gyalogosok által elszigetelten kifejtett támadó- és ellenállóerők összegétől, úgy az elszigetelt munkások mechanikai erő összege is különbözik attól a társadalmi erőpotenciától, amely akkor fejtődik ki, ha sok kéz működik össze egyidejűleg egyazon osztatlan műveletben . . ." Ibid., 358. 51. J. A. de Guibert: Essai général de tactique. 1772, 1., 27. 52. Ordonnance sur l'exercice de l'infanterie. 1755. május 6. 53. Harvouin: "Rapport sur la généralité de Tours". In: P. Marchegay: Archives d'Anjou. II., 1850, 360. 54. Samuel Bernard: 1816. október 30-i jelentés a kölcsönös oktatás társaságának. 55. L. de Boussanelle: Le Bon Militaire. 1770,2. 56. J.-B. de La Salle: Conduite des Écoles Chrétiennes. 1828, 137-138. Vö. Ch. Demia: Reglements pour les écoles de la ville de Lyon. 1716,21. 57. Journal pour l'instruction élémentaire 1816, április. Vö. R. R. Tronchot: L'enseignement mutuel en France. (gépiratos disszertáció) 1., amely kiszámít ja, hogyatanulók több mint 200 parancsot kaptak naponta (nem számítva a különleges parancsokat); egyetlen délelőtt 26 szóban adott parancs, 23 jelekkel, 37 csengőszóval, és 24 sípjellel adott parancs, ami há. rom percenként egy;csengőt vagy sípszót jelent. , 58. J. A; de Guibert: Essai général de tactique. 1772,4. 59. P. Joly de Maizeroy: Théorie de guerre. 1777,2. 60. J. A. de Guibert: Essai général de tactique. 1772, "Discours préliminaire." XXIII-XXIV. Vö. Marx véleményével a polgári társadalom formáiról és a hadseregről (Levél Enge/shez. 1857 szeptember 25.)
2. FEJEZET
A HELYES FEGYELMEZÖ NEVELÉS MÓDSZEREI
\'
A XVII. század legelején Walhausen úgy említi a "helyes fegyelmezést" , mint a "jó idomítás" művészetét. 1 A fegyelmi hatalom valóban olyan formája a hatalomnak, amely fő funkciójának nem a lefaragás t és a megnyirbálást tekinti, hanem az "idomítást";amely egyébként kétségtelenül jobb lefaragást és nagyobb megnyirbálást tesz lehetővé. Amikor gúzsba köti az erőket, nem csökkentésüket célozza, ellenkezőleg: azért igyekszik láncra fűzni őket, hogy megsokszorozódjanak és felhasználhatók legyenek. Ahelyett, hogy egyöntetűen és egy tömegben uralma alá hajtaná mindazt, ami fölött hatalma van, inkább szétválogatja, elemzi, megkülönbözteti, és a felbontás módszereivel a szükséges és elégséges megkülönböztető jegyekig hatol. A testek és az erők mozgásban lévő, zavaros és haszontalan sokaságát megsokszorozott individuális elemek ké "idomítja" _ ~ülönálló kis sejtek, szerves autonómiák, genetikus Identitások és kontinuitások, kombinatórikus szegmensek együttesévé kovácsolja. A fegyelmezés egyéniséget "farag", egy olyan hatalom specifikus technikájaként, . amely az egyéneket működése tárgyának s egyszersmind eszközének is tekinti. Ellentétben a győztes hatalommal, mely túlereje folytán bízhat abszolút fölénvében, ez a hatalom szerény, gyanakvó, és egy előre kis~á mított, de folyamatos ökonómia módján működik. Az 233
államhatalom látványos szertartásaihoz vagy anagy államapparátusokhoz viszonyítva ennek módozatai szerények, eszközei alacsonyabb rendűek. Mégis ezek árasztják el lassanként az előbbi impozánsabb formákat, módosítják azok mechanizmusait, elterjesztve bennük saI' ját módszerei ket. A jogi apparátus sem kerülheti el ezt az alig titkolt inváziót. A fegyelmi hatalom sikere kétségkívül abban rejlik, hogy egyszerűek az eszközei: a l,J!ÍYI.(lIc:l!iku.sJelügy~let, a normalizáló szaI1kció.~ s e { kettő kombinációja egy specifikus eljárásban, a vIzsgác:-_" t ban. ....L-_ ... _. ' ..._.. -' A HIERARCHIKUS FELÜGYELET
A fegyelmi hatalom gyakorlása feltételez egy olyan berendezkedést, amelyben a figyelő szemnek kénysz~rítő ereje van; egy olyan apparátust, amelyben a megfIgyelést szolgáló technikák hatalmi effektusokat eredményeznek, miközben a kényszerítő eszközö~ a ~á~ik oldalon világosan láthatóvá teszik azokat, akikre Iranyul~ nak. A klasszikus korban lassan kialakultak az emben sokaságnak azok a "megfigyelőállomásai", .amelye,~ iránt a tudomány történet oly kevéssé lelkesedIk. Az uJ fizika és kozmológia megalapozásában szerepet játszó távcsövek, lencsék és sugárnyalábok magas technológiája mellett ott voltak a sokrétű és egymást átszö;,ő megfigyelés kis technikái is, olyan szemek, a,mel~ek l~t nak miközben láthatatlanok maradnak; a feny es a lathatÓ világ még dadogó tudománya csendesen előkészí tette az ember újfajta megismerését, a leigázására szol. gáló technikák és kihasználására kidolgozott eljárások ~·seg·í tségével. . Ezeknek a "megfigyelő állomásoknak" csaknem Ideális modellje a katonai tábor. Sebtében készült mester234
;,
séges település az ilyen, amelyet tetszés szerint építenek és alakítanak át, és privilegizált színtere egy olyan hatalomnak, amely annál inkább intenzív, de egyben diszkrét, annál inkább hatékony és megelőző jellegű kell ~ogy legyen, mivel fegyveres emberek fölött gyakorolJ ák. A tökéletes táborban minden hatalmat a szigorú felügyelet puszta mechanizmusa biztosítana' minden tekintet egy fogaskerék lenne a hatalom telje; működésé ben. A régi és hagyományos négyszögű alaprajzot számtalan terv tökéletesítette. Pontosan meghatározzák az utak g~~me~riáját, a sátrak számát és megoszlását, bej áratuk Iranyat, a sorok helyzetét keresztben és hosszában,. s ezzel megtervezik az egymást ellenőrző tekintetek hálózatát: "A kiképzőtáborban öt vonalat húzunk, az első 16 lábra legyen a másodiktól; a többi egymástól 8 lábra, és az utolsó 8 lábra az őrbódéktól. Az őrbódék 10 lábra vannak az altisztek sátraitól, pontosan szemben az első jelzőpóznával. A század előtt húzódó út 511áb széles . . . Minden sátor 2 láb távolságra van a másiktól. Az altisztek sátrai szemben helyezkednek el századuk út jaival. A hátsó jelzőpózna 8 lábra van az utolsó katonai sátortól, melynek bejárata a kapitányok sátrára néz ... A kapitányok sátrai századuk útj aival szemben vannak feláIítva. Bejáratuk a századok felé néz.,,2 A tábor egy olyan hatalom diagramábrája, amely az általános szem előtt lét alapján működik. A városrendezésben, a munkásnegyedek, kórházak, menhelyek, börtönök és nevelőintézetek tervezésében sokáig fennmarad a katonai tábornak ez a modellje vagy legalábbis eszmei alapj a: az egymás alá rendelt felületek térbeli láncolata. Az "egymásba ékelés" elve. A katonai táDör-azqeren:]" tette a felügyelet alig bevallható mestersége fejlődésé ben, amit a sötétkamra az optika magas tudománya számára. Egy egész problematika kezd ekkor kibontakozni: . 235
I
egy olyan építészeté, ~mel~ immár n~m egys~~rűen a látványosságra törekszlk (mmt a palotak pompaja) vagy a külső tér szemmel tartására (mint az erődök geometriá j a), hanem egy belső, egymásba kapcsolódó és részletes ellenőrzést tesz lehetővé, hogy szem előtt legyeneJ< az ott tartózkodók; még általánosabban, egy olyan építészetről van szó, amely az egyének átalakítását c~lozza: l hatni akar a benne lakókra, befolyást biztosítam a mal""-gatartásuk'fóiöü'éreztetni velük a hatalom állandó jet lenlétét, kiszolgáltatni őket a meg~st;Ierés~ek és az Hát~ \ alakításnak. A kövek engedelmesse es megls~erh,eto~e i tehetnek. Az egyszerű régi alaprajzot, me~y ~art es k~rülkerített - a vastag falat, ~ ~i- vag~ ?eJutast ~~a~oa lyozó erős ajtót -lassan felvaltJa a ?-~tlas~k, a ~,It?lto~t_ és kitöltetlen terek, az át járók és az attekmthetosegkl:._~ -'számított kombinációja. így alakul ki apránként a kór-liáiépÜIet mint az orvosi ráhatás eszköze: lehetővé kell tennie a betegek alapos megfigye~~sét a megfele}ő ápolás érdekében; az épületek formaInak el kell v~las~t~ niuk a betegeket, a fertőzést megakadályo:ando; veg~l a szellőztetés és az ágyak levegős elhelyezese azt ~ celt szolgálja, hogy a káros kipárolgás ok noe ,üle~~~)ene~ meg a beteg körül, felbontva a test ned~elt ~s szovodmenyekkel tetőzve a betegséget. Az a korh~z, amelret ,a 18. század második felében akarnak letr~hozn~, es amelyhez annyi tervrajz készült az Hotel-DIeu ma~o? szori leégése után, már nem pusztán csak a n~o~?rusa.g és a közeli halál menedékhelye, hanem anyaglsagaban IS a terápia eszköze. , Az ~ül~Lhasonlóképpen a ~~v~le~ eszkoze lesz. Paris-Duverney valóságos pedagoglaI g,epez:tnek tervezte az École Militaire-t, s e terv leg,apr?bb :eszleteit is rákényszerítette Gabrielreo Azo e~~szseg k,ov~t~~ ménye: erős testeket e~zeni;o szakl~~1 k?ve~elmeny: JO~ felkészült tiszteket kepezm; pohtlkal kovetelmeny.
