multiplex a központi idegrendszer krónikus betegsége

Sclerosis multiplex a központi idegrendszer krónikus betegsége A „Minden nap mozgásban” program elérhetőségei Információs vonal: +36 30 694 31 21 Pearl Hungary Kft. 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 112.

ndennapmozgasban-betegtajekoztato-kozpontiidegrendszer.indd 1

2013.09.10. 10:37:27

A „Minden nap mozgásban” program elérhetőségei

Sclerosis multiplex a központi idegrendszer krónikus betegsége Az idegrendszer működése Az idegrendszer szervezetünk összerendezett működéséért felelős. A környezetből származó ingerek az érzékszerveken keresztül információkat – látás, hallás, ízlelés, tapintás, ízületi helyzet-érzés – juttatnak a környéki (perifériás) idegeken át a gerincvelőbe, az agyba és kisagyba (központi idegrendszer). A külvilágból érkező ingerekre az agy a környéki idegeken keresztül mozgással reagál. Ez az állandó, aktív kapcsolat a külvilág és szervezetünk között tudatos működés, reflexek mellett tanult folyamatok, emlékezés révén valósul meg.


2013.09.10. 10:37:29

Információs vonal: +36 30 694 31 21

Az idegrendszerben az információk továbbítását az idegsejtek (neuronok) végzik, melyek az agyban és a gerincvelőben központi helyen találhatók. Az idegsejtek az információt elektromos jelként (idegimpulzusok) közvetítik, melyek különböző funkciókat irányítanak, mint például az egyensúly és koordináció, a gondolkodás vagy más képességek. A jelek idegsejt nyúlványok (axon, „mint a közönséges elektromos vezeték”) útján vezetődnek idegsejtről idegsejtre. Az axonokat velős hüvely (myelin, mint „az elektromos vezeték szigetelése”) borítja, amely biztosítja a jel gyors tovavezetődését. Az információ továbbítása Próbálja meg memorizálni a következő számsort, majd olvassa el a betegtájékoztatót! Az utolsó oldalra érve ellenőrizheti, hogy jól emlékezett-e.

13655212293031


2013.09.10. 10:37:30


legegyszerűbben reflex útján valósul meg, mellyel neurológiai vizsgálat közben találkozhatunk. Csupán két idegsejt egyetlen kapcsolata biztosítja, hogy a térdkalács alatti ínra ütve a reflexkalapáccsal rúgást váltson ki (az 1. idegsejt környezetből származó ingert érzékel az ínban, melyet a gerincvelőbe továbbít és válaszként a 2. idegsejt a combizom összehúzódását okozza). A mindennapi életben azonban nem csupán reflexes kapcsolatok működnek, hanem az információkat össze kell hangolni, hogy mozgásaink összerendezettek legyenek. Ebben a más sejtekkel való kapcsolat, a nagyagyféltekék és a kisagy is fontos szerepet játszik. Az összehangolt mozgás feltétele, hogy számos izom összehúzódásakor az ellentétes működést végző izmok egyidejűleg elernyedjenek – enélkül a bonyolultan összehangolt mozgás nélkül egyensúlyunkat is nehezen tartanánk meg. Az ideg-


2013.09.10. 10:37:32


rendszert alkotó idegsejtek működését ily módon, mint kis számítógépek hálózatát kell elképzelni. Ha ezek a kapcsolatok sérülnek – akár az axon (vezeték), akár a myelin (szigetelés) – a parancs továbbítása gátolt lesz és a funkció sérül. Az idegsejtek az idegrendszer szürkeállománynak (agyféltekékben a felszínhez közelebb „agykéregben”, gerincvelőben a felszíntől távolabb) nevezett területén, míg az axonok a fehérállományban helyezkednek el.

Az immunrendszer működése A szervezetünk egységét a fejlődés során kialakult immunitás védi a környezetből kívülről támadó kórokozók, fertőzések, sőt a szervezetből induló daganatok ellen, úgy hogy az egyidejű, külső vagy belső sejteket elpusztító immunválasz („gyulladás”) az ép sejteket, szöveteket ne károsítsa. Az immunrendszer immunsejtek (fehérvérsejtek), szövetek és szervek (pl. nyirokcsomók, vérerek, csecsemőmirigy, csontvelő, lép) kiterjedt hálózatából és azok termékeiből áll, melyek összehangolt működése normális körülmények között őrzi szervezetünk épségét. Amennyiben a saját szövet ellen alakul ki gyulladás, autoimmun betegségről beszélünk. Az autoimmun betegségek oka pontosan nem tisztázott. Egy közönséges vírus vagy baktériumfertőzés


