A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK HIVATALOS LAPJA

A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK HIVATALOS LAPJA http://www.kozbeszerzes.hu

Éves elõfizetési díj 94 700 Ft

X. ÉVFOLYAM

Ára: 1740 Ft

33. SZÁM

Az árak az áfát tartalmazzák.

2004. MÁRCIUS 24.

TARTALOM 3611

Általános indokolás a közbeszerzésekrõl szóló törvényjavaslathoz 3691

HIRDETMÉNYEK Ajánlati felhívás nyílt eljárás megindítására 3673

3674

3676

3679

3681

3683

3685

3688

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására [egy évben szükséges gyógyszerek beszerzése (3606/Kecskemét) – K. É. – 2335/2004] Békés Megyei Állami Közútkezelõ Kht. ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására (ömlesztett hidegaszfalt-keverék beszerzése – K. É. – 1968/2004) BM Távközlési Szolgálat ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására (szakmai kapacitás, mûszaki berendezések karbantartására, üzemeltetésére és azokhoz kapcsolódó komplex szolgáltatás biztosítása – K. É. – 2105/2004) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására (konferencia-központ építéskivitelezési munkáinak teljes körû lebonyolítása, mûszaki ellenõrzése – K. É. – 1923/2004) Diósgyõri Kórház-Rendelõintézet ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására (Diósgyõri Kórház-Rendelõintézet részére orvosi gép-mûszerek szállítása, szerelése, üzembe helyezése – K. É. – 1927/2004) Fõvárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórház és Rendelõintézet ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására (radiofarmakon beszerzése – K. É. – 1977/2004) Fõvárosi Vízmûvek Rt. ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására [az ajánlatkérõ csepeli ivóvízkezelõ mûvében levõ 9 db granulált aktívszén (GAC)-szûrõ szûrõanyagának (szûrõnként 113 m3) kétszeri reaktiválása – szükséges pótszénszállítással – részleges cseréje – K. É. – 2233/2004] Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására (az ajánlatkérõ épülete villamos hálóza-

3692

3694

3696

3698

tának részleges felújítása az A épületben – K. É. – 2201/2004) Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc KórházRendelõintézet ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására (tõkehús és húskészítmény beszerzése – K. É. – 1930/2004) HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására [az MH Központi Honvédkórház Baleseti Sebészeti Osztály minõsített ügyeleteinek és készenléti ügyeleteinek ellátása (25204/04-10/12) – K. É. – 1960/2004] HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására [nyakkendõk, kesztyûk, övek beszerzése (25101/04-10/16) – K. É. – 2192/2004] HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására [fehérnemûk, sport- és munkaruházat beszerzése (25101/04-10/19) – K. É. – 2194/2004] Körös Volán Autóbusz-közlekedési Rt. ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására (különféle autóbuszok beszerzése – K. É. – 1986/2004)

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK Tájékoztató az eljárás eredményérõl 3702

3703

3704

Bátonyterenye Város Önkormányzata tájékoztatója az eljárás eredményérõl (regionális csatornahálózat építése I. ütem – K. É. – 2249/2004) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tájékoztatója az eljárás eredményérõl (Békéscsaba Réthy Pál Kórház-Rendelõintézet részére orvostechnikai készülékek beszerzése – K. É. – 2327/2004) Budapest Kõbányai Önkormányzat tájékoztatója az eljárás eredményérõl (Budapest X. kerület, Sütöde utca– Gergely utca közötti területen létesülõ 80 férõhelyes, új idõsek otthona kivitelezése során nem látható pótmunkák elvégzése – K. É. – 2318/2004)

3610 3704

3707 3708

3709 3709 3710 3712 3713

3714

3715

3716

3717

3718 3718

Közbeszerzési Értesítõ, a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja (2004. III. 24.) Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum tájékoztatója az eljárás eredményérõl (az ajánlatkérõ részére nyomdai úton elõállított kiadványok elkészítése – K. É. – 2317/2004) Foglalkoztatási Hivatal tájékoztatója az eljárás eredményérõl (Egységes Munkaügyi Nyilvántartó Rendszer kivitelezése – K. É. – 10235/2003) HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal tájékoztatója az eljárás eredményérõl [baromfihús, baromfikészítmények beszerzése (24032/03-10/75) – K. É. – 2344/2004] HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal tájékoztatója az eljárás eredményérõl [tej, tejtermékek beszerzése (24032/03-10/74) – K. É. – 2345/2004] HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal tájékoztatója az eljárás eredményérõl [zöldség, gyülmölcs és tojás beszerzése (24032/03-10/76) – K. É. – 2346/2004] HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal tájékoztatója az eljárás eredményérõl [írószer, egyéb irodaszer beszerzése (21222/03-10/49) – K. É. – 2349/2004] HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal tájékoztatója az eljárás eredményérõl [munka- és védõruházat beszerzése (21222/03-10/50) – K. É. – 2350/2004] Hódmezõvásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata tájékoztatója az eljárás eredményérõl (az ajánlatkérõ fenntartásában mûködõ bölcsõdék, óvodák, általános iskolák, középiskolák és szociális intézmények közétkeztetési feladatainak ellátása, valamint kapcsolódó munkahelyi étkeztetési feladatok ellátása, meghatározott fõzõkonyhák üzemeltetése – K. É. – 2240/2004) Informatikai és Hírközlési Minisztérium Ellátási Igazgatóság tájékoztatója az eljárás eredményérõl (az ajánlatkérõ székházában folyosók padlóburkolatának cseréje – K. É. – 2351/2004) Informatikai és Hírközlési Minisztérium Ellátási Igazgatóság tájékoztatója az eljárás eredményérõl (az ajánlatkérõ székházában a teljes elektromos és tûzjelzõ hálózat átépítésének, valamint biztonságtechnikai berendezés kiépítésének tervezése és szakhatósági engedélyezése – K. É. – 2352/2004) Magyar Televízió Rt. Beruházási és Vagyongazdálkodási Igazgatóság tájékoztatója az eljárás eredményérõl (általános stúdiótechnikai fényforrások beszerzése – K. É. – 2245/2004) MÁV Rt. Beruházás Szolgáltató Egység Informatikai és Távközlési Projekt Központ tájékoztatója az eljárás eredményérõl [149 db számítógépes terminálcsatlakozás kiépítése (Gy.780-11/2004.) – K. É. – 2258/2004] Országos Baleseti és Sürgõsségi Intézet tájékoztatója az eljárás eredményérõl (az ajánlatkérõ részére röntgentermék beszerzése – K. É. – 1908/2004) Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatója az eljárás eredményérõl (az ajánlatkérõ által az alapvetõ

3719

3720

3721

3722

3723

33. szám

szív- és érrendszeri gyógyszerek kiemelt támogatásának biztosítása és a közgyógyellátás bõvítése céljából megvalósítandó Virtuális Elektronikus Pénztárca nevet viselõ informatikai-adatátviteli rendszer kiépítésével kapcsolatos feladatok ellátása – K. É. –2315/2004) Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata tájékoztatója az eljárás eredményérõl (40 db értékesítési céllal épített új lakás vásárlása – K. É. – 2252/2004) Semmelweis Egyetem tájékoztatója az eljárás eredményérõl (a II. Sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika épülettakarítási szolgáltatása – K. É. – 2287/2004) Szigetvár Város Önkormányzata tájékoztatója az eljárás eredményérõl (ivóvízkezelõ telep és ivóvízelosztó hálózat építése – K. É. – 2251/2004) Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. tájékoztatója az eljárás eredményérõl (30 000 db ±20% G-4-es 110 mm-es csonktávolságú és 40 000 db ±20% G-4-es 250 mm-es csonktávolságú háztartási gázmérõ gyártása, szállítása – K. É. – 2325/2004) VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. tájékoztatója az eljárás eredményérõl (irodabérlet – K. É. – 1566/2004)

Tájékoztató a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszának eredményérõl 3724

3724

3725

Egészségügyi, Szociális és Csalaádügyi Minisztérium tájékoztatója a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszának eredményérõl (az egészségügyi reform társadalmi vitájának lebonyolítása a társadalom 5 fõ célcsoportja felé – K. É. – 2263/2004) Fõvárosi Gázmûvek Rt. tájékoztatója a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszának eredményérõl (gázhálózatépítés 2004. évben – K. É. – 2282/2004) Nyíregyházi Fõiskola tájékoztatója a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszának eredményérõl (diákhotel meghatározott használatának meghatározott ideig történõ biztosítása – K. É. – 2322/2004)

Módosítás 3727

MTA Mezõgazdasági Kutatóintézet módosítása (a Közbeszerzési Értesítõ 20. számában, 2004. február 20-án, K. É. – 1126/2004 sz. alatt megjelent ajánlati felhívás módosítása – K. É. – 2332/2004)

Visszavonás 3728

Vám- és Pénzügyõrség Dél-dunántúli Regionális Parancsnoksága visszavonása [iroda, szociális és tárolóhelyiségek bérbevétele (hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás visszavonása) – K. É. – 2348/2004]

33. szám

Közbeszerzési Értesítõ, a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja (2004. III. 24.)

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A KÖZBESZERZÉSEKRÕL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATHOZ I. A hatályos közbeszerzési szabályok felülvizsgálatának, az új törvény kidolgozásának célja és szempontjai 1. A hatályos közbeszerzési szabályozás (a közbeszerzésekrõl szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény; a továbbiakban: Kbt.) nagymértékben, de nem teljesen felel meg az európai közösségi jog követelményeinek. Az Európai Unióhoz történõ csatlakozásig – a csatlakozási tárgyalásokon vállalt kötelezettségeinkkel összhangban –, illetõleg 2004. január 1-jéig meg kell teremteni az európai közösségi közbeszerzési joggal teljesen összeegyeztethetõ magyar szabályozást. A magyar közbeszerzési szabályozásnak egyben eleget kell tennie a WTO Kormánybeszerzési Megállapodásában (GPA) foglaltaknak is. E nemzetközi szerzõdéshez való csatlakozás követelmény az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggésben. A GPA követelményei ugyanakkor a közösségi közbeszerzési irányelvekbe is beépítésre kerültek, így az irányelvek szerinti jogharmonizáció egyben a GPA-hoz való csatlakozás feltételeinek megteremtését is jelenti. A közbeszerzésekrõl szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) megalkotását a fentiek alapján elsõsorban a közbeszerzésre vonatkozó közösségi irányelvek rendelkezéseinek magyar jogrendszerbe történõ átültetése indokolja; célja, hogy a magyar közbeszerzési szabályozás a közösségi joggal teljes mértékben összhangban álljon. A hatályos közbeszerzési szabályozás felülvizsgálatának és az új közbeszerzési törvény kidolgozásának – a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése mellett – egy további célja is van: a Kbt. 1995-ben történt megalkotása és hatálybalépése óta eltelt idõszak jogalkalmazási tapasztalatainak hasznosítása, és ennek alapján a közbeszerzési szabályok továbbfejlesztése, kiigazítása. 2. A következõ közösségi jogforrásokkal kell a magyar közbeszerzési szabályozás teljes összhangját megteremteni: – a Tanács 1971. július 26-i irányelve az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerzõdésekkel kapcsolatos, a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó korlátozások megszüntetésérõl és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerzõdéseknek képviseleteken vagy fióktelepeken keresztül eljáró ajánlattevõk számára történõ odaítélésérõl; – a Tanács 92/50/EGK irányelve a szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról; – a Tanács 93/36/EGK irányelve az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról; – a Tanács 93/37/EGK irányelve az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról; – az Európai Parlament és a Tanács 97/52/EK irányelve a 92/50/EGK, a 93/36/EGK és a 93/37/EGK irányelv módosításáról; – a Tanács 89/665/EGK irányelve az árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárások alkalmazását szabályozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról;

3611

– a Tanács 93/38/EGK irányelve a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a távközlési ágazatokban mûködõ szervezetek közbeszerzési eljárásainak összehangolásáról; – az Európai Parlament és a Tanács 98/4/EK irányelve a 93/38/EGK irányelv módosításáról; – a Tanács 92/13/EGK irányelve a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a távközlési ágazatokban mûködõ szervezetek közbeszerzési eljárásaira vonatkozó közösségi szabályok alkalmazását szabályozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról; – a Bizottság 2001/78/EK irányelve a Tanács 93/36/EGK, 97/37/EGK, 92/50/EGK és 93/38/EGK irányelvei egyes mellékleteinek módosításáról (hirdetményminta irányelv; ennek átültetésére végrehajtási rendelet készül a Javaslat felhatalmazása alapján). Léteznek továbbá a közösségi jognak nem kötelezõ forrásai is (ajánlások, közlemények), amelyek a Javaslat kidolgozása során szintén figyelembevételre kerültek, és amelyek magyar nyelven is elérhetõek. Ilyen például a Bizottság értelmezõ közleménye a közbeszerzésekre alkalmazandó közösségi jogról és a környezetvédelmi szempontok közbeszerzésekben való érvényesítésérõl (2001/C 333/07), a Bizottság értelmezõ közleménye a közbeszerzésekre alkalmazandó közösségi jogról és a szociális szempontok közbeszerzésekben való érvényesítésérõl (2001/C 333/08), a Bizottság értelmezõ közleménye a koncesszióról (2000/C 121/02) vagy a Bizottság értelmezõ közleménye az európai gazdasági érdekcsoportok közbeszerzési eljárásokban való részvételérõl (97/C 285/10). A közösségi közbeszerzési szabályokat az Európai Bíróság számos határozatában értelmezte. A Javaslat e határozatokat is figyelembe veszi. A hatályos közösségi közbeszerzési irányelvek felülvizsgálat alatt állnak. Az Európai Bizottság már 2000-ben kidolgozta a hatályos irányelveket (kivéve a jogorvoslati irányelveket) felváltó irányelvtervezeteket, azonban azok a Javaslat beterjesztéséig nem kerültek elfogadásra. Az Európai Unión belüli jogalkotási folyamat elhúzódása nem tette lehetõvé, hogy a Javaslat elõkészítése bevárja az új irányelveket. Ugyanakkor bizonyos pontokon az irányelvtervezetek rendelkezései is figyelembevételre kerültek a Javaslat elõkészítése során, egyrészt a közösségi értékhatárok alatti értékû közbeszerzéseknél, másrészt a hatályos irányelvek egyes, nehezen értelmezhetõ vagy ellentmondásos szabályainak értelmezésénél. Hangsúlyozandó azonban, hogy nincs lehetõség az új irányelvek tervezeteihez való maradéktalan igazodásra azok elfogadása elõtt. Ezt az Európai Bizottság képviselõi többször is megerõsítették. A közbeszerzések témakörét az európai közösségi jog részletesen szabályozza. A közbeszerzés szabályozásakor azonban a közösségi jog számára nem elsõsorban a közpénzek felhasználásának átláthatóvá, ellenõrizhetõvé tétele, az államháztartás kiadásainak ésszerûsítése az alapkérdés, amely szempontok a tagállamok belsõ jogában elsõdleges célként tételezõdnek. A közösségi jog a közbeszerzések szabályozásán keresztül is az egységes belsõ piac zökkenõmentes mûködését igyekszik elõsegíteni. Az állam ugyanis a megrendelései révén jelentõs piaci szereplõ, beszerzéseivel hatékonyan képes befolyásolni a külföldi vállalkozások belépését a nemzeti piacra, esetlegesen a piacot a saját vállalkozói számára fenntartani. Az állami közbeszerzési politika kereskedelemkorlátozó és versenytorzító hatása veszélyezteti a közös piac megfelelõ mûködését, sõt a közbeszerzés könnyen protekcionista gazdaságpolitikai eszközzé

3612


válhat, és ezáltal a valódi közös piac létrejöttét hiúsíthatja meg. A közbeszerzések közösségi szintû szabályozásának elsõdleges célja tehát a közös (egységes) piac megteremtésének és mûködésének biztosítása. A közösségi jog irányelvek útján szabályozza e témakört. Az irányelv – az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés 249. cikkének harmadik bekezdése szerint – az elérendõ cél tekintetében valamennyi címzett tagállamot kötelezi, ugyanakkor a módszer és az eszközök megválasztását a tagállami hatóságokra bízza. Az irányelvekkel kapcsolatban – a közösségi jog általános szabályai és az Európai Bíróság joggyakorlata alapján – transzpozíciós (átültetési) kötelezettség terheli a tagállamokat. A tagállamok kötelesek megtenni a szükséges jogalkotási lépéseket (és egyéb intézkedéseket) annak érdekében, hogy nemzeti jogrendszerüket összhangba hozzák az irányelvben foglalt rendelkezésekkel. Az Európai Bíróság több határozatában is állást foglalt abban a kérdésben, hogy az egyes tagállamoknak hogyan, milyen formában kell eleget tenniük jogharmonizációs kötelezettségüknek. E szerint nem megfelelõ önmagában az irányelvben foglalt szabályokkal teljes mértékben összhangban álló gyakorlatra történõ hivatkozás, hanem jogszabállyal át kell ültetni a hazai jogba az adott irányelv rendelkezéseit. Továbbá azt is kimondta az Európai Bíróság, hogy az irányelvek rendelkezéseit ugyanolyan jogi kötelezõ erõvel bíró jogszabályban kell a hazai jogrendszerbe illeszteni, mint amilyen szintû jogszabály korábban az adott kérdéskört szabályozta. Hangsúlyozandó, hogy a közbeszerzési közösségi irányelvek számos kérdés tekintetében meglehetõsen részletes szabályokat tartalmaznak, amelyektõl a tagállamok nem térhetnek el. 3. Az elõkészületi munkák során egyértelmûvé vált, hogy az említett felülvizsgálati szempontok alapján elvégzendõ változtatások nagyságrendje alapján a szükséges módosításokat új törvényi formában célszerû és indokolt megalkotni. Nem egy teljesen új törvény megalkotására kerül azonban sor: a Javaslat formailag ugyan új törvény megalkotását célozza, tartalmilag azonban valójában a hazai közbeszerzési jog reformjáról, továbbfejlesztésérõl van szó. A Javaslat a változtatások mellett is megõrzi a hazai közbeszerzési szabályozás folyamatosságát, épít az eddigiekben bevált megoldásokra. Mindazonáltal – tekintettel a javasolt változtatások nagy számára – célszerûbbnek tûnik a hatályos törvény módosítása helyett új törvényt alkotni. 4. A Javaslat nem jelent – a jelenlegi szabályrendszerhez képest – egy teljes mértékben új eljárási rezsimet, továbbá a szabályozás elvei, célkitûzései is változatlanok, és az eddig elért eredmények, a gyakorlatban bevált jogintézmények is megtartásra kerülnek, ugyanakkor a Javaslat a bevezetendõ kiigazításokkal, új szabályokkal jobban szolgálhatja azokat a célokat, amelyeket a közbeszerzésekrõl szóló törvény kitûz. A közbeszerzések szabályozásának célja továbbra is az, hogy biztosítsa az államháztartási forrásokból lebonyolított beszerzések átláthatóságát, nyilvánosságát, a közpénzek hatékony felhasználását, az esélyegyenlõségen alapuló tiszta verseny megvalósulását, és egyben ésszerû mozgásteret biztosítson az ajánlatkérõk számára közbeszerzéseik megvalósításához. A fenti célok érdekében a Javaslat a lehetõ legszélesebb körben – a közösségi joggal összhangban – határozza meg a törvény személyi hatályát (megõrizve az e tekintetben elért eredményeket, ideértve a Kbt.-nek a legutóbbi, az ún. üvegzsebtörvény keretében történõ módosítását is – sõt ez utóbbit egyben tovább is fejleszti).

33. szám

A kivételek körét semmi esetre sem lehet bõvíteni; ellenkezõleg, azokra a helyzetekre kell szûkíteni, amelyeknél valóban indokolt a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alóli mentesítés. A közösségi joggal való maradéktalan összhang megteremtése is a kivételek körének szûkítését teszi szükségessé. A hatályos közbeszerzési törvény – jogharmonizációs szempontból – egyik, az Európai Bizottság országjelentéseiben is visszatérõen kifogásolt hiányossága éppen az, hogy az irányelvekhez képest bõvebb kivételi eseteket állapít meg. A közbeszerzési eljárásokban továbbra is alapelvi szinten és a részletszabályokban érvényesül a nyilvánosság elve, az ajánlattevõk esélyegyenlõségének biztosítása, valamint a verseny tisztaságának elve. A jövõben is lehet jogorvoslati eljárást kezdeményezni kizárólag az alapelvek megsértésére hivatkozással. A Javaslat továbbra is szankcionálja a közbeszerzési törvény megkerülését, alkalmazásának mellõzése céljából történõ részekre bontását, szabályainak megsértését, a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerzõdésnek jogsértõ módon történõ módosítását, illetõleg teljesítését. Hangsúlyozandó azonban az is, hogy a Javaslat általában nem jellemezhetõ úgy, hogy az szigorítja a közbeszerzési eljárás hatályos szabályait. A cél azonban nem is az, hogy még szigorúbb és ezáltal merevebb szabályozás szülessen, hanem az, hogy az új törvény megfelelõ kereteket biztosítson a közpénzek ésszerû, átlátható és ellenõrizhetõ felhasználásához, a közbeszerzési eljárások megfelelõ lebonyolításához, valamint, hogy egyensúlyban tartsa az ajánlatkérõi, ajánlattevõi érdekeket és a közérdek szempontjait. Az eltúlzott mértékû szigorítást a jogharmonizáció szempontja sem követeli meg, sõt az európai közösségi jog a hatályos magyar szabályozáshoz képest számos tekintetben rugalmasabb, kevésbé korlátozó szabályokat tartalmaz, így különösen az ún. közszolgáltatók esetében, amelyek – választásuk szerint – egyaránt alkalmazhatják a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos, meghívásos vagy nyílt eljárást. Ebbõl következõen a Javaslat megállapít olyan esetköröket, amelyekre – a jogharmonizációs követelmények miatt – a jelenlegieknél enyhébb vagy rugalmasabb szabályok vonatkoznak majd. 5. A Javaslat hosszas szakmai elõkészítõ munka és igen széles körû egyeztetés eredményeként került kialakításra.

II. A közbeszerzési szabályozás és egyes általános célkitûzések 1. A közpénzek és a köztulajdon törvényes és ésszerû módon történõ felhasználásának, mûködésének és ellenõrzésének garanciarendszerében a közbeszerzések szabályozása fontos szerepet tölt be. A Kbt. 1995-ben történt megalkotásának egyik – a törvény preambulumában is deklarált – célja éppen az volt, hogy áttekinthetõbbé, nyilvánossá tegye a közpénzek felhasználását, és így kizárja a korrupciós helyzetek kialakulásának lehetõségét, valamint a nyilvánosság erejével kényszerítse ki a jogkövetõ magatartást. Így a közbeszerzés azon jogintézmények része, amelyek az állam és a közbizalom viszonyát hivatottak erõsíteni, és léte azt bizonyítja, hogy az állam minden szükséges és lehetséges intézkedést megtesz a korrupciós kockázatok csökkentése érdekében.

33. szám


A közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóbbá tételére irányuló intézkedések körébe tartozik a Javaslat kidolgozása is. A hatályos közbeszerzési szabályozás felülvizsgálatának elsõdleges célja jóllehet jogharmonizációs kötelezettségünk maradéktalan teljesítése, ugyanakkor ez nem öncél, hiszen legalább ilyen fontos cél a közpénzfelhasználás átláthatóságának, nyilvánosságának erõsítése, és ezen keresztül annak kifejezésre juttatása, hogy az állam elkötelezett az állami pénzekkel való visszaélés, a korrupt magatartások visszaszorítása és megelõzése érdekében. A közbeszerzési eljárások száma és értékbeli volumene a Kbt. hatálybalépése óta évrõl-évre folyamatosan növekedik, ami egyben azt is jelzi, hogy a közpénzeknek egyre nagyobb hányada kerül a közbeszerzési eljárások révén a piacra. Az állami megrendelések megszerzése pedig nagy vonzerõvel bír, tekintettel arra, hogy a piaci szereplõk számára ezek biztos megrendeléseket jelentenek; ezzel is magyarázható, hogy gyakran válnak korrupt magatartások célpontjaivá. Ugyanakkor az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a közbeszerzési törvény létének, az általa biztosított átláthatóságnak és nyilvánosságnak is köszönhetõ, hogy ezek az esetleges visszaélések, összejátszások egyáltalán ismertté válhatnak. A Kbt. hatálybalépése elõtt a közpénzek elköltését a társadalmi kontroll szempontjából homály fedte. A korrupció elleni küzdelem leghatékonyabb módja e területen a közbeszerzési jogszabályok betartásának kikényszerítése, következetes érvényre juttatása. A magyar közbeszerzési jog a közpénzek felhasználásának átláthatóságát – számos más rendelkezésén túl – az ún. közbeszerzési értékhatárok meghatározásán keresztül is biztosítani kívánja. A közösségi közbeszerzési irányelvek rendelkezései a közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzésekre vonatkoznak. A közösségi jog alapján a tagállamoknak azonban lehetõsége van a közösségi értékhatárokat el nem érõ értékû beszerzések esetében ún. nemzeti értékhatárok fenntartására, és ehhez kapcsolódó eljárási rend kialakítására. Tekintettel arra, hogy az európai közösségi értékhatárok nagyságrendileg magasabbak a hatályos hazai közbeszerzési értékhatároknál, továbbra is indokolt nemzeti értékhatárok fenntartása. E kérdésben külön is kiemelendõ, hogy a (közérdek szempontjainak, az ajánlatkérõk és az ajánlattevõk érdekeinek kifejezésére és képviseletére hivatott) Közbeszerzések Tanácsa, valamint az Állami Számvevõszék különösen fontosnak tartja a nemzeti értékhatárok további fenntartását. E nemzeti értékhatárok fenntartása nem öncél, hanem ezen keresztül kívánja biztosítani a Javaslat, hogy a közpénzek felhasználásával megvalósított beszerzések minél nagyobb hányadában kelljen a versenyeztetést és a nyilvánosságot biztosító közbeszerzési szabályok szerint eljárni, ezzel is elõsegítve az említett célok – a közpénzek felhasználása átláthatóságának, az államháztartási kiadások hatékony felhasználásának – megvalósítását. 2. A külföldi vállalkozások befektetései szempontjából meghatározó szerepe van a jogbiztonságnak, a közélet tisztaságának, a korrupciós helyzetnek. A külföldi befektetõk döntésük meghozatala elõtt – többek között – azt is mérlegelik, hogy az állami megrendelések, a közbeszerzések szabályozása mennyiben tudja visszaszorítani a korrupciót, mennyiben tudja megakadályozni, hogy a közvagyonnal gazdálkodó szervezetek és a közpénzbõl történõ beszerzésben döntésre hivatott személyek szubjektív, átláthatatlan kritériumok alapján ítéljék oda megrendeléseiket egyes (kiválasztott) piaci szereplõknek. A korrupció

3613

léte ugyanis szükségszerûen nem kívánatos hatásokat, torzulásokat eredményez a gazdaságban, veszélyeztetve az államháztartási kiadások ésszerûségét, a közbeszerzések hatékonyságát, racionalitását is. A közbeszerzési szabályrendszer a versenyelvû szabályai révén azt segíti elõ, hogy a közbeszerzési szerzõdéseket mindenfajta diszkrimináció nélkül a legjobb ajánlatot tevõ nyerje el: az, akinek ajánlata leginkább eleget tesz „a pénzért valódi értéket” (best value for money) elvének. A közbeszerzés a közpénzbõl megvalósított beszerzések racionális költségkihatását, a közpénzbõl beszerzett javak optimális minõségét, az államháztartási forrásokból lebonyolított beszerzések átláthatóságát és az esélyegyenlõségen alapuló verseny megvalósulását tudja elõsegíteni. A versenysemlegesség, az átláthatóság és az ellenõrizhetõség pedig csökkenti a korrupciót, és megakadályozza a közpénzekkel való visszaéléseket is. A fenti szemlélet létjogosultságát visszaigazolja az is, hogy a különbözõ gazdasági és szakmai érdekképviseleti szervezetek szintén támogatják a Javaslatot, amely – álláspontjuk szerint – hozzájárulhat ahhoz, hogy a tág értelemben vett állami beszerzések teljes folyamata átlátható, nyomon követhetõ és ellenõrizhetõ legyen. 3. A közbeszerzési szabályozás az ökológiai, környezetvédelmi célok érvényesülését is elõsegítheti, ugyanakkor ez alapvetõen az ajánlatkérõkön múlik, velük szemben is elvárt a tudatos környezetvédelmi magatartás a közbeszerzési eljárásokban. A Javaslat a környezetvédelmi szempontból beépíthetõ rendelkezéseket tartalmazza [pl. az ajánlatok elbírálásánál: 57. § (4) bekezdés c) pont; az ajánlattevõk alkalmasságánál: 68. § (4) bekezdés], figyelembe véve különösen az Európai Bizottság értelmezõ közleményét a közbeszerzésekre alkalmazandó közösségi jogról és a környezetvédelmi szempontok közbeszerzésekben való érvényesítésérõl (2001/C 333/07). A közbeszerzési eljárásokban – alapvetõen a kiírás és az elbírálás során – ugyanis fontos szempont az is, hogy az ajánlatkérõ a környezetet kevéssé szennyezõ, terhelõ megoldásokat „részesítse elõnyben”. Ennek során mérlegelési szempontok lehetnek például a beszerzendõ termékek környezetterhelési jellemzõi, építési beruházás esetén a létesítmény üzemeltetésének energiaigényessége, a szigetelés és az energiaellátás módja vagy éppen a környezetvédelmi szempontból legkorszerûbbnek ítélt elérhetõ technika, technológia alkalmazása. Ugyanez vonatkozik a szolgáltatásmegrendelések esetére, ahol például az üzemeltetést illetõen vehetõk figyelembe a környezetkímélõ elvárások (a takarítás, illetve az épület energiaellátásának módja, belsõ szállítás elektromos hajtású jármûveken stb.), valamint a fogyóeszközök szállítóival és az alvállalkozókkal kötött szerzõdések (pl. környezetbarát alapanyagok, újrahasznosíthatóság) esetében is. Ugyancsak „elõnyben lehet részesíteni” a káros környezeti hatásoktól mentes technológiával készülõ anyagok vagy környezetbarát minõsítést szerzett (ökocímkés) termékek felhasználását. Ez utóbbi termékek környezetkímélõ voltát teljes életciklusukra kiterjedõ elemzést alkalmazó minõsítési eljárás garantálja. 4. A közbeszerzések terén is valós az az elvárás, hogy az elektronikus eszközök, eljárások használata „forradalmasíthatja” a közbeszerzéseket. Az ún. e-közbeszerzéstõl várható elõnyök között mindenképpen meg kell említeni az eljárások még fokozottabb átláthatóságát, továbbá az eljárások egyszerûsítését, illetve gyorsítását. A közbeszerzések kapcsán továbbá az

3614


elektronikus technikák alkalmazásának különbözõ fokozatait lehet megkülönböztetni: a hirdetmények, felhívások elektronikus úton való feladásától, illetve megküldésétõl kezdve, az elektronikus úton történõ ajánlattételen keresztül, a teljes folyamat elektronikus úton való lebonyolításáig. Az Európai Unióban úgyszintén napirenden van az e-közbeszerzés témaköre, ugyanakkor az ezt elõsegítõ eljárási szabályok még nem születtek meg, a hatályos közbeszerzési irányelvek egy részét felváltó két új irányelvtervezet még nem került elfogadásra. Emiatt a Javaslatba még nem épülhettek be az irányelvtervezetek azon sajátos eljárási szabályai, amelyek már az e-közbeszerzés elõmozdítására irányulnak. Mindazonáltal a Javaslat a következõképpen kívánja elõsegíteni az e-közbeszerzés megvalósítását, figyelemmel a hivatkozott elõnyeire: A közbeszerzési eljárásokat megindító hirdetmények, valamint az egyéb hirdetmények elektronikus úton is feladhatók közzététel céljából (44. §, 184. §, 249. §, 278. §). A hirdetmények – közösségi joggal összhangban álló – mintáját külön jogszabály határozza meg [404. § (2) bekezdés a) pont], és ezek a minták elektronikus úton is letölthetõk lesznek. A hirdetmények elektronikus úton való feladásához bizonyos „kedvezmények” kapcsolódnak: ebben az esetben a hirdetményeket legkésõbb a feladásuktól számított 5 napon belül közzé kell tenni, szemben a hagyományos úton való feladással, ahol ez a határidõ 12 nap. Továbbá a nemzeti értékhatárokhoz kötõdõ eljárási rezsimben a Javaslat bevezeti – az irányelvtervezetekben foglaltakra figyelemmel – azt, hogy az eljárást megindító hirdetmények elektronikus úton való feladása esetén a minimum ajánlattételi vagy részvételi határidõk 7 nappal rövidíthetõek. További „kedvezményt” enged a Javaslat a nemzeti értékhatárokhoz kötõdõ eljárási rezsimben akkor, ha az ajánlatkérõ a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton teszi hozzáférhetõvé az ajánlattevõk számára, mivel ebben az esetben a minimum ajánlattételi vagy részvételi határidõk további 5 nappal rövidíthetõek. A Javaslat rendelkezik az ajánlatok (illetve a részvételi jelentkezések) hagyományos benyújtástól eltérõ (pl. elektronikus) benyújtási lehetõségérõl (79. §, 109. §). A közös szabályok között kimondja a Javaslat, hogy az eljárási cselekmények – a Javaslatban, illetve más jogszabályban meghatározott feltételek mellett – elektronikusan is gyakorolhatók [20. § (1) bekezdés]. A Javaslat továbbá felhatalmazást ad kormányrendelet alkotására az e-közbeszerzés tárgykörében: meg kell alkotni az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályait, valamint az elektronikus úton történõ beszerzés szabályait [404. § (1) bekezdés e) pont]. A Javaslat szintén felhatalmazást ad kormányrendeletek kidolgozására a központosított közbeszerzések tárgykörében azzal, hogy a központosított eljárások részletes – a közbeszerzési törvénytõl az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérõ – szabályait határozzák meg. Ez a felhatalmazás (és az elõzõ bekezdésben foglalt is) lehetõséget ad arra, hogy amint az Európai Unióban elfogadják az említett új közbeszerzési irányelveket, mind a központosított közbeszerzések mind az e-közbeszerzések tekintetében – még az új közbeszerzési törvény szükséges módosítása elõtt – bevezetésre kerülhessenek azok a sajátos, az e-közbeszerzést elõsegítõ szabályok, melyeket az új irányelvtervezetek is tartalmaznak, a közösségi értékhatárokat elérõ értékû közbeszerzésekre vonatkozóan is.

33. szám

A Közbeszerzési Döntõbizottság jogorvoslati eljárását is érinti az elektronikus eszközök használata, például az ajánlatkérõnek a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárás megkezdésérõl – telefaxon vagy elektronikus úton – kell haladéktalanul tájékoztatnia a Közbeszerzési Döntõbizottságot (pl. 135. §).

III. A Javaslat szerkezeti felépítése A hatályos közbeszerzési törvény átfogóan szabályozza a közbeszerzés tárgykörét (alanyi, beszerzési tárgyi, eljárási oldalról), és csak szûk körben tartalmaz az általánostól eltérõ rendelkezéseket egyes ajánlatkérõk (az ún. közszolgáltatóknál), illetve beszerzési tárgyak (pl. építési beruházás) tekintetében. A Javaslat – a jogharmonizációs követelményekre is tekintettel – a hatályos szabályozásnál differenciáltabb szabályozási megközelítést követ, egyrészrõl az értékhatárokhoz kapcsolódóan, másrészrõl az ajánlatkérõk, illetve a közbeszerzési tárgyak szerinti eljárási szabályok tekintetében. A közösségi jog ugyanis eltérõ szabályokat alkotott az ún. klasszikus ajánlatkérõi kör (a tág értelemben vett állami és önkormányzati szervezetek) közbeszerzéseire, illetve a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a távközlési (elektronikus hírközlési) ágazatokban mûködõ egyes szervezetek (az ún. közszolgáltatók) közbeszerzési eljárásaira. Ami pedig a közbeszerzési tárgyak szerinti differenciálást illeti, az ún. klasszikus ajánlatkérõi kör esetében külön irányelvek vonatkoznak az árubeszerzésekre (93/36/EGK irányelv), a szolgáltatásmegrendelésekre (92/50/EGK irányelv) és az építési beruházásokra (93/37/EGK irányelv); szabályozásuk még azonos témakörökben is némileg eltér. (Az ún. közszolgáltatók esetében egy irányelv – a 93/38/EGK irányelv – szabályozza a különbözõ beszerzési tárgyakat.) A közösségi irányelvek rendelkezései csak az ún. közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzésekre vonatkoznak. A közösségi jog azonban lehetõséget biztosít ún. nemzeti közbeszerzési értékhatárok meghatározására és ezzel kapcsolatos eljárási rend kialakítására. A nemzeti értékhatárok meghatározása nem ismeretlen az Európai Unió tagállamaiban, illetve a tagjelölt államokban sem. Hangsúlyozandó, hogy a közösségi értékhatárok feletti és a nemzeti értékhatárok feletti közbeszerzések esetében lehetõség van ugyan eltérõ eljárási szabályok meghatározására, azonban nem célszerû két teljesen különbözõ eljárási szabályrendszert létrehozni a két értékhatárrendszerhez igazodóan. A fentieknek megfelelõen a Javaslat három közbeszerzési értékhatárrendszert és ehhez kapcsolódó három – egymástól nem teljes mértékben eltérõ – eljárási rezsimet különböztet meg: az európai közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzéseket, továbbá az ún. nemzeti értékhatárokat elérõ, de a közösségi értékhatárokat el nem érõ értékû közbeszerzéseket, és végül a nemzeti értékhatárok alatti értékû közbeszerzéseket (ún. egyszerû közbeszerzési eljárás). A különbözõ értékû közbeszerzéseket a Javaslat külön részei szabályozzák: – az európai közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzéseket a Javaslat második része (21–239. §),

33. szám


– az ezek alatti, de egyben a nemzeti értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzéseket a Javaslat harmadik része (240–291. §), – a nemzeti értékhatárok alatti értékû közbeszerzéseket pedig a Javaslat negyedik része (292–302. §) szabályozza. Vannak ugyanakkor olyan esetkörök, amelyek a nemzeti értékhatárokat elérõ értékû közbeszerzéseket szabályozó rész hatálya alá tartoznak függetlenül attól, hogy az adott közbeszerzés értéke esetleg eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt, tekintettel arra, hogy a közösségi jog az adott helyzeteket nem szabályozza. E körbe tartozik az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetõleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése, a szolgáltatási koncesszió, továbbá az ún. közszolgáltatók körében a postai ágazatban mûködõ, egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatást nyújtó egyes szervezetek közbeszerzései. További differenciálást jelent, hogy a Javaslat – összhangban a közösségi joggal – az ajánlatkérõk, illetve a közbeszerzés tárgya szerint is tartalmaz bizonyos sajátos szabályokat. Így külön fejezet (a IV. és a VI. fejezet) szabályozza az ún. klaszszikus ajánlatkérõ szervezetek közbeszerzéseit (ezt nevezi a Javaslat általános közbeszerzési eljárásnak), és külön fejezet (az V. és a VII. fejezet) az ún. közszolgáltatók közbeszerzéseit (ez az ún. különös közbeszerzési eljárás). Ez a megkülönböztetés mind a közösségi, mind a nemzeti értékhatárok feletti közbeszerzések esetében érvényesül. A hatályos magyar szabályozással ellentétben a közösségi jog csak meghatározott ágazatokban, nevezetesen a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a távközlési (a Javaslat által használt terminológia szerint: elektronikus hírközlési) ágazatokban tevékenykedõ egyes ún. közszolgáltatók közbeszerzéseire terjed ki. Ennek megfelelõen a Javaslat hatálya alá is csak az e szektorokban mûködõ egyes szervezetek tartoznak. Hangsúlyozandó azonban az is, hogy az ún. közszolgáltatók közbeszerzési eljárásait szabályozó új közösségi közbeszerzési irányelv tervezete a postai ágazatban mûködõ egyes szervezetekre is kiterjeszti hatályát [Közös Álláspont 34/2003/EK (Hivatalos Lap C 147 E, 24. 6. 2003.)]. Erre is tekintettel a Javaslat a nemzeti értékhatárokat elérõ értékû közbeszerzések szabályai körében az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásokat nyújtó egyes szervezeteket is a hatálya alá vonja. Megjegyzendõ továbbá, hogy a hatályos Kbt. alapján a Magyar Posta Rt.-re is kiterjed a Kbt. hatálya. Szemben a közösségi szabályozási modellel, a Javaslat az egyes közbeszerzési tárgyakat nem külön-külön fejezetben szabályozza, hanem egységesen, és csak a közbeszerzés tárgyának sajátosságaiból adódó eltérésekre ír elõ eltérõ szabályokat (például a becsült érték számítása, a szerzõdés teljesítéséhez szükséges mûszaki, illetve szakmai alkalmasság körében). Megemlítendõ, hogy a közösségi jog is szakít az egyes közbeszerzési tárgyak szerinti külön szabályozás technikájával, és az ún. klasszikus ajánlatkérõi kör közbeszerzési eljárásait szabályozó három közösségi irányelvet szintén egy új irányelv váltja majd fel. A közbeszerzési tárgyak szempontjából újdonságot jelent azonban, hogy a jelenlegi háromhoz képest (árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés és építési beruházás) megjelenik az ún. építési koncesszió, mint negyedik beszerzési tárgy, továbbá – a nemzeti értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzések körében – a szolgáltatási koncesszió, mint ötödik tárgy.

3615

A közbeszerzési tárgyak közül a szolgáltatás megrendelése esetében további tagolást jelent, hogy meghatározott szolgáltatások (pl. biztonsági szolgáltatások, kulturális szolgáltatások, szállodai és éttermi szolgáltatások) esetében ún. egyszerûsített közbeszerzési eljárás lefolytatására kerülhet sor. Ez mind a közösségi értékhatárok feletti, mind a nemzeti értékhatárok feletti rendszerben érvényesül. Ezen szolgáltatások felsorolását a Javaslat 4. melléklete tartalmazza. Továbbra is önálló rész rendezi a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerzõdés módosításának, teljesítésének, illetve a közbeszerzések ellenõrzésének kérdéskörét (ötödik rész; 303– 308. §), valamint önálló részben kerül szabályozásra az ajánlatkérõ tanúsítása (hatodik rész; 309–315. §), a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat rendszere (hetedik rész; 316–373. §), valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos intézményrendszer (Közbeszerzések Tanácsa, Közbeszerzési Döntõbizottság – nyolcadik rész; 374–400. §). A Javaslat átfogóan szabályozza tehát a közbeszerzések témakörét, ugyanakkor bizonyos kérdések végrehajtási rendeletekben kerülnek rendezésre. A felhatalmazást adó rendelkezéseket a Javaslat 404. §-ának (1)–(3) bekezdése tartalmazza. Így kormányrendeleti szinten kerülnek szabályozásra pl. a hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályai, a tervpályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályok, a központosított eljárások, az elektronikus úton történõ beszerzés, az építési beruházás részletes szabályai, meghatározott kérdések pedig miniszteri rendeletben (pl. a hirdetmények, bírálati öszszegezések és az éves statisztikai összegezés mintája).

IV. A közbeszerzési szabályozás és a hazai ajánlattevõk helyzete 1. A hatályos Kbt. megalkotásakor Magyarországnak – nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban – lehetõsége volt arra, hogy a hazai ipar és foglalkoztatáspolitika elõsegítésére irányuló közbeszerzési szabályozást alakítson ki. A belföldi áru-elõállítás és munkaerõ-foglalkoztatás elõsegítésének szempontja a Kbt. preambulumában is megjelent, és e célt a Kbt. a részletszabályokon keresztül is szolgálni kívánta. Így a Kbt. 26. §-ának (3) bekezdése alapján az ajánlatkérõk jogszerûen zárhatták ki a közbeszerzési eljárásban való részvételbõl a külföldi székhelyû vállalkozásokat. Továbbá e célok érvényesítésére szolgált a Kbt. 59. §-ának (2)–(6) bekezdésében foglalt ún. kötelezõ preferenciális szabály, amely a nemzetgazdasági érdekek mentén meghatározott kötelezõ elõnyben részesítési szabályokat tartalmazza, valamint a Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése szerinti lehetséges preferenciális szabály. A fenti szabályok – amint arra a közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvényhez fûzött miniszteri indokolás is utalt – eleve átmeneti idõszakra kerültek kidolgozásra. Arra az idõszakra, amely alatt – nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban – nem kellett közbeszerzési piacunkat teljes mértékben megnyitnunk. Magyarország közbeszerzési piacának – átmeneti idõszakra történõ védelmére – egyrészt lehetõséget biztosított az Európai Megállapodás (a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló,

3616


Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérõl szóló 1994. évi I. törvény). Az Európai Megállapodás 66. cikke alapján a közbeszerzések témakörében ugyanis a szerzõdõ felek között ún. aszimmetrikus rendszer került kialakításra, amelynek értelmében a Megállapodás szerinti átmeneti idõszak végére kell legkésõbb Magyarországnak nemzeti elbánást biztosítania a közösségi vállalatok közbeszerzési eljárásokban való részvétele tekintetében. Ez azt jelenti, hogy az Európai Megállapodás alapján legkésõbb 2004. február 1-jére kell az említett körben nemzeti elbánást garantálni. A Magyar Köztársaságnak továbbá vannak olyan egyéb nemzetközi szerzõdései is (szabadkereskedelmi megállapodások), amelyek szintén tartalmaznak kötelezettségeket a közbeszerzési piacunk megnyitásával, a nemzeti elbánás biztosításával összefüggésben, így például: – EFTA-Megállapodás 17. cikke (a Magyar Köztársaság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamai között, Genfben, 1993. március 29-én aláírt szabadkereskedelmi megállapodás kihirdetésérõl szóló 1993. évi LXXXIII. törvény és módosítása); – CEFTA-Megállapodás 24. cikke (a Cseh Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, Románia és a Bolgár Köztársaság közötti Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás kihirdetésérõl szóló 1995. évi XIII. törvény és módosításai); – a Magyar Köztársaság és Izrael Állam közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás kihirdetésérõl szóló 1998. évi VIII. törvény 21. cikke; – a Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás kihirdetésérõl szóló 1998. évi XX. törvény 27. cikke; – a Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság között létrejött Szabadkereskedelmi Megállapodás kihirdetésérõl szóló 2000. évi XXVIII. törvény 24. cikke; – a Magyar Köztársaság és a Litván Köztársaság között létrejött Szabadkereskedelmi Megállapodás kihirdetésérõl szóló 2000. évi LXXXI. törvény 22. cikke; – a Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság között létrejött Szabadkereskedelmi Megállapodás kihirdetésérõl szóló 2002. évi XXXII. törvény 22. cikke. 2. Magyarországnak a WTO Kormánybeszerzési Megállapodásához is csatlakoznia kell az Európai Unióhoz történõ csatlakozással, ami azt is jelenti, hogy nem csak az EU-tagállamok irányában, hanem tágabb körben kell megnyitnia közbeszerzési piacát: a Megállapodásban meghatározott feltételekkel kell nemzeti elbánást nyújtani a Megállapodásban részes államok vállalkozói irányában a közbeszerzési eljárásokban. 3. A fentiek azt is jelentik, hogy a magyar vállalkozások várhatóan nagyobb versenynek lesznek kitéve, ugyanakkor a magyar vállalkozások elõtt is megnyílik – az EU, az EGT tagállamainak piacán túl – például az USA, Kanada piaca vagy egyes távol-keleti közbeszerzési piacok. Sõt az Európai Megállapodás alapján már jelenleg is biztosított a magyar vállalkozások számára az a lehetõség, hogy az EU-tagállamokban induljanak a különbözõ közbeszerzési pályázatokon. Továbbá azt is ki kell emelni, hogy bár jelenleg – a fentiekben ismertetett módon – lehetõség van a külföldi ajánlattevõknek a közbeszerzési eljárásból való kizárására, a hatályos Kbt. egyben biztosítja is a külföldi ajánlattevõk közbeszerzési eljárásban való részvé-

33. szám

teli lehetõségét, illetõleg az eljárásban való részvételük során a szerzõdés elnyerésének esélyét. A gyakorlatban az ajánlatkérõk pedig eddig is többnyire lehetõvé tették a külföldi ajánlattevõk részvételét. 4. Mindezekre tekintettel a Javaslat kimondja, hogy az Európai Unióban (az Európai Gazdasági Térségben) letelepedett ajánlattevõk és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión (EGT-n) kívül letelepedett ajánlattevõk és a nem közösségi áruk számára pedig a Magyar Köztársaságnak és az Európai Közösségnek a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nemzeti elbánást nyújtani a közbeszerzési eljárásban [1. § (3) bekezdés]. A jogalkalmazás elõsegítése érdekében a Javaslat a külügyminiszter, az integrációs ügyekért felelõs tárca nélküli miniszter és az igazságügy-miniszter számára feladatként írja elõ, hogy tájékoztatót adjanak ki azokról a nemzetközi szerzõdésekrõl, amelyek alapján az ajánlatkérõknek nemzeti elbánást kell nyújtaniuk a közbeszerzési eljárásokban (19. §). Hangsúlyozni kell azt, hogy az Európai Megállapodás fentiekben hivatkozott rendelkezésébõl következõen már a csatlakozás elõtt biztosítanunk kell az Európai Unióban letelepedett vállalkozások számára a hazai közbeszerzési eljárásokban – a hazai ajánlattevõk számára biztosított feltételekkel azonos módon történõ – részvételi lehetõséget. Erre tekintettel a Javaslat 405. §-ának (2) bekezdése – 2004. január 1-jével – hatályon kívül helyezi a Kbt.-nek a nemzeti elbánásba ütközõ kizárási és preferenciális szabályait. Az ún. közszolgáltatók esetében ugyanakkor – a közösségi jogból következõen – a Javaslat meghatároz bizonyos kötelezõ elõnyben részesítési szabályt. E szabály szerint árubeszerzés esetében az ajánlatkérõ – több azonos ajánlat [199. § (2) bekezdés a) pont] közül – köteles elõnyben részesíteni azt az ajánlatot, amely – az áruk összértéke tekintetében – ötven százalékot elérõen vagy meghaladóan olyan származású árut ajánl, amely számára nemzeti elbánást kell nyújtani (199. §). A Javaslat továbbá arról is rendelkezik, hogy bármely ajánlatkérõ – figyelemmel a nemzetközi szerzõdésekben foglaltakra – kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevõt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani, illetõleg ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [88. § (3)–(4) bekezdés]. 5. Összefoglalóan elmondható, hogy az Európai Unióhoz történõ csatlakozásunkkal – figyelemmel arra is, hogy az EU közös külgazdasági politikájához és szerzõdéses kötelezettségvállalásaihoz kell igazodni – a közbeszerzések terén a versenyhelyzet fokozódik, mindemellett a hazai vállalkozók, ajánlattevõk is az eddigieknél nagyobb közbeszerzési piacon indulhatnak nemzeti elbánásban részesülve közbeszerzési eljárásokban. A hazai kis- és középvállalkozásokat a közbeszerzési eljárásokban nem lehet elõnyben részesíteni; ugyanakkor nem diszkriminatív módon való helyzetbe hozásuk nagymértékben múlik azon, hogy egyrészt az ajánlatkérõ hogyan írja ki a közbeszerzési eljárást (pl. részekre történõ ajánlattétel megengedése, építési koncesszió esetén harmadik személlyel való továbbszerzõdési kötelezettség elõírása), másrészt az ajánlattevõi kör együttmûködésén (közös ajánlattétel, alvállalkozók bevonása), továbbá a kis- és középvállalkozások tudatos és segítõ felkészítésén az érdekképviseleti szervezeteken keresztül is (adatbázisokhoz való hozzáférés, elektronikus eszközök használata, sikeres pályázatírás).

33. szám


RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1. §-hoz E § a közbeszerzési eljárás alapelveit határozza meg. Az eljárási alapelvek szerepe kettõs. Egyrészt meghatározzák a közbeszerzési eljárás egész menetét, és az egyes részletszabályokban tételesen is megfogalmazódnak, a konkrét normákat elvi háttérrel övezik. Másrészt a jogalkalmazók számára iránymutatásul is szolgálnak egyes konkrét normák értelmezésénél, vagy valamely – a Javaslatban nem szabályozott – részletkérdés esetén követendõ megoldás tekintetében. A közbeszerzési törvény gyakorlati alkalmazása során ugyanis gyakran alakulhatnak ki olyan helyzetek, amelyeket a jogszabály elõkészítése, megalkotása során nem lehetett elõre látni és így azokra nézve szabályt sem lehetett alkotni. Az alapelvek jelentõségét az is növeli, hogy azok generálklauzulaként is mûködnek. Ezen elvekbe bármilyen formában ütközõ eljárási cselekmények esetén – külön tiltó rendelkezések hiányában is – jogorvoslati eljárást lehet kezdeményezni a Közbeszerzési Döntõbizottság elõtt. A közbeszerzési eljárásban a következõ alapelveknek kell érvényesülniük: a verseny tisztasága, nyilvánossága, az ajánlattevõk esélyegyenlõségének biztosítása, nemzeti elbánás biztosítása az Európai Unióban (az Európai Gazdasági Térségben) letelepedett ajánlattevõk (és az általuk nyújtott szolgáltatások tekintetében) és a közösségi áruk számára, valamint a nemzetközi kötelezettségek alapján egyéb ajánlattevõk (szolgáltatások), áruk számára. A Javaslat 1. §-ának (2) és (3) bekezdése az általános és a különös szabály viszonyában áll egymással: ha az adott ajánlattevõ számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani, az egyenlõ bánásmód biztosítása sem követelmény, és az ajánlatkérõ kizárhatja a közbeszerzési eljárásból [pl. 88. § (3) bekezdés]. Az alapelvek mellett figyelembe kell venni azt is, hogy az Európai Unióhoz történõ csatlakozással érvényesülnie kell a közös piacon az áruk, a szolgáltatások, a tõke és a személyek szabad áramlásának is, a Csatlakozási Szerzõdésben meghatározott feltételekkel. Továbbá az ajánlattevõ letelepedési helyének megítélését szintén az európai közösségi joggal összhangban kell értelmezni.

A 2. §-hoz E § a Javaslat alkalmazási körét határozza meg, és egyben definiálja a közbeszerzés fogalmát. Ennek értelmében közbeszerzésnek minõsül az ajánlatkérõként meghatározott szervezetek olyan beszerzése, amely a Javaslat által meghatározott tárgyra irányul, és amelynek értéke eléri vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárokat, feltéve, hogy e beszerzés nem ingyenes, hanem ellenszolgáltatás fejében történik. Így a meghatározott szervezetek (ajánlatkérõk) általi mindazon beszerzések, melyeket a Javaslat szabályoz, hatálya alá von, közbeszerzésnek minõsülnek; ellenben pl. a kivételi körbe tartozó beszerzések és az egyszerû közbeszerzési értékhatárt [297. §, 402. § (4) bekezdés] el nem érõ értékû beszerzések nem minõsülnek közbeszerzésnek (csak beszerzésnek).

3617

Az ajánlatkérõk közbeszerzéseik megvalósítása érdekében visszterhes szerzõdés megkötése céljából a Javaslat által meghatározott eljárást kötelesek lefolytatni. A Javaslat szerinti eljárások alkalmazása – egyebek mellett – azon múlik, hogy a közbeszerzés értéke milyen közbeszerzési értékhatárokat ér el. (Az értékhatárok tekintetében lásd a 30–33. §-hoz, a 176–177. §-hoz, a 244. §-hoz, a 273. §-hoz és a 297. §-hoz fûzött indokolást.) A Javaslat 2. §-ának (2) bekezdésében a „kivéve” fordulat arra utal, hogy a Javaslatban vannak sajátos esetkörök: így pl. olyan közbeszerzések, melyek a nemzeti értékhatárokat elérõ értékû közbeszerzéseket szabályozó rész hatálya alá tartoznak függetlenül attól, hogy az adott közbeszerzés értéke esetleg eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt (tekintettel arra, hogy a közösségi jog az adott helyzeteket nem szabályozza). E körbe tartozik az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetõleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése, a szolgáltatási koncesszió, továbbá az ún. közszolgáltatók körében a postai ágazatban mûködõ, egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatást nyújtó egyes szervezetek közbeszerzései. A közbeszerzésekkel, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos szabályrendszer fontos részét képezik a jogorvoslat szabályai. Szükséges, hogy megfelelõ jogi garanciák legyenek biztosítva mind az ajánlattevõk, mind a közbeszerzési eljárásban érintett egyéb jogalanyok számára, hogy megfelelõ jogorvoslatot kapjanak a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályokba ütközõ döntésekkel, eljárási cselekményekkel szemben. Szükséges továbbá a verseny tisztaságát sértõ esetleges visszaélések, összejátszások elleni hatékony és gyors fellépés biztosítása is. A fenti szempontokra figyelemmel a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat tekintetében különös szabályok kialakítása is indokolt, és e szabályokat maga a Javaslat tartalmazza. A hatályos szabályozáshoz képest a Javaslat új eleme, hogy – a közösségi jogból, nevezetesen a 92/50/EGK irányelv 13. cikkébõl és a 93/38/EGK irányelv 23. cikkébõl következõen – a tervpályázati eljárásokat is szabályozási körébe vonja. A Javaslat azonban a tervpályázati eljárásoknak csupán a legalapvetõbb normáit adja meg törvényi szinten (154–160. §, 239. §, 270. §, 291. §, 301–302. §), a részletszabályok – a 404. § (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotandó – kormányrendeletben kerülnek meghatározásra. A tervpályázati eljárások tekintetében az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló törvény rendelkezéseit is figyelembe kell venni. A Javaslat továbbra is lehetõséget biztosít a közbeszerzési törvény önkéntes alkalmazására. A 2. § (4) bekezdése egyértelmûvé teszi, hogy a közbeszerzést önként vállaló szervezetek kötelesek a Javaslat minden szabályát betartani, és e rendelkezések megsértése esetén velük szemben jogorvoslati eljárást lehet kezdeményezni, illetõleg jogkövetkezményeket alkalmazni. A hatályos szabályoktól eltérõen azonban a Javaslat nem korlátozza meghatározott szervezetekre a közbeszerzési törvény önkéntes alkalmazásának lehetõségét. A hatályos Kbt. 2. §-ának (4) bekezdése értelmében a közbeszerzési törvény önkéntes alkalmazására ugyanis csak a Kbt. 1. §-ában ajánlatkérõként meghatározott szervezet a közbeszerzési értékhatár alatti értékû beszerzése megvalósítása során, továbbá a Kbt. 1. §-ának e) pontja szerinti közszolgáltató tevékenységet végzõ szervezetnek az e tevékenységével közvetlenül össze nem függõ beszerzései megvalósítása során, és végül a támogatásra irányuló

3618


igényt (pályázatot) benyújtott, de még a kért támogatásban nem részesített szervezet jogosult. A Javaslat ezzel szemben tehát nem szûkíti le egy meghatározott körre a közbeszerzési eljárás önkéntes alkalmazásának lehetõségét.

A 3. §-hoz A Javaslat a közbeszerzési eljárás szabályozásának jellege tekintetében – a hatályos szabályozással egyezõen – kimondja, hogy a Javaslatban foglalt szabályok kógensek, azaz a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó, a Javaslatban meghatározott szabályoktól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e Javaslat kifejezetten megengedi. A szerzõdés megkötését megelõzõ folyamat szabályainak kötelezõ jellegét – szemben a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) diszpozitív rendelkezéseivel – az indokolja, hogy az „állam” közpénzekbõl történõ vagy az állam piaci beavatkozása révén kizárólagos helyzetben gazdálkodók szerzõdéses kötelezettségvállalásai – a köz érdekében – elõnyösek, kiszámíthatók, átláthatók legyenek. A jogi szabályozás kógens jellege teszi lehetõvé az ajánlattevõk esélyegyenlõségét a közbeszerzésre irányuló szerzõdések elnyerése tekintetében. A kógens szabályozásból következõen a Javaslat rendelkezéseitõl kizárólag abban az esetben lehet eltérni, amennyiben ezt maga a Javaslat kifejezetten megengedi. A Javaslatban foglalt rendelkezésektõl való eltérés tilalma nem csupán azt jelenti, hogy a közbeszerzési eljárás résztvevõi a Javaslat egyes rendelkezései helyett nem támaszkodhatnak más szabályokra, hanem azt is, hogy új – a Javaslaton túlmutató – eljárási szabályokat nem alakíthatnak ki és építhetnek be az adott közbeszerzési eljárásba a Javaslat által szabályozott területen. Például az ajánlatkérõnek nincs joga arra, hogy tetszõleges – a Javaslatban nem szereplõ – okra hivatkozva nyilvánítsa érvénytelennek a benyújtott ajánlatot (ajánlatokat), vagy nyilvánítsa eredménytelenné az eljárást, még akkor sem, ha az ajánlati dokumentációban elõzetesen ezt a kikötést tette. Az ajánlatkérõ ugyanis nem nyilváníthat érvénytelennek egyetlen ajánlatot sem, illetve eredménytelennek egy közbeszerzési eljárást a Javaslat szabályaitól eltérõ okra hivatkozva. Abban az esetben viszont, amikor a Javaslat pl. az egyszerûsített közbeszerzési eljárásra vagy az egyszerû közbeszerzési eljárásra csak bizonyos szabályait rendeli alkalmazni, az ajánlatkérõnek a nem szabályozott kérdésekben – a Javaslat alapelveibe nem ütközõ módon – mozgástere van.

A 4. §-hoz E § olyan fogalmakat szabályoz, amelyeket más jogszabály nem, vagy a Javaslat szempontjából eltérõ módon határoz meg. Azoknak a fogalmaknak az esetében, amelyek a Javaslatban meghatározó jelentõségûek és melyeket más jogszabály megfelelõen definiál, a Javaslat visszautal ezekre a meghatározásokra. A 2. pontbeli meghatározása az alvállalkozó fogalmának tágabb, mint a Ptk. szerint használt alvállalkozói fogalom az egyszerûbb és gyakran elõforduló szóhasználat miatt. Továbbá a hatályos Kbt. 43. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti, a teljesítésben egyébként részt vevõ szervezeteket, személyeket is magában foglalja. Az alvállalkozó – szemben a közös aján-

33. szám

lattevõkkel – nem szerzõdõ fél a közbeszerzési eljárás alapján az ajánlatkérõ és a nyertes ajánlattevõ között megkötött szerzõdés tekintetében. A nyertes ajánlattevõ a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerzõdés teljesítése érdekében köt vagy módosít szerzõdést az alvállalkozóval, a Javaslat egyes szabályainak és adott esetben a közbeszerzési szerzõdésnek megfelelõen. A 16. pontban a közérdekû tevékenység meghatározása az ajánlatkérõ fogalmához kapcsolódik [22. § (1) bekezdés i) pont].

Az 5–7. §-hoz E §-okkal kezdõdnek a közbeszerzéssel és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos közös rendelkezések (III. fejezet; 5–20. §). Ezek olyan szabályokat foglalnak magukban, amelyek valamennyi – a Javaslat hatálya alá tartozó – közbeszerzésre (ajánlatkérõre) irányadóak (bizonyos kivételekkel: 5. §, 9. §). Mivel közbeszerzés, illetve közbeszerzési eljárás alatt a Javaslat hatálya alá tartozó közbeszerzéseket, illetve eljárásokat értjük [2. § (1) bekezdés], ezért a III. fejezet szerinti közös szabályok is csak ezekre vonatkoznak (kivéve, ha e fejezet másként rendelkezik: 16. §). Így pl. a kivételi körbe tartozó beszerzésekre (pl. 29. §) vagy a sajátos beszerzési eljárásokra [pl. 29. § (1) bekezdés] nem terjednek ki ezek a szabályok. Az 5. és a 6. § a közbeszerzések és a közbeszerzési eljárások tervezésével és elõkészítésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazzák. A Javaslat a hatályos Kbt.-hez képest részletesebb szabályokat tartalmaz a közbeszerzések, a közbeszerzési eljárások tervezése, elõkészítése és dokumentálása tekintetében, és ezzel kapcsolatban – a közbeszerzési eljárások átláthatóságát növelõ – új jogintézményeket is bevezet. A Javaslat hatálya alá tartozó ún. klasszikus ajánlatkérõi szervezet (kivéve a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetet) minden költségvetési év elején, lehetõség szerint április 15-éig éves közbeszerzési tervet köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseirõl. (A közbeszerzési terv készítésének kötelezettsége tehát nem vonatkozik az ún. közszolgáltatókra.) A Javaslat értelmében kizárólag a közbeszerzésnek minõsülõ beszerzéseket kell szerepeltetni a közbeszerzési tervben, de nem kell a kivételi körbe tartozó, továbbá a közbeszerzési értékhatárokat el nem érõ értékû – és így közbeszerzésnek nem minõsülõ – beszerzéseket. A közbeszerzési terv nyilvános. A terv elkészítése elõtt az ajánlatkérõ indíthat közbeszerzési eljárást, de ezt a tervben szintén megfelelõen szerepeltetni kell. A Javaslat célja a közbeszerzési terv készítésére vonatkozó kötelezettség elõírásával az, hogy az ajánlatkérõ szervezeteket rászorítsa arra, hogy minél hamarabb vegyék számba az adott évre tervezett közbeszerzéseiket, megelõzve ezzel a közbeszerzések részekre bontása tilalmának (40. §) megsértését, vagy a késedelmes, illetve nem megfelelõ eljárásindítást. Ettõl eltérõ célja van az ún. elõzetes összesített tájékoztatónak (42. §), amely elsõdlegesen a piaci szereplõk tájékoztatására irányul az adott évre vagy az elkövetkezõ tizenkét hónapra tervezett közbeszerzési eljárásokról. (5. §) Az éves közbeszerzési tervet elõször a 2005. évben kell elkészíteni az arra az évre tervezett közbeszerzésekrõl [401. § (4) bekezdés]. Az éves közbeszerzési terv a közbeszerzések ellenõrzése szempontjából is jelentõséggel bír, mivel összevet-

33. szám


hetõ az éves statisztikai összegzéssel (16. §). Az ajánlatkérõk ugyanis éves statisztikai összegezést kötelesek készíteni az éves beszerzéseikrõl, amelyet a Közbeszerzések Tanácsa részére kell megküldeniük a következõ év május 31-éig. A Közbeszerzések Tanácsa pedig köteles a hazai összesített közbeszerzési statisztikát az Európai Bizottság részére továbbítani. A 6. § azt a követelményt támasztja, hogy az ajánlatkérõ határozza meg az általa lefolytatandó közbeszerzési eljárások elõkészítésének, lefolytatásának, belsõ ellenõrzésének felelõsségi rendjét, a nevében eljáró, illetõleg az eljárásba bevont személyek, illetõleg szervezetek felelõsségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét. Ennek keretében meg kell határozni továbbá az eljárás során az egyes döntésekért felelõs személyt, személyeket, illetõleg testületeket is. Ez a követelmény az ajánlatkérõ, valamint az õ oldalán eljáró személyek (szervezetek) érdekeit is szolgálja, egyértelmûvé téve a vállalt felelõsséget. Ennek alapján a Közbeszerzési Döntõbizottság is megfelelõen tudja alkalmazni a Javaslat 340. §-a (3) bekezdésének e) pontjában írt jogkövetkezményt (bírság kiszabása) az ajánlatkérõvel szemben. A Javaslat az ajánlatkérõkre bízza, hogy e kötelezettségüknek milyen módon tesznek eleget. (Például külön közbeszerzési szabályzat készítése útján, vagy a belsõ szervezeti és mûködési szabályzat rögzíti elõre általános érvénnyel.) A Javaslat azonban azt egyértelmûvé teszi, hogy általános jellegû közbeszerzési szabályzat hiányában (illetve az attól való eltérés lehetõsége esetében) az ajánlatkérõnek legkésõbb az adott közbeszerzési eljárás elõkészítését megelõzõen kell meghatároznia a fentieket. A Javaslat 4. §-ának 14. pontja ad eligazítást a tekintetben, hogy mit kell a közbeszerzési eljárás elõkészítése alatt érteni. Az átláthatóság követelménye érvényesül abban a szabályban is, amely szerint a közbeszerzési eljárás minden mozzanatát és a szerzõdés teljesítését is írásban dokumentálni kell (7. §). A Javaslat az ajánlatkérõre bízza, hogy milyen módon tesz eleget e dokumentálási kötelezettségének, azonban a közbeszerzési szabályzatában, ennek hiányában az elõírt más megfelelõ módon meg kell határoznia a közbeszerzési eljárás dokumentálási rendjét.

A 8–10. §-hoz A §-ok az ajánlatkérõ nevében eljáró és az eljárásba bevont személyekkel, szervezetekkel kapcsolatos szabályokat tartalmazzák. A gondos és ésszerû eljárás elõfeltétele, hogy mind a közbeszerzési eljárás elõkészítésében, mind annak lebonyolításában megfelelõ szakértelemmel rendelkezõ személyek vegyenek részt. A Javaslat ennek érdekében több olyan rendelkezést is tartalmaz, amely a közbeszerzési eljárás megalapozottságát, szakszerûségét kívánja elõmozdítani. Egyrészt – a szakszerûség ajánlatkérõ részérõl történõ elõmozdítása érdekében – a közbeszerzési eljárás elõkészítése, a kiírás, az értékelés során, illetve az eljárás bármely szakaszában az ajánlatkérõ nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyektõl megfelelõ szakértelmet követel meg. A Javaslat egyértelmûvé teszi, hogy megfelelõ szakértelem alatt a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési és pénzügyi szakértelmet kell érteni [8. § (1) bekezdés]. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy nem feltétlenül egyazon személynek kell pl. beruházási-mûsza-

3619

ki és közbeszerzési, valamint pénzügyi szakértelemmel rendelkeznie; az ajánlatkérõ több személy bevonásán keresztül is eleget tehet e kötelezettségének. A Javaslat alapján az ajánlatkérõ szabadon mérlegelheti, hogy a megfelelõ szakértelmet a szervezetén belül foglalkoztatott szakemberekkel biztosítja, vagy pl. megbízás alapján „külsõ” szakértõ, szervezet bevonásával. A Javaslat meghatározza azt is, hogy mit kell a közbeszerzési eljárás elõkészítése alatt érteni (4. § 14. pont). A bírálóbizottság szakmai összetételére, ügyrendjére a Javaslat nem tartalmaz megkötést, csupán annak minimális létszámát határozza meg – a hatályos szabályozással egyezõen – három fõben. A bizottság szakvéleménye elkészítésével segíti, de nem kötelezi az ajánlatkérõ nevében a nyertes ajánlattevõt kiválasztó, illetve az eljárást lezáró határozatot hozó személyt. A hatályos szabályozáshoz képest új követelmény (de a gyakorlatban ismert) az, hogy a bírálóbizottsági munkáról jegyzõkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai [8. § (3) bekezdés]. A közbeszerzési eljárások szakszerûségének biztosítása, fokozása érdekében a Javaslat kötelezõvé teszi a közösségi értékhatárt elérõ vagy meghaladó értékû – bármilyen tárgyú – közbeszerzés esetében a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzéken szereplõ hivatalos közbeszerzési tanácsadónak a közbeszerzési eljárásba történõ bevonását (9. §). A Javaslat célja e kötelezettség elõírásával annak biztosítása, hogy a nagyobb értékû közbeszerzéseknél a szakszerûség biztosítása érdekében az ajánlatkérõt egy – az ajánlatkérõ szervezettõl – független, elsõsorban a közbeszerzés tárgya szerinti alapos szakmai ismeretekkel rendelkezõ személy (szervezet) segítse. A Javaslat alapján a független, hivatalos közbeszerzési tanácsadó feladata a közbeszerzési eljárás jogszabályoknak megfelelõ lefolytatásának elõsegítése, így különösen a felhívás és a dokumentáció elkészítésében kell közremûködnie, továbbá az ajánlatkérõ bevonhatja a bírálóbizottságba is. A Javaslat egyértelmûvé teszi azt is, hogy a közbeszerzési tanácsadó tevékenységét nem „felelõtlenül” végzi: a polgári jog általános szabályai szerint felel a tevékenysége által okozott kárért. A hivatalos közbeszerzési tanácsadók különbözõ szakmák képviselõi közül kerülhetnek ki, így különbözõ szakterületek szakértõi. A Javaslat minden esetben az ajánlatkérõre bízza annak eldöntését, hogy mely területen jártas tanácsadó bevonására van szüksége (pl. jogi szakértelemmel, pénzügyi vagy a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai ismeretekkel bíró tanácsadóra). A hivatalos közbeszerzési tanácsadóra vonatkozó további szabályok egyrészt a 11. §-ban, másrészt a 380–385. §-ban találhatóak, továbbá a 404. § (2) bekezdésének c)–d) pontjában adott felhatalmazás alapján rendeletben. A 9. § azonban csak 2005. január 1-jén lép hatályba, és csak a 2005. január 1-je után megkezdett közbeszerzések esetében kell kötelezõen bevonni hivatalos közbeszerzési tanácsadót a közbeszerzési eljárásokba [401. § (4) bekezdés]. A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest pontosítja az ajánlatkérõ nevében eljáró és az eljárásba bevont személyekkel, szervezetekkel kapcsolatos – a közbeszerzési eljárás tisztaságát, a korrupció kizárását biztosítani hivatott – összeférhetetlenségi szabályokat (10. §). Meghatározza azt a személyi kört, akiket az ajánlatkérõ nem vehet igénybe a közbeszerzési eljárás elõkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítésében vagy az eljárás más szakaszában. E rendelkezés tehát azokat a személyeket (és szervezeteket) határozza meg, akik (amelyek) nem járhatnak el az ajánlatkérõ nevében, illetve nem vonhatók be az

3620


eljárásba, vagyis e rendelkezés nem az ajánlatkérõi pozícióban való eljárást tiltja, hanem csupán adott személyek bevonását az ajánlatkérõ részérõl az eljárásba. A Javaslat az összeférhetetlenségi szabályok körében azt a helyzetet is kezeli, amikor az ajánlatkérõ nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végzõ gazdálkodószervezetben, kimondva, hogy az ajánlatkérõ nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a közbeszerzési eljárásban. Ez alól kivételt jelent, ha az érintett gazdálkodószervezet írásban nyilatkozik arról, hogy nem vesz részt ajánlattevõként vagy alvállalkozóként az eljárásban [10. § (4) bekezdés]. E rendelkezéssel egyértelmûvé válik, hogy a Javaslatnak nem célja, hogy az ajánlattevõk körébõl eleve kizárásra kerüljön az ajánlatkérõ szervezet, illetve az állam tulajdonában álló szervezet (vállalkozás). Egy ilyen megoldás ugyanis egyrészt az ajánlattevõk esélyegyenlõtlenségét eredményezné, másrészt az állami szervek által alapított vállalkozások létét kérdõjelezné meg. A közbeszerzés szabályozásának viszont egyáltalán nem célja az, hogy az állam saját vállalkozásait kizárja errõl a piacról, és ezáltal „magánosítsa” azt, fontos célja viszont a közpénzek elköltése hatékonyságának biztosítása, az esetleges visszaélések, összejátszások megelõzése. Mindennek biztosítására a Javaslat elõírja, hogy az ajánlatkérõi oldalon kell biztosítani, hogy ne járjon el a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérõ részérõl olyan személy, aki az érdekelt gazdálkodószervezetben tulajdonosi jogokat gyakorol. Ezt a szabályt kell megfelelõen alkalmazni az ajánlatkérõ vezetõ tisztségviselõje vagy felügyelõbizottságának tagja, vagy hozzátartozója tekintetében, ha az érdekelt gazdálkodószervezetben az ajánlatkérõ rendelkezik tulajdoni részesedéssel.

A 11. §-hoz E § a hivatalos közbeszerzési tanácsadóvá válás feltételeit határozza meg, amelyek a következõk: felsõfokú végzettség, legalább hároméves szakmai gyakorlat, továbbá vagy legalább hároméves igazolt közbeszerzési gyakorlat, vagy akkreditált közbeszerzési tanácsadói szakképesítés és legalább kétéves igazolt közbeszerzési gyakorlat, mindemellett felelõsségbiztosítás, és mindezek alapján a névjegyzékbe vétel. A figyelembe vehetõ közbeszerzési gyakorlat, illetve igazolása részletes szabályait a Javaslat 404. §-a (2) bekezdésének c) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotandó rendelet tartalmazza. Ugyanígy a tanácsadói tevékenység gyakorlásához szükséges felelõsségbiztosítás részletes szabályait is végrehajtási rendelet tartalmazza [a Javaslat 404. § (2) bekezdésének d) pontja alapján megalkotandó rendelet]. Hivatalos közbeszerzési tanácsadó nemcsak természetes személy lehet, hanem szervezet is. Ebben az esetben természetesen csak azok a személyek járhatnak el a szervezet nevében, akik megfelelnek a Javaslat szerinti követelményeknek. A § rendezi a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység és az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 5. §-ának (1)–(2) bekezdésében meghatározott tevékenységek egymáshoz való viszonyát is. A közbeszerzési eljárásban ugyanis olyan tevékenységek végzése is szükségessé válhat, amelyek az Ütv. értelmében kizárólag ügyvéd által végezhetõ tevékenységnek minõsülnek. Tipikusan ilyennek minõsül a jogi tanácsadás és az okiratszerkesztés. A Javaslat 11. §-ának (5) bekezdése egyértelmûvé teszi, hogy a hivatalos

33. szám

közbeszerzési tanácsadó csak akkor láthat el kizárólagos ügyvédi tevékenységnek minõsülõ tevékenységet, azaz az Ütv. 5. §-ának (1)–(2) bekezdésében meghatározott tevékenységet, amennyiben ilyen tevékenység ellátására egyébként is jogosult. A Javaslat továbbá azt is egyértelmûvé teszi, hogy ügyvéd, illetve jogtanácsos is jogosult hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység végzésére, ha megfelel a Javaslatban meghatározott említett feltételeknek [11. § (4) bekezdés]. A Javaslat 406. §-a (1) bekezdésének j) pontja egyben kiegészíti az Ütv. 5. §-ának (3) bekezdését is, a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet is nevesítve az ügyvédek által ellátható kiegészítõ tevékenységek között.

A 12–14. §-hoz A Javaslat értelmében a minõsített ajánlattevõk hivatalos jegyzékét továbbra is a Közbeszerzések Tanácsa vezeti. A hatályos szabályozáshoz képest azonban jelentõsen változnak a minõsített ajánlattevõkre, a minõsített ajánlattevõk hivatalos jegyzékére vonatkozó rendelkezések. A hatályos Kbt. nem tartalmaz részletes szabályokat a minõsített ajánlattevõkkel szemben, így például nem határozza meg a minõsítési szempontrendszert, nem biztosít jogorvoslati lehetõséget a Közbeszerzések Tanácsa negatív döntésével szemben, továbbá a minõsített ajánlattevõk jegyzékén való szereplés nem jelent tényleges elõnyt az ajánlattevõk számára (pl. a többi ajánlattevõhöz hasonlóan köteles minden egyes közbeszerzési eljárásban igazolni – a Kbt. 44. §-ában foglalt rendelkezések szerint elõírt – a szerzõdés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmasságát). A közösségi közbeszerzési irányelvek is tartalmaznak rendelkezéseket az ún. elismert „szállítók” hivatalos listájára vonatkozóan (92/50/EGK irányelv 35. cikk, 93/36/EGK irányelv 25. cikk, 93/37/EGK irányelv 29. cikk). Az irányelvek azonban meghatározzák a listára való kerülés szempontrendszerét, illetve a tagállamokkal szemben azt a követelményt támasztják, hogy az adott tagállamban már meglévõ listákra való kerülés kritériumait igazítsák az irányelvekben foglalt kritériumokhoz. Az irányelvek értelmében a hivatalos listán való szereplés esetén alapvetõen vélelmezni kell, hogy az az ajánlattevõ, amely (aki) szerepel a hivatalos szállítók listáján, megfelel az ajánlattevõkkel szemben a pénzügyi és gazdasági, valamint mûszaki, szakmai alkalmasság körében támasztott bizonyos kritériumoknak, illetve nem tartozik egyes kizáró okok hatálya alá. Más szóval a hivatalos szállítók listáján való szereplés az alkalmasság vélelmét eredményezi, és így az ajánlattevõnek nem kell minden egyes eljárásban igazolni az alkalmasságot, a kizáró okok alá nem tartozást (bizonyos kivételekkel). A Javaslat a minõsített ajánlattevõk hivatalos jegyzékével kapcsolatos rendelkezéseket – a közösségi jogi követelményekre is tekintettel – továbbfejleszti. A Javaslat alapján az ajánlattevõk jegyzékbe vételének feltételeit, az ún. minõsítési szempontokat és igazolási módjait a Közbeszerzések Tanácsa köteles meghatározni és nyilvánosságra hozni, vagyis a Közbeszerzési Értesítõben meghirdetni. Az ajánlattevõk folyamatosan jelentkezhetnek és kérhetik a Közbeszerzések Tanácsától a minõsítést, illetve a jegyzékbe vételt. A minõsített ajánlattevõ bármely közbeszerzési eljárásban benyújthatja a Közbeszerzések Tanácsának jegyzék szerinti igazolását, amelyet az ajánlatkérõ köteles elfogadni, vagyis az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevõnek nem kell újra

33. szám


igazolnia azokat a tényeket, melyeket már igazolt a jegyzékbe vételekor. Az igazolásnak tartalmaznia kell a minõsítési szempontok szerinti megfelelésre történõ hivatkozást és a jegyzék szerinti besorolást. Amennyiben azonban egy adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérõ a minõsítési szempontoknál szigorúbban határozza meg a szerzõdés teljesítésére vonatkozó pénzügyi és gazdasági, valamint mûszaki, illetve szakmai alkalmasság feltételeit (és igazolását), akkor a minõsített ajánlattevõnek is külön kell igazolnia a szerzõdés teljesítésére való alkalmasságát. A köztartozásokkal kapcsolatos igazolást, nyilatkozatot szintén külön kell benyújtania a minõsített ajánlattevõnek az egyes közbeszerzési eljárásokban. A Javaslat a nem belföldön letelepedett vállalkozások számára is lehetõvé teszi a minõsített ajánlattevõk hivatalos jegyzékébe vételt. Ugyanakkor – a közösségi joggal összhangban – a Közbeszerzések Tanácsának jegyzék szerinti igazolása csak a belföldön letelepedett minõsített ajánlattevõ esetén vélelmezi az ajánlattevõ megfelelõségét (meghatározott szûkebb körben) akkor, ha az Európai Unió (EGT) egy másik tagállamának ajánlatkérõje által meghirdetett közbeszerzési eljárásban indul. Ugyanez a megközelítés alkalmazandó abban az esetben, ha az Európai Unió (EGT) egy másik tagállamában vezetett hivatalos lista szerinti minõsített ajánlattevõk vennének részt hazai közbeszerzési eljárásokban. (14. §) A Javaslat – a hatályos szabályozással ellentétben – részletesen szabályozza a Tanácsnak a minõsített ajánlattevõk hivatalos jegyzékével kapcsolatos feladatait, a jegyzék tartalmát, a jegyzékbõl törlés feltételeit, a minõsített ajánlattevõk adatszolgáltatási kötelezettségeit. A Közbeszerzések Tanácsa a minõsítési szempontokat idõszakonként felülvizsgálhatja. Ebben az esetben a már jegyzékbe vett minõsített ajánlattevõnek is igazolnia kell, hogy a módosított minõsítési szempontoknak is megfelel-e. További újdonság, hogy a Közbeszerzések Tanácsának a jegyzékbevétel iránti kérelmet elutasító, illetve a törlésrõl hozott határozata bírósági felülvizsgálatát kérhetik az érintettek [391. § (1) bekezdés]. A Fõvárosi Bíróság nem peres eljárásban bírálja el a Közbeszerzések Tanácsának határozata ellen benyújtott kérelmet. (A minõsített ajánlattevõkkel kapcsolatos további rendelkezések a 386–391. §-ban találhatóak.)

A 15. §-hoz A § a határidõk számítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, összhangban a 92/50/EGK irányelv 38. cikkében, a 93/36/EGK irányelv 30. cikkében és a 93/37/EGK irányelv 33. cikkében foglaltakkal. A hivatkozott irányelvi rendelkezések az idõtartamokra, idõpontokra és határidõkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, a Tanács 1971. június 3-i 1182/71/EGK/Euratom rendeletében foglalt szabályokra utalnak vissza. A közösségi rendelet közvetlen alkalmazhatóságát nem érintik a 15. §-ban foglaltak.

A 16. §-hoz A § – a közösségi jogból is következõ követelményként – az éves statisztikai összegezés elkészítésének és Közbeszerzések Tanácsa részére történõ megküldésének kötelezettségérõl rendelkezik. A 92/50/EGK irányelv 39. cikke, a 93/36/EGK irányelv 31. cikke, a 93/37/EGK irányelv 34. cikke, valamint a

3621

93/38/EGK irányelv 42. cikke, illetve az ezen irányelveket módosító irányelvek rendelkeznek a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségrõl. Az éves statisztikai összegezést a Javaslat 404. § (2) bekezdésének a) pontjában adott felhatalmazás alapján alkotott rendeletben meghatározott minta szerint kell elkészíteni. E kötelezettség valamennyi ajánlatkérõre vonatkozik. A Javaslat a tárgyévet követõ év május 31. napjában jelöli meg a kötelezettség teljesítését, és egyben szankcionálja e határidõ elmulasztását. Amennyiben ugyanis az ajánlatkérõ nem tesz eleget a 16. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének a Közbeszerzések Tanácsa elnökének a (3) bekezdésben meghatározott felhívása ellenére sem, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke – a 328. §-ban foglaltakkal összhangban – a Közbeszerzési Döntõbizottság hivatalból való eljárását kezdeményezi. A Javaslat 340. §-ának (5) bekezdése alapján – jogsértés megállapítása esetén – a Döntõbizottság a jogsértõvel szemben bírságot szab ki. Ehhez kapcsolódóan meg kell említeni, hogy a Javaslat 18. §-a alapján az ajánlatkérõk – meghatározott esetek kivételével – a törvény hatálybalépését (2004. május 1-jét) követõen kötelesek lesznek a Közbeszerzések Tanácsát értesíteni a Javaslat hatálya alá tartozásukról. A Tanács pedig listát vezet az ajánlatkérõkrõl, és – többek között – e lista alapján tudja ellenõrizni, hogy minden ajánlatkérõ eleget tett-e statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének. Az Európai Bizottság felé a Közbeszerzések Tanácsa továbbítja az éves statisztikai összegezések, valamint a hirdetmények alapján elkészített összesített statisztikai jelentést. A közösségi irányelvekbõl következik a Közbeszerzések Tanácsa számára megállapított október 31-i határidõ. A Javaslat éppen ezért állapítja meg az ajánlatkérõk esetén az éves statisztikai összegezés elkészítésének és Tanács részére való megküldésének határidejét május 31-ében, hogy a Közbeszerzések Tanácsa teljesíteni tudja e kötelezettségét az irányelvek által meghatározott határidõig. Másrészt az ajánlatkérõk számára is elegendõ idõt biztosít a Javaslat arra, hogy a megelõzõ év beszerzéseirõl össze tudják állítani az éves statisztikai összegezést.

A 17. §-hoz A § a központosított közbeszerzésre vonatkozó alapvetõ rendelkezéseket tartalmazza. Bizonyos közbeszerzések központosított eljárás keretében történõ lebonyolítását mindenekelõtt az állami ráfordítások csökkentése, a költségvetési elõirányzatok tervszerû felhasználása, az eljárások lebonyolításához szükséges megfelelõ szakértelem biztosítása indokolhatja. A Javaslat alapvetõen kormányrendeletre utalja annak eldöntését, hogy mûködjön-e központosított közbeszerzési rendszer, és milyen feltételek mellett. A központosított eljárások részletes szabályait is kormányrendelet, és nem a Javaslat szabályozza, azzal azonban, hogy a központosított közbeszerzési eljárás során is a közbeszerzési törvény – és a végrehajtására kiadott jogszabály – eljárási szabályai szerint kell eljárnia az ajánlatkérésre feljogosított szervezetnek. Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan szintén lehetõséget biztosít a Javaslat központosított eljárás alkalmazására. A hatályos Kbt. 3. §-ának (2) bekezdése kötelezettségként írta elõ az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott költségvetési szerveknél az egészségügyi ellátásokhoz kapcsolódóan a központosított eljárás alkalmazását.

3622

Közbeszerzési Értesítõ, a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja (2004. III. 24.) A 18–20. §-hoz

E §-ok további közös rendelkezéseket tartalmaznak, a 20. § valamennyi közbeszerzési eljárásra irányadó. A 18. § az ajánlatkérõk számára kötelezettségként írja elõ, hogy a Közbeszerzések Tanácsát értesítsék a törvény hatálya alá tartozásukról. E kötelezettség nem vonatkozik azokra a támogatásban (illetve készfizetõ kezességvállalásban) részesített szervezetekre, amelyek egyébként nem minõsülnének ajánlatkérõknek. A Javaslat e kötelezettség elõírásán keresztül több célt kíván elérni: az új törvénynek megfelelõ ajánlatkérõi kör mielõbbi beazonosítását és folyamatos listázását, statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének kikényszerítését (16. §), ellenõrizhetõségének fokozását. A Közbeszerzések Tanácsa – a bejelentkezés alapján – listát vezet az ajánlatkérõkrõl, azt honlapján közzéteszi, és szükség szerint tájékoztatást nyújt az Európai Bizottság részére az ajánlatkérõk listájáról. Egyben a 18. § szerint bárki jogosult bejelenteni a Közbeszerzések Tanácsához valamely – a listán nem szereplõ – szervezet törvény hatálya alá tartozását. A 19. § az ajánlatkérõk (és természetesen a közbeszerzési piacon érintett egyéb szereplõk) tájékoztatása érdekében a külügyminiszter, az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelõs tárca nélküli miniszter és az igazságügy-miniszter feladatává teszi, hogy tájékoztatót adjanak ki azokról a nemzetközi szerzõdésekrõl, amelyek alapján a közbeszerzési eljárásokban az adott nemzetközi szerzõdésben részes államok (illetve vállalkozói) számára nemzeti elbánást kell nyújtani. A 20. § (1) bekezdése lehetõséget biztosít arra, hogy a közbeszerzési eljárás során egyes eljárási cselekmények elektronikus módon is végezhetõek legyenek. A Javaslat elõ kívánja segíteni az e-közbeszerzés megvalósítását, figyelemmel az általános indokolásban (II. 4. pontban) már hivatkozott elõnyeire. Ennek egyik elemét jelenti a 20. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés. Elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmény például: – a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmények, valamint az egyéb hirdetmények elektronikus úton is feladhatók közzététel céljából (44. §, 184. §, 249. §, 278. §); – az ajánlatok (illetve a részvételi jelentkezések) elektronikus úton történõ benyújtására is lehetõség nyílik [79. § (2) bekezdés, 109. § (2) bekezdés]. Az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályait részben maga a Javaslat, részben végrehajtási jogszabály [a 404. § (1) bekezdésének e) pontja alapján megalkotásra kerülõ kormányrendelet] határozza meg.

