3
a híd közel hoz lehet az enyém? bérleti, vagy lízingdíjat fizessek?
mit ér 100 év? hová jutott Újpest 100 év alatt?
nekem van helyem új kategória ipari park, logisztikai park, vagy valami más?
a legnagyobb új híd a Dunán
Demszky Gábor
2
Fejlesztések és tervek
Budapesten
Az Európa Center megnyitása kapcsán ismét felvetődhet, hogy a logisztikai és ipari parkok milyen hatással lehetnek a befogadó város közlekedésére. Erről Demszky Gábor főpolgármestert kérdeztük. Szerepelnek-e a város fejlesztésében logisztikai-, illetve az ellátási láncokkal kapcsolatos témák (pl. belvárosi közlekedés-rendezés = city-logisztika?) Budapest Középtávú Városfejlesztési Programja, a Podmaniczky Program a városi logisztikával, elsősorban a belváros és a Duna-partok, valamint a várost elkerülő útvonalak – így az M0-ás körgyűrű és a Megyeri-híd – építése kapcsán foglalkozik. A belváros közterületi és műemléki rehabilitációját, forgalomcsillapítását és kiskereskedelmi megújítását célzó elképzelések szerint ugyanis a várost átszelő, valamint a „Külső Nagykörutat” (Róbert KárolyHungária-Könyves Kálmán körutak) terhelő logisztikai forgalmat, csak a várost elkerülő M0-ás körgyűrű továbbépítésével és befejezésével lehet kiváltani. Ehhez szervesen illeszkednek az M0-nyomvonalon épülő logisztikai fejlesztések is. Ha megnyílik az Európa Center nem fogja növelni a környék, illetve a főváros forgalmát? Foglalkoztak ennek lehetséges hatásaival? Természetesen az Európa Center építését is megelőzte szabályozási eljárás, a logisztikai központ pedig megfelelt a szabályozási előírásoknak és keretfeltételeknek. Az Európa Center közvetlen szomszédságában épülő M0-ás körgyűrű és a Megyeri-híd célja a főváros forgalmi tehermentesítése, így ezek megépültével éppen hogy a fővárost átszelő logisztikai forgalom radikális csökkenésével lehet számolni.
A Duna menti városok kihasználják a folyó lehetőségeit az áruszállítás terén is. Budapest foglalkozik kikötőfejlesztéssel, az áruszállítás legalább részbeni vízi útra terelésével? A városfejlesztés 2013-ig szóló forgatókönyve, a Podmaniczky Program tartalmazza nemzetközi hajókikötő megépíté-
Európa Center Magazin Kiadja: PublicPress Kft. 1065 Bp. Nagymező u. 3. Felelős kiadó: Sárosi Péter Főszerkesztő: Sárosi Péter
sének szükségességét, ennek létrehozása azonban állami hatáskörben van. A személy- és áruszállítás mellett a fővárosi Duna-partokra a leglátványosabb hatást a Városházán készülő Partraszállás Program gyakorolhatja. A tervek szerint nemzetközi építészeti- és mérnökpályázatot ír ki a főváros a Duna-partok revitalizációjára, a budapestiek és az ide látogató turisták számára hozzáférhetőbbé tételére, valamint a teljes partszakasz építészeti és közterületi megújítására. Ennek keretében kerülhet sor a Duna jövőbeni logisztikai szerepének meghatározására. A város milyen arányban támogatja az előbb említett befektetéseket, fejlesztéseket (köz- és magán tőke, PPP-Public Private Partnership) A főváros az ingatlanfejlesztés területén PPP-alapon elsősorban városmegújító projektekben vállal részt. A köz- és a magánszféra együttműködésének köszönhetően újulnak meg a ferencvárosi Közraktárak, az óbudai Gázgyár, valamint a Józsefváros egyes hátrányos helyzetű részei. Szükségesnek látja-e – ha még nincsen ilyen – logisztikai fejlesztő szakember bekapcsolását a városi apparátusba? A Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztálya mellett Dancs Gábor, a közösségi közlekedés fővárosi tanácsnoka közlekedési szakemberként foglalkozik logisztikai fejlesztésekkel is.
Munkatársak: a TRANZIT szaklap munkatársai és szakértői: Pozsgai László, Tótfalusi Gábor, Vándorffy István, Zöld Anett Fotó: civertan, Opitz Tamás, Koo Adrienn Tervezés-tipográfia: E-Arculat ZRt. Tördelés: E-Arculat ZRt.
