A MAGYAR FÖLDTANI ÉS GEOFIZIKAI INTÉZET ÉVI TERVÉNEK KERETÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGRŐL. Összeállította: Balázs Regina

MŰKÖDÉSI JELENTÉS A MAGYAR FÖLDTANI ÉS GEOFIZIKAI INTÉZET 2012. ÉVI TERVÉNEK KERETÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGRŐL

Összeállította: Balázs Regina

Ellenőrizte:

……………………… Dr. Turczi Gábor

……………………… Dr. Nádor Annamária

Jóváhagyta:

Dr. Fancsik Tamás igazgató

Budapest, 2013.

……………………… Dr. Plank Zsuzsanna

MFGI Működési Jelentés 2012.

Tartalomjegyzék 1. A földtani és geofizikai ismeretesség növelésére irányuló kutatások; Adatrendszerek és az infrastruktúra fenntartása ..................................... 7 1.1. Geofizikai adatkezelés és informatikai nyilvántartás ........................................... 7 1.1.1 Geofizikai adatbázisok ....................................................................................... 9 1.2. Országos Gravimetriai Alaphálózat ................................................................... 13 1.3. Mátyáshegyi Gravitációs és Geodinamikai Obszervatórium, Országos Gravitációs Főalappont ............................................................................................. 15 1.4. Földmágneses alaphálózat ................................................................................ 17 1.5. Tihanyi Geofizikai Obszervatórium .................................................................... 19 1.5.1. Űrfizikai és földmágneses kutatások............................................................... 21 1.6, Paleomágneses Laboratórium és paleomágneses kutatások............................ 23 1.7. Radiometriai és Mélyfúrási Metrológiai Laboratórium ........................................ 25 1.8. Vízföldtani észlelőhálózat .................................................................................. 27

2. Földtani erőforrás-gazdálkodását megalapozó kutatások és földtani térmodell építés .................................................................................... 28 2.1. A geotermikus kutatással és hasznosítással kapcsolatos állami feladatok végzése .................................................................................................................... 28 2.1.1. Sekély geotermikus és földhő-hasznosítási kutatások a Papszigeti Talajhőáram-megfigyelő állomáson .......................................................................... 32 2.2 A szénhidrogén kutatással és hasznosítással kapcsolatos állami feladatok végzése .................................................................................................................... 34 2.3. Széntelepes rétegsorok szekvenciasztratigráfiai vizsgálata – a szénképződés és a medencefejlődés kapcsolata, következményei a kitermelés lehetőségeire ........... 36 2.4. A Magyarország hasadóanyag potenciál felmérését végző projektek támogatása egyes Dunántúli - középhegységi vöröskalcit-telérek és lamprofir-előfordulások földtani környezetének felderítésével és geokémiai vizsgálatával ............................ 38 2.5. Magyarország kőzeteinek ritkaföldfém tartalma................................................ 40 2.6. A hazai szén-dioxid geológiai tárolási tevékenység szakmai támogatása ......... 42 2.7. Pretercier aljzattérképezés és mélyszerkezet-kutatás ....................................... 44 2.8. Litoszférakutatás ............................................................................................... 46 2.8.1. Kőzettani és geokémiai vizsgálatok a Kárpát-medence xenolitjain. ................ 48 2.9. Szeizmikus mérőrendszerek és fejlesztésük ..................................................... 52 2.10. Módszertani fejlesztés. Szeizmikus mérés és feldolgozás .............................. 53 2.11. Paleoklimatológiai kutatásokat és őskörnyezeti rekonstrukciók készítését megalapozó vizsgálatok ........................................................................................... 55 2.12. Magyarország földtani-geofizikai térmodellje a felszíni és felszínalatti tér hasznosításának támogatására ................................................................................ 57 2


2.13. Ásványi nyersanyagok kutatása ...................................................................... 59

3. A földtani környezet megismerése és a veszélyforrások kutatása ..... 60 3.1. Mérnökgeofizikai módszertani kutatások: állékonysági paraméterek geofizikai vizsgálata.................................................................................................................. 60 3.2. Földrengés-veszélyeztetettség – mérnökszeizmológiai térképezés .................. 62 3.3 A CTBT ellenőrzési technológiák tudományos és polgári célokra történő alkalmazása.............................................................................................................. 63 3.4. Geokémiai modellezés ...................................................................................... 65 3.5. Felszínmozgásos területek földtani dokumentálási módszerének fejlesztése ... 67 3.6. A Gerecse dunai teraszvidékén Almásneszmély – Dunaszentmiklós térségének földtani – geomorfológiai térképezése ...................................................................... 69 3.7. Budapest földtani-vízföldtani atlasza ................................................................. 71 3.8. Agrogeológiai kutatások. A talaj-alapkőzet-talajvíz rendszer összefüggéseinek, sajátosságainak és folyamatainak agrogeológiai és környezetföldtani kutatása ...... 73 3.9. Magyarország geokémiai atlasza ...................................................................... 75 3.10. Magyarország földtani alapszelvényei dokumentációjának felülvizsgálata ...... 77 3.11. Településgeológiai kutatások .......................................................................... 79 3.12. Hidrogeológiai és víz-geokémiai értékelések és modellfejlesztések ................ 80

4. Egyéb közszolgálati feladatok ........................................................... 82 4.1. Geoinformatikai szolgáltatás.............................................................................. 82 4.2. Laboratóriumi szolgáltatás................................................................................. 84 4.3. Geofizikai Szakkönyvtár és múzeum ................................................................. 87 4.4. Földtani szakkönyvtár ........................................................................................ 89 4.5. MFGI honlap, kiadványszerkesztés, oktatás ..................................................... 91 4.6. Földtani Múzeum alapfeladat és szolgáltatás .................................................... 93 4.7. Hazai és nemzetközi pályázatkezelés ............................................................... 95

5. Az MBFH együttműködés keretében végzett feladatok ..................... 97 1/2012. MBFH Geotermikus rezervoárok vizsgálata, potenciális területek lehatárolása és koncessziós pályázatra alkalmas területek kijelölése .......................................... 97 2/2012. MBFH Szénhidrogén koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok végzése ................................................................................................... 103 3/2012. MBFH Földtani és geofizikai adatrendszer megalapozása szénbányászattal kapcsolatos koncessziós tervek előkészítéséhez ................................................... 105 4/2012. MBFH Szénhidrogén potenciál felmérés az ásványvagyon stratégia támogatására.......................................................................................................... 107 5/2012. MBFH A magyarországi uránérc (és Th) potenciál felmérése ................... 109 6/2012. MBFH Magyarország ritkaföldfém potenciáljának kutatása ....................... 111

3


7/2012. MBFH A szén-dioxid föld alatti elhelyezésre potenciálisan alkalmas területek lehatárolása és jellemzése ..................................................................................... 113 8/2012. MBFH Geotermikus védőidom kijelölés megalapozása modellfejlesztésekkel ........................................................................................................ 115 9/2012. MBFH Magyarországi bányászati és ércfeldolgozási zagytározók földtani felmérése, környezeti hatásainak vizsgálata .......................................................... 117 10/2012. MBFH Bezárt bányászati hulladékkezelő létesítmények felmérése és kockázati besorolása .............................................................................................. 119 11/2012. MBFH Földtani veszélyforrások vizsgálata. Reambuláció, a térképi és a hozzájuk kapcsolódó adatrendszerek harmonizációja ............................................ 121

12/2012. MBFH A felszínmozgással érintett területek felülvizsgálata. Módszertani kutatás és fejlesztés........................................................ 123 13/2012. MBFH SEVESO II besorolású ipari létesítmények és egyéb nagyberuházások felülvizsgálatához kapcsolódó földtani-vízföldtani érzékenységi vizsgálatok alapelvei ............................................................................................... 130 14/2012. MBFH Ásványi nyersanyagok országos térinformatikai adatbázisának fejlesztése, feltöltése .............................................................................................. 132 15/2012. MBFH Az MBFH adattári szolgáltatásainak fejlesztése, az adattárba beérkező geofizikai adatszolgáltatás ellenőrzése ................................................... 133 16/2012. MBFH Fúrási adatvagyon karbantartása, WEB alapú adathozzáférés technikai hátterének biztosítása ............................................................................. 135 17/2012. MBFH Külfejtéses bányák geodéziai felmérése – a bányajáradék-bevallás ellenőrzéshez kapcsolódó feladat........................................................................... 137 18/2012. MBFH Mágneses és gravitációs alaphálózatok fenntartásához kapcsolódó nyilvántartási feladatok támogatása ....................................................................... 139 19/2012. MBFH A kutatások során keletkezett magminta-állomány kezelése ........ 141 20/2012. MBFH Földtani-, geofizikai szakkönyvtári szolgáltatás ............................ 143 21–a/2012. MBFH Adatrendszerek építése és metaadat-szolgáltatás ................... 144 21–b/2012. MBFH Térinformatikai szolgáltatások .................................................. 146 22/2012. MBFH Szolgáltatás koncessziós feladatok érzékenységi vizsgálatához . 148

6. Más állami költségvetési szerv részére végzett kutatások Pályázatok .......................................................................................... 150 6.1. PLASMON (EU FP7 263218) .......................................................................... 150 6.2. DORIS „Ground Deformations Risk Scenarios: an Advanced Assessment” Grant agreement No.: 242212 .......................................................................................... 151 6.3. Víz a földköpeny névlegesen vízmentes ásványaiban és annak geofizikai alkalmazási lehetőségei ......................................................................................... 153 6.4. ULF hullámok konjugált vizsgálata .................................................................. 154 6.5. Horvát-magyar geomágneses mérések és új normáltér modell....................... 155 6.6. Levegőben szállított antropogén szennyezés mágneses tanulmányozása (TéT RS-1) ...................................................................................................................... 156 4


6.7. Földtani és geofizikai feltétel rendszer kidolgozása Vietnám geotermikus potenciál felméréséhez ........................................................................................... 157 6.8. USGS .............................................................................................................. 159 6.9. CGS Europe .................................................................................................... 160 6.10. Levegőben szállított por integrált mágneses, geokémiai és ásványtani vizsgálata (OTKA) .................................................................................................. 161 6.11. Gránátok szétesési reakciójában kialakult szimplektitek képződési mechanizmusa, mikroszerkezet-fejlődése és reakciókészsége (OTKA NN 79943) 162 6.12. Ásványok szerkezetébe épülő "víz" kvantitatív infravörös spektrometriai és izotópgeokémiai vizsgálata ..................................................................................... 164 6.13. Nemlineáris és pulzációs magnetohidrodinamikai folyamatok vizsgálata Föld körüli térségünkben földi és műholdas mágneses észlelések felhasználásával (OTKA – K75640) ............................................................................................................... 168 6.14. Orosz-magyar akadémiai bilaterális pályázat ................................................ 170 6.15. TRANSENERGY: Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai .............................................................................. 171 6.16. EuroGeoSource (EU Projekt) ........................................................................ 173 6.17. ThermoMap (EU projekt) ............................................................................... 174 6.18. Pangeo Európai Uniós projekt ....................................................................... 176 6.19. Mexikói-magyar TéT ...................................................................................... 177 6.20. A talajvíz nagy arzén tartalmának eredete fiatal medencékben..................... 178 6.21. Geo-DH: A geotermális távfűtő rendszerek elősegítése Európában (IEE pályázat) ................................................................................................................. 179

7.

Maradvány terhére végzett feladatok ......................................... 181

R1. A kőszénvagyon minősítése és az ásványvagyon újraértékelése a készletgazdálkodási és hasznosítási cselekvési tervhez ........................................ 181 R2. Szénhidrogén potenciálértékelés a készletgazdálkodási és hasznosítási cselekvési terv számára ......................................................................................... 183 R3. Uránérc (és Th) potenciál felmérés a hazai ásványvagyon hasznosítási cselekvési terv támogatására ................................................................................. 185 R4. Magyarország ritkaföldfém potenciáljának kutatása ........................................ 187 R5. A hazai energiahordozó vagyon hasznosítása: Készletgazdálkodási és hasznosítási cselekvési terv Magyarország geotermikus potenciálja ..................... 189 R6. A szén-dioxid föld alatti elhelyezésre valamint a földtani közeg energetikai célú hasznosítására potenciálisan alkalmas területek lehatárolása és jellemzése a Cselekvési Terv alapján ......................................................................................... 190 R7. A kutatások során keletkezett magminta-állomány kezelése, maradvány ....... 192 R8. Barnaszén előfordulások országos térinformatikai adatbázisának fejlesztése, feltöltése ................................................................................................................. 194 R9. Az MBFH adattári szolgáltatásainak fejlesztése, az adattárba beérkező geofizikai adatszolgáltatás ellenőrzése .................................................................................. 195 5


R10. Az MBFH hatósági feladatainak támogatása jogszabály-előkészítési feladatokban és közreműködés szakvélemények készítésében............................. 196

8.

Külső megbízásra végzett munkák ............................................ 197

9.

Publikációs lista 2012................................................................. 199

Nyomtatásban megjelent munkák .......................................................................... 199 Kézirat, jelentés ...................................................................................................... 219 Térkép .................................................................................................................... 223 Előadások, poszterek ............................................................................................. 224

6


1. A földtani és geofizikai ismeretesség növelésére irányuló kutatások; Adatrendszerek és az infrastruktúra fenntartása 1.1. Geofizikai adatkezelés és informatikai nyilvántartás Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Lendvay Pál

A feladat a geofizikai adatkezelés és adatszolgáltatás Adatkezelési szabályzat és Informatikai szabályzat szerinti koordinálása, folyamatos figyelemmel kísérése az MFGIben, a nyilvántartások napra készen tartása. Az MBFH és az MFGI között a geofizikai adatok átadás-átvételének lebonyolítása, a belső adatcsere rendszerének kialakítása. A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása. Tervezett eredmények:

1. Az

Intézet Adatkezelési szabályzata rendelkezéseinek megfelelő adatszolgáltatási rend fenntartása. 2. A szakmai adatbázisokról rendszeresen biztonsági mentések készülnek optikai adathordozóra. 3. Geofizikai adatokat külső megrendelők részére csak az MBFHn keresztül szolgáltat az MFGI, ezt az Adatkezelési főosztály bonyolítja le. 4. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény értelmében, a közfeladatot ellátó szerveknek közérdekű adataikat a nyilvánosság számára, az interneten is közzé kell tenniük, ezzel egyidejűleg leíró adatokat kell szolgáltatniuk a közadatkereső (http://www.kozadat.hu/)

Elért eredmények:

1. Az Intézet Adatkezelési szabályzata rendelkezéseinek megfelelő adatszolgáltatási rend fenntartása. 2. A szakmai adatbázisokról rendszeresen biztonsági mentések készülnek optikai adathordozóra, amelyeket a 17. számú igazgatói utasítás előírásainak megfelelően az intézeti adatbázisok kezelőinek legalább évenként egy alkalommal le kell adniuk az Adatkezelési főosztályra. 3. 2012-ben az intézet az MBFH-n keresztül 31 külső megrendelés alapján teljesített geofizikai adatszolgáltatást. Átadott adatok: • 52 db gravitációs hálózati alappont adatai • 1 fúrás geofizikai mérései LAS, LIS formátumban • 3 db terület 3D szeizmikus adatai • 582 db 2D szeizmikus vonal feldolgozott migrált szelvénye SEG-Y formátumban Az állami feladatok teljesítéséhez az MBFH-n keresztül 56 db szeizmikus vonal feldolgozott migrált SEG-Y formátumú szelvényét, valamint 24 vonal ESSO-V2 formátumú sebességfüggvényeit szereztük be a MOL Rt-től. Ezek az adatok a Nyugat-Dunántúlon a „Zala” kutatási terület környékén kijelölt leendő koncessziós területekről készülő tanulmányok megalapozásához voltak szükségesek. 4. A jogszabályban definiált közérdekű adatok központi elektronikus jegyzéke és az egységes közadatkereső rendszer működtetését a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. 7


keretein belül működő Közadat program végzi, a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról szóló 305/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 12. § (1) bekezdés előírása szerint a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter (a nemzeti fejlesztési miniszter) megbízásából. 2012-ben a MÁFInak az ELGI-be történő integrálódásával létrejött új intézmény (320/2011. XII.27. Kormányrendelet) közérdekű adatainak a törvény szerinti megismerhetőségét biztosítottuk, a központi rendszerben töröltettük a MÁFI-t, és az ELGI regisztrációjának átírásával létrehoztuk az MFGI lapját. A központi szerveren található kapcsolódó metaadat rekordok az intézet honlapján kialakított és folyamatosan frissített közzétételi egységekre mutatnak. A közérdekű adatok internetes közlése és frissítése az intézet honlapján, valamint a metaadatok közzététele az elektronikus információszabadság hivatalos honlapján (http://www.kozadat.hu/) 2012-ben az előírt rendszerességgel megtörtént. Az év során a vállalt feladatok maradéktalanul teljesültek. Biztosítva volt az Adatkezelési szabályzatnak megfelelő adatszolgáltatási rend, az intézet teljesítette a külső igénylőktől beérkező adatigényeket, és folyamatosan biztosítottuk a közérdekű adatok előírt nyilvánosságát az átalakult intézetben is. Publikációk: Közreműködő szervezetek:

-

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: -

8


1.1.1 Geofizikai adatbázisok Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Sőrés László

2012-ben elvégeztük a szokásos állománybővítési, karbantartási és adatszolgáltatási feladatokat, valamint folytattuk az adatbázisok egységesítésére irányuló tevékenységet. Folytattuk a modern informatikai megoldásokra épülő integrált adatbázisrendszer kialakítását. Ez részben átfogó adatmodellek tervezését, másrészt ezek implementációját teszi szükségessé. A cél a geofizikai adatbázisok átláthatóságának javítása, és az intézmények közötti adatharmonizáció segítése. A munka a módszertani adatbázisoknak megfelelően válik szét részfeladatokra. Új témaként külön megjelenik az intézeti és európai adatharmonizációra való felkészülés. Tervezett eredmények:

Országos Szeizmikus Adatbázis (Lukácsy J.) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal megbízása alapján közreműködtünk az állami szeizmikus adatszolgáltatásban. A szeizmikus adatbázis fejlesztés, bővítés, karbantartás. Felkészültünk a nagysűrűségű (DLT, LTO) mágnesszalag kazetták fogadására. Országos Geoelektromos Adatbázis (Sőrés L.) A működést fenntartjuk, az állományt karbantartjuk Magnetotellurikus adatrendszerek (Madarasi A.) A magnetotellurikus szondázások nyilvántartását kiegészítettük az adatok milyenségére (például tenzoriális/skalár, digitális/papír) és hollétére vonatkozó információkkal. A magnetotellurikus adatok nyilvántartása jelenleg nem tartalmaz elegendő információt arról, hogy milyen adatok állnak rendelkezésre egy adott szondázási pontról, és azt sem, hogy ezek az adatok hol találhatóak. A GGDM adatmodell témában fejlesztett egységes metaadatrendszer segítségével elkezdjük a hiányok pótlását. Országos Gravitációs és Mágneses Adatbázis (Kiss J.) A gravitációs és mágneses adatbázis fenntartása mellett újabb részletes mágneses mérési terület (Recsk, Seregélyes) beemelését terveztük az országos adatrendszerbe. Országos Hőáram és Hőmérsékleti Adatbázis (Lendvay P.) Az adatbázis biztosítja a geotermikus vizsgálatok, elemzések és az ilyen vizsgálatok során elkészítendő modellek számára a szükséges fizikai paramétereket, valamint a koncessziós adatcsomagok előkészítéséhez szükséges hőmérséklet, hőáram, hőmérsékletvezető képesség, hővezetőképesség, porozitás, permeabilitás adatokat. A feladat az ilyen típusú adatok összegyűjtése és rendszerezése, adatbázisba történő szervezése. A cél az országos geotermikus energiavagyon nyilvántartás pontosítása. A 2012-ben elvégzett feladatok: • Adatkarbantarás • Adatszolgáltatás • Adatgyűjtés, adatbázis bővítés Országos Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis (Lendvay P.) A mélyfúrás-geofizikai adatrendszer folyamatos bővítése és az igény szerinti folyamatos adatszolgáltatás a feladat. A fúrási adatok és a mélyfúrás-geofizikai szelvények megjelenítését, feldolgozását és az adatbázis kezelést a VIEWLOG-DB szoftver segítségével 9


valósítjuk meg. A tevékenység folyamatos, az eddig elvégzett feladatokra épül. A 2012-ben elvégzett feladatok: • Adatszolgáltatás (igény szerint, külső és belső) • Adatkarbantartás — nyilvántartás, az adatok kiegészítése, az adatrendszer minősítése • A metaadat rendszer folyamatos felülvizsgálata és szükség szerinti javítása. • Az adatbázis fejlesztése — adatmentés, digitalizálás • az adatkezelési előírásoknak megfelelő archiválás GGDM Adatbázis fejlesztés (Sőrés L.) A munka célja egységes geofizikai adatmodellen alapuló mérési és feldolgozási adatokat kezelő adatbázisrendszer kialakítása. Az MBFH számára fejlesztett adatmodell kiterjesztésével megteremtjük a kapcsolatot a magas szintű metaadat alapú nyilvántartás és a módszertani adatok között. Ehhez nemzetközi szabványok iránymutatását vesszük alapul (INSPIRE, O&M, SensorML). Az XML alapú adatbázis kezelés támogatásához általános alkalmazást, (XDS, XML Document Service ) fejlesztünk ki, ami lehetővé teszi tetszőleges struktúrát kódoló XML szövegek adatbázisban történő tárolását, és keresését. 2012-ben elvégzett feladatok: • Az MBFH és GGDM adatmodell egyesítése az ISO 19156 Observation and Measurement informatikai szabvány figyelembevételével • GGDM web browser és editor további fejlesztése • XDS (XML Document Service) fejlesztése Országos Légigeofizikai Adatbázis (Kiss J.) A működést fenntartjuk, az állományt karbantartjuk MGSZ és sekélygeofizikai adatbázis (Paszera Gy) A működést fenntartjuk, az állományt karbantartjuk Intézményi és európai harmonizáció (Sőrés L.) Az új altéma keretében olyan adatrendszereket és eszközöket fejlesztettünk, amelyek segítik a társintézmények közötti adatharmonizációt, valamint az INSPIRE kötelezettségeknek való megfelelést. Minta alkalmazásként a módszertani adatbázisokat leíró CSW (Catalogue Service for the Web) rendszert alakítunk ki. Az adatharmonizáció megköveteli egy alapvető fogalmi hierarchia rögzítését. A web szervizeken keresztül elérhető hierarchikus szójegyzékek lehetővé teszik a keresések, és adatleírások összehangolását. Ennek érdekében a GEOMIND paraméter katalógusok és az INSPIRE kódlisták felhasználásával SKOS (Simple Knowledge Organization System) szótárakat alakítunk ki. 2012-ben elvégztt feladatok: • Adatharmonizációt támogató hierarchikus szótárak tartalmi összeállítása a következő fogalmakhoz: FetureType, GeophMeasurement, GeophModel, surveyType, processType, ProcessParameter, GeophProperty, GeophDevice, ResourceType • A kulcsszavas kereséseket támogató, maximum 100 elemű alapvető fogalomgyűjtemény összeállítása (keywords) • Az INSPIRE adatmodell részeként készülő kódlisták átalakítása SKOS XML-be, konverterek, web alkalmazások elkészítése • Adatbázisok leírását támogató objektum (Repository) adatmodell 10


kialakítása, UML, XSD séma • Módszertani adatbázisok leírása (kódolása) XML-be • Repository objektumok tárolása XML adatbázisban, az XDS (XML Document Service) tesztelése • Repository - ISO 19115 konverzió, integrálás Geonetwork alatt, INSPIRE CSW prototípus • A kötelező INSPIRE adatszolgáltatás körének felmérése Elért eredmények:

Országos Szeizmikus Adatbázis (Lukácsy J.) A 2012-es tervnek megfelelően a következő feladatok hajtottuk végre: • Közreműködés az állami szeizmikus adatszolgáltatásban. • A szeizmikus adatbázis fejlesztés, bővítés, karbantartás. • Mágnesszalag kezelő munkaállomás továbbfejlesztése, felkészülés a nagysűrűségű (DLT, LTO) mágnesszalag kazetták fogadására. Országos Geoelektromos Adatbázis (SőrésL.) Új mérések 2012-ben nem voltak, ezért az adatbázis állománya nem változott. Az adatbázis működését fenntartottuk. Magnetotellurikus adatrendszerek (Madarasi A.) A magnetotellurikus adatrendszer leltárát 2012ben kiegészítettük azzal az információval, hogy milyen digitális formában áll (vagy nem áll) rendelkezésünkre az adott szondázás. Ez a leltár 4430 szondázást tart nyilván, amiből 3637 szondázásról rendelkezünk valamilyen digitális állománnyal, amelyek egy másolatát a "Nemzeti Tenzor Tár" elnevezésű könyvtárba rendeztünk. Országos Gravitációs és Mágneses Adatbázis (Kiss J.) Gravitációs adatbázis: Működtetés folyamatos, belső adatszolgáltatások történtek; Mágneses adatbázis: Szelvénymenti és területi sűrítő mágneses mérések bevitele az egységes mágneses adatbázisba a következő területekre: • A Darnó-vonal menti mágneses mérések (Upponyi-hegység és Darnó-hegy környéke), összesen 400 pont, • A Recsk környéki mágneses mérések, összesen 522 pont • Velencei-hegységi Seregélyes mellett mért sűrű mágneses mérési adatok, összesen 486 pont. Az adatbázisban lévő mérési pontok száma 2012-ben: 75860 db. Országos Hőáram és Hőmérsékleti Adatbázis (Lendvay P.) 2012-ben az adatbázis nem bővült új fúrásokból származó hőmérsékleti adatokkal. Az adatok folyamatos ellenőrzését végeztük el, ezen belül a földtani rétegsorok pontosítását és néhány további rétegvizsgálati adat bevitelét. A korábban feldolgozottak közül 5 fúrás adatait egészítettük ki. Jelenleg 700 fúrásból állnak rendelkezésre hőmérsékleti adatok. A geotermikus koncessziót előkészítő tanulmányokhoz folyamatosan szolgáltattunk hőmérsékleti és megkutatottsági adatokat. Országos Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis (Lendvay P.) A tervben vállalt feladatok teljesültek, 2012-ben 58 fúrásban mért 425000 m karotázs görbével bővült az adatbázis. Folyamatos volt az adatszolgáltatás az intézeti projektek felé. GGDM Adatbázis fejlesztés (Sőrés L.) • Az MBFH és GGDM adatmodell egyesítése megtörtént. • A GGDM web browser alkalmazás új objektumok html 11


megjelenítését végző konverterekkel bővült. • Elindult az XDS web szolgáltatás. (http://thera.mfgi.hu:8080/wXmlDoc/geophysics.html) Országos Légigeofizikai Adatbázis (Kiss J.) Az adatbázis állománya 2012-ben nem változott. Az adatbázis működését fenntartottuk. MGSZ és sekélygeofizikai adatbázis (Paszera Gy) Az adatbázis állománya 2012-ben nem változott. Az adatbázis működését fenntartottuk. Intézményi és európai harmonizáció (Sőrés L.) • Adatharmonizációt támogató hierarchikus szótárak tartalmi összeállítása megtörtént. • A kulcsszavas keresésekhez fogalomgyűjteményt állítottunk össze • Az INSPIRE kódlisták átalakítása SKOS XML-be megtörtént. A szótárak az XDS szervizen keresztül elérhetők. • Adatbázisok leírását támogató objektum (Repository) adatmodell kialakítása (UML, XSD séma) megtörtént. • A TFO hatáskörébe eső adattárak XML kódolása elkészült. • A Repository objektumok XML adatbázisba töltését, és az XDS (XML Document Service) tesztelését elvégeztük. • Repository XML-ekből ISO 19115 metaadatok készültek. A minták a Geonetwork alapú kísérleti geoportálon elérhetők. • A kötelező INSPIRE adatszolgáltatás körét felmértük. Publikációk: Közreműködő szervezetek:

[Sőrés L.] Regulation (EU) No 1089/2010 as regards interoperability of spatial data sets - 4.3.Geophysics -

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: .

12


1.2. Országos Gravimetriai Alaphálózat Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Koppán András

Az Országos Gravimetriai Alaphálózattal kapcsolatos állami alapfeladatokat és alapmunkákat a földmérési és térképészeti tevékenységről rendelkező törvényben (1996: LXXVI. tv.) rögzítették. E törvény szabályozza az állami alappontok adatainak kezelését is. Az Alaphálózat fő feladata, hogy egységes referenciaszintet biztosítson a különböző relatív műszerekkel, különböző területeken végzett graviméteres mérések számára. 2012-ig elért eredmények: Az Országos Gravimetriai Alaphálózatot 1950-ben az ELGI tervezte és hozta létre, melyet később MGH-50 néven tartottak számon. A hálózatot ekkor 16 db. I.-rendű, és 493 II.-rendű alappont alkotta. Az összehasonlító mérések kiegyenlítését a legkisebb négyzetek módszerével végezték, az akkor nemzetközileg elfogadott „potsdami” gravitációs rendszerben. Az alaphálózat pontjai az 1960-70-es években bekövetkezett változások miatt rohamosan pusztultak, így a hetvenes évek közepétől 1988-ig kialakításra került az MGH-80 hálózat, mely 5 abszolút állomást, 18 I.-rendű, főként repülőtéren elhelyezkedő és 389 új II.rendű alappontot tartalmazott, melyeknek értéke-az 5 abszolút állomás értékeinek felhasználásával- abszolút rendszert követ. A két hálózat vonatkoztatási rendszere közötti transzformációs függvényt meghatároztuk. 1993-ban – a gravimetriai adatokra vonatkozó titkosítás feloldása után – lehetőség nyílt a nemzetközi UEGN (Unified European Gravimetric Network) hálózattal való összekapcsolódásra. Ehhez 1993–2004 között számos kiegészítő relatív mérést végeztünk, majd egy célszerűen kiválasztott, 40 pontból álló hálózattal (melyben a jelenleg működtetett MGH-2010 hálózat 15 abszolút pontja is szerepel) csatlakoztunk az UEGN02 európai hálózathoz. Az MGH-2010 hálózat kiegyenlítését 2010-ben hajtottuk végre. Tervezett eredmények:

1. Elvégezni az MGH-2010 gravimetriai alaphálózat alappontjainak karbantartása kapcsán felmerülő feladatokat. Ennek során, az országos alaphálózati pontok ellenőrzésének keretében, 2012-ben 100 pont teljeskörű ellenőrzését terveztük (helyszín és helyszínrajz ellenőrzése, koordináta meghatározás GPS-szel, új digitális fénykép készítése stb.). Az alappont adatok kezelését az 1996. évi LXXVI törvény rendelkezéseinek megfelelően végezzük. A katalógus folyamatos frissítése a megszerzett adatokkal (ellenőrzés, mérések, bejelentés stb.), biztosítva a naprakész információkat. 2. Elvégezni 4 korábban elpusztult és újjáépített, ill. újonnan telepített alaphálózati pont (88.11 Nagyvázsony, Tihany, 4382.01 Létavértes, 4327.01 Rakaca) bemérését a hálózatba, a legközelebbi 3–3 alapponthoz viszonyítva (2 műszerrel 6 db A-BA-B-A mérési sorozat), valamint szintezéssel meghatározni az alappont tengerszint feletti magasságát. Egy alaphálózati pont bemérése időjárástól függően 3-4 munkanapot vesz igénybe. Terveztük, hogy valamennyi alaphálózati pont beméréséhez szállást is igénybe veszünk (összesen max. 8 éj 2 fő számára). Becsült km: ~2600 km. 3. Folytatni a vertikális gradiens (VG) meghatározását az UEGN (Unified European Gravity Network) hálózathoz tartozó országos alaphálózati pontokon. Ennek keretében 6 ponton tervezünk VG – méréseket: 4143 Gyenesdiás, 4130 Zalacsány, 4105 Sopron, 4111 Fertőd, 4192 Tamási, 4182 Attala. A vertikális gradiens méréseket 3 műszerrel végezzük, 3 szinten: 5, 70, 130 13


cm-es magasságokban. 4. Folytatni a gravimetriai adatbázis-kezelő, ill. adatfeldolgozó szoftverek fejlesztését (a szoftver saját fejlesztés, Borland Delphi fejlesztőkörnyezetben készül). Elért eredmények:

1. Elvégeztük 103 alaphálózati pont ellenőrzését, terveinknek megfelelően (terv: 100 pont), a pontkatalógust az ellenőrzéseknek megfelelően frissítettük. 2. Elvégeztük a 2 újjáépített alappont szintezését, valamint bemérését a hálózatba a legközelebbi 3–3 alapponthoz. A 88.11 Nagyvázsonyi excenter pont és az újonnan telepítendő Tihany abszolút pont bemérésére nem került sor, mivel a tihanyi abszolút pont 2012. őszéig nem épült meg. E mérések várható ideje: 2013 első féléve. A kimaradt mérések helyett terven felüli munkákat végeztünk, ezeket ld. alább az 5. pontban. 3. 6 országos alaphálózati ponton 3 szintes VG-méréseket végeztünk. 4. A szoftverfejlesztés keretében új funkciókkal bővült az Icaros gravimetriai adatfeldolgozó program (kiegyenlítés), valamint az adatbázis-alapú pontkatalógus szoftvere. 5. Terven felül: a. Megbízásos munka keretében bemértük az áttelepített 4341.01 Gyomaendrőd alappontot a legközelebbi 3 alapponthoz. b. TDK munka keretében bemértük az újonnan létrehozott 4267. Székesfehérvár alappontot a legközelebbi 3 alapponthoz.

Publikációk:

CSAPÓ G., KOPPÁN A. 2013: The results and works of the latest adjustment of Hungarian Gravimetric Network (MGH-2010). Acta Geod. Geoph. Hung. (DOI) 10.1007/s40328-012-0001-5. Földmérési és Távérzékelési Intézet, Szolgáltató Igazgatóság

Közreműködő szervezetek:

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: Két alappont bemérése áttolódik 2013-ra, mivel a tihanyi abszolút alappont a 2012. év végén épült meg. A hozzá közel eső 88.1 sz. nagyvázsonyi excenter pontot gyakorlati megfontolásból a tihanyi alapponttal együtt mérjük be az Alaphálózatba.

14


1.3. Mátyáshegyi Gravitációs és Geodinamikai Obszervatórium, Országos Gravitációs Főalappont Beszámolási időszak Témavezető 2012 Dr. Kis Márta Feladat ismertetése: Az országos gravitációs főalappont fenntartása a megfelelő törvényi szabályozásnak eleget téve (1996. évi LXXVI. Törvény). Az Obszervatórium mérő- és digitális adatgyűjtő rendszerének, valamint az Obszervatórium és az MFGI közötti számítógépes adattovábbítási hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése. Nagyérzékenységű hosszú extenzométerek esedékes hitelesítése, az MTA CSFK GGI-vel együttműködésben. Az obszervatóriumban nagyérzékenységű hosszú kvarccsöves extenzométerekkel monitorozzuk az árapály- és geodinamikai eredetű kőzetdeformációs tér változásait. A kialakított mérőrendszer segítségével végezzük az adatok digitális regisztrálását, egyperces és másodperces felbontással. Folytatjuk a 3D végeselemes modellezés segítségével végzett módszerfejlesztést a mátyáshegyi barlangrendszerben a gravitációs terhelésből származó deformációs tér vizsgálata céljából. Ezzel összefüggésben elemezzük a deformációkat felerősítő üreghatás szerepét, vizsgáljuk nagyságrendjét és karakterisztikáját, valamint folytatjuk az extenzométeres elrendezések érzékenységét meghatározó modellezési fejlesztéseinket. Eddigi eredményeinket publikációban foglaljuk össze. A deformáció-mérések kiegészítéseként az előző évben üzembe helyezett nagypontosságú hőmérséklet-mérő szondával folytatjuk a kőzetbeli hőmérséklet-változások monitorozását egyperces felbontással a mátyáshegyi barlang területén. Graviméteres árapályregisztrálásba kezdünk az előző évben árapálymérés céljára kialakított új mérőhelyen. Tervezzük az adatok elemzését és összehasonlítását a kőzetdeformációs adatsorban megjelenő árapály hatással. Automata vízszintbeállító állványt tervezünk és hozunk létre, melynek segítségével műszeres tesztvizsgálatokat végzünk a környezeti paraméterek (pl. földmágneses tér, hőmérséklet, páratartalom) graviméterekre gyakorolt hatásainak vizsgálata érdekében. Amennyiben sikeres az obszervatórium graviméter hitelesítő berendezésének javítása, árapályregisztráló graviméterünket ezzel a berendezéssel hitelesítjük. Tanulmányozzuk a kőzetdeformációs adatsorban megjelenő, földrengésekkel és szeizmikus rezgésekkel összefüggő hatásokat. Folytatjuk az archív Eötvös-inga mérések eredményeinek adatbázisba szervezését, 2012ben újabb MAORT adatok digitalizálásával bővítjük az Eötvös-inga adatbázist. Az egyperces extenzométer-adatokat megjelenítjük az obszervatórium honlapján, valamint szolgáltatjuk a téma hazai és külföldi kutatói részére. A GVOP KINGA pályázathoz kötődően elvégezzük az aktuális adatok KINGA formátumba történő konvertálását, integrálását, gondozását, karbantartását. Tervezett 365 napi, 12 havi extenzométeres kőzetdeformáció- és eredmények: kőzethőmérséklet-regisztrátum; mérő- adatgyűjtő berendezés folyamatos működtetése, fejlesztése, karbantartása; országos főalappont fenntartása; extenzométer hitelesítés; kőzetdeformációs tér 3D végeselemes modellezés módszerfejlesztés; földrengések és szeizmikus rezgések hatásának elemzése kőzetdeformációs adatokon; kőzetdeformációk spektrális elemzése; graviméteres árapályregisztrálás és összehasonlító elemzés, graviméter teszt; Eötvös-inga adatbázis bővítés, KINGA adatbázis bővítés, publikáció Elért eredmények: Az év folyamán a tervben foglaltaknak megfelelően folyamatosan üzemeltettük és karbantartottuk az obszervatórium mérő- és digitális regisztráló rendszerét, valamint az országos gravitációs főalappontot. A kialakított mérőrendszer segítségével az adatok digitális regisztrálását, egyperces és másodperces felbontással 15


Publikációk:


végeztük. Az MTA CSFK GGI-vel együttműködésben elvégeztük nagyérzékenységű hosszú extenzométereink hitelesítését, valamint decemberben elkezdődött az obszervatórium graviméter hitelesítő berendezés javítása. Kvarccsöves rúdextenzométer segítségével folyamatosan végeztük a kőzettestbeli deformáció-viszonyok megfigyelését. Az extenzométerrel mért kőzetdeformáció adatokat spektrális elemezések és a legfőbb árapály hullámösszetevők szerinti szűrések segítségével vizsgáltuk, összefüggő 200 napos terjedelmű adatsoron. Graviméteres árapályregisztrálásba kezdtünk az előző évben árapálymérés céljára kialakított új mérőhelyen. Egy vizsgálati időszakot kiválasztva elkezdtük a graviméterrel mért és a kőzetdeformációs adatsorban megjelenő árapály hatás összehasonlító elemzését. LCR gravimétereink számára automata vízszintbeállító állványt terveztünk. A deformáció-mérések kiegészítéseként az előző évben üzembe helyezett nagypontosságú hőmérséklet-mérő szondával folytattuk a kőzetbeli hőmérséklet-változások monitorozását a mátyáshegyi barlang területén. 3D végeselemes modellezés (FEM) segítségével folytattuk a gravitációs terhelésből származó deformációs tér modellezésével kapcsolatos módszerfejlesztési feladatainkat. Ennek során elemeztük a deformációkat felerősítő üreghatás szerepét, nagyságrendjét és karakterisztikáját, valamint folytattuk az extenzométeres elrendezések érzékenységét meghatározó modellezési fejlesztéseinket. Eddigi eredményeinket publikációban foglaltuk össze. 2011-ben kezdtük el a kőzetdeformációs adatsorban megjelenő, földrengésekkel összefüggő hatások tanulmányozását. Idén szakirodalom alapján tanulmányoztuk a szeizmikus események kapcsán az extenzométerekkel mérhető jelek analízisének különböző lehetőségeit. A Magyarország területén végzett Eötvös-inga felmérések adatbázisát 2012-ben 2361 ponttal bővítettük, mellyel a 2011-ben elkezdett Dél-Dunántúl terület Eötvös-inga méréseinek digitalizálását fejeztük be. Az egyperces extenzométer-adatokat megjelenítettük az obszervatórium honlapján, valamint igény szerint szolgáltattuk a téma kutatói részére (MTA GGI). A GVOP KINGA pályázathoz kötődően elvégeztük az aktuális adatok KINGA formátumba történő konvertálását, integrálását, gondozását, karbantartását. M. Kis, G. Detzky, A. Koppan, 2012c: 3D FE modelling of gravitydriven rock-deformation field, cavity effect, and sensitivity of extensometric measurement systems. Extended Abstract of 4th Croatian-Hungarian and 15th Hungarian Geomathematical Congress, p. 8 MTA CSFK GGI, ZAMG-Conrad Obszervatórium, Ausztria

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A graviméteres műszeres tesztvizsgálatokat a fejlesztés alatt álló automata vízszintbeállító állvány elkészülése után tudjuk kivitelezni. 16


1.4. Földmágneses alaphálózat Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Kovács Péter

A hálózati méréseink eredményei alapján 2012.0 epochára aktualizáljuk a mágneses deklináció területi változásának Magyarországra vonatkozó térképét, a HM Térképészeti Nkft számára. 2012-ben Horvátország és Magyarország területére érvényes közös mágneses normáltér modellt számolunk, gömbharmonikus analízis felhasználásával. Vizsgáljuk a modellek pontosságának javulását szomszédos országok adatainak, illetve IGRF modellből származó adatok bevonásával. (Horvát-Magyar TéT pályázat rész-finanszírozásával megvalósuló feladat) Írott publikáció véglegesítése az Annali di Geofisica c. folyóirat számára Folytatjuk az 1966 óta végzett szekuláris mérési kampányaink legfontosabb információit, mérési eredményeit egységes adatbázisba rendező szoftver fejlesztését. Vizsgáljuk a tér szekuláris változásának eltéréseit a hálózatunk pontjai között az utóbbi 5 mérési kampány eredményei alapján. Tervezett eredmények:

Írott publikáció 2012.0 epochára aktualizált magyarországi izogon térkép Gömbharmonikus és polinom modellek pontosságának teszt eredménye a modellezésbe bevont adatok függvényében. Szekuláris mérési kampányaink adatbázisa Publikáció Zárójelentés

Elért eredmények:

Aktualizáltuk a 2012.0 epochára a mágneses deklináció területi változásának Magyarországra vonatkozó térképét, a HM Térképészeti Nkft számára. Pontosítottuk a Horvátország és Magyarország területére számolt mágneses normáltér modellt a kiegyenlített gömbsüveg-harmonikus analízis segítségével. Közlésre elfogadták egy írott publikációnkat az Annali di Geofisica folyóirat számára Új funkcióval egészítettük ki az 1966 óta végzett szekuláris mérési kampányaink legfontosabb információit, mérési eredményeit egységes adatbázisba rendező szoftvert Vizsgáltuk a mágneses szekuláris változás területi változását a legutóbbi szekuláris mérési kampányaink eredményei alapján

Publikációk:

Kovács, P., A Csontos, B. Heilig, A. Koppán, Hungarian repeat station survey, 2010, Annali di Geofisica, megjelenésre elfogadott kézirat, 2012. Kovács P., Csontos A., Heilig B., Hegymegi L., Merényi L., Vadász G., Koppán A. (2012), Földmágnesség: A Tihanyi Geofizikai Obszervatórium, Magyar Geofizika, 53. évf., 3, pp. 191-203 17



Faculty of Geodesy of University of Zagreb MagNetE HM Térképészeti Nkft


18


1.5. Tihanyi Geofizikai Obszervatórium Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Csontos András

1. Fenntartjuk a földmágneses komponensek és a totális tér folyamatos mérését 2. Folytatjuk a mágneses variáció egy másodperces regisztrálását. 3. Rendszeresen, legalább hetente elvégezzük a bázisvonal meghatározásához szükséges abszolút méréseket. 4. Elvégezzük a NIH által támogatott USGS-ELGI ÉS horvát-magyar együttműködés együttműködés 2012-es esztendőre háruló feladatait. 5. Szolgáltatjuk az egyperces mágneses adatokat az INTERMAGNET edinburghi és párizsi regionális adatközpontjának. 6. Real–time másodperces variáció adatokat szolgáltatunk a National Institute of Information and Communication Technologie (Japan) Space enviroment information service számára. 7. Feldolgozzuk és – az INTERMAGNET-en keresztül – közzé tesszük a 2011-es évben regisztrált komponens és totális tér értékek perces átlagait. 8. Az ELTE Űrkutató csoportjával együttműködésben folytatjuk a whistler-ek és trimpieffektus megfigyelését. (Külső pályázati munka.) 9. A nagy mennyiségű adat célszerűbb kezeléséhez és a folyamatos INTERNET kapcsolat érdekében belső számítógépes hálózatot tartunk fent és optimalizálunk. 10. HTML alapú valósidejű rendszert üzemeltetünk méréseink monitorozása céljából. 11. Biztosítjuk adataink real-time elérését az INTERNETEN. 12. A PLASMON projekt kiválasztott mágneses regisztrátumai számára adatszervert üzemeltetünk. 13. Megadjuk a 2011. évi deklináció átlagot a Magyar Honvédség Térképészeti Kht. számára. 14. Elvégezzük a 2011-es évben regisztrált komponens és totális tér értékek perces átlagainak elő-feldolgozását és archiválását. 15. Folytatjuk a háromkomponenses protonrezonanciás regisztrálóműszerhez (DIDD) kapcsolódó matematikai eljárások fejlesztését. 16. Folytatjuk a geomágneses pulzációk megfigyelését három mágneses komponensre végzett egymásodperces mérésekkel egy állomáspárral az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközponttal együttműködésben. A regisztráláshoz új adatgyűjtő szoftver üzemeltetését kezdjük meg. (Plasmon projekt támogatásával) 17. Elvégezzük a pulzációkat regisztráló Narod magnetométer elektronikájának és adatgyűjtő rendszerének felújítását. Tervezett eredmények:

- Folyamatos adatsor - INTERMAGNET standardoknak megfelelő abszolút kontroll - Folyamatos adatszolgáltatás - A 2011-es esztendő obszervatóriumi definit adatainak közzététele - A USGS-ELGI ill. a horvát-magyar TéT pályázatok eredményes zárása. - Legalább egy publikáció szaklapban és előadások

Elért eredmények:

1. Alaptevékenység ellátása Az obszervatórium az alapfeladatait a 2012-es évben teljesítette. A 2012-es évre folyamatos másodperces mintavételű adatokkal is rendelkezünk. Adatszolgáltatásunkat az edinburgh-i és párizsi INTERMAGNET felé, a National Institute of Information and Communication Technologie (Japan) számára és a Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Kht. számára biztosítottuk. 19


2. Erővonal-rezonancia megfigyelése nagyfelbontású mágneses mérésekkel A téma keretében a Pc3 és Pc4 pulzációk frekvenciatartományába eső térkomponenseket regisztráljuk, másodperces mintavételezéssel. Az állomások időbeli szinkronizáltságát GPS vevőkkel oldottuk meg. Tihanyban és Nagycenken folytattunk műszereinkkel a mérést. A regisztráláshoz új adatgyűjtő szoftver üzemeltetését kezdtük meg. (Plasmon projekt támogatásával) 3. Háromkomponenses protonrezonanciás, gyorsműködésű regisztrálóműszer fejlesztése A 2012-es esztendőben méréseket végeztünk, amellyel a függőleges tengelyű tekercs bevonásával végzett abszolút mérés eredményét befolyásoló effektusokat tanulmányoztuk. 2012-ben sikerült a D tekercs vízszintezettségi hibáját közvetlenül megmérnünk.

Publikációk:

4. A 2011. évi geomágnese adatok feldolgozása (éves rutin) A jelentésben részletezett eljárással sikerült a definit adatsort előállítanunk. Az éves rutint folyamatosan fejlesztett, saját eljárásokkal és szoftverekkel végezzük. Csontos A., D. Sugar, M. Brkić, P. Kovács, L. Hegymegi; How to control a temporary DIDD based observatory in the field? Special issue of “Annals of Geophysics” on 5th MagNetE Worksphop on European Geomagnetic Station Survey, Rome, Italy (accepted manucript), 2012 Csontos A.: Methods for measuring the gradient of the magnetic field using standard observatory instrumentation, Proceedings of the XVth IAGA Workshop on Geomagnetic Observatory Instruments, Data Acquisition, and Processing, (accepted), 2012. Kovács Péter, Csontos András, Heilig Balázs, Hegymegi László, Merényi László, Vadász Gergely, Koppán András: Földmágnesség: Tihanyi Geofizikai Obszervatórium, Magyar Geofizika, 53, 3, 2012.


U.S. Geological Survey Boulder Geomagnetism Group Szlovák Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetének Obszervatóriuma, ELTE Geofizikai Tanszék, MTA GGKI, Zágrábi Egyetem Természettudományi Kar Geodéziai Tanszék, Belsk obszervatórium (Lengyelország) , Nurmijarvi obszervatórium (Finnország) ,Sodankyla obszervatórium (Finnország), L’Aquila obszervatórium (Olaszország) , South African Space Agency, Hermanus, Dél-Afrika,Orosz Tud. Ak. Schmidt Intézete, Geomágneses hullámok kutatócsoportja, Moszkva


20


1.5.1. Űrfizikai és földmágneses kutatások Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Heilig Balázs

1. Tovább vizsgáljuk az erővonal-rezonancia jelenségét. Meglevő adatainkon elvégezzük az erővonal menti plazmasűrűség becslését a 2011. évre. Felülvizsgáljuk a korábbi évekre kapott értékeket. 2. A dél-afrikai SANSÁ-val együttműködésben (TéT pályázat 2010–2012) vizsgáljuk a különböző eredetű pulzációs jelenségek (upstream hullámok, erővonal-rezonanciák, üregrezonanciák) szétválasztására irányuló módszerek fejlesztését. 3. Az Orosz Tudományos Akadémiával közös pályázatunk (2011-2013) keretében vizsgáljuk a Pc3-a pulzációk ionoszférán való áthaladásának, valamint az észak-déli aszimmetria vizsgálatát. 4. A USGS-szel együttműködésben (TéT pályázat 2008–2012) folytatjuk az upstream hullámtevékenység jellemzésére szolgáló globális Pc3-as index kidolgozását. 5. Tovább folytatjuk a 2000 nyara óta működő Cluster műholdak 0.25, 22 és 67 Hz-es mintavételű ’FGM’ mágneses észleléseinek analízisét a magnetoszféra különböző régióiban (pl. plazmaszféra, sarki tölcsér, magnetoszféra uszály) lezajló dinamikai folyamatok vizsgálatában. 2012-ben különös figyelmet fordítunk a lökéshullámfront előtti térrész és a plazmalepel turbulens folyamatainak hosszú időszakra (több év) vonatkozó statisztikai vizsgálatára. A sarki tölcsérben észlelt mágneses változás turbulens jegyeit egy-egy esemény kapcsán összehasonlítjuk az MM100 hálózat északi obszervatóriumaiban regisztrált mágneses variáció nemlineáris jellegével. 6. A magnetoszféra-napszél rendszerben vizsgáljuk a mágneses síkhullámok megfigyelésének lehetőségét a 4 Cluster műhold regisztrátumának együttes kiértékelése alapján, elsősorban a plazmaszférán illetve a lökéshullámfront előtti térrészen történő áthaladás során. 7. Részt veszünk nemzetközi és hazai szervezetek és bizottságok munkájában (IUGG Nemzeti Bizottság, IAGA WG III.5, IAGA-URSI VERSIM WG) Tervezett eredmények:

1. Részvétel az EGU (Bécs, Ausztria) konferencián 2. Részvétel az IAGA konferencián 3. Szakmai cikk(ek) az ULF hullámok és mágneses változások nemlineáris vizsgálata témakörben 4. Népszerűsítő szakmai cikk az urvilag.hu számára 5. Plazmasűrűség adatsor 2000-2011, L=1.8 6. Globális Pc3-as index kiválasztott időszakra 7. OTKA pályázati zárójelentés 8. Éves jelentés a 2012-ben elvégzett feladatokról

Elért eredmények:

1. Az erővonal-rezonancia jelenség vizsgálatát a földi adatok mellett a CHAMP-műhold adataira is kiterjesztettük (Heilig et al. 2012). Meghatároztuk a rezonáns frekvencia és a plazmasűrűség-értékeket a 2011-es évre. A plazmasűrűség erővonal-rezonanciákkal történő monitorozása témában is cikket nyújtottunk be (Lichtenberger et al., 2012). Eredményeinket az IAGÁ-n ismertettük, illetve a konferenciakötetben foglaltuk össze. 2. A SANSÁ-val TéT pályázat keretében működtünk együtt. A pályázati munkából született cikkek (Sutcliffe et al. 2012), illetve a már említett (Heilig et al., 2012). 3. Az orosz-magyar akadémiai együttműködés keretében a pulzációk észak-déli aszimmetriájának vizsgálatát, a hatás 21


modellezését folytattuk. Az eredményeket az EGU konferencián mutattuk be. 4. Folytattuk a globális Pc3-as index kidolgozását. A korábbi lokális index-adatsorok felülvizsgálata, tisztítása mellett a perces indexek statisztikai vizsgálatán dolgoztunk. Cikk kézirat készült (Lotz et al., 2012) 5. A CLUSTER műholdak 2001 és 2010 közötti mágneses észlelései alapján tanulmányoztuk lökéshullámfront (LF) előtti térrész (foreshock) turbulens dinamikáját a LF-tól való távolság és a bolygóközi mágneses tér irányának függvényében. 6. A hullám-teleszkóp módszer alkalmazásával a foreshock-beli ULF hullámok terjedését vizsgáltuk két esettanulmány keretében. Publikációk:

Lichtenberger, J., M. Clilverd, B. Heilig, M. Vellante, J. Manninen, C. Rodger, A. Collier, A. Jørgensen, J. Reda, R. Holzworth, and R. Friedel (2012) First results on plasmasphere in PLASMON project, (submitted to Journal of Space Weather and Space Climate) Sutcliffe, P.R., B. Heilig, and S. Lotz (2012), The Spectral Structure of Pc3 Pulsations (submitted to Ann. Geophys.) Heilig B., H. Lühr (2012), New plasmapause model derived from CHAMP field-aligned current signatures (submitted to Ann. Geophys.). Heilig B., Sutcliffe, P.R., D. C. Ndiitwani, A. Collier (2012), A statistical study of geomagnetic field line resonances observed by CHAMP and on the ground (submitted to J. Geophys. Res.) Kovács P., Csontos A., Heilig B., Hegymegi L., Merényi L., Vadász G., Koppán A. (2012), Földmágnesség: A Tihanyi Geofizikai Obszervatórium, Magyar Geofizika, 53. évf., 3, 191-203 Heilig B., Kovács P., Csontos A. (2012), A földmágneses észlelések szerepe az űrkutatásban, Magyar Tudomány, 173, 12, 1435-1442


ELTE Űrkutató Csoport (Budapest), MTA CSFKI (Sopron), SANSA Space Science (Dél-Afrika), Orosz Tud. Ak. Geofizikai Intézete (Oroszország), GFZ Potsdam (Németország), USGS Geomagnetism (USA)

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A globális Pc3-as index kidolgozása az egyéb feladatok mellett a tervezettnél lassabban haladt. A tervezett globális index-idősor számítása helyett egyelőre lokális indexek statisztikai vizsgálatával foglalkoztunk. Ez a tervhez képest kisebb eltérést jelent.

22


1.6, Paleomágneses Laboratórium és paleomágneses kutatások Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:


Paleomágneses kutatások 1966 óta folynak az ELGI-ben. Azóta a laboratórium világszínvonalú méréseket végez. Fő feladatunk a Kárpát-medence és tágabb környezete mozgástörténetének tanulmányozása. Szálló és ülepedő porok mágneses tulajdonságainak vizsgálatát a szennyező források meghatározása céljából, OTKA és TéT támogatás segítette 2012-ben. 1. A Paleomágneses laboratórium műszereinek és belső számítógépes hálózatának üzemeltetése. 2. Az Észak-Pannon nagytektonikai egység kapcsolatának vizsgálata a belső és külsőkárpáti egységekkel és a Kárpáti-előmélységgel a harmadkorban, paleomágneses adatok alapján. 2a. Paleomágneses mintagyűjtés a külső-kárpáti Sziléziai-takaró keleti szegmensében. 2b. A Dukla-takaró paleomágneses és mágneses anizotrópia mérési eredményeinek összegzése. 2c. Előadás készítése a Bohémiai-masszívum kréta és alsó– középső miocén üledékeinek pleomágneses vizsgálatáról. 3. Paleomágneses vizsgálatok a Pannon-medence déli részén, az Alpokban és a Dinaridákban abból a célból, hogy Magyarország nagytektonikai egységeinek kapcsolatát a ma tőlük nyugatra és délre található tektonikai egységekkel megismerjük. 3a. Dugi Otokon és Visen végzett paleomágneses vizsgálatok összegzése és az eredmények előkészítése publikálásra. 3b. A Déli-Alpok előterében gyűjtött júra korú képződmények paleomágneses méréseinek befejezése és az eredmények összegzése a Dunántúli-középhegység júra mozgásainak értelmezéséhez. 3c. Előadás készítése a Külső-Dinaridák és stabil Adria kapcsolatáról paleomágneses mérések alapján. 3d. A Dinaridák néhány miocén medencéjében lerakódott tavi üledékek paleomágneses vizsgálatának megkezdése. 4. A kárpát–pannon térség oligocén utáni deformációi, mágneses anizotrópia mérések alapján. Publikáció készítése a Vardar zónában található harmadkori extruzív és intruzív magmás kőzetek anizotrópiájáról. 5. Levegőben szállított por integrált mágneses, geokémiai, és ásványtani vizsgálata. Tervezett azonosak az elért eredményekkel, ld. következő rész. eredmények: Elért eredmények: 1. A laboratóriumban 2012-ben is folyamatosan biztosítottuk a mérési lehetőségeket a műszerek, berendezések és a belső számítógépes hálózat karbantartásával. Műszereink és berendezéseink mindennapi használatban voltak az év folyamán. 2a. A Sziléziai-takaró legkeletebbi részein irányított mintákat gyűjtöttünk (5 mintavételi helyről 53 mintát) annak megállapítására, hogy a mágneses lineáció a kőzeteken makroszkóposan és mikroszkóposan megfigyelt deformációs bélyegek közül melyikkel hozható kapcsolatba. 2b. A Dukla takaró paleomágneses irányai a miocén gyűrődés utáni helyzetet tükrözik. Az eredmények kisebb óramutató járásával ellentétes rotációt jeleznek, mint a kárpáti ív nyugatabbi részén. A mágneses anizotrópia mérések enyhe deformációra utalnak, de a deformációs kép összetett ezért két kulcsfontosságú helyen további 13 irányított mintát gyűjtöttünk. 2c. Előadást tartottunk a CETEG szlovákiai konferenciáján. Az egész populációt figyelembe véve a felső krétára és a miocénre külön számolva paleomágneses középirányt a Bohémiai masszívum kismértékű óramutató járásával ellentétes rotációjára következtethetünk, stabil Európa többi részéhez képest. 3a. Dugi otokon és Visen összesen 48 mintavételi helyről 23


gyűjtöttünk kréta korú mintákat. Egy-egy alsó kréta, albai–cenomán és turon–szanton paleomágneses középirányt tudtunk meghatározni, melyek mindegyike szignifikáns óramutató járásával ellentétes rotációt jelez. Az anyag előkészítése publikálásra megtörtént. 3b. Befejeztük a Déli-Alpok előterében gyűjtött júra korú képződmények paleomágneses méréseit és az eredmények statisztikus kiértékelését. 3c. Az EGU konferenciáján Bécsben poszter előadást mutattunk be. Azt állapítottunk meg, hogy a Külső Dinaridák északi szegmensében a szigetek koordináltan mozogtak stabil Adriával, míg a szárazföldi szegmenst képviselő Velebit és Gorski kotar júra utáni nyugati rotációja kb. harminc fokkal kisebb volt. 3d. A Dinaridák két miocén medencéjéből gyűjtöttünk irányított minták paleomágneses és mágneses anizotrópia vizsgálatát kezdtük el. 10 mintavételi helyről 98 irányított mintát fúrtunk. A méréseket megkezdtük. 4. Kéziratot nyújtottunk be publikálásra a Vardar zónában található harmadkori extruzív és intruzív magmás kőzetek anizotrópiájáról. Az oligocén intruzívumok kihűlésük utolsó fázisában tektonikai deformációt szenvedek. Ez a Kopaonik plutont befogadó antiklinóriumot létrehozó deformációval kapcsolatos. 5. 2012-ben a győri, veszprémi és miskolci környezetvédelmi hatóságok által üzemeltetett állomásokról származó PM10 minták, Sarród és Dunaújváros állomásokról származó PM2.5 minták, a konzorciumi partner által telepített ülepedő por állomásokon gyűjtött minták és a miskolci PM10 állomáson telepített ülepedő por állomás mintáinak mágneses szuszceptibilitását mértük meg. Az adatok elemzése alapján megállapítható, hogy Dunaújváros kivételével mindenütt a közlekedés a mágneses szemcséket kibocsátó, évszaktól független fő szennyező forrás. Publikációk:

2012-ben a témákban 2 folyóiratcikk, 2 bővített összefoglaló (extended abstract), 9 abstract jelent meg és 12 előadás hangzott el, többségében nemzetközi fórumokon. Közülük legfontosabb: Márton, E., Tomljenović, B., Pavelić, D., Pethe, M., Jelen, B. 2012: Magnetic fabric of Late Miocene clay-rich sediments from the southern Pannonian basin. International Journal of Earth Sciences 101, 879-888.


Zágrábi Egyetem, Bányászati Tanszék; Zágrábi Egyetem, Földtani Tanszék; Lengyel Tudományos Akadémia Földtani Intézete; Lengyel Állami Földtani Intézet; Pádovai Egyetem, Földtudományi Tanszék; Belgrádi Egyetem, Geofizikai Tanszék; Szerb Geodéziai Hatóság, Paleomágneses Laboratórium; Szlovák Tudományos Akadémia, Geofizikai Intézet; Comenius Egyetem; Szlovén Geológiai Szolgálat; ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék; Földtani Tanszék; Környezet és Természetvédelmi Felügyelőségek (Győr, Miskolc, Veszprém); Miskolci Egyetem, Ásvány-kőzettani Tanszék; MTA Geokémiai Kutatólaboratórium


24


1.7. Radiometriai és Mélyfúrási Metrológiai Laboratórium Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Nagy Attila

1.) Az Országos Radiometriai Alaphálózat és adatbázis kutatási téma keretében a földi eredetű radioaktív gamma-sugárzás vizsgálata. Ezen belül a területi eloszlás és a sugárzás időbeli változásai, valamint az ezeket szabályozó paraméterek, folyamatok, és törvényszerűségek vizsgálata laboratóriumi analízis és terepi felvételek segítségével. 2.) A laboratórium folytatja az MFGI OSL lumineszcens kormeghatározást végző részlegével együttműködve, a kormeghatározáshoz szükséges gamma-spektrometriai analitikai méréseket. 3.) A 2012. év közben a laboratórium bekapcsolódott a „2.5 Magyarország kőzeteinek ritkaföldfém tartalma”, valamint a kapcsolódó „6/2012. MBFH Magyarország ritkaföldfém potenciáljának kutatása” projektekbe, elsősorban mérési, analitikai tevékenységgel (beleértve terepi méréseket is). Tervezett eredmények:

Az Országos Radiometriai Alaphálózat és adatbázis kutatási téma keretében a következő feladatokat oldjuk meg: - 30 olyan pontban tervezünk visszamérést, ahol már legalább egy felvétel történt. A laboratóriumban; - adatbázis táblázatok, fájlok napra késszé tétele (folyamatos); - az eddig gyűjtött mérési adatok (spektrumok) egységesítésének befejezése, referenciaforrás, műszer-, és geometriai paraméterek figyelembe vételével; - adott, általunk kiválasztandó alaphálózati pontokon lokális, vizsgálat, esetleg mérések, amelyek magukban foglalják a mérési eredményt befolyásoló fizikai és méréstechnikai tényezők hatásának, talajtani és domborzati paraméterek vizsgálatát az adott mérésre. A kutatás két célja összefüggés keresése a talajban mért radioaktív anyagkoncentráció és a felszín felett mért spektrum között, illetve radioaktív gamma sugárzó izotópok lokális területi eloszlását és áthalmozódását szabályozó tényezők (időbeli változás) vizsgálata; - kiválasztott adatsorokon az előző pontban leírt kutatási célok vizsgálata matematikai statisztikai módszerekkel. - MFGI Laboratóriumi Osztályhoz OSL kormeghatározást végző részlege által megrendelt gamma-spektrometriai analízisek elvégzése - terepi mérések és laboratóriumi analízis a Magyarország ritkaföldfém potenciáljának kutatása” projekt keretében

Elért eredmények:

- A 30 pontból 27-en tudtunk sikeresen mérést végezni (1. ábra). Ezeken a pontokon ezt megelőzően 2001-ben, illetve 2002-ben történt mérés. - a mérésekkel bővített adatbázis - referenciaforrás vizsgálatok, amelyek megállapították, hogy referenciaforrásos normálás nem megfelelő módszer a 25


kiértékeléshez - terepi mérések a lokális eloszlás vizsgálatára -kiválasztott alaphálózati pontokban időbeli változások vizgálata szóródási diagram és korreláció vizsgálati módszerekkel (matematikai statisztikai módszerek alkalmazása) - OSL kormeghatározáshoz szükséges gamma-spektrometriai analitikai mérések 19 mintán igény alapján - terepi mérések Balatonrendes területén, illetve laboratóriumi gamma-spektrometriai analízis ritkaföldfém potenciál kutatás céljából (11 terepi pont és 15 minta). Publikációk: Közreműködő szervezetek:

-


26


1.8. Vízföldtani észlelőhálózat Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Rotárné Szalkai Ágnes

A 1970-es évektől, földtani alapfúrásokból, földtani térképezés során mélyített fúrásokból, bányavállalatoktól átvett megfigyelőkutakból kialakított, és azóta is folyamatosan működő monitoring rendszer az ország legfontosabb régióiban (Alföld, Dunántúli-középhegység, Dunántúl, Pilis-Gerecse) szolgáltat információt a felszín alatti vizek mennyiségi állapotáról. Az észlelőhálózat kútjai a Víz Keretirányelv által megkövetelt Jelentési monitoring részét alkotják. Az adatok értékelését elsősorban az MFGI más projektjeihez kapcsolódva, azok működési területén (koncessziós feladatok, geotermikus védőidom meghatározás, TRANSENERGY projekt) végezzük. Az észlelőhálózat alapvető adatokat szolgáltat a vízföldtani modellezési munkákhoz, a termálvíz-gazdálkodási feladatokhoz, illetve ezek részét képező közös határ menti monitoring tervezéséhez. 2012. évben, az első három negyedévben a megfigyelőhálózat folyamatos üzemeltetésére, a negyedik negyedévben az üzemeltetés mellett a mérési adatokat az ÉszaknyugatDunántúl regionális mintaterületre vonatkozó értékelésére kerül sor. Tervezett eredmények: Elért eredmények:

Adatbázis folyamatos bővítése, összefoglaló jelentés készítése

Publikációk: Közreműködő szervezetek:

A mérési adatokat felhasználtuk más projektekben: TRANSENERGY; Geotermikus védőidom kijelölés megalapozása modell-fejlesztésekkel

Az észlelőhálózat folyamatos működtetésével, illetve a mérési adatok folyamatos feldolgozásával naprakész adatbázis áll rendelkezésre. Az elvégzett munkáról az adatok értékeléséről összefoglaló jelentés készült. A MAVIZ adatbázis megtalálható a 172.16.0.13 IP című szerveren


27


2. Földtani erőforrás-gazdálkodását megalapozó kutatások és földtani térmodell építés 2.1. A geotermikus kutatással és hasznosítással kapcsolatos állami feladatok végzése Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Zilahi Sebess László

1. A felszín alatti 2500 m-es szint képződményeiről készülő térkép készítése 1: 500 000 DNY-Magyarország területére 2. A 2500 m alatt előforduló geotermikus rezervoárok térfogatának, kiterjedésének és permeabilitásának pontosabb becsléséhez szükséges alapadatok felülvizsgálata, esetlegesen magminta vizsgálatok 3. Recens vetőmozgások kutatása, a geotermikus potenciál felmérése szempontjából 4. A kristályos aljzaton található mállási kérgek és velük hidrodinamikailag kommunikáló alapkonglomerátumok vastagságbecslése szeizmikus, karotázs és fúrómag adatok felhasználásával. 5. Geotermikus gradiens változásának és törvényszerűségeinek vizsgálata a mélység függvényében 6. Potenciálisan perspektívikus területek kijelölése 7. Egységes adatbázis építés Tervezett eredmények:

1. A felszín alatti 2500 m-es szint képződményeiről 1: 500 000 léptékű térkép készítése DNY-Magyarország területére, különös tekintettel a karbonátos kőzetek porozitás permeabilitás szempontú fácies jellemzésére. A feladat kiemeltnek kezelendő mivel az összes fluidumbányászati prognózisban az eredmények közvetlen adatforrásként szerepelnek. (Budai Tamás, Maros Gyula) 2. A 2500 m alatt előforduló geotermikus rezervoárok térfogatának, kiterjedésének és permeabilitásának pontosabb becsléséhez szükséges alapadatok felülvizsgálata, esetlegesen magminta vizsgálatok eredményeinek értékelésével. Zilahi 3. Recens vetőmozgások kutatása, a geotermikus potenciál felmérése szempontjából. A téma jelentőségét lényegében a makro-méretű (nagyobb térrészekre jellemző) permeabilitás becslés és így a hidrogeológiai modellekhez való hozzájárulás adja.(Kummer) 4. A kristályos aljzaton található mállási kérgek és velük hidrodinamikailag kommunikáló alapkonglomerátumok vastagságbecslése szeizmikus, karotázs és fúrómag adatok felhasználásával. A rész téma a 2011 évi tervben nem szerepelt eddig csak javaslat volt. A többi módszertani témához hasonlóan áthúzódó témának javasolt, amit évről évre lehet fejleszteni. Adatgyűjtés tervezett Battonya és Gádoros területére. A feladat egy-egy kisebb területre koncentrál aszerint, hogy hogyan jutunk hozzá adatokhoz. (Zilahi 5. Geotermikus gradiens változásának és törvényszerűségeinek vizsgálata a mélység függvényében. A résztéma keretében elméleti modellekre, szakirodalomra és mért hőmérsékleti adatokra támaszkodva vizsgáljuk a hőmérséklet változásának törvényszerűségeit egy – egy konkrét területen. A téma célja, a 28


geotermikus energia készlet pontosabb prognosztizálhatóságának elősegítése. Ennek megfelelően a résztéma jelentés a gádorosi területre készített hőmérséklet modellről készül. 6. Apriori információkra támaszkodva új potenciálisan perspektivikus területek kijelölése, melyek alkalmasak lehetnek további koncessziós érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat elvégzésére. 7. Egységes adatbázis építés. Az egységes informatikai rendszer koncepciójának megfelelően az egyes projektek adatforgalma tervszerűen történik, beleértve a bemenő és kimenő adatkészletek definiálását, adatmodellek szükség szerinti fejlesztését, az adatforgalom megvalósítását. A projektek eredményei az intézményrendszer adatbázisaiba, adatrendszereibe épülnek be. A projektek térinformatikai feladatai egységes megoldást kapnak. Elért eredmények:

1. A felszín alatti 2500 m-es szint képződményeiről 1: 500 000 léptékű térkép készítése DNy-Magyarország területére. Az év nagy részében anyaggyűjtés történt. A második negyedév során Előkészítettük a szerkesztéshez szükséges fúrási adatbázist és azt digitális térképi állományban is előállítottuk. A MÁFI fúrási adatbázisából két csoportban válogattuk le az adatokat. A -2500 méteres tszf. mélységet elért fúrások esetében a -2500 m mélységben, valamint az alatta települő rétegeket jelöltük ki. A -2500 m fölött leállt fúrások közül pedig leválogattuk a 2000métert elért fúrások talprétegét, ezek esetében a mintaterületként kijelölt Transenergy projektben elkészült földtani felületekből vettük azok -2500 m alatti részét. A harmadik negyedév során folytattuk a szerkesztéshez szükséges fúrási adatbázis előkészítését a Dunántúli középhegységtől Észak Nyugatra fekvő, a Transenergy projekt területének részét is képező országrészre. További fúrások bevonása is folyamatban van. Év végére elkészült egy térkép alap. 2. A 2500 m alatt előforduló geotermikus rezervoárok térfogatának, kiterjedésének és permeabilitásának pontosabb becsléséhez adatgyűjtés történt A fő szempont volt, hogy harántolt-e karbonátos kőzeteket a fúrás és ha igen akkor vannak-e porozitás és permeabilitás adatok, azonosítható-e az őskörnyezet kőzetszövet vagy ősmaradvány-tartalom alapján, milyen mélyfúrás-geofizikai mérések állnak rendelkezésre. Ezzel párhuzamosan felhasználva az alapvetően az MBFH téma keretében szerzett tapasztalatokat, aljzatmélységet figyelembevevő összefüggésekkel kísérleteztünk a karbonátok hézagterének regionális és országos becsléséhez. Ez utóbbit az R5 téma keretében végzett geotermikus potenciálbecsléshez fel is használtuk. Az altéma keretében Adatbázis tanulmány készült „A 2500 m alatt előforduló geotermikus rezervoárok térfogatának, kiterjedésének és permeabilitásának pontosabb becsléséhez szükséges alapadatok felülvizsgálata.” című MBFH alprojekthez. Az előzetes tervhez képest annyi módosítás történt, hogy a tanulmányban a folyó koncessziós munkákhoz jobban igazodva végül 6 koncessziós területről és környékéről 38 fúrásból történt adatgyűjtés. Ezek Zala, Nagykanizsa, Gödöllő, Jászberény, Kecskemét és Szegedi medence elnevezést kapták. Az állami téma keretében az adatbázis tanulmány eredményeit elemeztük abból a célból, hogy pontosabb prognózist lehessen 29


felállítani a karbonátos alaphegységi tárolók geotermikus potenciáljára. 3. Recens vetőmozgások kutatása, a geotermikus potenciál felmérése szempontjából Zalai területekre (Zalalövő) eső szeizmikus szelvények alapján megállapítható vetősűrűség, elemzése folyik. Ennek keretében vetősűrűség jellemzése történt a Va-27 szeizmikus szelvény mentén a Nagylengyel-Ny területen. Jelenleg a neotektonikai jelenségek leválogatása folyik, hogy később hézagtérfogat-becslési összefüggést lehessen alapozni rájuk. Módszertani tanulmányokat végeztünk amely alapján becslést lehet tenni a tektonika alapján hozzáadott hézagtérfogat nagyságára és az áteresztőképességre egy adott területen. A munka céljaként, hogy elvi modellben leírjuk azokat az alapelveket, amelynek az alapján a leválogatott vetőkhöz becsült hézagtérfogatot rendelünk. 4. A kristályos aljzaton található mállási kérgek és velük hidrodinamikailag kommunikáló alapkonglomerátumok vastagságbecslése szeizmikus, karotázs és fúrómag adatok felhasználásával. Battonya és Gádoros területére meghatározott Békési Konglomerátum vastagságokat és a Mórágyi rög mállási kérgének jellemző adatait vettük alapul az alaphegység tetőzónájával kapcsolatos hézagtérrel rendelkező összlet térfogatának országos becsléséhez. Az országos becslést a prepannon aljzat domborzatából származtatott gradienstérképek alapján tettük meg az előbb említett adat a becslés paraméterezéséhez volt szükséges. A mállási kéreg vastagságokra vonatkozó gyűjtést elsősorban a pretercier aljzatmélység pontosításánál szereplő Zalai fúrások alapján folytattuk, amelyet összehasonlítunk az R5 MBFH téma keretében becsült vastagságokkal. 5. Geotermikus gradiens változásának és törvényszerűségeinek vizsgálata a mélység függvényében Geotermikus gradiens változása a mélység függvényében törvényszerűségeinek vizsgálata medenceüledékekre: résztémában további hőmérsékleti és gradiens adatgyűjtés történt a következő koncessziós területekre: Nagykanizsa, Ferencszállás, Kecskemét. Ezekre valamint a Zalalövő és Szilvágy koncessziós területekre meghatároztuk a legvalószínűbb geotermikus gradiens mélységmenetet valamint a hozzá tartozó szórási sávot. Figyelembe véve még a 2011 évi „E2. Geotermikus rezervoárok vizsgálata, potenciális területek lehatárolása és koncessziós pályázatra alkalmas területek kijelölése” című jelentésben szereplő Körmend, Gödöllő és Jászberény területekre vonatkozó eredményeket megállapítottuk, hogy bár az adatok erősen szórnak, mégis alátámasztják azt, hogy a geotermikus gradiens a mélységgel elsősorban a porozitás csökkenés hatására csökken. Ez alapján a korábban megállapított kompakciós trendekre és a pannon medencemélység térképre alapozva felállítottunk egy összefüggést a prepannon tető várható geotermikus gradiensére és hőmérsékletére vonatkozóan. Az így előállított mesterséges hőmérsékleteket 1000 és 1500m mélységre is meghatározva összehasonlítottuk a mért hőmérsékletek alapján készült térképekkel. „A résztémában további hőmérsékleti és gradiens adatgyűjtés történt a Gádoros, Kecskemét és Ferencszállásés Battonya koncessziós területre.. A koncessziós területre 30


meghatároztuk a legvalószínűbb geotermikus gradiens mélységmenetet és a hozzá tartozó szórási sávot. Az egyes területekre vonatkozó eredményeket összehasonlítottuk az R5 MBFH téma háttér módszertani munkájában tett hőmérséklet és geotermikus gradiens becslésekkel. A becsült hőmérséklet és a területeken mért hőmérséklet közti különbség általában kisebb, mnt 10%, ahol nagyobb eltérés van a mért hőmérsékletek javára ott földtani okot tételezhetünk fel. 6. Potenciálisan perspektívikus területek kijelölése A potenciálisan perspektivikus területek kijelöléséhez újabb kritériumként hozzá vettük a modellből számított hőmérséklet és a mért hőmérséklet különbségét. Vizsgáljuk az eltérések és a tektonikai vonalak közti kapcsolatot. Két javasolt terület (Nagyszakácsi és Igal) kijelölése a fentiek alapján történt. 7. A téma során gyűjtött és azokból származtatott adatok egységes adatbázisba kerülnek. Publikációk

Velledits Felicitász: Adatbázis és tanulmány a „A 2500 m alatt előforduló karbonát rezervoárok térfogatának, kiterjedésének és permeabilitásának pontosabb becsléséhez szükséges alapadatok felülvizsgálata” Zilahi-Sebess László, Hámorné Vidó Mária, Ha Hai Duong, Nguyen Xuon Lam, Gulyás Ágnes, Tóth György, Gyuricza György 2012 Geothermal prognosis and vulnerability study in the Red River Delta in Vietnam Geophysical and Geological Institute of Hungary &Institute for Water and Environment 8th Nov. 2012, Hanoi Vietnam

Közreműködők

MFGI, MBFH, Velledits Felicitasz


31


2.1.1. Sekély geotermikus és földhő-hasznosítási kutatások a Papszigeti Talajhőáram-megfigyelő állomáson Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Merényi László

A talaj vizsgálatát célzó felszín-közeli hőmérséklet-mérések végzése és fejlesztése a Papszigeten, a Tihanyi Obszervatóriumban és a Tallér utcai állomáson, a mért felszín-közeli hőmérséklet-regisztrátumok feldolgozása, az eredmények értékelése. Talajszonda modellezési eszközök továbbfejlesztése (HST3D segédprogram), publikáció az eredményekről. Egy gödöllői családi ház talajhőszivattyús monitoring-rendszere által 2011-2012-ben gyűjtött adatok feldolgozása. Publikáció készítése a modellrendszerről és a monitoring eredményeiről. Tervezett eredmények:

A sekély geotermikus rendszerek felmérését célzó felszínközeli őmérsékletmérések módszertanának és a mérést kiértékelő szoftver fejlesztése. Új adatsorok különböző mélységekről és helyekről a felszínközeli hőmérsékletmérések kiértékeléséhez. Korábbi évek modellfejlesztési eredményeinek ismertetése publikációban. Publikáció a felszínközeli hőmérsékletmérések eredményeiről és gyakorlati alkalmazási lehetőségeiről.