2013.09.10. 10:37:33


is aktiválhatja az immunrendszert úgy, hogy az arra hajlamos egyénekben az aktivált immunsejtek a saját idegrendszer egy összetevőjét „összetévesszék” a kórokozóval a hasonló szerkezet miatt. Így az immunrendszer kisiklik, idegennek értékeli a saját szövetét és támadást indít ellene, ugyanúgy mintha az vírus vagy baktérium lenne. Amennyiben a hajlamosító (öröklési minta) és környezeti tényezők (D vitamin, napfény, dohányzás) ezt erősítik a gyulladás folyamatossá, úgymond krónikussá válik és betegség alakul ki. Az immunválaszt antigénnek nevezett molekulák indítják el, mely lehet a vírus vagy a baktérium része, vagy a szervezet saját része pl. myelin, ekkor autoantigénnek hívjuk. A gyulladásos károsodást okozhatja az immunsejt (pl. „T sejt ” – sejt közvetített károsodás) vagy az immunsejt „B sejt ” terméke, az ellenanyag – ekkor antitest közvetített károsodásról beszélünk. A sclerosis multiplex autoimmun betegség: az immunválasz kóros. Nem az immunválasz elégtelenségéről van szó, hiszen a baktériumok, vírusok ellen a szervezet jól védekezik. Az immunválasz az idegrendszert (neuroimmun), az agy és a gerincvelő, vagyis a központi idegrendszer velőshüvelyét (myelin) támadja, ezáltal az idegsejtek szigetelése megy tönkre. A gyulladás (immunsejtek és antitestek) következtében kialakuló myelin pusztulás akadályozza a jeltovábbítást, ami különböző tünetekhez vezethet. A gyulladás a fehérállományban egyidejűleg számos helyen („multiplex ”),


2013.09.10. 10:37:33


körülírtan zajlik. A tünetek a károsodás helyétől és mértékétől függően változatosak lehetnek. A myelinvesztés mellett az axon is károsodik, mely a tüneteket visszafordíthatatlanná teszi (a jeltovábbítás gátolt lesz). Az idegpályák lefutása mentén körülírtan, gócokban, a gyulladást vizenyő, duzzanat kíséri. A myelin pusztulása nyomán heg („sclerosis”) marad vissza. A kórképet „sok heg” azaz „sclerosis multiplex ” mellett „velőtlenedés”nek azaz „demyelinisatió”-nak is jelölik. A végleges károsodást, a neuron és axonveszteséget „neurodegenerációnak ” nevezzük. A betegség komplex. A neurodegeneráció már a betegség korai szakaszában kezdődik, mindvégig megfigyelhető, de mértéke egyénileg változó.


2013.09.10. 10:37:34


Sclerosis multiplex tünetek és alakulása A tünetek kialakulása, súlyossága egyénenként változik, függ a gyulladás mértékétől és a neurodegeneráció folyamatától – nincs két egyforma eset. A heveny gyulladás (aktív fázis, relapszus vagy shub) során az ingerület vezetése károsodik, hirtelen jelentkeznek a tünetek. Az idegrost károsodás következtében a tünetek folyamatosan súlyosbodnak. Mindezek alapján a betegség lefolyása szerint négy kategória különíthető el: 1. Relapszussal-remisszióval járó sclerosis multiplex (más néven RRSM): A leggyakoribb forma: a frissen diagnosztizált SM-es betegek 65-80%-a tartozik ebbe a csoportba. Az RRSM betegeknek lehetnek relapszusaik, amelyek után többnyire részben vagy egészében helyreáll az eredeti állapot. Ezt követően hónapokig vagy évekig tartó nyugalmas állapot (remisszió) következhet. Két relapszus között eltelt idő egyénenként változik, de a közti időszakban a tünetek nem fokozódnak. 2. Primer progresszív sclerosis multiplex (más néven PPSM): Jóval ritkább; az SM-es betegek kb. 10-15%-ánál figyelhető meg. A PPSM betegek lassan, alattomosan, folyamatos észlelik a rosszabbodást, a kezdet gyakran bizonytalan. Előfordul, hogy átmenetileg a rosszabbodás szünetel, majd hónapokon vagy éveken keresztül folytatódik.