A 21. §-hoz E §-sal kezdõdnek a közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések (második rész; 21–239. §), és ezen belül is az ún. klasszikus ajánlatkérõi körbe tartozó szervezetek közbeszerzéseit, a Javaslat szerinti általános közbeszerzési eljárást szabályozó rendelkezések (IV. fejezet; 21–160. §). E § a IV. fejezet alkalmazási körét határozza meg. A 22. §-ban ajánlatkérõként meghatározott szervezeteknek csak akkor kell a Javaslat, és ezen belül is a IV. fejezet eljárási szabályai szerint eljárni beszerzéseik megvalósítása során,

33. szám

amennyiben azok a Javaslat 23–28. §-ában foglalt rendelkezések szerinti közbeszerzési tárgyak valamelyikére irányulnak, és becsült értékük a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat. Ugyancsak e fejezet szerint kell a 22. § szerinti ajánlatkérõknek eljárni, amennyiben tervpályázati eljárást folytatnak le, ha annak értéke az eljárás megkezdésekor eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat. (A közösségi értékhatárokra vonatkozó rendelkezések a Javaslat 30–34. §-ában találhatóak.) A közbeszerzési tárgyak közül a szolgáltatás megrendelése esetén egyes – a Javaslat 4. mellékletében – meghatározott szolgáltatások esetében ún. egyszerûsített eljárás lefolytatására kerülhet sor (145–153. §) Az egyszerûsített eljárás bevezetésének lehetõségét a szolgáltatások meghatározott köre tekintetében a 92/50/EGK irányelv teszi lehetõvé. Az irányelv ugyanis – a hatálya alá tartozó – szolgáltatásokat két csoportba osztja. Az elsõ csoport olyan szolgáltatásokat foglal magában, amelyeket a közösségi jogalkotó a határokon átnyúló közbeszerzések (vagyis az egységes belsõ piac megfelelõ mûködése) szempontjából kiemelkedõ fontosságúnak tartott. E szolgáltatások megrendelése szigorúbb szabályok alá esik: e körben az irányelv valamennyi rendelkezése irányadó. A második csoportba tartozó szolgáltatási kategóriák esetében az irányelv rendelkezéseit csak „korlátozott” mértékben kell alkalmazni (14., 16. cikk). A Javaslat az irányelv rendelkezéseit figyelembe véve rendelkezik a szolgáltatások meghatározott köre esetében lefolytatható egyszerûsített eljárás lehetõségérõl. A Javaslat egyértelmûvé teszi azt is, hogy nem a IV. fejezet, hanem az V. fejezet eljárási szabályait kell alkalmazni, amennyiben a közbeszerzés, illetve a tervpályázat az ott meghatározott ágazatokkal, illetõleg tevékenységekkel kapcsolatos. Ha tehát a 22. § (1) bekezdése szerinti szervezet olyan ajánlatkérõ, amely a IV. és az V. fejezet hatálya alá is tartozik [lásd a 162. § (1) bekezdés a) pontját], a 163. §-ban (V. fejezetben) meghatározott valamely tevékenységével közvetlenül összefüggõ közbeszerzésére az V. fejezet eljárási szabályait alkalmazva kell eljárni, míg a többi közbeszerzésére a IV. fejezet szerinti eljárási szabályok irányadóak [lásd még a 168. § (4) bekezdését is].

A 22. §-hoz E § határozza meg a közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzések körében az általános közbeszerzési eljárás tekintetében a Javaslat személyi hatályát, vagyis az ajánlatkérõk körét. A közbeszerzési szabályozás egyik legfontosabb kérdése mindig is az volt, hogy mely szervezetek mint ajánlatkérõk beszerzéseire vonatkozik a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége. Az alanyi kör szabályozása az európai közösségi közbeszerzési irányelvek alapján is összetett kérdés, amit az is mutat, hogy az Európai Bíróság számos határozatában fejlesztette tovább az irányelvi szabályozást (lásd különösen a következõ ügyeket: C–31/87, C–44/96, C–353/96, C–360/96, C–306/97, C–275/98, C–380/98, C–223/99 és C–260/99, C– 237/99, C–470/99, C–373/00, C–18/01). A hatályos közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szervezetek köre 1995 óta többször változott, illetve bõvült. A hatályos Kbt. kombinálja a hatálya alá tartozó szervezetek meghatározásának módszerét: felsorol konkrét szervezeteket (pl. ÁPV Rt.,

33. szám


MFB Rt.) és szervezettípusokat (pl. költségvetési szervek, köztestületek, közalapítványok), valamint meghatározza azokat a feltételeket, amelyek megléte esetében egy adott szervezet a Kbt. értelmében ajánlatkérõnek minõsül [pl. lásd az ún. üvegzsebtörvény általi módosítást, amely a Kbt. személyi hatályát tovább bõvítette, Kbt. 1. § j) pont]. A Javaslat személyi hatályának meghatározásakor két alapvetõ szempontot kell követni. Egyfelõl indokolt megtartani az eddig elért eredményeket, a jelenleg hatályos Kbt. szabályozási megközelítését; másfelõl szükséges a jelenlegi szabályozást felülvizsgálni, továbbfejleszteni az európai közösségi közbeszerzési irányelvek és a közösségi esetjog alapján. A közösségi jog és a jelenlegi magyar szabályozás alapján is egyértelmû, hogy a közbeszerzési szabályokat nem kizárólag a közpénzbõl gazdálkodó szervezeteknek, az államháztartás körébe tartozó szervezeteknek kell alkalmazniuk. Az ún. klasszikus ajánlatkérõkre vonatkozó közbeszerzési irányelvek [92/50/EGK irányelv 1. cikk b) pont, 93/36/EGK irányelv 1. cikk b) pont, valamint 93/37/EGK irányelv 1. cikk b) pont] a közbeszerzési szabályok személyi hatályát azonos módon állapítják meg. A közbeszerzésekre vonatkozó hatályos közösségi jogi rendelkezések értelmében az ajánlatkérõk körébe a következõk tartoznak: – az állam, a regionális és a helyi „hatóságok”, – az ún. közjogi szervezetek (body governed by public law, organisme de droit public, Einrichtung des öffentlichen Rechts), – azok a „társulások”, amelyeket egy vagy több, az elõzõekben felsorolt szervezet hoz létre. Az ajánlatkérõk körébe tartozik tehát az állam. A hatályos Kbt. 1. §-ának a) pontja szintén felsorolja az államot az ajánlatkérõk körében. Az állam ugyanis – mint a vagyoni jogviszonyok alanya – jogi személy [Ptk. 28. § (1) bekezdés]. A közösségi jog értelmében azonban az állam fogalma nem kizárólag az államra, mint jogi személyre vonatkozik. Az állam fogalmát ugyanis funkcionális megközelítésben kell értelmezni a közösségi esetjog alapján (lásd a következõ ügyeket: C–31/87, C–353/96, C–360/96, C–306/97). Ez azt jelenti, hogy nemcsak az állami szervek, az államigazgatás körébe tartozó szervezetek tartoznak e fogalom alá, hanem mindazok a szervezetek, amelyek formálisan nem tartoznak ebbe a körbe, akár nem is jogi személyek, de olyan feladatokat látnak el, melyek általában az állam feladatkörébe tartoznak. Az Európai Bíróság ezt a funkcionális megközelítést odáig fejlesztette, hogy kimondta egyebek mellett: az a szervezet, amelynek összetételét, feladatát jogszabály határozza meg, továbbá nagymértékben függ az államtól (állami szervezettõl stb.), az állam fogalomkörébe tartozik (C–31/87, C–353/96). Ugyanez a funkcionális megközelítés irányadó a klasszikus ajánlatkérõi körbe tartozó egyéb felsorolt szervezetekre is (C–353/96, C–360/96, C–306/97, C–237/99). Az állam fentebb említett fogalma alapján a Javaslat a következõket tartalmazza: – ajánlatkérõ lehet az állam – mint jogi személy, mint a vagyoni jogviszonyok alanya [22. § (1) bekezdés b) pont], hasonlóan a hatályos Kbt.-hez; – nevesítve felsorol olyan szervezeteket, melyek az állam fogalomkörébe esnek a funkcionális megközelítés alapján, pl. ÁPV Rt. (hasonlóan a hatályos Kbt.-hez);

3623

– „kiegészíti a hatályos szabályozást” azzal, hogy meghatározza azokat a feltételeket a közösségi esetjog alapján, melyek fennállása esetén egy szervezet az állam (önkormányzat) funkcionális megközelítésû fogalomkörébe tartozik [22. § (1) bekezdés h) pont]. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ezeknek a szervezeteknek a tételes felsorolása nem lehetséges, továbbá újabb ilyen szervezeteket lehet létrehozni. Mindegyik hivatkozott közösségi irányelv a következõ együttes hármas feltételt határozza meg az ún. közjogi szervezetek (intézmények) ismérveként: – olyan célra hozták létre, amely közérdekû/közcélú, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegû; – jogi személyiséggel rendelkezik; – az állam, a regionális, a helyi „hatóságok”, illetve más közjogi szervezetek többségi részben finanszírozzák, vagy – ezek a szervezetek a menedzsment ellenõrzésére jogosultak, vagy – ezek a szervezetek jogosultak arra, hogy a vezetõ tisztségviselõk vagy a felügyelõbizottság tagjainak többségét megválasszák (kijelöljék). Az Európai Bíróság e szervezeti kör tekintetében nemcsak a funkcionális megközelítést mondta ki, hanem különösen az elsõ feltétellel kapcsolatban hozott számos meghatározó határozatot (C–44/96, C–360/96, C–380/98, C–223/99 és C–260/99, C–237/99, C–470/99, C–373/00, C–18/01), melyek a következõkben összegezhetõk. Különbséget kell tenni a közérdekû tevékenységek között aszerint, hogy az ipari, kereskedelmi jellegû vagy sem. Ha a tevékenység kizárólag ipari vagy kereskedelmi jellegû, vagy ilyen jellegû és egyben közérdekû, a szervezet az egyéb feltételek fennállása esetén sem minõsül ún. közjogi szervezetnek. Mindezeket az eset összes jogi és ténybeli körülményét figyelembe véve kell megítélni, figyelembe véve a versenykörülményeket is. Az ipari vagy kereskedelmi jelleg megítélése szintén körültekintést igényel, így különösen figyelembe kell venni a kockázatvállalást, a közpénzek felhasználásának kérdését; a nyereségorientáltság vagy a nonprofit jelleg pedig önmagában szintén nem az egyedüli elválasztó szempont. (Ezért nem használja a Javaslat például az üzletszerû vagy a vállalkozási tevékenység kifejezést.) Következésképpen önmagában az a tény, hogy pl. adott szervezetben az állam vagy az önkormányzat többségi tulajdonú részesedéssel, szavazati joggal vagy szavazatelsõbbségi részvénnyel rendelkezik, még nem minõsíti ún. közjogi szervezetnek. Ugyanakkor az a tény, hogy az adott közérdekû tevékenységet ún. magáncég látja el, még nem zárja ki, hogy ún. közjogi szervezetnek minõsüljön, ha az említett egyéb feltételek is fennállnak. Ha az adott szervezet többféle tevékenységet is folytat, így közérdekû, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegû tevékenységet, valamint egyéb, ilyennek nem minõsülõ tevékenységet is, ezeknek az aránya irreleváns abból a szempontból, hogy ún. közjogi szervezetnek minõsüljön. A legutóbbi jogesetek körében pedig az Európai Bíróság azt is kimondta, hogy ha az adott szervezetet nem olyan tevékenység ellátására hozták létre, amely közérdekû, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegû, ugyanakkor a késõbbiekben ilyen feladat ellátását is végzi, ún. közjogi szervezetnek minõsül.

3624


A közérdekû, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegû tevékenység minõsítése szempontjából továbbá nem az a meghatározó, hogy jogszabály, határozat ilyennek minõsítsen egy tevékenységet, hanem az, hogy ténylegesen ilyen tevékenység ellátásának esete áll fenn. Összegezve: valamely – az állam többségi finanszírozása vagy irányítása mellett mûködõ – jogi személynek a közösségi irányelvek hatálya alá tartozása megítélésekor mindenekelõtt azt kell vizsgálni, hogy a szervezet létjogosultságát valamely közérdekû cél megvalósítása alátámasztja-e. Ha ez a közérdekû szükséglet (mint a szervezet alapításának vagy mûködtetésének célja) hiányzik, a jogi személy nyilvánvalóan nem minõsül közjogi szervezetnek. (Ebbe a körbe tartoznak az állam többségi irányítása mellett mûködõ üzleti vállalkozások, kereskedelmi társaságok.) Amennyiben a közérdekû szükséglet kielégítésének célja az adott esetben megállapítható, azt kell további elemzés tárgyává tenni, hogy a közérdekû cél teljesítéséhez szükséges tevékenység ún. ipari vagy kereskedelmi jellegû-e. Ha ez utóbbi körülmény (mint a jogi személy mûködését, mûködési feltételeit jellemzõ jellegzetesség) megállapítható, vagyis a jogi személy célja közérdekû és egyben ipari, kereskedelmi jellegû tevékenység végzését igényli, úgy a szervezet megint csak nem sorolható a közjogi szervezetek közé. Az irányelvek szerinti közjogi szervezet ezzel szemben olyan közérdekû cél megvalósítására hivatott, amelynek nincs ilyen ipari, kereskedelmi jellege, jellegzetessége. Az Európai Bíróság esetjoga alapján a kereskedelmi, ipari jelleg jellemzõen – de nem feltétlenül minden esetben – megállapítható akkor, ha a jogi személy a tevékenységét a piaci verseny feltételei mellett végzi. Ugyanakkor valamely jogi személy közjogi szervezetté minõsítésének nem kizáró oka, ha az adott szervezet üzletszerû, illetve vállalkozási tevékenységet is végez, valamint annak igazolására sincs szükség, hogy a nem ipari, kereskedelmi jellegû közérdekû tevékenység a jogi személy életében kizárólagos vagy legalábbis meghatározó jelentõségû volna. Az „ipari, kereskedelmi jelleg” nem azonosítható mechanikusan a vállalkozási tevékenység folytatásával sem, mivel az Európai Bíróság a tevékenységfolytatás kereskedelmi jellegét ún. nonprofit tevékenységet folytató szervezet esetében is megállapította (figyelembe véve az adott non profit szervezetre irányadó, a költséghatékony mûködést kikényszerítõ elõírásokat.) A hatályos közbeszerzési törvényben az ún. üvegzsebtörvény által beiktatott pont [Kbt. 1. § j) pont] valójában az ún. közjogi szervezet kritériumrendszerét igyekezett már tükrözni. Az említett három feltétel közül azonban különösen az elsõt (úgymint: olyan célra hozták létre, amely közérdekû/közcélú, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegû) eltérõ megközelítésben tartalmazza, amikor jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat ellátását írja elõ. Ezért a Javaslat – a közösségi jog fentebb bemutatott megközelítésére tekintettel – a 22. § (1) bekezdésének i) pontja szerint fogalmazza újra az ún. közjogi szervezet (intézmény) kritériumait. A közérdekû tevékenység fogalmát pedig a 4. § 16. pontja határozza meg. Az ún. közjogi szervezet fogalma alá tartozó szervezeteket, e szervezetek kategóriáit az építési beruházásokról szóló 93/37/EGK irányelv I. számú melléklete sorolja fel, amely egyben a 92/50/EGK irányelv és a 93/36/EGK irányelv alkalmazásakor is irányadó. E lista – amennyire lehetséges – kimerítõ jellegû felsorolását kell hogy adja e szerveknek. Az említett irányelv 35. cikkében foglalt eljárás keretében a lista kiegészít-

33. szám

hetõ további szervezetekkel. E célból a tagállamok idõközönként tájékoztatják az Európai Bizottságot minden változásról. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a közbeszerzési szabályok alkalmazásának kötelezettsége független attól, hogy az adott – az irányelvben írt feltételeket kielégítõ – szervezet szerepel-e a listán vagy sem, ugyanis a lista csupán tájékoztató jellegû. Ez fordítva is igaz: amennyiben egy listán szereplõ szervezet már nem felel meg az ún. közjogi szervezet definíciójában foglalt feltételeknek, akkor a továbbiakban nem kell alkalmaznia a közbeszerzési szabályokat, függetlenül attól, hogy neve esetleg továbbra is szerepel a listán. A Javaslat tehát a közösségi jog fent hivatkozott követelményeivel összhangban határozza meg az ún. klasszikus ajánlatkérõi kört. A Javaslatban – elsõsorban a jogbiztonság szempontjára tekintettel – a hatályos szabályozáshoz hasonlóan továbbra is pontosan meghatározásra, felsorolásra kerülnek a Javaslat hatálya alá tartozó szervezetek, szervezettípusok [22. § (1) bekezdés a)–g) pont], de a közösségi joggal való teljes összhang megteremtése és a törvény kijátszásának megelõzése céljából bevezetésre kerülnek átfogó kategóriák is [22. § (1) bekezdés h)–j) pont]. A Javaslat 22. §-ának (1) bekezdésében felsorolt ajánlatkérõi körnek azokat a közbeszerzéseit (árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése), amelyek nem esnek a kivételi körbe és becsült értékük eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat, a IV. fejezet szerinti közbeszerzési eljárási szabályok szerint kell lebonyolítania. A közösségi közbeszerzési irányelvekbõl eredõen azonban ez az eljárási kötelezettség kiterjed más esetekre is: az építési beruházásra vonatkozó 93/37/EGK irányelv 2. cikke ugyanis kimondja, hogy ha az említett egy vagy több ajánlatkérõ több mint ötven százalékban közvetlenül támogatja olyan szervezet meghatározott építési beruházását, amely egyébként nem tartozik az említett ajánlatkérõi körbe, ennek a szervezetnek is alkalmaznia kell a közbeszerzési szabályokat az ilyen támogatásból megvalósított, közösségi értékhatárt elérõ vagy meghaladó értékû beruházása esetében. Ugyanígy rendelkezik a szolgáltatásokra vonatkozó 92/50/EGK irányelv 3. cikkének (3) bekezdése azzal, hogy csak a meghatározott építési beruházásokkal összefüggõ, közösségi értékhatárt elérõ vagy meghaladó értékû szolgáltatások tekintetében írja elõ ezt a kötelezettséget. (A 93/36/EGK irányelv az árubeszerzések tekintetében nem ír elõ ilyen kötelezettséget.) A Javaslat 22. §-a (2) bekezdésének a) pontja tartalmazza az irányelvi rendelkezéseknek teljesen megfelelõ szabályokat azzal, hogy a releváns építési beruházások körét – a 93/37/EGK irányelvvel azonosan – a Javaslat 25. §-ának (2) bekezdése sorolja fel. Ehhez is kapcsolódik a támogatás fogalmának a definiálása a Javaslat 4. §-ának 34. pontjában. A Javaslat hatálya alá tartozik továbbá az a szervezet is, amelynek közösségi értékhatárt elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzését az Európai Unióból származó forrásból támogatják [22. § (2) bekezdés b) pont]. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a Javaslat 241. §-ának b) pontja értelmében a saját jogán ajánlatkérõnek nem minõsülõ szervezet részére bármilyen releváns tárgyú, a nemzeti értékhatárt elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzéshez nyújtott – többségi részt elérõ, közvetlen – hazai költségvetési (illetve EU-forrásból származó) támogatás esetében, a támogatás felhasználásával érintett közbeszerzés megvalósítása érdekében a támogatásban részesített (részesülõ) szervezet közbeszerzési

33. szám


eljárást köteles lefolytatni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 25. § (2) bekezdésén túli építési beruházáshoz vagy szolgáltatásmegrendeléshez, továbbá az árubeszerzéshez nyújtott ilyen támogatás esetében a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérõ értékû közbeszerzésekre megállapított eljárási szabályok (azaz a VI. fejezet szabályai) szerint kell lefolytatni a közbeszerzési eljárást, még akkor is, amennyiben azok becsült értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat; ha azonban az ilyen és egyben a IV. fejezet szerinti tárgyú közbeszerzést EU-forrásból (is) támogatják, és a közbeszerzés értéke eléri a közösségi értékhatárt, a IV. fejezet szerint kell eljárni.

A 23–28. §-hoz E §-ok a Javaslat tárgyi hatályát határozzák meg – a közösségi joggal összhangban – a közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzések tekintetében. A közösségi közbeszerzési irányelvek részletesen meghatározzák azokat a közbeszerzéseket, amelyekre kiterjed a közbeszerzési eljárási kötelezettség. Ennek értelmében a közbeszerzés tárgyai az árubeszerzés, az építési beruházás, az építési koncesszió, illetõleg a szolgáltatás megrendelése. (23. §) Az árubeszerzés alatt minden forgalomképes és birtokba vehetõ ingó dolog beszerzését kell érteni. Az árubeszerzés nemcsak a dolog tulajdonjogának, hanem a használatára, illetõleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történõ – megszerzésére is irányulhat az ajánlatkérõ részérõl. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is (mint szolgáltatást). (24. §) A közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzések tekintetében – a közösségi jogból következõen – csupán az ingó dolog beszerzése minõsül árubeszerzésnek, míg az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetõleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése nem. Ugyanakkor a hatályos szabályozáshoz képest visszalépésnek minõsülne, ha az ingatlannal kapcsolatos fentiekben említett jogok megszerzésére irányuló beszerzéseket a Javaslat kivonná a közbeszerzési törvény hatálya alól. Erre tekintettel a Javaslat értelmében az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetõleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése továbbra is „közbeszerzés-köteles”, azzal azonban, hogy a nemzeti értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzésre vonatkozó eljárási szabályok szerint kell lefolytatni a közbeszerzési eljárást, tekintet nélkül arra, hogy a közbeszerzés értéke esetleg eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt [242. § (2) bekezdés]. A Javaslat az építési beruházás fogalmát a 93/37/EGK irányelv 1. cikkének a), c) pontjával összhangban határozza meg (25. §). E fogalommeghatározás értelmében építési beruházásnak nemcsak valamely építmény kivitelezése vagy az építmény kivitelezése és tervezése minõsül, hanem a Javaslat 1. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése (vagy kivitelezése és tervezése együtt). Az 1. mellékletben szereplõ tevékenységek között vannak olyan tevékenységek, amelyek megrendelése szolgáltatásmegrendelésnek minõsülhetne e jogszabályi rendelkezés hiányában. Továbbá – szintén a közösségi jogból következõen – építési beruházásnak minõsül az ajánlatkérõ által meghatározott követelményeknek megfelelõ építmény bármilyen eszközzel, illetõleg módon történõ kivitelezése is. (Az építmény fogalmát a 4. § 7. pontja határozza meg.)

3625

A 25. § (2) bekezdésében foglalt építési beruházás definíció kizárólag a – 22. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott – támogatásban részesített (részesülõ) szervezetek vonatkozásában irányadó. A Javaslat 26. §-a a hatályos szabályozáshoz képest újdonságot jelent, hiszen – jogharmonizációs kötelezettségünkre is tekintettel – egy új közbeszerzési tárgyat, az építési koncesszió fogalmát határozza meg. Ennek értelmében az építési koncesszió az építési beruházás egy különleges fajtája, amelynek lényege, hogy a beruházó (nyertes ajánlattevõ) az általa megvalósított beruházás ellentételezéseképpen az építmény hasznosítási jogát szerzi meg, vagy hasznosítási jogot és egyben pénzbeli ellenszolgáltatást is kap az ajánlatkérõtõl. (Az építési koncesszióra vonatkozó szabályozás – amely alapvetõen az építési beruházás kategóriájára vonatkozó szabályozást jelenti bizonyos, a Javaslatban részletezett eltérésekkel – megfelelõ jogi kereteket jelenthet a napjainkban elõtérbe került, az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttmûködés – az ún. PPP – egyes formáinak alkalmazásához, és egyben biztosítja is, hogy e PPP-projektek a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozzanak. Természetesen a PPP nem azonosítható teljes mértékben az építési koncesszióval; az állami és a magánszektor közötti együttmûködés más jogi formát, konstrukciót is ölthet.) Az építési beruházás és az építési koncesszió elhatárolását mindig az eset összes körülményére tekintettel lehet elvégezni. Ugyanakkor általánosságban is meghatározhatóak az elhatárolásban szerepet játszó fõbb kritériumok. Egyrészt lényeges körülmény az ellenszolgáltatás természete és az ezzel járó következmények. Amennyiben az ajánlatkérõ által a beruházásért nyújtott ellenszolgáltatás kizárólag pénzbeli ellenszolgáltatás, akkor építési beruházásról van szó. Ahhoz, hogy egy beruházás építési koncessziónak minõsüljön, az ellenszolgáltatásnak nem kizárólag pénzbeli ellenszolgáltatásból kell állnia, hanem – legalább részben – az építmény hasznosítási joga átengedésébõl; vagyis az ellenszolgáltatás ebben az esetben az a bevétel, amelyhez a koncessziós jogosult az építmény üzemeltetésébõl, hasznosításából hozzájut (pl. az adott építményt használók, igénybevevõk által fizetett díjból származó bevétel). Az építési koncessziónak tehát lényegi eleme, hogy a koncessziós jogosult – legalább részben – nem közvetlenül az ajánlatkérõtõl jut jövedelemhez, hanem jogot szerez az adott építmény mûködtetésébõl származó jövedelemre. A hasznosítási jog átengedése egyben azt is jelenti, hogy az építmény hasznosításából, üzemeltetésébõl eredõ kockázatokat is „átengedi” az ajánlatkérõ a koncessziós jogosult részére. Az építési beruházás és az építési koncesszió elhatárolásában a kockázatvállalás kérdése a másik fõ szempont. Amennyiben ugyanis az államnál marad a beruházással járó kockázat és pénzügyi tehervállalás, illetve alapvetõen átvállalja a beruházással járó kockázatokat a magánbefektetõtõl, a konstrukció nem minõsül építési koncessziónak. Az elhatároláshoz, továbbá az építési koncesszióval kapcsolatos egyéb kérdésekhez a gyakorlat számára megfelelõ értelmezési hátteret biztosít az Európai Bizottság – magyar nyelven is közzétételre kerülõ – értelmezõ közleménye a koncesszióról (2000/C 121/02). Az építési koncesszióra vonatkozó részletes szabályokat a 8. cím, a 137–144. § tartalmazza. A Javaslat – a hatályos szabályozással lényegében megegyezõen – határozza meg a szolgáltatásmegrendelés fogalmát (27. §).

3626


A Javaslat rendezi azt a helyzetet, amikor egy szerzõdés több közbeszerzési tárgyat (pl. építési beruházást és szolgáltatásmegrendelést) foglal magában: ilyen esetben a meghatározó értékû közbeszerzési tárgy szerint kell a szerzõdést minõsíteni. Nem lehet tehát kimondani, hogy pl. az építési beruházás vagy a szolgáltatás arányára tekintet nélkül egy közbeszerzés építési beruházásnak vagy szolgáltatásnak minõsül. Továbbá mindig csak az egymással szükségszerûen összefüggõ különbözõ közbeszerzési tárgyakat lehet egy közbeszerzési eljárásban beszerezni [28. § (1) bekezdés, 39. § (4) bekezdés], így pl. egy építési beruházással szükségszerûen együtt nem járó szolgáltatást külön eljárásban kell megversenyeztetni. Az építési koncesszió esetében a hasznosítási joggal járó meghatározott szolgáltatási kötelezettségek (pl. az építmény kezelése, üzemeltetés) azonban együtt járnak e beruházási konstrukcióval (28. §).

A 29. §-hoz A Javaslat a kivételek körét – a hatályos szabályozáshoz képest – szûkíti. A közösségi közbeszerzési irányelvek részletesen meghatározzák azokat a közbeszerzéseket, melyekre kiterjed a közbeszerzési eljárási kötelezettség, valamint azokat az eseteket (beszerzéseket), melyek kivételt jelentenek az irányelvek alkalmazása alól. A kivételeket – az Európai Bíróság számos határozata alapján – mindig megszorítóan kell értelmezni. A hatályos közbeszerzési törvény – jogharmonizációs szempontból – egyik, az Európai Bizottság országjelentéseiben is visszatérõen kifogásolt hiányossága az, hogy az irányelvekhez képest bõvebb kivételi eseteket állapít meg. A Javaslat által szabályozott kivételek már összhangban állnak az irányelvekben foglaltakkal, nem terjeszkednek túl azokhoz képest. Így például a Javaslat nem tartja fenn a hatályos Kbt. 6. §-ának i) pontjában szereplõ kivételt, amely szerint a Kbt. hatálya nem terjed ki a beszerzésre, ha az ezzel kapcsolatos szerzõdést kizárólag más törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján hozott egyéb jogszabályban meghatározott – a Kbt. szerinti eljárástól kizárólag a beszerzés tárgya vagy körülményei miatt indokolt körben eltérõ – feltételek mellett vagy eljárás alapján lehet megkötni. A 29. § (1) bekezdésében megállapított kivételek valamennyi beszerzési tárgy esetében érvényesülõ kivételek (egy eltéréssel), míg a (2) bekezdés a szolgáltatásmegrendelés tekintetében határoz meg kivételeket. Az (1) bekezdés bizonyos pontjaiban meghatározott beszerzések sajátos szabályait – a 404. § (1) bekezdésének h)–j) pontja alapján alkotott – kormányrendelet rendezi. Az atipikus beszerzésekre, a kivételes helyzetekre (például rendkívüli sürgõsség, elõre nem látható helyzetek) mind a közösségi jog, mind a Javaslat megfelelõ megoldásokat ad. Így például ilyen helyzetekben sor kerülhet gyorsított eljárásra (136. §) vagy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásra [125. § (2) bekezdés c) pont].

A 30–34. §-hoz E §-ok a közösségi közbeszerzési értékhatárokat szabályozzák. A Javaslat IV. fejezetének személyi hatálya alá tartozó szervezetek csak akkor kötelesek a IV. fejezet versenyeztetési szabályai szerint eljárni a Javaslat tárgyi hatálya alá tartozó

33. szám

közbeszerzéseik megvalósítása során, amennyiben azok becsült értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat. A közösségi közbeszerzési irányelvek szabályai (pl. a hirdetmények uniós szintû közzététele) is csak azokra a közbeszerzésekre vonatkoznak, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat. Ezen értékhatárok (amelyek elérése szempontjából a közbeszerzés becsült értékét minden esetben a hozzáadott érték adó nélkül kell számítani) alapvetõen közbeszerzési tárgyanként különböznek, de bizonyos esetekben az ajánlatkérõk szerint is. A közösségi jogból következik, hogy az értékhatárok bizonyos esetekben nem euróban kerültek meghatározásra, hanem „SDR-nek megfelelõ euró” fordulat használatával. Ennek indoka az, hogy ezekben az esetekben a WTO Kormánybeszerzési Megállapodása (GPA) által determinált értékhatárokról van szó. Az SDR (Special Drawing Rights – különleges lehívási jogok) a Nemzetközi Valuta Alap által meghatározott nemzetközi elszámolási egység (4. § 32. pont). Az Európai Unió kétévente vizsgálja felül a közösségi értékhatárokat, amelyek euróban és nemzeti valutákban (így forintban is) meghatározott összege az Európai Unió Hivatalos Lapjában – annak „C” sorozatában – kerül közzétételre. A Javaslat szerint az értékhatárokat tájékoztató jelleggel a Közbeszerzések Tanácsa is közzéteszi a Közbeszerzési Értesítõben (34. §).

A 35–40. §-hoz A Javaslat 35–40. §-a arra vonatkozó szabályokat tartalmaz, hogy a közbeszerzés megkezdése elõtt milyen elvek és szabályok figyelembevételével kell kiszámítani a közbeszerzés tárgyának értékét, ezáltal eldönteni, hogy a tervezett szerzõdéskötés a Javaslat tárgyi hatálya alá tartozik-e. Az e §-okban foglalt szabályok alapján kiszámított érték a közbeszerzés becsült értékét jelenti. A közbeszerzés becsült értékét a közbeszerzés tárgyának általános forgalmi adó nélkül számított, a közbeszerzés megkezdésének idõpontjában „legmagasabb” összegû ellenszolgáltatásban (tehát nem a piaci átlagárban, hanem az általában legmagasabb árban) kell meghatározni [35. § (1) bekezdés]. A Javaslat meghatározza a közbeszerzés megkezdésének idõpontját, amely a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmények feladásának idõpontját jelenti (néhány esetkör kivételével), szemben a hatályos szabályozással, amely az eljárást ténylegesen megindító hirdetmény közzétételének idõpontját jelöli meg kezdõ idõpontként. [35. § (2) bekezdés] A közbeszerzés értékének meghatározására vonatkozó rendelkezések szabályai – jóllehet a hatályos Kbt. vonatkozó rendelkezései már nagymértékben összhangban álltak a közösségi jog rendelkezéseivel – a közösségi irányelvek rendelkezéseinek alapulvételével újraszabályozásra kerültek. A 92/50/EGK irányelv 7. cikkének (2)–(7) bekezdése, a 93/36/EGK irányelv 5. cikkének (2)–(6) bekezdése és a 93/37/EGK irányelv 6. cikkének (3)–(5) bekezdése tartalmaznak szabályokat a közbeszerzés értékének számítására. A Javaslat a közbeszerzés becsült értékének számítási módját egyes szerzõdésekkel kapcsolatban külön is meghatározza. Így a 36. § az árubeszerzés becsült értékének számítására ad szabályokat. Tekintettel arra, hogy árubeszerzés alatt nemcsak a dolog tulajdonjogának, hanem a használatára, hasznosítására

33. szám


vonatkozó jognak határozott vagy határozatlan idõre történõ megszerzését is érteni kell, szükséges az ilyen szerzõdések esetén a közbeszerzés becsült értékének egységes számítására irányadó szabályok rögzítése. A 37. § a rendszeresen ismétlõdõ árubeszerzések és szolgáltatásmegrendelések becsült értékének, a 38. § egyes szolgáltatások, illetve erre irányuló szerzõdések becsült értékének, míg a 39. § az építési beruházás becsült értékének megállapításához ad részletszabályokat. A Javaslat 40. §-a – a hatályos szabályozással egyezõen – kimondja a részekre bontás tilalmát. A részekre bontás tilalma a közösségi irányelvekben is megjelenik. A Javaslat tiltja a közbeszerzés értékének részekre bontását olyan céllal, amely a Javaslat versenyeztetési szabályainak megkerülésére, alkalmazásának mellõzésére irányul. Az egybeszámítási kötelezettség szabályai, elvei változatlanok: továbbra is csak az azonos, hasonló típusú, illetve egymással felhasználásukat tekintve közvetlenül összefüggõ közbeszerzési tárgyak (pl. csak árubeszerzés tárgyainak) értékét kell egybeszámítani, és ezen belül is a Javaslat azon árubeszerzések, építési beruházások vagy szolgáltatások értékét rendeli egybeszámítani, amelyekre lehetne egy szerzõdést kötni, mert létezik olyan szerzõdést kötõ fél, amely az összeset képes teljesíteni. Nincs tehát mód valamilyen dolog önkényes tagolása alapján azt állítani, hogy az több beszerzés, és egyiknek az értéke sem éri el az értékhatárt. (Pl. az egy önkormányzat területén levõ utak felújítását indokolatlan lenne földrajzilag tagolni a becsült érték kiszámítása során.) További szempont az, hogy egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt esedékes beszerzések értékének egybeszámítását kell figyelembe venni. Az ismertetett, összesen három feltételnek együttesen kell fennállnia ahhoz, hogy a különbözõ közbeszerzési tárgyak értékét egybe kelljen számítani. A 40. § (3) bekezdése értelmében a fentiek szerint egybeszámított közbeszerzéseket több részben, eljárásban is le lehet bonyolítani, feltéve, hogy az ajánlatkérõ a IV. fejezet szerinti közbeszerzési eljárásokat alkalmazza ezekben az esetekben. A 40. § (4) bekezdése a (2) bekezdés mellõzésének jogkövetkezményérõl szól: ha egy költségvetési évben (vagy tizenkét hónap alatt) közbeszerzési eljárás tartása nélkül megkezdték egyes közbeszerzési tárgyak beszerzését, noha azok együttes értéke miatt alkalmazni kellett volna a törvényt, a hátralevõ részekre akkor is a IV. fejezet szerinti közbeszerzési eljárást kell kiírni, ha azok értéke alacsonyabb, mint a közösségi értékhatár. Ezt az ajánlatkérõnek önként kell megtennie, ha észleli a korábbi helytelen eljárást, de e rendelkezés alkalmazását a Közbeszerzési Döntõbizottság is elrendelheti jogkövetkezményként [340. § (3) bekezdés d) pont]. Ez az utólagos orvoslás azonban nem mentesít a korábbi jogsértés esetleges egyéb jogkövetkezményeitõl. A Javaslat 40. §-ának (4) bekezdését azonban csak azoknak kell alkalmazniuk, akik tudatosan sértették meg a (2) bekezdést, mert már pl. a költségvetési év elején elegendõ forrással rendelkeztek az értékhatárt meghaladó közbeszerzéshez, és tervezték is ilyen mennyiség megrendelését. Az olyan ajánlatkérõk, akik a költségvetési év során pl. kiegészítõ forráshoz jutnak, ami miatt az egész évben beszerzendõ mennyiség már meghaladja az értékhatárt, de az újabb beszerzések értéke önmagában – az elõzõ részlethez hasonlóan – kisebb, mint az értékhatár, nem kötelesek a Javaslat 40. § (4) bekezdése szerint eljárni.

3627

A 41. §-hoz E § a közbeszerzési eljárás fajtáit, továbbá az eljárások közötti kapcsolat alapvetõ szabályait tartalmazza. A közbeszerzési eljárás – a hatályos szabályozással egyezõen – nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet. A nyílt eljárás olyan közbeszerzési eljárás, amelyben valamennyi érdekelt ajánlatot tehet (4. § 26. pont). A meghívásos eljárás olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérõ által – az e törvényben elõírtak szerint – kiválasztottak tehetnek ajánlatot (4. § 23. pont). A tárgyalásos eljárás olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérõ az általa – e törvényben elõírtak szerint – kiválasztott egy vagy több ajánlattevõvel tárgyal a szerzõdés feltételeirõl (4. § 35. pont). Az ún. klasszikus ajánlatkérõi kör fõszabályként nyílt vagy meghívásos eljárást köteles lefolytatni. Tárgyalásos eljárást csak akkor alkalmazhat, amennyiben azt a Javaslat megengedi, vagyis a tárgyalásos eljárás kivételessége továbbra is érvényesül. A Javaslat taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor tárgyalásos eljárásra sor kerülhet [124. § (2) bekezdés; 125. §]. Építési koncesszió esetében azonban az ajánlatkérõ szabadon választhat, hogy a közbeszerzési eljárás melyik fajtája (nyílt, meghívásos, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás) szerint jár el (139. §). Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást azonban csak a Javaslatban meghatározott kivételes esetekben alkalmazhat [139. § (2) bekezdés]. Változást jelent azonban, hogy a Javaslat szerint az ajánlatkérõ – a közösségi irányelvekkel összhangban – szabadon választhat a nyílt és a meghívásos eljárás között. (A hatályos szabályozás szerint meghívásos eljárást kizárólag a Kbt.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén lehet lefolytatni.) A meghívásos eljárás szabályait is némileg újrafogalmazza a Javaslat. A meghívásos eljárás elsõ szakaszában, az ún. részvételi szakaszban a szerzõdés teljesítésére – pénzügyi és gazdasági, valamint mûszaki, illetve szakmai szempontok alapján – alkalmas jelentkezõk kiválasztására kerül sor. A részvételi szakaszban az ajánlatkérõ nem kérhet ajánlatot, a részvételre jelentkezõ pedig nem tehet ajánlatot. A meghívásos eljárás második szakaszában (ún. ajánlattételi szakasz) történik az alkalmasnak minõsített jelentkezõk (a kiválasztott ajánlattevõk) ajánlattételre való felkérése, valamint az ajánlatok érdemi összehasonlítása és a megadott elbírálási szempont alapján történõ értékelése. Az ajánlatkérõ meghatározhatja az ajánlattevõk keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezõk közül legfeljebb a keretszám felsõ határáig terjedõ számú jelentkezõnek küld majd ajánlattételi felhívást. A keretszámot a részvételi felhívásban kell megadni, és annak legalább öt ajánlattevõt kell magában foglalnia. Keretszám meghatározása esetén a részvételi felhívásban meg kell adni az alkalmas jelentkezõk közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felsõ határát meghaladja az alkalmas jelentkezõk száma. (A Javaslat nem tartja fenn a hatályos szabályozás szerinti elõminõsítési eljárást, azonban a meghívásos eljárás, a Javaslat által újraszabályozott formájában „annak helyébe lép”.) A Javaslat továbbá újraszabályozza – a közösségi joggal való maradéktalan összhang megteremtése érdekében – a hirdetmény közzétételével, illetve a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás alkalmazásának esetköreit. A Javaslat fenntartja a hatályos szabályozásnak azt a rendelkezését, amely szerint egy adott közbeszerzési eljárás lefolyta-

3628


tása során nem lehet áttérni egy másfajta eljárásra. Ettõl eltérõ esetkört jelent, ha az ajánlatkérõ az eljárás eredménytelenségét állapítja meg. Ebben az esetben ugyanis az ajánlatkérõ szabadon mérlegelheti, hogy új eljárást indít-e. Amennyiben a közbeszerzést továbbra is meg kívánja valósítani, és így új közbeszerzési eljárás kiírása mellett dönt, ismét az egyes eljárási fajták alkalmazására vonatkozó szabályok szerint kell döntenie arról, hogy milyen eljárási fajtát alkalmaz. Ebben az esetben – amennyiben annak a Javaslatban meghatározott feltételei fennállnak – az ajánlatkérõ tárgyalásos eljárás lefolytatása mellett is dönthet, még akkor is, ha az elõzõ és eredménytelennek nyilvánított közbeszerzési eljárás nyílt eljárás volt, tekintettel arra, hogy ebben az esetben nem egy megindított közbeszerzési eljárás során történõ áttérésrõl van szó, hanem egy új közbeszerzési eljárás megindításáról. A nyílt és a meghívásos eljárás közös jellemzõje, hogy az ajánlatkérõ a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevõ pedig az ajánlatához a Javaslatban meghatározott módon kötve van. Ajánlatkérõnek tehát nincs lehetõsége, hogy változtasson a megadott feltételeken, illetve a meghatározott feltételektõl eltérõ ajánlati elemeket érvényesnek fogadja el. A nyílt és a meghívásos eljárásnak ugyancsak közös jellemzõje, hogy az eljárás során nem lehet tárgyalni. Tekintettel arra, hogy mindhárom eljárási fajta esetén vannak azonos szabályok, a nyílt eljárás keretében meghatározott részletes eljárási rendelkezéseket a meghívásos és a tárgyalásos eljárás során is megfelelõen alkalmazni kell, figyelemmel azonban az egyes eljárási fajták általános (41. §), illetve részletes (4–6. cím) szabályainak a nyílt eljárás rendelkezéseitõl való eltérésére.

A 42–43. §-hoz A közbeszerzések fontos piacot jelentenek a gazdálkodó szervezetek számára. A közbeszerzési eljárásokról eddig tipikusan az eljárást megindító hirdetmények közzététele útján szereztek tudomást az ajánlattevõk, a felhívásból értesültek az ajánlattételi határidõrõl és a feltételekrõl. Fontos tehát, hogy a közbeszerzési eljárásokban ajánlattevõként érdekeltek idejében megfelelõ tájékoztatást kapjanak az adott évre tervezett közbeszerzésekrõl, és így megfelelõ felkészülési idõ álljon rendelkezésükre egy-egy közbeszerzési eljáráson való részvételhez. Az elõzetes összesített tájékoztató intézménye alapvetõen e célt szolgálja. A hatályos Kbt. is ismeri az elõzetes tájékoztató intézményét: az ajánlatkérõ elõzetes összesített tájékoztatót készíthet minden év március hó 31-ig a közbeszerzési értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû, az adott évre tervezett közbeszerzéseirõl. A hatályos szabályok alapján az elõzetes összesítés elkészítése nem kötelezõ. A Javaslat fenntartja az elõzetes tájékoztatás intézményét, azonban a Javaslat 42. §-a alapján nemcsak lehetõség, hanem – a közösségi irányelvekbõl következõen – kötelezettség az elõzetes összesített tájékoztató készítése és közzététele. Az ajánlatkérõ a költségvetési év kezdetét követõen haladéktalanul, de legkésõbb minden év április 15-éig elõzetes összesített tájékoztatót köteles készíteni az adott évre, illetve az elkövetkezõ legfeljebb tizenkét hónapra tervezett összes (a kivételi körbe nem tartozó és a közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó

33. szám

értékû) árubeszerzésérõl és a Javaslat 3. melléklete szerinti szolgáltatásmegrendelésérõl, ha közbeszerzési tárgyanként azok becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 750 000 eurót. Továbbá az ajánlatkérõ úgyszintén elõzetes összesített tájékoztatót köteles készíteni a tervezett építési beruházás lényeges jellemzõirõl, feltételeirõl, ha az építési beruházás becsült értéke eléri vagy meghaladja az 5 millió eurót. A tájékoztatót a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követõen haladéktalanul, de legkésõbb öt munkanapon belül kell elkészíteni. Az elõzetes összesített tájékoztató közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Ha viszont az ajánlatkérõ nem tett közzé elõzetes összesített tájékoztatót, akkor nem indíthatja meg az érintett közbeszerzésre vonatkozó eljárást, kivéve az általa elõre nem látható okból elõállt rendkívüli sürgõsség esetében. A rendkívüli sürgõsséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérõ mulasztásából. (43. §) Az elõzetes összesített tájékoztató közzétételéhez határidõkedvezmény kapcsolódik, az ajánlatkérõ a fõszabályként megállapított határidõk helyett rövidebb határidõket írhat elõ: nyílt eljárásban a minimálisan elõírt ötvenkét nap helyett harminchat napos (rendkívüli sürgõsség esetében kivételesen huszonkét napos) ajánlattételi határidõt [74. § (1)–(2) bekezdés], a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában a minimálisan elõírt negyven nap helyett huszonhat napos ajánlattételi határidõt [122. § (1)–(2) bekezdés]. (A két szakaszból álló eljárások részvételi szakaszában a részvételi határidõ tekintetében nem kapcsolódik határidõ-kedvezmény az elõzetes összesített tájékoztató közzétételéhez.) Az elõzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény – közösségi joggal (2001/78/EK irányelv) összhangban álló – mintáját a 404. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti IM rendelet szabályozza.

A 44–47. §-hoz E §-ok a hirdetmények megküldésének és közzétételének alapvetõ szabályait határozzák meg. A közbeszerzési eljárást megindító ajánlati, illetve részvételi felhívást, valamint az eljárás eredményérõl szóló tájékoztatót, továbbá az elõzetes összesített tájékoztatót az ajánlatkérõ meghatározott minta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni. Ezeket a hirdetménymintákat nem a Javaslat tartalmazza, hanem a Javaslat felhatalmazása [404. § (2) bekezdés a) pont] alapján alkotandó IM rendelet. A közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzésekkel kapcsolatos hirdetményeket (bizonyos kivételekkel) az ajánlatkérõk az Európai Unió közbeszerzési hirdetmény közzétételi rendszerében (azaz az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában, az ún. TED-adatbankban) kötelesek meghirdetni. A hirdetményeket – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala részére kell megküldeni. Az ajánlatkérõknek tehát nem közvetlenül kell a hirdetményeket a Hivatal részére megküldeniük, hanem a Közbeszerzések Tanácsához kell azokat eljuttatniuk, és a Tanács feladata lesz a hirdetményeknek a továbbítása, feladása. A Közbeszerzések Tanácsa az ajánlatkérõ által megküldött hirdetményeket azon-

33. szám


ban – továbbküldés, feladás elõtt – megvizsgálja abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak. A Közbeszerzések Tanácsának „közbeiktatása” nem közösségi jogi követelmény ugyan, de egyrészt ez lehetõséget biztosít a hirdetmények lektorálására, és ezáltal a hirdetmények megfelelõ színvonalára, másrészt a statisztikai adatgyûjtést is elõsegíti, harmadrészt lehetõséget biztosíthatna arra, hogy az Európai Unió felé elektronikus úton történjen a hirdetmények továbbküldése. A hirdetmények közzétételérõl az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatala gondoskodik. A hirdetmények elektronikus úton történõ megküldésére is lehetõség van, sõt ebben az esetben a Hivatal a feladást követõen legkésõbb öt napon belül teszi közzé a hirdetményt, szemben a más módon megküldött hirdetményekkel, amelyeket fõszabályként a feladástól számított legkésõbb tizenkét napon belül tesz közzé. A hirdetményeknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele költségeit, ideértve a különbözõ nyelvi változatok elõállítását is, az Európai Unió viseli. Ugyanakkor e hirdetményeket – tájékoztató jelleggel – a Közbeszerzések Tanácsa is közzéteszi a Közbeszerzési Értesítõben, az ajánlatkérõ pedig más módon is közzéteheti. Az ajánlatkérõ egyébként az Európai Unió hirdetmények közzétételére szolgáló rendszerében olyan hirdetménynek a közzétételét is kérheti, amelyben megadott közbeszerzésre nem vonatkozik az Európai Unió szintjén történõ közzététel kötelezettsége. Az ilyen közzététel azonban nem vonja, nem vonhatja maga után a közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzésekre megállapított eljárási szabályok alkalmazását. A Javaslat tehát lehetõséget biztosít a hirdetmények elektronikus úton történõ megküldésére. Az elektronikus úton történõ megküldés részletezése nem igényel törvényi szintû szabályozást, így azt végrehajtási rendelet fogja meghatározni. A hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait, a hirdetmények ellenõrzésének rendjét és díjának mértékét, befizetését, valamint a Közbeszerzési Értesítõben történõ közzététel rendjét és díjának mértékét, befizetését – a Javaslat 404. §-a (1) bekezdésének a) pontjában szereplõ felhatalmazás alapján alkotott – külön jogszabály (kormányrendelet) határozza meg. Ugyanígy végrehajtási jogszabály határozza meg a hirdetmények mintáját is, de ezt nem kormányrendelet, hanem miniszteri rendelet – a 404. § (2) bekezdésének a) pontja alapján. (A közösségi jog e hirdetményi mintákat is egységesítette, a tagállamoknak a 2001/78/EK bizottsági irányelvben foglaltakkal összhangban kell azokat szabályozni. Erre tekintettel ez az ún. hirdetményminta irányelv képezi majd alapját az IM rendeletnek is.)

A 48. §-hoz A 3. cím (48–99. §) a nyílt eljárás menetét szabályozza az ún. klasszikus ajánlatkérõ szervezetek közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzései tekintetében. A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul. A Javaslat – a hatályos szabályozástól [a Kbt. 32. § (2) bekezdésétõl] eltérõen – nem mondja ki, hogy az ajánlatkérõ akkor indíthatja meg a közbeszerzésre irányuló eljárást, ha rendelkezik a szerzõdés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés idõpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll. Ennek oka, hogy az államháztartási

3629

alrendszerekbe tartozó szervezetek (így mindenekelõtt a központi költségvetési szervek) harmadik személyekkel szembeni kötelezettségvállalásának rendjét (annak közjogi elõfeltételeit) nem a közbeszerzési törvényben, hanem az ezen szervezetek mûködési rendjét szabályozó törvényben (az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a továbbiakban: Áht.) kell meghatározni. Abban az esetben, ha az adott költségvetési szervezet harmadik személyek irányában történõ kötelezettségvállalásának elõfeltételei teljesültek (pl. az Áht. 12/A. §-ában foglaltak), a szervezet jogosult a közbeszerzési eljárás megindítására. Nincs szükség a jogosultság gyakorlását további, a közbeszerzési törvényben kimondásra kerülõ feltételhez kötni. Ezzel összefüggésben a Javaslat 405. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezi az Áht. 98. §-ának (7) bekezdését is. Másfelõl azt is hangsúlyozni kell, hogy a közbeszerzési törvény nem korlátozza a jóhiszemû harmadik személyek azon, a Ptk. 37. §-ának elõírásán alapuló jogát, hogy a költségvetési szervtõl a megkötött (adott esetben a kötelezettségvállalás Áht.-ban elõírt közjogi rendjébe ütközõ módon megkötött) szerzõdésbõl eredõ követelését érvényesítse, még akkor is, ha az a költségvetési szerv költségvetését meghaladja. A Javaslat azt is egyértelmûvé teszi, hogy az a szervezet, amely támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, a közbeszerzési eljárást megindító ajánlati felhívást már a támogatási igényre vonatkozó döntés meghozatala elõtt is közzéteheti. A Javaslat e rendelkezésen keresztül kívánja biztosítani, hogy már a támogatás elnyerése elõtt a Javaslat versenyeztetési szabályai alapján tudjon eljárni az a szervezet, amely támogatási igényét már benyújtotta vagy támogatási igényt fog benyújtani. A Javaslat ebben az esetben a Javaslat egyes rendelkezéseihez képest speciális szabályokat is megállapít.

A 49–53. §-hoz A nyílt eljárást megindító ajánlati felhívás tartalmát az ajánlatkérõ e §-ok rendelkezései és a végrehajtási rendeletben meghatározott minta szerint köteles elkészíteni. A 49. § kettõs követelményt támaszt az ajánlatkérõvel szemben az ajánlati felhívás tartalmának kialakításával kapcsolatban: az ajánlati felhívást úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján egyrészt az ajánlattevõk megfelelõ ajánlatot tudjanak tenni, másrészt egyenlõ esélyük legyen az ajánlattételben. Az ajánlati felhívás egyes kötelezõ és lehetséges tartalmi elemeirõl a Javaslat külön is rendelkezik. A Javaslat 50–53. §-a körében: az ajánlati felhívásban az ajánlatkérõ köteles meghatározni a közbeszerzés tárgyát, illetõleg mennyiségét [50. § (1) bekezdés], a többváltozatú (alternatív) ajánlattétel lehetõségének biztosítását vagy kizárását [51. § (1), (3) bekezdés], az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit [53. § (1) bekezdés], az eredményhirdetés idõpontját és a szerzõdéskötés tervezett idõpontját [53. § (3) bekezdés]. A Javaslat továbbá egyéb helyeken is tartalmaz elõírásokat az ajánlati felhívás kötelezõ tartalmára vonatkozóan (pl. dokumentáció beszerzése, bírálati szempontok, kizáró okok, alkalmasság). A Javaslat több olyan rendelkezést is tartalmaz, mely az ajánlatkérõ döntésétõl teszi függõvé az egyes kérdésekrõl való rendelkezést az ajánlati felhívásban (pl. értékelemzés alkalmazása, konzultáció, közbeszerzési mûszaki leírás, ajánlati biztosíték).

3630


A Javaslat 50. §-ának (1)–(2) bekezdése egyértelmûvé teszi, hogy az ajánlati felhívásban – a hirdetményi mintával összhangban – az ajánlatkérõ köteles meghatározni a közbeszerzés tárgyát, illetve mennyiségét. A hatályos Kbt. alapján is lehetõsége van azonban az ajánlatkérõnek arra, hogy a közbeszerzés mennyiségét úgy határozza meg, hogy az ajánlati felhívásban a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mértéket közli, és kiköti az ettõl – a szerzõdéskötés során – való eltérés lehetõségét, elõírva az eltérés százalékos mértékét. A Javaslat a hatályos Kbt. hivatkozott szabályát kiigazítja és továbbfejleszti. A Javaslat továbbra is lehetõséget biztosít arra, hogy az ajánlatkérõ a fenti módon határozza meg a közbeszerzés mennyiségét, azonban változást jelent, hogy az ajánlatkérõ nemcsak a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget közölheti, hanem a közbeszerzés legalacsonyabb vagy legmagasabb értékét is. További változást jelent a hatályos szabályokhoz képest, hogy az ajánlatkérõnek a szerzõdéskötés során megmarad a mozgástere, vagyis a szerzõdésben a mennyiség százalékos eltéréssel is meghatározható. A hatályos szabályok alapján az ajánlatkérõ mozgástere csak a szerzõdéskötés idõpontjáig áll fenn, vagyis a szerzõdés megkötésének idõpontjáig döntenie kell a pontos mennyiségrõl. Ez az új rendelkezés a keretszerzõdés lényegét jeleníti meg a Javaslatban, anélkül azonban, hogy definiálná azt. A Javaslat – a hatályos szabályozáshoz képest – szintén változást eredményez a többváltozatú (alternatív) ajánlattétel tárgykörében, figyelemmel a közösségi jogi követelményekre (51. §). A Javaslat 52. §-a – közösségi jogi követelményként is – továbbra is biztosítja a közös ajánlattétel lehetõségét. Így több ajánlattevõ közösen is tehet ajánlatot. Az ajánlatkérõ – az ajánlati felhívásban meghatározva – a közös ajánlattevõ nyertesektõl megkövetelheti gazdasági társaság (illetve meghatározott jogi személy) létrehozását, ha az a szerzõdés teljesítése érdekében indokolt. A közös ajánlat megtételének feltételeként gazdasági társaság létrehozása azonban nem határozható meg, hiszen a megfelelõ teljesítés érdekében csak a nyertes együttes ajánlattevõkkel szemben indokolt ezen követelmény érvényesítése. A gazdasági társaság létrehozásával kapcsolatos mulasztás lehetséges jogkövetkezményét, a szerzõdés ajánlatkérõ részérõl történõ felmondását a 306. § (1) bekezdése tartalmazza.

Az 54–55. §-hoz Az ajánlatkérõ – elsõsorban a megfelelõ ajánlattétel elõsegítése érdekében – az ajánlati felhívás mellett dokumentációt is köteles készíteni, tekintettel arra, hogy az ajánlati felhívás keretében nem mindig lehet meghatározni az ajánlattételhez szükséges részleteket, illetve a részletes szerzõdési feltételeket. A hatályos szabályozással ellentétben, amely szerint az ajánlatkérõnek csupán lehetõsége, de nem kötelezettsége a dokumentáció készítése, a Javaslat a dokumentáció készítését kötelezõvé teszi. Ezzel összefüggésben a Javaslat azt is elõírja, hogy az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is. Az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban elõírhatja, hogy a dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. A dokumentáció kötelezõ tartalma tekintetében a Javaslat több rendelkezése is irányadó. Az 54. § (1) bekezdése értelmé-

33. szám

ben a dokumentáció részét kell hogy képezzék a részletes szerzõdési feltételek vagy a szerzõdéstervezet. Az 55. § szintén tartalmaz a dokumentáció kötelezõ tartalmával kapcsolatos rendelkezést építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén. Az 58. § kimondja, hogy az ajánlatkérõ a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes közbeszerzési mûszaki leírást az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni. Mindezen túl természetesen további, az ajánlattétel szempontjából fontos információt is tartalmazhat a dokumentáció [lásd pl. a következõket: 51. § (3) bekezdés, 57. § (5) bekezdés, 69. § (5) bekezdés, 79. § (3) bekezdés, 83. § (1) bekezdés]. Amennyiben esetleg az ajánlati felhívás és a dokumentáció között ellentmondás mutatkozik – mint ahogyan az a gyakorlatban nemegyszer elõfordult –, a Közbeszerzési Döntõbizottság által alkalmazott joggyakorlat szerint az ajánlati felhívás az irányadó. A Javaslat meghatározza a dokumentáció rendelkezésre állásának határidejét is: az ajánlatkérõ köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi határidõ lejártáig rendelkezésre álljon. Ezzel megakadályozható, hogy az ajánlatkérõ a dokumentáció rendelkezésre állását indokolatlanul rövid idõben állapítsa meg, az ajánlattevõk esélyegyenlõségét (illetve a közbeszerzési eljárás eredményességét) veszélyeztetve. Ha a dokumentáció megküldését kérik, az ajánlatkérõ vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétõl számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve hogy ésszerû idõben kérték, illetõleg annak ellenértékét megfizették. Az Európai Bizottság véleményére is figyelemmel nem ésszerû idõben való megkérés az, ha az ajánlattételi határidõ lejárta elõtt egy nappal kérik a dokumentációt, hiszen a megküldésre két munkanap áll rendelkezésre, viszont ha pl. három munkanappal korábban kérik, azt nem lehet megtagadni. A Javaslat a dokumentáció ellenértékének meghatározásához szempontokat ír elõ annak érdekében, hogy az ajánlatkérõk ne állapíthassák meg indokolatlanul magas összegben azt, sértve ezzel az ajánlattevõk esélyegyenlõségét (és egyben emelve a közbeszerzések során kért ellenérték összegét). Ennek érdekében a Javaslat elõírja, hogy a dokumentációért csak az annak elõállításával és az ajánlattevõk részére történõ rendelkezésre bocsátásával kapcsolatosan ténylegesen felmerült költségnek megfelelõ összeget lehet kérni. Ezt természetesen úgy kell érteni, hogy ha több példányt állítottak elõ, az adott példányra jutó költséget kell számítani. Csak a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költségeket lehet figyelembe venni az ellenérték kiszámításánál. Ha pl. a dokumentáció részét képezik az építési tervek, a tervezési költségeket nem lehet beleszámítani a dokumentáció ellenértékébe, hiszen az épületet akkor is meg kellett volna tervezni, ha nem tartanának közbeszerzési eljárást. Mindez persze nem zárja ki a dokumentáció ingyenesen történõ rendelkezésre bocsátásának lehetõségét. A Javaslat az 54. §-ban helyezi el a dokumentáció ellenértékének visszafizetésére (és a dokumentáció visszaadására) vonatkozó szabályokat; a visszafizetésre tíznapos határidõt ír elõ, amelyet a visszafizetésre okot adó körülmény bekövetkezésétõl kell számítani. Az 55. § a dokumentáció kötelezõ tartalmával kapcsolatos rendelkezést tartalmaz építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén. A rendelkezés közösségi jogi követelmény, a 92/50/EGK irányelv 28. cikkének (1) bekezdésében, illetve a

33. szám


93/37/EGK irányelv 23. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezés hazai jogba történõ átültetésére irányul. Ennek értelmében az ajánlatkérõ köteles a dokumentációban megadni azoknak a szervezeteknek (hatóságnak) a nevét és címét (elérhetõségét), amelyektõl az ajánlattevõ megfelelõ tájékoztatást kaphat a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekrõl, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerzõdés teljesítése során meg kell felelni. Ilyen szervezet tipikusan az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség. A 404. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján megalkotásra kerülõ végrehajtási rendelet részletezi az 55. §-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettség teljesítésének eljárási szabályait és díjazását. Ez a rendelkezés – különösen a nem belföldi ajánlattevõk esetében – elõsegítheti a megfelelõ ajánlattételt.

Az 56. §-hoz A közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatásának elõfeltétele, hogy az ajánlattevõk – a megfelelõ, megalapozott ajánlat elkészítéséhez szükséges – minden lényeges információval rendelkezzenek. Tekintettel arra, hogy a nyílt eljárás során az ajánlatkérõ és az ajánlattevõk egymással nem tárgyalhatnak [41. § (2) bekezdés], a Javaslat lehetõséget biztosít arra, hogy az ajánlattevõ – a megfelelõ ajánlattétel érdekében – kiegészítõ, értelmezõ jellegû tájékoztatást kérjen írásban az ajánlatkérõtõl vagy az általa meghatározott szervezettõl az ajánlattételi határidõ lejárta elõtt legkésõbb tíz nappal. A kiegészítõ tájékoztatás az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak értelmezésére irányulhat. A tájékoztatás azonban nem eredményezheti az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását. A kiegészítõ tájékoztatás kérése, illetve megadása során is az ajánlattevõk esélyegyenlõségét biztosítva kell eljárni. Ennek az elvnek kell érvényesülnie akkor is, amikor az ajánlatkérõ meghatározza a tájékoztatás nyújtásának módját. Ezzel kapcsolatban a Javaslat azt a kötelezettséget támasztja az ajánlatkérõvel szemben, hogy a tájékoztatás teljes tartalmát az ajánlattevõk számára hozzáférhetõvé köteles tenni, illetõleg köteles megküldeni. Új eleme a Javaslatnak, hogy külön is nevesíti a konzultációt, mint a kiegészítõ tájékoztatás egyik formáját. E lehetõség alkalmazása esetén az ajánlati felhívásban kell megadni a konzultáció idõpontját és helyét. A konzultációról jegyzõkönyvet kell készíteni, amelyet a konzultáció napjától számított öt napon belül meg kell küldeni a konzultáción részt vevõ ajánlattevõknek, valamint az ajánlattevõk számára egyben hozzáférhetõvé kell tenni. A kiegészítõ tájékoztatásra vonatkozó szabályai a Javaslatnak a konzultációra is alkalmazandóak, mivel az az ilyen tájékoztatás egyik formája. A Javaslat határidõt ír elõ a kiegészítõ tájékoztatás megadására: ennek értelmében a kiegészítõ tájékoztatást az ajánlattételi határidõ lejárta elõtt legkésõbb hat nappal kell megadni. Ez a határidõ természetesen vonatkozik arra az esetre is, amennyiben az ajánlatkérõ konzultáció formájában nyújt kiegészítõ tájékoztatást. A hatnapos határidõ a közösségi irányelvekbõl következik [92/50/EGK irányelv 18. cikk (4) bekezdés, 93/36/EGK irányelv 10. cikk (3) bekezdés, 93/37/EGK irányelv 12. cikk (4) bekezdés].

3631

Az 57. §-hoz A Javaslat szerint az ajánlatok elbírálása kétféle szempont szerint történhet: vagy a legalacsonyabb összegû ellenszolgáltatás vagy az összességében legelõnyösebb ajánlat szempontja szerint. Az ajánlatkérõ a közbeszerzési eljárás megindítása elõtt szabad mérlegelése alapján dönthet arról, hogy a két lehetséges bírálati szempont közül melyiket választja. A Javaslat azonban – a közbeszerzési eljárások átláthatóságának és kiszámíthatóságának biztosítása érdekében – megköveteli, hogy az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban „elõre” határozza meg az ajánlatok bírálati szempontját, továbbá ugyancsak az ajánlati felhívásban ismertesse meg a „pályázókat” az elbírálás teljes szempontrendszerével. Ha az ajánlatkérõ az összességében legelõnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlati felhívásban köteles meghatározni a részszempontokat, a részszempontok súlyszámát, köteles közölni a tartalmi elemek értékelése során adható pontszám alsó és felsõ határát, továbbá a részszempontok ponthatárok közötti értékelési módszerét. A módszer megadása történhet matematikai képlettel, de leíró módon is. A módszer részletes ismertetése egyébként a dokumentációban is megadható. A Javaslat a Közbeszerzések Tanácsa számára kötelezettségként írja elõ, hogy e módszerekrõl, továbbá általában az ajánlatok elbírálásáról ajánlást készítsen. A (4) bekezdés követelményeket állapít meg – az összességében legelõnyösebb ajánlat elbírálási szempontjának alkalmazása esetén – a részszempontok tekintetében. Tekintettel arra is, hogy sokféle beszerzési tárgy (szerzõdés) tartozik a Javaslat tárgyi hatálya alá, a (4) bekezdés ötféle együttes követelményt támaszt a részszempontok ajánlatkérõ általi megfelelõ meghatározásához. A hatályos szabályozáshoz képest külön is kiemelendõ, hogy a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhetõ tényezõkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetve a szerzõdés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk. (Ezen követelményeknek való megfelelést a Közbeszerzési Döntõbizottság, illetve a bíróság értékelheti a jogorvoslati eljárásokban.) Az összességében legelõnyösebb ajánlat elbírálási szempontjának szabályozásakor figyelembevételre kerültek a közösségi közbeszerzési irányelvekben (92/50/EGK irányelv 36. cikk, 93/36/EGK irányelv 26. cikk, 93/37/EGK irányelv 30. cikk) foglaltak is. Ezek szerint, ha az összességében legelõnyösebb (gazdaságilag a legelõnyösebb) ajánlat elbírálási szempontját választva értékel az ajánlatkérõ, meg kell határoznia az összes értékelésre kerülõ részszempontot, amelyeket az irányelvek nem taxatív módon sorolnak fel, csupán példálózó jelleggel, így például: ár, teljesítési határidõ, folyó (üzemben tartási) költségek, költséghatékonyság, jövedelmezõség, minõség, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, mûszaki érték, teljesítés utáni szolgáltatások, mûszaki segítségnyújtás, alkatrészekre vonatkozó vállalás. (Ugyanakkor az egyes irányelvek nem teljesen azonosan példálóznak.)

Az 58. §-hoz Az ajánlatkérõ a megfelelõ ajánlattétel érdekében köteles – a közbeszerzés tárgyának jellegétõl is függõen – a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes mûszaki leírást adni. A közbeszerzési mûszaki leírás azoknak a mûszaki elõírásoknak az összessége, amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzõket, és amely lényegében az ajánlat-

3632


kérõnek a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos elvárásait tartalmazza. A mûszaki elõírások tartalmazzák a minõségre, a teljesítményre, a biztonságra és a méretekre vonatkozó jellemzõk meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a minõségbiztosításra, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre vonatkozó követelményeket. Építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében a mûszaki elõírásoknak tartalmazniuk kell továbbá a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenõrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb mûszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérõnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel elõírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal (4. § 15. pont). A Javaslat a közbeszerzési mûszaki leírásra vonatkozó szabályokat – a 92/50/EGK irányelv 14. cikkével, a 93/36/EGK irányelv 8. cikkével és a 93/37/EGK irányelv 10. cikkével összhangban – újraszabályozza. A közbeszerzési mûszaki leírást az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban kell megadni. A közbeszerzési mûszaki leírást – a közösségi joggal összeegyeztethetõ kötelezõ mûszaki szabályok sérelme nélkül – az európai szabványokat közzétevõ nemzeti szabványokra, európai mûszaki tanúsítványokra vagy közös mûszaki leírásokra hivatkozással kell meghatározni. Ettõl az ajánlatkérõ csak a Javaslatban meghatározott esetekben térhet el. A közbeszerzési mûszaki leírás meghatározásának módjára vonatkozó fõszabálytól való eltérés esetén az ajánlatkérõ köteles megadni az eltérés alapjául szolgáló indokokat, továbbá ezen indokokat írásban minden esetben dokumentálnia kell, illetve kérésre az Európai Bizottságnak, valamint az Európai Unió tagállamainak – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – meg kell adnia. Az említett szabványok, európai mûszaki tanúsítványok vagy közös mûszaki leírások hiányában a közbeszerzési mûszaki leírást a – mûszaki harmonizációról szóló európai közösségi irányelvekben foglalt alapvetõ követelményekkel összeegyeztethetõnek elismert – nemzeti mûszaki leírásokra történõ hivatkozással kell meghatározni; meg lehet határozni az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint az áruk felhasználására vonatkozó nemzeti mûszaki leírásokra történõ hivatkozással, és végül meg lehet határozni egyéb hivatkozással, a következõ rangsor szerint: nemzetközi szabványokat közzétevõ nemzeti szabványok, egyéb nemzeti szabványok és nemzeti mûszaki tanúsítványok, bármely egyéb szabvány. Az európai szabvány fogalmát a 4. § 5. pontja, az európai mûszaki tanúsítvány fogalmát a 4. § 4. pontja, a közös mûszaki leírás fogalmát a 4. § 17. pontja, a nemzeti szabvány fogalmát a 4. § 24. pontja, a szabvány fogalmát pedig a 4. § 33. pontja határozza meg. A Javaslat – a közösségi joggal összhangban – továbbra is tiltja a közbeszerzési mûszaki leírás diszkriminatív módon történõ meghatározását.

Az 59. §-hoz A Javaslat – a hatályos szabályozással egyezõen – nem teszi kötelezõvé az ajánlati biztosíték kikötését. Ha az ajánlatkérõ ajánlati biztosítékhoz köti az eljárásban való részvételt, errõl az

33. szám

ajánlati felhívásban kell rendelkeznie. Az ajánlati felhívásban emellett meg kell határozni a biztosíték rendelkezésre bocsátásának legkésõbbi idõpontját, mértékét (pénzösszeg befizetése esetére), a befizetés helyét, illetõleg az ajánlatkérõ bankszámlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját. Az ajánlattevõnek kell – ajánlata érvényességének egyik feltételeként [88. § (1) bekezdés b) pont] – igazolnia, hogy a biztosítékot az ajánlatkérõ rendelkezésére bocsátotta. A biztosíték teljesíthetõ az elõírt pénzösszegnek az ajánlatkérõ bankszámlájára történõ befizetésével, bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerzõdés alapján kiállított – készfizetõ kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel. Az ajánlattevõ jogosult választani a biztosíték teljesítésének említett módjai közül. Az ajánlattétel biztosítékhoz való kötése azt a célt szolgálhatja, hogy csak komoly szándékú ajánlattevõk vegyenek részt az eljárásban. Az ajánlatkérõ számára szolgáló biztosítékot ugyanis az ajánlattevõ elveszíti, ha ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerzõdés megkötése az érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg. Az ajánlati biztosíték mértéke nem állapítható meg oly módon, hogy az ajánlattevõk indokolatlan és hátrányos megkülönböztetését okozza. Annak érdekében, hogy az ajánlatkérõk az ajánlati biztosíték összegét ne határozhassák meg – az ajánlattevõk esélyegyenlõségét sértõ módon – túlzott mértékben, a (3) bekezdés elõírja, hogy a biztosíték mértékének kiszámításakor azt kell szem elõtt tartani, mekkora anyagi hátrány keletkezne az ajánlatkérõnél, ha az ajánlattevõ visszavonná ajánlatát vagy nyertessége ellenére nem kötne szerzõdést, ugyanis az ajánlati biztosíték funkciója ezeknek az eseteknek az orvoslása. A § rendezi továbbá az ajánlati biztosíték visszafizetésének, illetve kétszeres összege visszafizetésének szabályait, valamint tartalmazza a biztosíték, illetõleg a kétszeres összeg visszafizetésének határidejét is, amelyet a visszafizetésre okot adó körülmény bekövetkezésétõl kell számítani.

A 60–64. §-hoz A Javaslat – a közösségi irányelvekkel összhangban – továbbfejleszti az ún. kizáró okok körét, vagyis azokat a tényeket, körülményeket, amelyek fennállása esetén az ajánlattevõ, illetve az alvállalkozó nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban, tehát ki van zárva az ajánlattételbõl. A kizárás alapja a szerzõdésszegés veszélye, illetve szankciós jellegû. A Javaslat fenntartja a hatályos szabályozásban a kizáró okokkal kapcsolatban érvényesített elvet: továbbra is vannak olyan kizáró okok, amelyek miatt az ajánlatkérõ köteles a törvény erejénél fogva kizárni az ajánlattevõt a közbeszerzési eljárásból (kötelezõ kizáró okok) [60. § (1) bekezdés a)–f) pontok, 62. §], és vannak olyan kizáró okok, amelyek miatt az ajánlatkérõ nem köteles a törvény erejénél fogva kizárni az ajánlatkérõt, hanem mérlegelheti, hogy azokat kizáró okként érvényesíti-e az adott közbeszerzési eljárásban, feltéve hogy e kizáró okokat az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban külön elõírja (lehetséges kizáró okok) [61. § (1)–(2) bekezdés]. Továbbra is a törvény erejénél fogva nem vehet részt a közbeszerzési eljárásokban az az ajánlattevõ, aki csõd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll, akinek egy évnél régebben lejárt – a 60. § (1) bekezdés e) pontjában nevesített –

33. szám


köztartozása van, illetve aki korábbi közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták, vagy a hamis adatszolgáltatás tényét jogerõsen a Közbeszerzési Döntõbizottság vagy a bíróság megállapította [60. § (1) bekezdés a), e), f) pontok]. Új – a törvény erejénél fogva beálló – kizáró ok, – ha az ajánlattevõ (alvállalkozó) tevékenységét felfüggesztette vagy tevékenységét felfüggesztették [60. § (1) bekezdés b) pont], – ha az ajánlattevõ (alvállalkozó) gazdasági, illetõleg szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerõs bírósági ítéletben megállapított bûncselekményt követett el, amíg a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alól nem mentesült; illetõleg akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetõjogi intézkedésekrõl szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdésének b), illetõleg f) pontja alapján a bíróság jogerõs ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt [b) pont: az eltiltás ideje alatt a jogi személy nem vehet részt közbeszerzési eljárásban; f) pont: az eltiltás ideje alatt a jogi személy nem folytathat egyéb olyan tevékenységet, amelynek gyakorlásától a bíróság eltiltotta], illetõleg ha az ajánlattevõ tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerõsen korlátozta [60. § (1) bekezdés c) pont]. Ugyancsak a törvény erejénél fogva beálló kizáró ok a közbeszerzési eljárásokban való részvételtõl történõ jogerõs eltiltás hatálya alatt állás [60. § (1) bekezdés d) pont]. A 60. §-beli kötelezõ kizáró okok nemcsak az ajánlattevõk, hanem az alvállalkozók tekintetében is érvényesülnek, függetlenül attól, hogy az ajánlattevõ a közbeszerzés értékéhez viszonyítva milyen mértékben kívánja az alvállalkozót igénybe venni. A hatályos szabályozáshoz képest szintén új kizáró okok a 62. § (1) bekezdésben foglaltak, melyek az adott közbeszerzési eljárás során következhetnek be, illetve az (1) bekezdés a) pontja esetében a Javaslat szerinti tényeket az ajánlatkérõnek kell bizonyítania. A 62. § szerinti kizáró okok továbbá az alvállalkozókra – és azon belül is csak a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra – abban az esetben vonatkozhatnak, ha az ajánlatkérõ az ajánlati vagy a részvételi felhívásban elõírta az ilyen alvállalkozók megjelölését az ajánlatban [71. § (1) bekezdés b) pont]. A lehetséges kizáró okokat a Javaslat szintén továbbfejleszti, és egyben a hatályos szabályozáshoz képest a következõkkel bõvítette ki a lehetséges kizáró okok körét: az ajánlatkérõ kizárhatja az ajánlattevõt (alvállalkozót), ha a letelepedése szerinti ország nyilvántartásában nincs bejegyezve [61. § (1) bekezdés d) pont], továbbá ha a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerinti országban elõírt engedéllyel, jogosítvánnyal, illetõleg elõírt szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik [61. § (1) bekezdés e) pont]. A lehetséges kizáró okokat nemcsak az ajánlattevõvel, hanem az alvállalkozójával szemben is elõ lehet írni, azonban a 61. § (1) bekezdés a)–c) pontok esetében kizárólag a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóval szemben. A 61. § (3) bekezdésében foglalt szabály közösségi jogi követelmény, amely következik a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvébõl, és amelyet külön nevesít a 92/50/EGK irányelv.

3633

Az ajánlattevõnek és – amennyiben azt az ajánlatkérõ elõírta – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának az ajánlatban kell igazolnia, illetve írásbeli nyilatkozatot tennie arról, hogy nem esik a kizáró okok hatálya alá. Tekintettel arra, hogy közbeszerzési piacunkat az Európai Unióhoz való csatlakozással meg kell nyitnunk többek között az Európai Unióban letelepedett vállalkozások elõtt is, számítani kell arra, hogy a közbeszerzési eljárásokban ajánlattevõként (alvállalkozóként) a hazai vállalkozások mellett az elõbbi vállalkozások is megjelenhetnek. Természetesen ezen ajánlattevõknek (alvállalkozóknak) is igazolniuk kell, hogy nem tartoznak a kizáró okok hatálya alá. A Javaslat – a közösségi jognak megfelelõen – írja elõ, hogy milyen igazolásokat és nyilatkozatokat köteles az ajánlatkérõ elfogadni [63. § (1)–(2) bekezdés]. A 63. § (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásában nem elég ún. egyszerû nyilatkozat csatolása. A 63. §-hoz szorosan kapcsolódik a 71. § (3) bekezdése is. A Javaslat 64. §-ának (1) bekezdése alapján – a jogalkalmazás elõsegítése érdekében – a Közbeszerzések Tanácsa tájékoztatót ad ki a 63. § (2)–(3) bekezdésében hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról. A 63. § (4) bekezdése pedig arra az esetre ad szabályt, ha a 60. § (1) bekezdésének e) pontja vagy a 61. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó új közteher kerül bevezetésre. Tekintve, hogy egy éven keresztül kizárt, hogy bármely ajánlattevõnek egy évnél régebben lejárt ilyen köztartozása legyen, csak azokban az eljárásokban kell az ilyen köztartozásról igazolást csatolni, amelyekben az eredményhirdetésre legalább egy évvel azt követõen kerül sor, hogy a köztartozásról szóló rendelkezés hatályba lépett. Ez nem mindig azonos azzal az idõponttal, amikor a közteher elõírásával kapcsolatos teljes jogszabály hatályba lépett, hiszen elõfordulhat, hogy a közterhet megállapító rendelkezés csak késõbb lép hatályba. A Javaslat a kizáró okokkal kapcsolatban az ajánlati felhívás kötelezõ tartalmi elemeire vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket [60. § (3) bekezdés, 62. § (2) bekezdés].

A 65–69. §-hoz A közbeszerzési eljárásokban fontos érdek fûzõdik ahhoz, hogy az ajánlattevõk – illetve amennyiben a Javaslat 71. § (4) bekezdése alapján az ajánlatkérõ elõírja, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók – igazolják, hogy valóban képesek a szerzõdés teljesítésére, valamint hogy az ajánlatkérõ kizárólag az alkalmassági feltételeknek is megfelelõ ajánlattevõvel kössön szerzõdést. Az ajánlatkérõ köteles az ajánlattevõk alkalmasságáról meggyõzõdni. Az ajánlatkérõ – a hatályos szabályozással egyezõen – továbbra is az ajánlati felhívásban köteles meghatározni azokat a feltételeket és igazolásukat, amelyek alapján megítéli az ajánlattevõnek, illetve a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerzõdés teljesítésére vonatkozó pénzügyi és gazdasági, valamint mûszaki, illetõleg szakmai alkalmasságát. A Javaslat továbbra is taxatív módon sorolja fel a szerzõdés teljesítéséhez szükséges alkalmasság igazolásának különbözõ módjait, és az ajánlatkérõ kizárólag ezek közül írhat elõ egy vagy több igazolási módot az ajánlati felhívásban [65. § (1) bekezdés; 69. § (1) bekezdés].

3634


A Javaslatban – a hatályos szabályokhoz képest – differenciálásra kerültek az alkalmassági szempontok. A 66. § a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolási módjait, a 67. § a mûszaki, illetve szakmai alkalmasság igazolásának módjait rendezi. Ez utóbbi § közbeszerzési tárgyanként differenciáltan szabályozza az alkalmasság kérdéskörét, jobban igazodva az egyes közbeszerzési tárgyak esetében érvényesülõ sajátosságokhoz. A Javaslat a közösségi irányelvek rendelkezéseit veszi alapul, amelyek ebben a kérdésben kimerítõ felsorolást tartalmaznak, és amelyektõl nem lehet eltérni (92/50/EGK irányelv 31–32. cikk, 93/36/EGK irányelv 22–23. cikk, 93/37/EGK irányelv 26–27. cikk). Úgyszintén a közösségi joggal összhangban kerültek kialakításra a 68. §-ban szabályozott, igazolással kapcsolatos rendelkezések. Az ajánlati felhívásban a Javaslat szerint meg kell határozni azt is, hogy a 66. §-ban és a 67. §-ban foglaltakkal összefüggõ mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékû fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérõ alkalmasnak minõsítse az ajánlattevõt (az említett alvállalkozót) a szerzõdés teljesítésére [69. § (2) bekezdés]. Ennek meghatározása során az ajánlatkérõnek valamennyi, a Javaslat fenti rendelkezései alapján elõírt igazolási módhoz hozzá kell rendelnie az alkalmasságot kizáró feltételeket. Az alkalmassági és az alkalmasságot kizáró feltételek meghatározásakor az ajánlatkérõnek figyelemmel kell lennie a 69. § (3) bekezdésében foglaltakra is, így az alkalmassággal kapcsolatban elõírt adatok és tények kérését a közbeszerzés tárgyára kell korlátozni, míg az alkalmasságot kizáró szempontokat a szerzõdés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékkel összhangban lehet elõírni. Az alkalmassági és az alkalmasságot kizáró feltételeknek egyértelmû, objektív és ellenõrizhetõ módon kell lehetõvé tenniük az ajánlattevõk szerzõdés teljesítésére való alkalmasságának megítélését. Nem felelnek meg tehát az elõbbi elvárásoknak az általánosság szintjén megfogalmazott olyan követelmények, mint például „nem megfelelõ pénzügyi helyzet”, „megfelelõ referenciák hiánya”, illetve az „olyan likviditási helyzet, amely veszélyezteti a teljesítést”. A fenti szabályok vonatkoznak az ajánlattevõnek a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerzõdés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint mûszaki, illetve szakmai alkalmassága igazolására is, azzal, hogy esetükben csak akkor kell igazolni az alkalmasságot, amennyiben az ajánlatkérõ azt az ajánlati felhívásban elõírta. A Javaslat további rendelkezéseket tartalmaz az ajánlattevõ és az említett alvállalkozóinak, valamint a közös ajánlatot tevõk alkalmasságának lehetséges megítélésére [69. § (4)–(5) bekezdés].

A 70–72. §-hoz A 70–72. §-ok az ajánlattal kapcsolatos követelményeket fogalmaznak meg. Az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban tartalmi és formai követelményeket írhat elõ az ajánlattal kapcsolatban. Az ajánlattevõ érvényes ajánlatának egyik legfontosabb feltétele, hogy – az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott – tartalmi és formai követelményeknek megfeleljen, illetve csatolja a Javaslat, illetõleg az ajánlatkérõ

33. szám

által meghatározott igazolásokat (mind a kizáró okokkal, mind a szerzõdés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint mûszaki, illetve szakmai alkalmassággal kapcsolatban). Az ajánlat tartalmának lényeges része az ajánlattevõ kifejezett nyilatkozata az ajánlati felhívás feltételeire, a szerzõdés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra. Ennek hiányában ugyanis a szerzõdés nem jöhet létre [99. §; Ptk. 205. § (1)–(2) bekezdés]. A Javaslat 88. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján, ha az ajánlattevõ nem tesz eleget az ajánlatkérõ által támasztott formai és tartalmi követelményeknek, az ajánlatát érvénytelennek kell minõsíteni. A Javaslat 70. §-ának (3) bekezdése a hatályos szabályozásban nem elõírt, új rendelkezést tartalmaz: az ajánlattevõ ugyanabban a közbeszerzési eljárásban nem tehet közös ajánlatot más ajánlattevõvel, illetõleg abban más ajánlattevõ – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt – alvállalkozójaként sem vehet részt. Ez a rendelkezés annak megakadályozására irányul, hogy a versenytársak – a verseny kiküszöbölése vagy torzítása érdekében – különbözõ minõségben nyújthassanak be ajánlatot egy adott közbeszerzési eljárásban. Mivel az ilyen ajánlatok tipikusan egyeztetett, tehát egymástól nem független ajánlatok, veszélyeztetik a verseny tisztaságának, és egyáltalán a verseny elvének a közbeszerzési eljárásban való érvényesülését. E szabály tekintetében is az alvállalkozó 4. § 2. pontja szerinti definícióját kell alkalmazni (nem minõsül alvállalkozónak az, aki, illetve amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi). A Javaslat 71. §-ának (1) bekezdése továbbra is lehetõséget biztosít az ajánlatkérõ számára arra, hogy az ajánlattevõtõl – az általa benyújtásra kerülõ ajánlatban – információt kapjon arról, hogy az ajánlattevõ a közbeszerzés valamely részének teljesítése érdekében kíván-e harmadik személyekkel szerzõdést kötni, illetve hogy a szerzõdés teljesítéséhez igénybe kíván-e venni alvállalkozókat. E lehetõség biztosításán keresztül a Javaslat a körültekintõ ajánlatkérõi döntést, a megalapozott szerzõdéskötést, és ezen keresztül a gondos közpénzfelhasználást kívánja elõsegíteni. Erre tekintettel az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban elõírhatja, hogy az ajánlatban meg kell jelölni a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevõ harmadik személlyel szerzõdést fog kötni (e szervezet, személy meghatározása nélkül), illetõleg az ajánlattevõ által – a szerzõdés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben – igénybe venni kívánt alvállalkozókat. (Az alvállalkozó fogalmát a Javaslat alkalmazásában a 4. § 2. pontja határozza meg.) Amennyiben az ajánlatkérõ elõírta az ajánlati felhívásban a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó megjelölését, akkor az ajánlattevõnek ajánlatában egyrészt meg kell jelölnie az ilyen alvállalkozókat, másrészt az ajánlatban – a 63. § (1)–(4) bekezdése szerint – kell igazolni, hogy azok nem tartoznak a kizáró okok hatálya alá, valamint meg kell adni a szerzõdés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint mûszaki, illetve szakmai alkalmasságukra vonatkozó igazolásokat is, ha ezekrõl is rendelkezett az ajánlatkérõ a felhívásban, összhangban a 65–69. §-ban foglaltakkal. A Javaslat egyértelmûvé teszi, hogy az ajánlattevõ a szerzõdés teljesítéséhez nem vehet igénybe olyan alvállalkozót, aki, illetõleg amely a 60. §, illetõleg a 61. § szerint a kizáró okok

33. szám


hatálya alá esik. Ez a tilalom a 60. § szerint valamennyi alvállalkozóra vonatkozik, míg a 61. § alkalmazása esetén az ott elõírt esetekben vonatkozhat a tíz százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóra, illetve valamennyi alvállalkozóra, továbbá független attól, hogy az ajánlatkérõ – élve a 71. § (1) bekezdés b) pontjában biztosított lehetõséggel – elõírta-e az ajánlati felhívásban az alvállalkozó megjelölését. Ugyanakkor, ha az ajánlatkérõ a 71. § (1) bekezdés b) pontjával nem élt; vagy élt e lehetõséggel, de tíz százalék alatti alvállalkozói igénybevétel esete áll fenn, az ajánlattevõ csupán nyilatkozni köteles [és nem igazolni a 63. § (1)–(4) bekezdése szerint] az ajánlatában, hogy a szerzõdés teljesítéséhez nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá esõ alvállalkozót, figyelemmel az említett tilalomra. A Javaslat 72. §-a a 92/50/EGK irányelv 28. cikkének (2) bekezdésével, illetve a 93/37/EGK irányelv 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban további követelményt támaszt az ajánlat tartalmával szemben. Ennek értelmében – építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében – az ajánlattevõ az ajánlatában köteles nyilatkozni arról, hogy az ajánlattétel során figyelembe vette-e a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó, a teljesítés helyén hatályos kötelezettségeket. A 72. § utolsó mondata arra utal, hogy ettõl a nyilatkozattól függetlenül az ajánlatkérõ jogosult, sõt köteles a 86. § szerinti eljárásra, ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz.

A 73. §-hoz A közbeszerzési eljárásokban a fõszabály a nyilvánosság. Szûk körben azonban felmerülhet az üzleti titok védelmének – méltányolható – szempontja is. A 73. § e szempontok összehangolását kívánja érvényre juttatni, oly módon, hogy biztosított legyen továbbra is az az általános elv, amely szerint közérdekû, illetve közérdekbõl nyilvános adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme nem korlátozhatja. A közbeszerzési eljárásokban az ajánlattevõnél merülhet fel tipikusan az üzleti titok védelmének szempontja, pl. akkor, ha ajánlatában olyan megoldással, alkotással pályázik, amely részleteinek titokban maradásához méltányolható érdeke fûzõdik (versenyszempontok). Másrészt a Javaslat hatálya alá nemcsak állami és helyi önkormányzati költségvetési szervek, közfeladatot ellátó egyéb szervek tartoznak ajánlatkérõként (ahol a közérdekû adatok nyilvánosságának követelménye jelentkezik), hanem egyéb szervezetek is (gazdálkodószervezetek); ez utóbbi körben szintén felvetõdhet üzleti titokvédelmi szempont. A fenti kettõs szempontra (üzleti titok védelme egyfelõl, a közpénzek felhasználása nyilvánosságának biztosítása másfelõl) a Javaslat a következõ rendelkezéseket tartalmazza: az ajánlattevõ az ajánlatában közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevõnek az ajánlatában kifejezetten és elkülönítetten, mellékletben kell megadnia az üzleti titokként közölt tényt, megoldást vagy adatot. A nyertes ajánlat esetében ez a szerzõdés – nyilvánosságra nem hozható – mellékletét képezi, feltéve hogy az abban foglaltak nem ütköznek a Javaslat 96. § (3) bekezdésébe. Egyebekben a nyertes ajánlattevõvel kötött ún. közbeszerzési szerzõdés nyilvános, annak tartalma közérdekû adatnak minõsül [99. § (4) bekezdés]. A Javaslat azt is kimondja, hogy az eredmény kihirdetésekor és azt

3635

követõen nem lehet üzleti titkokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a 73. § (2) bekezdés körébe tartozik, illetve amelyet az ajánlat elbírálása során – döntése meghozatalával összefüggésben – az ajánlatkérõ figyelembe vett [96. § (3) bekezdés]. A 73. § (2) bekezdése alapján az ajánlattevõ azonban nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint az olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül. Nem korlátozható, illetõleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbõl nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A Javaslat nem alkot önálló, a Javaslat alkalmazása szempontjából irányadó üzleti titok fogalmat, hanem a Ptk.-ra utal vissza (4. § 37. pont). A Ptk. 81. §-ának (2) bekezdése értelmében „üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történõ megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerû pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette”. A Ptk. ugyanezen §-ának (3) bekezdése azt is egyértelmûvé teszi, hogy „nem minõsül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintõ juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintõ bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekbõl elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a technológiai eljárásokra, a mûszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve hogy ez nem akadályozza meg a közérdekbõl nyilvános adat megismerésének lehetõségét”. Egyes közösségi közbeszerzési irányelvek [pl. a 93/36/EGK irányelv 15. cikk (2) bekezdése] is tartalmazzák azt a követelményt, hogy az ajánlatkérõnek tiszteletben kell tartania az ajánlattevõ által adott azon információt, amely bizalmas természetû. A WTO Kormánybeszerzési Megállapodása is elismeri az ajánlattevõk jogos kereskedelmi, üzleti érdekeit.