Elért eredmények:

Az általunk végzett felszín-közeli hőmérséklet-mérések fő célja, hogy a természetes hőmérséklet-változásokból a talaj hőmérsékletvezetési tényezőjére következtessünk, mely adat a sekély geotermikus hasznosító rendszerek telepítésekor és felmérésekor lehet különösen érdekes. 2012-ben a Papszigeten lévő talajhőmérőket mélyebbre telepítettük át, valamint új mérést indítottunk Budapesten, az MFGI Tallér utcai telephelyén, így bővült a mérési mélységek és mérési helyek száma is. 2012-ben a mérést kiértékelő algoritmust és programot is fejlesztettük az alábbiak szerint: - A programot képessé tettük arra, hogy ne csak homogén eloszlást, hanem függőlegesen lineárisan változó hőmérsékletvezetési eloszlásokat (a talaj tömörsége, összetétele és nedvességtartalma) is vizsgáljon. - A számolás nyomkövetéséhez és ellenőrzéséhez újabb grafikont és színkódos ábrát adtunk a program grafikus felületéhez. - Az algoritmust módosítottuk úgy, hogy a program a hőmérsékletmérési adatsorok ofszet hibáját megpróbálja korrigálni. - Egy speciális perem-feltételt programoztunk be, mellyel lehetővé vált, hogy két mérési mélységből származó adatsorok is kiértékelhetőek legyenek. Ezeken felül a program algoritmusát mesterségesen előállított, szabályos szinuszos adatsorokkal ellenőriztük, mely esetre analitikus megoldás létezik. A módosított programmal feldolgoztuk és értékeltük a 2010-től gyűjtött tihanyi és papszigeti hőmérsékleti adatsorokat. Több éve fejlesztünk egy segédprogramot a USGS ingyenesen használható HST3D hőtranszport szimulátorhoz. A segédprogram megkönnyíti a HST3D kezelését, az input adatok megadását, az eredmények értékelését, továbbá új szimulációs funkciókkal is 32


kibővíti az eredeti szimulátort. 2012-ben a segédprogramban újabb fejlesztéseket hajtottunk végre: a HST3D Fortran nyelvű fájljainak különböző fordítókkal való könnyű és gyors fordításához „makefile’okat és „batchfile”-okat hoztunk létre; továbbá megvalósítottuk, hogy ne csak egy, hanem több mélységre vonatkozóan is meg lehessen adni mérési adatfájlt, mint időben változó peremfeltélelt. 2010-ben egy gödöllői családi ház talajhőszivattyús rendszere mellé egy hőmérséklet- és hőáram-monitoring rendszert telepítettünk, mely rendszerrel az adatokat 2012. márciusig gyűjtöttük. Az adatgyűjtés végeztével az adatokat archiváltuk, majd feldolgoztuk. A mérési adatokat értelmeztük, és az eredményeket egy előadásban ismertettük (ld. publikációk). A 2012-es kutatási tervben eredetileg nem szerepelt a hővezetési tényező mérését végző, ELGI/MFGI-s fejlesztésű „needle-probe” mérőrendszer fejlesztése és terepi használata, viszont az év során a téma kapcsolódott a THERMOMAP EU-s pályázat munkájához, ahol terepi hővezetési tényező mérésekre is szükség volt. A terepi mérések megkezdése előtt a mérő-rendszert továbbfejlesztettük: egy szoftver-módosítással sikerült csökkenteni a digitalizált mérési adatok zaját, így növelni tudtuk a kiértékelés pontosságát, továbbá a műszert alkalmassá tettük 12V-os akkumulátorról való működésre, ezáltal könnyebb lett a terepi mérések végrehajtása. A műszerrel a THERMOMAP Zalakoppány melletti tesztterületén terepi méréseket végeztünk. Publikációk:


Merényi L.: Földhő-hasznosító rendszerek modellezése és monitorozása a hatásterület, a fenntarthatóság és a gazdaságosság vizsgálata céljából. Új utak a földtudományban előadó ülés, 2012. márc. 21., Budapest. -


33


2.2 A szénhidrogén kutatással és hasznosítással kapcsolatos állami feladatok végzése Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Horváth Zoltán

A projekt hozzájárul a NES-hez kapcsolódó cselekvési terv azon közép- és hosszú távú céljához, ami a hazai földtani potenciál értékelésére, különös tekintettel a reális igénybevételi lehetőségekre vonatkozik. Egymásra épülő módszertani háttérkutatást építettünk fel. A karotázs-görbék kiértékelése és tömörödési trendek meghatározását is abból a medencerészből végezzük, ahonnan integrált szeizmikus szelvényértékelést végzünk. Ezeket, illetve a legújabb (1995 utáni) CH-jelentéseket is felhasználjuk az aljzattérkép kiegészítésére. Az eredményeket figyelembe vesszük az ásványvagyon- és készletszámítások módszertani fejlesztésekor. Mivel medencerészekkel foglalkozunk és uralkodóan a medencekitöltő üledékeket vizsgáljuk, az eredmények hasznosíthatók lesznek a geotermikus energiahasznosítással és a szén-dioxid elhelyezéssel foglalkozó projektek számára, a koncessziós tevékenység érzékenységi-terhelhetőségi vizsgálatában, illetve a CST elkészítésekor is. A kutatásunkhoz CH-jelentéseket, fúrásokat gyűjtünk, azokat szakmai szempontok alapján minősítjük, fúrásstatisztikát készítünk. Karotázs-görbék elemzése a tömörödés jellegének Tervezett eredmények: megállapítására; -. Szeizmikus szelvényértelmezés a medencerészekre vonatkozó ismeretek pontosítására - Szénhidrogén előfordulások vagyon- és készletszámítási módszertani áttekintése (konvencionális és nem konvencionális); Elért eredmények: - Megvizsgáltuk a „Zala” kutatási területen a tömörödési trendet az É-i, a középső- és a D-i területrészekre. A medencerészek peremén fúrásokat jelöltük ki részletesebb lyukgeofizikai adatértékelés céljából (nagyrészt tartalmaznak VSP adatokat). A digitális állományt felmértük. BajanM-1, Ger-1, NRM-1, Pat-7 fúrások karotázsgörbéit LogCard programban elektronikussá alakítottuk. A kutatási terület (Zala dél) egyik részmedencéjének peremén vizsgáltuk a Nagybakónak-1 fúrás karotázs adatait és tömörödési trendet szerkesztettünk ebből, illetve összehasonlítottuk egy referencia tömörödési trenddel (Sávolyi fúrás). Azt tapasztaltuk, hogy a görbén jól elkülönül az aljzat (középső triász laminált mészkő, autigén breccsásodott mészkő, dolomit közberétegzés), illetve, hogy a Sávolyi görbe trenddel jó az egyezés. -Felmértségi térkép összeállítása (ZALA_2D_VSP_karotazs_ptrfuras.pdf) Adatválogatást végeztünk, irodalomlistát állítottunk össze (Zala_2D_szelvenyek_adatigeny.xls), (ZalaBefoglalo_Adattar_teteles.xlsx) Projektadatbázis összeállítása, feltöltése (fúrások, potenciáltér adatok, szeizmikus szelvények, sebességadatok); Kialakításra került a LandMark értelmezőrendszeren a „zala2012” nevű szeizmikus projekt, amelybe beszerzett adatok beépültek. A Zala nevű kutatási területen a pretercier aljzat pontosítása érdekében az értelmezési-elemzési munkákban a gravitációs és szeizmikus adatok esetében a szeizmikus szelvények értelmezése az É-i részén befejeződött. Mélység számítások történtek. A tervezett gravitációs feldolgozási munkák befejeződtek. Összesen 429 pontról gyűjtöttünk be sebességadatokat a kutatási területre. A pretercier résztéma közös kutatási munkafelület a geotermiával 34



foglalkozó projekttel. Az egyedi sebességadatok száma: 14787. A heterogén forrás-adatrendszer (sebességanalízis-, szeizmokarotázs-, VSP-, akusztikus karotázs- és értelmezett szelvény -eredmények) feldolgozása úttörő próbálkozás. - A szeizmikus értelmezés során vetősűrűség jellemzést végeztünk a „Zala” kutatási területen és azokon a területeken, ahol érzékenységi-terhelhetőségi vizsgálat zajlott szénhidrogén vonatkozásában (Nagylengyel_Ny, Okány, Dráva, Becsehely). Szöveges értékelés, diagrammok. Ezek használhatók a pretercier aljzat tektonizáltságának értékelésében. - A készletszámítási módszertan áttekintése és a módszertani fejlesztések kapcsán a nemzetközi rendszereket értékeltük, magyarra fordítást végeztünk: a „feltételes vagyon”-ra vonatkozó külföldi ajánlás és a reálisan kitermelhető szénhidrogén vagyon kapcsán fejtettük ki véleményünket. áttekintettük a már termelésbe állított CH mezők kitermelhető készletének meghatározására alkalmas olyan determinisztikus és valószínűségi alapú számítási módszereket, mint az analóg rezervoárok értékelése, az ököl szabály, az anyagmérleg számítás, a termelési sorok elemzése, a termelési teljesítményelemzés, a numerikus modellezés. Összegeztük a készlet számszerű meghatározásához szükséges statikus és dinamikus adatokat. Áttekintettük a szakmai gyakorlatban használt számítási eljárást a konvencionális szerkezetek készletbecslésére is és a USGS módszerét a nemkonvencionális készletek meghatározására. A módszereket a készülő összefoglaló tanulmányban értékeljük részletesen. A Makói-árok becsült földgázvagyonának jellemzését végeztük el, valószínűség alapú becslés elemzése és összehasonlítása más nem-konvencionális magyarországi szénhidrogén előfordulások nyilvántartott vagyonával. A Makói-árok szénhidrogénvagyonának elemzéséhez a Scotia nevű cég jelentését használtuk fel, más magyarországi nem-konvencionális előfordulások elemzése az MBFH Adattári jelentések alapján történt. Az eredmények elérhetősége: Samba:\Projektek\2012_projekt_jelentes_1\4.negyedév\lektorált jelentések\Állami feladatok zárójelentés\2_2_zaro Magyar Bányászati és Földtani Hivatal


35


2.3. Széntelepes rétegsorok szekvenciasztratigráfiai vizsgálata – a szénképződés és a medencefejlődés kapcsolata, következményei a kitermelés lehetőségeire Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Püspöki Zoltán

Az elvégzendő feladatok 1. Mélyfúrások (litológia, geofizika) digitalizálása. 2. Szeizmikus szelvények gravitációs és mágneses adatok együttes értékelése. 3. Szeizmikus szelvények és mélyfúrási adatok együttes értékelése, szeizmikusan követhető rétegtani egységek azonosítása 4. Üledékes szekvenciák térképezése 5. Értékelés Tervezett eredmények:

30 mélyfúrás digitális állományának elkészítése Karotázskorrelációs szelvények Értelmezett szeizmikus szelvények, izvastagsági térképek Összehasonlító elemzés készítése

Elért eredmények:

Karotázs és litológiai adatbázis készült a következő fúrásokra: Hidas-36, Hidas-43, Hidas-44, Hidas-50, Hidas-51, Hidas-56, Hidas-62, Hidas-64/a, Hidas-75, Hidas-77, Hidas-78, Hidas-79, Hidas-80, Hidas-81, Hidas-82, Hidas-83, Hidas-84, Hidas-85, Hidas-86, Hidas-87, Hidas-88, Hidas-89, Hidas-89a, Hidas-90, Hidas-91, Hidas-92, Hidas-93, Hidas-94, Hidas-95, Hidas-102, Hidas-105 (Lendvay pc). 7 db karotázskorrelációs szelvény készült, meghatározásra kerültek a szekvenciasztratigráfiai vezető szintek. Adatbázisba kerültek a fúrásnaplók MEO vizsgálati eredményei és ezek is bekerültek a karotázskorrelációs szelvényekbe. A Hidasi barnakőszén medence mélyfúrásai és a medencén Ny-K-i ill. ÉNy-DK-i irányban keresztül haladó szeizmikus szelvények értelmezésére került sor. A Hidas 53 fúrás mikrofauna / geokronológiai adatainak figyelembevételével értékelésre került a XSi-8 és XSi-2 szeizmikus szelvény. A fúrásadatok alapján megszerkesztésre kerültek a bádeni szekvenciák talpmélység és izovastagsági térképei. Az egyes bádeni szekvenciákon belül a litológiai adatok alapján összesített telepvastagság térképet szerkesztettünk. Az összesített telepvastagság térképek bemenő adataihoz a laborvizsgálati jegyzőkönyvek feldolgozásával kéntartalom és hamutartalom értékeket rendeltünk. A hamutartalom alapján (a hamutartalmak átlagát képezve) ugyancsak kontúrtérképeket szerkesztettünk. Az eredményeket a kutatási zárójelentésben részletesen értékeltük Samba:\Projektek\2012_projekt_jelentes_1\4.negyedév\lektorált jelentések\Állami feladatok zárójelentés\2_3_zaro

36


Publikációk:

Lelesz M. – Pummer T. – Vincellér D. Püspöki Z. (2012): Földtani vizsgálatok a Hidasi-medence bádeni barnakőszéntelepes összletén - Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Területi Csoport és a MTA Debreceni Akadémiai Bizottság Környezetföldtani és Paleoökológiai Munkabizottság Kovács Z. – Bartók Á. – Koczka Zs. – Lelesz M. – Pummer T. – Vincellér D. – Püspöki Z. – Lendvay P. – Vidó M. (2012). A Hidasi-medence földtani rekonstrukciójának térinformatikai feldolgozása – Térinformatikai konferencia és szakkiállítás – Az elmélet és a gyakorlat találkozása (Debrecen, 2012. május 24-25) Püspöki Z. – Hámorné V. M. – Fodor B. – Szeiler R. – Kercsmár Zs. (2012): A hazai szénvagyon felmérésének és újraértékelésének cselekvési Területei Magyar Geofizikusok Egyesülete, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (Budapest, 2012. május 16) Püspöki, Z., Forgács, Z., Kovács, Zs., Kovács, E., Soós-Kablár, J., Jäger, L., Pusztafalvi, J., Kovács, Z., Demeter, G., McIntosh, R.W., Buday, T., Kozák, M., Verbőci, J., 2012: Stratigraphy and deformation history of the Jurassic coal bearing series in the Eastern Mecsek (Hungary) – Int. Journ. of Coal Geology 102. pp. 35-51.


Debreceni Egyetem, MBFH


37


2.4. A Magyarország hasadóanyag potenciál felmérését végző projektek támogatása egyes Dunántúli - középhegységi vöröskalcittelérek és lamprofir-előfordulások földtani környezetének felderítésével és geokémiai vizsgálatával Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Dr. Lantos Zoltán

A projekt keretében összegyűjtjük, áttekintjük és adatbázisba szervezzük a Nagykovácsi tórium és ritkaföldfém anomália területéről elérhető irodalmi és adattári adatokat. Bejárjuk, begyűjtjük és néhány minta erejéig újravizsgáljuk, elemezzük az anomália felszínen nyomozható képződményeit. Ezen ismert előfordulásból kiindulva néhány pontban újravizsgáljuk az anomália valószínű forrását adó kréta telérkőzetekkel genetikai kapcsolatban álló, a Középhegység több pontján megjelenő kréta lamprofír és vöröskalcit teléreket. Ennek során összegyűjtjük és feldolgozzuk a képződményekkel foglalkozó korábbi kutatási és szakirodalmi anyagokat. A rendelkezésre álló térképi alapú ismeretanyag kompilálásával térinformatikai adatbázist szervezünk. A vöröskalcit-telérek tágabb földtani képbe helyezése érdekében szükség esetén az előfordulások közvetlen környezetében földtani térképezésre is sort kerítünk. A terepi dokumentálás (észlelések és fotórobot alkalmazásával) során a telérekből és a telérek környezetében esetleg észlelhető átalakult kőzetekből mintákat gyűjtünk geokémiai mérések, a képződmények hasadóanyag és ritkaföldfém tartalmának elemzéséhez. Szerkezetföldtani méréseket végzünk a teléreket magába foglaló repedéshálózat mikrotektonikai elemzéséhez. A projekt adatforgalma tervszerűen, az egységes informatikai rendszer koncepciójának megfelelően történik (lásd 21a. közreműködési téma), beleértve a bemenő és kimenő adatkészletek definiálását, adatmodellek szükség szerinti fejlesztését, az adatforgalom megvalósítását. A projekt térinformatikai feladatai egységes megoldást kapnak, az eredmények beépülnek az intézményrendszer adatbázisaiba, adatrendszereibe. Tervezett eredmények:

1.Módszertan fejlesztése ismert hasadóanyag és ritkaföldfém anomália forráskőzetének és az ezzel genetikai kapcsolatban álló képződmények felderítő kutatására és elemzésére. Előrelépés a kréta magmatitok és vöröskalcit-telérek genetikájának és feltételezett kapcsolatának megértésében. Vizsgálati módszertan kidolgozása a telérek földtani környezetének felderítésére nehezen megközelíthető (nem bányabeli) és könnyen megközelíthető (külszíni bányák) feltárásokban. 2.A kiválasztott képződmények hasadóanyag és ritkaföldfém tartalmának elemzése, értékelése.

Elért eredmények:

Összegyűjtöttük és áttekintettük a Dunántúli-középhegység területén előforduló vöröskalcit-telérekről és alkáli lamprofirokról szóló legfontosabb szakirodalmi ismereteket. Ezek az ismeretek összefoglalva jelen zárójelentés szövegében jelennek meg, ahol megtalálható az összes fontos irodalmi hivatkozás ebben a témában. A korábbi kutatások földtani eredményeire támaszkodva kijelöltük azokat a vöröskalcitos lelőhelyeket, amelyeket felkeresve mintát gyűjtöttünk a kalcitból a geokémiai elemzéshez. A lelőhelyeken kőzettani és szerkezetföldtani vizsgálatokat végeztünk, és azokat beépítettük a korábbi információkba. Ezeket az eredményeinket szintén a mostani zárójelentésben foglaltuk össze. A korábbi észlelésekből felépített és felhasznált térképi 38


munkaadatbázis az M:\Nyersanyag_potencial\U\03_Voroskalcit_2.4\02_Munkaanyag\ Uran_voroskalcit.mxd fájlban található. 2012-ben a Budai-hegységben 6, a Duna-balparti rögök területén 1, a Vértes-hegységben 2, a Bakonyban 1 lelőhelyet kerestünk fel. A terepi kiszállások időbeli korlátja miatt a tervezetthez képest nem tudtuk felkeresni a Vértes-hegységi Köves-völgyi előfordulást (ennek az előfordulásnak a nyomelem-tartalmáról irodalmi adatunk van), a Piliscsabai kőfejtőt és a Pákozdi lamprofír telér helyszínét illetve az időközben látótérbe került Duna-balparti rögök feltárásait. A tervezetthez képesti elmaradás oka a tavaszi terepi szezon kihasználatlansága, mivel a projektben résztvevő szakértő munkatársak teljes idővel a Cselekvési Terv kidolgozásában vettek részt, közülük ketten projektvezetőként. Külön foglakoztunk a Nagykovácsi területen jelentkező légi gammasugárzási anomáliával, amelyet 60 évvel ezelőtt a helyszínen is megkutattak. Irodalmi összefoglalások és régi térképek alapján megkerestük az egykori kutatások helyszínét, ahonnan geokémiai elemzésre mintákat gyűjtöttünk. A területről régebbi elemzések adatai állnak rendelkezésünkre. ICP-MS teljes ritkaföldfém vizsgálatra 18 db mintát adtunk le, amelyek vizsgálata folyamatban van. Mivel az ICP-MS mérések még folynak, ezért az egyes lelőhelyek ritkaföldfém és hasadóanyag-tartalmának új információival még nem rendelkezünk. Ezért ezt a zárójelentésben egyelőre nem összesítettük. A zárójelentésben összefoglaltuk a vöröskalcitokról szerzett földtani ismereteinket, amelyeket az új geokémiai eredményekkel kiegészítve tudjuk majd a genetikai következtetéseket levonni, és megvitatni a lamprofírok és a vöröskalcitok lehetséges rokonságát. Publikációk:


LANTOS Z., KERCSMÁR ZS. 2012: A Magyarország hasadóanyag potenciál felmérését végző projektek támogatása egyes Dunántúli középhegységi vöröskalcit-telérek és lamprofir-előfordulások földtani környezetének felderítésével és geokémiai vizsgálatával, kézirat — MFGI zárójelentés, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Földtani Kutatási Osztály, 32 p. -

Az elvégzett tevékenység időarányosan nem felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: 1. Az MBFH-s feladatok lekötöttsége miatt a lamprofír telérek terepi mintázása és a fúrómagok magmintaraktári kirakatása és mintavételezése nem történt meg. 2. Az MFGI laboratóriumnak leadott minták vizsgálata még nem zárult le, így nincs adatunk a leadott minták nyomelem összetételéről. Az 1. és 2. pontok miatt a végleges adatbázis és a végső, genetikai következtetések még nem készültek el.

39


2.5. Magyarország kőzeteinek ritkaföldfém tartalma Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Török Kálmán

„Előzetes felmérés Magyarország ritkaföldfém potenciál kutatásához” c. az MBFH megbízásából készült jelentéssel lezárult hazai ritkaföldfémkutatás 1. felderítőfázisában 3 vörösiszap meddőhányóból (Almásfüzítő, Neszmély, Mosonmagyaróvár) vett minták és kioldási kísérletek alapján ítéltük meg a hazai vörösiszap ritkaföldfém potenciálját. Részben a 2011-es jelentés konklúziói alapján, részben pedig a további ritkaföldfém potenciálbecslés támogatására egy irodalmi adatokból készülő és saját további méréseink alapján felállítandó adatbázis megszerkesztésével összegezzük és értékeljük az eddigi ismereteket a hazai kőzetek ritkaföldfém tartalmáról. Ezzel segítjük a további perspektívikus területek felderítését, kijelölését és megkezdjük ezek felderítő kutatását, elemzését. Tervezett eredmények:

Az irodalomban fellelhető ritkaföldfém elemzések adatbázisba rendezése, értékelése. Egyes kiválasztott formációk ritkaföldfém tartalmának elemzése, értékelése.

Elért eredmények:

Magyarországon kifejezetten ritkaföldfém érckutatási célzattal nem készültek modern eszközökkel ritkaföldfém elemzések. Az adatbázisban összegyűjtött adatok többnyire tudományos célzattal készültek és a kőzetek, illetve ércek genetikai kutatását szolgálták. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem szisztematikusak, direkt módon érckutatási célzattal nem használhatók, de indikációnak és kiindulási alapnak mindenféleképpen fontosak. Az adatbázis nem tartalmazza azokat a régi, többnyire elavult és megbízhatatlannak tekinthető adatokat, amelyek különböző érckutatási programokban keletkeztek és adattárakban kutatási jelentésekben, kéziratokban szerepelnek. Legfőképpen az uránérc és mangánérc kutatásakor végeztek az országban optikai emissziós spektrometriai módszerrel elemzéseket kőzetekből, ércekből. Ez a módszer legfeljebb félkvantitatívnak tekinthető, és ma már nem felel meg a modern követelményeknek. Az adatbázisban az adatok megjelent publikációkból és nyilvános disszertációkból, kutatási jelentésekből származnak. Az adatbázist MS Excelben készítettük el. A fileban egyelőre 7 munkalap található, de ez a továbbiakban bővíthető: 1. Magmás kőzetek 2. Üledékes kőzetek 3. Ércek (az érceknél szerepeltetjük az érckísérő kőzetekből, illetve a meddőből készült elemzéseket is) 4. Metamorf kőzetek 5. Talajok 6. MFGI (Itt a ritkaföldfémes projektjeinkben keletkezett adatokat tároljuk attól függetlenül, hogy milyen kőzetből keletkezett az adat) 7. Irodalmi hivatkozások (minden munkát, amelyből elemzést szerepeltetünk az adatbázisban itt pontos irodalmi hivatkozással feltüntetünk, hogy az adatok forrása visszakereshető legyen. Az adatbázisba nem csak a ritkaföldfém elemzéseket vittük be, hanem minden elérhető kémiai elemzési adatot (fő és nyomelemeket), amely ugyanabból a mintából készült, mint a 40



ritkaföldfém elemzések. Ezen felül azt is jelöltük, hogy milyen elemzési módszerrel készültek az adatok. Az adatbázis megtekinthető a samba/Projektek/06_RFF_Potencial_/adatbazis/RFF_adatbazis.xls elérési útvonalon. -


41


2.6. A hazai szén-dioxid geológiai tárolási tevékenység szakmai támogatása Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Falus György

A 320/2011-es Kormányrendelet 6§ (5) bekezdésének ba) pontja alapján az Intézet feladata az ipari eredetű szén-dioxid földalatti elhelyezésével kapcsolatos kutatási feladatok ellátása volt. Magyarországon ritkaságszámba menő mennyiségben jelennek meg természetes széndioxid előfordulások, azaz felszín alatt, földtani szerkezetben több százezer éve tárolt CO2telepek, illetve olyan természetes analógok, azaz szén-dioxid kiáramlási zónák, ahol a föld mélyéből, természetes módon, pontszerűen, jelentős mennyiségű szén-dioxid lép ki a felszínre. Ezeket az előfordulásokat az ipari szén-dioxid tárolás biztonsági szempontrendszerének figyelembe vételével megvizsgáltuk, illetve ezen szempontok alapján a korábbi nagymennyiségű vizsgálatot újraértelmeztük, így az ipari szén-dioxid biztonságos tárolása szempontjából kulcsfontosságú információk megszerzése vált lehetségessé. Ráadásul olyan speciális jelenségek közvetlen mérésére nyílt mód, amelyek segítségével Magyarország folyamatosan eleget tud tenni az európai szén-dioxid tárolási irányelvben (2009/31/EK) megfogalmazott kötelezettségeknek, így előre jelezhetővé válnak a szén-dioxid besajtolás következtében várható kőzetmechanikai és pórusvíz-geokémiai hatások, kútszerkezeti kérdések, szivárgási jellemzők és azok detektálási lehetőségei. Mindezek mellett a CCS-technológia társadalmi elfogadottságának javításában jelentős szerepet játszhat annak tudatosítása, hogy a megfelelően megválasztott és kellő mértékben monitorozott tárolási tevékenység, hasonlóan a természetes szén-dioxid előfordulásokhoz, nem jelent elfogadhatatlan mértékű kockázatot a társadalom, így a helyi lakosok számára. Tervezett eredmények:

1) Természetes analóg területek és természetes CO2-előfordulások számbavétele, listaszerű összefoglalása, további vizsgálat során részletesen vizsgálandó területek meghatározása, 2) Fluidum-kőzet kölcsönhatással kapcsolatos nemzetközi és hazai irodalom kiválasztása, 3) Európai és nemzetközi szabályozási fejlemények figyelemmel kísérése, hazai jogharmonizáció szakmai támogatása 4) Természetes szén-dioxid előfordulások és természetes analógok tulajdonságainak, méretének kigyűjtése korábbi földtani jelentésekből 5) Fluidum-kőzet kölcsönhatással kapcsolatos nemzetközi és hazai irodalom feldolgozása 6) Természetes szén-dioxid előfordulások és természetes analógok térképi lehatárolása (elterjedés), 7) Kiválasztott természetes szén-dioxid előfordulások mélyfúrásgeofizikai jellemzése.

Elért eredmények:

a) A 2012. évi projekt-tevékenység során részletesen bemutattuk Magyarország legrégebben ismert és termelés alá vont természetes szén-dioxid előfordulást, amely Mihályi-Répcelak területén található. b) Bemutattuk a terület földtani felépítését vízföldtani és vízgeokémiai sajátosságait. Valamint szó esett a terület porózus telepeiben felhalmozódott gáz geokémiai tulajdonságairól és feltételezett eredetéről is. c) Részletesen bemutatásra került a tároló, illetve fedő/zárókőzetek illetve a szuperkritikus szén-dioxid jelenlétének hatására bekövetkező kémiai reakciókkal foglalkozó nemzetközi irodalom. d) Néhány jellemző, megfelelő minőségű mélyfúrás-geofizikai 42


szelvénnyel rendelkező fúrás esetében a papír alapú szelvények szkennelése és digitalizálása után elvégeztük ezen szelvények újraértelmezését, meghatároztuk a gáztároló porózus horizontok legfontosabb petrofizikai paramétereit. e) Bemutattuk, hogy 2009 óta, de különös tekintettel 2012-re, milyen szakmai feladatokat végeztünk el az Európai Uniós, a széndioxid geológiai tárolását szabályozó 2009/31/EK Direktíva hazai implementációjával kapcsolatosan. Beszámoltunk a jogszabályhoz leadott javaslatok tartalmáról, illetve arról, hogy 2009 májusában az Országgyűlés a jogszabályt, a Bányatörvény módosításával beépítette a hazai jogrendbe. elérhetőség: SAMBA\Public\Projektek\2012_projekt_jelentes_1\4.negyedév\lekto rált jelentések\Állami feladatok zárójelentés\2_6_zaro Publikációk:

Szamosfalvi Á., Falus Gy. (2012): From storage potential to storage capacity- re-evaluation method of „old” well-logs to gain accurate petrophysical parameters in a promising CO2 storage formation. Third EAGE CO2 Geological Storage Workshop, Edinburgh 26-27 March. Király Cs. et al. (2012): An „Inverse CCS Site“ in NW HungaryGeology and Modeling. Third EAGE CO2 Geological Storage Workshop, Edinburgh 26-27 March. Ágnes Szamosfalvi, György Falus (2012) Re-evaluation method of „old” well-logs to gain accurate petrophysical parameters in a natural CO2 reservoir. ISZA 2012


MBFH


43


2.7. Pretercier aljzattérképezés és mélyszerkezet-kutatás Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Kiss János

A 267/2006 kormányrendelet értelmében az ELGI illetve a 320/2011-es kormányrendelet szerint létrejövő Magyar Földtani és Geofizikai Intézet feladata az ország földtani felépítésének megismerésére és az ismeretség növelésére irányuló kutatások végzése. Ennek megfelelve folytatjuk térképszerkesztési, illetve a háttér adatrendszerek építésével kapcsolatos munkákat. Archív mérési adatok feldolgozásával és újrafeldolgozásával bővítjük az ország mélyszerkezetére vonatkozó információinkat. Szükséges esetekben mérésekkel bővítjük az adatok körét. A feldolgozási lehetőségeket új módszerek kidolgozásával, adaptációval bővítjük. 1. Országos pretercier medencealjzat térkép adatrendszerének Tervezett eredmények: aktualizálása 2. A 100000-es geofizikai térképsorozat újabb állományainak (4 EOV lap) elkészítése és beemelése digitális térképtárba, gravitációs, mágneses és tellurikus térképek. 3. MT alapszelvények készítése. Magnetotellurikus 2D inverzió a Nyírség területén található mérések alapján — fajlagos-ellenállás szelvények és térképek 0-25 km mélységtartományban. 4. Aljzatbeli jólvezető képződmények területi elterjedésének lehatárolása a Mecsek térségében. 5. A 2012-ben végzett (MBFH témák, litoszféra-kutatás) szelvénymenti erőtér-geofizikai feldolgozások és értelmezések összefoglaló dokumentációja. Elért eredmények: 1. Összegyűjtöttük az alapadatokat (fúrások, szeizmikus adatok, gravitáció), kigyűjtöttük és átnéztük az alapdokumentációt (archív adattári jelentések). Beszkenneltünk 50 db szeizmikus időtérképet, összegyűjtöttünk 79 db 2D szeizmikus papírszelvényt. Újraértelmeztünk 52 db digitális szeizmikus szelvényt. Kapcsolatot kerestünk a gravitációs Bouguer-anomália adatok és a medencealjzat-mélység között. Összegyűjtöttünk több mint 13288 egyedi sebesség-mélység adatot (802 ponton), s ezekből kialakítottunk egy sebesség-adatbázist. Elemeztük a korábbi évek mélységtérképeinek szerkesztési menetét, illetve összevetettük a különböző forrásból származó mélységtérképeket. 2. 3 EOV térképlap gravitációs, földmágneses és tellurikus térképei készültek el, amelyek felkerültek az intézeti KINGA szerverre. 3. Elkészült a nyírségi területre a kiválasztott 5 db magnetotellurikus szelvény kétdimenziós inverziója, a korábban az alapszelvények egységesítése céljából meghatározott formai követelményeknek megfelelően. 4. Az aljzatbeli jólvezető lehatárolása nem fejeződött be. A 2012-es évben mért 7 új pont segítségével megállapítottuk, hogy a jólvezető zóna egy ÉK–DNy-i csapású szerkezethez kapcsolódik. 5. Elvégeztük a CEL05 szelvény mentén az erőtér-geofizikai feldolgozásokat, amely feldolgozásoknak a litoszféra kutatása mellett a nagyszerkezeti földtani felépítés megértése is célja volt. Bonyolult felépítésű vulkáni területen is végeztünk szelvénymenti erőtér-geofizikai feldolgozásokat (Nyi-6, Nyi-13, Nyi-14). A szeizmikus szelvény jelszegény részein a gravitációs és mágneses adatok feldolgozásából tektonikai és vulkánmorfológiai 44


szerkezetekre lehet következtetni, ami a továbbkutatás és a Nyírség jobb megismerése szempontjából fontos. 6. Még napjainkban is vannak olyan helyek az országban, ahol a gravitációs adatok hiányzó mélységinformációkat szolgáltathatnak. A nagyon mély medencealjzat-mélység azonban mélységi határt szabhat a gravitációnak is. A mélységinverzió lehetőségeit, illetve a spektrális szűrésekből származó mélységi szeleteléssel ezeket a lehetőségeket vizsgáltuk.

Publikációk:


Samba:\Projektek\2012_projekt_jelentes_1\4.negyedév\lektorált jelentések\Állami feladatok zárójelentés\2_7_zaro Cikkek: 1. KISS J., MADARASI A. (2012): A PGT-1 szelvény komplex geofizikai vizsgálata (nem szeizmikus szemmel), Magyar Geofizika, 53. évf. 1. szám, 29–54 oldal 2. ZELENKA T., GYARMATI P., KISS J. (2012): Paleovolcanic reconstruction in the Tokaj Mountains, Central European Geology, Vol. 55/1, pp. 49–84 (2012) doi:10.1556/CEuGeol.55.2012.1.4 Előadások: 3. Kiss J. (2012): Geofizikai térképezés a kezdetektől napjainkig — térképekkel, ELTE Térképész óra a MÁFI-ban, 2012. március 19. 4. Kiss J. (2012): Légi geofizika és térképezés, MFGI bemutató program a szegedi geográfus és környezettudomány szakos hallgatók részére, MFGI, 2012. május 4. 5. Madarasi A. (2012): A magnetotellurikus mérések tapasztalatai. A direkt feladattól a posztinverziós modellalkotásig. MGE - Új utak a földtudományban, 2012, A Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló tervezéséhez és létesítéséhez alkalmazott kutatási módszerek, MBFH konferenciaterme, 2012. április 18. 6. Detzky G. (2012): Regional basin depth mapping, supported by parametric interpolation of seismic velocity field Horvátország, Opatija, 2012. május 22-26. 7. Kiss J. (2012): Lehetséges izosztatikus hatások a Kárpátmedencében, HUNGEO 2012 Magyar Földtudományi Szakemberek XI. Találkozója, Eger 2012. augusztus 20-25. 8. Madarasi A. (2012): Vezetőképesség anomáliák a medencealjzatban és a kéregben Kelet-Magyarországon. XXXIII. Földtudományi és környezetvédelmi vándorgyűlés és kiállítás, Miskolc, 2012. szeptember 27-29. ELTE, SZE, MOL,


45


2.8. Litoszférakutatás Beszámolási időszak 2012

Témavezető Hegedűs Endre

Feladat ismertetése: A DANUBE 2004 litoszférakutató program részeként 2004. év nyarától, 30 darab egyedi, 3 komponenses, folyamatos regisztrálású szeizmológiai műszert üzemeltetünk DélMagyarországon Boda középpont körül 50 km átmérőjű területen. 2012-ben folytatjuk ezen adatok kísérleti feldolgozását és vizsgálatát a mikroszeizmikus események helyének és méretének meghatározásával a 2006. év első félévi adatokon. A kilencvenes években mért regionális, litoszférakutatási vizsgálatra is alkalmas szeizmikus vonalhálózat 10 vonalának terepi mérési anyaga elérhetővé válik intézetünk számára, alapkutatási feladatokra a MOL Nyrt-vel kötendő együttműködés keretében. Ebben az évben a Balaton felvidéki vonalrendszer és a Reg-6 vonal reflexiós szeizmikus feldolgozását végezzük el. A Balaton felvidéki vonal és a CELEBRATION 2000 program során közel azonos nyomvonalon mért CEL 8 vonal feldolgozási eredményeinek összevetését vizsgáljuk az év folyamán. Folytatjuk a litoszférakutató szeizmikus vonalak menti az erőtér-geofizikai vizsgálatokat és az a különböző fizikai paraméterek alapján végzett komplex értelmezést, aminek célja: kéregkutatás, medencealjzat mélység-meghatározás és főszerkezetek kijelölése. 2012. évi feladat: CEL5 szelvény erőtér-geofizikai feldolgozása és komplex értelmezése. Tervezett eredmények:

A Reg-6 vonal reflexiós szeizmikus feldolgozását végezzük el. A DANUBE 2004 litoszférakutató program keretében, 30 darab egyedi, 3 komponenses, folyamatos regisztrálású szeizmológiai műszert üzemeltetünk Dél-Magyarországon. 2012-ben folytatjuk ezen adatok kísérleti feldolgozását és vizsgálatát a mikroszeizmikus események helyének és méretének meghatározásával a 2006. év első félévi adatokon. A Balaton felvidéki vonalrendszer reflexiós szeizmikus feldolgozása. A Balaton felvidéki vonal és a CELEBRATION 2000 során közel azonos nyomvonalon mért CEL08 vonal feldolgozási eredményeinek lehetséges összevetését vizsgáljuk. A CEL5 szelvény erőtér-geofizikai feldolgozása és komplex értelmezése.

Elért eredmények:

Elkészült a Reg-6-os vonal reflexiós és tomográfiás feldolgozása. A DANUBE 2004 litoszférakutató program keretében, 30 darab egyedi, 3 komponenses, folyamatos regisztrálású szeizmológiai műszert üzemeltetünk Dél-Magyarországon. A félév során ezen adatok kísérleti feldolgozását és vizsgálatát a mikroszeizmikus események helyének és méretének meghatározásával a 2006. év első félévi adatokon elvégeztük. Az így előállt adatrendszer értelmezését is elkezdtük a területet jól ismerő RHK-nél és a Mecsekérc-nél dolgozó kollégáink segítségével. Elkészült a BF-01es vonal reflexiós feldolgozása is, de a laterálisan erős változatosságot mutató felszínközeli földtani modell, valamint a komplex tektonikai felépítés további feldolgozási erőfeszítést igényel. A Balaton felvidéki vonal és a CELEBRATION 2000 során közel azonos nyomvonalon mért CEL08 vonal feldolgozási eredményinek összehasonlítása elkészült A CEL5 szelvény erőtér-geofizikai feldolgozása és komplex 46


értelmezése is lezárult. Publikációk: Közreműködő szervezetek:

Mecsekérc Zrt, Rhk Kht


47


2.8.1. Kőzettani és geokémiai medence xenolitjain. Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

vizsgálatok a Kárpát-


A korábbi évekhez hasonlóan folytatjuk a Kárpát-Pannon régió alsó litoszféra (felső köpeny és alsó kéreg) eredetű xenolitjainak kőzettani-geokémiai vizsgálatát. Ezúttal négy témacsoport köré építjük fel a kutatási tervünket. 1. A hidrogén diffúziójának vizsgálata olivinben kísérleti módszerekkel, annak érdekében, hogy megállapíthassuk; hogy az olivinek víztartalma mennyire jellemző a köpenyre. Várhatóan a diffúziós együtthatók birtokában becsülhetővé válik, hogy az adott hőmérsékletű magmában (azaz jelen esetben a bazaltban, amely felhozta a xenolitokat), adott ideig tartózkodó olivinek esetében milyen mértékű víztartalom csökkenés következhetett be, így az eredeti víztartalom becsülhetővé válik. 2. A PULI adatbázisban található olivinek víztartalmának újraértékelése a kidolgozott, új infravörös protokoll segitségével. Ezáltal az olivin víztartalmának hőmérséklet és nyomás függését kisebb hibával meg tudjuk határozni. Ezáltal lehetőség nyílik, hogy a víztartalom geodinamikai helyzettel történő esetleges korrelációját is megállapíthassuk. 3. A CEL08 mélygeofizikai szelvény komplex földtani értelmezése lenne, a xenolitok segítségével konstruált idealizált litoszféra oszlop és a rendelkezésre álló mélyfúrási, valamint szerkezetföldtani információk alapján. A cél az, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, hogy a régió geodinamikai folyamatai (extrúziós és extenzió) hogyan mentek végbe, és az az egyes litoszféra egységeket (Alcapa és Tisza) milyen vertikális és horizontális dimenziókban érintette, 4. Kéregxenolitok olvadásakor keletkező olvadékzárványok vizsgálata elektron mikroszonda segítségével. Ezzel meg tudjuk állapítani a kéregben mozgó olvadékok összetételét. A kapott összetételeket és az irodalomból származó kísérleti kőzettani adatokat összehasonlítva választ kaphatunk az olvadékok eredetére. Tervezett eredmények:

Elért eredmények:

Hidrogéndiffúziós együtthatók olivinre. Becsült víztartalom változás a magma-olivin kölcsönhatás során. Az olivin víztartalmának nyomás és hőmérséklet becslése. A CEL08 mélygeofizikai szelvény komplex földtani értelmezése A kéreg olvadásakor létrejött olvadékok és fluidumok összetétele, eredete és kölcsönhatása a kéreg kőzeteivel. 1. Hidrogéndiffúziós együtthatók olivinre. A diffúziós vizsgálatokat a Kamerunból származó Barombi 1 spinel lherzolit xenolit olivin fenokristályain végeztük el. A diffúziós kísérleteket a francia Lille egyetemén található csőkemencében végeztük el, 900 és 1000 oC hőmérsékleten, a mintákat kétszer 1 óra időtartamon hevítve Ar+H2 atmoszférában abból a célból, hogy az olivin oxidációját megakadályozzuk. Az olivinben a víz különböző módon épült be, ahol mind a Ti-klinohumit, mind a szilikát tetraéder, mind pedig az oktaéderbe beépülő vizre jellemző elnyelési sávok megtalálhatóak. A vizsgálatokkal a célunk az volt, hogy a különböző víz beépülési mechanizmusok között van-e eltérés a diffúziós együttható vonatkozásában. Az eredmények az oktaéderes vonatkozásban adtak jó minőségű eredményt és arra utaltak, hogy természetes olivinben a hidrogén diffúziós sebessége azonos a kísérletileg meghatározott polaron diffúzió sebességével és a különböző helyettesítési mechanizmusok sebessége nem tér el jelentősen ettől. 48


2. Az olivin víztartalmának nyomás és hőmérséklet becslése. A spektrumok túlnyomó részét az irodalomban publikált spektrumok alapján digitalizáltuk, de volt néhány olyan spektrum is amelyeket a szerzők voltak szívesek eredeti elektronikus formában rendelkezésünkre bocsátani. Összesen több mint 600 spektrum elektronikus változatát gyűjtöttük össze illetve digitalizáltuk. Az elemzéshez a GC02b olivin digitalizált spektrumait választottuk ki Li et al. (2008) publikációjából, ahol mind a három kristálytani irányból poláros mérések álltak rendelkezésre. Az abszolút víztartalom számításához mind ásvány- (Bell et al., 2003; Koch-Muller et al., 2006), hullámszám- (Paterson, 1982; Libowitzky és Rossman, 1997) és helyettsítés-specifikus (Kovács et al., 2010) kalibrációkat alkalmaztunk. A kapott eredmények az alkalmazott kalibráció függvényében 4.71 és 13.6 ppm között változtak. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon spektrumok esetében is, csak az alkalmazott kalibrációból fakadó különbség háromszoros eltérést okozhat, éppen ezért szükséges az egységes kiértékelés. 3. A CEL08 mélygeofizikai szelvény komplex földtani értelmezése a litoszférából származó xenolitokból származó információ felhasználásával. Megállapítható, hogy a CEL08-as szelvény szeizmikus sebesség eloszlás térképén található olyan anomáliacsoport, amelyeknek felszíni kifutása nagyjából egybe esik a fő szerkezeti vonalakkal (a valós szögek megjelenéséhez egy az egyben kell megjeleníteni a kimagasított szelvényt). A Rába-vonal alatt például egy nagyjából délkeleti irányban a vertikálishoz képest enyhén dőlő, viszonylag jól lehatárolható, magasabb sebességű zóna húzódik és egészen a köpenylitoszféráig követhető. A Balaton-vonal alatt egy hasonló jellegű de a vertikálishoz képest igen enyhén északnyugati irányban dőlő magasabb sebességgel jellemezhető diffúz zóna rajzolódik ki, ami szintén még a köpenyben is nyomozható. A Zágráb-Zemplén vonal közelében kevésbé karakteres módon, de szintén megtalálható ez a fajta anomália együttes. Ezen magasabb szeizmikus sebességgel jellemezhető zónák közelében a MOHO és a köpenylitoszférában is megfigyelhető az izoszeizmikus sebességet mutató vonalak esetében hirtelen változás, azaz, hogy az azonos sebességgel jellemezhető részek hirtelen felfelé vagy lefelé mozdulnak el. A megfigyelések arra engednek következtetni, hogy a felszíni nagyszerkezeti vonalak folytatódnak a litoszférában és egészen a köpenylitoszféráig követhetőek. Az elmúlt évtizedekben vizsgált nagyszámú felső-köpeny és alsókéreg xenolit alapján egy viszonylag részletes elméleti litoszféra szelvény felvázolására nyílt lehetőség. A felső-köpeny xenolitok geokémiai és kőzettani vizsgálata alapján megállapítható, hogy azok ~ 70 – 30 km mélységből származnak a xenolitokon mért 1150 – 900 °C egyensúlyi h őmérsékletek alapján. A 70 km viszonylag jól egybeesik a szeizmikusan a terület alatt meghatározott asztenoszféra-litoszféra határral. A xenolitok adatainak átfogó értelmezésével megállapítható, hogy a jelenlegi asztenoszféra-litoszféra határ és a MOHO közötti köpenylitoszféra két „rétegre” tagolható. A mélyebb rész a litoszféra-asztenoszféra határtól kb. 40 km mélységig húzódik. Az innen származó 49


xenolitokat magasabb egyensúlyi hőmérséklet, kevésbé kimerülő főelem geokémia, erőteljesebb deformáltság és anizotrópia valamint a névlegesen vízmentes ásványok nagyobb víztartalma jellemez. A sekélyebb „réteg” kb. 40 km mélységtől egészen a MOHO-ig terjed. Ezt a régiót alacsonyabb egyensúlyi hőmérséklet, kimerültebb főelem geokémia, gyengébb deformáltság és anizotrópia és a névlegesen vízmentes ásványokban alacsonyabb víztartalom jellemez. Az alsó-kéreg eredetű granulit xenolitok legtöbbje a legutolsó egyensúlyi ásvány paragenezist tekintve kb. 20 – 30 km-es mélységből származik. Az idősebb egyensúlyi ásványegyüttesek 50–60 km-es származási mélységet jelölnek. Ezek alapján megállapítható, hogy a MOHO kb. 30 kilométeres mélységben található a terület alatt. A granulitok változatos ásványtani összetétellel és geokémiával jellemezhetőek, Közös vonásuk, hogy jelentősebb parciális olvadáson mentek keresztül, így geokémiailag kimerült összetételt mutatnak és névlegesen vízmentes ásványaik vízben rendkívül szegények. A CEL08-as szeizmikus szelvényen megfigyelt paraméterek összefüggésbe hozhatóak a xenolitok alapján felvázolt sematikus litoszféra szelvénnyel, mi szerint a jelenlegi köpenylitoszféra sekélyebb és mélyebb részei között jelentősebb sebesség változás jelentkezik kb. 40 km mélységben, ahol a szeizmikus sebesség viszonylag gyorsan 7.8 km/s-ról kb. 8.2 km/s-ra nő (ez sűrűségugrást is jelent). A MOHO esetében a sebességváltozás kevésbé szembeötlő, ami valószínűleg annak tudható be, hogy az igen kimerült alsó-kéregbeli granulitokban a szeizmikus hullámok sebesség nem tér el jelentősen az alatta fekvő felső-köpeny anyagtól. A geobarometriai úton meghatározott származási mélység adatok alapján, amelyek kb. 25-30 km-es MOHO mélységet jeleznek, az ennek megfelelő mélységben tapasztalt szeizmikus sebesség 7,2 – 7,4. Ez nem tér el jelentősen a mafikus granulitok ásványi összetétele és geokémiája alapján számított 7.2 – 7.6 km/s-től. Meg kell azonban említeni, hogy egyes granulitok esetében (gránát tartalmúak) ennél lényegesen magasabb értékek (> 8 km/s) is előfordulhatnak, azonban ezen kőzetek nem tekinthetőek dominánsnak az alsó-kéregben. A szelvényen számos helyen láthatóak, a főbb szerkezeti zónáktól távolabb is, magasabb szeizmikus sebességgel jellemzett, kéményszerű képletek, amelyek esetenként akár a köpenyig is nyomon követhetőek. Ezek közül feltűnő a Kab-hegy és Tihany alatt megjelenő anomália csoport. Mivel mind a Kab-hegyen, mind pedig Tihany esetében jelentős alkáli bazaltos vulkáni tevékenység nyomait találjuk a felszínen ezért, kézenfekvőnek látszik, hogy ezen sebesség anomáliákat az alkáli bazaltok mélységbeli megjelenésével magyarázzuk. Hasonló anomáliákat a Kisalföld délkeleti peremén is láthatunk, ahol szintén ezek az ott megtalálható alkáli bazaltos centrumokhoz kapcsolhatóak. Ezek alapján megállapítható, hogy a földtörténeti közelmúltban lezajlott alkáli bazaltos vulkanizmus nyomai, a litoszférában található szubvulkáni testek formájában geofizikailag is kimutathatóak. 4. A kéreg olvadásakor létrejött olvadékok és fluidumok összetétele, eredete és kölcsönhatása a kéreg kőzeteivel. Az alsó kéreg kőzeteinek (mafikus gránátos granulit, illetve metapelites 50



granulit) megolvadásával jött létre egy döntően riolitos-dácitos összetételű, fluidumokban relatíve gazdag olvadék, amelyet a vizsgált kőzetekben olvadékzárványok formájában találhatunk meg. Korábbi vizsgálataink alapján az olvadás olyan helyeken következett be, ahol OH-tartalmú ásványokban és kvarcban gazdag kőzetet ért fluidumhatás. Ez a fluidum alapvetően szén-dioxidban gazdag volt, de vizet és esetleg más gázokat is tartalmazott (pl. N2). A fluidumbeáramlás hatására a kőzet olvadáspontja lecsökkent és parciális olvadás jött létre. A keletkezett riolitos-dácitos összetételű olvadék eltávozott és egy gránátban, valamint piroxénben gazdag reziduumot hagyott hátra. Az elmigráló olvadék több helyen reakcióba lépett a mellékkőzettel, klinopiroxénben és plagioklászban dús ereket hozott létre és részben rehidrálta a mellékkőzetet. A rehidratáció nem volt olyan mértékű, hogy OHtartalmú ásványok (biotit, vagy amfibol) jöhettek volna létre, de a névlegesen vízmentes szilikátokban infravörös spektroszkópiával kimutatható a víztartalom növekedése. Az erekben, illetve a rehidratált kőzetrészben nagy víztartalmú olvadék és/vagy folyadékzárványok záródtak be, melyek a kőzet víztartalmát tovább növelik. A zárványok környezetében mért magasabb víztartalom arra utal, hogy a zárványokból a víz fokozatosan kidiffundált a befogadó ásványba, amíg a hőmérséklet kellően magas volt. Azaz a folyamat a xenolit felszínre kerülésekor állhatott le. Ez a fluidum-kőzet kölcsönhatás részben még a gránát stabilitási mezején belül történt, ekkor jöttek létre az olyan nem egyensúlyi szövetű gránátos granulitok, melyeket pl. a Mi-26-os minta is képvisel. A kéreg kivékonyodása során a korábbi alsó kéreg kőzetek kikerültek a gránát stabilitási mezejéből, amely kb. 10 kbar nyomás felett, azaz kb. 30-35km mélység alatt kezdődik. Az ekkor végbement fluidum-kőzet kölcsönhatásokat már a klinopiroxén-plagioklász erek képviselik, melyre jó példa a Sab-38as mintában megismert ér. -

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:.

51


2.9. Szeizmikus mérőrendszerek és fejlesztésük Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Török István

Az eddig még nem alkalmazott bluetooth kommunikáció megvalósítása és 2 db adatgyűjtő építése. Folyamatos terepi és labortesztek megvalósítása. Az USB kommunikáció továbbfejlesztése is a 2012 év feladata. A folyamatos laboratóriumi és terepi üzemeltetés és a regisztrált adatok kiértékelése során mind az adatgyűjtő (PIC), mind a kezelő szoftverek (PC) folyamatos fejlesztését és javítását végezzük. Elkezdjük az adatgyűjtő beépítését a korábban beszerzett, folyamatos terepi használatra alkalmas, fém műszerdobozba. Folyamatos terepi és labortesztek megvalósítása. Befejezni az adatgyűjtő beépítését a korábban beszerzett, folyamatos terepi használatra alkalmas, fém műszerdobozba. 2 db adatgyűjtő építése. Folyamatos terepi és labortesztek megvalósítása. Folyamatos terepi és labortesztek megvalósítása. A folyamatos laboratóriumi és terepi üzemeltetés és a regisztrált adatok kiértékelése során mind az adatgyűjtő (PIC), mind a kezelő szoftverek (PC) folyamatos fejlesztését és javítását végezzük. Az Intézetben még működő ESS-k folyamatos karbantartása és javítása. Tervezett eredmények:

• • • •

Elért eredmények:

• új, fém műszerdobozok tesztelése, de a nehéz gyártás,

bluetooth kommunikáció 4 db új adatgyűjtő építése új vezérlő és kezelő szoftverek új műszerdoboz kialakítása

előkészítés miatt alkalmazásra jelenleg nem kerültek bluetooth kommunikáció kiépítése USB kapcsolat megvalósítása új vezérlő és kezelő szoftverek készültek az év folyamán 4 db adatgyűjtő építése ESS-k javítása műszerek laborkörülmények közötti tesztelése műszerek terepi tesztelése a Baranyában működő szeizmikus monitoring-hálózatban • a tesztelések során keletkezett nagy mennyiségű adat kiértékelése • • • • • • •

Publikációk:


Autonóm adatgyűjtő fejlesztése kábelkapcsolat nélküli szeizmikus mérésekhez, 33. Földtani és Környezetvédelmi Vándorgyűlés és Kiállítás, Miskolc, 2012. szeptember 27-29. szóbeli előadás Audiotechnika Kft., Pécs


52


2.10. Módszertani fejlesztés. Szeizmikus mérés és feldolgozás Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Dr. Scholtz Péter

A 2006-2009 között futó ASAP, EU finanszírozású projekt, illetve a 2010-es szeizmikus módszertani téma keretében végzett kutatás eredményeire támaszkodva folytatjuk a reflexiós mérési módszerek és az adatfeldolgozási eljárások fejlesztését. A cél a nagy produktivitású és/vagy magas minőségi követelményeket kielégítő adatgyűjtési és feldolgozási eljárások kidolgozása. A kutatott részterületek: szeizmikus szimultán rezgéskeltés és jelszétválasztás; vibrátor okozta rezonancia-hatás csökkentése. A vibrátorjelek tulajdonságai alapvetően meghatározzák a használható mérési módszereket. A szimultán rezgéskeltés és az adatfeldolgozás során a jelszétválasztás időben nem korreláló jelek, vagy időben szétválasztott jelek alkalmazását igényli. Hasonlóan fontos a jelalak is, melyet elméletileg a vibrojel autokorrelációja jellemez, vagy az esetlegesen ismert forrásjellel történő determinisztikus dekonvolúcióval áll elő. Az álvéletlen (pseudo-random) jelek érdekes alkalmazási területe lehet ez a mérési eljárás csoport, mert a gerjesztő jel megfelelő megválasztásával jó jelszeparáció biztosítható. További előny a rezgésérzékeny épületek közelében történő rezgéskeltés, hiszen kisebb rezgésterhelést váltanak ki (pl. a rezonancia csökken). Munkánk kiterjed az álvéletlen jelsorozatok tulajdonságainak vizsgálatára. Eljárást dolgozunk ki az álvéletlen jelsorozatok előállítására adott tulajdonságokkal. Tervezett eredmények:

Globális optimalizációs eljárások tesztelése az álvéletlen jelsorozatok előállításához. Cél a gyors programműködés. Optimalizációs célok megfogalmazása megfelelő álvéletlen vibrojelek előállításához jelszétválasztáson alapuló mérésekhez. Optimális álvéletlen vibrojelek előállítása. Optimalizációs célok megfogalmazása megfelelő álvéletlen vibrojelek előállításához rezonancia-hatás csökkentésére, mely a hagyományos mérésekkel kombinálható. Optimális álvéletlen vibrojelek előállítása. Újabb pályázati lehetőségek, pályázati anyagok kidolgozása.

Elért eredmények:

Megmutattuk, hogy optimalizált álvéletlen idősorok, mint vibrojelek, sikeresen alkalmazhatók szeizmikus reflexiós méréseknél, ahol a cél, hogy csökkentsük a vibrátorok okozta károk esélyét melyek közeli épületekben keletkezhetnének. Az optimalizációs eljárás képes olyan vibrojelet előállítani, melynek az autokorrelációs mellékmaximumai lényegesen kisebbek, mint egy gyári szoftver által generált álvéletlen vibrojelé. Hasonlóan, az optimalizációs eljárás tartalmazhat olyan célfüggvényt is, mely az optimális vibrojel autokorrelációjának egy tetszőleges másik, például lineáris, vibrojel autokorrelációját közelíti, legalábbis a centrális tartományban (ez egyébként az elméleti szeizmikus elemi hullám az előfeldolgozás után). Ez könnyen lehetővé teszi a kevert alkalmazást a terepen: az érzékeny épületek közelében az optimalizált álvéletlen vibrojelet, máshol a hagyományos vibrojelet alkalmazzuk, az előfeldolgozási metóduson pedig semmit nem változtatunk. A dekonvolúciós eljárás még azt is megengedi, hogy a figyelmünket a vibrojel energiájának maximalizációjára fordítsuk, így javítva a jel/zaj viszonyt amellett, hogy a rezonancia hatást is csökkentjük. Terepi tesztünk megmutatta, hogy az általunk próbált esetekben a PPV értékek jelentősen csökkentek a lineáris vibrojelhez képest, következésképp a vibrátor által az adott ponton az eltöltött idő is 53


csökkenthető, mellyel a produktivitás fokozható, miközben a PPV határértékeket nem lépjük át, csökkentve az épületek veszélyeztetettségét. Az adott témában két konferenciára készítettem kibővített absztraktot, illetve így két előadást tartottamHasonlóan, a szeizmikus módszerkutatás témakörében, egy többtagú konzorcium keretében pályázati anyagot állítottam össze, mely egy 3-éves fluidum monitorozási kutatási programot támogatna. Ezt a King Abdullah University of Science and Technology egyetem vezetésével végeznénk. Publikációk:


Scholtz, P., 2012, Pseudo-random sweep optimization for vibratory measurements in built-up area, 4th HR-HU and 15th HU geomathematical congress, “Geomathematics as Geoscience”, Opatija Scholtz, P., 2012, Optimum pseudo-random sweeps for vibratory surveys to reduce risk of damaging buildings, SEG Annual Meeting, Las Vegas King Abdullah University of Science and Technology


54


2.11. Paleoklimatológiai kutatásokat és őskörnyezeti rekonstrukciók készítését megalapozó vizsgálatok Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:


Áttekintjük a paleoklimatológia módszertani alapjait és a hazai alkalmazási lehetőségeket, majd erről rövid tanulmányt készítünk. A projekt során megvizsgáljuk a komplex geológiai, geofizikai és talajtani vizsgálatok lehetőségét, akár olyan területeken is, ahol a környezetváltozások időbeliségének meghatározását régészeti emlékek segíthetik (pl. régészeti ásatások). Néhány geofizikai módszer (mágneses és ellenállásmérés, földradar) és sekélyfúrások, illetve feltárt rétegek különböző természettudományos vizsgálati eredményeinek összehasonlítása (pl. pollenanalízis, malakológia) együttes tesztelése mintaterületen (pl. budapesti ásatás vagy Balaton). A munka eredményeként egy földtanitalajtani és földfizikai segédanyagot is készítünk. Üledék és talajminták célorientált vizsgálatával adatszolgáltatást végzünk őskörnyezeti, illetve a korábbi éghajlati viszonyok rekonstrukciójához (paleoklimatológiai adat forrás). Tervezett eredmények:

1. Korábbi együttműködések felfrissítése, adat- és szakirodalom gyűjtés 2. Rövid terv dokumentáció a mérésekről és a mintagyűjtés helyéről; mérési eredmények, felvételek, rajzok, reprezentatív minták 3. Előzetes kiértékelési dokumentáció, üledék és talajminták vizsgálati dokumentációja, az eredmények bemutatása szakmai fórumon (pl. poszter); az egységes adatstruktúra kialakítása (könyvtárak, eredmények rendezetten)

Elért eredmények:

1. Összeállítottunk egy földtani-talajtani valamint egy geofizikai segédanyag tervet, ami a paleoklíma és őskörnyezeti rekonstrukciós kutatások megalapozását segítheti elő a régész kutatókkal való együttműködés során. 2. Egy tervezett budapesti helyszínre régészeti ásatás hiánya miatt nem mentünk ki. A balatoni mérésekkel kapcsolatban beszereztük az intézeti adatbázisban levő VESZ mérések adatait. A 204 db, akár 4 km AB távolságú görbékből leválogattuk a minket érdeklő kisebb mélységre vonatkozó pontokat, és elkezdtük a Siófoki medencében levő, nagyjából öt vonal mentén elhelyezkedő kb. 60 db mérési adatsor feldolgozását. Ezek közül a Siófok-Alsóörs közötti szakasz feldolgozása elkészült. Egy korábbi régészeti ásatásról származó (Eger-Líceum) talaj- és üledékmintákat az MFGI Stefánia úti Laboratóriumába, illetve pollenelemzés céljából külső szakértőnek (Dr. Medzihradszky Zsófia) leadtunk. Az anyagvizsgálatok közül számos elkészült (pH, karbonát, vékonycsiszolat). Az eredményeket augusztusban bemutattuk a Magyar Talajtani Társaság Vándorgyűlésén, Miskolcon. További irodalmakat helyeztünk el a projektkönyvtárba, illetve építésföldtani térképsorozatot, ami a terepmunkák előkészítését és értelmezését is segíteni fogja. \\Samba\public\Projektek\2_9_Paleokornyezet_Paleoklima\Irodalom 3. Az egri Líceum alatti fúrásokból gyűjtött minták leírása, anyagvizsgálata megtörtént (pl. PH, CaCO3, ICP-MS és OES, 55


szervesanyag, vékonycsiszolat) és az értelmezések megtörténtek beleértve a talaj-mikromorfológiai elemzést. Mollusca nem volt az anyagban, a pollenvizsgálat és értékelés megtörtént. Cserny Tibor közreműködésével a Balatonon, a Siófoki medencében három, összesen 9644 m hosszú 80 kHz-es szonár szelvényt mértünk a Tó-27 és Tó-28 fúrások környezetében. Kísérletképpen mértünk még: Badacsony és Révfülöp között is összesen 9494 m-t, de ezeken a szelvényeken a vizsgálni kívánt rétegsor nem volt felismerhető. Az eredményekkel és számos irodalom tétellel bővült a projekt könyvtár: \\samba\public\Projektek\2_9_Paleokornyezet_Paleoklima\Eredmén yek\Eger Publikációk:

Horváth, Z.1, Thury L.2, Pelikán P.1, Kárpáti, J.2, Bertalan Éva1, Kovács I.1Szentpétery I.1, Domonkos M.3 (2012): Az egri Líceum építése (1765-1785) során részben elbontott Árpád-kori település környezeti rekonstrukciója földtani, talajtani, paleobotanikai és régészeti adatok alapján, Talajtani Vándorgyűlés (Abstract kötet), 46-47.