2013.09.10. 10:37:35


3. Másodlagosan progresszív sclerosis multiplex (más néven SPSM): az SM egy későbbi fázisa az RRSM-t követően. Az SPSM betegeknek lehetnek időnként relapszusaik, de tüneteik egy része tartósan megmarad, remisszió nélkül. A betegség késői fázisában az állapot egyre kifejezettebbé válik. 4. Progresszív-relapszussal járó sclerosis multiplex (más néven PRSM): A betegség legritkább formája, az összes SM-es alig 5%-a tartozik ide. A PRSM betegeknél a diagnózis felállítását követően egyenletes rosszabbodás tapasztalható. Lehetnek emellett relapszusaik is, amelyek után az eredeti állapot gyakran nem áll helyre. Az SM számos tünete utánozhat más betegséget. Elsősorban fiatalokat érintő betegség, mivel az első tünet a 20-30-as években, ritkán még hamarabb, vagy későbbi életkorban jelentkezik. A betegség lefolyása során az alábbi tünetek közül egy vagy több is megjelenhet, a leggyakoribbak a következők: • Izomgyengeség • Izommerevség (spaszticitás) • Zsibbadás, érzéskiesés • Homályos látás, vakság • Járászavar, egyensúlyvesztés, remegés • Kettőslátás • Depresszió • Fáradékonyság


2013.09.10. 10:37:36


• Vizelési zavarok • Elkent, nehezen érthető beszéd • Szédülés • Székelési zavarok • Kognitív nehézségek • Hő érzékenység • Szexuális problémák

A „klinikailag izolált (demyelinisatiós) szindróma” (CIS) SM esetében a gyulladás a központi idegrendszer különböző területeit érinti. A biztos diagnózis felállításához bizonyítani kell, hogy több területen, folyamatosan zajlik a gyulladás. Ha legalább két klinikai


2013.09.10. 10:37:37


rosszabbodás, relapszus során legalább két olyan tünet jelentkezett, mely különböző területek károsodását jelzi, a diagnózis felállítható. Az SM legkorábbi fázisában, amikor csak egyetlen, „izolált” klinikai ros�szabbodás, relapszus jelentkezett (pl. kettőslátás), a diagnózis még nem állítható fel, de a tünetek jellege alapján a gyanú kifejezett lehet. Ennek a kórformának a neve a „klinikailag izolált (demyelinisatiós) szindróma” (CIS).

Sclerosis multiplex diagnózisa A sclerosis multiplex diagnózisának felállításakor számos tényezőt kell figyelembe venni. A neurológus szakorvos elsőként felveszi a kórelőzményt. A panaszok jelentkezésekor ugyanis legfontosabb a pontos előzmény megismerése és a neurológus által végzett vizsgálat, mely során az orvos eltéréseket keres az izomerő, reflexek, érzés, látás és más érzékszervek tekintetében. A többféle vizsgálat oka, hogy nincsen egyetlen olyan sem, amely önmagában bizonyítaná az SM fennállását. A neurológiai vizsgálattal objektíven fel lehet mérni a panaszokat alátámasztó funkciók enyhe károsodását pl. gyengeség esetén a reflexek kóros működése károsodást jelezhet a gerincvelő-


2013.09.10. 10:37:37


ben és/vagy az agyban. További vizsgálatok (pl. a koponya vagy gerinc mágneses rezonancia – MR – vizsgálat, kiváltott válasz, liquor vizsgálat stb.) alátámaszthatják a betegség fennállását. Az MR vizsgálat nem jár sugárterheléssel, indokolt esetben terhesség alatt is elvégezhető. Mágneses térben a szövetek folyadékterei kirajzolódnak, így a néhány milliméter vastagságban készült agyszeleteken a több vizenyőt tartalmazó gyulladásos gócok láthatóan elkülönülnek. Intravénásan a keringésbe juttatott kontrasztanyag (Gadolinium) adásával végzett elemzéskor megmondható, hogy vannak-e frissen, 45 napon belül kialakult gócok. A központi idegrendszerben zajló gyulladás autoimmun eredetét az agy-gerincfolyadék (liquor) vizsgálata, az antitestek (oligoclonalis gammopathia „OGP”) jelenléte bizonyítja, de nem kötelező elvégezni. A látóideg gyulladás okozta károsodását elektromos vizsgálattal (VEP) ki lehet mutatni akár panaszmentes egyén esetén is. A gyulladásos aktivitást a shubok, azaz relapszusok gyakoriságával, a betegség kezdetekor az MRI felvételen látható gócok számával, a tünetek súlyosságát pontozó skálán, Kurtzke módszere (EDSS) szerint 0-tól 10 pontig mérhetjük. A tünetek a betegség során egyénre szabottan súlyosbodnak. Jóindulatú („benignus SM”) forma azt


2013.09.10. 10:37:38


jelenti, hogy a betegek 15-20%-ában 15-20 év kórlefolyás után is csaknem tünetmentes az állapot, fizikai megterheléssel nem járó munkakört képesek ellátni (EDSS≤3,5). Az esetek kevesebb, mint 10%-ában súlyos a betegség, ami azt jelenti, hogy a beteg az első tünettől számítva két éven belül tolószékhez (EDSS≥7,0), vagy ágyhoz (EDSS≥8,5) kötötté válik. A hormonális fogamzásgátlásnak, terhességnek, védőoltásnak nincs negatív hatása a betegség lefolyására. A betegség indulásakor nehéz jósolni, mivel egy adott beteg esetében, a tünetek alakulásának várható ütemét előrejelző klinikai, laboratóriumi, vagy eszközös vizsgálattal nem rendelkezünk.


