PANNON EGYETEM MÉRNÖKI KAR
A kompetencia alapú képzés bevezetésének elméleti és gyakorlati kérdései Dr. Kelemen Gyula 2009. február 09.
Az oktatás-képzés és a gazdasági teljesítmény közötti kapcsolat megköveteli • • • •
A magas színvonalú tömegoktatást Az oktatás gyakorlatias irányba való elmozdítását Az értékek megırzését A gyakorlati elvárásoknak való megfelelést
• A felnıttoktatás a figyelem központjába került • Milyen példát kövessünk? (USA, EU kompetencia alapú képzések tapasztalatai)
A gazdaság által igényelt kompetenciák • • • • • •
Rugalmasság és alkalmazkodóképesség Az önálló és társas tanulásra való képesség Problémamegoldó képesség, kreativitás A bizonytalanság kezelésének képessége Megbízhatóság és kiszámíthatóság Együttmőködési és kommunikációs képességek (szociális kompetenciák) • Az írott kommunikáció alkalmazásának képessége • Idegen nyelvő és különbözı kultúrák közötti kommunikáció • Az információs és telekommunikációs technológia alkalmazásának képessége
Standard • Valamely munkának szokásos mértéke, egységnyi mérhetı része, minıségileg bemérhetı (szabványos) elıírás • Egységes állandó színvonal • A kompetencia végrehajtásához szükséges viselkedés és gyakorlat
A standardok kialakításának 3 fı területe • Tanulmányi standardok • Döntési felelısség kérdése • Irányítási rendszer átalakítása
1. Tanulmányi standardok jellemzıi • • • • • •
Pontos cél és kimenet meghatározása Kézségek pontos megfogalmazása A tudáselemek meghatározottak Egyértelmő megértési szintek A gyakorlat pontos leírása A szerepek meghatározása és elsajátítási útjának bemutatása
2. Döntési felelısség kérdésének meghatározása • • • •
Tesztek kidolgozása Tanári felkészültség ellenırzése Tanárok továbbképzése Iskolák felelısségre vonását biztosító program
3. Irányítási rendszer átalakítása
• Az intézmények felelısek legyenek a standard elérését biztosító oktatási módszerek, és eszközök kidolgozásáért • Világos és egységes - az elemitıl a középiskola befejezéséig tartó - tanterv
A mőszaki szakemberképzéshez tartozó kompetenciák meghatározásának problémái
VÁLLALAT
„mőveleti, cselekvı, tevékenységben és eredményben megjelenı tudás”
KÉPZİ INTÉZMÉNY
„értékelhetı, meghatározott szakmai referenciakeretbe illeszkedı tudás”
A vállalat felıl szorgalmazott kompetenciák beépülése a modulokba I. Kompetencia bizottság létrehozása • Felsıoktatási szakember • Vállalati szakember • Több éves gyakorlattal rendelkezı, végzett mérnök • Kompetencia elvő tananyag fejlesztéséhez értı szakember
II. Kompetencia elvő képzési program kialakítása • A képzési program megküldése a vállalatoknak • Annak felmérése, hogy a leendı szakemberektıl milyen kompetenciákat várnak el a kimenetkor (Modulokra lebontva) • A vállalat által megfogalmazott elvárt és a képzés során megszerzendı kompetenciák összehasonlítása • A tanterv átdolgozása • A tanterv véglegesítése • Képzés lefolytatása folyamatos visszacsatolás esetleges korrekciók
Tanulságok a a mőszaki szakemberképzés számára • Új szakmai profil kialakítása szükséges • A minıségbiztosítás épüljön be a kompetenciákba (Külsı ellenırzés + képzés monitorozása > minıségbiztosítás)
• Sokkal szorosabb gyakorlati kapcsolat az iskolákkal (Több iskolaszintő kutatás, önreflexiós képességek erısítése)
• Nyitottabb képzés (Új oktatásszervezési formák, intenzívebb együttmőködés a partnerek között.)
• Folyamatosan kapcsolattartás a megrendelıvel, igényeinek felmérése, melyeket be kell építeni a képzés kompetenciái közé.
Problémák a kompetencia alapú oktatás bevezetésével kapcsolatosan Magyarországon • A problémát a fogalmak és a rendszerek eltérı értelmezése jelenti: a hazai lélektani alapú közelítés a mérhetıségre helyezi a hangsúlyt. • A publikációk jelentıs része szinonim fogalomként kezeli a készség és a kompetencia fogalmát, illetve a definíciót és a mérhetıséget a készségszintig tartja elfogadhatónak. • A kompetencia különbözı készségekbıl épül fel, tehát az analitikus és redukcionista felfogásnak megfelelıen ilyen egységekre szükséges visszavezetni.
• Az EU- ban a kompetencia fogalmat a gyakorlatot reprezentáló kutatások alapján olyan, a gyakorlatban megnyilvánuló tulajdonság-képesség együttesként kezeli, amely nem kéri a részekre bontást. • A munkavállaló személyisége egységes egész, a munkakörnyezet elvárásainak megfelelıen megszerez és birtokol kompetenciákat.
Félelmek a BERA kutatásai alapján • Túlzottan tökéletes adminisztratív, hivataloskodó modellek létrejötte • Tanári professzionalizmus értékeit nem korlátozza-e a „hasznos gyakorlat” • A kompetenciák érték és eredmény orientáltsága biztosítja-e a tanítás sokoldalúan motivált erkölcsi és személyiségfejlesztı irányultságát • Honnan származnak a kompetencia fogalmak (szakembertıl, kormányilletékesektıl, munkaköri leírásból, professzionális folyamatokból, szakfelügyelıktıl, politikusoktól)? • Képesek-e a hagyományosan képzett tanárok a kompetencia rendszerő tanításra? („Tanítsunk úgy ahogy minket tanítottak”)
Köszönöm megtisztelı figyelmüket! Dr. Kelemen Gyula