A 74–78. §-hoz E §-ok az ajánlattételi határidõ (azaz az ajánlat benyújtására vonatkozó határidõ) és az ajánlati kötöttség szabályait tartalmazzák. Az ajánlattételi határidõ nemcsak az ajánlatok idõben történõ benyújtása révén meghatározó pontja a közbeszerzési eljárásnak, hanem e határidõ lejárta elõtti és utáni, mindkét fél oldalán meglévõ különbözõ jogok és kötelezettségek miatt is. A Javaslat az ajánlattételi határidõ minimumtartamát határozza meg a közösségi joggal összhangban. Az irányelvek

3636


ugyanis egyes eljárási cselekmények tekintetében határidõket írnak elõ, annak elõsegítése érdekében, hogy az Európai Unió területének bármely részén letelepedett ajánlattevõk egyenlõ eséllyel indulhassanak az Európai Unió egyes tagállamaiban meghirdetett közbeszerzési eljárásokban, és valódi eséllyel nyújthassanak be megfelelõ és megalapozott ajánlatot. Így az irányelvek meghatározzák az ajánlattételi határidõ, illetve a részvételi határidõ legrövidebb tartamát. Az ajánlatkérõk ennél rövidebb határidõt nem állapíthatnak meg egy adott közbeszerzési eljárásban, és természetesen a tagállamok sem írhatnak elõ nemzeti szabályukban rövidebb határidõt. Ugyanakkor hoszszabb határidõk elõírása nem kizárt, de ezzel a lehetõséggel a Javaslat nem élt. Az ajánlatkérõk ugyanakkor a minimum határidõkhöz képest hosszabb határidõt is elõírhatnak. A közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzésekre vonatkozó szabályok tehát a közösségi jog által alapvetõen determináltak, különösen ami az ajánlattételi (és a részvételi) határidõket illeti. E körben a Javaslat nem tartalmaz a közösségi jognál szigorúbb határidõ-követelményeket. A közösségi jogi követelmények mellett azonban hangsúlyozandó az is, hogy az ajánlattételi határidõk szabályozása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a határidõnek megfelelõnek kell lennie arra, hogy az ajánlattevõk megalapozott ajánlatokat állíthassanak össze (ez a közbeszerzési eljárás eredményessége szempontjából sem elhanyagolható, így egyben az ajánlatkérõ érdeke is). A határidõk meghatározása során az esélyegyenlõség elvének érvényesülését sem lehet figyelmen kívül hagyni: az ajánlattételi határidõknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy az ajánlattevõk valóban egyenlõ eséllyel tehessenek ajánlatot a közbeszerzési eljárásokban. A Javaslat alapján nyílt eljárásban az ajánlattételi határidõ az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított ötvenkét napnál rövidebb nem lehet. E szabály alapján az ajánlatkérõ határozza meg az ajánlati felhívásban az ajánlattételi határidõt, amely tehát ötvenkét napnál rövidebb nem lehet, de hosszabb igen. Az ötvenkét napos határidõ a közösségi jogból következik [92/50/EGK irányelv 18. cikk (1) bekezdés, 93/36/EGK irányelv 10. cikk (1) bekezdés, 93/37/EGK irányelv 12. cikk (1) bekezdés]. A hatályos szabályozáshoz képest változást jelent azonban, hogy nem az ajánlati felhívás közzétételétõl számít a határidõ, hanem az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától. Mivel a Javaslat 44. §-a alapján a hirdetményeket az ajánlatkérõknek a Közbeszerzések Tanácsán keresztül kell eljuttatnia az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának, az ajánlattételi határidõ a Közbeszerzések Tanácsa által történõ feladás (továbbküldés) napjától kezdõdik. [74. § (1) bekezdés] A 74. § (2) bekezdése az ajánlattételi határidõnek – a közbeszerzési eljárás megindítása után történõ lerövidítésének 75. § (2) bekezdésében foglalt tilalmától különbözõ – lerövidítésére biztosít lehetõséget, összhangban a közösségi irányelvekkel. Az ajánlattételi határidõ lerövidítésének lehetõsége az elõzetes összesített tájékoztató (42. §) közzétételéhez kapcsolódik. Amennyiben ugyanis az ajánlatkérõ az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelõzõen, de legfeljebb tizenkét hónapon belül elõzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta az ajánlati felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának idõpontjában

33. szám

rendelkezésre álló adatokat is, a fõszabályként megállapított ötvenkét napos ajánlattételi határidõ helyett rövidebb határidõ is meghatározható. Az ajánlattételi határidõ azonban ebben az esetben sem lehet – fõszabályként – rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminchat napnál. Rendkívüli sürgõsség esetén kivételesen huszonkét napra rövidíthetõ, feltéve ha a hirdetményt elektronikus úton adja fel az ajánlatkérõ. A hirdetményben meghatározott ajánlattételi határidõt meghosszabbítani lehet, de rövidíteni nem [75. § (2) bekezdés]. Az ajánlattételi határidõ meghosszabbításának feltétele, hogy az indokolt legyen, egy alkalommal kerüljön rá sor, és az eredeti határidõ lejárta elõtt az ajánlatkérõ a meghosszabbítást hirdetményben tegye közzé, egyben a hosszabbítás indokát is közölve [75. § (1) bekezdés]. Ha hirdetmény közzétételére nincs esetleg mód az ajánlattételi határidõ lejárta elõtt, az ajánlati felhívás visszavonása jöhet szóba, a visszavonásra irányadó szabályok szerint. Az ajánlattételi határidõnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a megadott idõtartam alatt megfelelõ ajánlatokat lehessen tenni. A 74. § (3) bekezdésben olyan körülményeket nevesít a Javaslat, melyek esetében különösen elõfordulhat, hogy reális ajánlattételi határidõként a 74. § (1)–(2) bekezdésében elõírtnál hosszabb határidõt kell meghatároznia az ajánlatkérõnek. Másfelõl az ajánlattételi határidõnek – meghosszabbítása korlátozásával –„kiszámíthatónak” kell lennie, mivel ez a kezdõ napja az eredményhirdetési határidõ lejárta számításának. Az ajánlattételi határidõ lejárta elõtt az ajánlatkérõ módosíthatja a feltételeit, illetve visszavonhatja ajánlati felhívását. Az elsõ esetben a módosított feltételekrõl az ajánlattételi határidõ lejárta elõtt új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új – a 74. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakkal összhangban álló – ajánlattételi határidõt kell megállapítani. Ha hirdetmény közzétételére nincs esetleg mód az ajánlattételi határidõ lejárta elõtt, az ajánlati felhívás visszavonása jöhet szóba, a visszavonásra irányadó szabályok szerint. Az ajánlati felhívás visszavonása esetében az errõl szóló hirdetményt az ajánlattételi határidõ lejárta elõtt fel kell adni közzététel céljából, és egyidejûleg kell az ajánlattevõket írásban tájékoztatni. (A hirdetmény feladása alatt a Közbeszerzések Tanácsa általi feladást kell érteni.) A Javaslat az ajánlati felhívás visszavonásával kapcsolatban egyéb kötelezettsége is elõír: az ajánlatkérõ köteles visszafizetni az ajánlattevõk részére az ajánlati biztosítékot [59. § (5) bekezdés], valamint a dokumentáció ellenértékét [54. § (6) bekezdés a) pont]. Az ajánlattevõ pedig köteles a dokumentációt visszaadni, ha az ajánlatkérõ visszavonja az ajánlati felhívást [54. § (6) bekezdés a) pont]. Az ajánlattételi határidõ lejártával kezdõdik az ajánlatkérõ és az ajánlattevõ ajánlati kötöttsége. Az ajánlati kötöttség az ajánlatkérõ által a Javaslatban foglaltak alapján meghatározott napig, de legalább az ajánlati felhívásban megadott tervezett szerzõdéskötési idõpont lejártáig tart. Az ajánlattevõ ajánlati kötöttségének ideje alatt nem módosíthatja (még az ajánlatkérõ hozzájárulásával sem) ajánlatát. (77. §, 78. §) Amennyiben az ajánlattevõ ajánlatát az ajánlati kötöttség idõtartama alatt visszavonja, a Javaslat szankcióként az ajánlati biztosíték elvesztését írja elõ, ami az ajánlatkérõt illeti meg [59. § (4) bekezdés].

33. szám


Az ajánlatok benyújtására és felbontására vonatkozó szabályok találhatóak e §-okban. A Javaslat alapján – a közösségi jogból is következõen – az ajánlatot fõszabályként írásban és zártan, az ajánlati felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi határidõ lejártáig. A Javaslat azonban lehetõséget biztosít e fõszabálytól való eltérésre, és az ajánlatkérõ lehetõvé teheti az ajánlatoknak más módon történõ [pl. elektronikus úton; lásd a 20. § (1) bekezdését is] benyújtását is, feltéve hogy képes biztosítani, hogy az ajánlatok az ajánlattételi határidõ lejárta elõtt ne kerüljenek felbontásra, valamint az ajánlatkérõ érdekkörében ne kerüljenek jogosulatlan felhasználóhoz. E lehetõség kapcsán a 79. § (3) bekezdése további feltételeket ír elõ. Az ajánlattételi határidõ lejártát követõ benyújtáshoz (vagyis az elkésettséghez) a Javaslat az érvénytelenség jogkövetkezményét kapcsolja [88. § (1) bekezdés a) pont]. Az ajánlatok felbontásának szabályait tartalmazza a 80. §. Meghatározza a bontás megkezdésének idõpontját, a bontásnál jelenlévõ személyek körét, a bontás során ismertetendõ adatok körét. Az ajánlatok felbontásának idõpontját és helyét az ajánlatkérõnek az ajánlati felhívást tartalmazó – végrehajtási jogszabályban megadott minta szerint elkészített – hirdetményben kell meghatároznia. A Javaslat értelmében az ajánlatok bontását az ajánlattételi határidõ lejártának idõpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidõ lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül. A Javaslat – a gyakorlatban elõforduló problémákra figyelemmel – szélesíti a bontáskor ismertetendõ adatok körét, ellenben nem teszi kötelezõvé közjegyzõ jelenlétét a bontásnál. Így az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevõk nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a fõbb, számszerûsíthetõ adatokat, amelyek a bírálati szempont (részszempont) alapján értékelésre kerülnek. Az ajánlatok felbontásáról és ismertetésérõl az ajánlatkérõnek jegyzõkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevõnek. A Javaslat nem teszi kötelezõvé a jegyzõkönyv közjegyzõvel történõ hitelesítését sem. Ugyanakkor a 20. § (2) bekezdése értelmében e jegyzõkönyv-készítési kötelezettségnek az ajánlatkérõ oly módon is eleget tehet, hogy amennyiben az ajánlatok felbontása közjegyzõ jelenlétében zajlott, a jegyzõkönyvet közokiratba foglalják.

A 81–92. §-hoz E §-ok az ajánlatok elbírálásával kapcsolatos szabályokat tartalmaznak. A Javaslat az ajánlatkérõ részére elbírálási kötelezettséget ír elõ, vagyis a 82. § egyértelmûvé teszi, hogy kötelezõ az ajánlatokat elbírálnia. Ez alól csak akkor mentesül az ajánlatkérõ, ha a közbeszerzés megkezdését [35. § (2) bekezdés] követõen az általa elõre nem látható és elháríthatatlan ok következtében beállott lényeges körülmény miatt a szerzõdés megkötésére, illetve a szerzõdés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérõnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania, és ennek tényét ki kell hirdetnie [94. § (1) bekezdés]. A Javaslat 48. §-ának (3) bekezdése ilyen oknak,

3637

illetve körülménynek minõsíti a támogatásra irányuló igény elutasítását az olyan ajánlatkérõk esetében, akik (amelyek) támogatásra irányuló igényt nyújtottak be, és ennek alapján indítottak közbeszerzési eljárást. A 94. § (1) bekezdése azt is egyértelmûvé teszi, hogy az ajánlatkérõnek a lehetõ legrövidebb idõn belül kell elbírálnia az ajánlatokat. A Javaslat az ajánlatok elbírálásának, illetve az eredményhirdetésnek a maximális idõtartamát határozza meg (lásd a 94. §-hoz fûzött indokolást). Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérõnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, és meg kell gyõzõdnie az ajánlattevõ, illetõleg – ha ezt az ajánlatkérõ elõírta – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerzõdés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról. Köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetõleg van-e olyan ajánlattevõ, akit az eljárásból ki kell zárni. Az eljárásból történõ kizárás is az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után. Amennyiben egy ajánlat érvénytelen, azt az ajánlatkérõnek nem kell (az általa megadott bírálati szempont szerint) értékelnie. Az érvényes ajánlatokat viszont el kell bírálnia, méghozzá az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont (57. §) alapján, illetve a 89–90. §-ban foglaltakra tekintettel. (81. §, 88. §) A Javaslat 83. §-a arról rendelkezik, hogy az ajánlatkérõ az összes ajánlattevõ számára azonos feltételekkel lehetõséget biztosíthat hiánypótlásra. A hiánypótlás lehetõsége tehát nem automatikus, arról az ajánlatkérõ rendelkezik. A hiánypótlás intézményének célja, hogy növelje a közbeszerzési eljárások eredményességének, illetve az érvényes ajánlattételnek az esélyét. Ez mind az ajánlatkérõknek, mind pedig az ajánlattevõknek az érdeke. A hiánypótlás lehetõsége a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetve az ajánlat részeként benyújtásra elõírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására irányulhat. A hiánypótlással kapcsolatban a verseny tisztaságát, átláthatóságát, az esélyegyenlõséget is biztosítják a § garanciális rendelkezései. Ezek többek között kimondják, hogy a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat elbírálásra kerülõ tartalmi elemeinek módosítását. Az esetleges hiányosságok kimerítõ felsorolása ugyanakkor nem lehetséges. Nem orvosolható értelemszerûen az olyan „hiányosság”, aminek kiküszöbölése érdemi változást jelent az ajánlat tartalmában, különösen a bírálati szempontok szerinti ajánlati tartalmi elemekben. A Javaslat másfelõl megköveteli, hogy a hiánypótlás lehetõségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérõ elõre, az ajánlati felhívásban rendelkezzen. Ha az ajánlatkérõ nem zárja ki a hiánypótlást, és ennek körébe esõ hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidõrõl egyidejûleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevõt. Az ajánlatok elbírálásának befejezése elõtt több alkalommal is lehetséges hiánypótlást biztosítani, mivel az egyszeri lehetõségnek a hatályos Kbt.-ben való elõírása éppen azt nem eredményezhette, hogy az érintett ajánlattevõket mielõbb felhívják hiánypótlásra.

3638


A 83. § (3) bekezdése ellenõrzési kötelezettséget ír elõ a hiánypótlás keretében becsatolt iratok tekintetében. A 84. § feljogosítja az ajánlatkérõt az ajánlatban elõforduló nyilvánvaló számítási hiba saját hatáskörben történõ kijavítására. A 85. § a közbeszerzési eljárás eredményességnek elõsegítése érdekében az ajánlatkérõ számára lehetõséget biztosít arra, hogy felvilágosítást kérjen az ajánlattevõtõl – a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetve az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban elõírt egyéb iratokkal kapcsolatos – nem egyértelmû kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. E lehetõség tehát kizárólag az említett tárgykörben áll fenn. Az ajánlatkérõ részérõl – az ajánlati felhívás, a dokumentáció tartalmáról – történõ kiegészítõ tájékoztatás szabályaihoz hasonlóan (56. §), az érintett ajánlattevõ értelmezõ, pontosító válasza sem sértheti az ajánlattevõk esélyegyenlõségének elvét és a verseny tisztaságát. Erre is tekintettel írja elõ a Javaslat, hogy e felvilágosításkérésrõl egyidejûleg tájékoztatni kell a többi ajánlattevõt is, valamint hogy mindez nem eredményezheti az ajánlat módosítását. Lényeges új eleme – a hatályos szabályozáshoz képest – a Javaslatnak, hogy rendezni kívánja az irreálisnak értékelhetõ kötelezettségvállalások gyakorlatban tapasztalható problémáját. Az ajánlattevõk a közbeszerzési piaci versenyhelyzetben esetenként a verseny tisztaságát, az általánosan elfogadott szakmai szokásokat, etikai szabályokat sértõ kötelezettségeket vállalnak (irreális ajánlati tartalmi elemeket, pl. irreálisan alacsony árakat, vagy lehetetlen kötelezettségvállalásokat határoznak meg) annak érdekében, hogy azokat az ajánlatkérõ maximális pontszámmal értékelje valamely részszempont körében. A 86. § rendelkezik a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat esetében szükséges eljárásról, míg a 87. § arra az esetre ad szabályokat, ha az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékûnek, illetve kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz. Mindkét esetkörben az ajánlatkérõ adatokat, valamint indokolást köteles kérni írásban az érintett ajánlattevõtõl, és az indokolás, valamint a rendelkezésére álló iratok alapján meg kell gyõzõdnie az ajánlati elemek valós helyzetérõl, illetve teljesíthetõségérõl. Ehhez a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás esetében a Javaslat példálózva szempontokat is ad, összhangban a közösségi joggal. Amennyiben az ajánlatkérõ mindezek alapján nem tartja elfogadhatónak az indokolást, az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítja. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás normatív meghatározása nem lehetséges, mivel azt csak esetenként lehet megítélni, különös tekintettel a közbeszerzés tárgyára, a piaci viszonyokra és egyéb körülményekre. Ez nem zárja ki azt, hogy szakmai, érdek-képviseleti szervezetek is irányt mutassanak ennek megítélésében. Lényeges elem, hogy az ajánlatkérõ köteles az Európai Bizottságot tájékoztatni (a Közbeszerzések Tanácsán keresztül), amennyiben az ajánlatot a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás okán érvénytelennek nyilvánította, feltéve hogy az ajánlatok bírálati szempontja a legalacsonyabb összegû ellenszolgáltatás. A 87. § alkalmazása esetében az érvénytelen ajánlatokról a Közbeszerzések Tanácsát kell hogy tájékoztassa az ajánlatkérõ. A 88. § az érvénytelenségi okokat határozza meg. Az ajánlat érvénytelensége esetén az ajánlatkérõnek nem kell az ajánlatot értékelnie. A 89. § a többváltozatú (alternatív) ajánlat érvényes-

33. szám

ségével szemben támaszt követelményeket. A 93. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérõ köteles az ajánlattevõt írásban tájékoztatni ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról, kizárásáról, valamint ezek indokáról, az errõl hozott döntést követõ öt napon belül. A közbeszerzési eljárás célja, hogy az ajánlatkérõ beszerzési igénye megvalósítása érdekében szerzõdést kössön a közbeszerzési eljárás nyertesével. Ennek érdekében a közbeszerzési eljárás keretében megvalósuló verseny alapján nyertest kell hirdetnie. A 91. § (1) bekezdése kimondja, hogy az eljárás nyertese az az ajánlattevõ, aki az ajánlatkérõ részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezõbb érvényes ajánlatot tette. Az összességében legelõnyösebb ajánlat kiválasztása esetén a nyertes ajánlatról, ajánlattevõrõl a 90. § rendelkezik. A Javaslat azt is kimondja, hogy az ajánlatkérõ csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban elõírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következõ legkedvezõbb ajánlatot tevõnek minõsített szervezettel (személlyel) kötheti meg a szerzõdést [91. § (2) bekezdés]. Mindez az ajánlatkérõ szerzõdési szabadságának korlátozását jelenti, e korlátozás azonban a köz érdekében történik. A Javaslat 92. §-a tartalmazza azokat az esetköröket, amikor az eljárás eredménytelennek minõsül, és ezáltal szerzõdés sem köthetõ. Az eljárás eredménytelenségének különbözõ okai lehetnek: az eljárás során nem érkezett ajánlat; vagy kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be; egyik ajánlattevõ sem vagy az összességében legelõnyösebb ajánlatot tevõ sem tett – az ajánlatkérõ rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelõ ajánlatot; az ajánlatkérõ az eljárást a szerzõdés megkötésére, illetõleg teljesítésére képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja; valamelyik ajánlattevõnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevõ érdekeit súlyosan sértõ cselekménye miatt az ajánlatkérõ az eljárás érvénytelenítésérõl dönt; a békéltetési eljárás alapján az ajánlatkérõ az eljárás érvénytelenítésérõl dönt; a Közbeszerzési Döntõbizottság megsemmisíti az ajánlatkérõ valamely döntését, és az ajánlatkérõ új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától.

A 93–98. §-hoz E §-ok az ajánlatok elbírálásáról történõ tájékoztatásra, valamint az eredményhirdetésre irányadó szabályokat tartalmazzák. A 93. § az ajánlatkérõnek az ajánlattevõk, illetve az Európai Bizottság és a Közbeszerzések Tanácsa irányában fennálló tájékoztatási kötelezettségérõl rendelkezik. A Javaslat 94. §-a az ajánlatok elbírálásának, illetve az eredményhirdetésnek a maximális idõtartamát határozza meg, kimondva, hogy az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét legkésõbb az ajánlatok felbontásától számított harminc – építési beruházás esetében hatvan – napon belül, az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési idõpontban kell nyilvánosan kihirdetni. Az eredményhirdetés idõpontja az, amit az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban meghatározott. A Javaslat – a hatályos szabályozással egyezõen – lehetõséget biztosít a halasztásra. A halasztásról továbbra sem kell hirdetményt közzétenni, ha-

33. szám


nem arról egyidejûleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az ajánlattevõket. A Javaslat továbbá lehetõséget biztosít arra is, hogy az ajánlatkérõ az eredményhirdetést – indokolt esetben – az ajánlati felhívásban meghatározott idõponthoz képest korábbi idõpontban tartsa meg. A Javaslat ebben az esetben sem követeli meg hirdetmény közzétételét, csupán az ajánlattevõk közvetlen módon, írásban, egyidejûleg történõ tájékoztatását, legalább a korábbi eredményhirdetési idõpont elõtt két munkanappal korábban. A 95. § szabályozza, hogy mely személyeket kell meghívni az eredményhirdetésre, míg a 96. § (1) bekezdése az eredményhirdetés során az ajánlatkérõ által kötelezõen ismertetendõ adatok körét határozza meg. A 96. § (3) bekezdése közérdekbõl az üzleti titokra hivatkozással nyilvánosságra nem hozható adatok körét szûkíti, kimondva, hogy az eredményhirdetéskor és azt követõen nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a 73. § (2) bekezdése körébe tartozik, illetõleg amelyet az ajánlat elbírálása során – döntése meghozatalával összefüggésben – az ajánlatkérõ figyelembe vett. Új szabályként a 96. § (4) bekezdése rendelkezik a 93. § (2) bekezdése szerinti összegezésben esetleg elõforduló elírások javításának lehetõségérõl, módjáról. A 97. § a közösségi irányelvekbõl fakadó, a közbeszerzési eljárás során érvényes ajánlatot tevõk irányában fennálló tájékoztatási kötelezettséget ír elõ az ajánlatkérõ részére [92/50/EGK irányelv 12. cikk (1) bekezdés, 93/36/EGK irányelv 7. cikk (1) bekezdés, 93/37/EGK irányelv 8. cikk (1) bekezdés és ezen irányelveket módosító irányelv]. A 98. § az ajánlatkérõk kötelezettségévé teszi – a közösségi jogból is következõen –, hogy az eljárás eredményérõl vagy eredménytelenségérõl hirdetményt tegyenek közzé. Tekintettel az eljárást követõ tájékoztatás tartalma és célja tekintetében a hatályos hazai és a közösségi jog alapján fennálló némileg eltérõ megközelítésére, a Javaslat mind a Közbeszerzési Értesítõben, mind az Európai Unió Hivatalos Lapjában történõ közzétételrõl rendelkezik. A Javaslat eltérõ határidõt állapít meg a Közbeszerzési Értesítõben, illetve az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételre. Az elõbbi esetben az eredményhirdetéstõl számított öt munkanapon belüli feladást ír elõ, az utóbbi esetben pedig a szerzõdéskötéstõl számított öt munkanapon belüli megküldésrõl (a Közbeszerzések Tanácsához) rendelkezik. A 98. § (4) bekezdése a közbeszerzési eljárás lezárultának idõpontját határozza meg.

A 99. §-hoz A § a közbeszerzési eljárás alapján kötendõ szerzõdéssel kapcsolatos szabályokat tartalmaz. Kimondja, hogy eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerzõdést a nyertes ajánlattevõvel kell megkötni, továbbá egyértelmûvé teszi, hogy a szerzõdés nem térhet el az ajánlati felhívásban, a dokumentációban és az ajánlatban foglaltaktól. Szabályozza a Javaslat azt is, hogy a közbeszerzés egy részére történõ ajánlattétel esetén hogyan kell eljárni. [99. § (1) bekezdés] A hatályos szabályozással egyezõen továbbra sincs lehetõség a szerzõdésnek az eredményhirdetéssel egyidejûleg történõ megkötésére, erre legkorábban az azt követõ nyolcadik napon kerülhet sor. A közbeszerzési irányelvek ugyan nem írják elõ,

3639

hogy bizonyos idõtartamnak el kell telnie az eredményhirdetés és a szerzõdés megkötése között, azonban az Európai Bíróságnak az ún. Alcatel-ügyben (C–81/98) hozott ítéletébõl ez következik. A hivatkozott ítéletben az Európai Bíróság a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat kérdéseit szabályozó 89/665/EGK irányelvet értelmezte, és kimondta, hogy az ajánlatkérõnek az eljárást lezáró döntése ellen igénybe vehetõ jogorvoslat hatékonysága megköveteli, hogy a tagállamok belsõ jogukban biztosítsák az eljárást lezáró döntésnek a szerzõdés megkötése elõtti jogorvoslati eljárás keretében történõ megtámadhatóságát. A Javaslat e közösségi jogi követelményre is tekintettel határozza meg a szerzõdéskötés legkorábbi idõpontját. A szerzõdéseknek az eredményhirdetéshez képest késõbbi idõpontban történõ megkötésének elrendelése nagyobb esélyt ad arra, hogy idõközben (sikerrel) lehessen jogorvoslati eljárást kezdeményezni. A Javaslat kötelezõvé teszi, hogy az ajánlatkérõ a szerzõdés megkötésének tervezett idõpontját az ajánlati felhívásban adja meg, ezáltal egyben ellenõrizhetõ, hogy a felek valóban betartják-e a nyolcnapos intervallumot. A Javaslat – ugyancsak a hatályos szabályozással egyezõen – a szerzõdéskötés végsõ határidejét is meghatározza (30 nap, illetve építési beruházás esetében 60 nap). A Javaslat alapján az ajánlatkérõt – eredményes közbeszerzési eljárás esetén – szerzõdéskötési kötelezettség terheli, és csak a Javaslatban meghatározott okból mentesül e kötelezettség alól. A 99. § (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérõ csak abban az esetben mentesül a szerzõdés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követõen – általa elõre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerzõdés megkötésére vagy teljesítésére nem képes. A Javaslat 48. §-ának (3) bekezdése szerint ilyen oknak, illetve körülménynek kell tekinteni a támogatási igény elutasítását is. A 99. § (4) bekezdése a nyilvánosság elve szempontjából fontos rendelkezést tartalmaz: kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerzõdés nyilvános, annak tartalma közérdekû adatnak minõsül.

A 100. §-hoz E §-sal kezdõdnek a két szakaszból álló eljárások közös szabályai, így egyes azonos tartalmú szabályokat nem kell a Javaslatban többször megismételni, vagy korábbi rendelkezésekre visszautalni. Két szakaszból áll a meghívásos eljárás (4. § 23. pont) és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás (4. § 35. pont). A 41. § (5) bekezdése értelmében mind a meghívásos eljárásban, mind a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban a nyílt eljárás szabályait kell megfelelõen alkalmazni, azokkal az eltérésekkel, amelyeket a Javaslat ezen eljárások speciális szabályai körében megfogalmaz. A két szakaszból álló eljárások elsõ szakaszában, az ún. részvételi szakaszban az ajánlatkérõ a jelentkezõnek a szerzõdés teljesítésére való alkalmasságáról, illetve alkalmatlanságáról dönt. Ezért a részvételi szakaszban az ajánlatkérõ nem kérhet, a részvételre jelentkezõ pedig nem tehet ajánlatot. A két szakaszból álló eljárások második szakaszában (ún. ajánlattételi szakasz) történik az alkalmasnak minõsített jelent-

3640


kezõk (a kiválasztott ajánlattevõk) ajánlattételre való felkérése, majd az ajánlattétel, valamint az ajánlatok érdemi összehasonlítása és a megadott elbírálási szempont alapján történõ értékelése. A Javaslat egyértelmûvé teszi, hogy a két szakaszból álló eljárásoknak sem a részvételi, sem az ajánlattételi szakaszában nem vehet részt, aki a kizáró okok hatálya alá tartozik [104. § (2) bekezdés].

A 101–118. §-hoz E §-ok a két szakaszból álló eljárások elsõ szakaszának, a részvételi szakasznak a közös szabályait tartalmazzák. A 101. § egyértelmûvé teszi, hogy a két szakaszból álló eljárást részvételi felhívással kell megindítani, amelyet az ajánlatkérõ hirdetmény útján köteles közzétenni. A § meghatározza a részvételi felhívás kötelezõ és egyes lehetséges tartalmi elemeit. A (4) bekezdés a részvételi felhívás kötelezõ tartalmaként határozza meg – többek között – a részvételi határidõt (a részvételi jelentkezés benyújtására vonatkozó határidõt). A részvételi határidõ szabályait – a közösségi jog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban – a 107. § határozza meg. E rendelkezések mind a meghívásos eljárás, mind a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás tekintetében irányadóak. A határidõk meghatározása a közösségi jogi irányelvek szabályaiból következik, a Javaslat ennél rövidebb határidõket nem állapíthat meg, ugyanakkor hosszabb határidõket sem ír elõ [92/50/EGK irányelv 19. cikk (1) bekezdés, 93/36/EGK irányelv 11. cikk (1) bekezdés, 93/37/EGK irányelv 13. cikk (1) bekezdés]. A közösségi jogi követelmények mellett azonban hangsúlyozandó az is, hogy a részvételi határidõ megadása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a határidõ lejártáig a jelentkezõk megalapozott részvételi jelentkezést nyújthassanak be, a kizáró okokkal és az alkalmassági követelményekkel kapcsolatban az igazolásokat összeállíthassák (ez a közbeszerzési eljárás eredményessége szempontjából sem elhanyagolható, így egyben az ajánlatkérõ érdeke is). A határidõk meghatározása során az esélyegyenlõség elvének érvényesülését sem lehet figyelmen kívül hagyni: a részvételi határidõknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy a részvételre jelentkezõk valóban egyenlõ eséllyel nyújthassanak be részvételi jelentkezést a közbeszerzési eljárásokban. A fenti szempontokra tekintettel a 107. § (1) bekezdése értelmében a részvételi határidõ – a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított – minimum 37 nap. A részvételi határidõ rövidítésére a Javaslat nem biztosít lehetõséget, ugyanakkor az ajánlatkérõ a részvételi határidõt egy alkalommal meghosszabbíthatja. Ennek azonban feltétele, hogy az eredeti határidõ lejárta elõtt hirdetményt tegyen közzé a határidõ-hosszabbításról, megjelölve a módosított határidõt és egyben a hosszabbítás indokát. A 102. § alapján az ajánlatkérõ részvételi dokumentáció készítésével segítheti elõ a megfelelõ részvételi jelentkezések benyújtását. Az ajánlati dokumentációval ellentétben [54. § (1) bekezdés] a Javaslat nem teszi kötelezõvé a részvételi dokumentáció készítését, hanem azt az ajánlatkérõ döntésére bízza. Ugyanakkor az ajánlatkérõ a részvételi felhívásban elõírhatja, hogy a részvételi dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. A 102. § (4) bekezdése a részvételi dokumentáció ellenértékének meghatározásához szempontokat ír elõ annak érdekében, hogy az ajánlatkérõk ne

33. szám

állapíthassák meg indokolatlanul magas összegben azt, sértve ezzel a részvételre jelentkezõk esélyegyenlõségét (és egyben emelve a közbeszerzések során kért ellenérték összegét). Ennek érdekében a Javaslat elõírja, hogy a dokumentációért csak az annak elõállításával és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatosan ténylegesen felmerült költségnek megfelelõ összeget lehet kérni. Csak a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költségeket lehet figyelembe venni az ellenérték kiszámításánál. A 102. § (5) bekezdése a dokumentáció ellenértékének visszafizetésére vonatkozó szabályokat határozza meg, és a visszafizetésre tíznapos határidõt ír elõ, amelyet a visszafizetésre okot adó körülmény bekövetkezésétõl kell számítani. A részvételi szakaszban is van mód kiegészítõ (értelmezõ) tájékoztatás kérésére az ajánlatkérõtõl (103. §). A 104–105. § a részvételi jelentkezéssel kapcsolatos követelményeket fogalmaz meg. A részvételre jelentkezõnek a részvételi felhívásban, illetõleg a részvételi dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelõen kell részvételi jelentkezését elkészítenie és benyújtania. A jelentkezõ köteles továbbá – a részvételi felhívásban elõírt módon – igazolni a szerzõdés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint mûszaki, illetve szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat a részvételi jelentkezésben kell megadnia. A Javaslat rendezi a részvételi felhívás módosításának, visszavonásának szabályait, amelyekre a részvételi határidõ lejártáig kerülhet sor [108. § (1)–(2) bekezdés]. A 109–110. § a részvételi jelentkezések benyújtásának és felbontásának feltételeit határozza meg. A részvételi jelentkezések elbírálását pedig a 111–115. § szabályozza. A Javaslat az ajánlatkérõ számára kötelezettségként írja elõ a részvételi jelentkezések elbírálását. E kötelezettség alól csak akkor mentesül, amennyiben a közbeszerzés megkezdését követõen – általa elõre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerzõdés megkötésére, illetve a szerzõdés megkötése esetén a szerzõdés teljesítésére nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérõnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania. A Javaslat az ajánlatkérõ számára a részvételi jelentkezések elbírálására és az eljárás eredményének (vagy eredménytelenségének) kihirdetésére – a részvételi jelentkezések felbontásától számított – 30 napos, illetve építési beruházás esetében 60 napos határidõt állapít meg fõszabályként [117. § (1) bekezdés]. A 114. § a részvételi jelentkezés érvénytelenségi okait határozza meg, míg a 115. § a részvételi szakasz és így az eljárás eredménytelenségének okait. A 116–118. § pedig a részvételi jelentkezések elbírálásáról való tájékoztatás, valamint a részvételi szakasz eredményhirdetésének szabályait állapítja meg. A Javaslat – szemben a hatályos szabályokkal – nem írja elõ hirdetmény közzétételét a részvételi szakasz eredményérõl, ez a közösségi jogból sem következik. Ehelyett a részvételi szakasz nyilvános eredményhirdetése során az ajánlatkérõ köteles ismertetni a 116. § (2) bekezdése szerinti összegezésben foglalt adatokat. Az összegezést a Közbeszerzések Tanácsának is meg kell küldeni. Ha azonban a részvételi szakasz a 115. § c), d), e) vagy f) pontja alapján eredménytelen, illetõleg az ajánlatkérõ új közbeszerzési eljárás lefolytatásáról dönt, köteles errõl haladéktalanul tájékoztatni – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalát. [118. § (1)–(3) bekezdés]

33. szám


E §-ok a két szakaszból álló eljárások második, ún. ajánlattételi szakaszának közös szabályait tartalmazzák. A meghívásos eljárás tekintetében a 122–123. § további szabályokat tartalmaz az ajánlattételi szakaszra (ajánlattételi határidõ, ajánlattételre felhívás) vonatkozóan. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárások tekintetében pedig a 127–128. § és a 129–130. § határoz meg további rendelkezéseket. A 119. § az eredményhirdetéstõl számított öt munkanapos határidõt állapít meg a – 120. §-ban foglaltaknak megfelelõ tartalommal bíró – írásbeli ajánlattételi felhívás megküldésére. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében az ajánlattételi felhívásnak az e §-ban foglaltakon túlmenõen a 129. §-ban foglaltaknak is eleget kell tennie. A 121. § tartalmazza még a kétszakaszos eljárásoknak a nyílt eljárástól eltérõ, az ajánlattételi szakaszra vonatkozó szabályait. A Javaslat az ajánlattételi felhívás visszavonását korlátozza (szemben a nyílt eljárással, amely esetében nem köti feltételhez az ajánlati felhívás visszavonását; 76. § (2) bekezdés]. A 121. § (7) bekezdésének elsõ mondata értelmében az ajánlatkérõ az ajánlattételi felhívást akkor vonhatja vissza (az ajánlattételi határidõ lejártáig), ha az ajánlattételi felhívás megküldését követõen – általa elõre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerzõdés megkötésére, illetve a szerzõdés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. E korlátozás indoka, hogy a két szakaszból álló eljárás ugyanúgy megindul a részvételi felhívással, mint a nyílt eljárás az ajánlati felhívással. A kétszakaszos eljárásban a részvételi felhívás az elõírt szabályoknak megfelelõen visszavonható [108. § (2) bekezdés], de az eljárás megindulása után már a részvételi szakaszt – egyebek mellett – akkor nyilváníthatja az ajánlatkérõ eredménytelennek, ha a szerzõdés megkötésére, illetve teljesítésére képtelenné válik, de azon az alapon nem, hogy „meggondolta magát”, hiszen ez a jelentkezõk ismeretében már visszaélésekre adhatna módot. Ha a részvételi szakaszban ez így szabályozott, akkor indokolt, hogy csak a 121. § (7) bekezdése szerinti módon lehessen az ajánlattételi felhívást visszavonni, különösen, hogy 5 munkanap áll rendelkezésre a részvételi szakasz után az ajánlattételi felhívás megküldésére. Ha szabadon vissza lehetne vonni az ajánlattételi felhívást, ugyanígy kellene szabályozni a részvételi szakaszt, ez azonban nem lenne indokolt.

A 122–123. §-hoz E §-ok csak a meghívásos eljárásra vonatkozó további, ún. különös szabályokat tartalmazzák. A meghívásos eljárással kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy a hatályos szabályozáshoz képest a Javaslat újraszabályozta annak részleteit. A legszembetûnõbb változást ezen eljárásfajta alkalmazási feltételeinek újragondolása jelenti. A Javaslat alapján ugyanis az ajánlatkérõ szabadon választhat a nyílt és a meghívásos eljárás lefolytatása között. A hatályos Kbt. szerint csak akkor kerülhet sor meghívásos eljárásra, amennyiben alkalmazásának a Kbt. 65. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak. A 122. § az ajánlattételi határidõt szabályozza a közösségi irányelvekkel összhangban: fõszabályként az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított minimum 40 nap

3641

[92/50/EGK irányelv 19. cikk (3) bekezdés, 93/36/EGK irányelv 11. cikk (3) bekezdés, 93/37/EGK irányelv 13. cikk (3) bekezdés], amely elõzetes összesített tájékoztató közzététele esetén minimum 26 napra rövidíthetõ [92/50/EGK irányelv 19. cikk (4) bekezdés, 93/36/EGK irányelv 11. cikk 3 a) pont, bekezdés 93/37/EGK irányelv 13. cikk (4) bekezdés], feltéve, hogy a Javaslatban meghatározott feltételek teljesülnek. A 123. § szerint az ajánlatkérõ meghatározhatja az ajánlattevõk keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezõk közül legfeljebb a keretszám felsõ határáig terjedõ számú jelentkezõnek küld majd ajánlattételi felhívást. A keretszámot a részvételi felhívásban kell megadni, és annak legalább öt ajánlattevõt kell magában foglalnia. Keretszám meghatározása esetén a részvételi felhívásban meg kell adni az alkalmas jelentkezõk közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felsõ határát meghaladja az alkalmas jelentkezõk száma. A rangsorolást a jelentkezõ szerzõdés teljesítéséhez szükséges mûszaki, illetõleg szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni. Ha az ajánlatkérõ nem határozott meg keretszámot, az összes alkalmas jelentkezõt köteles ajánlattételre felhívni. A 123. § (5) bekezdésébõl külön is kiemelendõ az az új, versenyszempontból fontos elõírás, hogy az ajánlattételre felhívott jelentkezõk közösen nem tehetnek ajánlatot.

A 124–125. §-hoz A tárgyalásos eljárások sajátos, különös szabályait szabályozza a 6. cím (124–135. §). A Javaslat – a hatályos szabályozással egyezõen – a klasszikus ajánlatkérõi körben kivételes eljárásnak tekinti a tárgyalásos eljárást, annak alkalmazására kizárólag akkor kerülhet sor, amennyiben annak a Javaslatban meghatározott feltételei fennállnak. A tárgyalásos eljárás alapvetõ különbsége a nyílt, illetve a meghívásos eljáráshoz képest, hogy ezen eljárási fajta esetén lehetõség van az ajánlatkérõ és az ajánlattevõk közötti tárgyalásra. A tárgyalásos eljárásnak két fajtája van: a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, valamint a hirdetmény közzététele nélkül induló (hirdetmény nélküli) tárgyalásos eljárás. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás két szakaszból áll: a hirdetmény formájában közzétett részvételi felhívással megindított részvételi szakaszból és az ajánlattételi szakaszból. A hirdetmény nélküli eljárás viszont – ebben az értelemben – egyszakaszú eljárás. A tárgyalásos eljárás mindkét fajtáját kivételes eljárási fajtának tekinti a Javaslat, így alkalmazásukra kizárólag a Javaslatban meghatározott esetekben kerülhet sor. A Javaslat taxatív módon sorolja fel azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén tárgyalásos eljárást alkalmazhat az ajánlatkérõ. A tárgyalásos eljárás alkalmazása feltételeinek indoka különbözõ. A 124. § a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás alkalmazási eseteit sorolja fel. Ezeket az eseteket a Javaslat a közösségi irányelveknek megfelelõen tartalmazza [92/50/EGK irányelv 11. cikk (2) bekezdés, 93/36/EGK irányelv 6. cikk (2) bekezdés, 93/37/EGK irányelv 7. cikk (2) bekezdés]. A 125. § – ugyancsak a közösségi jogból kiindulóan – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazási eseteit szabályozza [92/50/EGK irányelv 11. cikk (3) bekezdés, 93/36/EGK irányelv 6. cikk (3) bekezdés, 93/37/EGK irányelv 7. cikk (3) bekezdés]. A 125. § (1)–(2) bekezdése valamennyi

3642


közbeszerzési tárgy esetében irányadó, míg a (3) bekezdés az építési beruházás és szolgáltatás megrendelése, a (4) bekezdés az árubeszerzés, és végül az (5) bekezdés a szolgáltatásmegrendelés tekintetében határozza meg a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnak az (1)–(2) bekezdésben foglalt eseteken túli alkalmazási eseteit. A (6) bekezdés kivételesen lehetõséget biztosít arra, hogy az ajánlatkérõ hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást folytasson le hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás helyett a 125. § (2) bekezdésének a) pontjában, illetve a 125. § (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetekben. Ezekben az esetekben tehát az ajánlatkérõt kivételesen választási lehetõség illeti meg: döntése szerint vagy hirdetmény közzétételével induló, vagy hirdetmény nélküli eljárást folytathat le. Hangsúlyozandó, hogy e kivételes választási lehetõség csak az említett két esetben illeti meg az ajánlatkérõt.

A 126–128. §-hoz E §-ok a hirdetménnyel, illetve a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárások közös szabályait állapítják meg. A közös szabályok közé tartozik még a Javaslat 41. §-ának (1) bekezdésében foglalt azon szabály, amely szerint tárgyalásos eljárást csak akkor lehet alkalmazni, amennyiben azt a törvény megengedi. További közös szabályt foglal magában a 41. § (5) bekezdése, amely kimondja, hogy a tárgyalásos eljárásra a nyílt eljárás szabályait kell megfelelõen alkalmazni, ha a törvény eltérõen nem rendelkezik. A tárgyalásos eljárás egyik legfõbb jellemzõje, hogy a felek tárgyalhatnak a szerzõdés feltételeirõl, és ennek során nem érvényesül az ajánlattevõnek, illetõleg az ajánlatkérõnek a 76–78. § szerinti ajánlati kötöttsége. Az ajánlattevõ az ajánlatát, az ajánlatkérõ pedig az ajánlattételi felhívását (dokumentációt) módosíthatja. Ez azonban nem okozhatja a Javaslat alapelveinek megsértését, tehát nem járhat azzal, hogy a tárgyalások során a közbeszerzés tárgya, illetõleg az eljárás alapján megkötendõ szerzõdés feltételei olyan jellemzõben, illetõleg körülményben térjenek el a közbeszerzés megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, illetõleg megadott szerzõdéses feltételektõl, amely nem tette volna lehetõvé tárgyalásos eljárás alkalmazását. Továbbá a feleket köti az az elõírás is, hogy az eredményhirdetést követõen nem lehet az ajánlat, illetve az ajánlatkérõ elvárásainak tartalmát módosítani, hanem a szerzõdést a tárgyalás befejezésekor közösen megállapított tartalommal kell megkötni. A Javaslat egyértelmûvé teszi tehát, hogy a tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. [127. § (2) bekezdés]. A tárgyalásos eljárás két fajtájának további fontos közös szabálya, hogy nem érvényesül az ajánlattételi határidõknek a IV. fejezetben elõírt legrövidebb idõtartama, vagyis a Javaslat – összhangban az európai közösségi joggal – nem írja elõ az ajánlattételi határidõ minimális tartamát, azt az ajánlatkérõ állapíthatja meg. Az ajánlatkérõ döntési szabadságának korlátját az esélyegyenlõség elve jelenti, az ajánlatkérõ ugyanis úgy köteles a határidõt meghatározni, hogy elegendõ idõtartam álljon rendelkezésre – az ajánlattevõk egyenlõ eséllyel történõ – megfelelõ ajánlattételéhez [127. § (1) bekezdés]. A 128. § az ajánlatkérõ és az ajánlattevõk közötti tárgyalások alapvetõ szabályait tartalmazza. A tárgyalás célja, hogy az ajánlatkérõ a legkedvezõbb érvényes ajánlatot tevõvel, illetve a

33. szám

legkedvezõbb feltételekkel köthessen szerzõdést. Az ajánlatkérõnek a tárgyalások során is biztosítania kell az egyenlõ bánásmódot az ajánlattevõk számára, így különösen az ajánlatkérõ által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevõnek meg kell adni. A Javaslat – a hatályos szabályozással egyezõen – továbbra is az ajánlatkérõre bízza, hogy a tárgyalás menetét meghatározza. E tekintetben csupán annyit mond, hogy a tárgyalások az ajánlattevõkkel együttesen vagy egymást követõen, továbbá egy vagy több fordulóban is lefolytathatóak. A Javaslat azonban – a verseny tisztaságának és az esélyegyenlõség elvének biztosítása érdekében – egyértelmûvé teszi, hogy az ajánlatkérõnek még a tárgyalások megkezdése elõtt döntenie kell arról, hogy hogyan kívánja lefolytatni a tárgyalásokat. A 129. § a) pontja a hirdetmény közzétételével induló, míg a 133. § (1) bekezdésének s) pontja a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás tekintetében kimondja, hogy az ajánlatkérõ az ajánlattételi felhívásban köteles ismertetni a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérõ által elõírt alapvetõ szabályait. Így például az ajánlatkérõnek a felhívásban rendelkeznie kell arról, hogy valamennyi ajánlattevõvel együtt vagy külön-külön fog-e tárgyalni, továbbá, hogy egy- vagy többfordulós tárgyalást kíván-e tartani. Többfordulós tárgyalás tartása esetére a Javaslat 128. § (4) bekezdése tartalmaz új, speciális garanciális szabályokat. A Javaslat 128. § (5) bekezdése szintén fontos garanciális szabályt tartalmaz: az ajánlatkérõnek minden egyes tárgyalásról jegyzõkönyvet kell készítenie, és azt a tárgyalás befejezésekor minden jelen lévõ ajánlattevõnek alá kell írnia.

A 129–130. §-hoz E §-ok a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás különös szabályait határozzák meg. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra egyrészt a nyílt eljárás szabályait kell megfelelõen alkalmazni, másrészt a két szakaszból álló eljárások közös szabályait (100–121. §) is megfelelõen alkalmazni kell, továbbá a tárgyalásos eljárások tekintetében irányadó közös szabályokat (126–128. §) és végül a 129–130. §-okban foglalt, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásokra megállapított különös szabályokat. A Javaslat lehetõséget biztosít arra, hogy az ajánlatkérõ a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás során – a részvételi felhívásban – meghatározhatja az ajánlattevõk létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezõk közül legfeljebb a létszámnak megfelelõ vagy a keretszám felsõ határáig terjedõ számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezõnek küld majd ajánlattételi felhívást. A közösségi joggal összhangban szabályozza a Javaslat ezt a lehetõséget, továbbá ugyancsak a közösségi irányelvekbõl következik az az elõírás is, amely szerint a létszám, illetõleg a keretszám alsó határa nem lehet kevesebb háromnál, és a létszámnak, illetõleg a keretszámnak minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt, illetõleg a közbeszerzés tárgyához kell igazodnia [92/50/EGK irányelv 27. cikk (3) bekezdés, 93/36/EGK irányelv 19. cikk (3) bekezdés, 93/37/EGK irányelv 22. cikk (3) bekezdés]. [A létszám egy adott szám, a keretszám pedig egy alsó és egy felsõ (tól-ig) számot tartalmazó keret, összhangban az említett szempontokkal.] Ha az ajánlatkérõ létszámot vagy keretszámot határoz meg, a részvételi felhívás-

33. szám


ban meg kell adnia az alkalmas jelentkezõk közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a létszámot vagy a keretszám felsõ határát meghaladja az alkalmas jelentkezõk száma. A rangsorolást a jelentkezõ szerzõdés teljesítéséhez szükséges mûszaki, illetõleg szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni. A Javaslat szerint továbbá az ajánlatkérõ a részvételi felhívásban megjelölheti azokat, akiket az eljárásban való részvételre meg kíván hívni. A megjelölteken kívül az eljárásban való részvételre mindazok jelentkezhetnek a részvételi felhívás alapján, akik alkalmasak a szerzõdés teljesítésére. Erre a lehetõségre a részvételi felhívásban az ajánlatkérõnek hivatkoznia kell. A fentebb említett két lehetõséget együttesen is lehet alkalmazni a Javaslat 130. § (5) bekezdése szerint.

A 131–135. §-hoz E §-ok a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás különös szabályait határozzák meg. Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetében egyrészt a nyílt eljárás szabályait kell megfelelõen alkalmazni, másrészt a tárgyalásos eljárások tekintetében irányadó közös szabályokat (126–128. §) és végül a 131–135. §-ban foglalt, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokra megállapított különös szabályokat. A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban nincsen külön részvételi szakasz (ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem kell az ajánlattevõk alkalmasságáról meggyõzõdni). A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívás megküldésével kezdõdik. Az ajánlattételi felhívás kötelezõ tartalmi elemeit a 133. § határozza meg. Ez alól az ajánlatkérõ által elõre nem látható okból elõállt rendkívüli sürgõsség esete [125. § (2) bekezdés c) pont] képez kivételt: ebben az esetben az ajánlatkérõ még ajánlattételi felhívást sem köteles készíteni és megküldeni, hanem az eljárás – ilyen felhívás megküldése nélkül – közvetlen tárgyalás megkezdésével is megindulhat. A Javaslat fenntartja – a hatályos szabályozás alapján is mûködõ – döntõbizottsági kontrollt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokkal kapcsolatban. A hatályos Kbt. 1999-es módosítása során került bevezetésre a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokkal kapcsolatos döntõbizottsági ellenõrzés jogintézménye, amely hatékony eszköznek bizonyult ezen eljárási fajta visszaszorításában. Erre tekintettel tartja fenn a Javaslat továbbra is ezt az ellenõrzést. A 132. § alapján az ajánlatkérõ a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján köteles a Közbeszerzési Döntõbizottsághoz benyújtani – telefaxon vagy elektronikus úton, vagy közvetlenül – az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevérõl, címérõl, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekrõl szóló tájékoztatást. Az ajánlatkérõnek akkor is tájékoztatást kell adnia az eljárás megkezdésérõl, amikor a rendkívüli sürgõsség esetében ajánlattételi felhívás nélkül, közvetlenül tárgyalásba kezd az ajánlatkérõvel (135. §). Ha a megküldött iratok alapján a törvény szabályainak megsértése valószínûsíthetõ, a Közbeszerzési Döntõbizottság elnöke hivatalból jogorvoslati eljárást indít (329. §).

3643

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében is kell hirdetményt készíteni és közzétenni az eljárás eredményérõl vagy eredménytelenségérõl [41. § (5) bekezdés, 98. §]. A tárgyalásos eljárásokban is érvényesül az a szabály, amely szerint az eredményhirdetést követõ naptól számított nyolcadik napnál korábbi idõpontban nem kerülhet sor a szerzõdés megkötésére [99. § (2) bekezdés]. Ez alól kivételt jelent azonban a 125. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetkör (rendkívüli sürgõsség), a Javaslat értelmében ugyanis már a tárgyalás befejezésekor meg lehet kötni a szerzõdést [135. § (1) bekezdés].

A 136. §-hoz E § a gyorsított eljárás szabályait tartalmazza. A gyorsított eljárás létét az indokolja, hogy nem minden esetben van lehetõség a Javaslat által a közbeszerzési eljárás idõtartama tekintetében elõírt általános határidõk betartására, ugyanakkor a Javaslat szerinti alapelvek érvényesülésének biztosítása érdekében fontos, hogy az idõ rövidségére történõ hivatkozással ne lehessen a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól kibújni. A gyorsított eljárás szabályai azt teszik lehetõvé, hogy az ajánlatkérõk a sürgõs beszerzési igényeiket is közbeszerzési eljárás lefolytatásával valósítsák meg. Gyorsított eljárás rendkívüli sürgõsség esetén alkalmazható. A rendkívüli sürgõsséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérõ mulasztásából. Rendkívüli sürgõsség esetén tehát a Javaslat alapján tárgyalásos eljárás [125. § (2) bekezdés c) pont szerinti feltételek fennállása esetében] és/vagy gyorsított eljárás tartására van lehetõsége az ajánlatkérõnek. Gyorsított eljárás csak meghívásos vagy hirdetmény közzétételével tárgyalásos eljárás esetén alkalmazható. Gyorsított eljárásra – a hatályos szabályozással egyezõen – a nyílt eljárásban továbbra sincs lehetõség, a nyílt eljárásban biztosított széles körû verseny szûk idõbeli korlátok közé szorítása ugyanis a verseny teljességét, biztonságát veszélyeztetheti. A Javaslat szerint ugyanakkor – a hatályos Kbt.-tõl eltérõen – építési beruházás esetén is alkalmazható gyorsított eljárás. A 136. § (2) bekezdése a részvételi határidõ, az ajánlattételi határidõ minimális tartamát határozza meg a közösségi irányelvekkel összhangban. Ez alapján a részvételi határidõ – a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásától számított – minimum tizenöt nap [92/50/EGK irányelv 20. cikk (1) bekezdés a) pont, 93/36/EGK irányelv 12. cikk (1) bekezdés a) pont, 93/37/EGK irányelv 14. cikk (1) bekezdés a) pont]. Meghívásos eljárás esetén továbbá az ajánlattételi határidõ – az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított – minimum tíz nap [92/50/EGK irányelv 20. cikk (1) bekezdés b) pont, 93/36/EGK irányelv 12. cikk (1) bekezdés b) pont, 93/37/EGK irányelv 14. cikk (1) bekezdés b) pont].

A 137–144. §-hoz A közbeszerzési tárgyak körében a Javaslat új eleme az építési koncesszió – jogharmonizációs kötelezettségünkre tekintettel is történõ – szabályozása. A 93/37/EGK irányelv szerint az építési koncesszió az építési beruházás egyik fajtája; olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérõ ellenszol-

3644


gáltatása az építmény hasznosítási jogának átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt (26. §). Az építési koncesszió esetén lefolytatandó eljárás kötelezettsége nem vonatkozik az ún. közszolgáltatókra, csak a klasszikus ajánlatkérõi kör esetében kötelezõ. Az építési koncesszió megfelelõ jogi kereteket jelenthet a napjainkban elõtérbe került, az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttmûködés – az ún. PPP – egyes formáinak alkalmazásához. (Megjegyzendõ, hogy ugyanakkor az ún. PPP nem azonosítható teljes mértékben az építési koncesszióval; az állami és a magánszektor közötti együttmûködés más jogi formát, konstrukciót is ölthet.) Az építési koncesszió tehát egyfajta építési beruházás azzal, hogy a fõ eltérés az ellenszolgáltatás természetében és az ezzel járó következményekben ragadható meg. A különbözõ közbeszerzési tárgyak (építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatásmegrendelés) közötti elhatárolási kérdések érzékenységére is tekintettel, az Európai Bizottság értelmezõ közleményt (2000/C 121/02) adott ki a koncesszióval kapcsolatos kérdésekrõl a közösségi jog szempontjából. Az építési koncesszió szabályozására is kiterjed a 93/37/EGK irányelv hatálya. A közbeszerzési szabályok alkalmazása nem mellõzhetõ az építési koncesszió esetében. A Javaslat ugyanakkor megállapít olyan sajátos rendelkezéseket erre a közbeszerzési tárgyra, amelyek figyelembe veszik annak sajátosságait. Így pl. építési koncesszió esetében az ajánlatkérõ szabadon választhat, hogy a közbeszerzési eljárás melyik fajtája (nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás) szerint jár el. Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást azonban csak a Javaslatban meghatározott kivételes esetekben alkalmazhat (139. §). Az ajánlatkérõnek külön minta szerinti hirdetmény közzétételével kell az eljárást megindítania, ugyanakkor elõzetes öszszesített tájékoztatót nem köteles készíteni és közzétenni (138. §). Az ajánlatkérõ az eljárást megindító hirdetményben elõírhatja (de nem köteles), hogy az építési koncessziót elnyerõ ajánlattevõ (koncessziós jogosult) köteles harmadik személlyel szerzõdést kötni az építési beruházás értékének legalább harminc százaléka tekintetében (e százalékos mértéket az ajánlattevõ az ajánlatában növelheti); vagy azt, hogy az ajánlattevõ ajánlatában jelölje meg az építési beruházás értékének azt a százalékban kifejezett részét, amelynek tekintetében az ajánlattevõ harmadik személlyel szerzõdést fog kötni [140. § (1)–(2) bekezdés]. A koncessziós jogosult e harmadik személyt kizárólag akkor köteles versenyeztetés útján kiválasztani a Javaslatban meghatározott szabályok szerint, ha a harmadik személlyel kötendõ, építési beruházásra irányuló szerzõdés értéke eléri vagy meghaladja az irányadó közösségi értékhatárt. E rendelkezés segítheti a kis- és középvállalkozásokat. Erre is tekintettel ugyanakkor az ajánlatkérõ az eljárást megindító hirdetményben nem írhatja elõ, hogy az ajánlattevõ jelölje meg a szerzõdés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóka. [140. § (5) bekezdés, 143–144. §]. A 93/37/EGK irányelv 3. cikkének (4) bekezdése és ennek alapján a Javaslat 140. §-ának (3) bekezdése pontosan meghatározza, hogy ki nem minõsül ún. harmadik személynek. Eszerint nem minõsül harmadik személynek: a közös ajánlatot tevõk bármelyike; az, aki felett az ajánlattevõ, vagy aki az ajánlattevõ,

33. szám

vagy az ajánlattevõ és egy másik szervezet felett közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást (4. § 22. pont) képes gyakorolni. Következésképpen az ún. alvállalkozó (4. § 2. pont) harmadik személynek minõsül, hiszen nem szerzõdõ fél az építési koncesszióra irányuló versenyeztetés alapján az ajánlatkérõ és a koncessziós jogosult között megkötött szerzõdés tekintetében [140. § (5) bekezdés]. A koncessziós jogosult további versenyeztetési kötelezettsége pedig alapvetõen azon múlik, hogy – az ajánlatkérõ miként írta ki a közbeszerzési eljárást; pl. elõírja-e, hogy a koncessziós jogosult az építési beruházás értékének legalább harminc százaléka tekintetében kössön szerzõdést harmadik személlyel (személyekkel), vagy sem; – az ajánlattevõ milyen ajánlatot tett; ha a beruházást egyedül nem tudja megvalósítani, konzorcium formájában von-e be további ajánlattevõket, így pl. olyan vállalkozókat, melyek bevonására egyébként alvállalkozóként is sor kerülhetne (közös ajánlattétel), vagy alvállalkozókat vesz majd igénybe (harmadik személyek); – az esetlegesen harmadik személlyel (személyekkel) kötendõ szerzõdésnek (szerzõdéseknek) mi a tárgya és az értéke; ugyanis csak építési beruházás esetén, és ha annak értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt, merül fel a további versenyeztetési kötelezettség, tehát a koncessziós jogosult beszállítóira árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetében nem alkalmazandó ez a kötelezettség. További sajátosság, hogy az ajánlatkérõ csak az összességében legelõnyösebb ajánlat szempontja szerint bírálhatja el az ajánlatokat. Az eljárási határidõk tekintetében sajátos szabályt jelent, hogy nyílt eljárásban az ajánlattételi határidõ, meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban a részvételi határidõ – az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított – minimum ötvenkét nap, továbbá nincs lehetõség az ajánlattételi határidõ – 74. § (2) bekezdése és a 122. § (2) bekezdése – szerinti rövidítésére (141. §). A Javaslat továbbá megteremti a közbeszerzési törvény és a koncesszióról szóló törvény összhangját. Amennyiben az építési koncesszió egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik, az ajánlatkérõnek – koncessziós pályázat kiírása helyett – a közbeszerzési törvény szabályai szerint kell eljárnia, valamint a koncessziós törvényt is – a közbeszerzési törvényben meghatározott eltérésekkel – megfelelõen alkalmaznia kell (142. §). A szerzõdésre a koncessziós törvény szerinti szabályok az irányadóak a Ptk. mellett [306. § (5)–(6) bekezdés].

A 145. §-hoz E §-sal kezdõdnek az ún. egyszerûsített eljárás szabályai. Az ajánlatkérõ a Javaslat 4. mellékletében felsorolt szolgáltatások megrendelése esetén [illetve lásd a 21. § (3) bekezdését] folytathat le egyszerûsített eljárást. Az egyszerûsített eljárás bevezetésének lehetõségét a szolgáltatások meghatározott köre tekintetében a 92/50/EGK irányelv teszi lehetõvé. Az irányelv ugyanis a hatálya alá tartozó szolgáltatásokat két csoportba osztja. Az elsõ csoport – amelyeket az irányelv IA melléklete sorol fel – olyan szolgáltatásokat foglal magában, amelyeket a közösségi jogalkotó a határokon átnyúló beszerzések (vagyis az egységes belsõ piac megfelelõ

33. szám


mûködése) szempontjából kiemelkedõ fontosságúnak tartott. Az irányelv IA melléklete 16 szolgáltatási kategóriát sorol fel (CPC hivatkozási számokkal azonosítva be az egyes szolgáltatási kategóriákat). E szolgáltatások megrendelése szigorúbb szabályok alá esik: e körben az irányelv valamennyi rendelkezése irányadó. A 92/50/EGK irányelv IB melléklete sorolja fel azt a tizenegy szolgáltatási kategóriát (ideértve az egyéb szolgáltatásokat tartalmazó utolsó kategóriát is), amelyek esetében az irányelv rendelkezéseit csak „korlátozott” mértékben kell alkalmazni, nevezetesen az irányelvnek a mûszaki követelményekre (14. cikk), valamint az eljárás eredményérõl szóló tájékoztató közzétételére (16. cikk) vonatkozó rendelkezéseit. A Javaslat az irányelv fenti rendelkezéseit figyelembe véve rendelkezik a szolgáltatások meghatározott köre esetében lefolytatható egyszerûsített eljárás lehetõségérõl. A Javaslat 4. melléklete pedig ugyancsak a közösségi joggal összhangban határozza meg az e körbe tartozó szolgáltatásokat. Hangsúlyozandó, hogy az e körbe sorolható szolgáltatások köre tekintetében a tagállami jogalkotónak nincs mozgástere, a közösségi jogból egyértelmûen következik, hogy mely szolgáltatások sorolhatók ide. Ugyanakkor a versenyeztetési részletszabályok kidolgozása során már nagyobb szabadság illeti meg a nemzeti jogalkotót. A jogi szolgáltatások ugyancsak a 4. melléklet szolgáltatásai közé tartoznak, vagyis azon szolgáltatások körébe, amelyek esetében lehetõség van egyszerûsített eljárás lefolytatására. A Javaslat ugyanakkor lehetõséget biztosít arra is, hogy az ajánlatkérõ – a jogi szolgáltatások meghatározott körében – közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül kössön szerzõdést, de lehetõsége van arra is, hogy közbeszerzési eljárást – és ezen belül is ún. egyszerûsített eljárást – folytasson le [145. § (2) bekezdés, 153. §].

A 146–152. §-hoz E §-ok az egyszerûsített eljárás menetét írják le. Az egyszerûsített eljárás egyszakaszos eljárás, méghozzá az ajánlatkérõ választása szerint tárgyalás nélküli vagy tárgyalásos. Az ajánlatkérõ döntheti el, hogy kíván-e az ajánlattevõkkel tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálja el. A tárgyalás nélküli eljárásban érvényesül az ajánlatkérõ és az ajánlattevõ ajánlati kötöttsége, míg a tárgyalásos eljárásban nem. Az ajánlatkérõnek az eljárást megindító hirdetményben, illetve – a hirdetmény közzététele nélkül indított eljárások esetében – az ajánlattételi felhívásban kell meghatároznia, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálja el [146. §, 149. § (1) bekezdés]. Fõszabályként egyszerûsített eljárás esetében is ajánlati felhívással kell megindítani az eljárást. Az ajánlati felhívást azonban nem az Európai Unió hirdetmények közzétételére szolgáló rendszerében kell megjelentetni, hanem a Közbeszerzési Értesítõben [147. § (1) bekezdés]. A Javaslat által meghatározott esetekben az ajánlatkérõ az ajánlattevõ(k)nek közvetlenül küldheti meg az ajánlattételi felhívást. A 147. § (2) bekezdése sorolja fel – taxatív módon – azokat az eseteket, amikor az eljárás hirdetmény közzététele nélkül indulhat. A hirdetmény közzététele nélkül indított eljárás esetében azonban a Javaslat – azonosan a hirdetmény nélküli

3645

tárgyalásos eljárás esetével – megteremti a Közbeszerzési Döntõbizottság kontrollját: az ajánlatkérõ köteles a Közbeszerzési Döntõbizottsághoz benyújtani az ajánlattételi felhívást, valamint az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevérõl, címérõl, illetve az egyszerûsített eljárást megalapozó körülményekrõl szóló tájékoztatást (148. §). Ha a megküldött iratok alapján a törvény szabályainak megsértése valószínûsíthetõ, a Közbeszerzési Döntõbizottság elnöke hivatalból jogorvoslati eljárást indít (329. §). Az ajánlatkérõ által elõre nem látható rendkívüli sürgõsség esetében a Javaslat alapján az ajánlatkérõnek lehetõsége van arra is, hogy még ajánlattételi felhívást se kelljen küldenie, hanem ajánlattételi felhívás megküldése nélkül, közvetlenül tárgyalást kezdjen az ajánlattevõvel. Erre a Javaslat 147. § (4) bekezdése szerint kerülhet sor. Ebben az esetben is tájékoztatni kell azonban a Közbeszerzési Döntõbizottságot az eljárás megkezdésérõl [148. § (2) bekezdés]. A Javaslat a 151–152. §-ban számos olyan egyéb rendelkezést tartalmaz, melyek ezt az eljárást valóban több eljárási kérdésben egyszerûsítik, rugalmasabbá teszik (pl. dokumentáció, egyszerû nyilatkozat, egyéb objektív alapú alkalmassági feltétel és igazolási mód, határidõk). A 151. § (8) bekezdése pedig szintén a közösségi jogra tekintettel került kialakításra [92/50/EGK irányelv 16. cikk (3) bekezdés].

A 153. §-hoz A jogi szolgáltatások megrendelése esetén az ajánlatkérõ közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül is köthet szerzõdést, de lehetõsége van arra is, hogy közbeszerzési eljárást – és ezen belül is ún. egyszerûsített eljárást – folytasson le [145. § (2) bekezdés, 153. §]. A Javaslat az ajánlatkérõ számára e tekintetben választási lehetõséget biztosít. A megszorítást csupán az jelenti, hogy kizárólag az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvény 5. §-ának (1)–(2) bekezdésében meghatározott tevékenységek, mint szolgáltatás megrendelése esetében alkalmazható e rendelkezés. Az Ütv. 5. §-ának (1)–(2) bekezdése a következõ rendelkezést tartalmazza: „(1) Az ügyvéd a) képviseli az ügyfelét, b) büntetõügyben védelmet lát el, c) jogi tanácsot ad, d) szerzõdést, beadványt, más iratot készít, e) az a)–d) pontban felsoroltakkal összefüggésben pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak ellenérték fejében történõ rendszeres ellátására – ha törvény másképpen nem rendelkezik – kizárólag ügyvéd jogosult.” A fentiekbõl következõen csak az ún. kizárólagos ügyvédi tevékenységnek minõsülõ jogi szolgáltatások esetében mellõzhetõ a közbeszerzési eljárás. A szerzõdés megkötését követõen azonban az ajánlatkérõ köteles tájékoztatót közzétenni hirdetmény útján a szerzõdés megkötésérõl akkor is, amennyiben él a 153. §-ban foglalt lehetõséggel, és nem folytat le közbeszerzési eljárást. A hirdetményt a szerzõdéskötéstõl számított öt munkanapon belül kell közzététel céljából megküldeni. Amennyiben a szerzõdés tárgya szerinti szolgáltatás értéke eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt, a tájékoztatót az Európai Unió hirdetmények közzé-

3646


tételére szolgáló rendszerében kell közzétenni. A hirdetményben az ajánlatkérõnek nyilatkoznia kell arról, hogy egyetért-e a hirdetmény közzétételével. Amennyiben nem ért egyet a közzététellel, a hirdetmény az Európai Unió szintjén nem kerül közzétételre, viszont a Közbeszerzési Értesítõben közzétételre kerül. A Javaslat a szerzõdés megkötésérõl szóló tájékoztató közzétételén keresztül kívánja biztosítani a nyilvánosságot az olyan nagy értékû jogi szolgáltatások megrendelésére irányuló szerzõdések megkötése esetében, amelyeket egyébként nem elõzött meg közbeszerzési eljárás. A 153. § (3) bekezdése továbbá egyértelmûvé teszi, hogy a közbeszerzési tervben, továbbá az éves statisztikai összegezésben szerepeltetni kell az adott szolgáltatást még akkor is, amennyiben az ajánlatkérõ él az (1) bekezdésben foglalt lehetõséggel, és nem folytat le közbeszerzési eljárást.

A 154–160. §-hoz A tervpályázati eljárásra vonatkozó alapvetõ rendelkezések találhatóak e §-okban. A Javaslat a jogharmonizációs követelményekre tekintettel szabályozza a tervpályázati eljárás alapvetõ normáit, ugyanis a közösségi közbeszerzési jog a tervpályázati eljárásra is állapít meg szabályokat, mint sajátos versenyeztetési eljárásra (92/50/EGK irányelv 13. cikk). E §-okban azonban csak a legalapvetõbb rendelkezések találhatóak, a részletes szabályokat alacsonyabb szintû jogszabály határozza meg. Jelenleg az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 32. §-a, illetve e törvény felhatalmazása alapján alkotott, a településrendezési és építészeti tervpályázatok részletes szabályairól szóló 16/1998. (VI. 3.) KTM rendelet tartalmaz rendelkezést a tervpályázatra. Meghatározott értékhatárt elérõ értékû tervpályázatok esetén az ajánlatkérõk (a tervpályázati eljárásban kiírók) a Javaslat és a felhatalmazása [404. § (1) bekezdés b) pont] alapján alkotott rendelet szabályai szerint kötelesek eljárni. Külön jogszabály pedig meghatározhatja a tervpályázati eljárás lefolytatásának kötelezõ eseteit (154. §). A Javaslat 4. §-ának 36. pontja határozza meg – a közösségi joggal összhangban [92/50/EGK irányelv 1. cikk g) pont] – a tervpályázat fogalmát. Ez alapján a tervpályázat olyan sajátos, külön jogszabályban részletesen szabályozott tervezési versenyforma, amely tervezési feladatok elõkészítésére szolgál, illetõleg pályamû alapján a tervezõ kiválasztásának egyik módja. A Javaslat értelmében a törvény hatálya alá tartozó szervezet az e §-okban és a végrehajtási jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint köteles eljárni, ha a tervpályázat „értéke” eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat [21. § (1) bekezdés b) pont]. A Javaslat 33. §-a határozza meg a vonatkozó értékhatárokat. A Javaslat 35. §-ában a közbeszerzés értéke tekintetében megállapított szabály a tervpályázati eljárás értékének meghatározása tekintetében is megfelelõen irányadó [33. § a) pont, 160. § (2) bekezdés]. A tervpályázati eljárás meghirdetésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a közbeszerzési eljárások esetében, azzal, hogy külön minta szerint kell a hirdetményt elkészíteni. A tervpályázati eljárást tervpályázati kiírással (hirdetménnyel) kell megindítani. A tervpályázati kiírás egyes tartalmi elemeirõl szintén rendelkezik a Javaslat [157. §, 160. § (1) bekezdés].

33. szám

Az eljárás nyílt vagy meghívásos lehet. Nyílt tervpályázati eljárás esetében valamennyi érdekelt pályázatot (pályamûvet) nyújthat be. Meghívásos tervpályázati eljárás esetében a Javaslat alapján a kiíró meghatározhatja a pályázók létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezõk közül legfeljebb a létszámnak megfelelõ vagy a keretszám felsõ határáig terjedõ számú jelentkezõt hív fel pályázat benyújtására; illetõleg a kiíró által megjelölteken kívül valamennyi érdekelt jelentkezhet az eljárásban való részvételre (155. §). A 156. § további alapvetõ szabályokat tartalmaz a meghívásos tervpályázati eljárásra vonatkozóan. A pályázatokat – a Javaslat által meghatározott feltételeknek megfelelõ összetételû – bírálóbizottságnak (zsûrinek) kell elbírálnia. A közösségi jogból következõ követelményként a Javaslat elõírja, hogy a zsûri tagjai kizárólag a pályázóktól független természetes személyek lehetnek [92/50/EGK irányelv 13. cikk (6) bekezdés]. A Javaslat továbbá azt a követelményt támasztja a zsûri összetételével kapcsolatban, hogy amennyiben a tervpályázati kiírásban a pályázókkal (jelentkezõkkel) szemben szakmai követelményeket, képzettséget határozott meg a kiíró, akkor legalább a bírálóbizottság tagjai kétharmadának meg kell felelnie a pályázóktól megkövetelt vagy azokkal egyenértékû szakmai követelményeknek, képzettségnek. E tekintetben a Javaslat a közösségi jogi követelménynél szigorúbb elõírást tartalmaz a szakmai érdekképviseleti szervezetek kifejezett kérése alapján. Az irányelv hivatkozott cikke ugyanis csupán egyharmados arányt ír elõ (158. §). A pályázatokat anonim módon, a titkosságot biztosítóan kell benyújtani a bírálóbizottság részére [158. § (4) bekezdés]. A kiírónak a tervpályázati eljárás eredményérõl vagy eredménytelenségérõl szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie. A hirdetményt legkésõbb az eredményhirdetéstõl, illetõleg az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül kell megküldeni. A hirdetmények megküldésére és közzétételére a 44–47. § rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni [159. §, 160. § (1) bekezdés]. A Javaslat 4. §-ának 30. pontja definiálja a pályázó fogalmát, a 160. § (2) bekezdése pedig további rendelkezések megfelelõ alkalmazását írja elõ a tervpályázati eljárás kapcsán. A Javaslat 125. §-ának (5) bekezdése (hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása) szorosan kapcsolódik a tervpályázati eljárás lefolytatásához.

A 161. §-hoz E §-sal kezdõdnek az ún. közszolgáltatónak, közmûnek minõsülõ ajánlatkérõk – közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû – közbeszerzéseit szabályozó rendelkezések (V. fejezet; 161–239. §). (A Javaslat nem használja a közszolgáltató, a közmû kifejezést, azt az indokolás is csak az egyszerûsítõ szóhasználat érdekében alkalmazza). A Javaslat különös közbeszerzési eljárásnak nevezi ezen ajánlatkérõi kör közbeszerzési eljárásait, megkülönböztetendõ a klasszikus ajánlatkérõi kör általánosnak nevezett közbeszerzési eljárásaitól. Szemben a hatályos szabályozással, amely egységesen szabályozza alanyi oldalról a közbeszerzések kérdéskörét, vagyis a közszolgáltatókra is a klasszikus ajánlatkérõi kör tekintetében irányadó szabályokat rendeli alkalmazni, a Javaslat differen-

33. szám


ciáltabb szabályozási elvet valósít meg: külön-külön szabályozza a két alanyi kör közbeszerzéseit, rugalmasabb szabályozást állapítva meg – a közösségi jogból következõen – a közszolgáltatók esetében. További eltérés a hatályos szabályozáshoz képest, hogy a Javaslat csak meghatározott ágazatokban tevékenykedõ egyes közszolgáltatókat von a közbeszerzési szabályozás hatálya alá, nevezetesen a vízügyi, az energia-, a közlekedési és a távközlési (a Javaslat szóhasználatával élve: az elektronikus hírközlési) ágazatokban mûködõ, meghatározott tevékenységet végzõ egyes szervezeteket. Ennek magyarázata szintén a közösségi jogból következik: a 93/38/EGK irányelv hatálya csak ezen ágazatokra terjed ki. Megjegyzendõ ugyanakkor, hogy a nemzeti értékhatáros rezsimben a közszolgáltatók körében az ajánlatkérõk közé tartozik a postai ágazatokban mûködõ, egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatást nyújtó szervezet is. (Lásd a 272. §-hoz fûzött indokolást.) A közszolgáltatónak minõsülõ ajánlatkérõk az V. fejezet szerinti közbeszerzési szabályokat kizárólag azokra a közbeszerzésekre kötelesek alkalmazni, amelyek közvetlenül összefüggenek az ajánlatkérõ által végzett releváns tevékenységgel [168. § (1) bekezdés a) pont, 168. § (4) bekezdés]. A 168. § (4) bekezdése nyújt eligazítást abban, hogy mikor tekinthetõ a közbeszerzés az ajánlatkérõ által végzett releváns tevékenységgel (163. §) közvetlenül összefüggõnek. A közszolgáltatókra vonatkozó különös közbeszerzési eljárási szabályok a klasszikus ajánlatkérõi körre alkalmazandó szabályokhoz (az általános eljárási rendhez) képest rugalmasabbak, nagyobb mozgásteret adnak ezen ajánlatkérõi körnek (pl. a különbözõ eljárási fajták közötti szabad választás lehetõsége, keretmegállapodás alkalmazása). E rugalmasabb szabályozás lehetõsége a közösségi jogból következik.

A 162–166. §-hoz A Javaslat a közösségi irányelv rendelkezéseivel összhangban határozza meg a különös közbeszerzési eljárási rezsim hatálya alá tartozó szervezetek, ajánlatkérõk körét [93/38/EGK irányelv 2. cikk (1), (3) bekezdés, 1. cikk (1)–(2) bekezdés]. A Javaslat 162. §-a tartalmazza az ajánlatkérõnek minõsülõ szervezeteket azzal, hogy csak annyiban minõsülnek az V. fejezet alkalmazásában ajánlatkérõknek, amennyiben a 163. §-ban meghatározott tevékenységek (releváns tevékenységek) valamelyikét folytatják. A 162. § (1) bekezdésének a) pontja valójában a 22. § (1) bekezdése szerinti ún. klasszikus ajánlatkérõket foglalja magában. Az (1) bekezdés b) pontja olyan gazdálkodószervezeteket von az alanyi körbe, amelyek felett az a) pontban meghatározott egy vagy több szervezet közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást (4. § 22. pont) képes gyakorolni (pl. többségi állami, önkormányzati tulajdonban levõ gazdálkodószervezetek). A (2) bekezdés pedig olyan szervezeteket tartalmaz, amelyek jóllehet kívül esnek az elõzõekben említett szervezeti kategóriákon, ugyanakkor valamilyen különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatják a releváns tevékenységek valamelyikét vagy azok kombinációját. A különleges, kizárólagos jog fogalmával kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy nem a 4. § 13. pontjában meghatározott definíció irányadó e (2) bekezdés alkalmazása szempontjából, hanem e tekintetben a Javaslat 166. §-ában – a 93/38/EGK

3647

irányelvvel azonosan – meghatározott fogalmat kell figyelembe venni. [Ugyanakkor a 166. § (2) bekezdése szerinti kiterjesztõ értelmezése a különleges vagy kizárólagos jognak nem eredményezi azt, hogy a Javaslatban meghatározott kivételek ne érvényesülhetnének; 165. §, 171. §]. A releváns tevékenységek körét is az irányelv rendelkezéseivel [93/38/EGK irányelv 2. cikk (2) bekezdés, (4)–(5) bekezdés] összhangban határozza meg a Javaslat 163. §-a. Egyben a 164–165. § kivételeket állapít meg a releváns tevékenységek körében. A Javaslat 21. §-ához fûzött indokolás kitér arra az esetre is, mikor az ajánlatkérõ olyan szervezet, mely egyszerre tartozik a IV. és az V. fejezet alanyi körébe.

A 167. §-hoz A Javaslat egyértelmûvé teszi, hogy a közszolgáltatók esetében sem az építési koncesszió, sem a szolgáltatási koncesszió nem jelenik meg közbeszerzési tárgyként. A közszolgáltatók esetében tehát – a közösségi joggal összhangban – a közbeszerzés tárgya: árubeszerzés, építési beruházás, illetõleg szolgáltatás megrendelése.

A 168–175. §-hoz E §-ok a 93/38/EGK irányelv 6–13. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban határozzák meg az V. fejezet szerinti közbeszerzési eljárási szabályok alkalmazásának kötelezettsége alóli kivételek körét. A 168. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti kivétel alapján a 163. §-ban meghatározott releváns tevékenység folytatásával közvetlenül össze nem függõ beszerzés tekintetében nem kell az V. fejezet szerint eljárni. A 168. § (4) bekezdés határozza meg a releváns tevékenységgel közvetlenül összefüggõ közbeszerzést. Ennek értelmében az ajánlatkérõnek a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenysége folytatásával közvetlenül összefügg a közbeszerzés, ha annak tárgya nélkül e tevékenységet nem lehetne ellátni. Ha a közbeszerzés tárgyát az ajánlatkérõ a hivatkozott tevékenységéhez, illetõleg az azon kívüli tevékenységéhez egyaránt használja és az természetben nem osztható, illetõleg részekre bontása esetén nem használható megfelelõen, az V. fejezet szerinti eljárást kell alkalmaznia, feltéve, hogy nem minõsül egyben a 162. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti ajánlatkérõnek. Ez utóbbi esetben ugyanis az általános eljárási rend, vagyis a IV. fejezet szabályai szerint kell eljárnia. A Javaslat 168. § (2) bekezdése valójában arról rendelkezik, hogy bizonyos esetekben mégis kell alkalmazni az V. fejezet szerinti eljárást. A Javaslat 170. §-a – a 93/38/EGK irányelv 3. cikkének megfelelõ – kivételi lehetõséget tartalmazza azzal, hogy e kivételre csak az Európai Unióhoz történõ csatlakozást követõen kerülhet sor, feltéve hogy a 3. cikk szerint szükséges elõfeltételek fennállnak és a Közbeszerzések Tanácsának kezdeményezése alapján az Európai Bizottság ilyen döntést hoz. A Javaslat több kivétel alkalmazása tekintetében azt is elõírja, hogy az ajánlatkérõ – az Európai Bizottság kérésére – köteles a Közbeszerzések Tanácsán keresztül megfelelõ tájékoztatást adni, összhangban a közösségi joggal [168. § (3) bekezdés, 171. § (2) bekezdés, 172. § (2) bekezdés, 173. § (2) bekezdés].

3648


A közszolgáltatók esetében irányadó közösségi értékhatárok szabályai, valamint a közbeszerzés értékének meghatározására vonatkozó szabályok találhatóak e §-okban. Ez utóbbi tekintetében az általános közbeszerzési eljárás körében meghatározott szabályok az irányadóak. Mivel azonban a Javaslat a közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzések körében – a közösségi joggal összhangban – csak a különös eljárási rendben szabályozza a keretmegállapodásos eljárást, és így nincs lehetõség az általános közbeszerzési eljárás szabályaira történõ visszautalásra, a Javaslat a különös eljárási rend keretében szabályt állapít meg a keretmegállapodás becsült értékének meghatározására [179. § (2) bekezdés]. Ennek értelmében a keretmegállapodás becsült értéke a megállapodás alapján az adott idõszakban kötendõ szerzõdések becsült legmagasabb összértéke. E szabály a vonatkozó közösségi irányelvvel összhangban került meghatározásra [93/38/EGK irányelv 14. cikk (9) bekezdés]. (A keretmegállapodás fogalmát a 4. § 12. pontja, a keretmegállapodásos eljárás szabályait pedig a 232–237. § tartalmazza.)

A 180. §-hoz E §-sal kezdõdnek a különös közbeszerzési eljárás általános szabályai (180–187. §). Az általános közbeszerzési eljáráshoz (és egyben a közszolgáltatókra vonatkozó hatályos szabályozáshoz) képest eltérést jelent, hogy a közszolgáltatónak minõsülõ ajánlatkérõ szabadon választhat a nyílt, a meghívásos és a – hirdetménnyel induló – tárgyalásos eljárás lefolytatása között. E rugalmasabb szabályozás a közösségi jogból következik [93/38/EGK irányelv 20. cikk (1) bekezdés]. Ugyanakkor hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást a közszolgáltatók is kizárólag a Javaslat által taxatíve felsorolt esetekben választhatnak [180. § (1) bekezdés]. A közszolgáltatók a hagyományos nyílt, meghívásos, illetve tárgyalásos eljáráshoz képest két további speciális módon meghirdetett (meghívásos vagy tárgyalásos) eljárást is alkalmazhatnak. Egyrészt ilyen az idõszakos elõzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás. Ebben az esetben az idõszakos elõzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény (181–183. §) egyben – meghívásos vagy tárgyalásos eljárás meghirdetésére irányuló – felhívásként is szolgál. Az ilyen közbeszerzési eljárás már további hirdetmény közzététele nélkül, közvetlen részvételi felhívás megküldésével indul (207–212. §). Másrészt ilyen az elõminõsítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás (213–224. §). A közszolgáltatók ugyanis ún. elõminõsítési rendszert mûködtethetnek, amelynek lényege az, hogy az ajánlatkérõ elõre kiválasztja azokat az ajánlattevõket – „elõminõsített jelentkezõket” –, akik késõbbi közbeszerzési eljárásaiban jogosultak lesznek a részvételre. Az elõminõsítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás közvetlen részvételi felhívás megküldésével indul. További sajátosság, hogy a közszolgáltató ajánlatkérõk keretmegállapodásos eljárást is alkalmazhatnak [180. § (4) bekezdés]. A Javaslat azt a szabályozási elvet követi, hogy az egyes eljárásfajták esetében az általános eljárási rend (IV. fejezet) szabályainak megfelelõ alkalmazását rendeli el, és az V. fejezet

33. szám

körében csak azokat az eljárási szabályokat írja le, amelyek eltérést jelentenek az általános eljárási rend szabályaihoz képest, így nem kell azonos tartalmú szabályokat többször megismételni [180. § (7) bekezdés].

A 181–183. §-hoz E §-ok az elõzetes tájékoztatás kötelezettségérõl rendelkeznek a közösségi jog alapján (93/38/EGK irányelv 22. cikk). A klasszikus ajánlatkérõ szervezetekhez hasonlóan a Javaslat a közszolgáltatók esetében is kötelezõvé teszi az elõzetes tájékoztatást, amelyet hirdetmény útján kell az ajánlatkérõnek közzétennie. A különös eljárási rezsimben is kapcsolódik – a Javaslatban meghatározott feltételek szerinti – határidõ-kedvezmény az elõzetes tájékoztató közzétételéhez [195. § (2) bekezdés]. A közszolgáltatók esetében érvényesülõ sajátosságot jelent, hogy az idõszakos elõzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény egyben meghívásos vagy tárgyalásos eljárás meghirdetésére is irányulhat (183. §). E lehetõség a közösségi jogból következik [93/38/EGK irányelv 21. cikk (1) bekezdés b) pont; (2) bekezdés]. Az idõszakos elõzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás szabályait a Javaslat 207–212. §-a tartalmazza. A Javaslat 182. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérõ idõszakos elõzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt közzétehet fontosabb projektjérõl, építési beruházásáról anélkül, hogy megismételné azokat az információkat, amelyeket egy ilyen korábbi tájékoztatóban már közzétett, feltéve, hogy egyértelmûen felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi hirdetmény kiegészítõ jellegû.

A 184–187. §-hoz E §-ok a hirdetmények megküldésének és közzétételének szabályait tartalmazzák. A klasszikus ajánlatkérõi körhöz hasonlóan a különbözõ hirdetményeket meghatározott minta szerint kell elkészíteni és közzé kell tenni. Ezeket a hirdetménymintákat nem a Javaslat tartalmazza, hanem a Javaslat felhatalmazása [404. § (2) bekezdés a) pont] alapján alkotandó IM rendelet. A közösségi jog – a 2001/78/EK irányelv – eltérõ hirdetménymintákat dolgozott ki a klasszikus ajánlatkérõk és a közszolgáltatók közbeszerzéseivel kapcsolatban. Ennek megfelelõen a hivatkozott IM rendelet is eltérõ hirdetménymintákat határoz meg. A közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzéseket a közszolgáltatók esetében is az Európai Unió közbeszerzési hirdetmény-közzétételi rendszerében (azaz az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában, az ún. TED-adatbankban) kell meghirdetni fõszabályként. A hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályait, a hirdetmények ellenõrzésének rendjét és díjának mértékét, befizetését, valamint a Közbeszerzési Értesítõben történõ közzététel rendjét és díjának mértékét, befizetését – a Javaslat 404. §-a (1) bekezdésének a) pontjában szereplõ felhatalmazás alapján alkotott – külön jogszabály (kormányrendelet) határozza meg.