t
00
236
engedelmes katonákat nevelni; erkölcsi követelmény: megelőzni a kicsapongást és a homoszexualitást. Négyszeres ok volt tehát arra, hogy áthatolhatatlan válaszfalakat emeljenek az egyének közé, de egyben nyílásokat biztosítsanak az állandó felügyeletnek. Az Iskola épületének magának is a felügyelet eszköztárává kellett vál-· nia; a szobák egy folyosóról nyíltak, akár egy sor apró cella; egyenlő távolságonként egy-egy tiszti szobát helyeztek el úgy, hogy "minden növendéktől jobbra is, balra is legyen egy tiszt"; a növendékek ide voltak bezárva egész éjszakára; és Paris ragaszkodott hozzá, hogy üvegablak legyen "minden szoba folyosó felőli oldalán mellmagasságtól a mennyezet alatt egy-két lábnyi magasságig. Eltekintve attól, hogy ezeknek az ablakoknak a látványa csak kellemes lehet, nem vitás, hogy sok tekintetben hasznosak is, nem is szólva azokról a fegyelmi indokokról, amelyek e megoldás mellett szólnak.,,3 Az étkezőkben magasodott "egy pódium a felügyelők asztalai számára, hogy osztályuk növendékeinek minden asztalát szemmel tarthassák az étkezés alatt"; az árnyékszékeket csak félmagasságban fedték ajtók, úgy, hogy az oda kijelölt felügyelő láthassa a növendékek fejét és lábát, az oldalfalak azonban kellően magasak voltak, "hogy az ott tartózkodók ne láthassák egymást,,4. A felügyelet e végletes aggályoskodásait az építészet ezer, kevés tiszteletet ébresztő berendezéssel örökíti meg. Csak akkor találhatnánk nevetségesnek őket, ha megfeledkeznénk róla, milyen szerepet játszik ez az alsóbbrendű, de hibátlan eszköztár a fokozódó tárgyiásításban és az egyéni magatartásformák egyre részletesebb feltérképezésében. A fegyelmi intézmények kiter": meltek egy ellenőrző gépezetet, amely úgy működött, mint egy magatartásvizsgáló mikroszkóp; részletekbe menő analitikus osztályozásaik az emberek körül kialakítottak egy megfigyelő-, nyilvántartó és átnevelő szer237
kezetet. Hogyan lehet ezekben a megfigyelőgépekben alcsoportokra osztani a tekinteteket, és reléket, kapcsolatokat teremteni közöttük? Hogyan lehet elérni, hogy kiszámított sokféleségükből egységes és folyamatos hatalom eredjen? A tökéletes fegyelmi szerkezet lehetővé tenné, hogy egyet!~nt~lcintet állandóan mindent lásson. Egy közép<- poi1tlenne a mindent megvilágítÓfényforrás·,·- és egyben magába gyűjtené mindazt, amit tudni kell: a tökéletes szem, amelynek figyeimét semmi nem kerüli el, és az a központ, amelyre minden tekintet irányul. így tervezte meg Ledoux az arc-et-senans-i üzemet: a kör alakban elhelyezett és homlokzatukkal befelé forduló épületek középpontjában magasodott az az építmény, amelyben összpontosultak az igazgatás adminisztratív funkciói, a felügyelet rendőri szervei, a minőségi ellenőrzés gazdasági feladatai, valamint a munkára és az engedelmes-
ségre buzdító vallásos tevékenység; innen adtak ki minden parancsot, itt tartottak nyilván minden munkafolyamatot, itt lepleztek le és bíráltak meg minden hibát; és mindez közvetlenül érvényesült, szinte kizárólagosan egy szigorú geometria eredményeként. Mindazon indokok között, amelyek a 18. század második felében a közszerkezetű épületeknek5 kedveznek, kétségtelenül szet. repet játszik az is, hogy ezek kifejeztek egy bizonyos politikai utópiát. De a fegyelmező tekintetnek a valóságban szüksége , volt áttételekre.. A piramis a korformánál is jobban megfelelt két követelménynek: elég teljes volt ahhoz, hogy hibátlan hálózatot alkosson - azaz lehetővé tette a hierarchikus lépcsőfokok megsokszorozását úgy, hogy az egész ellenőrizendő területre kiterjedjenek, de ugyanakkor elég diszkrét is volt, s így nem nehezedett holt súlyként a fegyelmezendő tevékenységre, nem fékezte vagy akadályozta; másrészt olyan funkcióként il-
l
1_.-
238
leszkedett bele a fegyelmező gépezetbe, amely növelte a~nak l~hetséges hatásait. Úgy bontotta alegységekre a foruma,It, ho?y ezá1t~1 ~~ve~te termelőtevékenységét. SzakosItotta es funkclOnahssa tette a felügyeletet. , Ez! a problémát kell megoldaniuk a.1!.~yüzemekll~.k_ esm':ltI~ly'eknelc, ahol egy új típusú felügyelet alakul ki. Nem azonos azzal, amelyet kívülről gyakoroltak a felüg?,e}ők a ké~műves műhelyek fölött, a szabályzat betartasar~ s:ontkozva;. most má,r intenzív és folyamatos ~ll~?-~rzes .va~ napuendben, a~ely a munkafolyamaf ~ egesz ere kIterJed; nem - vagy nemcsak - a termelésre irányu! (a ny~rsanyagok milyenségére, mennyiségére, a_ sz~rszamok tIpusára, a termékek minőségére és méreteire), hanem felöleli az emberek tevékenységét is hozzáért~süket, hozzáállásukat, gyorsaságukat, buzg~lmu kat, VIselkedésüket. Mégis más, mint a munkásai és inasai mellett ott álló mester paternális ellenőrzése, mert
megbízottak, felügyelők, ellenőrök és munkavezetók
gyakorolják. Ahogyan a termelés szerkezete jelentő sebbé és összetettebb é válik, ahogyan nő a munkások száma és a munkamegosztás, úgy válnak egyre szükségesebbé és nehez~p.é..-4z._(!1l~nQr~~s,J~t3:gél-tai. A felügyelet meghatározott funkcióvá válik, de ugyanakkor szerves része a termelési folyamatnak, végigvonul egész menetén. Nélkülözhetetlenné yálik.egy.en:e-szakG8ítottd~ s.~emélyzet:illandó, a munkásoktól elküU?niiIQ j~!~J!lé-_" ~~: "A nagy manufaktúrákban minden sípszóra törtémk, a munkások kényszer és elnyomás alatt dolgoznak. Az ellenőrök felsőbbséges és parancsolgató modort alkalmaznak, amire valóban szükség is van a tömeggel szemben, és keményen vagy megvetéssel bánnak velüke~ ~agyar~~za, hogy a munkások vagy drágábbak va~ surun hagyjak el a manufaktúrát."6 De míg a munkások a c~h típu~ú alkalmazást részesítik előnyben ezzel az új felugyeletI rendszerrel szemben, a munkáltatók viszont
239
az ipari termelés, a magántulajdon és a profit elválaszt: hatatlan elemét ismerik fel benne. Egy üzem, egy koho vagy egy bánya viszonylatában "a ráfordítás olyan sokrétű, hogy a legapróbb hiba minden munkadarabon összességében olyan hatalmas sikkasztással érne fel, amely nemcsak a nyereséget emésztené fel, hanem magát a tőkét is; ... a legkisebb ü~yetl,en,~é~ is, ha ész:evétlen marad, tehát naponta meglsmetlodlk, olyan vegzetessé válhat a vállalat számára, hogy az rövid időn belül tönkremegy bele"; szerepük az, hogy "felügyeljenek a munkásokra és minden munkafolyamatra, s tájékoztassák az igazgatóságot minden eseményről,~7. A. fel} ügyelet meghatározó gazdasági tényezővé v::)hk, mmt a termelés szerkezetének belső eleme egyben a fegyelmező hatalom specifikus fogaskereke. 8 Ugyanez a tendencia figyelhető meg az alapfokú ok:-, tatás átszervezésében: az ellenőrzés önálló jellege~ n~e~ és' resze lesz a pedagógiai viszonynak. Az egyházkozsegl iskolák fejlődése, a tanulók számának növekedése, az osztályok tevékenységét egységesen szabályozó módszerek hiánya és az ebből következő kuszaság és rendetlenség szükségessé tette az elle~őrzés ki~píté~ét . A ,~a:, nító segítőiként Batencour egesz sor "tlsztsegvlselot jelöl ki a legjobb tanuló k közül: vi?yázó~at, fel~,~ye~ő ket, tanulópár-vezetőket, leckefelugyeloket, ~IOlmad kozókat, írásfelelősöket, tintaosztókat, alamIzsnaosztókat, családlátogatókat. Az így meghatározo~t szerepek két csoportra oszthatók: egyesek gyakorlatt feladatokat látnak el (tinta- és papírosztás, jótékonykodás, vallásos szövegek felolvasása ünnepnapokon stb.); mások felügyeletet gyakorolnak: a "figyelők" felírják, ki állt fel a helyéről, ki beszélget, ki felejtett~ otth~n,a ró~ zsafüzérét vagy imakönyvét,. ki rosszalk,odlk a 1!1ls~n;~! illetlenkedik, fecseg vagy zajong az utcan; a "vIgyazok feladata "arra figyelni, hogy ki beszélget vagy mormog
240
lecketanulás közben, ki az, aki nem ír, ki mókázik"; a "családlátogatók" az olyan tanulók iránt érdeklődnek a cS,alád.?knál, akik hiányoztak vagy valamilyen súlyos hibat kovettek el. A "felügyelők" ellenőrzik az összes többi tisztségviselőt. Egyedül a "leckefelügyelőknek" van pedagógiai feladata: kettesével, halkan olvastatják a tanulókat. 9 Néhány évtizeddel később Demia ugyanilyen típusú hierarchiát állít fel, de a felügyelői feladatokat csaknem minden esetben pedagógiai szerepekkel is megkettőzi: egy tanulásfelelős magyarázza, hogyan kell a tollat tartani, vezeti a nebulók kezét, kijavítja a hibákat és ugyanakkor "felírja a disputában elkövetett hibákat"; egy másik leckefelelős ugyanezeket a feladatokat l~tja el az olvasás órán; annak a felügyelőnek, aki a töb.. bleket és az általános magatartást ellenőrzi, feladatai közé tartozik az is, hogy "betanítsa az újonnan jötteket az iskola rendje szerint"; a tízes csoportvezetők felmondatják a leckét és "felírják" azokat, akik nem tanulták meg. 1O A "kölcsönös oktatás" típusa rajzolódik így ki, amelyben egyetlen gépezet három eljárást egyesít: a tulajdonképpeni oktatást, az ismeretek elsajátítását a p~-=:..,~ dagógiai tevékenység gyakorlásá r6.vén ._s végül' a:-'k:öl,csönös és hierarchizálte!l~p.ő.r~.és~:~ggy meghatározott" . és szabályozott felügyeleti viszonyrendszer alakul ki az oktatási gyakorlat gyökerénél: nem kívülről kölcsönzött, járulékos alkatrészként, hanem saját mechanizmusaként, amely megsokszorozza hatékonyságát. A hierarchizált, folyamatos és funkcionális felügyelet. , kétségtelenül nem tartozik a 18. század nagy technikai "találmányai" közé, de lappangó elterjedésének rend'kívüli méretei annak köszönhetők, hogy a hatalom új::."" fajta mechanizmusait kínálja. Neki köszönhető, hOgya) fegyelmező hatalom "integráns", szervesen illeszkedő belső része lesz a gazdaságnak, és azon szerkezet céljainak, amelyben működik. Megszerveződhet úgy is, mint
241
: {'.
