kb. 1400 db volt, a 2015. évre is hasonló mennyiséggel számolunk. A feladat és egyes szakaszainak időbeli alakulása csak részben tervezhető. Várható, hogy a Bányaművelési térképek leadásának jelentős része április és május hónapokra esik, tekintettel az április 20-án esedékes leadási határidőre. Ebben az időszakban mérnöki teljesítőképességünk legnagyobb részét a digitális állományok vizsgálata fogja lekötni. A digitális állományok elemzésének nyilvánvaló célja az ásványvagyon éves változásának mérnöki módszerekkel elvégezhető számszerűsítése. A 2013. és 2014. évi digitális állományok felhasználásával térfogatszámításra irányuló vizsgálatsorozat veszi kezdetét. A vizsgálatok célja a bányák éves járadékbevallásában közölt mennyiségek ellenőrzése, a térképezéshez felhasznált mérések összevetésével. A részletes elemzések végzéséről jegyzőkönyv és/vagy önálló jelentés készül. Tovább építjük a BaNya térképi adatbázist, valamint a bányatérképeket térfogati változások számítására is felhasználjuk, támogatva az MBFH ásványvagyon-gazdálkodását és a járadékbevételi oldalt. Tervezett eredmények: Elért eredmények:


Éves szinten 1200-1400 db digitális térkép vizsgálatára számítunk 233 Műszaki Üzemi Tervtérképet, 975 Bányaművelési térképet és 10 Bányatelek térképet vizsgáltunk. Valamennyi beszolgáltatott állomány vizsgálatát elvégeztük. Minden vizsgálatról jelentés készül, melyek az MFGI adattárában fizikailag is hozzáférhetők, a zárójelentés mellékleteként pedig dvd-korongon elektronikusan megtalálhatók, továbbá a Samba/Egyéb/GEOD szerverterületen. Bányakapitányságok


191


15/2015. MBFH Külfejtéses bányák geodéziai felmérése földi módszerrel és a légi fotogrammetria új módszereinek elemzése Beszámolási időszak 2015 Feladat ismertetése:

Projektvezető László István

Külfejtéses bányák geodéziai felmérése földi módszerrel: Az MBFH-val kötött keretmegállapodás értelmében 2010. év eleje óta Főosztályunk végzi a hazai külfejtéses bányák terepi ellenőrző felmérését, a Bányakapitányságoktól kapott éves terveknek megfelelően. A 2015. évre 40-45 bánya mérését tervezzük, melynek végrehajtása jelentős mértékben függ a bányák egyenkénti és együttes méretétől, a mérésekre irányítható munkaerő mennyiségétől, a terepi körülményektől és az időjárástól. A bányák/területek felmérését nagyrészt a Bányakapitányságok terveinek megfelelően, kisebb részét a digitális állományok vizsgálata során szerzett tapasztalatok alapján javasoljuk felmérésre. A terepi munkák időbeli elosztását a 14/2015. projekt ütemezése befolyásolhatja. Az áprilisjúniusi időszakban a mérnöki munkaerőnk legnagyobb részét a digitális térképek vizsgálata kötheti le ebben az időszakban, esetleg később is. Ennek következtében időszakosan csökkenhet a Főosztály terepi teljesítménye. A légi fotogrammetria új módszereinek elemzése: Szeretnénk közelebbről megismerni a vezető nélküli repülő eszközök (UAV/UAS) fotogrammetriai célú felhasználásában rejlő lehetőségeit, ezért egyrészt külszíni bányamérési céllal, másrészt földtani kutatásokat támogató alkalmazásként módszertani kísérleteket szeretnénk végezni. Szeretnénk mintaterületet kijelölni és a teljes folyamaton át a végtermékig, a feldolgozott eredményekig eljutva megismerni a tevékenység elemeit, a munkafolyamatot, beleértve a szoftveres és hardveres környezet megismerését. Célunk meggyőződni a módszer bányageodéziai és egyéb intézeti, pl. földtani felhasználásra alkalmasságáról, ide értve a hatékonyság és ár/teljesítmény, megtérülések és a kockázatok kérdéseit is. Kedvező tapasztalatok alapján javaslatot tehetünk a technikai rendszer beszerzésére, használatának bevezetésére. Kiválasztott vállalkozóval szerződést kötünk a Bercel andezitbánya UAV/UAS eszközzel való lerepülésére, fotogrammetriai feldolgozásra alkalmas fotósorozat készítésére, ortofotó(k) készítésére és többféle felbontásnak megfelelő terepmodellek készítésére és mindezek átadására. Tervezett eredmények: 40-50 külszíni bánya felmérése hagyományos földi módszerrel, korszerű légi fotogrammetri úton egy kijelölt mintaterület (bánya) részletes felmérése, a módszer bemutatása Elért eredmények: 56 bányát, vízjogi engedélyes és egyéb területet mértünk fel, szakértői feladatokat is beleértve. Az éves tervet maradéktalanul teljesítettük. Minden befejezett munkáról Jelentés készül, melyek fizikailag az MFGI adattárába kerülnek, elektronikusan a Samba k:\Egyéb\GEOD\ könyvtárban találhatók, valamint az MBFH-ban Veres Imre főosztályvezető úrnak e-mail-ben minden Jelentést hivatalosan megküldünk. Publikációk: Közreműködő szervezetek: Bányakapitányságok Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:-

192


16/2015. MBFH A kutatások során keletkezett magminta-állomány kezelése Beszámolási időszak 2015


Feladat ismertetése: A mélyfúrások magminta-raktárakban őrzött kőzetanyaga az ország egyedülálló, pótolhatatlan földtani értéke. Gazdasági jelentőségük az ország földtani felépítéséhez kapcsolódó jelenlegi és jövőbeni projektek kivitelezésében (pl. megújuló energiaforrások kutatása, nyersanyag-prognózis és -bányászat, mélységi vizek hasznosítása) meghatározó. A MBFH-val 2012 január 2-án kötött Együttműködési megállapodás a mélyfúrási magminta gyűjtemény működtetésének szakmai felosztásáról című dokumentum alapján a magmintaraktárakban a lefolytatott fúrási magszemle, mintavételezési, működtetési igények munkák elvégzéséhez az MFGI biztosítja szakmai felügyeletet. Ennek keretében folyik az MBFH/16 számú projekt, amely biztosítja a szakmai és financiális kereteket a munkák elvégzéséhez. Tervezett eredmények:

Elért eredmények:

1. A magmintaraktárakról szóló együttműködési megállapodás alapján részvétel a mintaraktárak működtetésében 2. A mintaanyag állapotának tételes felülvizsgálata Szépvízéren a XIII. számú csarnokban, valamint a XVIII. sátorban. 3. a mintaanyag tételes felülvizsgálatának megkezdése Rákóczitelepen, 4. Számítógépes adatbázis és térinformatikai rendszer karbantartása 5. Jelentés az MBFH számára digitális (pdf) és nyomtatott formában. 1. A magmintaraktárakról szóló együttműködési megállapodás alapján részvétel a mintaraktárak működtetésében: bevételezés selejtezésből, magszemlék, infrastrukturális fejlesztések. 1.1. 10 magszemle valósult meg (3 magszemle szervezés, adatbázis lekérdezés illetve árajánlat után meghiúsult) 2. Selejtezés utáni bevételezés történt a Nitrokémia Zrt.-től 17 fúrás, 373 magláda mennyiségben Rákóczitelep-i tárolással. 3. A szépvízéri mintaraktár anyagának tételes felülvizsgálata 3.1. végeztünk a raktár magládában tárolt mintáinak tételes felülvizsgálatával. Ezzel 2,5 éves munkát zártunk le. 3.2. 5 760 magládát mértünk fel, minősítettünk, fotóztunk le és láttunk el adatbázis bejegyzéssel, 3.3. ez 165 fúrás maganyagát érintette, 4. A rákóczitelepi mintaraktár anyagának tételes felülvizsgálata 4.1. a munkavégzést átköltöztettük a telephelyre és az alsó raktárterületen a 12-13 sátrak anyagával megkezdtük a tételes felülvizsgálatot. 4.2. 6 566 magládát mértünk fel, minősítettünk, fotóztunk le és láttunk el adatbázis bejegyzéssel, 4.3. ez 49 fúrás maganyagát érintette 5. Számítógépes adatbázis és térinformatikai rendszer karbantartása

193



6. Leletmentés a menthetetlen anyagok körültekintő selejtezése 6.1. kiselejteztünk 291 db menthetetlen magládát, 6.2. átraktunk, átfestettünk, felújítottunk mintegy 30 magládát. 7. Jelentés az MBFH számára digitális (pdf) és nyomtatott formában. 8. PR illetve ismeretterjesztő tevékenység Az Oroszlányi Televízió számára forgatáson vettünk részt Szépvízéren. 9. Cikket jelentettünk meg az MBFH-MFGI Hírlevelében a Magraktári infrastruktúra és szolgáltatás fejlődéséről Adatbázis: GeoBank Jelentés: k:\Projektek\projekt_jelentes\2015\4.negyedév\MBFH\16_2015_záró\ ELTE, Pécsi Tudományegyetem


194


17/2015. MBFH Adatrendszerek fejlesztése és metaadat-szolgáltatás Beszámolási időszak 2015. Feladat ismertetése:

Projektvezető Gulyás Ágnes

1. Adatrendszer-nyilvántartás (Puma): Adatkiegészítés, hiánypótlás, A leadási határidő előtt 2 héttel leadott 2015. évi terv eredmények az Adatrendszer-nyilvántartásban 2. CH-Jel_GIS: a MÁFGBA nyilvántartásba vett 2014. évi új tételek beépítése, A MÁFGBA nyilvántartásba vett 2015. évi új tételek a CH-Jel_GIS-ben 3. INSPIRE kötelezettségek teljesítésére felkészülés: a.) Fúrási és mélyfúrás-geofizikai adatok körébe eső INSPIRE adatszolgáltatás elindítása b.) INSPIRE adatszolgáltatás az MBFH bányatelek nyilvántartásából c.) Terv az MBFH-s tematikák MBFH-szerverre telepítésének (MFGI-oldali) előkészítésére 4. Koncessziós témák adatigényeinek kiszolgálása: CH: Fedémes, Balaton, Somogyvár, Elek, Somogyszob, Csanádpalota, Őrség, Kadarkút Érc: Recsk Szén: Dorog 5. Geofizikai felmértség: 2D/3D reflexiós felmértség aktualizálása, frissítése. 3D reflexiós felmértség terepi és feldolgozott tömbök felmértségének elkészítése, frissítése (rendelkezésre álló adatok alapján) 6. MBFH adatszolgáltatási kísérőlap tesztüzem 7. eJelentéstár 1. verzió, tervek, dokumentáció, megvalósítás Tervezett eredmények:

1. Javított, kiegészített adatrendszer-nyilvántartás 2. 2014. évi új tételek a CH-Jel_GIS-ben 3. INSPIRE adatszolgáltatás a fúrási és mélyfúrás-geofizikai adatokra INSPIRE adatszolgáltatás az MBFH bányatelek nyilvántartásából Terv az MBFH-s tematikák MBFH-szerverre telepítésének (MFGI-oldali) előkészítésére 4. Fedémes, Balaton, Somogyvár, Elek, Somogyszob, Csanádpalota, Őrség, Dorog terület koncessziós jelentésrészfejezetei 5. Aktualizált 2D/3D szeizmikus felmértségek, Felületi hullám mérések metaadatai (Mérnökgeofizika Főosztály adatai), Aktualizált 2D/3D reflexiós, VSP, MT felmértségek 6. MBFH adatszolgáltatási kísérőlap tesztüzem 7. eJelentéstár 1. verzió, tervek, dokumentáció, megvalósítás

Elért eredmények:

1. Kiegészítettük az adatrendszer-nyilvántarást a 2014. évi projekt eredményekről a projektvezetők által szolgáltatott metaadatokkal (Növekmény: 2014. évi eredmények beépítése az MFGI munkalapra, főosztályvezetői ellenőrzés eredményének beépítése, új struktúra az MFGI munkalapon: – 146 tétel, jelenlegi állapot: 36 oszlop, 490 tétel, 17 640 cella 92,7%-a már ki van töltve, év eleji állapot: 82% volt, a növekmény: 10,7%, minőségi növekmény nem számszerűsíthető) k:\Projektek\ADATTERINFO\_Adatrendszer_nyilvantartas\ Adatrendszerek_MBFH_MFGI_2015M.xls

195


2. Az adattártól eddig megkapott összes CH-kutatáshoz kapcsolódó tétel elérhető a CH-Jel_GIS-ben (Növekmény: 5 új tétel) \\srvgeo\projekt\teradat_szolgaltatas\orszagos\chjel\shp\chjel_gis.shp 3. A karotázs nyilvántartás alapján előállított ALFA rekordokból elindult az GE.BoreholeLogging INSPIRE réteghez a WMS szolgáltatás. A dokumentált mérésekre a térképi megjelenítő szolgáltatás elérhető: szerver: http://geonetwork.mfgi.hu:8080/geoserver/inspire/wms réteg: inspire:ge.boreholelogging Elkészült az ALFA-ban tárolt mélyfúrás-geofizikai szondázások INSPIRE fromátumba való konvertálásához az online konverziós eszköz. Ezzel elindult a GE.BoreholeLogging réteghez tartozó letöltési szolgáltatás. Az INSPIRE formátumú xml adatok letölthetők a WMS-ben olvasható "" linken elérhetők. Elkészült a Geobank-ban tárolt fúrások INSPIRE leírásához a "borehole" objektum prototípusa. Mivel a rétegsor közlése az adatmodell szerint "elvileg kötelező" ezért a szolgáltatás elindítása az IBSZ hatáskörébe esik. A döntés megszületéséig a szolgáltatás nem indul el. INSPIRE adatszolgáltatás az MBFH bányatelek nyilvántartásából tesztüzemben működik: Kereső szolgáltatás: Ásványi előfordulások INSPIRE Annex III, Mineral Resources / Mineral occurrence - MBFH, Hungary Bányák INSPIRE Annex III, Mineral Resources / Mine - MBFH, Hungary Területgazdálkodási/-korlátozási/-szabályozási övezetek INSPIRE Annex III, Area management/restriction/regulation zones and reporting units - MBFH, Hungary Megjelenítő szolgáltatás http://geonetwork.mfgi.hu:8080/geoserver/mbfh/wms Rétegek: mbfh:mr.mine - mbfh:mr.mineralOccurrence bater Letöltési szolgáltatás http://geonetwork.mfgi.hu:8080/geoserver/mbfh/wfs 4. Koncessziós munkák: elkészültek az alábbi vizsgálati területek koncessziós jelentés- részfejezetei: GT: Fertőd 1. (01.30.) 2-3. fordulóban: Igal-GT 3.(02.20.), Fertőd 2-3 (05.12., 07.10.) Érc: Recsk II. (még csak 1. forduló) Szén: Dorog (még csak 1. forduló)

196


CH: Fedémes, Balaton, Somogyvár, Elek, Somogyszob, Somogyvár, Csanádpalota, Őrség, Kadarkút 2-3. fordulóban ellenőriztük, aktualizáltuk az alábbi területek 23. fordulós jelentéseit: Igal 3. (02. 19.) Jászberény 2-3. (03. 13, 05. 06) Mezőcsokonya 3 (02. 24, 04.10) Bázakerettye 2-3. (04.01, 06.19). Fedémes 2-3 (09.14, 11. 06.) Hatvan 2-3 (09. 07., 10. 21.) Balaton 2-3 (09. 30., 11. 23.) Somogyvár 2-3 (10. 08., 11. 27.) Elek 2-3. (11. 02., 12. 16.) Somogyszob 2. (12. 01.) Csanádpalota 2. (11. 16.) Koncessziós adatszobához háttérállományok készültek 9 területre (ArcReader állományok): Battonya-Pusztafoldvar-É, Berettyoujfalu, Dány, Lakócsa, Mogyoród, Nagykáta, Ócsa, Püspökladány, Sellye 5. Aktualizáltuk a VSP-felmértséget (Növekmény: 11 tétel), és a 2D szeizmikus felmértséget (Növekmény: Landmark: 76 új tétel, MBFH-szolgáltatott: 1962 új tétel, Szalagról mentett terepi: 210 új tétel, 2D: mezőjavítások, kiegészítések). A 3D szeizmikus felmértséget terepi és feldolgozott részállományra bontottuk az elérhető adatok felhasználásával (Növekmény: 1 új állomány: 3D migrált / feldolgozott 36 tétellel, illetve 90 tétel). Felületi hullám mérések metaadatai (MGF adatai) elkészültek (Növekmény: 1 új állomány: 174 MASW, 20 downhole, 2 crosshole), új állomány: szeizmikus sebesség adatok felmértsége (Növekmény: 1 új állomány, 2720 tétel) Frissítettük, kiegészítettük a légi geofizikai felmértséget (elérhető adatok, elérési útvonalak, 73 tétel) \\srvgeo\Projekt\teradat_szolgaltatas\felmertseg\gffm_legi\leiras\alfalink.ht m Frissítettük az MT-felmértséget (Növekmény: 124 új tétel), wms-wfs szolgáltatás indult: \\srv-geo\projekt\teradat_szolgaltatas\felmertseg\gffm_mt-te\ WMS/WFS: http://geonetwork.mfgi.hu:8080/geoserver/mfgi/wfs réteg neve: mfgi:mtstn 6. MBFH adatszolgáltatási kísérőlap tesztüzem keretében a 2015-ben ellenőrzött 21 adatszolgáltatás lapja készült el. 7. eJelentéstár 1. verzió, tervek, dokumentáció, megvalósítás: Metaadatszerkezet áttekintés elkészült. Adatkörfelmérés elkészült. Jelentéslisták összegyűjtése elkészült. Áttekintettük az ALFA és MBFH adattár adatbázis kapcsolatot. Áttekintettük a további teendőket, a feldolgozás várható lépéseit. Teszteltük a javaslat szerinti tesztrendszert (WordPress keretrendszerbe integrált Apache Solr Search Server,

197


•


(http://ejelentestar.mfgi.hu) Létrehoztunk egy (az ALFA rendszer kapcsolt) szabadszöveges keresést lehetővé tevő rendszert a thera szerveren (Apache Lucene keresőmotor és SolR web szerver), amit egyelőre metaadatok teljes állományában való keresésre teszteltünk. A SolR keresés használatát segítő útmutató is készült.

-


198


18/2015. Geoinformatikai szolgáltatások és a fúrási adatvagyon karbantartása Beszámolási időszak 2015


Feladat ismertetése: 1) Geoinformatikai szolgáltatások A projekt ezen része hivatott kiszolgálni az MBFH témák során keletkező főleg GIS, kisebb részben informatikai igényeket. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a projekt feladata még a) a párhuzamosságok felfedése és kiküszöbölése; b) tartalmilag harmonizált, struktúrájában és nevezéktanában egyésges adatbázisok létrehozása; c) az egységes adatbázis-kezelési és GIS adattárolási szemlélet képviselete; d) projektek közti együttműködés segítése; e) a metaadat-szolgáltatás hatékony előkészítése. 2) Fúrási adatvagyon – GeoBank - karbantartása A projekt alapfeladata az intézményrendszer fúrási adatbázisainak rendszeres bővítése és szinkronizálása, különös tekintettel a GeoBank és az adattár (OFGBA)i fúrásnyilvántartási törzsállomány viszonyára. Cél, hogy a még csak a projekteknél lévő, önálló táblákban, elavult adatbázisokban fellelhető - számos esetben egyedi - anyagot egységes adattárolási elvek szerint kezeljük. Ugyanilyen hangsúlya van a már GeoBankban fellelhető adatok elérhetővé tételének legcélszerűbb megoldása. 2015-ben az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kell fektetni az oktatásra, továbbképzésre. Tervezett eredmények:

projekteknél megvalósult GIS termékek (térképek, leválogatott adatsorok, stb.) • GeoBankba beépülő új tematikák o új magraktári adatok (Szépvízér 2015-ös terepi munka) o Budapesti sekélyfúrások vízkémiai adatsor bővítése o kútadatkörhöz tartozó újabb tematikák beépítése: termelési adatok o sekélyfúrási adatkör tartalmi javítása, ellenőrzése Halupka Gábor irányításával o makroleírások (pdf-ek) tényleges adatbázishoz rendelése o DDtul+Kisalföld+Balaton: betöltött adatok ellenőrzése, a rendelkezésre álló adatok felkutatása, a nem betöltött adatok betöltése. o a teljes sekélyfúrási attribútum lista ellenőrzése, javítása (GeoBankban) o koordináta nélküli fúrások (485 db) helyének meghatározása o hiányzó makroszkópos leírások beszkennelése (és frs_id-hez rendelése) o 95/105-ös probléma megoldásának módszertanát kidolgozni o az egyes rétegekhez kőzettani besorolás készítése o paraméterezhetőségi igények fogadása felkészülni: mely új paraméterekre van igazén szükség - felhasználói bejelentést, ötletelést lehetővé tenni, illetve erre reagálni • OFGBA szinkronizálás sűrítésének (évente többször) kialakítása (módszertan, dokumentáció, jegyzőkönyv) •

199


Felhasználói kézikönyv és naprakész Help a GeoBank felhasználói felületéhez • Továbbfejlesztett térképi fúráskereső, mely az MBFH adattári kikérést hivatott segíteni • Metaadat generálás minden betöltött adatkörről •

Elért eredmények:

Geoinformatikai szolgáltatások A projekt ezen részének eredményeiről és termékeiről részletesen az egyes projektek zárójelentésében és a projektzáró jelentésben lehet olvasni. Oktatás, rendezés • GIS továbbképzés a projekteknél végzett munkákhoz. • Konkrét oktatások: o testre szabott GIS oktatás a Környezetföldtani Főosztály kutatója számára o testre szabott GIS oktatás a Földtani Kutatási Főosztály kutatója számára o testre szabott GIS oktatás bedolgozó partner számára o MFGI téradat-szolgáltatás oktatás és bemutató az MFGI közel 60 érintett munkatársa számára Fúrási adatvagyon karbantartás Magraktári munka támogatása • 2014-es szépvízéri offline adatok harmonizálása. • Pécs-Vasasi adatok ellenőrzése és a felmerült hibák javítása. • A 2015-ös szépvízéri terepi munka előkészítése: offline adatbázis és annak mentési-naplózási rendszere, az élő adatbázisba történő visszatöltési folyamat közel teljes automatizálása. • A terepi szezon végén a szinkronizálás sikere megvalósítása 1 nap alatt. • A ládafotók beazonosítása és feltöltése. OFGBA adatharmonizálás 2 alkalommal: 2015. februárban és rendszerességgel is meg lehet tenni. könnyítené, ha az OFGBA mind adattárolási koncepciójában élne technológiák adta lehetőségekkel. Ezt rövid jelentésben

júniusban. Ezt akár havi Ezt a folyamatot nagyban adatszerkezetében, mint a modern adatbázis részletesen kifejtettük egy

MBFH adattéri igénylések kiszolgálása Több éves múltú az a fejlesztési irány, mely az Adattár számára körvonalazódott. Sajnos számos külső megkötés fékezi az amúgy nagyon egyértelmű és sokkal gyorsabban is fejleszthető folyamatot (pl. nincs internet az olvasóteremben). Jelenleg két térképi szolgáltatás létezik, mindkettő geobanki adatháttérrel. 1. Magmintaraktárak anyagainak áttekintése és igénylése: http://map.mfgi.hu/magminta/ és https://www.mfgi.hu/hu/node/add/core-request-form 2. Adattári anyagok igénylése: MBFH kérelmi űrlap: https://www.mfgi.hu/hu/node/add/mbfh-request-form A magmintaigénylő alkalmazás 2015-ben az űrlap finomításával és a térképi keresés egyszerűsítésével fejlődött. Az adattári

200


igénylőfelület elkészült ugyan, de adminisztrációs nehézségek miatt nem került publikálásra. Ezek meg/feloldásával a felület azonnal használható. Budapesti sekélyfúrások Az érintett fúrások rétegsora és mérnökgeofizikai adatait még 2014-ben betöltöttük. 2015-re a vízkémiai adatsorok maradtak. Ezek maradéktalanul betöltésre kerültek a GeoBankba. Ezzel ez a témakör teljes egészében feldolgozásra és betöltésre került. Alföldi sekélyfúrások 2 db 1:100 000-es lap fúrásainak koordinátahibáit és az ebből fakadó duplikátumokat javítottuk. A GeoBankba történő betöltés részben megtörtént. Több mint 12000 fúrással bővült a GeoBank fúrási állománya. A fúrásokhoz tartozó szedimentológiai, kémiai és makroszkópos adatok betöltése megtörtént. Kisalföldi sekélyfúrások Az alföldi sekélyfúrásokkal együtt kezeltük ezt az adatkört is. Ám betöltéskor kiderült, hogy a már GeoBankban lévő adatkörrel tartalmilag ütközik és erre a szakemberek nem tudtak magyarázatot adni. Ez kb. 3000 fúrás szedimentológiai adatsorát jelenti. A probléma megfejtéséig az adatkör betöltésre várakozik. GeoBank 2.0 A 2015-ös év egyik legnagyobb eredménye, hogy elkészült a GeoBank új kezelőfelülete: http://srv-sql/geobank-client Publikációk: Közreműködő szervezetek:

– –


201


19/2015. MBFH Koncessziós feladatokhoz érzékenységi-terhelhetőségi vizsgálatok végzése Beszámolási időszak 2015

kapcsolódó

Projektvezető Dr. Gyuricza György

Feladat ismertetése: 1, A „komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat” feladatainak összehangolása és támogatása. 2, A bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett földtani, szerkezetföldtani, környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, termőföldvédelmi, közegészségügyi, nemzetvédelmi, településrendezési, közlekedési, valamint ásványvagyon-gazdálkodási szempontok vizsgálata. Közreműködés a 2/2015 projekttel (Szénhidrogén potenciálfelmérés, koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok végzése) szénhidrogén vizsgálati területek, a 3/2015 projekttel (Szénelőfordulások földtani és geofizikai adatrendszerének építése, koncessziós pályázatokat előkészítő feladatok végzése) kőszén vizsgálati területek, valamint az 1/2015 projekttel (Geotermikus potenciálfelmérés, koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok végzése) geotermikus vizsgálati területek több lépésben készülő tanulmányainak és jelentéseinek írásában, az érzékenységi és terhelhetőségi tanulmányok elkészítésében és az előrehaladási változatok összeállításában. Együttműködés a 17/2015 projekttel (Adatrendszerek fejlesztése és metaadat-szolgáltatás) a bányászati események és bányajogra vonatkozó információk feldolgozása kapcsán. 3, A hatósági és nyilvános vélemények feldolgozása, az ezek kapcsán szükségessé vált módosítások elvégzése. A hatósági adatszolgáltatás keretében érkezet információk feldolgozása. 4, Az elkészített, szénhidrogén és kőszén érzékenységi és terhelhetőségi tanulmányok szerkesztése, a lektori tevékenységgel együtt. Tervezett eredmények:

Az előző évről átfolyó munkák folytatása, ill. befejezése. 11 db vizsgálati tanulmány elkészítése, a tanulmányok javítása és átszerkesztése a hatósági vélemények és a nyilvánosságra hozatal után érkező vélemények alapján; a fázisoknak megfelelő tanulmánytípus elkészítése. A beérkező hatósági vélemények feldolgozása.

Elért eredmények:

11 vizsgálati jelentés elkészítése (ebből 9 szerkesztése) (Igal, Mezőcsokonya, Jászberény, Bázakerettye, Hatvan, Fedémes, Balaton, Somogyvár és Elek szénhidrogén, Igal és Fertőd geotermia) 2 jelentés tervezet elkészítése (és szerkesztése) (Somogyszob és Csanádpalota szénhidrogén) 4 vizsgálati tanulmány összeállítása (mindhárom szerkesztése) (Őrség és Kadarkút szénhidrogén, Recsk–II rézérc és Dorog-észak kőszén) A vizsgálati jelentések külön az MBFH honlapján találhatók, valamennyi vizsgálati tanulmány, jelentés tervezet és jelentés pedig a Projekt(\\srvgeo)\Koncesszió\Érzékenységvizsgálat könyvtárban.

Publikációk:

Az MBFH honlapjára kihelyezett jelentések egyben internetes publikációk is.

202



Országos Vízügyi Főigazgatóság Herman Ottó Intézet

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: Az év közben érkezett igény Recsk–II rézérc koncessziós vizsgálati terület érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatának elkészítésére, emiatt a munkába terven felül be kellett vonni az 5/2015 (Magyarország érc- és ritkaföldfém-potenciáljának felmérése, érces területek koncessziós előkészítése) projektet is.