33. szám


Eltérést jelent a klasszikus ajánlatkérõkre vonatkozó szabályozáshoz képest, hogy – a közösségi jogból következõen – a közszolgáltatók esetében a hirdetmények kizárólag az eredeti nyelven [45. § (1) bekezdés] kerülnek teljes terjedelmükben közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a TEDadatbankban, míg más hivatalos nyelveken csak a lényeges elemeket tartalmazó összefoglaló jelenik meg [185. § (1) bekezdés].

A 188–200. §-hoz E §-ok a nyílt eljárás szabályait tartalmazzák. A Javaslat a klasszikus ajánlatkérõi kör tekintetében a nyílt eljárással kapcsolatban megállapított szabályok (48–99. §) megfelelõ alkalmazását rendeli az e §-okban megállapított eltérésekkel (188. §). A közbeszerzési mûszaki leírás szabályait határozzák meg – a 93/38/EGK irányelvvel összhangban – a 190–192. §-okban foglalt rendelkezések. Hasonlóan a klasszikus ajánlatkérõkhöz, a közszolgáltatónak minõsülõ ajánlatkérõ is köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési mûszaki leírást. A közbeszerzési mûszaki leírást fõszabályként – a közösségi joggal összeegyeztethetõ kötelezõ mûszaki szabályok sérelme nélkül – az európai mûszaki leírásokra (közös mûszaki leírásokra, európai mûszaki tanúsítványokra vagy az európai szabványokat közzétevõ nemzeti szabványokra) hivatkozással kell meghatározni. Ettõl az ajánlatkérõk kizárólag a Javaslatban taxatíve nevesített esetekben térhetnek el [190. § (5) bekezdés]. A Javaslat alapján azonban az ajánlatkérõ köteles az ajánlati felhívásban megindokolni, hogy miért nem az európai mûszaki leírásokra hivatkozással határozta meg a közbeszerzési mûszaki leírást [190. § (8) bekezdés]. A klasszikus ajánlatkérõk tekintetében megállapított szabályokhoz (58. §) képest rugalmasabb szabályokat jelent a 190. § (3)–(4) bekezdése. A 190. § (7) bekezdése és a 191. § viszont a IV. fejezetben nem szereplõ kötelezettségeket irányoz elõ. A Javaslat 192. §-a szerint az ajánlatkérõ a közbeszerzési mûszaki leírás megadásával, az alkalmasság megítélésével, az ajánlatok elbírálásával, illetõleg a szerzõdés megkötésével összefüggésben követelményeket határozhat meg azzal a céllal, hogy az általa rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegét az érintettek megõrizzék, de ez nem érinti a 96. § (3) bekezdésében és a 99. § (4) bekezdésében foglaltakat. Ez a rendelkezés a 93/38/EGK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésével áll összhangban. A közbeszerzési mûszaki leírásra vonatkozó 190. §-beli szabályokkal is összefügg a többváltozatú ajánlat érvényességére vonatkozó 198. §. A 193. § a kizáró okok, míg a 194. § az ajánlattevõ és alvállalkozójának alkalmassága körében állapít meg bizonyos, az általános eljárási rend szabályaihoz képest rugalmasabb szabályozást. A kizáró okok körében a Javaslat lehetõséget biztosít arra, hogy az ajánlatkérõ a Javaslat 63. § (2) bekezdésének c) és d) pontja szerinti esetben egyszerû nyilatkozatot is elfogadjon. Az ajánlattevõ és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának alkalmassága tekintetében pedig a Javaslat alapján az ajánlatkérõ – a Javaslatban meghatározottakon túlmenõen – egyéb objektív

3649

alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is elõírhat. Egyebekben az általános közbeszerzési eljárás tekintetében megállapított rendelkezések irányadóak a különös közbeszerzési eljárásban is a kizáró okok, valamint az alkalmasság kérdésében. A 195. § az ajánlattételi határidõ szabályait tartalmazza, meghatározva annak minimális idõtartamát, amely – a 93/38/EGK irányelv 26. cikk (1) bekezdésével összhangban – minimum ötvenkét nap. A határidõt ebben az esetben is az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától kell számítani. Az idõszakos elõzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételéhez a különös közbeszerzési eljárásban is határidõ-kedvezmény kapcsolódik: ebben az esetben az ötvenkét napnál rövidebb, fõszabályként azonban minimum harminchat napos határidõ határozható meg (a Javaslatban meghatározott feltételek teljesülése esetén). Ez a 36 napos határidõ rendkívüli sürgõsség esetén kivételesen huszonkét napra rövidíthetõ, ennek azonban feltétele, hogy az ajánlatkérõ a hirdetményt elektronikus úton adja fel. Mind a fõszabály szerinti ötvenkét napos határidõ, mind az idõszakos elõzetes tájékoztatóhoz kapcsolódó határidõ-kedvezmények mértéke a közösségi joggal összhangban került meghatározásra: ennél rövidebb határidõk meghatározására – a közösségi jog sérelme nélkül – nincs lehetõség. Az ajánlatkérõ ugyanakkor hosszabb ajánlattételi határidõt meghatározhat, sõt a 195. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben köteles is hosszabb határidõt meghatározni. Az ajánlattételi határidõ meghatározása során az ajánlatkérõnek – a valódi verseny és az ajánlattevõk esélyegyenlõségének biztosítása érdekében – úgy kell eljárnia, hogy elegendõ idõtartam álljon rendelkezésre a megfelelõ ajánlattételhez. A megfelelõ és megalapozott ajánlatok összeállítása nem elhanyagolható a közbeszerzési eljárás eredményessége szempontjából sem, így a megfelelõ határidõ meghatározása egyben az ajánlatkérõ érdeke is. A 196. § a különös közbeszerzési eljárás tekintetében rendezi a kirívóan alacsony ellenszolgáltatás problémakörét. A szabályok a vonatkozó irányelvi szabályokkal [93/38/EGK irányelv 34. cikk (5) bekezdés] összhangban kerültek kialakításra. Az általános közbeszerzési eljárás vonatkozó szabályaihoz (86. §) képest eltérést jelent, hogy a Javaslat külön nevesíti azt az esetet, amikor az ajánlat állami támogatás miatt tartalmaz kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást. Ebben az esetben az ajánlatkérõ ugyanis csak akkor nyilváníthatja érvénytelennek az ajánlatot, amennyiben ezzel kapcsolatban elõzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevõtõl, és az ajánlattevõ nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatásról az Európai Bizottságot – az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés 88. cikke (3) bekezdésének megfelelõen – tájékoztatta, vagy hogy az állami támogatást az Európai Bizottság a közös piaccal összeegyeztethetõnek ítélte, jóváhagyta. Az ajánlatkérõ csak azokról az érvénytelen ajánlatokról köteles tájékoztatni – a Közbeszerzések Tanácsán keresztül – az Európai Bizottságot, amelyek az ajánlattevõ által nem, vagy nem megfelelõen igazolt állami támogatás miatt tartalmaznak kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást. A 197. § (1) bekezdésének c) pontja kizárólag a különös közbeszerzési eljárásban irányadó, és ezen belül is csak az árubeszerzések tekintetében érvényesíthetõ kizárási lehetõséget állapít meg: az ajánlatkérõ az eljárásból kizárhatja azt az ajánlattevõt, aki ajánlatában – az áruk összértéke tekintetében – ötven százalékot meghaladóan olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani. E szabály

3650


alkalmazása szempontjából az elektronikus hírközlõ hálózati berendezésekben használt szoftvereket árunak kell tekinteni. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a szoftver árubeszerzésnek minõsítése kizárólag e szabály (továbbá a 199. §-ban foglalt elõnyben részesítési szabály) alkalmazása szempontjából került kimondásra (a közösségi jogból következõen – 93/38/EGK irányelv 36. cikk (2) bekezdés], ezért nem általánosítható. (Mindig az adott eset összes körülményét kell vizsgálni annak eldöntése során, hogy a szoftver beszerzése árubeszerzésnek vagy szolgáltatásmegrendelésnek minõsül-e.) A 199. § a közszolgáltatók esetében – a közösségi jogból következõen [93/38/EGK irányelv 36. cikk (3) bekezdés] – az általános közbeszerzési eljárásban nem érvényesülõ kötelezõ elõnyben részesítési szabályt határoz meg. E szabály szerint árubeszerzés esetében az ajánlatkérõ több azonos ajánlat közül köteles elõnyben részesíteni azt az ajánlatot, amely – az áruk összértéke tekintetében – ötven százalékot elérõen vagy meghaladóan olyan származású árut ajánl, amely számára nemzeti elbánást kell nyújtani. A Javaslat a közösségi jognak megfelelõen azonosnak minõsíti az elõnyben részesítendõ ajánlatot, ha az árkülönbözet – az elõnyben nem részesítendõ ajánlat árához képest [197. § (1) bekezdésének c) pontja] – nem haladja meg a három százalékot [199. § (2) bekezdés a) pont].

A 201–206. §-hoz A részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos és tárgyalásos eljárás szabályai találhatóak e §-okban. Ezen eljárások az általános közbeszerzési eljárási rendben szabályozott meghívásos, illetve hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljáráshoz hasonló eljárásokat jelentenek. Erre is tekintettel a 201. § úgy rendelkezik, hogy a részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos eljárásra a IV. fejezetnek a meghívásos eljárásra vonatkozó szabályait, míg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárásra a IV. fejezetnek a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályait kell megfelelõen alkalmazni, meghatározott eltérésekkel. Az egyik legfontosabb eltérést az jelenti, hogy a Javaslat ezen eljárásfajták esetében nem ad ugyan lehetõséget a 136. § szerinti gyorsított eljárás lefolytatására [201. § (1) bekezdés második mondat, 201. § (2) bekezdés második mondat], de rendkívüli sürgõsség esetén a határidõk rövidíthetõk. A részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos és tárgyalásos eljárás két szakaszból álló eljárás, amelynek elsõ szakasza az ún. részvételi szakasz. A részvételi jelentkezések benyújtására vonatkozó határidõ, azaz a részvételi határidõ minimuma – az általános rendben érvényesülõ szabályozással egyezõen – a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított – harminchét nap. Eltérést jelent azonban, hogy a részvételi határidõ rendkívüli sürgõsség esetén kivételesen lerövidíthetõ: a részvételi határidõt azonban ebben az esetben is minimum huszonkét napban kell megállapítani. A Javaslat további határidõ-rövidítési lehetõséget biztosít a hirdetmény elektronikus úton történõ feladása esetén: ebben az esetben tizenöt napra rövidíthetõ a határidõ. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez utóbbi esetben is érvényesül az a megkötés, hogy rendkívüli sürgõsség esetében kivételesen lehetséges a határidõ ilyen mértékû lerövidítése (203. §).

33. szám

A Javaslat 204. §-a az ajánlattevõk létszámának, illetve keretszámának meghatározására ad lehetõséget mind a meghívásos, mind a tárgyalásos eljárásban. A létszám, illetve a keretszám alsó határa nem lehet kevesebb háromnál. További eltérés, hogy a rangsorolást a jelentkezõ szerzõdés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmasságának körében is meg lehet határozni. Az ajánlattételi határidõ minimumát az általános eljárási rendben, a meghívásos eljárás tekintetében érvényesülõ határidõhöz (40 nap; 122. §) képest rövidebb idõtartamban állapítja meg a Javaslat 205. §-a: fõszabályként – az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított – minimum huszonnégy nap, amely azonban rendkívüli sürgõsség esetén kivételesen tíz napra rövidíthetõ, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívást telefax útján vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérõ. Megjegyzendõ ugyanakkor az is, hogy a tárgyalásos eljárás esetében is irányadóak e határidõk (szemben az általános eljárási renddel, ahol a Javaslat a tárgyalásos eljárás tekintetében nem határozta meg az ajánlattételi határidõ eltérést nem engedõ minimális tartamát). Az ajánlattételi határidõ Javaslatban meghatározott szabályai a 93/38/EGK irányelv 26. cikkének (2) bekezdésébõl következnek.

A 207–212. §-hoz A 93/38/EGK irányelv 21. cikkének (1) bekezdése alapján az idõszakos elõzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény egyben konkrét közbeszerzési eljárás meghirdetésére is szolgálhat. E közösségi jogi rendelkezéssel összhangban mondja ki a 183. §, hogy az idõszakos elõzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény egyben meghívásos vagy tárgyalásos eljárás meghirdetésére is irányulhat. Az idõszakos elõzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás részletes szabályai e §-okban találhatóak. Az idõszakos elõzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás további hirdetmény közzététele nélkül, közvetlen részvételi felhívással indul. A 208. § (2) bekezdése határozza meg azokat a tartalmi elemeket, amelyeket az idõszakos elõzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménynek tartalmaznia kell annak érdekében, hogy egy adott közbeszerzési eljárás meghirdetésére (vagyis quasi részvételi felhívásként) szolgálhasson. Az idõszakos elõzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény alapján az „érdeklõdõ” vállalkozások a hirdetményben megjelölt határidõ lejártáig nyújthatják be írásbeli nyilatkozatukat, amelyben kifejezésre juttatják a (késõbbi) közbeszerzési eljárásban való részvételi szándékukat. Az ajánlatkérõnek ezt követõen már nem kell újabb hirdetményt közzétennie a közbeszerzési eljárás megindításáról, hanem elegendõ közvetlen részvételi felhívást kiküldenie. A Javaslat értelmében az ajánlatkérõ ugyanakkor az összes – a határidõ lejártáig szándéknyilatkozat benyújtó – nyilatkozattevõ részére köteles a részvételi felhívást (egyidejûleg, írásban) megküldeni. Az ajánlatkérõ a közvetlen részvételi felhívással szándéknyilatkozatuk megerõsítésére és részvételi jelentkezés benyújtására hívja fel a nyilatkozattevõket. E közvetlen részvételi felhívás indítja meg tulajdonképpen a közbeszerzési eljárást, és ezen belül is a meghívásos, illetve a tárgyalásos eljárás ún. részvételi szakaszát, amelyben a szerzõdés teljesítésére alkalmas ajánlattevõk kiválasztása történik meg [209. § (1), (3) bekezdés].

33. szám


A közvetlen részvételi felhívás kötelezõ tartalmi elemeit a 210. § határozza meg. A Javaslat értelmében a közvetlen részvételi felhívás az idõszakos elõzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele napjától számított tizenkét hónapon túl már nem küldhetõ ki [209. § (2) bekezdés]. Az ajánlatkérõ akkor mentesül az eljárás megindításnak kötelezettsége alól, amennyiben az idõszakos elõzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételét követõen – általa elõre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerzõdés megkötésére, illetõleg a szerzõdés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérõnek haladéktalanul írásban értesítenie kell a szándéknyilatkozatot tevõket és a Közbeszerzések Tanácsát [209. § (4) bekezdés]. A 211. § – a közösségi jogból következõen – harminchét napban állapítja meg a minimumrészvételi határidõt, amely határidõt a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától kell számítani. Rendkívüli sürgõsség esetén azonban a részvételi határidõ kivételesen huszonkét napra rövidíthetõ, ha pedig a felhívást telefax útján vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérõ, tizenöt napra rövidíthetõ [93/38/EGK irányelv 26. cikk (2) bekezdés].

A 213–224. §-hoz E §-ok az elõminõsítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárás szabályait tartalmazzák. A közszolgáltatónak minõsülõ ajánlatkérõk számára a Javaslat lehetõséget biztosít elõminõsítési rendszer létrehozására és mûködtetésére. A jelentkezõk (ajánlattevõk) elõminõsítésére szolgáló rendszerrel kapcsolatban a 93/38/EGK irányelv 30. cikke követelményeket támaszt, amelyek a Javaslatnak az ajánlatkérõ elõminõsítési rendszerét szabályozó rendelkezéseibe (215– 219. §) is beépítésre kerültek. Az elõminõsítési rendszer lényege, hogy az ajánlatkérõ elõre kiválasztja a meghatározott közbeszerzései megvalósítása érdekében lefolytatandó meghívásos vagy tárgyalásos eljárásokban részvételre jogosultakat. Elõminõsítési rendszer mûködtetése esetén az ajánlatkérõ ún. elõminõsítési hirdetménnyel is meghirdetheti egy adott közbeszerzése megvalósítása érdekében lefolytatandó meghívásos vagy tárgyalásos eljárást. A hirdetmény mintáját a 404. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti IM rendelet tartalmazza. A hirdetménynek a 214. § (2) bekezdésében meghatározott elemeket szükségszerûen tartalmaznia kell annak érdekében, hogy a hirdetmény közbeszerzési eljárás meghirdetésére szolgálhasson. Az elõminõsítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás közvetlen részvételi felhívás megküldésével indul. Az ajánlatkérõ kizárólag a listájára felvett elõminõsített jelentkezõket hívhatja fel részvételi jelentkezés benyújtására, ugyanakkor az összes elõminõsített jelentkezõnek köteles közvetlen részvételi felhívást küldeni, kivéve, ha a lista a közbeszerzés tárgya, illetõleg azon belüli csoportja szerinti bontásban készült. Ebben az esetben csak a bontás szerinti elõminõsített jelentkezõknek kell felhívást küldeni [220. § (1)–(3) bekezdés]. A közvetlen részvételi felhívás kötelezõ tartalmi elemeit a 221. § határozza meg.

3651

Az ajánlatkérõ akkor mentesül az eljárás megindításának kötelezettsége alól, amennyiben az elõminõsítési hirdetmény közzétételét követõen – általa elõre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerzõdés megkötésére, illetõleg a szerzõdés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes [220. § (4) bekezdés]. Az ajánlatkérõ az elõminõsítési hirdetménnyel érintett közbeszerzésre azonban más eljárást is alkalmazhat, különösen, ha az elõminõsített jelentkezõk száma nem teszi lehetõvé a valódi versenyt. Ez utóbbi esetben egyetlen megkötést tartalmaz a Javaslat: az ajánlatkérõ kizárólag olyan eljárást alkalmazhat, amely meghirdetésre kerül [225. § (4) bekezdés]. Az ajánlatkérõ által mûködtetett elõminõsítési rendszerrel kapcsolatos követelményeket a 215–219. § határozza meg. A minõsítési rendszernek objektív követelmények és szabályok szerint kell létrejönnie és mûködnie. E szempontokat, követelményeket, valamint az elõminõsítési rendszer mûködtetésének részleteit maga az ajánlatkérõ határozhatja meg, összhangban a Javaslatban lefektetett követelményekkel. Az elõminõsítési rendszer – az ajánlatkérõ döntésétõl függõen – különbözõ minõsítési fokozatokból állhat, továbbá az ajánlatkérõ maga határozhatja meg az elõminõsítési rendszer idõtartamát. Az ajánlatkérõ az ún. elõminõsítési szempontokat, vagyis a jelentkezõk listára vételének feltételeit és igazolási módjait (vagy azok összegezõ leírását) a 216. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban köteles meghatározni, és azt az elõminõsítési hirdetményben meghirdetni. Az elõminõsítési szempontok meghatározása során nem lehet különbséget tenni a jelentkezõk között székhelyük, illetõleg letelepedési helyük szerint, sem más módon. Az ajánlatkérõ köteles az elõminõsítési rendszer mûködésére vonatkozó szabályokat, illetve a minõsítési szempontokat valamennyi érdekelt számára hozzáférhetõvé tenni. Erre szolgál az ún. elõminõsítési hirdetmény, amelyet évenként köteles közzétenni az ajánlatkérõ, amennyiben három évnél hosszabb az elõminõsítési rendszerének idõtartama [214. § (3) bekezdés]. Az ajánlatkérõnek továbbá elõminõsítési dokumentációkat kell készítenie. Az ajánlatkérõ köteles biztosítani, hogy az érintettek az elõminõsítési hirdetmény közzétételét követõen a rendszer mûködtetésének idõtartama alatt bármikor kérhessék elõminõsítésüket. Az érdeklõdõk az elõminõsítési hirdetmény alapján elõminõsítési kérelmet nyújthatnak be az ajánlatkérõhöz. Az elõminõsítési kérelem elbírálási határidejét az ajánlatkérõ köteles elõre meghatározni, méghozzá a 217. § (1) bekezdése értelmében az elõminõsítési dokumentációban. A Javaslat garanciális szempontból egyben meghatározza az elbírálási határidõ maximális idõtartamát (három hónap). A 219. § az elõminõsítési kérelem elbírálásával kapcsolatos garanciális szabályokat tartalmaz, biztosítva egyben a jogorvoslat lehetõségét a kérelem elutasítása esetére. A § egyben a listáról való törlés szabályait is meghatározza, és ugyancsak biztosítja a jogorvoslat lehetõségét a listáról való törlés ellen. A jogorvoslati eljárás a Közbeszerzési Döntõbizottság hatáskörébe tartozik [318. § (1) bekezdés]. Az ajánlatkérõ listát vezet az elõminõsített jelentkezõkrõl. Az elõminõsített jelentkezõk listája elkészíthetõ a közbeszerzés tárgya, illetõleg azon belüli csoportja szerinti bontásban is. A listának tartalmaznia kell legalább az elõminõsített jelentkezõ nevét, címét (elérhetõségét), a listára vételének idõpontját. A lista adatai nyilvánosak.

3652


A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályait szabályozzák e §-ok. A közösségi joggal összhangban a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárást kivételes eljárásnak tekinti a Javaslat a közszolgáltatók esetében is. Ez azt jelenti, hogy kizárólag a Javaslatban meghatározott feltételek fennállása esetén választhatja az ajánlatkérõ ezt az eljárási fajtát. A 225. § (1)–(5) bekezdése taxatív módon meghatározza – a 93/38/EGK irányelv 20. cikkének (2) bekezdésével összhangban – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának esetköreit.

A 232–237. §-hoz E §-ok az ún. keretmegállapodásos eljárás szabályait tartalmazzák. A Javaslat által bevezetésre kerülõ keretmegállapodásos eljárás a közbeszerzés lebonyolításának módja tekintetében jelent újdonságot. Lényege, hogy az ajánlatkérõ – a két részbõl álló eljárás elsõ részében – hirdetmény közzétételével induló eljárás keretében kiválasztja azokat az ajánlattevõket, amelyekkel keretmegállapodást köt. Majd az eljárás második részében a keretmegállapodásban részes „kiválasztott” ajánlattevõk közül egy vagy több hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban kiválasztja azt, amellyel a konkrét közbeszerzés megvalósítása céljából szerzõdést köt: ebben a második részben az ajánlatkérõ(k) és az ajánlattevõ(k) közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy a keretmegállapodásban nem szereplõ szerzõdéses feltételekben a felek megállapodjanak, illetõleg az ajánlatkérõ a legkedvezõbb érvényes ajánlatot tevõvel köthessen szerzõdést. Az ajánlattevõ egyébként a keretmegállapodásban foglaltakhoz képest az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozóan az ajánlatkérõ számára csak kedvezõbb ajánlatot tehet. A módosítás nem járhat azzal, hogy a keretmegállapodás alapján megkötött szerzõdés tárgya, illetõleg feltételei olyan jellemzõben, illetõleg körülményben tér el a keretmegállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgytól vagy feltételektõl, amely nem tette volna lehetõvé hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását. (236. §) (Az ajánlatkérõ egyébként hirdetmény közzétételével induló eljárást is alkalmazhat a keretmegállapodás szerinti közbeszerzés megvalósítására.) A Javaslat alapján kizárólag a közszolgáltatók alkalmazhatnak keretmegállapodásos eljárást a közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzések tekintetében. Ennek magyarázata, hogy a közösségi jog csak ezen ajánlatkérõi kör esetében teszi lehetõvé a keretmegállapodásos eljárást [93/38/EGK irányelv 1. cikk (5) bekezdés, 5. cikk], míg a klasszikus ajánlatkérõi körre vonatkozó közösségi irányelvek egyelõre nem. A Javaslat alapján a közszolgáltatók mind a közösségi értékhatár feletti, mind az az alatti közbeszerzéseik (288. §) esetében jogosultak keretmegállapodás kötésére. A közösségi értékhatárokat el nem érõ értékû közbeszerzések esetében a Javaslat alapján a klasszikus ajánlatkérõi kör is alkalmazhatja ezt az eljárást [246. § (3) bekezdés; 259–264. §]. A keretmegállapodás fogalmát a 4. § 12. pontja határozza meg; ez alapján meghatározott egy vagy több ajánlatkérõ és egy vagy több ajánlattevõ között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott idõszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendõ

33. szám

szerzõdések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az elõirányzott mennyiséget. A Javaslat négy évben maximálja a keretmegállapodás tartamát [233. § (4) bekezdés]. A Javaslat kimondja, hogy a keretmegállapodás nyilvános, annak tartalma közérdekû adatnak minõsül [233. § (6) bekezdés]. A keretmegállapodásos eljárás elõnye, hogy kombinálja a hirdetménnyel induló eljárásokat és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, kihasználva a különbözõ eljárástípusok elõnyeit. Hatékonyan tudja biztosítani egyrészrõl – a nyilvánosságot biztosító – hirdetményes eljárással a közbeszerzés átláthatóságát, és ezáltal a közérdek érvényesítését, másrészrõl a – nagyobb rugalmasságot biztosító – tárgyalásos eljárással az ajánlatkérõ sajátos beszerzési igényeinek, érdekeinek érvényesítését, pl. ha a közbeszerzés mennyisége elõre nem határozható meg. Az eljárás második szakaszában alkalmazható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás tekintetében – a nyilvánosság biztosítása érdekében – érvényesül a döntõbizottsági kontroll [234. § (1) bekezdés]. A keretmegállapodásos eljárás kifejezetten alkalmas lehet az elõre pontosan meg nem határozható közbeszerzési igényekkel kapcsolatos problémák kezelésére is. A Javaslat által meghatározott részletszabályok ugyanakkor azt is biztosítják, hogy a keretmegállapodásos eljárás ne eredményezhesse a verseny korlátozását.

A 238. §-hoz A Javaslat 4. melléklete szerinti szolgáltatások megrendelése esetében [161. § (2) bekezdés] a közszolgáltatók is jogosultak ún. egyszerûsített eljárás lefolytatására. Ez a lehetõség a közösségi jogból következik (93/38/EGK irányelv 15. cikk, XVI. B melléklet). A 238. § az egyszerûsített eljárásnak a klasszikus ajánlatkérõi kör tekintetében megállapított szabályainak (146–152. §) megfelelõ alkalmazását rendeli el a közszolgáltatók esetében, a §-ban foglalt néhány eltéréssel. A Javaslat azt is egyértelmûvé teszi, hogy az ajánlatkérõ egyszerûsített eljárás alkalmazásával nem köthet keretmegállapodást.

A 239. §-hoz A közszolgáltatók közbeszerzéseit szabályozó 93/38/EGK irányelv is szabályozza a tervpályázati eljárást meghatározott értékhatár fölött. A 93/38/EGK irányelv 23. cikke a 92/50/EGK irányelv 13. cikkével azonos módon szabályozza e kérdéskört, így e tekintetben nincs szükség az általános szabályokhoz képest eltérõ eljárási szabályok meghatározására. A § egyértelmûvé teszi, hogy a közszolgáltatóknak a 154–160. § szabályai szerint kell a tervpályázati eljárást lefolytatnia, amennyiben annak értéke eléri vagy meghaladja a 177. § szerinti értékhatárt.

A 240. §-hoz E §-sal kezdõdnek a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések (240–291. §), és ezen belül is az ún. általános közbeszerzési eljárásra, azaz a klasszikus ajánlatkérõi körre vonatkozó rendelkezések (240–270. §).

33. szám


Mivel a közösségi közbeszerzési értékhatárokhoz való igazodás nem teszi feleslegessé, és nem is zárja ki a nemzeti értékhatárok fenntartását, a Javaslat nemzeti közbeszerzési értékhatárokat, valamint ehhez kapcsolódó eljárási rendet is meghatároz. A közösségi közbeszerzési irányelvek rendelkezései ugyanis csak a közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzésekre vonatkoznak. A közösségi jog alapján a tagállamoknak azonban lehetõsége van a közösségi értékhatárokat el nem érõ értékû beszerzések esetében ún. nemzeti értékhatárok fenntartására, és ehhez kapcsolódó eljárási rend kialakítására. Tekintettel arra, hogy az európai közösségi értékhatárok nagyságrendileg magasabbak a hatályos hazai közbeszerzési értékhatároknál, továbbra is indokolt nemzeti értékhatárok fenntartása. E kérdésben a Javaslat kidolgozása során konszenzus alakult ki, külön is kiemelendõ, hogy a (közérdek szempontjainak, az ajánlatkérõk és ajánlattevõk érdekeinek kifejezésére és képviseletére hivatott) Közbeszerzések Tanácsa, valamint az Állami Számvevõszék különösen fontosnak tartja a nemzeti értékhatárok további fenntartását. E nemzeti értékhatárok fenntartása ugyanakkor nem öncél, hanem ezen keresztül kívánja biztosítani a Javaslat, hogy különösen a közpénzek felhasználásával megvalósított beszerzések minél nagyobb hányadában kelljen a versenyeztetést és nyilvánosságot biztosító közbeszerzési törvény szabályai szerint eljárni. Hangsúlyozandó az is, hogy a Javaslat kidolgozásának elsõdleges célja ugyan jogharmonizációs kötelezettségünk maradéktalan teljesítése, ugyanakkor legalább ilyen fontos cél a közpénzfelhasználás átláthatóságának, nyilvánosságának erõsítése, és ezen keresztül annak kifejezésre juttatása, hogy az állam elkötelezett az állami pénzekkel való visszaélés, a korrupt magatartások visszaszorítása és megelõzése érdekében. A magyar közbeszerzési jog a közpénzek felhasználásának átláthatóságát – számos más rendelkezésén túl – az ún. közbeszerzési értékhatárok meghatározásán keresztül is biztosítani kívánja. A nemzeti értékhatárokat és az ehhez kapcsolódó eljárásrendet a közösségi jog kifejezetten nem szabályozza, ugyanakkor az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés elveit alkalmazni kell a közösségi értékhatárok alatti beszerzésekre is, így egyfajta versenyeztetési szabályoknak érvényesülniük kell, továbbá biztosítani kell az esélyegyenlõséget, az átláthatóságot, az objektivitást. Mivel a közösségi jog szabályai csak a közösségi értékhatárok feletti közbeszerzések esetében hatnak kényszerítõen, az az alatti értékû beszerzések esetében nem, így a jogalkotónak is nagyobb a mozgástere a részletszabályok kidolgozása során. A nemzeti közbeszerzési értékhatárokhoz kapcsolódó részletes eljárási szabályrendszer (indokolt mértékben) eltérõ is lehet a közösségi szabályoktól. Eltérõ eljárási rezsim kialakítására tehát elvileg lehetõség van, azonban – tekintettel egyrészt a hatályos szabályokra, másrészt arra, hogy a Javaslat egyébként is differenciált szabályozást vezet be – nem célszerû az eljárási rendszert túlságosan bonyolítani, és két egymástól teljes mértékben eltérõ rendszert létrehozni. Továbbá az Európai Közösséget létesítõ Római Szerzõdésben foglalt elveket (pl. diszkrimináció tilalma; az áruk, szolgáltatások, tõke, személyek szabad mozgására vonatkozó szabályok, elvek) e közbeszerzések szabályozása során is figyelembe kell venni. Mindez lehetõséget biztosított arra, hogy a Javaslat több területen egyszerûbb, rugalmasabb eljárást bizto-

3653

sító szabályokat állapítson meg e közbeszerzések tekintetében (így például az ún. keretmegállapodásos eljárás alkalmazása, határidõk rövidítése, bizonyos esetekben tárgyalás megengedése a meghívásos vagy a nyílt eljárás végén).

A 241. §-hoz A 241. § a nemzeti értékhatáros rezsim általános közbeszerzési eljárása tekintetében határozza meg a Javaslat személyi hatályát. A nemzeti értékhatárokat elérõ értékû közbeszerzések esetében ajánlatkérõnek minõsülnek a 22. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek (lásd a 22. §-hoz fûzött indokolást), továbbá ajánlatkérõnek minõsül az a szervezet is, amelynek közbeszerzését valamely ajánlatkérõként meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési forrásból, illetve az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatja [b) pont], továbbá az olyan szervezet is, amelynek fizetési kötelezettségéért a kormány készfizetõ kezességet vállalt az államháztartási törvény alapján, feltéve, hogy a kezességvállalás mértéke (vagy összege) eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat [c) pont]. [A b) pont tekintetében lásd még a 22. §-hoz fûzött indokolást is.] A c) pontban meghatározott ajánlatkérõk esetében hangsúlyozni kell, hogy e szervezetek a VI. fejezet szabályai szerint kötelesek eljárni a kezesség útján szerzett pénzeszközökbõl végrehajtandó közbeszerzés megvalósítása esetén még akkor is, amennyiben a közbeszerzés értéke esetleg eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat. Ennek oka, hogy a közösségi jog nem állapít meg eljárási kötelezettséget a kezességvállalás útján történõ „támogatás” esetére. A hatályos szabályozáshoz képest azonban mindenképpen visszalépést jelentene, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége a jövõben nem terjedne ki a kezességvállalás eseteire (hiszen lényegében az állami kezességvállalás egy sajátos állami támogatásként tekinthetõ). Mivel azonban a közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzések körében a közösségi joggal teljes mértékben összhangban célszerû meghatározni a Javaslat személyi hatályát, a kezességvállalás kérdéskörét a nemzeti értékhatáros rezsimben kezeli a Javaslat. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 42. §-ának (2) bekezdése határozza meg azokat az eseteket, amikor a kormánynak az egyedi állami kezesség elvállalásakor a kezességvállaló határozatban el kell rendelnie a kezesség útján szerzett pénzeszközökbõl végrehajtott beszerzésekre a közbeszerzési eljárás alkalmazását. Ennek értelmében a Javaslat tárgyi hatálya alá esõ beszerzéseknél, amelyeknek pénzügyi terheit a kormány készfizetõ kezességvállalással segíti, és a kezesség mértéke eléri vagy meghaladja a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, a közbeszerzési eljárás alkalmazását el kell rendelni [lásd a Javaslat 406. §-a (1) bekezdésének c) pontját az Áht. módosításáról].

A 242–243. §-hoz E §-ok a nemzeti értékhatáros rendszer általános közbeszerzési eljárásának tárgyi hatályát és a kivételek körét határozzák meg. A nemzeti értékhatáros rezsimben, az általános közbeszerzési eljárás tekintetében a következõ közbeszerzési tárgyakat szabályozza a Javaslat: árubeszerzés, építési beruházás, építési

3654


koncesszió, szolgáltatásmegrendelés, illetõleg szolgáltatási koncesszió. A Javaslat az egyes közbeszerzési tárgyak meghatározása esetében visszautal a közösségi értékhatáros rezsim fogalom meghatározásaira, vagyis a két rezsimben – a 242. § (2) bekezdésében az árubeszerzés tekintetében meghatározott kivételtõl, illetve a szolgáltatási koncessziótól eltekintve – azonos módon kell a közbeszerzési tárgyakat értelmezni. A 242. § (2) bekezdés az árubeszerzés fogalmát – a közösségi rezsimben érvényesülõ fogalomhoz képest – kibõvíti, és az árubeszerzés körébe vonja az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetõleg hasznosítására vonatkozó jognak az ajánlatkérõ részérõl történõ megszerzését is. A közösségi értékhatáros rezsim tárgyi hatálya tehát – a közösségi jogból következõen – nem tejed ki az ingatlannal kapcsolatos beszerzésekre. Az irányelvek (konkrétan az árubeszerzésrõl szóló 93/36/EGK irányelv) hatálya ugyanis nem terjed ki e beszerzésekre, mivel az egységes belsõ piac megfelelõ mûködése, illetve a határon átnyúló jellegû ügyletek szempontjából e beszerzéseket nem tartotta a közösségi jogalkotó relevánsnak. A hatályos magyar közbeszerzési jog azonban az ingatlanbeszerzéseket is szabályozza, így visszalépést jelentene, amennyiben a Javaslat nem vonná tárgyi hatálya alá e közbeszerzéseket. Az ingatlanbeszerzéssel kapcsolatban azt is hangsúlyozni kell, hogy a VI. fejezet (vagyis a nemzeti rezsim) eljárási szabályai szerint kell eljárni még abban az esetben is, amennyiben a közbeszerzés értéke esetleg eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárokat. A Javaslat ugyanakkor lehetõséget biztosít arra, hogy az ingatlannal kapcsolatos beszerzés megvalósítása érdekében az ajánlatkérõ hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytasson le [257. § (2) bekezdés]. A Javaslat új eleme a hatályos szabályozáshoz képest a szolgáltatási koncesszió, mint közbeszerzési tárgy szabályozása. A Javaslat ugyanakkor a szolgáltatási koncessziót kizárólag a nemzeti értékhatáros rezsimben szabályozza, tekintettel arra, hogy a hatályos közösségi közbeszerzési irányelvek nem tartalmaznak szabályozást a szolgáltatási koncesszióra, így nem indokolt a közösségi értékhatáros eljárási rezsimben e beszerzési tárgy szabályozása. A Javaslat meghatározása alapján a szolgáltatási koncesszió a szolgáltatásmegrendelés egyik fajtája; olyan szolgáltatásmegrendelés, amely alapján az ajánlatkérõ ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggõ hasznosítási jog meghatározott idõre történõ átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt [242. § (4) bekezdés]. A szolgáltatási koncesszió tehát egyfajta szolgáltatásmegrendelés azzal, hogy a fõ eltérés az ellenszolgáltatás természetében és az ezzel járó következményekben ragadható meg. A szolgáltatási koncesszió esetében követendõ eljárást a 266–267. § szabályai határozzák meg.

A 244–245. §-hoz A 244. § a nemzeti közbeszerzési értékhatárokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A mindenkori értékhatár meghatározásakor kettõs szempontnak kell érvényesülnie. Egyfelõl a közbeszerzési értékhatárnak olyan mértékûnek kell lennie, amely elõsegíti a közbeszerzési törvény céljainak a megvalósulását, a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, az államháztartás kiadásainak hatékony felhasználását; ennek érdekében

33. szám

úgy kell meghatározni azt, hogy a közbeszerzések minél nagyobb hányadára terjedjen ki a törvény hatálya. Másfelõl azonban – tekintettel a közbeszerzési eljárás idõigényes, költséges voltára – a kevésbé jelentõs, kisebb összegû beszerzéseknél célszerûbb egy egyszerûbb eljárási rend bevezetése (lásd az egyszerû közbeszerzési eljárást; 292–302. §). E kettõs szempont alapján – a 2004. január 1-jétõl 2005. december 31-ig terjedõ idõtartamra – megállapított nemzeti közbeszerzési értékhatárokat a Javaslat 402. §-ának (1)–(2) bekezdése tartalmazza. A 2006. évre és az azt követõ évekre az éves költségvetési törvény állapítja meg a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat, amelyeket a Közbeszerzések Tanácsa – tájékoztató jelleggel – a Közbeszerzési Értesítõben közzé tesz. A közbeszerzés értékére vonatkozó rendelkezések – a VI. fejezet tárgyi hatályával összhangban – kerülnek kiegészítésre [245. § (2)–(3) bekezdés].

A 246–251. §-hoz E §-ok a nemzeti értékhatáros rezsim általános közbeszerzési eljárásának általános szabályait tartalmazzák. A közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzések szabályaihoz képest sajátos elem, hogy a Javaslat lehetõséget biztosít arra, hogy meghatározott feltételek mellett a nyílt, illetve a meghívásos eljárás végén az ajánlatkérõ az ajánlattevõkkel tárgyaljon (254. §). További sajátosság, hogy a nemzeti értékhatáros rezsimben nemcsak a közszolgáltatónak minõsülõ ajánlatkérõk alkalmazhatnak keretmegállapodásos eljárást, hanem a klasszikus ajánlatkérõk is [246. § (3) bekezdés]. A Javaslat lehetõséget biztosít (ugyanakkor nem teszi kötelezõvé) az ajánlatkérõk számára elõzetes tájékoztató közzétételére az általuk tervezett, a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérõ, de a közösségi értékhatárokat el nem érõ értékû közbeszerzésekrõl (247–248. §). (Ha az adott közbeszerzésre nem vonatkozik közösségi értékhatár, mert nem esik a IV. fejezet hatálya alá, a közösségi értékhatárt elérõ értékû közbeszerzés esetén is van lehetõség elõzetes tájékoztató közzétételére.) A nemzeti értékhatáros rezsimben a közbeszerzési eljárásokat továbbra sem kell az Unió szintjén meghirdetni, hanem elegendõ a Közbeszerzési Értesítõben (a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjában), illetve elektronikus változatában történõ meghirdetés. Újdonság, hogy a hirdetményeket elektronikus úton is el lehet juttatni a Közbeszerzések Tanácsa részére. Az elektronikus úton történõ küldés lehetõsége az elektronikus közbeszerzési rendszer megvalósítása felé vezetõ út elsõ lépésének is tekinthetõ. Szintén új elem, hogy a Javaslat határidõt ír elõ a hirdetmény megjelentetésére: a hirdetményt a feladást követõen legkésõbb tizenkét napon belül kell közzétenni, gyorsított eljárás, illetve a hirdetmény elektronikus úton történõ megküldése esetében pedig legkésõbb öt napon belül. A hirdetményeknek a Közbeszerzési Értesítõben való közzététele költségeit továbbra is a feladó viseli, továbbá a jövõben is lektorálásra kerülnek a Közbeszerzések Tanácsa részére megküldött hirdetmények a megjelentetés elõtt, vagyis a Közbeszerzések Tanácsa (Titkársága) az ajánlatkérõ által megküldött hirdetményeket megvizsgálja abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak (249. §).

33. szám


A nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzések tekintetében a Javaslat azt a szabályozási elvet követi, hogy a közösségi értékhatáros rezsim vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni a nemzeti rezsim közbeszerzéseire (közbeszerzési eljárásaira) is, bizonyos eltérésekkel [246. § (6) bekezdés]. Ennek magyarázata az, hogy a Javaslat – a jogalkalmazás szempontjaira is tekintettel – nem hoz létre a nemzeti értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzésekre a közösségi rezsimtõl teljes mértékben eltérõ eljárási rendet, csupán bizonyos pontokon, meghatározott eljárási cselekmények tekintetében állapít meg eltérõ szabályokat, egyrészt az ajánlatkérõk számára rugalmasabb megoldási lehetõségek biztosítása érdekében (pl. tárgyalás lehetõsége a nyílt, illetve a meghívásos eljárás végén), másrészt, mert nincs például kötelezettség a közbeszerzési eljárások uniós szintû meghirdetésére. Így a nemzeti rezsim nyílt eljárásaira a IV. fejezet 3. címének szabályait (48–99. §) kell megfelelõen alkalmazni, a 253–254. § szerinti eltérésekkel. Az egyik eltérést az ajánlattételi határidõ eltérõ szabályozása jelenti. Mivel a nemzeti értékhatárokat elérõ, de a közösségi értékhatárokat el nem érõ értékû közbeszerzések esetében már nagyobb a jogalkotó mozgástere, mint a közösségi értékhatárokat elérõ értékû közbeszerzések esetében, lehetõség van arra, hogy a Javaslat az eljárási határidõket a közösségi irányelvektõl eltérõ módon szabályozza, és így például a hirdetmények elektronikus úton való feladásához, illetve a teljes terjedelmû dokumentáció térítésmentes, elektronikus úton történõ hozzáférhetõvé tételéhez határidõ-kedvezményeket kapcsoljon (az új irányelv tervezetének megfelelõen). Fõszabályként az ajánlattételi határidõ itt is (az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított) minimum 52 nap, azonban e határidõ a hirdetmény elektronikus feladása esetén rövidíthetõ oly módon, hogy minimálisan 45 nap lehet. Az elõzetes összesített tájékoztató közzététele itt is határidõ-kedvezményt von maga után, és – a közösségi értékhatáros rezsimhez hasonlóan – minimum 36 napra rövidíthetõ, feltéve, hogy a Javaslatban írt feltételek fennállnak. Új elem viszont, hogy – a 36 nap helyett – minimum 29 napban is meghatározható az ajánlattételi határidõ az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény elektronikus feladása esetén [253. § (2) bekezdés a) pont], rendkívüli sürgõsség esetében – a hirdetmény elektronikus feladása esetén – pedig minimum 22 nap [74. § (2) bekezdés]. A fenti 52, 45, 36 vagy 29 nap helyett további öt nappal rövidebb határidõ állapítható meg, ha az ajánlatkérõ a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevõk számára hozzáférhetõvé teszi. Vagyis: minimum 47, 40, 31 vagy 24 napos ajánlattételi határidõ írható elõ [253. § (2) bekezdés b) pont]. Új eleme a Javaslatnak az is, hogy a közösségi értékhatárok alatti értékû közbeszerzések esetében az ajánlatkérõ a nyílt (és a meghívásos eljárás) végén, az ajánlatok értékelését követõen kivételesen, a Javaslatban meghatározott feltételek fennállása esetén tárgyalást kezdeményezhet. Az ajánlatkérõ a Javaslat szerint akkor kezdeményezhet tárgyalást, ha egyik ajánlattevõ sem vagy az összességében legelõnyösebb ajánlatot tevõ sem tett – az ajánlatkérõ rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelõ ajánlatot, vagy az összességében legelõnyösebb ajánlat szempontja alapján történõ értékelés

3655

alapján a legkedvezõbb érvényes ajánlat magasabb ellenszolgáltatást tartalmaz, mint a következõ legkedvezõbb, legfeljebb két ajánlat. A tárgyalás, illetõleg az újabb ajánlattétel azonban kizárólag az ajánlat módosítására irányulhat, és az ajánlattevõ az eredeti ajánlatában foglaltakhoz képest az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozóan csak kedvezõbb ajánlatot tehet (254. §).

A 255. §-hoz A § a két szakaszból álló eljárások, vagyis a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás közös szabályait határozza meg. Ezekre az eljárásokra a IV. fejezet 4. címének (100–121. §) szabályait kell megfelelõen alkalmazni. Eltérõ szabályt jelent a részvételi határidõre vonatkozó, a 255. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés. A Javaslat ugyanis ebben az esetben is határidõ-kedvezményt kapcsol a hirdetmény elektronikus feladásához. Ennek értelmében az ajánlatkérõ a részvételi határidõt – a közösségi értékhatáros rezsimben irányadó szabállyal egyezõen [107. § (1) bekezdés] – a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számítandó minimum 37 napban köteles megállapítani; a hirdetmény elektronikus feladása esetén azonban a részvételi határidõ hét nappal lerövidíthetõ, vagyis minimum 30 nap lehet. A másik eltérést az jelenti, hogy az ajánlatkérõ a részvételi szakasz eredményérõl (vagy eredménytelenségérõl) tájékoztatót köteles közzétenni a Közbeszerzési Értesítõben.

A 256. §-hoz A meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidõ tekintetében a közösségi rezsimben érvényesülõ szabályok az irányadóak, vagyis fõszabályként minimum 40 nap (az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számítva), elõzetes összesített tájékoztató közzététele esetén minimum 26 nap, feltéve, hogy a Javaslatban meghatározott feltételek teljesülnek [122. § (1)–(2) bekezdés]. A közösségi rezsimben érvényesülõ szabályokhoz képest azonban eltérést jelent, hogy a fenti 40, illetve 26 nap helyett öt nappal rövidebb határidõ állapítható meg, ha az ajánlatkérõ a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül, elektronikus úton az ajánlattevõk számára hozzáférhetõvé teszi. Vagyis az ajánlattételi határidõ minimum 35, illetve 21 nap lehet. Szintén eltérés a közösségi rezsimhez, és egyben a meghívásos eljárás hatályos szabályozásához képest is újdonságot jelent, hogy a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszának végén az ajánlatkérõ tárgyalást kezdeményezhet a 254. § szabályai szerint.

A 257. §-hoz A tárgyalásos eljárást a Javaslat a nemzeti értékhatáros rezsimben is kivételes eljárásnak tekinti: az ajánlatkérõk fõszabályként nyílt, vagy meghívásos eljárást kötelesek lefolytatni a Javaslat tárgyi hatálya alá tartozó közbeszerzésük megvalósítása érdekében. Tárgyalásos eljárást csak akkor alkalmazhatnak, amennyiben azt a Javaslat megengedi [246. § (1) bekezdés]. Ez vonatkozik mind a hirdetménnyel induló, mind a hirdetmény

3656


közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárásra. A hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás alkalmazási esetköre megegyezik a 124. § (2) bekezdésében meghatározott esetekkel. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást az ajánlatkérõ egyrészt a 125. § (1)–(5) bekezdésében nevesített esetekben alkalmazhat, másrészt a 257. § (2) bekezdésében, kizárólag a nemzeti értékhatáros rezsim tekintetében érvényesülõ esetekben. Ez utóbbi § egyrészt az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetõleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzésére irányuló közbeszerzés, másrészt a keretmegállapodás (259. §) alapján kötendõ szerzõdés esetében biztosít lehetõséget hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására.

33. szám

A Javaslat a nemzeti értékhatáros rezsimben is biztosítja a gyorsított eljárás alkalmazásának lehetõségét.

A keretmegállapodásos eljárás elõnye, hogy kombinálja a hirdetménnyel induló eljárásokat és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, kihasználva a különbözõ eljárástípusok elõnyeit. Hatékonyan tudja biztosítani egyrészrõl – a nyilvánosságot biztosító – hirdetményes eljárással a közbeszerzés átláthatóságát, és ezáltal a közérdek érvényesítését, másrészrõl a – nagyobb rugalmasságot biztosító – tárgyalásos eljárással az ajánlatkérõ sajátos beszerzési igényeinek, érdekeinek érvényesítését, pl. ha a közbeszerzés mennyisége elõre nem határozható meg. Az eljárás második szakaszában alkalmazható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás tekintetében – a nyilvánosság biztosítása érdekében – érvényesül a döntõbizottsági kontroll [261. § (1) bekezdés utolsó mondat]. A keretmegállapodásos eljárás kifejezetten alkalmas lehet az elõre pontosan meg nem határozható közbeszerzési igényekkel kapcsolatos problémák kezelésére is. A Javaslat által meghatározott részletszabályok ugyanakkor azt is biztosítják, hogy a keretmegállapodásos eljárás ne eredményezhesse a verseny korlátozását.

A 259–264. §-hoz

A 265. §-hoz

E §-ok az ún. keretmegállapodásos eljárás szabályait tartalmazzák. A Javaslat által bevezetésre kerülõ keretmegállapodásos eljárás a közbeszerzés lebonyolításának módja tekintetében jelent újdonságot. Lényege, hogy az ajánlatkérõ – a két részbõl álló eljárás elsõ részében – hirdetmény közzétételével induló eljárás keretében kiválasztja azokat az ajánlattevõket, amelyekkel keretmegállapodást köt. Majd az eljárás második részében a keretmegállapodásban részes „kiválasztott” ajánlattevõk közül (egy vagy több) hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban kiválasztja azt, amellyel a konkrét közbeszerzés megvalósítása céljából szerzõdést köt: ebben a második részben az ajánlatkérõ(k) és az ajánlattevõ(k) közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy a keretmegállapodásban nem szereplõ szerzõdéses feltételekben a felek megállapodjanak, illetõleg az ajánlatkérõ a legkedvezõbb érvényes ajánlatot tevõvel köthessen szerzõdést. Az ajánlattevõ egyébként a keretmegállapodásban foglaltakhoz képest az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozóan az ajánlatkérõ számára csak kedvezõbb ajánlatot tehet. A módosítás nem járhat azzal, hogy a keretmegállapodás alapján megkötött szerzõdés tárgya, illetõleg feltételei olyan jellemzõben, illetõleg körülményben tér el a keretmegállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgytól vagy feltételektõl, amely nem tette volna lehetõvé hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását. (Az ajánlatkérõ egyébként hirdetmény közzétételével induló eljárást is alkalmazhat a keretmegállapodás szerinti közbeszerzés megvalósítására.) A keretmegállapodás fogalmát a 4. § 12. pontja határozza meg; ez alapján meghatározott egy vagy több ajánlatkérõ és egy vagy több ajánlattevõ között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott idõszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendõ szerzõdések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az elõirányzott mennyiséget. A Javaslat négy évben maximálja a keretmegállapodás tartamát [260. § (4) bekezdés]. A Javaslat kimondja, hogy a keretmegállapodás nyilvános, annak tartalma közérdekû adatnak minõsül [260. § (6) bekezdés].

A § az építési koncesszióra vonatkozó különös szabályokat tartalmazza. A Javaslat a közösségi értékhatárokat elérõ értékû építési koncesszióra vonatkozóan megállapított szabályok (137–144. §) alkalmazását rendeli el, a §-ban meghatározott eltérésekkel. Ilyen eltérõ szabályt jelent, hogy az elektronikus eszközök meghatározott használatához a Javaslat határidõ-kedvezményt kapcsol. Továbbá az ajánlatkérõ keretmegállapodásos eljárást is alkalmazhat, valamint lehetõsége van arra, hogy a nyílt vagy a meghívásos eljárás végén – a 254. §-ban foglaltakkal összhangban – tárgyalást kezdjen az ajánlattevõkkel. Ugyancsak eltérést jelent, hogy a két szakaszból álló eljárások részvételi szakaszának végén a részvételi szakasz eredményérõl vagy eredménytelenségérõl az ajánlatkérõnek tájékoztatót kell közzétennie. A 265. § (3) bekezdése további eltéréseket tartalmaz.

A 258. §-hoz

A 266–267. §-hoz Új eleme a Javaslatnak a szolgáltatási koncesszió, mint közbeszerzési tárgy szabályozása. A szolgáltatási koncesszió azonban csak a nemzeti értékhatáros rezsimben kerül szabályozásra, tekintettel arra, hogy a hatályos közösségi közbeszerzési irányelvek nem tartalmaznak szabályozást a szolgáltatási koncesszióra. A Javaslat meghatározása alapján a szolgáltatási koncesszió a szolgáltatásmegrendelés egyik fajtája; olyan szolgáltatásmegrendelés, amely alapján az ajánlatkérõ ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggõ hasznosítási jog meghatározott idõre történõ átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt [242. § (4) bekezdés]. A szolgáltatási koncesszió tehát egyfajta szolgáltatásmegrendelés azzal, hogy a fõ eltérés az ellenszolgáltatás természetében és az ezzel járó következményekben ragadható meg. A szolgáltatási koncessziónál a Javaslat 266–267. §-ában megállapított szabályok szerint kell eljárni mind a 3. melléklet, mind a 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében. Az ajánlatkérõnek szolgáltatási koncesszió esetén is hirdetmény közzétételével kell az eljárást megindítania, ugyanakkor szabadon választhat, hogy a közbeszerzési eljárás melyik fajtája (nyílt,

33. szám


3657

A 4. mellékletben meghatározott szolgáltatások megrendelése esetében [240. § (3) bekezdés] a Javaslat a nemzeti rezsimben is lehetõséget biztosít egyszerûsített eljárás lefolytatására, továbbá a jogi szolgáltatások körében, a kizárólagos ügyvédi tevékenységnek minõsülõ tevékenységek tekintetében az ajánlatkérõt itt is megilleti a választási lehetõség a tekintetben, hogy közbeszerzési eljárás keretében köt-e szerzõdést vagy anélkül. (Ez utóbbi esetben is köteles azonban – a nyilvánosság biztosítása érdekében – a szerzõdés megkötésérõl tájékoztatót közzétenni a Közbeszerzési Értesítõben.).

között a postai tevékenységet, míg az új irányelvtervezet már kiterjeszti tárgyi hatályát meghatározott postai szolgáltatásokra. Továbbá a hatályos közbeszerzési törvény alapján is kiterjed a közbeszerzési szabályozás hatálya a Magyar Posta Rt.-re (Kbt. 1. § e) pont]; így a Javaslat a nemzeti értékhatáros rezsimben helyezi el a postai tevékenységet azzal, hogy egyelõre kizárólag az egyetemes postai szolgáltatásokat határozza meg releváns tevékenységként. Ez azt is jelenti egyben, hogy a nemzeti értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzéseknél (függetlenül attól, hogy a közösségi értékhatárokat elérik) a Javaslat VII. fejezete szerint kell eljárni (nemzeti rezsim a különleges közbeszerzési eljárásokra). A nemzeti rezsimben is kizárólag azokra a közbeszerzésekre kell alkalmazni a különös közbeszerzési eljárás szabályait, amelyek közvetlenül összefüggnek az ajánlatkérõ által végzett releváns tevékenységgel. A Javaslat tárgyi hatálya alá ezen ajánlatkérõi kör esetében az árubeszerzés, az építési beruházás és a szolgáltatás megrendelése tartozik, vagyis sem az építési koncesszió, sem a szolgáltatási koncesszió esetén lefolytatandó eljárás kötelezettsége nem vonatkozik a közszolgáltatókra. A tervpályázati eljárást szintén szabályozza a Javaslat, továbbá a szolgáltatások körében itt is érvényesül a kettõsség, vagyis a 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében egyszerûsített eljárás lefolytatására van lehetõség.

A 270. §-hoz

A 275–280. §-hoz

A Javaslat a nemzeti rezsimben is szabályozza a tervpályázati eljárást, amennyiben annak értéke az eljárás megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat. A tervpályázati eljárás tekintetében irányadó értékhatárokat a 244. § (2) bekezdése tartalmazza.

E §-ok a különös közbeszerzési eljárás általános szabályait tartalmazzák. A Javaslat a nemzeti rezsimben is rugalmasabb szabályokat állapít meg a közszolgáltatók közbeszerzéseire, nagyobb mozgásteret adva az ajánlatkérõknek. Az általános közbeszerzési eljáráshoz (és egyben a közszolgáltatókra vonatkozó hatályos szabályozáshoz) képest eltérést jelent, hogy a közszolgáltatónak minõsülõ ajánlatkérõ szabadon választhat a nyílt, a meghívásos és a – hirdetménnyel induló – tárgyalásos eljárás lefolytatása között. Ugyanakkor hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást a közszolgáltatók is kizárólag a Javaslat által taxatíve felsorolt esetekben választhatnak [275. § (1) bekezdés]. A nyílt eljárás végén a közszolgáltató ajánlatkérõk is jogosultak a Javaslatban meghatározott feltételek mellett tárgyalni az ajánlattevõkkel [275. § (2) bekezdés]. A közszolgáltatók – a nemzeti rezsimben is – a hagyományos nyílt, meghívásos, illetve tárgyalásos eljáráshoz képest két további speciális módon meghirdetett (meghívásos és tárgyalásos) eljárást is alkalmazhatnak. Egyrészt ilyen az idõszakos elõzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás. Ebben az esetben az idõszakos elõzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény egyben – meghívásos vagy tárgyalásos eljárás meghirdetésére irányuló – részvételi felhívásként is szolgál. Ebben az esetben a közbeszerzési eljárás már további hirdetmény közzététele nélkül, közvetlen részvételi felhívás megküldésével indul (285. §). Másrészt ilyen az elõminõsítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás (286. §). A közszolgáltató ajánlatkérõk keretmegállapodásos eljárást is alkalmazhatnak [275. § (4) bekezdés, 288. §]. Nem alkalmazhatnak viszont gyorsított eljárást.

meghívásos, tárgyalásos eljárás) szerint jár el. (Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást azonban csak a Javaslatban meghatározott kivételes esetekben alkalmazhat, gyorsított eljárást és keretmegállapodásos eljárást pedig nem alkalmazhat.) Az ajánlatkérõ csak az összességében legelõnyösebb ajánlat szempontja szerint bírálhatja el az ajánlatokat. A Javaslat továbbá megteremti a közbeszerzési törvény és a koncesszióról szóló törvény összhangját. Amennyiben a szolgáltatási koncesszió egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik, az ajánlatkérõnek a koncessziós törvény szerint kell eljárnia.

A 268–269. §-hoz

A 271–274. §-hoz A 271–290. § szabályozza a vízügyi, az energia-, a közlekedési, az elektronikus hírközlési és a postai ágazatokban mûködõ egyes szervezetek tekintetében a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzéseket és az ahhoz kapcsolódó eljárási rendet. A nemzeti rezsim különös közbeszerzési eljárása hatálya alá tartozó szervezetek, vagyis az ajánlatkérõk körét határozza meg a 271. § (1) bekezdése, illetve a 272. §. Ennek értelmében ajánlatkérõnek minõsülnek egyrészt a 162. §-ban meghatározott szervezetek (vagyis a közösségi rezsim különös közbeszerzési eljárása tekintetében ajánlatkérõnek minõsülõ szerezetek), továbbá az egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásokat nyújtó egyes szervezetek. (A Javaslat nem állapít meg a közbeszerzési szabályok alkalmazása szempontjából irányadó sajátos fogalmat az egyetemes postai szolgáltatásra, hanem – a 4. § 3. pontja értelmében – a postáról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni.) A közszolgáltatókra irányadó közösségi rezsimhez képest eltérést jelent tehát, hogy a nemzeti rezsim a postai tevékenységet is a releváns tevékenységek között sorolja fel. Az eltérés indoka, hogy a vonatkozó hatályos közbeszerzési irányelv (93/38/EGK irányelv) nem sorolja fel a releváns tevékenységek

3658


A 276. § az elõzetes összesített tájékoztatóról rendelkezik, azonban nem teszi kötelezõvé, csupán lehetõséget biztosít annak készítésére és közzétételére (lásd ezzel kapcsolatban még a 247–248. §-hoz fûzött indokolást).

A 281–291. §-hoz A §-ok az egyes eljárásfajtákat szabályozzák. Tekintettel arra, hogy a Javaslat nem hoz létre a nemzeti értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzések körében a közösségi rezsimtõl teljes mértékben eltérõ eljárásrendet, a Javaslat azt a szabályozási elvet követi, hogy az egyes eljárásfajták esetében a közösségi rezsim különös közbeszerzési eljárásának (V. fejezet) szabályait rendeli megfelelõen alkalmazni, és az VII. fejezet körében csak azokat az eljárási szabályokat írja le, amelyek eltérést jelentenek a közösségi rezsim szabályaihoz képest, így nem kell azonos tartalmú szabályokat többször megismételni. E §-ok tehát csak az eltérõ szabályokat határozzák meg [271. § (3) bekezdés].

A 292–302. §-hoz E §-ok a nemzeti közbeszerzési értékhatárok alatti értékû közbeszerzésekre, az ún. egyszerû közbeszerzési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket foglalják magukban. A Javaslat a nemzeti közbeszerzési értékhatárok alatti értékû közbeszerzések esetében – az értékhatár feletti közbeszerzések szabályaihoz képest – egyszerûbb eljárási rendet határoz meg. A Javaslat ezt „egyszerû közbeszerzési eljárásnak” nevezi, és ez váltja fel a – jelenleg kormányrendeleti szinten szabályozott – szabadkézi vételes eljárást [lásd a központi költségvetési szervek szabadkézi vétellel történõ beszerzéseinek szabályairól szóló 126/1996. (VII. 24.) Korm. rendeletet]. A hatályos szabályozással ellentétben, amely – a 700 ezer forint értékhatárt meghaladó (de a közbeszerzési értékhatárt el nem érõ) értékû – árubeszerzések, valamint szolgáltatások megrendelésére, illetve ezek elõkészítésére terjed ki, az új szabályozás szerinti egyszerû közbeszerzési eljárás hatálya az építési beruházásokra is kiterjed. A jelenlegi értékhatár pedig felemelésre kerül. A Javaslat – a 2004. január 1-jétõl 2005. december 31-éig terjedõ idõre – árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetében 2 millió forintra, míg építési beruházás esetében 10 millió forintra tesz javaslatot [402. § (4) bekezdés]. A szabadkézi vétellel történõ beszerzések szabályairól szóló kormányrendelet a 2004. január 1. és április 30. közötti idõre egyben úgy is módosul, hogy az építési beruházásokra is kiterjed a rendelet hatálya. Az egyszerû közbeszerzési eljárás tekintetében a 293–294. § határozza meg a Javaslat alanyi hatályát, vagyis az ajánlatkérõnek minõsülõ szervezeteket. Ennek értelmében a Javaslat személyi hatálya alá – eltérõen a szabadkézi vételre vonatkozó hatályos szabályoktól – nem csupán a központi költségvetési szervek tartoznak, hanem – minden olyan szervezet, amely a Javaslat értelmében a 22. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérõnek minõsül, továbbá – amelynek közbeszerzését a Javaslat hatálya alá tartozó elõzõ szervezet vagy szervezetek költségvetési forrásból, illetve az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatják; továbbá

33. szám

– a 22. § (1) bekezdése, valamint a 162. § (2) bekezdése és a 272. § (2) bekezdése alá nem tartozó olyan szervezet, amely szolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységét a 22. § (1) bekezdésében meghatározott valamely szervezet által biztosított különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja, ha közbeszerzése közvetlenül összefügg e tevékenység folytatásával. (A kizárólagos jog fogalmát a 4. § 13. pontja határozza meg.) E legutolsó alanyi kör a 93/36/EGK irányelv 2. cikkének (2) bekezdésére figyelemmel került meghatározásra. Ugyanakkor nem terjed ki az egyszerû közbeszerzési eljárás hatálya a közszolgáltatókra. Az egyszerû közbeszerzési eljárás tárgyi hatálya alá az árubeszerzés, az építési beruházás és szolgáltatás megrendelése tartozik [295. § (1) bekezdés]. Nem kell azonban egyszerû közbeszerzési eljárást lefolytatni sem építési koncesszió, sem szolgáltatási koncesszió esetében. A Javaslat ugyanakkor a tervpályázati eljárást is szabályozza az egyszerû közbeszerzési eljárás keretében (301–302. §). Az egyszerû közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívással indul, amelyet az ajánlatkérõ hirdetmény útján köteles a Közbeszerzési Értesítõben közzétenni, amennyiben a közbeszerzés értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a VI. fejezet szerinti mindenkori nemzeti értékhatárok felét. Ha nem éri el, akkor nem kell az ajánlattételi felhívást megjelentetnie a Közbeszerzési Értesítõben, hanem közvetlenül küldheti azt meg az ajánlattevõknek. A Javaslat azt a követelményt támasztja, hogy legalább három ajánlattevõnek kell egyidejûleg megküldeni a felhívást. A Javaslat azonban lehetõséget biztosít arra is, hogy az ajánlatkérõ ebben az esetben is közzétegye a Közbeszerzési Értesítõben az ajánlattételi felhívást [299. § (1) bekezdés]. Az egyszerû eljárás szabályai valóban leegyszerûsítik a közbeszerzési eljárást a kisebb értékû közbeszerzéseknél.

A 303–306. §-hoz A Javaslat ötödik része a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerzõdés módosítása és teljesítése, továbbá a közbeszerzések ellenõrzése tekintetében tartalmaz néhány speciális szabályt. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerzõdés módosítását a Javaslat csak meghatározott feltételek fennállása esetén (kivételes esetekben) teszi lehetõvé: a felek csak akkor módosíthatják a szerzõdésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetõleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerzõdéskötést követõen – a szerzõdéskötéskor elõre nem látható ok következtében – beállott körülmény miatt a szerzõdés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti (303. §). A Javaslat a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerzõdésnek a 303. §-ban foglalt rendelkezések megsértésével történõ módosításához szankciót fûz annak érdekében, hogy a szerzõdések utólagos módosítása ne szolgálhasson a közbeszerzési törvény versenyeztetési szabályainak utólagos kijátszására. Amennyiben a felek a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerzõdésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetõleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét anélkül módosítják, hogy teljesülne a 303. §-ban meghatározott feltételrendszer (elõre nem látható ok következtében beállott körülmény folytán a szerzõdés valamelyik fél lényeges jogos érdekének sérelmével jár), e jogsértés miatt a Közbeszerzési Döntõbizottság elõtt jogorvoslati eljárás kezdeményezhetõ [318. § (2) be-

33. szám


kezdés]. A Javaslat szerint az ajánlatkérõ tájékoztatót (hirdetményt) köteles közzétenni a Közbeszerzési Értesítõben a szerzõdés módosításáról [307. § (1) bekezdés]. A Javaslat eljárásindítási joggal ruházza fel mindazokat a személyeket és szervezeteket, akik és amelyek jogos érdekét sérti a törvénybe ütközõ módon történõ szerzõdésmódosítás vagy -teljesítés, továbbá azokat a szervezeteket, illetve személyeket, amelyek/akik a 327. § (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntõbizottság hivatalból történõ eljárását kezdeményezhetik. Az érintettek a Közbeszerzési Értesítõben közzétett hirdetménybõl értesülhetnek az állítólagos jogsértésrõl, illetve az ellenõrzõ szervek pedig a Közbeszerzések Tanácsa jelzése alapján (is). A Közbeszerzések Tanácsa ugyanis az illetékes ellenõrzõ szerveknek, valamint a felügyeleti és belsõ ellenõrzést végzõknek megküldi azokat a hirdetményeket, amelyek alapján valószínûsíthetõ, hogy a szerzõdés módosítása a 303. §-ba ütközõ módon történt [307. § (2) bekezdés]. Jogsértés megállapítása esetén a Közbeszerzési Döntõbizottság a jogsértõt bírsággal sújthatja, arra azonban nincs joga, hogy a felek szerzõdéses jogviszonyába beavatkozzon [340. § (6) bekezdés]. Határozata – az általános szabályok szerint – a bíróság elõtt megtámadható. A javaslat 304–305. §-a a szerzõdés teljesítésével kapcsolatban tartalmaz követelményeket. Az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban elõírhatja, hogy a nyertes ajánlattevõ gazdasági társaság létrehozására köteles (52. §). A szerzõdésszerû teljesítés érdekében megkövetelt társaságalapítás elmaradása a megfelelõ teljesítést veszélyeztetheti. Így, ha a nyertes a közbeszerzésre irányuló szerzõdés aláírásától számított 60 napon belül a társasági szerzõdés megkötését (illetve az alapszabály elfogadását) a cégbírósághoz nem jelenti be, az ajánlatkérõ a szerzõdést felmondhatja. A szerzõdés aláírásától számított 60 napos határidõ tehát nem a gazdasági társaság cégjegyzékbe való bejegyzésére, hanem a gazdasági társaságot alapító társasági szerzõdés cégbírósághoz történõ bejelentésére vonatkozik. Az ajánlatkérõ jogszerû, egyoldalú szerzõdés megszüntetése nem jár kártalanítási kötelezettséggel [306. § (1) bekezdés]. A Javaslat egyértelmûvé teszi azt is, hogy e feltétel a szerzõdés kötelezõ tartalmi elemét képezi, így a szerzõdésnek akkor is része, ha a felek errõl nem vagy eltérõen állapodtak meg. Az építési beruházás tekintetében a Javaslat további követelményeket is támaszt a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerzõdéssel kapcsolatban. Egyrészt kötelezõvé teszi az ajánlattevõként szerzõdõ fél részére megfelelõ felelõsségbiztosítási szerzõdés kötését, másrészt elõírja, hogy a szerzõdés teljesítése során az ajánlatkérõként szerzõdõ fél köteles a munkát – a másik fél szerzõdésszerû teljesítése érdekében, azt elõsegítve – megbízott helyszíni képviselõje (mûszaki ellenõr) útján ellenõrizni [306. § (2)–(3) bekezdés]. E feltételek a szerzõdésnek kötelezõ elemei, vagyis akkor is részei a szerzõdésnek, amennyiben a felek arról nem vagy eltérõen rendelkeztek. A Javaslat szerint a szerzõdéskötésre és a szerzõdés teljesítésére vonatkozó, a Javaslatban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni [306. § (6) bekezdés].

A 307–308. §-hoz A Javaslat erõsíti a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerzõdések teljesítésének, indokolatlan utólagos módosításának ellenõrzését. Ennek érdekében az ajánlatkérõ a

3659

szerzõdés módosításáról, valamint a szerzõdés teljesítésérõl külön jogszabályban meghatározott minta szerint tájékoztatót köteles készíteni, és azt hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítõben közzétenni. A hirdetményt legkésõbb a szerzõdés módosításától, illetõleg a szerzõdés teljesítésétõl számított öt munkanapon belül kell feladni. Az egy évnél hosszabb vagy határozatlan idõre kötött szerzõdés esetében a szerzõdés megkötésétõl számítva évenként kell a szerzõdés részteljesítésérõl tájékoztatót készíteni [307. § (1) bekezdés]. A Közbeszerzések Tanácsa az illetékes ellenõrzõ szerveknek – költségvetési szervek esetében a külön jogszabályban meghatározott felügyeleti és belsõ ellenõrzést végzõknek is – megküldi azokat hirdetményeket, amelyek alapján valószínûsíthetõ, hogy a szerzõdés módosítása a törvénybe ütközõ módon történt, illetõleg a szerzõdésszegés jelentõs, és olyan körülményekre vezethetõ vissza, amelyekért valamelyik fél felel [307. § (2) bekezdés]. A Javaslat szankcionálja a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerzõdésnek a Javaslat rendelkezéseinek megsértésével történõ módosítását, illetve teljesítését: a Közbeszerzési Döntõbizottság elõtt jogorvoslati eljárás kezdeményezhetõ. Jogsértés megállapítása esetén a Közbeszerzési Döntõbizottság a jogsértõt bírsággal sújthatja. A Közbeszerzési Döntõbizottságnak arra nincs joga, hogy a felek szerzõdéses jogviszonyába beavatkozzon [318. § (2) bekezdés; 340. § (6) bekezdés].

A 309–315. §-hoz A Javaslat – jogharmonizációs kötelezettségünkre is tekintettel – új jogintézményként bevezeti a tanúsítást. A közösségi jog csak a közszolgáltatónak minõsülõ ajánlatkérõk esetében követeli meg a tanúsítási rendszer mûködtetését, a Javaslat azonban ennél tágabb körben vezeti be az adott intézményt, vagyis a klasszikus ajánlatkérõk számára is lehetõvé teszi a tanúsítás igénybevételét. A tanúsítás intézményét a közszolgáltatók közbeszerzési eljárásaival kapcsolatos jogorvoslati eljárásokat szabályozó 92/13/EGK irányelv 3–7. cikke szabályozza. A tanúsítás intézménye nem kapcsolódik szorosan a hagyományos jogorvoslati eszközökhöz, az inkább a jogsértések, illetve a megalapozatlan panaszok megelõzéséhez járulhat hozzá. A tagállamok kötelezettsége a tanúsítási eljárással kapcsolatban az, hogy biztosítsák a beszerzõ szervezetek (ajánlatkérõk) számára azt a lehetõséget, hogy a tanúsítási rendszert igénybe vehessék. A tanúsítási eljárás önkéntes: a közszolgáltató önként aláveti magát egy külsõ, akkreditált tanúsító által végzett ellenõrzésnek. Az irányelv a tanúsítást végzõ személyekkel szemben meghatározott követelményeket támaszt, ugyanakkor a tanúsítást végzõ személyek akkreditálásának valamennyi feltételét nem rögzíti, hanem azok az EN 45503 számú szabványban kerültek rögzítésre. A tanúsítást végzõ személynek függetlennek kell lennie a tanúsítványt kérõ vállalattól, és feladata ellátása során teljes mértékben objektív álláspontot kell képviselnie. Megfelelõ szakmai tudással és gyakorlattal kell rendelkeznie. A tagállamok a tanúsítás elvégzésére felkérhetnek bármely személyt, illetve szervezetet, aki, illetve amelynek a személyzete az említett követelményeknek megfelel. Ennek érdekében a tagállamok feltételként írhatják elõ – az általuk megfelelõnek ítélt – felsõfokú végzettséget vagy meghatározott – az állam által szervezett vagy elismert –

3660


vizsga letételét követelhetik meg. A tanúsítóval szembeni szakmai követelmények pontosabb meghatározását a tagállam belsõ jogában szabályozhatja. A Javaslat 309–315. §-a az irányelv rendelkezéseivel összhangban szabályozza a tanúsítás intézményét. A tanúsítás lényege az, hogy egy külsõ szakértõ (személy vagy szervezet) mint objektív fél tanúsítja, hogy az ajánlatkérõ közbeszerzési eljárásai és az ezzel kapcsolatos gyakorlata megfelel a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályoknak. Amenynyiben a tanúsítási eljárás során megállapítást nyert, hogy az ajánlatkérõ közbeszerzési gyakorlata megfelel a jogszabályoknak, a tanúsító tanúsítványt állít ki az ajánlatkérõ részére. A tanúsítvány – a kiadásától számított – három évig tanúsítja az ajánlatkérõ közbeszerzési gyakorlata jogszabályoknak való megfelelõségét, feltéve, hogy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok idõközben nem módosultak lényegesen [309. § (1)–(2) bekezdés]. A Javaslat alapján a tanúsítási eljárás igénybevétele önkéntes, az ajánlatkérõ saját elhatározásából veheti azt igénybe. Ez amiatt is fontos, mivel a tanúsítási eljárás igénybevétele költségekkel jár, és e költségek a tanúsítási eljárást kérelmezõ ajánlatkérõt terhelik [315. § (7) bekezdés]. Az ajánlatkérõ közbeszerzési eljárásainak és gyakorlatának tanúsítására kizárólag akkreditált tanúsító jogosult, ugyanakkor a Javaslat alapján az ajánlatkérõ nemcsak a Magyarországon, hanem az Európai Unió (EGT) bármely más tagállamában akkreditált tanúsítótól is kérheti közbeszerzési eljárásai és gyakorlata tanúsítását [309. § (3) bekezdés]. A Javaslat ugyanakkor összeférhetetlenségi szabályokat is megállapít a tanúsítókkal kapcsolatban. Az ajánlatkérõ ugyanis nem kérhet fel olyan akkreditált tanúsítót a tanúsítási eljárás lefolytatására, aki, illetõleg amely a tanúsítási eljárással érintett – a tanúsítási eljárás megkezdése elõtt három éven belüli idõpontban lezárult – közbeszerzési eljárásaiban hivatalos közbeszerzési tanácsadóként, egyéb bevont személyként, szervezetként vett részt vagy békéltetõként járt el [309. § (4) bekezdés]. A tanúsítvánnyal rendelkezõ ajánlatkérõ jogosult arra, hogy a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos különbözõ hirdetményeiben a tanúsítvány megszerzésérõl nyilatkozatot tegyen közzé, amellyel az ajánlattevõket és más érdekelteket tájékoztathatja a tanúsítvány megszerzésérõl. A nyilatkozat tartalma attól függ, hogy az ajánlatkérõ közszolgáltatónak vagy klasszikus ajánlatkérõnek minõsül-e, továbbá hogy a közösségi értékhatárokat vagy a nemzeti értékhatárokat elérõ értékû közbeszerzési gyakorlatok tanúsításáról van-e szó. A közszolgáltatónak minõsülõ ajánlatkérõk az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétételre kerülõ hirdetményeikben tehetik közzé a Javaslat 5. mellékletében szereplõ nyilatkozatot, ha a tanúsítvány az V. fejezet szerinti közbeszerzési eljárásainak és gyakorlatának megfelelõségére is vonatkozik [310. § (1) bekezdés]. Amennyiben a tanúsítvány a közszolgáltatónak kizárólag a VII. fejezet szerinti közbeszerzési eljárásai és gyakorlata jogszabályoknak való megfelelõségét tanúsítja, a Közbeszerzési Értesítõben közzétételre kerülõ hirdetményeiben teheti közzé a Javaslat 6. mellékletében meghatározott nyilatkozatot [310. § (2) bekezdés]. A klasszikus ajánlatkérõk pedig a Közbeszerzési Értesítõben megjelenõ hirdetményeikben tehetik közzé a 6. melléklet szerinti nyilatkozatot [310. § (3) bekezdés]. E differenciálás indoka a közösségi jogból ered: mivel a közösségi jog kizárólag a közszolgáltatók közösségi irányelvek hatálya alá tartozó közbe-

33. szám

szerzési eljárásai tekintetében írja elõ a tanúsítás bevezetését, így a 92/13/EGK irányelv mellékletében szabályozott nyilatkozat is csak e közbeszerzésekkel kapcsolatos. A tanúsítók akkreditálását (odaítélés, felfüggesztés, visszavonás) a Nemzeti Akkreditáló Testület végzi (311. §). Az akkreditálás annak hivatalos elismerése, hogy egy intézmény, szervezet felkészült bizonyos tevékenységek (vizsgálat, tanúsítás, kalibrálás, ellenõrzés) meghatározott feltételek szerinti végzésére. Az akkreditálás keretében bármely szervezet kérheti, hogy egy független, a nemzetközi normák szerint minõsítõ intézmény – a nemzeti akkreditáló szerv – igazolja felkészültségét. A hazai akkreditálási tevékenységet a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenõrzõ szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. évi XXIX. törvény szabályozza. A törvény köztestületi önkormányzatként hozta létre a nemzeti akkreditálás rendszerét. A törvény 2. §-ának (2) bekezdése taxatív felsorolást tartalmaz a nemzeti akkreditálás rendszerében akkreditálható szervezetekrõl. E felsorolásban – értelemszerûen – nem szerepelnek a közbeszerzési eljárásokat tanúsító szervezetek. A Javaslat a nemzeti akkreditálás rendszerébe utalja a közbeszerzési tanúsító szervezetek akkreditálását, mivel a Nemzeti Akkreditáló Testület biztosítani tudja az érintett szervezetek független, szakszerû, áttekinthetõ és a vonatkozó európai szabványban szereplõ akkreditálási eljárással összhangban álló minõsítését. Emiatt azonban a nemzeti akkreditálásról szóló törvény említett 2. §-ának (2) bekezdésének módosítása is szükséges: a Javaslat 406. §-a (1) bekezdésének e) pontja ezért kiegészíti a hivatkozott bekezdést egy új, h) ponttal, nevesítve a közbeszerzési eljárásokat és gyakorlatot tanúsító szervezeteket és természetes személyeket a nemzeti akkreditálás rendszerének keretében akkreditálható szervezetek és természetes személyek között. A tanúsítók akkreditálásának feltételeit a 312. § rögzíti. A Nemzeti Akkreditáló Testület folyamatosan ellenõrzi, hogy az akkreditált tanúsító megfelel-e az akkreditáláshoz szükséges feltételeknek, továbbá a jogszabályoknak, illetve a vonatkozó szabványoknak megfelelõen végzi-e a tevékenységét. A Közbeszerzések Tanácsa is jogosult arra, hogy ellenõrizze a tanúsítónál az akkreditálás feltételeinek megtartását, illetve a tanúsító tevékenységét, továbbá panaszt nyújthat be a Nemzeti Akkreditáló Testület – az 1995. évi XXIX. törvény 19–21. §-ai szerinti – fellebbviteli bizottságához, illetve kezdeményezheti az akkreditáltság visszavonását (313. §). A Javaslat a Közbeszerzések Tanácsa feladatává teszi továbbá az akkreditált tanúsítók listájának a Közbeszerzési Értesítõben és honlapján történõ közzétételét [314. §, 379. § (1) bekezdés i) pont]. A Javaslat a tanúsítási eljárás lefolytatásának csupán alapvetõ normáit rögzíti, a részletes szabályokat a vonatkozó szabvány tartalmazza (315. §). Az EN 45503 számú szabvány részletes leírást tartalmaz arról, hogyan kell a tanúsítónak a vizsgálatát lefolytatnia.

A 316. §-hoz E §-sal kezdõdnek a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat szabályai (hetedik rész, 316–373. §). Az európai közösségi jog a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat kérdését is szabályozza, mivel a közbeszerzéseknek az Európai Unió egész területére kiterjedõ versenyeztetése meg-

33. szám


követeli az átláthatóság és a diszkriminációmentesség biztosítását. Ennek hatékonysága érdekében a tagállamok kötelesek megfelelõ jogorvoslati eszközöket biztosítani az ajánlattevõk számára a közösségi jog közbeszerzési eljárás során történõ megsértése esetén: a megfelelõ jogorvoslat hiánya ugyanis elrettentheti a cégeket az ajánlattételtõl más tagállamokban, és ezzel veszélyezteti az egységes közösségi közbeszerzési piacot. Az európai közösségi jog külön-külön szabályozza a klaszszikus ajánlatkérõk és a közszolgáltatók esetében a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok megsértése esetén igénybe vehetõ jogorvoslatokat. A klasszikus ajánlatkérõk közbeszerzéseivel összefüggõ jogorvoslati szabályokat a 89/665/EGK irányelv, a közszolgáltatók közbeszerzéseivel kapcsolatos jogorvoslatot a 92/13/EGK irányelv szabályozza. Ez utóbbi lényegében megismétli a klasszikus ajánlatkérõk közbeszerzéseivel kapcsolatos jogorvoslati irányelv szabályait, de egyben további eljárási formákat is rögzít kifejezetten a közszolgáltatók közbeszerzései során felmerült jogsértések orvoslására. A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatra vonatkozó közösségi irányelvek koordinatív jellegûek, csupán a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatok alapelveit határozzák meg, ugyanakkor a tagállamok feladata a részletszabályok kidolgozása. Az irányelvek viszonylag tág mozgásteret biztosítanak a tagállamok számára az irányelvi rendelkezések nemzeti jogba történõ átültetése, a jogorvoslati rendszer kialakítása tekintetében. Az irányelvek alapján a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy az ajánlatkérõk (és ajánlattevõk) jogsértéseivel szemben hatékony és gyors jogorvoslat álljon az érdekeltek rendelkezésére. A jogorvoslat hatékonysága a jogsértõ helyzet megszüntetésének, a jogsértéssel esetlegesen okozott károk megtérítésének és a további jogsértések megakadályozásának a követelményét jelenti. A jogorvoslat gyorsaságának a követelménye azt a célt szolgálja, hogy a közbeszerzési eljárás jogszerûsége minél elõbb helyreálljon. Ennek érdekében a jogorvoslati eljárásnak lehetõleg még a közbeszerzési eljárás lezárulta elõtt meg kell történnie ahhoz, hogy ne születhessenek jogellenes döntések. A jogorvoslati fórumnak hatáskört kell biztosítani ideiglenes intézkedések megtételére, az ajánlatkérõ jogsértõ döntéseinek megsemmisítésére, továbbá biztosítani kell a kártérítés lehetõségét. A két jogorvoslati irányelv azonos követelményként rögzíti, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a jogorvoslati fórum által hozott határozatok hatékony végrehajtását. Továbbá, amennyiben nem bírói testület hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat, biztosítani kell, hogy az eljáró hatóság írásbeli indokolással lássa el határozatát, valamint a határozat bírósági felülvizsgálatát. A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat hatályos rendszere nagymértékben megfelel az európai közösségi jogi követelményeknek. Az európai közösségi jog alapvetõ követelménye, a jogsértésekkel szembeni gyors és hatékony jogorvoslat biztosítása, a hatályos szabályozás kialakításakor is figyelembevételre került. Az 1995-ben kialakított rendszer (Közbeszerzési Döntõbizottság mint jogorvoslati fórum, valamint a bírósági felülvizsgálat lehetõsége) kielégíti az európai közösségi irányelvekben a jogorvoslati fórumokkal szemben támasztott követelményeket. Az Európai Bizottság többször is megerõsítette mindezt. A hatályos törvény ugyanakkor nem tartalmazza az Európai Bizottság eljáráskezdeményezési jogát, a közszolgáltatókra vonatkozó jogorvoslati irányelvben szabályozott tanúsítási és békéltetési eljárás szabályait.