Virágh Attila
3
Már van helyem! Az 1992-ben alapított RRC Hungary Kft. igényes honlapjára kattintva szembetűnik a felirat: ELKÖLTÖZTÜNK! A számítástechnikai eszközök nagykereskedelmével foglalkozó cég kinőtte korábbi telephelyét, és az Európa Center-t választotta további működése helyszínéül. Virágh Attila cégvezetőt kérdeztük: Mennyire volt fő szempont, hogy korszerű raktárakkal rendelkezzen az új telephely? Az RRC Hungary Kft. 15 évvel ezelőtt alakult Moszkvában. Magyarországon hét éve vagyunk jelen. Nagykereskedőként logisztikai háttérrel rendelkező cégnek kell lennünk, ezért olyan helyet kerestünk, ami partnereinknek is könnyen megközelíthető, nagy és könnyen átlátható raktárral rendelkezik, és amelyhez elegendő iroda is tartozik. Az Európa Center elhelyezkedés szempontjából kiváló. Másik - számunkra fontos - előnye, hogy nagy raktárkapacitással rendelkezik, így a későbbiekben is adott a bővülésünk lehetősége. Tehát az Európa Center olyan hely, ahol hosszú távon tudunk tervezni, az esetleges jövőbeni bővítés sem okoz gondot. Önök bérlik, vagy lízingelik az ingatlant? A bérletet választottuk, mert cégünk még intenzív növekedési fázisban van, éves szinten duplázzuk a forgalmunkat. A következő 3 évben várhatóan még háromszor akkora területre lesz szükségünk, mint ami jelenleg rendelkezésünkre áll. Ilyen növekedési ütem mellett a lízingkonstrukció nem megfelelő, ezt a későbbiekben fogjuk választani, amikor a cég fejlődési üteme lelassul, stabilizálódik a működésünkhöz szükséges iroda- és raktárterület. Ezek szerint Ön jónak látja, hogy a cég tulajdonába átkerülhet a raktár, illetve az iroda. Természetesen, és úgy gondolom, hogy középtávon erre a megoldásra igényt fogunk tartani, mert a világ végezetéig nem lehet és nem is szeretnénk bérleményben lakni.
Most mekkora területet bérelnek? 1200 m2 raktárt és 560 m2 irodaterületet bérelünk. A raktár belmagassága több mint 10 méter, ezért egy ideig tudunk terjeszkedni, és opciós szerződést kötöttünk a mellettünk lévő raktárblokkok későbbi igénybevételére is. Hogyan értesült arról, hogy az Európa Center kivitelezése elindult? Egy magazinban láttam a hirdetést, és éppen akkoriban „vadásztam” a Budapesten fellelhető nagy raktárkapacitással rendelkező helyszínekre. Háromra szűkítettem le a szóba jöhető bérleményeket és azért döntöttünk az Európa Center mellett, mert minden szempontból ez volt a legkedvezőbb az összes közül. Számunkra fontos volt az is, hogy a beruházás mögött megbízható, tőkeerős cégek állnak. Miért ajánlaná a logisztikai parkot a városból kitelepülni szándékozó cégeknek? Az elhelyezkedésen kívül további pozitívum, hogy új épületekről van szó. A kivitelezővel meg lehet beszélni - mi is éltünk vele -, hogy egyéni igény szerint alakítsák ki a helyszínt. Úgy gondolom, hogy ár-érték arányban is kedvező a hely, és rövidesen megközelíthetősége az egyik legjobb lesz Budapesten. Elsők között érkeztünk, így kedvező feltételekkel tudtunk megállapodni a jövőbeni fejlődésünkről és igényeinket rugalmasan kezelték. Elégedett vagyok, mert az átadás során mindent – egyébként nagyon szoros – határidőre és pontosan megkaptunk. A tervek szerint a 104-es busz be fog jönni a belső útra, és Posta is épül. Fél éven belül az Európa Center kis logisztikai várossá alakul, a jövő év augusztusára tervezett híd átadása pedig tovább növeli a hely presztízsét.
Dr. Chikán Attila
5
Magyarország,
mint logisztikai központ A hazai logisztikai iparág lehet a következő évek fejlesztéseinek egyik kiemelt területe. Megvalósulhat ez a jelentős gazdasági eredményekkel kecsegtető elképzelés? Válaszol Dr. Chikán Attila egyetemi tanár, volt gazdasági miniszter, a Magyar Logisztikai Beszerzési Készletezési Társaság (MLBKT) társelnöke.
