Genertel Biztosító Zrt.
KGFB kárrendezési szabályzat
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének Felügyeleti Tanácsa 8/2006. (X.12.) számú ajánlása alapján
Jelen szabályzat a Genertel Biztosító Zrt. Kötelezı Gépjármő-felelısségbiztosítási Feltételeivel és Ügyféltájékoztatójával együtt értelmezendı
Készítette:
Tallárom Tamás
Ellenırizte:
Dr. Bereczky Ferenc, vezetı jogtanácsos
Jóváhagyta:
Szikszai József, ügyvezetı igazgató
Budapest, 2010. November
Tartalom: 1. A szabályzat hatálya a. A szabályzat hatálya alá tartozó kárügyek köre b. A szabályzat idıbeli hatálya 2. A szabályzat közzététele 3. Kárbejelentés a. Általános szabályok b. A kárbejelentés lehetséges módjai, csatornái, helyei c. A kárbejelentéshez szükséges alapdokumentumok, adatok d. A kárbejelentés teljessé tételéhez szükséges további dokumentumok, adatok e. Hiánypótlás 4. Kárfelvétel 5. Kárkifizetés 6. Kárrendezési panaszok kezelése
1.
A szabályzat hatálya
1. a. A szabályzat hatálya alá tartozó ügyek köre Jelen KGFB kárrendezési szabályzat a Genertel Biztosító Zrt.-hez bejelentett minden olyan gépjármő kárügyre vonatkozik, amely a kötelezı gépjármő-felelısségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény hatálya alá tartozik. 1. b. A szabályzat idıbeli hatálya A Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban Biztosító) KGFB kárrendezési szabályzata 2010. November 12-én lép hatályba, és visszavonásig érvényes. 2.
A szabályzat közzététele
A Biztosító a KGFB kárrendezési szabályzatát és annak módosításait, - tájékoztatásképpen megküldi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére; - az érvénybelépéssel egy idıben közzéteszi a Biztosító honlapján, a www.genertel.hu címen; - közzéteszi ügyfélszolgálati irodájában, valamint a Biztosító minden gépjármő kárrendezéssel megbízott partnerénél, ahol a Biztosító ügyfelei kötelezı gépjármőfelelısségbiztosítási kárügyeiket intézhetik. 3.
Kárbejelentés
3. a. A káresemények kezelésének általános szabályai A káreseményekre a káresemény idıpontjában hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. A Gfbt. kárigények érvényesítésére vonatkozó elıírásai (27-32/B.§-ok) a károkozó számára is kötelezıvé teszik a káresemény saját Gfb. biztosítójához történı bejelentését, mégpedig a káreseményt követı 5 munkanapon belül. A biztosított köteles továbbá 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nem peres eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletérıl gondoskodni. A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelısségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelısségéhez mérten köteles megállapítani. A károsult kártérítési követelését elutasító jogerıs ítélet hatálya a biztosítottra is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító közötti perben hozta a bíróság. A biztosító egyösszegő pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerıs megítélését követı 15 napon belül a károsultnak megfizetni. A biztosító a szolgáltatását a benyújtott számlák alapján, ezek hiányában a károsulttal kötött egyezség alapján téríti meg, illetıleg a Gfbt. 32/A.-B. §-ában foglaltak szerint lehetıség van arra, hogy a biztosító az elızetesen kalkulált nettó kártérítési összeg 60%-ának megfelelı elıleget nyújtson.