3661

A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárással kapcsolatos jogharmonizációs követelményekre tekintettel tehát a Javaslat új jogintézményként szabályozza a 92/13/EGK irányelv szerinti békéltetési eljárást (különös békéltetési eljárás; 369– 371. §), az Európai Bizottság eljáráskezdeményezési jogát (372–373. §), a tanúsítási eljárást (megfelelõ tanúsítási rendszer kialakítását, a tanúsító szervezetek, személyek akkreditálásának feltételeit, az akkreditálás rendszerét; hatodik rész, 309–315. §). A tanúsítási eljárást azonban a Javaslat nem a jogorvoslati részben szabályozza, hanem önálló részben, tekintettel arra, hogy az nem kapcsolódik szorosan a jogorvoslathoz. A jogharmonizációs követelmények teljesítésén túl bizonyos további pontokon is kiigazításra kerülnek a jogorvoslati eljárás szabályai, figyelembe véve az elmúlt nyolc év gyakorlati tapasztalatait. A módosítások, a tervezett változtatások elsõsorban a jogorvoslati eljárások hatékonyságának növelésére irányulnak, ugyanakkor a jogorvoslati rendszer gyökeres átalakítására nem kerül sor. Fontos változást jelent azonban, hogy a Javaslat alapján biztosított lesz a jogorvoslat a nemzeti közbeszerzési értékhatár alatti közbeszerzésekkel, vagyis az egyszerû közbeszerzési eljárással kapcsolatban is: a Közbeszerzési Döntõbizottság hatásköre e közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatra is kiterjed. A hatályos szabályok nem biztosítanak megfelelõ jogorvoslatot a szabadkézi vétellel történõ beszerzés tekintetében. A hatályos szabályok alapján a Közbeszerzési Döntõbizottság hatásköre nem terjed ki a szabadkézi vétellel történõ beszerzésekkel kapcsolatos jogvitára. Ezekben az ügyekben az érintettek csak a polgári bírósághoz fordulhatnak kártérítési igényük érvényesítése, illetve a szabadkézi vételes eljárás alapján megkötött szerzõdés érvénytelenségének megállapítása iránt. A Javaslat alapján azonban a jövõben a szabadkézi vétellel történõ beszerzést felváltó egyszerû közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogsértések esetében is biztosított lesz a Közbeszerzési Döntõbizottsághoz fordulás. Bevezetésre kerül továbbá – a jogviták megelõzése, a Döntõbizottság tehermenetesítése érdekében – a békéltetés intézménye. A fentiekkel összhangban a 316. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütközõ magatartás vagy mulasztás miatt a hetedik rész rendelkezései szerint jogorvoslatnak van helye. Ez alapján jogorvoslat kezdeményezhetõ nemcsak a Javaslat rendelkezéseibe, de a Javaslat felhatalmazása alapján alkotott végrehajtási jogszabályokba ütközõ magatartásokkal szemben is. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy minden olyan beszerzéssel kapcsolatban biztosított a jogorvoslat lehetõsége, amely a Javaslat értelmében közbeszerzésnek [2. § (1) bekezdés] minõsül. Így mind a közösségi, mind a nemzeti értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzésekkel, mind a nemzeti értékhatárok alatti, de az egyszerû közbeszerzési eljárás értékhatárait elérõ értékû közbeszerzésekkel kapcsolatban biztosított a jogorvoslat. Továbbá bármilyen tárgyú közbeszerzés (közbeszerzési eljárás) esetén igénybe vehetõ a jogorvoslat. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mivel a Javaslat új közbeszerzési tárgyakat, így az építési koncessziót, valamint a szolgáltatási koncessziót is a szabályozási körébe von. A Javaslat – a jogharmonizációs követelményekre is tekintettel – szabályozza a tervpályázati eljárást mint a versenyeztetési eljárás sajátos formáját. A közösségi jogorvoslati irányelvek alapján a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatban is biztosítani kell megfelelõ, hatékony, gyors és diszkriminációmentes jogorvoslatot. A tervpályázati eljárás hatályos szabályai alapján a tervpályázati eljárással kapcsolatban a sérelmet szenvedett fél

3662


csak a bírósághoz fordulhat az állítólagos sérelem orvoslása érdekében: „A tervpályázat valamennyi közremûködõje, valamint a szakmai kamarák a bírósághoz fordulhatnak a jogorvoslatért, amennyiben a kiírás vagy a lebonyolítás jogszabálysértõ volt.” (A településrendezési és építészeti tervpályázatok részletes szabályairól szóló 16/1998. (VI. 3.) KTM rendelet 16. §-ának (2) bekezdése). A tervpályázati eljárás hatályos szabályai tehát nem biztosítanak a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban igénybe vehetõ gyors államigazgatási eljáráshoz hasonló jogorvoslati eljárást. A Javaslat erre is tekintettel a Közbeszerzési Döntõbizottság hatáskörét a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati kérelmek elbírálására is kiterjeszti. A 316. § (3) bekezdése egyértelmûvé teszi, hogy a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogsértések orvoslására is a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati fórumrendszer keretében van lehetõség. A 316. § (2) bekezdése a Közbeszerzési Döntõbizottság és a bíróság hatáskörét határolja el egymástól. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerzõdéssel kapcsolatos jogvita (pl. szerzõdésszegés esetei, a szerzõdés érvénytelensége), továbbá a közbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények (pl. kártérítési igény) elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik. Ez alól kivételt jelent a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerzõdésnek a Javaslatba ütközõ módosítása vagy teljesítése miatt indult eljárás lefolytatása, mivel ezt a Javaslat a Közbeszerzési Döntõbizottság hatáskörébe utalja [318. § (2) bekezdés]. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerzõdés módosítását a Javaslat csak meghatározott feltételek fennállása esetén (tulajdonképpen kivételes esetekben) teszi lehetõvé; ugyanígy meghatározott követelményeket támaszt a szerzõdés teljesítésével kapcsolatban is [303. §, 304. §, 306. § (2) bekezdés]. A Javaslat a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerzõdésnek a 303. §-ban, a 304. §-ban és a 306. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértésével történõ módosításához, illetve teljesítéséhez megfelelõ szankciót fûz annak érdekében, hogy a szerzõdések utólagos módosítása, illetve nem megfelelõ teljesítése ne szolgálhasson a Javaslat versenyeztetési szabályainak utólagos kijátszására. Amennyiben a felek a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerzõdést a Javaslat 303. §-ában foglalt rendelkezésbe ütközõ módon módosítják, azaz a szerzõdésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetõleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét anélkül módosítják, hogy teljesülne a 303. §-ban meghatározott feltételrendszer (elõre nem látható ok következtében beállott körülmény folytán a szerzõdés valamelyik fél lényeges jogos érdekének sérelmével jár), akkor a Közbeszerzési Döntõbizottság elõtt jogorvoslati eljárás kezdeményezhetõ. Ugyanígy, amennyiben a szerzõdés teljesítése a Javaslat 304. §-ában, illetve 306. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértésével történik, jogorvoslati eljárásra kerülhet sor. A Javaslat szerint az ajánlatkérõ tájékoztatót (hirdetményt) köteles közzétenni a Közbeszerzési Értesítõben mind a szerzõdés módosításáról, mind annak teljesítésérõl [307. § (1) bekezdés]. A Javaslat eljárásindítási joggal ruházza fel mindazokat a személyeket és szervezeteket, akik és amelyek jogos érdekét sérti a Javaslatba ütközõ módon történõ szerzõdésmódosítás vagy teljesítés, továbbá azokat a szervezeteket, illetve személyeket, amelyek/akik a 327. § (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntõbizottság hivatalból történõ eljárását kezdeményezhetik. Az érintettek a Közbeszerzési Értesítõben közzétett

33. szám

hirdetménybõl értesülhetnek az állítólagos jogsértésrõl, illetve az ellenõrzõ szervek pedig a Közbeszerzések Tanácsa jelzése alapján is. A Közbeszerzések Tanácsa ugyanis az illetékes ellenõrzõ szervezeteknek, valamint a felügyeleti és belsõ ellenõrzést végzõknek megküldi azokat a hirdetményeket, amelyek alapján valószínûsíthetõ, hogy a szerzõdés módosítása a 303. §-ba ütközõ módon történt, illetõleg a szerzõdésszegés jelentõs és olyan körülményekre vezethetõ vissza, amelyekért valamelyik fél felel [307. § (2) bekezdés]. A Közbeszerzési Döntõbizottság az eljárást ebben az esetben az eljárására irányadó általános szabályok szerint folytatja le, azzal az eltéréssel, hogy ebben az esetben a Javaslat – az egyébként irányadó határidõnél – hosszabb elintézési határidõt (60 nap + 30 nap) állapít meg [339. § (3)–(4) bekezdés]. Jogsértés megállapítása esetén a Közbeszerzési Döntõbizottság a jogsértõt bírsággal sújthatja, arra azonban nincs joga, hogy a felek szerzõdéses jogviszonyába beavatkozzon [340. § (6) bekezdés]. Határozata – az általános szabályok szerint – a bíróság elõtt megtámadható.

A 317. §-hoz A Javaslat értelmében – a hatályos szabályokhoz hasonlóan – a Közbeszerzési Döntõbizottság a közbeszerzési ügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) szabályai alapján jár el a Javaslatban meghatározott eltérésekkel. Az Áe. rendelkezései csak mögöttes szabályként érvényesülnek a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban. A Javaslat csak azokat az eljárási szabályokat tartalmazza, amelyek eltérést jelentenek az Áe.-ben foglalt szabályokhoz képest.

A 318. §-hoz A § a Közbeszerzési Döntõbizottság hatáskörét és illetékességét szabályozza, egyértelmûvé téve, hogy a Döntõbizottság határkörébe tartozik minden, a közbeszerzésre, illetõleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokat sértõ magatartás (mulasztás) miatt indult eljárás lefolytatása. A Döntõbizottság elõtt tehát nem csupán a Javaslat rendelkezéseinek megsértése miatt kezdeményezhetõ jogorvoslati eljárás, hanem a közbeszerzési végrehajtási jogszabályok megsértése miatt is. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerzõdéssel kapcsolatos jogviták fõszabályként továbbra is a bíróság hatáskörébe tartoznak. Ugyanakkor a Javaslat a Közbeszerzési Döntõbizottság hatáskörébe utalja a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerzõdésnek a Javaslat kógens szabályaiba ütközõ módon történõ módosítása (303. §) vagy teljesítése [304. §, 306. § (2) bekezdés] miatti eljárás lefolytatását is.

A 319. §-hoz A § a Közbeszerzési Döntõbizottság összetételét, a közbeszerzési ügyben eljáró közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos követelményeket szabályozza. A közbeszerzési ügyben fõszabályként – a hatályos szabályozással egyezõen – a Közbeszerzési Döntõbizottság három közbeszerzési biztosból álló tanács-

33. szám


ban jár el, akiket a Közbeszerzési Döntõbizottság elnöke jelöl ki. A tanácsban történõ eljárás alól egyetlen kivételt állapít meg a Javaslat: az éves statisztikai összegzés – 16. §-ban szabályozott – kötelezettségének elmulasztása miatt a Közbeszerzések Tanácsának elnöke által kezdeményezett jogorvoslati eljárás (328. §). A Javaslat ebben az esetben lehetõvé teszi egy közbeszerzési biztos eljárását, tekintettel arra, hogy e jogorvoslati kezdeményezés elbírálása egyszerûen megítélhetõ, nincs szükség a három biztosból álló tanácsban történõ eljárásra. A 319. § (2) bekezdése az eljáró tanács összetételével kapcsolatban azt a követelményt támasztja, hogy a háromtagú tanács tagjai közül legalább kettõnek jogi szakvizsgával kell rendelkeznie, egy további tagnak pedig lehetõleg az ügy tárgyával leginkább összefüggõ egyetemi vagy fõiskolai végzettséggel. Az eljáró tanács elnöke viszont kizárólag jogi szakvizsgával rendelkezõ biztos lehet. Azokban az ügyekben, ahol a Javaslat lehetõséget biztosít arra, hogy egy közbeszerzési biztos járjon el, a Javaslat alapján csak jogi szakvizsgával rendelkezõ biztos jelölhetõ ki eljáró biztosként. A Döntõbizottság elnöke e szempontokra tekintettel köteles kijelölni a konkrét közbeszerzési ügyben eljáró tanácsot, illetve az egyedül eljáró biztost. A Javaslat az eljáró tanács összetételére vonatkozó szabályok meghatározásakor abból indult ki, hogy alapvetõen jogkérdések eldöntése képezi a jogvita tárgyát a jogorvoslati eljárásokban. Fontos biztosítani ugyanakkor azt is, hogy az eljáró tanácsnak a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai ismeretekkel rendelkezõ közbeszerzési biztos is tagja legyen. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a két jogi szakvizsgával rendelkezõ biztosra vonatkozó követelményt kizárólag a 2006. január 1-je után indított jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni. Azt megelõzõen – a hatályos szabályozással egyezõen – az eljáró tanács legalább egy tagjának kell jogi szakvizsgával rendelkeznie [403. § (3) bekezdés]. Az eljáró tanács elnökének feladata az eljárás elõkészítése és levezetése. Az ideiglenes intézkedésrõl való döntés (332. §) és a közbeszerzési ügy érdemében történõ határozathozatal [340. § (1) bekezdés] esetében kötelezõ a tanácsban való eljárás. Egyéb határozatokat (pl. idézés), illetve intézkedéseket az eljáró tanács elnöke egyedül is meghozhat, megtehet.

A 320–321. §-hoz A Javaslat részletesen szabályozza a közbeszerzési ügyben eljáró közbeszerzési biztosokra vonatkozó kizáró okokat, továbbá a kizárási eljárást. A kizárás intézményének célja az eljáró fórum pártatlanságának, függetlenségének biztosítása. A Javaslat jogrendszerünk eljárási kódexeivel összhangban rendelkezik a kizárást megalapozó körülményekrõl, a kizárási eljárásról, annak kezdeményezésérõl, a kizárás kérdésében hozott döntésekrõl és az ügyfél rosszhiszemû eljárásának jogkövetkezményeirõl. Az eljáró közbeszerzési biztosokra vonatkozó kizáró okok egyrészt az Áe.-ben, másrészt a Javaslatban (320. §) kerültek meghatározásra. Az Áe. 19. §-ának (1) bekezdése értelmében „a köztisztviselõ a saját ügyének elintézésében nem vehet részt”, a (3) bekezdés pedig az elfogultság esetét nevesíti („az eljárásban nem vehet részt köztisztviselõként az, akitõl az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el”). Az Áe. hivatkozott rendelkezéseiben foglaltakon túl a közbeszerzési biztossal szemben a Javaslat

3663

320. §-a további kizárásra okot adó körülményeket nevesít. Ezek körében a hatályos szabályozáshoz képest új elem a 320. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt körülmény. A 321. § rögzíti – a hatályos szabályoknál részletesebben – a kizárási eljárás szabályait. Ennek értelmében a közbeszerzési biztos a Közbeszerzési Döntõbizottság elnökének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot azonban bejelentheti az ügyfél is. A kizárás kérdésében a Közbeszerzési Döntõbizottság elnöke dönt. Az ügyfél a kizárást kezdeményezõ kérelmének elutasítása ellen önálló jogorvoslattal nem élhet, de azt a közbeszerzési ügyben hozott érdemi határozat [340. § (1) bekezdés] elleni jogorvoslati kérelmében (a keresetében) kifogásolhatja. A jogorvoslati eljárás szigorú határidejének betarthatósága érdekében rendelkezik úgy a Javaslat, hogy az eljáró tanács tagjának kizárása esetében a kizárási eljárásra fordított idõt az eljárási határidõk számításánál figyelmen kívül kell hagyni [321. § (5) bekezdés]. Az ügyfél rosszhiszemû eljárásának jogkövetkezményérõl rendelkezik a 338. § (1) bekezdésnek d) pontja, amelynek értelmében az ügyfél rendbírsággal sújtható, amennyiben nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz.

A 322. §-hoz A Javaslat a hatályos szabályozással egyezõen mondja ki, hogy a Közbeszerzési Döntõbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indulhat. A kérelemre induló eljárás megindítására jogosultakat, az eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidõket, a jogorvoslati kérelem kellékeit a 323–325. §, a hivatalból indítható jogorvoslati eljárás kezdeményezésének szabályait a 326–328. § határozza meg.

A 323–325. §-hoz A közösségi jogorvoslati irányelvek értelmében a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy a jogorvoslati rendszer valamennyi olyan személy számára elérhetõ legyen, akinek érdekében áll (állt) valamely szerzõdés elnyerése, és akinek jogát vagy jogos érdekét az állítólagos jogsértés sérti vagy veszélyezteti. A jogorvoslatra jogosultak között nem lehet hátrányos megkülönböztetést tenni sem anyagi jogi, sem eljárásjogi alapon, vagyis biztosítani kell azt, hogy a nemzeti jogorvoslati fórum elõtt a más tagállambeli vállalkozások is a hazai vállalkozásokkal azonos feltételek alapján kezdeményezhessenek eljárást. A Javaslat – a hatályos szabályozáshoz hasonlóan és a jogharmonizációs követelményekkel is összhangban – a jogalanyok széles köre részére teszi lehetõvé az eljárás kérelemmel történõ megindítását: a közbeszerzési eljárás felein (ajánlatkérõ, ajánlattevõ, részvételre jelentkezõ) kívül bármely egyéb érdekelt kérelmet nyújthat be, akinek jogát vagy jogos érdekét a Javaslatba ütközõ tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Egyéb érdekeltként csak azok a személyek nyújthatnak be jogorvoslati kérelmet, akiknek jog- vagy érdeksérelme közvetlenül kimutatható a vitatott közbeszerzéssel összefüggésben.

3664


Nem nevezhetõ közvetlen érdeknek például az a körülmény, hogy az állami és önkormányzati szervek által végzett közbeszerzések közpénzbõl történnek, és így gyakorlatilag mint adófizetõnek minden állampolgárnak jogos érdeke fûzõdhet ahhoz, hogy ezek felhasználása miként történik. Az ilyen értelmezés ahhoz vezetne, hogy bármely személy ügyfélképességét el kellene fogadni a jogorvoslati eljárásban. Egyéb érdekeltnek minõsül ugyanakkor például az, aki a közbeszerzési eljárás jogsértõ lefolytatása vagy éppen jogtalan mellõzése miatt nem vehetett részt a közbeszerzési eljárásban. Az egyéb érdekelt fogalmát a Javaslat – a hatályos szabályozáshoz képest – nem írja részletesebben körül, nem definiálja azt, tekintettel arra, hogy a gyakorlat megfelelõen tudta eddig is kezelni a kérdést, továbbá nagyon nehéz lenne precízen meghatározni a tartalmát (anélkül hogy ezzel ne korlátozzuk azt). A gyakorlat többször szembesült például az alvállalkozó ügyfélképességének kérdésével. A Legfelsõbb Bíróság több határozatában is kifejtette, hogy az alvállalkozót önálló jogorvoslat lehetõsége illetheti meg, ha a jogvita közvetlenül a közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogviszonyból eredõen az alvállalkozó jogát vagy jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti (Legf. Bír. Kf.III.38.393/2000.; Legf. Bír. Kf.III.37.539/2001.). Esetrõl esetre, az összes körülmény mérlegelése alapján ítélhetõ meg az érdekeltség. A Javaslat külön is nevesíti a kérelem elõterjesztésére jogosultak között a részvételre jelentkezõt, vagyis azt, aki (amely) a két szakaszból álló eljárás – meghívásos, illetve hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás – elsõ, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújtott be. Változást jelent a hatályos szabályozáshoz képest, hogy nemcsak az egyéb érdekeltnek kell az érdekeltségét bizonyítania, hanem az ajánlattevõként (részvételre jelentkezõként) jogorvoslati kérelmet elõterjesztõnek is: az ajánlattevõ (részvételre jelentkezõ) is csak akkor nyújthat be jogorvoslati kérelmet, amennyiben közvetlenül kimutatható valamilyen jog- vagy érdeksérelme a vitatott közbeszerzési eljárással kapcsolatban. E módosítás a rosszhiszemû eljáráskezdeményezés visszaszorítására is alkalmas lehet. A közbeszerzési eljárás során ugyanis az eljárás valamennyi résztvevõjének közös érdeke az eljárás gyors, eredményes, a verseny tisztaságát tiszteletben tartó befejezése, ugyanakkor a közbeszerzési eljárás során vagy az eljárást lezáró döntés ellen elõterjesztett jogorvoslati kérelem a közbeszerzési eljárást, illetve a szerzõdéskötést hosszú idõre félbeszakíthatja. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran kerül sor nyilvánvalóan alaptalanul, rosszhiszemûen indított jogorvoslati eljárásra, amikor a kérelmezõ célja csupán az, hogy a szerzõdés megkötését minél tovább megakadályozza, bár tudatában van annak, hogy a közbeszerzési eljárás nem volt jogsértõ. Az alaptalan jogorvoslati kérelmek egyrészt a Döntõbizottság munkaterhét növelik feleslegesen, másrészt az ajánlatkérõt akadályozzák közbeszerzése minél elõbbi megvalósításában. A Javaslat szigorú jogvesztõ határidõhöz köti a jogorvoslati kérelem benyújtását. A jogorvoslati kérelem elõterjesztésére nyitva álló határidõk meghatározása során a Javaslat alapvetõen két szempontot próbált összehangolni: a jogorvoslat szükségességét és az ajánlatkérõként meghatározott szervezeteknek a közbeszerzés megvalósításához fûzõdõ érdekeit. Egyfelõl fontos érdek fûzõdik ahhoz, hogy lehetõleg minden (de legalábbis minél több) jogsértést jogorvoslati eljárás és megfelelõ szankció kövessen, mert ez ösztönzi leginkább a Javaslat szabályainak betartására (és ezáltal az ésszerû, szabályszerû közpénzfelhasz-

33. szám

nálásra) a jogalkalmazókat. Másfelõl az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az ajánlatkérõk nem öncélúan folytatnak le közbeszerzési eljárásokat, hanem valamely konkrét közbeszerzési igényük megvalósítása érdekében, és a közbeszerzés elmaradása, elhúzódása feladataik ellátását is veszélyeztetheti. A jogbiztonság szempontjára tekintettel ahhoz is fontos érdek fûzõdik, hogy a jogviszonyok meghatározott idõ után már ne legyenek megbolygathatóak. A fenti szempontokra tekintettel a jogorvoslati kérelem a jogsértés megtörténtétõl számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértõ döntés esetében pedig az eredményhirdetéstõl számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha azonban a jogsértés a kérelmezõnek késõbb jutott tudomására, a határidõ a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogorvoslati eljárás megindításának jogvesztõ határideje – a jogsértés megtörténtétõl számított – kilencven nap. Ez azt jelenti, hogy a jogsértés megtörténtétõl számított kilencven nap eltelte után jogorvoslati kérelem már nem nyújtható be, vagyis a jogvesztõ határidõ elmulasztásához a jog elenyészésének következménye fûzõdik. Ilyen esetben a késedelem kimentésére sincs jogi lehetõség. A Javaslat egyes esetekben meghatározza, hogy milyen idõpontot kell a jogsértõ esemény bekövetkezésének tekintetni [323. § (3) bekezdés]. Erre az olyan cselekményeknél van szükség, ahol a bekövetkezett jogsértés folyamatosan tartó jogellenes állapot létrehozásával jár. Így pl. a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét kell a bekövetkezésnek tekinteni, míg a közbeszerzési eljárás mellõzésével történõ beszerzés esetén a szerzõdés megkötésének idõpontját, illetõleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerzõdés teljesítésének bármelyik fél által történõ megkezdését. E vélelmezett idõponttól számít tehát a 90 napos jogvesztõ határidõ. A Javaslat továbbá vélelmet állít fel egyes magatartásokkal, eljárási cselekményekkel kapcsolatban a tudomásszerzés idõpontjára [323. § (4) bekezdés]. Így kimondja, hogy a jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni például a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételétõl vagy közvetlen felhívás kézhezvételétõl, illetõleg dokumentáció esetében annak rendelkezésre bocsátásától számított tizenötödik napot. Indokolatlanul hosszú a jogorvoslat kezdeményezésére – a hatályos Kbt. 79. § (8) bekezdésének a) pontja szerint – nyitva álló határidõ, tekintettel arra, hogy az ajánlati (részvételi) felhívás tartalma már akkor megismerhetõ, amikor az megjelenik a Közbeszerzési Értesítõben, tehát ekkor megtörténik a tudomásra jutás. Ugyanakkor az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az ajánlattevõk (részvételre jelentkezõk) sok esetben csak az ajánlat összeállításakor szembesülnek azzal, hogy az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció jogsértõ (pl. diszkriminatív) feltétlelt, rendelkezést tartalmaz. A fentiekre tekintettel a Javaslat lerövidíti az említett határidõt, figyelembe véve azt is, hogy nem lehet ésszerûtlenül rövid határidõt meghatározni. Az eljárást megindító kérelem tartalmi kellékeit a 324. § sorolja fel részletesen. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési ügy elintézési határideje nagyon rövid, fontos, hogy a kérelem minden szükséges adatot tartalmazzon. Ezen adatok egy része a felekre és az ügyben érdekelt más személyekre, továbbá a Döntõbizottságtól kért intézkedésekre vonatkozik. Fel kell tüntetni továbbá a jogsértõ esemény megtörténtének és az arról való tudomásszerzésnek az idõpontját azért, hogy a késve indított

33. szám


eljárásokat könnyen ki lehessen szûrni. A kérelemben elõ kell adni a kérelmezõi jogosultságot alátámasztó tényeket is, továbbá a kérelemhez csatolni kell a kérelmezõ meghatalmazott képviselõjének meghatalmazását. A kérelemre indult jogorvoslati eljárás díjköteles: a Közbeszerzési Döntõbizottság kérelemre indult eljárásáért százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelyet a Közbeszerzések Tanácsának – a 393. § (2) bekezdésében megnevezett – számlájára kell befizetni készpénzátutalással vagy átutalási megbízással. Az igazgatási szolgáltatási díjat a kérelem benyújtásával egyidejûleg kell befizetni. Ha az ügyfél ezt elmulasztja, hiánypótlásra hívják fel, s ha ennek nem tesz eleget, a Közbeszerzési Döntõbizottság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Az igazgatási szolgáltatási díj a kérelem visszavonása esetén nem kerül visszafizetésre [325. § (5) bekezdés]. A jogorvoslati eljárás megindításának napja a Javaslat rendelkezéseinek megfelelõ, hiánytalan kérelem beérkezését követõ munkanap [325. § (1) bekezdés]. A hiányos kérelem kiegészítésére 5 napos határidõ áll rendelkezésre. A jogosulatlan személy (szervezet) által indított kérelmeket, az elkésett kérelmeket, továbbá azokat, amelyekkel kapcsolatban a hiányokat – hiánypótlási felhívás ellenére – sem pótolták, a Döntõbizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A kérelmet az elõbbi okok alapján elutasító határozat (mint eljárás során hozott határozat) ellen a Javaslat biztosítja a jogorvoslat lehetõségét: a 345. § szerinti külön jogorvoslatnak van helye ebben az esetben.

A 326–329. §-hoz A Közbeszerzési Döntõbizottság eljárását hivatalból a 327. § (1) bekezdése, a 328. § és 329. § szerinti esetekben indítja meg. A Közbeszerzési Döntõbizottság hivatalból való eljárásának kezdeményezésére jogosult szervezeteket és személyeket a 327. § (1) bekezdése határozza meg. A Javaslat ebben az esetben is szigorú határidõhöz köti az eljárás kezdeményezését. A kérelemre induló eljárásokkal egyezõen határozza meg az eljárás kezdeményezésére nyitva álló szubjektív határidõt (a jogsértéstõl, illetve a tudomásra jutástól számított 15, illetve a közbeszerzési eljárást lezáró döntés esetén az eredményhirdetéstõl számított 8 nap). A 323. § (4) bekezdésében a tudomásszerzés tekintetében felállított vélelem azonban e személyek, szervezetek esetében nem érvényesül. A jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nyitva álló objektív határidõt viszont differenciáltan szabályozza a Javaslat. Az ellenõrzésre jogosult szerveztek esetében ugyanis hosszabb határidõt ír elõ annak érdekében, hogy e szervezetek a vizsgálatuk során feltárt jogsértések miatt eljárást kezdeményezhessenek a Döntõbizottság elõtt. A 327. § (2) bekezdése azonban a jogvesztõ határidõ ésszerû meghosszabbítására tesz javaslatot, szem elõtt tartva a közbeszerzési eljárások jogerõs befejezõdéséhez fûzõdõ érdeket. Így 90 nap helyett egy évben, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellõzése esetében pedig három évben állapítja meg a Javaslat az eljárás kezdeményezésére nyitva álló objektív határidõt. A határidõ természetesen a jogsértés megtörténtétõl számítandó. E hosszabb eljáráskezdeményezési határidõ illeti meg az Állami Számvevõszéket, a Kormányzati Ellenõrzési Hivatalt, a Magyar Államkincstárt és a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezetet. A Döntõbizottság hivatalból történõ eljárásának kezdeményezésére jogosult többi személy, illetve szervezet esetében a 90 napos objektív jogvesztõ eljáráskezdeményezési határidõ az irányadó.

3665

A Közbeszerzési Döntõbizottság hivatalból történõ eljárásának további esetét jelenti az éves statisztikai összegezés (16. §) megküldésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása esetén a Közbeszerzések Tanácsának elnöke által kezdeményezhetõ eljárás. A Javaslat továbbra is fenntartja a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetében a hatályos szabályozás szerinti döntõbizottsági kontrollt, tekintettel arra, hogy a Kbt. 1999-es módosítása során bevezetett intézkedés hatékony eszköznek bizonyult ezen eljárási fajta visszaszorításában. A Javaslat alapján a Döntõbizottság elnöke jogorvoslati eljárást indíthat a jogosulatlanul indított tárgyalásos eljárás lefolytatásának észlelése esetén. A Javaslat továbbá lehetõséget biztosít arra, hogy Közbeszerzési Döntõbizottság elnöke hiánypótlásra hívja fel az ajánlatkérõt, amennyiben az általa megküldött iratokból nem állapítható meg egyértelmûen a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatósága feltételeinek fennállása, illetõleg az elõírt ajánlattételi felhívás jogszerûsége. A Javaslat e rendelkezéssel azt a gyakorlatban jelentkezõ problémát kívánja kezelni, amely szerint az ajánlatkérõk által rendelkezésre bocsátott adatokból nem állapítható meg egyértelmûen, hogy ajánlatkérõ milyen eljárásfajtát választott, illetve, hogy ennek feltételei fennállnak-e és a felhívás jogszerû volt-e. A Döntõbizottság elnöke ezekben az esetekben – eleget téve törvénybeli kötelezettségének – megindítja a jogorvoslati eljárást, amelynek során gyakran „bebizonyosodik”, hogy ajánlatkérõ jogszerûen indított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást, csak éppen a megküldött iratokból nem derült ez ki egyértelmûen. A hiánypótlás lehetõségével mentesíthetõ a Döntõbizottság a feleslegesen indítandó és lefolytatandó eljárások alól. A Javaslat az egyszerûsített eljárás meghatározott esetei tekintetében is elõírja az elõzetes döntõbizottsági kontrollt, és ezen eljárások tekintetében is feljogosítja a Döntõbizottság elnökét jogorvoslati eljárás indítására, amennyiben az iratok alapján jogsértés feltételezhetõ.

A 330. §-hoz A § a Közbeszerzési Döntõbizottságnak a jogorvoslati eljárás megindítását követõ feladatait rögzíti, rendelkezik továbbá a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérõjének, ajánlattevõjének és az egyéb érdekeltek feladatairól is.

A 331. §-hoz A § a Közbeszerzési Döntõbizottság elõtt folyamatban lévõ ügyek együttes elintézésére, egyesítésére ad lehetõséget.

A 332. §-hoz A § a jogorvoslati eljárásban alkalmazható ideiglenes intézkedéseket szabályozza. A Javaslat alapján a Döntõbizottság kérelemre és hivatalból egyaránt elrendelhet ideiglenes intézkedéseket. Erre a lehetõség mindaddig fennáll, amíg a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárásban vagy az ennek mellõzésével történõ beszerzés során a szerzõdést meg nem kötik. A Döntõbizottság köteles az eset összes körülményét mérlegel-

3666


ni, és ez alapján dönteni az ideiglenes intézkedés megtételérõl. Így mérlegelnie kell a beszerzéshez fûzõdõ közérdek súlyát is, és ha ez alapján indokoltnak tartja, eltekinthet az ideiglenes intézkedés tételétõl. A Javaslat úgy rendelkezik, hogy ha a Döntõbizottság felfüggeszti a közbeszerzési eljárást, a felhívásban elõírt és folyamatban lévõ határidõk a felfüggesztés idõtartamával meghosszabbodnak. Ez az elõírás szükséges ahhoz, hogy utóbb az eljárást folytatni lehessen, ha ennek egyéb feltételei fennállnak.

A 333. §-hoz A § az Európai Bíróság elõzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezésérõl rendelkezik.

A 334. §-hoz A § a Közbeszerzési Döntõbizottság vizsgálatának terjedelmét szabályozza, egyértelmûvé teszi, hogy a Döntõbizottság eljárása során nincs kötve a jogorvoslati kérelemben, illetve a kezdeményezésben foglaltakhoz. A (2) bekezdés pedig azt rendezi egyértelmûen, hogy a kérelem visszavonása [325. § (5) bekezdés] esetén a Döntõbizottság az eljárást folytatja, ha egyébként jogsértést észlelt az eljárás során. Ezt azért kell külön kimondani a Javaslatban, mert az Áe. 14. §-ának (1) bekezdése értelmében „az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerõre emelkedéséig visszavonhatja. Ilyenkor a közigazgatási szerv az eljárást megszünteti, kivéve ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a közigazgatási szerv az eljárást folytatja.” A Döntõbizottság eljárásának hivatalból való megindítása sajátos, nem a klasszikus értelemben vett hivatalbóli eljárás (nem értve ide a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás és egyszerûsített eljárás esetén a Döntõbizottság elnöke által megindítható eljárást), hiszen a Döntõbizottság a Javaslatban meghatározott személyek és szervezetek kezdeményezése alapján indíthatja meg hivatalbóli eljárását. Erre tekintettel kell ezt a kérdést egyértelmûen rendezni a Javaslatban, kimondva, hogy a Döntõbizottság a kérelem visszavonása esetén az eljárást folytatja, ha jogsértést észlelt eljárása során.

A 335. §-hoz A § az ügyfelek egyenlõ elbánásban való részesítésének kötelezettségét mondja ki.

A 336. §-hoz A § a jogorvoslati eljárás során tartható tárgyalást szabályozza. A Javaslat – a hatályos szabályozástól eltérõen – mérlegelési joggal ruházza fel a Közbeszerzési Döntõbizottságot e kérdésben. Az ügy számos esetben eldönthetõ iratok alapján is, ebben az esetben a Döntõbizottságnak nem szükséges tárgyalást tartania. Amennyiben az iratok alapján nem dönthetõ el a jogvita és a tényállás tisztázásához szükség van az eljárásban részt vevõ

33. szám

személyek együttes meghallgatására, akkor indokolt tárgyalást tartani. Ennek megítélését – értelemszerûen – a Döntõbizottságra kell bízni, azaz a Döntõbizottság mérlegelésébe kell utalni a tárgyalás szükségességének a kérdését. Ez az eljárás gyorsítását is szolgálhatja, hiszen így kevésbé formalizált az eljárás. A Döntõbizottság számára nagyobb rugalmasságot biztosít, több ügyet tud elintézni, ugyanakkor az Áe. alapján köteles a tényállást felderíteni, tehát ha az iratok alapján nem dönthetõ el, és ezért szükségesnek ítéli meg, akkor tárgyalást tart. Az Alkotmánynak és az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tárgyalásra vonatkozó követelményei a bírósági szakban érvényesülnek. A tárgyalás ugyanakkor továbbra is nyilvános, de a Javaslat biztosítja a Döntõbizottság számára azt a lehetõséget, hogy a tárgyalásról vagy annak egy részérõl a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból – indokolt határozatával – kizárja, amennyiben az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megõrzése végett feltétlenül szükséges. Határozata ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, de az a közbeszerzési ügyben hozott érdemi határozat [340. § (1) bekezdés] elleni jogorvoslati kérelemben (keresetben) kifogásolható.

A 337. §-hoz A Javaslat átfogóan szabályozza az eljárás szereplõinek iratbetekintési jogát, külön figyelmet szentelve az üzleti titok védelmének. A közbeszerzési ügy kérelmezõje (az eljárást kezdeményezõ), az ellenérdekû ügyfél, továbbá ezek képviselõje és a Közbeszerzések Tanácsának tagja, elnöke az eljárás során külön engedély nélkül bármikor betekinthet a közbeszerzési eljárás, illetõleg a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet. A korlátlan betekintési jog azonban összeütközésbe kerülhet más ügyfelek, illetve az eljárás egyéb résztvevõinek az üzleti titok védelméhez fûzõdõ jogával. Ezért a Javaslat kimondja, hogy az ajánlatkérõ, illetve az ajánlattevõ az üzleti titok védelmére való hivatkozással kérheti az iratbetekintési jog korlátozását. Ha a Döntõbizottság a kérelemnek helyt ad, egyúttal kötelezheti az ilyen kérelem elõterjesztõjét olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot. Ezáltal az iratbetekintési jog sem szenved sérelmet. A határozat ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, az az érdemi határozat ellen benyújtott keresetben támadható. A fentiekbõl következik, hogy a Döntõbizottság az ügyfélnek (ill. képviselõjének) nem fogja hivatalból megtiltani az ajánlatkérõ, illetve ajánlattevõ üzleti titkot tartalmazó iratába való betekintést, vagyis azt kérelmezni kell. Eltérõ a helyzet az eljárás egyéb résztvevõinek iratbetekintési jogát illetõen. E személyek csak akkor tekinthetnek be az iratokba, amennyiben az iratok ismeretéhez jogos érdekük fûzõdik, és az iratbetekintés nem ütközik a titokvédelmi szabályokba.

A 338. §-hoz A közbeszerzési ügy résztvevõjével szemben rendbírság szabható ki, ha a jogorvoslati eljárás során olyan cselekményt végez, illetve olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul vagy azt eredményezi. A jogellenességet tehát megalapozhatja mulasztás éppúgy, mint tevõleges magatartás. A jogellenességet

33. szám


kizárja – így a rendbírság kiszabásának akadályát képezi – az, ha jogszabály jogosít fel az adott magatartásra. Így pl. az Áe. 27. §-ának (1) bekezdésénél fogva az ügyfél jogosult arra, hogy a nyilatkozattételt megtagadja. E magatartásával okozott eredményért – legyen az idõveszteség vagy a tényállás feltárásának nehézsége – nem bírságolható. Azonban az ügyfél is bírsággal sújtható, ha tevõleges magatartásával (pl. szándékoltan félrevezetõ nyilatkozat tételével) okoz idõveszteséget. A magatartás akkor szankcionálható, ha célzatos (idõhúzásra vagy a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul), illetve célzat hiányában is, ha az említett eredmény bekövetkezésével jár (idõhúzást, illetve valótlan tényállást eredményez). Ez utóbbi esetben is szükséges azonban a szankció kiszabhatóságához az, hogy a magatartás kifejtõje a magatartásának lehetséges eredményét elõre láthassa. A rendbírság tehát szubjektív alapú joghátrány. A rendbírság összegét a Javaslat az Áe. általános szabályaihoz képest tágabb határok között állapítja meg. A rendbírságot kiszabó határozat ellen külön jogorvoslatnak (345. §) van helye, amelynek a végrehajtásra halasztó hatálya van.

A 339. §-hoz A jogorvoslati eljárás lefolytatására a Javaslat – egyéb hatósági eljárásokhoz hasonlóan – elintézési határidõt ad.

3667

A Javaslat 341. § (6)–(7) bekezdése részletes szabályokat ad a jogorvoslati eljárás költségeinek viselésére, amelyrõl a Döntõbizottság az érdemi határozatban köteles rendelkezni. A Javaslat a Közbeszerzési Döntõbizottságot eljárásindítási joggal ruházza fel a közbeszerzésre, illetõleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütközõ módon megkötött szerzõdés semmisségének megállapítása iránti per tekintetében [340. § (8) bekezdés]. A Javaslat továbbra is biztosítja azt a lehetõséget az ajánlatkérõnek, hogy felülbírálja korábbi döntését, amennyiben a Közbeszerzési Döntõbizottság az eljárást lezáró döntését megsemmisítette, továbbra is harmincnapos határidõt állapítva meg [342. § (1) bekezdés]. Új eleme azonban a Javaslatnak, hogy mind az ajánlatkérõt, mind az ajánlattevõt elállási joggal ruházza fel a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerzõdés tekintetében, amennyiben a Közbeszerzési Döntõbizottság határozatában a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre kiható jogsértést állapít meg [342. § (2) bekezdés]. E rendelkezés nélkül nem lenne lehetõség a szerzõdéstõl való elállásra, hiszen a Ptk. értelmében ugyanis a feleket az elállás joga csak jogszabály kifejezett rendelkezése vagy a felek erre irányuló megállapodása alapján illeti meg, tekintettel arra, hogy az elálláshoz igen szigorú jogkövetkezmények fûzõdnek, és emellett egyoldalú jognyilatkozattal megy végbe.

A 344. §-hoz A 340–343. §-hoz A Közbeszerzési Döntõbizottság érdemi határozatát a közbeszerzési ügyben eljáró tanács többségi szavazás alapján hozza [319. § (1) bekezdés]. Az érdemi határozat többféle lehet. A jogorvoslati eljárást lezáró határozatában alkalmazható jogkövetkezményeket a 340. § (2)–(6) bekezdése szabályozza, amelyeket a Döntõbizottság együttesen is alkalmazhat. A jövõben is lehetõség lesz bírság kiszabására, ugyanakkor a Javaslat két esetre korlátozza a hatályos szabályozáshoz képest a kötelezõ bírságkiszabást. Az egyik eset a közbeszerzési eljárás jogtalan és rosszhiszemû mellõzésével megvalósuló jogsértés, a másik a 16. § szerinti éves statisztikai összegezés megküldésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása. Az elsõként említett jogsértést tekinti a Javaslat a közbeszerzésekkel kapcsolatos legsúlyosabb jogsértésnek, erre tekintettel mondja ki a kötelezõ bírságolást. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a rosszhiszemûség esetére korlátozódik e szankció alkalmazási kötelezettsége, aminek indoka, hogy a Javaslat személyi hatálya körében nem csupán nevesített szervezetek jelennek meg ajánlatkérõként. A Javaslat ebben az esetben a bírság minimumát is meghatározza, vagyis a Döntõbizottságnak a kiszabandó bírság legalacsonyabb összege tekintetében nincs mérlegelési lehetõsége [340. § (4) bekezdés; 341. § (5) bekezdés]. Az éves statisztikai összegezésre vonatkozó kötelezettség megszegése esetében a Javaslat kötelezõvé teszi ugyan a bírság kiszabását, azonban annak mértéke tekintetében mérlegelési szabadsággal ruházza fel a Döntõbizottságot azzal, hogy a kiszabható bírság felsõ határát viszont rögzíti [340. § (5) bekezdés, 341. § (4) bekezdés]. A Javaslat alapján a fentiekben nem említett esetekben a Döntõbizottság szabadon dönthet a bírság kiszabásáról [340. § (3) bekezdés e) pont, 341. § (3) bekezdés].

A § az elõminõsítési ügyekben való jogorvoslati eljárás sajátos szabályait rögzíti.

A 345. §-hoz A § a Közbeszerzési Döntõbizottságnak az eljárás során hozott határozata elleni jogorvoslat kérdését rendezi. A Közbeszerzési Döntõbizottságnak a jogorvoslati eljárás során hozott határozata ellen csak akkor van helye jogorvoslatnak, amennyiben azt a Javaslat külön megengedi, de ebben az esetben is a Javaslat külön rendelkezése szükséges ahhoz, hogy a jogorvoslat a határozat végrehajtására halasztó hatályú legyen. A jogorvoslatot a Fõvárosi Bíróság bírálja el nem peres eljárásban. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. E § szabályai szerint van tehát jogorvoslatnak helye a rendbírságot kiszabó határozat (338. §), a jogorvoslati kérelmet a 325. § (3) bekezdése alapján elutasító határozat [325. § (4) bekezdés], valamint a jogorvoslati eljárás felfüggesztését elrendelõ határozat [Áe. 37. § (3) bekezdés; Javaslat 333. § (2) bekezdés] ellen.

A 346–349. §-hoz A §-ok a Közbeszerzési Döntõbizottságnak az ügy érdemében hozott határozata ellen igénybe vehetõ jogorvoslat Pp.-tõl eltérõ sajátos szabályait tartalmazzák. Az ügy érdemében igénybe vehetõ jogorvoslat formája a bírósági felülvizsgálat. Ezt keresettel kell kérni a bíróságtól. Ez

3668


tehát azt jelenti, hogy a Döntõbizottság határozata ellen – az eljárás gyorsítása érdekében – államigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak. A bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1959. III. törvény XX. fejezete szerint jár el a Javaslatban meghatározott – elsõsorban az eljárás gyorsítását szolgáló – eltérésekkel. A bíróság a Döntõbizottság határozatát megváltoztathatja.

33. szám

is; ha viszont a Döntõbizottság nem talál jogsértést, az ajánlatkérõ tudhatja, hogy késõbb már nem lehetséges külön polgári perben a jogsértés ismételt felvetése. A 89/665/EGK irányelv is lehetõséget ad ilyen rendelkezés megállapítására.

A 351. §-hoz A 350. §-hoz A közbeszerzési eljárás eredményeképpen az ajánlatkérõ polgári jogi szerzõdést köt a nyertes ajánlattevõvel a közbeszerzés tárgyában. Ezzel a közbeszerzési jog – mint alapvetõen közjogi normarendszer – hatálya alá esõ „ügy” „ügyletté” válik, amelynek megítélése már a polgári jog terrénuma. A két jogterület összekapcsolódása eleve magában hordja a következõ problémát: miként minõsíthetõ a szerzõdéskötést megelõzõ eljárásra vonatkozó, közjogi jellegû közbeszerzési szabályok megsértése a polgári jogi szerzõdés érvényessége szempontjából? A hatályos Kbt. szerint a közbeszerzési törvényben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása nem zárja ki a Ptk. 200. §-a (2) bekezdésének alkalmazását a közbeszerzési törvénybe ütközõ módon kötött szerzõdés semmisségének megállapítása tekintetében. Ezzel a megoldással lehetõvé teszi a törvény, hogy a megkötött (s esetleg már teljesítésbe is ment) szerzõdés semmissége iránt pert indítsanak a szerzõdéskötést megelõzõ közbeszerzési eljárásban elkövetett jogszabálysértésre hivatkozva akár anélkül is, hogy a Döntõbizottság elõtt jogorvoslati eljárást indítottak volna. Megjegyzendõ továbbá, hogy nemcsak semmisségi per képzelhetõ el a közbeszerzési eljárás szabályainak megsértése miatt, hanem a jogsértõen vesztessé minõsített ajánlattevõ is indíthat kártérítési pert. Ezekrõl a kártérítési perekrõl a Kbt. nem szól, így bizonytalanság keletkezhet a tekintetben, hogy egy ilyen kártérítési perben a jogellenesség megállapítását csak a Döntõbizottság elmarasztaló határozatára lehet alapítani, vagy a polgári bíróság akkor is megítélhet ilyen kártérítést, ha a károsult jogorvoslati eljárást nem is kezdeményezett, vagy volt ilyen eljárás, de a Döntõbizottság nem állapított meg jogsértést. A hatályos szabályok így ugyanazon jogkérdés elbírálását különbözõ, egymástól független eljárásokban teszik lehetõvé, ami jogbizonytalanságot teremt, ugyanis egymásnak ellentmondó határozatok keletkezhetnek, mivel sem a Döntõbizottság, sem a közigazgatási perben hozott ítélet nem eredményez ítélt dolgot a polgári eljárásjog szabályai szerint a semmisségi, illetve kártérítési perekben. Másfelõl hiába feszes a jogorvoslati eljárás határidõrendszere, ha a polgári perek még évekig megindíthatók anélkül is, hogy a feltételezett jogsértés miatt jogorvoslati eljárást lefolytattak volna. E problémákat megoldandó a Javaslat kimondja, hogy a törvény megsértésén alapuló bármely polgári jogi igény érvényesítésének feltétele, hogy a jogsértést a Döntõbizottság (vagy a határozatát közigazgatási perben felülvizsgáló bíróság) megállapítsa. Mindenképpen szükséges tehát a döntõbizottsági jogorvoslati eljárás lefolytatása a semmisségi, illetve kártérítési perek megindíthatóságához. Így a jogbizonytalanság eloszlik: ha a jogorvoslati eljárásban jogsértést állapítottak meg, az ajánlatkérõnek számolnia kell a polgári jogi jogkövetkezményekkel

Ha egy ajánlattevõ jogsértés miatt lesz vesztes, egyfelõl jogorvoslati eljárás révén megpróbálhatja elérni a szerzõdés megkötésének megakadályozását, felbontását, semmissé nyilvánítását, s az új közbeszerzési eljárásban ismét pályázhat sikert remélve. A jogorvoslati, semmisségi eljárások azonban elhúzódhatnak, s nincs garancia arra sem, hogy az új eljárásban a korábbi vesztes lesz a nyertes, illetve érdekmúlás is beállhat az ajánlattevõ oldalán. Az említett jogorvoslati eszközökön túl a Ptk. szerint kártérítést is követelhet (jellemzõen elmaradt haszna miatt), de ennek megítéléséhez bizonyítania kell a jogellenességet, az okozati összefüggést és a kárt. E kártérítési perben jelentõs nehézséget jelenthet az okozati összefüggés igazolása, vagyis hogy a jogsértés vezetett az õ vesztességére, ha tehát jogsértés nem történt volna, akkor õ nyer. A jelzett problémák miatt kedvezõbb lenne a jogsértés miatt vesztessé vált fél számára, ha az említett jogorvoslati formák alkalmazása helyett lenne arra is mód, hogy csak a költségeit (pl. az ajánlat elkészítésére fordított kiadásokat) téríttesse meg a jogsértõvel. Ezt a Ptk. alapján nem tehetné meg, mivel e kiadások számára nem kárként jelentkeztek, ugyanis ha nyert volna, akkor is terhelnék e költségek. Ezért a Javaslat a 92/13/EGK irányelv 2. cikkének (7) bekezdésében foglalt szabályát átvéve speciális kártérítési tényállást hoz létre erre az esetre, kiegészítve a jogsértés miatt hátrányt szenvedõk jogorvoslati eszköztárát.

A 352–368. §-hoz A Javaslat XI. fejezete (352–368. §) új jogintézményként bevezeti a békéltetést. A Javaslat általános békéltetésnek nevezi az e fejezet szerinti békéltetést, elhatárolandó a XII. fejezet (369–371. §) szerinti különös békéltetéstõl. Az általános kifejezés arra utal, hogy a békéltetés igénybe vehetõ egyrészt bármely ajánlatkérõ (klasszikus vagy közszolgáltató), másrészt bármilyen értékû közbeszerzéssel kapcsolatos jogsértés esetében. Nem kezdeményezhetõ azonban békéltetési eljárás a közbeszerzési eljárás jogtalan mellõzése miatt. A különös békéltetés ezzel szemben kizárólag a közszolgáltatónak minõsülõ ajánlatkérõknek a közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzéseivel kapcsolatban vehetõ igénybe. A Javaslat által bevezetett békéltetés egy olyan alternatív vitarendezési lehetõséget biztosít a közbeszerzési eljárásban részt vevõk (és egyéb érdekeltek) számára, amely lehetõvé teszi, hogy jogorvoslati eljárás lefolytatása nélkül lehessen rendezni a felek közötti jogvitát. A közbeszerzéseknél a békéltetés a Döntõbizottság eljárását elõzi meg, igénybevétele önkéntes. Hangsúlyozandó azonban, hogy a bevezetésre kerülõ békéltetés nem a szó klasszikus értelmében vett békéltetést jelent. A közbeszerzési eljárásokban ugyanis a jogviták alapvetõen abból fakadnak, hogy az ajánlat-

33. szám


kérõ vagy az ajánlattevõ (állítólag) jogsértõen járt el. A jogsértést viszont nem lehet oly módon orvosolni, hogy a felek egymás között megpróbálnak valamilyen egyezséget, köztes megoldást találni. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a közbeszerzési eljárásokban nemcsak két fél áll egymással szemben, hanem többszereplõs jogviszonyról van szó, ahol a két, vitában egymással szemben álló fél egymás közötti egyezkedése, vitarendezése kihat a többi félre is, sértheti jogaikat. A Javaslat abból indul ki, hogy egy külsõ, független, semleges személy sok esetben eredményesen, hatékonyan mûködhet közre a felek vitájának rendezésében azáltal, hogy mind az ajánlatkérõt, mind az ajánlattevõt meg tudja gyõzni arról, hogy a vitatott magatartás vagy döntés jogsértõ vagy éppen a jogszabályoknak megfelelõ volt. Ez utóbbi esetben az ajánlattevõ – a békéltetési eljárást lezáró döntést elfogadva – feltehetõen eláll jogorvoslat-kezdeményezési szándékától, amivel egyrészt tehermentesíti a Döntõbizottságot (és a bíróságokat), másrészt a közbeszerzési eljárást sem húzza el feleslegesen és indokolatlanul. Az is elképzelhetõ, hogy az ajánlatkérõ ismeri fel a „békéltetés” eredményeként, hogy jogsértõen járt el, és korrigálja a döntését. A Javaslat erre ugyanis lehetõséget biztosít: meghatározott szabályok szerint érvénytelennek nyilváníthatja az eljárását [368. § (2) bekezdés]. A békéltetés tulajdonképpen ennyiben segítheti elõ a Közbeszerzési Döntõbizottság tehermentesítését: ha egy független, a vitában nem érdekelt fél, akinek a szakértelmét a felek elfogadják, és akiben a felek megbíznak, meggyõzi a feleket arról, hogy nincs értelme jogorvoslati eljárást indítani, mivel nem történt jogsértés. A Javaslat megfelelõen rendezi a békéltetési eljárás és a Közbeszerzési Döntõbizottság elõtt indítható jogorvoslati eljárás egymáshoz való viszonyát. A 352. § (4) bekezdése kimondja, hogy a békéltetési eljárás igénybevétele nem zárja ki a Javaslatban biztosított egyéb jogorvoslati lehetõségek igénybevételét. A Javaslat azonban azt is kimondja, hogy a békéltetési eljárás befejezése elõtt nem kezdeményezhetõ jogorvoslat. E korlátozás célja az eljárások párhuzamosságának megakadályozása. A Javaslat szoros határidõt állapít meg a békéltetési eljárás lefolytatására: a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül be kell fejezni a békéltetést. A Javaslat e rövid határidõ elõírásával kívánja biztosítani, hogy a békéltetési eljárás még a Döntõbizottság elõtti jogorvoslati eljárás megindítására nyitva álló határidõk letelte elõtt befejezõdjön. A békéltetési eljárás lefolytatására a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzéken szereplõ békéltetõk jogosultak. A Javaslat rögzíti a békéltetõvé válás feltételeit (354–355. §), a Közbeszerzések Tanácsának a békéltetõk névjegyzékének vezetésével kapcsolatos feladatait (353. §, 355–356. §). A Javaslat a békéltetési eljárásnak csupán a legalapvetõbb szabályait rögzíti, ezáltal is biztosítva, hogy az érintettek megfelelõen rugalmas keretek között folytathassák le a békéltetést (362–368. §).

A 369–371. §-hoz E §-ok – a jogharmonizációs kötelezettségünkkel összhangban – az ún. különös békéltetést szabályozzák. A közszolgáltatókra vonatkozó jogorvoslati irányelv, a 92/13/EGK irányelv 9–11. cikkei szabályozzák a békéltetési eljárást. (A klasszikus ajánlatkérõkre vonatkozó jogorvoslati irányelv nem szabályoz

3669

hasonló eljárást.) A Javaslat a XI. fejezet (352–368. §) szerinti békéltetéstõl való megkülönböztetés érdekében különös békéltetésnek nevezi ezt a békéltetést. A XI. fejezet szerinti békéltetés ugyanis valamennyi ajánlatkérõ – bármilyen értékû – közbeszerzési eljárásával kapcsolatban igénybe vehetõ, ezért is nevezi a Javaslat általános békéltetésnek. Ezzel szemben a XII. fejezet szerinti békéltetési eljárás kizárólag a közszolgáltatónak minõsülõ (a 162. § szerinti) ajánlatkérõk közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzési eljárásaival kapcsolatban vehetõ igénybe, de nem vehetõ igénybe sem a közösségi értékhatárt el nem érõ értékû közbeszerzések, sem a nem közszolgáltató ajánlatkérõk közbeszerzéseivel szemben. Az eljárás kezdeményezésére jogosultak körét a 369. § (1) bekezdése szabályozza. A kérelmet az eljárás kezdeményezésére jogosultak közvetlenül benyújthatják az Európai Bizottságnál vagy pedig a Közbeszerzések Tanácsánál, amely a kérelmet haladéktalanul továbbítja az Európai Bizottság részére. Az e §-ok szerinti békéltetés igénybevétele sem zárja ki a Javaslatban biztosított egyéb jogorvoslati lehetõségek igénybevételét [371. § (3) bekezdés].

A 372–373. §-hoz E §-ok az Európai Bizottság eljárását szabályozzák a jogorvoslati irányelvek szabályaival összhangban. Az Európai Bizottság számára mindkét jogorvoslati irányelv biztosítja az eljárás kezdeményezésének jogát: a 89/665/EGK irányelv 3. cikke, a 92/13/EGK irányelv 8. cikke szabályozza ezt az eljárást. Az irányelvek alapján az Európai Bizottság akkor kezdeményezhet eljárást, amennyiben a közbeszerzési eljárás során a közbeszerzésekre vonatkozó közösségi jogi rendelkezések nyilvánvaló és egyértelmû megsértését észleli. A szerzõdés megkötését követõen a Bizottságnak már nincs lehetõsége az eljárás kezdeményezésére. A Bizottság a tagállam és az érintett ajánlatkérõ felé jelzi, hogy milyen okok alapján jutott arra a következtetésre, hogy a vonatkozó közösségi jog nyilvánvaló megsértésérõl van szó. Az érintett tagállamnak klasszikus ajánlatkérõ esetében 21 napon, közszolgáltató esetében 30 napon belül kell a Bizottság „panaszára” reagálnia. Válaszában köteles a tagállam a Bizottsággal közölni, hogy a jogsértést kiküszöbölték-e; ha nem történt meg a jogsértés orvoslása, akkor annak okáról kell nyilatkoznia, illetve azt, hogy – az ajánlatkérõ döntése alapján, vagy jogorvoslati eljárás során elrendelt ideiglenes intézkedés alapján – a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére került sor. A tagállam válaszában hivatkozhat arra is, hogy a jogsértés orvoslására azért nem került még sor, mert az folyamatban lévõ jogorvoslati eljárás tárgyát képezi. Ebben az esetben azonban a tagállamnak haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot az eljárás lezárultáról, illetve az eljárás során hozott döntésrõl. Amennyiben pedig korábban arról tájékoztatta a tagállam a Bizottságot, hogy a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére került sor, akár jogorvoslati eljárás során hozott ideiglenes intézkedés alapján, akár az ajánlatkérõ saját elhatározása alapján, a tagállam köteles a Bizottságot értesíteni a felfüggesztett eljárás folytatásáról, valamint arról, hogy a jogsértés orvoslásra került-e, illetve ha nem, miért nem. A Javaslat 372–373. §-a az irányelvek fenti rendelkezéseivel összhangban szabályozza az Európai Bizottság eljárását. Az Európai Bizottságot az eljárás kezdeményezési jogosultság – a

3670


közösségi jogból következõen – a közösségi értékhatárokat elérõ vagy meghaladó értékû közbeszerzésekkel kapcsolatban illeti meg. Az Európai Bizottság e jogával azonban csak a szerzõdés megkötése elõtt élhet, amennyiben a közbeszerzési eljárás alapján a szerzõdés már megkötésre került, az Európai Bizottság eljárására nem kerülhet sor. Amennyiben az Európai Bizottság nem tartja kielégítõnek az ajánlatkérõ (vagy a tagállam) válaszát, illetve intézkedését megfelelõnek, az EK-szerzõdés 226. cikke alapján eljárást kezdeményezhet.

A 374–400. §-hoz A Javaslat továbbra is önálló részben szabályozza a közbeszerzésekkel kapcsolatos intézményrendszert. A Javaslat az 1995-ben kialakított intézményrendszert nem változatja meg gyökeresen, tekintettel arra, hogy az elmúlt évek bebizonyították, hogy az intézményrendszer alapelvei beváltak, és e pilléreken nyugodhat az új szabályozás is. A gyakorlat igazolta a Közbeszerzések Tanácsa független státusának szükségességét és megfelelõ voltát. Az intézményrendszer megfelelõségét az Európai Bizottság is többször visszaigazolta, megerõsítette, így a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése sem teszi szükségessé annak megváltozatását. Mindazonáltal a Javaslat kisebb módosításokat és pontosításokat végrehajt az intézményrendszer tekintetben. A Közbeszerzések Tanácsa a kormánytól minden tekintetben független szervezet, amely kizárólag az Országgyûlésnek van alárendelve. A kormánytól való függetlenséget biztosító szabály többek között, hogy jóllehet költségvetési szerv, de költségvetését a központi költségvetésben elkülönítetten kell elõirányozni és elõirányzatának terhére az Országgyûlés jóváhagyása nélkül év közben nem hajtható végre átcsoportosítás. A Közbeszerzések Tanácsa függetlenségét erõsíti az a szabály is, amely szerint a Tanács számára kizárólag törvény írhat elõ feladatot. A Tanácsban három fõ érdekkör képviseletét kell biztosítani: a közbeszerzési eljárásban ajánlatkérõként, illetve ajánlattevõként szereplõ személyekét, továbbá a Javaslat által védeni kívánt olyan alapvetõ érdekekét, mint pl. az ország jogpolitikai céljai vagy a környezet védelme. Ezért a Tanács 19 tagból áll, amelyben az egyes érdekköröket hat-hat személy képviseli, egy tag pedig a Tanács elnöke. A Javaslat a Tanács összetételének részletes szabályait is meghatározza. A Közbeszerzések Tanácsában való tagságot kizáró szabályok [376. § (1) bekezdés] biztosítják egyfelõl a tagok politikai semlegességét, másfelõl azt, hogy az akár személyükben, akár az általuk vezetett szervezet eljárása miatt méltatlan vagy alkalmatlan személyek ne vehessenek részt a Tanács munkájában. A Javaslat nem kívánja szabályozni a tagoknak a különbözõ szervezeteknél történõ kijelölése módját és a visszahívás esetleges egyéb eseteit, erre vonatkozólag szabad kezet ad a kijelölõ szervezeteknek azzal, hogy a Tanács mûködõképességét állandóan biztosítani kell. A Javaslat egyetlen rendelkezést tartalmaz a kijelöléssel kapcsolatban: a tagok megbízatása legalább két évre szól. Ez a mûködõképesség biztosítására szolgál. Az érdekek felelõs és magas szintû képviseletét biztosítja az a szabály, hogy a tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.

33. szám

A Tanács irányítását a jelen levõ tagok kétharmadának szavazatával két évre választott elnök és alelnök látja el. Az alelnök az elnököt teljes jogkörrel helyettesíti annak távolléte esetén. A Javaslat fenntartja azt a hatályos szabályt, hogy a Tanács elnöke tevékenységét köztisztviselõként, folyamatosan látja el. A Tanács fõállású elnöke is tagja a Tanácsnak függetlenül attól, hogy a tagok közül választják-e vagy egy kívülálló személy nyeri el ezt a tisztséget. Ezért az elnököt értelemszerûen megilletik a Tanács tagjainak összes jogosítványai, így pl. részt vehet és szavazhat az üléseken, személyét természetesen számításba kell venni a Tanács határozatképességének megállapításánál. A Javaslat továbbá úgy rendelkezik, hogy ha az elnököt a Tanács tagjai közül választják, az elnök nem képviseli a továbbiakban az õt korábban kijelölõ szervekhez vagy személyekhez fûzõdõ érdekeket (tehát pl. az ajánlatkérõk vagy ajánlattevõk általános érdekeit), tekintettel arra, hogy a Tanácsnak fõállású elnökévé válik, aki a tisztség elnyerése után nem tarthatja fenn korábbi fõállású munkavégzésre irányuló jogviszonyát. A kijelölõ személy (szervezet, szervezeti kör) pedig jogosult egy új tagot jelölni a Tanácsba az általa megtestesített általános érdekek további képviseletére. Az elnök részben a szokásos vezetõi feladatokat látja el (pl. a szervezet képviselete), másrészt az Országgyûlés elõtt ismerteti a Tanács éves beszámolóját, és egyéb esetekben is részt vehet annak ülésein. A Javaslat bõvíti a Tanács feladatait. Új feladatként jelentkezik a békéltetõk névjegyzékének vezetése és közzététele, a békéltetõk tevékenységének ellenõrzése, a békéltetõkre vonatkozó Etikai Kódex kidolgozása, a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékének vezetése, közzététele, a minõsített ajánlattevõk hivatalos jegyzékének vezetése és közzététele, az akkreditált tanúsítók listájának közzététele. A Javaslat továbbra is biztosítja a Tanács számára a jogszabály-kezdeményezési és -véleményezési jogot, hiszen számos – a közbeszerzésekkel kapcsolatban álló – egymástól teljesen eltérõ szervezetet tömörít, és így alkalmas arra, hogy jelentõs szerepet játsszon a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogalkotásban. A Tanács a jogszabályok keretei között a közbeszerzésekkel kapcsolatos ajánlásokat készít pl. a Javaslat egyes olyan rendelkezései tekintetében, ahol törvényi szinten nincs mód a teljeskörû szabályozásra. A Tanács által elfogadott ajánlások természetesen nem minõsülnek jogszabálynak, érvényesülésük az azt elfogadó tagok elhatározásán alapul. A közbeszerzési eljárások átláthatóságát biztosítja, hogy az eljárás fontosabb mozzanatairól hirdetményeket kell nyilvánosságra hozni. Ezeket, továbbá a Bizottság döntéseit és a Tanács ajánlásait a Közbeszerzési Értesítõben teszik közzé, amelyet a Tanács ad ki. A Tanács elõsegíti a közbeszerzési eljárásban részt vevõk oktatását és továbbképzését, valamint nemzetközi kapcsolatokat tart fenn. A fentieken kívül a Tanács saját mûködésével kapcsolatos döntéseket is hoz: elfogadja szervezeti és mûködési szabályzatát, más belsõ szabályzatait, továbbá a költségvetési szervekre vonatkozó szabályoknak megfelelõen éves költségvetési javaslatát és költségvetési beszámolóját. Tekintve hogy egyfelõl a Tanács az Országgyûlésnek van alárendelve, másfelõl a Tanácsnak a közbeszerzések figyelemmel kísérése során szerzett ismeretei közérdekûek, a Javaslat továbbra is elõírja, hogy a Tanács évente beszámol az Országgyûlésnek tevékenységérõl, továbbá a közbeszerzésekkel kap-

33. szám


csolatos tapasztalatairól. E beszámoló intézményével a Javaslat elõ kívánja segíteni, hogy a közbeszerzésekrõl szóló szabályozás állandóan kövesse a gazdasági élet és az államháztartás szervezetének követelményeit, így a beszámolónak e körülményekre is ki kell térnie. A Tanács hatáskörébe tartozó feladatok sokasága és jelentõsége szükségessé teszi, hogy a Tanács legalább évente hat alkalommal üljön össze. A Tanács pártatlan mûködését szolgálja az a rendelkezés, hogy a Tanács üzletszerû gazdasági tevékenységet nem folytathat, támogatást nem fogadhat el, illetve nem nyújthat. A Tanács tevékenységét adminisztratív szervezet: a Titkárság segíti elõ. A Titkárságot a fõtitkár vezeti. A fõtitkár és a Titkárság alkalmazottai a Tanáccsal állnak közszolgálati jogviszonyban. A Tanács mellett mûködõ szervezet a Közbeszerzési Döntõbizottság, amelynek mûködését a Tanács költségvetésébõl kell biztosítani oly módon, hogy az feladatait maradéktalanul és megfelelõ színvonalon tudja ellátni. A Döntõbizottság ugyanis a közbeszerzésekkel kapcsolatos egyik legfontosabb tevékenységet végzi: a jogorvoslati ügyeket intézi. A Döntõbizottság a Tanáccsal közszolgálati jogviszonyban álló közbeszerzési biztosokból áll. A biztosok közszolgálati jogviszonyára a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt kell alkalmazni a Javaslatban foglalt eltérésekkel. Ezen eltérések szükségszerûen a szakképzettség, az összeférhetetlenség, a közszolgálati jogviszony megszûnése, az illetmény és az utasítási jog terén állnak fenn.

A 401. §- hoz E §-sal kezdõdnek a Javaslat záró rendelkezései. A Javaslat fõszabályként a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozása idõpontjában, azaz 2004. május 1-jén lép hatályba. Ez azt jelenti, hogy az ezután megkezdett közbeszerzésekre kell szabályait alkalmazni. (A közbeszerzés megkezdését a Javaslat 35. § (2) bekezdése definiálja egyebek között.) Az ezt megelõzõen megkezdett közbeszerzésekre tehát a megkezdésekor hatályos közbeszerzési szabályokat kell alkalmazni. Az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások vonatkozásában azonban az a követelmény fogalmazódott meg, hogy korábban történjen meg a hatálybalépés, erre tekintettel e közbeszerzési eljárások tekintetében a Javaslat rendelkezései (bizonyos kivételekkel) 2004. január 1-jén lépnek hatályba. A kivételek körébe az éves közbeszerzési terv készítése, hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevétele, a minõsített ajánlattevõkre vonatkozó szabályok, a tanúsítás, az általános békéltetés tartozik. Az ilyen közbeszerzési eljárásokban nemzeti elbánást kell nyújtani a 2004. május 1. napján az Európai Unióhoz csatlakozó államokban letelepedett ajánlattevõk és az onnan származó áruk számára is. Úgyszintén 2004. január 1-jén lépnek hatályba a Javaslatnak a közbeszerzési értékhatárokra vonatkozó rendelkezései (402. §), a közbeszerzés értékére irányadó szabályok, továbbá azok a rendelkezések, amelyek az EU-hoz való csatlakozás idõpontjától alkalmazandó egyes új intézmények, szabályok megfelelõ mûködtetéséhez, a felkészüléshez szükségesek, így a

3671

minõsített ajánlattevõk hivatalos jegyzékének, a békéltetõk névjegyzékének megalapozásához szükséges rendelkezések, a Közbeszerzések Tanácsára vonatkozó rész [401. § (3) bekezdés]. A hatálybalépéssel kapcsolatban még fontos hangsúlyozni, hogy az ajánlatkérõk a 2005. január 1-jén megkezdett egyes közbeszerzési eljárásokba kötelesek a független közbeszerzési tanácsadót bevonni, így az ezzel kapcsolatban felvetõdõ költségeket is csak a 2005. évi költségvetés elõkészítése során kell elõször tervezni. Ugyanígy a közbeszerzési tervre vonatkozó rendelkezések is 2005. január 1-jén lépnek hatályba, vagyis az ajánlatkérõként meghatározott szervezeteknek (a Javaslat 5. §-ában foglalt rendelkezésekkel összhangban) a 2005. évben kell elõször közbeszerzési tervet készíteniük.

A 402. §-hoz A § a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat, illetve az egyszerû közbeszerzési eljárás értékhatárait határozza meg a 2004. január 1-jétõl 2005. december 31-ig terjedõ idõre. Az (1)–(2) bekezdés a klasszikus ajánlatkérõi kör, míg a (3) bekezdés a közszolgáltatók tekintetében határozza meg a nemzeti értékhatárokat, a (4) bekezdés pedig az egyszerû közbeszerzési eljárás értékhatárait határozza meg. Az értékhatárok kettõs szempont figyelembevételével kerültek meghatározásra, a különbözõ szakmai érdek-képviseleti szervek és különösen a Közbeszerzések Tanácsa javaslatainak figyelembevételével. Egyfelõl a közbeszerzési értékhatárnak olyan mértékûnek kell lennie, amely elõsegíti a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, az államháztartás kiadásainak hatékony felhasználását; ennek érdekében úgy került kialakításra, hogy a közpénzek felhasználásával megvalósított beszerzések minél nagyobb hányadában kelljen a Javaslat versenyeztetési szabályai szerint eljárni. Másfelõl azonban – tekintettel a közbeszerzési eljárás idõigényes, költséges voltára – a kevésbé jelentõs, kisebb összegû beszerzéseknél célszerûbb egy egyszerûbb eljárási rend bevezetése. A 2006. évre és az azt követõ évekre az éves költségvetési törvény állapítja meg a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat, illetve az egyszerû közbeszerzési eljárás értékhatárait [244. § (1) bekezdés, 273. § (1) bekezdés, 297. § (1) bekezdés].

A 403. §-hoz A § átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.

A 404. §-hoz A közbeszerzések tárgykörében olyan rendelkezések alkotására is szükség van, amelyek a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény elveinek megfelelõen nem igényelnek törtvényi szintû szabályozást. Ezért a Javaslat a kormány részére ad felhatalmazást a következõ kérdések szabályozására: – a hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályai, a hirdetmények ellenõrzésének rendje és díjának mértéke, befizetése, valamint a Közbeszerzési Értesítõben történõ közzététel rendje és díjának mértéke, befizetése; – a tervpályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályok;

3672


– a központosított eljárások részletes – a törvénytõl az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges mértékben eltérõ – szabályai, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetek részére fizetendõ, kizárólag a végrehajtással felmerülõ költségeket fedezõ díj mértéke; – az egészségbiztosítási alapból finanszírozott szervezeteknél az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó központosított eljárások részletes – a törvénytõl az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges mértékben eltérõ – szabályai, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetek részére fizetendõ, kizárólag a végrehajtással felmerülõ költségeket fedezõ díj mértéke; – az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályai, valamint az elektronikus úton történõ beszerzésnek – a törvénytõl szükség szerint eltérõ – szabályai (azzal, hogy az e szabályokba ütközõ magatartás vagy mulasztás esetében a törvénynek a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatra vonatkozó szabályait alkalmazni kell); – az építési beruházás esetében a közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályok; – a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök közbeszerzésének – a törvénytõl az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges mértékben eltérõ – részletes szabályai; – az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetõleg alapvetõ biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintõ vagy különleges biztonsági intézkedést igénylõ beszerzések sajátos szabályai; – a védelem terén alapvetõ biztonsági érdeket érintõ, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetõleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályok. – a NATO biztonsági beruházási programja keretében megvalósuló beszerzésre vonatkozó részletes – e törvénytõl az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérõ – szabályok. A Javaslat az igazságügy-miniszter számára ad felhatalmazást arra, hogy rendeletben szabályozza – a hirdetmények, bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezés mintáját; – a közbeszerzésekre vonatkozó nómenklatúrát (az Európai Parlament és a Tanács 2195/2002 rendelete a közös közbeszerzési szójegyzékrõl);

33. szám

– a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képezõ közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására vonatkozó szabályokat, továbbá – a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képezõ felelõsségbiztosításra vonatkozó szabályokat. Végül a Javaslat felhatalmazást ad a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter számára, hogy rendeletben szabályozza a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség teljesítésének eljárási szabályait és díjazását.

A 405–406. §-hoz A Javaslatban foglaltak szükségessé teszik egyes hatályos jogszabályok módosítását, illetve hatályon kívül helyezését. A 405. § sorolja fel a hatályukat vesztõ jogszabályokat. A Javaslat hatálybalépésével egyidejûleg hatályon kívül helyezésre kerülnek a hatályos Kbt. felhatalmazása alapján alkotott, illetve az egyéb kapcsolódó, alacsonyabb szintû jogszabályok is. Ugyanakkor az új törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek olyan ütemezéssel kerülnek kidolgozásra és elfogadásra, hogy azok a Javaslat hatálybalépésével egyidejûleg hatályba tudjanak lépni. A 405. § (2) bekezdése az európai megállapodásból adódó kötelezettségünk teljesítésére irányul: hatályon kívül helyezi 2004. január 1-jével a Kbt. azon rendelkezéseit, amelyek lehetõséget biztosítottak az ajánlatkérõk számára a külföldi ajánlattevõk közbeszerzési eljárásból történõ kizárására, illetve a hazai termelés és belföldi foglalkoztatáspolitikai szempontok közbeszerzési eljárás során történõ érvényre juttatására.

A 407. §-hoz A közösségi jogra történõ utalás a jogszabályszerkesztésrõl szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 7. §-ának (3) bekezdésében foglalt követelménynek tesz eleget. (A Javaslat és az irányelvek rendelkezéseinek egymásnak való megfelelését az indokolás függelékét képezõ táblázatok tartalmazzák.)

33. szám


3673

HIRDETMÉNYEK Ajánlati felhívás nyílt eljárás megindítására Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására (2335/2004) 1. Az ajánlatkérõ neve, címe, távirati címe, telefon- és telefaxszáma: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza 6000 Kecskemét, Nyíri út 38. Dr. Zombor Gábor fõigazgató Telefon: 76/516-727 Fax: 76/481-219 Ajánlatkérõ nevében és képviseletében ezen közbeszerzési eljárás keretében a NOVOTRADING-MEDICAL Kft. 1137 Budapest, Katona J. u. 9–11. Telefon: 237-1150 Fax: 329-3889 jár el. 2. a) A választott eljárás: a közbeszerzési eljárás lebonyolítására a közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény szerinti nyílt eljárás keretében kerül sor. b) A szerzõdés meghatározása, amire ajánlatot kérnek: az ajánlatkérõ az ajánlati dokumentációban szereplõ szállítási szerzõdéstervezetben foglalt feltételek szerinti ajánlat benyújtását kéri. 3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége: az ezen ajánlati felhívás lebonyolításra kerülõ közbeszerzési eljárás keretében az ajánlatkérõ a szerzõdés hatályba lépésétõl számított 1 évben szükséges gyógyszereket kívánja megvásárolni, az I. fejezet esetében 684 tétel, 299 208 doboz és a II. fejezet esetében 5 hatóanyagcsoport, 5690 doboz mennyiségben. A megrendelésre kerülõ mennyiség a szerzõdéskötés során az ajánlati dokumentációban foglaltaktól 25%-kal le-, ill. felfelé eltérhet. A részletes specifikációt és mennyiséget az ajánlati dokumentáció tartalmazza. b) A teljesítés helye: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, 6000 Kecskemét, Nyíri út 38. c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevõ a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot: az ajánlattevõ ajánlatát a beszerzés tárgyának egy részére nyújthatja be. d) A részajánlat tételének szempontja: részajánlat az ajánlati dokumentációban specifikált I. fejezetben az egyes gyógyszerféleségekre tételenként külön-külön, míg a II. fejezetben hatóanyagcsoportonként külön-külön tehetõ az adott hatóanyagcsoportnál meghatározott valamennyi tételre az azokban meghatározott teljes mennyiségben. 4. A teljesítés határideje vagy a szerzõdés idõtartama: a szerzõdés létrejöttétõl számított egy éven belül az ajánlati dokumentáció részét képezõ szerzõdéses feltételek szerint meghatározott folyamatos szállítással.

5. a) A dokumentációt rendelkezésre bocsátó szervezet neve és címe: NOVOTRADING-MEDICAL Kft., 1137 Budapest, Katona J. u. 9–11., Orlai Tibor ügyvezetõ igazgató titkársága. b) A dokumentáció megkérésének határideje: a jelen ajánlati felhívásnak a Közbeszerzési Értesítõben történõ közzététele napjától kezdõdõen az ajánlattételi határidõ lejártát megelõzõ 5. munkanapig, munkanapokon 9.00–15.00 óráig, pénteken 13.00 óráig. c) A dokumentáció megvásárlásának feltételei: az ajánlattevõk a dokumentációt 100 000 Ft + áfa összeg megfizetése ellenében vásárolhatják meg. Az átvételt megelõzõ fizetést a NOVOTRADING-MEDICAL Kft.-nek a CIB Hungária Bank Rt.nél vezetett 10700024-04565202-51100005 számú számlája javára kell teljesíteni. Az ajánlatkérõ a dokumentációt kizárólag a fizetést igazoló banki bizonylatok bemutatása vagy készpénz ellenében adja át. 6. a) Az ajánlattételi határidõ, mely azonos az ajánlatok felbontásának idõpontjával: az ajánlatokat a jelen ajánlati felhívásnak a Közbeszerzési Értesítõben történõ megjelenését követõ elsõ naptól számított 41. nap 11.00 óráig kell benyújtani. Amennyiben ez a nap nem munkanap, az azt követõ elsõ munkanapon ugyanezen óráig. b) Az ajánlat benyújtásának címe (helység, utca, házszám, emelet, szobaszám): NOVOTRADING-MEDICAL Kft., 1137 Budapest, Katona J. u. 9–11. (Kresz Géza utcai bejárat), Orlai Tibor ügyvezetõ igazgató titkársága. c) Az ajánlattétel nyelve: magyar. Az ajánlathoz és az eljáráshoz kapcsolódó összes levelezést és egyéb anyagokat is magyar nyelven kell elkészíteni. 7. a) Annak meghatározása, hogy az ajánlatok felbontására az ajánlatkérõ a törvény 51. § (2) bekezdésében nevesített személyeken kívül kit hív meg: – b) Az ajánlatok felbontásának helye: az ajánlatok felbontására a NOVOTRADING-MEDICAL Kft., 1137 Budapest, Katona J. u. 9–11. hivatali helyiségében kerül sor. 8. a) Az ajánlati biztosíték összegszerûen meghatározott mértéke: – b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei: – 9. A pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetve hivatkozás a vonatkozó elõírásokra: ajánlatkérõ a leszállításra kerülõ termékek ellenértékét az ajánlati dokumentációban rögzített feltételekkel a számla kézhezvételétõl számított 30 napon belül átutalással egyenlíti ki. 10. A nyertes közös ajánlattevõktõl gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése: – 11. a) Az ajánlattevõk pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények: az ajánlattevõk és közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igény-

3674


be venni kívánt alvállalkozók (a továbbiakban együtt: ajánlattevõ) pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmasságukat az alábbi dokumentumok benyújtásával tartoznak igazolni: – az ajánlattevõ számláját vezetõ pénzintézetnek 30 napnál nem régebbi eredeti nyilatkozata arról, hogy az ajánlattevõ a dokumentációban rögzített szerzõdés pénzügyi, gazdasági teljesítésére alkalmas az alábbi tartalommal: – a számlavezetés kezdõ idõpontja, – tájékoztatás a fizetési kötelezettségek teljesítésérõl, – tájékoztatás a számlán történõ esetleges sorban állásról és annak legutolsó idõpontjáról az elmúlt 2 évben (2002–2003), – az ajánlattevõ mûszaki alkalmasságát igazoló okmányok a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja szerint a következõ módon: – egészségügyi intézmények legjelentõsebb referenciái a beszerzés tárgyában, az elõzõ 3 év (2001–2003) vonatkozásában, a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tartalomal. b) Az ajánlattevõnek a szerzõdés teljesítésére alkalmatlanná minõsítésének szempontjai: – amennyiben a 11. a) pont szerinti nyilatkozat tartalma szerint az ajánlattevõ nem tesz határidõre eleget fizetési kötelezettségének, – amennyiben az ajánlattevõ nem rendelkezik a beszerzés tárgyára vonatkozó egészségügyi intézményi referenciával. 12. Az ajánlati kötöttség lejártának idõpontja: az ajánlattevõ ajánlatához az ajánlattételi határidõ lejártától kezdõdõen, az eredményhirdetéstõl számított 30. napig kötve van. 13. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: az ajánlatkérõ a benyújtott és az ajánlati felhívásban, valamint a dokumentációban foglaltaknak megfelelõ ajánlatokat a Kbt. 34. § (1) bekezdés a) pontja alapján a legalacsonyabb összegû ellenszolgáltatás szempontja alapján bírálja el. b) A Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak: – 14. Annak meghatározása, hogy lehet-e többváltozatú ajánlatot tenni: igen. 15. a) Az eredményhirdetés idõpontja: az ajánlatok felbontásának napját követõ 21. napon 10.00 órakor a NOVOTRADING-MEDICAL Kft., 1137 Budapest, Katona J. u. 9–11. hivatali helyiségében, amennyiben ez a nap nem munkanap, az ezt követõ elsõ munkanapon. b) A szerzõdéskötés idõpontja: az eredményhirdetést követõ naptól számított 8. napon 10.00 órakor a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, 6000 Kecskemét, Nyíri út 38. fõigazgatóságán. Amennyiben ez a nap nem munkanap, az ezt követõ elsõ munkanapon. 16. Egyéb információk: a) Az eljárás megnevezése és száma: „Gyógyszerek” 3606/Kecskemét/2004. b) Az ajánlattevõnek ajánlata részeként csatolnia kell: – amennyiben az ajánlattevõ nem a megajánlott termék(ek) gyártója, a forgalmazási jogosultságot igazoló gyógyszernagykereskedelmi engedélyt másolati példányban,

33. szám

– az ajánlattevõ – az ajánlattételi határidõt megelõzõ – 3 hónapnál nem régebbi cégkivonatát, illetve a vállalkozói igazolvány másolatát, – az ajánlatot aláíró személy cégaláírási nyilatkozatának másolatát, illetve meghatalmazását; az ajánlattevõnek a Kbt. 46. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban és a 46. § (2) bekezdés a), b) pontjaiban és a 46. § (4) bekezdésében meghatározott nyilatkozatait, valamint a 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott köztartozásokat nyilvántartó hatóságok igazolásait a 46. § (5) és 6 bekezdésében foglaltak szerint. c) Az ajánlatkérõ a dokumentációban elõírt szerzõdést az eljárás nyertesével köti meg. Amennyiben az ajánlatkérõ az eredményhirdetéskor a második legkedvezõbbnek minõsített ajánlattevõt is meghatározta, az eljárás nyertesének visszalépése esetén ezzel köt szerzõdést. d) Több ajánlattevõ közösen is tehet ajánlatot. Ebben az esetben a közösen benyújtott ajánlatban rögzíteni kell, hogy a szerzõdés megkötésére az ajánlattevõk közül melyikük bír felhatalmazással. e) Az ajánlatkérõ a Kbt. 43. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak szerint hiánypótlási lehetõséget biztosít. f) Az ajánlati dokumentáció megvásárlása az ajánlattétel feltétele. 17. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 18. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 19. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 19.

Békés Megyei Állami Közútkezelõ Kht. ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására (1968/2004) 1. Az ajánlatkérõ neve, címe, távirati címe, telefon- és telefaxszáma: Békés Megyei Állami Közútkezelõ Kht. 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 7–9. Telefon/fax: 66/454-254 2. a) A választott eljárás: nyílt eljárás. b) A szerzõdés meghatározása, amire ajánlatot kérnek: adásvételi szerzõdés. 3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége: – ömlesztett hidegaszfalt-keverék (max. szemnagyság 12 mm), 1500 t ±30%, – ömlesztett hidegaszfalt-keverék (max. szemnagyság 8 mm), 800 t ±30%. A beszerzés az ajánlattevõ fix vagy mobil aszfaltkeverõjérõl történt telepi aszfaltvásárlásként értendõ. A kátyúzókeverék továbbítása a keverõhelyrõl a felhasználás helyére nem képezi a beszerzés tárgyát. Mûszaki leírás: a minõség-ellenõrzés a gyártás folyamán vett minták alapján történik. A mintákat laboratóriumi vizsgálat után

33. szám


minõsíteni kell. A mintavételek gyakorisága az elvégzendõ vizsgálatok és a keverék minõsítésére az MSZ 9996/2-84 szabvány szerint történik. Amennyiben az ajánlattevõ Állami Közúti Mûszaki és Információs Kht. alkalmazási hozzájárulással rendelkezõ keverékkel kíván pályázni, akkor a gyártástechnológiai és minõségi követelmények tekintetében annak elõírásait kell betartani. A keverék bedolgozási hõmérséklete minimum +5 ˚C feletti, a keverék minõségcsökkenés nélküli eltarthatósága, bedolgozhatósága minimum 6 hónap kell hogy legyen. b) A teljesítés helye: az ajánlattevõ telephelyén. c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevõ a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot: nem. d) A részajánlat tételének szempontja: – 4. A teljesítés határideje vagy a szerzõdés idõtartama: a szerzõdéskötés napjától kezdõdõen 2005. április 30-ig, az ajánlatkérõ elõzetes igénybejelentésében meghatározott idõben és mennyiségben. 5. a) A dokumentációt rendelkezésre bocsátó szervezet neve és címe: az ajánlatkérõ nem készít dokumentációt. b) A dokumentáció megkérésének határideje: – c) A dokumentáció megvásárlásának feltételei: – 6. a) Az ajánlattételi határidõ, mely azonos az ajánlatok felbontásának idõpontjával: a közzététel napját követõ elsõ naptól számított 41. nap 10.00 óra. Ha ez a nap nem munkanap, akkor az ezt követõ elsõ munkanap 10.00 óra. b) Az ajánlat benyújtásának címe (helység, utca, házszám, emelet, szobaszám): Békés Megyei Állami Közútkezelõ Kht., 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 7–9., I. em. 106. c) Az ajánlattétel nyelve: magyar. 7. a) Annak meghatározása, hogy az ajánlatok felbontására az ajánlatkérõ a törvény 51. § (2) bekezdésében nevesített személyeken kívül kit hív meg: – b) Az ajánlatok felbontásának helye: Békés Megyei Állami Közútkezelõ Kht., 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 7–9., II. em. 207. 8. a) Az ajánlati biztosíték összegszerûen meghatározott mértéke: ajánlatkérõ ajánlati biztosítékot nem kér. b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei: – 9. A pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetve hivatkozás a vonatkozó elõírásokra: az elszállított termék ellenértékét az ajánlatkérõ az igazolt teljesítést követõen a számla kézhezvételétõl számított 30 naptári napon belül átutalással teljesíti. A számla melléklete a minõségi tanúsítás és a szállítólevél, amelyben az átvételt az üzemmérnökség bélyegzõjével és az átvételt végzõ aláírásával kell igazolni. 10. A nyertes közös ajánlattevõktõl gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése: nem követelmény. 11. a) Az ajánlattevõk pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények: a Kbt. 44. § (1) bekezdés a) és b) pontja, illetve a 44. § (2) bekezdés a), c) és g) pontja szerint:

3675

– valamennyi számlavezetõ bank 30 napnál nem régebbi nyilatkozata az ajánlattevõ hitel- és fizetõképességének megítéléséhez az alábbi tartalommal: – a pénzintézet mióta vezeti az ajánlattevõ bankszámláját, – az ajánlattevõ fizetési kötelezettségeinek pontosan eleget tesz-e, – 2003. évben volt-e 30 napnál hosszabb sorban állás a bankszámláin; – az ajánlattevõ 2000., 2001. és 2002. évi mérlege (egyszerûsített mérlege, beszámolója vagy konszolidált mérlege); – az elõzõ 3 év közbeszerzés tárgya szerinti legjelentõsebb szállításainak, szolgáltatásainak bemutatása; – azon szakemberek megnevezése, képzettségük ismertetése, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatása, akik a minõség-ellenõrzést végzik; – a minõségbiztosítási rendszer tanúsításának igazolása. b) Az ajánlattevõnek a szerzõdés teljesítésére alkalmatlanná minõsítésének szempontjai: – ha bármely számláját vezetõ pénzintézetnél bármely számláján 30 napnál hosszabb sorban állás a 2003. évben a két alkalmat meghaladta, – ha az elmúlt 2 évben az ajánlattevõnek nem volt a közbeszerzési eljárás tárgyának és legalább annak mennyiségének megfelelõ referenciája, – amennyiben gazdálkodása 2000-ben, 2001-ben és 2002ben is veszteséges, – a minõségbiztosítási rendszer tanúsításairól a tanúsító által kiállított okirat hiánya, – ha az ajánlattevõ nem rendelkezik a teljesítéshez alkalmazni kívánt, legalább 1 fõ saját állományú, fõfoglalkozású, építõmérnöki területen felsõfokú végzettséggel és 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezõ, irányító beosztású személlyel. 12. Az ajánlati kötöttség lejártának idõpontja: az ajánlattételi határidõ lejártakor kezdõdik, és az eredményhirdetés idõpontjától számított 30. napig tart. 13. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: az összességében legelõnyösebb ajánlat alapján bírálja el. b) A Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak: részszempontok súlyszámok – ajánlati ár 10 – a teljesítés helyének távolsága Békéscsabától (km-ben), közúti csomóponti kilométermutató szerint 3 Az elbírálás során adható pontszámok 1–10-ig, valamennyi részszempont tekintetében. Az ajánlatkérõ szempontjából legkedvezõbb ajánlat maximális, a legkedvezõtlenebb minimális pontszámot kap, a többi ajánlat pontszáma lineáris interpolációval kerül meghatározásra. 14. Annak meghatározása, hogy lehet-e többváltozatú ajánlatot tenni: igen, a keverõtelep helye és a mennyiség tekintetében. 15. a) Az eredményhirdetés idõpontja: az ajánlat bontását követõ 5. napon 10.00 órakor, ha ez a nap nem munkanap, úgy az ezt követõ elsõ munkanapon 10.00 óra.

3676


b) A szerzõdéskötés idõpontja: az eredményhirdetést követõ naptól számított 8. napon 10.00 óra, ha ez a nap nem munkanap, az ezt követõ elsõ munkanapon 10.00 óra. 16. Egyéb információk: – A kétféle szemnagyság szerinti beszerzési árat külön-külön is meg kell adni (Ft/t). – Keveréket az ÚT 2–3.301/2002. sz. útügyi mûszaki elõírásban elõírtak szerint kell megnevezni és az ezek alapján készített gyártástechnológiai elõírás betartásával kell gyártani. – Ajánlattevõnek ajánlatához csatolnia kell az ömlesztett hidegaszfalt-keverék gyártástechnológiai elõírását. – Érvénytelen az ajánlat, ha a csatolt gyártástechnológiai elõírás alapján nem lehet az elõírt minõségû aszfaltkeveréket elõállítani. – Az ajánlatokat 2 példányban, cégszerûen aláírva, minden oldalt szignálva és folyamatosan sorszámozva, zárt borítékban kell benyújtani. A borítékon fel kell tüntetni: „Ajánlat kátyúzókeverékre”. – A Kbt. 59. § (1) bekezdés alapján az ajánlatkérõ az eljárás nyertesének visszalépése esetén a következõ legkedvezõbb ajánlatot tevõvel köt szerzõdést. – Az ajánlattevõ ajánlathoz csatolja: – a Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdései szerinti hatósági igazolásokat, nyilatkozatokat, – az ajánlattevõ nyilatkozatát bankszámláinak számáról, – az ajánlattételi határidõt megelõzõ 30 napnál nem régebbi, eredeti vagy közjegyzõ által hitelesített másolati cégkivonatot és aláírásra jogosult aláírási címpéldányokat másolatban, – amennyiben az ajánlattevõ Állami Közúti Mûszaki és Információs Kht. alkalmazási hozzájárulással rendelkezõ keverékkel kíván pályázni, akkor a szállítandó ömlesztett hidegaszfalt-keverékre vonatkozó ÁKMI Kht. által kiadott alkalmazási hozzájárulás másolatát. – Az esetleges hiányok pótlására az ajánlatkérõ a Kbt. 43. § (5) bekezdése szerint hiánypótlási lehetõséget biztosít. – Érvénytelen az ajánlat, ha ajánlattevõ cégkivonatában nem szerepel a beszerzés tárgyának megfelelõ tevékenységi kör. – Szerzõdéses feltételek: – a szállító biztosítja, hogy a szerzõdés idõtartama alatt a szerzõdött hidegaszfalt-mennyiség folyamatosan rendelkezésre áll, – szállító az eseti szállítás után jogosult a leszállított mennyiségrõl a számla benyújtására, – szerzõdõ felek tudomásul veszik a vállalkozási díj mint költségvetési pénzeszköz felhasználására vonatkozóan az Állami Számvevõszék, illetve a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal ellenõrzési jogosultságát, valamint hogy a szállítási szerzõdés lényeges tartalmáról a tájékoztatást üzleti titok címén nem tagadhatják meg.