Két egyértelmű területet lehet megemlíteni a logisztika versenyképességet növelő hatásáról. Egyik az, hogy csökkenti a magyar vállalkozók költségeit, így növekszik a versenyképességük. Ez potenciálisan minden vállalkozó számára előnyös. A másik tényező, hogy szolgáltatás-exportot tesz lehetővé. A külföldi partner idejön, itt veszi meg a logisztikai szolgáltatásokat, amelyek komplex módon, értéknövelő tevékenységként jelennek
meg. Ehhez természetesen megfelelő kínálatot kell teremteni, hogy a szolgáltatás exportja erősségünk legyen, hiszen elég nagy a verseny a szomszédos országokkal, akik hasonló tervekkel rendelkeznek. Milyen esélyei vannak a logisztika hazai fejlesztésének? A felismerés megtörtént, a fejlesztések szükségességét mindenki látja. A logisz-
tika előtérbe került az elmúlt években mind az üzleti szféra, mind a kormányzati oldal szempontjából. A szükséges beruházások, befektetések megkezdődtek. A magánkezdeményezések mellett a kormányzat - elsősorban az EU-s források felhasználásával - pályázati úton is támogatja a fejlesztéseket. Azt szoktuk mondani, hogy a kormányzat feladata a „kapun kívüli” infrastruktúra fejlesztése, valamint a vállalkozási feltételek megteremtése. A lehetőségek felismerése és
Windisch László
6
„Ez potenciálisan minden
”
vállalkozó számára előnyös. maguknak a szolgáltatásoknak a kialakítása, megvalósítása, valamint a „kapun belüli” infrastruktúra megteremtése viszont az üzleti szféra feladata. Ez a két feladatcsoport nem válhat el élesen egymástól, hanem összekapcsolódik, ezért mondom azt, hogy itt együttműködésre van szükség. Be kell vonni a fejlesztések megvalósulásában érdekelt helyi önkormányzatokat, illetve a tudásközpontokat is, akik számos ötlettel, javaslattal, tervvel járulhatnak hozzá a fejlesztések sikeréhez. Hogyan járul ehhez hozzá az MLBKT ? Az MLBKT 3 évvel ezelőtt kialakított egy koncepciót arra vonatkozóan, hogy ezt a nemzeti fejlesztést hogyan lehetne komplex módon megvalósítani. Készítettünk egy előterjesztést, amit az akkori Nemzeti Fejlesztési Hivatal nagy megértéssel fogadott és felkarolt. Ennek eredményeként elindult egy tervezési, fejlesztési folyamat. Ebben már nagy szerepet játszik az a civil, szakmai kezdeményezés, amelynek eredményeként 6 logisztikai egyesület, szervezet összefogásával megalakult a Logisztikai Egyeztető Fórum (LEF). Szinte példanélküli a szakmai szervezetek ilyen mértékű összefogása, együttműködése, ami jó hatással van a szakma fejlődésére. A LEF gazdája a beindított fejlesztési folyamatnak, nem csak társadalmi munkával, hanem a GKM-mal és a NFÜ-vel együttműködve készíti a logisztikai fejlesztési stratégiát. Ez is közrejátszott abban, hogy a logisztika, mint „zászlóshajó” program bekerült az Új Magyarország Fejlesztési Tervbe. Milyen eredményt hozhat a „zászlóshajó” program? A kiemelt figyelem hatására jelentős pénzek áramolhatnak erre a területre.
Most folyik az akciótervek, a részletes programok kidolgozása, ezektől, illetve a pályázóktól függ az, hogy a stratégiából, az elképzelésekből mennyit sikerül majd megvalósítani. A stratégia a logisztika gazdaságpolitika jellegű elveire épül és egy sokfunkciós logisztikai szolgáltató hálózat létrehozását célozza. Két fő ága van. Egyik ág a hálózat vonalait tartalmazza, vagyis a közlekedési infrastruktúrát, közlekedési (kereskedelmi) útvonalakat. A másik a
hálózat csomópontjai, melyek a logisztikai szolgáltatást végző központok, ahol lényegében végbe megy az üzleti tevékenység. Ebben lehet szerepe az Európa Centernek is? Igen. Az Európa Center sokoldalú, komplex szolgáltatás végzéséhez kíván lehetőséget biztosítani. Nem csak a legalapvetőbb logisztikai tevékenységeket, hanem átfogóbb üzleti feladatokat fognak ellátni. Magam is nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy egy ilyen sokoldalú tevékenységet létrehozó park milyen eredménnyel fog működni.
7
Jó ütemben épül
a legnagyobb Duna-híd
A Megyeri-híd 2008 végére tervezett átadásával jelentősen javul Budapest észak-keleti részének közlekedési minősége. Az Árpád-hídnál kétszer nagyobb, rendkívül attraktív híd tervezése Hunyadi Mátyás nevéhez fűződik, a kivitelezést a Hídépítő Zrt. vállalta fel. A nagyszabású projektről Windisch László építésvezetővel beszélgettünk. Mikor kezdődött az építkezés, és pontosan hol épül a híd? A tanulmány- és engedélyezési tervek készítése már 1993-ban elkezdődött, de a híd építése csak 2006 elején indult meg. A híd a Budapest körüli M0-ás körgyűrűnek az M3-as autópálya és a 11. számú főút közötti szektorán, a város határánál keresztezi a Dunát. Békásmegyert köti össze Káposztásmegyerrel – innen kapta egyébként a nevét is. Sikerül-e tartani a határidőket, hogy haladnak a munkálatok? A munkálatok jól haladnak, de néhány előre kiszámíthatatlan körülmény hátráltathatja a munkát, például ilyen volt a Duna magas vízállása, ami kéthetes késedelmet okozott. Ettől függetlenül úgy látjuk, hogy 2008 második felében sor kerülhet a híd átadására. Mennyire befolyásolja az építkezés a dunai hajózást, okoznak-e fennakadást a munkálatok a vízi közlekedésben? A két Duna ág fölött épül a híd. A nagy Dunán folyamatosan fenn kell tartanunk a hajózási forgalmat. A kis Duna-ágnál érdekesebb a helyzet, mivel mi egy előírás miatt a szigeten nem közlekedhetünk, építettünk egy bárkahidat keresztbe a folyón, és mindent, ami a hídépítéshez kell, ezen szállítunk be a szigetre, illetve a Dunába. Ez a bárkahíd akadályozza a közlekedést, ezért naponta kétszer három órát ki kell nyissuk ezt a hidat, biztosítva a hajózás szabad útját.