A Bit.96.§ (6) bekezdése alapján a biztosító a biztosítási szerzıdésbıl eredı kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelızı állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelı összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybıl annak összege kiszámítható. Mindezeket megfelelıen alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által teljesített kárkifizetésekre. A biztosítási szerzıdés nem terjed ki arra a kárra amely: a) a károkozó gépjármőben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjármővel utazók személyi használatára szóló tárgyak; b) a károkozó gépjármőben keletkezett; c) a károkozó gépjármő biztosítottjainak egymással szembeni igényébıl származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett; d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részérıl a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett; e) a gépjármő balesete nélkül az út burkolatában keletkezett; f) a gépjármő - forgalomban való részvétele nélkül - munkagépként való használata során keletkezett; g) álló gépjármőre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett; h) üzemi balesetnek minısül, és a gépjármő javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett; i) gépjármőverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be; j) környezetszennyezéssel a gépjármő balesete nélkül keletkezett; k) a gépjármő üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetıleg állagromlásból adódott; l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett. A biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti: a) attól a vezetıtıl, aki a gépjármővet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette; b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktıl, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták; c) a vezetıtıl, ha a gépjármővet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertıl befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármő vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezetı alkoholos vagy a vezetési
képességre hátrányosan ható szertıl befolyásolt állapotát nem ismerhette fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthetı a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint); d) a vezetıtıl, ha a gépjármő vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármő vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjármővet engedéllyel vezetı esetében a gépjármővezetıi engedély meglétét alapos okból feltételezte; e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármő súlyosan elhanyagolt mőszaki állapota okozta; f) a vezetıtıl, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta; g) az üzemben tartótól, illetve a vezetıtıl, ha a szerzıdés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor,vagy egyébként terhelı közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben,ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta. 3. b. A kárbejelentés lehetséges módjai, csatornái, helyei A Biztosító az alábbi lehetıségeket nyújtja ügyfelei részére a kárbejelentések megtételére: - Megtehetı a kárbejelentés telefonon a 06-40-30-40-50-es helyi tarifával hívható „kék” számon (Hétköznaponként 8.00-20.00-ig). - Megtehetı a kárbejelentés levélben a központi postacímre küldve. A Biztosító központi postacíme: 7602 Pécs, Pf. 999. - Megtehetı a kárbejelentés faxon a központi fax számon. A Biztosító központi fax száma: 06-1-451-38-81. - Megtehetı a kárbejelentés az Interneten keresztül a www.genertel.hu címen. - Megtehetı a kárbejelentés személyesen is a 1134 Budapest, Váci út 19. szám alatt megtalálható ügyfélszolgálati helyiségben (Hétfı-Kedd 9.00-17.00; Szerda 8.00-18.00; Csütörtök 9.00-17.00; Péntek 9.00-15.00).
3. c. A kárbejelentéshez szükséges alapdokumentumok, adatok A kárbejelentés megtételéhez mindenképpen szükséges: - A káresemény helyszínén teljes körően kitöltött, mindkét fél által aláírt Baleseti bejelentı lap.
- Amennyiben ez nem áll rendelkezésre, akkor a Biztosító biztosítottjának (károkozó) írásos elismerı nyilatkozata a káreseményrıl. A nyilatkozat adattartalmának lehetıség szerint egyeznie kell a Baleseti bejelentı adattartalmával. - Amennyiben ez sem áll rendelkezésre, akkor a Biztosító azon biztosítottjának neve és gépkocsijának rendszáma, akinek a felelısségbiztosítása terhére a kárigény bejelentésre kerül. Amennyiben ezen dokumentumok és adatok valamelyike rendelkezésre áll, akkor a Biztosító a kárbejelentést befogadja. Amennyiben a benyújtott dokumentumok alapján a Biztosító a kárbejelentést nem tudja befogadni, akkor az errıl szóló döntésérıl a bejelentést követı két munkanapon belül tájékoztatnia kell a kárigénylıt. 3. d. A kárbejelentés teljessé tételéhez szükséges további dokumentumok, adatok A kárbejelentés teljessé tételéhez szükséges továbbá: - A Biztosító által rendszeresített Kárbejelentı lap teljes körő kitöltése. - A károsult jármő vagy egyéb károsult vagyontárgy tulajdonjogának hitelt érdemlı igazolása, mely jármővek esetében történhet a forgalmi engedéllyel, adásvételi szerzıdéssel. - A károsult jármővet vezetı személy vezetıi engedélye. Amennyiben a sérült jármő parkolás közben károsodott, akkor a vezetıi engedély nem szükséges. - Szükséges a károsult jármő vagy egyéb károsult vagyontárgy bemutatása. Az alábbi dokumentumok és iratok bemutatása speciális esetekben szükséges lehet: - Amennyiben ez a jogalap elbírálásához nélkülözhetetlen, akkor a Biztosító biztosítottjának részletes (a Baleseti bejelentın felüli) nyilatkozata. - Amennyiben a bejelentett káreseménynek a résztvevı feleken kívül tanúi is voltak, akkor a jogalap elbírálásához szükséges lehet ezen személyek nyilatkozata is. - Totálkár esetén a károsult jármő törzskönyvének bemutatása is szükséges. - A hitellel terhelt vagy lízingelt jármővek esetében a finanszírozó nyilatkozata szükséges a kárkifizetéshez. - A kárigénylı igényétıl függıen, az igény jogalapjának és összegszerőségének megállapításához további dokumentumok válhatnak szükségessé (pl. személyi sérülés miatti kárigény, keresetveszteség miatti kárigény, bérgépkocsi igény). - Amennyiben a káreseménnyel kapcsolatban hivatalos eljárás indult (pl. szabálysértési, büntetıügyi, ügyészségi, bírósági), és ez a kártérítés jogalapjának vagy összegszerőségének megállapításához elengedhetetlen, akkor az ezen hivatalos eljárásokban született jogerıs határozat, ítélet benyújtása szükséges. A további, biztosító által bekérhetı iratok listája a Genertel Biztosító Zrt. Kötelezı Gépjármőfelelısségbiztosítási Feltételeiben és Ügyféltájékoztatójában (33. pont) található.