MFGI Laboratórium, Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Örökségvédelmi Központ, Budapesti Corvinus Egyetem, (Magyar Természettudományi Múzeum, pollenvizsgálat szakértőtől)


56


2.12. Magyarország földtani-geofizikai térmodellje a felszíni és felszínalatti tér hasznosításának támogatására Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetés:

Témavezető Maros Gyula

Magyarország földtani-geofizikai térmodellje azon szintek, felületek összessége, amelyek kor, képződmény, tektonika, paramétertér szerinti bontásban, 1:500 000-es átlagos felbontásban tartalmazza azokat a geológiai alapinformációkat, amelyek kiindulási alapot jelentenek a felszíni és felszínalatti tér hasznosításához, nyersanyagok, energiahordozók kutatásához, földalatti gáztározáshoz. A feladat megoldásához tovább bővítjük a térmodell 3D horizontjait a CH-potenciál felméréshez kapcsolódó miocén és pannon formáció szinttérképekkel, megszerkesztjük és kiadásra előkészítjük Magyarország új, 1: 500 000 méretarányú felszíni földtani térképét, az 1:200 000-es felszíni földtani térkép alapján, a felszíni földtani feltárásrendszer digitalizálásával megteremtjük az egységes, digitális feltárás-katasztert az országra, valamint folyamatosan frissítjük a térmodellhez és a kiadandó térképekhez tartozó egységes jelkulcs rendszert a legújabb litosztratigráfiai eredmények beépítésével. Ez biztosítja az intézetben a fúrások és földtani térképek harmonizációjának lehetőségét, méretarányoktól függetlenül. Közben folyamatosan fejlesztjük az intranetes/internetes elérhetőségeket. Tervezett eredmények:

1. A felszíni feltárások kataszterének vagy népszerűbb nevén és a továbbiakban „Foltadatbázis” térinformatikai szerkezetének kialakítása, a feltárás kataszter digitalizálása és térképi adatbázisának feltöltésének megkezdése. 10 db 1:20 000-es térképlap feltárásainak betöltését vállaltuk ezt a későbbiekben 1:10 000-es felbontásra változatattuk. 2. A CH-potenciál felméréshez kapcsolódóan kor szerinti és formáció bontású szinttérképek kerültek szerkesztésre, ezek beépítése a modellbe (a paleogén karbonátos és pélites képződmények elterjedés és vastagságtérképe valamint a középső miocén üledékes formációk litofácies, elterjedés és vastagság térképe). 3. Magyarország 1:500 000-es felszíni földtani térképének kiadásra előkészítése digitális formában az 1:200 000-es felszíni földtani térkép alapján 4. A térmodellhez és a kiadandó térképekhez tartozó egységes jelkulcs rendszer folyamatos frissítése a legújabb litosztratigráfiai eredmények beépítésével.

Elért eredmények:

1. Foltadatbázis. Mivel a projektnek ez a része alapvető személyi veszteségeket szenvedett az év során, 2012-ben az archív adatok térképi adatbázisát helyeztük előtérbe. Erre a Bakony térképezési adatait választottuk. Módosítottuk a tervezett méretarányt is (1: 10 000-esre), mivel a bakonyi nyomtatásban megjelent 20 000-es lapok síkrajza csak nagy hibával volt illeszthető a mai digitális topográfiához. A következő szelvények kerültek digitalizálásra: L-33-36-A-a-1 L-33-36-A-a-2 L-33-36-A-a-3 L-33-36-A-a-4

L-33-36-A-c-3 L-33-36-A-c-4 L-33-36-A-d-1 L-33-36-A-d-2 57

L-33-36-C-a-2 L-33-36-C-a-3 L-33-36-C-a-4 L-33-36-C-b-1


L-33-36-A-b-1 L-33-36-A-b-2 L-33-36-A-b-3 L-33-36-A-b-4 L-33-36-A-c-1 L-33-36-A-c-2

L-33-36-A-d-3 L-33-36-A-d-4 L-33-36-B-a-1 L-33-36-B-a-2 L-33-36-B-a-3 L-33-36-C-a-1

L-33-36-C-b-2 L-33-36-C-c-1 L-33-36-C-c-2 L-33-36-C-c-3 L-33-36-C-c-4 L-33-47-B-a-4

2. Szinttérképek. A térmodell célja egy olyan 3D térképi adatbázis kialakítása, mely a hasonlóan az eddigi síkrajzi elemekhez a térbeli elemeket is átlátható és egzakt módon tárolja és a további országos jelentőségű intézeti feladatok ellátását egységesen segíti elő. A következő szintek épültek be a téradatbázisba: 1_TardiAgyag_tető és vastagság; 2_Kösseni_tető és vastagság; 3_TinnyeiLajta_tető és vastagság; 4_BadeniAgyag_tető és vastagság; 5_K3marga_tető és vastagság; 6_Szolnoki_flis_tető és vastagság; 7_Bekesi_tető és vastagság; 8_Pretercier_talp A grd fájlokat a GIS500 SDE adatbázisba integráltuk, „raster dataset” tárolási módot alkalmazva. Az állomány így a konvertálás során megtartja az eredeti grid tulajdonságait, de bekerül az MsSQL alapú adatbázisba. 3. Megszerkesztettük Magyarország 1:500 000-es új felszíni földtani térképét. A térkép adatbázishoz kapcsolt vonalműve elkészült, a kiadási döntés meghozatala után kartografálni kell, a topográfiai alap síkrajza rendelkezésre áll. Mivel a TRANSENERGY EU projekt magyarországi része földtani térképét is az új magyarországi térkép alapján készítettük, alkalom nyílt a szomszédos országok (Szlovákia, Ausztria, Szlovénia) földtani térképeivel való harmonizálásra is, amit el is végeztünk. 4. A jelkulcstábla fejlesztésében ebben az évben így jelentős előrelépés történt az egységek nemzetközi rendszerbe történő illesztését illetően. Befejeztük minden földtani egységre a hagyományos, korábban meglevő mellett a nemzetközi „szabványoknak” (a Nemzetközi Rétegtani Bizottság legújabb kiadványainak) megfelelő jelrendszer kialakítását. A jelek részletes korral bővített változatának elkészítését szintén elvégeztük.

Publikációk:


Samba:\Projektek\2012_projekt_jelentes_1\4.negyedév\lektorált jelentések\Állami feladatok zárójelentés\2_12_zaro Vera Maigut, Gyula Maros, András Uhrin, László Orosz: Transenergy 3D —GIC27 Maros Gy. Albert G., Berka, R., Fodor L., Gyalog L., Kercsmár Zs., Kronome, B., Maigut V., Orosz L., Rižnar, I., Uhrin A. 2012: A Transenergy térség földtani modellje: a közös gondolkodás alapjai — Transenergy: termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, Budapest, 2012. szeptember 13. -

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: . 58


2.13. Ásványi nyersanyagok kutatása Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Scharek Péter

Cél az MBFH-MFGI közös témák számára elérhetővé tenni a korábbi MÁFI (régiógeológiai) munkái során készült digitális nyersanyag adatbázist és térképeket, azok szükség szerinti átdolgozásával. Az EuroGeoSource projekt számára adatgyűjtést és értékelést végzünk. Ellátjuk az intézetben az ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos információs feladatokat. Tervezett eredmények:

Elért eredmények:


„Magyarország nem fémes nyersanyagai potenciális előfordulásai” térkép konvertálása ArcGIS-be A nem fémes nyersanyagok szabad területei adatbázis térképének ArcGIS-be konvertálása adatgyűjtés és értelmezés a EuroGeoSource projekt számára Befejeztük a Régiógeológiai Osztály által szerkesztett „Magyarország nem fémes nyersanyagai potenciális előfordulásai” térkép konvertálását ArcGIS-be, a Geoinformatikai Osztály közreműködésével. A térkép az MGSz Területi Földtani Szolgálatainál készült kéziratos megyetérképek adataira épült. Befejeztük a nem fémes nyersanyagok Szabad területei adatbázis térképének ArcGIS-be konvertálását, egységes szerkezetben. Folytattuk az adatgyűjtést és értelmezést az EuroGeoSource (EGS) projekt számára. Ennek során átkonvertáltuk az MBFH nyilvántartásából megkapott bányatelkek adatait és a nem fémes szabad területek adatbázisát az EGS code list-nak megfelelő tartalommal, angol nyelven. Samba:\Projektek\2012_projekt_jelentes_1\4.negyedév\lektorált jelentések\Állami feladatok zárójelentés\2_13_zaro MFGI Geoinformatikai Osztál


59


3. A földtani környezet megismerése és a veszélyforrások kutatása 3.1. Mérnökgeofizikai módszertani paraméterek geofizikai vizsgálata Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

kutatások:

állékonysági

Témavezető Prónay Zsolt

Az MBFH-tól kapott feladatok főosztályi részében jelentős helyet foglalnak el a talajok (a balatoni rézsűcsúszások vizsgálata) és a műtárgyak (iszapkatasztrófa) állékonyságának vizsgálatai, amelyek geofizikai szempontból hasonló megoldást kívánnak meg, ugyanakkor mint kutatási feladatok túlmutatnak a konkrét, aktuális évben megoldandó feladatok lehetőségein. Az állékonyság módszertanilag elsősorban szeizmikus probléma, de a gyakorlatban felöleli a teljes mérnökgeofizikai eszköztár alkalmazását. A téma keretében az állékonyság vizsgálatára, esetleg térképezésére való mérési módszereket, hullámtípusokat, mérési és feldolgozási rendszereket keressük és fejlesztjük tovább a feladatra optimalizált módon. A téma szempontjából érdekes régi adatokat áttekintjük. Ezek tanulságai alapján a feladatra kihegyezett módon kísérleti méréseket végzünk. A feldolgozás módszerét és programjait a magaspartok és vörösiszap-tárolók gátjai vizsgálatának speciális igényeihez igazítjuk. A geofizikai adatokat összevetjük a talajmechanikai adatokkal és a geofizikai paraméterekből állékonysági paramétereket származtatunk le. Módszereket dolgozunk ki és programokat fejlesztünk a későbbi hasonló feladatok megoldására. Tervezett eredmények:

A téma szempontjából érdekes régi adatokat áttekintjük. Ezek tanulságai alapján a feladatra kihegyezett módon kísérleti méréseket végzünk a balatoni és dunai magaspartokon és Almásfüzítőn a vörösiszap tároló gátján és/vagy környezetében. A mérések és a feldolgozás módszerét és programjait a magaspartok és vörösiszaptárolók gátjai vizsgálatának speciális igényeihez igazítjuk. A geofizikai adatokat összevetjük a talajmechanikai adatokkal és a geofizikai paraméterekből állékonysági paramétereket származtatunk le. Módszereket dolgozunk ki és programokat fejlesztünk a későbbi hasonló feladatok megoldására.

Elért eredmények:

Kísérleti méréseket végeztünk a balatoni és dunai magaspartokon és Almásfüzítőn a vörösiszap tároló gátján. Elkészítettünk és teszteltünk egy vontatható terítést, amely felhasználásával nagy mennyiségű mérés gyors elvégzése válik lehetővé. vizsgáltuk a vibrátoros jelforrás felhasználhatóságát a felületi hullámok keltésére, ezt összehasonlítottuk a kalapácsos jelgerjesztés eredményeivel. Az almásfüzítői vörösiszaptároló gátján a vontatott terítés használatával szelvényt mértünk, ennek feldolgozására a programokat módosítottuk, a végén Shullám sebességszelvényt állítottunk elő. A feldolgozó rendszerrel előállított adatokat a földtani, talajmechanikai és downhole mérésekből származó S-sebességekkel hasonlítottuk össze. Kidolgoztuk a módját annak, hogy a P60


és S-sebességekből a talajmechanikusok által kedvelt kohéziót és belső súrlódási szöget számíthassunk. Publikációk: Közreműködő szervezetek:

MÁFI (április 1-ig), BME


61


3.2. Földrengés-veszélyeztetettség térképezés Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

–

mérnökszeizmológiai

Témavezető Tildy Péter

A kutatási téma tartalmazza a talajtípus meghatározáshoz szükséges mérési és térképezési módszertan folyamatos fejlesztését, valamint a szabványos paramétereken alapuló helyi hatás térképezést. Ennek megfelelően a 2012-es feladat is kettős volt. Egy új, nagyléptékű talajtípus térképezési módszer kidolgozását és a felületi hullám módszer egy speciális, a partfalak állékonyságának értékelésénél használható módozatának kifejlesztését tűztük ki célul. Tervezett eredmények:

Az Eurocode 8 (EC 8) földrengés méretezési szabvány szerinti országos talajtípus térkép. A visszaszórt hullámok hatását csökkentő eljárás felületi hullámok diszperziós görbéinek meghatározásánál.

Elért eredmények:

Megszerkesztettük a Fejér-megyére vonatkozó új topográfiai alapú talajtípus térképet, és ennek mérnökgeológiai alkalmassági térképpel való metszettérképét. Az eredménytérkép adattáblájának segítségével összehasonlítottuk a különböző paraméterek együttes előfordulásait. Ezek alapján kidolgoztuk a különböző térinformatikai adatok felhasználásán alapuló térképszerkesztés menetét. Az országos térkép elkészítése, a fenti akadályok és egyéb, év közben felmerült feladatok miatt, a következő évre maradt. Összeállítottuk a felületi hullám módszer szelvény menti feldolgozását végző programcsomagot. A feldolgozás működőképes, de a felszín közeli felbontóképesség növelése miatt új program írásába fogtunk, amelynek célja finomabb szerkezetű diszperziós görbesereg kinyerése.


MFGI Geoinformatikai Osztály MFGI Térképezési Főosztály

Az elvégzett tevékenység időarányosan nem felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A projekt idén új szakaszához ért, a vállalt tevékenységek kimenetelét a sok új fejlesztési feladat és főként a szoftver hozzáférés korlátozott volta miatt nehéz volt tervezni. Az év utolsó hónapjában az MFGI Stefánia és Columbus utcai épületei között létesített mikrohullámú kapcsolat a jövőben lehetővé teszi a hozzáférést az ArcGIS licenc szerverhez, így ez a probléma megoldódni látszik. Mindemellett számos egyéb, a témához kapcsolódó, de a tervben nem szereplő feladatot is el kellett vállalni (az elmúlt 50 évre csaknem 50 országra vonatkozó földrengés okozta kárlista összeállítása a Nemzeti Innovációs Hivatal, a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos földtani kutatási terv véleményezése az MBFH megbízásából). Az országos térkép elkészítése így a következő évre maradt.

62


3.3 A CTBT ellenőrzési technológiák tudományos és polgári célokra történő alkalmazása Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Hegedűs Endre

A 2007. évben az Országos Atomenergia Hivatallal az - OAH, aki az Általános Atomcsend Egyezményt Előkészítő Bizottság magyarországi Nemzeti Kapcsolattartási Pontja - kötött együttműködési megállapodás szerint Intézetünk geofizikai kérdésekben segíti az OAH tevékenységét. Ennek keretében nyilt lehetőség szakembereink továbbképzésére és eszközeink nemzetközi programok keretében történő tesztelésére. 2007. év folyamán a CTBTO (Nemzetközi Atomcsend Egyezményt Ellenőrző Szervezet) részére szeizmológiai műszerek kerültek felajánlásra az Országos Atomenergia Hivatalon keresztül. A svédországi és magyarországi műszeres méréseken és gyakorlatokon 4 fő vett részt az Intézetből a Magyar Köztársaság - a CTBTO Előkészítő Bizottságához rendelt diplomáciai képviselete által delegált szakértőként. 2008. évben a kazahsztáni Integrált Terepi Gyakorlatra (IFE08) és annak felkészítő tanfolyamára biztosítottunk műszereket és szakértőket. A 2008. évi Integrált Terepi Gyakorlat (IFE08) szeptember folyamán a szemipalatyinszki, volt szovjet nukleáris tesztterületen került megrendezése, amelyen három intézeti dolgozónk vett részt. Ausztriában került sor egy harmadik felkészítő tanfolyamra, amelynek fontos része a 2007-ben Magyarországon, az ELGI jelentős közreműködésével mért adatok feldolgozása. Tovább bővítettük a kapcsolatunkat a Nemzetközi Atomcsend Egyezményt Ellenőrző Szervezette, így Intézetünk CTBTO NDC (National Data Center) lett, 2008-tól. Az NDC-k jogosultak a CTBTO rendszerhez tartozó, a Földet több száz állomással ellenőrző rendszer adataihoz hozzáférni, és azokat felhasználni. Részt veszünk a 2012-es terepi gyakorlatokon és elméleti megbeszéléseken, amik a szeizmikus módszer bevezetésére irányulnak, ezek minden költségét, hasonlóan az elmúlt évekhez a CTBTO fedezi. A 2012. évben tovább folytatódnak a metodikai és terepi ellenőrzésre felkészítő gyakorlatok. Ezekben a kísérletekben mind a volt ELGI által fejlesztett műszerek, mind kutatóink részt vesznek az elmúlt években megvalósult nemzeti hozzájárulás részeként. A 2014. évi Integrált Terepi Gyakorlatra felkészítő programon Török István kollégánk részt vesz, mint ellenőr jelölt. Hasonlóan az elmúlt évekhez, a 2008-as Integrált Terepi Gyakorlaton inspektorai (Dr. Hegedűs Endre, Kovács Attila Csaba, Dr. Prónay Zsolt) is részt fognak venni 2012-es terepi vagy elméleti gyakorlatokon. Ezeknek a felkészítő gyakorlatoknak a teljes költségét a nemzetközi szervezet viseli. Tervezett eredmények:

Részvétel a CTBTO 2014. évi integrált terepi gyakorlat előkészítő tanfolyamán. Részvétel a CTBTO a 2012. évi terepi gyakorlatokon és elméleti megbeszéléseken, különös tekintettel a szeizmikus módszer terepi alkalmazásának bevezetésére.

Elért eredmények:

Dr. Hegedűs Endre, Kovács Attila Csaba, Dr. Prónay Zsolt, Török István 2012. május 13-19 között részt vett a 2014. évi integrált terepi gyakorlat „Health and Safety” kurzusán. Az egy hetes tanfolyam során megismerkedtünk, mind elméletben, mind gyakorlatban a sugárzásveszélyes környezetben való biztonságos munkavégzés módszereivel. 2012. június 11-én Hegedűs Endre és Kakas Kristóf, Csuday Balázs a bécsi ENSZ misszió nagykövetének felkérésére a “Engaging the Experts, Training the Trainers: A Seminar on 63


CTBT Education in the 21st Century” szeminárium keretében előadást tartottak a geofizika szerepe a CTBTO keretében témáról a világ minden tájáról meghívott neves halhatóságnak. Prónay Zsolt kollégánk rész vett 2012. augusztus 5-10. között a BUE II/IV oktatáson/gyakorlaton, amelynek témája OSI POE procedúrák (csomagolás, rakodólisták, ISP ellenőrzés és kötözködés, ezzel kapcsolatos problémák kezelése) tárgyalástechnika, hivatalos irományok készítése és kezelése volt. Hegedűs Endrét a 2014-es Integrált Terepi Gyakorlatot Előkészítő Bizottság tagjává választották (a bizottság tagjai szokásosan az atomfegyverrel rendelkező országok képviselői), melynek feladata a gyakorlat menetének, az ott végrehajtandó programoknak a megtervezése. Publikációk:

Hegedűs Endre, Kakas Kristóf: A geofizika szerepe a CTBTO keretében, Engaging the Experts, Training the Trainers: A Seminar on CTBT Education in the 21st Century


CTBTO, OAH


64


3.4. Geokémiai modellezés Beszámolási időszak 2012

Témavezető Plank Zsuzsanna (2012. okt. 1-től) Jordán Győző (2012.szept. 30-ig),

Feladat ismertetése: • • • •

Teszt területek földtani viszonyainak áttekintése, irodalmi adatfeldolgozás Teszt területek geofizikai modelljeinek kidolgozása, mérési terv. Geokémiai mintavétel terv készítése Geofizikai terepi mérések, valamint geokémiai mintavételezés Geofizikai mérési eredmények feldolgozása és földtani értelmezése. Geokémiai labor minta előkészítés és laborvizsgálatok.

Tervezett eredmények:

Geofizikai szelvények és geokémiai minták, Szennyeződés érzékenységi mutatók meghatározása. Labor eredmények adatbázisának létrehozása.

Elért eredmények:

Kifejlesztésre került az a klaszter elemzésen alapuló módszertan, ami alapján a földtani és geofizikai adatok együttesen feldolgozhatók. A módszer tesztelése szintetikus adatokon megtörtént. Elkészültek az ajaki kutatási területről a földtani, vízföldtani és geokémiai összefoglaló térképek, amik alapján a geofizikai mérések tervezése megvalósulhatott. Az archív adatok rendszerezése megtörtént olyan szempontból, hogy bemenő adatként szolgálhatnak a klaszter elemzés elvégzéséhez.

Publikációk: Albert J., Jordan G., Valdman I., Kalmár J., Gheorge D., Napradean I., Hermann 2012. Analysis of environmental pollution from mining activity in the Varatic Creek, Erzsébetbánya (Baiut), Máramaros County, Romania. Hidrológiai Közlöny, 92:32. (Journal of the Hungarian Hydrological Society) (in Hungarian with English Abstract) Abdaal A., Jordan G., Szilassi P., Kiss J. and Detzky G., 2012. Testing contamination risk assessment methods for toxic elements from mine waste sites. The European Geosciences Union (EGU) General Assembly 2012, April 2012, Vienna, Austria, Abstracts. (poster) (INT) (M, E) Abdaal A., Jordan G., Szilassi P., 2012. Development and Testing of Contamination Risk Assessment Methods for Heavy Metal Leachate from Mining Waste Sites. 6th International Conference for Young Water Professionals, July 2012, Budapest, Hungary, Abstracts. (poster) (INT) (M, E) Abdaal A., Jordan G., Szilassi P., Kiss J., Detzky G., 2012. Testing contamination risk assessment methods for toxic elements from mine waste sites. 2nd International Scientific 65


Workshop of Egyptian PhD Students and Their Supervisors, May 2012, Prague, Czech Republic. Abdaal A., Jordan G., Szilassi P., Kiss J., Detzky G., 2012. Ranking and testing of contamination risk assessment methods for toxic elements from mine waste sites. 9th International Symposium on Environmental Geochemistry, July 2012, Aveiro, Portugal, Abstracts. (poster) (INT) (M, E) Közreműködő szervezetek:

-

Az elvégzett tevékenység időarányosan nem felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A projektvezető, Jordán Győző távozása miatt maradt el az adatfeldolgozási módszer tesztelése terepi adatokon, a laboreredmények adatbázisának létrehozása és a szennyeződésérzékenységi mutatók kidolgozása. .

66


3.5. Felszínmozgásos módszerének fejlesztése Beszámolási időszak 2012

területek

földtani

dokumentálási

Témavezető Csillag Gábor (2012. szept. 24-től) Albert Gáspár (2012. aug. 31-ig)

Feladat ismertetése: A 2012-es év során az MBFH-12b projekt keretében végzett reambulálással párhuzamosan a felszínmozgások dokumentációja során eddig alkalmazott szempontrendszer átdolgozása, és tesztelése történne meg. Az átdolgozott dokumentációs szisztéma célja, hogy terepen megfigyelhető földtani/szerkezetföldtani és geomorfológiai jelenségek terepi vizsgálatával kvantitatív és kvalitatív adatokat szolgáltasson a csuszamlásos területekről. Távlati lehetőségek: Az érintett helyszíneken terep bejárással és nagy felbontású digitális domborzatmodell elemzésével megfigyelési pontokat kell kijelölni, majd kidolgozni ezen pontok ismételt ellenőrzésének (geomorfológiai, műszeres és geológiai) szempontrendszerét és megkezdeni az ellenőrzéseket. Az észlelések adatbázisba kerülnének. Az egyes helyszínek monitoringja idősoros elemzésekre adna lehetőséget hosszú távon. Az felszínmozgások új/módosított értékelési módszerét lehetőség szerint más felszínmozgás-észlelési módszerekkel összevetni és értékelni (validálni) kell. Tervezett A 2012-es év során – az MBFH-12b projekt keretében végzett eredmények: reambulálással párhuzamosan – a felszínmozgások dokumentációja során eddig alkalmazott szempontrendszer átdolgozása és tesztelése. Részletező földtani vizsgálatok módszertanának kidolgozása. A kidolgozott helyszíni dokumentációs szempontrendszer tesztelése. A kidolgozott helyszíni dokumentációs szempontrendszer értékelése. További kutatások szükségességének és mértékének megfogalmazása. Terepi és kamerális munkák Elért eredmények: 2012. első negyedéve során a felszínmozgások által érintett területek rendszeres helyszíni földtani dokumentálási szempontrendszerének felülvizsgálata és új elemekkel való kiegészítése zajlott. A jelenleg adott lehetőségekkel élve számos szempontból pontosítható, kiegészíthető, korszerűbb formában felépíthető a lejtős tömegmozgások kataszteri rendszere. Ennek céljára elkészítettük szakirodalmi adatok alapján a felszínmozgások elnevezéseinek összehasonlító táblázatát (Samba\Public\Projektek\2012_projekt_jelentes_1\Jelentések\Állam ifeladatok\3_5_haladasi/Fogalom-osszehasonlito_tabla.xls). A táblázat a hazai és a nemzetközi szakirodalmi adatokra épül. A szakirodalmi adatok elemzése alapján a következő feladatok jelölhetők meg: Pontosítás 1. „elvi” pontosítás A mintegy 40 éve kialakított kategóriák Pécsi (1971) széles nemzetközi áttekintésen alapuló összefoglaló munkáján alapulnak. Hasznos lenne a hazai szakemberekkel áttekinteni az itthoni tapasztalatok és az elmúlt évek nagyszámú nemzetközi publikációja alapján a kataszter fogalmainak értelmezését, elvégezni esetleg szükséges aktualizálásukat. Feltétlenül 67


Publikációk:


szükséges a használt kategóriák pontos definíciója, a megkapott 12 sor helyett. Stratégiai kérdésként merül fel a Pécsi (1971) munkájában árkos erózióként illetve szeli, mure (törmelékfolyás, debris flow), valamint sár- és iszapfolyás (sheet flood?) címen szereplő folyamatok kérdése. Sem a lejtős mozgások kataszterében, sem az egyéb földtani veszélyforrások körében ezek a folyamatok nem szerepelnek. 2. „gyakorlati” pontosítás Ez részben jelenleg is folyik. A kataszterben szereplő helyszínek bejárása részben megtörtént. Ez azonban csak egy része ennek a feladatcsoportnak. Eldöntendő kérdés, hogy hogyan kezeljük a helyenként kaotikus, egymást metsző, nehezen azonosítható digitális vonalműveket, amelyek az archív adatlapok alapján készültek. A pontosításnak ki kell hatnia a képződmények EOFT jelkulcs szerinti jelölésére is. Kiegészítés A lakott területek közvetlen környékén, a műszaki létesítmények környezetében ismertek a felszínmozgások. A földtani térképezés eredményeként azonban a jelenleg az emberi létesítményeket közvetlenül nem veszélyeztető, általában ismeretlen korú mozgások képződményei, morfológiai nyomai nagy számban váltak ismertté. Kiválasztottunk egy szabadon felhasználható programot az adatbázis feltöltéséhez, aminek tesztelését elkezdtük. A teszt eredményét a program készítői figyelembe veszik, szükség esetén módosítják, kiegészítik. Összefoglalás A felszínmozgások dokumentációja során eddig alkalmazott szempontrendszer átdolgozása és részben tesztelése is megtörtént. A kataszteri adatok reambulációja és a térképezés során szerzett tapasztalatainkat összefoglaltuk. Ennek a folyamatnak a következő lépése a jelentésünkben javasolt konzultáció. A részletező földtani vizsgálatok módszertanának kialakítása részben ugyancsak a fenti konzultáció után lehet eredményes. A további kutatások három iránya jelölhető ki: 1. A lejtős tömegmozgások térképezése, kataszterezése. 2. A térképezési, kataszterezési módszereinek fejlesztése. 3. A lejtős tömegmozgások – földtani, geomorfológiai, klimatikus, területhasználati – kialakulási feltételeinek részletes vizsgálata, a mozgások korának meghatározása. ALBERT, G., CSILLAG, G., FODOR, L., ZENTAI, L. 2012: Visualisation of Geological Observations on Web 2.0 Based Maps. — In: Zentai L, Reyes J (szerk.) Maps for the future: Children, Education and Internet Dordrecht; London; New York: Springer Verlag, 2012. pp. 165–178. (Lecture Notes in Geoinformation and Cartography; 5.) ISBN:978-3-642-19521-1. -

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: 68


3.6. A Gerecse dunai teraszvidékén Almásneszmély – Dunaszentmiklós térségének földtani – geomorfológiai térképezése Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Csillag Gábor

A Dunántúli-középhegység területén végzett részletes földtani térképezés keretébe illeszkedő projekt célja a Gerecse északi előterében fekvő dunai teraszvidék Dunaalmás és Dunaszentmiklós közötti területének földtani és geomorfológiai térképezése. A részletes terepi munkák 2010-ben kezdődtek, befejezésükkel lehetőség adódik a részletes földtani térkép elkészítésére. Az újabban felmerült társadalmi igényeknek megfelelve a terület felszínmozgás-veszélyes zónáira külön figyelmet fordítva geomorfológiai térképváltozat is készül. A munkához az archív földtani adatok, fúrások újraértékelése mellett a rendelkezésre álló geofizikai mérések anyagát is felhasználjuk. A térkép alapjául szolgáló észlelési adatokból adatbázis készül. Tervezett eredmények:

Előzetes észlelési térkép, kiegészített fúrási adatbázis Feltárások terepi dokumentációja, szedimentológiai leírása, terepi geomorfológiai dokumentáció, OSL-minták átadása a labornak. Az észlelési adatbázis feltöltése Földtani, geomorfológiai térképszerkesztés, kiegészítő terepi ellenőrzés, OSL-mérések kiértékelése.

Elért eredmények:

Terepi munkák A témán a tervezettnél és szükségesnél kevesebb kiszállás történt a munkában részt vevő kollégák egyéb témákon történt erős leterhelése miatt. Elkészült az L-34-1-C-d-2 Szőny, az L-34-1-D-d-1 Dunaszentmiklós és az L-34-1-D-c Naszály lapok terepi felvétele. Megkezdtük a késő-miocén rétegsor részletes szelvényezését a dunaszentmikósi és naszályi lapok területén. OSL mintavétel történt a dunaszentmiklósi DszmCsG021 és DszmCsG022 feltárások Duna teraszainak anyagából. A térképezés során a korábbi évekhez hasonlóan számos, esetenként jelentős méretű lejtős tömegmozgás nyomait észleltük. További vizsgálatok szükségességét veti fel a dunaszentmiklósi lapon két helyen is észlelt szuffúziós erózió a vastag löszösszletben. Ennek a tömegmozgásokra gyakorolt hatása azért is fontos kérdés lehet, mert a neszmélyi vörösiszap tározó Ny-i lejtőjének felső peremén is észleltük a löszkarsztot. A neszmélyi vörösiszaptározóval kapcsolatos eredmények A reambulálás alapjául szolgáló földtani térképen jelzett pannon Somlói Formáció helyett a vörösiszap jelenlegi szintje pleisztocén proluviális és fluviális homokon nyugszik. Kamerális munkák A térképszerkesztés gyorsítása érdekében összeállítottuk a Komárom és Nyergesújfalu közötti terület teljes fúrási adatbázisát RockWorks formátumban (M:\Terkepezes\Gerecse\Furasok\ Komarom-Nyerges_RW_furasok-20130121.xls). Ebbe folyamatosan építjük be a földtani–geomorfológiai szempontból jelentős észlelési pontokat is. A munka során az adatbázis rétegsorainak újraértelmezése, javítása is folyik. Ennek eredménye visszavezethető az intézeti fúrási adatbázisba. A Gerecse északi része – a Duna és a mezozoos kőzetekből álló 69


hegységi terület közötti dombság – földtani térképének elkészítéséhez egységes negyedidőszaki tagolást kell készíteni a képződményekre és a geomorfológiai szintekre egyaránt. Elkészült egy áttekintő, összefoglaló táblázat. Elkészült az L-34-1-C-d-2 Szőny, L-34-1-D-c-4 Szomód és a naszályi L-34-1-D-c-1,3 lapok fedett földtani térképének vonalműve. 2013. január végére készülnek el az L-34-1-D-c-2 és a Dunaszentmiklós-1 (L-34-1-D-d-1) területének fedett földtani térképei. Elkészült az almásfüzítői vörösiszap-tározó környékének földtani térképe digitálisan feldolgozva, 1:20 000 méretarányban (L-34-1-Cd Szőny és L-34-1-D-c-1 Naszály: M:\Vorosiszap\Almasfuzito\Almasfuzito_foldtan_OL.pdf). A térképekkel együtt elkészült a két 10 000-es földtani térkép felszínen előforduló képződményeinek földtani leírása is (M:\Vorosiszap\Almasfuzito\SzonyAlmasfuzito_foldtan_20120723.pdf). A térképezett területen csak kvarter fordul elő a felszínen. Kiválasztottunk egy szabadon felhasználható programot az adatbázis feltöltéséhez, aminek tesztelését elkezdtük. A teszt eredményét a program készítői figyelembe veszik, szükség esetén módosítják, kiegészítik. Publikációk:


ALBERT, G., CSILLAG, G., FODOR, L., ZENTAI, L. 2012: Visualisation of Geological Observations on Web 2.0 Based Maps. — In: Zentai L, Reyes J (szerk.) Maps for the future: Children, Education and Internet Dordrecht; London; New York: Springer Verlag, 2012. pp. 165–178. (Lecture Notes in Geoinformation and Cartography; 5.) ISBN:978-3-642-19521-1. THAMÓNÉ BOZSÓ E., CSILLAG G., KÁKAY-SZABÓ O., KÓNYA P., KIRÁLY E., MÜLLER P. M.: Szél által polírozott pleisztocén kőzetfelszínek vizsgálati eredményei a Dunántúliközéphegységből. Study of Pleistocene wind polished rock surfaces in the Transdanubian Range. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 2010., pp. 41–53. THAMÓNÉ BOZSÓ E. 2012: Hajdani szelek nyomában. Éghajlatunk múltbéli változékonysága. — Élet és Tudomány, 2012/14, pp. 438-440. KERCSMÁR ZS., LESS GY. 2012: A búzás-hegyi korallárok – egy ismét meglelt középső-eocén földtani alapszelvény. — XIV. Bányászati-Kohászati és Földtani Konferencia, EMT, Arad, 2012. március 29 - április 1. pp. 233-234. -

Az elvégzett tevékenység időarányosan nem felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A térképek szerkesztése jelenleg még tart. A terepi felvétel november végén zárult, a naszályi lapon ekkor kezdődött a szerkesztés, a dunaszentmiklósi lapon a felvételező Kercsmár Zsolt MBFH-s feladatai miatt ez csak januárban kezdődik. Január végére a földtani térképek szerkesztése befejeződik, a geomorfológiai térképek szerkesztése a földtanit követően végezhető el. Január végére ezek is elkészülnek. .

70


3.7. Budapest földtani-vízföldtani atlasza Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Gyalog László

A „Budapest, a hévizek fővárosa – földtani atlasz turisták részére” munkacímű atlasz nyomtatásban történő megjelenésének, a hozzá kapcsolódó interaktív megjelenítés működőképessé tételének előkészítése Tervezett eredmények:

Az atlasz részeinek előállítása (földtani térkép, általános szövegrészek, objektumleírások, táblázatok), kiadás számára szerkesztése. Az objektumleírások elkészítése, a hiányzó terepi bejárások, fényképkészítések elvégzése

Elért eredmények:

A Budapest-atlasz jelentős részei elkészültek első változatban. Az atlasz szerkezetének kialakítását követően megkezdődött a bevezető fejezetek megírása. Ezek közül első változatban elkészült az atlasz területének földrajzi ismertetése, földtani leírása a földrajzi tájegységek szerinti bontásban, valamint a terület fejlődéstörténetének összefoglalása. Az év első felében elkészült az atlasz középső részét alkotó 1:50 000-es mértarányú földtani térkép jelkulcsa és a térkép első kéziratos változata. A szerkesztés a korábbi nyomtatott és kéziratos térképek felhasználásával történt. A kézirat lezárását követően megkezdődött a térkép digitalizálása, az első változat az év végére készült el Az év közepére kialakult a bemutatásra javasolt földtani objektumok listája. Az év második felében megkezdődött az objektumok terepi felvétele és leírása, néhány esetben elkészült a környezetüket ábrázoló földtani térkép első változata is. A feltárások, az épített környezet fotói, leírásai és földtani térképei az intézeti szerveren kialakított könyvtárrendszerben folyamatosan kerülnek feltöltésre (Srvgeo\Projekt\Terkepezes\Budai-hg\Atlasz) A kutatási feladatok közül elkészült a földtani térkép és a bevezető fejezetek első változata, valamint a földtani objektumok leírásának az egyharmada. Bejárásra került objektumok: A budai oldalon: Remete-szurdok, Hosszúerdő-hegy, Apáthy-szikla, Oroszlán-szikla, Pilisborosjenő Teve-szikla, Csillaghegy – Róka-hegy, Mátyás-hegy, Törökugrató, Budaörs Kő-hegy, Sóskút kőfejtő; A Budai-hegység ÉNy-i részén elhelyezkedő objektumok: Piliscsaba, Pilisszentiván, Budakalász, Kiscelli-kastély környéke, Pál-völgyi kőfejtő. A pesti oldalon: Fót – Somlyó-hegy, Kőbánya pincerendszer, Mogyoród andezittufa, Rákosi vasúti bevágás, Csomád homokbánya, Cinkota agyagfejtő A bejárások során jelentős számú fényképfelvétel is készült az objektumokról. Ezek a feltárásoknak megfelelő könyvtárakban vannak gyűjtve. A topográfiai alaptérkép előkészítése 2011-ben megtörtént, 71



a HM Térképészeti Közhasznú Nonprofit Kft. vezetőjével tisztáztuk, mire van szükségünk a földtani térkép topográfiai háttere céljából, erre árajánlatot adtak. Az anyag megvásárlására egyelőre nem volt lehetőség. Az objektumokat bemutató térképek topográfiai alapjainak elkészítéséhez külső alvállalkozó bevonása szükséges, erre 2012. év legvégén lehetőség nyílt. A szerződés megkötésére is sor került, 2013. május 31-i határidővel. A tervezett külső anyagi források elmaradása miatt nem készült el az 1:50 000-es földtani térképnek és a földtani objektumok környezetének a topográfiai alapja. Az atlasz befejezésére és nyomdai kiadásra történő előkészítése a 2013. évben reális cél lehet. Ennek feltétele az atlasz készítésén dolgozó kutatók és szerkesztők munkaidejének, valamint a még hátralévő terepbejárások anyagi fedezetének biztosítása. Az atlaszt kétnyelvűre tervezzük (magyar-angol). A fordítás finanszírozásának kérdése még nem került napirendre. Az interaktív működés megvalósítását is külső alvállalkozó segítségével gondoltuk. Az ebben a témában beadott pályázatunk nem nyert. A földtani térkép topográfiai alapjának, a szövegek angolra fordításának (esetlegesen az interaktív működés megvalósításának), valamint a nyomdai munkáknak a finanszírozása még nem tisztázott. Ezekhez Intézeti finanszírozás, ennek hiányában pályázat vagy külső szponzorok bevonása szükséges. Az év folyamán elkészült anyagok elérhetősége: Projekt 'srv-geo'(M):\Terkepezes\Budai-hg\Atlasz -

Az elvégzett tevékenység időarányosan nem felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A kisebb mértékű elmaradás oka: – a projektben szereplő személyek nagyobb prioritású projektekben való leterheltsége, – ezzel összefüggésben az év első felében a terepi kiszállások lehetőségének csökkentése, – az év folyamán alvállalkozók bevonására nem volt lehetőség.

72


3.8. Agrogeológiai kutatások. A talaj-alapkőzet-talajvíz rendszer összefüggéseinek, sajátosságainak és folyamatainak agrogeológiai és környezetföldtani kutatása Beszámolási időszak 2012. Feladat ismertetése:

Témavezető Dr. Kuti László

Feladatunk a mezőgazdasági tájak, tájrészletek részletes agrogeológiai leírása és jellemzése az optimális területhasználat, a racionális művelési ágak és vetésszerkezet kiválasztásának segítése céljából. A különböző talajdegradációs folyamatok (erózió, defláció, szikesedés, savanyodás, kiszáradás, stb.) és katasztrófák (árvíz, belvíz, aszály, homokverés, stb.) földtani tényezőinek kutatása, a folyamatok előfordulásának prognosztizálása, a megelőzés és minimalizálás földtani lehetőségeinek és összefüggéseinek vizsgálata. A talaj-alapkőzet-talajvíz rendszer az adott tájkörzetre jellemző agrogeológiai, tápanyag-gazdálkodási és vízháztartási tulajdonságainak vizsgálata. A talajhasználat, a mező- és erdőgazdaság talaj-alapkőzet-talajvíz rendszerre gyakorolt hatásainak vizsgálata, felmérése, modellezése és előrejelzése a kedvezőtlen hatások megelőzése és kiküszöbölése céljából. A vízrendezési és öntözési műveletek földtani kérdéseinek és a geológiai környezetre gyakorolt hatásának a vizsgálata. A valódi talajképző kőzet megállapítása, vizsgálata és jellemzése. Mindezek alapján 2012-ben a következő feladatok elvégzését terveztük: 1. A síkvidéki földtani térképezés és a mintaterületi kutatásaink adatainak fölhasználásával az aszály és sivatagosodás földtani összefüggéseinek, a földtani környezetre (talajalapkőzet-talajvíz rendszer, vagy talaj-talajképző üledék-ágyazati kőzet rendszer) gyakorolt hatásának és a termőhelyeket módosító hatásait vizsgálva aszályveszélyeztetettségi térképet szerkesztünk a Tiszántúl területén. 2. A különböző jellegű mezőgazdasági területeken vizsgáljuk a mikroelemek viselkedését, az adott földtani közegben az adott táj növényi tápanyag potenciálját, különös tekintettel az agrogeológiai rendszer tápanyagszolgáltató képességére. Tervezett eredmények: Különböző „kéziratos” térképek, területértékelés. Elért eredmények: 1. Megszerkesztettük a Tiszántúl 1:100 000-es aszályveszélyeztetettségi térképét. 2012. első negyedévében összegyűjtöttük és a feldolgozás szempontjainak megfelelően rendszereztük a térkép megszerkesztéséhez szükséges térképi alapadatokat. Második negyedévben megszerkesztettük az aszályveszélyeztetetés térképhez szükséges alaptérképeket. A harmadik negyedévben a megszerkesztett térképek („A legfelső vízzáró réteg vastagsága és felszínhez viszonyított helyzete”, „A talajvíztükör mélysége a felszín alatt”) felhasználásával elkészítettük az aszályveszélyeztetettségi térképet. Negyedik negyedévben elvégeztük a térkép pontosítását és a terület aszályveszélyeztetettség értékelését. 2. Különböző jellegű mezőgazdasági területeken vizsgáltuk a mikroelemek viselkedését a talaj-alapkőzet-talajvíz rendszerben. A rendszerezett, adatbázisba vitt adatokból mikroelem térképeket szerkesztettünk a Fülöpi- és a Viszimintaterület BFK szintjeiben. Az utóbbiban összehasonlító 73


Publikációk:


érékelést végeztünk a különböző kivonatoló szerrel föltárt minták ugyanazon laborban végzett mikroelem vizsgálati adataiból. E feladathoz csatlakozva a GEMAS Uniós program keretében végzett munkánkról, többek között mely tartalmazza a magyarországi szántók és legelők mikroelem spektrumának áttekintése során elért eredményeinket, több publikációnk megjelent. A 2012. évi feladatokról zárójelentés készült mely az intézeti szerveren (Samba Server) és az osztályszerveren megtalálható. A jelentés, a megszerkesztett térképek és a dokumentumok az osztályszerveren vannak elhelyezve. Eredményeink egy részét már publikáltuk. Reimann, C. et al. (…. Fügedi, U., Jordán, Gy. … Kuti, L. …), 2012: New soil composition data for Europe and Australia: Demonstrating comparability, identifying continental-scale processes and learning lessons for global geochemical mapping. Science of the Total Environment Vol. 416, 1 February 2012, 239–252 De Caritat, P. et al. (…. Fügedi, U. … Jordán, Gy. … Kuti, L. …), 2012: Comparing results from two continental geochemical surveys to world soil composition and deriving Predicted Empirical Global Soil (PEGS2) reference values. Earth and Planetary Science Letters Vol. 319-320, 15 February 2012, 269–276. Reimann, C. et al. (…. Fügedi, U. … Jordán, Gy. … Kuti, L. …), 2012: Lead and lead isotopes in agricultural soils of Europe — The continental perspective. Applied Geochemistry Vol. 27/3, March 2012, 532–542. Reimann, C. et al. (…. Fügedi, U. … Jordán, Gy. … Kuti, L. …), 2012: The concept of compositional data analysis in practice — Total major element concentrations in agricultural and grazing land soils of Europe. Science of the Total Environment Vol. 426, 1 June 2012, pp. 196–210. Fügedi, U., Kuti, L., Vatai, J., Müller, T., Selmeczi, I. Kerék, B. 2012: No unique background in geochemistry. — Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences Vol. 7 (4) http://www.ubm.ro/sites/CJEES/viewTopic.php?topicId=27 2 Kerék B., Fügedi U. Kuti L. 2012: Geochemical determination of water qualiti categories. — 2012 SinoEuropean Symposium on Environment and Health, 2012. august 21-25. Galway, Ireland, Book of Abstracts, pp. 40. Fügedi U., Kuti L., Vatai J., 2012: A bór Magyarország felszíni–felszínközeli üledékeiben. „A bór bio- és környezetgeokémiája” ankét. MTA Környezetgeokémiai albizottsága, 2012. dec. 5., MTA Kutatóház. p. 2–3. -


74


3.9. Magyarország geokémiai atlasza Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Fügedi Ubul

1. A Parádi Tarna vízgyűjtő területén a mintavétel befejezése; a részletező minták integrálása az egységes országos geokémiai adatbázisba. 2. A kolontári baleset után a Torna-patak vízgyűjtőjének felső részéről gyűjtött hordalékminták adatainak átvétele és beillesztése. 3. A TIM rendszer eredményeinek áttekintése, a TIM pontok minősítése az országos adatbázisba integrálhatóság szempontjából, az ártérinek minősíthető TIM pontok átvétele és integrálása. 4. A Zempléni-hegységből 1989-ben gyűjtött minták elemzései közül az egységes adatbázisban nem használhatók leselejtezése, a hegység ismeretességi térképének módosítása elemenként. 5. A teljes térképrendszer (beleértve a vonalműveket is) újragenerálása; lépcsőzetesen nagyíthatóvá tétele (az előzőek alapján). 6. A Nagybánya és az országhatár közötti mederszakasz (Lápos, illetve Szamos) megmintázása. 7. A kiegészített adatbázis statisztikai újrafeldolgozása, előzetes újraértelmezése. 8. Magyarország geokémiai nagytájainak új térképi megjelenítése. 9. Tervjavaslat a Zempléni-hegység részleges újramintázására. Tervezett eredmények:

1. Magyarország egységes geokémiai adatbázisa hordalékminták alapján — (a TIM és a Parádi Tarna és a Torna-patak adataival kiegészítve, egységes formátumban és koordinátarendszerben) — félkész. 2. Két tudományos és két népszerűsítő cikk, két tudományos előadás.

Elért eredmények:

1. A Parádi Tarna vízgyűjtő területén a mintavétel befejezése; a részletező minták integrálása az egységes országos geokémiai adatbázisba. 3. A TIM rendszer eredményeinek áttekintése, a TIM pontok minősítése az országos adatbázisba integrálhatóság szempontjából, az ártérinek minősíthető TIM pontok átvétele és integrálása. 4. A Zempléni-hegységből 1989-ben gyűjtött minták elemzései közül az egységes adatbázisban nem használhatók leselejtezése, a hegység ismeretességi térképének módosítása elemenként. 9. Tervjavaslat a Zempléni-hegység részleges újramintázására. (Samba\public\Projektek\2012_projekt_jelentes_1\2.negyedév\ 3_9_haladasi\ 3_9_melleklet.doc)

Publikációk:

1. Ubul FÜGEDI, László KUTI, József VATAI, Tamás MÜLLER, Ildikó SELMECZI, Barbara KERÉK, 2012: No unique background in geochemistry. Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences Vol. 7 (4) 89–96. 2. Fügedi U., Kerék B., Vatai J., 2012: Geochemical regions in Hungary — rich in, luck of? In: TEFC 2012: 4th International Smposium on Trace Elements in the Food Chain. Friends or Foes? 15–17 November 2012. Visegrád, Hungary. (org.: Working Committee on Trace Elements of the Complex Committee Hungarian Academy of Sciences) Szent István University, p. 17.

75


3. Fügedi U., Kuti L., Müller T.: Nikkel és kobalt Magyarország felszíni és felszínközeli üledékeiben. In: A nikkel és a kobalt környezetgeokémiája. MTA környezetgeokémiai albizottságának előadóülése, 2012. május 14., MTA Kutatóház, Budapest. p. 1. 4. Fügedi U., Kuti L., Vatai J., 2012: A bór Magyarország felszíni– felszínközeli üledékeiben. „A bór bio- és környezetgeokémiája” ankét. MTA Környezetgeokémiai albizottsága, 2012. dec. 5., MTA Kutatóház. p. 2–3. Közreműködő szervezetek:

1. NÉBIH Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 2. Geochemistry Expert Group, EuroGeoSurveys (EGS), Brussels

Az elvégzett tevékenység időarányosan nem felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől eltérés indoklása: Egyes pontokat alul-, másokat túlteljesítettünk. 1. A Nagybánya és az országhatár közötti mederszakasz mintázását költségvetési okokból el kellett halasztanunk. 2. Jordán Gy. távozott az intézetből, és vitte magával a Torna-patak vizsgálati eredményeit — ezeket azóta, hosszas levelezés után, 2013 januárjában megkaptuk tőle. 3. A Parádi Tarna vizsgálati eredményei nem készültek el. 4. A térképi megjelenítéshez alkalmazni kívánt szoftver a feladatra alkalmatlannak bizonyult; a megfelelő térmodell beszerzéséig az integrált térkép nem készíthető el, a TIM-pontok nem minősíthetőek. 5. A kiesett tevékenységek ellensúlyozására fokoztuk publikációs tevékenységünket: • 8 cikk impaktos szaklapokban; • 2 kötet • 4 konferencia-kiadvány, • 3 ismeretterjesztő cikk. Részletes indoklás a téma zárójelentésében.

76


3.10. Magyarország földtani alapszelvényei dokumentációjának felülvizsgálata Beszámolási időszak 2012

Témavezető Szentpétery Ildikó

Feladat ismertetése: 2012. évi feladatunk volt Magyarország földtani alapszelvényei dokumentációjának felülvizsgálata, kiegészítése a legfontosabb publikációk jegyzékével és a fotó dokumentáció hivatkozásaival a kvarter, pannóniai, miocén és eocén alapszelvények esetében. Az alapszelvények, mint földtani értékek természetvédelmi szempontú védelmének előkészítése céljából (figyelembe véve a Minisztérium kérését) együttműködtünk a Magyar Rétegtani Bizottsággal a védendő alapszelvények kijelölésében. (Az érdemi munkához szükség van terepi ellenőrzésekre, 24 terepnap). Célunk volt együttműködési megállapodás kötése a Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztályának Táj-, Barlangvédelmi és Ökoturisztikai Osztályával. Résztvevők: Fügedi U., Gyuricza Gy., Kutasi G., Kuti L., Szentpétery I. , Ujháziné Kerék B., Varga R., Vatai J. Tervezett eredmények:

A Vidékfejlesztési Minisztérium számára a Rétegtani Bizottsággal közösen az elsősorban védendő földtani alapszelvények kigyűjtése. Negyedéves bontásban a kvarter, pannóniai, miocén és eocén alapszelvényekhez tartozó publikációk és fotók kigyűjtése.

Elért eredmények:

A tervnek megfelelően megtörtént az elsősorban védendő alapszelvények kigyűjtése. A táblázatot előbb a Rétegtani Bizottság felé továbbítottuk, majd az első körben jogszabályi védelemre javasolt 177 db alapszelvény adatait 2012. június 4-én közösen a Vidékfejlesztési Minisztériumnak átadtuk. A negyedéves bontással összhangban a kvarter, pannóniai, miocén és eocén alapszelvényekhez tartozó publikációk többségének kigyűjtése megtörtént. A jelenleg rendelkezésre álló fotódokumentáció összegyűjtését és rendezését elkezdtük. Új felvételek készítésére nem volt lehetőségünk. A fotókat idő hiányában nem rendszereztük és csatoltuk az alapszelvényekhez, jelenleg külön könyvtárban vannak. A Minisztériummal tervezett együttműködés nem jött létre. A téma eredményei a projekt szerveren találhatók (az \\srv-geo\ Project\FDT_értékek\2012 könyvtárban). A tervben nem szerepelt a miocén alapszelvények rövid leírásának lektorálás utáni javítása, melyet elvégeztünk. A hosszú formáció leírások szövegének és irodalomjegyzékének javítását is elkészítettük. Ugyancsak elkészült a miocén szakirodalom táblázatos összefoglalásának első 693 tétele. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a földtani alapszelvények nyilvántartása és a szakmai adatok folyamatos kezelése az Intézetnél maradjon és ennek keretében az alapszelvények aktuális állapota rögzítésre kerüljön. Javasoljuk a terepi ellenőrzést és a jelen állapot fényképes rögzítését a 2013. évben.

77


Publikációk:

Chikán, G., Szentpétery, I., Nagy, Sz., Kerék, B., Selmeczi, I., Csillag, G. 2012: Geoheritage in Hungary — present and future — European Geologist 34, pp. 19–21, http://www.eurogeologists.eu/index.php?page=841


Rétegtani Bizottság, Vidékfejlesztési Minisztérium

Az elvégzett tevékenység időarányosan nem felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: Idő hiányában a fotodokumentációt nem tudtuk az alapszelvényekhez rendelni, csak összegyűjteni. .

78


3.11. Településgeológiai kutatások Beszámolási időszak 2012.

Témavezető Szurkos Gábor

Feladat ismertetése: A 2001-ben beindult Budapest Településgeológiai térképsorozat eddigi tapasztalatait felhasználva további vízmintavételekkel és vizsgálatokkal befejezzük a XV. kerület térképsorozatát. Az 1975 után mélyült több száz fúrás felhasználásával átalakítjuk, a jelenleg érvényben lévő jelkulcsi elemekkel ábrázoljuk a fedett és fedetlen földtani térképeket, úgy hogy a formációk mellett azok kőzettani tulajdonságai is szerepelnek. A vízvizsgálatok eredményei alapján elkészítjük azokat a térképeket, amelyekben a talajvízben mért komponensek szennyezettségi határérték felettiek. Az építésalkalmassági térképeket átalakítjuk az egységesített jelkulcsi rendszer alapján. A meglévő több száz fúrás kőzettani adatai illetve a meglévő talajvíztérképek felhasználásával elkészül a szennyeződésérzékenységi térkép is. A térképek elkészültével rövid magyarázó szöveget írunk a változatok ismertetéséhez. Tervezett eredmények:

Budapest, XV. Kerület Településgeológiai térképsorozata 16 térképváltozattal és magyarázóval.

Elért eredmények:

Elkészült Bp, XV. kerület Településgeológiai térképsorozat magyarázóval és 16 térképváltozattal. (K:)public – Samba\Projektek\2012_projekt_jelentés_1\4.negyedév\állami feladatok zárójelentés\3_11_zaro


A bór Budapest talajvizeiben -


79


3.12. Hidrogeológiai modellfejlesztések

és

víz-geokémiai

Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

értékelések

és

Témavezető Szőcs Teodóra

Több MBFH-s és nemzetközi projekt végzése is igényli a hidrogeokémiai adatbázis fejlesztését és arra alapozva víz-geokémiai és regionális áramlási és transzport-modellek segítségével az értelmezéseket. A geotermikus energiahasznosítások, a szénhidrogéntermelések fejlesztési feladatai, a széndioxid felszín alatti elhelyezése és néhány más nyersanyag hasznosítása is igényli az adott régiók nagymélységben található vizeinek és fluidumainak geokémiai értékelését. Az ehhez rendelkezésre álló archív adatok részben a vizes kútkataszterhez, részben szénhidrogén-kutató fúrásokhoz kapcsolhatók. Mindehhez járul még számos újabb és részletesebb kiegészítő vízelemzés is, mely a szervetlen és szerves mikro-komponensekre, izotópokra, és nemesgázokra terjed ki. 2012-ben az adatbázis fejlesztését, a beérkező vízföldtani naplók révén országos szinten, az értelmezési-modellezési részt pedig a Ny-Pannon régióra végezzük el. Ez utóbbi mintaterületként azért szerepel, mert itt egyrészt 3 szomszéd országgal közös adatbázis építése indult meg, másrészt ezen a területen 2011-ben a geotermális energia és a szénhidrogén hasznosítások koncessziós feladataihoz több ELGI-MÁFI tanulmány is készült már. További indoka e mintaterület kiválasztásnak az, hogy itt is találhatók olyan jelentős sós-vizes rezervoárok, melyek a széndioxid mélybeli elhelyezésénél számításba veendők, ráadásul olyan széndioxid-telepek is találhatók a térségben, melyek a hosszúidejű CO2-vízkőzet kölcsönhatások megítéléséhez, mint kiváló természetes analógiák szolgálhatnak. Feladatok bontása: • Víz-geokémiai adatbázis fejlesztése - A beérkező vízföldtani naplók törzsadatainak és víz-geokémiai adatainak rögzítése - Adatok ellenőrzése, javítása • Víz-geokémiai adatok értelmezése • A lokális — védőidom kijelölést biztosító, és a regionális —geotermikus gazdálkodást biztosító, modellezések eredményeinek és tapasztalatainak összefoglalása. • Közreműködés az akkreditált státusz újbóli megszerzésében Tervezett eredmények:

Bemutatható adatbázisrész Radiokarbon vízkor-számítási módszertan ismertetése Összefoglaló tanulmány: Víz-geokémiai adatok értelmezési módszerei kijelölt dunántúli mintaterületek adatai alapján, valamint áramlási és transzportmodell eredmények és értelmezési módszerek ismertetése.

Elért eredmények:

A 2012-es év során 659 vízföldtani napló került feldolgozásra. Elkészítettük a főbb víz-geokémiai jellemzők megadását a Dunántúli-középhegységi régióra, valamint a Duna-medence régiójára (Kisalföld és a szomszédos szlovák, osztrák medence területek), valamint az áramlási rendszerek jobb megismeréséhez, és a vízföldtani modellezés ellenőrzéséhez összehasonlítottuk a három legelterjedtebben alkalmazott radiokarbon vízkor-számítási módszert, és megvizsgáltuk alkalmazási lehetőségeiket. A NyPannon régió Kisalföld-i és Dunántúli Középhegységi területére vízföldtani modellt készítettünk, melyek eredményeit a modellezett 80


potenciál szintek, valamint a szlovákiai és magyarországi pannóniai porózus termálvíz-rendszerre vonatkozó számított együttes depresszió bemutatásával szemléltettük. Eredményesen működtünk közre az akkreditált vízmintavételi státusz újbóli megszerzésében. Az elektronikus adattárolás helye: Srv-geo\Vizfoldtan\Alapadatok\GIS\Ujkutak_zaras_20121210 Srv-geo\Vizfoldtan\Alapadatok\Vizfoldt_naplok\Vftnaplo Srv-geo\Vizfoldtan\Vizgeokemia\hor_lajt_Viz Publikációk:

Szocs, T., Rman, N. Süveges, M., Palcsu, L., Tóth, G., Lapanje, A., 2012: The application of isotope and chemical analyses in managing transboundary groundwater resources. Applied Geochemistry. doi:10.1016/j.apgeochem.2012.10.006.


MTA ATOMKI, Hydrosys Labor Kft., GeOZS


81


4. Egyéb közszolgálati feladatok 4.1. Geoinformatikai szolgáltatás Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése: • • • • • • • •

Témavezető Orosz László

Rendszeradminisztráció: az intézet informatikai infrastruktúrájának felügyelete, szervezése, a felhasználók szükség szerinti támogatása. Üzemeltetési szolgáltatások: a mafi.local tartomány, levelezés, intranet, internet, vírusvédelem, fájlszerver és adatmentés folyamatos üzemeltetése. Technikai eszközszolgáltatások: speciális eszközökkel végzett szolgáltatások (nyomtatás, szkennelés, adatmentés). Szoftveralkalmazás szolgáltatások: a rendelkezésre álló szoftverek, alkalmazások segítségével elvégzett adatfeldolgozás. Megoldás szolgáltatások: egy adott probléma teljes körű megoldása, technológia kidolgozása és értéknövelt adatok szolgáltatása. Termékszolgáltatás: kartografált térkép, kiadvány és adatbázis előállítása. Módszertani munkák, belső oktatás. MÁFI-ELGI harmonizáció: mindkét intézet által hozzáférhető fájlszerver; közös domain (mfgi.hu) alatti levelezés és honlap; szerverhasználat optimalizálása


Az MBFH-s projektek, EU-s pályázatok és állami feladatok informatikai kiszolgálása. A MÁFI nformatikai rendszerének működtetése. A MÁFI-ELGI összeolvadás miatti informatikai harmonizáció kivitelezése.

Elért eredmények:

•

•

• • • • • •

•

16 MBFH-s projekt (1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 11, 12, 13, 14, 17, 19, 22) és 5 EU-s pályázat (TRANSENERGY, EuroGeoSource, ThermoMap, GeoDH, PanGeo) informatikai és geoinformatikai kiszolgálása. Az MFGI Stefánia úti telephelyének informatikai működtetése: rendszeradminisztráció, üzemeltetés, adat-, eszköz-, szoftveralkalmazás- és termékszolgáltatás, informatikai és geoinformatikai megoldások szolgáltatása. Az mfgi.hu domain lefoglalása. A samba server elérhetőségének biztosítása a Stefánia úti telephelyen dolgozók számára. A mafi.hu levelezés leállítása és átirányítása az mfgi.hu levelezőtartományba. A loczy.mfgi.hu térképszerver felépítése és elindítása. Biztonságos csatlakozási lehetőség a loczy.mfgi.hu térképszerverhez azok számára, akik nem a Stefánia úti telephelyen dolgoznak. Az MFGI új honlapjának technikai hátterének áttekintése, szakvéleményezése, és a szükséges fejlesztések ill. javítások elkezdése. A szoftverleltár elkészítésének automatizálása (szoftver tesztelése, adattárolási eljárás kidolgozása, a működéshez szükséges háttértáblák elkészítése; mindezek összehangolása és tesztelése). Az Intézet szoftvernyilvántartási rendjének kialakításában tanácsadás. 82


• • • • •


Az informatikai nevezéktan és adattárolás rendjének reformálása, osztály szintű tesztelése. Az MFGI webes kommunikációjának elemzése és fejlesztési javaslatának elkészítése. Az Intézet térinformatikai szoftvercsomagjának intézet szintű verziófrissítése (ArcGIS 10.1). Szoftver és hardver beruházási pályázatok készítése illetve ezekben közreműködés. Szakmai irányítás és közreműködés a két telephely (Stefánia út, Columbus utca) nagy sávszélességű (100 Mbit/s) hálózati összekötésében Szakmai irányítás és közreműködés a Stefánia úti épület internet elérésének bővítésében (100/100 Mbit/s, optikai gerinchálózathoz csatlakozás)

– –


83


4.2. Laboratóriumi szolgáltatás Beszámolási időszak 2012

Témavezető Kovács István (2012.június 17-től) Bartha András (2012. június 17-ig)

Feladat ismertetése: A laboratóriumi szolgáltatás (egyedi módszertan kidolgozás) 2011-ben került bevezetésre. A korábbi években voltak ugyan „módszertani témáink”, de már évekkel ezelőtt megszűntek. Ebbe a témába olyan módszerfejlesztéseket értünk, amelyek szükségesek a felmerülő feladatok megoldásához. A 2011-es évben pl. újfajta kioldási technikákat kellett kidolgoznunk illetve fejlesztenünk a kolontári vörösiszapok mobilis elemtartalmának meghatározására és a „Geokémiai transzport modellezés érzékeny vízgyűjtők szennyeződés kockázatvizsgálatára„. Fontos módszertani téma volt 2010-ben ; 2011-ben és folytatódik 2012-ben is a lézerablációs ICP-MS (LA-ICP-MS) technika fejlesztése és bevezetése a rutinanalitikai gyakorlatba. Az analitikai munkához és az akkreditáltsági státuszhoz tartozó körelemzésekben és belső kontrolelemzésekben folyamatosan részt kell vennünk. Tervezett jelentkező feladatokhoz, mérésekhez kapcsolódó eredmények: módszerfejlesztések, körelemzések végzése Elért eredmények: -állami költségvetési feladat (10 db), MBFH együttműködés (5db), OTKA pályázat (4 db) és EU-s pályázat (1 db) analitikai igényeinek kielégítésében vettünk részt - a Labor 2012-ben 1548 minta elemzésére kapott megbízást és ebből 1316 minta elemzését és kiértékelését, valamint az eredmények átadását végezte el, ami 85%-os teljesítésnek felel meg. - Akkreditáció: A Labor 2012. november 28-án a NAT illetékes testülete döntésének értelmében visszanyerte akkreditált státuszát és kiterjesztette szilárd földtani közeg és vízmintavételre is. Az akkreditációval összefüggésben sor került megfelelő vegyszerek és eszközök beszerzésére is. - Részt vettünk a QualcoDuna körelemzésekben szennyvíz, iszap, talaj és felszíni víz mátrixokra vonatkozóan. A 2012. teljes évre vonatkozó eredmények alapján megállapítható, hogy a Labor összességében igen jól szerepelt. Az első negyedévben a talaj mátrix esetében esett az Ag és a Mo értéke kicsivel a konszenzusos határon kívülre. A második negyedévben a felszíni víz esetében a Cl-, NH4+ és Pb esetében estek az értékek a referencia tartományon kívülre. A harmadik negyedévben szintén a felszíni víz vizsgálata esetében tapasztaltunk a Se és a SO42esetében anomális értékeket. Ezekben az esetekben helyesbítő tevékenység elvégzésére került sor, amelyek során az anomáliák okát sikerült megnyugtatóan tisztázni, és intézkedéseket tettünk annak érdekében, hogy a jövőben hasonló anomáliák kialakítását elhárítsuk. Le kell szögeznünk, hogy figyelembe véve a vizsgált mátrixok széles körét (4 mátrix) és az ezekből elemzett elemek és paraméterek nagy számát (több mint 100), a tény, hogy 2 mátrix esetében tapasztaltunk, hogy 7 elem a referencia tartományon kívül esik, igen eredményesnek mondható. A GE megbízásából elvégeztük egy, már a GE laborjában elemzett, izzók gyártásához használt kerámia mérését. Az eredmények a nyomelemek vonatkozásában a Zn kivételével a GE laborjában mérthez hasonló értéket mutattak és sok esetben alacsonyabb 84


kimutatási határt. A hulladék minősítése témához új, komplett, a hulladékszabványnak megfelelő ICP-OES analitikai módszert dolgoztunk ki. Emellett egy módszertani fejlesztés keretében elkezdtük az FTIR-ATR, XRD (röntgen pordiffrakció) és termogravimetrikus eredmények korrelációját, abból a célból, hogy az FTIR-ATR minőségi és mennyiségi fázisanalízisbeli képességét vizsgáljuk, valamint az alkalmazott módszerek szinergiájának optimumát megtaláljuk. A vizsgálatokhoz 5, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézettel együttműködésben, elemzett talajminta, valamint az idén októberben a kulcsi hajóállomás közelében mélyült fúrásokból származó 11 üledék mintából származó új, mindhárom módszer segítségével készült méréseket felhasználtuk. Ezen túlmenően FTIR-ATR segítségével újra vizsgáltunk, néhány a ’80as években már röntgennel (XRD) elemzett, mélyfúrásokból (SOM1, Vízvár, Doboz-1) származó változó illit/szmektit arányú üledékeket. Az utóbbi esetben az elvégeztük az archív eredmények digitalizását és újbóli átnézését, annak érdekében, hogy minél pontosabb XRD által meghatározott paramétereket tudjuk az FTIRATR spektrumokból nyert paraméterekkel korrelálni. A röntgenfelvételekből és infravörös spektrumokból nyerhető paraméterek együttes értelmezése megerősíteni látszik, hogy: -A vizsgált minták montmorillonit (duzzadó agyagásvány) tartalma jó minőségi és mennyiségi korrelációt mutat a két módszer között - az infravörös spektrometria érzékenyebbnek tűnik a kis mennyiségben jelen lévő kaolinit kimutatására -a karbonátok az infravörös mérések alapján is jól azonosíthatóak összmennyiségükben -a röntgen által, ülepített mintákból, meghatározott illit/szmektit arányok és paraméterek (agyagásványokra jellemző sáv felérték szélessége) az újonnan elemzett régebbi minták esetében jó korrelációt mutat az infravörös spektrumokból származtatott Si-O rezgés tartomány (800-1100 cm-1) valamint a „vízrégió” (3000-3800 cm-1) alatti integrált területtel. - Mérési szolgáltatások: számos állami és MBFH-s feladathoz (ritkaföldfém potenciál, bányameddők, geokémiai atlasz, zagytározók vizsgálata, csuszamlások vizsgálata, radioaktív anyagok lerakásának földtani vetületei) biztosítottunk analitikai hátteret az év folyamán. A feladatok elvégzést visszavetette, hogy októberig a Labor tevékenységének gerincét adó ICP-OES és ICPMS műszereket egyedül Dr. Bertalan Éva üzemeltette, valamint az ICP-MS műszer a klíma és a ködkamra meghibásodása miatt több hetes leállásra kényszerült. Ezzel együtt is a tervezett mérésekből beérkező minták legnagyobb részét még ebben az évben meg tudtuk elemezni, és az eredményeket átadtuk a megbízóknak. A Labor számos külsős megbízást kapott több millió forint értékben, mind akadémiai, mind ipari megbízóktól. A mérések túlnyomó részét a labor határidőre teljesítette és átadta a megbízóknak. Az akkreditált státusz kényszerű felfüggesztése miatt néhány megbízás elmaradt ebben az évben - oktatási tevékenység: Bertalan É.: Geoanalitika – elemzési módszerek a geokémiai kutatások számára Előadás az ELTE TTK földtudomány szakos MSc hallgatói számára, 2012. december 10. Kovács I.: Az infravörös spektrometria föld- és környezettudományi 85


alkalmazási lehetőségei Előadás az ELTE TTK földtudomány szakos MSc hallgatói számára, 2012. November 12. Publikációk: Közreműködő szervezetek: Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: .

86


4.3. Geofizikai Szakkönyvtár és múzeum Beszámolási időszak 2012

Témavezető Török Ildikó, Dr. Piros Olga A Múzeum tevékenysége átkerült a 4.3 pontból a 4.6 pont alá a 3. negyedévtől

Feladat ismertetése: Az ország legnagyobb – nyilvános feladatkörű – szakkönyvtárának fenntartása és fejlesztése, az állomány és a szolgáltatások korszerűségének biztosítása, a korábbi évek színvonalának megtartása, a nyitva tartás biztosítása. A Múzeum fenntartása, fejlesztése, a tudománytörténeti értékek megőrzése az utókor számára és bemutatása a nagyközönségnek Tervezett eredmények:

Folyamatos nyitva tartás és olvasószolgálat biztosítása. A Geofizikai Szakkönyvtár állományának — a korábbi évekhez hasonló — lehetőségeink szerinti, folyamatos fejlesztése. Az új beszerzések folyamatos feldolgozása. A Geofizikai Szakkönyvtár állományának megfelelő szintű fejlesztése. Az ország legnagyobb nyilvános feladatkörű geofizikai szakkönyvtáraként kötelességünk a naprakész geofizikai szakirodalom beszerzése, a hazai szakemberek megfelelő információval történő ellátása. A Geofizikai Szakkönyvtár továbbra is használja irodalomkutatás céljából a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára által működtetett EISZ Elektronikus Információszolgáltatás rendszerét. Előfizetés alapján 2012-ben három adatbázis használatára vagyunk jogosultak. A múzeumi állomány nyilvántartásához 2011-ben megvásároltuk a HUNTÉKA múzeumi szoftvert. 2012-ben folytatjuk az adatok bevitelét az Eötvös utáni kor geofizikai műszereivel és eszközeivel. Cél a hagyományos és gépi leltárkönyv, valamint a jogszabály által szintén előírt gyarapodási napló elkészítése.