203


20/2015. MBFH Az MBFH hatósági tevékenységéhez szükséges szakvélemények, szakértői vélemények, szakmai javaslatok készítése Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Balázs Regina

Feladat ismertetése: A megkereséseket nem lehet előre tervezni, de a tavalyi témákban esély van a folytatásra. A nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladék elhelyezésére szolgáló létesítmények kijelölése és földtani alkalmassági vizsgálata keretében lehet még szakértői munka. A nukleáris létesítmények telepítésére és tervezésére vonatkozó földtani, műszaki-biztonsági követelményeknek való megfelelés vizsgálata is előfordulhat. Hagyományos és nem-hagyományos szénhidrogének, más nyersanyagok zárójelentéseinek, egyéb kutatási dokumentációinak szakmai véleményezése.

kutatási

A MBFH felkérése alapján közreműködés jogszabály-előkészítésben. Tervezett eredmények:

Szakvélemény, szakértői vélemény, javaslat, értékelő jelentés stb. – a megkeresésnek megfelelően

Elért eredmények:

A 2015. évben az alábbi szakvélemények, jelentések készültek el: •

Tóth György: Szakvélemény a paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója 21-33. kamramoduljának létesítésével kapcsolatos tervdokumentáció hidrogeológiai részére vonatkozóan

•

Kovács Zsolt: Prognosztikus szénhidrogénvagyon becslés a Derecske (Berettyóújfalu, Püspökladány), Mecsek-Nyugat (Lakócsa, Sellye), Monor (Mogyoród, Dány, Nagykáta, Ócsa), Battonya-Pusztaföldvár Észak szénhidrogén koncesszióra kijelölt területekre

•

Kovács Zsolt: A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet véleménye a Magyar Bányászati Szövetség Tagságának észrevételeire, javaslataira a 2015. február 18-án, koncessziós területek értékelése tárgyában megtartott előadások és egyéb, CH koncesszióval kapcsolatban elhangzottak kapcsán

•

Koncessziós területértékelési kiírások előkészítéséhez

•

Területjellemzés adatok CH koncesszióhoz: részletes területjellemzés

•

Területjellemzés és értékelési javaslat a szénhidrogén koncesszióra kijelölt területekre

javaslat

a

pályázati

204


•

Javaslat a koncessziós területek összehasonlító értékelésére a pályázati kiírások előkészítéséhez

A jelentések elérhetősége: \\srv-geo\Mukodes\Projekt_jelentesek\2015\ külső_szerződéses_jelentések\MBFH_szakvélemények Publikációk:

-


-


205


21/2015. MBFH Digitális szeizmikus adatok megtekinthetőségének biztosítása Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Kovács Attila Csaba Feladat ismertetése: Az MFGI és az MBFH Adattára is jelentős számú digitális formátumú szeizmikus állománnyal rendelkezik. Számos szabadon felhasználható szoftver – melyek közel azonos képességűek, mint a professzionális alkalmazások – áll rendelkezésre a szelvények megtekintésére. Az Adattári szolgáltatás kibővítése megtörtént egy olyan speciális munkaállomással, amelyen megnézhetők a digitális formában rendelkezésre álló szeizmikus terepi felvételek és feldolgozott szelvények. A munkaállomáson a szeizmikus szakemberek és az érdeklődő megtekinthetik az elérhető anyagokat, amely elősegíti a döntésüket az információk megrendeléséhez. A rendszer alkalmassá tehető, más geofizikai módszer digitális állományainak biztonságos bemutatására is. Az elérhető anyagok körének további bővítése megtörténhet nem csak 2D terepi anyagokkal, hanem feldolgozott szelvényekkel és 3D terepi regisztrátumokkal is. Elképzeléseink szerint a jelenleg elérhető 462 db terepi 2D szelvények körét 300 db újabb vonallal bővítjük. A 3D terepi anyagok számát további legalább 5 terepi 3D méréssel bővítjük (a munkaállomáson elérhető tárkapacitás függvényében). Természetesen az adatok bővítésével az ezek helyét bemutató térképi állományok frissítését is elvégezzük. Tervezett kb. 300 db 2D terepi szeizmikus anyag elérhetővé tétele. eredmények: Legalább 5db 3D terepi mérés elérhetővé tétele 3D terepi anyagok adatárból való kikeresése és beolvasása a rendszer folyamatos tesztelése Elért eredmények: 2015. év során további 282 darab 2D terepi szeizmikus szelvény anyaga került fel a munkaállomásra, így jelenleg 744 darab 2D terepi szeizmikus anyag tekinthető meg. Az új anyag szalagról beolvasott és SEG-Y formátumban az MBFH részére átadott digitális anyagokból áll. Az év folyamán beolvastuk 5 db 3D terepi szeizmikus mérés adatait, melyet elérhetővé tettünk a munkaállomáson. A jelenleg elérhető terepi anyagok a következők: • Balaton II, SEG-Y formátumban; • Barcs 2008 – 2014-ben került fel a feldogozott adattömbbel együtt, SEG-Y formátumban; • Endrőd, SEG-Y formátumban; • Mezősas 1991, SEG-Y formátumban; • Pitvaros 1993, SEG-D formátumban; • Pusztaföldvár 2001, SEG-D formátumban; 2015-ben az adatok és programok átkerültek az egyik koncessziós pályázati anyagokat bemutató, korszerű munkaállomásra, melyen szintén megoldott az adatbiztonság kérdése. Ezen a munkaállomáson 2 TB-os háttértár – amit az Intézet biztosított – áll jelenleg rendelkezésre az adatok tárolására, melyet szükség esetén tovább tudunk bővíteni. Publikációk: Kovács et al. 2015. 21/2015. Digitális szeizmikus adatok megtekinthetőségének biztosítása. –Kézirat, jelentés. MFGI, MBFH, Budapest. p.28. Közreműködő szervezetek: Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:-

206


22/2015. MBFH Nemzetközi ásványvagyon-nyilvántartási rendszerek hazai bevezetésének előkészítése Beszámolási időszak 2015


Feladat ismertetése: - felmérés folytatása a nemzetközi szabványok és a szabályozás vonatkozásában - geotermia teszt kapcsán az alkalmazhatósági vizsgálatok elvégzéséhez szükséges mintaterület/területek számbavétele, - munkacsoport részvétel a UNFC-2009 rendszer megújuló/geotermikus energiára való kiterjesztéséről - elérhető tárgyidőszaki mérleg adatok bekérése az MBFH Földtani és Adatkezelési Osztályáról nemfémes szilárd vonatkozásban - konzultáció szervezése a MBSZ-szel ásványi nyersanyagonként - készülés a UNECE EGRC Munkacsoport ülésre, részvétel - geotermia kapcsán a kiterjesztett UNFC-2009 szerinti minősítési és osztályozási adatok fellelhetőségének és beszerzésének feltérképezése - szilárd ásványi nyersanyagok kapcsán CRIRSCO harmonizációs Útmutató vázlat készítése - harmonizációs átminősítés 1 szénhidrogén területre (Alföld) és 2 alföldi megyére nemfémes szilárd vonatkozásban, illetve 1 érces területre - a kiterjesztett UNFC-2009z alkalmazhatóságához szükséges javaslatok kialakítása, eredmények összegzése (geotermia) - harmonizációs átminősítés 1 szénhidrogén területre (Alföld) és 1 alföldi megyére (nemfémes szilárd) - hasadóanyagokra vonatkozó segédanyag (tanulmány) készítése a „Vörös Könyv” vonatkozó fejezeteinek felhasználásával - Dubicsány kapcsán a harmonizált osztályozás elvégzése (szén) - Ércek vonatkozásában a korszerű osztályozást és nyilvántartást segítő adatszolgáltatási lap terve (különös tekintettel a fémekre, ritkaföldfémekre, fontosabb hazai érctípusonként) Tervezett eredmények:

-

-

tanulmány az európai szabvány alkalmazásról leírás a geotermia teszt lehetséges mintaterületeiről mérlegadatok projektcélú rendezése (nemfémes) egyeztetési anyag ásványi nyersanyagonként (geotermia, szenek, nemfémes szilárd és ércek) külön jelentés a UNECE EGRC ülésről a legfontosabb eredményekkel tanulmány az alkalmazhatósági vizsgálatok előkészítésének menetéről (geoterm). harmonizációs Útmutató vázlat teszt minősítés szénhidrogénekre, nemfémes szilárd és érc ásv. nyersanyagokra harmonizációs Útmutató kiegészített változata teszt minősítés nemfémes szilárd kapcsán kijelölt területekre leírás a dubicsányi átminősítésről, adattábla hasadóanyagokra vonatkozó tanulmány a „Vörös Könyv” felhasználásával harmonizációs átminősítés további 1 alföldi megyére nemfémes szilárd vonatkozásban, 1 szénhidrogén területre és Dubicsányra geotermia modell-átminősítés kapcsán szerzett tapasztalatok összegzése

207


-

Elért eredmények:

ércek vonatkozásában adatlap terv zárójelentésbe foglalva a nemzetközi szabványok alkalmazhatóságát javaslatokkal, illetve az éves konzultációk eredményeit.

-

Készítettünk egy tanulmányt az európai Geológiai Szolgálatokra vonatkozóan. A kérdőíves felmérés 14 eldöntendő kérdést tartalmazott, lehetőséget hagyva az estleges hozzászólásoknak és észrevételeknek. A válaszokat térképen is ábrázoltuk. A rövid jelentés a legfontosabb részét tartalmazza válaszoknak, megjegyzéseknek és térképeknek. k:\Projektek\ASVANYVAGYON\2015\Terkepezes. A zárójelentés részletei: K:\Projektek\ASVANYVAGYON\2015\Jelentés\Zárójelentés Geotermia kapcsán a kiterjesztett UNFC-2009 szerinti minősítési és osztályzási feladatok elvégzése szempontjából két már korábban értékelt területre (Gádoros és Battonya) esett a választásunk. A modellezési eredmények beépültek a geotermiapotenciál felmérés projektbe (Zilahi-Sebess László vezetése), a tapasztalatok a harmonizációban való használhatóság pedig a 22/MBFH jelentésbe (K:\Projektek\ASVANYVAGYON\2015\Jelentés\Zárójelentés). Áttekintettük a geotermikus energia osztályozás egyéb, korábban nem vizsgált rendszereit is, és összehasonlítottuk a korábban elemzett AGRC/CanGEA 2010 rendszerrel, a UNFC-2009-es sémával, illetve megkíséreltük CST korábbi becsléseit az egyes kategóriáknak megfeleltetni. Részt vettünk az UNECE-EGRC és az IGA (International Geothermal Association) által közösen létrehozott munkacsoport munkájában, amelynek célja a UNFC-2009 osztályozási rendszer kiterjeszthetőségének vizsgálata geotermikus energiára, különösen a „G-katergóriák” értelmezése. A munkacsoporton belül a közvetlen hőhasznosítás al-csoport szakmai kooordinációját látjuk el. Kísérletképp megkezdtük a UNFC-2009 „projekt-szemléletű” osztályozás alkalmazását 9 hazai példán. - Az aktuális Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energia Nyilvántartás vonatkozó részét megkaptuk az MBFHtól, s a feldolgozást elvégeztük a projektcéloknak megfelelően. - Ásványi nyersanyag specifikus egyeztetések történtek: nemfémes szilárd ásványi nyersanyagok vonatkozásában: 2015. június 11., ércek és szenek vonatkozásában: 2015. szeptember 28., MBFH Székház. Geotermia vonatkozásában: informális egyeztetés történt konferencián és levelezés útján. Az MBSZ-MBFH-MFGI konzultáció alapján az új fogalomtár és új adatlap kisebb módosításokkal elfogadható bányavállalkozói oldalról is (pl. módosító tényezők helyett a korlátozó tényezők feltüntetése %-osan, koordináták beépítése). A konzultáció részeredményeinek a figyelembe vételével elősegíthető a korszerű ásványvagyon osztályozás – jelentéstétel – nyilvántartás, illetve az ásványvagyon gazdálkodás fejlesztése. Az átfogó ásványvagyon gazdálkodási rendelet megalkotása időszerű. részletek: K:\Projektek\ASVANYVAGYON\2015\Jelentés\Zárójelentés - A genfi sikeres részvétel után összegyűjtöttünk számos

208


olyan információt és dokumentumot, amely hasznos lehet a tárgyi projektben a résztvevők, az MBFH Munkatársai számára, illetve hosszabb távon, vagy később is szélesebb körű érdeklődésre tarthat számot az ásványvagyon osztályozás-jelentéstétel-nyilvántartás harmonizációja, korszerűsítése kapcsán. A zárójelentés részfejezetként közüljük tapasztalatainkat. - Elkészült az útmutató vázlat terv és a tanulmány összeállítását elvégeztük. - Az következő ásványi nyersanyagokra és területekre készültek átminősítések: Elkészült a CRIRSCO szabványcsaládnak megfelelő átminősítés két alföldi megyére: Hajdú-Bihar és Csongrád megyére. Az értékelés a Samba szerveren a Projektek\ASVANYVAGYON\2015\Nemfémes\CRIRSCO_konverzi o_2alfoldimegye.xlsx néven található. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal szénhidrogén ásványvagyon nyilvántartásából leválogattuk a Dél-Dunántúl (Zalaimedence, Dél-Balaton, Somogy, Dráva-völgy területek) szénhidrogéntelepeinek termelésre vonatkozó és kitermelhető vagyon adatait, amelyeket a UNFC osztályozási rendszer szerint értékeltük. Az adatok táblázatban közölve( K:\Projektek\ASVANYVAGYON\2015\Szénhidrogén) Ércek kapcsán Rudabánya és Martonyi területek vasérces adatainak a CRIRSCO szerinti átminősítése készült el (UNFC kategóriák is). K:\Projektek\ASVANYVAGYON\2015\Ércek A készülő „Ásványi nyersanyagok osztályozásának, hazai nyilvántartásának korszerűsítési kérdései, eredményei a nemzetközi ásványvagyon osztályozási irányzatok és jelentési szabványok tükrében” témakört lefedő Földtani Közlöny különszámban mindegyik ásványi nyersanyaghoz, illetve a földtani közeg használatához (CO2 elhelyezés potenciál) kapcsolódóan készültek kéziratok, amelyek 2016-ban jelennek meg publikációként. Elvégeztük két újabb alföldi megye (Békés és Jász-NagykunSzolnok megye) nemfémes szilárd ásványvagyonának harmonizációs átminősítését. A termékek - a II. negyedév hasonló feladatának termékeivel együtt a K:\Projektek\ASVANYVAGYON\2015\Nemfémes\atminosites mappában találhatók. A nemfemes_konverzio_alfoldimegyek.docx fájl tartalmazza az átminősítés lépéseit, az eredményeket és a tapasztalatokat. A CRIRSCO_konverzio_Szolnok_Bekes.xlsx excelfájlban megtalálhatók az alapadatok, és nyomon követhető az átminősítés. A dubicsányi adattáblának a fejlesztése „A szénelőfordulások földtani és geofizikai adatrendszerének fejlesztése, koncessziós pályázatokat előkészítő feladatok végzéséről” szóló 3/2015 sz. projektben került fejlesztésre. Egyeztetve Püspöki Zoltánnal, a projektvezetővel, az abban a projektben tárgynegyedévben meghivatkozott elérhetőségi útvonalon található adatbázis alapján

209


év végéig a nemzetközi szabványok szerinti osztályozási harmonizáció elvégezhető. Röviden, pontokba szedve összefoglaltuk azt is, hogy a magyarországi érctelepek esetében milyen fontosabb nyomelemek jöhetnek szóba.

Publikációk:


A 4. negyedévben véglegesítve lettek a harmonizációs tesztek, a kapcsolódó javaslatok a nemfémes szilárd, a szenek, a geotermia és az ércek vonatkozásában. Összeállítottuk a zárójelentést és határidőre leadtuk. -Zilahi-Sebess László (MFGI), Boda Erika (MFGI): Üledéktömörödési trendek és geotermikus potenciálbecslés, MGE vándorgyűlés, 2015. szept. 24-25. előadás, abstr. - Horváth Z. és Kiss J.: „Tudjuk-e miért és mennyi?" Építőipari ásványi nyersanyagok, bányászati hulladékok komplex és fenntartható hasznosítását elősegítő stratégiák megalapozása, nyilvántartások, adatbázisok, európai példák (MFGI, Fenntart. Nap, máj. 4.) - Horváth Zoltán: Útban a nemzetközi szabványokkal is harmonizáló ásványi nyersanyag osztályozás kialakítása fele, hazai eredmények - nemzetközi kitekintés (MFGI Tudom. Nap) - Horváth Z: Mark S., Sári K, Kovács Zs.: Towards establishment of a harmonized mineral resources classification in Europe EuroGeoSurveys - MREG position and a Hungarian case study (MFGI) UNECE EGRC ülés, 2015. április 29-május 1. - Nádor A: A geotermikus vagyon- és készletosztályozás és nyilvántartás egy lehetséges modellje Bányászat 2015 konferencia, Egerszalók.

MBFH Földtani és Adattári Főosztály (Dr. Katona Gábor, Gombárné Forgács Gizella, Vatai József), Dr. Zoltay Ákos és az általa delegált vállalkozók (Magyar Bányászati Szövetség)


210


23/2015. MBFH A 2006-2014. évek hiányzó vízföldtani naplók másolatának beszerzése Beszámolási időszak 2015


Téma ismertetése: A projekt célja az MBFH adattárából hiányzó 2006 évi, és ez utáni kiadású vízföldtani naplók pótlása. A téma a 2014 évi, 25/2014 számú projekt folytatása. A pontos felmérés alapján a 2014 évi projektben meghatározott időszakban (2006-2013) készített 4221 db Vízföldtani naplóból 1543 db hiányzik az MBFH adattárából. Továbbá 2014-ben az MFGI-ben készült 503 db Vízföldtani napló. Ezek pótlása a feladat. A jogszabályi háttér változásainak figyelembevételével készített projekttervnek megfelelően, a 2015. évben a 2006 - 2014. év során kiadott Vízföldtani naplók példányainak felkutatása, másolataik elkészítése és az MBFH számára történő átadása volt a cél. Ennek eredményeként 2014-ben 375 db Vízföldtani napló másolati példánya került átadásra az MBFH adattárába. A 2008–2012. között kiadott vízföldtani naplókból 1168 db hiányzik az MBFH adattárából, melyek közül az MFGI által üzemeltetett Vízföldtani Adattárban 203 db Vízföldtani naplót találtunk meg. A hiányzó 968 db napló másolatának pótlását a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet előírásaira hivatkozva az illetékes vízügyi hatóságoktól tételes lista alapján megkértük. A hiányzó Vízföldtani naplók lehetőség szerinti (a Hatósági megkeresésekre visszaérkező válaszok/anyagok függvényében) beszerzése és ezek másolati példányainak elkészítése, valamint a 2014-ben készített Vízföldtani naplók másolati példányainak elkészítése volt a 2015 évi feladat. Tervezett eredmények:

A Vízföldtani Adattárban fellelhető és az illetékes vízügyi hatóságoktól beszerzendő, 2006 - 2014 évi vízföldtani naplók másolatai.

Elért eredmények:

A MFGI Vízföldtani Főosztályán 2014 tárgyév során 503 db új Vízföldtani napló kiadása történt meg. Ezek másolati példányait elkészítettük és maradéktalanul átadtuk az MBFH részére. A 2008–2012. között kiadott vízföldtani naplókból 1168 db hiányzik az MBFH adattárából, melyek közül az MFGI által üzemeltetett Vízföldtani Adattárban 203 db Vízföldtani naplót találtunk meg. A hiányzó 968 db napló másolatának pótlását a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet előírásaira hivatkozva az illetékes vízügyi hatóságoktól tételes lista alapján szerettük volna beszerezni. A hatóságok közül – vélhetően elsősorban az ismert államigazgatási integrációs szervezeti változások miatt – öttől nem kaptunk egyetlen darabot sem, a többitől összesen 87 db-ot. Fentiek értelmében csak a 203 db és a 87 db Vízföldtani napló másolati példányát tudtuk átadni az MBFH adattárának. A nehézségek felszínre kerülésekor az MFGI az MBFH illetékeseivel történt előzetes egyeztetés alapján két, jellegében azonos és a jövőben amúgy is elvégzendő feladat végrehajtását 2015-re előrehozta.

211


A módosítás értelmében leválogattuk az MBFH adattárából hiányzó, de 2014 év folyamán pótolt papír alapú 126 db Vízföldtani naplót, előállítottuk ezek szöveg-felismeréses szkennelt állományát, amelyet CD-re rögzítve adtunk át a megrendelőnek. Továbbá, az MBFH részére átadásra került az M3/2013-as projekt során már papíron átadott jelentések szkennelt, szövegfelismerő szoftverrel konvertált digitális változata. A szkennelést a Terc Kft. végezte. \\Srv-geo\projekt\E_jelentestar\M3_2013 Publikációk: Közreműködő szervezetek:

Vízügyi hatóságok


212


24/2015. MBFH Nem konvencionális bányászati potenciálvizsgálata Beszámolási időszak 2015 Feladat ismertetése:

szénhidrogén

tárolók

Projektvezető Kovács Zsolt

A projekt célja a hazai nem konvencionális szénhidrogén kutatásra alkalmas területek számbavétele, alapvető földtani – szénhidrogénföldtani jellemzőinek megadása, a hazai ismert nem konvencionális szénhidrogén tárolók kitermelésének technikai, technológiai akadályainak, követelményeinek számbavétele. A nemzetközi gyakorlat, a legújabb fejlesztések, a legjobb elérhető technikák ismertetése alapján megoldáskeresés, javaslatok a gazdaságos kitermelhetőség feltételeinek megvalósítására a hazai viszonyok között. A hazai nem konvencionális tárolókra vonatkozó adatok tekintetében alapvetően a bányavállalkozók által az MBFH részére átadott kutatási zárójelentésekre, mélyfúrási és kútvizsgálati jelentésekre támaszkodunk. A földtani vagyon meghatározásánál illetve a termeltethetőség megítélésénél rendkívül fontos a kőzet pórusterének és a pórusteret kitöltő fluidum rendszer viselkedésének ismerete továbbá a repedés esetleges ásványi átalakulásból adódó megváltozásának lehetőségét is figyelembe kell venni. Ezen paraméterek közül különös jelentőséggel bírnak a kapilláris nyomás és a relatív permeabilitás, melyek alapvető információt adnak a víz-gáz rendszerben a gáz mozgóképességéről. Az agyagásványoknak alapvető szerepük van a nem konvencionális tárolóknál duzzadóképességük, porozitás-csökkentő tulajdonságaikból és kation kicserélő képességükből adódóan, amelyek döntő befolyással lehetnek a rezervoár kezelése és repesztése szempontjából. A projekt kivitelezése során a zárójelentésekből, vizsgálati jelentésekből, szakirodalmi forrásokból és az elérhető laboratóriumi mérési, magvizsgálati eredményekből nyert információk alapján jellemezzük a megismert nem konvencionális tárolókat. A tervezett eredmények közt szerepelt a nem konvencionális tárolók kutatásával és termelésbe állításával kapcsolatos nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintése. A hazai helyzetkép felmérése, az elvégzett, folyamatban lévő kutatások és megállapított bányatelkek ismertetése, a jövőben koncesszióra kijelölhető reménybeli területek számbavétele. A munka előzményét képezi JOBBIK et al. (2014) Nem konvencionális szénhidrogén tárolók bányászati potenciálvizsgálata (26/2014 MBFH-MFGI együttműködés) jelentés kidolgozása, mely jobbára a legismertebb és egyben legvitatottabb Makói-árok készleteire koncentrál. Így a jelen munkában a területtel csak röviden foglalkozunk. Tervezett eredmények:

Adatgyűjtés a koncesszióra számba vehető területekre vonatkozóan. Magyarországi nem konvencionális tárolókra vonatkozó, a kitermelhetőséget és a repeszthetőséget befolyásoló fizikai-kémiai paraméterek jellemzése Konkrét tárolókra vonatkozó fizikai-kémiai paraméterek táblázatos összefoglalása, írásos jellemzése.

Elért eredmények:

Áttekintettük a nem hagyományos szénhidrogének fogalomrendszerét, a hazai nyilvántartott nem hagyományos szénhidrogén vagyont, a tényleges és potenciális kutatási területeket. Részletesen vizsgált kutatási területek, bányatelkek: • Derecskei-árok, Berettyóújfalu III. bányatelek (Beru-1- 6 fúrások), • Békési-medence

213


Szabadkígyós, Gyula I. bányatelek Nyékpuszta, Sarkad I. bányatelek Gyulavári, Gyula II. Makói-árok – rövid áttekintés • Zalai-medence o Lenti kutatási terület o Letenye kutatási terület A jelentésválogatást a \\Samba\Public\Projektek\CH_Potencial\ Banyaszati potencial_nemhagyomanyos potencial nevű mappában gyűjtöttük össze. A területek alapvető földtani-szénhidrogénföldtani áttekintése, a fúrási tesztek ismertetése, a tároló formációk nyomás, hőmérséklet viszonyainak és várható vagyonának bemutatása megtörtént. Fúróiszap technológiai háttértanulmány készült. A projekt eredményeit bemutatására zárójelentésben foglaltuk össze. o o o o

Publikációk:


KOVÁCS ZS., CSERKÉSZ-NAGY Á., JENCSEL H., DR. ZILAHI-SEBESS L. 2016: 24/2015. Nem konvencionális szénhidrogén tárolók bányászati potenciálvizsgálata – Zárójelentés az MBFH számára, 2016. január 15., p.78. KOVÁCS ZS. – FANCSIK T. 2015: A nem konvencionális szénhidrogének hazai kutatásának és termelésének potenciálja – Magyar Tudomány, Budapest, 2015 november, pp.1295-1303. -


214


III.

Pályázatok

1/EU Geothermal ERANET Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Nádor Annamária

Feladat ismertetése: Az FP7-es keretprogamon belül futó ERA-NET programok célja a tagországok és társult országok geotermikus kutatás-fejlesztési tevékenységének koordinálása és az együttműködés elősegítése, a nemzeti és regionális kutatási programok kiszélesítése. Az Energia Központ Nonprofit Kft., mint eredeti magyar résztvevő partner a 2012 tavaszán induló, 48 hónap futamidejű pályázatot az intézetnek átadta, a szerződésmódosítás (amelyben az NFM igazolása alapján a MFGI az ERA-NET program által megkívánt „Program manager” kategóriába esik az Energiastratégia részeként készített Készlethasznosítási Cselekvési Tervek kivitelezőjeként) 2013 tavaszán megtörtént. A pályázat célja a geotermikus energiahasznosítással (közvetlen hőhasznosítás és áramtermelés) kapcsolatos nemzeti programok összehasonlítása alapján pán-európai programok kialakítása, a mobilitás és a képzés elősegítése, hozzájárulva ezzel a 2020-ra tett nemzeti vállalások eléréshez. A pályázat teljes futamideje: 2013.03.01-2016.04.01. Tervezett eredmények:

A projekt eredményei a szerződésben meghatározott időre és formátumban elkészülő termékek (angol nyelven): WP4: Közös tevékenységek akcióterv (jelentés) WP7: Közös tevékenységek kivitelezése (workshopok, tréningek tartása és részvétel)

Elért eredmények:

WP4:”Közös tevékenységek tervezése”: a 2-es munkacsomag (A fő kutatási irányok, illetve a geotermikus szektor fejlődését akadályozó legfőbb tényezők azonosítása) eredményei alapján meghatározásra kerültek azon fő cselekvési területek, amelyeken belül a partnerek együttműködések, közös felhívások, akciók létrehozását végzik. A 2014 végén előzetesen azonosított területeken belül a MFGI az alábbi közös tevékenységek pontos tematikai meghatározásában és kivitelezésében vett részt: • Geotermikus projektek működésével kapcsolatos termelési problémák és ezekhez kapcsolódó K+F tevékenység (OPERA) • Geotermikus projektek társadalmi elfogadottságának elősegítése (PR-GEO) • Új kutatási koncepciók kidolgozása • Fenntartható rezervoár-geológia és termelés • Geotermikus energiahasznosítással kapcsolatos statisztikák adatharmonizációja • Európai geotermikus információs platform (EGIP) továbbfejlesztése A fenti témák közül különösen az „OPERA” „EGIP” és „PRGEO”témákban végeztünk jelentős tevékenységet. Részt vettünk az ezen közös aktivitások témájában megrendezett workshopokon (a PR-GEO workshop társ-szervezőjeként), az adott témákban

215


előadásokat tartottunk, illetve részt vettünk a eredményeként készülő publikációk készítésében. Publikációk: Közreműködő szervezetek:

workshopok

K:\Projektek\GEOTERMIKA\ERANET Agentschap (NL), Federal Department of the Environment, Transport, Energy and Communication (DETEC) (CH), The National Research Council of Italy, Project Management Jülich (D), ADEME - French Agency for Environment and Energy Management, Icelandic Centre for Research, Scientific and Technological Research Council of Turkey, Ministry of Education, Science, Research and Sport of the Slovak Republic


216


2/EU MINERAL INTELLIGENT NETWORK FOR EUROPE (MIN4EU) Beszámolási időszak 2015 Feladat ismertetése:


A projekt célja megfelelni a Nyersanyag-politikai Kezdeményezésnek, hogy kiépítsen egy uniós Ásványi Nyersanyag Információs Hálózatot, létre hozzon egy internetes felületet, az Európai Ásványi Nyersanyagok Évkönyvét kiadja és előrejelzéseket készítsen. A hálózat az európai ásványi nyersanyagvagyonokra vonatkozó adatokat, információkat és az ismereteket biztosít elfogadott üzleti modellre alapozva. Alapvetően hozzájárul a Nyersanyag Európai Innovációs Partnerséghez (EIP RM). A projekt és támogatja a Bizottság politika és alkalmazkodási stratégiájához kapcsolódó döntéshozatalt, valamint támogatja az EU erőforrás-és ásványi nyersanyag ellátás biztonságát, fejlesztve a hálózati szerkezetét az ásványi nyersanyagokra vonatkozó információkkal, adatokkal és termékekkel hiteles információforrások felhasználásával. A Minerals4EU projekt INSPIRE kompatibilis infrastruktúrával épül lehetővé téve az EU Geológiai Szolgálatok és más partnerek számára, hogy megosszák ásványi nyersanyagokra vonatkozó információkat és tudást, s hogy az érintettek áttekintést kaphassanak az egységesített ásványi nyersanyag vagyon adatokról. Futamidő: 2013. szept. – 2015. szept. Tervezett eredmények:

• • • •

Elért eredmények:

-

-

A Knowledge Platform (KP) megalapozása, a hazai ásványi nyersanyagokról szóló angol nyelvű cikkek gyűjtése, a WP5 által kialakított webes felületekre feltöltése INSPIRE kompatibilis adatszolgáltatás folytatása Lehetőség szerint projektértekezleten részvétel Projektjelentések 4 hónaponként a munkacsoport Vezetők és a Projektvezető utasításai szerint (részleteke egyeztetése a projekt értekezleteken) A KP megalapozásában résztvettünk, a hazai ásványi nyersanyagokról szóló angol nyelvű cikkeket. Folytattuk és befejeztük az INSPIRE kompatibilis adatszolgáltatást ásványi nyersanyagok vonatkozásában MBFH-val együttműködve. A hazai ásványi nyersanyagokról szóló angol nyelvű cikkeket feltöltöttük a WP5 által kialakított webes felületre Véleményeztük a WP2 keretében a Permanent Body tervezett szakmai testületről szóló dokumentumokat. Felkészültünk, s előadást tartottunk a projekt brüsszeli záró értekezletén (2015. aug. 25, Természettudományi Múzeum) Zárójelentést és elszámolást készítettünk. adatok, információk: K:\Projektek\MINERAL_4EU

Publikációk:

J. Kiss, Papp Zoltán A., Z. Horváth, Cs. Vígh: The role of the National Inventory of Closed Mining Waste Facilities for the Assessment of Secondary Mineral Raw Materials – Hungarian case study, MIN4EU Final Conf, Brussels, 25 of Aug.


EuroGeoSurveys, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Dr. Molnár Ferenc (Finn Geológiai Szolgálat)


217


3/EU MINATURA H2020 Beszámolási időszak 2015 Feladat ismertetése:


Európában különböző szemléletek vannak jelen az ásványi nyersanyag gazdálkodás és szabályozás keretrendszerében. Az európai ásványi nyersanyag importfüggőség, az erőforrás hatékonyság, a fenntarthatósági szempontok minél szélesebb körű érvényesítése érdekében -, s összhangban az EIP SÍP II. pillérében szereplő szempontokkal, szükséges az ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos szemlélet fejlesztése, a „közérdekű ásványi nyersanyag előfordulások” (MDPOI) minél pontosabb ismerete, védelme, a szabályozásban való megfelelő szintű figyelembe vétele. A MDOPI koncepció vizsgálatával, a partner országok és az EU-s Tagállamok, illetve további nemzetközi gyakorlatok vizsgálatával, szektorok közötti elemzéssel (MSA), útmutató, mint direktíva alap és közös jövőkép kialakításával foglalkozik a projekt. Az érintettekkel való konzultáció fontos része lesz a projektnek. Vezető partner a MINPOL (Austria, Günter Tiess), az MFGI Munkacsoportvezető (WP3). Futamidő: 2018. február. – 2018. február Tervezett • Multi-szektorális elemzés jelentés megalapozása (ásványi eredmények: nyersanyagok potenciálja, gazdaságföldtani szempontok, területfejlesztési koncepciók, tervezés) • Összehasonlító elemzések (jelentés), útmutató, Közös Jövőkép, Tesztek megalapozása Elért eredmények: - multiszektorális elemzést megalapoztuk megtervezett és a partnerekkel egyeztetett kérdőívvel, ún. Country Report-tal, s egy külön erre a célra készített „Survey”-el, amelye a www.minatura2020.eu honlapon elérhető. Ezek a felmérést és megalapozást segítő dokumentumok tartalmazzák az ásványi nyersanyagokkal, potenciállal, gazdaságföldtani szempontokkal, területfejlesztési koncepciókkal, szabályozással kapcsolatos kérdéseket. - A bekért dokumentumok a partner országok jelentős részéből beérkeztek, a feldolgozást megkezdtük. - A pontos elemzéshez folyamatosan érkeznek hozzájárulások, s zajlanak a workshop-okon, értekezleteken egyeztetések. - Értekezlet részvétel: Bécs: február, Budapest: november - Workshopok: Budapest: március, Wageningen: szept., Liszabon: október. - Féléves jelentést készítettünk (belső) szakmait és pénzügyit is. - Az útmutató, közös jövőkép a következő év feladata \\Srv-geo\projekt\Minatura Publikációk:


HORVÁTH ZOLTÁN, VÍGH CSABA, SÁRI KATALIN 2015: Kőzettani vizsgálatok lehetséges szerepe a közérdekű ásványi nyersanyag lelőhelyek (MINATURA 2020 projekt) kijelölésében – A 6. Kőzettani Vándorgyűlés konferenciakiadványa, pp. 68. EuroGeoSurveys, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Dr. Molnár Ferenc (Finn Geológiai Szolgálat)

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak.