33. szám

BM Távközlési Szolgálat ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására (2105/2004) 1. Az ajánlatkérõ neve, címe, távirati címe, telefon- és telefaxszáma: Belügyminisztérum megbízásából a BM Távközlési Szolgálat 1051 Budapest, Steindl Imre u. 10. Telefon: 475-5100 Fax: 475-5150 Az ajánlatkérõ nevében és megbízásából ezen eljárás keretében a Belügyminisztérium Beszerzési és Kereskedelmi Rt. Építési-Beruházási Igazgatóság 1124 Budapest, Németvölgyi út 41–45. 5. épület. Levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314 Telefon: 325-1760 Fax: 325-1761 jár el. 2. a) A választott eljárás: nyílt eljárás. b) A szerzõdés meghatározása, amire ajánlatot kérnek: vállalkozási szerzõdés.

17. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: –

3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége: szakmai kapacitás, mûszaki berendezések karbantartására, üzemeltetésére és azokhoz kapcsolódó komplex szolgáltatás biztosítása az alábbiak szerint: – zártcélú vezetékes és vezeték nélküli hálózathoz kapcsolódó speciális feladatok ellátására humán erõforrás biztosítása kihelyezett mérnök és technikusi végzettségû szakemberekkel, – a BM-szervek budapesti – esetenkénti vidéki – okjektumaiban, szabad téren tartandó rendezvényeken, tanácskozásokon, vezetõi megbeszéléseken hang- és képrögzítések esetében hangosítási és szinkrontolmácsolási hálózatok kiépítésére, mûködtetésére, hálózati elemek szállítására, valamint karbantartására humán erõforrás biztosítása kihelyezett mérnök és technikusi végzettségû szakemberekkel. Igényelt létszám a fenti feladatokra: mérnök 4 fõ, technikus 13 fõ, egyéb, középfokú 7 fõ. Az igényelt létszám 80%-ának megfelelõ készenléti állomány biztosítása ugyanilyen arányú szakmai megoszlással. A szerzõdés idõtartama alatti karbantartói óraszám nem határozható meg, a vezényelt szakemberek havi munkaóraszáma 174 óra/fõ éves átlagban. b) A teljesítés helye: BM-szervek budapesti és vidéki objektumai. c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevõ a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot: nem. Ajánlatkérõ csak az ajánlati felhívási dokumentációban szereplõ tartalom teljes körû megvalósítására fogad el ajánlatot. Részfeladatokra vonatkozó ajánlat érvénytelen. d) A részajánlat tételének szempontja: –

18. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 16. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 19.

4. A teljesítés határideje vagy a szerzõdés idõtartama: szerzõdéskötéstõl folyamatos, idõtartama 3 év.

33. szám


5. a) A dokumentációt rendelkezésre bocsátó szervezet neve és címe: BM Beszerzési és Kereskedelmi Rt. Építési-Beruházási Igazgatóság 1124 Budapest, Németvölgyi út 41. 5. épület II. em. 202. b) A dokumentáció megkérésének határideje: a dokumentáció megvásárolható – elõzetes bejelentkezést követõen – az ajánlati felhívás közzétételének napjától, munkanapokon 8.00–12.00 óra között, a közzétételt követõ elsõ naptól számított 15. naptári napot követõ elsõ munkanapig. c) A dokumentáció megvásárlásának feltételei: a dokumentáció vételára 40 000 Ft + 10 000 Ft (áfa), amely összeg a helyszínen készpénzfizetés ellenében vehetõ át az 5. a) pontban megadott címen, az 5. b) pontban megadott határidõig. A dokumentáció, valamint annak ellenértéke 10 napon belül visszajár a Kbt. 37. § (4) bekezdésében rögzített esetekben. Az eljárásban csak a dokumentációt megvásárló ajánlattevõ jogosult részt venni, ez a jog másra nem ruházható át. 6. a) Az ajánlattételi határidõ, mely azonos az ajánlatok felbontásának idõpontjával: az ajánlati felhívás közzétételének napját követõ elsõ naptól számított 41. naptári napot követõ elsõ munkanapon 11.00 óra. b) Az ajánlat benyújtásának címe (helység, utca, házszám, emelet, szobaszám): Belügyminisztérium Beszerzési és Kereskedelmi Rt. Építési-Beruházási Igazgatóság 1124 Budapest, Németvölgyi út 41. 5. épület II. em. 202. c) Az ajánlattétel nyelve: magyar. 7. a) Annak meghatározása, hogy az ajánlatok felbontására az ajánlatkérõ a törvény 51. § (2) bekezdésében nevesített személyeken kívül kit hív meg: – b) Az ajánlatok felbontásának helye: Belügyminisztérium Beszerzési és Kereskedelmi Rt. Építési-Beruházási Igazgatóság 1124 Budapest, Németvölgyi út 41. 5. épület II. em. 209. tárgyaló. 8. a) Az ajánlati biztosíték összegszerûen meghatározott mértéke: – b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei: – 9. A pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetve hivatkozás a vonatkozó elõírásokra: – ajánlattevõ által elõleg fizetésére nincs lehetõség, – a részszámla kifizetése a számla kézhezvételétõl számított 30 banki napon belül átutalással történik, havonta az igazolt teljesítés alapján. 10. A nyertes közös ajánlattevõktõl gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése: igen. Közös ajánlattétel esetén ajánlatkérõ igényli gazdasági társaság létrehozását, amennyiben a megvalósítás jogát az így ajánlatot adók nyerik el. Az ilyen ajánlatnak tartalmaznia kell a létrejövõ társaság alakításával kapcsolatos iratok tervezeteit, illetve határidõ vállalását a társaság bejegyzésére. 11. a) Az ajánlattevõk pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények: az ajánlattevõnek, illetõleg a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak a szerzõdés teljesítéséhez szükséges alkalmasságát igazolni kell az alábbiak szerint:

3677

Pénzügyi és gazdasági alkalmasság a Kbt. 44. § (1) bekezdése alapján: a) pontra: a számlavezetõ pénzintézetétõl származó, a benyújtást megelõzõ 30 napnál nem régebbi nyilatkozattal az ajánlattevõ fizetõképességérõl az alábbi tartalommal: – mióta vezeti az ajánlattevõ számláját, – az ajánlattevõ számláján az utóbbi 1 évben volt-e sorban állás, ha igen, hányszor, mennyi ideig, b) pontra: a tárgyévet megelõzõ 2 év (2001. és 2002. év) eredeti vagy közjegyzõ által hitelesített mérlegének (egyszerûsített mérlegének, beszámolójának vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával, c) pontra: a tárgyévet megelõzõ 2 év (2001. és 2002.) idõszakban a teljes forgalmáról, bevételérõl és ugyanezen idõszakban az alvállalkozói teljesítés arányáról szóló nyilatkozatával. Mûszaki alkalmasság a Kbt. 42. § (2) bekezdésének alábbi pontjai alapján: a) pontra: az elõzõ 2 év (2001. és 2002. év) legjelentõsebb, a közbeszerzés tárgyával azonos jellegû szolgáltatásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerzõdést kötõ másik fél megnevezésével), referenciaigazolással, c) pontra: azoknak a szakembereknek (szervezeti egységekben), illetve vezetõknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik az irányításért, a minõség-ellenõrzésért felelõsek (iskolai végzettség, részletes szakmai önéletrajz, „C” típusú nemzetbiztonsági felülvizsgálat és egyéb dokumentumok csatolása szükséges!), g) pontra: a saját és a teljesítésbe bevonandó mûszaki, vagy gazdasági egységek minõségbiztosítási rendszerének – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – tanúsító általi tanúsításával. b) Az ajánlattevõnek a szerzõdés teljesítésére alkalmatlanná minõsítésének szempontjai: – a 2001. vagy 2002. évben (bármely) a mérleg szerinti eredménye negatív, vagy nulla volt, – a számlavezetõ pénzintézete szerinti nyilatkozat az utóbbi egy évben fizetésképtelenséget, egy alkalommal 30 napot meghaladó sorban állást mutat, – nem rendelkezik a 2001. vagy 2002. év referenciái között legalább 10 db, a beszerzés tárgyával megegyezõ jellegû és nagyságrendû tevékenységgel kapcsolatos pozitív – megrendelõi nyilatkozattal alátámasztott – referenciával, – nem rendelkezik költségvetési szervnél referenciával, – a 2000., 2001. és 2002. év idõszakában a teljes forgalmának, árbevételének éves átlaga a nettó 550 M Ft-ot nem érte el, illetve a 3 vizsgált év egyikében kevesebb volt 450 M Ft-nál, – a törzstõke nem éri el a 15 M Ft-ot, – nem rendelkezik legalább 4 fõ távközlési mérnöki és legalább 13 fõ távközlési technikusi végzettségû szakemberrel, akik rendelkeznek legalább 5 éves szakmai gyakorlattal, – nem rendelkezik legalább 10 munkavállalója „C” típusú nemzetbiztonsági felülvizsgálattal, – nem rendelkezik az igényelt létszám 80%-ának megfelelõ adott összetételû készenléti állománnyal, – nem rendelkezik a közbeszerzés tárgyában megjelölt tevékenységre is vonatkozó, érvényes – bármely nemzetközi rendszerben akkreditált – minõségügyi rendszer tanúsítvánnyal.

3678


12. Az ajánlati kötöttség lejártának idõpontja: ajánlattevõ az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési idõpontot követõ 30 napig marad kötve ajánlatához. – 13. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: az összességében legkedvezõbb ajánlat. Ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelõ ajánlatokat az összességében legelõnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el. b) A Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak: részszempontok súlyszámok – mérnök rezsióradíja 30 – technikus, vagy azonos végzettségû rezsióradíja 30 – munkaidõn kívüli váratlan munkaelrendelés esetén a feladat megkezdése az értesítéstõl számítva, órában kifejezve 20 – az ajánlatkérõ a munkaerõ feletti rendelkezési joga munkaidõ és feladat-végrehajtási idõ tekintetében százalékosan 20 Értékelési pontszám: 1–10. Ajánlatkérõ a formailag és tartalmilag érvényes ajánlatokat a fenti elbírálási részszempontok szerint értékeli, minden részszempont esetében az alábbi azonos módszerrel: az adott bírálati részszempontnál az ajánlatkérõ számára legkedvezõbb érték 10, a többi pedig arányosan kevesebb pontot kap. Az egyes részszempontokra elért pontok a megadott súlyszámokkal szorzásra, majd összesítésre kerülnek.

– –

– – –

– 14. Annak meghatározása, hogy lehet-e többváltozatú ajánlatot tenni: nem. 15. a) Az eredményhirdetés idõpontja: az ajánlatok felbontását követõ elsõ naptól számított 20. naptári napot követõ elsõ munkanapon 11.00 óra, helye azonos az ajánlatok felbontásának helyével. Ajánlatkérõ az eredményhirdetésrõl külön értesítést nem küld. b) A szerzõdéskötés idõpontja: az eredményhirdetést követõ elsõ naptól számított 10. napot követõ elsõ munkanap. 16. Egyéb információk: – Ajánlatkérõ az eljárás nyertesének visszalépése esetén a második legkedvezõbb ajánlatot tevõ ajánlattevõvel köt szerzõdést. – A részvételi jelentkezést cégszerûen aláírva, oldalanként szignálva, 4 példányban (1 eredeti, 3 másolat), zárt, cégjelzés nélküli borítékban kell benyújtani. A borítékra kérjük ráírni: „Közbeszerzési ajánlat: TÁSZ humán erõforrás biztosítása”. – Az ajánlatok oldalszámos tartalomjegyzékkel kell hogy kezdõdjenek. – Ajánlatkérõ az ajánlatban kéri a Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdésében elõírt meghatározott igazolások és nyilatkozatok csatolását. – A nyertes ajánlattevõnek nyilatkoznia kell arról, hogy az 1999. évi XCV. tv. alapján milyen vállalkozásnak minõsül. – Ajánlatkérõ a Kbt. 38. §-ában meghatározottakon túl konzultáció lehetõségét biztosítja a közzététel napját követõ elsõ naptól számított 20. naptári napot követõ elsõ munkanapon 11.00 órakor. A konzultációról készült jegyzõ-

–

– –

–

– –

–

33. szám

könyvet megküldi minden dokumentációt kiváltónak, valamint a 7. b) pontban megjelölt helyen is megtekinthetõ. (Helyszíne: Budapest V., Steindl I. u. 10.) A Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevõ kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerzõdés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére. Az ajánlatkérõ a nyertes ajánlattevõvel átalányáras szerzõdést köt. Ajánlattevõ kötelességvállaló nyilatkozatot köteles csatolni ajánlatához, hogy nyertessége esetén a Kbt. 74. § (3) bekezdése szerinti felelõsségbiztosítási szerzõdést köt a vállalkozási szerzõdés megkötésével egyidejûleg, illetve a meglévõ biztosítási szerzõdését jelen közbeszerzés tárgyára kiterjeszti. Az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlati dokumentációt nem tollal, vagy géppel töltik ki. Ajánlattevõnek mellékletként csatolni kell az általa készített szerzõdéstervezetet. Az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlatot nem az ajánlati felhívásban meghatározottaknak megfelelõen nyújtották be, számozás nincs a lapok tetején folyamatos lapszámozással ellátva, valamint a beadott dokumentáció valamennyi lapját a cégjegyzésre jogosult(ak), illetve arra általuk írásbeli felhatalmazással rendelkezõ személyek nem látták el kézjegyükkel, továbbá nem töltötték ki az ajánlati dokumentáció más adatlapjain szereplõ adatokkal egyezõ (ajánlati ár, határidõ, kötbér stb.) tartalommal. Az ajánlatok összeállításával kapcsolatos összes költség az ajánlattevõt terheli. Ajánlatkérõ igényli, hogy ajánlattevõ jelölje meg a Kbt. 43. § (2) bekezdés a), b), c) pontjaiban foglaltakat, a beszerzés részének és értékének megjelölésével. Nemleges válasz esetén is nyilatkozatot kell csatolni az ajánlathoz! Ajánlatkérõ az eljárás során alkalmazza a Közbeszerzések Tanácsa 1/2001. (K. É. 3.) számú ajánlásában foglaltakat. A munka során az objektumokba a dolgozók adataik ellenõrzése után – amennyiben kifogás nem merült fel – léphetnek be. Ajánlatkérõ – a benyújtást megelõzõ 60 napnál nem régebbi – cégkivonat eredeti vagy közjegyzõ által hitelesített becsatolását kéri, amely alapján ellenõrzi, hogy ajánlattevõ rendelkezik-e a beszerzés tárgyának teljesítésével összefüggõ tevékenységi körrel. Ha az ajánlattevõ nem rendelkezik a szükséges tevékenységi körrel, úgy az ajánlata érvénytelen. Aláírási címpéldány eredeti vagy közjegyzõ által hitelesített példányának becsatolása szükséges. Jelen ajánlati felhívásban nem rögzített kérdésekben a 2003. évi XXIV. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvényben foglaltak szerint kell eljárni. Ajánlatkérõ a jelen eljárásban a Kbt. 43. § (4) bekezdésben foglalt hiánypótlás lehetõségét biztosítja az ajánlattevõk részére.

17. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 18. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 22. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 22.

33. szám


3679

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására (1923/2004)

b) Az ajánlatok felbontásának helye: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Közbeszerzési Osztály, 4024 Debrecen, Piac u. 20. I. em. 63.

1. Az ajánlatkérõ neve, címe, távirati címe, telefon- és telefaxszáma: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 4024 Debrecen, Piac u. 20. Telefon: 52/511-550 Fax: 52/511-552

8. a) Az ajánlati biztosíték összegszerûen meghatározott mértéke: 500 000 Ft. b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei: az ajánlati biztosíték az ajánlattételi határidõ lejártáig az OTP Bank Rt.-nél vezetett 11738008-15461009 számú költségvetési elszámolási számlájára történõ átutalással vagy bankgarancia nyújtásával teljesíthetõ. Az átutalás teljesítését igazoló banki kivonatot, a bankgaranciát az ajánlattevõnek az ajánlathoz mellékelnie kell. Bankgarancia esetén a bankgarancia kedvezményezettje az ajánlatkérõ kell hogy legyen; az ajánlati kötöttség lejártát követõ 10. napig érvényesnek kell lennie. Az ajánlatkérõ kijelenti, hogy az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet.

2. a) A választott eljárás: nyílt eljárás. b) A szerzõdés meghatározása, amire ajánlatot kérnek: megbízási szerzõdés. 3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége: konferenciaközpont-építés kivitelezési munkáinak teljes körû lebonyolítása, mûszaki ellenõrzése a dokumentációban meghatározottak szerint. A létesítmény fõbb adatai: – nettó alapterület: 19 882 m2 – szintek száma: pince, földszint, félemelet, I. és II. emelet. A beszerzés részletes meghatározását az ajánlati dokumentáció és mellékletei tartalmazzák. b) A teljesítés helye: 4024 Debrecen, Hunyadi u. 1–3. c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevõ a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot: nem. d) A részajánlat tételének szempontja: – 4. A teljesítés határideje vagy a szerzõdés idõtartama: a megbízási szerzõdés aláírását követõ elsõ naptól a megvalósítandó létesítmény utó-felülvizsgálati eljárásának lezárásáig (elõreláthatóan 2006. december). 5. a) A dokumentációt rendelkezésre bocsátó szervezet neve és címe: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Közbeszerzési Osztály, 4024 Debrecen, Piac u. 20. I. em. 125. b) A dokumentáció megkérésének határideje: a közzététel napján és az azt követõ elsõ naptól számított 15. napig, munkanapokon 10.00–12.00 óráig. Ha ez utóbbi nem munkanap, akkor az azt követõ elsõ munkanap 10.00–12.00 óráig. c) A dokumentáció megvásárlásának feltételei: az ajánlattevõk a dokumentációt 16 000 Ft + áfa = 20 000 Ft összeg megfizetése ellenében vásárolhatják meg a kiíró által biztosított csekken történõ befizetéssel. A dokumentáció megvásárlása az ajánlattevõk részére kötelezõ! Az eljárásban csak az vehet részt, aki a dokumentációt megvásárolta. 6. a) Az ajánlattételi határidõ, mely azonos az ajánlatok felbontásának idõpontjával: a felhívás megjelenésétõl számított 41. nap 10.00 óra, amennyiben ez a nap nem munkanap, akkor az azt követõ elsõ munkanap 10.00 óra. b) Az ajánlat benyújtásának címe (helység, utca, házszám, emelet, szobaszám): Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, Közbeszerzési Osztály, 4024 Debrecen, Piac u. 20. I. em. 125. c) Az ajánlattétel nyelve: magyar. 7. a) Annak meghatározása, hogy az ajánlatok felbontására az ajánlatkérõ a törvény 51. § (2) bekezdésében nevesített személyeken kívül kit hív meg: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonosi bizottságának tagjait.

9. A pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetve hivatkozás a vonatkozó elõírásokra: a szolgáltatások ellenértékét az ajánlatkérõ a szerzõdésben megállapított ütemterv szerint az igazolt teljesítést követõen kiállított számla beérkezését követõ 30 napon belül átutalással fizeti ki. Ajánlatkérõ elõleget nem fizet. 10. A nyertes közös ajánlattevõktõl gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése: – 11. a) Az ajánlattevõk pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények: Pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolása a Kbt. 44. § (1) bekezdés a), b), d) pontjai szerint: az ajánlattevõknek és a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozójának külön-külön csatolniuk kell: – valamennyi számlavezetõ pénzintézetének (az ajánlattételi határidõt megelõzõ) 30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyzõ által hitelesített nyilatkozatát az alábbi tartalommal: – mióta vezeti bankszámláját, – hitel- és fizetõképességének minõsítése, – fizetési kötelezettségének minden esetben eleget tesz-e, sorban állás volt-e az utolsó 2 év során (2002–2003.), ha igen, mennyi ideig, – az elõzõ 2 évre (2001., 2002.) vonatkozó cégbíróságon érkeztetett mérlegének és eredménykimutatásának benyújtása, amennyiben a számviteli törvény alapján kötelezõ, a könyvvizsgálói záradékkal együtt [Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontja]. Amennyiben nem kötelezõ a könyvvizsgálat, az éves, illetve egyszerûsített éves beszámoló példányain fel kell tüntetni: „A közzétett adatokat könyvvizsgáló nem ellenõrizte”. Fizetõképesség elemzése céljából [Kbt. 44. § (1) bekezdés d) pont] a következõ mutatók tizedes jegyre kiszámolt értékét az elõzõ 2 évben (2001., 2002.) évenkénti bontásban: – likviditás I. = forgóeszközök/rövid lejáratú kötelezettségek, – fedezet foka = (saját tõke + hosszú lejáratú kötelezettségek)/befektetett eszközök, – tõkeáttétel = hosszú lejáratú kötelezettségek/saját tõke.

3680


Mûszaki alkalmasság igazolása: – az ajánlattevõ és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladóan igénybe venni kívánt alvállalkozója ismertesse az elmúlt 3 év (2001., 2002., 2003.) legjelentõsebb komplex mûszaki ellenõrzési feladatait, különös tekintettel a beszerzés tárgyával azonos hasonló nagyságrendû beruházások lebonyolításában, mûszaki ellenõrzésében szerzett tapasztalatokra. A referenciaként megjelölt munkáknál [Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pont] ismertetni kell a munka volumenét, az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét és a szerzõdést kötõ másik fél megnevezését, címét, telefonszámát, – 2001., 2002., 2003. év bármelyikében legalább 1 db nettó 2 milliárd Ft vagy azt meghaladó komplex beruházás (magas- és mélyépítés, víz-, csatornaépítés, légtechnika, erõsés gyengeáram, technológiai szerelés) referenciaigazolása, – azoknak a szakembereknek, illetve vezetõnek a megnevezése, képzettségük és szakmai gyakorlatuk, tapasztalataik bemutatása, akik a teljesítésért felelõsek, különösen azok bemutatásával, akik a minõségbiztosításért felelõsek [Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pont], valamint ezen szakemberek és vezetõk szakmai önéletrajzának és a tevékenységre jogosító igazolásuk csatolása, – saját és a teljesítésbe bevonni kívánt egységek minõségbiztosítási rendszerének – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – minõségtanúsító intézménytõl származó tanúsítása [Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pont] és az utolsó auditjelentés jegyzõkönyve. b) Az ajánlattevõnek a szerzõdés teljesítésére alkalmatlanná minõsítésének szempontjai: – az ajánlattevõ és a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó(k) pénzügyi és gazdasági helyzete nem megfelelõ, tartósan nem tett(ek) eleget fizetési kötelezettségüknek, az elõzõ 2 évben (2002., 2003.) számlájukon 1 hónapot meghaladó mértékben fizetési késedelem volt, – ha eredménye 2 egymást követõ évben (2001., 2002.) veszteséges vagy 0, – ha árbevétele (beruházásszervezés, mûszaki ellenõrzés vonatkozásában) 2002. évben nem haladja meg a nettó 25 M Ft-ot, – ha az ajánlattevõ és a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozójával a 11. a) pontban kért, illetve megadott adatok alapján kiszámolt pénzügyi-gazdasági minõsítésre kapott pontszáma 40 (negyven) pont alatt van (maximális pontszám: 52). Az adatok és mutatók értékelése az alábbiak szerint történik: – saját tõke: – ha a saját tõke 2002. évben a 2001. évihez képest emelkedett, és a 2001. évben a saját tõke nagyobb, mint a jegyzett tõke, akkor 10 pont, – mérleg szerinti eredmény: – ha a 2002. évi eredmény pozitív, vagy ha a 2001. évihez képest javulás mutatkozik, akkor 10 pont, – likviditás I.: – ha a mutató a vizsgált 2 év (2001., 2002.) mindegyikében ≥ mint 1, akkor 10 pont, – fedezet foka: – ha a mutató a vizsgált 2 év (2001., 2002.) mindegyikében ≥ mint 1, akkor 12 pont, – tõkeáttétel: – ha a mutató a vizsgált 2 év (2001., 2002.) mindegyikében ≤ mint 1, akkor 10 pont.

33. szám

– 2001., 2002., 2003. év bármelyikében legalább egy, nettó 2 Mrd Ft vagy azt meghaladó kivitelezési értékû komplex beruházáshoz (magas- és mélyépítés) fûzõdõ pozitív referencialevél hiánya, – az ajánlattevõnek nincsenek olyan (saját alkalmazott) felsõfokú végzettségû – közigazgatási hivatalnál regisztrált – magas- és mélyépítési mûszaki ellenõri jogosultsággal rendelkezõ szakembere(i), aki(k) legalább két, a beszerzés volumenéhez hasonló nagyságrendû (nettó 2 Mrd Ft) vagy azt meghaladó mûszaki ellenõrzésben projektvezetõként közremûködött, – legalább 5 éves szakmai gyakorlattal és mûszaki ellenõri jogosultsággal rendelkezõ gépész és elektromos mûszaki ellenõr hiánya, – az ajánlattevõ által bemutatott minõségirányításért felelõs szakember nem rendelkezik minõségügyi mérnöki képesítéssel, – az ajánlattevõ nem rendelkezik bármely nemzeti rendszerben akkreditált, a beszerzés tárgyával azonos (kifejezetten magas- és mélyépítési, valamint mérnöki létesítmények beruházásainak szervezése és lebonyolítása – projekt vezetése – mûszaki ellenõrzésére is vonatkozó) minõségbiztosítási rendszerrel és az utolsó felülvizsgálati jegyzõkönyv másolatával. 12. Az ajánlati kötöttség lejártának idõpontja: az ajánlati határidõ lejártától kezdõdik. Az ajánlatadó az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési idõpontot követõen 30 napig kötve van az ajánlatához, kivéve, ha az ajánlatkérõ úgy nyilatkozik, hogy egyik ajánlattevõvel sem kíván szerzõdést kötni. 13. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: az összességében legelõnyösebb ajánlat kerül elfogadásra. b) A Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak: részszempontok súlyszámok – ajánlati ár 10 – a helyszínen történõ mûszaki ellenõrzések gyakorisága a jogszabály elõírásán felül (... naponként) 4 – teljesítési garancia mértéke 2 – jóteljesítési garancia mértéke 2 – fizetési határidõ (maximum 60 nap) 1 – késedelmi kötbér mértéke 1 Az értékelés során adható pontszám részszempontonként 1–10. A részszempontonként legkedvezõbb ajánlat a maximális pontszámot (10 pont), míg a legkedvezõtlenebb a legalacsonyabb (1 pont) pontszámot kapja. A két szélsõ érték közötti ajánlatok részszempontonkénti pontszámai egyszerû arányosítással kerülnek meghatározásra. A részszempontonként elért pontszámok a részszempontokhoz tartozó súlyszámmal való szorzás után ajánlattevõnként kerülnek összegzésre. A legmagasabb pontszámot elérõ ajánlattevõ lesz az eljárás nyertese. 14. Annak meghatározása, hogy lehet-e többváltozatú ajánlatot tenni: nem.

33. szám


15. a) Az eredményhirdetés idõpontja: az ajánlatok felbontását követõ 20. nap 10.00 óra, ha ez nem munkanap, úgy az azt követõ elsõ munkanap 10.00 óra, a 7. b) pont alatt megjelölt címen. b) A szerzõdéskötés idõpontja: az ajánlatkérõ a nyertes ajánlattevõvel az eredményhirdetést követõ 9. napon köt szerzõdést. Amennyiben ez a nap nem munkanap, akkor az azt követõ elsõ munkanapon köti meg a szerzõdést. 16. Egyéb információk: – Ajánlattevõ ajánlatában köteles megjelölni az általa a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó(k)at [Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pont]. – Az ajánlatnak tartalmaznia kell ajánlattevõ, valamint a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó(k) nyilatkozatát, hogy a pénzintézeti nyilatkozatok(at) adókon kívül más pénzintézetnél nem vezetett számlát. – Az ajánlathoz csatolni kell – a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó(k)ra vonatkozóan is – a Kbt. 46. § (1)–(2) bekezdés és (4)–(6) bekezdéseiben meghatározott hatósági igazolásokat és nyilatkozatokat. – Az ajánlatban a hatósági igazolások kivételével valamennyi iratnak eredetinek, vagy ahol másolat van írva, ott közjegyzõ által hitelesítettnek kell lennie. – Ajánlattevõnek, valamint a 43. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó(k)nak az alábbi cégokmányok eredeti vagy másolati példányát az ajánlathoz csatolni kell: – az ajánlattételi határidõt megelõzõ 30 napnál nem régebbi cégkivonat, – a cégjegyzésre jogosultak aláírási címpéldánya, – az esetleges el nem bírált változásbejegyzési kérelem cégbírósági érkeztetõbélyegzõ-lenyomattal ellátott példánya. – Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevõ nyilatkozatát a felhívás valamennyi feltételeire, a szerzõdés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére [Kbt. 43. § (1) bekezdés]. – Ajánlattevõ a dokumentáció részét képezõ szerzõdéstervezetet kitöltve, változatlan szövegszerkezetben és tartalommal, szignálva köteles az ajánlathoz csatolni. – Kötbér, valamint teljesítési és jóteljesítési bankgarancia vállalása kötelezõ. – Ajánlatkérõ által elõírt kötelezõ mértékek tartománya: – kötbér mértéke: az elõírt minimum 0,2%/nap, de legfeljebb 15%, vetítési alapja: a nettó szerzõdéses ellenérték, – teljesítési bankgarancia mértéke: elõírt minimum 2%, maximum: 20%, vetítési alapja: a nettó szerzõdéses ellenérték, – jóteljesítési bankgarancia mértéke: elõírt minimum 2%, maximum: 10%, vetítési alapja: a nettó szerzõdéses ellenérték. – A nyertes ajánlattevõ köteles a teljesítés helyén vagy 20 km-en belül irodatechnikai eszközökkel felszerelt irodával rendelkezni. – Ajánlatkérõ hiánypótlási lehetõséget nem biztosít. – Amennyiben az ajánlatkérõ az eredményhirdetéskor megjelöli a legkedvezõbb ajánlatot adót követõ ajánlattevõt is, akkor az eljárás nyertesének visszalépése esetén vele köt szerzõdést.

3681

– Az ajánlatok minden lapját folyamatos sorszámozással, a lapszámokat is feltüntetõ tartalomjegyzékkel ellátva, a cégjegyzésre jogosult vagy általa meghatalmazott (meghatalmazás csatolandó!) személy kézjegyével ellátva kell benyújtani 3 (1 eredeti és 2 másolati) példányban, feltüntetve az „eredeti” vagy a „másolat” megjelölést. Eltérés esetén az „eredeti” példány tartalma az irányadó. – Az ajánlati példányokat tartalmazó csomagon fel kell tüntetni: „Közbeszerzési ajánlat: konferenciaközpont építésének lebonyolítása. Az ajánlattételi határidõ lejártáig nem bontható fel” szöveget, valamint az ajánlattevõ nevét és címét. A csomagolásnak az ajánlatok felbontásakor sértetlennek kell lenni. A postán feladott ajánlatot ajánlatkérõ akkor tekinti határidõn belül benyújtottnak, ha annak kézhezvételére az ajánlattételi határidõig sor került a 6. b) pontban megjelölt címen. Az ajánlat, illetve az azzal kapcsolatos postai küldemények elvesztésébõl eredõ kockázat az ajánlatadót terheli. 17. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 18. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 22. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 22.

Diósgyõri Kórház-Rendelõintézet ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására (1927/2004) 1. Az ajánlatkérõ neve, címe, távirati címe, telefon- és telefaxszáma: Diósgyõri Kórház-Rendelõintézet 3533 Miskolc, Kórház u. 1. Telefon: 46/531-700 Fax: 46/532-339 Ajánlatkérõ nevében és megbízásából eljár a SYNTRON Kft. 1037 Budapest, Bokor u. 15. Telefon: 453-2889 Fax: 453-2890 2. a) A választott eljárás: nyílt eljárás. b) A szerzõdés meghatározása, amire ajánlatot kérnek: szállítási szerzõdés. 3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége: Diósgyõri KórházRendelõintézet részére orvosi gép-mûszerek szállítása, szerelése, üzembe helyezése: I. termékcsoport: – haematológiai automata: 1 db II. termékcsoport: – betegõrzõ monitor: 1 db – szívteljesítmény-monitor: 1 db – kardiológiai UH-transducer: 2 db III. termékcsoport: – flexibilis bronchoscope: 1 db A részletes mûszaki specifikációt az ajánlatkérési dokumentáció tartalmazza.

3682


b) A teljesítés helye: Diósgyõri Kórház-Rendelõintézet, 3533 Miskolc, Kórház u. 1. c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevõ a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot: igen. d) A részajánlat tételének szempontja: részajánlat a 3. a) pontban meghatározott termékcsoportonként tehetõ. 4. A teljesítés határideje vagy a szerzõdés idõtartama: szerzõdéskötéstõl számított 40 nap. 5. a) A dokumentációt rendelkezésre bocsátó szervezet neve és címe: SYNTRON Kft., 1037 Budapest, Bokor u. 15. Telefon: 453-2889. b) A dokumentáció megkérésének határideje: a dokumentáció személyesen vehetõ át munkanapokon, az ajánlati felhívás közzétételének napjától az azt követõ elsõ naptól számított 15 napig, 9.00–15.00 óra között. c) A dokumentáció megvásárlásának feltételei: az ajánlatkérõ a dokumentációt 70 000 Ft + áfa áron bocsátja az ajánlattevõk rendelkezésére, mely összeget SYNTRON Kft. pénztárába kell befizetni a dokumentáció átvétele elõtt. 6. a) Az ajánlattételi határidõ, mely azonos az ajánlatok felbontásának idõpontjával: a közzététel napját követõ elsõ naptól számított 40. napot követõ elsõ munkanap 11.00 óra. b) Az ajánlat benyújtásának címe (helység, utca, házszám, emelet, szobaszám): Diósgyõri Kórház-Rendelõintézet, 3533 Miskolc, Kórház u. 1., gazdasági igazgató titkársága, I. gazdasági hivatal, I. em. c) Az ajánlattétel nyelve: magyar. 7. a) Annak meghatározása, hogy az ajánlatok felbontására az ajánlatkérõ a törvény 51. § (2) bekezdésében nevesített személyeken kívül kit hív meg: – b) Az ajánlatok felbontásának helye: Diósgyõri KórházRendelõintézet, 3533 Miskolc, Kórház u. 1., I. gazdasági hivatal, I. em.-i tárgyaló. 8. a) Az ajánlati biztosíték összegszerûen meghatározott mértéke: részajánlatonként (termékcsoportonként) 200 000 Ft. b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei: az ajánlati biztosíték teljesíthetõ az ajánlatkérõ nevére szóló, visszavonhatatlan bankgarancia nyújtásával vagy az ajánlatkérõ OTP Bank Rt.-nél vezetett 11743002-15396004 költségvetési elszámolási számlájára történõ átutalással. Az átutalás teljesítését igazoló bankkivonatot, illetve az eredeti garancialevelet az ajánlathoz mellékelni kell. Az ajánlati biztosíték érvényessége az ajánlattételi határidõ lejártával kezdõdik és az ajánlati kötöttség lejártának napjáig tart. Az átutalt ajánlati biztosíték visszafizetése a nem nyertes ajánlattevõk részére a Kbt. 41. § (5) és (6) bekezdése szerint történik. A nyertes ajánlattevõ átutalt ajánlati biztosítéka beszámításra kerül a szerzõdési biztosítékba. Az ajánlati biztosítékot nem teljesítõ ajánlattevõ ajánlata érvénytelen. A nyertes ajánlattevõ szerzõdési biztosítékként köteles az átutalt ajánlati biztosítékot az eredményhirdetést követõ naptól számított 8. nap 12.00 óráig a szállítási szerzõdésben meghatározott bruttó vállalási érték 4%-ának megfelelõ mértékben szerzõdési biztosítékra átutalással kiegészíteni vagy azonos értékû, visszavonhatatlan bankgaranciát nyújtani. A szerzõdési biztosí-

33. szám

ték 70%-át a teljesítést követõen, 30%-át 1 év elteltével, a feltárt esetleges hiányosságok megszüntetésérõl szóló igazolás kiállítását követõ 10 napon belül szolgáltatja vissza az ajánlatkérõ. Az ajánlatkérõ az ajánlati és szerzõdési biztosíték után kamatot nem fizet. 9. A pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetve hivatkozás a vonatkozó elõírásokra: a beszerzés fedezete céltámogatásból rendelkezésre áll. A szolgáltatás ellenértékét az ajánlatkérõ a vállalkozási szerzõdésben rögzített határidõ(ke)t követõen, a számla átvételétõl számított 30 napon belül átutalással egyenlíti ki. 10. A nyertes közös ajánlattevõktõl gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése: – 11. a) Az ajánlattevõk pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények: a pénzügyi és gazdasági alkalmasságot a Kbt. 44. § (1) bekezdés alábbi pontjai szerint szükséges igazolni: – a) pont esetében: az ajánlatadási határidõt megelõzõ 30 napnál nem régebbi keltezésû, a számlavezetõ pénzintézet(ei)tõl származó nyilatkozat – az elõzõ 1 év vonatkozásában – ajánlattevõ és a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozók fizetõképességének megállapítására az alábbi tartalommal: – mióta vezeti az ajánlattevõ bankszámláját, – az ajánlattevõ fizetési kötelezettségeinek pontosan eleget tesz-e, – számláján sorban állás volt-e, ha igen, utoljára mikor; – b) pont esetében: az ajánlattevõ és a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó(k) 2002. évi beszámolója (mérleg, eredménykimutatás), valamint könyvvizsgálói jelentés, amennyiben kötelezõ volt. A mûszaki alkalmasságot a Kbt. 44. § (2) bekezdése alábbi pontjai szerint szükséges igazolni: – a) pont esetében: az ajánlattevõ vagy a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozók az elõzõ 3 év (2001. január 1.–2003. december 31.) legjelentõsebb orvostechnikaieszköz-szállításainak ismertetése (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerzõdést kötõ másik fél ismertetése), – c) pont esetében: az ajánlattevõ vagy a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozók azon szakembereinek, illetve vezetõinek megnevezése, képzettségük ismertetésével, akik részt vesznek a teljesítésben, – d) pont esetében: az ajánlott termékekrõl termékleírás és az ajánlatkérési mûszaki dokumentációnak megfelelõ fotó csatolandó, melyek eredetiségét az ajánlatkérõ felhívására igazolni kell. b) Az ajánlattevõnek a szerzõdés teljesítésére alkalmatlanná minõsítésének szempontjai: – az ajánlattevõ és a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó(k) pénzügyi és gazdasági helyzete egyenként vizsgálva nem megfelelõ: – tartósan nem tett(ek) eleget fizetési kötelezettségüknek, azaz az elõzõ 1 évben számlájukon 30 napot meghaladó mértékben fizetési késedelem volt,

33. szám

– –

–

–


– árbevétel arányos jövedelmezõsége 2002. évben kisebb, mint 1% [üzemi (üzleti) eredmény/értékesítés nettó árbevétele × 100]; ajánlattevõ 2002. évi árbevétele kisebb a megajánlott ellenszolgáltatás kétszeresénél; ajánlattevõ vagy a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó(k) nem rendelkezik az elmúlt 3 évben (2001. január 1.–2003. december 31. közötti idõszakban) teljesített egyösszegû, bruttó minimum 10 M Ft-os orvostechnikai eszköz tárgyú szerzõdéssel; ajánlattevõ vagy a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó(k) nem rendelkezik legalább egy fõ felsõfokú végzettségû (villamos vagy klinikai mérnök) min. 3 év szakirányú gyakorlatot igazoló szakemberrel; a mellékelt fotó, valamint termékleírás alapján megállapítható, hogy a termék nem felel meg a mûszaki dokumentációban elõírt követelményeknek.

12. Az ajánlati kötöttség lejártának idõpontja: az ajánlattételi határidõ lejártával kezdõdik, és az eredményhirdetés idõpontját követõ 30 napig tart. 13. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: az összességében legelõnyösebb ajánlat. b) A Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak: részszempontok súlyszámok – ajánlati ár (bruttó Ft) 12 – jótállás mértéke (maximum az élettartam) 3 – késedelmi kötbér mértéke (minimum 50 E Ft/nap, maximum 500 E Ft/nap) 3 – szervizellátás rendelkezésre állásának határideje (2 óra és 72 óra között) 2 Az értékelés során adható pontszám részszempontonként 0–100. A legjobb ajánlat 100 pontot kap, az utána sorban következõ ajánlatok pontszámai a legjobb ajánlathoz történõ százalékos viszonyítással kerülnek megállapításra. 14. Annak meghatározása, hogy lehet-e többváltozatú ajánlatot tenni: nem. 15. a) Az eredményhirdetés idõpontja: az ajánlatok felbontását követõ naptól számított 20. naptári napot követõ elsõ munkanapon 11.00 óra. b) A szerzõdéskötés idõpontja: az eredményhirdetést követõ naptól számított 8. naptári napot követõ elsõ munkanapon 11.00 óra. 16. Egyéb információk: a) Az ajánlattevõ köteles megnevezni azon alvállalkozóit, amelyek a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartoznak. b) Ajánlattevõnek csatolnia kell a cégbíróságtól származó, az ajánlattevõ jelenlegi állapota szerinti, a benyújtási határidõt megelõzõ 30 napnál nem régebbi, eredeti vagy hitelesített cégkivonatot és a cégkivonattal összhangban levõ eredeti vagy hitelesített másolatú aláírási címpéldányt, az esetlegesen el nem bírált változásbejegyzési kérelem cégbírósági érkeztetõbélyegzõvel ellátott példányát. Ha a cégkivonat a beszerzés tárgyára vonatkozóan nem tartalmazza a tevékenységi kört, akkor az ajánlat érvénytelen.

3683

c) Ha az ajánlatkérõ az eredményhirdetéskor a második legkedvezõbbnek minõsített ajánlatot tevõt is meghatározta, az eljárás nyertesének visszalépése esetén ezzel köt szerzõdést. d) Az ajánlathoz az értelemszerûen kitöltött és cégszerûen aláírt – a dokumentációban szereplõ – szerzõdéstervezetet kell csatolni. e) Az ajánlatot a cégjegyzésre jogosultak által cégszerûen aláírva, az elõírt igazolásokkal, nyilatkozatokkal 2 példányban (1 eredeti, 1 másolat) kell zárt csomagolásban a 6. b) pontban megjelölt helyen benyújtani. A borítékon fel kell tüntetni: „0402/DKR/Gép-mûszer”. f) A Kbt. 46. § (1), (2), (4)–(6) bekezdései szerinti hatósági igazolások és nyilatkozatok mind az ajánlattevõ, mind a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozók esetében csatolandók. g) Amennyiben a 11. a) pontban említett könyvvizsgálói jelentés nem volt kötelezõ, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot az ok közlésével mellékelni kell. h) Ajánlatkérõ a Kbt. 43. § (4) bekezdése szerinti hiánypótlási lehetõséget biztosít. i) Az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után, ha az ajánlattevõ nem mellékeli ajánlatához az ajánlott termékek magyarországi forgalomba hozatalához szükséges engedélyeit, azaz az orvostechnikai eszközöknek megfelelõen a 47/1999. (X. 6.) EüM rendelet szerint, a 194/2003. (XI. 28.) Korm. rendelettel módosított 84/2001. (V. 30.) Korm. rendelettel kihirdetett nemzetközi egyezmény (PECA) alkalmazásával. j) Ajánlattevõ mellékelje az ajánlatában szereplõ termékek gyártóinál alkalmazott minõségbiztosítási rendszer tanúsító dokumentumait. Az ajánlat érvénytelen, amennyiben a megajánlott termékek gyártói nem rendelkeznek ISO vagy bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító által tanúsított minõségbiztosítási (irányítási) rendszerrel. k) Amennyiben ajánlattevõ ajánlata bármely pontjában – a 16. h) pont szerint biztosított hiánypótlást követõen nem tesz eleget az ajánlati felhívásban vagy az ajánlati dokumentációban meghatározott követelményeknek, az az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után. 17. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 18. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 22. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 22.

Fõvárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórház és Rendelõintézet ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására (1977/2004) 1. Az ajánlatkérõ neve, címe, távirati címe, telefon- és telefaxszáma: Fõvárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórház és Rendelõintézet 1041 Budapest, Nyár u. 103. Telefon: 360-0091 Fax: 390-4011 2. a) A választott eljárás: nyílt eljárás. b) A szerzõdés meghatározása, amire ajánlatot kérnek: szállítási szerzõdés.

3684


3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége: az ajánlatkérõ részére az alábbi specifikációjú és mennyiségû radiofarmakon szállítása ütemezett megrendelések alapján (az alábbi mennyiségek két éves szükségletet jelölnek). 1. Tc 99 m generátor 10 GBq: hetente 1 db, összesen kb. 100 db Kiszállítás napja: péntek Aktiválás napja: következõ hét péntek 2. I–131 NaI terápiás kapszula: hetente 12 db, összesen kb. 1200 db Kiszállás napja: péntek Aktivitás napja: következõ hét szerda Kapszulák aktivitása: igénynek megfelelõen a szállítás elõtt 1 héttel adjuk meg. 3. I–131 NaI steril oldat 200 MBq: hetente 1 db, összesen kb. 100 db Kiszállítás napja: péntek Aktivitás napja: következõ hét hétfõ Inaktív kitek: 4. Myoview: igény szerint, negyedéves rendelés alapján – 180 ampulla 5. MDP: negyedévenként 60 amp., összesen: 480 amp. 6. DTPA: negyedévenként 12 amp., összesen: 96 amp. 7. DMSA: negyedévenként 12 amp., összesen: 96 amp. 8. Techida: félévenként 12 amp., összesen: 48 amp. 9. Fyton: negyedévenként 6 amp., összesen: 48 amp. 10. Pyron: félévenként 6 amp., összesen: 24 amp. 11. Makro-Albumon: igény szerint negyedéves rendelés alapján 180 ampulla 12. Senti-scin: negyedévenként 12 amp., összesen: 96 ampulla 13. Heliprobe: negyedévenként 120 db, összesen: 960 db RIA KITEK: 14. I–125 hTSH 200 csöves: havonta 8 kit, összesen 196 kit 15. I–125 FT4 100 csöves: havonta 8 kit, összesen: 196 kit 16. I–125 FT3 100 csöves: havonta 4 kit, összesen 96 kit 17. I–125 TRAK 100 csöves: havonta 1 kit, összesen: 24 kit 18. I–125 anti-TPO 100 csöves: havonta 2 kit, összesen: 48 kit 19. Kémcsõ RIA készletekhez: havonta 3500 db, összesen 82 000 db 20. Ellenõrzõ szérum: negyedévenként egy készlet összesen: 8 készlet. b) A teljesítés helye: Fõvárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórház és Rendelõintézet 1041 Budapest, Nyár u. 103. c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevõ a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot: igen. d) A részajánlat tételének szempontja: a 3. a) pontban megjelölt tételekre külön-külön részajánlat tehetõ a teljes mennyiség biztosítása mellett. 4. A teljesítés határideje vagy a szerzõdés idõtartama: a szerzõdés megkötésétõl 2 év. 5. a) A dokumentációt rendelkezésre bocsátó szervezet neve és címe: – b) A dokumentáció megkérésének határideje: – c) A dokumentáció megvásárlásának feltételei: – 6. a) Az ajánlattételi határidõ, mely azonos az ajánlatok felbontásának idõpontjával: az ajánlati felhívás közzététele napját követõ elsõ naptól számított 42. nap 10.00 óra, ha ez nem munkanap, a következõ munkanap 10.00 óra.

33. szám

b) Az ajánlat benyújtásának címe (helység, utca, házszám, emelet, szobaszám): Fõvárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórház és Rendelõintézet 1041 Budapest, Nyár u. 103. fõépület fszt., fõigazgatói titkárság. c) Az ajánlattétel nyelve: magyar. 7. a) Annak meghatározása, hogy az ajánlatok felbontására az ajánlatkérõ a törvény 51. § (2) bekezdésében nevesített személyeken kívül kit hív meg: – b) Az ajánlatok felbontásának helye: Fõvárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórház és Rendelõintézet 1041 Budapest, Nyár u. 103. fõépület fszt., gazdasági igazgatói titkárság. 8. a) Az ajánlati biztosíték összegszerûen meghatározott mértéke: 500 000 Ft, azaz ötszázezer forint. b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei: az ajánlattevõ a biztosíték összegét az ajánlatkérõ OTP Rt.-nél vezetett 11784009-15493091 számú számlájára történõ befizetéssel vagy átutalással teljesíthetõ, ez esetben az ajánlathoz csatolni kell a befizetés, átutalás tényét bizonyító banki visszaigazolást. Az ajánlati biztosíték teljesíthetõ bankgarancia formájában is, ebben az esetben az eredeti bankgaranciát külön borítékban az ajánlathoz csatolni kell. Az ajánlati biztosíték érvényessége az ajánlattételi határidõ lejártától kezdõdik, és az ajánlati kötöttség lejártának napjáig tart. Az ajánlati biztosíték beazonosíthatósága érdekében kérjük feltüntetni a bizonylaton: „RADIOFARMAKON-SZÁLLÍTÁS”. Az ajánlati biztosíték visszautalása a Kbt. 41. § (5)–(6) bekezdésében foglaltak szerint történik. 9. A pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetve hivatkozás a vonatkozó elõírásokra: az OEP által biztosított mûködési költségbõl számla ellenében átutalással a teljesítéstõl számított 30 napon belül egyenlíti ki az ajánlatkérõ. 10. A nyertes közös ajánlattevõktõl gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése: nem. 11. a) Az ajánlattevõk pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények: – a Kbt. 44. § (1) bekezdés a) pontja a pénzintézettõl származó nyilatkozat az ajánlattevõ hitel- és fizetõképességérõl (fedezethiány miatt volt-e késedelmes fizetés) a 2001., 2002. és 2002. év vonatkozásában, – a Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontja az ajánlattevõ 2001. és 2002. évi mérlege és eredménykimutatása, – mûszaki alkalmasság a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja szerint. b) Az ajánlattevõnek a szerzõdés teljesítésére alkalmatlanná minõsítésének szempontjai: – a számlavezetõ pénzintézet nyilatkozata alapján a 2001., illetve 2002. és 2003. évben két ízben volt a számláján 30 napon túli sorban állás, – ha 2001. és 2002. évi mérlegeredménye negatív, – jelen közbeszerzés tárgyával azonos referencia hiánya. 12. Az ajánlati kötöttség lejártának idõpontja: az ajánlattételi határidõ lejártakor kezdõdik és az eredményhirdetéstõl számított 30 napig tart.

33. szám


13. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: a legalacsonyabb összegû ellenszolgáltatás a 34. § (1) bekezdés a) pontja szerint. b) A Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak: – 14. Annak meghatározása, hogy lehet-e többváltozatú ajánlatot tenni: nem. 15. a) Az eredményhirdetés idõpontja: az ajánlatok felbontásától számított 21. napon 9.00 órakor. b) A szerzõdéskötés idõpontja: az eredményhirdetést követõ 16. napon 9.00 óra, ha ez nem munkanap, az ezt követõ munkanapon. 16. Egyéb információk: a) Az ajánlatokat kérjük 4 példányban (1 eredeti és 3 másolat) cégjegyzéssel ellátott zárt borítékban benyújtani, a borítékon kérjük feltüntetni: „RADIOFARMAKON-SZÁLLÍTÁS” pályázat, „FELBONTANI A BONTÁSI IDÕPONTIG TILOS”. b) Az ajánlatkérõ a nyertes visszalépése esetén a második helyezett ajánlattevõvel köti meg a szerzõdést, amennyiben az eredményhirdetésen ilyen minõségben ajánlattevõt megnevez. c) Az ajánlattevõk az ajánlati anyaguk elsõ oldalán tüntessék fel az ajánlattevõ nevét, címét, az ellenszolgáltatást, részajánlatot jelöljék meg, hogy melyik tételre tettek ajánlatot sorszám szerint és a szerzõdés idõtartamát. d) Az ajánlattevõk csatolják a forgalmazási jogosultságot igazoló nagykereskedelmi engedélyt, és a termék magyarországi forgalomba hozatali engedélyét. e) Az ajánlattétel feltétele az ajánlati biztosíték befizetése. f) A cégbíróság hiteles 90 napnál nem régebbi cégkivonata, aláírási címpéldány. g) A Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdés szerinti hatósági igazolások, nyilatkozatok. h) Az ajánlattevõ csatoljon a Ptk. szerinti szállítási szerzõdést az ajánlatához. i) Az ajánlati árakat HUF-ban kérjük megadni termékenként a nettó egységár–nettó érték, bruttó egységár–bruttó érték és összesen feltüntetésével. Az ajánlattevõ a szerzõdés kötéstõl számított 1 évig az árat nem emelheti, ezt követõen az áremelés a KSH által kiadott hivatalos inflációs ráta 80%-át nem haladhatja meg. j) Az ajánlattevõ köteles szállításiszerzõdés-tervezetet csatolni. k) Az ajánlatkérõ hiánypótlásra lehetõséget biztosít. 17. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 18. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 11. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 11.

Fõvárosi Vízmûvek Rt. ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására (2233/2004) 1. Az ajánlatkérõ neve, címe, távirati címe, telefon- és telefaxszáma: Fõvárosi Vízmûvek Rt. 1134 Budapest, Váci út 23–27. Telefon: 465-2400 Fax: 465-2945

3685

2. a) A választott eljárás: nyílt eljárás. b) A szerzõdés meghatározása, amire ajánlatot kérnek: szállítással vegyes vállalkozási szerzõdés a 3. a) pontban meghatározott munkákra. 3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége: a Fõvárosi Vízmûvek Rt. csepeli ivóvízkezelõ-mûvében levõ 9 db granulált aktívszén (GAC) -szûrõ szûrõanyagának (szûrõnként 113 m3 kétszeri reaktiválása – szükséges pótszénszállítással –, részleges cseréje. A teljes reaktiválandó szénmennyiség: 15 × 113 m3 = 1695 m3, a teljes cserélendõ szénmennyiség: 3 × 113 m3 = 339 m3. b) A teljesítés helye: csepeli ivóvízkezelõ-mû, 1214 Budapest XXI., II. Rákóczi Ferenc út 345. c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevõ a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot: nem. d) A részajánlat tételének szempontja: – 4. A teljesítés határideje vagy a szerzõdés idõtartama: a szerzõdés hatálybalépésétõl 2006. december 31-ig. 5. a) A dokumentációt rendelkezésre bocsátó szervezet neve és címe: Fõvárosi Vízmûvek Rt., 1134 Budapest, Váci út 23–27. Telefon: 465-2400. Fax: 465-2945. b) A dokumentáció megkérésének határideje: a dokumentáció átvehetõ az ajánlati felhívás közzétételének napján, továbbá az azt követõ elsõ naptól számított 16. napot követõ elsõ munkanapig munkanapokon 8.00–12.00 óra között. A határidõ a dokumentáció Fõvárosi Vízmûvek Rt. ügyfélszolgálati osztályán történõ átvételére, illetve amennyiben az ajánlattevõ postai úton kéri a dokumentáció eljuttatását, ennek az igénynek az ajánlatkérõhöz érkezésének idejére vonatkozik. c) A dokumentáció megvásárlásának feltételei: az ajánlatkérési dokumentációért 55 000 HUF + áfa, összesen 68 750 Ft, azaz hatvannyolcezer-hétszázötven forint összeget kell fizetni elõzetesen: – a Fõvárosi Vízmûvek Rt. ügyfélszolgálati osztályán átvehetõ (1134 Budapest, Váci út 23–27., bejárat a Dózsa Gy. út felõl) postacsekken, illetve a társaság pénztárában történõ befizetéssel, – átutalással az alábbi bankszámlaszámra: a Fõvárosi Vízmûvek Rt. CIB Bank Rt.-nél vezetett 1070002402520009-51100005 számú HUF-számlára, „Aktívszénszûrõk szûrõanyagának reaktiválása – dokumentáció kiváltása” megjelöléssel. Ebben az esetben a dokumentáció átvételének feltétele a pályázó bankja által kiállított, visszavonhatatlan átutalásról szóló igazolása benyújtása. A dokumentáció az ellenérték igazolt befizetését vagy igazolt átutalását követõen átvehetõ: – a Fõvárosi Vízmûvek Rt. ügyfélszolgálati osztályán (1134 Budapest, Váci út 23–27., bejárat a Dózsa Gy. út felõl), – gyorspostai úton (nemzetközi futárszolgálat) a pályázó költségére. Amennyiben a pályázó gyorspostai úton igényli a dokumentáció eljuttatását, a pályázó cégszerûen aláírt nyilatkozatát a 465-2945-ös faxszámra kérjük eljuttatni, melyben nyilatkozik a postai költség állásáról, valamint arról, hogy a dokumentációt milyen postai címre kéri eljuttatni. A faxhoz csatolni szükséges a dokumentáció ellenértéke befizetésének vagy átutalását igazoló (pályázó bankja által kiállított, visszavonhatatlan) igazolását.

3686


Az ajánlati dokumentáció ellenértékét a Fõvárosi Vízmûvek Rt. a közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény – a továbbiakban Kbt. – 37. § (4) bekezdése szerint fizeti vissza. Az ajánlatkérési dokumentáció átvétele az ajánlatok benyújtásának feltétele. 6. a) Az ajánlattételi határidõ, mely azonos az ajánlatok felbontásának idõpontjával: ezen hirdetmény közzétételének napját követõ elsõ naptól számított 40. napot követõ elsõ munkanap 10.00 óra. b) Az ajánlat benyújtásának címe (helység, utca, házszám, emelet, szobaszám): az ajánlati felhívás közzétételének napját követõ elsõ naptól számított 40. napig munkanapokon 8.00–12.00 óra között a Fõvárosi Vízmûvek Rt. ügyfélszolgálati osztályán (1134 Budapest, Váci út 23–27., bejárat a Dózsa Gy. út felõl), a bontás napján 8.00–10.00 óráig a Fõvárosi Vízmûvek Rt. munkásszálló-épületének 107. szobájában (1134 Budapest, Váci út 23–27., bejárat a Váci út felõl). c) Az ajánlattétel nyelve: magyar. 7. a) Annak meghatározása, hogy az ajánlatok felbontására az ajánlatkérõ a törvény 51. § (2) bekezdésében nevesített személyeken kívül kit hív meg: közjegyzõt. b) Az ajánlatok felbontásának helye: Fõvárosi Vízmûvek Rt. munkásszálló-épületének 107. szobájában (1134 Budapest, Váci út 23–27., bejárat a Váci út felõl). 8. a) Az ajánlati biztosíték összegszerûen meghatározott mértéke: 500 000 Ft, azaz ötszázezer forint. b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei: ajánlattevõk a 8. a) pontban meghatározott biztosíték ellenében tehetnek ajánlatot. A biztosítékot az FV Rt.-hez kell benyújtani ajánlati bankgarancia vagy átutalt letét formájában. A Fõvárosi Vízmûvek Rt. az ajánlattevõk részére a CIB Bank Rt.-nél elkülönített számlát nyitott, 10700024-02520009-52000001 HUF-számon, mely számlára átutalt összegek lehetõséget biztosítanak a pályázók részére az ajánlati bankgarancia kiváltására. Az ajánlathoz mellékelnie kell a pályázó bankja által kiállított, visszavonhatatlan átutalásról szóló eredeti igazolást, valamint egy nyilatkozatot, hogy az ajánlati kötöttség felszabadítását követõen milyen számlára kéri az összeg visszautalását. Az igazoláson szerepelnie kell, hogy az átutalt összeg melyik ajánlati felhíváshoz kapcsolódik. Az átutalt összegnek a Fõvárosi Vízmûvek Rt. CIB Bank Rt.-nél vezetett számlájára, legkésõbb az ajánlat beadási határidejéig kell beérkeznie. A késedelmesen teljesített átutalások, befizetések 2 napon belül visszautalásra kerülnek a megadott számlákra. A Fõvárosi Vízmûvek Rt. a letéti számlán nyilvántartott letétekre kamatot nem fizet. Az ajánlati biztosíték bankgaranciával is nyújtható, ez esetben az eredeti bankgaranciát kell az ajánlathoz csatolni. Bankgarancia esetén a bankgarancia kedvezményezettje az ajánlatkérõ kell hogy legyen. Ajánlattevõ az ajánlati biztosítékot elveszíti, illetve ajánlatkérõ azt nem fizeti vissza, ha: – ajánlattevõ visszavonja ajánlatát annak érvényességi határidején belül, – a nyertes ajánlattevõ saját érdekkörében bekövetkezõ okok miatt nem köt szerzõdést.

33. szám

Ajánlatkérõ az ajánlati biztosítékot a Kbt. 41. § (5) bekezdés szerint utalja vissza, illetve adja vissza az eredeti bankgarancianyilatkozatot. 9. A pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetve hivatkozás a vonatkozó elõírásokra: a pénzügyi fedezet a Fõvárosi Vízmûvek Rt. költségvetésében rendelkezésre áll. Az ajánlatkérõ elõleget nem biztosít. Részszámla 17 alkalommal nyújtható be. A fizetés módja: a mûszaki ellenõr által elõzetesen értékben is igazolt rész- és végszámla ellenértékének kiegyenlítése a kézhezvételtõl számított 30 napon belül átutalással történik. Számla csak hiánymentes mûszaki átadás-átvétel lezárása után nyújtható be. A fizetési határidõ elõtti fizetési teljesítés esetén vállalkozó engedményt ad a szerzõdés szerinti teljesítés ellenértékébõl. Ennek mértéke a fizetési határidõ lejártát megelõzõ teljesítés esetén az elõteljesítés minden 10. naptári napja után 0,5%. 10. A nyertes közös ajánlattevõktõl gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése: – 11. a) Az ajánlattevõk pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények: Pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására mind az ajánlattevõre, közös ajánlattevõk esetében külön-külön, mind az általa a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóra (a továbbiakban: alvállalkozó) vonatkozóan az ajánlatnak az alábbi iratokat és leírásokat kell tartalmaznia: – a Kbt. 44. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ajánlattételi határidõt megelõzõ 30 napnál nem régebbi keltezésû, a számlavezetõ pénzintézet által kiállított nyilatkozat az alábbi tartalommal: – ajánlattevõ/alvállalkozó pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számláinak felsorolása, – mióta vezeti az ajánlattevõ/alvállalkozó bankszámláját, – az ajánlattevõ/alvállalkozó fizetési kötelezettségének rendszeresen eleget tesz-e, – az ajánlattevõ/alvállalkozó számláján az elmúlt 1 év során 60 napot meghaladóan sorban álló tétel volt-e, – az ajánlathoz az ajánlattevõnek/alvállalkozónak nyilatkozatot kell csatolnia arra vonatkozóan, hogy mely pénzintézeteknél, mely számlaszámon bonyolítja pénzforgalmát, valamennyi számlára vonatkozóan, – a Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlattevõ és az alvállalkozó 2000., 2001. és 2002. évi mérlegének és eredménykimutatásának másolata; – a Kbt. 44. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ajánlattevõ és az alvállalkozó nyilatkozata a 2001., 2002. és 2003. évi teljes nettó forgalomról és ugyanezen idõszakban, aktív szén reaktiválása tárgyában teljesített nettó forgalomról. Mûszaki alkalmasság igazolására az ajánlathoz csatolni kell: – a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja alapján az ajánlattevõ – közös ajánlattevõk esetében külön-külön – és az alvállalkozó elõzõ 3 évi (2001–2003) legjelentõsebb szolgáltatásainak ismertetése aktív szén reaktiválása tárgyában a következõ tartalommal: – a teljesítés tárgya, – az ellenszolgáltatás összege, – a teljesítés ideje,

33. szám


– a szerzõdést kötõ másik fél (megrendelõ) megnevezése, – elérhetõsége, – a szerzõdés megszûnésének oka, amennyiben a megkötött szerzõdés megszûnésre került. A felsorolt szolgáltatások közül legalább 3 db (az elmúlt 3 év – 2001., 2002. és 2003. – bármelyikében összesen legalább 3 db) referencialevél csatolása, melyekben a megrendelõk nyilatkoznak a megkötött szerzõdés teljesítésérõl, – a Kbt. 44. § (2) bekezdés b) pontja alapján az ajánlattevõ – közös ajánlattevõk esetében külön-külön – és az alvállalkozó mûszaki-technikai felszereltségének leírása, infrastrukturális háttér bemutatása, – a Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pontja alapján az ajánlattevõ – közös ajánlattevõk esetében külön-külön – és az alvállalkozó azon szakembereinek (szervezeti egységeinek), illetve vezetõinek megnevezése, képzettségük ismertetése, akiket be kíván vonni a teljesítésbe; – a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontja alapján az ajánlattevõ – közös ajánlattevõk esetében külön-külön – saját és a teljesítésbe bevonandó mûszaki vagy gazdasági egységei minõségbiztosítási rendszerének – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – tanúsító általi tanúsítása. b) Az ajánlattevõnek a szerzõdés teljesítésére alkalmatlanná minõsítésének szempontjai: – pénzintézettõl származó nyilatkozat alapján vagy az ajánlattevõ, vagy az alvállalkozó valamelyik pénzintézeti számláján az elmúlt 1 éves idõszakban 60 napot meghaladóan sorban álló tétel volt, – az ajánlattevõ, vagy az alvállalkozó mérleg szerinti eredménye 2000., 2001. és 2002. évek közül legalább kettõben negatív, – az ajánlattevõ és az alvállalkozó együttes, aktív szén reaktiválása tárgyában teljesített éves nettó forgalma az elmúlt 3 év (2001–2003) egyikében sem érte el a nettó 500 millió forintot, – az ajánlattevõ vagy az alvállalkozó nem csatolt ajánlatához 2001., 2002. és 2003. években aktív szén reaktiválása tárgyában legjelentõsebb szolgáltatásainak ismertetését a 11. a) pontban ismertetett tartalommal, – a benyújtott referenciákkal kapcsolatban az ajánlattevõnek vagy az alvállalkozójának volt olyan szerzõdése az elmúlt 3 év során, melynek megszûnésére az ajánlattevõ vagy alvállalkozó szerzõdésszegõ magatartása miatt került sor, – az ajánlattevõ és az alvállalkozó együtt nem csatolt az ajánlatához legalább 3 db (az elmúlt 3 év – 2001., 2002. és 2003. – valamelyikébõl) aktív szén reaktiválására vonatkozó, a megrendelõ által kiállított referencialevelet, amelyekben a megrendelõ kedvezõen nyilatkozik a szerzõdés teljesítésérõl, – az ajánlattevõnek és az alvállalkozónak együtt nem áll saját alkalmazásában legalább 3 fõ felsõfokú mûszaki szakirányú végzettséggel és legalább 2 fõ reaktiválási ismeretekkel rendelkezõ, fõállású szakember, – az ajánlattevõ vagy alvállalkozója nem rendelkezik olyan reaktiválókemencével, melyet csak ivóvíz vagy élelmiszeripari felhasználású aktív szén reaktiválására alkalmaz, – az ajánlattevõ vagy alvállalkozója nem rendelkezik olyan, minimum 200 m3-es tárolóedényzettel, mely az ajánlatkérõ által leadott, használt aktív szén elkülönített tárolását biztosítja,

3687

– az ajánlattevõ önállóan nem rendelkezik a tevékenységére vonatkozóan – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – minõségbiztosítási tanúsítvánnyal. 12. Az ajánlati kötöttség lejártának idõpontja: az ajánlattevõ az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési idõpontot követõen 30. napig kötve van ajánlatához. 13. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: a Kbt. 34. § (1) bekezdés b) pontban foglaltak szerint az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelõ ajánlatokat az összességében legelõnyösebb ajánlat alapján bírálja el. b) A Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak: részszempontok súlyszámok – reaktiválási ajánlati ár nagysága 30 – kimerült szén cseréjének ára 20 – reaktiválási minõségi paraméter – jódszám 15 – reaktiválási minõségi paraméter – keménység 15 – javasolt pótszén minõsége – jódszám 4 – javasolt pótszén minõsége – keménység 4 – javasolt pótszén minõsége – ágysûrûség, visszamosatás, szárítás utánvizsgálata 2 – javasolt friss szén minõsége – jódszám 4 – javasolt friss szén minõsége – keménység 4 – javasolt friss szén minõsége – ágysûrûség, visszamosatás, szárítás utánvizsgálata 2 Az értékelés során adható pontok részszempontonként 0–15-ig. A legjobb ajánlat kapott pontszáma valamennyi részszempont esetében 15. A maximálisan adható pontszámot minden bírálati szempontnál a legkedvezõbb ajánlat kapja, ezen belül az adott pontszámok arányosítással kerülnek megállapításra. 14. Annak meghatározása, hogy lehet-e többváltozatú ajánlatot tenni: nem. 15. a) Az eredményhirdetés idõpontja: az ajánlatkérõ az eredményt a 6. a) pontban meghatározott napot követõ elsõ naptól számított 15. napot követõ elsõ munkanapon 13.00 órakor hirdeti ki, melyre ezúton hívja meg az érintetteket, külön értesítés nélkül. Az eredményhirdetés helye a 7. b) pontban meghatározott hivatalos helyiség. b) A szerzõdéskötés idõpontja: az eredményhirdetést követõ elsõ naptól számított 8. napot követõ elsõ munkanapon 14.00 óra. Helye: Fõvárosi Vízmûvek Rt. (1134 Budapest, Váci út 23–27., bejárat a Váci út felõl) toronyép. aula I-es tárgyalójában. 16. Egyéb információk: a) Az ajánlathoz csatolni kérjük: – az ajánlati dokumentációban meghatározott elõlap és felolvasólap, – az ajánlattételi határidõt megelõzõ 30 napnál nem régebbi keltezésû eredeti cégkivonat vagy annak közjegyzõ által hitelesített másolata. A határidõ a cégkivonat kiadásának keltére vonatkozik, – a szerzõdés aláíróinak aláírási címpéldánya eredeti vagy közjegyzõ által hitelesített másolatban, cégkivonatban nem szereplõ kötelezettségvállalók esetében az erre vonatkozó, a megbízó és megbízott (cégszerû) aláírását is tartalmazó írásos megbízást (felhatalmazást),

3688


– el nem bírált változásbejegyzési kérelem esetén cégbíróság érkeztetõbélyegzõjével ellátott példány, – az ajánlattevõ nyilatkozata – a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján – a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó(k)ról. Amennyiben ajánlattevõ nem kíván az említett mértékben alvállalkozó(ka)t igénybe venni, az erre vonatkozó nyilatkozatot kell ajánlattevõnek az ajánlatához csatolni, – az ajánlattevõ és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó(k) nyilatkozatai, hatósági igazolásai a Kbt. 46. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjaiban, valamint a (2), (4), (5), (6) és (8) bekezdéseiben foglaltak szerint, – a felhasználni kívánt friss szénre és pótszénre az ivóvízkezelésben való felhasználását bizonyító Országos Közegészségügyi Intézet által kiállított érvényes engedély, – a felhasználni kívánt pótszénbõl 1 liter minta, – a friss szénbõl, amennyiben eltér a pótszén típusától és minõségétõl, 1 liter minta, – a reaktiválási minõségi paraméterekre vonatkozó nyilatkozat (jódszám, keménység), – javasolt pótszén minõségi paramétereirõl mérési jegyzõkönyv (jódszám, keménység, ágysûrûség), – javasolt friss szén minõségi paramétereirõl – amennyiben eltér a javasolt pótszén típusától és minõségétõl – mérési jegyzõkönyv (jódszám, keménység, ágysûrûség), – az ajánlati dokumentáció mellékletében felsorolt mûszaki megoldások részletes leírása. b) Az ajánlat összeállításával és benyújtásával kapcsolatban felmerülõ összes költség az ajánlattevõt terheli. c) Az ajánlatokkal kapcsolatos formai elõírások: – az ajánlati dokumentáció 4. fejezetében meghatározott sorrendben kérjük a dokumentumok csatolását, az ajánlathoz benyújtani kívánt egyéb dokumentumokat a végén kérjük elhelyezni. – Az ajánlat írott oldalát folyamatos oldalszámozással kell ellátni, belértve a mellékleteket is. – Az ajánlatot oldalszámokat is feltüntetõ tartalomjegyzékkel kell ellátni. – Az ajánlatot a szöveges részek tekintetében A/4 méretû lapokon gépelve, javítások és beszúrások nélkül kell elkészíteni. – Az ajánlatban benyújtott idegen nyelvû dokumentumokhoz csatolni kell a hiteles magyar fordítást is. Ellenkezõ esetben az ajánlatkérõ ezen dokumentumok tartalmát nem veszi figyelembe. Az ajánlatkérõ a hiteles fordítás alatt azt érti, hogy az adott fordítást vagy hivatalos fordító készítette és megfelelõ módon hitelesítette, vagy az ajánlattevõ készítette, és cégszerû aláírásával hitelesítette. A dokumentum tartalmáért minden esetben az ajánlattevõ a felelõs. – Az ajánlatok minden írott oldalát cégszerûen (cégjegyzésre jogosultak által) aláírva kell benyújtani. – Az eredeti példányba becsatolt, a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontjában elõírt igazolásoknak az eredeti vagy másolati példánya, egyéb nyilatkozatoknak, dokumentumoknak és igazolásoknak csak eredeti vagy közjegyzõ által hitelesített másolati példánya fogadható el. – Az ajánlatokat a cégjegyzésre jogosultak által cégszerûen aláírva kettõs zárt borítékban, 3 példányban (1 eredeti, 2, az eredetivel mindenben azonos másolat), „eredeti” és „másolat” megjelöléssel, roncsolásmentesen, nem bontható módon kell benyújtani. Amennyiben a példányok eltérnek egymástól, az eredetiként megjelölt példányban fog-

33. szám

laltak az irányadók. A két borítékot egybe kell csomagolni, melyre rá van írva: „A Fõvárosi Vízmûvek Rt. csepeli ivóvízkezelõ-mûvében levõ 9 db granulált aktívszén (GAC) -szûrõ szûrõanyagának (szûrõnként 113 m3) kétszeri reaktiválása – szükséges pótszénszállítással – részleges cseréje”. – A mintát tartalmazó edénynek zártnak kell lennie, és egyértelmûen rá kell írni, melyik pályázó mintája. d) Az ajánlatkérõ lehetõvé teszi a hiánypótlást a Kbt. 43. § (4) bekezdés szerint. e) Jelen felhívásban nem részletezett kérdésekben a Kbt. elõírásai szerint kell eljárni. f) Az ajánlatkérõ az ajánlati felhívás megjelenésének napjától számított 19. napot követõ elsõ munkanap 10.00 órától helyszíni konzultációt tart. A konzultáción elhangzottakról ajánlatkérõ jegyzõkönyvet készít, amelyet haladéktalanul megküld minden ajánlattevõnek. Helye: Fõvárosi Vízmûvek Rt., csepeli ivóvízkezelõ-mû, 1214 Budapest XXI., II. Rákóczi Ferenc út 345. – A helyszíni konzultáció alkalmával ajánlatkérõ biztosítja a helyszíni mintavételezés lehetõségét az ajánlathoz szükséges vizsgálatok elvégzéséhez. g) Amennyiben az eredményhirdetésen az ajánlatkérõ megnevezi a második legkedvezõbb ajánlattevõt, úgy a nyertes visszalépése esetén vele köt szerzõdést. h) Ajánlatkérõ a szerzõdéses munkálatok határidõre történõ befejezését megvalósítási bankgaranciával biztosítja, melynek mértéke a teljesítés bruttó ellenértékének 10%-a. 17. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 18. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 19. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 19.

Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására (2201/2004) 1. Az ajánlatkérõ neve, címe, távirati címe, telefon- és telefaxszáma: Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola 1106 Budapest, Maglódi út 8. Telefon/fax: 262-5790 2. a) A választott eljárás: nyílt eljárás. b) A szerzõdés meghatározása, amire ajánlatot kérnek: építési szerzõdés. 3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége: Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola, 1106 Budapest, Maglódi út 8. épülete villamos hálózatának részleges felújítása keretében az „A” épületben 2371 m2 alapterületû alagsor, földszint és I. emelet energiabõvítése, vezeték, világítótest, szerelvényezés cseréje a hozzá tartozó kiegészítõ munkákkal.

33. szám


b) A teljesítés helye: 1106 Budapest, Maglódi út 8. c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevõ a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot: nem. d) A részajánlat tételének szempontja: – 4. A teljesítés határideje vagy a szerzõdés idõtartama: legkésõbb 2004. augusztus 23. Az ajánlatkérõ 2004. augusztus 23. elõtti teljesítést is elfogad. 5. a) A dokumentációt rendelkezésre bocsátó szervezet neve és címe: Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola, 1106 Budapest, Maglódi út 8., gazdasági iroda. b) A dokumentáció megkérésének határideje: az ajánlattételi dokumentáció megvásárolható a közzététel napján és az azt követõ elsõ naptól számított 15. napot követõ elsõ munkanapig. Átvehetõ 9.00-tõl 14.00 óráig. c) A dokumentáció megvásárlásának feltételei: a dokumentáció 60 000 Ft + áfa, azaz 75 000 Ft befizetése ellenében vásárolható meg. A dokumentáció kizárólag az intézmény (ajánlatkérõ) házipénztárába történt készpénz befizetése ellenében, ajánlattevõ meghatalmazással igazolt képviselõje útján vehetõ át. Az eljárásban csak a dokumentációt megvásárló ajánlattevõ jogosult részt venni, ez a jog másra nem ruházható át. 6. a) Az ajánlattételi határidõ, mely azonos az ajánlatok felbontásának idõpontjával: az ajánlati felhívás közzétételét követõ elsõ naptól számított 40. napot követõ elsõ munkanapon, 10.00 óra. b) Az ajánlat benyújtásának címe (helység, utca, házszám, emelet, szobaszám): Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola, 1106 Budapest, Maglódi út 8., gazdasági iroda. c) Az ajánlattétel nyelve: magyar. 7. a) Annak meghatározása, hogy az ajánlatok felbontására az ajánlatkérõ a törvény 51. § (2) bekezdésében nevesített személyeken kívül kit hív meg: – b) Az ajánlatok felbontásának helye: Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola, 1106 Budapest, Maglódi út 8., tárgyaló. 8. a) Az ajánlati biztosíték összegszerûen meghatározott mértéke: – b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei: – 9. A pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetve hivatkozás a vonatkozó elõírásokra: ajánlatkérõ elõleget nem biztosít. Fizetés a szerzõdésszerû teljesítés igazolása alapján szabályszerûen kiállított, önálló mûszaki szakaszokhoz kötött részszámla benyújtását és elfogadását követõen, a végszámla tekintetében a hiány- és hibamentes mûszaki átadás-átvételt követõ benyújtás és elfogadás után legkésõbb 30 napon belül az ajánlattevõ számlájára történõ átutalással történik. A mûszaki szakaszok meghatározása ajánlattevõ feladata. A részszámlázás teljesítési feltételeit az ajánlat részét képezõ építési szerzõdés mûszaki megvalósítási és pénzügyi ütemterv mellékletének kell tartalmaznia. A végszámla összege a bruttó vállalási ár 25%-ánál kevesebb nem lehet.

3689

10. A nyertes közös ajánlattevõktõl gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése: ajánlatkérõ a nyertes közös ajánlattevõktõl nem követeli meg gazdasági társaság létrehozását, de együttes ajánlattétel esetén „nyilatkozat” formájában a képviselõ cég megjelölésével és meghatalmazásával a közös ajánlattevõknek egyetemleges kötelezettséget és felelõsséget kell vállalniuk. 11. a) Az ajánlattevõk pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények: Pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolására: a)1. a Kbt. 44. § (1) bekezdés a) pontja alapján ajánlattevõ fizetõképességének megítéléséhez valamennyi számlavezetõ bankjától 30 napnál nem régebbi nyilatkozat az alábbi tartalommal: – mióta vezeti az ajánlattevõ bankszámláját, – nyilatkozat az ajánlattevõ pénzügyi helyzetérõl, hitel- és fizetõképességérõl, – ajánlattevõ fizetési kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó nyilatkozat (számláján sorban állás elõfordult-e, ha igen, mikor, mennyi ideig), – hitelkapcsolat esetén ajánlattevõ hitelminõsítése. a)2. a Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlattevõ hiteles, az adóhatósághoz benyújtott 2001., 2002. évi mérlege és eredménykimutatása, amennyiben a számviteli törvény alapján kötelezõ, a könyvvizsgálói záradékkal együtt. Mûszaki alkalmasság igazolására: a)3. a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja alapján az ajánlattevõ elõzõ 3 évben (2001., 2002., 2003.) lezárult, a jelen közbeszerzési eljárás tárgyával azonos szolgáltatásainak, építési beruházásainak ismertetése, megjelölve azok bekerülési költségét, a teljesítés idejét és idõtartamát, a szerzõdést kötõ másik fél megnevezését, illetve a megrendelõ részérõl információt szolgáltató személy nevét és telefonszámát, továbbá csatolva az elvégzett munkák referenciaigazolását, a)4. a végrehajtásért felelõs mûszaki szakemberek megnevezése, bemutatása (képzettségük ismertetésével), különös tekintettel a minõség ellenõrzéséért felelõs személyekre [Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pont]. b) Az ajánlattevõnek a szerzõdés teljesítésére alkalmatlanná minõsítésének szempontjai: b)1. a pénzintézeti nyilatkozat(ok) alapján bármely pénzintézetnél vezetett számláján az ajánlattételt megelõzõ 1 év során 1 esetben 60 napot vagy kettõnél több alkalommal 30 napot meghaladó idõtartamú sorban állás volt, b)2. a benyújtott mérlegek alapján gazdálkodása a vizsgált 2 évben veszteséges volt, b)3. a 11. a)3. pontban meghatározott referenciák bemutatása alapján ajánlattevõ az elõzõ 3 évben nem rendelkezik legalább 1, a referenciahely felelõs megbízott vezetõjétõl származó pozitív visszaigazolású, bruttó 30 M Ft vagy azt meghaladó értékû felújítási tárgyú építési referenciamunkával, b)4. a csatolt referenciák között akár 1 negatív minõsítésû is található, b)5. nem rendelkezik a teljesítésbe bevonni kívánt szakképzettségû szakemberekkel, szervezetiegység-vezetõkkel, továbbá nem rendelkezik megfelelõ képzettségû, minõség-ellenõrzésért felelõs szakemberrel, valamint nem igazolja a kivitelezésért felelõs, irányító szakembere vonatkozásában a beszerzés tárgyának megfelelõ 51/2000. (VIII. 9.) FVM–GM–KöViM együttes rendeletben elõírt, érvényes felelõs mûszaki vezetõi jogosultságot a névjegyzékbe vételi igazolással.

3690


12. Az ajánlati kötöttség lejártának idõpontja: az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidõ lejártától kezdõdik és az eredményhirdetés idõpontját követõ naptól számított 60 napig tart. 13. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: a legalacsonyabb összegû ellenszolgáltatás a Kbt. 34. § (1) bekezdés a) pontja szerint. b) A Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak: – 14. Annak meghatározása, hogy lehet-e többváltozatú ajánlatot tenni: nem. 15. a) Az eredményhirdetés idõpontja: az ajánlattételi határidõ lejártának napját követõ naptól számított 5. nap utáni elsõ munkanap 10.00 óra. Az eredményhirdetés helye a 7. b) pontban megjelölttel azonos. b) A szerzõdéskötés idõpontja: ajánlatkérõ a nyertes ajánlattevõvel az eredményhirdetést követõ naptól számított 8. nap utáni elsõ munkanapon 10.00 órakor köti meg a szerzõdést. 16. Egyéb információk: 16.1. Az ajánlatokat zárt borítékban, egy csomagban, a cégjegyzésre, illetve az általuk kötelezettségvállalásra feljogosított(ak) által aláírva (ez esetben a meghatalmazás csatolandó), oldalanként számozva és szignálva 1 eredeti és 1, az eredetivel mindenben megegyezõ másolati példányban kell benyújtani. A példányokon fel kell tüntetni az „eredeti”, „másolati” példány megjelölést. Eltérés esetén az „eredeti” példány tartalma az irányadó. A csomag borítóját a „Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola, 1106 Budapest, Maglódi út 8. épülete villamos hálózatának részleges felújítása” felirattal kell ellátni. A borítékon fel kell tüntetni az ajánlattevõ nevét és címét, valamint „az ajánlattételi határidõ lejártáig nem bontható fel” szöveget. A postán feladott ajánlatot az ajánlatkérõ csak akkor tekinti határidõn belül benyújtottnak, ha annak kézhezvételére az ajánlattételi határidõig sor került. Az ajánlat, illetve az azzal kapcsolatos postai küldemények elvesztésébõl eredõ kockázat az ajánlattevõt terheli. 16.2. Az ajánlathoz csatolni kell – a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében is – a Kbt. 46. § (1)–(2) és (4)–(6) bekezdéseiben meghatározott hatósági igazolásokat és nyilatkozatokat. 16.3. Az ajánlathoz csatolni kell – mind az ajánlattevõ, mind a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében – az alábbi cégokmányok eredeti vagy másolati példányát: – az ajánlattételi határidõt megelõzõ 30 napnál nem régebbi cégkivonat, – a cégjegyzésre jogosultak aláírási címpéldánya, – folyamatban lévõ változásbejegyzés iránti kérelem (cégbírósági érkeztetõbélyegzõvel ellátva), – ha a cégjegyzésre jogosult és a kötelezettségvállaló személye különbözõ, a kötelezettségvállalásra jogosító, a meghatalmazott aláírását is tartalmazó felhatalmazás. 16.4. Az ajánlathoz csatolni kell a Kbt. 43. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot a felhívás valamennyi feltételére, a szerzõdés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére. Késedelmi és meghiúsulási kötbér, valamint megvalósulási és jóteljesítési garancia vállalása kötelezõ. Ajánlatkérõ által elõírt mértékek: – késedelmi kötbér: napi 0,3%, – meghiúsulási kötbér: 12%,

33. szám

– megvalósulási garancia: 6%, – jóteljesítési garancia: 6%. A kötbérek és garanciák vetítési alapja a bruttó szerzõdéses ellenérték. 16.5. Ajánlattevõ a dokumentáció részét képezõ szerzõdéstervezetet kitöltve, változatlan szövegszerkezetben és tartalommal, cégszerûen aláírva köteles ajánlatához csatolni. A szerzõdéstervezetet az ajánlattételi dokumentáció tartalmazza. A szerzõdéstervezet mellékleteként csatolni kell az ajánlattevõ által készített megvalósítási és pénzügyi ütemtervet. 16.6. Az ajánlattevõ köteles ajánlatához a mûszaki dokumentációban kiadott tételes költségvetést a kiírt sorrendben beárazva csatolni, valamint kétoszlopos fõösszesítõt mellékelni, a költségvetés összeállításakor a mûszaki dokumentációt felülvizsgálni, az esetleges észrevételek költségeit is tételesen kimunkálni és a fentiek szerint kimunkált árat a befejezés idõpontjára prognosztizálni. 16.7. Ajánlattevõ kötelezettségvállaló nyilatkozatot köteles csatolni ajánlatához, hogy nyertesség esetén a Kbt. 74. § (3) bekezdés szerint felelõsségbiztosítási szerzõdést köt a vállalkozási szerzõdés megkötésével egyidejûleg, illetve a meglévõ biztosítási szerzõdését jelen közbeszerzés tárgyára kiterjeszti. 16.8. Az ajánlatnak kötelezõen tartalmaznia kell az ajánlattevõ által megnevezett kivitelezésért felelõs, irányító szakembere vonatkozásában a beszerzés tárgyának megfelelõ 51/2000. (VIII. 9.) FVM–GM–KöViM együttes rendeletben elõírt, érvényes felelõs mûszaki vezetõi jogosultság igazolását. 16.9. Ajánlatkérõ az ajánlattevõk részére az ajánlattételi dokumentáció megkérésének 5. b) pontja szerinti határidejét követõ elsõ munkanapon 10.00 órakor a 3. b) pont szerinti helyszínen a tervezõ bevonásával konzultációt tart. A konzultációról készült jegyzõkönyvet az ajánlattételi dokumentációt kiváltott minden ajánlattevõnek 6 napon belül megküldi. 16.10. A Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján ajánlattevõ ajánlatában köteles megjelölni az általa a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat. 16.11. Ha az ajánlatkérõ az eredményhirdetéskor megjelölte a legkedvezõbb ajánlatot tevõt követõ ajánlattevõt, akkor az eljárás nyertesének visszalépése esetén a következõ legkedvezõbb ajánlatot tevõvel fog szerzõdést kötni. 16.12. Ajánlatkérõ nem biztosít lehetõséget a Kbt. 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására [Kbt. 43. § (4) bekezdés]. 16.13. Az ajánlattételi dokumentáció megvásárlás elõtt kötelezettség nélkül megtekinthetõ. 16.14. A dokumentáció megvásárlása az ajánlat benyújtásának feltétele, a dokumentáció másra nem ruházható át. 16.15. Az ajánlat kidolgozásának költségei az ajánlattevõt terhelik. 16.16. Az ajánlati felhívásban és az ajánlattételi dokumentációban nem szabályozott kérdésekben a Kbt. elõírásai az irányadók. 17. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 18. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 19. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 19.

33. szám


Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-Rendelõintézet ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására (1930/2004) 1. Az ajánlatkérõ neve, címe, távirati címe, telefon- és telefaxszáma: Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-Rendelõintézet 3300 Eger, Széchenyi út 27–29. Pf. 15 Telefon: 36/411-444 Fax: 36/410-816 2. a) A választott eljárás: nyílt eljárás. b) A szerzõdés meghatározása, amire ajánlatot kérnek: szállítási szerzõdés. 3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége: tõkehús és húskészítmény: fél sertés (fej, láb farok, szûzp. nélkül): 18 000 kg, fehércsont: 5000 kg, sertésmáj: 900 kg, sertésláb (köröm): 300 kg, füstölt kenyérszalonna: 700 kg, krinolin: 2000 kg, párizsi: 1800 kg, virsli (1 db kb. 7 dkg): 1200 kg, Olasz felvágott: 200 kg, lecsókolbász: 1000 kg, májusi felvágott: 800 kg, Zala felvágott: 700 kg, császárszalonna: 500 kg, turista felvágott: 500 kg. Fenti megnevezések a Kbt. 40. § (5) bekezdésére figyelemmel a közbeszerzés tárgya jellegének egyértelmû meghatározása érdekében történtek, az ajánlatkérõ elfogad más, a megnevezettel egyenértékû teljesítést is. Ajánlatkérõ fenntartja a jogot, hogy a megadott mennyiségtõl a szerzõdéskötés során ±25%-ig eltérhet. b) A teljesítés helye: ajánlatkérõ Eger, Árva köz 1. szám alatt lévõ telephelye (élelmezési osztály). c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevõ a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot: igen. d) A részajánlat tételének szempontja: a 3. a) pontban meghatározott tõkehús- és húskészítmény-féleségenként az adott tétel teljes mennyiségére. Tételen belüli bontás nem lehetséges. 4. A teljesítés határideje vagy a szerzõdés idõtartama: a szerzõdés idõtartama az eredményhirdetéstõl számítva egy év idõtartamra terjed ki. 5. a) A dokumentációt rendelkezésre bocsátó szervezet neve és címe: Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-Rendelõintézet gazdasági igazgatósága 3300 Eger, Széchenyi út 27–29., telefon: 36/412-907 b) A dokumentáció megkérésének határideje: az ajánlattevõk munkanapon 9.00–15.00 között kérhetik meg fenti címen a dokumentációt. A dokumentáció rendelkezésre bocsátásának határideje az ajánlati felhívás megjelenése/közzététele napjától, az azt követõ elsõ naptól számított 30. napon 15.00 óráig. Amennyiben ez a nap nem munkanap, abban az esetben az ezt követõ elsõ munkanapig. c) A dokumentáció megvásárlásának feltételei: a dokumentáció 30 000 Ft (harmincezer forint) + áfa befizetésérõl szóló igazolás ellenében átvehetõ az 5. a) pontban megjelölt helyen és idõpontban. A befizetés a házipénztárban készpénzfizetéssel vagy az ajánlatkérõ által adott csekken, illetõleg ajánlatkérõ OTP egri igazgatóságánál vezetett 11739009-15379212 számú bankszámlájára átutalással történhet. Az átutalási dokumentumon a befizetés jogcímét fel kell tüntetni.