2013.09.10. 10:37:39


Memóriafejlesztés Több módszerrel javíthat emlékezőképességén. Legyen szó számok, nevek, vagy akár mindennapi dolgok megjegyzéséről, mint például, hogy hol hagyta a lakáskulcsát. Ha optimistán áll hozzá a különböző memóriajavító gyakorlatok elvégzéséhez, képes lesz emlékezőtehetsége javítására, szinten tartására. Nem szabad beletörődni, hogy „rossz az emlékezőképességem”, hogy „nem tudok számokat, neveket megjegyezni”. Ezzel önmagát fosztja meg a fejlődés lehetőségétől, képességei javításától. Határozza el, hogy, javítani fog emlékezőképességén, és tanuljon meg örülni a legkisebb fejlődésnek és sikernek is. Ha például számokat akar megjegyezni, ossza fel őket kisebb csoportokra, és adjon ezeknek az egységeknek is értelmet. Emlékszik még a kiadvány első oldalán található számsorra? 13655212293031. Nagyon nehéz megjegyezni egy 14 jegyű számsort, de ha strukturálja a tartalmát, máris könnyebb dolga van. Például 1 évben, 365 nap, 52 hét, 12 hónap van, 29, 30 és 31 napos hónapokkal. Ha pedig szólistákat, felsorolásokat akar megjegyezni, alkosson belőle értelmes mozaikszavakat, vagy foglalja őket rímbe. Jó tanács: Adjon időt magának, ha meg akar jegyezni valamit. A rövid távú memóriában tárolt információk kön�nyen elveszhetnek, ha figyelmünk elkalandozik. A memorizálásnak feltételek a fókuszált állapot, így ha meg akar jegyezni valamit, figyelmét teljes egészében szentelje a tárgynak pár percig. Ne próbáljon közvetlenül a memorizálás előtt, vagy után bonyolult feladatokat megoldani, és


2013.09.10. 10:37:40


kerülje el a zavaró külső ingereket is. Emlékezetünket tréningezhetjük is, de sokat javíthatunk az emlékezetünket támogató készségekkel is. Ezek szintén fejleszthetők. 1. Legyen alapos megfigyelő! Gyakran pedig nem azért felejt el dolgokat, mert a memóriája rossz, hanem mert a megfigyelése nem volt elég alapos. Például az emberek nagy része nem emlékszik annak a személynek a nevére, akivel először találkozik. Ez nem azért van, mert rossz a memóriájuk, hanem mert nem arra koncentrálnak, hogy megjegyezzék a másik nevét. De a felidézési készség is fejleszthető. Ha tudatos erőfeszítést tesz, hogy jobban elmélyüljenek az új információk, az emlékezőkészsége és a felidézése is javulni fog. Hogy jobb megfigyelő váljon Önből, vegyen kezébe egy Ön által nem látott képet, fényképet. Pár másodpercig figyelje meg a képet, majd fordítsa le. Ezután fogalmazza meg magában a kép tartalmát olyan részletesen amilyen részletesen csak tudja. Végül hunyja be a szemét, és idézze maga elé a fényképet képzeletében. Minden alkalommal használjon új képet. Rendszeres gyakorlással egyre több részletre fog emlékezni egyre rövidebb megfigyelési idővel. 2. Legyen jól szervezett! A berögzült rutin sokat segíthet a mindennapi dolgok megjegyzésében. Tartsa a fontos használati tárgyait, melyeket rendszeresen használ, mint a kulcsa, vagy a szemüvege mindig ugyanazon a helyen. Vezessen naplót találkozóiról, befizetendő számláiról. A jó szervezettség sok szellemi energiát szabadít fel, melyet más célra, például tanulásra fordíthat.


2013.09.10. 10:37:41

A „Minden nap mozgásban” program elérhetőségei Információs vonal: +36 30 694 31 21 Pearl Hungary Kft. 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 112.

A betegtájékoztatót a

készítette és a

támogatásával jutott el Önhöz 2013


2013.09.10. 10:37:42

multiplex a központi idegrendszer krónikus betegsége

Recommend Documents