egy sokrét~, ,~~~~,?!11ati~u~és névt,elenhatalom,;. mert igaz ugyan, nogy a felugyelet egyeneken nyugszIk, de úgy működik, mint egy felülről lefelé, de u~y,anakko~, bizonyos mértékig alulról felfelé, sőt oldahranyban IS ható hjlózat;~ez a hálózat "tartja össze" az egészet, s átmegátszövi olyan hatalmi effektusokkal, amelyek egymáson alapulnak: az állandó felügyelet alatt álló fe~ ügyelők rendszere ez. A fegyelmi hatáskörök hi~rarchl~ zált felügyeletében_A,hatalgIl!:.n. e I1?:. lJ~rtoko~hat~ d,~n. Ez teszI lehetővé a fegyelmező hatalomnak, hogy egyszerre legy~n abszolút indiszkrét, hiszen mindenütt jelen van, és mmdig éber, egyetlen sávot s~m hagy á~nyékb~n ~s szüntelenül ellenőrzi azokat, akIk maguk IS ellenorzessel vannak megbízva; és ugyanakkor abszolút :;d~~z~rét" is, mert folyamatosan és jórészt csendben muk?dlk. A fe\ gyelem egy olyan, viszonylatok~n ny~gv? ,ha~~lmat \ "működtet" , amely saját mechan~zmusa~ reven o~m~ \ gát tartja fenn, s a hangos megnyllat,k~zasokat a kIS:-~ I mított tekintetek folyamatos mozgasavai helyetteslÍl. l Hála a felügyelet technikai lehetős~gei~ek, a hatal?m "fizikája", test fölötti uralma a~ 5?ptI~(l_es a mechan~~a. törvényei szerint valósul meg, a te~ek, ~onalak; er~yok, n"aUíbölCf6kok egymásra hatásában, es legalabbls elvb~n minden túlkapás és erőszak nélkül. Ez.a ha~a~Q};lL láts~ólag an!lál~(3yésb.é" "te~sti", minél szakszerú\Jben _~~llia.,l~_~,~..
A NORMALIZÁLÓ SZANKCIÓ
, ,1. Paulet lova~ ~rvaházában ~ minden reggel lezajló lteI~thozat~1 valo,sagos szert art as módján ment végbe: "Mm~en ?ovendek katonásan felsorakozott, mozdulatlanu,l es n~ma csendben álltak. Parancsnokuk, egy tizen-
hat eves fI~tal nemes, a sor előtt állt, kivont karddal. Par~~csszavara a csapat gyors menetlépésben meginduÍi és kort ~lko~ott. ~ tanács a kör közepén gyülekezett. Mind~n tIsz~ Jelentest tettcsapata elmúlt huszonnégy óráj ár~l...A vadl.ottakat felszólították, hogy adják elő védekezesuk~~; kIhallgatták a tanúkat; tanácskoztak s amikor megszule,tett a dön,tés; ~ parancsnok hangos'an beszámo~t a vetkesek szamarol, a vétségek természetéről és ~ a kIszabott büntetésekről. A csapat ezt követően a legnagyob~ ren?b~n. elvonult. "ll Minden fegyelmi rendsze- il ren belul mukodlk egy kisebbfajta büntető mechaniz- { n:us~ mel1 valamiféle j?,gi ?at~skö~rel rendelkezik: saját! t~~ven~eI. ;a;m~k, saJat ISmerVe! a vétségekre, saját· b~nt~toeIJar~saI és ítélethozó fórumai. A fegyelmi in~~~~y~~ letreho~~ak egy "infra~büntet(}rendszert;.?-l'''"'' _S~~éllozz~k ~zt a t~ruletet, amely.t:,e a törvények nem terleslfl~k:J<};}Il~nősítIk ~s megfékezik azokat éi magatartás::~ f~r~akat, amelyek vIszonylagos semlegességük folytán kIvul esnek a nagy büntetőrendszereken. "Érkezéskor a m~sterlegén~eknek kölcsönösen űdvözölniük kell egymast; ... tavozáskor el kell zárniuk a termékeket és a s~erszámokat, amelyeket használtak, este el kell olta~ muk a lámpákat"; "szigorúan tilos a mesterlegényeket moz?u!atok~al vagy másként mulattatni" ; "tisztességesen es Illendoen" kell viselkedni; aki Oppenheim úr engedélye nélkül öt percnél tovább távol marad elmarasztaló minősítést kap egy fél napra'" s arra az ~setre ha ~a~a~iről ~eg~eledkezett volna ez ; kicsinyített bün~ tetoblraskodas: tIlos "bármit elkövetni, ami kárára le-
243 242
het Oppenheim úrnak és mesterlegényein~k,,12. !,-z üzemben, az iskolában, a hadseregben egy mlkro-buntetőrendszer szabályozza az időt (késés, hiányzás, munkamegszakítás), a tevékenységet (figyelmetlenség, hanyagság, a buzgalom hiánya), a létform át (udvariatlanság, engedetlenség), a beszédet (fecsegés, szemtelenség), a testi tulajdonságokat ("inkorrekt" testtartá~ok, helytelen mozdulatok, tisztátalanság) és a szexualitást (szemérmetlenség, illetlenség). Büntetés gyanánt ugyanakkor egy sor rafinált módszer működik és a jelentéktelenebb megszégyenítésekig terjednek. Büntethetővé kívánják tenni a legkisebb magatartásbeli kihágást is, s egyszersmind büntetőfunkciót biztosít~ni a f.e: gyelmező gépezet látszólag közömbös elememek ~s, úgy, hogy végső soron minden alkalmas legyen a legJ~ lentéktelenebb dolog büntethetők-büntetők alkotta halózatnak. "A büntetés szón értendő mindaz, ami éreztetheti a gyermekekkel, hogy hibát követtek el, minda~, ami megalázhatja, zavarba hozhatja őket: ... egy kIS hűvösség, közömbösség, egy kérdés, egy megszégyení, ' ,,13 tes, egy megvonas. ., 2. De a fegyelmező rendszereknek van egy saJ3tos módszerük is a büntetésre, amely nem egyszerűen a bíróság kicsinyített modellje. Fegyelmi ,büntetéss:l az: sújtják, an:ü kihágás, a szabály m~,gszegese, az ~ttol valo eltérés a különbözés. Büntetendo az a meghatarozatlan 'szféra,'amely nem felel meg a szabványnak: "hibát" követ el a katona, valahányszor nem éri el a megkívánt szintet; a tanuló "hibája" , a kisebb kihágásokon túl az, ha nem képes megfelelni feladatainak. A porosz gyalogság rendtartása "a lehető legnagyobb szigorr~l" .kezelte azt a katonát, aki nem tanult meg rendesen banm a fegyverrel. Hasonlóképpen, "ha egy tanuló nem tanulta meg az előző napi katekizmust, kötelezhető rá, hogy ~z aznapit hiba nélkül megtanulja és másnap felmondja, vagy
1.-.