3691

6. a) Az ajánlattételi határidõ, mely azonos az ajánlatok felbontásának idõpontjával: a hirdetmény közzétételét követõ elsõ naptól számított 41. napon 11.00 óráig. Ha ez a nap nem munkanap, akkor az azt követõ elsõ munkanapon ugyanezen óráig. b) Az ajánlat benyújtásának címe (helység, utca, házszám, emelet, szobaszám): Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-Rendelõintézet gazdasági igazgatósága 3300 Eger, Széchenyi út 27–29., Pf. 15. c) Az ajánlattétel nyelve: magyar. 7. a) Annak meghatározása, hogy az ajánlatok felbontására az ajánlatkérõ a törvény 51. § (2) bekezdésében nevesített személyeken kívül kit hív meg: – b) Az ajánlatok felbontásának helye: ajánlatkérõ igazgatósági tanácsterme, Eger, Széchenyi út 27–29. 8. a) Az ajánlati biztosíték összegszerûen meghatározott mértéke: – b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei: – 9. A pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetve hivatkozás a vonatkozó elõírásokra: az ajánlatkérõ az ajánlattevõknek a szerzõdésben meghatározott módon és tartalommal való, továbbá az ajánlatkérõ által igazoltan teljesített részszámlák ellenszolgáltatását a teljesítéstõl számított 15 banki napon belül teljesíti, ajánlattevõ ennél kedvezõbb fizetési határidõre is tehet ajánlatot. 10. A nyertes közös ajánlattevõktõl gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése: – 11. a) Az ajánlattevõk pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények: Pénzügyi és gazdasági alkalmasság: a) A Kbt. 44. § (1) bekezdés szerinti pénzintézeti nyilatkozat: – mióta vezeti az ajánlattevõ bankszámláját, – fizetési kötelezettségeinek pontosan eleget tesz-e, – van-e hiteltartozása, b) a 2002. évi mérleg és eredménykimutatás fõ adatai. Mûszaki alkalmasság: a) az elmúlt 3 év – 2001., 2002., 2003. – legjelentõsebb szállításai a közbeszerzés tárgyára korlátozottan, b) a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontja alapján a termék leírása. b) Az ajánlattevõnek a szerzõdés teljesítésére alkalmatlanná minõsítésének szempontjai: – a banki információ szerint az ajánlattevõ nem hitel- és fizetõképes, azaz a pénzintézeti nyilatkozat szerint 1 hónapot meghaladó sorban álló tétele vagy többszöri (több mint 3 esetben) 1 hónapot elérõ sorban állás volt az utóbbi 2 évben, – az elõzõ 3 évben nem rendelkezik a beszerzés tárgyával azonos referenciával, – amennyiben ajánlattevõ pénzügyi és gazdasági helyzete nem megfelelõ: a mérleg szerinti eredménye a 2002. évben negatív volt, – a termékleírásban foglalt feltételek, paraméterek nem felelnek meg a dokumentációban foglalt részletes szakmai követelményeknek.

3692


12. Az ajánlati kötöttség lejártának idõpontja: az ajánlattételi határidõ lejártától kezdõdik és az eredményhirdetéstõl számított 60 napig tart. 13. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: az összességében legelõnyösebb ajánlat, amelynek megítélésére szolgáló szempontok a következõ b) pontban kerülnek részletezésre. b) A Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak: részszempontok: súlyszámok: – ajánlati ár 10 – megajánlott ár érvényességi határideje 9 Az egyes részszempontokra adható pontszám: 1–10-ig. Mind a kettõ részszemponton belül az értékelési pontszám arányosítással kerül kiszámításra. Ennek során az egyes ajánlatok részszempontonkénti tartalmi eleme az adott részszempontokon belül a megajánlott legjobb tartalmi elemhez kerül arányosításra. 14. Annak meghatározása, hogy lehet-e többváltozatú ajánlatot tenni: igen. Az ajánlatok ez esetben jól elkülöníthetõk legyenek. 15. a) Az eredményhirdetés idõpontja: a 7. b) pontban rögzített, az ajánlat felbontásának helyén, az ajánlattételi határidõ lejártát követõ elsõ naptól számított 10. nap 11.00 óra. Amennyiben ez a nap nem munkanap, akkor az azt követõ elsõ munkanapon ugyanezen órakor (meghívás jelen hirdetmény útján). b) A szerzõdéskötés idõpontja: az eredményhirdetést követõ elsõ naptól számított 8. napon köti meg az ajánlati dokumentációban foglalt szerzõdésminta szerint. Amennyiben ez a nap nem munkanap, akkor az azt követõ elsõ munkanapon. 16. Egyéb információk: – További információk kizárólag írásban a gazdasági igazgatóságon szerezhetõk be. Ajánlatkérõ a dokumentáción kívül további tájékoztatást a Kbt. 38. §-ával összhangban ajánl fel. – Az ajánlatokat a „Húsárupályázat” felirattal ellátott, zárt borítékban, 5 példányban (1 eredeti, 4 másolat) kell benyújtani. Csatolni kérjük az ajánlathoz a hat hónapnál nem régebbi cégkivonatot vagy cégbírósági bejegyzési kérelmet vagy vállalkozói igazolvány másolatát, valamint a Kbt. 46. § (4)–(6) bekezdései szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat. – A kért igazolások és nyilatkozatok pótlására a pályázat beadási határidejét követõ 7. nap 10.00 óráig van lehetõség az 5. a) pontban meghatározott helyen. – Ha az ajánlattevõ az eredményhirdetéskor a második legkedvezõbbnek minõsített ajánlattevõt is meghatározza, a nyertes visszalépése esetén azzal köt szerzõdést. – Az érvényes ajánlatadás feltétele az ajánlati dokumentáció megvásárlása. 17. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 18. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 22. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 22.

33. szám

HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására (1960/2004) 1. Az ajánlatkérõ neve, címe, távirati címe, telefon- és faxszáma: Honvédelmi Minisztérium Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal 1101 Budapest, Salgótarjáni út 18. Telefon: 433-8011/38–144 Fax: 433-8010, 433-8080 2. a) A választott eljárás: nyílt eljárás. b) A szerzõdés meghatározása, amire ajánlatot kérnek: vállalkozási szerzõdés. 3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége: MH Központi Honvédkórház Baleseti Sebészeti Osztály minõsített ügyeleteinek és készenléti ügyeleteinek ellátása. Baleseti sebészeti ügyelet esetén: – hétköznapokon 16.00 órától másnap reggel 8.00 óráig, – szombaton, vasárnap és ünnepnapokon 8.00 órától másnap reggel 8.00 óráig. Havi ügyeleti idõ: 2000 óra. Készenléti ügyeleti idõ: 500 óra. Az ügyeletet ellátó személyi állomány: – hétfõn 8 orvos, – a hét többi napján 3 orvos. b) A teljesítés helye: baleseti sebészeti ügyelet esetén: Magyar Honvédség Központi Honvédkórház, XIII., Róbert Károly krt. 44. c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevõ a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot: nem. d) A részajánlat tételének szempontja: – 4. A teljesítés határideje vagy a szerzõdés idõtartama: 2005. december 31-ig. 5. a) A dokumentációt rendelkezésre bocsátó szervezet neve és címe:– b) A dokumentáció megkérésének határideje: – c) A dokumentáció megvásárlásának feltételei: – 6. a) Az ajánlattételi határidõ, mely azonos az ajánlatok felbontásának idõpontjával: a Közbeszerzési Értesítõben való megjelenést követõ elsõ naptól számított 40. napot követõ elsõ munkanap 10.30 óra. b) Az ajánlat benyújtásának címe (helység, utca, házszám, emelet, szobaszám): Budapest X. ker., Salgótarjáni út 18., V. emelet, ügyviteli iroda. c) Az ajánlattétel nyelve: magyar, joghatás kizárólag a magyar nyelvû okiratokhoz, nyilatkozatokhoz fûzõdik, kivéve: orvosidiploma-másolatot latin nyelven is be lehet csatolni. 7. a) Annak meghatározása, hogy az ajánlatok felbontására az ajánlatkérõ a törvény 51. § (2) bekezdésében nevesített személyeken kívül kit hív meg: – b) Az ajánlatok felbontásának helye: az ajánlatkérõ 1. pontban megjelölt címén.

33. szám


8. a) Az ajánlati biztosíték összegszerûen meghatározott mértéke: – b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei: – 9. A pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetve hivatkozás a vonatkozó elõírásokra: fizetés havonta egy alkalommal utólag történik a teljesített ügyeleti óraszám tekintetében a teljesítésigazolással ellátott számla igazolt kézhezvételétõl számított 30 napon belül átutalással, a kincstári fizetés szabályai szerint történik. Az átutalástól eltérõ fizetési módot az ajánlatkérõ nem tud elfogadni. Az ajánlattevõk ajánlataikban a fizetési határidõre ettõl kedvezõbb megajánlásokat is tehetnek. 10. A nyertes közös ajánlattevõktõl gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése: nem követelmény. 11. a) Az ajánlattevõk pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények: – a Kbt. 44. § (1) bekezdés a) pont alapján az ajánlattételi határidõ lejártától számítva 30 napnál nem régebbi számlavezetõ pénzintézeti nyilatkozat, mely tartalmazza: – a pénzintézet mióta vezeti az ajánlattevõ bankszámláját, – a 2003. évi számlaforgalom nagyságrendje (a számlaforgalom számjegyei számának megjelölésével), – az elmúlt 1 évben volt-e egy hónapot meghaladó sorban állás, – a Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pont alapján azoknak a szakembereknek a bemutatása, akiket be kíván vonni a teljesítésbe. b) Az ajánlattevõnek a szerzõdés teljesítésére alkalmatlanná minõsítésének szempontjai: az ajánlatkérõ a szerzõdés teljesítésére alkalmatlanná minõsíti az ajánlattevõt, ha: – a Kbt. 44. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ajánlattevõ fizetési kötelezettségeinek határidõben nem tett eleget vagy volt egy hónapot meghaladó sorban álló tétele az elmúlt egy évben, – a fõ számlavezetõ tekintetében a 2003. évi számlaforgalom nagyságrendje nem éri el a nyolc számjegyet, – a Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pont alapján nem tud bemutatni minimum 5 szakirányú végzettségû orvost. 12. Az ajánlati kötöttség lejártának idõpontja: az eredményhirdetéstõl számított 30. nap. 13. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: a legalacsonyabb összegû ellenszolgáltatás. b) A Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak: – 14. Annak meghatározása, hogy lehet-e többváltozatú ajánlatot tenni: nem lehet. 15. a) Az eredményhirdetés idõpontja: a bontás napjától számított 15. nap 10.30 óra, amennyiben az nem munkanap, akkor az azt követõ elsõ munkanap 10.30 óra. b) A szerzõdéskötés idõpontja: az eredményhirdetést követõ naptól számított 9. nap, amennyiben az nem munkanap, akkor az azt követõ elsõ munkanap.

3693

16. Egyéb információk: – Az ajánlatkérõ a vállalkozási szerzõdést a nyertes ajánlattevõvel köti meg. Amennyiben az ajánlatkérõ az eredményhirdetéskor a második legkedvezõbb ajánlattevõt is kihirdeti, az eljárás nyertesének visszalépése esetén azzal köt szerzõdést. – Az ajánlattételi határidõ lejártától számított 60 napnál nem régebben kiállított cégkivonat eredeti vagy közjegyzõ által hitelesített másolati példányát az ajánlathoz kell csatolni. (Felhívjuk az ajánlattevõ figyelmét, hogy a 60 nap a cégkivonat keltére vonatkozik és nem a hitelesítés dátumára.) Az ajánlat érvénytelen, ha a cégkivonat nem tartalmazza a 85.11. fekvõbeteg-ellátás megnevezésû tevékenységi kört. – A Kbt. 46. § (2), (4)–(6) bekezdésében meghatározott nyilatkozatokat és igazolásokat az ajánlattevõnek és az általa a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak csatolniuk kell. Az elkülönített állami pénzalapokról szóló igazolásokat a Közbeszerzési Értesítõben közzétettek szerint kell csatolni az ajánlathoz. – Az ajánlattevõ nyilatkozzon arról, hogy a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pont alapján a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben kíván-e alvállalkozót igénybe venni. – Az ajánlattevõnek az ügyelet megszervezésében és beosztásban együtt kell mûködnie az adott osztály vezetõivel. A tõlük kapott szakmai utasításoktól nem térhet el. Az ajánlattevõnek az ügyeletet úgy kell megszerveznie, hogy abba vonja be az osztály nem szakorvosi állományát, és biztosítson lehetõséget a rezidensek ügyeleteire is oly módon, hogy szakorvosi felügyeletet minden napra biztosítson. Ennek elfogadásáról az ajánlattevõ ajánlatában nyilatkozzon. – Az érvényes ajánlattétel feltétele, hogy az ajánlattevõ csatolja ajánlatához a szerzõdés teljesítéséhez szükséges tevékenységi körre vonatkozó érvényes felelõsségbiztosítási kötvényének másolati példányát. – A teljesítésbe bevonni kívánt szakembereknek rendelkezniük kell az alábbi okmányokkal, dokumentumokkal: – orvosidiploma-másolat, – magyar orvosi kamarai tagsági igazolvány, – orvosok országos nyilvántartásba vételérõl szóló igazolás, – illetékes szakfelügyelõ orvosiengedély-másolata, – az MH Központi Honvédkórház területére érvényes XIII. ker.-i ÁNTSZ-engedély, vagy ennek hiányában nyilatkozat az engedély saját költségen történõ késõbbi beszerzésérõl. A felsorolt dokumentumok másolati példányát az ajánlathoz kell csatolni. – Az ajánlati árakat úgy kell megadni, hogy azok a szerzõdés elsõ és második évében kötöttek legyenek a változtatás kizárása mellett. (Az ajánlattevõ a második évben legfeljebb az infláció mértékével változtathat a megajánlott ajánlati áron.) Az árakat forintban kell megadni egyéb devizanem árfolyamához való viszonyítás kikötése nélkül. Az árakat óradíjban kell megállapítani. – Az ajánlat az elsõ oldalon tartalmazzon olvasólapot, ahol szerepel az ajánlattevõ neve, székhelye, az ajánlat ára (óradíj), teljesítési határidõ, valamint az ajánlattevõ cégszerû aláírása.

3694


– Az ajánlattevõ nyilatkozzon arról, hogy valamennyi számlavezetõ bankja igazolását benyújtotta, a fõ számlavezetõ bank megjelölésével. – A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevõnek az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelõen kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevõ kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerzõdés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére. – Az eljárás azonosítója: 25204/04-10/12, melyet minden – az ajánlatkérõhöz – megküldött iraton fel kell tüntetni. – Az ajánlatkérõ a Kbt. 43. § (4)–(5) bekezdésekben foglaltak alapján a hiánypótlás lehetõségét biztosítja. – Az ajánlatot két példányban, zárt borítékban kell beadni „eredeti” és „másolati” példány megjelöléssel. A külsõ borítékon fel kell tüntetni az eljárás tárgyának megnevezését és azonosítóját, az ajánlattevõ nevét, címét. 17. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 18. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 19. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 19.

HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására (2192/2004) 1. Az ajánlatkérõ neve, címe, távirati címe, telefon- és telefaxszáma: Honvédelmi Minisztérium Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal 1101 Budapest X., Salgótarjáni út 18. 1475 Budapest, Pf. 163 Telefon: 433-8000 Fax: 433-8010 2. a) A választott eljárás: nyílt eljárás. b) A szerzõdés meghatározása, amire ajánlatot kérnek: szállítási szerzõdés. 3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége: nyakkendõk, kesztyûk, övek beszerzése az alábbi termékekre: Sorsz., Megnevezés Mennyiség/M. e. 1. nyaksál, gyapjú, barna 1 000 db 2. nyaksál, fekete 500 db 3. nõi nyaksál, barna 2 000 db 4. 90M csõsál 10 900 db 5. kötött téli kesztyû, fekete 15 000 pár 6. bõrkesztyû, téli gv., barna 1 500 pár 7. bõrkesztyû, téli, fekete (hhj., FBÕ) 1 500 pár 8. deréköv, tts., ezüstcímerrel, fekete 1 000 db 9. deréköv, ti., aranycímerrel, fekete 1 000 db A beszerzés mennyiségének 80, 100, 120 százalékára kell ajánlatot tenni.

33. szám

b) A teljesítés helye: MH Hadtápanyag Ellátó Központ Központi Személyi Felszerelési Raktár, 1113 Budapest XI., Daróczi út 3. c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevõ a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot: részajánlat tehetõ. d) A részajánlat tételének szempontja: részajánlat termékenként, a megjelölt teljes mennyiségre tehetõ. 4. A teljesítés határideje vagy a szerzõdés idõtartama: szerzõdéskötéstõl 2004. november 30-ig. 5. a) A dokumentációt rendelkezésre bocsátó szervezet neve és címe: HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal 2. Beszerzési Osztály, 1101 Budapest X., Salgótarjáni út 18. b) A dokumentáció megkérésének határideje: a dokumentáció telefaxon leadott igénylés után – mely igénylés tartalmazza az ajánlattevõ pontos nevét, telephelyét, telefon- és faxszámát, bankszámlaszámát és adószámát – megvásárolható az ajánlati felhívás megjelenésének napján és az azt követõ elsõ naptól számított 15. nap 10.00 óráig. Ha ez utóbbi nap nem munkanap, az ezt követõ elsõ munkanap ugyanezen óráig. c) A dokumentáció megvásárlásának feltételei: a dokumentáció megvásárolható átutalással az ajánlatkérõ Magyar Államkincstárnál vezetett HM 1. TPSZI-BH 10023002-01780808 számú számlájára vagy csekken történõ befizetéssel (csekket az ajánlatkérõ biztosít). Az átutalási megbízás küldemény rovatában az eljárásazonosítót fel kell tüntetni. Az átutalás vagy befizetés igazolása a dokumentáció átvételének feltétele. A csekkszelvényrõl, illetve az utalási igazolásról az átadás alkalmával másolatot nem áll módunkban készíteni. A befizetés igazolásaként a befizetett összegrõl az ajánlatkérõ két héten belül számlát küld az ajánlattevõk részére. A dokumentáció ára: alapdokumentáció 40 000 Ft + áfa, termékdokumentáció 4000 Ft + áfa termékenként. 6. a) Az ajánlattételi határidõ, mely azonos az ajánlatok felbontásának idõpontjával: az ajánlati felhívás közzétételét követõ elsõ naptól számított 41. nap. Ha ez nem munkanap, akkor az azt követõ elsõ munkanap 9.30 óra. b) Az ajánlat benyújtásának címe (helység, utca, házszám, emelet, szobaszám): 1101 Budapest X., Salgótarjáni út 18., V. em., ügyviteli iroda. c) Az ajánlattétel nyelve: magyar, joghatás kizárólag a magyar nyelvû okiratokhoz, nyilatkozatokhoz fûzõdik. 7. a) Annak meghatározása, hogy az ajánlatok felbontására az ajánlatkérõ a törvény 51. § (2) bekezdésében nevesített személyeken kívül kit hív meg: – b) Az ajánlatok felbontásának helye: az ajánlatkérõ 1. pontban megjelölt címén. 8. a) Az ajánlati biztosíték összegszerûen meghatározott mértéke: – b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei: – 9. A pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetve hivatkozás a vonatkozó elõírásokra: fizetés a számla kézhezvétele után, a teljesítéstõl számított 30 napon belül átutalással történik a kincstári fizetés szabályai szerint. Az átutalástól eltérõ fizetési módot az ajánlatkérõ nem tud elfogadni.

33. szám


10. A nyertes közös ajánlattevõktõl gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése: nem követelmény. 11. a) Az ajánlattevõk pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények: – a Kbt. 44. § (1) bekezdés a) pont alapján számlavezetõ pénzintézeti nyilatkozat, mely tartalmazza: – a pénzintézet mióta vezeti az ajánlattevõ bankszámláját, – az ajánlattevõ fizetési kötelezettségei teljesítésének minõsítését, – az elmúlt 1 évben volt-e egy hónapot meghaladó sorban állás; – a Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontja alapján a 2000. évi C. számviteli törvénynek megfelelõen az ajánlattevõre vonatkozó beszámolási kötelezettségének megfelelõ számviteli dokumentum a 2002. évrõl [összevont (konszolidált) éves beszámoló, egyszerûsített éves beszámoló, egyszerûsített mérleg]; – a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja szerint nyilatkozat a megpályázni kívánt részajánlati körök, illetve azok gyártásával megegyezõ technológiával készülõ cikkek tárgyára vonatkozó termékek szállításáról az elõzõ 2 éves (2002– 2003.) idõszakban. A nyilatkozatnak minimálisan tartalmaznia kell a szerzõdés tárgyát, az ellenszolgáltatás öszszegét, a teljesítés idejét és a szerzõdést kötõ másik fél megnevezését; – a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának megfelelõen termékenként 2 db/pár mintadarab benyújtása a dokumentáció szerint, valamint a felhasznált alap- és bélésanyagokból típusonként és színenként, akkreditált laboratórium által kiadott, 1 évnél nem régebbi, a mûszaki dokumentációban elõírt paraméterek igazolásáról szóló vizsgálati jegyzõkönyv benyújtása a dokumentációban meghatározottak szerint. b) Az ajánlattevõnek a szerzõdés teljesítésére alkalmatlanná minõsítésének szempontjai: az ajánlatkérõ a szerzõdés teljesítésére alkalmatlanná minõsíti az ajánlattevõt, ha: – a Kbt. 44. § (1) bekezdés a) pontja alapján ajánlattevõ fizetési kötelezettségeinek határidõben nem tett eleget, valamint volt egy hónapot meghaladóan sorban álló tétele, – a Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontja alapján a 2002. évi számviteli dokumentum szerinti nettó árbevétel nem éri el az ajánlat értékének 50%-át, – az utóbbi 2 évben (2002–2003.) a megpályázni kívánt részajánlati körök, illetve azok gyártásával megegyezõ technológiával készülõ cikkek tárgyára vonatkozó termékek szállítására vonatkozó, összesen két referenciát bemutatni nem tud, – a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának megfelelõen a benyújtott mintadarabok, alap- és bélésanyagok, vizsgálati jegyzõkönyvekben meghatározott paraméterek nem felelnek meg a mûszaki dokumentációban elõírt követelményeknek. 12. Az ajánlati kötöttség lejártának idõpontja: az ajánlattételi határidõ lejártától kezdõdik és az eredményhirdetéstõl számított 30. napig tart.

3695

13. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: az ajánlatkérõ a legalacsonyabb összegû ellenszolgáltatás elvét alkalmazza az elbírálás során. b) A Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak: – 14. Annak meghatározása, hogy lehet-e többváltozatú ajánlatot tenni: igen, a beszerzés mennyiségének 80, 100, 120 százalékára kell többváltozatú ajánlatot tenni. 15. a) Az eredményhirdetés idõpontja: a bontás napjától számított 30. napon 10.00 óra, amennyiben az nem munkanap, akkor az azt követõ elsõ munkanapon 10.00 óra. b) A szerzõdéskötés idõpontja: az eredményhirdetést követõ naptól számított 8. napon, amennyiben az nem munkanap, akkor az azt követõ elsõ munkanapon. 16. Egyéb információk: – A Kbt. 46. § (2), (4)–(6) bekezdéseiben meghatározott nyilatkozatokat és igazolásokat az ajánlattevõnek és az általa a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak csatolniuk kell. – Ajánlattevõ nyilatkozzon a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókról vagy azok nemlétérõl. – Az elkülönített állami pénzalapokról szóló nyilatkozatokat, igazolásokat a Közbeszerzési Értesítõben közzétettek szerint kell csatolni az ajánlathoz. – Ajánlattevõ nyújtsa be saját és a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja alá tartozó alvállalkozói tekintetében is az ajánlattételi határidõ lejártának napjától számított 30 napnál nem régebben kiállított eredeti vagy közjegyzõ által hitelesített cégkivonatát (felhívjuk ajánlattevõ figyelmét, hogy a 30 nap a cégkivonat keltére vonatkozik és nem a hitelesítés dátumára). – A Kbt. 43. § (4)–(5) bekezdései alapján ajánlatkérõ a hiánypótlás lehetõségét nem biztosítja. – Az ajánlatkérõ kiköti, hogy a nyertes ajánlattevõ visszalépése esetén a szerzõdést a következõ legkedvezõbb ajánlatot tevõvel köti meg. – Az ajánlati dokumentáció megvásárlása, valamint az elõírt mintadarabok benyújtása az érvényes ajánlattétel feltétele. – Ajánlattevõ csatoljon ajánlatába nyilatkozatot az alapanyag-szállítótól (gyártótól) az alapanyag származási helyére vonatkozóan. – A felhasznált fontosabb kellékanyagokra (csat, címke) vonatkozóan gyártói minõségi és származási nyilatkozat benyújtása kötelezõ. – Ajánlattevõ nyújtson be a megpályázni kívánt termékre minõségtervet az ISO 10005 szabvány elõírásai szerint (a részleteket az ajánlati dokumentáció tartalmazza). – Az ajánlatkérõ nem biztosít alapanyagot a mintadarabok elõállításához sem. – Ajánlattevõknek nyilatkozatot kell becsatolniuk arról, hogy a közbeszerzési eljárás nyerteseként eleget tesznek a HM tárca termékkodifikációs tevékenységének végrehajtásához szükséges, az általuk szállított termékek azonosítását szolgáló adatszolgáltatásnak a dokumentációban, szerzõdésben meghatározottak szerint, és a termékazonosításhoz szükséges dokumentációt az ajánlatkérõ rendelkezésére bocsátják.

3696


– Ajánlattevõ nyilatkozzon arról, hogy az ajánlattevõ és a gyártó rendelkezik-e NATO kereskedelmi és kormányzati cégkóddal, illetve amennyiben nem rendelkezik, akkor vállalja a megszerzéshez szükséges adatszolgáltatási kötelezettséget. Fenti nyilatkozatok hiányában az ajánlattevõ ajánlata érvénytelen. – Az eljárás azonosítója: 25101/04–10/16. – Az eljárásazonosítót az ajánlaton és valamennyi – az eljáráshoz tartozó – dokumentumon az ajánlattevõk tüntessék fel. 17. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 18. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 12. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 12.

HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására (2194/2004) 1. Az ajánlatkérõ neve, címe, távirati címe, telefon- és telefaxszáma: HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal 1101 Budapest X., Salgótarjáni út 18. 1475 Budapest, Pf. 163 Telefon: 433-8000 Fax: 433-8010 2. a) A választott eljárás: nyílt eljárás. b) A szerzõdés meghatározása, amire ajánlatot kérnek: szállítási szerzõdés. 3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége: fehérnemûk, sportés munkaruházat beszerzése az alábbi termékekre: Sorsz. Megnevezés Mennyiség/M. e. 1. 93M téli alsó 10 000 db 2. 93M téli ing 10 000 db 3. 95M köznapi ing, kék, ru. 5 000 db 4. 95M köznapi ing, kék, hu. 5 000 db 5. 95M társasági ing, ru. 5 000 db 6. 95M társasági ing, hu. 1 000 db 7. társasági ing, nõi, ru. 2 000 db 8. társasági ing, nõi, hu. 2 000 db 9. köznapi ing, nõi, drapp, ru. 1 500 db 10. köznapi ing, nõi, drapp, hu. 1 000 db 11. köznapi ing, nõi, vkék, ru. 1 000 db 12. köznapi ing, nõi, vkék, hu. 1 500 db 13. fehér ing (szakács, orvosi) 500 db 14. tiszti atlétatrikó 20 000 db 15. tiszti ék nyakú tornatrikó 10 000 db 16. tiszti rövid alsó 10 000 db 17. sportnadrág 4 000 db szabadidõruha 2 000 db 18. pizsama 4 000 db 19. póló, fehér 4 000 db 20. gyapjúzokni, re. hajózó 2 000 pár 21. sportzokni, MH-beszövéses 10 000 pár

33. szám

22. ünnepi bokazokni, fekete 5 400 pár 23. bokazokni, barna 52 000 pár A beszerzés mennyiségének 80, 100, 120 százalékára kell ajánlatot tenni. b) A teljesítés helye: MH Hadtápanyag Ellátó Központ Központi Személyi Felszerelési Raktár, 1113 Budapest XI., Daróczi út 3. c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevõ a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot: részajánlat tehetõ. d) A részajánlat tételének szempontja: részajánlat termékenként, a megjelölt teljes mennyiségre tehetõ, kivéve a 17. számú termékekre, melyekre csak együtt lehet ajánlatot tenni. 4. A teljesítés határideje vagy a szerzõdés idõtartama: szerzõdéskötéstõl 2004. november 30-ig. 5. a) A dokumentációt rendelkezésre bocsátó szervezet neve és címe: HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal 2. Beszerzési Osztály, 1101 Budapest X., Salgótarjáni út 18. b) A dokumentáció megkérésének határideje: a dokumentáció telefaxon leadott igénylés után – mely igénylés tartalmazza az ajánlattevõ pontos nevét, telephelyét, telefon- és faxszámát, bankszámlaszámát és adószámát – megvásárolható az ajánlati felhívás megjelenésének napján és az azt követõ elsõ naptól számított 15. nap 10.00 óráig. Ha ez utóbbi nap nem munkanap, az ezt követõ elsõ munkanap ugyanezen óráig. c) A dokumentáció megvásárlásának feltételei: a dokumentáció megvásárolható átutalással az ajánlatkérõ Magyar Államkincstárnál vezetett HM 1. TPSZI-BH 10023002-01780808 számú számlájára vagy csekken történõ befizetéssel (csekket az ajánlatkérõ biztosít). Az átutalási megbízás küldemény rovatában az eljárásazonosítót fel kell tüntetni. Az átutalás vagy befizetés igazolása a dokumentáció átvételének feltétele. A csekkszelvényrõl, illetve az utalási igazolásról az átadás alkalmával másolatot nem áll módunkban készíteni. A befizetés igazolásaként a befizetett összegrõl az ajánlatkérõ két héten belül számlát küld az ajánlattevõk részére. A dokumentáció ára: alapdokumentáció 40 000 Ft + áfa, termékdokumentáció 4000 Ft + áfa termékenként. 6. a) Az ajánlattételi határidõ, mely azonos az ajánlatok felbontásának idõpontjával: az ajánlati felhívás közzétételét követõ elsõ naptól számított 41. nap. Ha ez nem munkanap, akkor az ezt követõ elsõ munkanap 10.00 óra. b) Az ajánlat benyújtásának címe (helység, utca, házszám, emelet, szobaszám): 1101 Budapest X., Salgótarjáni út 18., V. em., ügyviteli iroda. c) Az ajánlattétel nyelve: magyar, joghatás kizárólag a magyar nyelvû okiratokhoz, nyilatkozatokhoz fûzõdik. 7. a) Annak meghatározása, hogy az ajánlatok felbontására az ajánlatkérõ a törvény 51. § (2) bekezdésében nevesített személyeken kívül kit hív meg: – b) Az ajánlatok felbontásának helye: az ajánlatkérõ 1. pontban megjelölt címén. 8. a) Az ajánlati biztosíték összegszerûen meghatározott mértéke: – b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei: –

33. szám


9. A pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetve hivatkozás a vonatkozó elõírásokra: fizetés a számla kézhezvétele után, a teljesítéstõl számított 30 napon belül átutalással történik, a kincstári fizetés szabályai szerint. Az átutalástól eltérõ fizetési módot az ajánlatkérõ nem tud elfogadni. 10. A nyertes közös ajánlattevõktõl gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése: nem követelmény. 11. a) Az ajánlattevõk pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények: – a Kbt. 44. § (1) bekezdés a) pont alapján számlavezetõ pénzintézeti nyilatkozat, mely tartalmazza: – a pénzintézet mióta vezeti az ajánlattevõ bankszámláját, – az ajánlattevõ fizetési kötelezettségei teljesítésének minõsítését, – az elmúlt 1 évben volt-e egy hónapot meghaladó sorban állás; – a Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontja alapján a 2000. évi C. számviteli törvénynek megfelelõen az ajánlattevõre vonatkozó beszámolási kötelezettségének megfelelõ számviteli dokumentum a 2002. évrõl [összevont (konszolidált) éves beszámoló, egyszerûsített éves beszámoló, egyszerûsített mérleg]; – a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja szerint nyilatkozat a megpályázni kívánt részajánlati körök, illetve azok gyártásával megegyezõ technológiával készülõ cikkek tárgyára vonatkozó termékek szállításairól az elõzõ 2 éves (2002–2003.) idõszakban. A nyilatkozatnak minimálisan tartalmaznia kell a szerzõdés tárgyát, az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét és a szerzõdést kötõ másik fél megnevezését; – a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának megfelelõen termékenként 2 db/pár mintadarab benyújtása a dokumentáció szerint, valamint a felhasznált alap- és bélésanyagokból típusonként és színenként, akkreditált laboratórium által kiadott, 1 évnél nem régebbi, a mûszaki dokumentációban elõírt paraméterek igazolásáról szóló vizsgálati jegyzõkönyv benyújtása a dokumentációban meghatározottak szerint. b) Az ajánlattevõnek a szerzõdés teljesítésére alkalmatlanná minõsítésének szempontjai: az ajánlatkérõ a szerzõdés teljesítésére alkalmatlanná minõsíti az ajánlattevõt, ha: – a Kbt. 44. § (1) bekezdés a) pontja alapján ajánlattevõ fizetési kötelezettségeinek határidõben nem tett eleget, valamint volt egy hónapot meghaladóan sorban álló tétele, – a Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontja alapján a 2002. évi számviteli dokumentum szerinti nettó árbevétel nem éri el az ajánlat értékének 50%-át, – az utóbbi 2 évben (2002–2003.) a megpályázni kívánt részajánlati körök, illetve azok gyártásával megegyezõ technológiával készülõ cikkek tárgyára vonatkozó termékek szállítására vonatkozó, összesen két referenciát bemutatni nem tud, – a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának megfelelõen a benyújtott mintadarabok, alap- és bélésanyagok, vizsgálati jegyzõkönyvekben meghatározott paraméterek nem felelnek meg a mûszaki dokumentációban elõírt követelményeknek.

3697

12. Az ajánlati kötöttség lejártának idõpontja: az ajánlattételi határidõ lejártától kezdõdik, és az eredményhirdetéstõl számított 30. napig tart. 13. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: az ajánlatkérõ a legalacsonyabb összegû ellenszolgáltatás elvét alkalmazza az elbírálás során. b) A Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak: – 14. Annak meghatározása, hogy lehet-e többváltozatú ajánlatot tenni: igen, a beszerzés mennyiségének 80, 100, 120 százalékára kell többváltozatú ajánlatot tenni. 15. a) Az eredményhirdetés idõpontja: a bontás napjától számított 30. napon 10.00 óra, amennyiben az nem munkanap, akkor az azt követõ elsõ munkanapon 10.00 óra. b) A szerzõdéskötés idõpontja: az eredményhirdetést követõ naptól számított 8. napon, amennyiben az nem munkanap, akkor az azt követõ elsõ munkanapon. 16. Egyéb információk: – A Kbt. 46. § (2), (4)–(6) bekezdéseiben meghatározott nyilatkozatokat és igazolásokat az ajánlattevõnek és az általa a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak csatolniuk kell. – Ajánlattevõ nyilatkozzon a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókról vagy azok nemlétérõl. – Az elkülönített állami pénzalapokról szóló nyilatkozatokat, igazolásokat a Közbeszerzési Értesítõben közzétettek szerint kell csatolni az ajánlathoz. – Ajánlattevõ nyújtsa be saját és a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja alá tartozó alvállalkozói tekintetében is az ajánlattételi határidõ lejártának napjától számított 30 napnál nem régebben kiállított eredeti vagy közjegyzõ által hitelesített cégkivonatát (felhívjuk ajánlattevõ figyelmét, hogy a 30 nap a cégkivonat keltére vonatkozik, és nem a hitelesítés dátumára). – A Kbt. 43. § (4)–(5) bekezdései alapján ajánlatkérõ a hiánypótlás lehetõségét nem biztosítja. – Az ajánlatkérõ kiköti, hogy a nyertes ajánlattevõ visszalépése esetén a szerzõdést a következõ legkedvezõbb ajánlatot tevõvel köti meg. – Az ajánlati dokumentáció megvásárlása, valamint az elõírt mintadarabok benyújtása az érvényes ajánlattétel feltétele. – Ajánlattevõ nyújtson be a felhasznált alapanyagokból típusonként és színenként, az anyag teljes szélességében 1 fm-t (kivéve a 21–24. számú zokni termékeknél). – Ajánlattevõ csatoljon ajánlatába nyilatkozatot az alapanyag-szállítótól (gyártótól) az alapanyag származási helyére vonatkozóan. – A felhasznált fontosabb kellékanyagokra (húzózár, gomb, gumi, címke) vonatkozóan gyártói minõségi és származási nyilatkozat benyújtása kötelezõ. – Ajánlattevõ nyújtson be a megpályázni kívánt termékre minõségtervet az ISO 10005 szabvány elõírásai szerint (a részleteket az ajánlati dokumentáció tartalmazza).

3698


– Az ajánlatkérõ nem biztosít alapanyagot a mintadarabok elõállításához sem. – Ajánlattevõknek nyilatkozatot kell becsatolniuk arról, hogy a közbeszerzési eljárás nyerteseként eleget tesznek a HM tárca termékkodifikációs tevékenységének végrehajtásához szükséges, az általuk szállított termékek azonosítását szolgáló adatszolgáltatásnak a dokumentációban, szerzõdésben meghatározottak szerint és a termékazonosításhoz szükséges dokumentációt az ajánlatkérõ rendelkezésére bocsátják. – Ajánlattevõ nyilatkozzon arról, hogy az ajánlattevõ és a gyártó rendelkezik-e NATO kereskedelmi és kormányzati cégkóddal, illetve amennyiben nem rendelkezik, akkor vállalja a megszerzéshez szükséges adatszolgáltatási kötelezettséget. Fenti nyilatkozatok hiányában az ajánlattevõ ajánlata érvénytelen. – Az eljárás azonosítója: 25101/04–10/19. – Az eljárásazonosítót az ajánlaton és valamennyi – az eljáráshoz tartozó – dokumentumon az ajánlattevõk tüntessék fel. 17. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 18. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 12. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 12.

Körös Volán Autóbusz-közlekedési Rt. ajánlati felhívása nyílt eljárás megindítására (1986/2004) 1. Az ajánlatkérõ neve, címe, távirati címe, telefon- és telefaxszáma: Körös Volán Autóbusz-közlekedési Rt. 5600 Békéscsaba, Szarvasi út 103. Telefon: 66/453-253 Fax: 66/449-462, 66/441-052 E-mail: [email protected] 2. a) A választott eljárás: egyszakaszos nyílt eljárás. b) A szerzõdés meghatározása, amire ajánlatot kérnek: határozott idõre vonatkozó szállítási szerzõdés. 3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége: – I. kategória: 1 db + 100% helyi szóló autóbusz, – II. kategória: 2 db + 100% elõvárosi szóló autóbusz, – III. kategória: 1 db + 100% csuklós autóbusz, – IV. kategória: 2 db + 50% helyközi szóló autóbusz. A fenti mennyiségi adatokon túlmenõen a jármûvekhez kapcsolódó szolgáltatások ellátása a dokumentációban részletesen meghatározott mûszaki elõírásoknak megfelelõen. b) A teljesítés helye: Magyarország, átadás-átvétel az ajánlattevõ telephelyén vagy magyarországi márkaszervizében. c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevõ a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot: nem tehet. d) A részajánlat tételének szempontja: –

33. szám

4. A teljesítés határideje vagy a szerzõdés idõtartama: – I. kategória: 2004. november 2., – II. kategória: 2004. november 10., – III. kategória: 2004. december 10., – IV. kategória: 2004. november 25. 5. a) A dokumentációt rendelkezésre bocsátó szervezet neve és címe: Körös Volán Rt., 5600 Békéscsaba, Szarvasi út 103. III. em. 328-as iroda. b) A dokumentáció megkérésének határideje: az ajánlati felhívás közzétételének napján, és az azt követõ elsõ naptól számított 20. napig (ha ez nem munkanap, úgy az azt követõ elsõ munkanap). c) A dokumentáció megvásárlásának feltételei: a dokumentáció 150 000 Ft + áfa, azaz egyszázötvenezer forint + áfa összeg házipénztárban történõ befizetése ellenében vehetõ át. A dokumentáció munkanapokon 9.00–12.00 óra között vehetõ át személyesen az 5. a) pontban meghatározott címen. A dokumentáció megvásárlása az ajánlattevõk számára kötelezõ, ennek hiányában érvényes ajánlat nem tehetõ. A dokumentáció árát az ajánlatkérõ csak a Kbt. 37. § (4) bekezdése szerinti esetekben téríti vissza. 6. a) Az ajánlattételi határidõ, mely azonos az ajánlatok felbontásának idõpontjával: az ajánlati felhívás közzétételének napját követõ elsõ naptól számított 41. nap 11.00 óra, ha ez a nap nem munkanap, akkor az ezt követõ elsõ munkanap 11.00 óra. b) Az ajánlat benyújtásának címe (helység, utca, házszám, emelet, szobaszám): Körös Volán Rt., 5600 Békéscsaba, Szarvasi út 103. III. em. 328-as iroda. c) Az ajánlattétel nyelve: magyar. 7. a) Annak meghatározása, hogy az ajánlatok felbontására az ajánlatkérõ a törvény 51. § (2) bekezdésében nevesített személyeken kívül kit hív meg: – b) Az ajánlatok felbontásának helye: Körös Volán Rt., 5600 Békéscsaba, Szarvasi út 103. III. em. 314., tárgyaló. 8. a) Az ajánlati biztosíték összegszerûen meghatározott mértéke: 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint. b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei: a Kbt. 41. § (2) bekezdése alapján kétféle módon teljesíthetõ: – befizetés az ajánlatkérõ Raiffeisen Bank Rt.-nél vezetett 12056008-00272051-00100000 számú számlája javára átutalással úgy, hogy az összeg az ajánlattételi határidõ lejárta elõtt 1 nappal az ajánlatkérõ bankszámláján jóváírásra kerüljön, a befizetés azonosíthatósága érdekében a befizetési dokumentumon fel kell tüntetni „2004. évi autóbusz-beszerzés” jeligét, – bankgarancia biztosításával, melynek kedvezményezettjeként a Körös Volán Rt.-t kell megjelölni, az ajánlati kötöttség lejártáig terjedõ futamidejû bankgarancia-levélen fel kell tüntetni a „2004. évi autóbusz-beszerzés” jeligét. Az ajánlati biztosíték megfizetésére vonatkozó bizonylat másolatát vagy a bankgarancia-nyújtás esetén az ezt tanúsító eredeti banki igazolást nem befûzve, hanem külön zárt borítékban – az ajánlat „eredeti” jelzéssel ellátott példányához kell csatolni. Az ajánlati biztosíték visszafizetése a Kbt. 41. § (5) bekezdése alapján történik, – érvénytelen az az ajánlat, amely az ajánlati biztosíték adásának bizonylatát nem tartalmazza.

33. szám


9. A pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetve hivatkozás a vonatkozó elõírásokra: az ajánlatkérõ kijelenti, hogy az adott évi (tárgyévi) üzleti terve szerint rendelkezni fog a szerzõdés teljesítését biztosító anyagi fedezettel. A pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítése egy-egy autóbusznak az ajánlatkérõ által történõ mûszaki átvételét követõ 30 napon belül, átutalással történik, az ajánlattevõ által megadott bankszámlaszámára. Ajánlatkérõ kedvezõbb fizetési feltételt elfogad. 10. A nyertes közös ajánlattevõktõl gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése: nem követelmény. 11. a) Az ajánlattevõk pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények: Pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolására: – a Kbt. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint meghatározott, 30 napnál nem régebbi, valamennyi számlavezetõ pénzintézetétõl származó nyilatkozatot a fizetõképesség megállapítására vonatkozóan az alábbi tartalommal: – a pénzügyi intézmény mióta vezeti a gazdálkodó szervezet/személy bankszámláját, – nyilatkozat az ügyfél pénzügyi helyzetérõl, hitel- és fizetõképességérõl és arról, hogy fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz-e, – nyilatkozat az ügyfél minõsítésérõl, – nyilatkozat arra vonatkozólag, hogy az ügyfél számláján az elmúlt évben sorban állás elõfordult-e, ha igen, hány alkalommal és milyen értékben, – a Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontja alapján a 2000. évi C. számviteli törvénynek megfelelõen az ajánlattevõre vonatkozó beszámolási kötelezettségének megfelelõ, könyvvizsgáló által hitelesített számviteli dokumentum (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítõ melléklet) másolata a 2001. és a 2002. évrõl, – a Kbt. 44. § (1) bekezdés c) pontja szerint nyilatkozatot az elõzõ 3 év (2001., 2002., 2003.) teljes forgalmáról és ugyanezen idõszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról, A szerzõdés teljesítéséhez szükséges mûszaki alkalmasság igazolásához az ajánlattevõnek és az általa a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerint meghatározott, a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó(k)nak az ajánlathoz csatolni kell: – a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja szerint az elõzõ 3 év legjelentõsebb autóbusz-szállításainak ismertetését csatolt referencianyilatkozattal (melyben térjen ki a szerzõdésszerû teljesítésre, továbbá arra, hogy a csatolt referencia milyen – a beszerzés tárgyában meghatározott – kategóriákba tartozó, milyen darabszámú jármûre vonatkozik), – a Kbt. 44. § (2) bekezdés b) pontja szerint a mûszaki-technikai felszereltség leírását, különös tekintettel az autóbusz javítására felhatalmazott márkaszerviz-hálózat bemutatását, – a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontja szerint a saját vagy a teljesítésbe bevonandó mûszaki vagy gazdasági egységek minõségbiztosítási rendszerének (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító általi tanúsítványának közjegyzõ által hitelesített másolatát.

3699

b) Az ajánlattevõnek a szerzõdés teljesítésére alkalmatlanná minõsítésének szempontjai: Az ajánlattevõ pénzügyi-gazdasági alkalmatlanságának szempontjai: – a számláját vezetõ pénzintézet(ek) bármelyike nyilatkozatában az elmúlt 1 évre vonatkozóan számláján 30 napnál régebbi, 500 000 Ft-ot meghaladó, lejárt határidejû tartozása van, – a mérlegében foglaltak alapján a saját tõke értéke a jegyzett tõke alá csökken, vagy az ajánlattevõ likviditási mutatója (forgóeszközök/rövid lejáratú kötelezettségek) ≤ mint 1, – a Kbt. 44. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozata alapján az ajánlattevõ 2001., 2002., 2003. évi szállításainak összértéke nem éri el a 6 milliárd forintot, illetve ugyanezen idõszakban a közbeszerzés tárgyának forgalma nem éri el az 1 milliárd forintot. Az ajánlattevõ és az általa a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó mûszaki alkalmatlanságának szempontjai: – az ajánlattevõ nem rendelkezik legalább hároméves autóbusz-gyártási gyakorlattal, melynek során minimum 150 autóbuszt értékesített, – az ajánlattevõ vagy a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozója az elmúlt három évben nem értékesített minimum az 1. kategóriából összesen 20 db, a II. kategóriából 50 db, a III. kategóriából 20 db és a IV. kategóriából 20 db olyan jármûvet, mely következõ fõegységeinek (motor, felépítmény, futómû, kormánymû) típusa megegyezik az ajánlatban szereplõ jármû elõbbi fõegységeinek típusával, – a Kbt. 44. § (2) bekezdés b) pontja szerinti leírás alapján megállapítható, hogy az ajánlattevõ nem rendelkezik autóbusz javítására felhatalmazott olyan országos márkaszerviz-hálózattal, mely legalább 5 szervizbõl áll, – az ajánlattevõ nem rendelkezik a saját és a teljesítésbe bevonandó mûszaki vagy gazdasági egységek minõségbiztosítási rendszerének – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – tanúsító általi tanúsítással, – a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja szerint csatolt referencianyilatkozat szerint az ajánlattevõk és a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozója kötelezettségeit nem szerzõdésszerûen teljesítette. 12. Az ajánlati kötöttség lejártának idõpontja: az ajánlattételi határidõ lejártakor kezdõdik és az eredményhirdetés idõpontját követõ 30 napig tart. 13. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: az ajánlatkérõ az ajánlatokat az összességében legelõnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el. b) A Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak: a szempontok összetétele és egymáshoz viszonyított fontossága (súlya) minden kategóriánál azonos rendszert jelent. Minden egyes kategória értékelése az alábbiakban meghatározott rész-, illetve alszempontok szerint történik. Az összességében legelõnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontok, illetve alszempontok a hozzájuk tartozó súlyszámmal a következõk:

3700


részszempontok súlyszámok – ár 60 – bõvítési lehetõségek 2 alszempontok – utasülések 1,2 – üléselrendezés 0,4 – szoftveres diag. rendszer 0,4 Karambolos sérülés javítási költsége 2 alszempontok – szélvédõcsere 0,08 – utasajtóüveg(ek) cseréje 0,08 – vezetõ melletti oldalablak cseréje 0,08 – jobb elsõ oldalablak cseréje 0,08 – 2 db mellsõ irányjelzõlámpa cseréje 0,08 – 2 db mellsõ méretjelzõlámpa cseréje 0,08 – 2 db fényszórócsere (ha egységet képez a többi fényszóróval, akkor azokat megjelölve, itt kell szerepeltetni) 0,08 – 2 db ködlámpa 0,08 – mellsõ lökhárító cseréje 0,08 – mellsõ lökhárító fényezése 0,08 – mellsõ köténylemez cseréje 0,08 – mellsõ köténylemez fényezése 0,06 – jobb és bal saroklemez cseréje 0,08 – jobb és bal saroklemez fényezése 0,06 – elsõ utasajtó cseréje 0,08 – elsõ utasajtó mûködtetõ berendezés csere beállítás 0,06 – mûszerfal-, szerelvényfal-csere (mûszerek, kapcsolók nélkül) 0,06 – bal külsõ visszapillantó tükör és szár cseréje 0,08 – jobb külsõ visszapillantó tükör és szár cseréje 0,08 – 1 pár utasüléscsere 0,08 – 1 pár utasülésszövet (-betét) cseréje 0,08 – 1 db oldalládaajtó-csere 0,08 – 1 db motortérajtó-csere 0,08 – bal-jobb teljes hátsó lámpaegység cseréje 0,08 – hátsó lökhárító cseréje 0,08 – hátsó lökhárító fényezése 0,08 – alkatrész élettartama 3 alszempontok – karosszéria-élettartam 0,9 – motorélettartam 0,9 – elsõfutómû-élettartam 0,18 – hajtottfutómú-élettartam 0,12 – kormánymû-élettartam 0,3 – üzemanyagadagoló-élettartam 0,6 – üzemképességet veszélyeztetõ garanciális hibajavítás megkezdésének idõpontja 2 – teljes körû garancia idõtartama 5 – vevõ karbantartási kötelezettsége 2 alszempontok – motorolajcsere-ciklus 1 – sebességváltó olajcsere-ciklus 0,2 – üzemanyagszûrõcsere-ciklus 0,4 – futómûfékkulcs függõcsapszegzsírzásának ciklusa 0,08 – differenciálmû- és kerékagy-olajcsere ciklusa 0,06 – kerékcsapágy zsírzása 0,06 – karosszéria karbantartásának ciklusa 0,2

33. szám

– üzemanyag-fogyasztás 10 – karbantartási költség 4 alszempontok – motorkarbantartással kapcsolatban felmerült költségek 1,2 – sebességváltó-karbantartással kapcsolatban felmerült költségek 0,4 – elsõfutómû-karbantartással kapcsolatban felmerült költségek 0,4 – hajtottfutómû-karbantartással kapcsolatban felmerült költségek 0,4 – üzemanyagrendszer-karbantartással kapcsolatban felmerült költségek 0,4 – kormánymû-karbantartással kapcsolatban felmerült költségek 0,4 – karosszéria-karbantartással kapcsolatban felmerült költségek 0,8 – beállítási költség 10 alszempontok – alkatrész-készletezési költség a kiírónál 3 – szerszámozási költség a kiírónál 3 – karbantartási tevékenységi jog betanulásának az idõszükséglete 4 Adható pontszám valamennyi rész-, illetve alszempontnál: 0–100. A pontszámok meghatározásának módszere, mely módszer minden részszempont, illetve alszempont esetében azonos. Az ajánlatkérõ a formailag és tartalmilag elõzetesen megfelelõnek minõsített ajánlatok tartalmi elemeinek értékelése során a legjobb ajánlati tartalmi elemre az adható pontszám felsõ határát (maximális pontszám: 100), a legkedvezõtlenebb (érvényes) ajánlati tartalmi elemre az adható pontszám alsó határát (minimális pontszám 0) adja. A többi ajánlat tartalmi elemeire az adható pontszámot az egyenes arányosság szabályai szerint számítja ki. A kategóriánként kapott pontszámokat összegzi az ajánlatkérõ. 14. Annak meghatározása, hogy lehet-e többváltozatú ajánlatot tenni: tehet egyrészt a Kbt. 33. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján, másrészt az ajánlattevõ egyes kategóriákon belül több típusra is tehet ajánlatot. Ha a változat hajtáslánca (motor, nyomatékváltó differenciálmû-áttétel, gumiabroncs mérete) eltér az alapkiviteltõl, akkor a 16. pont (3) bekezdésében elõírt fogyasztásmérést külön el kell végezni. 15. a) Az eredményhirdetés idõpontja: az ajánlatok bontását követõ 15. napon 10.00 órakor, helye a Körös Volán Rt., 5600 Békéscsaba, Szarvasi út 103. III. 314., tárgyaló. Ha ez a nap nem munkanap, akkor az ezt követõ elsõ munkanap. b) A szerzõdéskötés idõpontja: a Kbt. 62. § (2) bekezdésében foglaltakra való figyelemmel az eredményhirdetést követõ naptól számítva a 8. munkanapon 10.00 órakor, helye a Körös Volán Rt., 5600 Békéscsaba, Szarvasi út 103. III. 314., tárgyaló. 16. Egyéb információk: – Az érvényes ajánlattétel feltétele a dokumentáció ajánlatkérõtõl történõ megvásárlása. – Az ajánlattevõ csatolja az ajánlatában szereplõ jármû részletes, aktuális, az alapkivitellel megegyezõ kezelési és karbantartási utasítását, áramutas elektromos kapcsolási rajzát, alkatrészjegyzékét, méretezett jellegrajzát, az utasülések fényképét és méretezett elrendezési rajzát, a veze-

33. szám

–

–

–

–

–

– –


tõülés fényképét és beépítését, rajzát, a központi zsírzó-, fûtõ-, hûtõ-, levegõ-, illetve fékrendszer elrendezési rajzát, a jármûbe szerelt fõdarabok gyártóinak beépítési jóváhagyását (az ajánlatkérési dokumentáció 7. rész B/a pontjában foglaltak szerint), min. 20 E km-es (de 10 000-rel osztható) ciklusrendszerhez igazodó egységes karbantartási rendszer felépítését (a megajánlott ciklustól eltérõ km-teljesítményhez tartozó karbantartási mûvelet nem fogadható el, menetdinamikai számítását, valamint motorkarakterisztikáját és fûrészdiagram ábráit, továbbá a garanciaidõn túli javításhoz, karbantartáshoz szükséges gyártómûvi speciális eszközök tételes felsorolását és értékét bemutató listát, valamint a Körös Volán Rt. szakemberei részére biztosított részletes oktatási-képzési rendszerét, melyet az ajánlatkérési dokumentáció 7. rész B/b/18. pontjában foglaltak szerint köteles kidolgozni. Az autóbuszok fajlagos fogyasztásmérését az ajánlatkérõ végzi. Az ajánlattevõnek a fogyasztásmérés megkezdése elõtt legalább 5 munkanappal elõbb írásban kell jeleznie a fogyasztásméréssel kapcsolatos szándékát az ajánlatkérõ részére, de legkésõbb az ajánlattételi határidõt megelõzõ 10 munkanappal kell ezt megtennie. A fajlagosfogyasztásértékeléshez térítésmentesen az ajánlattevõnek kategóriánként 1 db jármûvet, melynek hajtáslánca megegyezik az ajánlatkérési dokumentáció általános és speciális követelményekben meghatározott alapkivitelû autóbusz hajtásláncával, az ajánlatkérõ rendelkezésére kell bocsátani a közúti közforgalmú személyszállításra alkalmas állapotban 3 teljes nap idõtartamra. Az ajánlattevõ ezen feltétel alól mentesül, ha az általa kínált autóbuszokkal megegyezõ kivitelû autóbuszokat üzemeltet az ajánlatkérõ. Amennyiben a közbeszerzés tárgyát képezõ autóbuszok átadás-átvétele a szerzõdésben rögzített határidõig nem történik meg, akkor az ajánlattevõ kötelezi magát arra, hogy naponta 100 000 Ft, azaz százezer forint összegû kötbért fizet autóbuszonként az ajánlatkérõnek. Az ajánlatkérõ ajánlati ár fogalma alatt az ajánlatkérési dokumentációban rögzített általános és speciális követelményeknek megfelelõ – a választható feláras egységeket és fõegységeket nem tartalmazó – alapkivitel árát érti. Az ajánlatkérõ felhívja az ajánlattevõk figyelmét arra, hogy az ajánlatban szereplõ autóbuszok aktuális, az alapkivitellel megegyezõ mûszaki leírása vagy jellegrajza alapján megállapítható, hogy az ajánlatban szereplõ jármû vagy jármûvek nem felelnek meg az ajánlatkérési dokumentációban megfogalmazott mûszaki elõírásoknak, akkor azt az ajánlatot az ajánlatkérõ alkalmatlannak minõsíti. Az ajánlatkérõ felhívja az ajánlattevõk figyelmét arra, hogy az autóbusz forgalomba helyezéséhez önálló típusbizonyítvány szükséges, a „típus” fogalmi meghatározását a dokumentáció tartalmazza. Többváltozatú ajánlattétel esetén bármely változat érvénytelensége nem befolyásolja a többi változat érvényességét. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a Kbt. 43. § (2) bekezdésének a), b) és c) pontjaiban meghatározottakat, az ajánlattevõi nyilatkozat hiányában az ajánlat érvénytelen. A nyilatkozat megléte (a megjelölés megadása) nemleges válasz esetén is kötelezõ. Az ajánlatkérõ felhívja az ajánlattevõk figyelmét arra, hogy az „alvállalkozó” forgalmát a Kbt. 10. § q) pontja szerint értelmezi.

3701

– Az ajánlathoz csatolni kell az ajánlattevõ és a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti meghatározott alvállalkozó, illetve a teljesítésben egyébként részt vevõ szervezet részérõl az ajánlattételi határidõt megelõzõ, 30 napnál nem régebbi keltezésû, eredeti vagy közjegyzõ által hitelesített cégkivonatot a beszerzés tárgyának teljesítésével összefüggõ tevékenységi jogosultság ellenõrzésére. Amennyiben az ajánlattevõ vagy a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerint meghatározott alvállalkozó, illetve a teljesítésben egyébként részt vevõ nem rendelkezik a tevékenység elvégzésére való jogosultsággal, úgy az ajánlatkérõ az ajánlatot érvénytelenné fogja nyilvánítani. Az ajánlathoz továbbá csatolni kell az ajánlattevõ aláírási címpéldányának közjegyzõ által hitelesített másolatát is. – Az ajánlathoz csatolni kell a Kbt. 46. § (2) és (4)–(6) bekezdéseiben elõírt nyilatkozatokat és hatósági igazolásokat. – Kizárólag külföldi székhellyel rendelkezõ ajánlattevõ esetén az ajánlatkérõ különösen felhívja a figyelmet a Kbt. 46. § (8) bekezdésében foglaltak teljesítésére. – Az ajánlatokat a cégjegyzésre jogosultak által cégszerûen aláírva, 1 eredeti és 4 másolati példányban kell összefûzve, zárt borítékban „2004. évi autóbusz-beszerzés” jelige megjelöléssel benyújtani, a zárt iraton semmiféle más felirat nem lehet. – Az ajánlatnak a Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján tartalmaznia kell az ajánlattevõ kifejezett nyilatkozatát a felhívás valamennyi feltételére, a szerzõdés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra. – Az ajánlatkérõ a Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján fenntartja a jogot, hogy a nyertes ajánlattevõ visszalépése esetén az eljárás eredményének kihirdetésekor a második legelõnyösebb ajánlattevõként megnevezettel köti meg a szerzõdést. – Amennyiben az ajánlattevõ az ajánlatát postai úton küldi meg, úgy a postai kézbesítésbõl származó bizonytalanságok (az ajánlattételi határidõ lejártát követõ kézbesítés, a csomag elvesztése, illetve sérülése) saját kockázatát terhelik. – Az ajánlatkérõ az ajánlatok elbírálása során 1 alkalommal biztosítja a Kbt. 43. § (4) bekezdésében meghatározott hiánypótlási lehetõséget. – A Kbt. 44. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmasság megállapítása céljából az ajánlattevõnek ajánlatához nyilatkozatot kell csatolnia arról, hogy számláját hány pénzintézetnél (banknál) vezeti és ezeket a pénzintézeteket (bankokat) meg is kell nevezni, a nyilatkozat becsatolása hiányában az ajánlatot az ajánlatkérõ érvénytelenné fogja nyilvánítani. – A jelen ajánlati felhívásban nem szabályozottak vonatkozásában a közbeszerzésekrõl szóló, a 2001. évi LXXIV. 1999. évi XCV. és az 1999. évi LX. törvénnyel módosított 1995. évi XL. törvény elõírásai alapján kell eljárni. 17. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 18. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 19. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 19.

3702


33. szám

EGYÉB KÖZLEMÉNYEK Tájékoztató az eljárás eredményérõl Bátonyterenye Város Önkormányzata tájékoztatója az eljárás eredményérõl (2249/2004) 1. a) Az ajánlatkérõ neve és címe: Bátonyterenye Város Önkormányzata 3070 Bátonyterenye, Béke út 35–37. Telefon: 32/353-580 Fax: 32/354-945 Mátraverebély Község Önkormányzata 3077 Mátraverebély, Vasút u. 82. Telefon: 32/471-194 Mátramindszent Község Önkormányzata 3155 Mátramindszent, Kossuth tér 25. Telefon: 32/365-031 Dorogháza Község Önkormányzata 3153 Malom u. 47. Telefon: 32/368-172 Nemti Község Önkormányzata 3152 Nemti, Kossuth u. 28. Telefon: 32/364-002 Szuha Község Önkormányzata 3154 Szuha, Kossuth u. 86. Telefon: 32/365-207 megbízásából a lebonyolító ISTER Mérnökiroda Kft. 2091 Etyek, Hõsök tere 11. Telefon: 30/222-5723, 30/977-6132, 30/978-8217 Fax: 22/597-272 b) A beszerzés tárgya és mennyisége: Bátonyterenye és térsége regionális csatornahálózatának építése I. ütem: DN 300 PVC gravitációs vezeték 370 fm DN 200 PVC gravitációs vezeték 49 976 fm DN 150 PVC bekötõvezeték 23 805 fm házi kis átemelõ 371 db hálózati átemelõk 30 db D 250 ma. nyomóvezeték 110 fm D 150 ma. nyomóvezeték 15 552 fm D 100 ma. nyomóvezeték 1 479 fm D 90 ma. nyomóvezeték 2 868 fm D 80 ma. nyomóvezeték 1 109 fm D 63 ma. nyomóvezeték 5 401 fm D 50 ma. nyomóvezeték 3 860 fm c) Eredményes volt-e az eljárás: igen. 2. a) A választott eljárás: nyílt eljárás elõminõsítéssel. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése: – c) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felkértek felsorolása: – 3. Az eredményhirdetés idõpontja: 2004. március 11.

4. Az ajánlatok elbírálásának szempontja és a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak, ha azokat a részvételi felhívásban nem tették közzé: részszempontok súlyszámok – VICE, DECKAC, TTFC, áfa-elõfinanszírozásban való részvételi arány (%) 15 – teljesítési biztosíték (Ft) 12 – teljesítés idõtartama (nap) 10 – bármely fõvállalkozói számla maximális kifizetési határideje (nap) 8 – bruttó ajánlati ár (Ft) 7 – késedelmi kötbér (Ft/nap) 7 – garanciális idõ (hónap) 4 – kkv. részvételi aránya a teljesítésben (%) 0,7 A pontok kiszámításának módja: – napi késedelmi kötbér, állami alapok és áfa elõfinanszírozása, teljesítési biztosíték, számlakifizetési határidõ, garanciavállalás mértéke, kkv. részvételi arány paraméterek esetében: pontszám = [(aktuális érték)/(legmagasabb érték)]×(maximális pont)×(súly) 5. a) A nyertes ajánlattevõ neve és címe: SZEVIÉP Rt., 6727 Szeged, Irinyi J. u. 1. b) A nyertes ajánlattevõnek a Kkvt. szerinti minõsítése: középvállalkozás. 6. A nyertes ajánlatot követõ legkedvezõbb ajánlatot tevõ neve és címe: NYÍRVÍZ Építõ és Szolgáltató Kft., 4400 Nyíregyháza, Dugonics u. 6. 7. A beérkezett ajánlatok száma: öt. 8. Az ajánlattevõ(k) neve és címe: – PENTA Általános Építõipari Kft., 2131 Göd, Hernád u. 35., – OMS Hungária Kft., 2890 Tata, Bacsó B. u. 37., – SADE Magyarország Kft., 1117 Budapest, Budafoki út 72–74., – SZEVIÉP Rt., 6727 Szeged, Irinyi J. u. 1., – NYÍRVÍZ Építõ és Szolgáltató Kft., 4400 Nyíregyháza, Dugonics u. 6. 9. Az ellenszolgáltatás összege: 2 339 850 936 Ft + áfa. 10. a) A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve az ajánlattevõ harmadik személlyel kíván szerzõdést kötni (ha ez az ajánlatban szerepelt): – b) A beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – c) A teljesítésben egyébként a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben részt vevõ szervezetek (személyek) neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – 11. Ha az eljárás eredménytelen, ennek oka: – 12. Egyéb információ: –

33. szám


3703

13. a) Az eljárást megkezdõ hirdetmény közzétételének napja: 2003. december 10. K. É. – 8954/2003. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlati felhívás kiküldésének, illetve a 71/B. § (3) bekezdése szerinti esetben a bizottság tájékoztatásának napja: –

– vérgáz-analizátor (sürgõsségi) – szállítási részajánlat: – WIP Kft., 1141 Budapest, Pered u. 16. b) A nyertes ajánlattevõnek a Kkvt. szerinti minõsítése: – Olympus Hungary Kft. középvállalkozás, – WIP Kft. kisvállalkozás.

14. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: K. É. – 1645/2003 (2003. március 12.).

6. A nyertes ajánlatot követõ legkedvezõbb ajánlatot tevõ neve és címe: – intubációs fiberoszkóp – szállítási részajánlat: nincs, – vérgáz-analizátor (sürgõsségi) – szállítási részajánlat: – Roche (Magyarország) Kft., 2040 Budaörs, Edison u. 1.


7. A beérkezett ajánlatok száma: kilenc részajánlat.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata tájékoztatója az eljárás eredményérõl (2327/2004) 1. a) Az ajánlatkérõ neve és címe: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. Telefon: 66/452-252 Fax: 66/523-804 Ajánlatkérõ nevében eljár Thermál-BER Kft. 5600 Békéscsaba, Dr. Becsey Oszkár u. 10–12. Telefon: 66/452-452 Fax: 66/540-950 b) A beszerzés tárgya és mennyisége: Békéscsaba Réthy Pál Kórház-Rendelõintézet részére az alábbiakban felsorolt orvostechnikai készülékek szállítása, beüzemelése, a kezelõszemélyzet betanítása és a szállított készülékek szervizellátása: – 1 db sterilezõkészülék (alacsony hõmérsékletû, plazmatechnológiás), – 1 db sterilezõkészülék (gyors, szájsebészeti), – 1 db aneszteziológiai monitor, – 1 db intubációs fiberoszkóp, – 1 db vérgáz-analizátor (sürgõsségi). c) Eredményes volt-e az eljárás: az intubációs fiberoszkóp és a vérgáz-analizátor beszerzése esetében igen, a sterilezõkészülékek (1-1 db) és az aneszteziológiai monitor esetében nem. 2. a) A választott eljárás: nyílt eljárás. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése: – c) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felkértek felsorolása: – 3. Az eredményhirdetés idõpontja: 2004. március 11. 10.00 óra.

8. Az ajánlattevõ(k) neve és címe: – Johnson & Johnson, 2045 Törökbálint, Tó Park: 1 db sterilezõ készülék (alacsony hõmérsékletû, plazmatechnológiás), – BIO–TEAM 2000 Kft., 1092 Budapest, Bakáts tér 2., 1 db sterilezõ készülék (gyors, szájsebészeti), – MEDIREX Rt., 1142 Budapest, Erzsébet királyné u. 98/B: 1 db aneszteziológiai monitor, – Olympus Hungary Kft., 1117 Budapest, Budafoki u. 60.: 1 db intubációs fiberoszkóp, – CAL + MED Hungary Kft., 1182 Budapest, Tömb u. 20.: 1 db intubációs fiberoszkóp, – Roche (Magyarország) Kft., 2040 Budaörs, Edison u. 1.: 1 db vérgáz-analizátor (sürgõsségi), – Diagnosticum Rt., 1047 Budapest, Attila u. 126.: 1 db vérgáz-analizátor, – Comesa Budapest Kft., 1135 Budapest, Róbert Károly krt. 82–84.: 1 db vérgáz-analizátor (sürgõsségi), – Wip Kft., 1141 Budapest, Pered u. 16.: 1 db vérgáz-analizátor (sürgõsségi). 9. Az ellenszolgáltatás összege: – 1 db intubációs fiberoszkóp: 1 916 145 Ft + áfa = 2 395 181 Ft, – 1 db vérgáz-analizátor (sürgõsségi): 6 500 000 Ft + áfa = 8 125 000 Ft. 10. a) A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve az ajánlattevõ harmadik személlyel kíván szerzõdést kötni (ha ez az ajánlatban szerepelt): – b) A beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – c) A teljesítésben egyébként a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben részt vevõ szervezetek (személyek) neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): –

4. Az ajánlatok elbírálásának szempontja és a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak, ha azokat a részvételi felhívásban nem tették közzé: az ajánlati felhívásban közzétételre került.

11. Ha az eljárás eredménytelen, ennek oka: a sterilezõ készülékek (1-1 db) és az aneszteziológiai monitor szállítására kizárólag érvénytelen részajánlatok érkeztek [Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pont].

5. a) A nyertes ajánlattevõ neve és címe: – intubációs fiberoszkóp – szállítási részajánlat: – Olympus Hungary Kft., 1117 Budapest, Budafoki út 60.,

12. Egyéb információ: az érvénytelen részajánlatot tevõk – a Kbt. 61. § (7) bekezdés vonatkozó elõírása szerinti – tájékoztatása a döntést követõen, 2003. március 2-án írásban megtörtént.

3704


13. a) Az eljárást megkezdõ hirdetmény közzétételének napja: 2003. december 31. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlati felhívás kiküldésének, illetve a 71/B. § (3) bekezdése szerinti esetben a bizottság tájékoztatásának napja: –

33. szám

b) A nyertes ajánlattevõnek a Kkvt. szerinti minõsítése: középvállalkozás. 6. A nyertes ajánlatot követõ legkedvezõbb ajánlatot tevõ neve és címe: –

14. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: –

7. A beérkezett ajánlatok száma: egy.


8. Az ajánlattevõ(k) neve és címe: – PROGRESS-B ’90 Építõipari és Fõvállalkozó Kft., 1203 Budapest, Emília u. 15. 9. Az ellenszolgáltatás összege: 49 300 960 Ft bruttó ár.

Budapest Kõbányai Önkormányzat tájékoztatója az eljárás eredményérõl (2318/2004) 1. a) Az ajánlatkérõ neve és címe: Budapest Kõbányai Önkormányzat 1102 Budapest, Szent László tér 29. b) A beszerzés tárgya és mennyisége: Budapest X. kerület, Sütöde utca–Gergely utca közötti területen létesülõ 80 férõhelyes, új idõsek otthona kivitelezése során jelentkezõ, elõre nem látható pótmunkák elvégzése az ajánlati felhívás mellékletét képezõ mennyiségi kiírás szerint. c) Eredményes volt-e az eljárás: az eljárás eredményes volt. 2. a) A választott eljárás: hirdetmény közzététele nélkül indított tárgyalásos eljárás. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése: ajánlatkérõ a 2002. évben nyílt elõminõsítési közbeszerzési eljárást folytatott le Budapest X. kerület, Sütöde utca–Gergely utca közötti területen létesítendõ 80 férõhelyes, új idõsek otthona kivitelezési munkáinak elvégzésére. A kivitelezés elõrehaladtával a beruházó és a kivitelezõ a mûszaki átadás zökkenõmentességének biztosítása érdekében elõzetes szakhatósági szemléket kért. Ennek során egyes szakhatóságok részérõl a jogszabályi elõírások idõközi változása miatt olyan észrevételek merültek fel, amelyek rendezése az eredeti tervekhez képest módosításokat, illetve az eredeti költségvetéshez képest többletmunkát és többletköltséget eredményez. Ezen problémák rendezésre a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást folytatott le ajánlatkérõ a korábbi nyílt eljárás nyertesével a szükségessé vált pótmunkák elvégzésére. c) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felkértek felsorolása: – PROGRESS-B ’90 Építõipari és Fõvállalkozó Kft., 1203 Budapest, Emília u. 15. 3. Az eredményhirdetés idõpontja: 2004. március 3. 4. Az ajánlatok elbírálásának szempontja és a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak, ha azokat a részvételi felhívásban nem tették közzé: a legalacsonyabb összegû ellenszolgáltatás. 5. a) A nyertes ajánlattevõ neve és címe: – PROGRESS-B ’90 Építõipari és Fõvállalkozó Kft., 1203 Budapest, Emília u. 15.

10. a) A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve az ajánlattevõ harmadik személlyel kíván szerzõdést kötni (ha ez az ajánlatban szerepelt): – b) A beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – c) A teljesítésben egyébként a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben részt vevõ szervezetek (személyek) neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – 11. Ha az eljárás eredménytelen, ennek oka: – 12. Egyéb információ: – 13. a) Az eljárást megkezdõ hirdetmény közzétételének napja: – b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlati felhívás kiküldésének, illetve a 71/B. § (3) bekezdése szerinti esetben a bizottság tájékoztatásának napja: 2004. február 25. 14. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 15. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 18. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 18.

Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum tájékoztatója az eljárás eredményérõl (2317/2004) 1. a) Az ajánlatkérõ neve és címe: Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. b) A beszerzés tárgya és mennyisége: a DE Agrártudományi Centrum részére nyomdai úton elõállított kiadványok – egyetemi jegyzetek, reklám- és szóróanyagok, illetve egyéb kiadványok – elkészítése az alábbi részletezés szerint: éves teljesítmény-elõirányzatok: a) egyetemi jegyzet (5-féle), – összoldalszám: 350 000 oldal, – méret: A/4,

33. szám


– terjedelem: 80–300 oldal, – szín: 1+1, – papír: 80 g ofszet, – borító: 250 g karton, fóliázva, – kötészet: ragasztó, – példányszám: 300–1000 pld., – összoldalszám: 350 000 oldal, – méret: B/5 (5-féle), – terjedelem: 80–300 oldal, – szín: 1+1, – papír: 80 g ofszet, – borító: 250 g karton, fóliázva, – kötészet: ragasztó, – példányszám: 200–1000 pld., – összoldalszám: 600 000 oldal, – méret: A/5 (5-féle), – terjedelem: 80–300 oldal, – szín: 1+1, – papír: 80 g ofszet, – borító: 250 g karton, fóliázva, – kötészet: ragasztó, – példányszám: 200–1000 pld., A jegyzetek esetében – ebben az értékhatárban – az ajánlatkérõ fenntartja a kiadványméret-változtatási jogát. b) reklám- és szóróanyagok: – összoldalszám: 100 000 oldal, – méret: A/4, – terjedelem: 14–20 oldal, – szín: 4+4, – papír: 135 g mûnyomó, – borító: 300 g mûnyomó fóliázva, vagy 135 g mûnyomó, – kötészet: cérna- vagy irkafûzött, – példányszám: 5400 pld. – összoldalszám: 50 000 oldal, – méret: A/5, – terjedelem: 4–20 oldal, – szín: 1+1, 4+4, – papír: 80 g ofszet, 135 g mûnyomó, – kötészet: irkafûzött, – példányszám: 5000 oldal, – összoldalszám: 200 000 oldal, – méret: 10 × 20 (francia borítékméret), – terjedelem: 4–6 oldal, – szín: 1+1, 4+4, – papír: 250–300 g mûnyomó, – borító: 300 g mûnyomó fóliázva, vagy 135 g mûnyomó, – kötészet: cérnafûzött, – példányszám: 40 000 pld. – összoldalszám: 266 000 oldal, – méret: A/1, – terjedelem: 4 oldal, – szín: 1+1, – papír: 250–300 g mûnyomó, – borító: – – kötészet: – – példányszám: 3900 pld. c) egyéb kiadványok: – összoldalszám: 500 000 oldal, – méret: A/4, – terjedelem: 100–300 oldal,

3705

– szín: 1+1, – papír: 135 g mûnyomó, – borító: 300 g mûnyomó fóliázva (4+0), – kötészet: cérnafûzött, – példányszám: 6400 pld. – összoldalszám: 590 000 oldal, – méret: B/5, – terjedelem: 100–400 oldal, – szín: 1+1, – papír: 80 g ofszet, – borító: 135 g mûnyomó, – kötészet: cérnafûzött, – példányszám: 13 400 pld. c) Eredményes volt-e az eljárás: igen. 2. a) A választott eljárás: nyílt eljárás. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése: – c) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felkértek felsorolása: – 3. Az eredményhirdetés idõpontja: 2004. március 10. 14.00 óra. 4. Az ajánlatok elbírálásának szempontja és a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak, ha azokat a részvételi felhívásban nem tették közzé: részszempontok súlyszámok – ajánlati ár 10 – teljesítési garancia összege a szerzõdés maradéktalan teljesítésére 2 – meghiúsulási kötbér mértéke 2 – megajánlott éves infláció mértéke 1 – késedelmes teljesítés esetén vállalt napi kötbér 1 – kedvezõbb átutalási határidõ 1 Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1–20. A Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontban foglaltak: ponthatárok közötti pontszámok számításának módszere, mely módszer minden részszempont esetében azonos: a legkedvezõbb ajánlat 20 pontot kap, a többi ajánlat pontszáma arányosítással kerül kiszámításra. 5. a) A nyertes ajánlattevõ neve és címe: Center-Print Nyomdaipari Szolgáltató Kft., 4025 Debrecen, Nyugati u. 5–7. b) A nyertes ajánlattevõnek a Kkvt. szerinti minõsítése: kisvállalkozás. 6. A nyertes ajánlatot követõ legkedvezõbb ajánlatot tevõ neve és címe: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft., 2900 Komárom, Igmándi u. 1. 7. A beérkezett ajánlatok száma: öt. 8. Az ajánlattevõ(k) neve és címe: – Komáromi Nyomda és Kiadó Kft., 2900 Komárom, Igmándi u. 1., – Gyomai Kner Nyomda Rt., 5500 Gyomaendrõd, Kossuth u. 10–12., – Dela Könyvkiadó Kft., 4029 Debrecen, Pacsirta u. 53., – Center-Print Kft., 4025 Debrecen, Nyugati u. 5–7., – Prime-Rate Kft., 1047 Budapest, Károlyi I. u. 10.

3706


33. szám

9. Az ellenszolgáltatás összege: Típus

Egyetemi jegyzet

Reklámés szóróanyag

Egyéb

Center oldal/ár (Ft)

Méret

Terjedelem

Szín

Papír belív

Papírborító

Kötészet

Példány

A/4

80

1+1

80 g ofszet

250 g kart. fól.

ragasztó

300

7,1

A/4

80

1+1

80 g ofszet

250 g kart. fól.

ragasztó

1 000

3,48

A/4

300

1+1

80 g ofszet

250 kart. fól.

ragasztó

300

5,4

A/4

300

1+1

80 g ofszet

250 kart. fól.

ragasztó

1 000

3,0

B/5

80

1+1

80 g ofszet

250 g kart. fól.

ragasztó

200

7,6

B/5

80

1+1

80 g ofszet

250 kart. fól.

ragasztó

1 000

2,54

B/5

300

1+1

80 g ofszet

250 kart. fól.

ragasztó

200

6,37

B/5

300

1+1

80 g ofszet

250 g kart. fól.

ragasztó

1 000

2,0

A/5

80

1+1

80 g ofszet

250 kart. fól.

ragasztó

200

7,2

A/5

80

1+1

80 g ofszet

250 g kart. fól.

ragasztó

1 000

2,38

A/5

300

1+1

80 g ofszet

250 g kart. fól.

ragasztó

200

5,96

A/5

300

1+1

80 g ofszet

250 g kart. fól.

ragasztó

1 000

1,84

A/4

14

4+4

135 g mûnyomó

300 g mû. fól.

irka

5 400

5,6

A/4

20

4+4

135 g mûnyomó

300 g mû. fól.

irka

5 400

5,6

A/4

14

4+4

135 g mûnyomó

135 g mûny.

irka

5 400

5,2

A/4

20

4+4

135 g mûnyomó

135 g mûny.

irka

5 400

5,2

A/5

4

1+1

80 g ofszet

250 g mûny.

irka

5 000

1,1

A/5

6

1+1

80 g ofszet

250 g mûny.

irka

5 000

2,8

A/5

4

4+4

135 g mûnyomó

250 g mûny.

irka

5 000

1,6

A/5

6

4+4

135 g mûnyomó

250 g mûny.

irka

5 000

2,95

10 × 20

4

1+1

300 g mûnyomó 300 g mûnyomó

hajtogatott

40 000

1,0

10 × 20

6

1+1


hajtogatott

40 000

0,03

10 × 20

4

4+4


hajtogatott

40 000

1,45

10 × 20

6

4+4


hajtogatott

40 000

1,38

A/6

4

1+1


A/4

100

1+1

135 g mûnyom.

300 g mû. fól.

cérnafûzött

6 400

2,4

A/4

300

1+1

135 g mûnyomó

300 g mû. fól.

cérnafûzött

6 400

2,33

B/5

100

1+1

80 g ofszet

135 g mûnyom.

cérnafûzött

13 400

1,03

B/5

400

1+1

80 g ofszet

135 g mûnyomó

cérnafûzött

13 400

0,83

1,25

Keménytábla

10. a) A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve az ajánlattevõ harmadik személlyel kíván szerzõdést kötni (ha ez az ajánlatban szerepelt): – b) A beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – c) A teljesítésben egyébként a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben részt vevõ szervezetek (személyek) neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – 11. Ha az eljárás eredménytelen, ennek oka: – 12. Egyéb információ: –

97,0

13. a) Az eljárást megkezdõ hirdetmény közzétételének napja: 2004. január 14. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlati felhívás kiküldésének, illetve a 71/B. § (2) bekezdése szerinti esetben a bizottság tájékoztatásának napja: – 14. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 15. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 18. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 18.

33. szám


Foglalkoztatási Hivatal tájékoztatója az eljárás eredményérõl (10235/2003) 1. a) Az ajánlatkérõ neve és címe: Foglalkoztatási Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Telefon: 210-5422 Fax: 210-3223 b) A beszerzés tárgya és mennyisége: egységes munkaügyi nyilvántartó rendszer kivitelezése, amely magába foglalja az alkalmazói szoftverrendszer megtervezését, fejlesztését, bevezetését; az adatmigrációt tervezéssel és kivitelezéssel; alkalmazásintegrációt a kapcsolódó külsõ rendszerekkel; a rendszerintegrációt; a mûködtetéshez szükséges intézményrendszer kialakításával kapcsolatos tanácsadói feladatok ellátását, valamint a pilotrendszer üzemeltetéséhez szükséges hardverkörnyezet biztosítását a dokumentációban foglaltak szerint. c) Eredményes volt-e az eljárás: igen. 2. a) A választott eljárás: tárgyalásos eljárás a Kbt. 70. § (1) bekezdésének e) pontja alapján. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése: – c) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felkértek felsorolása: – 3. Az eredményhirdetés idõpontja: 2003. december 15. 15.00 óra. 4. Az ajánlatok elbírálásának szempontja és a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak, ha azokat a részvételi felhívásban nem tették közzé: az összességében legelõnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat az ajánlatkérõ az alábbiakban határozta meg: részszempontok súlyszámok – rendszer funkcionalitásának egyértelmû kifejtése 6 – technikai jellegû elvárások 3 – technológiai peremfeltételekhez való illeszthetõség 4 – adatbiztonsági megoldások, biztonsági koncepció 6 – skálázhatóság 4 – kapcsolódás más rendszerekhez 4 – üzemeltethetõség 4 – javasolt hardver- és alapszoftver-környezettel szembeni követelmények 4 – adatmigráció elõkészítése és végrehajtása 5 – adatmigrációt követõ adatminõség biztosítása 5 – autentikációs megoldások 5 – pilot lebonyolítása 5 – call-center integráció 3 – oktatások 4 – rendszer rendelkezésre állása 4 – MNYK szervezeti keretek kidolgozása 5 – átadandók 3

3707

– alkalmazandó módszertanok 4 – beruházás értékállósága 2 – vállalkozási díj összege 20 Értékelési módszer: az ajánlatkérõ megvizsgálta, hogy az egyes részszempontok szerint az ajánlat mennyiben alkalmas az adott feladat szakmai megvalósítására. Az értékelés lineárisan történt. Az ajánlatkérõ az egyes részszempontokra vonatkozó ajánlati (tartalmi) elemeket 2 és 10 pont között pontozta. Az adott részszempontra ajánlott legjobb tartalmi elem a maximális 10 pontot kapta, a többi tartalmi elemre adott pontszám meghatározása lineáris értékeléssel történt, azaz a második 8 pontot, a harmadik 6 pontot, a negyedik 4 pontot, az ötödik pedig 2 pontot kapott. Az ajánlatkérõ a részszempontonként megállapított pontszámot a hozzá tartozó súlyszámmal megszorozva vette figyelembe. Az ajánlat végsõ pontszáma az egyes részszempontokra adott és a súlyszámmal megszorzott pontszámok összege. 5. a) A nyertes ajánlattevõ neve és címe: Hewlett-Packard Magyarország Számítástechnikai és Elektronikai Berendezéseket Forgalmazó és Szolgáltató Kft., 1117 Budapest, Neumann János u. 1. b) A nyertes ajánlattevõnek a Kkvt. szerinti minõsítése: a nyertes ajánlattevõ nem tartozik a Kkvt. hatálya alá. 6. A nyertes ajánlatot követõ legkedvezõbb ajánlatot tevõ neve és címe: Siemens Termelõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Részvénytársaság, 1143 Budapest, Gizella u. 51–57. 7. A beérkezett ajánlatok száma: négy. 8. Az ajánlattevõ(k) neve és címe: – BULL Magyarországi Számítástechnikai Korlátolt Felelõsségû Társaság, 1037 Budapest, Szépvölgyi út 43. és International Business Machines Corporation Magyarországi Kft., 1117u Budapest, Neumann János u. 1. közös ajánlattevõk, – Siemens Termelõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Részvénytársaság, 1143 Budapest, Gizella u. 51–57., – Hewlett-Packard Magyarország Számítástechnikai és Elektronikai Berendezéseket Forgalmazó és Szolgáltató Kft., 1117 Budapest, Neumann János u. 1., – SYNERGON Informatikai Rendszereket Tervezõ és Kivitelezõ Részvénytársaság, 1047 Budapest, Baross u. 91–95. 9. Az ellenszolgáltatás összege: 298 750 000 Ft, amely az áfa összegét is magában foglalja. 10. a) A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve az ajánlattevõ harmadik személlyel kíván szerzõdést kötni (ha ez az ajánlatban szerepelt): – VT-Soft Kft.: részvétel az alkalmazástervezésben és -fejlesztésben, részvétel az interfészek kialakításában, – Albacomp Rt.: a fejlesztõi rendszer szállítása, a prototípus üzemeltetési környezetének kidolgozása és részvétel az üzemeltetési feladatok kidolgozásában. b) A beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – VT-Soft Kft., 1036 Budapest, Pacsirtamezõ u. 41.,

3708


– Albacomp Számítástechnikai Rt., 8000 Székesfehérvár, Mártírok útja 9. c) A teljesítésben egyébként a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben részt vevõ szervezetek (személyek) neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – 11. Ha az eljárás eredménytelen, ennek oka: – 12. Egyéb információ: – 13. a) Az eljárást megkezdõ hirdetmény közzétételének napja: – b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlati felhívás kiküldésének, illetve a 71/B. § (3) bekezdése szerinti esetben a bizottság tájékoztatásának napja: –

– baromfi: kakas-, pulykakolbász – baromfi kenõmájas – baromfi aszpikos sonka – aszpikos pulykacombhús – pipiropogós – rántott pulykafalatok – csibefasírt c) Eredményes volt-e az eljárás: nem.

33. szám 40 kg 400 kg 150 kg 200 kg 300 kg 100 kg 200 kg

2. a) A választott eljárás: nyílt közbeszerzési eljárás. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése: – c) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felkértek felsorolása: –


3. Az eredményhirdetés idõpontja: 2003. március 16. 10.30 óra. 4. Az ajánlatok elbírálásának szempontja és a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak, ha azokat a részvételi felhívásban nem tették közzé: a legalacsonyabb összegû ellenszolgáltatás elve alapján.

HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal tájékoztatója az eljárás eredményérõl (2344/2004) 1. a) Az ajánlatkérõ neve és címe: HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal 1475 Budapest, Pf. 163 Telefon: 433-8011 Fax: 433-8010 b) A beszerzés tárgya és mennyisége: baromfihús, baromfikészítmények beszerzése az alábbiak szerint: Megnevezés Mennyiség – grillcsirke 1000 kg – csirkecomb 3000 kg – csirkemell 600 kg – kacsacomb 150 kg – csirkefarhát 20 kg – tyúk 600 kg – pulykacomb 100 kg – pulykamell 600 kg – sajttal töltött pulykamell 900 kg – csirkemáj szívvel 300 kg – csirkezúza 1000 kg – baromfipárizsi 600 kg – baromfivirsli 500 kg – baromfi sajtos párizsi 50 kg – baromfi gombás szelet 60 kg – baromfi tavasz szelet 80 kg – baromfi Vadász felvágott 300 kg – baromfi Olasz felvágott 250 kg – baromfi sonkás felvágott 100 kg – baromfi pulykasonka 400 kg – baromfi Zala felvágott 500 kg – baromfi lecsókolbász 250 kg

5. a) A nyertes ajánlattevõ neve és címe: – b) A nyertes ajánlattevõnek a Kkvt. szerinti minõsítése: – 6. A nyertes ajánlatot követõ legkedvezõbb ajánlatot tevõ neve és címe: – 7. A beérkezett ajánlatok száma: egy. 8. Az ajánlattevõ(k) neve és címe: Zalabaromfi Rt., 8900 Zalaegerszeg, Teskándi u. 2. 9. Az ellenszolgáltatás összege: – 10. a) A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve az ajánlattevõ harmadik személlyel kíván szerzõdést kötni (ha ez az ajánlatban szerepelt): – b) A beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – c) A teljesítésben egyébként a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben részt vevõ szervezetek (személyek) neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – 11. Ha az eljárás eredménytelen, ennek oka: kizárólag érvénytelen ajánlat érkezett, ezért az eljárás a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen. 12. Egyéb információ: A Zalabaromfi Kft. ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívás, dokumentáció feltételeinek, ezért a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen. 13. a) Az eljárást megkezdõ hirdetmény közzétételének napja: 2004. január 5.