Elért eredmények:

A Geofizikai Szakkönyvtár nyitva tartása és a szolgáltatások rendelkezésre bocsátása biztosított volt. Az állományt az előző évek színvonalához hasonlóan fejlesztettük, a feldolgozás folyamatos, így a szakemberek szakirodalmi ellátása megfelelő szinten volt. A Geofizikai Szakkönyvtár a Földtani Szakkönyvtárral egyetemben vesz részt az EISZ Elektronikus Információ-szolgáltatás rendszerében. 2012-től az EISZ működtetését átvette a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. Az év során a fenti, illetve egyéb előfizetéses vagy szabad hozzáférésű adatbázisainkban témafigyelést 28 fő részére 79 alkalommal, közel 100 témakörben végeztünk. 2012-ben 144, nem intézeti dolgozó használta a nyilvános feladatkörű Geofizikai Szakkönyvtárat. Az intézmények egyesítése után megtörtént a Földtani és a Geofizikai Szakkönyvtár HUNTÉKA katalógusainak egyesítése közös OPAC-os felületen, de külön gyűjteményként. Az összevont katalógus a 3. negyedévtől működik. Lehetővé vált a közös és az állományonkénti külön keresés is. A feldolgozás a két könyvtárban külön történik. 87



2012-ben 185 tételt dolgoztunk fel új beszerzésként, ebből a kutatási jelentések száma 76 tétel. A Geofizikai Szakkönyvtárban a könyvek vonalkóddal történő ellátása új beszerzés esetében, illetve visszamenőlegesen (300 tétel esetében) is megtörtént. A könyvtárközi kölcsönzésben beérkezett online igényeket kielégítettük (235 alkalommal), a kutatóink által kért kéréseket (17 alkalommal) teljesítettük. A másolt, illetve szkennelt oldalak száma meghaladta az 500-at. Online folyóiratcikkek letöltése 119 alkalommal. Egyéb másolási, illetve nyomtatási tevékenység (online Jogtár+ használata) közel 1500 oldal. 2012-ben 321 magyar, illetve külföldi cserepartnerünk számára postáztuk a Geophysical Transactions, Vol. 45. No. 4. számát. MBFH-MFGI együttműködés keretében elkészült a Geofizikai Szakkönyvtár tevékenységének írásos, illetve ppt. ismertetője. Az Eötvös Loránd Emlékgyűjtemény nyitva tartása biztosított volt. A múzeumot az I. félévben 116 fő látogatta meg, szakmai vezetést 8 alkalommal a Földfizikai Főosztály dolgozói biztosították. A HUNTÉKA múzeumi integrált számítógépes nyilvántartási rendszerben rögzítésre kerültek a 7. számú szakleltárkönyv: történeti, tárgyi és dokumentumanyag tételei. A múzeumi tárlatvezető elkészült. Megkezdődött a múzeum műszereinek részletes leíró feldolgozása. Országos Széchényi Könyvtár, MBFH, MTA CSFK GGKI ELTE, BME-OMIKK, MTA Könyvtára, Monguz Kft, Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Műszaki Könyvtáros Szekció, cserepartnerek egyéb, természettudományokkal foglalkozó magyarországi egyetemek könyvtárai, és a társtudományokkal foglalkozó egyetemi, akadémiai, valamint önálló intézmények könyvtárai.


88


4.4. Földtani szakkönyvtár Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Dr. Piros Olga

Az intézet könyvtárának és térképtárának egyedülálló földtudományi gyűjteménye a természettudományos nemzeti kincs része. Az év folyamán a két intézmény összevonásával szükséges eldönteni, hogy az állományok összevonása hogyan történjen. Amíg a két intézmény külön telephelyen üzemel, addig csak a HUNTÉKA adatbázis összevonására kerülhet sor, s megfontolandó, hogy a földtani és a geofizikai gyűjtemény külön kezelése nem szolgálná-e jobban az olvasók érdekeit. A nyilvános feladatkörű földtani és geofizikai szakkönyvtárak szolgáltatásainak igénybevétele, állományának bővítése a bányászat és rokonterületeinek valamint a mindenkori hatósági jogi környezet, ill. a környezetvédelem irodalmával, szakirodalom-figyelés. A könyvtár, térképtár működtetése és a folyamatos szolgáltatás mellett fejlesztjük a könyvtári adatbázisokat (HUNTÉKA, TINWEB, Magyar Földtani Adatbázis, GeoRef). Biztosítjuk a könyvtárban az EISZ-en keresztül elérhető folyóiratok letöltését, és a keresést a rendelkezésünkre álló adatbázisokban. Rendezzük a hagyatéki és duplum anyagokat. Az év folyamán a két gyűjtemény (földtani és geofizikai) HUNTÉKA adatbázisát egyesíteni kell, ennek érdekében egyeztetés szükséges a Monguz Kft-vel, hogy az egyesítést a legkisebb adatvesztéssel lehessen elvégezni. Összehangoljuk a két könyvtár cserés adatbázisait. Tervezett eredmények:

A szakkönyvtár folyamatos működése Az intézményi összevonásból következő feladatok a HUNTÉKA adatbázisban.

Elért eredmények:

A Földtani szakkönyvtár az átszervezés előtt és után is folyamatosan végezte az információszolgáltatási feladatait. Az összevonás után a HUNTÉKA adatbázis keresőfelületén már a két szakkönyvtár gyűjteményében együtt is lehet keresni. Az összevonás, mivel a Geofizikai szakkönyvtár átköltözése még várat magára, elsősorban adminisztratív eredményeket hozott. Mivel a könyvtárak továbbra is két telephelyen működnek, s a cserés partnerek között nincs jelentős átfedés, így a cserés adatbázis revízióját a Geofizikai szakkönyvtár átköltözéséig elhalasztottuk. 2012-ben saját és társintézményeink (MÁFI, ELGI, majd MFGI, ill. MBFH) munkatársain kívül a külső olvasók száma 247 fő, ebből a budapesti és vidéki egyetemekre járók száma 108 fő. A külső olvasók száma 2011-hez képest 31 fővel gyarapodott, ez 50%-osl emelkedés. A beiratkozott diák olvasóknak járó ingyenes másolt oldalak száma közel azonos az előző évivel, 925 oldal. Olvasótermeinkben a helyben használt dokumentumok mennyisége 20%-al nőtt. A kikölcsönzött szöveges dokumentumok száma 492 leltári egység, a térképeké 618 leltári egység. Könyvtárunkhoz 30%-al kevesebb írásos könyvtárközi kérés érkezett, melyet másolat vagy elektronikus, ill. postai küldés formájában teljesítettünk (740 oldal). A másolt oldalak száma viszont 40%-al több a 2011-es évinél. Mi 9 esetben kértünk segítséget. Adatbázisainkban 137 fő részére 198 témakörben végeztünk keresést. A felhasználók és a témakörök száma is mintegy 40%-al nőtt. A keresések egy része a GeoRef adatbázisból kisebb része az EISZ adatbázisaiból történt. Mivel az EISZ adatbázis az intézet minden gépéről elérhető, ez az adat csak a külsős olvasók 89


használatára vonatkozik. Az állomány védelme érdekében kutatóinknak, olvasóinknak 11761 oldalt másoltunk. Az év folyamán 341 darabbal emelkedett a könyvek száma, ezek közül csere 8% hagyaték vagy ajándék 89%, saját kiadvány 2 tétel, vétel 8 tétel volt. A folyóiratok közül év végén 16 félét volt lehetőségünk megrendelni. Intézeti kiadványokért cserébe összesen több mint 300 különböző folyóiratot kapunk. A leltározott térképek száma 74 egységgel gyarapodott. A CD, DVD, videó-nyilvántartásba 15 új egységet jegyeztünk be. A Huntéka adatbázisa 414 tétellel gyarapodott. A rendszerben jelenleg kereshető dokumentumok száma: 14 881. Aktualizáltuk számítógépes adatbázisainkat és a retrospektív állományellenőrzés folyamán javítottuk manuális katalógusainkat is. A múzeumi tér rendezése során a kollégák nagymennyiségű szakmai anyaggal árasztották el a könyvtárat, amelyet folyamatosan behasonlítottunk, a könyvtárból hiányzó dokumentumok beleltároztuk, a duplumokat duplumtárban helyeztük el. Szintén behasonlítottuk a kb. 100 kötetre rúgó Rádai Ödön hagyatékából származó könyvállományt, amelyből sok értékes, távérzékeléssel foglalkozó könyvvel sikerült gazdagítani a könyvtárat. Visszasoroltuk a Szolnokra költöző Szegedi Bányakapitányság által visszaadott állományt. A megfelelő hely biztosításához jelentős raktárrendezést kellett végrehajtani. A Veszprémi Bányakapitányságnál tartós kölcsönzésben kinn lévő állományt leltároztuk, a náluk feleslegessé vált állományt visszaszállítottuk. Cserés partnereink adatbázisát változó adataikkal frissítettük. 2012. év végén 381 partnerrel állunk cserés kapcsolatban. A partneri kapcsolatok aktivizálásával számos cserés kapcsolat újult meg, ennek eredményeképpen új folyóiratokkal fejleszthettük az állományt. Publikációk: Közreműködő szervezetek:

Monguz Kft., EISZ, Könyvtárosok Egyesülete, Műszaki szekció, Földtani gyűjtőkörű könyvtárak, cserés partnerek (381 partner)


90


4.5. MFGI honlap, kiadványszerkesztés, oktatás Beszámolási időszak 2012

Témavezető Sziráki Mariann, Dr. Piros Olga

Feladat ismertetése: Egy tudományos kutatóintézet számára a 21. században elengedhetetlen, hogy a szolgáltatásairól, tevékenységéről az érdeklődő folyamatosan az Interneten keresztül is tájékozódhasson, közérdekű adatbázisait használhassa. Mivel 2012. április 1-én a MÁELGI és a MÁFI MFGI néven összevonásra került, így minél hamarabb el kellett indítani az új intézmény új honlapját. Az MFGI elődeihez hasonlóan tudományos kutatóintézet, feladatai közé tartozik a közhasznú információszolgáltatás, amit részben kiadványain keresztül, részben rendezvények alkalmával valósít meg. Az intézmény társadalmi elfogadottságához jelentősen hozzájárul az ismertsége. Ehhez minél szélesebb társadalmi réteget kell megszólítanunk a földtani és geofizikai oktatással és ismeretterjesztéssel. Tervezett eredmények:

Elért eredmények:

Célunk volt a fentieknek megfelelően az új honlap szakmai anyagokkal történő feltöltése, először magyar nyelven. Rendezvények szervezése, ill. bekapcsolódás a hazai szakmai rendezvények megvalósításába. Szakmai kiadványok megjelentetése. Szakmai anyagok lektorálása (koncessziós jelentések). Az év első három hónapjában az ELGI, ill. MÁFI külön-külön készítette a honlapját. A tevékenység lényegében 2012 áprilisában indult, az MFGI megalakulásával. Az új intézmény formai és tartalmi szempontból is új, korszerű és naprakész honlapját az alapoktól kezdve kellett felépíteni. A honlap arculatát külső szakember készítette el, a honlapszerkesztő bizottságnak pedig a menüszerkezetet kellett felállítani, és feltölteni tartalommal. A Drupal honlapszerkesztő rendszer működési elveit oktatáson sajátítottuk el, majd a főszerkesztők megtervezték a menürendszert. Ezután elsőként az intézet alapadatait regisztráltuk, ezt követően pedig a régi honlapokról átvettük a még aktuális tartalmakat. Ezzel a feladattal a Drupal rendszer használatát is begyakoroltuk. Havonta, majd kéthetente találkoztak a szerkesztők, így a tapasztalatokat, és a szerkesztési tudnivalókat, trükköket, eljárásokat meg tudtuk osztani egymással. A bonyolultabb szerkesztési manőverekhez a Geoinformatikai Osztálytól szoftveres segítséget kaptunk. A kezdeti technikai nehézségek ellenére a honlap folyamatosan gazdagodott, s a mennyiségi gyarapodás minőségi változást eredményezett. Szeptemberben már minden menüpont alatt volt tartalom, amelynek ellenőrzését a munkatársak részére is hozzáférhetővé tettük. Október 15-én Igazgató Úr jóváhagyta a honlap aktuális, állapotát, amit így megnyitottunk a külső felhasználók számára is. A honlap naprakész állapotának fenntartása folyamatos feladat. Az 91


angol nyelvű oldal feltöltése még elmarad a kívánalmaktól, így a jövőben ez igényel nagyobb energiát. A kiadványszerkesztés lezárta és nyomdába került az Eötvös Loránd Emlékgyűjtemény tárlatvezető füzete, amely 200 példányban 46 oldal terjedelemben, színes kivitelben jelent meg. Befejeződött a MÁFI 2011. Évi Jelentése szakcikkeinek lektoráltatása. A kötetben 9 szakcikk fog megjelenni a T-JAM EU projekt témaköréből. A szerzői átdolgozás a kollégák leterheltsége miatt áthúzódik 2013-ra, a kötet megjelenése így a 2013-as év első negyedévére tolódik. Elkészítettük az elmúlt 10 évben készült kiadványok hiányzó elektronikus (pdf) változatát. Bonyolítottuk a TRANSENERGY projekt zárására készülő puzzle nyomdai kivitelezését. Tipográfiai tervet készítettünk a Budai-hegység földtani atlaszához. Két objektum mintaoldalai is elkészültek. A 4.5. témán folyamatosan történik a szakmai jelentések lektorálása. Ez esetenként több száz oldalas dokumentumok értékelését jelenti. A harmadik negyedévben javaslat készült az összevont intézmény (MFGI) hagyományos eseményeinek jövőjére vonatkozóan. Az összevonás évében ezeket az eseményeket csak részben lehetett következetesen megvalósítani. Az őszre tervezett nyílt nap idén elmaradt, mivel a Magyarhoni Földtani Társulat a Földtudományi Forgatag című éves rendezvényét novemberben a Stefánia úti épület dísztermében rendezte meg. Mivel ez egy közérdeklődésre számot tartó rendezvény, célja azonos a nyílt nap céljaival és a Társulat számított az MFGI dolgozók aktív közreműködésére, nem lett volna célszerű egy párhuzamos rendezvényt megszervezni. Az esemény mintegy 2000 fő részvételével, nagy sikerrel valósult meg, s nemcsak a Magyarhoni Földtani Társulatnak hanem a földtani és geofizikai szakmának, s rajta keresztül az MFGI-nek is nagy népszerűséget hozott. Az eseményen a Gyűjteményi osztály dolgozói és az ez alkalomból létrehozott ad hoc csoport tagjai vállalták az MFGI, s egyben a házigazda képviseletét. Az MFGI képviseltette magát a HUNGEO-11. rendezvényen Egerben, amihez kiadványokkal, poszterkészítéssel és aktív ismeretterjesztő részvétellel járultunk hozzá. Az MFGI standjánál Sziráki Mariann mellett Babinszki Edit végzett tájékoztatást. Publikációk: Közreműködő szervezetek:

Magyarhoni Földtani Társulat, PiLine Kft.


92


4.6. Földtani Múzeum alapfeladat és szolgáltatás Beszámolási időszak 2012

Témavezető Palotás Klára (2012. augusztus 1-től) Kordos László

Feladat ismertetése: Földtani Múzeum: A múzeum működtetése: gyűjteményfejlesztés, gyűjteménykezelés, közszolgálati feladataink ellátása: a kiállítás fenntartása, az intézet és kiállításai látogathatóságának biztosítása a nagyközönség részére (magyar és idegen nyelvű tárlatvezetéssel); ismeretterjesztő előadások tartása, ismeretterjesztő cikkek írása; bemutató kőzetgyűjtemények készítése általános- és középiskolák számára stb. Eötvös Gyűjtemény: 2012-ben folytatjuk az adatok bevitelét az Eötvös utáni kor geofizikai műszereivel és eszközeivel. Cél a hagyományos és gépi leltárkönyv, valamint a jogszabály által szintén előírt gyarapodási napló elkészítése. A múzeum nyitva tartását biztosítjuk. Tervezett eredmények: Elért eredmények:

A feladatok végzése folyamatos. A gyűjteményi anyag leltározása Földtani Múzeum Teljes leltári növekmény: Ásványtan-teleptani Gyűjtemény: 327 tétel Kőzettani Gyűjtemény: 78 tétel Oligocén mikropaleontológiai gyűjtemény: 104 tétel A Gyarapodási naplóba idén 10 tétel került. Eötvös Gyűjtemény Rögzítésre kerültek a 7. számú szakleltárkönyv (105 tétel) történeti, tárgyi és dokumentumanyag tételei. Kutatás Kordos László részt vett a rudabányai ősgerinces lelőhelyek paleokarsztjának terepi felvételében, az egykori tavi-mocsári üledékekben felhalmozódott növénymaradványok és csontleletek tafonómiai és paleoökológiai értékelésében (Mészáros Ildikó, külső kutató közreműködésével). Termések, magvak (Glyptostrobus, Stratiotes) és Castoridae fogak mikrostruktúrájának SCAN vizsgálatát végezte. Kordos László adatgyűjtést végzett a rudabányai hominoida leletek kutatástörténetét összefoglaló monográfia érdekében (teljes annotált irodalom, irattári és könyvtári). Péterdi Bálint archeometriai tárgyú kutatásokat végzett 1 hetes terepmunka keretében a Mátrában, Domoszló – Pipis- és Királyhegy, valamint Kisnána – Látó-hegy őskori és középkori malomkő és őrlőkő készítő „műhelyeinek” felmérése, lehatárolása céljából. Péterdi Bálint részt vett a „Kárpát medencében fellelt kőeszközök nyersanyagainak roncsolásmentes eredetvizsgálata” című OTKAban (K 100385 számú pályázat): terepbejárás, mintagyűjtés, mintakiválasztás, mintaelőkészítés, kiegészítő vékonycsiszolatos vizsgálatok végzése, előadások tartása stb. Palotás Klára részt vett a „Miocén-pliocén deformáció és üledékképződés a Pannon-medencében: új adatok szerkezetföldtani, szedimentológiai és geokronológiai vizsgálatok alapján” című OTKAban (T 81530. számú pályázat): terepbejárás, mintagyűjtés, mintaelőkészítés, kiegészítő vékonycsiszolatos vizsgálatok végzése. Szakmai együttműködés 2012-ben összesen 21 külföldi és 48 hazai kutató kereste fel a 93


gyűjteményt. A Földtani Múzeumból 35 esetben, az Eötvös Gyűjteményből 1 esetben kölcsönöztek ki anyagot. 7 alkalommal biztosítottuk a lehetőséget a gyűjtemény egyes darabjainak fotózására. Múzeumi látogatók Összesen kb. 4200 fő volt kíváncsi a Földtani Múzeum kiállításaira és a Stefánia úti épületre, míg az Eötvös Gyűjteményt 237 fő kereste fel. Rendezvények (szervezés, lebonyolítás) Kulturális Örökség Napjai, 2012. szeptember 15–16. Földtudományos Forgatag, 2012. november 17–18. MÁFI-s nyugdíjas találkozó, 2012. november 30. Egyéb 4 darab ásvány- és kőzetgyűjteményt állítottunk össze általános iskolások és óvodások részére. Publikációk:

BARÁTH I. 2012: Eötvös Loránd Emlékgyűjtemény — Tárlatvezető, Budapest, 2012, 46 p., ISBN 978-963-671-291-4 KORDOS L. 2012: Baltavár – felső-miocén ősgerinces lelőhely — 15. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés. Program, előadáskivonatok, kirándulásvezető, Uzsa, pp. 42–47. KORDOS L., PAZONYI P. 2012: A magyar Arvicolinae típusok katalógusa. Catalogue of the Hungarian Arviconiae Types — GeoLitera, Szeged, pp. 1–105. MAROS Gy. (szerk); Hungary: ALBERT G., BARCZIKAYNÉ SZEILER R., FODOR L., GYALOG L., JOCHA-EDELÉNYI E., KERCSMÁR Zs., MAGYARI Á., MAIGUT V., MAROS Gy., NÁDOR A., OROSZ L., PALOTÁS K., SELMECZI I., Uhrin A., VIKOR Zs.; Austria: ATZENHOFER, B., BERKA, R., BOTTIG, M., BRÜSTLE, A., HÖRFARTER, C., SCHUBERT, G., W EILBOLD; J.; Slovakia: BARÁTH, I., FORDINÁL, K., KRONOME, B., MAGLAY, J., NAGY; A.; Slovenia: JELEN, B., LAPANJE, A., RIFELJ, H., RIŽNAR, I., TRAJANOVA, M. 2012: Summary report of geological models — TRANSENERGY –Transboundary Geothermal Energy Resources of Slovenia, Austria, Hungary and Slovakia, 189 p. PÉTERDI B. 2011: Szerszámkövek és csiszolt kőeszközök archeometriai vizsgálatának eredményei (Balatonőszöd Temetői dűlő lelőhely, késő rézkor, bádeni kultúra) — PhD disszertáció, ELTE TTK FFI Kőzettan-Geokémiai Tsz., 159 p. SZUROMINÉ KORECZ A., SELMECZI I., PALOTÁS K., SZEGŐ É. 2012: Újabb vizsgálati eredmények a budapesti Örs vezér tér badeni képződményeiből. — 15. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, 2012. május 17–19. Uzsa. Program, előadáskivonatok, kirándulásvezető, pp. 27–28.


GriffSoft Zrt.


94


4.7. Hazai és nemzetközi pályázatkezelés Beszámolási időszak 2012

Témavezető Kühne Emőke Törökné Sinka Mariann

Feladat ismertetése: • részletesen és részleteiben megtervezni a rábízott projekteket és felügyelni azok lefutását; • a pályázatok lefutásának dokumentálása a határidők betartása, az esetleges csúszások valamint a költségek szempontjából; • helyzetelemzés, problémadefiniálás; • koordinálni a pályázat életében fontos, minden gazdasági résztvevő együttműködését; • állandóan informálni a felső vezetést a projektek mindenkori állásáról, különösen problémák esetén; • felügyelni a pályázatokat, tanácsokkal segíteni a projekt szakmai vezetőit, • minden fázisban összeállítani a döntés-előkészítéshez szükséges dokumentációkat; • hálótervezési eljárás alkalmazásával a kritikus pontok kezelési lehetőségeinek előkészítése. Tervezett A futó pályázatok kezelése, új pályázatok indítása eredmények: Elért eredmények: 2012. évben futó pályázatok: PLASMON 263218 OTKA GRÁNÁT NN 79943 CGS EUROPE 256725 NAMS 230937 SZERB TÉT-RS-1-09 (lezárult: 2012.06.15) DORIS 242212 OTKA Nemlineáris K75640 OTKA Por K75395 OTKA Alföld nyugati.. K 75801 USGS-TÉT USA-1/2008 Horvát TÉT HR-9/2008 lezárult. (2012.09.15) Dél-Afrikai TÉT za-13/2009 TRANSENERGY 2CE 124P3 EUROGEOSOURCE 250532 ThermoMap EU CIP-ICT PSP-2009-3 PanGeo EU 262371 Magyar- Mexikói TÉT Magyar-Marokkói TÉT (lezárult : 2012.09) Magyar-Vietnámi TÉT OTKA Arzén K67967 Geo-DH IEE pályázat Geothermal ERA-NET FP7 OTKA Szubmikorméteres PD-104692 OTKA Paleomágneses K 105245 (indul:2013.01.01)

Publikációk:

2012-ben induló pályázatok: Magyar – Francia TÉT szerződés alatt EU-BONUS -12-1-2012-0031 szerződés alatt SnapSee –South East Europe Storm FP7 űrkutatás 95



-


96


5. Az MBFH együttműködés keretében végzett feladatok 1/2012. MBFH Geotermikus rezervoárok vizsgálata, potenciális területek lehatárolása és koncessziós pályázatra alkalmas területek kijelölése Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Zilahi-Sebess László

A feladat fő célja olyan átfogó vizsgálatok végzése, amelyek eredményei közvetlenül hasznosulnak a geotermikus koncessziós feladatokban, azok ellátásához naprakész szakmai alapot jelentenek. Az energiavagyon-hasznosítás bányahatósági felügyeletének támogatása tudományos tanulmányokkal, értékelésekkel, szakvéleményekkel. A feladat két fő részre oszlik: A szakhatósági munkát közvetlenül segítő vizsgálatok végzése rövid határidejű tanulmányok illetve eseti szakvélemények készítése és ezeknek a munkáknak a hátterét adó módszertani témák. A módszertani témák a konkrét koncessziós feladatoktól függetlenül végrehajtásra kerülő évről évre áthúzódó jellegű a jövőbeni nyersanyag prognózisokat illetve vizsgálati jelentések minőségének javítására szolgálnak. Tervezett Az egész éves tevékenység legfőbb súlypontjai az alábbiak: 1. 103/2011. (VI.29) Kormányrendelet alapján a komplex eredmények: környezeti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat végrehajtása és a vizsgálati tanulmány elkészítése. ok készítése koncessziós jelentésekhez. A téma módszertani szempontból nagymértékben közös a szénhidrogén koncesszióhoz kapcsolódó érzékenységi terhelhetőségi tanulmánnyal. Ennek keretében összesen 10 geotermikus illetve szénhidrogén terület tanulmányát készítjük el. Geotermikus potenciál felmérés Geotermikus rezervoárok vizsgálata, potenciális területek lehatárolása, koncessziós pályázatra alkalmas területek kijelölése és az azzal kapcsolatos módszertani kutatások 2.1. A koncessziós területek kijelölési módszertani hátterét adó résztémák a következők: 2..1.1. A tszf. -2500 m-es horizontra szerkesztett földtani térkép készítése 1: 500 000 DNy-Magyarország területére, különös tekintettel a karbonátos kőzetek porozitás premeabilitás szempontú fácies jellemzésére. A feladat végrehajtása során támaszkodunk a 2011 évben kijelölt három zalai területen gyűjtött adatokra. 2.1.2. A 2500 m alatt előforduló geotermikus rezervoárok térfogatának, kiterjedésének és permeabilitásának pontosabb becsléséhez szükséges alapadatok felülvizsgálata. A potenciális rezervoár kőzetek fáciese, és a hidrogeológiai tulajdonságok közti összefüggés értékelése adatgyűjtés alapján a zalai termálkarszt területére Összefüggés keresése a kőzetek vízáteresztőképessége, tároló tulajdonságai és a kőzetfácies közt a 2011 évben kijelölt koncessziós területek adatai és a kialakított módszertan alapján. 2.1.3. Recens vetőmozgások kutatása, a geotermikus potenciál felmérése szempontjából. A téma jelentőségét lényegében a makroméretű (nagyobb térrészekre jellemző) permeabilitás becslés és így a hidrogeológiai modellekhez való hozzájárulás adja. 2.1.4. A kristályos aljzaton található mállási kérgek és velük 97


Elért eredmények:

hidrodinamikailag kommunikáló alapkonglomerátumok vastagságbecslése szeizmikus, karotázs és fúrómag adatok felhasználásával Battonya-Gádoros területére. A vizsgálat nem eredményez egyelőre országos térképet, mert nem tudunk hozzájutni egyszerű adatbázis, szűréssel a szükséges paraméterekhez. A feladat egy-egy kisebb területre koncentrál aszerint, hogy hogyan jutunk hozzá adatokhoz 2.1.5. Geotermikus energia potenciál-felmérés, energetikai hasznosítási lehetőségek vizsgálata, Magyarország geotermikus energiapotenciáljáról prognózis készítés tekintetbe véve a földtani háttér adta lehetőségeket a felhasználási módok függvényében. 2.2. Geotermikus gradiens változása a mélység függvényében, törvényszerűségeinek vizsgálata. A résztéma keretében elméleti modellekre, szakirodalomra és mért hőmérsékleti adatokra támaszkodva vizsgáljuk a hőmérséklet változásának törvényszerűségeit egy –egy konkrét területen. A téma célja, a geotermikus energia készlet pontosabb prognosztizálhatóságának elősegítése. Ennek megfelelően a résztéma jelentés a gádorosi területre készített hőmérséklet modellről készül. 2.3. Pretercier medencealjzat-térkép domborzati térképének pontosítása. A geotermikus rezervoárok értékelésében fontos szerepet játszó tektonikai megfontolásokhoz szükség van a medenceüledékek alatti alaphegység domborzatának pontosabb ábrázolására. A 2012. évi feladat a D-alföld pretercier domborzati térképének felülvizsgálata a nyilvánosan elérhető szeizmikus vonalak értelmezésével. 2.4. Apriori információkra támaszkodva új potenciálisan perspektivikus területek kijelölése. 2012-ben vállat kutatási feladatok két részre oszlanak 1. 103/2011. (VI.29) Kormányrendelet alapján a komplex környezeti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat végrehajtása és a vizsgálati tanulmányok készítése koncessziós jelentésekhez. Elkészült a Ferencszállás koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi tanulmánya (2012. február 16.-án az MBFH-nak leadva) 2011-ben elkészült érzékenységi és terhelhetőségi tanulmányok és a hatósági válaszok alapján elkészült a Gödöllő (2012. február) és Nagykanizsa (2012. február) területek koncessziós jelentéstervezete. Szintén elkészült Nagykanizsa (2012. március) és Gödöllő (2012. március) területekre a koncessziós tanulmány. És elkészült Ferencszállás terület érzékenységi és terhelhetőségi tanulmánya is. Elkészült a Ferencszállás terület koncessziós jelentéstervezete (2012. április), a koncessziós jelentés (2012. május), valamint a Kecskemét koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmánya (2012. április 15.) A Ferencszállás geotermikus terület koncessziós jelentését május 30-án leadtuk. Kecskemét geotermikus koncessziós terület érzékenységi terhelhetőségi tanulmánya elkészült (április 16.) Elkészült Kecskemét geotermikus terület koncessziós jelentés tervezete (augusztus 3.) majd a Kecskemét terület koncessziós jelentése is. Gádoros geotermikus koncessziós terület érzékenységi 98


terhelhetőségi tanulmánya elkészült (július 16.). Ezután a hatóságoktól érkező válaszlevelek összesítése majd azok nyomán a Gádoros koncessziós jelentés tervezet készült el (szeptember 20.) Kiadtuk Gádoros koncessziós jelentését (október 30.). Elkezdtük Battonya geotermikus terület koncessziós érzékenységi terhelhetőségi tanulmányához az anyaggyüjtést, a tanulmány várhatóan 2013 januárjában lesz kész. 2. A koncessziós területek kijelölési módszertani hátterét adó résztémák 2.1.1. A tszf. -2500 m-es horizontra szerkesztett földtani térkép készítése 1: 500 000 DNy-Magyarország területére készítése időarányos Az eddig gyűjtött földtani, mélység, tektonikai, geofizikai az adatokból szerkesztettük meg a Dunántúli középhegységtől Észak-Nyugatra fekvő, a Transenergy projekt területének részét is képező országrészre vonatkozó eredmény térképet, amely a készülő teljes szelvény jelentős hányadát lefedi. A térkép digitális térképi adatbázis formátumú, kartografálást nem tartalmaz, kéziratnak tekinthető. 2.1.2. A 2500 m alatt előforduló geotermikus rezervoárok térfogatának, kiterjedésének és permeabilitásának pontosabb becsléséhez szükséges alapadatok felülvizsgálata.” című alprojekt keretében adatbázis tanulmány készült. A tanulmányban a koncessziós munkákhoz igazodva 6 koncessziós területről és környékéről 38 fúrásból történt adatgyűjtés. Ezek Zala, Nagykanizsa, Gödöllő, Jászberény, Kecskemét és Szegedi medence elnevezést kapták. A fúrások kiválasztása az alábbi szempontok szerint történt - harántolt-e a fúrás karbonátokat, milyen vastagságban, milyen korúak a karbonátok? - Rendelkezésre állnak-e porozitás és permeabilitás értékek? - Milyen karotázs mérések állnak rendelkezésre? A tanulmány célja, hozzájárulás használható összefüggés felállításához a karbonátos képződmények pórusterének és permeabilitásának becsléséhez. Ezzel párhuzamosan eljárást dolgoztunk ki karbonátos képződmények hézagterének becslésére az aljzatbeli karbonátok elterjedése felszínalatti mélysége és a prepannon aljzat relief alapján. 2.1.3. Recens vetőmozgások kutatása, a geotermikus potenciál felmérése szempontjából című résztémában elsősorban szeizmikus szelvények alapján történt az értékelés. Vetősűrűség jellemzése történt a Va-27 szeizmikus szelvény mentén a Nagylengyel-Ny területen. A szelvény kb. Ny-K irányú, 56 km hosszúságú. Ny-ról K-re haladva az Őri-1 fúrástól a Zk-1 fúrásig tart. A vetők egyelőre nincsenek minősítve (normál vagy feltolódás, stb.) és a korukat sem különböztettük meg. A jelölt vetők nem, vagy csak kis mértékben korreláltak (vagyis nem térképezett állapot). A korábbiakban (E2. Geotermikus rezervoárok vizsgálata, potenciális területek lehatárolása és koncessziós pályázatra alkalmas területek kijelölése 2011) megállapított alapelvek szerint a következő koncessziós területeket jellemeztük vetősűrűséggel is: 99


Szegedi medence, Battonya-Pusztaföldvár(CH), Gádoros(Gt), Zalalövő(Gt)), Nagylengyel(CH), Újléta(CH), Okány(CH), Dráva(CH), Szolnok(Gt). A távolabbi cél hogy, a felsorolt területek tapasztalatait összegző módszertani jelentés, amely alapján becslést lehet tenni a tektonika alapján hozzáadott hézagtérfogat nagyságára és az áteresztőképességre egy adott területen. Ez az alpont közös a 02_Szénhidrogén koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok végzése című projekthez is tartozó módszertani háttér téma egyik fejezetével. 2.1.4. A kristályos aljzaton található mállási kérgek és velük hidrodinamikailag kommunikáló alapkonglomerátumok vastagságbecslése Az első közelítést a prepannon aljzat derivált térképe alapján készítjük. Battonya és Gádoros területeken 86 mélyfúrás-geofizikai szelvény alapján határoztunk meg egy várható vastagságot. Feltételezve, hogy az ilyen típusú tárolótér kapcsolatban van az alaphegységi felszín tagoltságának mértékével a becsült érték országosan átlag kb. 15m-nek adódott, ami 3-7% effektív térfogatot feltételezve 40-100km3 aljzati mállási kéreghez és alapkonglomerátumhoz kötődő tárolóteret jelent. 2.1.5. Geotermikus energia potenciál-felmérés, energetikai hasznosítási lehetőségek vizsgálata, Magyarország geotermikus energiapotenciáljáról prognózis készítés tekintetbe véve a földtani háttér adta lehetőségeket a felhasználási módok függvényében című témában az R5 cselekvési terv téma végrehajtásához szükséges modelleket állítottunk fel. Az R-5 téma befejezése után ez a tanulmány képezi az 1/2012. MBFH téma további részének az alapját. Az R-5 témának csak a hátterét képező módszertani megfontolások számítások értelemszerűen visszacsatolódnak a jelen feladathoz illetve a többi megfelelő alponthoz. Az R-5 téma keretében készült CST-tanulmány eredményeit felhasználva rangsoroltunk kilenc geotermikus koncessziós területet. A rangsorolás alapját a koncessziós jelentésekben leírtak és az országos potenciálbecslés alapján felállított kritériumrendszer képezte. 2.2. Geotermikus gradiens változása a mélység függvényében, törvényszerűségeinek vizsgálata. A résztéma keretében elméleti modellekre, szakirodalomra és mért hőmérsékleti adatokra támaszkodva vizsgáljuk a hőmérséklet változásának törvényszerűségeit egy –egy konkrét területen. Adatgyűjtés történt a Nagykanizsa, Ferencszállás, Kecskemét koncessziós területekre. Ezekre, valamint a Zalalövő és Szilvágy koncessziós területekre meghatároztuk a legvalószínűbb geotermikus gradiens mélységmenetet és a hozzá tartozó szórási sávot. Figyelembe véve még a 2011 évi „E2. Geotermikus rezervoárok vizsgálata, potenciális területek lehatárolása és koncessziós pályázatra alkalmas területek kijelölése” című jelentésben szereplő Körmend, Gödöllő és Jászberény, Gádoros területekre vonatkozó eredményeket, megállapítottuk, hogy az adatok erősen szórnak mégis alátámasztják azt, hogy a geotermikus gradiens a mélységgel elsősorban a porozitás csökkenés hatására csökken. A korábban megállapított kompakciós trendekre és a pannon medencemélység térképre alapozva felállítottunk egy összefüggést a prepannon tető várható geotermikus gradiensére és 100


hőmérsékletére vonatkozóan. A résztémához kapcsolódva a pretercier mélységtérkép pontosításához használt Zala nevű kutatási (az oda eső koncessziós területektől független) területen a különböző részterületek akusztikus mérésen tapasztalható tömörödési trendjeit hasonlítottuk össze. Ezekből és az egyes koncessziós területekre jellemző geotermikus gradiensekből meghatározható a várható hőmérséklet mélység menete. A trend vizsgálatok alapján előzetes feltevésünk, hogy a viszonylag szűk kutatási területen valójában csak egyetlen trend van és a jelenleg látható különbséget a negyedidőszaki tektonika okozza, azaz a tömörödési trendgörbék mélységi eltolással egymással fedésbe hozhatók. 2.3. Pretercier medencealjzat-térkép domborzati térképének pontosítása. Az adatgyűjtés történt a CH-potenciál témával összhangban a Dél-Nyugat Magyarországi területekre történt. A felmértségi adatok most már kiterjednek a szeizmikus időhorizontokból történő mélységszámításához szükséges sebességfüggvények alapadatainak felmérésére is. Összesen 404 ponton több mint 12000 egyedi sebességet gyűjtöttünk össze, és különböző módszerek és források eredményeit azonos szerkezetű adattáblába töltöttük. Eddig összesen 996 fúrás, a projekt szempontjából releváns, adatait tartalmazza a fúrás adatbázisa. Megkezdtük az adattári feldolgozást. A 37 jelentésből álló listából a tartalmi átvizsgálás után 29 került kiválasztásra további feldolgozásra. Ezzel illetve a 2/2012 téma keretében végzett szeizmikus munka eredményeivel a Zala terület aljzatdomborzati térkép megszerkesztéséhez szükséges adatok zöme bekerült a projekt adatbázisába A tervezett gravitációs feldolgozási munkák befejeződtek. Meghatároztuk a feldolgozási paramétereket, és a módszer adott területen való alkalmazhatóságának térbeli korlátait. A projekt fúrásadatbázisának szerkezetét aktualizáltuk, összhangba hoztuk az egyéb adatbázisok és metaadatbázisok szerkezetével. Az egyszerűsített adattábla 24 oszlopot tartalmaz. Elkészítettük a használatot segítő dokumentációt. Az adattári feldolgozás keretében a 30 kiválasztott forrás zöme digitalizálásra került. Körülbelül 60 térkép és szelvény került szkennelésre amely feléből vonalmű (shape) is előállt. Az adatbázist bővítettük a T-jam projekt aljzattérképével, és elvégeztük a korábbi adatrendszerekkel való összevetést. Pretercier medencealjzat domborzati térképének szerkesztése Meghatároztuk a gravitációs adatok alkalmazhatóságának feltételeit (regionális szűrés, 2. ill. 3. fokú függvényközelítés alkalmazása), elkészítettük a kritériumoknak megfelelő Bougueranomália-térképet, mely alapján az aljzatszerkesztéshez szükséges inter- és extrapolációk elvégezetők. 1. Szeizmikus sebesség függvények szerkesztéséhez szükséges adatok egységesesen kezelhető formátumra hoztuk. A sebességfüggvények szerkesztéséhez érzékenységi vizsgálatokat végeztünk, az egész területre érvényes sebességfüggvény rendszer előállításához. Ezzel megteremtettük a terület egészét lefedő sebességtér alapját. 2. Aktualizáltuk a pretercier fúrástáblát. 2.4. Apriori információkra támaszkodva új potenciálisan 101



perspektivikus területek kijelölése: Az R5 téma keretében meghatároztuk a 120°C-os izote rma által közbezárt területet, mint perspektivikus területet valamint az alaphegység hézagtérfogattal rendelkező részének kummulatív hőtartalom térképét. A javaslathoz felhasználtuk VKGA 2004 és 2009 évi alaphegységi karbonátok elterjedését ábrázoló térképét. A területek egy része korábbi vállalkozói kezdeményezés, más részét pedig azoktól függetlenül javasoljuk A területjavaslatok alapja az R5 téma keretében meghatározott geotermikus potenciál és a vállalkozói kezdeményezésekre adott szakvélemények voltak. Ezt figyelembe véve a 2013 évre a következő területekből lesz kiválasztva négy koncessziós tanulmány készítésre a már előzőleg kiválasztott Battonya terület mellé: Sor Név Kezdeményező 1 Szolnok PannErgy 2 Sarkad SWR 3 Ráckeve Aquaprofit 4 Nagykanizsa-Ny MFGI, Aquaprofit 5 Igal MFGI 6 Fertőd SWR 7 Mohács SWR 8 Nagyszakácsi MFGI 9 Tét PannErgy A Nagykanizsa Ny területet vállalkozói kezdeményezés alapján alakítottuk ki figyelembe véve a már korábbi Nagykanizsa néven futó koncessziós területet. Vállalkozói kezdeményezéstől független javaslatként szerepel a felsorolásban a Balaton-vonal illetve a Kapos-vonal térségében az Igal és Nagyszakácsi terület Előzetesen az MBFH témavezetővel egyeztetve a felsoroltakból a következőket javasoljuk koncessziós tanulmány készítéshez a 2013 évre: Battonya*, Sarkad, Szolnok, Ráckeve, NagykanizsaNy. A fentiek közül a Battonya geotermikus koncessziós terület érzékenység terhelhetőségi tanulmányának készítése már 2012ben elkezdődött MFGI, MBFH, NEKI


102


2/2012. MBFH Szénhidrogén koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok végzése Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:


A projekt két részre osztható: 1. 1.a./ Az MBFH felkérésére a 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet alapján a komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat végrehajtása és a vizsgálati tanulmány elkészítése. A közigazgatási szervek véleményének és adatszolgáltatásának beérkezése után a vizsgálati jelentés tervezetének elkészítése. Koncessziós terület javaslati dokumentációk készítése. A honlapon való megjelentetésre érkező vélemények értékelése után a végleges vizsgálati jelentés elkészítése. Együttműködés a 22-es projekttel. 1/b./ Az MBFH felkérésére vállalkozói kezdeményezések területén előzetes szakmai állásfoglalás készítése abból a célból, hogy a vállalkozó(k) által felterjesztett terület alkalmas-e koncesszióra való kijelölésre, a Bt. 9. § (1) szerinti előterjesztésre, felhívva a figyelmet azokra a „tisztázandó kérdésekre", bizonytalanságokra, amelyek az esetleges kiírást befolyásolhatják. 2. Módszertani kutatások Részvétel a hazai szénhidrogénekre vonatkozó CST szerint helyzetelemzés és potenciál feltárásában; Adatszolgáltatás a tároló-paraméterek pontosításához lyukgeofizikai paraméterek alapján; Integrált szeizmikus szelvényértelmezés az aktuális koncessziós területre; A koncessziós területre vonatkozó pretercier aljzat térképek előállítása; Konvencionális és nem konvencionális (folyamatos kifejlődésű) szénhidrogén előfordulások vagyon- és készletszámítási módszertani fejlődésének nyomonkövetése; Egységes adatbázis építés. Tervezett eredmények:

1. koncessziós tanulmányok, jelentéstervezetek, jelentések készítése szénhidrogén vonatkozásában és ahhoz kapcsolódó egyéb feladatok végzése (pl. területminősítés, koncessziós terület javaslati dokumentációk készítése) 2. Földtani modell pontosítást segítő módszertani kutatás: - kijelölt kutatási területen a válogatott lyukgeofizikai paraméterek értékelése, a mélység és anyagfüggő fizikai paraméterekre vonatkozóan törvényszerűségek és összefüggések bemutatása (pl. tömörödési trend) - MBFH-tól megkért és a Landmark rendszerben található szeizmikus szelvények közül értelmezés, az újraértékelt fúrások felhasználásával (aljzat mélység, formációk elterjedése), egyelőre 2D földtani modell pontosítás - Szeizmikus szelvényértelmezés, MBFH dokumentációk, régi térképek alapján a pretercier aljzat pontosítás, ami a geotermiával kapcsolatos feladatokkal is összefügg. - Hazai és nemzetközi szénhidrogén-vagyonbecslési módszerek összehasonlítása (pl. SPE, USGS, egyéb)

Elért eredmények:

1. Koncessziós feladatok (területnév, tanulmány, jelentéstervezet, jelentés dátuma): Battonya-Pusztaföldvár (2011.10.06, 2011.12.21, 2012.01.26), Szegedi-medence (2011.11.28, 2012.02.13, 2012.03.23), Nagylengyel-Ny (2012.03.07, 2012.05.24, 2012.06.26), Újléta (2012.06.11, 2012.08.28, 2012.10.05), Okány (2012.09.08, 2012.11.16, 2012.12.19), Dráva (2012.09.08, 2012.11.16, 2012.12.19), Becsehely (2012.11.30) 103



Koncessziós terület javaslatok: Battonya-Pusztaföldvár É: július 17., Battonya-Pusztaföldvár D: július 26., Szegedi-medence Ny: augusztus 8., Szegedi-medence DK: augusztus 30., Okány Ny: szeptember 10., Andrásfa: október 5., Okány K: október 12., Ságod: október 18., Rádóckölked: november 5. 2. Módszertan - A zalai kutatási területre kiválogatott fúrásokat előkészítettük, majd digitálizáltuk: É-on: Rád-1, Rád-2, Csdor-1, Ger-1, Va-1, Közép: Viszák-1, Pórszombat-1, Zalabaksa-1, Kerkabarnabás-1, Kustánszeg-1, Bajánsenye-M-1, D-en: Nagybakónak-1, Szőkedencs-Ny-1, Nagyrécse-M-1, Pat-7, Bag-1, Iharos-2. A trend vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy van egy Bajánsenyei és egy Sávolyi függvénnyel leírható trend, a többi fúrás karotázsadataiból szerkesztett trend görbéi a kettő közé esnek. Előzetes feltevésünk, hogy egy viszonylag szűk kutatási területen valójában csak egyetlen trend van és a jelenleg látható különbséget a negyedidőszaki tektonika okozza. - Az integrált szeizmikus szelvényértelmezés során a következő 10 db szelvény értelmezése megtörtént: D-2-D, D-2-F, SA-25, SA-30, SA-33, ZI-142, ZI-171-[1], ZI-174, ZI197, ZI-284, Az értelmezett horizontok: Pretercier aljzat, megkülönböztetés nélkül, miocén képződmények teteje, alsó pannóniai képződmények teteje. - 35 db begyűjtött szelvényből sikerült értelmezni 19 db-ot. Az időhorizontok mélységtranszformációja megtörtént. Az eredmények a Landmark munkaállomáson illetve a TF Cyprus szerverén lévő projektkönyvtárban találhatók.. A szelvények nyilvántartását és státuszát a Zala_2D_szelvenyek_VL.xls tartalmazza. A munka során az összes ponton megtörtént a különböző módszerekből származó, különböző típusú sebességfüggvények átszámítása egységes adatrendszerbe rendezése. Ennek eredményeként minden ponton, mindhárom szokásos sebességfajta (stacking, átlag, intervallum) előállt. Az adatokat együtt értelmezzük a geotermia projekttel, s ez alapján készül el a pontosított pretercier térkép. - A reálisan kitermelhető vagyon fogalmára javaslatot tettünk. és a problémakört ismertettük röviden. Ez beépült az egyes, a hazai energiastratégiához kapcsolódó, cselekvési tervek szakmai anyagába. M. Treesh: „Prospect and Play Assessment” c. tanulmánya (OGCI kiadv. 1998) és az SPE anyagai alapján folytattuk a szénhidrogén vagyonbecslési eljárások tanulmányozását. A fúrással fel nem tárt szénhidrogéntároló szerkezetek számának és várható vagyonának becslésére vonatkozó módszer tanulmányozása és leírása folyamatban van. - Az aktuális területi igényeknek megfelelő adatrendszer összeállítása folyamatosan készül. MBFH Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, MBFH Bányakapitányság (Miskolc), MOL


104


3/2012. MBFH Földtani és geofizikai adatrendszer megalapozása szénbányászattal kapcsolatos koncessziós tervek előkészítéséhez Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:


1. Karotázs digitalizáló program fejlesztése, intézeti honosítása, az archív anyagok minél hatékonyabb rögzítése érdekében. 2. Mélyfúrások digitalizálása. 3. Digitalizált mélyfúrások hitelesítése (litológia, geofizika) 4. Telepadatok adatbázisának létrehozása. 5. Szeizmikus szelvények gravitációs és mágneses adatok együttes értékelése. 6. Szeizmikus szelvények és mélyfúrási adatok együttes értékelése, szeizmikusan követhető rétegtani egységek azonosítása 7. Szerkezeti keretmodell kialakítása 8. Nagyfelbontású rétegtani modell kialakítása Tervezett eredmények:

Elkészült és tesztelt digitalizáló program, Szénkutató fúrások digitalizált állományának fejlesztése Szerkezeti és szekvenciasztratigráfiai szelvények a Borsodi és Nógrádi medencékre vonatkozóan Szerkezeti és rétegtani szempontból értékelt szeizmikus szelvények

Elért eredmények:

A karotázs digitalizáló program átadásra került (Lendvay PC), működőképes állapotban telepítésre került a Térképezési Főosztály „Korfu” elnevezésű grafikus munkaállomásán. A program kezelése betanításra került három intézeti dolgozónak (Jencsel H., Paszera Gy., Püspöki Z.). A program mellé kiegészítésként egy a relációs adatbázisokat LAS állománnyá alakító program is készült. Megtörtént 84 db nógrádi és 19 db borsodi szénkutató fúrás digitalizálása (Homokterenye_112, _114, _194, _195, _196, _197, _199, _200, _201, _202, _203, _209, _211, _212, _213, _214, _215, _217, _218, _220, _221, _222, _225, _230, _233, _235, _237, _238, Kisterenye_519, _483, _485, _486, Kisterenye_488, _489, _493, _494, _495, _496, _497, _498, _499, _500, _512, _513, _514, _515, _516, _517, _518, Mátranovák_189, _190, _191, _194, _195, _196, _197, _198, Mátraszele_162, _163, _164, _165, _166, _168, _172, Mátraverebély_34, _35, _37/28, _39,_40/25, _41/27, _42/24, _56, Nemti_154, _155, _156, _157, _159, Nagybátony_301, _316, _336, _337, _339, Szupatak_14_19, Vizslás_157, Kondó_115, _165, Nagybarca_70, _98, Radostyán_42, Sajókazinc_194, Sajómercse_55/a, _87, Sajószentpéter_102, Sajóvelezd_64, _65, Diósgyőr_261, _262, _301, _322, Sajóbábony_10, _12, _15, _16). (Lendvay PC) Elkészült három nógrádi szeizmikus szelvény szerkezeti értékelése (Vje-91, Sal-4, Sal-5) Megtörtént a szelvények kirajzolása a karotázskorrelációhoz (5 db szelvény) A szerkesztés alatt álló szelvények megtekinthetők a témavezetőnél. 105


Publikációk:


Kovács Z. – Lendvay P. (2012): Térinformatikai lehetőségek földtani és geofizikai adattári anyagok digitális feldolgozásában – Az elmélet és a gyakorlat találkozása (Debrecen, 2012. május 24-25) Fodor B. (2012): Hazai és nemzetközi készletszámítás összehasonlítása a Máza-Váralja-Dél-i feketekőszénkutatás zárójelentése alapján Debreceni Egyetem, MBFH


106


4/2012. MBFH Szénhidrogén potenciál felmérés az ásványvagyon stratégia támogatására Beszámolási időszak 2012

Témavezető Kovács Zsolt (előtte Dr. Nádor Annamária, Dr. Uhrin András)

Feladat ismertetése: A szénhidrogén potenciál felmérés alapfeladata országos áttekintő léptékben az ismert és potenciális anyakőzetek és tároló rendszerek lehatárolása, rezervoárgeológiai jellemzése, a migráció és csapdázódás folyamatainak vizsgálata, beleértve a nem-konvencionális szénhidrogénekre vonatkozó ismereteket is. A potenciál felmérés keretében kijelöljük, illetve tovább pontosítjuk a fő tároló, anya- és zárókőzeteket, (beleértve a nem konvencionális szénhidrogének képződményeit), azok geometriáját, litológiai, geokémiai jellemzését, továbbá jellemezzük a képződmények szénhidrogén generáló képességét, becsüljük tároló kapacitásukat, illetve süllyedés- és hőtörténeti medencemodelleket, valamint migrációs modelleket készítünk átnézeti léptékben. A potenciál felmérést a kitermelhetőségi és földtani, környezeti veszélyeztetettségi szempontokkal is kiegészítjük. A projekt célja a hazai hagyományos és nem konvencionális szénhidrogén-készletek értékelése, a jövőbeli konvencionális és nem konvencionális szénhidrogén-vagyon potenciál becslése a termelési technológiák és földtani szempontok figyelembevételével. A projekt feladata a Nemzeti Energia Stratégia részeként „A hazai energiahordozó vagyon hasznosítása: Készletgazdálkodási és hasznosítási cselekvési terv” céljaiban megfogalmazott stratégiai készletgazdálkodási feladatok megalapozása, illetve ezt követően a Cselekvési Terv későbbi aktualizálást elősegítő részletesebb potenciálbecslés. Tervezett eredmények:

• A potenciál-felméréshez szükséges információk áttekintése, adatbázisok szerkezetének tervezése. • A részmedencék földtani vagyonának áttekintése • A fő anya-, tároló-, fedőképződmények elterjedésének meghatározása és szénhidrogén-földtani jellemzése • Részmedencék szénhidrogén-földtani jellemzése • A konvencionális és nem konvencionális szénhidrogénekre vonatkozó részletes potenciálfelmérés készítése (tároló- és anyakőzetek, illetve a nem konvencionális szénhidrogénképződmények geometriájának további pontosítása, litológiai, geokémiai jellemzése, képződmények szénhidrogén generáló képességének és tároló kapacitásának vizsgálata, süllyedés- és hőtörténeti medencemodellek, illetve migrációs modellek készítése átnézeti léptékben, készletadatok pontosítása). • Numerikus és térképi adatbázis építése. • CH ásványvagyon nyilvántartásban való részvétel (jelenlegi alfanumerikus rendszer korszerűsítése térinformatikai rendszerré) az MBFH-tól kapott polygonok függvényében. • Szakmai konzultáció jelentések elbírálásában, szakértői vélemények készítése.

Elért eredmények:

• A részmedencék szénhidrogén-földtani jellemzése a rendelkezésre álló adatok alapján elkészült. A jellemzés szöveges leírást, jellemző rétegoszlopot és a részmedencére eső szénhidrogén előfordulásokat tartalmazza, a feltárt vagyon adatokkal. • A fő anya-, tároló- és fedőképződmények elterjedését az MFGI 107



fúrási adatbázisa alapján meghatároztuk, a képződmények elterjedésének szintfelületei elkészültek. A tárolóképződmények földtani leírása folyamatosan zajlik, párhuzamosan az adattári anyagok feldolgozásával, az eddigi eredmények a részmedencék leírásánál kerültek ismertetésre. • Térkép alapú adatbázis készült az MBFH Ásványvagyon Nyilvántartásában kezelt szénhidrogén bányaterületekről, ArcMap programmal kezelhető változatban. Az MBFH által táblázatos formában átadott, 2011. január 1-i állapotra vonatkozó szénhidrogénvagyon adatokat feldolgoztuk. A nyilvántartott bányaterületi lelőhelyeket EOV rendszerbeli koordinátákkal elláttuk és az MBFH-tól kapott poligonok által határolt területeken belül elhelyeztük. • Az egyes kőolaj- és földgáz előfordulások telepeinek földtani, teleptani adatokkal való jellemzése, adatbázisba vitele (folyamatos, az adatábla kb. 200 előfordulásra elkészült), az előfordulások térképi kontúrjainak digitalizálása, térképi alapú adatbázis fejlesztés, Magyarország szénhidrogén előfordulásai térinformatikai rendszerének kialakítása (ArcGIS alapú térinformatikai rendszer, a háttéradatok feltöltése folyamatos, működő rendszer), a szénhidrogén potenciálfelméréshez szükséges földtani horizontok térinformatikai rendszerbe építése (folyamatos, hét formációra elkészült). • Nem-konvencionális szénhidrogén előfordulások jellemzése, a vagyonbecslés bizonytalanságainak jellemzése, a témával kapcsolatos tájékoztató anyagok készítése folyamatosan történt. • Szakmai jelentések elkészítésében közreműködünk. A létrehozott adatrendszert felhasználtuk a Készletgazdálkodási és hasznosítási Cselekvési Terv kapcsolódó fejezeteinek elkészítéséhez és a szénhidrogén koncessziós tanulmányok területeinek szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzéséhez. • Az adatok elérési helye: \\SAMBA\public\Projektek\04_CH_POTENCIAL\Foldtani_jelentesek\ Reszmedence_Chfoldtan és \\SAMBA\public\Projektek\04_CH_POTENCIAL\cselekvési_terv\t erkep MBFH


108


5/2012. MBFH A magyarországi uránérc (és Th) potenciál felmérése Beszámolási időszak 2012. Feladat ismertetése:

Témavezető Lantos Zoltán

A hazai hasadóanyag (urán és tórium) potenciál felmérése és az ásványvagyont bemutató térinformatikai adatrendszer létrehozása. Ennek keretében archív adatok alapján összeállítjuk az ismert ércindikációk és potenciális ércelőfordulások listáját és földtani modelljüket. Az Országos Ásványvagyon Nyilvántartásban nyilvántartott, bányászattal érintett és megkutatott hasadóanyag készletek térinformatikai lehatárolása, a kapcsolódó készletszámítások áttekintése. Megfelelő adatsűrűség esetén egy kiválasztott pilot területrészen megkíséreljük a készletszámítás 3D földtani modellen alapuló voxel alapú ellenőrzését is. Urán és tórium készletek mennyiségének és elhelyezkedésének bemutatása (2012. évi ismertségi szinten). – Az MBFH és MÉV jelentés-nyilvántartásából a hasadóanyag kutatáshoz kapcsolódó, érc indikációt tartalmazó jelentések, területi zárójelentések és készletadatok, valamint az MFGIben rendelkezésre álló felmértség és összintenzitás (U és Th) térképek célirányos leválogatása. – Az MBFH és MÉV adattárakban leválogatott, a prognosztikus készletekre vonatkozó jelentések releváns adatainak digitalizálása. – A területek térinformatikai lehatárolása, a készletekre vonatkozó adatok térinformatikai feldolgozása. Adatbázisok építése és feltöltése. – Az urán ércesedések genetikai típusainak áttekintése szakirodalmi adatok alapján. Tervezett eredmények:

A magyarországi uránércesedések és ércindikációk áttekintése, archív adatok összegyűjtése. Az érctípusok elkülönítése, az egyes érctípusokra földtani modell bemutatása. A geofizikai és földtani megkutatottság, valamint a prognosztikus és megkutatott ásványvagyon bemutatása. Az ország uránérc potenciáljának felmérése, a releváns adatokból adatbázis építése és integrálása a meglévő adatbázisokba, a prognosztikus készletek térinformatikai lehatárolása. Részjelentés az adattári leválogatás eredményéről, a megkutatottságra vonatkozó adatokról és információkról. Működési jelentés az adatbázis feltöltés állapotáról, valamint a digitalizált és feldolgozott adatokról.

Elért eredmények:

¼-ed éves részjelentés az adattári leválogatás eredményéről, a megkutatottságra vonatkozó adatokról és információkról. ¾-ed éves működési jelentés az adatbázis feltöltés állapotáról, valamint a digitalizált és feldolgozott adatokról. Megtörtént a Földtani megkutatottsági nyilvántartásból a légi radiometriai felmérések áttekintése. Különböző feldolgozottsági állapotban, de a légi radiometriai adatok 25000-es méretarányban a hasadóanyag szempontjából számba jöhető területekről rendelkezésre állnak. A felmértségi térképek alapján az ország légi radiometriai felmértsége egyenletesen jónak mondható. A tervezésnek megfelelően időarányosan jórészt megtörtént a hasadóanyag kutatáshoz kapcsolódó és érc-indikációt tartalmazó jelentések és térképek archiválása és digitalizálása. A releváns 109


térképi anyagot raszteres állományként is archiváljuk, szükség esetén a raszteres állományokat georeferáljuk, majd a térinformatikai lehatároláshoz szükséges kontúrokat digitalizáljuk. A 77 db beszkennelt és archivált, releváns térképi adatokat tartalmazó raszteres állomány jelentős részének georeferálása is megtörtént. A nyers digitalizált és georeferált raszteres térképek területenként elkülönített digitális állományai a: M:\Nyersanyag_potencial\U\Terkepek könyvtárban találhatók. Az Ajkai valamint a Tatabányai kőszénmedencék esetében a lehatárolást a kőszenes adatbázisból vettük át. Az MBFH-val együttműködve a Mecsek-Öko közreműködését kértük a Nyugat-mecseki lelőhely térinformatikailag körülhatárolt készlettömbjeinek és az adatbázisban rendelkezésre álló készletadatok egyeztetésében. Részben vagy teljesen 64 db jelentés szöveges állományát archiváltuk pdf formátumban. A digitalizált jelentések az M:\Nyersanyag_potencial\U\Irodalom\MEV_Adattar_Jelentesek könyvtárba kerültek. A térinformatikai adatokból szervezett ArcMap állomány az M:\Nyersanyag_potencial\U\GIS\ uran_Lanti_2.mxd file-ban érhető el. Ezen belül 200 000-es méretarányú vektoros és a részterület kiterjedésétől függően 10 000, 25 000 vagy 100 000-es raszteres topográfiai alapon kerültek elhelyezésre az egyes előfordulásokról nyert raszteres és vektoros állományként létrehozott téradatok. A térinformatikai adatbázis az M:\Nyersanyag_potencial\U\GIS\uran_Lanti.mdb file-ban került elhelyezésre.


Elkészült az urán ércesedések genetikai összefoglalója: M:\Nyersanyag_potencial\U\Munka\Uran_ercgenetika.doc MBFH


110


6/2012. MBFH Magyarország ritkaföldfém potenciáljának kutatása Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:


Részben a 2011-es jelentés konklúziói alapján, részben pedig az azóta végzett irodalmi kutatások alapján 2012-ben a vörösiszap további meddőhányójának (Ajka) vizsgálata mellett további hazai perspektívikus képződményekre, illetve bányászati hulladékokra (meddőhányókra) terjesztjük ki a vizsgálatokat. Ezen belül a minták ICP-MS elemzése, ásványtani vizsgálatok a ritkaföldfémek ásványtani, geokémiai kötődésének vizsgálatára. A 2012-es évben először összegezzük és értékeljük a magyarországi földtani képződmények RFF megkutatottságát az irodalmi adatok fényében, majd az egyes perspektívikus területek (vörösiszap-Ajka, homokok, kavicsok, Mn-érc, vulkáni lepusztulásból származó agyagok) felderítő vizsgálata következik egy-két minta begyűjtésével és ICP-MS mérésével. A 2011-es év után 2012-ben folytatjuk a vörösiszap ritkaföldfém potenciáljának felmérését részletesebb mintavételezéssel, elemzésekkel, valamint ásványtani-geokémiai vizsgálatokkal. A részletesebb mintavétel és elemzés célja, hogy a meddők homogenitását ellenőrizve megbízhatóbb készletszámítást tudjunk végezni. Ezt a munkát az almásfüzítői vörösiszaptárolón végezzük el, ahol legalább 4 ponton mélységi mintavételezést végzünk és a fúrásos mintánkat legalább 50 cm-enként megelemezzük. A további lehetőségek felkutatására radiometrikus méréseket végzünk egyes perspektívikus területeken. Tervezett eredmények:

A perspektívikusnak ítélt formációkból reprezentatív és részletes mintagyűjtés. A begyűjtött minták ICP-MS ritkaföld és nyomelem, valamint részben ICP-OES főelem mérése, értékelése. A kiválasztott mintákon ásványtani vizsgálatok végzése. A vörösiszap mérésekből és a korábbi adatok alapján ritkaföldfém készletbecslés végzése a hazai vörösiszapra, valamint a többi vizsgált formáció előzetes potenciálbecslése. A munkáról negyedévenként előrehaladási, a végén zárójelentés megírása.

Elért eredmények:

Begyűjtöttünk összesen 101 mintát a kiválasztott reprezentatív formációból. A begyűjtött mintákból kiválogatott 87 mintából ICP-MS elemzéseket végeztünk a ritkaföldfém tartalom meghatározására. Ebből 39 agyag és homokminta, 16 ajkai vörösiszap minta, 27 almásfüzítői vörösiszap valamint 5 mangánérc minta volt. A mangánérc mintákat az MFGI múzeumából szereztük be. Radiometrikus terepi méréseket a balatonrendesi anomális területen 3 terepi kiszállási nap keretében végeztünk. Ennek során először az anomália területét derítettük fel kézi detektoros mérésekkel, majd a területen két keresztszelvényben ásott és kézifúróval fúrt lyukakból 11 pontban geokémiai mintát vettünk kb. 60-100 cm mélyről (4. negyedév vállalása). A lyukakban nagy pontosságú radiometrikus méréseket végeztünk (mérési idő pontonként 30 „élő” perc + kalibráció minden mérés előtt). Háttérként egy radiometrikus mérést végeztünk a közeli perm vöröshomokkő bánya bejáratánál is. A begyűjtött mintákat geokémiai és laboratóriumi radiometriai méréseknek vetettük alá. A vizsgált Σ REE+Y tartalma 147-223 mg/kg között van amely a földkéreg átlaga körül van, azaz nem jelent jelentősebb dúsulást. Jelentősebb dúsulás csak az egyik limonitos konkrécióban 111


észlelhető, ahol a földkéreg átlagának négyszeresét mértük (683 mg/kg). Ebben a mintában az U tartalom is magasabb (66mg/kg). Az ICP-MS-sel és a laboratóriumi radiometriai méréssel meghatározott U és Th tartalom jó egyezést mutat. Az ásványtani vizsgálatok keretében röntgen diffrakcióval megállapítottuk a homokok és agyagok ásványos összetételét, valamint nehézásvány-vizsgálatra kiválasztottuk a 4 legnagyobb RFF tartalommal jellemezhető törmelékes üledékes mintát Nemtiből és Nagykovácsiból. A mikroszondás vizsgálatokkal is megtámogatott ásványspektrumokat összegezve meg kell állapítanunk, hogy ezekben a mintákban ritkaföldfém-hordozó ásványok viszonylag ritkák. Ezt a geokémiai vizsgálatok is igazolták. Publikációk:


Dobosi G., Polgári M., Sipos P. Török K, Bartha, A., Fügedi, U., Jordán Gy. (2012) A Föld ritkaföldfém-lelőhelyei és a hazai lehetőségek vizsgálata. Bányászati és Kohászati Lapok, 145, 8-17. Dobosi Gábor – Török Kálmán: Ritkaföldek geológus szemmel. Rare Earth Elements from Geochemical Viewpoint. Magyar Tudomány, 2012. május, 541-554. -


112


7/2012. MBFH A szén-dioxid föld alatti elhelyezésre potenciálisan alkalmas területek lehatárolása és jellemzése Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:


Európában, a „Klíma- és Energiacsomag” 2009-es elfogadását követően prioritásként szerepel a szén-dioxid leválasztás és föld alatti elhelyezés (CCS) technológiai lehetőségeinek vizsgálata, a tárolás földtani feltételeinek kialakítása a mélybeni elhelyezés hosszú távú biztonságossága céljából. A Klíma- és Energiacsomag részeként elfogadott 2009/31/EK uniós Irányelvből fakadóan Magyarország számára kötelező a szén-dioxid elhelyezésére alkalmas földtani objektumok számbavétele. A feladat hazai kiindulási alapja 77/2011 (X.14) OGY határozata. Az elmúlt 5 évben és különösen a 2010-2011. év során végzett feltáró vizsgálatok megállapították, hogy hazánkban igen jelentős - legalább 1 milliárd tonna - tárolási potenciál áll rendelkezésre leművelt szénhidrogén telepekben valamint regionális elterjedésű sósvizes rezervoárokban. A 2012. évben a kutatási tevékenység fő célja elsősorban a sósvizes rezervoárok pontosabb lehatárolása, illetve a tárolt pórusfluidumok regionális léptékű vízgeokémiai jellemzése volt. Mindezek mellett, a szén-dioxid-tárolás terhelhetőség és érzékenységvizsgálat, valamint a mélyfúrás geofizikai adatok tárolás szempontú vizsgálati módszertanának kidolgozásával az új jogszabály által meghatározott tevékenységet kívántuk előkészíteni. A mintaterületek ásvány-kőzettani, vízgeokémiai vizsgálatával, a természetes analógiák tanulmányozásával korábban szerzett tapasztalataink felhasználásával a széndioxid hosszú távú viselkedése és így a tárolásbiztonság kérdésével folytattuk a 2011. évi munkánkat. A 2012. évben a projekt egyik célja a szén-dioxid föld alatti elhelyezésre valamint a földtani közeg energetikai célú hasznosítására potenciálisan alkalmas területek lehatárolása és jellemzése volt. Tervezett eredmények:

1)Szén-dioxid tárolására vonatkozó terhelhetőség, érzékenységvizsgálat módszertanának kidolgozása; 2) Szolnoki Formáció dunántúli előfordulásról vastagságtérkép pontosítása szeizmikus adatokkal (amennyiben a szelvények a megfelelő formátumban rendelkezésre állnak); 3) Volumetrikus becslés pontosítása Szolnoki Formációra (homokagyag viszonyok, effektív porozitás) I.; 4) Adott mintaterület földtani viszonyait leginkább jellemző fúrások (15-20 db) leválogatása. 6) Alföldi területek hidrogeokémiai - hidrogeológiai viszonyainak értékelése 2011-ben kidolgozott módszertan alapján; 7) Kiválasztott mintaterületek és mintafúrások karakterizálása vízgeokémiai, kőzet-ásványtani, lyuk geofizikai, lyukszerkezeti és szeizmikus paraméterek alapján; 8) Mélyfúrás-geofizikai szelvények ellenőrzése, korrekciója és összehitelesítése. 9) A kiválasztott terület felszín alatti kőzettérfogatának petrofizikai tulajdonságait jellemző paraméterek meghatározása, jellemző fúrások alapján.

Elért eredmények:

a) A 2012. év folyamán a terveknek megfelelően kialakításra került egy szén-dioxid specifikus, komplex érzékenyég és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány szerkezete, amely alkalmas lehet egy adott „koncessziós” terület ilyen jellegű megvizsgálására és előzetes következtetések levonására. b) Egységes megközelítéssel részletes, országos elterjedés és 113


vastagságtérkép megszerkesztésére is sor került a Szolnoki Formáció tekintetében, amely jó alapul szolgált a formáció széndioxid tároló kapacitásának megbecsüléséhez. c) A részletes tárolókapacitás-becslést, a geotermikus és szénhidrogén potenciál-becsléssel összhangban, részmedencénként végeztük el. d) Elvégeztük egy Szolnoktól É-ÉK-i irányba eső, úgynevezett mintaterület részletes földtani, tektonikai, mélyfúrás-geofizikai, szeizmikus és vízgeokémiai vizsgálatát annak meghatározására, hogy az előzetesen alkalmasnak látszó terület mennyire alkalmas szén-dioxid föld alatti tárolására.

Publikációk:


elérhetőség: Samba\public\Projektek\2012_projekt_jelentes_1\4.negyedév\lektor ált jelentések\MBFH feladatok zárójelentés\07_2012_zaro Lévai Gy. et al. (2012): Effects of supercritical carbon sioxide on rocks having carbon dioxide storage potential. Hun. Jour. Ind. Chem. 39, 433-436. Király Cs. et al. (2012): A natural site for CO2 storage in the Little Hungarian Plain (western Hungary). Geophys. Res Abs. 14, EGU2012-12814 Szamosfalvi et al. (2012): The potential options of storing CO2 in saline reservoirs in Hungary. European Geologist, 33, 2628. Tóth Gy. et al. (2012): Mélységi pórusterek konkurens és harmonizált használata, különös tekintettel a széndioxid földtani tárolására Magyarországon. A CCS technológia nemzetközi és hazai helyzete és lehetőségei, 2012.04.24. Konferencia, Budapest Falus Gy., Szamosfalvi Á. (2012) CCS-technológia általában, helyzete a világban, az EU-ban, lehetőségek Magyarországon. A CCS technológia nemzetközi és hazai helyzete és lehetőségei, 2012.04.24. Konferencia, Budapest MBFH


114


8/2012. MBFH Geotermikus védőidom kijelölés megalapozása modell-fejlesztésekkel Beszámolási időszak 2012. Feladat ismertetése:

Témavezető Tóth György

A Bányászatról szóló törvény (Bt) szerint a geotermikus energiahasznosítások esetében védőidomot kell kialakítani. A Bt legutóbbi Vhr. tervezete szerint a védőidomot az MBFH fogja kijelölni, a MÁFI és ELGI együttműködésében végzett értékelések alapján. Az értékelések legfőbb módszerét a bányavállalkozó által végzett kutatások zárójelentése alapján készített, a legjobb technológiát jelentő víz- (fluidum-) áramlási és hő-transzport modellezések jelentik. A védőidomok kijelöléséhez tartozik még a védőidomokon kívüli térrészekre vonatkozó hévíz- és geotermikus energiagazdálkodás megalapozása is, melyhez a védőidomo(ka)t magába foglaló regionális rendszer modellezései szolgálnak alapul. Határokkal osztott helyzet esetében ezek a feladatok bővülnek a regionális modellek szomszéd országgal egyeztetett változatának kialakítása útján. 2012-ben a regionális modellezések mintaterületéül az észak-dunántúli térséget választottuk, bemutatva egyúttal a modellezések alapfeltételét biztosító geofizikai, vízgeokémiai és MFGI-s megfigyelő-hálózati adatok felhasználási lehetőségeit. Tervezett eredmények:

Jogszabály előkészítéséhez kapcsolódó tevékenységek, (1) • Módszertani alapok kidolgozása, a hatásidom és a védőidom kapcsolatrendszerének tisztázása, Szakértői anyagok készítése a Vhr. véglegesítéséhez szükséges tárcaközi tárgyalásokhoz. Jogszabály előkészítéséhez kapcsolódó tevékenységek, (2) • Módszertani alapok második részének kidolgozása Termelő-visszasajtoló rendszerek modellezési mintapéldáinak kialakítása repedezett, porózus és vegyes rendszerek esetére. • A védőidom kijelöléséhez szükséges információk körének meghatározása a földtani modell függvényében. Az Észak-dunántúli regionális mintaterületek területére koncepcionális modell kialakítása, a szükséges adatgyűjtések megkezdése, a kalibrációhoz is szükséges vízgeokémiai és MÁFI-s monitoring-adatok feldolgozása. A térségben végzett TransEnergy nemzetközi geotermikus és hévízhasznosítási projekt idevágó értékeléseinek továbbfejlesztése. A jogszabályi feltételeknek megfelelő feladatok ellenőrzése, kiválasztott területekre • A lokális védő-idomrészek fejlesztése, a modellezések elvégzése különböző lehetséges térbeli és időbeli szcenáriók figyelembe-vételével. • A regionális rendszerek modellezésének megkezdése, a termelés nélküli változatok kalibrációs folyamatának bemutatása a hidrogeokémiai és izotópadatok alapján, • az eddigi terhelések (termelések és visszatáplálások) hatásának és kölcsönhatásának elemzése. Módszertani alapok fejlesztése: a lokális (karotázs és fúrómagvizsgálat) és a területi (nagyléptékű) hidrogeológiai paraméterek közti eltérések szerepe a modellalkotásban.