244
kötelezhető
arra, hogy állva vagy térdepelve, összekulhallgassa meg, vagy valamilyen egyéb buntetesel sÚJtható". .. Az a,rend, amelynek a tiszteletben tartását a fegyelmi buntetes~k s:;orgalmazzák, összetett jellegű: részint "I~ester~ege,~ re?d ~ ame~yet törvény, tanrend vagy szaba!yzat Ir ~10. M~sreszt VIszont olyan rend, amelyet termeszetes ,es megfIgyelhető folyamatok határoznak meg: a }anulm~nyok, vagy egy gyakorlat időtartama, a képessegek sZll1vonala egy olyan szabályosságra hivatkozik amely egy~e,n s~~bály is. Az egyházi iskolák tanulóÚ soha, nem IranyItJák olyan "órákra", amelyek meghaladnak a képességeiket, mert ez azzal a veszéllyel járna, hogy s~mmIt nem tu?nának megtanulni; pedíg szabályzat hat.arozza meg mmden szakasz időtartamát, s aki hár~,m vlzsSa után nem tud a felsőbb fokozatig eljutni kozszemlere a .." szamárpadba" keru"l ,egye A f l ml ' ren d'- l ,. szer..ek. b., e? a b~ntetesnek kettős, jogi és természeti hi-II vatkozaSl alapja van. -" . . .. 3,'A !egyelmi büntetésnek az a funkciój a, hogy visz- í _s~élsz:ont~a az eltérésekeLTehát alapvetően javfiÓ~ak-' kelll~,nme. A~ok m,ellett a büntetések mellett, amelyeke,~ ~,ozvetle~ul az Igazságszolgáltatás modelljétől kölcs?noztek (buság, ostor, zárka), a fegyelmi rendszerek eloszeretett,el alk~lmazzák a gyakorlás jellegű büntetéseket - az mtenzlvebb, megsokszorozott több .. ''t It f lk' .., ' szor IS :ne e e eszulest: a gyalogság 1766-os szabályzata előuta, hogy aZ?k az első osztályú katonák, "akik valamilye~, mulasztast vagy renitenskedést követtek el, visszakeru~ne~ a~ utols? ?sz~ályba", és csak új abb gyakorlatok es U] VIzsga ~ran Juthatnak ismét az elsőbe. Mint J',~B, d~ L~, S,~lle IS ~egmondta: "A penzum ok minden buntetes kozul a 1egtlsztességesebbek a tanító részéről s a,legelőnyösebbek és a legkellemesebbek a szülők szá~ mara"; lehetővé teszik, hogy "a gyermekek vétkeiből is C~?lt k~zekk~l
245
előrehaladásuk
eszköze váljék hibáik kijavítása révén"; azoknak például, "akik nem csinálták meg minden írásbeli feladatukat vagy nem igyekeztek azt jól megcsinálni, valamilyen leírni való vagy kívülről megtanulandó külön feladatot adhatunk,,14. A fegyel.mi büntetés, legalábbis nagy részben, izomorf magával a kötelezettséggel; a megsértett törvénynek nem annyira a megtorlása, mint inkább megismétlése, megkettőzött megerősítése. Olyannyira, hogy a kívánt javító hatást a megbánás ~sak mellékesen befolyásolja; az inkább közvetlenül az Idomítás mechanizmusának eredménye. Büntetni annyi, mint betanítani. 4. A fegyelmezésben a büntetés csak egyik eleme a jutalmazás-büntetés kettős rendszerének. Ez a rendszer -''lép működésbe a fegyelmező nevelé~ büntető-javí~ó folyamatában. A tanítónak, "amennyIre csak tehetI, kerülnie kell a<~büntétések alkalmazását; ellenkezőleg, arra kell törekednie, hogya jutalmazások gyakoribbak legyenek, mint a büntetések, mert a lusták at a büntetéstől valófélelemnél jobban ösztönzi az a vágy, hogya szorgalmasokéhoz hasonló jutalmat kapjanak; ezért, ha a tanító kénytelen büntetést alkalmazni, sokkal hatásosabb, ha előtte megnyeri a gyermek szívét" 15 • Ez a két elemből álló mechanizmus lehetővé tesz néhány olyan műveletet, melyek a fegyelmi büntetéseket jellemzik. Először is a viselkedések és a teljesítmények minősítését a jó és rossz ellentétes értékei alapján; a tilos dolgok egyszerű elkülönítése helyett, mint a büntetőjog teszi, egy pozitív és egy negatív pólus között törtémk a megosztás; a magatartás mindenestől a j ó és rossz osztályzatok a jó és rossz pontok szférájába kerül. Ezen kívül létr~ lehet hozni egy számokban kif,?jezett miI?:2§L...,.~,!.".,.Y.u.._"R"' ökonómiát. Egy állaííaoan'naprakész büntető számvitel i--lehetÓvlteszi, hogy megvonják bárki büntetőmérlegét. Az iskolai "igazságszolgáltatás" messzemenően kifej-
246
les~tette azt a rendszert, amelynek legalábbis az alapelemeIt ~ ~.adse:egben és az üzemekben lelhetjük föl..Az
.
eg~~a~U§~Ql~k,~zerzet,es:i.egész!l1.il(f()Q1<:oPQW.i~! s~~.r::."c'<.
yez tek a kIva~tsagokb,~1 es a penzumokbóI:.. ,,6-_z érde~~k ~entesseget nyu]thatnak a tanulóknak a kirótt buntet,esek alól . . . Ha például egyiküknek a katekiz'~us negy vagy h,at ké~dését keI1ene lemásolnia, néhány JO ~~nttal megvalthatJa ezt a büntetést; a tanító megállapltja, hogy, egy kérdés hány pontot ér ... Az érden:ek, n:eghatar~zott ,Pontszámmal mérhetők, s a tanító v~lto?enz gyanant kisebb értékekkel is rendelkezik. Ha peldaul egy gyereknek olyan büntetésfeladata van, ~~e!yet csak hat pontta~ válthat meg, de egy tíz pontot e~o erdemmel rendelkeZIk, azt benyújtja a tanítónak és VIsszakap ' '" . " , , négy pontot; és így tovább. ,,16 Ez a szamszeru mmosltes, az előleg ek és az adósságok körforgása a plusz v~gy ~ínusz osztályzatok állandó aritmetikája ~zt e.:e?~enyezI, h?gy a fegyelmezőrendszerek egymás fole es ala re~?ehk"a "jó" és "rossz" egyedeket. Az ilyen folyamatos .buntetorendszer mikroökonómiáj a létrehoz e.gy olyan dIfferenciálást, amely már nem a tetteket mé- J' n} h~nem m~gukat az egyéneket, természetüket"képes_ segeIk.et, szmvonalukat vagy értéküket. Amikor a fegyeimi, rendszer p~mtos szankciókat szab ki a tettekre, az egyenek et I?en meg" valójukban" ; a büntető rend-:s:e:, amelyet eletbe léptet, része az egyének megismeresenek. , 5.
A~ra~gSorol~~~k kettős szerepe van: jelzi az elté-
"E~sek~t, hierarchiZáljaa minőséget"akompeteps;i~t és a
k~szsegeket; ~gyana,kkor azonbaI!..,Q.i;intet és jutalrrHíz'Js:"~"< A r~ndsze~~~esnek Igy büntető-, és ábiime1esn~k rendezofunkclOJa. ;~~: ,A f~gyelmi !~ndszer az előlépteté.,._~~~pus~ta yanaclOJaval Jutalmaz, amikor lehetővé teszi ra?~?~ :s posz:ok elnyerését, s a lefokozás sal és visszammosltessel buntet. A rang önmagában lehet jutalom 247
vagy büntetés, A katonai főiskolá~ a "megti~zte~ő" besorolások egész komplex rendszeret dolgoztak kI, megfelelő egyenruhák tették mindenki szemébennyilvánvalóvá a besorolást, s az így elosztott rangokhoz többé vagy kevésbé méltó vagy megszégyen~tő büntetések kapcsolódtak, a kiváltság vagy gyalázat j~,le,~~n,~' ~~. az osztályozó és büntető felosztás azokon a suru Idokozonként írott jelentéseken alapul, korra és rangra való tekintet nélkül, "a tanulók erkölcsi tulajdonságairól" és közismert magatartásáról" . Az első osztályt, a "kiválókét" , ezüst vállpánt különbözteti me.g; kiváltsá.ga, ho~y tisztán katonai alakulatként" kezelIk; katonaIak tehat "a büntetések is, amelyek itt járnak (őrizetbe vétel vagy súlyosabb esetekben börtön). A köv~tke,ző os~tály" a J,óké" pipacsvörös és ezüst selyemvallpantra jogoslt; " , büntethető börtönnel vagy őrizetbe vétellel, de f og d'ava l vagy térdepléssel is. A "középszerűek" osztálya vö~ös gyapjúvállpántot visel; az előbbi büntetések alkalmasmt a darócruhával bővülnek. Az utolsó osztályt, a "rosszakét", barna gyapjúvállpánt különbözteti meg; "ennek az osztálynak a növendékei az intézményben honos minden büntetéssel sújthatók, továbbá minden olyannal, amelynek a bevezetése hasznosnak lát.szi~, még sötétzárkával is". JVIindehhez járult még egy IdeIg a "megszégyenítő" osztály, amelyre külön szabályzato t dolgoztak ki, "úgy, hogy az ídetartozók állandóan el van~ak különítve a többiektől, és darócot hordanak". MIVel csak az érdem és a magaviselet határozza meg a növendék helyét, "az utolsó osztályok tagjai reményked~et nek benne, hogy az elsőkbe jutnak és azoknak.a ran~j~l zéseit viselhetik, ha egyetemes tanúságtétel blzonyltja, hogy megváltozott magatartásu~kal és előre,?alad~suk kal méltók lettek rá; hasonlókeppen az elso osztalyok tagjai is alsóbbakba kerülhetnek, ha lanyhul a buzgalmuk és egybehangzó kedvezőtlen jelentések azt mutat-
248
ják, hogy már nem érdemesek az első osztályok besorolására és előjogaira ... ", A büntető jellegű besorolásnak arra kell irányulnia, hogy megszűnjék. A "megszégyer:,ít? osz~~ly" csak arra való, hogy e1tűnjék: "Hogy megttelhessuk a megszégyenítő osztályban j ól viselkedő I,~öve~dé~ek vál~ozását", újra a többi osztályba sorolj uk oket es vIsszaadjuk egyenruhájukat; de az étkezések és a szünetek idejét megszégyenített társaikkal töltik' ha jó magaviseletük nem állandósul, régi osztályukban ~a radnak; "végérvényesen akkor kerülhetnek ki onnan ha az osztályban is, a században is elégedettek lesznek velük 17, Ennek a hierarchizáló büntetőrendszernek tehát kettős hatása van: osztályozza a növendékeket kép~sségeik és, magatartásuk szerint, abból a szempontbol, hogy mIre lesznek használhatók, ha elvégezték az is~olát; yalamint állandó nyomást gyakorolrájuk, hogy mmdnyaJan alkalmazkodjanak ugyanahhoz a modellhez, mindnyájan kényszerítve legyenek "az alárendeltségre, az engedelmességre, a szorgalmas tanulásra és gyakorIatoz~sra, a feladatok és minden fegyelmi előírás pontos teljesítésére", Hogy mindnyájan egyformák legyenek. Végeredményben tehát ct büntetés művészete a ft;gyelmező hatalmi rendszerekben nem a vezeklést;. még. ,~sak nem is a szigorú értelemben vett elfojtást célozza. Öt, egymástól világosan elkülönülő műveletet alkalmaz: tetteket, teljesítményeket, egyéni magatartásformákat egy olyan együtteshez viszonyítja, amely egys~err~hasgnlítási és megkülönböztetési alap,és.aköy.e" te~9é)szabá_ly__K()g?Sél,_Megkülönbözteti egymástól az egyénekefennek az együttes szabálynak az alapján, amely működhet minimális küszöbként, megtartandó átlagként vagy elérendő optimumként. Menl!Yis~gi esz-_._ közö kkel felméri és ~JtékítéIet~k1sel hierarc::hizálja az egyének képességét, színvonalát, "természetét" , Ennek
a
249
\ aZ értékmércének" a segítségével nyomást gyakorol a \ ha~~nlóság megvalósítása érdekében. Végül meghúz~a \ a különböz_Q?_éKbfltá.Látazössz~_§J~1!lJLk..ijJ911b-ségen tul; \~anlraz-abnormitás megeng{;dett szélső értéke ( a katonaI \ főiskola:,megszégyenítő osztálya"). A fol~a!na~osa!l működő büntetőrendszer, amely a fegyelmI mtezmenyek minden pontján érvényesül és minden ~órumá~~l~, <J lenőrzi, összehasonlít, megkülönböztet, hlerarchIzal, egys6g-es{(és kiz;ír.Egyszó~~l:nq~m(1~il,ár· .. .. 'Pontról pontra különbözIk teh~t, ~ JOgi bunteto~endszertől, amelynek alapvető funkcI.?Ja~ hogy ,me~,flgyel hető jelenségek együttese helyetqorv~nyekes sz~:egek corpusára hivatkozik, amelyet fejben kell tartam, ~e~ 'az ~gyéneketkülőnböiteti l~~g, han~:n a tettek~t mm~ sí1Í néhány általános kategona alapJa~; n~m hler~rchl~ z'ál hanem egyszerűen a megengedett es a tütott kettagu - ell~ntétpárját érvényesíti; nem ~gységesít} han~m az ~~ ítélés egyszer s mindenkorra kialakult va~asztovo?alat -alkalmazza,'A fegyelmi gépezetek kltermel~~k. a norma bÜIltetőrendszerét" , amely nem vezetheto VISZfl ~za sem alapjaiban, sem működésében a ~~rv~ny ~agyo mányos büntetőrendszerére. ,~ ~egy.~lrr:l mte~menyek ben szinte állandóan ülésezo kIS torvenyszek, ame1x néha teátrális módon a nagy igazságügyi g~pezete/t ~ta nozza, nem vezethet félre bennünket: e1t.ekmtv~ n~ha.nx formalitástól, nem a büntetőjog mechamzmusart VISZI ~t a mindennapi életbe; vagy legalábbis nem ez a meghata~ rozó; egy sor igen régi eljárásra táma/s.zk?dva..a feg~eh~l rendszerek maguk hoztak létre egy uJfaJta bunteto muködést és lassacskán ez hatotta át a nagy külső gépezetet adtelvet szerényen vagy ironikusan utánozni Iátszdtt. ,Az~a jogi-antropológiai funkcionálás, amelyet a modem hüntetörendszer egész történetében feUeWnk, nem abból keletkezett, hogy a humán tudományok ráépültek a büntetőjogra, s nem is ennek az újfajta racioN'
250
n~litás~ak,
a követelményeiből vagy állítólagos humamzmusabol; eredetét abban a fegyelmező technikában kell keresnünk, amely a normalizáló szankciónak ezeket az új mechanizmusait életbe léptette.
