Földrajzi Konferencia, Szeged 2001.
A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE ÉS A TERÜLETI FEJLŐDÉS KAPCSOLATA Abonyiné Palotás Jolán1
A tőke nem egyszerű pénzösszeg, hanem olyan érték, amely mozgása során értéktöbbletet eredményez. A termelésben működő tőke funkcionális alakja lehet pénztőke, termelőtőke, illetve árutőke. Ezek keletkezése helyhez kötött és van bizonyos tehetetlenségük. A felhalmozott tőke először ott hasznosul, ahol keletkezett, de ha relatív felesleg alakul ki, akkor új helyre áramlik, ahol nagyobb profitra van kilátás. Az a térség, ahol erőteljes a tőkefelhalmozódás, vagy ahová dinamikusan áramlik a tőke, gyorsabban fejlődik. Ha a belső források szűkösek, akkor a fejlődés külsőkre támaszkodva serkenthető. E külső források a segélyek, a hitelek és a külföldi működőtőke lehetnek. Mi az utóbbiak térségi hatásait vizsgáljuk. A tapasztalat és egzakt számítások bizonyítják, hogy a beáramló tőkének multiplikátor hatása van, az egész térség fejlődését jótékonyan befolyásolja, növeli a térség jövedelemtermelő képességét, foglalkoztatottságát és emeli az ott élő lakosság életszínvonalát, életminőségét. Ilymódon kézenfekvő, hogy a fejlesztendő térségbe be kell csalogatni a tőkét, ami azután kifejti sokoldalúan térségfejlesztő hatását. Ehhez tudnunk kell, hogy az országon belül is milyen jellemzőkkel rendelkező térségeket részesít előnybe a külföldi befektető. Nagyon prefereálja a jó fekvést, az ország nyugati kapujához való közelséget a fejlett infrastruktúrát, (1. ábra) különös tekintettel a kiváló közlekedési lehetőségekre, a logisztikai központhoz való közelséget (autópályát, gyorsforgalmú utat, korszerű polgári repülőteret. Hazánkban az infrastruktúra sok helyen nincs tőkevonzó állapotban. Szereti a tőke, ha a térségben a műszaki-technikai színvonal, a termelékenység és a versenyképesség magas, jó a fogadókészség, dinamikus a beruházás (2. ábra), ahol fejlettebb az ipar, magasabb az egy főre jutó GDP és annak növekedése (3-4. ábra). Vonzó a tőke számára a magasabb szakképzettségi szint és iskolázottsági fok, a jó alkalmazkodó képesség, a jó innovatív készség, ha van kooperációs lehetőség, ha magas a vásárlóerő és jó a helyi tőkeellátottság. A fenti kedvező adottságok közül minél többel rendelkezik egy térség, annál inkább odaáramlik a tőke, mert ott magasabb lesz a profitráta, a befektetés gyorsabban térül meg.
1
Dr. Abonyiné Dr. Palotás Társadalomföldrajzi Tanszék
Jolán
egyetemi
docens
Szegedi
Tudományegyetem
Gazdaság-
és
1
Abonyiné Palotás Jolán: A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE...
1. ábra.
2. ábra.
2
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001.
3. ábra.
4. ábra.
3
Abonyiné Palotás Jolán: A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE...