218


4/EU Danregeotherm-DATA Beszámolási időszak Projektvezető 2015 Nádor Annamária Feladat ismertetése: A Duna Transznacionális Program 2015-ös felhívására benyújtott, a Duna Régió mélygeotermikus erőforrásainak fokozott felhasználását célzó DARLINGe projekt előkészítését célzó projektet (Danregeotherm-DATA), a Duna Régió START felhívására nyújtottuk be. Az MFGI vezetésével megvalósuló projekt célja 6 ország (HU, CZ, BH, HR, SRB, RO) releváns geotermikus adatbázisainak áttekintése mind az elérhető adattartalom, mind az adatok formátuma tekintetében. Az áttekintés nagyban elősegíti a későbbi DARLINGe projekt adatbázis szerkezete koncepciójának kialakítását. Futamidő: 2015.04.01-2015.12.31. Tervezett • a DanReGeotherm projekthez szükséges várható adateredmények: tartalom meghatározása • adat-tartalomra, formátumra, elérhetőségre vonatkozó kérdőív kidolgozása és kiküldése 5 partner országnak (BH, HR, RO, CZ, SRB) • adat-tartalomra, formátumra, elérhetőségre vonatkozó információ kitöltése magyar vonatkozásban • beérkezett kérdőívek összegzése, kiértékelése • a DanReGeotherm projekt majdani adatbázis szerkezetének kialakítására vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Elért eredmények: A Transenergy, Geo-DH, Geothermal ERANET projektek eredményeire, illetve a DARLINGe projekt koncepciójára alapozva kialakítottuk azon adatoknak a körét, amelyre a legnagyobb valószínűséggel szükség lesz a DARLINGe projekt kivitelezése során. Ezek alapján kidolgoztunk 2 db online kérdőívet (egy az adatok elérhetőségére vonatkozóan, egy pedig egy minta-adatsor megküldése), amelyet kiküldtünk a partnereknek, illetve a vonatkozó magyar információval feltöltöttünk. A visszaérkezett kérdőíveket feldolgoztuk, majd egy szeptemberben megrendezett workshopon a partnerekkel közösen kiértékeltünk. A véglegesült paraméter lista, illetve az adatok jövőbeli elérhetősége alapján kialakítottuk az adatbázis stratégiát, amelyet egy megvalósíthatósági tanulmányban összegeztünk, amely egyben a projekt fő záró dokumentuma. Ennek lényege, hogy a jövőbeli DARALINGe projekt szakítva a korábbi projektek hagyományaival nem egy előre kialakított tematikájú statikus adatbázisból látja el az érdemi munkacsomagokat, hanem fordítva, a munkacsomagok végzése során a feladatok ellátásához szükséges adatok a tematikus munkacsomagokban kerülnek összegyűjtésre és rendszerezésre, amelyek meghatározott formátumban kerülnek megjelenítésre egy felhasználó-barát interaktív web-alapú térképi rendszerben. K:\Projektek\Danregeotherm_DATA Publikációk: Közreműködő Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Csehország és Románia szervezetek: földtani intézetei, valamint a Belgrádi Egyetem Bányászati és Földtani tanszéke, Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: -

219


5/EU ESA Swarm Exploitation of Swarm data for space weather monitoring purposes Beszámolási időszak 2015 Feladat ismertetése:

Projektvezető Dr. Heilig Balázs

A 2015. szeptember 1 – 2017. augusztus 31. között futó, az Európai Űrügynökségnél (ESA) elnyert pályázatunk a Swarm műholdak méréseinek az űridőjárás megfigyelésében való hasznosítását célozza. A főbb célkitűzések: 1. A plazmapauza helyzetének meghatározására közel valós időben alkalmas eljárás kidolgozása 2. Egy empirikus plazmapauza modell kidolgozása 3. Ionoszférikus vezetőképesség (Swarm származtatott termék) validálása Tervezett eredmények:

Projekt elindítása. Az 1. pontot megvalósító eljárás kidolgozása, futtatása egy teszt idősoron

Elért eredmények:

A projekt szeptember 1-jén elindult. A PP pozíciók meghatározására képes algoritmus elkészült. A 3 műhold 2015. márciusi adatain való futtatás a független megfigyelésekből meghatározott PP indexeket konzisztensnek mutatta. http://www.esa.int/Our_Activities/Observing_the_Earth/The_Living_Planet_ Programme/Earth_Explorers/Swarm Heilig B., P. R. Sutcliffe: Coherence and phase structure of compressional ULF waves at low-Earth-orbit observed by the Swarm satellites, Geophys. Res. Let. (accepted) (IF: 4.196)

Publikációk:

Közreműködő University of Iowa, USA (VAP adatok) szervezetek: European Space Agency (Swarm adatok) Techical University of Denmark (mágneses Chaos-model) GFZ Helmholtz Centre for Geosciences, Potsdam, Germany Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: -

220


1/HU NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Mattányi Zsolt (terv szerint) Bíró Marianna (aktuális)

Feladat ismertetése: A ‘Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) kialakítása’ az EGT Támogatási Alap által finanszírozott EEA-C11-1 Projekt. Három fő célja: 1) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos döntéseket támogatni egy multifunkcionális, felhasználóbarát geoinformációs rendszer létrehozásával és működtetésével; 2) az éghajlatváltozás hatáselemzését és az ehhez kapcsolódó adaptációs módszereket szolgáló adatgyűjtés, feldolgozás, elemzés és klímamodellezési módszertan továbbfejlesztése; 3) internetes alapú; klímapolitikai információs csomópont kialakítása. A projekt teljes futamideje: 2013. szeptember 24 - 2016. április 30. Tervezett eredmények (2015):

Elért eredmények:

Publikációk:

NATéR adatbázis és webes felhasználó felület; NATéR metaadatbázis. Országos felszínalatti víztükör kalibrált modell és modellfuttatási erdmények a CarpatClimMO+, illetve az ALADIN klímaadatok alapján. GIS adatrétegek, szakmai jelentések, tanulmányok a vízbázisok klímaérzékenysége, a nagyobb vízfolyások vízjárásának klímaérzékenysége, a hegy- és dombvidéki települések villámárvíz veszélyeztetettsége, a mező- és erdőgazdaság, a természetes élőhelyek, illetve a biomassza potenciál klímaérzékenysége témakörökben. A tervezett eredmények elkészültek, megtalálhatók az alábbi helyen: \\SRV-GEO\NATER\_reports\Működési jelentés\ 2015\Eredmények\ • NATéR adatbázis (feltöltése folyamatos) \\SRV-GEO\NATER_beta • Webes felhasználó felület http://srv-sql/nater_client/ • NATéR metaadatbázis – az adatbázis kész, feltöltése folyamatban, az MFGI által készített és a külső partnerektől érkező adatrétegekkel • Országos felszínalatti víztükör kalibrált modell és modellfuttatási eredmények • GIS adatrétegek \\SRV-GEO\NATER_beta, szakmai jelentések, tanulmányok az alábbi témakörökben: o vízbázisok klímaérzékenysége o a nagyobb vízfolyások vízjárásának klímaérzékenysége feladat helyett, a Támogató Szervezettel (REC-kel) egyeztetve a Balaton vízjárása klímaérzékenységének vizsgálata folyt o hegy- és dombvidéki települések villámárvíz veszélyeztetettsége o mező- és erdőgazdaság klímaérzékenysége o természetes élőhelyek klímaérzékenysége o biomassza potenciál klímaérzékenysége Az összes publikáció megtalálható itt: \\SRV-GEO \NATER\_reports\Működési jelentés\2015\Publikációk\ Néhány kiemelt publikáció: • Orosz László – Mattányi Zsolt – Turczi Gábor – Kajner Péter – Simó Benedek – Vikor Zsuzsanna: A NATéR (Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer) fejlesztés. In: Az

221


•

• •

•

•

•


• • • • • • • • •

elmélet és a gyakorlat találkozása a térinformatikában VI. Debreceni Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítás. Konferenciakötet. Debrecen Egyetemi Kiadó, 2015. A. Kovács, A. Marton, Gy.Tóth, T. Szőcs (2015): A sekély felszín alatti vizek klímaérzékenységének országos léptékű kvantitatív vizsgálata. [Megjelenés tervezett helye: Hidrológiai Közlöny, beküldve: 2015] Á. Rotár-Szalkai, E. Homolya, P. Selmeczi: Ivóvízbázisok klímasérülékenysége. [Megjelenés tervezett helye: Hidrológiai Közlöny, 2016 tavasz] A. Rotár-Szalkai, N. Gál, T. Szőcs, D. Tolmács (2015): Characterization of climate change sensitivity of Drinking Water Protection Areas (poster presentation). In: EWA Spring Days 2015 Budapest Water Conference, 2015. március 4-6. Lepesi Nikolett – Botta-Dukát Zoltán – Somodi Imelda: Prediktív modellek valószínűségi becsléseinek binarizálási lehetőségei a NATéR elemzések megalapozására. Konferencia absztrakt. VI. Magyar Tájökológiai Konferencia, 2015. május 21-23. Ákos Bede-Fazekas – Bálint Czúcz – Imelda Somodi: Development of fine-scale ecological database for the National Adaptation Geoinformatic System (NAGIS), Hungary. Session: Data sources for broad-scale vegetation studies. In: 58th Annual Symposium of the International Association for Vegetation Science: Understanding broad-scale vegetation patterns. 19 - 24 July 2015, Brno, Czech Republic. Abstracts. Bede-Fazekas Ákos – Somodi Imelda: Éghajlati adatok statisztikai leskálázása a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) keretében megvalósuló ökológiai modell számára. In: X. Magyar Ökológus Kongresszus, 2015. ESRI Magyarország Kft. EXANDAS Kft. HUMANsoft Kft. MIS-ÖKO Kft. MTA Ökológiai Kutatóközpont Országos Meteorológiai Szolgálat PiLINE Kft. VITUKI Hungary Kft.


222


2/HU A közlekedési ágazat hosszú távú dekarbonizációjának megvalósításához az ÜHG kibocsátás számítási, becslési metodikájának kialakítása program Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Bíró Marianna (2015.01.31-ig) Selmeczi Pál (2015.02.01-től)

Feladat ismertetése: A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap keretében támogatásban részesült, a projekt azonosítója: ED_13-1-2013-0017. A pályázatban megjelölt cél az alábbi feladatok révén valósul meg: 1. Üvegházhatású gáz leltár közlekedésből származó adatainak pontosítása, mivel a statisztikai adatok képezik a műszaki becslés alapját 2. A közlekedés alágazati és közlekedésmód szerinti kibocsátás becsléséhez számítási metodika kialakítása 3. Jövőbeni kibocsátás becslési eljárások, modellek összehasonlítása, hazai karbon kalkulátor modell elfogadása 4. Releváns közlekedési indikátorok meghatározása 5. Műszaki, fenntarthatósági, gazdaságossági és társadalmi szempontok figyelembevételével, mint peremfeltételekkel az optimális közlekedési dekarbonizációs pálya kiválasztásának előkészítése 6. Maximálisan 5 különféle közlekedési módra a fajlagos kibocsátás csökkentési költségek meghatározása 7. Maximálisan 3 közlekedési mix kibocsátás csökkentési hatásának vizsgálata 8. Karbon szegény közlekedés előnyeinek kommunikálása, innováció ösztönző széles körű megismertetése első sorban a fiatalok körében A projekt megvalósítása egy munkaszakaszban történik, amelynek kezdő időpontja 2014. december 19., határideje 2015. december 15. Tervezett eredmények: Elért eredmények:

1 db. tanulmány a közlekedési ágazat egységes ÜHG kibocsátás számítási, becslési metodikájáról Végső tanulmány a közlekedési ágazat egységes ÜHG kibocsátás számítási, becslési metodikájáról n:\Közlek Dekarb (716)\Teljesítés\


-


223


1/OTKA Szubmikrométeres léptékű folyamatok az Óbrennbergi Csillámpalában OTKA PD 104692 Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Dr. Dégi Júlia

Feladat ismertetése: A 2012. szeptember 1. és 2017. január 31. között időszakban megvalósuló hároméves futamidejű pályázat célja az Óbrennbergi Csillámpalában megjelenő szubmikrométeres léptékű fázisok és folyamatok azonosítása valamint termodinamikai modellezése után a Soproni-hegység pre-alpi és alpi metamorf fejlődéstörténetének kiegészítése és újraértelmezése. 2015-ben a pályázat fő célkitűzése a jól megőrződött pre-alpi reliktumokat tartalmazó andaluzit-biotit-sillimanit palákban megfigyelhető pre-alpi és az azokat felülíró, jellegzetesen szubmikrométeres léptékű alpi folyamatok azonosítása, modellezése és értelmezése. Tervezett eredmények:

Az andaluzit-biotit-sillimanit palákban megfigyelhető szubmikrométeres sajátságok leírása, teljes kőzet összetételek, gránát Sm/Nd és bitotit Rb/Sr korok, gránátok növekedésének termodinamikai modellje, metamorf fejlődéstörténet és az eredmények publikálása.

Elért eredmények:

Nagyfelbontású elektronmikroszkópos vizsgálatok, összetételi zónásságok leírása és értelmezése, radiometrikus kormeghatározás, teljes kőzet összetétel meghatározás, ásványkémiai vizsgálatok, geotermobarometriai számítások, termodinamikai modellezés és metamorf fejlődéstörténet meghatározása kovács-árki andaluzit-sillimanit-biotit palákban; 2 rövid és 1 bővített konferencia összefoglaló, OTKA részjelentés, folyóiratcikk beküldése

Publikációk:

Dégi J., Török K., Schuster R. (2015): Szubmikrométeres léptékű megfigyelések az Óbrennbergi Csillámpalában — Három tektonikai ciklus elkülönítése. In: Meddig ér a takarónk? A magmaképződéstől a regionális litoszféra formáló folyamatokig, 42-45.


MTA TKI MTA-ME Anyagtudományi Kutatócsoport Miskolci Egyetem Ásványtani Tanszék ETH Zürich Geokémia és Kőzettani Intézet

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A gránátokban talált aszimmetrikus összetételi zónásság termodinamikai modellezésére a konvencionális termodinamikán alapuló módszerek nem alkalmasak, a nem-konvencionális modell fejlesztése több időt és részletesebb méréseket igényel, ezért csak a modellezés előkészítő fázisát lehetett egy év alatt megvalósítani.

224


2/OTKA Szerkezeti egységek nagyléptékű elmozdulásainak és belső deformációinak időbeli viszonya paleomágneses irányok, töréses szerkezetek és mágneses szövet alapján OTKA K-105245 Beszámolási időszak 2015

Projektvezető Dr. Mártonné Dr. Szalay Emőke

Feladat ismertetése: Célunk a Kárpát–Pannon térség legfontosabb harmadkori tektonikai folyamatait leíró határfeltételek eddigieknél pontosabb definiálása paleomágneses, mikrotektonikai és mágneses anizotrópia adatok együttes elemzésével. A Paleomágneses módszer már eddig is számos bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a neogénben jelentős mozgások történtek a térségben. Ezen ismeretek alapján új kérdések fogalmazódnak meg, pl. a mozgások pontos időzítése, sebessége és a rotációk folytonos vagy diszkrét jellege. A deformációkkal kapcsolatos kérdések hasonlóak, bár az egykori feszültségtér fejlődésének fő vonásait ismerjük. A kutatás magában foglalja a meglévő adatok új elemzését, problémás feltárások felülvizsgálatát, terepen új mikrotektonikai megfigyeléseket és orientált minták gyűjtését, paleomágneses és mágneses anizotrópia laboratóriumi méréseket. Az új mérések tárgyai az ALCAPA nagytektonikai egység, a közép magyarországi zóna és a Tisza terrén finomszemcsés üledékes kőzetei. A különböző forgási és deformációs fázisok szétválasztását elősegítendő egzakt statisztikai módszereket kívánunk alkalmazni. Résztvevők: Mártonné Szalay Emőke (projektvezető, MFGI Paleomágeses Laboratórium), Fodor László (szenior kutató, MTA-ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport), Sipos András (fiatal kutató, Budapesti Műszaki- és Közgazdaságtudományi Egyetem, Tartószerkezettani Tanszék) és Imre Gábor (MFGI Paleomágeses Laboratórium). Egyetemi hallgatók is bekapcsolódnak a munkába. 1. Magyarországon és külföldön orientált minták gyűjtése terepen. 2. Laboratóriumi paleomágneses és mágneses anizotrópia mérések folytatása. 3. Mikrotektonikai terepi mérések itthon és külföldön. 4. A deformációs fázisok elkülönítése egzakt statisztikai módszerek alkalmazásával. 5. Eredmények bemutatása konferenciákon és publikációkban Futamidő: 2013-2016 Tervezett eredmények:

Terepi megfigyelések. Orientált paleomágneses minták. Feldolgozásra alkalmas paleomágneses és mágneses anizotrópia adatok. Előadás. Publikáció.

Elért eredmények:

1. Horvátországban, Szerbiában, Szlovéniában és Szlovákiában mintagyűjtés. 2. laboratóriumi paleomágneses és mágneses anizotrópia mérések szlovákiai és szlovéniai mintákon. 3. mikrotektonikai mérések Szlovéniában. 4. Eredmények bemutatása l. publikációk.

Publikációk:

Márton, E., Grabowski, J., Tokarski, A.K., Túnyi, I. 2015: Palaeomagnetic results from the fold and thrust belt of the Western Carpathians: an overview. In: Pueyo, E. L., Cifelli, F., Sussman, A. J. & Oliva-Urcia, B. (eds) Palaeomagnetism in Fold and Thrust Belts: New Perspectives. Geological Society, London, Special Publications 425,

225


http://doi.org/10.1144/SP425.1 Biró, T., Karátson, D., Márton, E., Józsa, S., Bradák, B. 2015: Paleoflow directions of a subaqueous lahar deposit around the Miocene Keserűs Hill lava dome complex (North Hungary) as constrained by photo-statistics and anisotropy of magnetic susceptibility (AMS). Journal of Volcanology and Geothermal Research 302, 141-149. Fodor, L., Márton, E., Vrabec, Ma., Jelen, B., Koroknai, B., Rifelj, H., Trajanova, M., Vrabec, Mi. 2015: Interplay of extensional deformations and rotations within a few million years interval: an integrated paleomagnetic and structural study (Pohorje Mts. – Mura Basin, Slovenia). 12th Alpine Workshop Abstract Volume, 16-17. Kiss, D., Márton, E., Tokarski, A.K.: The role of compressional tectonics, sedimentary transport and mineral composition on AMS and AARM fabrics. A case study of the flysch from the Dukla nappe. Geophysical Research Abstracts 17, EGU2015-11586-1. Sipos A. Á., Márton, E., Fodor, L., Sipos Benkő, K.: Towards an integrated reconstruction of the deformation field from simultaneous magnetic and mesotectonic data, 26th IUGG General Assembly Abstracts, IUGG-1601. Tokarski, A.K., Márton, E., Świerczewska, A., Zasadni, J., Kukulak, J., Fheed, A.: Neotectonic rotations in the Orava–Nowy Targ intramontane basin (Western Carpathians): an integrated palaeomagnetic and fractured clasts study, 12th Alpine Workshop Abstract Volume, 54. Közreműködő szervezetek:

Belgrádi Egyetem, Bányászati és Földtani Fakultás, Geofizikai Tanszék; BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék; Comenius Egyetem, Geológiai és Őslénytani Tanszék; ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék; ELTE Természetföldrajzi Tanszék; Lengyel Földtani Intézet, Paleomágneses Laboratórium; Lengyel Tudományos Akadémia Földtudományi Kutatóintézete; MTA-ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport; Padovai Egyetem, Földtudományi Tanszék; Szerb Geodéziai Hatóság, Paleomágneses Laboratórium; Szlovák Tudományos Akadémia, Geofizikai Intézet; Zágrábi Egyetem, Természettudományi Fakultás, Földtani Tanszék; Zágrábi Egyetem, Bányászati Fakultás, Földtani Tanszék.


226


3/OTKA CO2-elárasztás geokémiai hatásainak vizsgálata természetes és kísérleti kőzet-(pórus)víz rendszerekben valamint numerikus modellekben K- 115927 Beszámolási időszak 2015 Feladat ismertetése:


Részletes ásvány- és kőzettani vizsgálatot tervezünk olyan természetes CO2-rezervoár valamint CO2-mentes kőzeteken, melyek CO2-tárolás szempontjából perspektivikus késő miocén törmelékes kifejlődésből származnak. Az ásványtani, szöveti, szerkezeti és geokémiai jellegzetességek alapján, olyan adatbázist alakítunk ki, amely alkalmas az egyensúlyi ásványegyüttes és ásványi reakciók nyomás-, hőmérséklet- és pórusvízösszetétel függésének meghatározására. Ezzel lehetőség nyílik a diagenetikus illetve a CO2 megjelenéséhez kapcsolódó ásványi reakciók egyértelmű elkülönítésére, valamint a CO2-elárasztáshoz kapcsolódó geokémiai folyamatok és azok időbeliségének megbízhatóbb modellezésére. Nagy p-T reakciók kivitelezését tervezzük a természetes előfordulások záró kőzeteiben megjelenő agyagásványokhoz hasonló sztenderdeken, hogy megismerjük ezen ásványok viselkedését CO2-gazdag vizes környezetben. Az agyagásványok jelentős mértékben hozzájárulnak a fedőkőzetek zárási képességéhez. A kísérletek végtermékeit, valamint a természetes előfordulások és CO2-mentes területek ásványait hagyományos, és saját fejlesztésű, fázisanalitikai valamint kifejezetten ásványszerkezeti vizsgálatoknak vetjük alá. Célunk az agyagásványokban és egyéb indikátor-ásványokban (pl. dawsonit) bekövetkező változások, speciális helyettesítések azonosítása. Ezek alapján modellezzük egyes rutinszerűen használt mélyfúrás-geofizikai mérések paramétereiben, a CO2-pórusvíz-kőzet között lezajló reakciók hatására bekövetkező változásokat. A modellezési eredményeket természetes előfordulások eredményeivel vetjük össze. Így lehetségessé válhat a CO2 által érintett horizontok detektálása egyszerű geofizikai eszközökkel. Tervezett Projekt elindítása. eredmények: Irodalmazás. Tervezés megkezdése Elért eredmények: A projekt elindult. Megkezdtük a projekt végrehajtásához szükséges publikációk összegyűjtését és feldolgozását. Megkezdtük a mintabeszerzések és laboratóriumi kísérletek tervezését. Publikációk: Közreműködő ELTE TTK szervezetek: BME MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:-

227


4/OTKA Petroarcheometria: Kőeszköz-nyersanyagok kőzettani, geokémiai vizsgálata OTKA K 100385 (Kárpát medencében fellelt kőeszközök nyersanyagainak roncsolásmentes eredetvizsgálata) Beszámolási időszak 2015


Feladat ismertetése: A K 100385 sz. OTKA pályázat keretében ("Kárpát medencében fellelt kőeszközök nyersanyagainak roncsolásmentes eredetvizsgálata") elsősorban távolsági nyersanyagokból - nefritből, szerpentinitből, kontakt-metabázitokból, egyéb „zöldkövekből” - készült csiszolt kőeszközök kőzettani-, geokémiai- és proveniencia-vizsgálatával foglalkozom. Ennek keretében nyersanyag-források kutatásával (terepbejárás, mintagyűjtés, mintakiválasztás, mintaelőkészítés, kiegészítő vékonycsiszolatos vizsgálatok végzése, geokémiai és statisztikai elemzések készítése stb.) és magyarországi régészeti lelőhelyekről napvilágra került kőeszközök vizsgálatával. A kutatások célja a kőzetekből készített tárgyak nyersanyagának minél pontosabb kőzettani meghatározása és a lehetőségekhez mérten a nyersanyagok forrásterületének lehatárolása, szerencsés esetben az egykori bányászat pontos helyének meghatározása – ezáltal olyan egykori kulturális kapcsolatok feltárása, amelyeket írásbeliség híján más eszközökkel nem, vagy csak bizonytalan módon lehet nyomozni. A leletek természettudományos vizsgálatával a tárgyak készítési technikájáról, használatáról, végeredményben a régmúlt embereinek mindennapi életéről is képet kaphatunk, ezzel is segítve a régészeti kutatásokat. Mindemellett a távolsági nyersanyagok felkutatásával az egyes népek, kultúrák kapcsolatrendszeréről is értékes információk kerülhetnek napvilágra. Az OTKA-pályázat futamideje: 2012-2016 (hivatalosan meghosszabítva 2017-ig) Tervezett eredmények:

Mintagyűjtés, mintaválogatás, mintaelőkészítés; adatösszegzés, javítás, szerkesztés készülő archeometriai adatbázishoz, publikálás, előadások tartása.

Elért eredmények:

- Terepbejárás, mintagyűjtés, mintakiválasztás, mintaelőkészítés, kiegészítő vékonycsiszolatos vizsgálatok végzése, stb. - Konferencia-részvételek (előadások és poszterek):

Publikációk:

Előadások: - Péterdi, B., Bendő, Zs., Szakmány, Gy., Kasztovszky, Zs. & T. Biró, K.: Magyarországon előforduló szerpentinit nyersanyagú csiszolt kőeszközök kutatásának előzetes eredményei. 6. KŐKOR Kerekasztal, Miskolc, 2015. december 11. - Szakmány, Gy., Bendő, Zs., Péterdi, B., Kasztovszky, Zs. & T. Biró, K.: Prehistoric „greenstone” artefacts from Hungarian archaeological localities and collections. MSCC 2015 - 6th Mineral Sciences in the Carpathians Conference, Veszprém, 16-19 May, 2015. - Péterdi, B., Szakmány, Gy., Bendő, Zs., Kasztovszky, Zs., T. Biró, K., Gil, G., Harsányi, I., Mile, V. & Szilágyi, Sz.: Nefrit kőeszközök kőzettani vizsgálata roncsolásmentes módszerekkel: típusok, lehetséges nyersanyag-források azonosítása (előzetes eredmények). Miskolci Régészettudományi Konferencia, Miskolc, 2015. április 1-2.

228


Poszterek: - Péterdi, B., Bendő, Zs., Szakmány, Gy., Kasztovszky, Zs., Szilágyi, Sz., Harsányi, I., Mile, V. & T. Biró, K.: Szerpentinit nyersanyagú csiszolt kőeszközök magyarországi régészeti leletanyagokban. (poszter: 6. Kőzettani és geokémiai vándorgyűlés (Szeged Kolozsvár, 2015. szeptember 10-12.) - Péterdi, B., Szakmány, Gy., Bendő, Zs., Kasztovszky, Zs., T. Biró, K. & Gil, G. (2015): Nephrite artefacts in Hungary - the present state of knowledge. (poszter: MSCC 2015 - 6th Mineral Sciences in the Carpathians Conference, Veszprém, 16-19 May, 2015.) - Kereskényi, E., Kristály, F., T. Biró, K., Péterdi, B., Bendő, Zs. & Rózsa, P. (2015): The first results of a new project: archaeometrical investigation of neolithic polished stone tools of Herman Ottó Museum. (poszter: MSCC 2015 - 6th Mineral Sciences in the Carpathians Conference, Veszprém, 16-19 May, 2015.)Referált cikkek: - Péterdi, B., Szakmány, Gy., Bendő, Zs., Kasztovszky, Zs., T. Biró, K., Gil, G., Harsányi, I., Mile, V. & Szilágyi, Sz. (in press): Nefrit kőeszközök kőzettani vizsgálata roncsolásmentes módszerekkel: típusok, lehetséges nyersanyag-források azonosítása. GESTA. A Miskolci Egyetem Történettudományi Intézetének elektronikus folyóirata. (tortenelemszak.unimiskolc.hu/gesta.html) - Péterdi, B., Szakmány, Gy., Bendő, Zs., Kasztovszky, Zs., T. Biró, K., Gil, G., Harsányi, I., Mile, V. & Szilágyi, Sz. (2015): Possible provenances of nephrite artefacts found on Hungarian archaeological sites (preliminary results). Archeometriai Műhely (www. ace.hu/am) 2014 (XI./4.): 207-222. - Gil, G., Barnes, J.D., Boschi, C., Gunia, P., Szakmány, G., Bendő, Z., Raczyński, P., Péterdi, B. (2015): Origin of serpentinite-related nephrite from Jordanów and adjacent areas (SW Poland) and its comparison with selected nephrite occurrences. Geological Quarterly, 59 (3): 457-472. + Appendixes doi:10.7306/gq.1228, plus electronic supplementary material – Appendix 1, 2 IF = 1,0 - Gil, G., Barnes, J.D., Boschi, C., Gunia, P., Raczyński, P., Szakmány, G., Bendő, Z., Péterdi, B. (2015): Nephrite from Złoty Stok (Sudetes, SW Poland): Petrological, geochemical and isotopic evidence for a dolomite-related origin. The Canadian Mineralogist, 53: 533-556. DOI: 10.3749/canmin.1500018 IF = 1,181 Konferencia absztraktok: - Szakmány, Gy., Bendő, Zs., Péterdi, B., Kasztovszky, Zs. & T. Biró, K.: Prehistoric „greenstone” artefacts from Hungarian archaeological localities and collections. MSCC 2015 - 6th Mineral Sciences in the Carpathians Conference, Veszprém, 16-19 May, 2015. Acta Mineralogica-Petrographica, Abstract Series 9 (2015), pp. 62. (HU ISSN 0324-6523; HU ISSN 1589-4835)

229


- Kereskényi, E., Kristály, F., T. Biró, K., Péterdi, B., Bendő, Zs. & Rózsa, P. (2015): The first results of a new project: archaeometrical investigation of neolithic polished stone tools of Herman Ottó Museum. MSCC 2015 - 6th Mineral Sciences in the Carpathians Conference, Veszprém, 16-19 May, 2015. Acta Mineralogica-Petrographica, Abstract Series 9 (2015), pp. 30. (HU ISSN 0324-6523; HU ISSN 1589-4835) - Péterdi, B., Szakmány, Gy., Bendő, Zs., Kasztovszky, Zs., T. Biró, K. & Gil, G. (2015): Nephrite artefacts in Hungary - the present state of knowledge. MSCC 2015 - 6th Mineral Sciences in the Carpathians Conference, Veszprém, 16-19 May, 2015. Acta Mineralogica-Petrographica, Abstract Series 9 (2015), pp. 53. (HU ISSN 0324-6523; HU ISSN 1589-4835) - Péterdi, B., Bendő, Zs., Szakmány, Gy., Kasztovszky, Zs., Szilágyi, Sz., Harsányi, I., Mile, V. & T. Biró, K.: Szerpentinit nyersanyagú csiszolt kőeszközök magyarországi régészeti leletanyagokban. In: Pál-Molnár, E., Raucsik, B. & Varga, A. (szerk.): Meddig ér a takarónk? A magmaképződéstőla regionális litoszféra formáló folyamatokig. 6. Kőzettani és geokémiai vándorgyűlés. Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék. Szeged, 2015, pp. 93. (ISBN 978-963-306-389-7) Közreműködő szervezetek:

- MTA Energiatudományi Kutatóközpont - ELTE TTK FFI Kőzettan-Geokémiai Tsz. - MNM Régészeti Tár


230


IV.

