A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) rendszere 2010. január 1-től Az alapvető szabályokat a 2009. évi LXII. törvény, egyes részletszabályokat pedig külön rendeletek tartalmazzák, így egyebek mellett a kártörténeti adatok felhasználásáról, a bonusmalus rendszer működéséről, a kártörténeti igazolások kiállításáról szóló külön jogszabályok. Az alábbiakban a 2010. január 1-től működő rendszer néhány sajátosságára (a korábbi gyakorlattól eltérő módosulásra) szeretnénk a figyelmet felhívni Lényegi változások a KGFB-rendszerében Továbbra is érvényes az a szabály, hogy a biztosítóknak a következő naptári évben kötött szerződésekre alkalmazandó díjait (díjtarifát) október 30-ig kell közzétenni, azonban a biztosítási időszak nem a naptári évhez kötődik, hanem főszabály szerint a szerződésben meghatározott kockázatviselés kezdetétől számított egy évre szól. A szerződésre az a díjtarifa lesz érvényes, mely a tartam kezdőnapján érvényben van. Azaz a következő évfordulóig ez a tarifa vonatkozik a szerződőre. A korábbi év végi „átszerződési” kampányt azonban csak lassan váltja fel az évközi biztosítóváltás rendszere, hiszen a jelenlegi gépkocsiállománynál csak azok eladását követően, az új gépkocsi beszerzésekor történhet évközi szerződéskötés, és így az új rendszerre való átállás. A következő ábrák példával illusztrálják, hogy az átszerződés időszaka hogyan alakul azon KGFB szerződéseknél, amelyeket még az említett törvény hatálybalépése előtt (2010. január 1-ét megelőzően), illetve azt követően kötöttek. 2010.01.01. után kötött KGFB szerződések biztosítási évfordulója 2009. okt.30.
2010. aug.31.
2011. aug.30.
2010. okt.30.
biztosítási időszak (egy év) díjtarifák meghirdetése 2010-re vonatkozóan
gépjármű vásárlás, KGFB szerződés kötése a 2009. okt. 30-án meghirdetett díjtarifák alapján
díjtarifák meghirdetése 2011-re vonatkozóan
2010.08.31-én kötött KGFB szerződés biztosítási évfordulója; következő biztosítási időszakra vonatkozó díj a 2010.okt.30-án meghirdetett díjtarifa alapján kerül kiszámolásra
2010.01.01. előtt kötött KGFB szerződések biztosítási évfordulója 2009. okt.30.
díjtarifák meghirdetése 2010-re vonatkozóan
2009. dec.31.
2010. okt.30.
KGFB szerződések biztosítási évfordulója
díjtarifák meghirdetése 2011-re vonatkozóan
2010. dec.31.
KGFB szerződések biztosítási évfordulója
Gépjármű-kategóriák kialakításának alapja 2011. január 1. napjától a díjtarifa (és fedezetlenségi díj) megállapításának alapjául szolgáló gépjármű kategóriákat a gépjármű teljesítménye alapján határozzák meg, szemben a korábban alkalmazott hengerűrtartalom alapján meghatározott gépjármű kategóriák gyakorlatával. Ha egy személygépkocsinak a hengerűrtartalma/lökettérfogata 1197 cm3 és teljesítménye (lóereje) 63kW, akkor 2011-re vonatkozóan a személygépkocsi díjtarifájának megállapítására szolgáló gépjármű kategória az 51 kW-70kW közötti teljesítmény lesz, míg ez 2010-ig az 1151 ccm – 1500 ccm közötti lökettérfogat volt. Szerződésre kötelezett személy A szerződésre kötelezett személy alapesetben a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó, és csak annak hiányában a tulajdonos. Tehát megszűnt az eddig alkalmazott vagylagosság. A szerződés megkötésével kapcsolatos szabályok A biztosítási szerződés létrejöttére vonatkozóan olyan rendelkezések kerültek be a törvénybe, amelyek pontosan megfogalmazzák annak kereteit. Így rögzítésre került, hogy a biztosítási szerződés csak a felek írásbeli megállapodásával jöhet létre. A szerződés létrejön úgy is, hogy a szerződő a megfelelő ajánlatát – tájékoztatást követően – a biztosító vagy képviselője részére átadja és a biztosító az átvételtől számított 15 napon belül nem utasítja el. A biztosítási szerződés létrejön akkor is, ha a szerződő ajánlata nem felel meg a feltételeknek és a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik (nem tesz javaslatot az ajánlat módosítására). A szerződés az ajánlat átadásának időpontjában – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre. Fontos szabály, hogy ha a biztosító az ajánlat módosítására javaslatot tett, és azt a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés ajánlat átadásának időpontjában a módosított ajánlat szerint létrejön.
Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosításának tényére, valamint az ajánlathoz viszonyított lényeges eltérésekre. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. A biztosító kockázatviselésének kezdete a szerződésben meghatározott időpont, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontja. Ezt szemlélteti a következő ábra: Szerződéskötés és kockázatviselés kezdetének időpontja közötti kapcsolat 2010. nov. 30
2011. jan. 1
szerződés megkötése, létrejötte
biztosító kockázatviselésének kezdete a szerződésben meghatározottak alapján
(ha a szerződés mást nem tartalmaz, a biztosító kockázatviselésének kezdete is)
A KGFB szerződés megszűntetésének esetei A törvény deklarálja, hogy a biztosítási időszak végére történő felmondás és a szerződés érdekmúlása mellett a biztosítási szerződés a felek közös megegyezésével is bármikor megszüntethető. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld, azonban a szerződés – ennek elmaradása esetén is – 60 napon belül megszűnik. Biztosítók tájékoztatási kötelezettségei A törvényben megjelenő tájékoztatási kötelezettségek: A biztosító köteles - a díjnemfizetéssel megszűnt szerződések kivételével - a szerződés megszűnéséről, bonus-malus besorolásról a megszűnést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni. A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző 50. napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra a díjtarifa szerint várható díjról. A biztosító köteles 15 napon belül értesítést küldeni az üzembentartónak a szerződés megszűnéséről, ha az díjnemfizetés miatt következett be. Késedelmes díjfizetés időszaka és díjnemfizetési határidők 2010. január 1-től a késedelmes díjfizetés időszakára a biztosítót késedelmi kamat illeti meg. A biztosító, ha az esedékes biztosítási díjat nem fizették meg, – igazolható módon – teljesítésre felszólító levelet küld a díj esedékességétől számított harmincadik napig. A biztosítási díj teljesítésére a díj esedékességétől számított 60 nap áll rendelkezésre, ez az ún.
türelmi idő. A teljesítésre felszólító levél továbbá tartalmaz figyelmeztetést a díjnemfizetés következményeire. Ha a türelmi idő eredménytelenül telik el, azaz a biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított hatvanadik (2011. január 1-től negyvenötödik) napon megszűnik. Fontos megjegyezni, hogy a teljesítésre felszólító levél elmaradásának hiányában is megszűnik a biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított hatvanadik napon. Díjnemfizetésre vonatkozó határidők biztosítási díj esedékessége
biztosítási díj esedékessége + 30 nap
biztosítási díj esedékessége + 60 (45) nap
30 napos késedelem 0. nap
60.(45.) nap
30. nap késedelmi kamat fizetési kötelezettség 60 (45) napos késedelem, a biztosító 60 napig nem mondhatja fel a szerződést díjnemfizetés miatt
biztosítási díj teljesítésére vonatkozó felszólító levél küldése; teljesítés póthatárideje: 60 (2011-től 45) nap
ha a teljesítés nem történik meg, a biztosítási szerződés díjnemfizetéssel megszűnik
Kártörténeti Információs Központ feladatai A biztosítók a szerződéskötésre kötelezettek veszélyközössége terheinek megfelelő elosztása érdekében a kárrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása és a kártörténeti igazolások kiadása céljából hozták létre a kártörténeti nyilvántartást (kárnyilvántartás). A kapcsolódó feladatokat a kárnyilvántartó szerv, azaz az Információs Központ látja el. Az Információs Központról további információ érhető el a MABISZ honlapján. Nyilvántartja a kötvénynyilvántartásban megtalálható szerződésekhez kapcsolódó kármentes időszakot, a káreseményeket, a károkozót, valamint a kártérítésre kötelezett személyt, a kárösszeget, a visszafizetést tényét valamint ezen események dátumait. A nyilvántartás tartalmazza továbbá az üzemben tartó, a gépjármű, a szerződés a káresemény és a károkozó üzemben tartó főbb adatai, a pontos adatkör feltüntetésével. Továbbá az Információs Központ együttműködik más tagállamokban működő információs központokkal, illetve a károsult vagy bármely tagállam információs központja kérésére tájékoztatást ad a kárnyilvántartásban szereplő adatok törvényben meghatározott köréről. Biztosítóváltáskor az előző biztosítótó az új biztosító kérésére köteles a kártörténeti igazolást kiadni. A káreseményt követően milyen határidőn belül kell a biztosítónak kártérítési javaslatot tenni? A biztosító a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, ezek hiányában a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a
biztosító köteles a károsultnak kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni. Ebben a biztosító által fizetendő késedelmi kamat összegéről is tájékoztatást kell adnia a károsultnak. A károsult oldaláról is megfogalmazza a törvény a biztosító(k) késedelmi kamat fizetési kötelezettségét, érdekeltté téve ezzel a biztosítókat a kárrendezési eljárás mielőbbi lezárásában. Kártérítési összeghatárok helytállási kötelezettség és visszkereset esetén A biztosító helytállási kötelezettsége egy biztosítási esemény vonatkozásában – károsultak számától függetlenül – személyi sérüléses károk esetében 1600 millió Ft, a dologi károkért való helytállás mértéke 500 millió Ft. Legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti a követelését a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője, ha a biztosított köteles a kártérítési összeg megtérítésére, mert a gépjárművet ittasan vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, a gépjárművet vezetésre jogosító engedéllyel nem rendelkező személy vezette, vagy ilyen személy(ek)nek adta át a gépjármű vezetését, továbbá segítségnyújtást elmulasztotta. Legfeljebb 750 ezer Ft-ig érvényesítheti követelését a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője, ha az üzemben tartó köteles a kártérítési összeg megtérítésére, mert a balesetet a gépjármű elhanyagolt állapota okozta. Legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti követelését a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási számla kezelője, ha az üzemben tartó köteles a kártérítési összeg megtérítésére azonban bizonyítja, hogy nem szándékosan szegte meg o a szerződés megkötésekor, o a biztosítási esemény bekövetkezésekor vagy o egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét. Nem érvényesítheti megtérítési igényét a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási számla kezelője az elhunyt biztosított örököseivel szemben.
A Felügyelet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjtarifa-hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti elvárásokról szóló 5/2010. számú Vezetői körlevélben foglalta össze elvárásait a díjat meghirdető biztosítókkal, díjtarifákkal szemben.