-I
g.y. e.l.m..e. . z. o.'.'rend.s. z.e.r.. eke. n .. át..fe. . l. .s. . e...j.l. ik..........a..... N.....or.!lbA fe ,E~ .. a . ha.. talma., volna a .l110dern társadalom gj ..!9vénye? Mond]uk mkább úgy, hogya 18. századtól kezd\'"e~fsat-: lakoz~tt<:t_t_ö~~i}léltéllomhoz, ~JJteriÜetfeios~tá~r'a-ké~y= szerítve őket; így különült el <:t.. I9!Yé.nYllatásköre .a. l S:~é éS.<1~~()y.e~~, a Hagyo~ányé. A ~orma a kénys~e~' \ ntes alapJava vallk az oktatasban, amIkor az standardi- ' z~lódik és megjelennek a "normál" főiskolák; megjelemk az ország orvosi karának és kórházrendszerének kialakításában, amelyek az egészség általános normáit hivatottak érvényesíteni; érvényre jut az ipari termelés el~.Lár_~~(:linakés termékeinek szabványosításáoan.1iíAfer ügyelethezhasonloanes azzal egyeteniberiiilorrrléiHia: lás a hatalom fontos eszközévé válik a klasszlk~~k()r vé'~"" gén. A státusok, előjogok, hovatartozások megkülön- I böztető jegyeit igyekeznek felváltani vagy legalábbis l megdUPlázni.~.~_~~r.n:~litáS.. fokozatainak variációival, (' amelyek egy h.omogén táfSáaalillítéstUletITezvalótártü: z~st jelö.Inek, de ugyanakkor önmaguk is osztályozó, hIerarchIzáló, rangosztó szerepet játszanak. A normalizáló hatalom bizonyos értelemben egyneműségre kényszerít; de)J1di\:,iciualizál is, azzal, hogyIeliétóvétesiCiii' e~té.r~sek mérését, a színvonalak meghatározását, a speclahtasok megállapítását és az egymáshoz illesztett különbségek hasznosítását. Érthető, hogy a norma ha-l talma könnyen érvényesül a formális egyenlőség rend-l szerén belül, mivel hasznos követelményként és egy mcgmé!etés e~edményeként beviszi éi szabályt képező hom~g:.~ egysegbe az egyéni különbségek egész árnya-/ latskalaJat. J
I
I
251
A VIZSGA \
l)
A vizsga egyesíti ~felügyelő hierarc?i~ ~s a ~ormalizálQ. szank~iómQclsz~r~it. Olyan norm~hzal? :,e~I~tet, .olyan 1 felügyelet ez, amely lehetővé teszI JUll1nosltest,~z?s~~ tályoz~~~é,~élbüntetést. Olyan ~~látszós~~?al ~eszI kor,~l \ '~azernbereket, amelyen kereszt~l megkul?r:büztethetük és büntethetők. Ezért vált a. vIzsga valüsa?üs s~ertar- . tássá minden fegyelmi rendszeiben.EgyesítI m~g~ban ,a .,...-~--CjC--l··--·-···-cerem. . ónláJ· át és a tapasztalatmegnyIlvanulaUata .om .. 'll " ' t -saCazerÓ déÍnünstrációját és az igazság mega aplt~sa . 'Nyilvánvalóvá teszi a fegyelmi eljárás?k, l~nyege?en a tárgyként felfogott egyének a~áv.etettseget, es az ~lave~ tatek tárgyiasítását. A hatalmlVlszonyo~ es ~egls~l~rési viszonyok egymásra rétegződés,~ ,a ,vlZsgaban v.ahk igazán láth~Úóvá. Ez is egy .olyan uJI!aSa a ~las~zlkus kürnak, amelyet.a tudományt~rténeszek arnyekban. hagytak. Vizsgálják a vakon szuletettekk,el; a fark~s torkú gyerekekkel , a hipnózissal végzett kIserl?tek ,tür, t't sükkal'bb altalan()~'. t ene e . De ki fügJ·a. megírni a. . "vizsga" . .. t' sabb, szerte ág-aióbb , de egyben ~eghatárüzü tür ?~ .' netéC~ szertartásaival,. módsz;erelVel, szerep,lOlvel es -. szerepeivel,kérdéseinek és vál~szainak rendjevel, .osz; tályzásiésbesorülá§i ren?szer.elVel? Eb?en a~ egyszeru eljárásban ugyanis megJelemk a megl~meresne~ egy egész területe és a hatalümnak egy bIzü,nyos tlpus~. Gyakran beszélnek arról, hügy a .hum~n. ;,tudümanyük" , leplezett en vagy deklaráltan, I~eülüglat ,hor,doznak. De vajün~a technülógiáj~k, .~z ~ ~l~ üperatIv,s~~a, amely annyira elterjedt (a pszlchlatnatül a pe?agügIalg, a betegségek diagnüsztizálásától a munkaer.ü alkalmazásáig), ez az .oly megszükütt eljárás, a vlzs~a, nem , hüz-e müzgásba, egyetlen mechanizmusün belul, .olyan l hatalmi viszünyükat, amelyek ismeret,?I1)'a güt hü.z~a~ I létre és ismeretszerzést tesznek lehetüve? A pühtlkal c
N'
befektetés nemcsak a tudat, a képzetek és a tudni vélt dülgük szintjén megy végbe, hanem azün a szinten is, amely lehetővé tesz egy bizünyüs megismerést. Az egyik alapvető feltétel, amely hozzáj árult az orvüstudümány episztemülógiai fejlődésének a meginduIásáhüz a 18. század végén, a kórház, mint "vizsgáló," apparátus megszervezése vült. E vizsgálat legszembé:-" "s:Zökőbb formája a vizitek rituáléja. A 17. században az ürvüs még kívüliófjaitbe, s iátügatása sok más egyéb - vallási, adminisztratív - ellenőrzést egészített ki; a kórház mindennapi vezetésében nemigen vett részt. A vizit lassanként rendszeresebbé, szigürúbbá és főleg kiterjedtebbé vált: a kórház működésének egyre nagyobb területét ellenőrizte. 1661-ben a párizsi Hótel-Dieu orvüsa napünta egyszer vizitelt; 1687-ben egy "exspectáns" ürvüs délutánünként is megvizsgálta a súlyüsabb betegeket. A 18. századi szabályzatok rögzítik a vizit iciőpontját és időtartamát (legalább két óra); szigotúan kikötik, hügy egymást váltva napünta végezzék az orvosük, "még húsvét vasárnapján is"; végül 1771-benstátust hüznak létre egy bentlakó ürvüs részére, aki "tartozik a hivatásával járó összes feladatüt ellátni, éjjel éppúgy, mint nappal, egy külső orvos vizit jei között fennmaradó időszakokban,,19. A korábbi gyors és alkalmankénti vizsgálatot felvált j a a rendszeres megfigyelés , minek fülytán a beteg úgyszólván állandó vizsgálat alatt áll. A váltüzás két következményt eredményez: az ürvüs, aki eddig csak külső elem vült, kezd a belső hierarchiában fölébe kerekedni az egyházi személyzetnek, amelynek meghatározütt, de alárendelt szerepet jelöl ki a vizsgálati eljárásban; ekkür jelenik meg az "ápüló" kategóriája; maga a kórház pedig, a korábbi segélyhelyből a képzés és az ismeretszerzés intézménye lesz: felcserélődnek a hatalmi viszünyok és létrejön egy ismeretforma. A "fegyelmezetten" működő kórház az ürvüsi
l
252
253
.J. •. . diszciplína" adekvát otthona lesz, lehetővé téve szá"mára, hogy immár ne annyira szövegekre és hagyományos szaktekintélyek műveire támaszkodjék, hanem inkább az áll~ndóan rendelkezésre álló vizsgálati anyagra. , A~ls-~91~'hasonlóképpen afolyamatos, az oktatási te__ --~vékenységet egész hosszában végigkísérő vizsga apparátusává válik. Egyre ritkábbak lesznek az olyan disputák, amelyekben a tanulók összemérték erejüket, helyükbe lép az egyénJolyamatosösszehasonlítása az összestöb:-, biveJ;amfiehet6véteszi megmérését és egyben büntetését is. Az egyházi iskolák szerzetes oktatói úgy rendelkeztek, hogy növendékeik a hét minden napján dolgo zatot írjanak: ~lső nap helyesírásból, másnap számtan'ból,'hármadrÍap reggel katekizmusból, este fogalmazásból stb. Ezen felül minden hónapban egy dolgozat hivatott azok kiválasztására, akik érdemesek rá, hogya felügyelő előtt feleljenek. 2o 1445-től kezdve az École des Ponts et Chaussées mérnökképző főiskoláján évi 16 vizsga volt előírva: 3 matematikából, 3 architektúrából, 3 műszaki rajzból, 2 rajztechnikából, 1 kőfaragásból, 1 fogalmazásból, 1 tervkészítésből, 1 s~in~e~~sből, 1 épületstruktúrábó1. 21 A vizsga nemcsak mmoslÍl a tanulást, hanem annak állandó faktor a is; a folyamatosan megnyilvánuló hatalom szertartásaival támasztja alá. l A vizsga lehetővé teszi az oktatónak, hogy miközben tu\ dását átadja, tanulóiról is ismereteket gyűjtsön.Míg a~ inas évek végén .tett mestervizsga a céhek hagyományal szerint egy képesség megszerzés ét igazolta - a "mestermunka" arról tanúskodott, hogy a tudás átadása megtörtént -, az iskolai vizsga valóságos és állandó ismeret- csere: biilosífjaa'tudás átadását az oktatótól a tanuló --fel{(fea-tanulóról is ismeretet közvetít, amely az oktatón~k van fenntartva. Az iskola lesz.a pedagógiai tudomány kidolgozásának -szíritere. És ahogyan a kór~ázi vizsgáEit, mint eljárás, lehetővé tette az orvostudomany r
254
l
episztemológiai fejlődésének megindulását, ugyanúgy a "vizsgáztató" iskola korszaka a tudományként működő pedagógia kezdetét jelentette. HasooJQképpel1él§zem:lék és a végtelenségig ismételt hadgyakorlatok kora a hadseregbeü óriási taktikai' ismúet kialálüilasafeieCI= menyezte ,amely a napóleoni háborúk idején már éreztette hatását. A vizsga egy olyan mechanizmus hordozója, amely ~gyes.íti a.,~<:l,talomgyakorlásának egybizonyosforIll~játJ