Külső megbízásra végzett munkák

Szeizmikus Kutatási Főosztály Kutatás / megbízás címe

Megbízó

Feladat típusának meghatározása

Eredmények, jelentések elérhetősége

Oroszlányi zagytározó folyamatos Golder Associates Zrt. szeizmológiai monitoring végzése

mérés

-

A BAF szeizmotektonikai monitoring-hálózat üzemeltetése 2014-2015

mérés, feldolgozás, értékelés

szkf-ts569.mfgi.hu, k:\Projektek\projekt_jelente s\2015\külső_szerződéses _jelentések\

Neotektonikai aktivitás értékelése Bátkontroll Mérnöki a BAF szeizmotektonikai Szolgáltató Kft. monitoring 2004-2014. évi észlelési adatai alapján.

feldolgozás, értékelés

szkf-ts569.mfgi.hu, k:\Projektek\projekt_jelente s\2015\külső_szerződéses _jelentések\

Kiskunlacháza XVII.- kavics, Lasselsberger Hungária homok védnevű bányatelek Kft. ásványvagyon pontosítását célzó termelési-kutatási zárójelentés elkészítése, a még kitermelhető ásványvagyon megbecslése a bányatelken belül. A zárójelentéshez szükséges archív anyagok áttekintése. Az új ásványvagyon mennyiség becslésének ellenőrzése.

tanulmány készítése

k:\Projektek\projekt_jelente s\2015\külső_szerződéses _jelentések\

RHK Kft

Geotermikus fúrások kiértékelése Arrabona Geotermia Kft. fúrási tevékenység közbeni geológiai értékelés, fúrások előkészítése, kijelölése


Az Oroszlányi zagytározó biztonsági felülvizsgálatának folytatása, folyamatos szeizmológiai monitoring végzése, összefoglaló monitoring jelentés készítése

Golder Associates Zrt.


Vibrátor bérbeadás

Acoustic Geofizikai Szolgáltató Kft.

Mikro szeizmikus mérések BIOMODUL Kft. végzése az MBFH Budapesti Bányakapitányság által elfogadott vizsgálati ütemterv alapján a Tatai Környezetvédelmi Zrt. vörösiszap lerakói gátjainak azon szakaszain, ahol azt a 2011-ben készített gátállékonysági Szakértői Vélemény megállapításai indokolják. Paks II szeizmikus vizsgálatok Mecsekérc Zrt

mérés


mérés, feldolgozás, kiértékelés

\\Srvgeo\projekt\Paks_AE_bovit es\2014töl_Paks2_projekt\ Munka\Geofizika

231


Földfizikai Főosztály Kutatás / megbízás címe

Megbízó



Lokális nehézségi gyorsulás meghatározása az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Méréstechnikai Laboratóriumában

MVM Paksi Atomerőmű Zrt.

metrológiai gravitációs mérés, g érték meghatározás

samba:\Felhasználók\ffo\2 015\paks_g.

A Székesfehérvár EOMA/INGA pont gravimetriai bemérése

Terra-Geodézia Bt.

alappont gravimetriai bemérése, mérési adatok feldolgozása

Samba\public\Projektek\G RAVIMETRIAI_ALAPHAL OZAT\Gravimetriai Alaphálózat 2015\ Székesfehérvár_INGA\

Régészeti célú magnetométeres felmérés Felsőörs Bárókertdűlőben, valamint Veszprém Jutasi út mellett

Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém

Magnetométeres felmérés

Samba:\Projektek\projekt_ jelentes\2015\külső_szerz ődéses_jelentések\ RégészetiCélúMagnetomé teresFelmérés_Felsőörs\J elentes_Felsőörs_v2.pdf

Térképezési Főosztály Kutatás / megbízás címe

Megbízó



Geotermika_MT

BTIX Kft

Terepi kutatásközreműködés

Adat: t:\Munka\2015\Projektek\K ulso\Geotermika_MT\Adat \TimeSeries\ADU06\

Sokelektródás mérések Bükkábrány

MERT Zrt.

Vízföldtani célú geofizikai kutatás

Adat: t:\Munka\2015\Projektek\K ulso\Bukkabrany\SOKELE K\metaadat\ Jelentés:k:\Projektek\proje kt_jelentes\2015\külső_sz erződéses_jelentések\ SoklektrodasMeresek_Bu kkabrany\MERT_sokelektr odas_jelentes.pdf

232


V.

Publikációs lista

Előadások, poszterek ANDÓ A., SCHAREK P. 2015: Településgeológiai kutatások tartalma és eredményei a Budapesti agglomerációban. — 10. Földtani Veszélyforrások Konferencia, Dunaújváros, 17–19/06/2015. BABINSZKI E. 2015: Amikor a Kárpát-medence csak hajóval volt járható – Rendhagyó hajókirándulás vulkánok és ősciprusok között. — Ismeretterjesztő előadás, MFGI Nyílt Nap, Budapest, 2015. április 21. BABINSZKI E. 2015: Mit? Kiknek? Hova? Mikor? Hogyan? – Avagy ismeretterjesztő cikkek felgyorsult

világunkban.

—

Magyarhoni

Földtani

Társulat

ProGEO

szakosztály

előadóülése, Budapest, 2015. március 6. BERECZKI L., GÄRTNER D., DUDÁS Á., MARKOS G., FRIEDL Z. 2015: Regional geological model of the Drava basin, based on seismic and borehole data. — Ifjú Szakemberek Ankétja 2015, 2015. március 28., Sopron. BUSTOS, E., CORONA, M. P., GARCIA, J. A., TALLER, G., POLGÁR, D., PLANK, ZS. 2015: The Cone Penetration Test and 2D Imaging Resistivity as Tools to Simulate the Distribution of Hydrocarbon in Soil. — 66th Annual Meeting of the International Society of Electrochemistry, Taipei, Tajvan, 2015. október 4–9. CSILLAG G. 2015: Paleofelszínek és paleotalajok Dél-Franciaországban és a Dunántúliközéphegységben. — VEAB-MFT Középdunántúli Területi Szervezet előadó ülés, Veszprém, 2015. 12. 01. CSILLAG G, SEBE K. 2015: Les surfaces d’aplanissement de la Montagne de Transdanubie, Hongrie occidentale. — CEREGE, Université Aix-Marseille, 2015. 10. 12., előadás. CSILLAG G., SEBE K. 2015: Overview on the planation surfaces in Hungary. — Pozsony, Comenius Egyetem, 2015. 04. 20., előadás. CSILLAG G., LANTOS Z., KERCSMÁR ZS. & FODOR L. 2015: Pannóniai képződmények megjelenése a Nyugat-Gerecse új földtani térképein. — A Magyarhoni Földtani Társulat, Általános Földtani Szakosztálya és Budapesti Területi Szervezete tisztújító előadóülése, 2015. március 10. Budapest. BODOR EMESE: Bányászat a környezetvédelem szolgálatában (interaktív foglalkoztató). — MFGI Nyílt Nap, Budapest, 2015.04.21.

233


BUJDOSÓ É, CSABAFI R., KOVÁCS A. CS., TÖRÖK I., GILI L., HEGEDŰS E., 2015: A BAF passzív szeizmikus monitoring első 10 évének eredményei. Magyar Földtani és Geofizikai Intézet szakmai előadói napja, Budapest, 2015.05.21. DÉGI J., TÖRÖK K., SCHUSTER R. 2015: A Balaton-felvidék alatti alsó kéreg kivékonyodását kísérő folyamatok gránát után képződött kelifites szegélyek 3D mikroszerkezete, a reakciótermékek kristálytani orientáció eloszlása és szubmikrométeres léptékű kémiai heterogenitásai alapján. — Litoszféra Előadói Nap, 2015. november 26., Budapest. DETZKY G., HÁMORNÉ VIDÓ M., JENCSEL H., KISS J., LENDVAY P., NAGY A., PÁLFI É., PASZERA GY., PUMMER T., PÜSPÖKI Z., RUSZNYÁK É., VINCELLÉR D. 2015: Ottnangi-kárpáti sekélytengeri rétegsorok nagy felbontású rétegtani vizsgálata a nógrádi- és borsodi szénmedencék területén. — Az MFGI kiemelkedő tudományos eredményei 2014-ből. Tudományos előadónap, 2015. május 21. GÚTHY TIBOR, 2015. Szénhidrogén kutató technológiával készült szeizmikus szelvények felhasználása a litoszféra kutatásban. — Magyar Földtani és Geofizikai Intézet szakmai előadói napja, Budapest, 2015.05.21. HÁMOR-VIDÓ, M. 2015: Pályázati előkészítés és az RFCS pályázatok, projektek bírálati folyamata. — A Nemzeti Kutatás Fejlesztési és Innovációs Hivatal információs napja, Konferencia, felkért előadás, 2015. 06. 09., Budapest. HEILIG, B., VELLANTE, M., SUTCLIFFE, P. 2015: Multipoint observations of ULF waves at lowEarth-orbit by the SWARM satellites (ULF waves in the inner magnetosphere). — 26th IUGG General Assembly, Prague, 24 June 2015. HEILIG B., M. VELLANTE, LICHTENBERGER J., VADÁSZ G. 2015: Földfelszíni és műholdas plazmaszféra megfigyelések. — 1. Magyar Űrkutatási Fórum, Sopron, 2015. május 7-9. HEILIG, B., M. VELLANTE, P. SUTCLIFFE, P. KOVÁCS, G. VADÁSZ 2015: ULF waves in the topside ionosphere observed by SWARM (Results from SWARM, Ground Based Data and Earlier Satellite Missions). — 26th IUGG General Assembly, Prague, 25 June, 2015 (poster) HEILIG, B., LÜHR, H., VELLANTE, M., REDA, J., KURTH, W., LICHTENBERGER, J. 2015: Monitoring the plasmapause by SWARM (Results from SWARM, Ground Based Data and Earlier Satellite Missions). — 26th IUGG General Assembly, Prague, 25 June, 2015. HORVÁTH Z. 2015: A klímaváltozás lehetséges hatásai a földtani közegre. — Előadás 2015. augusztus 26-i Sajtóbeszélgetés. HORVÁTH Z. 2015: Nemfémes szilárd ásványi nyersanyagok potenciál-felmérése. — SNAP SEE és MINATURA H2020 projektek”, az Észak-Magyarországi régió – új lehetősége a

234


nyersanyag gazdálkodás területén az S3 program tükrében, Miskolc, MTA TAB MAB, 2015. ápr. 23. HORVÁTH Z. 2015: Towards Establishment Of The Harmonized Mineral Resources Classification In Europe - Eurogeosurveys Position And A Hungarian Case Study (Mfgi). — 6. Unece Egrc Értekezlet Genfben (Svájc, 2015. Iv. 29-V. 1.) HORVÁTH Z. 2015: UNFC resource classification - Based on the EGS MREG Task Team survey:

position,

Hungarian

case

studies,

next

steps.

—

2015.

június

22-i

EuroGeoSurveys MREG értekezlet (Uppsala). HORVÁTH Z. 2015: Útban a nemzetközi szabványokkal is harmonizáló ásványi nyersanyag osztályozás kialakítása fele, hazai eredmények - nemzetközi kitekintés. — Az Mfgi Kiemelkedő Tudományos Eredményei 2014. évben (szakmai előadónap) 2015. május 21. HORVÁTH Z., KISS J. 2015: „Tudjuk-e Miért És Mennyi?" — Építőipari Ásványi Nyersanyagok, Bányászati Hulladékok Komplex És Fenntartható Hasznosítását Elősegítő Stratégiák Megalapozása, Nyilvántartások, Adatbázisok, Európai Példák. A Természeti Erőforrások, Földtani Kockázatok, Éghajlatváltozás: Merre Vezet a Fenntarthatóság „Földtani Útja”? c. 2015. Június 4.-I Konferencia. HORVÁTH, Z., SÁRI, K. 2015: UNFC resource classification and PERC. Some news and Hungarian case studies, next steps. — EGS MREG Meeting, Vienna, 2015 (előadás) HORVÁTH, Z., SIMONI, M., SÁRI, K., KOVÁCS, ZS. 2015: Towards establishment of a harmonized mineral resources classification in Europe - EuroGeoSurveys - MREG position and a Hungarian case study (MFGI). — 6th UNECE EGRC, Geneva, 28.IV – 1.V. 2015. INGRIN, J, BLANCHARD, M, BALAN, E., KOVÁCS, I. 2015: Effect of Fe on the Nature of OHDefects in Olivine. — Goldschmidt Abstracts, 2015 1374. Goldschmidt Conference, 16-21 September 2015. Prague, Czeh Republic. (poszter) JORGENSEN, A., LICHTENBERGER, J., HEILIG, B., FRIEDEL, R., KORONCZAY, D., NIKOUKAR, R., VELLANTE, M., REDA, J., BOUDOURIDIS, A., ZESTA, E., CHI, P., J. 2015: Specification of the Plasmasphere by Combining Models with Observations in a Data Assimilation Framework (The Earth’s Plasmasphere: Remote Sensing and Modelling). — 26th IUGG General Assembly, Prague, 26 June 2015. KERCSMÁR ZS. 2015: Csodálatos földtörténet. — Földtudományos Forgatag, 2015. november 7. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest

235


KERCSMÁR ZS. 2015: Magyarhoni Földtani Társulat Általános Földtani Szakosztály és Budapesti Területi Szervezet 3 éves beszámolója, 2012-2015. — MFT ÁFSZ és BT tisztújító taggyűlése, 2015. március 10., ELTE, Budapest. KERCSMÁR ZS. 2015: Az Úristen lábnyoma (The God’s Footprint). — Csillagpont Református Ifjúsági Találkozó, 2015. július 24., Tata. KERCSMÁR ZS. 2015: Utazás a Föld középpontja felé. — A Föld Napja, 2015. április 21., MFGI, Budapest. KERCSMÁR ZS. 2015: Utazás a Föld középpontja felé. — A Föld napja rendezvénysorozat, 2015. május 11. Csata utcai Általános Iskola, Budapest. KERÉK B. 2015: A talaj−alapkőzet−talajvíz rendszer vizsgálata: előkészítés, terepi munkák és a szedimentológiai eredmények kiértékelése, miskolci egyetemistáknak az intézetben, 2015. április 8. KERÉK B. 2015: A talaj−alapkőzet−talajvíz rendszer vizsgálata: előkészítés, terepi munkák és a szedimentológiai eredmények kiértékelése, miskolci egyetemistáknak az intézetben, 2015. november. KERÉK, B., HALUPKA, G., MARSI, I., OROSZ, L. 2015: Department of Environmental Geology, Department of Geological Research, Department of Geoinformatics. — Abstract Submission Deadline is 25 of September 2015. KERÉKGYÁRTÓ T. 2015: A porózus közegben üzemelő Orosháza-Gyopárosfürdő geotermikus rendszer átfogó hidrogeológiai és víz-geokémiai vizsgálata. — MGtE-20 Geotermikus konferencia, Zalakaros, 2015.10.6-7. KERÉKGYÁRTÓ T. 2015: A porózus közegben üzemelő Orosháza-Gyopárosfürdő geotermikus rendszer komplex vizsgálata. — Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, 2015.11.19. KIRÁLY E., KOVÁCS I. J., TÖRÖK K. 2015: Balaton-felvidéki megakristályok lézerablációs ICPMS vizsgálata (módszer és alkalmazás). — Téli Ásványtudományi Iskola, Balatonfüred 2015. jan. 23–24. KISS D , SZŐTS G K , RUSZÁK ZS , BERECZKI L , MOLNÁR G , TIMÁR G , FODOR L , CSILLAG G , LANTOS Z. 2015: Mapping of buried river terraces on the Kopite Hill, Gerecse Mts., Northern Hungary. Poszter. KÓNYA P. 2015: A Bakony–Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai. — XXXIII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál, 2015. március 8. KÓNYA P. 2015: Uzsa, Bazsi és Vindornyaszőlős bazaltbányáinak ásványai. — TIT Egyesület, Budapest, 2015. május 13.

236


KOVÁCS A, TÓTH GY, SZŐCS T, MARTON A. 2015: Assessment of climate impact on shallow groundwater conditions in Hungary. — NAGiS Workshop, Regional Environmental Center, Szentendre. 2015.10.19. KOVÁCS A. (et al.) 2015: Az ATR FTIR spektrometria földtudományi alkalmazási lehetőségei. — Téli Ásványtudományi Iskola. Balatonfüred. 2015. január 23-24. (szóbeli előadás) KOVÁCS P. 2015: Geomágneses idősorok turbulens jellegének változása térben és időben. — 1. Magyar Űrkutatási Fórum, Sopron, 2015. május 7-9. KOVÁCS, P., VADÁSZ, G., KOPPÁN, A. 2015: Spatial and temporal monitoring of the intermittent dynamics in the terrestrial foreshock, Solar system plasma turbulence, intermittency and multifractals. — International Workshop and School, Mamaia, Romania, 06-13 September 2015 (meghívott előadás) KOVÁCS, P., HEILIG, B., VADÁSZ, G., KOPPÁN, A., ECHIM, M. 2015: Study of intermittent dynamics in the geomagnetic fluctuations of different geomagnetic latitudes (High Resolution Data for Space Plasma Turbulence, and Applications to Space Weather and Space Climate). — 26th IUGG General Assembly, Prague, 25 June, 2015. KOVÁCS ZS. 2015: Koncessziós területek minősítési szempontjai és a készletbecslés metodológiája. — Koncessziós szakmai konzultáció, Magyar Bányászati és Földtani Intézet, Budapest, 18/02/2015. KOVÁCS, ZS. 2015: Shale oil & shale gas, Hungary. — EUOGA – European Unconventional Oil and Gas Assessment Kick-off meeting, December 7th-8th 2015, GEUS, Copenhagen. KOVÁCS ZS., SZALAY I., CSERKÉSZ-NAGY Á., GULYÁS Á., GUTHY T., KISS J., PÜSPÖKI Z., SZENTPÉTERY I. 2015: A Salgótarján – Fedémes – Ózd paleogén medencerész medencealjzat térképe szeizmikus mélységszelvények és gravitációs mérési adatok felhasználásával. — A Magyar Geofizikusok Egyesületének 34. Vándorgyűlése, Budapest, Benczúr Konferenciaközpont, 2015.szeptember 24–26. LESS GY. & KERCSMÁR ZS. 2015: Egyszerűsített eocén litosztratigráfia a középső/késő-eocén határ legújabb kronosztratigráfiai értelmezésének figyelembevételével. — A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Rétegtani Bizottságának előadóülése, 2015. december 2. MTA, Budapest. LÜHR, H., PARK, J., HEILIG, B., SUTCLIFFE, P. 2015: Features of ULF waves as observed by CHAMP. — 26th IUGG General Assembly, Prague, 23 June, 2015. MAGYAR I., SZTANÓ O., CSILLAG G., KERCSMÁR ZS., KATONA L., LANTOS Z. & FODOR L. 2015: Pannóniai puhatestűek a Gerecse északnyugati részéről. Rétegtani és környezeti

237


értékelés. — A Magyarhoni Földtani Társulat, Általános Földtani Szakosztálya és Budapesti Területi Szervezete tisztújító előadóülése, 2015. március 10. ELTE, Budapest. MAKÁDI L. 2015: A bakonyi dinoszauruszok. — MFGI Nyílt Nap, 2015.04.21. MAKÁDI L. 2015: Dinoszauruszok Magyarországon: egy 85 millió éves világ nyomában. — Iharkút Nyílt Nap, 2015.07.25., 2015.08.02. és 2015.08.06. MAKÁDI L. 2015: The Hungarian Dinosaur Expedition and the Dinosaurs of Hungary. — Budapest International British School, 2015.11.17. NÁDOR A., FANCSIK T., PÜSPÖKI Z., KOVÁCS ZS., ZILAHI-SEBESS L., TÖRÖK K., FALUS GY. 2015: Tervezés erőforrásainkkal: az energetikai ásványvagyon-gazdálkodási Cselekvési Terv. — Természeti erőforrások, földtani kockázatok, éghajlatváltozás: merre vezet a fenntarthatóság “földtani útja? című szakmai konferencia, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal „Európai Fenntarthatóségi Hét” programsorozata, Budapest, 04/06/2015. PALOTÁS K. 2015: Sedimentology of the Sarmatian shallow water carbonates in Hungary – Danube Basin – correlation and development of sedimentary facies and palaeoenvironments during the late Neogene. — Slovakian-Hungarian joint TÉT project Discussion meeting, 2015. november 12. PÉTERDI, B.: Alapszelvények: gyönyörű látnivaló - tudományos érték (fotógalériák, mint metaadatok). — Az MFGI kiemelkedő tudományos eredményei 2014-ből. Tudományos előadónap, Budapest, 2015. május 21. PÉTERDI, B., BENDŐ, Zs., SZAKMÁNY, Gy., KASZTOVSZKY, Zs. & T. BIRÓ, K. 2015: Magyarországon előforduló szerpentinit nyersanyagú csiszolt kőeszközök kutatásának előzetes eredményei. — 6. KŐKOR Kerekasztal, Miskolc, 2015. december 11. PLANK, ZS. 2015: Advanced methods in detection subsurface organic contaminants. — 2015. március 19., Mexikói Állami Egyetem (UNAM), Queretaro, Mexikó. SELMECZI I. 2015: Hámor Géza a tanítvány szemével. — Felkért előadás a Hámor Géza születésének 80. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen, Tata, 2015. 02. 25. SIMÓ B., OROSZ L. 2015: The latest results of the NAGIS project. — GIC konferencia, Hannover, Németország, 2015. május 4-8. SZAMOSFALVI Á., FALUS GY. 2015: Environmental safety of CO2 storage in geological formations: national research project. — GeoTeam konferencia, Lillafüred 2015 (előadás) SZŐCS T. 2015: A felszín alatti vizek kémiai állapota, módszertani kérdések. — Felszínalatti vizek a 2. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Országos Fórum. Az Országos Vízügyi

238


Főigazgatóság És A Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetsége Magyar Nemzeti Tagozat Közös Szakmai Fóruma. Budapest, 2015.06.10. TALLER 2015: Surface wave analysis on archive seismic records. — Ifjú Szakemberek Ankétja (ISZA), 2015, Sopron. THAMÓNÉ BOZSÓ E., FÜRI J. 2015: Kormeghatározás az ásványok fény hatására fellépő lumineszcenciája. ― 10. Téli Ásványtudományi Iskola, Balatonfüred, 2015. január 23-24. Előadás. THAMÓ-BOZSÓ, E., SEBE, K., KÓNYA, P., 2015: An attempt to distinguish local and distal Upper Miocene deltaic sediments around the Mecsek Mountains (SW Hungary) based on mineralogical data. — Új eredményeink a szedimentológiában Az MTA Szedimentológiai Albizottságának előadóülése. 2015. január 29. TÓTH GY., GONDÁRNÉ SŐREGI K. 2015: Az alföldi víztermelés és a felszín alatti víztől függő ökoszisztémák állapota. — Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és Az Alsó- Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság Speciális Területi Fórumán, Szeged 2015. Július 14. TÓTH GY., SZÉKELY E. 2015: Jó vízgazdálkodási gyakorlat a Hévizi-tó környékén. — Előadás az OVF által szervezett, „A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota” című fórumon, Balatonfüred, 2015. augusztus 31. TÓTH GY., KOVÁCS A., SZŐCS T., KERÉKGYÁRTÓ T., KUN É. 2015: Talajvízdomborzat modellezés klímamodellezési adatok felhasználásával; (NATéR projekt, MFGI). — Hatásvizsgálói konzultációs workshop. Budapest, Országos Meteorológiai Szolgálat. 2015. június 22. UDVARDI, B., FÜRI, J., FÖLDVÁRI, M., KOVÁCS, I., FALUS, GY. 2015: Mérési és kiértékelési tapasztalatok

TG-DSC

készüléken

a

földtani

alkalmazások

szempontjából.

—

Termoanalitika a földtudományi kutatásban előadóülés, Debrecen, November 13. UDVARDI, B., KOVÁCS, I., KÓNYA, P., FÖLDVÁRI, M., FÜRI, J., BESNYI, A., BERTALAN, É., SZABÓ, CS., MIHÁLY, J., NÉMETH, CS. 2015: Ásványtani és geokémiai megfigyelések a kulcsi csuszamlások területén. — 10. Földtani Veszélyforrások konferencia, Dunaújváros, 17– 19/06. VADÁSZ, G., KOVÁCS, P., CSONTOS, A., HEILIG, B. 2015: Temporal reduction of repeat-station measurements to quiet magnetic level by using different methods. — MagNetE Workshop Budapest, 2015. VIKOR ZS. 2015: A Balaton-felvidék földtani térképének (1:50 000) térinformatikai átdolgozása. — 9. ESRI Magyarország Felhasználói Konferencia, Budapest, 2015.

239


ZILAHI-SEBESS L. 2015: Mélyfúrási-geofizika bemutató előadás a Szegedi egyetemről az MFGI-be látogató hallgatók részére. — MFGI, Budapest, 2015. június 19.

Kézirat, térkép, jelentés FALUS GY. (et al.) 2015: A hazai CO2 tárolás lehetőségeinek vizsgálata, téradatbázisának építése –

Fegyvernek-I. – MBFH, MFGI – 59.o. – jelentés bővítése.

FALUS GY. (et al.) 2015: A hazai CO2 tárolás lehetőségeinek vizsgálata, téradatbázisának építése –Kenderes-

I. – MBFH, MFGI – 62.o. – jelentés bővítése.

FALUS GY. (et al.) 2015: A hazai CO2 tárolás lehetőségeinek vizsgálata, téradatbázisának építése –Nagykörű-I. – MBFH, MFGI – 70.o. – jelentés bővítése. FALUS GY., SZAMOSFALVI Á., BUDAI F., KÓNYA P., SZŰCS A. 2015. M2-4/2014 A hazai potenciális szén-dioxid tárolókomplexumok geokémiai reaktivitás modellezése. GÁL N.E. 2015: Balatoni magaspart Balatonföldvár területe vízföldtani jellemzése. GÁL N.E. 2015: Balatoni magaspart; Balatonfő sekélyfúrás. GÁL N.E., SZŐCS T., KERÉKGYÁRTÓ T., KUN É., NAGY P. 2015: Az ivóvízbázisok állapotértékelése. Háttéranyag az országos VGT 6. fejezetéhez. „Vállalkozási szerződés keretében a Kvassay Jenő Terv elkészítése, valamint a Vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata” tárgyú vállalkozási szerződéshez. Megbízó: SMARAGD GSH Kft. p.28., 7. Melléklet. HALUPKA G., TILDY P., NAGY P. 2015: 9/2015. A földtani veszélyforrásokkal érintett területek regionális felülvizsgálata, módszertani kutatás és fejlesztés. HÁMORNÉ VIDÓ, M. 2015: Működési jelentés a „8.1. Módszertani fejlesztések Émagyarországi szénmedencék területén” című projekt 2015. évi tevékenységéről. MFGI Samba/public/projektek/projekt_jelentések/2015/működési jelentések/8_1.; 3p. HÁMORNÉ VIDÓ, M., BÁTORI, M-NÉ, BESNYI, A., CSERNY, P., HORVÁTH, ZS., BERTALAN, É., FÜRI, J., KÓNYA, P., PÜSPÖKI, Z., SÁRI, K., VARGÁNÉ BARNA, ZS. 2015: 8.1. Módszertani fejlesztések É-magyarországi szénmedencék területén. — 2015. évi MFGI zárójelentés. OBFGA Adattár, Budapest, 19. p. HEGEDŰS E. (szerk.), BUJDOSÓ É., CSABAFI R., GÚTHY TIBOR, KOVÁCS ATTILA CSABA, PRÓNAY ZSOLT, TÓTH I., TÖRÖK ISTVÁN, 2015: Szolgáltatások az Általános Atomcsend Egyezményhez (CTBTO). –Kézirat, MFGI, Budapest. 2015. 6 p. HORVÁTH ZOLTÁN, BODA ERIKA, BODOR EMESE, KERÉK BARBARA, KOLOSZÁR LÁSZLÓ, MÜLLER TAMÁS, SÁRI KATALIN, SZEILER RITA 2015. 6/2014. Magyarország nemfémes szilárd ásványi nyersanyag-potenciáljának felmérése. — MBFH Adattár, 63 oldal+ mellékletek.

240


HORVÁTH ZOLTÁN, BODA ERIKA, GULYÁS ÁGNES, KOVÁCS ZSOLT, LANTOS ZOLTÁN, JOBBIK ANITA, NÁDOR ANNAMÁRIA, PÜSPÖKI ZOLTÁN, SÁRI KATALIN, TÖRÖK KÁLMÁN, ZILAHI-SEBESS LÁSZLÓ 2015: 24/2014. Nemzetközi ásványvagyon-nyilvántartási rendszerek hazai bevezetésének előkészítése – Kézirat, zárójelentés a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal részére, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest, 2015. január 12., MBFG Adattár, 151 p. JOBBIK ANITA, BUDAI FERENC, BUJDOSÓ É., CSABAFI R., FALUS GYÖRGY., FÜRI JUDIT IZABELLA, KÓNYA PÉTER, KOVÁCS ISTVÁN JÁNOS, KOVÁCS ZSOLT, TÓTH I., TÖRÖK ISTVÁN, ZILAHISEBESS LÁSZLÓ 2015: 26/2014. Nem konvencionális szénhidrogén tárolók bányászati potenciálvizsgálata előkészítése – Kézirat, zárójelentés a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal részére, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest, 2015. január 12., MBFG Adattár, p.25. KERCSMÁR ZS. 2015: A somogyvári terület földtani viszonyai. — IN: Kovács Zs., Gyuricza Gy. (szerk.) (inprep.): Somogyvár szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése, kézirat — MBFH, MFGI, NeKI, OVF jelentés. KOVÁCS, A., MARTON, A., SZŐCS, T., TÓTH, GY. 2015: Water table modelling in the NAGiS project – Natural state condition, Draft Version. KOVÁCS, A., SZŐCS, T., TÓTH, GY., MARTON, A., KUN, É., KERÉKGYÁRTÓ, T. 2015: Predictive water table modelling in the NAGiS project. NAGiS project report. KOVÁCS A., SZŐCS T., TÓTH GY., MARTON A., KUN É., KERÉKGYÁRTÓ T. 2015: A talajvíz klímaérzékenységének modellezése a NATéR projekt keretei között. NATéR projekt jelentés. KOVÁCS A. CS. (szerk.), 2015: A BAF-2 mélyfúrás Vertikális Szeizmikus Szelvényezés (VSP) adatainak értékelése. — Kézirat, MFGI, Budapest, 2015. április 13. KOVÁCS A. CS. (szerk.) (et al.) 2015: Digitális szeizmikus adatok megtekinthetőségének biztosítása. — Kézirat, jelentés. MFGI, MBFH, Budapest. 28 p. KOVÁCS A. CS. 2015: A Kiskunlacháza XVII-es bányatelek Termeléspontosító Kutatási jelentése. — Kézirat, MFGI, Budapest, 2015. február 23. KOVÁCS A. CS. (szerk.) 2015: M2-10/2014. A lillafüredi tó gátjának állékonysági vizsgálata. – Kézirat, MFGI, Budapest, 2015. június 5. p.37. KOVÁCS A. CS. (et al.) (szerk.) 2015. M2-11/2014. Összefoglaló jelentés a kijelölt bányászatihulladék-kezelő

létesítmények

földtani

és

geotechnikai

paramétereinek

meghatározásáról. — Kézirat, jelentés, MFGI, Budapest, 2015. június 5. 42 p.