Milyen előnye származott(ik) a térségnek a külföldi működőtőkéből? – segíti(tette) a térség gazdaságát az új fejlődési pályára állításában – hozzájárult a növekedés beindításához – ösztönzőleg hat a helyi gazdaság növekedésére – csökkenti a tőkehiányt – felpezsdíti az üzleti élet vérkeringését – elősegíti a tulajdonosi tudat kialakulását – elősegíti a térség kis-és középvállalkozásainak fejlődését – javítja a technikai-technológiai színvonalat – nő a szolgáltatás színvonala – a térség háttéripari vállalkozásaival kooperál (amint felnőnek az elváráshoz) miközben kikényszeríti a fejlődésüket. Ösztönzi a beszállítókat technikájuk, technológiájuk fejlesztésére – helyi munkaerőt (esetleg új munkaerőt is) alkalmaz – csökkenti a munkanélküliséget (5. ábra) – megköveteli és elősegíti a foglalkoztatottak iskolázottsági szintjének emelését, továbbképzését – csökkenti a migrációs nyomást – pótlólagos beruházási forrásokat teremt (érvényesül ennek valamennyi jótékony hatása) – hozzájárul a termelési struktúra racionalizálásához (a szétaprózott termelési struktúrát a szakosodás irányába mozdítja el) – javítja a termelékenységet és a hatékonyságot – növeli a versenyképességet (a versenyképes termékek mennyiségét) – segíti a piacgazdaság működését – hozzájárul a magasabb szintű termeléskultúra elterjesztéséhez – segíti a marketing szemlélet elterjedését – hozzájárul a költségvetéshez és a térség fejlődéséhez (adója révén is) – pótlólagos keresletet teremt a térségben és makro szinten is – magasabb bérei révén növeli a fizetőképes keresletet, emeli az életszínvonalat (6. ábra) – a térség külpiaci kapcsolatait szélesíti(heti) – export növelő hatása van. (Kedvezően hat az exportteljesítményre és a külkereskedelmi egyenlegre) – kedvezően befolyásolja a fogyasztási kultúra alakulását.
4
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001.
5. ábra.
6. ábra.
5
Abonyiné Palotás Jolán: A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE...
A továbbiakban a teljesség igénye nélkül a külföldi működőtőkének a magyar gazdaságban betöltött szerepéről és néhány példán keresztül az innovatív hatásairól szeretnék egy képet felvillantani. A GKI Gazdaságkutató Rt. 2000. évi vizsgálata szerint a külföldi érdekeltségű vállalatok adják a vállalati szféra összes beruházásainak mintegy 88 %-át, az ország exportjának 82-83 %-át, ők fizetik be a társasági adó 50 %-át és a SZJA, valamint a TB járulék 47,5 %-át. Csaknem 650 ezren dolgoznak külföldi érdekeltségű vállalatoknál. A teljesen külföldi tulajdonú vállalatoknál a kereset 27 %-kal magasabb az országos átlagnál. Hogyan hat a külföldi működőtőke a magyarországi innovációra?2 Az innovációnak fokozatai vannak, amelyek a gazdaságban nem mindig különíthetők el teljesen. Lehet egy lassú folyamat, amikor kisebb horderejű, tudományos eredmények alkalmazása valósul meg a termelésben. Ezt a lassúságot okozhatja a tőkehiány is. A megújulási folyamatot a tőkebőség nagymértékben felgyorsíthatja. Ilyen gyorsulást indukálhat a külföldi mőködőtőke is. Vannak olyan innovációs folyamatok, amelyek hirtelen markáns változásokat eredményeznek. Az innováció legtisztábban érvényesülő megnyilvánulása az adott országban, vagy régióban a teljesen új, korszerű termék gyártásának, vagy szolgáltatás(ok)nak a megjelenése. Ilyen a hazai gépipar fellendülését eredményező személygépkocsi gyártás megteremtése. Az esztergomi Suzuki, a szentgotthárdi Opel gyár, a győri Audi Hungária és a székesfehérvári Ford üzem termelésének beindulása jelentős multiplikátor hatást eredményezett. Ezek a létesítmények nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a gépipar gazdaságunk egyik húzóágazatává vált, versenyképesebb lett hazánk ipari szerkezete. Ezek korszerű technikát, üzem és munkaszervezést, magas szintű menedzseri tudást honosítottak meg, jótékony hatásuk jelentős a bedolgozó, kooperáló kis-és középvállalatok számára is. Exportjuk nagymértékben hozzájárul a külkereskedelmi mérlegünk kedvezőbb alakulásához. A korszerű új termékek megjelenésére, valamint részesedésének növekedésére jó példa az élelmiszeriparon belül a baromfi-feldolgozó ipari szakágazat is. A külföldi működő tőkének is köszönhetően nőtt a konyhakész pulyka-és csirke termékek részaránya. Mivel a baromfifeldolgozó ipart a KGST szétesése és a keleti piacok összeomlása igen érzékenyen érintette, a hozzá tartozó cégeket viszonylag olcsón megvásárolhatták a külföldi és a hazai befektetők. Pl.: a Sárvári Baromfiipari Rt. többségi tulajdonát az angol Bernard Matthews PIc. vásárolta meg viszonylag nyomott áron. Vállalta ugyanakkor a technológia teljes megújítását és pénzügyi reorganizációját a Sá-Ga Foods nevet felvevő társaság. A korszerűsítés során olyan beruházási láncolatot hajtott végre, amelynek eredményeként egy mikro szintű vertikális integráció jött létre. Ílymódon az egész tevékenység - a baromfitenyésztéstől és tartástól a vágáson keresztül a konyhakész termékek előállításáig, illetve az értékesítésig egy kézbe került. Az innováció része a korszerű, energiatakarékos technológia meghonosítása is. Napjainkban, amikor az energiahordozók világpiaci árszintje emelkedik, a termékek és a szolgáltatások versenyképességének egyik feltétele az energiatakarékos gyártás és üzemeltetés is. Erre példa a petőházi cukorgyár Rt. külföldi befektetőinek ténykedése. Miután többségi tulajdont szereztek, a cukorgyárat több szakaszban felújították, megnövelték a kapacitást és a korszerűsítés során jelentős mértékben csökkentették a fajlagos energia felhasználást. Ílymódon a Petőházi cukorgyár nemzetközi vonatkozásban is korszerű, versenyképes kapacitással rendelkező cukorgyárunkká lett.