es aZlsmeretszerzésnek egy bizonyostíptlsát. \ '"--1:')1 vizsga felcsereli a láthatóság okon6midját a hata100n gyakorlásával. A hatalom hagyományosan olyan dolog, amely látható, megmutatkozik, megnyilvánul és paradox módon erejének forrását épp abból az eljárásból meríti, amellyel kinyilvánítja. Azok, akik fölött uralkodik, árnyékban maradhatnak; fénvEc';;ak ahata-lom azon részétől kapnak, amelyet átr~háznak rájuk, vagy épp csak a visszfényében részesülnek egy pillanatra. A fegyelmi hatalom azonban úgy működik, hogy láthatatlan; azokra viszont, akik alája tartoznak, kötelező láthatóságot kényszerít. ,Afegyelmirendszerekben .az alárendelt alanyoknak keli láthatóknak lenniük.., A rájlikvílágífó feIly biztosítja a fölöttük gyakorolt hatalom eszközeit. A fegyelmezés alanyát az állandó szem előtt lét, a bármikor megláthatóság tartja alárendelt állapotban. A vizsga pedig az a technika, amellyel a hatalom erejének kinyilvánítása vagy bélyegeinek alárendeltjeire való rásütése helyett azobjektiváciéJ mechanizmusába kényszeríti~ele őket. A fegyelmihatalcHn6gy'nyÜ:' .' vánítja kferejét arerídelká6sére álló térben, hogy tárgy?-Jckal manipulál. A vizsga egyenértékűennekáta:r:; gyiasításnak a szertartás ával. A poliÚkaiceremÓniánaFmindeddig az volt a szerepe, hogy teret adjon a hatalom szélsőséges, de szabályozott megnyilvánulásának; az erő pompázatos kifejezése o··
255
volt, olyan túlzott és kódolt "ráfordítás", amelyben a hatalom új erőre kapott. Többé-kevésbé mindig diadalmenetre emlékeztetett. Az uralkodó ünnepélyes megjelenésében volt valami a felszentelésből, a koronázásból, a győzelmi bevonulásból ; még a temetési pompa is a hatalom magamutogatásának jegyében zajlott. A fegyelmező rendszer saját típusú ceremóniával rendelkezik. Ez már nem diadalmenet, hanem szemle, "parádé", a .. vizsga fényűzőfotmája. Az' "alanyok" itt úgy jelennek rueg;mirit a tekintet által megnyilvánuló hatalom megfigyelésénekfelkínált tárgyak. Nincsen közvetlen képük 'áfőhatalomról, csupán hatását jelenítik meg - mintegy lenyomatként - pontosan olvashatóvá és engedelmessé vált testükön. 1666. március 15-én XIV. Lajos első ÍZben tartott katonai szemlét: 18 OOO ember vonult fel, "uralmának egyik legfényesebb akciója" volt ez, amely a hírek szerint "nyugtalanságot keltett egész Európában". Évekkel később érmet adtak ki az esemény emlékére. 22 Hátlapján ez a felirat olvasható: "Disciplin a militaris restitua" (A helyreállított katonai fegyelem), körben pedig ez: "Prolusio ad victorias" (Gyakorlat a győzelmekhez). Jobb oldalon a király, jobb lábával előrelépve személyesen vezényli a gyakorlatot egy marsallbottal; baloldalon több sor katona látható szemből, egymás mögött felállított sorokban; vállmagasságban kitartott karral tartják a puskájukat, pontosan függőlegesen; jobb lábukkal kilépnek, ballábfejük kifelé fordul. A talajt egymást derékszögben metsző vonalak hálózzák be, nagy kockákat rajzolva a katonák lába alatt, megkönnyítendő a gyakorlat különböző fázisaiban a megfelelő pozíciók elfoglalását. A háttérben egy klasszikus stílusú épület rajzolódik ki. A palota oszlopai mintegy folytatják a katonák oszlopait és a függőleges puskák sorait, ahogyan a kövezet kockái is valószínűleg a gyakorlathoz 256
k~ratzolt négy~zögeket folytatják. Az épület tetején húzodo balusztradon a szobrok táncoló alakokat jelenítenek meg, hullámzó vonalakkal, lekerekített mozdulat~kk~l'"drapéríákkal; fl.-. márványt átjáró mozgások egysegeslt~ elve a harmoma. Az emberek viszont egyforma testtartas~a n;e~,e~edtek, amely sorról sorra, oszlopról oszlopr~ lsm~tlodlk: . ez a taktikai egység kifejezése. Az architektura rendje, amely fent felszabadítja a táncoló figurákat, a földön rákényszeríti a megfegyelmezett emberekre szabályait és geometríáját. Ök a hatalom oszlop~i. "Helyes", mondotta egy nap Mihail nagyherceg, amIkor felvonultatták előtte a csapatokat csak Iélegeznek,,23. '" /Tekintsük ezt az érmet egy olyan pillanat tanúságakent, amelyben paradox módon, de sokatmondóan találkozik a szuverén hatalom legfényesebb arculata és a fegyelmi hatalom jellemző rítusainak kialakulása. Az uralkodó már-már elviselhetetlenül fénylő látványa az alattvalók kényszerű láthatóságában fordul át. A feg~e1r~1i rendszerek működésében, egészen a legalsó SZIntIg, a láthatóságnak ez a megfordulása biztosítja a h~t~lo~ gy~k~r:~sát. A véget nem érő vizsga és a gúzsba koto ob]ektIvaclO korába lépünk. 2. A vizsga besorolja az egyéniséget egy dokumentá~ eiós szférába. J;:gész archívumot hagy maga után, részletes és aprólékos dokumentációt, amelyet a testek és a napok sokaságáról hántott le. A vizsga nemcsak felügyeleti helyzetbe hozza az egyéneket, hanem a nyilvántartás hálójába is fogja, vaskos dokumentumkötegek közé szorítja, rögzíti őket. A vizsgaeljárásokat kezdettől fogva intenzív nyilvántartás és a dokumentumok felhah~ozása kísé~te., Létrej?n egy "QyUY~I}1artóhat~ lO~_)(l fegyelmI gepezet lenyegesalkatrészek~nt. Sok '--Tekintetben az adminisztratív dőkliItienfáCiÓ hagyományos módszereit követi, de saját eljárásai és jelentős új í257
tásai is vannak. Némelyek az azonosítás és a személyleírás módszereire vonatkoznak. Megoldandó probléma volt ez a hadseregben, ahol meg kellett találni a dezertánsokat, elkerülni az ismételt besorozást, korrigálni a tisztek által jelentett fiktív helyzeteket, ismerni minden egyes katona szolgálatait és értékét, pontosan megállapítani az eltűntek és a halottak mérlegét. Meg~ldand~ probléma volt a kórházakban is, ahol fel kellett Ismerm az igazi betegségeket, eltávolítani a szimulánsokat, követni kellett a betegségek alakulását, ellenőrizni a kezelések hatékonyságát, felismerni az azonos eseteket és a kezdődő járványokat. S ugyanilyen probléma volt az oktatási intézményekben is, ahol jellemezni kellett minden tanuló alkalmasságát, meghatározni színvonalát és képességeit, s megjelölni esetleges felhasználhatóságának formáját: "A nyilvántartásnak az a célja, hogy megismerhessük belőle ott is, amikor szükséges, a gyermekek szokásait, előmenetelét a kegyességben, a katekizmusban, az irodalomban, az iskolában eltöltött idő szerint valamint gondolkodásukat és ítélőképességüket, mindez fel lévén jegyezve belépésüktől kezdve. ,,24 Ezért alakult ki a fegyelmi egyéniség kódjainak egész sora, melyek lehet6vé teszik a vizsgán megállapított egyéni jegyek egységesítését és rögzítését: a személyleírás fizikai kódja, a szimptómák orvosi kódja, a magatartások és a teljesítmények iskolai vagy katonai kódja. \ Ezek a kvantitatív vagy kvalitatív kódok még nagyon f kezdetleges ek volta~, ,n:é~is )elzik a~t ~ ~illanatot, ~m~ il kor először "formahzalodIk' az egyemseg a hatalmI VI! szonyok között. ~A fegyelmi nyilvántartás többi újítása ezeknek az elemeknek az egymásra vonatkoztatás át szolgálja, a dokumentumok felhalmozását és sorba állítását, olyan összehasonlító területek kialakítását, amelyek lehetővé teszik az osztályozást, a kategóriák felállítását, az átlagok ,
(
megállapítását és a normák megjelölését. A 18. századi kórházak nevezetesen a lejegyzés és a dokumentáció módszereinek nagy laboratóriumai voltak. A nyilvántartások vezetése és osztályozása, egymásra vonatkoztatásuk módszerei, körbeadásuk a vizitek alatt összevetésük az orvosok és a személyzeti vezetők rend~zeres értekezletein, adataik eljuttatása a központi szerveknek (a~ár a kórházban, akár a kórházak egyesített felügyeletenek), a betegségek, gyógyulások és elhalálozások mérlege egy kórház, egy város, vagy akár az egész nemzet viszonylatában, mindez szerves része volt annak a folyamatnak, amelynek során a kórházakat a fegyelmi rendszernek rendelték alá. A szó mindkét értelmében vett jó orvosi "diszciplína" alapfeltételei közé kell sorolni azokat a nyilvántartási eljárásokat is, amelyek lehetővé teszik az egyéni adatok beillesztését az összesített rendszerekbe anélkül, hogy egyéni jellegüket elveszítenék, és alkalmasak arra, hogy bármilyen általános regiszter alapján el lehessen jutni az egyénig, és viszont, hogy az egyéni vizsgálat minden adata tükröződjék az általános számításokban. Ennek az egész nyilvántartási apparátusnak az eredményeként, amely együtt jár a vizsgával, két korrelatív lehetőség nyílik: az egyén leírható, elemezhető tárggyá válik, de nem azért, hogy specifikus vonásaira redukálják, mint a természetbúvárok az élőlénveket . , hanem hogy egy~nivonásaival, egyedi fejlődésével r készségei"" _.yel és képességeivel egytllciomáDy~HaDdó megfigyelés~ alatt tartsák; másrészt lérejön egy összehasonlító reIld~A .. szer, amely lehetővé teszi a globáíísjeIens6gekfeÍffi6rését, a csoportok leírását, a kollektív tények jellemzését, az egyének egymástól való eltéréseinek megállapítását és "populációkba" való besorolásukat. Meghatározó jelentőségűek így tehát azok az apró eljárások, feljegyzések, nyilvántartások, dosszié-össze'ál-_'o _________ ,_ __ -~.