115


Elért eredmények:

Megszületett a Bányatörvény végrehajtási rendelete a geotermikus védőidomról, elkészítettük azon geotermikus energiai-gazdálkodási javaslatainkat, melyek a védőidom kijelöléssel együttesen segíthetik a jogalkalmazókat, határokon belül, és határokkal osztott esetekben is. Mindezek mellet elkészültek azok a modellezési mintaalkalmazások, melyek a leggyakrabban előforduló esetekre vonatkoznak: így a porózus, a repedezett és a kettő kombinációjaként jelentkező vegyes típusú rezervoárokra. A védőidomon kívüli, de a védőidom fennmaradásához szükséges regionális gazdálkodási térrészre vonatkozóan elkészítettük az ÉDunántúli mintaterület regionális modelljét, előkészítve annak kalibrációjához szükséges vízgeokémiai adatokat és vízszintmegfigyeléseket. Ez utóbbiakat abból a szempontból is vizsgáltuk, hogy hogyan lehetne a megfelelő gazdálkodási rendszer ellenőrzését, és így a kialakított védőidomok fennmaradását biztosítani modellezéssel támogatott monitoring-kutak kialakításával. Samba:\Projektek\GT_VEDOIDOM\Jelentes_Beszamolo

Publikációk: Tóth György (MFGI): A regionális hidrogeológiai rendszerek és a hévíz visszatáplálás közötti kapcsolat, MTA Hidrogeológia Albizottság előadóülése, Budapest 2012. november 28 Tóth György, Szűcs Andrea, Szőcs Teodóra (MFGI) : Mélységi pórusterek konkurens és harmonizált használata, különös tekintettel a széndioxid földtani tárolására Magyarországon, in: "A CCS technológia nemzetközi és hazai helyzete és lehetőségei", Konferencia, 2012. április 24. Tóth György - Rotárné Szalkai Ágnes - Szőcs Teodóra (MFGI): A hidrogeológiai modellezés, a vízgazdálkodás és a geotermikus energiagazdálkodás kapcsolatai, Új utak a földtudományban, 2012. október 17 Közreműködő szervezetek: Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: -

116


9/2012. MBFH Magyarországi bányászati és ércfeldolgozási zagytározók földtani felmérése, környezeti hatásainak vizsgálata Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Vatai József

A külső hatásokra bekövetkező katasztrófahelyzetek kockázatának csökkentése érdekében fontos ismernünk a pontos földtani, geotechnikai viszonyokat. De ugyanúgy lényeges a folyamatos, vagy haváriaszerű szennyezések prognosztizálása, hiszen azok környezetünket közvetlenül veszélyeztetik. Elsőként az ország területén meglevő zagytározók minősítését, kockázati besorolását kell elvégezni egy általunk kialakított mátrixrendszer szerint. Az almásfüzitői tározók területén egy olyan komplex módszertani kutatás elvégzése a cél, amely a későbbiekben a többi tározó kockázati értékelésénél is használható. Feladatok részletezése: − Adatgyűjtés (földtani, geofizikai, hidrogeológiai, hidrológiai, geokémiai, geotechnikai) − Értékelő mátrix kialakítása a zagytározók minősítéséhez − Szeizmikus állékonysági vizsgálatok − Légifotó kiértékelés, DTM feldolgozás − Terepi földtani, hidrogeológiai felmérés − Mintavételek (talaj, kőzet, iszap, talajvíz) egyrészt geokémiai céllal, másrészt a modellhez szükséges input adatok biztosítása érdekében − Geokémiai laboratóriumi vizsgálatok − Geotechnikai mintavételek, mérések megkezdése, geotechnikai laboratóriumi vizsgálatok − Vízföldtani modell kialakítása, paraméterezése, adatokkal való feltöltése − Földtani térkép elkészítése − Földrengés-veszélyeztetettségi és talajfolyósodási vizsgálatok − Gátállékonysági vizsgálatok Tervezett • Értékelő mátrix a zagytározók minősítéséhez eredmények: • Földtani térkép elkészítése. • Hidrogeológiai, geokémiai észlelések, vizsgálatok. Az eredmények alapján a hidrogeológiai modell építése. • Geokémiai mintavételek segítségével a tárolt anyag és a gátanyag kölcsönhatásának vizsgálata • Geofizikai vizsgálatokkal a gát teljes hossza szerkezetének, összetételének felmérése • Down-hole vizsgálatok a tározóterek alatti földtani felépítés megismerésére, valamint adatszolgáltatás a talajfolyósodási vizsgálatokhoz • Földrengés-veszélyeztetettségi vizsgálatok • Talajfolyósodás meghatározása Gátállékonysági vizsgálatok (plaxis modellezés) Elért eredmények: A kutatási tervben megfogalmazott feladatokat az év során folyamatosan végeztük. Az év végéig kissé lemaradásban voltunk a tervekhez képes. A tervezettekhez képest feladataink kibővültek, a Budapesti Bányakapitányság felkérésének eleget téve nem csak a VII. zagytározót és környezetét vizsgáltuk, hanem az I-VI. tározótereket és az almásneszmélyi tározóteret is. Többek között emiatt is tolódtak vizsgálatok és értékelések 2013-ra, 117


de minden feladat úgy lett ütemezve, hogy a megállapodásban meghatározott időpontra biztosan befejeződjön. Elkészült a zagytározó minősítés, a földtani térkép, a geofizikai vizsgálatok jelentős része (igaz ugyan hogy a szeizmikus vizsgálatok szeizmikus forrás hiánya miatt elmaradtak). Megtörtént a vízföldtani, geokémiai modell felépítése. Elkészültek a földrengés-veszélyeztetettségi vizsgálatok, valamint a talajfolyósodási hajlam vizsgálata. Az archív fúrásokat és azok vizsgálati eredményeit felhasználva és a geofizikai mérési eredményekkel kiegészítve elkészült a VII. tározó gátjának állékonysági vizsgálata, modellezése. Az eredményeket értékelve látható, hogy a tározótérből folyamatosan szivárognak anyagok a talajvízbe (lásd magas fluor tartalom). A hidrogeológiai modell (és a korábbi hidrogeológiai helyzet) ismeretében az kijelenthető, hogy a háttérben a karsztvízszintek a bányáskodás felhagyásának következtében emelkednek. Legszebb példája az egy időre eltűnt Lilla-forrás újbóli megjelenése. Ez mindenképpen azt mutatja, hogy a megváltozott körülményekre tekintettel kell lenni a tározóterek bezárását követően is. A gátállékonysági modellezések felhívták a figyelmet arra a hiányosságra, hogy jelenleg nincs előírt fontossági és biztonsági tényező a zagytározók gátállékonyságára vonatkozóan. Publikációk: Közreműködő szervezetek:

Budapesti Bányakapitányság, GEORISK Kft., BMGE Geotechnikai Tanszék, Hydrosys Labor Kft., MTA CSFK, ML-Geotechnika Kft., Csiszér Henrietta


118


10/2012. MBFH Bezárt bányászati hulladékkezelő létesítmények felmérése és kockázati besorolása Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Kiss János

Inert minősítést alátámasztó geokémiai munkák; Szűrési módszertan tesztelése; a szűrés kivitelezése; Az adatbázis feltöltése a térinformatikai rendszerbe Az internetes megjelenés kiegészítése, javítása Kataszteri jelentésekből adatbevitel (inert bányászati hulladékkezelők); 10000-es topotérkép alapján további helyszínelés; A kataszteri jelentések adatainak a frissítése esetenként indokolt, ennek megtervezése és a reambuláció megkezdése a kockázati besorolás alapján; − Párhuzamos nemzetközi munkák figyelése Tervezett − Az inert bányászati hulladékok listájának geokémiai eredmények: megalapozása; − Szűréshez szükséges adatrendszer elkészítése; − Tesztelt szűrési módszertan alapján szűrés; − A szűrési kritériumoknak megfelelő alaptáblák. − Az EU jelentéshez a végleges adatrendszer összeállítása; − A szűrés eredményeinek interneten való megjelenítése; − A direktíva teljesítésének nemzetközi tapasztalatai − Az archív adatok pontosítása, adatfeltöltés; − A műszaki stabilitás szempontjából indokolt objektumok koordinátáinak pontosítása a kataszteri helyszínrajzok alapján; − Terepi reambuláció kockázati besorolás szerint sorrendben, az adattári adatok ellenőrzése, kiegészítése. Az inert bányászati hulladékok listájának geokémiai • Elért eredmények: megalapozása; Az anyag elkészült, a táblázatokat és egy rövid szöveges magyarázatot az MBFH témafelelősének elküldtük; • Szűréshez szükséges adatrendszer elkészítése; Az előszűréshez használt alaptáblák kibővítésével létrehoztunk egy olyan táblázatos adatrendszert, amely tartalmazza az előszűrés és a szűrés összes vizsgált paraméterét. A táblázat lehetővé teszi az össze meglévő paraméter alapján a rangsorolást. • Tesztelt szűrési módszertan alapján szűrés; Kidolgoztunk egy pontozásos rendszert, amely a veszélyesség sorrendjében és az „elővigyázatossági alapelv” alapján automatikusan rangsorolja a bányászati hulladékkezelő objektumokat. • A szűrési kritériumoknak megfelelő alaptáblák; Az alaptáblák az előszűrési és szűrési rangsorolással előálltak. • A szűrési kritériumoknak megfelelő alaptáblák az anyagtartalom szempontjából legveszélyesebb objektumokra (511 db) elkészültek és beépültek a térinformatikai rendszerbe; Alaptáblák: ZAGYTÁROZÓK: ÉRCES MEDDŐHÁNYÓK, SZENES

− − − − − − −

MEDDŐHÁNYÓK

Térinformatikai adatbázis: • Az EU jelentéshez a végleges adatrendszer összeállítása; Elkészült a „Bezárt bányászati hulladékkezelő létesítmények nyilvántartása és kockázati besorolása” című összegző jelentés (leadva az MBFH-nak, lásd adattár). Illetve felkerült az internetre, a 119


Publikációk:


következő cím alatt: http://elginfo.elgi.hu/mwf/mwf2012.pdf • A szűrés eredményeinek interneten való megjelenítése; Az objektumokat az MBFH-val egyeztetett attribútum-tartalom mellett a maps.google.com internetes szolgáltatás alkalmazásával jelenítettük meg, egy rövid HTML ismertetővel magyarul és angolul is. Az elkészült anyag megtekinthető a www.mbfh.hu honlapon (a baloldali menüsorban a közszolgáltatások/nyilvántartások menüpont alatt), illetve következő közvetlen világhálós elérési címen: http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=537&l ng=1 • A direktíva teljesítésének nemzetközi tapasztalatai Az ír és a magyar nyilvántartás mellett megjelent Anglia-Wales nyilvántartása, ami lehetőséget ad a tanulmányozásra. A tapasztalatokat az év végi jelentésben fogjuk összefoglalni. • Kataszteri jelentésekből adatbevitel Komárom-Esztergom Megye, Nógrád Megye, Pest Megye és Heves Megye kataszteri jelentéseinek feldolgozása a stabilitás szempontjából veszélyes inert bányászati hulladékkezelő objektumok kiszűrése céljából elkészült. • 10000-es topotérkép alapján további helyszínelés Koordináta meghatározások, helyszínelések folyamatosan készülnek; • A kataszteri jelentések adatainak frissítése Terepi reambulációk: 26 objektum adatainak feldolgozása és bevitele, ebből 14 objektum 2011-ben, 12 objektum 2012-ben volt terepen ellenőrizve. A reambulációk adataival frissítve lettek az alaptáblák. 1. Bezárt bányászati hulladékkezelő létesítmények nyilvántartása (publikus internetes felület (http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=537& lng=1) 2. Jordán Győző: Módszertani javaslat a bezárt bányászati hulladékkezelő létesítmények kockázati rangsorolására — a szűrésre („Tier 1” kockázati szűrési szint), részjelentés, készült a „Bezárt bányászati hulladékkezelő létesítmények nyilvántartása és kockázati rangsorolása” E7/2011 és 10/2012 számú MBFH téma keretében, Kézirat, MÁFGBA 3. János Kiss, Győző Jordán, Gergely Detzky, László Vértesy, Tamás Müller, István Zsámbok, György Paszera, Ágnes Gulyás, Gabriella Őri, Károly Rádi, Viktor Hermann, Csaba Jerabek, Ahmed Abdaal, Júliánna Albert: Inventory and risk classification of closed mine waste facilities for Hungary, MBFH–ELGI–MÁFI cooperation (10/2012), Manuscript, MÁFGBA 4. Kiss János, Jordán Győző, Detzky Gergely, Vértesy László: Bezárt bányászati hulladékkezelő létesítmények nyilvántartása és kockázati besorolása, (szóbeli előadás), a Magyar Geofizikusok Egyesületének Földtudományi és Környezetvédelmi Vándorgyűlése és Kiállítása, Miskolc, 2012. szeptember 27–29. Halimba Zrt, MAL, Mecsek-Öko Zrt., MOTIM, RekDep Kft., TKV Kft.

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: 120


11/2012. MBFH Földtani veszélyforrások vizsgálata. Reambuláció, a térképi és a hozzájuk kapcsolódó adatrendszerek harmonizációja Beszámolási időszak 2012. Feladat ismertetése: 1.

2.

3.

4.


A felszínmozgásra hajlamos területek földtani felépítésük, geotechnikai és vízföldtani tulajdonságaik miatt külső, vagy belső folyamatok eredményeként a korábbi egyensúlyi állapot megváltozik. A balatoni magaspartok térségében előforduló földtani képződmények mechanikai szempontból eléggé instabilak. A felszínmozgásos földtani alapjainak, a különböző csuszamlásos jelenségek, bélyegek veszélyforrások felméréséhez a pontosított kataszter mellett nagy segítséget nyújtanak a digitális domborzatmodellezés, a távérzékelés és más térinformatikai adatok. A kutatási program folytatásában törekedni kell arra, hogy az egyes mintaterületek terepi bejárását a távérzékelési, térinformatikai adatok is segítsék. A csúszásveszélyes területek regionális tervezési, építési, hatósági döntéselőkészítéséhez jól használható módszertani útmutató kidolgozásához az eddigi terepi módszereken túl mintaterületek mozgásainak monitoringjára, valamint fúrásos kutatásra, anyagvizsgálatokra is szükség van. Ilyen terület lehet a már terepi módszerekkel dokumentált Balatonakarattya térsége. A módszertan kidolgozása során a veszélyforrások földtani okainak pontosabb feltárása, folyamatainak prognosztizálhatósága érdekében közelebb kell hozni egymáshoz a mérnöki és a geológiai szemléletet. Termék: 1:10.000 m.a-ú térkép(ek) Egy minél teljesebb adatbázis kialakítása az országban található földtani veszélyforrásokról. A már kialakított és létrehozott adatrendszer kiegészítése más adatbázisokban felmérése, ellenőrzése, az adatok egy részének a meglevő rendszerbe illesztése Bányakapitányságok, Katasztrófavédelem, Tűzoltóság adatbázisainak feldolgozásával. Különböző települések, mint mintaterületek területrendezési tervekhez kapcsolható potenciális földtani veszélyforrásainak felmérése és prognosztikus vizsgálata, illetve az adott területek minősítése a tervben szereplő területhasználat földtani közeget veszélyeztető, illetve az adott földtani közegnek az adott területhasználatot befolyásoló prognosztizálható hatása alapján. Módszertani kutatásként el kell végezni a feladatot Leányfalu község területére, Dunabogdány és/vagy Tahitótfalu feldolgozása a leányfalui tapasztalatok alapján. Termék: 1:50.000 vagy 1:100.000 m. a-ú alaptérképek, légifotó feldolgozás, térképre illesztés, földtani értelmezés. A már elkészült Tolna megyei földtani veszélyforrások adatbázisa alapján a korábban felvett területek reambulációja, azok felülvizsgálata, területek pontosítása. Térinformatika alkalmazásával lejtőkategória szűrések, új elemként ezek kombinációja a kőzetek geotechnikai, állékonysági tulajdonságaival, előzetes prognózis térkép.


1.

2.

3.

Felszínmozgással zavart települések közül kiválasztott területen a korábban felvett térkép aktualizálása földtani terepbejárással, térképezéssel, fúrásos mintavétellel, laboratóriumi vizsgálatokkal és geofizikai mérések végzésével. Célszerűen geotechnikai szakember bevonásával. Veszélyeztetettségi térkép elkészítése a mintaterületen. Jelentés, a korábban készített módszertani összefoglaló kiegészítése az új tapasztalatokkal. (Felelős: Vatai J.) A különböző szerveknél: Bányakapitányságok, Katasztrófavédelem, Tűzoltóság megtalálható nyilvántartások begyűjtése, felmérése, ellenőrzése. (Felelős: Füsi B.) Leányfalu mérnökgeológiai értékelése magyarázóval és térképekkel. Terepi bejárással, térképezéssel, anyaggyűjtéssel 121


4.

Elért eredmények:


az MBFH-val közösen egyeztetett másik (Dunabogdány és/vagy Tahitótfalu) mintaterület feldolgozása, vizsgálata. (Felelős: Szurkos G.) Elkezdtük a Fejér megyei tapasztalatok alapján Tolna megye földtani veszélyforrásainak reambulációját, a megye ilyen témájú feldolgozását terepi bejárással, légi fotó feldolgozással, adat és térkép begyűjtéssel. (Felelős: Szurkos G. )

1. Balatonvilágos térségének alaptérképe elkészült, amely felhasználásával a terepi reambuláció és a vízföldtani észlelések első szakasza megtörtént. Jelenleg is folyik a terepmodell feldolgozása. Elkészült a különböző szintváltozatok – földtani térképek, lejtőkategória térkép, légifotó kiértékelés – harmonizálása, felhasználva különböző terepi jegyzőkönyvek leírásait. A vizsgált területen megtörtént a terepi földtani reambuláció, megtörténtek a vízföldtani észlelések, valamint geofizikai méréseket is végeztünk a terepbejárás során felmerült kérdések tisztázása illetve pontosítása érdekében. A vízmintaelemzések megtörténtek. A balatonvilágosi partvonalnál geoelektromos méréseket végeztünk. A geofizikai méréseket még szeretnénk a későbbiekben néhány helyen folytatni, mert szükségesnek látszik még néhány helyről pontosabb információ. Megkezdődött a terület DTM modellje, valamint a légifotók és a terepi bejárások adatainak együttes feldolgozása. Az eredmények GIS alapú feldolgozása folyamatban. 2. Folyamatos a Bányakapitányságoktól, Katasztrófavédelemtől, Tűzoltóságtól eddig kapott adatok rendezése. A vis maior jegyzőkönyvek események koordinátákkal való ellátására előkészítettük a digitális adatrendszert és megkezdtük a súlyponti koordináták összegyűjtését. 3. Az előzetes terveknek megfelelően készül Leányfalu területének mérnökgeológiai értékelése magyarázóval, hat alaptérképpel és az azokból levezetett Építésalkalmassági térképpel. Elindult a leányfalui tapasztalatok alapján Dunabogdány – Tahitótfalu területének mérnökgeológiai értékelése a különböző alaptérképek előkészítésével (légifotó kiértékelés, földtani alaptérképek). 4. Folyamatban van Tolna megye földtani veszélyforrásainak terepi ellenőrzése. -


122


12/2012. MBFH A felszínmozgással érintett területek felülvizsgálata. Módszertani kutatás és fejlesztés Beszámolási időszak Témavezető 2012 Füsi Balázs Feladat ismertetése: − 12b: Korábbi geofizikai vizsgálatok összegyűjtése, irodalmi áttekintés, felmértségi térkép elkészítése a Gerecse északnyugati előterében a földtani térkép pontosításához és a szerkezeti zónák kijelöléséhez. − 12b: A Gerecse északnyugati előterében az eddig ismert felszínmozgási kataszter frissítése és terepi ellenőrzése. Ismert, de a kataszterben nem szereplő helyszínek felvétele és a már kidolgozott szempontok szerint történő dokumentálása. − 12c: Az Ercsi-Dunaújvárosi vizsgálati terület lehatárolása, − 12c: A hidrogeológiai vizsgálatokhoz szükséges adatok körének meghatározása − 12c: A felszín alatti vizek állapotát befolyásoló antropogén hatók számbavétele (adatgyűjtés) − 12c: A kiegészítő terepi mérések és vízmintázások körének meghatározása és minták vétele anyagvizsgálati célokra (kb. 20 minta) − 12d: Felhagyott mélyművelésű bányák adatainak összegyűjtése Fejér megye területén − 12e: Hazai és nemzetközi irodalmi áttekintés, egyeztetés a felhasználó intézményekkel, adatmodell bővítés: veszélyforrás és érzékenységi térképek. − 12e: Rendelkezésre álló alap- és korábbi adatok (domborzat, topográfia, földtani térkép, felszínmozgásos kataszter, reambuláció adatai, korábbi veszélyességi térképek, földrengés veszélyeztetettség, stb.) egységes térinformatikai rendszerbe illesztése. − 12e: Veszélyességi zónák kijelölése: lejtőmeredekség, földtani közeg és nyilvántartott felszínmozgásos események együttes vizsgálatával felszínmozgásos lejtők veszélyességi besorolása. − 12e: MBFH Belső ArcGIS Server felkészítése. Meglévő adatok (kataszter, földrengésveszélyeztetettség, stb.) feltöltése ArcGIS Serverre − 12a: Érzékenységi zónák kijelölése (lakott területek, érzékeny infrastruktúra) és összevetése a veszélyességi zónákkal. Prioritási lista felállítása a részletesen vizsgálandó területekről (Fejér megye). − 12b: A Gerecse északnyugati előterében az eddig ismert felszínmozgási kataszter frissítése és terepi ellenőrzése. Ismert, de a kataszterben nem szereplő helyszínek felvétele és a már kidolgozott szempontok szerint történő dokumentálása. − 12c: Kiegészítő terepi vízhozam-, vízszint- és vízminőségi vizsgálatok kivitelezése − 12c: A felszín alatti vizek állapotát befolyásoló antropogén hatók számbavétele (2) (adatgyűjtés és elsődleges értékelés) − 12c: A regionális vízáramlások és a lokális vízáramlások és vízszintváltozások meghatározására alkalmas értékelő módszer és koncepcionális modell tervezése − 12c: A rendszeresen mérendő és mintázandó, reprezentatív mérőhelyek, objektumok kiválasztása és a minták anyagvizsgálatának elvégzése (DTA, infra, XRD vizsgálatok minden minta esetében). − 12d: Felhagyott mélyművelésű bányák összegyűjtött adatainak feltöltése − 12d: Adatok kapcsolása a földtani veszélyforrások egységes adatrendszeréhez − 12e: InSAR elemzés (felszínmozgással érintett területek archív és folyamatos mozgásmegfigyelése) és egyéb elérhető távérzékelési eredmények beépítése a földtani veszélyforrás térképbe – mozgással érintett zónák lehatárolása. − 12e: VHR (Very High Resoultion) műholdfelvételek és légi felvételek elemzése: archív felvételek alapján lejtőmozgásos területek kijelölése, az időbeli változás nyomon követése, veszélyt jelentő formációk lehatárolása − 12e: Felszínmozgáson és alábányászott területeken kívüli földtani veszélyforrások adatainak beépítése az egységes térinformatikai rendszerbe. − 12e: MBFH Külső ArcGIS Server felkészítése. WebMap szolgáltatás beindítása. Publikus adatok közzététele az interneten 123


12a: Terepi adatbeviteli eszközök harmonizálása a felhasználó intézmények között, tesztelés, tapasztalatok összegyűjtése. Az eszközök fejlesztése. − 12a: Archív SAR képek elemzése: belvizes területek lehatárolása és időbeli változásának elemzése. − 12b: A vizsgált terület szerkezetföldtani térképei alapján a frissített felszínmozgásos kataszter helyszíneinek értékelése. − 12b: Az érintett területek részletes földtani-szerkezetföldtani térképezése, a begyűjtött minták elemzése. − 12c: Reprezentatív objektumokon rendszeres mérések, mintázások és laborvizsgálatok elvégzése − 12c: Koncepcionális lokális és regionális modellek felállítása, peremfeltételek és paraméterek tesztelése az Ercsi-Dunaújváros közötti szakaszon − 12c: Vízföldtani modellezések elvégzése, módszertani tanulságok megállapítása − 12e: Alábányászott területek feltöltött adatainak átvétele a földtani veszélyforrás térkép szerkesztéséhez. Veszélyeztetett zónák lehatárolása. − 12e: Vízföldtani adatok beépítése az egységes térinformatikai rendszerbe. Tervezett eredmények: − 12b: Korábbi geofizikai vizsgálatok áttekintése a Gerecse északnyugati előterének földtani és szerkezetföldtani térképébe − 12c: A vizsgálati terület és a releváns vízföldtani adatkör bemutatása − 12d: Összegyűjtött adatrendszer a felhagyott bányákról Fejér megye területére − 12e: Irodalmi összefoglaló, a veszélyességi és érzékenységi térképeket felhasználó intézmények (MBFH, Katasztrófavédelem) igényeinek összefoglalása és integrálása az adatmodellbe − 12e: Elérhető adatok egységes térinformatikai környezetben vizsgálhatók − 12e: Lejtőmozgással érintett területek veszélyzónákba sorolása − 12e: ArcGIS Serverről érhetőek el az adatok az MBFH munkatársai számára − 12a: Érzékenységi zónák és prioritási lista Fejér megyére − 12b: Frissített felszínmozgásos kataszter elkészítése. − 12b: A feltételezhetően szeizmotektonikai kapcsolattal bíró események kijelölése, prioritási sorrend megállapítása − 12c: A kiegészítő mérések, mintázások ismertetése − 12d: Térinformatikai rendszerbe töltött adatok a felhagyott bányákról Fejér megye területén − 12e: InSAR mérések és egyéb távérzékelési vizsgálatok segítségével lehatárolt mozgással érintett területek beépítése a földtani veszélyforrás térképbe − 12e: Egyéb földtani veszélyforrások adatai elérhetőek az egységes térinformatikai rendszerben − 12e: Interneten érhetőek el a publikus adatok. − 12a: Összegyűjtött tapasztalatok alapján továbbfejlesztett terepi adatbeviteli eszköz − 12a: Összefüggések vizsgálata a belvízzel érintett területek időbeli változása és a felszínmozgások kialakulása között − 12b: A legmagasabb prioritású események és környezetük részletező földtani vizsgálata. − 12b: A bizonyíthatóan szeizmotektonikai esemény okozta felszínmozgások kijelölése. − 12c: A vizsgálat koncepcionális modelljeinek ismertetése, módszertani összefoglaló − 12e: Alábányászott területek feltüntetése Fejér megye −

124


Elért eredmények:

veszélyességi térképén, veszélyzónák lehatárolása − 12e: Vízföldtani adatok integrálása Az első negyedévben a veszélyességi és érzékenységi térképek szerkesztéséhez szükséges szakirodalmakat gyűjtöttük össze és dolgoztuk fel. Továbbá felvettük a kapcsolatot a BM-OKF munkatársaival, hogy az érzékenységi térképek szerkesztéséhez szükséges infrastruktúra térképeket felhasználhassuk. A Gerecse északnyugati előterében (Naszály, Dunaszentmiklós, Tata, Tatabánya 1:25000 térképlapok területén) az eddig ismert felszínmozgási kataszter ellenőrzése, a kataszterben szereplő adatok frissítése és az új felszínmozgással veszélyeztetett területek kataszterbe integrálása a Dunaszentmiklós térképlap területén megkezdődött. A 12b alprojekt keretében a 2012 első negyedév során megvalósult a régi felszínmozgásos kataszter összesítése a gerecsei térképezési területen. Ez 30 db helyszín volt Naszály, Dunaszentmiklós és Tatabánya térképlapokra esően (l. 1. táblázat). A tatai térképlapon nem szerepelt a régi kataszterben észlelési pont. A földtani térképezések alapján a naszályi és a dunaszentmiklósi térképlapok területén tudunk egyértelműen azonosított csuszamlásokat a bővített új kataszterben előzetesen felvenni (l. 2. táblázat). Az eddigi helyszíni munkák során (l. 3. táblázat) a már ismert helyszínek közvetlen közelében is észleltünk felszínmozgásokat (pl. 12A-001, 007). Ezek dokumentált adatai szintén a bővített kataszter részét képezik. A projekthez kapcsolódóan megkezdtük a dokumentációs szempontrendszer aktualizálását, és a szakirodalmi adatok alapján, a dokumentáció során alkalmazott fogalmi kategóriák összehasonlító elemzését is. Megkezdtük a mintaterület (Fejér megye) egy szűkített térségére (Rácalmás-Kulcs-Dunaújváros) a földtani veszélyforrás térkép szerkesztését. A részterületre azért esett a választásunk, mert itt a leggyakoribbak a felszínmozgások, a területet már korábban reambuláltuk, valamint összegyűjtöttük az elérhető irodalmakat és térképeket. Rendelkezésünkre áll továbbá a területről műholdas radarinterferometriás (PSInSAR) adatsor is, melyet szintén felhasználtunk a veszélyességi térkép szerkesztéséhez. A szakirodalmak és korábbi tapasztalatok alapján besoroltuk az egyes komponenseket (kataszteri események, felszínhajlás, képződmények állékonysága, PSInSAR mozgástörténet, védművek) veszélyességi kategóriákba, majd elkészítettük az egyesített veszélyességi térképet. További jelkulcsi elemek és kéziratos térképek felhasználásával bővítettük és pontosítottuk a Fejér megyei földtani veszélyforrások térképét, pontosítottuk a szennyeződésérzékenységi térképet. Az MBFH ArcGIS szervereire a hozzáférés engedélyezésre került, így a térinformatikai állományok feltöltése megkezdődhet. A Gerecse északnyugati előterében az eddig ismert felszínmozgási kataszter frissítése és terepi ellenőrzése. Ismert, de a kataszterben nem szereplő helyszínek felvétele és a már kidolgozott szempontok szerint történő dokumentálása: A második negyedév során Dunaszentmiklós térképlap területén folytatódott a dokumentálás. 17 észlelési ponton vizsgáltuk a kutatási terület képződményeinek csuszamlás-érzékenységét. 125


A terület bejárása során hangsúlyozottan vizsgáltuk a régi kataszterben 1103-140-5 számon szereplő helyszint, mivel ennek közvetlen szomszédságában található a dunaalmási vörösiszaptározó, amelyet a Kántor-kerti patak völgyének feltöltésével alakítottak ki. A részletes bejárás célja annak eldöntése volt, hogy van-e aktív csuszamlás a tározó közvetlen közelében és ez veszélyezteti-e közvetlenül a kialakított műszaki gátakat. A 120509-7-es észlelési pont a tározótól nyugatra eső völgy (Bátor-berek) pusztuló meredek keleti oldalában található, közvetlenül a tározó védműveit nem veszélyezteti. A völgybe mesterségesen átvezetett Kántor-kerti patak azonban az eróziót láthatóan felgyorsította. • Az Ercsi-Dunaújvárosi vizsgálati terület lehatárolása A vizsgálati területek lehatárolása megtörtént a dunaújvárosi, -utolsó-- bejárással, de még csak kézirat formájában elérhetőek a terepi jegyzőkönyvek. • A hidrogeológiai vizsgálatokhoz szükséges adatok körének meghatározása, a lista összeállítása. A kiegészítő terepi mérések és vízmintázások körének meghatározása és minták vétele anyagvizsgálati célokra (kb. 20 minta): A tervezett mintavételek száma és a vizsgálati adatkörök az alábbiak: Vízmintavételek típusa és száma: • Stabilizált területen figyelőkútból 3 db. • Vízellátó rendszerből 2 db. • Szennyvíztelepi minta 2 db. • Fakadások, mesterséges szivárgók 5 db. • Ásott kutak 2 db. • Figyelőkutak, sekélyfúrások, saját szondák 4 db. • Rétegvíz kutak 2 db. Vízminták vizsgálati adatkörei: Rutin, ICP-MS, Trícium, O18, D, TOC 13C és SzOE az összes mintából és kiegészítő 14C elemzés 2 db. mintából. Kőzetminták típusa és száma: 20 db. kőzetminta vételét tervezzük a csúszási talpakról. Az ezeken elvégzendő vizsgálatok röntgen, DTA és (más forrásból, nem a témaköltség terhére) FTIR-ATR. Az árajánlatkéréseket megküldtük a vizsgálatot végző laboroknak. A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézete kivételével megjöttek az árajánlatok, ha ez is beérkezik, kezdjük intézni a szerződéseket. Az ásvány minták vételéhez szükséges mintavevő berendezés javítása, beszerzése folyamatban van. Előkészületek a spektrális vizsgálatokhoz: Az irodalomban eddig publikált olivin spektrumok kiértékeléséhez első körben szükség volt a spektrumok tematikus rendszerezéséhez, a fizikai paraméterekkel való megnyugtató korreláció végrehajtáshoz. Így a kísérleti kőzettani módszerekkel nagy hőmérsékleten és nyomáson szintetizált olivinek spektrumait külön választottuk a természetes (javarészt felső köpenyből származó) minták spektrumaitól. Erre azért van szükség, mert a kísérletileg előállított olivinek egy része igen jellegzetes spektrumokkal jellemezhető, a kísérletekhez felhasznált kiindulási anyagok természetestől eltérő, jelentősen leegyszerűsített összetétele alapján. A különválasztást indokolja az is, hogy míg a kísérleti minták esetében a képződési hőmérséklet és nyomás pontosan 126


ismert, hiszen azt a kísérlet végzése során adjuk meg, addig a természetes minták esetében csak a hőmérsékletet lehet pontosabban becsülni (± 20 °C), a nyomás becslésébe n jóval nagyobb bizonytalanság van (± 3-4 Kbar/9-12km). • A felszín alatti vizek állapotát befolyásoló antropogén hatók számbavétele. Az antropogén hatók számbavételéhez az adatgyűjtés során jelentős mennyiségű adatot gyűjtöttünk és további adatkéréseket küldtünk ki, de ezekre még nem jött még válasz. Főleg a víz és csatorna művek adatait érinti. A monitoring kutak adatairól és elhelyezkedéséről, valamint a koncepcionális modell előkészítésére táblázatos és surfer állomány áll rendelkezésben a projekt munka\12c\kutak\ alkönyvtárban. • Felhagyott mélyművelésű bányák adatainak összegyűjtése Fejér megye területén és térinformatikai rendszerbe töltött adatok a felhagyott bányákról Fejér megye területén: Az MBFH-MFGI 2012/12d résztéma (Felhagyott mélyművelésű bányák adatrendszerének kiegészítése Fejér megye területére) kapcsolódik a tavaly I. félévben befejezett 2011. III/9 (Bányászati eredetű földalatti üregekről, bányatérségekről készült adatbázisok áttekintése és továbbfejlesztése) témához, amelyben a GyőrMoson-Sopron és a Vas megyei településekhez ebben az évben a Fejér megyei bányák adatit gyűjtöttük össze, amelyek változatosabb képet mutattak a bányászat szempontjából, mint az előbbi megyék, ezért szükségessé vált a meglévő adatbázis szerkezet kiegészítése fejlesztése. Az érintett területek felderítése az interneten található különböző fejér megyei települések honlapján és egyéb élménybeszámolók alapján indult el, amikből összeállítottuk azt a 20-25 darab települést, ahol mélyművelésű bányászat folyhatott a múltban. Ezek a települések a kutatás ideje alatt folyamatos változáson mentek keresztül, ahogy egyre több információ jutott birtokunkba a területekről. A következő lépésben már célirányosan kezdtük keresni a fenti területekhez tartozó dokumentumokat és térképeket, amelyben nagy segítségünkre voltak elsősorban a Budapesti és a Veszprémi bányakapitányság valamint a Bányavagyon Hasznosító Kft. és a Bányászatot kivitelező cégek munkatársai. Másodsorban pedig egyes szakkönyvtárak és bővebb élménybeszámolók alapján tudtuk elegendő információ gyűjteni az előzetes értékelés elvégzéséhez. A részletes területértékeléshez a beszerzett dokumentumokból általában már nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű információ ezért szükségessé vált, hogy a beszerzett térképeket georeferáljuk és feltöltsük az ArcGIS rendszerbe, valamint egyes adatbázis elemekhez a Google Earth segítségét is igénybe vettük, amiből sikerült elvégezni a részleges területértékelést. Ezután nyílt lehetőség a veszélyességi kategória besorolására, ami alapját képezi ami,bemenő adatként is szolgál Fejér megye földtani veszélyforrás térképének elkészítéséhez (12e résztéma). Az adatgyűjtés, a veszélyességi besorolás 100%-ra kész van,az adatok beadásában/rendezésében/megjelenítésében is közel teljes a projekt készültségi állapota. A feladat teljes lezárását munkatorlódás akadályozta, a témán belüli, aktuálisan volt 127


sürgősebb feladatokat teljesítettük. • Hazai és nemzetközi irodalmi áttekintés, egyeztetés a felhasználó intézményekkel, adatmodell bővítés: veszélyforrás és érzékenységi térképek. A tapasztalatok és irodalmi áttekintése alapján jelenleg a szükséges topográfiai modell beszerzése folyamatban van. A szükséges képződmény besorolási térkép szerkesztése folyamatban van, a szerkesztés metodika kidolgozása (flow chart) szintén folyamatban van. • Rendelkezésre álló alap- és korábbi adatok (domborzat, topográfia, földtani térkép, felszínmozgásos kataszter, reambuláció adatai, korábbi veszélyességi térképek, földrengés veszélyeztetettség, stb.) egységes térinformatikai rendszerbe illesztése. Az összeállított térinformatikai állomány elérhető a projektkönyvtár/munka/terinfo/fejer/ fejer_felulvizsgalat_10e_terepi_alap.mxd helyen. • Veszélyességi zónák kijelölése: lejtőmeredekség, földtani közeg és nyilvántartott felszínmozgásos események együttes vizsgálatával felszínmozgásos lejtők veszélyességi besorolása. A kulcsi mintaterületre elkészült a veszélyességi térkép első változata. A tapasztalatokat alapján a következő feladat a módosítások átvezetése és a megyei szintű térkép megszerkesztése lesz. • MBFH Belső ArcGIS Server felkészítése. Meglévő adatok (kataszter, földrengés-veszélyeztetettség, stb.) feltöltése ArcGIS Serverre Az állományok telepítése a belső szerverre megtörtént, teszt eredményesen zárult (a térképszolgáltatás megfelelően működik, távolról elérhető). Jelenleg az MBFH-ban a szerverek váltása folyik (virtualizáció), a korábbi szervereket újak váltják fel. Ezért a feladat lezárása – a szolgáltatás végleges beindítása – 2 hónapot csúszik. Amint a végleges szerverkörnyezet kialakításra kerül az MBFH-nál, az aktuális állományokat újratelepítjük és elindítjuk a publikus és privát tesztüzemet. • Érzékenységi zónák és prioritási lista Fejér megyére, A feladat folyamatban van, az érzékenységi zónákhoz szükséges infrastruktúra térkép beszerzésére még nem került sor. • Frissített felszínmozgásos kataszter elkészítése. A gerecsei objektumok aktualizált paraméterinek felvitele folyamatban van, június 30-ig elkészül. • A feltételezhetően szeizmotektonikai kapcsolattal bíró események kijelölése, prioritási sorrend megállapítása. A feltételezhetően szeizmotektonikai kapcsolattal bíró események vizsgálatát megkezdtük a bejárt dunaszentmiklósi területeken. Ennek keretében a térképezett szerkezet földtani objektumokat térinformatikai eszközök segítségével összevetettük a bejárt észlelési pontok helyszínével. A bejárt helyszíneken ilyen szeizmotektonikai kapcsolatot nem tartunk valószínűnek • InSAR mérések és egyéb távérzékelési vizsgálatoksegítségével lehatárolt mozgással érintett területek beépítése a földtani veszélyforrás térképbe. Rácalmás területére vonatkozó első változat elkészül. Várható jobb felbontású adatok beérkezése (X-sáv), ezekkel újabb változat készül. 128


Publikációk:


• Egyéb földtani veszélyforrások adatai elérhetőek az egységes térinformatikai rendszerben Még nem történt előrelépés. • Interneten érhetőek el a publikus adatok. A publikálni kívánt adatok köre meghatározásra kerültek, a szükséges térinformatikai állományokat előállítottuk. Az MBFH végleges szerver telepítése után, várhatóan június 30-ra a feladat megvalósul. 12a: A terepi adatbeviteli eszköz fejlesztése Android környezetben erőforrás hiányában leállt, ArcPad környezetben a megfelelő licenszek beszerzését követően tudjuk folytatni a feladatot. 12a: Az archív SAR felvételek még nem állnak rendelkezésünkre, így a részfeladatot a 4. negyedévben tervezzük teljesíteni. 12b: A szőny–naszályi terület térképének szerkesztése során posztpannon vetőt mutattunk ki. Ennek további részletes vizsgálata javasolt. 12c: Archív adatok feldolgozása folyik, ez sokkal nagyobb feladat, mint amit a tervezéskor előre láttunk. Az adatszolgáltatók együttműködése nem egyenletes, az adatok ellentmondásosak, adatbázisba rendezésük folyik. A koncepcionális modell felállítása megtörtént, a paraméterek és peremfeltételek bearányosítása a következő negyedévben fog megtörténni. A terepi munkák közül a vízszint és hozam mérések rendben folynak, a külső laboroktól megrendelt minta keretszámot várhatóan ebben az évben nem fogjuk kihasználni. 12e: Alábányászott területek adatainak feltöltése folyamatban van (lásd 2. negyedévi előrehaladási jelentés), így ezek átvétele a földtani veszélyforrás térkép szerkesztéséhez még nem történt meg. Veszélyeztetett zónák lehatárolása és a veszélyességi térképbe illesztése ezt követően történhet meg. 12e: A vízföldtani adatrendszer még nincs rendezett és végleges formában adatbázisban (12c résztéma), ezért az adatok illesztése a 4. negyedévben fog megtörténni. Füsi Balázs: Geophysics and remote sensing in landslide management. GIC 27 27th annual confrence of the Geoscience Information Consortium, 2012. május 21-25. (szóbeli előadás) -

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:-

129


13/2012. MBFH SEVESO II besorolású ipari létesítmények és egyéb nagyberuházások felülvizsgálatához kapcsolódó földtani-vízföldtani érzékenységi vizsgálatok alapelvei Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:


A valamikori földtani szolgálatok által készített szennyeződésérzékenységi térképek begyűjtése, térinformatikai rendszerbe illesztése és azon a SEVESO II besorolású ipari létesítmények és nagyberuházások ábrázolása. A földtani háttértámogatás és a szennyeződésérzékenységi kritériumok egy térképen való ábrázolásával általános földtani – vízföldtani vizsgálati elvrendszer felállítása. 2 – 5 mintaterület kiválasztása. A mintaterületeken térinformatikai eszközök, lehetőségek felhasználásával ábrázoljuk a legközelebbi hatásviselő településeket, a lehetőségek szerint az összes védendő ipari és természeti értékeket. Ábrázoljuk a különböző, veszélyeztetett kiemelt fontosságú területeket, úgymint vízbázisok, természetvédelmi területek stb. A szűrést különböző térinformatikai szempontok szerint végezzük el, felhasználva a földtani, vízföldtani, morfológiai háttér adatbázist. Geofizikai módszerek bevonása a földrengésbiztonság és a vízzáró rétegek meghatározásához. A kiválasztott mintaterület és a hatásterület földtani, vízföldtani jellemzése, veszélyeztetettsége, érzékenysége. A földtani, vízföldtani és geofizikai vizsgálatok, modellezések szükségességének bemutatása, indoklása, az adott területek kidolgozása az iparbiztonsági besorolásokhoz. Tervezett eredmények:

Módszertani jelentés készítése a SEVESO II típusú létesítmények környezetének vizsgálatához. 2-5 mintaterület vizsgálatával a módszertan ellenőrzése.

Elért eredmények:

Megtörtént a megyei szennyeződésérzékenységi térképek digitális változatainak összeszerkesztése, ellenőrzése. A mintaterületek illetve típusterületek földtani, vízföldtani, térinformatikai, geofizikai szempontú feldolgozása megtörtént úgy, hogy a veszélyeztetettséget pontrendszerrel próbáljuk érzékeltetni. A különböző minta-, illetve típusterületekre kidolgoztuk az azokra megfelelő vizsgálati módszereket. Adatbázisba rendeztük a védendő különböző földtani, vízföldtani, természetvédelmi objektumokat, így különböző szűrésekkel jól le lehet válogatni egy adott ipari objektum környezetének védendő elemeit. Az előszűrési és szűrési rendszer módszertanának kidolgozása az EU, a nemzetközi és hazai jogi szabályozás kereteinek figyelembe vételével folyamatban van. Az első körben megismert jogszabályoknak a projekt könyvtárba gyűjtése megtörtént. A program újszerűségéből adódóan folyamatos egyeztetések során alakult ki, hogy 2 mintaterület kidolgozását kell elkezdeni. Amennyiben a mintaterületeket pontosítjuk, a meglévő fúrási adatbázisból leszűrhető a felhasználható fúrások listája. A fent említett dokumentumok, adatbázisok, térképek megtalálhatók az: Az említett adatbázist a (M:)Projekt – ’srvgeo’/FDT_Veszélyforrás/2012/SEVESO/ seveso.mxd-ben lehet megjeleníteni, a kapcsolódó adatbázisok az alábbi helyeken találhatók: \\Srv130

ipari


geo\Projekt\FDT_Veszélyforrás\2012\SEVESO\GIS\SEVESO.mdb \\Srv-geo\Projekt\VGT\2_GIS\TerkepSz\sablon\seed.mdb \\Srvgeo\Projekt\FDT_Veszélyforrás\2012\SEVESO\GIS\SEVESO.mdb \\Srv-geo\Projekt\VGT\2_GIS\TerkepSz\0204\0204.mdb \\Srv-geo\Projekt\VGT\2_GIS\TerkepSz\0304\0304.mdb \\Srv-geo\Projekt\VGT\2_GIS\TerkepSz\0305\0305.mdb \\Srv-geo\Projekt\VGT\2_GIS\TerkepSz\0303\0303.mdb \\Srv-geo\Projekt\VGT\2_GIS\TerkepSz\0301\0301.mdb \\Srv-vizfoldtan\Alapadatok\GIS\Vizes_alapok.mdb \\Srv-vizfoldtan\Alapadatok\GIS\VGT_DB.mdb \\Srv-vizfoldtan\Alapadatok\VKKI_201108\0301_vizbazis.mdb srv-intra: Location: Atlasz200 Location: GIStopo Publikációk: Közreműködő szervezetek:

Katasztrófavédelem


131


14/2012. MBFH Ásványi nyersanyagok országos térinformatikai adatbázisának fejlesztése, feltöltése Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:


Az előző év eredményei alapján folytatjuk az adatgyűjtést a hazai barnaszén lelőhelyek feldolgozásával. Alapelvként fogadjuk el a 2011-es munka során kialakított adatszerkezet megtartását, az új nyersanyag paraméterei miatt szükséges kiegészítéssel. Önálló feladatként végezzük el a nemfémes ásványi nyersanyag szabad területek, eddig a MÁFI-ban és az ELGI-ben részben külön szálon kialakított adatbázisainak egységes adatbázisba integrálását, az MFGI GeInformatikai Osztály közreműködésével. Előre nem tervezhető feladatként számolunk a készülő ásványvagyon-készletezési és cselekvési terv, illetve ásványvagyon-stratégia megalapozásához szükséges, év közben felmerülő adatfeldolgozási igények teljesítésével (a megadott keretszámokon belül). Ilyen lesz várhatóan a 05/2012 témához kapcsolódóan kb. 8 db uránérces szabad terület feldolgozása. Tervezett eredmények:

A barnaszén előfordulások altéma keretében el kellett végezni a Borsod-Ózdi, a Nógrádi és a Dorogi medencék lelőhelyei jelentéseinek áttekintését, koordináta és szabad nyersanyag készletek adatainak kigyűjtését, térinformatikai adatbázisba integrálását. Feladatunk volt továbbá a korábbi években vizsgált „Nemérces ásványi nyersanyag” szabad területek egységes térképi adatbázisának elkészítése is. A téma kapcsolódott az MFGI részvételével, EU pénzből finanszírozott EuroGeoSource projekt adatgyűjtő munkájához, kölcsönösen segítve egymást.

Elért eredmények:

Eredmény: a harmonizált, új elemekkel kiegészített (egységes) adatbázis és egységes térinformatikai megjelenítés együttműködve a párhuzamosan futó 21/2012 projekttel mely az MBFH-MFGI adatbázisok kialakítását, egységesítését végzi.


MBFH Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, MBFH Bányakapitányságok Földtani Adattárai (Budapest, Miskolc, Veszprém), MBFH Ásványvagyon-gazdálkodási és nyilvántartási Osztály, MFGI Geoinformatikai Osztály


132


15/2012. MBFH Az MBFH adattári szolgáltatásainak fejlesztése, az adattárba beérkező geofizikai adatszolgáltatás ellenőrzése Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Lendvay Pál

Az intézményrendszeri együttműködés során több projektben is szükségessé vált a geofizikai felmértségi térképek megszerkesztése. A tapasztalatok szerint igények továbbra is elsősorban a szeizmikus és magnetotellurikus adatok iránt várhatók, ezért 2012-ben ezen adatok felmértségi adatrendszerének aktualizálását terveztük. Az adattárba beérkező geofizikai adatok átvétele jelenleg nincs szabályozva. El kellett készíteni az átvételi protokollt, amelynek alapján a Hivatal elfogadja az adatszolgáltatást, illetve kiegészítésre szólíthatja fel az adatszolgáltatót. Az információs rendszer fejlesztése során véglegesíteni kellett a követelményrendszert, átvezetni a szükséges módosításokat, véglegesíteni az adatbázis tervet, ami alapja lehet egy hatékony, a nemzetközi elvárásoknak is megfelelő geofizikai adatszolgáltatási és információs rendszernek. 2012-ben célul tűztük ki egy tesztelésre alkalmas rendszer elkészítését. A szeizmikus adatok jelentős része olyan adathordozókon található, amelyek az évek során elavultak, úgy erkölcsileg, mint műszakilag, így veszélybe került ezek olvashatósága. Az elmúlt években megkezdett adatmentő tevékenység folytatásaként a 2012-ben feldolgozott mágnesszalagok, kartridzsok, CD-k kiválasztása során prioritása volt a kiírásra kerülő koncessziós területekhez kapcsolódó szeizmikus vonalak adathordozóinak. Tervezett eredmények:

Az adattár geofizikai adatállományának rendszerezése, az adatszolgáltatás tartalmi meghatározása, adatmodell kidolgozása • Adatszolgáltatás átvételi protokoll összeállítása, a 2011-es tapasztalatok alapján véglegesített kritériumok szerint az újonnan beérkező adatszolgáltatások ellenőrzése. • Az FGBA adattár digitális adatszolgáltatások állománya metaadat-adatbázisának elkészítése (Inspire v.02 kompatibilis módon). • A szeizmikus- és magnetotellurikus adatok felmértségi adatrendszerének aktualizálása az adatszolgáltatások, és adatbázisok alapján • Az eddig beérkezett geofizikai adatok, közöttük is kiemelten a digitális formátumban átvett adatok utólagos tételes ellenőrzésének megkezdése, az adattartalom teljességének ellenőrzése. • Adatbázis terv a hatékony, a nemzetközi elvárásoknak is megfelelő geofizikai adatszolgáltatási és információs rendszer alapjainak lerakása. Az adatmodellre épülő kísérleti hibrid adatbázis elkészítése. • Koncessziós adatszobában felmerülő geofizikai adatok szolgáltatás szintű támogatása Állami kezelésű szeizmikus mérési adatok újra archiválása ipari standard adathordozókra • Lehetséges koncessziós területekkel összhangban kijelölt kutatási területek szeizmikus adatainak felmérése (ELGI és FGBA). • A nyilvántartások és a mérési dokumentáció egyeztetése és gépi feldolgozása 133


• Elért eredmények:

Az adatok átírása mágnesszalagról, ill. kartridzsról DVD-re, 700 db mágnesszalag adatainak mentése.

Az adattár geofizikai adattartalmának 2011. évben elvégzett felmérése és az adatszolgáltatás tartalmi követelményeinek meghatározása tapasztalatait felhasználva, az igényelt és az iparág képviselőivel egyeztetett paraméterek alapján ellenőrzési sablonokat készítettünk az egyes geofizikai módszerek beérkező adatainak átvételéhez. A tételes ellenőrzés éves munkaszükségletének becsléséhez áttekintettük az év során beérkezett adatszolgáltatásokat, amelynek alapján megállapítható az adattárba érkező dokumentációk ellenőrzésének ráfordításigénye a geofizikai adatok tekintetében. Elkészültek az egyes geofizikai módszerekre vonatkozóan a felmértségi állományok. A szeizmikus felmértség a 3D (tömb), 2D (szelvény), valamint a fúráshoz kapcsolódó VSP, illetve szeizmokarotázs (pont) objektumokra és a magnetotellurikus felmértség az INSPIRE előírásokkal összhangban lévő attributumokkal. Mindezekkel sikerült megteremteni az INSPIREkövetelmények kielégítésének feltételeit. Az adatmodell tesztelése érdekében a legjellemzőbb adatfajtákra elkészült egy postgreSQL alapú hibrid XML adatbázis, és az alapvető adatmanipulációs feladatokat ellátó program csomag. Ez lehetővé teszi a teszt XML állományok tárolását, hálózaton keresztül történő lekérdezését és szerkesztését. A koncessziós kiírásokhoz kapcsolódó geofizikai adatszolgáltatás lehetőségeiről, az éves jelentés részeként az MBFH témafelelőssel egyeztetett ajánlás készült el, amely tartalmazza az angol gyakorlat leírását is. További 700 mágnesszalagról mentettük le a szeizmikus adatokat korszerű médiára. Ennek során a koncessziós területekre fókuszálva, kiválasztott szeizmikus vonalak adatait tartalmazó adathordozókat dolgoztunk fel, a vonalakhoz tartozó mérési dokumentációval együtt. Az eredmények alapján kimondható, hogy az elmúlt évben elvégzettek lehetővé teszik a 2013. évi további fejlesztési munkák (adatszolgáltatások ellenőrzése, automatikus INSPIRE adatszolgáltató képesség megteremtése, adat- és metadat rendszer továbbfejlesztése, aktualizált felmértségi állományok szolgáltatása, stb.) megalapozott tervezését.


MBFH Földtani és adattári főosztály


134


16/2012. MBFH Fúrási adatvagyon karbantartása, WEB alapú adathozzáférés technikai hátterének biztosítása Beszámolási időszak 2012. Feladat ismertetése: • • • • • •


Az intézményrendszer fúrási adatbázisainak rendszeres szinkronizálása, különös tekintettel a Geobank (MÁFI) és az adattári fúrásnyilvántartási törzsállomány viszonyára. Az országos szintű minősített, a teljes termálvizes rendszerre vonatkozó adatbázis első felének (kb. 700 db termálkút) összeállítása és illesztése a Geobankhoz, ill. az OFGBA fúrásnyilvántartási törzsállományához Nyersanyag adatok illesztése a Geobankhoz A Geobank adatszerkezet kiegészítése a készlethasznosítási cselekvési terv ismeretében, annak kiszolgálása érdekében WEB-es adatbázis publikálásának szakmai-technikai hátterének fejlesztése ArcGIS téradatstruktúrák és a BIKA rendszer átjárhatóságának vizsgálata.


• • • • • •

Elért eredmények:

•

• • •

harmonizált fúrási törzsadatbázis, megbízhatósági információkkal fúrásokhoz köthető kibővített tematikus tartalmak (nyersanyag, termálkút) módszertani dokumentumok WEB (WFS, WMS) publikációk paraméterezéséről módszertani jelentés az ArcGIS és a BIKA közötti adatcsere lehetőségeiről az ELGI Karotázs adatbázis Geobankba integrálásának módszertanának kidolgozása és tesztelése jelentés a projekt keretében elvégzett munkáról az MBFH számára digitális (pdf) és nyomtatott formában A központi fúrási adatbázis (geobank) karbantartási munkálatai, az adatbázis-szerkezet javítása, fejlesztése, tesztelés: o egységes listamegjelenítés o rétegfüggetlen adatcsatolás és keresés o szűrési értékek kiválasztásának könnyítése o érvénytelen automata helyettesítése o érvénytelen figyelmeztetés o alapértelmezett fúrás keresési üzemmód legyen az "érvényes és duplum" o érvénytelen jelölése o érvénytelen-érvényes fúrás oda-vissza kiváltás o mátrix olvashatóság javítása o fúrási oszlopok eltüntetése igény szerint o egy leírás mező szabad szövegbevitellel o a fúráskészleten alapuló szűrés mellett legyen lehetőség "ahol van adatsor" típusú keresések indítására A központi fúrási adatbázis (geobank) felhasználóinak kezelése, új felhasználók adminisztrálása. A központi fúrási adatbázishoz (geobank) való teljes körű hozzáférés biztosítása a Columbus utcai kollégák számára. Adatminősítő rendszer fejlesztése és bevezetése, főleg a duplumkeresés területén: o egy több szempont alapján működő dulpumkereső eljárás 135


•

• • • • •


• • • • -

kitalálása o az eljárás leprogramozása önálló célszoftverré Az OFGBA adatok megvizsgálása és összevetése a geobankban lévő adatokkal. o Fúrások o Rétegsorok o Nyersanyagadatok - ezek betöltése A dél-dunántúli és kisalföldi fúrások illetve a hozzájuk tartozó szitasor adatok betöltése a geobankba. SZÜV, avagy a mélyfúrási kataszter elemzése A geobank kezelőfelületének fejlesztése. A geobank dmtx kezelőfelületének további fejlesztése. A központi fúrási adatbázis (geobank) és a Bányafelügyeleti Integrált Központi Adatbázis (BIKA) átjárhatóságának vizsgálata. 'Webes publikálások' módszertani jegyzet készítése A Geobank adatszerkezete c. jegyzet készítése Jelentés a betöltött projektadatokról - Magraktár MAVIZ adatbázis fejlesztési közreműködés

Az elvégzett tevékenység időarányosan részben megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: - augusztusban felmondott kolléga helyére szeptemberben beállt kolléga feladatköre megváltozott, nem tudott a projekten dolgozni; - az októberben, konkrétan e projektre felvett másik új kolléga betanításával kb. 1 hónap telt el.

136


17/2012. MBFH Külfejtéses bányák geodéziai felmérése – a bányajáradék-bevallás ellenőrzéshez kapcsolódó feladat Beszámolási időszak 2012. Feladat ismertetése:

Témavezető László István

Bányakapitányságok által kért bányák bányaméréseinek elvégzése, részletes feldolgozása, elemzések elvégzése, adatbázis számára adatok rendezése, bányakapitányságok igénye szerinti vizsgálatok, számítások elvégzése. Az elvégzett mérések területalapú összesítése. Az MBFH 2012. II. félévi jogszabály alkotási tervében szerepelő 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet módosítási javaslatának összeállításában való részvétel a hatósági követelményrendszer meghatározása tekintetében. Közreműködés a bányamérés hatósági szakmai (bányamérői) egyeztetések követelményrendszerének kidolgozásában, lebonyolítása, javaslatok készítése. A Bányakapitányságok 2012. évi bányamérési terveinek megfelelően a bányamérési feladatok előkészítése, és elvégzése Bányakapitányságokkal méréseket megelőző egyeztetések lefolytatása. A mérések tartalmának vizsgálata, elemzések elkészítése. Az MBFH és a Bányakapitányságok munkatársaival való egyeztetések. A bányák felméréseinek végzése, a tervektől függetlenül felmerülő bányamérési, (rendőrségi, ügyészségi megkeresés esetén) mérés és elemzési feladatok ellátása. Az MBFH-hoz, illetve a Bányakapitányságokhoz a 2012. év során beérkező bányatérképek alapját képező bányamérések (MÜT és egyéb) digitális állományainak tartalmi vizsgálata, elemzése, az eredmények értékelése és minősítése. Egyéb olyan feladatok, amelyek során a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségi meghatározása a cél. Tervezett eredmények:

1. Tervben szereplő és terven felüli ellenőrző bányamérések, jogosulatlan bányászat vizsgálatánál geodéziai mérések és térfogatszámítások, illetve külső hatóság részéről történő megkeresés alapján bányamérések és térfogatszámítások végrehajtása, elemzések, jelentések készítése. 2. Bányakapitányságokhoz érkező digitális bányamérési adatok és bányatérképek vizsgálata, elemzése, jelentések készítése.

Elért eredmények:

1. A 2012. évre az előirányzatnak megfelelően 40 bánya teljes terepi felmérése várható. Jelenleg a 35. és 36. bánya (ill. építési terület) mérése folyik, a felmért teljes terület meghaladja a 680 ha-t. (A kijelölt bányák mérete 5 ha és 200 ha között változik!) Felmérésre kerültek az alábbi bányák és területek: sorszám

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

bánya (építési terület) neve

felmért terület ha-ban

Recsk II. - andezit Mátraderecske I. - agyag Gyöngyöstarján II. - andezit Nyíracsád I. - homok Tiszabecs I. - homok, kavics Bocskaikert I. - homok Hódmezővásárhely V. - homok Makó III. - homok Kiskunhalas I. - homok Törökszentmiklós I.- agyag

137

18,0 23,1 10,3 5,3 12,5 22,4 15,3 19,3 5,2 3,0


23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36

Kunszentmárton I. - agyag 10,5 Fülöpháza I. - festékföld, homok 3,8 Ludányhalászi I. - homokos kavics 26,5 Dunaalmás I. - kavics 10,0 Környe I. - homok 12,1 Kaposkeresztúr I. - homok 4,0 Bárdudvarnok I. - homok 4,0 Bajcsa I. - homok 7,8 Sárbogárd I. – riolittufa 6,1 Kiskunfélegyháza építési terület 0,2 Szemenye II. – kavics 7,9 Máriagyüd I. - mészkő 7,4 Bükkösd II. - mészkő folyamatban Bükkösd I. - mészkő folyamatban

2. Szakértői tevékenység: a Hatáság és a Bányakapitányságok felkérésére a Geodéziai osztály nem tervezhető számban vizsgálatokat, elemzéseket végez, változó időigénnyel. Folytatódott és befejeződött a Dunavarsány-IV bányával kapcsolatos vizsgálat és elemzés. (Nem tervezhető feladat) 3. Beérkező digitális térképek vizsgálata (Műszaki Üzemi Tervtérkép): Az év során eddig több, mint 80 térképet töltöttek fel a szerverre vizsgálat céljából a Bányakapitányságok. A vizsgálatokat folyamatosan végezzük. (Nem tervezhető feladat) Publikációk: Közreműködő szervezetek:

MBFH Főosztályok, Bányakapitányságok


.

138


18/2012. MBFH Mágneses és gravitációs alaphálózatok fenntartásához kapcsolódó nyilvántartási feladatok támogatása Beszámolási időszak 2012. Feladat ismertetése:


A téma keretében az ELGI által létesített gravitációs és mágneses hálózatok fenntartását, korszerűsítését és a hálózaton szükséges folyamatos mérések elvégzését vállaljuk. Célunk továbbá az egyelőre papír alapon lévő gravitációs és mágneses adataink digitalizálása és biztonságos archiválása is. Az MFGI kezelésében álló gravimetriai alaphálózat biztosítja az ország egységes gravitációs referenciaszintjét, mely a szomszédos országokkal történő összekapcsolást is lehetővé teszi, kontinentális kiterjedésű egységes alapadat rendszert biztosítva számos nemzeti és nemzetközi programhoz. A gravimetriai hálózatot a „Földmérési és térképészeti tevékenységről” szóló 1996. évi LXXVI. törvény országos alaphálózatnak nyilvánította, az ezzel kapcsolatos munkák állami alapfeladatok. Az ELGI által telepített és fenntartott alappontok védelmében elengedhetetlenül szükséges a kartográfiai nyilvántartás ellenőrzése és a jogszabályi háttér tisztázása. Az MFGI gondozásában lévő mágneses alaphálózatok (országos és szekuláris) az ország mágneses alapszintjének meghatározására, az anomális területek körülhatárolására, illetve a mágneses tér időbeli (ún. szekuláris) változásának monitorozására szolgálnak alkalmazott földtani kutatások, alapkutatások, katonai térképezések, illetve navigációs követelmények teljesítésének céljából. A pontok az Országos Geodéziai Hálózat pontjaira illeszkednek, mérésük 15 (országos hálózat esetén), illetve 2 (szekuláris hálózat esetén) éves rendszerességgel esedékes. A mágneses tér országos felmérését és a tér változásának monitorozását a „Földmérési és térképészeti tevékenységről” szóló 1996. évi LXXVI. törvény „honvédelem térképellátására” vonatkozó passzusai megkövetelik. Mind a gravitációs, mind pedig a mágneses alaphálózataink részei a hasonló nemzetközi hálózatoknak, lehetőséget teremtve a gravitációs és mágneses tér európai léptékű térképezéséhez. Mágneses hálózatunkkal csatlakoztunk az európai hálózatokat összefogó MagNetE együttműködéshez. Hálózati adatainkat hazai hivatalok (HM Térképészeti Kht., FÖMI, OMH), egyetemek (BME, ELTE), illetve nemzetközi szervezetek (MagNetE) és adatbázisok (WDC, Edinburgh) számára szolgáltatjuk. 2010-től kezdődően hálózataink részei váltak a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) által nyilvántartott Stratégiai Nemzeti Kutatási Infrastruktúrának Tervezett eredmények:

1. Mágneses adatbázisunk fejlesztésének része a Tihanyi Geofizikai Obszervatórium papír alapú regisztrátumainak digitalizálása. 2012-ben a mágneses tér egy éves változásának két műszerrel rögzített tihanyi fotoregisztrátumait digitalizáljuk. 2. Az elpusztult 88H Nagyvázsony abszolút gravitációs alappontot áttelepítjük a Tihanyi Geofizikai Obszervatóriumba. 3. Az MFGI-ben bevezetett minőségügyi előírások alapján szükséges a mérések során alkalmazott műszerek rendszeres ellenőrzése és kalibrálása. Ennek során kalibráló alapvonalmérést végzünk 2 darab LCR-G típusú graviméterrel az Országos Graviméter Kalibráló Alapvonalon. 4. A gravimetriai hálózat fenntartása és fejlesztése szükségessé teszi az abszolút gravimetriai pontok számának növelését, illetve a korábbi abszolút mérések időszakos ismétlését. Utóbbi alapfeltétele annak is, hogy a gravimetriai hálózatot az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) a 8037/1997. számú határozata, illetve az 1991. évi XLV., a mérésügyről szóló törvény, valamint annak végrehajtására kiadott 127/1991. 139


kormányrendelet alapján továbbra is nemzeti etalonként kezelhesse. Az együttműködés keretében 3 abszolút ponton tervezünk abszolút mérést. Elért eredmények:

1. 2.

3. 4.

Publikációk:


Digitalizáltuk két tihanyi magnetométer 1961-es fotoregisztrátumait. Kalibráló méréseket végeztünk az Országos Kalibráló Alapvonalon 2db LCR-G típusú graviméterrel (LCR-220 és LCR-963). 3db abszolút g-mérést végeztünk: a 95. sz. Tarpa, a 89. sz. Gyula és a 91. sz. Kenderes abszolút állomásokon. A 95. sz. Tarpa, a 89. sz. Gyula és a 91. sz. Kenderes abszolút állomásokon 3 szintes vertikális gradiens meghatározást végeztünk az abszolút mérésekhez kapcsolódóan.

Kovács P., Csontos A., Heilig B., Hegymegi L., Merényi L., Vadász G., Koppán A.; Földmágnesség: A Tihanyi Geofizikai Obszervatórium, Magyar Geofizika, 53. évf. (2012) VÚGTK (Výzkumný Ústav Geodetický, Topografický A Kartografický, Ondrejov, Csehország)

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: Az elpusztult nagyvázsonyi abszolút alappont Tihanyba való áttelepítésének várható ideje a következő negyedévben lesz.

140


19/2012. MBFH A kutatások során keletkezett magminta-állomány kezelése Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetés:


A magmintaraktárakról szóló együttműködési megállapodás alapján részvétel a raktárak üzemeltetésében. Az összes magminta-raktárban őrzött anyag leltára és a mintaanyag állapota tételes felülvizsgálatának megkezdése, ennek befejezése a Pécs-Somogy telephelyen. A magminta-raktárak számítógépes adatbázisának karbantartása. Szükség esetén leletmentés és magszkenneléssel összekötött dokumentálás megkezdése. A selejtezés szabályzatának elkészítése, a menthetetlen anyagok körültekintő selejtezésének megkezdése Pécs-Somogy mintaraktárban. Tervezett 1. A magmintaraktárakról szóló együttműködési megállapodás eredmények: alapján részvétel a mintaraktárak üzemeltetésében 2. Az egyes mintaraktárak anyagának tételes felülvizsgálatának folytatása és befejezése Pécs-Somogyon 3. Számítógépes adatbázis és térinformatikai rendszer karbantartása 4. Leletmentés 5. Magszkenneléssel összekötött dokumentálási javaslat kidolgozása Üzemeltetés: Befejeztük a raktárak üzemeltetését szabályozó Elért eredmények: Elnöki utasítás mellékleteinek egyeztetési és javítási feladatait. Kidolgoztuk a szabályzáshoz kapcsolódó űrlapokat: a magszemle igénylő lapot és a mintakártyát. Bevételezés: Szolnokon részt vettünk a bátaapáti kutatások magminta állományának megőrzési javaslat kidolgozásában és tárgyalásában, aminek eredményeként a Szolnokon lévő mintaraktárba 5 kamionnyi mintaanyag (05. 31-ig 690, 06. 01-én 454, 08. 30-án 45 db, összesen 1555 db magláda) került beszállításra, amihez felügyeletet biztosítottunk a helyszínen. Magszemlék: Raktár

Dátum

Igénylő

Szépvízér

2012. 05. 22.

Less György

Rákóczitel ep

2012 10. 10.

ELTE-TTK

Fúrás Bakonyjákó Bj-26: 50-65 m; Magyarpolány Mp-37: 220247 m; Mp-38: 357-407 m, 138-270 m, 23-70 m; Sümeg Süt-22: 38-45 m és 70-76 m

Cél

Db

OTKA kutatások

5

31228, Csővár, 1969, Cső-1, (zsákon: Csv-1), 1200m

conodonta vizsg.

0

2012. 10. 1517. 2012.1 0. 1517. 2012.1 0. 1517.

Wildhorse En. Kft.

153228, Váralja, 1979, Vá15, 940m

szenes rétegek vizsg.

19

Wildhorse En. Kft.

153233, Váralja, 1981, Vá19, 1313,3m


22

Wildhorse En. Kft.

153241, Váralja, 1982, Vá26, 1325,5m


65

Rákóczitel ep

2012.1 0. 18.

ELTE-TTK

31228, Csővár, 1969, Cső-1, (zsákon: Csv-1), 1200m

conodonta vizsg.

116

Rákóczitel ep

2012.1 0 . 2729.

ELTE-TTK

135854, Szőlősardó, 1977, Sza-1, 510m

szedimentológia i vizsg.

49

Szépvízér

2012.1 1. 06.

MFGI

147590, Tököl, 1969, Tö-1, 1503,50m

Szépvízér

2012.1 1. 06.

MFGI

40963, Dör, 1990, Dt-1, (ládán: Dör-1) 1000m

PécsSomogy PécsSomogy PécsSomogy

141

(bentonit) rtg, ásv.tangeokém. vizsg. (bentonit) rtg, ásv.tangeokém. vizsg.

