A környéki (perifériás) idegrendszer A testet behálózó neurális struktúrák (idegek, dúcok) összessége. Eredet szerint: enterális idegrendszer 31 pár gerincvelői ideg 12 pár agyideg Ellátási terület alapján: szomatikus vegetatív
Agyidegek (nervi craniales) I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.
n. olfactorius n. opticus n. oculomotorius n. trochlearis n. trigeminus n. abducens n. facialis n. vestibulocochlearis (statoacusticus) n. glossopharyngeus n. vagus n. accessorius n. hypoglossus
Gerincvelői idegek (nervi spinales) 31 pár gerincvelői ideg 8 pár cervicalis 12 pár thoracalis 5 pár lumbális 5 pár sacralis 1 pár coccygealis → ált. anatómiai leírás (gyökerek, ágak, dúcok)
→ Nyaki fonat (plexus cervicalis) → Karfonat (plexus brachialis) → Bordaközti idegek (nervi intercostales) → Ágyékfonat (plexus lumbalis) → Keresztcsonti fonat (plexus sacralis) → beidegzett szervek (lásd előző dia!)
Vegetatív (autonom) idegrendszer Központi részek → gerincvelő oldalszarv szimpatikus paraszimpatikus → agytörzsi vegetatív központok n. dors. nervi vagi n. salivatorius superior n. salivatorius inferior Edinger-Westphal mag hipotalamusz
Környéki részek → vegetatív idegek: gerincvelő agyidegek → preganglionáris → posztganglionáris → enterális idegrendszer → plexus submucosus → plexus myentericus
Perifériás rész: afferens rostok → viscerosensoros rostok → ggl. spinale efferens rostok → motoros és szekretoros rostok → vegetatív ganglionok működésük szerint: → szimpatikus rostok → paraszimpatikus rostok
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
szimpatikus (piros) paraszimpatikus (kék) Edinger-Westphal mag n. salivatorius superior et inferior n. dors. nervi vagi sacralis gerincvelő thoracalis és felső lumbalis gerincvelő 8. truncus sympathicus 9. ggl. cervicale superius 10. ggl. stellatum 11. ggl. coeliacum 12. ggl. mesentericum superius 13. ggl. mesentericum inferius 14. plexus hypogastricus inferior 15. n. splanchnicus major
A központi idegrendszer vérkeringése
Arteria spinalis posterior
Arteria spinalis anterior
A vér-agy gát
Az agyburkok
Agykamrák, agy-gerincvelői folyadék
Érzékelés, érzékszervek
A receptorok működése
A receptorok a reflexív első tagjai, az inger (stimulus) detektálására alkalmas sejtek (primer és szekunder érzékhám), idegsejtek szabad végződései, vagy idegvégtestek, amelyek az ingereket elektromos jellé (akciós potenciál, AP) alakítják át (energia átalakítók, azaz transzducerek). Lásd A membrán elektromos jelenségei című anyagrészt (Sejtbiológia)! Amennyiben az inger erőssége elér egy kritikus értéket (küszöbinger), a receptor elektromos jelet generál (AP). Az inger erősségének növelése az AP amplitúdóját nem változtatja meg, de a frekvenciáját igen. A receptoroknak van egy speciális ingerük, amelyre a legérzékenyebbek (adekvát inger), bár a válaszreakció nagy erősségű, nem adekvát ingerrel is kiválható.
A receptorok csoportosítása az inger minősége alapján kemoreceptorok mechanoreceptorok termoreceptorok fotoreceptorok
A receptorok csoportosítása elhelyezkedésük alapján exteroreceptorok: a külvilág ingereit detektálják kontakt receptorok: az ingerforrással érintkeznek telereceptorok: az ingerforrással nem érintkeznek (pl. fény) interoreceptorok: a test állapotváltozásait érzékelik proprioreceptorok visceroreceptorok
A bőr receptorainak működési jellegzetességei
A bőr receptorainak sűrűsége a test különböző részein
Proprioceptorok (lásd a szövettan megfelelő fejezeteinél!)
Visceroceptorok (lásd a szövettan megfelelő fejezeteinél, illetve a vegetatív idegrendszernél!)