241


KOVÁCS A. CS. (szerk.), BUJDOSÓ É., CSABAFI R., HEGEDŰS E., TÓTH I., TÖRÖK ISTVÁN, 2015: A BAF szeizmotektonikai monitoring-hálózat üzemeltetése (2014–2015) - P300B-4-06/14, Működési jelentés – Kézirat, MFGI, Budapest, 2015. március 12. KOVÁCS A. CS. (szerk.), BUJDOSÓ É., CSABAFI R., HEGEDŰS E., TÓTH I., TÖRÖK ISTVÁN, 2015: A BAF szeizmotektonikai monitoring-hálózat üzemeltetése (2014–2015) - P300B-4-06/14, Működési jelentés – Kézirat, MFGI, Budapest, 2015. június 12. KOVÁCS A. CS. (szerk.), BUJDOSÓ É., CSABAFI R., HEGEDŰS E., TÓTH I., TÖRÖK ISTVÁN, 2015: A BAF szeizmotektonikai monitoring-hálózat üzemeltetése (2014–2015) - P300B-4-06/14, Mennyiségi teljesítés – Kézirat, MFGI, Budapest, 2015. szeptember. KOVÁCS A. CS. (szerk.), BUJDOSÓ É., CSABAFI R., HEGEDŰS E., TÓTH I., TÖRÖK ISTVÁN, 2015: A BAF szeizmotektonikai monitoring-hálózat üzemeltetése (2014–2015) - P300B-4-06/14, Működési jelentés. – Kézirat, MFGI, Budapest, 2015. október 10. KOVÁCS A. CS. (szerk), BUJDOSÓ É., CSABAFI R., HEGEDŰS E., , TÓTH I., TÖRÖK ISTVÁN, 2015: Neotektonikai aktivitás értékelése a BAF (Bodai Aleurolit Formáció) szeizmotektonikai monitoring 2004–2014. évi észlelési adatai alapján, Minőségi teljesítés - RHK-N000/14M01 – Kézirat, MFGI, Budapest, 2015. február 14. KOVÁCS ZS. (szerk.), BABINSZKI E., BUJDOSÓ É., GULYÁS Á., GÚTHY T., DR. HORVÁTH Z., JENCSEL H., DR. JOBBIK A., KOVÁCS A. CS., LENDVAY P., PASZERA GY., DR. PÜSPÖKI Z., REDLERNÉ DR. TÁTRAI M., SÁRI K., DR. SELMECZI I., THAMÓNÉ DR. BOZSÓ E., DR. ZILAHISEBESS L. 2015:

2/2014.

MBFH

Szénhidrogén-potenciál felmérés,

koncessziós

pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok végzése. MBFH, Zárójelentés, 126 p., 54 ábra, 4 táblázat. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Kézirat. KOVÁCS ZSOLT és GYURICZA GYÖRGY (szerk.), BARCZIKAYNÉ SZEILER RITA, BIBÓK ZSUZSANNA, BUJDOSÓ ÉVA, DEMÉNY KRISZTINA, GÁL NÓRA, GÁSPÁR EMESE, GULYÁS ÁGNES, HORVÁTH ZOLTÁN, JENCSEL HENRIETTA, KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS, KORBÉLY BALÁZS, KOVÁCS GÁBOR, KOVÁCS ZSOLT, LACZKÓNÉ ŐRI GABRIELLA, MAGINECZ JÁNOS, MONSPART-MOLNÁR ZSÓFIA, MÜLLER TAMÁS, NÁDOR ANNAMÁRIA, NÉMETH ANDRÁS, PASZERA GYÖRGY, REDLERNÉ TÁTRAI MARIANN, SELMECZI PÁL, SZENTPÉTERY ILDIKÓ SZŐCS TEODÓRA, THAMÓNÉ BOZSÓ EDIT, TOLMÁCS DANIELLA, TÓTH GYÖRGY, UJHÁZINÉ KERÉK BARBARA, VARGA RENÁTA, VERES IMRE, VÉGH HAJNALKA, ZILAHI-SEBESS LÁSZLÓ 2015: Balaton szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. - Kézirat, MBFH-MFGI-NEKI-OVF, MBFG Adattár, Budapest, 2015. november 19., 222 p. KOVÁCS ZS., GYURICZA GY. (szerk.); BARCZIKAYNÉ SZEILER R., BIBÓK ZS., BUJDOSÓ É., GÁL N., GÁSPÁR E., GULYÁS Á., HOLNDONNER P., HORVÁTH Z., JENCSEL H., JOBBIK A., KERÉKGYÁRTÓ T., KOVÁCS G., KOVÁCS ZS., LACZKÓNÉ ŐRI G., LAJTOS S., MAGINECZ J.,

242


MONSPART-MOLNÁR ZS., MÜLLER T., NÉMETH A., PASZERA GY., REDLERNÉ TÁTRAI M., SELMECZI I., SELMECZI P., SZENTPÉTERY I., SZŐCS T., TOLMÁCS D., TÓTH GY., UJHÁZINÉ KERÉK B., VERES I., VÉGH H., ZILAHI-SEBESS L. 2015: Bázakerettye szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. Készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI.29.) kormányrendelet alapján. MFGI, MBFH, NeKI, OVF, Budapest 2015. 06.19., 261 p., 58 ábra, 46 táblázat, 12 függelék, 8 melléklet. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Kézirat. KOVÁCS ZSOLT és GYURICZA GYÖRGY (szerk), BABINSZKY EDIT, BARCZIKAYNÉ SZEILER RITA, BIBÓK ZSUZSANNA, BUJDOSÓ ÉVA, DEMÉNY KRISZTINA, GÁL NÓRA, GÁSPÁR EMESE, GULYÁS ÁGNES, HORVÁTH ZOLTÁN, JENCSEL HENRIETTA, KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS, KORBÉLY BALÁZS, KOVÁCS GÁBOR, KOVÁCS ZSOLT, LACZKÓNÉ ŐRI GABRIELLA, MAGINECZ JÁNOS, MONSPARTMOLNÁR ZSÓFIA, MÜLLER TAMÁS, NÉMETH ANDRÁS, PASZERA GYÖRGY, REDLERNÉ TÁTRAI MARIANN, SELMECZI PÁL, SZENTPÉTERY ILDIKÓ, TOLMÁCS DANIELLA, TÓTH GYÖRGY, UJHÁZINÉ KERÉK BARBARA, VARGA RENÁTA, VERES IMRE, VÉGH HAJNALKA, ZILAHI-SEBESS LÁSZLÓ 2015: Csanádpalota szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmánya – Kézirat, CD, MBFH-MFGI-NeKIOVF, MBFG Adattár, Budapest, 2015 július 16., 188 p. KOVÁCS ZS., GYURICZA GY. szerk. 2015: Elek szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. MBFH Adattár, 208 p. KOVÁCS ZSOLT és GYURICZA GYÖRGY (szerk), BABINSZKI EDIT, BARCZIKAYNÉ SZEILER RITA, DEMÉNY KRISZTINA, GÁL NÓRA, GÁSPÁR EMESE, GULYÁS ÁGNES, HORVÁTH ZOLTÁN, KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS, KORBÉLY BALÁZS, KOVÁCS GÁBOR, KOVÁCS ZSOLT, LACZKÓNÉ ŐRI GABRIELLA, MAGINECZ JÁNOS, MONSPART-MOLNÁR ZSÓFIA, MÜLLER TAMÁS, NÉMETH ANDRÁS, PASZERA GYÖRGY, SELMECZI PÁL, SZABADOSNÉ SALLAY ENIKŐ, SZENTPÉTERY ILDIKÓ, SZŐCS TEODÓRA, TOLMÁCS DANIELLA, TÓTH GYÖRGY, UJHÁZINÉ KERÉK BARBARA, VARGA RENÁTA, VERES IMRE, VÉGH HAJNALKA, ZILAHI-SEBESS LÁSZLÓ 2015: Elek szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmánya - Kézirat, CD, MBFH-MFGI-NeKI-OVF, MBFG Adattár, Budapest, 2015 május 21., p.194. KOVÁCS ZSOLT és GYURICZA GYÖRGY (szerk.), BARCZIKAYNÉ SZEILER RITA, GÁL NÓRA, GÁSPÁR EMESE, GULYÁS ÁGNES, HORVÁTH ZOLTÁN, JENCSEL HENRIETTA, KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS, KORBÉLY BALÁZS, KOVÁCS GÁBOR, KOVÁCS ZSOLT, LACZKÓNÉ ŐRI GABRIELLA, LAJTOS SÁNDOR, MAGINECZ JÁNOS, MÜLLER TAMÁS, NÉMETH ANDRÁS, PASZERA GYÖRGY, PÜSPÖKI ZOLTÁN, SELMECZI PÁL, SZENTPÉTERY ILDIKÓ, SZŐCS TEODÓRA, TOLMÁCS

243


DANIELLA, TÓTH GYÖRGY, UJHÁZINÉ KERÉK BARBARA, VARGA RENÁTA, VERES IMRE, VÉGH HAJNALKA, ZILAHI-SEBESS LÁSZLÓ, ZSÁMBOK ISTVÁN 2015: Fedémes szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. - Kézirat, MBFH-MFGI-NEKI-OVF, MBFG Adattár, Budapest, 2015. november 6., 269 p. KOVÁCS ZS., GYURICZA GY. (szerk.) 2015: Fertőd geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. — MBFH Adattár, Budapest, 2015.07.10. KOVÁCS ZSOLT és GYURICZA GYÖRGY (szerk.), BARCZIKAYNÉ SZEILER RITA, BIBÓK ZSUZSANNA, BUJDOSÓ ÉVA, GÁL NÓRA, GÁSPÁR EMESE, GULYÁS ÁGNES, HOLNDONNER PÉTER, HORVÁTH ZOLTÁN, JENCSEL HENRIETTA, JOBBIK ANITA, KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS, KOVÁCS GÁBOR, KOVÁCS ZSOLT, LACZKÓNÉ ŐRI GABRIELLA, LAJTOS SÁNDOR, MAGINECZ JÁNOS, MÜLLER TAMÁS, NÉMETH ANDRÁS, PASZERA GYÖRGY, PÜSPÖKI ZOLTÁN, REDLERNÉ TÁTRAI MARIANN, SELMECZI PÁL, SZENTPÉTERY ILDIKÓ, SZŐCS TEODÓRA, TOLMÁCS DANIELLA, TÓTH GYÖRGY, UJHÁZINÉ KERÉK BARBARA, VARGA RENÁTA, VERES IMRE, VÉGH HAJNALKA, ZILAHI-SEBESS LÁSZLÓ, ZSÁMBOK ISTVÁN 2015: Hatvan szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. - Kézirat, MBFH-MFGINEKI-OVF, MBFG Adattár, Budapest, 2015. október 22. 263 p. KOVÁCS ZSOLT és GYURICZA GYÖRGY (szerk.), BARCZIKAYNÉ SZEILER RITA, BIBÓK ZSUZSANNA, BUJDOSÓ ÉVA, GÁL NÓRA, GÁSPÁR EMESE, GULYÁS ÁGNES, HOLNDONNER PÉTER, HORVÁTH ZOLTÁN, JENCSEL HENRIETTA, JOBBIK ANITA, KOVÁCS GÁBOR, LACZKÓNÉ ŐRI GABRIELLA, LAJTOS SÁNDOR, MAGINECZ JÁNOS, MÜLLER TAMÁS, NÁDOR ANNAMÁRIA, NÉMETH ANDRÁS, NOVÁK BRIGITTA, PASZERA GYÖRGY, REDLERNÉ TÁTRAI MARIANN, SZENTPÉTERY ILDIKÓ, SZŐCS TEODÓRA, THAMÓNÉ BOZSÓ EDIT, TOLMÁCS DANIELLA, TÓTH GYÖRGY, UJHÁZINÉ KERÉK BARBARA, VERES IMRE, VÉGH HAJNALKA, ZILAHI-SEBESS LÁSZLÓ, ZSÁMBOK ISTVÁN 2015: Igal szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. — Kézirat, MBFH-MFGI-NEKI, MBFG Adattár, Budapest, 2015. február 19. 227 p. KOVÁCS ZSOLT és GYURICZA GYÖRGY (szerk.), BABINSZKI EDIT, BARCZIKAYNÉ SZEILER RITA, BIBÓK ZSUZSANNA, BUJDOSÓ ÉVA, GÁL NÓRA, GÁSPÁR EMESE, GULYÁS ÁGNES, HOLNDONNER PÉTER, HORVÁTH ZOLTÁN, JENCSEL HENRIETTA, JOBBIK ANITA, KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS, KOVÁCS GÁBOR, KOVÁCS ZSOLT, LACZKÓNÉ ŐRI GABRIELLA, LAJTOS SÁNDOR, MAGINECZ JÁNOS, MAROS GYULA, MONSPART-MOLNÁR ZSÓFIA, MÜLLER TAMÁS, NÉMETH ANDRÁS, PASZERA GYÖRGY, REDLERNÉ TÁTRAI MARIANN, SZABADOSNÉ SALLAY ENIKŐ, SELMECZI PÁL, SZENTPÉTERY ILDIKÓ, SZŐCS TEODÓRA, TOLMÁCS DANIELLA, TÓTH GYÖRGY, UJHÁZINÉ KERÉK BARBARA, VARGA RENÁTA, VERES IMRE, VÉGH HAJNALKA, ZILAHI-SEBESS LÁSZLÓ, ZSÁMBOK ISTVÁN 2015: Jászberény szénhidrogén koncesszióra javasolt terület

244


komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. – Kézirat, MBFH-MFGINEKI-OVF, MBFG Adattár, Budapest, 2015. május 7., 259 p. KOVÁCS ZSOLT és GYURICZA GYÖRGY (szerk), BARCZIKAYNÉ SZEILER RITA, DANYIK TIBOR, GÁL NÓRA, GÁSPÁR EMESE, GULYÁS ÁGNES, HORVÁTH ZOLTÁN, JENCSEL HENRIETTA, JÁNOSSY LÁSZLÓ, KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS, KORBÉLY BALÁZS, KOVÁCS GÁBOR, KOVÁCS ZSOLT, LACZKÓNÉ ŐRI GABRIELLA, LAJTOS SÁNDOR, MAGINECZ JÁNOS, MONSPART-MOLNÁR ZSÓFIA, MÜLLER TAMÁS, NÉMETH ANDRÁS, PASZERA GYÖRGY, REDLERNÉ TÁTRAI MARIANN, SELMECZI PÁL, SZABADOSNÉ SALLAY ENIKŐ, TOLMÁCS DANIELLA, TÓTH GYÖRGY, UJHÁZINÉ KERÉK BARBARA, VARGA RENÁTA, VERES IMRE, VÉGH HAJNALKA, ZILAHI-SEBESS LÁSZLÓ 2015: Kadarkút szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmánya — Kézirat, CD, MBFH-MFGI-NeKI-OVF, MBFG Adattár, Budapest, 2015 december 2., 198 p. KOVÁCS ZSOLT és GYURICZA GYÖRGY (szerk.), BARCZIKAYNÉ SZEILER RITA, BIBÓK ZSUZSANNA, BUJDOSÓ ÉVA, GÁL NÓRA, GÁSPÁR EMESE, GULYÁS ÁGNES, HOLNDONNER PÉTER, HORVÁTH ZOLTÁN, JENCSEL HENRIETTA, JOBBIK ANITA, KOVÁCS GÁBOR, LACZKÓNÉ ŐRI GABRIELLA, LAJTOS SÁNDOR, MAGINECZ JÁNOS, MARSI ISTVÁN, MÜLLER TAMÁS, NÉMETH ANDRÁS, NOVÁK BRIGITTA, PASZERA GYÖRGY, REDLERNÉ TÁTRAI MARIANN, SZENTPÉTERY ILDIKÓ, SZŐCS TEODÓRA, THAMÓNÉ BOZSÓ EDTI, TOLMÁCS DANIELLA, TÓTH GYÖRGY, UJHÁZINÉ KERÉK BARBARA, VERES IMRE, VÉGH HAJNALKA, ZILAHI-SEBESS LÁSZLÓ, ZSÁMBOK ISTVÁN 2015: Mezőcsokonya szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése – Kézirat, MBFH-MFGI-NEKI-OVF, MBFG Adattár, Budapest, 2015. április 10., 187 p. KOVÁCS ZS., GYURICZA GY. (szerk.); BARCZIKAYNÉ SZEILER R., BUJDOSÓ É., DANYIK T., DEMÉNY K., GÁL N., GÁSPÁR E., GULYÁS Á., HORVÁTH Z., JENCSEL H., JÁNOSSY L., KERÉKGYÁRTÓ T., KORBÉLY B., KOVÁCS G., KOVÁCS ZS., LACZKÓNÉ ŐRI G., MAGINECZ J., MONSPART-MOLNÁR ZS., MÜLLER T., NÁDOR A., NÉMETH A., PASZERA GY., REDLERNÉ TÁTRAI M., SELMECZI I., SELMECZI P., SZENTPÉTERY I., TOLMÁCS D., TÓTH GY., UJHÁZINÉ KERÉK B., VARGA R., VERES I., VÉGH H., ZILAHI-SEBESS L. 2015: Őrség szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmánya. Készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI.29.) kormányrendelet alapján. MFGI, MBFH, NeKI, OVF, 193 p., 72 ábra, 51 táblázat, 6 függelék, 8 melléklet. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Kézirat. KOVÁCS ZSOLT, ANGYAL JOLÁN, CSERKÉSZ-NAGY ÁGNES, GULYÁS ÁGNES, GUTHY TIBOR, KISS JÁNOS, LUKÁCSY JÓZSEF, KOVÁCS ATTILA CSABA, KOVÁCS ZSOLT, PÜSPÖKI ZOLTÁN, SZALAY

245


ISTVÁN, SZENTPÉTERY ILDIKÓ, VÉRTESY LÁSZLÓ, VAD ALTANCECEG, VLASICS PÉTER, ZILAHISEBESS LÁSZLÓ 2015: M2-8/2014. A Salgótarján-Fedémes-Ózd paleogén-medencerész medencealjzat-térképének elkészítése szeizmikus mélységszelvények és gravitációs mérési adatok felhasználásával – Kézirat, zárójelentés a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal részére, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest, 2015. június 10., MBFG Adattár, 99 p. KOVÁCS ZS., GYURICZA GY. (szerk.); BARCZIKAYNÉ SZEILER R., BIBÓK ZS., BUJDOSÓ É., GÁL N., GÁSPÁR E., GULYÁS Á., HORVÁTH Z., KERÉKGYÁRTÓ T., KORBÉLY B., KOVÁCS G., KOVÁCS ZS., LACZKÓNÉ ŐRI G., LAJTOS S., MAGINECZ J., MONSPART-MOLNÁR ZS., MÜLLER T., NÉMETH A., PASZERA GY., REDLERNÉ TÁTRAI M., SELMECZI I., SELMECZI P., SZENTPÉTERY I., SZŐCS T., TOLMÁCS D., TÓTH GY., UJHÁZINÉ KERÉK B., VARGA R., VERES I., VÉGH H., ZILAHI-SEBESS L. 2015: Somogyszob szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmánya. Készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI.29.) kormányrendelet alapján. MFGI, MBFH, NeKI, OVF, 215 p., 63 ábra, 49 táblázat, 7 függelék, 8 melléklet. — Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Kézirat. KOVÁCS ZSOLT és GYURICZA GYÖRGY (szerk.), BARCZIKAYNÉ SZEILER RITA, BUJDOSÓ ÉVA, GÁL NÓRA, GÁSPÁR EMESE, GULYÁS ÁGNES, HORVÁTH ZOLTÁN, JENCSEL HENRIETTA, KERCSMÁR ZSOLT, KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS, KORBÉLY BALÁZS, KOVÁCS GÁBOR, KOVÁCS ZSOLT, LACZKÓNÉ ŐRI GABRIELLA, LAJTOS SÁNDOR, MAGINECZ JÁNOS, MONSPART-MOLNÁR ZSÓFIA, MÜLLER TAMÁS, NÉMETH ANDRÁS, PASZERA GYÖRGY, REDLERNÉ TÁTRAI MARIANN, SELMECZI PÁL, SZENTPÉTERY ILDIKÓ, SZŐCS TEODÓRA, THAMÓNÉ BOZSÓ EDIT, TOLMÁCS DANIELLA, TÓTH GYÖRGY, UJHÁZINÉ KERÉK BARBARA, VARGA RENÁTA, VERES IMRE, VÉGH HAJNALKA, ZILAHI-SEBESS LÁSZLÓ: Somogyvár szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. - Kézirat, MBFH-MFGI-HOIOVF, MBFG Adattár, Budapest, 2015. november 27., 231 p. MAROS GY. 2015: Hírlevél, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), valamint a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) időszakos kiadványa, A Magminta-raktárak helyzete. MAROS, GY. 2015: ImaGeo Corescanning Interpretation Report, Kiskunhalas, Kiha-003, kézirat. MAROS GY. 2015: A Paks, PAET-26 fúrási jelentésének magszkennelési és földtani dokumentációs részfejezetei.

246


MAROS GY. 2015: Zárójelentés a 16/ A kutatások során keletkezett magminta-állomány kezelése projekt munkálatairól. MAROS GY., BERECZKI L., MARKOS G., BABINSZKI E., KISS J., PÜSPÖKI Z., VÉRTESY L., FÜSI B. 2015: Zárójelentés a 6.1. Magyarország 1:500 000-es medence modellje projekt munkálatairól. MARSI I., VIKOR ZS.. 2015: Építésföldtani veszélyeztetettségi térkép (Balatonfő). 1: 10000. –– Kézirat, 1 térképlap. MFGI. (8/2015. MBFH Földtani veszélyforrások vizsgálata projekt). MARSI I., VIKOR ZS. 2015: Építésföldtani veszélyeztetettségi térkép (Balatonföldvár). 1: 10000. –– Kézirat, 1 térképlap. MFGI. (8/2015. MBFH Földtani veszélyforrások vizsgálata projekt). MARSI I., VIKOR ZS. 2015: Fedett földtani térkép (Balatonfő). 1: 10000. –– Kézirat, 1 térképlap. MFGI. (8/2015. MBFH Földtani veszélyforrások vizsgálata projekt). MARSI I., VIKOR ZS. 2015: Fedett földtani térkép (Balatonföldvár). 1: 10000. –– Kézirat, 1 térképlap. MFGI. (8/2015. MBFH Földtani veszélyforrások vizsgálata projekt). MARSI I., VIKOR ZS. 2015: Felszíni folyamatok térképe (Balatonföldvár). 1: 10000. –– Kézirat, 1 térképlap. MFGI. (8/2015. MBFH Földtani veszélyforrások vizsgálata projekt). MARSI I., VIKOR ZS. 2015: Felszíni folyamatok térképe (Balatonfő). 1: 10000. –– Kézirat, 1 térképlap. MFGI. (8/2015. MBFH Földtani veszélyforrások vizsgálata projekt). MARSI I., VIKOR ZS. 2015: Lejtőfolyamatok térképe (Balatonfő). 1: 10000. –– Kézirat, 1 térképlap. MFGI. (8/2015. MBFH Földtani veszélyforrások vizsgálata projekt). MARSI I., VIKOR ZS. 2015: Lejtőfolyamatok térképe (Balatonföldvár). 1: 10000. –– Kézirat, 1 térképlap. MFGI. (8/2015. MBFH Földtani veszélyforrások vizsgálata projekt). MARSI I., BERECZKI L., MARKOS G., THAMÓNÉ BOZSÓ E. 2015: Folyómorfológia, üledékképződés és szerkezeti mozgások a késő-pleisztocén–holocén során a KözépTiszántúlon. ― Kézirat. MARSI I., ANDÓ A., FÜSI B., GAÁL N., KOLOSZÁR L., RÁDI K., SŐRÉS L., TALLER G. VIKOR ZS., ZILAHI-SEBESS L..2015: 9/2014. MBFH. Földtani veszélyforrások vizsgálata. Reambuláció, a térképi és a hozzájuk kapcsolódó adatrendszerek harmonizációja (2014 évi zárójelentés) — Kézirat, MFGI. (8/2015. MBFH Földtani veszélyforrások vizsgálata projekt). 70 p., 26 ábra, 17 mell. NÁDOR A., BERECZKY L., CSABAFI R., CSERKÉSZ-NAGY Á., FANCSIK T., KERÉKGYÁRTÓ T., KOVÁCS A.CS., KUN É., MARKOS G., SZŐCS TEODÓRA, ZILAHI-SEBESS L., 2015: A rétegrepesztés környezeti hatásainak vizsgálata. – Kézirat, zárójelentés a Magyar

247


Bányászati és Földtani Hivatal részére, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest, 2015. június 1., MBFG Adattár, 101 p. OROSZ, L. 2015: WP2 - D2.1: Hardware investment, installation and configuration. Project Report on D2.1 – MFGI NAK, Budapest. OROSZ L., POPOVICS I. 2015: OFGBA-GeoBank együttélés. — MFGI, 2015. október 21. OROSZ, L., SIPOS, A. 2015: Application development in the NAGiS project. Project report on D3.2 – MFGI NAK, Budapest PÜSPÖKI ZOLTÁN és GYURICZA GYÖRGY (szerk.), BARCZIKAYNÉ SZEILER RITA, DEMÉNY KRISZTINA, GÁL NÓRA, GÁSPÁR EMESE, GULYÁS ÁGNES, HOLNDONNER PÉTER, KERCSMÁR ZSOLT, KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS, KOVÁCS GÁBOR, KOVÁCS ZSOLT, MAGINECZ JÁNOS, MÜLLER TAMÁS, PASZERA GYÖRGY, PÜSPÖKI ZOLTÁN, SELMECZI PÁL, SZENTPÉTERY ILDIKÓ, TOLMÁCS DANIELLA, TÓTH GYÖRGY, UJHÁZINÉ KERÉK BARBARA, VARGA RENÁTA, VERES IMRE 2015: Dorog-észak

kőszén

koncesszióra

javasolt

terület

komplex

érzékenységi

és

terhelhetőségi vizsgálati tanulmánya – Kézirat, CD, MBFH-MFGI-HOI-OVF, MBFG Adattár, Budapest, 2015 november 5., 177 p. PÜSPÖKI, Z., HÁMORNÉ VIDÓ, M., JENCSEL, H., LENDVAY, P., PUMMER, T., PÁLFI, É., PASZERA, GY.,

RUSZNYÁK,

É.

2015:

3/2015.

Szénelőfordulások

földtani

és

geofizikai

adatrendszerének fejlesztése, koncessziós pályázatokat előkészítő feladatok végzése. 2015. évi MBFH-MFGI zárójelentés. — OBFGA Adattár, Budapest, 57. p. ROTÁRNÉ SZALKAI Á., HOMOLYA E., SELMECZI P. 2015: A klímaváltozás hatása az ivóvízbázisokra. — Kézirat, MFGI Budapest, 2015. SELMECZI I. 2015: Bihari medencerész (A terület nagyszerkezeti viszonyai, tektonika — Földtani felépítés — Fejlődéstörténet — A Bihar terület szénhidrogénföldtani viszonyai — A Bihar medencerész területén megismert szénhidrogén telepek) — Tanulmány a 2/2015 projekt zárójelentéséhez (szerkesztő: Kovács Zs.), Kézirat, 53 p. SZŐCS T., OROSZ L. 2015: Diffúz szennyeződések ellenőrzése. Háttéranyag az országos VGT 6. fejezetéhez. „Vállalkozási szerződés keretében a Kvassay Jenő Terv elkészítése, valamint a Vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata” tárgyú vállalkozási szerződéshez. Megbízó: SMARAGD GSH Kft. 16 p., 3. Melléklet

SZŐCS T., GÁL N.E., VARGA B. 2015: Felszín alatti vizek háttér- és küszöbértékeinek felülvizsgálata. Háttéranyag az országos VGT 6. fejezetéhez. „Vállalkozási szerződés keretében a Kvassay Jenő Terv elkészítése, valamint a Vízgyűjtő-gazdálkodási terv

248


felülvizsgálata” tárgyú vállalkozási szerződéshez. Megbízó: SMARAGD GSH Kft. p.40., 2. Melléklet. SZŰCS A., GÁL N.E., SZŐCS T. 2015: A 2000-2012 közötti időszak vízkémiai monitoring adatain végzett trendvizsgálatok módszertana és értékelése. Háttéranyag az országos VGT 6. fejezetéhez. „Vállalkozási szerződés keretében a Kvassay Jenő Terv elkészítése, valamint a Vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata” tárgyú vállalkozási szerződéshez. Megbízó: SMARAGD GSH Kft. 40 p., 23. Melléklet, 3 Függelék. THAMÓNÉ BOZSÓ E. 2015: Gerecse kvarter korok (xls). Gerecse kvarter korok irodalma. Stratigrafia.

―

Adatbázis,

M:\Terkepezes\Gerecse\_50E-es_MAGYARAZOGerecse\

2_gerecse_kotet_fejezetek\9_kvarter\Q_alapanyagok_gerecsemagyarazo\Kvarter_korok_ TBE THAMÓNÉ BOZSÓ E. 2015: A Nagykunság-dél részmedence földtani es szénhidrogén-földtani jellemzése.― Kézirat, 36 p. THAMÓNÉ BOZSÓ E. 2015: Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők. In: Kovács Zs., Gyuricza Gy.(szerk.): Balaton szenhidrogen koncessziora javasolt terulet komplex erzekenysegi es terhelhetősegi vizsgalati jelentese. ― Kézirat, MFGI, MBFH, NeKI, OVF, 96-105. THAMÓNÉ BOZSÓ E. 2015: Szénhidrogén-földtani es teleptani jellemzők. In: Kovács Zs., Gyuricza Gy.(szerk.): Somogyvar szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzekenységi es terhelhetősegi vizsgálati tanulmánya. ― Kézirat, MFGI, MBFH, NeKI, OVF, 102-116. THAMÓNÉ BOZSÓ E., FÜRI J., BÁTORI MIKLÓSNÉ 2015: Duna terasz minták lumineszcens kormeghatározásának kiegészítő eredményei. ― Kézirat, MFGI Laboratóriumi Osztály adattára, 11 p. THAMÓ-BOZSÓ, E., NAGY A., FÜRI, J., TÖRÖK-SINKA, M., BÁTORI MIKLÓSNÉ, HORVÁTH, ZS.., CSERNY, P. 2015: Results of luminescence dating of sample Blois-Ponts Chartrains US 1004 coupe 7. ― Kézirat, MFGI Laboratóriumi Osztály adattára, 7 p. THAMÓ-BOZSÓ, E., NAGY A., FÜRI, J., TÖRÖK-SINKA, M., BÁTORI MIKLÓSNÉ, HORVÁTH, ZS.., CSERNY, P. 2015: Results of luminescence dating of sample from Civaux (France). ― Kézirat, MFGI Laboratóriumi Osztály adattára, 13 p. THAMÓ-BOZSÓ, E., NAGY A., FÜRI, J., TÖRÖK-SINKA, M., BÁTORI MIKLÓSNÉ, HORVÁTH, ZS.., CSERNY, P. 2015: Results of luminescence dating of sample from La Roche-Cotard (France). ― Kézirat, MFGI Laboratóriumi Osztály adattára, 9 p.