258
'-~
~._. >.~~'C~ _ _ ~~ _ _ _~,_~ •• _
259
...
lítások oszlopok és graJil<:0ll0jc,_<:1l11elyek oly megsz?~ \ Koitak'~szálllullkra, de n.~kik ,k?s~ön.h~t~~z ember~ol l szóló tudományok episz,~~~molQgIa! f~Jlodes~?~k meglU~, !~dllfáSa-;Az.arisztotelészi kér.4és\ketsegtelenul Jogo~: 1e~, h~tséges é's"1egitim-e az .emberről sz~óló tudomany? l--A nagy problémákra talán csak n~gy val~szo~ felelhetnek. De itt van az a kis törté?elml p~oble~a IS, ~~gy.~ 18. század vége felé megjelemk valamI, amIt a "khm,kal, tud02!Lál1yok címszó alá sorolhatr:ánk;, az a pr~blem~, l hogy az egyén (és immár ?-e~ ~ faj) ?e!ep a ~egIsmere~ : szféráj ába; hogy az egyedlleuas, a kIkerdezes, az ~n~~, nézis a dosszié" bekerül a tudományos kommumkaclO á1taláno'~ működésébe. Erre az egyszerű. té,nykér?é.sre kétségtelenül hétköznapi. a f~le}et ~s: a ~yIlvantartasI ~l~, járások irányában kell vlzsgalodm, a vlzsg.a mec~am7musai körül ,afegyelmi berendezkedések klalakulasaes ~-ate-st~k fölÖtt létrejött új típusú hatalom körny~k~l1:,Az embérrőI szóló tudományok születése? Valoszlllul~,g azokban a dicsfény nélküli archívumokban keresendo., ahol kidoigozták a testekre, mozdulatokr~, m.~g~ta~rta-. .- sokra gyakorolt kényszerítő erők moder? Ossz]~tekaL" '- - 3. A vizsga, dokumentációs módszeremek ege,sz sora- , val, minden egyént "esetté" alakít át: Olyan eS,ett~,. amely a megismerés tárgya, s egybe.~ ~ ha~alom ~?godz~Ja !e~z. Az eset itt már nem olyan korulmeny~k os~zess,eget .J~ lenti, amelyek minősítenek egy tettet ~s n:o?oSlthat]ak egy szabály alkalmazását, mint a kazu:sZÍl~aba~ vag~ a , jogtudományban; az eset maga az egyen, ugy n:,lllt leIrható értékelhető megmérhető és másokkal osszehaI son1ftható dolog,' épp a maga in,?ividualitásában, ~,z egyén, úgy is mint megnevelen,do .v~gy át~evelendo, \ osztályozandó, szabványosítando, k~z~rando stb. ,elem. A köznapi egyéniség - az egyszeru at~asem,bere - s~káig érdektelen volt a leírá.s számára',KIvalt~agna~ szamÍtott az, ha valakit megfIgyeltek, reszletesen leutak,
,r ,\j
I
260
napról napra folyamatosan követtek és regiszttáltak. Egy ember krónikája, élettörténete, sorsának rendsze .. resen feljegyzett eseményei részét képezték hatalma egyéb szertartásainak. A fegyelmi szemlélet rrfegfor~ dítja ezt a viszonyt, leszállítja azt a küs~öböt,a:hol aleftható egyéniség kefdődik~ és leírást az enenőr.Zésesz~' 'közévé ,a hatalomgyakorIás módszetévé teszi. Nem efii~"" "lé km űről van már szó az utókor számára, hanem esetle~ ges felhasználásra készűlt dokumenWmtóC'Bz"a-Zune:-" --írhafósag annál hangsúlydzottabbéúi~jerentkeZikj miJjél szigorúbb a fegyelmi kötöttség: a gyermek, a beteg, a bolond vagy az elítélt a 18. századtól kezdve a fegyelmi mechanizmusok térhódításának mértékében egyre sű rűbben válik az egyéni leírások és életrajzi elbeszélések tárgyává. A valós létnek ez az _írásban valÓ rögzítése már nem a herOizáIást szolgálja; hanetffaz O'DjéktíV:áCi(f és a leigázáS"ffiÓdszere]esz._ Az'dm.efjereg~K~y~g~a1m.-;~'l1öz6kgondosan összeáIlított életraTza-:- akárcsak a ki" rálykióriíkák vagy a híres betyárOk epos'z3.Í', az Írás poH" tikaifunkcióját példázzák; de a hatalom triegváltozdtt móoszerei között. A Vizsga, mint az egyéni különbségek szertartásos és egyben ;;tudományos" rögzítése, 'minden: egyed gom" bostiíre tűzése egyéni sajátosságai szerint (ellentétben azokkal a cetemóniákkal, amelyekben ci státusok, szű1e tések, kiváltságok és funkciók jelennek meg megkülön"' böztető jegyeik teljes pomPájában); valóban a hatalom egy új modaIitásának megjelenéséről tanúskodik, amelyben mindenki saját egyéniségét kapja stáfusként, amelyben statútum köti aZokhO'z a v01íásokhaz,- mét"c-" tekhez,. eltérésekhez és "jegyekhez'-' i amelyek jellem~ z6ek rá és mindenképpen ;,esetd" csinálnak belme. Végső soron a vizsga áll a középpont j ában áZ6knák áí eIjárásöknak, amelyek az egyént a hatalom fiJ'egvaJásulásává és tárgyává i a megismerésmegvar6sulásává és
a
161
\íy--tr
t
~.,~.".Yt-i1..J>- ..
,v;r.t;>_/v-..••/tJ\,\.,;). }. \ ~: ~ ~ (: k t I.r- ,."\, J .{'\"j
,,A~ ""~'~;:i
'-...' .."
~
--.,
V.
'., - l" '\.,;\!"'-",~
..' {t...
'.. ..• <. . ',.\; , /
,. j
,~, ..
,
tárgyává teszik. Általa valósulnak meg, a hierarchikus felügyelet és a normalizáló szankció kombinált hatása révén, az alapvető fegyelmi funkciók:_.~fe~osz~~~é.s..~~._ .. I osztályozás, a maximális idő- és energianyerés, a ~oly~-,. 1\, 'niatos'''genetikai .felhalmozás és. a képességek opt1m~h~ -'kombinálása; vagyis az oJganikus,ge~etü(p:sés-kQmbi~, \ 'natórikus" egyéniség lét;ehOzá~a.--A1tala válnak r.ituá1íssif azőICi:CaíszCiplíriák, amelyeket egy szóval úgy Jellemezhetnénk, mint annak a hatalomna,~ egy modalitását, amely az egyéni különbséget pertinensnek tekinti.