2
Az innováció (latin) megújulás, újítás, változtatás, új termékek, szolgáltatások, termelési eljárások gyakorlatban való sikeres bevezetése, elfogadása, illetve az a folyamat, amely az új megoldás technikai szervezési módszer, termék stb. születésétől a megvalósításig tart.
6
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001.
A Linamer- Skyjack sikeres tranzakciója eredményeként az orosházi Mezőgép Rt. építőiparban használatos önjáró emelőkosarak magyarországi gyártását kezdte meg. A termelés felfutásával az egész európai piac kizárólagos szállítójává válik. E termék árrése lényegesen magasabb, mint az autóalkatrészeké, s várhatóan megháromszorozódik a nyereség. A terv szerint később a kanadai piacra is tudnak termelni. Ez a keresett, a világpiacon könnyen értékesíthető, nagy nyereségtartalmú új termék gyártásának megkezdése is innovációs folyamatok láncolatának eredménye. (Napi gazdaság 2001. július 1.) A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban egyes tőkeerős cégek vállalatközi fejlesztőtőke - befektetésekkel hozzásegítenek más vállalatokat is a fejlődéshez. Tevékenységükkel lerövidítik más cégek fejlődési útját. A vállalatközi fejlesztőtőkebefektetések nem azonosan az intézményes kockázati tőkével. Ez a szóbanforgó tevékenység tulajdonképpen létrejöhet bármely két vállalkozás között. A feltétele egyik oldalról a viszonylagos tőkeerősség (tőkebőség, fejlesztési forrás gazdagság) és annak felismerése, hogy egyes jó adottságokkal és fejlődési perspektívával rendelkező cégek megfelelő tőkeinjekcióval rövid idő alatt „kifuthatnak”, megerősödhetnek. A másik részről pedig szükség van olyan jó növekedési eséllyel rendelkező vállalkozásra, amely a kapott tőkét nagy hatékonysággal tudja befektetni, illetve kamatoztatni. A segítség sokszor nemcsak tőketámogatásban nyilvánul meg, hanem kisegítik a kisebb céget szakmai felkészültségükkel, kapcsolataikkal, eszközeikkel, piacaikkal és egyéb erőforrásaikkal, stb. (Napi Gazdaság 2001. május 28.). Ha a tőkével támogató cég pénzügyi befektető, akkor tevékenységét szinte kizárólag a várható hozam motiválja. Ha viszont egy vállalkozó vállalatközi fejlesztőtőke- befektető, akkor célja a partnervállalkozásra támaszkodva saját lehetőségeinek javítása. Gyakran érdeke fűződik ahhoz, hogy hosszútávú partneri kapcsolatot alakítson ki, hosszútávon együttműködés, szövetség jöjjön létre. Így pl.: a gépkocsigyártás és más gépek, berendezések gyártása, összeszerelése csak a kor igényeinek megfelelő versenyképes termékek kibocsátásakor lehet eredményes, ami viszont feltételezi a „bedolgozó” kis és középvállalatok korszerűségét is. Az innováció összetettsége, - mérhető és nem mérhető elemeinek sokrétűsége - miatt nehéz a külföldi működőtőkének a nemzetgazdaság egyes szféráira, ágazataira vonatkozó innovatív hatását összevetni. Az összehasonlítás azért is gondot okoz, mert az innovációnak olyan tovagyűrűződő multiplikatív hatása is van, amelynek értékelése az áttételek miatt tovább nehezíti a megítélést. Minden nemzetgazdasági ágban másként jelentkezik a külföldi működőtőke „megújító” szerepe. Azt mindenféleképpen le kell szögeznünk, hogy az iparban, ezen belül a gépiparban látványos eredmények születtek. Tulajdonképpen ipari fejlődésünk meghatározója a külföldi működőtőke lett. Ez bizonyítja az is, hogy gazdasági növekedésünk egyik forrása az ipar és exportunk növekedésében pedig kitüntetett szerepet játszik az egyre inkább versenyképes gépipar fejlődése. Az infrastruktúra fejlődése is sokat köszönhet a külföldi működőtőkének. A fejlettebb infrastruktúra pedig jótékonyan hat az egész nemzetgazdaságra, a lakosság életminőségére, életszínvonalára egyaránt. A mezőgazdaság az az szféra, amelynek legjobban kellett a mai napig nélkülöznie a külföldi működőtőkét. Hiánya (mármint eredetétől függetlenül is a tőkehiány) károsan hat a mezőgazdaság előrelépésére, fékezi a korszerűsítést, a gépesítést, a modern agrotechnikai eljárások alkalmazását, az igényeknek megfelelő nagy hozamú nemesített fajták elterjedését, az ésszerű vertikum kiépítésének lehetőségeit stb. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a hozzánk érkező külföldi működőtőke, makro szinten és regionálisan is a maga innovatív hatásaival nagymértékben hozzájárult gazdaságunk új fejlődési pályára állításához, a technikák, a technológiák fejlődéséhez, gazdasági struktúránk racionalizálásához és versenyképességünk növekedéséhez. Mivel
7
Abonyiné Palotás Jolán: A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE...
azonban az ország különböző térségeibe eltérő mennyiségű (volumenben és fajlagos értékben) tőke érkezik, jótékony hatását is differenciált mértékben fejti ki. Így a jobb ellátottságú térségek egyre fejlettebbek lesznek, míg a rosszabb ellátottságúnak mindinkább leszakadnak, ami a társadalmi-gazdasági fejlettség területi differenciáltságának további növekedését eredményezi. Irodalom Abonyiné Palotás Jolán: A külföldi működőtőke beáramlás főbb kérdései. A földrajz tanítása 1994. márc. 13. p. Abonyiné Palotás Jolán: Külföldi működőtőke a világgazdaságban Észak és Kelet Magyarországi Földrajzi Évkönyv 1. 1994. 55 p. Abonyiné Palotás Jolán: Társadalmi és gazdasági erőforrások távoktatással. II. rész. Távoktatási Universitas Alapítvány. 1998. 1-68. p. Abonyi Ildikó: A külföldi működőtőke szerepe Magyarország gazdaságában. Kézirat. A XXX. Közgazdasági Vándorgyűlés II. díjas dolgozata A HVG, a Napi Világgazdaság és a Figyelő vonatkozó számai. Árva László-Diczházi Bertalan: Globalizáció és külföldi tőkeberuházások Magyarországon. Kairosz Kiadó Berényi J. – Hamar J. – Krasznai Z. – Somogyi D. : A külföldi működőtőke szerepe a gazdaság átalakításában. Nemzetközi és hazai tapasztalatok, KOPINT-DATORG, Budapest, 1991. 88. p. Csongrád,- Bács-Kiskun-Békés megyei statisztikai tájékoztató. 1998. 1999. Dezséri Kálmán: Hol van elérhető külföldi tőke? Külgazdaság. 1991. 11.30. 45. p. Éltető Andrea: A külföldi tőkebefektetések… Statisztikai Szemle. 1999. május 232. p. Inotai András: A működőtőke a világgazdaságban. Kossuth Könyvkiadó. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1989. 332. p. Magyar statisztikai zsebkönyv KSH Budapest, 1999.
8