249


THAMÓ-BOZSÓ, E., NAGY A., FÜRI, J., TÖRÖK-SINKA, M., BÁTORI MIKLÓSNÉ, HORVÁTH, ZS.., CSERNY, P. 2015: Results of luminescence dating of sample from Maille Bois d'Adrien (France). ― Kézirat, MFGI Laboratoriumi Osztály adattára, 18 p. THAMÓ-BOZSÓ, E., NAGY A., FÜRI, J., TÖRÖK-SINKA, M., BÁTORI MIKLÓSNÉ, HORVÁTH, ZS.., CSERNY, P. 2015: Results of luminescence dating of samples Moustiere and Lussault (France). ― Kézirat, MFGI Laboratóriumi Osztály adattára, 16 p. THAMÓ-BOZSÓ, E., NAGY A., FÜRI, J., TÖRÖK-SINKA, M., BÁTORI MIKLÓSNÉ, HORVÁTH, ZS.., CSERNY, P. 2015: Results of luminescence dating of samples from the Orava Basin. ― Kézirat, MFGI Laboratóriumi Osztály adattára, 24 p. TÖRÖK I. et al. 2015. Szeizmikus mérőrendszerek fejlesztése. — Kézirat, jelentés. MFGI, Budapest, 2015.12.23. 27 p. TÖRÖK KÁLMÁN és GYURICZA GYÖRGY (szerk.), BARCZIKAYNÉ SZEILER RITA, BIBÓK ZSUZSANNA, FÜGEDI UBUL, GÁL NÓRA, GÁSPÁR EMESE, GULYÁS ÁGNES, HORVÁTH ZOLTÁN, KERÉKGYÁRTÓ TAMÁS, KORBÉLY BALÁZS, KOVÁCS GÁBOR, KOVÁCS ZSOLT, LACZKÓNÉ ŐRI GABRIELLA, LAJTOS SÁNDOR, MAGINECZ JÁNOS, MONSPART-MOLNÁR ZSÓFIA, MÜLLER TAMÁS, NÉMETH ANDRÁS, PASZERA GYÖRGY, SELMECZI PÁL, SZENTPÉTERY ILDIKÓ, TOLMÁCS DANIELLA, TÓTH GYÖRGY, TÖRÖK KÁLMÁN, UJHÁZINÉ KERÉK BARBARA, VARGA RENÁTA, VERES IMRE, VÉGH HAJNALKA 2015: Recsk II. rézérc koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmánya – Kézirat, MBFH-MFGI-HOI-OVF, MBFG Adattár, Budapest, 2015. szeptember, 203 p. ZILAHI-SEBESS L., GYURICZA GY. (SZERK), BARCZIKAYNÉ SZEILER RITA, BIBÓK ZSUZSANNA, DEMÉNY KRISZTINA, GÁL NÓRA, GÁSPÁR EMESE, GULYÁS ÁGNES, HOLNDONNER PÉTER, JENCSEL HENRIETTA, KOVÁCS GÁBOR, LACZKÓNÉ ŐRI GABRIELLA, MAGINECZ JÁNOS, MOLNÁR ZSÓFIA, MÜLLER TAMÁS, NÁDOR ANNAMÁRIA, NÉMETH ANDRÁS, PASZERA GYÖRGY, , SELMECZI PÁL, SZENTPÉTERY ILDIKÓ, SZŐCS TEODÓRA, TOLMÁCS DANIELLA, TÓTH GYÖRGY, UJHÁZINÉ KERÉK BARBARA, VERES IMRE, VERES ISTVÁN, ZSÁMBOK ISTVÁN, 2015: Fertőd geotermikus

koncesszióra

javasolt

terület

vizsgálati

tanulmánya

(érzékenység

terhelhetőségi tanulmány). – Kézirat, MBFH-MFGI-NEKI, MBFG Adattár, Budapest, 2015. január 30. pp. 144. ZILAHI-SEBESS L., GYURICZA GY. (SZERK), BARCZIKAYNÉ SZEILER RITA, BIBÓK ZSUZSANNA, DEMÉNY KRISZTINA, GÁL NÓRA, GÁSPÁR EMESE, GULYÁS ÁGNES, HOLNDONNER PÉTER, JENCSEL HENRIETTA, KOVÁCS GÁBOR, LACZKÓNÉ ŐRI GABRIELLA, MAGINECZ JÁNOS, MOLNÁR ZSÓFIA, MÜLLER TAMÁS, NÁDOR ANNAMÁRIA, NÉMETH ANDRÁS, PASZERA GYÖRGY, , SELMECZI PÁL, SZENTPÉTERY ILDIKÓ, SZŐCS TEODÓRA, TOLMÁCS DANIELLA, TÓTH GYÖRGY, UJHÁZINÉ KERÉK BARBARA, VERES IMRE, VERES ISTVÁN, ZSÁMBOK ISTVÁN, 2015: Fertőd

250


geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. – Kézirat, MBFH-MFGI-NEKI, MBFG Adattár, Budapest, 2015.július 10. pp. 156. ZILAHI-SEBESS L., GYURICZA GY. (SZERK), BARCZIKAYNÉ SZEILER RITA, BIBÓK ZSUZSANNA, DEMÉNY KRISZTINA, GÁL NÓRA, GÁSPÁR EMESE, GULYÁS ÁGNES, HOLNDONNER PÉTER, JENCSEL HENRIETTA, KOVÁCS GÁBOR, LACZKÓNÉ ŐRI GABRIELLA, MAGINECZ JÁNOS, MOLNÁR ZSÓFIA, MÜLLER TAMÁS, NÁDOR ANNAMÁRIA, NÉMETH ANDRÁS, PASZERA GYÖRGY, , SELMECZI PÁL, SZENTPÉTERY ILDIKÓ, SZŐCS TEODÓRA, TOLMÁCS DANIELLA, TÓTH GYÖRGY, UJHÁZINÉ KERÉK BARBARA, VERES IMRE, VERES ISTVÁN, ZSÁMBOK ISTVÁN, 2015: Fertőd geotermikus koncesszióra javasolt terület jelentés tervezete. – Kézirat, MFGI, Budapest, 2015. pp.145. ZILAHI-SEBESS L., GYURICZA GY. (SZERK), BARCZIKAYNÉ SZEILER RITA, BIBÓK ZSUZSANNA, DEMÉNY KRISZTINA, GÁL NÓRA, GÁSPÁR EMESE, GULYÁS ÁGNES, HOLNDONNER PÉTER, JENCSEL HENRIETTA, KOVÁCS GÁBOR, KOVÁCS ZSOLT, MAGINECZ JÁNOS, MÜLLER TAMÁS, NÁDOR ANNAMÁRIA, NÉMETH ANDRÁS, NOVÁK BRIGITTA, PASZERA GYÖRGY, SELMECZI ILDIKÓ, SELMECZI PÁL, SZENTPÉTERY ILDIKÓ, SZŐCS TEODÓRA, TOLMÁCS DANIELLA, TÓTH GYÖRGY, UJHÁZINÉ KERÉK BARBARA, VERES IMRE, VERES ISTVÁN, ZSÁMBOK ISTVÁN, 2015: Igal geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése.– Kézirat,

MBFH-MFGI-NEKI, MBFG Adattár, Budapest, 2015.

február 19. pp. 156. GYALOG

L. (szerk.), PELIKÁN P., SELMECZI I. (közreműködők), ANGYAL J., HEGYINÉ RUSZNYÁK

É., KŐBÁNYAI P. (digitális szerk.) 2015: Budapest környékének földtani térképe – The Geological map of Budapest area 1:50 000. — Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), Budapest.

Szabályzat OROSZ L., SZATMÁRI ZS. 2015: MFGI Információbiztonsági Szabályzat. v1.0. Belső használatra. 2015. december 1. Budapest, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, 86 p.

Cikk, Könyv, Könyvrészlet, Absztrakt ALBANESE, S., SADHEGHI, M., LIMA, A., CICCHELLA, D., DINELLI, E., VALERA, P., FALCONI, M., DEMETRIADES, A., DE VIVO, B. (and The GEMAS Project Team Andersson, M., Baritz, R., Batista, M. J., Bel-lan, A., Birke, M., De Vos, W., Ďuriš, M., Dusza-Dobek, A., Eggen, O. A., Eklund, M., Ernstsen, V., Filzmoser, P., Flight, D. M. A., Forrester, S., Fuchs, M., FÜGEDI, U., Gilucis, A., Gosar, M., Gregorauskiene, V., De Groot, W., Gulan, A., Halamić, J., Haslinger, E., Hayoz, p., Hoffmann, R., Hoogewerff, J., Hrvatovic, H., Husnjak, S.,

251


Janik, L., Jordán, Gy., Kaminari, M., Kirby, J., Klos, V., Krone, F., Kwecko, P.,Kuti, L., Ladenberger, A., Locutura, J., Lucivjansky, P., Mann, A., Mackovych, D., McLaughlin, M., Malyuk, B. I., Maquil, R., Meuli, R. G., Mol, G., Négrel, P., O'Connor, P., Oorts, K., Ottesen, R. T., Pasieczna, A., Petersell, V., Pfleiderer, S., Poňavič, M., Prazeres, C., Rauch, U., Radusinović, S., Reimann, C., Salpeteur, I., Scanlon, R., Schedl, A., Scheib, A., Schoeters, ., Sellersjö, E., Slaninka, I., Soriano-Disla, J. M., Šorša, M., Svrkota, R., Stafilov, T., Tarvainen, T., Trendavilov, V., Verougstraete, V., Vidojević, D., Zomeni, Z.) 2015: GEMAS: Cobalt, Cr, Cu and Ni distribution in agricultural and grazing land soil of Europe.

—

Journal

of

Geochemical

Exploration

01/2015;

154,

pp.

81–93.

DOI:10.1016/j.gexplo.2015.01.004 ANDÓ A., SCHAREK P. 2015: Településgeológiai kutatások tartalma és eredményei a Budapesti agglomerációban. — 10. Földtani Veszélyforrások Konferencia, Dunaújváros, 17–19/06/2015. pp. ANDÓ A., TOLMÁCS D. 2015: Városi környezeti állapot „monitoringja” és problémái a budapesti településgeológiai kutatások keretében. — A Magyar Hidrológiai Társaság által rendezett

33.

Országos

Vándorgyűlés,

Szombathely,

1–3/07/2015.

[16

p.]

http://www.hidrologia.hu/vandorgyules/33/dolgozatok/word/0701_ando_anita.pdf ANDÓ A., BODNÁR N., GYURICZA GY., ZSÁMBOK I. 2015: Urban geology map series of Budapest (District X). — 5. EUGEO Budapest 2015. [Congress on the Geography of Europe]. Congress Programme and Abstracts, Budapest, 30/08-02/09/2015. Hungarian Geographical

Society,

Budapest.

Poster.

[p.

52.]

http://eugeo2015.com/images/downloads/programme_and_abstracts_eugeo2015.pdf ANDREJSZKI, T., TÖRÖK, A., CSETE, M. 2015: Identifyingy the Utility Function of Transport Services From Stated Preferences. — Transport And Telecommunication 16 (2), pp. 138144. BABINSZKI E. 2015: 30 000 PET palackkal kevesebb. — National Geographic, 2015. július 27. http://www.ng.hu/Fold/2015/07/27/30-000-PET-palackkal-kevesebb BABINSZKI E. 2015: Andezitcsúszdán a kőtengerbe! — National Geographic, 2015. március 18. http://www.ng.hu/Termeszet/2015/03/17/Andezitcsuszdan-a-kotengerbe BABINSZKI E. 2015: A bakonyi dinoszauruszok csodálatos világa. Könyvajánló. — National Geographic, 2015. december 11. http://www.ng.hu/Widgets/Konyvajanlo/2015/12/11/Abakonyi-dinoszauruszok-csodalatos-vilaga BABINSZKI E. 2015: Bauxitbányászatunk egykori Mekkája. — National Geographic, 2015. április 21. http://www.ng.hu/Termeszet/2015/04/21/Bauxitbanyaszatunk-egykori-Mekkaja

252


BABINSZKI E. 2015: Csontról csontra. Interjú Ősi Attila paleontológussal. — National Geographic, 2015. január 5. http://www.ng.hu/Elofizetoi-tamogatas/2015/01/06/Csontrolcsontra BABINSZKI E. 2015: Egy ősi folyó emlékei a Balaton környékén. — National Geographic, 2015. július 8. http://www.ng.hu/Termeszet/2015/07/08/Egy-osi-folyo-emlekei-a-Balatonkornyeken BABINSZKI E. 2015: A „gerecsei vörös márvány” – A gerecsei kőbányászat I. rész. — Természet Világa 146 (12), pp. 568–569. BABINSZKI E. 2015: Gyorsasági rekord egy szeméthajóval. — National Geographic, 2015. június 25. http://www.ng.hu/Fold/2015/06/25/Gyorsasagi-rekord-egy-szemethajoval BABINSZKI E. 2015: Gyűjthető múlt, látványos jelen, változó jövő. Földtudományos Forgatag 2015.

—

National

Geographic,

2015.

november

9.

http://www.ng.hu/Channel/2015/11/09/Gyujtheto-mult-latvanyos-jelen-valtozo-jovo BABINSZKI E. 2015: Ha a balatoni magaspartok mesélni tudnának… – A Pannon-tó II. rész. — Természet Világa 146 (7), pp. 324–326. BABINSZKI E. 2015: Az internet szerepe a tudományos-ismeretterjesztő filmek jövőjében. Szakdolgozat. — Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar, Budapest, 75 p. BABINSZKI E. 2015: Ősciprusok és emberősök mocsara – A Pannon-tó I. rész. — Természet Világa 146 (3), pp. 132–134. BABINSZKI E. 2015: PET-helyzet: túl az út felén. — National Geographic, 2015. július 23. http://www.ng.hu/Fold/2015/07/23/PET-helyzet-tul-az-ut-felen BABINSZKI E. 2015: Rajtol a PET Kupa. — National Geographic, 2015. július 20. http://www.ng.hu/Fold/2015/07/20/Rajtol-a-PET-Kupa BABINSZKI E. 2015: Séta tengeralatti források között. — National Geographic, 2015. szeptember 23. http://www.ng.hu/Termeszet/2015/09/22/Seta-tengeralatti-forrasok-kozott BABINSZKI E. 2015: Szemétszedésből kaland! — National Geographic, 2015. május 11. http://www.ng.hu/Fold/2015/05/08/Szemetszedesbol-kaland BABINSZKI E. 2015: A tó mélyének gazdagsága – A Pannon-tó III. rész. — Természet Világa 146 (10), pp. 472–474. BABINSZKI E. 2015: A tiszai PET-kalózok újabb támadása. — Élet és Tudomány 70 (32), pp. 1016–1017.

253


BABINSZKI E. 2015: A Velencei-hegység gránit Kockája. — National Geographic, 2015. augusztus 9. http://www.ng.hu/Termeszet/2015/08/09/A-Velencei-hegyseg-granit-Kockaja BABINSZKI E. 2015: Vulkánok – A Kárpát-Pannon térség tűzhányói. Könyvajánló. — National Geographic, 2015. november 24. http://www.ng.hu/Konyv/2015/11/24/Vulkanok-A-KarpatPannon-terseg-tuzhanyoi BARBACKA, M., POPA, M. E., MITKA, J., BODOR, E., PACYNA, G. 2015: Relationships between ecosystems and plant assemblages as responses to environmental conditions int he Lower Jurassic of Hungary and Romania. — Acta Palaeobotanica 55 (1), pp. 3–17. BARBACKA, M., PÜSPÖKI, Z., BODOR, E., FORGÁCS, Z., HÁMOR-VIDÓ, M., PACYNA, G., MCINTOSH, W. 2015: Palaeotopography related plant succession stages in a coal forming deltaic succession in early Jurassic in Hungary. — Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 440, pp. 579–593. DOI: 10.1016/j.palaeo.2015.09.027 BARTHA, I. R., MAGYAR, I., FODOR, L., CSILLAG, G., LANTOS, Z., TŐKÉS, L., SZTANÓ, O. 2015: Lake Pannon Deltaic deposits in Gerecse hills, Hungary. — In: Bartha, I.-R. [et al.] (eds.): Neogene of the Paratethyan Region. 6th Workshop on the Neogene of Central and SouthEastern Europe an RCMNS Interim Colloquium, Orfű, Hungary, 31/05/2015–03/06/2015, Programme, Abstracts, Field Trip Guidebook. Hungarian Geological Society, Budapest, p. 19. BARTHA, I. R., MAGYAR, I., FODOR, L., CSILLAG, G., LANTOS, Z., TŐKÉS, L., SZTANÓ, O. 2015: Late Miocene lacustrine deltaic deposit: Integrated outcrop and well data from the junction of the Danube Basin and Gerecse Hills, Hungary. — 31st IAS Meeting of Sedimentology, Kraków, Poland, 22-25/06/2015. Abstracts. p. 54. http://www.ing.uj.edu.pl/documents/4243866/2a16bdf7-fdf5-4572-8161-0c03a1386013 BERNÁTH GY., GÄRTNER D., ZILAHI-SEBESS L., HÁMOS G. 2015: A BAF-2 fúrás mélyfúrásgeofizikai értelmezése, földtani, tektonikai eredményei – Interpretation and geological results of well logging measurements in BAF-2 drilling. — In: Dályay V., Sámson M. (szerk.): Tisia Konferencia kiadványa, Pécs, Magyarország, 27–28/02/2015.

Molnár

Nyomda és Kiadó, Pécs, pp. 67–71. BHATTOA, H., ANDRÁSSY, L., MAROS, GY., KOVÁCS, I., KÓNYA, P., FÜRI, J., BESNYI, A., BERTALAN, É., FALUS, GY., UDVARDI, B., FANCSIK T., PETHO, Z., HORVÁTH, A., SZEKANECZ, Z. 2015: Laser induced plasma spectrometry (LIPS) in determining bone mineral conent. The Lips and Bones study. — Third International Congress on Controversies in Rheumatology & Autoimmunity, March 12 – 14., 2015, Sorrento, Italy, p. 343. (poszter)

254


BÍRÓ, T., KOVÁCS. I., KIRÁLY, E., FALUS, GY., KARÁTSON, D., BENDŐ ZS., FANCSIK, T., SÁNDORNÉ KOVÁCS J. 2015: „Víz” a riolitos piroklasztitok kvarcaiban. — VI. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés, Ópálos, Románia. ISBN 978-936-306-389-7, pp. 41–45. BIRÓ T, KOVÁCS I, KIRÁLY E, FALUS G, KARÁTSON D, BENDŐ Z, FANCSIK T., SÁNDORNÉ KOVÁCS J. 2015: 'Water' in Quartz from Various Rhyolitic Pyroclastic Horizons: A New Correlation Tool? — Goldschmidt Conference, 16-21 September 2015. Prague, Czeh Republic, Goldschmidt Abstracts, p. 308. (poszter) BODNÁR N., SZLABÓCZKY P., TÖRÖK Á. 2015: A budapesti 4-es metró Duna alatti átvezető szakasz földtani értelmezésének változása 1898-tól napjainkig. — In: Török Á., Görög P., Vásárhelyi B. (szerk.): Mérnökgeológia-Kőzetmechanika pp. 161–170. BODNÁR N., SZLABÓCZKY P., TÖRÖK Á. 2015: Using of Multivariate Statistical Analysis in Engineering Geology at the Pest Side of the Metro Line 4 in Budapest, Hungary. — In: Lollino, G., Giordan, D., Thuro, K., Carranza-Torres, C., Wu, F., Marinos, P., Delgado, C. (eds.): Engineering Geology for Society and Territory. Volume 6: Applied Geology for Major Engineering Projects. Cham: Springer International Publishing, pp. 851–854. BODOR E. R. 2015: Növényi reproduktív képletek a Mecseki Kőszén Formációból. Doktori értekezés. — ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola, Budapest, 124 p., 11 t., [13] melléklet, 1 adatlap. BODOR, E. R., BARBACKA, M. 2015: Nilssonia-félék reproduktív képletei a Mecseki Kőszén Formációból. — In: Bosnakoff M., Dulai A. (szerk.): 18. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Varbó–Fónagyság,

14–16/05/2015.,

Program,

előadáskivonatok,

kirándulásvezető.

Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, p. 8. BOTFALVAI, G., BODOR, E. R., MINDSZENTY, A., ŐSI, A., HAAS, J. 2015: Az iharkúti késő-kréta (santoni) gerinces lelőhely szedimentológiai vizsgálatának főbb eredményei.— In: Bosnakoff M., Dulai A. (szerk.): 18. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Varbó–Fónagyság, 14–16/05/2015., Program, előadáskivonatok, kirándulásvezető. Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, pp. 9–10. BUDAI T., HAAS J., PIROS O. 2015: Új rétegtani adatok a Zsámbéki-medence triász aljzatából – szerkezetföldtani következtetések. — Földtani Közlöny 145 (3), pp. 247–255. BUDAY, T., SZŰCS, P., KOZÁK, M., PÜSPÖKI, Z., MCINTOSH, R. W., BÓDI, E., BÁLINT, B., BULÁTKÓ, K. 2015: Sustainability aspects of thermal water production in the region of Hajdúszoboszló-Debrecen, Hungary. — Environmental Earth Sciences 74, pp. 7511– 7521.

255


BUJDOSÓ É, CSABAFI R., KOVÁCS A. CS., TÖRÖK I., GILI L., HEGEŰS E., 2015: A BAF passzív szeizmikus monitoring első 10 évének eredményei. — A Magyar Geofizikusok Egyesületének 34. Vándorgyűlése, Budapest, Benczúr Konferenciaközpont, 2015. szeptember 24-26., pp. 102–103. BUJDOSÓ, É., STICKEL, J., KOVÁCS, A. CS., HEGEDŰS, E., CSABAFI, R., TÖRÖK, I.: Site investigation by joint application of seismic and engineering geophysical soundings (CPTe). — 21st European Meeting of Environmental and Engineering Geophysics, Near Surface Geoscience, 6-9 September 2015, Torino, Italy (extended abstract) BUZÁSI, A., CSETE, M. 2015: Lakótelepi zöldterületek adaptációs és mitigációs potenciáljának értékelése. — Fenntarthatóság: utópia vagy realitás? Budapest, Magyarország, 2015.06.15 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, p. 19. BUZÁSI, A., CSETE, M. 2015: Sustainability Indicators in Assessing Urban Transport Systems. — Periodica Polytechnica: Transportation Engineering 43 (3) pp. 138-145. CSÁSZÁR G., PIROS O., SZINGER B., KONRÁD GY. 2015: A Tiszai egység felépítésének néhány sajátossága és rokonsági/származási viszonyainak kérdései – Some aspects of the geological build up and questions of derivation of the Tisza Unit. — In: Dályay V., Sámson M. (szerk.): Tisia Konferencia kiadványa, Pécs, Magyarország, 27–28/02/2015. Molnár Nyomda és Kiadó, Pécs, pp. 21–24. CSETE, M. 2015: Könyvszemle. Fenntartható gazdálkodás. [Szlávik János, Budapest: Wolters Kluwer CompLex K., 2013-ban megjelent könyvéről] — Magyar Tudomány 176 (2), pp. 250–253. CSETE, M., BUZÁSI, A. 2015: Managing local adaptation processes in Hungary. — In: Wisniewksi, T., Ryding, D.: 12th International CIRCLE Conference: Book of Abstracts. Szczecin, Lengyelország, 2015.04.08-2015.04.11. Szczecin: Centre for International Research in Consumers, Locations and Environments, 2015. p. 122. (ISBN:978-09932345-0-7) CSETE, M., SZABÓ M. 2015: Pole cities: economic development enhancers and limits. Case of two Hungarian regional centres. — Економічний часопис-ХХІ – Economic Annals-XXI 3-4 (1), pp. 97–100. CSETE, M., SZÉCSI, N. 2015: The role of tourism management in adaptation to climate change – a study of a European inland area with a diversified tourism supply. — Journal of Sustainable Tourism 23 (3) pp. 477–496.

256


CSILAG, G., SEBE, K. 2015: Long-Term Geomorphological Evolution. — In: Lóczy, D. (editor): Landscapes and Landforms of Hungary. Springer International Publishing Switzerland, Heidelberg [etc.], pp. 29–38. CUTURRUFO, F., PILIPENKO, V., HEILIG, B., STEPANOVA, M., LÜHR, H., VEGA, P., YOSHIKAWA, A. 2015: Near-equatorial Pi2 and Pc3 waves observed by CHAMP and on SAMBA/MAGDAS stations — Advances in Space Research 55, pp. 1180–1189. DAL CORSO, J., GIANOLLA, P., NEWTON, R. J., FRANCESCHI, M., ROGHI, G., CAGGIATI, M., RAUCSIK, B., BUDAI, T., HAAS, J., PRETO, N. 2015: Carbon isotope records reveal synchronicity between carbon cycle perturbation and „Carnian Pluvial Event” in the Tethys realm (Late Triassic). — Global and Planetary Change 127, pp. 79–90. DANISIK, M., FODOR, L., DUNKL, I., GERDES, A., CSIZMEG, J., HÁMOR-VIDÓ, M., NOREEN J.E. 2015: A multi-system geochronology in Ad-3 borehole, Pannonian Basin (Hungary) with implications for dating volcanic rocks by low-temperature thermochronology and for interpretation of (O–Th)/He data. — Terra Nova 27 (4), pp. 258–269.

DOI:

10.1111/ter.12155 DÉGI J., TÖRÖK K. 2015: Metamorf reakciók szubmikronos reliktumai az Óbrennbergi Csillámpalában. — 10. Téli Ásványtudományi Iskola, 2015. január 23-24., Balatonfüred, elektronikus előadás kivonatok. DÉGI J , TÖRÖK K , SCHUSTER R. 2015: Distinction of Variscan, Permo-Triassic and Alpine events in andalusite-biotite-sillimanite schists from Sopron area, W-Hungary. — In: Ondrej Lexa , Pavlína Hasalová , Petr Jerábek (szerk.):

CETEG

2015:

Central

European Tectonics Group Annual Meeting Abstract volume, p. 110. DÉGI J., TÖRÖK, K., SCHUSTER, R. 2015: Szubmikrométeres léptékű megfigyelések az Óbrennbergi csillámpalában- három tektonikai ciklus elkülönítése. — In: Pál-Molnár, E., Raucsik, B., Varga, A. (szerk) „Meddig ér a takarónk? A magmaképződéstől a regionális litoszféra formáló folyamatokig. 6. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés, Ópálos, pp. 4246. DEL CORPO, A., M. VELLANTE, B. HEILIG, J. LICHTENBERGER, J. REDA, E. PIETROPAOLO, M. PIERSANTI, R. FRIEDEL, T. RAITA 2015: Temporal-spatial variations of cold plasma mass density in the inner magnetosphere from field line resonances detected at EMMA magnetometer network (The Earth’s Plasmasphere: Remote Sensing and Modelling). — 26th IUGG General Assembly, Prague, 26 June, 2015. DOMBI P., CSETE M. 2015: Fény és nanorendszerek ultragyors kölcsönhatása. — Magyar Tudomány 176 (10), pp. 1191–1197.

257


DULAI A., KERCSMÁR ZS. 2015: Rejtett gazdagság: eocén bentosz együttesek a Dunántúliközéphegység fúrásmintáiban. — In: Bosnakoff M., Dulai A. (szerk.): 18. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Varbó–Fónagyság, 14–16/05/2015., Program, előadáskivonatok, kirándulásvezető. Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, pp. 12–13. DWIVEDI, N. K., SCHMID, D., NARITA, Y., KOVÁCS, P., VÖRÖS, Z., DELVA, M., ZHANG, T. 2015: Statistical investigation on the power-law behavior of magnetic fluctuations in the Venusian magnetosheath. — Earth, Planets and Space 67 August (137), pp. [1–13] http://link.springer.com/article/10.1186/s40623-015-0308-x FALUS GY., SZAMOSFALVI Á., BUDAI F., KÓNYA P., SZŰCS A. 2015. M2-4/2014 A hazai potenciális szén-dioxid tárolókomplexumok geokémiai reaktivitás modellezése. FANCSIK TAMÁS, KOVÁCS ZS., 2015: Potenciál a hazai nem konvencionális szénhidrogén kutatásban és termelésben. — „Nem konvencionális szénhidrogének – Magyarországi lehetőségek” című ankét, Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága, MTA Földtudományok Osztálya és az MTA Műszaki Tudományok Osztálya Energetikai Tudományos Bizottsága ankétja, MTA Székház, Budapest, 26/03/2015. FARAGÓ, E., PÜSPÖKI, Z., CSÁMER, Á. (in press) 2015: High-resolution stratigraphy of Quaternary fluvial succesion based on borehole logs around Szarvas (Körös Basin, Eastern Hungary) – (in press) Acta Geographica, Geologica et Meteorologica. FREILER, Á., HORVÁTH, Á., TÖRÖK, K., FÖLDES, T. 2015: Origin of radon concentration of Csalóka Spring in the Sopron Mountains (West Hungary). — Journal of Environmental Radioactivity 151 (1), pp. 174-184. FREILER Á., HORVÁTH Á., TÖRÖK K. 2015: 226Ra activity distribution of rocks in the Sopron Mts. (West-Hungary). — Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry 306 (1), pp. 243–247. FÜGEDI U., GYURICZA GY., TOLMÁCS D. 2015: Szemelvények a magyarországi területi geokémiai kutatásokból — történeti áttekintés. — Földtani Közlöny 145 (3), pp. 287–300. FÜGEDI U., TOLMÁCS D., BARCZIKAINÉ SZEILER R. 2015: Toxikus és esszenciális mikroelemek háttér értéktartományai. — In: Csicsek G., Kiss I. (szerk.): 11. Kárpát-medencei környezetudományi konferencia, Pécs, Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Szentágothai János Szakkollégium, 06-09/05/2015. Tanulmánykötet. Szentágothai János Szakkollégium, Pécs, pp. 27–45.