9

15


Szépvízér

Szépvízér

Szépvízér

Szépvízér

Szépvízér

Szépvízér


2012 nov. 29. 2012 nov. 29. 2012 nov. 29. 2012 nov. 29. 2012 nov. 29. 2012 nov. 29.

ELTE-TTK

7548, Balinka, 1960, Ba-175, 505,20m

vékonycsiszolat

1

ELTE-TTK

7508, Balinka, 1963, Ba-218, 450,50m

vékonycsiszolat

1

ELTE-TTK

7574, Balinka, 1964, Ba-246, 563,00m

vékonycsiszolat

1

ELTE-TTK

7580, Balinka, 1964, Ba-247, 553,20m

vékonycsiszolat

1

ELTE-TTK

7581, Balinka, 1960, Ba-249, 564,60m

vékonycsiszolat

1

ELTE-TTK

112161, Oroszlány(Bokod), 1971, O-1860(Bo-1860), 799,90m

vékonycsiszolat

2

Augusztus 27-én intézeti kollégák egy 25-30 fős egyetemista csoport részére oktatónapot tartottak a szépvízéri magraktárban, célja a magkezelés, -tárolás, -feldolgozás gyakorlati tudnivalóinak bemutatása, átadása volt. Számos javítási, szerelési munkát kellett elvégezni, amelyet az MBFH munkatársai intéztek: 22 ablaküveg csere, a dieseltargonca távszivattyú javítása, targonca akkumulátor beépítése (a targonca apróbb átalakításával), elektromos targonca hátsó kerekének javíttatása, elektromos targonca fék javíttatása, dieseltargoncában akkumulátor cseréje. A Pécs-Somogyon telepített mintaraktár anyagának tételes felülvizsgálata és leletmentés tárgyában, terepi tevékenységet végeztünk. Ez 21 intézeti kolléga és 15, nyári gyakorlatát végző egyetemista (8 héten át) munkáját jelentette. Munkánkat 4 segédmunkás és targoncás segéderő támogatta. A felmérés során 8743 magládát mértünk fel, minősítettünk és láttunk el adatbázis bejegyzéssel; ez 141 fúrás maganyagát érintette; 26,2 Gbyte képi adatot képeztünk; ez több mint 8500 magláda lefotózásából keletkezett; a Pécs-Somogy adatbázis 4115 rekordot tartalmaz; ebből 66 db új fúrás, amely eddig az adatbázisban nem szerepelt; kiselejteztünk 44 db menthetetlen magládát, dokumintázás után kiselejteztünk 13 db nagyon rossz állapotú magmintaládát; selejtezésre javasoltunk 7 fúrás összesen 89 ládáját; átraktunk, átfestettünk, felújítottunk több száz magládát. A tételes felülvizsgálat keretében adatbázis javítás és feltöltés is történt. Felújítottuk a magraktár épületeinek minta-térképeit az eddig hozzáférhetetlen fúrási maganyagok adataival. A többi mintaraktárban az adatbázisnak a raktár mintaanyaga tételes ellenőrzése előtti javítását végeztük, ez több mint 15ezer rekord ellenőrzését, több mint 5ezer rekord javítását jelentette. A magszkennelési javaslat tekintetében azt a döntést hoztuk, hogy tekintettel a magláda fotózás teljességére és sikerességére magszkennelést a megrendelők igényei szerint végzünk a jövőben, mint mintaraktári szolgáltatást. Pécsi Tudományegyetem, MBFH Adattár és üzemeltetés


142


20/2012. MBFH Földtani-, geofizikai szakkönyvtári szolgáltatás Beszámolási időszak Témavezető 2012 Dr. Piros Olga Feladat ismertetése: — A nyilvános feladatkörű földtani és geofizikai szakkönyvtárak szolgáltatásainak igénybevétele, állományának bővítése bányászat és rokonterületeinek, valamint a mindenkori hatósági jogi környezet, illetve a környezetvédelem irodalmával, szakirodalom figyelés. — Írásos ismertető készítése. — A földtani és geofizikai szakkönyvtár tevékenységének bemutatása. — A könyvtári állomány gyarapítása. — Szakirodalom figyelés. — A Geofizikai és a Földtani Szakkönyvtár tevékenységéről írásos Tervezett eredmények: ismertető készül a szolgáltatási lehetőségek bemutatásáról. — A könyvtár tevékenységének bemutatása előadás keretében szélesebb körben, kiegészítve az újabb adatbázisok használatával. — A könyvtári állomány bővítése folyamatos, idegen nyelvű könyvek beszerzése, valamint a folyóiratok előfizetése folyamatban. — Eseti szakirodalmi figyelés elvégzése. Elért eredmények: — Az írásos ismertetők a könyvtárakban az MBFH munkatársai számára elérhetők. A második negyedévtől minden — azt igénylő — MBFH munkatárs részére elektronikus úton is elérhető az ismertető anyag. A könyvtárak bemutatásának power-point-os anyaga elkészült, de az MBFH dolgozóinak rendkívüli leterheltsége miatt szóbeli bemutatásra nem került sor, a bemutató anyagát hálózaton keresztül elérhetővé tettük az MBFH dolgozói számára. — A már beérkezett kiadványok feldolgozás után a könyvtár olvasótermében rendelkezésre állnak az MBFH dolgozóinak is. — Témakeresésre 35 esetben kértek bennünket, ezeket letöltött anyagok küldésével, szkenneléssel, fénymásolással ki tudtuk elégíteni (ez nagyságrendileg 600–700 oldalt jelentett). 21 esetben végeztünk MBFH kérésre információkeresést. — A volt MÁFI kiadványai közül, az utóbbi években megjelenteket (mintegy 17 tétel) minden bányakapitányság részére rendelkezésre bocsátottuk. — Elkészült a volt MÁFI jelentéslistája 1994–2010 közötti időszakra. A HUNTÉKÁ-ba történő feldolgozásuk kapacitás híján nem valósult meg. A jelentéslista a Samba szerveren az MFGI dolgozók számára elérhető, s a részjelentések mellékleteként az MBFH részére is átadásra került. Publikációk: Közreműködő szervezetek:


143


21–a/2012. MBFH Adatrendszerek építése és metaadat-szolgáltatás Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Gulyás Ágnes

Projektek adatigényeinek és kimenő adatainak definiálása 2011 adatforgalmának értékelése Adatigények teljesítése, adatmodellek fejlesztése Adatigények teljesítése, metaadat-modellek elkészítése Tervezett Projektek adatigényeinek és kimenő adatainak definiálása: adatigény eredmények: és eredmény listák a 22 MBFH témára 2011 adatforgalmának értékelése Adatigények teljesítése a 22 MBFH téma felé Elért eredmények: Adatigények teljesítése Az adatigények teljesítése folyamatosan zajlik a tervek (és ad-hoc igények) szerint. Az igények többsége a koncessziós munkákhoz, illetve a Cselekvési terv-potenciál meghatározáshoz kapcsolódó munkákhoz kapcsolódott. Az egyes projektek kimenő adatainak (eredménylisták) megadása még hiányos, a feltöltéshez szükséges személyes egyeztetések folyamatban vannak. A projekt által szolgáltatott adatokat Közös használatú adatrendszerek metaadat-bázisának fejlesztése (kiegészítése, pontosítása), prioitás lista felállítása (a feladat teljesítése a 4. negyedévben szerepel) A 2011-ben készített intétzményrendszeren belüli adatrendszerlista fejlesztése, kiegészítése, pontosítása folyamatban van. Szerkezet változások és bővítések történtek. Az intézményi adatbázisok átláthatóságának és a belső adatszolgáltatás megkönnyítésének érdekében létrehozott adatbázis nyilvántartó rendszert aktualizáltuk, amely az adatbázisokra vonatkozó metaadatokat tartalmazzák. Excel táblázatban összeállítottuk a Térképezési Főosztály adatbázisaira vonatkozó törzsadatokat. Fejlesztés alatt áll egy XSL konverziós program, amelynek segítségével az Excel táblából érvényes XML rekordok állnak elő. Elkészült egy XForms alapú webes szerkesztő alkalmazás első verziója, amit a minta rekordok segítségével tesztelünk. Összeállítottuk a feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök listáját: szoftverháttér (ArcGis stb ) biztosítása, az éves szoftverkövetés rendezése. \\samba\public\Intézetiműködés\Tervek\Terv2012\sw_kovetes_2012. xls

Publikációk:

A projekt munkakönyvtára: \\samba\public\Projektek\21_ADATTERINFO\ a szolgáltatott adatokat az igénylőkkel egyeztetve az egyes projektek munkakönyvtárába helyeztük el 144



MFGI Geoinformatikai Osztály, MBFH Földtani és Adattári Főosztály


145


21–b/2012. MBFH Térinformatikai szolgáltatások Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:


Az intézményrendszer adatvagyona, rendkívül szétszabdalt és harmonizálatlan. Az adatvagyon kulcs szerepet tölt be az állami feladatok ellátásában. Ezek figyelembevételével projekteken áthúzódó informatikai szolgáltatások indítását javasoljuk, egyszerű mátrix rendszerben. Előnyei: • feltárja és kiküszöböli a párhuzamos elemeket • feltárja a harmonizálatlan területeket • harmonizált adatbázisok épülnek (önálló sávon – adatrendszerek) • gazdaságos a speciális eszközök (GIS, RDBMS, stb.) használata • egységes és folyamatos az adatbázisok karbantartása • a szakterületeken dolgozókat nem terheli az informatikai-technikai munka • javítja a projektek közötti szakmai együttműködést (témák közötti adathíd) • az adatfeldolgozással párhuzamosan épül a metaadatbázis is (önálló sávon) • az adatbázis felhasználók, a megrendelő (MBFH) értéknövelt, egységes adatbázisokat használhat • hatékonyabb munkakultúra kialakulását segíti Tervezett Általános eredmény: eredmények: • Egységes és harmonizált földtani-geofizikai-bányászati adatvagyon épülése.

Elért eredmények:

Részeredmények: • Az intézményrendszer fúrási adatbázisainak szinkronszálása, különös tekintettel a geobank (MÁFI) és az adattári állományok viszonyára. • Koncessziós feladatok kiszolgálása, eredménytérképek előállítása (szolgáltatása az intézményrendszerben) • Potenciál felmérések téradat igényének kiszolgálása • Földtani veszélyforrások térképi adatbázishátterének egységes és integrált kiszolgálása. • Ásványvagyon nyilvántartás és készletgazdálkodás téradat rendszerének kialakítása • A BIKA adatbázis szerkezetének megismerése, csatlakozási lehetőségek kidolgozása Mivel ez a téma a többi projekt igányeit szolgálta ki, önálló eredménye nincs. Eredményei az egyes projektek térinformatikai munkáiban találhatók meg. A részletes lista a zárójelentésben olvasható, itt most csak egy számszerű összesítést közlök a Terv egyes fejezeteihez igazodva. Földtani erőforrás-gazdálkodását megalapozó kutatások és földtani térmodell építés 2 téma, 6 részfeladat A földtani környezet megismerése és a veszélyforrások kutatása 3 téma, 6 részfeladat MBFH együttműködés keretében végzett feladatok 15 téma, 51 részfeladat Más állami költségvetési szerv részére végzett kutatások; 146



Pályázatok 8 téma, 30 részfeladat Maradvány terhére végzett feladatok 3 téma, 7 részfeladat -


147


22/2012. MBFH Szolgáltatás koncessziós feladatok érzékenységi vizsgálatához Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Gyuricza György

Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló, 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet által előírt, feladatok összehangolása és támogatása a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, termőföldvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, településrendezési, közlekedési, valamint ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokban. Közreműködés és irányítás a több lépésben készülő tanulmányok és jelentések adminisztrációs és szerkesztői feladataiban. Tervezett eredmények:

Az eredeti tervek szerint az első három negyedévben a projekt 8 tanulmány (4–4 geotermikus és szénhidrogén koncessziós terület) vonatkozó részeinek elkészítését kapta feladatul. Emellett az előző évben készült 3 geotermikus tanulmány hatósági válaszainak feldolgozásában és a miniszteri jelentés változatának javítási– szerkesztési munkáiban kellett részt venni.

Elért eredmények:

A projekt az első három negyedévben az eredeti tervvel szemben 9 tanulmány (6 szénhidrogén és 3 geotermikus koncessziós terület) anyagát állította össze, részt vett az előző évi geotermikus tanulmányok javítási és szerkesztési munkáiban, valamint egy, a felszín alatti szénelgázosítási (UCG) projekt megvalósíthatósági tanulmányának összeállításában, melynek befejezése a 4. negyedévre is áthúzódott. Az eredmények részletezve: I. Elkészült miniszteri jelentések: Jászberény geotermikus koncessziós jelentés (2012 január) Gödöllő geotermikus koncessziós jelentés (2012 március) Nagykanizsa geotermikus koncessziós jelentés (2012 március) (előző évben elkészült vizsgálati tanulmányok továbbfejlesztésével) Ferencszállás geotermikus koncessziós jelentés (2012 május) Nagylengyel szénhidrogén koncessziós jelentés (2012 június) Kecskemét geotermikus koncessziós jelentés (2012 szeptember) A miniszteri jelentések az MBFH honlapján tekinthetők meg. II. A harmadik negyedév végéig a projekt a következő területek vizsgálatait fejezte be: Újléta szénhidrogén vizsgálati terület Okány szénhidrogén vizsgálati terület Gádoros geotermikus koncessziós terület Dráva szénhidrogén vizsgálati terület (Ezeknek a tanulmányoknak a negyedik negyedévben a miniszteri jelentés változatai is elkészültek, ugyancsak az MBFH honlapján tekinthetők meg.) Becsehely szénhidrogén vizsgálati terület Debrecen szénhidrogén vizsgálati terület 148


Derecske szénhidrogén vizsgálati terület Dévaványa szénhidrogén vizsgálati terület Battonya geotermikus koncessziós terület A szerkesztés alatt álló tanulmányok anyaga (Becsehely, Battonya) a szakprokjektek (01–02) könyvtáraiban, illetve előszerkesztett állapotban (Debrecen, Derecske, Dévaványa) a \\Samba.mgfi.hu\public\Projektek\22_ERZEKTERHEL könyvtárban tekinthetők meg. Publikációk: Közreműködő szervezetek:

Nemzeti Környezetügyi Intézet

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A tervet az év folyamán — a megváltozott igények miatt — növelni kellett.

149


6. Más állami költségvetési szerv részére végzett kutatások Pályázatok 6.1. PLASMON (EU FP7 263218) Beszámolási időszak 2012


Feladat ismertetése: Futamidő: 2011.02.01.-2014.07.31. PLASMON pályázat 2012-ben esedékes feladatai. Tervezett eredmények:

Elért eredmények:

Publikációk:

1. 2. 3. 4. 1.

Lonjsko Polje (Horvátország) állomás telepítése FLRID eljárás fejlesztése EGU, IAGA konferencia-előadás szakcikk(ek) készítése A Lonjsko Polje-i állomást 2012.12.11-13-án kitelepítettük. Az állomás azóta, egy rövid leállástól eltekintve, hibátlanul működik. 2. Az FLRID eljárás fejlesztésén dolgoztunk, a feladat befejezése 2013-ban várható 3. A témához kapcsolódóan az EGU-n 1 poszter-előadást, az IAGA-n 1 előadást és 3 poszter-előadást tartottunk, a konzorcium . 4. A témában számos cikk kézirata készült el. Két hazai cikk megjelent, 1 nemzetközi konferencia-kötet cikk elfogadva, 3 nemzetközi szakcikk jelenleg bírálat alatt. J. Lichtenberger, M. Clilverd, B. Heilig, et al. (2012) First results on plasmasphere in PLASMON project, (submitted on 1 Nov, 2012 to Journal of Space Weather and Space Climate) Heilig, B., H. Lühr: New plasmapause model derived from CHAMP field-aligned current signatures (submitted to Ann. Geophys.) Heilig B., J. Lichtenberger, et al., EMMA for near real time Monitoring of the Plasmasphere, Proceedings of the XVth IAGA Workshop on Geomagnetic Observatory Instruments, Data Acquisition, and Processing, 2012, pp. , San Fernando, Spain (accepted).


ELTE (HU), LANL, New Mexico University, U. of Washington (USA), British Antarctic Survey (GB), U. of L’Aquila (IT), U. of Oulu (FI), IGF of PAS (PL), U. of Otago (NZ), SANSA (ZA)


150


6.2. DORIS „Ground Deformations Risk Scenarios: an Advanced Assessment” Grant agreement No.: 242212 Beszámolási időszak Témavezető 2012 Füsi Balázs Feladat ismertetése: A három éves (2009. október 1. – 2012. szeptember 31.) kutatás célja új távérzékelési-, valamint hagyományos és új földi mérési módszerek együttes alkalmazásával pontosabbá tenni a földcsuszamlások detektálását, térképezését és lehetőség szerint az előrejelzését is. A kidolgozott terven belül mintaterületeket jelölünk ki, figyelembe véve a felszínmozgás kockázatának nagyságát, az érintett terület beépítettségét és az ott élők számát, valamint azt, hogy a kiválasztott területre jellemző földcsuszamlás típusa általánosan jellemző legyen Magyarország más területein is. A kidolgozásra kerülő munkaterv olyan módszeregyüttes összeállítására irányul, amely segítségével elkészítjük a kiválasztott mintaterületek részletes vizsgálatát is, és amely tartalmazza az eredmények ellenőrzését. A szolgáltatás az illetékes hatóságok megrendelésére szállít innovatív eredményeket. A kidolgozott rendszer integrálja a mai modern technológiai és tudományos eredményeket, melyek már működő EU-s szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, eleget tesz az Emergency Response Core Services Interdisciplinary Group ajánlásainak és kapcsolódik a meglévő SAFER és GMES EMERGENCY szolgáltatásokhoz. A kidolgozásra kerülő rendszer keretében feldolgozásra kerülnek az ERS-1/2, ENVISAT műholdak C-sávjában készült archív radarfelvételek a hosszú távú deformációk elmozdulás idősorának előállításához. Felhasználásra kerülnek az új típusú SAR szenzorok, mint az ALOS, COSMO-SkyMed és a TERRASAR-X, kihasználva a különféle sávok (L/X), a jelentősen csökkenő visszatérési idők, valamint a nagyobb térbeli felbontás adata lehetőségeket. Kidolgozásra kerül a műholdas és földi SAR interferometria integrációja a GPS és geofizikai mérésekkel. Felhasználásra kerülnek továbbá multi-spektrális felvételek, valamint hőfelvételek is a felszíndeformációk térképezésére, a kockázatok azonosítására, valamint a dinamikus kockázati forgatókönyvek tervezéséhez, illetve a földcsuszamlás-veszélyeztetettség meghatározására. A projekt eredményeképpen, nemzetközi szinten ellenőrzött, magyarországi eseteken is igazolt, bizonyított módszertani ajánlást állítunk össze, amely alkalmas a felszínmozgások detektálására, a mozgások nagyságának és veszélyességének jellemzésére, a mozgási folyamat monitorozására, esetleges előrejelzésére. 1000-2000 km2 potenciálisan érintett területen elvégezzük az utóbbi 20 év időtartamban mozgással igazoltan érintett területrészek lehatárolását és a fentiek szerinti jellemzését. A módszert közzé tesszük a szakmai és a laikus közönség, valamint külön az érintett területek számára konferenciákon, publikációkban és workshopokon. A 2012. évben az alább részletezett eredményeket terveztük (D = Deliverables: Teljesítések). Tervezett D2.4 A szolgáltatás előzetes felmérése eredmények: D3.2 Nagy mennyiségű archív C-sávú SAR űrfelvételek felhasználhatóságának vizsgálata D6. A kiválasztott teszt területek és a geo-adatbázis leírása D8.3 Belső oktatás (workshop) szervezése az összes tevékenységgel kapcsolatban, a sikeresség mérése D2.5 A szolgáltatás köztes felmérése D3.3 A több-frekvenciás InSAR termékek felhasználhatóságának vizsgálata D3.4 A műholdas és földi SAR adatok integrált felhasználása D3.5 Optikai-VHR és SAR adatok integrálása D5.3 Felszínmozgás-esemény térképek (1:5000) D5.4 Felszíni deformációk sebesség térképei és idősorai a műholdas SAR adatok alapján D5.5 Felszíni deformációk sebesség térképei és idősorai a műholdas SAR adatok és földi távérzékelési adatok integrálása 151


Elért eredmények:

Publikációk:


alapján D5.7 Interoperábilis téradat interfész prototípusa D6.2 A feldolgozott Föld-megfigyelési adatok összehasonlítása és validálása D8.4 Tréning kurzusok a végfelhasználók számára D2.4, D3.2 D6., D8.3, D2.2, D3.3 (folyamatban), D3.4 (folyamatban),, D3.5 (folyamatban), D5.3, D5.4, D5.5, D5.7, D6.2 (folyamatban), D8.4 1. Deák Zsuzsa Villő (2012): Felszínmozgás érzékenység meghatározása Kulcs-Rácalmás térségében modern távérzékelési adatokkal 2012. március 30-31. 2. Füsi B. (2012): Geophysics and remote sensing in landslide management, Geoscience Information Consortium 27. éves találkozója Budapest, 2012. május 21-25. 3. FÜSI, B., MADARASI, A. 2012: Landslide monitoring with combined methodology: geoelectrical anisotropy, PSInSAR and high precision levelling in Dunaszekcső, Hungary. Preliminary results of the DORIS project European Union Seventh Framework Programme (FP7/2007-2013) under grant agreement n° [242212]. AGU fall meeteng, San Francisco, 3-7 December 2012. Poster. 4. Del Ventisette, C., et al. (2013): First results of FP7-DORIS Project: the exploration of large archives of space-borne C-band SAR data to characterized ground deformation, Remote Sens. 2013, 5, 1-x manuscripts; doi:10.3390/rs50x000x (elbírálás alatt) Partner (eredeti név) Rövidítés Partner (magyar név) Consiglio Nazionale delle Ricerche CNR Nemzeti Kutatási Konzorcium Università degli Studi Firenzei Egyetem di Firenze UNIFI (Földtudományi Osztály) Agenza Spaziale Italiana ASI Olaszországi Űrügynökség Dipartimento della Olaszországi Polgárvédelmi Protezione Civile DPC Osztály Tele-Rilevamento Europa TRE Távérzékelés Európa ALTAMIRA ALTAMIR Information A Altamira Információ GAMMA Remote Sensing AG GAMMA Gamma Távérzékelés Instituto Geológico y Spanyol Geológiai és Minero de España IGME Ásványtani Intézet Booz & Company B&C Booz és Társa Federal Office for the Svájci Szövetségi Environment FOEN Környezetvédelmi Hivatal Państwowy Instytut Geologiczny PGI Lengyel Geológiai Intézet Technologies for Earth Observations Távérzékelési és Természeti and Natural Hazards TeRN Veszélyforrások Technológiái

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:152


6.3. Víz a földköpeny névlegesen vízmentes ásványaiban és annak geofizikai alkalmazási lehetőségei Beszámolási időszak Témavezető 2012 Kovács István János Feladat ismertetése: - lásd részletesen a pályázat munkatervében - a Kárpát-Pannon régió alatti litoszféra víztartalmának pontosabb megismerése a névlegesen vízmentes ásványok infravörös vizsgálatán keresztül és ennek hatása a geofizikai tulajdonságokra -felső-köpeny xenolitok infravörös, mikroszondás és lézer-ablációs Tervezett eredmények: elemzése nemzetközi együttműködésben -geofizikai adatokkal történő korreláció -infravörös módszerfejlesztések agyagásványokon Elért eredmények: EMPA, LA-ICP-MS és EBSD mérések elvégzése a projektben vizsgált xenolitokon külföldi laboratóriumokban, az eredmények rendszerezése. Agyagásványok infravörös vizsgálatának módszertani továbbfejlesztése. Előadások és bemutatók tartása nemzetközi konferenciákon. Kovács, I., Falus, Gy., Stuart, G., Hidas, K., Szabó, Cs., Flower, Publikációk: M., Hegedűs, E., Posgay, K. & Zilahi-Sebess, L. (2012): Seismic anisotropy and deformation patterns in upper mantle xenoliths from the central Carpathian-Pannonian region: asthenospheric flow as a driving force for Cenozoic extension and extrusion? Tectonophysics, 514–517, 168–179. Tóth, J., Udvardi, B., Kovács, I., Falus, G., Szabó, C., TroskotČorbić, T., R. Slavković (2012): Analytical development in FTIR analysis of clay minerals. MOL Scientific Magazine, 2012/1, 5260. Magyari, E.K., Demény, A., Buczkó, K., Kern, Z., Venneman, T., Fórizs, I., Vincze, I., Braun, M., Kovács, I., Udvardi, B., Veres, D. (2012): A 13,600-year diatom oxygen isotope record from the South Carpathians (Romania): Reflection of winter conditions and possible links with North Atlantic circulation changes, Quaternary International (2012), doi:10.1016/j.quaint.2012.05.042 Kovács, I., Green, D., Rosenthal, A., Hermann, J., O’Neill, H. St. C., Hibberson, W.O., Udvardi, B. (2012): An experimental study of water in nominally anhydrous minerals in the upper mantle near the water saturated solidus. Journal of Petrology, 53 (10), 2067-2093. Green, D., Rosenthal, A., Kovács, I., (2012): Comment on "The beginnings of hydrous mantle wedge melting", CB Till, TL Grove, AC Withers, Contributions to Mineralogy and Petrology, DOI 10.1007/s00410-011- 0692-6. Contributions to Mineralogy and Petrology, 164 (6), 1077-1081. Közreműködő MTA TTK, ELTE TTK, University of Innsbruck, University of szervezetek: Padova, Geoscience Montpellier, ETH Zürich, ELETTRA Trieste,


153


6.4. ULF hullámok konjugált vizsgálata (Dél-Afrikai – magyar TéT-pályázat, TéT_10-1-2011-0025 ) Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:


Futamidő: 2011.10.01-2012.12.31. TéT pályázat 2012-ben esedékes feladatai. Tervezett eredmények: Elért eredmények:

Publikációk beadása Kutatócsere A tervezett kutatócsere megvalósult. Konferenciákon számos előadás és poszter bemutatása, 3 szakcikk szövegének véglegesítése, cikkek beadása az ULF hullámok konjugált vizsgálata témakörben. Együttműködés kiterjesztése a PLASMON EU FP7 pályázat keretében. Pályázati zárójelentés elkészítése

Publikációk:

P.R. Sutcliffe, B. Heilig, and S. Lotz, The Spectral Structure of Pc3 Pulsations (submitted to Ann. Geophys.) P. R. Sutcliffe, B. Heilig, D. C. Ndiitwani, A. Collier, A statistical study of geomagnetic field line resonances observed by CHAMP and on the ground (manuscript, J. Geophys. Res.) S. Lotz, P.R. Sutcliffe, and B. Heilig: High resolution model (Ann. Geophys.)


SANSA Space Science, Hermanus, Dél-Afrika


154


6.5. Horvát-magyar geomágneses mérések és új normáltér modell Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:


Célkitűzések: A pályázatban elvégzendő feladatok kettős célt szolgálnak; egyrészt a horvát és magyar hálózati mérések egységesítését, pontosítását, másrészt a két ország területét lefedő regionális geomágneses modell megalkotását. A feladatokat az alábbi pontokban foglalhatók össze: 1. Hordozható variométerek felállításának és használatának elsajátítása a terepi hálózati mérések során, 2. Közös, összehasonlító hálózati mérések határ menti hálózati pontokon, 3. A hálózati mérések során alkalmazott műszerek obszervatóriumi körülmények között történő összemérése a Tihanyi Geofizikai Obszervatóriumban, 4. A két ország területét lefedő geomágneses normáltér modell megalkotása, 5. Közös publikációk készítése. Tervezett Horvátországra, Magyarországra és a környező területekre eredmények: kiterjedő geomágneses térkép - A 2010-es szekuláris mérési kampány definit adatai - Az MFGI és horvát fél által használt DIM és protonprecessziós magnetométerek összemérésének eredményei. Elért eredmények: A magyar – horvát együttműködés keretében július hónapban személyes egyeztetésekre került sor. Kovács Péterrel közösen Zágrábban tettünk látogatást. Tevékenységünkről úti jelentésben számoltunk be. Július 31.-én két horvát kollégát fogadtunk, akikkel a DIM berendezések összemérését hajtottuk végre. Azóta a mérések kiértékelése is megtörtént. A 2010-es mérések kiértékelése és a közös geomágneses térképek elkészültek. Egy a témához kapcsolódó cikk is leadásra került. A pályázati zárójelentést elkészítettük, amit azóta a MAG Zrt. illetékesei az éves jelentésünkkel egyidejűleg el is fogadtak. Publikációk: Csontos A., D. Sugar, M. Brkić, P. Kovács, L. Hegymegi; How to control a temporary DIDD based observatory in the field? Special issue of “Annals of Geophysics” on 5th MagNetE Worksphop on European Geomagnetic Station Survey, Rome, Italy (accepted manucript), 2012 Közreműködő szervezetek:

Zágrábi Egyetem Természettudományi Kar Geodéziai Tanszék


155


6.6. Levegőben szállított tanulmányozása (TéT RS-1) Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

antropogén

szennyezés

mágneses

Témavezető Mártonné Szalay Emőke

A Paleomágneses Laboratórium az utóbbi években a környezetszennyezés és bizonyos mágneses paraméterek kapcsolatával is foglalkozik. E területen elért és publikált első eredmények nyomán elnyert TéT támogatás lehetővé teszi összehasonlító vizsgálatok folytatását magyarországi és szerbiai szálló porokon. Partnereink a Belgrádi Egyetem Bányászati Fakultás Földtani Tanszéke és a Szerb Geodéziai Hatóság. Tervezett Mérési eredmények kiértékelése és zárójelentés készítése. eredmények: Magyarországi és szerbiai környezetvédelmi állomások gyűjtött levegőben szállított porok mágneses tulajdonságainak megismerése. Elért eredmények: A szerbiai minták szuszceptibilitás mérése és kiértékelése elkészült. Az eredményeket összehasonlítottuk a magyarországi PM10 állomásokon mért eredményeinkkel. A projektről zárójelentést nyújtottunk be a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.-nek. A szerbiai és magyarországi PM10 állomásokról származó filterek mérései eredményei közvetlenül nem hasonlíthatóak össze, mert a szerbiai állomásokon kevesebb levegőt szívnak át, mint a magyarországiakon, ezért a szerbiai minták értékeit a magyarországi levegő mennyiségére korrigáltuk. Ekkor, hétköznap a győri PM10 állomáson észlelt mágneses szennyezésnek megfelelő értékeket tapasztalunk, de különbség jelentkezik a szennyezés hétvégi alakulásában. Győrben a hétvégi kamionstopnak köszönhetően vasárnap lényegesen kisebb a mágneses szennyezés, mint hétköznapokon, míg Szerbiában ilyen csökkenés nem tapasztalható, hiszen ott nincs hétvégén forgalomkorlátozás. Publikációk: Márton, E., Lesić, V., Cvetkov, V. 2012: First magnetic measurements on PM10 filters from two stations in Serbia and comparison of the results with those from nine Hungarian stations. Ed.: Snežana Komatina-Petrović. Proceedings, Geosciences and Environment, The 3rd International Professional Conference. ISBN 978-86-913953-6-0. Association of Geophysicists and Environmentalists of Serbia (AGES), Beograd. 76-79. Közreműködő Belgrádi Egyetem, Geofizikai Tanszék; Szerb Geodéziai Hatóság, szervezetek: Paleomágneses Laboratórium Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: -

156


6.7. Földtani és geofizikai feltétel rendszer kidolgozása Vietnám geotermikus potenciál felméréséhez Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Hámorné Dr. Vidó Mária

A Vietnámi-magyar kétoldalú Tudományos és Technológiai Kutatás célja módszertan kifejlesztése és a hazai tapasztatok és módszertan kidolgozása a fiatal üledékekkel feltöltött medencék geotermikus potenciál felméréséhez Vietnamban. A pályázás során, majd a kutatás megkezdésétől folyamatosan egyeztetve meghatároztuk a feladat programját, a vizsgálandó régiókat és földtani rendszereket, melyekben egyezségre jutottunk a vietnami és hazai partnereinkkel, hogy ÉK-Vietnam fiatal üledékekkel feltöltött medencéjét, tektonizáltságát és a fiatal vulkanizmust figyelembe véve potenciál felmérési módszert, és a projekt végén elsődleges potenciálbecslést adunk meg. A pályázat futamideje: 2012. 01.01 – 2013.12.31. a 2012. év feladatai: Irodalom áttekintése a rendelkezésre álló adatok összegyűjtése, valamint vietnami és magyar kutatók utazása és konzultációk, terület kiválasztás, és a rendelkezésre álló adatok alapján a geotermikus potenciál felmérési módszertan kidolgozása. Tervezett Irodalom áttekintése, terület kiválasztás, adatgyűjtés, szakmai eredmények: előadások tartása, a módszertan kialakítása, területlehatárolás Elért eredmények: A vietnami geotermikus kutatások helyzetéről és az IWE részéről Nguyen Xuan Lam részletesen ismertette Vietnam földtani viszonyait és a felszíni hőforrások alapján valószínűsíthető potenciális területeket. Összesítettük a felméréshez szükséges adattípusok listáját, és egyeztettünk azok elérhetőségéről. Véglegesítettük, hogy ÉKVietnam területét fogjuk részletesebben vizsgálni. Áttekintettük és tájékoztattuk a vietnami partnereket a hazai geotermikus kutatáshoz és hasznosításhoz kapcsolódó jogszabályi háttérről. A Vízügyi és Természetvédelmi Intézet (IWE), valamint a Vietnami Földtani és Ásványi Nyersanyag Kutatási Intézetet VIGMR munkatáraival munkacsoport értekezlet formájában bemutattunk a magyarországi geotermikus potenciálterületek meghatározásának módszereit és a vietnami kutatási módszerekről, a projekt további irányáról és az eredményekről konzultáltunk. Rögzítettük, hogy a potenciál felmérést a rendelkezésre álló adatok alapján a Vörös folyó deltájára készítjük el a szénhidrogén és termálvíz kutak adatai és tektonikai kutatások eredményei segítségével. Megállapodtunk, hogy a potenciál felmérést a jövő évben a geotermikus kutatáshoz és hasznosításhoz kapcsolódó környezetvédelmi érzékenységi és hatástanulmányok módszertanának kidolgozásával is kiegészítjük. Publikációk: Ha Hai Duong és Nguxen Xuon Lam: Geothermal potential of Vietnam.. - Budapest, MFGI, Budapest Columbus u. 1723., 2012. 06. 05. Zilahi-Sebess László, Hámorné Vidó Mária Ha Hai Doung, Nguyen Xuan Lam, Gulyás Ágnes, Tórh György, Gyuricza György: Geothermal prognosis and vurnerability study for the Red River Delta In Vietnam; Methodology using exímples from Hungary. IWE, Hanoi, 2012.11.8. 157



Aquaprofit Kft.


158


6.8. USGS Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:


Célkitűzések: 1. Jelen projekt keretében amerikai, japán, olasz és magyar pulzációs állomások adatainak felhasználásával egy olyan karakterszám (index) kidolgozását tervezzük, amellyel az upstream hullámaktivitás globális szinten jellemezhető. Vizsgáljuk az index és a napszél paraméterek közötti összefüggéseket. Az eredmények az űridőjárás jellemzéséhez és előrejelzéséhez alapvető információkkal szolgálnak. 2. A projekt keretén belül a magnetométerek kalibrációs eljárásainak hatékonyságát tervezzük tesztelni USGS obszervatóriumok fluxgate és DIDD magnetométer adatainak bevonásával. Új obszervatóriumi eljárásokat dolgozunk ki, és amennyiben lehetséges, a matematikai eszközrendszer további fejlesztésére törekszünk. Tervezett eredmények:

Elért eredmények:

Publikációk:


Legalább egy publikáció szaklapban és előadás nemzetközi fórumon. - A DIDD rendszerek kalibrációjára vonatkozó új eljárások mérési és számítási eredményei - Az új planetáris index további fejlődése 2011-ben pályázat utolsó évi feladatainak befejezéséhez szükséges utazásokat és egyéb tevékenységeinket – a pályázati támogatás hiányában - nem tudtuk végrehajtani, ezért a pályázati határidők meghosszabbításáért folyamodtunk. Megkeresésünkre 2012 februárjában kaptunk választ és sikerült a pályázat záró időpontját 2012. december 31-re módosítanunk. A tervben vállalt feladatainknak sikerült eleget tennünk. A USGS (és számos más intézethez tartozó) szakembereivel közös publikációt adtunk be a san fernando-i workshop kiadványába. Kovács Péter kollégánk látogatást is tett a USGS Golden-i központjában. A pályázat lezárása mellett szóba került MFGI és a USGS közötti együttműködési megállapodás megújítása is. Egy USGS tulajdonában lévő DIDD berendezés hőmérséklet tesztje is elkészült. Heilig B., A. Csontos, K. Pajunpää, D. Gouws, T. White, B. StLouis, D. Calp, Measuring the Orthogonality Error of Coil Systems, Proceedings of the XVth IAGA Workshop on Geomagnetic Observatory Instruments, Data Acquisition, and Processing, 2012, pp. , San Fernando, Spain (accepted). -

USGS Boulder Geomagnetism Group USA


159


6.9. CGS Europe Beszámolási időszak 2012


Feladat ismertetése: CO2-elhelyezéssel foglalkozó európai kutatói hálózat kialakítása, tudástranszfer és képzés biztosítása. Hazai döntéshozók tájékoztatása, jogszabály-harmonizáció szakmai támogatása. Futamidő: 2010 nov. 1. – 2013. okt. 31. Tervezett eredmények:

Elért eredmények:


- Hazai szén-dioxid elhelyezési jogszabály harmonizációjának szakmai támogatása. - Szén-dioxid elhelyezéssel kapcsolatos tudásbázis kialakításának további építése - Egyéb, a CO2-elhelyezéssel kapcsolatosan év közben a projekt által kiválasztott téma - Hazai szén-dioxid elhelyezési jogszabály harmonizációjának folyamatos szakmai támogatása. - Szén-dioxid elhelyezéssel kapcsolatos tudásbázis kialakításának további építése, különös tekintettel a monitoring és a tároló objektum kiválasztására - CO2 elhelyezési tevékenységgel kapcsolatos kockázat-felmérés és kockázatkezelés módszertana. elérhetőség: Columbus u. 17-23, 603. szoba, Falus György számítógépe CGS Europe partnerintézményei


160


6.10. Levegőben szállított por integrált mágneses, geokémiai és ásványtani vizsgálata (OTKA) Beszámolási időszak Témavezető 2012 Mártonné Szalay Emőke Feladat ismertetése: Időtartama 2009-2013. A Paleomágneses Laboratórium az utóbbi években foglalkozik a környezetszennyezés és bizonyos mágneses paraméterek kapcsolatával is. E területen elért első eredmények nyomán elnyert OTKA támogatás tette lehetővé ilyen irányú kutatásaink folytatását 2012ben. Az OTKA projektben együttműködő partner a Miskolci Egyetem Ásványtani Tanszéke., konzorciumi partnerünk a MTA Geokémiai Kutatólaboratóriuma. Nemzetközi együttműködésben egy TéT projekt keretében a Belgrádi Egyetem Bányászati Fakultás Geofizikai Tanszékével és a Szerb Geodéziai Hatóság Paleomágneses Laboratóriumával működünk együtt. 2012-ben a győri, veszprémi és miskolci környezetvédelmi állomások által üzemeltetett PM10 szálló por minták és a konzorciumi partner által telepített és üzemeltetett gyűjtőhelyekről származó (szemnagyság szerint frakciókra elkülönített) porminták mágneses szuszceptibilitásának mérését terveztük és reprezentativ mintákon ásványtani vizsgálatot a Miskolci Egyetemen. Tervezett Előadások és publikációk készítése illetve mérési eredmények eredmények: kiértékelése 2012 utáni megjelentetés céljából. 2012 folyamán környezetvédelmi állomások és a konzorciumi partner által telepített állomásokon gyűjtött levegőben szállított porok mágneses tulajdonságainak megismerése. Elért eredmények: 2012-ben a győri, veszprémi és miskolci környezetvédelmi hatóságok által üzemeltetett állomásokról származó PM10 mintákat (9 állomás, 533 minta), Sarród és Dunaújváros állomásokról származó PM2.5 minták (119), a konzorciumi partner által telepített ülepedő por állomásokon gyűjtött 41 minta és a miskolci PM10 állomáson telepített ülepedő por állomás 12 mintájának mágneses szuszceptibilitását mértük meg. Ezeket a korábbi évek gyakorlatának megfelelően 5–10 ismételt mérés átlagaként definiáltuk. A PM2.5 mintákat a szuszceptbilitás kis értékei miatt húszszor mértük. Elemeztük a 2009 óta évenként négyszer két hetes periódusban naponta gyűjtött PM10 minták adatait, Megállapítottuk, hogy Dunaújváros kivételével mindenütt a közlekedés a mágneses szemcséket kibocsátó, évszaktól független szennyező forrás. Télen a fűtés megnöveli a mágneses szennyezést, ami a teljes szuszceptibilitásban jelentkezik, de a tömegszuszceptibilitás ennek ellentmondani látszik. A jelenség okára, hogy a háztartások hagyományos fűtése arányaiban lényegesen több nem mágneses, mint mágneses szemcsét produkál. Publikációk: 2012-ben a témában 1 folyóiratcikk, 2 bővített összefoglaló (extended abstract), 3 abstract jelent meg és 5 előadás hangzott el, többségében nemzetközi fórumokon. Közreműködő Környezet és Természetvédelmi Felügyelőségek (Győr, Miskolc, szervezetek: Veszprém); Miskolci Egyetem, Ásvány-kőzettani Tanszék; MTA Geokémiai Kutatólaboratórium Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: -

161


6.11. Gránátok szétesési reakciójában kialakult szimplektitek képződési mechanizmusa, mikroszerkezet-fejlődése és reakciókészsége (OTKA NN 79943) Beszámolási időszak Témavezető 2012 Török Kálmán Feladat ismertetése: A projekt célja a gránát nyomáscsökkenés hatására bekövetkező bomlásának vizsgálata természetes anyagokon és kísérletileg előállított mintákon, különös tekintettel a szerkezetileg kötött illetve „szabad” fluidumok szerepére a reakciómechamizmusban és a mikroszerkezet-fejlődésben. Ennek keretében vizsgáljuk a Bakony–Balaton-felvidék vulkáni terület alsó kéreg eredetű bázisos gránát granulit xenolitjaiban megjelenő „szabad” fluidumok (fluidum- és olvadékzárványok, illetve intersticiális olvadékok) és a névlegesen vízmentes ásványokban szerkezetileg kötött víz mennyisége és a gránát nyomáscsökkenéses bomlása után kialakuló mikroszerkezetek közötti összefüggést. A víztartalom vizsgálatához kötődően vizsgáljuk az alsó kéreg eredetű granulit xenolitokban a fluidum-kőzet kölcsönhatás egyéb jellegzetes reakcióit, illetve ezeket a kölcsönhatásokat elhelyezzük az alsó kéreg fejlődéstörténetében. A pályázat futamideje: 2010.06.01-2013.10.31. Tervezett Gránát utáni szimplektitek és más reakciószövetek leírása, eredmények: tipizálása, scanning elektronmikroszkóp segítségével. A különböző gránát reakciók modellezése, p-T körülményeinek kiszámolása. Gránátok víztartalmának mérése a reakciók környezetében. Elért eredmények: A polarizált mikroszkópos kiválogatás után nagyon jó minőségű polírozott vékonycsiszolatot készítettünk a mintákból. A következő lépésben pásztázó elektronmikroszkóppal olyan gránát utáni szimplektitet kerestünk, ahol mind a finom, mind pedig a durva szemcsés szimplektiteket megtaláljuk, egymással érintkezve, illetve fokozatos átmenetben. Fókuszált ionsugaras scanning elektronmikroszkóp segítségével nagy felbontású képeket készítettünk a reakciószövet leírásához. Ez alapján a szövettípusokat 6 pontba soroltuk szemcseméretük és a szemcsék alakja alapján. Az egyes típusok általában jól lehatárolható doméneket képeznek. Az első csoportba szubmikronos szemcseméretű szimplektitek tartoznak, melyek közvetlenül a gránát reliktum mellett helyezkednek el, de nem képeznek folyamatos szegélyt a reliktum körül. Egészen az 5. csoportig a szimplektitek szövete nem változik, csak a szemcseméretük durvul. Ez a durvuló szövet nem koncentrikusan helyezkedik el, hanem doménekben. A 4. 5. csoportba tartozó durva szimplektitek nem csak a gránát utáni pszeudomorfóza szélén vannak, hanem gyakran ék alakban benyomulnak majdnem a reliktumig, ami arra mutat, hogy repedések mentén kezdődhetett a gránát átalakulása olvadék és/vagy víz segítségével. A spinellek mindig az ortopiroxénben helyezkednek el. A szemcsék nem sajátalakúak. A szimplektitek szöveti képe az orientációtól függ. Az EBSD mérések szerint a szemcseméret szerint elkülöníthető domének határa általában nem esik egybe az azonos orientációt mutató domének határával. A 6. csoportba elkülönített reakciószövet különbözik az eddigiektől. Ez durva szemcsés ( az ortopiroxén és a plagioklász mérete a 100 mikronos nagységrendben van) és a spinellek sajátalakúak, azaz a reakciószövet már nem nevezhető szimplektitnek, annál sokkal 162


jobban ki van kristályosodva. Ez a szövettípus nyilvánvalóan a legkorábban átalakult és/vagy az átalakuláshoz szükséges feltételek a leginkább itt voltak meg. A szimplektiteken belül két különböző ásványtársulás különíthető el: 1. Anortit+spinell+Al-ortopiroxén szimplektit, mely közvetlenül a gránátra nő (3. ábra). A gránát = Al-gazdag ortopiroxén + anortit + spinell gránátszétesési reakció termékének tekinthető. Képződése a Kárpát-medence miocén extenziójához köthető, mely során a litoszféra megnyúlt, kivékonyodott és az alsó kéregben levő gránátos granulitok átkerültek a piroxén granulitok sztabilitási mezejébe. A gránát összetételétől és a hőmérséklettől függően ez a reakció 5-9 kbar között ment végbe. A nagyobb Mg-tartalmú gránátok szétesése nagyobb nyomáson, míg a nagyobb vastartalmúaké kisebb nyomáson ment végbe. 2. Anortit+olivin±olvadék±spinell szimplektit, mely általában az első típusú szimplektitre nő, de egyes mintákban az első típusú szimpletitet, illetve a gránát reliktumot átszelő késői erekben található, azaz az első típus után keletkezett, feltehetően már a bazalt és az 1. típusú szimplektit reakciójával. A gránátok és a szimplektitek víztartalmát infravörös spektroszkópiával mértük. A gránátokat két csoportra oszthatjuk víztartalom szempontjából. A fluidumzárványmentes része ténylegesen vízmentes (víztartalom a kimutatási határ alatt van), de a zárvány-tartalmú részeken az ásvány egyaránt tartalmaz szerkezetileg kötött és a zárványban kötött vizet is. Ez azt mutatja, hogy a FI-ok felől a víz kidiffundálhat a gazdaásvány szerkezetébe. Repedések környezetében a gránátban 1000-6000 ppm közötti víztartalmat mértünk, amely alátámasztja szöveti megfigyeléseinket a repedések mentén kezdődő átalakulásról. A gránát körüli szimplektitből is történtek mérések. Ezekben a részekben legnagyobb a csúcs alatti terület, azonban a víztartalom kvantifikálása eddig nem hozott megnyugtató eredményt. A koncentráció és az abszorbancia ugyan egyenes arányban állnak, de szükség van az ú.n. kalibrációs faktorra a számoláshoz, ami ásványonként változik. A szimplektitet 3 ásvány alkotja (ortopiroxén, spinell, anortit), így három kalibrációs faktort kellene figyelembe vennünk a megfelelő arányban. Ha ortopiroxénnel és anortittal számolunk, akkor a szimplektitben mérhető víztartalom kb. 400-910 ppm közé esik. A csúcsban sajnos nem különíthető el a szerkezetileg kötött és a szemcseközti víz. Publikációk: Közreműködő szervezetek:

-


163


6.12. Ásványok szerkezetébe épülő "víz" kvantitatív infravörös spektrometriai és izotópgeokémiai vizsgálata Beszámolási időszak 2012

Témavezető Dr. Kovács István János

Feladat ismertetése: a 2012. év feladatainak ismertetése 1) Kvantitatív infravörös spektrometriai protokoll kidolgozása ásványokra (földköpeny névlegesen vízmentes ásványai, gyémántok stb.) hazai és lehetőség szerint nemzetközi laborokban végzett mérésekre alapozva. A munka magában foglalja a spektrumok komplex kvantitatív kiértékelését, és a mennyiségi szempontból legoptimálisabb kiértékelési paraméterek meghatározását, amelyek segítségével eltérető, hogy a mérések abszolút és laborok közötti viszonylatban is a legkisebb hibával kiértékelhetőek legyenek. A munka publikálása. Az alkalmazott Pakistani olivin sztenderd szemcséinek homogenitás vizsgálata „víz”-re nézve a trieszti ELETTRA szinkrotron sugárforrás használatával. 2) Izotópgeokémiai vizsgálatok elvégzése a mérési módszer kimutatási határának megállapítására és annak esetleges javítására a sekély földköpeny már infravörös spektrometriával elemzett névlegesen vízmentes ásványainak felhasználásával. Itt a bevonandó hallgatók feladata a minták előkészítése lesz a stabil-izotópos és infravörös mérésekhez 3) Spektrális adatbázishoz szükséges spektrumok nyomtatott vagy elektronikus állományainak összegyűjtése. A cél a sekélyebb földköpeny (<200 km) és litoszféra leggyakoribb névleges vízmentes ásványaira (pl., olivin, ortopiroxén, klinopiroxén, gránát), agyagásványokra és gyémántokra vonatkozó spektrumok felkutatása a Web of Science portálon és a hazai és nemzetközi földtudományi könyvtárakban hozzáférhető publikációk és könyvek segítségével. Hazai és nemzetközi szakemberek felkeresése a birtokukban lévő spektrumok rendelkezésre bocsátása érdekében. A hallgatók feladata az adatbázishoz szükséges irodalmak összegyűjtése és előkészítése a digitalizálásra.. A technikai stáb az előkészített spektrumok digitalizálását és rendszerezését végezné. 4) A csak nyomtatott formában hozzáférhető állományok esetében azok digitalizálása a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben. Az állományok digitalizálására az Adatkezelési osztályon grafikus geofizikai adatok digitalizálásához kifejlesztett eljárást használjuk. Az elektronikus állományok esetében, pedig azok konvertálása a legtöbb spektrum kiértékelő szoftver által elérhető *.dtp formátumba. A pályázat futamideje: 2011-2014 Tervezett Lásd fent eredmények: Elért eredmények: Az elért eredmények rövid ismertetése: Kvantitaiv mérési protokoll és sztenderd ásvány A “Pakistani olivin” sztenderd 23 szemcséjét számos infravörös spektrométerrel rendelkező laboratóriumban mértük le nem poláros infravörös fény használatával: Magyar Tudomámyos Akadémia Természettudományi Intézet (Varian spektrométerek és UMA IR mikroszkópok), Budapesti Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (Vertex 70 spektrométer és Hyperion mikroszkóp), toulouse-i CRNS labor (Nicolet mikroszkóp, Franciaország), lille-i Université Lille 1 (Vertex 70 spektrométer és Hyperion mikroszkóp, Franciaország), hefei USTC labor (Nicolet mikroszkóp, Kína) és a trieszti ELETTRA (Vertex 70 spektrométer és Hyperion mikroszkóp, Olaszország). A mérések során sikerült megállapítani, hogy az olivinek (és általában a névlegesen vízmentes ásványok méréséhez) legoptimálisabb mérési paraméterek a 4 cm-1 spektrális felbontás, a szkennelések száma 256, valamint az apertúra mérete legalább 30*30 mikronos legyen. A háttér korrekciót a vizsgált spektrumok esetében (és 164


általában a névlegesen ásványoknál is) a “konkáv gumikötél korrekció” néhány iterációjával érdemes elvégezni. Ahol a háttér egyenetlen, ott indokolt esetben szükséges lehet manuális háttérkorrekció elvégzése is. Nagyon fontos, hogy az integrált terület meghatározását azonos integrációs határok és módszerrel végezzük az eredmények összevethetősége érdekében. A „Pakistani olivin” esetében számolt átlag (23 kristály átlaga alapján) centiméterre normalizált integrált abszorbancia értékek viszonylag szűk tartományban mozogtak a különböző laborokban (132,4-118,0/cm), ami mindössze kb. 10%-os eltérésnek felelt meg. Ez arra utal, hogy a különböző laborokban végzett mérések eredményi nem térnek el jelentősen egymástól, így azok mennyiségi szempontból az említett 10%-os eltérésen kívül viszonylag jól összevethetőek. A sztenderdként használt “Pakisztáni olivin” szemcséken kijelölt hagyományos módszerekkel elemzett rendszerint 50*50 mikronos mérési pontok homogenitását is meghatároztuk szinkrotron fényforrás használatával. Az olaszországi ELETTRA szinkrotron gyűrű SISSI nyalábja 2012. március 29. és április 5. között állt rendelkezésünkre ezen mérések elvégzésére. A nyolc napos mérésidőben a SISSI nyalábon lehetőségünk volt a legkisebb elérhető felbontásokban (7*7 és 8*8 µm apertúra méretek) meghatározzuk a víz (OH-) eloszlását, szinkrotron fényforrást használva. Célunk az volt, hogy a sztenderdeken kijelölt mérési területeket (átlagosan 50*50 µm) homogenitás/inhomogenitás szempontjából vizsgáljuk, főként hogy a már jól ismert szemcsék kisebb felbontásban is homogének-e. Három “térképet” készítettünk, amelyek 10*10-es hálóban, 7*7 és 8*8 µm apertúra méretekkel dolgoztunk, 4 cm-1-es felbontásban, 512 leolvasási számmal, 400 és 4000 cm-1 abszorbancia tartományban. A spektrumokat egységes háttérkorrekcióval értékeltük (két térkép esetében 2 iterációt, egy esetben 3 iterációt). Ezt követően hiperspektrális kép állítható elő egyes spektrumokat magában foglaló képpontokból (adott integrálási határok használatával kapott érték). Az integrálási területek két fő rezgéstartományban megjelenő csúcsok képezik, a víz rezgéstartományában található OH- csúcsok (Si-helyettesítés, 3650-3500 cm-1 között régió) és a Si-O rezgéstartományban található olivinre jellemző felharmónikusok (2100-1500 cm-1). Az előállított hiperspektrális képeket az OPUS kiértékelő programmal hozzuk létre az egyes pixelekhez tartozó integrált területek nagyságát felhasználva. A térképeken jól kivehetőek a kiválasztott területeken található “víz” koncentrációban jelentkező inhomogenitások, amelyek azonban mérsékelt mértékűek. A kis felbontású mérések pontosságát jól jelzi, hogy bár inhomogenitások megfigyelhetőek a kiválasztott területeken, a szinkrotron fényforrással elemzett terület integrált területének átlaga jól egyezik a hagyományos mérések során kapott értékekkel (10%-on belül). A sztenderdként használt minta orientálatlan szemcséi alkalmasak a sztenderdkénti használatra (az inhomogenitások jelenlétével együtt is), mivel a hagyományos és a szinkrotron fényforrással készült adatok összeegyeztethetőek. Olivinek szinkrotronos térképezése víztartalom szempontjából ezen a méréssorozatban készültek először. A szinkrotronos térképezések szerkezeti víz eloszlásának szempontjából egyedülálló és új távlatokat nyithat meg a szerkezeti 165


víz eloszlásának kutatásában. PULI infravörös spektrális adatbázis A PULI adatbázis kiépítésében a tervhez képest sikerült valamivel jobb előrehaladást elérnünk. Az elmúlt időszakban 330 természetes olivin, 66 természetes ortopiroxén, 81 természetes klinopiroxén, 277 kísérletileg előállított olivin, 180 kísérletileg előállított ortopiroxén és 52 kísérletileg előállított klinopiroxén spektrumának digitalizálását és egységes formátumra hozását végeztük el, ami összesen 986 spektrumot jelent. Elkezdtük a PULI adatbázis spektrumokat kezelő részének kiépítését is, ami a puli.elgi.hu oldalon érhető el. A spektrumok jelenleg .txt és .xlsx formátumban hozzáférhetőek, hiszen ezek könnyen konvertálhatóak a legtöbb spektrum kiértékelő szoftver által ismert formátumra. A jövőben a spektrumok számának gyarapítására, a honlap technikai paramétereinek fejlesztésére valamint a spektrumokhoz tartozó geokémiai, kőzettani adatok rendszerezése és felvitele a honlapra a legfontosabb feladat. A PULI adatbázishoz számos nemzetközileg elismert szakember (Roland Stalder (Innsbruck); Jed Mosenfelder (Padadena), Anne Peslier (Houston)) bocsátott rendelkezésünkre közvetlenül elektronikus formátumban spektrumokat.

Publikációk:

Izotópgeokémiai vizsgálatok A projekt keretében eddig számos mintát készítettünk elő izotóp geokémiai vizsgálatok céljából. Igyekeztünk olyan ásványokat kiválasztani, amelyeknek víztartalma várhatóan az izotópelemzéshez használt módszer kimutatási határa felett van. Az izotóp meghatározás kimutatási határa nagyban függ a kiinduló anyag tömegétől, de néhány g esetében valahol a pár szász ppmes tartományban mozog. Összesen 6 ausztrál köpeny xenolit (MQ6 (ol: 1 ppm; opx: 270 ppm; cpx: 920 ppm), MQ2 (ol: 1 ppm; opx: 280 ppm; cpx: 320 ppm), JMTQ45 (ol: 1 ppm; opx: 220 ppm; cpx: 850 ppm), JMTQ11 (ol: 2 ppm; opx: 140 ppm; cpx: 440 ppm), JMTQ7 (ol: 0 ppm; opx: 60 ppm; cpx: 90 ppm), JMTQ20 (ol: 1 ppm; opx: 340 ppm; cpx: 1400 ppm)) és 1 klinopiroxén megakristály (~140 ppm) víztartamának infravörös meghatározását végeztük el. A minták közül a klinopiroxén megakristályt és 2 xenolit piroxénjeit és olivinjeit választottuk ki további vizsgálatok elvégzésére a xenolitok esetében az ásványok szeparálásával. A mérések és kiértékelésük jelenleg folyamatban van. Az izotóp-méréseket több különböző feltárási technika segítségével is igyekszünk elvégezni, hogy megtaláljuk a koncentráció tartománynak és az analizálandó víztípusnak leginkább megfelelőt. A jövőben még ismert izotóp tartalmú sztenderdek vizsgálatát szeretnék elvégezni amit Jannick Ingrin és Qunke Xia fog majd várhatóan rendelkezésünkre bocsátani. B. Udvardi, I. Kovács, Z. Pintér, K. Hidas, L. Kutassy, G. Falus, P. Lendvay, T. Zelei, T. Fancsik, T. Gál, J. Mihály, C. Németh, J. Ingrin, Q. Xia, J. Hermann, A. Perucchi, L. Vaccari, and C. Szabó: The water content of olivines: Pannon Uniform Lithospheric Infrared spectral Database (PULI), European Mineralogical Conference Vol. 1, EMC2012-686-4, 2012 European Mineralogical Conference, 2012 Kovács István, Udvardi Beatrix, Pintér Zsanett, Hidas Károly, 166


Kutassy Lászlóné, Lendvay Pál, Zelei Tamás: A sekély földköpenyben lévő olivinek víztartalmának újraértékelése a PULI adatbázis segítségével, 7. Téli Ásványtudományi Iskola, Balatonfüred, 2012. január 20-21., 2012 Udvardi Beatrix, Pintér Zsanett, Kovács István: Ásványok ujjlenyomata, Élet és Tudomány, 38, 1200-1202, 2012


Udvardi, B., Pintér, Zs., Kovács, I, Hidas, K., Kutassy, L., Zelei, T., Falus, Gy., Lendvay, P., Fancsik, T. & Szabó, Cs.: A comprehensive infrared database to recognize the water content of minerals: Pannonian Uniform Lithospheric Infrared Spectral Database (PULI)., 5th Mineral Sciences in the Carpathians Conference and 3rd Central-European Mineralogical Conference 20–21 April, 2012, University of Miskolc, Miskolc, Hungary, Acta Mine, 2012 MTA CSFKI FGI, MTA TTK, BSZKI, ELTE TTK,


.

167


6.13. Nemlineáris és pulzációs magnetohidrodinamikai folyamatok vizsgálata Föld körüli térségünkben földi és műholdas mágneses észlelések felhasználásával (OTKA – K75640) Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:


Pályázatunkban a magnetoszféra, a magnetoszféra burok és a napszél fizikai eseményeiben meghatározó szerepet játszó ULF frekvencia–tartományú, Pc3, Pc4 típusú magnetohidrodinamikai (MHD) hullám-jelenségek és nemlineáris MHD turbulens folyamatok előfordulásait tanulmányozzuk a mágneses tér földi idősorai és a földkörüli térség műholdakról származó in-situ regisztrátumai alapján. Tervezett eredmények:

Írott publikáció, konferencia előadás OTKA zárójelentés

Elért eredmények:

A napszél paraméterek változásának függvényében vizsgáltuk a turbulens dinamika intenzitásának változását a lökéshullámfront napfelőli oldalán. Hullámteleszkóp módszer alkalmazására programot fejlesztettünk, amelynek célja a Cluster műholdak pályája mentén tapasztalható hullám tevékenység monitorozása. Globális pulzációs index definiáltunk a pulzációs aktivitás jellemzésére. A pályázati munka folytatásának megalapozására sikeres pályázatot nyújtottunk be az ESA SWARM Science and Validation Opportunity c. felhívására „The study of MHD waves, turbulence and the plasmasphere based on SWARM observations” címmel. Az új pályázat a közeljövőben pályára állítandó SWARM műholdak mágneses, elektromos és részecske-méréseinek az űrkutatás terén, nevezetesen ULF hullámok, nemlineáris jelenségek, plazmaszféra dinamikájának vizsgálata tárgyában tervezett hasznosítását célozza. A pályázat közvetlen támogatást nem ad, de sikeres pályázat esetén, az elnyert Principal, ill. Co-Investigator státusszal az ESA PECS források elérhetővé válhatnak.

Publikációk:

Kovács P., Csontos A., Heilig B., Hegymegi L., Merényi L., Vadász G., Koppán A. (2012), Földmágnesség: A Tihanyi Geofizikai Obszervatórium, Magyar Geofizika, 53. évf., 3, 191-203 Heilig B., Kovács P., Csontos A. (2012), A földmágneses észlelések szerepe az űrkutatásban, Magyar Tudomány, 173, 12, 1435-1442 P. Kovács, G. Vadász, and B. Heilig, Intermittent plasma fluctuation in the terrestrial foreshock, EGU General Assembly, Vienna, 23 April, 2012 (poster - abstract published in Geophysical Research Abstracts Vol. 14, EGU2012-13231, 2012) P. Kovács, G. Vadász, B., Heilig, A. Csontos, Study of smallamplitude intermittent fluctuations in the terrestrial foreshock, AGU Fall Meeting, San Fransisco, 3-7. December, 2012. OTKA Iroda, KFKI RMKI, Universita della Calabria (Olaszo.), Finn Meteorológiai Intézet, Szlovák Tud. Akad. Geofizikai Obszervatóriuma (Ógyalla)


168


Az elvégzett tevékenység időarányosan nem felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: 2012-re a téma lezárását terveztük. Néhány feladat teljesülésének hiánya és a rendelkezésre álló pénzügyi keret felhasználásának külső korlátozása miatti az OTKA Irodától 1 éves halasztást kértünk, 2013 októberéig. Az engedélyt megkaptuk, a pályázatot 2013-ban zárjuk le.

169


6.14. Orosz-magyar akadémiai bilaterális pályázat Beszámolási időszak 2012


Feladat ismertetése: Az ultra-alacsonyfrekvenciás (ULF) hullámok a földi magnetoszférában előforduló természetes magneto-hidrodinamikai hullámok. A pulzációk a magnetoszféra diagnosztikájában hasznosíthatóak, pl. a Pc3-as pulzációk felhasználhatóak a mágneses erővonal menti plazmasűrűség becslésére, s nemrég bebizonyosodott, hogy a plazmapauza helyzete időbeli változásának követésére is alkalmasak. Az alacsony szélességeken észlelt Pi2-eseket a mágneses szubviharok kitörése és kiteljesedése legtisztább előjeleként tartják számon, következésképpen, fontos szerepük lehet az űridőjárás előrejelzésében. A projekt a pulzációk ionoszférán való áthaladásának vizsgálatát, s általában az ULF jelenségek elméleti-gyakorlati vizsgálatát célozza. Futamidő: 2011-2013.12.31. Tervezett eredmények:

Vendégkutatók fogadása Közös publikáció előkészítése

Elért eredmények:

Tervezett kutatócsere megvalósult. Kutatási eredmények bemutatása az EGU konferencián (Bécs). ISSI kutatócsoport-pályázat beadása (sikeres)

Publikációk:

Heilig, B., V. Pilipenko, and P. Sutcliffe, Interhemispheric asymmetry of the amplitudes of Pc3 geomagnetic pulsations, EGU General Assembly, Vienna, 23 April, 2012 (poster - abstract published in Geophysical Research Abstracts Vol. 14, EGU2012-10341, 2012)


MTA CsFKI (Sopron), Orosz Tud. Ak. Geofizikai Intézete (Moszkva)


170


6.15. TRANSENERGY: Szlovénia, Ausztria, Magyarország Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

és

Témavezető Nádor Annamária

A projekt fő célja a Ny–Pannon medence geotermikus erőforrásaival történő fenntartható gazdálkodás komplex szakmai megalapozása és a döntéshozók, jelen- és jövőbeli hasznosítók, felhasználók, potenciális befektetők számára egy web-alapú, interaktív döntéselőkészítő rendszer kialakítása, amely felhasználó-barát felületeken keresztül mutatja meg a geotermikus rendszerek potenciáljára, terhelhetőségére, érzékenységére és fenntartható hasznosítására vonatkozó információkat a vizsgált határmenti régiókban. A webportálon megjelenő információk a jelenlegi hasznosítások széleskörű felmérésén és azok értékelésén, a teljes területe (szupra-régió), illetve 5 kiválasztott határmenti pilot területre készülő földtani, vízföldtani és geotermikus modellek értékelésén alapulnak. A projekt futamideje 2010.04.01-2013.09.30. Tervezett eredmények:

1) A közös hévíz és geotermikus energiagazdálkodási kézikönyv számára a hazai gyakorlat (beleértve a jogi szabályozást, a vízgyűjtő gazdálkodási tervezés vonatkozó anyagait, monitoringot, geotermikus engedélyeztetés hazai gyakorlatát, példákat „jó gyakorlatra”) összegzése (2) A közös többnyelvű adatbázis részére a magyar fúrások (~750 fúrás ~180 000 paraméter) adatainak végső ellenőrzése és adatbázisba töltése. (3) Szupra-regionális földtani modell a teljes projekt területre (4) Lutzmannsburg-Zsira és Komarno-Sturovo pilot területek földtani modellje, illetve adatszolgáltatás a Danube basin és Bad Radkensburg-Hodos pilot területek magyarországi részének földtani modelljéhez (5) Szupra regionális vízföldtani modell a teljes projekt területre (6) Adatok rendszerezése és előzetes értékelése a szupraregionális geotermális modellhez (7) Lutzmannsburg-Zsira és Komarno-Sturovo pilot területek vízföldtani és geotermikus modellezése, illetve adatszolgáltatás a Danube basin és Bad Radkensburg-Hodos pilot területek magyarországi részének vízföldtani és geotermikus modelljeihez (8) Részvétel a térképeket, szelvényeket és adatbázisokat bemutató interaktív web-portál kialakításában (9) Potenciális demonstrációs projekteket bemutató megvalósíthatósági tanulmány (10) Projekt eredményeket összegző zárójelentés összeállításának megkezdése

Elért eredmények:

(1). A szükséges hazai részfejezeteket a jelentés számára elkészítettük, illetve részt vettünk a jelentések összeállításában. Lapanje, A. Prestor, J. et al: Legal aspect of transboundary aquifer management; Prestor, J., Nádor, A., Lapanje, A. et al: Methodology for joint groundwater management M:\TransEnergy\vegtermek\WP3, http://transenergyeu.geologie.ac.at/results (2) A magyar fúrások adatait végső ellenőrzés után feltöltöttük a közös adatbázisba, amely alapján interaktív lekérdezhető módon 171


elérhetőek a projekt honlapján: http://transenergyeu.geologie.ac.at/web-map (3-4) Elkészült a teljes területet lefedő szupra-regionális földtani modell, illetve mind az 5 pilot terület földtani modellje, amelyek harmonizált jelkulcs alapján mutatják a fő hidrosztratigráfai egységeket határoló felületek mélységét és földtani felépítését, illetve határon átnyúló földtani szelvényeket. Az összefoglaló jelentés részletesen ismerteti az egész terület földtaniszerkezetföldtani felépítését, fejlődéstörténetét: Maros, Gy. et al: Summary report of geological models M:\TransEnergy\vegtermek\WP5, http://transenergy-eu.geologie. ac.at/results (5) Elkészült a teljes területet lefedő szupra-regionális numerikus vízföldtani modell, amely a porózus illetve a karsztos-repedezett víztartókra megadja a fő potenciál eloszlásokat, áramlási irányokat, leszívásokat és vízháztartási mérleget, különös tekintettel a határokon átnyúló hatásokra. Tóth Gy. et al: Summary report of the supra-regional hydrogeological model http://transenergy-eu.geologie. M:\TransEnergy\vegtermek\WP5, ac.at/results (6) A vonatkozó magyar adatok és modellezési részeredmények szolgáltatásával részt vettünk a teljes területet lefedő szupraregionális geotermikus modell véglegesítésében, amely 16 térképen mélybeli hőmérséklet eloszlásokat és geotermikus potenciálbecslést jelenít meg (helyben tárolt és korrekcióval figyelembe vett tárolt hőmennyiség különböző egységekre és mélységekre). Goetzl, G., Zekiri, F.: Summary Report „Geothermal Models at Supra-Regional Scale” M:\TransEnergy\vegtermek\WP5, http://transenergy-eu.geologie. ac.at/results (7) A pilot területek vízföldtani és geotermikus modellezése folyik, a feladatok befejezése 2013. első negyedévében várható. (8) Részt vettünk az elkészült térképeket, szelvényeket és adatbázisokat bemutató interaktív web-portál kialakításában http://transenergy-eu.geologie.ac.at/web-map (9) A megvalósíthatósági tanulmányt készítő alvállalkozó számára rendezett formában átadtuk a tanulmányhoz kért projekt adatokat. (10) Megkezdtük a zárójelentés tartalomjegyzékének összeállítását. Publikációk:


Nádor, A. (2012): Cross-border geothermal – Pan European Networks: Government. November 2012, issue 4, pp. 62-63 Nádor, A. (2012): (Re)Search for common Geothermal Energy in Central Europe - TRANSENERGY – EuroGeoSurvey 2011 Annual Report, www.eurogeosurveys.org, pp. 116-117 Frantisek B., Radovan C. (2012) Kirándulásvezető. Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében. A fenntartható felhasználás lehetőségei, nemzetközi vonatkozásai. Konferencia és kirándulás 2012. szeptember 13-14. Budapest. ISBN 978-80-89343-71-3., 39 p. GBA, Geo-ZS, SGUDS


172


6.16. EuroGeoSource (EU Projekt) Beszámolási időszak 2012

Témavezető Scharek Péter, Orosz László

Feladat ismertetése: A 2010 óta futó EuroGeoSource EU Projekt folytatása, melynek keretében feltöltésre kerül a tervezett nyersanyag adatbázis és kialakul az internetes hozzáférési lehetőség az EU Ásványi Nyersanyagok Tematikus Stratégia alapján. Érdemi részvétel a projekt bizottsági ülésein és nemzetközi workshopján. Tervezett eredmények:

A projekt által kért webes térkép- és adatszolgáltatás elindítása A szolgáltatások háttéradatbázisának feltöltése a magyar adatokkal

Elért eredmények:

Részt vettünk a munkatervben szereplő bizottsági üléseken és a Rotterdamban tartott nemzetközi workshopon. Ez utóbbin Hámor Tamás előadóként is szerepelt. Kielégítettük a WP4-WP5-WP6-WP7-WP8 munkacsoportok adatigényét, bedolgoztunk a többnyelvű adatbázis magyar részének kialakításába. Az MFGI szerverén numerikus és térképi adatokat helyeztünk fel a projekt adatbázis részére. Holland, dán, belga, portugál, lengyel, román, szlovén Földtani Szolgálatok/Intézetek, Zaragozai Egyetem, Geodan Ltd., GeosLab Zaragoza, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal



173


6.17. ThermoMap (EU projekt) Beszámolási időszak 2012

Témavezető Orosz László (2012. október 01-től) Jordán Győző (2010. szeptember 01.-2012. szeptember 30.)