3. e. Hiánypótlás Amennyiben a Biztosító a kárbejelentést befogadta, és az érdemi jogalapi döntéshez további iratok, dokumentumok, adatok szükségesek, akkor a kárigény befogadását követı 10 munkanapon belül fel kell hívnia a káreseményben érintett felet a hiánypótlásra. 4.
Kárfelvétel
Amennyiben a Biztosító a kárbejelentést befogadta, akkor a befogadást követı három munkanapon belül a Biztosítónak vagy megbízottjának el kell végeznie a kárfelmérést. Ennél késıbb a kárfelvétel csak akkor végezhetı el, ha ezt a károsult kéri. Az e pontban megfogalmazott idıkorlátok vonatkoznak a kárigénylı által bejelentett pótszemle igények teljesítésére is. 5.
Kárkifizetés
Amennyiben a Biztosítóhoz a kifizetést megalapozó dokumentáció a szükséges adatokkal hiánytalanul beérkezett, továbbá a Biztosító a biztosítási fedezetet és a jogalapot is rendben találta, akkor a Biztosítónak az utolsó irat beérkezését követı 15 munkanapon belül intézkednie kell az általa elfogadott kárösszeg kifizetésérıl. A kifizetés a károsultnak vagy az általa szabályosan meghatalmazott természetes vagy jogi személynek történhet. 6.
Kárrendezési panaszok kezelése
Amennyiben a kárügy során olyan körülmény merül fel, amely miatt a kárigénylı kifogást, panaszt, észrevételt szeretne benyújtani, akkor azt megteheti a gépjármő kárrendezés vezetıjénél írásban (levélben, faxon, e-mailen vagy interneten) az alább megjelölt elérhetıségen: Genertel Biztosító Zrt. 1134 Budapest, Dévai u. 26-28. Telefon: 06-40-30-40-50 Fax:06-1-451-38-81 Internet: www.genertel.hu E-mail:
[email protected] Felügyeleti szerv A biztosító felügyeleti szerve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), amelynek székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. (Krisztina Plaza), levélcíme: 1535 Budapest, 114. Pf. 777., központi telefonszáma: 489-9100, helyi tarifával mőködı kék száma: 06 40 203-776, központi fax száma: 489-9102. A fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, valamint a fogyasztóvédelem intézményrendszerével kapcsolatos legalapvetıbb szabályokat a fogyasztóvédelemrıl szóló 1997. évi CLV. törvény tartalmazza. A PSZÁF által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezeteknek a PSZÁF által felügyelt tevékenysége vonatkozásában fogyasztóvédelmi hatóságként a PSZÁF ellenırzi
• a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérıl szóló 2007. évi CXXXV. törvény • a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezéseinek • a gazdasági reklámtevékenység alapvetı feltételeirıl és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény és • az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggı szolgáltatások egyes kérdéseirıl szóló 2001. évi CVIII. törvény betartását és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezet általi megsértése esetén. A biztosítási szerzıdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszőnésével, továbbá a szerzıdésszegéssel és joghatásaival kapcsolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni. Békéltetı testület A biztosítási szerzıdés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében kérelmet terjeszthet elı a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes békéltetı testületnél. A testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosító társasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. Közvetítıi eljárás A permegelızı, konfliktuskezelı, vitarendezı eljárások közül – a békéltetetı testületi eljáráson kívül – közvetítıi eljárást is kezdeményezhet a közvetítıi tevékenységrıl szóló 2002. évi LV. törvény alapján. Bírói út A fogyasztó a biztosítási szerzıdésbıl eredı igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellızésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.