258


GAÁL, GY., HORVÁTH, E., TÖRÖK, Á.,

CSETE, M. 2015: Analysis of Public Transport

Performance in Budapest, Hungary. — Periodica Polytechnica-Social And Management Sciences 23 (1), pp. 68-72. GIL, G., BARNES, J. D., BOSCHI, C., GUNIA, P., RACZYŃSKI, P., SZAKMÁNY, GY., BENDŐ, ZS., PÉTERDI, B. 2015: Nephrite from Złoty Stok (Sudetes, SW Poland): Petrological, geochemical and isotopic evidence for a dolomite-related origin. — The Canadian Mineralogist, 53, pp. 533–556. doi:10.3749/canmin.1500018. GIL, G., BARNES, J.D., BOSCHI, C., GUNIA, P., SZAKMÁNY, GY., BENDŐ, ZS., RACZYŃSKI, P., PÉTERDI, B. 2015: Origin of serpentinite-related nephrites from Gogolów-Jordanów Massif, Poland. — Geological Quarterly 59 (3), pp. 457-472. GÚTHY T. 2015: A Mohorovičić határfelület vizsgálata mélyszeizmikus szelvények felhasználásával a Nagyalföld DK-i részén. — A Magyar Geofizikusok Egyesületének 34. Vándorgyűlése, Budapest, Benczúr Konferenciaközpont, 2015. szeptember 24-26., pp. 49-50. GYURICZA GY., TÓTH GY., ZILAHI-SEBESS L. 2015: Koncessziós tanulmányok: környezeti konfliktus-megelőzés az ásványvagyon gazdálkodásban. — Országos Bányászati Konferencia Egerszalók, 2015. március 20. HAAS, J., LUKOCZKI, G., BUDAI, T., DEMÉNY, A. 2015: Genesis of Upper Triassic peritidal dolomites in the Transdanubian Range, Hungary. — Facies 61 (3), pp. [1-28] HABLY L., ERDEI B., SELMECZI I. 2015: A late Oligocene flora from Környe, near Tatabánya, N Hungary. — Neues Jahrbuch für Geologie und Paläontologie-Abhandlungen 276 (3), pp. 285–302. HACKLEY , P., ARAUJO, CV., BORREGO, A.B., BOUZINOS, A.,CARDOTT, B.J., COOK, A.C., EBLE, C., FLORES, D., GENTZIS, T.,GONÇALVES, P.A., MENDONÇA FILHO, J.G., HÁMOR-VIDÓ, M., JELONEK, I., KOMMEREN, K., KNOWLES, W., KUS, J., MASTALERZ, M., MENEZES, T.R., NEWMAN, J., OIKONOMOPOULOS, I.K., PAWLEWICZ, M., PICKEL, W., POTTER, J., RANASINGHE, P., READ, H., REYES, RODRIGUEZ , G.D.L.R., DE SOUZA, I.V.A.F., SUAREZ-RUIZ, I., SÝKOROVA, I., VALENTINE, B.J. 2015. Standardization of reflectance measurements in dispersed organic matter: Results of an exercise to improve interlaboratory agreement. — Marine and Petroleum Geology 59, pp. 22–34. HAJNAL, Z., TAKÁCS, E., PANDIT, B., 2015: Current global understanding and significance of the lithosphere. — A Magyar Geofizikusok Egyesületének 34. Vándorgyűlése, Budapest, Benczúr Konferenciaközpont, 2015. szeptember 24-26., pp. 13–14.

259


HAJNAL, Z., TAKÁCS, E., PANDIT, B., ANNESLEY, I. R. 2015: Uranium mineralization indicators from seismic and well log data in the Shea Creek area at the southern margin of the Carswell impact structure, Athabasca Basin, Canada. — Geophysical Prospecting 63 , pp. 861–880. HÁLA J. 2015: “Nagy lélek szállott el közülünk”. Herman Ottó balesete, halála és temetése. — In: Vásárhelyi T. (szerk.): Herman Ottó a polihisztor munkássága, hatása konferencia (2015. február 26-27). Előadások. Független Pedagógiai intézet, [Budapest], pp. 61–74. HALUPKA, G., OROSZ, L. 2015: Correction of Shallow Drilling Database. — In: Project Report on D4.8 Shallow Drill Dataset and Soil Map Integration NAK, Budapest, p. 9. HALUPKA G., TILDY P. P., NAGY P. 2015: 9/2015. A földtani veszélyforrásokkal érintett területek regionális felülvizsgálata, módszertani kutatás és fejlesztés. HÁMOR-VIDÓ, M. 2015: Observation of early diagenetic processes through organic matter changes in the Toarcian Úrkút Manganese Formation in Hungary. — In: J. Kus, P. David, S. Kalaitzidis, H-M. Schulz & R.F. Sachsenhofer (Eds.): 2015 ICCP Symposium on "Coal and Organic Petrology ICCP Program & Abstract Book. 67th Annual Meeting of the International Committee for Coal and Organic Petrology, September 5-11. 2015, Potsdam, Germany. — Schriftenreihe der Deutschen Gesellschaft für Geowissenschaften Heft 87, p. 88. HÁMORNÉ VIDÓ, M., HORVÁTH, R. 2015: A magyarországi barnaszenek, mint nyomelem forrás. — MTA Szerves Geokémiai Albizottsági ülés – Budapest, 2015. május 27. előadás absztrakt. HÁMOR-VIDÓ, M., HUFNAGEL, H. 2015. Organic petrological assessment of the facies evolution of the Norian- Rhaetian carbonate-rich environment of Rezi-1 well samples, western Hungary. — In: J. Kus, P. David, S. Kalaitzidis, H-M. Schulz & R.F. Sachsenhofer (Eds.): ICCP Program & Abstract Book. 67th Annual Meeting of the International Committee for Coal and Organic Petrology, September 5-11. 2015, Potsdam, Germany. Schriftenreihe der Deutschen Gesellschaft für Geowissenschaften Heft 87, pp. 89–90. HÁMORNÉ VIDÓ, M., RAISZ, I., HORVÁTH, R. 2015: Barnaszenek környezetkímélő-energetikai és vegyipari felhasználása. — XII. Környezetvédelmi Analitikai és Technológiai Konferencia. A jelen és a jövő analitikai eljárásai és technológiái az egészséges emberi környezetért. Magyar Kémikusok Egyesülete, 2015. október 7-9. Balatonszárszó, p. 43. HÁMORNÉ VIDÓ, M. 2015: A Mecseki Kőszén Formáció új telepazonosítása. — Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat 148/3, pp. 15–19.

260


HARAZIN P. ÉS PÁLVÖLGYI T. 2015: Erőforrás-hatékonysági Tervezési Platform koncepcionális és megvalósíthatósági tanulmány bemutatása. — Energiagazdálkodás 55 (1), pp. 37–40. HEGEDŰS, E., 2015: Active Seismic Concept of Operations. — Expert Meeting on Seismic Techniques, VIC, Vienna, Austria, 18 November 2015. HEGEDŰS, E., 2015: Lessons from the CPT Development for OSI in the Period 2009-2014. — Expert Meeting on OSI Continuation Period Techniques, VIC, Vienna, Austria, 12 May 2015. HEILIG, B. 2015: ULF waves in the magnetosphere – IAGA Division 3. Magnetospheric phenomena. — Geomatikai Közlemények 18, p. 71. HEILIG, B., VADÁSZ, G. 2015: Monitoring of the dynamic plasmasphere – IAGA Division 3. Magnetospheric phenomena. — Geomatikai Közlemények 18, p. 73. HEILIG, B., L. MERÉNYI, L. SZABADOS, A. CSONTOS, P. KOVÁCS 2015: EMMA - the European quasi Meridional Magnetometer Array – IAGA Division 5. Observatory, instruments, surveys and analyses. — Geomatikai Közlemények 18, p. 97. HETÉNYI, GY, REN, Y., DANDO, B., W. STUART, G., HEGEDŰS, E., KOVÁCS, A. CS., HOUSEMAN, G. A. 2015: Crustal structure of the Pannonian Basin: the AlCaPa and Tisza Terrains and the Mid-Hungarian Zone, Tectonophysics 646 (4), pp. 106–116. HIPS, K., HAAS, J., POROS, ZS., KELE, S., BUDAI, T. 2015: Dolomitization of Triassic microbial mat deposits (Hungary): Origin of microcrystalline dolomite. — Sedimentary Geology 318 (1), pp. 113–129. HOMOLYA, E., HALUPKA, G., OROSZ L. 2015: NAGiS database built-in data. — In: Project Report on WP4.1-D4.2 Data acquisition, quality check, homogenization. NAK, Budapest, p. 22. HORVÁTH, F., MUSITZ, B., BALÁZS, A., VÉGH, A., UHRIN, A., NÁDOR, A., KOROKNAI, B., PAP, N., TÓTH, T., W ÓRUM, G. 2015: Evolution of the Pannonian basin and its geothermal resources. — Geothermics 53, pp. 328–352. HORVÁTH, R., HÁMORNÉ VIDÓ M. 2015 (in press): Esettanulmányok kréta, eocén és miocén korú hazai barnakőszenek hasznosítási lehetőségére, mint fosszilis tüzelőanyag és nyomelem forrás. — Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat, 149. HORVÁTH, R., HÁMORNÉ VIDÓ, M. 2015: Barnaszeneink – fosszilis tüzelőanyag és ritkaelem forrás. — Magyarhoni Földtani Társulat, 4. Ásványvagyon Gazdálkodási Fórum Konferencia – Miskolc, 2015. április 23. - előadás absztrakt.

261


HORVÁTH Z 2015: A fenntartható aggregátum tervezés alapja: adatok és módszertan – a MINATURA2020 projekt háttere, célja és tevékenysége. — 8. Kő- és Kavicsbányász Napok 2015, Velence. Konferenciakiadvány, pp. 16-17. HORVÁTH Z 2015: Fenntartható aggregátum tervezés Délkelet-Európában és hazai lehetőségek. — Zöld Ipar Magazin, 2015. július-augusztus, pp. 54-56. HORVÁTH Z., VÍGH CS., SÁRI K. 2015: Kőzettani vizsgálatok lehetséges szerepe a közérdekű ásványi nyersanyag lelőhelyek (MINATURA 2020 projekt) kijelölésében. — 6. Kőzettani Vándorgyűlés konferenciakiadványa, pp. 68. HORVÁTH Z., SÁRI K., BARCZIKAINÉ SZEILER R., NAGYNÉ BARSI I., KOLOSZÁR L., KERÉK B., SCHAREK P., MEZEI É. 2015: Aggregátum típusú építőipari ásványi nyersanyagok potenciáljának felmérése és a Fenntartható Aggregátum Tervezés DK-Európában (SNAPSEE) projekt bemutatása. — Talajtani Vándorgyűlés. III. szekció, Földtan, légkörtan. Talajvédelem. Különszám, pp. 87–99. IMRE, E., T. FIRGI, GÁBOR TELEKES, MÁRK ALFÖLDY-BORUSS,ZS. HORTOBÁGYI, JANOS ÖSZ, JANOS MÉSZÁROS , ENDRE TÖRÖS 2015: Energy hill concept and realization - Smart landfills. — X. Energetikai Konferencia 2015 – Smart City Budapest, 2015. november 10. JÁMBOR Á. 2015: In memoriam Dr. Barabás Andor 1928-2015. — Földtani Közlöny 145 (4), pp. 397–404. JANIK L. J, FORRESTER S. T, SORIANO-DISLA J. M., KIRBY J. K, MCLAUGHLIN M. J., REIMANN, C., GEMAS Project Team Albanese, S., Andersson, M., Baritz, R., Batista, M. J., Bel-lan, A., Birke, M., Cicchella, D., Demetriades, A., De Vivo, B., De Vos, W., Dinelli, E., Ďuriš, M., Dusza-Dobek, A., Eggen, O. A., Eklund, M., Ernstsen, V., Filzmoser, P., Flight, D. M. A., Fuchs, M., Fügedi, U., Gilucis, A., Gosar, M., Gregorauskiene, V., De Groot, W., Gulan, A., Halamić, J., Haslinger, E., Hayoz, P., Hoffmann, R., Hoogewerff, J., Hrvatovic, H., Husnjak, S., Jordán, Gy.,

Kaminari, M., Klos, V., Krone, F., Kwećko, P., Kuti, L.,

Ladenberger, A., Lima, A., Locutura, J.,

Lucivjansky, P., Mann, A., Mackovych, M.,

Malyuk, B. I., Maquil, R., Meuli, R. G., Mol, G., Négrel, P., O'Connor, P., Oorts, K., Ottesen, R. T., Pasieczna, T., Petersell, W., Pfleiderer, S., Poňavič, M., Prazeres, C., Rauch, U., Radusinović, S., Sadeghi, M., Salpeteur, I., Scanlon, R., Schedl, A., Scheib, A. J., Schoeters, I., Sellersjö, E., Slaninka, I., Šorša, A., Srvkota, R., Stafilov, T., Tarvainen, T., Trendavilov, V., Valera, P., Verougstraete, V., Vidojević, D., Zomeni, Z. 2015: GEMAS: Prediction of solid-solution partitioning coefficients (Kd) for cationic metals in soils using mid-infrared diffuse reflectance spectroscopy. — Environmental Toxicology and Chemistry 34 (2), pp. 224–234.

262


KALMÁR J., KERÉK B., KUTI L. 2015: A durvatörmelékes üledékek szerepe a talajképződésben a Bükk-hegység DNy-i részén. — Talajtani Vándorgyűlés, III. szekció, Földtan, légkörtan, pp. 101–112. KANLI, A. J., TALLER G., NAGY, P., TILDY, P., PRÓNAY, ZS., TÖRÖS, E. 2015: GPR Survey for Reinforcement of Historical Heritage Construction at Fire Tower of Sopron. — Journal of Applied Geophysics 112 (January), pp. 79–90. KANLI, TALLER G., PRÓNAY ZS., TILDY P., NAGY, TÖRÖS, 2015: Integrated Geophysical Survey on Deák Ferenc Sluice in Hungary. 14-18 December, 2015. — AGU Fall Meeting, San Francisco-U.S.A., NS51A-1965. KARÁDI V., PELIKÁN P. 2015: Felső-triász conodonták a Budai-hegységből. — In: Bosnakoff M., Dulai A. (szerk.): 18. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Varbó–Fónagyság, 14– 16/05/2015.,

Program,

előadáski-vonatok,

kirándulásvezető.

Magyarhoni

Földtani

Társulat, Budapest, p. 18. KEGYES-BRASSAI, O., RAY, R. P., TILDY P., P. 2015: Predictive equations for soil shear-wave velocities of Hungarian soils based on MASW and CPT measurements around Győr. — Acta Geodaetica et Geophysica [11], pp 1–23. KERCSMÁR ZS. (szerk.); BUDAI T., CSILLAG G., KERCSMÁR ZS., SELMECZI I., SZTANÓ O. (2015): Magyarország felszíni képződményeinek földtana. Magyarázó Magyarország földtani térképéhez (1: 500 000). — Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), Budapest, 62 p. (Magyarország földtani térképsorozata – Geological Map Series of Hungary) KERCSMÁR, ZS. (editor); BUDAI, T., CSILLAG, G., KERCSMÁR, ZS., SELMECZI, I., SZTANÓ, O. (2015): Surface geology of Hungary. Explanatory notes to the Geological map of Hungary (1: 500 000). — Geological and Geophysical Institute of Hungary (MFGI), Budapest, 66 p. (Magyarország földtani térképsorozata – Geological Map Series of Hungary) KERCSMÁR ZS., THIELE Á. 2015: A belső-somogyi gyepvasércek genetikája, geokémiai jellemzői és archeometallurgiai jelentősége. — Földtani Közlöny 145 (1), pp. 53–71. KERCSMÁR ZS., THIELE Á. 2015: Somogyi gyepvasércek genetikája és osztályozása. — XVII. Székelyföldi Geológus Találkozó, Székelykeresztúr, 22–25/10/2015. Absztrakt kötet, pp. 53–54. KERÉK, B., KUTI, L. 2015: Geology of the superficial sediments in the vicinity of Szeged. — 3rd Unsaturated Soil and Environmental Engineering Symposium, Hungarian Academy of Sciences, Centre for Agricultural Research, Institute for Soil Science and Agricultural Chemistry, 2015. 05.05.

263


KERÉK B., KUTI L., SZENTPÉTERY I. 2015: Különböző területek felszínközeli üledék-, illetve kőzetkifejlődésének talajtani összefüggései. — Talajtani Vándorgyűlés, III. szekció, Földtan, légkörtan, pp. 113–122. KERÉKGYÁRTÓ T. 2015: Az Orosháza-Gyopárosfürdő geotermikus rendszer üzemelési tapasztalatai víz-geokémiai szempontból. — II. Soós Ernő Tudományos Konferencia Vízés Szennyvízkezelés az iparban 2015 – konferencia tanulmánykötete. ISBN 978-61580364-0-5, Nagykanizsa, 2015.11. KERESKÉNYI, E., KRISTÁLY, F., T. BIRÓ, K., PÉTERDI, B., BENDŐ, Zs. & RÓZSA, P. 2015: The first results of a new project: archaeometrical investigation of neolithic polished stone tools of Herman Ottó Museum. — MSCC 2015 - 6th Mineral Sciences in the Carpathians Conference, Veszprém, 16-19 May, 2015. Acta Mineralogica-Petrographica, Abstract Series 9 (2015), p. 30. KERTÉSZ, ZS., FURU, E., ANGYAL, A.,

FREILER, Á., TÖRÖK, K., HORVÁTH, Á. 2015:

Characterization of uranium and thorium containing minerals by nuclear microscopy. — Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry 306 (1), pp. 283–288. KIRÁLY CS., SZAMOSFALVI Á., SENDULA E., KOVÁCS I., KÓNYA P, SZABÓ CS., FALUS GY. 2015: Results of caprock and reservoir studies in the Mihályi-Répcelak area, western Hungary. — 25rd V.M. Goldschmidt Conference, August 16-21, 2015, Prága, Absracts, p. 1597. KIRÁLY CS., SZAMOSFALVI Á., SENDULA E., PÁLES M., KOVÁCS I., KÓNYA P., FALUS GY., SZABÓ CS. 2015: Geological and geophysical properties of cap rock in a natural CO2 occurrence, Mihályi-Répcelak area, Western Hungary. — EGU, 2015, 12.04-17.04, Vienna (Austria). Geophysical Research Abstract, 17. , EGU-2015-661. KIRÁLY, CS,. SENDULA, E., SZAMOSFALVI, Á., KÁLDOS, R., KÓNYA, P., KOVÁCS, I., FÜRI, J., BENDŐ, ZS., FALUS, GY. 2015: The relevance of dawsonite precipitation in CO2 sequestration in the Mihályi-Répcelak area, NW Hungary. — Geological Society Special Publication. KIRÁLY, E., TÖRÖK, K., DÉGI, J. 2015: Gránátok nyomelemvilága mórágyi és sopron minták alapján. In: Pál-Molnár, E., Raucsik, B., Varga, A. (szerk) “Meddig ér a takarónk? A magmaképződéstől a regionális litoszféra formáló folyamatokig. 6. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés, Ópálos 75-79. ISBN 978-963-306-389-7. KISS D., SZŐTS G. K., RUSZÁK ZS., BERECZKI L., MOLNÁR G., TIMÁR G., FODOR L., CSILLAG G., LANTOS Z. 2015: Mapping of buried river terraces on the Kopite Hill, Gerecse Mts., Northern Hungary. — Geophysical Research Abstracts 17, Paper 13434.

264


KISS J.

2014:

Magyarország Bouguer-anomália térképének

frekvenciatartománybeli

vizsgálata és értelmezése. — Magyar Geofizika 55 (4), pp. 163–178. KISS J. 2015: A Pannon-medence geomÁ.es anomáliái és a mélyfúrással feltárt bázisos földtani képződmények kapcsolata. — Magyar Geofizika 56 (1), pp. 21–42. KISS J., GÚTHY T., ZILAHI-SEBESS L. 2015: A Mohorovičić-határfelület magyarországi kutatása – módszerek, mérések, eredmények. — Magyar Geofizika 56 (3), pp. 152–178. KISS, J., PAPP, Z., HORVÁTH, A. Z., VÍGH, CS. 2015: The role of the National Inventory of Closed Mining Waste Facilities for the Assessment of Secondary Mineral Raw Materials – Hungarian case study. — MIN4EU Final Conference, Brussels, 25 of August. KISS J., VÉRTESY L., GULYÁS Á., MADARASI A. 2015: TISIA — a geofizikai adatok tükrében – TISIA — in the mirror of geophysics. — In: Dályay V., Sámson M. (szerk.): Tisia Konferencia kiadványa, Pécs, Magyarország, 27–28/02/2015. Molnár Nyomda és Kiadó, Pécs, pp. 25–28. KLÉBESZ, R., GRÁCZER, Z., SZANYI, GY., LIPTAI, N., KOVÁCS, I., PATKÓ, L., PINTÉR, ZS., FALUS, GY., W ESZTERGOM, V., SZABÓ, CS. 2015: Constraints on the thickness and seismic properties of the lithosphere in an extensional setting (Nógrád-Gömör Volcanic Field, Northern Pannonian Basin). — Acta Geodaetica et Geophysica 50, pp. 133–149. KÓNYA P. (szerk.): A Bakony–Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai – Minerals of the Bakony–Balaton Highland Volcanic Field, Hungary. — Herman Ottó Múzeum, Miskolc, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest, 235 p. (TQS Monographs. International Series of the Pannon Sea Repository of Geological and Natural History, Herman Ottó Museum, 1.) KÓNYA P. 2015: A zeolitok tisztítása – kitérve az egyes magyarországi ásványfajokra és csoportokra. — Geoda 25 (3), pp. 9–22. KOVÁCS A., MARTON A., TÓTH GY., SZŐCS T. 2015: A sekély felszín alatti vizek klímaérzékenységének országos léptékű kvantitatív vizsgálata. — Hidrológiai Közlöny 95 (4) 2015 október-november-december, pp. 5–17. KOVÁCS, A., MARTON, A., SZŐCS, T., TÓTH, GY. 2015: Water table modelling in the NAGiS project – Natural state condition, Draft Version. KOVÁCS A., ROTÁR-SZALKAI A., KERCSMÁR ZS., CSERNY T. 2015: A coupled geothermal model of the Alpokalja area, Hungary–Austria. — Central European Geology 58 (1–2), pp. 72– 87.

265


KOVÁCS, A., PERROCHET, P., DARABOS, E., LÉNÁRT, L., SZŰCS, P. 2015: Well hydrograph analysis for the characterisation of flow dynamics and conduit network geometry in a karstic aquifer, Bükk Mountains, Hungary. — Journal of Hydrology 530, pp. 484–499. KOVÁCS, A., PERROCHET, P., DARABOS, E., LÉNÁRT, L., SZŰCS, P. 2015: What can we learn from hydrograph analysis? Theory and examples. — KG@B 2015: International Conference on Groundwater in Karst, Birmingham, UK. KOVÁCS, A. CS., E. BÚJDOSO, R. CSABAFI, R., HEGEDŰS, E., TÖRÖK, I., TÓTH, I. 2015: First result of the seismic monitoring of Mecsek mountains. — 8. Congress of the Balkan Geophysical Society, Chania, Crete, Greece, 4– 8 October 2015, (extended abstract) KOVÁCS, A., TÓTH, GY., SZŐCS, T., MARTON, A., KERÉKGYÁRTÓ, T., KUN, É. 2015: Assessment of climate change impact on shallow groundwater conditions in Hungary. —42nd IAH Congress AQUA 2015 - Hydrogeology: Back to the Future! Rome, Italy, 13-18 September, 2015. (absztrakt) KOVÁCS A., SZŐCS T., TÓTH GY., MARTON A., KERÉKGYÁRTÓ T., KUN É. 2015: A klímaváltozás hatása sekély felszín alatti vizeinkre - A NATéR projekt első tanulságai. — XXII. FAVA Konferencia, Siófok, 2015.04.08. (absztrakt) KOVÁCS, A., TÓTH, GY., SZŐCS, T., MARTON, A., KERÉKGYÁRTÓ, T., KUN, É. 2015: A quantitative evaluation of climate change impact on shallow groundwater conditions in Hungary. — Groundwater risk assessment in urban areas, 2nd IAH-CEG Conference, Constanta, Romania, 2015.10.14-16. KOVÁCS, I., NÉMETH, B., TÖRÖK, K., DÉGI, J., FANCSIK, T. 2015: Very Dry Lower Crust beneath the Central Part of the Carpathian-Pannonian Region: The Role of Miocene Extension Induced Melting. — Goldschmidt Abstracts, 2015 1675. Goldschmidt Conference, 16-21 September 2015. Prague, Czeh Republic. (poszter) KOVÁCS I., DEMÉNY A., CZUPPON GY., KIRÁLY E., TÖRÖK K., FANCSIK T., FALUS GY., SÁNDORNÉ K. J. 2015: Piroxén megakristályok hidrogén izotóp összetétele és „víz"-tartalma. — In: Pál-Molnár,

E.,

Raucsik,

B.,

Varga,

A.

(szerk):

„Meddig

ér

a

takarónk?

A

magmaképződéstől a regionális litoszféra formáló folyamatokig. 6. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés, Ópálos. SZTE TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék, Szeged. p. 81. KOVÁCS I., UDVARDI B., FALUS GY., FÖLDVÁRI M., FANCSIK T., KÓNYA P., BODOR E., MIHÁLY J., NÉMETH CS., CZIRJÁK G., ŐSI A., VARGÁNÉ BARNA ZS., BHATTOA, HARJIT P., SZEKANECZ Z., TURZA S. 2015: Az ATR FTIR spektrometria gyakorlati alkalmazása néhány — elsősorban földtani — esettanulmány bemutatásával. — Földtani Közlöny 145 (2), pp. 173–191.

266


KOVÁCS, P., B. HEILIG, B., VADÁSZ, G. 2015: Nonlinear study of Solar wind-magnetosphere dynamics – IAGA Division 3. Magnetospheric phenomena. — Geomatikai Közlemények 18, p. 75. KOVÁCS, P., ECHIM, M., MUNTEANU, C. 2015. Data analysis techniques for turbulence and intermittency. — Solar system plasma turbulence, intermittency and multifractals International Workshop and School, Mamaia, Romania, 06-13 September 2015. KOVÁCS, P., VADÁSZ, G., HEILIG, B., ECHIM, M. 2015: Intermittent magnetic dynamics in the topside ionosphere as revealed by the SWARM mission (Results from SWARM, Ground Based Data and Earlier Satellite Missions). — 26th IUGG General Assembly, Prague, 25 June, 2015. KOVÁCS, P., YORDANOVA, E., DWIVEDI, N., NARITA, Y., ECHIM, M. 2015: Analysis of planetary magnetic time-series (STORM WP3), Probability Density Function. — Analysis, STORMSHOCK Meeting, Brussels, 24-25 March, 2015. (pdf) KOVÁCS ZS., FANCSIK T. 2015: A nem konvencionális szénhidrogének hazai kutatásának és termelésének potenciálja. — Magyar Tudomány 176 (11), pp. 1295–1303. KOVÁCS ZS., SZALAY I., CSERKÉSZ-NAGY Á., GULYÁS Á., GUTHY T., KISS J., PÜSPÖKI Z., SZENTPÉTERY I., 2015: A Salgótarján – Fedémes – Ózd paleogén medencerész medencealjzat-térképe

szeizmikus

mélységszelvények

és

gravitációs

adatok

felhasználásával. — A Magyar Geofizikusok Egyesületének 34. Vándorgyűlése, Ásványi Nyersanyagkutatás szekció, Budapest, Benczúr Konferenciaközpont, 2015. szeptember 24-26., pp. 49-50. KUTASI, CS., TÓTH, S., KATONA, L. T., MAGYAR, I., SZAPPANOS, B., KOVÁCS, T. 2015: Fossil Insects from the Pliocene Alginite of Pula, Hungary. — In: Bartha, I.-R. [et al.] (eds.): Neogene of the Paratethyan Region. 6th Workshop on the Neogene of Central and SouthEastern Europe an RCMNS Interim Colloquium, Orfű, Hungary, 31/05/2015–03/06/2015, Programme, Abstracts, Field Trip Guidebook. Hungarian Geological Society, Budapest, pp. 51–52. KUTI L., ANDÓ A., BODNÁR N. 2015: A parkok településgeológiai szerepe a terület vízháztartásában. — Mérnökgeológia-Kőzetmechanika Konferencia 2015; BME Budapest, 2015. február 4.-5. KUZMANN, E., SINGH, L.H., GARG, V.K., DE OLIVEIRA, A.C., KOVÁCS, E.M., MOLNÁR, Á.M., HOMONNAY, Z., KÓNYA, P., NAGY, N.M., KÓNYA, J. 2015: Mössbauer study of the effect of rare earth substitution into montmorillonite. — International Conference on the Applications of the Mössbauer Effect, ICAME 2015, Hamburg, Germany, 13-18.09.2015. T01-34.

267


LADENBERGER, A., DEMETRIADES, A., REIMANN, C., BIRKE, M., SADEGHI, M., UHLBÄCK, J., ANDERSSON, M., JONSSON, E. (and The GEMAS Project Team) 2015: GEMAS: Indium in agricultural and grazing land soil of Europe – its source and geochemical distribution patterns. — Journal of Geochemical Exploration 154 (July), pp. 61–80. LOTZ, S.I., HEILIG, B., SUTCLIFFE, P. 2015: A solar wind driven empirical model of Pc3 wave activity at a mid-latitude location. — Annales Geophysicae 33, pp. 225–234. http://www.ann-geophys.net/33/225/2015/angeo-33-225-2015.pdf. MACOVEI G., KOVÁCS-PÁLFY P., KÓNYA P. 2015: Upper Miocene occurrences int he Oas depression, Satu Mare County, Romania. — Földtani Közlöny 145 (1), pp. 45–51. MAKÁDI, L., NYDAM, R. L. 2015: A new durophagous scincomorphan lizard genus from the Late Cretaceous Iharkút locality (Hungary, Bakony Mts). — Paläontologische Zeitschrift, 89 (4), pp. 925–941. MAKÁDI L., BODOR E. R., SEGESDI M. 2015. Pliosauroidea maradványok a Mecseki Kőszén Formációból: régi csontok új szemszögből. — In: Bosnakoff M., Dulai A. (szerk.): 18. Magyar

Őslénytani

Vándorgyűlés,

Varbó–Fónagyság,

14–16/05/2015.

Program,

előadáski-vonatok, kirándulásvezető. Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, pp. 22–23. MAROS GY., KOROKNAI B. 2015: A Mórágyi Gránit deformáció–története a Tiszai egység szerkezeti analógiáinak tükrében – Deformation histry [history] of the Mórágy Granite in the frame of the structural analogies of the Tisza unit. — In: Dályay V., Sámson M. (szerk.): Tisia Konferencia kiadványa, Pécs, Magyarország, 27–28/02/2015. Molnár Nyomda és Kiadó, Pécs, pp. 33–36. MERÉNYI L., SZILÁGYI P. 2015: Felszínközeli hőmérséklet- és hőáram-mérések felhasználása a sekély geotermikus energiahasznosítás helyszíni adottságainak a felméréséhez. Előadás. — Magyar Geofizikusok Egyesületének 34. Vándorgyűlése, Budapest, 2015. MERÉNYI L. 2015: Integration of different numerical simulation software for detailed modeling of ground source heat pump systems. — 1st Workshop on Numerical Geothermal Simulation, Munchen, Germany, 2015. BOTFALVAI, G., MINDSZENTY, A., HAAS, J., BODOR, E. , ŐSI, A. 2015: Facies architecture and palaeoenvironment implications of the Upper Cretaceous (Santonian) Csehbánya Formation at the Iharkút vertebrate locality (Bakony Mts., Northwestern Hungary). — 31st IAS Meeting of Sedimentology, Kraków, Poland, 22-25/06/2015. Abstracts. p. 82. http://www.ing.uj.edu.pl/documents/4243866/2a16bdf7-fdf5-4572-8161-0c03a1386013 MUNTEANU, C., KOVÁCS, P., KOPPÁN, A., ECHIM, M. 2015: Integrated Nonlinear Analysis library (INA) (STORM WP7). — STORM-SHOCK Meeting, Brussels, 24-25 March, 2015.