33. szám


b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlati felhívás kiküldésének, illetve a 71/B. § (2) bekezdése szerinti esetben a bizottság tájékoztatásának napja: –

3709

4. Az ajánlatok elbírálásának szempontja és a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak, ha azokat a részvételi felhívásban nem tették közzé: a legalacsonyabb összegû ellenszolgáltatás elve alapján.


5. a) A nyertes ajánlattevõ neve és címe: – b) A nyertes ajánlattevõnek a Kkvt. szerinti minõsítése: – 6. A nyertes ajánlatot követõ legkedvezõbb ajánlatot tevõ neve és címe: –

HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal tájékoztatója az eljárás eredményérõl (2345/2004) 1. a) Az ajánlatkérõ neve és címe: HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal 1475 Budapest, Pf. 163 Telefon: 433-8011 Fax: 433-8010 b) A beszerzés tárgya és mennyisége: tej, tejtermékek beszerzése az alábbiak szerint: Megnevezés Mennyiség – minivaj 2 800 kg – natúr vajkrém 1 000 kg – tej 1/1 UHT, 2,8% 25 500 l – vaníliás tejital 2 500 l – tej, kannás, 2,8% 7 000 l – tej, pol. tasak, 2,8% 8 000 l – kannás tejföl 5/1, 20% 8 000 l – epres joghurt 0,2 6 200 kg – natúr kefir 0,2 1 700 l – tejszín 1/1 félzsíros 200 l – trappista sajt 5 000 kg – Karaván sajt 600 kg – ementáli sajt 600 kg – „Medve” kockasajt 3 000 kg – natúr sajtkrém 2 000 kg – natúr lapkasajt 2 800 kg – mozzarella 1 000 kg – félzsíros túró 1 500 kg – natúr Túró Rudi (30 g) 16 000 db – vaníliás krémtúró 6 200 db – v. gyümölcsös tejberizs 7 700 doboz – csokipuding 0,15 10 000 doboz – epres túrókrém 0,10 1 500 doboz – kakaó, pol. tasakos 0,5, 2,8% 6 800 l – karamellás tej, pol. tasakos 0,5, 2,8% 1 700 l c) Eredményes volt-e az eljárás: nem. 2. a) A választott eljárás: nyílt közbeszerzési eljárás. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése: – c) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felkértek felsorolása: – 3. Az eredményhirdetés idõpontja: 2003. március 16. 11.00 óra.

7. A beérkezett ajánlatok száma: – 8. Az ajánlattevõ(k) neve és címe: – 9. Az ellenszolgáltatás összege: – 10. a) A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve az ajánlattevõ harmadik személlyel kíván szerzõdést kötni (ha ez az ajánlatban szerepelt): – b) A beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – c) A teljesítésben egyébként a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben részt vevõ szervezetek (személyek) neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – 11. Ha az eljárás eredménytelen, ennek oka: nem érkezett ajánlat, ezért a Kbt. 60. § (1) bekezdés a) pontja alapján eredménytelen. 12. Egyéb információ: – 13. a) Az eljárást megkezdõ hirdetmény közzétételének napja: 2004. január 5. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlati felhívás kiküldésének, illetve a 71/B. § (2) bekezdése szerinti esetben a bizottság tájékoztatásának napja: – 14. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 15. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 19. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 19.

HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal tájékoztatója az eljárás eredményérõl (2346/2004) 1. a) Az ajánlatkérõ neve és címe: HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal 1101 Budapest, Salgótarjáni út 18. 1475 Budapest, Pf. 163 Telefon: 433-8011 Fax: 433-8010

3710


b) A beszerzés tárgya és mennyisége: zöldség, gyümölcs és tojás beszerzése az alábbiak szerint: Megnevezés Mennyiség – tojás 30 000 db – burgonya 15 000 kg – újburgonya 5 000 kg – fejes káposzta 4 000 kg – vöröskáposzta 300 kg – kelkáposzta 2 500 kg – karalábé 750 kg – karfiol 650 kg – csemegepaprika-füzér 12 kg – tv. paprika 4 000 kg – cseresznyepaprika 60 kg – paradicsom 3 000 kg – kígyóuborka 3 000 kg – saláta 400 kg – piros retek 1 400 kg – jégcsapretek 600 kg – sárgarépa 2 800 kg – petrezselyemgyökér 1 600 kg – zeller 260 kg – vöröshagyma 3 600 kg – zöldhagyma 2 000 kg – lilahagyma 1 000 kg – fokhagyma 250 kg – hegyes erõs paprika 7 kg – alma, jonatán 10 000 kg – körte 1 400 kg – cseresznye 120 kg – õszibarack 800 kg – szilva 60 kg – eper 120 kg – görögdinnye 800 kg – dióbél 12 kg – citrom 120 kg – narancs 8 000 kg – mandarin 1 300 kg – mandula 600 kg – kivi 600 kg – banán 8 000 kg c) Eredményes volt-e az eljárás: igen. 2. a) A választott eljárás: nyílt közbeszerzési eljárás. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése: – c) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felkértek felsorolása: – 3. Az eredményhirdetés idõpontja: 2003. március 16., 11.30 óra. 4. Az ajánlatok elbírálásának szempontja és a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak, ha azokat a részvételi felhívásban nem tették közzé: a legalacsonyabb összegû ellenszolgáltatás elve alapján. 5. a) A nyertes ajánlattevõ neve és címe: Tellér Élelmiszernagykereskedelmi Kft., 1239 Budapest, Nagykõrösi út 353.

33. szám

b) A nyertes ajánlattevõnek a Kkvt. szerinti minõsítése: nem tartozik a törvény hatálya alá. 6. A nyertes ajánlatot követõ legkedvezõbb ajánlatot tevõ neve és címe: – 7. A beérkezett ajánlatok száma: egy. 8. Az ajánlattevõ(k) neve és címe: Tellér Élelmiszer-nagykereskedelmi Kft., 1239 Budapest, Nagykõrösi út 353. 9. Az ellenszolgáltatás összege: – nettó érték: 13 690 769 Ft, – áfa: 2 053 615 Ft, – bruttó érték: 15 774 384 Ft. 10. a) A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve az ajánlattevõ harmadik személlyel kíván szerzõdést kötni (ha ez az ajánlatban szerepelt): – b) A beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – c) A teljesítésben egyébként a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben részt vevõ szervezetek (személyek) neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – 11. Ha az eljárás eredménytelen, ennek oka: – 12. Egyéb információ: – 13. a) Az eljárást megkezdõ hirdetmény közzétételének napja: 2004. január 5. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlati felhívás kiküldésének, illetve a 71/B. § (2) bekezdése szerinti esetben a bizottság tájékoztatásának napja: – 14. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 15. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 19. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 19.

HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatala tájékoztatója az eljárás eredményérõl (2349/2004) 1. a) Az ajánlatkérõ neve és címe: HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatala 1101 Budapest, Salgótarjáni út 18. 1475 Budapest, Pf. 163 Telefon: 433-8011 Fax: 433-8000 b) A beszerzés tárgya és mennyisége: írószer, egyéb irodaszer beszerzése az alábbiak szerint: Termék megnevezése Mennyiség 1. bélyegzõfesték 30 ml 10 db 2. bélyegzõpárna festetlen 7 × 11 cm 220 db

33. szám


3. bélyegzõtartó asztali 4. betûnyomó gép 9m 5. celluxtépõ asztali nagy 6. celluxtépõ kézi 7. dátumbélyegzõ önfestékezõ 8. felírótábla A/4 9. fûzõgépkapocs 23/13/1000 10. fûzõgépkapocs 24/6* 11. fûzõgép 24/6 12. fûzõgép No. 10 13. fûzõgép óriás 200 lap 14. fûzõgépkapocs No. 10. 15. fûzõgépkapocs-bontó 16. g. toll „Pax” rendszerû* 17. g. tollbetét kerámia 18. g. tollbetét mini 19. g. tollbetét Pax.* 20. g. tollbetét réz 21. g. tollbetét cserélhetõ betétes 22. g. toll nem cserélhetõ* 23. g. toll kerámia mûanyag testû 24. g. tollkészlet (GT + PIX) 25. g. tollkészlet (GT + TT) 26. g. tollkészlet 4 színû 27. g. toll Parker minõségû* 28. g. toll zselés 29. g. toll zselés készlet 4 db-os 30. gemkapocs No. 2. nikkelezett 31. gemkapocs No. 3. nikkelezett 32. gemkapocs No. 5. nikkelezett 33. gemkapocstartó mágnesezett 34. genoterm A/4 oldalfûzõs 35. genoterm A/5 oldalfûzõs 36. genoterm A/4 natúr 37. grafitirón gumivégû 38. gumis okmánytartó PVC vagy karton 39. gyorsfûzõ PVC A/4 színes 40. gyurma natúr 0,5 kg 41. hegyezõ asztali 42. hibajavító roller 4,2 43. hibajavítóroller-betét 4,2 44. hibajavító szett 2 komp.* 45. hibajavító toll 46. iratrendezõ A/4 tokos 47. irattartó tálca 2 emeletes 48. irattartó táska A/4 mûbõr* 49. irodaszertartó töltött 50. körzõkészlet 51. lapszámoló gép 6 jegyû számhoz 52. levélbontó kés 53. lyukasztó 2 lyukú 54. lyukasztó 4 lyukú 55. mappa A/4 mûbõr 56. miltonkapocs 5. nikkelezett 57. miltonkapocs 7. nikkelezett 58. nátronzsák 25 kg 59. nátronzsák 50 kg 60. névjegytartó fém 1-es 61 névjegytartó gyûrûs* 62. névjegytartó gyûrûs betét

60 db 95 db 290 db 810 db 232 db 260 db 550 db 7930 db 690 db 380 db 67 db 5 001 db 470 db 9 500 db 1 600 db 1 400 db 15 400 db 9 200 db 12 000 db 10 000 db 2 680 db 2 185 db 1 530 db 4 450 db 1 900 db 2 600 db 1 340 db 2 500 db 1 450 db 725 db 5 250 db 162 000 db 3 020 db 134 600 db 9 300 db 7 350 db 14 600 db 142 db 310 db 370 db 1 310 db 1 125 db 480 db 2 890 db 355 db 557 db 885 db 72 db 58 db 175 db 420 db 98 db 1 250 db 206 db 126 db 3 100 db 12 500 db 410 db 420 db 3 940 db

3711

63. névjegytartó sima álló 100 db 64. olló irodai 21 cm 570 db 65. olló irodai 28 cm 427 db 66. öntapadós címke (etikett) 4 000 db 67. színes ceruzakészlet 12-es 600 db 68. színes ceruzakészlet 24-es 205 db 69. színes ceruzakészlet 6-os 275 db 70. pillanatragasztó 820 db 71. Pixironbél 0,5* 9 200 db 72. Pixironbél 0,7* 3 230 db 73. Pixiron 0,5 csúszásgátló 3 330 db 74. Pixiron 0,7 Rotring minõségû 890 db 75. radír plasztik 3 100 db 76. radír B–30 Rotring 1 900 db 77. ragasztóstift 36 g 1 450 db 78. ragasztóstift 15 g* 1 800 db 79. ragasztó technocol 65 g 805 db 80. ragszalag cellux 12/10 6 650 db 81. ragszalag cellux 25/66 780 db 82. ragszalag cellux 50/66 630 db 83. ragszalag havannabarna 50/66 1 050 db 84. rajzszeg mûszaki 940 db 85. Rosti 4 db-os 1 000 db 86. Rosti alkoholos Marker 940 db 87. Rosti golyós 930 db 88. Rosti OHP Marker „F” 1 590 db 89. Rosti OHP Marker „M” 1 425 db 90. Rosti OHP Marker „S” 1 380 db 91. Rosti permanent 4 db-os 1 950 db 92. Rosti szövegkiemelõ* 790 db 93. Rosti szövegkiemelõ* 4 860 db 94. Rosti vékony 1 320 db 95. Rosti vékony 4 db-os* 705 db 96. rosti vastag 812 db 97. tinta királykék 132 db 98. tintapatron nagy 1431 db 99. töltõtollpatron fekete 5 db 100. töltõtollpatron kék 1 765 db 101. töltõtoll patronos* 230 db 102. töltõtoll Parker minõségû* 255 db 103. villámzáras mappa A/4 4 100 db 104. vonalzó 20 cm mûanyag 360 db 105. vonalzó 30 cm mûanyag 450 db 106. vonalzó 45˚-os mûanyag 180 db 107. vonalzó 50 cm mûanyag 190 db 108. vonalzókészlet* 130 db 109. zsineg 2/0 40 vastag 505 db 110. zsineg 2/1 25 vékony 212 db 111. zsineg nemzeti színû extra 120 db c) Eredményes volt-e az eljárás: nem, az eljárás eredménytelenül zárult a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján. 2. a) A választott eljárás: nyílt közbeszerzési eljárás. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése: – c) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felkértek felsorolása: –

3712


3. Az eredményhirdetés idõpontja: 2003. március 16. 4. Az ajánlatok elbírálásának szempontja és a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak, ha azokat a részvételi felhívásban nem tették közzé: az ajánlatok elbírálásának szempontjai: – 5. a) A nyertes ajánlattevõ neve és címe: – b) A nyertes ajánlattevõnek a Kkvt. szerinti minõsítése: – 6. A nyertes ajánlatot követõ legkedvezõbb ajánlatot tevõ neve és címe: – 7. A beérkezett ajánlatok száma: nyolc. 8. Az ajánlattevõ(k) neve és címe: – BUDA-PIÉRT Kereskedelmi Kft., 1119 Budapest, Tétényi út 106. (1 ajánlat), – Pátria Nyomda Rt., 1117 Budapest, Hunyadi János út 7. (1 ajánlat), – PRODE-STYL Rt., 1106 Budapest, Fehér út 10. (1 ajánlat), – ÁPISZ Kereskedelmi Rt., 1135 Budapest, Béke út 2–4. (1 ajánlat), – I-Com Irodakommunikáció Kft., 1046 Budapest, Kiss Ernõ u. 2. (1 ajánlat), – „Nyomell” Nyomtatvány és Irodai Eszköz Ellátó Kft., 1149 Budapest, Kövér Lajos u. 21–23. (1 ajánlat), – REND-2000 Kft., 1134 Budapest, Váci út 45. (1 ajánlat), – PBS Hungária Kft., 1116 Budapest, Építész u. 8–12. (1 ajánlat). 9. Az ellenszolgáltatás összege: – 10. a) A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve az ajánlattevõ harmadik személlyel kíván szerzõdést kötni (ha ez az ajánlatban szerepelt): – b) A beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – c) A teljesítésben egyébként a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben részt vevõ szervezetek (személyek) neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – 11. Ha az eljárás eredménytelen, ennek oka: az eljárás eredménytelenül zárult a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján, mivel kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek. 12. Egyéb információ: – 13. a) Az eljárást megkezdõ hirdetmény közzétételének napja: 2003. december 31. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlati felhívás kiküldésének, illetve a 71/B. § (2) bekezdése szerinti esetben a bizottság tájékoztatásának napja: – 14. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 15. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 19. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 19.

33. szám

HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal tájékoztatója az eljárás eredményérõl (2350/2004) 1. a) Az ajánlatkérõ neve és címe: HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal 1011 Budapest, Salgótarjáni út 18. 1475 Budapest Pf. 163 Telefon: 433-8011 Fax: 433-8000, 262-9304 b) A beszerzés tárgya és mennyisége: munka- és védõruházat beszerzése az alábbiak szerint: Termék megnevezése mennyiség 1. felszolgálómellény* 139 db 2. szakácssapka 93 db 3. szakácsing 168 pár 4. szakácskabát 208 pár 5. kötény 246 db 6. csúszásgátló cipõ* 333 pár 7. nõi vászon száras cipõ 89 pár 8. szakácsnadrág 238 db 9. fejkendõ, hajlekötõ 12 db 10. fehér köpeny, munkaköpeny 372 db 11. színes köpeny, munkaköpeny 375 db 12. PVC-kötény 12 db 13. fehér nadrág* 53 db 14. lánckesztyû 8 db 15. lánckötény 3 db 16. pincéröltöny* 14 db 17. pincérzakó 62 db 18. pincérnadrág 149 db 19. pincérzokni 200 pár 20. pepita szakácsnadrág* 14 db 21. nyakkendõ (szürke, fekete) 60 db 22. nyakkendõ csokor-, fekete 50 db 23. fehér ing r. u.* 272 db 24. fehér ing h. u.* 180 db 25. fehér blúz r. u.* 45 db 26. fehér blúz h. u.* 30 db 27. szoknya 68 db 28. felszolgálókötény 30 db 29. egészségügyi ruha (tunika)* 144 db 30. orvosi nadrág nõi fehér* 160 db 31. vattakabát 181 db 32. esõkabát 32 db 33. védõszemüveg 24 db 34. gumikesztyû 1076 pár 35. cipõhuzat 12 db 36. bakancs* 622 pár 37. fekete ffi. félcipõ* 280 pár 38. klumpa, orvosi papucs* 395 pár 39. orkánmellény 120 db 40. kétrészes munkaruha* 475 db 41. fekete ffi. öv* 95 db 42. fehér póló 1130 db 43. színes póló 860 db 44. hegesztõpajzs 15 db 45. védõkesztyû 2405 pár

33. szám


46. saválló munkaruha 47. védõszemüveg UV 48. bõr védõkesztyû 49. saválló gumicsizma 50. gumicsizma 51. füldugó 52. zajvédõ fültok 53. védõsisak 54. saválló szemüveg 55. köszörûsszemüveg c) Eredményes volt-e az eljárás: igen.

20 db 210 db 30 pár 30 pár 114 pár 5600 pár 50 db 20 db 5 db 10 db

2. a) A választott eljárás: nyílt eljárás. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése: – c) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felkértek felsorolása: – 3. Az eredményhirdetés idõpontja: 2004. március 16. 4. Az ajánlatok elbírálásának szempontja és a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak, ha azokat a részvételi felhívásban nem tették közzé: ajánlatkérõ az összességében legelõnyösebb ajánlat elvét alkalmazza az elbírálás során. 5. a) A nyertes ajánlattevõ neve és címe: Kassa Munkabolt, 1134 Budapest, Kassák Lajos u. 34. b) A nyertes ajánlattevõnek a Kkvt. szerinti minõsítése: mikrovállalkozás. 6. A nyertes ajánlatot követõ legkedvezõbb ajánlatot tevõ neve és címe: –

3713

b) A beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – c) A teljesítésben egyébként a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben részt vevõ szervezetek (személyek) neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – 11. Ha az eljárás eredménytelen, ennek oka: – 12. Egyéb információ: az alábbi ajánlattevõk ajánlatai a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelenek: – FETTI Kft., 2217 Gomba, Monori u. 0270/4., – KATEX’98 Gyártó és Kereskedelmi Kft., 3390 Füzesabony, Rákóczi út 60., – Haberkorn Hungária Kft., 1087 Budapest, Aszalos Sándor u. 12., – MARKOÓ Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 1223 Budapest, Kistétényi u. 30., – K és 3S Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 1045 Budapest, Klára u. 5., – Vektor Munkavédelmi, Mûszaki Fejlesztõ és Gyártó Szövetkezet, 1095 Budapest, Soroksári út 164. 13. a) Az eljárást megkezdõ hirdetmény közzétételének napja: 2003. november 12. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlati felhívás kiküldésének, illetve a 71/B. § (3) bekezdése szerinti esetben a bizottság tájékoztatásának napja: – 14. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 15. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 19. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 19.

7. A beérkezett ajánlatok száma: az ajánlati felhívás szerinti 1–55. sorszámú tételeire cégenként 1-1, összesen 7 ajánlat. 8. Az ajánlattevõ(k) neve és címe: – FETTI Kft., 2217 Gomba, Monori u. 0270/4. (1 ajánlat), – KATEX’98 Gyártó és Kereskedelmi Kft., 3390 Füzesabony, Rákóczi út 60. (1 ajánlat), – KASSA Munkaruhabolt, 1134 Budapest, Kassák L. u. 34. (1 ajánlat), – Haberkorn Hungária Kft., 1087 Budapest, Asztalos Sándor u. 12. (1 ajánlat), – MARKOÓ Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 1223 Budapest, Kistétényi u. 30. (1 ajánlat), – K és 3S Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 1045 Budapest, Klára u. 5. (1 ajánlat), – Vektor Munkavédelmi, Mûszaki Fejlesztõ és Gyártó Szövetkezet, 1095 Budapest, Soroksári út 164. (1 ajánlat). 9. Az ellenszolgáltatás összege a beszerzés tárgyának egységerie vetítve: munka- és védõruházat az ajánlati felhívás szerinti 1–55. sorszámú tételeire összesen 28 552 752 Ft + áfa. 10. a) A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve az ajánlattevõ harmadik személlyel kíván szerzõdést kötni (ha ez az ajánlatban szerepelt): –

Hódmezõvásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata tájékoztatója az eljárás eredményérõl (2240/2004) 1. a) Az ajánlatkérõ neve és címe: Hódmezõvásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata 6800 Hódmezõvásárhely, Kossuth tér 1. b) A beszerzés tárgya és mennyisége: Hódmezõvásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában mûködõ bölcsõdék, óvodák, általános iskolák, középiskolák, valamint szociális intézmények közétkeztetési feladatainak, valamint kapcsolódó munkahelyi étkeztetési feladatoknak ellátása, továbbá a meghatározott fõzõkonyhák megadott feltételek mellett történõ üzemeltetése – bölcsõdék: napi négyszeri étkezés, ellátottak száma 200 fõ, – óvodák: napi háromszori étkezés, tízórai 1150 adag/nap, ebéd 1550 adag/nap, uzsonna 1150 adag/nap, – általános iskolák: napi háromszori étkezés, tízórai 1950 adag/nap, ebéd 3450 adag/nap, uzsonna 2150 adag/nap,

3714


– középiskolák: kollégiumi reggeli 350 adag/nap, kollégiumi ebéd 350 adag/nap, kollégiumi vacsora 350 adag/nap, menzaebéd 800 adag/nap, felnõttebéd, ellátottak száma 750 fõ, – szociális intézmények: reggeli 490 adag/nap, ebéd 600 adag/nap, vacsora 360 adag/nap. c) Eredményes volt-e az eljárás: nem. 2. a) A választott eljárás: nyílt eljárás. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése: – c) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felkértek felsorolása: – 3. Az eredményhirdetés idõpontja: 2004. március 5. 4. Az ajánlatok elbírálásának szempontja és a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak, ha azokat a részvételi felhívásban nem tették közzé: az összességében legelõnyösebb ajánlat. 5. a) A nyertes ajánlattevõ neve és címe: – b) A nyertes ajánlattevõnek a Kkvt. szerinti minõsítése: – 6. A nyertes ajánlatot követõ legkedvezõbb ajánlatot tevõ neve és címe: – 7. A beérkezett ajánlatok száma: három. 8. Az ajánlattevõ(k) neve és címe: – Suli-Host Kft., 6721 Szeged, Juhász Gyula u. 7., – Elamen Rt., 1095 Budapest, Soroksári út 98., – Sodexho Magyarország Kft., 1115 Budapest, Etele út 68. 9. Az ellenszolgáltatás összege: – 10. a) A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve az ajánlattevõ harmadik személlyel kíván szerzõdést kötni (ha ez az ajánlatban szerepelt): – b) A beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – c) A teljesítésben egyébként a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben részt vevõ szervezetek (személyek) neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): –

33. szám


Informatikai és Hírközlési Minisztérium Ellátási Igazgatóság tájékoztatója az eljárás eredményérõl (2351/2004) 1. a) Az ajánlatkérõ neve és címe: Informatikai és Hírközlési Minisztérium Ellátási Igazgatóság 1077 Budapest, Dob u. 75–81. b) A beszerzés tárgya és mennyisége: az Informatikai és Hírközlési Minisztérium székházában folyosók padlóburkolatának cseréje, összesen 10 150 m2. c) Eredményes volt-e az eljárás: igen. 2. a) A választott eljárás: nyílt eljárás. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése: – c) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felkértek felsorolása: – 3. Az eredményhirdetés idõpontja: 2004. március 18. 4. Az ajánlatok elbírálásának szempontja és a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak, ha azokat a részvételi felhívásban nem tették közzé: ajánlatkérõ az ajánlatokat az összességében legelõnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálta el. 5. a) A nyertes ajánlattevõ neve és címe: 3T Fõép Fõvállalkozó, Építõipari, Kivitelezõ Kft., 6724 Szeged, Õsz út 11. b) A nyertes ajánlattevõnek a Kkvt. szerinti minõsítése: kisvállalkozás. 6. A nyertes ajánlatot követõ legkedvezõbb ajánlatot tevõ neve és címe: GÉSZ Holding Kft., 1066 Budapest, Lovag u. 22. 7. A beérkezett ajánlatok száma: öt.

11. Ha az eljárás eredménytelen, ennek oka: a közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján egyik ajánlattevõ sem, illetve az összességében legelõnyösebb ajánlattevõ nem tett – az ajánlatkérõnek rendelkezésre álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelõ ajánlatot. 12. Egyéb információ: – 13. a) Az eljárást megkezdõ hirdetmény közzétételének napja: 2003. december 31. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlati felhívás kiküldésének, illetve a 71/B. § (2) bekezdése szerinti esetben a bizottság tájékoztatásának napja: –

8. Az ajánlattevõ(k) neve és címe: – Architektonika Tervezõ, Kivitelezõ, Fõvállalkozó Kft., 1044 Budapest, Frangepán út 50., – GÉSZ Holding Kft., 1066 Budapest, Lovag u. 22., – PÁL Építési, Mérnöki és Kereskedelmi Kft., 1115 Budapest, Bartók Béla út 152/H, – Tónus Szakipari-Festõ Kft., 2313 Halásztelek, Erzsébet út 22., – 3T Fõép Fõvállalkozó, Építõipari, Kivitelezõ Kft., 6724 Szeged, Õsz út 11. 9. Az ellenszolgáltatás összege: bruttó 17 154 409 Ft.

33. szám


10. a) A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve az ajánlattevõ harmadik személlyel kíván szerzõdést kötni (ha ez az ajánlatban szerepelt): – b) A beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – c) A teljesítésben egyébként a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben részt vevõ szervezetek (személyek) neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – 11. Ha az eljárás eredménytelen, ennek oka: – 12. Egyéb információ: – Az eredeti ajánlati felhívást ajánlatkérõ a Közbeszerzési Értesítõ 2004. évi 3. számában megjelent hirdetményében módosította. – A Tónus Szakipari-Festõ Kft. ajánlatában 90 napos kivitelezési határidõt jelölt meg. Az ajánlati felhívásban meghatározott határidõk szerint így a befejezési határidõ 2004. július 8. napjára esik. Az ajánlati felhívás 4. pontja szerint a teljesítés határideje 2004. június 30. A Tónus SzakipariFestõ Kft. ajánlatához nem csatolta minõségbiztosítási tanúsítványát, csak nyilatkozatot tett e tekintetben. Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában „Mûszaki alkalmasság” bekezdése harmadik francia bekezdése a következõket írja elõ: „– az ajánlattevõ saját és a teljesítésbe bevonandó alvállalkozók minõségbiztosítási rendszerének – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – tanúsító általi igazolása”. A Tónus Szakipari-Festõ Kft. ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja – mivel nem felelt meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak – érvénytelen volt. 13. a) Az eljárást megkezdõ hirdetmény közzétételének napja: 2003. december 31. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlati felhívás kiküldésének, illetve a 71/B. § (2) bekezdése szerinti esetben a bizottság tájékoztatásának napja: – 14. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 15. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 19. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 19.

Informatikai és Hírközlési Minisztérium Ellátási Igazgatóság tájékoztatója az eljárás eredményérõl (2352/2004) 1. a) Az ajánlatkérõ neve és címe: Informatikai és Hírközlési Minisztérium Ellátási Igazgatóság 1077 Budapest, Dob u. 75–81. b) A beszerzés tárgya és mennyisége: az Informatikai és Hírközlési Minisztérium székházában a teljes elektromos és tûzjelzõ hálózat átépítésének, valamint biztonságtechnikai berendezés kiépítésének tervezése és szakhatósági engedélyeztetése. A tervezésnél figyelembe veendõ alapterület: 11 000 m2. c) Eredményes volt-e az eljárás: igen.

3715

2. a) A választott eljárás: nyílt eljárás. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése: – c) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felkértek felsorolása: – 3. Az eredményhirdetés idõpontja: 2004. március 17. 4. Az ajánlatok elbírálásának szempontja és a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak, ha azokat a részvételi felhívásban nem tették közzé: az ajánlatkérõ az ajánlatokat a legalacsonyabb összegû ellenszolgáltatás szempontja alapján bírálta el. 5. a) A nyertes ajánlattevõ neve és címe: – Anti-Loop Plus Vagyonvédelmi Rt., 1134 Budapest, Lõportár u. 14/A és a – Kelevill Villamossági Tervezõ és Szolgáltató Bt., 1112 Budapest, Péterhegyi lejtõ 31. közös ajánlattevõk. b) A nyertes ajánlattevõnek a Kkvt. szerinti minõsítése: mindkét vállalkozás kisvállalkozásnak minõsül. 6. A nyertes ajánlatot követõ legkedvezõbb ajánlatot tevõ neve és címe: – 7. A beérkezett ajánlatok száma: kilenc. 8. Az ajánlattevõ(k) neve és címe: – Anti-Loop Plus Vagyonvédelmi Rt., 1134 Budapest, Lõportár u. 14/A és a Kelevill Villamossági Tervezõ és Szolgáltató Bt., 1112 Budapest, Péterhegyi lejtõ 31. közös ajánlattevõk, – Bóta Electronic Villamosipari Gyártó, Szerelõ és Kereskedelmi Kft., 3300 Eger, Vécsey völgy 99., – KHVT Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Kht., 1055 Budapest, Stollár Béla út 3/A, – Középülettervezõ Rt., 1012 Budapest, Pálya u. 4–6., – Meldetechnik Vagyonvédelmi és Villamossági Kft., 1116 Budapest, Építész u. 8–12., – Montel Kft., 1155 Budapest, Mézeskalács tér 18., – Synex Biztonságtechnikai Kft., 2011 Budakalász, Batthyányi u. 28., – Trióda Vagyonvédelmi Kft., 1183 Budapest, Gyömrõi út 79–83., – Wattmester Alternatív Áramszolgáltató Kft., 1033 Budapest, Vörösvári út 103–105. 9. Az ellenszolgáltatás összege: bruttó 10 575 000 Ft. 10. a) A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve az ajánlattevõ harmadik személlyel kíván szerzõdést kötni (ha ez az ajánlatban szerepelt): – b) A beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – c) A teljesítésben egyébként a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben részt vevõ szervezetek (személyek) neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – 11. Ha az eljárás eredménytelen, ennek oka: –

3716


12. Egyéb információ: – A Bóta Electronic Kft. ajánlatában nem mutatta be az ajánlati felhívás 11. a) pontjának „Mûszaki alkalmasság” bekezdés második francia bekezdése szerint a teljesítésbe bevonni kívánt szakembereket. Nem csatolta be ajánlatába az ajánlati felhívás 11. a) pontjának „Mûszaki alkalmasság” bekezdés elsõ francia bekezdésében meghatározott, a referenciaként megjelölt munkák megrendelõjének referencianyilatkozatát. A Bóta Electronic Kft. ajánlata a Kbt. 52. § d) pontja alapján – mivel az nem felelt meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak – érvénytelen volt. – A MONTEL Kft. ajánlatában nem mutatta be az ajánlati felhívás 11. a) pontjának „Mûszaki alkalmasság” bekezdés második francia bekezdése szerint a teljesítésbe bevonni kívánt szakembereket. Ajánlatába csak egy darab referenciaigazolást csatolt (a becsatolt két másik referenciaigazolás az alvállalkozókra vonatkozik). Az ajánlati felhívás 11. a) pontja „Mûszaki alkalmasság” bekezdés elsõ francia bekezdése szerint az ajánlattevõnek legalább három referencianyilatkozat benyújtását írta elõ, így az alvállalkozókra vonatkozó referencianyilatkozat nem vehetõ figyelembe. A MONTEL Kft. ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján – mivel az nem felelt meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak – érvénytelen volt. – A Wattmester Kft. ajánlatában nem mutatta be az ajánlati felhívás 11. a) pontjának „Mûszaki alkalmasság” bekezdés második francia bekezdése szerint a teljesítésbe bevonni kívánt szakembereket. Nem csatolta be ajánlatába az ajánlati felhívás 11. a) pontjának „Mûszaki alkalmasság” bekezdés elsõ francia bekezdésében meghatározott, a referenciaként megjelölt munkák megrendelõjének referencianyilatkozatát. A Wattmester Kft. ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján – mivel az ajánlat nem felelt meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak – érvénytelen volt. 13. a) Az eljárást megkezdõ hirdetmény közzétételének napja: 2003. december 31. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlati felhívás kiküldésének, illetve a 71/B. § (2) bekezdése szerinti esetben a bizottság tájékoztatásának napja: – 14. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 15. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 19. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 19.

33. szám

b) A beszerzés tárgya és mennyisége: – I. tétel: 4343 db speciális stúdiótechnikai fényforrás, – II. tétel: 104 db fémhalogén fényforrás, – III. tétel: 43 307 db általános világítási fényforrás. Ajánlatkérõ fenti mennyiségektõl +10%-kal eltérhet. c) Eredményes volt-e az eljárás: igen. 2. a) A választott eljárás: nyílt ajánlati felhívás. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése: – c) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felkértek felsorolása: – 3. Az eredményhirdetés idõpontja: 2004. március 12. 4. Az ajánlatok elbírálásának szempontja és a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak, ha azokat a részvételi felhívásban nem tették közzé: – 5. a) A nyertes ajánlattevõ neve és címe: – I. tétel esetén PROLUX Világítástechnikai Kft., 1139 Budapest, Kartács u. 24–26., – II. és III. tétel esetén HOLUX Fényrendszer Kft., 1135 Budapest, Béke u. 51–55. b) A nyertes ajánlattevõnek a Kkvt. szerinti minõsítése: I. tétel esetén kisvállalkozás, II., III. tétel esetén kisvállalkozás. 6. A nyertes ajánlatot követõ legkedvezõbb ajánlatot tevõ neve és címe: – I. tétel esetén PROLUX Világítástechnikai Kft., 1139 Budapest, Kartács u. 24–26., – II. tétel esetén LISYS Fényrendszer Rt., 1134 Budapest, Kassák Lajos u. 81. 7. A beérkezett ajánlatok száma: tizenöt. 8. Az ajánlattevõ(k) neve és címe: – FÕSZER Elektroprofil Kft., 6723 Szeged, Római Kft. 23. (1 db ajánlat), – HOLUX Fényrendszer Kft., 1135 Budapest, Béke u. 51–55. (2 db ajánlat), – LISYS Fényrendszer Rt., 1134 Budapest, Kassák L. u. 81. (6 db ajánlat), – Prolux Világítástechnikai Kft., 1139 Budapest, Kartács u. 24–26. (6 db ajánlat). 9. Az ellenszolgáltatás összege: – I. tétel esetén: 8 822 570 Ft + áfa, – II. tétel esetén: 3 032 988 Ft + áfa, – III. tétel esetén: 5 057 643 Ft + áfa.

Magyar Televízió Rt. Beruházási és Vagyongazdálkodási Igazgatóság tájékoztatója az eljárás eredményérõl (2245/2004) 1. a) Az ajánlatkérõ neve és címe: Magyar Televízió Rt. Beruházási és Vagyongazdálkodási Igazgatóság 1037 Budapest, Kunigunda útja 41–43.

10. a) A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve az ajánlattevõ harmadik személlyel kíván szerzõdést kötni (ha ez az ajánlatban szerepelt): – b) A beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – c) A teljesítésben egyébként a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben részt vevõ szervezetek (személyek) neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): –

33. szám


11. Ha az eljárás eredménytelen, ennek oka: –

3717

6. A nyertes ajánlatot követõ legkedvezõbb ajánlatot tevõ neve és címe: SIEMENS Rt., 1143 Budapest, Gizella u. 51–57.

12. Egyéb információ: – 13. a) Az eljárást megkezdõ hirdetmény közzétételének napja: 2004. január 19. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlati felhívás kiküldésének, illetve a 71/B. § (2) bekezdése szerinti esetben a bizottság tájékoztatásának napja: – 14. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 15. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 17. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 17.

MÁV Rt. tájékoztatója az eljárás eredményérõl (2258/2004) 1. a) Az ajánlatkérõ neve és címe: MÁV Rt. 1062 Budapest, Andrássy út 73–75. Az ajánlatkérõ nevében eljár: MÁV Rt. Beruházás Szolgáltató Egység Informatikai és Távközlési Projekt Központ 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 25. Telefon: 374-9817 Fax: 374-9829 b) A beszerzés tárgya és mennyisége: 149 db számítógépes terminálcsatlakozás kiépítése a MÁV Rt. mûszaki dokumentációban megadott telephelyein. c) Eredményes volt-e az eljárás: igen. 2. a) A választott eljárás: nyílt elõminõsítési eljárás. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése: – c) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felkértek felsorolása: – 3. Az eredményhirdetés idõpontja: 2004. március 12. 4. Az ajánlatok elbírálásának szempontja és a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak, ha azokat a részvételi felhívásban nem tették közzé: az összességében legelõnyösebb ajánlat. részszempontok súlyszámok – ajánlati ár 70 – teljesítési határidõ 10 – késedelmi kötbér 10 – garanciavállalás 10 Mindegyik részszempontra az adható értékelési pontszámok: 1–10. Részszempontonként ajánlatkérõ számára legkedvezõbb ajánlat 10 pontot kap, a többi ajánlat pontszámai egyenes arányosítással kerülnek megállapításra. 5. a) A nyertes ajánlattevõ neve és címe: MÁV Informatika Kft., 1012 Budapest, Krisztina krt. 73/A. b) A nyertes ajánlattevõnek a Kkvt. szerinti minõsítése: nem tartozik a törvény hatálya alá.

7. A beérkezett ajánlatok száma: négy. 8. Az ajánlattevõ(k) neve és címe: – MÁV Informatika Kft., 1012 Budapest, Krisztina krt. 73/A., – SIEMENS Rt., 1143 Budapest, Gizella u. 51–57. – LNX Hálózatintegrációs Rt., 1135 Budapest, Hun u. 2., – Hungaro-Kábel Rt., 1184 Budapest, Benedek Elek u. 9–11. 9. Az ellenszolgáltatás összege: 276 143 780 Ft + áfa, azaz kettõszázhetvenhatmillió-egyszáznegyvenháromezer-hétszáznyolcvan forint + áfa, mely összeg az 5% tartalékkeretet is tartalmazza (tartalékkeret nélküli ajánlati ár: 262 994 076 Ft + áfa). 10. a) A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve az ajánlattevõ harmadik személlyel kíván szerzõdést kötni (ha ez az ajánlatban szerepelt): kábelezés. b) A beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): IBM Magyarországi Kft., 1117 Budapest, Neumann J. u. 1. c) A teljesítésben egyébként a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben részt vevõ szervezetek (személyek) neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – 11. Ha az eljárás eredménytelen, ennek oka: – 12. Egyéb információ: a Hungaro-Kábel Beruházó és Fõvállalkozó Rt., 1184 Budapest, Benedek Elek u. 9–11. ajánlatában a teljesítési határidõként a felolvasólapon (5. oldal) és a kitöltött szerzõdéstervezet IV. 3.1. pontjában (19 oldal) az ajánlattevõ által vállalt teljesítési határidõként a következõ került megadásra: „LAN-hálózat és aktív eszközök 2004. május 20., FMX-hálózat fejlesztése és Access felügyeletfejlesztés: 2004. június 15.”. Ez ellentétben áll a részvételi felhívás 4. pontjával (A teljesítés határideje vagy a szerzõdés idõtartama: 2004. május 31.), illetve a dokumentációban található szerzõdéstervezet V. 3.3. pontjával, mely szerint a teljesítési véghatáridõ a vállalkozó ajánlata szerint töltendõ ki, mely idõpont azonban nem lehet 2004. május 31-nél késõbbi. Minthogy az ajánlattevõ ajánlata nem felel meg az ajánlatkérõ által meghatározott feltételeknek, így a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen. 13. a) Az eljárást megkezdõ hirdetmény közzétételének napja: 2003. november 26. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlati felhívás kiküldésének, illetve a 71/B. § (2) bekezdése szerinti esetben a bizottság tájékoztatásának napja: – 14. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 15. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 17. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 17.

3718


Országos Baleseti és Sürgõsségi Intézet tájékoztatója az eljárás eredményérõl (1908/2004) 1. a) Az ajánlatkérõ neve és címe: Országos Baleseti és Sürgõsségi Intézet 1081 Budapest, Fiumei út 17. b) A beszerzés tárgya és mennyisége: az ajánlatkérõ részére az ajánlati dokumentációban részletezett specifikációjú röntgentermékek szállítása a következõk szerint: A) CT-film (KODAK Dry View lézerkamerákhoz) a Kbt. 40. § (3) bekezdés c) pontjára figyelemmel 10 000 lap (az eltérés mértéke ±20% lehet) B) röntgenfilmek zöldérzékenységû – angiográfiás 20,3 × 25,4 méretû multiformat film 300 lap – 13 × 18 48 000 lap – 18 × 24 50 000 lap – 24 × 30 29 000 lap – 30 × 40 15 000 lap – 18 × 43 13 000 lap – 35 × 35 14 000 lap kékérzékenységû – 20 × 96 200 lap – 15 × 30 300 lap – elõhívó 140 karton – fixáló 130 karton C) videopapír – videospot 110 mm (UH) 35 tekercs – videosport 210 mm (képerõsítõ) 60 tekercs – videosport 216 mm (képerõsítõ) 20 tekercs c) Eredményes volt-e az eljárás: igen. 2. a) A választott eljárás: nyílt közbeszerzési eljárás. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése: – c) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felkértek felsorolása: –

33. szám

8. Az ajánlattevõ(k) neve és címe: részajánlatonként: A) CT-film (KODAK Dry View lézerkamerákhoz): – MEDIMAT Kft., 1224 Budapest, XIV. u. 37., B) röntgenfilmek: – MEDIMAT Kft., 1224 Budapest, XIV. u. 37., – FUJIFILM Magyarország Kft., 1134 Budapest, Váci út 19., – AGFA Hungária Kft., 1012 Budapest, Pálya u. 4–6. C) videopapír: – MEDIMAT Kft., 1224 Budapest, XIV. u. 37. 9. Az ellenszolgáltatás összege: A) CT-film: nettó 4 700 000 Ft, B) röntgenfilmek: nettó 12 990 440 Ft, C) videopapír: 490 398 Ft, Összesen: 18 180 838 Ft. 10. a) A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve az ajánlattevõ harmadik személlyel kíván szerzõdést kötni (ha ez az ajánlatban szerepelt): – b) A beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – c) A teljesítésben egyébként a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben részt vevõ szervezetek (személyek) neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – 11. Ha az eljárás eredménytelen, ennek oka: – 12. Egyéb információ: az AGFA Hungária Kft. ajánlattevõ és a FUJIFILM Magyarország Kft. ajánlattevõ ajánlatait az ajánlatkérõ a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította. 13. a) Az eljárást megkezdõ hirdetmény közzétételének napja: 2003. december 3. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlati felhívás kiküldésének, illetve a 71/B. § (2) bekezdése szerinti esetben a bizottság tájékoztatásának napja: – 14. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: –

3. Az eredményhirdetés idõpontja: 2004. február 4. 4. Az ajánlatok elbírálásának szempontja és a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak, ha azokat a részvételi felhívásban nem tették közzé: – 5. a) A nyertes ajánlattevõ neve és címe: MEDIMAT Kft., 1224 Budapest, XIV. u. 37. b) A nyertes ajánlattevõnek a Kkvt. szerinti minõsítése: kisés középvállalkozás. 6. A nyertes ajánlatot követõ legkedvezõbb ajánlatot tevõ neve és címe: – 7. A beérkezett ajánlatok száma: részajánlatonként: – A) CT-film (KODAK Dry View lézerkamerákhoz): 1 db ajánlat, – B) röntgenfilmek: 3 db ajánlat, – C) videopapír: 1 db ajánlat.


Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatója az eljárás eredményérõl (2315/2004) 1. a) Az ajánlatkérõ neve és címe: Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1139 Budapest, Váci út 73/A Telefon: 350-2201 Fax: 350-1179 b) A beszerzés tárgya és mennyisége: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által az alapvetõ szív- és érrendszeri

33. szám


gyógyszerek kiemelt támogatásának biztosítása és a közgyógyellátás bõvítése céljából megvalósítandó „virtuális elektronikus pénztárca” nevet viselõ informatikai adatátviteli rendszer kiépítésével kapcsolatos alábbi feladatok ellátása: 1. részfeladat: GPRS adatátviteli szolgáltatás nyújtása, beleértve a szolgáltató és az OEP számítóközpont közti „bérelt vonal”-at is (az OEP biztosítja a számítóközpontja oldali eszközöket); A) változat: határozatlan idejû szerzõdés esetén; B) változat: 2 éves határozott idejû szerzõdés esetén. Kötelezõ opció: a patikaszoftverek on-line adatátviteli moduljának kidolgozásához nyújtandó szoftverfejlesztõi szaktanácsadás a patikaszoftver gyártói számára. 2. részfeladat: az adatátvitelhez szükséges 2100 db GPRS modem és tartozékainak szállítása. Kötelezõ opció: a patikaszoftverek on-line adatátviteli moduljának kidolgozásához nyújtandó szoftverfejlesztõi szaktanácsadás a patikaszoftver gyártói számára. c) Eredményes volt-e az eljárás: igen. 2. a) A választott eljárás: nyílt eljárás. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése: – c) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felkértek felsorolása: – 3. Az eredményhirdetés idõpontja: 2004. március 17. 4. Az ajánlatok elbírálásának szempontja és a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak, ha azokat a részvételi felhívásban nem tették közzé: – 5. a) A nyertes ajánlattevõ neve és címe: 1. részfeladat: Westel Mobil Rt., 1117 Budapest, Kaposvár u. 5–7., 2. részfeladat: Pannon GSM Távközlési Rt., 2040 Budaörs, Baross u. 165. b) A nyertes ajánlattevõnek a Kkvt. szerinti minõsítése: egyik nyertes ajánlattevõ sem sorolható be a Kkvt. szerinti minõsítésekbe. 6. A nyertes ajánlatot követõ legkedvezõbb ajánlatot tevõ neve és címe: 1. részfeladat: Pannon GSM Távközlési Rt., 2040 Budaörs, Baross u. 165., 2. részfeladat: – 7. A beérkezett ajánlatok száma: 1. részfeladat: kettõ, 2. részfeladat: négy. 8. Az ajánlattevõ(k) neve és címe: 1. részfeladat: – Pannon GSM Távközlési Rt., 2040 Budaörs, Baross u. 165. – Westel Mobil Rt., 1117 Budapest, Kaposvár u. 5–7. 2. részfeladat: – Cason Rt., 2030 Érd, Velencei út 37., – Kern Communications Systems Kft., 1186 Budapest, Gilice tér 48.,

3719

– Pannon GSM Távközlési Rt., 2040 Budaörs, Baross u. 165., – Westel Mobil Rt., 1117 Budapest, Kaposvár u. 5–7. 9. Az ellenszolgáltatás összege: 1. részfeladat: 30 000 000 Ft + 25% áfa, 2. részfeladat: 94 290 000 Ft + 25% áfa. 10. a) A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve az ajánlattevõ harmadik személlyel kíván szerzõdést kötni (ha ez az ajánlatban szerepelt): – b) A beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – c) A teljesítésben egyébként a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben részt vevõ szervezetek (személyek) neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – 11. Ha az eljárás eredménytelen, ennek oka: – 12. Egyéb információ: – 13. a) Az eljárást megkezdõ hirdetmény közzétételének napja: 2003. december 17. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlati felhívás kiküldésének, illetve a 71/B. § (2) bekezdése szerinti esetben a bizottság tájékoztatásának napja: – 14. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 15. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 18. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 18.

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata tájékoztatója az eljárás eredményérõl (2252/2004) 1. a) Az ajánlatkérõ neve és címe: Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Telefon: 32/417-255 Fax: 32/310-838 A közbeszerzési eljárás lebonyolításával megbízott szervezet: Salgó Vagyon Salgótarjáni Önkormányzati Vagyonhasznosító és Ipari Park Üzemeltetõ Kft. 3100 Salgótarján, Munkásotthon tér 1. Telefon: 32/521-350 Fax: 32/521-340 b) A beszerzés tárgya és mennyisége: 40 db értékesítési céllal épített új lakás vásárlása, melyet az ajánlattevõ a Salgótarján Megyei Jogú Város tulajdonát képezõ Salgótarján, Hõsök út 6904 hrsz.-ú ingatlanon épít fel. A lakások közül 16 db

3720


1 szobás – 32 m2, 16 db 1+1/2 szobás – 44 m2, 8 db 2 szobás – 51 m2, melyekbõl 6 db mozgáskorlátozott kialakítású. c) Eredményes volt-e az eljárás: igen. 2. a) A választott eljárás: nyílt eljárás. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése: – c) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felkértek felsorolása: – 3. Az eredményhirdetés idõpontja: 2004. március 16., 10.00 óra. 4. Az ajánlatok elbírálásának szempontja és a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak, ha azokat a részvételi felhívásban nem tették közzé: – 5. a) A nyertes ajánlattevõ neve és címe: Strabag Rt., Salgótarján, Munkás út 8. b) A nyertes ajánlattevõnek a Kkvt. szerinti minõsítése: nem tartozik a törvény hatálya alá. 6. A nyertes ajánlatot követõ legkedvezõbb ajánlatot tevõ neve és címe: – 7. A beérkezett ajánlatok száma: kettõ. 8. Az ajánlattevõ(k) neve és címe: – Strabag Rt., Salgótarján, Munkás út 8., – Styl-Bau Kft., Salgótarján, Baglyasi út 1. 9. Az ellenszolgáltatás összege: 289 687 500 Ft/40 = 7 242 187,5 Ft/db/lakás.

33. szám

Semmelweis Egyetem tájékoztatója az eljárás eredményérõl (2287/2004) 1. a) Az ajánlatkérõ neve és címe: Semmelweis Egyetem 1085 Budapest, Üllõi út 26. b) A beszerzés tárgya és mennyisége: II. Sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika épülettakarítási szolgáltatása összesen 3065 m2 alapterületre, ablaktisztítási szolgáltatása 3665 m2 üvegzetre és a hozzá tartozó ablakkeretre a dokumentáció mellékletében meghatározottak szerint. Ajánlatkérõ a szerzõdéskötés során –30%-kal eltérhet. c) Eredményes volt-e az eljárás: igen. 2. a) A választott eljárás: nyílt eljárás. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése: – c) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felkértek felsorolása: – 3. Az eredményhirdetés idõpontja: 2004. március 12. 4. Az ajánlatok elbírálásának szempontja és a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak, ha azokat a részvételi felhívásban nem tették közzé: – 5. a) A nyertes ajánlattevõ neve és címe: Plural Kft., 8000 Székesfehérvár, Móricz Zs. u. 14. b) A nyertes ajánlattevõnek a Kkvt. szerinti minõsítése: középvállalkozás. 6. A nyertes ajánlatot követõ legkedvezõbb ajánlatot tevõ neve és címe: – 7. A beérkezett ajánlatok száma: három.

10. a) A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve az ajánlattevõ harmadik személlyel kíván szerzõdést kötni (ha ez az ajánlatban szerepelt): – b) A beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – c) A teljesítésben egyébként a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben részt vevõ szervezetek (személyek) neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – 11. Ha az eljárás eredménytelen, ennek oka: – 12. Egyéb információ: – 13. a) Az eljárást megkezdõ hirdetmény közzétételének napja: 2004. január 9. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlati felhívás kiküldésének, illetve a 71/B. § (3) bekezdése szerinti esetben a bizottság tájékoztatásának napja: – 14. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 15. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 17. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 17.

8. Az ajánlattevõ(k) neve és címe: – Plural Kft., 8000 Székesfehérvár, Móricz Zs. u. 14., – Takszer Osztrák–Magyar Kft., 1147 Budapest, Telepes u. 113–115., – Pedanto Kft., 5091 Tószeg, Erkel Ferenc u. 18. 9. Az ellenszolgáltatás összege: Plural Kft. havi vállalási ára: bruttó 601 530 Ft, az inflációkövetés %-os mértéke: 60%, mely alapján a prognosztizált inflációval számolva a szerzõdés 2 éves idõtartamára számított ár: 14 707 410 Ft. 10. a) A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve az ajánlattevõ harmadik személlyel kíván szerzõdést kötni (ha ez az ajánlatban szerepelt): – b) A beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – c) A teljesítésben egyébként a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben részt vevõ szervezetek (személyek) neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – 11. Ha az eljárás eredménytelen, ennek oka: – 12. Egyéb információ: a többváltozatú ajánlatból az ajánlatkérõ számára kedvezõbb 1. változatú ajánlat került elfogadásra.

33. szám


A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján a Pedanto Kft. és a Takszer Osztrák–Magyar Kft. ajánlatai érvénytelenek az alábbiak miatt: – Pedanto Kft.: az ajánlat nem felel meg az ajánlati felhívás 11. aa), valamint a dokumentáció II. 1. a) pontjában leírt követelményeknek – mely szerint ajánlattevõnek csatolnia kell „valamennyi számlavezetõ pénzintézet 60 napnál nem régebbi nyilatkozatát valamennyi bankszámlájára vonatkozóan az ajánlattevõ fizetõképességének megítéléséhez a bontás idõpontjától számítva 1 évre visszamenõleg a következõ tartalommal: mióta vezeti az ajánlattevõ bankszámláját, ajánlattevõ számlájával szemben volt-e sorban állás, a bankszámlával szemben bírósági végrehajtás van-e folyamatban” – mert az ajánlatba becsatolt banki igazolás nem terjed ki arra, hogy a bankszámlával szemben bírósági végrehajtás van-e folyamatban. – Takszer Osztrák–Magyar Kft.: az ajánlat nem felel meg az ajánlati felhívás 11. aa), valamint a dokumentáció II. 1. a) pontjában leírt követelményeknek, mely szerint ajánlattevõnek csatolnia kell „valamennyi számlavezetõ pénzintézet 60 napnál nem régebbi nyilatkozatát valamennyi bankszámlájára vonatkozóan az ajánlattevõ fizetõképességének megítéléséhez a bontás idõpontjától számítva 1 évre visszamenõleg a következõ tartalommal: mióta vezeti az ajánlattevõ bankszámláját, ajánlattevõ számlájával szemben volt-e sorban állás, a bankszámlával szemben bírósági végrehajtás van-e folyamatban” – mert az ajánlatba becsatolt banki igazolás nem terjed ki arra, hogy a bankszámlával szemben bírósági végrehajtás van-e folyamatban. Az ajánlat nem felel meg továbbá az ajánlati felhívás 11. ab), valamint a dokumentáció II. 1. b) pontjában leírt követelményeknek – mely szerint ajánlattevõ „a Kbt. 44. (2) bekezdés a) pontjának megfelelõen ismertesse a 2003. év jelentõsebb, leinformálható, a jelen közbeszerzés tárgyával megegyezõ szerzõdéseit ...” – mert a szerzõdések ismertetése nem teljes, több esetben hiányzik az ellenszolgáltatás összegének a megjelölése. Ajánlattevõ nem csatolta az ajánlati felhívás 16. j) pontjában kért nyilatkozatot a takarítás során esetlegesen alkalmazni kívánt alvállalkozó alkalmazottainak, valamint az ajánlattevõ alkalmazottainak a létszámáról. 13. a) Az eljárást megkezdõ hirdetmény közzétételének napja: 2004. január 16. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlati felhívás kiküldésének, illetve a 71/B. § (3) bekezdése szerinti esetben a bizottság tájékoztatásának napja: – 14. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 15. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 18. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 18.

Szigetvár Város Önkormányzata tájékoztatója az eljárás eredményérõl (2251/2004) 1. a) Az ajánlatkérõ neve és címe: Szigetvár Város Önkormányzata 7900 Szigetvár, Zrínyi tér 1. Telefon: 73/312-031

3721

Mozsgó Község Önkormányzata 7932 Mozsgó, Batthyány u. 15. Telefon: 73/344-005 megbízásából a lebonyolító: ISTER Mérnökiroda Kft. 2091 Etyek, Hõsök tere 11. Telefon: 22/597-273 Fax: 22/597-272 b) A beszerzés tárgya és mennyisége: ivóvízkezelõ telep és ivóvízelosztó hálózat építése: – 936 m3/nap kapacitású vízmûtelep építése vas- és mangántalanítással, fertõtlenítéssel, 200 m3 térfogatú vasbeton tárolóval, – ivóvízvezeték KPE P10: NA 100 16 525 fm, NA 80 2218 fm, NA 50 1854 fm, 1 db hidroglóbusz 50 m3. c) Eredményes volt-e az eljárás: igen. 2. a) A választott eljárás: nyílt eljárás elõminõsítéssel. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése: – c) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felkértek felsorolása: – 3. Az eredményhirdetés idõpontja: 2004. március 16. 4. Az ajánlatok elbírálásának szempontja és a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak, ha azokat a részvételi felhívásban nem tették közzé: részszempontok súlyszámok – teljesítési biztosíték mértéke (Ft) 20 – késedelmi kötbér mértéke (Ft/nap) 20 – maximális kötbér mértéke (Ft) 20 – teljesítési idõtartam (ajánlattételi határidõ és a vállalt teljesítési határidõ között eltelt napok száma) (nap) 15 – az áfa kamatmentes megelõlegezése általában (3) hónapra vagy azok beruházóhoz való visszaérkezéséig a projekt pénzügyi ütemtervébõl meghatározhatóan szükséges összeg százalékos arányában (%) 10 – bruttó ajánlati ár (Ft) 8 – fõvállalkozói számlák maximális kifizetési határideje (min. 60 nap) 5 – garanciális idõ (hó) 5 A pontok kiszámításának módja: a formailag és tartalmilag érvényes ajánlatok pontozása: a legkedvezõbb ajánlat 100 pontot, a legkedvezõtlenebb ajánlat 1 pontot kap. A két szélsõ érték közötti ajánlatok pontozása arányosítás alapján történik. 5. a) A nyertes ajánlattevõ neve és címe: PLATINA-BAU Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Rt., 7621 Pécs, Dischka Gy. u. 2. b) A nyertes ajánlattevõnek a Kkvt. szerinti minõsítése: kisvállalkozás. 6. A nyertes ajánlatot követõ legkedvezõbb ajánlatot tevõ neve és címe: Általános Mélyépítõ Kft., 2800 Tatabánya, Gyõri út 33. 7. A beérkezett ajánlatok száma: nyolc.

3722


8. Az ajánlattevõ(k) neve és címe: – Hoffmann Építõipari Rt., 8900 Zalaegerszeg, Köztársaság út 1/A, – SCHUMANN–FISCHER Bt., 7754 Bóly, Hõsök tere 12., – KAISER Építõipari Kft., 8900 Zalaegerszeg, Zrínyi M. út 83., – Általános Mélyépítõ Kft., 2800 Tatabánya, Gyõri út 33., – WOLFBAU TEAM Építõipari Keresk. Kft., 7635 Pécs, Bagoly dûlõ 19., – PLATINA-BAU Ipari, Keresk. és Szolg. Rt., 7621 Pécs, Dischka Gy. u. 2., – ALISCA Bau Építõ Kft., 7140 Szekszárd, Munkácsy u. 29., – GEOTECHNIKA ’84 Víz- és Csatornaépítõ Kft., 7171 Sióagárd, Kossuth L. u. 59. 9. Az ellenszolgáltatás összege: 286 800 000 Ft + áfa. 10. a) A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve az ajánlattevõ harmadik személlyel kíván szerzõdést kötni (ha ez az ajánlatban szerepelt): – b) A beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – c) A teljesítésben egyébként a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben részt vevõ szervezetek (személyek) neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – 11. Ha az eljárás eredménytelen, ennek oka: – 12. Egyéb információ: – 13. a) Az eljárást megkezdõ hirdetmény közzétételének napja: 2003. november 19. K. É. – 8044/2003. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlati felhívás kiküldésének, illetve a 71/B. § (3) bekezdése szerinti esetben a bizottság tájékoztatásának napja: – 14. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 15. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 17. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 17.

33. szám

– 40 000 db ±20% G-4-es 250 mm-es csonktávolságú háztartási gázmérõ gyártása, szállítása. c) Eredményes volt-e az eljárás: igen. 2. a) A választott eljárás: nyílt eljárás. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése: – c) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felkértek felsorolása: – 3. Az eredményhirdetés idõpontja: 2004. március 12. 4. Az ajánlatok elbírálásának szempontja és a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak, ha azokat a részvételi felhívásban nem tették közzé: – 5. a) A nyertes ajánlattevõ neve és címe: Gödöllõi Gázmérõgyár Kft., 2100 Gödöllõ, Táncsics M. u. 11. b) A nyertes ajánlattevõnek a Kkvt. szerinti minõsítése: kisvállalkozás. 6. A nyertes ajánlatot követõ legkedvezõbb ajánlatot tevõ neve és címe: – 7. A beérkezett ajánlatok száma: egy. 8. Az ajánlattevõ(k) neve és címe: Gödöllõi Gázmérõgyár Kft., 2100 Gödöllõ, Táncsics M. u. 11. 9. Az ellenszolgáltatás összege: – 110 mm csonktávolságú G-4-es gázmérõ: 337,5 M Ft, – 250 mm csonktávolságú G-4-es gázmérõ: 468,0 M Ft. 10. a) A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve az ajánlattevõ harmadik személlyel kíván szerzõdést kötni (ha ez az ajánlatban szerepelt): – b) A beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – c) A teljesítésben egyébként a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben részt vevõ szervezetek (személyek) neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – 11. Ha az eljárás eredménytelen, ennek oka: –

Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. tájékoztatója az eljárás eredményérõl (2325/2004) 1. a) Az ajánlatkérõ neve és címe: Tiszántúli Gázszolgáltató Rt. 4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi út 184. Telefon: 52/361-177 Fax: 52/361-149 b) A beszerzés tárgya és mennyisége: – 30 000 db ±20% G-4-es 110 mm-es csonktávolságú és

12. Egyéb információ: – 13. a) Az eljárást megkezdõ hirdetmény közzétételének napja: 2003. december 31. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlati felhívás kiküldésének, illetve a 71/B. § (3) bekezdése szerinti esetben a bizottság tájékoztatásának napja: – 14. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 15. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 16. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 19.

33. szám


VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. tájékoztatója az eljárás eredményérõl (1566/2004) 1. a) Az ajánlatkérõ neve és címe: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30–32. Telefon: 224-3205 Fax: 224-3291 b) A beszerzés tárgya és mennyisége: 656,32 m2 irodabérlet. c) Eredményes volt-e az eljárás: igen. 2. a) A választott eljárás: hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos. b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése: a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja és a Kbt. 70. § (3) bekezdés c) pontja alapján bérleti szerzõdés megkötésére az ajánlatkérõ közbeszerzési eljárást folytatott le. Az ajánlatkérõ bérleti jogviszonyban áll az ajánlattételre felkért bérbeadóval. Az ajánlatkérõ épülete és az ajánlattevõ tulajdonában lévõ épület között zárt, kizárólag az ajánlatkérõ munkavállalói által használt beléptetõ rendszerrel felszerelt átjáró van kiépítve, így a két irodaépület közötti kapcsolat közvetlen. Az ajánlatkérõ épülete és az ajánlattevõ tulajdonában lévõ épület között létezik kiépített szélessávú adatátviteli hálózat, amely az ajánlatkérõ mindennapi, folyamatos feladatellátásához nélkülözhetetlen. Az ajánlatkérõ munkavállalóinak egy része több éve az ajánlattevõtõl bérelt irodákban dolgozik. Az ajánlatkérõ a meglévõ bérleti jogviszony további fenntartásával a bérelt terület nagyságának növelése érdekében, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban hosszú távú bérleti szerzõdés megkötésére kért ajánlatot. c) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felkértek felsorolása: BKIK Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Kht., 1016 Budapest, Krisztina krt. 99. 3. Az eredményhirdetés idõpontja: 2004. január 22. 10.00 óra. 4. Az ajánlatok elbírálásának szempontja és a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak, ha azokat a részvételi felhívásban nem tették közzé: Kbt. 34. § (1) bekezdés a) pontja – bérleti díj Ft/hó.

3723

5. a) A nyertes ajánlattevõ neve és címe: BKIK Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Kht., 1016 Budapest, Krisztina krt. 99. b) A nyertes ajánlattevõnek a Kkvt. szerinti minõsítése: nem tartozik a Kkvt. hatálya alá. 6. A nyertes ajánlatot követõ legkedvezõbb ajánlatot tevõ neve és címe: – 7. A beérkezett ajánlatok száma: egy. 8. Az ajánlattevõ(k) neve és címe: BKIK Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Kht., 1016 Budapest, Krisztina krt. 99. 9. Az ellenszolgáltatás összege: bérleti díj. 3 281 600 Ft/hó (határozatlan idõre szóló bérleti szerzõdés). 10. a) A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve az ajánlattevõ harmadik személlyel kíván szerzõdést kötni (ha ez az ajánlatban szerepelt): – b) A beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – c) A teljesítésben egyébként a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben részt vevõ szervezetek (személyek) neve és címe (ha ez az ajánlatban szerepelt): – 11. Ha az eljárás eredménytelen, ennek oka: – 12. Egyéb információ: – 13. a) Az eljárást megkezdõ hirdetmény közzétételének napja: – b) Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlati felhívás kiküldésének, illetve a 71/B. § (2) bekezdése szerinti esetben a bizottság tájékoztatásának napja: 2003. december 9. 14. Hivatkozás az elõzetes összesített tájékoztatóra: – 15. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 18. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 18.

3724


33. szám

Tájékoztató a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszának eredményérõl Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium tájékoztatója a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszának eredményérõl (2263/2004)

9. A részvételi felhívás közzétételének napja: 2004. február 25.

1. Az ajánlatkérõ neve és címe: Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium 1051 Budapest, Arany János u. 6–8. amelynek nevében és megbízásából eljár: OKFON Közbeszerzési és Szolgáltatási Rt., 1139 Budapest, Gömb u. 33.

Fõvárosi Gázmûvek Rt. tájékoztatója a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszának eredményérõl (2282/2004)

2. a) A beszerzés tárgya: az egészségügyi reform társadalmi vitájának lebonyolítása a társadalom 5 fõ célcsoportja felé. b) A választott eljárás: tárgyalásos gyorsított eljárás a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontja alapján. 3. Az eredményhirdetés idõpontja: 2004. március 16. 4. Az eljárásra jelentkezõk száma: hat. 5. Az alkalmasnak minõsített jelentkezõk neve és címe, valamint minõsítésük indokai: – Newton 21-Magmarketing Kft., 1032 Budapest, Bécsi út 165., – Havasi Budapest Kommunikációs Ügynökség, 1121 Budapest, Kútvölgyi út 77., – PONER Reklám és Hirdetési Rt., 1053 Budapest, Múzeum krt. 41. A részvételi felhívás 8. pontjában meghatározott dokumentumok alapján az ajánlatkérõ a fent megjelölt részvételre jelentkezõket a felhívás 9. a) pontjában rögzített szempontok szerint a szerzõdés teljesítésére alkalmasnak minõsítette, mivel egyik esetében sem álltak fenn a részvételi felhívás 9. b) pontjában meghatározott, az alkalmatlanná minõsítésre okot adó körülmények. 6. Az alkalmatlannak minõsített jelentkezõk neve és címe, valamint minõsítésük indokai: – M & H Communications Kft., 1022 Budapest, Szemlõhegy u. 14., – SKBH Kft. Sawyer Miller Group, 1055 Budapest, Szent István krt. 17. Mindkét jelentkezõ esetében az éves nettó árbevétel nem érte el évenként a 300 millió forintot, ezért a szerzõdés teljesítésére alkalmatlanok. 7. Az ajánlattételi szakban meghívni kívánt ajánlattevõk neve és címe: – 8. Egyéb információk: a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen jelentkezést nyújtott be a McCann Erickson Kft.


1. Az ajánlatkérõ neve és címe: Fõvárosi Gázmûvek Rt. Közbeszerzési Bizottság 1081 Budapest, Köztársaság tér 20. 1425 Budapest, Pf. 30 Telefon: 477-1215 2. a) A beszerzés tárgya: gázhálózat-építés 2004. b) A választott eljárás: nyílt elõminõsítési eljárás. 3. Az eredményhirdetés idõpontja: 2004. március 12. 4. Az eljárásra jelentkezõk száma: huszonegy. 5. Az alkalmasnak minõsített jelentkezõk neve és címe, valamint minõsítésük indokai: 5.1 Adonyi Kft., 3.1., 3.2., 3.3., 1174 Budapest, Ferihegyi út 267. 3.5., 3.6. 5.2. Alterra Kft., 1103 Budapest, Sibrik Miklós út 30. 3.1., 3.2., 3.3. 5.3. Bonex Kft., 1134 Budapest, Szabolcs u. 29. 3.1., 3.3., 3.4. 5.4. Drei Kkt., 1094 Budapest, Bokréta u. 20–22. 3.1., 3.5., 3.6. 5.5. Elpo Kft., 1039 Budapest, Ady Endre u. 12. 3.1., 3.2., 3.5., 3.6. 5.6. Erforex Kft., 4031 Debrecen, Bartók Béla u. 9. 3.1. 5.7. Fer 3331 Kft., 3527 Miskolc, Üteg út 2. 3.1. 5.8. Gázkar Kft., 3.1., 3.2., 3.3., 1022 Budapest, Lorántffy Zs. u. 2. 3.5., 3.6. 5.9. Infraservice Kft., 2151 Fót, Czuczor Gergely u. 15. 3.1., 3.2., 3.5. 5.10. Kõolajvezeték Építõ Rt., 8600 Siófok, Bajcsy-Zsilinszky u. 207. 3.1., 3.2. 5.11. Közmû-Teszt Kft., 1148 Budapest, Kaffka Margit u. 28. 3.1., 3.2., 3.5. 5.12. Mélyépszer Kft., 3.1., 3.2., 3.3., 2083 Solymár, Hóvirág u. 20. 3.5., 3.6. 5.13. Multi Kft., 3.1., 3.2., 3.3., 1037 Budapest, Laborc u. 2/A 3.5., 3.6. 5.14. Pulzus Rt., 3.1., 3.2., 3.3., 1112 Budapest, Kõérberki út 16. 3.4., 3.5., 3.6.

33. szám


5.15. Ramico Kft., 3.1., 3.2., 3.3., 1126 Budapest, Ugocsa u. 4/A 3.5., 3.6. 5.16. Sade-Mo. Kft., 1117 Budapest, Budafoki út 72–74. 3.1., 3.3., 3.6. 5.17. Technoszer Kft., 8981 Gellénháza, Olajbányász krt. 9/1. 3.2. 5.18. Umwelt-Technik Kft., 3300 Gere, Hatvani kapu tér 9. 3.4. 5.19. Vulkán Kft., 3.1., 3.2., 3.3., 2022 Tahi, Szõlõ u. 2. 3.5., 3.6. A részvételre jelentkezõk az elõírt módon igazolták pénzügyi, gazdasági és mûszaki alkalmasságukat, megfeleltek a részvételi felhívás 3. a) pontjában meghatározott, a részvételi jelentkezésükben általuk megjelölt (az 5.7. és 5.16. sorszámú részvételre jelentkezõk csak részben) feladatoknak és a részvételi dokumentációban megadott tartalmi és formai követelményeknek, továbbá az alkalmassági kritériumoknak. 6. Az alkalmatlannak minõsített jelentkezõk neve és címe, valamint minõsítésük indokai: 6.1. Sade-Mo. Kft., 1117 Budapest, Budafoki út 72–74. A részvételi felhívás 3. a) 3.2., 3.4. és 3.5. pontjában általa megjelölt feladatok elvégzésére nem alkalmas, mert nem igazolta a részvételi felhívás 9. b), 10. a) és 10. b) pontjaiban meghatározott kritériumok közül az elõírt módon az acélvezeték-építéshez, a csõbéleléshez és az utólagos leágazóvezetéklétesítéshez szükséges személyi és mûszaki-technikai felszereltségének rendelkezésre állását, ezért a részvételi jelentkezõ a Kbt. 63. § (7) bekezdése értelmében csak a PE-vezetéképítés, a PE-csõbehúzás és az üzemzavar-elhárítás (csak alépítmény) munkáinak végzésére alkalmas. 6.2. Fer 3331 Kft., 3527 Miskolc, Üteg út 2. A részvételi felhívás 3. a) 3.2. pontjában általa megjelölt feladat elvégzésére nem alkalmas, mert nem igazolta a részvételi felhívás 9. b), 10. a) és 10 b) pontjaiban meghatározott kritériumok közül az elõírt módon az acélvezeték-építéshez szükséges mûszaki-technikai felszereltségének rendelkezésre állását, ezért a részvételi jelentkezõ a Kbt. 63. § (7) bekezdése értelmében csak PE-vezeték építésére alkalmas. 7. Az ajánlattételi szakban meghívni kívánt ajánlattevõk neve és címe: – 8. Egyéb információk: – Korel Kft., 2030 Érd, Budafoki út 10. A részvételi felhívás 9. a) pont 1. francia bekezdésében elõírt követelménynek az OTP Bank által kiadott bankinformáció tartalma nem felelt meg, ezért részvételi jelentkezése a Kbt. 63. § (7) bekezdése alapján, a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelen, így az eljárás további szakaszában [Kbt. 53. § (2) bekezdés] nem vehet részt. – A Fiorentini Hungary Kft. részvételi jelentkezését 2004. február 27-én írásban visszavonta. – Ajánlatkérõ a részvételre jelentkezetteknek hiánypótlási lehetõséget biztosított. 9. A részvételi felhívás közzétételének napja: 2004. január 19. 10. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 17. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 18.

3725

Nyíregyházi Fõiskola tájékoztatója a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszának eredményérõl (2322/2004) 1. Az ajánlatkérõ neve és címe: Nyíregyházi Fõiskola 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B Telefon: 42/599-400 Fax: 42/402-485 Az ajánlatkérõ nevében és megbízásából eljárt NOX 2000 Rt. 1113 Budapest, Bartók Béla út 152. Telefon/fax: 204-0051, 481-9100/506, 507, 508 2. a) A beszerzés tárgya: a Nyíregyházi Fõiskola, 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B sz. alatti 1375/2 hrsz.-ú ingatlanán 420 ±5% férõhelyes diákhotel (diákotthon) használatának meghatározott ideig történõ biztosítása. A részletes feltételeket a dokumentáció tartalmazza. b) A választott eljárás: hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás. 3. Az eredményhirdetés idõpontja: 2004. március 11., 10.00 óra. 4. Az eljárásra jelentkezõk száma: hat. 5. Az alkalmasnak minõsített jelentkezõk neve és címe, valamint minõsítésük indokai: – HÉROSZ Építõipari Rt., 1095 Budapest, Hídépítõ u. 1–12., – HUNÉP Univerzál Építõipari Rt., 4025 Debrecen, Simonffy u. 34–36., – VEGYÉPSZER Építõ és Szerelõ Rt., 1151 Budapest, Mogyoród útja 42., – STRABAG Építõ Rt., 1135 Budapest, Szegedi út 35–37. – SANDRA FORM Kft., 4700 Mátészalka, Ipari u. 18. (közös jelentkezés), – KÖZÉPÜLETÉPÍTÕ Rt., 1056 Budapest, Molnár u. 19. A részvételre jelentkezõk a részvételi felhívás 8. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelõen igazolták pénzügyi, gazdasági, mûszaki alkalmasságukat a szerzõdés teljesítésére, jelentkezésük a részvételi felhívásban elõírt tartalmi, formai követelményeknek megfelel. A részvételre jelentkezõkkel szemben nem állnak fenn a részvételi felhívás 9. b) pontjában meghatározott, a szerzõdés teljesítésére alkalmatlanná minõsítési okok. 6. Az alkalmatlannak minõsített jelentkezõk neve és címe, valamint minõsítésük indokai: – 7. Az ajánlattételi szakban meghívni kívánt ajánlattevõk neve és címe: – HÉROSZ Építõipari Rt., 1095 Budapest, Hídépítõ u. 1–12., – HUNÉP Univerzál Építõipari Rt., 4025 Debrecen, Simonffy u. 34–36.,

3726


33. szám

– VEGYÉPSZER Építõ és Szerelõ Rt., 1151 Budapest, Mogyoród útja 42., – STRABAG Építõ Rt., 1135 Budapest, Szegedi út 35–37. – SANDRA FORM Kft., 4700 Mátészalka, Ipari u. 18. (közös jelentkezés), – KÖZÉPÜLETÉPÍTÕ Rt., 1056 Budapest, Molnár u. 19.

A részvételre jelentkezõ a részvételi felhívásban elõírt pénzügyi, mûszaki, gazdasági alkalmasság igazolására elõírt tartalmi, a részvételi felhívásban elõírt formai feltételeket nem teljesítette, ezért a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében a részvételi jelentkezés érvénytelen.

8. Egyéb információk: érvénytelennek minõsített jelentkezések és az érvénytelenség indoka: – BOUYGUES Hungária Kft., 1087 Budapest, Kerepesi u. 9. – BOUYGUES Batiment S.A., 1. Av. Eugene Freyssinet – Guyancourt, 78065 St. Quentin-en-Yvelines, Cedex France (közös jelentkezés).

9. A részvételi felhívás közzétételének napja: 2004. január 16. 10. A hirdetmény feladásának napja: 2004. március 18. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 18.

33. szám


3727

Módosítás MTA Mezõgazdasági Kutatóintézet ajánlati felhívásának módosítása (2332/2004) 1. Az ajánlatkérõ neve, címe, távirati címe, telefon- és telefaxszáma: MTA Mezõgazdasági Kutatóintézet 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2. Telefon: 22/569-598 Fax: 22/460-213 melynek megbízásából a közbeszerzési eljárásban az Apex-MM Kft. 1161 Budapest, Batthyány u. 68. Telefon: 401-0807 Fax: 401-0806 E-mail: [email protected] jár el. 2. a) A beszerzés tárgya: az MTA Mezõgazdasági Kutatóintézet területén található kastélyépület homlokzatának felújítása (1250 m2) – IV. ütem. b) A választott eljárás: nyílt eljárás.

5. Az eredeti ajánlattételi vagy részvételi jelentkezési határidõ lejártának napja: 2004. április 1. 6. a) A módosítással érintett hirdetmény vagy dokumentáció módosuló pontjai és a módosítás szövege: a szerzõdéstervezet alábbi két pontja: 2.1. A vállalkozási szerzõdésben foglalt munkálatokat a vállalkozó teljeskörûen, szavatosság és jótállás nyújtásával végzi el a rendelkezésére bocsátott dokumentáció és az annak részét képezõ kiegészítõ kérdésekre adott válaszok, továbbá a nyertes ajánlata alapján, a hatályos jogszabályok, szabványok és mûszaki elõírások figyelembevételével, az MSZ szerinti I. osztályú minõségben. 10.3. Az átalányár a vállalkozó rendelkezésére bocsátott dokumentációban meghatározott mûszaki tartalomra vonatkozik. Az ajánlati ár kalkulációjához alapul vett egységárak a szerzõdés mellékletét képezik, s irányadók az esetleges változások (elmaradó és pótmunkák) költségelszámolásának tekintetében. b) Az új ajánlattételi vagy részvételi jelentkezési határidõ: a jelen módosító hirdetmény közzétételének napját követõ elsõ naptól számított 40. napot követõ elsõ munkanapon 9.00 óra. 7. A visszavonás ténye: –

3. E hirdetmény célja: a dokumentáció módosítása. 4. a) A módosítással (visszavonással) érintett hirdetmény vagy dokumentáció típusa: dokumentáció. b) Az érintett, illetõleg a dokumentációhoz kapcsolódó hirdetményt tartalmazó Közbeszerzési Értesítõ száma, a közzététel napja: 20. szám, 2004. február 20.

8. a) A határidõ-hosszabbítás indoka: – b) Az új ajánlattételi vagy részvételi jelentkezési határidõ: – 9. E hirdetmény feladásának napja: 2004. március 19. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 19.

3728


33. szám

Visszavonás Vám- és Pénzügyõrség Dél-dunántúli Regionális Parancsnoksága hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásának visszavonása (2348/2004) 1. Az ajánlatkérõ neve, címe, távirati címe, telefon- és telefaxszáma: Vám- és Pénzügyõrség Dél-dunántúli Regionális Parancsnoksága 7621 Pécs, Munkácsy M. u. 6. 7601 Pécs, Pf. 247 Telefon: 72/522-000 Fax: 72/522-035 2. a) A beszerzés tárgya: az Európai Unióhoz történõ csatlakozással összefüggésben Pécsett kialakítandó regionális jövedéki központ elhelyezésére alkalmas, ügyfélforgalom által megközelíthetõ, és az épület állagára történõ ráfordítás nélkül beköltözhetõ állapotú iroda, szociális és tárolóhelyiségek bérbevétele. A bérlendõ ingatlan nagysága és egyéb elvárások: – nettó 400 m2 (±20%) iroda és szociális helyiség, – minimum nettó 100 m2 tárolóhelyiség, – az irodákkal egy telephelyen szükséges 10 db személygépkocsi parkolásának biztosítása zárt és õrzött telephelyen, – az irodaépületnek rendelkeznie kell ISDN-telefonvonalakkal és telefonalközponttal, továbbá minden irodahelyiségben telefon üzemeljen, – az ingatlan õrzés-védelemmel és portaszolgálattal biztosítva legyen, éjjel-nappal,

– a kommunális hulladék elszállítása, a fûtés, a villamosenergia-felhasználás, az ivóvíz- és csatornahasználat, a portaszolgálat és õrzés-védelem költségeit a bérleti díjba kell beépíteni. b) A választott eljárás: hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás. 3. E hirdetmény célja: hirdetmény közzététele nélkül indított tárgyalásos eljárás ajánlati felhívás visszavonása, az ajánlatkérõ 2004. március 19-én kelt levelében és napon közvetlenül értesítette az ajánlattételre felkérteket a felhívás visszavonásáról. 4. a) A módosítással (visszavonással) érintett hirdetmény vagy dokumentáció típusa: ajánlatkérési felhívás. b) Az érintett, illetõleg a dokumentációhoz kapcsolódó hirdetményt tartalmazó Közbeszerzési Értesítõ száma, a közzététel napja: hirdetmény közzététele nélkül indult az eljárás. 5. Az eredeti ajánlattételi vagy részvételi jelentkezési határidõ lejártának napja: 2004. március 22. 6. a) A módosítással érintett hirdetmény vagy dokumentáció módosuló pontjai és a módosítás szövege: – b) Az új ajánlattételi vagy részvételi jelentkezési határidõ: – 7. A visszavonás ténye: ajánlatkérõ visszavonja ajánlati felhívását. 8. a) A határidõ-hosszabbítás indoka: – b) Az új ajánlattételi vagy részvételi jelentkezési határidõ: – 9. E hirdetmény feladásának napja: 2004. március 19. A hirdetmény kézhezvételének napja: 2004. március 19.

33. szám


3729

TISZTELT ELÕFIZETÕINK! A Közbeszerzések Tanácsa értesíti tisztelt elõfizetõit, hogy 2004. január 1-jétõl új kiadó, a MAGYAR HIVATALOS KÖZLÖNYKIADÓ gondozásában jelenik meg a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja, a Közbeszerzési Értesítõ. Mint elõfizetõnkként tapasztalhatta, hetente több száz, minden szakterületre kiterjedõ közbeszerzési felhívás részletes leírását és feltételeit olvashatja kiadványunkban. A Közbeszerzési Értesítõ révén a leggyorsabban, autentikus forrásból értesülhet a pályázatokról. negyedévre 26 100 Ft, fél évre 50 000 Ft,

Elõfizetési díjunk 2004. január elsejétõl

egy évre pedig 94 700 Ft. Elõfizetésének meghosszabbításához kérjük töltse ki a mellékelt megrendelõlapot. Amennyiben banki átutalással kíván fizetni, az elõfizetési díjat utalja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó MKB 10300002-20194420-00003285 számú számlájára. A számlát a megrendelés beérkezését követõen azonnal postázzuk önnek. Abban az esetben, ha 2004. évre már elõfizetett és az elõfizetési díjat is átutalta, kérjük, hogy az adatok egyeztetése és a kézbesítés biztonsága miatt feltétlenül szíveskedjen jelezni a 266-9290/384, 286, 245 telefonszámon, illetve a 318-6668 telefaxszámon, vagy levélben (postacím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1085 Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.), milyen idõszakra szól elõfizetése. Munkatársaink az adatpontosításon túl bármely egyéb információval készséggel állnak rendelkezésre. Éljen a lehetõséggel, és legyen továbbra is elõfizetõnk!

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a Közbeszerzési Értesítõt .......... példányban egy évre 94 700 Ft

fél évre 50 000 Ft

negyedévre 26 100 Ft

Megrendelõ neve (cégnév): .......................................................................................................................................................................................... Kapcsolattartó neve: ..................................................................................................................................................................................................... Irányítószám: .............. Város: ................................................................................................................................................................................... Utca:.................................................................................................................................... házszám: ................. Telefonszám: ............................... Kézbesítési név: ............................................................................................................................................................................................................ Kézbesítési cím: ........................................................................................................................................................................................................... Kézbesítési cím telefonszáma: ..................................................................................................................................................................................... Elõfizetés kezdete: ........................................... Elõfizetési idõszak: ......................................................................................................................... Fizetés módja: átutalással: csekken: Dátum: .......................................................................................................................................................................................................................... Cégszerû aláírás: ........................................................................................................................................................................................................... A megrendelés faxon is elküldhetõ: 318-6668.

3730


33. szám

A KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTÕ példányonként megvásárolható az alább felsorolt helyeken Vidéki postahivatalok: Ajka 1. posta Bátonyterenye 1. posta Békéscsaba 1. posta Baja 1. posta Balassagyarmat 1. posta Balatonalmádi 1. posta Balatonboglár 1. posta Barcs 1. posta Berettyóújfalu 1. posta Biatorbágy 1. posta Bodajk 1. posta Bonyhád 1. posta Budaörs 1. posta Celldömölk 1. posta Csákvár 1. posta Csorna 1. posta Dabas 2. posta Debrecen 1. posta Dombóvár 1. posta Dorog 1. posta Dunakeszi 1. posta Dunaújváros 1. posta Edelény 1. posta Eger 1. posta + Eger vidék Encs 1. posta Esztergom 1. posta Érd 1. posta Füzesabony 1. posta Fehérgyarmat 1. posta Gödöllõ 1. posta Gyõr 1. posta Gyöngyös 1. posta Hódmezõvásárhely 1. posta

Hajdúböszörmény 1. posta Hajdúszoboszló 1. posta Hatvan 1. posta Jászberény 1. posta Körmend 1. posta Kaposvár 1. posta Kazincbarcika 1. posta Kecskemét 1. posta Keszthely 1. posta Kisvárda 1. posta Komárom 1. posta Komló 1. posta Lenti 1. posta Mátészalka 1. posta Mór 1. posta Marcali 1. posta Mezõkövesd 1. posta Mezõtúr 1. posta Miskolc 1. posta + Miskolc vidék Miskolc 10. posta Mohács 1. posta Monor 1. posta Mosonmagyaróvár 1. posta Nagyatád 1. posta Nagykáta 1. posta Nagykanizsa 1. posta Nyírbátor 1. posta Nyíregyháza 1. posta Orosháza 1. posta Ózd 1. posta Pápa 1. posta Pásztó 1. posta Pécs 1. posta

Püspökladány 1. posta Paks 1. posta Ráckeve 1. posta Sárbogárd 2. posta Sárospatak 1. posta Sárvár 1. posta Sátoraljaújhely 1. posta Salgótarján 1. posta Siófok 1. posta Siklós 1. posta Sopron 1. posta Szécsény 1. posta Székesfehérvár 2. posta Szeged 1. posta Szekszárd 1. posta Szentendre 1. posta Szerencs 1. posta Szigetvár 1. posta Szolnok 2. posta Szombathely 1. posta Törökszentmiklós 1. posta Tamási 1. posta Tapolca 1. posta Tatabánya 1. posta Tiszaújváros 1. posta Tiszafüred 1. posta Tokaj 1. posta Vác 1. posta Vásárosnamény 1. posta Veszprém 1. posta Zalaegerszeg 1. posta Zirc 1. posta

Budapesten: Magyar Hivatalos Közlönykiadó Közlönyboltjában: 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 6. Telefon/fax: 267-2780, 266-9290/243, 244. mellék. Nyitva tartás: hétfõtõl csütörtökig: 8.00–18.00-ig, pénteken: 8.00–16.00-ig. Conference Tours Közlönyboltban: 1055 Budapest, Kossuth tér 6–8. Telefon: 474-7982. Nyitva tartás: hétfõtõl péntekig: 8.30–16.30-ig. Diritto Bt.-nél: 1053 Budapest, Veres Pálné u. 44. Telefon/fax: 266-2157. Nyitva tartás: 9.00–17.00-ig.

Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Ügyfélszolgálatánál: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Információ: 266-9290/ 384, 286, 245. mellék. Fax: 318-6668. E-mail: [email protected], valamint a Magyar Posta Rt. Központi Régió Igazgatóság kerületi ügyfélszolgálati irodáiban és a vidéki postahivatalokban.

33. szám


3731

3732


33. szám

33. szám


3733

3734


33. szám

33. szám


3735

3736


33. szám

Szerkeszti a Közbeszerzések Tanácsa mellett mûködõ Szerkesztõbizottság. Felelõs szerkesztõ: Nagyházi Gyula. A szerkesztõség címe: 1024 Budapest, Margit krt. 85., VIII. emelet 852. Telefon: 336-7756. Fax: 336-7751. A Közbeszerzések Tanácsa bankszámlaszáma: MNB 10032000-01720361-00000000 310-es tranzakciós kód. A Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntõbizottság telefonszáma: 336-7776, faxszáma: 336-7778, 336-7779. Kiadja a Közbeszerzések Tanácsa megbízásából a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 318-6140. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta Rt. Üzleti és Logisztikai Központja. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Információ, reklamáció: tel./fax: 317-9999, 266-9290/384, 245, 357 mellék, (félfogadási idõ: hétfõtõl csütörtökig 8.00–16.00 óráig, pénteken 8.00–15.00 óráig) a Magyar Posta Rt. Központi Régió Igazgatóság kerületi ügyfélszolgálati irodáiban, a vidéki postahivataloknál és hírlapkézbesítõknél, a (HELÍR) Hírlap Elszámolási Iroda Elõfizetési csoportja, Budapest VIII., Orczy tér 1. Telefon: 477-6300, fax: 303-3440. HU ISSN 1219–624X 04.0623 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert.

A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK HIVATALOS LAPJA

Recommend Documents