Hogyan zajlik az építkezés a gyakorlatban? A különböző elemek szállítását, tárolását hogyan tudják megoldani? A híd 1861 méter hosszú és ezen belül 5, jellegében is különböző szerkezetből áll. A legérdekesebb a két acélhíd építése, ahol a hídgyárból kikerülő részelemeket Csepelen összeszereljük, és onnan uszállyal szállítjuk fel az építkezés helyszínére, ahol aztán daruval beemeljük. A nagy Duna-ágon 12 méter hosszú elemeket úsztatunk fel, a kis Duna-ágon pedig 120 méteres komplett hídelemeket. Az összes többi alkotóelem, a cölöpök, a vasbetonszerkezetek a betongyárakból gépkocsival érkeznek hozzánk. Milyen technológiával épül a híd? A híd 3 különböző technológiával épül: a vasbeton szerkezetek szakaszosan előretolt technológiával kerülnek a helyükre, a folyami hidak felszerkezete acélszerkezetű, a folyó főágában ferdekábeles hídszerkezet épül. Ezt a technológiát Magyarországon közúti folyami hídnál most alkalmazzuk először. Mennyire vették figyelembe a környezetvédelmi szempontokat?
Ez már a tervezésnél eldőlt, ezért nem lehet például lehajtó a szigetre, mivel itt van a főváros egyik legfontosabb ivóvízbázisa. Az építkezés során még 6 kutat telepítettünk, a talajvizet figyeljük, talajmintákat veszünk. Nagyon szigorú, de jogos előírásoknak kell megfelelnünk. Mennyiben más ez a megbízás – a projekt nagyságán túl – a korábbiakhoz képest? A Hídépítő Zrt. számtalan hidat épít Magyarországon. Csak az utóbbi kettőt említem: a dunaújvárosi Duna-híd, - a Vegyépszer Zrt.-vel közösen -, illetve az M7-es autópálya nagy Völgyhídja is a cég terméke. A mostani munkánkra is büszkék vagyunk, mert ferdekábeles híd először épül az országban, karcsú hídszerkezetének szép, attraktív megjelenésével biztos sikere lesz. Az érdeklődők hol nézhetik meg a terveket, hol kaphatnak tájékoztatást a munkálatokról? Egyrészt lehetőség van az interneten - webkamera segítségével - az építkezés menetébe betekinteni, másrészt a Duna-parton állóhajóra telepített látogatói központunkat ajánlom.
8
Szegedi Bernadett és
Üzleti és logisztikai park az M0-ás híd lábánál
A Terra Invest ZRt. a Magyar Fejlesztési Bank Rt. tőkeági finanszírozásával létesít üzleti és logisztikai parkot Európa Center néven a főváros IV. kerületében, 50 m-re az M0-ás hídtól. A park valódi „park” lesz fákkal, zöld területekkel, a beépítettség nem fogja meghaladni a 35 %-ot.
Toronyi Ferenc
9
Milyen további különlegességgel szolgál az Európa Center? - kérdeztük a cég értékesítési vezetőjét, Toronyi Ferencet. Az Európa Center több eltérést mutat a „hagyományos” logisztikai és ipari parkokhoz képest. Jellegzetessége már a területi elhelyezkedéséből, környezeti adottságából adódik, hiszen a park Budapesten, az M0 mellett létesül. A 20 hektáros területet nem arra terveztük, hogy „szokásos” logisztikai szolgáltató központ, konténerterminál létesüljön. Az üzleti jelleget emeltük ki, a logisztika háttérszolgáltatásként jelenik meg, mint az üzleti funkciót kiszolgáló szerelési/szervizelési, raktározási, készletezési, szállítási stb. tevékenység. Ennek megfelelően alakítottuk ki a park épületeit. A vasbeton szerkezetes, 10,5 m belmagasságú, tetszés szerint leválasztható, vagy bővíthető egységekből álló csarnokok közül a legnagyobb alapterületű 17000 m2, egy másik épület alapterülete 8500 m2, a többi 13 épület alapterülete azonban csak 2500-3500 m2. Ennek az az oka, hogy elsősorban a kisés középvállalatok igényeit kívánjuk kielégíteni. Ezek a vállalkozások jellemzően 300-1000 m2 területet és irodákat igényelnek. Ezt szeretnénk biztosítani számukra, ami jelenleg különlegességnek számít a piacon. Így 222 blokk kerül kialakításra, és 60–90 „albetétessel”, betelepülő céggel számolunk. Az épületek kialakításánál is az üzleti tevékenységet preferáltuk. Egyes épületek frontoldalán nem lesznek rámpák, így a bérlő partnerei, vevői könnyen beléphetnek az épületbe. A nagyobb épületek viszont rámpás kapukkal felszereltek, így a járművek, kamionok rakodása biztosított. Különlegessége lesz a parknak, hogy a lakótelep felöli oldalon kereskedelmi egységeket, ABC áruházat, éttermet, szolgáltató egységeket helyeznénk el, amelyek a parkban dolgozókkal és a lakótelepen élőkkel együtt mintegy 3000 fő igényeit tudja kiszolgálni.