Az érzőrostok fő csoportjai (a vastagság és vezetési sebesség alapján)
A receptorok fő csoportjainak adaptációs és aktiválási tulajdonságai
Az emlős szaglószerv (organum olfactus)
Az emlős ízlelőszerv (organum gustus)
A nyelv beidegzése, az ízlelőpálya
Az emlős látószerv
Részei: 1. szemgolyó (bulbus oculi) 2. látóideg, látópálya és a látókéreg 3. járulékos szervek védőkészülékek (szemhéjak, kötőhártya) könnykészülék szemmozgató izmok és a szemgödör zsírteste
A szemmozgató izmok
m. rectus lat.
A szemmozgató izmok beidegzése Célszerű az agyidegek átismétlése!
A szemgolyó részei
A szemcsarnokok
A pupillareflex
A szivárványhártyában gyűrű alakú záróizom (m. sphincter pupillae) és sugárirányban elrendeződő tágító izom (m. dilatator pupillae) található.
A sugártest szerkezete, a lencse akkomodációja
A retina szerkezete, szövettana
Fovea: sárgafolt G: ganglion sejt A: amakrin sejt M: Müller glia R: pálcika
RPE: pigmenthám B: bipoláris sejt H: horizontális sejt C: csap
GCL: ganglion sejtek rétege (stratum ganglionare) IPL: belső rostos réteg (stratum plexiforme internum) INL: belső sejtes réteg (stratum granulosum internum) OPL: külső rostos réteg (stratum plexiforme extternum) ONL: külső sejtes réteg (stratum granulosum externum) IS: fotoreceptorok belső szegmensei OS: fotoreceptorok külső szegmensei (az IS és az OS együtt alkotják a csapok és pálcikák rétegét) RPE: pigmenthám (stratum pigmenti retinae)
A pálcikák és csapok szerkezete Az összekötő csilló primér csilló (lásd Sejtbiológia). A csapok membránkorongjaiban lokalizálódó fényérzékeny pigment a rodopszin, a pálcikák membránredőiben a különböző hullámhosszú fény detektálására képes jodopszinok találhatók. (mindkét látópigment típust egy A-vitamin származék, a retinál és fehérje alkotja).
A látóideg, látópálya szerkezete
Emlősök egyensúlyozó- és hallószerve: Fül Egyensúly- és hallóideg (n. vestibulocochlearis) Központi készülékek Fül → külsőfül (auris externa) → középfül (auris media) → belsőfül (auris interna) külsőfül (auris externa) fülkagyló (auricula) külső hallójárat (meatus acusticus externus) → porcos hallójárat → csontos hallójárat → mirigyek (gl. ceruminosae)
középfül (auris media) → dobhártya (membrana tympani) → dobüreg (cavum tympani) → fülkürt/Eustach-féle kürt (tuba auditiva) → hallócsontok (ossicula auditis) → kalapács (malleus) → üllő (incus) → kengyel (stapes) belsőfül (auris interna) → csontos labirintus (labirintus osseus) → hártyás labirintus (labirintus membranaceus)
A belső fül felépítése Csontos labirintus
Hártyás labirintus
Tornác (vestibulum)
Tömlőcske (utriculus) Zsákocska (sacculus)
Csontos ívjáratok (canales semicirculares ossei)
Hártyás ívjáratok (ductus semicirculares)
Csiga (cochlea)
Csigavezeték (ductus cochlearis)
Emlősök egyensúlyozó- és hallószerve
A belső fül szerkezete
A tömlőcske és a zsákocska mechanoreceptorai a macula-k. A tömlőcskében vízszintes, a zsákocskában függőleges helyzetű a macula. Funkciójuk a vízszintes, illetve a függőleges gyorsulás érzékelése.
A csiga szerkezete Membrana tectorialis Ovális ablaktól Scala vestibuli Ductus cochlearis
Corti szerv Membrana basilaris
Scala tympani Pars petrosa
Kerek ablakhoz Ggl. spirale
N. cochlearis
N. vestibulocochlearis
A csiga szerkezete
A hallópálya