268


NÉDLI, ZS, SZABÓ, CS, DÉGI, J. 2015: Orthopyroxene-enrichment in the lherzolite-websterite xenolith suite from Paleogene alkali basalts of the Poiana Ruscă Mountains (Romania). Geologica Carpathica 66(6), pp. 499–514. NEGREL, P., SADEGHI, M., LADENBERGER, A., REIMANN, C., BIRKE, M., (GEMAS Project Team) 2015: Geochemical fingerprinting and source discrimination of agricultural soils at continental scale. — Chemical Geology 396 (March), pp. 1–15. NÉMETH, B. TÖRÖK, K., KOVÁCS, I., SZABÓ, CS., ABART, R., DÉGI, J., MIHÁLY, J., NÉMETH, CS. 2015: Melting, fluid migration and fluid-rock interactions in the lower crust beneath the Bakony-Balaton Highland Volcanic Field: a silicate melt and fluid inclusion study. — Mineralogy and Petrology 109 (2), pp. 217–234. OROSZ, L., SIMÓ, B., TURCZI, G. 2015: National Report of Hungary. — GIC (Geoscience Information Consortium) 30th Anniversary Conference, Hannover, Germany, 4–8/05/2015, pp. OROSZ L., MATTÁNYI ZS., TURCZI G., KAJNER P., SIMÓ B., VIKOR ZS. 2015: A NATéR (Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer) fejlesztés. — VI. Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítás Konferencia kiadvány, Debrecen, 2015. május 28-29. ŐSI, A., RABI, M., MAKÁDI, L. 2015. Egy rejtélyes krokodilfog az alsó-kréta Alsóperei Bauxit Formációból (Olaszfalu, Bakony). — In: Bosnakoff M., Dulai A. (szerk.): 18. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Varbó–Fónagyság, 14–16/05/2015., Program, előadáskivonatok, kirándulásvezető. Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, pp. 24–25. ŐSI, A., RABI, M., MAKÁDI, L. 2015. An enigmatic crocodyliform tooth from the bauxites of western Hungary suggests hidden mesoeucrocodylian diversity in the Early Cretaceous European archipelago. — PeerJ 3:e1160. https://peerj.com/articles/1160/ ŐSI A., MAKÁDI L., BOTFALVI G., BODOR E. R. 2014: A bakonyi dinoszauruszok csodálatos világa. A magyar dinoszaurusz-lelőhely és az utóbbi évek világhírű felfedezései. — Magyar Dinoszaurusz Alapítvány, Budapest, 63 p. PACHECO, F. A. L., LANDIM, P. M. B., SZŐCS, T. 2015: Bridging hydraulic diffusivity from aquifer to particle-size scale: a study on loess sediments from southwest Hungary. — Hydrological Sciences Journal 60 (2), pp. 269–284. PÁLES, M., SENDULA, E., PÉTER SZABÓ, B., KIRÁLY, CS., KÓZEL-SZÉKELY, E., KÓNYA, P., SZABÓ, CS. & FALUS, GY. 2015: Experimental results of high pressure and temperature reactions of CO2 saturated water and clay minerals. — In: Csicsek G., Kiss I. (szerk.): 11. Kárpát-medencei környezetudományi konferencia, Pécs, Pécsi Tudományegyetem,

269


Természettudományi

Kar,

Szentágothai

János

Szakkollégium,

06-09/05/2015.

Tanulmánykötet. Szentágothai János Szakkollégium, Pécs, pp. 66–67. PÁLFY, J., ZAJZON, N., BERTALAN, É. AND KOVÁCS, ZS. 2015.: A new chemostratigraphic marker of the Triassic-Jurassic boundary. — 2nd International Congress on Stratigraphy STRATI 2015, Graz, Austria, 19–23/07/2015. Abstracts. — Berichte des Institutes für Erdwissenschaften Karl-Franzes-Universität 21, p. 286. PALOTÁS K. 2015: Helyzetjelentés az MFGI gyűjteményéről. — In: Bosnakoff M., Dulai A. (szerk.): 18. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Varbó–Fónagyság, 14–16/05/2015., Program, előadáski-vonatok, kirándulásvezető. Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, pp. 26–27. PALOTÁS K. 2015: Tsunami deposits in the Sarmatian Central Paratethys? — In: Bartha, I.-R. [et al.] (eds.): Neogene of the Paratethyan Region. 6th Workshop on the Neogene of Central and South-Eastern Europe an RCMNS Interim Colloquium, Orfű, Hungary, 31/05/2015–03/06/2015, Programme, Abstracts, Field Trip Guidebook. Hungarian Geological Society, Budapest, pp. 65–66. PÁLVÖLGYI T.,

SIMON A.

energiaforrások

komplex

ÉS

MÉSZÁROS G. 2014: Egyes magyarországi megújuló

fenntarthatósági

értékelése. — Szabó V. és Fazekas I.

(szerk.): Környezettudatos energiatermelés és felhasználás. MTA DAB Megújuló Energetikai Munkabizottság, pp: 185-191, ISBN 978-963-7064-31-9 PÉREZ-CORONA, M., GARCÍA, J.A. , TALLER G., G., POLGÁR, D., BUSTOS, E., PLANK, Zs. 2015: The cone penetration test and 2D imaging resistivity as tools to simulate the distribution of hydrocarbons in soil. — Physics and Chemistry of the Earth, Parts A/B/C. PÉTERDI, B., SZAKMÁNY, Gy., BENDŐ, Zs., KASZTOVSZKY, Zs., T. BIRÓ, K. & GIL, G. 2015: Nephrite artefacts in Hungary - the present state of knowledge. — MSCC 2015 - 6th Mineral Sciences in the Carpathians Conference, Veszprém, 16-19 May, 2015. Acta Mineralogica-Petrographica, Abstract Series 9, p. 53 Poszter PÉTERDI, B., SZAKMÁNY, Gy., BENDŐ, Zs., KASZTOVSZKY, Zs., T. BIRÓ, K., GIL, G., HARSÁNYI, I., MILE, V. & SZILÁGYI, Sz. (in press 2015): Nefrit kőeszközök kőzettani vizsgálata roncsolásmentes módszerekkel: típusok, lehetséges nyersanyag-források azonosítása (előzetes eredmények). — Miskolci Régészettudományi Konferencia, Miskolc, 2015. április 1-2. (+ fénymásolt absztrakt). — GESTA. A Miskolci Egyetem Történettudományi Intézetének elektronikus folyóirata. (tortenelemszak.uni-miskolc.hu/gesta.html) PÉTERDI, B., BENDŐ, Zs., SZAKMÁNY, Gy., KASZTOVSZKY, ZS., SZILÁGYI, Sz., HARSÁNYI, I., MILE, V. & T. BIRÓ, K. 2015: Szerpentinit nyersanyagú csiszolt kőeszközök magyarországi régészeti leletanyagokban. — In: Pál-Molnár, E., Raucsik, B. & Varga, A. (szerk.): Meddig

270


ér a takarónk? A magmaképződéstőla regionális litoszféra formáló folyamatokig. 6. Kőzettani

és

geokémiai

vándorgyűlés.

Szegedi

Tudományegyetem

Ásványtani,

Geokémiai és Kőzettani Tanszék. Szeged, 2015, p. 93. (ISBN 978-963-306-389-7) PÉTERDI, B., SZAKMÁNY, Gy., BENDŐ, Zs., KASZTOVSZKY, Zs., T. BIRÓ, K., Gil, G., HARSÁNYI, I., MILE, V. & SZILÁGYI, Sz. (in press 2015): Possible provenances of nephrite artefacts found on Hungarian archaeological sites (preliminary results). — Archeometriai Műhely (www. ace.hu/am) 2014 (XI./4.): pp. 207–222. PINTÉR, Z., KOVÁCS, I., SZABÓ, C. 2015: Insight into the Evolution of Lithosphere beneath Pannonian Basin Through Studying H2O Content in NAMs from Füzes-Tó Upper Mantle Xenoliths (Hungary). — Goldschmidt Abstracts, 2015 2497. Goldschmidt Conference, 1621 September 2015. Prague, Czeh Republic. (poszter) PINTÉR, ZS., PATKÓ, L., DJOUKAM, J. F. T., KOVÁCS, I., TCHOUANKOUE, J. P., FALUS, GY., KONC, Z., TOMMASI, A., BAROU, F., MIHÁLY, J., NÉMETH, CS., JEFFRIES, T. 2015: Characterization of the sub-continental lithospheric mantle beneath the Cameroon volcanic line inferred from alkaline basalt hosted peridotite xenoliths from Barombi Mbo and Nyos Lakes. — Journal of African Earth Sciences 111, pp. 170–193. PIROS, O. 2015: Anisian to Carnian dasycladalean-bearing platform carbonates in the area of Aggtelek–Rudabánya Mts. — Journal Aragonit 20, p. PIROS, O. 2015: Anisian to Carnian dasycladalean-bearing platform carbonates in the area of Aggtelek–Rudabánya Mts. — Az Aggteleki- és Szlovák-karszt kutatása és védelme tudományos konferencia 2015. szeptember 22–25. Rozsnyó–Bódvaszilas. Poszter. PIROS O., BUDAI T., HAAS J. 2015: A Dasycladalea-flóra rétegtani és szerkezetföldtani jelentősége a Zsámbéki-medence triász aljzatában. — In: Bosnakoff M., Dulai A. (szerk.): 18. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Varbó–Fónagyság, 14–16/05/2015., Program, előadáskivonatok, kirándulásvezető. Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, pp. 28–29. PLANK, ZS.., POLGÁR, D., SZABÓ, V. 2015: Reconstruction of Contamination Migration Based on Advanced CPTe Data. — 21st European Meeting of Environmental and Engineering Geophysics, Torino, Olaszország, 2015. szeptember 6-10. Extended Abstract. POGÁCSÁS R. 2015: Az 1940-es évekből származó Eötvös-ingás mérések modern feldolgozási lehetősége. Szakdolgozat. SZTE TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék, Szeged, 47 p. POLONKAI, B., GÖRÖG, Á., BODOR, E. 2015: Budapesti felső-badeni echinodermaták vizsgálata, avagy taxonómiai dzsungelharc. — In: Bosnakoff M., Dulai A. (szerk.): 18.

271


Magyar

Őslénytani

Vándorgyűlés,


14–16/05/2015.,

Program,

előadáski-vonatok, kirándulásvezető. Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, pp. 29–30. POLONKAI, B., GÖRÖG, A., BODOR, E. 2015: Echinoderm Based Upper Badenian Paleoecological Reconstruction in the Region of Budapest. — In: Bartha, I.-R. [et al.] (eds.): Neogene of the Paratethyan Region. 6th Workshop on the Neogene of Central and South-Eastern Europe an RCMNS Interim Colloquium, Orfű, Hungary, 31/05/2015– 03/06/2015, Programme, Abstracts, Field Trip Guidebook. Hungarian Geological Society, Budapest, p. 70. POLONKAI, B., BODOR, E., GÖRÖG, Á. 2015: Intraspecific variability of Parascutella gibbercula (De Serres, 1829) based on morphometric analysis. — Hantkeniana 10, pp. 135–142. POLONKAI B., GÖRÖG Á., BODOR E. R. 2015: Új módszerek a tengeri sünök kutatásában. Székelyföldi Geológus Találkozó. POMUCZ, A. B., CSETE, M. 2015: Sustainability Assessment of Hungarian Lakeside Tourism Development. — Periodica Polytechnica-Social And Management Sciences 23 (2), pp. 121–132. PRESTOR, J., SZŐCS, T., RMAN, N., NÁDOR, A., ČERNÁK, R., LAPANJE, A., SCHUBERT, G., MARCIN, D., BENKOVA, K., GÖTZL, G. 2015: Benchmarking - Indicators of Sustainability of Thermal Groundwater Management. — Extended abstract, Proceedings, World Geothermal Congress, Melbourne, Australia, 19-25 April, 2015. PRÓNAY ZS., TÖRÖS, TALLER G., G., TILDY P., P. 2015: Geotechnical Characterization of a Tailing Pond Dam. — 8th Balkan Geophysical Congress, Chania, Greece, p. 27201. PÜSPÖKI, Z., KOVÁCS, I., FANCSIK, T. NÁDOR, A., THAMÓ-BOZSÓ, E., TÓTH-MAKK, Á., BENDŐ, ZS., UDVARDI, B., KÓNYA, P., FÜRI, J., ZILAHI-SEBESS, L., STERCEL, F., GULYÁS, Á., MCINTOSH, R. W., MIHÁLY, J., NÉMETH, CS. 2015: Magnetic susceptibility as a possible correlation tool in Quaternary alluvial stratigraphy. — 2nd International Congress on Stratigraphy STRATI 2015, Graz, Austria, 19–23/07/2015. Abstracts. — Berichte des Institutes für Erdwissenschaften Karl-Franzes-Universität 21, p. 311. QORBANI, E., G. BOKELMANN, I. KOVÁCS, AND GY. FALUS 2015: Anisotropic Structure of the Upper Mantle in the Pannonian Basin: From SKS Splitting data and Xenolith Constraints ). — EGU General Assembly, April 12- 17, 2015, Vienna, Austria, Geophysical Research Abstracts, Vol. 17, EGU2015-4854 (poszter) RMAN, N., GÁL, N., MARCIN, D., W EIBOLD, J., SCHUBERT, G., LAPANJE, A., RAJVER, D., BENKOVÁ, K., NÁDOR, A. 2015: Potentials of transboundary thermal water resources in the western part of the Pannonian basin. — Geothermics 55, pp. 88–98.

272


ROETZEL, R., DE LEEUW , A., MANDIC, O., MÁRTON, E., NEHYBA, S., KUIPER, K. F., SCHOLGER, R., WIMMER-FREY, I. 2015: Lower Miocene (upper Burdigalian, Karpatian) volcanic ash-fall at the south-eastern margin of the Bohemian Massif in Austria – New evidence from 40Ar/39Ar-dating, palaeomagnetic, geochemical and mineralogical investigations. — 2nd International Congress on Stratigraphy STRATI 2015, Graz, Austria, 19–23/07/2015. Abstracts. — Berichte des Institutes für Erdwissenschaften Karl-Franzes-Universität 21, p. 326. ROTÁRNÉ SZALKAI Á. 2015: Felszín alatti vizek kémiai összetétele Bük térségében. — Vasi Szemle, 69 (4), pp. 608—622. ROTÁRNÉ SZALKAI Á., HOMOLYA E., SELMECZI P. 2015: Ivóvízbázisok klíma-sérülékenysége. — Hidrológiai Közlöny (megjelenés alatt) ROTÁR-SZALKAI, Á., GÁL, N.E., SZŐCS, T., TOLMÁCS, D. 2015: Characterization of climate change sensitivity of Dring Water Protection Areas. — EWA Spring Days2015-Budapest, 2015.03.4-6. Poster. RUSZKICZAY-RÜDIGER ZS , BRAUCHER R , NOVOTHNY Á , CSILLAG G , FODOR L , MOLNÁR G , MADARÁSZ B. (ASTER Team) 2015: In situ produced 10Be depth profiles and luminescence data tracing climatic and tectonic control on terrace formation, Danube River, Central Europe, Hungary. — Geophysical Research Abstracts 17, Paper EGU201515847. SÁRI K. 2015: A Fenntartható Aggregátumtervezés Útmutatója és Jövőképe. — Kő- és Kavicsbányász Napok 2015 (konferenciakiadvány), pp. 19–20. SEBE K , CSILLAG G. 2015: Pleistocene periglacial cryogenic mounds (lithalsas) on basalt plateaus in the western Pannonian Basin. — Geophysical Research Abstracts 17, Paper 13257. (2015) SEBE K , CSILLAG G , TIMÁR G , JÁMBOR Á. 2015: A preliminary source-to-sink sediment budget for aeolian sands. — Geophysical Research Abstracts 17, Paper 13649. SEBE K., MAGYAR I., CSILLAG G., SZTANÓ O. 2015: A mecseki pannóniai üledékek rétegtana: új adatok, eredmények és kérdések – Stratigraphy of Upper Miocene (Pannonian) sediments in the Mecsek region: new data, results and questions. — In: Dályay V., Sámson M. (szerk.): Tisia Konferencia kiadványa, Pécs, Magyarország, 27–28/02/2015. Molnár Nyomda és Kiadó, Pécs, pp. 72–76. SEBE, K., CSILLAG, G., DULAI, A., GASPARIK, M., MAGYAR, I., SELMECZI, I., SZABÓ, M., SZTANÓ, O., SZUROMI–KORECZ, A. 2015: Neogene stratigraphy in the Mecsek region. In: Bartha, I.R. [et al.] (eds.): Neogene of the Paratethyan Region. 6th Workshop on the Neogene of

273


Central and South-Eastern Europe an RCMNS Interim Colloquium, Orfű, Hungary, 02/06/2015, Field Trip Guidebook. Hungarian Geological Society, Budapest, pp. 102–124. — In: Bosnakoff M., Dulai A. (szerk.): 18. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Varbó– Fónagyság, 14–16/05/2015., Program, előadáski-vonatok, kirándulásvezető. Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, pp. 29–30. SEGESDI M., ŐSI A., BUCZKÓ K., BODOR E. R., DALLOS ZS. 2015: Az iharkúti késő-kréta (santoni) gerinces korpolitok vizsgálatának első eredményei.— In: Bosnakoff M., Dulai A. (szerk.): 18. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, Varbó–Fónagyság, 14–16/05/2015., Program, előadáskivonatok, kirándulásvezető. Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, pp. 31–32. SELMECZI I., HABLY L., BABINSZKI E., KERCSMÁR ZS. 2015: Egy új lelőhely a Gerecsében: oligocén flóra Tarjánból. — In: Bosnakoff M., Dulai A. (szerk.): 18. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés,


14–16/05/2015.,

Program,

előadáskivonatok,

kirándulásvezető. Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest, p. 32. SELMECZI P. 2015: Földtani kockázat és alkalmazkodás: fakadó vizek Tatán. — Természeti erőforrások, földtani kockázatok, éghajlatváltozás: merre vezet a fenntarthatóság „földtani útja”? konferencia Budapest. Zöld Ipar Magazin, 2015. július–augusztus, pp. 52–53. SELMECZI P., DR. CSETE M., PÁLVÖLGYI T. 2015: Környezeti hatásokkal szembeni helyi sérülékenység-vizsgálat Tata város példáján, az eredmények alkalmazása a helyi tervezésben. — 2015, BME Fenntarthatósági Konferencia kötet. SENDULA E., KÓNYA P., KIRÁLY CS., SZAMOSFALVI Á., KOVÁCS I:, SZABÓ CS., FALUS GY. 2015: Petrográfiai vizsgálatok jelentősége a geokémiai modellezés során - Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés, 6 . SZTE TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék, Szeged. pp.100-101 SENDULA E, PÁLES M, KOVÁCS I, UDVARDI B, KÓNYA P, BESNYI A, FREILER Á, PÉTER SZABÓ B, KIRÁLY C, SZÉKELY E, SZABÓ C & FALUS G. 2015: Experimental Study of the CO2 Saturated Water – Clay System at 70-180 Bars and 80-100℃. — Goldschmidt Conference, Prague, Czeh Republic, 16–21 September 2015. Goldschmidt Abstracts, p. 2842. SIMÓ B., OROSZ L., BARCZIKAYNÉ SZEILER R. 2015:

MFGI-GIS: térinformatika földtanra

optimalizálva. — 6. Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítás Konferencia kiadvány, Debrecen, 2015. május 28-29. SZABÓ, Z.2015: The history of the 125 year old Eötvös torsion balance. — Acta Geodaetica et Geophysica (még nem tudjuk), pp. 1–21.

274


SZAKMÁNY, GY., BENDŐ, ZS., PÉTERDI, B., KASZTOVSZKY, ZS. & T. BIRÓ, K. 2015: Prehistoric „greenstone” artefacts from Hungarian archaeological localities and collections. — MSCC 2015. 6th Mineral Sciences in the Carpathians Conference, Veszprém, 16–19 May, 2015. Acta Mineralogica-Petrographica, Abstract Series 9 (2015), p. 62. SZAMOSFALVI Á., FALUS GY., ZILAHI-SEBESS L., KIRÁLY CS., SENDULA E., SZABÓ CS. 2015: Mihályi-Répcelak természetes CO2 rezervoár régi mélyfúrás-geofizikai szelvényeinek újraértelmezésének eredményei. — Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia 2015, Románia (absztrakt). SZŐCS, T. 2015: Hungary. In: Wonder water. The Value Of Water. EuroGeoSurveys. SZŐCS, T., FRAPE, S., GWYNNE, R. 2015: Integrating hydrogeochemical and isotope data in studying regional groundwater flow systems in the Great Hungarian Plain. —Romain Millot and Philippe Negrel (eds): Procedia Earth and Planetary Science 13. 11th Applied Isotope Geochemistery Conference AIG-11. Orléans, France, 2015.09.21-25. pp. 177–180. DOI: 10.1016/j.proeps.2015.07.041 SZŐCS T., KOVÁCS A., TÓTH GY., ROTÁRNÉ-SZALKAI Á., GÁL N.E., MARTON A., KERÉKGYÁRTÓ T., KUN É. 2015: A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer célja és aktuális eredményei. — 22. FAVA konferencia, Siófok, 2015.04.08. (absztrakt) SZŐCS, T., PRESTOR, J., NÁDOR, A., RMAN, N., ČERNÁK, R., TÓTH, GY., LAPANJE, A., SCHUBERT, G. 2015: Developing guidelines for implementing good governance of transboundary aquifers. — 42nd IAH Congress - AQUA2015 - Hydrogeology: Back to the Future! Rome, Italy, 13-18 September, 2015. (absztrakt) SZŐCS, T., TÓTH, GY., NÁDOR, A., RMAN, N., PRESTOR, J., LAPANJE, A., ROTÁR-SZALKAI, ČERNÁK, R., SCHUBERT, G. 2015: Long-term impact of transboundary cooperation on groundwater management. — European Geologist 40. November 2015. pp. 29–33. SZTANÓ, O., SEBE, K., CSILLAG, G., MAGYAR, I. 2015: Turbidites as indicators of paleotopography, Upper Miocene Lake Pannon, Western Mecsek Mountains (Hungary). — Geologica Carpathica 66 (4), pp. 331–344. SZUROMI-KORECZ, A., SELMECZI, I. 2015: Middle Miocene Evaporates from Borehole Successions in Hungary. — In: Bartha, I.-R. [et al.] (eds.): Neogene of the Paratethyan Region. 6th Workshop on the Neogene of Central and South-Eastern Europe an RCMNS Interim Colloquium, Orfű, Hungary, 31/05/2015–03/06/2015, Programme, Abstracts, Field Trip Guidebook. Hungarian Geological Society, Budapest, pp. 91–92.

275


T. BIRÓ, K. & PÉTERDI, B.: Őrlő- és malomkő nyersanyag kitermelő hely és műhely Domoszló határában: a 2014. évi terepmunka eredményei. IV. Északkelet-Magyarországi Regionális Régészeti Konferencia, Miskolc, 2015. február 19. TAKÁCS E., HAJNAL Z., 2015: Átalakult kristályos aljzatzónák kimutatása uránérctelepek környezetében mélyfúrás-geofizikai és szeizmikus adatokból. Kanada. — A Magyar Geofizikusok Egyesületének 34. Vándorgyűlése, Budapest, Benczúr Konferenciaközpont, 2015.szeptember 24-26., pp. 45–46. TAKÁCS, E., HAJNAL, Z., PANDIT, B., ANNESLEY, I.R., 2015: Mapping of alteration zones with seismic-amplitude data and well logs in the hard-rock environment of the Keefe Lake area, Athabasca Basin, Canada. — The Leading Edge 34 (5), pp. 530–538. TEODORESCU, E., ECHIM, M., MUNTEANU, C., ZHANG, T., BRUNO, R., KOVÁCS, P. 2015: Inertial Range Turbulence of Fast and Slow Solar Wind at 0.72 AU and Solar Minimum. — Astrophysical Journal Letters 804 (2), p. L41. doi:10.1088/2041-8205/804/2/L41 THAMÓ-BOZSÓ E , CSILLAG G , FÜRI J. , NAGY A. , MAGYARI Á. 2015: Luminescence dating of feldspar from Danube terrace sediments on the Pest Plain (Hungary). — In: Pál-Molnár E , Kiss G B (szerk.): 6th Mineral Sciences in the Carpathians Conference, Veszprém, Hungary, 16-19 May. Acta Mineralogica-Petrographica, Abstract Series vol. 9., p. TIESS, G., SHIELDS, D., HORVÁTH, Z. 2015: Optimin_2020 (Optimizing the Minerals Policy Framework at EU and National Levels by 2020). — EIP SIP Annaual Conference, 2015.I. 13. TILDY P., PRÓNAY ZS., TALLER G., TÖRÖS E., HERMANN L.† 2015: Földrengés altalaj ípus térképezés az MFGI-ben. — A Magyar Geofizikusok Egyesületének 34. Vándorgyűlése, Budapest, Benczúr Konferenciaközpont, 2015. szeptember 24-26., pp. 83–84. TOLMÁCS D., KERÉK B., FÜGEDI U., MÜLLER T. 2015: Trace Element Deficiencies in Hungarian Soils: Realization and Treatment Options. — In: Csicsek G., Kiss I. (szerk.): 11. Kárpátmedencei

környezetudományi

Természettudományi

Kar,

konferencia,

Szentágothai

Pécs,

János

Pécsi

Tudományegyetem,

Szakkollégium,

06-09/05/2015.

Tanulmánykötet. Szentágothai János Szakkollégium, Pécs, pp. 167–177. TÓTH, E., PALOTÁS, K., MAGYAR, I. 2015: The Sarmatian Stage in Hungary. — In: Bartha, I.-R. [et al.] (eds.): Neogene of the Paratethyan Region. 6th Workshop on the Neogene of Central and South-Eastern Europe an RCMNS Interim Colloquium, Orfű, Hungary, 31/05/2015–03/06/2015, Programme, Abstracts, Field Trip Guidebook. Hungarian Geological Society, Budapest, pp. 95–96.

276


TÓTH, GY., BUJDOSÓ, É., CSABAFI, R., GUTHY, T., HEGEDŰS, E., KOVÁCS, TÖRÖK, I., PRÓNAY, ZS. 2015: Examination of a Karstic Cave with Complex Geophysical Methods in North Hungary. — 21st. European Meeting of Environmental and Engineering Geophysics, Near Surface Geoscience, 6-10 September 2015, Turin, Italy. TÓTH GY., PALCSU L., TAHY Á., SZÉKELY E., BEM J., NÉMETH GY., JAKAB A., TABAJDI G. 2015: Hévízi-tó 2009-2015: kutatások, monitoring-fejlesztések, gyakorlati vízgazdálkodás. — 22. „Konferencia a felszín alatti vizekről”, Siófok, 2015. április 8–9. TÓTH, I., E. BUJDOSÓ, R. CSABAFI, T., GUTHY, E. HEGEDŰS, KOVÁCS, A. CS.,TÖRÖK, I., PRÓNAY, ZS. 2015: Examination of a Karstic Cave with Complex Geophysical Methods in North Hungary. — 21st European Meeting of Environmental and Engineering Geophysics, Turin, Italy, Near Surface Geoscience, 6–10 September 2015. (extended abstract) TÖRÖS E. 2015: Geofizika és az alagutak. — Magyar Alagútépítő Egyesület konferenciája (MAE), 2015 április, Budapest. TÖRÖS E. 2015: Seismic test for small strain shear modulus (G0) on Pusztazámor Municipal Solid Waste (MSW). — 3rd Unsaturated Soil and Environmental Engineering Symposium, 2015 May 5, Budapest. TRUPKA Z. 2015: A nyomfosszíliáktól a geotermikus energiáig. Interjú BABINSZKI EDITTEL. — Élet és Tudomány, A hét kutatója, 70 (1), pp. 332–333. TRUMPY, E., CORO, G., MANZELLA, A., PAGANO, P., CASTELLI, D., CALCAGNO, P., NÁDOR, A., BRAGASSON, T., GRELLET, S., SIDDIQI, G. 2015: Building a European Geothermal Information Network using a Distributed e-Infrastructure. — International Journal of Digital Earth http://dx.doi.org/10.1080/17538947.2015.1073378 (elektronikus folyóirat) TURCZI, G., MATTÁNYI, ZS., VIKOR, ZS. 2015: Flash flood – a layer of the NAGIS database. — 13th International Symposium on Geo-disaster Reduction, Prague. UDVARDI, B., KOVÁCS, I., KÓNYA, P., FÖLDVÁRI, M., FÜRI, J., BESNYI, A., BERTALAN, É., SZABÓ, CS., MIHÁLY, J., NÉMETH, CS. 2015: Ásványtani és geokémiai megfigyelések a kulcsi csuszamlások területén. — 10. Földtani Veszélyforrások konferencia, Dunaújváros, 17– 19/06, pp. VARGA B. 2015: A hazai fúrómagminta-raktárak adatainak elemzése webgis módszerekkel. —ELTE TTK Földrajz- És Földtudományi Intézet Földrajztudományi Központ Környezetés Tájföldrajzi Tanszék, Budapest, 2015. VETŐ I. 2015: Gázképződés a Közép–alföldi zóna aljzatában. — Gas generation in the basement of the Mid-Great-Plain Zone (Hungary). — In: Dályay V., Sámson M. (szerk.):

277


Tisia Konferencia kiadványa, Pécs, Magyarország, 27–28/02/2015. Molnár Nyomda és Kiadó, Pécs, pp. 37–41. VÍGH, CS., HARANGI, SZ., W ÖRNER, G. 2015: A hazai mészalkáli vulkanitokban előforduló magmás és metamorf gránátok zónásságának vizsgálata. — In: Pál-Molnár E, Raucsik B, Varga A (szerk.): Meddig ér a takarónk? A magmaképződéstől a regionális litoszféra formáló folyamatokig: 6. Kőzettani és geokémiai vándorgyűlés. Ópálos, Románia, p. 117. VIKOR, ZS., TURCZI, G., MATTÁNYI, ZS. 2015: National Adaptation Geoinformation System (NAGiS) in Hungary Flash Flood Case Study. — 13th International Symposium on Geodisaster Reduction, Prague. VÖRÖS A., TAMÁS K., BUDAI T. 2015: Új adatok a Balaton-felvidék középső-triász rétegtanához. — Földtani Közlöny 145 (4), pp. 315–324. VÖRÖS Z., LEITNER, M., NARITA, Y., CONSOLINI, G., KOVÁCS, P., TÓTH, A., LICHTENBERGER, J. 2015: Probability density functions for the variable solar wind near the solar cycle minimum. — Journal of Geophysical Research. Space Physics 120 (8), pp. 6152–6166. YAGOVA, N.V., HEILIG, B., FEDOROV, E. N. 2014: Pc2-3 geomagnetic pulsations on the ground in the magnetosphere, and in the ionosphere. MM100, CHAMP and THEMIS observations. — Annales Geophysicue 33 (1), pp. 117–128. ZALAI ZS , KOVÁCS A , MOLNÁR G , BERECZKI L , TIMÁR G , CSILLAG G , FODOR L , KERCSMÁR ZS. 2015: Extent freshwater limestone bank at Iván-halála Valley, Gerecse Mts., Northern Hungary: a key to understand the uplift history of the region. — Geophysical Research Abstracts 17, Paper 9894. ZILAHI-SEBESS L. 2015: Bátaapáti felszíni kutatás: a mélyfúrás-geofizika eredményei. — A Magyar

Geofizikusok

Egyesületének

34.

Vándorgyűlése,

Budapest,

Benczúr

Konferenciaközpont, 2015. szeptember 24-26., p.37. ZILAHI-SEBESS L., BODA E. 2015: Recommended principles of the qualifications of geothermal plays. — 7th HR-HU And 18th HU Geomathematical Congress, Mórahalom, 2015.május 21-23. (Extended abstract) ZILAHI-SEBESS

L.,

potenciálbecslés.

BODA

E.

2015:

Üledéktömörödési

trendek

és

geotermikus

— A Magyar Geofizikusok Egyesületének 34. Vándorgyűlése,

Budapest, Benczúr Konferenciaközpont, 2015. szeptember 24-26., pp. 61–62.

278

A MAGYAR FÖLDTANI ÉS GEOFIZIKAI INTÉZET ÉVI TERVÉNEK KERETÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGRŐL. Összeállította: Balázs Regina

Recommend Documents