A betelepülő cégek hogyan vehetik igénybe a területeket? Kétféle megoldást tudunk biztosítani. Egyrészt van bérleti lehetőség. Amint említettem az Európa Center belterületi elhelyezkedése, a kiváló közlekedési kapcsolatra és a szolgáltatások széles körére tekintettel prémium kategóriába tartozik, így a bérleti díjunk nem tud és nem kíván versenyezni a fővároson kívüli logisztikai központok „szokásos” díjaival. A másik lehetőség – ami szintén újdonság – a lízing. Ez azt jelenti, hogy a betelepülő cég tulajdonába kerül az épület és a vételárat 5-15 év alatt kell lízing formában kifizetni. A kalkulációnk szerint a lízingdíj 6,5 Euró/m2/hó körül fog alakulni. Vagyis a betelepülő cég - minimális önrésszel - megszerez egy dinamikusan fejlődő városrészben, korszerű infrastruktúrával ellátott épületet, épületrészt társasházi albetétként, telekhányaddal, ami befektetésnek is kedvezőnek tűnik. Milyen szolgáltatásokat nyújt a park a betelepülőknek? A park üzemeltetését egy – a kiírt tenderen nyertes – szakcég fogja végezni.
Feladatuk lesz többek között a park területén szükséges szemétgyűjtési, hótakarítási, park- és útgondozási, karbantartási és őrző-védő feladatok ellátása. Ez a bérlőknek 0,85 Euró/m2/hó közös költséget jelent. Az Európa Center kapui nem lesznek zárva, éppen azért, hogy a vállalkozások ügyfelei, a vásárlók, a közelben lakók könnyen bejuthassanak és igénybe vehessék a betelepült szolgáltatásokat. Mikor kerül a park átadásra? A legnagyobb alapterületű épület októberre lesz kész, másik két épületünk pedig novemberre. Úgy tervezzük, hogy 2,5 – 3 év alatt a teljes terület gazdára talál, annak ellenére, hogy ebben az évben érezhetően visszaesett a kis- és középvállalkozók beruházási kedve és a fizetőképes kereslet. Az első bérlőink már költözködnek, illetve készülnek elfoglalni kiválasztott helyeiket. Főleg a hazai vállalkozások erősítését szeretnénk elérni az Európa Center megvalósításával, korszerű, minden igényt kielégítő, testre szabott megoldások biztosításával, így többek között akár pénzügyi tanácsadással is.
Dr. Derce Tamás
10
11
Interjú a IV. kerület Polgármesterével
Mit ér 100 év? Idén 100 éves Újpest - rövid áttekintés? Anonymus Gesta Hungarórumában az szerepel, hogy Árpád vezér és a hét magyar a Dunán átkelt, és azt úgy hívják, hogy Megyer. Az 1500-as évek közepéig lakott volt, majd elnéptelenedett. Az 1790-es évektől újra benépesült a környék, hivatalosan 1840-ben született Újpest. Ekkor 110 polgár élt itt, és úgy hívták: Gyarmat. Amikor várossá nyilvánították, 55 ezer lakosa volt, most pedig ennek duplája. Újpest a főváros legfejlettebb külső kerülete, az infrastruktúra gyakorlatilag 100%-os. A Trianon előtti Magyarországnak Újpest a negyedik, a Trianon utáninak pedig Budapest utáni második legnagyobb városa. Ma hol az első, hol a második helyen állunk iparűzési adóban. A két világháború között Újpesten gyakorla-
tilag mindent előállítottak, ami létezik. A mai városházát még 1900-ban építették, amikor még falu volt. 1905-ben épült meg az első kórház, amikor várossá lett, már négy kórháza volt. Milyen szerepe/hatása lesz az épülő Megyeri-hídnak?
Kétféle hatása lesz: először a negatívat említeném: egy hidat építünk úgy, hogy közben egyet le is zárunk; arról nem is beszélve, hogy a Megyeri-, az Aquincumiés a Déli-hidat célszerű lett volna egyszerre építeni. Az eredmény: a már most is telített Váci úton hatalmas dugók lesznek. Egy felmérés szerint a budai oldalon dugóban álló autósok 70%-a azt mondta, hogy ha megépül a híd, akkor át fog jönni a hídon. Onnan vagy a Váci út, vagy az M3-as lehet a cél, ezek már reggel mind teljesen tele vannak. Lesz jó hatása is: felértékeli a Váci út
A helyszín, a helyszín, a helyszín!