* A diszciplínák annak a pillanatnak a jelei, amikor, hogy úgy mondjuk, !!!~gfQn:hllazjndivid\lalizáció poli~ikai,,,,_ Jengelye. Az olyan társadalmakban, amelyeknek a feu. . d'álisreiidszer csak egyik példája, maximálisnak nevezhető az individualizáció a szuverén hatalom oldalán és általában a hatalom felső régióiban. Minél több itt valakinek a hatalma vagy a privilégiuma, annál markánsabban jelenik meg az egyénisége a szertartásokban, beszédekben vagy plasztikus ábrázolásokban. A "név" és a családfa, amelyek kijelölik az ember helyét a rokonsági kapcsolatok összességében, az erőfölény t bizonyító hőstettek, amelyeket elbeszélések örökítenek meg, a szertartások, melyeknek rendje tükrözi a hatalmi viszonyokat, a halál túlélését ambicionáló emlékművek é~ adományok, a pompa és a szélsőséges költekezés, az összefonódó hűségeskük és hűbéri kötelékek megannyi eljárásai egy "emelkedő" individualizációnak. A fegyelmi rendszerben viszont az individualizáció "leszál\ ló": ahogyan a hatalom egyre névtelenebbé és funkcio\ nálisabbá válik, úgy individualizálód~ak e~yre ~.obban azok, akik alája vannak rendelve; megpedig felugyelet és nem ceremóniák, megfigyelés és nem emléket állító elbeszélések révén, olyan összehasonlító módszerek ál-
~~l.: ame~yek
a ,~normára" hivatkoznak, nem pedig az oso~re ~Ivatkozo genealógiák által, s inkább az "eltérések , mmtsem hőstettek következtében. Egy fegyelmi rends~,erben.~ gy_~~ek erősebbenindividualizált, mint _ a feh:ott, ~ b.~t~g erose~b~n, mint azegészséges,.a, bo.lond es a bunozo hasonlokeppen megelőzianormálistés~ n,er:: bűnözőt. .Legalábbis az előbbiek felé irányul civihzaclOnkban mmden individualizáló mechanizmus' és ha a~ e~észséges, normális és törvénytisztelő felnőttet akarják mdividualizálni, akkor ma azt kutatják, mi marad~ meg benn~ a gyermekből, milyen titkolt őrület lakOZI~ beI?-ne, mIlyen alapvető bűnt szeretett volna elkövetnI. Mmden 2~r~_~~~ho::::' előtagú tudomány, elemzés v.~g~ gyak?rlat reszese az individualizáló eljárások ilyen t~rtenelml ~egfordításának. Az a pillanat, amikor a tarsa?a~on: .attért az egyéniség kialakításának törté~ ~el~.I-ntuahs ~echanizmusai~ól a tudományos-diszeiplmans mechamzmusokra, amIkor a normális felváltotta a~ ~sit és a ~érce a státust, az emléket állító ember egyéms~ge helyebe a mérhető emberét állítva, az a pillanat amIkor lehetségessé váltak az emberről szóló tudomá~ nyok, azzal az idővel azonos, amikor életbe lépett a ha~ tal?mna~ e~!. új techr;ológiája és a testnek egy új politikaI a~atOI:l1aJ a. És ~l~ a :,kaland" a legtávolabbi közép. kortol egeszen napJ amklg az egyéniség történetét bes::éli el.' az átté~~s ~z~p~~~~ról ~:::~~I!y~sre;a nagy tett!,,?!.,,~_tltkolt saJatsagra, a hosszu száműzetésről"a. belül" rejtező gyermekkor kutatására, a lovagi tornákról a fan'tazmagóriákra, egy fegyelmi társarlaIOffi"kiaIaKtiTasanak' ~l'-'~~ .--''--x----.~..-._-.--'- .. .-- .-' ,,-- .. -..---- .... --_.--- -,,--.. -.- .....- .. ---- --"-' v~.~J~-yJaJ--f'\. ml gyermekkorunk kalandját már a kis H~~~~_.Yl~z..<2..~!ag~ágai m?~dják el, nem a..... J9 kis Ben.ri"~ tortenete. A Rozsa regejet ma Mary Barnes írja és Lancelot-t Schreber elnök váltja fel. . Gyakran hallani, hogy annak a társadalomnak a modelljét, amelynek egyének az alkotóelemei, a szerződés 263
262
és a csere absztrakt jogi formáitól kölcsönözték. A kereskedő társadalom e szerint úgy jelenne meg, mint különálló jogi személyek szerződéses társulása. Lehetséges. A 17. és a lS: század politikaelmél~te valóban e~l nek a sémának látszik engedelmeskedm. De ne feleJtsük el azt sem, hogy ugyanebben a korban megvolt az a technika is, amely az egyéneket egy hatalom és egy megismerés korrelatívelemeivé tette. Az egyén kétségtelenül fiktív atom a társadalom "ideológiai" felfogásában, de ugyanakkor olyan realitás is, amelyet a hatalom diszciplínának" nevezett specifikus technológiája hoz iétre. Fel kell h agynunk azzaC hogy mindig negatív s~~= ___ , vakk::ar TelleIIlezz:iik . ahé:l~alQm_megnyilvánulásait: "ki'Z-ár-;'::e1nyom"::,elfojt" , "cenzúráz'~.,,~l~~igetel", "lep~ lez", "elfed". A hatalom valójában alkot)valóságot alkot; tárgy-területeket és igazság-rituálékat hoz létre. Az egyén és a róla nyerhető ismeret ennek az alkotásnak a része. De nem túlzás-e ekkora hatalmat tulajdonítani a diszciplína gyakran aprócska kis ravaszságainak? Honnan tehetnének szert ekkora hatásra? JEGYZETEK 1. J. J. Walhausen: L'Art militaire pour l'infanterie. 1615,
23.
2. Réglemen! pour l'infanterie prussienne. Francia fordítás: Arsenal, Ms. 4067, 144. A régebbi sémákra vonatkozóan lásd Praissac: Les Discours militaires. 1623,27-28; Montgommery: La Milice franqaise. 77. Az újabb sémákról v/ö. B.eneto~ de Morange: Histoire de la guerre. 1741,/61--64. es p~ssertatlOns sur les Tentes. Vö. még a számos szabalyzatot, mmt pl. az Instruction sur le service des régiemertts de Cavalerie dans les camps. 1753. június 29. lásd na 7-es metszet. 3. Idézi R. Laulan: LJ École militaire de Paris. 1950, 117-
4. Archives Nationales MM 66éK569. J. Bentham elmond· ja, hogy bátyjában az École milítaire láttán ötlött fel először a Panoptikum gondolata. 5. Vö. a na 12,13 és 16-os metszeteL 6. Enciklopédia. "Manufaktúra" címszó. 7. Cournol: Considérations d'intéret public sur le droít d'exploíter les mines. 1790; Arch. nat. A XIII 14 , 8. Vö. K. Marx: A tőke. L könyv, IV. rész, 11. fejezet, 364. (Bp., Magyar Helikon, 1967): "A vezetés, felügyelet és közvetítés e funkciója a tőke funkciój ává lesz, mihelyt a neki alárendelt munka kooperatívvá válik. A tőke sajátos funkciój aként a vezetés funkciój a sajátos jellemvonásokra tesz szert." 9. M.J.D.B.: Instruction méthodiqué pour l'école paroíssia/e. 1669,68-83. 10. Ch. Demia: RégIement pour les écoles de la ville de Lyon. 1716, 27~29. Hasonló jelenséget figyelheWnk meg a kollégiumok szervezetében: sokáig a "tanulmányi felügyelők" viselték, függetlenül a tanároktól, az erkölcsi felelősséget a kis tanulócsoportokért. Főleg 1762 után jelenik meg egy olyan új típusú ellenőrzés, amely erősebben adminisztratív jellegű és a hierarchiába is szervesebb en beilleszkedik: felügyelők, OS2tályfelelősök, alfelelősök. Vö. Dupont-Ferrier: Du college de Clermont au lycée Louis-le-Grand. I., 254. és 476. 11. Pictet de Rochemont: Journal de Gmet/e, 1788. január 5. 12. Az Oppenheim gyár ideiglenes szabályzata, 1809. szept.29. 13. J. B. de la Salle: Conduite des Écoles chrétiennes. 1828, 204--205. 14. Ibid. 15. Ch. Demia: Réglemel'lt pour les écoles de la ville de Lyon. 1716,17. 16. J. B. de la Salle: Conduíte des Écoles chrétienliés. B. N., Ms. 11759,156. A bűnbocsánat-cédulák rendszerét ismerhetjük fel benne. 17. Archives Nationales, MM 658,1758. március 30. és MM 666,1763. szeptember 15. 18. Ennél a kérdésnél utalnunk kell G. Canguilhem alapvető megállapításaira: Le Nomwl et le Pat!tologique. 1966, 171-191.
118,
264
265'
.19. Registre des Délibérations du bureau de l'Hőtel-Dieu. 20. J. B. de la Salle: Conduite des Écoles chrétiennes. 1828, 160. 21. Vö. L'Enseignement et la diffusion des sciences au XVIIr. 1964, 360. 22. Erről az éremről vö. J. Jacquiot cikkét, in Le Club frant;ais de la médaille. 1970, IV., 50-54. 2-es metszet. 23. Kropotkine: Autourd'une vie. 1902,9. AreferenciátM. G. Canguilhemtől kaptam. . 24. M. I. D. B.: Instruction méthodique pour l'école parols.. siale. 1669, 64.
3. FEJEZET
A P ANOPTIKUSSÁG
A 17. század végén a következő intézkedéseket kellett foganatosítani, ha pestis tört ki egy városban. 1 Először is szigorú, térbeli hálóba fogtak mindent: a várost és "vidékét" természetesen lezárták, tilos volt elhagyni a várost, elpusztították a kóbor állatokat, a várost kerületekre osztották fel, ahol intendánst ruháztak fel a hatalommal. Minden utcát egy szindikus alá rendelnek, aki felügyeletet gyakorol; halálbüntetéssellakol, ha elhagyja az utcát. Kijelölnek egy napot és mindenkinek megparancsolják, hogy zárkózzék be a házába: halál sújtja azt, aki kijön. A szindikus sajátkezűleg zárja be a házak kapuit kívülről; magához veszi a kulcsokat és átadja a kerület intendánsának; ő őrzi valamennyit a ka~ rantén végéig. Mindegyik családnak magát kell ellátnia élelemmel; de a bort és a kenyeret a ház és az utca között felszerelt kis facsatornákon juttatják el az emberekhez, így mindenki megkaphatja a maga adagját, anélkül; hogy a szállítók és a lakosok kapcsolatba kerülnének egymással; a húst, a halat és a zöldséget csigák segítségével, kosarakban eresztik le. Ha mindenképpen ki kell menni a házból, egyenként mennek ki, kikerülve minden találkozást. Csak a felügyelők, a szindikusok és az őrségen lévő katonák közlekedhetnek a megfertőzött házak, a holttestek között, meg a "hollók", akiket nem sajnálnak odadobni a halálnak; "alacsony sorban élő 267
