A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer
A magatartási válasz
• A külső vagy belső környezetből származó ingerekre adott komplex (szomatikus, vegetatív, endokrin) válaszreakció • A magatartási választ kiváltó hatás a motivációs tényező, a rá adott válasz döntési folyamat eredménye • Elsődleges motivációs tényezők – önfenntartás (éhség, szomjúság, hőszabályozás) – fajfenntartás (udvarlás, szaporodás, anyaság)
A magatartási válasz homeosztatikus komponense A hypothalamus - integrálja a belső környezetből származó afferens információt (általános érzések, homeosztatikus késztetések) - szervezi a homeosztatikus egyensúly fenntartásához szükséges magatartási válaszreakciókat (vegatatív, endokrin és szomatikus komponens)
A vegetatív idegrendszer felépítése
A vegetatív idegrendszer részei
Pre- és posztganglionáris neuronok
Vegetativ neurotranszmitterek
Egyéb transzmitterek: VIP, adenozin, CCK, SP, neurotensin
A vegetatív idegrendszer szervhatásai •
Általános elvek – folyamatos (tónusos) beidegzés – szimpatikus/paraszimpatikus „antagonizmus” (funkcionális szinergizmus) – csak szimpatikus beidegzéssel rendelkező szervek (pl. rezisztenciaerek) – csak paraszimpatikus beidegzéssel rendelkező szervek (pl. könnymirigy, pancreas acinusok) – α/β hatások keveredése a szimpatikus hatásban – mellékvese velőállomány szerepe a szimpatikus válaszban
A vegetatív idegrendszer szervhatásai
A vegetatív idegrendszer szervhatásai
A vegetatív idegrendszer szervhatásai
A vegetatív idegrendszer szervhatásai
A vegetatív gerincvelői reflexív
A mellékvese velőállomány szerepe
A hypothalamus szerepe, kapcsolatai
1. Vérnyomás és elektrolit-összetétel 2. Testhőmérséklet 3. Metabolizmus, energiaháztartás
4. Reproduktív működések 5. Stressz válasz, érzelmek perifériás kifejeződése
A hypothalamus szerkezete Anterior hypothalamus • Vérnyomás, -összetétel • Testhőmérséklet • Aktivitási ciklusok Középső rész • Neuroendokrin szabályozás • Paraszimpatikus és szimpatikus preganglionaris neuronok direkt beidegzése 1. Lateralis hypothalamus: „éhségközpont” 2. Medialis hypothalamus: „jóllakottság központ”
Posterior hypothalamus • Hőtermelés • Ébrenlét, éberség szabályozása
1.
2.
A szomjúságérzet kialakulása
A szomjúságérzet kialakulása
A szomjúságérzet kialakulása
A hypothalamus ingerlésének következményei
A hypothalamus sérülésének következményei emberen
Az emberi magatartás
• Másodlagos (tanult) motivációs tényezők megjelenése • A másodlagos motivációs tényezők jelentősége változik – egyénről egyénre – ugyanazon egyén esetében a szükségletek módosulása miatt • Eredmény a magatartás „kiszámíthatatlansága”
A magatartás tropisztikus komponense Milyen válasz tűnik a legmegfelelőbbnek a korábbi tapasztalatok alapján? A szükségletek, lehetőségek és tapasztalatok összevetésének helye a limbikus rendszer?
Milyen választ tesznek lehetővé a külső körülmények?
Homeosztatikus komp. Milyen válasz létrehozását indukálják a motivációs tényezők?
A magatartási válasz affektív (aspecifikus) elemei A magatartási válasz két komponense - célirányos (specifikus)
- affektív (emócionális, nemspecifikus) A kétféle aktivitási forma hipotalamikus ingerléssel elválasztható - táplálkozási reakció - áldüh (sham rage)
Az affektív magatartási komponens és az érzelmek affektív állapot megélése érzelem (félelem)
inger
érzékelés
Az affektív állapotok az állatvilágban azok kifejeződése alapján ismerhetők fel. Az ember esetében is van erre lehetőség, de a szubjektíven megélt élmény (az érzelem) kommunikálható is.
affektív állapot kifejeződése szomatikus, viszcerális válasz
Affektív állapotok
• Két alapállapot – izgalom (arousal) – visszahúzódás (conservation) • A megszokott érzelmek a két fenti alapállapot intenzitását és relatív nagyságát tükrözik – extázis – depresszió – frusztráció • Az affektív komponens jelentősége
Affektív állapotok
eksztázis
izgalom
düh agresszió
elégedettség nyugalom
félelem
idegesség visszavonultság
tompaság visszahúzódás
kábulat
A limbikus rendszer
A bilateralis amygdalectomia következményei Heinrich Klüver 1897-1979
Paul Bucy 1904-1992
Klüver-Bucy szindróma (bilateralis amygdalectomia – eredetileg a temporalis lebeny teljes elpusztításával)
• „pszichikus vakság” • kóros szelídség • hyperphagia (pica), hyperoralitás • hypersexualitas • visualis agnosia • Az amygdala szelektív léziójával kevésbé kifejezettek a tünetek (csökkent félelemérzet, hyperoralitás és szociális izoláció)
Kétoldali amygdala-eltávolítás következményei • A környezet jelentőségének hibás értékelése (pl. ehetetlen tárgyak fogyasztására irányuló kísérlet) • A „társadalmi” helyzet módosulása (interperszonális kapcsolatok megváltozott értékelése)
Az amygdala ingerlésének következményei
Az amygdala ingerlésével érzelmi állapotokat tükröző nem-specifikus magatartási reakciók válthatók ki
A mesocorticolimbikus dopaminerg felszálló pályák
Elektromos öningerléses kísérletek
A fény felvillanását követően rövid időn belül kell a kart lenyomni ahhoz, hogy az elektromos ingerlés bekövetkezzen
Centrális monoaminerg rendszerek
A dopaminerg neurotranszmisszió befolyásolási lehetőségei
Pszichofarmakológia
• Támadáspont valamelyik monoaminerg rendszer • Schizophrenia – neuroleptikumok (dopaminerg receptorok gátlása) • Depresszió – triciklikus antidepresszánsok (katekolaminok preszinaptikus visszavételének gátlása) – MAO bénítók (katekolaminok lebontásának gátlása) • Hallucinogén anyagok – Amphetamin (dopamin-felszabadulás serkentése) – LSD (szerotonin-szerű hatás)