50 méterre az új M0-ás híd pesti hídfőjétől
Az Európa Center a IV kerületben, Újpesten a Duna partján helyezkedik el, mintegy 50 méterre az M0-ás hídtól. A környék s a Váci út látványos fejlôdése minden elôre tervezett, és becsült ütemnél gyorsabban halad. A közlekedési infrastruktúra kedvezôbb, mint a város bármely más, belsô területén, s az új Duna híd megépülésével a vonzáskörzet is jelentôsen bôvül. Az M0-ás körgyűrűn keresztűl hamarosan az összes autópálya elérhető. Az M3-as metró végállomásától a 104-es busszal átszállás nélkül eljuthat az Európa Center kapujába.
környéki ingatlanokat, illetve a Duna partot. Ez utóbbi amúgy is értékes terület, és remélem, hogy nem csak az én időm alatt nem épül úgy be, mint például Angyalföldön. Szerepelnek még a kerület fejlesztésében logisztikai-, illetve az ellátási láncokkal kapcsolatos témák (pl. közlekedés-rendezés = city-logisztika)? Budapest közlekedési káoszának egyik megoldása az M0-ás építése, ám nem ebben a tempóban. Ha az M0-ás megépül, akkor minden kerületben egy vagy több logisztikai központot kell kiépíteni, ahol a 3,5 tonnánál nehezebb teherautókról kisebb teherautókra tudnak átrakodni. Ennek része, hogy meg kell határozni, hogy mikor lehet árut szállítani.
Árpád utat rendbe kellene hozni. Épül a nagy Károlyi István Városközpont, épül egy aquapark Káposztásmegyeren, illetve a mellett egy üzleti negyed. Távolabbi tervek között szerepel egy iskola és egy orvosi rendelő rekonstrukciója. Problémát jelentenek-e a kerület közelében elszaporodó hatalmas áruház-láncok? Az 1880-as évektől működő piacon kívül Újpesten nincs bevásárlóközpont. A kiskereskedők, őstermelők és piacunk védelmében nem is tervezzük nagy bevásárlóközpont építését. Egyébként Újpest határának közelében már kilenc ilyen nagyáruház található.
Milyen fejlesztések várhatók a IV. kerületben?
A kerület milyen arányban támogatja az Európa Center-hez hasonló befektetéseket, fejlesztéseket (Public Private Partnership)?
A fejlesztéseket ciklusonként döntjük el, most a legfontosabb a városközpont és a piactér rendezése, és az örök téma: az
Erről a konstrukcióról nekem más a véleményem: először is, amikor azt mondják, hogy az állam nem jó tulaj-
donos, akkor nem veszik figyelembe, hogy pl. az osztrák, német vagy a francia állam egyáltalán nem rossz tulajdonos. Másodszor azt gondolom, hogy ma már nem kapitalizmus, hanem globalizáció van; például Németország vagy Franciaország nagyon erősen védi a saját iparát, kereskedelmét. Németországban elképzelhetetlen lenne, hogy úgy épüljön egy autópálya, hogy azt ne német cég építse. Úgy érzem, hogy azzal, ahogy ma történnek ezek a dolgok, Magyarország borzasztó módon tönkre fog menni. Mit várhat el egy logisztikai-üzleti park a kerülettől, és viszont? Én azt várom, hogy a céljának megfelelően jól működjön, mert ha ezt teszi, az jó a kerületnek, mert nekünk stabil bevételt jelent, az ott dolgozók pedig elégedettek lehetnek. Amit mi adunk, az az, hogy a „hivatalnokok packázása” nem él, sőt gyakran eljárunk más társhatóságoknál, hogy gyorsabb legyen az ügyintézés.
12
13
Egy új ka tegória?
„Wicha József”
Magyarországon az elmúlt években sorra épülnek logisztikai és ipari parkok. Jelenleg 190 létesítmény rendelkezik ipari park címmel, valamint 17 logisztikai parkot tartanak nyilván. Az Európa Center besorolása azonban nem ilyen egyszerű. Erről kérdeztem Wicha Józsefet, az egyik tulajdonost.
Szóval, hová sorolandó az Európa Center? Bízom abban, hogy az Európa Centerben sikerült egyesítenünk az ipari és a logisztikai parkok előnyeit, ráadásul kiegészítve olyan
szolgáltatásokkal, melyek a kereskedelemhez, illetve a jelentős ügyfélforgalomhoz kötődnek. Lehet, hogy új kategóriát kell kitalálni besorolásunkhoz. Tartalmilag talán az „üzleti park” elnevezés áll legközelebb hozzánk.