Feladat ismertetése: A projekt elkészíti az átnézeti pán-európai sekély-geotermikus potenciál térkép módszertanát és elkészíti annak web alkalmazását. Hasonlóan, Magyarországon két teszt területből az egyikre elkészül a sekély-geotermikus potenciál jellemzése a kidolgozott nemzetközi módszer alapján, mely a talajok üledékföldtani és hidrogeológiai tulajdonságain alapszik. Teljes projekt futamidő: 2010. szeptember 01.-2013. augusztus 30. (3 év) Tervezett eredmények:

Elért eredmények:

Publikációk:


• Országos átnézeti potenciáltérkép meghatározása. • Egy teszt terület sekély-geotermikus potenciáljának jellemzése archív adatok és terepi észlelés alapján. • Két projekt megbeszélésen való részvétel. Web applikáció adat feltöltése. - a 2012. évi esedékes magyarországi Projekt Munkatalálkozót megszerveztük és sikerrel megtartottuk Budapesten szeptember 2627. között - a 2012. évi esedékes izlandi Projekt Munkatalálkozón részt vettünk Reykjavikban március 28-29. között - nemzetközi konferencián poszter prezentációt tartottunk (disszemináció) - a tervezett terepi mintavételezést és mérést végrehajtottuk a Zalakoppányi Tesztterületekre - a gyűjtött talaj minták geotermikus és talajtani mérésekre kiküldtük az Erlangeni Egyetem laborjába - a tervezett geotermikus modellezést elvégeztük a Zalakoppány és Budapest Tesztterületekre - a talajtani és geotermikus térképek megszerkesztettük - a talajtani és geotermikus térképek digitalizálása GIS rendszerben megtörtént - a térképek nemzetközi GIS web applikációba való szerkesztése és feltöltése elkészült (A két teszterület adatai az alábbi linken érhetőek el: http://loczy.mfgi.hu /ArcGIS/services/thermomap/budapest_v3/MapServer/WMSServer http://loczy.mfgi.hu /ArcGIS/services/thermomap/zalakoppany_v2/MapServer/WMSServ er) - a GIS térképi web applikáció tesztelése és eredmény jelentése - nemzetközi jelentések írásában részt vettünk - Ahmed Abdaal: ThermoMap (poszter). 9th INTERNATIONAL SYMPOSIUM ON ENVIRONMENTAL GEOCHEMISTRY AVEIRO, PORTUGAL 15-21 July 2012 - http://thermomap.edu-zgis.net/index.html feladat végrehajtásában közreműködő szervezetek felsorolása FAU Friedrich-Alexander Universitaet Erlangen-Nuernberg BRGM Bureau de recherches géologiques et minières ISOR Islenskar Orkurannsoknir IGR Institul Geological Romaniei 174


EGEC European Geothermal Energy Council RBINS-GSB Institut Royal des Sciences naturelles de Belgique REHAU REHAU AG+CO GBI Gesellschaft beratender Ingenieure für Bau und EDV mbH & Co.KG PLUS Paris-Lodron University of Salzburg PLUS, Centre for Geoinformatics Z_GIS IGME Instituto Geologikon Kai Metalleytikon Ereynon Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. Mivel a téma EU FP7 nemzetközi konzorciális projekt keretében folyik terv és annak időszerű és magas színvonalú teljesítése szigorú eljárási rendben zajlik, teljesítését és eredményességét Brüsszelben igazolják és hagyják jóvá.

A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: -

175


6.18. Pangeo Európai Uniós projekt Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:


A projekt célja űrbéli mérések, alkalmazások és eredményeik szolgáltatása az EU országai számára. A PanGeo egy FP7-es pályázat, amely 2011 februárja óta él, 3 éves időtartammal. A PanGeo projekt ingyenes és szabad felhasználású hozzáférést biztosít földtani veszélyforrás információkhoz a GMES (Global Monitoring for Environment and Security) támogatásával a Land Theme’s Urban Atlasban felsorolt városokra. Az eredményeket a projekt webalapú megjelenítésben teszi hozzáférhetővé a OneGeology Europe (www.onegeology-europe.eu) rendszeréhez illeszkedő módon. A projekt eredményeit a projekt Service Level Agreement dokumentum szabályozza. A nemzeti földtani szolgálatoknak alapvetően az ún. Ground stability layer-t (felszín stabilitás fedvény) kell megszerkeszteni két kiválasztott mintaterületre. Ez Magyarországon Budapest és Miskolc tágabb területe. Miután az InSAR radar eredmények szolgáltatója összegyűjtötte a kiválasztott területekre vonatkozó több éves adatsorozatokat (ESA GSE Terrafirma és új mérések/feldolgozások) és adatfeldolgozás után az Intézet számára megküldte, azt Arc-GIS rendszerbe konvertáljuk majd földtanilag validáljuk a felszínmozgásra vonatkozó adatokat. A validálás eredménye a Ground Stability Layer minősített földtani poligonokkal ellátott georeferált Arc-GIS shape file, amelyet egyföldtani kockázatok összefoglalója (GeoRisk Summary) című jelentés egészít ki. Teljes futamidő: 2011–2014. Tervezett Adatok átvétele és Arc-GIS konvertálása eredmények: Adatok térinformatikai feldolgozása Persistent scatterek ellenőrzése és földtani azonosítása a beépítetlen területeken. Felszínmozgás adatok ellenőrzése, validálása a terepen. Felszínmozgási poligonok lehatárolása GeoRisk Summary elkészítése Elért eredmények: Ebben az évben a mért adatokat átvétele megtörtént, amelyből felépítettük az ARC-GIS téradat rendszert. Összegyűjtöttük a földtani térképi alapadatokat és a felszínmozgásra utaló egyéb adatokat, valamint lejtőkategória térképeket szerkesztettünk mindkét típusterületre. A területek értelmezése és a poligonok körülhatárolása folyamatban van a Ground stability layer-en. Az adatok helye: m:\Palyazat\PanGeo\GIS\ Publikációk: Közreműködő szervezetek: Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: .

176


6.19. Mexikói-magyar TéT Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:


A téma címe: „Hg és más nehézfémek kimutatása és vizsgálata electroremeditation módszerrel talaj és üledékmintákban San Joaquin térségében, Mexikóban” A munka célja közvetlen szakmai együttműködés a környezetföldtan területén hasznosítva a mexikói fél talajtani és a magyar fél földtani kutatási tapasztalatait. Közös kongresszusi anyagok és publikációk összeállítása. Tervezett eredmények: Elért eredmények:

Publikációk:


Nyomdai munkák, mexikói fél látogatása Magyarországon (3 fő), magyar kiutazás Mexikóba (3 fő), közös mexikói-magyar-EU projekt értekezlet tartása Idrijában (Szlovénia), pályázat írás. A Magyar Állami Földtani Intézet 2010. Évi Jelentésben megjelent a 2010. szeptemberében Budapesten tartott mexikói-magyar workshop előadásainak anyaga. Év közben 3 mexikói kolléga beutazása és 3 magyar kiutazása valósult meg. Ezek eredményeként workshopot tartottunk Idrijában (Szlovénia) és Queretaróban (Mexikó). Az idrijai workshop anyaga szlovén kiadásban megjelent. Közös pályázati anyagok összeállítása kezdődött meg, három- és többoldali EU projketekben való részvételre. Brezsnyánszky, K. – Scharek, P. 2012: Main episodes in UNAM– MÁFI relation and scientific results of the bilateral projects – A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése a 2010. évről pp. 117–123 Scharek, P. – Bartha, A. – Bertalan, É., 2012: Determination of total Hg contents of soils and sediments int he Geological and Geophysical Institute of Hungary (MFGI) – In: Gosar, M. Dizdarevič , T. – Miler, M. (ed.) 2012: Environmental Influences of Mercury Ore Prosessing – Geological Survey of Slovenia and Idrija Mercury Mine, Ltd. – In Liquidation – Ljubljana, pp. 69-75 Scharek, P. – Hernández–Silva, G. – Solorio–Munguia, G. – Vassallo–Morales, L. – Bartha, A. – Soliz–Valdez, S. – Tullner, T. 2012: Total mercury content in soils, sediments and tailings in San Joaquin, Querétaro, Mexico – A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése a 2010. évről pp. 125– 129 UNAM Centro de Geociencias, Querétaro, Centro de Investigación y Desarrollo Tecnológico en Electroquímica, S. C., Querétaro, Miskolci Egyetem


177


6.20. A talajvíz nagy arzén tartalmának eredete fiatal medencékben OTKA_A_07-1-2008-0083 szerződés számú (K 67967 projekt) Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Szőcs Teodóra

A felszín alatti vizekben az arzén forrása elméletileg bármely kőzet, üledék lehetne, hiszen a víztározó kőzetek arzéntartalma általában nagyságrenddel meghaladja a bennük tárolt vizek arzénkoncentrációját. A kérdés az, hogy milyen folyamatok játszanak szerepet az arzén üledékekben történő felhalmozódásában, illetve az ezt követő remobilizációjában. Nagy arzénkoncentrációkat detektáltak sekély- és mély felszín alatti vizekben, termálvizekben, tavi üledékek pórusvizeiben, felszíni vizekben és partmenti vizekben is. A hazai arzén-előfordulások elsősorban a süllyedő medenceterületekhez köthetőek, ahol az üledék-felhalmozódást relatíve gyors eltemetődés követi. A remobilizáció a redukció helyi erejétől függ, amelynek döntő motorja a bakteriális tevékenység. E folyamatok jobb megismerését tűzte ki célul a projekt, melynek keretében részletes vízmintavételek és üledék mintavételek történtek. A vízmintavételek keretében arzén speciáció és izotóp vizsgálatok is készültek, míg a kőzetanyag arzén- és egyéb nyomelem tartalmát sorozatos kioldások segítségével tártuk fel. A téma szorosan kapcsolódik az intézetben folyó hidrogeológiai és víz-geokémiai értékelések és modellfejlesztések témához. A 2012-es év feladata a téma zárása. Feladatok bontása: • Pénzügyi zárás, projekt pénzügyi auditáltatása • Szakmai zárás, zárójelentés elkészítése Zárójelentés: Összefoglaló jelentés a nagy arzén tartalmú sekély Tervezett eredmények: felszín alatti vizek eredetéről. Publikáció impakt faktoros folyóiratban. Elért eredmények: Zárójelentés: Összefoglaló jelentés a nagy arzén tartalmú sekély felszín alatti vizek eredetéről. Hazai folyóiratba benyújtott publikációk. Publikációk:

-


-

Az elvégzett tevékenység időarányosan nem felel meg a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: A projekt zárása felölelte a teljes 2012-es évet, a mivel az NFÜ döntése értelmében, az NFÜ-OTKA közötti együttműködés 2011 év végével lezárult, és a KTIA-OTKA projektek ügykezelése átkerült a MAG Zrt-hez. A projekt zárása a MÁFI-MAG Zrt. közötti szerződéskötést követően tudott elindulni. Két szakmai és két pénzügyi hiánypótlást követően, a szakmai zárójelentést a MAG Zrt. elfogadta, a pénzügyi zárásra vonatkozó válaszadás még nem érkezett meg. .

178


6.21. Geo-DH: A geotermális távfűtő rendszerek elősegítése Európában (IEE pályázat) Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Nádor Annamária

Az „Intelligent Energy Europe” program keretében elnyert pályázat célja a geotermikus alapú távfűtés terjesztése Európa 14 országában, különös tekintettel a közép-kelet-európai térségre. A célcsoportok széleskörű tájékoztatása (távhő szolgáltatásra alkalmas geotermikus potenciál, távfűtő rendszerek műszaki-technikai jellegei, szabályozási és pénzügyi környezet, a hűtést is magába foglaló kaszkád rendszerek teljes körű projektmenedzsmentje), ajánlások kidolgozása az előbbi témakörökben, komplex tréningek tartása hozzásegítik az országokat a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos Nemzeti Cselekvési Terveikben (NREAP) megfogalmazott célszámok eléréséhez. A projekt futamideje 2012. 04.01-2014.09.30. A MFGI a 2-es munkacsomag (geotermikus alapú távhő potenciál felmérése) vezetője. (1) a távhő szolgáltatásra alkalmas geotermikus potenciál Tervezett eredmények: meghatározásához szükséges információk körének meghatározása a partnerek számára és információ összegyűjtése Magyarországra, beleértve a hazai geotermikus alapú távfűtőrendszereket (2) interaktív web-es felület kialakítása a teljes projekt területre a geotermikus potenciálok és távfűtő rendszerek feltüntetésével (3) tárgyalások a hazai piaci szereplőkkel, önkormányzatokkal, hatóságokkal a létező adminisztratív, szabályozási, pénzügyi és piaci korlátok felmérésére Elért eredmények: (1) Kérdőívet állítottunk össze a távhő szolgáltatásra alkalmas geotermikus potenciál meghatározásához szükséges információk körének begyűjtéséhez, amelyet a 14 ország különböző szakmai célcsoportjai számra kiküldtünk. A beérkezett anyagok, valamint internetes adatgyűjtés és publikációk feldolgozásával országok szerinti könyvtárakba rendeztük a feldolgozáshoz begyűjtött adatokat: M:\geoDH\MUNKA (2) A ”Geothermal Atlas of Europe” alaptérképeit és az érintett országokra vonatkozó térképlapokat beszkenneltük és georeferálva beépítettük egy ArcGIS felületen kialakított web-es térképi rendszerbe, amelybe Európa földtani és vízföldtani térképét, valamint az EGEC 2011-es „Market Report”-ban szereplő geotermikus távfűtési helyeket is beillesztettük. Az egyes tematikák, valamint a begyűjtött információk (1) kombinált értékelésével megkezdődött a potenciális területek lehatárolása M:\geoDH\GIS\INFORMATIKA (3) 2012 dec. 3-án nemzeti workshopot rendeztünk, ahol 69 résztvevő (távfűtést üzemeltetők, hatóságok, önkormányzatok, stb) megismerkedett a projekt célkitűzésivel és eddigi eredményeivel, valamint az adminisztratív, szabályozási, pénzügyi és piaci korlátok felmérésére összeállított speciális kérdőív alapján megvitatták e korlátokat. M:\geoDH\\meetings\ 03.12.2012_HU_nationalworkshop. Összesen 20 kitöltött kérdőív statisztikai kiértékelése történt meg M:\geoDH\MUNKA/kérdőiv Publikációk: Közreműködő European Geothermal Energy Council, Agency for Geothermal szervezetek: Power Engineering Slovakia, Union of Bulgarian Black Sea local authorities, Slovensko društvo za daljinsko energetiko, Consorzio 179


per lo Sviluppo delle Aree Geotermiche, Association Française des professionnels de la géothermie, Polish Academy of Sciences Mineral and Energy Economy Research Institute, Fjernvarmens Udviklingscenter, Gemeente Heerlen Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás: .

180


7. Maradvány terhére végzett feladatok R1. A kőszénvagyon minősítése és az ásványvagyon újraértékelése a készletgazdálkodási és hasznosítási cselekvési tervhez Beszámolási időszak 2012


Feladat ismertetése: 1. Bányaterületek (mérlegben szereplő, készletszámítással rendelkező kutatási területek) térinformatikai adatbázisának kialakítása, lehetőség szerint a területek sarokpont koordinátáinak rögzítésével, ennek hiányában a lehető legnagyobb felbontású (min. M=1:100 000) térképek segítségével. 2. A mérleg mennyiségi-minőségi adatainak áttekintése a kitermelés műszaki és földtani lehetőségei (mélyművelés, külfejtés, vízveszélyeztetettség stb.) és a felhasználás (légkör és földtani környezet szennyezése, beruházások kockázata) szempontjából (készlet adatbázis létrehozása, minősítő algoritmusok kialakítása, kimutatások készítése). 3. Szénmedencék adatainak országos áttekintése a megkutatottság szempontjából (ROKA, MÁFI átértékelt fúrásai, ELGI-ben elérhető szeizmikus szelvények). Az irodalomban elérhető reprezentatív földtani és telepszelvények szükség szerinti pontosítása. Tematikus földtani térképek (fekü-fedő szerkesztett földtani vagy észlelési térképek) készítése a szénmedencékről. 4. Szénmedencék áttekintő térképeinek létrehozása a földtani, bányaterületi és készlet adatbázisok kapcsolatának kialakításával. 5. A készletszámítás gyakorlatának értékelése. Máza-Váralja-Dél 2009-es kutatási zárójelentésére alapozva vetjük össze a korábbi és új készletszámítási eljárásokat, s értékeljük azokat a nemzetközi minősítési gyakorlat figyelembevételével. 6. Tanulmány készítése. Az értékelésnél figyelembe vesszük a környezet- és természetvédelem szempontjait, továbbá az új technológiák bevezetésének lehetőségét, nevezetesen a felszínalatti elgázosítás (UCG), illetve a szénhez kötött metán kinyerésének kérdését. Elkészült adatbázisok (bányaterületek, mérleg) Tervezett eredmények: Elkészült rövid tanulmány és terjedelmesebb háttéranyag a cselekvési tervhez Elért eredmények: A szénmedence leírások és a szénképződési időszakok leírása elkészült. (Kercsmár szerk. 2012) Elkészült a 2010-es mérlegben szereplő mérlegterületek térképi állományának elkészítése. Ezzel lehetővé vált a mérlegadatok kutatási objektumokkal (fúrások, szeizmikus szelvényháló) és egyéb tematikus állományokkal (pl. Natura 2000 területek) való térinformatikai összevetése. A 248 mérlegterület 19 tematikus térképi állomány formájában került bemutatásra (fűtőérték, hamutartalom, kéntartalom, termelési vastagság, rétegdőlés, súlyponti mélység, vízvédő réteg vastagsága, kőzethőmérséklet, földtani vagyon, közvetlen fedő, közvetlen fekü, víztartó jellege, magas fedő, mélyfekü, regionális vízszinthez viszonyított helyzet, fúrássűrűség, természetvédelmi lefedettség, földtani háttér, munkahelyi vízhozam). Az adatbázis alapján elkészültek a kimutatások, melyek bemutatják a hazai szénvagyon mennyiségi és minőségi adatok szerinti tagolását. 181


Publikációk:


A fenti adatbázisokra alapozva a teljesítési periódus végére elkészült mindkét tanulmány. KERCSMÁR ZS. (szerk.), BUDAI T., FÜRI J., GULÁCSI Z., PÜSPÖKI Z., SELMECZI I., SZENTPÉTERY I. 2012: A magyarországi kőszénterületek földtani jellemzése. — Kézirat, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest, 114 p. Püspöki Z., Kercsmár Zs. (szerk.) Budai T., Füri J., Gulácsi Z., Gyalog L., Hámorné Vidó M., Jencsel H., Kiss J., Kovács Zs., Lendvay P., Lukácsy J., Orosz L., Palotás K., Scharek P., Selmeczi I., Szeiler R., Szentpétery I., Tóth Gy., Treszné Szabó M., Uhrin A. (2012) A kőszénvagyon minősítése és az ásványvagyon újraértékelése a készletgazdálkodási és hasznosítási cselekvési tervhez – kézirat p. 161 Püspöki Z. (szerk.) Budai T., Füri J., Gulácsi Z., Gyalog L., Hámorné Vidó M., Jencsel H., Kercsmár Zs., Kiss J., Kovács Zs., Lendvay P., Lukácsy J., Orosz L., Palotás K., Scharek P., Selmeczi I., Szeiler R., Szentpétery I., Tóth Gy., Treszné Szabó M., Uhrin A. (2012) Nemzeti energiastratégia, készletgazdálkodá-si és hasznosítási cselekvési terv, ásványi nyers-anyag gazdálkodási és hasznosítási terv, nyersanyag készletek - 1. A hazai ásványi nyersanyag-potenciál (szenekre) p. 25 Fodor B. (2012): Hazai és nemzetközi készletszámítás összehasonlítása a Máza-Váralja-Dél-i feketekőszénkutatás zárójelentése alapján p. 108. Püspöki Z., Hámorné V. M., Fodor B., Szeiler R., Kercsmár Zs. (2012): A hazai szénvagyon felmérésének és újraértékelésének cselekvési Területei Magyar Geofizikusok Egyesülete, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (Budapest, 2012. május 16) Püspöki Z., Kercsmár Zs., Szeiler R., Hámorné Vidó M. (2012): Hazánk szénvagyona az ásványvagyon nyilvántartás szemszögéből - MFT Alföldi Területi Csoport és MTA DAB előadóülés (2012. november 16.) MBFH


182


R2. Szénhidrogén potenciálértékelés a készletgazdálkodási és hasznosítási cselekvési terv számára Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Kovács Zsolt

A projekt célja a hazai hagyományos és nem konvencionális szénhidrogén-készletek értékelése, a jövőbeli konvencionális és nem konvencionális szénhidrogén-vagyon potenciál becslése a termelési technológiák és földtani szempontok figyelembevételével. „A hazai energiahordozó vagyon hasznosítása: Készletgazdálkodási és hasznosítási cselekvési terv” számára. A CST vonatkozó fejezetének összeállítása és átadása továbbszerkeszthető elektronikus formában 2012. május 31-ig. A feladatról nyomtatott és pdf jelentés készítése és átadása 2012. június 30-ig. Tervezett • Elkészült adatbázisok (bányaterületek, részmedencék, vagyon eredmények: adatok) • Elkészült rövid tanulmány és háttéranyag a cselekvési tervhez Elért eredmények: • Az adatbázisok alapján elkészültek a kimutatások, melyek bemutatják a hazai szénhidrogén vagyon mennyiségi és adatok szerinti tagolását. • A fenti adatbázisokra alapozva a teljesítési periódus végére elkészült mindkét tanulmány. Az adatbázisok és az adatok alapján készült jelentések az alábbi informáciokat tartalmazzák: • A korábbi prognózisok rövid ismertetése, a beépülő új információk áttekintése (megkutatottságra vonatkozó adatok, az 1995 óta született CH-földtani jelentések rendszerzése, meglevő adatbázisok, intézeti kutatási eredmények) és a tervezett feltöltendő adatbázisok szerkezetének kialakítása. • A szénhidrogén-földtani alapismeretek összegzése, a hazai és külföldi ásványvagyon értékelési módszertan áttekintése, gyakorlata. • Magyarország földtani felépítésének rövid ismertetése, a szénhidrogén részmedencék földtani - szénhidrogén-földtani – teleptani jellemzése, a fő anya-, tároló-, fedőképződmények formáció listája és rövid földtani jellemzése. • A részmedencék MBFH által nyilvántartott vagyonának összegzése. • A szénhidrogén ásványvagyon hasznosítási és gazdálkodási cél bemutatása az energiaellátás támogatására. • Európai uniós és hazai helyzetkép. • Földtani és kitermelhető vagyon becslése részmedencék szerint és országos áttekintésben. • Az 1995-2011 közötti új CH lelőhelyek listaszerű összesítése és rövid ismertetése • Reménybeli és kizárható területek ismertetése és földtani vagyona. • A technológia várható fejlődési területei 2020-ig a konvencionális és nem konvencionális kitermelésében. • Adatbázis fejlesztési javaslatok a stratégiai döntések támogatására. • Továbbkutatási lehetőségek, javaslatok. 183


Publikációk:


Kovács Zs. (szerk.) Babinszki Edit, Barczykainé Szeiler Rita, Budai Tamás, Gulyás Ágnes, Hámorné Vidó Mária, Horváth Zoltán, Jámbor Áron, Kercsmár Zsolt, Maigut Vera, Nádor Annamária, Orosz László, Püspöki Zoltán, Selmeczi Ildikó, Thamóné Bozsó Edit, Tóthné Makk Ágnes, Uhrin András, Zilahi-Sebess László 2012: Nemzeti Energiastratégia. Készletgazdálkodási és hasznosítási cselekvési terv. Ásványi nyersanyag gazdálkodási és hasznosítási terv. Nyersanyag készletek 2. a hazai ásványi nyersanyag-potenciál (szénhidrogénekre). Rövid jelentés, p. 17. Kovács Zs. (szerk.), Babinszki Edit, Barczykainé Szeiler Rita, Budai Tamás, Gulyás Ágnes, Hámorné Vidó Mária, Horváth Zoltán, Jámbor Áron, Kercsmár Zsolt, Koncz István, Maigut Vera, Nádor Annamária, Orosz László, Püspöki Zoltán, Selmeczi Ildikó, Thamóné Bozsó Edit, Tóth Csaba, Tóthné Makk Ágnes, Uhrin András, Vető István, Zilahi-Sebess László 2012.: R-2, Szénhidrogén potenciál felmérés a hazai ásványvagyon hasznosítási cselekvési terv támogatására. Háttértanulmány, p. 144. MBFH


184


R3. Uránérc (és Th) potenciál felmérés a hazai ásványvagyon hasznosítási cselekvési terv támogatására Beszámolási időszak 2012

Témavezető Lantos Zoltán

Feladat ismertetése: A projekt célja, hogy a hazai hasadóanyag (urán és tórium) vagyon energiastratégiai szerepével kapcsolatos döntés-előkészítést támogató készletezési és hasznosítási cselekvési terv számára adatokat biztosítson. Ennek keretében áttekintést adunk az ismert ércindikációkról és a potenciális ércelőfordulásokról. Szakirodalmi adatok alapján ismertetjük az előfordulásokat és a kapcsolódó készletszámításokat. A meglévő, országos áttekintést adó kutatási és területi zárójelentések és adatbázisok áttekintése, használhatóságuk vizsgálata (MÁFI fúrási adatbázis, ELGI felmértség és összintenzitás térképek, MBFH kezelésében lévő központi és MÉV adattár). A projekt feladata a Nemzeti Energia Stratégia részeként „A hazai energiahordozó vagyon hasznosítása: Készletgazdálkodási és hasznosítási cselekvési terv” céljaiban megfogalmazott stratégiai készletgazdálkodási feladatok megalapozása, illetve ezt követően a Cselekvési Terv későbbi aktualizálást elősegítő potenciálbecslés. Jelentés és helyzetértékelés Magyarország hasadóanyag Tervezett eredmények: potenciáljáról a készletgazdálkodási és hasznosítási cselekvési terv számára. A készletgazdálkodási és hasznosítási cselekvési terv hasadóanyagokra vonatkozó fejezetének összeállítása. Elért eredmények:

Publikációk:

Elkészítettük „A hazai energiahordozó vagyon hasznosítása: Készletgazdálkodási és hasznosítási cselekvési terv” hasadóanyagokra vonatkozó fejezetét, valamint az ennek támogatására szolgáló részletesebb kutatási jelentést. Ennek keretében áttekintettük és bemutattuk: –A hasadóanyagok energetikai felhasználáshoz kötődő felhasználásának és kitermelésének globális és európai trendjét, jelenlegi helyzetét. –A kitermelés és felhasználás hazai történetét. –A kitermelési és hasznosítási technológiákat és várható fejlődési tereületeit 2020-ig. –A hazai hasadóanyag előfordulások földtani, teleptani és ércesedési jellemzőit. –Az egyes előfordulások területén az MBFH által nyilvántartott feltárt, valamint prognosztikus ércvagyon adatokat. –Az uránvagyon nemzetgazdasági jelentőségét. –Cselekvési területek, javaslatok. Lantos Z. (szerk.) Füri J., Gulácsi Z., Gulyás Á., Maigut V., Paszera Gy., Prakfalvi P., Simó B., Treszné Szabó M., Vikor Zs., Vértesy L. 2012: Nemzeti Energiastratégia. Készletgazdálkodási és hasznosítási cselekvési terv. Ásványi nyersanyag gazdálkodási és hasznosítási terv. Nyersanyag készletek 3. A hazai ásványi nyersanyag-potenciál (hasadóanyagokra). Rövid jelentés. Kézirat, MFGI, p. 19. Lantos Z. (szerk.) Füri J., Gulácsi Z., Gulyás Á., Maigut V., Paszera Gy., Prakfalvi P., Simó B., Treszné Szabó M., Vikor Zs., Vértesy L. 2012: R-3, Uránérc (U, Th) potenciál felmérés a hazai ásványvagyon hasznosítási cselekvési terv támogatására. Kutatási jelentés. Kézirat, MFGI, p. 62.

185



MBFH


186


R4. Magyarország ritkaföldfém potenciáljának kutatása Beszámolási időszak Témavezető 2012 Török Kálmán Feladat ismertetése: A téma a Nemzeti Energia Stratégiához kapcsolódó cselekvési tervben meghatározott módon a ritkaföldfémek hazai nyersanyag-potenciáljának felmérését, és hasznosíthatóságuk lehetőségeit hivatott megvizsgálni. A CST szerint helyzetelemzést és potenciált feltáró jelentést készítünk (határidő: 2012. június 30.). A 2011-ben leadott „Előzetes felmérés Magyarország ritkaföldfém potenciál kutatásához” c. jelentéssel lezárult hazai ritkaföldfémkutatás 1. felderítőfázisában 3 vörösiszap meddőhányóból (Almásfüzítő, Neszmély, Mosonmagyaróvár) vett minták és kioldási kísérletek alapján ítéltük meg a hazai vörösiszap ritkaföldfém potenciálját. Részben a 2011-es jelentés konklúziói alapján, részben pedig az azóta végzett irodalmi kutatások alapján 2012-ben a vörösiszap további meddőhányójának (Ajka) vizsgálata mellett további hazai perspektívikus képződményekre, illetve bányászati hulladékokra (meddőhányókra) terjesztjük ki a vizsgálatokat. Felderítő kutatást kezdünk egyes, ritkaföldfémek szempontjából perspektívikusnak ítélt formációk (agyagok, homokok) potenciálbecslése érdekében. Ezekből a formációkból mintavételezés után ICP-MS méréseket végzünk. Tervezett A ritkaföldfémekre vonatkozó készletgazdálkodási és hasznosítási eredmények: cselekvési tervhez (CST) helyzetelemzés és potenciál becslés megadása Elért eredmények: Magyarországon az elsődleges ritkaföldfém telepek jellegzetes kísérő kőzetei közül csak a karbonatitos-lamprofíros kőzetasszociáció fordul elő, de ezek kis mennyisége miatt hozzájuk kapcsolható ipari mennyiségű ritkaföldfém dúsulásra nem lehet számítani. A vulkáni lepusztulásból származó agyagok eddigi vizsgálata nem mutatott ki a földkéreg átlagától jelentős mértékben eltérő dúsulást, azonban a hasonló képződmények további vizsgálatát fontosnak tartjuk, hiszen az ilyen agyag előfordulásoknak csak egy kis részét vizsgáltuk meg ebben a kutatási fázisban. Irodalmi ismereteink alapján további perspektivikus helyek (pl. a Tokaj-hegység, vagy a Bükk előtere) vizsgálata még nem történt meg. További felderítő munkánk során azokra az agyagos kőzetekre szeretnénk koncentrálni, ahol a további hidrotermális hatás kimutatható, amely a ritkaföldfém tartalom dúsításában az ilyen típusú ércesedéseknél szerepet játszhat. A homokok eddigi felderítő vizsgálata sem volt eredményes, de a további vizsgálatoknál érdemes lenne megpróbálkozni olyan területek felkutatásával, ahol egykori paleo-torlatok anyagát bányásszák, vagy a felszínen ezek megtalálhatók és itt lehet érdemes a nehézásványok vizsgálatával és a dúsítással kísérletezni. A nagyszámú működő és felhagyott homokbánya ilyen szempontú kutatása, a korábbi MÉV kutatási jelentésekben említett anomáliák felkutatásával, begyűjtésével és elemzésével további feladatot jelent a hazai homokok és torlatok igazi ritkaföldfém potenciáljának megítélése területén. A világban a legtöbb torlat, amit bányásznak, Ti-Zr hasznosítására épülő rutil-ilmenit-cirkon nehézásvány-társasággal jellemezhető és a ritkaföldfémeket melléktermékként monacitból és xenotimből nyerik ki. A torlatos lelőhelyek komplex, több haszonanyagot magában foglaló hasznosításával a kis mennyiségben jelenlevő, önállóan esetleg nem gazdaságosan kitermelhető, de nagy értékű ritkaföldfémeket is hasznosítani tudjuk. 187


A mangánércek további vizsgálatra érdemesek, mely során mindenképpen foglalkozni kell a foszforitos minták vizsgálatával, amelyekben komoly ritkaföldfém dúsulást sikerült kimutatnunk. A foszforit elterjedésének kitérképezésével, több ilyen minta szisztematikus begyűjtésével és elemzésével, a ritkaföldfém koncentrációk eloszlásának törvényszerűségeit és mennyiségét tárhatjuk fel és ezzel megítélhetjük a foszforitos teleprészek igazi potenciálját. Ugyanígy a triász foszforit begyűjtését és elemzését, valamint elterjedését is érdemes tanulmányozni. A vörösiszap esetében további mintázások szükségesek ahhoz, hogy a homogenitást ellenőrizzük és az ajkai VII. kazettához hasonló inhomogenitásokat kiszűrjük és a készletszámításban figyelembe tudjuk venni. Szükséges még a vörösiszap esetében kísérleteket végeznünk, hogy megtaláljuk azt a kioldási módszert, amellyel a vörösiszap ritkaföldfém tartalma minél nagyobb százalékban kioldható. A fejezetben megemlített továbbkutatási irányokon felül fontosnak tartjuk az eddig el nem kezdett, de perspektivikusnak ítélt formációk (triász foszforitok és mélytengeri törmelékes üledékes kőzetek) vizsgálatát is. Eddig még nem vizsgáltuk a mélytengeri törmelékes képződményeket, melyek Kato et al. 2011-es munkája alapján perspektivikusnak tekinthetők. A továbbiakban mindenképpen érdemes figyelmet szentelni ezeknek a képződményeknek is. Publikációk: Közreműködő szervezetek:

-


188


R5. A hazai energiahordozó vagyon hasznosítása: Készletgazdálkodási és hasznosítási cselekvési terv Magyarország geotermikus potenciálja Beszámolási időszak 2012

Témavezető Zilahi-Sebess László

Feladat ismertetése: A téma hozzájárul a NES-hez kapcsolódó cselekvési terv azon rövid-közép távú céljához, amely a Magyarország természeti adottságainak a megfelelő információkra alapozott értékelésére, amely az adatbázisok és térinformatikai rendszerek fejlesztésén alapul. Ennek keretében. a CST szerint helyzetelemzést és potenciált feltáró jelentést készítünk Magyarország a geotermikus energia potenciáljáról. A téma keretén belül elemezzük az energetikai hasznosítási lehetőségeket tekintetbe véve a földtani háttér adta lehetőségeket a felhasználási technológiák függvényében A prognózis az előző 2008 évi prognózis továbbfejlesztett változataként áll elő, ami nagyobbrészt a felhasználásról szóló jelen idejű helyzetelemzéssel fog különbözni az előzőtől Tervezett eredmények:

Elért eredmények:

-A CST számára előirányzott Geotermikus energia potenciálfelmérés, energetikai hasznosítási lehetőségek vizsgálata, Magyarország geotermikus energiapotenciáljáról prognózis készítés tekintetbe véve a földtani háttér adta lehetőségeket a felhasználási módok függvényében -A priori információkra támaszkodva új potenciálisan perspektivikus területek kijelölése Készült egy Működési Jelentés a CST számára előirányzott Geotermikus energia potenciál-felmérés, energetikai hasznosítási lehetőségek vizsgálatáról. Elkészült egy rövidített jelentés a Cselekvési Terv részeként megfogalmazott Magyarország Geotermikus energia potenciáljáról és az energetikai hasznosítási lehetőségek vizsgálatáról. Tartalma: vázlatos prognózis Magyarország geotermikus energiapotenciáljáról tekintetbe véve a földtani háttér adta lehetőségeket a felhasználási módok függvényében. A prognózisban külön választjuk a sekély geotermiát és a nagymélységű geotermiát. Ugyanennek a jelentésnek elkészült egy hosszabb, részletező változata is.


További egy az apriori ismereteken alapuló terület kijelölése, indoklással (rövid jelentés). -


.

189


R6. A szén-dioxid föld alatti elhelyezésre valamint a földtani közeg energetikai célú hasznosítására potenciálisan alkalmas területek lehatárolása és jellemzése a Cselekvési Terv alapján Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:


Az alkalmas szén-dioxid illetve földgáz tárolók megléte olyan földtani potenciál, amely a hazai energia ellátásbiztonság egyik letéteményese, hiszen jelenleg nem képzelhető el az energiaszektor dekarbonizációja a CCS-technológia alkalmazása nélkül. A szén-dioxid tárolását hosszú távon biztonsággal megvalósítani képes tároló objektumok megléte feltétlenül szükséges például a hazai tiszta szén technológia alkalmazásához, de hozzájárulhatnak bizonyos biomasszából származó szén-dioxid emisszió kiküszöböléséhez és akár a negatív emisszió megvalósításához és egyéb ipari alkalmazások kibocsátáscsökkentéséhez is. Ráadásul, Magyarország a világ azon kevés országai közé tartozik, ahol több évtizedes tapasztalat van szén-dioxidos felszín alatti technológiában. A projekt egyik célja Magyarország helyzetelőnyének megőrzése volt a CCS szempontjából A 2012. évben a projekt egyik célja a szén-dioxid föld alatti elhelyezésre valamint a földtani közeg energetikai célú hasznosítására potenciálisan alkalmas területek lehatárolása és jellemzése volt a Cselekvési Terv alapján, annak érdekében, hogy a tárolási potenciál mielőbb gazdasági tényezővé válhasson. Célunk volt továbbá, hogy a kutatási eredmények felhasználásával minél hatékonyabban működhessünk közre a CCS-technológia jogi szabályozásának kialakításában. A projektben a kutatási feladatok során elérendő célokat a CCS jogi szabályozásának figyelembevételével végezzük, különös tekintettel arra, hogy az országos felmérés módszertanát és határfeltételeit is a jogszabályi keretek szabályozzák. Tervezett 1) Földtani közeg energetikai célú hasznosítása (gáztárolás, CCS) eredmények: szempontjából potenciális földtani formációk, földtani képződmények listaszerű ismertetése Cselekvési Tervhez kapcsolódóan; 2) Nemzetközi technológiai-jogszabályi trendek áttekintése a Cselekvési Tervben foglaltak alapján; 3) Földtani közeg energetikai célú hasznosítása (gáztárolás, CCS, tisztaszén technológia) szempontjából jelentős formációk tárolási jellemzőinek ismertetése, elterjedésük térképi ábrázolása a Cselekvési Terv elvárásai alapján; 4) Hazai CO2 jogszabályi harmonizációjának és a műszaki trendek helyzetének összefoglalása, a Cselekvési Tervben foglaltakkal összhangban. Elért eredmények: a) Magyarországnak, kiemelkedően jó adottságai vannak a széndioxid föld alatti tárolása illetve a szezonális földgáztárolás tekintetében. b) Az előzetes vizsgálatok arra utalnak, hogy a rendelkezésre álló szén-dioxid tárolókapacitás képes lehet befogadni Magyarország teljes ipari szén-dioxid kibocsátásának akár százszorosát is. Földgáztároló potenciáljának kiaknázása pedig az energiabiztonsági mutatók javulását szolgálhatná. c) Magyarországon a szén-dioxid föld alatti elhelyezése szempontjából a letermelt szénhidrogén előfordulások, egyéb használatra alkalmatlan sósvizes rezervoárok lehetnek valóban alkalmasak a tárolásra. d) A hazai földtani adottságok következtében természetes úton is kialakultak, sok esetben igen nagyméretű, akár több millió tonna 190


szén-dioxidot tároló földtani objektumok. A természetes analógok segítségével demonstrálhatjuk a CCS-technológia biztonságosságát geológiai időtávlatban. e) A technikai korlátokat figyelembe véve, a szénhidrogén tárolókba besajtolható szén-dioxid mennyisége projektenként kb. 1 millió tonna/év


elérhetőség: Samba\public\Projektek\Cselekvési maradvány\R-6 (CO2, CCS) MBFH


191

Terv\R


R7. A kutatások során keletkezett magminta-állomány kezelése, maradvány Beszámolási időszak Témavezető 2012 Maros Gyula Feladat ismertetése: A mélyfúrások magminta-raktárakban őrzött kőzetanyaga az ország egyedülálló földtani értéke. Gazdasági jelentőségük az ország földtani felépítéséhez kapcsolódó jelenlegi és jövőbeni projektek kivitelezésében (pl. megújuló energiaforrások kutatása, nyersanyagprognózis és -bányászat, mélységi vizek hasznosítása) meghatározó. A projekt keretében zz összes magminta-raktárban őrzött anyag leltára és mintaanyag állapota tételes felülvizsgálatának megkezdése, raktárak infrastruktúra felmérése és a legszükségesebb javítások elvégeztetése, a magminta-raktárak számítógépes adatbázisának karbantartása szerepelt, 2012. június 30-as határidővel. Tervezett 1. A raktárak infrastruktúra felmérése és a legszükségesebb eredmények: javítások elvégeztetése 2. Az egyes mintaraktárak anyagának tételes felülvizsgálatának megkezdése 3. Számítógépes adatbázis és térinformatikai rendszer karbantartása 4. A gyűjteményi anyagok felmérésének megkezdése 1. Infrastruktúra. Szükségessé vált a mintaraktárak Elért eredmények: infrastruktúrájának rendbetétele és fejlesztése. Ennek keretében részletesen felmértük a Pécs-somogyi mintaraktár állapotát, hogy alkalmassá tegyük a terepi munkálatok elvégzésére. Ez a munka alatt folyamatos elfoglaltságnak bizonyult az épületek gépészeti berendezéseinek elavult állapota miatt. Emellett a Pécs-somogyi raktár magfeldolgozó képességét, egyúttal a saját terepi munkánkat a következő fejlesztésekkel növeltük. A telephelyre 10 db magfeldolgozó asztalt szállíttattunk az időközben felhagyott bátaapáti Földtani–Tektonikai Laboratóriumból. A magminták és magládák dokumentálásához fényképező inzert-állványt készíttettünk egyedi tervezés alapján. Ez az eszköz szegényes természetes megvilágítási körülmények között is, a csarnokokban, sátrakban lehetővé teszi a magminták jó minőségű fotodokumentálását. A magminták kiterítése után az egyes, főként műanyag ládákat tartalmazó rakatok visszarakásakor azok billegésmentes, stabilabb raktározását teszi lehetővé az a kézi pántológép, amelyet beszereztettünk. 2. Tételes felülvizsgálat megkezdése. Mivel az intézeti szakemberek számos projektben foglalkoztatottak, valamint a terepi munkavégzést folymatosan több hónapon keresztül biztosítani kell, ezért plusz munkaerő bevonását végeztük el a Pécsi Tudományegyetem hallgatói nyári gyakorlatának keretében. Ennek keretében a hallgatók toborzását, munkaszervezését, adminisztrációs teendők elvégzését, terepi beosztásuk, szállásuk és szállításuk megszervezését, betanításukat végeztük el. 16 hallgató nyári gyakorlatá biztosítottuk. A hallgatók munkája a következő volt: fúrások minősítése, fotózása, adatbázis kitöltése; megrongálódott fúrási zsákok átcsomagolása; lista a fúrási zsákok mintáiról; kockaládák ellenőrzése: nyomtatott térképen adatellenőrzés, laptopon adatbázis ellenőrzés és javítás, mintaállapot minősítése az adatbázisban; megrongálódott ládájú fúrások magláda cseréje; olvashatatlan azonosítók felújítása (festés a magládákon, kockaládákra rögzített cetlik); növényzet irtása a 192



maganyagok között; belső terek rendezése, A maganyag minősítését terepen végeztük. A web alapú SQLServer 2008-ra épült alkalmazás segítségével a budapesti telephelyeken több kliens számítógépen párhuzamosan tudtunk dolgozni, a terepen az Excel formátumba konvertált adattáblákban dolgoztunk, amelyeket később szinkronizáltunk az MFGI-ben. Kitöltendő mezők voltak (minden mező az egész fúrásra vonatkoztatandó): típus: fúrás, múzeumi gyűjtemény, térképezési, egyéb altípus: kőzetminta, preparátum, teljes mag, felezett mag, doku minta, vizsgálati maradék, ásvány, kőzet, ősmaradvány, egyéb, mikrofauna, makrofauna csomagolás típusa: faláda, kockaláda, műanyag láda, zacskó, zsák általános állapot: kitűnő, jó, megfelelő, változó. locus id: ez azt jelenti, hogy a tiketták, feliratok mennyire jól azonosítják a fúrás maganyagának egészét. Jó, megfelelő, javítandó, azonosíthatatlan. csomagolás állapot: jó, megfelelő, átrakandó, megsemmisült. szállíthatóság: igen, nem, átrakandó 3. Adatbázis. A mintaraktárakban tárolt anyagok leltárszerű rögzítésére adatmodellt dolgoztuk ki. Az adatmodell 3 pilléren nyugszik. Elsőként a mintaraktárakban tárolt mag és egyéb minták tételes adatbázisa, másodsorban a minták helyét leíró térinformatikai adatbázis, harmadrészt pedig az MFGI fúrási adatbázisa, amely a rétegsorokat, koordinátákat, egyéb adatokat tartalmazza. Mindezeket az adatbázisokat az Frs_id nevű egyedi azonosító köti össze. Gyűjteményi anyagok elkülönítése. A projekt feladata volt a múzeumi gyűjteményi anyagok elkülönítése, amelyek az összes mintaraktárban kisebb-nagyobb mennyiségben előfordulnak. Kezelésüket az MFGI Országos Földtani Múzeuma végzi. Szépvizér: Ezen a telephelyen viszonylag jelentős mennyiségű gyűjteményi anyag van. A gyűjteményi anyagok felmérését és térképezését teljeskörűen elvégeztük. Pécs-Somogy: Gyűjteményi anyag kis mennyiségben fordult elő a IV-es csarnokban, ezeket elkülönítettük és a legértékesebb muzeális anyagokat el is szállítottuk az Országos Földtani Múzeumba. Pécsi Egyetem


193


R8. Barnaszén előfordulások adatbázisának fejlesztése, feltöltése Beszámolási időszak 2012

országos

térinformatikai


Feladat ismertetése: A feladat az Adatkezelés, információszolgáltatás c. MBFH_ELGI_MÁFI témába illeszkedik. 2011-ről 2012. első félévre áthúzódó feladat. Az előző év eredményei alapján folytatjuk az adatgyűjtést a hazai barnaszén lelőhelyek feldolgozásával. Alapelvként fogadjuk el a 2011-es munka során kialakított adatszerkezet megtartását, az új nyersanyag paraméterei miatt szükséges kiegészítéssel. Tervezett eredmények:

Adatgyűjtés Borsod-Ózdi medence barnaszén lelőhelyeiről Adatgyűjtés Borsod-Ózdi medence barnaszén lelőhelyeiről Borsod-Ózdi medence adatbázis feltöltése Borsod-Ózdi medence térinformatikai feldolgozása

Elért eredmények:

A barnaszén előfordulások altéma keretében elvégeztük a BorsodÓzdi medence lelőhelyei jelentéseinek áttekintését, koordináta és szabad nyersanyag készletek adatainak kigyűjtését, térinformatikai adatbázisba (ArcGIS) integrálását. 47 terület adatait dolgoztuk fel.


-


.

194


R9. Az MBFH adattári szolgáltatásainak fejlesztése, az adattárba beérkező geofizikai adatszolgáltatás ellenőrzése Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Vértesy László

Az adatári metaadatok fejlesztése és a digitális állományok karbantartása. Az adatszolgáltatók az MBFH elnöke által jóváhagyott adatlapokon adnak minimális információt a leadott adatokról. Jelen projekt keretében elvégezzük a geofizikai munkákra vonatkozó információtartalom kivonatolását és rögzítését egy egységes nyilvántartásban. A munka az adattári anyagok feldolgozásának a teljességre irányuló igényét szolgálja, annak érdekében, hogy ne veszítsünk információt. Az adattárban több száz digitális adathordozó gyűlt össze. Szükségessé vált egy nyilvántartás elkészítése, amely segíti az egyes állományok megtalálását. Az adatkeresés könnyítése és adatbiztonság érdekében mentést készítünk az adathordozókról. Jelen munka keretében merevlemezre írjuk ki a CD, DVD és floppy adathordozók tartalmát. Tervezett eredmények: • Adatkírőlapok értékelése • A CD, DVD és floppy adathordozók tartalmának merev lemezre írása • Kereshetőség megteremtése, adatlista összeállítása. Elért eredmények: 1. FGBA CD, DVD, Floppy adathordozó-nyilvántartás: digitális adathordozók leltárja adattári számok szerint Állomány neve: FGBA_CD_DVD_Floppy_nyilvantartas.xlsx 2. Adatállományok nyilvántartása FGBA_CD_DVD_Floppy_tartalom.xlsx 3. Külső merevlemez, amelyre az egyedi adathordozók tartalma került átmásolásra 731 db adathordozó tartalma: • 1275 adatári tétel, • 755 GB, • 25 043 mappa, • 491 317 fájl. Publikációk: Közreműködő szervezetek:

MBFH Földtani és Adatári Osztály


.

195


R10. Az MBFH hatósági feladatainak támogatása jogszabályelőkészítési feladatokban és közreműködés szakvélemények készítésében Beszámolási időszak 2012 Feladat ismertetése:

Témavezető Szamosfalvi Ágnes

A 2012. év első félévében több jogszabályi előkészítés várható a szén-dioxid föld alatti tárolása, a geotermikus védőidom meghatározása, a bányafelügyelet felé történő adatszolgáltatások, és az ásványi nyersanyagok fajlagos értékét meghatározó kérdésekben. 1. Bányatörvény A CO2 földalatti tárolásának törvényi szintű szabályozása 2. Bt. Vhr. 2.1. A geotermikus védőidom megállapításának szabályozása 2.2. A Bányafelügyelet felé történő egyes adatszolgáltatások szabályozásának pontosítása: - bányageodéziai mérési adatok, térképek - geofizikai adatok szerkezete, formátuma 3. Az 54/2008-as Kormányrendelet (nyersanyagok fajlagos értéke) Szakvéleményezési feladatok: - Koncessziós terület kijelölésére érkező/megfogalmazódó javaslatok előzetes szakvéleményezése - A bauxit inertté minősítésére vonatkozó elképzelések szakvéleményezése - A rudabányai lantanidák kutatási kérelmével kapcsolatos hatósági eljárásban szakvéleményezés - Földalatti kőszén elgázosítás technológiájával kapcsolatos szakvélemény - Egyéb megkeresésekre intézeti szakértői hozzájárulás Tervezett eredmények:

Elért eredmények:


Ennek a projekt a célja volt az MBFH hatósági munkájának elősegítése jogszabály-előkészítésekben való intézeti közreműködéssel, valamint szakvélemények készítése vállalkozói megkeresésekre. A feladatról nyomtatott és pdf jelentés készítése és átadása volt feladatunk 2012. június 30-ig. A projekt a célját megvalósította, a vállalt feladatok teljesítése megtörtént. Intézetük közreműködésével elősegítette az MBFH hatósági munkáját a különböző jogszabály-előkészítésekben, valamint megtörtént a beérkező szakvélemények elkészítése. -

Az elvégzett tevékenység időarányosan megfelel a kutatási tervben foglaltaknak. A kutatási tervtől való eltérés esetén indoklás:

196


8. Külső megbízásra végzett munkák Térképezési Főosztály Kutatás / megbízás címe

Megbízó

Feladat típusának meghatározása

Eredmények, jelentések elérhetősége

Szerződés szerinti bevétel (bruttó, Ft)

Eszköz, és feügyelet biztosítása Magnetotellurikus mérésekhez

BTIX Kft

mérőeszközök biztosítása, mérésvezetés

Gazdasági Oszt., Projekdosszié (Teljesítésigazolás)

10 795 000

3D geofizikai modell aktualizálása

Mecsekérc Zrt.

adatgyűjtés, minőségi ellenőrzés, adatfeltöltés, zárójelentés készítése

Bátaapáti Projekt Portál MFGI, Könyvtár

2 781 300

DORIS (Ground EU Frame Deformation Risk Programme 7 Scenarios: an Advanced Assessment Service, EU FP7 Theme 9: Space Call 2 FP7SPACE-2009-1)

Kutatás-fejlesztés pályázat

www.dorisproject.eu

7 601 852

Gravitációs térképszerkesztés

Gravitációs térképszerkesztés

GOLDER

GOLDER

200 000

Mérnökgeofizikai Főosztály Kutatás / megbízás címe

Megbízó

Szakvélemény a Pilisvörösvár 064/2 hrsz. külterületen, valamint a Vác 0317/2 hrsz. külterületen végzett geofizikai vizsgálatok eredményiről

Készenléti Rendőrség, Nemzeti Nyomozó Iroda


szakvélemény

Eredmények, jelentések elérhetősége könyvtári -adattári szám: MFGI/A1192, MBFH/AD2488


323.088

Földtani Kutatási Osztály Kutatás / megbízás címe

Megbízó




ImaGeo rendszer bérlete

Geoenergia Kft. műszer bérbeadás

-

3 162 300

ImaGeo magszkenner gyártás Geoinform Kft. részére

Geoinform Kft.

-

22 066 885

műszer gyártás

197


Szeizmikus Kutatási Főosztály Kutatás / megbízás címe

Megbízó




CTBTO mérés (Felsőpetény)

CTBTO

mérés+feldolgozás

titkos a megrendelő kérésére

22 300 000

Szeizmotektonikai Monitoring (BAF)

Mecsekérc

mérés, adatszolgáltatás, titkos adatot és jelentés jelentést a megrendelő (RHK) ad mérés, feldolgozás, titkos a megrendelő jelentés kérésére

24 626 570

mérés, feldolgozás, jelentés

titkos a megrendelő kérésére

27 178 000

csak közreműködtünk, nincs jelentés MBFH Budapesti BK-nak átadva

3 302 000

MVM-Vértes Erőmű zagytározó vizsgálata

Golder Magyarország Kft MOL BERU-4 monitoring MOL NYrt OAH táborfalvai robbantás

OAH

mérés

MBFH Kiskunlacháza

MBFH

mérés, jelentés

Adatgyűjtő fejlesztés

Geochem

műszerfejlesztés, mérés, jelentés

198

megrendelőnek átadva, titkos

35 560 000

1 524 000 37 456 110


9. Publikációs lista 2012 Nyomtatásban megjelent munkák (könyv, könyvrészlet, cikk, konferencia, absztrakt) ALBERT, G., CSILLAG, G., FODOR, L., ZENTAI, L. 2012: Visualisation of Geological Observations on Web 2.0 Based Maps. — In: ZENTAI, L., REYES, J. (szerk.) Maps for the future: Children, Education and Internet Dordrecht; London; New York: Springer Verlag, 2012. pp. 165–178. (Lecture Notes in Geoinformation and Cartography; 5.) ISBN:978-3642-19521-1. BERTALAN É., VARGÁNÉ BARNA ZS., BARTHA A. 2012: Arany meghatározása spektrokémiai módszerekkel – néhány gyakorlati probléma. — Mobilitás és környezet: járműipar, energetika

és

környezetvédelem”

konferencia

és

55.

Magyar

Spektrokémiai

Vándorgyűlés, Veszprém, 2012. július 9-11. BREZSNYÁNSZKY, K., SCHAREK, P. 2012: Main episodes in UNAM–MÁFI relation and scientific results of the bilateral projects. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése a 2010. évről pp. 117–123. BRÜSTLE, A.-K., CERNÁK, R., GÁL, N., RMAN, N. 2012: Mineralwässer aus dem Projektgebiet. — In: Atzenhoffer, B. (Beitr.): Transenergy: Thermalwässer zwischen Alpen und Karpaten. Persektiven

nachhaltiger

hydrothermaler

Nutzungen

im

internationalen

Kontext.

Tagungsband Öffentliches Symposium and Exkursion, Central Europe Programme, Wien, 7–8/09/2012. Geologischen Bundesanstalt, Wien, 2012. (Berichte der Geologischen Bundesanstalt, 92.), pp. 70–87. BUDAI T., HAAS J., PIROS O. 2012: A Pilis-vonulat triász képződményeinek földtani kutatása – beszámoló a 68224 számú OTKA projekt eredményeiről. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 2010, 55–62. BUDAI, T., HAAS, J., RAUCSIK, B. 2012: Climatic controls on sedimentary environments in the Triassic of the Transdanubian Range (Western Hungary). — 29th IAS Meeting of Sedimentology, 10th–13th September 2012, Schladming, Austria, p. 481. CHIKÁN, G., SZENTPÉTERY, I., NAGY, SZ., KERÉK, B., SELMECZI I., CSILLAG, G. 2012: Geoheritage in Hungary - present and future. — European Geologists, Journal of the European Federation of Geologists, 34, pp. 19–22. http://www.eurogeologists.eu/index.php?page=841 COLLIER, ANDREW , LICHTENBERGER, J., CLILVERD, M., JORGENSEN, A., RODGER, C. J., VELLANTE, M., FRIEDEL, R., HEILIG, B., HOLZWORTH, R., RAITA, T., REDA, J. 2012: PLASMON: Progress During the First Year (poster), 39th COSPAR Scientific Assembly, 199


14-22 July 2012, Mysore, India, Abstracts ISSN-1815-2619. Abstract available online from https://www.cospar-assembly.org/abstractcd/COSPAR-12/abstracts/C5.1-0060-12.pdf CSAPÓ G., KOPPÁN A. 2013: The results and works of the latest adjustment of Hungarian Gravimetric Network (MGH-2010). — Acta Geod. Geoph. Hung. (DOI) 10.1007/s40328012-0001-5. CSERKÉSZ-NAGY, Á., THAMÓ-BOZSÓ, E., TÓTH, T., SZTANÓ, O. 2012: Reconstruction of a Pleistocene meandering river in East Hungary by VHR seismic images, and its climatic implications. — Geomorphology 153–154, pp. 205–218. CSICSÁK J., ORSZÁG J., CSURGÓ G., ROTÁRNÉ SZALKAI Á., SZŐCS T., KORPAI F. 2012: Bátaapáti vízföldtani monitoring mérések eredményei. A Nemzeti Radioaktívhulladéktároló (NRHT) első két kamrája kialakításának földtudományi, bányászati és technológiai eredményei. — MTA Pécsi Akadémiai Bizottság előadói napja. Pécs, 2012. — Molnár Nyomda és Kiadó Kft. pp. 40–45. CSONTOS A.2012: Methods for measuring the gradient of the magnetic field using standard observatory instrumentation. — Közlésre elfogadva a Proceedings of the XVth IAGA Workshop on Geomagnetic Observatory Instruments, Data Acquisition, and Processing CSONTOS A., SUGAR D., BRKIĆ M., KOVÁCS P., HEGYMEGI L. 2012: How to control a temporary DIDD based observatory in the field? — Közlésre elfogadva a Special issue of “Annals of Geophysics” on 5th MagNetE Worksphop on European Geomagnetic Station Survey, Rome, Italy. DE

CARITAT, P., REIMANN, C., the EuroGeoSurveys Geochemistry Expert Group (FÜGEDI, U. JORDÁN, G., KUTI, L.) et al. 2012: Comparing results from two continental geochemical surveys to world soil composition and deriving Predicted Empirical Global Soil (PEGS2) reference values. Earth and Planetary Science Letters 319–320 (15) February 2012, pp. 269–276.

DEMETRIADES, A., REIMANN, C., BIRKE M., and the EuroGeoSurveys Geochemistry EGG Team (FÜGEDI, U., JORDÁN, G., KUTI, L.) 2012: European Ground Water Geochemistry Using Bottled Water as a Sampling Medium. In: F.F. Quercia and D. Vidojevic (eds.): Clean Soil and Safe Water. NATO Science for Peace and Security. © Springer Science+Business Media B.V. 2012. Series C: Environmental Security Chapter 10. pp. 115–139. DOI 10.1007/978-94-007-2240-8_10

200


DOBOSI G., POLGÁRI M., SIPOS P., TÖRÖK K., BARTHA A., FÜGEDI U., JORDÁN GY. 2012: A Föld ritkaföldfém-lelőhelyei és a hazai lehetőségek vizsgálata. — Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat 145 (2) pp. 8–16. FÁBIAN, K., REIMANN, C., and the Gemas project Team (FÜGEDI, U., JORDÁN, G., KUTI, L.) 2012: The magnetic susceptibility of European agricultural soils. —

Geophysical

Research Abstracts 14 EGU2012-7159, 2012 EGU General Assembly http://meetingorganizer.copernicus.org/EGU2012/EGU2012-7159.pdf FÜGEDI U., KERÉK B., VATAI J. 2012: A bór Magyarország felszíni–felszínközeli üledékeiben. In: „A bór bio- és környezetgeokémiája” ankét, MTA Környezetgeokémiai albizottsága, Budapest, MTA Kutatóház, 05/12/2012., pp. 2–3. FÜGEDI U., KERÉK B., VATAI J. 2012: Geochemical regions in Hungary — rich in, luck of? — In: TEFC 2012: 4th International Smposium on Trace Elements in the Food Chain. Friends or Foes? (org.: Working Committee on Trace Elements of the Complex Committee Hungarian Academy of Sciences), Szent István University, Visegrád, Hungary, 15–17/11/2012. p. 17. FÜGEDI U., KUTI L., MÜLLER T. 2012: Nikkel és kobalt Magyarország felszíni és felszínközeli üledékeiben. — In: A nikkel és a kobalt környezetgeokémiája. MTA környezetgeokémiai albizottságának előadóülése, Budapest, MTA Kutatóház, 14/05/2012, p. 1. FÜGEDI, U., KUTI, L., VATAI, J.,MÜLLER, T., SELMECZI, I., KERÉK, B. 2012: No Unique Background in Geochemistry. — Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences, 7 (4), pp. 89–96. http://www.ubm.ro/sites/CJEES/viewTopic.php?topicId=272 GÁL N., ROTÁRNÉ SZALKAI Á., NÁDOR A. 2012: A Dunántúli-középhegység karsztvíz rendszere. — In: Frantisek Bottlik& Radovan Cernák (eds.): Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében. Kirándulásvezető. Bratislava. pp. 25–27. GALOVIĆ, L., W ACHA, L., KOLOSZÁR L., CHIKÁN, G., MAGYARI, Á., MARSI I, FRECHEN, M. 2012: Upper & Middle Pleistocene Loess Records in Šarengrad Sections.

— International

conference on loess research, Tribute to Edward Derbyshire, ED@80s: Loess in China & Europe. Novi Sad, Srbija, 27-30.09.2012. 29–30. D@80s, Abstract book. GYALOG L., FÜRI J., GULÁCSI Z., MAROS GY. 2012: A kamrák földtani dokumentálása. A Nemzeti Radioktívhulladék-Tároló (NRHT) első két kamrája kialakításának földtudományi, bányászati és technológiai eredményei. — MTA Pécsi Akadémiai Bizottság X. sz. Föld- és Környezettudományok Szakbizottság Földtani és Bányászati Munkabizottság előadói napja, Pécs,13/06/2012. pp. 119–122.

201


HAAS, J., BUDAI, T. 2012: Tectonic, eustatic and climatic control on Dachstein platform development in the Transdanubian Range, Hungary. – 29th IAS Meeting of Sedimentology, 10th–13th September 2012, Schladming, Austria, p. 110. HAAS, J., BUDAI, T., RAUCSIK, B. 2012: Climatic controls on sedimentary environments in the Triassic of the Transdanubian Range (Western Hungary). – Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 353–355/1, 31–44. IF: 2,392 HAAS, J., GYORI, O., BUDAI, T., KELE, S. 2012: Mutiphase partial dolomitization of Carnian reef limestones in the southwestern part of the Transdanubian Range, Hungary. – 29th IAS Meeting of Sedimentology, 10th–13th September 2012, Schladming, Austria, p. 310. HEGYMEGI L., CSONTOS A., HEILIG B. 2012: Results of the Development of Automatic Baseline Controlling dIdD (ABCD) Magnetometer, XVth IAGA Workshop On Geomagnetic Observatory Instruments, Data Acquisition and Processing, San Fernando (Cádiz), Spain, 4-14 June, 2012 (poster - abstract published in Abstract Volume 5, Royal Institute and Observatory of the Spanish Navy, San Fernando, Cádiz, Spain. HEILIG, B. 2012 Determining the orthogonality error of coil systems by means of a scalar magnetometer: application to delta inclination-delta declination (dIdD) magnetometers, Measurement Science and Technology. 23, 37001, doi:10.1088/0957-0233/23/3/037001. HEILIG, B. 2012: High density contrast of medium scale field aligned currents near the plasmapause observed by CHAMP at LEO, South African National Space Agency (SANSA) Space Sciences Division, Hermanus, South Africa (24 January 2012) HEILIG, B., H. LÜHR 2012: New plasmapause model derived from CHAMP field-aligned current signatures. — Ann. Geophys. HEILIG, B., CSONTOS, A., GOUWS, D. 2012: Measuring the Orthogonality of Coil Systems by Means of a Total Field Magnetometer, XVth IAGA Workshop On Geomagnetic Observatory Instruments, Data Acquisition and Processing, San Fernando (Cádiz), Spain, 4-14 June, 2012 (poster - abstract published in Abstract Volume 24, Royal Institute and Observatory of the Spanish Navy, San Fernando, Cádiz, Spain, ISSN: 1131‐5040, 2012) HEILIG B., KOVÁCS P., CSONTOS A., 2012: A földmágneses észlelések szerepe az űrkutatásban. Magyar Tudomány, 173. évf. 12. sz., pp. 1435-1442. HEILIG, B., PILIPENKO, V., SUTCLIFFE, P. 2012: Interhemispheric asymmetry of the amplitudes of Pc3 geomagnetic pulsations. — EGU General Assembly, Vienna, 23 April, 2012 (poster - abstract published in Geophysical Research Abstracts Vol. 14, EGU2012-10341, 2012 HEILIG B., CSONTOS, A., PAJUNPÄÄ, K., GOUWS, D., W HITE, T., ST-LOUIS, D. 2012: Calp, Measuring the Orthogonality Error of Coil Systems 2012, Proceedings of the XVth IAGA 202


Workshop on Geomagnetic Observatory Instruments, Data Acquisition, and Processing, 2012, pp. , San Fernando, Spain (accepted). HEILIG, B., M. VELLANTE, J. REDA, T. RAITA, P. SUTCLIFFE, L. MERÉNYI, A. CSONTOS, P. KOVÁCS 2012: PLASMON EMMA for Near Real Time Monitoring of the Plasmasphere, XVth IAGA Workshop On Geomagnetic Observatory Instruments, Data Acquisition and Processing, San Fernando (Cádiz), Spain, 4-14 June, 2012 Abstract Volume 63, Royal Institute and Observatory of the Spanish Navy, San Fernando, Cádiz, Spain. HEILIG B., LICHTENBERGER, J., VELLANTE, M., REDA, J., RAITA, T., SUTCLIFFE, P., VÁCZYOVÁ, M., HERAK, D., NESKA, M., MERÉNYI, I., CSONTOS, A., KOVÁCS, P., SRBECKY, M. MANDIC, I. 2012 EMMA for near real time Monitoring of the Plasmasphere, Proceedings of the XVth IAGA Workshop on Geomagnetic Observatory Instruments, Data Acquisition, and Processing, 2012, pp. , San Fernando, Spain (accepted). HERNANDEZ SILVA, G., GARCÍA MARTINEZ, R., SOLÍS VALDEZ, S., MARTÍNEZ TRINIDAD, S., MERCADO SOTELO, I., RAMÍREZ ISLAS, M., SCHAREK, P., SOLORIO MUNGUÍA, G. 2012: Presencía del Hg total en una relación suelo–planta–atmósfera al sur de la Sierra Gorda de Querétaro, México. — TIP Revista Especializada en Ciencias Químico–Biológicas, 15(1) pp. 5–15. HORVÁTH. Z., GYURICZA GY. (szerk.) 2012: Dráva szénhidrogén előfordulás területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat jelentése. Internetes publikáció, MBFH. http://www.mbfh.hu/gcpdocs/201301/drava_ch_jelentes_121219.pdf HORVÁTH. Z., GYURICZA GY. (szerk.) 2012: Nagylengyel Ny szénhidrogén előfordulás területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. Internetes publikáció, MBFH. http://ny.giscom.hu/Nagylengyel_Ny_CH_103_2011.pdf. HORVÁTH. Z., GYURICZA GY. (szerk.) 2012: Okány szénhidrogén előfordulás területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat jelentése. Internetes publikáció, MBFH. http://www.mbfh.hu/gcpdocs/201210/okany_103_2011_ch_erzekenysegi_jelentes_melleklet ekkel.pdf HORVÁTH. Z., GYURICZA GY. (szerk.) 2012: Újléta terület: komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat jelentése. Internetes publikáció, MBFH. http://www.mbfh.hu/gcpdocs/201210/ujleta_ch_103_2011_jelentes.pdf

203


HORVÁTH. Z., MAROS GY. (szerk.) 2012: Battonya-Pusztaföldvár szénhidrogén előfordulás területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. Internetes publikáció, MBFH. http://www.mbfh.hu/gcpdocs/201205/ch_battonya_103_2011_jelentes.pdf HORVÁTH. Z., MAROS GY. (szerk.) 2012: Szegedi medence szénhidrogén előfordulás területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. Internetes publikáció, MBFH. http://www.mbfh.hu/gcpdocs/201205/szegedi_m_103_erzekenyseg_miniszteri.pdf HORVÁTH, Z., MINDSZENTY, A., TEREI, GY. 2012: Az Árpád-kori Kána falu objektumaiban talált kőzettípusok és azok lehetséges származási helyei. — In: Petkes Zs. (szerk): HADAK ÚTJÁN XX. Népvándorláskor Fiatal Kutatóinak XX. Összejövetelének konferenciakötete, Budapest–Szigethalom, 2010. október 28–30., pp. 313–326. HORVÁTH Z., KÁRPÁTI Z., KROLOPP E, GULYÁS-KIS CS., MEDZIHRADSZKY ZS., TÓTH B. 2012: Környezetváltozások és az urbanizáció kapcsolata üledékföldtani, talajtani, malakológiai és pollenanalitikai vizsgálatok alapján (Pécs – Búza tér). — In: Kreiter A., Pető Á., Tugya B. (szerk.) Környezet – Ember – Kultúra : A természettudományok és a régészet párbeszéde. Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ 2010. október 6–8-án megrendezett konferenciájának tanulmánykötete, Budapest, pp. 73-82. HORVÁTH, Z., THURY L., PELIKÁN P., KÁRPÁTI, J., BERTALAN É, KOVÁCS I., SZENTPÉTERY I., DOMONKOS M. 2012: Az egri Líceum építése (1765-1785) során részben elbontott Árpádkori település környezeti rekonstrukciója földtani, talajtani, paleobotanikai és régészeti adatok alapján. — Talajtani Vándorgyűlés, 2012. augusztus 23-25, Eger (Abstract kötet) , pp. 46-47. JORGENSEN, A. LICHTENBERGER, J., DUFFY, J., FRIEDEL, R., CLILVERD, M., HEILIG, M., VELLANTE, M., MANNINEN, Y., RODGER, C. J., COLLIER, A., REDA, J., HOLZWORTH, R., OBER, D. M. 2012: Athanasios Boudouridis, Eftyhia Zesta, P. J. Chi, and Robert Holzworth, Evaluating the Accuracy of Plasmasphere Data Assimilation from Ground-Based Observations (poster). Abstract SM23C-2328 presented at 2012 Fall Meeting, AGU, San Francisco,

CA,

3-7

Dec

2012.