Szolgáltatásokat említ. Mire gondol? Teljes üzemben itt több ember fog naponta megfordulni, mint néhány hazai városunk lakossága. A raktárak, irodák, műhelyek mellett szolgáltatói infrastruktúrát biztosítunk. Éttermek, üzletek kellenek, lesz bank és posta, de lesz fittness-center, kávézó, és más, a napi élethez szükséges szolgáltatásoknak is helyet tudunk adni. Ez valóban egyedinek tűnik. Miért nem a “szokásos” utat választották? Az eddigi ipari és logisztikai parkok is igyekeztek alkalmazkodni a piaci igényekhez és az adott helyi környezethez. Mi is ezt tettük, azonban a mi adott környezetünk Budapest, a főváros. Ennek megfelelő színvonalat és minőséget biztosítunk. Tudom, hogy ma már létezik az az üzleti kör, amely ezt a színvonalat és minőséget megérdemli és joggal el is várja. Szimpatikus elgondolás. Az Ön ismertsége viszont nincs arányban eddigi sikereivel. Mit lehet tudni Wicha József üzletemberről? 22 éve váltottam ki az „ipart”. Építőiparban kezdtem és ma is ez az alap. Két évtizeddel ezelőtt csak álmaimban szerepelt, hogy vállalkozásaim 2007-re olyan nagyságrendűvé válnak, mint amiről most beszélünk. Mindig hittem - és az idő engem igazolt - hogy sikeres akkor lehetek, ha újat tudok felmutatni, a megszokottnál többet, jobbat, műfajában megújultat… Hitem megvalósításához találtam kiváló partnereket, a munkatársaimat, akikkel együtt fejlesztettük a WIS Zrt.-t és a hozzá tartozó cégcsoportot. Nekem az is fontos, hogy nevemet három, a felnőttkor határán lévő gyermekem viseli, akik büszkék lehetnek arra, amit és ahogy építünk-alkotunk.
László Boglár
14 12
Milliárdos projektfinanszírozás Az MFB Invest Zrt. az MFB Rt. 100%-os tulajdonú leányvállalata 2006. novemberében alakult azzal a céllal, hogy a Bankcsoport meglévő portfoliójának vagyonkezelésén kívül - a közvetlen tőkekihelyezések mellett - tőkefinanszírozási és szakmai szolgáltatásokat nyújtson. A finanszírozás gyakorlati kérdéseiről - a most épülő Európa Center kapcsán László Boglárral, az MFB Invest Zrt. kommunikációs igazgatójával beszélgettünk. mi a garancia, hogy a beruházás megtérül?
Az MFB Invest Zrt. 3 milliárd forintot fektetett be az Európa Center logisztikai, üzleti parkjának megvalósításába. Milyen szempontok alapján döntöttek a befektetés elbírálásánál? Az MFB Invest Zrt. a vagyonkezelője az MFB tőkebefektetési tevékenysége nyomán létrejött portfoliónak, így a 2005-ben eldöntött Terra Investes befektetésnek is. A Bank ennél a tranzakciónál is kizárólag üzleti szempontok alapján mérlegelt. Fontos szempont a vállalkozások feltőkésítése, de soha nem tekinthet el a Bank saját üzleti érdekeitől, az elvárható hozamtól. A szokásos jogi vizsgálatokat és üzleti értékeléseket ez esetben is elvégezte a Bank, és ezek után találta befektetésre alkalmasnak a projektet. A beruházás jelenlegi stádiumában úgy tűnik, jó döntést hoztunk Döntéseik során hogyan tudják vizsgálni egy adott cég megbízhatóságát,
Száz százalékos garancia az üzletben soha nincs, de amikor egy vállalkozás projektfinanszírozásával megkeresi az MFB Invest Zrt-t., a rendelkezésre álló minősítések és adatok alapján be tudjuk mérni a céget. Látjuk, hogy üzleti terve mennyire megalapozott és milyenek a megtérülési kilátások. Részt vesz-e az MFB Invest Zrt. az Európa Center megvalósítását végző Terra Invest Zrt. beruházásának irányításában, koordinálásában? A napi munkában, a menedzsment mindennapi tevékenységében nem veszünk részt, csak az irányító testületeken - felügyelő bizottság, igazgatóság - keresztül gyakorlunk kontrollt a beruházás felett. A cégek önállóan dolgoznak, de az MFB Invest Zrt. felé feszes az adatszolgáltatási kötelezettségük. Van-e hasonló kereskedelmi, logisztikai parkok beruházásával kapcsolatos projekt, amelyben az MFB Invest Zrt. részt vesz, illetve részt kíván venni a közeljövőben?
Jelenleg is van ilyen befektetésünk. Hogy lesz-e még, azt kizárólag az dönti el, hogy üzleti szempontból mennyire életképes az esetleges projekt, amelynek finanszírozásával megkeresnek minket a beruházók. Ha olyan üzleti tervet hoznak, mint amilyet a Terra Invest nyújtott be annak idején a banknak, van esélyük, hogy üzlettársra lelnek bennünk. Az MFB Invest Zrt. a közelmúltban alakult. Milyen tőkefinanszírozási, banki tapasztalatokkal rendelkeznek? Mint az eddigiekből is kiderül, csak az intézményi keretei újak az általunk végzett tevékenységnek, hiszen ezt megelőzően a Fejlesztési Bankon belül dolgoztunk. 2004-ben alakult az az igazgatóság, amely fejlesztési tőkebefektetési tevékenységet végzett. Ezt szervezte ki a Bank az elmúlt év végén. Most is fontos szempont az alapító eredeti szándékának teljesítése, vagyis a vállalkozások számára tőkét hozzáférhetővé tenni, így növelve fejlesztési lehetőségeiket. Az MFB Invest tehát szerződésben meghatározott időre kisebbségi tulajdonossá válik a társaságokban, amelyekbe befektetett, majd részesedését az előre meghatározott futamidő leteltével megvételre kínálja fel a tulajdonostársaknak. Ha élnek a lehetőséggel, jelentősen növelhetik üzleti potenciáljukat. Ha nem, úgy részesedésünket a piacon értékesítjük.
Bódizs Kornél
15
Legyen az enyém?
Az Európa Centerben nem csak bérlőként foglalhatnak helyet maguknak a cégek, hanem a Terra Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt által nyújtott lízing útján tulajdonossá is válhatnak. A részletekről Bódizs Kornélt, a Terra Credit Zrt. ügyvezető igazgatóját kérdeztük. Kapcsolódik-e egymáshoz a bérlet és a lízing? Az ingatlanok egy része bérelhető, egy másik része pedig az általunk kínált pénzügyi lízing konstrukció keretében meg is vásárolható. A tulajdonos előre eldöntötte a bérelhető és lízingelhető területek arányát? A tulajdonosok érdeke, hogy ügyfeleink a kiválasztott ingatlanhoz a számukra leginkább testhezálló feltételekkel juthassanak hozzá. Szokatlan a logisztikai parkokban a tulajdonlás. Mi volt az oka, hogy itt lehetőség nyílik erre? Egyszerűen az, hogy erre is van igény. Számos kis- és középvállalkozás a tulajdonszerzést részesíti előnyben. Ez abszolút érthető, hiszen a lízing révén - a bérleti díjakkal közel azonos kiadás mellett - a cég komoly vagyonelemre tehet szert, amelyet a lízingdíjak megfizetését követően már sem jelzálog, sem egyéb jog nem terhel. Ez a tulajdonszerzési lehetőség csak az épületre, vagy a területre is érvényes? A beruházás befejeztével az egyes csarnokok, irodák önálló helyrajzi számot kapnak, önálló albetétek lesznek, természetesen a hozzá tartozó telekkel együtt.
leink likviditását, hiszen a lízingdíj általában alacsonyabb havi terhet jelent, mint egy hitel. A biztosíték jellemzően maga a lízingelt ingatlan. A lízinggel kapcsolatos költségek elszámolhatók, csakúgy, mint az ingatlan amortizációja. Milyen futamidejű lízing-konstrukciókat tudnak ajánlani? Jelenleg akár 15 éves konstrukció is lehetséges, forint, euró és svájci frank alapon, akár maradványértékkel. Mennyire vizsgálják meg a lízingelni szándékozó céget? Mivel az elsődleges biztosíték maga a lízingelt ingatlan, ezért a mi adósminősítésünk egy banki hitelbírálatnál jóval egyszerűbb – és főleg gyorsabb. Az ügyfél igényeinek felmérése után 24 órán belül ajánlatot adunk, amelynek elfogadását követően 48 órán belül megszületik a döntés. A szükséges szerződések aláírását is beleértve 5 nap alatt lebonyolítható az ügylet és az ingatlan átvehető. Hogyan lehet csökkenteni a havi befizetendő részletet? Ha ügyfelünk igényli, úgynevezett maradványértéket ajánlunk a konstrukcióba. A maradványértékes finanszírozás során alacsonyabb a havi lízingdíj, mint az általános konstrukciók esetében. A futamidő elején két összeg kerül meghatározásra: egy alacsonyabb havi törlesztés és egy magasabb, a futamidő végén fizetendő maradványérték.
Miért javasolják a lízinget? Kell-e biztosítást kötni? A lízingfinanszírozással lehetőség nyílik egy beruházási hitelnél hosszabb futamidejű finanszírozásra. Ez elősegíti ügyfe-
Igen, a finanszírozott ingatlanra szükséges biztosítást kötni, ez mindkét felet
védi az esetleges károkkal szemben. Az Európa Center méretéből adódóan az itteni ingatlanokra a szokásosnál jóval kedvezőbb feltételekkel, itt helyben köthető meg a biztosítás. Ha valaki bérlőként költözik be, később is átválthat lízingre? Természetesen. De a lízing is átalakítható a későbbiekben hitellé, ha az ügyfélnek ez megfelelőbb. A Terra Credit Zrt. az Európa Center ügyfelein kívül, más ingatlanok finanszírozásával is foglalkozik? Nyitottak vagyunk egyéb, nemcsak budapesti, de az ország szinte bármely területén található ingatlanok finanszírozására. Deviza és forintalapú hiteleket ingatlanvásárláson kívül szabad felhasználásra is nyújtunk, amit ügyfelünk – legyen az cég, vagy magánszemély – saját belátása szerinti célra használhat fel.