Online

at

http://fallmeeting.agu.org/2012/eposters/eposter/sm23c-2328/ JORGENSEN, A., LICHTENBERGER, J., OBER, D., BOUDOURIDIS, A. ZESTA, E., RIDLEY, A., DODGER, A., MOLDWIN, M., FRIEDEL, R., CLILVERD, M., HEILIG, B., VELLANTE, M., MANNINEN, Y., RODGER, C. J., COLLIER, C., REDA, J. HOLZWORTH, R. 2012: Comparing Electric Field Models through Data Assimilation of Plasma Density Measurements Into the Dynamic Global Core Plasma Model, 39th COSPAR Scientific Assembly, 14-22 July 2012, Mysore, 204


India., Abstracts ISSN-1815-2619. (INVITED oral). Abstract available online from https://www.cospar-assembly.org/abstractcd/COSPAR-12/abstracts/C5.1-0012-12.pdf KALMÁR J., FÜGEDI U., DOROTAN D. 2012: Geokémiai háttérértékek a Lápos-folyó vízgyűjtőjében, Erzsébetbánya (Bǎiuţ) térségében. — XIV. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia, Arad, 29/03/2012–01/04/2012, pp. 173–177. KALMÁR J., KUTI L., POCSAI T. 2012: A ceglédberceli útbevágás kvarter üledékeinek ásványtani, üledékföldtani és őskörnyezeti vizsgálata. — Földtani Közlöny, 142 (3), pp. 269-286. KÁNTOR T., KIRÁLY E., BERTALAN É., BARTHA A. 2012: Gas-flow optimization studies on brass samples using closed and open types of laser ablation cells in inductively coupled plasma mass spectrometry. — Spectrochim. Acta Part B, 68, pp. 46-57, doi:10.1016/j.sab.2012.01.012 KERCSMÁR ZS. 2012: Cicahomok, középső-eocén rétegsor, Szépvízér. — IN: GYŐRI ORSOLYA,

KOVÁCS-LUKOCZKI

GEORGINA,

SÁGI

TAMÁS,

ERŐSS

ANITA

(SZERK.):

Kirándulásvezető, II. Összegyetemi terepgyakorlat, Dunántúli-középhegység, 2012. augusztus 27 – szeptember 1, pp. 11-12. KERCSMÁR ZS. 2012: Eocén medencefejlődés és üledékképződés a Vértes hegységben. — IN: GYŐRI ORSOLYA, KOVÁCS-LUKOCZKI GEORGINA, SÁGI TAMÁS, ERŐSS ANITA (SZERK.): Kirándulásvezető, II. Összegyetemi terepgyakorlat, Dunántúli-középhegység, 2012. augusztus 27 – szeptember 1, pp. 6-8. KERCSMÁR ZS. 2012: Gánt, Bagoly-hegy középső-eocén rétegsora. — IN: GYŐRI ORSOLYA, KOVÁCS-LUKOCZKI GEORGINA, SÁGI TAMÁS, ERŐSS ANITA (SZERK.): Kirándulásvezető, II. Összegyetemi

terepgyakorlat,

Dunántúli-középhegység,

2012.

augusztus

27

–

szeptember 1, pp. 18-19. KERCSMÁR ZS. 2012: A „henger alakú kőzetminták”-tól az Országos Magminta Gyűjteményig és tovább – A Magyar Állami Földtani Intézet fúrási magmintagyűjteményének kutatástörténeti jelentősége. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2010, pp. 71-81. KERCSMÁR ZS. 2012: Hosszú-hegy, Szőci Mészkő Formáció. — IN: GYŐRI ORSOLYA, KOVÁCSLUKOCZKI GEORGINA, SÁGI TAMÁS, ERŐSS ANITA (SZERK.): Kirándulásvezető, II. Összegyetemi

terepgyakorlat,

Dunántúli-középhegység,

2012.

augusztus

27

–

szeptember 1, pp. 12-14. KERCSMÁR ZS. 2012: Az Országos Magminta Gyűjtemény, „Milliárdos értékek” az iparban, felbecsülhetetlen értékek a tudományban, 1989–2011— In: Győri Orsolya, Kovács-

205


Lukoczki Georgina, Sági Tamás, Erőss Anita (Eds.): Kirándulásvezető, II. Összegyetemi terepgyakorlat, Dunántúli-középhegység, 2012. augusztus 27 – szeptember 1, pp. 9-11. KERCSMÁR ZS., LESS GY. 2012: A búzás-hegyi korallárok – egy ismét meglelt középső-eocén földtani alapszelvény. — XIV. Bányászati-Kohászati és Földtani Konferencia, EMT, Arad, 2012. március 29 - április 1. pp. 233-234. KERCSMÁR ZS., MAGYARI Á., NÁDOR A., UNGER Z., THAMÓ-BOZSÓ E. 2012: Tectonic control on changes in older Quaternary sediment supply in the Körös sub-basin, and neotectonic movements in the eastern part of Great Hungarian Plain — relatoinship of the plate tectonics and environmental change, short review — International Scientific Conference on Sustainable Development & Ecological Footprint, 26 – 27 March 2012,Sopron, https://bismarck.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/palyazat/tamop421b/IntConference/Pa pers/Articles/PDF/KercsmarEtAl_TectonicControlOnChangesInOlderQuaternarySediment SupplyInTheKorosSubbasinAndNeotectonicMovementsInTheEasternPartOfGreatHungari anPlainRelationshipOfThePlateTectonicsAndEnvironmentalChange.pdf KERÉK, B., FÜGEDI, U., KUTI, L. 2012: Geochemical determination of water quality categories. — Sino-European Symposium on Environment and Health (SESEH 2012), Galway, Book of abstracts, p. 40. KIRÁLY CS., BERTA M., SZAMOSFALVI Á., FALUS GY., SZABÓ CS. 2012: An „inverse CCS site” in NW Hungary – Geology and modeling. — Abstract of 3th EAGE CO2 Geological Storage Workshop Edinburg. KIRÁLY CS., BERTA M., SZAMOSFALVI Á., FALUS GY., SZABÓ CS. 2012: A natural site for CO2 storage in the Little Hungarian Plain (western Hungary). — Abstract of EGU General Assembly 2012, Bécs, Vol. 14, EGU2012-12814. KIS M., DETZKY G., KOPPAN A. 2012: 3D FEM solutions for gravity driven rock deformations and the sensitivity of extensometric measurement arrangements. Kézirat, készülő szakcikk (tervezett megjelentetés: International Journal of Rock Mechanics and Mining Sciences) KIS M., DETZKY G., KOPPAN A. 2012: 3D FE modelling of gravity-driven rock-deformation field, cavity effect, and sensitivity of extensometric measurement systems. Extended Abstracts of 4th Croatian-Hungarian and 15th Hungarian Geomathematical Congress, 8 p. KIS M., DETZKY G., KOPPAN A. 2012: 3D FE modelling of gravity-driven rock-deformation field, cavity effect, and sensitivity of extensometric measurement systems. 4th CroatianHungarian and 15th Hungarian Geomathematical Congress, Opatija, 23-25 May 2012, Poster

206


KIS M., DETZKY G., KOPPAN A. 2012: 3D Finite Element Modelling for the investigation of the cavity effect in extensometric rock-deformation measurements. Abstract of EGU General Assembly 2012, Vienna, EGU2012-9671 (GD8.5) KISS J., MADARASI A. 2012: A PGT-1 szelvény komplex geofizikai vizsgálata (nem szeizmikus szemmel). — Magyar Geofizika 53 (1), pp. 29–54. KÓNYA, P., SZAKÁLL, S., BARTHA, A. 2012: Mineralogical and geochemical study of alteration haloes in basalts of the Bakony-Balaton Highland Volcanic Field, Hungary. — Joint 5th Mineral Sciences in the Carpathians Conference and 3rd Central-European Mineralogical Conference, Miskolc, Hungary, 19-21/04/2012. — Acta Mineralogica-Petrographica Abstract Series 7, p. 73. KOVÁCS, I., GREEN, D., ROSENTHAL, A., HERMANN, J., O’NEILL, H. ST. C., HIBBERSON, W.O., UDVARDI, B. 2012: An experimental study of water in nominally anhydrous minerals in the upper mantle near the water saturated solidus. — Journal of Petrology 53 (10), pp. 20672093. KOVÁCS, I., FALUS, GY., SZABÓ, CS., PINTÉR, ZS., MIHÁLY, J., NÉMETH, CS., BERKESI, M. & VÖLGYESI, P. 2012: Tracing the fossil lithosphere-asthenosphere boundary beneath the Carpathian-Pannonian region.

—

European Mineralogical Conference, (EMC),

Frankfurt/Main, Germany, 2–6/09/2012. — European Mineralogical Conference 2012 Vol.1, EMC2012-665-1. http://meetingorganizer.copernicus.org/EMC2012/EMC2012-665-1.pdf KOVÁCS, I., FALUS, Gy., STUART, G., HIDAS, K., SZABÓ, CS., FLOWER, M. F. J., HEGEDŰS, E., POSGAY, K. & ZILAHI-SEBESS, L. 2012 : Seismic anisotropy and deformation patterns in upper mantle xenoliths from the central Carpathian-Pannonian region: Asthenospheric flow as a driving force for Cenozoic extension and extrusion? — Tectonophysics 514–517, pp. 168–179. KOVÁCS, P., VADÁSZ, G., HEILIG, B. 2012: Intermittent plasma fluctuation in the terrestrial foreshock. Abstract, EGU General Assembly, Vienna, 23 April, 2012 — Geophysical Research Abstracts Vol. 14, EGU2012-13231, 2012Geophysical Research Abstracts Vol. 14, EGU2012-13231. KOVÁCS, P., A CSONTOS, B. HEILIG, A. KOPPÁN, 2012: Hungarian repeat station survey, 2010. Annali di Geofisica, (elfogadott kézirat). KOVÁCS, P., VADÁSZ, G., HEILIG, B., CSONTOS, A. 2012: Study of small-amplitude intermittent fluctuations in the terrestrial foreshock. Poster ea., AGU Fall Meeting, San Fransisco, 2012 Dec. 3-7.

207


KOVÁCS P., CSONTOS A., HEILIG B., HEGYMEGI L., MERÉNYI L.,VADÁSZ G., KOPPÁN A. 2012: Földmágnesség: a Tihanyi Geofizikai Obszervatórium. — Magyar Geofizika, 53 (3), pp. 191-203. KOVÁCS-PÁLFFY, P., KÓNYA, P., FÖLDVÁRI, M., THAMÓ-BOZSÓ, E., SZEGŐ, É., ZELENKA, T., PÉCSKAY, Z. 2012: Bentonite occurrences in the Budatétény–Sóskút region (Central Hungary). — Joint 5th Mineral Sciences in the Carpathians Conference and 3rd CentralEuropean Mineralogical Conference, Miskolc, Hungary, 19-21/04/2012. — Acta Mineralogica-Petrographica Abstract Series 7, p. 74. KOVÁCS-PÁLFFY, P., KÓNYA, P., FÖLDVÁRI, M., THAMÓ-BOZSÓ, E., SZEGŐ, É., ZELENKA, T., PÉCSKAY, Z. 2012: A Tétényi-fennsík szarmata bentonitosodott riolittufa lelőhelyei (Magyarország). — Előadás. XIV. Székelyföldi Geológus Találkozó, 2012. október 19-21. Marosvásárhely, pp. 15-17. LICHTENBERGER J., CLILVERD, M. A., HEILIG, B., VELLANTE, M., MANNINEN, J., RODGER, C. J., COLLIER, A. B., JØRGENSEN, A., REDA, J., HOLZWORTH, R. H., FRIEDEL, R. 2012: First results on plasmasphere in PLASMON project. — Journal of Space Weather and Space Climate. LICHTENBERGER J., CLILVERD, M. A., HEILIG, B., VELLANTE, M., MANNINEN, J., RODGER, C. J., COLLIER, A. B., JØRGENSEN, A., REDA, J., HOLZWORTH, R. H., FRIEDEL, R. 2012: Data assimilative Modelling of Plasmasphere and Space Weather Events in the PLASMON Project (poster), Ninth European Space Weather Week, Brussels, Belgium (5-9 November 2012). LICHTENBERGER J., CLILVERD, M. A., HEILIG, B., VELLANTE, M., MANNINEN, J., RODGER, C. J., COLLIER, A. B., JØRGENSEN, A., REDA, J., HOLZWORTH, R. H., FRIEDEL, R. 2012: PLASMON - Determine the state of the plasmasphere on the basis of ground observations (oral), INTERMAGNET Meeting, Ottawa, Canada, 25 September 2012). LICHTENBERGER, J., COLLIER, A. B., CLILVERD, M., JORGENSEN, A., RODGER, C., VELLANTE, M., FRIEDEL, R., HEILIG, B., HOLZWORTH, R. H., MANNINEN, J., REDA, J. 2012: PLASMON: Progress in Characterising the Plasmasphere, EGU General Assembly, Vienna, 26 April, 2012 (poster - abstract published in Geophysical Research Abstracts Vol. 14, EGU20128106, 2012) LICHTENBERGER, J., COLLIER, A. B., CLILVERD, M., JORGENSEN, A., RODGER, C., VELLANTE, M., FRIEDEL, R., HEILIG, B., HOLZWORTH, R. H., MANNINEN, J., REDA, J. 2012: PLASMON: Progress in Characterising the Plasmasphere. — XVth IAGA Workshop On Geomagnetic Observatory Instruments, Data Acquisition and Processing, San Fernando (Cádiz), Spain,

208


4-14 June, 2012 (poster - abstract published in Abstract Volume 72, Royal Institute and Observatory of the Spanish Navy, San Fernando, Cádiz, Spain, ISSN: 1131‐5040, 2012) LICHTENBERGER, J., COLLIER, A. B., CLILVERD, M., JORGENSEN, A., RODGER, C., VELLANTE, M., FRIEDEL, R., HEILIG, B., HOLZWORTH, R. H., MANNINEN, J., REDA, J. 2012: PLASMON: Progress in characterising the Plasmasphere (poster), GEM (Geospace Environment Modeling) Summer Workshop, Snowmass, USA, 17-22 June 2012. LICHTENBERGER, J., COLLIER, A. B., CLILVERD, M., JORGENSEN, A., RODGER, C., VELLANTE, M., FRIEDEL, R., HEILIG, B., HOLZWORTH, R. H., MANNINEN, J., REDA, J . 2012: PLASMON: Progress in Characterising the Plasmasphere, (poster). 5th VERSIM Workshop 2012 Program and Abstracts, Pg. 50, 2012. MAGYARI, E.K., DEMÉNY, A., BUCZKÓ, K., KERN, Z., VENNEMAN, T., FÓRIZS, I., VINCZE, I., BRAUN, M., KOVÁCS, I., UDVARDI, B., VERES, D. 2012: A 13,600-year diatom oxygen isotope record from the South Carpathians (Romania): Reflection of winter conditions and possible links with North Atlantic circulation changes. — Quaternary International Corrected

Proof,

Available

online

31

May

2012,

pp.

1–

14.doi:10.1016/j.quaint.2012.05.042 MALIK, P., BREZSNYANSZKY, K., GAAL, G., SZOCS, T., TOTH, GY., BARTHA, A., HAVAS, G., KORDIK, J., MICHALKO, J., BODIŠ, D., ŠVASTA, J., SLANINKA, I., LEVEINEN, J., KAIJA, J., GONDAR–SOREGI, K., GONDÁR, K., KUN, E., PETHO, S., ACS, V. 2012: Evaluation of the Environmental State of Hungarian-Slovakian Transboundary Groundwater Bodies Within the “ENWAT” EU Project. — In: T., Nałęcz (ed.): Transboundary Aquifers in the Eastern Borders of The European Union, NATO Science for Peace and Security Series C: Environmental Security. Springer Science, Business Media B.V. 2012., pp. 149–162. MANDIC, I., CSONTOS A., HEILIG B. 2012: A new geomagnetic Observatory in Croatia. — Proceedings of the XVth IAGA Workshop on Geomagnetic Observatory Instruments, Data Acquisition, and Processing 2012. pp. MAROS GY., ALBERT G., BARCZIKAYNÉ SZEILER R., FODOR L., GYALOG L., JOCHA-EDELÉNYI E., KERCSMÁR ZS., MAGYARI Á., MAIGUT V., NÁDOR A., OROSZ L., PALOTÁS K., SELMECZI I., UHRIN A., VIKOR ZS., ATZENHOFER B., BERKA R., BOTTIG M., BRÜSTLE A., HÖRFARTER C., SCHUBERT G., W EILBOLD J., BARÁTH I., FORDINÁL K., KRONOME B., MAGLAY J., NAGY A., JELEN B., LAPANJE A., RIFELJ H., RIŽNAR I., TRAJANOVA M. 2012: Summary report of geological models — TRANSENERGY, Transboundary Geothermal Energy Resources of Slovenia. http://transenergy-eu.geologie.ac.at/ MARSI I. 2012: Dévaványa környéke földtani felépítése és talajai. In: NÉMETH CS. (szerk.) Dévaványa története. Papp Tibor, Dévaványa, pp. 10–29. 209


MARSI I., SELMECZI I., KOLOSZÁR L., VATAI J., SZENTPÉTERY I., MAGYARI Á., RÓTH L. (in press): Geological mapping and environmental analysis — the collapse of the dam in Kolontár. — Central European Geology. MARTINEZ–TRINIDAD, S., HERNÁNDEZ–SILVA, G., SOLIS–VALDEZ, S., SCHAREK, P. 2012: Data of total mercury content in soils and plants in San Joaquin, Querétaro, Mexico – A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése a 2010. évről pp. 141–147 MÁRTON, E. 2012: Co-ordinated CCW rotation of the Central and Outer Western Carpathians: reliability, precision of the paleomagnetic results and their role in dating the rotation. — In: Józsa Š., Reháková D. & Vojtko R. (Eds.): Environmental, Structural and Stratigraphical Evolution of the Western Carpathians. 8th Conference 2012, Bratislava, 6–7/12/2012. Abstract Book., p. 29. MÁRTON, E., ĆOSOVIĆ, V., MORO, A. 2012: New stepping stones in the systematic paleomagnetic study of the Adriatic-Dinaric carbonate platform: Dugi otok and Vis islands. — 13th Castle Meeting, New Trends in Geomagnetism, Paleo, Rock and Environmental Magnetism. 17 – 23 June 2012. Zvolen, Slovakia. — Contributions to Geophysics and Geodesy, special issue 2012, pp. 78–80. MÁRTON, E., ĆOSOVIĆ, V., ZAMPIERI, D. 2012: The Northern segment of the External Dinarides (Croatia) in relation to stable Adria: paleomagnetic constraints. — European Geosciences Union General Assembly 2012. 22-27 April, 2012. Vienna, Austria. EGU2012-7888 MÁRTON, E., LESIĆ, V., CVETKOV, V. 2012: First magnetic measurements on PM10 filters from two stations in Serbia and comparison of the results with those from nine Hungarian stations. — In: Snežana Komatina-Petrović (ed.): Proceedings, Geosciences and Environment, The 3rd International Professional Conference. ISBN 978-86-913953-6-0. Association of Geophysicists and Environmentalists of Serbia (AGES), Beograd., pp. 7679. MÁRTON, E., ZAJZON, N., SIPOS, P., URAM, J. 2012: The significance of magnetic methods in tracking pollution sources in a Hungarian industrial town. — 3th Castle Meeting, New Trends in Geomagnetism, Paleo, Rock and Environmental Magnetism, Zvolen, Slovakia, 17–23/06/ 2012. — Contributions to Geophysics and Geodesy, special issue 2012, p. 83. MÁRTON, E., SIPOS, P., NÉMETH, T., KOVÁCSNÉ KIS, V., MAY, Z. 2012: Urban dust settled at different sides and levels of a High Building next to a major road in Budapest: Integrated Magnetic, Mineralogical and Geochemical Study. —

European Geosciences Union

General Assembly 2012. 22-27 April, 2012. Vienna, Austria. abstract: EGU2012-8035.

210


MÁRTON, E., TOMLJENOVIĆ, B., PAVELIĆ, D., PETHE, M., JELEN, B. 2012: Magnetic fabric of Late Miocene clay-rich sediments from the southern Pannonian basin. International Journal of Earth Sciences 101, pp. 879–888. MÁRTON, E., DOMJÁN, A., LAUTNER, P., SZENTMARJAY, T., URAM, J., TÓTH, I. 2012: Magnetic monitoring of long-term PM10 records from stations of different environments and sources of pollution in Hungary. — 13th Castle Meeting, New Trends in Geomagnetism, Paleo, Rock and Environmental Magnetism, Zvolen, Slovakia, 17–23/06/ 2012. — Contributions to Geophysics and Geodesy, special issue 2012, pp. 81-82. MÁRTON, E., GRABOWSKI, J., PLAŠIENKA, D., KROBICKI, M., TÚNYI, I., HAAS, J., PETHE, M. 2012: Paleomagnetism of the Late Cretaceous red marls from the Pieniny Klippen Belt: Tectonic implications. — CETeG 2012. 10th Meeting of the Central European Tectonic Studies Groups. 2-5 May, 2012. Zemplínska Šírava – Medvedia hora, Slovak Republic — Mineralia Slovaca 44 (1), p. 97. MÁRTON, E., BUBIK, M., KREJCI, O., STEININGER, F., BADURA, J., TOMANOVÁ-PETROVÁ, P., MARCH, K., TOKARSKI A.K. 2012: Paleomagnetic indication for possible CCW rotation of the Bohemian Massif with respect of the rest of stable Europe during Miocene. — CETeG 2012. 10th Meeting of the Central European Tectonic Studies Groups. 2-5 May, 2012. Zemplínska Šírava – Medvedia hora, Slovak Republic. — Mineralia Slovaca 44 (1), p. 96. MERÉNYI L. 2012: Földhő-hasznosító rendszerek modellezése és monitorozása a hatásterület, a fenntarthatóság és a gazdaságosság vizsgálata céljából. Új utak a földtudományban előadóülés, 21-03-2012., Budapest (előadás). MERÉNYI L., HEILIG B., SZABADOS L. 2012: Geomagnetic Data Acquisition System Developed for the Plasmon Project. — Proceedings for the XVth IAGA Workshop on Geomagnetic Observatory Instruments, Data Acquisition and Processing. San Fernando, Spain, 414/06/2012 (a proceedings kiadás alatt). NÁDOR, A. 2012: Cross-border geothermal – Pan European Networks: Government. November 2012, issue 4, pp. 62-63 NÁDOR, A. 2012: (Re)Search for common Geothermal Energy in Central Europe TRANSENERGY – EuroGeoSurvey 2011 Annual Report, www.eurogeosurveys.org, pp. 116-117 NÁDOR, A., LAPANJE, A., TÓTH,GY., RMAN, N., SZŐCS, T., PRESTOR, J., UHRIN, A., RAJVER, D., FODOR, L., MURÁTI, J., SZÉKELY, E. 2012: Transboundary geothermal resources of the Mura-Zala basin: a need for joint thermal aquifer management of Slovenia and Hungary – Geologija 55 (2), pp. 209–224.

211


NÉMETH, B., TÖRÖK, K., KOVÁCS, I .& SZABÓ CS. 2012: Melting, fluid migration and fluid-rock interactions in mafic garnet granulite xenoliths from the Bakony-Balaton Highland Volcanic Field (Hungary). — European Mineralogical Conference, (EMC), Frankfurt/Main, Germany, 2–6/09/2012. — European Mineralogical Conference 2012 Vol.1, EMC2012531. http://meetingorganizer.copernicus.org/EMC2012/EMC2012-531.pdf PÁLINKÁS, V., LEDERER, M., KOSTELECKY, J., SIMEK, J., MOJZES, M., FERIANC, D., CSAPÓ G. 2012: Analysis of the repeated absolute gravity measurements in the Czech Republic, Slovakia and Hungary from the period 1992-2010 considering instrumental and hydrological effects. — Közlésre elfogadva a Springer-Verlag, Journal of Geodesy-ben. PINTÉR, ZS., KOVÁCS, I., MIHÁLY, J., NÉMETH, CS. & SZABÓ, CS. 2012: An FTIR study on nominally anhydrous minerals in mantle xenoliths with diverse textures from the central Carpathian-Pannonian region (Bakony-Balaton Highland Volcanic Field, Hungary. — — European Geosciences Union (EGU) General Assembly, Vienna, Austria, 22-27/04/2012. — Geophysical Research Abstracts vol. 14., EGU2012-12120-1 http://meetingorganizer.copernicus.org/EGU2012/EGU2012-12120-1.pdf PINTÉR, ZS., KOVÁCS, I., BERKESI, M., SZABÓ, CS., NÉMETH, CS., MIHÁLY, J., PERUCCHI, A. & VACCARI, A. 2012: Multiple application of FTIR spectroscopy for nominally anhydrous mantle minerals and their fluid inclusions in mantle xenoliths from the Cameroon Volcanic Line, Cameroon. — European Mineralogical Conference, (EMC), Frankfurt/Main, Germany, 2–6/09/2012. — European Mineralogical Conference 2012 Vol.1, EMC2012691-1. http://meetingorganizer.copernicus.org/EMC2012/EMC2012-691-1.pdf PIROS, O., HAAS, J., BUDAI, T., GOEROEG, A., MANDL, G.W., LOBITZER, H. 2012: Transition between the massive reef–beckreef and cyclic lagoon facies of the Dachstein Limestone in the southern part of the Dachstein Plateau, Northern Calcareous Alps, Upper Austria. – 29th IAS Meeting of Sedimentology, 10th–13th September 2012, Schladming, Austria, p. 117. PÜSPÖKI Z., FORGÁCS Z., KOVÁCS ZS., KOVÁCS E., SOÓS-KABLÁR J., JÄGER L., PUSZTAFALVI J., KOVÁCS Z., DEMETER G., MCINTOSH R.W., BUDAY T., KOZÁK M., VERBŐCI J. 2012: Stratigraphy and deformation history of the Jurassic coal bearing series in the Eastern Mecsek (Hungary). — Int. Journ. of Coal Geology 102, pp. 35–51 . PÜSPÖKI Z., DEMETER G., TÓTH-MAKK Á.,KOZÁK M., DÁVID Á., VIRÁG M., KOVÁCS-PÁLFFY P, KÓNYA P., GYURICZA GY., KISS J., MCINTOSH R.W., FORGÁCS Z., BUDAY T., KOVÁCS Z.,

212


GOMBOS T., KUMMER I. 2013: Tectonically controlled Quaternary intracontinental fluvial sequence development in the Nyírség–Pannonian Basin, Hungary. — Sedimentary Geology 283, pp. 34–56. RAUCSIK, B., VARGA, A., KOVÁCS, J., UDVARDI, B., KOVÁCS, I., ÚJVÁRI, G. & MIHÁLY, J. 2012: Clay mineralogy of Quaternary loess–paleosol sections at Beremend and Paks, Hungary: a comparative study. — Joint 5th Mineral Sciences in the Carpathians Conference and 3rd Central-European Mineralogical Conference, Miskolc, Hungary, 19-21/04/2012. — Acta Mineralogica-Petrographica Abstract Series 7, p. 117. REDA, J., HEILLIG, B., NESKA, M., VELLANTE, M. 2012: A New European Ground Magnetic Observation Network in the Frame of the Plasmon Project, XVth IAGA Workshop On Geomagnetic Observatory Instruments, Data Acquisition and Processing, San Fernando (Cádiz), Spain, 4-14 June, 2012 (poster - abstract published in Abstract Volume 79, Royal Institute and Observatory of the Spanish Navy, San Fernando, Cádiz, Spain, ISSN: 1131‐5040, 2012) REIMANN, C., DE CARITAT, P., the EuroGeoSurveys Geochemistry Expert Group (FÜGEDI, U., JORDÁN, G., KUTI, L.) et al. 2012: New soil composition data for Europe and Australia: Demonstrating comparability, identifying continental-scale processes and learning lessons for global geochemical mapping. Science of the Total Environment 416 (1) February 2012, pp. 239–252. REIMANN, C., DEMETRIADES, A., EGGEN, O. A., FILZMOSER, P., the EuroGeoSurveys Geochemistry Expert Group (FÜGEDI, U., JORDÁN, G., KUTI, L.) 2011: Evaluation of quality control results of total C and S, total organic carbon (TOC), cation exchange capacity (CEC), XRF, pH, and particle size distribution (PSD) analysis. Geological Survey of Norway, Trondheim, Report No. 2011.043, 90 p. REIMANN, C., DEMETRIADES, A., BIRKE, M., EGGEN, O. A., FILZMOSER, P, KRIETE, C., the EuroGeoSurveys Geochemistry Expert Group (FÜGEDI, U., JORDÁN, G., KUTI, L.) 2012: The EuroGeoSurveys Geochemical Mapping of Agricultural and grazing land Soils project (GEMAS) — Evaluation of quality control results of particle size estimation by MIR prediction, Pb-isotope and MMI®-extraction analysis and results of the GEMAS ring test for the standards Ap and Gr. Geological Survey of Norway, Trondheim, Report No. 2012.051, 138 p. http://www.ngu.no/no/hm/Publikasjoner/Rapporter/2012/2012-051/ REIMANN, C., FILZMOSER, P., FABIAN, K., HRON, K., BIRKE, M., DEMETRIADES, A., DINELLI, E., LADENBERGER A., the EuroGeoSurveys Geochemistry Expert Group (FÜGEDI, U., JORDÁN, G., KUTI, L.) 2012: The concept of compositional data analysis in practice — Total major 213


element concentrations in agricultural and grazing land soils of Europe. Science of the Total Environment (426) June 2012, pp. 196–210. REIMANN, C., FLEM, B., FABIAN, K., BIRKE, M., LADENBERGER, A., NÉGREL, P., DEMETRIADES, A., HOOGEWERFF, J., the EuroGeoSurveys Geochemistry Expert Group (FÜGEDI, U., JORDÁN, G., KUTI, L.) 2012: Lead and lead isotopes in agricultural soils of Europe — The continental perspective. Applied Geochemistry 27 (3) March 2012, pp. 532–542. ROTÁRNÉ SZALKAI Á., BABINSZKI E., SZŐCS T. 2012: Esztergom vízföldtani adottságai és a megállók ismertetése. — In: Frantisek Bottlik& Radovan Cernák (eds.): Kirándulásvezető. Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében. Bratislava. pp. 13–24. ROTÁR-SZALKAI Á., TÓTH GY., SZŐCS T., KERCSMÁR ZS., GOETZL G. 2012: Transboundary geothermal system at the Lutzmannsburg-Zsira are of TRANSENERGY project, abstract — European Geothermal Congress 2013, Pisa, Italy, 3-7 June 2013. SÁRI K. 2012: Geomathematical characterization of special and conventional core analyses in the Endrőd-II (Szarvas) Field. — Conference book "Geomathematics as geoscience", pp. 209–214. SCHAREK, P., BARTHA, A., BERTALAN, É. 2012: Determination of total Hg contents of soils and sediments int he Geological and Geophysical Institute of Hungary (MFGI) – In: Gosar, M., Dizdarevič, T., Miler, M. (ed.) 2012: Environmental Influences of Mercury Ore Prosessing. Geological Survey of Slovenia, Ljubljana and Idrija Mercury Mine, Ltd., Idrija, pp. 69-75. SCHAREK, P., HERNÁNDEZ–SILVA, G., SOLORIO–MUNGUIA, G., VASSALLO–MORALES, L., BARTHA, A., SOLIS–VALDEZ, S., TULLNER, T. 2012: Total mercury content in soils, sediments and tailings in San Joaquin, Querétaro, Mexico. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése a 2010. évről pp. 125–129. SCHEIB, A., J., FLIGHT D. M. A., BIRKE, M., TARVAINEN, T., LOCUTURA, J., the Gemas Project Team (FÜGEDI, U., JORDÁN, G., KUTI, L.) 2012: The geochemistry of niobium and its distribution and relative mobility in agricultural soils of Europe. — Geochemistry: Exploration, Environment, Analysys. Lyell Collection, AAG/Geological Society of London 2012 (12) pp. 293-302. DOI 10.1144/geochem2011-096 SCHOLTZ P. 2012: Optimum pseudo-random sweeps for vibratory surveys to reduce risk of damaging buildings. Extended Abstract, SEG Annual Meeting, Las Vegas SCHOLTZ P. 2012: Pseudo-random sweep optimization for vibratory measurements in built-up area. Extended Abstract, 4th HR-HU and 15th HU Geomathematical Congress, “Geomathematics as Geoscience”, Opatija. 214


SEBE K, CSILLAG G. 2012: Pliocene – Quaternary denudation rates in a temperate-zone intracontinental basin: Western Pannonian Basin, Central Europe. In: Hajek E (szerk.) MYRES V: The Sedimentary Record of Landscape Dynamics. Salt Lake City, Amerikai Egyesült Államok, 2012.08.08-2012.08.12. State College: Pennsylvania State University, p. 40. SELMECZI, I., LANTOS, M., BOHN-HAVAS, M, NAGYMAROSY, A., SZEGŐ, É. 2012: Correlation of bio- and magnetostratigraphy of Badenian sequences from western and northern Hungary. — Geologica Carpathica, 6. 3, DOI: 10.2478/V10096-012-0019-1, PP. 219–232. SIPOS, P., KOVÁCS-KIS, V., MÁRTON, E., NÉMETH, T., MAY, Z., SZALAI, Z. 2012: Lead and zinc in the suspended particulate matter and settled dust in Budapest, Hungary. — European Chemical Bulletin 1 (11), 449-454. SIPOS-BENKŐ, K., MÁRTON, E., FODOR, L., PETHE, M. 2012: An integrated magnetic susceptibility anisotropy (AMS) and structural geology study on Cenozoic clay rich sediments from the Transdanubian Range. — In: Józsa Š., Reháková D. & Vojtko R. (Eds.): Environmental, Structural and Stratigraphical Evolution of the Western Carpathians. 8th Conference 2012, Bratislava, 6–7/12/2012. Abstract Book., p. 44. SIPOS, P., MÁRTON, E., NÉMETH, T., KOVÁCS KIS, V., MAY, Z., SZALAI, Z., 2012: Mineral phases containing heavy metals in the suspended dust from Budapest, Hungary. — ICHMET 2012 Abstracts, E3S Web of Conferences, HM in the Atmosphere III, 1-4, 2012 SUTCLIFFE, P.R., HEILIG, B., LOTZ, S. 2012: The Spectral Structure of Pc3 Pulsations. — Ann. Geophys. SUTCLIFFE, P.R., HEILIG, B., NDIITWANI, D. C., COLLIER, A. 2012 A statistical study of geomagnetic field line resonances observed by CHAMP and on the ground. —

J.

Geophys. Res. SZALAI S., KOPPÁN A., SZOKOLI K., SZARKA L. 2013: Geoelectric imaging properties of traditional arrays and of the optimized Stummer configuration. — Near Surface Geophysics, (DOI) 10.3997/1873-0604.2012058. SZAMOSFALVI Á., FALUS GY. 2012: From storage potential to storage capacity: re-evaluation method of „old” well-logs to gain accurate petrophysical parameters in a promising CO2 storage formation. — Abstract of 3th EAGE CO2 Geological Storage Workshop Edinburg. SZAMOSFALVI Á., FALUS GY. 2012: Re-evaluation method of „old” well-logs to gain accurate petrophysical parameters in a natural CO2 reservoir. — Abstract of Young Specialists Conference, Tatabánya.

215


SZAMOSFALVI Á., FALUS GY., JUHÁSZ GY. 2012: The potential options of storing CO2 in saline reservoirs in Hungary. — EFG Magazine 33, pp. 26-28. SZŐCS, T., RMAN, N., SÜVEGES, M., PALCSU, L., TÓTH, GY., LAPANJE, A. 2012: The application of isotope and chemical analyses in managing transboundary groundwater resources. — Applied Geochemistry. doi:10.1016/j.apgeochem.2012.10.006. SZTANÓ O., MAGYAR I., CSILLAG G., BABINSZKI E. 2012: Significance of deltaic deposits along the margin of hilly areas, Late Miocene, Lake Pannon. — Environmental, Structural and Stratigraphical Evolution of the Western Carpathians. 8th Conference, Bratislava 6– 7/12/2012 SZURKOS G., ZSÁMBOK I., FÜGEDI U. 2012: A bór Budapest talajvizeiben. In: „A bór bio- és környezetgeokémiája” ankét, MTA Környezetgeokémiai albizottsága, Budapest, MTA Kutatóház, 05/12/2012., p. 3. SZUROMINÉ KORECZ A., SELMECZI I., PALOTÁS K., SZEGŐ É., 2012: Újabb vizsgálati eredmények a budapesti Örs vezér tér badeni képződményeiből. — 15. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés, 2012. május 17–19. Uzsa. Program, előadáskivonatok, kirándulásvezető, pp. 27–28. TARVAINEN, T., ALBANESE, S., BIRKE, M., POŇAVIČ, M., REIMANN, C., the Gemas Project Team (FÜGEDI, U., JORDÁN, G., KUTI, L.) 2013: Arsenic in agricultural and grazing land soils of Europe. Applied Geochemistry January 2013, pp. 2–10. DOI 10.1016/j.apgeochem.2012.10.005 THAMÓ-BOZSÓ, E. 2012: Analyse OSL d’un prélèvements issu du puits F165. — In: Laruaz, J.M., Poitevin, G. (szerk): Tours Nord 1ère ligne de tramway de l’agglomération tourangelle: Fouilles du Centre de Maintenance et du Parking Relais. Volume 3. INRAP Service de l’archéologie du département d’Indre-et-Loire. pp. 146-156. THAMÓNÉ BOZSÓ E. 2012: Hajdani szelek nyomában. Éghajlatunk múltbéli változékonysága. — Élet és Tudomány, 2012 (14), pp. 438-440. THAMÓ-BOZSÓ, E. 2012: Heavy mineral composition of some loess and loess-like sediments in Hungary. — Quaternary International 279-280 (2012), p. 489. (XVIII INQUA Congress, 21st–27th July, 2011, Bern, Switzerland: Abstracts). THAMÓNÉ BOZSÓ E. 2012: In memoriam Maria Mange született Rajetzky Mária. — Földtani Közlöny 142 (1), pp. 99–102. THAMÓ-BOZSÓ, E. 2012: Luminescence characteristics of quartz separated from LatePleistocene-Holocene

sediments

of

the

Carpathian

Basin.

—

Poszter.

JOINT

MSCC+CEMC 2012, 5th Mineral Sciences in the Carpathians Conference and 3rd 216


Central-European Mineralogical Conference, Acta Universitatis Szegediensis: Acta mineralogica-petrographica, Abstract series 7, p. 136. THAMÓ-BOZSÓ, E., NAGY, A., MAGYARI, Á. 2012: Radioactive isotope content of some loess sections in Hungary. — Poszter. International Conference on Loess Research, Tribute to Edward Derbyshire, ED@80s, Loess in China & Europe, 27-30 September 2012, Novi Sad, Serbia, Abstract book, p. 49. THAMÓNÉ BOZSÓ E., CSILLAG G., KÁKAY-SZABÓ O., KÓNYA P., KIRÁLY E., MÜLLER P. M. 2012: Szél által polírozott pleisztocén kőzetfelszínek vizsgálati eredményei a Dunántúliközéphegységből. Study of Pleistocene wind polished rock surfaces in the Transdanubian Range. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 2010-ről, pp. 41–53. TÓTH GY., ROTÁRNÉ SZALKAI Á., NÁDOR A., J., PRESTOR, A., LAPANJE, N., RMAN, SZÉKELY E. 2012: Közös felszín alatti termálvíztest lehatárolási és termálvíz-gazdálkodási javaslat a magyar-szlovén határmenti régióban — „XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről”, Siófo, 27–28/03/ 2012. Felszín Alatti Vizekért Alapítvány. TÓTH, J., UDVARDI, B., KOVÁCS, I., FALUS, G., SZABÓ, C., TROSKOT-ČORBIĆ, T., R. SLAVKOVIĆ 2012: Analytical development in FTIR analysis of clay minerals. — MOL Scientific Magazine, 2012 (1), pp. 52-60. TÖRÖK K., NÉMETH B., KOLLER, F., DÉGI J., BADENSZKI E., SZABÓ CS., MOGESSIE, A. 2012: Evolution of the middle crust beneath the western Pannonian Basin: a xenolith study. — Mineralogy and Petrology (beküldve: 2012. 08. 22.) UDVARDI, B., RAVELOSON, A., VISNOVITZ, F., SZABÓ, CS, KOVÁCS, I., SZÉKELY, B.. 2012: Sedimentological features of lateritic and saprolitic horizons in a mid-slope lavaka, Central Highlands, Madagascar. —

European Geosciences Union (EGU) General Assembly,

Vienna, Austria, 22-27/04/2012. — Geophysical Research Abstracts vol. 14., EGU20124365. http://meetingorganizer.copernicus.org/EGU2012/EGU2012-4365.pdf UDVARDI, B., PINTÉR, ZS., KOVÁCS, I, HIDAS, K., KUTASSY, L., ZELEI, T., FALUS, GY., LENDVAY, P., FANCSIK, T. & SZABÓ, CS. 2012: A comprehensive infrared database to recognize the water content of minerals: Pannonian Uniform Lithospheric Infrared Spectral Database (PULI). — Joint 5th Mineral Sciences in the Carpathians Conference and 3rd CentralEuropean Mineralogical Conference, Miskolc, Hungary, 19-21/04/2012. — Acta Mineralogica-Petrographica Abstract Series 7, p. 143. UDVARDI, B., KOVÁCS, I., PINTÉR, ZS., HIDAS, K., KUTASSY, L., FALUS, GY., LENDVAY, P., ZELEI, T., FANCSIK, T., GÁL, T., MIHÁLY, J., NÉMETH, CS., INGRIN, J., XIA, Q., HERMANN, J.,

217


PERUCCHI, A., VACCARI, L. & SZABÓ, CS. 2012: The water content of olivines: Pannon Uniform Lithospheric Infrared spectral Database (PULI). — European Mineralogical Conference, (EMC), Frankfurt/Main, Germany, 2–6/09/2012. — European Mineralogical Conference 2012 Vol.1, EMC2012-686-1. http://meetingorganizer.copernicus.org/EMC2012/EMC2012-686.pdf VICZIÁN I. 2012: Az ásványtan iránti érdeklődés a németországi egyetemeken tanuló erdélyi diákok között a 18. század végén. — In: Gudor B., Kurucz Gy., Sepsi E. (szerk.): Egyház, társadalom és művelődés Bod Péter (1712-1769) korában. A negyenyedi és magyarigeni „Bod Péter háromszáz éve” konferencia (2012. május 2-3.) tanulmánykötete. Károli Gáspár Református Egyetem, L’Harmattan Kiadó, Budapest, pp. 108–121. VICZIÁN, I., KÓNYA, P., KOROKNAI, B., KOVÁCS-PÁLFFY, P., MAROS, GY., BALOGH, K., PÉCSKAY, Z. 2012: Mineralogy and K-Ar geochronology of illite-rich fault gouges in the Mórágy Granite, Hungary. — Joint 5th Mineral Sciences in the Carpathians Conference and 3rd Central-European Mineralogical Conference, Miskolc, Hungary, 19-21/04/2012. — Acta Mineralogica-Petrographica Abstract Series 7, p.149. ZELENKA T., GYARMATI P., KISS J. 2012: Paleovolcanic reconstruction in the Tokaj Mountains. — Central European Geology 55 (1), pp. 49–84 doi:10.1556/CEuGeol.55.(2012.1.4.) ZILAHI-SEBESS L., GYURICZA GY. (szerk.) 2012: Ferencszállás - geotermikus energia előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. Internetes publikáció, MBFH. http://www.mbfh.hu/gcpdocs/201205/ferencszallas_geotermikus_koncesszios_jelentes_2012 maj.pdf ZILAHI-SEBESS L., GYURICZA GY. (szerk.) 2012: Gádoros-geotermikus energia előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. Internetes publikáció, MBFH. http://www.mbfh.hu/gcpdocs/201211/gadoros_geotermikus_koncesszios_jelentes_2012okt.p df ZILAHI-SEBESS L., GYURICZA GY. (szerk.) 2012: Gödöllő - geotermikus energia előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. Internetes publikáció, MBFH. http://www.mbfh.hu/gcpdocs/201205/godollo_geotermikus_koncesszios_jelentes_2012marc. pdf

218


ZILAHI-SEBESS L., GYURICZA GY. (szerk.) 2012: Jászberény - geotermikus energia előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. Internetes publikáció, MBFH. http://www.mbfh.hu/gcpdocs/201205/jaszbereny_geotermikus_koncesszios_jelentes_2012ja n.pdf ZILAHI-SEBESS L., GYURICZA GY. (szerk.) 2012: Kecskemét - geotermikus energia előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. Internetes publikáció, MBFH. http://www.mbfh.hu/gcpdocs/201209/kecskemet_geotermikus_koncesszios_jelentes_2012sz ept.pdf ZILAHI-SEBESS L., GYURICZA GY. (szerk.) 2012: Nagykanizsa - geotermikus energia előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. Internetes publikáció, MBFH. http://ny.giscom.hu/Nagykanizsa_geotermikus_koncesszios_jelentes_2012marc.pdf

Kézirat, jelentés FALUS GY. (szerk.) 2012: A szén-dioxid föld alatti elhelyezésre valamint a földtani közeg energetikai célú hasznosítására potenciálisan alkalmas területek lehatárolása és jellemzése a Cselekvési Terv alapján — Kézirat, MBFH Zárójelentés. HÁMORNÉ VIDÓ M., HORVÁTH Z. (szerk.), A., ABDAAL, ALBERT J., BABINSZKI E., BARCZYKAINÉ SZEILER R., BARTHA A., BERTALAN É., BODA E., BUDAI T., FALUS GY., FÜGEDI U., FÜRI J., GULÁCSI Z., GULYÁS Á., GYALOG L., GYURICZA GY., HERMANN V., HORVÁTH Z., HORVÁTH ZS., JÁMBOR Á., JENCSEL H., JERABEK CS., JORDÁN GY., KERCSMÁR ZS., KISS J., KÓNYA P., KOVÁCS ZS., KUTASI G., LAJTOS S., LANTOS Z., LENDVAY P., LUKÁCSY J., MAIGUT V., MERÉNYI L., NÁDOR A., OROSZ L., PALOTÁS K., PASZERA GY., PRAKFALVI P., PÜSPÖKI Z., SCHAREK P., SELMECZI I., SIMÓ B., SZABÓ ÁRPÁDNÉ, SZAMOSFALVI Á., SZENTPÉTERY I., SZŐCS T., SZŰCS A., THAMÓNÉ BOZSÓ E., TÓTH GY., TÓTHNÉ MAKK Á., TÖRÖK K., TRESZNÉ SZABÓ M., UHRIN A., VARGÁNÉ BARNA ZS., VÉRTESY L., VIKOR ZS., ZILAHI-SEBESS L. 2012: Nemzeti Energiastratégia, Készletgazdálkodási és hasznosítási cselekvési terv, Ásványi nyersanyag gazdálkodási és hasznosítási terv. (Nyersanyag készletek: 1. A hazai ásványi nyersanyag-potenciál

(szenekre);

2.

A

hazai

ásványi

nyersanyag-potenciál

(szénhidrogénekre); 3. A hazai ásványi nyersanyag-potenciál (hasadóanyagokra); 4. Ritkaföldfémek, az energetikai szektor számára egyéb kritikus anyagok; 5. Geotermikus

219


energia; 6. A földtani közeg energetikai célú hasznosítása, földgáztárolás, CCS). — Kézirat. HORVÁTH Z., MAROS GY. (szerk), ALBERT G., BARCZIKAYNÉ SZEILER R., BUDAI T., GÁL N., GÁSPÁR E., GULYÁS Á., GYURICZA GY., HEGYI R., JENCSEL H., KERÉKGYÁRTÓ T., KOVÁCS A. CS., KOVÁCS ZS., KOVÁCS G., KUMMER I., LAJTOS S., LANTOS Z., LENDVAY P., MÜLLER T., PALOTÁS K., PASZERA GY., SZENTPÉTERI I., SZŐCS T., TAHY Á., TÓTH GY., TÓTHNÉ MAKK Á., UJHÁZINÉ KERÉK B., UHRIN A., VERES I., ZSÁMBOK I., ZILAHI-SEBESS L. 2012: BattonyaPusztaföldvár szénhidrogén koncessziós terület: Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány. — Kézirat. http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=449&lng=1 HORVÁTH Z., GYURICZA GY, (szerk), BARCZIKAYNÉ SZEILER R, DEMÉNY K, GÁL N., GÁSPÁR E., HEGYI R., HORVÁTH Z., JENCSEL H., JOBBIK A., KERÉKGYÁRTÓ T., KOVÁCS G., KOVÁCS ZS., KUMMER I., MAROS GY., MÜLLER T., PASZERA GY., PIROS O., SÁRI K., SZENTPÉTERY I., SZŐCS T., TAHY Á., THAMÓNÉ BOZSÓ E., TOLMÁCS D., TÓTH GY., UJHÁZINÉ KERÉK B., VERES I., ZILAHI-SEBESS L., ZSÁMBOK I. 2012: Dráva szénhidogén előfordulás területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat jelentése. — Kézirat. http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=584&lng=1 HORVÁTH Z., GYURICZA GY. (szerk), BABINSZKI E., BARCZIKAYNÉ SZEILER R., BUDAI T., GÁL N., GÁSPÁR E., GULYÁS Á., GYURICZA GY., HEGYI R., HORVÁTH Z., JENCSEL H., KERÉKGYÁRTÓ T., KOVÁCS G., KOVÁCS ZS., KUMMER I., LAJTOS S., LANTOS Z., LENDVAY P., MÜLLER T., PASZERA GY., SZENTPÉTERY I., SZŐCS T., TAHY Á., TÓTH GY., UJHÁZINÉ KERÉK B., VERES I., ZILAHI-SEBESS L., ZSÁMBOK I. 2012: Nagylengyel Ny szénhidrogén előfordulás területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. — Kézirat. http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=556&lng=1 HORVÁTH Z., GYURICZA GY. (szerk), BARCZIKAYNÉ SZEILER R., BUDAI T., DEMÉNY K., GÁL N., GÁSPÁR E., HEGYI R., HORVÁTH Z., JENCSEL H., KERÉKGYÁRTÓ T., KOVÁCS G., KOVÁCS ZS., KUMMER I., MÜLLER T., PASZERA GY., SZENTPÉTERY I., SZŐCS T., TAHY Á., THAMÓNÉ BOZSÓ E., TOLMÁCS D., TÓTH GY., UHRIN A., UJHÁZINÉ KERÉK B., VERES I., ZILAHI-SEBESS L., ZSÁMBOK I. 2012: Újléta terület: komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat jelentése. — Kézirat. http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=569&lng=1 HORVÁTH Z., GYURICZA GY. (szerk), BARCZIKAYNÉ SZEILER R., CSILLAG G., DEMÉNY K., GÁL N., GÁSPÁR E., HEGYI R., HORVÁTH Z., JENCSEL H., KERÉKGYÁRTÓ T., KOLOSZÁR L., KOVÁCS G., KOVÁCS ZS., KUMMER I., LENDVAY P., MÜLLER T., PASZERA GY., SZENTPÉTERY I., SZŐCS

220


T., TAHY Á., THAMÓNÉ BOZSÓ E., TOLMÁCS D., TÓTH GY., UJHÁZINÉ KERÉK B., VERES I., ZILAHI-SEBESS L., ZSÁMBOK I. 2012: Okány szénhidogén előfordulás területének komplex érzékenységi

és

terhelhetőségi

vizsgálat

jelentése.

—

Kézirat.http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=572&lng=1 HORVÁTH Z., MAROS GY. (szerk), ALBERT G., BABINSZKI E., BARCZIKAYNÉ SZEILER R., BUDAI T., GÁL N., GÁSPÁR E., GULYÁS Á., GYURICZA GY., HEGYI R., JENCSEL H., KERÉKGYÁRTÓ T., KOVÁCS A. CS., KOVÁCS ZS., KOVÁCS G., KUMMER I., LAJTOS S., LANTOS Z., LENDVAY P., MÜLLER T., PALOTÁS K., PASZERA GY., SZENTPÉTERI I., SZŐCS T., TAHY Á., TÓTH GY., TÓTHNÉ MAKK Á., UJHÁZINÉ KERÉK B., UHRIN A., VERES I., ZSÁMBOK I., ZILAHI-SEBESS L. 2012: Szegedi medence szénhidrogén előfordulás területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. — Kézirat. http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=508&lng=1 KERCSMÁR ZS. 2012: A Paleogén medence szénhidrogén-földtani áttekintése — Kézirat, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Földtani Kutatási Osztály, Budapest. 9 p. KERCSMÁR ZS. (szerk.), BUDAI T., FÜRI J., GULÁCSI Z., PÜSPÖKI Z., SELMECZI I., SZENTPÉTERY I. 2012: A magyarországi kőszénterületek földtani jellemzése. — Kézirat, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Földtani Kutatási Osztály, Budapest, 114 p. LANTOS Z. (szerk.), KERCSMÁR ZS. 2012: A Magyarország hasadóanyag potenciál felmérését végző projektek támogatása egyes Dunántúli - középhegységi vöröskalcit-telérek és lamprofir-előfordulások földtani környezetének felderítésével és geokémiai vizsgálatával. — Kézirat. MFGI zárójelentés, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Földtani Kutatási Osztály, 32 p. PÜSPÖKI Z., KERCSMÁR ZS. (szerk.) BUDAI T., FÜRI J., GULÁCSI Z., GYALOG L., HÁMORNÉ VIDÓ M., JENCSEL H., KISS J., KOVÁCS ZS., LENDVAY P., LUKÁCSY J., OROSZ L., PALOTÁS K., SCHAREK P., SELMECZI I., SZEILER R., SZENTPÉTERY I., TÓTH GY., TRESZNÉ SZABÓ M., UHRIN A. 2012: A kőszénvagyon minősítése és az ásványvagyon újraértékelése a készletgazdálkodási és hasznosítási cselekvési tervhez. — Kézirat, MBFH Adattár, 161 p. PÜSPÖKI Z. (szerk.) BUDAI T., FÜRI J., GULÁCSI Z., GYALOG L., HÁMORNÉ VIDÓ M., JENCSEL H., KERCSMÁR ZS., KISS J., KOVÁCS ZS., LENDVAY P., LUKÁCSY J., OROSZ L., PALOTÁS K., SCHAREK P., SELMECZI I., SZEILER R., SZENTPÉTERY I., TÓTH GY., TRESZNÉ SZABÓ M., UHRIN A. 2012: Nemzeti energiastratégia, készletgazdálkodá-si és hasznosítási cselekvési terv, ásványi nyers-anyag gazdálkodási és hasznosítási terv, nyersanyag készletek - 1. A hazai ásványi nyersanyag-potenciál (szenekre). — Kézirat, MBFH Adattár 25 p.

221


SZEBÉNYI G., TÖRÖK P., ANDRÁS E., SZAMOS I., , GYALOG L., BORSODY J., FÜRI J., GULÁCSI Z., MAROS GY., DEÁK F., JAKAB A., KOVÁCS L., MÁTÉ K. 2012: Az NRHT I-K1 és I-K2 tárolókamra kivitelezés vágatdokumentációs jelentése. — Kézirat, Mecsekérc Zrt., Pécs. SZŐCS T. (szerk.), TÓTH GY., GÁL N. 2012: Hidrogeológiai és víz-geokémiai értékelések és modellfejlesztések. — Kézirat, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest, 16 p. SZŐCS T., TÓTH GY., KERÉKGYÁRTÓ T. 2012: Vízföldtani vizsgálatok. — Kézirat, RÉSZJELENTÉS,

4. melléklet

a 9/2012. MBFH

Magyarországi bányászati és

ércfeldolgozási zagytározók földtani felmérése, környezeti hatásainak vizsgálata témához, 18 p. — Kézirat. SZURKOS G. (szerk.), GÁL N. 2012: SEVESO II besorolású ipari létesítmények és egyéb nagyberuházások

felülvizsgálatához

kapcsolódó

földtani

vízföldtani

érzékenységi

vizsgálatok alapelvei. — Kézirat, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, 13/2012. MBFH TILDY P., VATAI J. (szerk.) GÁL N., KOLOSZÁR L., MARSI I., TÖRÖS E. 2012: Földtani veszélyforrások

vizsgálata. Reambuláció, a térképi és a hozzájuk kapcsolódó

adatrendszerek harmonizációja. 1. feladatrész. Felszínmozgásos területek földtani térképezése és geofizikai reambulációja a Balatoni-magaspartok térségében. Vízföldtani fejezet. — Kézirat, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, 11/2012. MBFH TÓTH, GY., ROTÁR–SZALKAI, Á., KERÉKGYÁRTO, T., SZŐCS, T., GÁSPÁR, E., LAPANJE, A., RMAN, J., SVASTA, J., CERNAK, R., REMSIK, A., SCHUBERT, G., BERKA, R., GOETZL, G. 2012: Summary

report

of

the

supra-regional

hydrogeological

model.

—

Kézirat,

http://transenergy-eu.geologie.ac.at., 67 p. ZILAHI-SEBESS L., GYURICZA GY. (szerk), BABINSZKI E., BARCZIKAYNÉ SZEILER R., GÁL N., GÁSPÁR E., GULYÁS Á., HEGYI R., HORVÁTH Z., JENCSEL H., KERÉKGYÁRTÓ T., KOVÁCS G., KOVÁCS ZS., KUMMER I., LAJTOS S., LANTOS Z., LENDVAY P., MÜLLER T., PASZERA GY., SZENTPÉTERY I., SZŐCS T., TAHY Á., TÓTH GY., UJHÁZINÉ KERÉK B., VERES I., ZSÁMBOK I. 2012: Ferencszállás – geotermikus energia előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. — Kézirat. http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=544&lng=1 ZILAHI-SEBESS L., GYURICZA GY. (szerk), BARCZIKAYNÉ SZEILER R., GÁL N., GÁSPÁR E., GULYÁS Á., HEGYI R., HORVÁTH Z., JENCSEL H., KERÉKGYÁRTÓ T., KOVÁCS G., KOVÁCS ZS., LAJTOS S., MÜLLER T., PASZERA GY., SZENTPÉTERY I., SZŐCS T., TAHY Á., TOLMÁCS D., TÓTH GY., TÓTHNÉ MAKK Á., UJHÁZINÉ KERÉK B., VERES I., ZSÁMBOK I. 2012: Gádoros – geotermikus energia előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. — Kézirat.

222


http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=574&lng=1 ZILAHI-SEBESS L., GYURICZA GY. (szerk), BARCZIKAYNÉ SZEILER R., GÁL N., GÁSPÁR E., GULYÁS Á., HEGYI R., HORVÁTH Z., JENCSEL H., KERÉKGYÁRTÓ T., KOVÁCS G., KOVÁCS ZS., KUMMER I., LAJTOS S., LENDVAY P., MÜLLER T., PALOTÁS K., PASZERA GY., SZŐCS T., TAHY Á., TÓTH GY., UJHÁZINÉ KERÉK B., VERES I., ZSÁMBOK I. 2012: Gödöllő – geotermikus energia előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. — Kézirat. http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=515&lng=1 ZILAHI–SEBESS L., GYURICZA GY., BARCZIKAYNÉ SZEILER R., GÁL N., GULYÁS Á., HEGYI R., HORVÁTH Z., JENCSEL H., KERÉKGYÁRTÓ T., KOVÁCS G., KOVÁCS ZS., KUMMER I., LAJTOS S., LENDVAY P., MÜLLER T., PALOTÁS K., PASZERA GY., SZŐCS T., TAHY Á., TÓTH GY., TÓTHNÉ MAKK Á., UJHÁZINÉ KERÉK B., ZSÁMBOK I., VERES I. 2012: Jászberény – geotermikus energia előfordulási területének. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány. — Kézirat. http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=450&lng=1 ZILAHI-SEBESS L., GYURICZA GY. (szerk), BABINSZKI E., BARCZIKAYNÉ SZEILER R., GÁL N., GÁSPÁR E., GULYÁS Á., HEGYI R., JENCSEL H., KERÉKGYÁRTÓ T., KOVÁCS G., KOVÁCS ZS., KUMMER I., LAJTOS S., LANTOS Z., MÜLLER T., PASZERA GY., SZENTPÉTERY I., SZŐCS T., TAHY Á., TÓTH GY., UJHÁZINÉ KERÉK B., VERES I., ZSÁMBOK I. 2012: Kecskemét – geotermikus energia előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. — Kézirat. http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=562&lng=1 ZILAHI-SEBESS L., GYURICZA GY. (szerk), BARCZIKAYNÉ SZEILER R., GÁL N., GÁSPÁR E., GULYÁS Á. HEGYI R., HORVÁTH Z., JENCSEL H., KERÉKGYÁRTÓ T., KOVÁCS G., KOVÁCS ZS., KUMMER I., LAJTOS S., LENDVAY P., MÜLLER T., PASZERA GY., SZŐCS T., TAHY Á., TÓTH GY., TÓTHNÉ MAKK Á., UJHÁZINÉ KERÉK B., VERES I., ZSÁMBOK I. 2012: Nagykanizsa – geotermikus energia előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése. — Kézirat. http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=511&lng=1

Térkép KERCSMÁR ZS., PÜSPÖKI Z., BARCZIKAYNÉ SZEILER R. 2012: Magyarország kőszénterületeinek elhelyezkedése, térképsorozat — Kézirat, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 2012.

223


Előadások, poszterek ABDAAL A., JORDAN G., SZILASSI P., KISS J., DETZKY G. 2012: Ranking and testing of contamination risk assessment methods for toxic elements from mine waste sites. — 9th International Symposium on Environmental Geochemistry, Aveiro, Portugal, 15-21 July 2012. Abstract accepted for oral presentation. CSICSÁK J., ORSZÁG J., CSURGÓ G., ROTÁRNÉ SZALKAI Á., SZŐCS T., KORPAI F. 2012: Bátaapáti vízföldtani monitoring mérések eredményei. — Pécs. 2012.06.13. DEÁK ZS. V. 2012: Felszínmozgás érzékenység meghatározása Kulcs-Rácalmás térségében modern távérzékelési adatokkal. — 2012. március 30-31. DETZKY G. 2012: Regional basin depth mapping, supported by parametric interpolation of seismic velocity field. — Horvátország, Opatija, 2012. május 22-26. FÜSI B. 2012: Geophysics and remote sensing in landslide management. — Geoscience Information Consortium 27. éves találkozója Budapest, 2012. május 21-25. FÜSI, B., MADARASI, A. 2012: Landslide monitoring with combined methodology: geoelectrical anisotropy, PSInSAR and high precision levelling in Dunaszekcső, Hungary. — Preliminary results of the DORIS project European Union Seventh Framework Programme (FP7/2007-2013) under grant agreement n° [242212]. AGU fall meeteng, San Francisco, 3-7 December 2012. Poster. GÁSPÁR E. 2012: Bevezetés a Feflow használatába. — ELTE TTK Alkalmazott hidrogeológia praktikum – Modellezés, 2012.04.26. GÁSPÁR E. 2012: Bevezetés a Surfer használatába. — ELTE TTK Alkalmazott hidrogeológia praktikum – Modellezés, 2012.03.08. GÁSPÁR E. 2012: Hidrodinamikai modellezés a Feflow 6.0-val. — ELTE TTK Alkalmazott hidrogeológia praktikum – Modellezés, 2012.05.03. GÁSPÁR E. 2012: A hidrodinamikai modellezés alapjai. — ELTE TTK Alkalmazott hidrogeológia praktikum – Modellezés, 2012.03.22. GÁSPÁR E. 2012c: Ismerkedés a Feflow-val. — ELTE TTK Alkalmazott hidrogeológia praktikum – Modellezés, 2012.04.19. GYALOG

L.

2012:

Vágattérképek,

árokdokumentálás,

lösztagolás.

—

Új

utak

a

földtudományban, 2012. A Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló tervezéséhez és létesítéséhez alkalmazott kutatási módszerek, Magyar Geofizikusok Egyesülete, Magyar

224


Földtani és Geofizikai Intézet, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Budapest, 2012. 04. 18. Előadás. GYALOG L., BALLA Z., MAROS GY. 2012: Új földtani kutatási és dokumentálási módszerek alkalmazása a bátaapáti földtani kutatás során. — Új utak a földtudományban, 2012. A Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló tervezéséhez és létesítéséhez alkalmazott kutatási módszerek, Magyar Geofizikusok Egyesülete, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Budapest, 2012. 04. 18. Előadás. GYALOG L., FÜRI J., MAROS GY., GULÁCSI Z., BORSODY J. 2012: A kamrák földtani dokumentálása (NRHT, Bátaapáti). — A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) első két kamrája kialakításának földtudományi, bányászati és technológiai eredményei” című előadói nap, MTA Pécsi Akadémiai Bizottság, X. sz. Föld- és Környezettudományok Szakbizottsága Földtani és Bányászati Munkabizottsága, Pécs, 2012. június 13. Poszter. JORDÁN G., ABDAAL A., STANLEY G., KISS J., DETZKY G., HÁMOR T., ALBERT J. 2012: Implementation of the EU Mine Waste Directive risk-based inventory of mine waste sites. — 12th International GeoConference SGEM 2012 “Environmental Legislation, Multilateral Relations and Funding Opportunities”, Varna city, Bulgaria 17-23 June 2012. Abstract accepted for oral presentation. KERCSMÁR ZS. 2012: Csodálatos földtörténet. — Földtudományos forgatag, MFGI, 2012. KISS J. 2012: Lehetséges izosztatikus hatások a Kárpát-medencében, HUNGEO 2012 Magyar Földtudományi Szakemberek XI. Találkozója, Eger 2012. augusztus 20-25. KISS J., JORDÁN GY., DETZKY G., VÉRTESY L. 2012: Bezárt bányászati hulladékok nyilvántartása és kockázati besorolása, XXXIII. Földtudományi és környezetvédelmi vándorgyűlés és kiállítás, Miskolc, 2012. szeptember 27-29. KOVÁCS Z., LENDVAY P. 2012: Térinformatikai lehetőségek földtani és geofizikai adattári anyagok digitális feldolgozásában. — Térinformatikai konferencia és szakkiállítás – Az elmélet és a gyakorlat találkozása (Debrecen, 2012. május 24-25) — poszter. KOVÁCS Z., BARTÓK Á., KOCZKA ZS., LELESZ M., PUMMER T., VINCELLÉR D., PÜSPÖKI Z., LENDVAY P., HÁMORNÉ VIDÓ M. 2012: A Hidasi-medence földtani rekonstrukciójának térinformatikai feldolgozása. — Térinformatikai konferencia és szakkiállítás – Az elmélet és a gyakorlat találkozása (Debrecen, 2012. május 24-25) — poszter LELESZ M., PUMMER T., VINCELLÉR D., PÜSPÖKI Z. 2012: Földtani vizsgálatok a Hidasimedence bádeni barnakőszéntelepes összletén. — MFT Alföldi Területi Csoport és MTA DAB (Debrecen, 2012. május 5)

225


MADARASI A. 2012: A magnetotellurikus mérések tapasztalatai. A direkt feladattól a posztinverziós modellalkotásig. MGE - Új utak a földtudományban, 2012, A Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló tervezéséhez és létesítéséhez alkalmazott kutatási módszerek, MBFH konferenciaterme, 2012. április 18. MADARASI A. 2012: Vezetőképesség anomáliák a medencealjzatban és a kéregben KeletMagyarországon. XXXIII. Földtudományi és környezetvédelmi vándorgyűlés és kiállítás, Miskolc, 2012. szeptember 27-29. MARSI I. 2012: Liffa Aurél a földtani térképező-talajkutató. — Előadás, a Magyarhoni Földtani Társulat, Tudománytörténeti szakosztálya emlékülése (2012.04.25). Budapest. MÁRTON, E. 2012: Co-ordinated CCW rotation of the Central and Outer Western Carpathians: reliability, precision of the paleomagnetic results and their role in dating the rotation. — Environmental, Structural and Stratigraphical Evolution of the Western Carpathians. 8th Conference 2012, Bratislava, 6–7/12/2012. Abstract Book. MÁRTON, E., ĆOSOVIĆ, V., MORO, A. 2012: New stepping stones in the systematic paleomagnetic study of the Adriatic-Dinaric carbonate platform: Dugi otok and Vis islands. — 13th Castle Meeting, New Trends in Geomagnetism, Paleo, Rock and Environmental Magnetism. 17 – 23 June 2012. Zvolen, Slovakia. MÁRTON, E., ĆOSOVIĆ, V., ZAMPIERI, D. 2012: The Northern segment of the External Dinarides (Croatia) in relation to stable Adria: paleomagnetic constraints. — European Geosciences Union General Assembly 2012. 22-27 April, 2012. Vienna, Austria. MÁRTON, E., FODOR, L., MÁRTON, P. 2012: Paleomágnesség és a Kártpát–Pannon térség lemeztektonikája. — Lemeztektonika – a földtudományok kopernikuszi fordulata. Magyar Tudomány Ünnepe, Budapest, MTA, 07/11/2012. MÁRTON, E., LESIĆ, V., CVETKOV, V. 2012: First magnetic measurements on PM10 filters from two stations in Serbia and comparison of the results with those from nine Hungarian stations. —

Geosciences and Environment, The 3rd International Professional

Conference. 27-29 May 2012, Belgrade, Serbia. MÁRTON, E., ZAJZON, N., SIPOS, P., URAM, J. 2012: The significance of magnetic methods in tracking pollution sources in a Hungarian industrial town. — 3th Castle Meeting, New Trends in Geomagnetism, Paleo, Rock and Environmental Magnetism, Zvolen, Slovakia, 17–23/06/ 2012. MÁRTON, E., SIPOS, P., NÉMETH, T., KOVÁCSNÉ KIS, V., MAY, Z. 2012: Urban dust settled at different sides and levels of a High Building next to a major road in Budapest: Integrated

226


Magnetic, Mineralogical and Geochemical Study. —

European Geosciences Union

General Assembly 2012. 22-27 April, 2012. Vienna, Austria. MÁRTON, E., DOMJÁN, A., LAUTNER, P., SZENTMARJAY, T., URAM, J., TÓTH, I. 2012: Magnetic monitoring of long-term PM10 records from stations of different environments and sources of pollution in Hungary. — 13th Castle Meeting, New Trends in Geomagnetism, Paleo, Rock and Environmental Magnetism, Zvolen, Slovakia, 17–23/06/ 2012. MÁRTON, E., GRABOWSKI, J., PLAŠIENKA, D., KROBICKI, M., TÚNYI, I., HAAS, J., PETHE, M. 2012: Paleomagnetism of the Late Cretaceous red marls from the Pieniny Klippen Belt: Tectonic implications. — CETeG 2012. 10th Meeting of the Central European Tectonic Studies Groups. 2-5 May, 2012. Zemplínska Šírava – Medvedia hora, Slovak Republic. MÁRTON, E., BUBIK, M., KREJCI, O., STEININGER, F., BADURA, J., TOMANOVÁ-PETROVÁ, P., MARCH, K., TOKARSKI A.K. 2012: Paleomagnetic indication for possible CCW rotation of the Bohemian Massif with respect of the rest of stable Europe during Miocene. — CETeG 2012. 10th Meeting of the Central European Tectonic Studies Groups. 2-5 May, 2012. Zemplínska Šírava – Medvedia hora, Slovak Republic PÜSPÖKI Z., KERCSMÁR ZS., SZEILER R., HÁMORNÉ VIDÓ M 2012: Hazánk szénvagyona az ásványvagyon nyilvántartás szemszögéből, ppt előadás — MFT Alföldi Területi Csoport és MTA DAB előadóülés, 2012. november 16. PÜSPÖKI Z., HÁMORNÉ V. M., FODOR B., SZEILER R., KERCSMÁR ZS. 2012: A hazai szénvagyon felmérésének és újraértékelésének cselekvési Területei, ppt előadás - Magyar Geofizikusok Egyesülete, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Budapest, 2012. 05. 16. SIPOS-BENKŐ, K., MÁRTON, E., FODOR, L., PETHE, M. 2012: An integrated magnetic susceptibility anisotropy (AMS) and structural geology study on Cenozoic clay rich sediments

from

the

Transdanubian

Range.

—

Environmental,

Structural

and

Stratigraphical Evolution of the Western Carpathians. 8th Conference 2012, Bratislava, 6– 7/12/2012. SIPOS, P., MÁRTON, E., NÉMETH, T., KOVÁCS KIS, V., MAY, Z., SZALAI, Z., 2012: Mineral phases containing heavy metals in the suspended dust from Budapest, Hungary. — 16th International Conference on Heavy Metals in the Environment, Rome, Italy, 23-27/09/ 2012. SŐRÉS L. 2012: Inspire Annex II Geology - Overview of Application Schemas, Geoscience Information Consortium 27. éves találkozója Budapest, 2012. május 21-25.

227


SZŐCS, T. 2012: TRANSENERGY – Transboundary Geothermal Energy Resources of Slovenia, Austria, Hungary and Slovakia. — GEOCOM 3rd INTERIM MEETING Budapest, 30.05.2012. SZŐCS T. 2012: A Transenergy projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz. — TRANSENERGY: Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében. A fenntartható felhasználás lehetőségei nemzetközi vonatkozásai. Budapest, 2012. Szeptember 13. SZŐCS T., TÓTH GY., ROTÁRNÉ SZALKAI Á., NÁDOR A., J., PRESTOR, A., LAPANJE, N., RMAN, SZÉKELY E. 2012: Közös felszín alatti termálvíztest lehatárolási és termálvíz-gazdálkodási javaslat a magyar-szlovén határmenti régióban — Felszín Alatti Vizekért Alapítvány. „XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről”. Siófok. 2012. március 27–28. TÓTH GY., ROTÁRNÉ SZALKAI Á., SZŐCS T. 2012: Egyszer fent, egyszer lent; hidrogeológiai modellezés, a vízgazdálkodás és a geotermikus energiagazdálkodás kapcsolatai. — „Új utak a földtudományban” előadássorozat. Budapest. 2012. október 17. TÓTH GY., SZŰCS A., SZŐCS T. 2012: Mélységi pórusterek konkurens és harmonizált használata, különös tekintettel a széndioxid földtani tárolására Magyarországon — A CCS technológia nemzetközi és hazai helyzete és lehetőségei Konferencia, Budapest 2012. április 24. VÉRTESY L., TURCZI G. 2012: Data Management in MFGI (Data repositories and services), Geoscience Information Consortium 27. éves találkozója Budapest, 2012. május 21-25.

228

A MAGYAR FÖLDTANI ÉS GEOFIZIKAI INTÉZET ÉVI TERVÉNEK KERETÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGRŐL. Összeállította: Balázs Regina

Recommend Documents